aa^ AldAsv antm. i^o^ BUDAPEST. ATHENAEUM IRODALMI ÉS NYOMDAI R.-TÁRSULAT. Ára 3 korona 20 fillér

.^^>i%:V'i;:t*

MACYAI' \

M.

I

l

i

l».

A

KA h IM

I

\

|í")PII-N! 1

<

'

I'

I

I

^

1.

l.NÍ

KIADJA A MAC.YAU

1

1.

II /

I

lÖ HT

ALSANI

l'.

<

M

í-l

I

.

N K I.M

I-

í

l'Al/OK

MiA.IAK I

.*>

l.U

1.

Lt

i./.

I.M, V

|-.

Ta'hSULAT.

I^AI.IN'I'

P)lP,ORNüK. 3ho/

IRTA

AldAsv antm.

Ára

3

korona 20

aa^

i^o^

fillér.

BUDAPEST. ATHENAEUM IRODALMI

ÉS

NYOMDAI R.-TÁRSULAT.

1903.

A

Történeti Életrajzok évfolyamaihoz díszes félbr-bekötési táblák 2 kor. 40

fillérért

kaphatók.

Digitized by the Internet Archive in

2011 with funding from University of Toronto

http://www.archive.org/details/alsniblintbiOOId

alsAni Bálint síremléke. (A pécsi püspöki múzeumban.)

MAGYAR TÖRTÉNETI ÉLETRAJZOK A MAGYAR TUD. AKADÉMIA SEGÉLYEZÉSÉVEL KIADJA

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT

SZERKESZTI

SCHÖNHERR GYULA

BUDAPEST AZ ATHENAEUM

R.

-TÁRSULAT KÖNYVNYOMDÁJA 1903

ALSANI

HAI.IX'I

HIHOI^NOI\

IKTA

'áldAsv/axtai

BUDAPEST A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADÁSA 1903

fí^é>/9S

iu;vi;zi:tks.

A

nemzeti dinasztia, az

Árpádház

kihaltával idegen

uralkodóház került Mag>'arország trónjára. ház

tagjai

Szent

kormányuk

alatt

le,

fia

lesz.

A

Nagy-Lajos

megkezdett

fejükre

teszik

István

koronáját,

s

Mag3'arország csakhamar az euró-

pai államélet, a nai^y politika

irányítója

Az Anjou-

müvet,

számottev tényezje,

fejldés alapjait

I.

Károly rakja

folytatja és befejezi az apja által s

hazánk e két uralkodó

az európai nemzetek között oly politikai

alatt

tényezvé

minvé még csak egyszer. Hunyadi Mátyás idejében vált. De az a hatalmas fejldés, mely az válik, a

Anjou-királyok idejében hazánkban mutatkozik, meg-

akad Nagy-Lajos

halálával.

A nagy király halála után

ti.

2.

KODEX-DISZITES ZSIGMOND KIRÁLY KORÁBÓL.

BEVEZETÉS beállott viharos

gyönge

a

kormány

noi

királyn személye

a

ellentétek,

idk,

ellen

rohamosan gyöngítik az ország

erejét,

teszik tönkre

egyház békéjét a legádázabb harcz dúlja fejében beállott szakadás a

hívket

ország fölemeli ugyan szavát, mellett foglal állást, de

Lajos

nyomósán

szavát

Férje s

állítására.

a

korban,

fel,

midn

n

késbb

utódja

méltóság elnyerése után lép

nem

létére

egyház

az

vetni

midn

az

az egyház

múltjához híven a római pápa

s

gyönge

latba

nagyságát,

két pártra osztja, Magyar-

csakhamar egészen háttérbe

Mária,

leánya,

is

összeesküvések

irányuló

Abban

sülyesztik le politikai jelentségét.

alatt felszabadult

képes

királyi

egységének

Zsigmond

is

Nagy-

szorul.

helyre-

csak a császári

nagyobb nyomatékkal az egyház

fel

békéjének érdekében.

Abban

a

nagy munkában, melyet

az Anjou-házból származott

második királyunk, Nagy-Lajos végzett, hogy hazánkat nagygyá, hatalmassá tegye, a nemzet minden illet részt. király

Egyházi és

világi

hségben,

iránti

s

t

rétege kivette az

nagyjaink vetekednek

Magyarország

régi

meg-

a koronás

nemzetségeinek

legkiválóbbjai sorakoznak Lajos király mellett, játszanak szerepet

annak

udvarában,

díszét, fényét

Az egyházi

emelve.

méltóságokban az ország legelkelbb családjainak kik

elfeledve a királyi

saját

ház idegen

körükbl valónak

tetlen

azt

tekintik, s Szent-István

megrzik

kent viselje iránt mindvégig

magyar

eredetét,

azt

és

világi

tagjai ülnek,

már

minteg}^

koronájának

az erényt,

föl-

mely a

fajnak legkiválóbbja volt, a koronás király iránti törhe-

hséget

Ennek

és ragaszkodást.

a kornak

egyházi

életrajzát az alábbiakban.

A

férfiai

régi

közül

mutatjuk be egynek

magyar nemzetségek egyikének,

si Szente-Mágocs nemzetségnek sarja volt, melynek emlékét ma már csak oklevelek fakult beti rizték meg számunkra. az

Apja az ország fméltóságai között bosnyák püspök,

kegyelmébl

az

rokona

az egyház fejének s a

magyar királynak

pécsi püspöki széknek,

majd a legmaga-

maga

srégi

foglal helyet, egyik

íirvr.y.rvfs

sabi) cj^yhá/i dis/iick,

hílioriioki

;i

5

k.ilajiiiak

hárnm

í\rnklf A ha/;ija rs kinilya iraiili hris('xft, t'^\ h.i/inr^\

k<»i

t

i«

ö

Nagy-Lajosiuik loniacziai

midn

szüksri;r van.

t(

Mint a nagy

ragyiígtalj.i

a

ügyességére

A

oldalán,

liahda

király

nai;N-

tnnck

s

utini

hívcn

mithat az egyháztejedelemre, az aktiv j)olitika teréri\

ki

uralkodónak vesz

tehetségét

alkudozásokban,

s

a

tagja.

ennek leánya, Mária

kitart

király

hajlott

midn

a

az

diplomárziai

íolyo

Zsigmond

utódja,

mrj^l)í/a.sainak

kiváló szerepet játszó

nini htkc'kongrcsszusnak clökrlö,

ti

ílip-

<-s

kAvctu és megbízottá

király

signoriával

vclcruvri

ura

all

tárgyalási tkhan,

olas/ors/:igi

a/

krszcn

lulscgcrc,

uralkodnját.

lan.lrsaíloja

icj^kcdvcitcl)!)

inindií^

ki

üj>:yviv(")j(',

tcljcsitrsrrc,

rés/t

rnyik

a/

Apjíktól

király alatt vitte

tanácsaival

t;i!n<)^atta

inány;it,

l)irtí)k<)Ha.

is

mindenkor

szá-

kora daczára újból kilép

mozgalmai szüksé-

a délvidék

gessé teszik, hogy hazája érdekében a szent szék közremködését

mcgnyerji

De

k.

a politikus mellett az

pártolójának nuikckiését

idben

ez

is

egyházfejedelemnek, a tudományok

észlelhetjük élete folyásában. Mint az

egyetem pártfogója, ennek a fiskolának

alakult pécsi

életbenmaradását igyekszik biztosítani. Mint egyházf, saját egy-

házmegyéje

jogait igyekszik

megvédeni kültámadások

ellen.

Pap-

jainak és híveinek lelki és anyagi érdekeit egyaránt szívén hordja, s

amazok érdekében nem egyszer

A

vallásos érzületnek, a hitbuzgalomnak hatalmas lendületet ad

az egyetlen

jár

közbe a szentszéknél.

magyar rend védszentjének, Remete-Szent-Pál

lyéinek megszerzése, melyeket

hozott

cl

erek-

Velencze városából.

Mint bíbornok, az egyház legválságosabb idejében foglalt helyet a

két

látható

együtt

egyház

történt.

f

között

megmarad

mindhalálig az

midn

a szakadás

seregét.

Királyával

legfbb egyházi kormánytestületben, akkor,

meg

a Rórriában

kitart,

rég

osztja

st

óhajtott

utolsó

a

hívk

székel pápa hívének, nyilvános

egységének

föllépése

helyreállítása

ki mellett is

részben

érdekében

BEVEZETÉS

A

róla

fönnmaradt emlékek talán nem adnak teljesen egy-

séges képet életérl, részei,

melyek

megalkothatjuk jának,

és

mködésérl. De ha vannak

némi

homályba

képét,

mködését annak

nemzetségének

elkel

szerepet

vitt

vannak

legkiválóbb,

burkolva,

nagyjából

a férfiúnak, ki család-

legkimagaslóbb tagja

nemzete történelmében.

3.

életének egyes

ZSIGMONDKORI ZARODÍSZ.

volt,

ELSÓ KÖNYV

AZ EGYHÁZ FEJ i:di:li:m

•jLOA/tVYjA Ki

4.

A l'K

Sl

IIA/Il

t oL/

IKA TÉCíLÁIHíSl

I.

szente-mAgocs nemzetség dete a

egyike azoknak, melyek ere-

monda homályos ködébe vész

egynéhány nemzedéke merül

csak hoHKilybol,

is

melyeknek

idközönként a

hogy aztán hosszabb idre ismét eltnjön.

ránk az oklevelekben, melyekbl egy család történetének

A

Itt

is

ép

magunknak nem

összefoglaló képét a

teljes

alkothatjuk.

Szente-Mágocs nemzetség eredetét a monda szerint egy

testvérpártól

Szenté és

század elején

már

fel

s

mint számtalan más esetben, csak gyér töredékek maradtak

iigv,

XII.

el,

s

ebbl

vette.

A

nemzetség

se

a

Egy 1229-bl származó királyi oklevél Szenté és Mágocs nembl származó neme-

élhetett.

említést tesz a

sekrl,

Mágocstól

kitnik, hogy a nemzetség ekkor

már több

tag-

jában virágzott.

A

nemzetség si fészke a mai Baranya vármegyének éjszaki

része volt, mely régebben Tolna juk

Mágocs

tol

tiszteletére

helységet,

emelt

Mag3-ar Tört. Életr 1903

a hol a

vármegyéhez

tartozott.

Itt talál-

nemzetségnek Szent-Péter apos-

monostora

állott.

De

a

nemzetség nem 2

ÁLDÁSY ANTAL

DR.

lO a

tisztán

szorítkozott

tolna-

baranyamegyei

illetve

részekre,

hanem onnan tovább terjedt az ország egyébb részeire is. Tolna- és Baranya vármegyékbl indult ki egy másik hajtás, mely Békés vármegyébe származott szélén

alakította

Tornya

meg

Mágocs

és

birtoktömbét.

nemzetségnek

hajtásai,

tolna-baranyai,

úgymint az

illetve

és

alsáni

a

e helyt találjuk Szenté-

a

így tehát

alágai

szabolcs-zemplén-

Szente-Mágocs

a

következk voltak

a

mely ismét két részre

valkómegyei,

a

Itt,

hajtás

továbbá a czégényi ág.

meg3^ei,

s

Külön

falvakat.

annak nyugati határ-

át,

alágra,

valkófeji

zempléni, s végül a czégényi ág.

:

a

oszlott,

továbbá a szabolcs-

Mind ez ágakról azonban csak

gyér tudósítások maradtak reánk, úgy, hogy e nemzetség

hajtá-

sainak, ágainak egymásközti összefüggését megállapítani képesek

nem vagyunk. Az egyes ágakon a genealógiai

leszármazás

az

nok

alapján összeállítható.'

csak a valkómegyei hajtás

melybl Alsáni

vége

alsáni alágnak ismert

felé élt.

a Valkó

Az

els se,

I.

Logret, a

Logret ispán, 1300-ban

fia, II.

falu

Becsefalva

említtetik,

szomszédja.

volt. ^

""

Birtoka az ugyané vármegyéében

szomszédos birtokosok Demeter és Domokos kik a nemzetség valkófeji alágának

Logretnek egy

szereplésérl,

fiát

itt

fekv

Tolmánynyal

fiai

említtetnek,

foglalnak

helyet.

ismerjük és ez János, kinek országos

viselt

illetve

törzsfáján

méltóságairól

1320-ban Baranya vármegye fispánságát Az

mint

Becsefalván és vidékén különben ekkor, 1300-ban,

az alsáni alág volt az egyedüli birtokos. Mint

II.

század

xiii.

vármegyében fekv Gara, ma Gorjántól északkeletre fekv

Tolmán}^

I

Bálint bibor-

eredt.

Az

nem

hel3^t

csak az az ága,

is

rövidebb-hosszabb idre

oklevelek

Minket a család ágai közül e érdekel, s ennek

belül

elmondottakra nézve Karácsonyi

2

is

tudomásunk van.

viselte.'^

E

méltóságá-

Alkalmasint a mai Nustar táján, Szerem

és Veröcze

vármegyék határán. Csánki,

János lekötelez szívességgel bocsátotta rendelkezésünkre a magyar nemzetségeket tárgyaló munkája rii. kötetének a Szenté-

Magyarország tört. földrajza 11. k. 357, Wenzel, Árpádkori új okmánytár x. 3

Mágocs

nemzetséggel

386.

miért

nem

is

foglalkozó

mulaszthatjuk

el

részét,

neki e helyt

ezért szinte köszönetünket kifejezni.

4

1.

k.

1.

Gr. Zichy család okmánytára

Anjoukori okmánytár

i.

i.

k. 189.

k. 519., 520., 548.

1.

11.

alhAni iiAlint hiiii

kii.iK

k(_L;\

(Imilxil

l)aj(>s;iii

IiiIk i(».

iiniuii.i

loiitos

juk.

Im^y \()lt.

in.icsoi

ii

kii;il\'

;i

nu'ltosa^iiii f(")ispáMsái;;U

lloii.i,

Csak annyíl tudunk. (0\ai'i) esalad(hil

pí>iitikaila)^ oly-

A/t sem tud-

K;iroly

királyt,

hoj^y c két

és

Modroj^

vármej^yék

\'alk(')

Mc^diall

ic'

tell<*

külrínhen

mert

1357 eltt,

csak

i;^i()-l)en a

li<>i;\'

jxuhen.

állott

maradtak

tudósítások

i^vei

A

reánk.

(iyör iiemzetségbeli Gyulai

por

l)aianyamei;yei Szederkény,

t:'iri^y:U a

Koxaesi

is

nicgs/cMcvni.

1320-ban

\']/

nem

a miei't

lást nyert.

\-etel utjiin

jogáról

le-

márka kárpót-

10

is

akart

sikei'ült neki, cs

\alo

vetelie

a

kéj)ezték/

falvak

melvi^ket janos is|Km

mondott,

mely

János

e/ évben mini ()ZV('jíy említtetik.'

Man'anvis/onx aiiol

l*apd

mert

a/ ö ke/elre hi/za. ic.i

években a

viselte.

is

Irhricit,

hánsaj^ot,

hiitiik

a/ o ke/
is

mrll<')s.1jrí)t

tcrfiii

S/erém,

\m'%

ki\íil

35. közli

íjjtí

.1/

i

h.ini

kiváló

mily erdemek

Ii(>i;\

f'eleséi;i\

ni.'í<'s«»i

.1

h kiiih ih. n

niiiidt n

h.in

fnc^maradt, Jollflu

is

t()\;il)l)r.i

II

^^

Ugyancsak 1320-ban még

^

egy adattal rendelkezünk János ispánt illetleg.

Birtokaikép ekkor

Baranyá5.

ALSAXl JANOS TECSKTJE.

ban Hina és Újlak említtetnek, melyek a Valkó

ezeket

vármegye

Lörincz mester

kával cseréli

fia

Cod. 627. 471. -

fia

részen

feküdtek.

az

Született

Pál és Gergel}'.

Bálint,

:

vrii 3.

Arpádkori

mondott évben

Fülpös mesternek Száva

Nejétl, Ilonától,

dipl.

A

nev

birto-

el.^"

Századok, 1875, évf. 372.

I

es

felé

267.,

1.

291.,

okmánytár

oklevelek

V.

ö.

Fejcr,

423.,

438.,

k.

467.,

11.

11.

VI. Incze pápa 1357 április i-én Lugret

János özvegye, Ilona részére a kért absolutiót megadja. Mag\^ar Történelmi Tár. a vatikáni 1895. évf. 261. 1. Regesták fia

levéltárból 275. sz.

szerint,

három

Ezek közül Bálint

a papi

tanúságtétele

Jelenleg ezek közül csak Szederkény 3 van meg. Csanki i. m. 11. k. 515. 1. szerint vele Szederkény vidékén feküdt Papd ;

együtt említtetik Kov^ácsi 4

548. 5

189.

Anjoukori okmánytár

is. i.

k.

519.,

520.,

11.

Gr. 1.

Zichy

család

okmánytára

i.

k.

DR, ALDASY ANTAL

12

pályára

míg Pál

lépett,

Gergely még egy

és

ízzel vitték

tovább

családot.

a

János fiának, Pálnak családi körülményeirl

másunk. Hogy Lászlót

fiait,

Miklóst,

és

'

nem

ki volt felesége, ki

többi tagjaival együtt a

Az

családi birtokok számát szaporította.

Alsáni alág birtokai ez

legnagyobbrészt Valkó vármegyében feküdtek.

idötájt

Vérvár és Váralja voltak

vára, Alsánvára,

még

közé tartozott

a család birtokai

Itt

birtokaik.^

Hermán-

Azonkívül

ugyanott a Hosszúbácsi

elbb Hosszúbácsi János

uradalom, mely

ismerjük

ellenben

tudjuk,

a család

van tudo-

alig

fia

László birtoka

volt,

melyet Zsigmond király 1389-ben Bálint bibornoknak, továbbá

s a

Alsáni János

ennek

Pál,

fia

Jánosnak adományoz,

Tizini),

Miklós és János

elvévén

Hosszúbácsi Lászlótól.'

(máskép

fia

ugyank

1390-ben

szintén

htlensége miatt veszté

azt

esett

fekv

birtokot,

László birtoka volt

fia

A

el."^

fia

megszerzik a Tizeni

hasonlólag Valkó vármegyében

mely eredetileg Szeglaki Fülpös

Gergely

bnébe

htlenség

a

azt

fia

a

ki

család birtokai között

Gúnya, Szelna, Atah és Csütörtökhely helysé-

találjuk azonkívül

geket; Zsigmond király 1428 október 26-ikán a utasítja boszniai

hogy Alsáni

káptalant,

Gergely

Jánost

fia

azok

helyezze be.^ Birtokos volt alkalmasint Bodrog vármegyé-

újra

ben

is.

Erre

hogy jobbágyai néhai Töttös László

vall,

sára azoknak laki birtokán hatalmaskodást követtek

már nem

1409-ben

özvegy

említtetik

melynek '

n

élk

volt az

szeptember

Csánki

3

Zsigmond

m.

i.

ír.

k. 365.

25-ikén

Mú-

átiratban a M. N.

Mária kelt

királyn

új

szeptember

1390

adománylevelct

tokra 1390 szeptember király

apáczáktól egy üvegórát

u.

30-ikán

adomanylevelet

1390 deczember 9-ikén kelt oklevelét

A

i8-iki

1.

levéltárában. L.

Gergely

pécsváradi káptalannak a beigtatásról szóló

5

1.

király ez oklevele az 1390-iki

királyi privilegialis

zeum

okmányából.

14-iki

x. 3. k. 313.

2

el.^

rová-

Rozgonyi Simon országbiró egyik oklevelében,

László nevét megismerjük Mária király1387

fiai

sorában, felesége ez évben mint

tanúsága szerint az óbudai

Fejér C. D.

4

birtokába

állit

ott.

E

bir-

Zsigmond ki.

L.

a

boszniai

káptalan

1428

u. ott.

november

átiratában. Gr. Zichy család oklevél-

61-66. 11. november 9-ikén. L. Garai Dezs macsói bán ez ügyben Bodrog vármegye tára VIII. 6

1421

hez

1422 július 2-ikán

Gr.

Zichy

61-62.

11.

család

kiadott

oklevéltára

oklevelét. viii,

k

At.HÁNI HAI INr

vcW

<

u(l\

.11

l()|>(.

crns/akkiil

I

h.m.

6

liUs/ik,

clkist^rtf

is

Zsinninnd

I

azoknak, kik

\oIt

(\i;\ikc

I''(lts( L^c

lal.ilimk

(

KI. na

bánra

es

nem

szintén

Kevés

kit

rvhen

a

e/iilan

lu in

;il.'

r^y

U

oklevélben

'435'il^i

házaspár

I

icianánvárát

János mester 1435 után

lakilko/unk,

mii a/ osi

a

az,

a

utódai,

s

ú^y

halt

látszik,

nemzetség ez ágáról tudunk. Azt sem

hogy mikor

ezt megczátolja a/ a k()rülmény,

vette

az

U'A

hogy

Alsáni

püsj)ököt

I)alÍ!U

nevet.

ámde már ez

Alsáninak nevezik.

kelt okiratok

Mintegy másfél századig virágzott az alsáni

még, János, is,

alág,

melybl

negyedében alkalmasint csak egy tag

XV. század második

ág

Alsani János

1387 ota nevezte volna magát ez ág e névvel,*

Állítólag

az

pedig

MÍíIíjíi

inai'adlak.

tudjuk egész biztosan,

év eltt

mini

Matkó dalmát-horvát-szlavón

riiallcuvi

laliival

a

mclyn- a király a/ egy-

alapította,

ví)Ii,

testvéreire iiilia/ta

nevevei

meg,

indy

a

urlvarnál

icnd lakjai köze felvétettek.'

ass/íMiy

inliiN'c,

liozzatarto/o 4Ö

a

a királyi

kir»ilyt,

v;illalk<)/í)tl.*

sarki'myn'ndct

a

|()H hiiii

czóljából

A/

le.

Zsigmond

ós

utjara,

()las/()rs/.á^;i

iii<'i;s/(lnlcU\sr

lu\/.szak;i(l;is

folyt

cinrlkríNit

li().s;ij»;ra

iii<

lc-^;na^;vol>lir**H/t

kArnv^'/ftc'-lx-ii

/sij;ni<>ii(l

Imiik. ki

s/crrplrsr

l.mo.s

'

íl

késbbi fpohárnok. Aztán eltnt, elenyészett

a

a élt

ez

mint sok más, hazánk történetében oly fén3'esen sze-

repl nemzetség. I

Knaiiz, Kortan

-

Hazai oklcvéltár 355.

5

Fejér C. D.

4

Az

5

A

x.

15.

4.

1.

1.

k. 082.

oklevél a M. N.

1.

Múzeum

levéltárában.

reánk maradt okleveles adatok alapján a Szente-Mágocs család alsáni alágának

genealógiai leszármazását tehát a

következkben I.

II.

állithatjuk

össze

:

Losrret

Logret ispán

i

>oo

janos 1319 — 35 macsói bán j 1357 eltt, neje Ilona, 1357-ben már özvegy Bálint

1374— 1408 pécsi püspök,

Pal 1377— 139°

bibornok

László

1387

Miklós 1389, 1390

Gergely 1377, 1389, 1390 j 1409 eltt János ípoharnok t 1435 után neje Klára 1435.

DR.

14

A

ÁLDÁSY ANTAL

nemzetség czímerét megrizte részünkre Bálint bibornok

sírköve

néhány reánk maradt

és

czímer

pajzs

a

telek,

melynek

nyúlik

ki,

Pecsétéi

pecsétje.

a

fels bal szögletében két rózsával megrakott alsó

részébl

három rózsával

könyökig

díszített

ágat

Bálint bibornok sírkövén

tld

is

O^iVAíuk

tartva.

Úgy

'Ö^HV\M4

9ui>CU>

kar

látszik a

ezt

volt,

találjuk

hogy

különbséggel,

azzal a

W4m^

ruházatú

feltrt

czímerkép a rózsát tartó kar

tulajdonképeni

szerint

ott a

dttwWltV''

^<^^t4

i^m ^(v? 9? £)i>vu;ii^ >ívHv ^uáSúiiv /"WJ&livu/ .d9vv

Va 6.

RÉSZLET A HOSSZÚBÁCSI BIRTOKRÓL SZÓLÓ ADOMÁNYLEVELBÖL.

pajzsbeli alak említi

a

a

fels jobb szögletébl nyúlik

flórenczi följegyzés

városarészéröl

A

pajzs

is,

s ezt

mely a bibornoknak Flórencz

átadott czímeres lobogóról tesz említést.

nemzetség alsáni alágának legkiválóbb tagja kétségtelen

Bálint volt, Jánosnak nejétl, Ilonától látszik, testvérei

évét

ki,

nem

között

ismerjük,

sem

a

született

legidsebbik

ifjúkori életérl,

fia.

lehetett.

Korra,

Sem

úgy

születési

fejldésérl nem tudunk

almAni

Mini iiin»kaOcsrsr, János vc-s/prcmi

s( iniiiii

|)i)s|)(.k

v.ill<«»lrji

(.1

l(|>
j).ily.ira hiii,

1

liidoii

a/ v^yhi\/A

is

amilm.inyait fclsí^bb

ii\til,

i.iiil;<>(

nni\ (Itscs^íi

ii;i^v

hetett.

h^H'\-

iskí)-

KoimIk)/ krpcst

cs

laniilnumyait

vivr alkalma

ik in

n\

ilt.

lannlinanyokat. az

keztetni

zások

\itele\("l

inindij;"

i348-l)an

nici;-.

Ola.sz-

I']

ri'e

enj^ed kíivet-

is,

ho^y Lajos

diploniárziai alkudo-

a/ olaszorszái;!

kii'ály

Alij^lianein

koi-ülniény

a

kíllÍAl-

lioln^iiáhaii vértezhette az

orszái^han, talán etívi'teini

le-

ha/ankhan

vé^e/nie,

uk\(tleii

tclult

cniluT

\ila^lat<)ii

c^vtttini

Iiis/

kellett

bízza

o

.1>^l)ól),

^Nctrnicn V('^(Vlc, s a/ t^yhí^zjoK^ól

(

(l("ni

«5

iiAi.i.m

peesi

a

tel

okleveleink-

ketlos

iiiinöscgben

liinik

k*

|)üspököt -

ben elsziH', szerej)el,

k:iplán és

királyi

niint

tergomi oUaso kanonok,

úgy

l'^z

Erre

nev

az,

papot találunk.'

öcscse, lépett

János

át,

mert

Valószínleg unoka-

püspök 1353

egyházmegyéjébe

márczius 3-ikán mint

veszprémi kanonok nyeri

el

gomi olvasó kanonokságot, öcscse, János

újból az eszter-

és pedig unoka-

püspök kérelmére.'

IJgy látszik Alsáni Bálint ekkor

már

a

királynak,

Lajosnak kedvelt egyénei közé

taitozott.

Lajos

I

-

tartja,

királv

mao;a

Pesty, Az eltnt régi vármegyék i. KoUányi, Esztergomi kanonokok 51. hog}'^

az

évszámban van tévedés,

dést Fejér követte

el.

folvamodik

k. 263. 1.

s

I.

lehetségesnek

hogy e

téve-

o -0

utóbbi állasát,

hogy 135065 1352 között az esztergomi kanonokságban egy Demeter mutat legalább

,

mint esz-

csakhamar odahagyta.

latszik,

^^ ^^^c ^^ i

niidön

a

I

l6

DR.

ii-ikén

július

1355

esetben az olvasó kanonoki

nem

a királyt e folyamodás benyújtására

Azt sem tudjuk, vájjon megtörtént-e tényleg

tudjuk.

