ABAÚJ-HEGYKÖZI KISTÉRSÉG GYEREKESÉLY STRATÉGIA

ABAÚJ-HEGYKÖZI KISTÉRSÉG GYEREKESÉLY STRATÉGIA

2014

Kistérségi Gyerekesély Stratégia, Cselekvési Terv és Forrástérkép

A Kistérségi Gyerekesély Stratégiát, Cselekvési tervet és Forrástérképet a TÁMOP 5.2.3A-12/1-2012-0004 számú a „Boldogabb jövő reményében” a gyerekek és családjaik felzárkózási esélyeinek növelése című projekt megbízásából készítette: -

Voloncs László, projektmenedzser

-

Molitoriszné Menyhért Melinda, szakmai vezető

-

Juhász Tibor, projektasszisztens

Tartalomjegyzék A.

Helyzetelemzés

I.

Bevezető

1.

A kistérségi stratégia „haszna”

2.

A kistérségi stratégia célja, kapcsolódása más kistérségi stratégiákhoz

2.1.

A Gyerekesély stratégiákhoz

kistérségi

7

A „Legyen Jobb a Gyermekeknek! Nemzeti Stratégia 2007-2032 alapelveinek, beavatkozási területeinek és javasolt beavatkozásainak bemutatása (Az Országgyűlés 47/2007.(V.31.) határozata)

8

2.2. 2.3.

A stratégia összeállításához alkalmazott módszerek bemutatása

14

2.4.

A Stratégiai tervezés folyamata

15

A kistérségi gyerekesély stratégia megalkotásának és végrehajtásának szereplői: felelősség, feladatok, hatáskörök, együttműködési lehetőségek

17

3. 4.

A Stratégia társadalmasításának folyamata

20

II.

stratégia

4

célja,

kapcsolódása

más

Helyzetelemzés A kistérség általános jellemzése

22

1.

A kistérség elhelyezkedése és települései, társadalmi-gazdasági mutatói

25

2.

A kistérség népességének jellemzői

33

3.

Oktatás-nevelés, végzettség, képzettség

40

Szegénység,

depriváció,

szegénységi

kockázat,

kisgyermekes

családok

48

4.

helyzete

5.

Egészségi állapot és mutatói

61

6.

Lakókörnyezet, lakáshelyzet

64

7.

Foglalkoztatás

72

8.

Korai képességgondozás, egészségesebb gyerekkor

87

9.

Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások

91

10.

Kistérséggel és a projekttel kapcsolatos vélemények

99

11.

SWOT Analízis; Beavatkozási területek kijelölése

101

1

B.

Kistérségi Gyerekesély Stratégia Prioritások, stratégiai célok

105

Rövid,-közép és hosszú távú célok meghatározása

106

I.

Közösségi gazdálkodás

1.

Stratégiai célok

107

2.

Önfoglalkoztatás

110

3.

Tervezhető szolgáltatások

113

4.

Közösségi gazdálkodás-gazdaságok formái, célja és haszna

117

5.

Követendő jó gyakorlat

119

II.

Korai képességgondozás

1.

Stratégiai célok

123

2.

A Biztos Kezdet program továbbvitele, kiterjesztése

125

3.

Egységes óvoda-bölcsőde szolgáltatás bővítése

129

4.

Alternatív gyermekellátások

130

5.

Prevenció és egészségügyi szűrések

130

III.

Óvodai és iskolai szociális munka

1.

Stratégiai célok

139

2.

Indokoltsága, szükségessége

146

Részterületei:Egyéni tanácsadás és esetkezelés, Szociális munka a csládokkal,

151

3.

Szociális csoportmunka, Közösségi szociális munka 154

4.

Összefoglaló

IV.

Településfejlesztés, térségi infrastruktúra feljesztése

1.

Stratégiai célok

158

2.

Településfejlesztés

160

3.

A projektben megkezdett közösségi munka folytatása

160

2

4.

Humáninfrastruktúra és alapszolgáltatások fejlesztése

161

5.

Szociális és munkaügyi szolgáltatások fejlesztése

161

6.

Egészségügyi ellátás fejlesztése

162

7.

Infrastruktúra

164

8.

Agrárstruktúra és gazdasági szerkezet

167

9.

Szakmai műhelyek,Szakmaközi hálózatok

174

10.

Problémafa

175

C.

Cselekvési terv

I.

Közösségi gazdálkodás

178

II.

Korai képességgondozás

187

III.

Óvodai és iskolai szociális munka

196

IV.

Településfejlesztés, térségi infrastruktúra feljesztése

205

D.

Forrástérkép

214

Forrásjegyzék

238

Mellékletek

240

3

A. HELYZETELEMZÉS I. BEVEZETŐ 1. A kistérségi stratégia „haszna”

A stratégiai gondolkodás szakemberek, politikusok, intézmények, ágazatok és nem utolsó sorban az érintett állampolgárok szoros együttműködését és partnerségét feltételezi, melynek megvalósításához erőforrások szükségesek. A gyerekiroda létrejöttével rendelkezésre álló humánerőforrás lehetne a hajtóereje a stratégiai gondolkodásnak a gyermekek esélyeivel kapcsolatos területen, a közösség szükségleteire a saját- és bevont erőforrásokra történő építkezés egy újfajta gondolkodásmódra épülve az innovatívvitásés kezdeményezőkészségre épülve. A hosszú távra (legalább 10 évre) szóló kistérségi gyerekesély stratégia elkészítésének, ki kell terjednie a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiának a kistérség szinten értelmezhető, a kistérségi szükségleteket előtérbe helyező területeire és prioritásaira. A stratégiának összhangban kell állnia a kistérségi szinten elkészült tervekkel, stratégiákkal (kistérségi egészségterv, közoktatási intézkedési terv, közoktatási esélyegyenlőségi terv, stb.). A stratégiát évente a gyerekesély cselekvési tervvel összhangban felül kell vizsgálni, a projektidőszak lejártát követően is. A stratégia (megvalósítása) alkalmas arra, hogy a kistérség és települései hátrányos és egyre romló helyzetét az érintettek és érdekeltek közös, összehangolt, tervszerű munkával hosszú távon is javítsák, elsősorban a szegény, leszakadt gyermekekre és családjaikra összepontosítva.

A stratégia megvalósítását szolgálja, a legalább 3 évre szóló gyerekesély cselekvési program és forrástérkép elkészítése, valamint ezek elfogadása a Kistérségi Gyerekesély Bizottság és az Abaúj-Hegyközi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa által. A stratégia azonban önmagában életképtelen a cselekvési terv és az azt megvalósítók nélkül. Szükséges emellett egy forrástérkép is, amely tartalmazza a szükséges, felhasználható erőforrásokat, amelyek elengedhetetlenek a stratégia és a cselekvési terv megvalósításához. A projekt további működtetésének és fenntartásának kérdése a kistérségeket érintő, bekövetkezett átalakulások miatt (járási rendszer, az intézményi átalakulások, TKT területi lehatárolásának módosulása), a következő időszak legfontosabb kérdése. Véleményünk szerint a kistérség nem vállalhatja a gyermekek és családjaik anyagi értelemben vett szegénységi arányának csökkentését nem csak az országos, hanem a kistérségi átlaghoz viszonyítva sem. Az elkövetkezendő tíz évben, mivel mind a munkanélküliség kezelésében, mind a munkajövedelmet pótló vagy a létfenntartáshoz hozzájáruló társadalmi jövedelmek elosztására nagyon korlátozott a települések, a kistérség ráhatása, ettől függetlenül néhány eszközzel hozzájárulhat e cél megvalósításához is: a helyi vállalkozások helyzetbe hozása önkormányzati

4

megrendelések esetén, a gyermekes szülők (köz) foglalkoztatásának prioritást adva, a helyi termékek helyi piacra jutásának elősegítése. A stratégia önmagában csak elméleti tennivalók célkitűzések összesített megfogalmazása, ezért rendelni kell hozzá konkrét felelősöket, akik végrehajtják a cselekvési tervet, amely meghatároz fókuszpontokat és a nevesített akciókat jeleníti meg a stratégiai célok megvalósítása érdekében. A felelősök mellett az egyes feladatok elvégzésének határidejét is meg kell határozni. Szükséges ugyanakkor egy forrástérkép elkészítése is, amely tartalmazza a szükséges, felhasználható erőforrásokat a stratégia és cselekvési terv megvalósításához. Mindezek figyelembe vételével, mozgósításával és felhasználásával válik megvalósítható, fenntartható és továbbfejleszthető a kistérségben eddig elért eredmények.

5

2. A kistérségi stratégia célja, kapcsolódása más kistérségi stratégiákhoz

A kistérségi gyerekesély stratégia célja annak elérése, hogy a kistérség a gyermekszegénység elleni küzdelem területén komplex gyermek- és ifjúsági politikát valósítson meg. A stratégia elkészítésekor a kistérségen meglévő alábbi tervdokumentumokat, stratégiákat tekintettük át és főbb idevonatkoztatásait építettük be, használtuk fel a gyerekesély stratégia elkészítésébe: -

A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése – MTA 2014 Kistérségi szociális stratégia – EX-ACT Projekt Tanácsadó Iroda - 2010 (felülvizsgálva:2013) Kistérségi egészségterv – Dr. Párkány Pálma - 2011 Kistérségi tükör - MMSZ 2012 Esettanulmány az Abaúj-Hegyközi kistérségről – EX-ACT Project Tanácsadó Iroda -2013 Kistérségi Esélyegyenlőségi terv - EX-ACT Projekt Tanácsadó Iroda – 2010-2015 A-HTKT – Közoktatási és Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv 2008-2013 Kistérségi Foglalkoztatási stratégia felülvizsgálata – ATÖSZ Encs – 2013 Kistérségi Szociális Stratégia felülvizsgálata – ATÖSZ Encs – 2013

A stratégia elkészítéséhez felhasználjuk mindazokat a módszertani anyagokat, kutatásokat, és más szakmai anyagokat, amelyek az MTA Gyerekszegénység Elleni Programja dolgozott ki, valamint: -

B.-A.-Z. megye köznevelés fejlesztési terve -2013 B.-A.-Z. megye felzárkóztatási stratégiája – 2012 B.-A.-Z. megye szociális Szolgáltatásszervezési koncepciójának felülvizsgálata – 2008

A különböző stratégiákat, koncepciókat elsősorban a helyzetelemzéshez használtuk fel, megadva evvel a kistérségi stratégia beágyazását, a célok és tevékenységek összhangban létét jelen stratégiával, mely nem minden esetben biztosítható, tekintettel arra, hogy a korábban elkészült dokumentumok célrendszere nem feltétlenül esik egybe a gyerekstratégiát megalapozó „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégiával (2007-2032)

6

2.1. A Gyerekesély stratégia célja, kapcsolódása más kistérségi stratégiákhoz

A stratégia (megvalósítása) alkalmas arra, hogy a kistérség és települései hátrányos és egyre romló helyzetét az érintettek és érdekeltek közös, összehangolt, tervszerű munkával hosszú távon is javítsák, elsősorban a szegény, leszakadt gyermekekre és családjaikra összepontosítva. A kistérségi gyerekesély stratégia célrendszerét csak a „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégiából levezetve lehet értelmezni, hiszen az egész program alapdokumentumát a Nemzeti Stratégia jelenti. A Nemzeti Stratégia sajátossága, hogy tudományosan megalapozott tényeken alapuló jogszabály, amely minden szereplő számára hosszú távú feladatokat jelöl ki. A Nemzeti Stratégia egyszerre irányul arra, hogy a gyermekek életfeltételei jobbak legyenek, és hogy a gyermekekkel foglalkozó, nekik szolgáltatásokat nyújtó intézmények javuljanak, korszerűsödjenek. Kistérségi gyerekesély stratégiánk célja továbbá, hogy a Nemzeti Stratégia által meghatározott: -

általános stratégiai alapelveket; a gyerekek fejlesztésével összefüggő speciális alapelveket; átfogó célokat, fejlesztési területeket; és horizontális célokat,

kistérségi szinten értelmezhetővé tegye és magát a stratégiát a kistérségi szinten jelentkező szükségleteknek és azokhoz kapcsolódó prioritásoknak megfelelően dolgozhassa ki az érintettekkel.

Célja továbbá, hogy -

-

arra törekedjék, hogy a kistérségi szinten elkészülő egyéb stratégiákkal való összhangját megteremtse úgy, hogy azokat összhangba hozza a gyerekekre irányuló célokkal, intézkedésekkel komplex fejlesztési irányokat jelöljön ki, ezzel is kifejezze az érintett területek összehangolt mozgását, illetve lehetővé teszi azt, hogy az egyes területeket érintő tervek egymással párhuzamosan, együttműködésben szülessenek meg és egymás hatásait erősítve eredményesebben működjenek, a közös tervezés módszereit alkalmazva a tervezési folyamatba, a stratégiaalkotásba bevonja az érintetteket, közöttük a leghátrányosabb helyzetű családokat is, kiemelten a gyermekeket, fiatalokat és a gyermekes családokat.

Ezen kívül a stratégiatervezésnél külön figyelmet kaptak a gyerekesély pályázat során kimaradt projektelemek, valamint a megvalósítás elemei. A célok és tevékenységek összhangja jelen stratégiával nem minden esetben biztosítható, tekintettel arra, hogy a korábban elkészült dokumentumok célrendszere nem feltétlenül esik egybe a

7

gyerekstratégiát megalapozó Nemzeti Stratégiával. Mindemellett a vonatkoztatási időszakuk is eltérő, lényegesen rövidebb, mint a Nemzeti Stratégiáé, valamint a rendelkezésre álló dokumentumok egy-egy részterületre terjednek ki (pl. szociális alap ellátások, közoktatás), melyek jellegétől függően nem olyan komplexek, mint a jelen stratégia. Ugyanakkor jelentősen megváltozott a kistérség és intézményeinek működését szabályozó jogszabályi környezet, amihez a korábbi dokumentumok még nem alkalmazkodtak, ezért indokolttá válik rendszeres felülvizsgálatuk.

2.2. A „Legyen Jobb a Gyermekeknek! Nemzeti Stratégia 2007-2032 alapelveinek, beavatkozási területeinek és javasolt beavatkozásainak bemutatása (Az Országgyűlés 47/2007.(V.31.) OGY határozata)

A NEMZETI STRATÉGIA INDOKOLTSÁGA 





A gyermekek és családjaik nélkülözésének csökkentése, a gyermekek fejlődési esélyeinek javítása: a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia minden gyermekre kiterjed, de azokra a gyermekekre fókuszál, akiket a nélkülözés a leginkább súlyt, és fejlődésüket jelentősen korlátozza. A törvény minden gyerekre kiterjed, de értelemszerűen azoknak a gyermekeknek kell prioritást kapniuk, akiknek érdekei a legjobban sérülnek, akiknél a nélkülözések legjobban korlátozzák fejlődésüket. A szegénységi ciklus megszakítása: a szegénység nem csak az anyagi javak hiánya, hanem a lehetőségek hiánya, korlátozása is, amely a hátrányos helyzet átörökítését eredményezheti, ezért elengedhetetlen a gyermekek helyzetének javítása érdekében. Ez a gyermekek és a társadalom közös távlati érdeke. A mai, tudáson és versenyen alapuló társadalomban a hátránnyal induló gyermekek szegénysége súlyosabb következményekkel jár, mint korábban. A szegénygyerekkor nem csak az anyagi javak hiányát jelenti, hanem azt is, hogy a gyermekek előtt lezáródnak azok a lehetőségek, amelyek révén jó eséllyel kapcsolódnak be a társadalom nagy rendszereibe, munkába, állampolgári részvételbe, hogy egyáltalán hozzájuthatnak a tisztes megélhetéshez. Ehhez szorosan kapcsolódik a rendszeres pénzkereső foglalkozás, a munka hiánya. A kirekesztődés egyik oka az intézményes iskolai nevelés és általában a képzési hiányosságokhoz kapcsolódik. Ma, az általános iskolát befejezők mintegy negyede-ötöde funkcionális analfabétaként hagyja el az iskolát. Piacképes tudás, a versenybe való sikeres belépéshez szükséges képességek hiányában sorsuk, és az ő gyermekeik sorsa is versenybe való sikeres belépéshez szükséges képességek hiányában sorsuk, és az ő gyermekeik sorsa is megpecsételődött. Az ország gazdasági és társadalmi fejlődése: Magyarország jövőbeni gazdasági, társadalmi és politikai fejlődése azon múlik, hogy a most felnövekvő gyerekek társadalmi hovatartozástól függetlenül felnőttként mennyire lesznek jól képzettek, egészségesek. Ehhez szükség van a gyermekek versenyképes felkészültségének biztosítására és piacképes végzettséghez juttatására, a gyermekek esélyeinek közelítése, piac- és lehetőleg versenyképes felkészültségük, munkához jutásuk általános biztosítása, a ma növekvő társadalmi szakadékok szűkítése szükséges.

8

A KIM Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársága koordinációjában az uniós roma keretrendszer céljaihoz illeszkedő Nemzeti Társadalmi Felzárkózás Stratégia mélyszegénység, gyermekszegénység, romák c. dokumentum előkészítése 2011 elején kezdődött meg. A Felzárkózási Stratégia elkészítésének fő célja az volt, hogy integrálja, kiegészítse, és egységes célrendszerben kezelje a szegénység szempontjából meghatározó speciális problématerületi – a gyermekszegénységet, romaügyet, hátrányos helyzetű térségeket érintő – stratégiákat, és előmozdítsa a szükséges ágazatközi megközelítések hatékonyabb érvényesülését. Az egységes kezelést a szegénység szempontjából érintett fő célcsoportok közti jelentős átfedés indokolja, hiszen a mintegy 750 ezer fősre becsülhető roma népességen belül körülbelül 500-600 ezerre tehető a mélyszegénységben élők száma. A szegénységi küszöb alatt élő kb. 400 ezer gyermek legalább fele roma származású, ráadásul a roma népesség jelentős része az ország leghátrányosabb helyzetű térségeiben koncentrálódik. A Felzárkózási Stratégiában egy olyan átfogó felzárkózás-politikai megközelítés kerül lefektetésre, amely a szakpolitikák összehangolásával és komplex beavatkozásokkal kívánja elősegíteni hazánk társadalmi és területi kohézióját. Ennek megalapozására a Felzárkózási Stratégia részletes helyzetelemzést tartalmaz. A helyzetelemzés a szegénység, a roma népesség helyzete, a gyermekek helyzete, a területi hátrányok, valamint az oktatáshoz és képzéshez, a munkavállaláshoz, az egészségügyi ellátáshoz, a lakhatáshoz és az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés kérdései kapcsán a jelen helyzet bemutatását és a problémákhoz kapcsolódó következtetéseket tartalmazza. A Felzárkózási Stratégia fő beavatkozási területei közül az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy és a lakhatás szintén megjelenik a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiában, valamint a Kormány és az Országos Roma Önkormányzat között létrejött keret-megállapodásban is. A keret-megállapodás a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiához hasonlóan szintén prioritásként kezeli a foglalkoztatás bővítését, a foglalkoztathatóság fejlesztését, az oktatás kiterjesztését, színvonalának emelését, az életkörülmények javítását célzó fejlesztési programok kialakítását a hátrányos helyzetű mélyszegénységben élő roma és nem roma gyermekek, fiatalok, felnőttek célcsoportjának esetében. A „Legyen jobb a Gyermekeknek” Nemzeti Stratégia kidolgozását és elfogadását társadalmi szükséglet generálta. A tervezés során látható volt a szegénység több formája mely akkoriban úgy tűnt, hogy a szegények köre tovább nem bővül, de ma már látjuk, hogy ez nem így van. Az átfogó célok eléréséhez hat fejlesztés/beavatkozási területet jelöl ki, amelyeken változtatni szükséges: 1. beavatkozási terület: Foglalkoztatás, munkaerő-piaci helyzet javítása 2. beavatkozási terület: A gyermekes családok anyagi helyzetének javítását szolgáló ellátások fejlesztése 3. beavatkozási terület: Lakás, lakhatási feltételeinek, minőségének, biztonságának javítása 4. beavatkozási terület:A képességek kibontakozását, a sikeres iskolai pályafutást segítő intézmények és szolgáltatások, szegregáció megszüntetése 5. beavatkozási terület: A gyermekes családokat célzó személyes szolgáltatások és szakellátások fejlesztése

9

6. beavatkozási terület: Egészségesebb gyermekkor biztosítása „A Nemzeti Stratégia egy generáció alatt három átfogó célt kíván elérni. Ezek a következők: -

-

Jelentősen, a jelenleginek töredékére csökkenjen gyermekek és családjainak szegénységének aránya, és ezzel egyidejűleg közeledjenek egymáshoz a gyermekek továbbtanulási esélyei, életkilátásai. Szűnjenek meg a gyermeki kirekesztés, szegregálás és mélyszegénység szélsőséges formái, csökkenjen az életesélyeket romboló devianciák előfordulása. Alapvetően alakuljon át azon intézmények és szolgáltatások működésmódja és szemlélete, amelyek ma hozzájárulnak a szegénység és újratermelődéshez. Ezeknek az intézményeknek és szolgáltatásoknak a másiknál sokkal nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk a gyermekek képességeinek kibontakozásához, ahhoz, hogy felnőttként értelmes tevékenységek révén, teljes jogú polgárként kapcsolódjanak be a társadalom életébe”

10

AZ EGYES BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK SPECIFIKUS CÉLJAI, ÁLTALÁNOS STRATÉGIAI ALAPELVEK, SPECIÁLIS



Foglalkoztatás

-

Radikálisan csökkenjen a gyermeket egyedül nevelő, foglalkoztatott nélküli családok száma és aránya Az atipikus foglalkoztatási formák erőteljes térhódítása megfelelő szintű szociális biztonság garantálása mellett

-

 -

 -

A gyerekes szülők szükségleteihez rugalmasan igazodó, könnyen elérhető napközbeni ellátási szolgáltatások működése A gyermekes családok anyagi helyzetének javítását szolgáló ellátások A családtámogatások szegénységcsökkentő hatásának növelése A gyermekszegénység szélsőséges, végleges formáinak enyhítése és felszámolása A lakás, lakhatás feltételeinek, minőségének, biztonságának javítása Egészséges és biztonságos lakókörnyezet megteremtése Megfelelő közlekedési infrastruktúra a szolgáltatások eléréséhez Az iskolai szünidő idején szükséglet szerinti igénybe vehető gyermekétkeztetés biztosítása

-

Szegregációmentes lakókörnyezet Egészséges ivóvíz és megfelelő közüzemi szolgáltatások általános elérhetősége A szükségleteknek megfelelő, a piac működésével összhangban lévő, igazságos, arányos és fenntartható támogatási rendszer létrehozása és működtetése A lakásvesztés intézményesített megelőzési eszközeinek működése A szükségleteknek megfelelő mennyiségű bérlakás és szociális bérlakás biztosítása



Korai képességfejlesztés és szegregáció-mentes iskola NAPKÖZBENI ELLÁTÁSOK

-

-

a 0-3 éves gyerekeket nevelő családok szükségleteinek megfelelő számú napközbeni ellátási férőhelyet biztosító ellátórendszer kialakítása és működtetése a szülői választási szabadságot lehetővé tevő alternatív napközbeni ellátások körének működtetése 3 éves kortól minden gyermek számára jó minőségű, korszerű pedagógiai eszközöket alkalmazó óvodai férőhely biztosítása a 6-10 éves korosztály számára a szükségletekhez igazodó számú és jó színvonalú iskolán kívüli tanulási, sportolási és szabadidős tevékenységeket biztosító szolgáltatások működtetése a szünidők idején szükséglet szerint igénybe vehető sokszínű programok biztosítása Fontos, hogy a kistérség/járás önkormányzatai egység álláspontot foglaljanak a leginkább rászoruló gyermekek nyári étkeztetésével kapcsolatban, támaszkodva a már kialakított szünidei napközbeni elfoglaltságokra

11

KORAI KÉPESSÉGGONDOZÁS -

-

rendszeres időközönként megvalósuló szűrés a gyerekek egészségi állapotáról, kognitív-, mozgás,- beszéd- és érzelmi fejlődésről a korai és hatékony fejlesztés érdekében a bölcsödébe, óvodába nem járó gyerekek számára képességgondozó és fejlesztő szolgáltatások biztosítása a kisgyermekkori neveléssel foglalkozó szakemberek rutinszerű együttműködése a kisgyermekkori fejlesztésre, nevelésre szakosodott szakemberek együttműködése a korai képességgondozás intézményeiben, valamint a bölcsődékben, illetve az óvodai tevékenységbe való bevonásuk

KÖZOKTATÁS -

-

a hátrányos helyzetű gyerekek óvodai ellátásának biztosítása a sikeres iskolai pályafutása érdekében minden gyerek a képességeinek megfelelő szintű maximális tudással fejezze be alapfokú tanulmányait a kompetenciamérések eredményeiben radikálisan csökkenjen a szülő iskolázottságának, illetve a gyerek lakóhelyének meghatározó szerepe a sajátos igényű gyermekek meghatározó többsége a képességüknek megfelelő szakmai támogatással integrált környezetben folytassa tanulmányait iskolán belüli pedagógiai módszerekkel, iskolán kivüli támogatásokkal, - az iskolai sikeresség elősegítésével – csökkenjen minimálisra a saját osztályában több évvel túlkoros gyerekek száma az iskolai szegregáció minden formájának megszűnése, vagy mérhető visszaszorulása felkészített és tudatos pályaválasztás után radikálisan csökkenjen a középfokú oktatási intézményekben lemorzsolódók száma minden fiatal a képességeit maximálisan érvényesítő, piacképes tudással hagyja el a középiskolát



Gyermekes családokat célzó személyes szolgáltatások és szakellátások fejlesztése

-

szegregációmentes intézmények egyenlő esély a hozzáférésben korszerű tudással rendelkező szakemberek, a hatékonyságot előtérbe helyező, együttműködő szolgáltatások az ellátatlan gyerekek számának csökkentése rugalmasság, a szükségletekre válaszoló szolgáltatások működtetése rutinszerűen működő szakmaközi együttműködés rutinszerű együttműködés a szülőkkel korszerű képzési és továbbképzési rendszerek bővítése hatékony és intenzív családmegtartó szolgáltatások biztosítása korszerű módszerek rutinszerű használata az iskolai konfliktusok, a családon belüli erőszak, a gyerek- és fiatalkori bűnelkövetés hatékony kezeléséhez az igénybevevők elégedettségének rendszeres mérése

-

12



Egészségesebb gyermekkor biztosítása

-

Egészséges életmód megteremtése (táplálkozás, sport, szabadidő) Az egészségügyi szolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés megteremtése az alap és szakellátásban A védőnők továbbképzése, érzékenyítésük fokozása Az ellátatlan gyerekek számának radikális csökkentése, a minden gyermeket elérő szakorvosi ellátórendszer a serdülőkori terhességek korszerű megelőzése A koraszülések előfordulásának és arányának csökkentése

-

A Nemzeti Stratégia meghatároz emellett horizontális célokat is, amelyek minden beavatkozási területre érvényesek. Ezek egy része közvetlenül is hat a mélyszegénységre, másik a szegénység kezelésén túl általában is javítják a gyerekek társadalmi helyzetét, teljes jogú állampolgárrá válásuk feltételeit. A horizontális célok a következők:  -

 -

-



A mélyszegénységre közvetlenül ható célkitűzések: A roma kisebbség helyzetének érzékelhető javítása, beilleszkedésük segítése, szegregáltságuk, kirekesztettségük megszüntetése A fogyatékossággal élő gyerekek és családjuk helyzetének javítása, szükségleteik érzékenyebb figyelembevétele, jobb kielégítése a rossz helyzetű települések, térségek fejlesztési lehetőségeinek feltárása, hátrányainak kirekesztésének csökkentése A gyermekeket is szolgáló közösségi rendszerek („nagy” rendszerek) esélyteremtő munkájának javítása (iskola, egészségügy, pénzbeli ellátások, közösségi terek, stb.) A jogok és a demokratikusabb részvétel révén a szegénységre, illetve minden gyerekre ható célkitűzések: A jogok és a jogi szemlélet erősítése, a gyermekek jogainak javuló érvényesítése A szakmák, intézmények és szektorok, továbbá az állami és önkormányzati szervek, a civil szerveződések, az egyházi és non-profit intézmények javuló együttműködése Az állampolgárok, különösen az érintettek aktívabb részvétele minden őket érintő ügyben A tájékoztatás javítása, az információk sokkal jobb eljuttatása mindenkihez, az informatika lehetőségeinek felhasználása, olyan e-szolgáltatás nyújtásával, amely alkalmas a szegénység enyhítésére A kistérségi gyerekesély program kapcsolódása a Nemzeti Stratégiához, azonosságok és különbségek

A kistérségi gyerekesély stratégia a Nemzeti leképeződése.

Stratégián alapul, annak helyi

Céljai azonosak az országos célokkal, de a megvalósítás léptéke sokkal kisebb. Ez nem csupán mennyiségi kérdés, hanem minőségi is, hiszen a helyi cselekvési terv lehetőségei és módszerei különböznek, mint az országos szereplőké: parlament, kormányzat, minisztériumok, hatóságok. Ezzel szemben a kistérségi, települési,

13

illetve intézményi jogszabályalkotásra.

szinten

nincs

mód

jogszabályalkotásra

nincs

mód

Ilyenek például a szociális és gyermekjóléti ellátásokat és szolgáltatásokat szabályozó jogszabályok, melyek általában a teljesítendő minimumfeltételekre vonatkozó elvárásokat fogalmazzák meg. A finanszírozás is ennek megfelelő, így ezekben a az esetekben a források hiánya is akadályozhatja, hogy az ott élők szükségleteire reflektáló ellátásokat és szolgáltatásokat biztosítanak. Ugyanez a helyzet a közoktatás, ahol az új Nemzeti Alaptanterv jelentősen korlátozza az iskolák szabadon felhasználható időkeretét, hogy azt az iskola arculatára jellemzően töltsék meg tanítási-tanulási tartalmakkal és tevékenységekkel, de azt nem mondja meg, hogy ezt a csökkentett időkeretet hogyan töltsék ki, ez helyi szabad döntés eredménye.

2.3.

A stratégia összeállításához alkalmazott módszerek bemutatása

A.) feladat: A tervezett tevékenységekhez kapcsolódó elvárások tisztázása Módszer: -

a projektvezetésének és gyerekbizottság tagjainak tájékoztatása a Stratégia céljáról, szükségletfelmérésről, az elkészítés folyamatáról a Stratégia készítés ütemtervének kialakítása (tevékenység, felelős, határidő) az ütemterv tevékenységeihez kapcsolódó feladatmegosztás kialakítása a kistérségi prioritások szakterületenkénti meghatározása: korai képességgondozás, napközbeni ellátások, oktatás a gyerekbizottság tájékoztatása a stratégia készítés folyamatáról

B.) feladat: A Szükségletfelmérés, helyzetelemzés elkészítése Módszer: -

-

-

javaslat készítése a kistérség számára a szükségletfelmérés elkészítéséhez, (kérdőívek: általános iskolák, család-segítés és gyermekjólét, jegyzők, munkaügyi központ, óvodák, pedagógiai szakszolgálat, védőnők, valamint interjúk készítése: polgármesterek, civil szervezetek, Roma Nemzetiségű Önkormányzatok, Biztos Kezdet Házak, Közösségi Házak és színterek) a gyerekiroda munkatársai által rendelkezésre bocsátott dokumentumok elemzése (pályázati adatbázis, szakterületi beszámolók, jó gyakorlatok, MMSZ által elkészített Kistérségi tükör, igényfeltárás, az MTA által elkészített: A kistérségben élő gyermekek és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése) A kistérségi gyerekesély program során készült monitoring dokumentáció áttekintése kistérségi helyzetelemzés elkészítése és átadása a Társulási Tanács számára véleményezésre a visszajelzések javaslatok beépítése a helyzetelemzésbe

14

C.) feladat: Stratégia és cselekvési terv megírása (szakértői javaslat) Módszer: -

a stratégia és cselekvési terv tartalmának meghatározása az írásos stratégia, cselekvési terv és forrástérkép elkészítése

D.) feladat: A kistérség megkérdezettek részéről érkezett javaslatok, vélemények beépítése Módszer: -

2.4.

Észrevételek írásos beépítése a Stratégiába a gyermekirodával együttműködésben

A Stratégiai tervezés folyamata

A stratégiai tervezés tulajdonképpen egy eszköz ahhoz, hogy megvalósíthassuk céljainkat, álmainkat, a mi esetünkben a kistérségi kívánatos jövőkép humán oldalát. A Kistérségi Gyerekesély Stratégia a helyi, azaz egyszerre települési és kistérségi szintű célkitűzések és azokra mozgósítások szükségességét tükrözi annak érdekében, hogy a Nemzeti Stratégia alapelvei, beavatkozási területei és prioritásai megfelelhetőek legyenek lokális szinten is, azaz a helyi szükségleteket előtérbe helyezve, kistérségi szinten is értelmezhetőek legyenek, úgy, hogy a helyi viszonyok, amelyben a szegénység újratermelődése fokozottan zajlik, megváltozhassanak. Ugyanakkor a gyermekszegénység elleni küzdelemben is érvényesülhessenek a Nemzeti Stratégia alapelvei. Egy-egy térség, település célja nem lehet más, mint az élhető környezet, a békében együtt élő közösség megtartása. Ez stratégiai gondolkodás nélkül nem valósulhat meg. A stratégiához olyan vezetők kellenek, akik elkötelezettek a célok iránt, és akiknek helyben befolyásuk, tekintélyük van. Elengedhetetlen a mások befolyásolásának képessége, a megfelelő kapcsolat-építés és kommunikáció a közösség minden tagjával, a kialakuló konfliktusok felismerése és kezelésének képessége és a változás menedzselésének képessége, és a team-munkában való együttműködés. A stratégiai tervezésnek mindig a jelen állapotból kell kiindulnia (helyzetfelmérés) és egy ehhez képest kívánatos jövőbeli állapotot (jövőképet) meghatároznia és az ehhez való elérési útját kell kidolgoznia. A jövőkép nem más, mint egy ideális, elképzelt jövőbeni állapot, amelyet közérthető, tömör formában kell közzétenni. Ez a jelenből építkezik, a jelen hiányosságaira, problémáira épül, olyan, ami motivál a cselekvésre, közös értékrend és célok kialakításával segíti a szervezeti problémák megoldását é biztos alapot szolgál a döntéshozatalhoz. A Nemzeti Stratégiát elfogadó OGY Határozat bevezetője tartalmazza ezt a jövőképet a gyermekek szegénységével kapcsolatosan és a jövőkép valamennyi alkotóeleme megtalálható benne az alábbiak szerint:

15

-

-

-

-

… a gyermek különleges védelmet élvez, amelynek érdekében minden eszközzel biztosítani kell a jogát olyan életszínvonalhoz, amely lehetővé teszi kellő testi, szellemi, lelki, erkölcsi és társadalmi fejlődését … a gazdasági fejlődés alapja a fenntartható társadalmi fejlődés, az egészséges, összetartó, békés társadalom, amelynek alapjait a gyermek körében kell megépíteni, a szolidaritás erősítésével … a gyermek esélyeinek növelése és a gyermekszegénység visszaszorítása a társadalom, az állami és önkormányzati szervek, valamint a civil szerveződések közös érdeke, feladata, felelőssége … a gyermekszegénység elleni küzdelem leghatékonyabb módja a gyermekszegénység kialakulásának megelőzése, melynek érdekében a jelenleginél hatékonyabb intézkedésekre van szükség

A statisztikai adatok azt igazolják, hogy Magyarországon 2,2 millió 20 éven aluli eltartott gyermek él, és hogy a gyermekes családok a többieknél szegényebbek. Az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok mindegyike egyformán fontosnak és sürgősnek nevezte a gyermekszegénység visszaszorításának össztársadalmi ügyét. Felismerve, hogy a gyermekszegénység csökkentése érdekében átfogó, minden ágazatra kiterjedő intézkedésre van szükség.

16

3. A kistérségi gyerekesély stratégia megalkotásának és végrehajtásának szereplői: felelősség, feladatok, hatáskörök, együttműködési lehetőségek

A kistérségi gyerekesély stratéga megalkotásának és végrehajtásának szereplői A kistérségi gyerekesély stratégia megvalósításához nélkülözhetetlen egy a stratégia megvalósítását szolgáló, legalább 3 évre szóló gyerekesély cselekvési program és forrástérkép elkészítése, valamint elfogadása az Abaúj-Hegyközi Többcélú Kistérségi Társulás és a Kistérségi Gyerekesély Bizottság által, amely dokumentumokat legkésőbb a projektidőszak 18. hónapjának végéig kell elkészíteni. A forrástérkép bemutatja majd, hogy a cselekvési programot milyen saját, pályázati és egyéb források felhasználásával kívánja a kistérség megvalósítani. A kistérségi gyermekstratégiához kapcsolódóan a pályázati lehetőségek, önkéntesség, adományozás, szponzoráció lehetőségeinek megismerésére, az erőforrások bevonására szolgál. A cselekvési program és forrástérkép célja, hogy tervezhető és fenntartható módon lehessen megvalósítani a Stratégiában megfogalmazott prioritásokat. A stratégia évente a gyerekesély cselekvési tervvel összhangban felülvizsgálásra kerül a projektidőszak lejártát követően is. Tevékenység helyszíne: Kistérségi Gyerekesély Iroda Gönc Kistérségi Gyerekesély Stratégia, Cselekvési terv és forrástérkép elkészítését koordináló munkacsoportok tagjai:      

 

Voloncs László projektmenedzser Juhász Tibor projekt asszisztens Molitoriszné Menyhért Melinda szakmai vezető Weszelovszky Márius KGYB képviselője Kormos István A-H TKT Elnökhelyettese szakterületi koordinátorok (szakemberek képviseletében): Bialkó Tamás, Trombitásné Gastgeber Erika, Kissné Molnár Judit, Szemánné Ortó Ildikó, Vajóczki Andrea(Lénárt Józsefné), Kovács Tünde Hajdúné Török Ilona a térség gyermekjóléti jóléti és családsegítő szolgálat szakmai delegáltja Molnár Gábor képzési osztályvezető a Türr István Képző- és Kutatóintézet Miskolci Igazgatóságának képviselője

Munkacsoportok megbeszéléseinek száma: 10- 10 db (dokumentálás: jelenléti ív, fotódokumentáció, Emlékeztető)

17

Feladatok és felelősök   









   

A munkacsoport megalakulása, feladatának megismerése, munkaterv összeállításához javaslatok Munkaterv összeállításra Felelősök kijelölése:- minden koordinátor a saját szakterülete tekintetében felelős az adatgyűjtésért, feldolgozásért, javaslattételért,a projektmenedzser és a szakmai vezető a kérdőívek, interjúk, adatlapok elkészítéséért (adatszolgáltatók köre: közép-és alapfokú oktatási intézmények, családsegítő és gyermekjólét, civil egyesületek, nemzetiségi önkormányzatok, polgármesterek, Közösségi házak, terek, BK házak vezetői, munkaügyi, jegyzői, jegyzői, óvodai, védőnői, (pedagógiai szakszolgálat) projektmenedzser a dokumentumok KGYB és a Társulási Tanács elé terjesztéséért, a társadalmasításért Helyzetelemzés elkészítése: települési és kistérségi szintű elkészült, vagy készítendő dokumentumok, tervek, stratégiák összegyűjtése, áttekintése, kérdőívek, interjúk elkészítése, érintettek részére megküldése, a beérkezett adatok feldolgozása, értékelése, javaslatok megtárgyalása Szakterületek közötti átfedések, kapcsolódási pontok vizsgálata (összegyűjtött adatok, információk alapján lehetséges kapcsolódási pontok vizsgálata az eredményesebb, hatékonyabb munkavégzés érdekében) Fejlesztési elképzelések, lehetőségek megvizsgálása az érintettek közvetlen bevonásával, a közösségi tervezés módszereit alkalmazva szakemberek segítségével (összegyűjtött adatok, információk alapján lehetséges fejlesztési irányok megvizsgálása, pl: leghátrányosabb helyzetű családok, szolgáltatók, intézmények és fenntartóik) Humán- és pénzügyi források 3 évre történő elérhetőségének megvizsgálása (Feltérképezni a rendelkezésre álló humánerőforrást és 3 évre a program megvalósításához szükséges pénzügyi források elérhetőségét) Gyerekesély stratégia helyzetelemzésének elkészítése a rendelkezésre álló dokumentációk alapján. A helyzetelemzés a KGYB albizottságai, majd a KGYB elé kerül véleményezésre, és elfogadásra. A Stratégia, a Cselekvési Program és forrástérkép kidolgozása megvalósul a megbízott szakértők által. Az elkészült dokumentumok a Kistérségi Gyerekesély Bizottság elé kerülnek véleményezésre, a vélemények beépítésre kerülnek a javaslatba.

A Kistérségi Gyerekesély Stratégia, Cselekvési terv és forrástérkép elkészítését – a pályázatban leírt munkaköri feladatellátásán felül, megbízási szerződés alapján Voloncs László projektmenedzser, Juhász Tibor projekt asszisztens, Molitoriszné Menyhért Melinda szakmai vezető végzi.

18

Ütemezés:   

 

 



2013-2014. április: munkacsoportok ülései 10-10 alkalommal 2014. március-április: A munkacsoportok az általuk összegyűjtött, elkészített dokumentumokat átadják a szakértőknek, akik elkészítik a helyzetelemzést. 2014. május első fele: A Kistérségi Gyerekesély Bizottság albizottságai, majd a KGY is megtárgyalja a helyzetelemzést és azt elfogadja, kijelöli a stratégia főbb prioritási területeit a szakértők számára. 2014. május 16-ig: Az elkészült, elfogadott helyzetelemzés véleményezésre a Magyar Máltai Szeretetszolgálat részére megküldésre kerül. 2014.május vége: A szakértők által elkészített Stratégiát, a Cselekvési terv és forrástérképet a Kistérségi Gyerekesély Bizottság albizottságai és a KGYB is megtárgyalja, javaslatait hozzáteszi. A MMSZ,- mint a kiemelt projekt képviselője – javaslatainak beépítése. 2014. június közepe: A Kistérségi Gyerekesély Bizottság a Stratégiát és a hozzá szervesen kapcsolódó Cselekvési tervet és forrástérképet elfogadja. 2014. június vége: Az Abaúj-Hegyközi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a Kistérségi Gyerekesély Stratégiát, a Cselekvési tervet és forrástérképet elfogadja. 2014. június vége: Mindhárom dokumentum társadalmasítása a Kistérségi Gyerekesély honlapon keresztül (www.abagyep.hu)

19

4. A Stratégia társadalmasításának folyamata 4.1. Az elkészítés során Az Abaúj-Hegyközi Kistérségi Gyermekesély Stratégia akkor lesz ember közeli, minden érintett által elfogadható, élő terv, ha mindenki ismeri és elismeri annak tartalmát, egyet ért céljaival, és törekszik annak tartalmának megvalósítására. A stratégia, noha hozzáértő szakemberek alkották, az érintett közösségek teljes körű felmérésével és bevonásával, nem öncélú tanulmány, hanem inkább végrehajtandó cselekvési terv, ami akkor lehet sikeres, ha a kistérség, a közösség elfogadja törekvéseit, konkrét ajánlásait. Ennek első lépése, hogy minden egyes érintett csoport, személy megismerje a jelen stratégia tartalmát – szükség esetén egyszerűsített formában- és véleményezni tudja azt.

Ehhez

–

véleményünk

szerint

–

a

gyerekesély

honlap

online

felülete

a

legalkalmasabb.

4.2. Az évenkénti felülvizsgálat során Kibővülhet az alábbi formákkal: -

a Kistérség valamennyi településén fórumot szervezni és lebonyolítani, ahol a résztvevők véleményezni tudják a stratégiában foglaltakat (mérési adatok gyűjtése: elégedettségi kérdőív, kifejtős válaszok)

-

A

kistérségben

dolgozó

szakemberek,

döntéshozók

mérlegelik,

elemzik

a

települési fórumok tapasztalatait -

a fórumokat követően esetlegesen szükség lehet a stratégia módosítására, aktualizálására.

-

a

stratégia

bemutatása,

ismertetése

a

kistérségben

dolgozó,

érintett

szakemberekkel (oktatási, szociális, politikai, civilek, önkormányzatok stb.), akik lehetőség szerint véleményezik azt. -

a stratégia „véglegesítése”, majd évenkénti felülvizsgálata a gyerekesély Bizottság és felkért szakemberek áltál.

A stratégia jelen verzióját nem tekintjük véglegesnek, hanem egy változtatható, változó iránymutatásnak a következő 10 év munkájához, döntésihez.

20

Javaslatok A kialakítandó gyerekesély programnak a legrosszabb szociális helyzetben, mélyszegénységben élő gyermekekre kell koncentrálnia, elsősorban az ő igényeikre kell a programoknak választ adniuk, miközben azokból nem zárják ki a többi kistérségben élő gyermeket sem. Ez egyben egy differenciált program kialakítását is jelenti, mely a legmélyebb és legnagyobb populációt érintő problémákkal rendelkező településeken (Vilmány, Vizsoly, Boldogkőújfalu) élők számára komplex beavatkozásokat hoz létre. A kisebb, de szintén jelentős problémákkal küzdő települések esetén részben helyben szükséges bizonyos szolgáltatások megteremtését, részben pedig a nagyobb településeken létrehozott szolgáltatások elérhetőségét kell biztosítani. A gyerekeket célzó programok mellett, szükség van a szülőkre és a helyi közösségek megerősítésére, fejlesztésére irányuló program elemek biztosítására. Továbbá a kistérségi szinten szükséges az ellátórendszer ágazatainak az együttműködését hatékonyabban összehangolni és bizonyos szolgáltatások kapacitását növelni. Az újonnan kialakított programoknak részben a helyi kapacitásokra kell épülniük és biztosítaniuk kell a már jól működő szervezetek (állami/önkormányzati, civil, egyházi) tevékenységeivel való szoros együttműködést. A programnak összességében a mélyszegénységben élő gyerekek életkörülményeinek és jövőbeni esélyeinek javítását kell célozniuk, azokat a tudásokat és képességeket kell megerősíteniük, melyek segítik, hogy jobb munkaerőpiaci potenciállal rendelkezzenek és melyek segítenek felnyitni a társadalmi, munkaerőpiaci, lakhatási mobilitási utakat.

21

II. HELYZETELEMZÉS

A kistérség általános jellemzése

A kistérség egyike az ország egyik leghátrányosabb területeinek, ahol a gazdasági lemaradás és az azzal párhuzamos demográfia folyamatok hosszú évtizedekre nyúlnak vissza: a kistérség népessége 1950-hez képest 43 %-kal csökkent, mégpedig úgy, hogy közben a leghátrányosabb helyzetű (alacsony iskolai végzettség, tipikus sok gyerekes) cigány nemzetiségű népesség aránya 23 %-ra növekedett, a 18 év alatti gyerekek között pedig 56 %-ra. A rendszerváltás óta az Abaúj-Hegyközi kistérség népessége 12%-kal csökkent, 17 229 főről (állandó népesség, 1990) 15167 főre (állandó népessége, 2010). A kistérséget alkotó 24 települést, funkciójuk és térségen belüli helyzetük alapján négy típusba soroltuk: városok (népesség 36 %-a), határmenti települések (16 %), üdülőövezetben lévő települések (19 %) és gettósodó települések (29%). Számos demográfiai, gazdasági és társadalmi jellemzők szerint ezek a típusok eltérnek egymástól, fejlesztési szükségleteik és lehetőségeik is mások. A kistérség demográfiai helyzete két egymással ellentétes folyamat eredőjeként alakul. Felgyorsul egy elöregedési trend, amelynek a legfontosabb eleme a fiatalok elköltözése, és ebből adódóan a gyerekszám csökkenése, aminek a következtében az idősebb lakosság száma gyorsan növekszik. Ezzel párhuzamosan a cigány nemzetiségű lakosság aránya növekszik, részben a magasabb termékenysége, részben pedig a beköltözések miatt. Az elöregedés folyamata jól tetten érhető az üdülőterületeken és a határmenti településeken, míg a gettósodó településeken és a városokban (ahol a cigány nemzetiségű lakosság aránya magas) ez a folyamat lassabb. A kistérség nem képez természetes gazdasági, társadalmi egységet, a két város nem tudja betölteni a kistérség központi funkcióit, a térségen kívüli városok komoly vonzást gyakorolnak az itt lévő településekre. (Szerencs, Encs, Miskolc, Kassa). Ez a tény csökkenti a kistérségi programozás előnyeit, mivel ezekre a fontos kapcsolódásokra nem helyez hangsúlyt. Kétségtelen, hogy a kistérség gazdasági lemaradása a rendszerváltás után növekszik, a foglalkoztatottság szintje jóval az országos átlag alá kerül. 2001-ben a térségben 29,2 % volt az aktivitási ráta (foglalkoztatottak és a munkanélküliek aránya a munkaképes korú népességen belül), míg az országos átlag 40,3 % volt. Az Abaúj-Hegyköz ma az ország egyik legrosszabb helyzetű térsége. A 174 kistérség között HDI (Emberi Fejlődés Index) értéke alapján 2008-ban a 172. helyet foglalta el, a Bélapátfalvai és a Bodrogközi kistérség előtt. De ebben a térségbe van az a község is (Vilmány), amely vásárlóerőképesség alapján az ország legszegényebb települése. A településen élők jövedelemtermelő képességét közvetve jól jelzi, hogy az egy főre jutó gépjárműadó bevétel az országos átlagtól 40 %-kal marad el átlagosan a kistérségben, a kistérség legrosszabb településein pedig 73 %-kal. A kistérség jövőjét az határozza meg, hogy a helyi társadalom képes lesz-e a mai gazdasági és társadalmi feltételekhez alkalmazkodni, a jelenlegi negatív trendeket megállítani, megfordítani. A térségben nem a népességszám csökkenés a legnagyobb

22

probléma, hanem a foglalkoztatottak számának csökkenése és ezzel párhuzamosan az életszínvonal esése okozza a legtöbb feszültséget. Ez a visszaesési folyamat összefügg a családok 25-35 %-át elérő mélyszegénységgel, és az ehhez kapcsolódó, segélyezésre és az informális gazdaságra épülő túlélési stratégiával. A szociális támogatásokat maximalizáló, alkalmi munkajövedelemmel kiegészített, a családi szolidaritásra támaszkodó stratégia csapdahelyzetet teremtett, mert a rövid távú javulásra való törekvés csökkentette a családok kitörési lehetőségeit. Ugyanakkor a térségben nemcsak a mélyszegénységben élő roma családok helyzete kilátástalan, hanem a többségi társadalomhoz tartozó alsó-közép rétegekbe tartozó családoké is, mert a gazdasági visszaesés az ő lehetőségeiket is beszűkítette, így e családok tipikus stratégiája, hogy az iskolarendszerben végzettséget szerzett fiatalokat arra ösztönzi, hogy a több lehetőséget nyújtó, fejlődő térségekbe költözzenek. A térség felzárkóztatási lehetőségeit tovább csökkeneti a roma és nem-roma csoportok közötti konfliktusok növekedése, amely szükségszerű következménye a térség egészét érintő gazdasági visszaesésnek. A térség lakossága három nagy csoportba sorolható: foglalkoztatottak (ahol a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat), (bejelentett és nem-bejelentett) munkanélküliek, és a nyugdíjasok. A kistérség gazdasága alapvetően a régió (beleértve a vonzáskörzeten belüli szlovák területeket is) gazdasági fejlődésétől függ, és nagy valószínűséggel további népességcsökkenésre számíthat. Sőt, mivel a foglalkoztatás belátható időn belüli növekedése a térségben valószínűtlen, kifejezetten fejlesztési programokkal kell növelni az itt élő családok képességét a fejlettebb területek munkaerőpiacához való csatlakozásra. Erre az ingázási távolságon belüli szlovák iparfejlesztések is lehetőséget nyújtanak. A térségben elsősorban a turizmusnak és az intenzívebb mezőgazdaság fejlesztésnek (és az ehhez kapcsolódó iparnak) vannak lehetőségei, de ezeken a területeken sem lehet előbbre jutni komolyabb befektetések és szemléletváltás (hatékonyság előtérbe helyezése) nélkül. Azonban a szegénység növekedése is korlátot állít a gazdaság fejlődésének, pl. a turizmusnak. A tipikusan önkormányzatok által működtetet szociális, oktatási és egészségügyi intézményrendszer részben a területi adottságok miatt (alacsony népsűrűség, aprófalvas szerkezet, periférikus elhelyezkedés), nem kis részben a finanszírozási rendszer társadalmi problémákra való érzéketlensége miatt nem képes a leszakadás folyamatát megállítani. A kapacitások és a források hiánya miatt a leszakadás és a társadalmi polarizáció növekszik a térségben, hiszen az intézmények nem tudnak tartósan felzárkóztatási programokat működtetni, a kliensek pedig a közvetlen előnyökön kívül (támogatás, stb.) nem látják a programokban való részvétel hasznát, hiszen azok hosszabb távon nem teremtenek számukra munka lehetőséget. A kistérség ellátórendszere nem képes a társadalmi problémákat enyhíteni, nem képes kezelni a gettósodó települések, szegregált településrészek mélyszegénységében élő családjainak koncentráltan jelentkező problémáit. Alapvető problémaként mutatkozik, hogy a mai ellátórendszer finanszírozása, működési mechanizmusai nem egy ilyen alacsony népsűrűségű, elaprózott településszerkezetű területre lettek kialakítva. Az ellátórendszer hatékonysági és finanszírozási gondokkal küzd, miközben az túlterhelt, kapacitásai elégtelenek. Történtek lépések az alapellátások átszervezésére a hatékonyság növelése érdekében, így pl. a családsegítői és gyerekjóléti szolgáltatás, házi segítség nyújtás kistérségi szintű megszervezésére, mely továbbra is lehetővé teszi azt, hogy a szolgáltatások minden településen elérhetők legyenek. Ugyanakkor a súlyosabb helyzetekben nem áll rendelkezésére megfelelő eszköz arra, hogy valódi segítséget nyújtson a rászorultaknak. A kistérségi szintű szolgáltatásszervezés másik jó példája a

23

tanügyigazgatás. Az oktatás módszertanában, nevelési gyakorlatában alkalmazkodik a hátrányos helyzetű gyerekösszetétel igényeihez, azonban ebben az esetben is hiányoznak, vagy nem elégségesek azok a támogató szolgáltatások (fejlesztések, pszichológus, szabadidős programok), melyek hatékonyabbá tennék a gyerekek nevelését. Az egészségügyi szolgáltatások hiányosan elérhetők a kistérségben élők számára, a gönci új járóbeteg- szakellátás ugyan javított valamelyest a helyzeten. A rendszeres szűrések, megelőző programok nagyrészt hiányoznak, vagy elégtelenek. Jelentős hiányok mutatkoznak a pszichológusi, fejlesztő pedagógusi, logopédusi kapacitások terén, ami megakadályozza azt, hogy a gyerekek megfelelő fejlődése érdekében már a kora gyermekkortól megtörténhessenek a szükséges beavatkozások, és a későbbi tanulási és magatartás zavarokat, családi konfliktusokat hatékonyan lehessen kezelni. Az összetartó és működő helyi közösségek kialakítása, már a legtöbb településen, mint igény megjelent, vannak szervezetek, melyek tevékenységeikkel ezt a célt szolgálják, ugyanakkor ezek a programok még volumenükben elégtelenek. Mindenesetre vannak olyan helybeli kapacitások, melyekre a program tervezésekor megvalósításakor támaszkodni lehet, és további erőssége a kistérségnek, hogy a jelenlegi ellátórendszerben dolgozók jelentős része a kistérségben, az adott településeken helyben lakik és elkötelezettek a gyermekeket célzó programok iránt. Az eddigi beavatkozások, uniós támogatású programok nem tudták a kistérség alapvető társadalmi és gazdasági trendjeit megváltoztatni. A közösségi szféra programjai elsősorban beruházási jellegűek voltak ( kivétel a GYEP program, TESZE program ) , a meglévő intézményrendszer felújításra, bővítésére fordítottak tekintélyes nagyságú forrást. Ezzel olyan túlberuházások jöttek létre, melyeknek a működtetése és fenntartása hosszabb távon kérdéses, illetve a létrehozott háttér infrastruktúrák egy részére már most a kapacitások alul kihasználtsága jellemző.

24

1. A kistérség elhelyezkedése és települései, társadalmi-gazdasági mutatói

Az Abaúj-Hegyközi kistérség az Észak-Magyarországi régióban, Borsod-AbaújZemplén megye északi, Szlovákiával határos részén fekszik, és az ország 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségeinek egyike. A kistérség az egyik legalacsonyabb népsűrűségű területe Magyarországnak, a kistérség 440 km 2 –én 15 200 ezer ember él, népsűrűsége 36 fő/ km2, ami jóval alacsonyabb, mint a Borsod megyei átlag. A térség megközelíthető a Miskolcot és Kassát összekötő 3-as főúton, illetve vasúton is. A térség két városi rangú települése, a 3515 fős Abaújszántó (2004-től) és a 2491 fős Gönc (2001-től) nem rendelkezik jelentős városi funkciókkal, és a kistérség két (északi és déli) szélén helyezkedik el. A kistérségnek nincs természetes központja, a 3-as főút mentén elhelyezkedő Encs az egyik vonzásközpont, de a távolabb elhelyezkedő Szikszó és a megyeszékhely Miskolc is fontos szerepet játszik a térségben. A vasút a Miskolc és Hidasnémeti közötti 62 km-t, minden települést érintve 86 perc alatt teszi meg. A kistérség településeit Szerenccsel és Tokaj-hegyaljával összekötő vasút fontos szerepet játszott a térségben. Ma az Abaújszántó és Hidasnémeti között közlekedő, a Hernád folyó menti településeket összekötő vasút 30 km-es távolságot 48-70 perc alatt tesz meg. A Volán buszjáratok kapcsolják össze a kistérség keleti részén elhelyezkedő településeket, de az egymástól elkülönülő települések között a közlekedési átjárás nehézkes, esetenként nem megoldott. Az egymástól való elszakítottság a funkcionális kapcsolatok, és a települések közötti együttműködések területén is érezhető. Különösen a zsáktelepülések (Baskó, Hejce, Arka, Mogyoróska) és a fő közlekedési vonalaktól kieső települések (Fony, Regéc, Kéked, Pányok, Abaújvár) közlekedése okoz nehézséget. A térség alacsony népsűrűsége miatt a tömegközlekedés nagyon költséges, a településeknek külön alkukat kell kötniük a közlekedési vállalatokkal a járatok fenntartása érdekében.

25

26

A kistérségben élők túlnyomó többsége „közlekedési szegény” – azaz ahhoz, hogy rendszeresen elérhesse a munkaerőpiac szempontjából jelentősebb településeket jövedelmének jóval több, mint 10 %-át kellene közlekedésre fordítania. A kistérség 2004-ben jött létre, 24 településsel. Jellemzőek az aprófalvak, 14 település állandó népessége kevesebb, mint 500 fő, 5 település rendelkezik 500 és 1000 fő közötti népességgel, és csak 5 településnek van 1000 fő feletti népessége, és a legnagyobb település, Abaújszántó is csak 3185 fővel rendelkezik. A teljes népesség 15 067 fő 2010-ben.

A kistérség területi szerkezetét az északon és délen elhelyezkedő, funkciójuk miatt egymással szükségképpen versengő városok, a Szlovák határ közelsége és Zempléni hegységhez közeli üdülő funkciók befolyásolják, ami részben magyarázza a települések kistérségen belüli különbségeit.

27

A határ menti települések fejlődési lehetőségei korlátozottak voltak az EU csatlakozásig, ekkor azonban elhárultak az intézményes korlátai a gazdaságilag jobb helyzetben lévő kelet-szlovákiai térség (főleg Sena és Kassa) és kistérség közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztésének. Ez azonban csak egy lehetőség, ami jelentős infrastrukturális beruházásokat és munkaerő képzettségi szintjének javulását (beleértve a nyelvi problémákat), munkavállalási törekvéseinek megváltozását feltételezi. A szlovákok Tornyosnémetiben és Abaújváron is felvásároltak lakásokat, ami jelzi a határmeneti térség intenzívebb kapcsolataiban rejlő lehetőségeket.

28

A térség fejlődésének másik lehetséges iránya a turizmus, ami elsősorban a Zempléni hegység lábánál elhelyezkedő kisebb települések számára jelenthet kitörési lehetőséget. A kistérség számára fontos társadalmi problémát jelenet, a többnyire elszegényedett, alacsonyan képzett, munkalehetőségektől elesett cigánylakosság integrálása, és a munkaerőpiacra való visszavezetése.

A kistérség településeit funkciójuk és területi elhelyezkedésük alapján négy típusba soroltuk: 1. Városok: Gönc, a kistérség központja és Abaújszántó (a népesség 36%-a él ezeken a településeken) 2. Határ menti települések (Abaújvár, Hidasnémeti, Kéked, Pányok, Tornyosnémeti, Zsujta), ahol a kistérség népességének 16 %-a lakik, 3. Üdülő települések, amelyek a Zempléni hegység nyugati lábánál helyezkednek el (Arka, Baskó, Boldogkőváralja, Fony, Hejce, Mogyoróska, Regéc, Sima, Telkibánya), ahol a lakosság 19%-a él. 4. Gettósodó települések, amelyek a Hernád folyóhoz közel, a két város közötti térségben helyezkednek el (Boldogkőújfalu, Göncruszka, Hernádcéce, Hernádszurdok, Korlát, Vilmány, Vizsoly), ahol a népesség 29 %-a él. A kistérségben a lakosság körülbelül negyede cigány nemzetiségű, de népességen belüli, és különösen a 18 év alatti gyerekek közötti arányuk településenként (és településtípusonként) nagyon különböző. A gettósodó településeken a lakosság fele, a 18 év alatti gyerekek háromnegyede cigány nemzetiségű. A 2001. évi népszámlálás lényegesen alábecsülte a cigány nemzetiségű lakosok arányát (9 %), de a település típusonkénti eltérések hasonlóak voltak, kivéve a városokét, ahol az akkori népszámlálás adatai szerint 4 % volt a cigány lakosság aránya. Az üdülő övezetben és a határ menti településeken átlagnál alacsonyabb (de az országos átlagnál jóval magasabb) a cigány nemzetiségiek aránya.

29

A kistérség gazdasági helyzetének és népességmegtartó erejének romlása hosszabb történeti időszakra vezethető vissza, közel sem az utolsó néhány évtized eredménye. Ebben a folyamatban számos tényező szerepet játszott: a torz mezőgazdasági birtokszerkezet (modernizáció elmarad, majorsági gazdálkodás nem alakul ki), az I. világháború utáni határrendezés (Trianon, a felvidéki piac elvesztése) a szocialista időszak ipar- és település politikája, a rendszerváltás utáni gazdasági válság, és a térség (beleértve a borsod megyei gazdasági területeket) gazdasági stagnálása. A roma népesség térségi megjelenésében törvényszerűség nem figyelhető meg. Minden mikro-körzetben egyaránt található magas cigány népesség-arányt mutató, de roma népesség nélküli település is. (Fekete, 2005., 58. o.) Kétségtelen, hogy a kistérség gazdasági lemaradása a rendszerváltás utáni időszakban növekszik, a foglalkoztatottság szintje jóval az országos átlag alá kerül. 2001-ben a térségben 29,2 % volt az aktivitási ráta (foglalkoztatottak és a munkanélküliek aránya a munkaképes korú népességen belül), míg az országos átlag 40,3 % volt. Az Abaúj-Hegyközi kistérség ma az ország egyik legrosszabb helyzetű térsége. A 174 kistérség között a HDI (Emberi Fejlődés Index) értéke alapján 2008-ban a 172. helyet foglalta el, a Bélapátfalvai és a Bodrogközi kistérség előtt. De ebben a térségben van az a község is (Vilmány), amely vásárló-erőképesség alapján az ország legszegényebb települése. Ennek a hosszabb időszakot felölelő visszaesésnek oka és egyben következménye az a két domináns lakossági (családi) túlélési stratégia, amely az elmúlt évtizedek eredményeképpen kialakult. A magasabb státuszú (iskolai végzettség és munka-erőpiaci pozíció alapján) családok gyerekei, akik tipikusan szintén magasabb képzettségűek voltak elvándoroltak, az idősebb generáció pedig a térségben igyekezett megtartani pozícióját, az önkormányzati szektorban, mezőgazdasági és turisztikai (kényszer) vállalkozásokban, és a sorvadó gazdasági vállalkozásokban. Az alacsonyabb státuszú (alacsony képzettséggel és rosszabb gazdasági háttérrel rendelkező) családok térségen belüli túlélési stratégiája az informális gazdaságbeli jövedelmekre, segélyekre, és a családon belüli szolidaritásra épült. Ez egyúttal egy csapdahelyzetet is teremtett az utóbbi stratégiát követő családok számára, mivel a térség gazdasági lehetőségei (mind az önkormányzati, mind pedig a piaci) szűkültek, és ennek következtében a családok egyre inkább belesüllyednek a mélyszegénységbe. A családon belüli egymásra szorultság csak erősíti az egyéni kitörési esélyeket fékező normákat. E két domináns stratégia következménye, hogy a népesség részben elöregszik, de az alacsonyabb státuszú családok körében a nagyobb termékenység és magasabb gyerekszám miatt a lakosság egyre szegényebb és egyre alacsonyabb a képzettségi színvonala. Ezekhez a folyamatokhoz súlyos társadalmi konfliktusok is kapcsolódnak, amelyek etnikai színezetet is kapnak, részben azért mert a cigány lakosság többségét ez utóbbi stratégia jellemzi, részben pedig azért mert a térségben élő nem cigány lakosság helyzete is romlik, és úgy érzik, hogy az állami jóléti rendszerből ők kimaradnak.

30

Még marginálisak azok a stratégiák, amelyek révén a családok ki tudnak törni ebből a csapdából, többnyire alapítványok, non-profit szervezetek segítségével (vállalkozó romák, hatékony gazdaság, korszerű turisztika létesítmény, jól képzett munkavállalók, stb.). A fejlesztési programok feladata, hogy ezeknek a kitörési stratégiáknak teret adjon. A jóléti rendszer (szociális, egészségügyi, oktatási rendszer stb.) ellentmondásai tovább erősítik e háztartási túlélési stratégiákra épülő folyamatokat (elszegényedés, elvándorlás, stb.). A kistérségi tükör feladata, hogy rámutasson ezekre az ellentmondásokra, és egyben kijelölje a lehetséges programok irányait. Az elhibázott beavatkozás jó példája az a lakáspolitika, amelyik lakástöbblettel (13 %-os üres, nem lakott lakásaránnyal) rendelkező térségekben támogatta az ellenőrizhetetlen minőségű, új lakásépítést. A szocpol-os lakás beleillett abba a túlélési stratégiába, amelyik rövid távú előnyöket maximalizálta, és mivel a a családok szegregált területen építkeztek „szocpol”-lal, a többségi társadalom sem gördített eléjük akadályokat. A szegénységi csapda (és a társadalmi beavatkozás késlekedésének és ellentmondásosságának) egyik következménye a szolgáltatási hátralékok kialakulása, aminek következtében a családok jelentős része elveszíti a szolgáltatáshoz való hozzáférést (elektromos energia, vízszolgáltatás). A rendszerváltás utáni kormányok nem voltak képesek arra, hogy ezeket a leszakadási folyamatokat megállítsák vagy hatékonyan kezeljék. 2004 után elindultak felzárkózási programok, amelyek komoly forrásokat csoportosítottak át az LHH-ás térségekbe (Kullmann és társai, 2011), de nem abban a nagyságrendben, és nem olyan programok keretében, hogy ezeknek a térségeknek a leszakadását megállíthatták volna. Az eddigi programok tapasztalatai azt mutatják, hogy túlságosan nagy hangsúly helyeződött a fizikai infrastruktúra fejlesztésére, aminek a fenntartásához és kihasználásához nincsenek meg a gazdasági források. Nem ritka az olyan beruházás, ami műszakilag magas színvonalú, de az üzemeltetés alacsony intenzitású, és ezért nagyon drága és fenntarthatatlan. Valójában nem készült olyan stratégia, amelyik a beruházások hatékonyságát javította volna. A szakértők által készített stratégiai anyagok sokszor illuzórikus jövőképben gondolkodnak, és ezek eleve korlátozzák a programok hatékonyságát. További probléma a kooperáció hiánya a települések között, és a kistérségi gondolkodás hiánya. Ez azonban általában jellemezi a hazai területfejlesztést: „Javítani kell a program kommunikációját. Nem egyszerűen propagandáját, hanem községenkénti megtárgyalását. A jelenlévők több olyan, a 33 kistérségben található községet soroltak fel, ahol a helyiek a programról nem is tudtak. (Rátkai Melinda, Mikula Lajos) Igen sok múlik azon, hogy a kistérségben megtalálják a helyi karizmatikus egyszemélyi vezetőt. A programok helyi beágyazottsága és elfogadottsága a programok sikerének egyik fontos feltétele. Ezt sajnos alábecsüljük. (Csikai Miklós, Forrás: LHH33 programok értékelés www.parbeszedavidekert.hu) Az LHH programok értékelésének egyik főkonklúziója az, hogy a jelentős hiányosság a helyi kapacitások hiánya: nincsen meg a szakmai háttér sem a programok készítéséhez, sem azok hatékony működtetéséhez.

31

Ugyanakkor, a helyzetelemzés tapasztalatai azt mutatták, hogy ez az AbaújHegyközi kistérségre csak korlátozottan igaz. Az oktatásban, szociális szektorban, közösségfejlesztésben vannak olyan helyi kezdeményezések, már működő kistérségi programok, amelyekre a jelen gyerekesély program tervezésekor már építeni lehet.

32

2. A kistérség népességének jellemzői

A kistérség állandó népessége 2010-ben 15 167 fő volt, míg évközi népessége ennél mintegy ezer fővel kevesebb volt. A kistérséget alkotó 24 település közül Abaújszántó és Gönc rendelkezik városi ranggal, lakosságuk 3 185, illetve 2 212 fő volt 2010-ben. A térség 14 települése 500 főnél kisebb lélekszámú. A városokkal együtt összesen 5 település állandó népessége haladta meg az ezer főt 2010-ben (Abaújszántó, Gönc, Boldogkőváralja, Hidasnémeti és Vilmány). A nagyobb lakosságú települések jórészt az kistérséget észak-dél irányban összekötő vasútvonal és közút mentén helyezkednek el, míg a kisebb települések inkább keleti, észak-keleti irányban, a Zempléni hegységhez közelebb fekszenek. A kistérség népessége 1950 és 1960 között elhanyagolható mértékben nőtt, majd 1960-tól nagymértékben csökkent. 2010-ben a népesség az 1950-ben jelenlévő népesség számának csupán 57%-át éri el. Országos szinten az 1950-es évekhez képest 2010-ben 9%-kal nagyobb a népességszám, és 1950-től az 1980-as évekig növekszik a népesség, ezzel szemben az Abaúj-Hegyközi kistérségben a csökkenés folyamatos és jelentős mértékű. 1990 és 2010 között a népességcsökkenés átmenetileg megállt, ami a rendszerváltást követő gazdasági válság következtében a környező városokból történő visszaköltözések magas számának következménye.

Népesség változása a kistérségben és Magyarországon (1950=100) A népességszám csökkenése eltérő mértékben érintette a kistérség településeit. A gettósodó települések és a városok népessége fogyott a legkevésbé, de ezekben a településtípusokban is 7, illetve 10 %-kal csökkent az ott élők száma. A határmenti településeken azonban a népességcsökkenés több mint 20 %-os volt. A rendszerváltás óta az Abaúj-Hegyközi kistérség népessége 12%-kal csökkent, 17 229 főről (állandó népesség, 1990) 15167 főre (állandó népessége, 2010)

33

Az Abaúj-hegyközi kistérség állandó népessége 1990-2010

A népességszám csökkenése eltérő mértékben érintette a kistérség településeit. A gettósodó települések és a városok népessége fogyott a legkevésbé, de ezekben a településtípusokban is 7, illetve 10 %-kal csökkent az ott élők száma. A határmenti településeken azonban a népességcsökkenés több mint 20 %-os volt.

A 2010-es állandó népesség az 1990-es népesség százalékában, településtípusonként.

A népesség számának alakulását alapvetően két tényező, a vándorlási különbözet és a természetes szaporodás, illetve fogyás határozza meg. A statisztikai adatok megerősítik azt a következtetést, hogy az elvándorlás folyamata egy hosszabb távú tendencia része, azonban az elvándorlás mértéke nem egységes, az évtizedek során hol csökken, hol növekszik. A kistérség negatív vándorlási különbözete az 1970-es évek -17%-os mértékéről az 1990-es évekig mérséklődött, az 1990 és 2001 között időszakban az el-és bevándorlás mértéke egyenlő volt, ám a 2000-es évekre az elvándorlás mértéke újból meghaladta a

34

bevándorlás mértékét, a vándorlási egyenleg -11%-os népességveszteséggel volt egyenlő.

Az Abaúj-Hegyközi kistérség vándorlási egyenlege 1970-2010 Ha településtípusonként vizsgáljuk a vándorlási egyenleget, szembetűnő, hogy az üdülő falvakban az 1970 és 1980 közötti időszakban az elvándorlás jóval meghaladta a bevándorlás mértékét, így a lakosság 21%-kának megfelelő veszteséget szenvedtek ezek a települések, akárcsak a gettósodó falvaknál. Ám a rendszerváltás utáni évtizedben az üdülő települések 10%-os pozitív vándorlási egyenlege messze meghaladta a többi település kategóriát, és a kistérségi értéket is. Tehát a rendszerváltás után az üdülőfalvak vonzóak lettek. A gettósodó falvak esetében a negatív vándorlási egyenleg jelentősen mérséklődött, a rendszerváltás utáni években az el- és bevándorlás értéke kiegyenlítette egymást. Ezekből az adatokból azonban nem tudjuk, hogy milyen jellegű vándorlásról van szó: a kiegyenlített el- és bevándorlás mögött állhat jelentős népességmozgás is, feltételezhető, hogy a gettósodó falvak lakossága kicserélődött, a jómódú népesség elköltözött, s helyükre alacsonystátusú, roma népesség érkezett, feltehetőleg az észak-magyarországi nehézipar összeomlása után a környező városokból visszaáramlott a falvakba az alacsony képzettségű, munka nélkül maradt népesség. A 2000 és 2010 közötti időszakban az összes településtípus, illetve az egész kistérség vándorlási különbözete ismét negatív lett, amely jelzi, hogy a kistérség nem rendelkezik elég népességmegtartó erővel, az újonnan érkezőknél többen költöznek el. Elmondható, hogy a kistérség népességének csökkenését jelentős részben a negatív vándorlási egyenleg okozza, s ez egyfajta válságtünetként értelmezhető. A kistérségben a természetes fogyás 1970 és 1980 között fokozatosan meghaladta a természetes szaporodás mértékét, 1980 és 1990 között valamelyest javult az egyenleg, majd 1990-től újra csökkent. A természetes szaporodás mértéke 1980-tól nem haladta meg a természetes fogyás mértékét kistérségi szinten, a kistérséget tehát folyamatos csökkenés jellemzi. Az élve születések száma 1990 óta némi hullámzást mutatva ugyan, de csökkent, kistérségi szinten. 243-ról 175-re Az élve születések számának csökkenése a városokban folyamatos volt, míg bizonyos gettósodó településeken a csökkenése mértéke

35

kisebb volt, sőt Vilmányban például az 1997-ben és 1998-ban több mint kétszer annyi gyermek született (38, illetve 39), mint 1990-ben, s 2010-ben is 26 az élveszületések száma.

