ABAÚJ TAKARÉK TAKARÉKSZÖVETKEZET ÜZLETSZABÁLYZAT

ABAÚJ TAKARÉK TAKARÉKSZÖVETKEZET ÜZLETSZABÁLYZAT a 2014.07.10-től megkötött szerződésekre

Nyilvántartásba vétel: Miskolci Bíróság mint Cégbíróság a 05-02-000186 cégjegyzékszámon Székhely: 3849 Forró, Fő út 58. Honlap: www.abaujtakarek.hu

Az ABAÚJ TAKARÉK Takarékszövetkezet Igazgatósága kiadja az IG. 57/2014. (07.08.) sz. határozatával a korábbi, az IG. 74/2013. (08.09.) sz. határozattal elfogadott Üzletszabályzat hatályon kívül helyezése mellett. Az Üzletszabályzat a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete és a Takarékbank Zrt. hozzájárulásával lép hatályba. Érvényes: 2014.07.10-től

ABAÚJ TAKARÉK Takarékszövetkezet Üzletszabályzat

Tartalomjegyzék

1. Általános rendelkezések ......................................................................................................... 3 1.1. Alapfogalmak .................................................................................................................. 3 1.2. Az Üzletszabályzat hatálya, a Takarékszövetkezet és az Ügyfél jogviszonyát rendező egyéb előírások ................................................................................................................................. 6 1.3. Az Üzletszabályzat nyilvánossága és az Üzletszabályzat Ügyfél által történő elfogadása 7 1.4. Az üzletszabályzat módosítása........................................................................................ 7 1.5. A Felek képviseleti joga .................................................................................................. 8 1.6. Személyazonosság vizsgálata, ügyfélről nyilvántartott adatok, pénzmosás megelőzése10 1.7. A Felek nyilatkozatai, írásbeliség ................................................................................. 15 1.8. A kézbesítés szabályai .................................................................................................. 16 1.9. A Felek közötti együttműködés, tájékoztatási kötelezettségek ..................................... 17 1.10. Az Ügyfél által adott megbízások ............................................................................... 18 1.11. Fizetési kötelezettség teljesítésének helye és ideje ..................................................... 20 1.12. Kamatok, jutalékok, díjak, költségek .......................................................................... 20 1.13. A beszámítási jogosultság, engedményezés................................................................ 21 1.14. Biztosítékok ................................................................................................................ 21 1.15. A Takarékszövetkezet felelőssége .............................................................................. 24 1.16. Titoktartás és bankinformáció nyújtása ...................................................................... 24 1.17. Személyes adatok védelme ......................................................................................... 28 1.18. A Takarékszövetkezet információszolgáltatási kötelezettsége a Központi Hitelinformációs Rendszerrel szemben (a továbbiakban KHR) ...................................................................... 30 1.19. Egyoldalú szerződésmódosítás ................................................................................... 30 1.20. Szerződés módosítása a Szerződő Felek közös megegyezésével ............................... 35 1.21. Az Ügyfél és a Takarékszövetkezet közötti Szerződés megszűnése, megszüntetése . 35 1.22. Jogviták rendezése, alkalmazandó jog ........................................................................ 38 1. 23. Kiszervezés ................................................................................................................ 38 1.24. Közreműködők, a megbízások teljesítésébe bekapcsolt társaságok és a Takarékszövetkezet által közvetített szolgáltatások ............................................................................................. 39 2. Bankszámlavezetés és fizetési forgalom .............................................................................. 40 2.1. A bankszámlavezetésre vonatkozó általános szabályok ............................................... 40 2.2. Távolról hozzáférést biztosító fizetési eszközök .......................................................... 41 2.3. Készpénzt helyettesítő fizetési eszközök (bankkártya) ................................................. 41 2.4. Pénztárszolgálat ............................................................................................................ 42 –1–


3. Betételhelyezés..................................................................................................................... 43 3.1. A betétekre vonatkozó közös szabályok ....................................................................... 43 3.2. Egységesített betéti kamatláb mutató (EBKM) ............................................................ 44 3.3. Betét-elhelyezés forintban............................................................................................. 46 3.4. Betét-elhelyezés devizában ........................................................................................... 47 4. Hitel-, kölcsönügyletek és más kockázatvállalások ............................................................. 48 4.1. Általános rendelkezések ................................................................................................ 48 4.2. Fogyasztók részére nyújtott hitelek............................................................................... 50 4.3. Gazdálkodó szervezet részére nyújtott éven belüli lejárattal rendelkező hitelek.......... 50 4.5. Gazdálkodó szervezetek részére nyújtott éven túli hitelek ........................................... 51 4.6. Faktoring ....................................................................................................................... 52 4.7. Hitelintézeti garancia .................................................................................................... 53 4.8. Teljes hiteldíj mutató (a továbbiakban: THM) ............................................................. 54 5. Biztosítási ügynöki tevékenység .......................................................................................... 58 6. Hatálybalépés ....................................................................................................................... 58

–2–


1. Általános rendelkezések A jelen üzletszabályzat (a továbbiakban: Üzletszabályzat) az ABAÚJ TAKARÉK Takarékszövetkezet (a továbbiakban: Takarékszövetkezet) által nyújtott, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben (a továbbiakban Hitelintézeti törvény) meghatározott pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások általános szerződési feltételeit tartalmazza. A jelen Üzletszabályzat hatálya a Takarékszövetkezet és az Ügyfél között 2014. július 10-től létrejött jogviszonyokra terjed ki. Az ABAÚJ TAKARÉK Takarékszövetkezet (Székhelye: 3849 Forró, Fő út 58.) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélye alapján szövetkezeti hitelintézeti formában működő hitelintézet. A Takarékszövetkezet működési és tevékenységi engedélyeit az 1. pont tartalmazza. Az ABAÚJ TAKARÉK Takarékszövetkezet tagja a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének (SZHISZ) és az Országos Betétbiztosítási Alapnak (OBA). A Takarékszövetkezet felügyeleti szervének neve: Magyar Nemzeti Bank, székhelye: 1054 Budapest, Szabadság tér 8-9. A Takarékszövetkezet aláírta a lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni magatartásáról szóló Magatartási Kódexet (a továbbiakban: Kódex). Erre tekintettel a Takarékszövetkezet a Kódex rendelkezéseinek kötelező érvénnyel aláveti magát és a Kódex előírásait szem előtt tartva jár el a lakossági hitelezési tevékenysége során. A Kódex teljes szövege – magyar nyelven – megtekinthető a Takarékszövetkezet honlapján (www.abaujtakarek.hu), illetve a kirendeltségekben az Ügyfél kérésére ingyenesen hozzáférhető. 1.1. Alapfogalmak a) Ügyfél alatt értendő az a természetes személy, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság vagy más szervezet, akinek/amelynek a Takarékszövetkezet az 1. pontban meghatározott szolgáltatásokat nyújtja. Ügyfélnek minősül továbbá az a személy (szervezet) is, akivel/amellyel az 1. pontban megjelölt jogügylet teljesítésének biztosítékaként a Takarékszövetkezet fedezetet nyújt. b) Felek megjelölés alatt az Ügyfél és a Takarékszövetkezet együttesen értendő. c) Fogyasztó alatt értendő a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy Ügyfél. d) Hitelintézet jelenti az ABAÚJ TAKARÉK Takarékszövetkezetet (székhely: 3849 Forró, Fő út 58. cégjegyzékszám: 05-02-000186) Az ABAÚJ TAKARÉK Takarékszövetkezet hatósági engedély alapján végzett főtevékenysége és további tevékenységei a TEÁOR 2008 szerint: Főtevékenység: 6419 ’08 Egyéb monetáris közvetítés Egyéb tevékenységek: 6612’08 Értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenység 6619’08 Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység –3–


6622’08 Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység 6810’08 Saját tulajdonú ingatlan adásvétele 6820’08 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése A fenti tevékenységi körökön belül a Takarékszövetkezet kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete vagy jogelődjei mindenkori engedélyében, illetve a jogszabályokban előírt más hatósági engedélyekben foglalt tevékenységeket végzi. Tevékenységi engedély száma:  Tevékenység megnevezése az engedélyező határozatban: betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz – saját tőkét meghaladó mértékű – nyilvánosságtól történő elfogadása Engedélyszám: 749/1997/F. sz. ÁPTF határozat (1997.11.27.)  Tevékenység megnevezése az engedélyező határozatban: pénzkölcsön nyújtása, - ide nem értve a faktorálást, forfetírozást Engedélyszám: 749/1997/F. sz. ÁPTF határozat (1997.11.27.)  Tevékenység megnevezése az engedélyező határozatban: pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása Engedélyszám: 749/1997/F. sz. ÁPTF határozat (1997.11.27.)  Tevékenység megnevezése az engedélyező határozatban: váltóval, illetve csekkel kizárólag saját számlára történő kereskedelmi tevékenység Engedélyszám: 749/1997/F. sz. ÁPTF határozat (1997.11.27.)  Tevékenység megnevezése az engedélyező határozatban: széfszolgáltatás Engedélyszám: 749/1997/F. sz. ÁPTF határozat (1997.11.27.)  Tevékenység megnevezése az engedélyező határozatban: pénzváltási tevékenység, az MNB engedélyétől függő hatállyal Engedélyszám: 749/1997/F. sz. ÁPTF határozat (1997.11.27.)  Tevékenység megnevezése az engedélyező határozatban: értékpapír letéti őrzés Engedélyszám: 749/1997/F. sz. ÁPTF határozat (1997.11.27.)  Tevékenység megnevezése az engedélyező határozatban: pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység) pénzügyi szolgáltatás üzletszerű – forintban és devizában, valutában végzése Engedélyszám: 1755/1998. sz. ÁPTF határozat (1998.10.28.)  Tevékenység megnevezése az engedélyező határozatban: kezesség és bankgarancia vállalása pénzügyi szolgáltatás Engedélyszám: I-1557/2004. sz. PSZÁF határozat (2004.06.17.)  Tevékenység megnevezése az engedélyező határozatban: biztosítást, nyugdíjalapot kiegészítő tevékenység – ezen belül függő biztosításközvetítői tevékenység Engedélyszám: E-I-286/2005. sz. PSZÁF határozat (2005.03.29.)  Tevékenység megnevezése az engedélyező határozatban: hitel- és pénzkölcsön nyújtása pénzügyi szolgáltatáson belül, követelések megvásárlása, megelőlegezése pénzügyi szolgáltatás Engedélyszám: E-I 323/2005. sz. PSZÁF határozat (2005.04.07.)  Tevékenység megnevezése az engedélyező határozatban: a pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében a Takarékszövetkezet tulajdonába került fedezet, illetőleg biztosíték hasznosítására irányuló tevékenység Engedélyszám: EN-I-321/2010. sz. PSZÁF határozat (2010.05.12.) –4–


e) Magatartási Kódex az a piaci önszabályozás keretében létrehozott megállapodás és szabály együttes, amely lakosság részére nyújtott pénzügyi szolgáltatás (hitel/kölcsön, pénzügyi lízing) tevékenységi ágazat vonatkozásában követendő magatartási szabályokat határozza meg azon pénzügyi szervezetek számára, amelyek a kódexet magukra nézve kötelezőnek ismerik el. f) Hitelszerződés alapján a Polgári Törvénykönyvéről szóló 2013. évi V. törvény 6:382 §. szerint (a továbbiakban: Ptk.) a hitelintézet a hitelkeret rendelkezésre tartására, és a rendelkezésre tartott összeg erejéig kölcsönszerződés, kezességi szerződés, garanciaszerződés vagy egyéb hitelművelet végzésére vonatkozó más szerződés megkötésére, az adós díj fizetésére köteles. g) Kölcsönszerződés alapján a hitelintézet meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós a pénzösszeg szerződés szerinti későbbi időpontban a hitelintézetnek történő visszafizetésére és kamat fizetésére köteles (Ptk 6:383. §. szerint). h) Szerződés alatt értendő a Keretszerződés, valamint a Takarékszövetkezet és az Ügyfél között a Takarékszövetkezet által nyújtandó pénzügyi, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra megkötött egyedi szerződés. i) Jelzáloghitel Szerződés alatt értendő a Takarékszövetkezet és a Fogyasztó között megkötött olyan Hitelszerződés, mely alapján a Takarékszövetkezet a Fogyasztó részére ingatlanra alapított jelzálogjog - ideértve az különvált zálogjogként alapított jelzálogjogot is - fedezete mellett nyújt hitelt. j) Lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés alatt értendő a Takarékszövetkezet és a Fogyasztó között megkötött, az ingatlanra alapított jelzálogjog – ideértve a különvált zálogjogként alapított jelzálogjogot is – fedezete mellett megkötött olyan hitel- illetőleg kölcsönszerződés,  amelyben a felek által okiratban rögzített hitelcél lakóingatlan vásárlása, építése, bővítése, korszerűsítése vagy felújítása, vagy  amelynek igazolt célja az előző pontban meghatározott célokra nyújtott kölcsön kiváltása, és ezen összeg kizárólag a hitelnyújtók közötti árfolyamkülönbség miatt, valamint az eredeti hiteltartozás lezárásához és az új hitel folyósításához kapcsolódó igazolt díjakkal és költségekkel haladja meg az eredeti hiteltartozás kiváltásakor fennálló összeget. k) Fizetési számla jelenti a fizetési műveletek teljesítésére szolgáló, a pénzforgalmi szolgáltató egy vagy több ügyfele nevére megnyitott számlát, ideértve a bankszámlát és a pénzforgalmi számlát is. l) Pénzforgalmi Szolgáltatás alatt értendő  a fizetési számlára történő készpénzbefizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység,  a fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység,  a fizetési műveletek fizetési számlák közötti teljesítése,  az előző pontban meghatározott szolgáltatás, ha a fizetési művelet teljesítése a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő Ügyfél rendelkezésére álló hitelkeretéből történik,  a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz - ide nem értve a csekk és az elektronikus pénzeszköz kibocsátása,  a készpénzátutalás,  az olyan fizetési művelet teljesítése, ahol a fizető fél távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz segítségével adja meg a fizetési megbízást, és ahol a fizetési művelet a távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz üzemeltetőjénél történik, aki kizárólag közvetítőként jár el az ügyfele és az ügyfele részére –5–


árut szállító vagy szolgáltatást nyújtó harmadik személy között. m) Keretszerződés alatt értendő a Takarékszövetkezet és az Ügyfél között az olyan Pénzforgalmi Szolgáltatás nyújtására létrejött megállapodás, amely egy adott időszakra vonatkozóan határozza meg az azon alapuló fizetési megbízások, illetve fizetési műveletek lényeges feltételeit, ideértve a fizetési számla megnyitását is. n) Az Üzletszabályzat, a Takarékszövetkezet Hirdetményei, valamint a Szerződés alatt - eltérő rendelkezés hiányában - azok Szerződés aláírásakor hatályos szövege, illetve azok 1.19. pontnak megfelelő módosítása alapján mindenkor hatályos szövege értendő. o) Hirdetmény jelenti az egyes Szerződésekhez kapcsolódó azon dokumentumot, melyben az adott Szerződés alapján a Hitelintézet által az Ügyfélnek nyújtott szolgáltatáshoz kapcsolódó kondíciók (kamat, díj, költség) feltüntetésre kerülnek. p) ÁSZF jelenti az adott szolgáltatáshoz kapcsolódó Szerződés részét képező Általános Szerződési Feltételeket. q) Esedékesség jelenti az Ügyfél Szerződés szerinti fizetési kötelezettségeire meghatározott teljesítési napot, ideértve a törlesztő részletek, kamatok, díjak, költségek megfizetésére előírt fizetési határnapot. Amennyiben az esedékesség munkaszüneti napra esik, úgy az esedékesség napja – eltérő megállapodás hiányában – az ezt követő első munkanap. r) Tartós Adathordozó jelenti azt az eszközt, amely az Ügyfél számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését. s) Teljes Hiteldíj Mutató, „THM” jelenti a hitel teljes díjának arányát a hitel teljes összegéhez éves százalékában kifejezve. A THM számításánál a Hitelintézet – az arra vonatkozó külön jogszabályban meghatározottak szerint – az általa ismert minden olyan ellenszolgáltatást figyelembe vesz, amelyet a fogyasztó a hitel/kölcsönszerződés kapcsán megfizet. 1.2. Az Üzletszabályzat hatálya, a Takarékszövetkezet és az Ügyfél jogviszonyát rendező egyéb előírások 1.2.1. Az Üzletszabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni - jogszabály kötelező erejű rendelkezése vagy Felek eltérő tartalmú szerződéses kikötése hiányában - a Takarékszövetkezet és az Ügyfél közötti 2014. július 10-től létrejött valamennyi szerződéses jogviszonyra. A Takarékszövetkezet és az Ügyfél közötti jogviszony tartalmát elsősorban - a jogszabályok kötelező előírásainak keretei között megkötött - az adott szolgáltatásra, illetve az Ügyfél által nyújtott biztosítékra vonatkozó keret- vagy egyedi szerződések határozzák meg. A Felek jogviszonyára - a szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a jelen Üzletszabályzat és mellékleteiben foglalt általános szerződési feltételek rendelkezéseit is alkalmazni kell. Amennyiben a szerződés és az Üzletszabályzat, illetve annak mellékletei egymásnak ellentmondó előírásokat tartalmaznak, a szerződésben foglalt szabályok az irányadók. 1.2.2. Amennyiben valamely kérdésről sem a vonatkozó szerződések, sem az Üzletszabályzat és annak mellékletei nem rendelkeznek, azokra a Polgári Törvénykönyvéről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) a Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. tv. (továbbiakban: Hitelintézeti törvény, Hpt.), a pénzforgalomra, valamint a Takarékszövetkezet és az Ügyfél által létesített jogviszonyra vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadóak. 1.2.3. Jelen Üzletszabályzaton túl az egyes pénzügyi szolgáltatásokra, az azokra vonatkozó üzletági általános szerződési feltételek rendelkezései az irányadók. Azokban a kérdésekben, amelyeket a különös rendelkezések nem szabályoznak másként, az Üzletszabályzat általános –6–


rendelkezéseit kell alkalmazni. 1.2.4. A Takarékszövetkezet a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatások nyújtása során a mindenkor aktuális verzió szerinti hazai és nemzetközi szerződéseket, szabályokat, szokványokat alkalmazza. 1.2.5. Az Üzletszabályzat rendelkezéseit a szerződéses jogviszony megszűnése után is, a még el nem számolt kölcsönös követelések rendezéséig alkalmazni kell. 1.3. Az Üzletszabályzat nyilvánossága és az Üzletszabályzat Ügyfél által történő elfogadása 1.3.1. Az Üzletszabályzat nyilvános, azt bárki megtekintheti és megismerheti. 1.3.2. A Takarékszövetkezet köteles az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben, hirdetményben közzétenni, valamint elektronikus kereskedelmi szolgáltatások nyújtása esetén folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé tenni: 

általános szerződési feltételeit is tartalmazó üzletszabályzatait,



az ügyfelek számára ajánlott pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokkal (ügyletekkel) kapcsolatos szerződési feltételeket,



a kamatokat, szolgáltatási díjakat, az ügyfelet terhelő egyéb költségeket, a késedelmi kamatokat, valamint a kamatszámítás módszerét.

1.3.3. Az Üzletszabályzat megtalálható (www.abaujtakarek.hu).

továbbá

a

Takarékszövetkezet

honlapján

1.3.4. A Takarékszövetkezet köteles az ügyfél kívánságára ingyenesen rendelkezésre bocsátani üzletszabályzatait, továbbá a jogszabály által nyilvánosságra hozni rendelt adatokat. 1.3.5. Az Ügyfél a Takarékszövetkezettel kötött szerződés aláírásával tudomásul veszi az Üzletszabályzatban meghatározott feltételeket. 1.4. Az üzletszabályzat módosítása 1.4.1. A Takarékszövetkezet abban az esetben jogosult az Üzletszabályzatot egyoldalúan módosítani, ha az ügyletre vonatkozó egyedi szerződés vagy az általános szerződési feltételek, vagy az üzletszabályzat rendelkezései a szerződés feltételeinek egyoldalú módosítását a Takarékszövetkezet számára meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére egyértelműen lehetővé teszik. 1.4.2. A Takarékszövetkezet jogosult és egyben köteles az Üzletszabályzatot egyoldalúan módosítani, ha erre jogerős bírósági ítélet, illetve hatósági határozat kötelezi, jogszabályi rendelkezés ezt megköveteli. Egyéb esetben módosításra akkor van lehetőség, ha a módosítás az Ügyfélre nézve nem kedvezőtlen. 1.4.3. Az Üzletszabályzat megváltoztatásáról a - Takarékszövetkezet a jogszabályokban meghatározott esetekben legalább 15, illetve 60 nappal a hatálybalépést megelőzően hirdetmény formájában értesíti Ügyfeleit. Ha az Ügyfél a hatálybalépésig észrevételt nem tesz, kifogást nem emel, a változást részéről elfogadottnak kell tekinteni. 1.4.4. Amennyiben az Ügyfél az Üzletszabályzat megváltoztatása következtében nem kívánja a Takarékszövetkezet szolgáltatásait igénybe venni, jogosult – amennyiben a vonatkozó szerződés eltérő határidőt nem állapít meg – 30 napos határidővel a Takarékszövetkezettel kötött szerződést felmondani. A felmondás ideje alatt a szerződés az eredeti feltételek szerint él tovább. –7–


1.4.5. Az Üzletszabályzat egyoldalú módosításának szabályait az 1.19. pont tartalmazza. 1.5. A Felek képviseleti joga 1.5.1. A képviseleti jog igazolására a Takarékszövetkezet közokiratot vagy teljes bizonyító erejű magánokiratot fogad el. 1.5.2. A személyazonosságot, illetve képviseleti jogot igazoló okirat hamis vagy hamisított voltából, téves fordításából eredő esetleges károkért a Takarékszövetkezet kizárólag súlyos gondatlansága esetén felel. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni a jogutódlás (öröklés) bizonyítására benyújtott okiratok esetén is. 1.5.3. Az Ügyfél – a Takarékszövetkezettel kötött szerződés aláírásával egyidejűleg - köteles megjelölni a szerződéssel kapcsolatban rendelkezésre jogosultakat és a rendelkezési jog módját (önálló vagy együttes), továbbá benyújtani a Takarékszövetkezet által meghatározott módon, a rendelkezésre jogosultak aláírás mintáit. Az ezzel kapcsolatos változásokról az Ügyfél - új aláírás minták megadásával - a Takarékszövetkezetet haladéktalanul köteles tájékoztatni. 1.5.4. A Takarékszövetkezet köteles a hozzá képviseleti joggal bejelentett személyek rendelkezéseit elfogadni, amíg az Ügyfél a képviseleti jog visszavonását írásban be nem jelenti. A visszavonás időpontjának a Takarékszövetkezeti érkeztetés időpontját kell tekinteni. Ha a képviseleti joggal kapcsolatos változásról a Takarékszövetkezet önhibáján kívül nem szerzett tudomást, az ebből eredő károkért a felelősség az Ügyfelet terheli. Ha a rendelkezésre jogosult személye teljes biztonsággal egyértelműen nem állapítható meg, a Takarékszövetkezet jogosult a teljesítést megtagadni. A Takarékszövetkezet nem felel azokért a károkért, amelyek a rendelkezési jog változásával összefüggésben keletkezett jogviták miatt a rendelkezések teljesítése, nem teljesítése vagy késedelmes teljesítése folytán következnek be. 1.5.5. A Takarékszövetkezet az adott ügylet sajátos jellege, valamint ügyfelei érdekeinek védelme érdekében, jogosult a meghatalmazás közokiratba (közjegyzői ügyleti okirat, konzuli okirat, továbbiakban együtt: közokirat) foglalását előírni, vagy záradékában közokiratot (közjegyzői tanúsítvány, konzuli tanúsítvány, továbbiakban együtt: tanúsítvány), illetve a Polgári Perrendtartásról szóló törvény 196.§. (1) bekezdés c), d) vagy e) pontjaiban rögzített feltételeknek megfelelő magánokiratot kérni. 1.5.6. A Takarékszövetkezethez intézett, - mind a közokiratba, mind a teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt - meghatalmazásnak legalább a következő tartalmi elemeket magában kell foglalnia  fel kell tüntetni a meghatalmazó és a meghatalmazott nevét,  a meghatalmazó és a meghatalmazott beazonosítására/személyazonosítására alkalmas adatainak megjelölését (cégnév, székhely, adószám, cégjegyzékszám/ név, születési hely, idő, anyja születési neve, lakcím, személyazonosító okmány száma), amely alapján a takarékszövetkezet a meghatalmazót és a meghatalmazottat teljes bizonyossággal azonosítani tudja. Az ügyvédnek adott meghatalmazás esetében az ügyvédi igazolvány szám, az abban szereplő nyilvántartási szám megadása az ügyvédi bélyegző elhelyezése mellett az eljáró ügyvéd azonosításához elegendő.  minden esetben pontosan meg kell jelölni azt az ügyletet, amelynek tárgyában a meghatalmazott a takarékszövetkezetnél eljárhat, a meghatalmazás tárgyának, a rendelkezési jog körének egyértelmű megjelölésével  a meghatalmazás keltét (hely és időpont) –8–