De

a javadalomcsere.

most egyidöre nem

Bálint nevével

kozunk az okmányokban. Csak 1374-ben tnik

midn Mint

Lajos király kegyébl alkanczellár

királyi

már magas

neve, a

újra

fel

gálhatott a további elmenetelre, a legfelsbb egyházi

gokra.^

S valóban nem

Már

következ évben

—

püspöki székre neveztetett

magát reá

a

rótt

mint

illeték,

3400 forintot

21-ikén

1374 július

tett ki,

commume

1375

január

39 kamarai

mibl

kifizetni.^

több

teljesítésérl

7-én

sillinget

pedig Miklós licentiátus utján 102

a

teljesítésére;

Imre

izben

fesperes

pécsi

forintot,

kamara pedig

apostoli

t

minu-

1376 február i-én

le.

20

a

4 dénárt

sillinget és

lo-ikén

február

1377

16 silling és 6 dénár lefizetésérl nyugtatja,^

forint,

kitnik,

fizetett

van

által

servitium fejében 246 forintot és 18 sillinget, 4

Az

pécsi

mely összeg két részben a következ két

tumért 53 forintot és 10

fizetett.^

a

vonatkozó följegyzés mondja,

ide

kötelezettségeinek

tudomásunk.

—

">

fizetések

év mindegyikének Szent-Mihály napján igért Fizetési

méltósá-

Ez év október 25-ikén kötelezte

ki.

az

szol-

az alkanczellárságban.

kamaránál a szokásos

pápai

a

meg

sokáig maradt

el.

minden

egy

tehát

mely lépcsfokul

állásban,

talál-

bizalmi állást foglal

ekkor,

szerepel

tekintetben kiváló és bizalmas

a

mely

Hogy mi

méltóságról lemondana.'

hogy

késztette Bálintot arra, bírja,

hogy adományozzon

pápához,

Incze

VI.

más esztergomegyházmegyei javadalmat,

egy

Bálintnak

ÁLDÁSY ANTAL

hogy

a

szóban forgó összeget nem tudta a

kitzött határidkben beszolgáltatni.

kezddik szereplése

Pécsi püspökségével

nem egy

parancs '

U.

2

1374 február 2-ikán

kok a 400.

3

1.

Vagner, Adalé-

nyitrai székeskáptalan történetéhez

Az

oklevél

záradéka

'(Dátum per manus honorabilis Valentini

lectorís

A királyi

ízben elszólítja egyházmegyéje körébl. Diplo-

o.

I.

a közpályán.

így

viri

Strigoniensis,

szól

431. 4 5

Eubel, Hierarchia catholica medii aevi 1.

Koller

magistri

vatikáni

doctoris

41. köt.

decretorum, aule nostre vicecancellarii.»

6

rrr.

k.

138.

1.

Dr. Lukcsics József szíves levéltárból. 171. és

Koller

í.

175.

h. a

Libri

közlése a

Obligatíonum

1.

jegyzetben.

ALmANI

mAcziai a

kii .il\ .ih'l

K

iiK'IN

ii\rii

I\l)(

in

III

nu

17

bú/falóimnál

lyi-kcl

az ugyha/i palyan

s/cmci

ii'vcs/ii

:

hihmnoki

.1

koiclcv

fupas/tori

ríni

Icj^maj^asahb

a

rí

íiníiIí-

iiilliatoii

if^yek-í/i*

crlclmrlx-n, ha/ája javára clinU'/ní.

s/cmckkrj nrkruiik ci^yha/mrj^ycjc

I

kniiii.iny/atiibaii

iK k

rr.i,

iit.isiiiisok

a/<»iilMii

II

sem.

srj^i'il

tcsckrt riihn/

kiildí

llAl.lNT

íúU'fU, mc-ly-

ran^tit,

mrlyrc

m('*lt<'>.sáj^
ÍI.

Az

1376-ik rvhi'ii a/

A

jiilotl.

Wv 70

ahhol a

s/emhni

Romának

helyzetbl,

t'ii.uííö

szazad

veget

ér,

s

pápaság

megszaba-

melybe a franczia királysággal

egy Dante,

legkiválóbb szellemei,

nuiiikálkodásának

Szent-Katalin

szék visszahelyezése Kómába. térés

A

küzé.

a falai

cz/cl

pápaság ekkor

visszanyni eredeti vihigegyetemes

iijhnl

kciiilt,

XIV.

Sienai

k,

tartózkodása Avi^noiihan

rvt's

A

rj^yik íVitcnyczöjf, a

allainrlrt

k(")zc|)k()ri

viss/a üsi s/cklK'lytiK

(liil\a

uiopai politikai htlyzct for(lul(')ponthoz

(

Ok

gyümölcse

jellegét.

Petrarca,

volt a pápai

hangoztatták folyton a vissza-

szükségességét az (H-ök városba. Azonban

hogy

tudja,

ki

fáradozásaik eredményre vezettek-e volna, ha a politikai esemé-

nem

nye k összejátszása

kényszerítette volna a szentszéket Fran-

cziaország elhagyására, mel3et a pápai politika legsajátlagosabb

érdeke

is

javalt.

Csakhogy hozta

meg

a

helyzete ezzel

negyven

évig

Olaszországba

a pápai szék visszahelyezése

eredményt.

várt

nem

Olaszország, Róma, az egyház

fordult jobbra.

szakadás,

tartó

nem

Rövid idvel reá

mely elbb

két,

kitör az a

majd

három

pártra osztja a híveket, meh'be bevonatik végül az eg\'ház

fejé-

ben és tagjaiban való reform álásának kérdése, egy oly kérdés,

melynek megoldását telenül kísérlettek

a xv-ik század

zsinatai

is

eredmény-

meg.

XI. Gergely pápa zést.

nagy

nem

sokkal élte

túl

az örök városba költö-

1378 márczius 27-ikén már ravatalon feküdt, és Szent-Péter

trónja új utódra várt. Magyar Tört

Életr. 1903.

3

ÁLDÁSY ANTAL

DR.

l8

A

pápa halála fölszabadítá az

és olasz érdek állott egymással

mindegyik

nál,

szemben az

Az

saját létéért küzdött.

udvar Avignonban, franczia földön

a

töltött,

70 év, melyet a pápai

nem múlt

n^^om

el

alatt

állva,

Francziák ültek a pápai

elfrancziásodott.

hogy ennek

trónra, és csak természetes,

franczia

pápa választásá-

új

nélkül felette. Idegen környezetben, idegen befolyás

a pápaság lassanként

A

ellentétes érdekeket.

folytán a franczia befo-

egyház kormányzatában, fleg a magasabb fórumokon

lyás az

majdnem

kizárólag érvényesült.

A

bibornoki testület többsége a

franczia eg3'háznagyok sorából került

ki,

az egyházi tartományok

kormánya, a legátusok, szintén a franczia klérus sorából került

A

ki.

nemzeti érzület fellobbanása, mely Olaszországban ekkor-

mindenütt észlelhet,

tájt

az

elem

mködése hogy

állítás,

tartományok kormányzásába

egyházi

volt,

melynek központja Flórencz városa

s

alatt

fejlett

ki.

S ha

mindjárt

pápaság avignoni tartózkodása

a

királyi politika uszályhordozójává sülyedt

melyet elbb zális,

A

játszott, lassankint

veszély

túlzott is az az

a

alatt

franczia

azt a vezérszerepet,

kezdte elveszteni, mert univer-

közel

volt,

hogy a pápaság, ha még tovább

teljesen a franczia politika

veszély most elvonult az egyház fell,

meg,

míg

mindaddig,

az

apostolok

Az

akkori

utódja

felfogás

illetve olasz

A

le,

franczia

egyetemleges jellege helyébe partikuláris jelleget vesz

Avignonban marad,

E

bevitt

de teljesen

is

válik.

nem sznt

nem nyújtatott biztosíték arra, hogy nem fog újból visszatérni Avignonba. biztosítékot

e

eszközévé

fel.

abban

származású egyén választatik

lelte,

meg

ha egy a pápai

római, trónra.

közfelfogásnak, jelesül a római nép ezen felfogásának kifolyása

volt VI.

Orbán

választása,

melynek tagadhatatlanul voltak oly

momentumai, melyek alkalmasak voltak

a választás érvén^^essé-

gének megdöntésére.

Az egyházszakadás mely vált.

VII.

E

a szeptember

20-iki

Kelement emelte a pápai trónra,

fondii

választással,

befejezett

ténynyé

szakadást az eseményeknek, az okoknak egy egész lán-

czolata idézte el.

A

franczia befolyás

küzdelme

saját létéért az

IQ

AI.hANÍ mai. INI

olasz

l)('toly;is,

(Itlmc

t>;viuassal, a

koiilJavrhan

Hoj;Us

a

kósöhhi

l(

hctoIvíisollalN, t.ik

a/ olasz rrdck íIIcm,

szerint

noki

srndo, incK

Ik

szigorúan

ahszoluliszlikus

)utollak».'

A

naj;y

a luhoi

hiboinoki

l.iiM(ls.iiit;al

A

Icstiijct

a

szabad rscIrkvrsOkljirn

^-alkotmányos rrdckri

\'I.

kczdrttöl

vol-

kcrc-

cllcntéthfn

.iz

korinányformájaval

ci

kuz-

k

rsniiriiyck, m<*lyck

ahhan

löok

Icsliílct

ki\i\«»U

^;«

szakadás kilOrcs^-hcz, de nem

a

ki/arola^os okai.

.iiin.ik

triricnt

választékai

ln»//.ii.ii iiltak

a n«'mz<'lisi

U-liat

(Jrbán

ío^va

erdekeit, általuk bosszú id^m

(Mlmeiiyekel l(iiycj;ette

\

1.

<

át,

)il)annak

koiinanyzata.

a/ abs/oliili/imis tele hajló

'íA^'H

VI.

8,

A

mióta a bíbornoki

kizárólag

a

maga

fejldött

testület

részere

befolyását, jelentségét

tékben

ORH.^N ÓLOMPECSÉTJE.

a

pápa

biztosította,

minden irányban

választásának jogát

arra

törekedett,

hogy

növelje, s a mily mér-

visszafelé a pápai hatalom,

ép

oly

mértékben

fejldött és g3'arapodott a bibornoki testület befolyása és hatalma.

Kimutathatólag hármas czél lebegett a bibornoki testület eltt e tekintetben. Saját testületének megersítése, függedenítés a pápáés a

tól

kormányügyekben való

ték elérhetni,

hogy

részvétel.

Az elst

azzal

a bibornoki testület kiegészítése, a

kok kinevezése tekintetében

a

vél-

bibomo-

pápának jogait bizonyos korlátok

közé szorították, a másodikat a bibornoki jövedelmek rendezése és szabályozása által kísérlettek meg, s e

I

Souchon, Die Papstwahlen

in

két

tényez együttes

der Zeit des grossen Schismas

i.

k. 5.

1.

20

ALDASY ANTAL

DR.

hatása volt hivatva a harmadik czél megvalósításának elmozdítására. Természetes,

hogy

pápák e törekvésekkel szemben többé-

a

kevésbbé merev álláspontot foglaltak kapituláczióban teljesítését

VI.

foglalt

Incze

el,

szellem

iU'

s

az 1352-iki választási

feltételek

pápa mindjárt

követelések

és

választása

kereken

után

megtagadta. S VI. Orbán pápának magatartása e törekvésekkel

szemben, rendelete a bibornoki jövedelmek egy részének hovafordítása tárgyában, reformtörekvései, a bibornoki testület kiegészíté-

sére vonatkozó tervei, végül a bibornokok tervszer mellzése a

kormányzati ügyekben világosan mutatták, hogy a bibornoki

benne pártfogóra nem

tület törekvései

tényez között

ellentétes törekvés a két

Hogy

találnak.

végre

hogy kiegyenlítdött

szerint állást.

feszültség a

volna, mindinkább növekedett,

míg

teljes szakításra vezetett.

Abba között

e két

feszültséget hozott létre,

az természetes, és az érdekek súrlódásából támadt helyett,

tes-

mely a

a küzdelembe,

megindult, beleszóltak,

államok

az európai

egyik

pápa

fondii választás után a két

vagy

is

poHtikai

álláspontjuk

másik pápa mellett

foglalva

Magyarország a szakadás kitörésekor VI. Orbán pápa,

mellett foglalt állást, és ez állásfoglalásnak hivatalos

abban az 1379-ben Zólyomban

kijelentése

kelt oklevélben foglaltatik, mely-

ben Venczel római és Lajos magyar király VI. Orbánt ismertek el

a római anyaszentegyház igazi, törvényesen megválasztott és

törvényszeren megkoronázott apostoli fpapjának. Ez álláspont mellett

Magyarország mindvégig megmaradt,

és leszámítva egy-

nem

két esetet, hazánkban az avignoni obedienczia párthívekkel bírt,

eg3'házi ügyeiben a római

pápa befolyása érvényesült.

Pedig az európai fejedelmek egyikének, V. Károly franczia királynak

fejében

ekkor

megfordult

IV. Károly császárt és Lajos

jára vonja. IV. Károly volt, e

császár

a

gondolat,

királyt VII.

nvére

a franczia

hogy

Kelemen

párt-

király

anyja

rokonsági kapocsnál fogva remélte a franczia király, nagy-

bátyját megnyerni. Ebbeli

Károly

magyar

volt

császár

utolsó

reményét még arra

párisi

látogatása

is

(1378.

alapítá,

hogy

elején)

a

jó

ai.sAni iiAi.ínt

viszonyt a krt

uialknd..

ina|4;yar kitalyt

illeti,

ki,

Lajos,

Ii<>.l;\

a

ica,

í\)^

teini,

s(»i

iiiiiit

Valois Lajos

ikK.ii

leivroj

Mindezt

is.

gathatta

pápa

távoli

hogy

niajj^át,

részérl

az egyházi

kérdés

sem

tel

a

magának

királyt

között a

még

Hiszen

reményt,

hogy

Lajos

királyunk

is

rin-

e

uralkodó

két

királyt

is

és

.császárt

idben

késbb

pártja

magyar

a

Kelemenpárti

a

maradt emlékiratuk bizonyítja, uruk

hog}'

arról,

meg

fogja

az

európai

fejedel-

ügyének nyerhetni.'

egyes forrásokban említés, hogy

töí-ténik

levélben

a

Lz

megnyerhetik.'

arról

reményben

Kelemen pápa

Ks

magyar

a

nyarán

ev

ügyében.

gyzdve

voltak

ahhan

királylyal

kr>vetség a Iranczia királyi udvarnál

bibornokok, mint ezt egy reánk

meg mek

állott

e két iiralk(>dí)t az avignr)ní

foí;-

1378-ik

ei;y

jait

tényleg"

adta

A/

vonni.

partjára

magyar

es a

a császárral

sikerillni

állott

mindjárt e rokon-

a revén, ha

Karoly király

összevetve

hisz

Lajos leánya Katalin és

Kílcmcn rokoFisagí>an

II.

ennek

voli

is

\

mrrt

ink;il)l),

is

sürübb ('Tintkczés

s/«)

\(»lt

Azonkiviil

kt)/.<»tt.

nagyon

saj;-

is

a

leszármazója, halL

c^í^ycnrs

k^^zriit

nii

Anjou

rokona,

híiz

annál

A

lals/oit.'

a |V'»licv(^sh<^l inrlull

al)l)<»l

királyi

lejére,

li.i/

Iraiuvia királyi ha/zal, s

a

kir;ily

l('stvór(''nck

h.iiit vi.i

li;izassii^i

nirj^cTösilrm

Iranczia

;i

a

iniiii

rs a

nia.nyai'

lr;iin/ia

a

Szent-Lajos

K.iiolyiiak, j,;;atiii

kn/íui

Ul

hogy

magát,

kötelezte

arra

is

a

pártra fog állani, melyhez a franczia király tartozik.^

I

Valójában Károly császár e látogatása

a két uralkodó politikájának összeegyeztetését

nem eredményezte.

V.

Gottlob

ö.

:

Karls IV. priváté und politisohe Bezichun-

gen zu Frankreich Innsbruck, '883. - L. A nyugoti nagy egyházszakadás VI. Orbán haláláig ez. munkámat. 118. 1. L. Valois 5 értekezését a Römische Quartalschrit't 1893-iki évfolyamában 108. 1. Sót

meg

1380. ápril. 19-ike körül

is

indult

Kelemen pápa részcról egy követ Mag\-arországba. Valois, La Francé etc. i. köt. 273. 1.

4

U.

után,

ott.

midn

királynt

Még

késóbb,

Lajos

felmerült a terv Mária

Lajos

herczeggel, VI.

halála

magyar Károly

testvérével összeházasítani, VII. újra

maga

reményt

táplált

Kelemen

Magyarországot

Az

a

házasság ügyben Magyarországba küldött követek elbb Avignonba mentek, hol 1385 augusztus havában tartózkodtak. VII. Kelemen különben '380 ápril. 8-ika körül egy pártjára hódithatni.

e

követet küld Budára, valamint 1387. október

7-ike

Thomas de ki

körül

ismét

egyet,

az

utóbbi

Bordelles pápai ajtónálló volt,

Szlavóniába

és

Magyarország némely

részeibe küldetett. V. ott. 11. 310. Megjegyzend, hog3' 1381. márczius havában egy német-magyar követség járt Parisban az egvhazszakadás üsfvében.

DR.

22

E

számítás

ÁLDÁSY ANTAL

azonban nem

alakultak, és Lajos király VI.

ország csatlakozását elismerése

vált

be.

Orbán

A

körülmények máskép

pártjára

nem hagyta figyelmen

állott,

kívül,

ki

Magyar-

és

mintegy

gyanánt az ország egyháznagyjai közül többet az

'

ix[^apii/!^mcc*TMil>aiutó.V|.|p>

ryjec c|l-hx.\ ultunrt a|[xctu tmi-ilnUs qiic"ömiilt:mWu&.tíuíC fucpjirsuiw ccmmlia tnuiujoo vojiánebír ftifl aiitcUé\imiifii-^)1muCTid InfóutóTXCjqxc' THr.XGnbiliéí»cqq\u9iví"ift€quln.

g.

GÚNYKÉP

—^ VI.

^^

-^—^

-l^—-

ORBÁNRÓL.

egyházi rangfokozat legmagasabbjával, a bibornoki kalappal tüntette ki.

szaporítása

VI.

Orbánnak

mindjárt választásától kezdve szándékában volt.

Még

1378 szép-

A

bibornoki

testület

tagjainak

ai.mAnf mAijnt i8-il<;m

t(Miil)( M

fniidn

a

33

mc^c-lo/oltj; larlotia

v:il.is/iasi

ols6 hihoinoki kim \
kkor.

(

vezettek

titulus

I

u[yan;uit 'oion.itil

(

A/

(

a

luciic

icr

)riii(

ki**!) visel

is

cl

íkkor

koronás szent

ik i^y

jelöltetett

tcin|)l<>in

ki

a/

1378-iki

hihornoki

püspök nyerte volna

a bibornoki kalapot.

Az

ví)lt.

hihornnki

észter-

kalapot,

s

Qua-

vértanun')l íSancti

fforrása

ej^^yik

rrentio

Nieheimi

alkalni.'il)í')l

Alsáni

AVIGNON.

10.

Bálint pécsi

a

ve

<-kkí)r kine-

részí^'re.'

i^yhazs/akadás történetének

|)ctre s/eriut

Az

az

nevezett

l)il)orní>kí)t

van tiidnmásunk.

jH-r**!

Maj^yarors/aj:^

S(»rál)aii

érsek,

j^oiiii

tuoi

hi/tosaii csak

rrifj^

a

el

magyar fpapok közül

Ez azonban tévedésen

alapul,

püspöknek valójában még néhány évig várnia

mert a pécsi a

míg a

az

olasz

kellett,

kardinálisi méltóságot elnyerte.

A

küzdelem

királyság által

területén

mélyen

pápa seregei

volt,

I

ki

ez

Souchon,

i.

pápa

két folyt

le.

megsértve,

között

olasz

meg által

Kelemen pártjára

\1I.

m.

i,

egymással.

k. 23.

A

Angyalvár

az

1.

Eubel

földön,

Johanna nápolyi királyn, Orbán

1379 szeptember 29-ikén

ütköztek

lett

a

i.

h. 23.

1.

Marinónál,

gyzelem és

állott.

a

Róma

Orbán

Vatikán

A

két

mel-

pápáé

birtokába

DR.

24

Kelemen

jutott.

elbb

vonulnak,

délfelé

menekült,

Nápol3'ba

hogy Orbán csapatai gyzelmü-

tartva,

attól

kihasználva,

ket

ÁLDÁSY ANTAL

midn

s

hajóra szállott és Marseillen át

ellene

ott

majd

Sperlongába, lázadás

ütött

ki,

1379 június 20-ikán vonult be

Avignonba.

Orbán pápa egyedül maradt lis

Johannát

2i-ikén

trónvesztettnek

Durazzói

végrehajtását

unokaöcscsére

bízta,

az olasz harcztéren. 1380 áprinyilvánította

Nagy-Lajos magyar

Károlyra,

adományozva a nápolyi

neki

az

s

Ítélet

király

királyságot.

Lajos a pápával szemben elfoglalt állásához képest a pápa ügyét fegyverrel

sereget

kész

is

bocsátott

támogatni

volt

rendelkezésére

s

Durazzói Károlynak kell

olaszországi

seregével 1380 novemberében érkezett Rómába,

közel egy

hol

évig idzött. 1381 június i-én fogadta a pápa kezébl liai

királyságot mint hbért,

Ennek

fejében

következ nap

Károly

útjára.

a

a sziczikoronát.

királyi

Orbán unokaöcscsének, Prignano Ferencznek

nyos területeket engedett

át a nápolyi

királyságban s

bizo-

még jelen-

tékenyebb adományokat helyezett neki ügye sikerének esetére kilátásba.

Durazzói Károly ellenében Johanna nápolyi királyn verkezni kezdett. Francziaországban keresett

Miután magának íiutóda nem örökbe,

kit

viszont VII.

királyság birtokában

ldés

után

s

volt,

és

talált

is

fegy-

támaszt.

Lajos anjoui herczeget fogadta

Kelemen pápa ersített meg

a nápolyi

koronázott királylyá. Lajos hosszas készü-

1382-ben

indult

el

Károly ezalatt nem vesztegelt

olaszországi tétlen.

útjára.

Durazzói

Rövid idre koronázása

után a nápolyi királyság területére vonult, Johanna

férjét,

Ottó

braunschweigi herczeget 1381 június 28-ikán San Germanonál

megverte elfogta,

t

s

Nápolyt ostrom alá

VII.

indított

A

felmentésre siet Ottót

mire augusztus 25-ikén Johanna feladta a várat. Károly

Muro várába

A

vette.

vitette,

hol

1382 május 22-ikén megfojtatott.

Kelemen érdekében Anjou Lajos vezetése

franczia

lehet a franczia

vállalat

nagyobb eredménnyel nem

alatt járt.

megJól-

hadsereg számra nézve nagyobb volt Károly

almAni srn'^(
II

iicl.

iitnhlii

.1/

Lajos ci^ymasulan

iiiM/diil.it.i

iitt.iUa

.1

mo/diilni a/<>nkiv(íl

kiialysa^

n.i|>(>|\i IS

linl« mii.iiin

li.i(l.r>/.iti

ali^

.m

in<j;l«»it

larlninányaiha,

(Irli

a

kilUííit

I

2o-ikaii

II.

li<»ss/abb

(Ut^vés/. ih

a srvv^r s(»rail)aii a/ rl(jr()|(.tlcnsrj^

1384 s/(|)icml)(

.iiiiuik

inifl-

s/rnvi-drll és lrs/<>-

vcrrst!j;i*l

Scrrj^rt

lii(l<»tl.

35

iiÁi.iNr

jc-lci is

ideij^

ti/c-drlír,

miilalkí»/lak.

megadta

Bariban bckövclk<-zctt balála

JOHANNA NAPOLYI KIRÁLYN.

a vállalatnak az utolsó döfést

;

a

napolyi

királyság Kelemenre

nézve teljesen elveszett.

Egyedül Orbán pápa nem lefolyásával.

Lajossal

Azt remélte, hogy Károly sokkal

végezni.

Elégedetlenségét

való folytonos súrlódás

is.

Tört. Eletr. 1903.

növelte

Káról}' mit

hogy Prignano Ferenczet, mint Magyar

megelégedve az események

\olt

a

hamarább fog

még

a

sem akart

pápa követelte,

Károlyival arról

a

tudni,

nápolyi 4

ÁLDÁSY ANTAL

DR.

20

királyságban egész na.gy országrészek

pápa ezért 1383 nyarán azzal az elhatározással

lepte

leutazik Nápolyba,

hogy személyesen

nyezetét,

Orbán

tegye úrrá.

felett

meg

kör-

ebbeli tervét

s

körn3'ezetének minden ellenkezése daczára végrehajtotta. Aversá-

ban találkozott Durazzói Károlyl3^al, fogadta ugyan, de ennek daczára

Nápolyban rizet

A

alá vette.

a pápát tiszteletteljesen

ki

mint fogol3dyal bánt vele és

bibornokok közbenjárására Orbán

kiszabadult fogságából, mire elhagyva Nápolyt, Nocerába ment. a

királynak arra,

hog}^ a pápa ellen feg}^ vérrel kezében

s öt

Nocerában ostrom

nem egészen nyeket tenni.

továbbra

is

alá vette.

kénytelen volt

elhag^^ott,

A

feszült viszony

megmaradt,

esküvés a pápa

ellen,

Orbán,

mel3^be

csak növelték e feszültséget.

a

Az

királ3'nak

engedmé-

azonban közte és Károly között

Anjou Lajos

s

föllépjen,

körn^^ezete majd-

kit

a

Károly

adtak

alkalmat

királyság belügyeibe

Beavatkozásai

halála, az 1385-iki össze-

király

bele

is

volt

keverve,

összeesküvés ugyan meghiúsult,

az abban kompromitált kardinálisokat

Orbán

újból Károty királyl3^al tört ki a harcz.

A

esküvésben való részessége miatt maga

pápa Károlyt az össze-

elé idézte,

mire Károly

haddal vonult újból a pápa ellen és Nocerát másodszor

A

támadta. romjai,

mel3^eket

magának megn3^erni

Ádám

nek ettl kezdve, Aston Nocerai tartózkodása

alatt

mentették

ki.

a fogol3" bibornokokat, kik-

n3^omuk vész.'

1384 deczember havában tartotta creatiót.

Ez alkalommal emel-

Alsáni Bálint a bibornoki méltóságra. Valószínleg deczem-

ber 17-ikén kapta

meg

a bibornoki kalapot,

nokok sorában, mint távollév.

A

a

presbiter

bibor-

következ év január havában

a czímül szolgáló templomot és pedig a Szent-Szabina-

el

eg3ház

>

sikerült,

kivételével,

Orbán pápa a második bibornoki

nyeri

meg-

is

pápát szorult hel3^zetéböl Anjou Lajos seregének

Orbán Genuába ment, magával vive

tetett

most

elfogatta, de

jelöltetett ki részére,

L. ez

eseményekrl bvebben

melynek elbbi bibornoka Amelia

e sorok írójának munkáját

szakadás VI. Orbán haláláig. Budapest, 1896.

:

A

nyugati nagy egyház-

<

z O! r.

a?

ai.hAn! iiAi.ini

|:m(»s

s

fosztatott

Az

|);i|).i

1

\[^i^)

ckoilx

li

vc^c (l((

h le

vriiilx

xolna cscrclnir. Als.iiii

ll.ilinint

I

|).i|);i

li;iv;il);ni

la.