Születések száma a különböző település típusokban A városok és a határ menti települések természetes szaporodása és fogyása a kistérségi folyamatokhoz hasonlóan alakult. A természetes szaporodás és fogyás összege az üdülő településeken 1970-től a rendszerváltásig a többi településhez képest is igen negatívan alakult, majd fokozatosan javult az egyenleg, de napjainkra sem éri el a többi település szintjét. A térségben egyedül a gettósodó településeken haladta meg a természetes szaporodás a fogyás mértékét, 1980-tól egészen 2010-ig. Ahogy azt feljebb láttuk, a rendszerváltás után a gettósodó falvak vándorlási egyenlege megközelítőleg nullszaldós volt. A gettósodó települések természetes szaporodásának pozitív egyenlege feltehetőleg az 1990-es évek vándorlási hulláma során beköltöző családok, illetve az itt koncentrálódó alacsonystátuszú népesség magasabb gyermekvállalási hajlandóságának köszönhető.

Természetes szaporodás/ fogyás, 1970-2010

36

A kistérségben zajló demográfiai folyamatok, ha nem is erősítik, de nem is gyengítik a gyermekes családok szegénységi kockázatát.

A magas szegénységi kockázatú háztartástípusok közül az országos átlaghoz képest valamivel magasabb a három- és többgyermekes háztartások aránya, de az egyszülős háztartások aránya sokkal alacsonyabb az országosnál. A kistérség egyik legnagyobb problémája a nagyarányú munkanélküliség, ezzel együtt a foglalkoztatottság alacsony szintje, illetve a munkalehetőség hiánya. A gyermekes háztartásokban élő gazdaságilag aktívak, a munkaerőpiacról élők aránya elmarad az országos átlagtól. A negatív munkaerőpiaci tendenciákat azonban valamelyest orvosolja a közmunka lehetősége. A gyermekes háztartásokban élő munkanélküliek aránya azonban így is jóval az országos érték fölött van. A gyermekes családok szegénységi kockázatát növeli az alacsony iskolázottsági szint is. A gyerekes családokban jelentős a 8 általánost végzettek aránya. Ugyanakkor a szülők gyermekeik leendő iskolai végzettségével kapcsolatos elvárásai elég magasak. Az országos átlaghoz képest alacsony a gyermekes családok jövedelme, s ennek következtében a gyermekek többsége szegénységben él. A kistérségben élő gyermekes családok jövedelmének átlagos értéke a gyermeket nevelő családok országos jövedelemátlagának mindössze 56%-a. Az alacsonyabb átlagos jövedelem a szegénységi ráta növekedésével is együtt jár: a kistérségben a 0-17 éves gyermekek 66%-a szegénységben él. A gyermekes háztartások lakásminősége jelentősen elmarad az országos átlagtól. A szubstandard lakások aránya 26%, ez több mint nyolcszorosa az országosan mért értéknek. Az oktatási intézmények közül az óvodákat a szülők pozitívan értékelik, az iskolákhoz valamivel kritikusabb a hozzáállás. Adataink szerint negatívabb vélemények még az oktatási intézmények személyi feltételeivel kapcsolatban fogalmazódnak meg, illetve az iskolai/óvodai agresszióval kapcsolatban figyelhetőek meg szülői félelmek. A gyermekek szükségleteinek kielégítettségében hiányok tapasztalhatóak. Anyagi okok miatt már a gyermekek biológiai alapszükségleteit (táplálkozás, ruházkodás) sem minden esetben képesek kielégíteni a (szegényebb) családok. Ahogy haladunk a „magasabbrendű” szükségletek felé, úgy csökken a gyermeki igények kielégítettsége.

37

A rossz anyagi körülmények hatása a magzati fejlődéstől a betegségek kialakulásáig fokozottabban mutatkozik meg. A tartós betegségek (pl. asztma, allergia) előfordulási gyakorisága lényegesen magasabb a kistérségben (16 versus 8%). A Gyerekszegénység elleni program ismertsége, elterjedtsége átlagosnak mondható. A kérdezettek 30%-a hallott arról, hogy a kistérség részt vesz az országos gyerekszegénység elleni programban. A különböző programelemekben a mintába került gyermekek 31%-a, illetve a felnőttek 25%-a vett eddig részt.

Demográfiai jellemzők A gyermekek életkori megoszlása a kistérségben lényegében az országos mintázatot követi, csak árnyalatnyi különbségek érzékelhetőek. Országosan a vizsgált két szélső gyermek életkorcsoport (0-2 évesek, illetve 14-17 évesek) számosságában 10%-os különbség van, az Abaúj-Hegyközi kistérségben ez az életkori olló – köszönhetően a 14-17 évesek kisebb arányának – valamivel szűkebb (7%). A legfiatalabb korcsoportban (0-2 évesek) a gyerekek még így is jóval kevesebben vannak, mint a legidősebb korcsoportban (14-17 évesek), ami gyerekszám csökkenést vetít előre (ez a demográfiai visszaesés az országos átlaghoz képest azonban kevésbé erőteljes). A kedvezőtlen demográfiai tendencia a kistérség gyermekintézményeinek fennmaradása szempontjából negatív következményekkel járhat, illetve hosszútávon a gazdasági aktivitás csökkenését vetíti előre.

Az Abaúj-Hegyközi Kistérségben élő gyermekek életkori eloszlása (%)

Ha a gyermekek arányát a helyi népességen belül vizsgáljuk, akkor azt mondhatjuk, hogy a kistérség korösszetétele az országos átlaghoz képeset valamelyest fiatalosabb. A kistérségben a száz aktívkorúra jutó gyerekszám – a gyermeknépesség eltartottsági rátája – az országos mutatókhoz képest magasabb: országosan 100 aktívkorúra 24 gyerek jut, az Abaúj-Hegyközi kistérségben ugyanez az érték 33. Mindezaz időskorúak kicsivel magasabb arányával párosul. Bár itt egy árnyalattal kedvezőbb a kistérségi adat az országos

38

átlaghoz képest (országosan 100 aktívkorúra 38 időskorú jut, az Abaúj-Hegyközi kistérségben pedig 36). A demográfiai válság kevésbé érezteti a hatását a kistérségben. Ha a gyermekkorúak és az időskorúak számát vetjük össze, akkor az országos állapotok egyértelműen az elöregedés jeleit mutatják – hiszen 100 gyermekkorúra ennél lényegesen több időskorú jut. Az országos átlaghoz képest az elöregedés a kistérségben kisebb mértékű: míg országosan 100 gyermekkorúra 161 időskorú jut, addig az AbaújHegyközi kistérségben ez az arány jóval alacsonyabb, száz gyermekkorúra 109 időskorú jut. A gyerek-társadalom belső, etnikai összetétele specifikus képet mutat a kistérségben. Míg országosan a roma származású gyermekek aránya 11% körül mozog, addig ugyanez az érték az Abaúj-Hegyközi kistérségben 54%. A felmérés során azokat tekintettük romáknak, akik annak vallották magukat, tehát a népszámláláshoz hasonlóan a kérdőívben is az önbevallás elvére építettünk. Több metszetben nyilatkozhattak erről a kérdésről a kérdezettek (a megkérdezett első- és másodsorban milyen nemzetiségűnek vallja magát/ a kérdezetten kívül van-e olyan személy a háztartásban, aki romának tekinti magát.) Ezeket a válaszokat összesítve azokat tekintettük romáknak, ahol a háztartásban legalább egy személy romának vallotta magát. Az Abaúj-Hegyközi kistérségben tehát az országosnál jóval magasabb (az országos érték ötszöröse) a roma gyerekek aránya. Mindegyik gyermek élet korcsoportban többségben vannak a roma származású gyermekek, s az egyes korcsoportokon belül hasonló arányúnak mondható a roma populáció nagysága Ha valami változás várható, akkor leginkább még az, hogy mivel az iskolába belépő új korosztályokban valamelyest nagyobb a roma gyerekek aránya az idősebb korcsoportokhoz képest, a jövőben nőhet a kistérségben az oktatási intézményekben megjelenő roma származású gyerekek aránya. (Adataink szerint a roma származású gyerekek aránya az iskolába „belépő” korcsoportban (2-5 év között) 62%, a középfokú tanintézményekből „kilépők” körében (14-17 évesek) pedig 51%.)

A 0-17 éves roma gyerekek aránya korcsoportonként az Abaúj-Hegyközi Kistérségben (%)

39

3. Oktatás-nevelés, végzettség, képzettség

A KSH népszámlálási adatai mind a megyei, mind az országos összehasonlításban visszaigazolják a kistérség hátrányos képzettségi összetételét: a lakosság jelentős része a térségi munkaerőpiacon versenyképtelen az alacsony végzettsége miatt, kiemelkedően magas a legfeljebb általános iskolát végzettek száma a térségben, míg a középiskolai, főiskolai, egyetemi végzettséggel rendelkezők aránya jóval alul marad a megyei és országos átlaghoz képest.

A 7 éves és idősebb népesség a legmagasabb iskolai végzettség szerint.

A KSH egy más korosztályos csoportosításában közölt adata az iskolarendszerben eltöltött évek alapján megszerezhető és a valóban megszerzett iskolai végzettség viszonyát mutatja be Az összes korcsoport iskolai végzettsége elmarad a kistérségében a megyei és országos szintű végzettségi adatokhoz képest, a különbség egyre nagyobb az egyre magasabb szintű végzettségeknél.

40

A népesség iskolai végzettség és korcsoportok szerint.

A térség 10 évesnél idősebb lakosainak 1,8% még nem végezte el az általános iskola első osztályát, míg megyei szinten ez arány a fele az Abaúj-Hegyközi térséginek, 0,9%, országos szinten pedig 0,7%. 2001-ben 493 fő olyan 7 évesnél idősebb ember élt a térségben, aki még nem végezte el az általános iskola első osztályát, míg a főiskolát, egyetemet oklevéllel elvégzők száma alig több ennél, 525 fő. A fenti két összehasonlítás is jól mutatja a kistérség alacsony iskolázottsági szintjét. Térségi összehasonlításban, azaz a megyei képzettségi-végzettségi szintekhez képest láthatóan alacsony a jól képzettek aránya: a 7 évnél idősebb népesség 12%-a rendelkezett érettségivel, míg a megyei szinten már a népesség 19%-ának volt érettségije. Főiskolai, egyetemi oklevéllel is mindössze a lakosság 4%-a rendelkezett 2001-ben, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ez az arány 7%. Mivel az újabb népszámlálási adatok nem állnak rendelkezésre, ezért csak becsülhetjük, hogy az összkép várhatóan nem javult, hiszen a kistérségből az elvándorlás elsősorban a képzettek „menekülési útvonala”. Akinek van értékesíthető tudása, az máshol próbál munkához jutni. A kistérségben nem található jelentős, nagyobb népességű város, egy középfokú oktatási intézmény működik, főiskola egyetem pedig csak távolabbi városokban van, a tömegközlekedés pedig sokak számára nehezen megfizethető. Ezek a tényezők is részben magyarázhatják az alacsony iskolai végzettségűek nagy arányát.

Óvoda A bölcsődei hozzáféréshez viszonyítva az óvodába járás lehetőségei lényegesen jobbak a kistérségben, hiszen a 3-17 éves korosztályból gyakorlatilag mindenki jár vagy járt óvodába (98,5%). S az óvodai ellátásban részesülők mindegyike 4 éves korában bekerült az óvodába. Elsősorban a szegényebb családokból „érkező” gyermekek kezdik/kezdték 4 éves korukban az óvodát . Azon kevés esetben, amely a késői óvodába kerüléshez

41

kapcsolódik, a férőhelyhiány nem nagyon játszhat szerepet. A megkérdezett szülőknek csupán 4%-a, ezen belül a szegény családok képviselőinek 5%-a nyilatkozott úgy, hogy gyermekét nem vették fel az óvodába, amikor kérte.

Az óvodakezdés életkora a 3-17 éves gyermekek között az Abaúj-hegyközi kistérségben (%)

A szülők óvodáról (és iskoláról) alkotott véleményét mind zárt, mind nyitott kérdésekkel mértük a Gyermek kérdőívben. Az óvodákról alapvetően jó véleménnyel vannak a szülők. 60-85%-uk nyilatkozott kifejezetten pozitívan az óvoda által biztosított személyi és tárgyi feltételekről. A szülők úgy érzik, hogy gyermekük az óvodai közegben egyértelműen jól fejlődik. A körülményeket illetően elsősorban a tárgyi feltételeket fogadják el a szülők, a személyi feltételekkel kapcsolatban már valamivel több a kritikus hang. A gyerekösszetétellel kapcsolatban is merülnek fel problémák, hogy viszonylag sok olyan gyerek is jár az óvodába, aki erőszakos, verekedő.

42

Az óvodákról alkotott vélemény az Abaúj-Hegyközi kistérségben (%)

A szülők véleményét megkérdeztük arról, hogy magasnak érzékelik-e a roma gyerekek arányát az óvodában. A válaszadók 76%-a válaszolt erre a kérdésre igenlően. Kérdést fogalmaztunk meg arra vonatkozóan is, hogy nemzetiségileg milyen csoportot tekintenek ideálisnak. A legtöbben a vegyes összetételű (roma/nem roma) csoportot választanák (89%). Igaz, nem mindegy, hogy honnan érkeznek a gyermekek: a roma családok képviselői az esetek 100%-ában a vegyes összetételű csoportokat preferálják, a nem roma családok esetében ugyanez az arány alacsonyabb (69%). A nyitott kérdésekre érkezett válaszok alapján is elsősorban azt lehet megállapítani, hogy a kérdezettek inkább pozitívan viszonyulnak a kistérség óvodáihoz. A felmérés során pozitívumokról jóval többen – több mint kétszer annyian – tesznek említést, mint negatívumokról (hiányosságokról, lehetséges fejlesztési területekről). Az óvodákkal kapcsolatban legtöbben az óvodában uralkodó hangulattal elégedettek, a családias légkörrel, hogy az óvónők jól dolgoznak, együttműködőek, empatikusak a gyerekekkel, odafigyelnek rájuk. S mindennek meg is van az eredménye, mert a gyerekek fejlődnek, sokat tanulnak. A szülők szerint ehhez hozzájárul az is, hogy az óvodák jól pályáznak különböző

43

forráslehetőségekre. Hiányosságok nem is nagyon kerülnek szóba. Még legtöbben a tárgyi ellátottsággal kapcsolatban várnának többet: a játékokból lehetne több.

Iskola 2013-as évtől a kistérség általános iskoláinál fenntartó váltás történt, az addig önkormányzati fenntartású és működtetésű általános iskolák állami fenntartásba kerültek, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Gönci Tankerülete révén, egy település kivételével: Göncruszka településen a református egyház működteti az általános iskolát, valamint 2014-től az óvodát is. Új intézményként – 2013 decemberében – megjelent kistérségünkben a pedagógiai szakszolgálat, mint eddig hiányzó szolgáltatási forma. A gyermekek iskolakezdésének életkora országosan egyre későbbre tolódik, 1990-ben a 7 évesen iskolába kerülő gyerekek aránya még körülbelül 10% volt, 2000-re meghaladta a 30%-ot; és ez az arány azóta csak nőtt. A késői iskolakezdés – főként a tankötelezettség életkorának csökkentése mellett rontja az általános iskola befejezésének esélyeit a hátrányos helyzetű gyermekek esetében. A késői iskolakezdés a kistérségben az országosnak megfelelő arányokat képezi le: a 7 évesen később iskolába kerülő gyerekek aránya 58%. A késői iskolakezdők jellemzően évvesztesek voltak, illetve kisebb részük a szülők kérésére maradt tovább az óvodában (az iskolaéretlenség vagy betegség szerepe ebben elhanyagolható).

Az iskolakezdés életkora a 6-17 éves gyermekek között az Abaúj-Hegyközi kistérségben (%)

A törvényi szabályozás jelenleg főszabályként 6 éves kortól írja elő a tankötelezettséget, de lehetőséget ad még egy évet az óvodában tölteni – ha egy szakértői bizottság úgy látja jónak. A jogszabály következményeként – legalább az első években – iskolaéretlen gyerekek sokasága kerülhet az intézményekbe, ami az iskolai kudarcok növekedéséhez vezethet. Ennek lehetséges veszélye az Abaúj-Hegyközi kistérségben nem elhanyagolható, hiszen már így is elég magas azon gyermekek aránya, akik az általános iskolában évismétlők voltak, s ez különösen a szegény családokból származó gyermekek esetében figyelhető meg.

44

Iskolai kudarcok előfordulása az iskolás gyermekek között az Abaúj-Hegyközi kistérségben (%) Az iskoláról alkotott szülői véleményeket az óvodához hasonlóan mind zárt, mind nyitott kérdéssorral megvizsgáltuk. Az óvodákhoz hasonlóan az általános iskolákról is elsősorban pozitívan nyilatkoznak a szülők. De míg az óvodák esetében az érintett szülők 60-85%-a nyilatkozott kifejezetten pozitívan az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételekről, addig az iskolák esetében az ezen a véleményen lévők aránya alacsonyabb: 45-70%. Jellegében azonban nagyon hasonlóak a válaszok: itt is inkább a tárgyi feltételekkel elégedettek a szülők, kevésbé a személyi feltételekkel. S az iskolák esetében is sokan érzik azt, hogy gyermekeik kellően fejlődnek.

Az iskolákról alkotott vélemény az Abaúj-Hegyközi kistérségben (%)

45

Komolyabb kifogás leginkább a gyerekösszetétellel kapcsolatban merül fel. A szülők elsősorban az iskolákban jelenlévő erőszakot látják problematikusnak. A felmérés tanúsága szerint a szülők 55%-a ért egyet azzal a kijelentéssel, hogy az iskolában „sok az erőszakos, verekedő gyerek”. (Az óvodák esetében ugyanezt 41%-nyian mondják.) A gyerekközösségben az agresszivitáson túl alkohol- és drogproblémák is előfordulnak. A válaszadók szerint gyerekeik 12%-a olyan iskolába jár, ahol jellemző az alkohol-és/vagy drogfogyasztás. A rosszabb, szegényebb körülmények között élő gyerekek körében az ezzel kapcsolatban potenciálisan érintett gyermekek aránya kétszer nagyobb, mint a szegénységi küszöb felett élők körében (15% illetve 8%).

Mennyire jellemző az iskolában a drogprobléma, túlzott alkoholfogyasztás az Abaúj-Hegyközi kistérségben? A szülők véleményét itt is megkérdeztük arról, hogy magasnak érzékelik-e a roma gyerekek arányát az oktatási intézményben, s a válaszadók 76%-a mondta azt, hogy igen. A legtöbben a vegyes összetételű (roma/nem roma) osztályok működését/működtetését preferálják (80%). Nem mindegy azonban, hogy honnan érkeznek a gyermekek: a roma családok esetében a vegyes összetételű osztályokat a kérdezettek az esetek 94%-ában preferálják, a nem-roma családok esetében ugyanez az arány kisebb (64%). A nyitott kérdésekre érkezett válaszok alapján is elsősorban azt lehet megállapítani, hogy a kérdezettek inkább pozitívan viszonyulnak az iskolákhoz. A felmérés során pozitívumokról többen tesznek említést, mint negatívumról (hiányosságokról, lehetséges fejlesztési területekről). Ugyanakkor az iskolákról kritikusabban vélekednek a szülők, mint az óvodákról. Legtöbben egyébként az oktatás színvonalával elégedettek, úgy érzik, hogy gyermekük az iskolai évek alatt jól fejlődik. Elismeréssel illetik a tanárok szakmai munkáját: felkészültek, rugalmasak. Többen üdvözlik azt is, hogy az iskolák sokféle programot, különórát biztosítanak a gyermekek számára. A szülőknek az iskolákkal, illetve a gyermekeikkel kapcsolatos elvárásai igen komolyak, hiszen sokan azt várják/szeretnék, hogy gyermekük az oktatási rendszerben minél tovább haladjon. A szülők elég magas követelményeket állítanak gyermekeik elé: 29%-uk azt szeretné, ha gyermekük minél tovább maradna az oktatási rendszerben, és annak befejezéseként felsőfokú végzettséget szerezne, amely elvárás talán már túlzó, a valóságtól elrugaszkodó. Az elvárások tekintetében éles határvonal húzódik meg a szegény és a nem szegény családok között.

46

Míg a relatíve jobb anyagi körülmények között élők körében ez a fajta, talán nem megalapozott vágy az esetek felében figyelhető meg, addig a szegényebb családok képviselői lejjebb adják igényeiket: diplomást „csak” 20%-uk vár, a többség azt gondolja, hogy gyermeke a gimnáziumi érettségiig sem fog eljutni.

Mit gondol, gyermeke milyen iskolai végzettséghez juthat majd?

47

4. Szegénység, depriváció, szegénységi kockázat, kisgyermekes családok helyzete

A gyerekes családok szegénységi kockázata, helyzete

A szegénységi kockázati indexszel elemezzük az egyes települések helyzetét, abból a szempontból, hogy az ott élő lakosság milyen mértékben van kitéve a szegénnyé válásnak. A szegénységi kockázati kód 1-10-ig tartó skálán mozog, az 1-es jelenti a legkisebb, a 10-as érték a legnagyobb kockázatot. A kockázati index az alábbi mutatók felhasználásával lett kialakítva: fiatalodási index (kiskorúak aránya a legidősebbekhez képest), középfokú végzettségűek aránya a 18 évnél idősebbek körében, egy lakosra jutó havi jövedelem, foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, munkanélküliségi arány, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek aránya, illetve a korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban részesülők aránya az összes nyugdíjazotthoz képest. A kistérség településeinek a szegénységi kockázati kódja 10-től 6-ig terjedő skálán mozog. 10-es értéket kapott 7 település kapott, köztük Vilmány, Vizsoly és Boldogkőújfalu, mely települések az eddig vizsgált tényezők alapján is a legrosszabb helyzetű településekként jelentkeztek. Szintén a legrosszabb kategóriába került néhány kisebb település: Abaújvár, Fony Hernádcéce és Korlát. A legrosszabb kategóriába tartozó 7 település, a települések 29%-a, a kistérség népességének pedig 27%-át jelenti. 9-es érték 5 db településhez tartozik, míg 8-as kódot 9 db település kapott, köztük a kistérség két városa is. 7-es illetve 6-os kódot csak három kisebb település kapott. Mindez azt jelenti, hogy az országos átlagnál magasabb szegénységi kategóriába tartozik az összes település, illetve, hogy a három legrosszabb kategóriába tartozó településeken él a kistérség lakosságának 97%-a.

48

A kistérség településeinek szegénységi kockázati kódjai Település Abaújvár Boldogkőújfalu Fony Hernádcéce Korlát Vilmány Vizsoly Boldogkőváralja Göncruszka Kéked Pányok Tornyosnémeti Abaújszántó Arka Baskó Gönc Hernádszurdok Hidasnémeti Regéc Telkibánya Zsujta Hejce Sima Mogyoróska

Állandó népesség, 2010 304 572 388 213 328 1472 996 1039 662 244 93 572 3231 105 197 2294 217 1162 106 685 189 272 25 82

Szegénységi kockázati kód 10 10 10 10 10 10 10 9 9 9 9 9 8 8 8 8 8 8 8 8 8 7 7 6

A családgondozók véleménye alapján az egyes ellátási körzetekben vannak súlyosan problémás és kevésbé vagy szinte problémamentes települések (legalábbis gyermekvédelmi szempontból). A súlyosan problémás települések elsősorban azok, melyek gettósodnak, illetve ahol nagyobb telep van. Ahol jelentősebb telep van, ott a helyzetet súlyosbítja, hogy a problémák koncentráltan jelentkeznek, az elszigetelődés a település többi részétől erőteljesen érvényesül. A gettósodó településekre és a telepekre egyaránt jellemző az elszigetelődés, a beszűkült kapcsolatrendszer. Részben erre vezethető vissza a mára általános vált problémává, hogy a lányok egyre fiatalabban szülnek. Az interjúk szerint jelentős azon 18 év alatti lányok száma, akiknek már van legalább egy gyermeke (bár pontos adatok erre vonatkozóan nincsenek). A nagyon fiatal szülőknek gyakran hiányosak a szülői kompetenciáik, illetve nincsen önálló lakhatási lehetőségük. Előfordulnak extrém mértékben zsúfolt, több generáció által lakott lakások, melyek nem teszik lehetővé a gyerekek minimális lakhatási körülményeinek biztosítását, a fejlődésükhöz szükséges teret és eszközfelszereltséget. A komfortnélküli lakások és a túlzsúfoltság következtében gyakoriak a problémás higiéniás körülmények, melyek több egészségügyi probléma forrásai is. A fürdés és a mosás nagy nehézséget jelent azoknak a családoknak a számára, ahol nincs vezetékes víz, fürdőszoba, illetve ahol kikapcsolták a szolgáltatásokat (víz és elektromos áram). De hasonló nehézséget jelent a főzés is, megfelelő főzőhelység/konyha, hely és felszerelés hiányában.

49

A deprimált életkörülmények között élő kisgyerekek fejlődésbeli elmaradottságát az intézmények is érzékelik, elsősorban az óvoda. Sok gyerek úgy megy óvodába, hogy nem rendelkezik alapvető készségekkel, és a mindennapi élethez kapcsolódó tudásokkal. Leggyakrabban felhozott példa a mosakodás, WC használat, fogmosás ismeretének hiányai, de gyakran a beszéd és rajzolási készségek is elmaradást mutatnak. Az alapkészségek ilyen mértékű hiánya negatívan befolyásolja az iskolára való felkészülést is: az óvodában olyan alap dolgok megtanítására kell koncentrálniuk, mint a tisztálkodás, étkezés stb. és nincs idő arra, hogy készítsék fel az iskolára a gyerekeket. A munkanélküliség súlyos jövedelemhiányt okoz a családoknál, ami már azt is jelenti, hogy nem tudnak megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszert venni. A szegény, mélyszegény családoknál ez gyakran éhezéshez is vezet: az óvodák, iskolák tapasztalata, hogy sok gyerek csak az iskolában lakik jól. A gyerekneveléssel kapcsolatos hiányos ismeretek, illetve az ingerszegény környezet is problémaként jelenik meg mind a szülő, mind a gyerekek szempontjából. Súlyosabb esetekben jellemzőek a családi konfliktusok eldurvulása, az alkohol problémák, a gyerekek nevelési nehézségei és az elhanyagolás. Ezek a tényezők jelennek meg leginkább a gyerekjóléti szolgáltatás gondozási eseteinél is, melyek a probléma mélyülésével védelembe vételhez, szélsőséges esetekben pedig a gyermek családból való kiemeléséhez vezetnek. A pozitív példa és a jövőkép teljes hiánya a gyerekeket is már fiatalon deviáns életvitel felé terelik, sok az intézmények által kezelhetetlennek tartott gyerek, és sok a csellengő. A negatív minták és a perspektíva hiánya nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az alulképzettség a fiatal generációknál folyamatosan újratermelődik, legtöbben csak az általános iskolát végzik el, a középiskolát már a szakma megszerzése nélkül hagyják el. Ez később a munkaerőpiaci és jövedelemszerzési lehetőségeiket is erőteljesen korlátozza. Az iskolák is az egyik legmarkánsabb problémának jelölték meg, nagyon nehéz úgy ösztönözni a gyerekeket a tanulásra, hogy nem tudnak igazi alternatívákat felmutatni számukra. Sok, a legalábbis időlegesen apa nélkül élő család. Az interjúk alapján ez részben arra vezethető vissza, hogy a férfiak bebörtönzés miatt vannak távol a családtól. A bűnözés leginkább a megélhetési nehézségekkel kapcsolatos lopásokat jelent. Egyik leggyakoribb a falopás, ezért télen sok eljárás indul (pl. Vizsolyon). Általános tapasztalat, hogy a mélyszegénységben élő családok, különösen a telepi körülmények között élők nehezen mozdulnak ki a szűk lakókörnyezetükből, és nehéz őket aktivizálni. Ezt mutatja a vizsolyi példa is, mikor a családsegítő irodáját, mely a telep közelében volt, attól messzebb helyezték el, oda a családok már kevésbé mentek el. Hasonló tapasztalatok voltak a „Minden gyerek lakjon jól programmal” kapcsolatban is. A passzivitásba süllyedt családok nem használják ki a felkínált lehetőséget, de a települési önkormányzatok egy része is, részben erőforrás problémák miatt nehezen menedzseli a programot. Az önkormányzatra nagy terhet ró a sok mélyszegénységben élő család, több polgármester úgy érzi, hogy eszköztelenek problémáik kezelésére, enyhítésére. „Mindenki a hivatalba megy panaszkodni, ezt a stresszt nehezen lehet bírni. A gyerekek hátrányai csak nőnek és kénytelen az önkormányzat mindent támogatni, mert a szülőknek már semmire nincs pénzük. Ingyen esznek, tornacipőt, fehér pólót és ingyen könyvet kapnak a gyerekek a vizsolyi iskolában. Az önkormányzat nem tudja meddig képes biztosítani ezeket a gyerekeknek.” – fogalmazott a vizsolyi polgármester.

50

Az intézményrendszer munkatársai egyértelműen Vilmányt és Vizsolyt nevezték meg a legproblémásabb településeknek. Az itteni telepeken a legrosszabbak a lakáskörülmények, a telepeken élők társadalmi elszigeteltsége nagyon előrehaladott, itt jelentkeznek legintenzívebben a már említett devianciák is, és a gyermekek veszélyeztetettsége is ezeken a telepeken a legerősebb. A többi teleppel rendelkező településen ugyanezek a problémák megvannak, de nem ilyen nagyságrendben. Például Abaújszántón csak kb. 10 családot érzett igazán problémásnak a védőnő. Mindemellett bizonyos településeken, bár sok a szegény család és a település maga is gettósodó településnek tekinthető, a családok körülményei rendezettebbek. Ilyen település pl. Göncruszka és Korlát is a helyi szakemberek (családsegítő, védőnő) szerint. A lakhatási körülmények ezeken a településeken valamivel jobbak, nincsen igazán nagy telep, a roma családok inkább a faluban elszórtan laknak.

Anyagi helyzet

A gyermekes családok szegénysége megragadható mind objektív, mind szubjektív mutatókkal. A Háztartás kérdőívben mindkettőt mértük. Az objektív mutatókkal (1) elsősorban azt térképeztük fel, hogy milyen a családok jövedelmi helyzete, valamint milyen kiadásokra van elegendő pénzük a családoknak, illetve melyek azok a szükségletek, amelyeket inkább háttérbe szorítanak. A szubjektív mutatók arról árulkodnak, hogy miként vélekednek a megkérdezettek saját helyzetükről A kistérségben élő gyermekes családok jövedelmének átlagos értéke a gyermeket nevelő családok országos jövedelemátlagának mindössze 56%-a. A KSH 2011-es adatai alapján az egy főre jutó havi nettó jövedelem az összes háztartásra vetítve 82400 forint volt. Ezen belül, ha csak a gyermekes háztartásokra koncentrálunk, akkor 67100

Ft. Ugyanez az

érték adataink szerint az Abaúj Hegyközi kistérségben mindössze 37500 Ft. Az alacsonyabb átlagos jövedelem a szegénységi ráta növekedésével is együtt jár: a kistérségben a 0-17 éves gyermekek 66%-a szegénységben él. A gyermekszegénység mértéke országosan 26%, tehát az eltérés igen jelentős. A kistérségben a gyermekek túlnyomó többségéről az mondható el, hogy anyagilag nagyon rossz körülmények között él.

A szegénységben élő gyermekek aránya a 0-17 éves korosztályban az AbaújHegyközi kistérségben (%)

Az elemzés további részében a szegénységi küszöb alatt, illetve felett élőket külön fogjuk szerepeltetni, hogy még plasztikusabban jelenhessenek meg a kistérségben élő

51

szegényekkel kapcsolatos adatok. A két csoport belső etnikai összetétele egyébként sajátos képet mutat. Ha nem is beszélhetünk teljesen homogén csoportokról, de nagyon élesen elválik egymástól a két csoport társadalmi, etnikai karaktere. A szegénységi küszöb alatt élő gyermekek 73%-a ugyanis roma származású, s 27%-a nem. A szegénységi küszöb fölött élő gyermekek etnikai összetétele még egyneműbb: itt a gyerekek 81%-a nem roma családban él, s 19%-uk „érkezik” roma családból. Másik oldalról megközelítve a kérdést: a roma családból „induló” gyermekeknek – a nem roma családokban élő gyerekekhez képest – kétszer nagyobb az esélye arra, hogy „szegény” családban éljen. A roma gyerekeknek ugyanis 88%-a sorolódik a szegénységi küszöb alatt élő családokhoz, a nem-roma gyerekeknek viszont „csak” 40%-a.

A kistérségben élő gyerekes családok 30%-a érzi úgy, hogy beosztással még jól kijönnek, s néhányan gondok nélkül élnek (1%). A többség (69%) esetében azonban megjelennek a pénzügyi zavarok, s ez különösen így van a szegényebb családok esetében (86%). A pénzügyi zavarok általában abban a formában jelentkeznek, hogy a hó végére már valami probléma merül fel, mert „éppen, hogy kijönnek a havi jövedelmükből”. De a szegényebb rétegek tagjai ugyanilyen arányban számolnak be komolyabb problémákról, állandósuló, hosszan tartó anyagi gondokról. Még súlyosabb esetekről – szó szerinti nélkülözésről – pedig a háztartások közel egytizede számolt be.

Az országos arányokkal történő összehasonlításból az tűnik ki, hogy a kistérség lakói összességében az országos helyzethez hasonlónak látják a saját helyzetüket, de a szegényebb rétegek tagjai már rosszabbnak ítélik meg anyagi lehetőségeiket.

Hogy érzi, Önök anyagilag...? (%) A családok szintén jelentős hányada (79%) úgy nyilatkozott, hogy saját forrásból nem lenne képes fedezni egy nagyobb összegű váratlan kiadást. Ezek a jelenségek a szegényebb családok körében szinte már teljese általánosnak mondhatók (90% illetve 88%).

52

A gyermekes családok nagy hányadát érintő szegénység a különböző típusú szükségletek kielégítetlenségének mértékében is megragadható. Vizsgálatunk során nemcsak a közüzemi számlák kiegyenlítésére fókuszáltunk, hanem más fontos mutatót is mértünk. Az adatok azt mutatják, hogy a megkérdezett családok nagy részének elsősorban a rezsi kifizetése okoz gondot: körülbelül minden második család esetében erre már nem jut elegendő pénz. Ugyancsak sokan vannak, kiknek a szükséges élelem megvásárlása okoz gondot, ez körülbelül minden harmadik családra igaz. Ugyanennyi családnak a megfelelő fűtés biztosításán kell spórolnia. Ezek a nehézségek még hatványozottabban jelentkeznek a szegényebb családok körében. Mindegyik vizsgált kielégítetlen szükséglet kapcsán sajnos jelentősebbnek mondható a szegény családok érintettsége (pl. gyógyszerekre, közlekedésre, stb. fordítandó kiadások). Az összesített hiány-listán egy szükséglet emelkedik még erőteljesebben, ez pedig a szórakozás. Magas azoknak aránya, akiknek nem jut elegendő pénzük szórakozásra (35%). Árnyalja a képet, hogy e területtel kapcsolatban sokan úgy nyilatkoztak, hogy nem is szoktak erre költeni. Az ő esetükben „csak” a hiányt állapíthatjuk meg, s nem a kielégítetlen igényt. Ez a probléma elsősorban a nem szegény családok esetében hangsúlyos, körükben e szükséglet kielégítetlensége a második helyen jelentkezik.

A háztartások néhány alapvető szükségletének kielégítettsége az AbaújHegyközi kistérségben (%) A megkérdezett háztartások viszonylag nagy hányadának van valamilyen összegszerűen meghatározható tartozása (40%). Ez elsősorban a szegény háztartásoknál figyelhető meg (51%), a nem szegény háztartások védettebbek ezzel szemben (25%). Az adósság összege néhány ezer forinttól több millió forintig terjed. A tartozások mediánja (középértéke) 60 ezer Ft, tehát az adósok körülbelül felénél az elmaradás összege maximum ekkora. Megfigyelhető, hogy a nem szegény háztartások, ha rendelkeznek tartozással, akkor annak összege az átlagosnál jóval magasabb.

53

A tartozások sokféle formában jelentkeznek. A legtöbben banki hitelek/áruhitelek esetében történő elmaradásokról tettek említést. Ez sokkal hangsúlyosabb (20%), mint a magántermészetű kölcsönök esetében történő elmaradások (10%). A nem szegény családok tagjai a valószínűleg komolyabb összeget jelentő hiteltartozáson túl csak nagyon ritkán említenek meg olyan területet, ahol elmaradásuk van. A szegényebb családok esetében ezek a problémák sokkal gyakrabban jelentkeznek, a hiteleket leszámítva lényegében minden tartozásforma esetében ők a tipikus fizetni nem tudók. Körükben a villanyszámlák kifizetetlensége a leggyakoribb probléma, de sokszora víz-, csatornadíjjal illetve egyéb rezsiköltségek kifizetésével is elmaradásban vannak. Árnyalja a képet, hogy sok kategóriánál magas azon háztartások aránya, akik úgy nyilatkoztak, hogy nincsenek is ilyen jellegű költségeik (ez fontos akkor, amikor a lakbér-, vagy a hiteltartozásokat vizsgáljuk, valamint annak megállapításánál, hogy hol van gázellátás.) A tartozások néhány esetben oda is elvezettek, hogy a villanyt ki kellett kapcsolni, ez a családok 16%-ával fordult már elő. (A szegényebb családok körében minden ötödik családban szüneteltették az áramszolgáltatást.) A vízszolgáltatás kikapcsolása is gondot jelentett néhány családnak: az érintettek 8%-a jelezte, hogy ezt a szolgáltatást díjfizetés elmaradása miatt le-/kikapcsolták nála. A vezetékes gázszolgáltatás esetében ilyen drasztikus lépésre csak az esetek 4%-ában került eddig sor, bár a gáz sok családhoz nincs is bevezetve. A megkérdezettek 12%-a érzi úgy, hogy – az eladósodás következtében – jelenlegi lakását akár el is veszítheti (szegények: 14%, nem szegények: 8%).

Eladósodás mértéke a gyermekes háztartások között az Abaúj-Hegyközi kistérségben (%) A szegénység enyhítésében nagy szerepe lehet a családok által kapott természetbeni juttatásoknak, melyeknek számos formáját kaphatják/igényelhetik családok.

54

A gyermekes háztartásoknak nyújtott természetbeni ellátások az elmúlt 12 hónapban az Abaúj-Hegyközi kistérségben

Összességében viszonylag sokan tettek említést valamilyen természetbeni ellátásról. Ezek közül legtöbben azt említik meg, hogy elengedik számukra a tankönyv és gyermekintézmény térítési díját (74%). A szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás tekintetében a szociális étkeztetés lehetőségét 42%-nyian vették igénybe. Viszonylag magas azon családok aránya, amelyek élelmiszert, illetve tüzelőt kapnak (34%). Érdemes kiemelni, hogy sokan a szociális földprogram, vagy a „Minden gyerek lakjon jól!” elnevezésű kezdeményezés keretében kisállathoz vagy vetőmaghoz is jutottak (44%). Mindezen természetbeni juttatásokban sokkal nagyobb számban részesülnek, a rászorultabb, szegény családok. Körükben a többség igénybe veszi ezeket az eszközöket. A kérdőívben rögzített jövedelmi adatok szerint nem szegény családok esetében az érintettek, természetbeni juttatást kapók aránya – a tankönyvprogramot leszámítva – körülbelül egynegyednyi. Az eddigiekhez képest jóval kisebb azok aránya, akik másfajta szociális/természetbeni juttatást kapnak. Ezek közül még első helyen a közgyógyellátást lehet kiemelni (24%). A megkérdezettek elmondása szerint a családsegítő, illetve a gyermekjóléti szolgálat segítségét jóval kevesebben veszik igénybe (7%), s még kevesebben az adósságkezelési, illetve fogyatékosokat támogató szolgáltatásokat, ezeket gyakorlatilag senki sem vette igénybe a családok közül (1 - 2%). Megfigyelhető, hogy az aktuális jövedelmi helyzet a ritkábban igénybe vett szolgáltatásoknak a „használatát” kevéssé határozza meg. A vázolt anyagi gondokkal együtt a megkérdezettek többsége nem mondja azt magáról, hogy teljes mértékben szegény, 25% nyilatkozott így, s a jövedelmi mutatók alapján szegénynek mondható családokban ugyanez az arány 39%. A domináns vélemény inkább az, hogy „csak bizonyos értelemben vagyunk szegények” (58%). Összességében csak a családok egyötöde az, amely önmagát egyáltalán nem sorolja be a szegények csoportjába. De még az objektíve nem szegényeknek tűnőkk örében is csak egyharmadnyian vannak ilyenek (33%). Ők is – szubjektíve – bizonyos értelemben inkább szegénynek tartják magukat.

55

Ön mit mondana a szegénységről: jelenleg Önök…?

A háztartások romló anyagi helyzetét mutatja, hogy a megkérdezettek többsége 57%-a úgy érzi, hogy 3 évvel korábban jobban élt, mint most. A családok 32%-a azon a véleményen van, hogy helyzetük alapvetően nem változott. Csak nagyon kevesen érzékelik azt, hogy most jobban élnek, mint korábban (10%). Ebben a tekintetben jelentős különbség nem mutatkozik a szegény és nem szegény családok között, ez alapján úgy tűnik, hogy a válság mindenkit azonos mértékben sújtott. A szegényebbek körében azért valamelyest felülreprezentáltak a negatív folyamatokat érzékelők (62%). A jövő vonatkozásában is szkeptikusak a kérdezettek. A várakozások iránya hasonló az elmúlt években megélt változások irányához. A relatív többség további romlást vár (41%). Valamivel kevesebben a helyzet stabilizálódását vetítik előre (34%), s még kevesebben vannak, akik optimisták, 26%-nyian bizakodnak abban, hogy helyzetük javulni fog az elkövetkező három évben. A jelenlegi anyagi helyzet itt sem befolyásolja annyira erőteljesen a véleményeket, bár a szegényebb családok körében valamivel nagyobb mérvű a pesszimizmus (44%).

A gyermekek szükségleteinek kielégítettsége

Az anyagi helyzet csak általánosságban határozza meg, hogy a család mennyire képes a gyermekek számára fontos szükségletek biztosítására. Gyakran előfordul ugyanis, hogy a gyermekek szükségleteinek kielégítését előresorolják a családok a felnőttek szükségleteivel szemben. A szülők háztartási gazdálkodáson belüli preferenciái azonban – a források szűkössége mellett – bizonyos gyermeki szükségletek kielégítését fontosabbnak, másokat halaszthatónak, vagy kevésbé fontosnak ítélnek meg. Ahhoz, hogy legalább adataink egy részét országos viszonylatban is értelmezni tudjuk – bár az adatfelvétel más korcsoportot célzott meg (0-15 évesek) -, felhasználtuk a KSH 2009.évi Háztartási Költségvetési és Életkörülmények Adatfelvétel EU-SILC modulját. A gyermekek biológiai alapszükségletei (táplálkozás, ruházkodás) közül már a táplálkozási igényeket sem képesek teljes mértékben kielégíteni a családok

56

A 2009-es országos adatok alapján a táplálkozási szükségletek tekintetében gyerekek 1%-a szenvedett hiányt, az Abaúj-Hegyközi kistérségben ennek az értéknek három-négyszerese figyelhető meg (3-4%), a szegény családok körében pedig különbség ötszörös (5%). A megkérdezettek ekkora hányada állította, hogy gyermekeik háromszori étkezést hétközben és/vagy hétvégén sem kapják meg.

a a a a

A kistérségben a tanítási napokon ez az étkezés az iskolai étkeztetést is jelentheti és jelenti is. A kérdezettek többsége ugyanis igénybe veszi az iskolai étkeztetést az iskolaévben (78%). Ezzel nyáron már kevesebben élnek (44%), de a szegény családok körében komoly segítséget jelent a nyári étkeztetés is (53%). Adataink szerint a családok nagy része ingyenesen jut az iskolai közétkeztetéshez (76%), s a kedvezményes/ingyenes lehetőség elsősorban a szegény családoknak biztosított.

Az iskolai/óvodai étkeztetés nemcsak az étkezések számának biztosításában, hanem a gyermekek megfelelő, minőségi táplálkozásában, azaz hús-, zöldségés gyümölcsfogyasztás biztosításában is fontos szerephez juthat. A kistérségben a gyermekek körülbelül egytizedének étkezésében nem szerepelnek ezek a fontos alkotóelemek, ami az országos átlaghoz képest kedvezőbb adatot jelent. Míg országos átlagban azt látjuk, hogy anyagi okok miatt a gyerekek 13%-a nem jut húshoz és 17% friss zöldséghez vagy gyümölcshöz, addig ugyanezek az arányok a kistérségben 11 illetve 10%. A két pár megfelelő lábbeli biztosítása a családok 11%-ának jelent túlzott anyagi megterhelést, s az újonnan vásárolt ruházat biztosítása még nagyobb gondot okoz a háztartásoknak (15%). Az országos értékekkel összevetve az adatokat a kép vegyes. Az új ruhák beszerzése az országos adatokhoz képest kedvezőbb (22%), a lábbelik biztosítása viszont már nem (5%). Az eddig említett hiátusok lényegében mindegyik biológiai alapszükséglet tekintetében a szegényebb családok körében figyelhetők meg, a relatíve jobb anyagi pozícióban lévő családok körében ezek a problémák nem nagyon jelentkeznek.

57

Kielégítetlen gyermekszükségletek aránya az Abaúj-hegyközi Kistérségben (%)

58

Ami a tanulási lehetőségeket illeti, a gyerekek 11%-ának nincs külön íróasztala, de a szülők elmondása szerint szinte alig van olyan család, ahol egyáltalán nem biztosított odahaza megfelelő hely a tanuláshoz (3%). Ehhez kapcsolódóan kedvező adat az is, hogy a családok mindössze 3%-ában nem áll rendelkezésre az iskola által elvárt minden felszerelés. Ebben szerepet játszhat a természetbeni juttatásként említett tankönyvtámogatás is. A családok a szótárt már nem tartják annyira nélkülözhetetlennek, ez az esetek 12%-ában már hiányzik. Az eddig említett szükséglet-csoportokhoz hasonlóan ezen a területen is elsősorban a szegény családok körében jelentkeznek anyagi hátterű szükséglet-kielégítési problémák. A társadalmi szocializáció szempontjából fontos társas kapcsolatok építése egyértelműen hátrébb sorolódik a szükséglet kielégítés rangsorában. A gyerekek egyhetedének nincs lehetősége rá, hogy meghívja baráti körét közös programra, játékra, ami önmagában magas, de az országos adatokhoz képest kedvező érték (kistérség: 17%, országos adat: 29%). Ugyanennyien a külsős, fizetős iskolai programokon sem tudnak részt venni, de ez az arány már az országos adathoz hasonló (kistérség: 18%, országos adat: 15%). A külsős programok közül egy árnyalattal kedvezőbb helyzetben vannak a sportfoglalkozások. Anyagi okok miatt a gyermekek egytizedének nincs lehetősége arra, hogy sportoljon tanórán kívül. Mivel a társadalmi szocializációs szükségletek kapcsán a fizetős jelleg nagyon meghatározó, e szolgáltatás elérésében, illetve nem elérésében a családok szegénységi státusza – hogy a szegénységi küszöb alatt vagy felett élnek – értelemszerűen kiugróan erőteljes. S ugyanez mondható el a komoly anyagi vonzatokat tartalmazó „luxus” szükségletek kapcsán. A „luxus” szükségletek kielégítése valóban luxus-kategóriának tűnik, hiszen ezeket az elemeket jóval kevesebben tudják biztosítani, mint az eddig említett szükséglet-típusokat. Az ide sorolódó üdülés a gyerekek nagy többségének nem adatik meg (60%). A fizetett különórák, a zsebpénz már nem ennyire luxus-kategória, ezt a szülők 33%-a illetve 16%-a nem tudja biztosítani gyermeke számára. A szükségletek kielégítése mellett a gyermeki fejlődéshez elengedhetetlen a családi körben eltöltött minőségi idő. A gyerekek többsége, 83%-a a szüleivel közösen étkezik, de csak 64%-uk minden nap. A szülők 82%-a nyilatkozott úgy továbbá, hogy a TV-ben látottakat megbeszéli gyermekével, és 76%-uk szokott mesét olvasni vagy mondani gyerekének, nagyrészt naponta vagy kétnaponta. Ezekhez a közös, családi élményekhez képest jóval alacsonyabb mértékben jelentkeznek azok a társas együttlétek, amelyek nem az otthoni környezethez kapcsolódnak. A szülők a gyerekek 20%-ával tudnak/akarnak külsős kulturális programokon részt venni, pl. elmenni múzeumba, színházba, valamilyen zenei előadásra, stb.. S ilyen alkalmakra a szegényebb családok szinte egyáltalán nem tudnak sort keríteni (10%). Az internet és a számítógép mára szinte elengedhetetlen része az életnek, a gyermekek iskolai fejlődése szempontjából is kiemelkedően fontos. A szülők elmondása szerint a gyerekek többsége használ számítógépet (77%), otthon és/vagy az iskolában. Szintén sokan használják az internetet (69%), ezt is otthonról, illetve az iskolában. Ezek a lehetőségek a nem szegény családokban élő gyermekek számára szinte teljesen mértékben rendelkezésre állnak (91 illetve 84%).

59

A kérdőívben megkérdeztük a szülőket, mit gondolnak arról, hogy gyermekeik mivel töltik szabadidejüket. Az, hogy a szülőnek mennyire vannak pontos információi a gyermekszabadidő eltöltési szokásairól, nyilván több tényezőtől függ. A szülők szerint gyermekeiknek van szabadideje és azt aktívan, értelmesen töltik el. A szülők úgy látják továbbá, hogy gyermekeik nem járnak kocsmába, bárokba, ehelyett sok gyermek segít a háztartásban, TV-t néz, otthon játszik, barátaival találkozik, számítógépezik, sportol, kirándul, szervezett programban vesz részt.

A 6-17 évesek szabadidő eltöltési szokásai az Abaúj-hegyközi kistérségben (%)

60

5. Egészségi állapot és mutatói

Egészségügyi helyzet

A kistérségben a mélyszegénységben élőknek és a szélsőségesen rossz lakáskörülményekkel rendelkezőknek a legrosszabb az egészségügyi helyzete. A védőnőkkel készült interjúk, illetve a Máltai Szeretetszolgálat által szervezett egészségügyi szűrések nyomán készült orvosi összefoglaló is kiemeli, hogy nyilvánvaló vált, hogy a legrászorultabb családok, gyerekek és felnőttek nem jutnak hozzá megfelelő egészségügyi ellátáshoz. Ez annak ellenére igaz, hogy a házi orvosi szolgáltatáshoz való hozzáférés jól szervezett, vagy helyben, vagy falubusszal biztosított annak elérése. Hiányoznak, illetve nehezen hozzáférhetők a rendszeres szűrések mind a gyermekek, mind a felnőttek számára. A szükséges vizsgálatokra, szakvizsgálatokra nem mennek el, elsősorban a drága közlekedés miatt. Ha el is jutnak az orvosi vizsgálatra, a szükséges gyógyszereket nem tudják kiváltani, így a feltárt betegségek kezelése sem történik meg. A családok általában egyáltalán nem rendelkeznek egészségtudatossággal, ami a gyermekek étkezését, egészség szemléletét is már egészen kicsi kortól negatívan befolyásolja. A korai gyermekvállalás teljesen általánossá vált a mélyszegénységben élő roma családok körében. A védőnők elmondása szerint nagyon sok 17 éves lánynak már van gyereke, és huszonéves korukra sokuknak már 3-4 gyereke is van. A nők egy része sterilizáltatja magát pár gyerek után, bár ennek is magas a költsége, hiszen háromszor kell bemenni a miskolci kórházba, de a fogamzásgátlás költségeit nem tudják megfizetni. A vizsolyi védőnő az alábbiak szerint írta le a mélyszegénységben, telepi körülmények között élő kismamákat: „A terhességek gyakran gondozatlanok, a kismamák nem járnak el a szükséges vizsgálatokra. A lányok terhességkor/szüléskor találkoznak először nőgyógyásszal. Bár van már nőgyógyászati rendelés Göncön, oda Vizsolyról (csak úgy, mint több más településről) nagyon körülményes eljutni. A legtöbb kismama Miskolcon szül, viszont szülés után jellemzően nem mennek vissza vizsgálatokra. Sok gyerek kórosan kis súllyal születik, mert az anyukák a terhesség alatt nem esznek megfelelően és sokat dohányoznak”. Hidasnémetiből a gönci szakrendelések könnyebben elérhetőek, éppen ezért innen gyakrabban járnak még hátrányosabb helyzetű anyukák is nőgyógyászati vizsgálatra. Itt az a probléma merül fel, hogy ritkán van rendelés, és rövid ideig tart. A jobb társadalmi összetételt és az ott élő hátrányos helyzetű családok jobb körülményeit is mutatja, hogy Hidasnémetiben a gyerekek születési súlyát általában normálisnak tartotta a védőnő. Sok anyuka rövid ideig szoptat, főként a fiataloknál fordul ez elő. A gyerekeket inkább tápszerrel etetik, de nem mindig tudják kiváltani a tápszert sem (ilyenkor „szereznek valahogyan”). A gyerekek helytelen táplálása, illetve táplálkozása súlyos probléma, emiatt sok az alultáplált, illetve a kórosan túlsúlyos gyerek. Sok gyereknél megjelent a gyerekkori, tinédzserkori magas vérnyomás, amely egyértelműen az egészségtelen táplálkozás (energia- és üdítőitalok, magas zsírtartalmú ételek) eredménye. Szintén ezen okok miatt, az átlagosnál sokkal magasabb volt a magas vércukorszinttel rendelkező gyerekek aránya. A gyerekek nem vesznek részt szűrő

61

vizsgálatokon: fogászati, szemészeti és hallásvizsgálatokra az óvodák és iskolák szerint is nagy szükség lenne. A rossz lakáskörülményekkel, a mosakodási és mosási lehetőségeknek szinte teljes hiányával függnek össze a szélsőségesen rossz higiéniás körülmények, melyek többször vezetnek a tetű, rüh problémák megjelenéséhez. Ezek kezeletlensége súlyos bőrfertőzéseket is okozhat. A Máltai Szeretetszolgálat által végzett szűrés rávilágított arra is, hogy a gyermekeknek rossz állapotban vannak a fogaik, napi fogmosás nem ismert számukra, a helytelen étkezés, magas cukor, szénhidrát bevitel viszont a fogak gyors romlásához vezet. A gyerekek többsége még nem járt fogorvosnál. Hasonló a helyzet a szemészeti szűrésnél is. A legtöbb látási problémával rendelkező gyermeknek nincs szemüvege. Ezt szintén a Málta által végzett szűrővizsgálat mutatta meg (a vizsgálat keretében egyébként a gyerekek szemüveghez is hozzájutottak térítésmentesen.) Az iskolai kérdőívek csak alacsony százalékban (2-4%) jelezték azt, hogy a gyerekek alkoholt, fogyasztanának, vagy dohányoznának (ez kicsit magasabb arányt mutatott). A védőnői kérdőívek ennél már magasabb arányt mutattak, de a drogfogyasztást ők sem jelölték meg magas arányban. Ehhez képest a Máltás vizsgálatok alatt az alkohol és drogok korai és heti rendszerességű használatáról számoltak be a fiatalok.

A rossz anyagi körülmények gyakran hozzájárulnak a gyermekek betegségeinek kialakulásához, valamint késői diagnosztizálásához. A korai életkorban nem megfelelően kezelt betegségek, valamint prevenciós hiányosságok a későbbi életszakaszokban is nagy gondot jelenthetnek. Számos tanulmány figyelmeztet arra, hogy a szegénységben élőknél többszöröse annak a kockázata, hogy rossz egészségi állapotúak legyenek. A rossz anyagi körülmények nemcsak a gyermekek betegségeinek kialakulásához járulnak hozzá, hanem már a magzati fejlődésre is hatással vannak. Számos betegség visszavezethető a magzat méhen belüli fejlődésére, az alacsony születési súly pedig nagyobb eséllyel vezet egyes felnőttkori betegségek kifejlődéséhez. Magyarországon a gyerekek 10%-a születik alacsony, 2500 grammnál kisebb súllyal, az Abaúj-Hegyközi kistérségben ez az arány valamivel magasabb (16%). A testileg és szellemileg fejletlenebb gyerekek aránya is valamivel magasabb az országos átlagnál. Országosan a kérdezettek 2-3%-a mondta gyermekét testileg, illetve értelmileg az átlagnál fejletlenebbnek, a kistérségben ugyanezek az arányok 4-4%. A különböző tartós betegségek előfordulási gyakorisága a kistérségben jóval meghaladja az országos átlagot. Ez elsősorban az egyéb – nem látás/halláskárosodáshoz kapcsolódó – egészségügyi problémáknál figyelhető meg. Tartós egészségügyi problémával a kistérségben a gyerekek 16%-a küzd, szemben az országos 8%-kal. A látás- illetve hallásproblémák esetében pedig az országos átlagnál körülbelül másfélszer magasabb az érintettek aránya.

62

Gyermekbetegségek aránya az Abaúj-Hegyközi kistérségben (%) A tartós egészségügyi problémák közül elsősorban az allergia és az asztma emelkedik ki (55% - az országos átlag 2-2%-ával szemben). Arányában a legnagyobb eltérés a mozgásszervi betegségeknél figyelhető meg: a kistérségben ez a betegség az országos átlag majdnem négyszerese (1 versus 4%). De a keringési illetve idegrendszeri betegségek előfordulási gyakorisága is valamelyest nagyobb a kistérségben. Az adatok azt mutatják, hogy a betegségek előfordulási gyakorisága valamivel magasabb a jobb anyagi körülmények között élők körében. Véleményünk szerint a valós problémák mellett ez azzal is összefüggésben lehet, hogy a betegségek felismerése, kezelésének fontossága ebben a körben erőteljesebb lehet.

A gyermekek körében előforduló tartós egészségügyi problémák aránya az Abaújhegyközi kistérségben (%) A gyermekek egészségi állapotára negatívan hatnak a különböző devianciák, így a dohányzás, valamint az alkoholfogyasztás is. A szülők tudomása szerint a 6-17 éves gyerekek 5%-a dohányzik, s 4%-a fogyaszt alkoholt alkalmanként vagy rendszeresen. Kiemelendő még, hogy az iskola előtt fejlesztésben résztvevő gyerekek aránya a kistérségben magasabb (17%), mint az országos átlag (10%).

63

6. Lakókörnyezet, lakáshelyzet

A kistérség lakásállománya mennyiségileg (a lakások számának és nagyságának a népességhez viszonyított aránya tekintetében) eléri az országos átlagot (2001. évi népszámlálás adati alapján). A lakások szobaszám szerinti összetétele gyakorlatilag megegyezik az országos átlaggal, és a 100 főre jutó lakás és szobaszám tekintetében a kistérség még előnyösebb helyzetben is van. A lakások felszereltsége az infrastrukturális elmaradottsága miatt jelentős mértékű. A vízvezetékkel a lakások 63 %-a volt ellátva, fürdőszobával a lakások 65 %a, gázzal a lakások 22 %-a, közcsatorna viszont egyáltalán nem létezett 2001-ben a térségben. Lényegében a lakások 35 %-a nem rendelkezik az alapvető felszereltségekkel (pl. fürdőszoba). A lakásállomány tekintetében nincsenek markáns különbségek a kistérség egyes településtípusai között, eltekintve a hálózati gázvezeték arányától, ami a városokban és a határ menti településekben kiépítettebb. A lakásellátottság tehát sajátos módon tükrözi az általános trendeket, amelyek közül elsősorban az infrastruktúrafejlesztés elmaradottsága emelhető ki. Ugyanakkor a lakásépítési trendeket érdekes módon befolyásolta a lakáspolitika, különösen a lakástámogatások változásának hatásai érhetőek tetten a térségben. A „szocpol” támogatás nagyságának megemelés 1994-ben (amikor egy 3 gyermekes családnak mai áron 10 millió Ft nagyságrendű támogatást nyújtottak) lényeges hatást gyakorolt a lakásépítések számára. Ennek az építési aktivitásnak az ellentmondásosságát kiemeli, hogy a térségből való elvándorlás következtében az üres, nem lakott lakások száma jelentős mértékben növekedett a 90-es években. A kistérség lakásállományának 12 % nem lakott, és különösen magas az üres lakások aránya az üdülőkörzethez tartozó településeken (Arka, Mogyoróska, Regéc, Sima, Telkibánya) és a határmenti településeken (Arka, Abaújvár, Kéked, Pányok) – ahol a lakások több mint egyötöde nem lakott. Ez a tény megerősíti, hogy turisztikai célra rendelkezésre áll egy kihasználatlan ingatlanállomány, ami csak komoly tőkeberuházás révén lenne felhasználható.

64

Üres, nem lakott lakások aránya, 2001 (Forrás: KSH)

Az 1000 főre jutó lakásépítés az Abaúj-hegyköz kistérségben és Magyarországon, 1990-2008

Az 1000 főre jutó lakásépítés a városokban és a gettósodó településeken Abaúj-hegyköz kistérségben, 1990-2008

A lakásépítés a térségben az elmúlt két évtized egészében valamelyest elmaradt az országos trendektől, de az elmaradás sokkal kisebb, mint amit a gazdasági hátrányok és a demográfiai folyamatok alapján várhattunk volna. Ennek az oka, a korábban említett “szocpolos” lakásépítés. 1996 és 2000 között a lakásépítés a kistérségben elérte 4 lakás/ezer fő nagyságrendet, amit országosan csak a lakáshitel támogatási program (2000-2004) végére éri el. A lakásépítési “boom“ a gettósodó településeken jelentkezett, ahol a “szocpol”-os lakásépítés gyerekszámhoz kötött támogatásaihoz sok cigány család (melyeknél a gyerekek száma jóval magasabb, mint a nem-roma családoknál) jutott hozzá, de ez tipikus esetben csak rövidebb ideig segítette lakhatási körülményeik „javulását”. Az interjúkból és helyszíni bejárásokból kiderül, hogy a szocpolos lakásépítések jelentős része spekulatív jelleggel történt, illetve nagyon rossz minőségben készült el. A lakások nagy arányban mára üresen állnak: vagy be sem lettek fejezve, vagy lakhatatlanná váltak.

65

A mai lakáspiacon a “szocpolos” lakások ára 1 millió Ft alatt van, ami jól jelzi a lakástámogatási politika ellentmondásosságát. A lakásállomány mennyisége és minősége szempontjából a kistérség komoly hátrányokkal rendelkezik. Egyértelmű a gettósodó települések lemaradása, ami elsősorban a lakások komfort fokozatában jelenik meg, illetve a telepi körülmények között élő családok túlzsúfolt lakáshelyzetében. A statisztika nem tudja követni egyéb minőségi mutatókat, mint a lakások minősége, szigetelés, a belső berendezések, stb. Tény, hogy 2001 és 2010 között sok településen javult a lakások közművel való ellátottsága, de a települések közötti különbség a gázzal, vízzel való ellátottság tekintetében és a komfort nélküli lakások arányában, növekedett. Nincsenek adataink, de a helyzetfelmérés kvalitatív adatai azt mutatják, hogy a mélyszegénység következtében felhalmozódott hátralékok miatti szolgáltatás kikapcsolás (víz, áram stb.) az egyik legfontosabb tényező az állomány leromlásában és az érintett családok lakhatási minőségének drasztikus csökkenésében.

66

A lakásállomány összetétele 2001-ben (KSH Népszámlálás)

1 szob ás lakás ok arán ya

2 száb ás lakás ok arán ya

3 és több szob ás lakás ok arán ya

1 főre jutó lakásalapt erület (m2)

Vizvezet ékkel ellátott lakások aránya

Fürdőszo bával ellátott lakások aránya

Abaújszántó

11%

38%

51%

32

76%

72%

Háloz ati gázz al elláto tt lakás ok arán ya 23%

Gönc

12%

44%

44%

33

73%

70%

26%

Abaújvár

19%

55%

25%

33

45%

52%

34%

202

96

7%

39%

53%

28

70%

73%

44%

279

105

Kéked

16%

52%

31%

41

64%

78%

25%

193

88

Pányok

14%

60%

26%

58

51%

55%

35%

181

85

Tornyosnémeti

18%

44%

38%

32

55%

53%

20%

239

106

Hidasnémeti

Zsujta

Száz lakásr a jutó népes ség össze sen

Száz szobá ra jutó népes ség össze sen

277

104

258

106

3%

51%

45%

33

60%

60%

32%

237

93

20%

54%

25%

42

36%

41%

22%

215

102

Baskó

9%

45%

46%

32

65%

72%

0%

210

83

Boldogkőváralja

7%

35%

57%

30

76%

74%

24%

274

96

Fony

15%

47%

38%

35

48%

50%

0%

182

74

Hejce

13%

49%

38%

30

69%

58%

0%

263

108

Arka

Mogyoróska

6%

65%

29%

52

63%

63%

0%

166

74

Regéc

15%

67%

18%

49

7%

66%

0%

146

70

Sima

6%

44%

50%

55

75%

81%

0%

119

48

10%

47%

42%

39

76%

75%

30%

213

88

9%

27%

64%

26

71%

67%

21%

264

96

Göncruszka

11%

50%

39%

35

53%

56%

33%

224

96

Hernádcéce

6%

74%

20%

29

28%

42%

0%

208

94

Hernádszurdok

5%

52%

42%

34

45%

52%

19%

263

106

Telkibánya Boldogkőújfalu

Korlát

19%

49%

32%

31

42%

51%

1%

260

119

Vilmány

7%

49%

43%

23

38%

58%

12%

328

134

Vizsoly

10%

42%

48%

28

47%

56%

19%

271

105

11%

44%

45%

32

63%

65%

22%

254

102

Városi

11%

41%

48%

32

75%

71%

24%

269

105

Határmenti

13%

46%

41%

32

60%

64%

33%

239

100

Üdülő

11%

45%

44%

35

65%

67%

15%

225

88

Gettosodó Abaúj-Hegyközi kistérség összesen Magyarország

10%

47%

43%

28

47%

56%

17%

269

110

11%

44%

45%

32

63%

65%

22%

254

102

12%

40%

48%

91%

89%

70%

251

98

67

Lakások ellátottsága a jegyzői kérdőívek alapján Lakott lakások száma

vezetékes vízzel ellátott lakások aránya (%)

csatornával ellátott lakások aránya (%)

vezetékes gázzal ellátott lakások aránya (%)

komfort nélküli lakások aránya (%)

1166

100%

60%

80%

15%

Gönc

810

92%

7%

80%

10%

Város

Abaújszántó

1976

97%

38%

92%

13%

Abaújvár

121

100%

20%

60%

30%

Hidasnémeti

411

98%

45%

60%

5%

Kéked

95

80%

80%

25%

20%

Pányok

50

100%

100%

100%

20%

Tornyosnémeti Zsujta Határmenti települések Arka

233

73%

20%

45%

27%

72

100%

100%

100%

10%

982

91%

46%

63%

16%

30%

0%

47

60%

Baskó

104

90%

0%

0%

50%

Boldogkőváralja

378

75%

0%

38%

5%

Fony

163

70%

0%

0%

30%

Hejce

n.a

n.a

n.a.

n.a.

n.a

Mogyoróska

45

100%

n.a.

n.a.

n.a

Regéc

48

100%

n.a.

n.a.

5%

Sima

12

90%

n.a.

n.a.

10%

254

90%

90%

75%

6%

20%

39%

12%

39%

15%

Telkibánya Üdülőkörzeti települések

1154

74%

Boldogkőújfalu

183

87%

Göncruszka

280

100%

0%

100%

40%

Hernádcéce

94

64%

0%

0%

30%

Hernádszurdok

81

58%

12%

30%

10%

Korlát

117

74%

0%

4%

26%

Vilmány

397

97%

0%

50%

40%

Vizsoly

298

71%

0%

38%

28%

Gettósodó települések

1450

85%

1%

18%

31%

Abaúj-Hegyközi kistérség összesen

5562

88%

26%

64%

18%

68

Lakáshelyzet

A bérlakások aránya Magyarországon igen alacsony, s a gyermeket nevelő családoknak is alig 7%-a él bérlakásban. Eredményeink szerint az Abaúj-Hegyközi kistérségben is kevesen, s az országos átlaghoz képest pedig még kevesebben élnek bérlakásban (5%). (A kategóriában megjelennek az önkormányzati bérlakások is, de elsősorban a magánszemélyek tulajdonában álló bérlemények alkotják ezeket az ingatlanokat.) A családok döntő többsége – 89%-a – tulajdonosként él lakásában, 6% pedig más jogcímen – például szívességi lakáshasználóként vagy szolgálati lakásban lakóként. A lakások helyzetének feltérképezésére léteznek objektív és szubjektív mérőszámok. Objektív mérőszámokkal (1) lehet mérni a lakásban lakók számánaka rányában a lakás alapterületét, a szobák számát, a lakások felszereltségét, komfortfokozatát. Szubjektív mérőszámokkal (2) arra mutathatunk rá, hogy a kérdezett vagy egy külső szemlélő hogyan vélekedik, mit gondol a lakásról, annak állapotáról, felszereltségéről. A lakások felszereltsége jelentősen elmarad az országos átlagtól, minden jellemző kapcsán sokkal rosszabb értékeket mutatnak a jelzőszámok. A legmegdöbbentőbb a d atsor a WC-vel való ellátottságnál figyelhető meg: a WC-hiány majdnem tízszerese az országos átlagnak, s a szegény családok esetében pedig azt lehet megállapítani, hogy a gyerekek egyharmada olyan lakásban él, ahol a lakásban nincs vízöblítéses WC. De a többi jellemző kapcsán sem sokkal jobb a helyzet. A fürdőszoba hiány az országos adat hatszorosa, a vezetékes víz hiánya pedig annak nyolcszorosa. Nem véletlen, hogy az úgynevezett szubstandard lakások aránya kiugróan magas (26%), különösen, ha a gyerekes családok körében országosan jellemző adattal vetjük össze (3%). Ez az adat még drámaibb a szegény családok körében (37%).

A gyermekes háztartások lakásainak főbb jellemzői az Abaúj-Hegyközi kistérségben (az összes lakás %-ában.) Hogy gondok vannak a lakások/házak állapotával is, azt jól jelzi, hogy minden harmadik család szembesül azzal a problémával, hogy nedves a padlózat, hogy korhadnak az ablakkeretek, hogy a tető beázik. S ezek a jelenségek 10 szegény család közül már 4 esetében figyelhetők meg. De összességében minden negyedik család jelzi azt is, hogy a környék/a szomszédok zajosak, hogy lakókörnyezetükre jellemző a bűnözés és vandalizmus.

69

A gyermekes háztartások lakásainak állapota az Abaúj-Hegyközi kistérségben (az összes lakás %-ában.) A lakások állapotáról, illetve környezetéről a kérdezőbiztosok maguk is véleményt alkottak. A lakások döntő többségét a kérdezők tisztának és rendezettnek találták (80-80%), de a lakáshoz képest az udvart már valamivel kevésbé (72%-ban). A saját portával kapcsolatos vélemények még így is kedvezőbbek, mint a környezet megítélése. A lakáshoz

képest a

környező házakat kevésbé (67%-ban) látták rendezettnek a kérdezőbiztosok. S ez utóbbi két szempont különösen a szegény családok lakás, lakókörülményeinek értékelésekor kapnak negatív színezetet.

S

ugyanez mondható el

a

lakások

belső megítélése,

elrendezése kapcsán (sötétség, sivárság, stb.). A szegény családok esetében a lakások majdnem fele nem felel meg ezeknek az alapkívánalmaknak (rendezett, ingergazdag környezet, stb.).

A kérdezők véleménye a lakásról és a lakókörnyezetről az Abaúj-hegyközi kistérségben (%)

70

A 3 évnél fiatalabb gyermekek bölcsődei elhelyezésének lehetőségei a 80-as évek eleje óta az ezredfordulóig látványosan csökkentek, majd egy nagyjából stagnáló időszakot követően a férőhelyek száma 2005-től kezdődően növekedni kezdett. Az EU tagországokban 2010-re a háromévesnél fiatalabb gyermekek legalább 33%-a számára

kellett

volna

biztosítani a napközbeni ellátás lehetőségét, de a bölcsődei

férőhelyek száma csak a megfelelő korú gyermekek 12%-ának napközbeni ellátására volt elegendő. A kistérségben adataink szerint a gyerekek mindössze 7%-a jár, avagy járt bölcsődébe. Ez a mutató a 0-17 éves korosztályra vonatkozik, ami azt jelenti, hogy ez nem csak az EU elvárásaihoz képest, de országos viszonylatban is igen alacsony érték. A még rövidebb múltra visszatekinthető Biztos Kezdet gyerekházba a mintába eső

gyermekeknek

ugyancsak 7%-a jár/járt már, ami relatíve kedvező adat. Megfigyelhető, hogy míg a bölcsödébe való bekerülés esélyét erőteljesen meghatározza a családok anyagi lehetősége, a Biztos Kezdet gyerekház szolgáltatásainak igénybevételére ez sokkal kisebb hatással van. Látható, hogy míg a bölcsődébe járó gyerekek között lényegesen kevesebb a szegény családból származó, addig a Biztos Kezdet gyerekházak látogatóinál kevésbé hangsúlyos ez a különbség.

