Takács Péter
ADALÉKOK "MUROKORSZÁG" LAKÓINAK ÉLETMÓDJÁHOZ A X V U 1 - X I X . SZÁZAD FORDULÓJÁN Murokország csak nevében "elmeszülemény". Először alighanem Gergely Lajos használta a meghatározást a Székely Néplap 1866-os évfolyamában/ s tőle kölcsönözte Benkö Samu, annak a három Nyárád menti falunak Ilencfalva. Lörincfalva. Lukafalva - a jellemzésére, amelynek lakói a X I X X X . század folyamán kertészkedéssel, zöldségfélék termelésével és piaci értékesítésével próbálták - és próbálják talán m é g ma is - elviselhetőbbé szelidíteni hétköznapi gondjaikat. Ennek a három falunak kísérelem meg ezúttal "visszább" vinni időben a történelmét, s megkeresni a kertészkedés, zöldség-termelés korábbi hagyományait, egyben fényt villantani néhány adalékkal az említett három település lakóinak hétköznapi életére a X V I I I X I X . századázad fordulója közötti évtizedekben. Murokország - mint említettem volt - három picinyke falu Erdélyben. "gyöngyszemként" felfűzve a Nyárád patakra. Egy mérföldnyire találhatók Marosvásárhelyhez, de tájékozódási és piacozási pontként a három település néppessége már az 1780-as években felsorolta Gyalakuta, Tövis, Ebesfalva. Bonyha, Radnót, Szentpál. Medgyes. Makkfalva és Harasztkerék oppidumokat is, ahová olykor-olykor, ha idejük engedte, s eladni valójuk is volt, több-kevesebb rendszerességgel ellátogattak piacozni. Történetüket, vásár- és ünnepnapjaikat feltárni, munkás hétköznapjaikat szintézisbe foglalni, túlnő e dolgozat keretein. Lehetőségem most csak annyi, hogy adalékokat szolgáltatok hétköznapi világuk munkás küzdelmeihez. Ezt is csak szűk időhatárok között, az 1785-ben és 1820-ban megkísérelt úrbérrendezés fentmaradt dokumen-tumainak felvillantásával/ 1785-ben, I I . József uralkodásának hatodik évében, az uralkodó elrendelte népszámlásással majdnem egyidőben Erdély falvaiban megjelentek az úrbérrendező biztosok, hogy Mária Terézia 1767-es rendelete nyomán a Habsburg-uralkodóház e tartományában is elvégezzék az úrbéres lakosság számbavételét, szabályozzák haszonvételeiket és földesúri szolgáltatásaikat/ A munkálat elkezdődött, a magyarországi úrbérrendezés dokumentumai és kívánalmai alapján, de nem fejeződött be. Csak a falvak lakóinak "megvallatásáig", az előzetes összeírás elvégzéséig jutottak. A z iratok levéltárba kerültek, s ott pihennek ma is szinte háborítatlanul. Eddigelé a történészek figyelmét is elkerülték. A z 1785-ben megszakadt munkálatokat 1820-ban újra kezdték. Ugyanazok a dokumentumok szolgáltak alapul, amelyeket 1785-ben is használtak. Egyetlen változás történt. A falusi 2
lakosságot "kikérdező" 9 kérdőpont utolsó kérdését megváltoztatták. I I . József jobbágyrendelete után ugyanis fölöslegessé vált rákérdezni arra, hogy örökösök-e, avagy szabadmenetelüek a jobbágyok. Ezen kérdés helyett ezúttal az erdőélési szokásokról tudakozódtak a kérdező biztosok. Mielőtt azonban vallatóra fognánk az így keletkezett fonásokat, vessünk egy pillantást a I I . József kori népszámlálás adataira. 5
Murokország népessége 1785 - 1787 között A község neve
Házak
Családok
száma Ilencfalva Lőrincfalva Lukafalva Összesen
43 46 68 157
45 44 73 162
6
Összes népesség
Férfiak száma
Nemes férfi
212 218 366 796
111 104 200 415
32 3 77 112
A számok egyértelműen tükrözik, hogy olyan településekről van itt szó, ahol mindenki ismer mindenkit, ahol patriarchális keretek közé szerveződve múlnak a közösség hétköznapjai, s nemcsak együtt élnek, hanem tényleges közösséget is alkotnak az emberek. Kis túlzással azt is mondhatnánk: egy nagy család a három község. A m i 157 házban, 162 családban, 796 ember között történik, abban nincs titok. Ilyen kicsi számú közösségben az individum feloldóik a szokások diktálta örökletességben, értékrendben és életvitelben. Céljaiban aláveti magát a közösségnek, az írottan, vagy hagyományokban nemzedékről nemzedékié szálló "falutörvénynek". Fészekaljnyi közösség ez m é g akkor is, ha három falu igazgatási keretei közé szervezte őket a történelem. Nem véletlen hát, hogy annyira összecsengenek azok a vallomások, amelyeket 1785-ben és 1820-ban "vettek k i " mindhárom településen. Első alkalommal vadadi Nagy József marosszéki szolgabíró és esküdttársa Halmágyi Imre kérdezgették a "megesketett" személyeket. Ilecfalván három "agilis", tehát "félnemes" - Tollas István, Székely Zsigmond és Horkó András -, és négy "szabad nemes" - Jánosi József, Jánosi István, Mátyás Pál és Jánosi Mózes - tett "vallomást". Hangoztatták is, hogy "az mű falunkban egy jobbágy sincsen, hanem mind székel szabadsagai élő emberek laknak". Némileg változott a helyzet 1820-ra, amikor Dósa Dániel és Nagy Elek conscriptorok "vallatták" a lakosokat. Ekkor két "armalista" - Horváth István és Bartha Gergely -, négy "szabad székely" - Horkó András, Tollas Zsigmond, Puskás István és Kakasi Mihály - és egy "colonus", Mátyás Sámuel úr jobbágya Kerekes Zsigmond - tettek vallomást. A változás okára is fény derül. "Itt nállunk - mondották a kérdezettek egybehangzóan - a colonusok conventio
szerént szolgálnak négy-öt esztendőktől fogva, mivel az előtt a mi falunkba zsellér nem volt, hanem azután lettek a zsellérek a szűk idő mián". A vallomások hitelét erősíti, hogy Horkó András 1785-ben 27 évesen található a vallomástevők között, 1820-ban pedig 63 évesen. Az 1785-1787 között 45 családot számláló Ileucfalván két szabad menetelű zsellért vettek számba. Nagy András "földesurat" szolgálta Szabó János nyolcad telkes. 180 négyszögöl belső telket használó "szabad menetelű zsellér"; Mátyás Sámuel "földesurat" Hegyedi János fél telket, azaz 442 négyszögöl belső fuiidust használó "szabad menetelű zsellér". 1820-ra, valószínűleg az 1810-es évek derekán Erdélyre köszöntő éhinséges állapot következtében Mátyás Sámuel tekintetes urat már öt colonus szolgálta: Székely János, Kerekes Zsigmond, Kerekes Imre. Székely András és Miklós János, öten 5 egész 3/4 bécsi mérő összterületű belső fundust 3 egész 6/8 katasztrális hold szántót és 1 egész 1/8 hold - kétszer sohasem kaszálható - rétet "usuáltak". Az öt "colonus" vagy jobbágy mellett ugyancsak Mátyás Sámuel tekintetes urat szolgálta 2 zsellér - Berkeszi István és Szarvai Miklós -, akik közül Berkeszi István fél belső telket használt, a kovácsmesterséget űző Szávai Miklós pedig egynegyed belső telket usuált. Birtokolt m é g Mátyás Sámuel két puszta telket, mindkettő egynegyed nagyságú volt, külső járandóság nélkül. Tollas György armalistának is volt egy puszta telke, melynek a belsősége egész teleknyi volt, de csak fél teleknyi szántó és negyed telekhez járuló rét volt az appertinentiaja. Lörincfalván bonyolultabb volt a helyzet mind 1785-ben, mind 1820-ban. 1785-ben öt "agilis" vagy "félnemes" - Simon István, Simonfí György. Pető Miklós, Molnár István és Pető István -, valainint két "agilis nobilis", nemes székely - Fekete Ferenc és Fábián István - tettek vallomást. Vadadi Nagy József kérdéseire a lőrincfalvaiak is hangsúlyozták, hogy "ezen helységünkben igen kevés a jobbágyság és zsellérség, mivel többnyire mind nemes szabadsággal élő személyek, a jobbágy pedig ki ezen helységben vagyon, mind örökös jobbágy, mivel m ű mind eleitói fogva mind annak tudgyák lenni minnyajokot". 1785-ben Lörincfalván széplaki P.Horváth Ferencnek 6 jobbágya és 6 zsellére volt. Ebből három jobbágy - Szabó János, Szabó György és ifjabb Szabó János közös beltelken élt, közösen használták a szántót és a rétet is, míg egy jobbágy - Oláh Farkas - a földesúr "curiáján élt". A hat jobbágy így összesen használt 3 egész 3/4 beltelket, összesen 3006 négyszögöl teljedelemben, 11 egész 6/8 katasztrális hold szántóföldet és két és fél kaszáló rétet. A hat zsellér 5 egész belső telket - 4188 négyszögöl terjedelemben -, 17 egész 1/8 katasztrális hold szántót és 4 egész 3/4 kaszáló rétet usuált. Az említetteken kívül 1785-ben harasztkereki Szél Ferencet szolgálta még 1 zsellér - Zombori Sámuel - aki 1/4 belső telken, 182 négyszögölen élt. A 7
Lörincfalvi református eklézsiának is szolgált két zsellér, akik közül Kováts Zsigmond 3/4 résznyi belső fimdúson - 624 négyszögöl - élt. Bálint István pedig 5/8 belső telket - 570 négyszögöl - használt. Nemes Fábián Györgyöt ugyancsak egy szabad menetelő zsellér szolgálta, aki 5/8-os belső telke - 300 négyszögöl - mellé használt 2 egész 1/4 katasztrális hold szántót és 2 kaszáló rétet. 1820-ban, amikor Dósa Dániel és Nagy Elek mérték fel a szolgáló népek állapotát Lörincfalván, a viszonyok jelentős változását regisztrálták. Ekkor két armális nemes - Fekete István és id. Fábián István - mellett 3 szabad székely Pető Ferenc. Ungvári S á m u e l Dávid István -, Maurer Sándomé 3 zsellére Lajos István, Bálint Mihály. Lázár János - és Datzó József úr 1 jobbágya Oltyán János - esküdtek fel a vallomástételre. Ekkor Maurer Sándomé asszonyt 5 jobbágy szolgálta, akik 9 egész 3/4 résznyi beltelek mellett 21 egész 4/8 hold szántót és 4 egész 1/8 kaszáló rétet használtak. Datzo József úrnak 4 jobbágy szolgált, akik 6 egész 1/4 résznyi belsőség mellett 13 egész 5/8 hold szántót és 3 egész 2/8 kaszáló rétet "usuáltak". Fábián József annalista nemesnek három zsellér szolgált, ebből kettő élt a Fábián úr fundusán. egynek pedig 1/4 belső fundus adatott használatába. Fekete Andrásnénak is volt egy 1/4 belső fundust használó zsellére. Fekete Ferenc armalista nemest is egy 1/4 belső telken élő zsellér szolgálta, ugyanúgy, mint Simonffi Volfgang szabad székelyt. Egy-egy negyedtelek nagyságú belső fundust használó zsellér szolgálta m é g 1820-ban Lőrincfalván Pető András. Simon György. Bálint István és Simonffi György örökösét, akik mindannyian szabad székelyek voltak. A SimonfYi György örökösét szolgáló zsellér egyébként kovácsmester volt. Volt a falunak - Lörincfalvának - két darab 1/4 telek méretű belső fündusa is. A z egyik pusztán állt 1820-ban, a másikon a falu két pásztora - Takáts István és Dávid Farkas - telepedett meg. A lörincfalvi colonusok és zsellérek egyébként szóbeli egyezség szerint szolgáltak, amint a vallomástevők mondották: "Itt nálunk a colonusok edgyezés vagy pedig mások conventio szerént szolgálnak, a felséges Josef császár idejétől fogva, mert az előtt a jobbágyság nem változtatta lakhelyét, most pedig k i tétetvén a colonusok, minden tavaszon változtathattyák lak liejj eket". Szóbeli egyezés vagy conventio szerint szolgáltak a jobbágyok és szellérek Lukafalván is, mind 1785-ben, mind 1820-ban, ahol ugyancsak átrendeződtek a társadalmi viszonyok 1785 és 1820 között. 1785-ben, amikor vadadi Nagy József vette ki a vallomásokat, még hat "nemes székely" - Bartha György. Mátyási Miklós, Kádár Ferenc. Jánosi István, Bartha Márton, Szász Péter - és két szabad székely - Kakasi István, Gáspár Ferenc - voltak a megkérdezettek, s összesen két szolgáló háztartásról tudósítottak. Jánosi Antal földesúr alattvalójának tudták Sorban Gergelyt, aki
7/8-os belső fúndusa - 709 négyszögöl - mellé 3 egész 1/8 katasztrális hold szántót és 1 egész 1/4 hold kaszálót használt. Birtokában volt 1/4 résznyi szőlőnek is. A másik szolgáló Jánosi György földesurat gyarapította szolgálataival. Fodor Mihály "örökös" alattvaló 1 egész 2/4 résznyi belső fundust - 1287 négyszögöl -, 2 egész 4/8 katasztrális hold szántót és 1 egész 2/4 hold rétet "usuált". Neki is volt 1/4 résznyi szőlője. A vallomástevők ekkor egybehangzóan hitet tettek amellett, hogy "a m ü értünkre ezen két jobbágy mind örökös jobbágy, úgy szolgáltának". 1820-ban Dósa Dánielnek és Nagy Eleknek négy armalista nemes - Bartha Sámuel. Bartha Sándor. Tollas István. Nagy András -. két szabad székely Szász György. György Imre - és egy colonus. Jánosi Antal földesúr kolonusa - Fodor Zsigmond - tettek vallomást. Ekkorra azonban Jánosi Antal földesúrnak már 1 jobbágy és 1 zsellér szolgált. Fodor Zsigmond jobbágy 1.5 belső telken, 2 egész 3/8 katasztrális hold szántón és 5/8 kaszáló réten gazdálkodott. Darotz Zágorka zsellérnek 1/4 teleknyi belső fundus volt a használatában. Két jobbágy szolgálta ekkor Bartha György armalistát. A z egyik jobbágya Irimia Demetrius - nemesi fundúson "ült", és 3/8 katasztrális hold szántó mellé 3/8 kaszáló rétet usuált. A másik jobbágy - Soos Ferenc - fél telek belső fundus mellé 1 egész 2/8 katasztrális hold szántót és 3/8 kaszáló rétet használt. Lukafalván 1820-ban a legtöbb jobbágya a marsovásárhelyi cívis, annalista nemesnek. Bartha Györgynek volt. 5 colonus egyezkedett vele évről évre: Kaki Mihály. Sos Sámuel, Badui György. Marusán Kirilla. Székely Mihály. Az öt jobbágy összesen 5 egész 1/2 résznyi belső fundus mellé 2 egész 6/8 katasztrális hold szántót és 1 egész 5/8 kaszáló rétet használt. Volt még egy jobbágya - Márk Zsigmond - Ben kő Márton armalis nemesnek/ aki 1 egész belső telek mellé hsznált 1 egész 1/8 hold szántót és 2/8 kaszáló rétet. Végül Bartha Zsigmond annalistát szolgálta m é g egy zselléniő - özvegy Beni Istvánné -, aki 112 résznyi belső funduson ült. íme Murokország "eljobbágyosodása", "elzselléresedése" 1785 és 1820 között. A változás - lévén szó mindösszesen néhány tucat háztartásról a három településen - elgondolkoztató. Azt nehéz lenne az adatokból kihámozni, hogy milyen mértékű elszegényesedés sújtotta Murokország lakosságát a két felmérés közötti 35 év alatt, de a jogi degradálódás ténye kézzelfogható mindhárom településen. A szolgálónépek dézsmát és nónát - egybehangzó vallomás szerint - sehol nem adtak a földesuraknak, de munkával igencsak gyarapították a földesurak jövedelmét. Lukafalván egy-két nemes 1820-ra meghonosította a fonál-adás kötelezettségét is.