(

inc^s/üiit,

A/<'iil);in |>

ui;y

<•/

s

(

;ill;il

i<-niial)an

H;ilint nrl
in in

m<'ll<»s.i>l iiírj^-

kiv^'^rztrlett.*

|)óc.si

püsprjks<''j^e

lulaj(Ioiik<-(>cn

hazát

\'\.

Orhán

tArtciit

nu-^.

mc^haj^yta Ma^yarorszáji^oii,

bihni iiokot.

es/trigonii

)(in( Icr

()il».iii

szokás szerint Als;mi

km(\'('z6s<>V('l

l)il)(>i iiiiki

k
janiiiii

i;^fi5

Alsani

l>aliiUot

fölmentette

püspökséget,

tarthassa,

mint

Bálint

pökségét tovább kormányozhatta, lezettsége alól fölmentetett, L. Eubel és Souchon nagy egyházszakadás i8.

'

id.

hogy

annak kormán3^zója magának meg-

mely minségében haláláig meg

Habár ilyformán Alsáni

gati

a

A ROMAI SZENT-SZABINA-TEMPLOM BELSEJE.

kúriánál való tartózkodás kötelezettsége alól és megengedte,

a pécsi

mint

Rómába

megmaradt

munkáját. V.

ö.

maradt.

pápa kegye foh'tán püs-

a

s a

is

való költözés köte-

az a másik kötelezettsége,

Karácsonyi, Magyarország és a nyu-

1.

4*

28

DR.

ÁLDÁSY ANTAL

hogy mint újonan kinevezett bibornok, magát a pápánál bemuannak kezeibl a bibornoki kalapot átvegye. E kötele-

tassa és

zettségének

Alsáni

Nem

hogy mi

V'I.

tudjuk,

halála

várták

pécsi

személyesen jelent

meg

azért,

hogy

a

azonban most még nem

okból, de a pápai udvarban

Orbán pápa

hiába

juk,

Bálint

után

nem

tett eleget.

jelent

meg.

utódai, IX. Bonifácz, VII. Incze

hogy az apostolok utódjánál

püspököt,

bemutatkozzék.

is

Csakis

XII.

Gergely pápa

Bálint bibornok a pápai udvarban, akkor

sem

alatt

tisztán

a bibornoki kalapot átveg3^e, hanem, mint látni fog-

Zsigmond királynak képében.

III.

Magyarország a nyugati nagy egyházszakadás kitörtekor a római pápa pártjára

állott,

pártfoglalásához mindvégig hü

e

s

maradt. Hazánknak a szentszékhez való viszonyáról e

bö

nem

adatok

állanak

századból, és csakis

korból

nem fleg a xiv. csörgedezik bvebben a

rendelkezésünkre,

Zsigmond idejében

melybl Magyarország e viszonyára nézve magyar egyházi beléletre vonatkozó adatok közül

forrás,

meríthetünk.

A

is

vonatkozik a pécsi püspökségnek Bálint bibornok

igen kevés

korabeli tör-

ténetére.

Még

XI.

Gergely pápa idejébl birunk egyes okleveleket,

melyek a pécsi püspök, általa.

illetve

Alig két évvel püspöki

a

püspökség részére adattak

ki

kinevezése után, Bálint püspök

panaszszal járult püspöksége jogai védelmében XI. Gergely pápa elé.

Az ügy elzményeire vonatkozó

iratokat

nem

birjuk,

reánk

csak az az oklevél maradt, melylyel Gergely pápa 1376 január i6-ikán a panasz

A

a vizsgálatot elrendeli.

püspök panaszának az

jövedelmét és

ügyében

képez

volt a tárgya,

furak

s

püspökség

adók, jövedelmek

egyházi és világi személyek,

mások

a

különféle javadalmak, úgymint várak, városok

egyéb ingatlanok és ingóságok,

idk folyamán

hogy

által

jogtalanul

stb.,

az

érsekek, püspökök,

elidegeníttettek,

illetve

az azo-

ap

AI.sANI llAl.lMT

s/aiidrko/ok

clidc^cnitriii

kat

tasl)an rrs/csíllm \al,

crzrkciiN

tni(lul\an.

a

nk<»/.

kari

papa

lu

m

közhrlcpin.

A mondóit

esztcrjj^onii

rrscklu/,

apaihoz. ulasitja

püsjW'ikhö/

líH'idcn ismertetve

hoj^y s

a

püspAk

felmerül

egyes

akár együttesen,

ad arra

is,

megvédésére által

kárt ne szen-

hogy szükség

ese-

(;ergkly olomi'ECSetje.

külön járhassanak

hogy egyikük is

üf(y mihenl('-tét,

érdekei is,

az

esetekben vizsgálatot indíthatnak meg,,

akár

szükség esetén be

az

'

czikádori

a

ügyeljenek arra, hogy senki

íülcyi;

XI.

és

joj^ainak

nekik egyúttal azt

Mei;hai::yia

13.

delet

Gergely pápa rcndclrtr

krlt

vcs/prrnii

l.

el,

s/rnts/rkhcz

a

v^'j^ctt

jogai ne csorbíttassanak, s anyagi

ved jtiirk.'

tén

|()>í:orv()slat

iiapoii

rcndcicthcii

kövessenek

tamo^a*

lialaloiiilol

kcsrit a p()s|)r)k jogainak mí*í^vé(l<S<'?rc

a

nr\ r/rlt('k(

a

iiiindciit

annak

1*1

lArV('Tiyc'S

mi mki, pdspí^ki jövc(|rlmí'*nc*k rsrinkiíasá-

a

k.

a

a

másik

fejezhesse.

kibocsátása után.

arról,

el,

által

Hogy mi

sajnos, nincs

s

söt felhatalmazást

megindított

eljárást

történt e pápai ren-

tudomásunk. Forrá-

saink hallgatnak arról, vájjon történtek-e intézkedések a püspök-

ség jogainak megvédésére.

Abból azonban, hogy

idben nem maradt semmi nyom reánk irányú

I

Békefi,

panaszai

A

fell,

méltán

cikádori apátság 76-ik lapján

hibásan XI. Benedeket mond, XI. Gergely helyett.

Bálint

Az

hog}'

oklevél Kollernél,

Fejér, rx

5.

596 598.

következ

püspök újabb ez

következtethetjük,

2

a

11.

rii.

k.

az

ügy

182 184.

DR.

30

megoldást

oly

ÁLDÁSY ANTAL

mely

nyert,

püspökség jogait

a

érdekeit

és

egyaránt kielégítette és megoltalmazta.

Kitnik ez ügybl, hogy Alsáni

Bálint éber és körültekint

figyelemmel rködött püspökségének jogai csak a püspökség világi javaira terjeszté az a

Azonban nem-

fölött.

ki

figyelmét.

Kiterjedt

ügyekre épúgy, mint a világiakra.

lelki

Egyházjogi felfogás szerint egyházi méltóságok és javadalmak elnyerésére az úgynevezett adefectus nativitatisw akadályt képez,

ebben szenved csak akkor nyerheti

az

és

ha az

javadalmat,

Ügy

adnak.

hogy

dott a pápához,

hogy neki

Gergely pápa

adjon.

a pécsi

ritkaságok közé,

a

tartozott

1376 január

egyházi tényezk fölmentést

alól az illetékes

látszik,

i6-ikán

s

egyházmegyében Alsáni

erre

nem

fölmentésre jogot

a

kérésre

a

eset

ily

maga folyamo-

Bálint

esetekben

ily

vagy

az állást

el

ugyancsak

és

hajlott

is

Bálint

püspöknek a kért fölhatalmazást

megadta.'

A

szentszékhez.

a

Bálint

nemcsak ebben az ügyben

terén

lelkiek

Az egyházmegyéjében fekv,

képez Alsánban

tulajdonát

Szent-Ferencz

nagy költséggel templomot kezdett gatottságot

hívek

a

biztosítson

s

áldozatkészségét

szívesen

1376 január

s

hogy ez

Bizonyos,

kérelmére történt,

alapítónak

örökös

tiszteletére láto-

befejezésére

pápához fordult

a

És Gergely pápa a püspök ebbeli

ban a nevezett templom részére 10 évi búcsút engedélyez.^

s

hogy annak

építésének

igénybe vehesse,

teljesítette,

hitvalló

építeni, s

templom

a

búcsú engedélyezése végett. kérését

fordult Alsáni

s

i6-ikán kelt bullájá-

idtartamra 100 napi Bálint

püspöknek,

az

hogy Gergely pápá-

valószín,

nak ugyanez nap

s a tatárok által elpusztított a pécsi

megyében fekv

kökényi templom részére ugyancsak 100 napi

1

Koller,

id.

2

U.

175,176.

ott,

h.

s

173 174. 11.

regestáiban már 1375-bcn van

A

vatikáni

czédulák található

levéltárban

szerint :

i375-re

Indulgentia

(inam Valent.

11.

XI. Gergely

ad

a

pápa

nyoma ennek. Garampi-félc ily

íöljcgyzés

fabr.

ecclesiae,

f'acit

in

ep.

de

loco

Quinqueeccl. Alsan.

czédulák szerint Greg. 3.

p.

5431.

u.

o,

egyház-

550

A

aedificari

Garampi-féle

xi. buli. div.

iam

vr.

t.

constructae.

Ür. Liikchich József úr szives közlése,

HAMNT

AI.AANI

cii^rdtMyc/íi

sut

l)U(

ad.itott

tünk, mi l\rk a

4-ik(ii

l)U(

cs

ujiíyaiiaz

év noveniher

.j-ikcu

13H6 június

Személyes

január

a

5-ikéii

korából

c

Mhhcii

t<*m|>lom

rendelkezését

Szz

is

tiszteletérc épített

búcsút.'

naj)i

szavát

fölemelte

ily

ní)Vem-

me^eló-

megersítik.' Kzt

is

holdo^sá^os

eny

a

[H-dij^

('-s

Miklós nandorlejérvari és

adatunk van.

I^álint

püspök.

|)ápának 1376

a

fiának Imre ref^uni fespe-

melyl\c'l Miklós

Icxcle,

ig-iki

kcrclnxf

|)iKs|)(")k<")k

pártfogásban

papa

rj^yikkfl 1386 oklóJKrr

n^cdrlycz

monosloinak ad 140

ves/j)r(iii\r»|oyi

Gcri^ely

«

laiinsnak

hir üH-ikaii Jauos ^y<»ii zli\t;

sut

l)U(

Hcsscnyíü

rpitojriick

Az

emlí-

strc/ai, Miiids/cnlrkrAl r/Uu/rii t<'m|>lomának

ii;i|u

li()

cvrkfiól krl oklrvcílrl

kcs«i|)l)i

.1

pOsprik ko/íx-njarásara

liiilinl

sM adasiW'ol s/olaiiak.

|).il(»sniul

cvi

t'l^y

iiia^iilol

I"«»lf

ki.'

s/iuirn

l)iillaja

{I

rcsnek Hal int püsp{)k ki)zbenjárására bármely megüresedett vagy

megüresedend javadalom megbízott

által,

azt

történt,

jogot

maga

rezervál.*

Imre fesperes a püspöknek

midn

nak megvédésére emelte

támadt a

is

a

ez a püspök

u szeretett))

fordult a

püspök maga

erre látszik

is

mutatni

akar

ajánlatára

hogy

tanácsosa.

Alsáni Bálint a pécsi püspökség jogaiszavát,

föl

a

pécsi káptalanban

A

vagy kiváltságainak megersítése után.

pápához

Bálint

Hogy

oklevél mondja, megjegyezvén,

a páj^ai

Ugyanakkor, a

akár személycsen,

elnyerésérc,

megersítés

Nem

végett.

is

föl-

káptalan

lehetetlen,

hogy

közbenjárt káptalana érdekében a pápánál az a körülmény,

hogy

a pápai

megersít

oklevél ugyanaz nap kelt, a mikor a többi fent elsorolt s Bálint

püspököt illet pápai a

káptalannak

pécsi

iratok.

E megersít

összes

eg\'házi

és

levélben Gergely pápa kiváltságait

világi

és

szabadalmait, a neki adomán3'ozott búcsúkat stb. bárkitl, akár a pápáktól, akár világiaktól n^'crte azokat, ünnepélyesen megersíti.*

í

U.

-

Orsz.

ott,

177 178.

Itár,

episcopo.w Dr. Lukcsics

II.

DL. 34650.

5 U. o. DL. 7210. 1375-ben XI. Gergely pápa a pécsi és a veszprémi püspökökiiek meghagyja «ut iuramentum tidelitatis reci-

piant a Zagrabense, olim

József úr szives

közlése a vatikáni levéltárból a Gararapi-lele

Transilvanense

jegj'zetekbol. 4

U.

ott,

185 186.

>

U.

ott,

174.

1.

11.

DR.

32

ALDASY ANTAL

Püspökségének els éveibl ezek a reánk maradt adatok, melyek Bálint püspök viszonyát kifejtett szereplését

kezte

után,

a szentszékhez és egyházi téren

megvilágítják.

való

1382-böl

az

Az egyházszakadás

bekövet-

els nagyobb jelentség dolgot tárgyaló oklevél, mely egy

esztergomi érsek és a

az

püspök

pécsi

VI.

8-ikán

meg

ügy

res

bullája

kelt

részünkre e pe-

ismeretét, a nélkül

azonban, hogy az vábbi tást

a

el.

Orbán pápának 1382

június

rizte

fölme-

ügyet intéz

peres

rült

közt

ügy

tudósí-

lefolyásáról

Az

adna.

következ

to-

eset

maga

volt.

Demeter esztergomi

ér-

sek 1382-re zsinatot hívott

Ezen a zsinaton az

össze.

esztergomi érsekséghez

papságnak,

tozó pécsi

meg

tar-

tehát

a

egyházmegyeinek

is

volna jelennie,

kellett

mert mint Demeter érsek

panaszában eladta, úgy az alapítás datott, 14.

alkalmából kimon-

mint

pedig

a régi

szokás alapján változatlanul

DEMETER ESZTERGOMI ÉRSEK PECSÉTJE.

fennállott,

hogy az ország

egyházai és papsága az esztergomi érseknek alá vannak rendelve, azonkívül az esztergomi egyházmegyebeli papokkal együtt adózásra,

hozzájárulásra

pécsi

egyházmegyére

panaszában.

Ámde

is

voltak

is

Bálint

kötelezve.

Ez a kötelezettség a

mondja

Demeter bíborornok

fennáll,

püspök ezzel ellenkez

állást

foglalt

H

ai.mAni iiAiint

el

a

c^yha/nuxyt.i*'

tis )(

1

iiK

i<

kiadasakíu-

tilalfiii

szék

stil

iitasjtotta.

ho^y r/

hihoiimk

liM

a

|)aiiaszál)an

nem

11

eIoadoUakra nézve a a

lh\i;\'

Deme-

taniikihall^atá.st

|)anas/ joj^osult, j^ondoskodjék arról,

Irnntartassék.

is

Kgy úttal

bármely

felhatal-

c)kból tanúvallo-

letevésére egyházi cenzúrákkal

akaiiiak. ciinck

kcMiys/(Mithrss(\

elömutatását

\ur^ a vizsj^álatot, s a

hoi^y a/okat, kik

is,

a szent-

állitoluK

okh'vél

a/

íivatkozott e

prépostot 13B2 juni'js (i-ikán oda

si

s/okas loval )l)ia

réi;i

tcMiiii

h.u

(l^yl)<'i> iinlilsa

mazást ad luki ana

mást

|n)s|)r)kíU'k,

I

iiHicf hibnrnokórsek joj^orvoslatot kcrc-

a

rs/k(")/r)ljr s a iik iiiiyilx

hogy

,1

(

)<

I

m
kiiiiaiial,

a

|M

.1

azonh.m mc^ia^adt.i.

melyeket

hoj^y

mc^tilta,

résztvcj^yc-n.

kivallsaj^okra,

a

\<»Im.i

a(l(»ti

zsinaton

hirdclí'll

ili.il

I

li.ilaro/oltan

|)a|»s;ij^;in;ik

is

nézve

inikcnt \égzódött ez az ügy, arra

további adataink nincsenek.' IX. Honitacz

srbben

idejétl kezdve Aisáni Bálint nevével mind

|)á[)a

találkozunk

lyebb Jelentség

a

Nagyrészt cseké-

oklevelekben.

|)áj)ai

alkalmakkor

tetetik

mak adományozásánál, melyeknél

említés róla,

így javadal-

Ezek

közbenjáróul szerepel.

azonban komolyabb, nagyobb jelentség ügyekben

mellett

is

rátalálunk Bálint bibornok szereplésének nyomaira. VI.

Orbán pápa idejében

a szentszék Petrus de Pisis törvény-

Magyarországba, a pécsi egyház-

tudort, a kúria ügyvédjét küldte

megyébe, bizonyos ügyeknek elintézése végett. Az déseknél terület,

ily fajta

kül-

tartózkodásának költségeit, szokás szerint az illet

a

egyházmegye papsága

viselte,

akár

birt

mentességgel, akár

nem, bizonyos arány szerint kivetve. így történt most

Bálint

is.

bibornok a költségeket egyházmegyéje papsága közt felosztotta és

meghag3'ta a fenhatósága

apátjának, fizesse

hogy a reá

adta

I

ki.

szekszárdi

a

kanonok, mint ez

püspök

id.

h.

189 190.

Tört. Eletr. 1903.

11.

kolostor

megbízásából

Fejér,

id.

h.

alatt,

Miklós

alkalomra külön felhatalmazott,

Miklós szekszárdi apát a meghagyásnak eleget

Koller,

Magyar

tartozó

hán3'adot bizonyos záros határid

E meghagyást

meg.

pécsi olvasó

es

alá

1x5.

k.

59Ó 598.

nem

tett,

11.

5

a

ÁLDÁSY ANTAL

DR.

34 fizetést

megtagadta. Ennek az volt az els következménye, hogy

Bálint püspök és papsága kénytelen volt a szekszárdi apátra is

es részt

megfizetni. Miklós olvasó kanonok, a szekszárdi apáttal szem-

közt

kénytelen

ersebb eszközökköz

volt

miután

nyúlni,

itt

világos engedetlenség forgott fenn az egyházfvel szemben. Ezért

Miklós apátot és az ügyben részes

személyt

többi

egyházi

is

ennek nem volt semmi eredménye.

átok alá vetette. Csakhogy

Miklós apát és társai az ellenük kimondott egyházi átkot vették,

makacs ellenállásukban továbbra

is

megmaradtak,

föl

sem

s

nem

igen igyekeztek az egyházzal ismét kibékülni. Bálint püspök erre a

pápához

még mindig nem kapta meg

eladva, miszerint

fordult, s

hogy

azt az összeget, a mit érette kifizetett, kérte a szentszéket,

neki

elégtételt

jogorvoslásról

szolgáltasson,

gondoskodjék.

Az

1391 január 9-ikén kiadott pápai oklevél ismerteti ez ügyet, a

melyben a pápa János gyri püspököt

delegálta,

meghagyva

az ügyet vizsgálja meg, s felhatalmazva t,

hogy

kanonok

hozott

által

súlyosbíthatja

is,

a

ítéletet,

hogy

mennyiben jónak

neki,

a Miklós

még

látja,

a rendelkezéseinek ellenszegülket pedig egy-

házi büntetéssel sújthatja,

mely

ellen fölebbezésnek helye nincs.

gyri püspöknek

Felhatalmazást ad továbbá a

arra

ség esetén a világi karhatalmat igénybe vehesse.'

végzdött ez ügy,

azt

nem

is,

hogy szük-

Hogy miképen

Miklós szekszárdi

tudjuk;

apátot

1396-ig találjuk az apátok sorában.'' Bálint

püspök különben

mindig éber figyelemmel és körül1403 körül a pálosok

igyekezett jogait megvédeni.

tekintéssel

gyulai

is

kolostorával keveredett pörbe, melyben hasonlókép

tudván igazához

jutni,

Az összetzés

ismét a szentszékhez fordult jogorvoslatért.

—

—

a kolostor között vitás volt,

a

egy

1

Monumenta Vaticana. IX. Bonifácz pápa Fraknói,

A

A

gyulai

melynek birtoka a püspök és utat,

plébániába menet

2

volt.

kolostorbeliek Szentagának

melyet a

helység közelében,

többek között

kérdés

tárgya elbirtokolási

apát ugyanis Dörgicse

neveznek

nem

is

bullái,

szekszárdi apátság története, 56.

1.

melyet a város lakosai, használtak, i.

k.

128 129.

11.

már régebb

^*]

1...

,

,

^^ ^,

,f»»4«

|«m

h:....-

7i»»»»«»««»'

1

'ly

.

^

•

'^

\L... ..A.f ? ::!:.5í:; .fOL'^xri.iíír

15. IX.

BOXIFACZNAK A GYULAI PERBEN KIADOTT BCLLÁJA.

_•

ÁLDÁSY ANTAL

DR.

36

idtl

fogva

a közlekedés ell két széles

azt

elfoglalt,

árokkal elzárta, azonkívül czölöpökkel és dályozta

más építményekkel

azon való közlekedést. Ezzel be

az

csak nevezett helység közelében

mély

és

nem

még egy másik

aka-

érve, ugyan-

utat

melyen

is,

a nevezett község lakosai gabonájukat, fájukat szállítani szokták,

szóval a mely szintén egyik fközlekedési útul szolgált,

módon

hasonló

azonkívül a község határában fekv,

elzáratott,

képez

a püspökség tulajdonát

kaszálót tényleg elfoglalta.

vikáriusa, Ferencz, a kolostor perjele, iai

hatalmaskodást

nyilt

havában az ok

igaz

követtek

birtokon

említett

lakó

megtámadva,

nélkül

követte egy másik tén

is

szintén

apát

István, és a kolostor tag-

el,

a

mennyiben 1400

nev

Máté

eset,

a mikor

július

minden

zsellért

véresre

botjaikkal

hatalmaskodási

Az

Ezt

verték.

ugyanis szin-

püspökségnek nevezett helységbeli jobbágyai közül

a

beknek

disznait

módon 60 arany

kut3^áik

borjait

és

s

ily

okoztak nekik s közvetve a

kárt

forintnyi

széttépették,

által

töb-

bíbornoknak.'

E panaszra

intézkedéseket

ges

auditornak

is

tette a

Nicolaus

és

Vordis

«in curia)), azaz

a szüksé-

káplánnak

pápai

s

Rómában hozzon

és

annak ítéletet.

azonban a szentszék ebbeli rendelkezését megváltoztatta

és 1403 június 5-ikén kelt oklevelében lottak,

maga részérl

meghagyta, hogy az ügyet vizsgálja meg,

eredményéhez képest

Késbb

meg

a kúria

máskép

A

intézkedik.

az apát vikáriusa, a perjel és a szerzetesek ugyanis

szólaltak

e

nél fogva

határozat

mondván, hogy

ellen,

nem képesek

k

fel-

szegénységük-

kúriánál ez ügyet elintézni, ott

a

vád-

nem

jelenhetnek meg, s ezért folyamodtak az iránt, hogy a pör hazai földön döntessék

arra

is,

hogy

e

el.

A

pápa méltányolta e

kérést,

és tekintettel

pör hazai földön inkább folytatható Acciaioli

Angelo bibornok pápai legátusnak meghagyja, hogy ebben az ügyben, idézze

meg

az

érdekelt

nyéhez képest tegyen köztük 1

Monumenta Vaticana Series

2

U.

ott.

t.

feleket,

s

a vizsgálat eredmé-

igazságot.''

Tom.

rv,

Bullae Bonifacií,

ír.

k. 569.

1.

A PÉCSI SZÉKESEGYHÁZ BELSEJE. Rajzolta Baransky Emil László.

ai.hAni iiAi.int

A

vis/al\l);i

ors/a^i

Ik

tiK

elintézni.

all.il

lialinl

l)il)<>i

vara(l(»n

piM-svaradi kolostor

;i

iH'/Osck

lal.m

üj^yrt,

k<

I

Icj^atus fclIcjK-sc elölt,

lo^y niik(|i
cnc

noknak

poil hekés eí^yezinciiy

laloll

\es/i,

A

kolostort pedii; az Asszes

a

kolostoi",

nyiihii

hanem

lel,

azt

kérve a

tatta,

lio^y a nevezett

apát

üj^yében

fíily-

I)r)rjíicse

nyilvánítja és vissza-

következmények érte be

al<')l

ezzel

fölmenti.'

az oklevél-

bemu-

is

hogy az egyezséget a maga részérl

Ht)nif:i(v

1404 február 27-ikén

e (jörben kibo-

biztonság okáért a kúriánál

nat;yt)l)b

tuíljuk.

IVxs-

inej^szünteti,

nem

lals/ik,

1114V

p:i|):it,

meg.

ersítse

ellen

uljaii

nem

január 5-ik(:n

1404

okl(\(l(it érvényteleneknek

(Ksszes

csátott

m.i^;\ai-

a

úton <*j^yc/ség

Ix'-kés

mond,

aiinvil

kolostor

kOzhenjanisái-a a j^yulai

\\un-,

a/ i'^yezsd'í^,

truif-nt

\niiatkozo,

okhAcle csak

It

a|nilj.i,

beles/ólt ós fáradozásainak sikrrll a/

is

Icjí-

;i

i;

37

|)ápa

ennek

Romában

a

bullájában

kelt

egyezséget,

kolostor kértére a kötött

ményt tartalmazó oklevelet

kérésnek eleget

is

tett;

megersítette

átírva egyúttal az

is

a

egyez-

is."

IV.

De

Alsáni Bálintot nemcsak mint panaszost és vádlottat látjuk

az oklevelekben szerepelni, bíróval

lk

is

hanem mint

a szentszék által kiküldött

találkozunk vele egy ügyben, mel}' fleg a benne szerep-

egyéniségénél fogva érdemel figyelmet.

Zudar János, székesfejérvári prépost,

ug3'anis

—

a mint ezt

Bonifácz pápának

1391 január 9-ikén kelt levelében olvassuk

eladta

hogy t,

a pápánál,

midn

—

egy ízben Székesfejérvárról

néhai Erzsébet királyné udvarába ment volna, hog\' a királynénál

némely ügyeit

útközben

elintézze,

megtámadták

Támadói Garai Miklós nádor vezetése János

más

fia

Miklós,

társukkal

1

U.

ott, 595-

2

U.

ott.

1.

Kónya

eg3'ütt.

fia

A

Frank

kár,

és Kis

alatt

és kirabolták.

Neunai

Treutel

Demeter voltak több

a mit szenvedett,

elég

tetemes

DR.

38 volt,

ALDASY ANTAL

mert nemcsak pénzét rabolták

kilencz lovat,

el,

melyek értéke 500 aranyat

hanem

tesz ki,

elvettek

továbbá a

a melyen ép utazott, arany és ezüst edényeket és

tle

kocsit,

egyéb drága-

ságokat és más ingó tárgyakat, melyeket ö állása díszének emelése

melyek értéke az 1000 aranyat

czéljából vitt magával, s a

meghaladta.

azonban a támadók nem érték

Ezzel

magukkal hurczolták,

a prépostot foglyul ejtve

16.

botránynak lnek okozói. s

port

hanem

míg így egy-

CiARAl MIKLÓS PECSÉTJE.

részt eröszakot követtek el

kell lépéseket,

s a

be,

prépost

a

A

ellen,

másrészt országos

prépost támadói ellen

megtette a

ellenük; egyúttal pedig a pápá-

indított

hoz fordult a rajta elkövetett sérelem megtorlása végett, kérve,

hogy bízzon meg tasson. Bonifácz

meg

valakit,

ki

fent idézett

a vizsgálattal,

ez

ügyben neki

oklevelében

meghagyva

neki,

elégtételt

Alsáni

Bálintot

hogy hallgassa

és tanúkat, s ha a panaszban foglaltak, a prépost

szolgál-

bízta

ki a feleket

megtámadása^

Ai sAni

az
akkor

vesse a vclkrsckcl A

kcll(')

elejteti

maglikai

in

li

A

levéllxn

iirni

.ltok

cs

|)r(j)ost

a

ellenesei

s/erinl

mij;

bizonyítvány

állal

ok-

egy<*b, az

e/ekre

forogtak fent;

ke/el

kiiiinnd\a,

iiile/kediek,

mararlnak,

kAz^itt

is

szabad

hilxniiokii.ik

alatt

ej^yúllal,

a szents/rkn<^*l tartoznak

Ks/lete/ett peres (l)^yek a

Kimondja

kiállítandó

.ili.il

mrgt^rli'*nl,

Ic-nylrj^

alá.

n(''zve

iiiirc

hihoiiiok

l(">l)l)i,

nézve a pápa belátása

;idnak,

111

Maliiit

iga/olni.

