ADALÉKOK A RÉGI OKIRATOK ÉS LEVELEK TÁRA" CÍMfJ FOLYÓIRAT TÖRTÉNETÉHEZ Gazdag István
Debrecen kulturális életében a XIX . század utolsó harmadában fellendülés következett be. Az 1891-ben megtartott országos református zsinaton Kiss Áron püspök és gr. Dégenfeld József indítványt terjesztettek elő a kollégiumban létesítend ő bölcsészeti fakultás létrehozására. A zsinat támogatásáról biztosította az előterjesztést. Az e célra városunkban, sőt az országosan kibontakozó adománygy űjtés eredményeként 1895-ben már köze1540 000 forint gyűlt össze a fakultás szervezésére . Jászi Viktor debreceni tanár 1906 őszén meggyőző erővel bizonyította, hogy a város és a kollégium összefogásával Debrecenben megvalósítható a háromkarú egyetem . A nyilvános múzeum létrehozásának gondolata már a XIX . század hatvanas éveiben felvet ődött, a megvalósításra viszont csak 1902-ben került sor. A városi nyomda 1905-től modern városi üzemmé lépett elő. Debrecen művelődéstörténetének figyelemre méltó fórumaként tartjuk számon a dr. Kardos Samu ügyvéd által 1905-ben létrehozott Régi Okiratok és Levelek Tára" című folyóiratot .t A periodika szervezésére, történetére eddig ismeretlen adatokat tartalmaz a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár őrizetében levő Debrecen Város Tanácsa iratanyaga. Kardos Samu ügyvédi munkája mellett történeti kutatással is foglalkozott. 1905-ben saját kiadásában megjelentette Báró Wesselényi Miklós élete és munkái (17961850)" című kétkötetes m űvét? A könyv elismerést aratott a nagyközönseg, a történelem iránt érdeklőd ők, de bizonyos hivatali-tudományos körökben is. A történészek viszont szakmai szempontból vitatták a kiadvány értékét . A Wesselényi-kötetet Váczy János ismertette a Századokban.3 Váczy méltatta a szerző szorgalmát a forrá1 Régi Okiratok és Levelek Tára. Havi folyóirat az irodalom és történelem köréből. Indult : 1905 . október 15 . ; megszűnt : 1906. október. Időszakossága : 1905-ben havonként ; 1906-ban kéthavonként . Kardos Samu életpályáját Korompai Gáborné dolgozta fel Egy debreceni amat őr történész, dr . Kardos Samu emlékezete" címmel. Múzeumi Kurír, 1976 . június. Fenti szerzS készítette el -értékes bevezetővel - a Régí Okiratok és Levelek Tára 1905-1906. repertóriumát. Tiszántúli Időszaki Kiadványok Repertóriumai V. Debrecen, Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtára. 2 Százakra megy ama irodalmi-politikai és társadalmi kitűnőségek száma, kik az eddig még ösmeretlen szerzSt és annak művét örömmel üdvözölték szóval és levélben . A legnagyobb kitüntetés azonban akkor érte csekélységemet, amikor a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége éppen a Wesselényi család kérésére és kezdeményezése folytán engem kért fel arra, hogy a nagy Wesselényi szétszórtan heverb szellemi hagyatékát . . . gyűjtsem egybe és rendezném sajtó alá . Kardos Samu levele a debreceni városi tanácshoz. 1905 . augusztus 12. HBmL IV . B. 1405/b. 234. V. 10/ 1905 . 10 714. A közoktatásügyi miniszter 1905 . szeptember 16-i felhívásában Kardos munkáját valamennyi hazai iskolának megszerzésre ajánlotta. 3 Yáczy János: Kardos Samu : Báró Wesselényi Miklós élete és munkái. Századok 1905. X. füzet 946. oldal. Hasonló szigorú kritikai megjegyzésekkel illette a művet Friedrich István : Báró Wesselényi Miklós legújabb életrajza. Budapesti Szemle 1905 . november .