 a meghatalmazó aláírását  az okiraton két tanú által igazolt az okiratot kiállító személy aláírása,  az ügyvéd vagy jogtanácsos az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte sajátkezű aláírásának ismerte el,  a tanúk aláírásával is ellátott okiraton szerepelnie kell az „Előttünk mint tanúk előtt” kitételnek vagy ezzel azonos értelmű kifejezésnek, a tanúk nevének és címének olvasható formában és sajátkezű aláírásuknak. 1.5.7. A meghatalmazásra vonatkozó tartalmi, formai követelmény a meghatalmazás világos, egyértelmű, pontos megfogalmazása, továbbá, hogy a szöveg jól olvasható legyen, törlés, javítás, vagy a szöveg értelmezése és hitelessége tekintetében kétséget támasztó helyesbítések ne forduljanak elő. A meghatalmazott további harmadik személy részére meghatalmazást nem adhat, kivétel az ügyvéd által adott további meghatalmazás az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény rendelkezéseinek megfelelően. 1.5.8. A takarékszövetkezet jogosult visszautasítani az olyan meghatalmazás alapján történő rendelkezést, amely a fenti követelményeknek nem felel meg. Az üzletági általános szerződési feltételek az adott ügylet jellegzetességeinél fogva és az Ügyfelek jogainak és törvényes érdekeinek védelme miatt eltérő formai kötöttségeket és további tartalmi elemek meghatalmazásban való szerepeltetését is előírhatják. 1.5.9. A meghatalmazás megszűnik:  az Ügyfél általi visszavonással,  a meghatalmazásban meghatározott idő lejártával,  az Ügyfél halálával,  a meghatalmazott halálával,  szerződésben, általános szerződési feltételekben meghatározott egyéb esetekben. 1.5.10. A Takarékszövetkezet kizárólag eredeti, vagy közjegyző által hitelesített másolati formájú okiratot fogad el bemutatásra, és bármely okirat esetében kérheti az Ügyfelet az okirat eredeti példányának vagy közjegyzői hiteles másolatának bemutatására. 1.5.11. Amennyiben az adott ügyletre vonatkozó szerződés, általános szerződési feltétel kifejezetten eltérően nem rendelkezik, akkor okiraton, nyilatkozaton, értesítésen papír alapú okiratot kell érteni. A Takarékszövetkezet elektronikus okiratot a jogszabályok által előírt körben és az adott termékekre vonatkozó általános szerződési feltételekben, egyedi szerződésben meghatározott módon fogad el. 1.5.12. A Takarékszövetkezet - a nem Magyarország területén, illetve nem Magyarország jog hatósága alatt készült meghatalmazást - az ügy összes körülményére tekintettel, a tanúsítványba foglalt okiratot is elfogadja, ha a kiállítás helye szerinti ország jogrendszere nem teszi lehetővé közjegyzői ügyleti okirat készítését, illetve konzul okirat készítésére nem rendelkezik felhatalmazással a külképviselet. 1.5.13. A Takarékszövetkezet a nem Magyarország területén, és nem Magyarország joghatósága alatt készült meghatalmazást az 1.5.6. pontban meghatározott formában fogad el. A takarékszövetkezet a külügyekért felelős miniszter által arra felhatalmazott konzul készítette konzuli okiratot és konzuli tanúsítványt Magyarország területén kiállított okiratnak tekinti. 1.5.14. Amennyiben nemzetközi szerződés, a külföldön kiállított okiratnak az 1.5.6. pontban meghatározottól eltérő formában való elfogadását írja elő, úgy a nemzetközi szerződés fennállását, hatályát és tartalmát a Takarékszövetkezet – az Ügyfél közreműködésével – –9–


vizsgálja. Ennek keretében, az Ügyfelet a Takarékszövetkezet felkérheti az Ügyfél által hivatkozott nemzetközi szerződés megjelölésére, annak igazolására, hogy a nemzetközi szerződés személyi, tárgyi és időbeli hatálya az ügyben alkalmazandó, valamint annak közlésére, hogy mely okirati körre vonatkozóan írja elő a nemzetközi szerződés az 1.5.6. pontban meghatározottaktól eltérő okirati forma elfogadását. 1.5.15. Nem magyar nyelven kiállított okirat esetében a Takarékszövetkezet jogosult az Ügyféltől az okiratról az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI), vagy magyarországi szakfordító, vagy szakfordító-lektor által készített hiteles fordítást kérni, amelynek költségei az Ügyfelet terhelik. A szakfordítótól és szakfordító lektortól származó fordítás esetén csatolni kell a szakfordítói és tolmácsi képesítést igazoló okmány másolatát. 1.5.16. A Takarékszövetkezet - az Ügyfél kérésére - lehetővé teszi, hogy az Ügyfél és a Takarékszövetkezet között létrejött ügyletben, a Takarékszövetkezet képviseletében eljáró személyek aláírás mintáit az Ügyfél megtekintse. A Takarékszövetkezet képviseletére jogosult személyek neve és aláírás mintája az ügyfélforgalom számára rendelkezésre álló helyiségekben ki van függesztve. 1.6. Személyazonosság vizsgálata, ügyfélről nyilvántartott adatok, pénzmosás megelőzése 1.6.1. 2001. évi LXXXIII. törvényben foglaltak alapján 2001. december 19-től betét (takarékbetétkönyv / betéti okirat) kizárólag NÉVRE SZÓLÓAN helyezhető el. 1.6.2. Az üzleti kapcsolat létesítésekor, továbbá az üzleti kapcsolat fennállása alatt a Takarékszövetkezet bármikor jogosult – a pénzmosás megelőzésére vonatkozó jogszabályi előírásokkal összhangban – ellenőrizni az Ügyfél, illetőleg képviselője személyazonosságát, továbbá a képviselő képviseleti jogosultságát. Ennek megfelelően a Takarékszövetkezet kérheti, hogy az Ügyfél, illetve a képviselő személyazonosságát, képviseleti jogát megfelelő okirattal igazolja. A belföldi Ügyfél, illetve képviselő személyazonosságát személyazonosításra alkalmas okirattal (érvényes személyi igazolvánnyal, vezetői engedéllyel vagy útlevéllel), külföldi Ügyfél, illetve képviselő érvényes útlevéllel, illetve személyi azonosító igazolvánnyal (feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít), vagy tartózkodási jogot igazoló okmánnyal, vagy tartózkodásra jogosító okmánnyal köteles igazolni. Kétség esetén a Takarékszövetkezet a személyazonosság igazoláshoz egyéb okmányokat is bekérhet. 1.6.3. Pénzmosás megelőzését szolgáló eljárások: A Takarékszövetkezet hirdetményben tájékoztatja Ügyfeleit a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabályok szerinti ügyfélazonosítás rendjéről. A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) alapján a Takarékszövetkezet ügyfélátvilágítási intézkedéseket köteles alkalmazni az alábbi esetekben:  az üzleti kapcsolat létesítésekor,  a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor, figyelembe véve a ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízást is,  pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az ügyfél-átvilágításra még nem került sor,  ha a korábban rögzített ügyfél-azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel, – 10 –


 pénzváltás esetén a tranzakció értéke az ötszázezer forintot eléri, meghaladja. A Takarékszövetkezet az ügyfél-átvilágítási kötelezettségek említett eseteiben azonosítja az ügyfelet és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégzi, valamit azonosítja a tényleges tulajdonost, és ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, akkor személyazonosságának igazoló ellenőrzését is végrehajtja. Ezen túlmenően rögzíti az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozó adatokat és folyamatosan figyelemmel kíséri az ügyleti kapcsolatot (monitoring). A Takarékszövetkezet ezen ügyfél-átvilágítási intézkedések terjedelmét kockázatérzékenységi alapon jogosult meghatározni. Ezzel összefüggésben a Pmt. a vonatkozó adatrögzítés esetében minimum és maximum adatkört határoz meg. A Takarékszövetkezet a maximum adatkör bekérésével azonosítja az ügyfeleit. Amennyiben az ügyfél adataiban változás következik be és azt az ügyfél az előírtak szerint írásban nem közli a szolgáltatóval, úgy a szolgáltató az adatokban való változást rögzíti az ügyfél első személyes megjelenésekor. A pénzügyi információs egységként működő hatóság feladatait a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) Központi Hivatal Pénzmosás elleni Információs Iroda látja el. A pénzügyi információs egységként működő hatóság a Pmt-ből eredő kötelezettségeként fogadja és feldolgozza a szolgáltató által küldött bejelentéseket, az ügylet felfüggesztése esetén ellenőrzési feladatait ellátja, adatot kér a szolgáltatótól, más hatóságtól, az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtása kapcsán a 2007. évi CLXXX. törvény alapján elvégzi a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések foganatosítását ellátó szerv feladatait. TERMÉSZETES SZEMÉLY azonosítása során a Takarékszövetkezet a következő adatokat köteles írásban rögzíteni:  családi és utónevét (születéskori nevét)  állampolgárságát  lakcímét (ami a személyi igazolványban, vagy lakcímet igazoló hatósági igazolványban szerepel, ha nincs cím, akkor „lakcím nélküli” megjelölést)  és az azonosító okmánya(i) számát(ait), annak(azok) típusát(ait)  születési hely, idő  anyja neve Külföldi természetes személy esetében az azonosító okmány alapján kell a fenti adatokat, valamint a magyarországi tartózkodási helyet (ha van) dokumentálni. A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a Takarékszövetkezet köteles megkövetelni az alábbi okmányok bemutatását:  magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa  külföldi természetes személy útlevele vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya A Takarékszövetkezet köteles ellenőrizni a bemutatott azonosságot igazoló okirat érvényességét is. A Takarékszövetkezet köteles az üzleti kapcsolat és az ügyleti megbízás céljáról és tervezett jellegéről információt szerezni. Ennek érdekében legalább a következő adatokat rögzíti: – 11 –




üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát



ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét A Takarékszövetkezet ezen túlmenően kockázatérzékenységi alapon a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében rögzítheti az alábbi adatokat is:



a teljesítés körülményei (hely, idő, mód)

VÁLLALKOZÁS, SZERVEZET esetén a Takarékszövetkezet a következő adatokat köteles írásban rögzíteni:  a neve és rövidített neve  székhelye és külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címe  cégjegyzékszáma vagy egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma vagy nyilvántartási száma  a főtevékenység  képviseletre jogosultak neve és beosztása  kézbesítési megbízott azonosítására alkalmas adatai Jogi személy vagy más szervezet esetén - a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy(ek) a természetes személy azonosítása résznél megjelölt okiratainak bemutatásán túlmenően – a Takarékszövetkezet az azt igazoló 30 napnál nem régebbi okirat bemutatását követeli meg, hogy  a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a bejegyzési kérelmét benyújtotta; egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása megtörtént, illetőleg az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása iránti kérelmét az egyéni vállalkozó a körzetközponti jegyzőhöz benyújtotta  más belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént  külföldi jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént  amennyiben a cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását még nem történt meg, a jogi személy társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát) benyújtotta. Külföldi jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet azonosításához a saját országa szerinti bejegyzés, vagy nyilvántartásba vétel 30 napnál nem régebbi igazolása szükséges. Az ügyfél-átvilágítás elvégzése során a Takarékszövetkezet a Magyarországon nem bejegyzett külföldi jogi személytől, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezettől, a 30 napnál nem régebbi cégkivonatot, off-shore cégek esetében a „Certificate of Good Standing” (vagy egyenértékű tartalmú) okiratot kizárólag hiteles magyar fordítással fogadja el. A jogi személy vagy szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő 30 napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént és a Takarékszövetkezet köteles a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíteni. A jogi személy, illetőleg a más szervezet átvilágítását követően a Takarékszövetkezet – 12 –


elvégezi a jogi személy, más szervezet nevében vagy megbízása alapján eljáró személy átvilágítását is. A személyazonosság igazoló ellenőrzésénél köteles ellenőrizni az azonosság igazolására bemutatott okirat érvényességét. Amennyiben valamelyik adat az elfogadott okmányban nem szerepel, vagy az ügyfél lakcímkártyával nem rendelkezik, akkor ezt dokumentálni kell. A Takarékszövetkezet köteles az üzleti kapcsolat és az ügyleti megbízás céljáról és tervezett jellegéről információt szerezni. Ennek érdekében legalább a következő adatokat rögzíti:  üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát  ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét A Takarékszövetkezet ezen túlmenően kockázatérzékenységi alapon rögzítheti az alábbi adatokat is:  a teljesítés körülményei (hely, idő, mód) Az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kell kísérni, annak érdekében, hogy az adott ügyleti megbízások összhangban vannak-e az ügyfélről, a jogszabályok alapján rendelkezésre álló adatokkal. A monitoring tevékenységbe beleértendő az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyleti megbízások elemzése is. A személyazonosság igazoló ellenőrzés során, a Takarékszövetkezet köteles ellenőrizni a meghatalmazott esetében a meghatalmazás érvényességét, a rendelkezésre jogosult esetében a rendelkezési jog jogcímét, továbbá a képviselő képviseleti jogosultságát. Külföldi lakhellyel rendelkező ügyfél esetén arról is nyilatkoznia kell az ügyfélnek, hogy saját országában Ő kiemelt közszereplőnek minősül-e, továbbá nyilatkozatot kell rendelkezésre bocsátania a pénzeszközök forrására vonatkozóan. Abban az esetben, ha a szerződő fél úgy nyilatkozik, hogy nem Ő a tényleges tulajdonos, úgy a tényleges tulajdonos természetes személyre, - vagy ha a tényleges tulajdonos személy nem állapítható meg, akkor természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselőjére - vonatkozóan, amennyiben nem rendelkezik Magyarországon bejegyzett lakcímmel, úgy PEP nyilatkozatot kell kitölteni. A Takarékszövetkezet a fent meghatározott adaton kívül – ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a belső szabályzatban rögzített eljárás eredményének alapján, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van – a teljesítés körülményét (hely, idő, mód) is rögzítheti, valamint kérheti a pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását. Az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében, a Takarékszövetkezet az ügyfél-átvilágítás során jogosult – ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van – a személyazonosságra vonatkozó adat nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy olyan nyilvántartás alapján történő ellenőrzésére, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult. A ténylegesen összefüggő ügyleti megbízások azonosítása érdekében a Takarékszövetkezet a háromszázezer forintot elérő vagy meghaladó ügyleti megbízás teljesítése előtt az – 13 –


ügyfél családi és utónevét (születéskori nevét), állampolgárságát, lakcímét és az azonosító okmánya(i) számát(ait), annak(azok) típusát(ait), valamint az ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét köteles rögzíteni. A Takarékszövetkezet az ügyfél-átvilágítás során köteles ügyfelét írásban nyilatkoztatni arra vonatkozóan, hogy az ügyleti megbízást saját, vagy más nevében teljesíti-e. Tényleges tulajdonosnak minősül az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak. a) aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy - a Ptk. 8:2. §. (4) bekezdésében meghatározott módon - közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak, b) aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben – Ptk. 8:2. §. (2) bekezdésében meghatározott – meghatározó befolyással rendelkezik. c) akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak, továbbá d) alapítványok esetében az a természetes személy:  aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták,  akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy

működtetik,

ha

a

 aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár. az a)-b) alpontokban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője Vezető tisztségviselő a Ptk 3:21. pontjában meghatározott személy. Kiemelt közszereplő az a külföldi lakóhellyel rendelkező természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőző egy éven belül fontos közfeladatot látott el, továbbá az ilyen személy közeli hozzátartozója, vagy akivel közismerten közeli kapcsolatban áll. Fontos közfeladatot ellátó személy az államfő, a kormányfő, a miniszter, a miniszterhelyettes, az államtitkár, az országgyűlési képviselő, a legfelsőbb bíróság, alkotmánybíróság és olyan bírói testület tagja, melynek ítélete ellen fellebbezésnek helye nincs, a számvevőszék elnöke, a számvevőszék testületének tagja, a központi bank igazgatóságának legfőbb döntéshozó szervének tagja, a nagykövet, az ügyvivő és a fegyveres szervek hivatásos állományú, főtiszti vagy tábornoki rendfokozatú tagjai, a többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyviteli, igazgatási vagy felügyelő testületének tagja. Közeli hozzátartozó a Ptk. 8:1 (1) 1. pontjában meghatározott közeli hozzátartozó, továbbá az élettárs. Kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül bármely természetes személy, aki a fontos közfeladatot ellátó személlyel közösen, ugyanazon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosa vagy vele szoros üzleti kapcsolatban áll, illetve bármely természetes személy, aki egyszemélyes tulajdonosa olyan jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, amelyet fontos – 14 –


közfeladatot ellátó személy javára hoztak létre. Amennyiben az ügyfél a szolgáltató részére tett írásbeli nyilatkozata arra vonatkozik, hogy nem a saját nevében, hanem a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el, akkor az írásbeli nyilatkozatának a tényleges tulajdonos következő adatait kell tartalmaznia:  tényleges tulajdonos családi neve, utóneve (születési neve)  lakcíme  állampolgársága A Takarékszövetkezet a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosának ezen három adatát elkérheti abban az esetben, amennyiben az adatok a bemutatott dokumentumokból nem állapíthatók meg. A Takarékszövetkezet az olyan tényleges tulajdonosokról, akik nem az EU állampolgárai és fokozott ügyfél-átvilágítás alá esnek további adatokat is kér:  az azonosító okmány típusa és száma,  külföldi természetes személy esetében a magyarországi tartózkodási hely,  születési hely és idő,  anyja neve. Amennyiben az ügyfél a nyilatkozatot megtagadja, vagy átvilágítása nem végezhető el teljes körűen, az ügyleti megbízást a Takarékszövetkezet nem teljesíti, az ügyféllel nem lép üzleti kapcsolatba, vagy megszünteti a vele fennálló üzleti kapcsolatot. Amennyiben a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban kétség merül fel, akkor a Takarékszövetkezet az ügyfelet ismételt írásbeli nyilatkozattételre szólítja fel, illetve ha a személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, köteles intézkedéseket tenni a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében. Az ügyfél a szerződéses kapcsolat fennállása alatt, a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásokról köteles a tudomásszerzést követő 5 munkanapon belül a Takarékszövetkezet szervezetet értesíteni. E kötelezettséget a Takarékszövetkezet a szerződési feltételek között szerepelteti. 1.7. A Felek nyilatkozatai, írásbeliség 1.7.1. A Takarékszövetkezet azt megelőzően, hogy a Fogyasztó Ügyfelet bármilyen Szerződés vagy ajánlat kötné, a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény mellékletében szereplő - a Fogyasztó Ügyfél által megadott információk alapján kitöltött formanyomtatvány útján kellő időben, papíron tájékoztatja a Hitelszerződéssel, illetve a Jelzáloghitel Szerződéssel kapcsolatos lényeges adatokról. 1.7.2. Az Ügyfél és az Takarékszövetkezet közötti kapcsolattartás nyelve a magyar. Amennyiben az értesítés magyar nyelven és idegen nyelven is megküldésre kerül a másik fél részére, akkor a két verzió közötti bármely értelmezési eltérés esetén a magyar nyelvű verzió az irányadó. Az idegen nyelvű értesítésben használt fogalmak jelentését az Üzletszabályzattal és a magyar jogszabályokkal összhangban kell meghatározni. 1.7.3. A Takarékszövetkezet pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződést csak írásban vagy minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus – 15 –


okirat formájában köthet. Az írásban kötött szerződés egy eredeti példányát a pénzügyi intézmény köteles az ügyfélnek átadni. 1.7.4. A pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződésben egyértelműen meg kell határozni a kamatot, díjat és minden egyéb költséget vagy feltételt, ideértve a késedelmes teljesítés jogkövetkezményeit is. 1.7.5. Mind a Takarékszövetkezet, mind az Ügyfél az egymásnak szóló értesítéseket, megbízásokat kötelesek írásba foglalni, illetve írásban megerősíteni. 1.7.6. A külföldi természetes vagy jogi személlyel kötött szerződést magyar nyelven is el kell készíteni. Értelmezési vita esetén - eltérő szerződéses megállapodás hiányában - a magyar szöveg az irányadó. 1.7.7. A Takarékszövetkezet – ha azt kockázatvállalásának csökkentése érdekében szükségesnek tartja – kérheti a szerződés, illetve az Ügyfél egyes nyilatkozatainak közjegyzői okiratba foglalását. A közokiratba foglalás költségei az Ügyfelet terhelik. 1.7.8. Az Ügyféltől a Takarékszövetkezet - szerződés eltérő rendelkezése hiányában - csak írásos formában adott megbízásokat és nyilatkozatokat fogad el. Írásbelinek minősül a levélben, emailen, telefaxon küldött nyilatkozat. 1.7.9. Az Ügyfél felel minden olyan kárért, amely az általa elküldött e-mail-, telefax értesítéssel kapcsolatban előforduló tévedés, félreértés vagy hiba következménye, kivéve, ha bizonyítható az, hogy a kárt a Takarékszövetkezet szándékos vagy súlyosan gondatlan eljárása okozta. 1.7.10. Ha a Takarékszövetkezet e-mail-en, telefaxon küldött vagy valamely szóbeli közlést, rendelkezést írásban visszaigazol, az Ügyfél köteles haladéktalanul jelezni a Takarékszövetkezetnek a közlés és a visszaigazolás közötti eltérést. 1.8. A kézbesítés szabályai 1.8.1. A Felek az egymáshoz intézett értesítéseket (szerződéses ajánlat, nyilatkozatok, okmányok stb.) - amennyiben a Szerződés vagy a jelen Üzletszabályzat eltérően nem rendelkezik közvetlen kézbesítés útján (személyesen vagy futárral), postai úton, vagy telefax útján kötelesek eljuttatni a címzett fél értesítési címére, illetve az általa megadott faxszámra. 1.8.2. Mindegyik fél köteles az új értesítési címe közlésével haladéktalanul írásban bejelenteni a másik félnek, ha az értesítési címe megváltozott. A Felek értesítési címének mindaddig, amíg annak megváltozását az adott személy írásban nem jelentette be, az utolsóként megadott értesítési cím, ennek hiányában pedig a Szerződésben feltüntetett székhely (cím) minősül. 1.8.3. A közvetlen kézbesítés útján eljuttatott nyilatkozatot akkor lehet kézbesítettnek tekinteni, ha a nyilatkozat átvételét a címzett írásban elismerte. Az átvétel elismertnek minősül akkor is, ha az elismerést  a Takarékszövetkezet esetében az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségében dolgozó alkalmazottja tette;  Ügyfél esetében a vele együtt élő cselekvőképes közeli hozzátartozója vagy élettársa tette 1.8.4. A Takarékszövetkezet az Ügyfélnek írásban kiküldött értesítéseket normál postai küldeményként postázza. Azon küldeményeket melyek kézbesítéséről a jogszabály eltérően rendelkezik, illetve azon küldeményeket, amelyek kézbesítésének tényéhez jogkövetkezmény fűződik, a Felek könyvelt küldeményként vagy tértivevénnyel kötelesek – 16 –


postára adni. 1.8.5. A Takarékszövetkezet által az Ügyfélnek írásban küldött értesítések közlésének időpontja az értesítés Ügyfél általi kézhezvételének napja. 1.8.6. Amennyiben a postai úton történő kézbesítés a szerződő fél magatartása miatt hiúsul meg, az átvételt megtagadta, a kézhezvétel időpontja a kézbesítés megkísérlésének időpontja. Az elküldés időpontjának igazolásául a Takarékszövetkezet postakönyve vagy ezzel egyenértékű, a posta által kiállított okirat is szolgálhat. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a küldemény "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza,– az ellenkező bizonyításáig – a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. 1.8.7. Postai úton kézbesítettnek kell tekinteni az egyéb közvetítők útján (DHL, SWIFT stb.) továbbított küldeményeket. Levelezési cím hiányában a Takarékszövetkezet az Ügyfél általa ismert lakcímére, telephelyére, székhelyére küldi az iratokat. 1.8.8. A telefax útján elküldött értesítés a küldő fél telefax activity reportjában szereplő időpontban tekintendő kézbesítettnek. 1.8.9. Egyik fél sem hivatkozhat arra, hogy a fentiek szerint kézbesítettnek tekintendő küldeményről nem szerzett tudomást. 1.8.10. A Takarékszövetkezet a Szerződésben valamint jogszabályban meghatározott esetekben hirdetmény útján is tájékoztathatja, értesítheti az Ügyfelet. A Takarékszövetkezet a hirdetményeit az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben, a nyitvatartási időszak alatt, valamint a www.abaujtakarek.hu weboldalon hozzáférhetővé teszi. A hirdetményt a közzététel napján kell közöltnek tekinteni. 1.8.11. Az Ügyfél köteles haladéktalanul értesíteni a Takarékszövetkezetet, ha valamely, a Takarékszövetkezettől várt értesítés - különösen, ha az a fizetési megbízások teljesítésére vagy pénzkövetelés jóváírására, pénzösszeg átvételére vonatkozik - nem érkezett meg a kézbesítési szabályoknak megfelelő határidőn belül. Az értesítési kötelezettség elmulasztásából eredő kár, valamint kártérítési kötelezettség az Ügyfelet terhelik. 1.8.12. A Takarékszövetkezet jogosult úgy tekinteni, hogy az Ügyfél tudomásul vette és elfogadta a nyilatkozatban foglaltakat, ha arra a kézhezvételtől számított 8 naptári napon belül nem érkezett írásos észrevétel vagy kifogás. 1.8.13. A Takarékszövetkezet nem felel azért, ha az Ügyfél által megadott név, cím, egyéb adat változása miatt vagy más, a Takarékszövetkezeten kívülálló okból (például a posta vagy a futárszolgálat mulasztásából) a kézbesítés elhúzódik vagy eredménytelen, vagy a kézbesítéssel kapcsolatosan egyéb kár keletkezik. Az Ügyfél által hibásan vagy hiányosan megadott adat miatt téves kézbesítésből eredő károk és többletköltségek az Ügyfelet terhelik. 1.8.14. A Takarékszövetkezet okmányt, bankjegyet, értékpapírt, valamint egyéb értéket a tőle elvárható gondossággal és – az Ügyfél eltérő rendelkezése hiányában – a saját választása szerinti módon továbbít az Ügyfélnek, az Ügyfél költségére és kockázatára. 1.9. A Felek közötti együttműködés, tájékoztatási kötelezettségek 1.9.1. A Takarékszövetkezet és az Ügyfél üzleti kapcsolataikban kölcsönösen együttműködve, egymás érdekeit figyelembe véve, jogaikat rendeltetésszerűen gyakorolva és kötelezettségeiket szerződésszerűen teljesítve kötelesek eljárni. 1.9.2. A Takarékszövetkezet az együttműködés elősegítése érdekében az ügyfélfogadásra nyitva – 17 –