<xyhá/i

rablás

mindaddig r^yhAzi átok

vttkcsí'k

\u)\i;\

rs a

crós/.ak

;ill<.iliii.i/<»ii

ii«

"^

iiAiini

adott,

saját

li<>j?y

lio^y f/)lcbbcz(l'snek

ez

alkaloninial iiincscii helye.'

tudomásunk

Nines

papai

e

niai;a

viszonyaira,

után

bíbornok

Balint

fpapok

országi

az

le

az ügy, de

idk

akkori

- közfelfogás szerint a

jogi

király

—

maga vetemedik eg}' egyházi erszakos eljárásra. Az erkölcsök nyersesé-

eléggé

eset

nádor

folyt

vet

\ihiL;<)t

els öre

ellen, ily

az

ez

éidekes

mikor a

a

tíMvenyek

a

fméltóság gét

hulla

mikepen

hon^y

ai'iol,

de

megvilágítja,

állást foglalt el

tekintélyes

közül a pápa

kik

között,

mutatja

azt

hogy

is,

a korabeli magyart

t

meg

bízta

az

ügy

elintézésével.

Kgyhazi állásából kifolyólag a bíbornok nem egyszer gyakobírói

rolt

több

il}'

tisztet

egyházi személ3'ek

fölött.

mködésének emlékét rizték meg

ilynem esetrl

1393-ból

Bonifácz pápa bullái

van tudomásunk. Tamás kanonok, a

csázmai káptalan kincstárnoka,- bizonyos Wulsco világi

személy

volt,

megölte.

Az

kanonokságától megfosztatott, rendelte

átruházni.

azt

A

fiát,

s a

püspök

illetve

a pápa parancsának. Erre Alsáni bíbornok bízatott

az 1393 október 27-iki

bulla

I

U.

-

Az oklevélben Thomas Brinneni

228/229.

ott,

11.

I.

k.

127.

nev

pápa egy Miklós

zágrábi

úgy látszik,

Pétert, ki

egyházi törvények értelmében

szentszéktl n3'ert megbízás ellenére vonakodtak

végrehajtásával, de,

Az els

részünkre.

sem

szerint

papra

helyettese a eleget

meg

az

tenni ítélet

járhatott el ez ügyben, mert

a

pápa az ügy

elintézését

1.

áll,

az utóbbi név valószínleg elrontott. U. ott,

ALDASY ANTAL

DR.

40

Egy másik

Miklós választott potenzai püspökre bízta/

János (Johannes de Prága) ügye,

volt Prágai

ügy

ily

Bálint bíbor-

kit

nok több rendbeli vétsége miatt megfosztott pécsi kanonokságá-

Hogy mik

tól.

voltak az indító

mondja meg; az

általa bírt

majd a pápa

azt

fiának, a pécsi káptalan

erre,

azt az

pécsi

fia,

egyházmegyei pap

Györgynek,

1396 július 26-ikán

els évében

Bálint

bíbornok azzal a kéréssel fordult a pápához, hatalmazza

hogy

pécsi káptalanban,

a

Pál

rkanonokjának adományozta.^

IX. Bonifácz pápa uralkodásának mindjárt

arra,

nem

oklevél

kanonokság késbbi sorsáról annyit

elbb Benedek Balázs

tudunk, hogy bírta,

okok

17. IX.

vagy

a vele

öt

fel

összefügg

társ-

BONIFÁCZ OLOMPECSETJE.

egyházakban kanonokságokat adományozhasson. E kérelemnek a

pápa 1389 november 12-ikén

kelt bullájában eleget tett. Felhatal-

mazta a püspököt, hogy a pécsi káptalanban, csatolt

mély nyerhet

azt, el.

ségére nézve a

hogy egy kanonoki javadalmat csak egy

püspök után közvetlenül következ,

els méltóság is,

hogy I

137-

az

felett

V.

U.

ott.

U.

ott, 327.

ö.

a

1.

ez

többiekben

illetve a

mindjárt

rangsorban

leg-

nyert

arra

vagy azok megbízottait az

illet

rendelkezhetett.

illet személyeket,

1-

sze-

Az adományozható kanonoki javadalmak minpápa különbséget nem tett, s e tekintetben Bálint

bíbornok úgy a pécsi káptalanban, mint a

hozzá

egyházakban két kanonokságról szabadon rendelkezhe-

kimondva

tik,

illetve a

ügyre meg az 1399

júniu?:

Felhatalmazást

20-iki

pápai

bullát.

U.

ott,

rí.

k.

llAl.lNT

Al.ftANI

iavinl.ilnmha

l)(if;lalhas.s;i,

javadaloiniii.il

A/

papa

a

s

és zaklat;isok

A

i(»in.ii

kadás

Il(

jojrahan

Ixij^latott

;illoii

oldalról credo rendel-

érvényteleneknek

es

az általa kinrvr-

személyeket esetleges támadások

Magyarország

A

elég sihü Volt.

is

h«»j;y

a/ érintkezés a sza-

kO/.CtH

kuria hatalmi köre az egy-

ep a xiv. században vált a legnagyobb

teieii

delmvé. Az egyházi

nyil-

telhetleg megvédelmezze.'

lolc

ii

kiiiia

idejeJxii

ügyek

házi

<

más

kíllOiinscn lelkére kAti,

zett s javadalinaikha

s/cmclyi-

illcl6

erre vonatko/ó rc'ndrlk
a hihoriioknak

kezéseket

az

ha mindjárt Irthb más

l
akai* píispííki, akíir

rj^yrl),

clIciikc'Zí'i

v;iiiilani

hir.

is

s kimniidalnii, ho^^y

nnn

nó/vc akadályul

Sí'x^'rc

.\l

élet

terje-

összes szálai a pápák kezében futottak

össze, kik az egyházi javak adományozását, betöltését

is

a

maguk

kezébe igyekeztek összpontosítani.

pápa idejébl

Ronifácz

IX.

a

szentszék

jogainak

gya-

szokást,

hogy

ajánló leveleikkel

vala-

ily

korlásával hazánk területén sürün találkozunk. a

püspökök maguk fordulnak

a j^ápához

melyik papjuk érdekében, Alsáni Balint

papa uralkodásának els éveiben az ily

fpapok

között az

ajánlásaiból

pártfogása

látjuk

azt

is,

megyéje papságának érdekeit vonta

el

a

Alig

követte és IX. Bonifácz

neve fordul

természet oklevelekben. Ugy

ször az

De

is

Bonifácz

látszik,

el

legtöbb-

hogv a hazai

volt a legbiztosabb a kúriánál.

hogy is,

más egyházmegyékbe

hogy

A

szívén

és e

viselte

egyház-

meleg érdekldést nem

tartozó papoktól sem.

pápa a pápai trónt

elfoglalta,

Bálint

püspök már közbenjárt nála egyik rokona, unokatestvére János László, pécsi

fia

kanonok érdekében.

pápa a pécsi prépostot

nokság birtokába ilyet

adomán3^oz.

utasítja,

1389 november 9-ikén a

hogy Lászlót esztergomi kano-

segítse, illetve tudatja a préposttal,

Érdekes

ez

eset

fleg

azért,

oklevélbl értesülünk azokról a kellékekrl, javadalomra igényt tartónak rendelkezni

I

U.

ott,

1315.

hogy neki

mert a pápai

melyekkel egy

kell.

A

pápa szigorú

11.

Mag3'ar Tört. Eletr. 1903.

ily

6

DR.

42 vizsgálatot rendel

ÁLDÁSY ANTAL nevezett László jól

vájjon

el,

fogalmazni és énekelni és máskülönben

jól

méltóságra.

Hozzáteszi,

nem

énekelni

év lefolyása

hogy az

alatt

meg

kanonok

a prépost kezeibe,

hogy egy

Az

fogja azt tanulni.'

közbenjárására

egyházmegyei javadalmat 1389 november

jövedelme, ha

lelki

pécsi

fia

Jakab

melynek

12-én,

pásztorsággal van összekötve, 25, ha a nél-

18 ezüst márkánál több

kül,

erre a

László

ha

kap a pécsi egyházmegyebeli papok közül Benedek pécsi

olvasni,

alkalmas-e

is

esetre,

meg

tudna, esküdjön

tud-e

nem

lehetett.^

Márk

fia

András

a

egyházban nyert javadalmat.'

De

az érintkezés a szentszék és a pécsi

nem

között

egyházmegye

papjai

A

maga-

szorítkozott pusztán javadalmak betöltésére.

nem

sabb egyházi méltóságokat Bonifácz pápa igénybe, látta

el

ket

egyszer vette

megbizásokkal, melyek részben saját egyház-

megyéjükre, részben más püspökségük területére vonatkoztak.

E

megbizatások azon rendszeres eljárásból folytak, melyet a

XIV— XV. században követtek.

Egy

nyoztatott,

ily

javadalom elnyerése eltt

vizsgálatnak

megfelel-e a kánoni

javadalmakból,

egyéb javadalmak betöltésénél

a káptalani és

volt

kénytelen

magát

csak ezután

feltételeknek,

kinek

az,

alávetni,

a

mely után a beiktatás következett. E teendk

vagy maguk vagy helyettesük biztosokul

Ily

vájjon

választhatott

elvégzésére a szentszék egy, illetve több biztost küldött

ügyben.

adomá-

által

jártak

belieket

srn

a többi

egyházmegyékre vonatkozólag

és

a

reájok

kik

bízott

pápa a pécsi egyházmegye-

Bonifácz

vette igénybe

el

ki,

pedig nemcsak a pécsi, is.

hanem

Mint ilyenek szere-

pelnek Bonifácz pápa bulláiban a pécsi prépost, a pécsi kanonokok közül

az

rkanonok,

az olvasó

és

énekl kanonokok, továbbá

a baranyai olvasókanonok, a baran3^ai fesperes, a pécsi egyház

fesperese,

a

pécsi vikárius,

Renden János

pécsváradi, szenttrinitási, szekszárdi,

'

Mon. Vaticana. Bullae

2

U.

o.

í

U.

o.

12. 18.

1.

Bonif.

r.

3 — 5.

1.

pécsi

kanonok,

a

ábrahámi, iváni, báthai és

,.*«*'

l8.

A PÉCSI SZÉKESEGYHÁZ KÜLSEJE. 6*

DR- ÁLDASY ANTAL

44

a gotkói apátok, a valkói fesperes, az iregi és a pozsegai prépost, kik

ügyekre kapnak a pápától megbízatást.'

legkülönfélébb

a

Az

melyek

üg3'ek,

megfordultak

s

minden

szentszéknél

a

képét

tárják

kezdve a kanonoki java-

változataiból,

adományozásától

Változatos

idejében

Bálint

melyekben a pápa intézkedik, a legkülömbözbbek,

az egyházi élet

dalmak

Alsáni

egész

gyóntató

a

oklevelek

ez

megválasztásáig.

egyházmegye

elénk az

beléletének.

Az

egyházi hierarchia egyik legmagasabb fokára, a püspöki

méltóságra ebben az idben a pécsi egyházmegyébl

egy

ágostonrend

Benedek,

Pécsi

férfiú.

került

is

Bonifácz

szerzetest

pápa 1395 november 29-ikén a sydoni püspökségre nevezi ki.^ János fia, György, pécsi kanonok pedig 1408 február 20-ikán

püspökké neveztetett

ardsisi

A

káptalani javadalmak

ki.'

kanonokságok adományozásánál

és

egyházmegye számos

a pécsi

úgy olyan

esettel

van képviselve. És pedig

melyekben pécsi egyházmegyei pap

esetekkel,

egyházabeli javadalmakat nyer

mint pedig olyanokkal,

el,

idegen eg^^házbeli kanonokságra neveztetik ki vagy

papot ültetnek pécsi egyházmegyei javadalmakma.

hogy

Rakodagi Jakab

a pápai trónt elfoglalta,

klerikust nevezi

ki

fia

fiát

fia

Pál, fia János, Miklós fia

fia

kanonokká neveztetett

Tamás fia

ki.'

fia

János gyüdi plébánossá és

János fiának Mártonnak a valkói.

fiának Péternek az azvágyi fesperességet

'

Tamás csázmai A

nevek

IX.

tii

custos,

utóbbi

Zsigmond

4

U.

o.

i.

köt. 25.

1.

S

U.

o.

i.

köt. 51.

1.

6

I.

U.

o.

r.

3

U.

o.

II.

köt. 307.

1.

410

s

kot.

kk.

1.

Brumenus

király közbenjárá-

Mon. Vaticana Bullae Bonifa-

2

adományozta

prépost,

két kötetébl vannak összeállítva.

a

Tamási

György fia János, György Tamás, Simon fia Pál pécsi kano-

pápa András, valkói fesperes csázmai

a

ki.""

Mihály,

nokságot nyernek; Csáki Balázs pécsi

László pécsi

kanonokká.' Garázda Jánost

Bonifácz pécsi

Gergely, Pál

midn

midn idegen Nem sokára,

1389 deczember 6-ikán pécsi fesperessé neveztette

Ferencz

saját

kötet 100., 237., 250., 327.

178., 309., 426.,

464.

1.

1.

11.

köt.

AI.aAni llAl.lNT

kaimnok

sara po/scj^ai

valami

unit évi

f(ny<s,

A

r/A\si niíUkat.

Ii

nrm is volt hiikiílhatla tw^ a lO jí^ védelme nem tt

:

|;mns

l)(-m(t(i-

bos/niai,

Miklós

kalocsai,

l.;is/|..

li.i

a/ (\t;ylia/m('i;yel)e

Uj3:yanesak

)omokos

fia

esz-

Ví)lt,

Oemetcr

fia

Miklós

fia

Miklós

llarsányi

Demeter

tia

1

János

iiala/s lejérvári,

fia

Curgely

Zdenchi

kirl már megemlékeztünk

Miklós boszniai,

lia

java(lalina/á.Ha

kOvelkczók nyertek kanonoki java-

a

I^.'iszlo,

li;i

Ur^ttmi,

M;irton

kinek

'

;

pécsi ej^yhá/mc>;yének kötclékéhe tartozók kr>zül

idegen e^ylia/iiKj^yckhcii

dalmat

45

zágrábi

Antal

bácsi,

kanonoksáj^ot kaptak.

kalocsai

Pozscgai Benedek

tarto/o

fia

varadi kanonokká lesz 1392 márczius 26-án s uj^yanazon év

i^álint

május i7'én más javadalomra

nem

noksat;

kaj)

üresedésben.

lenne

adományt az

Péter

Zsiboti

Bodrogi kalocsai

Balázs

tia

Mihály,

szt.

kanonokságra neveztetett

Zsigmond

király

közbenjárására

Péter

ki.

ha kano-

Jakab

fia

fia

Mihály

fejérvári,

fia

Péter

boszniai,

Péter

plébánia

rektora,

János,

Fábián

Tamás

bácsi,

czikádori

a

János

X'oychistii

pécsi klerikus zágrábi kanonokságra,

esetre,

vasvári

préposttá

neveztetett

márkát jövedelmezett. István Balázs

ki,

mely

fia

pedig a fejérvári Szent-László-oltár rcktorságát nyerte

100 ezüst

állás

pedig

fia

el évi

100 arany íorint jövedelemmel. Idegen egyházmegyebeli a pécsi

egyházmegye Lörincz

lg}'

Ottr,,

a

ki

több izben

területén

Miklós,

fia

ki

kanonokságból, Hohenfelsi

boszniai

egyházmegyébl

regensburgi

Gergely

lianonokságba.

nyert kanonoki javadalmat,

Demeter

fia

helyeztetett

bácsi,

János

pécsi

át

Miklós

fia

zágrábi kanonok volt, mieltt pécsi kanonokságot nyert. Fábián fia

Simon

a zágrábi

egyházmegyébl

neveztetett ki a pozsegai

Szent-Péter-eg3'ház kanonokságára, Dubiczai Pál

azon

eg3'házmeg3'ébl

kanonok pedig

pécsi

A

U.

szentszék az

1

U.

o.

I.

158.

2

U.

o.

I.

kötet

o. II.

II.

61.,

3.,

lett

pécsi

fia

Pál

kanonokká, Tamás

ugyan-

fia

Máté

a nyitrai eg3'házmeg3'ének volt tagja.-

adományozási jogot plébániák, kápolnák és 105.

19., 21., 39., 91., 124.,

kötet 284., 330., 3Ó0., 473., 602.

11.

126.,

138., 192., 196., 215., 217., 278., 308.

11,

egyéb javadalmak Pál

lenül.

Sebestyén,

fia

sem hagyta

üresedése esetén

György

plébániát, SzöUösi fia

ÁLDÁSY ANTAL

DR.

46

Szz-Máriáról nevezett

mohácsi

a

érvényesítet-

a dabóczi plébániát, Hertelendi István

Benedek, a hagymási plébániát, Újfalvi Balázs

lev

várban

pécsi

rektorságát,

Szüz-Mária-kápolna,

Csöményi Pál

Péter az ethei, Imre

fia

a bogdásai,

István

Dénes az

fia

fia

Gergely

Pécsi egyházmegyei javadalmakat

Márk

András, Szilvester

fia

kanonok,

István

Rudinai István esetek,

fia fia

sarnói

János és Árpádi

Pál

fia

fia

kapta.

Jakab,

fia

a két utóbbi

Kelemen

Posagalbari

János,

plébániát

Benedek

nyertek

Szilvester,

fia

Domokos

Gredistyei Pál

szécsi,

a

Illés

a

Szent-István-oltárának

alsó-bácsai, Etei

Márton a fia

István

fia

pécsi

Lukács,

fia

András. Azok az

melyekben pécsi egyházmegyei idegen javadalmat, vagy

idegen egyházmegyebeli pécsi javadalmat nyert, aránylag ritkák

Oka ennek

voltak.

nyozott javadalmak

valószinüleg abban

nagyrésze lelkipásztorsággal lévén

nem mutatkozott

kötve,

hogy az adomá-

rejlik,

czélszerünek, oda idegen egyházmegye-

belieket ültetni. Mindamellett voltak ily esetek, így a

János

fia

fia

papnak

pécsi

össze-

veszprémi javadalmat,

pápa György

Bodola Jakab

Mihálynak váradi javadalmat adományoz, a széplaki plébániát

Imre

Miklós esztergomi pap kapja, György

fia

plébániát

E javadalmakra

kap.

megfelelöleg

Ha

történik.

lelkipásztori

kapcsolatban

lelkipásztorkodással az

adományos

a

adományozás

az

megtartott

mködésre alkalmasnak

Márk

fia

szokásnak

a

vagy

az

a

nélkül

alapján

vizsgálat

találtatott,

bácsi

elbbi,

a

ha

nem, az utóbbi osztályba tartozó javadalomra tarthatott igényt,

minek megfelelöleg javadalmazása

is

változott.'

Altalánosságban a lelkipásztori mködéssel kapcsolatos java-

dalmak

évi

jövedelme

25,

márkánál nagyobb nem

az

a

lehetett.

nélküli

javadalomé 18 ezüst

Voltak

azonban kivételek

is,

így a széplaki plébánia 32, az ethei 50, a bogdásai 20, a sarnói Too, I

a

Ezek

bácsi a/,

20 a dabóczi

esetek

ugyanott

i.

kötet

24, 12.,

a 18.,

hagymási 20 arany 37., 96., 239., 324.

95., 288., 291., 303., 307., 308., 420., 430., 433., 434., 445., 447.

11.

11.

11.

kötet

forint

5.,

46.,.

ALhÁNI jöv(*
A

h.i)l<)tt.

kanonoki

janos pécsi

latokkal, (laia/da

40 arany

llAl.lNT

47

jrívcdchnckrc kanonc^kstlj^a

j^vcdtlinc/ctt, janos

f'oiini<»l

nmu

bírunk

ih

fíH'S|)
55,

Gy^rf^y a prrsi Min-

fia

(Icns/cnlck-kapolnája rektorának jövedelme 50 arany forint volt,

Andias k.i\al

valkói l'öesperes

i(

A/ május

12 rzüst már-

fia

iidelkezett.'

papa

hoiiilac/

augusztus 30-án

i.pvj

apátságoknak

batai

a

4-eii

kinevezésekkel

apali

kivid

lelsoiolt csí't(*ken

ill

ko/iiid<.

Tanias Miklós

100,

ad

a

is

talál-

rzikádori,

1403

az

apátot,

iij

clöí)l)ire

Tamást, a romai SzciU-SebustyOn egyház ta^át, utóbbira Móricz

monostor

Móriczot, a pócsváradi

lial

június g-en

a pöcsváradi

jx'di.i;

átírva szent Istvánnak,

ki.*

1403

konvent kiváltságait ersíti meg,

Gézának

es Karoly

káplánságot

Papai

kiváltságleveleit.'

nevezve

tap^ját

királynak

tárgyú

e

szekszárdi

Miklós

apát

kapott 1396 november 13-an.*

javadalom

van indomásunk.

esetrl

és

fölcserélésére

javadalom

1393 január

hogy Orbán Ha Domokos,

pajxi

a

i-én

megengedi,

pécsi Szent-György-, és

a

egy-egy

elvételérc

Márk

íia

Péter, a pozsegai Szent-Péter-egyház mesterei, kanonoki javadal-

maikat kölcsönösen felcserélhetik.^ Miklós

kanonokot

bne miatt megfosztotta javadalmától.^ Ugyancsak e sors

jutott osztályrészül Szászi

bnei

nak, kinek

György pozsegai

fiát

Benedeknek, a széki plébánia rektorá-

egész lajstromot tesznek

ki.

A

pápai

irat szerint

Szászi Benedek egyháza ingó és

ingatlan vagyonát, de

szentek

híveinek

szolgáltatta

e

mások

ki,

kot követett

mind

bneit

azzal,

I

el,

u.

U.

o.

o. 456. 3

U.

II.

vonatkozó adatokat a már

kötet

és 530.

455.

egy szüzön ersza-

íüleit

levágta s tetézte fiait

az

emészt

és

52Ó.

11.

V.

ö.

vele a pécsi prépostot

el,

4

U.

o.

ír.

>

U.

o.

i.

^

A

kötet

4.

1.

kötet 210.

1.

vizsgálat megejtésével

és az itélet

végrehajtásával a pécsi prépost volt meg-

11.

o. 572. s kk.

nem

hol azoknak holttestére rábukkantak. Mindeze-

idézett helyeken. -

szentségeket

hogy ágyasától származó

pápa szigorú vizsgálatot rendel

L. az erre

a

javait eltulajdonította,

egy papot megkínzott és

el,

gödörbe temette, kért a

elidegenítette,

erekl3'éit

fleg a

11.

bízva. U. o.

i.

kötet 215.

1.

DR.

48

ÁLDÁSY ANTAL

bízza meg, reá bízva az ítélet végrehajtását, a javadalomtól való

megfosztást azt

Egyúttal, ha a javadalomban üresedés állana be,

is.'

Imre fiának Mártonnak adományozza.^

kodás

Gál baranyai föesperes, de Canaziis

alól

prépost és Mihály

más

kilépésre és

pécsi

kolostor

tagja,

Roger pozsegai

a

István,

föl,

szerzetbl

míg való

szerzetbe, esetleg a világi papság sorába való

Egy

átlépésre kapott engedélyt.'

egyházmegyei Szent-Erzsébet kormányzója,

(?)

kanonok mentetett

János,

fia

benczés

rudinai

a

A javadalomban tartóz-

Gál,

Lukács

fiát

Miklóst

forintot

túl

nem

a

esetben pedig a pápa a pécsi

ispstály élére

pálosok rendjébe

nevezi

ki

;

kormányzóul, miután embert,

világi

lépett,

ez állás jövedelme a 200 arany

Továbbá 1402 márczius ii-én kelt megengedi, hogy a váczi káptalan tolnamegyei decsi

oklevelével

birtokán, melyet

haladta.^

templomot építhessen és egyházi

Tisztán

adományozása

Szent-László király

folytán bir,

azt alkalmas elkészre bízhassa.^

ügyek terén a szentszék beavatkozásának,

befolyásának számos adatát birjuk Bálint

püspöksége idejébl.

Leggyakoribban búcsúk adományozásával találkozunk a pápai oklevelekben. így nyer búcsút a zselizi Szent-László-monostor, a

Keresztelö-Szent-János-templom,

nagyfalvi

szentek-egyháza,

az ozorai

a

harsányi

Szent-Margit, a majsai

a pécsi Szent-Bertalan, a nagyhetényi

Minden-

Szent-Péter,

Szent-Kozma

és

Dömjén,

az illoki Szent-Anna, a breztoviczi Szent-Márton, a váznoki Szent-

Miklós és a váraljai Boldogságos

Szz

egyháza.

A

hosichi ágos-

ton-rendü és a pécsi minorita-rend kolostora a Portiuncula-búcsúban, a

szöllsi Szent-Demeter

és a

bodolai Boldogságos

Szz

egyháza a velenczei Szent-Márk templomának búcsúiban részesült.'^

elég kívül

Mint ebbl látható, búcsúk adományozásával Bonifácz pápa

bkezen

bánt

s e

kiváltságai a hitélet fokozására kétség-

nagyban befolyhattak.

1

U.

o. 332.

1.

S

U.

o. II.

2

U.

o. 333.

1.

6

U.

o.

3

U. ott

409. 4

1.

kötet 281., 286., 287.,

köt.

kötet 427. kötet 195.

o.

I.

kötet 228.

1.

1.

1.

II.

238., 239., 250., 267., 273., 327., 342., 396., 443.

1.

U.

II.

I.

11.

kötet 96., 236.,

280., 296., 302.,

almAni hAlint

A

k( ^:y('Imi

triiv
sorozandok mc-^

k(y/A'

minket

mcj^vitlasztasára szóló cn^ídílyck,

mindig Ma^y

j('l)(")l

a

Thonai

Seheslyiii

lia

IVtcr l'.il.

DomiIkm

Ozvej;ye,

Miklós nádor

lia

a

vilai^iak

l)niin»k(>s

hasznalatára Szeglaki János

fia

a|-)íit

kapnak

ben, illetve városokban

mentésekre

cníj^edélyt.*

n.

lev ni

udefectus

ki

Miklós

Jakab, pécsi tanuló,

elkövetett emberölésért, tartotta abban,

János és

fia

Anna, János bán

nyer arra, hogy hat

esetek

lenitatis))

fia

tisztes

váló

alól

részesnek,

tartotta

a törökök elleni

ki fia

Gergely,

ki

kiséröjét megölték,

fiának

késsel megsebesíté és az

föl

mohácsi

így Vörös Sebestyén

lölmentést. László

kapták a pápai tanulótársát

Orbán

hogy egyik

oltár

kolostorokat látogathassa.*

magát emberölésben

plébános, fia

Garai

Marjait,

Imre Nempti István

találunk példákat.

is

és

veszprémi és váradi egyházmegyék-

esztergomi,

u.

fia

Karászi

Hordozható

kiváltságban.'