A bizonytalanság ellenére sem járunk messze az igazságtól, ha feltételezzük, hogy a jogi süllyedés magával hozta a családok, háztartások gazdasági hanyatlását is. s a szolgáltatást az annalisták és földesurak felhasználhatták vagyoni gyarapodásukra. Ezt látszik bizonyítani a jobbágy- és zsellér jogú lakosok számának feltűnő gyarapodása 1785 és 1820 között. Ennek érzékeltetésére állítottam össze az alábbi táblázatot. A társadalmi "degradálódás" folyamata "Murokoi szagban" E\ 1785 1820
Ilencfalva zsellér jobbágy i i 5
Lőrincfalva zsellér jobbágy 6 0
9 12
Lukafalva zsellér jobbágy 2 2 9
A szolgáló népek számbeli gyarapodása önmagéban is szaporította a robot napok számát, de gyarapította a munkanapok számát az is. hogy I I . József megszüntetvén az örökös jobbágyságot, Murokország emelkedő, vagyonosodó nemesei, székelyei évről évre egyezkedtek szolgálóikkal, s mind több és több munkát és szolgáltatást követeltek tőlük. Az 1785-ben m é g tetten érhető patriarchális attitűdöt 1820-ra kezdi felváltani a földesurak "mohósága". Kilencedet, telekbért ugyan még nem követelnek alattvalóiktól, de 1820-ban Ilencfalva jogfosztott]ai már "fonnak két-három font" fonalat uniknak. Hasonlóan cselekszenek Lukafalva szolgáló népei is. Lórincfalván pedig Ma mer Sén donié és Datzo József földesurak nemcsak "négy font" fonalat követelnek jobbágyaikról, zselléreiktől, hanem "12 sing vásznat" is szövetnek velük. Nem látványos m é g ez a "kisajátítás", és bizonnyal nem "toppantotta össze" a földesúri szolgáló népek háztartásait sem. s meglehet, hogy csak az emberi szorgalmat növelte, de ha a fonás és szövés alapanyagát is a jobbágyoknak kellett megtermelniük, bizony jelentősen szegényítette őket. Ahhoz azonban, hogy ennek a folyamatnak a mélyére lássunk, több tucat települést kell majd megvizsgálni. A jobbágyok és szellérek vágyom helyzetének jellemzésénél többet elmondanak fonásaink a három falu lakóinak életmódjáról, gazdálkodásukról, megélhetési- és munkalehetőségeikről. "Murokország" települései hegyektől, bányáktól, nagy erdőségektől, folyamok tutajt hordozó sodrától, kiterjedt nádasoktól, mocsaraktól, jeles borteiraő szőlőskertektől távol eső falvak. Boltos, zsidó kereskedő, jeles korcsmáros, értelmiségi pályán tengődő ember nem élt még ekkoriban e
három településen, hacsak az ilencfalvi vagy lörincfalvi református lelkészt nem tekintjük ilyennek, aki a három falu lakóinak a lelki gondozása mellett ellátta a tanítóskodást is. Feltűnő ugyanis, hogy Llencfalván 1820-ban 3 szabad székely - Kakasi Mihály. Tollas Simon. Horko András - és egy armalista. Bartha Gergely - saját kezű aláírással hitelesítette vallomását. IJinncfalváji Dávid István szabad székely és Lajos István zsellér tette ugyanezt. Szinte biztosra vehetjük, hogy ebben az időben a három falunak együtt sem volt annyi fölös jövedelme, hogy külön-külön taitson el egy-egy tanítót és papot. Az állam pedig ilyesmire ekkoriban m é g csak körlevelet, uralkodói pátenst áldozott legfeljebb, de pénzt nem. A református eklézsiának Löríncfalván "elpusztásodott". emberemlékezet óta lakóház nélkül álló beltelke pedig arra enged következtetni, hogy a praedikatori és tanítói feladatokat ellátó "nagytiszteletű" lelkész uram llencfalván ütötte fel tanyáját, s innen járt ki prédikálni, esketni, keresztelni, temetni Luka fal vára és Lörincfalvára. Ez utóbbi helyen tanítói buzgalmát is igényelte a lakosság. Lukafalván erre nem igen tartottak igényt. Itt ugyanis mindenki csak keze keresztvonásával hitelesítette 1785-ban és 1820-ban a vallomásokat. Mesterekben sem bővelkedett a környék. Mindössze llencfalváról van adatunk arról, hogy 1820-ban ott egy obsitos katona űzte zsellér minőségében a kovács mesterséget. Gróf Mátyás Sámuelt szolgálta, aki negyed teleknyi belső fundust engedett át számára, s alighanem "mestersége nmeivel" rótta le földesúri robotját. Szávai Miklósnak hívták egyébként hajdani lópatkoló, ekevasat élező, egyéb vasmunkát végző emberünket. Summa summárum, Murokország lakóinak földművelésből és állattenyésztésből kellett tengetni életüket. Ezt is csak nagyon szűkösen tehették. Mindenekelőtt azért, mert szántó mezejük is, rétjük is. legelőjük is fölöttébb kevés volt. Mindhárom faluban mind 1785-ben. mind 1820-ban egybehangzóan vallották nemesek, székelyek és szolgáló népek, hogy "ollyan kicsind az határunk mindenik fordulója, hogy minden esztendőben m á s falvak határairól kenteleníttetünk venni földet". Lukafalva lakói a harmadik-negyedik határra is "kimentek" szántót bérelni. Meglévő kevéske szántójukat 2 nyomásban művelték, s földjeiket 3-4 évenként trágyázták. Szántani csak négy. akinek volt hat marhával szánthattak, de kettővel sem 1785-ben, sem 1820-ban nem. A vallomások egyértelműsítik, hogy technikai eszközeikben, szerszámaikban 1785 és 1820 között semmi változás, módosulás nem történt. A határhasználatban sem, a vetni szokott termeivényekben sem. Jó, vagy "meglehetős" minőségű szűkös földjeikben mindhárom községben, mindkét időpontban búzát, rozsot, kétszerest vagy elegy búzát vetettek m á r 1785-ben. A nedvesebb, savanyúbb földekben zabot és alakoit. 1785-ben még sehol, 1820-ban azonban mindhárom helyen megemlítik, hogy rendszeresen termelnek török búzát, azaz kukoricát. Ez utóbbit - a lőrincfalvaiak külön is vallanak róla - nem fordulós rendszerben
tennelték. hanem állandóan müveit, évről évre bevetett földben. Ezéit kukorica alá gyakrabban trágyáztak, mint akár a búza alá. A gabonafélékből három-négyszeres terményt takarítottak be. Kétféle méitéket - "a szebent vékát" és a "marosvásárhelyi 16 kupás vékát" " használtak. A szebeni vékából nyolccal vetettek egy holdba, míg a marosvásárhelyiből néggyel egy köblösbe. Egy marosvásárhelyi véka vetőmag búza három 25 kévés kalangyát termett, s egy kalangyából csépeltek vagy nyomtattak 1 véka búzát, "néha többet". Rozsból, kétszeresből vagy elegy búzából kicsivel mindig többet. A zab és alakor négy-ötszörös termést is adott, ha a tavaszi záporok vagy a mezőteremi patak "meg nem rongálta" szántóföldjeiket. Igaz. a szántóföldeknek ritkán ártott a patak, s talán soha a zápor, legfeljebb a jégeső, a réteket és a legelőket azonban gyakran eliszaposította. Rétje és legelője mindhárom falunak "felettébb kevés" volt. Mind 1785ben, mind 1820-ban kórusban panaszolták a vallomástevők mindhárom településen, hogy rétjeiket trágyázni kell, s bár j ó szénát terem, a marha meg is hízna rajta, de nagyon kevés füvet kaszálhatnak. Egy-egy hold rétről 3 vagy 4 szekér szénát kaszálhattak, de ahol 4 vagy 6 marhával kellett szántani, ez nagyon kevésnek bizonyult. "Majd minden esztendőben - mondották Ilencfalván - a körül való falukból pénzen kel/l/ kóstot v e n n ü n k " / Lőríncfalva lakóinak "minden esztendőben" kellett ezt cselekedniük. Jobb helyzetben voltak a lukafalviak. Ok kétszer is megkaszálhatták rétjeiket évente, így - szűkösen bár - de kitartott a széna. Igaz, a legelők szűkössége miatt azt gyakran kellett szalmával és törekkel pótolni. Legelőt mindhárom község lakói béreltek. Heverő marháikat minden évben a Szék Havasán bérelt legelőre hajtották. A szántás és egyéb fontos munkák kivételével pénzéit vagy munkáéit bérelt legelőre hajtották igás barmaikat is. Nem tehetvén ezt a fejős tehenekkel, ha hasznukat akarták venni, azt a falu határán kellett legeltetni. Panaszkodnak is elégszer. A lukafalviak imigyen: "tehén marháinkat is szalmával s törekkel étcakának idején táplálni /kell/, mivel a csordából éhei halva jöttek". Ilencfalvának "kiszakított legelője" nem is volt. A "nyomás határunkból szoktunk felfogni jármos marháink számára" mondották. Legelőt "vettek" évről évre a lőrincfalvaiak is "pénzel, s dologgal", ahogy megegyezhettek. Mindezek ellenére Lukafalva lakói 1820-ra "négy köböl búza alá" kénytelenek voltak a "páscumból feltörni", mert kicsike korcsmájuk haszna mellé ennek a 4 köblös búzának a hozadékára is szükségük volt, hogy hidjaikat időről időre "reperáltatni" tudják. Nem volt a közösség által használható erdejük sem. Maguk számára mind a tűzi-, mind az épületfát 2-3 mérföldnyiről vásárolták pénzéit. 1785-ben Ilencfalva lakói m é g szorongások közepette elmondták, hogy "egy kicsind" erdejük csak-csak lenne, de annak fáját "eo felsége militiájának" tartogatják. y
7
7
sőt még a katonák szükségére is pénzéit vesznek olykor, liogy kíméljék az erdőt. Nagy igyekezetük és vigyázásuk közepette is "elfogyott" azonban az erdejük 1820-ra. Sem fábríka. sem manufaktúra, sem mész- és szénégető "alkalmatosság", sem hajózható folyó, csíkot adó ér. sem nádat termő mocsár, gyékényt adó vizenyős rét. sem komló - melynek "hírét sem hallották" -. sem szekerezési alkalom, sós kút. 1785-ben még malom sem volt egyik község határában sem. Kevéske kender termett, amiből ruházkodhattak Murokország lakói. A földesurak és a falu lakóinak szorgalma 1820-ra azonban mind Lőrincfalva, mind Lukafalva határában "megteremtette" a malmokat. Lőrincfalván 1820ban úgy vallottak az emberek, hogy "határunkon vagyon két lisztelő malom". A lukafalviak pedig állították, hogy "malmaink... helyben is elegendők vágynak". Amint tapasztaljuk, az indusztriális és kereskedelmi szorgalom alig-alig érintette Murokország lakóit. Mezei szorgalmuk lett légyen bármekkora, a határuk szűkössége miatt kordába szoríttatott. Szekerezésre, áru- és sószállításra nem volt lehetőségük. A falun kívül Marosvásárhely szőlős keltjeiben, és a Maroson leereszkedő fát-, sót és egyéb árut szállító tutajokon kaphattak volna munkát, de ez részben távol volt. másrészt "nem szokták az efféle munkát" eddigelé a lakosok. Maradtak hát Ilencfalva, Lőrincfalva és Lukafalva lakói a maguk határában és a maguk falujában. Itt követtek el mindent, hogy megélhetésüket biztosítsák. A szántó-vető tevékenységük mellé "felnövelték" kertészkedő szorgalmukat. Ennek alapját a viszonylag tágas belső telkek, a fundusok teremtették meg. A murokországi szolgáló népeket regisztráló táblázatok mind 1785-ben, mind 1820-ban feltűnően nagy belső telkeket, fúndusokat regisztálnak. Ez összefügghet azzal, hogy a telkek rendezése, a határ regulázása sem 1785-ben sem 1820-ban nem történt meg. A viszonylag tágas belső telkekhez aránylag kevés szántó és rét tartozott. A z egész-, fél- és negyed telkesnek magukat nevező földesúri szolgáló népek a Mária Terézia úrbérrendezés! "szabványában" megvalósult elvek és magyarországi gyakorlat szerint legfeljebb házas zsellérek lettek volna az Alföldön vagy a Dunántúlon. Erdélyben azonban mások voltak a természeti-, társadalmi viszonyok, de a gazdálkodási szokások és technológiák is. Archaikusabb világ ez a Magyar országinál. Ne csodálkozzunk hát azon, hogy mind 1785-ben. mind 1820-ban azt vallották mindhárom település lakói, hogy "külső kertjeik nincsenek a határon. Ilencfalva és Lukafalva vallomástevői azonban már 1785-ben is említést tettek a házak körül termelni szokott kerti növényekről. "A ben való jószágunkon vagyon egy-egy kis kérteink. Abból holmi vetemenyeket, káposztákat, murkot, petreselymet, hagymát, afilít adunk el, s afélível kereskedünk" mondották Ilencfalván. Lukafalván imigyen vallottak ekkor: "Nagy kérteink...