71

7. Foglalkoztatás

Foglalkoztatás, jövedelmek

A kistérség gazdasági hátterét a mező- és erdőgazdaság, potenciálisan a turizmus, és a közszektor által finanszírozott szolgáltatások jelentik. Mindhárom területen azonban komoly hátrányokkal rendelkezik a térség. A mezőgazdaság átalakulása alapvetően nem kedvezett a foglalkoztatottság növelésének, sőt a hatékonyság növelése érdekében elkerülhetetlen gépesítés tovább csökkentheti a mezőgazdaság munkaerőigényét. Tipikus probléma a mezőgazdaságban az elaprózódott birtok struktúra, ami korlátozza a hatékonyság növekedését, pedig az agárhagyományok (kertészet, a gönci kajszi barack és pálinkafőzés) kedvező hátteret nyújtanak a továbblépésre. “A kistérség nem rendelkezik semmi olyan ásványvagyonnal, amely számottevő ipar megtelepedésének reményét keltené. Más ipari tevékenységek számára is csupán az egyre rosszabb összetételű munkaerőt kínálja, és ez a tapasztalatok szerint nem elég vonzerő. Az utóbbi években a munkahelyteremtést és gazdaságfejlesztést szolgáló állami támogatásaiból helyi kezdeményezések híján a kistérség gyakorlatilag nem részesült.” (Dorgai László, idézi Csizmadia, 2008) „A mezőgazdasági vállalkozások helyzete ingatag, az egyéni gazdálkodók, őstermelők a napi megélhetéshez elegendő bevételt képesek csak megtermelni, fejlesztési források az önerő hiánya miatt nincsenek. A földterület közel felét olyan kisgazdaságok hasznosítják, akik nem képviselnek számottevő árutermelést, elsődleges céljuk az önellátás. A gazdálkodó szervezetek, és a nagyobb méretű családi gazdaságok is foglalkoztatnak idénymunkásokat. Az idénymunkások száma elenyésző, foglalkoztatás időtartama rövid. A gazdaságok eszközállományára a romló műszaki állapot jellemző, számottevő műszaki fejlesztésre az alacsony jövedelmezőségi viszonyok között nem vállalkozhat. A kisgazdaságok ma még idegenkednek az integrációtól, a szövetkezésektől. A létező erdőbirtokosságok, társulások egyenként – kevés kivétellel – kétszáz hektár alattiak, tartós hozamú erdőgazdálkodásra önállóan nem alkalmasak. A kistérség agrárgazdaságát a mezőgazdasági termékek értékesítésének bizonytalansága, az alacsony jövedelmezőség, a termelési integrációk hiánya jellemzi. A gazdálkodók nem szívesen vállalkoznak hosszú távú befektetésekre. 4/182. oldal Abaújszántó és Gönc kivételével a kistérségben semmiféle olyan üzem nem található, amely mezőgazdasági-, erdőgazdasági- vagy élelmiszeripari termékek, feldolgozásával foglalkozna. A térség mezőgazdasági jellege, szerkezete, a gönci barack és az Abaújszántói bor (Tokaji borvidék) országos hírneve feltétlenül indokolja a gyümölcsfeldolgozó létesítését, ami elősegítheti a meglévő ültetvények korszerűsítését, növelését és hozzájárulhat a foglalkoztatási feszültségek enyhítéséhez.” (AKT, 2008) A turizmus számos fejlesztési koncepció és program tárgya volt az elmúlt évtizedben, de korszerű turisztikai szolgáltatásoknak mind a fizikai infrastruktúrája, mind pedig a human feltételei (szakértelem, nyelvtudás, stb.) hiányoznak.

72

“A meglévő turisztikai adottságok jelenleg csak helyi vonzerőt képviselnek, az ide látogató turisták a településeken csak rövid időt töltenek, és keveset költenek. Gondot jelent továbbá az is, hogy a turizmus rövid szezonú (főleg a nyári és kora őszi hónapokra esik), ami a jelentősebb jövedelemhez jutás tényét abszolút kizárja.” (Csizmadia, 2009) „Telkibánya: A településen élő emberek a vendégházakból és a turizmusból próbálják eltartani magukat. Az emberek itt is szenvednek a munkahely hiánytól, de mégis sokkal jobb az életminőségük, mint az elgettósodott falvakban.” (interjúk) A közszektor fejlesztésének pedig az önkormányzatok alul-finanszírozottsága jelenti a legnagyobb korlátot, de a hátrányokhoz az alacsony népsűrűség is hozzájárul, mivel drágítja a szolgáltatásokat. „A vállalkozások tőkésítettsége messze alatta van az átlagnak, külső forrásokhoz sokkal nehezebben jutnak, mint az átlag. Versenyképességüket rontja a magas élőmunka-igény, mert Magyarországon a munkabérek közterheinek mutatói magasan felette vannak a versenytárs-országok összehasonlító mutatóinak. Fentieken túl súlyos problémát jelent az alacsony termelékenységük. Ennek okai között szerepel többek között a korszerűtlenebb technika alkalmazása, a rendelkezésre álló munkaerő alacsony képzettsége és kvalitása.” (AKT, 2008) A kistérségben regisztrált vállalkozások száma 2010 év végén 1902 db volt. Ez a BorsodAbaúj-Zemplén Megyében regisztrált vállalkozásoknak 2,35 %-a. Az 1000 főre jutó vállalkozások száma 134, ami meghaladja a megyei (117) átlagot, de alatta van azonban az országos átlagnak (174). A vállalkozások száma 2007 és 2008 között nőtt meg a kistérségben (több mint kétszeresére). A regisztrált vállalkozások többsége a mezőgazdaságban van (2008-ban 65,3 %-a), ami jelzi, hogy ezek inkább a kényszer vállalkozás kategóriájába esnek.

Vállalkozások a kistérségben A regisztrált vállalkozások intenzitása településtípusonként is eltérő. Településenként vizsgálva látható, hogy kis üdülő településeken van 1000 főre számítva a legtöbb vállalkozás: Mogyoróska (454), Arka (236), Baskó (221) Arka (236) és Telkibánya (210).

73

Vállalkozások a kistérség településein Regisztrált jogi személyiségű vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt) Abaújszántó

69

Regisztrált jogi személyiség nélküli vállalkozások száma (megszűnő gazdálkodási formákkal együtt) 385

357

Regisztrált társas vállalkozások száma (megszűnő és átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt) 97

24

454

Gönc

23

311

295

39

18

334

3

22

22

3

4

25

14

100

90

24

12

114

Kéked

2

23

21

4

3

25

Pányok

2

5

5

2

1

7

Tornyosnémeti

1

36

33

4

4

37

Zsujta

3

20

19

4

1

23

Arka

2

17

16

3

3

19

Abaújvár Hidasnémeti

Baskó

Regisztrált egyéni vállalkozások száma

Regisztrált nonprofit szervezetek száma

Regisztrált vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formákkal együtt)

5

35

35

5

4

40

Boldogkőváralja

26

144

133

37

19

170

Fony

11

37

34

14

11

48

Hejce

1

26

25

2

6

27

Mogyoróska

7

25

23

9

1

32

Regéc

3

17

16

4

1

20

Sima

4

1

1

4

2

5

Telkibánya

4

123

116

11

9

127

Boldogkőújfalu

9

50

45

14

3

59

Göncruszka

10

108

105

13

8

118

Hernádcéce

3

17

11

9

4

20

Hernádszurdok

2

16

14

4

3

18

Korlát

4

22

22

4

3

26

20

54

44

30

12

74

7

73

67

13

11

80

235

1667

1549

353

167

1902

Vilmány Vizsoly Összesen

A kistérségben a foglalkoztatottság nagyon alacsony. A nyilvántartott álláskeresők száma 1993 és 2010 között egy-két évtől eltekintve folyamatosan nő a térségben, 1969-ről (1996) 2384-re növekedett, illetve a 18-59 éves korú népesség arányában 19 %(1994) 28 %-ra (2010). Bár a trendek ugyanazok, a településtípusonként az eltérés nagyon nagy. A gettósodó településeken a munkaképes korú népesség közel 40 %-a nyilvántartott álláskereső.

74

A nyilvántartott álláskeresők száma és aránya (a 18-59 éves korú népesség arányában) 1993 és 2010 között

Nyilvántartott álláskeresők aránya a 18-59 éves korú népesség körében (2010) Az alacsony foglalkoztatási szint, a magas munkanélküliség részben az alacsony képzettséggel, de nem kis részben a térség gazdasági hanyatlásával függ össze, az okokozati kapcsolatok nem egyirányúak, de egymást erősítő tényezőkként viselkednek. A rendszerváltás után a régióban az ipari és mezőgazdasági munkahelyek is tömegesen szűntek meg, helyükre a többnyire alacsony hatékonysággal működő családi gazdaságok és kényszergazdaságok kerültek. A fejlődést mutató idegenforgalmi területet is inkább az egyéni tulajdonban lévő, idényszerűen üzemelő vendéglátás jellemzi, ami inkább kiegészítő jövedelmet jelentett a tulajdonosaknak, de tartós foglalkoztatási lehetőséget alig.

75

„Kistelepüléseken az un. anyagi ágakban szinte kizárólag a mező- és erdőgazdálkodás kínál foglalkoztatási lehetőséget, és az is érzékelhető, hogy falvakban tartós igény jelentkezik a részmunkaidős foglalkoztatási formák iránt a nem agrárgazdaságban foglalkoztatottak körében is, továbbá a falusi töredékmunkaerő hasznosítására is Különösen a nagy élőmunka igényű kultúrák fejlesztése kapcsán nem elhanyagolható komparatív előnyünk, nevezetesen, hogy nálunk az élőmunka fajlagos költsége a nyugat európai versenytársak költségéhez viszonyítva alacsony. A népesség, a termelés és a terület eltartó képessége között számos kistérségben hosszú idő óta ismert feszültségek léteznek. Például a Nyírségben és a Duna-Tisza-közi homokhátságon a más irányú foglalkoztatási lehetőségek hiánya miatt az agrárágazatra nehezedő túlzott foglalkoztatási igény tapasztalható. Helyenként — elsősorban Észak- Magyarország és a Dunántúl aprófalvaiban — a népesség elöregedésével kapcsolatos gondok a legsúlyosabbak, hiszen törvényszer ű, hogy a lemaradó térségekből mindig felerősödik a fiatal és képzettebb néprétegek elvándorlása, a migráció idővel öngerjesztővé válik, egyre romló korstruktúrát (elöregedést) és képzettségi-struktúrát eredményezve és ez a folyamat csak nagy áldozatok árán visszafordítható.” (AKT, 2008) A jegyzői kérdőívek és a KSH adatok alapján úgy becsüljük, hogy a lakosság 20 %-ának van munkája, 15 % nyugdíjból él, míg 65 %-nak nincs önálló jövedelme.

A lakosság összetétele foglalkozási helyzet alapján (becslés)

A kistérségben lévő szabad munkaerő nem köthető le helyben, és nincsenek olyan trendek, amelyek erre a folyamatra utalnának. Következésképpen, egyik kiút ebből a helyzetből az alacsony képzettségű munkaerőnek felkészítése arra, hogy távolabbi munkahelyeken legyenek képesek munkát vállalni, ami lehet ingázási körzet (Encs, Szerencs, Kassa, Miskolc), de szükség esetén távolabbi munkahely. A magas munkanélküliségű területeken a munkaerő kínálatot csökkenteni kell. Tudjuk, hogy ez a megoldás sok áldozatot követel a családoktól és a munkavállalóktól, de illúzió azt várni, hogy a szakképzések önmagában munkahelyet teremtenek vagy, hogy a vállalkozások elég nagy számban lennének hajlandóak a térségbe jönni. A lakosság elöregedése

76

probléma, de nagyobb probléma, ha ez a folyamat a tömeges munkanélküliséggel jár együtt. A legfontosabb probléma, hogy a munkaerőpiac stagnál, a regisztrált munkanélküliek több mint egyharmad a hosszú távú munkanélküli, kétharmaduk segélyezett. A szakképzett fiatalok elhagyták a térséget, a roma munkaképes korúak körében átlagosan 80% a munkanélküliség, egyes falvakban 100%. Turisztikai potenciálra alapozott fejlesztések, gyümölcstermesztő kapacitásra alapozott feldolgozás és kereskedelem (Gönci barack, Tokaji bor), helyi adottságokra alapozott termékek előállítása, piaci értékesítése, erdőgazdálkodásban rejlő lehetőségek, határ mentiségből adódó lehetőségek, nemzetközi közlekedési folyosó (Helsinki folyosó) jelenléte teremthetik meg a helyi gazdaságfejlesztés alapjait. A munkaerő mobilitása nagyon alacsony (bár működnek a térségben szervezett munkaerő közvetítéssel foglalkozó cégek), fontos lenne a munkaerő mobilitási képességének növelése (képzések, beleértve nyelvtanulást) és egy segítő hálózat kiépítése. „Göncön a nevelőszülőségnek hagyománya van, de Göncruszkán a munkanélküliség miatt fogtak ebbe bele az emberek. Általában Romák a nevelőszülők és Roma gyerekeket vállalnak. A nevelőszülők állandó, szigorú ellenőrzés alatt vannak, hogy megfelelnek e a kiszabott feltételeknek, mint például az évszakok szerinti ruha, cipő készlet, saját kis rész, ahol a mindennapi dolgait tarthatja. Kitétel még a kerítés, és a zárható terület. Családonként 2-3 nevelt gyerek a jellemző. A gyerekeket Miskolcról hozzák ide.” (forrás: interjúk) A kistérségben élők jövedelem eloszlását jól jellemzi közvetetten a gépjárműadó területi elosztása. A városi és üdülőterületen élő családok 3,5-szer több adót fizetnek, mint a gettósodó térségekben élő családok (az üdülőterületeken kettő között helyezkednek el.) A kistérség átlagosan 40 %-kal szed be ebből az adónemből kevesebbet, mint az országos átlag, a legrosszabb területek pedig 73 %-kal maradnak alatta az átlagnak.

Foglalkoztatottság A kistérség egyik legnagyobb problémája a nagyarányú munkanélküliség, illetve a foglalkoztatottság alacsony szintje. A gyermekes családokban élő aktív korúak (16-62 évesek) aránya elmarad az országos átlagtól. A negatív munkaerőpiaci tendenciákat valamelyest orvosolja a közmunka lehetősége, hiszen nagyon sokan tartoznak ebbe a munkaerőpiaci csoportba a kistérségben (20%). A közfoglalkoztatottak aránya majdnem eléri a hosszabb távon és rendszeresen dolgozó alkalmazottak, illetve vállalkozók számát (31%). Az alkalmilag munkát vállalók aránya 3% a kistérségben. A munkanélküliség a közfoglalkoztatottság ellenére is jelentős a kistérségben, a munkanélküliek aránya jóval az országos átlag felett van.

77

A gyermekes családokban élő aktív korúak gazdasági aktivitása az AbaújHegyközi Kistérségben (%)

A gyermekes családokban élő felnőttek legmagasabb iskolai végzettsége az AbaújHegyközi kistérségben (%)

78

Közfoglalkoztatás a kistérségben Az elmúlt években jelentős fejlődés következett be a közfoglalkoztatás terén (Köszönhetően az országos

közmunkaprogram

kibővülésének),

a

kistérségünkre

jellemző

alacsony

iskolai

végzettségű, vagy szakképesítéssel nem rendelkező, több éve segélyekből élő munkavállalókat is képes volt bevonni a munka világába. Ez különösen fontos a gyermekszegénység elleni küzdelemben, így a mi projektünk esetében is, ezért ez a terület külön figyelmet érdemel a stratégia megalkotása során, kiemelt terület kell legyen. Fontosnak tartjuk, hogy javul a bevont családok anyagi biztonsága, ezen túl morális, erkölcsi haszna is van: a gyermek pozitív példát lát és sajátít el a szülő értékteremtő munkavégzéséből. 2013-ban a kistérség 24 települése közül 23-ban (Sima település kivételével) valósult meg a közfoglalkoztatás valamilyen formában. 

Szociális földprogram 3 településen (Abaújvár 12 fővel, Korlát 16 fővel, Tornyosnémeti 16 fővel)



Műemlékgondozás Regéc településen 5 fővel



Start mezőgazdasági projekt összesen 15 településen összesen 478 fővel



Start téli és egyéb értékteremtő projekt összesen 15 településen 373 fő részvételével

A közmunkaprogramban összesen 890 fő részt a kistérségben, amely a teljes kistérség aktív korú népességének mintegy 12 %-át teszi ki. A számadatokból látható, hogy a közmunkaprogram a legjelentősebb foglalkoztatási elemként jelenik meg. Ezen belül a leghangsúlyosabb a start mezőgazdasági projektekben foglalkoztatottak létszáma, megoszlás szerint: 22 % az állattartással, 78 %-uk pedig növénytermesztéssel foglalkozó munkavállalók.

79

Közfoglalkoztatás 2013 évben az Abaúj-Hegyközi Kistérségben Szoc Föld pr.

Abaújvár

Létszám

Igényelt bér

12 fő

8 373 624 Ft

Műemlék gondozás Létszám

Igényelt bér

Abaújszántó

Létszám

Állattarással fogl.

180 fő

22

Baskó

15 fő

15

Boldogkőújfalu

25 fő

6

Boldogkőváralja

22 fő

Fony

40 fő 25 fő

Gönc

Start Téli és egyéb értékt.

Start Mezőgazdasági projekt Növényterm.fogl.

158

Igényelt bér

16 224 768 Ft

10 fő

4 566 920 Ft

25 fő

22 382 200 Ft

10 fő

4 386 800 Ft

35 fő

22

19 389 880 Ft

15 fő

6 580 200 Ft

37 fő

10

30

44 139 348 Ft

15 fő

55 fő

5

20

27 482 292 Ft

45 fő

6 760 320 Ft 21 146 965 Ft

21

14 937 592 Ft

21 fő

17

22 485 228 Ft

20 fő

Hernádcéce

15 fő

15

13 160 400 Ft

8 fő

8

7 266 310 Ft

13

23 135 592 Ft

3

8

Kéked 16 fő

11 701 328 Ft

Mogyoróska Pere

22 fő

218 fő

2

20

20 620 864 Ft

3 509 440 Ft

23 fő

24 fő

11 327 015 Ft

45 fő

10 fő

4 386 800 Ft

10 fő

10 fő

4 386 800 Ft

26 fő

12 fő

5 431 855 Ft

12 fő

15 fő

6 760 320 Ft

37 fő

8 fő

0 fő

Regéc

5 fő

4 794 835

11 fő

11

12 874 368 Ft

Telkibánya 16 fő

16 fő 10 fő

11 164 832 Ft

4 566 920 Ft

10 fő 16 fő

Vilmány

30 fő

Vizsoly

15 fő

15

15

32 611 080 Ft

15

15 792 480 Ft

30 fő 10 fő

4 386 800 Ft

Zsujta Aba szoc Szöv

70 fő

8 fő

Pányok

Tornyosnémeti

18 fő

19

20 fő

Korlát

6 fő 38 fő

21 fő

21 fő

Igényelt bér 2 812 200 Ft 18 076 205 Ft

Hejce

Hidasnémeti

Létszám

171 050 344 Ft

Göncruszka

Hernádszurdok

Összesen dolgoznak

25 fő 0 fő

8 fő

8

8 422 656 Ft

5 fő

2 193 400 Ft

13 fő

80

Közfoglalkoztatottak intenzív képzési szakaszához kapcsolódó napi nyomonkövetési táblázat Gönci Kirendeltség 2013.12.02 - 2014.05.06 Tervezett Tanfolyamok Létszám (db) (fő)

Indított Tanfolyamok Létszám (db) (fő)

OKJ-s képzések Betanító képzések Alapkompetencia képzések Kulcskompetencia képzések Felzárkóztató képzések Hatósági képzések

15

221

14

204

93%

92%

0

0

31

411

31

442

100%

108%

0

0

11

252

14

263

127%

104%

0

0

4

40

4

42

100%

105%

0

0

Összes képzés

61

924

63

951

103%

103%

0

0

Képzések

Indítás %-a Tanfolyamok Létszám (%) (%)

Indítani tervezett Tanfolyamok Létszám (db) (fő)

81

Közfoglalkoztatottak intenzív képzési szakasza - létszám-statisztikai táblázat Gönci Kirendeltség 2013.12.02 - 2014.05.06. Képzési besorolások szerint

Indított képzések (Létszám)

Alapkompetencia

Lemorzsolódottak

A programot sikeresen befejezők

Roma nemzetiségű

263

5

258

156

OKJ

205

9

196

48

Betanító

445

23

422

115

Hatósági

42

Kompetenciafejlesztés Felzárkóztató

Összesen:

4*

955

38 41

914

7 326

* Hatósági képzést 3 fő sikertelenül fejezte be. Akkreditált:

- 6 fő idegen járásról (5 fő Szerencs, 1 fő Tiszaújvárosból)

Akkreditált:

+ 1 fő szerencsi járásra

OKJ:

-1 fő idegen járásból (Miskolc) + 3 fő idegen járásra jár (Miskolc)

Akkreditált (Kőpattintó):

24 főből csak 15 fő tartozik a gönci kirendeltséghez azaz

Akkreditált (NMI)

- 9 fővel kevesebbet jelentek (8 főnek Szerencs, 1 fő Szikszó) +2 fő részére febr. 10-18 (Encsen) befejeződött +16 fő márc. 10-19 (Encsen) befejeződött

82

Alapkompetencia Lebonyolítás helyszíne

Kirendeltség

Boldogkőújfalu

Gönc

Boldogkőváralja

Gönc

Boldogkőváralja

Gönc

Gönc

Gönc

Gönc

Gönc

Vilmány

Gönc

Vilmány

Gönc

Vilmány

Gönc

Vizsoly

Gönc

Fony

Gönc

Hernádcéce

Gönc

Telkibánya

Gönc

Kéked

Gönc

Korlát

Gönc

Tanfolyam megnevezése Alapkompetencia fejlesztés Alapkompetencia fejlesztés Alapkompetencia fejlesztés Alapkompetencia fejlesztés Alapkompetencia fejlesztés Alapkompetencia fejlesztés Alapkompetencia fejlesztés Alapkompetencia fejlesztés Alapkompetencia fejlesztés Alapkompetencia fejlesztés Alapkompetencia fejlesztés Alapkompetencia fejlesztés Alapkompetencia fejlesztés Alapkompetencia fejlesztés

Létszám

Indulás

Képző neve

30

2013.12.02 Miskolc TKKI

20

2013.12.09 Miskolc TKKI

15

2013.12.09 Miskolc TKKI

16

2013.12.16 Miskolc TKKI

15

2013.12.16 Miskolc TKKI

26

2013.12.16 Miskolc TKKI

30

2013.12.17 Miskolc TKKI

0

Miskolc TKKI

25

2013.12.02 Miskolc TKKI

15

2013.12.16 Miskolc TKKI

10

2013.12.16 Miskolc TKKI

10

2013.12.16 Miskolc TKKI

10

2013.12.16 Miskolc TKKI

11

2013.12.16 Miskolc TKKI

83

Alapkompetencia fejlesztés

Lebonyolítás helyszíne

Tanfolyam megnevezése

Ténylegesen indított létszám

Tényleges indulás

Képző neve

Befejezés dátuma

Sikeresen befejezte (fő)

Boldogkőújfalu

Alapkompetencia fejlesztés

30

2013.12.02

Miskolc TKKI

2014.03.24

30

Boldogkőváralja

Alapkompetencia fejlesztés

20

2013.12.09

Miskolc TKKI

2014.04.01

20

Boldogkőváralja

Alapkompetencia fejlesztés

15

2013.12.09

Miskolc TKKI

2014.04.01

15

Gönc

Alapkompetencia fejlesztés

16

2013.12.16

Miskolc TKKI

2014.04.08

16

Gönc

Alapkompetencia fejlesztés

15

2013.12.16

Miskolc TKKI

2014.04.08

14

Vilmány

Alapkompetencia fejlesztés

26

2013.12.16

Miskolc TKKI

2014.03.08

24

Vilmány

Alapkompetencia fejlesztés

30

2013.12.17

Miskolc TKKI

2014.04.08

30

Vizsoly

Alapkompetencia fejlesztés

25

2013.12.02

Miskolc TKKI

2014.04.01

25

Fony

Alapkompetencia fejlesztés

15

2013.12.16

Miskolc TKKI

2014.04.08

14

Hernádcéce

Alapkompetencia fejlesztés

10

2013.12.16

Miskolc TKKI

2014.04.08

10

Telkibánya

Alapkompetencia fejlesztés

10

2013.12.16

Miskolc TKKI

2014.04.08

10

Kéked

Alapkompetencia fejlesztés

10

2013.12.16

Miskolc TKKI

2014.04.08

10

Korlát

Alapkompetencia fejlesztés

11

2013.12.16

Miskolc TKKI

2014.04.08

11

84

OKJ, betanított

Képzés helyszíne

Illetékes kirendeltség

Képzés megnevezése

Képzés típusa

Létszám

Kezdés

Abaújszántó

Gönc

Betanított hegesztő

akkreditált

15

2013.12.02

Vilmány

Gönc

Betanított hegesztő

akkreditált

15

2013.12.18

Hidasnémeti

Gönc

Betanított hegesztő

akkreditált

10

2013.12.02

Boldogkőváralja

Gönc

akkreditált

13

2013.12.12

Hidasnémeti

Gönc

akkreditált

20

2013.12.20

Tornyosnémeti

Gönc

akkreditált

0

-

Abaújszántó

Gönc

akkreditált

11

2013.12.02

Gönc

Gönc

ECDL Start

akkreditált

18

2013.12.19

Abaújszántó

Gönc

Élelmiszer-feldolgozó

akkreditált

13

2013.12.09

Hidasnémeti

Gönc

Építőipari ismeretek fejlesztése

akkreditált

15

2013.12.20

Korlát

Gönc

Házi betegápló

akkreditált

0

-

akkreditált

12

2013.12.09

akkreditált

13

2013.12.02

akkreditált

14

2013.12.16

akkreditált

10

2013.12.16

akkreditált

10

2013.12.16

akkreditált

17

2013.12.21

akkreditált

15

2013.12.19

akkreditált

10

2013.12.16

akkreditált

10

2013.12.18

akkreditált

23

2013.12.18

Abaújszántó

Gönc

Abaújszántó

Gönc

Boldogkőváralja

Gönc

Fony

Gönc

Vilmány

Gönc

Gönc

Gönc

Göncruszka

Gönc

Hejce

Gönc

Hernádszurdok

Gönc

Korlát

Gönc

Betanított konyhai kisegítő Betanított konyhai kisegítő Betanított konyhai kisegítő Cipőfelsőrész készítő részfeladatokat ellátó betanító

Kis- és nagyüzemi ipari képesítések (Betanított varrómunkás) Település-karbantartó 1. Település-karbantartó 1. Település-karbantartó 1. Település-karbantartó 1. Település-karbantartó 1. Település-karbantartó 1. Település-karbantartó 1. Település-karbantartó 1. Település-karbantartó 1.

85

Tállya

Gönc

Tornyosnémeti

Gönc

Vizsoly

Gönc

Vizsoly

Gönc

Gönc

Gönc

Abaújszántó

Gönc

Gönc

Gönc

Vilmány

Gönc

Abaújszántó

Gönc

Abaújkér

Gönc

Gönc

Település-karbantartó 1. Település-karbantartó 1. Település-karbantartó 1. Település-karbantartó 1. Uszodamester fürdőmester Földmunka-, rakodóés szállítógép-kezelő Földmunka-, rakodóés szállítógép-kezelő Földmunka-, rakodóés szállítógép-kezelő Mezőgazdasági vontató vezető

akkreditált

14

2013.12.19

akkreditált

14

2013.12.20

akkreditált

10

2013.12.09

akkreditált

15

2013.12.09

akkreditált

10

2013.12.21

hatósági

10

2013.12.02

hatósági

10

2013.12.13

hatósági

11

2013.12.11

hatósági

11

2013.12.09

Faipari gépkezelő

OKJ

16

2013.12.09

Gönc

Faipari gépkezelő

OKJ

17

2013.12.19

Hidasnémeti

Gönc

Faipari gépkezelő

OKJ

10

2013.12.19

Göncruszka

Gönc

OKJ

10

2013.12.19

Gönc

Gönc

akkreditált

16

2013.12.21

Vilmány

Gönc

OKJ

20

2013.12.02

Abaújkér

Gönc

Motorfűrész-kezelő

OKJ

19

2013.12.09

Abaújszántó

Gönc

Motorfűrész-kezelő

OKJ

11

2013.12.09

Hidasnémeti

Gönc

Motorfűrész-kezelő

OKJ

16

2013.12.17

Korlát

Gönc

Motorfűrész-kezelő

OKJ

10

2013.12.18

Telkibánya

Gönc

Motorfűrész-kezelő

OKJ

11

2013.12.18

Vilmány

Gönc

Motorfűrész-kezelő

OKJ

26

2013.12.19

Vizsoly

Gönc

Motorfűrész-kezelő

OKJ

12

2013.12.17

Vizsoly

Gönc

Motorfűrész-kezelő

OKJ

10

2013.12.17

Kisteljesítményű kazán fűtő (max. 2 t/h) Betanított konyhai kisegítő Mezőgazdasági munkás

86

8. Korai képességgondozás, egészségesebb gyerekkor

Bölcsőde A 3 évnél fiatalabb gyermekek bölcsődei elhelyezésének lehetőségei a ’80-as évek eleje óta az ezredfordulóig látványosan csökkentek, majd egy nagyjából stagnáló időszakot követően a férőhelyek száma 2005-től kezdődően növekedni kezdett.

Az EU tagországokban a háromévesnél fiatalabb gyermekek legalább 33%-a számára kellett volna biztosítani a napközbeni ellátás lehetőségét, de a bölcsődei férőhelyek száma csak a megfelelő korú gyermekek 12%-ának napközbeni ellátására volt elegendő. A kistérségben adataink szerint a gyerekek mindössze 7%-a jár, avagy járt bölcsődébe. Ez a mutató a 0-17 éves korosztályra vonatkozik, ami azt jelenti, hogy ez nem csak az EU elvárásaihoz képest, de országos viszonylatban is igen alacsony érték. A még rövidebb múltra visszatekinthető Biztos Kezdet gyerekházba a mintábaeső gyermekeknek ugyancsak 7%-a jár/járt már, ami relatíve kedvező adat. Megfigyelhető, hogy míg a bölcsödébe való bekerülés esélyét erőteljesen meghatározza a családok anyagi lehetősége, a Biztos Kezdet gyerekház szolgáltatásainak igénybevételére ez sokkal kisebb hatással van. Látható, hogy míg a bölcsődébe járó gyerekek között lényegesen kevesebb a szegény családból származó, addig a Biztos Kezdet gyerekházak látogatóinál kevésbé hangsúlyos ez a különbség. A Biztos Kezdet Gyerekház/szolgáltatás bemutatása A Biztos Kezdet program a gyermekszegénység kedvezőtlen következményeit és a gyermekek társadalmi kirekesztettségét kívánja visszaszorítani. Középpontjában azok a szegénységben élő, 0-5 éves gyereket nevelő családok állnak, akik forrásaik szűkössége, valamint a jó minőségű szolgáltatások elérésének korlátozottsága miatt nem tudják a gyermek képességeinek maximális kibontakoztatását biztosítani.

87

A program elsődleges célja a lehető legjobb esély biztosítása a készségek-, képességek kibontakozásához, a lehető legkorábbi életkorban, azon gyerekek számára, akik a legnagyobb szegénységben élnek. A program hosszú távú célkitűzése olyan gyerek- és családbarát szolgáltatási környezet kialakítása országos szinten, amely a szülők partneri bevonása és aktív részvétele mellett koragyermekkorban egyenlő esélyt biztosít a veleszületett képességek kibontakozásához és a sikeres iskolakezdéshez.

A program alapelvei: Hozzáférés: a program mindenki számára (a település összes kisgyerekes család számára) nyitott. A nyitva tartás folyamatos és rendszeres, a szolgáltatás ingyenes. A szolgáltatás a képességek kibontakoztatását segítő személyi és tárgyi környezetet biztosít állandó szakember vezetése mellett, rugalmasan alkalmazkodva a helyi igényekhez és biztosítva a választás lehetősét. Szülőkkel való partneri együttműködés: a program meghatározó eleme a szülők aktív részvétele, a velük való tartalmas együttműködés, a szülői kompetenciák megerősítése, a családok egészségügyi, szociális, gyermekjóléti, oktatási, munkaügyi szolgáltatásokhoz való hozzájutásának segítése. További cél a tanulási motiváció felkeltése, a munkaerő-piacról kiszoruló fiatal szülők foglalkoztatásának javítása. Szakmák és szakemberek közötti együttműködés: A korai felismerés és az esetleges fejlődési lemaradások kezelése érdekében is elengedhetetlen a különböző szakmák közötti együttműködés.

A program célcsoportjai Közvetlen célcsoport: A hátrányos helyzetű településeken, településrészeken, ill. hátrányos helyzetű családokban élő 0-5 éves csecsemők és kisgyermekek és az őket nevelő szülők. Közvetett célcsoport: A közvetlen célcsoport hátrányos helyzetének csökkentése érdekében tenni tudó döntéshozók, szakemberek. Azok a szakemberek, akik biztosítják a tünetek és kockázatok felismerését, kezelését szoros szakmai együttműködés keretében. A gyerekek és szüleik szűkebb és tágabb társadalmi környezete. A TÁMOP 5.2.3–12/1-2012-0004,,Boldogabb jövő reményében” a gyerekek és családjaik felzárkóztatási esélyeinek növelése az Abaúj – Hegyközi Kistérségben elnevezésű pályázat keretében 3 Biztos Kezdet Ház (Vilmány, Abaújszántó, Hidasnémeti) és 2 Biztos Kezdet szolgáltatás (kitelepülő) (Gönc-Abaújvár; Boldogkőújfalu-Hernádcéce) valósult meg.

88

A koragyermekkori fejlődés támogatására tervezett tevékenységek 

Gyerekekkel való rendszeres foglalkozás lehetőségének biztosítása a szülő bevonásával A Biztos Kezdet program keretében rendszeres foglalkozásokat kínálunk a gyermekek számára. Ezek célja, a gyermek fejlettségéhez igazodó, a fejlődésüket elősegítő emberi és tárgyi környezet folyamatos biztosítása. Éppen ezért a Gyerekházak minden hétköznap délelőtt (8 és 12 óra között) 4 óra időtartamban nyitva állnak. A rendszeres foglalkozások célját három csatornán keresztül kívánjuk elérni: - A gyermek képességeinek kibontakoztatása - A szülő-gyermek kapcsolat erősítése a szülő bevonásával a gyermek játéktevékenységébe - A szülő bátorítása saját és a gyermeke jövőképének változtatásával kapcsolatos kérdésekben 

Gyermekek fejlődésének nyomon követése és fejlődésük felmérése

A gyermekek fejlődésének nyomon követése céljából a Biztos Kezdet Gyerekházak vezetői félévente értékelik a gyermekek fejlettségét. A vizsgálat eredményeit rögzítik és az eredményeket a szülőkkel megbeszélik. Amennyiben a nyomon követés eredménye valamilyen problémát feltételez, akkor felveszik a kapcsolatot a védőnővel, fejlesztő-, ill. gyógypedagógussal.  Gyermekek fejlődési elmaradásának szűrése A Biztos Kezdet Gyerekházakban foglalkoztatott munkatársak folyamatosan együttműködnek a területileg illetékes védőnővel. Az együttműködés célja, hogy a Gyerekházba bekerült gyermekek esetében a fejlődési zavarok és eltérések kiszűrhetőek legyen, és a szűrővizsgálat felvétele megtörténjen. A szülők tájékoztatást kapnak az egyes szűrővizsgálatok menetéről, jellegéről. A Gyerekházba bekerült gyermekekről állandó és naprakész nyilvántartást vezetünk, a szűrések ütemezésében a védőnő munkáját is segítjük. A védőnő tapasztalatait a Gyerekház saját dokumentációs rendszerében rögzítjük. 

Azonosított fejlődési zavar, elmaradás, vagy annak gyanúja esetén a gyermekfejlesztő szakemberhez történő eljuttatása, a kezelés nyomon követése A szűrővizsgálat, és az állapotfelmérés eredményeként kiszűrt gyermekeknek segítünk eljutni a szakvizsgálatra. A védőnővel együttműködve biztosítjuk, hogy a gyermek problémájának megfelelő szakvizsgálat megtörténjen és ennek alapján a gyermek számára fejlesztési/terápiás terv készüljön. A vizsgálat eredményeit dokumentáljuk. A kezelést nyomon követjük, és a javasolt terápiát/fejlesztést beépítjük a gyermek foglakozási tervébe. Ezen kívül egy listát is összeállítunk a területileg illetékes vizsgáló intézmények elérhetőségéről. Ezt a listát a dokumentációs rendszerben rögzítjük.  Egészséges táplálkozás ösztönzése információ és minta nyújtásával A Gyerekházban mindennap tízórait biztosítunk a gyerekeknek. Az ételeknél figyelünk arra, hogy ösztönzőleg hassanak az egészséges táplálkozás népszerűsítésére. Kötelezően a Gyerekház csak melegítő konyhát biztosít.

89

 Rendszeres team-megbeszélések folytatása Heti team megbeszéléseket tartunk a Gyerekház munkatársak és Biztos Kezdet koordinátor részvételével. Ezen megbeszélések előkészítése a Gyerekház vezetők és a Biztos Kezdet koordinátor közös felad lesz. A megbeszélésen összefoglalják a hét során tapasztaltakat, elemzik és értékelik azokat, valamint átbeszélik és meghatározzák a következő hét feladatait, az egyes tevékenységeket. Ezen kívül pedig megvitatják a gyermekkel kapcsolatos kérdéseket. Havonta egyszer kibővített team-megbeszéléseket tartunk. Ennek résztvevői a mentorok, a Gyerekház munkatársak, a Biztos Kezdet koordinátor, és a kötelező külső partnerek is meghívásra kerülnek. A megbeszélés során áttekintjük, hogy hogyan halad, hogyan működnek a szakmai együttműködések. Negyedévente áttekintjük az indikátorok állását, azok teljesülését. Évente egyszer áttekintjük minden gyermek fejlődését. Az ülésekről emlékeztetőt készítünk, és a visszajelzéseket, visszacsatolásokat feldolgozzuk és beépítjük, így biztosítva a Gyerekházak folyamatos fejlődését.

A családokkal való személyes kapcsolattartás lehetőségeinek, tevékenységeinek megjelenítése

90

9. Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások A szociális és gyerekjóléti alapellátást az Abaúj-Hegyközi Többcélú Kistérségi Társulás működteti a kistérségben, melynek központja Göncön van. Az intézmény neve Abaúj-Hegyközi Gyermekjóléti-és Szociális Alapszolgáltatási Körzet. A szociális és gyerekjóléti alapellátáson kívül az intézmény még jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, házi segítségnyújtás, szenvedélybetegek nappali ellátása szolgáltatásokat is biztosítja a kistérségben élők számára. A szociális és gyerekjóléti alapellátásnak a szolgáltatási területe a kistérség összes települését magába foglalja, vagyis mindkét szolgáltatás a kistérség összes településén helyben elérhető. Az intézményen belül a családsegítés és a gyerekjóléti szolgáltatás külön egységet képez. A szolgáltatások személyi feltételeit tekintve elmondható, hogy a jogszabályban előírtaknak megfelelnek, mind létszámot, mind a szakképzettséget tekintve. A családsegítőnél összesen 5 fő (1 fő vezető családgondozó, 2 fő családgondozó, 1 fő szociális segítő és 1 fő részállású családgondozó), a gyerekjóléti szolgáltatásnál 4 fő teljes állású szakember (ebből 1 vezető családgondozó, 3 fő családgondozó) látja el a feladatokat. Alapvető problémaként jelenik meg azonban, hogy az ügyszámokhoz viszonyítva ez a létszám a szakemberek túlzott leterheltségét jelenti. A gyerekjóléti szolgálatot összesen 387 fő (0-17 évesek 11%-a), a családsegítő szolgáltatást összesen 771 fő gondozott vette igénybe a KSH adatok szerint. Ez azt jelenti, hogy egy családgondozóra 86 eset jut átlagosan a gyerekjóléti szolgálat esetében (szemben a jogszabályban előírt 45 gyerek helyett), míg a családsegítőnél 154 fő ellátott esik egy szakemberre. A gyerekjóléti szolgáltatásban részesülő 387 fő gondozott összetétele az ellátási formák szerint az alábbiak szerint alakult: 255 fő volt alapellátásban, 86 fő védelembe vételben, ideiglenes hatállyal elhelyezett gyerek 20 fő, átmeneti nevelt 24 fő, tartós nevelt 1 fő. Az utóbbi 3 kategóriában a gyerekek családjainak gondozása is a gyerekjóléti szolgálat feladata, bár a gyerekek már szakellátásba kerültek. Az alapellátásban gondozottak száma az elmúlt évek során csökkent, míg a védelemben lévőké nőtt. Az alapellátás csökkenését a szakemberek egyrészt azzal magyarázzák, hogy egyre többen kerültek védelembe az alapellátásból, mint a korábbi években (a védelembe vettek döntő része alapellátásban gondozott volt), másrészt a sikeres gondozások következtében megszűntek gondozási esetek, illetve az eseti tanácsadások hatékonysága miatt kevesebben kerültek gondozásba. Az eseti tanácsadások száma az utóbbi időben több mint háromszorosára nőtt, amit több mint kétszer annyi családnak nyújtottak. Az ellátás körzetekre osztva történik, a családsegítőnek 5 db, a gyerekjóléti szolgálatnak 4 db körzete van. Az egyes körzetekhez egy-egy családgondozó tartozik. A gönci kistérségi szolgáltatói központ mellett 5 alközpont működik Abaújszántón, Hidasnémetin, Boldogkőváralján, Boldogkőújfalun és Vilmányban. A családgondozók a kistérség összes településére rendszeresen kijárnak, azonban változó gyakorisággal. A gyermekjóléti szolgálat tekintetében kéthetente 2 órát van gyerekjóléti ügyfélfogadás, családlátogatás jellemzően a kisebb 200- 300 fő alatti településeken (melyeket az üdülő kategóriába soroltunk), kivétel ez alól Telkibánya (665 fő), mely szociálisan nem tekinthető problémásnak a tapasztalatok szerint (interjúk). Hetente többször és összességében a legnagyobb óraszámban van családgondozói jelenlét a nagyobb településeken: a két városban (Gönc, Abaújszántó) és azon a két

91

településen, ahol a kistérség két legjelentősebb telepe van, Vizsolyban és Vilmányban. A többi településre hetente egyszer jár ki családgondozó, függetlenül attól, hogy inkább gettósodó településről van szó, vagy csak a kistérségi viszonylatban közepes nagyságú településről. Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy a kisebb gettósodó településekre, mint pl Korlát és Hernádcéce (200-300 fős lakosság) is hetente egyszer jár ki a gyerekjóléti szolgálat családgondozója, míg más hasonló méretű településre csak kéthetente. A családsegítő szolgálat helyben való ügyfélfogadása/családlátogatása valamivel ritkább és kisebb óraszámban történik, mint a gyerekjóléti szolgálaté. Hetente többszöri ügyfélfogadás itt is csak a két városban és Vizsolyon és Vilmányban van. A többi településen hetente illetve kéthetente egyszer van jelen családgondozó családsegítés céljából. Ez utóbbi igaz kisebb gettósodó településekre is, mint Korlát, Hernádcéce.

92

Gyerekjóléti szolgáltatás és a családsegítő ellátás munkatársainak az egyes településeken való ügyfélfogadási és családlátogatási/ügyeleti órainak száma:

Lakónépesség száma

gyerekjóléti szolgáltatás (órák száma) 27

családsegítés (órák száma) 18

Abaújszántó

3185

Gönc

2212

25

26

városokban összesen

5397

52

44

234

2

2

1154

7,5

8

Abaújvár Hidasnémeti Kéked

231

2

2

Pányok

76

2,5

2,5

Tornyosnémeti

514

5

5

Zsujta

188

2

2

2397

21

21,5

Arka

119

1 (kh)

1 (kh)

Baskó

199

1 (kh)

1 (kh)

1045

5,5

5,5

Fony

385

3

3

Hejce

275

1 (kh)

1 (kh)

79

1 (kh)

1 (kh)

Regéc

103

1 (kh)

1 (kh)

Sima

36

1

1

665

0,75 (kh)

0, 75 (kh)

2906

15,3

14,5

Boldogkőújfalu

571

4

4

Göncruszka

656

3

4

Hernádcéce

208

2

1 (kh)

Hernádszurdok

207

2

2

Korlát

328

2

1 (kh)

Vilmány

1511

17

17

Vizsoly

986

26

8

3481

56

37

határmenti településeken összesen

Boldogkőváralja

Mogyoróska

Telkibánya üdülő településeken összesen

gettósodó településeken összesen

(kh): ezeken a településeken az adott szolgáltatás csak kéthetente érhető el, a táblázatban a heti átlag óraszám van megadva. Az eltérő szintű ellátást a gyermekek veszélyeztetettségének települések közötti eltérő mértéke is alátámasztja. A kistérségben összesen 3502 fő 0-17 éves gyerek van, mely a lakónépesség 24,7%-t teszi ki. Az alábbi két ábra jól mutatja, hogy a gyerekek nagyrészt a két városban és a gettósodó településeken élnek (az összes gyerek 32%, illetve 30%-a, együttesen a gyerekek mintegy kétharmada). A gettósodó települések közül Vilmányban (520 fő), Vizsolyban (300 fő) és Boldogkőújfalun (196 fő) él a legtöbb gyerek, illetve a nem

93

gettósodó települések közül Hidasnémetiben (268 fő). Az egyes településeken, településtípusok népességén belül a gyermekek arányát vizsgálva azt találjuk, hogy a gettósodó településeken az ott élő lakosság 30%-a 0-17 éves, míg a többi település típuson ez az arány 19-21 % között van. A legmagasabb arány itt is a már említett három települést jellemzi: Vilmányt (34%), Vizsolyt (30%) és Boldogkőújfalut (34%).

A 0-17 évesek típusonként

száma

település

A 0-17 évesek lakónépességben

százalékos

aránya

a

A teljes kistérség hátrányos helyzetét mutatja a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény rendkívül magas aránya. A kistérségben élő 0-17 éves gyermekek 78%-a kapta ezt a támogatási formát, tehát a 3502 gyerekből 2730 gyerek. A legalacsonyabb Hidasnémetiben (58%), a legmagasabb Hernádszurdokon és Vilmányban (100, ill. 97%). A magas arányok azt mutatják, hogy azokon az alapvetően nem problémás településeken is, ahol kevés gyerek van, a gyerekek jelentős része hátrányos helyzetű. Ezt igazolja a település típusonkénti arányok is: az üdülő falvakban, ahol a legkevesebb gyerek él, a gyerekek 74%-a kapja a támogatást, a városokban ez az arány 72%, a gettósodó településeken viszont már 88%.

A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül 18 év alatti gyerekek aránya település típusonként

94

Az alapellátásban gondozott gyerekek száma a gyerekjóléti szolgálat adatai szerint összesen 279 fő volt a 2011. év során, ami a 2012 év eleji gyerekszámnak (0-17 évesek) 8,3%át teszi ki. A legtöbb gyereket Vilmányban gondozták (75 fő), majd Göncön (54 fő) és Vizsolyban (49 fő). A többi településen 20, illetve 20 fő alatti volt a gondozottak száma. A városokat tekintve elmondható, hogy Abaújszántón lényegesen kevesebb gyerek volt gondozásban, mint Göncön. Az előző évhez képest megnőtt a gondozott gyerekek száma Göncön és Vizsolyon, valamennyire visszaesett Vilmányban. Összességében a gettósodó településeken van a legtöbb gyerek alapellátásban, több mint kétszer annyi, mint a két városban, míg a határ menti és az üdülő településeken alacsonyak az eset számok.

Gyerekjóléti alapellátásban gondozott gyerekek száma 2011 év során

A gyermekjóléti szolgálat által alapellátásban gondozott gyerekek száma településtípusonként A gyerekjóléti szolgálat igénybe vételének okai a legtöbb esetben a családok gyereknevelési problémáival függtek össze (27%), második helyen a család anyagi gondjai álltak (22%). További jelentősebb (nagyjából azonos súlyú: 10-11%) okok voltak a gyerek beilleszkedési és magatartási problémái, a család életviteli problémái, illetve a gyerek súlyos elhanyagolása. A családon belüli bántalmazás 6 esetben fordult elő, míg a szenvedélybetegség és fogyatékosság 3 illetve 1 esetben. A gyereknevelés és magatartási problémák nagy súlya miatt a gyerekjóléti szolgálat pszichológus alkalmazását tartaná szükségesnek, hiszen ezen problémák okai a családgondozás, szociális munka eszközeivel csak részben kezelhetőek. Természetesen egy adott gyerek esetében több tényező is indokolhatja a szolgálat igénybe vételét, az adatszolgáltatás során a családgondozók az elsődleges okot tüntették fel.

95

A gyerekjóléti szolgálathoz való fordulás elsődleges oka Probléma jellege

84

előfordulási arány az összes százalékában 21,7

105

27,1

beilleszkedési problémák

43

11,1

magatartászavar

38

9,8

családi konfliktus

21

5,4

életviteli

44

11,4

elhanyagolás

42

10,9

családon belüli bántalmazás

6

1,6

fogyatékosság

3

0,8

szenvedélybetegség

1

0,3

anyagi problémák gyereknevelési problémák

összes eset (nem halmozott)

esetek száma

387

A kistérségben összesen 86 gyerek volt védelembe véve tárgyidőszak végén, ami az összes gyerekjóléti ellátásban részesülő gyermek (387 fő) 22%-a. A tárgyidőszak végén védelembe vett gyerekek száma jelentős emelkedést mutat az előző évi adathoz képest, mikor is 63 gyerek volt védelemben. A nagymértékű növekedés a helyi szakemberek szerint részben az iskolai hiányzásoknak tulajdonítható, illetve a kapcsolatos jogszabályváltozásnak, miszerint védelembe kell venni az 50 óránál többet igazolatlanul hiányzott gyermekeket. A legtöbb gyerek Vilmányból került védelembe, 24 fő a kistérségben az összes védelembe vett több mint ötöde, a településen élő gyerekek 5%a. Jelentős a védelembe vett gyerekek száma még Göncön, ahol tárgyidőszakban 10 főről 20 főre nőtt a számuk, Abaújszántón és Vizsolyon van még 6 ill. 5 gyerek védelemben a többi érintett településen 1-2 gyerek van védelemben. A családgondozók igyekezete ellenére előfordul, hogy a gyereket ki kell emelni a családból az elmérgesedett családi viszonyok és a szélsőségesen rossz életkörülmények miatt. Jelenleg 24 gyerek van átmeneti és 1 gyerek van tartós nevelésben. Tárgyidőszak során 14 gyerek kiemelése történt meg, szemben az előző évi 8 gyerekkel. A növekedés elsősorban a gönci alközpont által történt kiemeléseknek tulajdonítható (több régóta elhúzódó ügyben született döntés Göncön és Hidasnémetiben élő családok tekintetében). Ezenkívül Abaújszántón, Boldogkőváralján, Vilmányban és Vizsolyban emeltek ki gyereket a családjukból. A kiemelések okai általában a súlyos elhanyagolások és a gyerek alapvető fejlődését, egészségét veszélyeztető szélsőséges életkörülmények, mely tényezők egymással összefüggnek. A kiemelések után a gyerekek hosszabb távon szakellátásban maradnak, négy év alatt csak egy olyan eset volt, mikor a kiemelt gyermek visszatérhetett családjába. A családgondozók a rendelkezésre álló eszközökkel és személyi állománnyal csak korlátozottan tudják a felmerülő problémákat kezelni. A 2009-ben készült kistérségi Szociális Stratégia, valamint a 2013. évi felülvizsgálata is jelezte, hogy szükséges a gyerekjóléti alapellátás szakmai megerősítése egyrészt a családgondozói kapacitás növelésével (ez meg is történt 1 fő teljes és 1 fő részállású hellyel), másrészt viszont

96

támogató (pszichológus, gyógypedagógus, jogi tanácsadó) szolgáltatásokkal, melyeket szolgáltatásvásárlással lehet biztosítani. Ezen utóbbi szolgáltatások kiépítése azóta sem valósult meg. A Szociális Stratégia szerint a kistérségben nem megoldott megnyugtató színvonalon a gyermekek napközbeni ellátása: nincsen sem családi napközi, sem alternatív napközbeni ellátás. Ez már csak azért is fontos, mert egyrészt néhány településen az óvodai férőhelyek kapacitása szűk, éppen a legproblémásabb településeken (Vilmány, Göncruszka), másrészt a délutáni elfoglaltságok (napközi, iskola otthon) több helyen nem biztosítottak, illetve nem elérhetőek a más településre iskolába járó gyerekek jelentős része számára. Súlyos gondot jelent a nyári, és többi iskolai, óvodai szünet alatt a gyerekek számára elfoglaltságot és megfelelő étkezést biztosítani. A fent említett Szociális Stratégia és annak felülvizsgálata ezen két szolgáltatás létrehozását javasolja több településen. Továbbá a stratégia javasolja még a helyettes szülői hálózat és átmeneti gyerekotthon létrehozását, annak érdekében, hogy a krízis helyzetbe került családokból ne kelljen a gyerekeket hosszútávra kiszakítani a családjukból. Ez utóbbi szolgáltatások létrehozását a gyerekjóléti központ nem érzékeli égető szükségnek, a családgondozók tapasztalata szerint ezeket a problémákat családon belül megoldják a szülők. A gyerekjóléti szolgálat anyaotthoni férőhelyek kialakítását viszont annál inkább szükségesnek tartaná, elsősorban a bántalmazott anyák ellátása érdekében, Az anyaotthonnak viszont a probléma jellege miatt nem a kistérségben kellene működnie a szolgálat szerint. Az adósságcsökkentési támogatás nem működik a kistérség településein, ennek oka, hogy az önkormányzatok nem képesek fedezni a szükséges munkaerő költséget, illetve a támogatásnak az önkormányzatra eső részét. Ez nagy hiányossága a szociális ellátórendszernek, hiszen a családgondozók tapasztalatai azt mutatják, hogy a lakhatási költségek fizetése nagyon nagy gondot jelent a térségben, nemcsak a mélyszegénységben élők számára, hanem azoknak is, akiknek van rendszeres munkajövedelmük. A hátralékosok aránya igen magas a kistérségben, és a közmű szolgáltatások kikapcsolása is többeket érint. Pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de a családgondozók jelzése szerint az egyes településeken az eladósodottság eltérő mértékű: a legrosszabb szociális helyzetű településeken a családok 60-70%-a is rendelkezhet díjhátralékkal, míg a jobb helyzetű településeken ezt az arányt 10-20%-ra becsülték a családgondozók. Ugyanakkor a lakáshitel hátralékok is súlyos gondot okoznak a családoknak, elsősorban a valamivel jobb szociális helyzetűeknél (hiszen ők voltak képesek hitelt felvenni), és a folyószámla és személyi hiteleknél is hasonló a helyzet. Uzsora hitelben érintett családok körét pár településen jelezték – melyek a mélyszegénységben leginkább érintett települések, de csak 2-5%-ra becsülték a családok érintettségét. (Interjúk, családsegítő szolgálat által kitöltött kérdőívek). A szenvedélybetegek nappali ellátásának kistérségi központja Hidasnémetiben működik, mely elvben az egész kistérséget ellátja, de gyakorlatban ez leginkább csak a települést, illetve pár közeli települést tud ellátni. Ez egyben azt is jelenti, hogy a mélyszegénységgel összekapcsolódó gyakori alkohol és szenvedélybetegségek nagyrészt kezeletlenül maradnak a térségben. A jelenlegi ellátás leginkább a képzésekhez és foglalkoztatáshoz való hozzájutás segítésére koncentrál. Gondot jelent az is, hogy az alkoholizmus, mely a leginkább jellemző probléma, még mindig tabunak számít, így az ezzel a problémával bekerülők is más problémát vallanak be, így megfelelő ellátás sem biztosítható számukra. A hidasnémeti központon kívül még Göncön működik a Sziget Gondozóház Alapítvány, mely a pszichiátriai betegek nappali ellátását végzi, és

97

foglalkoztatást is biztosít az ellátottak egy részének. Az alapítványnak ellátási szerződése van a kistérségi társulással. A házi segítségnyújtás valamennyi településen elérhető, míg a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás három központtal tárgyidőszakban 160 főt látott el. Az ellátást a kistérségi társulás biztosítja. Falugondnoki szolgálat a kistérségben a 600 fős alatti településeken érhető el, összesen 16 településen. A szolgáltatást a települési önkormányzatok működtetik. A falugondnoki szolgálat végzi a szociális étkeztetésben részesülők számára az ételszállítást. Az étkeztetés 19 településen érhető el, önkormányzati vagy társulási szolgáltatásszervezés keretében. (Szociális Stratégia) Idősek klubja hét településen működik, az intézményeket (összesen 170 férőhely) csak 70%-ban használták ki, a Szociális Stratégia szerint az ellátás racionalizálására lenne szüksége. Egységes óvoda és bölcsőde az egész kistérségben csak három településen van, 5-5-5 férőhellyel. Pár településen az óvoda 2,5 éves kortól már bevesz gyerekeket, de ez a típusú szolgáltatás pont ott nem elérhető, ahol a legtöbb gyermek, illetve veszélyeztetett gyermek van (ld. 7.3 fejezet) és ahol a gyerekeknek az otthoni körülményei nagyobb arányban nem képesek biztosítani a kisgyerekkori fejlődéshez szükséges feltételeket. A munkaügyi központnak egy kirendeltsége található a kistérségben, mely Göncön működik, amely lefedi a teljes kistérséget.

98

10.Kistérséggel és a projekttel kapcsolatos vélemények

A Háztartás kérdőívben a családok véleményt alkothattak arról, hogy mennyire szeretnek a településükön élni. Az adatok azt mutatják, hogy a megkérdezettek 51%-a szeret azon a településen lakni, ahol most él. A kérdéssel kapcsolatban 30% semleges álláspontot alakított ki, 19% pedig nem, vagy nem nagyon szereti jelenlegi lakóhelyét. Nem mindegy azonban, ki hol él. Telkibánya és Fony lakói például nagyon szeretik településüket (89 illetve 83%), a másik végletet Abaújvár lakói jelentik, ahol ugyanez az arány már jóval alacsonyabb (20%). A többi település lakóinak értékelése ezen két szélsőérték közé esik (33-56%). A családok egyötöde (27%) tervezi, hogy elköltözik a településről. Az előző adatok ismeretében nem meglepő, hogy legnagyobb számban Abaújvár lakói gondolkodnak ezen (43%), legkevésbé pedig a Telkibányán, illetve Fonyon élők (7 illetve 0%) Ezen túlmenően a kérdezettek saját szavaikkal is elmondhatták véleményüket lakóhelyükről: mit szeretnek benne, illetve mit kevésbé. S mindezt a gyerekek szemszögéből értékelve: „Mondja el saját szavaival, hogy mit tart a településen jónak, előnyösnek a gyerekek számára/mit tart hiányosságnak, mire lenne szükség a településen ahhoz, hogy a gyerekeknek jobb helyzetük legyen”. Bár minden településen akadtak kérdezettek, akik azt felelték, hogy semmilyen pozitívumot nem tudnak említeni a településsel kapcsolatban, számos olyan tényező felmerült a kistérségben, amelyet a válaszadók pozitívan ítéltek meg. Sőt, ha a pozitív és a negatív válaszok egyenlegét nézzük, az előbbiek vannak túlsúlyban, tehát a kérdezettek, ha gyermekeikre gondolnak, akkor lakóhelyüknek inkább az előnyeit látják, mintsem a hátrányait. Összességében a megkérdezettek körülbelül kétharmada tudott valamilyen pozitívumot kiemelni településével kapcsolatban, és körülbelül minden második kérdezett hozott szóba valamilyen negatív elemet. A válaszokat vizsgálva ki lehet emelni néhány olyan tényezőt/tényező-együttest, amelynek megléte vagy hiánya alapvetően meghatározza a kérdezettek hozzáállását, s válaszaik irányát: -

környezeti adottságok: az életminőség egy fontos eleme, hogy mennyire csendes, nyugodt, jó levegőjű, stb. településen élnek az emberek. Ennek áldásos hatásairól a kistérségben sok helyütt beszélnek az emberek, szinte majdnem mindegyik településen kitüntetett helyen szerepel ez az elem, s leggyakrabban Telkibányán említik ezt pozitívumként az emberek. Csak két településen nem kerül szóba ez az elem kedvező megítélési szempontként: Hernádcécén és Vilmányban.

-

oktatási intézményekkel való ellátottság: van-e a településen vagy a közelben oktatási intézmény (óvoda/iskola). E dimenzió mentén lényegében mindegyik település jól teljesít, szinte mindenhol pozitív vélemények fogalmazódnak meg ezzel kapcsolatban. Iskolai szinten elsősorban Telkibányán, óvodai szinten pedig Fonyon.

-

az oktatási intézményekben folyó szakmai munka minősége: a szakmai munka értékelése megosztó dimenzióként jelentkezik, már egy-egy településen, s egy-egy oktatási intézményen belül is, van, aki pozitívan látja a helyzetet, van, aki pedig negatívan.

99

-

programlehetőségek: közös vonása a kistérségi településeknek, hogy spontán módon többen kiemelik: a fiatalok számára helyben megfelelő program- és szórakozási lehetőségek állnak rendelkezésre (kulturális programok, ifjúsági programok, sportolási lehetőségek, stb.). Legtöbben ezt Hidasnémetiben és Göncön üdvözlik.

-

játszóterek/parkok megléte: egy-egy település életében fontos megítélési szempontként jelentkezik, hogy ezek mennyire adottak a gyermekek számára. Ezzel kapcsolatban elégedettségükről leginkább Hernádcéce és Hidasnémeti lakói számolnak be.

-

a közlekedés helyzete: a település elérhetősége illetve a településről való „kilépés” lehetősége is fontos megítélési szempont. Hernádcécén a közlekedési állapotok kifejezetten pozitív tartalommal kerültek szóba. Abaújváron viszont abban az értelemben negatív éllel, hogy nincs iskolabusz a településen, amely a gyereket szállíthatná. A főbb választípusok kiemelésével látható, hogy melyek azok a pontok, ahol érdemes (még további) fejlesztéseket tenni, mert ezáltal hangsúlyosabb lehet a település gyerekbarát jellege, s nőhet a település megtartó ereje.

Gyerekszegénység elleni program A válaszadók 30%-a hallott arról, hogy a kistérség részt vesz az országos Gyerekszegénység elleni programban. Ha a más kistérségekben működő programok ismertségével vetjük össze ezt az adatot azt állapítjuk meg, hogy a program kommunikációja még nem annyira átütő. A program elsődleges célcsoportját képező hátrányos helyzetű családok közül minden negyedik család jelezte, hogy hallott a programról (23%). Azok körében, akik hallottak a programról, a gyerekeknél 31%-os, a felnőtteknél 25%-os részvételi arányokat regisztrálhatunk. A felmérésnek nem volt elsődleges célja a Gyerekesély programban való részvételt mérni, mivel erre más mérőeszközöket dolgoztunk ki (monitoring rendszer).

Gyerekszegénység elleni program ismertsége az Abaúj-Hegyközi kistérségben (%)

100

11.SWOT analízis, beavatkozási területek kijelölése SWOT analízis ERŐSSÉGEK (belső +)

GYENGESÉGEK (belső -)

 Szociális innovációra való törekvés a kistérség részéről.

 Törpe és aprófalvas településszerkezet.

 A nagyobb településeken, szakképzett diplomás szakemberek foglalkoztatása a szociális területen.  Probléma-felismerés képessége, megoldási szándék.  A nagyobb településeken, szakképzett diplomás szakemberek foglalkoztatása a szociális területen.  A kistérségi társulás fenntartásában lévő intézmények bázist képeznek a gyermek-jóléti és szociális feladatok ellátásában.  Van jó példa a kistérségi társulás és alapítvány közötti szociális feladat ellátási szerződésre.  A szakember ellátottság a szociális intézményekben biztosított, a munkanélküliek részvételével szervezett képzések eredményeként "tartalékként" megfelelő számú szociális gondozó-ápoló áll rendelkezésre.  A kistérségi társulás fenntartásában lévő intézmény bázist képez a gyermekjóléti és szociális feladatok ellátásában.

 A legkisebb települések elnéptelenedése, nagyarányú elöregedése.  Ellátási hiányok tapasztalhatók települések szintjén.  A foglalkoztatottság kedvezőtlenül alakul az utóbbi két évben, ami az életszínvonal csökkenéséhez, hátrányos helyzetű társa-dalmi csoportok további elszegényedéséhez vezethet; állandósulnak a szociális problémák, ezzel együtt a támogatási szükséglet.  A szükség kényszerítő ereje (a népesség elöregedése, a népesség szegénysége, migrációja, egyes településeken magas gyermekvállalás)  A cigány lakosság körében alacsony a foglalkoztatási ráta, gondot okoz munka-vállalási hajlandóságuk, valamint a specifikus vagy atipikus (részmunkaidős foglalkoztatás, bedolgozói - és távmunka, határozott idejű foglalkoztatás, önfoglalkoztatás) munkavégzési lehetőségek alacsony száma.

 Emberközeli szép táji környezet.

 A kistérségben magas a tartós munkanélküliek aránya.

 A kistérségben projekt keretében létrejött 3 önálló Biztos Kezdet Ház és 4 településen működik kitelepülő szolgáltatás keretében Biztos Kezdet.

 A szociális ellátórendszer szórványszükségleteinek kielégítésére nem alakultak szociális vállalkozások (családi bölcsőde, óvoda, házi gondozás-ápolás).

 A Biztos Kezdet szemlélet megerősítése óvodáinkban teret nyert

 Nem alakult ki a kistérség településein az alapszolgáltatási központok hálózati rend-szere, ami az idősek szociális és egészségi állapotának megfelelő szintű szolgáltatásokat képes nyújtani.

 Gyerekesély program szemléletformáló hatása beavatkozási területen.

pozitív minden

 A Gyerekesély program hiányzó szolgáltatásokat visz közelebb a célcsoporthoz, szakembereket biztosít (gyermekorvos, pszichológus, fejlesztő pedagógus)

 Alapellátás hiányos kiépültsége, szűkre szabott szolgáltatások, szankciók hiánya.  Helyi hiánya.

források

bevonhatóságának

 A szolgáltatások iránti fizetőképesség alacsony volta.  A személyre szabott házi gondoskodás

101

elégtelensége.  Hétvégi ellátás megoldatlansága.

és

otthonápolás

 Az intézmények felszereltségének gyengesége, eszköz és jármű állomány elavultsága, hiánya.  Az intézmények felszereltségének gyengesége, eszköz és jármű állomány elavultsága, hiánya.  Kiégés veszélye a dolgozók körében.  Motiváltság hiánya a dolgozók részéről az alulfizetettség miatt.  Non-profit szervezetek alacsony aktivitása.  Az egyházak jelenlétének szociális ellátás.

hiánya

a

 A lakosság elszegényedése.  Hiányosságok a szociális szakmai együtt-működés területén, amelyben a kistérség hatékonyabb, kezdeményezőbb feladat-vállalása szükséges (konferencia, továbbképzések).  Nincs a körzet.

kistérségben

gyermekorvosi

 A háziorvosi körzetek betöltetlensége  Önálló bölcsőde hiánya LEHETŐSÉGEK (külső +)

VESZÉLYEK (külső -)

 A kistérségben élő emberek foglalkoztatási és egyéb problémák enyhítéséért az állam, a helyi önkormányzat, a kistérség teheti a legtöbbet.

 A növekvő elszegényedés, elöregedés megterheli a szociális szférát, irreális igényeket támaszt vele szembe.

 A foglalkoztatottság növekedése az aktív korúak (és családjuk) szociális helyzetében kedvező változásokat hoz, csökken az elszegényedés és a szociális támogatási szükséglet.  A jelenlegi jogszabályi módosítások keretet adnak a kistérségi innovációnak.  Jogszabályi kötelezettségekből adódóan az alapellátás teljes körű kiépítése csökkenti a meglévő feszültségeket.  A szociális szolgáltatások finanszírozási rendszere kiemelten támogatja a rászorulók lakásában, lakóhelyén történő szociális ellátás biztosítását, valamint a szociális jelzőrendszer kiépítését és a komplex szolgáltatást nyújtó gondozási

 A gazdaságilag aktív és munkában töltött életkor emelkedik (65 év), de a foglalkoztatottság, a korosztály egészségi állapota kedvezőtlen marad.  A munkanélküliségi ráta az országos és megyei átlagnál lényegesen magasabb.  A foglalkoztatásban nem történnek kedvező változások, munkahelyek megszűnésével növekszik az álláskeresők száma és újratermelődik a tartós munka-nélküliség a hátrányos helyzetű csoportokban, ami további szociális ellátási szükségleteket indukál.  Csökken a szociális fejlesztésekre, a minőséget eredményező korszerűsítésre, eszközfejlesztésre pályázaton elnyerhető támogatási

102

központok kistérségi (mikro-térségi) szolgáltatását, biztosító társulásokat.  A megvalósuló szociális fejlesztések munkahelyeket is teremtenek a helyben élőknek, kiemelten a szociális gondozóápoló szakképzettséggel rendelkező nőknek.  További magasabb iskolai végzettség, illetve szakképzettség megszerzése az alkalmazottak korében.  A szociális munka nagyobb mértékű elismerése növelhetné a kistérség szakember megtartó képességét, illetve fokozná az innovációt.  Pályázatok keretében szakemberképzés valósítható meg a kistérségben.

LEHETŐSÉGEK (külső +) A projektekhez kapcsolódóan a képzések helyben történő megvalósítása – kihelyezett képzések útján, illetve továbbképzések szervezése.  Előnyt jelent a pályázatok elbírálása során a kistérség hátrányos helyzete.  A nők, az 50 év felettiek, a fogyatékkal élők és a cigányok foglalkoztatását biztosító vállalkozások kiemelt állami támogatást kapnak, ami csökkenti a szociális ellátórendszerre nehezedő nyomást.  Pályázatok keretében fejleszteni lehet a térség szociális gazdaságát, ez által a nőhet a foglalkoztatottak létszáma. Összefogásban kistérségi szintű ellátási formák pályázati úton történő megvalósítása.

lehetőség az EU-ban, és az országban.  A szociális normatívák nem biztosítják a kialakított szociális szolgáltatások, intézmények fenntarthatóságát, a települési önkormányzatok, illetve társulásaik nem rendelkeznek a normatívák kiegészítéséhez szükséges pénzeszközzel, a térítési díjak emelését pedig a gondozást igénybevevők fizetőképessége gátolja.  Szociális alap felhasználása.

normatíva

más

célú

 A szociális jogszabályok túlzottan magas minőségi követelményeket támasztanak az ellátást szervezők számára, aminek következménye intézmények működésének feladása lehet.

VESZÉLYEK (külső -)  A képzett szociális szakemberek elhagyják a pályát a kiszámíthatatlan munkalehetőség és az alacsony fizetés miatt.  A non-profit szektor nem kapcsolódik be a kistelepülések szociális ellátásába.  A vállalkozások nem a rászorultak igényeinek megfelelően szervezik szolgáltatásaikat, nincsenek garanciák az ellátottak érdekeinek védelmére.  Az Eu-s jó gyakorlatok nem megfelelően átgondolt adaptációjával sérülnek az ellátottak érdekei, "kísérletek" alanyaivá válnak az önmaguk érdekeinek megvédésére képtelen személyek.

 A szociális ellátórendszer bővítéséhez elegendő munkaerő és elegendő tettrekészség található a kistérség lakosaiban.  Kormányzati és Európai Uniós programokban megmutatkozó szociális és esély-egyenlőségi érzékenysége.  A nyugdíjak (saját jogú öregségi és rokkantsági, özvegyi) reálértéke lehetővé teszi a szolgáltatásokért kérhető térítési díjak bevezetését, növelését. Beavatkozási területek kijelölése

103

A Kistérségi Gyerekesély Bizottság a helyzetelemzés alapján az alábbi beavatkozási területek kidolgozását kéri a stratégiát elkészítő szakértőktől:

Prioritások: 1. Közösségi gazdálkodás 2. A korai képességgondozás 3. Óvodai és iskolai szociális munka 4. Településfejlesztés, térségi infrastruktúra fejlesztése

104

B. KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA Prioritások, stratégiai célok: A jövőkép megvalósítása érdekében a Kistérség az alábbi négy területen jelöl ki célokat:

I. Közösségi gazdálkodás -

Munkahelyek számának növelése, foglalkoztatás bővítése A hátrányos helyzetű munkanélküliek elhelyezkedésének segítése Kompetenciák, képesítések alkalmazható tudás megszerzése Közösségfejlesztés Önfoglalkoztatás

II. Korai képességgondozás -

A Biztos Kezdet program továbbvitele, kiterjesztése Egységes óvoda – bölcsőde bővítése Alternatív gyermekellátások Prevenció és egészségügyi szűrések

III. Óvodai és iskolai szociális munka -

Egyéni tanácsadás és esetkezelés Szociális munka családokkal Szociális csoportmunka Közösségi szociális munka

IV. Településfejlesztés, térségi infrastruktúra fejlesztése -

Település rehabilitáció Minőségi településfejlesztés Térségi közúthálózat felújítása Szociális szolgáltatások fejlesztése

105

Rövid-, közép-, és hosszú távú célok meghatározása Célok

Rövid távú

Közép távú

Hosszú távú

Munkahelyek számának növelése, foglalkoztatás bővítése A hátrányos helyzetű munkanélküliek elhelyezkedésének segítése Kompetenciák, képesítések, alkalmazható megszerzése Közösségfejlesztés Önfoglalkoztatás Biztos Kezdet program továbbvitele, kiterjesztése Egységes óvoda-bölcsőde bővítése Alternatív gyermekellátások Prevenció és egészségügyi szűrések Egyéni tanácsadás és esetkezelés Szociális munka családokkal Szociális csoportmunka Közösségi szociális munka Település rehabilitáció Minőségi település fejlesztés Térségi közúthálózat felújítása Szociális szolgáltatások fejlesztése Szakmaközi hálózat

Rövid-, közép- és hosszú távú célok meghatározása

A Kistérségi Gyerekesély Stratégia hosszú távú célja a negyedik kiemelt terület, mivel a legtöbb előkészítést igényel, a lehetséges kedvezményezettek köre és vagy a potenciális pályázók köre nem véglegesített. Ezeknek a céloknak komplexitása, összetettsége miatt csak hosszútávon valósítható meg. Középtávú célok önállóan nem jelentkeznek. Összekapcsolódnak a rövidtávú vagy a hosszú távú célok valamelyikével. Ennek oka, hogy a rövidtávú célok hozadéka is hosszú távon jelentkezik, akkor látszik az eredménye, valamint a továbblépés lehetősége is. Rövidtávú célként határoztuk meg azokat a fejlesztendő területeket ahol már beindult szolgáltatásokkal rendelkezünk, aminek biztosítva van/látszik a humán és anyagi erőforrása, valamint megvalósításuk hosszú előkészítő, szervező munkát nem igényel.