Gergely özvegye pedig engedélyt

Véi2ül az

neje

és

Györj^y

György

Porlversiai

László

I)<mftcr,

Pál,

fia

lOhb

is

Miklós és Németi András Azvegye Krzsébct és e

kisérönövel az

kCt/.U

l'<»zs('>;ai

Sebestyén

k«")/ül

lia

leánya, Katalin, részesülnek

Imre jHM\sváradi

lionifácznak

az i^yháziak

ij^y

Mihiily,

tia

a j^yonlatí^ Hzal>a(l

az cj^yrs pápák ide-

IX.

Szcnt-Miklos cj^yház rektora,

z;i|)(>lyai

Mai vas,

száminál találunk.

maradi HMiik,

tMi^ríl^iy^*

ily

49

Neuna

hadakozásban

magát részesnek

mindannyian meg-

Lukácsnak pedig,

tizenketted napra

meg

ki is

Bálint bibornok útján adott a pápa fölmentvényt.-^

halt,

Fpásztori jogát gyakorolta Bálint bibornok többek között a szajki egyház betöltésében.

Dombói László

ján

újította

Ez egyházat a xv. század forduló-

meg

és látta

el

saját

vagyonából

megfelel javadalmazással. Mint az egyház kegyura. Szajki

a

Imre pécsi egyházmegyei papot mutatta be ez állásra a püspök-

U.

í

26.,

ott II. kötet

75.,

129.,

-

U.

o. II.

5

U.

o.

nem

I.

152., 475.

19..

20.,

22.,

24.,

11.

Ez az Anna alighasógornje, testvérének,

kötet 130.

1.

Tört. Eletr. 1903.

Gergelynek, János bán tiának özvegye. E a leszármazás

föltevésre a nevelt, illetve,

11.

kötet 514., 587., 593.

Alsáni Bálint

Magyar

5.,

azonossága és nevezett

Annának pécsi

egyházmegyei hozzátartozása 4 U. o.

11.

késztet.

kötet 185., 229., 412., 586.

7

11.

ALDASY ANTAL

DR.

50 nek,

kit

tartozó

meg

A

más egyházmegyék kötelékébe személyek közül Raveni Hosszú Gergely és György fia ez

is

István zágrábi, Pál

ersített.'

Mihály egri kanonokok nyernek az illet

fia

helyeken egyházi javadalmat, ugyancsak a bíbornok pártfogása következtében.^

Az

szentszék

apostoli

ügyekben

és jogi kérdésekben

Az egyházmegyéjéhez fia

megbízása

lelki

megbízott gyanánt.

szerepelt

is

Alsáni Bálint

fol^^tán

Vehen helység plébánosa, András

tartozó

hogy

Miklós, azzal a panaszszal fordult volt a szentszékhez,

a plébániájához tartozó

Decs helység

lakosai,

mely világiak

gában a váczi káptalanhoz Szent-Ilona

tiszteletére

nát állítottak

fel,

dekei csorbát

szenvedtek.

április 3-ikán Bálint

bízta

meg

decsi

azzal,

ügyet,

az

egy kápol-

templom

hogy s

alapí-

jogköre és

1403

ezt

tartozik,

illetve újra

miáltal az

tottak,

dol-

a

A

ér-

pápa

bíbornokot

vizsgálja

meg

mennyiben

alapítása

ellen

a fel-

hozott panasz alapos és jogos, az

19.

meg Hogy

alapítást semmisítse

és helyezze

hatályon

kívül. '

mily ered-

ménynyel

járt e megbízatás,

MAROTI JÁNOS PECSÉTJE.

hiányában nem tudjuk megmondani. Bálint bibornoknak

a veszprémi püspök javait

melyben a pápa

deczember

az

apostoli

8-ikán

mködésének

egyedüli

X

u.

ott, II. k. 345.

2

U.

ott,

3

U.

Ott, II. 514.

4

Mon.

I.

k.

kelt

t, hogy

még egy ténykedésérl

szék rendeleteinek kihirdetésérl. pápai

oklevél

emlékét.

Tamás

1.

16. 20.

II.

utasítá

II.

1.

Vatican, Bullae Bonifatii

július

az elidegenítéstl védelmezze meg.^

Végezetül Bálint bibornoknak :

kérdésre szólt

egy másik megbízatása, melyet 1400

14-ikén nyert a szentszéktl,

szólanunk

Birtokjogi

adatok

II.

köt. 224.

1.

rizte fia

meg

e

kell

1401

nembeli

Gergely kalocsai

vM

Ai

t'j;yli.i/m« L;y(

nak

lyscj^hcn

lljl.ik

li<

(l('*si<'

Miki

ho);y

/sij^inond

Maiothi j.inos

a

mc-ly

be,

ti/edszr-

rnj^rdrlyl

adolt

kiialy

állal

az/al,

harrzra

elleni

törr)k/*»k

nuly a tizedek

azt a rciidclki /tsit,

|)a|)anak

ehlnn

ökel

kik

vagy

tanáescsal

támogatják, ej;yházi átokkal

K

s/cdtc

frkvö

Icrülrk'n

vi^y\yA/.\m%yc

li/cdct

b.ln-

for-

Uf^yanckkoi- Halint hihoriiok krizzélette VIII. lífínifácz

diltassrk.

azokat,

honiak

a

allilíílaj;

li/cd

(•

prcsi

a

folytan,

in( ^;l>izilsa

51

urának, Marúihi János macMii

Uf(yams,

j)aj)

I

iiAl.lNT

elfoglalóit,

valamint

segélylycl

t('*nylcges

sújtja.

nevezett Taniíis pap megvált a macsói bán

kihirdetés után

szolgalatahol es a szentszékhez tmíhilt feioldozas vógett, melyet a

nevezett napon

niei;

is

nyeit,

nemcsak az átokra, hanem az

ezen áUapotban végzett egyházi funetiokra nézve

is.'

V.

Az

olvassuk

azt

kánonjogban a

Budán megtartott

1309-ik évben a

határozatot,

jártas

minden érseki iskolában

egyénnek, minden

mvészetekben

szabad

hogy

jártas

végzései között

zsinat

püspöki

mesternek

a

iskolában pedig kik

lenni,

kell

a

papnövendékeket és a többi tanulókat oktassák.' E határozat mintegy

föltételezte,

sára szolgáló XIV. század

Lajos

hogy egy

fórum,

ily

tudományos fokozatok

egyetem hazánkban

is

szorgalmazására

egyetem,

az

viszonyok

terén

megindult mozgalom Magyarországon

a is

xiv.

létrejön

melynek

helyéül az alapító pápai bulla Pécs városát jelölte

A mveldési

S a Nagy

létesíttessék.

második felében hazánkban csakugyan

királyunk

osztá-

szék-

ki.

század

beálltával,

éreztette hatását.

A

tudo-

mán3'ok

iránti lelkesedés

külföldi

egyetemekre és fleg az olasz egyetemeken, Vicenza,

Bologna,

í

U.

2

Lásd a

ott,

mind több

Pádova fiskoláiban n. k. 394. zsinati

és több

találunk

magyart vonzott a

magyar

tanulókat,

1.

végzéseket tartalmazó oklevelet. Fejér, vin

5.

k.

49 50.

11.

kik

alhAni ott

iii(Imiii.iii\

;i

mIJmii

királyunk

l.ajos

iiki^:i,

cidrklodcsscl

(lij;

a

iiAi.iNT

Irlsnhl)

tiidoniányok

a

udvaraha

s

visilki'íli-lt,

törekedtek.

kikr'-pzí^src

tiidjuk,

iiiiiit

53

a ludós

szíves lo^adtatásra talállak. Kíiplaiija, (iy^'T^^y r.K

köiíll

ldését

li>\.il)aii

a

hallgatta a tiidonuinyok

lii(loinaMy<»k

iniiU s/iiviliai király,

iiaiit

mutatja

iKipolyi

a

iránt

min-

mindig

r(i'*íTiak

Henrdrk, 1360

íia

érdek-

I-ajos

•*»

ÍK**j^'-t.

Naj^y

az az oklevél

is,

melylyel

fiskola kiváltságait meg-

hittaui

ersítette.

A han

lt«i;yiMi

is

tegye.

erre

Ik'íolyt

Iclallitására

is

elhanyagolt

a

t"(>lr)tt

páixinál

a

körülmény

a theologiai

Maga

xolt.

i383-l)an,

a/

ii(\gy

is,

meg-

hogy

tudomány nagyon

Lajos király panaszkodik

Magyarországban, a hol a/

pogány eretnek és schismatikus miatt nagyobb

sok

lakozó

ott

állapotban

Lajos királyt

a szílkséges lépéseket

meg

alighaiuin

Magyarországon még akkorUijt

a

kívánság, liogy országá-

a

ci^y iiid(»maii\ os góczj)t)nt, késztethette

egy egyelem

hoi;y

ai ra,

crdcklödcs,

iiauti

tii(l()inaii\ok

a szükség képzett theologusok iránt, egyetlen magister theologiae

Ugy

található.'

eg3'etem, mely

látszik

e

hiány pótlására volt

hivatva a pécsi

1367 szeptember i-én nyerte V. Orbántól alapító

oklevelét.

Lajos király az alapítandó

különböz kiváltságokkal ordiilt,

hogy

az,

a

oklevelét kiállítsa.

hogy a

pécsi

tudományok,

kérelmét \\

Orbán

oklevelében

engedte az eladását,

I

annak el,

tagjait

a pápához

szokáshoz képest, a pécsi egyetem alapítóirányúit,

engedné meg a pápa,

egyetemen az összes tudományok, tehát a is

nem

és szabadalmakkal látva

Kérelme oda

hittani

eladathassanak. N3'ilván a theologiai tudomány-

han3'atlása

említett

pécsi egyetemet és

bírta

e kérésre

Lajos

királyt,

ki

azonban

bírta teljesen keresztülvinni.

pápa a pécsi

egyetem részére

kiadott

alapító

Teljesítette a király kérelmét annyiban, hog\' új

meg-

egyetemen az összes szokásos tudományszakok

kivéve

a

hittudományt, melynek tanítására az enge-

Denifle, Geschichte der

Universitáten im M. A.

i.

k. 415.

1.

DR. ALDASY ANTAL

54 délyt

nem

E

meg.

adta

tekintetben

pápa

a

egye-

pécsi

a

temet a bécsivel helyezte egy rangba, melynek tudomány-karaia

ból

hittudomány szintén

tudjuk megmagyarázni.

volt zárva.

ki

Némelyek abban

újabb

kutatások

a

hogy

pécsi

a

tárgy altatott.'

is

hogy

székes-

a

hittudomány nem

a

Mások

tantárgyak sorában.^

nem

amúgy

kimutatták,

iskolákban a xiv. században

egyházi repelt

az

tilalom okát

keresik,

székesegyházi iskolában a hittudomány

Csakhogy

E

szerint

a

sze-

oka

tilalom

abban keresend, hogy «a tanulók az igazhiten eladó párisi

azt legjobban, s

ftanodába kényszeríttessenek, tévelygésnek eleje fog

sem

az egyik,

miáltal sok

ott vétetni.))

a másik magyarázat

kizárásával a pécsi egyetemnél

is

mi más e korban alapúit egye-

temeknél

is

E

nem egyszer

elfordult, kü-

oka e tilalomnak aligha

fejldése

az

alapítólevél

eléggé volt biztosítva. Tanárai

mint

megkapták

hallgatói

kiváltságokat

és

mint figazgató széküresedés

kinek egyúttal jogában

áll

volt.

daczára a pécsi egyetem

tilalom

jövje,

állíttatik,

csak az

történt, a

lönösebb

A PKCSI EGYETEM CZIMERE.

nem

valószínséggel; a hittudomány

bír elég

ai.

Sem

^

a

által

ép úgy,

szokásos

szabadalmakat,

élére

püspök,

illetve

a pécsi

esetén a püspöki arra érdemes

helynök

egyéneket, a

szokásos vizsga letétele után, mesteri vagy tudori címmel ruházni, mely czímfelruházással az illet egyúttal jogot arra,

hogy akár

kiállása nélkül

nyert

a pécsi egyetemen, akár máshol újabb vizsgálat

eladásokat tarthasson.^ Kimondotta azonban a

2

Szvorényi után Abcl, Egyetemeink a középkorban, lo. 1. Székesegyházi iskoláink szervezete az Anjou-korban. Századok, 1897.

3

Lányi, Egyháztörténelem,

1

is

fel-

4 Koller, iir. k. 98.

1.

i.

k.

541.

1.

évf.

131.

1.

alhAni iiAmm

2-ikaii

j^ondoskodiii.'

ma^viir

.1

lioj^y

keli,

.íjos

Uini

inai;a,

adaÍMia/asarol.

Galvano Hithininck t'j^yrl)

Alsani t(

mi

1372-brn is

ina«;a

a/

egyeUMiu'l.

hogy

a

is

makkal

hl

lezettség

10

Mri;

1367

i):ipa

hog}'

kiváltságokat

adntt

f^ondoskudtak errl a pécsi

!)<•

hiztosított.'

X'ilnios

c^yluizjoi;

tudora,

is

fizetésen kívül

píNp^ík

mar

püspök

12-ikén

taniil(3it

az

öt évre

javadalmaikban

rendszabály az egyetem

okmány,

mel}'

javadal-

azon

a pécsi

pápa nevét sem ismerjük,

pécsi

püspök

prépostságát,

a a

pécsi pécsi

tanárának

eg3'-egv

Alighanem

hogy XI. Gergel}'

püspök

1

U.

ott, 99.

2

U.

ott,

5

Ábel

id.

4 Denifle, id. h. 417.

az a

keletnélküli, a kiállító

de minden valószínség szerint IX.

Szent-János

eg\'házi

ha

adomán3'ozhassa, is

hogy

azt,

Szent-Péter

és

egyetemen az

egyházak

polgári

és

mindjárt

a

jog

azok már

vannak.^

körn3'ezetében

V. 1.

*

püspöknek bizonyos javadalmak

11.

h.

még

idejébl származhatik

1.

99/101.

esztendre

öt

Megengedi benne a pápa

más javadalmak birtokában Bálint

e

látogatottságára s felvirágozására mily

Bálint

pápától ered.

köte-

Hogy

tartózkodjanak.*

adományozását engedi meg. Az okmány

Bonifácz

egye-

egyházi

pápa e kiváltságot 1376 január i6-ikán újabb pápai

ez

történt,

felmenti

a jogtudor Alsani Balint közbenjártára történt,

Alsani

utí^^lja,

alatt

fontos volt, a/t külön kiemelni talán szinte fölösleges.

ismét megadta.

a boloj^nai

ki

meleg érdekldéssel kísérte a

Vilmos

('lödje,

és

márka

i'züst

szeptember

tanárait

alól,

azt

m<'*j^

kcpcsi, gondoskodott a/ cj^ye-

300

lani^tokozatabol kifolyólag

pécsi

mar

i^y Vilmos pécsi püspök,

is,

jiU cdclnickct

M;iliiU.

szcplrmlxT

iiiindf/i

Icvclrhcn, inrlylx-n

cí^yctcninck

ii;(''n'trh(/

egyha/nu'nyi' píispokci

mri;*

M(xi*^nirlli

toldana inc^ a/í)kat mr>; újakkal.'

illctví-

i.i\

a maj^yar

javaílalinaz.i.sán'il

iiil«/
a/

király

kir;il\

l.iii.iiok

kiralylí«»/

a

erAsítciic iiKi;. I

i.m;irainak

(^(yc'lcin

kAtcIcs

kiialy

is

a/

linj^y

|>.i|).i,

51^

tudomán3'os

5

Koller,

6

Az okmány ö.

417.

1.

Ábel,

id.

id.

h.

fokozattal

178.

1.

Kollernél,

h. 54.

mondottakat.

biró

1.

és

id. h.

380 383.

Denifle,

id.

11.

h.

DR.

56 eg3^ént

is

ALDASY ANTAL

találunk. Miklós fia

Imre reguni föesperes, kirl mint a

szabad mvészetek mesterérl történik említés, kinek a pápa, mint fentebb

1376 január 19-én a pécsi egyházban egy

láttuk,

javadalmat rezervál, a szabad mvészetek mesterének fokozatát birta

bizonyos hangsulylyal emeli

pápai oklevél

a

s

Bálint

bíbornok kedvelt tanácsosa,

ban

jártassággal

is

A

pécsi

hogy

ki,

mint mondják, a kánonjog-

s

bír.

egyetem fönnmaradásáról és további sorsáról csak

gyér tudósításaink vannak. Régebben az a nézet volt elterjedve,

hogy az egyetem a xv. század

elejét aligha

helyébe az 1389— 90-ben alapított budai egyetem királynak egy

1465-ben

hogy

következtetni,

II.

Pál pápához

az egyetem,

írt

meg

érte

Mátyás

lépett.

arra

levele

ha ekkor ugyan

hogy

s

még

enged

létezett,

jóformán csak tengdhetett.' Istvánffy Miklós szerint az egyetem több hallgatóval

1543 eltt 2000-nél

Hogy

zásnak tekinthet.^

még

létezett, erre

Ugyanis

fel.

válópöre

egyetemeket

s

az egyetem a xvi. század

els

túl-

felében

újabban egy komolyabb bizonyítékot hoztak

midn

1530-ban,

VIII.

Henrik angol király híres

hogy

az

ezek között a magyart

is,

szó

folyt,

a mi nyilvánvaló

birt,

volt

arról,

angol király külföldi

vélemény-

szólítsa fel

adásra.^ Nyilván a pécsi egyetemre lehet ezt érteni, mert a töb-

biekrl biztosan tudjuk, hogy ekkor már nem

1

Békefi Rémig: Közoktatás

lenyomat Matlekovits állítás

i6.

1.

Külön-

Az ezredéves

:

eredménye czímü

ki-

kiállítási föjelen-

U.

3

Szilágyi

o.

A

magyar nemzet története Acsády Magyarország három :

:

részre osztásának története 200.

1.

jegyzet.

egyetemrl még Szilvek Lajos dr. munkáját A pécsi egyetem története. Budapest, 1900. A pécsi egyetem 4

V.

ö.

radtak reánk. ki

bulláiban ma-

Cancellarius János ugyanis,

Csót Györgynek

már régóta ellensége

meg

fenyegette,

is

fölfegyverkezve Csót Györgyre

2

kötet.

Neveik IX. Bonifácz

volt és öt több ízben

tés V. kötetébl.

V.

tagjai.

léteztek.-^

a pécsi

:

tanulóiról szintén csak

gyér adataink van-

tört,

kinek

György, a rektorhoz sietett, segélyül híván t. A rektor félbeszakítva eladását, az iskolából a felek közé siet és Cancellarius Jánosnak szemrehányásokat lársa, .Szöllösi

tesz, ki erre botját a rektorra emeli.

tor és vele együtt

delmükre

a

nak. Tanulói közül ismerjük Szöllösi Fábián

hívják, Csót

fiát Györgyöt és Cancellarius Jánost, pécsi egyházmegyei klerikusokat, továbbá Csót Benedek fiát, György zágrábegyházmegyei klerikust, kik 1400-ban voltak az egyetem

kilövi

többi

tanulókat

György pedig

Concellarius

A rek-

Szllsi György önvé-

János

is

segélyül

íjjához kapva,

balszemét,

ki

harmadnapra belehalt. Ismerjük továbbá az egyetem hallgatói közül László Lukács, pécsegyházmegyei papot és fiát sebébe

AlMA.NI

lt.>i l.^í

^7

\'I

A km erszak

rs

majmával

lu»^y a tulajdnn

lio/ta,

hataliiias;il)l)

a

inaskoclasi

klxii

ilt;y«

pcics

korszak

A

tahdko/iiiik.

iii^ado/asa, s általában a nyers

mely c zavaros idszakot jellemzi,

hatalniaskoíkis,

nak kilcxc

1*!

jn^rtud

a

s/(ik;isai,

ui-;ik

Alsaiii

ir.ilaihan

vaimef;yék

gazdagai)h esaladja

ekkoi-

Töttös Ha, László alatt érte

vs

r(''sz(''n*il

támadások-

Vf>lt

hirtokperek,

pereskedések

iiidiloti

deli

j^yakran

i<)jj;a

napirenden nevével

Halint

hatal-

is

voltak.

gyakran

leghatalmasabb és

(j^yik

leg-

mely

a

Hathnionostori

el

virágzásának tetpontját. Hirtokai

rsalád

volt,

Baranya-, Hacs- és Bodrog-vármegyék területén feküdtek nagyobb tömegbiMi, s luin egy

határosak voltak a pécsi püsp(">kség

lielyl

birtokaival. I*]

S

hat:iros

szomszédság csak súrlódásokra adhatott alkalmat.

valóban, a ket

nyokat

öltött.

iel

közti pereskedés

Az els

László

csak I

majsai

öt

nev

laki

agárért

tisztjét

marka pedig

T-ikén

Er

a

nev

tokán

Chumur

Tamás

fiát,

nevezett

tiszt

is

elfogta

nev

és

János

még

pedig Péter és

Lászlónak

által

meg

esetek megtörténtét.' Ezzel a pereskedés fia

felül

Lájmér

1379

szén egy

is

vizsgálatot

tartott,

nem

igazolván ez

nyert

befejezést,

ujabb erszakoskodást

egy névleg meg nem nevezett acolytust. V, ö. Monumenta Vaticana. Series BuUae Bonitatii IX. tom. ír. 219. és 281. 1. és Békefi id. m. 16. 1. Zichj' cs. okm. tára ív. köt. 116. 1. I

Tört. Életr. 1903.

bir-

rendelt

IV.

Magyar

eg\'

jobbágyát megölette. Mindezekért

melyet a káptalan október i-én

mert Csató

Február

négy márkáért és

csak

Garai Miklós nádor a bácsi káptalan el,

és

Báthmonostori Lászlónak János

szolgái által Báthmonostori

István

elfogta

szabadon.

bocsátotta

Mindezeken

szabadon.

tisztje,

Báthmonostori Töttös

Pétert,

magában Mohács városában után

bocsátotta

Bálint

János, a püspök mohácsi

fia,

lefizetése

zsellérét

ará-

esetben a püspök emberei szolgáltattak

okot a perre. Sitkei Csató

1379 január 28-ikan

csakhamar nagyobb

8

i.

tom.

DR.

58 követett

Báthmonostori László

el

négy ekét

ÁLDÁSY ANTAL

vett

erszakkal és szintén

el

lefizetése mellett adta azokat vissza.'

a

püspök

egyébként

közt

ekkor

mohácsi

fia,

határperek

altiszt

A

bizonyos részét elszántatták.

folytak,

birtokai fell,

püspök

és

Lászlónak Lak,

melyeknek

széthányatták és annak egy

vagy

sem.""

Határper

folyt a

Báthmonostori László közt, a püspök nyárádi és

Kerekegyház

nev

Majsa

és

újbóli bejárását Szepesi

köri

birtokai

mert

bevégezve,

volt

1382

is,

Jakab országbíró meghagyása

folytán a pécsváradi konvent teljesítette.^ Ezzel azonban az

nem

így

megtartott tanúkihallgatás igazolta

vájjon részes-e e hatalmaskodásban

melyeknek

is

csupán Bálint püspökrl nem lehetett bebizonyítani,

e tényeket,

pécsi

három márka

csak

püspök megbízásából Mihály pécsi várnagy

Bálint

és János, Csató

kiktl

ellen,

Báthmonostori László és

nev

Lászlónak Kerekegyház és Majsa határjeleit

jobbágyai

laki

május

5-ikén

Lajos

ügy

király

meghagyja a kalocsai káptalannak, hogy Báthmonostori László panaszát,

mely szerint

Mihály,

a

püspök parancsából Lak, Kerekegyház vizsgálja

elszántatta,

14-dikén eleget

is

püspök

pécsi

várnagya,

a

Majsa birtokok határait

és

meg, mely parancsnak a káptalan május

tett,

s ez

alkalommal a panaszt beigazoltnak

találta.^

Pár

szomszéd birtokos

a két a

évi szünet után 1389-ben tört ki ismét az ellenségeskedés

pécsi

között. Ismét csak arról volt szó,

mohácsi

püspök

tisztje,

György

mohácsi, nyárádi és egyéb jobbágyaival, majsai jobbágyain el,

s

három év eltt

tatott. ki

még

Mint

látjuk,

U. o. 151.

1.

U.

í.

3

L. a pécsváradi

o.

152.

Ugyanott 160— 4 L. a

'65.

a

püspök

Báthmonostori László

a László birtokából egyes részeket elszán-

László úr jó

foganatosításával bízta meg. í

Pál,

nyolcz év eltt hatalmaskodást követett

1389 január i6-ikán Baranya

2

fia

hogy

késn

emelt panaszt a királynál,

vármegye hatóságát a

A vizsgálat a panaszokat beigazoltnak

konvent 1380 október ii-dikén kelt jelentését

1.

káptalan május ip-diki

vizsgálat

oklevelét. U. o. 230

1.

Lajos

királyhoz.

Ai sAni

tal;ill;i.'

üí^^yclx

latol

1

11

l.is(»iil«

"kcj)

Kiidtli

cl

rvckkri

k<"»vcttcltck

szekszárdi

knnvciii

ugyanez

alatt

azonban

a

i(iö

hataliiiaskodást

u)l)ol

r^Hc)

kiial\

rendeli

követvén kt)nvcnt

el,

ez az ügy, mikor

Alsani

ingóságokban

1393

augusztus

alatt,

ujabb

törvény elé

a

lancsoki

ütött,

idézte.'

Az

tetemes

még

kart

mire

végre

pör folyama

a laki birtokon

törvénybe idéztettek."

mindketten is

el

említett

foglyul

György

Ugali

okozott."

elbb

az

Báthmonostori

tisztje

néhány jobbágyot

ott

hatalmaskodást követett

pereskedésnek

egyezség

barátságos

püspö-

Ennyi részben

vetett

bíbornok és Báthmonostori László ugyanis 1394

Bálint

január 20-ikán a Lak, körül

k<">lk(:di

hatalmaskodásokat

szintén

iH-ik:iii

Balint

i2-ikén,

kének tudtával,

véget.

püspök

birtokon a pcrsi

nem volt, s ezért Bebck Imre másodszori mi meg is történt/' Még talán meg sem indult

birtokára

lájméri s

Lajos

Baranya vármcp^ye hatóságát

1389-ben

február

1391

idézést rendelt

ejtett,

vizsgálatára

foganatja

idézésnek

László

birtokoktjn

H:ithnionostori Lászl<') panasza folytán a pécsváradi

el,

öt

vizsj^íilatot.*

majsai

a

inclyink

cl.

ugyanakkor

s

<-l,'

trljcsítctt

<-nil)crci

12-ikcn

Ciyörgy,

Ugali

tisztje,

kiWrttck

ús lajincii

laki

ügyben

píKprik

aii,i;us/tiis

A

ki.'

a vizsj^ü-

i6-ik.1n

hiilokaii

a

Kz

január

13B9

mely halalrnaskíKlások ezúttal

HalhmoiK.sioi

l.iki

lialalmaskodasok

rcs/A''r(">l,

a

i.ik

59

clkovctcll

;i/(lótt

király

l.iijus

Baranya v;irm(j;yc

mAi int

peres

fennforgó

Lájmér,

Majsa és Kerekegyház birtokok

ügyekre kiegyeznek oly formán, hogy

Báthmonostori László esküt tesz arra, hogy a vitás területek

azoknak

fogva birtokát képezték, és

eleitl

élvezetében volt.

Kimondatott azonban, hogy ez az egyezség a Nyárád és Kerek-

semminem

egyház körül fölmerült vitás üg3Te bír.-'

Ennek

a

megeg^'ezésnek

kifolyása

I

U.

o. 381.