álló helyiségeiben – nyitvatartási időben – ügyfélszolgálatot tart. 1.9.3. A Felek kötelesek a közöttük fennálló jogviszony szempontjából jelentős adatokról, tényekről, körülményekről és ezek változásairól egymást haladéktalanul értesíteni, az egymáshoz intézett kérdésekre válaszolni, egymás figyelmét az esetleges tévedésekre és mulasztásokra felhívni. 1.9.4. Az Ügyfél köteles haladéktalanul értesíteni a Takarékszövetkezetet, amennyiben személyét, jogi státuszát érintő változás történt, továbbá ha neve (cégneve), címe megváltozott. A Takarékszövetkezet az Ügyfél által tett bejelentéseket mindaddig hatályosnak tekinti, amíg az Ügyfél a változást írásban be nem jelenti. Több, egymásnak ellentmondó bejelentés közül a Takarékszövetkezet mindig az időben legfrissebb bejelentést fogadja el hatályosnak. 1.9.5. Az Ügyfél haladéktalanul köteles írásban tájékoztatni a Takarékszövetkezetet, ha önmaga ellen csőd- vagy felszámolási eljárást, végelszámolást kezdeményezett, továbbá - a tudomásszerzéssel egyidejűleg - ha ellene harmadik személy csőd- vagy felszámolási eljárást kezdeményezett. Amennyiben valamely felügyeleti szerv, illetve hatóság ellenőrzést, vagy más olyan hatósági eljárást végez az Ügyfélnél, amely az Ügyfél és a Takarékszövetkezet között fennálló jogviszonyra hatással lehet, az ellenőrzésről, illetve az egyéb hatósági eljárásról az Ügyfél köteles a Takarékszövetkezetet értesíteni, és a felügyeleti szerv, illetve hatóság által hozott határozat másolatát, a kézhezvételt követően a Takarékszövetkezetnek haladéktalanul megküldeni. 1.9.6. Az Ügyfél a Takarékszövetkezet kérésére köteles megadni minden, a személyével és a Felek közötti jogviszonnyal összefüggő adatot és felvilágosítást és lehetővé tenni a Takarékszövetkezet munkavállalója, illetve megbízottja számára, hogy a helyszínen az Ügyfél üzleti könyveibe és nyilvántartásaiba betekinthessen. E kötelezettség teljesítésekor az Ügyfél köteles lehetővé tenni a Takarékszövetkezet számára, hogy az üzleti titkot tartalmazó iratokat is megismerhesse. Az Ügyfél köteles továbbá a Takarékszövetkezet rendelkezésére bocsátani mindazokat az adatokat, amelyek gyűjtését valamely jogszabály vagy hatósági rendelkezés a hitelintézetek számára előír. 1.9.7. Amennyiben a Takarékszövetkezet az Ügyféllel szemben a Hitelintézeti törvény szerinti kockázatvállalással járó ügyletet köt, az Ügyfél köteles rendszeresen a Takarékszövetkezet rendelkezésére bocsátani éves letéti mérlegét, eredmény-kimutatását, a mérleg kiegészítő mellékletét, pénzügyi terveit és adóbevallásait, valamint az ezekhez kapcsolódó könyvvizsgálói jelentést, az elkészítést, illetve jóváhagyást követő tizenöt napon belül. A konszolidált beszámolót készítő Ügyfél köteles a konszolidált beszámolóját is benyújtani a takarékszövetkezethez. Az egyes szerződések további rendszeres információ-szolgáltatási igényről is rendelkezhetnek. 1.9.8. Az Ügyfél tájékoztatási kötelezettségének megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül. Az Ügyfél felel a Takarékszövetkezettel szemben a tájékoztatási kötelezettségének megsértéséből eredő esetleges károkért. 1.10. Az Ügyfél által adott megbízások 1.10.1. A Takarékszövetkezet az Ügyfél által adott megbízásokat - az Ügyféllel kötött szerződés eltérő rendelkezése hiányában - csak az e célra rendszeresített nyomtatványokon fogad el. A nyomtatványokat, előzetes igénybejelentést követően, a Takarékszövetkezet, illetve az ügyintézők bocsátják az Ügyfél rendelkezésére. 1.10.2. A Takarékszövetkezet az Ügyfél megbízásán szereplő aláírásokat összehasonlítja az Ügyfél által bejelentett aláírás mintákkal. Amennyiben a rendelkezésen a Takarékszövetkezetnek be nem jelentett, vagy a bejelentett mintától jól felismerhetően eltérő aláírás van, a – 18 –


Takarékszövetkezet a rendelkezést nem teljesíti és a rendelkezést az ok megjelölésével, visszaküldi az Ügyfélnek. 1.10.3. Külön szerződés alapján a Takarékszövetkezet elektronikus úton benyújtott megbízásokat is elfogad. Ilyen esetben az aláírás vizsgálat során a Takarékszövetkezet az Ügyfél által az erre a célra rendszeresített adatlapon (Adatlap) meghatározott, a rendelkezésre jogosult személyek esetében kiadott aláírási jelszó, valamint az aláírási pontszám megfelelését együttesen ellenőrzi. 1.10.4. A Takarékszövetkezet nem felel a szokásos ügymenet során alkalmazott gondos vizsgálattal sem felismerhető hamis, vagy hamisított megbízás teljesítésének következményeiért. 1.10.5. Amennyiben a megbízás hiányos, továbbá ha a Takarékszövetkezet felismeri, hogy a megbízás téves adatokat tartalmaz, a Takarékszövetkezet a megbízást – az ok megjelölésével - teljesítés nélkül visszaküldi. 1.10.6. A Takarékszövetkezet jogosult a telefax, e-mail útján beérkezett megbízás teljesítését biztonsági okokból - az eredeti okirat megérkezéséig függőben tartani. A felfüggesztésről a Takarékszövetkezet az Ügyfelet haladéktalanul értesíti. A felfüggesztéssel kapcsolatban keletkezett károkért a Takarékszövetkezet nem felel. 1.10.7. A megbízásnak egyértelműen tartalmaznia kell az ügylet tárgyát és a megbízás teljesítéséhez szükséges adatokat. Ha korábbi rendelkezés módosításáról, megerősítéséről vagy megismétléséről van szó, ezt kifejezetten meg kell jelölni. A Takarékszövetkezet nem vállal felelősséget azokért a károkért, amelyek abból keletkeztek, hogy az Ügyfél a megbízás teljesítéséhez szükséges adatokat tévesen, nem egyértelműen vagy hiányosan adta meg. 1.10.8. Ha az Ügyfél a megbízásnak meghatározott időpontban való teljesítését vagy az általános Takarékszövetkezeti gyakorlattól eltérő teljesítését igényli, erre köteles felhívni a Takarékszövetkezet figyelmét és vállalnia kell az ebből eredő többletköltségeket. A Takarékszövetkezet jogosult az ilyen megbízások elfogadását megtagadni. A meghatározott időben teljesítendő megbízásokat olyan időpontban kell a Takarékszövetkezetnek átadni, hogy a teljesítéshez szükséges idő a Takarékszövetkezet rendelkezésére álljon. E kötelezettség megszegéséből eredő kárért a Takarékszövetkezet felelősséget nem vállal. 1.10.9. A megbízás csak írásban, új megbízás benyújtásával egészíthető ki, vagy helyesbíthető (módosítás). A megbízást – szerződés vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a Takarékszövetkezet munkafolyamatának megkezdéséig lehet visszavonni vagy módosítani. A Takarékszövetkezet az ezt követően érkezett módosítás, illetve visszavonás esetén jogosult az eredeti megbízás szerint eljárni azzal, hogy – lehetőség szerint – megkísérli a még el nem végzett munkafolyamatok leállítását. A megbízások módosításával, visszavonásával kapcsolatban a Takarékszövetkezet díjat számíthat fel, továbbá a felmerült költségek is az Ügyfelet terhelik. 1.10.10. A Takarékszövetkezet a jogszabályba ütköző megbízások teljesítését megtagadhatja akkor is, ha azok teljesítésére szerződésben korábban kötelezettséget vállalt. Ha a megbízás érvényességét jogszabály hatósági engedélyhez köti, a Takarékszövetkezet jogosult meggyőződni az engedély meglétéről, ennek hiányában a megbízást teljesítés nélkül visszaküldeni. 1.10.11. A Takarékszövetkezet az Ügyfél eltérő rendelkezése hiányában a megbízásokat érkezésük sorrendjében teljesíti. Az érkezés sorrendjének megállapítására a Takarékszövetkezet nyilvántartása az irányadó. 1.10.12. Amennyiben a Takarékszövetkezet pénzmosásra utaló adat, tény vagy körülmény ellenőrzéséhez azonnali rendőri intézkedést lát szükségesnek, a Takarékszövetkezet az ügylet lebonyolítását felfüggeszti. – 19 –


1.11. Fizetési kötelezettség teljesítésének helye és ideje 1.11.1. Amennyiben jogszabály vagy szerződés eltérően nem rendelkezik, a Takarékszövetkezet és az Ügyfél közötti fizetési kötelezettségek teljesítésének helye a Takarékszövetkezet adott ügyben ügyintézésre illetékes egysége. 1.11.2. A Takarékszövetkezet javára történő fizetés teljesítésének időpontja az a nap, amelyen a Takarékszövetkezet az Ügyfélnek a Takarékszövetkezetnél vezetett bankszámláját megterheli. Amennyiben az Ügyfélnek nincs a Takarékszövetkezetnél vezetett bankszámlája, a fizetés teljesítésének időpontja az a nap, amelyen az összeg a Takarékszövetkezet bankszámláján jóváírásra került. 1.11.3. Készpénzben teljesített fizetés esetén a Takarékszövetkezet javára történő teljesítés időpontja az a nap, amelyen az összeget a Takarékszövetkezet pénztárában a pénztáros átvette. 1.11.4. A Takarékszövetkezet fizetési kötelezettsége teljesítésének időpontja – törvény, kormányrendelet vagy felek eltérő rendelkezése hiányában - az a nap, amelyen a Takarékszövetkezet számláját megterhelték. 1.11.5. Ha a fizetési teljesítés időpontja munkaszüneti napra esik - és jogszabály vagy szerződés másként nem rendelkezik -, a teljesítés napja az azt követő első banki munkanap. Amennyiben a teljesítés helye külföldön van és a teljesítés napja - a teljesítés helye szerint munkaszüneti nap a teljesítés napja az azt követő első banki munkanap. A Takarékszövetkezet a fizetési teljesítések során figyelembe veszi a nemzetközi elszámolásforgalmi szünnapokat. 1.12. Kamatok, jutalékok, díjak, költségek 1.12.1. Az Ügyfél a Takarékszövetkezet szolgáltatásaiért kamatot, jutalékot, kezelési költséget, illetve díjat, a Takarékszövetkezet pedig az Ügyfél által a Takarékszövetkezetnél elhelyezett pénzeszköz után - ha a szerződés így rendelkezik - kamatot (a továbbiakban együtt: ellenérték) fizet. A kamat után fizetendő és a vonatkozó jogszabályban meghatározott mértékű adót a Takarékszövetkezet levonja, bevallja és befizeti. 1.12.2. A pénzügyi szolgáltatások ellenértékének mértékét, esedékességét elsősorban az egyedi szerződések tartalmazzák. Az olyan szolgáltatások tekintetében, amelyekről, illetve amelyek ellenértékéről az egyedi szerződés nem rendelkezik, úgy a Takarékszövetkezet mindenkor hatályos Hirdetménye, a vonatkozó ÁSZF, illetve a jelen Üzletszabályzat az irányadó. A Hirdetményben közzétett ellenértékre, és egyéb feltételekre vonatkozó kondíciók meghatározása, módosítása, új ellenérték fajták bevezetése a Takarékszövetkezet kizárólagos joga. Kamatokat és az időtartamhoz kötött díjakat, továbbá jutalékokat naptári napokra a következő képlet alapján kell számítani tőke összeg x kamatláb x naptári napok száma az év napjainak száma1 x 100 1.12.3. A Takarékszövetkezet pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó kamatot, költséget, díjat kizárólag a 19. fejezetben rögzítettek szerint jogosult egyoldalúan módosítani. 1

A Takarékszövetkezet 360 nappal számol, a 2012. január 1. előtt kötött kölcsönszerződéseknél pedig 365 nappal.

– 20 –


1.12.4. A Takarékszövetkezet fenntartja magának a jogot, hogy meghatározott ügyfelek vagy szolgáltatások esetében az Üzletszabályzatban, ÁSZF-ben és a Hirdetményben közzétett kondícióktól eltérő, egyedi feltételekkel nyújtsa szolgáltatásait. E feltételek meghatározása és megváltoztatása a Takarékszövetkezet kizárólagos joga. 1.12.5. Amennyiben az Ügyfél pénztartozását késedelmesen teljesíti, a Takarékszövetkezet – ha a szerződés másként nem rendelkezik – a mindenkor aktuális hirdetmény szerinti késedelmi kamatot számítja fel. 1.12.6. A Takarékszövetkezeti szolgáltatás ellenértékének megfizetése – eltérő kikötés hiányában – a Takarékszövetkezet teljesítésének előfeltétele. A Takarékszövetkezet jogosult az ellenérték megfizetéséig a teljesítést megtagadni. 1.12.7. A Takarékszövetkezeti szolgáltatás teljesítése során a Takarékszövetkezet jogosult az ellenértéken felül az ügylettel kapcsolatban felmerült költségeit (postaköltségek, sürgősségi díjak, tranzakciós díj, ügyvédi díj, hitelbírálati díj, biztosíték átértékelési díj, szakértői díjak, értékbecslés díja, illetékek, közjegyzői, hatósági és egyéb eljárás költségei stb.) illetve díjait az Ügyfélre terhelni. A megbízás teljesítése során a Takarékszövetkezet által igénybevett belföldi és külföldi közreműködő bankok által felszámított költségek, jutalékok az Ügyfelet terhelik. 1.12.8. Az Ügyfelet terhelik továbbá mindazon igazolt költségek, amelyek az Ügyfél nem szerződésszerű magatartásából származnak vagy a Takarékszövetkezetet az Ügyféllel fennálló jogviszonnyal kapcsolatosan terhelik, beleértve az Ügyfél elleni esetleges eljárások költségeit is. 1.12.9. A szolgáltatások általában tárgyi általános forgalmi adó (ÁFA) mentesek. Amennyiben az adott szolgáltatás nyújtása ÁFA köteles, az ellenérték az ÁFA-t is tartalmazza. 1.13. A beszámítási jogosultság, engedményezés 1.13.1. A Felek az e fejezetben meghatározottak szerint jogosultak az egymással szemben fennálló egynemű és lejárt követeléseiket – egymáshoz intézett nyilatkozattal – beszámítani. A beszámításra vonatkozó nyilatkozatnak minősül a Takarékszövetkezet által az Ügyfél Takarékszövetkezeti számlájáról megküldött kivonat, amely tartalmazza a beszámított összeget, és igazolja a beszámítás tényét. 1.13.2. Az Ügyfél saját követeléseit csak akkor számíthatja be a Takarékszövetkezet követeléseivel szemben, ha ezeket a követeléseket a Takarékszövetkezet elismerte, vagy ha ezeket jogerős bírói ítélet számára megítélte. 1.13.3. A folyamatban lévő Takarékszövetkezeti szolgáltatás nyújtását a Takarékszövetkezet saját – feltételhez kötött vagy határidős – követelései miatt felfüggesztheti akkor is, ha azok nem ugyanazon a jogviszonyon alapulnak. 1.13.4. Az Ügyfél a Takarékszövetkezettel kötött szerződéséből fakadó jogait csak a Takarékszövetkezet írásbeli hozzájárulásával engedményezheti. 1.14. Biztosítékok 1.14.1. A Takarékszövetkezet az Ügyféllel fennálló üzleti kapcsolata során bármikor jogosult az Ügyféllel szemben meglevő, vagy jövőben keletkező bármely követelésének biztosítására megfelelő biztosíték nyújtását, illetve – a Takarékszövetkezet követeléseinek megtérüléséhez szükséges mértékben – a már meglévő biztosíték kiegészítését kérni az Ügyféltől. A biztosíték nyújtásának, illetve kiegészítésének elmulasztása súlyos – 21 –


szerződésszegésnek minősül. 1.14.2. A Takarékszövetkezet biztosítékként különösen - de nem kizárólagosan - zálogjogot, óvadékot, készfizető kezességet, illetve garanciát fogad el. 1.14.3. A Takarékszövetkezet többféle biztosítékot is igényelhet egyidejűleg. Ezek mindegyike – eltérő szerződéses rendelkezés hiányában – a Takarékszövetkezet teljes követelésének a fedezetéül szolgál. A biztosíték típusát és mértékét a Takarékszövetkezet mindenkor a hatályos jogszabályi rendelkezések keretei között, az Ügyfél gazdálkodásának, vagyoni helyzetének ismeretében, a konkrét Szolgáltatás kockázata szerint határozza meg. 1.14.4. A kockázatvállalással járó ügyleteknél az Ügyfél által nyújtott biztosíték fedezeti értékének meghatározása a Takarékszövetkezet kockázatkezelési szabályzatának megfelelő banki döntés függvénye. A biztosíték fedezeti értéke rendszerint a piaci értéknél alacsonyabb összegben kerül meghatározásra. 1.14.5. Amennyiben az Ügyfél a Takarékszövetkezet biztosíték nyújtására vonatkozó felhívásának nem tesz eleget, az súlyos szerződésszegésnek minősül. 1.14.6. A biztosíték nyújtásáig, illetve a nyújtott biztosíték Takarékszövetkezet által kért kiegészítésének megtörténtéig, a Takarékszövetkezet jogosult az Ügyféllel szembeni esetleges fizetési kötelezettségeinek teljesítését felfüggeszteni. 1.14.7. A biztosítékok nyújtásával, fenntartásával, kezelésével, kiegészítésével, ellenőrzésével és érvényesítésével kapcsolatos minden kiadás, költség az Ügyfelet terheli. 1.14.8. Amennyiben az Ügyfél valamely vagyontárgya a Takarékszövetkezet birtokába jut, illetve az Ügyfél valamely jogát a Takarékszövetkezet gyakorolhatja, vagy valamely követelés érvényesítésére a Takarékszövetkezet jogosulttá válik, e vagyontárgyak, jogok és követelések külön megállapodás nélkül is óvadékként vagy zálogtárgyként a Takarékszövetkezetnek az Ügyféllel szembeni követelései biztosítékául szolgálnak. 1.14.9. Ha a biztosítékul szolgáló jog gyakorlása vagy a követelés érvényesítése a biztosíték lekötési időtartama alatt esedékessé válik, a Takarékszövetkezet jogosult a jogot gyakorolni, illetve a követelést érvényesíteni és az így kapott összegeket biztosítékként kezelni. 1.14.10. A Takarékszövetkezet követeléseinek biztosítékául szolgáló valamennyi vagyontárgy, jog vagy követelés biztosítékul szolgál a Takarékszövetkezetnek az Ügyféllel szembeni valamennyi követelésére függetlenül attól, hogy a követelés hitelnyújtásból vagy egyéb jogviszonyból ered, továbbá azokra az Ügyféllel szembeni követelésekre is, amelyeket harmadik személy engedményezett a Takarékszövetkezetre. 1.14.11. Az Ügyfél köteles gondoskodni a biztosítékul szolgáló vagyontárgy megfelelő megőrzéséről, a jogok illetve követelések érvényesíthetőségnek fenntartásáról. Az Ügyfél – a Takarékszövetkezet felszólítására – köteles a szükséges intézkedéseket megtenni a harmadik személyekkel szemben esedékes követelései beszedése, illetve behajtása érdekében. Az Ügyfél köteles továbbá a használatában lévő, a Takarékszövetkezet javára biztosítékul lekötött vagyontárgyakat rendeltetésszerűen kezelni, üzemeltetni. Ha biztosítékul egyedileg meg nem határozott elhasználható vagy helyettesíthető dolog szolgál, akkor az Ügyfél köteles az elhasznált vagy értékesített vagyontárgyakat értékükön pótolni. 1.14.12. A biztosíték értékében, érvényesíthetőségében, behajthatóságában vagy más lényeges körülményben bekövetkezett változásokról az Ügyfél köteles a Takarékszövetkezetet haladéktalanul tájékoztatni. 1.14.13. Az Ügyfél köteles a biztosítékul lekötött vagyontárgyait, hitelből beszerzett eszközeit – amennyiben szerződés eltérően nem rendelkezik – valamennyi biztosítható kockázat esetére teljes értéken biztosítani, valamint értesíteni a biztosítót a vagyontárgy elzálogosításáról, és – 22 –


az értesítésnek tartalmaznia kell azt, hogy a Takarékszövetkezetet teljesítési utasítás adására jogosult zálogjogosultként jelölte meg a biztosítási összegre vonatkozó követelés tekintetében. 1.14.14. Az Ügyfél köteles a biztosítási díjat a biztosítási kötvényben foglalt feltételekkel megfizetni. A díjfizetés biztonsága érdekében az Ügyfél köteles a biztosítótársasággal oly módon megállapodni, hogy az esedékes biztosítási díjat az Ügyfél helyett a Takarékszövetkezet is megfizethesse. Ilyen esetben a Takarékszövetkezet jogosult az általa megfizetett biztosítási díj megtérítését az Ügyféltől követelni. Az Ügyfél a Takarékszövetkezet felhívására köteles a biztosítási kötvényt és a biztosítási díj megfizetését igazoló okmányokat a Takarékszövetkezet részére bemutatni, átadni. 1.14.15. Az Ügyfél a biztosítási szerződést - amíg a Takarékszövetkezetnek az Ügyféllel szemben követelése áll fenn - a Takarékszövetkezet hozzájárulása nélkül nem módosíthatja, és nem szüntetheti meg. A Takarékszövetkezet a biztosító által átutalt kártalanítási összeget követelésének esedékessége (lejárata) előtt is jogosult az Ügyfél tartozásának csökkentésére fordítani. A kártalanítási összeggel nem fedezett követelés változatlan feltételekkel fennmarad. A biztosítási összegnek a Takarékszövetkezet követeléseit meghaladó része az Ügyfelet illeti. 1.14.16. A Takarékszövetkezet bármikor jogosult a biztosítékok meglétét ellenőrizni és azt, hogy az Ügyfél a biztosítékokkal kapcsolatos kötelezettségeinek eleget tett. Az ellenőrzés során az Ügyfél köteles a Takarékszövetkezettel együttműködni, az ellenőrzéshez szükséges adatokat megadni és az ellenőrzés lefolytatásához szükséges feltételeket biztosítani. 1.14.17. Amennyiben az Ügyfél az általa nyújtott biztosítékokkal kapcsolatos, a szerződésben előírt kötelezettségeinek nem tesz eleget, akkor a Takarékszövetkezet jogosult megtenni a biztosíték megóvásához általa szükségesnek tartott lépéseket, így különösen közvetlenül eljárni az Ügyfél helyett, illetve kezdeményezni a szükséges hatósági vagy bírósági eljárást. 1.14.18. Ha az Ügyfél esedékességkor nem teljesíti kötelezettségeit a Takarékszövetkezet jogosult a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő módon - bármely biztosítékból eredő jogát érvényesíteni, az Ügyfél érdekeinek lehetőség szerinti figyelembevételével. Az érvényesítés során befolyt összegeket a Takarékszövetkezet jogosult követelése kielégítésére felhasználni, ha pedig ez nem szükséges, jóváírja azokat az Ügyfél Takarékszövetkezetnél vezetett bankszámláján, illetve átutalja az Ügyfél által megjelölt más bankszámlára. 1.14.19. Ha az Ügyfélnek a Takarékszövetkezettel szemben egy időben több tartozása áll fenn és az Ügyfél teljesítése csak részben fedezné a tartozásokat, a Takarékszövetkezet eltérő megállapodás hiányában szabad belátása szerint, a régebben lejárt; (ii) azonos lejárat esetén az Ügyfélre terhesebb; (iii) egyenlő mértékben terhes tartozások közül pedig a kevésbé biztosított követelés fedezésére fordítja. Amennyiben az Ügyfél teljesítése az előbbiekben felsorolt csoportokon belül sem elegendő a teljes, adott csoporton belüli tartozás fedezésére, a Takarékszövetkezet az Ügyfél teljesítését elsősorban a költségre, azután a kamatra, és végül a tőketartozásra számolja el. 1.14.20. Amennyiben a Takarékszövetkezet részére azonos ügylet fedezetéül több biztosítékot nyújtottak, azokat a Takarékszövetkezet a saját belátása szerinti sorrendben és mértékben veheti igénybe. 1.14.21. A biztosítéki szerződés mindaddig hatályban marad, ameddig a Takarékszövetkezetnek az Ügyféllel szemben a szerződésből (alapjogviszonyból) származó követelése maradéktalanul meg nem térül. 1.14.22. A Takarékszövetkezet a szerződés (alapjogviszony) alapján fennálló mindenkori követelésének megtérítését az Ügyféltől - a biztosíték érvényesítésétől függetlenül is jogosult követelni. Amennyiben a biztosíték érvényesítése ellenére is a – 23 –