nincsenek, hanem kerti veteményböl akinek hellyek vagyon, szoktak egy-egy keveset kereskedni, s azokból a királyi poiliot megszerezni". Lőrincfalván 1785-ben mindezekről m é g mélyen hallgattak az emberek. Alighanem azért, mert valóban nem foglalatoskodtak még kerti vetemények gondozásával. Ennek oka elsősorban az lehetett, hogy Lőrincfalván egyáltalán nem volt szőlőskert, ellentétben Ilencfalvával és Lukafalvával. Ez utóbbi két helyen már 1785-ben említést tettek arról is a lakók, hogy "egy kis szölöcskénk ugyan vagyon, de nem hogy ollyan nagy hegy volna, s hires bor teremne benne, hanem még ha minden esztendőben nem ujjíthatnók, egeszén elpusztulna, mivel igen vizes a földe" /Ilencfalva/. A lukafalviak is "bevallották", hogy kevéske szőlőjük van, "de csak annyi, hogy maguk szükségére sem elegendő, s abban bé bíró possessor egy sincsen". Alighanem ez a szőlő körüli szorgalom, bíbelődés alakította ki először Lukafalván és Ilencfalván a kertészkedő hajlandóságot az emberekben, s tőlük vehették át Lőrincfalva lakói is a X V I I I - X I X . századázad fordulóján ezt a "kedvet", vagy egyszerű utánzással, vagy beházasodással, mert 1820-ban már ők is részletesen beszélnek kertészkedő szorgalmukról: "Lakó telkeiken többnyire majd mindenkinek vágynak egy-egy kevés gyümölcs termő fái - mondották Veteményes kertye pedig mindennek vagyon". 1820-ra nemcsak veteményes kertje volt majdnem minden gazdának mindhárom faluban, hanem "vadnak gyümölcs termő kévék fáik is". Lukafalva lakói pedig mintha már "specializálódnának" is. Ahogyan vallották: "itt, a mi helységünkben j ó vetemények, dinnye, dohány szokott teremni, abból kapnak kevés pénzt". Némi leleménnyel összeházasított tipikus paraszti életmód Murokország lakóinak hétköznapi világa. A munka világából érdemes táblázatba foglalni a legjellemzőbb sajátosságokat.
Növénytermesztés és kertészkedés Murokországban Jellemzők Hány ökörrel szántanak Hány évenként trágyáznak Nyomások száma Búza Rozs Kétszeres Kukorica Zab Alakor
Ilencfalva 1820 1785 4 3 2 + +
+
Lőrincfalva 1820 1785
4 3 2
4 3-4 2
+ + +
+ + +
+
+ +
+ +
+ +
Lukafalva 1785 1820
4 3-4 2 +
4 3 2 +
+
+ +
+
+ +
+
i-
+
4 3 2 + + +
+ + +
Jellemzők
llencfalva 1785 1820
Szőlő Gyümölcs Kerti vetem én vek Dohány Dinnye
Lőrincfalva 1785 1820
+ +
Lukafalva 1785 1820 + +
+
+
+
+ +
+
íme Murokország hétköznapi valósága a X V I I I - X I X . század fordulóján. Eltek a zsellérek, jobbágyok együtt a szabad székelyekkel, az amialis nemesekkel, egyéb rendű és rangú népekkel. Küzdöttek a földdel, a szűkös legelő miatt szomszédos határokra szerződött szarvasmarhákkal. Dicsérték vagy káromolták az Urat. Végezték hétköznapi munkájukat, s a fátlan, pénzes munkákban szűkölködő tájon meghonosították a kertészkedést. Megkísérelték a lehetetlent is: 1785-ben és 1820-ban pénzelni zöldségből, sárgarépából, dinnyéből, hagymából, káposztából, hogy megfizethessék állami porciójukat, s megválthassák maguknak a csendes paraszti létet. Láttuk, tapasztaltuk: egy-egy éhinséges periódus sokakat megfosztott a szabadságától, alávetettségre ítélt. 1785 és 1820 között megsokszorozta az idő, a történelem és a nyomorúság a szolgáló népek arányát olyan településeken is, ahol 1785-ben m é g büszkén vallották az emberek: sem a fiskusnak, sem a földesúrnak dézxmát és nónát nem adnak, nem adtak soha is, mert ők "szabad székelyek", a "székelyek szabadságával élnek". Ugy tűnik azonban, hogy a sors m é g Erdélyben is erősebb volt olykorolykor, mint a székely szabadság. Paraszti vallomások és úrbéri tabellák Murokországból I. llencfalva, 1785 I. Mű ezen helységünkben a z urbáriumnak hirit s e m hallottuk. II. Mű ezen p u n c t u m b a n említett d o l o g h o z keveset t u d u n k szóllani, m i v e l a z f a l u n k b a n egy j o b b a g y s i n c s e n , n e m is volt. III. A m i n t a második p u n c t u m b a n megíratok, itten e g y j o b b a g y s i n c s e n . Két z s e l l é r u g y a n v a g y o n , a z o k a m i n t földesurakkal m e g a l k u d h a t n a k , a s s z e r e n t szolgál, m i v e l s e m u r a b a r i u m o k , s e m c o n t r a c t u s o k nincsen. A mi t u d t u n k r a n e m is volt. IV. Haszonvételek: A m i ezen helységnek h a s z o n vételit illeti, meglehetős, mivel m i n d e n f e l e gabonát m e g t e r m i trágyázással. O l l y a s felettébb nagy károk is n e m értik. 1. A szántó földeink meglehetősök, d e ezen a mű helységünkön c s a k két forduló v a g y o n . Két ökörrel s e m egyszer, s e m m a c o r n e m lehet szántani, h a n e m négy s hat ököréi m i n d e n k o r m e g lehet.
2. A z kaszallóink igen szegények. A trágyzast is várják. A m e l l e t a z helységünk mellet lefollyó N y a r a d vize g y a k o r t a elrontya füveinket, s eliszapolja. Egy hold réten pedig m e g t e r e m három s z e k é r széna, úgymint kilenc mása. Ha ide való szénával tarthatnók az m a r h a i n k o t , m e g is híznának tölle. 3. A z e m p o r i u m u n k M/aros/vásárhely, a z h o v a v a m nélkül s z o k t u n k járni. Messzesége e g y mély főidet tart. A m i az útját nizi, a l k a l m a t o s . A m i t vihetünk, el is adhatyák. többire illendő áran. Néha pedig vissza is hozzuk. 4. A m i a m a r h a legelő h e l l y e i n k e t nézi, o l l y a n szoros, olly kicsind, hogy m i n d e n esztendőben kételenittetünk a S z é k H a v a s a r a , v a g y más f a l u k hatarárra legeltetni marháinkat n a g y fizetés m e l l e t hajtani. 5. M a r h a itató hellyünk bőven elég v a g y o n , és marháinkat kőnyen m i n d e n üdöben o d a h a j t h a t u n k /!/ 6. Egy igen kicsind erdőnk v a g y o n , de azt arra t a r t y u k , h o g y a z e o felsége militiájának adandó fát ebből pótolhassuk. De o d a is g y a k r a b b a n pénzel v é s z ü k , h o g y ezen kevés erdőt m e g t a r t h a s s u k . M a g u n k s z a m u n k r a pedig hol e g y , hol két mélyfőldről is pénzel v e s s z ü k , szerezgetyűk. 7. Egy kis szöllöcskénk u g y a n v a g y o n , d e n e m hogy o l l y a n n a g y hegy v o l n a , s hires bor t e r e m n e b e n n e , h a n e m még h a m i n d e n esztendőben n e m ujjitgatnók, egeszén elpusztulna, m i v e l igen v i z e s a földe. 8. Mivel ollya erdőnk n i n c s e n , mákunk /!/ is s e m egyszer, s e m m a c o r n e m t e r e m . 9. Ezen helységeinkben, m i v e l m i n d n e m e s i székely szabadságai élő s z e m e l l y e k v a g y u n k , s e m az R e g i u s F i s c u s n a k , ugy másoknak is dézmat, s e m n o n a t n e m adtunk. 10. Ollan kűn való hires vetemenyező kérteink nincsenek, h a n e m b e n a f a l u b a n , a b e n való jószágunkon v a g y o n e g y - e g y kis kérteink. Abból holmi v e t e m e n y e k e t , káposztákat, m u r k o t , p e t r e s e l y m e t , hagymát, afilit a d u n k el, s afélével kereskedünk. A m i a komlós kertett illeti, azt s e m t u d g y u k . mire való. 1 1 . Nádas hellyünk n i n c s e n . 12. Mivel itten a mi helységünkön sónak, egyébnek d e p o s i t o r i u m a n i n c s e n , azért efelé kereskedéssel n e m élhetünk. 13. Fabrica itten s e m m i f e l e , d e még körül is helységünkben nincsen. 14. A mi szomszédságainkban s e m m i hajókázható folló v i z e k nincsenek, a m e l l y e k e n v a g y s z e m e l l y e s e n , v a g y marhánk által kereskedhetnénk, a z e g y M a r o s vizin való t u t a j o k k a l való kereskedésen kivűl. A mi helységünkben lévő l a k o s o k pedig aval n e m s z o k t a k kereskedni. 15. A mi helységünkben o l l y a s nagy és jó bort termő s z ö l l ő h e g y e k n i n c s e n e k , melyből v a l a m i b e n e f i c i u m u n k lehetne a m/aros/vásárhelyi szőllökön kivül. 16. Mész- és szénnel való kereskedéssel n e m élhetünk, m i v e l aféle h e l l y e k s e m nállunk. s e m szomszédságunkban nincsenek. 17. Nékünk s o k a d a l m u n k , se ország utya mellet lévő vendégfogadóink n i n c s e n e k . N e m különben s e m m i f e l e beneficiumunk, amellyek ezen p u n c t u m b a n elé számláltattak. 18. Kenderásztató hellyünk a N y a r a d b a n jó v a g y o n . 19. M a l m u n k a z h a t a r u n k o n nincs, de a s z o m s z é d f a l u k b a n egy fertály m e l y födnileg kettő, s három is v a g y o n . Károk: 1. A m i n t a b e n e f i c i u m o k n a k első p u n c t u m a b a n megíratok, most is azt m o n d g y u k , hogy ami kevés határunk v a g y o n , meglehetős. Mindenféle gabonát is m e g t e r m i , h a
m i n d e n h a r m a d i k v a g y n e g y e d i k esztendőben m e g t r a g y a z t a t i k . A z v i z e k es zápor essők felettébb n a g y karokat n e m t e s z n e k szántóföldeinkben, d e o l l y a n kicsind a z határunk m i n d e n i k fordulóra, h o g y m i n d e n esztendőben más f a l u k hatarairól keteleníttetünk m a g u n k n a k venni földet. A trágyázást u g y a n a z földeink m e g várjak, d e n a g y h e g y r e n e m kel h o r d a n u n k . 2 A kaszallónk felettébb kevés és a m i kevés v a g y o n , a Nyarad v i z e m a j d m i n d e n esztendőben kivetvén, m e g i s z a p o l j a , s elrontya füveinket. Ugy a n y i r a . h o g y m a j d m i n d e n esztendőben a körül való falukból pénzen kel/l/ kóstott vennünk. Azért m a r h a t bőven n e m t a r t h a t u n k többet, h a n e m c s a k annyit, aki nélkül el n e m lehetünk. 3. A z e m p o r i u m u n k M/aros/vásárhely, a m i n t a b e n e f i c i u m o k n a k harmadik p u n c t u m a b a n is m e g iratok. N e m m e s s z e v a n , c s a k egy mélyfődnileg. A d d i g menvén n e m is vámoltatunk. De u g y a n c s a k kevés veteményükkel s z o k t u n k járni, aki is v a n ide hét m e l y f o l d n i r e , N/agy/enyedre, T ö v i s r e , akik is v a d n a k ide hét melyföldnileg. 4. A m i n t az b e n e f i c i u m o k n a k 4 - d i k p u n c t u m a b a n m e g iratok, o l l y a n k i c s i n d a határunk, h o g y fejős t e h e n e i n k e t ki n e m adhatván más f a l u határára, kételenittetünk e c z a k a n a k idein m a j d egész nyáron - a k i n e k v a g y o n a k e r t i b e n egy kis fűvel v a g y szalmával táplálni, mert külőmben n e m vehetünk hasznát. 