sok összegy űjtésében . . .gazdag adatai önmagukban nézve is font©sak . . ." Elmarasztalóan nyilatkozott Kardos szerző i, szerkesztői munkájáról - és ez témánk szempontjából is fontos : Kutatói szorgalmával épen nincs arányban alkotó képessége, tárgyszeretetével kritikai készültsége, olvasottságával ítélő tehetsége, nem is szólva a történetíró azon tulajdonságairól, hogy a különféle adatok csoportosításából élő valóságot állítson elénk." Úgy t űnik, hogy Kardos a szakmai elmarasztalást nem vette komolyan . Kötetének a szélesebb körökben elért sikere, fogadtatása egy tudományos folyóirat kiadásának gondolatát érlelte meg benne. Debrecen Város Tanácsát 1905. augusztus 12-én a következ ő javaslattal kereste meg . . .»Régi Okiratok és Levelek Tára« cím alatt itt Debrecenben egy havonként kétezer két nyomtatott ív terjedelemben . . . tudományos folyóiratot indítanék meg ez év október els ő napjaiban ."4 Kardos úgy tervezte, hogy els ősorban a Debrecen múltját ő rző okleveleket és leveleket, de ezentúl saját gyűjteményéb ől, a főiskolai és a Csokonai Kör gyűjteményéből publikálná az értékesebb dokumentumokat . A folyóirattal kapcsolatos kiadásokat egy 1867-ben létesített alapítványból és az elő fizetésekb ől remélte megoldani . A kiad,: vány nyomdai előállítását a városi tulajdonban levő nyomdától várta . A nyomda valóban alkalmas volt a folyóirat igényes megjelentetésére. Az alapítvány a szerkesztéssel járó személyi és levelezési költségek fedezésére viszont nem volt felhasználható . Az előfizetéshez fűzött elgondolása . . .egy ilyen rendeltetésű folyóiratra majdnem minden vármegye, sz. kir. város, rendezett tanácsú város sőt a középiskolák nagy része is előfizetne" ezekbő l fedezhető lenne a nyomtatási költségek nagy része - illúziónak bizonyult . Kardos Samu 1905. augusztus 20-án újabb levelet intézett a városi tanácshoz amelybő l kiderült, hogy a folyóiratot költségkímélés" céljából havonta csak egy alkalommal tervezi megjelentetni. A szerkesztő beszámolt arról is, hogy sikerült a folyóirat munkatársának megnyerni Oláh Gábor kollégiumi segédkönyvtárnokot és jó reménye van dr. Révész Kálmán kassai esperes támogatásának elnyerésére .s A levél nagyobb részében a tanácsnak a folyóirat számára nyújtandó erkölcsi, de főleg anyagi támogatásról esett szó . Kardos egyenesen kérte, hogy a tanács határozatilag mondja ki : a tudományos folyóirat létesítését" a város dicsőséges múltja ismertetése és megörökítése ; a nemzetki kultúra emelése és fejlesztése céljából indokoltnak sőt szükségesnek tartja" . Ezéri a tanács a városi iskolák .:és művelődési intézmények számára a folyóiratot megrendeli, valamint a megyéket és városokat felhívja előfizetésre . Az anyagi segélyezéssel kapcsolatban Kardos Samu a következőket írta . . . a folyóiratot kész vagyok mint szerkesztő akár a városi nyomda kiadásában a városi nyomda rizikójára létesíteni, de kész vagyok a folyóiratot a magam kiadásában, tehát saját anyagi felelősségemre is megindítani ha engem a Tanács . . . bizonyos évi dotációban részesít . . ." 4 HBmL uo . IO 714 . 1905 . augusztus 12. 5 Oláh Gábor 1905 . augusztus 17-én kelt levelében a következőket írta : . . .a tudományos folyóiratot alkalomadtán tehetségemhez és szerencsémhez mérten támogatom különösen a főiskolai könyvtár kézirattárában felböngészhető s még ki nem adott értékesebb okiratok, leveleik etc. közadásával" HBmL uo . 11050. 1905 . augusztus 20 . Friedrich István a ROLT-ról írt jegyzetében is elismerte a folyóirat értékeit : . . .toltai Lajos, Oláli Gábor, Újhely Géza és Magosházy Béla közleményei rövidségük mellett is becsesek". Budapesti Szemle 1905. december . 484-486. oldal: A városi tanács az augusztus 14-i és 20-i beadványokkal kapcsolatban a következő határozatot hozta Anélkül, hogy a tanács ezen ügyben érdemileghatározna is ; azt megelőzőleg ezen kérvény összes mellékleteivel együtt véleményes javaslattétel céljából kiadatik a nyomdai felügyelő bizottságnak. 4 HBmL uo . 11 050. 1905 . augusztus 29 . 144