106

I. Közösségi gazdálkodás

Stratégiai célok: 1. Munkahelyek számának növelése, foglalkoztatás bővítése 2. A hátrányos helyzetű munkanélküliek elhelyezkedésének elősegítése 3. Kompetenciák, képesítések, alkalmazható tudás megszerzése 4. Közösségfejlesztés 5. Önfoglalkoztatás

Magyarországon a munkanélküliség és a foglalkoztatottság jellemzői a rendszerváltás óta igen

nagy

volumenű,

az

egész

társadalmat

érintő

problémát

jelentenek.

A

foglalkoztatottság alacsony, illetve az inaktivitás társadalmon belüli magas aránya napjainkra a volt szocialista országok hasonló adatainak mértékét is meghaladta. Bár a munkaerő-piaci anomáliák a teljes országot lefedik, az ország hátrányos helyzetű kistérségeiben, területein kirívóan magas munkanélküliségi adatokkal szembesülhetünk, melyeket idáig az állami – passzív és aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök – csupán igen kis sikerrel tudtak kezelni. Az Abaúj-Hegyközi kistérség a hátrányosak között is a leghátrányosabb térségek közé tartozik, itt alacsony a foglalkoztatottak száma, illetve a munkaképes lakosság közel fele aktív. A foglalkoztathatóságot nehezíti a területen élők iskolai végzettséggel kapcsolatos elmaradása, a maximum alapfokú végzettséggel rendelkező személyek magas aránya. A foglalkoztatásnak, mint első pillérnek kell megjelennie a stratégiai fejlesztési pontok között, az állami és nem állami szervezetek közreműködésével célzott, térség specifikus foglalkoztatási lehetőségek bővülésének elősegítésével. Célok között kell, hogy szerepeljen a helyi adottságokra épülő fejlesztések támogatása, széleskörű partnerségekre épülő kezdeményezések erősítése, melynek során megvalósul a kistérség lakosainak felkészítése, alkalmazkodó - képességük fejlesztése, továbbá

107

foglalkoztatásuk annak érdekében, hogy a későbbiekben tartósan is foglalkoztatottak tudjanak maradni.

Célok meghatározása Atipikus foglalkoztatási modellek Az atipikus foglalkoztatási modellek keretében legfontosabb lépés a kistérség lakosainak bevonása, akiknek foglalkoztathatóságát javítani szükséges: -

munkára kész állapotuk megteremtésével,

-

egyéni és csoportos formában,

-

a munkaerő-piaci szempontból hátrányokat okozó pszicho-szociális helyzet megváltoztatásával,

-

egyéni hátrányok kezelésével.

Kompetenciák, képesítések megszerzése A

helyi

munkaerő-piaci

sajátosságokhoz,

gazdasági

lehetőségekhez

és

tevékenységekhez, fejlesztésekhez maximálisan igazodó kompetenciák, képesítések megszerzését szükséges támogatni.

Közösségfejlesztés A foglalkoztatási lehetőségek megteremtését és bővítését kell biztosítani közösségi feladatokkal, közösségfejlesztéssel kistérségi szinten.

Önfoglalkoztatás Önfoglalkoztatással a hátrányos helyzetű résztvevők bevonása történik, így a munkaerőpiaci integrációs elv is megvalósul.

A közösségi feladatok szervezésének célja munkalehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a hátrányos helyzetű személyek későbbi, támogatás nélküli elhelyezkedését, miközben erősítik a területi kohéziót és a helyi közösségeket.

108

A megvalósításra váró humánerőforrás - fejlesztések a fenntarthatóság szempontjából biztosítják: -

önálló vállalkozások alapítását,

-

illetve

további

helyi

piaci

és

szociális

gazdaság

típusú

foglalkoztatási

kezdeményezéseket generálnak, -

további fejlesztésekkel megvalósulhatnak fenntartható tájgazdálkodások, helyi gazdasági fellendülések, az önellátás és a társadalmi kohézió.

A tervezhető atipikus foglalkoztatási modellekkel nagymértékben hozzájárulhatunk a hosszú távú fenntarthatóság megvalósításához is, emellett a célzott, és strukturált humánerőforrás fejlesztések a készségek, képességek fejlődésével a jövőbeni esélyüket teremti meg a kistérség településein élők számára.

109

Önfoglalkoztatás biztosítása, kialakítása -

A tartós munkanélküliséggel küzdők bevonása

-

Adósságproblémával

küzdő

egyének,

családok,

háztartások

felnőtt

tagjai

bevonása -

Mélyszegénységben élők bevonása

-

Gyermeket nevelő családok bevonása

-

Hátrányos helyzetű fiatalok bevonása

-

Gyermeket egyedül nevelő szülők bevonása

Együttműködés Hosszú távú célként a munka nélkül lévő kistérségi lakosságot szükséges felkészíteni a nyílt

munkaerő-piacon

való

tartós

munkavégzésre

kulcsképességek

feltárásával,

kommunikációs, konfliktuskezelési, munkaerő-piaci ismeretekkel, önismereten alapuló igények

megfogalmazásával,

lehetőségek

feltárásával,

megoldási

esélyekkel,

alternatívákkal: -

Az együttműködésekkel biztosítani kell a helyi foglalkoztatási esélyek bővülését.

-

Az együttműködés érinti a településeket és a lakosságot egyaránt.

-

A tervezhető közösségi feladatok fejlesztésén túl, a kistérségben élő hátrányos helyzetű munkanélküliek felkészítést is szükséges biztosítani.

-

A tanulási képességek mellett egyéb kulcsképességek feltárása – kooperációs képességek, munkaérdeklődés – is szükséges.

Szakértők, szakemberek bevonása: Az atipikus foglalkoztatási modellek adaptálásánál célszerű szakértőket bevonni: -

a szükséges szakmai folyamatok nyomon követése érdekében

-

helyzetértékelésekben

-

szükséges korrekciós lépések meghatározásában

-

megvalósítást segítő javaslatok definiálásában

-

szakmai anyagok készítésében

-

a kistérségi lakosokkal végzett munka során az egyéni vagy csoportos fejlesztések területén.

110

A kistérség munkaerő-piacának jellemzői A

stratégia

elsőszámú

beavatkozási

területeként

jelenik

meg

a

foglalkoztatás,

létjogosultságát a helyzetelemzés alapján a következő okokkal támasztjuk alá: -

A munkaképes korú lakosság alig fele aktív.

-

A térség foglalkoztatottsági problémája állandósult, jellemző a második és harmadik generációs, folyamatosan újratermelődő munkanélküliség.

-

Alacsony a foglalkoztatók száma, a vállalkozások elsősorban egyéni vállalkozások, kevés a társas vállalkozás.

-

A foglalkoztatottak többsége közfoglalkoztatott.

-

A települési önkormányzatok a legnagyobb foglalkoztatók, amelyek elsősorban szakképzettséget nem igénylő, rövid időtartamú munkát tudnak biztosítani, elsősorban közfoglalkoztatásban (start közmunkaprogram).

-

A bővülő közfoglalkoztatás ellenére a tartósan munka nélkül élők száma folyamatosan növekszik, s aggasztó, hogy közöttük egyre többen vannak a jövedelemmel egyáltalán nem rendelkezők.

-

Folyamatosan növekszik a tartós munkanélküliek között a fiatal felnőttek aránya, akik

vagy

elvándorolnak

közfoglalkoztatás

–

a

térségből,

segélyezés

vagy

körforgásába.

bekerülnek Ennek

a

segélyezés

hosszútávon

–

további

rendkívüli káros hatásai várhatóak. -

Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők aránya nagyon magas.

-

A több éve munkanélküliek nagy része „megszokta” ezt az állapotot, és sokan nem is kívánnak élni a kínálkozó munkavállalás lehetőségeivel.

-

A térségben, a mezőgazdaságban tavasztól őszig elsősorban idényjellegű munkák kínálkoznak.

-

Súlyosbítja a problémát az aprófalvas településszerkezet, az infrastruktúra elmaradottsága és a rossz közlekedési viszonyok.

-

A foglalkoztatás kiszélesítésének egyik lehetősége a helyi adottságokra épülő közösségi gazdaságok kialakítása.

111

Elsődleges célként jelenik meg az állami és nem állami szervezetek közreműködésével a foglalkoztatási lehetőségek bővülésének elősegítése.

Részcélként jelenik meg: -

a térségi lakosok foglalkoztathatóságának javítása, egyéni és csoportos formában,

-

a

munkaerő-piaci

szempontból

hátrányokat

okozó

pszicho-szociális

helyzet

megváltoztatása, a hátrányok kezelésével a munkára kész állapot megteremtése.

-

A foglalkoztatás biztosítása közösségi feladat. A helyi munkaerő-piaci sajátosságokhoz, gazdasági

igényekhez,

képzetségek

tevékenységekhez,

megszerzésének

integrációjának

támogatása,

megvalósítása,

fejlesztésekhez a

munkaerő-piaci

igazodó

kistérségben

élők

elhelyezkedésük

képességek,

munkaerő-piaci

elősegítése,

illetve

továbbfoglalkoztatásuk biztosítása szükséges. A térség lakosai szociokulturális szempontból is hátrányos helyzetűek, elsődlegesen a tartós

munkanélküliséggel

élők

(elsősorban

alacsony

iskolai

végzettségűek),

fakadó

munkaerő-piaci

mélyszegénységben élők, hátrányos helyzetű fiatalok, romák. A

kistérségi

lakosságra

jellemző

a

képzetlenségből

kirekesztettség, a gyenge alkalmazkodó és önérvényesítő képesség, a munkaerő-piaci és szociális ismeretek hiánya, komplex életviteli problémák (sokszor az eladósodás is). A munkanélküliek jelentős része a meglévő munkaerő-piaci keresletre nem tud reagálni. Önállóan kevés az esélyük az elhelyezkedésre, komplex támogatásokra szorulnak (humán közszolgáltatások: oktatás, képzés, szociális támogatás). Másodlagos célként jelenik meg: a munkanélküliség mikro-és makro környezet segítése. A halmozottan hátrányos helyzetű, társadalmi és gazdasági értelemben elmaradott településeken élő, aktív korú tartós munkanélküliek számára tervezett munkaerő-piaci reintegrációs folyamat csak rendszerszemléletű megközelítésben hozhat eredményeket. A térség lakóinak komplex problémái (egzisztenciális, szociális, egészségügyi, pszichés) indokolják egy komplex segítő támogató rendszer kiépítését.

112

Tervezhető szolgáltatások Kistérségünk területén az ipari tevékenység nem jellemző, olyannyira nem, hogy ipari üzem nincs is. Földrajzi elhelyezkedésünk is oka a gazdasági elmaradottságnak. Hiányzik a tőke és a megfelelő humán erőforrás a gazdaság fejlődéséhez. Az érintett települések demográfiai viszonyai kedvezőtlenül alakulnak. Nincs baj a születések számával, de van a helyben maradt munkaképes korosztály összetételével és képzettségével. A településeket alacsony népességszám jellemzi és a migráció évről évre fokozatosan negatív tendenciát mutat. A településekről történő elvándorlás összefügg azzal, hogy alacsonyabb szintű az ellátottság és az infrastruktúra, a munkanélküliség pedig magasabb, mint egyéb régiókban. A térséghez közel eső városok közül Encs nem rendelkezik munkaerő felvevő piaccal, Szikszón és a megyeszékhelyen (Miskolcon) ugyan van ipari üzem, de a munkahelyre való eljutás költsége annyit von el a megkeresett bérből, hogy a fennmaradó jövedelem nem motiváló tényező munkaviszony létesítésére. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az itt élő munkakeresők külső segítség nélkül nem tudnak helyzetükön javítani. A problémák megoldásában szinte valamennyi, a munkanélküliség csökkentésében érdekelt helyi szereplőnek feladatot kell vállalnia. Cél a vizsgálódásnál: a fennálló problémák felszínre kerülése, mely a fejlesztési tervek egyik pillérje. A fejlesztéseken belül: A képzéseknek: -

gyakorlatorientáltaknak

kell

lenniük

ahhoz,

hogy

piacképes

szakmákat

szerezhessenek a térségben élők, -

valamint meglévő képesítéseiket rész-szakképesítésekkel kell kiegészíteni, nem csak elméleti alapon, hanem megfelelő gyakorlatok biztosításával.

-

A képzések körét kibővíteni szükséges a már meglévő szaktudások frissítésére, modernizációjára törekvő képzésekkel, melynek célja az elavult szaktudások frissítése kevésbé megterhelő a képzésen résztvevők részére, mint egy új szakma elsajátítása.

113

Szükséges a megfelelő információáramlás kiépítése, mivel ennek hiányában sokszor nincs megfelelő tájékozódás az aktuálisan betölthető „valós” álláslehetőségekről. Rendszeres közösségi tereket kell biztosítani a hasonló problémákkal küzdő emberek számára, hogy információkat, tapasztalatokat cserélhessenek. Ez egyben kapcsolódási pontot is jelent a már meglévő közösségi házak, terek, IKSZT-k adta lehetőségek kihasználására. Mindezeken felül fejlesztésorientált egyéni és csoportos módszereket is alkalmazó komplex

reintegrációs

programokra,

önfoglalkoztató,

vagy

atipikus

foglalkoztatási

modellek adaptálására, megvalósításra volna szükség. A helyi álláskeresőket és inaktív személyeket érdemes a helyben betölthető állások felé, az önfoglalkoztatás irányába elmozdulni. A helyi önkormányzatokkal együttműködve meghatározhatóak azokat a területek, melyek a térség fejlődését elősegíthetik. (Pl.: önellátó gazdaságok, gyümölcstermesztés, a méhészet fejlesztése, szövetkezeti forma kialakítása, stb.) Helyi adottságokra épülő fejlesztések kialakítása szükséges, széleskörű partnerségi kezdeményezésekkel, melyek során a térségben élők alkalmazkodó képessége fejlődik annak érdekében, hogy akár a versenyszféra vállalkozásainál is foglalkoztathatóak legyenek. A településeken élők humán erőforrás fejlesztése közösségi feladatok elvégzése során valósulnak meg, - így járulva hozzá a helyi szükségletek kielégítéshez - ezáltal elősegíti társadalmi integrációjukat, a helyi közösségek erősítését, csökkentve ez által a jövedelmi szegénységet és más hátrányokat, megakadályozva ezek tovább örökítését. Az

így

tervezhető

önkormányzatok

tevékenységek

feladatainak

fenntartható

teljesítéséhez,

-

módon

azokat

járulhatnak

közvetlenül

hozzá

vagy

az

közvetve

szolgálják, – ezzel esélyt adva az egyén és a közösségek közös szükségletinek kielégítésre. Minél

komplexebb

szolgáltatásokban,

szolgáltatások vagy

csoportos

kialakítása

kellene

fejlesztéseknél

a

a

közösségekre

szociális

szabott

munkaeszköz-

és

módszertanainak alkalmazásával. A térség lakosságát közvetlenül elérő önkormányzatok, munkaügyi kirendeltségek, egyéb partnerszervezetek, valamint a szociális munka segítségével a potenciális munkáltatók és munkavállalók tájékoztatása szükséges a fejlesztési célokról, lehetőségekről.

114

Fontos a helyi adottságok vizsgálata a fejlesztések előtt, hiszen ezen humán és anyagi erőforrásokra célszerű építeni a fejlesztési terveket. A

tanulási

képességekkel

a

kulcskompetenciákat,

képességeket

(önismereti,

kommunikációs és kooperációs képességek, munkaérdeklődés, értékfeltárás) is célszerű vizsgálni, valamint a megszerezhető és helyi igényekre épülő tudás elsajátításának hajlandóságát, a tanulás szükségességéhez való képességeket is fel kell térképezni a hatékonyság elve mentén. A helyes fejlesztési tervek kiválasztása, kialakítása megelőzheti a fluktuációt, a nagymértékű lemorzsolódást. Az önkormányzatok és partnerszervezetek együtt a szociális munka eszköz- és módszertanával feltárhatóak a helyi igények és szükségletek, a képzettségi szintek, a munkaerő-piaci tapasztalatok, a munkavállalást akadályázó problémák, a társas és intézményi kapcsolatok, a fejlesztési, képzési és munkavállalási igények, melyek információul szolgálnak a fejlesztési tervek elkészítéséhez. Az együttműködést erősítve szükséges a kistérségi helyzetértékelések során feltárt fejlesztendő területek közösen történő kijelölése a célok elérése érdekében. A motiváció szükségessége: A munkában maradás segítésében – a saját foglalkoztathatóság jellemezőit figyelembe véve – a szociális munka támogatást tud nyújtani. A legális munkavégzés hosszú távú előnyeinek tudatosítása, a kistérség lakosainak támogatása érdekeik érvényesítésében szociális feladat. A munkaerő-piaci ismeretek megszerzése teszi képessé a térségben élőket arra, hogy a munka világáról szerezett tapasztalatokat és ismereteket strukturálják, megismerjék a munkaerő-piac

elvárásait,

és

felismerjék

a

saját

területük

vagy

településük

foglalkoztathatósági esélyeit, lehetőségeit, jellemzőit. Pszichoszociális területen – pl. tréningeken való részvétel során – az önismeret, önbizalom erősítésének, konfliktuskezelési képességek kezelésnek kell megvalósulnia (pl.: kommunikációs normák, munkavállaláshoz és munka megtartáshoz szükséges magatartásmódok, munkában hasznosítható egyéni és közösségi tulajdonságok). A

szociális

munka

területéhez

kapcsolódhat

továbbá

a

fejlesztési

tervekben

megfogalmazott célok elérésének segítése.

115

A térségben élők számára szükséges az önsegítő mechanizmusok kialakítása és biztosítása. A sikeres megvalósításban érdekelt szervezetek (pl. önkormányzatok, családsegítő szolgálatok,

illetékes

munkaügyi

kirendeltségek

munkatársai,

illetékes

ágazati

minisztériumok, EU-s pályázati partnerek) együttműködése, partnersége, biztosítja a rendelkezésre álló források ismeretét.

Az önfoglalkoztatás jogi háttere

A jelenlegi jogszabályok közül anélkül, hogy a definícióját meghatározná a foglalkoztatás elősegítéséről, és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény említi ezt a foglalkoztatási formát. Ennek 17. §-a kimondja, hogy az önfoglalkoztatás támogatására pályázati

eljárás

alapján

támogatás

nyújtható

annak

a

munkanélkülinek,

aki

munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról, ide értve azt is, aki vállalkozást indít, vagy vállalkozáshoz csatlakozik, továbbá annak a személynek, aki ezen törvény alapján munkanélküliek munkavállalóvá válását elősegítő támogatásban részesül. Jelenleg nem tisztázott, hogy kik tartoznak ebbe a rétegbe: vajon valamennyi egyéni vállalkozót önfoglalkoztatónak

lehet minősíteni

függetlenül

attól, hogy van saját

alkalmazottja, vagy nincsen? Ide sorolhatók-e a társas vállalkozások személyesen közreműködő tagjai? A 2032/2004. (II. 12.) Kormányhatározat foglalkozott ezzel a kérdéskörrel. E határozat elrendelte, hogy el kell végezni az egyes Európai Uniós tagállamok önfoglalkoztatás témakörével összefüggő szabályainak vizsgálatát. A nemzetközi felülvizsgálat alapvető feladata tekintettel arra, hogy a közösségi jog keretjelleggel meghatározó ismérvek segítségével határozza meg a munkavállalók, és az önfoglalkoztatók körét, és e fogalmak tényleges szabályokkal való kitöltése a tagállamok feladata, hogy a nemzeti szabályok megismerése, és ezek figyelembevétele szerepet kaphasson az egyértelmű hazai szabályozási koncepció kialakításában. Közösségi gazdálkodásról általában A közösségi gazdálkodás a gazdák és fogyasztóik közvetlen kapcsolatán, hosszú távú elköteleződésén és partnerségén alapuló gazdálkodási forma.

116

Lényege: -

a gazdálkodó mellett a fogyasztónak is fontos szerepe

van

a gazdaság

fenntartásában.

A gyakorlatban: -

egy gazdából vagy gazdacsoportból

-

és egy vásárlói körből áll,

akik kölcsönösen elkötelezik magukat az együttműködés mellett. Ezt gyakran írásos megállapodásban is rögzítik. A vásárlók vállalják, hogy a gazdaság termékeit sokszor előre meghatározott áron és az egész szezonban vagy az egész évben megveszik. A gazda vállalja, hogy ebben az időszakban a közösség számára a legjobb tudása szerint termel. Magyarországon eddig leginkább olyan kezdeményezések fordulnak elő, amelyet egy gazda fog össze, ám alkalmanként más gazda termékeivel is színesítik a kínálatot (pl. kenyér, méz).

A közösségi gazdálkodás-gazdaságok formái, célja és haszna Formái: -

A részes rendszerben a vásárlók osztoznak a gazdaság valamennyi termékén és költségén és ezért cserébe rendszeresen megkapják az őket illető hányadot, részt a gazdaság adott idő alatt termett összes terményéből, azaz a frissen előállított élelmiszert.

-

A dobozrendszer vásárlói mindössze azt vállalják, hogy tetszőleges időszakon át, meghatározott értékben vásárolnak a gazdaság termékeiből. Például előfordulhat az, hogy a vásárlók rendelnek a gazdálkodótól, de emellett a gazda szállít máshova is. Nem tévesztendő össze azokkal a dobozrendszerekkel, amelyeknél egy közvetítőnél rendelhetünk, és nincs információ arról, aki megtermelte a doboz tartalmát.

117

A közösségi gazdálkodásban: -

a gazdák közvetlenül értékesítenek a vásárlóknak, de valójában ennél többről van szó, más értékesítési formáknál – mint pl. a piac – az árak a többi termelő árához igazodnak.

-

a közösség gazdálkodás esetében a gazda a termelés költségeit osztja szét a fogyasztók között, a fogyasztók azért fizetnek, hogy valaki megtermeli nekik az élelmiszert.

A közösségi gazdálkodás célja: a gazdaságok fenntartása, ezért a méltányos árképzés nagyon fontos. A vásárlók számára megszabott áraknak egyaránt fedeznie kell a termelés költségeit és a termelők számára elfogadható megélhetést biztosító béreket. Ha a gazdálkodók ezt nem kapják meg, nem tud működni a gazdaság. A gazdaság fenntartását még segíti a közös kockázatvállalás is, amely szerint a vásárlók ugyanúgy felelősséget vállalnak azért, ha valami történik a gazdaságban (pl. rossz időjárás vagy kártevők miatt), mint a gazda. Az elköteleződés viszont mindig kétoldalú: a gazda is vállalja, hogy a jobb időszakokban több terményt vihetnek haza a fogyasztói. Az előnyök is kölcsönösek: A gazda számára: -

megosztott kockázatvállalás

-

a termékeiért jobb és előre tisztázott ár

-

magasabb pénzügyi biztonság

-

biztosított termelési költségek

-

nagyobb szabadság a termelési technikákat illetően

-

valós szükségletek szerinti termésmennyiség, kevesebb felesleg

-

ésszerűsített értékesítés kevesebb költséggel és minimalizált kockázattal

-

a gazdálkodás sokszínűbbé tétele, többféle termék és terméktípus

-

több idő a termelésre, családra és szabadságra is.

A tag számára: -

jó minőségű, egészséges termékek, méltányos áron

-

az élelmiszer forrásának ismerete

118

-

kapcsolódás a gazdához és a többi fogyasztóhoz részvétel a termelésben lakóhely közelében előállított termék, amelynek bevétele a helyi gazdaságot erősíti

-

különlegesebb fogyasztói igények is teljesülhetnek

-

értékes élelmiszerek beszerzése

-

függetlenedés a kereskedelmi láncoktól

-

helyi fajták és hagyományos ételkészítési módok megőrzése

A követendő jó gyakorlat: Már működik és bevált – igaz, csak egy kis településen – Hernádszentandrás példája ahol a biogazdálkodás megváltoztatta a falu és az emberek életét, szemléletét Hernádszentandrás: alig 400 lelkes kis település, itt a közelünkben a Kassa-Miskolc tengelyen félúton található. A valamikor virágzó, földművelésből élő kis falu áldozatul esett a rendszerváltásnak: az ott élők nagy része munka nélkül maradt. Éveken keresztül bíztak benne, hogy valaki vagy valakik gondolnak rájuk. De hiába várták kívülről a segítséget, a megoldás – mint mindig – helyben született meg. Folyamatosan figyelték a pályázati kiírásokat, keresték a partnereket, majd 2009-ben Üveges Gábor polgármester rátalált arra a programra, amely közvetlenül 25 ember, 25 család jövőjét közvetve pedig az egész falu életét megváltoztatta: 28 millió forintot nyertek arra, hogy megtanulják a biogazdálkodást és általa visszatérjenek ahhoz az életformához, mely a térség egészének boldogulását jelentette évszázadokon keresztül. „Az Abaújiaknak a földből fakad a múlt, és a földből nőhet ki a jövő…” A Biokontroll Hungária Kft. minősítő ellenőrzése mellett, egy helyi növénykultúrára alapuló mintagazdaságot hoztak létre, majd utána egy Biokonyhát avattak. A legnagyobb sikerként azt érték el, hogy 25-en megtanulhatták a biotermesztés minden fortélyát, jó példával szolgálva másoknak is. Hernádszentandrásból „BioSzentandrás” lett. A 18 hónapos program 2012 májusában zárult. De továbbfolytatódott a munka, sőt akkor indult el csak igazán. 2013 tavaszára Hernádszentandrás az észak-keleti

régió egyik legnagyobb öko-

gazdaságává vált. A bioprogram nem csak a Hernád menti közösség életét változtatta meg, hanem szemléletet is formált.

119

Tevékenységükkel

rácáfoltak

arra,

hogy

a

bio

élelmiszer

csak

a

kiváltságosok

privilégiuma lehet. Az árképzésükkel a Nyitott Kert és Hűség Programjukkal a megyében, a térségben élőknek is elérhetővé tették a hamisíthatatlan vidéki, ökológiailag ellenőrzött keretek között termelt zöldséget. A bio mintakert, a bio csapat országosan ismertté és elismertté vált. Partnerük az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet, de kiváló kapcsolatot ápolnak határon túli szervezetekkel- Kassa vonzáskörzetében-, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem szakembereivel, hallgatóságával, sőt, éttermek beszállítói lettek. A közfoglalkoztatás adta lehetőségeket is felhasználva 2013-ban egy nagyobb lépést tettek előre. Két és fél hektár a művelésbe vont területük. Hat nagylégterű, három kislégterű fóliasátorban termelik tavasz óta a zöldségeket. Megoldották a fóliák fűtésének a környezetbarát rendszerét, a tároló kapacitásra újabb pincéket vontak be. Nőtt a termékkínálatuk, 25 féle zöldséget termelnek, elkezdték a fűszernövények meghonosítását, tízszeresére nőtt az eredeti francia levendula ültetvényük, a bogyós gyümölcseik

is

termőre

zöldségkülönlegességek

fordulnak.

készítését,

Már

2012-ben

amelyhez

2013

megkezdték

nyarán

egy

a

feldolgozott

feldolgozó

üzem

létesítésére pályáztak. A biokultúra megmozgatta a lakosságot is. A településen nem látni olyan portát, amelyet ne művelne a tulajdonosa. Az asszonyok fiókjaiból előkerültek a nagymamák régi receptjei,

így

a

faluba

érkező

vendégek,

a

kiállítások,

fesztiválok

látogatói

a

BioSzentandrás standon nemcsak a bio idényzöldséget, hanem Szentandrás Ízeit, a megtermelt javakból elállított élelmiszereket is kóstolhatják. A közös munkából a településről elszármazottak is kiveszik a részüket: létrehozták a BioSzentandrás Klubot, melynek tagjai országon belül és határon túlra is elviszik a jó hírét a bioprogramnak. BioSzentandrás nemcsak a sajtó kínálta nyilvánosságot használja fel, hanem a social média adta lehetőséget is. Ennek köszönhetően egyre több városi család, iskola, munkahelyi közösség figyel fel a bio kultúrára és velük egyaránt egyre mélyülő kapcsolatra törekszik Hernádszentandrás. A településen szeretettel fogadják a vidéki bio élet iránt érdeklődőket. A Nyitott Kertben felnőttek, gyerekek, családok, de a biogazdálkodást célul tűzők is kapnak információkat, tájékoztatást. A faluban – mintegy 5 éve – országos referenciával sikeresen működő – a hátrányos helyzetű

gyermekekért

és

családjaikért

tevékenykedő,

és

komoly

referenciával

rendelkező fejlesztő munkát végző – Hernád-völgyi Tanoda szintén tematikája részévé tette a BioSzentandrás ügyét, közelebb hozva ezzel a helyi gyermekekhez mindazt, ami természetes, és mindazt, ami egészséges. A jövőben azt tervezik, hogy nyári életmód

120

táborozáson ismerhessék meg a térségből és térségen túlról érkező gyerekek a vidéki életet, és annak kivételes varázsát.

121

Kistérségi Gyerekesély Bizottság javaslatai A kistérség településein élő munkanélküliek humánerőforrás fejlesztése közösségi feladatok végzése mentén valósulhat meg, így a térségben élők fejlesztése egyszerre járul hozzá: -

a

hátrányos

helyzetű

munkanélküliek

elhelyezkedéséhez,

a

munkaerőpiac

bővüléséhez, -

a helyi szükségletek kielégítéséhez,

-

ezáltal elősegítve társadalmi integrációjukat,

-

a helyi közösségek erősítését,

-

csökkentve ez által a jövedelmi szegénységet és más hátrányokat,

-

megakadályozva ezek továbbörökítését.

Segíteni

szükséges

tevékenységekhez

elsődlegesen

kapcsolódó

a

nyílt

közösségi

munkaerő-piaci

feladatokkal,

melyek

elhelyezkedést a

olyan

munkanélkülieket

képessé teszik a tartós munkavállalásra.

Mindezek megvalósítása támogatható: -

különböző képzésekkel,

-

közösségi feladatok kialakításával,

-

a kistérség lakosai számára kompetenciáik biztosításával, melyekkel birtokukban válnak alkalmassá a folyamatos munkavégzésre.

A Bizottság fenti javaslatai a jelen stratégiába beépítésre kerültek.

122

II. Korai képességgondozás

Stratégiai célok:

1. A Biztos Kezdet program továbbvitele, kiterjesztése 2. Egységes óvoda, bölcsőde szolgáltatás bővítése 3. Alternatív gyermekellátások 4. Prevenció és egészségügyi szűrések

Indokoltsága A magas színvonalú koragyermekkori nevelésnek minden későbbi beavatkozásnál mélyebb és tartósabb hatása van minden társadalmi réteg gyermekeire nézve. Az ekkor alkalmazott beavatkozás különösen nagy hatásfokkal képes visszafordítani a hátrányos helyzet következményeit. A korai évek tapasztalatai alapvetően befolyásolják az agy fejlődését, szerkezetét, tehát megalapozzák a későbbi képességeket. Ezeket a korai éveket nagy általánosságban a családban töltik a gyerekek, ezért is lesz a család a színtere az elsődleges szocializációnak. Később természetesen megjelenik a gyermek életében a másodlagos szocializációs tér, ami egy – egy köznevelési, közoktatási intézmény, de mire odakerül, már az első 3 évben-alapjaiban sok minden eldőlt a képességeivel kapcsolatban. A gyermek fejlődése: -

Az első életévben a mozgás, az érzékszervi működések, a nyelvi készség fejlődik erőteljesebben, míg a magasabb szintű kognitív képességek fejlődése a harmadik életévig folyamatosan eltart. Ezek határozzák meg későbbiekben a tanulás képességét is.

-

A gyermek fejlődése alapvetően függ az elsődleges szocializációs tér minőségétől, és nem pusztán érzelmi szempontból, hanem agyi struktúrájának milyensége is ekkor dől el.

123

-

Ma már megdőlt az a magát sokáig tartó álláspont, hogy az agy fejlődését kizárólag a gének határozzák meg. A legújabb kutatások igazolták, hogy az agyi szerkezet kialakulásában lényeges a szociális környezet is, amely nyugodt, érzelmileg biztonságos, az alapvető szükségleteket kielégítő, a gyermek jelzéseire válaszoló, ingerekben gazdag helyszínt feltételez.

-

Ha az agy fejlődésében bizonyos folyamatok kimaradnak, nem érik megfelelő, adekvát ingerek a kisgyermeket egy – egy fontos fejlődési szakaszban, akkor bizonyos készségek hiányozni fognak a későbbiekben, amelyeket nagyon nehéz pótolni akkor már.

-

Ebben az életkorban a legaktívabb az agyi működés, ilyenkor tanulnak a legtöbbet és a leggyorsabban a gyerekek – tanulnak, a szó nem hagyományos értelmében. Ebben a két – három évben többet tanulnak a világról, a társadalomról, a szociális kapcsolatokról, a családról, a normákról és természetesen saját magukról is, mint az azt követő 16-18 évben a közoktatási rendszerben.

A kisgyermekek szükségletei:

-

Alapvető szükségletei kielégítésére: megfelelő lakókörnyezet, megfelelő táplálkozás, ruházat, megfelelő , ingerekben gazdag tárgyi környezet, biztonságos, pozitív, stabil kapcsolat az anyjával, nevelőjével.

A társadalmilag hátrányos helyzetben lévő csoportok esetében ezek a szükségletek csak részben kerülnek kielégítésre. A szegénységben, mélyszegénységben élő családokban megélt állandó nélkülözés, az ebből fakadó szorongás labilissá teszi a kapcsolatokat és olyan stresszhelyzeteket hoz létre, amelyek károsan befolyásolják a gyermekek agyi, idegrendszeri fejlődését. Ebből az eltérő fejlődésből következnek majd a későbbiekben a tanulási nehézségek, beilleszkedési

zavarok,

amely

hátránynak

a

kompenzálásában

segíthet

a

korai

képességgondozás. A korai képességgondozás preventív jellegű beavatkozás, amely lehetőséget nyújt arra, hogy ezek a gyermekek behozzák lemaradásukat még az óvodába, iskolába kerülésük előtt, így meggátolhatjuk a folyamatos iskolai kudarcok kialakulását és az ebből következő korai lemorzsolódást a közoktatásból.

124

Ha ezek a beavatkozások elmaradnak a gyermek életéből, akkor nagy valószínűséggel számolnunk kell problémákkal a tanulás, magatartás és társas kapcsolatok terén, amelyek a későbbi években gyógypedagógiai fejlesztő foglalkozásokkal, felzárkóztató korrepetáló jellegű foglalkozásokkal próbálnak orvosolni az intézmények, de már kevesebb eredménnyel. Az éretlen idegrendszerű, sokszor a mélyszegény léttel együtt járó ingerszegény környezetben élő, korlátozott nyelvi kódot használó, stabil szociális kapcsolattal nem rendelkező gyerekeknek hiányoznak alapvető tanulási és beilleszkedési alapkészségek, így már az induláskor eleve sorozatos iskolai kudarcra vannak ítélve. Ezért

alapvetően

fontos

szolgáltatás

a

szegénységben,

mélyszegénységben

élő

gyermekek számára a korai képességgondozás, amelynek keretében a megfelelő szakember tud velük foglalkozni a korai évektől kezdve. Ki kell mondani, hogy a prevenció, a korai képességgondozás mindig hatékonyabb hátránykompenzáló hatását és finanszírozottságát tekintve egyaránt -, mint a későbbi beavatkozó jellegű törekvések, gyógypedagógiai fejlesztő foglalkozások.

A Biztos kezdet program továbbvitele, kiterjesztése Célja: Minden gyerek - bárhol is éljen az országban - képes legyen képességeinek legteljesebb kibontakoztatására, és közel egyenlő eséllyel induljon, amikor megkezdi az iskolát. A Biztos Kezdet Program szellemében működő gyerekházak alkalmasak arra, hogy megadják azt a támogatást, amelyre a kisgyerekeknek és szüleiknek szükségük van. Nem csak a gyerekek életkora indokolja, hogy szüleikkel együtt vegyenek részt a gyerekház adta programokban, hanem nagyon sok esetben a családok egésze szorul rá a gyerekkorban kihagyott lehetőségek pótlására. Rövid története, indokoltsága A Biztos Kezdet elnevezésű programot az 1990-es évek végén az Egyesült Királyságban hozták létre a gyermekszegénység és a gyermekek társadalmi kirekesztettségének csökkentése érdekében. A program keretében hátrányos helyzetű településeken, illetve

125

településrészeken integrált egészségügyi, oktatási és személyes szociális szolgáltatásokat nyújtanak

3

éven

aluli

gyerekeknek

és

családjuk

részére,

az

iskoláskor

előtti

esélykülönbségek hatásának mérséklése, kiegyenlítése céljából. Hazánkban az 1997. évi XXXI. törvény szerint a gyermekek alapvető joga, hogy családban

történő

nevelkedésükhöz,

képességeik,

készségeik

minél

teljesebb

kibontakoztatásához segítséget kapjanak. Ugyanakkor a gyermekeket szolgáló ellátórendszer csak részben képes ezt megadni: kistelepüléseken hiányzik, vagy csak minimális szinten működik a gyermekes családokat támogató szolgáltatások jelentős része. A szülők ezeken a településeken nem kapnak megfelelő segítséget gyermekeik nevelésében; a napközbeni ellátások hiánya miatt munkaerő-piaci esélyeik minimálisra csökkennek. A fejlődési lemaradással küzdő gyerekek esetében sokszor elmarad a szükséges korai fejlesztés, a problémák csak az iskolakezdéskor derülnek ki. Feladata: Olyan helyben elérhető szolgáltatások biztosítása, melyek elősegítik a gyerekek szociális és érzelmi fejlődését, egészségi állapotának javítását, tanulási, nyelvi képességeik fejlesztését, a családok és közösségek megerősítését. A Biztos Kezdet magyarországi adaptációja 2003-ban kezdődött öt modellkísérleti program keretében. Korábban a három év alatti gyermekeket ellátó intézményekre úgy tekintettek, mint amelyek legfontosabb feladata, hogy a nők szülés utáni újbóli munkába állását elősegítse. Ez a nézet ma is tartja magát, ezt példázza a házi gyermekfelügyelet vagy a családi napközik létrehozása és fejlesztése. Több felmérés is beszámol arról, hogy ez utóbbiak képzett szakemberek hiányában nem alkalmasak a hátrányos helyzetű gyermekek preventív ellátására, illetve, mert ezek a nappali ellátási formák nem is hozzáférhetőek a mélyszegénységben élők számára. Ezeken a megfontolásokon alapul a Biztos Kezdet program, amely „alapgondolata az esélyek megteremtése, illetve a képességek kibontakoztatásának biztosítása. Prevenciós program, amelynek segítségével reális lehetőség nyílik az eltérő élethelyzetből induló gyermekek számára a problémák lehető legkorábban történő felismerésére, a korai,

126

célzott képességfejlesztésre, a nagyon korán jelentkező hátrányok mérséklésére, a lemaradás, kirekesztődés elkerülésére.” (Szomor Éva, Kézirat, 2008.) A Biztos Kezdet Programot jellemzői

-

Jó minőségű szolgáltatások, amelyek biztosítják, hogy a megtapasztalt, felfedezett világ hozzon újat, többet a gyerekek és családjaik életében.

-

Valóságos partneri kapcsolat a családokkal.

-

A családtagok a gyerekek életének meghatározó szereplői, gondozói, és mint ilyenek, a szeretet, az önbecsülés, a magabiztosság legfontosabb forrásai.

-

Nélkülözhetetlen, hogy a gyerekek számára nyújtott minden szolgáltatásba bevonjuk a családokat is. Az anyáknak, az apáknak és nem ritkán a tágabban értelmezett családnak nagy szerepet kell adni.

-

A gyerek egyéniség. Minden gyerek sajátos személyiség, a maga fizikai, pszichológiai jellemzőivel, tanulási és fejlődési mintáival. Ezt minden körülmények között tiszteletben kell tartani.

-

A gyerekeket arra bátorítjuk, hogy tapasztalják meg a világot és bővítsék a róla szerzett ismereteiket.

-

Tudjuk, hogy a gyerekek nem tesznek különbséget a játék és a tanulás között. Éppen ezért a környezetnek sem lenne szabad ilyen különbséget tennie.

-

Látható, mérhető kell, legyen, hogy mennyivel jobb fejlődési szinten, mennyivel több tudással és ezért magabiztosabban kerültek óvodában azok a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek, akik a gyerekházak szolgáltatásait igénybe vették, mint azok a társaik, akik ebben nem részültek.

-

Alapvető fontosságú, hogy a gyerekházakban dolgozók elfogadják azt az állítást, hogy

minden

képességekkel

gyerek és

más,

az

őt

tapasztalatokkal

jellemző

veleszületett

jön

házba,

a

ahol

tulajdonságokkal, minden

feltétel

rendelkezésére áll ahhoz, hogy esetleges hiányait pótolja. -

A program munkatársainak feladata, hogy megismerjék őt, a szüleit és a körülményeit.

-

A házban a gyerekek és a szülők egyaránt bizalmat és biztonságot kell, hogy érezzenek.

-

A gyerekházakban tervezett tevékenységek és foglalkozások vezérelve, hogy mindenkinek képessége, lehetősége szerint a legtöbbet és legjobbat nyújtani. Az gyerekek életkorához igazodva, valamennyi fejlődési területet érintve.

127

-

A védőnő, a helyi családsegítő és gyermekjóléti szakemberek, fejlesztők és más, gyerekekkel foglalkozó szakemberek kötelezően bevonandó partnerek a házak életébe.

-

A program hathatós segítséget adhat, mert a gyerekházakban direkt és indirekt módokon is próbálnak segítséget nyújtani ahhoz, hogy a szülők magasabb iskolai végzettséget, szakképzettséget szerezzenek, a helyben fellelhető, számukra elérhető munkalehetőségről információhoz jussanak.

A házakban folyó munka:

-

a gyerekeknek módjukban álljon kezdeményezni saját tanulási tevékenységüket,

-

a gyerekek lehetőségekhez jussanak, hogy saját tapasztalatukból tanuljanak

-

a felnőttek és a gyerekek egyaránt fontos szerepet kapjanak a spontán és a szervezett játékok folyamatában,

-

tervezetten kell megfelelő időt biztosítani az egyes gyerekek megfigyelésére és a kapott eredmények alapján történő segítő folyamatok megtervezésére

-

a különböző szakmák – egészségügy, szociális és oktatás – helyben megtalálható

Biztos Kezdet Szolgáltatások típusai: -

Biztos Kezdet Gyerekház alaptípusként – jellemzően a mintegy ezer fő feletti településeken. (Kistérségünkben 3 ilyen ház működik, Hidasnémeti, Abaújszántó és Vilmány településeken)

-

Biztos

Kezdet

Gyerekház

a

gyerekek

a

környező

településekről

történő

behordásával, jellemzően kisebb településeken, ahol a behordás megoldható. (Ez a forma még nincs a kistérségben) -

Biztos Kezdet Gyerekház kitelepüléssel, félidős nyitva tartással – jellemzően egymáshoz viszonylag közel eső kisebb településeken vagy településrészeken, szegregátumokban, ahol a behordás nem oldható meg, vagy nem célravezető, viszont a térségben már működik Biztos Kezdet Gyerekház, mely a kitelepülő szolgáltatás anyaintézményeként is funkcionál. (Kistérségünk

4

településén

jelenik

meg

ez

a

forma,

Gönc-Abaújvár,

Boldogkőújfalu- Hernádcéce)

128

Elhelyezés szempontjából -

Biztos

Kezdet

gyerekház/szolgáltatás

meglévő

intézményben,

óvodában,

bölcsödében, közösségi házban, vagy más olyan közösségi térben, ahol más szolgáltatás is működik a Biztos Kezdet szolgáltatás integritásának biztosításával. (Biztos Kezdet Gyerekház Hidasnémetiben a helyi óvoda épületében működik. Gönc-Abaújvár; Boldogkőújfalu-Hernádcéce Biztos Kezdet szolgáltatás a meglévő közösségi házban, illetve közösségi térben működik.) -

Önálló

ingatlanban,

önálló

házként

működő.

(Biztos

Kezdet

Gyerekház

Abaújszántó; Biztos Kezdet Gyerekház Vilmány)

Egységes óvoda – bölcsőde szolgáltatás bővítése A korai képességgondozás másik színtere lehet az óvodával rendelkező településeken az egységes óvoda-bölcsőde létrehozása is. Egységes óvoda-bölcsőde a legalább második életévüket betöltött, illetve az óvodai nevelésben ellátható (3-7 éves) gyermekek közös nevelésére hozható létre. Egységes óvoda-bölcsőde azokon a településen hozható létre, ahol a lakosságszám tízezer főnél alacsonyabb, vagyis ahol a bölcsődei ellátás nem kötelező feladata a települési önkormányzatnak. Csak akkor hozható létre, ha minden, a településen lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel rendelkező gyermek óvodai felvételi kérelmét teljesíteni tudja az önkormányzat, és az alacsony gyermeklétszám miatt nem alakítható ki önálló bölcsődei és önálló óvodai csoport. Egy csoport maximum húsz gyermekből állhat, ebből legfeljebb öten lehetnek három év alattiak. A többcsoportos óvodában is létrehozható egységes óvodabölcsődei csoport, ha az óvodai csoportok létszáma eléri a húsz főt. Az integrált csoportokba 2 éves kortól vehetők fel a gyermekek, de egy 20 fős csoportban maximálisan csak öt, bölcsődés korú lehet. Az egységes óvoda-bölcsődében az óvodapedagógus mellett bölcsődei gondozót, illetve szakgondozót, valamint dajkát is foglalkoztatni kell. Kistérségünkben jelenleg csak 3 településen működik ez a korai képességgondozást segítő forma (Boldogkőváralján, Boldogkőújfaluban, Abaújszántón), bővítését célul tűzik ki.

129

Alternatív gyermekellátások Szintén a korai képességgondozáshoz része néhány alternatív gyermekellátás, amely a hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik számára is hozzáférhető. A fenntarthatóságot, a költséghatékonyságot figyelembe véve fontos belátni azt, hogy egyelőre csak vízió, hogy valamennyi településen, vagy vonzáskörzetében működjön Biztos Kezdet Gyerekház. Ezeken az ellátatlan településeken is szükséges lehetőséget teremteni arra, hogy a szakemberek elérjék a kisgyermekes családokat. A már működő közösségi házakba, terekbe, óvodákba - kihelyezett szolgáltatásként meg kell jelennie a korai képességgondozásnak. Az iskolai szociális munkások tevékenykedhetnek ezekben az intézményekben is, ott elérhetik a mélyszegénységben élő, nehezen megközelíthető és bevonható családokat. Részükre egyéni szociális konzultációt tartva és segítve a toborzást, a szolgáltatás népszerűsítését.

Ezen

családok

számára

klubok,

speciális,

tematikus

gyerekfoglalkozások, igény esetén gyermekfelügyelet biztosítható. Azokon a kis lélekszámú településeken, ahova nem költséghatékony szolgáltatást telepíteni, meg kell oldani valamennyi gyermek szervezett bejutását a legközelebbi ellátott

településre.

Ehhez

a

helyi

falubuszt, falugondnoki

szolgálatot, támogató

szolgálatot kell igénybe venni, és/ vagy egyéb pályázati forrást találni egy ilyen jellegű szolgáltatás megteremtéséhez. A kistérségben a 24 településből 18 településen működik falugondnoki szolgálat, kivétel: Abaújszántó, Gönc, Vilmány, Vizsoly, Boldogkőváralja, Hidasnémeti). Támogató szolgálat csak Boldogkőváralján üzemel, melyet a Szerencsi kistérség biztosít.

Prevenció és egészségügyi szűrések Cél: Az egészséges gyermekkor biztosítása. Módszer: A leghátrányosabb helyzetű gyermekek egészségi készségekre, képességekre irányuló prevenciós

és

szűrővizsgálatainak

megszervezése,

és

a

vizsgálat

eredményének

megfelelő ellátásba jutásának elősegítése. A megelőzésben aktív környezetű, minél egészségesebb a betegségeit korán felismert és megfelelően ellátott gyermek testileg és mentálisan is egyenlő eséllyel vesz részt az életben.

130

A

szükségletfelmérés

alapján

legnagyobb

csoportot

érintő

a

gyerekek

számára

biztosítandó és jelenleg megerősítést igénylő egyik szolgáltatás a gyermekorvosi tanácsadó szolgáltatás és prevenciós jellegű gyermekorvosi szűrés (ált. egészségi állapot, ortopédia szűrés, hallásvizsgálat, szemészeti szűrés) megszervezése a kistérség ezen településein élő gyermekek számára.

A tevékenység helyszínei: A kistérség 10 kis lélekszámú települése, ahol az elmúlt 2 évben nem voltak szűrések ebben a korosztályban (Boldogkőújfalu, Hernádcéce, Telkibánya, Abaújvár, Pányok, Tornyosnémeti, Hernádszurdok, Fony, Korlát, Zsujta). Közép és hosszú távú célként megjelöljük a kistérség összes településén az érintett korosztály újraszűrését. Másik fontos elem lenne gyermekorvosi körzet/tek kialakítása. Jelenleg a kistérség területén nincs gyermekorvosi körzet. Középtávú célként biztosítani kell a körzetek létrehozását és a megfelelő szakember ellátottságot.

Ezekre az alapokra építkezhetünk: A program célcsoportjai Közvetlen

célcsoport:

A

hátrányos

helyzetű

településeken,

településrészeken,

ill.

hátrányos helyzetű családokban élő csecsemők és kisgyermekek és az őket nevelő szülők. Közvetett

célcsoport:

A

közvetlen

célcsoport

hátrányos

helyzetének

csökkentése

érdekében tenni tudó döntéshozók, szakemberek. Azok a szakemberek, akik biztosítják a tünetek és kockázatok felismerését, kezelését szoros szakmai együttműködés keretében. A gyerekek és szüleik szűkebb és tágabb társadalmi környezete.

131

A koragyermekkori fejlődés támogatására tervezett tevékenységek: -

Gyerekekkel való rendszeres foglalkozás lehetőségének biztosítása a szülő bevonásával. (Jelenleg ez a forma Biztos Kezdet szolgáltatással nem rendelkező településeken jelen projekt keretében bevezetésre került „Mini-program” néven. Ennek folytatása, kiterjesztése szükséges)

-

A Biztos Kezdet program keretében rendszeres foglalkozásokat kínálunk a gyermekek számára.

Ezek célja, a gyermek fejlettségéhez igazodó, a fejlődésüket elősegítő emberi és tárgyi környezet folyamatos biztosítása. Éppen ezért a Gyerekházak minden hétköznap délelőtt (8 és 12 óra között) 4 óra időtartamban nyitva állnak. A rendszeres foglalkozások célját három csatornán keresztül kívánjuk elérni: -

A gyermek képességeinek kibontakoztatása

-

A

szülő-gyermek

kapcsolat

erősítése

a

szülő

bevonásával

a

gyermek

játéktevékenységébe -

A szülő bátorítása saját és a gyermeke jövőképének változtatásával kapcsolatos kérdésekben

Gyermekek fejlődésének nyomon követése és fejlődésük felmérése -

A gyermekek fejlődésének nyomon követése céljából a Biztos Kezdet Gyerekházak vezetői félévente értékelik a gyermekek fejlettségét. A vizsgálat eredményeit rögzítik és az eredményeket a szülőkkel megbeszélik.

-

Amennyiben a nyomon követés eredménye valamilyen problémát feltételez, akkor felveszik a kapcsolatot a védőnővel, fejlesztő-, ill. gyógypedagógussal.

-

Gyermekek fejlődési elmaradásának szűrése

-

A Biztos Kezdet Gyerekházakban foglalkoztatott munkatársak folyamatosan együttműködnek a területileg illetékes védőnővel. Az együttműködés célja, hogy a Gyerekházba bekerült gyermekek esetében a fejlődési zavarok és eltérések kiszűrhetőek legyen, és a szűrővizsgálat felvétele megtörténjen. A szülők tájékoztatást kapnak az egyes szűrővizsgálatok menetéről, jellegéről.

132

-

A Gyerekházba bekerült gyermekekről állandó és naprakész nyilvántartást vezetünk, a szűrések ütemezésében a védőnő munkáját is segítjük. A védőnő tapasztalatait a Gyerekház saját dokumentációs rendszerében rögzítjük.

Azonosított fejlődési zavar, elmaradás, vagy annak gyanúja esetén a gyermekfejlesztő szakemberhez történő eljuttatása, a kezelés nyomon követése

-

A szűrővizsgálat, és az állapotfelmérés eredményeként kiszűrt gyermekeknek segítünk eljutni a szakvizsgálatra. A védőnővel együttműködve biztosítjuk, hogy a gyermek problémájának megfelelő szakvizsgálat megtörténjen és ennek alapján a gyermek számára fejlesztési/terápiás terv készüljön. A vizsgálat eredményeit dokumentáljuk. A kezelést nyomon követjük, és a javasolt terápiát/fejlesztést beépítjük a gyermek foglakozási tervébe.

-

Ezen kívül egy listát is összeállítunk a területileg illetékes vizsgáló intézmények elérhetőségéről. Ezt a listát a dokumentációs rendszerben rögzítjük.

Egészséges táplálkozás ösztönzése információ és minta nyújtásával

-

A Gyerekházban mindennap tízórait biztosítunk a gyerekeknek.

-

Az ételeknél figyelünk arra, hogy ösztönzőleg hassanak az egészséges táplálkozás népszerűsítésére. Kötelezően a Gyerekház csak melegítő konyhát biztosít.

Rendszeres team-megbeszélések folytatása

-

Heti team megbeszéléseket tartunk a Gyerekház munkatársak és Biztos Kezdet koordinátor részvételével. Ezen megbeszélések előkészítése a Gyerekház vezetők és a Biztos Kezdet koordinátor közös feladata. A megbeszélésen összefoglalják a hét során tapasztaltakat, elemzik és értékelik azokat, valamint átbeszélik és meghatározzák a következő hét feladatait, az egyes tevékenységeket. Ezen kívül pedig megvitatják a gyermekkel kapcsolatos kérdéseket.

-

Havonta egyszer kibővített team-megbeszéléseket tartunk. Ennek résztvevői a mentorok, a Gyerekház munkatársak, a Biztos Kezdet koordinátor, és a kötelező külső partnerek is meghívásra kerülnek.

-

A megbeszélés során áttekintjük, hogy hogyan halad, hogyan működnek a szakmai együttműködések. Negyedévente felülvizsgáljuk az indikátorok állását,

133

azok teljesülését. Évente egyszer áttekintjük minden gyermek fejlődését. Az ülésekről

emlékeztetőt

készítünk,

és

a

visszajelzéseket,

visszacsatolásokat

feldolgozzuk és beépítjük, így biztosítva az odajárók folyamatos fejlődését.

A családokkal megjelenítése: -

való

személyes

kapcsolattartás

lehetőségeinek,

tevékenységeinek

Szülésre, gyermek fogadására való felkészülés A tervezett Gyerekházaink a szülőkkel való spontán beszélgetések folyamán szerepet vállal a tudatos gyermekvállalás kérdéseinek felvetésében is (habár a szülésre, illetve a gyermek fogadására való felkészítés alapvetően védőnői kompetencia). Krízisterhesség esetén a Gyerekházak a jelzőrendszer részeként együttműködnek a védőnővel és a gyermekjóléti szolgálattal.

-

Gyermeknevelési

kérdésekkel

kapcsolatos

csoportos

szülői

beszélgetések

biztosítása A Gyerekházban folyamatosan (eleinte minimum havi egy alkalommal) biztosítunk a gyermeknevelési kérdésekkel kapcsolatos csoportos szülői beszélgetések, tanácsadást.

A

beszélgetések

témái:

a

gyermeknevelési

kérdések,

szülő

gyermekkorának, a mindennapoknak a hatása a gyermek fejlődésére, apák szerepe, párkapcsolat hatása, stb.

-

Egyéni beszélgetések a szülőkkel a gyermekekről és gondozásról (szülő, család, környezet) A

szülőkkel

folytatott

beszélgetések

során

a

Gyerekházak

munkatársai

folyamatosan szem előtt tartják, és hangsúlyozzák a Biztos Kezdet alapelveket, vagyis hogy fontos a gyermekek és szülők egymáshoz való pozitív viszonya, hozzáállása, és az adott közösségen belüli egymásért való közös felelősség is. A szülői beszélgetésekre több apropóból, illetve formában is történhet: Az első beszélgetés alkalmával az alapvető cél az információgyűjtés a gyermekről és a családról. a rendszeresen járó szülők esetében feltérképezzük az egyéni szükségleteiket. Ezek után már kötetlen formában van lehetőség a mindennapi beszélgetésekre gyermeknevelési kérdésekben. A szülők a gyermekek állapotáról, az állapotfelmérések eredményéről folyamatos tájékoztatást, visszajelzéseket kapnak. Az állapotfelmérés, és vizsgálatok során feltárt esetleges fejlődési problémák kommunikációjához, szülővel való közléséhez a fejlődési szakember minden esetben bevonásra kerül. A különös figyelmet igénylő eseteknél: fiatalkorú, értelmileg sérült, érzelmileg labilis, tartósan beteg szülők esetében a Gyerekházak dolgozói különös figyelmet

134

fordítanak arra, hogy az adott élethelyzetre vonatkozó ismereteivel és tudásával támogatni tudják a kompetens szülői szerep kialakulását, megerősödését. A jelzőrendszer részeként, ha bármelyik dolgozó veszélyeztetettséget észlelése egy

gyermek

esetében,

olyan

kockázatot,

mely

a

gyermek

fejlődését

veszélyeztető tényező (szülő, család, környezet), akkor a Gyerekház értesíti a védőnőt és/vagy az illetékes gyermekjóléti szolgálatot, majd megállapodást kezdeményez a gyermekjóléti szolgálat, a család és a Gyerekház között.

-

A gyermek otthonának felkeresése a környezetének megismerése céljából A szülők bevonása elengedhetetlenül fontos, a program egyik alappillére. Éppen ezért

a

Gyerekházak

munkatársai

(együttműködésben

a

védőnővel

és

a

gyermekjóléti szolgálat munkatársával) felkeresik otthonukban a rendszeresen járó gyerekek szüleit. Az otthoni környezet megismerése fontos információkkal szolgál a gyermek képességgondozási folyamatának megtervezésekor. Abban az esetben, ha egy korábban rendszeresen járó gyermek kikerül a látókörünkből (a látogatások elmaradnak), akkor a Gyermekházak munkatársai felkeresik a családot azzal a céllal, hogy érdeklődjön a gyermekről. -

A korszerű gyermeknevelési alapelvek közvetítése a szülők felé A korszerű gyermeknevelési alapelveket folyamatosan és tudatosan közvetítjük a szülők felé a gyermekekkel való foglalkozások során. Célunk az, hogy elérjük a szülők pozitív, a gyermek fejlődését elősegítő interakcióinak megerősítését. A Gyerekházban olyan szülő-gyermek játszócsoportokat is szervezünk, ahol a szülőknek lehetőségük van megfigyelni egymás viselkedését, ezáltal használva fel a tapasztalati tanulás előnyeit. Azért, hogy még intenzívebbé tegyük ezen elvek közvetítését ismeretterjesztő anyagokat

készítünk

gyermeknevelésről,

és az

terjesztünk. elérhető

A

kiadványok

szolgáltatások

a

gyermekfejlődésről,

szerepéről,

szülői

szerep

jelentőségéről szólnak. -

Szülők megerősítése felelős szülői szerepeikben A

Biztos Kezdet

programok

segítségével

a

szülőket

motiválni, ösztönözni

szeretnénk a képzéseken való részvételre, az újbóli munkavállalásra. A szülők ilyen

irányú

törekvéseit

az

ebben

segíteni

tudó

partnerek

bevonásával,

szolgáltatásainak kihasználásával kívánjuk támogatni:

135

Szakemberek közötti együttműködést segítő szolgáltatások

-

Adatbázis létrehozása és rendszeres vezetése A Gyerekház kiemelt figyelmet fordít egyrészt az ellátott gyerekekkel kapcsolatos dokumentáció elkészítésre. A Gyerekház munkatársai folyamatosan információt gyűjtenek a gyermekekről, melyeket a gyermekek személyes dossziéjában gyűjtenek.

Másrészt

pedig

a

szakmai

eredmények,

tapasztalatok

dokumentálására: A Gyerekház munkatársak napi szinten dokumentálják az aznap megjelent gyermekek névsorát, valamint azokat a tervezett vagy spontán tevékenységeket, amelyek fontosak a gyermekek szempontjából.

-

Kapcsolattartás biztosítása a szakemberekkel A Biztos Kezdet programok munkatársai aktív együttműködést alakítanak ki és tartanak

fenn

lehetőség

szerint

minden,

az

adott

településen

a

bevont

gyermekekkel, ill. családjaikkal dolgozó szakemberrel (elsősorban a védőnőkkel, gyermekorvosokkal,

szociális

munkásokkal,

gyermekjóléti

és

családsegítő

szakemberekkel, óvónőkkel, gyógypedagógussokkal, pedagógusokkal).

-

Esetmegbeszélések összehívása Krízis esetén vagy a Gyerekházak dolgozói vagy a jelzőrendszer tagjai kérik az esetmegbeszélést.

A

Gyerekházak

helyet

biztosítanak

az

esemény

megvalósulásához, vagy segítséget ad a lebonyolítás megszervezéséhez. A szülők és érdekeltek megjelenését segíti, támogatja. -

Negyedévente szakmai találkozó Biztos Kezdet programok között Átlagosan

negyedévente

szakmai

találkozót

szervezünk

a

Biztos

Kezdet

programok között, melynek célja egymás megismerése, a bemutatkozás, egymás erősítése és a szakmai tapasztalatcsere. A találkozón a régióban működő Gyerekházak munkatársai és mentorai vesznek részt, valamint a Biztos Kezdet koordinátor.

A megvalósítás során a célcsoport bevonására módszerek, eszközök rövid bemutatása

-

tervezett

tevékenységek,

Helyi döntéshozók és fenntartó folyamatos informálása a Gyerekház működéséről

136

A Gyerekházak munkatársai félévente tájékoztatják a helyi döntéshozókat és a Társulást a helyi és az országos program működéséről, azok elért eredményekről, tapasztalatokról. -

A közösség életében való aktív részvétel A Biztos Kezdet program keretében különböző közösségi programokat szervezünk a szülők aktivizálása, a szülők közötti kapcsolatok erősítése, a gyermekekért való közös érdekeltség megteremtése érdekében. A programokat a szülők és a Gyerekházak munkatársai közösen szervezik. Ilyen programot tervezünk ünnepek alkalmával

(pl.: karácsony, húsvét), illetve kötetlen együttléteket a helyi

igényekhez igazodva. Az

érintett

települések

(Abaújszántó,

Hidasnémeti,

Vilmány)

lakosságát

folyamatos tájékoztatjuk a Gyerekházak működéséről, a nyitva tartásról, az egyes programokról. A Gyerekházak tevékenységének bemutatására évente minimum kétszer hírlevelet készítünk. A települések honlapjain, valamint a projekt keretében létrejövő Gyerekesély honlapon is hozzáférhetővé tesszük a Gyerekházak működésével, szolgáltatásaival kapcsolatos információkat, így érve el a célcsoportot. Ezen kívül a teljes projektre, így a Biztos Kezdet Gyerekházak/programok célcsoportjainak

bevonására

is

egy

kommunikációs

tervet

készítettünk.

A

települések 0-5 év közötti gyerekeinek és szüleinek elérésében nagy szerepet kapnak a szakemberek (védőnők, szociális és gyermekjóléti szakemberek, háziorvosok). Ők nap, mint nap kapcsolatban vannak a célcsoporttal, már kialakított

kapcsolatrendszerrel

rendelkeznek,

így

egy

hídként,

összekötő

kapocsként szolgálhatnak kezdetben a szülők/gyerekek és a Gyerekházak között.

137

A Kistérségi Gyerekesély Bizottság ajánlásai

A Biztos Kezdet Gyerekházak mindenki számára hozzáférhetőek, de törekedni kell arra, hogy a program fókuszában a hátrányos helyzetben élő kisgyermekeket nevelő családok álljanak. Cél: -

A gyerekek jólétének biztosítása.

-

A hátrányos helyzetű családok deprivációs ciklusának megtörése.

-

A hátrányos helyzetű családokban élő gyerekek jövőbeni sikeres társadalmi és munkaerő-piaci integrációjának megalapozása.

-

A kistérségi gyerekesély programban jelenleg és már előzőleg kialakított Biztos Kezdet Gyerekházak további működtetése és új házak (önálló, vagy kihelyezett szolgáltatásként) létrehozása és működtetés lenne alapvető szükséglet. A már kialakított

Közösségi

Házakban

a

Biztos

Kezdet

Program

kihelyezett

szolgáltatásainak működtetése és új Közösségi Házak létrehozása, működtetése is fontos lenne a cél szempontjából. -

A Biztos Kezdet Gyerekház, illetve szolgáltatás olyan településeken javasolt, ahol viszonylag magasabb a gyermekek száma, és a település lakosainak többsége hátrányos helyzetű. Ugyancsak indokolt a Biztos Kezdet szolgáltatás létrehozása azokon

a

településeken,

ahol

nincs

semmilyen,

a

gyermekek

alternatív

napközbeni ellátását szolgáló intézmény. -

A más településre való átjutás megoldható a helyi falugondnoki szolgálat igénybevételével, abban az esetben, ha erre forrást különítünk el számukra, bár a 2013-as évtől jelentősen csökkentették a szolgálat normatív támogatását, így sok esetben még a kötelező feladatok ellátása is nehézségekbe ütközik.

-

Azokon a meglévő helyszíneken, ahol a jelenleg működő Biztos kezdet házak/ szolgáltatások tárgyi feltételei,

paraméterei lehetővé teszik, lehetőséget kell

biztosítani arra, hogy a nem használt, vagy kevéssé használt helyiségekben kibővített tevékenységként,-

közösségi ház/tér,

vagy tanoda / tanoda jellegű

szolgáltatás üzemelhessen( pl. Abaújszántó). A Bizottság fenti javaslatai a jelen stratégiába beépítésre kerültek.

138

III. Óvodai és iskolai szociális munka Stratégiai célok:

1. Egyéni tanácsadás és esetkezelés 2. Szociális munka családokkal 3. Szociális csoportmunka 4. Közösségi szociális munka

A szegénység újratermelődésének két legmeghatározóbb intézménye és színtere a család és az iskola; az iskolai egyenlőtlenségek újratermelődése a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődésének fő eszköze. A család egyik alapvető funkciója a szocializáció, melynek során a család rendkívül fontos szerepet tölt be az értékközvetítésben, a kulturális tőke átörökítésében. A család közvetíti a társadalmi normákat, a családban tanulják meg a gyerekek azokat a szerepeket, amik alkalmassá teszik őket arra, hogy beilleszkedjenek a társadalomba. A jelenlegi társadalomban a család szocializációs szerepe egyre szűkül, s ebben a szerepkörben különböző társadalmi intézmények, mint pl. az iskola, óvoda egyre nagyobb hangsúlyt kapnak. A család másik nagyon fontos funkciója tagjainak pszichés védelme, mely egy feszültségszabályozó szerep. A család erős érzelmi köteléket jelent tagjai között, így jól működés esetén segít az iskolai, munkahelyi sérelmek, kudarcok feldolgozásában, csökkenti a feszültséget. A család mellett az iskola az a közösség, ahol a gyermekek, fiatalok a tudás mellett értékeket, normákat sajátítanak el, formálódik a személyiségük, megtapasztalják a közösségben

(osztályközösségben)

való

kommunikációs

lehetőségeket,

empátiát,

odafigyelést, elismertséget, konfrontációt. Amennyiben a családban diszfunkció lép fel az értékek felborulnak, sokszor a társadalom által egységesen elfogadott normákkal ellentétes szabályok, viselkedések kezdenek kialakulni, így a gyermek nem kapja meg a biztonságot, és a bizonytalanban nő fel. Az ilyen

családban

élő

gyermekek

életvezetési

nehézségekkel,

munkanélküliséggel,

139

válásokkal, alkoholizmussal telített, feszült családi környezetben próbálnak értékes, önálló felnőttekké válni. Ezek a többségében diszfunkciós családokban kialakuló szociális problémák az iskolába óhatatlanul begyűrűznek, és tömegesen jelennek meg, roppant széles skálán mozogva a szegénységtől a munkanélküliségig, a családokban hírtelen bekövetkezett változásokig, a tanulási, beilleszkedési zavarokig. A szociálisan hátrányos helyzetű, valamint beilleszkedési problémával küzdő gyermekek sajátos szükségleteit a hagyományos iskolák rendszere nem képes tolerálni, valamint a pedagógusok segítség nélkül nem tudnak megfelelni a sokszor halmozottan megjelenő szociális problémáknak. A különböző hátrányokkal rendelkező gyermekek tanulási nehézségeik, magatartási zavaraik okán nem képesek a társadalmi normákhoz alkalmazkodni, így a folyamatos kudarcélményeik miatt egyre nehezebbé és elviselhetetlenebbé válik az élet számukra az iskolában. Ezeknek a gyerekeknek nagy esélye van arra, hogy egész életükben hátrányos helyzetben maradnak, s a hátrányos helyzetükből eredő alacsony iskolai végzettséget, illetve jövedelmi szintet a következő nemzedékre is átörökítik. A család által nyújtott egészséges szocializáció hiánya megköveteli, hogy szakemberek orvosolják ezen hiányosságokat, s ha szükséges szervezeti szinten, az iskola keretei között. Az óvodai, iskolai szociális munka célja és feladata, hogy módszertanilag átgondoltan a normákat és értékeket vesztő, normákkal, értékekkel szembekerülő fiatalokat érett személyiséggé formálja, segítséget nyújtson a megváltozott élethelyzetből adódó problémák megoldásában, valamint csökkentse a meglévő esélyegyenlőtlenségeket. Az óvodai, iskolai szociális munkás összekötő az otthon, az óvoda/iskola és a közösség között, s mint az óvoda/iskola tagja, speciális szolgáltatásokkal tudja segíteni és támogatni a gyermekeket/diákokat a tanulás és a szocializáció folyamatában. A térségben a legjelentősebb problémát az alacsony mértékű foglalkoztatottság, ebből adódóan a magas szintű munkanélküliség jelenti. A lakosság jelentős hányada küzd az aluliskolázottság problémájával, vagy a meglévő tudás elavultságával, ami szintén nehezíti a foglalkoztathatóságot. Komoly problémát okoz a munkanélküliségen belül a tartós munkanélküliség jelenléte. E problématípus különösen veszélyes, önmagában nincs jelen, mindig párosul különböző

140

szenvedélybetegséggel vagy szenvedélybetegségekkel, mentális problémákkal, családi konfliktusokkal, súlyos eladósodással. Mindez az igen rossz szociális helyzetnek nem csak a kiterjedtségét, hanem mélységét is növeli, mellyel a családok, egyének egyedül még kevésbé tudnak megküzdeni. A családon belül jelentkező problémák megjelenésével a családok egysége megbomlik. Nincsenek mintáik a problémák kezelésére, megküzdési stratégiáik gyengék, beszűkültek. A halmozottan hátrányos helyzetű családok köréből kerül ki a veszélyeztetett gyermekek többsége. A gyermekek körében komoly problémát jelent az iskolai lemorzsolódás, hiányzás, a magántanulók számának növekedése, a szülői elhanyagolás, a tanulási nehézségek és magatartási problémák. Ezek a veszélyeztető tényezők indokolják az adott tevékenységbe bevont településeken élő

gyermekek,

családok

szociális

helyzetének,

veszélyeztetettségének

széleskörű

figyelemmel kisérését, lehetőleg problémáinak feldolgozását, megoldását, kiváltképp megelőzését a különböző szakterületek összefogása révén megvalósuló hatékonyabb munkavégzéssel. Ahhoz, hogy ezeknek az összetett, különböző szakterületeket érintő ok – okozati problémáknak a feldolgozásához, megoldásához hatékonyabb segítségnyújtás váljon biztosítottá a településeken iskolai szociális munkások foglalkoztatására van szükség. Az óvoda/iskola, mint elsődleges szocializációs szintér, jelentős szerepet játszik a gyermekek személyiségformálásában, de az utóbbi évtizedekben e feladatkörének szembetűnő változása figyelhető meg. Napjainkban egyre égetőbb problémát okoznak az óvodák/iskolák életében a gyermekeknél mind gyakrabban előforduló tanulási és magatartási

rendellenességek,

melynek

kapcsán

az

óvodai/iskolai

személyiségformálásnak új feladatai születtek. A tanulási zavar szinte minden esetben magatartási zavart, zavarokat is maga után vonhat. E zavarok kialakulásában számos ok fellelhető: -

a tanulási probléma együtt járhat az alacsony szociokulturális háttérrel – az ingerszegény családi légkörben nevelkedett gyermekek olvasási, írási, számolási problémái, nyelvi nehézségei a szókincshiánynak, a környezet alacsony nyelvi kultúrájának lehetséges következményei;

-

a gyermekek óvodai/iskolai viselkedésében jelentős szerepet játszhat a család szociális helyzete: a családtagok képzettsége, anyagi helyzete, lakáskörülményei, higiénés

állapota.

