Abaúj-Hegyközi kistérség

Abaúj-Hegyközi kistérség

Abaúj-Hegyközi Többcélú Kistérségi Társulás 3895 Gönc, Kossuth út 71. [email protected] 46/588-254 A terület jelentıs része a Zempléni Tájvédelmi Körzet nyugati részéhez tartozik. Maga a hegység riolit, andezit, dácit és ezek tufái alkotta miocén rétegvulkánok sorozata. Éghajlata hegyvidéki hatásokat mutat, a belsı magasabb területek alig lakottak. A növénytakaró zárt lombos erdı, bükkösökkel, gyertyános-tölgyesekkel, és kocsánytalan tölgyesekkel. Ezekben a mészkerülı tölgyesekben tömeges a fekete áfonya, a tetıkön, meredek északi lejtıkön hársas-kırises törmeléklejtı-erdık hegyi patakok mentén struccpáfrányos égeresek jelennek meg. Terjeszkedıben vannak a telepített fenyvesek. Az összefüggı erdıállományokat hegyi irtásrétek szakítják meg. A szilikátsziklagyepeken juhcsenkesz, szırfő szınyeg feszül a sziklán bırnek. A szegfőgomba ernyıt tart napszúrás ellen a főnek. A mélyebb fekvéső lefolyástalan helyeken láprétek gyapjúsás mezık, tızegpáfrányok jellemzıek. A terület kultúrtörténeti emlékei az ısi obszidián pattintott kıeszközöktıl a vulkánikus csúcsokon álló Árpád-kori várromokig (Regéc, Boldogkıváralja), vagy a gönci

pálos kolostor romjáig, illetve az üveghuták elhagyott mőhelyéig, a 18. 19. században épült barokk és klasszicista kastélyokig terjed. A térség lakossága, s így annak kultúrája roppant kevert, a tatárjárás után betelepülı szlovák erdımővelı népességtıl német bányamunkásokig, olasz szılımővesekig, és a 18. századot követıen tömegesen megjelenı zömmel kereskedelemmel foglalkozó zsidókig. Kiemelkedı kultúrtörténeti emlék a helyi református prédikátorok lelkes bibliafordító tevékenysége, melynek legszebb példája az elsı teljes magyar nyelvő bibliafordítás. Ajánlás: A térség meglátogatását olyan diákoknak és pedagógusoknak ajánljuk elsısorban, akik nem riadnak el az izgalmas, vadregényes tájak megismerésének fizikai fáradtságaitól, akik lelkesednek a romantikus és különleges várakért, kultúrtörténeti emlékekért.

ABAÚJ-HEGYKÖZI KISTÉRSÉG

Régió: Észak-Magyarországi, Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Boldogkıváralja A község megközelíthetı Miskolcról vonattal és közúton, 50 km-re. A Tekeres-patak partján fekvı település a Zempléni hegység nyugati hegyláb felszínén található. A község és a szomszédságában álló vár története a kezdetektıl összefügg.