Kardos Samu harmadik levelének mellékletenként küldte meg a tanácsnak a folyóirat Munkabeosztási tervezetét" 6 . Mivel a tervezet nem került elő, így arról Kardosnak a levelében tett megjegyzései alapján alkothatunk bizonyos képet. A szerkesztő a folyóiratot tizenöt rovatra tagolta - ebb ől Debrecen históriájának és kultúrájának bemutatására. öt rovat állt rendelkezésére . A kiadvány profilját a következő nagy tematikai egységek képezték : a politikatörténet, a nemzeti irodalom és az egyháztörténelem. A folyóirat szerkesztő-szerzői gárdája három részből tevődött össze Főmunkatársak : Darnay Kálmán múzeumtulajdonos, Sümeg Újhely Géza MÁV-tisztvisel ő, Budapest Zoltai Lajos segédlevéltárnok, Debrecen Rendes munkatársak : Barcsa János kollégiumi tanár, Debrecen, Dvortsák Győző, Sáros vármegye főlevéltárnoka, Kardos Albert, a Csokonai Kör titkára, Lengyel Miklós, a deési főgimnázium tanára, Magasházi Béla Borsod vármegye főlevéltárnoka, Apsai Mihály János vármegyei főügyész, Másmaros megye, Oláh Gábor kollégiumi segédkönyvtárnok, Petrovay György földbirtokos, Nagykürü, Révész Kálmán esperes, Kassa, Sebes Dénes országgyűlési képviselő, Marosvásárhely, Simon Géza, a máramarosi lyceum főkönyvtárnoka, gróf Wass György vármegyei aljegyző Deésen, Versényi György, az Erdélyi Irodalmi Társaság főtitkára, Kolozsvár, Vértesi Gyula. tanfelügyelő Nagyszebenben . Külső munkatársak Kardos kiadványtervében szerepelt a Jósikka, a Perényi, a Teleki és Wesselényi családok történetére vonatkozó források ismertetése saját gyűjteménybő l. Levélben szívesen invitálta a dokumentumok megtekintésére az érdeklődő tanácsi vezetőket élükön a polgármesterrel. Kardos gyűjteményében a fenti családok iratain túl okiratok, levelek foglaltak helyet az Árpád-korból, Zsigmond király és számos Habsburg uralkodó korából . De értékes forrásokat őrzött Bocskai István, Bethlen Gábor, Rákóczi Ferenc korából, valamint Palóczy Lászlótól, a debreceni országgyűlés elnökétől, Szemere Bertalantól, a kormány elnökétől és Görgey Artúrtól . Értékes irodalomtörténeti forrásként ő rizte Révai Miklós, Batsányi János, Kazinczy Ferenc és idősebb Féczely József leveleit . A felbecsülhetetlen értékek felsorolását és a levelet a következő gondolattal zárta : Nagy kincsek ezek tekintetes és nemes Városi Tanácsi De az irodalom és ezáltal a nemzet közkincsévé csak úgy válhatnak, ha nekem a szegény és szerény magánembernek . . . a Városi Tanács a maga hatalmas erkölcsi erejével és bizonyos mértékű anyagi támogatásával segítségemre jön . . . " Nyolc nap telt el és a tanács ismét levelet kapott Kardos Samutól.' Az ügyvéd további információkkal szolgált a tanácsnak a folyóirat előkészítése ügyében : a munkatársi gárdához csatlakozott dr. Vértesy Gyula nagyszebeni kir. tanfelügyelő és Petry Mór, Szilágyvármegye kir. tanfelügyelője. A megjelentetést támogatók sorába lépett Zoltai Lajos debreceni segédlevéltárnok . 6 A mellékletek sajnos hiányoznak . HBmL uo: i l 973. 1905 : szeptember 6. 7 HBmL uo . 12192. 1905 . szeptember 14 .