5. A m i n t a b e n e f i c i u m o k n a k 6-dik p u n c t u m a b a n megiratók. fánk i g e n kevés, nádunk pedig s e m m i sincsen. Mindenféle fánkot pénzen v e s s z ü k . 6. A mi helységünknek s e m m i ollyas b e n e f i c i u m a n i n c s e n , mivel mű s e m m a g u n k kézimunkákkal, s e m marháinkkal n e m s z o k t u n k k e r e s k e d n i . 7. A m i n t a b e n e f i c i u m o k n a k 19-dik p u n c t u m a b a n is m e g iratok, m a l m u n k a z határunkon u g y a n n i n c s e n , de e g y fertály m e l y f o l d n i r e három s négy is v a g y o n . Azért m a l o m b a n m e s s z i r e n e m is járunk. V. Itten a m e n y i földes ur v a g y o n , a n y i k e p p e n szólgáltattyak a zselléreket. E g y egész h a z h e l l y e s g a z d a hány s z e b e n i vékát v e t h e t el egy hóid szántó földben, m e g m o n d a n i n e m t u d g y u k . mivel itt n i n c s e n is t o b b két zsellérnél. A z o k n a k pedig s e m e g y d a r a b , s e m e g y vágás kaszalló füvek sincsen. VI. E n Szabó János tit/ulált/ Kaposztasszentmiklósi N a g y Sándor u r a m sellére, úgy a l k u d t a m m e g a földes u r a m m a l , hogy m i k o r kitavaszodik, t a r t o z o m eö k i g y e l m e n e k kezi munkával szolgálni a d d i g , a m e d d i g d o l g a i n a k sulját elvégzi. É n pedig H e g y e d i János szolgálok az a s s z o n y o m n a k egész esztendő által tizennégy napokot. VII. E z e n a mű s z é k e s helységünkön s e m m i f e l e gabonából eddig dézmát a földesuraknak s e m a z jobbagyság, s e m az zsellérség n e m adot, s e m pénzül, s e m semmiféle ajjándekul. VIII. E z e n mű helységünkben puszta sessio e g y s i n c s e n . IX. A m i n t f e l l y e b b is megiratók, az mű f a l u n k b a n e g y jobbágy sincsen, h a n e m m i n d székel s z a b a d s a g a i élő e m b e r e k l a k n a k . Vallomástevők: 1. Agilis 2. Agilis 3. Agilis 4. Agilis 5. Agilis 6. Agilis
T o l l a s István 6 4 éves n e m e s Jánosi József 6 8 éves n e m e s Jánosi István 7 5 éves n e m e s Mátyás Pál 51 éves n e m e s Jánosi Mózes 4 1 éves S z é k e l y Z s i g m o n d 4 3 éves
7. Agilis Harkó András 27 éves l l e n c f a i v a , 1785. s z e p t e m b e r 7-től 9-ig Ö s s z e í r ó biztos: Vadadi Nagy József
2_ llencfaiva. 1820. I. Itt nálunk s e m m i urbárium nincsen, s o h a n e m is hallatott. II. Itt nálunk a c o l o n u s o k c o n v e n t i o szerént szolgálnak négy-öt esztendőktől f o g v a , m i v e l az előtt a mi f a l u n k b a n zsellér n e m volt, h a n e m azután lettek a zsellérek a s z ü k idő mián. III. Itt nálunk a c o l o n u s o k gyalog s z e r b e teszik szolgálattyokot, m e l y a 6-ik pont alatt nyilván kitetszik, úgy mint a k/incstá/r/i/ f i s k á l i s procurator Mátyás Sámuel ur e m b e r e i mindöszve 4 5 0 n a p o t tenyérrel esztendő alatt, a Horváth circ/iter/ 52 napot. IV. Haszonvételek: 1. Határunknak két fordulói vágynak. Határunkon m e g t e r e m a tiszta búza, e l e g y búza, ros, törökbúza. A soványabb h e l y e k e n alakor, z a b . Egy véka vetés után rendszerént szokott t e r e m n i 3 k a l a n g y a . Egy k a l a n g y a szokot ereszteni e g y véka s z e m e t , ritkán többet. A z egész határunk megkívánnya a trágyát. H a t a r u n k o n pedig négy marhával s z o k t u n k szántani. Határunknak f e l e r é s z e j o , e g y n e g y e d r é s z e középszerű, a más n e g y e d része p e d i g sovány, vizes. 2. E g é s z határunkon termő széna réteink fele része marhának való szénát t e r e m . A m á s i k fele r é s z e pedig rosz/!/, és c s a k lónak való inkáb/b/. Sarjút p e d i g falustol n e m s z o k t u n k csinálni, h a n e m a n e m e s e k t e n o r o k j o k b a n v a g y egy keveset. 3. Innen héti vásárra M/aros/vásárhelyre s z o k t u n k járni, ahol veteményeinket s egyéb eladni való portékáinkot s z o k t u k inkább e l a d n i , s v e n n i a m i r e s z ü k s é g ü n k v a n készpénz/z/el. S o k a d a l m o s h e l y e k közeit hozzánk ahová s z o k t u n k járni: H a r a c k e r e k e g y mértföld. G y a l a k u t a a két mértföld. B o n y h a egy mértföld. M a k f a l v a 3 mértföld. Szentpál e g y mértföld. Radnot másfél mértföld. M e d g y e s három mértföld. M/aros/vásárhelyre is, m e l y három fertály mértföldnyire esik. 4. Kiszakasztott marhalegelönk n i n c s e n , h a n e m nyomás határunkból s z o k t u n k f e l f o g n i j á r m o s marháink számára e g y - e g y darabocskát, a m i g d o l g o z u n k . H a n e m nyaralni a s z é k havassára s z o k t u k hajtani marháinkot t a x a fizetés m e l l e t t , m e l y hozzánk öt- s h a t mértföldnyire esik. 5. Itató helyünk elég v a n . 6. Épületre és tűzre való fánk nincsen. 7. Itt helybe nállunk i g e n kevés s z ő l l ö v a g y o n , s körül hozzánk is. H a n e m M/aros/vásárhelyt v a d n a k nagy jó s z ő l l ö h e g y e k , m e l y e k e t pénzes napszámosokkal szoktak miveltetni. 8. M a k k termő erdőnk n i n c s e n . 9. Királyi v a g y f i s c h a l i s /!/ dézma n i n c s e n . 10. A zsellérek lakó t e l k e i n v a d n a k gyümölcs termő kevés fáik, úgy veteményezett h e l y e i k is.
11. Nádos helyünk n i n c s e n . 12. Itt n a l l u n k , s e m közeit hozzánk s e m s ó . s e m so d e p o s i t o r i u m n i n c s e n . 13. S e m nállunk, s e m közel hozzánk bányák, fábrikák. bót m e s t e r e k n i n c s e n e k . 14. Itt nállunk hajókázó viz, s e m közeit hozzánk nincs. M/aros/vásárhely mellett a M a r o s o n v a n tutajjal való kereskedés, d e innét oda n e m s z o k t u n k járni. 15. Itt közeit, s e m nállunk n i n c s e n e k n a g y s j o bort termő h e g y e k , h a n e m távolabb a Küküllő s Maros m e l l e t t v a d n a k . 16. S e m m e s z e t , s e m szenet n e m s z o k t u n k égetni, n e m lévén a h o z való matériánk. 17. S o k a d a l m u n k , fogadónk, szántónk, kaszálónk n i n c s e n . 18. K e n d e r ásztato helyünk v a n , d e kevés kenderünk t e r e m . 19. Elég m a l m o k v a d n a k a s z o m s z é d f a l u k határaink, ahol eleget őrölhetünk. Károk: 1. Határunkon lévő szántónkba s török búzás helyünkbe, s még f a l u n k között is, a Nyárád kiütése sok károkat tészen m a j d m i n d e n esztendőben. 2 Kaszálóinkba is h a s o n l o l a g sok károkat v a l l u n k a v i z mián. 3. A s o k a d a l m o k állapottya m e g Íratott. 4. Kiszakasztott m a r h a legelőnk n i n c s e n , különben is határunk kicsi, s z ü k , s a m i a t t a h a v a s o n n y a r a l t a t t y u k igavonó marháinkot. 5. Semmiféle fáink n i n c s e n . Pénzen v e t t fával tüzelünk. Szalmával füt a z is, a k i n e k van. 6. S e m m i kereskedésünk módja nincs, h a n e m a veteményböl a m i keveset kaphatunk. 7. A m a l m o k állapottya m e g Íratott. 8. Határunkon sok kut n i n c s e n . V. A z egész telek és bécsi mérőről n e m tudunk. Mí m/aros/vásárhelyi 16 kupás vékával elünk. Sarjút n e m kaszálnak a colonusok. Szántojok és kaszálojok a tabellába felíratott. VI. Itt a mí f a l u n k b a n procurátor Mátyás Sámuel urnák v a g y o n h a t e m b e r e . Edgyezés szerént szolgál g y a l o g szerbe. Szent György naptol f o g v a Szent Mihály napig két-két napot. Télbe e g y - e g y n a p o t étel adás mellett. Esztendő alatt szolgálnak 4 5 0 napot. A jövések és m e n e t e l szolgálattyokba fel t u d a t i k . A Horváth 52 napot. VII. A mi f a l u n k b a n urbáriális k i l e n c e d v a g y tized dézma nincsen. Más egyéb dáciák s i n c s e n e k , h a n e m f o n n a k két-három fontot. VIII. Mátyás Sámuel úrnak v a g y o n e g y pusztája házostol, melyből a c o l o n u s kihalván, azután más n e m találtatott beléje, s a mián puszta. 1/4 bécsi méröü. Még v a g y o n e g y puszta t e l k e . A ház rolla régen elpusztult. 1/4 bécsi méröü. M a g a Mátyás ur bírja m i n d a kettőt. IX. Itt nállunk az erdőlést s e m tüzelésekre, s e m egyéb szükségeikre a c o l o n u s o k n e m használják, n e m lévén erdő is. A t e l k e k n e k pedig eladása és vevése n e m volt szokásba. N e m is s z a b a d . A megeskettetett vallok nevei: 1. Horváth István + 68 éves ármálista 2. Bartha G e r g e l y m.k. 48 éves a r m a l i s t a 3. H o r k o András m.k. 63 éves s z a b a d székely 4. T o l l a s S i m o n m.k. 57 éves s z a b a d székely 5. P u s k á s István + 68 éves s z a b a d székely 6. K a k a s i Mihály m.k. 4 0 éves s z a b a d székely 7. K e r e k e s S i g m o n d + 4 0 éves, Mátyás Sámuel ur colonussa.
H o g y e z e n vallomások általunk lelki esméretünk szerént a z anyai m a g y a r n y e l v e n felvetettének, f e l o l v a s t a t t a k , és a f e n t irt ki esküdt l a k o s o k által, kik írást t u d t a n a k . n e v e k aláírásával, a z irást n e m t u d o k kereszt vonásokkal megerössítenék. N e m lévén helység pecséttye - b o n a f i d e - r a c o g n o s c a l j u k , usuális pecsétünkéi és subscriptionkal megerösittvén. Költ llencfalván j ú l i u s 1-sö napján 1820-ik esztendőben. Dósa Dániel m . p . D e m e t e r f a l v i Nagy Sándor m . p . pecsét pecsét Kibocsáttatott urbáhális conscríptorok.
3. Ilencfalva, 1785
A szolgálók nevei
A telek minősége
A beltelek n. ölben
Szántó 1600 n.öles holdban
Nagy Sándor szabad menetelő zsellére 1/8 180 1. Szabó János Mátyás Sámuelné szabad menetelü zsellére 442 2/4 1. Hegyedi János -
Rét Mindig
Néha
kétszer kaszálható 1600 öles holdban
-
-
-
-
-
-
Urbáriális összeíró: Vadadi Nagy József llencfalva, 1785. október 8.
Soha
Ilencfalva. 1820
Szolgálók nevei
Telek minő sége
A beltelek nagysága Bécsi mérő
Gróf Mátyás Sámuel jobbágyai 1. 250 1. Székelv János 2, 000 2. Kerekes Zsigmond 1. 000 3. Kerekes Imre 1, 000 4. Székelv András 5. Miklós János 0, 500 zsellérei l . Berkeszi István 0. 500 0. 250 2. Szávai Miklós katona Puszta telek 0, 250 1. Puszta telkeket 0, 250 2. a földesúr használja Tollas György armalista 1, 000 1. Puszta telek Ebben Ebben Ebben Ebben
a a a a
Rét Szántó holdszáma
0. 1. 0, 0. 0.