1.

^

U.

^

U.

o. 383.

1.

7

A

3

U.

o.

386.

1.

4

Lásd a vármegye szeptember

jelentését. U. o. 404. 5

U.

o.

452.

1.

május

1.

20-diki

S

517. 9

A

o.

volt,

454.

befol3''ással

hog}^

Zsigmond

I.

pécsváradi konvent jelentése 1391 1

4-dik éröl.

U.

o. 472.

1.

pécsváradi konvent jelentése. U.

1.

U.

nem

o.

543.

1.

8'

o.

ÁLDÁSY ANTAL

DR.

6o

király 1394 június 23-ikán

értelmében választott

rendelete

kelt

mely Báthmonostori László Lájmér, Lak és

bíróság ült össze,

Lota helységeinek elpusztítása ügyében tanácskozást tartván, a

püspöknek a tagadó esküt

pécsi

A

meg.'

ítélte

június

20-iki

egyezség ügyében, a királynak ugyancsak június 23-ikán értelmében

rendelete

28-dikán

A

határjárást

a

Lászlónak

el

határokat

uj

június

és

kijelölte.^

és kölkedi jobbágyai által Báthmonostori

jobbágyain

laki

az

teljesítvén,

püspök mohácsi

pécsi

konvent járt

szegszárdi

a

kelt

elkövetett

hatalmaskodási ügyben a

tagadó esküt a választott bíróság Ugali György pécsi várnagynak

Úgy

ítélte oda.'

a két

mert

fél

ügyek

befejezést

nem

nyertek,

13-ikán a szegszárdi konvent a tárgyalást szeptember

majd október 2-ikán november 8-ikára

bíbornok

Báthmonostori

és

egyezséget utóbbi újból

3-ikán

azonban, hogy a június 28-iki eljárással

fennforgó pörös

közt

július

22-ikére,

A

látszik

kértére

átírta,^'

ámde

konvent

pécsváradí

a

az

1394-ben

közt

László

halasztja

lájméri

birtokára

hol

június

egyezséget Bálint püspök

meg, mert már 1395-ben nyárádi jobbágyait küldte,

kötött

1395

tartotta

el.^

nem

Lászlónak

azok jobbágyát megsebesítették,

a zabvetést learatták, a kerekegyházi jobbágyak vetéseire pedig

nyárádi jobbágyainak

kodást követett

törvénybe

a miért

el,

és

idézte,^

deczember 19-dikén

A

barmait küldte,

ez

a

Báthmonostori család és Bálint bíbornok között a pörös-

azonban ezzel vége nem szakadt.

bíbornok

és

Báthmonostori

Herczeg

Péter

birtokok

határbejárása

országbíró

U.

által

megujíttatott."

ködésnek

1

konvent

pécsváradi

a

hatalmas-

konvent a bibornokot

szegszárdi

idézés

újabb

szóval

o.

558-561. 561—563.

U.

o.

J

U,

o.

4

U.

o. 563.

folyt

le

fia,

egy

László

1.

S

U.

o.

600—602.

1.

1.

6

U.

o.

603-605.

1.

1.

7

U.

o.

622.

é5 566.

I.

1.

és

Szécsényi

Szent-Jakab

30-ikán

Bálint

Szekcsöi

és

Mohács

pör

melyben

tárgyában,

augusztus

1398

548 — 557.

2

között

László

1398-ban

Kölked

Frank

nyolczadáról

6f

AI.nANI hAi.i.nt

hihniiM.k

j;alml

m(I>l)rn

per,

A

átiratahall.

óvi

vonatkozó

hat;iraiia

rs

Maisa

adománylcvrlnck

Nyárád

hirtok a Hathmonostoriak

.1

volt,

HaliiU

sonioi^vi

iohh;iji;yát

i.}o()-han

június

27-ikcn

Szekcsi Herczeg Péter

szr)krsr('

Tamás nev

Szakái

de a püspOk

t)irták,

cmi)ertM által Háthmonostori Laszlo X'ajas

Tamás

Frank

Sz('TS('*nyi

i.|o|

i.aszlí)

hihornoknak

kíilönhcn

Szakai

io93-l)aii

i367-ik

rciidcikczzék.'

nnhrrri

gatta."'

királynak

jxcsi pü^jjxjk (.•Jlunchun szükség esetén

a

lioi;y

ii\il\aii

folyt rj^y

I,ajos

határos

Rathnionoslnii

all;il

hi/onyilrkokkal

niahh

miután

rrszét,

hirlokaiva!

l.ijincr

o|-s/aL;hii<>

átíratta,

S/cnl-LászIó-frlc

is

királynak

felmutatta

is

korul

biilok

1404-brn

Szcnt-LászJo

apát

l);Uliai

.1

Nyarad

ad.'

kAzOtt

apát

a hiUhai

<:'s

adoin.iiiyU'vtiíl

kiadoll

halasztási

iivolfzadara

S/ciilMili.iK

luvü

falujában

Benedek somogyi jobbágy

és

ez alkalommal a megérdemelt

büntetés

elöl

t

elfo-

már

talán

szöktek meg, mert,

mint egy oklevélbl értesülünk, a somogyi templom és a bibornok

bizonyos pénzeinek

megye

hatósága, a bibornok

Bodrog-vár-

vádoltattak.

eltulajdonításával

megindított eljárásban, a szöke-

által

vényeket visszaítélte uroknak.-^

A

bibornok

Bálint

monostori Töttös

Erre

mutat

meghagyja általa

Zsigmond

hogy néhai

neki,

lefoglalt

László, azonban visszafizetni

fia,

hogy

az,

kellemetlenségeket

okozott

által

ingóságait,

Györg}^

fleg

adja

több

ízben

fesperesnek,

marchiai

lovait

igyekezett.

is

1388-ban

király

Báth-

vissza,

azért

is,

mert nevezett fesperes a tized behajtása körül a bíbornoknak adósa maradt.^

Ugy

mert

foganatjuk,

látszik, az ismételt

miatt

•

80.

Zichy

lónak,

csikóikkal

család

nem

fogja.

okmánytára

'^

v.

meg

Végül

köt.

4

kell

hogy más lovak

Bodrogvármegye

-

U.

o. 369.

1.

5

U.

o. IV. köt. 357.

5

U.

o. 443.

1.

6

U.

o. 437.

1.

még,

említenüni:

június i2-diki oklevele

1.

volt a

együtt történt vissza-

nyugtázza és eg3'uttal biztosítja t,

perelni

meg

1390 augusztus 23-ikán Alsáni Bálint. Töttös

Lászlót húsz ménesbeli

adásáról

intéseknek

hatóságának u. o. 449. 1.

1.

140Ó

62

DR.

ALDASY ANTAL. ALSANI BÁLINT

hogy

a

kinek

emberei a konvent babarczi birtokán

pécsváradi

konventtel

is

állott

perben

a

bíbornok,

követtek

el

hatal-

maskodást.' Lelki

és

Bálint szép

világi

ügyek

mködést

terén,

fejtett ki,

mint

saját

ezekbl

látjuk,

Alsáni

püspöksége jogainak, mint

papsága érdekeinek, személyes ügyeinek védelmezje, szószólója, közbenjárója, nemkülönben mint a szentszék

ügyekben nyert

utasítások

nak, mint a pécsi püspökség

végrehajtója.

által

lelki

és

más

Fpásztori hivatásá-

kormányzásával megbízott bíbor-

nok tle telhetleg igyekezett megfelelni, kitartva a római obedientia mellett mindhaláhg.

I

U.

o. V. köt. 39.

1.

22.

ALSANI BÁLINT PECSÉTJE.

MÁSODIK

K().\^•\\r •

AZ ORSZAGNACiY ÉS A

Dl P

LOM ATA

>. -au';;'

'^5'^^í^'íJ

^wír;^.

RtsZLCT AVIONON

33.

II

A1T Y AIHol..

I.

^/

1376-iK tr>rt

élet-halál harcz

legnagyobb kereskedváros, Velcncze és

melynek folyásába csakhamar bevonatott

kiízcHt,

magyar

Lajos, a

folyamán az olasz félszigeten

a két

ki

(ienua

Az

i:v

király

is.

okot a háború kitörésére kereskedelmi érdek szolgáltatta.

Velencze ugyanis V. János görög császártól megszerezte Tenedos szigetét, miáltal a Fekete-tengeren kereskedelmi helyet tosított

magának,

látható volt,

hogy Genua érdekeinek

eltrni. V. János

fiát,

gatott, kiszabadítak lalta

Andronikost,

börtönébl, mire

Tenedos

koronáztatta, s jutalmul

sziget

az

ajándékot

kormányzója,

h

getet Velenczének adta

A

nem

fogja

apja lázadás miatt

elfo-

ilyen csorbítását kit

genuai segítséggel elfog-

1376 augusztus i2-ikén Konstantinápolyt,

De Genua

háborúra ezzel

kísérlete,

hogy

Elre

a hol eddig a genuaiak uralkodtak.

ott,

nem

biz-

szigetét

magát császárrá

Genuának engedte

vehette birtokba,

át.

mert Tenedos

maradván az elzött császárhoz,

a szi-

át.

meg

volt

adva az ok,

s

miután Velencze

a háborút elodázza, eredménytelen maradt, mind-

Magj'ar Tört. Eletr. 1903.

9

66

ÁLDÁSY ANTAL

DR.

két

fegyverkezni kezdett.^ Genuának sikerült Francesco diCar-

fél

rarat,

Pádova urát maguknak megnyerni,

királytól

meg magának.

háború az 1378-ik év els felében már kitörben

magyar

5000

király

Francesco

midn

a

magyar

nyert segítséget. Velencze ellenben a cyprusi királyt

is

és Visconti Bernabot nyerte

A

azonfelül Lajos

fnyi lovassereget küldött Pádovába,

már megakarta

Carrara

di

Lajos

volt.

a

indítani

és

hadjáratot,

Alsáni Bálint pécsi püspök azzal a megbízással kereste

Francescot a magyar király részérl, hogy mieltt a háborút

fel

megkezdené, próbálja meg

még

egyszer békésen

az

elintézni

ügyet. Alsáni Bálint e küldetése azonban eredménytelen maradt.

Pádova részérl ugyan békét

ajánlottak Velenczének, de egyúttal

pádovai követek,

kijelentették a

hogy ha nem érnek

czélt,

a

szövetségek összessége hadat üzen. Velencze megkísértette ugyan

st egy követséget ámde eredményt nem ért

a pádovai-magyar szövetség szétrobbantását, küldött e czélból Budára,

is

A

el.''

háború erre szárazon, és tengeren

kitört.

míg Visconti

Carrara Mestrét szorongatta,

Francesco

Bernabo Veronát,

magyar hadak pedig Brescia környékét özönlötték

a

geren a küzdelem a Tiberis torkolatánál. Portó lett

vette kezdetét.

A

a

csata

hajóhadból

genuai

Viktor,

velenczeiek

csak

d'

el.

ten-

Anzio mel-

négy

azt

Fiesco Lajos

gyzelmével

végzdött,

mely

gálya szabadult meg,

Dalmácziába menekült és Zárában vonta meg magát. ide

A

1378 május 3-ikán a genuai

Emezt Pisani

vezényelték. a

találkozott

hajóhad.

velenczei

és

Itt

di

Pisani

követte a menekülket. Cattaro és Sebenico a velenczeiek

is

kezére

kik

jutott,

erre

a

traui

kikötben

horgonyzó

genuai

hajókat támadták meg. Ismételt támadások daczára, bár hazulról

ersítést

A

is

beállott

ellen fel.

I

kapott, Pisani téli

idt

nem

m.indkét

most a dalmát részek

Az

ellenségeskedés

Komanin,

158. skk.

11.

Storia

di

Venezia

fél is

birta

Traut hatalmába

fegyverkezésre fordítá. Velencze felléptek, s

1379 májusában iir.

k.

keríteni.'

2 3

több hajót szereltek vette

újra

kezdetét.

pór Antal, Nagy Lajos 486. L h. 265. 1. Pór i. h. Romanin i.

aihAni mAlint

A

^(-1)11.

cs

luv^,

'Ii.kI

li.i|<

II

sikriiilt

Lur/iáii, (irmi.i

bcn,

(le

;i

hajorMJa

sala

<

!n('i;\

<

es

A

Jakab

Vilmos

<

l;

kü/(l<*Irm-

vég/doii, kiknrk

magyar

melynek

nem

ért

Las/lo xaradi

egyel6re

Icj^alál)!)

nieiiuk Lajos

voltak,

Genua

y esetlcí^es támadás ellen

k('^vetség,

L;yori,

Jakab

a

I)oria

cIso gondja volt védelmi allajjotha

ik

támadás a/onhan

I']

I'!^yullal k(>\(l( k

Prinli

ii^yan

vcszt('*

vereségével

vcicnc/cick

a

in iL;at

lit>.i;\

kOzlendök.

rlrtél

iif^crnaj^ya

krnyszcTÍlcni.

('satára

l'is.mit

támadta

raji

Icljcscn irmkrc tdclclt.

<>tl

((lic

liot'^ony/o vrlciic/ci

'•'l.ih.in

i

iK ki

i(

Velene/í'Mirk

kedni,

.1

67

A

|)i'is|)(»k(")k,

s/i-pisi ispán es orszajíbiro

részérói

elmaradt.

királyhoz, a hékét kiesz-

tají^jai

czélt.

helyez-

Contarini

Zakariás és

elbb

megbízottai,

király

Károly berezeg

l)nrnzz(')

utján tárgyalt vclr.k,

késbb

pedig Hudan személyesen fogadta ket. V'eleneze követei minden

ana

igyekezetüket

tartassanak meg, kodott

ahlu>z,

hogy

fordították,

tárado/asuk

i\c

hogy

e

hiábavaló

tárgyalások

Budán

a béketárgyalások

a

Lajos

volt.

helyszinén,

közel tartassanak meg, és a követek végre

is

ragasz-

X'elenczéhez

kénytelenek voltak

ez eredménynyel hazatérni.

Idközben

a

hadakozó

megtették

felek

küzdelem folytatására. Vclencze a tengeren

magát megvédend, dást

elzárta a

elkészületeiket

támadás

felöli

kikötbe vezet

A

utakat.

Genua Chioggia ostromával kezdte meg. Augusztus

kezddött meg a genuaiak

az

ostrom,

mely

i6-ikán

kezére került, kik a g3'zelem

ért

véget.

küls

a

ellen

táma-

ii-ikén

Chioggia

jeleképen saját

zászlójukat a ftéren, a mag^'ar zászlót pedig a toronyra húzatták feL'

Velencze kétségbeesése leírhatatlan

midn

Chioggia elestének híre a városba

Szent-Márk-templom

Midn

a

nap

harangijait,

felvirradt,

a

s

a

Még

volt.

az éjnek idején,

eljutott,

népet

félreverték a

fegyverbe

hívták.

dogé követeket küldött a gyztesek-

hez békealkudozások végett. Fehér lapot vittek magukkal, hogy

I

Muratori, Scriptores

rerum Italicarum

xiii. k.

1250.

1.

68

DR.

arra a volt,

ALDASY ANTAL

gyztesek kívánságaikat

a genuai tengernagy

feljegyezzék.

A

válasz tagadó

megtagadta a békét, mint válaszában

monda, mindaddig, míg a négy érczlóra a zablát

nem

fel

rakta/

Velencze belátta, hogy ezentúl csak saját erejében és eszében bízhatik.

Két

irányban kísértette

a kibontakozást. Egyrészt védelmi részt

az

felvette

meg

a

helyzetbl

veszélyes

állapotba

más hogy a

helyezkedett,

alkudozásokat a magyar királylyal,

békét megn3^erhesse.

A

signoria követei

már elzleg,

a chioggiai

vereség eltt elindultak Sacilebe, hol a magyar megbizottakkal.

24.

Himfi Benedek bánnal

CHIOGGIA.

és Szepesi

Jakabbal

találkoztak.

Trevisoba mentek, hol a chioggiai vereség híre

A

magyar követek

ekkor azt a tanácsot

adták

várt a

Innen reájuk.

velenczei

követeknek, hogy adja magát Velencze magyar fennhatóság kötelezze lobogót,

A

magát némi

évi adófizetésre és húzassa

mely esetben minden megtámadás

velenczei

tanácskozás, »

Romanin

i.

a

magyar

védve lenne.

köztársaság ez ajánlatot elfogadhatónak találván,

a követek Sacilebe mentek,

A

ellen

fel

alá,

h.

hogy Károly herczeggel találkozzanak.

melyben a herczegen kívül a gyri püspök 276 — 277.

II.

is

aihAni iiAmnt rcs/l

\( II,

inMiidMll (Ttrlclilhru

;i

A vcIciKvcick ;i/nk.il ii;isl);ni c/.v^, Ih>l;v rt\szri(tl

kííldtc

ihcto

t

'.i(ln\ .il).i.

I

ki'/r)|<(|)

h.iiiL;/<»it

iiiod.iil

h.iiiciii

aranyai,

többi

t(n'abb:i

clismcii

tatik.

ui .ml, i'vi

pcdi^

vonatkozó

is

Lajost,

adó fcjrhcn 100,000 aranyat

fi/ctrst k(')tve le.

város

nem

teljesíti,

millió

berezegi

a

Kzenkívül lemond Trieszt-

vár

és

birtokán')l.

Nem

ellcMifelek

megegyezés egyes

foglaltattak azon-

szabandó

által

Kimondatott

ba ez kí)rlátoz-

illetve,

kai'potlast fizet.

Az elzetes megállapodás errl

A dogét

Jakah ispánt

föltételek.

pontjai, így a terra firmára

Pádova befolyására vétettek utólag mag3'ar részrl követek

velenczei

a

pádovaiak

nemcsak

királyt,

dalmát so s/abad elárusítása,

látszik, a

Károly hcr-

Trcviso, CJt)negliano, Castelfranco, Mestre

ban c megegyezésben az

fel.

a

seket

;illaiiikiii(

Wleiuve bizonyos

Ügy

Ij^y lül.s/ik,

<-^yszcr és mindt.'nkorra cj^y

u\\^

s/araztoldi

a

a fV»|lrtc-|rkfl, S

hi/tosilsa, clo/ctescn

W'lfnczc a niaj;yar

:

l

Ilirj;

vcí^nic^allapodása nn)íln/atí)kra nó/.vc köviii-

és a lerra fninaroj, a

rlfujradiíik.

cllcii

IS

utóbbiért

a/

süveget és az

s

is

A

hadikiii poll.isul

ti/ct,

rl

1. 1111. 1(1.

alhiplUilUi

Ml()«rc Vrl<-iic/rt a j^cnuai és

;ilku(l«»/.is()k

.1/

is

69

vonakodtak

arra figyelmeztették,

hogy

sem

mit a

ép ezért

tudott, s

megegyezést

elfogadni.

Genuával

jó lenne, ha titokban

és Pádovával alkudozásokba bocsátkoznék, mert kérdés, vájjon a

magvarok képcsek-e ket megvédeni.

Ok maguk

az alkudozásokat,

a szövetségesek

tovább

folytatták a

túlkövetelései

ellen

magyar követekkel

hogy ha más eredményt nem

is

érnek

el,

leg-

alább az idt húzzák-halasszák.'

A

magyar megbízottak Károly berezeg, Garai Miklós nádor, gyri,

\'ilmos

Himti

Benedek,

Köztük

mintegy

hogy

számítása,

1

Pór Pór

hogy ez

Bálint

pécsi

püspökök,

Szepesi

nev

Czudar Péter és egy Ákos

úr

Jakab. voltak.

és a velenczei megbízottak között a tárgyalások tovább

folytak,

-

Alsáni

h.

i.

i.

502 — 508.

h.

509.

1.

öt

hónapon

ez által

Miklós

fia,

A

velenczei

idt nyerve minden jobbra

11.

jegyzet

vagy Mick bán

keresztül.

azt

vag^'

hiszi,

Kún

fia,

Csetneki

Ákos nemzetségbóL

követek

fordulhat,

Ákos, mindketten az

DR.

70

fényesen

Alsáni

bevált.

Pádovában

járt,

Bálint

nem

idközben

két

társával

együtt

hol Francesco di Carrarával lépett érintkezésbe

olykép, hogy ha Carrara nélküle

ALDASY ANTAL

kötik

meg

tisztességes

békét

akar, a

magyarok

ellenkez esetben

az alkut Velenczével,

szövetkeznek Velenczével életre-halálra.'

25.

SZEPESI JAKAB PECSÉTJE.

Velenczében a hadi készületek

Ezalatt szüneteltek.

A

L.

tárgyalásokra

a

velenczei följegyzés

tMestrae Scribunt

8. (t.

i.

sem

cum duce Karulo QuinqueeccleHungaris episcopus et aliis de duobus ipsis: «quod siarum proposuit

in

ultimo colloqiii habito

érdekes világot vet:

eligeremus

—

ditione

Dominio veneto. velenczei megbízottak) quod

octobris. a

pillanatig

köztársaság visszahíva Pisani Viktort, az ö kezébe

fleg Anjoukori diplomáczia emlékek iir. k. a 143. szám alatti iratokat. A tárgyalások folyamára egy I.

egy

unum

;

aut dare litere sine con-

dominium Venetiarum

in

manibus

domini regis et ipse esse contenti de quan-

ai.sAni iiAiint

t(

ttc

1<

hclyc/í

l)i/.il"miiak

it

tcM

|)tii/l

vcdrimi inU/ki(l(*sík

;i

init

A

it.

e^Viiia,i;;il);in

a/nntciül

(

|)il((

ti.

tt

saj;ni

í)iiiilli<'

lii.iii

t»

inej^levökel

.1

fn^anatositas;U.

1379 vé^cxrl IckintcK cs hadi ciö

Maga

a

élére.

Pis;ini

do^c,

vonuLisal

a

hioi^giai

genuai

kiíztársaság

Kgy

alatt

megjelent

Capo

d' Istriát

állott

ott

egy

h('V(''t

veszély

a

az

vizeken

adriai

id

rövid

alatt

és

mely

ki,

Am óhajtoztak. A tartott.

a

a béke létrehozására.

a

titate (sc.

közbenjárást

petebent,

hadsereg

ostrom alá

félévig állták,

Triesztet,

ellen-

vezérlete

Arbet,

Pólát,

A

háború a

hadakozó

felek

hs

ki

azonban már

vezér halál után

maguk

is

A

béke megkötésére.

a

A

mindinkább béke az

történt esemé-

flórenczi köztársa-

felajánlották közbenjárásukat

is

hadakozó

is

felek,

de fleg Lajos magyar

remény

elfogadták, s

volt e szerint

arra,

béke minél elbb megköttetik.

pecuniae) quem, dicebamus, aut

unum milioncm

dare eis

a

hatalmába kerítvén, Velenczét újból

majd Amadeus savoyai gróf

hogy

lioj^y

Dél-Olaszországban történt események,

nyek mind bcf(Mytak

királ}' e

iij^y

Marufifcj

eg3'házszakadás kitörése, a nápolyi királyságban

ság,

katona-

gyzelem értékének

hajóraj küldetett

új

augusztus 13-ikán meghalt.

után

a

mely Velencz(l)öl

hírére,

fenyegette. Ellene ismét Pisani X'iktor küldetett,

tovább

hajókat

hajóhadnak vissza-

úgy hogy az

érkezett, haladéktalanul hozzálátott a

súlyozásához.

új

I'isani

megadl;d< magukat a velenczeieknek.'

jimiiis 'j.j-ikrii

A

mely

Vcicnczc rcndclkc/rsí'-re.

hajók, miután a/ ostrom

lógott gcMiiiai

1380

állott

l
ki,

hc^yakorolta,

elo/ölcg elvágta a genuai

inai(

vettetett

András, szfiiu-lycsin

inii.niiu

(

Mifultt

nir^erosítette,

kijavilotla,

iiAvcItc rs iijia

uioM(V()zás()kk;il

adó

százt<'>li

i('ivcdclni
lul

Ix-lé-

a doj^rval, vcrscnyczUrk az

í-líiknn «'U

I'isam a

mc^frlrlt.

mt'Tirklxii

Itljcs

|»<>li;.ii itk.

í\l(l()/atkr.szsrj^l)cn,

71

florenorum, sicut

tantum nobis dominó rege sicut

recognoscentibus

dominum Venetiarum fuerat

ratiocinatum,

eorum

conclusio.»

a et

In

ista

erat

sequentibus

ultima collo

cum Hungaris summa florenorum pro uno vice danda deminuta usque ad 600,000, et et pro annuo censu usque ad 29.000 respublica habeat Tarvisium cum suo disquiis

;

trictu» i

Mon

Slav. merid. v. k. 346.

Romanin

i.

h.

289—292.

II.

1.

DR. ÁLDÁSY ANTAL

72

II.

Itt

A

béketárgyalások színhelyéül Turin

ült

össze 1381 július-augusztus

Fényes társaság gylt

itt

jelöltetett

ki.

folyamán a békekongresszus,

mel3^nek eredménye az augusztus 24-ikén volt.

városa

kiállított

békeszerzdés

össze, az érdekelt

felek

mind-

egyike kiváló férfiakkal képviseltette magát. Lajos magyar király 1381 február 13-ikán a budai királyi palo-

tában

megbízólevelével Alsáni Bálint

kiállított

Domonkos

Pál zágrábi püspököket, és Pásztói

meg

vitézt nevezte

és

De

fiát

János udvari

megbízottai gyanánt, kik a tárgyalások veze-

men

tésére és a béke megkötésére a legmesszebb

nyerték.

pécsi és Horváti

De

Hozzájuk csatlakoztak Zára részérl

Raduchíis Jakab törvény tudor.'

Zaccaria Contarenot,

A

fölhatalmazást

Georgiis Pál

veienczei köztársaság

Gradenigo Jánost és Mauroceno Mihályt,

a Szent-Márk-templom prokurátorát küldte

Genua részérl

ki.^

Leonardus de Montaldo törvénytudó, Francesco Embriaco, Lomelino Napóleon és Maruccio Máté genuai polgárok,^

Pádova

részérl Arsendino de Arsendis törvénytudor, Taddeo de Azoquidís Bolognából, Antonio de Zecchis törvénytudor és Jacopo

Turchetto, szintén törvénytudor, jelentek meg.'^ archátus képében Georgius de Tortis rigo de

Az

aquilejai patri-

dékán és helynök, Fede-

Savorgnano és Giovanni de Cucanea, az udinei egyház

képében pedig Ottobonus de Ceneta udinei dékán és Nicolaus Zerbini voltak jelen.*

Magukról a tárgyalások menetérl, sáról, sajnos, nincsen

melyek az egyes

megállapodásokat tartalmazzák.

1

2

52.

A

megbizólevcl

xr. k.

A 11.

48-50.

Magyar Történelmi

11.

megbizólevél

részükre

lefolyá-

tudomásunk. Elttünk csak a tárgyalások

záró oklevelei ismeretesek,

Tár

a tanácskozások

u.

ott

50—

felek közt történt

Minket e helyt különben

3

U. ott 52 — 53.

4

U. ott 54.

S

U.

ott.

1.

11.

csak

a/olv \'(

okirat*

A/,

ki»/ti

iH /(

l(

K/cktn

;illiu.itik

«

i

aumis/lus

a/

r.il

|.iKpAk<'»k

ki.

l'ai

kiviláglik,

lalin.ihol

hfkc

cs

koiiil

a

li(»^y

illet \(^

a/

a

panasz a

lu in

niindaddii;

lehet, a

a

a/

mii;"

augusztus i6-ikán


a

szentszék,

a

kimondatott

ej^yúttal

körül

ajkét

eltt

szentszék

békéje helyreállítva nincsen,

ey;yliíiz

meiísziíntetve.'