145
A szerkesztő e levelében kérte a fanács engedélyét arra, hogy Debrecen város ősi címerét vagy pecsétjét a címlapon használhassam." Kardos Samu a várostól anyagi támogatásként a következőt kérte: . . . az első számot négy nyomtatott íven 1200 példányban a város költségén kiállíttatni . . ." Igen fontos a levél következő része : . . .az ez évi többi számokat a konkrét szükségletekhez képest már a magam költségén fogom nyomtatni, szintúgy a magam zsebéből fogom az expeditióval felmerülő összes költségeket viselni . . ." Kardos levele továbbr részében kifejezésre juttatta azt a kívánságát, hogy a város a jövő évben anyagilag támogassa a folyóiratot. Az előkészítő munka fontos állomásának tekinthető, hogy a Századok szerkesztősége előzetest adott a ROLT-ról. A húszsoros ismertető a már nyomdában levő folyóiratot rendkívül kedvezően és támogatóan harangozta be : Kardos Samu sok utánjárás és fáradság árán gyűjtött történeti anyag felett rendelkezik, melynek kellő kritikával való megválogatása és közzé tétele igen jó hasznára válhatik történetírásunknak." Kardos megküldte előzetes munkatervét a szerkesztőségnek, amib ől egyértelműen kiderült, hogy a folyóirat szerkesztője főleg debreceni vonatkozású forrásokat kíván publikálni. A szerkesztőség támogatta ezt a szándékot. Ezt helyeselnünk kell, mert a szűkebb körre szorított kutató és gyűjtő munkásság csak annál sikeresebb és, kimerítőbb lehet." Az olvasók, de a történészek számára minden bizonnyal a közlés legfontosabb része, hogy ismert történészek segítik majd Kardos Samu munkáját . Mindezek . . .arra a reménységre jogosítanak bennünket, hogy Kardos Samu vállalkozása meg fogja találni a helyes utat, melyen haladnia kell, hogy kitűzött célját elérhesse."$ Kardos Samu elképzelését a helyi sajtó is üdvözölte és annak támogatására hívott fel. A Debrecen című lap munkatársa miután megtekintette Kardos gyűjteményét, dr Kardos Samu levelesládája" c. cikkében többek között ezeket írta : Mi (a Debrecen c. lap szerkesztősége. G. L) egy pillanatig sem kételkedhetünk azon, hogy Debrecen sz. kir. városa . . . meg nem ragadja a kínálkozó alkalmat . . .", azaz anyagilag is támogatja Kardos Samu folyóiratát.9 A polgármester 1905 . szeptember 18-án kelt levelében - tudomásom szerint először -reagált Kardos beadványaira és tájékoztatta a leend ő szerkeszt őt a folyóirattal kapcsolatos tanácsi határozatról : Azon célból, hogy a tervezett közhasznúnak és Debrecen sz. kir, várost közelebbrő l érdekl őnek ígérkező folyóirat városunkban megindulhasson, a városi tanács elhatározza, hogy kérvényező vállalkozását támogatja . . . megengedi, hogy fentebb jelzett folyóirat első száma négy nyomtatott ívnyi terjedelemben és 1200 példányban a város számlájára és költségére kinyomtassák és kérvényezőnek rendelkezésére bocsátassék . . . " A tanács ezen munkával a városi nyomdát megbízta . Kardos kérésére a tanács megengedte, hogy a címlapon szerepelhessen a következő mondat: Alapította és Debrecen sz. kir. város tanácsának támogatásával kiadja dr. Kardos Samu felelős szerkesztő, . . . azonban már most eleve kijelenti a a Tanács, hogy . . . afolyóirat első számának díjtalan engedélyezett kinyomatásán túZ semmi további segélyre vagy tiszteletdűra, vagy a munkatársak díjazására stb. igényt nem formálhat ." (Kiemelés G. L) A címer használatára vonatkozó kérelmet a polgár-
mester a közgyűlésnek továbbította .'° A folyóirat első száma 1905. október 15-én jelent meg 1500 példányban, 6 ív terjedelemben . A szerkeszt ő előszavában a Régi Okiratok és Levelek Tára c. kiadványt 8 Századok 1905 . VIII . füzet. Vegyes közlések . 783 oldal. 9 Dr . Kardos Samu levelesládája . Debrecen, 1905 . szeptember 13 : 10 HBmL uo . 11 973. és 12 192.
