Vármegyék és szabad kerületek
313
Adalékok Muraköz történetéhez Vladimir Kalsan
A tájnak, amelyikről beszélni fogok többnyire magyar közigazgatása volt, Zalaegerszeg székhellyel, de egyházi szempontból 1094. óta a Zágrábi püspökség alá tartozott és a lakossága mindig, több mint 90 százalékban horvát ajkú volt. A Muraközről a XIX. és a XX. százat elején magyar és horvát szerzők állandóan írtak. Sokszor szemben álltak egymással bizonyítva a Muraköz magyar, illetve horvát jellegét. Josip Bedekovics, pálos, az ismert Wiener Neustadtban 1752ben nyomott, latin nyelven írt művével – Natale solum sancti Hieronimi in ruderibus Stridonensis ocultatum, ebben, Muraközről irt első monográfiában nem foglalkozik evvel, hanem igyekszik bemutatni hogy egy nagy szent született Stridon, egy Muraközi mezővárosban. A magyar szerzőktől, akik Muraközről írtak, műveikből külön kiemelném Bátorfa Lajos, 1873-ban Nagykanizsán nyomtatott könyvét: Muraközi kérdés címmel, valamint Gönczy Ferenc, 1895-ben Budapesten nyomtatott könyvét: Muraköz és népe. Jellegzetes Hadrovicya László, 1934-ben Budapesten nyomtatott könyve: Muraköz helynevei címmel. Érdekes Laposa Haller Eugén, olasz nyelven írt, 1941-ben Budapesten nyomtatott könyve: La giustizia del Muraköz. Külön kiemelnék még két monográfiát, a 1905-ben Csáktornyán nyomtatott Zrínyi Károly Csáktornya monográfiáját és 1912-ben Eszéken nyomtatot Haller Jenő Légrád története című művét. Természetesen, sokkal több horvát szerző van, különösen az utóbbi ötven évben, de, mégis, kiemelném az első kettőt – Rudolf Horvat: 1907-ben Varazsdon nyomtatott művét: Povijest Medjimurja – A Muraköz története, és Ivan Novak, 1907-ben Zágrában nyomtatott könyvét: Istim o Medjimurju – Igaz a Muraközről.
314
Vladimir Kalsan: Adalékok a Muraköz történetéhez
Ilyen kevés időn belül nehéz beszélni a Muraköz gazdag és viharverte múltjáról. Ezért megpróbálom kiemelni csak a legfontosabbakat amelyek, ahogy a kezdetben már mondtam, egy részben közösek a magyar nép történetével, különösen a mai Zala megyével. Muraköz ma megye, amely státuszt csak 1993-ben kapott. Eddig, az egész történelmen keresztül, Muraköz vagy a magyar Zala megyéhez, vagy a horvát Varazsd megyéhez tartozott. Muraköz megye a Horvát köztársaság északi részében fekszik, a Mura és Dráva folyók között, Európa e részének, két nagy, morfológiai egysége érintkező pontján – az Alpok és a Pannon síkság között. Muraköz legmagasabb pontja a Mohokosz, amelynek a tengerszinti magassága 344 méter. A keleti része síkság, amelyik enyhén lejtős, a vízfolyások irányában. A keleti és egy részében a északi oldalán a Magyar Köztársasággal határos, míg nyugaton és részben északon Szlovéniával. Muraköz 730 négyzetméter területen fekszik, 120 ezer lakosa és 126 települése van. Közigazgatási szempontból Muraköz megye 21 községre és 3 városra van osztva. A városok Cakovec Csáktornya, Prelog - Perlak és Mursko Sredisce Muraszerdahely. 165 emberrel egy négyzetkilométerre, Muraköz Horvátország legsűrűbben lakott területe. Számos ásatás bizonyítja, hogy Muraközben a neolitikum és eneolitikumtól a bronz-korszakig éltek emberek. Számos névtelen etnikai csoportok változásokon mentek át és ki voltak téve különböző hódítók hatásainak. A rómaiak, lassan de biztosan, kibékítik ezeket a népeket az első század elején. Az V. században a rómaiak is szenvednek a Alánok, hunok, gótok, vizigótok és más népek betöréseitől, míg végre, a VI. században, saját középkori államokat alakítanak, de erőszakkal keresztelték meg őket a