Ezek

a

körülmények

mind

befolyásolhatják

a

gyermek

viselkedését. A hátrányos helyzetű gyermekek esetében sokszor a gyermek elsődleges szükségletei (élelem, ruházat, higiéné, lakás) sincsenek kielégítve, nemhogy a

másodlagosak (játékok, könyvek, szabadidő). Emiatt

könnyen

141

frusztráltnak, értéktelenebbnek érezheti magát társainál, főképp, ha azok kikerülik a vele való barátkozást, így nagyon hamar kitaszítottnak érezheti magát, peremhelyzetbe kerülhet a csoporton/osztályon belül. Ez egy sor deviáns magatartást, nem kívánt viselkedést válthat ki a gyermekből. A pedagógusoknak egyszerre kell felvállalniuk az oktató, ismeretátadó funkciót, a családi szocializáció

hiányosságit

kezelő

korrekciós

funkciót,

valamint

a

gyermek

személyiségfejlődési, magatartási zavarait helyrehozó funkciót. Ez a nevelő-oktató munka igen sokrétű szerepvállalás, mely sokrétű szakképzettséget, jártasságot kíván. Az említett új nevelési problémáknak a kezelésére a köznevelési intézmények döntő többsége nincs felkészülve, holott elengedhetetlen e zavarok óvodában/iskolában történő felismerésének,

kezelésének

szükségessége.

Az

óvodai/iskolai

szociális

munka

hatókörébe ez is bele tartozik. Az óvodai/iskolai szociális munka nem más, mint e problémák megelőzésére, ezeket a tüneteket kiváltó környezet (család, óvoda/iskola) kezelésére hivatott szakma.

Indokoltsága:

-

A

modern

társadalmakban

a

gyerekek

általánosságban

az

iskola

intézményrendszerébe 10-12 évet töltenek el. Ez az időszak az ő életükben egybeesik a serdülő- és kamaszkorral, mely időszak a szülői leválás, és önállóság, önálló élet kialakulásának előfutára. Szükség van a szocializációt segítő, fejlesztő tevékenységekre, mind egyéni, mind közösségi szinten, azonban a pedagógusok, tanárok ezekre a feladatokra nincsenek felkészülve. -

Az utóbbi időben az iskolai intézményrendszer nyitottságot mutat a civil szféra, civil szervezetek felé segítséget, megoldást remélve. Ebbe a helyzetbe lépnek be fontos és lehetséges szereplőként az iskolai szociális munkások.

-

A szociális munkás kapocs az intézmény és a hatóságok között, gyermek és szülő között, tanár és diák közötti kapcsolatokban működik, továbbá képességeket ismerhet

fel,

támogat,

önsegítésre

törekszik,

érdekképviseltet

végez,

beilleszkedést segít. -

A gyermekek iskolai teljesítőképessége és magatartása mögött sokszor mentális nehézségek rejtőznek, amelyek sok esetben családi és szociális nehézségekre épülnek. Az iskolai szociális munkások éppen ezért a tanár – diák – szülői – közösségi kapcsolat színterein is jelen tudnak lenni, közvetíthet (mint képesített

142

mediátor) azon nevelési feladatokban is, melyekben az iskolai intézményrendszer hálója lyukakat enged meg. A kortárssegítés a szociális munkás számára sokszor közvetlenebben jelenik meg,

-

mint mondjuk egy pedagógus – gyermek viszonyrendszerben, ezért tehát az óvodai/iskolai szociális munka alapja az együttműködés, és a közvetlen segítés.

A jól működő óvodai/iskolai szociális munka modell kialakításra azért is szükség van, mert az egyéni, közösségi, társadalmi problémák kezelésére jelenleg nincs megfelelő rendszer. Az iskolai szociális munkának fontos szem előtt tartani az imént említett nehézségek problémamegoldó stratégiáit, hiszen ebből kiindulva tud a társadalmi normákhoz közelíteni tevékenységében, valamint éppen ezért fontos feladata az iskolák érzékenyítése a társadalmi problémákra, és azok megoldásaira. Az együttműködés és segítés konkrétabban akkor válik igazán hatékonnyá, ha az iskolai szociális munkás részt vesz, vehet közös esetmegbeszéléseken, iskolai értekezleteken, véleménnyel bír, szakmai tapasztalatokat, megoldási stratégiákat oszt meg. Ha

az

óvodai/iskolai

szociális

munka

rendszerben

gondolkodik,

tevékenysége

strukturáltan dokumentálva van, akkor eredményessége a helyi döntéshozók, közpolitikai szakemberek előtt is létjogosultságot nyer. Hangsúlyosan fontos az óvodai/iskolai szociális munka területén a folyamatos, hosszú távú

gondolkodás,

mivel

sokszor

csak

hosszabb

időintervallum

után

lehetséges

változásokat elérni, egyéni, közösségi, iskolai szinten egyaránt (az iskolai drogprevenciós munka

ilyen

típusú

egyszeri

beavatkozások

alkalmazása

során

válik

teljesen

eredménytelenné).

Az óvodai/iskolai szociális munka magyarországi története -

A gyermekekre orientálódó (Német modell) óvodai/iskolai

szociális munka

modellje vált Magyarországon a legelfogadottabbnak, és tűnt egyben hasznosan adaptálható modellnek. -

Egy másik átvett modell között szerepel a Nagy–Brittaniából adaptált módszer. Itt a szociális munkásokat a helyi önkormányzat finanszírozza. Elsődleges feladatuk az iskolai hiányzások és az iskolai lemorzsolódás csökkentése. Ezen oktatási szociális

munka

területileg.

Az

modellben oktatási

egy

szociális

szociális

munkáshoz

munkások

együtt

több

iskola

dolgoznak

tartozik

tanártárgyi

szaktanácsadókkal, pszichológusokkal, fejlesztő tanárokkal, azonban hatósági

143

intézkedéseket nem tesznek. A szociális munkások esetkonferenciákat szerveznek egy – egy adott problémás helyzet megoldására törekedve. A probléma megoldás stratégiája a szülők, a gyerekek, az iskola képviselőinek bevonása is. Az oktatási szociális munkások családgondozással is foglalkoznak (például tanköteles korú várandós lányoknak csoportfoglalkozásokat tartanak a gyermekgondozásról). -

Magyarországon a brit minta alapú gyermekvédelmi szolgáltatásokra épülő modelljeként működik a „külső iskolai szociális munka” típusa. Hazánkban ezt a modellt több családsegítő és gyermekjóléti szolgálat alkalmazza.

-

Magyarországon a rendszerváltás után megindult gazdasági és szociális hanyatlás hívta elő a segítő szolgáltatások széleskörű megjelenését. -

Korábban még az 1930-as években az iskolanővérek láttak el a szociális munkához hasonló feladatokat (egyéni esetkezelés, családokkal való közös munka mind terepen, mind az iskolákban). Pedagógus végzettségűek voltak,

a

tantestülethez

tartoztak,

feladataik

az

iskola

igényeihez

alkalmazkodtak. Az iskolai lemorzsolódás érdekében családgondozást végeztek. -

A második világháború után a politikai rezsim kizárólag pedagógiai feladatnak látta a gyermekek védelmét, melyet a nevelésen keresztül kell végrehajtani, ezért a pedagógusok közül gyermekvédelmi felelősöket neveztek ki. Az iskolai szociális munkával hasonuló munkát a nevelési tanácsadók családgondozói végeztek.

-

A

rendszerváltás

után

felerősödtek

azon

korábbi

rejtett

társadalmi

problémák, nehézségek, melyekkel az iskoláknak is meg kellett küzdeniük. Ezen

társadalmi

eltérések

az

iskolák

számára

már

alapfeladataik

ellátásában is akadályokat állítottak fel. -

A 90-es évek társadalmi problémái, egészen napjainkig látható módon nem kezelhetőek

kizárólag

pedagógiai

eszközökkel,

továbbá

a

korábban

felállított gyermekvédelmi felelős rendszer sem tudta hozni a tőle elvárt orvoslatokat.

Így

megfogalmazódott

az

iskolákban

az

igény

olyan

szakember munkájára, aki a gyerekekkel, a szülőkkel, és az iskolával együtt, közösen, személyesen, szociális szolgáltatásokat tud nyújtani. -

2004 óta az iskolai szociális munka fellendülése mutatkozik meg. Egyre több

helyen

alkalmaznak

főállású

szociális

munkásokat,

és

mint

szolgáltatásukat a gyermekjóléti szolgálatok is egyre gyakrabban veszik igénybe.

144

Magyarországon az iskolai szociális munka a következők mentén tagolódik:

Elsősorban a szerkezet és a finanszírozás mentén. -

Az iskolai szociális munkás munkáltatója szerint (iskola, külső szervezet);

-

A szociális munkást alkalmazó szervezet szerint (állami, nem állami);

-

A szociális munkás szolgáltatás ideje szerint (főállású, heti ügyeleti idő, több iskolát segít

További felosztás alapján -

a beavatkozási típusok szerint: -

Családokkal is folyik-e szociális munka?

-

A szociális munkás tanít, osztályoz?

Ezen érték rend mentén további három típust határozhatunk meg Magyarországon az iskolai szociális munka területén: -

Belső iskolai szociális munka, vagy hagyományos modell;

-

Külső iskolai szociális munka, vagy ferencvárosi modell;

-

Pécsi modell;

A belső, vagy hagyományos modellnél a szociális munkás munkáltatója az iskola. Teljes munkaidőben (heti 40 órában) egy adott iskolát segít szociális szolgáltatásokkal, így ismeri a működési mechanizmusokat, információhoz jut rendszeresen. Magyarországon a legrégebben működő folyamatos szolgáltatások ebbe a modellbe sorolhatóak.

A Külső, vagy ferencvárosi modell esetében a szolgáltatást külső szolgáltatók juttatják el az iskolák számára. Egy szociális munkás 3-4 iskolát segít. A szolgáltatás ebben a formában azonban kevés időt tud biztosítani az iskoláknak. Általában a csoportos, közösségi munka jellemző. Munkáltatójukat tekintve állami fenntartású gyermekjóléti szolgálatok biztosítanak szolgáltatást. A Külső, vagy ferencvárosi modell megfelelő működését, azonban gyakran befolyásolják a gyermekvédelmi törvények rendszeres változtatásai. A szociális munkások legtöbbször ügyeleti időbeosztással dolgoznak.

145

A Pécsi modell 2006 óta működik. E modell alapján a szociális munkás szintén napi 8 órában végzi segítő munkáját, a munkáltató minden esetben független civil szervezet, így az iskolai szociális munka szakmaisága nem sérül. A modell a gyermekekre orientálódó iskolai szociális munkára (Németország), és az ökológiai modellre (USA) épül. A szociális munkás egyéni esetkezelést, közösségi, és csoportos munkát folytat a prevencióra törekedve. A gyerekekkel, de a családdal, és az iskolával is együttműködik, figyelembe véve a környezeti összetevőket.

Indokoltsága, szükségessége:

Az iskola a személyiségfejlődés, a

szocializáció intézményes színtere. Az iskola

intézményrendszerében

a

sajátítják

el

gyerekek,

fiatalok

a

szabályrendszereket.

Általánosságban alapfunkciójú szociális technikák kialakulása, megtanulása történik. A személyközi kapcsolatok mintái mindennapossá válnak, értékrend alakul ki, azonban az otthonról hozott családi mintákat nem írja felül az iskola, viszont adott esetekben normalizálhatja azt. Az iskolákban a hangulatot a szervezeti, intézményes keretek adják. Az iskola színterén belüli

folyamatok,

viszonyok

relációban

állnak

a

társadalom

fennálló

rendjével,

ugyanakkor személyességüknek köszönhetően norma értékűek lehetnek az iskolán kívüli környezet szemszögéből. Ezen a színtéren a pedagógusok mindennapjaiból fakadó pozitív és negatív megnyilvánulásaik egyaránt láthatóak a tanulók számára. Az iskola a társas és társadalmi kapcsolatok állandó változásai mellett állandóságot is őriz. Az iskola tehát olyan színtér, ahol a kulturális technikák bemutatásával párhuzamosan életviteli normákat is rögzülnek.

146

A szakemberek sokszor élnek azzal a panasszal, hogy az iskola rendelkezésére álló keretei nem elegendőek ahhoz, hogy szocializációs feladatokat lássanak el. Ennek oka, hogy a felgyorsult társadalmi változások következményeként a nevelési, oktatási intézmények szolgáltatásokat nyújtanak és nem hatósági feladatköröket. A gyerekek számának folyamatos csökkenése további akadályokat körvonalaz, hiszen versenyhelyzetet teremt az iskolák között a gyerekekért és szülőkért. A másik oldaláról tekintve a diákok a pedagógusokkal szemben ma már nem tekintélyelvűek. Ennek hátterében leginkább a családi környezetből kapott nevelés hiányossága áll, ami gyakran köszönhető a szülők nagymértékű elfoglaltságának, vagy éppen a nem példaértékű életvitelének. A pedagógusok ezzel szemben tanulmányaik során szinte csak és kizárólag tekintélyelvű technikákat sajátítanak el. Ez a helyzet még nehezebben elérhető megoldásokat követel. Ebből fakadóan az integráció megvalósítása nem magától generálódó folyamat. Az iskolák számára további kihívásokat jelentenek a tananyag lassú lépéssel haladó megújulásai a változó világ történéseivel, és az internetnek köszönhetően a zúduló információ áradatával szemben. Növekszik az információs – kulturális szakadék a tanárok és a diákok között. A pedagógus nem annak a tudásnak forrása, melyre a gyerekek és fiatalok vágynak, így a tanár gyakran nem válik követendő mintává, emiatt bizalommal sem fordulnak hozzájuk a tanulók.

Humán erőforrások, kapcsolatok

-

Az iskola mindezen problémák ellenére a legkézenfekvőbben a megoldás színtere is kell legyen.

-

Az iskola a szocializáció fontos eleme, ami az ott eltöltött időből, és társas, személyes kapcsolatokból fakad.

-

Az iskola – helyzeténél fogva - privilégiummal rendelkezik a családok elérésnek, megszólításnak tekintetében, különösen a kisebb településeken.

147

-

Egy adott területen az iskola és a település különböző intézményei és a nyújtott szolgáltatások kapcsolatba kerülnek egymással.

Cél, hogy együttműködve, a kihívások megoldására törekedve, az erőforrásokat közösen feltárva össze kell hangolni ezek működését. Ugyanez vonatkozik az egészségfejlesztés feladatkörre is. Az egészségfejlesztő – egészségesebb iskola három pillére épül: -

egészségfejlesztő tanterv,

-

iskolai atmoszféra,

-

a helyi közösséggel való kapcsolat.

Fontos szem előtt tartani az iskolai szervezeti jellemzőket, a intézmény légkörét, és lényeges

a

személyzet

tagjai

közötti

viszonyrendszer,

és

a

döntéshozatali

mechanizmusok. Ezek mind hatást gyakorolnak a gyerekekkel való viszonyokra is. A pozitív légkörű intézményekben jobban érzik magukat a pedagógusok, jobban tudnak segítséget nyújtani egymás munkájában, és sokkal hatékonyabb problémamegoldó stratégiákat alkalmaznak. Ahhoz tehát, hogy az iskola hatékonyan tudjon erőt fordítani az egészségfejlesztésre, szükséges megfelelő szervezeti kultúrát biztosítania. Ha bizalom uralkodik az iskola légkörében, akkor szabad lesz segítséget kérni.

Óvodai/iskolai szociális munka a családokkal

-

A család olyan mikroközösség, melyben szereteten és kereteken keresztül biztosítja a fejlődést minden tagja számára. Rossz működés esetén a család tagjai tüneteket produkálnak.

-

A

családi

konfliktusok

a

diákok

iskolai

magatartás

problémáiban,

illetve

tanulmányi eredményeik romlásában csapódnak le. -

A családban kialakult problémákat a legmegfelelőbb a családban kezelni, mely folyamatban mindenkinek változnia kell.

-

A stressz egy védekező mechanizmus, legyőzése azonban erősíti a személy egyéniségét. A nem megfelelő helyen kezelt stressz viszont visszafelé hat a család tagjaira, és ez a mikroközösség működését negatívan befolyásolja.

148

-

Mai gyors társadalmi, gazdasági fejlődésünkben a családban a gyerek nem erőforrásként jelenik meg, hanem akadályként, melynek köszönhetően a karrier megvalósítása sérül, a szabadidő eltöltése korlátozódik.

-

Megfelelően működő családi légkörben a család tagjai számára az identitás fejlődése biztosítva van, reális értékeket közvetít számukra, és védelmet nyújt a külső negatív hatásokkal szemben.

A szociális családmodell négy alappillére -

kötődés,

-

elköteleződés,

-

részvétel,

-

hit.

A deviáns viselkedésiformákra való fogékonyság általánosságban a személy múltjának teljességében keresendő. Napjainkban a gyerekek, és fiatalok kortárs közösségekben vesznek fel inkább mintákat. A szocializáció elsődlegessége a kortárscsoportokra tevődik, a család másodlagos szerepet kap a fiatalok körében. Kamaszkorban a gyerekek nem nyilvánítanak ki érzelmeket, zárkózottak, s csak a korcsoport felé nyitnak. Ennek következtében alakulnak ki sokszor rossz normák. Azok a fiatalok, akik rosszabb szocializációs közegből érkeznek, gyakran az agresszívabb társaikkal szeretnének azonosulni.

További tünetek a devianciára való hajlandóságot vizsgálva: -

alkalmazkodási

képtelenség,

önkontroll

hiánya

(Csoportos

foglalkozások,

színjátszás általérhető el eredmény) -

normaszegő magatartás (fontos a nevelés, és értékközvetítés, mint javítóeszköz)

-

agresszivitás

(képességek

kibontakoztatásával,

fejlesztésével

érhetünk

el

eredményt) -

függetlenségre való hajlam.

149

A tradicionális társadalmakban, - melyek lassabban változnak, mint a mai Magyar társadalom – a fiataloknak nem kell annyi mindent egyszerre elsajátítaniuk. Ez csökkenti a szociális zavarok kialakulást. A Magyarországon létrejött negatív élethelyzetek egyaránt vonatkoznak a szűkösebb keretek között élő családokra, és egyben a társadalom magasabb szintjein álló mikroközösségekre is, hiszen azok a családok, melyek jobb anyagi helyzetben élnek, sokszor olyan ál- megoldási stratégiákat választanak, amelyben gyermekeik nincsenek rákényszerülve

a

problémák

megoldására,

így

nem

is

sajátítanak

el

megfelelő

értékrendet. A küzdeni akarás hiánya folytonossá válik, a következményekért vállalt felelősséget kultúraellenesnek tartják, ezért a családok túlzott merevsége, zártsága, változásoktól való félelme is okozhat problémákat. Családban adódó rizikófaktorok: -

nem „elég jó” szülők; anyagi gondoskodás hiánya;

-

túlzott féltés;

-

túlzott ragaszkodás;

-

egyik szülő elvesztése;

-

szenvedélybetegségek jelenléte;

-

bántalmazás;

-

fordított hierarchia;

-

öngyilkosság;

-

érzelmi jutalmazás teljesítéshez kötöttsége;

-

szélsőséges anyagi helyzet;

-

érzelmi elutasítás;

-

túlzott engedékenység, vagy túlzott korlátok;

-

szülői következetlenség;

-

szülők közötti összhang hiánya;

-

szülői éretlenség;

-

a családtagok autonómiájának hiánya;

-

a környezettel való együttműködés hiánya;

-

a család öngyógyító képességének hiánya.

A megfelelő családi mechanizmus működését a család tagjai, és számos más tényező is befolyásolja, és nagyon sok múlik a szülők kapcsolatának rendezettségén, az iskolai és otthoni teljesítmény megfelelő, pozitív visszajelezésén, a szabadidő hasznos eltöltésén, -

150

melyre fontos mintát kellene látnia a gyerekeknek az otthoni, családi környezetben is, - a stabil értékrenden, amely automatizált megoldási stratégiákat is magában hordoz. A szülőknek ismerniük kell gyermekük aktuális helyzetét. A „jó család” nem azt jelenti, hogy nincsenek problémák, csak ezeket a helyzeteket építő jelleggel igyekszik kezelni, megoldani. A krízisek egy magasabb fejlődési pontra helyezhetik a családokat, mind amellett, hogy kockázatot is hordoznak. A serdülőkor olyan életszakasz, melyben a korábbi megoldási stratégiák kudarcot vallhatnak, így más módokat kell bevetni kezelésükre, melyekre nem mindig vannak felkészülve a családok, és azon belül is a szülők, függetlenül attól, hogy a társadalom mely szintjén foglalnak helyet.

A gyerekek, fiatalok esetében a kezelési stratégiák egyik legjobb módszere, ha a családdal együtt közösen végezzük a probléma megoldásának folyamatát. -

A családot motiválttá kell tenni az ilyen típusú élethelyzetek megoldására.

-

Családi konzultációra van szükség.

-

Lehetőséget kell biztosítani valós érzelmek kinyilvánítására, melyet lehetséges, hogy eddig nem tettek meg egy adott családi közegben, környezetben.

A cél, hogy akut esetekben a megfelelő helyen, a megfelelő szakembertől tudjanak a krízisben lévő személyek, családok segítséget kérni. Segítő párbeszédre van szükség. A deviáns viselkedésiformákat mutató gyerekekkel, fiatalokkal szemben a következetes magatartás az egyik leghatékonyabb segítő folyamat, ami akkor tud hosszú távú fejlődési mutatókat kelteni, ha a segítő attitűd folyamatosan van fenntartva.

Részterületei

151

Egyéni tanácsadás és esetkezelés -

tanácsadás a diákoknak, iskolai és iskolán kívüli élethelyzetekben;

-

tanácsadás tanár – diák konfliktusban;

-

tanácsadás pályaválasztásnál;

-

szociális problémákban nyújtott segítség;

-

tanácsadás

szülőknek

gyermekeik

iskolai

nehézségeinek

megoldásában,

életkérdésekben; -

tanácsadás, közvetítés szülő – gyerek kapcsolatban;

Szociális munka családokkal

-

tanári fogadóórákon való részvétel;

-

szülői értekezleten való részvétel;

Közösségi szociális munka

-

diákönkormányzattal való közös munka;

-

szülői munkaközösséggel való együttműködés;

-

kommunikációs lehetőségek szervezése diákok számára;

-

programok szervezése a szabadidő hasznos eltöltésére;

-

részvétel iskolai kirándulásokon, táborokban, projektekben, pedagógiai napokon;

-

információs rendezvények szervezése tanárok számára.

152

Problémák -

Magyarországon az óvodai/iskolai szociális munka még mindig nem elterjedt szolgáltatási forma.

A

-

Az iskola képes elfogadni egy nem pedagógus végzettségű szakembert?

-

El tudja magát fogadtatni a gyermekjóléti szolgálatok rendszerében?

szociális

munkás

feladata

a

pedagógusokban

kialakítani

egy

problémaészlelő

szemléletet. Arra kell törekedni, hogy automatikussá váljon a hiányzásokról az értesítés az iskolai szociális munkások felé, evvel megelőzve a hatósági intézkedéseket is, valamint a probléma hátterét vizsgálva így tényleges, és megfelelő segítés jut el a gyerekekhez, fiatalokhoz. A jelzőrendszer tekintetében a legnagyobb dilemma a hatékonyság szempontjából az együttműködés. Itt jelenik meg a már említett kompetenciahatárok tisztázása, felelősségi szereplők kijelölése, megnevezése, hogy ne váljon céltalan, hárító szituációvá egy – egy élethelyzet, de maga az óvodai/iskolai szociális munka programja sem. A szociális munkás szakmaközi esetmenedzseri szerepét is betölti. A szakma másik nagy dilemmája a titoktartás. Előfordul, hogy a gyerekek, fiatalok titoktartást várnak el a szociális munkástól, de van olyan eset is, amikor a gyermek védelmét kell, hogy szolgálja, ha nem tartja be kötelezettségét. Tisztázni kell tehát minden esetben, hogy a titoktartás milyen formában valósul meg, milyen tartalommal, hiszen ez a bizalmi kapcsolat egyik alapja, amely nem sérülhet, mert különben a segítő szoláltatás sem érhet el célt. Ez nehéz terhet jelent az iskolai szociális munkásra nézve, mivel a személy érdekeit is képviselnie kell, és szükséges az iskola igényeit is szem előtt tartania. Sok esetben a pedagógusok nem élnek a segítségkéréssel az iskolai szociális munkás felé, tartva attól, hogy azt a látszatot keltik a segítő szakember előtt, valamint a pedagógus kollégák előtt is, hogy nem végzik el, vagy nem tudják jól ellátni feladatukat. Ez

eredményezhet

olyan

helyzeteket

az

iskolákban, hogy a

szociális munkásra

vetélytársként tekintenek.

153

Összefoglaló: A köznevelési intézményekben számos társadalmi probléma halmozottan és egymást erősítve jelentkezik, úgymint a gyermekekhez kapcsolódó erőszak, az integrált oktatás problémái, a gyermekek tanulási nehézségei, viselkedési problémái, a család átalakulása, a gyermekszegénység, a tanulók mentális egészsége, az iskola szerepköre felfogásának megváltozása,

az

egész

társadalomra

jellemző

értékválság.

Sem

a

jelenlegi

gyermekvédelmi rendszer, sem az óvoda/iskola önmagában nem képes megbirkózni e problémákkal, ezért szükséges, hogy a nevelés, oktatás területén is professzionális segítőket vonjunk be szociális munkások, szociálpedagógusok személyében. A társadalom részéről felmerül az igény egy olyan professzionális segítő személyek rendszeres jelenlétére az óvodákban/iskolákban, akik -

átfogó jogi – gyermekvédelem, annak intézményrendszere, szociálisjog, családi támogatási formák, szociális és gyermekvédelmi intézményrendszer;

-

pszichológiai – személyiségfejlődés, családi fejlődési szakaszok nehézségei, konzultációs technikák, gyermekek veszélyeztetésének, elhanyagolásának, bántalmazásának figyelmeztető tünetei ismeretekkel, illetve készségekkel rendelkeznek.

Az óvodai/iskolai szociális munka olyan tevékenység, amely az óvodás/iskoláskorú gyermekek képességeinek, lehetőségeinek optimális kibontakozását segíti szociális kapcsolataik, társadalmi integrációjuk javításával. Célja a gyermek veszélyeztetésének megelőzése, a családban történő nevelésének elősegítése. A különböző rendszerekben (gyermek, család, gyermekek csoportjai, közösség) lévő meghatározó problémák komplex módon, a szociális munka eszközeivel történő kezelése.

154

Kistérségi Gyerekesély Bizottság javaslatai Az óvodai/iskolai szociális munkás a gyermekkel, családdal és az óvodával/iskolával egyaránt kapcsolatban áll. Ennek megfelelően a következő feladatok ellátását javasolja: -

Segítségnyújtás a gyermekek/tanulók, szülők, óvodapedagógusok/tanárok részére a felmerülő probléma meghatározásában.

-

Tanácsadás tanulóknak az iskolai és egyéb élethelyzet adta nehézségekben.

-

Tanácsadás szülők részére a gyermekük iskolai nehézségeinek megoldásában, nevelési

nehézségeik,

problémáik

kezeléséhez,

az

iskolai

és

egyéb

életkérdésekben. -

Tanácsadás, közvetítés tanár-diák konfliktusban.

-

Ügyintézés szociális problémák rendezéséhez.

-

Diákok-szülők

továbbirányítása

olyan

szolgáltatókhoz,

szakemberekhez,

amelyet a probléma kezelése megkíván. -

Tanácsadás, valamint közvetítő szerep betöltése szülő – gyerek – tanár kapcsolatban, továbbá az iskola és más vele kapcsolatban álló segítő intézmények között.

-

Rászoruló gyermekek védelmének ellátása.

-

Szükség

esetén

részvétel

a

szülő

–

tanár

megbeszéléseken,

szülői

értekezleten. -

Együttműködés a diákönkormányzattal, szülői munkaközösséggel.

-

Kapcsolattartás más intézményekkel, mint nevelési tanácsadó, egyéb oktatási intézmények

gyermekvédelmi

felelősei,

családsegítő

és

gyermekjóléti

szolgálat, iskolai védőnő, körzeti védőnői hálózat, iskolaorvos, gyermekorvos, gyámhivatal, jegyzői hatáskörű gyámhatóság, helyi önkormányzat népjóléti (szociális)

osztálya,

rendőrség,

kisebbségi

önkormányzatok,

könyvtárak,

sportegyesületek és minden olyan szervek vagy intézmények, amelyet a feladatellátás megkíván. -

Szabadidős programok szervezésében való részvétel.

-

Osztályközösségekben

felmerülő

konfliktusok,

problémák

megoldásának

segítése. A szociális munka módszerei – melynek alkalmazását mindig az iskolai szociális munkás szakember választja meg a problématípusnak megfelelően:

155

Az

-

egyéni esetkezelés és tanácsadás

-

családokkal végzett szociális munka

-

közösségi szociális munka

-

szociális csoportmunka

óvodai/iskolai

szociális

munka

célcsoportja

a

gyermekek/tanulók,

a

gyermekek/tanulók családjai, illetve általánosságban mindenki, aki az óvodával/iskolával, az óvodás/iskoláskorú gyermekkel kapcsolatban áll, a célcsoporton belül pedig kiemelten a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyermekek. Az óvodai, iskolai szociális munkás a munkavégzése során tart kapcsolatot a családsegítő szolgálattal. Ezen belül: -

Rendszeres kapcsolattartás a családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal, mely a gyermekvédelmi jelzőrendszerén keresztül jelzéssel élne és információt szolgáltatna

a

segítségre

szoruló,

veszélyeztetett,

hátrányos

helyzetű

gyermekekről. -

Rendszeres és személyes konzultációkon való részvétel a szakmai munkájukat koordináló

intézményben,

mely

magába

foglalja

a

szükség

szerinti

tanácsadást. -

2 hetente megrendezésre kerülő esetmegbeszéléseken való részvétel a szakmai munkájukat koordináló intézményben, mely szakmai megerősítést ad számunkra,

valamint

feladatellátást,

továbbá

biztosítja segíti

az az

akadálymentes óvodai/iskolai

és

szociális

gördülékeny munkások

mentálhigiénéjének karbantartását, a kiégésük megelőzését. -

Az óvodai/iskolai szociális munkások szakmai munkáját az intézmény által megbízással foglalkoztatott szakemberek – pszichológus, jogász - is segítenék.

A gyermekekkel történő kapcsolatfelvétel módja óvodában: -

csoportfoglalkozásokon való részvétel során

-

szabadidős tevékenységeken való részvétel során

A gyermekekkel történő kapcsolatfelvétel módja iskolában: -

osztályfőnöki órákon megtartott tájékoztatók

-

diákönkormányzattal való együttműködés révén

156

-

pedagógusokon keresztüli ajánlás – mind a szociális szakember, mind a diákok részére

-

az iskolában fellehető, állandó helyen lévő irodahelyiség

-

programok szervezése, azokon való részvétel

A szülőkkel történő kapcsolatfelvétel: -

szülői értekezleten

-

családlátogatás során

-

szülői munkaközösséggel való együttműködés révén

-

óvodában/iskolában szervezett családi programok során

A kapcsolatfelvétel módjai: -

figyelemfelhívó és tájékoztató jellegű plakátok, szóróanyagok kihelyezése.

-

Gyermekvédelmi jelzőrendszeri jelzés

-

Diák és sportegyesületek, szervezetek általi rendezvényeken való részvétel alkalmával.

A Bizottság fenti javaslatai a jelen stratégiába beépítésre kerültek.

157

IV. Településfejlesztés, térségi infrastruktúra fejlesztése Stratégiai célok: 1. Települések gazdaságfejlesztése 2. Minőségi településfejlesztés 3. Térségi infrastruktúra fejlesztése 4. Szociális szolgáltatás fejlesztése

Az Abaúj-Hegyközi Kistérség Cselekvési tervében az alábbi prioritások fogalmazódtak meg a célok elérése érdekében A cselekvési tervben megfogalmazott stratégiai célok és részcéljai az alábbiak:

1. Települések gazdaságfejlesztése a) A hagyományos mezőgazdasági termékekre alapozott gazdaságfejlesztés b) Turizmusfejlesztés c) Munkahelyteremtés

2. Minőségi Településfejlesztés a) Település-rehabilitáció b) Minőségbeli településfejlesztés

3. Térségi infrastruktúra fejlesztése a) Közúthálózat fejlesztése (felújítása) b) Szennyvíz infrastruktúra fejlesztése szennyvízhálózat és tisztító kiépítése Egyedi környezetkímélő szennyvízkezelési megoldások alkalmazása

158

4. Szociális szolgáltatás fejlesztése a) Szociális szolgáltatások fejlesztése b) A közösségi, közigazgatási szolgáltatások elérhetőségének javítása c) Az egészségügyi ellátás fejlesztése

Települések gazdaságfejlesztése A kistérségben nem honosodtak meg jellemző iparágak, mezőgazdasági adottságai kedvezőtlenebbek az országos átlagnál, a szolgáltató ágazat, és ezen belül is a turizmus teljesítménye gyenge. Turizmusfejlesztés A térség turisztikai kapacitása és forgalmi adatai messze elmaradnak a lehetőségektől. Jelentős épített örökség, és védett természeti táj található a kistérségben, azonban ezeknek az ismertsége és elismertsége még a régióban sem kielégítő A potenciál kihasználáshoz mindenképpen szükséges a vonzerő fejlesztése, hisz több turista vonzásával a szálláshelyek és más turisztikai szolgáltatások is szívesebben telepednének meg a térségben. A szolgáltatók megjelenése pedig értelemszerűen újabb munkahelyek kialakulását is generálja. Munkahelyteremtés A kistérség múltjából is adódóan nem rendelkezik jelentősebb ipari múlttal. Kevés az olyan vállalkozás, amelyik 50 főnél több embert foglalkoztat. Ezek az. ún. húzócégek nagyon fontos szerepet tölthetnek be egy-egy térség vállalkozási és foglalkoztatási szerkezetében, mivel a kisebb vállalkozások felé stabil megrendelőként jelentkezhetnek, ill. környezetükben többnyire megélénkül a szolgáltatási szektor is. A munkahelyteremtés természetesen csak közvetetten önkormányzati feladat, maga a beruházás

és működtetés magántőkéből

kell

hogy valósuljon meg. A

kistérség

önkormányzatainak szerepe ott jelenik, meg, hogy a potenciális befektetők számára minél kedvezőbb betelepülési konstrukciókat kínáljanak, ill. felkutassák ezen cégek körét. Fontos továbbá, hogy olyan iparágak megtelepülését támogassák, preferálják, melyek tevékenysége nem sérti a kistérség más fontos céljainak teljesülését. Jelenleg nincs olyan fázisban a potenciális befektetőkkel való tárgyalás, hogy konkrét projekt nevesítésre kerülhessen.

159

Településfejlesztés A településfejlesztés komplex fogalom, tartalmilag lefedi a minőségi lakókörnyezet kialakítására tett törekvéseket ugyanúgy, mint a lakosság és a gazdaság érdekeit egyaránt kiszolgáló termelő infrastrukturális fejlesztéseket. A kistérség településeinek elmaradása mindkettő vonatkozásban jelentős. Az infrastrukturális fejlesztések jelentős része az aprófalvas településszerkezet következtében a gazdasági racionalitásokat figyelembe véve településcsoportosan, esetleg kistérségi szintre összevontan kezelendő. Ebben a prioritásban ezért kifejezetten a települések épített örökségének megőrzésére és a kulturális, sport és - szabadidős közösségi szolgáltatások (tehát nem közösségi alapszolgáltatások) összehangolt fejlesztésére került a hangsúly. A projektben megkezdett közösségi munka folytatása A közösségi házakban, színtereken már két éve megkezdett munka folytatásának

biztosítása nélkülözhetetlen lenne: -

akár ebben a formában (azzal a kitétellel, hogy mindenhol minimum 2 fő tudja csak felelősséggel ellátni a feladatot, tehát Hernádcéce, Abaújvár bővülne),

-

akár a későbbiekben tanodákká alakulva, vagy hasonló profilú szolgáltatással bővülve, az ez irányú pályázati lehetőségekkel élve.

Alapvető problémát jelent, - mint ahogy az már a helyzetelemzésben is kifejtésre került – a fiatalok elvándorlása a térségből. A munkahelyteremtés mellett elengedhetetlen a közösségi szolgáltatások minőségi fejlesztése, mely által növelhető a helyben lakók komfortérzete és nehezebbé válik a szülőföldtől való elszakadás.

Térségi Infrastruktúra fejlesztése Ahogy az már korábban kifejtésre került, a kistérséget aprófalvas településszerkezet jellemzi,

ezért

a

gazdasági

racionalitás

azt

diktálja,

hogy

az

infrastrukturális

fejlesztéseket ésszerűen kialakított településcsoportokra vonatkoztatva kell végrehajtani. A legsürgősebb tennivaló egyrészt a közutak állapotából, másrészt az elégtelen szennyvíz elvezetésből és kezelésből adódik.

160

Humáninfrastruktúra és közösségi alapszolgáltatások fejlesztése A közszolgáltatások azon köre tartozik ide, melyek az emberek életminőségét a legközvetlenebbül befolyásolják. Rendkívül nagy aránytalanságok alakultak ki az elmúlt évtizedekben az országon belül ezen szolgáltatások elérhetőségét és minőségét illetően. Gönc kistérsége a vesztesek közé tartozik, ami jelentősen hozzájárult a térség leszakadásához. Az életminőségre gyakorolt közvetlen hatás mellett, a humán erőforrás rossz állapota a versenyképességre is erős negatív hatást gyakorol. A terület fejlesztése kulcsfontosságú a kistérség fejlődése szempontjából.

Szociális és munkaügyi szolgáltatások fejlesztése A gazdasági aktivitás növelése és a foglalkoztatás bővítése érdekében a munkavállalás, az aktív álláskeresés, az egész életen át tartó tanulás ösztönzése és segítése. Olyan munkaerő-piaci

szolgáltatás

kerül

kialakításra,

amely

az

álláskeresést

és

a

munkavállalást segíti, továbbá a szakképzés munkaerő-piaci elvárásokhoz való rugalmas alkalmazkodásához és a személyre szabott szolgáltatásokhoz való hozzáférés segítéséhez járul hozzá. Az álláskeresést ösztönző és segítő szolgáltatásokat a regisztrált munkanélkülieken túl mindenkire ki kell terjeszteni, aki munkavállalási korú, munkaképes, de munkajövedelem hiányában – és rászorultsága okán – valamilyen szociális ellátásban részesül, vagy éppen az ellátásból kiszorul. Ez a szociális szolgáltató-rendszerrel való szoros együttműködés és egy integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató-rendszer kialakításával, valamint az ezt támogató szabályrendszerek átalakításával érhető el. Az integrált rendszer kiépítése biztosítja, hogy az aktív korúaknak állástalanság – és az ezzel összefüggő jövedelemhiány – okán nyújtott ellátások és szolgáltatások rendszere összehangoltan működjön, és amelyben az első lépés az álláskeresés, a munkavállalási lehetőségek mérlegelése legyen. A rendszer fontos részét képezi a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások megerősítése. Olyan rehabilitációs rendszert kell kialakítani, amely az egyént és a meglévő képességeket állítja a középpontba, és lehetővé teszi, hogy a megváltozott munkaképességűek hozzájussanak a képességeik és készségeik szinten tartásához és fejlesztéséhez szükséges szolgáltatásokhoz.

161

Egészségügyi ellátás fejlesztése Jelentős aránytalanságok mutatkoznak a kistelepüléseken, és a nagyvárosokban élők lehetőségei

között

az

egészségügyi

szolgáltatások

elérhetőségét

illetően.

Tovább

súlyosbítja a helyzetet, hogy a háziorvosi és gyermekorvosi kapacitások sem mérhetőek a nagyobb városokéhoz. A jövőkép a fejlesztés alapcélja, melyhez stratégiai és operatív célok rendelhetők. A kistérség

stratégiai

célja

az

esélyegyenlőség

megteremtése

az

Abaúj-Hegyközi

kistérségben.

A stratégiai cél az alábbi operatív célok elérésén keresztül valósul meg: -

A munkaerő-piaci kínálat minőségi fejlesztése;

-

Minőségi életfeltételek biztosítása.

Az esélyegyenlőségi terv céljait figyelembe véve az alábbi prioritások alá tartozó intézkedéseken keresztül valósítható meg:

-

-

-

Foglalkoztatás A Munkaügyi Központ munkájának megerősítése a kistérségben

-

Mentori hálózat kialakítása

-

Atipikus foglalkoztatási formák biztosítása

-

Pályakezdő önkéntesek foglalkoztatása

Oktatás-nevelés -

Óvodai nevelés fejlesztése

-

Általános iskolai felzárkóztatás és tehetséggondozás

-

Nevelési tanácsadás szülők részére

-

Kistérségi felnőttképzési rendszer fenntartása

Szociális ellátás -

-

-

Kistérségi szintű szociális segítő hálózat létrehozása

Egészségügy -

Kistérségi

szintű

rendszeres

egészségügyi

szűrések

rendszerének

továbbvitele

162

-

-

-

Szülők higiénés és életviteli oktatása

-

Óvodai-iskolai higiénés és mentálhigiénés oktatás erősítése

Lakhatás -

Leszakadó településrészek fejlesztése

-

Szociális bérlakások építése, felújítása

-

Rászorulók lakáskörülményeinek javítása

közösségfejlesztés A projektben megkezdett közösségi munka folytatása. A színtereken

már

két

éve

megkezdett

munka

közösségi házakban,

folytatásának

biztosítása

nélkülözhetetlen lenne: akár ebben a formában (azzal a kitétellel, hogy mindenhol minimum

-

2 fő tudja csak felelősséggel ellátni a feladatot , tehát Hernádcéce, Abaújvár bővülne) akár a

-

későbbiekben

tanodákká alakulva, vagy hasonló profilú

szolgáltatással bővülve, az ez irányú pályázati lehetőségekkel élve. A stratégiai cél az alábbi operatív célok elérésén keresztül valósul meg: -

Foglalkoztatási lehetőségek bővítése;

-

A munkaerő-piaci kínálat minőségi fejlesztése.

A stratégia céljai az alábbi prioritásokon és a prioritások alá tartozó intézkedéseken keresztül érhetők el: -

Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása -

Kistérségi vállalkozói tanácsadás

-

A megújuló energia iparágban működő vállalkozások térségbe vonzása

-

Befektetés-ösztönzési iroda létrehozása

-

Vállalkozóbarát szabályozási környezet kialakítása

-

Újonnan betelepülő vállalkozások támogatása

-

Az adóbevételek visszaforgatása fejlesztési beruházásokba

-

Kistérségi szintű foglalkoztatás elősegítése

-

Szociális szövetkezetek létrehozása

163

-

Piacképes tudással rendelkező munkaerő biztosítása

-

A szakiskolák és szakközépiskolák képzési struktúrájának összehangolása a munkaerő-piaci igényekkel

-

Az élethosszig tartó tanulás meghonosítása, ösztönzése

-

A munkaerő-piaci reintegráció elősegítése

-

Aktív munkaügyi központ, kapcsolattartás a térség vállalkozásaival

-

Átképzési, továbbképzési struktúra összehangolása a munkaerő-piaci igényekkel

Infrastruktúra

Úthálózat

A kistérség közlekedési adottságait nagymértékben meghatározza természetföldrajzi adottsága és településszerkezete. A terület döntő részét kitevő hegyvidéki és dombsági környezet és az aprófalvas településszerkezet együttesen megnehezíti az optimális közlekedési

feltételek

és

lehetőségek

biztosítását.

A

térség

közúti

hálózata

a

megyeszékhely, a helyi, illetve a környező városok, települések közötti közlekedést gyakorlatilag biztosítja. A fő-és mellékútvonalak az elmúlt évszázad során kialakultak, ezeknek az utaknak (a belső mellékutak burkolatállapota, szélessége) alapvetően a minőségi javítása lenne indokolt. A térség településeinek többsége Miskolctól kevesebb, mint 60 km-re van, ezek megközelíthetősége a 3-as és a 37-es számú főút közötti illetve belső mellékútvonalakon, valamint Szerencs-Hidasnémeti, Miskolc-Hidasnémeti között közlekedő vasúti szárnyvonalakon lehetséges, továbbá működik még az AbaújszántóHidasnémeti között közlekedő vasúti mellékvonal, amely csekély személyforgalmat bonyolít le. Nemzetközi forgalmat bonyolít le a Sátoraljaújhely - Slovenske Nove Mesto és a Hidasnémeti - Kassa vasúti kapcsolat. Tornyosnémeti és Hidasnémeti határmenti elhelyezkedése lehetővé teszi nemzetközi vasúthálózaton elérhetőségét Miskolc és Kassa irányába. Fejlesztési szempontból a 3-as sz. főút négysávossá bővítése lenne szükséges, valamint a zsáktelepülések összekötése. A jellemzően elzárt települések (Arka, Fony, Hejce, Mogyoróska, Regéc, Baskó, Hernádszurdok, Hernádcéce, Pányok, Sima, Zsujta) számára a kapcsolatteremtési lehetőségek kifejezetten

rosszak, ezen települések

úthálózatának fejlesztésével, települések összekötésével(Sima-Boldogkőváralja, FonyHejce, Vizsoly-Hernádcéce) sokat lehetne segíteni különösen a téli időszakban az esetleges beteg, illetve élelmiszer ellátás megoldásában. Sajátos szerepet tölt be a

164

kistelepülések

közlekedési

hozzáférési

problémáinak

orvoslásában

a

falu-

és

tanyagondnoki szolgálat. Közlekedés biztonsági és turisztikai szempontból fontos a kerékpárút hálózat összefüggő kiépítése. Összességében megállapítható, hogy a települések legnagyobb problémáját a nehéz megközelíthetőség, a rossz minőségi utak, a ritka busz- és vonatjáratok jelentik.

Ivóvíz, szennyvíz

A közművel való ellátottság tekintetében szintén rossz helyzetben van a kistérség. Ami a közműszolgáltatások óriási fehér foltja, az a szennyvízelvezetés megoldatlansága. Ez a hiány nemcsak közvetlenül az egyének életminőségét rontja, hanem a térség környezeti állapotát is. A kistérségben összesen hat településen van szennyvízhálózat, a lakások 0,8 %-a van bekötve a közcsatorna hálózatba. Göncön csak egy része a településnek, ahol a közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma mindössze 49. A csatornázottságot, illetve a szennyvízkezelést különösen nehezítik a változatos domborzati viszonyok és az aprófalvas településszerkezet. A közüzemi vízvezeték-hálózat építése változást nem mutat, de a hálózatba kapcsolt lakások száma 10,2 %-al növekedett, a hálózatba bekapcsolt lakások száma 4.218. Nagyon sok az olyan lakás (főleg a magasabb romalétszámú településeken), amely a településen közkutakból kapja a létszükséglethez nélkülözhetetlen ivóvizet.

Gázellátás

Az elmúlt évek egyik legnagyobb fejlesztése a gázprogram volt. Ennek keretében több településre eljutott a vezetékes gáz is. A vezetékes gázt fogyasztó lakások száma egy év alatt 8,4 %-al növekedett, a gázzal fűtött lakások száma kistérségi szinten mintegy 1.673-ra tehető. Mezőgazdasági infrastruktúra A térség adottságaira tekintettel a mezőgazdasági utak száma elég jelentős. A mezőgazdasági infrastruktúra sajnos nem követi a megváltozott földtulajdoni és földhasználati viszonyokat. Némelyik földterületen egymás mellett több kitaposott út is található, ezek valamikor más földterületén keresztül haladnak, ezzel károkat okozva. Egyes mezőgazdasági területek elérhetősége nem megfelelő vagy nem biztosított,

165

némelyiket szinte csak traktorral lehet megközelíteni. Az utakat néha alig lehet látni a benőtt bokroktól, illetve gaznövényektől. A mezőgazdasági úthálózat és a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra nagy része hiányos, elhanyagolt, rossz állapotban van. A melioráció és a vízrendezés sem követte a tulajdon- és birtokviszonyok változását, amelynek hatására egy csapadékos időszak után több száz hektár terület kerül hosszú ideig víz alá, főleg a Hernád mentén. Összegző megállapítások:

-

A terület mellékútjainak kiépítettsége, minősége nem kielégítő.

-

A fő közlekedési folyosó a 3. sz. főút (Miskolc-Kassa).

-

A Hernád völgyében fut a Miskolc-Kassa nemzetközi vasútvonal.

-

A

szennyvízhálózat

kiépítettsége

nagyon

alacsony,

mely

komoly

környezetszennyezési rizikófaktor. -

A gázellátás fejlődik, de jelenleg nagyon alacsony szinten áll.

-

Komoly problémát jelentenek az időszaki árvizek és belvizek pusztításai.

166

Agrárstruktúra és gazdasági szerkezet A térség mezőgazdaságának szerkezete és feltételei

A térség növénytermelési szerkezetében meghatározók a gabonafelék, ezen belül is a búza, és a tavaszi árpa területi aránya a legmagasabb. Számottevő az ipari növények területe is, ahol a napraforgó az uralkodó. Jelentős területeken termesztenek kukoricát, burgonyát és repcét is, emellett jelentős a gyümölcstermesztés (kajszi). A kistérség összes földterülete 44.048 km2, a művelési ágak szerinti megoszlása lényegesen eltér az országos, és a megyei átlagtól: 

kistérségi átlagban igen alacsony a szántó aránya (30,5%)



kimagasló az erdősültség (az összes földterület 47,2%-a erdő)



az intenzív művelési ágak (szőlő, gyümölcsös, kert) aránya csekély (együttesen 1%)



az átlagos földminőség a szántó esetében 18,8 Ak/ha, a mezőgazdasági terület 14,6 Ak/ha.

A művelési ágak szerkezete 

Településenként meglehetősen változó



A hegy-, illetve dombvidék településein a magas erdősültség, és a szántók elenyésző aránya jellemző



A szántó aránya négy település közigazgatási területén (Baskó, Fony, Mogyoróska, Regéc) nem éri el a 15%-ot, két településen (Arka, Boldogkőújfalu) a 30%-ot



Nagyobb

(60%

feletti)

arányú

a

szántó

terület

Vilmány,

Vizsoly,

Korlát

településeken 

Minimális a szántóterület: Mogyoróskán 61,6 ha, Regécen 94,3 ha, Baskón 166,7 ha, Simán 228 ha, Arkán 280,6 ha. Ezeken a településeken még intenzív használat mellet is legfeljebb két-három családnak nyújthat hosszabb távon megélhetési lehetőséget.



Néhány településen figyelemre méltó a gyep művelési ágak aránya (Baskó 18,2%, Mogyoróska 21,2%, Hejce 33,8%), magas a kérődző állatok tartása.



A zártkertek területe - a község területéhez képest - viszonylag jelentős Arkán (54,9 ha), Boldogkőváralján (86,6 ha), Fonyban (104,2 ha) és Hejcén (130,2 ha)

167

A földhasználati zónarendszer kategóriáinak területi aránya a szántók esetében:

Kistérség

Védelmi

Védelmi

Extenzív

Extenzív

Intenzív

Intenzív

(ha)

(%)

(ha)

(%)

(ha)

(%)

1074,4

7,4

12261,6

85,0

1096,4

7,6

AbaújHegyközi

A földterület minősége



Településenként meglehetősen változó



A dombvidéken található csekély a szántó mennyisége, igen rossz a földminőség is. A szántó átlagos aranykorona értéke: Mogyoróskán 10,1, Regécen 6,1, Baskón 5,5, Simán 8,4, Arkán 10,4. a településeken a földműveléshez kedvezőtlenek a domborzati viszonyok is.



Jó adottságú szántók a Hernádhoz közeli, enyhébb lejtésű részeken találhatók: Vilmányban 25,4, Hernádcécén 23,1, Vizsolyban 21,8, Boldogkőújfaluban 21,5 aranykorona értékű.

A mezőgazdasági termelők, gazdálkodó szervezetek és foglalkoztatás jellemzése 

Baskó és Sima községekben nincsenek árutermeléssel

foglalkozó egyéni

gazdálkodók, 

Az egyéni gazdálkodók száma a kistérségben összesen 531 fő, a használatukban lévő földterület alig 3900 ha (2913 ha szántó), egy gazdálkodóra jutó földterület csupán 7,3 ha, ebből a szántóterület 5,5 ha/gazdálkodó. A számok - a gazdaságok állatállományának figyelembevételével - arra utalnak, hogy kevés a hosszú távon életképes méretűnek tekinthető családi gazdaság.



A gazdálkodó szervezeteknél foglalkoztatottak száma 164 fő, az általuk használt földterület 8092 ha, szántóterület 6786 ha. A gazdálkodó szervezeteknél az egy foglalkoztatottra jutó földterület 49 ha, szántóterület 41 ha.



Az

árutermelő

mezőgazdaságban

érintettek

száma

715

fő,

az

általuk

hasznosított mezőgazdasági terület 10 835 ha (az összes mezőgazdasági terület 54%-a), a szántóterült 8 549 ha (az összes szántó 42%-a).

 A földterület közel felét olyan kisgazdaságok hasznosítják, akik nem képviselnek számottevő árutermelést, elsődleges céljuk az önellátás.

168



A gazdálkodó szervezeteknél gyakorlatilag az összes földterület bérelt föld, az egyéni gazdaságoknál a bérlet földek aránya nem haladja meg a 35%-ot.



A gazdálkodó szervezetek, és a nagyobb méretű családi gazdaságok is foglalkoztatnak

idénymunkásokat.

Az

idénymunkások

száma

elenyésző,

foglalkoztatás időtartama rövid.

Termelési szerkezet jellemzői 

A gazdálkodó szervezeteknél a termelési szerkezete rendkívül leegyszerűsödött, a betéti társaságok, egyéni vállalkozók és családi őstermelők (1-2 kivétellel) csak növénytermeléssel foglalkoznak. Állattartással a működő szövetkezetben foglalkoznak, egy sertés, illetve egy szarvasmarhatelep található a térségben.



Az egyéni gazdaságok termelési szerkezete - a jellemzően előforduló állattartás ellenére - ugyancsak leegyszerűsödött.



A

szántóföldi

növénytermelésben

jellemzően

igen

magas

(65-80%)

a

gabonafélék, ezen belül az őszi búza aránya. Az árunövény-termelésben leginkább a napraforgó jellemző. 

A termelési szerkezetben az extenzív, kis élőmunka-igényű ágazatok jellemzőek



A gazdaságok eszközállományára a romló műszaki állapot jellemző, számottevő műszaki

fejlesztésre az alacsony jövedelmezőségi

viszonyok között nem

vállalkozhat

Állattartás: 

Szinte eltűnt a kistérségből.



A lecsökkent állatállomány nem elegendő ahhoz, hogy megfelelő mennyiségben trágyázni (szerves) lehessen a földet



Az alacsony állatsűrűség következtében kevés (5% alatti) takarmánynövény termelés.



A kisgazdaságok ma még idegenkednek az integrációtól, a szövetkezésektől.



Méhészettel szinte minden településen foglalkoznak gazdálkodók.

169

Erdészet jellemzői  A faállományok több mint 80%-a őshonos fafajokból áll.  Az erdőket évszázadok óta művelik. Kitermelés utáni felújításukat nagyrészt természetes úton, sarjról, illetve az idős fákról lehullott makkal, vagy helyben gyűjtött szaporítóanyagból, az abból nevelt csemetével végezik.  Az

erdők

fáinak

genetikai

tulajdonságai

a

helyi

viszonyoknak

megfelelő

kiválasztódásból származnak.  A

helyi

erdőtulajdon

nagysága

összességében

igen

jelentős.

Az

egyes

tulajdonosokra eső terület azonban kicsi.  A létező erdőbirtokosságok, társulások egyenként – kevés kivétellel – kétszáz hektár alattiak, tartamos hozamú erdőgazdálkodásra önállóan nem alkalmasak.  A

legnagyobb

arányt

a

fatermelési

rendeltetésű

erdők

képezik,

melyek

elsődleges célja a jó minőségű faanyag gazdaságos megtermelése.  Fafeldolgozás – meglévő piaci szükséglet ellenére – nincs a térségben.

Feldolgozóipar Abaújszántó és Gönc kivételével a kistérségben semmiféle olyan üzem nem található, amely mezőgazdasági-, erdőgazdasági- vagy élelmiszeripari termékek, feldolgozásával foglalkozna. A térség mezőgazdasági jellege, ültetvény szerkezete, a gönci barack és az abaújszántói bor (Tokaji borvidék része) országos hírneve feltétlenül indokolja a gyümölcsfeldolgozó létesítését. A gyümölcsfeldolgozás elősegítheti a meglévő ültetvények korszerűsítését, növelését és egyúttal hozzájárulhat a foglalkoztatási feszültségek enyhítéséhez.

170

Kereskedelem A kistérségben a kiskereskedelmi üzletek száma 174-ről 169-re csökkent, ebből élelmiszerüzlet

79-ről

76-ra

csökkent,

a

vendéglátóhelyek

száma

78-ról

79-re

emelkedett. Ezek többsége élelmiszer bolt, illetve vendéglátóhely. Nagyrészük kis tőkeszegény vállalkozások, amelyek a helyi igények kiszolgálására jöttek létre, vagy olyan termékeket árulnak, amelyekért távolabbra kellene utazni. A kistérség településein, a lakossági vásárlóerő korlátozott volta szab határt a kiskereskedelem fejlődésének. Nagyobb bevásárlóközpontok nem találhatók a térségben, ezért vagy Miskolcra, vagy a szomszédos kistérségbe Encsre kell beutazni. A kulturális életre vágyók pedig elsősorban a helyi művelődési házakban elégíthetik ki igényeiket.

Turizmus A térség országos szinten is kimagasló turisztikai potenciállal rendelkezik, mind a természeti környezetből, mind az épített örökségből, mind a kulturális kínálatból kifolyólag. A védett területek egyedülálló táji-természeti értékei, a Zempléni hegység kirándulóhelyei, a Hernád vízi turizmus lehetősége a jövőben meghatározó tényezővé tehetik az idegenforgalmat. A kistérség zempléni hegység részei az Aggteleki Nemzeti Park, illetve a Zempléni Tájvédelmi Körzet oltalma alatt állnak, amely a bakancsosok, természetjárók és a kerékpáros turisták számára kínálnak egyedi lehetőséget a kikapcsolódásra. Országos és nemzetközi viszonylatban is legmeghatározóbb turisztikai látványosságai közé sorolhatjuk a napjainkban is fontos zarándokhelynek tekintendő a bibliáról híres vizsolyi református templomot, mint a magyar művelődéstörténet megszentelt helyét, melyet évente több tízezren látogatnak meg.

Törpe és aprófalvak (Baskó, Sima, Arka, Mogyoróska, Fony, Regéc, Hejce) elsősorban a domborzatilag erősen tagolt hegyvidéki területek északi részén helyezkednek el, ezeknek a falvaknak az életében jelentős szerepet játszik az idegenforgalom, a környezet

171

gyógyhatású klímája, a csend és a nyugalom egyre több látogatót vonz. Szálláshelyek tekintetében a kistérség repertoárja igen változatos. A szálláshely típusok közül a kereskedelmi szálláshelyek (panziók, vendégházak, turistaszállók), valamint a falusi szálláshelyek (falusi vendéglátás), egyaránt megtalálhatók. A szállásférőhelyek száma 500-1500 db között, illetve az eltöltött vendégéjszakák száma 30-100 ezer között mozog éves szinten. Gergely-hegy mikro-térség, akárcsak a Gönc-i vagy az Abaújszántó-i, számos kultúrtörténeti és építészeti emlékkel, egyházi örökséggel büszkélkedhet, mint pl: Gönci huszita ház, Abaújszántó pincesor, Patay-kastély, Kékedi Melczer-kastély, Boldogkőváraljai vár, Regéci vár stb.

A természetjárók, a kerékpáros turisták számára egyedi lehetőséget kínál a turista útvonalak kapcsolódása, mely kapcsolódás földrajzi és közlekedési csomópontja Fony. A térségen átmenő Kéktúra útvonalhoz csatlakoztatható a tervezett tanút-hálózat és kerékpárút fejlesztés, a tervezett EUROVELO úthoz kapcsolódás (Göncruszka, Zsujta). A Hernád folyó völgye ökofolyosóként funkcionál és lehetőséget ad a vízi, a természet közeli és az agrárturisztikai idegenforgalmi programok kapcsolt szolgáltatásainak kiépítésére, továbbá népszerű célpont a víziturizmust kedvelők körében, a nyári időszakban számos kajak-kenu túrázó érkezik ide. A legnagyobb gondot a térség turisztikai feltáratlansága a megfelelő turisztikai marketing hiánya

a

belső

információs

és

tájékoztatási

rendszer

kiépületlensége

jelenti.

A

szálláshelyek tekintetében változatos a kép, egyaránt megtalálható panzió, vendégház, turistaszálló; de ezek nem biztosítanak elegendő férőhelyet s vannak olyan települések is ahol szállás lehetőségek egyáltalán nincsenek. A kiskereskedelmi ellátás szinte minden településen élelmiszer– és italboltokra korlátozódik, ami az igényes turizmust nem elégíti ki, ezért fontos lenne a vendéglátóipar fejlesztése. Összességében megállapítható, hogy a térség adottságai az idegenforgalom és a turizmus tematikus szolgáltatásainak teljes körű, komplex jövedelmező fejlesztési lehetőségét kínálja. Abaúj – Hegyköz önazonosságát az alábbiak adják: 

Gönci barack (Hungarikum)



Tokaj – Hegyaljai borvidék részeként Abaújszántó



Vizsolyi Biblia – nemzetközi ismertsége

172



Tornyosnémeti – Hidasnémeti nemzetközileg ismert határátkelőhely



Abaújszántó fürdő múltja



Regéci vár országos híre



Boldogkőváralján a vár látogatottsága



Telkibánya – bányász múltjának ismertsége



Hernád folyótermészeti adottsága

Üzleti szolgáltatások Az üzleti szolgáltatások köre a kistérségben nagyrészt kiépült, vannak azonban jelentős hiányosságok is. A banki szféra szintén alul fejlett a térségben, közel húsz olyan települést találunk, ahol semmilyen pénzintézet nincs jelen, a postai szolgáltatások szűkítésével

(mobil

posta

megjelenése)

a

pénzkezelés,

és

pénzügyi

tranzakciók

lehetősége tovább szűkül. A biztosító társaságok kihelyezett irodákkal, illetve ügynök hálózattal vannak jelen a térségben. Az egyéb ügyvitelhez szükséges szolgáltatások (pl.: ügyvédi, közjegyzői, végrehajtói, stb.) biztosítottak.

-

A térség vállalkozásintenzitása rendívül alacsony, a vállalkozások száma az országosnál lényegesen alacsonyabb, de a megyeinél is gyengébb aktivitást mutat,

-

A

klasszikus

kisvállalkozás

elsősorban

a

lakossági

szolgáltatás

területén

tevékenykednek, alacsony a termelővállalatok aránya -

A termőföldek minősége gyenge

-

Az egyéni gazdaságokra az elaprózott birtokszerkezet a jellemző

-

Kedvezőtlen mezőgazdasági termelési feltételek a térség nagy részében

-

Az erdőgazdálkodás feltételei kedvezőek

-

A vadgazdálkodásban kifejezetten jó lehetőségei vannak a térségnek

-

A

kistérség

agrárgazdaságát

a

mezőgazdasági

termékek

értékesítésének

bizonytalansága, az alacsony jövedelmezőség, a termelési integrációk hiánya jellemzi. -

A túlzottan leegyszerűsödött termelésszerkezet önmagában is sérülékennyé teszi a

gazdaságok

pénzügyi

helyzetét,

az

állattenyésztés

gazdasági

súlya

nagymértékben csökkent. -

A gazdálkodók nem szívesen vállalkoznak hosszú távú befektetésekre.

173

-

A

térségben

élők

sokrétű

termelési

rutinnal

rendelkeznek,

a

háztáji

gazdaságokban, a magántulajdonú szőlőkben, gyümölcsösökben. Tapasztalatuk és az agráradottságok erőforrást jelentenek az agrárvállalkozói kultúra viszonylag gyors kifejlődéséhez, jövedelmezőségéhez. -

A kistérségben a mezőgazdasági feldolgozóipari létesítmények hiányoznak.

Szakmai műhelyek, szakmaközi hálózatok

A szociális szolgáltatások fejlesztésének kidolgozására, a bevont források és megvalósulandó fejlesztések között hangsúlyosan meg kell jelenjen a jelentősebb forrást nem igénylő, a kistérségben működő szociális, egészségügyi és köznevelési szakemberek és szolgáltatók közötti együttműködés.

A szakmaközi hálózatok működtetésének elsődleges célja, hogy rövid-és középtávon összekapcsolja, mindazokat a szakembereket, ellátásokat szolgáltatókat, intézményeket és civil szervezeteket, akik egyenként is a gyermekeke és családjaik helyzetének javításán dolgoznak, de egyéb körülmények között nehezen, vagy egyáltalán nem kerülnek kapcsolatba. A hálózatosodás lényege, hogy olyan szereplők kerüljenek összekapcsolásra, akik korábban nem feltétlenül kerültek szorosabb kapcsolatba. A hálózat akkor lehet igazán hasznos és eredményes, ha minél színesebb a tagok köre, mind szakmailag, mind pozíciójukat tekintve (a hálózatnak ne csak vezetők legyenek a tagjai). Tagok pl. családsegítő, gyermekjóléti szolgálat, védőnő, nevelési tanácsadó, orvos, polgármester, pszichológus, pedagógus, telepi szociális munkás, helyi aktív önkéntes, vállalkozó, polgárőr, pap stb. A tevékenység lényege, hogy bizonyos gyakorisággal, hasznos és eredményes módon kerüljenek egy platformra fent nevezett intézmények, szolgáltatók, szervezetek képviselői. Ennek eszközei lehetnek a rendszeres műhelybeszélgetések, fórumok vagy közös online felület, ezáltal kialakuljon egy aktív hálózat melynek minden tagja tudja és ismeri a további tagok kompetenciáit, lehetőségeit, s adott esetben közösen, egymás segítségét kérve tudnak problémás eseteket megoldani, tapasztalatot cserélni és tanácsot adni. A tevékenység hosszú távú célja, hogy javuljon az egyes szolgáltatások és ellátások elérhetősége a gyermekek és családjaik részére

174

PROBLÉMAFA

Társadalmi, Gazdasági leszakadás

Magas az elvándorlás, csökken a népesség

Szegénység

Jövedelemtermelés szintje alacsony

Mezőgazdasági termelés fejletlen

Rossz mezőgazdasági adottságok

Munkanélküliség

Turisztikai ágazat fejletlen

Hiányzik az ipar és feldolgozóipar

Tőkehiány

Rendkívül rossz humán-erőforrás helyzet

Újratermelődő és bővülő leszakadó társadalmi csoportok

Kirívóan magas a képzetlenek aránya

Infrastrukturális elmaradottság: - Utak - Szennyvíz - Hulladék-gazdálkodás Közszolgáltatás elérése nehéz

Rendszeres természeti károk

Aprófalvas települések

Fejletlen szociális infrastruktúra

Hiányos egészségügyi szakellátás

175

Kistérségi Gyerekesély Bizottság javaslatai Az Abaúj-Hegyközi kistérségben a tervezési ciklus végére, 2020-ra egy olyan kistérség megalapozása történik, amely kistérség biztosítani képes a benne élők megélhetését, és ennek kiszolgálására rendeli a kistérség mező-, erdőgazdálkodását, valamint iparát. A gazdasági és társadalmi szereplők, hatékony belső és külső kommunikációra alapozva, jól szervezett partnerségben, kimunkált területfejlesztési programok alapján, a meglévő erőforrásokra építve végzik a kistérség és azon belül a mikro-térségek komplex fejlesztését annak érdekében, hogy az életminőség elérje az Észak-magyarországi régió fejlettségi szintjének átlagát. Ezek alapján az alábbi célokat és programokat fogalmaztuk meg.

Célrendszer Stratégiai cél a kistérség lakossága életminőségének emelése az Abaúj-Hegyköz természeti, táji, agrárerőforrásaira alapozott gazdaságfejlesztés, valamint a termelő- és humán infrastrukturális és közösségi szolgáltatás fejlesztés indukálta élhetőbb környezet kialakulása által. A stratégiaalkotás célja a kistérségben élők, végső soron a lakosság életminőségének

javítása.

A

kistérség

esetében

azonban

ezen

stratégiai

cél

megvalósulása közvetlen módon kapcsolódik a térség alapvető problémáját jelentő gazdasági

és

társadalmi

leszakadás

megállításához,

és

felzárkóztató

folyamatok

beindításához. A felzárkózás beindítása tehát közvetlen előfeltétele és egyben garanciája az életminőség fokozatos, de érzékelhető javulásának. Átfogó célként fogalmazhatjuk meg:

-

a gazdasági-társadalmi felzárkózás elindítását,

-

az élhető kistérség kialakítását.

176

A gazdasági felzárkózás elindítása és az élhetőbb kistérség

Átfogó cél:

kialakítása

Specifikus célok:

-

jövedelemtermelő képesség növelése

-

a térség erőforrásainak jobb kihasználása

-

a települések komfort fokozatának növelése

-

a társadalmi leszakadás megállítása a felzárkózás megindítása

Ágazati célok:

-

gazdaságfejlesztés

-

településfejlesztés

-

térségi infrastruktúra fejlesztése

-

humán infrastruktúra és közösségi szolgáltatások fejlesztése

Fenti táblázat egyfajta célhierarchiát is megtestesít oly módon, hogy az átfogó célok eléréséhez a specifikus célok teljesítésén keresztül vezet az út, mely specifikus célok az ágazati célok teljesítésével érhetők el. A kistérségi stratégia prioritásainak (ágazati célok) meghatározásánál alapvetően a térség fentiekben definiált fejlesztési szükségleteiből és a felzárkózáshoz szükséges feltételrendszert támogató célokból indultunk ki. A prioritások ezek további, egymáshoz zárt logikai rendszerben kapcsolódó célkitűzéseit jelentik. A

prioritások

a

dokumentumban

nem

rangsort

jelentenek,

az

intézkedések

prioritásonkénti csoportosítása elsősorban az intézkedések rendszerezését és a források átlátható felhasználását, valamint a forrásokat biztosító központi (vagy EU) szervekkel való egyeztetéseket segíti elő. A Bizottság fenti javaslatai jelen stratégiába beépítésre kerültek.

177

C. CSELEKVÉSI TERV

A kistérségi stratégia prioritásainak meghatározásánál alapvetően a térség fejlesztési szükségleteiből és a felzárkózáshoz szükséges feltételrendszert támogató célokból indultunk ki. A fejlesztési stratégia meghatározásához meg kall adnunk a kistérség fejlesztési prioritásait. Ezek a prioritások megfelelnek az ágazati céloknak, hiszen így a fejlesztés prioritásai illeszkednek a korábban meghatározott célrendszerbe, és a prioritások megvalósítására tett lépések egyben a kitűzött célok elérése felé is hatnak.

I. Közösségi gazdálkodás Működése, folyamata: -

Közös tervezés (tag a gazdával együtt)

-

Szerződéskötés és megállapodás a fizetésről

-

A gazda éves tervet készít

-

Munkálatok a gazdaságban

-

Heti termény átadás

-

A tag főz a heti terményből

Alapelvei: Szolidaritás: alapja a közösség, az egyes emberek önkéntesen alárendelik magukat a közös érdekeknek, céloknak, szabályoknak, ami egymás kölcsönös segítségében (szolidaritás) és aktív együttműködésben (partnerség) nyilvánul meg. A közösségi gazdálkodás esetében a közösség és fogyasztói csoport és a gazda összefogását jelenti a termelés támogatása, illetve további társadalmi, környezetvédelmi és kulturális célok elérése érdekében. Kölcsönös tiszteletet és elismerést jelent. A tagok számára: -

Méltányos árat fizetnek, amely fedezi a gazdálkodás és a közösségi gazdaság költségeit.

178

-

Osztoznak a kockázatokban: például elfogadják a rossz időjárás, kártevők. miatt keletkezett terméskiesést is.

-

Elfogadják, hogy szezonális termékeket kapnak.

-

Nyitottak arra, hogy a gazdálkodásban felmerülő problémákat a közösséggel megbeszéljék és részt vállaljanak a megoldásban.

A gazdálkodók számára: -

Tényleges árat kérnek a termékeikért.

-

Megosztják a nyereséget is: gazdag termés esetén többet adnak, több időt fordítanak a minőségi termelésre.

-

Tervezéskor, termeléskor és elosztáskor figyelembe veszik a közösség igényeit.

Partnerség:

kulcsfontosságú

a

közösségi

gazdálkodás

hatékonyságának,

életképességének és gazdaságosságának szempontjából. Alapja a gazdák termelésre és a fogyasztóknak a termékek átvételére vonatkozó, hosszú távú és kölcsönös elköteleződése. A gazdák és a fogyasztók partnersége az alapja az elégedettségnek és a megfelelő üzleti teljesítménynek. De még fontosabb, hogy a partnerség a közösségi részvétel előnyeire épül-, a tervezés, a gazdálkodás, az elosztás és a finanszírozás vonatkozásában egyaránt. A közösségi gazdálkodás akkor működik a legjobban, ha mindenki részt vállal a tervezésben, a gazdálkodásban, az elosztásban és teljesíti pénzügyi vállalásait. Ugyanakkor a közösségi gazdálkodás megköveteli a hagyományos gazda és fogyasztó szerepek újraértékelését. A fogyasztó inkább tag vagy része”, és emiatt aktív szerepet vállal, nem csak vásárol. A gazdálkodást pedig nem egyedül a gazda végzi, hanem egy teljes közösség segíti a munkáját. A partnerség a megegyezések kereséséről és elfogadásáról is szól. A fogyasztók elfogadják a termelés korlátait és készek vállalni kockázatait is. A gazdák ugyanakkor közvetlen visszajelzéseket kapnak a fogyasztóktól, és igyekeznek ennek megfelelően alakítani a választékot.

179

A közösségi gazdálkodás keretében létrejövő szövetség végső soron a gazdaság ésszerű működtetése és az érdekkölcsönösség miatt jön létre, ami egyes esetekben mindkét féltől lemondást és alkalmazkodást követel.

Közösség: Egy csapat vagyunk. A gazdának nem csak toboroznia kell a vásárlóit, de az is fontos, hogy belőlük igazi közösség formálódjon. Ez csak folyamatos közösségfejlesztés révén érhető el, ami azonban nem csak a gazda feladata, mindenkinek részt kell vállalnia belőle. Elkötelezettség és bizalom: legfontosabb működtető elvek. Szerepük a gazdák és vásárlóik összekötése. Az elkötelezettség elsősorban a vásárlók és gazdák együttműködési

szándékát

jelenti.