875 125 500 500 375
-
Mindig | Ritkán | Soha kétszer k a s z á l h a t ó holdakban
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
0, 500
-
250 250 250 250 125
-
-
kovács mester
-
0. 0. 0, 0. 0,
-
-
-
-
-
0, 250
faluban a telkek nincsenek minősítve faluban írtásföldek nincsenek faluban a szolgálónépek nem biniak szőlőföldet községben bérelt telkek nincsenek
A telkek összeírását 1820. július 1-én végezték: Dósa Dániel Nagy Sándor
5. Lőrincfalva. 1785. I. Ezen helységnek s o h a urbáriumát n e m értük, n e m is t u d g y u k , h o g y lett v o l n a II. A z jobbágyoknak v a l a m i n t hogy urbáriumok nincsen, u g y c o n t r a c t u s o k n i n c s e n . A m i a zselléreket illeti pedig, eők a m i n t földesurakkal m e g e d g y e z h e t t e k , a
szolgálatott az szerént praestaltak, m i v e l s e m c o n t r a c t u s o k , s e m urbáriumok h o g y let/t/ v o l n a , n e m t u d g y u k , eddigelé n e m is volt. III. M i v e l urbáriuma e z e n helységnek még eddigelé n e m volt, a régen bevett s z o k á s szerént a jobbágy m i n d marhájával, m i n d kezi munkájával három napi szolgálatott praestalt a földesurának. A zsellér p e d i g amint a 2-dik p u n c t u m b a n is m e g iratok, a m i n t a földesurával m e g e d g y e z h e t i k , aszerént praestalta a szolgálatott. Haszonvételek: A m i ezen helységnek haszonvételeit illeti jó. m i v e l mindenféle gabonát m e g t e r e m , e g y - e g y kevés trágát /!/ adván néki, és ollyas n a g y károk s e m éri /!/ határunkat. 1. A szántóföldeink igenis jók, de ezen a mi helységünkön csak két forduló v a g y o n . Két ökörrel s e m egyszer, s e m máczor szántani n e m lehet, h a n e m négyei, s h a jól megszántya a földet, mindenféle gabonát m e g t e r m i határunk. 2. N e m különben a kaszállóink is jók, s némely részit kétszer is megkaszálhattyuk. H a n e m a N/agy/teremiböl lefoljó patak m a j d m i n d e n esztendőben elrontya füveinket s réteinket, azért pénzen kel/l/ venni marháinknak kóstot. A m i pedig a z marháinknak meghízlaltatását nézi, ezen a mü határunkon t e r m e t szénától meghíznak, de a szénának kevés léte m i a n m e g n e m hízlalhattyuk marháinkat. E g y holdni rét pedig m e g t e r e m négy paraszt s z e k é r szénát, a m e l l y is teszen 12 másakat. 3. E m p o r i u m u n k jó v a g y o n M/aros/vásárhelyt, n e m m e s s z e , e g y mertföldni distantiara. Utya j ó v a g y o n , és m i k o r h o l m i c s k a t vihetnénk, v a g y vihetünk, eladni jól és könnyen is e l a d h a t t y u k . 4. A m i a marhalegelő h e l l y e i n k e t illeti, igen s z ű k . A z t is a Teremiből lefolyó p a t a k m a j d m i n d e n esztendőben eliszapolya, elrontya. Úgy a n n y i r a , hogy kentelenittetünk a marháinkat m i n d e n esztendőben más határokra fizetésre kiadni, s legeltettni. 5. Marhaitato helyből n e m szűkölködünk, mivel a z Nyárád éppen a z falunk m e l l e t t foj/!/ el. O d a p e d i g a marháinkat m i n d e n k o r könyen hajthattyuk. 6. Erdőnk határunkon s e m épületnek, s e m tűznek való n i n c s e n , h a n e m a körül való helységekből v e s z s z ü k , e g y v a g y legtovább két mértföldnyiről hozzuk. 7. Szőlőnk sohult is éppen s e m m i sincs, mivel n i n c s e n is szöllőnek való h e l y e i n k , azért ilyen b e n e f i c i u m m a l n e m is élhetünk. 8. Mivel erdeink n i n c s e n e k , természet szerént m a k k u n k is s e m egyszer, s e m másszor nem terem. 9. Ezen s z é k e s helységünkön - m i v e l még e d d i g szokásban n e m volt, h o g y a z f i s c u s n a k árendat, a földesuraságnak pedig dézmát a d g y u n k , s n e m is attunk. 10. Nekünk s e m ben/n/ a z f a l u b a n , s e m az f a l u n kívül olyas kérteink n i n c s e n e k , amelyből gyümölcsei, veteményel kereskedhetnénk. A komlós k e r t n e k pedig hirit s e m hallottuk. 1 1 . Nádas helyünk s e m határunkon, s e m a z körül való helységben éppen s e m m i sincsen. 12. Mivel itten a z mű helységünkön s e m sónak, s e m e g y e b e k n e k való d e p o s i t o r i u m a n i n c s e n , azért eféle kereskedésekkel n e m is élhetünk. 13. S e m m i f e l e f a b r i k a se itt, se az körül való helységekben n e m tanaltatik. 14. A mi szomszédságunkban s e m m i hajókázható folyó v i z e k nincsenek, a m e l y e k e n v a g y s z e m é l y e s e n v a g y pedig marháink által kereskedhetnénk a z e g y M a r o s vizin kívül. A z mű helységünk pedig azzal s e m szokot/t/ élni. 15. A mű helységünkben s e m m i olyan n a g y és jó bort termő szőllő h e g y e k nincsenek, amelyekből v a l a m e l y b e n e f i c i u m u n k l e h e t n e az M/aros/vásárhelyi s z ő l l ő h e g y e k e n kívül.
16. M e s z - és szénnel való kereskedés/s/el n e m élhetünk, m i v e l aféle h e l y e i n k nincsenek s e m nállunk. s e m p e d i g szomszédságunkban. 17. Nekünk s e m s o k a d a l m u n k , s e m pedig ország uttya mellet/t/ lévő fogadóink nincsenek, n e m kűlőmben s e m m i file b e n e f i c i u m u n k , a m e l y e k ezen p u n c t u m b a n elő s z a m l a i t a t t n a k . 18. K e n d e r a s z t a t o helyeink az N y a r a d o n j o v a g y o n . 19. M a l m u n k u g y a n nincsen a z határunkban, d e n e m messzire, m i n d /!/ e g y fertály mertföldnyíre kettő-három is v a g y o n . Károk: 1. A m i n d /!/ a b e n e f i c i u m o k n a k is első punctumában m e g irtok, m o s t is azt m o n d g y u k m i n d e n e k b e n , h o g y a m i kevés határunk v a g y o n , j o s mindenféle gabonát m e g t e r e m , s a v i z e k is zápor esők s e m járják u g y a n y i r a , hogy n a g y karokat tennének szántó földeinkben, d e e l l e n b e n o l y a n kicsin a z határunk m i n d a z két fordulóra, h o g y m i n d e n esztendőben más f a l u k határától kenteleníttetűnk földeket m a g u n k n a k v e n n i és szerezni. A ganezást h i s z e m m e g várja a határunk, de nagy h e g y e k r e n e m h o r g y u k . 2. Kaszálóink, a m i kevés, jó v a g y o n , s némely részét kétszer is megkaszálhattyuk, de m i n d /!/ a b e n e f i c i u m o k n a k is 2-dik punctumában m e g iratok, o l y a n kevés, h o g y a m a g u n k határunkon t e r m e s t szénákkal marháinkat ki n e m teleltetthettyűk, h a n e m m i n d e n esztendőben a z körül való helységekből pénzek /!/ kelletik kostot vennünk, azért marhát is bőén n e m t a r t h a t u n k , h a n e m c s a k anyit /!/. a m e n y i /!/ nélkül éppen el n e m lehetünk 3. Emporiumunk M/aros/vásárhely, amint az beneficiumoknak is 3-dik punctumában megíratok, n e m m e s s z e v a n . A d d i g menvén n e m is vámoltatunk. 4. A m i n d /!/ a b e n e f i c i u m o k n a k is 4-ik punctumában m e g iratok, az m a r h a legelő helyeink igen kicsiny, és azt is a Tereméből lefolyó p a t a k m a j d m i n d e n esztendőben eliszapolya s elrontya. N e v e z e t e s e n egy részét. D e mégis nyáron által marháinkat ben jászjon n e m t a r t y u k , h a n e m más f a l u határára fizetésért h a j t y u k s legeltettyük. 5. Nekünk s e m épületre, s e m tűzi fának faló e r e d e i n k telyesseggel s e m m i s i n c s e n . N e m különben nádas helyünk is a h o n n a n tüzelhetnénk, s e m határunkban, s e m pedig szomszédságunkban n e m tanaltatik, h a n e m pénzel hol közelebb, hol p e d i g t a v u l a b b r o l . a h o n k a p h a t u n k , szerezgetünk. 6. A mü helységünknek s e m m i olyas b e n e f i c i u m a n i n c s e n , m i v e l mü s e m m a g u n k kezi m u n k a n k a l /!/, s e m pedig marháinkai /!/ n e m i g e n s z o k t u n k kereskedni. 7. M a l m u n k u g y a n az h a t a r u n k b a n nincsen, h a n e m m i n t e g y fertály mértföldnyire kettö-harom is v a g y o n . De u g y a n c s a k m i k o r az Nyárád vize erőssen megnő, v a g y m e g a p a d , a k k o r tvoább is el kell mennünk az m a l o m b a n . V. Közönségesen e g y egész h a z h e l y e s gazdának hány hóid főldgye, s hány d a r a b kaszálója l e g y e n , azt mü m e g m o n d a n i n e m t u g y u k , mivel e g y i k n e k több, másiknak k e v e s e b b v a g y o n . H a n e m a n n a k idejében ki-ki a z magáét m e g t u g y a m o n d a n i . E g y holdnyi főidben s z o k t u n k vetni n y o l c szebeni v e k a búzát. N e h a - n e h a , a k i n e k j ó helyt v a d n a k rétyei, kétszer is m e g lehet kaszálni. VI. Mind kézi munkával, m i n d pedig marhaink/k/al, a k a r kettővel, akár négyei /!/, a z jobbágyság e z e n helységben s z o k o t a régi b e v e t t rendtartás szerent szolgálni három n a p o k a t . Midőn az robotára hajtottatott p e d i g , s e m menő, s e m jövő utya a z napi számban n e m acceptáltatott. VII. Ezen a mű s z é k e s helységünkben semmiféle gabonából e d d i g s e m m i dezmát az földes uraságnak s e m az jobbágyság, s e m az zsellérség n e m adot/t/ s e m pénzűi, s e m egyéb féle ajjándekokbol.
VIII. Ezen f a l u b a n v a g y o n ket puszta sessio. A z egyiken n e m is volt s o h a a z mü tuttunkra ház, a m e l y e t is bír a r e f o r m a t a eclesia. A másodikról pedig c s a k m o s t két esztendőtől f o g v a pusztult el a z ház, a m e l y e t is bir m/éltósá/gos Horváth F e r e n c ur. IX. Ezen helységünkben i g e n kevés a jobbagyság és zsellérség, mivel többire m i n d n e m e s szabadsággal elő személyek, A jobbágy pedig, aki ezen helységben v a g y o n , m i n d örökös jobbágy, m i v e l mű mind eleitol f o g v a m i n d a n n a k tudgyák lenni minnyájókat. Vallomástevök: Agil Agil Agil Agil Agil Agil Agil
s s s s s s s
S i m o n István 53 éves S i m o n f i György 62 éves Pető M i k l ó s 81 éves F e k e t e F e r e n c 63 éves Molnár István 70 éves Pető István 52 éves Fábián István 42 éves
Összeíró: Vadadi N a g y J ó z s e f Löríncfalva, 1785. a u g u s z t u s 30-tól s z e p t e m b e r 3-ig.
6.
Löríncfalva, 1820. I. Itt nállunk s e m m i urbárium nincsen. II. Itt nállunk a c o l o n u s o k edgyezés, v a g y pedig mások c o n v e n t i o szerént szolgálnak. A felséges J o s e f császár idejétől f o g v a , mert az előtt a jobbágyság n e m változtatta lakhejjét. Most pedig hirt tétetvén a c o l o n u s o k . m i n d e n t a v a s z o n változtathattyák lakhejjeket. III. Mlgs M a u r e r Sándorné aszszony e m b e r e i szolgálnak: a marhások esztendő alatt marhával 3 1 2 , gyalog s z e r b e 104 napot. G y a l o g szeres e m b e r e szolgál hetenként két-két n a p o t , és igy 104 n a p o t , m a g o k k e n y e r e k e n . H a n e m Lázár János nevű colonus, m i k o r négy marhával mégyen, a z egész héti szolgálatot egy n a p leteszi. M l g s Datzo J o s e f urnák négy e m b e r e i g y a l o g szerbe szolgálnak m i n d e n héten három-három napot, m i n t h o g y o l y a n örökségeket bírnak, melyekről marhával kellene szolgálni, és így szolgálnak esztendő alatt négyen 6 2 4 n a p o t m a g o k kenyereken. Ármálista Fábián Josef 3 e m b e r e i szolgálnak hetenként e d g y - e d g y n a p o t , étek adás mellett, és így esztendő alatt hármon 156 napot. Ármálista F e k e t e Andrásnak egy e m b e r e szolgál gyalog s z e r b e m i n d e n héten egy-egy n a p o t , étek adás mellett, és így esztendő alatt 52 n a p o t . Ármálista F e k e t e István e g y e m b e r e szolgál gyalog s z e r b e m i n d e n héten edgy napot étek adás mellett, és igy esztendő alatt 52 napot. S i m o n f i F a r k a s egy e m b e r e 52 nap. Pető András egy e m b e r e 52 nap.