frankok a VIII. században. A horvát népi dinasztia alatt a X. és XI. században a Muraköz Horvátországhoz tartozott. Az első írott emlékek Muraközről a XIII. század elejéből származnak, pontosabban 1203-ból. Muraközbe akkor a német, a BuzádHahold nemes család érkezik, akikhez a Csáky és a Lindva családok csatlakoznak. Klasszikus nemes birtokokat képeznek és a legtöbb mai települést. Amióta a zágrábi érsekség létezik, 1094 óta, Muraköz hozzá tartozik, a Beksinkai szerpapsághoz. Muraköz legöregebb plébénia hivatalos jegyzéke 1334-ből származik, amikor Muraköz egységes nemesi birtokká válik. 1546-ban amikor Muraköz a Zrínyi család tulajdona lesz, több nemes család
Vármegyék és szabad kerületek
315
birtokolta amelyek közül a leghíresebbek az erdélyi herceg Lackovics (1359 - 1396), a Celyei grófok, (1405 - 1461) majd a magyarosított svéd zsidó bankárok, az Ernustok (1473 - 1540) A Lackovicsok 1376ban pálos kolostort építenek Szenthonán, ma Senkovec, amely egészen 1786-ig a rend megszüntetéséig, Muraköz egyházi, művelődési és nemzeti központja volt. A Celyei grófok több gótikus templomot építettek Muraközben, az Ernustok pedig, felépítetik a csáktornyai erődöt. A Zrínyi grófok családja Muraköz tulajdonosa volt 1546 - 1691. Ez volt Muraköz legfényesebb nemesi korszaka. A Zrínyiek, sorban, kiemelt hadvezérek, építészek, költők, horvát bánok és Zala megye főispánjai voltak. A család székhelyét átvitték Csáktornyára, a birtokuk legnagyobb és leggazdagabb központjába. A szigeti Zrínyi Miklós 1599-ben mauzóleumot épít családja részére a szentilonai pálos kolostorban. Csáktornyán erődítményt és kastélyt építenek, a Mura mentén pedig, több erődítményt, amelyeket sikeresen védekeztek a törökök ellen és meggátolták őket a horvát földek további meghódításától. Zrínyiek több évszázados véres harcot vívtak a törökökkel, valamint az osztrák önkényuralom és centralizálás ellen. A negyedik Zrínyi György idejébe (1549 - 1603) vezető hit Muraközben a protestáns volt. Nedeliscében, Csáktornya melett, Hofllalter Rudolf nyomta a híres Pergosic fordítását a Verbőzci Tripartitumot. A ZrínyiFrangepán felkelés, Magyarországon ismert mint Wesselényi felkelés, után Muraköz egy része a királyi kamara közvetlen igazgatása alá esik, a másik részt pedig megtartotta Zrínyi Ádám, Zrínyi Miklós híres költő és hadvezér fia. A királyi kamara Muraközt, illetve a csáktornyai birtokot 1719ig bérletbe adja, később az Altányok, (cseh grófok) kapták, amit megtartottak egészen 1791-ig. Újraszervezték a birtok igazgatását és általuk megnőtt a községek száma is, amelyeknek ők voltak az uralkodói és védői. Muraköz utolsó feudális birtokosai a Festetics grófok voltak. Uralkodtak 1791 - 1923-ig. Az ő uralkodásuk a feudális rendszer felbomlása és a polgári rendszer felépítése idejébe esik. Még 1579-ben a IV. Zrínyi György külön oklevéllel privilégiumot adott Csáktornya lakosainak, letéve így Csáktornya modern alapjait. Perlak mellet Csőtornya is központja a kisiparosok társadalmi rétegének, amelyek céhekben egyesültek. A kisiparosoknak állandóan erősödik a helyzetük és a kereskedőkel együtt nagy szerepük volt az új
316
Vladimir Kalsan: Adalékok a Muraköz történetéhez