Ezt

gyakran

egy

meghatározott

időre

(általában egy szezonra vagy egy egész évre) szóló, kétoldalú megállapodás aláírásával is megerősítik. Az ilyen megállapodás célja az, hogy egyértelműen meghatározza mindkét fél számára felelősségi- és feladatköreiket. Működése: -

A kínálat

A vásárlók nem maguk válogatják össze az árukat, mint a piacon, hanem azt kapják, ami megterem (ezt megelőzi a közös tervezés). A sikeres és biztos működéshez a gazdának a közösség megelégedettségére kell törekednie, amihez folyamatos, jó minőségű és gazdag kínálatra van szükség a szerződéses időszak egészében. A kínálatbővítéseknek a realitásokon belül kell maradnia. Minden szempontból megvalósítható egyensúlyt kell teremteni az ideális és reális lehetőségek között: legyen a rendszer minél gazdaságosabb és egyszerűbb. Például a feldolgozással járó többlet terheket és költségeket is figyelembe kell venni, így érdemes azt a tagokra bízni. A kínálat túlzottsága hátrányosan érintheti a bevételi oldalt és megsokszorozza a teendőket. Ezért több tagot kell toborozni és kiszolgálni, ami fokozott terhet jelent. Más termelők termékeinek kínálatba vonása ugyan vonzó lehetőség, mert így szélesebb vásárlói kör igénye elégíthető ki. A fogyasztóknak türelmesnek és elfogadónak kell lenniük. Ahhoz, hogy a gazdáktól kapott valamennyi terményt fel tudják dolgozni, el tudják fogyasztani és semmi ne menjen kárba, főzési és élet, illetve konyhavezetési szokásaikon is változtatniuk kell. A gazdálkodók részéről elengedhetetlen a pontos tervezés és logisztika. A termények elosztása különleges körültekintést igényel. A tagoknak érdemes részt venni az elosztás

180

egyes feladataiban: például forgó rendszerben vállalhatják az átvételi alkalmak elő- és utómunkálatait. Az elosztás alkalmat teremt a vásárlók és a gazdák közötti találkozásra, ezért érdemes olyan formát választani a találkozásra, amikor a közösség tagjai egyszerre jelen vannak, valamint összekötni más tevékenységekkel (szerződéskötés, fizetés, visszajelzések gyűjtése, stb.). -

Kommunikáció és visszajelzés

A bizalom és partnerség alapja a kétoldalú kommunikáció. A közös tudás és az összetartozás kialakítója. A külső és belső ügyekkel kapcsolatos kommunikációnak folyamatosnak és rendszeresnek kell lennie. Ezek nélkül hosszú távon nem működhet a közösség. A kommunikációnak három területen van jelentős szerepe: -

A

közösségépítésben,

a

gazda-vásárló,

és

a

vásárló-vásárló

kapcsolatok

kiépítésében. -

A működtetés- és segítésében – különös tekintettel a rendszeres visszajelzésre, aminek óriási jelentősége van mind a gazdák, mind a vásárlók oldaláról.

-

A saját gazdaságunk, illetve a közösségi gazdálkodás ügyének képviseletében.

Mindhárom

területet

illetően

számos

kommunikációs

eszközre

támaszkodhatunk.

Megválogatásukkor érdemes szem előtt tartani a tagok igényeit is. A gazdák egymás közti

folyamatos

kommunikációja

mellett,

a

tagok

is

szerepet

vállalhatnak

kommunikációs feladatok ellátásában. Hogyan hozzuk létre a közösségi gazdaságot? Tervezéskor fontos szem előtt tartani, hogy egy közösség csak akkor működhet sikeresen, ha a tagokat is bevonjuk a folyamatba. Ez elsőre több időt igényel, de utána megtérül a fáradozás, hiszen mindenki egy közösen megértett rendszer mellett kötelezi el magát. A közösségi gazdálkodás megismerése: -

Kapcsolatfelvétel már működő kezdeményezésekkel

-

Információgyűjtés a témával foglalkozó civil szervezetektől

181

Várható hosszú távú eredmények A különféle atipikus és tipikus foglalkoztatási modellek és az önfoglalkoztatás különböző típusainak elterjesztése lehetséges következményei: -

Mérséklődik a tartós és többgenerációs munkanélküliség.

-

A térségben javul az életminőség, csökken a kiszolgáltatottság, növekszik a motiváció, erősödik az önbizalom és az összetartó erő a közösségekben, a településeken.

-

Csökken a segélyekből élők száma, a jövedelmi szegénység és más hátrányok átörökítése.

-

Megjelennek az önsegítő tendenciák, civil kezdeményezések.

-

Erősödik az együttműködés a munkaerő-piac és egyéb ágazati szereplők között.

-

Erősödik a gazdasági és társadalmi kohézió.

-

Nő a tolerancia.

-

Nő az esélyegyenlőség.

-

Csökken a diszkrimináció.

-

További helyi foglalkoztatási kezdeményezések születnek.

-

A közfeladatok teljesítésének színvonala mennyiségében és minőségében javul.

-

Erősödik a nonprofit szerveztek szerepvállalása, szolgáltatási kultúrájuk változik.

-

Az önkormányzatok szerepvállalása erősödik.

-

Érdekelté vállnak a szektor semleges szolgáltatás szervezésében.

Intézkedések: Adottságok és igények számbavétele: -

Termőterület felmérése és termesztési mód megválasztása.

-

Vásárlók/gazdálkodók felkutatása.

-

A közösségi működés végiggondolása.

-

Gazdálkodási terv kidolgozása.

-

A gazdaság termesztésének összehangolása a tagi szükségletekkel, igényekkel.

A gazda és/vagy az első vásárlók megkeresése: -

Közös elvi alapok lefektetése és közös tervezés, felelősség körök megosztása. Az induláshoz és a működtetéshez szükséges feladatok megosztása.

Az üzleti terv kidolgozása:

182

-

Különböző működési formák (pl. egyéni gazdálkodó, szövetkezet, stb.) előnyeinek és korlátainak számbavétele.

-

Az éves kínálat meghatározása, a működés költségeinek kiszámolása, ezek alapján az éves díj meghatározása.

-

Hosszú távú költségek figyelembe vétele (nagyobb beruházások, tartalékképzés), és ezek beépítése az árba.

Névválasztás: -

Egy figyelemfelkeltő név kiválasztása.

Tagtoborzás: -

Személyes kapcsolatrendszer használása.

-

Személyes és motiváló meghívók küldése.

-

Rendezvények a gazdaságban.

-

Reklámeszközök használása (pl. weboldal, szórólap, hirdetés).

Aktuális pénzügyi terv és a működési keret véglegesítése: -

Közös tervezés a tagokkal; felmerülő igények és a gazdaság lehetőségek pontosítása.

-

Az átadási rendszer véglegesítése.

Megállapodás: -

Kétoldalú szerződés megkötése a tagokkal.

Közösségépítés és kommunikáció: -

Gazdaságbeli események szervezése.

-

Folyamatos nyitás és kommunikáció a tagok felé (pl. hírlevél, internetes csoport, levelezőlista).

-

Tagság működtetése (minden tag nyomon követése, befizetések kezelése, problémák megoldása).

-

Dokumentáció.

-

A visszajelzések rendszeres gyűjtése és kiértékelése.

-

Nyitottság, rendszeres érdeklődés a tagok irányába.

-

Folyamatos visszajelzés kérése a tagoktól; év végén és működés közben is.

-

A felmérés eredményeinek ismertetése.

-

A problémák, nehézségek azonnali megbeszélése.

183

-

Elégedettség, elvárások, új ötletek, problémák a termékekkel, gazdaságbeli eseményekkel, közösségi működéssel, elosztással, stb. kapcsolatban.

Jövőnk – sorsunk kezünkben van……mit tehetünk magunkért mi itt AbaújHegyközben? A vidéki, - elsősorban mezőgazdasági termelésből élő - települések fontos kitörési lehetősége a vállalkozói szemléletű termelés helyi megszervezése.

Kell egy hatékony, széles társadalmi összefogáson alapuló munkaerő-piaci program!

Milyen legyen? -

Kistérségünkben megoldást kell találni a foglalkoztatásra.

-

A lakosság helyben való foglalkoztatását kell megoldani - elsősorban a nagy élőmunka igényű - mezőgazdasági ágazatban.

-

A bekapcsolódó önkormányzatok és helyi vállalkozások számára megoldást kell biztosítani a megtermelt javak értékesítésére.

-

A foglalkoztatást és a képzéseket össze kell kapcsolni.

-

A képzéseknek tartalmilag valós, a helyi hagyományokra épülő képzési – foglalkoztatási igényekre kell épülniük.

-

Olyan szakembereket kell képezni, akik képesek az adott munkafolyamatot megfelelő ütemben és teljesítménnyel elvégezni.

-

A képzésekkel ezeket a kompetenciákat kell sajátíttatni.

-

A megvalósításban vállalkozói szemléletű települési önkormányzatok és a helyi vállalkozások együttműködése szükséges.

-

El

kell

érni

a programba bekapcsolódó munkanélküliek lemorzsolódásának

csökkentését, életpályamodellt kell biztosítani számukra. Hogyan? A munkaügyi központ a már korábban is meglévő munkaerő-piaci támogatásokat (képzési támogatás, támogatott foglalkoztatás) kapcsolja össze speciális módon: piaci szereplők, települési önkormányzatok programba vonásával. Kísérletképpen

–

önkéntesen

gyümölcstermesztésnek

–

néhány

hagyománya

van

vállalkozó a

szellemű

helybeli

település,

mezőgazdasági

ahol

a

munkaerő

szükségletre adaptált gyümölcstermelő képzésen vehetne részt. Gyakorlatukat helyi

184

vállalkozásoknál,

illetve

későbbiekben

a

létrejövő

önkormányzati

szociális

szövetkezeteknél teljesíthetnék. A képzések specifikusan a helyi szükségletekre reagálnak, gyakorlati szakértelemmel, munkavállalásra szocializálódó munkaerő kinevelésével. Támogatott foglalkoztatásuk a korábbi gyakorlati képzési helyszínein történhetne. A kísérleti példák után újabb, - helyi igényekre épülő- képzéseket lehetne elindítani, egyre több teleülésen. A jelentkezésüket leadó települések és a konkrét munkavégzők, szereplők bevonásáról az A-H TKT Társulási Tanácsa, vagy a mikro térségek vezetői, vagy a bevont települések önkormányzatai a Munkaügyi Központtal együtt döntene. Az indulás előtt az érdeklődő helyi munkanélkülieket a Munkaügyi Kirendeltség, a polgármesterek, a gyakorlatot biztosító vállalkozások szakemberei tájékoztatnák. Kellene egy speciális képzési program, amely az önkormányzatok, és helyi vállalkozások foglalkoztatási igényeivel összhangban van. Mivel a települések a helyben való foglalkoztatás lehetőségét elsősorban a nagy élőmunka igényű mezőgazdasági (kertészet)ágazatban látták, a képzések tartalma is ehhez kell igazodjon. A szakmai tartalom összeállítása során a tananyagba csak az adott településen ténylegesen termesztett növények ismeretanyaga kerülne be. A képzések tartalma tehát valós képzési – foglalkoztatási igényekre épül, nem a szakképesítések központi előírásaira. A sikeres záróvizsgát tett szereplők tanúsítványt kapnának. A képzések- a szakmai ismereteken túlmenően egyéb kompetenciákra is kiterjednének (pl.

számítógép

alapfokú

használata),

továbbá

önismereti,

konfliktuskezelési,

kommunikációs és tanulás-módszertani elemeket is tartalmaznának. Fontos a csoporthoz tartozás élményének átadása, megismertetése is, segítve azt a folyamatot, hogy a csoportból közösség formálódjon közösségfejlesztő jelleggel. A tananyagnak ez a része különösen fontos a csoporttagok hosszú távú együttműködése szempontjából, hiszen ideális esetben a képzéseken részt vevők a zárást követően együtt, helyben dolgoznak majd.

185

A hallgatók életvitelének segítésére (képzés alatt utazási támogatás, étkezési támogatás és ösztönző pénzbeli juttatás), valamint a képzés mellett folyamatos mentorálás (szociális munka) is kiemelt feladatként jelenhetne meg. A

hallgatók

gyakorlati

képzései

a

jövendő

foglalkoztatónál

(helyi

vállalkozások,

önkormányzatok) valósulnának meg. Ez segítené a jövendő munkáltató és munkavállaló egymásra találását. A megtermelt termények értékesítésében partnerként bevont szakemberek segíthetnék a programban gyakorlóhelyként résztvevő önkormányzatokat, szociális szövetkezeteket, vállalkozásokat. A cél az lenne, hogy a kialakított termelési és értékesítési rendszer önfenntartóvá tudjon válni, gyarapítva az önkormányzatok és a részt vállaló partnerek bevételeit.

186

II. KORAI KÉPESSÉGGONDOZÁS A

kistérség

korai

képességgondozás

területén

megvalósítandó

ellátottsága

a

következőképpen alakulna:

Már működő Biztos Kezdet Gyerekházak Működés helyszíne Abaújszántó

Hidasnémeti

Vonzáskörzete

Javaslatok

Sima, Baskó, Tállya, Golop települések: azonos járás, más kistérség Hernádszurdok, Tornyosnémeti csak a település

Falugondnoki szolgálattal / falubusszal / támogató szolgálattal megoldható lenne a szállítás

Falugondnoki szolgálattal megoldható lenne a szállítás Vilmány Önállóan, Református egyház működtetésében Újonnan létrehozásra kerülő Biztos Kezdet Gyerekházak Vizsoly csak a település Önállóan a Református egyház működtetésében/ közösségi színtér BK házzá/szolgáltatássá alakításával Abaújvár Kéked, Pányok, Zsujta Falugondnoki szolgálattal megoldható lenne a szállítás Boldogkőújfalu csak a település Önállóan is megállná a helyét Jelenleg kitelepülő szolgáltatásként működik Hernádcéce csak a település Önállóan is megállná a helyét Jelenleg kitelepülő szolgáltatásként működik Gönc Göncruszka Önállóan is megállná a helyét Jelenleg kitelepülő szolgáltatásként működik Közösségi Házak, Közösségi Szolgáltató Terek – kihelyezett alternatív gyermekellátással / Biztos Kezdet Szolgáltatással Korlát Regéc, Mogyoróska, Fony Falugondnoki szolgálattal megoldható a szállítás Boldogkőváralja Arka (esetleg Abaújkér Falugondnoki szolgálattal megoldható azonos járás más a szállítás kistérség) Biztos Kezdet Ház kibővített közösségi szolgáltatással/tanodával Vilmány, Abaújszántó

Vilmány, Abaújszántó

187

Ebben a koncepcióban a kistérség településeinek zöme, esetlegesen a Gönci járás településeivel kibővítve ellátásra kerül.

-

Rendszeres

időközönként

valósuljon

meg

szűrés

a

gyermekek

egészségi

állapotáról, kognitív-, mozgás-, beszéd-, és érzelmi fejlődéséről a korai és hatékony fejlesztés érdekében.

-

A

kistérségi

szervezni,

óvodákban

hogy

dolgozó

elfogadják

és

szakemberek belsővé

tegyék

számára a

továbbképzést

Biztos

Kezdet

kell

Program

módszertanát, alkalmazva annak releváns adaptációját mindennapi munkájuk során, ezzel zökkenőmentessé téve az óvoda – iskola átmenetet a gyermekek számára.

-

A védőnők és más helyi szakemberek bevonása a várandósságokat veszélyeztető tényezők nagyobb mértékű kiszűrése érdekében: pl.: környezeti tényezők, anyagi helyzetből adódó nehézségek, egészségkárosodás.

-

Középtávú célként biztosítani kell gyermekorvosi körzet/ körzetek létrehozását és a megfelelő szakember ellátottságot.

-

Az

egész

kistérséget

lefedő

szakmaközi

együttműködés

kialakítása

és

működtetése a kora gyermekkorral foglalkozó szakemberek számára. Alapvető fontosságú a költséghatékonyság szempontjából a párhuzamos szolgáltatások kiküszöbölése, azonban megengedhetetlen, hogy egyetlen gyermek, család is a megfelelő szolgáltatás nélkül maradjon. Lényeges elem ez a problémák korai felismerését célzó rendszer kiépítéséhez is.

-

Fontos lenne, hogy valamennyi kistérségi településen elérhető legyen a korai képességgondozást célzó szolgáltatás a következő formák egyikében: Biztos Kezdet Gyerekház, a Biztos Kezdet filozófiája alapján működő óvoda, Közösségi Ház, Közösségi Tér kihelyezett szolgáltatásokkal, Baba-mama Klubok, Szülőklubok, játszószobák.

-

Azokon a meglévő helyszíneken, ahol a jelenleg működő Biztos kezdet házak/ szolgáltatások tárgyi feltételei paraméterei lehetővé teszik, lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a nem használt, vagy alig használt helyiségekben (a kötelező

helyiségeket

maguknak

fenntartva)

kibővített

tevékenységként,

közösségi ház/tér, vagy tanoda / tanoda jellegű szolgáltatás/egyéb közösségi szolgáltatás üzemelhessen (pl. Abaújszántó, Vilmány).

188

-

Fordítva ugyanez Vizsolyban, ahol a közösségi színtér megfelelő helyet tudna biztosítani egyszer majd Biztos Kezdet háznak, vagy szolgáltatásnak.

-

Fontosnak

tartjuk,

hogy

valamennyi

érintett

intézményben

(biztos

kezdet

gyerekházak, közösségi házak/terek, óvodák) dolgozzon szociális munkás. Ha a költséghatékonyság miatt nem is teljes munkaidejében, hanem több helyszín között megosztva teszi ezt, akkor is nagyon fontos a jelenlét típusú szociális munka biztosítása a területen. Ez biztonságot, bizalmat nyújt a szülők számára is. Ennél a pontnál is összeér a Kistérségi Gyerekesély Stratégia két fejlesztési területe: a korai képességgondozás és az óvodai és iskolai szociális munka.

Középtávú cél: -

Az óvoda-, később az iskolára való felkészültség javítása.

-

A beiskolázási mutatók javítása.

-

Az iskolai pályafutás eredményességének/sikerének javítása.

-

Az iskolai lemorzsolódás csökkentése.

-

Gyermekorvos biztosítása.

Rövidtávú cél: -

A tanköteles korba érő gyermek egészséges legyen, és elérje veleszületett képességének optimumát, az összes fejlődési területet érintő (mozgás, értelem, érzelem, nyelv és kommunikáció, észlelés), szakmailag megalapozott emberi és tárgyi környezet biztosításával.

-

Szülők

együttműködésének

megnyerése,

támogatása

saját

erőforrásaik

mobilizálásában. Szülői szerepükben való megerősítésük a gyermek egészséges, harmonikus személyiségfejlődése és képességeinek optimális kibontakoztatása érdekében.

A

sikeres

munkaerő-piaci

részvételük

segítése

a

hiányzó

kompetenciák és ismeretek megszerzésével. -

A program befogadása a helyi közösség életébe, azzal a céllal, hogy a helyi közösségek infrastrukturális és szakmai támogatást nyújtsanak a szolgáltatás számára,

másrészt

a

gyerekház

generáljon

jelenleg

hiányzó

közösségi

programokat. -

Helyi szinten a 0-5 éves gyerekekkel foglalkozó intézmények és szakemberek feladatainak és felelősségének láthatóvá tétele. A közöttük lévő együttműködés megvalósítása

és

a

szolgáltatásokhoz

való

hozzáférés

biztosítása

a

képességfejlesztés, illetve a korai felismerés és megelőzés érdekében. -

Gyermekorvosi prevenció és szűrés folytatása.

189

A koragyermekkori fejlődés támogatására tervezett tevékenységek -

Gyerekekkel való rendszeres foglalkozás lehetőségének biztosítása a szülő bevonásával

A Biztos Kezdet program keretében rendszeres foglalkozásokat kínálunk a gyermekek számára. Ezek célja, a gyermek fejlettségéhez igazodó, a fejlődésüket elősegítő emberi és tárgyi környezet folyamatos biztosítása. Éppen ezért a gyerekházak minden hétköznap délelőtt (8 és 12 óra között) 4 óra időtartamban nyitva állnak. A rendszeres foglalkozások célját három csatornán keresztül kívánjuk elérni: -

A gyermek képességeinek kibontakoztatása.

-

A

szülő-gyermek

kapcsolat

erősítése

a

szülő

bevonásával

a

gyermek

játéktevékenységébe. -

A szülő bátorítása saját és a gyermeke jövőképének változtatásával kapcsolatos kérdésekben.

Gyermekek fejlődésének nyomon követése és fejlődésük felmérése A gyermekek fejlődésének nyomon követése céljából a Biztos Kezdet Gyerekházak vezetői félévente értékelik a gyermekek fejlettségét. A vizsgálat eredményeit rögzítik és az eredményeket a szülőkkel megbeszélik. Amennyiben a nyomon követés eredménye valamilyen problémát feltételez, akkor felveszik a kapcsolatot a védőnővel, fejlesztő-, ill. gyógypedagógussal. Gyermekek fejlődési elmaradásának szűrése A

Biztos

Kezdet

Gyerekházakban

foglalkoztatott

munkatársak

folyamatosan

együttműködnek a területileg illetékes védőnővel. Az együttműködés célja, hogy a Gyerekházba bekerült gyermekek esetében a fejlődési zavarok és eltérések kiszűrhetőek legyen, és a szűrővizsgálat felvétele megtörténjen. A szülők tájékoztatást kapnak az egyes szűrővizsgálatok menetéről, jellegéről. A Gyerekházba bekerült gyermekekről állandó és naprakész nyilvántartást vezetünk, a szűrések ütemezésében a védőnő munkáját is segítjük. A védőnő tapasztalatait a Gyerekház saját dokumentációs rendszerében rögzítjük. Azonosított

fejlődési

zavar,

elmaradás,

vagy

annak

gyanúja

esetén

a

gyermekfejlesztő szakemberhez történő eljuttatása, a kezelés nyomon követése

190

A szűrővizsgálat és az állapotfelmérés eredményeként kiszűrt gyermekeknek segítünk eljutni a szakvizsgálatra. A védőnővel együttműködve biztosítjuk, hogy a gyermek problémájának megfelelő szakvizsgálat megtörténjen és ennek alapján a gyermek számára fejlesztési/terápiás terv készüljön. A vizsgálat eredményeit dokumentáljuk. A kezelést nyomon követjük, és a javasolt terápiát/fejlesztést beépítjük a gyermek foglakozási tervébe. Ezen kívül egy listát is összeállítunk a területileg illetékes vizsgáló intézmények elérhetőségéről. Ezt a listát a dokumentációs rendszerben rögzítjük. Egészséges táplálkozás ösztönzése információ és minta nyújtásával A gyerekházban mindennap tízórait biztosítunk a gyerekeknek. Az ételeknél figyelünk arra, hogy ösztönzőleg hassanak az egészséges táplálkozás népszerűsítésére. Kötelezően a gyerekház csak melegítő konyhát biztosít. Rendszeres team-megbeszélések folytatása Heti team megbeszéléseket tartunk a gyerekház munkatársak és Biztos Kezdet koordinátor részvételével. Ezen megbeszélések előkészítése a gyerekház vezetők és a Biztos Kezdet koordinátor közös feladata. A megbeszélésen összefoglalják a hét során tapasztaltakat, elemzik és értékelik azokat, valamint átbeszélik és meghatározzák a következő hét feladatait, az egyes tevékenységeket. Ezen kívül pedig megvitatják a gyermekkel kapcsolatos kérdéseket. Havonta egyszer kibővített team-megbeszéléseket tartunk. Ennek résztvevői a mentorok, a gyerekház munkatársak, a Biztos Kezdet koordinátor, és a kötelező külső partnerek is meghívásra kerülnek. A megbeszélés során áttekintjük, hogy hogyan halad, hogyan működnek a szakmai együttműködések. Negyedévente áttekintjük az indikátorok állását, azok teljesülését. Évente egyszer áttekintjük minden gyermek fejlődését. Az ülésekről emlékeztetőt készítünk, és a visszajelzéseket, visszacsatolásokat feldolgozzuk és beépítjük, így biztosítva a gyerekházak folyamatos fejlődését. A családokkal való személyes kapcsolattartás lehetőségeinek, tevékenységeinek megjelenítése -

Szülésre, a gyermek fogadására felkészülés

A tervezett gyerekházaink a szülőkkel való spontán beszélgetések folyamán szerepet vállal a tudatos gyermekvállalás kérdéseinek felvetésében is (habár a szülésre, illetve a gyermek fogadására való felkészítés alapvetően védőnői kompetencia). Krízisterhesség esetén a gyerekházak a jelzőrendszer részeként együttműködnek a védőnővel és a gyermekjóléti szolgálattal.

191

-

Gyermeknevelési

kérdésekkel

kapcsolatos

csoportos

szülői

beszélgetések

lehetőségének biztosítása A gyerekházban folyamatosan (eleinte minimum havi egy alkalommal) biztosítunk a gyermeknevelési kérdésekkel kapcsolatos csoportos szülői beszélgetések, tanácsadást. A beszélgetések

témái:

a

gyermeknevelési

kérdések,

szülő

gyermekkorának,

a

mindennapoknak a hatása a gyermek fejlődésére, apák szerepe, párkapcsolat hatása, stb.

-

Egyéni beszélgetések a szülőkkel a gyermekekről és gondozásról (szülő, család, környezet)

A szülőkkel folytatott beszélgetések során a gyerekházak munkatársai folyamatosan szem előtt tartják, és hangsúlyozzák a Biztos Kezdet alapelveket, vagyis hogy fontos a gyermekek és szülők egymáshoz való pozitív viszonya, hozzáállása, és az adott közösségen belüli egymásért való közös felelősség is. A szülői beszélgetésekre több apropóból, illetve formában is történhet: Az első beszélgetés alkalmával az alapvető cél az információgyűjtés a gyermekről és a családról. a rendszeresen járó szülők esetében feltérképezzük az egyéni szükségleteiket. Ezek után már kötetlen formában van lehetőség a mindennapi beszélgetésekre gyermeknevelési kérdésekben. A szülők a gyermekek állapotáról, az állapotfelmérések eredményéről folyamatos tájékoztatást, visszajelzéseket kapnak. Az állapotfelmérés, és vizsgálatok során feltárt esetleges fejlődési problémák kommunikációjához, szülővel való közléséhez a fejlődési szakember minden esetben bevonásra kerül. A különös figyelmet igénylő eseteknél: fiatalkorú, értelmileg sérült, érzelmileg labilis, tartósan beteg szülők esetében a Gyerekházak dolgozói különös figyelmet fordítanak arra, hogy az adott élethelyzetre vonatkozó ismereteivel és tudásával támogatni tudják a kompetens szülői szerep kialakulását, megerősödését. A jelzőrendszer részeként, ha bármelyik dolgozó veszélyeztetettséget észlelése egy gyermek esetében, olyan kockázatot, mely a gyermek fejlődését veszélyeztető tényező (szülő, család, környezet), akkor a gyerekház értesíti a védőnőt és/vagy az illetékes gyermekjóléti szolgálatot, majd megállapodást kezdeményez a gyermekjóléti szolgálat, a család és a gyerekház között.

-

A gyermek otthonának felkeresése a környezetének megismerése céljából

A szülők bevonása elengedhetetlenül fontos, a program egyik alappillére. Éppen ezért a Gyerekházak munkatársai (együttműködésben a védőnővel és a gyermekjóléti szolgálat munkatársával) felkeresik otthonukban a rendszeresen járó gyerekek szüleit. Az otthoni környezet megismerése fontos információkkal szolgál a gyermek képességgondozási folyamatának megtervezésekor.

192

Abban az esetben, ha egy korábban rendszeresen járó gyermek kikerül a látókörünkből (a látogatások elmaradnak), akkor a Gyermekházak munkatársai felkeresik a családot, azzal a céllal, hogy érdeklődjön a gyermekről. -

A korszerű gyermeknevelési alapelvek közvetítése a szülők felé

A korszerű gyermeknevelési alapelveket folyamatosan és tudatosan közvetítjük a szülők felé a gyermekekkel való foglalkozások során. Célunk az, hogy elérjük a szülők pozitív, a gyermek fejlődését elősegítő interakcióinak megerősítését. A gyerekházban olyan szülőgyermek játszócsoportokat is szervezünk, ahol a szülőknek lehetőségük van megfigyelni egymás viselkedését, ezáltal használva fel a tapasztalati tanulás előnyeit. Azért, hogy még intenzívebbé tegyük ezen elvek közvetítését ismeretterjesztő anyagokat készítünk és terjesztünk. A kiadványok a gyermekfejlődésről, gyermeknevelésről, az elérhető szolgáltatások szerepéről, szülői szerep jelentőségéről szólnak. -

Szülők megerősítése felelős szülői szerepeikben

A Biztos Kezdet programok segítségével a szülőket motiválni, ösztönözni szeretnénk a képzéseken való részvételre, az újbóli munkavállalásra. A szülők ilyen irányú törekvéseit az

ebben

segíteni

tudó

partnerek

bevonásával,

szolgáltatásainak

kihasználásával

szeretnénk támogatni.

Szakemberek közötti együttműködést segítő szolgáltatások

-

Adatbázis létrehozása és rendszeres vezetése

A gyerekház kiemelt figyelmet fordít egyrészt az ellátott gyerekekkel kapcsolatos dokumentáció

elkészítésre.

A

Gyerekház

munkatársai

folyamatosan

információt

gyűjtenek a gyermekekről, melyeket a gyermekek személyes dossziéjában gyűjtenek. Másrészt pedig a szakmai eredmények, tapasztalatok dokumentálására: A gyerekház munkatársak napi szinten dokumentálják az aznap megjelent gyermekek névsorát, valamint azokat a tervezett vagy spontán tevékenységeket, amelyek fontosak a gyermekek szempontjából. A gyerekházak munkatársai a heti team ülések során tevékenységtervet készítenek az elkövetkezendő hétre, amelynek teljesülését, illetve módosításait szintén folyamatosan dokumentálják.

-

Kapcsolattartás biztosítása a szakemberekkel

A Biztos Kezdet programok munkatársai aktív együttműködést alakítanak ki és tartanak fenn lehetőség szerint minden, az adott településen a 0-5 éves gyermekekkel, ill. családjaikkal dolgozó szakemberrel (elsősorban a védőnőkkel, gyermekorvosokkal,

193

szociális

munkásokkal,

gyermekjóléti

és

családsegítő

szakemberekkel,

óvónőkkel,

gyógypedagógussokkal, pedagógusokkal).

-

Esetmegbeszélések összehívása

Krízis esetén vagy a gyerekházak dolgozói vagy a jelzőrendszer tagjai kérik az esetmegbeszélést. A gyerekházak helyet biztosítanak az esemény megvalósulásához, vagy

segítséget

ad

a

lebonyolítás

megszervezéséhez.

A

szülők

és

érdekeltek

megjelenését segíti, támogatja. -

Negyedévente szakmai találkozó Biztos Kezdet programok között

Átlagosan negyedévente szakmai találkozót szervezünk a Biztos Kezdet programok között, melynek célja egymás megismerése, a bemutatkozás, egymás erősítése és a szakmai tapasztalatcsere. A találkozón a régióban működő gyerekházak munkatársai és mentorai vesznek részt, valamint a Biztos Kezdet koordinátor.

A megvalósítás során a célcsoport bevonására módszerek, eszközök rövid bemutatása

-

tervezett

tevékenységek,

Helyi döntéshozók és fenntartó folyamatos informálása a Gyerekház működéséről

A gyerekházak munkatársai félévente tájékoztatják a helyi döntéshozókat és a Társulást a helyi és az országos program működéséről, azok elért eredményekről, tapasztalatokról. -

A közösség életében való aktív részvétel

A Biztos Kezdet program keretében különböző közösségi programokat szervezünk a szülők aktivizálása, a szülők közötti kapcsolatok erősítése, a gyermekekért való közös érdekeltség megteremtése érdekében. A programokat a szülők és a gyerekházak munkatársai közösen szervezik. Ilyen programot tervezünk ünnepek alkalmával (pl.: karácsony, húsvét), illetve kötetlen együttléteket a helyi igényekhez igazodva. Az érintett települések (Abaújszántó, Hidasnémeti, Vilmány) lakosságát folyamatos tájékoztatjuk a gyerekházak működéséről, a nyitva tartásról, az egyes programokról. A gyerekházak

tevékenységének

bemutatására

évente

minimum

kétszer

hírlevelet

készítünk. A települések honlapjain, valamint a projekt keretében létrejövő gyerekesély honlapon is hozzáférhetővé tesszük a gyerekházak működésével, szolgáltatásaival kapcsolatos információkat, így érve el a célcsoportot. Ezen

kívül

a

teljes

projektre,

így

a

biztos

kezdet

gyerekházak/programok

célcsoportjainak bevonására is egy kommunikációs tervet készítettünk. A települések 0-5 év közötti gyerekeinek és szüleinek elérésében nagy szerepet kapnak a szakemberek (védőnők, szociális és gyermekjóléti szakemberek, háziorvosok). Ők nap, mint nap

194

kapcsolatban vannak a célcsoporttal, már kialakított kapcsolatrendszerrel rendelkeznek, így egy hídként, összekötő kapocsként szolgálhatnak kezdetben a szülők/gyerekek és a gyerekházak között.

195

III. Óvodai és iskolai szociális munka

Előkészítő tevékenység

Szükségletek megállapítása: -

„jógyakorlatok” összegyűjtése,

-

helyi, országos statisztikák, demográfiai adatok összegyűjtése,

-

kistérségi tükör, országos, helyi koncepciók, kutatások, elemzések, szakmai ajánlások összegyűjtése,

-

iskolák állapota,

-

védelembe vett gyerekek száma,

-

fiatalkori bűnözés,

-

magántanulók száma,

-

iskolai lemorzsolódás aránya a helyi iskolákban,

-

pályakezdő munkanélküliek aránya,

-

iskolai szociális munkás szolgálatra kiírt EU-s, és nem EU-s pályázati lehetőségek összegyűjtése.

Helyzetelemzés: -

Az

összegyűjtött

adatokat

szükséges

összegezni,

és

a

problémacsoportokat elemezni. -

Ezen

elemzések

képezik

a

szakmai

alapját

a

szolgáltatások

felállításnak, melyek specifikusan a helyi, területi igényekre épülnek a célcsoport megszólításában, elérésben. -

Az elemzések összegzése képezheti a fent említett EU-s pályázatok szakmai anyagát is egyben.

-

Helyzetelemzésnél érdemes a negatívumok mellett a pozitívumokra is felhívni a figyelmet, hiszen ezek azok a sajátos helyi, területi erőforrások, amelyekre a későbbiekben építkezni lehet.

Szolgáltatás területeinek tervezése:

196

-

Végzett tevékenységek;

-

munkaterületek;

-

egyéni esetkezelés;

-

tanácsadás;

-

csoportmunka;

-

együttműködés a szülőkkel;

-

iskola/óvoda specifikus közösségfejlesztés,

stb. (Ennél

a pontnál

érdemes az iskolai/óvodai szociális munka előfeltételeit megalapozni, költségvetési

tervet

készíteni,

projekt

tervet

összeállítani,

tárgyi

feltételeket felállítani.)

Együttműködés: -

Támogató partnerek felkutatása.

-

Partnerek lehetnek az iskolák, óvodák, az önkormányzatok, civil szervezetek, adott településen presztízzsel rendelkező döntéshozó személyek.

-

Kialakítjuk az iskolai/óvodai szociális munka szolgáltatás fenntartói struktúráját.

-

A szolgáltatás fenntartója lehetnek iskolai, állami, vagy nem állami, illetve civil szerveztek.

Finanszírozás: -

Normatív támogatás; pályázati források (helyi, területi, országos pályázatok).

-

Egyéb területi, települési források (települési, területi önkormányzatok, döntéshozók); szervezetek (civilek).

-

Ebben a pontban felsoroltak már a konkrét forrásszervezési feladatokat jelentik,

a

pályázatok

megírását,

beadását,

megállapodásokat,

együttműködéseket. -

Ezután zárjuk le a szolgáltatások területeinek konkrét tervezését, a pályázatok szakmai anyagát, melyeknek egyeznie kell a pályázati kiírásokkal.

197

Megvalósítás: -

Az iskolai/óvodai szociális munkások kiválasztása; iskolák kiválasztása (együttműködési megállapodások); munkaköri leírások (kompetencia határok kialakítása); iskolai szociális munka tárgyi feltételei (iroda helység kialakítása).

-

Iskolai/óvodai

szociális

munka

munkafolyamata:

bemutatkozás;

szolgáltatások bemutatása; nyilvánosság; iskolák alapelveivel való összehangolódás;

iskolák/óvodák

erőforrásainak,

szükségleteinek

összegyűjtése; bizalomépítés. -

Családok, szülők szociális hátterének vizsgálata; családok aktivitásának vizsgálata, családtámogatási rendszerek összegyűjtése.

-

Bemutatkozás szolgáltatások

osztályfőnöki bemutatása,

órákon, célja,

szülői

tartalma;

értekezleteken;

folyosói

munka

a

gyerekekkel, fiatalokkal; szóróanyagok, tájékoztató dokumentumok szétosztása. -

Közösségi

szociális

munka,

közösségfejlesztés;

egészségfejlesztő

munkacsoport kialakítása; iskolán kívüli segítő szervezetekkel való együttműködés kialakítása.

Személyi feltételek: -

felsőfokú/középfokú szakirányú végzettség

-

a csoport jellegéből adódó egyéb szakmai ismeretek

Konkrét feladatai: -

Segítségnyújtás a gyermekek/tanulók, szülők, óvodapedagógusok/tanárok részére a felmerülő probléma meghatározásában.

-

Tanácsadás tanulóknak az iskolai és egyéb élethelyzet adta nehézségekben.

-

Tanácsadás szülők részére a gyermekük iskolai nehézségeinek megoldásában, nevelési

nehézségeik,

problémáik

kezeléséhez,

az

iskolai

és

egyéb

életkérdésekben. -

Tanácsadás, közvetítés tanár-diák konfliktusban.

-

Ügyintézés szociális problémák rendezéséhez.

-

Diákok-szülők

továbbirányítása

olyan

szolgáltatókhoz,

szakemberekhez,

amelyet a probléma kezelése megkíván.

198

-

Tanácsadás, valamint közvetítő szerep betöltése szülő – gyerek – tanár kapcsolatban, továbbá az iskola és más vele kapcsolatban álló segítő intézmények között.

-

Rászoruló gyermekek védelmének ellátása.

-

Szükség

esetén

részvétel

a

szülő

–

tanár

megbeszéléseken,

szülői

értekezleten. -

Együttműködés a diákönkormányzattal, szülői munkaközösséggel.

-

Kapcsolattartás más intézményekkel, mint nevelési tanácsadó, egyéb oktatási intézmények

gyermekvédelmi

felelősei,

családsegítő

és

gyermekjóléti

szolgálat, iskolai védőnő, körzeti védőnői hálózat, iskolaorvos, gyermekorvos, gyámhivatal, jegyzői hatáskörű gyámhatóság, helyi önkormányzat népjóléti (szociális)

osztálya,

rendőrség,

kisebbségi

önkormányzatok,

könyvtárak,

sportegyesületek és minden olyan szervek vagy intézmények, amelyet a feladatellátás megkíván. -

Szabadidős programok szervezésében való részvétel.

-

Osztályközösségekben

felmerülő

konfliktusok,

problémák

megoldásának

segítése. A szociális munka módszerei: -

egyéni esetkezelés és tanácsadás

-

családokkal végzett szociális munka

-

közösségi szociális munka

-

szociális csoportmunka

Kapcsolattartás: -

Rendszeres kapcsolattartás a családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal, mely a gyermekvédelmi jelzőrendszerén keresztül jelzéssel élne és információt szolgáltatna

a

segítségre

szoruló,

veszélyeztetett,

hátrányos

helyzetű

gyermekekről. -

Rendszeres és személyes konzultációkon való részvétel a szakmai munkájukat koordináló

intézményben,

mely

magába

foglalja

a

szükség

szerinti

tanácsadást. -

2 hetente megrendezésre kerülő esetmegbeszéléseken való részvétel a szakmai munkájukat koordináló intézményben, mely szakmai megerősítést ad számunkra,

valamint

feladatellátást,

továbbá

biztosítja segíti

az az

akadálymentes óvodai/iskolai

és

szociális

gördülékeny munkások

mentálhigiénéjének karbantartását, a kiégésük megelőzését. -

Az óvodai/iskolai szociális munkások szakmai munkáját az intézmény által megbízással foglalkoztatott szakemberek – pszichológus, jogász - is segítenék.

199

A gyermekekkel történő kapcsolatfelvétel módja óvodában: -

csoportfoglalkozásokon való részvétel során

-

szabadidős tevékenységeken való részvétel során

A gyermekekkel történő kapcsolatfelvétel módja iskolában: -

osztályfőnöki órákon megtartott tájékoztatók

-

diákönkormányzattal való együttműködés révén

-

pedagógusokon keresztüli ajánlás – mind a szociális szakember, mind a diákok részére

-

az iskolában fellehető, állandó helyen lévő irodahelyiség

-

programok szervezése, azokon való részvétel

A szülőkkel történő kapcsolatfelvétel: -

szülői értekezleten

-

családlátogatás során

-

szülői munkaközösséggel való együttműködés révén

-

óvodában/iskolában szervezett családi programok során

Mindkét

esetben

figyelemfelhívó

és

tájékoztató

jellegű

plakátok,

szóróanyagok

kihelyezése.

Tárgyi feltételek:

-

nyugodt, zavartalan légkört biztosító helyiség, ahol az érintettek kényelmesen elférnek

-

szabadtéri csoportfoglalkozáshoz, alkalomhoz balesetmentes környezet

-

a csoport jellegétől függően megfelelő eszközök, felhasználható alapanyagok,

-

kommunikációs eszközök.

200

Lépések a konkrét megvalósításra: -

óvodák/iskolák felkeresése

-

az

óvodai/iskolai

szociális

munka

tevékenység

bemutatása,

feladatkörök,

kompetenciahatárok tisztázása -

szakképzett dolgozók keresése

-

lehetőleg

szociális

munkás

vagy

szociálpedagógus

végzettséggel

rendelkező

szakemberek felkutatása. -

szakképzett dolgozók alkalmazása

-

a szakképzett dolgozók munkaszerződésének, munkaköri leírásának elkészítése

-

szakmai feladatok átbeszélése

-

szakmai megbeszélések tartása iránymutatás, a munkakörhöz tartozó feladatok, kompetenciahatárok megbeszélése, tisztázása

-

tájékoztatók, szórólapok készítése

-

az óvodai/iskolai szociális munka feladatkörét, az óvodai/iskolai szociális munkás elérhetőségét bemutató szóróanyagok elkészítése, kihelyezése

-

az óvodai/iskolai szociális munkások terepre kísérése

-

az óvodai/iskolai szociális munkások bemutatása a terepintézményeknek

-

elégedettségi vizsgálat készítése

-

az óvodai/iskola és az iskolai szociális munkás által elégedettségi vizsgálat készítése a tevékenység megkezdése előtti állapotról

-

nyomtatványok elkészítése

-

az

óvodai/iskolai

szociális

munkához

szükséges

nyomtatványok

beszerzése,

elkészítése -

az óvodai/iskolai szociális munkások szakmai tevékenységének nyomon követése

-

az óvodai/iskolai szociális munkások szakmai ellenőrzése, segítése, támogatása a terepen és a háttérintézményben

-

folyamatos szakmai segítés

-

esetmegbeszélések, szakmai konzultációk szervezése

-

évenkénti elégedettségi vizsgálat készítése

-

kérdőív összeállítása, lekérdezés,

-

konklúzió levonása

-

szakmai megbeszéléseken az eredményhez igazodó ellátás kialakítása a hatékonyság növelése érdekében

201

Módszerek a tervezett tevékenység megvalósítására -

tanár – diák konfliktus, szülő – gyerek kapcsolat

-

óvodai/iskolai és egyéb élethelyzetek kezelése

-

óvodai/iskolai nehézségek, nevelési problémák

-

egyéni esetkezelés

-

szülői értekezleten való részvétel

-

részvétel a szülő – óvodapedagógus/tanár megbeszéléseken

-

családlátogatás

-

családokkal végzett szociális munka

-

diákönkormányzattal való együttműködés

-

szülői munkaközösséggel való együttműködés

-

programok szervezése a szabadidő eltöltésére

-

közösségi szociális munka

-

osztályközösségek támogatása

-

szociális csoportmunka

-

információnyújtás szociális és gyermekvédelmi ellátásokról, szabadidős programokról

-

ügyintézés, szociális problémák rendezéséhez segítségnyújtás

-

tanácsadás iskolai nehézségeiben

-

segítségnyújtás: szociális problémák rendezéséhez

-

ügyintézés: szociális és gyermekvédelmi ellátások megigénylése

-

közvetítés: diákok, szülők delegálása más szakemberekhez, intézményekhez

nehézségek,

nevelési

problémák

és

egyéb

élethelyzetek

Együttműködés: -

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

-

Családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok

-

Pedagógiai szakszolgálat

-

Járási hivatal/gyámhatóság

-

Önkormányzatok

-

Civil szervezetek

-

Önkéntes segítők

202

Lefedettség tervezett alakulása A következő táblázat alapján látható, hogy 7 fő szociális munkás alkalmazásával (megbízási szerződéssel) teljes egészében elérhető a 24 kistérségi település iskolás korú gyermekállománya. Iskolai szociális munkás Település

Lefedettségi terület 1 középiskola: Az egész kistérségből járnak ide

Abaújszántó

fiatalok 1 körzeti általános iskola Abaújszántó, Baskó, Sima havi: 25 óra

Gönc

1 általános iskola: Gönc, Zsujta, Abaújvár havi: 25 óra 1 általános iskola: Vizsoly, Hernádcéce , Regéc, Fony,

Vizsoly

Mogyoróska, Korlát havi: 25 óra 1 általános iskola: Boldogkőváralja, Boldogkőújfalu,

Boldogkőváralja

Arka havi: 25 óra

Vilmány

1 általános iskola: Vilmány, Hejce, Fony havi: 25 óra 1

Hidasnémeti

általános

iskola:

Hidasnémeti,

Tornyosnémeti,

Hernádszurdok, Göncruszka havi: 15 óra

Telkibánya

1 általános iskola: Telkibánya, Kéked, Pányok havi: 10 óra 1

Göncruszka (egyházi fenntartás)

általános

iskola:

Göncruszka

és

a

környező

települések havi: 10 óra

203

Óvodai szociális munkás

Település Hidasnémeti

Lefedettségi terület 1 óvoda: Hidasnémeti, Hernádszurdok havi: 8 óra 1 óvoda: Gönc, Tornyosnémeti, Zsujta, Abaújvár,

Gönc

Pányok havi: 25 óra

Telkibánya

Vilmány

1 óvoda: Telkibánya havi: 8 óra 1 óvoda: Vilmány, Hejce havi: 25 óra 1 óvoda: Vizsoly, Hernádcéce, Regéc, Mogyoróska,

Vizsoly

Korlát havi: 25 óra

Fony

1 óvoda: Fony havi: 10 óra 1 óvoda: Boldogkőújfalu, van integrált bölcsődei

Boldogkőújfalu

csoport havi: 10 óra

Boldogkőváralja

1

van

integrált

bölcsődei

csoport:

Boldogkőváralja és Arka, havi: 25 óra 1

Abaújszántó

óvoda,

óvoda,

van

integrált

bölcsődei

csoport:

Abaújszántó, Baskó, Sima havi: 25 óra

Tornyosnémeti Göncruszka (egyházi fenntartás)

1 óvoda: Tornyosnémeti havi: 8 óra 1 óvoda: Göncruszka és a környező települések havi: 8 óra

A kistérség alkalmazna 7 fő szociális munkást (megbízási szerződéssel), aki tapasztalattal rendelkezik a korai gyermekkor területén és az ő feladatuk lenne valamennyi kistérségi óvoda ellátása. Módszertanában kicsit másképp dolgozik, mint az iskolai szociális munkás, hiszen elsősorban a szülőkkel kommunikál, azonban minden, a gyermeket is érintő kérdésben a szülők rendelkezésére áll, segíti a néha törékeny kommunikációt a hátrányos helyzetű szülők és az intézmény között. A felosztás alapján valamennyi intézményben dolgozna aktívan iskolai szociális munkás, így egyetlen település sem szorul ki ebből a szolgáltatásból, ahol tanköteles korú gyermek él.

204

IV. Településfejlesztés, fejlesztése

térségi

infrastruktúra

Prioritások – beavatkozási területek

A kistérségi stratégia prioritásainak meghatározásánál alapvetően a térség fentiekben definiált fejlesztési szükségleteiből és a felzárkózáshoz szükséges feltételrendszert támogató célokból indultunk ki. A fejlesztési stratégia meghatározásához meg kall adnunk a kistérség fejlesztési prioritásait. Ezek a prioritások megfelelnek az ágazati céloknak, hiszen így a fejlesztés prioritásai illeszkednek a korábban meghatározott célrendszerbe, és a prioritások megvalósítására tett lépések egyben a kitűzött célok elérése felé is hatnak. A kistréség fejlesztési prioritásai tehát a következők: -

Gazdaságfejlesztés

-

Településfejlesztés

-

Térségi infrastruktúra fejlesztése

-

Humán infrastruktúra és közösségi szolgáltatások fejlesztése

Gazdaságfejlesztés

A kistérségben nem honosodtak meg jellemző iparágak, mezőgazdasági adottságai kedvezőtlenebbek az országos átlagnál, a szolgáltató ágazat, és ezen belül is a turizmus teljesítménye gyenge. A térség adottságaiból kiindulva, a gazdaságfejlesztés irányait a következőképpen jelölhetjük meg: -

A hagyományos mezőgazdasági termékekre alapozott gazdaságfejlesztés.

-

Turizmusfejlesztés

-

Munkahelyteremtés

A hagyományos mezőgazdasági termékekre alapozott gazdaságfejlesztés.

205

A kistérség bejáratott márkanévvel rendelkezik, hiszen a gönci barackpálinka országos hírnévnek örvend. Sajnos komoly problémát jelent, hogy a rendszerváltást követően: -

a birtokszerkezet elaprózódott, ezáltal a kialakult birtok méretek alacsony jövedelemtermelő képességűek és önállóan nem teszik lehetővé a termelés technológiai fejlesztését.

-

a nagy alapanyag beszállító állami gazdaságok és TSZ-ek megszűntek és helyettük az új tulajdonosok nem alakítottak ki értékesítési szövetkezetet, illetve a felvásárlók sem szerveztek beszállítói hálózatot.

A beavatkozási terület kertében javasolt intézkedés: LEADER program keretében a mezőgazdasági termékek piacra jutásának segítése.

Turizmusfejlesztés

A térség turisztikai kapacitása és forgalmi adatai messze elmaradnak a lehetőségektől. Jelentős épített örökség, és védett természeti táj található a kistérségben, azonban ezeknek az ismertsége és elismertsége még a régióban sem kielégítő. A potenciál kihasználáshoz mindenképpen szükséges a vonzerő fejlesztése, hisz több turista vonzásával a szálláshelyek és más turisztikai szolgáltatások is szívesebben telepednének meg a térségben. A szolgáltatók megjelenése pedig értelemszerűen újabb munkahelyek kialakulását is generálja. A falusi vendégváró helyek mennyisége már jelenleg is megfelelő, de a minőségi szálláshelyek száma jelentősen elmarad az elvárható szinttől, melynek következménye hogy, rendkívül kevés a külföldiek által a térségben eltöltött vendégéjszaka. A vonzerők fejlesztése területén elsősorban a régi abaúji várak rekonstrukciója, valamint a Hernád folyó turisztikai hasznosítása jelenthet kitörési pontot. A látnivalók fejlesztésével párhuzamosan elengedhetetlen a minőségi szállodai kapacitás növelése. Az

ideérkező

turistáknak

nem

csak

látnivalót

és

szállást,

hanem

minőségi

szolgáltatásokat és színes programokat is biztosítani kell. A fenti elemeket komplex turisztikai kínálati csomagokba kell rendezni, amelyek lehetővé teszik a többnapos programok szervezését, ezáltal az átlagos tartózkodási idő növelését. Az előzőekben kibontott ágazati stratégia végrehajtásához professzionális menedzsment szervezetre van szükség, melynek feladatai közé tartozik még a térség marketingje és a potenciális befektetők felkutatása is. A beavatkozási terület kertében javasolt intézkedések:

206

-

Turisztikai fogadóképesség javítása

-

Turisztikai vonzerő növelése

-

Turisztikai szervező, információs és tanácsadó hálózat létrehozása

-

Erdei taniskola és képző központ építése

Munkahelyteremtés

A kistérség múltjából is adódóan nem rendelkezik jelentősebb ipari múlttal. Kevés az olyan vállalkozás, amelyik 50 főnél több embert foglalkoztat. Ezek az ún. húzócégek nagyon fontos szerepet tölthetnek be egy-egy térség vállalkozási és foglalkoztatási szerkezetében, mivel a kisebb vállalkozások felé stabil megrendelőként jelentkezhetnek, ill. környezetükben többnyire megélénkül a szolgáltatási szektor is. A munkahelyteremtés természetesen csak közvetetten önkormányzati feladat, maga a beruházás és működtetés magántőkéből kell, hogy valósuljon meg. A kistérség önkormányzatainak szerepe ott jelenik, meg, hogy a potenciális befektetők számára minél kedvezőbb betelepülési konstrukciókat kínáljanak, ill. felkutassák ezen cégek körét. Fontos továbbá, hogy olyan iparágak megtelepülését támogassák, preferálják, melyek tevékenysége nem sérti a kistérség más fontos céljainak teljesülését. Jelenleg nincs olyan fázisban a potenciális befektetőkkel való tárgyalás, hogy konkrét projektnevesítésre kerülhessen.

A beavatkozási terület kertében javasolt intézkedés: Hidasnémeti Agrár Logisztikai Centrum létrehozása

Településfejlesztés

A településfejlesztés komplex fogalom, tartalmilag lefedi a minőségi lakókörnyezet kialakítására tett törekvéseket ugyanúgy, mint a lakosság és a gazdaság érdekeit egyaránt kiszolgáló termelő infrastrukturális fejlesztéseket. A kistérség településeinek elmaradása mindkettő vonatkozásban jelentős. Az infrastrukturális fejlesztések jelentős része az aprófalvas településszerkezet következtében a gazdasági racionalitásokat figyelembe véve településcsoportosan, esetleg kistérségi szintre összevontan kezelendő. Ebben a prioritásban ezért kifejezetten a települések épített örökségének megőrzésére és a kulturális, sport és - szabadidős közösségi szolgáltatások (tehát nem közösségi

207

alapszolgáltatások) összehangolt fejlesztésére került a hangsúly. Így az alábbiakban fogalmazhatjuk meg a településfejlesztés elkövetkező két évre vonatkozó fő irányait: -

Település rehabilitáció

-

Minőségbeli településfejlesztés

Település rehabilitáció

Az életminőség egyik legfontosabb aspektusa maga a települési környezet, az utak, közterek,

közintézmények

állapota,

ill.

a

települések

által

nyújtott

közösségi

szolgáltatások színvonala. A kistérség - aprófalvas településszerkezete miatt – különösen sok hátrányt halmozott fel e tekintetben az elmúlt évtizedekben, így a sürgős és jelentős intézkedések elengedhetetlenek. A kistelepüléseken a közösségi és kulturális szolgáltatások folyamatosan halnak el, az infrastrukturális háttér ország végletesen lepusztult. A kistelepülések népességmegtartó ereje többek között emiatt is egyre romlik, jellemzővé kezdenek válni az elöregedő kihaló falvak,

és

a

gettósodó

„világvége”

települések.

A

folyamat

megállításához,

ill.

visszafordításához elengedhetetlen a lakossági közösségi és kulturális szolgáltatások fejlesztése. A kistelepülések élhetőségének egy másik aspektusa maga az épített környezet. Ahhoz, hogy a munkaképes korú és a fiatal korosztály ne vándoroljon el a térségből, szükséges az élhető települési környezet kialakítása is. A fejlesztések egy másik potenciális hozadéka, hogy az egyébként szép természeti környezetben fekvő falvak, ne riasszák, hanem inkább vonzzák a Zemplénbe érkező turistákat. Ezen probléma megoldására nyújt lehetőséget a térségben található védett kastélyok, kúriák felújítása és új funkcióval történő ellátása. A beavatkozási terület kertében javasolt intézkedés: A térségben található védett kastélyok, kúriák felújítása és új funkcióval történő ellátása

Minőségbeli településfejlesztés

Alapvető problémát jelent - mint ahogy az már a helyzetelemzésben is kifejtésre került – a fiatalok elvándorlása a térségből. A munkahelyteremtés mellett elengedhetetlen a közösségi szolgáltatások minőségi fejlesztése, mely által növelhető a helyben lakók komfortérzete és nehezebbé válik a szülőföldtől való elszakadás.

208

Az alapszolgáltatásokon kívül, tehát olyan fejlesztéseket kell végrehajtani, amelyek lehetővé teszik a szabadidő megfelelő körülmények közötti eltöltését. Erre nyújt megoldást a különböző szabadidő- és sportlétesítmények kialakítása a településeken. A beavatkozási terület kertében javasolt intézkedés: Abaújszántón, Göncön szabadidőközpont és sportcentrum fejlesztése

Térségi infrastruktúra fejlesztése

Ahogy az már korábban kifejtésre került, a kistérséget aprófalvas településszerkezet jellemzi,

ezért

a

gazdasági

racionalitás

azt

diktálja,

hogy

az

infrastrukturális

fejlesztéseket ésszerűen kialakított településcsoportokra vonatkoztatva kell végrehajtani. A legsürgősebb tennivaló egyrészt a közutak állapotából, másrészt az elégtelen szennyvízelvezetésből és kezelésből adódik.

Közúthálózat fejlesztése

A régión belüli társadalmi-gazdasági fejlettségi egyenlőtlenségek kialakulásának egyik oka a kistérségek elérhetőségében megmutatkozó különbség. Bár a Gönci kistérség közlekedési gerincét képző 3-as főút fejlesztése folyamatban van, a főútról lefűződő mellékutak állapota siralmas. A közúti elérhetőség az egyik legfontosabb tényezője a gazdasági versenyképességnek, amely a piaci kapcsolatokon túlmenően az életminőség, életvitel szempontjából is meghatározó. A beavatkozási terület kertében javasolt intézkedés: A térség közúthálózatának felújítása.

Szennyvíz infrastruktúra fejlesztése

A

kistérség

közműhálózatának

évek-

évtizedek

óta

legneuralgikusabb

pontja

a

szennyvízcsatorna ellátottság. Ez elmúlt években történtek előrelépések a hálózat fejlesztésében, de a települések jelentős hányada még ma sem rendelkezi ezzel a közművel. Nehezíti a csatornarendszer fejlesztését, hogy a lakosság nagy számú településen

van

szétszóródva,

terepviszonyok miatt igen

melyek

költséges. A

összekötése

a

hiányos hálózat

nagy

távolságok,

eredményeként

és

a

jelentős

környezeti kárterhelés is sejthető, ill. a vízbázis veszélyben van. A szennyvízellátottság

209

javítása

elengedhetetlen,

a

fejlesztés

iránya

-

a

gazdasági

racionalitás

figyelembevételével - kettős lehet. Egyrészt egy nagyobb szennyvízhálózatot kell kialakítani a még ésszerű költséggel rácsatlakoztatható települések bevonásával, másrészt a szétaprózott településhálózaton egyedi szennyvízkezelési – akár egy települést ellátó – megoldásokat kell alkalmazni. A beavatkozási terület kertében javasolt intézkedések: -

Szennyvízhálózat és tisztító kiépítése

-

Egyedi környezetkímélő szennyvízkezelési megoldások alkalmazása

Humán infrastruktúra és közösségi alapszolgáltatások fejlesztése

A közszolgáltatások azon köre tartozik ide, melyek az emberek életminőségét a legközvetlenebbül befolyásolják. Rendkívül nagy aránytalanságok alakultak ki az elmúlt évtizedekben az országon belül ezen szolgáltatások elérhetőségét és minőségét illetően. Gönc kistérsége a vesztesek közé tartozik, ami jelentősen hozzájárult a térség leszakadásához. Az életminőségre gyakorolt közvetlen hatás mellett, a humán erőforrás rossz állapota a versenyképességre is erős negatív hatást gyakorol. A terület fejlesztése kulcsfontosságú a kistérség fejlődése szempontjából. A fejlesztés fő irányait az alábbiakban fogalmazhatjuk meg: -

Szociális szolgáltatások fejlesztése, összehangolása

-

A közösségi, közigazgatási szolgáltatások elérhetőségének javítása

-

Az egészségügyi szakellátás fejlesztése

Szociális és munkaügyi szolgáltatások fejlesztése

A gazdasági aktivitás növelése és a foglalkoztatás bővítése érdekében a munkavállalás, az aktív álláskeresés, az egész életen át tartó tanulás ösztönzése és segítése. Olyan munkaerő-piaciszolgáltatás kerül kialakításra, amely az álláskeresést és a munkavállalást segíti,

továbbá

a

szakképzés

munkaerő-piaci

elvárásokhoz

való

rugalmas

alkalmazkodásához és a személyre szabott szolgáltatásokhoz való hozzáférés segítéséhez járul hozzá. Az álláskeresést ösztönző és segítő szolgáltatásokat a regisztrált munkanélkülieken túl mindenkire ki kell terjeszteni, aki munkavállalási korú, munkaképes, de munkajövedelem

210

hiányában – és rászorultsága okán – valamilyen szociális ellátásban részesül, vagy éppen az ellátásból kiszorul. Ez a szociális szolgáltató-rendszerrel való szoros együttműködés és egy integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató-rendszer kialakításával, valamint az ezt támogató szabályrendszerek átalakításával érhető el. Az integrált rendszer kiépítése biztosítja, hogy az aktív korúaknak állástalanság – és az ezzel összefüggő jövedelemhiány – okán nyújtott ellátások és szolgáltatások rendszere összehangoltan működjön, és amelyben az első lépés az álláskeresés, a munkavállalási lehetőségek mérlegelése legyen. A rendszer fontos részét képezi a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások megerősítése. Olyan rehabilitációs rendszert kell kialakítani, amely az egyént és a meglévő képességeket állítja a középpontba, és lehetővé teszi, hogy a megváltozott munkaképességűek hozzájussanak a képességeik és készségeik szinten tartásához és fejlesztéséhez szükséges szolgáltatásokhoz. A fejlesztés két fő eleme: a fizikai infrastruktúra és az informatikai infrastruktúra fejlesztése. A beavatkozási terület kertében javasolt intézkedések: Integrált térségi szolgáltató központok létesítése Göncön és Abaújszántón

Telepi jellegű szociális munka: -

Szociális szakemberek jelenléte a segítségre szoruló családok lakókörnyezetében,

-

személyes kapcsolat a családokkal végzett szociális munka során.

Célcsoport: -

Halmozottan hátrányos helyzetű, rossz lakáskörülmények között élő népesség,

-

sokgyermekes családok, akik alacsony jövedelemből élnek,

-

aluliskolázottak.

Helyszínek: Gönc, Vilmány, Vizsoly, Boldogkőújfalu, Abaújszántó, Hidasnémeti Tevékenység gyakorisága: heti egy alkalommal családok látogatása. A

szükségletfelmérés

problémákkal

alapján

küzdenek.

A

kiderült,

szociális

hogy

telepi

a

településen

munka

olyan

élő

családok

tevékenység,

súlyos

amely

a

rászorulókat egészségi, szellemi és erkölcsi támogatáshoz juttatja. Ebben 6 fő telepi szociális munkatársunk vesz részt, akik megismerik a telepen élő családokat, gyermekeik életkörülményeit és segítséget nyújtanak ezen problémák felszámolásában, aktív jelenlétükkel. heti 5 órában vannak jelen a településeken. Törekedve a bizalmi kapcsolat kialakítására. Általában hasonló problémákkal fordulnak hozzájuk. Nyomtatványok

211

kitöltésében, hivatalos levelek értelmezésében, telefonos ügyintézésben, szolgáltatókhoz nyújtott

kérelem

megírásában

illetve

hatósági

ügyek

intézésében

segédkeznek.

Feladataik közzé tartozik még a település intézményeiben dolgozó szakemberekkel való kapcsolatfelvétel és a jelzőrendszer részévé válni. A szakemberek jelzései alapján fel kell keresniük a problémás családokat, gyerekeket, majd közösen megoldani a felmerülő problémát. A szociális munkások a háztartások, családok életterén belül velük közösen dolgoznak.

Közösségfejlesztés A projektben megkezdett közösségi munka folytatása. A közösségi házakban, színtereken már két éve megkezdett munka folytatásának biztosítása nélkülözhetetlen lenne: -

akár ebben a formában (azzal a kitétellel, hogy mindenhol minimum 2 fő tudja csak felelősséggel ellátni a feladatot, tehát Hernádcéce, Abaújvár bővülne)

-

akár a későbbiekben tanodákká alakulva, vagy hasonló profilú szolgáltatással bővülve, az ez irányú pályázati lehetőségekkel élve.

Szakmaközi együttműködés eszközei

-

rendszeres műhelybeszélgetések szervezése, havi/negyedéves találkozók szervezése, szakmák közötti és szakmacsoport fórumok megszervezése, adott tématerületet körbejáró fórumok szervezése a hálózat tagjainak részvételével közös tréning a műhelyben dolgozó szakembereknek, nagyon fontos a benne résztvevő szakemberek motiválása a rendszeres és intenzív közös munkára. közös online felület kialakítása minél színesebb munkacsoportok kialakítása, de még hatékonyságot nem akadályozó taglétszámmal

212

Problémacsomagokhoz javasolt tevékenységek Jellemző szükséglet Jellemző a szolgáltatások rendszeres kapcsolat hiánya

Javasolt tevékenység közötti Szakmaközi generálása

megbeszélések

szervezése

és

A kistérségben van kiemelkedően jól Tapasztalatcserék szervezése a többi intézmény működő intézmény/szolgáltatás képviselőivel (intézményi jó gyakorlatok átadása) A szakmai műhelyek motiváltabbá tennék

szereplőit Érdemes kezdetben és kb. félévente közös tréninget szervezni számukra, akár a kistérségen kívül több napra elutazva is

213

D. FORRÁSTÉRKÉP

A Kistérségi Gyerekesély Stratégiához rendelt Cselekvési Terv elkészítését követően szükséges az elérhető finanszírozási lehetőségek feltérképezése. A célok eléréséhez szükséges tevékenységek lehetséges anyagi forrásait jelöljük meg, illetve a források lehívására jogosultak csoportjait. Az Európai Unió 2014-2020 finanszírozási időszakára az Operatív Programok elérhető tervezeteinek dokumentumai figyelembevételével dolgoztuk ki. Meghatároztuk a cselekvés célcsoportját és hozzárendeltük a célokhoz szükséges partnereket. A táblázat utolsó oszlopában feltüntettük a lehetséges finanszírozási forrásokat az Európai Unió 2014-2020 finanszírozási időszakára.