A vár a tatárjárást követıen IV. Béla ösztönzésére épült, elsı okleveles említésében 1282-ben Castrum Boldua néven szerepel. Az Árpád-ház kihalása után az Amadé család birtoka lett, majd Károly Róbert Csák Máté legyızése után – 1312 – a pártján álló Drugeth családnak adományozta. İk bıvítik az öreg torony mellé a palotaszárnyat és az azt védı hasábos tornyot. Zsigmond király 1388ban elzálogosította, majd késıbb 1427-tıl Brankovics György szerb despota tulajdonába került. Mátyás korában 1456-ban ismét királyi birtokká válik, majd királyi adományként a Szapolyai család tulajdonába kerül. Mohács után gyakran cserél gazdát, attól függıen, hogy Ferdinánd, vagy János uralja a környéket. Rövid 30 év alatt, birtokolja a Tomori család, Martinuzzi Fráter György, a Bebek, majd Serényi család, ebben az idıszakban tevékenykedik Boldogkın a magyar reformáció egyik kiemelkedı alakja, sokak által a „magyar Luthernek” nevezett Dévai Bíró Mátyás. Balassi Bálint is többször megfordul a tájon, itt írta a Borivóknak való címő versét. 1644-ben I. Rákóczi György birtoka lesz. A kuruc idıkben sőrőn váltakozik tulajdonosa, míg I. Lipót király parancsára 1702-ben ezt a várat is felrobbantották, illetve lakatlanná tették. 1753-ban a jezsuitáktól Péchújfalusi Péchy Gábor királyi tanácsos vásárolja meg. İ bár a faluban épített kúriába lakik, ennek ellenére a várat is rendbehozza, felújítja. Ezt követıen 1890-tıl 1945-ig házassági alapon a Zichy család birtokába kerül. Jelenleg a 2002-es felújításokat követıen a várban állandó és alkalmi kiállítások láthatók, melyek közül kiemelkedik a hadtörténeti és ólomkatona kiállítás (a muhi csata korhő terepasztalos ábrázolása) Nyitva tartás: Hétfı: 10.00 - 18.00, Kedd - Vasárnap: 09.00 - 18.00 Kapcsolat: Boldogkıváralja Önkormányzat Postacím: 3885 Boldogkıváralja, Petıfi u. 28. Telefon: +36 46 387 703 E-mail: [email protected]

A várban található a 2007-ben elkészült Castrum Boldua középkori stílusú étterem, mely IV. Béla király korát igyekszik korhően visszaadni. A falakat díszítı fegyverek és címerek a vár történelméhez kapcsolódnak. Itt akár azt is megnézhetjük, hogy


Közigazgatási rangja: község (népesség: 1059 fı)

Étterem nyitva tartása: Hétfõtõl Vasárnapig 9 - tõl 22 óráig Elérhetõségek: www.castrumboldua.hu Asztalfoglalás és információ: Péli Tibor Tel.: 06 70 457 39 22 E-mail: [email protected] Szilágyi Zoltán Tel.: 06 70 604 74 26 E-mail: [email protected]

Péchy-Zichy kastély és ıspark A település további nevezetessége a 6 hektáros park középpontjába elhelyezkedı 1786-ban barokk stílusban épült volt Péchy-Zichy kastély. A megye harmadik legnagyobb kastélyépületének alaprajza U alakú, egy emeltes és alápincézett. A parkot az egykori öreg erdıbıl alakították ki, különleges mikroklímáját a rajta átvezetı Tekres patak és az általa táplált tó alakította ki. Az ıshonos fákon kívül különleges telepített fajokban is gyönyörködhetünk. A régi fák és a gazdag cserjeszint sokszínő madárvilágot tart el. A kastély elızetes egyeztetést követıen látogatható. Cím: Boldogkıváralja, Kossuth Lajos u. 2. Tel.: +36 46 387 722

Tájház A helytörténeti győjtemény mellett bemutatják a Zempléni-hegység természeti értékeit, régi és közelmúltbeli használati eszközöket, például egy komplett kovácsmőhelyt. Nyitva tartás: (áprilistól októberig tart a szezon) Hétfıtıl – vasárnapig, 10:00 - 16:00 A várbelépıjegy bemutatása 50% kedvezményre jogosít! Gondnokok: Gulyás Ivetta:+36 30 335 30 60 Molnár Dánielné: +36 30 579 02 90

Római katolikus templom 1768-ban a Péchyék által épített hagymasisakos barokk stílusban épült templom gazdag berendezése jól mutatja a földesúr bıkezőségét.

Görög katolikus templom 1766-ban épült, a szláv lakosság múltjára utaló értékes ikongyőjteményt láthatunk benne.


hogyan készülnek az ómagyar ízeket idézı ételek. Ezeket komoly kutatómunka alapján kidolgozott receptek szerint készítik, s középkori szokásoknak megfelelı tálalás, öltözködés és egyéb kiszolgálás mellett szolgálnak föl. Az ételek elkészítésénél több olyan alapanyagot használnak, amelyek a mai magyar ételekbıl már kimaradnak. Csoportos foglalás esetén jelentıs árkedvezményeket lehet elérni, külön kérésre középkori fegyver és lovas bemutatót is tartanak. Vacsora után érdemes gyönyörködni a páratlan alkonyati kilátásban és naplementében.