Simonfi successorok egy embere 52 nap. S i m o n György egy e m b e r e 52 n a p . Bálint István egy e m b e r i 52 n a p . M i n d e n i k g y a l o g szerbe, étek adás mellett. IV. Haszonvételek: 1. Határunknak két fordulói vágynak. Határunk m e g termi a tiszta búzát, elegy búzát, rosot, török búzát. A soványabb s v i z e s e b b r é s z e alakort, zabot. Határunkon négy marhával s z o k t u n k szántani. A k i n e k v a n . hattal is. Kettővel n e m lehet szántani. Határunknak egy h a r m a d része jo. egy h a r m a d része középszerű, egy h a r m a d része pedig rosz, sovány, vizes. Edgy véka tiszta buza vetésről, elegy búzáról, rosrol lészen három k a l a n g y a , 2 5 kévés. Tiszta buza ereszt kalangyája e g y vékát. Elegy buza, ros másfél vékát. Z a b és a l a k o r e g y vékáról lesz harmadfél k a l a n g y a . Egy k a l a n g y a ereszt két vékát. 2. Határunkon termő kaszálóink o l y a n a k , m e l y e t a s z a r v a s m a r h a is m e g e s z i k , s jó féle. M i n d e n esztendőben kaszálhatok, többire sarjút is s z o k t u n k kaszálni határunkon, h a nagy s z á r o s s á g n e m talál, s idejibe megkaszálhattyuk kaszáloinkot. 3. Innen héti vásárra s z o k t u n k járni M/aros/vásárhelyre, ahol m i n d e n eladni való portikáinkot k é s z pénzen e l a d h a t y u k , s vásárolhatunk a m i r e s z ü k s é g ű n k v a g y o n . S o k a d a l m o s helyek p e d i g közelebb, ahová s z o k t u n k járni: M/aros/vásárhely egy mértföld távolságra. Harackerék öt fertály, Szentpál. U g r a egy mértföld, Radnot másfél, G y a l a k u t a két mértföld. E b e s f a l v a harmadfél, M e d g y e s három, S z e r e d a két mértföld. 4. Különösön kiszakasztott marhalegelöink határunkon v a d n a k u g y a n , d e mivel azok k e v e s e k marháinkhoz képest, m i n d e n esztendőbe, itt a határon, u g y a s z o m s z é d f a l u határáról e d g y - e g y d a r a b marhalegelőt pénzel, s d o l o g g a l , a h o g y megedgyezhetünk, v e s z ü n k . 5. Itató helyünk elég v a n , határunkon folyván a Nyárád vize. 6. Határunkon s e m épületre v a l o . s e m tűzi fája a c o l o n u s o k n a k nincsen. 7. Itt h e l y b e , s e m a s z o m s z é d f a l u k határaink, n i n c s e n e k o l y a n s z ö l l ö h e g y e k , m e l y e k e t pénzel míveltetnének. M/aros/vásárhelyt u g y a n v a d n a k nagy, jó szöllö h e g y e k , m e l y e k e t pénzel míveltetnek, d e i n n e n o d a n e m s z o k t a k járni, m i v e l itt helybe a f a l u n k b a k a p n a k dolgot a szegényebb e m b e r e k . 8. M a k termő erdeink n i n c s e n e k . 9. Királyi v a g y fiscalis dézma nállunk n i n c s e n . 10. Itt a c o l o n u s o k n a k lakó t e l k e i b e n többnyire majd m i n d e n i k n e k vágynak e g y - e g y kevés gyűmöőlcs termő fái. Veteményes h e l y e i k pedig m i n d e n n e k v a g y o n . 1 1 . Nádos helyünk n i n c s e n . 12. S e m itt, s e m közeit hozánk so d e p o s i t o r i u m nincsen. 13. Itt nállunk s e m fábrikák, s e m banyák, s e m bót m e s t e r e k s egyéb mester emberek sincsenek. 14. Nállunk hajókázó v í z nincsen. M/aros/vásárhely mellet /!/ a M a r o s o n v a g y o n u g y a n tutajjal v a l o kereskedés, d e i n n e n o d a n e m s z o k t a k járni. 15. Határunkon szöllö n i n c s e n , h a n e m távulabb hozzánk v a d n a k a K ü k ü l l ö a Nyárád v i z e mellett j o bort termő szöllö h e g y e k . 16. Meszet, s z e n e t n e m s z o k t u n k égetni, n e m lévén hozzá v a l o matériánk. 17. S e m s o k a d a l m u n k , s e m fogadónk, s e m szántónk, s e m kaszálónk nincsen. 18. K e n d e r ásztató helyünk v a g y o n a Nyárád vizibe. 19. Határunkon v a g y o n két lisztelö m a l o m , ahol eleget őrölhetünk. Károk:
1. Határunknak n a g y o b b része megkivánnya a trágyát. A Nyárád vize és a T e r e m i p a t a k kiütései szántóinkba sok károkat tesznek. 2. Úgy kaszáló réteinkbe is. 3. S o k a d a l m o k f e l y e b b m e g Írattak a b e n e f i c i u m o k r e n d i b e n . 4. A m a r h a legelés állapottya is m e g Íratott. 5 S e m fánk, s e m nádos helyünk határunkon semmiféle nincsen. 6. Semmiféle kereskedésünk módja n i n c s e n egyéb, h a n e m némelykor veteményböl a m i keveset k a p h a t n a k , s marháikból. 7. A m a l m o k állapottya is f e l y e b b m e g Íratott. 8. Határunkon sos kut nincsen. V. A z egész t e l e k m e k o r a , és a bécsi mérő m e n n y i légyen, n e m t u d g y u k . Mi m/aros/vásárhelyi 16 kupás vékával s z o k t u n k élni. Sarjút lehet határunkon kaszálni egyszer-mácor. a m i n t f e l y e b b is m e g Íratott. VI. Inen a m l g s M a u r e r Sándorné asszony e m b e r e i a marhások. Lázár János szolgál. Ha n e g y marhával megyén, e g y héten e g y napot, a többi e g y - e g y napot két marhával is. A jövetel és m e n e t e l szolgálatyokban fel tudódik. VII. A mi f a l u n k b a urbáriális dézma, kilenced v a g y tized adása n i n c s e n . Egyéb daciák nincsenek. H a n e m m l g s M a u r e r Sándorné aszszony és D a t z o Josef ur e m b e r e i feleségek s z o k t a k fonni négy fontot, és 12 sing vásznot szőni. Mások e m b e r e i n e m s z o k t a k f o n n i is. VIII. V a g y o n a S i m o n f i s u c c e s s o r a i n a k egy puszta t e l k e k , melyről a ház régen elpusztult. Most bírják m a g o k a S i m o n f i s u c c e s s o r o k , h a n e m pusztájába h e v e r , s e n k i hasznát n e m v é s z i . 1/4 bécsi mérőü. IX. Minthogy határunkon erdő n i n c s e n , a c o l o n u s o k n a k s e m tűzi-, s e m épületre való fájok nincsen. A z uraság s z o m s z é d f a l u határain lévő erdejét s e m használhattyák. A t e l k e k n e k p e d i g eladása és vevése n e m volt szokásba, n e m is s z a b a d . A megeskettetett vallok nevei: 1. F e k e t e István + 57 éves ármálista 2. id. Fábián István + 76 éves ármálista 3. Pető F e r e n c + 82 éves s z a b a d székely 4. Ungvári Sámuel + 74 éves szabad s z é k e l y 5. Dávid István m.k. 65 esztendős s z a b a d székely 6. Lajos István m.k. 3 6 éves m l g s M a u r e r Sándorné asszony sellére 7. Bálint Mihály + 69 éves m l g s M a u r e r Sándorné asszony sellére 8. Lázár János + 6 0 éves m l g s M a u r e r Sándorné asszony e m b e r e 9 Oltyán János + 30 éves D a t z o Josef ur colonussa. H o g y ezen vallomások általunk lelki esmeretünk szerént az a n y a i m a g y a r n y e l v e n felvétettek, f e l o l v a s t a t t a k , és a f e n t irt bé esküdt lakosok által, kik irást t u d t a n a k , n e v e k alá Írásával, az irást n e m t u d o k kereszt vonásokkal megerősítették. N e m lévén helység pecséttye, b o n e f i d e r e c o g n o s c a l j u k , usualis pecsétünkkel és subscriptionkal megerössittvén. Költ Lőrincfalván, j ú l i u s 4-kén 1820-ik esztendőben. Dósa Dániel m . p . D e m e t e r f a l v i Nagy Sándor m . p . Pecsét Pecsét Kibocsáttatott urbáriális c o n s c r i p t o r o k .
Lörincfalva. 1785 A telek minő sége
A szolgálók nevei
1. 2. 3. 4. 5. 6. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 1. 1. 2. 1. 1. 2.
Széplaki P. Hortváth Öt". Szabó János Szabó György Ifj. Szabó János Oláh Lupuly a kúrián Szabó Ferenc Jakab György
A beltelek n. ölben
Ferenc alattvalói 1038 1. 25
lakik 1, 75 0, 75
Szántó 1600 n.öles holdban
Rét M i n d i g Néha
Soha
kétszer k a s z á l h a t ó 1600 öles holdban 0,25
-
0. 75
1, 875 4, 375 0, 50 0, 625 meneteli! zse léi ei 2, 875 5, 750 3. 500 2, 750 1. 000 1, 250
-
0, 50 0, 25 0. 25
4. 875
1368 600 szabad Lajos András 1226 1. 50 Papp Mihály I , 375 1 136 Lajos Márton I , 00 880 Szilágyi István 0. 625 528 Gligor Márusán 0, 50 418 Fogarasi Miklós kúrián lakik Harasztkereki Szél Ferenc alattvalója Sombori Sámuel 0, 25 182 Lőrincfal vi református egyház szabad meneteli! zsellére Kováts Zsigmond 0, 75 624 Bálinth István 0, 625 570 Fábián György szabad menetelü zsellére Bálinth Mihály 0, 625 300 2, 250 Puszta telkek: "Reformata eclesia" Horváth Ferenc
-
-
1, 1, 0, 1, 1, 0,
00 25 75 25 25 25
-
-
-
-
-
-
-
2. 00
Urbáriális összeíró Vadadi Nagy József Lőrincfalva, 1785. augusztus 30 - szeptember 3.
Lőrincfalva. 1820
Szolgálók nevei
Telek minő sége
Beltelek nagysága Bécsi
Szántó hold száma
mérő Maurer Sándomé úrasszony jobbágyai 1. 000 3, 750 1. Bálint Mihályt 7. 000 4, 250 2. Lázár János 2. 500 5. 125 3. Lajos István 1, 000 4, 750 4. Lázár Péter 1, 000 0, 875 5. Szilágyi András Datzo József földesúi jobbá gyai 2, 250 2, 625 1. Ifj. Szabó Ferenc 4. 000 1. 500 2. Oltván János 2. 000 3. 250 3. Oltyán András 0. 500 3. 750 4. Szabó László Fábián József annalista zsellérei 0, 250 1. Lupuj János 2. Szabó Ferenc Fábián József telkén laknak 3. Foris György Fekete András armalista zsellére 0, 250 1. Szabó János Fekete István armalista zsellére 0, 250 1. Kovács Márton Simonffí Volfgang székelv zsellére 0, 250 1. Szabó István Pető András székely zsellére 0, 250 1. Fogarasi Mihály Simon György székely zsellére 0, 250 1. Török János Bálint István székely zsellére 0, 250 1. Takáts Márton Simonffí székelyek örököseinek a zsellére 0, 250 1. Tavaszi János katona 0, 25 Puszta telek A község zsellérei, pásztorok
Rét Mindig 1 Ritkán Soha Kétszer kaszálható holdakban 0. 5 1, 375 1, 000 1, 250
0. 0, 0. 0.
-
-
-
-
-
-
750 750 625 625
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
1. Takáts István 0,250
2. Lupuj Dávid Ebben Ebben Ebben Ebben
a a a a
községben községben községben községben
-
-
-
a telkek nincsenek minősítve irtásföld nincs a szolgálónépek nem bimak szőlőföldet bérelt telkek sincsenek
A telkek összeírását 1820. július 4-én végezték: Dózsa Dániel és Nagy Sándor
9. Lukafalva, 1785. I. Ezen helységnek s o h a urbáriumát n e m értük, n e m is t u d j u k , h o g y lett v o l n a . II. A jobbágyoknak v a l a m i n t h o g y urbáriumokat n e m t u d j u k lenni, úgy c o n t r a c t u s s o k a t s e m . A m i zselléreket illeti p e d i g , ők a m i n t földesurakkal m e g a l k h a t t a n a k . aszerént tették szolgálattyokat. III. Itten az jobbágy akár két. akár négy ökörrel egy héten két n a p o t szolgál. Tenyérrel p e d i g háromat, a régi b e v e t t s z o k á s szerént. A zsellér p e d i g a m i n t földesurával m e g a l k h a t o t t , aszerént praestálta szolgálattyát. IV. Haszonvételek: Ezen hellységnek határa, h a trágyáztatik, mindenféle gabonát m e g t e r e m , h a n e m az teres h e l l y e k e t a z árvizek is, az tavaszi hólé e l r o n t y a , s eláztattya úgyannyira, h o g y ollyankor i g e n kevés h a s z n o t v é s z ü n k az o l l y a n hellyeinkről. 1. A m i n t f e l l y e b b is megíratok, e z e n mi határunk-ha trágyáztatik, mindenféle gabonát m e g t e r e m . Határunkon pedig c s a k két forduló v a g y o n . Szántani p e d i g mindkettőn négy ökörrel lehet. Kettővel p e d i g e g y s z e r s e m . 2. A m i a kaszálóinkat illeti pedig - h a e g y - e g y keveset trágyázhattyuk - jók, s kétszer is lehet esztendőben kaszálni. A m a r h a pedig az itten termő szénától eléggé meghízik. Egy h o l d n y i földen pedig m e g t e r e m három porció s z e k é r széna, a m e l y is tészen k i l e n c másakat. 3. A mi e m p o r i u m u n k M/aros/vásárhelly, a m e l i y is v a g y o n ide egy mértföldnyire. Egy h e g y e c s k e is v a g y o n közöttünk. M i k o r p e d i g e s s ő s idő nincsen, o l l y a n k o r j o uttya v a g y o n . S á r o s időben pedig a l k a l m a t l a n . A m i t p e d i g vihetünk e l a d n i , némelykor illendő árán e l a d j u k , de o l l y k o r történik, hogy vissza is h o z z u k áruinkat. 4. A m i a marhalegelő hellyeinket nézi, s z o r o s a c s k a , de a k i v o l n a is, i g e n sovány, úgyhogy m i n d e n esztendőben kénteleníttetünk marháinkat fizetés mellett más f a l u határaira h a j t a n i , d e mégis úgy m e g n e m szorulunk, h o g y nyáron által j á s z j o n n y a r a l t a s s u k marháinkat. 5. M a r h a itató hellyből n e m szűkölködünk, m i v e l az Nyárád vize f a l u n k o n folly keresztül.