214

CÉLFA

Szegénység csökkentése

Munkahelyteremtés

Szociális gazdaság kiépítése

Közösségfejlesztés

Együttműködés kialakítása helyi vállalkozásokkal, szakmaközi hálózat működtetése

Elhelyezkedéshez szükséges kompetenciák növelése

Piacképes szakképzés

Korai fejlesztés

Átképzés

Gyermekek életszínvonalának közvetlen javítása

Szabadidős programok

Étkeztetés

Életvezetési tanácsadás szülőknek

Lakhatás minőségének javítása

Álláskeresők alapkészségeinek és kulcskompetenciáinak növelése

215

A célok megvalósításához szükséges eszközök, források és humánerőforrás meghatározása

Eszközök

Humán erőforrás

Cél Szociális gazdaság kialakítása és fejlesztése a Kistérségben

Közvetlen

Közvetett

Közösségfejlesztés módszerével a lakosság képessé tétele az önszerveződésre Támogatások lehívása

Helyi szolgáltatás hiányok felmérése Helyi keresletkínálat felmérése, piaci rés keresése Támogatások lehívása

Felelősök, partnerek Kistérségi Gyerekesély Iroda Foglalkoztatási szakterületi koordinátor Közösségi-ifjúsági szakterületi koordinátor Közösségfejlesztők Önkormányzatok

Források Érintettek Helyi közösségek EFOP A befogadó társadalom prioritási tengely A Kistérségben élő szociális gazdaság és vállalkozások ösztönzése álláskeresők beruházási prioritás GINOP Hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása és a szociális gazdaság fejlesztése specifikus cél, A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelemtematikus cél, Szociális gazdaság és non-profit foglalkoztatási programok támogatása intézkedés TOP Közösségi szinten irányított várostérségi helyi fejlesztések (CLLD típusú fejlesztések) prioritástengely VP A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben prioritás, A diverzifikálás, a kisvállalkozások alapításának és fejlesztésének, valamint a munkahelyteremtés megkönnyítése fókuszterület Helyi adók visszaforgatása 216

A célok megvalósításához szükséges eszközök, források és humánerőforrás meghatározása

Eszközök Cél Közvetlen Helyi vállalkozásokkal és nagyvállalatokkal kapcsolatfelvétel és kölcsönös tájékoztatás kialakítása

Közvetett

Helyi vállalkozások Képzettségi tájékoztatása a igényekre foglalkoztatási hangolt kedvezményekről szakképzések Toborzásban nyújtott segítség Képzettségi igényekre hangolt átképzések Már működő Keres-kínál honlap

Humán erőforrás Felelősök, partnerek Kistérségi Gyerekesély Iroda Foglalkoztatási szakterületi koordinátor Munkaügyi Központ

Források Érintettek Helyi TOP vállalkozások és Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, nagyvállalatok társadalmi befogadás és foglalkoztatásösztönzése prioritástengely Kistérségben élő A foglalkoztathatóság javítása és a helyben, a álláskeresők helyi és térségi gazdasági szereplők által foglalkoztatottak számának növelése specifikus cél

Családsegítő Szolgáltatás

TÁMOP-5.2.3-A-12/1-2012-0004 ,,Integrált térségi programok a gyerekek és családjaik felzárkózási esélyeinek növelésére az AbaújHegyközi kistérségben”

Önkéntesek

Adóbevételek visszaforgatása

217

A célok megvalósításához szükséges eszközök, források és humánerőforrás meghatározása Eszközök Humán erőforrás Közvetlen Közvetett Felelősök, partnerek Érintettek Közösség- Szabadidős programok Szülők bevonása a Kistérségi Gyerekesély Helyi lakóközösség fejlesztés szervezése minden nevelési-oktatási Iroda korosztály részére intézmények Közösségi terek létrehozása életébe Közösségi-ifjúsági és a már meglévők szakterületi koordinátor továbbműködtetése Integráció aktív részvétellel Kistérségi szociális Érzékenyítés szakemberek Kultúrák kölcsönös megismerése Kistérségben működő Klubok működtetése civil szervezetek és Ifjúsági klubok aktív egyházak résztvevőinek közösségfejlesztői Pedagógusok továbbképzése Már működő közösségi Intézményvezetők házak/terek/BK házak/szolgáltatások Önkormányzatok Már működő ifjúsági klubok Roma nemzetiségi önkormányzatok Cél

Források EFOP A befogadó társadalom prioritási tengely Aktív befogadás és A társadalom peremére szorult közösségek befogadása beruházási prioritás TOP Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi befogadás és foglalkoztatás-ösztönzés prioritástengely Társadalmi befogadás erősítése és a szegénység elleni megyei és helyi kezdeményezések támogatása specifikus cél Norvég Civil Támogatási Alap "Akciópályázat" TÁMOP-5.2.3-A-12/1-2012-0004, ”Integrált térségi programok a gyerekek és családjaik felzárkózási esélyeinek növelésére az AbaújHegyközi kistérségben” Adóbevételek visszaforgatása

218

Megvalósítási lehetőségek, eszközök, módszerek behatárolása

Eszközök

Humán erőforrás

Cél Közvetlen Álláskeresők képzése

Közvetett

Felnőttek Munkahelyekhez felzárkóztató kapcsolódó képzése az képzések általános iskola befejezésére Álláskeresők átképzése hiányszakmákra

Felelősök, partnerek Foglalkoztatási szakterületi koordinátor Közoktatási szakterületi koordinátor Családsegítő szolgáltatások Oktatási intézmények Önkormányzatok TKKI MMK

Források Érintettek Kistérségben élő álláskeresők

GINOP Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése prioritástengely Egész életen át tartó tanulás ösztönzése a szakés felnőttképzés támogatásával és fejlesztésével beruházási prioritás TOP Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi befogadás és foglalkoztatásösztönzés prioritástengely Munkaerő-piaci hozzáférés a munkakeresők és az inaktív személyek számára többek között helyi foglalkoztatási kezdeményezések és a munkavállalói mobilitás ösztönzése révén beruházási prioritás

219

Megvalósítási lehetőségek, eszközök, módszerek behatárolása Eszközök

Humán erőforrás

Cél Közvetlen Álláskeresők alapkészségeinek és kulcskompetenciáinak növelése

Közvetett

Önismereti, személyiségfejlesztő konfliktuskezelő csoportfoglalkozások szervezése Egyéni

álláskeresési

Támogatott képzések

tanácsadás

alapkompetencia

Kulcskompetencia Életvezetési tanácsadás

képzések

Források

Felelősök, partnerek

Érintettek

Foglalkoztatási szakterületi koordinátor

Kistérségben élő álláskeresők

Közoktatási szakterületi koordinátor Családsegítő Szolgáltatások Munkaügyi Központ Önkormányzat TKKI

GINOP Infokommunikációs fejlesztések prioritástengely Infokommunikációs ismeretek és készségek fejlesztése beruházási prioritás Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése prioritástengely A munkaerő-piaci belépés segítése és az Egész életen át tartó tanulás ösztönzése a szak- és felnőttképzés támogatásával és fejlesztésével beruházási prioritás EFOP Gyarapodó tudástőke prioritási tengely A korai iskolaelhagyók számának csökkentése és a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés ösztönzése mind a koragyermekkori nevelésben, mind a közoktatásban beruházási prioritás Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén prioritástengely Beruházás a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába, az egészségügyi státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése beruházási prioritás

220

Megvalósítási lehetőségek, eszközök, módszerek behatárolása Eszközök Cél Piacorientált szakképesítés megszerzése fiatal felnőttkorban

Közvetlen Pályaorientációs tanácsadás

Közvetett Egyéni bánásmód

Korai fejlesztés Dobbantó kiterjesztése a program Kistérségben Korrepetálás biztosítása Támogató szakemberek számának növelése (pszichológus, fejlesztőés gyógypedagógus) Ösztöndíj programok népszerűsítése Már működő Tanoda program

Humán erőforrás Felelősök, partnerek Közoktatási szakterületi koordinátor Koragyermekkori szakterületi koordinátor Pedagógiai Szakszolgálat Oktatási intézmények Pedagógusok Önkéntesek

Érintettek

Források

Kistérségben EFOP élő gyermekek Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében prioritástengely Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba oktatási és képzési infrastruktúrák kifejlesztésével beruházási prioritás, Gyarapodó tudástőke prioritási tengely A korai iskolaelhagyók számának csökkentése és a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés ösztönzése mind a koragyermekkori nevelésben, mind a közoktatásban és A felsőfokú oktatás minőségének, hatékonyságának és hozzáférhetőségének javítása az oktatásban való részvétel növelése és a végzettségi szintek emelése érdekében beruházási prioritás Befogadó társadalom prioritástengely Aktív befogadás beruházási prioritás

Klebesberg Intézményfenntartó Központ TKKI MMK

221

Eszközök Cél Közvetlen Piacorientált szakképesítés megszerzése fiatal felnőttkorban

Közvetett

Humán erőforrás Felelősök, partnerek

Források Érintettek GINOP Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése prioritástengely A fiatalok tartós munkaerő-piaci integrációjának segítése és Az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés ösztönzése, a munkavállalók készségeinek és kompetenciáinak naprakésszé tétele, továbbá az oktatási és képzési rendszereknek a munkaerőpiaci igényekhez való jobb igazítása, ... oktatási rendszerek kialakítását és továbbfejlesztését beruházási prioritás VP A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben prioritástengely Az egész életen át tartó tanulás és a szakképzés előmozdítása a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban fókuszterület MACIKA ösztöndíj program

222

Megvalósítási lehetőségek, eszközök, módszerek behatárolása Eszközök Cél Közvetlen Korai fejlesztés bővítése

Gyermekek napközbeni ellátásának fejlesztése Korai

szűrések

Biztos Kezdet Szolgáltatás bővítése Már működő Biztos Kezdet Szolgáltatás és Gyermekházak Már működő Ovisuli program

Közvetett

Humán erőforrás Felelősök, partnerek

Források Érintettek

3 éves Koragyermekkori Kistérségben TOP kortól szakterületi élő Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet kötelező koordinátor gyermekek javítása prioritástengely Helyi fejlesztési óvodáztatás kezdeményezések és szomszédos szolgáltatásokat Védőnők nyújtó struktúrák támogatása új munkahely teremtés érdekében beruházási prioritás Biztos Kezdet EFOP Szolgáltatás és Befogadó társadalom prioritástengely A társadalom Gyermekházak peremére szorult közösségek befogadása beruházási vezetői prioritás Befogadó társadalom és Gyarapodó tudástőke prioritási tengelyek A korai iskolaelhagyók számának Pedagógiai csökkentése és a minőségi oktatáshoz való egyenlő Szakszolgálat hozzáférés ösztönzése mind a koragyermekkori nevelésben, mind a közoktatásban beruházási Bölcsődék prioritásai Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén prioritástengely Beruházás a Óvodák nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába, az Önkormányzatok egészségügyi státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése beruházási prioritás TÁMOP-5.2.3-A-12/1-2012-0004 ,,Integrált térségi programok a gyerekek és családjaik felzárkózási esélyeinek növelésére az Abaúj-Hegyközi kistérségben” Adóbevételek visszaforgatása

223

Megvalósítási lehetőségek, eszközök, módszerek behatárolása Eszközök

Humán erőforrás

Cél Közvetlen Szabadidős programok szervezése a Kistérség gyermekei részére

Közvetett

Napközis táborok Tömegsport szervezése fejlesztése Erzsébet táborokban részvétel

Felelősök, partnerek Gyerekesély Iroda Gyermekjóléti szolgálatok

Már működő Mobil Játszóház

Oktatási intézmények Önkéntesek

Már Ifjúsági

működő klub

Önkéntesek bevonása Civil és/vagy egyházi együttműködés kialakítása további programok finanszírozására

Civil és egyházi szervezetek Önkormányzat

Források Érintettek Kistérségben EFOP élő A befogadó társadalom prioritási tengely Aktív gyermekek befogadás beruházási prioritás, Gyarapodó tudástőke prioritástengely A korai iskolaelhagyók számának csökkentése és a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés ösztönzése mind a koragyermekkori nevelésben, mind a közoktatásban beruházási prioritás TOP Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi befogadás és foglalkoztatás-ösztönzés prioritástengely Aktív befogadás beruházási prioritás Erzsébet-program TÁMOP-5.2.3-A-12/1-2012-0004 ,,Integrált térségi programok a gyerekek és családjaik felzárkózási esélyeinek növelésére az AbaújHegyközi kistérségben” Adóbevételek visszaforgatása

Már működő közösségi házak/terek/BK házak/szolgáltatások

224

Megvalósítási lehetőségek, eszközök, módszerek behatárolása Eszközök

Humán erőforrás

Cél

Étkeztetés biztosítása minden rászoruló gyermek részére

Közvetlen

Közvetett

Civil és/vagy egyházi együttműködés kialakítása élelmiszerek beszerzésére

Helyben termelt alapanyagok felhasználása a gyermekintézményekben

Háztáji gazdálkodás erősítése Már "Termelj program

működő helyben"

Már működő Okos konyha program

Felelősök, partnerek Önkormányzatok Gyermekjóléti szolgálatok Gyerekesély Iroda Civil és egyházi szervezetek

Források Érintettek Kistérségben élő rászoruló gyermekek

TOP Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi befogadás és foglalkoztatás-ösztönzés prioritástengely Aktív befogadás beruházási prioritás Minden Gyerek Lakjon Jól! Alapítvány Magyar Élelmiszerbank Egyesület Gyermekétkeztetési Alapítvány Országos Segélyszervezetek TÁMOP-5.2.3-A-12/1-2012-0004 ,,Integrált térségi programok a gyerekek és családjaik felzárkózási esélyeinek növelésére az AbaújHegyközi kistérségben” Adóbevételek visszaforgatása

225

Eszközök Cél Szülők támogatása mindennapi életvezetésükben

Közvetlen

Közvetett

Háztartási ismeretek Szakemberek bővítése rekreációja Jövedelem beosztás tanítása Adósságkezelési tanácsadás és annak bővítése Életmód klub Családtervezés Szülők felkészítése a gyermeknevelésre Szülői kompetenciák növelése Kismama klub Baba-mama klub Szenvedélybetegség prevenció „Intenzív” családgondozás Szakemberek továbbképzése Már működő közösségi házak/terek/BK házak/szolgáltatások

Humán erőforrás Felelősök, Érintettek partnerek Gyermekjóléti Kistérségben szolgálatok élő gyermekek Családsegítő szülei szolgálatok Leendő szülők Szociális szakemberek Védőnők Önkormányzatok Energia szolgáltatók

Források EFOP Befogadó társadalom prioritástengely A társadalom peremére szorult közösségek befogadása és A megfizethető, fenntartható és minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása beruházási prioritás TOP Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi befogadás és foglalkoztatás-ösztönzés prioritástengely Aktív befogadás beruházási prioritás Energia szolgáltatók Héra Alapítvány

226

Megvalósítási lehetőségek, eszközök, módszerek behatárolása Eszközök

Humán erőforrás

Cél Közvetlen

Közvetett

Felelősök, partnerek Energia szolgáltatók

Lakhatás Kártyás mérőórák Lakásfelújítás minőségének népszerűsítésére támogatása a javítása kampány kedvezményezett aktív részvételével Önkormányzatok Szociális Lakásügynökség Építőipari képzések Szociális létrehozása gyakorlatának szakemberek kihelyezése Települési infrastruktúra Közösségi fejlesztése szerveződés a lakókörnyezet megszépítésére Önkormányzati lakásprogram bővítése Közmű fejlesztése Már működő közösségi házak/terek/BK házak/szolgáltatások

Források Érintettek Kistérség lakossága

EFOP Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén prioritási tengely Beruházás a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába, az egészségügyi státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése és A rászoruló városi és falusi közösségek fizikai rehabilitációjának és gazdasági fellendülésének támogatása beruházási prioritás VP A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben prioritástengely A helyi fejlesztés előmozdítása a vidéki térségekben fókuszterület Adóbevételek visszaforgatása

227

Megvalósítási lehetőségek, eszközök, módszerek behatárolása

Eszközök Cél Közvetlen Lakhatás minőségének javítása

Közvetett

Humán erőforrás Felelősök, partnerek

Források Érintettek TOP A társadalmi befogadás erősítése és a közösségi szolgáltatások helyi szintű fejlesztése prioritástengely Városi és falusi területek és az ott élő rászoruló közösségek fizikai rehabilitációjának és gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása beruházási prioritás, Befektetők és lakosság számára vonzó városi és várostérségi környezet fejlesztése, megújítása prioritástengely Környezetvédelem és az erőforrásfelhasználás hatékonyságának előmozdítása a városi környezetfejlesztést célzó intézkedések révén beruházási prioritás

228

FORRÁSTÉRKÉP CÉL

Forrás

Lehetséges kedvezményezettek

Közösségfejlesztés, önfoglalkoztatás

Közösségi gazdálkodás

EFOP A befogadó társadalom prioritási tengely Aktív befogadás beruházási állami szervezetek, önkormányzati intézmények, civil szervezetek, egyházi prioritás Aktív közösségi szerepvállalás és önkéntesség fejlesztése szervezetek, köznevelési és felsőoktatási intézmények támogatandó intézkedés EFOP A befogadó társadalom prioritási tengely Aktív befogadás beruházási állami szervezetek, önkormányzatok és társulásaik, nemzetiségi prioritás Társadalmi együttélés erősítése (antidiszkriminációs és multikulturális önkormányzatok; önkormányzati intézmények, központi költségvetési szervek, programok, hátrányos helyzetű személyek, fogyatékossággal élők és romák civil szervezetek, egyházi szervezetek, egyházak, médiaszervezetek, bevonása, esélyteremtés) támogatandó intézkedés egészségügyi és pedagógiai felsőoktatási intézmények EFOP A befogadó társadalom prioritási tengely Aktív befogadás beruházási önkormányzatok, civil szervezetek, egyházi szervezetek és az azok által prioritás A gyermekek és fiatalok képességeinek kibontakoztatása fenntartott kulturális intézmények, köznevelési intézmények, központi támogatandó intézkedés költségvetési szervek EFOP A befogadó társadalom prioritási tengely Aktív befogadás beruházási állami szervek, központi költségvetési szervek, önkormányzatok, önkormányzati prioritás Családok és idősek tevékeny életmódjának, a nemzedékek közötti intézmények, civil szervezetek, egyházi szervezetek együttműködésének támogatása támogatandó intézkedés EFOP A befogadó társadalom prioritási tengely A társadalom peremére önkormányzatok és társulásaik, önkormányzati szövetségek, nemzetiségi szorult közösségek befogadása beruházási prioritás Területi hátrányok önkormányzatok, önkormányzati és állami intézmények, egyházak, egyházi és felszámolását szolgáló komplex programok emberi erőforrást célzó civil szervezetek, szociális szövetkezetek, gazdasági szereplők beavatkozásai támogatandó intézkedés TOP Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi befogadás és foglalkoztatás-ösztönzés prioritástengely Aktív befogadás beruházási prioritás vállalkozások, gazdálkodó szervek, felnőtt-képzési intézmények, non profit Megyei és helyi speciális közösségfejlesztést és társadalmi befogadást szervezetek, helyi önkormányzatok, érdekképviseletek támogató fejlesztési programok támogatandó intézkedés Norvég Civil Támogatási Alap "Akciópályázat”

civil szervezetek, szövetkezetek

szövetségek,

egyesületek,

alapítványok

szociális

TÁMOP-5.2.3-A-12/1-2012-0004 ,,Boldogabb jövő reményében” a gyerekek és Abaúj-Hegyközi Többcélú Kistérségi Társulás családjaik felzárkózási esélyeinek növelése az Abaúj-Hegyközi Kistérségben

229

FORRÁSTÉRKÉP

Munkahelyek számának növelése, foglalkoztatás bővítése Hátrányos helyzetű munkanélküliek elhelyezkedésének segítése

Közösségigazdálkodás

CÉL

Forrás

Lehetséges kedvezményezettek

TOP Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi befogadás és foglalkoztatás-ösztönzés prioritástengely Helyi önkormányzatok, civil szervezetek, intézményfenntartók, Munkaerő-piaci hozzáférés a munkakeresők és az inaktív személyek számára KKV-k. többek között helyi foglalkoztatási kezdeményezések és a munkavállalói mobilitás ösztönzése révén beruházási prioritás A munkavállalók készségeinek és a helyi gazdaság potenciális igényeinek közelítése támogatandó intézkedés TÁMOP-5.2.3-A-12/1-2012-0004 ,,Boldogabb jövő reményében” a gyerekek és Abaúj-Hegyközi Többcélú Kistérségi Társulás családjaik felzárkózási esélyeinek növelése az Abaúj-Hegyközi Kistérségben TOP Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi befogadás és foglalkoztatás-ösztönzés prioritástengely Helyi önkormányzatok, civil szervezetek, intézményfenntartók, Munkaerő-piaci hozzáférés a munkakeresők és az inaktív személyek számára KKV-k többek között helyi foglalkoztatási kezdeményezések és a munkavállalói mobilitás ösztönzése révén beruházási prioritás A munkavállalók készségeinek és a helyi gazdaság potenciális igényeinek közelítése támogatandó intézkedés GINOP

Az intézkedés végrehajtása a Nemzeti Munkaügyi Hivatalon keresztül történik, ahol szükséges, külső partnerek (köztük Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése kamarák) bevonásával. prioritástengely felnőttképzés A támogatás tényleges kedvezményezettjei (címzettjei) a képzésben érintett munkaképes korú népesség, valamint közvetve az intézkedésben támogatott egyéneket foglalkoztató A szakképzés és felnőttképzés fejlesztése, a duális képzés elterjesztése munkáltatók támogatandó intézkedés Egész életen át tartó tanulás ösztönzése a szaktámogatásával és fejlesztésével e beruházási prioritás

és

230

FORRÁSTÉRKÉP CÉL

Forrás

Lehetséges kedvezményezettek

étkeztetés biztosítása minden rászoruló gyermek részére

A biztos kezdet program továbbvitele, kiterjesztése,

Korai képességgondozás

TOP Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi befogadás és foglalkoztatás-ösztönzés prioritástengely Aktív befogadás beruházási prioritás

vállalkozások, gazdálkodó szervek, felnőtt-képzési intézmények, non profit szervezetek, helyi önkormányzatok, érdekképviseletek

A helyi szerveződések elősegítése (civil szervezetek) – a civil szervezetek és a település/térség közintézményei, valamint a helyi lakosok közötti kapcsolat erősítése támogatandó intézkedés Helyi adóbevételek visszaforgatása Minden gyermek lakjon jól! Alapítvány

éhező gyermekek és családjaik

Magyar Élelmiszerbank Egyesület "Élelmiszerlavina"

közhasznú szervezetek, önkormányzatok

oktatási

intézmények

és

települési

Gyermekétkeztetési Alapítvány rászoruló családok „Fel a fejjel!" program Adományozó szervezetek: Magyar Máltai Szeretetszolgálat Magyar Vöröskereszt Ökumenikus Segélyszervezet Katolikus Karitász

rászoruló családok

Baptista Szeretetszolgálat Magyar Református Szeretetszolgálat TÁMOP-5.2.3-A-12/1-2012-0004 ,,Boldogabb jövő reményében” a gyerekek és családjaik felzárkózási esélyeinek növelése az Abaúj-Hegyközi Abaúj-Hegyközi Többcélú Kistérségi Társulás Kistérségben

231

FORRÁSTÉRKÉP CÉL

Forrás

Lehetséges kedvezményezettek

EFOP Gyarapodó tudástőke prioritástengely A korai iskolaelhagyók számának csökkentése és a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés ösztönzése kulturális intézmények és azok fenntartói, köznevelési intézmények, mind a koragyermekkori nevelésben, mind a közoktatásban beruházási önkormányzatok, kulturális, sport és ismeretterjesztő civil szervezetek, prioritás A neveléshez és képzéshez való hozzáférés biztosítása a nem formális egyházi szervezetek, felsőoktatási intézmények és informális tanulási formákon keresztül támogatandó intézkedés

Alternatív gyermekellátások

Korai képességgondozás

Erzsébet-program "Erzsébet-tábor"

1. Belföldi illetőségű, tanulói jogviszonyban álló, a pályázat benyújtásának napján legalább 8 éves, de 2014. augusztus 31. napjáig 13. életévét be Pályázók köre: 1. Alapfokú közoktatási intézmények; 2. Családsegítő és nem töltött gyermek; 2. A pályázó intézmények által családsegítő és/vagy gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó intézmények, szolgáltatók, valamint gyermekjóléti szolgáltatásban, vagy átmeneti gondozásban részesülő gyermekek átmeneti otthonainak vagy családok átmeneti otthonainak gyermekek, 3. Belföldi illetőségű, tanulói jogviszonyban álló, a pályázat fenntartói; 3. Belföldi illetőségű, tanulói jogviszonyban álló, a pályázat benyújtásának napján legalább 7 éves, de 2014. augusztus 31. napjáig 18. benyújtásának napján legalább 7 éves, de 2014. augusztus 31. napjáig 18. életévét be nem töltött gyermek életévét be nem töltött gyermek szülője/törvényes képviselője EFOP A befogadó társadalom prioritási tengely Aktív befogadás beruházási állami szervzetek, önkormányzati intézmények, civil szervezetek, egyházi prioritás Aktív közösségi szerepvállalás és önkéntesség fejlesztése szervezetek, köznevelési és felsőoktatási intézmények támogatandó intézkedés

TOP Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi befogadás és foglalkoztatás-ösztönzés prioritástengely Aktív befogadás beruházási prioritás vállalkozások, gazdálkodó szervek, felnőtt-képzési intézmények, non profit A helyi szerveződések elősegítése (civil szervezetek) – a civil szervezetek és a szervezetek, helyi önkormányzatok, érdekképviseletek. település/térség közintézményei, valamint a helyi lakosok közötti kapcsolat erősítése támogatandó intézkedés

TÁMOP-5.2.3-A-12/1-2012-0004 ,,Boldogabb jövő reményében” a gyerekek és Abaúj-Hegyközi Többcélú Kistérségi Társulás családjaik felzárkózási esélyeinek növelése az Abaúj-Hegyközi Kistérségben

232

FORRÁSTÉRKÉP

szülők támogatása mindennapi életvezetésükben

Prevenció és egészségügyi szűrések,

Korai képességgondozás

CÉL

Forrás

Lehetséges kedvezményezettek

EFOP A befogadó társadalom prioritástengely A megfizethető, egészségügyi szolgáltatók, állami szervek, önkormányzatok, fenntartható és minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférés önkormányzati intézmények, civil szervezetek, egyházi biztosítása beruházási prioritás A lakosság szervezetek, köznevelési intézmények munkahelyek, egészségtudatosságának növelése támogatandó inézkedés felsőoktatási egészségügyi intézmények, klinikák

EFOP A befogadó társadalom prioritástengely A megfizethető, fenntartható és minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférés állami szervek, önkormányzatok, önkormányzati biztosítása beruházási prioritás Az intézményekben, intézmények, civil szervezetek, egyházi szervezetek, szolgáltatások területén dolgozó humán erőforrás fejlesztése, költségvetési szervek életpályájának javítása, képzési rendszerek fejlesztése, dolgozói mobilitás támogatandó intézkedés

Energia szolgáltatók

adósságkezelés támogatására alapítvány támogatása

újonnan

létrehozott

önkormányzatok és társulásaik, önkormányzati EFOP Befogadó társadalom prioritástengely A társadalom intézmények, államháztartási szervek, központi peremére szorult közösségek befogadása beruházási prioritás költségvetési szervek, civil és egyházi szervezetek, Gyermekszegénység csökkentése támogatandó intézkedés egyházak

233

FORRÁSTÉRKÉP CÉL

Forrás

Lehetséges kedvezményezettek

Kompetenciák, képesítések, alkalmazható tudás megszerzése

Közösségi gazdálkodás

GINOP Infokommunikációs fejlesztések prioritástengely Infokommunikációs Magánszemélyek, ismeretek és készségek fejlesztése beruházási prioritás digitális szakadék intézmények csökkentése támogatandó intézkedés

civil

szervezetek,

kulturális

és

oktatás-nevelési

GINOP Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése prioritástengely A munkaerő-piaci belépés segítése beruházási NFSZ-en keresztül, a tényleges a munkanélküliek és inaktívak, illetve az prioritás Hátrányos helyzetű munkanélküliek és inaktívak őket foglalkoztatók. foglalkoztathatóságának javítása támogatandó intézkedés GINOP Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség Az intézkedés végrehajtása az NFSZ-en keresztül történik, külső fejlesztése prioritástengely Egész életen át tartó tanulás ösztönzése a szak- és szolgáltatók bevonásával. A támogatás tényleges kedvezményezettjei a felnőttképzés támogatásával és fejlesztésével e beruházási prioritás kompetencia-fejlesztésben és képzésben érintett munkaképes korú Kompetencia-fejlesztés és képzés támogatandó intézkedés népesség EFOP Gyarapodó tudástőke prioritási tengely A korai iskolaelhagyók számának csökkentése és a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés ösztönzése Kulturális intézmények és azok fenntartói, köznevelési intézmények, mind a koragyermekkori nevelésben, mind a közoktatásban beruházási önkormányzatok, kulturális, sport és ismeretterjesztő civil szervezetek, prioritás Alapkompetenciák fejlesztése érdekében az egész életen át tartó egyházi szervezetek, felsőoktatási intézmények tanulásban való részvétel növelése a nem formális és informális tanulás eszközeivel támogatandó intézkedés EFOP Gyarapodó tudástőke prioritástengely A korai iskolaelhagyók számának csökkentése és a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés ösztönzése Kulturális intézmények és azok fenntartói, köznevelési intézmények, mind a koragyermekkori nevelésben, mind a közoktatásban beruházási önkormányzatok, kulturális, sport és ismeretterjesztő civil szervezetek, prioritás A neveléshez és képzéshez való hozzáférés biztosítása a nem formális egyházi szervezetek, felsőoktatási intézmények és informális tanulási formákon keresztül támogatandó intézkedés EFOP Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén Közfinanszírozott egészségügyi és szociális szolgáltatók, betegszervezetek, prioritástengely Beruházás a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egyéb, az egészségmegőrzésben és az azzal igazoltan összefüggő fizikai egészségügyi és szociális infrastruktúrába, az egészségügyi státuszbeli aktivitásban és a szociális szolgáltatásokban érintett civil szervezetek, egyenlőtlenségek csökkentése beruházási prioritás A befogadó társadalmi önkormányzatok és intézményeik, állami intézmények, nem állami célokat szolgáló intézmények és szolgáltatások fejlesztése, bentlakásos szereplők, civil szervezetek, egyházi szervezetek, közösségi és kulturális intézmények kiváltása, új kapacitások létesítése támogatandó intézkedés intézmények

234

FORRÁSTÉRKÉP

Egységes óvodai-bölcsődei szolgáltatás bővítése

A biztos kezdet továbbvitele. Kiterjesztése

Korai képességgondozás

CÉL

Forrás

Lehetséges kedvezményezettek

TOP Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása prioritástengely Helyi fejlesztési kezdeményezések és szomszédos A fenntartó települési önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, illetve szolgáltatásokat nyújtó struktúrák támogatása új munkahely teremtés ezek társulásai; a szociális és gyermekjóléti intézmények, non-profit érdekében beruházási prioritás A szociális alapszolgáltatásokhoz és szervezetek, egyházak, civil szervezetek, napközbeni ellátást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokhoz (bölcső-de, családi napközik stb.), valamint intézmények óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése támogatandó intézkedés EFOP Befogadó társadalom prioritási tengely A korai iskolaelhagyók számának csökkentése és a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés ösztönzése állami szervek, költségvetési szervek, önkormányzatok, önkormányzati mind a koragyermekkori nevelésben, mind a közoktatásban beruházási intézmények, civil és egyházi szervezetek, felsőoktatási egészségügyi prioritás A minőségi feladatellátást támogató eszközök és alkalmazások intézmények, klinikák fejlesztése, illetve korai intervenció megerősítése támogatandó intézkedés EFOP Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén közfinanszírozott egészségügyi és szociális szolgáltatók, betegszervezetek, prioritástengely Beruházás a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egyéb, az egészségmegőrzésben és az azzal igazoltan összefüggő fizikai egészségügyi és szociális infrastruktúrába, az egészségügyi státuszbeli aktivitásban és a szociális szolgáltatásokban érintett civil szervezetek, egyenlőtlenségek csökkentése beruházási prioritás A befogadó társadalmi önkormányzatok és intézményeik, állami intézmények, nem állami célokat szolgáló intézmények és szolgáltatások fejlesztése, bentlakásos szereplők, civil szervezetek, egyházi szervezetek, közösségi és kulturális intézmények kiváltása, új kapacitások létesítése támogatandó intézkedés intézmények EFOP Befogadó társadalom prioritástengely A társadalom peremére szorult önkormányzatok és társulásaik, önkormányzati intézmények, közösségek befogadása beruházási prioritás Gyermekszegénység csökkentése államháztartási szervek, központi költségvetési szervek, civil és egyházi támogatandó intézkedés szervezetek, egyházak EFOP Gyarapodó tudástőke prioritási tengely A korai iskolaelhagyók számának csökkentése és a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés köznevelési intézmények és fenntartóik, nonprofit szervezet ösztönzése mind a koragyermekkori nevelésben, mind a közoktatásban államháztartáson belül, egyházi és civil szervezetek, költségvetési beruházási prioritás Korai iskolaelhagyás csökkentése, a képzettségi szint intézmények, pedagógusképzésben és pedagógus-továbbképzésben növelése, a köznevelési rendszer esélyteremtő szerepének javítása résztvevő intézmények támogatandó intézkedés TÁMOP-5.2.3-A-12/1-2012-0004 ,,Boldogabb jövő reményében” a gyerekek és családjaik felzárkózási esélyeinek növelése az Abaúj-Hegyközi Abaúj-Hegyközi Többcélú Kistérségi Társulás Kistérségben

235

Ezen dokumentumokat a Kistérségi Gyerekesély Bizottság 2014. év 06. hó 13. napján kelt 10/2014. (VI.13.) sz. határozatával elfogadta.

236

Ezen dokumentumokat az Abaúj-Hegyközi Többcélú Kistérségi Társulás 2014. év 06. hó 26. napján kelt határozataival val elfogadta.

Abaúj – Hegyközi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának 12/2014.(VI.26.) határozata Tárgy: Kistérségi Gyerekesély Stratégia elfogadása

Abaúj – Hegyközi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának 13/2014.(VI.26.) határozata Tárgy: Kistérségi Gyerekesély Stratégia Cselekvési Tervének elfogadása

Abaúj – Hegyközi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának 14/2014.(VI.26.) határozata Tárgy: Kistérségi Gyerekesély Stratégia Forrástérképének elfogadása

237

Forrásjegyzék

-

A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése – MTA 2014

-

Kistérségi szociális stratégia – EX-ACT Projekt Tanácsadó Iroda - 2010 (felülvizsgálva:2013)

-

Kistérségi egészségterv – Dr. Párkány Pálma - 2011

-

Kistérségi tükör - MMSZ 2013

-

Esettanulmány az Abaúj-Hegyközi kistérségről – EX-ACT Project Tanácsadó Iroda -2013

-

Kistérségi Esélyegyenlőségi terv - EX-ACT Projekt Tanácsadó Iroda – 2010-2015

-

A-HTKT – Közoktatási és Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv 2008-2013

-

Kistérségi Foglalkoztatási stratégia felülvizsgálata – ATÖSZ Encs – 2013

-

Kistérségi Szociális Stratégia felülvizsgálata – ATÖSZ Encs – 2013

-

MTA Gyerekszegénység Elleni Programja által kidolgozott módszertani anyagok, kutatások

-

TÁMOP-5.2.3 projektek által készített kistérségi gyerekesély srtatégiák

-

B.-A.-Z. megye köznevelés fejlesztési terve -2013

-

B.-A.-Z. megye felzárkóztatási stratégiája – 2012

-

B.-A.-Z. megye szociális Szolgáltatásszervezési koncepciójának felülvizsgálata – 2008

-

A GYERMEKSZEGÉNYSÉG ELLENI NEMZETI STRATÉGIA SORSA KÖLTSÉGVETÉSI MEGSZORÍTÁSOK ÉS VÁLSÁG IDEJÉN Ferge Zsuzsa, Bass László, Darvas Ágnes, Hadházy Ágnes (MTA Gyermekszegénység Elleni Programiroda)

-

Janusz Korczak: A gyermek joga a tiszteletre. Forrás: http://polinst.hu/node/7892

-

A gyerekiroda munkatársainak saját területükre vonatkozó anyagai, beszámolói

-

A kistérségi gyerekesély projekt tervezési folyamatának tapasztalatai: konzultációk döntéshozókkal, hivatalokkal, szakemberekkel, civil és szakmai szervezetekkel és a lakossággal

-

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99100064.TV

-

Gosztonyi Gáza – Pik Katalin: A szociális munka szótára

-

Ökotárs Alapítvány, Zsebkönyv 5. A stratégiai tervezés.

-

Janus Korczak:A gyermek joga a tiszteletre 238

-

Szomor Éva munkái Forrás: www.gyerekesely.hu

-

TÁMOP 5.4.1. „Szociális és gyermekvédelmi szabályozó rendszer kidolgozása” pillér Napközbeni ellátás. Készült a TÁMOP 5.4.1.-08/1-2009-0002 projekt azonosító számú A szociális szolgáltatások modernizációja,központi és stratégiai tervezési kapacitások megerősítése, szociálpolitikai döntések megalapozása – Szabályozási pillér (I.) projekt keretében (NCSSZI, Bp. 2011.)

-

Gyerekek – napközben. Módszertani útmutató. A 0-14 éves gyerekek számára nyújtott napközbeni szolgáltatások kistérségi, illetve kistelepülési fejlesztéséhez. Készítették: az MTA Gyerekprogram iroda, az SZMI és az OKM szakértői. Budapest, 2008.december. Kézirat

-

http://www.gyerekesely.hu/index.php?option=com_phocadownload&view=catego ry&id=19:gyerekesely-fuzetek&Itemid=73

-

http://www.jozsefvaros.hu/tu_dokumentumok/1680_20110519_nyilt_ules_hataro zat_mellek.pdf

-

http://www.nfu.hu/forum_pate/29

-

http://www.maltai.hu/

-

http://www.voroskereszt.hu/

-

http://www.segelyszervezet.hu/

-

http://www.karitasz.hu/

-

http://baptistasegely.hu/

-

http://www.jobbadni.hu/

-

http://www.gyea.hu/

-

http://www.elelmiszerbank.hu/

-

http://www.emet.gov.hu/

-

http://www.resegyesulet.hu/open.php?new=4&click=5

-

http://www.heraalap.hu/

-

http://mindengyereklakjonjol.hu

-

https://palyazat.erzsebetprogram.hu/

239

Település neve

Vállalkozás neve

Abaújszánt ó

Aba Plusz Kft

Címe

Angyalos és Társa Kft Bessenyei Sándor Hollókői László 3881 Abaújszántó, Varga út 92 3881 Abaújszántó, Jászai tér 15. 3881 Abaújszántó, Arany J. u. 105.

Majoros és Társa Faipari Kft Plaszkó Gábor Soltész Papír Kft Szerencsi Mezőgazdasági Rt Tatár Lászlóné

WEZ-BAU 2000 Kft

Abaújvár

GIFT CENTER Kft

Arka

Czakó Gábor

Bessenyei Sándor Hollókői László Horváth Béláné Lipták László Szikora Aurélné Majoros Bertalan Plaszkó Gábor Soltész Zoltán Tóth Gyula

3881 Abaújszántó, Rákóczi u. 37. 3898 Abaújvár, Kovács u. 19.

Bessenyei Sándor Soltész Zoltán Schmidt Frantisek Czakó Gábor

Tevékenys ég típusa

Építőipar Temetkezés Egészségüg y Építőipar

[email protected] liptakedit@vipmai l.hu [email protected]

Építőipar

Faipar

Mezőgazda ság

Tatár Lászlóné Urbán József

Urbán József

ZENTÓ Piért Kft

Elérhetőség

ifj. Plaszkó János Schreiber György Aczél Miklós

Abaúj Útépítő és Szolgáltató Kft Aczél Miklós

HOR-BAU ASZFALT Kft Lipták Családi Pincészet Bt Lolita Bt

Kapcsolattar tó

Szállítás, fuvarozás

[email protected] et giftcenter@gmail. com

Baskó Boldogkőú jfalu

Csiba György Ferenc

KŐTENGER GABONA Kft Bodnár Imre

Csiba György Ferenc Ivancsó János Kender János Bodnár Imre

Bodóvár Kft

Batyi Béla

Boldogkő-Fruit Kft

Czakó Gábor

Erdősi István

Erdősi István

Ivancsó János

Boldogkőv áralja

Mezőgazda ság Vendéglátá s Őrzésvédelem 240

Garabecz Sándor Gyümölcsért Kft

3885 Boldogkőváralja

Husztek András

KÓCZI-KAJSZI Bt

Palásti Zsolt Rudolf István György

Rudolf István György Horváth Miklós Sándor Béla

Horváth Miklós Sándor Béla

Forrásvíz'94 Kft

Göncruszk a Hejce

Menyhért Zsolt

Menyhért Zsolt Pecsenye Barna Dr. Szemcsák Miklós Öschlager Zsolt Czikó Tamás

Öschlager Zsolt Czikó Tamás

3895 Gönc, Rákóczi u. 66. 3895 Gönc, Károlyi G. u. 19.

Gépi és földmunka Falusi vendéglátá s forrasviv@freema il.hu

goncszov@citrom ail.hu drszemcsak@free mail.hu

Szállítás, fuvarozás Szállítás, fuvarozás Mezőgazda ság Egészségüg y Mezőgazda ság

Nemes Sándor Kormos Péter Varga Szabolcs Dr. Barta Balázsné Polyefkó Zsuzsanna

Fafaragó

Túróczi György Varga Gyula

Mezőgazda ság

Tama Árpád

Koscsó József Tama Árpád

Coryllus Várhegy Bt

Tóth József

Mezőgazda ság Vendéglátá s Vendéglátá s

Solyomkő Bt Varga Szabolcs Dr. Barta Balázsné Polyefkó Zsuzsanna Hernádszu rdok Hidasnéme ti

Juhász Béla Hável Gyula

Nemes Sándor

Hernádcéc e

3895 Gönc, Kossuth u. 49.

Hável Gyula

Mezőgazdasági Szövetkezet Ügyelet Ellátó Kft

[email protected]

Kóczián Gyula Molnár Barnabásné Palásti Zsolt

North-Cot Kft

Gönc

Vendéglátá s

Husztek András Kmetz Ottó

Kmetz Ottó

Fony

Garabecz Sándor Kiss Gábor

Hernád Kft Varga Gyula

Vendéglátá s

Kéked Korlát

Mogyorósk a

Koscsó József

241

Napkelte Vendégház

Miczán Ferenc

Vendéglátá s

Pányok Regéc

Kemencés Porta Bt Nyír-plan Kft

4405 Nyíregyháza, Kállói u. 102.

Tóth Lajos

[email protected]

Sima Telkibánya

Gaburi Edit

Gaburi Edit

Vendéglátá s Mezőgazda ság

Bártfai József Lukács László Mondreán György

Mezőgazda ság Mezőgazda ság Mezőgazda ság Egészségüg y Vendéglátá s

Mezőgazdasági Termelőszövetkezet Tornyosné meti Vilmány

Bártfai József Lukács László Mondreán György

Vizsoly

Attila Patika Árváné Hornyák Mária Daruka Mihály Dr. Kertész István

3888 Vizsoly, Szent János u. 151.

Pleszkó Tibor Sze-Ga Bt

3888 Vizsoly, Szent János u. 108.

Szegedi Imre Dr. Szegedi Szabolcs

Árváné Hornyák Mária Daruka Mihály Dr. Kertész István Pleszkó Tibor Kalas Józsefné

dr.kertesz.istvan @gmail.com

[email protected]

Szegedi Imre 3888 Vizsoly, Szent János u. 209.

Szegedi Szabolcs

3860 Encs, Petőfi u. 71-73

Zsiga József

Vandex Bt

szegediszabolcs@ freemail.hu

Vendéglátá s Mezőgazda ság Mezőgazda ság Mg-i szolgáltatá s Mezőgazda ság Mezőgazda ság Kereskedel em

Zsujta Kistérség több településé n

Abaúj Coop Zrt

Kereskedel em

242

Név

képviselője

telefonszám

cím

1.

Alapítvány az abaújszántói óvodás gyermekekért

Szakolczai Miklós

47/330-027

3881 Abaújszántó, Jászai tér 10.

2.

Egri Főegyházmegyei Karitász helyi csoportja

Kovács Lászlóné

47/320-097

3881 Abaújszántó, Arany János út 13.

3.

NOE Gyermekeinkért helyi csoportja

Szilágyi Ferencné

4.

Abaújszántóért Egyesület

Firmánszki Gábor

5.

Kurázsi Színjátszókör

Széphalmi Ildikó

6.

Ilosvai Tehetséggondozó Alapítvány

Stajzné Kender Ilona

47/330-046

3881 Abaújszántó, Béke út 15.

7.

„Tiétek a jövő” Ilosvai Alapítvány

Enghy Sándor

47/330-085

3881 Abaújszántó, Rákóczi út 78.

8.

Abaújszántói Lovagrend Közhasznú Egyesület

9.

Abaújvár Jövőjéért Egyesület

Mestellérné Tóth Szilvia

10.

Arkáért Hagyományőrző és Faluszépítő Egyesület

Dr. Zombori Tibor

3885 Arka, Hunyadi János út 5.

11.

Boldogkői Egyesület

Dr. Dienes Csaba Emil

3885 Boldogkőváralja, Kossuth út 49.

12.

Abaúji Regionális Természetvédelmi Egyesület / ARTE /

Sándor Béláné

3893 Fony, Fő út 3.

13.

„Hernádcéce Fejlődéséért” Alapítvány

Kertész Márton

3887 Hernádcéce, Árpád út 31.

14.

Kékedért Közhasznú Alapítvány

Weszelovsky Márius

3899 Kéked fürdő utca 6.

3881 Abaújszántó, Bartók Béla út 47/330-053

3881 Abaújszántó, Szent István tér 4. 3881 Abaújszántó, Szent István tér 4.

3881 Abaújszántó, Szent István tér 4. 30/953-5577

3898 Abaújvár, Petőfi út 60.

243

15.

Pányokért Egyesület

Dr. Sivák József

3898 Pányok, Fő út 42.

16.

Aranygombos Többcélú Közhasznú Egyesület / ATKE /

Bereczky Béla

17.

Vizsolyi Általános Iskoláért Közalapítvány

Mezei Olivér

3888 Vizsoly, Szent János út 96.

18.

Együtt Zsujta Jövőjéért Közhasznú Egyesület

Erdődiné Kovács Erzsébet

3897 Zsujta, Fő út 29.

19.

Hidasnémeti Alapítvány

Urbánné Tóth Edit Vilma

3876 Hidasnémeti, Fő tér 8.

20.

„Fogadó” Észak – Abaúji Közösségfejlesztők Köre Egyesület

Sivák János

3895 Gönc, Petőfi u. 31

21.

Aba Turisztikai Egyesület

Sápi Tibor

3896 Telkibánya, Nagy út 2/a

22.

Boldogkőváraljáért Kulturális Közalapítvány

Boldogkőváralja Község Önkormányzata

3885 Boldogkőváralja, Petőfi Sándor út 28.

23.

HIFI Kórus

Oravecz Jánosné

24.

Szia Club

Sivák János

3895 Gönc, Petőfi u. 31

25.

Városi Sportegyesület

Ifj. Soltész Zoltán

3881 Abaújszántó, Fürdő út 8.

26.

Önkéntes Polgárőr Egyesület

Sándor Béla

3893 Fony, Fő út 3.

27.

Hidasnémeti Múltbéli Értékeinek Megőrzéséért Alapítvány

Rozsnyai Istvánné

3876 Hidasnémeti, Petőfi út 11.

28.

Abaúji Hagyományőrző Népi Együttes

Kupec Andrea

3876 Hidasnémeti, Főtér 8.

29.

Vasutas sport Club

Bóni Tamás

3876 Hidasnémeti, Petőfi út 11.

30.

Önkéntes Tűzoltó Egyesület

Kisfali János

3876 Hidasnémeti, Petőfi út 11.

70/ 93838-52

46/552-201

3896 Telkibánya, Rákóczi út 20.

3876 Hidasnémeti, Iskola út. 1.

244

ADATLAP A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK (feladat ellátási helyek) SZÁMÁRA

Tisztelt Kolléga! Mint az bizonyára Ön előtt is ismert, kistérségük sikeresen pályázott a gyerekszegénység csökkentését célzó TÁMOP 5.2.3 programra. Ennek részeként el kell készüljön egy 10 évre szóló gyerekesély stratégia és a hozzá kapcsolódó cselekvési terv és forrástérkép. A kistérségben dolgozó szakemberek segítségével összeállítunk egy helyzet- és szükséglet-leírást, az MTA által kidolgozott egységes módszertan szerint. Ez lehetővé teszi a pályázó kistérség és az ott megjelenő szükségletek minél teljesebb megismerését, így segítve a stratégia konkrét helyi tervezését, összeállítását. Többek között a jelen adatlap is ennek a munkának a része. Kérjük, a készülő stratégiához, cselekvési tervhez és forrástérképhez szükséges adatok kitöltésével segítse munkánkat! (Kérjük, ahol konkrét adat nem áll rendelkezésükre, becsült adatokkal szolgáljanak!)

Együttműködését előre is köszönjük! A TÁMOP-5.2.3.A-12/1 projekt nevében

Sivák János sk. A-H TKT Elnök, a Kistérségi Gyerekesély Bizottság Elnöke Hajdú Krisztina sk. MMSZSZ mentor (TÁMOP-5-2-1- kiemelt projekt részéről) Voloncs László sk. projektmenedzser Molitoriszné Menyhért Melinda sk. szakmai vezető

245

1.

A középfokú oktatási intézmény megnevezése és telephelye

2.

A középfokú oktatási intézmény fenntartójának megnevezése

3.

Kérjük, a megfelelő oszlopba tett x-szel jelölje be, hogy az Önök iskolájában milyen iskolatípus(ok)ban folyik a képzés! Kérjük, az egyes iskolatípusoknál azt is jelölje, hogy hány évfolyamos az adott képzés! Képzés típusa évfolyamszám

1.

gimnázium

.……. évfolyam

2.

szakközépiskola

…….. évfolyam

3.

szakiskola

…….. évfolyam

4.

speciális szakiskola

…….. évfolyam

4.

Kérjük, írja be az iskolában dolgozó pedagógusok számát!

a.

teljes állású pedagógusok száma

fő

b.

részmunkaidős pedagógusok száma

fő

c.

az összes pedagógus közül pedagógiai képesítéssel nem rendelkező középvagy felsőfokú végzettségűek száma az iskolában dolgozó összes (képesített és képesítéssel nem rendelkező) pedagógus közül cigány/roma

fő

d.

5. a.

fő

Kérjük, írja be az iskolában dolgozó, a nevelő, oktató munkát közvetlenül segítő munkatársak teljes állású részmunkaidős számát! iskolaorvos fő fő

b.

ifjúságvédelmi felelős

fő

fő

c.

gyógytornász

fő

fő

d.

fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus

fő

fő

e.

védőnő

fő

fő

f.

(gyógy)pedagógiai asszisztens

fő

fő

g.

szabadidő-szervező

fő

fő

h.

iskolapszichológus

fő

fő

i.

iskolai szociális munkás

fő

fő

j.

az iskolában dolgozó nevelő, oktató munkát segítő cigány/roma munkatársak

fő

fő

6.

Kérjük, írja be, hogy iskolájukban mennyi volt a tanulók összlétszáma a 2012/2013-es tanév elején! Ön szerint megközelítőleg hány százalékuk volt cigány/roma

Ebből cigány/roma fő 246

származású?

7.

%

Kérjük, írja be, hogy tanévet megkezdő tanulók közül hány fő maradt ki (morzsolódott le) az iskolából a 2012/2013es tanévben összesen! Ön szerint megközelítőleg hány százalékuk volt cigány/roma származású?

Ebből cigány/roma fő %

8.

Kérjük, írja be, hogy az iskolában (feladat ellátási helyen) az elmúlt öt tanévben hány olyan leány tanuló volt, aki terhesség ill. családalapítás miatt hagyta abba tanulmányait a képzés vége előtt! Ön szerint megközelítőleg hány százalékuk volt cigány/roma származású?

9.

Kérjük, írja be, hogy hány fő végzett tanulmányaival iskolájukban a 2012/2013-es tanév végén! Ön szerint megközelítőleg hány százalékuk volt cigány/roma származású?

Ebből cigány/roma fő %

Kérjük, írja be, hogy 2012/2013-es tanévben végzett tanulók közül hány fő tanult tovább felsőoktatási intézményben! (Amennyiben nem rendelkezik pontos 10. adatokkal, kérjük, becsülje meg a számukat!) Ön szerint megközelítőleg hány százalékuk volt cigány/roma származású?

Ebből cigány/roma

11

12. a.

Ebből cigány/roma: %

fő

fő

%

Kérjük, írja be az Önök középiskolájában jelenleg (a kitöltéskor) tanulók számát!

fő

Kérjük, írja be, hogy az iskolába jelenleg járó tanulók közül hányan tartoznak az alábbi csoportokba! a jelenlegi tanév során 10-nél több órát igazolatlanul mulasztó fő

b.

sajátos nevelési igényű (SNI)

fő

c.

ebből integrált nevelésben részesülő

fő

d.

hátrányos helyzetű (HH)

fő

e.

ebből halmozottan hátrányos helyzetű (HHH)

fő

f.

tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézséggel küzdő (BTM)

fő

g.

évismétlő

fő

h.

tanulmányi versenyen vett részt az előző tanévben

fő

i.

versenyszerűen sportol

fő

j.

étkezésben részesülő

fő

k.

ebből kedvezményes étkezésben részesülő

fő

l.

magántanuló

fő

m.

tanulószobás

fő

n.

ösztöndíj programban résztvevő

fő

o.

kollégiumban lakó

fő

p.

Ön szerint a gyerekek megközelítőleg hány százaléka cigány/roma?

% 247

13.

Kérjük, írja be, hogy az iskolába (feladat ellátási helyre) járó gyerekek közül hány bejáró tanuló van!

fő

Kérjük, sorolja fel az iskola (feladat ellátási hely) ellátási körzetébe tartozó 14. településeket! Ha nincs meghatározva ellátási körzet, akkor azt a tíz települést írja be, ahonnan a legtöbb bejáró gyereket fogadják! 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 15.

Kérjük, a megfelelő válasz aláhúzásával jelölje meg, hogy van-e az iskolának saját kollégiuma! Ha van, kérjük, írja be a férőhelyek számát is!

1 – van, ………….. férőhellyel

2 – nincs

16 Kérjük, a megfelelő válasz aláhúzásával jelölje meg, hogy van-e az iskolában . szélessávú internet-elérés! 1 – van

2 – nincs

Amennyiben az iskolának van szélessávú-internet kapcsolattal rendelkező gépe, 17. kérjük, jelölje meg, hogy a tanulóknak van-e lehetőségük az iskola ezen számítógépeit használni! 1.

igen (ez esetben kérjük, írja be, hogy hány ilyen számítógépet használhatnak)

2.

nem

a.

Kérjük, a megfelelő oszlopba tett x-szel jelölje, hogy a felsorolt helyiségek közül melyek találhatók meg az iskolában! ebédlő

b.

tornaterem vagy tornacsarnok

c.

számítógépterem

d.

sportudvar

e.

könyvtár

f.

nyelvi labor

g.

műhely/szakterem

h.

orvosi szoba

18.

van

nincs

248

19.

Kérjük, írja le, hogy az Ön által vezetett iskolában a gyerekek hány százalékára jellemzők az alábbi kockázati tényezők!

a.

dohányzás

%

b.

alkoholfogyasztás

%

c.

illegális szerek (drogok) fogyasztása

%

20.

Kérjük, a megfelelő válasz aláhúzásával jelölje meg, hogy az iskolában vannak-e preventív programok?

1 – vannak

2 – nincsenek

Amennyiben vannak preventív programok, kérjük, válaszoljon a következő kérdésre. Amennyiben nincsenek, ugorjon a 22. kérdésre! 21. Kérjük, sorolja fel az iskolában működő preventív programokat! Program megnevezése 1. 2. 3. 4.

22.

Kérjük, a megfelelő válasz aláhúzásával jelölje meg, hogy az iskolában van-e integrációs program! Ha igen, akkor hány éve működik?

1 – igen, ………… éve működik

2 – nem

Kérjük, sorolja fel, hogy a legutóbbi 5 évben milyen hazai és Európai Uniós pályázatokat nyújtottak be! A megfelelő oszlopba tett x-szel jelölje, hogy ezek 23. közül melyik volt sikeres! Kérjük, az elnyert pályázatok esetében tüntesse fel a támogatási összeget is! Pályázat kiírója Pályázat célja Nem Nyert Elnyert nyert támogatás (ezer ft-ban) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

249

8. 9. Kérjük, írja le, mit érez különösen hatékonynak, sikeresnek az Önök 24. intézménye/szolgáltatása működésében és mi az, ami Ön szerint fejlesztést igényelne! Sikerek, erősségek:

Fejlesztést igényelne, hiányzik:

Kérjük, írja meg, Ön szerint milyen fejlesztésekkel (intézményfejlesztés, szolgáltatások bővítése, létrehozása, programok bevezetése stb.) lehetne 25. hatékonyan javítani a kistérségben élő gyerekek és gyerekes családok esélyeit, helyzetét!

KÖSZÖNJÜK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉT ÉS MUNKÁJÁT

250

ADATLAP AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK (feladat ellátási helyek) SZÁMÁRA

Tisztelt Kolléga! Mint az bizonyára Ön előtt is ismert, kistérségük sikeresen pályázott a gyerekszegénység csökkentését célzó TÁMOP 5.2.3 programra. Ennek részeként el kell készüljön egy 10 évre szóló gyerekesély stratégia és a hozzá kapcsolódó cselekvési terv és forrástérkép. A kistérségben dolgozó szakemberek segítségével összeállítunk egy helyzet- és szükségletleírást, az MTA által kidolgozott egységes módszertan szerint. Ez lehetővé teszi a pályázó kistérség és az ott megjelenő szükségletek minél teljesebb megismerését, így segítve a stratégia konkrét helyi tervezését, összeállítását. Többek között a jelen adatlap is ennek a munkának a része. Kérjük, a készülő stratégiához, cselekvési tervhez és forrástérképhez szükséges adatok kitöltésével segítse munkánkat! (Kérjük, ahol konkrét adat nem áll rendelkezésükre, becsült adatokkal szolgáljanak!)

Együttműködését előre is köszönjük! A TÁMOP-5.2.3.A-12/1 projekt nevében

Sivák János sk. A-H TKT Elnök, a Kistérségi Gyerekesély Bizottság Elnöke Hajdú Krisztina sk. MMSZSZ mentor ( TÁMOP-5-2-1- kiemelt projekt részéről ) Voloncs László sk. projektmenedzser Molitoriszné Menyhért Melinda

sk. szakmai vezető

251

1.

Az általános iskola (feladat ellátási hely) megnevezése és telephelye

2.

Az általános iskola fenntartójának megnevezése

3.

a.

Kérjük, írja be az iskolában (feladat ellátási helyen) dolgozó pedagógusok számát! Kérjük, tüntesse fel azt is, hogy közülük hány roma származású! teljes állású pedagógusok száma fő

Ebből roma fő

b.

részmunkaidős pedagógusok száma

fő

fő

c.

pedagógiai képesítéssel nem rendelkező közép- vagy felsőfokú végzettségűek száma

fő

fő

a.

Kérjük, írja be az iskolában (feladat ellátási helyen) dolgozó, a nevelő, oktató munkát közvetlenül segítő munkatársak számát! iskolaorvos

b.

4.

teljes állású

részmunkaidős fő

fő

gyermekvédelmi felelős

fő

fő

c.

iskolapszichológus

fő

fő

d.

fejlesztő pedagógus

fő

fő

e.

gyógypedagógus

fő

fő

f.

gyógytornász

fő

fő

g.

védőnő

fő

fő

h.

(gyógy)pedagógiai asszisztens

fő

fő

i.

szabadidő-szervező

fő

fő

j.

iskolai szociális munkás

fő

fő

k.

logopédus

fő

fő

5.

Kérjük, írja be, hogy az iskolában (feladat ellátási helyen) …

a.

összesen hány osztályban folyik az oktatás

osztály

b.

hány összevont osztály van

osztály

c.

hány eltérő tanterv szerint működő osztály van

osztály

6.

Kérjük, a megfelelő cellába tett x-szel jelölje meg, hány évfolyamos az iskola (feladat ellátási hely)! (Kérjük, csak egy választ jelöljön meg!)

1.

1-4 évfolyam

2.

1-6 évfolyam

3.

1-8 évfolyam

4.

5-8 évfolyam

7.

Kérjük, írja be, hogy jelenleg (a kitöltéskor) összesen hány gyerek jár az iskolába (feladat ellátási helyre)!

fő 252

8. a.

Kérjük, írja be, hogy az iskolába (feladat ellátási helyre) járó gyerekek közül hányan tartoznak az alábbi csoportokba! a jelenlegi tanév során 10-nél több órát igazolatlanul mulasztó

fő

b.

sajátos nevelési igényű (SNI)

fő

c.

ebből integrált nevelésben részesülő

fő

d.

hátrányos helyzetű (HH)

fő

e.

ebből halmozottan hátrányos helyzetű (HHH)

fő

f.

tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézséggel küzdő (BTM)

fő

g.

évismétlő a felső évfolyamokon (5-8. osztály, ha van ilyen)

fő

h.

étkezésben részesülő

fő

tehetséggondozási programban résztvevő (sport, zene, nyelv, szaktantárgy)

fő

j..

ebből térítésmentes étkezésben részesülő

fő

k.

magántanuló

fő

napközit igénybe vevő

fő

iskolaotthonos

fő

n.

tanulószobás

fő

o.

Ön szerint a gyerekek megközelítőleg hány százaléka roma?

%

i.

l. m.

9. a. b.

10.

Kérjük, írja be, hogy az iskolába (feladat ellátási helyre) járó gyerekek közül a2012-2013-as tanévben hány fő vette igénybe az alábbi szolgáltatásokat! nyári napközi nyári étkeztetés Kérjük, írja be, hogy az iskolába (feladat ellátási helyre) járó gyerekek közül hány bejáró tanuló van!

fő fő

fő

Kérjük, sorolja fel az iskola (feladat ellátási hely) ellátási körzetébe tartozó 11. településeket! Ha nincs meghatározva ellátási körzet, akkor azokat a településeket írja be, ahonnan rendszeresen fogadnak bejáró gyerekeket! 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

253

Kérjük, írja be, hogy az iskolában (feladat ellátási helyen) a 2012/2013-as tanévben hány nyolcadik 12. osztályos tanuló fejezte be tanulmányait! Ön szerint megközelítőleg hány százalékuk volt roma származású?

fő

Kérjük, írja be, hogy 2012/2013-as tanévben végzett nyolcadik osztályosok közül hány fő tanult tovább 13. középiskolában! Ön szerint megközelítőleg hány százalékuk volt roma származású?

Ebből roma: %

fő

Kérjük, írja be, hogy a 2012/2013-as tanévben végzett nyolcadik osztályosok közül hány fő tanult 14. tovább szakiskolában! Ön szerint megközelítőleg hány százalékuk volt roma származású?

Ebből roma: %

fő

Kérjük, írja be, hogy az iskolában (feladat ellátási helyen) a 2012/2013-as tanévben hány olyan tanuló 15. fejezte be tanulmányait, aki nem végezte el a nyolcadik évfolyamot! Ön szerint megközelítőleg hány százalékuk volt roma származású?

Ebből roma: %

fő

Kérjük, írja be, hogy az iskolában (feladat ellátási helyen) az elmúlt öt tanévben hány olyan leány tanuló volt, aki terhesség ill. családalapítás miatt 16. hagyta abba tanulmányait a 8. évfolyam elvégzése előtt! Ön szerint megközelítőleg hány százalékuk volt roma származású?

Ebből roma: %

fő

Kérjük, a megfelelő oszlopba tett x-szel jelölje, hogy a 17. felsorolt helyiségek közül melyek találhatók meg az iskolában (feladat ellátási helyen)! a. ebédlő b.

tornaterem vagy tornacsarnok

c.

számítógépterem

d.

sportudvar

e.

könyvtár

f.

orvosi szoba

g.

fejlesztő szoba

18.

Ebből roma: %

van

nincs

Kérjük, a megfelelő válasz aláhúzásával jelölje meg, hogy van-e az iskolában (feladat ellátási helyen) szélessávú internet-elérés!

1 – igen 2 – nem Amennyiben az előző kérdésre igennel válaszolt, kérjük, jelölje meg, hogy a 19. tanulóknak van-e lehetőségük az iskola azon számítógépeit használni, melyek szélessávú-internet kapcsolattal rendelkeznek! 1.

igen (ez esetben kérjük, írja be, hogy hány ilyen számítógépet használhatnak)

2.

nem 254

Kérjük, becsülje meg, hogy az Ön által vezetett iskolában a 20. gyerekek hány százalékára jellemzők az alábbi kockázati tényezők! a. dohányzás

%

b.

alkoholfogyasztás

%

c.

illegális szerek (drogok) fogyasztása

%

21.

Kérjük, a megfelelő válasz aláhúzásával jelölje meg, hogy az iskolában (feladatellátási helyen) vannak-e preventív programok?

1 – igen 2 – nem Amennyiben vannak preventív programok, kérjük, válaszoljon a 22. kérdésre! Amennyiben nincsenek, ugorjon a 23. kérdésre!

22.

Kérjük, sorolja fel az iskolában (feladat ellátási helyen) működő preventív programokat! Program megnevezése

1. 2. 3. Kérjük, a megfelelő válasz aláhúzásával jelölje meg, hogy az iskolában (feladat23. ellátási helyen) van-e integrációs program! Ha igen, akkor hány éve működik? 1 – igen, …………. éve működik 2 – nem Kérjük, sorolja fel, hogy milyen tématerületen vannak tehetséggondozási programok az iskolában (feladat-ellátási helyen)! Ezek hány gyermeket 24. érintenek? Kérjük, becsülje meg, hogy az érintett gyerekek megközelítően hány százaléka roma származású! gyerekek Tématerület megnevezése ebből roma száma 1.

fő

%

2.

fő

%

3.

fő

%

4.

fő

%

255

Kérjük, a megfelelő oszlopba tett x-szel jelölje, hogy hogyan 25. jellemezhető az iskola (feladat ellátási hely) kapcsolata az alábbi intézményekkel! 1.

pedagógiai szakszolgálat

2.

családsegítő /gyermekjóléti szolgálat

3.

védőnő

4.

óvoda

5.

6.

tanoda (amennyiben az iskola körzetében nincs ilyen, ezt a sort ne töltse ki) helyi kisebbségi önkormányzat (amennyiben az iskola körzetében nincs ilyen, ezt a sort ne töltse ki)

7.

civil szervezetek

Az iskola (feladat ellátási hely) és az intézmény kapcsolata… rendszeres, eseti, elvben van nincs jól működő rendszertelen kapcsolat, kapcsolat de nem működik

Kérjük, sorolja fel, hogy a legutóbbi 5 évben milyen hazai és Európai Uniós pályázatokat nyújtottak be! A megfelelő oszlopba tett x-szel jelölje, hogy ezek 26. közül melyik volt sikeres! Kérjük, az elnyert pályázatok esetében tüntesse fel a támogatási összeget is! Pályázat kiírója Pályázat célja Nem Nyert Elnyert nyert támogatás (ezer ft-ban) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

256

Kérjük, írja le, mit érez különösen hatékonynak, sikeresnek az Önök 27. intézménye/szolgáltatása működésében és mi az, ami Ön szerint fejlesztést igényelne! Sikerek, erősségek:

Fejlesztést igényelne, hiányzik:

Kérjük, írja meg, Ön szerint milyen fejlesztésekkel (intézményfejlesztés, szolgáltatások bővítése, létrehozása, programok bevezetése stb.) lehetne 28. hatékonyan javítani a kistérségben élő gyerekek és gyerekes családok esélyeit, helyzetét!

KÖSZÖNJÜK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉT ÉS MUNKÁJÁT!

257

Iskola/tagi Fenntartó Település Intézm ény OM teljes azonosítój skola neve neve cím e (utca, neve a házszám)

Fenntartó típusa (önkormány zat, önkormányz atok fenntartó társulása, egyéb nevezze meg)

Az Az 5-8. Az iskolai Összevont Összesen Az 1-4. osztályos osztályos intézm ény évfolyam o osztályok hány szám a (1- osztályban gyerm eke gyerm eke be k szám a felvehető k szám a k szám a folyik az (1.-8; 1-6.; 2.o.; m axim ális 1-4; egyéb - ...nevezze oktatás (8, gyereklét 16... meg) nevezze szám (az mevezze meg) alapító meg) okirat szerint)

Az intézm énn yel tanulói jogviszony ban álló gyerm eke k szám a

Általános iskolás korú, de m ás településr e eljáró tanulók szám a m egközelí tőleg ( pl: 3 fő Alsófalva...)

258

Más Magántan településr ulók ől bejáró szám a tanulók szám a (pl: 13 Felsőalsófal va)

16 évesnél HH HHH idősebb, gyerm eke gyerm eke tanulói k szám a, k szám a, jogviszon aránya (pl: aránya ( nyal bíró 118, 65 %) száma a HH tanulók számnál aránya (%) csak kevesebb lehet!)

SNI Az SNI Tanulási, tanulók tanulók m agatartá szám a, közül si, aránya (pl: integráltan beilleszke 35, 12%) oktatottak dési szám a, nehézség aránya (pl: gel küzdő 25, 95 %) tanulók szám a, aránya

Értékelés alól IPR felm entett tám ogatás tanulók által szám a, érintett tantárgy és tanulók évfolyam (pl: 2 szám a, angol 3.o.) aránya (%) ( pl: 115, 75 %)

Az intézm énn yel tanulói jogviszony ban állók közül az évfolyam i sm étő tanulók aránya (%)

Az egy főre vetített hiányzási átlag (órában)

20-nál több igazolatlan m ulasztás sal rendelkez ő tanulók aránya (%) a 2010/2011es tanévben

Em elt szintű, nívócsopo rtos osztályban / csoportba n oktatott tanulók aránya (%) (pl: testnevelés 25%)

259

A A 2012/2013- 2012/2013es es tanévben tanévben a 8. a 8. osztályt osztályt eredm ény eredm ény esen esen befejező befejező tanulók tanulók aránya (%) közül tovább nem tanulók aránya (%)

A 2012/2013es tanévben a 8. osztályt eredm ény esen befejező tanulók közül szakiskolá ban továbbtan ulók aránya (%)

A 2012/2013es tanévben a 8. osztályt eredm ény esen befejező tanulók közül szakközé piskolába n továbbtan ulók aránya (%)

A 2012/2013es tanévben a 8. osztályt eredm ény esen befejező tanulók közül gim náziu m ban továbbtan ulók aránya (%)

A 2012-es 6. osztályos m atem atik a kom peten ciam érésb en elért képesség pont és aránya az országos m érési átlaghoz képest (pl: 1124 pont, 75 %)

A 2012-es 6. osztályos szövegért és kom peten ciam érésb en elért képesség pont és aránya az országos m érési átlaghoz képest (pl: 1335 pont, 90 %)

2012-es 6. osztályos m atem atik a kom peten ciam érésb en a 3. képesség szint alatt teljesített tanulók aránya (pl: 95 %)

2012-es 6. osztályos szövegért és kom peten ciam érésb en a 3. képesség szint alatt teljesített tanulók aránya (pl: 100 %)

2012-es 8. osztályos m atem atik a kom peten ciam érésb en a 4. képesség szint alatt teljesített tanulók aránya (pl: 95 %)

2012-es 8. osztályos szövegért és kom peten ciam érésb en a 4. képesség szint alatt teljesített tanulók aránya (pl: 100%)

Napközis Szakköri 2012/13 tevékenys tanévben csoportok és a m űködő égben részt vevő szakkörök napközit igénybe (kérjük tanulók sorolja fel) vevők szám a, szám a, aránya (pl: aránya ( pl: 28, 15 %) 3 csoport 112 fő, 45 %)

260

Napközit igénybe vevő 1-4. osztályos tanulók szám a, aránya

Napközit igénybe vevő 5-8. osztályos tanulók szám a, aránya

Egyéb, Iskolaotth Tanuló nem az szobát onos iskola oktatásba igénybe költségvet vevők n ési résztvevő szám a, k szám a, osztályfok keretéből m űködő, a és aránya ( aránya (pl: rendszere nevezze 12, 5.o. 10, s, tanórán meg az osztályfokot 6.o. 18 %) kívüli tevékenys is. pl: 1.o. égek és a 23, 2.o. 22, résztvevő 35 % ) k aránya Az Az iskolában iskolában ebédelő ebédelő gyerm eke gyerm eke k szám a, k közül ingyenese aránya n étkezők szám a, aránya (pl: 18, 25 %)

Az iskolában napi három szo ri étkezésbe n részesülő gyerm eke k szám a, aránya

Az iskolában napi három szo ri étkezésbe n részesülő k közül, az ingyenese n étkező gyerm eke k szám a, aránya

Nyári étkezteté sben részesült iskolai tanulók aránya (2013. nyara)

Az iskolában/ tagiskoláb an/telephe lyen teljes m unkaidő ben foglalkozt atott főállású pedagógu sok szám a,ará nya (pl: 12, 95%)

Az iskolában/ tagiskoláb an/telephe lyen részm unk aidőben foglalkozt atott pedagógu sok szám a, arány

A részm unk aidőben foglalkozt atott pedagógu sok által ellátott m unkakör /feladat (angol; fizika..._ nevezze meg)

Nem az előírt képesítés sel feladatot ellátó pedagógu sok szám a, és az így ellátott feladat (1 fő fizika tanítás 78.o ... nevezze meg)

261

Egy A A Pedagógia A pedagógu pedagógu képzéssel i m unkát pedagógia sra jutó sok rendelkez segítő i m unkát tanulóléts továbbkép ők szám a szakem be segítő zám zései rek alkalm azot t foglalkozt atás m ódja

Logopédia Nyelvi i labor foglalkozt ató, fejlesztő szoba

Szám ítást Tornaszob Tornatere Étkező echnikai a m szaktanter em

Szükségta A pályázat A pályázat nterem kódja, tém ája neve

262

Gyógyped Fejlesztő Nevelési Logopédia Továbbtan Gyógy egyéb Korai agógiai felkészíté tanácsadá i ellátás ulási, testnevelé m egjegyz fejlesztés, tanácsadá s s pályaválas s és gondozás s ztási tanácsadá s

263

ADATLAP AZ ÓVODÁK SZÁMÁRA

Tisztelt Kolléga! Mint az bizonyára Ön előtt is ismert, kistérségük sikeresen pályázott a gyerekszegénység csökkentését célzó TÁMOP 5.2.3 programra. Ennek részeként el kell készüljön egy 10 évre szóló gyerekesély stratégia és a hozzá kapcsolódó cselekvési terv és forrástérkép. A kistérségben dolgozó szakemberek segítségével összeállítunk egy helyzet- és szükségletleírást, az MTA által kidolgozott egységes módszertan szerint. Ez lehetővé teszi a pályázó kistérség és az ott megjelenő szükségletek minél teljesebb megismerését, így segítve a stratégia konkrét helyi tervezését, összeállítását. Többek között a jelen adatlap is ennek a munkának a része. Kérjük, a készülő stratégiához, cselekvési tervhez és forrástérképhez szükséges adatok kitöltésével segítse munkánkat! (Kérjük, ahol konkrét adat nem áll rendelkezésükre, becsült adatokkal szolgáljanak!)

Együttműködését előre is köszönjük! A TÁMOP-5.2.3.A-12/1 projekt nevében

Sivák János sk. A-H TKT Elnök, a Kistérségi Gyerekesély Bizottság Elnöke Hajdú Krisztina

sk. MMSZSZ mentor ( TÁMOP-5-2-1- kiemelt projekt részéről )

Voloncs László sk. projektmenedzser Molitoriszné Menyhért Melinda

sk. szakmai vezető

264

1.

Az óvoda megnevezése és telephelye

2.

Az óvoda fenntartójának megnevezése

3.

Kérjük, írja be az óvoda nyitvatartási idejét!

………… órától

……………. óráig

4. Kérjük, írja be az engedélyezett férőhelyek számát! 5. a.

fő

Kérjük, írja be az óvodában jelenleg (a kitöltéskor) dolgozó óvópedagógusok számát! teljes állású óvópedagógusok száma

közülük szakképzett fő fő

b.

részmunkaidős óvópedagógusok száma

fő

fő

c.

Az összes óvópedagógus közül hány fő cigány/roma származású? Az összes óvópedagógus közül hány fő lakik a feladatellátó településen?

fő

fő

fő

fő

teljes állású

részmunk aidős fő fő

d.

a.

Kérjük, írja be az óvodában jelenleg dolgozó, a nevelő, oktató munkát közvetlenül segítő munkatársak számát! gyermekorvos

b.

gyermekvédelmi felelős

fő

fő

c.

gyógytornász

fő

fő

d.

fejlesztő pedagógus

fő

fő

e.

védőnő

fő

fő

f.

logopédus

fő

fő

g.

dajka

fő

fő

6.

h.

egyéb munkatárs, éspedig:

fő

fő

i.

Az összes fenti munkatárs közül hány fő lakik a feladatellátó településen?

fő

fő

7. Kérjük, írja be az óvodába jelenleg (a kitöltéskor) járó gyerekek számát életkori 265

bontásban (a már betöltött életkoruk alapján)! a.

2 éves gyerekek

fő

b.

3 éves gyerekek

fő

c.

4 éves gyerekek

fő

d.

5 éves gyerekek

fő

e.

6 éves gyerekek

fő

f.

7 éves gyerekek

fő

g.

7 évesnél idősebb gyerekek

fő

h.

ÖSSZESEN

fő

Ön szerint a gyerekek megközelítőleg hány százaléka cigány/roma?

%

i.

Kérjük, írja be, hogy a 2013-2014-es óvodai évben felvett gyermekek közül hányan jártak előtte bölcsődébe! Kérjük, írja be, hogy a 2013-2014-es óvodai évben felvett 9. gyermekek közül hányan jártak előtte Biztos Kezdet Gyerekházba! 8.

fő fő

Kérjük, írja be, hogy az előző, 2012/2013-es óvodai évben felvett gyermekek közül hányan ismételnek most „évet”, 10. azaz lettek még egy évre kis-, középső, vagy nagycsoportosok!

fő

Kérjük, írja be, hogy az előző óvodai év folyamán hány gyereket kellett elutasítaniuk helyhiány miatt!

fő

11.

12. a.

Kérjük, írja be az óvodában jelenleg (a kitöltéskor) működő csoportok számát! ezek közül a vegyes korosztályú csoportok száma

csoport csoport

Kérjük, a megfelelő válasz aláhúzásával jelölje meg, hogy van-e eltérő 13. nevelési tantervű csoport az óvodában! Ha van, akkor azt is írja be, hogy összesen hány fő jár ilyen csoportba! 1 – van, összesen …..…….. fővel

2 – nincs

Kérjük, írja be, hogy a 6. életévüket betöltött gyerekek közül hány főt küldtek nevelési tanácsadóhoz / pedagógiai 14. szakszolgálathoz iskolaérettségi vizsgálatra a 2012/2013 es óvodai évben! 15. a.

fő

Kérjük, írja be, hogy az óvodába jelenleg (a kitöltéskor) járó gyerekek közül hányan tartoznak az alábbi csoportokba! rendszertelenül óvodába járó

fő

b.

sajátos nevelési igényű (SNI)

fő

c.

ebből integrált nevelésben részesülő

fő

d.

hátrányos helyzetű (HH)

fő

e.

ebből halmozottan hátrányos helyzetű (HHH)

fő

f.

korai fejlesztést igénylő

fő

g.

megkésett beszédfejlődésű

fő

h.

kórosan alultáplált

fő 266

i.

térítésmentes étkezésben részesülő

fő

j.

óvodáztatási támogatásban részesülő

fő

16.

17. a.

Kérjük, írja be, hogy az óvodába járó gyerekek közül hány bejáró van!

fő

Kérjük, írja be, hogy a bejáró gyerekek közül hányan tartoznak az alábbi csoportokba! sajátos nevelési igényű (SNI)

fő

b.

ebből integrált nevelésben részesülő

fő

c.

hátrányos helyzetű (HH)

fő

d.

ebből halmozottan hátrányos helyzetű (HHH)

fő

Kérjük, sorolja fel az óvoda ellátási körzetébe tartozó településeket! Ha 18. nincs meghatározva ellátási körzet, akkor azokat a településeket írja be, ahonnan rendszeresen fogadnak bejáró gyerekeket! 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

a.

Kérjük, a megfelelő oszlopba tett x-szel jelölje, hogy a felsoroltak közül melyek találhatók meg az óvodában! fejlesztő szoba

b.

tornaszoba/tornaterem

c.

szélessávú internet-elérés

19.

20.

van

nincs

Kérjük, a megfelelő válasz aláhúzásával jelölje meg, hogy az óvodában van-e integrációs program! Ha igen, akkor hány éve működik?

1 – igen, …………. éve működik

2 – nem

Kérjük, írja be, hogy tudomása szerint hány óvodáskorú, 21 de óvodába nem beíratott gyerek él a településen! Ön szerint hány százalékuk cigány/roma származású?