Takarékszövetkezetnek követelése marad Takarékszövetkezet továbbra is követelheti.

az

Ügyféllel

szemben,

azokat

a

1.15. A Takarékszövetkezet felelőssége 1.15.1. A Takarékszövetkezet szolgáltatása nyújtása során a hitelintézetektől általában elvárható gondossággal jár el. 1.15.2. A késedelmes teljesítésért a Takarékszövetkezet csak a késedelem megszűnésének időpontjáig járó késedelmi kamat mértékéig vállal felelősséget. 1.15.3. A Takarékszövetkezet nem felel az olyan károkért, amelyek olyan okok miatt következnek be, amelyeknek elhárítására vagy befolyásolására a Takarékszövetkezetnek nincs lehetősége (vis major). 1.15.4. A Takarékszövetkezet nem felel az olyan károkért, amely az Ügyfél mulasztásából, késedelméből származnak. 1.15.5. A Takarékszövetkezet nem felel az általa vállalt szolgáltatás elmaradásáért vagy késedelméért, ha azt az Ügyfél és harmadik személy közötti jogvita, vagy harmadik személy felróható magatartása okozza, illetve akadályozza. A szolgáltatásért kikötött díj a Takarékszövetkezetet – a megbízás teljesítésének arányában – ez esetben is megilleti. 1.15.6. A Takarékszövetkezet okmányok kiszolgáltatása, illetve fizetés esetén annak teljesít, akit személyazonosság vagy képviseleti jogosultság igazolására szolgáló okmányok megvizsgálása alapján az okmányok, illetve fizetés elfogadására jogosultnak tart. A Takarékszövetkezet az adott helyzetben tőle elvárható módon és gondossággal vizsgálja a személyazonosság vagy a meghatalmazás igazolására neki bemutatott okmányokat, ezek valódiságáért azonban nem vállal felelősséget. 1.15.7. A Takarékszövetkezet a továbbítás céljából átvett okmányokat vagy egyéb értékeket csak abból a szempontból vizsgálja, hogy megfelelnek-e a megbízásban foglaltaknak. Nem felel azonban az okmányok érvényességéért, eredetiségéért, az aláírások valódiságáért, az esetleges időközi módosításokért, jogi tartalmáért. 1.15.8. A Takarékszövetkezet felelősségének a fentiek szerinti korlátozása nem érinti a Takarékszövetkezetnek azt a lehetséges felelősségét, amelyet a Ptk. szerint szerződésben érvényesen nem lehet kizárni. 1.15.9. A Takarékszövetkezet a saját tévedését (ideértve az Ügyfél számláján történő jóváírást vagy terhelést is) bármikor jogosult az Ügyfél rendelkezése nélkül is helyesbíteni. A helyesbítésről a Takarékszövetkezet az Ügyfelet értesíti. A Takarékszövetkezet saját tévedésének helyesbítése az Ügyfél számára költségmentes. 1.16. Titoktartás és bankinformáció nyújtása 1.16.1. A Takarékszövetkezet az egyes Ügyfeleiről rendelkezésére álló minden olyan adatot, tényt, információt, amely az Ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a bankkal kötött szerződésére vonatkozik, - az ügylet jellegétől függően – banktitokként, illetve értékpapírtitokként kezel. Természetes személyek ezen adatai vonatkozásában a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok is alkalmazandók. 1.16.2. A titoktartási kötelezettség – időbeli korlátozás nélkül – a Takarékszövetkezet minden – 24 –


vezető tisztségviselőjére és alkalmazottjára, valamint mindazokra vonatkozik, akik az Ügyfelekkel kapcsolatos információkhoz, a Takarékszövetkezettel kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon jutottak hozzá. 1.16.3. Banktitok, illetve értékpapírtitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha  a Takarékszövetkezet és az Ügyfél erről szerződésben megállapodtak, vagy  az Ügyfél, annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható banktitok kört pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad; nem szükséges a közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a pénzügyi intézménnyel történő szerződéskötés keretében nyújtja, vagy  az Ügyfél vagy annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható értékpapírtitok körébe tartozó adatokat pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri vagy erre felhatalmazást ad, vagy  a Takarékszövetkezetnek az Ügyféllel szemben fennálló követelés átruházása vagy lejárt követelése érvényesítéséhez ez szükséges, vagy  a Hitelintézeti törvény a banktitok, illetve a befektetési vállalkozásokról szóló törvény az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad. 1.16.4. A Takarékszövetkezet a banktitkot az üzleti kapcsolatok megszűnése után, időkorlátozás nélkül megőrzi. 1.16.5. A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a) a feladatkörében eljáró MNB-vel, OBA-val, betét- és intézményvédelmi alappal, és a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló törvény alapján a szövetkezeti hitelintézeti integráció feladatkörében eljáró központi bankjával, intézményvédelmi szervezettel, valamint törvényben nevesített és ott meghatározott feladatkörében eljáró kormánybiztossal, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal, a Pénzügyi Békéltető Testülettel, az önkéntes intézményvédelmi és betétbiztosítási alapokkal, az európai támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF), b) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel és jegyzővel, valamint a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, c) a csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzati adósságrendezési eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, pénzügyi gondnokkal, illetve végelszámolóval, d) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését végző nyomozó hatósággal, ügyészséggel, e) a büntető-, valamint polgári ügyben, a csőd-, illetve felszámolási eljárás, továbbá kényszertörlési eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal, f) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel, g) a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, – 25 –


h) az adó-, vám- és egészségbiztosítási, nyugdíjbiztosítási igazgatási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása, továbbá a jogalap nélkül felvett ellátás összegének megtérülése érdekében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal, illetve egészségbiztosítási szervvel, nyugdíjbiztosítási igazgatási szervvel, i) bírósági végrehajtási eljárásban és a bírósági végrehajtó által lefolytatott közigazgatási végrehajtási eljárásban - ideértve a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 79/C. § (2) bekezdése alapján a közös számla nem adós tulajdonosának nevére és címére vonatkozó megkeresést is - eljáró végrehajtóval, valamint a bírósági végrehajtási eljárásba a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján bekapcsolódni szándékozó kincstárral, j) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával, k) a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásáról szóló törvény szerinti feladatkörében eljáró államháztartásért felelős miniszterrel, a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszterrel és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk hatálya alá tartozó állami támogatások - az Európai Unió működéséről szóló szerződésben szereplő mezőgazdasági termékek előállításához és kereskedelméhez nyújtott támogatások és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatások, valamint jogszabályban más miniszter feladatkörébe utalt támogatások kivételével - versenyszempontú ellenőrzésének hazai koordinálásáért felelős miniszterrel, l) a lakáscélú támogatások igénybevételének és felhasználásának jogszerűsége céljából feladatkörében ellenőrzést végző, továbbá a jogalap nélkül felvett fogyatékossági támogatás összegének megtérülése érdekében eljáró kincstárral, m) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal, n) a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által a pénzügyi intézménynél működő vagy volt könyvvizsgálója ellen indított fegyelmi eljárás keretében a Magyar Könyvvizsgálói Kamarával, o) a feladatkörében eljáró kormányzati ellenőrzési szervvel, p) az eltűnt vagy az elfogatóparancs, európai elfogatóparancs, nemzetközi elfogatóparancs hatálya alatt álló személyek felkutatását, továbbá az ismeretlen személy vagy holttest azonosítását végző rendőri szervvel szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén. 1.16.6. A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha a) az adóhatóság és a Felügyelet nemzetközi szerződés, illetve együttműködési megállapodás alapján, külföldi hatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a pénzügyi intézménytől, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási záradékot, b) a hitelintézet az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 52. § (8) bekezdése alapján szolgáltat adatot, c) a pénzügyi intézmény a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény 13. § (1) bekezdése alapján szolgáltat adatot, d) a pénzügyi intézmény az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget, – 26 –


e) a pénzügyi intézmény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben (a továbbiakban: Pmt.) meghatározott bejelentési kötelezettségét teljesíti, f) a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából - harmadik ország bűnüldöző szerve esetén, ha a megkeresés tartalmazza a harmadik országbeli adatkérő által aláírt titoktartási záradékot - írásban kér banktitoknak minősülő adatot a pénzügyi intézménytől, vagy g) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a Pmt-ben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából - harmadik ország pénzügyi információs egysége esetén, ha a megkeresés tartalmazza a harmadik országbeli adatkérő által aláírt titoktartási záradékot - írásban kér banktitoknak minősülő adatot a pénzügyi intézménytől. 1.16.7. Az MNB jogszabályban, a pénzügyi intézmény számára előírt adatszolgáltatás során is jogosult banktitokhoz jutni. 1.16.8. Az alábbiak szerinti bankinformáció nyújtásán kívül a Takarékszövetkezet az Ügyfélről banktitoknak nem minősülő információt - az olyan összesített adatok szolgáltatásán túl, amelyekből az egyes Ügyfelek személye, üzleti adatai nem állapíthatók meg - kizárólag az Ügyfél írásbeli felhatalmazása alapján nyújt. A felhatalmazásban minden esetben meg kell jelölni az adandó információ tartalmi körét, esetleges időbeli korlátait, az információ címzettjét és célját. 1.16.9. A Takarékszövetkezet az Ügyfél külön felhatalmazása nélkül jogosult - a banktitokra vonatkozó szabályok figyelembevételével - harmadik személy részére bankinformációt adni. A bankinformáció az Ügyfélre vonatkozó nyilvános információkat, a számlavezetés tényét, a pénzforgalmi bankszámla számát és elnevezését tartalmazhatja. 1.16.10. A bankinformáció adásával a Takarékszövetkezet az Ügyfélért semmilyen garanciát és felelősséget nem vállal. 1.16.11. A bankinformáció megtagadása a Takarékszövetkezet részéről nem jelent az Ügyfélről alkotott negatív értékelést – a Takarékszövetkezet ezt az információt kérővel is közli – és ennek megfelelően az Ügyfél nem támaszthat ezzel kapcsolatban a Takarékszövetkezettel szemben semmilyen kárigényt. 1.16.12. A Takarékszövetkezet az Ügyfél kérésére beszerzett Bankinformáció valóságtartalmáért nem felel. A Bankinformáció forrását a Takarékszövetkezet nem jelöli meg. 1.16.13. A Takarékszövetkezet a Bankinformáció kiadását, illetve beszerzését az Ügyfél díjfizetéséhez kötheti. 1.16.14. A Bankinformációt az információt kérő kizárólag saját céljaira veheti igénybe, kivéve, ha az információkérő hitelintézet, amely ügyfelei megbízásából jár el. A Bankinformációt az információt kérő köteles bizalmasan kezelni. 1.16.15. A Takarékszövetkezet az általa nyújtott Bankinformáció felhasználásért és az ebből keletkezett kárért kizárólag akkor felel, ha jogszabályba ütköző módon, illetve felhatalmazás nélkül adott ki banktitkot, vagy neki felróható módon valótlan adatot szolgáltatott. 1.16.16. A Takarékszövetkezetnek törvényben előírt adatszolgáltatási kötelezettsége van a cégbíróság és az adóhatóság felé, a forintban és egyéb, külföldi pénznemben vezetett pénzforgalmi számlákról. 1.16.17. Törvényi kötelezettsége továbbá a Takarékszövetkezetnek, hogy pénzmosásra utaló adat, – 27 –


tény, vagy körülmény felmerülése esetén bejelentést tegyen a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben (a továbbiakban: Pmt.) meghatározott szerv részére. A Takarékszövetkezet a bejelentés tényéről, annak tartalmáról, harmadik személynek vagy szervezetnek semmiféle tájékoztatást nem ad, és biztosítja, hogy a bejelentés tartalma és megtörténte - banktitokként - titokban maradjon. A Takarékszövetkezet a bejelentési kötelezettség teljesítése során birtokába jutott adatokat, illetőleg a bejelentési kötelezettség teljesítését igazoló okiratokat a bejelentéstől számított 10 évig megőrzi és nyilvántartja. 1.16.18. A Pmt. értelmében pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, vagy körülmény felmerülése esetén a bejelentések továbbítására a kijelölt személy kötelezett. 1.16.19. A kijelölt személy a bejelentést kizárólagosan védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában közli a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) Központi Hivatal Pénzmosás elleni Információs Iroda számára, mint a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére. 1.16.20. A bejelentésnek minden esetben tartalmaznia kell az ügyfél-átvilágítás során rögzített adatokat, így az ügyfél és a tényleges tulajdonos adatait, üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát, ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét, valamint esetlegesen a teljesítés helyét, idejét, módját és a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozásra utaló adatok ismertetését, körülmények leírását. 1.17. Személyes adatok védelme 1.17.1. A Takarékszövetkezet jogosult a szerződésben foglalt szolgáltatás, valamint a vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében, a természetes személy Ügyfél, valamint az Ügyfelet képviselő természetes személy személyi adataira vonatkozó, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, az egyéb jogszabályok, az Ügyféllel kötött szerződések rendelkezései alapján adatkezelés céljából szükséges dokumentumokat és nyilatkozatokat bekérni és az abban foglalt személyes adatokat kezelni. A természetes személy Ügyfél valamint az Ügyfelet képviselő természetes személy jogosult megismerni minden olyan adatot, melyet a Takarékszövetkezet személyükkel kapcsolatban kezel. Az ügylet vonatkozásában kezelt adatok felsorolását a vonatkozó üzletszabályzatok és szerződések tartalmazzák. 1.17.2. A rendelkezésre bocsátott adatok kezelésének általános céljai: az Ügyfél, illetve képviselőjének azonosítása, a szerződésben foglalt jogok és kötelezettségek teljesítésének igazolása, a Takarékszövetkezet jogos érdekeinek érvényesítése, a szerződésben szabályozott jogviszony szerinti elszámolás, kockázat-elemzés és értékelés, kapcsolattartás, a Takarékszövetkezet az Ügyfél vonatkozásában terhelő adókötelezettségek teljesítése. Az egyéb, ügylet-specifikus adatkezelési célokat a vonatkozó üzletszabályzatok és szerződések tartalmazzák. 1.17.3. A Takarékszövetkezet személyes adatokat az Ügyfél hozzájárulása, illetve törvény kötelező előírása alapján kezel. Az ügyletkötés és annak teljesítése érdekében a Takarékszövetkezet által megismert személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulást vélelmezni kell. A hozzájáruláson alapuló adatkezelés maximális időtartama: a Felek közötti jogviszony megszűnését követő ötödik (5.) év vége. Kötelező adatkezelés:  A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló – 28 –


jogszabályban megjelölt személyes adatokat, a Takarékszövetkezet – a hivatkozott törvény rendelkezése szerint – nyolc (8) évig köteles megőrizni.  A számvitelről szóló törvény rendelkezései alapján az Takarékszövetkezet könyvviteli elszámolását közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is), így az abban foglalt személyes adatokat is, legalább nyolc (8) évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőriznie a Takarékszövetkezetnek.  A központi hitelinformációs rendszerről (a továbbiakban: KHR) szóló törvény alapján a Takarékszövetkezet, mint referenciaadat-szolgáltató az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés megkötését követően írásban átadja a KHR részére a természetes személynek a jogszabályban meghatározott referenciaadatait.  Az egyéb, ügyletspecifikus adatkezelési időtartamokat a vonatkozó üzletszabályzatok és szerződések tartalmazzák. 1.17.4. A természetes személy Ügyfél valamint az Ügyfelet képviselő természetes személy adatkezeléssel kapcsolatos jogaira – ideértve a jogorvoslati lehetőséget is – a 2011. évi CXII. törvény rendelkezései az irányadóak. Az Ügyfél hozzájárulásával felvett adatokat a Takarékszövetkezet a) a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából, vagy b) a Takarékszövetkezet vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll, további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását követően is kezelheti. Ügyfél kérelmezheti a Takarékszövetkezetnél  tájékoztatását személyes adatai kezeléséről,  személyes adatainak helyesbítését, valamint  személyes adatainak törlését vagy zárolását. Törlés helyett a Takarékszövetkezet zárolja a személyes adatot, ha az Ügyfél ezt kéri, vagy ha a rendelkezésére álló információk alapján feltételezhető, hogy a törlés sértené az Ügyfél jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, ameddig fennáll az az adatkezelési cél, amely a személyes adat törlését kizárta. A helyesbítés, törlés vagy zárolás iránti kérelem elutasítása esetén az Ügyfél bírósági jogorvoslattal élhet, továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulhat. A per elbírálása a Miskolci Törvényszék hatáskörébe tartozik. 1.17.5. A Takarékszövetkezet tájékoztatja az Ügyfelet, hogy az adatkezeléssel kapcsolatos tényekről történt tájékoztatást követően, a természetes személy Ügyfél, valamint az Ügyfelet képviselő természetes személy az egyedi szerződés aláírásával hozzájárul ahhoz, hogy a részére a Takarékszövetkezet által nyújtott szolgáltatással kapcsolatos szerződésben, az ahhoz kapcsolódó dokumentumokban és okiratokban feltüntetett személyes adatait a Takarékszövetkezet a megjelölt előírásoknak és céloknak megfelelően kezelje. 1.17.6. A Takarékszövetkezet az Ügyféllel történt telefonbeszélgetést jogosult rögzíteni, amelyről az Ügyfelet előzetesen tájékoztatja. A telefonbeszélgetés kezdeményezésével, illetve tájékoztatást követő folytatásával az Ügyfél hozzájárul a telefonbeszélgetés rögzítéséhez. 1.17.7. A Takarékszövetkezet az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben és bankjegykiadó automatáinál bankbiztonsági célból a banki szolgáltatások igénybevételekor fénykép- és – 29 –


videofelvételeket készíthet. Az erre vonatkozó, az ügyfelek figyelmét felhívó jelzések (matricák, piktogramok stb.) a bankfiókok bejáratánál és a bankjegykiadó automatáknál megtalálhatóak. A felvételek elkészítéséhez az ügyfelek az ügyfélszolgálat és a bankjegykiadó automaták szolgáltatásainak önkéntes igénybe vételével hozzájárulnak. Az így megvalósuló adatkezelés a 2011. évi CXII. törvény előírásaival összhangban történik, időtartama a Takarékszövetkezet ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben rögzített és a bankjegykiadó automatáknál készült felvételek esetében az adat keletkezésétől számított 30 naptári nap. 1.17.8. A 2011. évi CXII. törvény 10. §-a szerint a Takarékszövetkezet, mint adatkezelő felel az adatkezelési műveletekre vonatkozó utasítások jogszerűségéért, illetve mint adatfeldolgozó pedig felelősséggel tartozik a személyes adatok feldolgozásáért, megváltoztatásáért, törléséért, továbbításáért és nyilvánosságra hozataláért. 1.17.9. A Takarékszövetkezet tájékoztatja Ügyfeleit a 2011. évi CXII. törvény 20. § (2) bekezdése alapján, hogy a Takarékszövetkezet a Valós Idejű Elszámolási Rendszerben (VIBER) bonyolított, továbbá a bankon kívüli devizaforgalom és a nemzetközi pénzügyi műveletek végrehajtása érdekében a nemzetközi szokványoknak és banki gyakorlatnak megfelelően a SWIFT (Society of Worldwide Interbank Financial Telecommunication) nevű, belgiumi székhelyű cég szolgáltatásait veszi igénybe. A SWIFT központja az európai pénzügyi tranzakciókat is az Amerikai Egyesült Államokban (USA) működő, biztonsági célból duplikált adatbázisban tárolja. Az operációs központban tárolt európai pénzügyi tranzakciók adatai így az USA joghatósága alá tartoznak, ennek következtében az USA székhelyű hatóságok hozzáférést követelhetnek az operációs központban tárolt adatokhoz a terrorizmus elleni harc céljából. Az USA joga a személyes adatok számára nem biztosít az Európai Unió jogával azonos szintű védelmet. Az Ügyfélnek továbbra is megmaradnak az Európai Unió adatvédelmi rendelkezéseiből származó jogosultságai, és ezeket a jogokat, illetve az ezekkel összefüggő jogérvényesítési lehetőségeiket gyakorolhatják. A tárgyban bővebb tájékoztatás a Magyar Bankszövetség Honlapján (http://www.bankszovetseg.hu) oldalon található. 1.18. A Takarékszövetkezet információszolgáltatási kötelezettsége Hitelinformációs Rendszerrel szemben (a továbbiakban KHR)

a

Központi

A Takarékszövetkezet, mint referenciaadat-szolgáltató a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. (a továbbiakban: KHR tv.) alapján természetes személynek és vállalkozásoknak minősülő ügyfeleiről a hitelképesség megalapozottabb megítélése, valamint a felelős hitelezés feltételei teljesítésének és a hitelezési kockázat csökkentésének előmozdítása, az adósok és a referenciaadat-szolgáltatók - többek között a pénzügyi intézmények - biztonságának érdekében a KHR tv. szerinti referenciaadatokat adja át a Központi Hitelinformációs Rendszert kezelő pénzügyi vállalkozás (BISZ Központi Hitelinformációs Zártkörűen Működő Részvénytársaság) részére. A KHR rendszer előírásait az ügyfelek számára készült KHR tájékoztatók tartalmazzák. 1.19. Egyoldalú szerződésmódosítás 1.19.1. Fogyasztónak minősülő Ügyfél esetén az egyoldalú módosításra irányadó szabályok A) Fogyasztónak minősülő ügyfél kölcsönszerződéseire vonatkozó szabályok A Takarékszövetkezet a Fogyasztónak minősülő Ügyfelével (a továbbiakban a jelen 1.19. pontban: Fogyasztó Ügyfél) kötött kölcsönszerződésben kizárólag a kamatot, díjat, – 30 –


költséget jogosult egyoldalúan, a Fogyasztó Ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani. Az alábbi 1.19.3. pont tartalmazza azon objektív okokat, körülményeket (a továbbiakban: Oklista), melyekből egy vagy több ok vagy körülmény változása az adott kamat-, díj-, és/vagy költségelemre kihatással bír, és ennek következtében az adott ok vagy körülmény változása esetén a Takarékszövetkezet jogosult az érintett kamat-, díj-, és/vagy költségelemet egyoldalúan, a Fogyasztó Ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani. A Takarékszövetkezet nem automatikusan, hanem a megváltozott ok, körülmény változása hatásainak vizsgálata és alapos elemzése alapján dönt a kamat-, díj-, vagy költségelem egyoldalú módosításáról. A Takarékszövetkezet a Fogyasztó Ügyféllel kötött kölcsönszerződésben kikötött kamatot, díjat, illetve költséget érintő egyoldalú szerződésmódosítást a Kódex, valamint a Hpt. 279. § (4)-(5) bekezdéseinek megfelelően készített árazási elvek alapján, ezen elvek figyelembe vételével hajtja végre. Takarékszövetkezet a kamatot, díjat vagy költséget érintő, egyoldalú, a Fogyasztó Ügyfél számára kedvezőtlen szerződésmódosítását – referencia kamatlábhoz kötött kamatnál a referencia-kamatláb változásából eredő kamatváltozás kivételével –-, annak hatályba lépését megelőzően legalább 60 nappal hirdetményben közzéteszi. A Takarékszövetkezet az érintett Fogyasztó Ügyfeleket postai úton, vagy más, a kölcsönszerződésben meghatározott tartós adathordozón, értesíti a módosítás tényéről, az ügyleti kamat és az azon felül a Fogyasztó Ügyfél által a Takarékszövetkezetnek fizetendő minden egyéb ellenszolgáltatás (díj, költség) új mértékéről, a módosítást követően a Fogyasztó Ügyfél által várhatóan fizetendő törlesztőrészletről, és ha a módosítás kapcsán a törlesztőrészletek száma, vagy gyakorisága változik, ennek tényéről akként, hogy az értesítés postára adásának időpontja a hatálybalépés időpontját legalább 60 nappal megelőzze. A Fogyasztó Ügyfél a számára kedvezőtlen egyoldalú módosítás hatályba lépése előtt – referencia kamatlábhoz kötött kamat esetén a referencia-kamatláb változásából eredő kamatváltozás kivételével – jogosult a kölcsönszerződés díjmentes előtörlesztésére és felmondására. Ha a Fogyasztó Ügyfél a felmondás jogával a határidőn belül nem él és a fennálló tartozást annak járulékaival együtt a Takarékszövetkezet részére nem fizeti vissza, a módosítás a Fogyasztó Ügyfél részéről elfogadottnak minősül. B) Fogyasztóval ingatlanon alapított jelzálog fedezet mellett nyújtott kölcsönszerződésekre vonatkozó szabályok: 1) A Jelzáloghitel-szerződés esetén a Takarékszövetkezet a fogyasztó szerződésszerű teljesítése esetén nem számíthat fel a kamaton felül rendszeresen fizetendő kamat jellegű díjat vagy költséget, és a szerződés megkötésekor nem kínálhat korlátozott időtartamra kedvezményes kamatot. 2) A jelzáloghitel-szerződés megkötésekor a Takarékszövetkezetnek - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a kamat változását az alábbi módszerek egyikével kell meghatároznia: a) referencia-kamatlábhoz kötötten, vagy b) a kamat mértéke a kölcsönszerződésben meghatározott 3 éves, 5 éves vagy 10 éves kamatperiódusok alatt rögzített módon. A kamaton felül nem rendszeresen fizetendő egyéb díjat, költséget a Takarékszövetkezet már megkötött szerződések vonatkozásában évente legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékében emelheti. 3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a fogyasztó által fizetendő kamat és a referenciakamat különbségét (a felárat) a Takarékszövetkezet egyoldalúan a fogyasztó számára kedvezőtlenül kizárólag az alábbi esetekben módosíthatja: – 31 –