14b
tisztán tudományos célokat követő és szolgáló havi" folyóiratnak nevezte . Kardos ezt az alkalmat is megragadta, hogy saját okirat- és levélgyűjteményéről szóljon, majd meghatározza. a folyóirat - Kardos szavaival szólva - folyóiratom" célját . . . okiratok, levelek, naplók és feljegyzések . . ." közkinccsé tétele . A XIX. század második felében hatalmas méretű forrásfeltáró munka bontakozott ki országos és helytörténeti vonatkozásban egyaránt. Egy ismeretlen szerző Szilágyi Sándornak az ötvenes években a következőket írta : Aki nem kútfőbő l kutat az legyen úrbéres, aranykulacsos, bármi, csak ne historikus ."tt A pozitivista történetszemlélet kibontakozását, kiteljesedését segítette a Magyar Történelmi Társulat a helytörténetírás elvi és módszertani kérdéseinek kimunkálásával. A Társulat 1868. szeptember 21-én Kolozsvárott tartott gyűlésén Horváth Mihály elnöki megnyitójában különös hangsúlyt adott a forrásfeltáró munkának .l2 A Magyar Történelmi Társulat 1884. januári közgyűlésén napirenden szerepelt a helytörténetírás : . . .látva a rendszertelenséget, mely a városok és megyék monográphiáinak kiadása körül lábra kapott, utasítást dolgoztatott ki (a Magyar Történelmi Társulat . G. L), mely az anyag miként teendő felhasználását körvonalazta . . ."t 3 A történelmi források a nagy sorozatok és okmánytárak mellett els ősorban a Történelmi Tár oldalain kerültek közlésre. A XIX. század kilencvenes éveitől a ROLT-hoz hasonló évkönyvek, folyóiratok jelentek meg szerte az országban : Adalékok Zemplén vármegye történetéhez . Havi folyóirat ; Adattár Dél-Magyarország XVIII. századi történetéhez . Temesvár ; Alsó-Fehér megye történelmi, régészeti és természettudományi egylet évkönyve, Bács-Bodrog vármegyei Történelmi Társulat Évkönyve ; Eperjesi Széchényi Kör évkönyve ; Erdélyi Múzeum . Az erdélyi múzeum egylet bölcselet, nyelv- és történettudományi szakosztályának kiadványa ; Hunyad megye történelmi és régészeti társulat évkönyve ; Történelmi Közlemények . Abaúj-Torna vármegye és Kassa múltjából . Nem teljes a ROLT-hoz hasonló profilú kiadványok felsorolása, arra azonban minden bizonnyal elegendő, hogy bizonyítsuk : a Régi Okiratok és Levelek Tára egy, a hasonló folyóiratokból! Ebben a mezőben kereshette helyét a Régi Okiratok és Levelek Tára. Mindezeket tudva irreálisnak tűnik a szerkesztő elgondolása : havi megjelenés (els ő tervezetében havi két füzet kiadása!) 1500 példányban. Csak megjegyzem, hogy a Történelmi Tár 400 példányban, a Századok 2000 példányban jelent meg ezekben az években . Kardos rendszeresen felvetette, hogy a város támogassa anyagilag kiadványát . A tanács viszont az els ő füzet megjelenése előtt leszögezte, hogy az egyszeri támogatás után a város nem nyújt további segítséget . A történelmi hűség kedvéért szólnunk kell arról is, hogy Debrecen városa rendes és rendkívüli költségvetésében évr ől évre támogatta a város közművelődési intézményeit és iskoláit .ta Országos jellegű támogatásról szó sem lehetett - így a folyóiratnak önmagát kellett volna eltartani . Ez az anyagi bázis - mint ahogy rövid időn belül kiderült - elébelen volt a folyóirat működtetéséhez . Kardos Samu folyóirattal kapcsolatos utolsó levele bizonyos fokig összegző-értékelő írásnak is tekinthet ő. A szerkesztő ismételten leszögezte, hogy a folyóirat els ő 11 R . Yárkonyi Ágnes : A pozitivista történetszemlélet a magyar történetírásban. 1973 . II . kötet.