6. Nékünk se épületre való, s e m tűzre való fánk n i n c s e n , h a n e m f a dolgából pénzel élünk, hol egy s hol két mértföldnyiről is. 7. E g y igen k i c s i n szőlőnk itten az határunkon v a g y o n , d e c s a k a n n y i , hogy m a g u n k szükségére s e m elegendő, s a b b a n bé biró possessor e g y s i n c s e n , s azért a z instructiobol kérdett b e n e f i c i u m m a l n e m élünk. 8. Mivel erdőnk n i n c s e n , m a k k u n k is s e m egyszer, s e m m á s s z o r n e m t e r e m . 9. E z e n s z é k e s hellységűnkben m i v e l még e d d i g szokásban n e m volt. h o g y a z R e g i u s F i s c u s n a k arendát, a z földesuraságnak pedig k i l e n c e d e t v a g y dézmát a d j u n k , azért még e d d i g n e m is a d t u n k . 10. Ollyas n a g y kérteink s e m b e n n a f a l u b a n , s e m pedig kűllyen n i n c s e n e k , amelyből v a l a m i kereskedéseket indíthatnánk, h a n e m kerti veteményből a k i k n e k h e l l y e k v a g y o n , s z o k t a k e g y - e g y keveset k e r e s k e d e n i , s azokból a királyi portiot m e g s z e r e z n i . A m i pedig a komlós kerteket illeti, eddigelé hírét s e m hallottuk. 11 Nékünk s e m határunkon, s e m pedig közel való h e l l y e i n b e n nádas h e l l y e i n k nincsenek. 12. Mivel itten a mi helységünkben s e m sónak, s e m egyébnek való d e p o s i t o r i u m a n e m lévén, azért afféle kereskedéssel n e m élhetünk. 13. Fabrica is itten semmiféle, d e még közel is n e m találtatik, s n i n c s e n is. 14. A mi szomszédságunkban s e m m i hajókázható follyo v i z e k nincsenek, a m e l l y e k e n v a g y személyesen v a g y marhánk által is kereskedhetnénk, a z e g y M a r u s vizon kivűl való t u t a l l y o n való kereskedésen kivűl. hellységünk pedig a z z a l s e m szokott élni. 15. A mi hellységünken ollyas n a g y és j o bortermő szőllőhegyek n i n c s e n e k , amellyekböl v a l a m i b e n e f i c i u m u n k lehetne. 16. Mész- és szénnel való kereskedéssel n e m élhetünk, m i v e l afféle hellyeink s e m m a g u n k n a k , s e m szomszédságainknak nincsenek. 17. Nékünk s e m s o k a d a l m u n k , s e m ország u t t y a mellett lévő fogadóink n i n c s e n e k , nemkülömben semmiféle beneficiumunk, amellyek ezen punctumban elészámláltattak. 18. Kenderásztato hellyünk a N y a r a d b a n j o v a g y o n . 19. M a l m u n k u g y a n n i n c s e n az határunkon, d e n e m m e s s z e - mintegy fertálly mértföldnyire - kettő, három is v a g y o n . Károk: 1. A m i n t a z b e n e f i c i u m o k első punktumában megíratok, a földeink m e g t e r m i k u g y a n mindenféle gabonáknak speciessét, d e m i n d a z o n által úgy, ha m i n d e n h a r m a d i k esztendőben trágyázzuk. De többnyire a fél szántó földeinkre az N y a r a d v i z e kivetvén, elrontya. A z hegyekről lefolyó v í z is n e m e l i k részét földeinknek u g y a n y i r a elárkolja, h o g y hasznát n e m vehetyűk. C s a k két fordulóra v a g y o n e z e n helységnek határa. A z is o l y a n s z ű k , hogy n a g y o b b része az i d e való l a k o s o k n a k h a r m a d i k s n e g y e d i k határokról kenszeríttettnek m a g o k n a k esztendőnként földeket exarenda/l/ni. 2. Kaszáló réteink a m i n kevés v a g y o n , az is felettébb káros. A z határnak s z ü k s é g e m i a n tavasszal marháinkat rajta legeltettni sokáig kell. O n n a n a nyomásra hajtván, o n n a n gyér és rosz, k a r o s füvet. Némely esztendőkben a Nyárád vize is kiütvén, a z is t e t e m e s károkat t e s z e n rajta. 3. A m i n t f e l y e b b is megíratok, a z e m p o r i u m u n k M/aros/vásárhely, az hová m i n d e n vám nélkül elmehetünk, d e más helyekre is, ahol s o k a d a l m o k esnek, úgymint Ebesfalvára két mérföldnyire M e d g y e s r e . Három méfőldnyire /!/ járunk, úgymint T ö v i s r e , Fej érvára.
4. Marhalegeltető helyünk v a g y o n u g y a n , d e o l y a n szoros és kicsin, h o g y n e m c s a k jármos marháinkat, d e még az apro meddü marháinkat is kénszeríttetünk külső határokra - nagy s u m m a fizetésért - kiadni. A z itthon m a r a d o t t tehén marháinkat is szalmával s tőrekkel étcakának idején táplálni, mivel a csordából éhei h a l v a jöttek. 5. Épületre- s tüzünk megkévántato fabeli szükségeink is oly nagy v a g y o n , h o g y egy- s két mérföldnyire is kénszeríttetünk m e n n i . 6. S e m m i egyebféle b e n e f i c i u m a ezen helységnek n i n c s e n , h a n e m a m i kevés veteményünk t e r e m , abból elünk a m i n t lehet, n a g y nyomorúsággal. 7. A m i n t előbb felíratok, az határunkon nincsen, hol két fertály, hol több mérföldnyire is megyünk őrölni. V. Hány és minemű hold szantófőlgye és rétye v a g y o n egy egész házhelyes lobbagy e m b e r n e k és gazdának, és hány szebeni vékát vethet e g y i k - e g y i k hóid szantóföldgyében. m e g m o n d a n i n e m t u g y u k , h a n e m számlálják elé. ugy kaszálóját is. hogy kaszálhatyák-é kétszer v a g y n e m . VI. Mű j u r a t u s o k , c o m m e t a r i u s o k /!/, itt közöttünk lakó két possessorok j o b b a g y a i , hetenként m i c s o d a szolgalatokot t e t t e t n e k , m e g m o n d a n i és előszámlálni n e m tugyuk, h a n e m titulált Jánosi Antal u r a m jobbágya, S o r b a n G e r g e l y f a l c a l j a , h o g y e g y - e g y héten ökrével két-két napot szolgáll, tenyérrel pedig három-négyet. A méltóságos Jánosi György u r a m jobbágya, F o d o r Mihály f a l c a l y a , hogy m i n d e n heten ökrével s tenyérrel három-három n a p o t szolgált, három esztendőtől f o g v a . VII. E z e n mi s z é k e s helységünk székely helység lévén, kilencedet v a g y d e z m a t semmiféle javaiból, v a g y pénzbeli adózást, ajándékot n e m fizetett. VIII. Puszta v a g y i s deserta sessiot n e m t u d u n k . IX. A mü etrünkre ezen ket jobbágy, mint örökös j o b b a g y , úgy szolgáltának. Vallomástevök: Nobilis agilis G e o r g i u s B a r t h a Nobilis agilis N i c o l a u s Mátyási Nobilis agilis F r a n c i s c u s Kádár Nobilis agilis S t e p h a n u s Jánosi Nobilis agilis M a r t i n u s B a r t h a Nobilis agilis P e t r u s S z á s z Agilis S t e p h a n u s Kakasi Agilis F r a n c i s c u s Gáspár
L u k a f a l v a . 1785. s z e p t e m b e r 5-7. Ö s s z e í r ó biztosok: V a d a d i N a g y József Halmágyi I m r e
10. Lukafalva, 1820. I. Itt, a mi helységünkbe s e m m i urbárium n i n c s e n , n e m is volt. II. Itt, a mi f a l u n k b a n a szolgáló e m b e r e k c o n c e v t i o szerént szolgálnak. Mi igy értük a c o n v e n t i o szerint való folyását a szolgálatnak.
III. Itt a szolgálatok a szerént v a n n a k , a m i n t m e g e d g y e z h e t n e k eggyütt. Ki több n a p o t , ki k e v e s e b b e t szolgál. Ilrs Jánosi A n t a l ur e m b e r e szolgál 104 napot g y a l o g szerbe. A z paraszt Horváth munkával szolgál circiter 52 napot. Armálista Bartha György u r a m e m b e r e 104 n a p o t . M/aros/vásárhelyi civis armálista ifj. Bartha Györg u r a m e m b e r e i e g y - e g y n a p o t , mindöszve 2 6 0 n a p o t tenyérrel. Armálista Benkö Márton urnák e m b e r e 104 n a p o t . Armálista Bartha S i g m o n d u r a m e m b e r e szolgál 5 2 napot tenyérrel. M i n d e n i k n e k e n n i e szokott a d a t n i , v a g y adni földös u r a m . IV Haszonvételek: I . Határunknak két fordulói vágynak. M e g t e r e m tiszta buza k e v e s e b b részibe, e l e g y b u z a , ros, török buza. A r o s s z a b b részibe vetünk zabot, alakort. E g y véka vetés után m e g s z o k o t t t e r e m n i 3 k a l a n g y a . E d g y k a l a n g y a p e d i g ereszeteni szokott, e d g y i k e t a másikkal véve, e d g y véka s z e m e t . Tiszta, elegy és ros kevéssel többet. A trágya megkívántatik. Négy marhával s z o k t u n k szántani. Kettővel teljességgel n e m lehet. Határunknak h a r m a d r é s z e j o . h a r m a d a kőzép-szerü, h a r m a d a rosz, sovány. 2 Határunkon termő kaszálóinknak fele r é s z e j o . Szarvas marhának való füvet t e r e m . Fele r é s z e , m e l y inkább csak lónak való szénát t e r e m . Sarjút e g y s z e r mátzor, m i k o r a viz el n e m n y o m j a , s z o k t u n k csinálni. 3. Héti vásárra s z o k t u n k járni M/aros/vásárhelyre. S o k a d a l m a k b a is, ahol veteményeinket s egyéb eladni való portékáinkot s z o k t u k e l a d n i , s v e n n i is, a m i r e s z ü k s é g ü n k v a g y o n , ott is s z o k t u n k . S o k a d a l m o s helyek vágynak közeit hozzánk Haratzkerék e g y mértföld, G y a l a k u t a két mértföld, B o n y h a egy mértföld, M/aros/vásárhely e g y mértföld, Szentpál e g y mértföld, R a d n o t másfél mértföld. E b e s f a l v a két mért-föld. 4. V a g y o n két d a r a b o c s k a kiszakasztott m a r h a legeltető helyünk. H a n e m k i c s i n y d a r a b o k u g y , h o g y egész nyáron m i n d e n marháinkot rajta n e m t a r t h a t y u k , c s a k o l y a n korra t a r t y u k , m i k o r d o l g o z n u n k kel/l/ s z o r g o s a b b a n . A jármos ökreinket a nyar egy részére a H a v a s r a hajtyuk, t a x a fizetés mellett tartyuk, v a g y más f a l u határán. Egyébféle marháink itt a határon legelődnek. A h a v a s v a g y o n i d e h a t mértföld. 5. Itató helyünk elég v a g y o n . 6. Épületre é s tűzre való fánk nincsen. 7. Itten s z ö l l ö k n i n c s e n e k , s e m körül, m e l y e t i d e g e n e k bírnának, s pénzel miveltetnének, h a n e m M/aros/vásárhelyt vágynak, d e i n n e n o d a n e m járnak dolgozni. 8. M a k termő erdőnk s i n c s e n . 9. Királyi v a g y fischális /!/ dézma n i n c s e n , n e m is volt. 10. Itt a z s e l l é r e k k e r t y e i b e n is vágynak veteményezö helyek. Némelyeknek néhány szál gyümölcs fái is. I I . Nádos hely határunkon n i n c s e n . 12. So d e p o s i t o r i u m n i n c s e n itt közel, melyből pénzt kaphatnánk. Kereskedésünk sincsen egyéb, h a n e m veteményeinket s z o k t u k Vásárhelyre, s némely más s o k a d a l m o k b a v i n n i , abból k a p u n k kevés pényzt. 13. Itten közel f a b r i k a k , bányák, bolt m e s t e r e k nincsenek. 14. Közel a m i helységünkhöz hajókázó v i z n i n c s e n , h a n e m a M a r o s vizén s z o k t a k tutajokat h o r d o z n i , s arrul k e r e s k e d n i , d e i n n e n senki n e m jár o d a .