Ebből cigány/ro ma? fő %

Kérjük, sorolja fel, hogy a legutóbbi 5 évben milyen hazai és Európai Uniós pályázatokat nyújtottak be! A megfelelő oszlopba tett x-szel jelölje, hogy ezek 22. közül melyik volt sikeres! Kérjük, az elnyert pályázatok esetében tüntesse fel a támogatási összeget is! 267

Pályázat kiírója

Pályázat célja

Nem Nyert Elnyert nyert támogatás (ezer ft-ban)

1. 2. 3. 4. 5.

Kérjük, írja le, mit érez különösen hatékonynak, sikeresnek az Önök 23. intézménye/szolgáltatása működésében és mi az, ami Ön szerint fejlesztést igényelne! Sikerek, erősségek:

Fejlesztést igényelne, hiányzik:

Kérjük, írja meg, Ön szerint milyen fejlesztésekkel (intézményfejlesztés, szolgáltatások bővítése, létrehozása, programok bevezetése stb.) lehetne 24. hatékonyan javítani a kistérségben élő gyerekek és gyerekes családok esélyeit, helyzetét!

268

KÖSZÖNJÜK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉT ÉS MUNKÁJÁT!

269

ADATLAP A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT SZÁMÁRA Kérjük, hogy kizárólag az érintett kistérségre vonatkozó adatokat tüntesse fel az adatlapban!

Tisztelt Kolléga! Mint az bizonyára Ön előtt is ismert, kistérségük sikeresen pályázott a gyerekszegénység csökkentését célzó TÁMOP 5.2.3 programra. Ennek részeként el kell készüljön egy 10 évre szóló gyerekesély stratégia és a hozzá kapcsolódó cselekvési terv és forrástérkép. A kistérségben dolgozó szakemberek segítségével összeállítunk egy helyzet- és szükségletleírást, az MTA által kidolgozott egységes módszertan szerint. Ez lehetővé teszi a pályázó kistérség és az ott megjelenő szükségletek minél teljesebb megismerését, így segítve a stratégia konkrét helyi tervezését, összeállítását. Többek között a jelen adatlap is ennek a munkának a része. Kérjük, a készülő stratégiához, cselekvési tervhez és forrástérképhez szükséges adatok kitöltésével segítse munkánkat! (Kérjük, ahol konkrét adat nem áll rendelkezésükre, becsült adatokkal szolgáljanak!)

Együttműködését előre is köszönjük! A TÁMOP-5.2.3.A-12/1 projekt nevében

Sivák János sk. A-H TKT Elnök, a Kistérségi Gyerekesély Bizottság Elnöke Hajdú Krisztina

sk. MMSZSZ mentor ( TÁMOP-5-2-1- kiemelt projekt részéről )

Voloncs László sk. projektmenedzser Molitoriszné Menyhért Melinda

sk. szakmai vezető

270

1.

A pedagógiai szakszolgálat megnevezése

2.

A pedagógiai szakszolgálat fenntartójának megnevezése

3.

A pedagógiai szakszolgálat székhelye

4.

A pedagógiai szakszolgálat telephelyei

1. 2. 3. 4. 5. 6.

a.

Kérjük, írja be a pedagógiai szakszolgálatnál dolgozó munkatársak számát! pszichológus

b.

pedagógus/fejlesztő pedagógus

fő

fő

fő

c.

gyógypedagógus

fő

fő

fő

d.

gyógypedagógusok közül logopédus

fő

fő

fő

e.

gyógypedagógusok közül korai fejlesztő

fő

fő

fő

f.

pályaválasztási tanácsadó

fő

fő

fő

fő

fő

fő

5.

g.

teljes állású

egyéb, éspedig:

részállás szerződé ú ses fő fő fő

Kérjük, töltse ki az alábbi táblázatot a kistérség településeire vonatkozóan! Jelölje meg, hogy adott település számára mely szolgáltatásokat biztosítják, ill. azt, hogy ha biztosítják, heti hány órában, és hogy hány gyermek részesül az adott szolgáltatásban! gyógytestnevel és gye gye heti heti reke rek óraórak ek szá szá szászám m ma ma nem igen

logopédia

nem igen

a település neve

gye heti reke órak szá szám ma

nevelési tanácsadás gye heti reke órak szá szám ma

nem igen

6.

nem igen

korai fejlesztés

1. 2. 3. 4. 5. 7.

Kérjük, a megfelelő cellába tett x-szel jelölje meg, hogy van-e utazó 271

gyógypedagógusi szolgáltatásuk! 1.

igen

2.

nem

Kérjük, írja be a táblázatba, hogy a jelen tanévben / óvodai évben az érintett kistérségben az Önök óvodás iskolás 8. szakszolgálata hány óvodás, ill. iskolás gyermeket lát el a gyerekek gyerekek felsorolt szolgáltatásokkal! a. logopédia fő fő b.

gyógytestnevelés

fő

fő

c.

nevelési tanácsadás

fő

fő

d.

pályaválasztási tanácsadás

fő

fő

fő

fő

fő

fő

e.

egyéb, éspedig:

f.

9.

ÖSSZESEN Kérjük, írja be, hogy a jelen tanévben eddig összesen hány gyerek vett részt korai fejlesztést célzó foglalkozásokon!

fő

Kérjük, írja le, mit érez különösen hatékonynak, sikeresnek az Önök 10. intézménye/szolgáltatása működésében és mi az, ami Ön szerint fejlesztést igényelne! Sikerek, erősségek:

Fejlesztést igényelne, hiányzik:

272

Kérjük, írja meg, Ön szerint milyen fejlesztésekkel (intézményfejlesztés, szolgáltatások bővítése, létrehozása, programok bevezetése stb.) lehetne 11 hatékonyan javítani a kistérségben élő gyerekek és gyerekes családok esélyeit, helyzetét!

KÖSZÖNJÜK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉT ÉS MUNKÁJÁT!

273

ADATLAP A CSALÁDSEGÍTŐ / GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁS SZÁMÁRA Tisztelt Kolléga! Mint az bizonyára Ön előtt is ismert, kistérségük sikeresen pályázott a gyerekszegénység csökkentését célzó TÁMOP 5.2.3 programra. Ennek részeként el kell készüljön egy 10 évre szóló gyerekesély stratégia és a hozzá kapcsolódó cselekvési terv és forrástérkép. A kistérségben dolgozó szakemberek segítségével összeállítunk egy helyzet- és szükségletleírást, az MTA által kidolgozott egységes módszertan szerint. Ez lehetővé teszi a pályázó kistérség és az ott megjelenő szükségletek minél teljesebb megismerését, így segítve a stratégia konkrét helyi tervezését, összeállítását. Többek között a jelen adatlap is ennek a munkának a része. Kérjük, a készülő stratégiához, cselekvési tervhez és forrástérképhez szükséges adatok kitöltésével segítse munkánkat! (Kérjük, ahol konkrét adat nem áll rendelkezésükre, becsült adatokkal szolgáljanak!) Együttműködését előre is köszönjük! A TÁMOP-5.2.3.A-12/1 projekt nevében

Sivák János sk. A-H TKT Elnök, a Kistérségi Gyerekesély Bizottság Elnöke Hajdú Krisztina sk. MMSZSZ mentor ( TÁMOP-5-2-1- kiemelt projekt részéről ) Voloncs László sk. projektmenedzser Molitoriszné Menyhért Melinda

sk. szakmai vezető

274

1.

A családsegítő és / vagy gyerekjóléti szolgáltatás megnevezése és telephelye

2.

A családsegítő és / vagy gyerekjóléti szolgáltatás fenntartójának megnevezése

3.

Kérjük, a megfelelő cellába tett x-szel jelölje meg, az Önök szolgálata mely szolgáltatásokat nyújtja! (Kérjük, csak egy választ jelöljön meg!)

1.

családsegítés

2.

gyermekjóléti szolgáltatás

3.

családsegítést és gyerekjóléti szolgáltatást egyaránt

4.

Kérjük, írja be az Önök ellátási körzetébe tartozó településeket, valamint azt, hogy az adott településen hány szakemberrel, heti hány órában biztosítják a családsegítő és/vagy gyerekjóléti szolgáltatást! Település neve szolgáltatás Szolgálta Szolgáltatá típusa tás heti st nyújtó (kérjük, az óraszáma szakember alábbi cellákba ek száma írja be a kódot): 1családsegítés 2gyermekjóléti szolgáltatás 3-mindkettő

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7 8. 9. 10

5.

Kérjük, a megfelelő válasz aláhúzásával jelölje, hogy az Önök intézménye ezeken felül biztosít-e más szociális alapellátást a kistérségben! Ha igen, milyen ellátás(oka)t biztosít még? 1. igen, éspedig:……………………………………………………………………………………………………………………… 2. nem 275

6.

Kérjük, írja a be családsegítő szolgáltatásnál dolgozó munkatársak számát!

összes részállású és munkatá teljes egyéb rs közül állású jogviszonyban szakképz foglalkoztatott ett fő fő fő

a.

intézményvezető / vezető családgondozó

b.

családgondozó

fő

fő

fő

c.

szociális segítő

fő

fő

fő

d.

tanácsadó

fő

fő

fő

e.

adósságkezelési tanácsadó

fő

fő

fő

fő

fő

fő

f.

egyéb, éspedig:

g.

ÖSSZESEN

fő

fő

fő

h.

munkatársak közül cigány/roma származású

fő

fő

fő

összes részállású és munkatá teljes egyéb rs közül állású jogviszonyban szakképz foglalkoztatott ett fő fő fő

7.

Kérjük, írja be a gyermekjóléti szolgálatnál dolgozó munkatársak számát!

a.

vezető

b.

családgondozó

fő

fő

fő

c.

módszertani szaktanácsadó

fő

fő

fő

d.

pszichológiai tanácsadó

fő

fő

fő

e.

jogász

fő

fő

fő

f.

gyógypedagógus

fő

fő

fő

g.

fejlesztő pedagógus

fő

fő

fő

h.

családgondozó asszisztens

fő

fő

fő

fő

fő

fő

i.

egyéb, éspedig:

j.

ÖSSZESEN

fő

fő

fő

k.

munkatársak közül cigány/roma származású

fő

fő

fő

8.

Kérjük, írja be, hogy az Önöknél dolgozó munkatársak közül hány fő dolgozik a családsegítő és a gyerekjóléti szolgáltatásnál egyaránt!

9.

Kérjük, a megfelelő cellába tett x-szel jelölje meg, hogy működtetnek-e helyettes szülői szolgálatot!

1.

igen

2.

nem

fő

276

Kérjük, írja be, hogy a 2013 évben hány esetben fordultak a családsegítő 10. szolgáltatáshoz az alábbi problémákkal (egy konkrét eset értelemszerűen több helyen is szerepelhet)! a. életviteli esetben b.

családi-kapcsolati

esetben

c.

családon belüli bántalmazás

esetben

d.

lelki-mentális

esetben

e.

gyermeknevelési

esetben

f.

anyagi

esetben

g.

foglalkoztatással kapcsolatos

esetben

h.

egészségkárosodással kapcsolatos

esetben

i.

ügyintézéshez segítségkérés

esetben

j.

információkérés

esetben

k.

egyéb

esetben

11

Kérjük, írja be, hogy a 2013 évben összesen hány fő vette igénybe a családsegítő szolgáltatásait!

fő

Kérjük, írja be, hogy a 2013. évben hány esetben fordultak a gyermekjóléti 12. szolgálathoz az alábbi problémákkal (egy konkrét eset értelemszerűen több helyen is szerepelhet)! a. esetben anyagi b.

gyermeknevelési

esetben

c.

beilleszkedési

esetben

d.

magatartászavar

esetben

e.

családi konfliktus

esetben

f.

életviteli

esetben

g.

szülői elhanyagolás

esetben

h.

családon belüli bántalmazás

esetben

i.

fogyatékosság, retardáció

esetben

j.

szenvedélybetegség

esetben

13 Kérjük, írja be, hogy a 2013. évben összesen hány fő vette igénybe a . gyermekjóléti szolgálat szolgáltatásait!

fő

277

14.

Kérjük, írja be, hogy 2013. december 31-én hány 18 év alatti gyerekek gyermek tartozott az alábbi csoportokba az Önök ellátási körzetében! száma

a.

veszélyeztetett helyzetű gyerekek

fő

b.

védelembe vett gyerekek

fő

c.

rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyerekek

fő

d.

ideiglenes hatállyal elhelyezett gyerekek

fő

e.

átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyerekek

fő

f.

hátrányos helyzetű gyerekek (HH)

fő

g.

ebből halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek (HHH)

fő

h.

óvodáztatási támogatásban részesülő gyerekek

fő

i.

szegregátumban* élő gyerekek

fő

j.

állami gondoskodás keretében, szakellátásban nevelkedő gyerekek

fő

k.

olyan gyerek, akinek szülei közül valamelyik büntetés-végrehajtási intézetben van

fő

* Szegregátumon olyan – jellemzően térben elkülönült vagy lehatárolható – településrészt értünk, amelyben az alacsony státuszú lakosság koncentráltan – legalább 50%-ban – van jelen. Alacsony státuszú lakosságon az aktív korú, alacsony, legfeljebb 8 általános iskolai végzettségű, rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező lakosokat értjük. Kérjük, hogy becsülje meg, ha nem áll rendelkezésére pontos adat! 15 Kérjük, írja be, hogy a gyermekjóléti szolgálatnál a 2013 évben gondozott . gyerekek közül mennyi a(z) a. alapellátás keretében gondozott gyerekek száma

fő

b.

védelembe vett gyerekek száma

fő

c.

utógondozás keretében gondozott gyerekek száma

fő

d.

a 2013 évben a gyermekjóléti szolgáltatásnál gondozott gyerekek száma ÖSSZESEN

fő

16.

Kérjük, írja be, hogy az Ön ismeretei szerint az Önök ellátási körzetében élő háztartások kb. hány százalékának van …

a.

közüzemi díj tartozása

%

b.

lakbérhátraléka

%

c.

hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből fennálló hátraléka

%

d.

uzsora-hitele

%

17.

Kérjük, sorolja fel, melyek azok a települések, melyeken koncentráltan jelennek meg a problémák, és ezért több figyelmet igényelnek! Település megnevezése Koncentrált problémák

1. 2. 3. 4.

278

18.

Kérjük, sorolja fel, hogy a legutóbbi 5 évben milyen hazai és Európai Uniós pályázatokat nyújtottak be! A megfelelő oszlopba tett x-szel jelölje, hogy ezek közül melyik volt sikeres! Kérjük, az elnyert pályázatok esetében tüntesse fel a támogatási összeget is! Pályázat kiírója Pályázat célja Nem Nyert Elnyert nyert támogatás (ezer ftban)

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Kérjük, írja le, mit érez különösen hatékonynak, sikeresnek az Önök 19. intézménye/szolgáltatása működésében és mi az, ami Ön szerint fejlesztést igényelne! Sikerek, erősségek:

Fejlesztést igényelne, hiányzik, probléma:

279

Kérjük, írja meg, Ön szerint milyen fejlesztésekkel (intézményfejlesztés, szolgáltatások bővítése, létrehozása, programok bevezetése stb.) lehetne 20. hatékonyan javítani a kistérségben élő gyerekek és gyerekes családok esélyeit, helyzetét!

KÖSZÖNJÜK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉT ÉS MUNKÁJÁT!

280

ADATLAP A JEGYZŐK SZÁMÁRA Kérjük, amennyiben több település jegyzője, településenként külön adatlapot töltsön ki! Tisztelt Kolléga! Mint az bizonyára Ön előtt is ismert, kistérségük sikeresen pályázott a gyerekszegénység csökkentését célzó TÁMOP 5.2.3 programra. Ennek részeként el kell készüljön egy 10 évre szóló gyerekesély stratégia és a hozzá kapcsolódó cselekvési terv és forrástérkép. A kistérségben dolgozó szakemberek segítségével összeállítunk egy helyzet- és szükséglet-leírást, az MTA által kidolgozott egységes módszertan szerint. Ez lehetővé teszi a pályázó kistérség és az ott megjelenő szükségletek minél teljesebb megismerését, így segítve a stratégia konkrét helyi tervezését, összeállítását. Többek között a jelen adatlap is ennek a munkának a része. Kérjük, a készülő stratégiához, cselekvési tervhez és forrástérképhez szükséges adatok kitöltésével segítse munkánkat! (Kérjük, ahol konkrét adat nem áll rendelkezésükre, becsült adatokkal szolgáljanak!) Együttműködését előre is köszönjük! A TÁMOP-5.2.3.A-12/1 projekt nevében

Sivák János sk. A-H TKT Elnök, a Kistérségi Gyerekesély Bizottság Elnöke Hajdú Krisztina sk. MMSZSZ mentor ( TÁMOP-5-2-1- kiemelt projekt részéről ) László sk. projektmenedzser Molitoriszné Menyhért Melinda sk. szakmai vezető

281

1.

Az Ön által jegyzőként ellátott település megnevezése

2.

A településen élő háztartások száma 2013. január 1-jén. Kérjük, amennyiben nem rendelkezik pontos adattal, becsülje meg a számot!

3.

Kérjük, írja be, hogy a településen élő háztartások közül hány tartozik az alábbi csoportokba (2013. január 1-jei állapot szerint)! Kérjük, amennyiben nem rendelkezik pontos adattal, becsülje meg a számot!

háztartás

a. b.

18 évesnél fiatalabb gyermeket/gyermekeket nevelő háztartás 18 évesnél fiatalabb gyereket nevelő, foglalkoztatott nélküli háztartás

háztartás háztartás

c.

három és több, 18 éven aluli gyereket nevelő háztartás

háztartás

d.

18 évnél fiatalabb gyereket nevelő, egyszülős háztartás

háztartás

4.

A település lakónépességének száma 2013. január 1-jén

fő

5.

Kérjük, becsülje meg a településen élő cigány/roma népesség számát!

fő

6.

Kérjük, becsülje meg a településen élő cigány/roma háztartások számát!

7.

Kérjük, becsülje meg a településen élő 18 év alatti cigány/roma gyermekek számát! Kérjük, a megfelelő válasz aláhúzásával jelölje meg, hogy működik-e a településen cigány/roma kisebbségi önkormányzat!

8.

háztartás fő

1 – igen 2 – nem 9.

Kérjük, írja be a településen élő 18 év alattiak számát (2013. január 1-jei állapot szerint)!

10.

Kérjük, írja be a településen élő 18 év alattiak életkori megoszlását (2013. január 1-jei állapot szerint)!

fő

a.

0-2 éves

fő

b.

3-5 éves

fő

c.

6-13 éves

fő

d.

14-17 éves

fő

e.

ÖSSZESEN

fő

11.

Kérjük, írja be, hogy 2013. december 31-én hány 18 év alatti gyermek tartozott az alábbi csoportokba a településen!

a.

veszélyeztetett helyzetű gyerekek

fő

b.

védelembe vett gyerekek

fő

c.

rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyerekek

fő

d.

hátrányos helyzetű gyerekek (HH)

fő

e.

ebből halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek (HHH)

fő 282

f.

óvodáztatási támogatásban részesülő gyerekek

fő

g.

szegregátumban* élő gyerekek

fő

h.

állami gondoskodás keretében, szakellátásban nevelkedő gyerekek

fő

i.

olyan gyermek, akinek a szülei közül valamelyik büntetés-végrehajtási intézetben van (a kitöltés napján)

fő

* Szegregátumon olyan – jellemzően térben elkülönült vagy lehatárolható – településrészt értünk, amelyben az alacsony státuszú lakosság koncentráltan – legalább 50%-ban – van jelen. Alacsony státuszú lakosságon az aktív korú, alacsony, legfeljebb 8 általános iskolai végzettségű, rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező lakosokat értjük.

Kérjük, írja be, hogy a településen lakó 18 év fölötti népesség köréből hány fő tartozik az alábbi 12. csoportokba (2013. január 1-jei állapot szerint)! Kérjük, amennyiben nem rendelkezik pontos adattal, becsülje meg a számot! a.

öregségi nyugdíjas

fő

b. c.

munkanélküli ebből 2 évnél régebben munkanélküli

fő fő

d.

foglalkoztatott

fő

e.

gyermekgondozási ellátásban részesülő

fő

f.

nappali tagozaton tanuló

fő

g.

egyéb okból gazdaságilag nem aktív

fő

13. a.

Kérjük, írja be, hogy a településen működő vállalkozások hogyan oszlanak meg az alábbi kategóriák mentén (2013. december 31-i állapot szerint)! foglalkoztatott nélküli db

b.

1-9 főt foglalkoztató

db

c.

10-49 főt foglalkoztató

db

d.

50-249 főt foglalkoztató

db

e.

legalább 250 főt foglalkoztató

db

f.

ismeretlen létszámot foglalkoztató

db

g.

ÖSSZESEN

db

14. a.

Kérjük, írja be, hogy a vállalkozások hogyan oszlanak meg a nemzetgazdasági ágak között (2013. december 31-i állapot szerint)! mezőgazdaság

%

b.

ipar

%

c.

szolgáltatások

%

ÖSSZESEN

100,0%

15. Kérjük, írja be, hogy a településen 2013-ben hány főt vontak be a közfoglalkoztatásba! 16.

fő

Kérjük, írja be, hogy a közfoglalkoztatásba bevont személyeket 2013-ben átlagosan hány hónapig foglalkoztatták!

hónap

283

17.

Kérjük, a megfelelő aláhúzásával jelölje meg, hogy a 2013-ben a közfoglalkoztatásba bevont személyek száma hogyan változott a 2012. évihez képest! A változás mértékét is tüntesse fel! 1 2 3

– nőtt, …………………… százalékkal – nem változott – csökkent, …………………. százalékkal

18. Kérjük, írja be, hogy hány fő vett részt az alábbi közfoglalkoztatási formákban a 2013. évben! a.

rövidebb idejű (1-4 hónap, napi maximum 4 órás) közfoglalkoztatás

fő

b.

hosszabb idejű (2-12 hónap, napi 6-8 órás) közfoglalkoztatás

fő

19. Kérjük, írja be, hogy a településen élők közül hányan részesültek az alábbi támogatásokban! rendszeres szociális segélyben részesülők (2013. január 1-jei állapot szerint)

a.

fő

c.

ebből azok száma, akik a gyerekek napközbeni ellátásának megoldatlansága miatt maradtak az RSZS kategóriában adósságkezelési szolgáltatásban részesülők (a 2013. évben)

háztartás

d.

lakásfenntartási támogatásban részesülők (a 2013. évben)

háztartás

e.

átmeneti segélyben részesülők (a 2013. évben)

fő

jövedelempótló juttatásban részesülők (2013 január 1-jei állapot szerint) jövedelempótló juttatásban nem részesülők (2013 3. január 1-jei állapot szerint), akik nem teljesítették az előző évi foglalkoztatási keretfeltételeket

fő

b.

f.

g.

fő

fő

20. Kérjük, írja be a településen található lakások (lakóingatlanok) számát!

21.

lakás

Kérjük, írja be, hogy a településen található lakásoknak megközelítőleg mekkora részében biztosítottak az alábbi szolgáltatások!

a.

vezetékes víz

%

b.

csatorna

%

c.

áram

%

d.

vezetékes gáz

%

a.

életveszélyes

%

b.

nem életveszélyes, de egészségre káros

%

c.

komfort nélküli

%

22. Kérjük, írja be, hogy a településen található lakások mekkora hányada…

23. Kérjük, írja be, hogy a településen található-e önkormányzati bérlakás! 1. igen 

 db bérlakás

2. nem 284

Kérjük, a megfelelő oszlopba tett x-szel jelölje, hogy az alábbi szolgáltatások, intézmények közül melyik működik a településen! Ha helyben nincs ilyen szolgáltatás, intézmény, akkor azt is írja be, 24. hogy milyen távolságra van a legközelebbi település, ahol ilyen működik. Kérjük továbbá, hogy a megjegyzés rovatban jelölje, ha valamelyik állítás igaz a település esetében! megjegyzés

Szolgáltatás, intézmény neve van

nincs ilyen Ha nincs: hány a van ilyen szolgáltatás, szolgáltatás nincs km-re van a szolgáltatás, de a legközelebbi? de bővíteni tervekben az elmúlt 3 szeretnék

a.

házi segítségnyújtás

Km

b.

jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

Km

c.

étkeztetés

Km

d.

tanya- vagy falugondnoki szolgálat

Km

e.

adósságkezelési szolgáltatás

Km

f.

bölcsőde

Km

g.

családi napközi

Km

h.

óvoda

Km

i.

nyári napközi

Km

j.

nyári étkeztetés

Km

k.

általános iskola alsó tagozat

Km

l.

általános iskola felső tagozat

Km

m.

szakközépiskola

Km

n.

középiskola

Km

o.

napközi

Km

p.

ifjúsági klub

Km

q.

gyerekház

Km

r.

tanoda jellegű szolgáltatás

Km

s.

közösségi ház

Km

t.

játszótér

Km

u.

sportpálya

Km

v.

szélessávú internet

Km

z.

nyilvános internet hozzáférés

Km

Amennyiben voltak a fenti szolgáltatások, intézmények között olyanok, amelyek az 25. elmúlt 3 év során szűntek meg, kérjük, írja le egyenként, hogy mi volt a megszűnés oka!

szerepel a létesítése

év során szűnt meg

megszűnés oka

Szolgáltatás, intézmény neve a. b. c. 285

d. Kérjük, a megfelelő oszlopba tett x-szel jelölje, hogy az alábbi szolgáltatások közül melyik működik a településen! Amennyiben valamelyik szolgáltatás működik a településen, igen (heti 26. kérjük, írja be, hogy heti hány órában érhető el! Ha helyben óraszám) nincs ilyen szolgáltatás, akkor azt is írja be, hogy milyen távolságra van a legközelebbi település, ahol ilyen működik!

nem

hány kilométerre van a legközelebbi olyan település, ahol működik?

a.

családsegítő szolgáltatás

óra

km

b.

gyermekjóléti szolgáltatás

óra

km

c.

védőnői szolgálat

óra

km

d.

házi gyermekorvos

óra

km

e.

háziorvos

óra

km

27. Kérjük, írja be, hogy milyen gyakorisággal közlekedik helyközi járat… a. a település és a kistérségi központ között (pl. naponta kétszer) naponta ………… b.

a település és a legközelebbi város között (ha az nem a kistérségi központ) naponta …………

28. Kérjük, a megfelelő oszlopba tett x-szel jelölje, hogy van-e a településen… a. b. c. d.

van

nincs

gyerekek szállításához igénybevett iskolabusz vagy falubusz postahivatal gyógyszertár élelmiszerbolt

29.

Kérjük, a megfelelő válasz aláhúzásával jelölje meg, hogy található-e a településen szegregátum! (a szegregátum meghatározását ld. a 11. kérdésnél) 1 – igen 2

30.

– nem

Kérjük, a megfelelő válasz aláhúzásával jelölje meg, hogy volt-e telepfelszámolási program a településen az elmúlt 5 évben! 1 – igen 2

– nem

Amennyiben található szegregátum a településen, kérjük, adjon választ a 31. és 32. kérdésre! Amennyiben nincs a településen szegregátum, ugorjon a 33. kérdésre! 31. Hány szegregátum található a településen?

db

286

Kérjük, töltse ki az alábbi táblázatot a településen található szegregátum(ok)ra vonatkozóan (2013. január 1-jei állapot szerint)!

1.

fő

fő

2.

fő

fő

3.

fő

fő

4.

fő

fő

5.

fő

fő

6.

fő

fő

7.

fő

fő

8.

fő

fő

9.

fő

fő

Kérjük, a megfelelő oszlopba tett x-szel jelölje, hogy működik-e a településen az alábbi tevékenységi körbe tartozó civil vagy 33. egyházi szervezet! Ha igen, és több is, akkor kérjük, jelölje meg azt is, hogy hány! Csak a ténylegesen működő szervezeteket tüntesse fel!

nem

nem

igen

tömegközlekedés 1 km-en belül

áram

igen

nem

igen

nem

igen

nem

személyek száma

A szegregátum (településrész, utca) megnevezése háztartások száma

32.

18 év alattiak száma

szegregátumban élő

igen

vezetékes vezetékes csatorna ivóvíz gáz

igen civil egyházi nem szervezet szervezet

a.

oktatás

db

db

b.

kultúra

db

db

c.

egészségügy

db

db

d.

szociális ellátás

db

db

e.

szabadidős tevékenység

db

db

f.

sport

db

db

g.

környezetvédelem

db

db

h.

településfejlesztés

db

db

Ha a fenti szervezetek között van olyan, amelynek tevékenysége kapcsolódik a gyermekek, illetve a 34. gyermekes családok jólétének javításához, akkor kérjük, nevezze meg őket, és ismertesse a tevékenységüket, a megvalósult fontosabb programokat és együttműködéseket!

287

Ha a fenti szervezetek között van olyan, amely roma integrációs tevékenységet folytat, bármely 35. szakterületen, akkor kérjük, nevezze meg őket és ismertesse a tevékenységüket, a megvalósult fontosabb programokat és együttműködéseket!

Kérjük, sorolja fel, hogy a legutóbbi 5 évben milyen hazai és Európai Uniós pályázatokat nyújtottak 36. be! A megfelelő oszlopba tett x-szel jelölje, hogy ezek közül melyik volt sikeres! Kérjük, az elnyert pályázatok esetében tüntesse fel a támogatási összeget is! Pályázat kiírója Pályázat célja Nem Nyert Elnyert forrás nyert (ezer ft-ban) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Kérjük, sorolja fel, hogy Ön szerint milyen fejlesztésekkel (intézményfejlesztés, szolgáltatások bővítése, létrehozása, programok bevezetése stb.) lehetne hatékonyan javítani a kistérségben élő 37. gyerekek és gyerekes családok esélyeit, helyzetét! Kérjük, hogy javaslatait, ötleteit fontossági sorrendben tüntesse fel, a felsorolást a legfontosabbal kezdve!

288

1. (legfontosabb):

2.

3.

4.

5.

KÖSZÖNJÜK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉT ÉS MUNKÁJÁT!

289

ADATLAP A MUNKAÜGYI KIRENDELTSÉG SZÁMÁRA Tisztelt Kolléga! Mint az bizonyára Ön előtt is ismert, kistérségük sikeresen pályázott a gyerekszegénység csökkentését célzó TÁMOP 5.2.3 programra. Ennek részeként el kell készüljön egy 10 évre szóló gyerekesély stratégia és a hozzá kapcsolódó cselekvési terv és forrástérkép. A kistérségben dolgozó szakemberek segítségével összeállítunk egy helyzet- és szükséglet-leírást, az MTA által kidolgozott egységes módszertan szerint. Ez lehetővé teszi a pályázó kistérség és az ott megjelenő szükségletek minél teljesebb megismerését, így segítve a stratégia konkrét helyi tervezését, összeállítását. Többek között a jelen adatlap is ennek a munkának a része. Kérjük, a készülő stratégiához, cselekvési tervhez és forrástérképhez szükséges adatok kitöltésével segítse munkánkat! (Kérjük, ahol konkrét adat nem áll rendelkezésükre, becsült adatokkal szolgáljanak!)

Együttműködését előre is köszönjük! A TÁMOP-5.2.3.A-12/1 projekt nevében

Sivák János sk. A-H TKT Elnök, a Kistérségi Gyerekesély Bizottság Elnöke Hajdú Krisztina sk. MMSZSZ mentor ( TÁMOP-5-2-1- kiemelt projekt részéről ) Voloncs László sk. projektmenedzser Molitoriszné Menyhért Melinda sk. szakmai vezető

290

1.

A munkaügyi kirendeltség megnevezése

2.

A munkaügyi kirendeltség székhelye

3.

a. b. c. 4.

5.

Kérjük írja be a munkaügyi kirendeltségben dolgozó kollégák számát! Kérjük, írja be ill. becsülje meg azt is, hogy a kirendeltségüknél dolgozó munkatársak hány százaléka cigány/roma származású! kormánytisztviselő ……………………………Fő vásárolt szolgáltatásban dolgozó munkatársak ……………………………Fő a munkatársak közül cigány/ roma származású …………………………… % Kérjük, írja be a kirendeltség ügyfélfogadási idejét! Ügyfélfogadási idő:

………………………óra/hét

Kérjük, írja be a kirendeltségük által ellátott településekről a következő adatokat!

a.

Ellátott kistérség megnevezése

b.

Ellátott települések száma

db

c.

Ezek közül a legmesszebb lévő hány kilométerre van a kirendeltségtől?

km

6

Kérjük, sorolja fel a kirendeltségük által ellátott területen működő öt legnagyobb foglalkoztatót!

Település neve

1. 2. 3. 4. 5.

7.

a. b. c. d. e. f. g. h. i. j. k. l.

Kérjük, a megfelelő oszlopba tett x-szel jelölje meg, hogy Önök az alább felsorolt szolgáltatások közül melyeket biztosítják! Kérjük továbbá, hogy amennyiben valamely szolgáltatást nem igen nem biztosítja az Önök kirendeltsége, nevezze meg azt a legközelebbi települést, ahol az adott szolgáltatás elérhető! munkaközvetítés munkaerőigény bejelentése és nyilvántartása munkatanácsadás álláskeresési tanácsadás rehabilitációs tanácsadás pszichológiai tanácsadás pályatanácsadás helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás képzési tanácsadás álláskereső klub munkavállalási tanácsadó munkaerő-piaci és foglalkozási információnyújtás

ha válasza nem, mely településen érhető el legközelebb

291

m.

8.

a. b. 9.

egyéb, éspedig: Kérjük, a megfelelő oszlopba tett x-szel jelölje meg, hogy az Önök kirendeltségét igénybe vevők számára – saját foglalkoztatásban vagy kiszerződött formában – rendelkezésre igen állnak-e az alábbi munkatársak! Ha válasza igen, kérjük, írja be, hány fő áll rendelkezésre az adott munkakörben a kirendeltségnél! munkaerőpiaci mentor roma foglalkoztatás-szervező

nem

adott munkakört betöltők száma

fő fő

Kérjük, a megfelelő cellába tett x-szel jelölje meg, hogy zajlanak-e a kistérségben a munkaügyi központ közreműködésével munkaerőpiaci programok!

1.

igen

2.

nem

10.

Ha az előző kérdésre igennel válaszolt, kérjük, írja be azon szervezetek nevét, amelyek a munkaerőpiaci programokat megvalósítják! Program neve Szervezet neve

a. b. c. d. e. 11.

Kérjük, írja be, hogy az érintett kistérségben hány ember volt egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatva a 2013. évben!

fő

12.

Kérjük, írja be, hogy az érintett kistérségben mekkora volt a gazdaságilag nem aktívak aránya a 18-64 éves korcsoportban, 2013.december 31-én!

%

13. a.

Kérjük, írja be, hogy az érintett kistérségben a foglalkoztatottak csoportja hogyan oszlott meg a nemzetgazdasági ágak között (2013. december 31-i állapot szerint)! mezőgazdaság %

b.

ipar

%

c.

szolgáltatások

%

d.

ÖSSZESEN

100,0%

14. a.

Kérjük, írja be, hogy a regisztrált álláskeresők csoportja hogyan oszlott meg az alábbi kategóriák mentén (2013 december 31-i állapot szerint)! álláskeresési járadékban részesülő

%

b.

bérpótló juttatásban részesülő

%

c.

rendszeres szociális segélyben részesülő

%

d.

ellátásban nem részesülő

%

e.

ÖSSZESEN

100,0% 292

15. a.

Kérjük, írja be, hogy az érintett kistérségben a 2013. évben hány fő esetében történt foglalkoztatás az alábbi programok igénybevételével! START

fő

b.

START PLUSZ

fő

c.

START EXTRA

fő

16. a.

Kérjük, írja be, hogy a kirendeltség által ellátott területen hány fő vett részt az alábbi közfoglalkoztatási formákban a 2013. évben! rövid időtartamú közfoglalkoztatás

b.

17.

hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

fő fő

Kérjük, sorolja fel, hogy az érintett kistérségben az elmúlt 5 évben melyek voltak a hiányszakmák?

1. 2. 3. 4. 5. 6.

18.

Kérjük, írja be, hogy a 2013. évben milyen típusú képzést szerveztek ill. azon hány fő vett részt! Képzés típusa Célcsoportja Részvevők száma

1. 2. 3. 4. 5.

19.

Kérjük, írja le, mit érez különösen hatékonynak, sikeresnek az Önök intézménye/szolgáltatása működésében és mi az, ami Ön szerint fejlesztést igényelne!

Sikerek, erősségek:

293

Fejlesztést igényelne, hiányzik, problémák:

Kérjük, írja meg, Ön szerint milyen fejlesztésekkel (intézményfejlesztés, szolgáltatások bővítése, 20. létrehozása, programok bevezetése stb.) lehetne hatékonyan javítani a kistérségben élő gyerekek és gyerekes családok esélyeit, helyzetét!

294

KÖSZÖNJÜK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉT ÉS MUNKÁJÁT!

295

ADATLAP A VÉDŐNŐK SZÁMÁRA

Tisztelt Kolléga! Mint az bizonyára Ön előtt is ismert, kistérségük sikeresen pályázott a gyerekszegénység csökkentését célzó TÁMOP 5.2.3 programra. Ennek részeként el kell készüljön egy 10 évre szóló gyerekesély stratégia és a hozzá kapcsolódó cselekvési terv és forrástérkép. A kistérségben dolgozó szakemberek segítségével összeállítunk egy helyzet- és szükséglet-leírást, az MTA által kidolgozott egységes módszertan szerint. Ez lehetővé teszi a pályázó kistérség és az ott megjelenő szükségletek minél teljesebb megismerését, így segítve a stratégia konkrét helyi tervezését, összeállítását. Többek között a jelen adatlap is ennek a munkának a része. Kérjük, a készülő stratégiához, cselekvési tervhez és forrástérképhez szükséges adatok kitöltésével segítse munkánkat! (Kérjük, ahol konkrét adat nem áll rendelkezésükre, becsült adatokkal szolgáljanak!) Az elkészült adatlapot Word formátumban kérjük megküldeni az alábbi e-mail címre: [email protected], vagy [email protected]

Együttműködését előre is köszönjük! A TÁMOP-5.2.3.A-12/1 projekt nevében

Sivák János sk. A-H TKT Elnök, a Kistérségi Gyerekesély Bizottság Elnöke Hajdú Krisztina sk. MMSZSZ mentor ( TÁMOP-5-2-1- kiemelt projekt részéről ) László sk. projektmenedzser Molitoriszné Menyhért Melinda sk. szakmai vezető

296

1.

Az Ön neve Kérjük, töltse ki az alábbi táblázatot az Ön által 2011-ben ellátott településekre vonatkozóan! Jelölje meg X-el, hogy adott település „saját”, helyettesítésben vagy tartós helyettesítésben ellátott volt-e, hogy ezek közül mely településeket látja el jelenleg is, illetve hogy jelenleg milyen orvosi ellátás található az adott településen!

2. a település neve

„saját”

igen

nem

helyettesítésben ellátott

tartós (6 hónapnál működik-e a működik-e a működik-e a hosszabb településen településen településen idejű) házi háziorvosi gyermekorvosi helyetgyermekorvos vegyes praxis szakellátás tesítésben ellátott

igen

igen

nem

nem

igen

Nem

igen

nem

igen

Nem

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

3.

A fentiek közül jelenleg mely településeket látja el sajátként vagy tartós helyettesítésben? Kérjük, írja be ezen települések sorszámait!

a.

Kérjük, írja be, hogy a 2013. évben Ön hány gyermeket látott el (életkori bontásban, a betöltött életkor alapján)! Kérjük, becsülje meg azt is, hogy az Ön által ellátott gyerekek megközelítőleg hány százaléka cigány/roma származású az egyes korcsoportokban! Gyerekek száma Ebből cigány/roma 0-11 hónapos gyerekek fő

%

b.

12-35 hónapos gyerekek

fő

%

c.

3 – 6 éves gyerekek

fő

%

d.

7-18 éves, oktatási intézménybe nem járó gyerekek

fő

%

e.

ÖSSZESEN

fő

%

4.

5.

Kérjük, írja be, hogy az Ön által a 2013. évben ellátott gyerekek közül az Ön szakvéleménye alapján hány fő volt veszélyeztetettnek tekinthető!

fő

297

6.

Kérjük, írja be, hogy az Ön által ellátott körzet(ek)ben a 2013. évben hány várandós anyát gondozott!

fő

7.

Kérjük, írja be, hogy az Ön által ellátott körzet(ek)ben a 2013. évben hány gyermek született élve!

fő

8. a. b.

9. a. b. c. d.

Kérjük, írja be, hogy az Ön által ellátott körzet(ek)ben a 2013. évben hány gyermek született … 2500 grammal vagy ennél kisebb súllyal ezen belül hány gyermek született 1000 grammal vagy ennél is kisebb súllyal

fő fő

Kérjük, írja be, hogy mekkora volt a 2013. évben az Ön körzetében az alábbi típusú halálozások száma! Kérjük, becsülje meg azt is, hogy együttesen a perinatális és csecsemőhalálozásos esetek megközelítőleg hány százalékában volt az anya cigány/roma származású! a késői magzati és a 0-6 napos korban történt csecsemőhalálozások (perinatális halálozások) száma az egy éves kor alatti (nem perinatális) csecsemőhalálozások száma ÖSSZESEN az anyák közül cigány/roma származású

Kérjük, írja be az Ön által ellátott körzet(ek)ben a 2013. évben gyermeket szülő, védőnői gondozásban részesülő nők életkorát (a 10. betöltött életkor alapján)! Kérjük, becsülje meg azt is, hogy az adott életkorban szülő nők hány százaléka cigány/roma származású! a. 10-14 éves b. 15 éves c. 16 éves d. 17 éves e. 18 év alattiak ÖSSZESEN f. 18 éves és idősebb g. a 2011. évben gyermeket szülő nők száma ÖSSZESEN h. a 2011-es év folyamán szült és védőnői gondozásban nem részesült anyák száma

11.

gyerekek száma

fő fő fő %

szülő nők Ebből száma cigány/roma

fő fő fő fő fő fő fő fő

% % % % % % % %

Kérjük, írja be, hogy az Ön által ellátott körzet(ek)ben a 2013. évben hány gyermek töltötte be a 3. életévét!

fő

298

Kérjük, írja be, hogy a 2013-ben 3. életévüket betöltő gyermek közül hány főre 12. jellemzők az alábbiak! (Természetesen egy-egy gyerek esetében több problémát is megjelölhet a szűrővizsgálat eredményei alapján) a. hány gyermeket szűrtek a 3. életév betöltésekor? b. közülük hány fő a normál mozgásfejlődéstől eltérő fejlődést mutatók száma? c. közülük hány fő a beszédfejlődés zavarait mutatók száma? d. közülük hány fő a szociális fejlődés zavarait mutatók száma? e. közülük hány fő a túlsúlyt vagy elhízást mutatók száma?

13. a.

gyerekek száma fő fő fő fő fő

Kérjük, írja be, hogy az Ön által ellátott, különböző korú gyermekek közül hány gyerekek főre jellemző az alultápláltság! száma 0-11 hónapos gyerekek fő

b.

12-35 hónapos gyerekek

fő

c.

3-6 éves gyerekek

fő

d.

7-18 éves, iskolába nem járó gyerekek

fő

e.

ÖSSZESEN

fő

14.

Kérjük, írja le, hogy az Ön által ellátott körzet(ek)ben melyik az a három betegség, amely a leggyakrabban fordul elő a 14 év alatti gyerekek körében!

a. b. c.

15.

Kérjük, írja le, hogy van-e az Ön által ellátott körzet(ek)ben olyan környezeti probléma, ami összefüggésbe hozható a gyermekek megbetegedésével?

a. b. 16.

17. a.

Kérjük, írj be, hogy az Ön által ellátott körzet(ek)ben a 2013. évben hány 14 év alatti gyermek szenvedett balesetet!

fő

Kérjük, írja be, hogy a 2013. évben balesetet szenvedett 14 év alatti gyerekek közül hány fő sérült meg… közlekedési balesetben fő

b.

háztartási balesetben

fő

c.

iskolai balesetben

Fő

d.

egyéb balesetben

Fő

e.

ÖSSZESEN

Fő

18.

Kérjük, becsülje meg, hogy az Ön által ellátott körzet(ek)ben hány 14 év alatti gyereket érintenek az alábbi kockázati tényezők!

a.

dohányzás

% 299

b.

alkoholfogyasztás

%

c.

illegális szerek (drogok) fogyasztása

%

19. a. b.

Kérjük, írja be, hogy a 2013. évben az Ön körzetében hány családban észlelték a következő eseteket! gyermekelhanyagolások család gyermekbántalmazások család

Kérjük, a megfelelő oszlopba tett x-szel jelölje, hogy hogyan 20. jellemezhető az Ön (mint védőnő) hivatalos kapcsolata az alábbi intézményekkel! 1.

óvoda

2.

általános iskola

3.

családsegítő /gyermekjóléti szolgálat

4.

pedagógiai szakszolgálat

5.

helyi kisebbségi önkormányzat (ha nincs ilyen az Ön körzetében, ezt a sort hagyja üresen)

6.

civil szervezetek

A kapcsolat… rendszeres, jól eseti, elvben van működő rendszertelen kapcsolat, de nem működik

nincs kapcsolat

21. Kérjük, a megfelelő aláhúzásával jelölje, hogy Ön ellát-e iskola-védőnői feladatot! 1 – igen

2 – nem

Amennyiben Ön nem lát el iskola-védőnői feladatot, kérjük, ugorjon a 24. kérdésre! 22.

1. 2. 3.

Kérjük, írja be, mely közoktatási intézményben, milyen heti óraszámban, mekkora gyermeklétszámmal látja el az iskola-védőnői feladatokat! Intézmény neve heti óraszám Gyerekek szám óra/hét fő óra/hét fő óra/hét fő

300

23. Kérjük, írja be, hogy a 2013. év során elvégzett iskola-védőnői szűrővizsgálatok során hány esetben tártak fel valamilyen problémát a következő területeken? Kérjük, becsülje meg azt is, hogy a gyerekek megközelítőleg hány százaléka volt cigány/roma származású! Szűrővizsgálat gyerekek száma Ebből cigány/roma származású a. alultápláltság fő % c. pszichés, motoros, mentális problémák fő % d. szociális fejlődés és magatartásproblémák fő % e. érzékszervek működésének problémái fő % f. mozgásszervi problémák fő % g. a tanulók személyi higiénéjének problémái fő % h. egyéb problémák fő % 24. Kérjük, írja le, hogy az elmúlt 5 évben milyen pályázatban, programokban vett Ön részt, amely bármilyen módon kapcsolódik az Ön szakterületéhez? Kérjük, írja le a pályázat/program nevét, megvalósító nevét és célját! Pályázat /program neve Megvalósító Pályázat/program célja 1. 2. 3. 4. 5.

25.

Kérjük, írja le, mit érez különösen hatékonynak, sikeresnek az Önök intézménye/szolgáltatása működésében és mi az, ami Ön szerint fejlesztést igényelne!

Sikerek, erősségek:

Fejlesztést igényelne, hiányzik

301

Kérjük, írja meg, Ön szerint milyen fejlesztésekkel (intézményfejlesztés, szolgáltatások bővítése, 26. létrehozása, programok bevezetése stb.) lehetne hatékonyan javítani a kistérségben élő gyerekek és gyerekes családok esélyeit, helyzetét!

KÖSZÖNJÜK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉT ÉS MUNKÁJÁT!

302

ADATLAP A VÉDŐNŐK SZÁMÁRA

Tisztelt Kolléga! Mint az bizonyára Ön előtt is ismert, kistérségük sikeresen pályázott a gyerekszegénység csökkentését célzó TÁMOP 5.2.3 programra. Ennek részeként el kell készüljön egy 10 évre szóló gyerekesély stratégia és a hozzá kapcsolódó cselekvési terv és forrástérkép. A kistérségben dolgozó szakemberek segítségével összeállítunk egy helyzet- és szükséglet-leírást, az MTA által kidolgozott egységes módszertan szerint. Ez lehetővé teszi a pályázó kistérség és az ott megjelenő szükségletek minél teljesebb megismerését, így segítve a stratégia konkrét helyi tervezését, összeállítását. Többek között a jelen adatlap is ennek a munkának a része. Kérjük, a készülő stratégiához, cselekvési tervhez és forrástérképhez szükséges adatok kitöltésével segítse munkánkat! (Kérjük, ahol konkrét adat nem áll rendelkezésükre, becsült adatokkal szolgáljanak!) Az elkészült adatlapot Word formátumban kérjük megküldeni az alábbi e-mail címre: [email protected], vagy [email protected]

Együttműködését előre is köszönjük! A TÁMOP-5.2.3.A-12/1 projekt nevében

Sivák János sk. A-H TKT Elnök, a Kistérségi Gyerekesély Bizottság Elnöke Hajdú Krisztina sk. MMSZSZ mentor ( TÁMOP-5-2-1- kiemelt projekt részéről ) László sk. projektmenedzser Molitoriszné Menyhért Melinda sk. szakmai vezető

303

1.

Az Ön neve Kérjük, töltse ki az alábbi táblázatot az Ön által 2011-ben ellátott településekre vonatkozóan! Jelölje meg X-el, hogy adott település „saját”, helyettesítésben vagy tartós helyettesítésben ellátott volt-e, hogy ezek közül mely településeket látja el jelenleg is, illetve hogy jelenleg milyen orvosi ellátás található az adott településen!

2. a település neve

„saját”

igen

nem

helyettesítésben ellátott

tartós (6 hónapnál működik-e a működik-e a működik-e a hosszabb településen településen településen idejű) házi háziorvosi gyermekorvosi helyetgyermekorvos vegyes praxis szakellátás tesítésben ellátott

igen

igen

nem

nem

igen

Nem

igen

nem

igen

Nem

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

3.

A fentiek közül jelenleg mely településeket látja el sajátként vagy tartós helyettesítésben? Kérjük, írja be ezen települések sorszámait!

a.

Kérjük, írja be, hogy a 2013. évben Ön hány gyermeket látott el (életkori bontásban, a betöltött életkor alapján)! Kérjük, becsülje meg azt is, hogy az Ön által ellátott gyerekek megközelítőleg hány százaléka cigány/roma származású az egyes korcsoportokban! Gyerekek száma Ebből cigány/roma 0-11 hónapos gyerekek fő

%

b.

12-35 hónapos gyerekek

fő

%

c.

3 – 6 éves gyerekek

fő

%

d.

7-18 éves, oktatási intézménybe nem járó gyerekek

fő

%

e.

ÖSSZESEN

fő

%

4.

5.

Kérjük, írja be, hogy az Ön által a 2013. évben ellátott gyerekek közül az Ön szakvéleménye alapján hány fő volt veszélyeztetettnek tekinthető!

fő

304

6.

Kérjük, írja be, hogy az Ön által ellátott körzet(ek)ben a 2013. évben hány várandós anyát gondozott!

fő

7.

Kérjük, írja be, hogy az Ön által ellátott körzet(ek)ben a 2013. évben hány gyermek született élve!

fő

8. a. b.

9. a. b. c. d.

Kérjük, írja be, hogy az Ön által ellátott körzet(ek)ben a 2013. évben hány gyermek született … 2500 grammal vagy ennél kisebb súllyal ezen belül hány gyermek született 1000 grammal vagy ennél is kisebb súllyal

gyerekek száma fő fő

Kérjük, írja be, hogy mekkora volt a 2013. évben az Ön körzetében az alábbi típusú halálozások száma! Kérjük, becsülje meg azt is, hogy együttesen a perinatális és csecsemőhalálozásos esetek megközelítőleg hány százalékában volt az anya cigány/roma származású! a késői magzati és a 0-6 napos korban történt csecsemőhalálozások (perinatális halálozások) száma az egy éves kor alatti (nem perinatális) csecsemőhalálozások száma ÖSSZESEN az anyák közül cigány/roma származású

Kérjük, írja be az Ön által ellátott körzet(ek)ben a 2013. évben gyermeket szülő, védőnői gondozásban részesülő nők életkorát (a 10. betöltött életkor alapján)! Kérjük, becsülje meg azt is, hogy az adott életkorban szülő nők hány százaléka cigány/roma származású! a. 10-14 éves

fő fő fő %

szülő nők Ebből száma cigány/roma

fő

%

b.

15 éves

fő

%

c.

16 éves

fő

%

d.

17 éves

fő

%

e.

18 év alattiak ÖSSZESEN

fő

%

f.

18 éves és idősebb

fő

%

g.

a 2011. évben gyermeket szülő nők száma ÖSSZESEN

fő

%

h.

a 2011-es év folyamán szült és védőnői gondozásban nem részesült anyák száma

fő

%

11.

Kérjük, írja be, hogy az Ön által ellátott körzet(ek)ben a 2013. évben hány gyermek töltötte be a 3. életévét!

Kérjük, írja be, hogy a 2013-ben 3. életévüket betöltő gyermek közül hány főre 12. jellemzők az alábbiak! (Természetesen egy-egy gyerek esetében több problémát is megjelölhet a szűrővizsgálat eredményei alapján) a. hány gyermeket szűrtek a 3. életév betöltésekor?

fő gyerekek száma fő

b.

közülük hány fő a normál mozgásfejlődéstől eltérő fejlődést mutatók száma?

fő

c.

közülük hány fő a beszédfejlődés zavarait mutatók száma?

fő 305

d.

közülük hány fő a szociális fejlődés zavarait mutatók száma?

fő

e.

közülük hány fő a túlsúlyt vagy elhízást mutatók száma?

fő

13. a.

Kérjük, írja be, hogy az Ön által ellátott, különböző korú gyermekek közül hány gyerekek főre jellemző az alultápláltság! száma 0-11 hónapos gyerekek fő

b.

12-35 hónapos gyerekek

fő

c.

3-6 éves gyerekek

fő

d.

7-18 éves, iskolába nem járó gyerekek

fő

e.

ÖSSZESEN

fő

14.

Kérjük, írja le, hogy az Ön által ellátott körzet(ek)ben melyik az a három betegség, amely a leggyakrabban fordul elő a 14 év alatti gyerekek körében!

a. b. c.

15.

Kérjük, írja le, hogy van-e az Ön által ellátott körzet(ek)ben olyan környezeti probléma, ami összefüggésbe hozható a gyermekek megbetegedésével?

a. b.

16.

17. a.

Kérjük, írj be, hogy az Ön által ellátott körzet(ek)ben a 2013. évben hány 14 év alatti gyermek szenvedett balesetet!

fő

Kérjük, írja be, hogy a 2013. évben balesetet szenvedett 14 év alatti gyerekek közül hány fő sérült meg… közlekedési balesetben fő

b.

háztartási balesetben

fő

c.

iskolai balesetben

Fő

d.

egyéb balesetben

Fő

e.

ÖSSZESEN

Fő

18.

Kérjük, becsülje meg, hogy az Ön által ellátott körzet(ek)ben hány 14 év alatti gyereket érintenek az alábbi kockázati tényezők!

a.

dohányzás

%

b.

alkoholfogyasztás

%

c.

illegális szerek (drogok) fogyasztása

%

306

19. a. b.

Kérjük, írja be, hogy a 2013. évben az Ön körzetében hány családban észlelték a következő eseteket! gyermekelhanyagolások család gyermekbántalmazások család

Kérjük, a megfelelő oszlopba tett x-szel jelölje, hogy hogyan 20. jellemezhető az Ön (mint védőnő) hivatalos kapcsolata az alábbi intézményekkel! 1.

óvoda

2.

általános iskola

3.

családsegítő /gyermekjóléti szolgálat

4.

pedagógiai szakszolgálat

5.

helyi kisebbségi önkormányzat (ha nincs ilyen az Ön körzetében, ezt a sort hagyja üresen)

6.

civil szervezetek

A kapcsolat… rendszeres, jól eseti, elvben van működő rendszertelen kapcsolat, de nem működik

nincs kapcsolat

21. Kérjük, a megfelelő aláhúzásával jelölje, hogy Ön ellát-e iskola-védőnői feladatot! 1 – igen

2 – nem

Amennyiben Ön nem lát el iskola-védőnői feladatot, kérjük, ugorjon a 24. kérdésre! 22.

1. 2. 3.

Kérjük, írja be, mely közoktatási intézményben, milyen heti óraszámban, mekkora gyermeklétszámmal látja el az iskola-védőnői feladatokat! Intézmény neve heti óraszám Gyerekek szám óra/hét fő óra/hét fő óra/hét fő

23. Kérjük, írja be, hogy a 2013. év során elvégzett iskola-védőnői szűrővizsgálatok során hány esetben tártak fel valamilyen problémát a következő területeken? Kérjük, becsülje meg azt is, hogy a gyerekek megközelítőleg hány százaléka volt cigány/roma származású! Szűrővizsgálat gyerekek száma Ebből cigány/roma származású a. alultápláltság fő % c. pszichés, motoros, mentális problémák fő % d. szociális fejlődés és magatartásproblémák fő % e. érzékszervek működésének problémái fő % f. mozgásszervi problémák fő % g. a tanulók személyi higiénéjének problémái fő % h. egyéb problémák fő % 307

24. Kérjük, írja le, hogy az elmúlt 5 évben milyen pályázatban, programokban vett Ön részt, amely bármilyen módon kapcsolódik az Ön szakterületéhez? Kérjük, írja le a pályázat/program nevét, megvalósító nevét és célját! Pályázat /program neve Megvalósító Pályázat/program célja 1. 2. 3. 4. 5.

25.

Kérjük, írja le, mit érez különösen hatékonynak, sikeresnek az Önök intézménye/szolgáltatása működésében és mi az, ami Ön szerint fejlesztést igényelne!

Sikerek, erősségek:

Fejlesztést igényelne, hiányzik:

Kérjük, írja meg, Ön szerint milyen fejlesztésekkel (intézményfejlesztés, szolgáltatások bővítése, 26. létrehozása, programok bevezetése stb.) lehetne hatékonyan javítani a kistérségben élő gyerekek és gyerekes családok esélyeit, helyzetét!

308

KÖSZÖNJÜK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉT ÉS MUNKÁJÁT!

309

INTERJU POLGÁRMESTEREK SZÁMÁRA Tisztelt Polgármester Asszony/Úr! Mint az bizonyára Ön előtt is ismert, kistérségük sikeresen pályázott a gyerekszegénység csökkentését célzó TÁMOP 5.2.3 programra. Ennek részeként el kell, készüljön egy 10 évre szóló gyerekesély stratégia és a hozzá kapcsolódó cselekvési terv és forrástérkép. A kistérségben dolgozó szakemberek segítségével összeállítunk egy helyzetelemzést és szükségletleírást, az MTA által kidolgozott egységes módszertan szerint. Ez lehetővé teszi a pályázó kistérség és az ott megjelenő szükségletek minél teljesebb megismerését, így segítve a stratégia konkrét helyi tervezését, összeállítását. Többek között a jelen adatlap is ennek a munkának a része. Kérjük, a készülő stratégiához, cselekvési tervhez és forrástérképhez szükséges válaszok megadásával segítse munkánkat! A TÁMOP-5.2.3.A-12/1 projekt nevében: Sivák János sk. A-H TKT Elnök, a Kistérségi Gyerekesély Bizottság Elnöke Hajdú Krisztina sk. MMSZSZ mentor ( TÁMOP-5-2-1- kiemelt projekt részéről ) Voloncs László sk. projektmenedzser Molitoriszné Menyhért Melinda sk. szakmai vezető Amit szükséges lenne megtudni: 1. Melyik települést képviseli? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… … 2. Melyek azok a legfontosabb gyermekszükségletek, amelyek nincsenek kielégítve a településen, kistérségben? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ….. ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ….. 3.

Milyen infrastruktúra, és elsősorban szolgáltatások hiányoznak? Érzékel-e különbséget a települések között?

……………………………………………………………………………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………. 4. Hogyan lehetne ezeket a szükségleteket kielégíteni? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… …….. ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………

310

5. Mely szükségleteket elégíti ki a program, mire adott válaszokat a program? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………. ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……… 6. Milyen a program beágyazottsága a helyi közösségbe? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……… 7. Véleménye szerint elindított-e hosszú távú folyamatokat a program? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………. ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………. 8. Miben látja a program hozadékát, eredményét? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……….. ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……….. 9. Mely programelemeket tart sikeresnek? Melyek azok, amelyeket „feleslegesnek” vagy nem jól kidolgozottnak tart? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……….. ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……….. 10. Mit gondolnak a programról, milyen volt a fogadtatása? Volt-e bizalmatlanság, ellenállás? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………… 11. Hol helyezkedik el a gyerekesély program a település és akár a kistérség pályázati „térképén”? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………… 12. Összhangba hozható-e, hozták-e más programokkal, pályázatokkal? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… …………. ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… …………..

311

13. Milyen lehetőségeket lát a gyerekesély program fenntartásra? Milyen helyi tervekről tud a gyerekesély program, ill. az egyes programelemek folytatásával, fenntarthatóságával kapcsolatban? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………….. ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………….. 14. Az átfogó célok eléréséhez (a hat fejlesztés/beavatkozási területen) kérem Ön mely fejlesztési területen tartja a három legfontosabbnak tartott átfogó célt elérni? – kérem, húzza alá a megfelelőket 1. Foglalkoztatás, munkaerő-piaci helyzet javítása 2. A gyermekes családok anyagi helyzetének javítását szolgáló ellátások fejlesztése 3. Lakás, lakhatás feltételeinek, minőségének, biztonságának javítása 4. A képességek kibontakozását, a sikeres iskolai pályafutást segítő intézmények és szolgáltatások, szegregáció megszüntetése 5. A gyerekes családokat célzó személyes szolgáltatások és szakellátások fejlesztése 6. Egészségesebb gyermekkor biztosítása 15. Kérem beavatkozási területenként írjon be egy-egy konkrét célt, amit elérni (megvalósítani) akar ezeken a területeken: 1. ……………………………………………………………………………………………………………………………………… 2. ……………………………………………………………………………………………………………………………………… . 3. ……………………………………………………………………………………………………………………………………… . 4. ……………………………………………………………………………………………………………………………………… . 5. ……………………………………………………………………………………………………………………………………… . 6. ……………………………………………………………………………………………………………………………………… ..

KÖSZÖNJÜK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉT ÉS MUNKÁJÁT!

312

INTERJU NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA Tisztelt Elnök Asszony/Úr! Mint az bizonyára Ön előtt is ismert, kistérségük sikeresen pályázott a gyerekszegénység csökkentését célzó TÁMOP 5.2.3 programra. Ennek részeként el kell, készüljön egy 10 évre szóló gyerekesély stratégia és a hozzá kapcsolódó cselekvési terv és forrástérkép. A kistérségben dolgozó szakemberek segítségével összeállítunk egy helyzetelemzést és szükségletleírást, az MTA által kidolgozott egységes módszertan szerint. Ez lehetővé teszi a pályázó kistérség és az ott megjelenő szükségletek minél teljesebb megismerését, így segítve a stratégia konkrét helyi tervezését, összeállítását. Többek között a jelen adatlap is ennek a munkának a része. Kérjük, a készülő stratégiához, cselekvési tervhez és forrástérképhez szükséges válaszok megadásával segítse munkánkat! A TÁMOP-5.2.3.A-12/1 projekt nevében: Sivák János sk. A-H TKT Elnök, a Kistérségi Gyerekesély Bizottság Elnöke Hajdú Krisztina sk. MMSZSZ mentor ( TÁMOP-5-2-1- kiemelt projekt részéről ) Voloncs László sk. projektmenedzser Molitoriszné Menyhért Melinda sk. szakmai vezető Amit szükséges lenne megtudni: 16. Melyik NÖ – t képviseli ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… …. 17. Melyek azok a legfontosabb gyermekszükségletek, amelyek nincsenek kielégítve a településen? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ….. ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ….. 18. Milyen infrastruktúra, és elsősorban szolgáltatások hiányoznak? Érzékel-e különbséget a települések között? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………. 19. Hogyan lehetne ezeket a szükségleteket kielégíteni? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… …….. ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……… 313

20. Mely szükségleteket elégíti ki a program, mire adott válaszokat a program? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………. ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……… 21. Milyen a program beágyazottsága a helyi közösségbe? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……… 22. Véleménye szerint elindított-e hosszú távú folyamatokat a program? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………. ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………. 23. Miben látja a program hozadékát, eredményét? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……….. ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………..

24. Mely programelemeket tart sikeresnek? Melyek azok, amelyeket „feleslegesnek” vagy nem jól kidolgozottnak tart? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……….. ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……….. 25. Mit gondolnak a programról, milyen volt a fogadtatása? Volt-e bizalmatlanság, ellenállás? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… …………

26. Hol helyezkedik el a gyerekesély program a település pályázati „térképén”? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………… 27. Összhangba hozható-e, hozták-e más programokkal, pályázatokkal? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… …………. ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………….. 314

28. Milyen lehetőségeket lát a gyerekesély program fenntartásra? Milyen helyi tervekről tud a gyerekesély program, ill. az egyes programelemek folytatásával, fenntarthatóságával kapcsolatban? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………….. ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………….. 29. Az átfogó célok eléréséhez (a hat fejlesztés/beavatkozási területen) kérem Ön mely fejlesztési területen tartja a három legfontosabbnak tartott átfogó célt elérni? – kérem, húzza alá a megfelelőket 7. Foglalkoztatás, munkaerő-piaci helyzet javítása 8. A gyermekes családok anyagi helyzetének javítását szolgáló ellátások fejlesztése 9. Lakás, lakhatás feltételeinek, minőségének, biztonságának javítása 10. A képességek kibontakozását, a sikeres iskolai pályafutást segítő intézmények és szolgáltatások, szegregáció megszüntetése 11. A gyerekes családokat célzó személyes szolgáltatások és szakellátások fejlesztése 12. Egészségesebb gyermekkor biztosítása 30. Kérem beavatkozási területenként írjon be egy-egy konkrét célt, amit elérni (megvalósítani) akar ezeken a fentebb megjelölt területeken: 7. ……………………………………………………………………………………………………………………………………… 8. ……………………………………………………………………………………………………………………………………… . 9. ……………………………………………………………………………………………………………………………………… . 10. ……………………………………………………………………………………………………………………………………… . 11. ……………………………………………………………………………………………………………………………………… . 12. ……………………………………………………………………………………………………………………………………… ..

KÖSZÖNJÜK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉT ÉS MUNKÁJÁT!

315

INTERJU BIZTOS KEZDET GYEREKHÁZ ÉS KÖZÖSSÉGI HÁZ/TÉR VEZETŐI SZÁMÁRA Tisztelt Ház Vezető Asszony/Úr! A TÁMOP 5.2.3 program részeként el kell, készüljön egy 10 évre szóló gyerekesély stratégia és a hozzá kapcsolódó cselekvési terv és forrástérkép. A kistérségben dolgozó szakemberek segítségével összeállítunk egy helyzetelemzést és szükségletleírást, az MTA által kidolgozott egységes módszertan szerint. Ez lehetővé teszi a pályázó kistérség és az ott megjelenő szükségletek minél teljesebb megismerését, így segítve a stratégia konkrét helyi tervezését, összeállítását. Kérjük, a készülő stratégiához, cselekvési tervhez és forrástérképhez szükséges válaszok megadásával segítse munkánkat! A TÁMOP-5.2.3.A-12/1 projekt nevében: Sivák János sk. A-H TKT Elnök, a Kistérségi Gyerekesély Bizottság Elnöke Hajdú Krisztina sk. MMSZSZ mentor ( TÁMOP-5-2-1- kiemelt projekt részéről ) Voloncs László sk. projektmenedzser Molitoriszné Menyhért Melinda sk. szakmai vezető Amit szükséges lenne megtudni: 31. Melyik házat vezeti? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… …. 32. Melyek azok a legfontosabb gyermekszükségletek, amelyek nincsenek kielégítve a településen, kistérségben? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ….. ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ….. 33. Milyen infrastruktúra, és elsősorban szolgáltatások hiányoznak? Érzékel-e különbséget a települések között? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………. 34. Hogyan lehetne ezeket a szükségleteket kielégíteni? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… …….. ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………

316

35. Mely szükségleteket elégíti ki a program, mire adott válaszokat a program? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……….……………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………… 36. Milyen a program beágyazottsága a helyi közösségbe? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……… 37. Véleménye szerint elindított-e hosszú távú folyamatokat a program? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………. ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………. 38. Miben látja a program hozadékát, eredményét? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……….. ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……….. 39. Mely programelemeket tart sikeresnek? Melyek azok, amelyeket „feleslegesnek” vagy nem jól kidolgozottnak tart? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……….. ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……….. 40. Mit gondolnak a programról, milyen volt a fogadtatása? Volt-e bizalmatlanság, ellenállás? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………… 41. Hol helyezkedik el a gyerekesély program a település és akár a kistérség pályázati „térképén”? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………… 42. Összhangba hozható-e, hozták-e más programokkal, pályázatokkal? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… …………. ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… …………..

317

43. Milyen lehetőségeket lát a gyerekesély program fenntartásra? Milyen helyi tervekről tud a gyerekesély program, ill. az egyes programelemek folytatásával, fenntarthatóságával kapcsolatban? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………….. ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………….. 44. Az átfogó célok eléréséhez (a hat fejlesztés/beavatkozási területen) kérem Ön mely fejlesztési területen tartja a három legfontosabbnak tartott átfogó célt elérni? – kérem, húzza alá a megfelelőket 13. Foglalkoztatás, munkaerő-piaci helyzet javítása 14. A gyermekes családok anyagi helyzetének javítását szolgáló ellátások fejlesztése 15. Lakás, lakhatás feltételeinek, minőségének, biztonságának javítása 16. A képességek kibontakozását, a sikeres iskolai pályafutást segítő intézmények és szolgáltatások, szegregáció megszüntetése 17. A gyerekes családokat célzó személyes szolgáltatások és szakellátások fejlesztése 18. Egészségesebb gyermekkor biztosítása 45. Kérem beavatkozási területenként írjon be egy-egy konkrét célt, amit elérni (megvalósítani) akar ezeken a területeken: 13. ……………………………………………………………………………………………………………………………………… 14. ……………………………………………………………………………………………………………………………………… . 15. ……………………………………………………………………………………………………………………………………… . 16. ……………………………………………………………………………………………………………………………………… . 17. ……………………………………………………………………………………………………………………………………… . 18. ……………………………………………………………………………………………………………………………………… ..

318

INTERJU CIVIL EGYESÜLETEK SZÁMÁRA Tisztelt Elnök Asszony/Úr! Mint az bizonyára Ön előtt is ismert, kistérségük sikeresen pályázott a gyerekszegénység csökkentését célzó TÁMOP 5.2.3 programra. Ennek részeként el kell, készüljön egy 10 évre szóló gyerekesély stratégia és a hozzá kapcsolódó cselekvési terv és forrástérkép. A kistérségben dolgozó szakemberek segítségével összeállítunk egy helyzetelemzést és szükségletleírást, az MTA által kidolgozott egységes módszertan szerint. Ez lehetővé teszi a pályázó kistérség és az ott megjelenő szükségletek minél teljesebb megismerését, így segítve a stratégia konkrét helyi tervezését, összeállítását. Többek között a jelen adatlap is ennek a munkának a része. Kérjük, a készülő stratégiához, cselekvési tervhez és forrástérképhez szükséges válaszok megadásával segítse munkánkat! A TÁMOP-5.2.3.A-12/1 projekt nevében: Sivák János sk. A-H TKT Elnök, a Kistérségi Gyerekesély Bizottság Elnöke Hajdú Krisztina sk. MMSZSZ mentor ( TÁMOP-5-2-1- kiemelt projekt részéről ) Voloncs László sk. projektmenedzser Molitoriszné Menyhért Melinda sk. szakmai vezető Amit szükséges lenne megtudni: 46. Melyik civil egyesületet, alapítványt képviseli? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… … 47. Melyek azok a legfontosabb gyermekszükségletek, amelyek nincsenek kielégítve a településen, kistérségben? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ….. ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… …..

48. Milyen infrastruktúra, és elsősorban szolgáltatások hiányoznak? Érzékel-e különbséget a települések között? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………. 49. Hogyan lehetne ezeket a szükségleteket kielégíteni? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… …….. ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……… 319

50. Mely szükségleteket elégíti ki a program, mire adott válaszokat a jelen program? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………. ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……… 51. Milyen a program beágyazottsága a helyi közösségbe? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……… 52. Véleménye szerint elindított-e hosszú távú folyamatokat a program? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………. ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………. 53. Miben látja a program hozadékát, eredményét? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……….. ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……….. 54. Mely programelemeket tart sikeresnek? Melyek azok, amelyeket „feleslegesnek” vagy nem jól kidolgozottnak tart? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……….. ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……….. 55. Mit gondolnak a programról, milyen volt a fogadtatása? Volt-e bizalmatlanság, ellenállás? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………… 56. Hol helyezkedik el a gyerekesély program a település és akár a kistérség pályázati „térképén”? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………… 57. Összhangba hozható-e, hozták-e más programokkal, pályázatokkal? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… …………. ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… …………..

320

58. Milyen lehetőségeket lát a gyerekesély program fenntartásra? Milyen helyi tervekről tud a gyerekesély program, ill. az egyes programelemek folytatásával, fenntarthatóságával kapcsolatban? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………….. ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………….. 59. Az átfogó célok eléréséhez (a hat fejlesztés/beavatkozási területen) kérem Ön mely fejlesztési területen tartja a három legfontosabbnak tartott átfogó célt elérni? – kérem, húzza alá a megfelelőket 19. Foglalkoztatás, munkaerő-piaci helyzet javítása 20. A gyermekes családok anyagi helyzetének javítását szolgáló ellátások fejlesztése 21. Lakás, lakhatás feltételeinek, minőségének, biztonságának javítása 22. A képességek kibontakozását, a sikeres iskolai pályafutást segítő intézmények és szolgáltatások, szegregáció megszüntetése 23. A gyerekes családokat célzó személyes szolgáltatások és szakellátások fejlesztése 24. Egészségesebb gyermekkor biztosítása 60. Kérem beavatkozási területenként írjon be egy-egy konkrét célt, amit elérni (megvalósítani) akar ezeken a területeken: 19. ……………………………………………………………………………………………………………………………………… 20. ……………………………………………………………………………………………………………………………………… . 21. ……………………………………………………………………………………………………………………………………… . 22. ……………………………………………………………………………………………………………………………………… . 23. ……………………………………………………………………………………………………………………………………… . 24. ……………………………………………………………………………………………………………………………………… ..

KÖSZÖNJÜK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉT ÉS MUNKÁJÁT!

321