a) a fogyasztó egyhavi törlesztő részlettel 45 napot meghaladó fizetési késedelembe esik, vagy b) a fogyasztó a fedezetül szolgáló ingatlanra kötött, a pénzügyi intézmény javára zálogjoggal biztosított vagyonbiztosítást a pénzügyi szolgáltató postai úton vagy más, a szerződésben meghatározott közvetlen módon történő értesítése ellenére legalább két hónapon keresztül nem fizeti. 4) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a referencia-kamatláb forinthitelnél a 3 havi, a 6 havi vagy a 12 havi BUBOR, vagy a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint az Államadósság Kezelő Központ Zrt. által havi rendszerességgel közzétett 3 éves vagy 5 éves állampapír átlaghozam. 5) Referencia-kamatlábhoz kötött jelzáloghitel-szerződés esetén a kamat mértékét a választott referencia-kamatláb futamidejének megfelelő időközönként kell a fordulónapot megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referencia-kamatlábhoz igazítani. 6) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kamatozás esetén az új kamatperiódusokban alkalmazott kamat mértékét annak hatálybalépését megelőzően legalább kilencven nappal hirdetményben közzé kell tenni. A módosításról és a módosítást követően várhatóan fizetendő törlesztőrészletről az érintett ügyfeleket postai úton vagy más, a szerződésben meghatározott közvetlen módon értesíteni kell. A közvetlen értesítés elküldésének legalább 90 nappal meg kell előznie a módosítás hatálybalépését. A módosítással kapcsolatos tájékoztatást elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikusan is elérhetővé kell tenni. 7) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kamatozás esetén az új kamatperiódus kezdetét megelőző kilencven nap alatt az ügyfél jogosult a szerződés díjmentes felmondására. Az ügyfél felmondása hatályát veszti, ha a kamatperiódus végéig a felmondással érintett szerződésből eredő tartozás teljes összegét a hitelező részére nem fizeti meg. 1.19.2. Az egyoldalú módosításra irányadó szabályok a fogyasztó ügyfél egyéb szerződései tekintetében, és a fogyasztónak nem minősülő Ügyféllel kötött Szerződések esetén A Takarékszövetkezet jogosult a Fogyasztó ügyfél 1.19.1 pont alá nem tartozó Szerződéseiben (továbbiakban: egyéb Szerződés), továbbá a fogyasztónak nem minősülő ügyfelek szerződései tekintetében (továbbiakban: egyéb ügyfelek) kikötött kamatot, díjat, költséget és egyéb szerződéses feltételt az Ügyfél számára kedvezőtlenül, egyoldalúan módosítani. Az egyoldalú szerződésmódosítás a 1.19.3. pontban szereplő Oklistában, továbbá azon felül az érintett szerződésre vonatkozó Általános Szerződési Feltételekben, valamint az egyedi szerződésben rögzített egy-vagy több feltétel megváltozása, bekövetkezése alapján lehetséges. Az Egyéb Szerződés és egyéb ügyfél kamatot, díjat érintő, az Ügyfél számára kedvezőtlen, egyoldalú módosítását, annak hatálybalépését legalább 15 nappal megelőzően a Takarékszövetkezet hirdetményben teszi közzé. 1.19.3. Oklista 1) A Takarékszövetkezet az alábbi feltételek bekövetkezése esetén jogosult a szerződésben meghatározott kamat, díj, vagy költség egyoldalú – az ügyfélre nézve kedvezőtlen – megváltoztatására: a) a Takarékszövetkezet tevékenységére, működési feltételeire vonatkozó, vagy azt érintő jogszabály, jegybanki rendelkezés, vagy a Takarékszövetkezetre kötelező egyéb – 32 –


szabályozók megváltozása, b) a Takarékszövetkezet közteher- (pl. adó-) fizetési kötelezettségének növekedése, c) a Takarékszövetkezet forrásköltségeinek növekedése d) a jegybanki alapkamat változása e) a pénzpiaci forrásszerzési lehetőségek szűkülése f) a tőke- és pénzpiaci kamatlábak változása g) a bankközi hitelkamatok változása h) a fogyasztói árindex változása i) az állampapírok hozamának változása j) a kölcsönök kockázatának, kockázati tényezőinek változása k) a működési költségek növekedése. A szerződésben meghatározott kamat-, díj- vagy költségelemnek az ügyfél számára kedvezőtlen módosítására akkor van lehetőség, ha a fenti felsorolásban meghatározott bármelyik feltétel megváltozása a módosítandó kamat-, díj- vagy költségelemre ok-okozati kihatással bír. A fentiekben megjelölt valamennyi ok változása önmagában nem feltétlenül eredményezi a szerződés kamat- díj- vagy költségelemének módosítását. A Takarékszövetkezet bármikor dönthet úgy, hogy a fentiektől eltérően, az ügyfelek számára kedvezőbb kamatot, díjat, költséget, vagy jutalékot alkalmaz. 2) Az árazási elvek: a) valamely kamat, díj vagy költség módosítása a szerződésekben foglalt és az adott kamat, díj vagy költség mértékére ténylegesen hatást gyakorló ok alapján történhet; b) ha valamely feltétel változása a kamat-, díj- vagy költségelem csökkentését teszi indokolttá, azt is érvényesíteni kell; c) az adott kamat-, díj- vagy költségelemre kihatással bíró ok-okozati feltételeket együttesen, tényleges hatásuk arányában kell figyelembe venni; d) díjat vagy költséget évente legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékében lehet emelni. 1.19.4. Fizetési számla Keretszerződés egyoldalú módosításra vonatkozó szabályok 1) Díj, költség, kamat és egyéb szerződési feltétel egyoldalú módosítása A Takarékszövetkezet jogosult a szerződés fennállása alatt a fizetési számlára vonatkozó kamatot, díjat, költséget és egyéb szerződési feltételt egyoldalúan megváltoztatni. A fizetési számlára vonatkozó kamatot, díjat, költséget vagy egyéb szerződési feltételt csak az alábbi okok bekövetkezése esetén jogosult a Takarékszövetkezet egyoldalúan, a Számlatulajdonos számára kedvezőtlenül módosítani: a) a jogi, szabályozói környezet változása; b) a Takarékszövetkezet tevékenységére, működési feltételeire vonatkozó vagy azt érintő jogszabály, jegybanki rendelkezés vagy a Takarékszövetkezetre kötelező egyéb szabályozók megváltozása; c) a Takarékszövetkezet közteher- (pl. adó-) fizetési kötelezettségének növekedése; – 33 –


d) a kötelező tartalékolási szabályok kedvezőtlen változása; e) a pénzpiaci feltételek, makrogazdasági környezet módosulása; f) a Takarékszövetkezet forrásköltségeinek változása; g) a jegybanki alapkamat, a jegybanki repo- és betéti kamatlábak változása; h) a pénzpiaci forrásszerzési lehetőségek változása; i) a tőke- és pénzpiaci kamatlábak változása; j) a Takarékszövetkezet működési feltételeinek megváltozása. A Fizetési számla Keretszerződés kamatot, díjat, költséget és egyéb szerződési feltételt érintő, a Számlatulajdonos számára kedvezőtlen módosítását a módosítás hatálybalépését - amennyiben jogszabály máshogy nem rendelkezik - legalább két hónappal megelőzően a kirendeltségekben kifüggesztett, valamint a Takarékszövetkezet honlapján megjelentetett Hirdetményben közzéteszi. A Keretszerződés módosításának kezdeményezése esetén a módosítást az Ügyfél részéről akkor lehet elfogadottnak tekinteni, ha annak hatálybalépése előtt az Ügyfél a Takarékszövetkezetet nem tájékoztatta arról, hogy a módosítást nem fogadja el. A módosítás hatálybalépése előtti napig az Ügyfél jogosult a Keretszerződés azonnali, díj-, költség-, és egyéb fizetésikötelezettség-mentesen felmondani. A keretszerződésben meghatározott referencia-kamatlábon vagy referencia-árfolyamon alapuló kamatláb vagy átváltási árfolyam módosítására a fenti értesítés nélkül és azonnal is sor kerülhet. 2) Harmadik személy által nyújtott szolgáltatás: A Számlatulajdonosnak nyújtott szolgáltatás, ügylet, pénzügyi eszköz díjainak, költségének, a teljesítésben közreműködő harmadik személy általi megváltoztatása esetén módosulnak a takarékszövetkezet által felszámított díjak és költségek a változás időpontjától. 1.19.5. Az egyoldalú módosításra vonatkozó közös szabályok A Takarékszövetkezet nem jogosult a Szerződést egyoldalúan, az Ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani új díj vagy költség bevezetésével. A Takarékszövetkezet nem jogosult továbbá az egyes kamat, díj, vagy költségelemek Szerződésben meghatározott számítási módját egyoldalúan, az Ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani. A Takarékszövetkezet a Szerződést az Ügyfél számára nem kedvezőtlenül módosíthatja. A Takarékszövetkezet ezen, Ügyfél számára nem kedvezőtlen módosítást, legkésőbb annak hatálybalépését megelőző banki munkanapon, hirdetményben teszi közzé. Az Ügyfél hirdetményben történő tájékoztatása során a Takarékszövetkezet biztosítja, hogy megállapítható legyen, melyik, kamat-, díj-, vagy költségelem milyen mértékben változik. A Takarékszövetkezet a tájékoztatás keretében a fenti 1.19.3. és 1.19.4.1. pontban található oklista vonatkozó pontjának meghatározásával megjelöli továbbá a módosítás alapjául szolgáló okot is. Vis maior események - hirtelen bekövetkező nagyfokú pénz- és tőkepiaci zavarok bekövetkezése esetén a Takarékszövetkezet az Ügyféllel kötött Szerződés kamat-, díj-, vagy költségelemét a fentieken túlmenően is jogosult átmenetileg, a zavarok fennállásáig egyoldalúan módosítani. Ezen egyoldalú módosításról - annak alkalmazásával egyidejűleg - a Takarékszövetkezet a Felügyeletet értesíti, és azt nyilvánosságra hozza.

– 34 –


Nem minősül egyoldalú szerződésmódosításnak, ha a Takarékszövetkezet az Üzletszabályzat hatálya alá tartozó új szolgáltatásokat, pénzügyi eszközöket, ügyleteket vezet be, melyeket a Számlatulajdonos részére elérhetővé tesz és melyeket a Számlatulajdonos kifejezetten elfogad. 1.20. Szerződés módosítása a Szerződő Felek közös megegyezésével A fenti 1.19.1 – 1.19.5. pontokon túlmenően a Szerződés és annak mellékletei csak a Szerződő Felek közös megegyezésével, írásban módosíthatók. Bármely, a Szerződést, vagy annak mellékleteit érintő - az Ügyfél által kezdeményezett - módosítás esetén a Takarékszövetkezet az Ügyfél felé módosítási díjat számíthat fel, melynek mértékét a vonatkozó Hirdetmény tartalmazza. A módosítás díját az Ügyfél a módosítás hatálybalépését megelőzően köteles a Takarékszövetkezet részére megfizetni. 1.21. Az Ügyfél és a Takarékszövetkezet közötti Szerződés megszűnése, megszüntetése A Szerződés megszüntethető:  a Felek erre irányuló írásbeli közös megállapodásával a megállapodásban a Felek által meghatározott időpontban;  bármelyik Fél jelen Üzletszabályzatban vagy a Szerződésben meghatározott feltételek szerinti rendes felmondásával a jelen Üzletszabályzatban vagy a Szerződésben kikötött felmondási idővel;  bármelyik Fél jelen Üzletszabályzatban vagy a Szerződésben meghatározott feltételek szerinti rendkívüli felmondásával, azonnali hatállyal;  a Fogyasztó Ügyfél elállásával (felmondásával),  a Szerződés az annak tárgyaként meghatározott ügylet mindkét Fél általi teljesítésével megszűnik. 1.21.1. A Szerződés megszüntetése a Felek közös megegyezésével A Szerződés közös megegyezéssel történő megszűntetése esetén a megszűnés feltételeire és a Felek közötti elszámolásra a Felek írásbeli megállapodása az irányadó. 1.21.2. A Szerződés megszüntetése rendes felmondással Amennyiben a Szerződés, vagy a jelen Üzletszabályzat eltérően nem rendelkezik, az Ügyfél jogosult - tartozásainak rendezése mellett - a Szerződést az alábbi feltételekkel felmondani:  A Keretszerződés határozatlan időre szól, azt az Ügyfél, valamint a Takarékszövetkezet is a másik félhez intézett egyoldalú írásbeli nyilatkozattal, indoklás nélkül felmondhatja. Az Ügyfél felmondása esetén a felmondási idő 30 nap, illetve közös megegyezés esetén annál rövidebb is lehet. Önkormányzati Ügyfelek esetében a bankszámla felmondása a hónap első napjával lép hatályba.  Az Ügyfél a Keretszerződést bármikor, azonnali hatállyal jogosult felmondani. Az Ügyfél az első év elteltével díj-, költség-, vagy egyéb fizetési kötelezettségmentesen jogosult felmondani. Amennyiben az Ügyfél az első év letelte előtt szüntet meg rendes felmondás útján, a Takarékszövetkezet a felmondással kapcsolatban ténylegesen és közvetlenül felmerülő költségei Ügyfél általi megtérítésére jogosult. A Takarékszövetkezetet ezen – 35 –


költségek vonatkozásában az Ügyfél felé elszámolási kötelezettség terheli. Ezen túlmenően, a Keretszerződés felmondása esetén a Takarékszövetkezet kizárólag a Keretszerződésnek megfelelően, ténylegesen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékére jogosult.  A Fogyasztóval kötött, határozott idejű Hitelszerződést/Kölcsönszerződés a Fogyasztó Ügyfél jogosult bármikor, a Szerződésben meghatározott felmondási idővel felmondani; Fogyasztó Ügyféllel kötött Hitelszerződés Ügyfél általi rendes felmondására a teljes előtörlesztés alábbi 1.21.3. c. pontban meghatározott rendelkezései az irányadók.  Egyéb szerződések esetében az Ügyfél jogosult a Szerződést bármikor, 30 napos felmondási idővel felmondani. Amennyiben a Szerződés, vagy a jelen Üzletszabályzat eltérően nem rendelkezik, a Takarékszövetkezetet a rendes felmondás joga az alábbi feltételekkel illeti meg:  Keretszerződést, valamint a Fogyasztó Ügyféllel kötött Hitelszerződést a Takarékszövetkezet rendes felmondás útján, az Ügyfélnek (Fogyasztó Ügyfélnek) papíron Takarékszövetkezet vagy tartós adathordozón megküldött nyilatkozattal, két hónapos felmondási idővel jogosult megszüntetni;  egyéb Szerződés esetében a Takarékszövetkezetet a rendes felmondás joga harminc napos felmondási idővel, indokolási kötelezettség nélkül illeti meg. 1.21.3. A Fogyasztó Ügyfelet megillető elállási/felmondási jog a) A Fogyasztó Ügyfél a Hitelszerződéstől a szerződéskötés napjától számított tizennégy napon belül indokolás nélkül elállhat, ha a hitel Takarékszövetkezet általi folyósítására még nem került sor. A Fogyasztó Ügyfelet a szerződéskötés napjától számított tizennégy napon belül díjmentes felmondási jog illeti meg abban az esetben, ha a hitelt a Takarékszövetkezet már folyósította. b) A Fogyasztó Ügyfél elállási/felmondási jogát határidőben teljesítettnek kell tekintetni abban az esetben, ha a Fogyasztó Ügyfél elállásra/felmondásra irányuló nyilatkozatát a határidő lejártáig postára adja vagy egyéb igazolható módon azt a Takarékszövetkezetnek elküldi. c) A Fogyasztó Ügyfél a felmondásról szóló nyilatkozatának elküldését követően haladéktalanul, de legkésőbb harminc napon belül köteles a felvett hitelösszeget és a hitel lehívásának időpontjától a visszafizetés időpontjáig felszámítható, a Szerződés szerint megállapított hiteldíjat a Takarékszövetkezetnek visszafizetni. d) A Takarékszövetkezet a fenti összegen felül kizárólag arra az összegre jogosult, amelyet az államnak vagy az önkormányzatnak a hitellel kapcsolatosan megfizetett, ha annak visszatérítésére nincs mód. e) A Fogyasztó Ügyfél elállási/felmondási jogának gyakorlása azt a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatásra vonatkozó szerződést is felbontja, amely a Takarékszövetkezet által vagy egy harmadik fél és a Takarékszövetkezet előzetes megállapodása alapján harmadik fél által nyújtott szolgáltatásra vonatkozik. f) Ezen rendelkezések nem alkalmazandóak a Fogyasztóval kötött Jelzáloghitel Szerződésre, valamint a Takarékszövetkezet által a Fogyasztó Ügyfélnek fizetési számlához nyújtott olyan hitelkeretre, amely alapján nyújtott kölcsönt három hónapon belül vagy a Takarékszövetkezet felszólítására az Ügyfélnek vissza kell fizetnie. 1.21.4. A Szerződés megszüntetése rendkívüli felmondással

– 36 –


Amennyiben a Szerződés, vagy a jelen Üzletszabályzat eltérően nem rendelkezik, a Takarékszövetkezet az Ügyféllel kötött Szerződést az alábbi esetekben jogosult azonnali hatállyal, rendkívüli felmondással megszüntetni: 1) az Ügyfél súlyos szerződésszegése esetén; 2) az Adós a kölcsönszerződésben foglalt bármely kötelezettségének nem tesz eleget, 3) az Ügyfél felróható magatartása miatt a szerződéses jogviszony további fenntartása nem várható el a Takarékszövetkezettől; 4) a hitelszerződés megkötését követően az Ügyfél vagyoni helyzetében, fizetőképességében, illetőleg a biztosítékok értékében olyan negatív változás következik be, amely a megtérülést veszélyezteti; 5) az Ügyfél a Szerződés megkötésekor, vagy a jogviszony fennállása során a Takarékszövetkezettel valótlan adatokat közöl, avagy adatokat eltitkol, esetleg más módon megtéveszti a Takarékszövetkezetet 6) a Ptk. 6:387.§-ában meghatározott esetekben a) az adós körülményeiben lényeges kedvezőtlen változás állt be, és az adós felszólítás ellenére nem ad megfelelő biztosítékot; b) a kölcsönnek a szerződésben meghatározott célra való fordítása lehetetlen, vagy az adós a kölcsönösszeget nem erre a célra használja fel; c) az adós a hitelezőt megtévesztette, és ez a szerződés megkötését vagy annak tartalmát befolyásolta; d) az adós a fizetőképességére vonatkozó, valamint a kölcsön fedezetével, biztosítékával vagy céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot akadályozza; e) az adós fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a kölcsön visszafizetésének lehetőségét; f) a kölcsönre nyújtott biztosíték értéke vagy érvényesíthetősége jelentősen csökkent, és azt az adós a hitelező felszólítására nem egészíti ki; vagy g) az adós a kölcsönszerződés alapján fennálló fizetési kötelezettsége teljesítésével késedelembe esik, és mulasztását felszólításra sem pótolja. A hitelező jogosult a kölcsönszerződést az adós megfelelő biztosíték adására történő felszólítása nélkül felmondani, ha nyilvánvaló, hogy az adós megfelelő biztosíték nyújtására nem képes. Az Ügyfél súlyos szerződésszegésének minősül:  Szerződésben foglalt, és a szerződésszerű teljesítés szempontjából lényeges kötelezettségének - így különösen fizetési kötelezettségének - esedékességkor nem tesz eleget.  A Hitelintézetnél vagy más pénzügyi intézménynél fennálló tartozását a kölcsönigénylésen nem, vagy nem a valóságnak megfelelően tüntette fel. Az Ügyfél együttműködési, illetve tájékoztatási kötelezettségének elmulasztása. A hitelszerződés megkötését követően az Ügyfél fedezetelvonásra irányuló magatartása, azaz (i) a Felek által megkötött hitelszerződésben meghatározott bankszámlaszerződéseknek az Ügyfél által történő felmondása; (ii) a Takarékszövetkezet előzetes tájékoztatása nélkül más pénzintézetnél pénzforgalmi bankszámla nyitása vagy fenntartása; (iii) a Takarékszövetkezet előzetes hozzájárulása nélkül további hiteltartozás vállalása. – 37 –


 a Szerződésben meghatározott egyéb esetek 1.21.5. A megszüntetés jogkövetkezményei A szerződéses jogviszony bármely okból történő megszűnése esetén az Ügyfél Takarékszövetkezettel szemben fennálló tartozása azonnal - felmondási idő kikötése esetén a felmondási idő utolsó napján - esedékessé válik. Amennyiben az Ügyfél az ekként esedékessé váló tartozását a Takarékszövetkezet ez irányú felszólítására nem egyenlíti ki, a Takarékszövetkezet saját választása szerint jogosult eldönteni, hogy a követelését biztosító jogokkal milyen módon kíván élni. A fogyasztóval kötött kölcsönszerződés felmondását megelőzően a hitelintézet a fogyasztónak, valamint a szerződésben kezesként részt vevő személynek, továbbá – ha a zálogfedezetet nem a hitelfelvevő nyújtja – a zálogkötelezettnek küldött írásbeli fizetési felszólításban felhívja a fogyasztó, valamint a kezes, illetve a zálogkötelezett figyelmét a teljes fennálló és a lejárt tartozás összegére, a fizetendő kamat és késedelmi kamat mértékére, valamint a nemfizetés esetén növekvő kamatteherre és a tartozás rendezésének elmaradása esetén a várható jogkövetkezményekre. A fogyasztóval kötött kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés felmondását a hitelintézet a fogyasztónak és a kezesnek megküldi. A felmondás megküldésének igazolása a pénzügyi intézményt terheli. Jelzáloghitel-szerződés felmondását megelőzően a hitelintézet az írásbeli fizetési felszólítással egyidejűleg meghatározott tájékoztatás mellett bemutatja a szerződés megkötésétől kezdődően az egyes évekre összesítve – a fogyasztó külön kérése esetén havi bontásban – a fogyasztó által teljesített törlesztő részletek, a visszafizetett tőkeösszeg, az elszámolt kamat, késedelmi kamat és egyéb költségek,továbbá a tőkésített kamat és a fennálló tartozás alakulását. Fogyasztó ügyfél lakáscélú hitel- és kölcsönszerződés esetében a szerződés felmondását követő kilencvenedik napot követően a Takarékszövetkezet a Fogyasztó Ügyfél nem teljesítése miatt késedelmi kamatot, költséget, díjat vagy jutalékot nem számíthat fel a felmondás napját megelőző napon érvényes ügyleti kamatot és kezelési költséget meghaladó összegben. 1.22. Jogviták rendezése, alkalmazandó jog 1) A Takarékszövetkezet és az Ügyfél a közöttük létrejött szerződésekből származó értelmezési és egyéb vitás kérdéseket békés úton törekszenek rendezni. 2) A Felek közötti jogviszonyból eredő minden, a Takarékszövetkezet ellen indult jogvita eldöntésére a Felek alávetik magukat értékhatártól függően az Encsi Járásbíróság vagy a Miskolci Törvényszék hatáskörének. A Takarékszövetkezet az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bármely bíróság előtt pert indíthat az Ügyféllel szemben. 3) Az Ügyfél és a Takarékszövetkezet közötti jogviszonyokra - ellentétes kikötés hiányában - a magyar anyagi és eljárási jogot kell alkalmazni. 1. 23. Kiszervezés A kiszervezett tevékenységek körét és a kiszervezési tevékenység végzőjét az Üzletszabályzat 1. számú függeléke tartalmazza.

– 38 –


1.24. Közreműködők, a megbízások teljesítésébe Takarékszövetkezet által közvetített szolgáltatások

bekapcsolt

társaságok

és

a

1) A Takarékszövetkezet – ha az Ügyfél részére nyújtott szolgáltatásai, szerződésben vállalt kötelezettségei teljesítése érdekében szükségesnek ítéli – jogosult más személyek, szolgáltatók közreműködését is igénybe venni. A Takarékszövetkezet – a 1.24. 2) és 1.24. 3) pontban foglalt kivételekkel - a közreműködőért úgy felel, mintha saját maga járt volna el. 2) Ha a közreműködő felelősségét jogszabály állapítja meg, a Takarékszövetkezet felelőssége is ehhez igazodik. 3) Ha a Takarékszövetkezet a megbízás teljesítéséhez külföldi közreműködőt vesz igénybe, az ezért való felelősségére a nemzetközi szabályzatok, illetve szokványok az irányadóak. 4) A Takarékszövetkezet - jogszabály vagy szerződés eltérő rendelkezése hiányában - nem vállal felelősséget a megbízások teljesítésébe bekapcsolt bankokért és a pénzforgalom lebonyolításában résztvevő társaságokért még akkor sem, ha azokat nem Ügyfele megbízásából, de Ügyfele megbízásának végrehajtása érdekében vonta be a lebonyolításba. 5) A Takarékszövetkezet a saját nevében, de az Ügyfél javára igénybevett/megvásárolt szolgáltatások (változatlan formában közvetített szolgáltatás) ellenértékét jogosult - a közvetített szolgáltatásról kiállított számlával - az Ügyfélre áthárítani. A megbízás teljesítése során a Takarékszövetkezet által igénybevett belföldi és külföldi közreműködő bankok, társaságok által felszámított költségek, jutalékok az Ügyfelet terhelik. 6) A Takarékszövetkezet a 2. sz. függelékben felsorolt hitelintézetekkel áll szerződéses kapcsolatban.