Cattaro

kelt és

le,

városára

A

második okirat

vonatkozik, melyet

a békekötés értelmében a koztársasája: tartozik átadni

magyar

a

meg-

királynak, illetve nie^bizottának. Bálint és János piispr)k(ik

De

egyezése folytan

Cieorgüs

Cattaro városát a magyar

szeptember hó folyamán totta

velenczei tanács

a

hogy

a

várat

és

szeptember 26-ikán

vitéz

tr^rtent

de

várost

a

Pal

bizatott

állitattott ki.

foglalva a

A

békeokirat

Kz az átvétel

Ripa Jakab cattarói

De

állítja

ki

utasí-

parancsnokot,

Georgiis Pálnak

adja

át.

Pál

az átvételt elismer okiratot, állítja ki

az ellenirato.'

maga Turinban augusztus

A Magyarországot

hogy

azzal,

meg. Szeptember y-ikén

melyre a volt parancsnok következ nap

Az ünnepélyes

meg

részére átvegye."

kir;ily

az

(.•linK^zésé-

Irtrc

j<"»tt

kOrdés

vitás

l)c'kckr)tés

szakadás nincs

a

nns;

tari^yn

tin't^y altassuk

el()tt

|>.i|)a

hoi^y

is,

minden r

lu)^y

kiV/.öU,

\r\

8-iki okirat

ííj^yck

a tar-

fcItC-tili-irc-,

A/ augusztus

nck loium.iiol s/ol; c tckiiUcthcii incj^cj^yczés

állal

ni(X^>i^^>ttak

hc-kc-

s/árma/hat
hclölc

mrly

nírj;,

nyiljít

nirghatalrna/ottak

köir»tt

k(">/<">tt

iic/vc m.ii- nicm'gye/.tfk.

lalinaia

Ma);yarors/.1>;l én

a

okirat

B-iki

cs a vrjcnc/ci

Maj^yarors/au: cs N'clciic/c

(•

inr|y
drkcliirk,

r^ytvnirnví'krol s/(')Ianak.

soi.it

k

cs

Ualiiit

'k

24-ikén

érdekl pontozatok röviden

össze-

következk voltak

Velencze

és

Magyarország

között

1358-ban

Zárában

kötött béke megújíttatik és egyes pontjaiban szorosabban körülhatároltatik.

Dalmáczia

területére, azzal,

I

5

hogy

Magyar Történelmi Tar U. ott 63—67. 11. U. ott 68-72. 11.

Magyar

Tört. Eletr. 1903.

szabad

kereskedelmet

nyer \'elencze

a bevitt árú értéke 35.000 aranyat

xi. k.

cx)— 03.

11.

lO

meg-

ÁLDÁSY ANTAL

DR.

74

míg

haladhat,

meg.

állapíttatik

árú

a kiviteli

értéke ez

összeg húszszorosában

Kivétetik e rendelkezés

magyar

fejében a velenczei köztársaság kötelezve van a

nak évenként 7000 aranyat Budára. Ez a

örök idkre

fizetési kötelezettség

fennáll.

zászlót

tzhet

a zenggi gróf ez ellen

helyeket

nem

fizetéssel

de csak addig,

ki,

a

foglyok kicserélése déseket intéztek

nem

fel

el,

tarthat

és

király

és

míg a magyar

a

A

háború

A

alatt elfoglalt

úgyszintén

visszaadják,

elrendeltetett.

is

Velencze

tartoznak.

megbizottat

szólalnak.

kölcsönösen

felek

át küldetik fel

egyébbiránt Velenczére nézve

nyer arra, hogy Zenggben

engedélyt

király-

Dalmáczia lakosai Velenczének a jövben

másnem

sem vámmal, sem

mely Zárán

fizetni,

de ennek

a só,

alól

hadi

a

többi pontok apróbb kér-

azonkívül Pádovára, Trevisóra, és az aquilejai

patriarchatusságra vonatkoznak, végül pedig Tenedos szigetérl is

történik intézkedés,

A

mely a savoyai grófnak adatik

béketárgyalások ezzel véget értek.

meg

elvégezték munkájukat, a béke ersítve, volt

a

róla

szóló

okirat

még azonban maguknak

az ünnepélyes megersítés a

társaság részérl.

A

A

magyar

költségeire

ment,

híre

király és a velenczei köz-

A

meg.

velenczei

magyar küldöttek személyesen

nagytanács október

megersí-

i-én

a

megersít

jöttek

fogadásukra.

tett

zágrábi

a

másik követ,

Alsáni

magyar követek

Bálint

is

jelenlétében október, 4-ikén

a berezegi palotában a béke ünnepélyes

tanács

részérl,

átírva,

azt

I

A

midn

meg

fogja

föl.

történt

meg

megersítése a velenczei

mely a megbizottak között kötött egyezséget

ólompecsétcs

u. ott 72—75.

velen-

püspök fogadásának

látogatni a várost, ezt az összeget 300 aranyra emelte

A

okirat

Velenczébe.

el

fedezeti 200 aranyat szavazott meg. Majd

hogy

Hátra

kiállíttatott.

az érdekelt feleknek hozzájárulása,

köztársaság nagy elkészületeket

czei

részükrl meg-

volt kötve,

ünnepélyesen

megbizottai

felek

velenczei tanács hozzájárulása és

tése október 4-ikén történt

átvételére a

A

át.

11.

oklevélben

adta

ki.'

Egyúttal

meg-

Ai

v^yv'/.ús

U'Wr

'}{'>{{

niclyn

l(li/(*trst', li'/.vr

vnli,

napja

in;n

a

Idlyo

.1

cliniill

ii;inl,

.1/

tiiiiiii

I38.j-ik

ezúttal

kik

ho^y

a

i'hl)»»l

Kgyiillal incj;

(hlx

béke

niiul;iii

rvri.*,

k^/líirsasíij;

egy mas

kotc-

a hatíiridó, S/cnt-Islván-

kivótelcscn karácsony napján irirténjrk. j;rót

tárgyalt VcU-nrzébcn a maj^yar beieej^yeztek,

kikötve

nézve semmi k()vetkeztetés ne

i»>v(»rc

feltételeirl.

75

annak a/ évi 7000 aranynak

ln»Ky

halasztásba

;i

tekiiiUlbeii

is

azt,

vonass('*k.'

történt e/ alkalommal eltérés

A DOGEK PALOTÁJA VELENCZÉBEN.

26.

a

hAi int

hckc értflmóbrn a

Krrr lu/vc Ainadt* savoyai követekkel,

sAm

Ki

volt

mondva

ugyanis,

hogy

a

7000

aranyért Velencze a felelsséget csakis a Zárába való szállításig

magára,

veszi

innentl kezdve a pénz a magyar király

lsségére és koczkázatára változott meg,

hogy

a

szállíttatik

Budára.- Ez most annyiban

köztársaság a felelsséget

csak Segniig

vette magára.

1

U.

ott

2

U.

ott.

76—77. és 79—81.

fele-

11.

10

DR.

76

A

ÁLDÁSY ANTAL

mag3'ar király megersítésének és esküjének

átvételére a

velenczei köztársaság külön követséget küldött Magyarországba,

mely

els 7000

eg3'úttal az

Leonardo Dandolo

tagjai

aran^^at

magával

is

E követség

vitte.

Georgio voltak.

és Fantino

Elutazá-

suk eltt Alsáni és Horváti püspökök azzal a kérelemmel

hogy

tanácshoz,

velenczei

a

dultak

mely ket Segnibe

A

szállítaná.

adna

egy

nekik

határozatba ment, hogy a velenczei követség Ezért

ug3'ane hajón az utat Segnibe. hog}^ a tanács

felelsséget

a

is

csak

is,

s

egy-

tegye

meg

oka annak,

volt tehát az

pénzért

a

gályát,

tanács e kérelmet teljesíté

egy hajót bocsátott a magyar követség rendelkezésére, úttal

for-

Segniig

vállalta

ezúttal magára.'

Hogy mikor a

tanács

velenczei

Magyarországba, nem tudjuk

indult a követség

Georgio részére október 25-ikén turini

azonban

pontja

vettetett

Ez

utasítás nagyrészt

ellenkezett.

kivetés

A

ug}^anis

intézkedéseket

érdekel minket.

tíz

el

hogy

attól,

fog, s azért a

tiltakozni

ellen

ket

a

egyúttal a tanács arra,

pökök támogatására

k

hogy

a

iránt

polgárság

és

a

eltá-

Figyelmezteti zágrábi

föltétlenül

püs-

számolhat-

irányban tárgyalt. Közremködésüket egyébb-

fel

I

Magyar Történelmi Tár,

3-

U.

1.

vám

püspökökkel velenczei tartózkodásuk

megígérték arra nézve

Ott, 85.

és

közremködésüket megígérték.' Ebbl

nevezett

városokat szólítsa

pécsi

ebben az ügyben

ebbeli

alatt a tanács ily

hogy

a

mieltt Segnibl

lehetleg mindent,

ne támadjon.

kitnik,

segnii

követeket oda utasítja,

voznak, hogy e kirovás miatt baj

miután

A

magában.

száztóli be- és kiviteli

velenczei tanács tartott

hogy kövessenek

nak,

a

mi a városnak régi szokásaival, szabadalmaival

a

ki,

foglal

közelebbrl

kereskedkre

velenczei

e

kelt.

Fantino

és

béke megersítésére vonatkozik, azonkívül a követeknek

magyarországi tartózkodására

Egy

Dandolo

Leonardo

utasítása

is,

hogy

Lajos

király

a

dalmát

a

béke rendelkezéseinek pontos betartá-

xr.

k.

79 — 81.

11.

ALHANt sara.

I''nin'l<

A

királyi,

a

liaj^yta

iiil)t

l
liiiini

ai

Pál

zai;ral)i,

Miklós

hikrkíUfst

A is

A

teliu^k.

tii.iL;.ii

Ii«

l;,

kiialy inei;lii

Peler

mc^^állapíKlásail.

okiratoknak

a/

adatutt

mint az ünnepélyes

k»)rnyezetél)en, lialiiit

piísp<)kr)k,

\-ollak

jelen,

László

pécsi,

Oyrgy a

niig

Hebck

vajda,

annak

is

váradi,

boszniai

a

Gy(")rgy,

okiratban

a

kir;ily

a/t

a

királyné emlit-

és

k(')vetei

ir:mt

addig vita

:f

eltt

szentszék

a

mely

velenczei követek ko/t kototl egyezséget hag\ja helyben, szerint a hekekiHés

és

méltó-

világi

Hehek Imre liorvát-szlavon-dalmát bán

második

ki.

hckckí'Urst tartalnia/o okleve-

i

voltak,

prépostok

cxyt^s

ul.1lta

helyben-

(:s

i/zájanilva niaj^a részérl

esanadi

ságok kzött C/udaitarnokiiuvst(M"e is

sora

Jius^y6rr>ii

1

inc^(cr(5sjlrtlc

is

annak

cs

ri^ósz

nii

János

osazniai

lós/crol

inai;a

a

es ersíti

kííloii

nkc/vc,

Maj;yarnrs/.a^l)a

Lajns kii.iK

^en(K•lke/(^s( ilie/.

aktushoz

Kn-./kA/Icsérc a krivrlrk s/int^n hatá-

iik k

jö-ikan i%y

I

Az elsben uja

|(

77

iiycilrk.'

k«>\(ts(j4

Lajos

lei

ii«l«

<

i

iit.isilasl

i*(i/nlt

N()\«

.i

llAl.lNT

támaszt-

ható ne legyen, a míg az egyház egysége helyreállítva nincsen.

Nyugtázta azonkívül annak a 7000 aranynak els ízben történt lefizetését

magyar

a

is,

mely összeget a köztársaság évenként köteles

királynak. Elismerte továbbá ünnepélyesen,

fizetni

hogy Cat-

taro vára és városa neki átadattak, és végül rendeletet bocsátott a dalmát-horvát bánhoz,

ki

Bebekhnréhez, megparancsolva hogy

a velenczei köztársaság embereivel a jó barátság ezentúlra fenntartassék,

hogy

az azoktól

elfoglalt

földek

hogy a velenczei hitelezk pénzbeli

visszaadassanak és

követelésük

tekintetében

kielégíttessenek.'

Ezzel be volt fejezve

a

turini

Alsáni Bálint megbizatása véget hatta,

hogy urának,

sikerült

I

-

XI.

U.

a

ért, s

1.

Mind e levelek Magyar Történelmi Tár k. 86—99. 11' A Bebek Imréhez intézett

egész

tekintélyét

Mködése azonban három

menete.

ö nyugodt lélekkel elmond-

magyar királynak

megóvnia, megriznie.

ott 85.

béketárgyalás

levél

mindenkép ezzel

keletnélküli, a többi

ber 2Ó-iki kelet.

még novem-

DR.

78

nem

ALDASY ANTAL

befejezve.

volt teljesen

6-ikán Lajos király pécsi püspököket,

Nem

tudjuk,

mi okból, deczember

Diósgyrött megbízza Pál zágrábi

hogy

a velenczei követekkel tárgyaljanak, és

tanácskozva az esztergomi érsek és a többi

27.

királyi tekintély

lag a

november

egyes kérdések,

s

el

az ügyet.

ezek elintézésére hatalmaztatott

Magyar Történelmi Tár,

Gyanítható-

megersítés daczára függben

pök társával egyetemben.*

I

országnagyokkal a

LAJOS NAGY PECSÉTJE.

megóvásával intézzek 26-iki

és Bálint

xi. k. 97.

1.

fel

maradtak Bálint püs-

Ai

A

Ixkckrttt'snrk,

turini

mclyif Lajos

Irltrtclc,

súlyt

ör/('Ut cicklyrit.

sasa^ tniuk

a

I

lorviili

volt

kívánságnak

A

frkt(.*tftl,

neki

ciij^rdjc

VcIrnczchiMi

tVs

79

uf^y láts/ik

iiaj;y

k('\/tarsasa^

xcit'iuvc'i

a

sAni mAi.im

s ez az volt, hoj^y

Rcnu'tc-Szrnt-I'alnak

at

hckckott-s után a

tiirini

cicj^cl

is

pontja,

iiikf>s

t-j^y

titt óh

k/')Ztar-

Alsáni Bálint prrsi

pilspiikök útján a s/cnt ereklyéket Lajos-

l'al /ai;ral)i

nak clküldöttc.

A

ha/ankhan fölcg

A

zásnak.

barátok, a

pálos

valók, kcHinyen

Buda

mellett

által

minden

ízében

magyar lakosság sorából kerülve mint a nép testéböl-véréból

s

fekv Szent-Lrincz,

minden részében

stb.

mutatják, hogy a pálosok rendje hazánk

monostorokkal, rendházakkal. Királyainktól

birt

az uralkodók részérl

A regényes vidékü

Garig,

Klefánt, Lepoglava,

nyert kiváltságok hosszú sora tanúskodik a fell, is

Mária-Nosztra kolostora

fényes bizonyságot

tett,

hogy

e rend

pártfogásban részesült.

támogatásban,

vendégül Nagy-Lajos királyunkat,

jóindulatáról

magyar

érthet meg nagy népszerségük. Mária-Nosztra,

Jen, Eszény, Lád

között

1263-han

században örvendett nagy virág-

együtt éreztek mindenben azzal,

ki,

a

a xiv-ik

kanonok

nczvu

származására

icndje,

alapított riMul,

Özséb esztergomi

i)alosoknak

nem egyszer ki

midn

látta falai

a rend iránt érzett

védszentje

testét

számára megszerezte. Remete-Szent-Pál

teste

Julián-templomban riztetett, át,

Az

1240

Velenczében

óta

a

hová Konstantinápolyból

mely utóbbi helyen a szent

ereklyék

ereklyék megszerzéséhez egy szép

falai

vitetett

1169 óta pihentek.

monda fzdik

ép a mária-nosztrai kolostor, melynek

Szent-

;

színhelye

között Lajos király

a velenczei háború kitörésekor idzött.

A

monda

szerint

nosztrai kolostorban

hogy ha

az Isten

t

Lajos

király pihenés

tartózkodva,

annak

czéljából

tagjai

a

mária-

eltt kijelenté,

a velenczei hadjáratban megsegíti,

mindent

8o el

ÁLDÁSY ANTAL

DR.

hogy Remete-Szent-Pál

fog követni arra,

mondja a hagyomány, a kolostornak

Akkoron,

megszerezze.

rend részére

testét a

megáldott

szent élet és prófétai ihlettel

az öreg Lukács

tagja,

megjövendölé a királynak, hogy Istenben vetett reménye sülni

háborúból mint gyztes kerül

a

fog,

fogadalmát

és

ki,

telje-

S ennek jeléül a kolostor küszöbe eltt, hogy tanúja legyen a jövend eseményeknek, egy hárscsemetét ültetett el. S íme a hársfa legott megfogamzott, kizöl-

szintén be fogja válthatni.

jöv események

mely csodajelben a

dült,

Lajos fájának nevezte

látták.

el

beteljesedésének zálogát

a nép e

mely egészen a

fát,

török pusztítások idejéig zöldéit a kolostor eltt.'

A e

A

szent

fogadalma turini

mint

ereklyék megszerzésére tehát,

Fogadalmát

kötelezte.

is

békekongresszusra

sikerült

is

követei Alsáni

küldött

Lajost

látjuk,

beváltani.

Bálint

és

Horváti János püspökök a tárgyalások befejezte után Velenczébe mentek, hol a köztársaság ket, mint láttuk, nagy ünnepségekkel

Ez alkalommal,

fogadta.

gyalások a szent

végleg, befejezdtek a tár-

úg}^ látszik,

kiadása

ereklyék

körül,

azok a magyar

s

követség kezei közé adattak.

A

szent ereklyék átadását valószínleg hosszabb tárgyalások

elzték meg. Magáról az átengedésrl csak a beavatottak tudhattak, a

nagy nyilvánosság, a velenczei nép valószínleg nem

tudott róla. a

velenczei

Az

átadás

is

lakosság

a

zavargásokba törjön a

szent

falai

ereklyék

között

ki.

titokban, éjnek idején

szent

ereklyék

tiszteltettek s

is

század

két

a közhangulat

megtudva,

elvitelét

Az elvigyázat érthet

már több mint

nehogy

történt,

volt,

Velencze

óta

bizonyára

hiszen

nem

vette

volna szívesen azok elvitelét a lagúnák városából.

Az nagy

október titokban

4-ikére

virradó

fölvétettek

éjjel

a Szent- Julián-egyházban

Remete-Szent-Pál

ereklyéi

mvészileg faragott faládában elhelyezve átadattak követeknek. Vele együtt a köztársaság

I

Eggerer,

Fragmen panis

corvi,

i.

k.

i6i.

1.

még

az

a

és

egy

magyar

Apró Szentek

alhAni hAi.int

keltnek

kí^zol

A/

ereklyék

vcxi>t'.

ls/.illil.isa

iiKtun

tt

ii

•'^

<

eicklyt'it

.il

8f a

ajaii(l«k<>/ta

a/

a/okat

tnrleiit.'

l

If^y

magyar

inej^illeio

tis/trlrttrl

mrnl

látszik,

velük telték

meg

az utat Als;ini H:ilint es llorvali János püspr>krtk

A

szent ei(kl\ck ej^yenesen a/ és

vitettek J.iiK

ott

királynak.

ors/.ix^

is.

fvárosába,

liudara

Szent-

a

)s-ká|)oInál)an helyez-

tetlek

ideitílelieseii.

el

Közszemlére

tételtek

felváltva ket

i)al().s

ki,

barát

örkíkhUt mellettük. Tiszteletükre

messze földrl

seri\Lj:l(.'tt

össze

mely

hkii'

a

kov

is

gylt

nep,

a

megérkezés-

számban

nagy

nagy

«oly

össze,

precesszióval és ajojtatos-

sággah> fogadva a szent testet, u kihoz

hasonlatos

Magyarországban

soha

nem volt».^ Az ereklyék azonban nem maradtak Budán soIll

káig.

Szent-Pál nevezett

is

hogv

volt,

teste

rend

a

róla

valame-

lyik

templomában

jon

örök nyugodalmat.

talál28.

A

\ t

1

L.NCZEI

SAN-TEOUORO-S/UboK.

Azért Lajos király azzal a kéréssel fordult Demeter esztergomi érsekhez, engedné meg,

fekv

hogy

a testet a pálosoknak

szentlörinczi kolostorába vigyék

sének eleget

tett, s

a szent teste 1381

I

Prileszky, Acta Sanctorum Hungáriáé, 38.

-

Az Erdy-kódexben.

Mag^-ar Tört. Életr. 1903.

át.

Demeter

november

Buda

fölött

a király kéré-

14-ikén az érsek,

1.

II

82

ÁLDÁSY ANTAL

DR.

a király,

számos egyházi fméltóság és nagyszámú néptömeg

kisé-

retében ünnepélyesen átvitetett a Szent-Lörinczrl nevezett kolostorba.

Itt

riztetett a mohácsi vész utánig, a mikor Trencsénbe

szállíttatott

át,

hol

késbb egy tzvész

alkalmával elpusztult.'

Hazai forrásaink e kegyeletteljes eseményrl rövid szavakkal szintén tudomást vesznek. Turóczinál és a budai krónikában pár

meg van

sorban

örökítve

esemény. Azonkívül

ez

thauziak legendagyjteménye, az Erd3'-kódex

a kar-

alatt

ismert

Bvebben

eseményt részünkre.

kézirat szintén följegyezte ezt az szól a történtekrl, és ép azért

neve

még

álljon

e

itt

följegyzés

a

maga

zamatos régi n3^elvezetében. ((Annakutána, mikoron írnának ezer háromszáz nyolczvan egy

uralkodnék az Nagy

Magyarországban

mikoron

esztendben,

Lajos király, kinek hagyomásából és az veneccei uraknak engö-

delmökbl

pécsi Bálint pispek

és

Pál pispek egy

zágrábi

nagy csendességgel, hogy a köznép reájok ne rohanna nagy böcsölettel

miért

nagy

városában,

oly

processióval

is

János kápolnájában

remete

fráterek.

volt;

éjjel

Kinek

és

és helyezték

nappal

országbeli

hasonlatos

soha

Buda várában

szent

mellette két

vigyázván

nagy

fiainak.

azért

És koronkéd nagy folyamás

elmúlván,

gomi) Demeter érsek,

confessorának

szent az

felséges

u.

ott.

tel-

király,

az

(sereglés,

látogatására.

magyari jó (eszter-

romai cardinál es gubernátor ez ország-

cancellariosa úr pápának

gyelországra választott legátusa,

1

eremé

nagy eremek vala mind

uraknak tanácsokból; nagyságos tisztelend isztragomi

jeles

oly

készölettel,

kihozásán mondhatatlan

toldulás) vala Krisztus Jézus

nak

testét

szegénynek bódognak; nagyobban kedég az

remete szerelmes

Kevés id

és

kihoz

ajojtatossággal,

vala az felséges jámbor királynak, jes

hozák szent Pálnak

tisztösséggel

nag}^

Magyarországban nem

érötte,

Magyarországban, Budának fénes

két apró szentöknek testivel királyi

vala,

tartják

éjjel

kedég ez országra és Len-

kinek

mikoron felséges régi

;,8íft

-,|W~ cJl-í vvn wíítv/-,-.^

y. ;^V,ftj^v|i -iji^.-^-í

^^'(X-

,f

(öJk-W^- 2/P,i,w,£^

-V

iH-l

Ȓi.,*^('

;wí.^(

C._«

v^1.--
ncrnctc-Sscnt-pál CFcKlíjCi bchozatalánals leirása az Érdij-Kádcxbcn.

aimAni hAi.ini

Lajos király krrr

lymiK

cj^yhazábaii

m.iitiiiiak

iiyiKan

és tanojtványi

szolf^ainaiiak (Uk ki

(^Tsck

az('Tt

egybe

j;vü|lven. es sok

vévé

fel

zába

HiKJa

es lej^át

a s/eiil

t(

<

iia^y

sok

köket

pispc

illenék;

e^ybazi

lioi;v

zetében való jámbor

Nagy

tizennégyed

h.ivanak

a/on

mind

Ugy

lyéi.

rl

is,

hogy

nem

fel.

mai


az ö szent szer-

napiji^lan

gondoskodása azonban nemcsak a

hanem annak megálla-

ki,

Kitnt ugyanis, hogy

hiányzik. Valószín,

konstatálták, mert

Remete-Szent-Pál

egyik kezérl három

hogy

1382-ben Lajos

fordul a velenczei köztársasághoz, útján

hatalmával

legáti

vagy hitelességé-

a szent ereklyék teljességérl

kétely merült újj

szent

a

hiányt

e

azzal

király

úü hiányzik.-

Nem

átadásánál

történt,

valódiságáról

hivatalos

írás

miután annak

hogy

e

megkeresése

három

a hiányzó

úü fell bizonyságot szerezzen magának, hanem azért erekh^ék

kéréssel

a

tudjuk, teljesítette-e a

de a királynak

hihetleg nemcsak abból a czélból

egyik

test

hogy tenne bizonyságot azonosságáról,

testének

köztársaság a király kérését,

az

az

az ereklyék csakugyan Remete-Szent-Pál erek-

látszik,

kezén három

napján,

najxui ö szent viteh'nek innepét

szent ereklyék megszerzésére terjedt pítására

j^yülvén,

östiak)>.'

királytmk

Lajos

n('-peket

es vive s/eiit Lörine mártírnak egyhá-

siet,

nu^tailnak

kit

ine^íniondntt

felül

szent HiM'eek ronfessornak inasod napján; és

mei; es conliiinala,

nappal szc-

('•jjel

(^s

fiai

mestereket

bodn^ok bn/jajok

s/ej^eiiyek

minds/eiil

foloU

Az

cickké.

az ó

<>tl

szerelmes

és

dirsérnék ós

kkíil

i<

ho^y

felelt,

t-mrlné

tepsiéi

bódoj^saj^us szent

viníi(>

c-s

lei<")k«t

tiszt<*ilnek,

Mt'llcii

szrnt

l'.ilnak

Miula

laj^ok ö

bizony

atyjokat

iniiil

s/ml

Jaiios kapnlnajahol

,/( iit

irkrllctcs jatnliorsa^at,

volii.i

l.illa

(lu'snsc^cs icimlí'

li<»^;y

Hihl.iiol

frl

a/ uiaklN.ii

iiiiimI

83

nyilatkozat

is,

hogy

rendel-

álljon

kezésére.

Remete-Szent-Pál ereklyéinek átszállításáról egy névtelen szerI

Toldy

története -

«Item

velint

II.

Ferenc

:

kiad.

ii.

petit

ipsum per

A k.

magyar irodalom

de integritate corporis Sancti Pauli primi

i68.

heremite.

1.

dominus rex, eorum

litteras

quatenus certificare

poris trés

Nam digiti

Történelmi Tár

de

una manu

dicti

non habentur.o xi. k.

104.

1.

II'

cor-

Magyar

DR.

84

ÁLDÁSY ANTAL

származó rövid történetke maradt napjainkra, mely a

zötöl

holttest

eltemetésén kívül elbeszéli annak Thebaisböl Konstantinápolyba,

onnan Velenczébe, innen pedig Budára kolostorba való átszállítását. Korára

végül a szent-lrinczi

s

nézve ez elbeszélés

masint az ereklyék átszállítása idejébl származhatik. értéke

ismert

alkal-

Históriai

nem nagy; újabb, illetve oly adatokat, melyeket a többi források nem ersítenének meg, nem tartalmaz. Adatainak

hitelességét

is

több ízben kétségbe vonták, így Velencze részérl

Flaminius Cornelius velenczei senator kísérletté azt megdönteni, azt állítván, felel

meg

hogy Szent-Pál tetemeinek hazánkba

a valóságnak

maradtak.