polgári gazdasági és társasági életben. Muraköz és Csáktornya különösen nagy jelentőséget kapott az első horvátországi vasútvonal kiépítésével. Ez a Budapest-Kotori-Csáktornya-Pregerszko-Trieszti vonal. Később kiépült a Csáktornya-Varazsd-Zapresics-Zágrábi vasútvonal is. 1891-ben már működik a Csáktornya-Lendva - Zalaegerszegi útvonal is. Az országúti hálózat még a XVII-ik században épült. Még a XX. század elején rendszeres hajóútvonal is létezett a Dráván, Eszéktől Légrádig. A új, korszerű termelés 1855-ben kezdődik nagy cukorgyár kiépítésével a csáktornyai Öregvárban. A hetvenes években ez volt a legnagyobb cukorgyár az Osztrák-Magyar monarchia magyar területén. Kedvező alkalmak következtében és jó törvények alapján Muraközben már a hetvenes évek kezdetén jelentkeznek az első takarékpénztárak, mint a későbbi szolid pénzintézetek kezdetei. Az ő segítségükkel, egészen az első világháború kezdetéig, Muraközben élelmiszeripar indul – malmok, húsipar, csokoládé és édességipar, valamint a textilipar. Még a XIX. század 70-es éveiben Szelnicén és Peklenicán kőolajat és szenet fejtettek. Közigazgatási és politikai szempontból Muraköz a magyar Zala megyéhez tartozott. A horvát bán, Josip Jelacsics hadjárata után, Horvátországhoz, illetve Varazsd megyéhez csatolják. A Bach abszolutizmus összeomlása után, 1861-ben, Muraköz ismét Zala megyéhez tartozik. Erős elnemzetietlenítési és magyarosítási eljárás ellenére ez az etnológailag legtisztább horvát terület megtartotta, a Horvát egyház segítségével, a nemzeti azonosságát. 1918-ban, az Osztrák-Magyar monarchia szétesésével, a demarkációs vonal, a háborúban rész vett felek között a Dráva folyó lett. Muraköz pedig Magyarországon maradt. Nehéz körülményeik miatt, az I. világháború végen, a háborúból visszatérők felkelést szerveznek. Zala megye főispánja, Bosnyák Géza december 6-án 1918-ban kihirdette a statáriumot Muraköz és a Letenyei, Alsólendvai és a Novai járások területére. Muraközben 120 embert vagy agyonlőttek, vagy felakasztottak. Muraköz nemzeti tanácsa, Iván Novákkal az élén, mozgósította a horvát nyilvánosságot és a horvát önkéntes hadseregek 1918-ban, karácsony estéjén Muraközbe vonultak és azt az akkor már létező Szerb-Horvát és Szlovén királysághoz csatolták. A csáktornyai fő téren 1919. január 9-én a nagy nemzeti gyűlés határozatot hoz, amelyet elveti a magyar hatalmat és kilép a magyar államból, majd csatlakozik Horvátországhoz.
Vármegyék és szabad kerületek
317
A horvát hatalom Muraközben még csak mint provizotium létezik, várták a versaillesi békebizottság határozatát, de 1919 márciusában Magyarországon kitört a Kun Béla-féle forradalom. A béketárgyalások elhúzódtak. Komolyan csak a felkelés összeomlása után folytatódtak, Muraközben pedig nemzetközi hadi bizottság a határokról tárgyalt. Látva Muraköz horvát népét, követve az akkori amerikai elnök, Wilson elvét, a nemzetek önrendelkezési jogáról a békeértekezlet Muraközt a Szerb-Horvát-Szlovén királyságnak adja. A törököket aláírt békekötés alapján, június negyedikén, 1920-ban, a magyaroknak, ha tiltakozva is, le kellet mondani minden területről, amelyek a SzerbHorvát-Szlovén királysághoz csatlakoztak, amikor lemondtak Muraközről is. Még egyszer, a második világháború alatt, 1941-től 1945ig Muraköznek megint magyar közigazgatása volt. Ugyanis, 1941-ben április 16-án a magyar hadsereg elfoglalta Muraközt. Muraközben 1941. június 12-én hadiigazgatás majd december 16-án polgári igazgatás volt kikiáltva. Titó jugoszláv hadserege április 2-án 1945-ben hatolt Muraközbe, és a Stridói csatában a Steier határon, és a szovjet és bolgár csapatokkal együtt kiverte április 12-én a német csapatokat. Ma Muraközt, ahogy már mondtam, mint megyét szervezték meg, Medjimurska zsupánfa megnevezés alatt. Kommunális és városrendezési szempontból Horvátország legszervezettebb megyéjének nevezhetjük.