6. 10. évf. anyanyelv és irodalom (szépirodalom, irodalomtörténet), 6. 9. évf. természetismeret, 7. 10. évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), 6. 10. évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek) hon-, és népismeret, néphagyomány, természet-, és környezetvédelem, illetve középkori hadtörténettel foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, táborok résztvevıi számára.

Tekerjes fogadó, turistaszállás és kemping Családias, nyugodt környezet, gazdag és olcsó étkezési kínálat. Iskoláscsoportokat és családokat is szívesen látnak. Kapcsolat: Tel./Fax: +36 46 387-701 Levelezési cím: 3885 Boldogkıváralja, Kossuth u. 41. Web: www.tekerjes-fogado.fw.hu Szállásfoglalás, asztalfoglalás, információ: Németh Gábor Tel.: +36-30-339-85-30 Németh Attila Tel.: +36-30-339-85-30


Boldogkıújfalui kıtenger Boldogkıváraljától 2 km-re a szomszéd falu, Boldogkıújfalu határában nevezetes földtani képzıdményt látogathatunk meg. Az úgynevezett „Kıtenger” 2-3 km hosszú és 2-300 méter széles. Kialakulása több fázisú folyamat eredménye: szakaszos tőzhányó tevékenység, egymásra andezit és andezittufa rétegei (Nagy-Korsós-hegy térsége), majd a keletkezést követı kihőlési folyamat során a lávarétegek megrepedeztek, a repedések mentén gızök és gázok törtek föl, és ezek a külsı erıkkel, víz-fagy-hı erozió hatására kıtuskókká alakultak. A lepusztulási folyamat a jégkorszakban (periglaciális idıszakok) volt a legerıteljesebb. A látványos földrajzi felszíni formakincshez föltétlenül érdemes ellátogatni.

Regéc Boldogkıváraljától gyalog 7 km-re, közúton 13 km-re található a község. 1298-ban említik elıször Regéc nevét, maga a szó szláv eredető, és szarv, földnyelv a jelentése. Az ország északkeleti csücskében a Zempléni-hegység nyugati lábánál található a település. Ennek a vidéknek legjelentısebb és legrégibb építészeti emlékei, a templomok, várak, kolostorok. Írásos emlékek és a részben ma is álló romok alapján tudjuk, hogy a pálos rendnek négy kolostorból álló „kolostor rendszere” volt itt. A település máig megırizte az egy utcás formáját, az erdıtelkes sorfalu jellemzı vonásait. A hagyományos népi építészet emlékei azonban sajnos már csak nagyon kevés helyen és nyomokban láthatóak. Regéc története évszázadokon át összefonódott az uradalom és a hozzá tartozó vár történetével. Napjainkban a falu életében jelentıs szerepet játszik az idegenforgalom, a festıi táj, és természetesen a vár közelsége. A település teljes közigazgatási területe a Zempléni tájvédelmi körzethez tartozik. Az országos "kék-túra" útvonala is áthalad a falun.

A regéci vár Az elsı biztos adat a vár létezésérıl 1307-bıl származik. A várat feltehetıen az Aba nemzetség tagjai emelték a 13. 14. század fordulója körül. Legjelentısebb birtokosa a Rákóczi család volt, itt töltötte II. Rákóczi Ferenc gyermekkorának elsı idıszakát, - itt szerzi meg latin tudásának alapjait, itt ismerkedik hazája történelmével, édesanyjával Zrínyi Ilonával, de a falai között többször megfordult Thököly Imre is. Amikor a váradi pasa elfogta Thökölyt a kurucok a törökök ellen küzdı csapatok soraiba álltak. Ezért 1685. december 5-én a regéci vár kuruc ırsége is kaput nyit a császári katonák elıtt, azzal a feltétellel, hogy a császáriak nem vonulnak be a várba. Sajnos nem így történt Caprara császári generális megszegte az ígéretét, és 1686 ıszén a várat kifosztotta és leromboltattatta. A Rákóczi szabadságharcban így már nem volt hadi jelentısége a regéci várnak. A vár eredetileg a mainál jóval kisebb alapterülető volt. Csupán az északi sziklatömböt foglalta el. Ezt az eredeti kis várat bıvítették ki a 15. század végén, majd a 16. század közepén, illetve a teljes kiépülése a 17. században következett be. Ekkor már a várban különbözı palotaépületek, kápolna, gazdasági építmények, hadászati létesítmények, (bástyák) és egy különleges török falicsempékkel burkolt fejedelmi fogadószoba is volt. Az egykor oly dicsı vár falaiból származó köveket a környékbeli lakosok széthordták házaik építéséhez. 1949-ben a várat államosították, de sokáig pusztulásra volt ítélve, senki nem állította meg az állagromlás folyamatát.