– 39 –


2. Bankszámlavezetés és fizetési forgalom 2.1. A bankszámlavezetésre vonatkozó általános szabályok 2.1.1. A Takarékszövetkezet az Ügyfél részére, pénzforgalma lebonyolítása céljából bankszámlá(ka)t vezet a hatályos jogszabályok rendelkezéseinek, a jelen Üzletszabályzatnak, valamint az Ügyfelekkel kötött Keretszerződéseknek megfelelően. A Bankszámlák forintban vagy külföldi konvertibilis pénznemben nyilvántartott pénzforgalmi számlák vagy lakossági fizetési számlák, elkülönített vagy egyéb fizetési számlák lehetnek. 2.1.2. A Keretszerződés megkötésekor az Ügyfél köteles a képviseleti jogát hitelt érdemlő módon – az alapítói okirat, valamint az aláírási címpéldány egy-egy példányával - igazolni. 2.1.3. A Takarékszövetkezet a Keretszerződésben vállalja, hogy az Ügyfél bankszámláján rendelkezésre álló pénzeszközöket kezeli és nyilvántartja, a Bankszámla terhére és javára befogadott szabályszerű megbízásokat a pénzforgalom lebonyolítására vonatkozó jogszabályi előírások szerint teljesíti. 2.1.4. A betétszerződés alapján nyitott lekötött betétszámla nem minősül fizetési számlának. A betétszámla betét elhelyezésére szolgál. Betétszámla esetén betéti okmány nem kerül kiállításra. 2.1.5. Valamennyi Bankszámla az Ügyfél, mint számlatulajdonos nevét viseli és számlaszámmal van ellátva. A Takarékszövetkezet jogosult az Ügyfél számlaszámának megváltoztatására. 2.1.6. A Bankszámla felett az Ügyfelek írásban vagy elektronikus módon, a pénzforgalomra vonatkozó jogszabályok és rendelkezések keretei között, a Takarékszövetkezet által előírt formai követelményeknek megfelelően rendelkezhetnek. Ennek megfelelően az Ügyfél köteles számlanyitáskor a Takarékszövetkezet által erre rendszeresített aláírás bejelentő kartonon a Bankszámla felett rendelkezni jogosult személy(ek) adatait és aláírás mintáját, valamint a rendelkezés módját (együttesen vagy önállóan) a Takarékszövetkezethez bejelenteni. Az Ügyfél az aláírásra bejelentett személyek rendelkezését meghatározott bélyegző használatához is kötheti. 2.1.7. A Takarékszövetkezet a pénzforgalmi megbízások átvételére szolgáló időpontokról, valamint a megbízások teljesítésének rendjéről hirdetményben tájékoztatja az Ügyfelet. 2.1.8. A Takarékszövetkezet a fizetési megbízások teljesítéséről, a Számlatulajdonos pénzforgalmi, vagy fizetési számlájának javára/terhére elszámolt fizetési megbízás azonosítását lehetővé tevő adatokról ügyfélforgalmi értesítővel tájékoztatja. 2.1.9. A takarékszövetkezetet a számlavezetési szolgáltatással összefüggésben keletkezett követelései biztosítékául a Ptk. 6:397. §. (1) bekezdése alapján zálogjog illeti meg a számlatulajdonos számlakövetelése felett. Ennek alapján a Takarékszövetkezet jogosult a számlavezetéssel összefüggésben keletkezett követelései összegével csökkenteni a fizetési számla egyenlegét. A zálogjog a fizetésiszámla-szerződés megkötésével, a zálogjognak a hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzése nélkül létrejön. 2.1.10. A számla Keretszerződést bármelyik Fél írásban felmondhatja. A Számlatulajdonos írásban kezdeményezheti a Keretszerződés azonnali felmondását. A Takarékszövetkezet a Keretszerződésnek a Számlatulajdonos által történő megszüntetését ahhoz a feltételhez köti, hogy a Számlatulajdonos köteles a Takarékszövetkezettel szemben fennálló minden tartozását visszafizetni. A Takarékszövetkezet két hónap felmondási idő mellett kezdeményezheti a Keretszerződés felmondását. Kivételt képez, ha a Számlatulajdonos a – 40 –


Keretszerződésben rögzített kötelezettségét súlyosan vagy ismételten megszegte. Ebben az esetben a felmondási időt a Takarékszövetkezet a Számlatulajdonos részére megküldött felmondó levélben rögzíti. Továbbá Felek kötelesek egymással szemben a felmondási idő utolsó napjáig elszámolni. 2.1.11. A Bankszámla megszűnése esetén a Bankszámla egyenlegét a Takarékszövetkezet az Ügyfél rendelkezése hiányában nyilvántartásba veszi és kamatfizetés nélkül a követelés elévülési idejének elteltéig (Ptk 6:22. §) megőrzi az Ügyfél, illetve annak jogutódja vagy örököse részére. 2.2. Távolról hozzáférést biztosító fizetési eszközök 2.2.1. A Takarékszövetkezet és az Ügyfél egymás között közvetlen számítógépes kapcsolatot létesítenek annak érdekében, hogy az Ügyfél a vonatkozó Szolgáltatási szerződésben meghatározott szolgáltatásokat, banki termékeket igénybe vehesse. A Takarékszövetkezet az elektronikus banki szolgáltatásait az Electra rendszer közreműködésével végzi. 2.2.2. Az Electra rendszer szolgáltatásai a Takarékszövetkezet esetében: Internet Bank, Home Bank. 

Az Internet Bank szolgáltatás keretében Takarékszövetkezet internetes honlapján keresztül biztosítja az Ügyfél (a Számlatulajdonos, valamint a Számlatulajdonos által kijelölt Felhasználók) részére a vonatkozó Szolgáltatási szerződésben rögzített szolgáltatások és termékek igénybevételét, a szolgáltatásba bevont számlákhoz kapcsolódó információkérések kezdeményezését, a fizetési megbízások, csoportos műveletek nyomon követését, valamint ezek állapotára vonatkozó lekérdezések végrehajtását.



A Home Bank szolgáltatás esetén a Takarékszövetkezet által biztosított Ügyfélterminál segítségével a Takarékszövetkezet - a Szolgáltatási szerződésben rögzített feltételekkel biztosítja az Ügyfél részére, hogy az elektronikus úton adhasson a szolgáltatásba bevont számlákkal kapcsolatosan megbízásokat, vagy ilyen módon a számlaforgalommal kapcsolatos adatokba betekinthessen.

2.2.3. A megbízások fajtáit, azok befogadásának módját, a teljesítés feltételeit az Ügyféllel megkötött Szolgáltatási szerződés és a Takarékszövetkezet által közzétett Hirdetmény, valamint a fizetési megbízások befogadásának és teljesítésének rendjére vonatkozó Tájékoztató tartalmazza. 2.2.4. Az Ügyfél az Electra szolgáltatás igénybe vételével kapcsolatos díjakat, költségeket a Takarékszövetkezet Hirdetményében meghatározottak szerint köteles fizetni, mely összeggel a Takarékszövetkezet az Ügyfél számláját – a Szolgáltatási szerződés szerint minden hónapban automatikusan megterheli. 2.3. Készpénzt helyettesítő fizetési eszközök (bankkártya) 2.3.1. A Takarékszövetkezet a nála számlát vezető Ügyfelek számára igény szerint, elektronikus fizetésekre illetve készpénzfelvételre alkalmas bankkártyát biztosít. 2.3.2. A bankkártyák igénybevételének részletes feltételeit bankkártyákra vonatkozó általános szerződési feltételei, illetve a Takarékszövetkezet mindenkor a hatályos kondíciós listái tartalmazzák, amelyeket a Takarékszövetkezet hirdetményben tesz közzé.

– 41 –


2.4. Pénztárszolgálat 2.4.1. A Takarékszövetkezet pénztárszolgálatát székhelyén, illetve kirendeltségein látja el. 2.4.2. A Takarékszövetkezet forint pénztárat minden kirendeltségén, illetve valuta-pénztárat a „Valutaváltás” Hirdetményben megjelölt kirendeltségein üzemeltet a bankszámlákhoz kapcsolódó készpénzes, valutás fizetések lebonyolításához. A Takarékszövetkezet köteles a hamis vagy hamisnak látszó fizetőeszközt az Ügyféltől ellenérték térítése nélkül bevonni. A Takarékszövetkezet az esetről jegyzőkönyvet vesz fel - lehetőség szerint az Ügyfél jelenlétében - és a bizonyítási eljárásnak az Ügyfélre nézve kedvező eredmény megállapítása esetén a részére jogosan járó ellenérték kifizetéséről az Ügyfelet értesíti. A takarékszövetkezet nagy összegű készpénzfelvételnek az 500 ezer Ft feletti készpénz felvételeket tekinti. A készpénz felvételekre vonatkozó igényeket előző nap 12 óráig kell a kirendeltségekhez eljuttatni faxon, írásban.

– 42 –


3. Betételhelyezés

3.1. A betétekre vonatkozó közös szabályok 3.1.1. A Takarékszövetkezet lejárat szerint látra szóló és lekötött betétet különböztet meg. 3.1.2. A betétek kizárólag névre szólóan fenntartással, vagy fenntartás nélkül helyezhetők el. 3.1.3. Névre szólóan fenntartással elhelyezett takarékbetétet a Takarékszövetkezet az okiratban megnevezett személy - a betétes vagy a kedvezményezett - részére csak a betétes által az okiratban meghatározott feltétel teljesítése esetén fizeti vissza. E feltételt a betétes egyoldalúan - a Takarékszövetkezethez intézett írásbeli nyilatkozattal – módosíthatja. 3.1.4. A takarékbetétekre a Ptk. valamint a takarékbetétekről szóló 1989 évi 2. törvényerejű rendelet rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni. 3.1.5. A Takarékszövetkezet az alábbi betéttípusokat forgalmazza:  Takaréklevél betét  Tanulmányi előtakarékossági betét  Családalapítási előtakarékossági betét  Kegyeleti betét  Kamatozó takarékbetétkönyv (látra szóló; lekötött; gyámhatósági)  Matrac betét  Takarékszelvény betét  Takarék számlabetét  Fizetési számlához kapcsolódó betét (látra szóló; látra szóló gyámhatósági; lekötött) 3.1.6. Az egyes betéttípusok részletes szabályai - ideértve a kamatszámítás módját is - az adott betéttípusra vonatkozó általános szerződési feltételek tartalmazzák. 3.1.7. A Bankszámla pozitív egyenlege látra szóló betétnek minősül. 3.1.8. A Takarékszövetkezet a Bankszámlán elhelyezett összeg után lekötési idő nélkül, az általa közzétett hirdetmény alapján meghatározott mértékű kamatot fizet, melyet a számlán az Ügyfél külön rendelkezése nélkül jóváír. 3.1.9. Az Ügyfél betétlekötési megbízása alapján a Takarékszövetkezet lekötött betétként kezeli az Ügyfél bankszámlájának egyenlegét, illetve annak bizonyos részét. 3.1.10. A látra szóló és a lekötött betétek kamatozási feltételeit, jutalék és költség kondícióit a Takarékszövetkezet hirdetményei tartalmazzák. A Takarékszövetkezet a hirdetményeiben meghatározott változó, illetve fix - a lejárattól és az összeg nagyságától függő mértékű betéti kamatot fizet. 3.1.11. A betéti keretszerződést a Felek bármelyike írásban bármikor, külön költségek felszámítása nélkül, felmondhatja. A betéti keretszerződés alapján lekötött egyes betétek teljes vagy részösszegét az Ügyfél írásban közölt felmondást követően felveheti. Ebben az esetben a Takarékszövetkezet a felmondott összegre az elhelyezés napjától számított, a betéti konstrukciótól függően a betételhelyezés vagy a felmondás napján érvényes, a – 43 –


Takarékszövetkezet hirdetményében külön közzétett, az eredeti kamatkondícióktól eltérő felmondási kamatot fizet. 3.1.12. A betét teljes összegének felvétele a betétszámlát megszünteti. 3.1.13. Ha az Ügyfél a lekötött betétet a lekötési időtartam előtt felmondja, akkor a betét típusától függően a betéti keretszerződésben meghatározott módon kerül sor kamatfizetésre. 3.1.14. A Takarékszövetkezetnél elhelyezett látra szóló és lekötött betétek - a Hitelintézeti törvényben felsorolt kivételekkel - az Országos Betétbiztosítási Alap által biztosított betétek. 3.1.15. A betétek biztosítására vonatkozó részletes szabályokat jelen Üzletszabályzat 3. sz. függelékében teszi közzé. 3.1.16. A forgalomban lévő betéti okiraton fel kell tüntetni: „Jelen Betéti okirat alapján elhelyezett betét – a Hpt. 213. §-ában felsoroltak kivételével – az OBA által biztosított”. 3.1.17. Folyamatos betétszerződések esetén (betétösszegek ismétlődő lekötésére szóló szerződés) a takarékszövetkezet köteles az ügyfél részére évente egy alkalommal, illetve a szerződés lejártakor egyértelmű, közérthető és teljes körű írásbeli kimutatást (kivonatot) küldeni. A számláról megküldött kimutatást - az üzletszabályzat vagy szerződés eltérő rendelkezése hiányában - elfogadottnak kell tekinteni, ha az ügyfél a kézbesítéstől számított hatvan napon belül írásban nem emelt kifogást; ez nem érinti a követelés érvényesíthetőségét. A hitelintézet a kivonatot, valamint a kimutatást - a felek eltérő megállapodásának hiányában magyar nyelven köteles kiállítani és megküldeni. 3.1.18. A hitelintézet köteles évente az Alap által meghatározott formában kimutatást készíteni a betétesnek a hitelintézetnél elhelyezett biztosított betétei összevont egyenlegéről és az annak alapján a betétes javára fennálló betétbiztosítási összegről. 3.1.19. A természetes személyek által betétszerződés és fizetésiszámla-szerződés alapján elhelyezett összegek visszafizetésére és a kamat kifizetésére vonatkozó követelés nem évül el. 3.2. Egységesített betéti kamatláb mutató (EBKM) A Takarékszövetkezetnek üzletszabályzatában az egyes általa kínált betéti szerződések esetében rögzített kamatszámítási módszeren kívül az (a továbbiakban: EBKM) is ki kell számítania és közzé kell tennie. Ha a betét lejáratáig hátralévő lekötési idő 365 napnál kevesebb, az EBKM kiszámítására az alábbi képletet kell alkalmazni.

ahol n: a kamatfizetések száma, r: az EBKM értéke, ti: a betételhelyezés napjától az i-edik kifizetésig hátralévő napok száma, (k+bv)i: az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és betétösszeg visszafizetés összege. Ha a betét lejáratáig hátralévő lekötési idő legalább 365 nap, valamint le nem kötött, illetve – 44 –


határozatlan időre lekötött betét esetén az EBKM kiszámítására a az alábbi képletet kell alkalmazni. ahol

n: a kamatfizetések száma, r: az EBKM értéke, ti: a betételhelyezés napjától az i-edik kifizetésig hátralévő napok száma, (k+bv)i: az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és betétösszeg visszafizetés összege. Ha a betét befizetése több részletben történik, az alábbiakban meghatározott képletet kell alkalmazni.

n = a betétbefizetések száma, Bi = az i-edik betétbefizetés összege, ti = az első betételhelyezés napjától az i-edik betétbefizetésig hátralévő napok száma, r = az EBKM értéke, m = a kifizetések száma, tj = az első betételhelyezés napjától a j-edik kifizetésig hátralévő napok száma, Kj = a j-edik kifizetés összege. Ha a betéti kamatláb a szerződés alapján változó kamatláb, de annak mértéke az EBKM kiszámításakor nem határozható meg, az EBKM számításánál az utolsó ismert kamatlábat kell alkalmazni a betéti szerződés lejáratáig. Határozatlan időre lekötött, automatikusan megújuló vagy le nem kötött betét esetén a lekötési időt egy évnek kell tekinteni, a takarékszövetkezet azonban jogosult az általa jellemzőnek tartott lekötési időre vonatkozóan kiszámított mutatót is közzétenni. A mutató számítása során a szerződésben rögzített lekötési időt kell figyelembe venni. Az EBKM számításánál a kamatösszegben csak a ténylegesen kifizetendő (jóváírandó) összeg vehető figyelembe. Ha a kifizetendő kamatot bármilyen jogcímen (pl. jutalék, díj) - ide nem értve az adófizetési kötelezettséget - levonás terheli, akkor a kamatösszeget a levonás összegével csökkenteni kell. Takarékszövetkezet az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségében kifüggesztett aktuális Hirdetményében, és az egyes betéti konstrukciók általános szerződési feltételeiben az előírásoknak megfelelően közzéteszi: – 45 –


a) a kamatszámítás képletét; b) a kamatozás kezdő és utolsó napját; c) a kamatjóváírás időpontját (időpontjait); d) a lejárat előtti felvét feltételeit; e) minden olyan tényt, információt, feltételt, amely kihatással van a kifizetett összegre a futamidő alatt, lejáratkor vagy a futamidő után; f) a rövidítés feltüntetésével, százalékos formában, két tizedesjegy pontossággal az EBKM-et. Ha a betéti szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatban vagy a betétre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban szerepel a betét kamatlába vagy bármilyen költsége, a Takarékszövetkezet közvetlenül ezt követően az EBKM mértékét is - a rövidítés feltüntetésével, két tizedesjegy pontossággal - szerepelteti, legalább ugyanakkora méretben és megegyező megjelenítésben. Ha a betéthez állami támogatás kapcsolódik és a szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatban vagy kereskedelmi kommunikációban szerepel a betét kamatlába, bármilyen költsége vagy az állami támogatás mértéke vagy összege, a takarékszövetkezet a támogatással és a támogatás nélkül számított EBKM értékét is megadja. Ha a Takarékszövetkezet az EBKM számításánál valamilyen kedvezményt vesz figyelembe, és e kedvezmény valamilyen feltételtől függ (akár a hitelintézet, akár az ügyfél oldaláról), a kereskedelmi kommunikáció a részletes feltételek pontos elérhetőségét tartalmazza. Kedvezményes kamattal meghirdetett, automatikusan megújuló betét esetén a szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatnak és kereskedelmi kommunikációnak a kedvezményes EBKM értéke mellett a közzététel időpontjában hatályos kondíciós lista szerinti, nem kedvezményes EBKM értékét is tartalmaznia kell. 3.3. Betét-elhelyezés forintban 3.3.1. A Takarékszövetkezetnél betétként elhelyezhető legkisebb összeg - a Felek eltérő megállapodása hiányában – 1000 forint, illetőleg fix címletű betéteknél a legkisebb címletnek megfelelő pénzösszeg. 3.3.2. A betétek legrövidebb lekötési ideje - a Felek eltérő megállapodása hiányában - egy hónap. 3.3.3. A betét után járó kamat számításának első napja az elhelyezés (a pénztári befizetés, egyéb esetekben a betétszámlán történő jóváírás) napja, utolsó napja pedig a lejárat vagy a betét megszűnését megelőző nap. A Takarékszövetkezet a betétek után járó kamatot 360 napos bázison számítja az alábbi képlet szerint: Betét tőke összege x kamat % x 36000

lekötés napjainak száma

3.3.4. Az egyes betétekre vonatkozó általános üzletszabályzatok a fentitől eltérő kamatszámítási módszert is előírhatnak. 3.3.5. A lekötés időtartama alatt történő kamatváltoztatásra vonatkozó szabályokat a betét típusának megfelelő betéti szerződés tartalmazza.

– 46 –


3.4. Betét-elhelyezés devizában 3.4.1. A Takarékszövetkezetnél deviza betétet kizárólag az aktuális „Deviza számla és betét” Hirdetményben közölt devizanemekben vezetett számla mellett lehet lekötni a számla devizanemében, a lekötés időpontjában érvényes kamatlábak mellett. 3.4.2. A devizaszámlák le nem kötött egyenlege látra szólóan kamatozik. A Takarékszövetkezet a devizaszámla látra szóló betéti összegének napi záró állománya után látra szóló kamatot (a kamatláb változó) fizet a számla devizanemében. A kamat deviza számlán történő jóváírására havonta egyszer, a hó utolsó napján kerül sor. A kamatszámítás módja napi:

számlaegyenleg x kamatláb (%) x naptári napok száma 360 x 100

Az érvényes kamatok mértékét, a lekötési időtartamokat az aktuális Hirdetmény tartalmazza. 3.4.3. A devizabetétek legrövidebb lekötési ideje - a Takarékszövetkezet hirdetményének eltérő rendelkezése, vagy a Felek eltérő megállapodása hiányában – 1 hónap. 3.4.4. A devizaszámlán lekötött összeg után járó kamat számításának első napja az elhelyezés (pénztári befizetés, egyéb esetekben a betétszámlán történő jóváírás) napja, az elhelyezés napján érvényes kamattal, utolsó napja pedig a lejárat vagy a betét megszüntetését megelőző nap. A Takarékszövetkezet a deviza betétek után járó kamatot 360 napos bázison számítja az alábbi képlet szerint: A kamatszámítás módja napi:

számlaegyenleg x kamatláb (%) x naptári napok száma 360 x 100

3.4.5. A lekötés időtartama alatt történő kamatváltoztatásra vonatkozó szabályokat a betét típusának megfelelő betéti keretszerződés tartalmazza.

– 47 –


4. Hitel-, kölcsönügyletek és más kockázatvállalások

4.1. Általános rendelkezések A Takarékszövetkezet hitel-, kölcsönügyletek és más kockázatvállalási tevékenységet kizárólag Forintban végez. A Takarékszövetkezet hitelszerződés alapján az ügyfél javára hitelkeretet tart rendelkezésre és a rendelkezésre tartott összeg erejéig kölcsönszerződést vagy egyéb hitelműveletre vonatkozó szerződést köt. Az egyéb hitelműveletek körében a Takarékszövetkezet:    

garanciát nyújthat, kezességet vállalhat, követeléseket vásárolhat meg, a hitelszerződésben rögzített egyéb hitelműveletet végezhet.

Az egyes hitelügyletekre vonatkozó általános szabályokat külön, az adott hitel vagy kölcsöntípusra vonatkozó Általános Szerződési Feltételek tartalmazzák. 4.1.1. Hitelszerződés, kölcsönszerződés megkötésére és más egyéb hiteljogviszony létesítésére akkor kerülhet sor, ha a Takarékszövetkezet az Ügyfél hitelképességét megfelelőnek ítéli. A hitelképesség vizsgálata az Ügyfél által nyújtott tájékoztatáson, a Takarékszövetkezet által beszerzett információkon és a KHR igénybevételén alapul. A Takarékszövetkezet az Ügyfél hitelképességére vonatkozó vizsgálat szempontjait maga határozza meg, a hitelképesség vizsgálatáért a Takarékszövetkezet díjat számíthat fel. 4.1.2. A Takarékszövetkezet a hitel- és kölcsönügyletek biztosítására fedezetek nyújtását kéri az Ügyféltől. 4.1.3. A Takarékszövetkezet a benyújtott hitelkérelmeket döntés előkészítési és hiteldöntési eljárás alá veti. 4.1.4. A hitelkérelem átvétele, erről esetleges igazolás kiadása, a meghirdetett feltételek ügyfél általi teljesítése, indikatív ajánlat adása nem jelent a Takarékszövetkezet részére szerződéskötési kényszert vagy folyósítási kötelezettséget. 4.1.5. A benyújtott hitelkérelem esetleges elutasításáról a Takarékszövetkezet az ügyfelet értesíti. Elutasítás esetén az elutasítás okát a Takarékszövetkezet nem köteles megjelölni. 4.1.6. A Takarékszövetkezet a hitelkérelem elutasításból, a hiteldöntés vagy a folyósítás esetleges elhúzódósból eredő kártérítési felelősségét az ügyfél által megfizetett hitelbírálati díj mértékében korlátozza. Kártérítés csak abban az esetben és olyan mértékben fizethető, amennyiben az ügyfél a kár keletkezésének tényét igazolni tudja, és a kár igazolhatóan a Takarékszövetkezet felróható magatartásának következményeként keletkezett. 4.1.7. A Takarékszövetkezet csak a tartalmilag teljes hitelkérelmeket veszi át, azon kérelmeket, melyeket teljes egészében kitöltöttek, az adott ügyletre /ügyfélre nem vonatkozó részeket kihúzták, valamint minden előírt mellékletet a kérelemhez benyújtottak. Az esetlegesen hiányosan leadott hitelkérelmek hitelbírálati eljárása csak az ügyfélhez intézetett hiánypótlási felhívást követően beérkezett teljes hitelkérelmi dokumentáció birtokában kezdődik meg.