339 old. 12 Horváth Mihály elnöki megnyitó beszéde. Századok 1868. VIII . füzet. 527. old. 1 3 Századok 1884 . I. füzet 82 . old. 14 Debrecen városa 1906 . évi költségvetésében a felsorolt intézményeket a következ ő összegekkel támogatta : Kollégiumi nyilvános olvasóterem (1600 korona), Csokonai Kör (1200 korona), Zenede (5000 korona), városi múzeum (5050 korona), városi könyvtár (1000 korona). Az iskolák a fentieknél lényegesebben magasabb pénzügyi támogatásban részesültek. Debrecen sz . kir. város költségvetés előirányzata 1906-ik évre. HBmL IV. B. 1409 . c. 3.
147
számához nyújtott városi támogatást leszámítva, egyedül finanszírozta a vállalkozást és ez számára súlyos anyagi megterhelést jelentett . Ezért Kardos újra folyamodott a tanácshoz, hogy a folyóirat fenntartásához . . . rendszeres évi segéllyel hozzájárulni kegyeskedjék . . ."ts A szerkesztő levelének második részében azt állította, hogy a folyóiratban Debrecen, a Hajdúkerület múltjának, de az egész magyar történelemnek, irodalomtörténetünk igen sok eddig ismeretlen forrása került közlésre és fontos tanulmányok láttak napvilágot. A folyóirat értékét ezen túl a külső munkatársak névsorának közlésével is igyekezett növelni : Bányai Elemér könyvtári tisztviselő az Országos Nemzeti Múzeumból, Csűrös Ferenc kollégiumi tanár, Debrecen, Csáthy Ferenc könyvkiadó Debrecen, Dongó Gyárfás Géza szerkesztő Sátoraljaújhely,tb Gáspár Bernát tanár Miskolc, Gyömöry Vince földbirtokos LTkkon (Za .la vármegye), Gráner Ernő ügyvéd Budapest, Hatos Tivadar író és hírlapíró Budapest, br. Jósika Samuné szül. : Jósika Irén, ifj . Komlóssy Artúr fogalmazó Magyar Országos Levéltár Budapest, Kelemen Gábor levéltárnok Hajdúböszörmény, Lengyel Miklós a deési főgimnázium tanára, Leszik Andor, a borsod-miskolczi múzeum őre, Lévay József a Magyar Tudományos Akadémia tb. tagja, Milesz Béla, a tiszafüredi múzeum őre, Szinyei Gerzson, a sárospataki kollégium főkönyvtárnoka, Tóth András szobrász Debrecent' Kardos Samu névsorának tekintélyét úgy is igyekezett növelni, hogy olyanokat is beírt a szerző k névsorába akik nem publikáltak (pl. Sebes Dénes, Vámbéry Ármin). Igaz, olyan szerző neve is előfordul a tartalomjegyzékben, akik viszont kimaradtak Kardos névsorából (pl . Farkas Emőd, Nyári Albert). Említést érdemel, hogy több ismert, rendszeresen publikáló debreceni helytörténész, tudós nem lépett a folyóirat munkatársainak sorába : Koncz Ákos, Géresi Kálmán, Boldizsár Kálmán.
Nem volt szokatlan Debrecen e korszakában, hogy egy-egy debreceni polgár alapítványt tett az oktatás, a közművelődés, a szociális ellátás fejlesztésére, vagy éppen múzeumot alapított, folyóiratot szerkesztett. Kardos Samu e vállalkozó szellemű debreceni polgárok egyike volt. A Régi Okiratok és Levelek Tára c. folyóiratot nemcsak a korabeli debreceni értelmiség egyik produktumaként, hanem a fő városon kívüli, az ún. vidéki kulturálistudományos élet jellegzetességeként tartjuk számon. De lehetőségünk nyílik ilyen esetben arra is, hogy szemügyre vegyük városunk szellemi kapacitását, befogadó készségét, kitapintsuk a városvezetés stratégiáját is.
15 HBmL uo . 10 753. 1906 . augusztus 6. 16 Dongó Gyárfás Géza 1895 . október elsejével indította szerkesztőként az Adalékok Zemplénvármegye történetéhez" c. havi folyóiratot. A ROLT szerkezete, szerkesztési stílusa nagy hasonlóságot mutat a fenti folyóirathoz . 17 Korompai Gáborné a ROLT repertóriumának bevezetőjében közölte a szerzők névsorát, de nem a teljest és nem tüntette fel a foglalkozást, illetve a lakóhelyet . Mivel az utóbbi két adatot fontosnak tartom, ezért a szerkesztők, szerzők névsorát más rendszerben újra közlöm. 148