Közigazgatási rangja: község (népesség: 112 fı)

A regéci vár jelenleg látogatható, a múlt felidézésében segítenek a vár területén elhelyezett információs táblák. Nyitva tartás szezonban: IV.01-X.20.: 09-19h. Szezonon kívül bejelentkezéssel. Mőködtetı: Regéc Község Önkormányzata. Címe: 3893 Regéc Fı út 47. Telefon és fax száma: (46) 387-533 [email protected]

Regéci Várhegy tanösvény: Természeti ismeretek bıvítése céljából érdemes végigsétálni a Várhegy tanösvény 1 km-es szakaszán.

Regéci harangok: Érdemes megtekinteni a római katolikus templomot, ami igaz, hogy 1904-ben épült, de a néphagyomány szerint mindkét harangját a várból hozták le. A nagyobbikat Rákóczi harangként emlegetik, mert 1906-ban, - amikor a fejedelem hamvait hazahozták Kassára, leakasztották a toronyból és feldíszítve elzarándokoltak vele a hamvak újratemetéséhez. Ezt a harangot még I. Rákóczi Ferenc megrendelésére készítették 1667-ben, errıl tanúskodik a rajta levı felirat: "FRAN RAKOCZY PRIN TRANSIL IN HONO DEI FIERI CVRAVIT ANNO 1667".A kisebbik harang elıbb, 1628-ban készült, melyet 2003-ban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal védelem alá helyezett. 6. 10. évf. anyanyelv és irodalom (szépirodalom, irodalomtörténet), 6. 9. évf. természetismeret, 7. 10. évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), 6. 10. évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek) hon-, és népismeret, néphagyomány, természet-, és környezetvédelem, illetve középkori hadtörténettel foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, táborok résztvevıi számára.

Veronika Panzió Regéc, Fı út 45. Tel.: 46/709-709; 30-92-50-084 Csoportok is elférnek!


Jelenleg a regéci önkormányzat kulturális és történelmi örökségnek tekinti a várat, ezért évek óta küzd a helyreállításért, folyamatosan voltak ásatások, feltárások, nagyon sokan végeztek társadalmi munkát a helyi lakosok közül, hogy a megkezdett munkafolyamat ne szakadjon meg és az impozáns mőemlék minél nagyobb részét sikerüljön megmenteni, néhány részét esetleg újjáépíteni.