– 48 –


4.1.8. A teljes hitelkérelem rendelkezésre állását követően elindult hitelbírálati eljárást követően a takarékszövetkezet a hitelkérelmek mellékleteként leadott eredeti igazolásokat/ okiratokat a Takarékszövetkezet másolat készítése után adja vissza az ügyfél részére. A Takarékszövetkezet a hitelt, kölcsönt - eltérő megállapodás hiányában - az Ügyfél Takarékszövetkezetnél vezetett számláján történő jóváírásával folyósítja. 4.1.9. A Takarékszövetkezet a rendelkezésre tartott összeg után rendelkezésre-tartási jutalékot, a folyósított összeg után hiteldíjat (kamatot, hitelbírálati díjat, kezelési költséget, folyósítási jutalékot és egyéb költségeket) állapít meg, melyet az Ügyfél köteles megfizetni. 4.1.10. A Takarékszövetkezet az Ügyféllel szemben fennálló követelések után kamatot számít fel (ügyleti kamat). A Takarékszövetkezet az ügyleti kamatot, a rendelkezésre tartási jutalékot és más, időtartamhoz kötött díjakat - ha a szerződés másként nem rendelkezik - a következő módon számolja el: Kamat= tőke x kamatláb x naptári napok száma 360* x 100 *

a 2012. január 1. takarékszövetkezet.

előtt

kötött

kölcsönszerződéseknél

365

nappal

számol

a

4.1.11. A kamatelszámolás – az Ügyféllel kötött szerződés eltérő rendelkezése hiányában - havonta történik. A kamatszámítás kezdő napja a kölcsön folyósításának napja, utolsó napja a lejárat előtti nap, illetve ha a kölcsön lejárat előtt törlesztésre kerül, akkor a törlesztés előtti nap. 4.1.12. Pénztartozás késedelmes teljesítése esetén az Ügyfél az ügyleti kamaton felül –amennyiben a szerződés másképp nem rendelkezik - a hirdetményben meghatározott mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni. 4.1.13. A Takarékszövetkezet előtörlesztést bármely időpontban elfogad. 4.1.14. Előtörlesztés esetén a Takarékszövetkezet először mindig a megszolgált kamat és egyéb díjak jóváírását végzi el és csak az azután fennmaradó összeg kerül tőketörlesztésre. 4.1.15. Ellenkező megállapodás hiányában az Ügyfél jogosult a hitelszerződést felmondani, ha a felmondással egyidejűleg a Takarékszövetkezettel szemben fennálló, a hitelszerződésből fakadó valamennyi kötelezettségének eleget tett. 4.1.16. A Takarékszövetkezet a még igénybe nem vett keret tekintetében a folyósítást, illetőleg az eseti szerződéskötést megtagadhatja, a hitelszerződést felmondhatja, amennyiben időközben az Ügyfél vagyoni helyzetében, fizetőképességében, illetőleg a biztosítékok értékében olyan negatív változás következett be, amely a megtérülést veszélyezteti. 4.1.17. A Hitel és kölcsönszerződések rendes és rendkívüli felmondására, súlyos szerződésszegésre vonatkozó előírások jelen Üzletszabályzat 1.21. pontjában találhatóak. 4.1.18. Folyamatos hitelszerződések, szerződések esetében a Takarékszövetkezet köteles az ügyfél részére a) legalább évente egy alkalommal, valamint b) a szerződés lejártakor egyértelmű, közérthető és teljes körű írásbeli kimutatást (kivonatot) küldeni. A számláról megküldött kimutatást - az üzletszabályzat vagy szerződés eltérő rendelkezése hiányában elfogadottnak kell tekinteni, ha az ügyfél a kézbesítéstől számított hatvan napon belül írásban nem emelt kifogást; ez nem érinti a követelés érvényesíthetőségét. A hitelintézet a kivonatot, valamint a kimutatást - a felek eltérő megállapodásának hiányában - magyar nyelven köteles kiállítani és megküldeni.

– 49 –


4.2. Fogyasztók részére nyújtott hitelek 4.2.1. A Takarékszövetkezet a következő típusú kölcsönöket nyújtja a fogyasztónak minősülő természetes személyeknek:  fizetési számla hitelkeret  áruvásárlási hitel  fogyasztási hitel  jelzálog fedezet mellett nyújtott szabad felhasználású hitel  lakáscélú hitel  lakáscélú, állami támogatású hitel  egyéb: a Takarékszövetkezet Hirdetménye szerint 4.2.2. Fogyasztási kölcsön: a mindennapi élet szokásos használati tárgyainak megvásárlásához, javíttatásához, illetve szolgáltatások igénybevételéhez - a természetes személy részére nyújtott kölcsön és a felhasználási célhoz nem kötött kölcsön, ha a kölcsönt a természetes személy nem üzletszerű tevékenysége keretében veszi igénybe. 4.2.3. Semmis az a fogyasztási, lakossági hitel vagy kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza a Fogyasztóknak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény 16.§-ban előírt szerződés formai és tartalmi elemeit. 4.2.4. A Takarékszövetkezet a bankszámlahitel esetében a szerződésben meghatározott hitelkeret terhére és erejéig a Számlatulajdonosok, a Számla meghatalmazottjai, valamint a Számlához kapcsolódóan kibocsátott társkártyák birtokosai részére kölcsönt folyósít, amennyiben a fizetési számla látra szóló követelése a beérkező fizetési megbízások, terhelések teljesítéséhez nem elegendő. A kölcsön folyósítására – mindenkor a hitelkeret fennálló összege erejéig - a Jogosultak külön írásbeli rendelkezése nélkül, automatikusan kerül sor. Az igénybevett kölcsönösszeg törlesztése a fizetési számlán történő jóváírások erejéig és azok időpontjában automatikusan történik meg. 4.3. Gazdálkodó szervezet részére nyújtott éven belüli lejárattal rendelkező hitelek 4.3.1. A Takarékszövetkezet az alábbi rövid lejáratú hiteleket nyújtja a gazdálkodó szervezetek részére     

Pénzforgalmi számla hitelkeret Gazdakártya hitel Széchenyi kártya hiteltermékek Területalapú és kapcsolódó agrártámogatásokat megelőlegező kölcsön Magyar Nemzeti Bank által finanszírozott hitelprogramok

4.3.2. A rövidlejáratú hitelek az Ügyfél forgóeszközeinek és forrásainak átmeneti, rövid ideig tartó egyensúlyhiányának finanszírozására szolgálnak. 4.3.3. A törlesztés történhet egy összegben a futamidő végén, illetőleg havonta, negyedévente (vagy ettől eltérő időpontokban is) résztörlesztések formájában. A törlesztés ütemezése a hitelszerződésben foglaltak szerint történik. 4.3.4. A Pénzforgalmi számla hitelkeret nyújtásának előfeltétele, hogy az Ügyfél a Takarékszövetkezetnél pénzforgalmának lebonyolítására szolgáló pénzforgalmi számlával rendelkezzék. 4.3.5. A Pénzforgalmi számla hitelkeret rendeltetése azonos a rulírozó hitel rendeltetésével. A Pénzforgalmi számla hitelkeret azonban célhoz nem kötötten használható fel. 4.3.6. A hitelkeret összegét a Takarékszövetkezet elsősorban a hiteligénylő pénzforgalmi – 50 –


kimutatásaival alátámasztott kérelme alapján határozza meg. 4.3.7. A Takarékszövetkezet a hitelszerződésben rögzített összegű hitelkeretet tart az Ügyfél rendelkezésére, amelynek terhére a Takarékszövetkezet az Ügyfél külön rendelkezése nélkül oly módon folyósít kölcsönt, hogy teljesíti azokat a – jogszabályon vagy az Ügyfél megbízásán (felhatalmazásán) alapuló - fizetési megbízásokat, amelyek teljesítéséhez az Ügyfél Bankszámla követelése egyébként nem nyújtana fedezetet. A Takarékszövetkezet az Ügyfél folyószámláján jóváírt összegeket - amennyiben azok meghaladják a tárgynapon teljesítendő fizetési rendelkezések összegét - a kölcsön törlesztésére és a hitelkeret ismételt feltöltésére fordítja. 4.3.8. A Pénzforgalmi számla hitelkeret a Takarékszövetkezet maximálisan 12 hónapig tartja az Ügyfél rendelkezésére. Meghosszabbítás csak új, valamennyi előírt mellékletet tartalmazó hitelkérelem benyújtása alapján lehetséges. 4.5. Gazdálkodó szervezetek részére nyújtott éven túli hitelek 4.5.1. A Takarékszövetkezet az alábbi hosszú lejáratú hiteleket nyújtja a gazdálkodó szervezetek részére     

Támogatás/pályázat előfinanszírozó hitel Szabad felhasználású hitel Beruházási hitel Széchenyi hitel termékek Magyar Nemzeti Bank által finanszírozott hitelprogramok

4.5.2. A Takarékszövetkezet hosszú lejáratú vállalkozói hiteleit forint alapon nyújtja. 4.5.3. A Takarékszövetkezet Ügyfelei fejlesztési terveinek megvalósításához éven túli Beruházási hitelt biztosíthat. A Beruházási hitel elbírálásánál az elsődleges szempont a beruházást végrehajtó Ügyfél hitelképessége, további szempont a beruházás jövőbeni megtérülése, illetve jövedelemtermelő képessége. 4.5.4. A Takarékszövetkezet Beruházási hitelt – a Felek eltérő megállapodása hiányában - olyan Ügyfél részére nyújt, aki a Takarékszövetkezetnél pénzforgalmi bankszámlával rendelkezik, – vagy aki vállalja, hogy a beruházás megvalósítása előtt a Takarékszövetkezetnél pénzforgalmi bankszámlát nyit – és a beruházásra kapott hitel és járulékainak visszafizetéséig ezt a bankszámlát nem szünteti meg. Az Ügyfél köteles a beruházás teljes pénzforgalmát ezen a számlán keresztül lebonyolítani. 4.5.5. A Takarékszövetkezet nem nyújt hitelt olyan tevékenység folytatásához, illetve kialakításához, mely tevékenység a hatályos törvények, jogszabályok által tiltottnak minősül, vagy végzéséhez hatósági engedélyek szükségesek, és az Ügyfél az engedélyeket nem szerzi be, a végzéséhez szükséges jogszabályi feltételeknek az Ügyfél nem felel meg, továbbá nem felel meg a Takarékszövetkezet üzletpolitikájában elfogadott elveknek. 4.5.6. A hitel összegét a beruházás jellege, a vállalkozás teherbíró képessége, a felajánlott fedezetek értéke határozza meg. 4.5.7. Az Ügyfélnek a fejlesztés megvalósításához a Takarékszövetkezet által - a beruházás jellegének figyelembe vételével – meghatározott mértékű saját forrással kell rendelkeznie. 4.5.8. Az Ügyfél a fejlesztési célú hitelt a megvalósult fejlesztés üzleti célú hasznosításából származó cash flow-ból fizeti vissza. A visszafizetés – kamat- és tőketörlesztés – ütemezése általában az Ügyfél bevételeihez igazodva havi, vagy negyedéves gyakoriságú. 4.5.9. A Beruházási hitel folyósításra – eltérő szerződési rendelkezés hiányában - a – 51 –


hitelszerződésben meghatározott mértékű, az Ügyfél által biztosított saját erő felhasználása után kerülhet sor. Amennyiben a fejlesztést állami forrás (támogatás) is finanszírozza, úgy a támogatási szerződés forrás-felhasználási szabályait kell alapul venni. Ha a támogatási szerződés nem határoz meg kötelező sorrendiséget, akkor a saját erő után a támogatást, majd végül a Takarékszövetkezeti hitelt kell igénybe venni a fejlesztés finanszírozásához. 4.5.10. A Takarékszövetkezet – saját döntése alapján, az Ügyfél költségére – műszaki ellenőrt jelölhet ki a beruházás műszaki és a benyújtott számlák tartalmi és formai ellenőrzésére. 4.5.11. A Takarékszövetkezet a beérkezett számlák (ÁFA nélküli) nettó értékét utalja át a számla kiállítójának számlájára vagy - az Ügyfél által már kifizetett számlák esetén – ezt az értéket írja jóvá az Ügyfél Takarékszövetkezetnél vezetett pénzforgalmi számláján Az Ügyfélnek minden esetben gondoskodnia kell arról, hogy az átutaláshoz tartozó általános forgalmi adó összege pénzforgalmi számláján rendelkezésre álljon. 4.6. Faktoring 4.6.1. Faktoring szerződés alapján a faktor takarékszövetkezet meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós harmadik személlyel szembeni követelésének a faktorra engedményezésére köteles. Ha az engedményezett követelés esedékességekor a kötelezett nem teljesít, az adós a kapott összeg visszafizetésére és kamat fizetésére, a faktor a követelés visszaengedményezésére köteles. 4.6.2. A faktor takarékszövetkezet a faktorálás tényét és az adós személyét a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyezi. Nyilvántartásba vétel hiányában a követelés az engedményezés ellenére nem száll át a faktorra, és a faktort a követelésen olyan jogok illetik meg, mint azt a zálogjogosultat, akinek a követelésen alapított zálogjogát nem jegyezték be a hitelbiztosítéki nyilvántartásba. 4.6.3. A belföldi faktoring szolgáltatás nyújtása során a Takarékszövetkezet az Ügyfél által teljesített áruszállításból vagy szolgáltatásból keletkezett, kereskedelmi számlák által igazolt, minimum 15 maximum 360 napon belül esedékes, minimum bruttó 100.000 forint összegű pénzköveteléseit faktorálja. 4.6.4. Takarékszövetkezet faktoring szolgáltatás nyújtása keretében kizárólag gazdasági társaságok és gazdálkodó szervezetek egymással szemben fennálló, pénzfizetésre szóló követeléseket faktorálja. 4.6.5. Vitatott, peresített, lejárt, értékpapírban megtestesülő valamint elévült követeléseket a Takarékszövetkezet nem faktorál. A Takarékszövetkezet nem faktorál továbbá a követeléseket akkor, ha az engedményezni kívánt követelés jogosultjának a kötelezettel szemben valamilyen kötelezettsége áll fenn, és ezért a követelés kötelezettje beszámítással élhet a követelés mindenkori jogosultjával szemben. A Takarékszövetkezet nem faktorál olyan követelést, amelynek jogosultja vagy kötelezettje felszámolás, csőd vagy végelszámolás alatt áll. 4.6.6. A Takarékszövetkezet abban az esetben nyújt faktoring szolgáltatást, ha a követelés kötelezettje, és az Ügyfél megfelelnek a Takarékszövetkezet által meghatározott feltételeknek. 4.6.7. A követelések engedményezését, a követelés kötelezettjének értesítését, a fentiek szerinti nyilvántartásba vételt követően a kötelezett kizárólag a Takarékszövetkezetnek teljesíthet és a Takarékszövetkezetet a kötelezettel szemben mindazok a jogok megilletik, amelyek az Ügyfelet a követelés engedményezését megelőzően megillették. A Takarékszövetkezetet, mint faktort megilletik a követelés nyilvántartásával és a kintlévőségek beszedésével – 52 –


kapcsolatos jogok is. 4.6.8. A követelést engedményező Ügyfél felel a követelések valódiságáért és azok behajthatóságáért. 4.6.9. A követelést engedményező Ügyfél – szerződés eltérő kikötése hiányában - készfizető kezességet vállal az engedményezett követelés kötelezettjének teljesítéséért az engedményezett követelés teljes összegének és járulékainak erejéig. 4.6.10. A faktoring szolgáltatás nyújtásának ellenértékeként a Takarékszövetkezet faktoring díjat (diszkont kamatból vagy a hozam kamatból számított díj) és hitelbírálati díjat számít fel. A díjak nagyságát a Takarékszövetkezet mindenkor hatályos hirdetménye tartalmazza. A Takarékszövetkezet az Ügyfélnek az engedményezett követelés faktoring díjjal csökkentett összegét fizeti meg. 4.6.11. A faktor jogosult a szerződést felmondani, ha a) az adós a fizetőképességére és az átruházott követelés jogi helyzetére vonatkozó vizsgálatot akadályozza; b) az adós vagyoni helyzetének lényeges romlása vagy a fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti megtérítési kötelezettségének a teljesítését; c) az átruházott követelés kötelezettjének vagyoni helyzete oly mértékben romlik, hogy az veszélyezteti a követelés teljesítését. A szerződés felmondása esetén az adós köteles a faktor által fizetett összeget és kamatot megfizetni a faktornak, a faktor pedig köteles a követelést visszaengedményezni az adósra. Több követelés átruházása esetén a faktor jogosult egyes követelések tekintetében felmondani a szerződést. 4.7. Hitelintézeti garancia 4.7.1. A Takarékszövetkezet a Megbízóval kötött garancia megbízási Szerződés alapján arra vállal kötelezettséget, hogy a Megbízónak a Szerződésben meghatározott harmadik személlyel (a továbbiakban: Jogosult) szemben - szerződés, vagy egyéb jogviszony alapján (a továbbiakban: alapjogviszony) - fennálló fizetési vagy egyéb szerződéses kötelezettsége teljesítésének biztosítására forintgaranciát nyújt a Jogosult javára, a Szerződésben meghatározott és a Megbízó által elfogadott tartalmú Garancia Nyilatkozat kibocsátásával. 4.7.2. A Garancia Nyilatkozatban a Takarékszövetkezet arra vállal kötelezettséget, hogy meghatározott feltételek bekövetkezése (így például meghatározott okmányok benyújtása, bizonyos esemény beállta vagy elmaradása) esetén a garancianyilatkozatban meghatározott összeghatárig és határidőn belül a Jogosultnak fizetést fog teljesíteni. 4.7.3. A Takarékszövetkezet a Garancia Nyilatkozatban a garancia vállalás kezdő időpontját, a garancia vállalás végső lejáratát és a garancia összeghatárát a Szerződésben foglaltaknak megfelelően rögzíti. 4.7.4. A kibocsátott Garancia Nyilatkozat alapján a Takarékszövetkezet fizetési kötelezettsége beáll, amennyiben a Jogosult a Takarékszövetkezethez intézett írásbeli bejelentésében úgy nyilatkozik, hogy a Garancia Nyilatkozatban meghatározott igénybevételi feltétel(ek) bekövetkezett(tek). 4.7.5. A Takarékszövetkezet a Szerződésben és a Garancia Nyilatkozatban előírhatja meghatározott okiratok becsatolását. Ez esetben a Takarékszövetkezet a garancia alapján akkor köteles fizetést teljesíteni, ha a Jogosult a Garancia Nyilatkozatban meghatározott okiratokat az írásbeli igénybejelentéshez hiánytalanul mellékelte. A Megbízó a Szerződés aláírásával – 53 –


tudomásul veszi, hogy a Takarékszövetkezet a benyújtott okiratokat formai megfelelőség szempontjából vizsgálja, a Takarékszövetkezet a benyújtott okiratok tartalmát vizsgálni nem köteles. 4.7.6. A Jogosult a garanciát lehívó írásbeli bejelentését a Takarékszövetkezetnél bejelentett módon köteles aláírni. Amennyiben a Jogosult a Takarékszövetkezetnél nem rendelkezik bankszámlával, úgy az írásbeli igénybejelentésen szereplő aláírásokat köteles közjegyzővel vagy számlavezető bankjával hitelesíttetni. A Takarékszövetkezet kizárólag postai úton vagy személyesen a garancia nyilatkozatban megjelölt értesítési címre kézbesített eredeti igénybejelentés alapján teljesít fizetést. Más számlavezető bank által hitelesített írásbeli igénybejelentést a Takarékszövetkezet kizárólag a hitelesítést végző hitelintézeten keresztül fogad el. 4.7.7. A Takarékszövetkezet a Garancia Nyilatkozatot a garanciadíj Szerződésben meghatározott módon történő megfizetését és a Szerződésben meghatározott biztosítékok nyújtását követően adja ki a Megbízó részére. 4.7.8. A Takarékszövetkezet a Szerződésben foglaltaknak megfelelően a garancia vállalás kezdő időpontjától a garancia vállalás végső lejárata napján 16 óráig hozzá beérkezett, a Kedvezményezett által írásban bejelentett igényekre – eltérő magállapodás hiányában - 3 banki munkanapon belül fizetést teljesít. A garancia vállalás lejárata utáni igénybejelentéseket a Takarékszövetkezet nem fogad el. 4.7.9. Takarékszövetkezet által a garancia alapján teljesített fizetések összegével a garancia alapján igénybe vehető összeg automatikusan csökken. 4.7.10. Nem részesülhet a Takarékszövetkezet garancia vállalásában, kezességében az a hiteligénylő, aki csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt áll, akinek félévnél régebbi lejárt hitelszerződésből vagy bankgarancia szerződésből eredő tartozása áll fenn, akinek 60 napon túli lejárt adó-, vám-, társadalombiztosítási tartozása van, akinek hitelét a Takarékszövetkezet kezességvállalásán kívül más fedezet nem biztosítja. 4.8. Teljes hiteldíj mutató (a továbbiakban: THM) A teljes hiteldíj mutató számítására és közzétételére vonatkozó előírásokat a Takarékszövetkezet a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fhtv.) hatálya alá tartozó hitel és pénzügyi lízing (a továbbiakban együtt: hitel) esetén alkalmazza. Értelmező rendelkezések:  kereskedelmi kommunikáció: a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben ekként meghatározott fogalom;  kereskedelmi kölcsön: az egymással áruszállítási vagy szolgáltatási jogviszonyban álló vállalkozások vagy természetes személyek által e jogviszonyra tekintettel adott halasztott fizetés vagy előleg, ide nem értve a pénzügyi intézmény által kötött ilyen ügyleteket. A THM számításánál figyelembe kell venni a fogyasztó által a hitelszerződés és a lízingszerződés (a továbbiakban együtt: hitelszerződés) kapcsán fizetendő összes díjat (ideértve a kamatot, díjat, jutalékot, költséget és adót), valamint a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatások költségeit, ha a hitelező vagy a lízingbe adó (a továbbiakban együtt: hitelező) számára ismertek, továbbá a szolgáltatás igénybevételét a hitelszerződés megkötéséhez vagy ajánlat szerinti megkötéséhez a hitelező előírja, ideértve különösen a) a fogyasztó által felajánlott fedezet értékbecslésének díját, b) építésnél a helyszíni szemle díját, c) a számlavezetés és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának költségeit és a – 54 –


fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb költségeket, d) a hitelközvetítőnek fizetendő díjat, e) az ingatlan-nyilvántartási eljárás díját, valamint f) a biztosítás és garancia díját. A c) pont alkalmazásánál, ha a fogyasztó által igényelt számlatípus még nem ismert, a hitelezőnél elérhető legkedvezőbb feltételekkel kínált számlatípust kell figyelembe venni, amelynek igénybevételéhez a hitelhez nem kapcsolódó feltételek teljesítése nem szükséges. A THM számításánál nem vehető figyelembe: a) a prolongálás (futamidő hosszabbítás) költsége, b) a késedelmi kamat, c) egyéb olyan fizetési kötelezettség, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik, d) a közjegyzői díj, e) kereskedelmi kölcsön vagy kapcsolt hitelszerződés esetén a fogyasztó által a termékek vagy szolgáltatások megvételéért fizetett - a vételáron felüli - díj függetlenül attól, hogy készpénzzel vagy hitelből fizeti, valamint f) a számlavezetés és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának költségei és a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb költségek, ha a számla fenntartását a hitelező nem írja elő az adott hitelszerződéshez és költségeit a fogyasztóval kötött szerződésben egyértelműen és külön feltüntették. THM számításánál azt kell figyelembe venni, hogy a hitelszerződés a szerződés szerinti futamidő alatt a szerződés szerint kerül teljesítésre. A THM kiszámításánál a következő számítási módszert kell alkalmazni: a) ha a hitelszerződés nem határozza meg a hitel lehívásának időpontját, a teljes hitelösszeget azonnal lehívottnak kell tekinteni; b) ha a szerződés alapján a kamat és más díj mértéke változó, de azok mértéke nem határozható meg a kiszámításkor, a számítás során az utolsó ismert kamatot és díjat változatlannak kell tekinteni a futamidő végéig; c) ha a visszafizetés ütemezése nincs meghatározva, akkor a hitel lejárati időtartamát egy évnek kell tekinteni és tizenkét egyenlő részletben, havonta történő törlesztéssel kell számolni; d) ha a hitelszerződés különböző módokat biztosít a lehívásra, amelyekhez eltérő kamatok és díjak kapcsolódnak, a teljes hitelösszeget az adott hiteltípusnál leggyakoribb lehívási módra alkalmazandó legmagasabb kamattal és díjjal kell figyelembe venni; e) ha a hitelszerződés szerint a fogyasztó szabadon hívhatja le a hitelt, de a szerződés a lehívás különböző módjainál összegre és időtartamra vonatkozó korlátokat tartalmaz, a hitelt a legkorábbi időpontban lehívottnak kell tekinteni a korlátok figyelembevételével; f) ha a visszafizetés ütemezése meghatározott, de a törlesztőrészletek, lízingdíjak (a továbbiakban együtt: törlesztőrészlet) összege változó lehet, a szerződésben meghatározott legalacsonyabb törlesztőrészletet kell figyelembe venni, hitelkártyák esetén az egyes elszámolási időszakokat követő türelmi időszakok végén a nyilvánosan meghirdetett minimális törlesztésekkel és a futamidő végén a fennmaradó teljes tartozás megfizetésével kell számolni; g) e bekezdés eltérő rendelkezése hiányában, ha a hitelszerződés több lehívási és törlesztési időpontot tartalmaz, a legkorábbi időpontot kell figyelembe venni; h) ha a hitel legmagasabb összegéről még nem állapodtak meg, azt 375 000 forintnak kell tekinteni; i) fizetési számlához kapcsolódó hitel esetén a teljes hitelösszeget a hitelszerződés teljes időtartamára lehívottnak kell tekinteni, a hitelszerződés időtartamát - ha az nincs – 55 –


meghatározva - három hónapnak kell tekinteni; j) ha a hitelszerződés szerint a hitel kamata az első időszakra rögzített kamat, ezt követően új kamatot fognak megállapítani, amit rendszeres időközönként hozzáigazítanak a megállapodás szerinti mutatóhoz, a rögzített kamatozású időszakot követően a megállapodás szerinti mutatónak a THM kiszámításakor érvényes értékén alapuló kamattal, mint változatlan kamattal kell számolni; k) ha a hitelező egy korlátozott időtartamra vagy összegre eltérő, kedvezményes kamatot és díjat számít fel, a THM kiszámításakor érvényes nem kedvezményes kamatot és a díjat kell figyelembe venni a hitelszerződés teljes időtartamára a THM értékének meghatározásakor. A THM értékének meghatározására az alábbi képletet kell alkalmazni.