15. Itt h e l y b e kevés s z ö l l ö n k v a g y o n , h a n e m körül vágynak n a g y o b b j o bort termő szöllö h e g y e k . 16. Itt m e s z e t , szenet n e m szoktak égetni, n i n c s e n s e m m i matériáié hozzá v a l o . 17 Sokadalmunk n i n c s e n . Egy kis korcsmája v a g y o n a f a l u n a k , melynek jövedelmét a híd tartására, v a g y m á s , f a l u terhei pótlására fordittyuk. S z o n t o , kaszáló helyei n i n c s e n e k különösön, h a n e m a p a s c u u m b o l m o s t szántottunk f e l török búzának négy köblösségü helyet. Ennek is hasznát a híd conservatiojára s ölfa megszerzésére fordityuk. Még v a n a pásztor házuk helyei is, a z hol a házak vágynak akkorák. 18. K e n d e r ásztato helyünk elég v a n . 19. M a l m a i n k is körül, a h o l őrölhetünk, s h e l y b e n is elegendők vágynak. 20. Itt a m i helységünkben j o vetemények, d i n n y e , dohány szokott t e r e m n i , abból k a p n a k kevés pénzt. Károk: 1. A török buza földeinkbe, m e l y e k m i n d e n esztendőbe használhatok, a Nyárád vize kiütése károkat szokott o k o z n i . 2. Ugy a kaszáló h e l y e i n k b e is mind a Nyárád, m i n d a T e r e m i patak kiütése. 3. A s o k a d a l m o k állapottya m e g Íratott a b e n e v i c i u m o k rendibe. 4. A m a r h a legeltető állapottya is megíratott, mely kevésből állo, s határunk is kicsiny. 5. Fánk és nádos helyünk nincsen egész határunkon. 6. S e m m i egyéb kereskedésünk n i n c s e n , h a n e m veteményböl k a p u n k kevés pénzt. 7. M a l m o k állapottya m e g Íratott a b e n e f i c i u m o k r e n d i b e n . Ebbéli s z ü k s é g ü n k nincsen. 8. Határunkon sos kut n i n c s e n , a m e l y e i m a g u n k o n segíthetnénk. V. A z egész telek és bécsi mérő mennyiből ályon, n e m t u d g y u k , h a n e m m i m/aros/vásárheiyí 16 kupás vékával élünk, m e l y négy e g y köböl. Sarjút némelykor kaszálnak a c o l o n u s o k is némely kaszálóin. Szántojokot s kaszálojokot f e l a d t u k köböl s z á m r a , é s fel Íratott m a g a helyére. VI. Itt a m i f a l u n k b a ki m e n n y i szolgálatot tészen, s tett, elébb, a h a r m a d i k pontra felíratott. Marhával itten e g y zsellér s e m szolgált, és most s e m szolgál marhával. A zselléreknek m i n d enni s z o k t a k adni a birtokosok. A k i k e m b e r e i másuvá m e n n e k dolgozni, a menetel-jövetel fel tudódik a szolgálatba. VII. Itt, a m i helységünkbe urbariális dézma, tized v a g y kilenced n i n c s e n . Más egyéb dáciák is n i n c s e n e k szokásba, h a n e m ilrs Jánosi Antal ur felesége a colonussával szokott f o n n i esztendőnként három fontot. VIII C o l o n i c a l i s puszta t e l k e k n i n c s e n e k a f a l u n k b a . IX. Itt, a m i helységünkbe s e m m i erdő n e m lévén, a c o l o n u s o k is erdőt n e m használhatnak. Más f a l u határán v a l o erdejét is a b i r t o k o s o k n a k n e m használhattyák. A t e l k e k n e k pedig eladása é s vevése szokásban n i n c s e n , n e m is volt, n e m is s z a b a d . A m e g e s k e t t e t e t t vallok n e v e i : 1. Bartha Sámuel + 5 4 éves ármálista 2. Bartha Sándor + 3 3 éves ármálista 3. Tollas István + 39 esztendős ármálista 4. Nagy András + 3 7 esztendős ármálista 5. S z á s z György + 58 éves s z a b a d székely 6. György I m r e + 4 4 esztendős székely szabad e m b e r 7. Fodor S i g m o n d + 48 éves ilrs Jánosi Antal ur c o l o n u s s a
Lukafalván, j ú l i u s 3-ik napján, 1820-ik esztendőben. Dósa Dániel m. k. Pecsét Ki bocsáttatott urbáriális c o n s c r i p t o r o k .
D e m e t e r f a l v i Nagy Sándor m. k. Pecsét
II. Lukafalva. 1785.
A szolgálók nevei
A telek minő sége
A beltelek n.ölben
Jánosi Antal örökös alattvalója 0, 875 709 1. Sorban Gergley Jánosi György örökös alattvalója 1287 l , 50 1. Fodor Mihály
Szántó 1600 n.öles holdban
Rét Mindig Néha| Soha kétszer k a s z á l h a t ó 1600 öles holdban
3. 125
0. 25
-
-
2. 500
0, 50
-
-
Lukafalván mind Gligor Sorbánnak, mind pedig Fodor Mihály örökös alattvalónak van egy-egy darab 1/4-es szőlője Urbáriális összeíró: Vadadi Nagy József Lukafalva, 1785. szeptember 5. és 7. között
Szolgálók nevei
Telek minő sége
Tekint. Jánosi Antal job Dágya 1. Fodor Zsigmond zsellére
Beltelek nagysága Bécsi mérő
Szántó hold száma
1, 5
2, 375
Rét Mindig | R i t k á n | Soha Kétszer k a s z á l h a t ó holdakban 0. 625
0. 25 1. Darotz Zágorka Bartha György arma ista jobbágyai 1. Soos Ferenc 0, 5 Nemesi 2. Lrimia Demeter fundusa vau Ifjú Bartha György annál ista jobbágyai 0,5 1. Kaki Mihály 0. 5 2. Sos Sámuel 1, 25 3. Baduj György 2,0 4. K i n 11a Márusán 1, 25 5. Sos Mihály székely Benkő Márton armalista jobbágya 1. Máté Zsiemond 1,0 Bartha Zsigmond armalista zsellémöje 0, 5 1. Özv.Béni Istvánné
-
-
-
1, 25 0, 375
-
0, 375 0. 625
-
0, 0. 0, 0, 1,
375 375 5 25 25
-
-
-
0, 25 0, 25 0, 25 0. 375 0, 50
1, 125
-
0, 25
-
-
-
-
-
-
Ebben a községben irtásföld nincs Ebben a községben a szolgálónépeknek nincs szőlőföldjük A telkek összeírását 1820. július 6-án végezték. Dózsa Dániel és Nagy Sándor
Jegyzetek 1. Gergely Lajos: Murokország. Székely Néplap, I . (1866). 133-134., 140142., 149. 2. Benkő Samu: Murokország. Művelődéstörténeti barangolás szülőföl demen. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1972. 3. Közismert, hogy 1848-ig Erdélyben - több kísérlet ellenére - uem történt meg az úrbérrendezés. Ennek hiánya komoly társadalmi feszültségek forrásaként jelentkezett 1848-ban, a jobbágyfelszabadítást követően. A z erdélyi úrbelrendezési kísérletekről, illetve azok levéltárt fonásairól: Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak. Bp. 1973. i.h. A z erdélyi paraszttársadalomról: Trócsányi Zsolt: A z erdélyi parasztság története 1798-1849. Bp. 1956.; Beriász Jenő: A z erdélyi jobbágyság gazdasági helyzete a X V I I I . században. Értekezések a történeti tudományok köréből sor., Bp. 1959.; Beriász Jenő: A z erdélyi
4.
5.
6. 7
8. 9. 10. 11.
úrbérrendezés problémái. Századok, 1941.; Szentgyörgyi Mária: Jobbágyterhek a X V I - X V I I . századi Erdélyben. Bp. 1962. Értekezések... sor.; Tagányi Károly: A hármas nyomású rendszer behozatala Erdélyben. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle. 1894. 1785-ben uralkodói rendeletre indult meg az erdélyi úrbéres viszonyok felmérése, melynek során "Murokország" falvaiban Vadadi Nagy József szolgabíró, és esküdttarsa. Halmágyi Imre tevékenykedett, kikérdezvén a lakosokat jogállasukról, haszonvételeikről és káraikról, földesúri szolgáltatásaikról, egyéb, az életükkel, gazdálkodásukkal, megélhetésük kel összefüggő tényekről. A felmérés iratai - a meghiúsult úrbérrendezést követően - az erdélyi kormányhatóságok levéltárába került. Erről lásd Trócsányi Zsolt i . m. Ma már az iratok mikrofilmen kutathatók a Magyar Országos Levéltár Mikrofilmtárában. 1820-ban ugyancsak kormány-rendeletre indult meg az úrbérrendezés, de mint korábban, most is megfeneklett. Ezúttal Dósa Dániel szolgabíró és Demeterfalvi Nagy Sándor esküdt hallgatta meg "Murokország" három településének lakóit. A rendezési kísérlet iratanyaga ezúttal is a kormány hatóságok levéltárába került - lásd Trócsányi i.m. -. s ma már a MOL Mikrofilmtárában kutatható mikrofilmekről. Danyi Dezső - Dávid Zoltán (szerk): Az első magyarországi népszám lálás. Bp. 1960. A telek nagysága, a beltelekhez tartozó appertinentiák mértéke, és a hozzájuk kapcsolódó földesúri, állami szolgáltatás szabályozatlan volt Erdélyben. A hagyomány, a kialakult szokás, a hallomás után ismételgetett fogalmak keveredtek, akárha egy falu vallomásán belül is. Ilencfalva lakói vallották 1820-ban: "Az egész telek és bécsi mérőről nem tudunk", de vallomásuk végén rendre használták a bécsi m é r ő fogalmát, amit bizonyára a "vallató" szolgabíró vagy esküdt magyarázott el számukra. Az illető Benkő Samu egyenesági őse. A szebeni véka Nagyszebenben hitelesített mérték, csak Erdélyben volt használatos mértékegység. Megközelítően 16 liter. A "marosvásárhelyi 16 kupás véka" ugyancsak erdélyi mérték. Megköze lítőleg 32.5 liter. A lakosok "kóstot vettek": egyformán használták a szénavásárlás, a rét bérletének, olykor a legelő bérletének a megnevezésére is Erdélyben és a Felső-Tiszavidék térségeiben a kifejezést.
Péter Takács: Beiträge zur Lebensweise der Bewohner von "Möhrenland" um die Wende des 18-19. Jahrhunderts llencfalva, Lörincfalca und Lukafalva - drei siebeiibürgische Dörfer an der Nyárád. Als erster hat Lajos Gergely die drei von der Umgebung durch den Gemüseanbau abstechenden Dörfer im Jahrgang 1866 des Székely Néplap (Szekler Volksblatt) Möhrenland genannt, dann hat Samu Benkö diese Bezeichnung in den vergangenen Jahrzehnten wachgerufen. Die vorliegende Studie sucht - aufgrund historischer Quellen - auf die Frage die Antwort, wann sich der Gemüseanbau in diesen drei Dörfern akklimatisiert hat. 1785 haben schon die Einwohner zweier Dörfer darüber beuchtet, daß sie Petersilie, Zwiebel. "Möhren", sonstige Gemüse anbauen und damit handeln. 1820 schöpfen bereits alle drei Dörfer Geld aus dem Gemüse. Das Gemüse und das wenige Obst boten sie dann an den Märkten der Marktflecken Gyalakuta, Tövis, Ebesfalva. Bonyha, Radnót, Szentpál Medgyes, Makkfalva, und Flarasztkerék an. Über die Akklimatisiemng des Gemüseanbaus, die Vermehrung der Marktbesuche lassen die historischen Quellen auch zu. die Umstruktunemng der Gesellschaft der drei genannten Gemeinden in Siebenbürgen zu rekapitulieren. 1785 ist die Mehrheit der Einwohner freier Szekler oder "Menschen mit Szekler-Freiheit". wie sie selbst ausgesagt haben. Auch die Tabellen bezeugen, daß kaum einige dienende Haushalte vorhanden waren. Bis 1820 hat die Zahl derer auffallend zugenommen, die sich in den gutsheirlichen Dienst begeben haben. Der wichtigste Grund - laut Aussage der Einwohner dieses sozialen Rückfalls ist die Hungemot in Siebenbürgen in den Jahren 1815-1817. Der Existenzzwang, die Vermeidung des Hungertodes brachte in den drei Dörfern Dutzende dazu, gutsherrliche Dienste auf sich zu nehmen. Zu ewigen Leibeigenen konnte sie wegen der gültig gebliebenen, später Gesetzeskraft erlangte Verordnung Josef II. kein Gutsherr machen, aber ihre Existenzsicherheit, "die Szekler-Freiheit" ist ins Wanken geraten, wegen des Überlebens in den Jahren 1815-1817 haben sie den Dienst der Gutsherren "auf sich genommen". Die in der Anlage publizierten Quellen stellen einerseits den Produktionsprozeß, die Lebensweise, den Gang des Rückfalls plastisch dar; andererseits bringen sie Licht in die Problematik, wie sich die "Szekler-Freiheit" abbröckelt, wie einzelne Familien emporsteigen, auch in solch kleinen Dörfern.
Eine auf das ganze Siebenbürger ausgedehnte Untersuchung würde uns die Gesellschaft in Siebenbürgen m der ersten Hälfte des 19. Jahrhunderts viel näher bringen.