Gönc A Zempléni-hegység nyugati, Hernád-völgyi részén fekszik, Boldogkıváraljától közúton és vasúton 23 km-re. A terület története a 12. századra nyúlik vissza, de már elıtte is határgyepőnek számított. A 12. század közepén a völgyi faluba németek érkeztek, ekkor a határgyepő északabbra szorult. Gönc lakói az 1500-as évek közepéig németül leveleztek, németül intézték ügyes-bajos dolgaikat. Göncöt és környékét III. Endre az Aba nemzetségbéli Amadéknak adja (Amadé hatalmaskodó kiskirály volt, ezért Károly Róbert a kiskirályok ellen vezetett hadjáratainak egyik csatájában megölte, és vára királyi vár lett.) Amadé Nándor a 13. század második felében várat épített Gönc külterületén a jelenleg Nagy-Amadé hegynek nevezett sasbérce nyugati oldalán, melynek ma még romjai láthatók. Az egykori ellipszis alakú sáncgyőrő által körülvett szabálytalan alakú körvárból csak az egykori öregtorony töredékei maradtak meg. (Megközelíthetı a Göncrıl induló piros kereszt turista-jelzésen haladva – szép kirándulás.) 1400-as évek elején Gönc Abaúj vármegyének Kassa után a legnépesebb, legnagyobb mezıvárosa lett, sıt az 1500-as évektıl Göncön vitatják meg Abaúj vármegye ügyes-bajos dolgait. Zsigmond halála után uralkodó Albert özvegye, hogy fia számára a Felvidéket megırizze, Giskra János cseh huszita zsoldosvezérre bízza a területet. Mindaddig, míg Mátyás király meg nem szünteti Giskra uralmát. Ezért maradhatott fenn néhány háztípusnál a huszita jelzı, aminek huszita építészeti jellege azért vitatott. Érdemes még megemlíteni, hogy a Dózsa György vezette parasztháborúban Gönc volt az egyik fontos táborhely, valamint azt is, hogy Göncnek volt egy szomorú idıszaka, amikor 1556-59 között a törökök kirabolják és felégetik a várost. A török oly sokat zaklatta Gönc városát, hogy a vármegye törvényt hozott: „Göncz felé minden mezıvárosban és faluban a nemes és nem nemes lakosság éjjeli ırködéssel és cirkálással tartozik.” A település történelmének fontos állomása, hogy a részben német ajkú város a lutheri reformációhoz csatlakozik és, hogy 1563-ban Károlyi Gáspár lesz Gönc prédikátora, és hozzákezd a teljes Biblia magyar nyelvő fordításához. 1614-ben itt tanult Szepsi Csombor Márton, ı írta az Europica Varietas-t, híres útirajzát 1620-ban. Gönc lakói tevékenyen részt vettek a Rákóczi szabadságharcban is (1703-11). Kitartottak a fejedelem mellett, pedig a császári katonák ezért kifosztották, kirabolták a várost. Hálából 1707-ben a fejedelem Göncöt kiváltságlevéllel hajdúvárossá nyilvánította. Gönc valaha a Tokaj-hegyaljai borvidék nagy forgalmú központja volt, a Lengyelország felé irányuló borkereskedelem gazdaságossá tétele érdekében kezdték el gyártani az eltérı formátumú és őrtartalmú gönci hordót.

Károlyi Gáspár Múzeum és Biblia Kiállítás A Göncön élı templomot és várat építı németek a pálos kolostor lakói és a reformáció tanítását elfogadó polgárok, illetve az itt élı földbirtokosok egy része igényes szellemi életet alakított ki a településen. Így talán nem véletlen, hogy az itt prédikátorkodó Károlyi Gáspár, aki tanulmányait Brassóban, és Wittenbergben végezte - 1587-ben hozzálát terve megvalósításához: a teljes Biblia magyar nyelvre történı lefordításához. Ebben a munkában Károlyi segítıtársai voltak Huszti Imre gönci lelkész, Pelei János gönci tanító, Czeglédi János vizsolyi lelkész és Thúri Mátyás, Szántó prédikátora. A kinyomtatáshoz szükséges pénzt a késıbbi erdélyi fejedelem Rákóczi Zsigmond, Ecsedi Báthori István országbíró,


Közigazgatási rangja: város (népesség: 2314 fı)

A MÚZEUM FENNTARTÓJA: Pro memoria Károlyi Gáspár Alapítvány Címe: 3895 Gönc, Kossuth út 75 3895 GÖNC, Károlyi út 27/c. NYITVA TARTÁS: Vasárnap: 13-17.00 Hétfı: ZÁRVA Kedd - Szombat: 10-17.00 Csoportoknak zárva tartás ideje alatt is az idıpont elızetes egyeztetésével. Tel.: 46/388-650, vagy 46/388-004