Ck:

a k sorszámú hitelrészlet összege, csökkentve a hitel felvételével összefüggő, az első hitelfolyósításig fizetendő költségekkel,

Dl:

az 1 sorszámú törlesztőrészlet vagy díjfizetés összege,

m:

a hitelfolyósítások száma,

m’:

az utolsó törlesztőrészlet vagy díjfizetés sorszáma,

tk:

az első hitelfolyósítás időpontja és minden ezt követő hitelfolyósítás időpontja közötti időtartam években és töredékévekben kifejezve, ezért t1 = 0,

sl:

az első hitelfolyósítás időpontja és minden egyes törlesztőrészlet vagy díjfizetés időpontja közötti időtartam években és töredékévekben kifejezve,

X:

a THM értéke.

A fenti képletet az alábbiak figyelembevételével kell alkalmazni: a) a felek által különböző időpontokban teljesített törlesztések és folyósítások összege és azok teljesítési ideje eltérő lehet; b) a kezdő időpont az első hitelfolyósítás időpontja; hitelkártya esetén a kezdő időpont a hitelező által nyilvánosan meghirdetett elszámolási időszak első napja; c) a kiszámítás során használt időtartamokat években vagy töredékévekben kell kifejezni; d) egy évet 365 napból (vagy szökőév esetén 366 napból), 52 hétből vagy tizenkét egyenlő hosszúságú hónapból állónak kell tekinteni, egy ilyen hónapot 30,41666 napból állónak kell tekinteni függetlenül attól, hogy szökőévről van-e szó; e) a számítás eredményét százalékos formában, legalább egy tizedesjegy pontossággal kell meghatározni. Jelzáloghitelre vonatkozó szabályok:  Jelzáloghitel esetén az fent meghatározott képletet az alábbiak figyelembevételével kell alkalmazni: a) állami kamattámogatással nyújtott jelzáloghitelnél az állam által átvállalt összeget nem kell figyelembe venni a támogatás jogszabályban meghatározott időtartamáig, b) az ingatlan készültségi fokának függvényében szakaszosan, de előre nem meghatározható időpontokban folyósított jelzáloghitel esetén úgy kell tekinteni, hogy az egész hitel az első hitelfolyósítás időpontjában kerül kifizetésre, c) az ingatlan készültségi fokának függvényében, de előre nem meghatározható – 56 –


időpontokban tartott helyszíni szemléknél úgy kell tekinteni, hogy a helyszíni szemlék várható díja az első hitelfolyósítás időpontjában kerül kifizetésre, d) ha a hitelező a jelzáloghitelt vagy az ingatlanon alapított önálló zálogjogot egy jelzáloghitelintézetnek adja el, az eladásig terjedő időszakot 2 hónapnak kell tekinteni, e) ha a helyszíni szemlék száma előre nem határozható meg, két szemle díját kell figyelembe venni.  A hitelhez szükséges vagyonbiztosítás díját a THM számításánál nem kell figyelembe venni. A kereskedelmi kommunikációra vonatkozó szabályok:  Ha a kereskedelmi kommunikációban szerepel a THM, annak értékét az alábbi feltételekkel nyújtott, egyenletes törlesztésű hitelre kell meghatározni: a) a lakás-takarékpénztár által nyújtott hitelnél a hitel összege 1 millió forint, futamideje 5 év, b) más hitelező által nyújtott jelzáloghitelnél a hitel összege 5 millió forint, futamideje 20 év, c) hitelkártya és fizetési számlához kapcsolódó hitel esetén a hitel összege 375 000 forint, futamideje 1 év, d) 1 millió forintos összeghatárig nyújtott - az a)-c) pontba nem tartozó - hitelnél a hitel összege 500 000 forint, futamideje 3 év, e) 1 millió forint feletti - az a)-c) pontba nem tartozó - hitelnél a hitel összege 3 millió forint, futamideje 5 év.  Nem egyenletes törlesztésű hitelnél is alkalmazni kell a feltételeket, de ebben az esetben az eltérő törlesztési módot feltűnő módon jelezni kell.  Ha az adott hitelt a hitelező nem nyújtja a meghatározott feltételekkel és a hitelező által kínált feltételek érdemben attól eltérőek, abban az esetben a THM számításakor az említett feltételekhez legközelebbi - a hiteltípusra létező - összeget és futamidőt kell figyelembe venni. Ezt a kereskedelmi kommunikációban feltűnő módon jelezni kell.  Egyenletes törlesztésű hitel az a legfeljebb 6 hónapos türelmi idejű hitel, amelynek visszafizetése havonta, azonos összegű törlesztéssel történik. Azonos összegű törlesztés alatt értendő minden olyan kölcsöntörlesztés, amely esetében a tőketörlesztési időszakban a tőketörlesztés és a kamat forintban vagy devizában meghatározott együttes összege állandó.  Ha a jelzáloghitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban szerepel a hitel kamata, bármilyen költsége, törlesztőrészlete vagy ezekkel összefüggésbe hozható bármilyen utalás, közvetlenül ezt követően a THM értékének is - a rövidítés feltüntetésével - szerepelnie kell legalább ugyanakkora méretben és megegyező megjelenítésben vagy jól érthetően el kell hangzania.  A jelzáloghitelre vonatkozó nyilvános tájékoztatónak és ajánlattételnek feltűnő módon tartalmaznia kell a THM értékét azzal a kiegészítéssel, hogy a) a THM meghatározása az aktuális feltételek és a hatályos jogszabályok figyelembevételével történt, a feltételek változása esetén a mértéke módosulhat, b) a THM mutató értéke nem tükrözi a hitel árfolyamkockázatát, c) a THM mutató értéke nem tükrözi a hitel kamatkockázatát.  A b) pontot deviza alapú kölcsönöknél, c) pontot változó kamatozású kölcsönöknél kell alkalmazni.  Lakás-előtakarékossági szerződéssel kombinált jelzáloghitel esetén a kereskedelmi kommunikációban a THM értékét a legrövidebb megtakarítási idejű lakás-takarékpénztári termék figyelembevételével, havi 20 ezer forint folyamatos betételhelyezést feltételezve kell meghatározni. THM limitre vonatkozó szabályok A Takarékszövetkezet– az alább meghatározott kivétellel - fogyasztónak nem nyújthat olyan kölcsönt, amelynek a teljes hiteldíj mutatója meghaladja a jegybanki alapkamat 24 – 57 –


százalékponttal növelt mértékét. 



Hitelkártya-szerződéshez vagy fizetési számlához kapcsolódó, vagy a mindennapi élet felszerelési tárgyainak, tartós fogyasztási cikkeinek (ide nem értve a gépjárművet) megvásárlásához, szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott kölcsönre, valamint a kézizálog fedezete mellett nyújtott kölcsönre vonatkozó teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 39 százalékponttal növelt mértékét. E szabály alkalmazásában az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.

5. Biztosítási ügynöki tevékenység A Takarékszövetkezet biztosítási ügynökként a Signal Biztosító Zrt-vel, és az ALLIANZ Hungária Biztosító Zrt-vel kötött megbízási szerződés alapján végzi a biztosításközvetítői tevékenységet. 6. Hatálybalépés A jelen Üzletszabályzatot a Takarékszövetkezet Igazgatósága az IG. 57/2014 (07.08.) sz. határozatával fogadta el. Az Üzletszabályzat kihirdetése: 2014.07.10. Az Üzletszabályzat hatályba lépése: 2014.07.10. Forró, 2014.07.10.

ABAÚJ TAKARÉK Takarékszövetkezet

– 58 –


1. sz. függelék Kiszervezett tevékenységek

Sorszám

Partner cég neve

Partner cég székhelye

Kiszervezés kezdete

Szerződés tárgya

1

Takinfo Kft.

1125 Budapest, Fogaskerekű utca 4-6.

2007.06.01.

Giro forgalom fogadása, továbbítása

2

Takinfo Kft.


2007.06.01.

KHR referenciaadatok továbbításával kapcsolatos tevékenység

3

iSAFE Informatikai Zrt.

1036 Budapest, Galagonya utca 5.

2007.10.01.

Internet banki szolgáltatás

4

TAK-INVEST Zrt.

1148 Budapest, Fogarasi út 64.

2008.10.01.

Szoftver-támogatási szolgáltatási tevékenység

5

Takinfo Kft.


2012.12.15.

Számlakivonatok nyomtatása és ügyfelek felé történő továbbítása

6

Takinfo Kft.


2013.05.01.

SMS továbbítási szolgáltatás

7

ProfesszionalMiskolc Kft.

3525 Miskolc, KisHunyad utca 37.

2013.08.01.

Rendszerüzemeltetés, Informatikai támogatás

– 59 –


2. sz. függelék A Takarékszövetkezettel szerződéses kapcsolatban álló hitelintézetek

1) Az ABAÚJ TAKARÉK Takarékszövetkezet a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (MTB ZRt., Székhelye 1122 Budapest, Pethényi köz 10.) megbízottjaként készpénzhelyettesítő fizetési eszköz forgalmazásával kapcsolatos függő ügynöki tevékenységet végez. 2) Az ABAÚJ TAKARÉK Takarékszövetkezet a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (MTB ZRt., székhelye 1122 Budapest, Pethényi köz 10.) megbízottjaként a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) alapján befektetési szolgáltatási tevékenység végzése és kiegészítő szolgáltatások nyújtását elősegítő függő ügynöki tevékenységet végez.

– 60 –


3. sz. függelék A Betétbiztosítás törvényi feltételei Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. tv. 2014.01.01 Az OBA által biztosított betétek

g) az elkülönített állami pénzalap,

212. § (1) Az OBA által nyújtott biztosítás csak a névre szóló betétre terjed ki.

h) a pénzügyi intézmény, i) az MNB,

(2) Az OBA által nyújtott biztosítás – a 213. §-ban meghatározott kivétellel – a betétek számától és pénznemétől függetlenül kiterjed minden olyan betétre, amelyet

j) a befektetési vállalkozás, a tőzsdetag, az árutőzsdei szolgáltató, k) a kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, befektetővédelmi alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja,

a) 1993. június 30-ig jogszabályban vállalt állami garancia, illetve állami helytállás nélkül, valamint

l) a hitelintézet vezető állású személye, a hitelintézet választott könyvvizsgálója, továbbá a hitelintézetben legalább ötszázalékos tulajdoni hányaddal rendelkező személy és mindezen személyekkel közös háztartásban élő közeli hozzátartozói,

b) 1993. június 30-át követően állami garancia nélkül az OBA-ban tagsággal rendelkező hitelintézetnél helyeztek el. (3) Az OBA által nyújtott biztosítás kiterjed az 1993. június 30-ig sorozatban értékpapírszerűen kibocsátott vagy forgalomba hozott betéti okiratra, tekintet nélkül annak elnevezésére.

m) az l) pontban meghatározott személy befolyásoló részesedésével működő gazdálkodó szervezet által elhelyezett,és n) a kockázati tőketársaság és a kockázati tőkealap betéteire, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek betéteire.

(4) Az 1993. június 30-át megelőzően kötött betétszerződések alapján elhelyezett – állami garanciával (helytállással) biztosított – betétekbe az 1993. június 30-át követően teljesített új befizetés e törvény rendelkezéseinek megfelelően – az OBA által – biztosított.

(2) Az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki továbbá a) az olyan betétekre, amelyekre a betétes a szerződés szerint, a szerződéskötés időpontjában elhelyezett azonos nagyságú és lekötési idejű betétekhez képest jelentősen magasabb kamatot vagy más vagyoni előnyt kap,

213. § (1) Az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki a) a költségvetési szerv, b) a tartósan száz százalékban tulajdonban lévő gazdasági társaság,

állami

b) az olyan betétre, amelyről bíróság jogerős ítélettel megállapította, hogy az abban elhelyezett összeg pénzmosásból származik, valamint

c) az önkormányzat, d) a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár,

c) az olyan betétre, amelyet nem euróban vagy EGT állam, illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagországának törvényes fizetőeszközében helyeztek el.

e) a befektetési alap, f) a Nyugdíjbiztosítási Alap, valamint ezek kezelő szervezetei, az egészségbiztosítási szerv és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv,

87. Az OBA által fizetett kártalanítás – 61 –


214. § (1) Az OBA a kártalanításra jogosult személy részére azon betétkövetelésből, amely olyan hitelintézettel szemben áll fenn, amelynek engedélyét a Felügyelet a 33. § (1) bekezdése alapján vonta vissza, vagy amelynek felszámolását a bíróság elrendelte, először a tőke, majd a kamat összegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb százezer euró összeghatárig – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – forintban fizeti ki kártalanításként.

meghatározott kezdő időpontjáig legfeljebb az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárig a szerződés szerinti kamatlábbal téríti meg a kártalanításra jogosult személy részére. (6) Nyereménybetétek esetén – a betét elhelyezésének időpontjától függetlenül – a betétes legfeljebb az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárig a betét névértékének megfelelő összegű kártalanításra jogosult. (7) A betétes az (1)-(6) bekezdés szerinti kártalanítást meghaladó kifizetésre az OBAval szemben semmilyen jogcímen nem tarthat igényt.

(2) A kártalanítás forintösszegét a kártalanítás 217. § (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontjának napját megelőző napon érvényes a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kell meghatározni.

(8) Közös betét esetén az (1)-(3) bekezdésben meghatározott kártalanítási összeghatárt a kártalanításra jogosult minden személy esetén külön kell számításba venni. A kártalanítási összeg számítása szempontjából – eltérő szerződési kikötés hiányában – a betét összege a betéteseket azonos arányban illeti meg.

(3) Devizabetét esetén a kártalanítás összegének, valamint az e bekezdés szerinti összeghatárának megállapítása – a kifizetés időpontjától függetlenül – a kártalanítás 217. § (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontjának napját megelőző napon érvényes, a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik.

(9) Hitelintézetek egyesülése esetén az (1)-(3) bekezdés szerinti összeghatár szempontjából továbbra is külön betétnek minősülnek egyazon betétesnek az egyesülés időpontja előtt az összeolvadó, beolvadó vagy átvevő hitelintézetnél elhelyezett betétei legfeljebb öt évig, a lakás-takarékpénztári betétek megszűnésükig.

(4) A Magyarországon székhellyel rendelkező hitelintézet külföldi fióktelepénél elhelyezett betétek alapján járó kártalanítást az OBA a fióktelep országának hivatalos devizanemében fizeti ki. Ha a fióktelep országának hivatalos devizája nem euró, először a kártalanítási összeghatárnak megfelelő forintösszeget kell a 217. § (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontot megelőző napon érvényes, a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon megállapítani, majd ugyanezen napi a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által közzétett hivatalos forint/ devizaárfolyamon a fióktelep országának hivatalos devizájában a kártalanítás összegét megállapítani.

(10) A betétállomány átruházása esetén az (1)-(3) bekezdés szerinti összeghatár szempontjából a (7) bekezdésnek a beolvadásra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. (11) Az olyan betétre, amellyel kapcsolatban pénzmosás alapos gyanúja miatt büntetőeljárás van folyamatban, az eljárás jogerős befejezéséig kártalanítás nem fizethető ki. (12) Közösségi betétek esetén az (1)-(3) bekezdésben meghatározott kártalanítási összeghatárt – a betétek

(5) Az OBA azon betétkövetelés tőkeösszege után, amely olyan hitelintézettel szemben áll fenn, amelynek engedélyét a Felügyelet a 33. § (1) bekezdése alapján vonta vissza, vagy amelynek felszámolását a bíróság elrendelte, a még nem tőkésített és ki nem fizetett kamatot a kártalanítás 217. § (1) bekezdésében

elhelyezésének időpontjától függetlenül – társasházak és lakásszövetkezetek esetén lakásonként kell számításba venni, építőközösségek és iskolai takarékossági csoportok esetén a közösséget alkotó minden – 62 –


személy esetén külön kell számításba venni.

van. A hitelintézet a betétekre vonatkozó adatok átadásával egyidejűleg köteles a beszámítási igényét az OBA-val közölni. A hitelintézet köteles okirattal igazolni, hogy a betétest (az adóst) a beszámítási igényéről tájékoztatta. Ha a beszámításra sor kerül, akkor az OBA a 214. § szerinti összegből a hitelintézetet megillető és részére átutalt összeg levonása után fennmaradó összeget fizeti ki a betétes részére.

(13) A betétes elhalálozása esetén – a betétek elhelyezésének időpontjától függetlenül – az örökhagyó és az örökösök betétjét a hagyatékátadó végzés vagy a bírósági ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy évig vagy a rögzített kamatozású kamatperiódus végéig – a kettő közül a későbbi időpontig – külön betétnek kell tekinteni és az (1)-(3) bekezdés szerinti kártalanítási összeghatár meghatározásánál nem kell összevonni az örökösök más betéteivel. Az örökhagyó betétje után a kártalanítás az (1)-(3) bekezdésben meghatározott összeghatárig fizetendő ki, függetlenül az örökösök számától. Ezt a rendelkezést a közös betétekre is alkalmazni kell.

(2) A kártalanítás mértékének megállapítása során az ügyfélnek az OBA tagjánál fennálló valamennyi betétkövetelését össze kell számítani. Ha az OBA tagjának az ügyféllel szemben lejárt követelése van, azt a kártalanítás megállapítása során az ügyfél követelésébe be kell számítani.

(14) Az (1)-(3) bekezdés alkalmazása során az egyéni vállalkozó által elhelyezett betét – elhelyezésének időpontjától függetlenül – az ugyanazon személy által magánszemélyként elhelyezett betéttől külön betétnek minősül.

(3) Fedezetül szolgáló betét esetén az OBA akkor teljesít kifizetést, ha a kártalanítási összeg felvételére való jogosultság a felek megegyezése vagy bíróság, illetve hatóság jogerős határozata alapján kétséget kizáróan megállapítható.

(15) A közjegyzői, végrehajtói, ügyvédi letéti, őrzési tevékenységhez kapcsolódóan a hitelintézetnél nyitott számlák – amelyeket a hitelintézet nem a 6. § (1) bekezdése szerinti letéti szolgáltatás keretében vezet – az (1)-(3) bekezdésének alkalmazása során elhelyezésének időpontjától függetlenül a kártalanítási összeghatár szempontjából külön betétnek minősülnek a közjegyzőnek, végrehajtónak, ügyvédnek a hitelintézetnél lévő más betéteitől. E számlára (több számla esetén valamennyi számlára külön-külön) a közjegyzővel, végrehajtóval, ügyvéddel szemben a 213. § (1) bekezdés l) pontjában rögzített kizáró ok fennállása esetén is kiterjed az OBA által nyújtott biztosítás. Az OBA jogosult – a 217. § szerinti kártalanítási eljárás során – az ügyvédi kamarai szabályzatban előírt letéti nyilvántartásnak az ügyvédtől (ügyvédi irodától) való bekérésével ellenőrizni, hogy a kártalanítási összeghatár szempontjából külön betétnek minősül-e az ügyvédi letéti számlán elhelyezett összeg.

216. § (1) Az állami kezességvállalás mellett elhelyezett betétek esetén a kártalanítás kifizetését és az államot megillető követelés érvényesítését az OBA – megegyezés szerinti térítés ellenében – az állammal írásban kötött szerződés alapján átvállalhatja. Ha az állami kezesség érvényesítése az OBA-n keresztül történik, a kifizetésre és az államot megillető követelésre a (2)-(4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. (2) Az állami kezesség beváltása és az ebből eredő állami követelés érvényesítése során az állam nevében az államháztartásért felelős miniszter jár el. Ha az OBA észleli, hogy a betétek között van állami kezességvállalás mellett elhelyezett betét, írásban keresi meg az államháztartásért felelős minisztert. (3) Az állami kezességvállalás mellett elhelyezett betétek esetén az államháztartásért felelős miniszter a központi költségvetés terhére a kártalanítás 217. § (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontjától számított negyvenöt munkanapon belül bocsátja a kezesség beváltásához szükséges pénzeszközöket az OBA rendelkezésére. Ezt az összeget az OBA kizárólag a kezesség

215. § (1) Az OBA által biztosított betétek esetében a hitelintézet és a betétes között beszámításnak akkor van helye, ha a betétesnek a hitelintézettel szemben hitellel vagy más ügylettel kapcsolatos lejárt tartozása – 63 –


beváltásból származó fizetési kötelezettség teljesítésére használhatja fel, amely kifizetéseket az államháztartásért felelős miniszter képviselője a hitelintézetnél a helyszínen ellenőrizheti.

kártalanítással érintett hitelintézet a honlapján is közzéteszi. (3) A betétet gyűjtő hitelintézet a névre szóló betét esetén köteles a betétes nevén kívül – a 2. mellékletben felsoroltak közül az OBA előírásai szerint – két további azonosító adatot nyilvántartani, a kártalanításra való jogosultság egyértelmű megállapítása érdekében.

(4) Az állami kezesség beváltása címén kifizetett összegek erejéig a hitelintézettel szembeni követelés a betétesről az államra száll át. A követelés átszállásával az állam a korábbi jogosult helyébe lép.

(4) A kifizetések teljesítése hitelintézetnek adott megbízás, a kártalanítási összeg hitelintézethez a betétes részére történő átutalása, fizetési számláról a Posta Elszámoló Központot működtető intézményen keresztül történő készpénz kifizetés vagy közvetlen kifizetés útján az elhelyezés országának törvényes fizetőeszközében történik. Az ötszáz forintnak megfelelő összegnél kisebb összegű kártalanítás nem fizethető ki.

Az állam a követeléseit a hitelintézet tevékenységi engedélyének a 33. § (1) bekezdés a) pontja szerinti visszavonása alapján indított végelszámolási eljárásban vagy a hitelintézet felszámolási eljárásában jogosult érvényesíteni. A hitelintézet a 33. § (1) bekezdés a) pontjában elrendelt tevékenységi engedély visszavonása alapján indított végelszámolása vagy felszámolása során az állam azon betétek tekintetében is jogosult hitelezőként fellépni, amelyekből származó jogok még nem szálltak át az államra, ha az állam kezességvállalás alapján egyébként fizetni.

218. § A kártalanítással érintett hitelintézet az OBA kezdeményezése esetén az OBA által biztosított betétek alapján járó kártalanítás kifizetésével együtt járó feladatok ellátására az OBA-val megállapodást köt. E feladatok ellátásáért a hitelintézet a működése során hatályban volt legutolsó üzletszabályzata szerinti, vagy a legutolsó üzletszabályzata tartalmilag leginkább hasonló tételének megfelelő térítésre jogosult.

Kifizetés az OBA-ból 217. § (1) Az OBA a betétek befagyása vagy a Felügyeletnek a 33. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja vagy a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény 17/T. § (5) bekezdése alapján hozott határozatának közlése vagy felszámolási eljárás kezdeményezése esetén a bíróság felszámolást elrendelő végzésének közzététele után – a három időpont közül a legkorábbiban – (a továbbiakban: a kártalanítás kezdő időpontja) megkezdi és húsz munkanapon belül befejezi a betétesek részére a kártalanítás kifizetését. Kivételesen indokolt esetben az OBA kérésére a Felügyelet engedélyezheti a kifizetési határidő meghosszabbítását legfeljebb egy alkalommal és legfeljebb tíz munkanappal.

A kifizetett betétkövetelések átszállása 219. § (1) Ha az OBA a betéteseknek kártalanítást fizetett ki, a hitelintézettel szembeni követelés – a kifizetett összeg erejéig – a betétesről az OBA-ra száll át. A követelés átszállásával az OBA a korábbi jogosult helyébe lép. Az OBA a 217. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az átszállt követeléseket jogosult érvényesíteni. (2) Az OBA-ból a kártalanításra jogosult személy részére történt bármilyen kifizetés esetén az érintett hitelintézet az OBA által kifizetett összeget és a kifizetéshez kapcsolódóan az OBA-nál felmerült költségeket köteles az OBA-nak visszafizetni, megfizetni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a hitelintézet OBAban való tagsága

(2) Az OBA legalább két országos napilapban, valamint honlapján közzéteszi a betétesek kártalanításának feltételeit és a lebonyolításával kapcsolatos információkat. Az OBA által közzétett információkat a – 64 –


megszűnt.

felmerülő költség a kifizető hitelintézet díja, az átutalások költsége, a nyomdaköltség, a kommunikációs költség, a számítástechnikai költség és a jogi költség.

(3) Hitelintézet a 33. § (1) bekezdés a) pontjában elrendelt tevékenységi engedély visszavonása alapján indított végelszámolása vagy felszámolása során az OBA azon betétek tekintetében is jogosult hitelezőként fellépni, amelyekből eredő jogok még nem szálltak át az OBA-ra, de amelyekért a 214. § szerint fizetni tartozik, ideértve a kifizetés kapcsán felmerülő költségeket is.

(5) Az OBA csak azzal a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény szerinti szövetkezeti hitelintézettel szemben érvényesíthet követelést, amelynél a betétet elhelyezték

(4) A (2) bekezdés alkalmazásában a kifizetéshez kapcsolódóan az OBA-nál

– 65 –

ABAÚJ TAKARÉK TAKARÉKSZÖVETKEZET ÜZLETSZABÁLYZAT

Recommend Documents