Huszita-ház A környéken több helyen megtalálhatóak a megemelt lakószintő, mészhabarcsba rakott kıházak, melyeknek szők ablaknyílásuk van, s a ház alatti pincék hosszan húzódnak. Ezeket a házakat „Huszita”, vagy „cseh-ház”-ként emlegetik, de vitatott, semmivel sem bizonyított, hogy ez huszita építészeti jelleg, nem pedig az erısen lejtıs terep logikus kihasználásából adódik ez az építkezési forma. A kiállítással berendezett ház mőemlék jellegő, a berendezés a 19. század végi parasztpolgári élet tárgyi emlékeit mutatja be. A pincéjében megismerkedhetünk a híres gönci hordó formájával, de gyönyörködhetünk néhány szép a közeli pálos kolostorból származó gótikus ablaktöredékben is. Nyitva tartás: kedd - vasárnap 10.00 - 18.00 (hétfın zárva) Gondnok: Menydörgıs Andrásné Telefon: 70/775-4370

A gönci hordó A gönci hordó alakra és őrtartalomra különbözik a többi hordófajtától. Átmérıben kicsit kisebb, hosszúsága nagyobb, és 136,5 literes. Ennek egyszerő magyarázata van, hogy Gönc a tokaji borkereskedelem egyik központja volt, és az észak felé bort szállító, úgynevezett „musinás” szekerekbe az ilyen alakú hordókat jobban el lehetett helyezni, és így jobban bírták a hegyi utak viszontagságait. A hordók itt helyben készültek, sokan foglalkoztak a kádár mesterséggel. Az itt készült hordó a hegyalján mérceként is szerepelt a tokaji aszú készítésénél, mert egy gönci hordó musthoz, régebben óborhoz annyi puttony aszú szılıt tettek, ahány puttonyos bort szerettek volna készíteni.


Drugeth Bálint zempléni fıispán, és Mágócsy Gáspár földbirtokos, mint pártfogók biztosították. Segítettek a munkában az akkori gönci diákok is, - köztük Szenczi Molnár Albert – mert laponként, gyalogszerrel ık hordták Vizsolyba a fordításokat, ahol Mantskovits Bálint nyomtatta a lefordított oldalakat. Az Ószövetséget eredeti héberrıl, az Újszövetséget pedig görögrıl fordították magyarra. A magyar biblia teljes fordítása 1590-ben fejezıdött be. A múzeum három terembıl áll, melyben megismerkedhetünk a gönci szellemi életbıl is eredı Károlyi Gáspár munkájával, különbözı kivitelő bibliákkal, és az egyházmővészet néhány remek darabjával.

Gönc központjától kb. 10 percnyi járásra a református és a zsidó temetıben nagyon szép múlt századi síremlékeket, sírköveket találunk. Amennyiben hosszabb idıt töltünk Göncön, érdemes felkeresni a református templomot (1782-86-ban épült késı barokk stílusban), melynek kertjében megnézhetjük Károlyi Gáspár szobrát, melyet a bibliafordítás 300. évfordulójára emeltettek a gönci hívek. 6. 10. évf. anyanyelv és irodalom (szépirodalom, irodalomtörténet), 6. 9. évf. természetismeret, 7. 10. évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), 6. 10. évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek) hon-, és népismeret, néphagyomány, illetve vallástörténet témakörökkel foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, táborok résztvevıi számára.

Diákotthon Turistaszálló Összes férıhely: 60 fı Cím: 3895 Gönc, Károlyi Gáspár u. 31/B Email: [email protected] T/F: (46) 588-355


A Pálos kolostorrom Jelenleg a kolostorból már alig látható valami, de a templom falai, melyen jól tanulmányozható a gótikus építészet (csúcsívek, támpillérek) még állnak. A 14. században Nagy Lajos király a boldogságos Szőz Mária tiszteletére emelte a pálos rendi kolostort és templomot. Szép kirándulás keretében Gönctıl három kilométerre a betonút melletti „Potácsház”-tól 800 métert haladva ösvényen, erdészeti úton jutunk el a romokhoz.

Abaúj-Hegyközi kistérség

Recommend Documents