Ma már

meg nem

dönthetik,

s

tudjuk,

hogy azok továbbra

hogy az

szállítása is

általa felhozott

Velenczében

érvek a tényt

hanem az egyegykorú adatok egész sora bizonyítja a nemes

korú és közel

nemcsak késbbi

czáfolatok,

senator állításainak tarthatatlanságát. Csak azért szólunk

mert az

nem

támasztott irodalmi vita

általa

a

itt

róluk,

szerzség kérdését

Alsáni Bálint nevével hozta összeköttetésbe. Cornelius Flaminius ugyanis ellenvetéseiben azt a kérdést felvetette, miért

is

bíbornoknak,

nevezi a névtelen író Alsáni Bálintot

esztergomi érsek mint olyan

Fuhrmann Mátyás

pálos atya, ki Flaminius érve-

mondja azért nem neveztetik

lését sikerrel czáfolta meg,"" erre azt

Bálint

is

is

midn Demeter

a

szerepel nála.'

nem

bíbornoknak, mert

s részint ezért,

részint

az

maga

:

a szerzje ennek a

esztergomi érsek

iránti

munkának, tiszteletbl,

nem tesz említést saját bíbornoki méltóságáról. Ez a fargumentum azonban nem sok alappal bír, ezt a körülményt nem tartjuk eléggé nyomósnak a szerzség kérdésének eldöntésére. De valószíntlen ez magának a szövegnek egynéhány kinek suffraganusa

kitétele miatt

és Pál

1

A

volt,

Az

is.

író a küldöttek közül

püspököket,

zágrábi

vrr. fejezetben.

F'uhrmann Mathias

mindkettt kiváló családból

kiket

«... natione claros, canonum scientia de cursu temporalium non igna-

3

Anonimi Hiingarici historia de translatione S. Pauli Thebai cognomento primi Eremitae. Pestini, 1799. 2

:

megnevezi Bálint pécsi

illustratos,

ros

.

.

.»

i.

h.

iii.

1.

ai.sAni

s/drmazokiiak,

ü^yck

\t)Iii.i.

midn

('

t

— 1385

szerzje, a

Az

közé

fentebbiek

hogy

le,

lehetetlennek,

hogy

a

érvvel

meríthette.' Erre

alatt,

átszállításáról

a

13B1

körlil,

ran^-

a

akkor,

H;ilint

hogy

hogy az

Mblxil tehát

munka keletkezésének Bálint

volna

a

tekinthetjük.

tartja a

értésüléseit

ki

esetleg

mutatna az a körülmén}'

ben ünnepélyes formában van

jiüspok

püspök környezetének valamelyik tagja

rejtzik az ismeretlen név

Velenczébe való

m-m mint

munka szerzjének, nem támogatja, de nem tartjuk

ujabb írók közül Ipolyi Alsánit

de véleményét semmi

itt

írók

volt az.

majdnem kizártnak

alapján

alkalmazta.

daczára,

hogy Alsáni

Azt,

esik.

is

névtelen

volna, bizonyos,

lett

il^ct szerepeltetné,

vonható

az a következtetés 1381

középkori

esemény idejében még nem

általa tárgyalt

ideje

mint

a

méltóságot csak

^

voltak, s ha Alsáni

uatolt, niai- hihornok

szerz

névtelen

A

is.

6

Halint

:

f^l-

némi támaszt nyertünk

c/ adattal együtt

nagyon pontosak

munka

hojry

s a |iolitikai

Hajtisan

)laszorszáíi;l)an,

(

tudjuk,

inuuka kclclkczesének idejére

jelzest-'kixMi

a

>c

I

iíaiint

Iri^természetesebl)

his/

>k.

saját ma^.lra

Alsáni

követ idzött

iniut

hihoiiK

\tili

ha csakuj^yan

hoj^y

iclutö

a

i^Bs-bcu nyciií' d. a

n tudatlanoknak nevez/

l)il)oíiu>k,

l^'ílint

szerepel,

iicin

jx

<

maj^yarazata,

akkor, a inidon mrj;

m

hízelg kifejezéseket

a

Aiiii.ik

hihoi iiok

ii<

lioKV

szerz, e/ekct

8^

kanom ludományokhan jártasoknak

i

alhlsahaii

tclclt'/lu'to,

ím

iiai

kiállított,

a

szent testnek

magában Velenczében hogy

is,

erre

eg3'ik fejezeté-

vonatkozó oklevélrl

szó.

Remete-Szent-Pál ereklyéi valószínleg a xv. század folyamán csonkulást

szenvedtek.

Feje

országba

került

és

nem

biztos

tudomása.

volt

Magyarországba országban

járt,

Corsyn várában

1

Magyar

hollétérl

került

az

ugyanis

II.

vissza.

erekl3'e

a

riztetett, de

Sión, 1863. évf.

az

nem

tudni mi úton Cseh-

egykorúaknak hosszú

ideig

Lajos idejében az ereklye újból

Midn

11.

Lajos 1523-ban Cseh-

hozzátartozó

koronával

együtt

nem mint Remete-Szent-Pál

feje,

86

ÁLDÁSY ANTAL

DR.

hanem egy másik szentnek dozásainak

cseh

a

sikerült

ereklyéje gyanánt. Lajos király fára-

rendeknél

kieszközölni,

hogy az

a

mennyiben azonossága kétségbevonhatatlanul meg-

állapíttatik,

neki visszaadassék. 1523 márczius 8-ikán Lajos öröm-

ereklye,

mel tudatta Báthory István nádorral, hogy a szent ereklye azonossága bebizonyulván, azt átvette; a

lév Országh János

a király kíséretében

rizete ideiglenesen

fej

váczi püspökre bizatott/

IV.

A

koronás király

iránti

haláláig híven megtartotta.

adóinak egyike

volt,

hséget

A

nagy

Bálint

püspök Lajos király

király legbizalmasabb tanács-

kire Lajos ott, hol az ország fontos érdekei

forogtak szóban, mindenkor számíthatott s a

hségében

iránti

lankadást,

bven

jutalmát Lajostól

sorába emelte,

méltóságában

s e

is

hazája és királya

nem

fáradtságot

kivette, a királyi

ki

ismert.

Hsége

kegy az ország fpapjai

fontos szolgálatokat tett fejedel-

mének.

Midn

Lajos 1382 szeptember lo-ikén örök álomra hunyta

le

Ni kezekre lévén, — csak

Magyarország trónja leányára, Máriára szállt.

szemeit,

került az ország

kormánya;

tizenegy éves volt

—

a

királyné kiskorú

helyette anyja, Erzsébet királyné vitte az

ország kormányát.

A

trónváltozás

ment végbe. várott

A

Magyarországon minden rázkódtatás nélkül

nagy

összegylt

király temetése utáni

Máriát

rendek

napon

egyhangúlag

a Székesfehér-

Magyarország

királyává kiáltották ki és a szokásos szertartások között a szent

hanem

koronával megkoronázták. Nemcsak Magyarországban, a külföldön

is,

a legtöbb

helyen, bizalommal fordultak

a

fiatal

királyn felé, kinek uralmát egyelre nem fenyegette semmi veszély.

Nem Lajos I

ily

nyugodtan

ment

birodalmának másik

Orsz. levéltár, DL. 23725, 25676.

végbe

részében,

azonban a

lengyel

a

trónváltozás

királyságban.

B7

Al.sANI llAl.INT

N<Mn

t.iii<»/il<

iil.iii

ili

a

UMij;\tl

s/:dlott.

h«»^y

Icrvcinc-k

komna

M.iria

^yö/clmévc!

nvére, Ih-dvi^

halihi

r/

egész

óta.

felé fordította,

Az

majdnem

alatt a

midón

a lengyel kérdés

krt

ev

meg

indult

Erzsébet fij^yelmct Lengyelország

inii;

elveszte másik leánya,

a lengyel kérdés kotcUte

mozgalom

1384-i^,

iranyhan fáradozott.

Csakhogy ugyanakkor,

mí^ az anyakirályné figyelmét

alatt, le,

Máriának kon)-

Magyarország

déli

vidékén végzetes

nöuralom

a

(IKmi.

4

A mozgalom

Tvartkó,

szálai

boszniai király, kezében futottak

Hogy

fejére

Anyjuk, l'izséhtl királyné fáradozásainak eredménye volt

díllöic julnU,

náját.

részére IcromhoLlssal fcnye-I.ajos

a kíizdcirin

hoi^v a lfiij;\cl

s

férje

ki

mclvck Lajos kirídy hoss/ii munk.1ját,

hi/losítílsiU csahidja

iK'ii

riidjuk,

vójj;zc)d(Ut

kilc-rjrs/kfdníink a Lajn»> halála

l
viharokra,

kit<»ii

grltrk.

c/,

Irl.id.iiimk

tervet,

-^.s

a

(")ssze.

mely Dalmáczia, Hor-

vátország és Szlavónia meghódítására irányult, végrehajthassa,

újra érintke-

zésbe lépett a horvát furakkal

és a

dalmát városokkal.

Még

életében Cattaró és

Ragusa birtokára

aspirált, s a cattaroi

öbölben

Lajos király 29.

is

MARIA KIRÁLYNÉ PECSÉTJE.

ersség, a mai Castelnuovo

épített

a királ}' terjeszkedési politikáját volt hivatva szolgálni.

S

alig

hogy Lajos meghalt, azonnal megkezdi az aknamunkát Dalmácziában és Horvátországban a

magyar

Palisnai János, a vránai perjel hajlott a a többi

fúr azonban megmaradt

így a dalmát városok a

magyar

királyi

is,

fenhatóság

bosnya király

magyar királyn

ellen.

ajánlatára,

pártján, ép

melyek közül Zára követeket küldött

udvarba, hogy a helyzetrl jelentést tegyenek.

Erzsébet királyné rögtön kiküldé

h emberét, Besenyei János vesz-

prémi fispánt Dalmácziába, hogy el is járt

a

királvi

küldetésében,

érintkezésbe, melyet a

ámde maga

ott

ezalatt

rendet csinálnjon. Besen3'ei

Tvartkó Velenczével

lépett

részére megnyert. Lenn, Horvát-

DR. ALDASY ANTAL

88

Dalmátországban pedig

viszonyok mind

a

ziláltabbak

lettek.

Erzsébet királyné 1383 június 15-ikén Csáktornyai Laczfi Istvánt,

Bebek Imre

a volt erdélyi vajdát nevezte ki horvát-dalmát bánná, helyett, kit Galicziába küldött.

ható szerencsésnek; ki a

Laczfi

A

személycsere épen

hsége

István

nem mondsem

távolról

állotta

versenyt Bebekével.

szén

1383

elhatározta,

Erzsébet a délvidéki zavarok lecsillapítása végett

hogy személyesen

utazik oda

már szeptember

növel együtt, és miután

városát jövetelérl, csakhamar útnak Bálint

püspök a

is

leányával, a király-

le,

2-ikán értesítette

Trau

indult.

Lajos iránt tanúsított hséget annak utó-

szemben

dával

A

udvarban,

királyi

tanácsosai sorában, foglalhatott

el,

megrizte.

is

a királyn

elkel

állást

úgy látszik, hogy

s

az ország ügyeinek vezetésében

igen

nagy szerepe

dn

Zára

a

föntebb

követséget küldte a

30.

varba,

azon

kikhez

a

küldött,

TVARTKO PECSÉTJE.

is

Sajnos,

királynk környezetében,

István dalmát

még

és horvát

többen kisérték

a

találjuk Alsáni Bálintot

nk

kiséretében. Zárába.

Magában Zárában

is

midn

bán,

is,

ud-

zágrábi püspök mel-

mködésérl,

püspök nevével

ki

résztvételérl

De

ott találjuk

az

t

ezek Zárába érkeznek. Laczfi

Lendvai István szlavón bán és

királynket,

a

királyi

város tanácsa levelet

államügyek intézésében tudomásunk nincsen. a

említett

hogy a királynk bizalmas, befolyásos

találkozunk. Jele annak,

emberei közé tartozott.

mi-

személyek között,

Bálint pécsi

lett

A

volt.

s

az

egyháziak közül

ott

október 24-ikén vonult be, a király-

Csakhogy a zavarok nem szntek meg.

felütötte fejét az összeesküvés,

úgy, hogy

Erzsébet királyné, Garai Miklós nádor tanácsára, végre

is

ségre lépett Tvartkóval, átengedve neki Cattaró városát.

egyez-

Al.HANl BALINT

A/ ors/a^ IccstMuIrsíílt

tása

A

'\v;i\/.

;

nii^ clnhl)

a/

:\

ország

lanezolala

uialoin

A/

a(N)U okol.

31.

délen,

bet

mint

által

ebben közre.

<

llrii

ikezett forrongás, ;

Nápoly ki

János

elégületlenek

Tört. Életr. 1903.

ellenséges

csorbulása

úgy

köztük Mária

az

Erzsé-

eljeg^'zése

élén

Horváti Pál zágrábi

Szécsi

Kanizsai

Miklós országbiró,

János

állottak.

Szemük

hol Durazzói Károly ült a trónon, ugyanaz,

Lajosnak annak idején a Magyar

orszag-

azonkívül személyes indokok játszot-

tárnokmester,

felé irányult,

h<*lyre.

események egész

az

különválása,

hibák,

püspök, Horváti János macsói bán,

Zámbó

erre

a/

els/akí-

KIS-KAKOLY PECSÉTJE.

politikai

Az

teljesen

magában

oiszág területének

Lajos orleansi herczeggel, tak

l<(l«

Lengyelország

északon,

elkövetett

most

Llts/ólafi^

egy részének

állnlt

in rn

iigy

sorában

tViurai

ino/^alnin lehat

<

azofihaii

vidékeken,

(Icli

asszonyi

a/

arainl.il

t*1ina(li

a/ <»rs/ag lcr()lftc

íio^^y

A nyugalom

ai.iii.

han,

vi(k'k(''n

(leli

89

n3'ert

támogatás fejében megigérte, 12

DR.

90

ÁLDASY ANTAL

hogy örököseit Magyarország trónján nem

hamar

ígéretet

elfelejtette,

s

midn

fogja háborgatni.

Kanizsai Miklós többekkel együtt öt felkereste,

püspök

nem nagy

ságba került nekik Károlyt a magyar korona elfogadására

feladatunk körébe

a

rábírni.

hogy

ment Budára,

át

Nem

ország kormányzását csakhamar átvette.

az

hol

Zágrábon

és

további

események

és

fárad-

14-ikén elhagyta Károly Nápolyt,

Magyarországba menjen. Zenggen

ez

1385 augusztus havában a

magyarországi elégületlenek nevében Horváti Pál

Már 1385 szeptember

De

bvebb

tartozik

részletezése.

Tudjuk, hogy Károly 1385 deczember 31-ikén Székesfehérvárott

ünnepélyesen királylyá koronáztatott.

meg

ez ünnepélyes tényt,

hogy Mária,

De

látszólag önkényt, lemondott

ezt a palota-forradalmat

ország némely

pártjára álltak.

nagyjaival,

a

is

tör.

csakhamar nyomon követte egy

ennek

kik

Mária lemondása,

ellentétbe jött

elején

melyek vele

körülmények,

a

királynk

a

folytán

A

összefüggtek, a királynk pártjának növelésére szolgáltak. várlak, hol a két

királyn

titkos tanácskozásoknak,

Híveiket

folytak. Bálint,

volt,

magyar koronáról,

élete ellen

Károly király mindjárt országlása

másik.

elzte

mely forradalom következménye

hogy ellenkez esetben Károly

félvén,

az

Palota-forradalom

lakott,

mind

srbben

budai

volt színhelye

melyek a királynk és párthíveik között

minden

akadály

nélkül

Alsáni

fogadhatták.

ekkor már megkapta a bibornoki kalapot, ezek közé

ki

noha ez idbeni szereplésérl

tartozott, s

nincsenek, aligha tévedünk, ha a február 7-iki

t

bvebb

tudósításaink

azok sorában keressük, kik

is

katasztrófába be voltak avatva,

st

részleteinek

megállapításában tevékeny részt vettek.

A

Károly királyra oly végzetes

püspök tént. járt

is

jelen volt a teremben,

hol

napon Alsáni Bálint pécsi a gyilkos

merénylet

Mária, habár e merénylet tudtán kívül történhetett,

másnap habozás

nélkül átvette újból az ország

Párthívei

támogatására

tavaszán

lefolyt

szerep várt.

föltétlenül

számíthatott,

eseményekben Alsáni Bálintra

s

tör-

mind-

kormányát. az

újból

1386.

év

nagyobb

almAni

I

jM()

s/mln ly.il

iii.i|ii

ly(

.

.

Ii.i\ .ilí.iii

Uil.ilk< •/i.ik

Ili

cs icsurrcivcl,

kir;ilyn(k

k»'./i

/sitiik Mid (•Idal.m

(.s.ik

|

rs

in(\i;inita s/.ci cixi

32.

n/

Zsij^nioiuidal,

viszályok clsiniítíisa

kil«"»rt

tci

vUn»sa U'nyts j(yü!cki'/riní*k voli

rkk(;r a kirilynok Vrnrzc-I római király-

|.im)ssal

iiiai;a

a

(iyí^r

9«

iiAi.int

m;ir

a

jatszs/a.

iitófihi

dirsí'iséj^ct,

l»<>gy

a ténye,

fölingerelte ellene

Erzsébet királynét

is

Királylya koronázlaMsába

hogy

a

hagyta magát,

Duna

és a \'ág közét

s

iránti ellenszenvében.

midn

anyósa

mellzni akarván, a házastársakat különválasztá jövedelmeit

is

lefoglalta,

bele-

ország közvéleményét és

az

megerösíté Zsigmond

Ámde Zsigmond sem

Mária

ZSIGMOM> ORGROFl PECSKTJE.

Zsigmondnak az

elzálogosította,

a

Ví^'grll.

azonban az anyakirályné, Erzsébet, semmi áron sem akart egyezni.

&
ez bátyjához.

.és

öt teljesen

Zsigmond

Venczel római királyhoz 12

ÁLDÁSY ANTAL

DR.

92 fordult,

ki

1386

harmadik

test-

továbbá unokatestvéreivel, Jodok és Prokop rgrófokkal

vérrel,

Magyarországba

A

elején vele és Jánossal, a

április

jött.

találkozás a

királynk és a Luxemburg-ház

férfitagjai

közt

végbe. Czélja volt a Zsigmond és a királynk

Gyrött ment

s a

magyarokközött fölmerült ellentétek kiegyenlítése, az egyházi és világi

rendek kiváltságainak megersítése, a belforradalom lecsön-

desítése,

mi a legfontosabb, Mária

a

s

Zsigmond

és

együtt-

élésének kérdése, valamint az utóbbi országos állásának rendezése.

A

királynk fényes

kisérettel

meg Gyrbe. Demeter

érkeztek

esztergomi és Alsáni Bálint pécsi bíbornokok,

Miklós tárnokmester,

A

a váczi,

püspökök, Laczfi István volt vajda,

és János, a csanádi

Bebek Detre

Péter,

Czudar Péter

és Drág, a

Zámbó

Szécsényi Frank,

volt bán,

mármarosi vajda voltak kíséretükben.

tanácskozások folyásáról

tudomásunk nincsen. Alsáni Bálint

sem ismerjük bvebben. Elttünk csak a záró-okmá-

szereplését

A

nyok feküsznek.

mond rgróf

Zsigmondra vonatkozó pontok

ellátására

Vas

szerint Zsig-

Trencsén vármegye, a morva-

és

osztrák határon azokat az uradalmakat és területeket kapja, mel}^ket Lajos király testvére, ségével,

Máriával

herczeg

István

lakhatik mindenütt,

feleség közt szokás, adósságait

úgy, a

els sorban

a jelen háború miatt csinált, az ország

Zsigmond ügyét

ily

módon

—

lázadást

megjelenésükkel

személyes

alkalommal Alsáni Bálint nem kisérte Pál,

és

ennek

tében. Tudjuk,

jelenése

fiai,

Fejér,

x.,

i.

1,83.

nem

járt a várt

1.

gyarország királynéja.

a

férj

és

melyeket

A

rendbe

királynk ellenben

hogy az

ott újból kitört

Utjokra ez

lecsendesítsék.

ket

—

látszólag

el.

Helyette testvére,

a kísérlet balul ütött ki; a

Lásd az itt elmondottakra föIcg Márki Sándor: Mária, MaI

ez

László és Miklós, voltak a királynk kísére-

hogy

ezúttal

azokat,

legalább

déli vidékeire készültek,

hogy

fele-

tartozik fizetni.'

hozva, Venczel visszatért a birodalomba.

most az ország

Zsigmond

bírt.

Budapest, 1885.

—

eredménynyel. Pór Antal

:

Ifjabb

királynk meg-

A

július

25-iki

Erzsébet királyné. Szá-

zadok, 1895. évi, és

ugyan

Magyar Nemzet Története

a Szilágyi-léle iii.

kötetében.

y^

"

íc
.

Te

Kt0

MÁRIA KIRÁLYN

1390-lKI

AD

<^

>í«»«

i '

\<^t»«

^.^l^ f^^ec^-V'V^.K-

V^xC,^

-A5».^j,

^JÍ^.íi.-r ^A\0.(v«-

V«***c*pv fi ím*****"

Vv*rt«,»^ V»,.j«»^*^ r.«íUN

«**''*<»*«**''<»*-

%>"--* ^>"—*

íT^hVs

>»1V'^*"^*!

r 4NYLEVELE

A TIZENM BIRTÜKKOL.

n.' "

^^

^..^QljZ^

«*"

Ci"^ •^^Tiu-*^

^^

yr>.*».»~*ft

-^^»^

«3<*»—

^ %

ai.sAni

támadás val

fiai,

A

tnL;sa^l)a

L.is/lo cs

foj^sá^baii

HK lu'i

Iyt*t

MikhVs

kaiic/t

sz(>lL;;ihit:iiii;ik

veszte,

('•li-tét

királynénak

Kr/s<-l)ct

|utalin;it

i.ijat.

ll.ii

A

kaptak,

jutalnia

Alsani

H.ilint

Zsigmondtól es Máriatol

hosszúháesi uradalom,

mi.myozoU nekik, l(n'abha

1390-beii

Máriíitol

i

voltak Alsáni Pal

kr)/r>tt

iit«»l)l)iak

ei^vtUt.

íjiig-hen adi

lianvhan

a

rlto^^.it.i

is.

iiK L^h.ilt

iiMt)|<;H'\esrseivel

Zsii;inuiul

c^y rcs/c

A/

q*^

indy u királynk

incllrtt,

kcr(lll<'k.

hihnniok vezette vellc.

(ini.i

kiscrcKik

vt'j»;/('>(|r>tt,

niíisok

ós

alkálin. iv:il,

int

iiAi

els sorban

melyet

a tizem birtok,

a í)ibornok-p(K|)ök

volt.'

V.

Orbán pápának 1389 október

szüntette meg- az egyházszakadást.

Kelemen pápa

V'II.

halálának hírére azonnal megtett mindent a szakadás tetésére. Pártja utolsó

nem

15-én bekövetkezett halála

ellenfele

megszün-

években ersbödött, noha Francziaország-

ban, fleg az általa kivetett súlyos adók miatt, az elégületlenség

nyomai mutatkoztak.

Midn

els dolga

volt kisérletet tenni a

E végbl

\1.

nemcsak

a

Orbán halálának

\1.

vette,

római bíbornokok megnyerésére.

Károly franczia királyt kérte

bíbornokoknál,

hírét

hanem

az

járna

föl,

európai

közbe,

fejedelmeknél

is

elismertetés érdekében. Törekvése azonban hiába való volt, mert a bíbornokok azalatt

Rómában

rövid

idre Orbán

1389 november 2-án Tomacelli Pétert választották trónra, ki azt IX. Bonifácz

Az

neve

eg3'házszakadásnak most második korszaka

A

avignoni pápa hatásköre,

törekvés most

véget vessenek,

már oda

s e

meg

után,

a pápai

alatt foglalta el.

pápa híveinek megoszlása már megtörtént, az

halála

obedientiája

irán3'ul,

hogy

s

úgy

meg

állt

be.

A

a római, mint volt

állapítva.

az egyházszakadásnak

törekvésben az európai államok közül fleg

Francziaország, majd Németország jár ell. Venczel király

I

L. föntebb.

két

leté-

ÁLDÁSY ANTAL

DR.

94 tele,

Ruprecht ellenkirálysága megosztják Németorságot

utóbbi

ez

szakadás megszüntetése körül vezérszerepet csak

a

midn Zsigmond

kezd játszani,

akkor

ezért

s

ers

birodalom trónjára,

kerül

kezekkel ragadva

meg

végig az unió ügyét egész a konstanczi zsinatig.

római-német

a s

vezetve mind-

A

szakadás meg-

szüntetésének kérdésével kapcsolatosan egyúttal egy másik kérdés

eltérbe

is

mindig napirenden ban.

E

mely kérdés jóformán már századok óta

lép,

egyház reformálása fejében és

volt, az

tagjai-

reformálás szükséges voltát hangoztatják mindjobban az

uniotárgyalásokkal kapcsolatosan, s diadalra jut e törekvés akkor,

midn

a konstanczi zsinatnak

hanem

az egyház reformjának ügyét

Az

nemcsak az unió is

és a hit kérdését,

föfeladatává jelölik

ki.

európai államok állásfoglalása, mely VI. Orbán halálakor

már bevégzett tény aktuális

volt,

részint politikai múltjuknak, részint az

viszonyoknak megfelelleg

politikai

ország, melynek akkori királya, V. Károly, ha

Franczia-

történt.

nem

is

tevlegesen,

de mégis részes volt abban, hogy a bíbornokok Orbántól elsza-

kadva a

fondii választást megejtették, az

Kelemen pápa,

Avignonban székel

annak utódai mellett mindvégig

illetve

VII.

kitartott, s

az avignoni pápa obedientiáját elismertetni igyekezett mindenütt,

hová befolyása csak némileg Francziaország

mennyiben VII.

felé

es

kiterjedt.

is

volt e befolyás

részein

egyes püspökségek,

Kelemen pártjára

királyi házzal

Fleg Németországnak

mint a metzi,

állottak, s

észlelhet,

touli,

a

verduni,

egyes fejedelmek, kik a franczia

rokonsági vagy hbéri viszonyban

állottak,

valamint

az osztrák herczeg, Lipót, szintén az avignoni pápához csatlakoztak.

A

német birodalom a maga egészében VI. Orbán mellett

lalt állást.

IV. Károly császár

s fia és utóda,

kozva,

még halála

Venczel, 1379-ben

azzal együttesen

állítja

pápának a császár és a magyar a

Zólyomban Nagy-Lajossal ki

A német

éveiben tartottak,

srn

azt az okiratot,

állott,

talál-

mely Orbán

király támogatását biztosítja, s

melyben kötelezik magukat, hogy

kép támogatják.

eltt Orbán pártjára

fog-

t ellenfelével szemben minden-

birodalmi gylések, fleg a szakadás

els

foglalkoztak az egyházszakadás ügyével

AI.mANI ilAl.lNT

és cffész sora a/

i
hatiirozatoknak inararlt reánk.

sck kr>/íUl a Ic^loiilosahhik a/ 1379 int ly(

VI.

A

\

II

Oi

1)111

h.uom

!)(

I

király

(i(l(k(Mt

választó,

weselhcn tos

ii(/(

(

frí4;yv(rrcl

Köln,

I

czélozta,

(•Iri^iílctlcnsciicnck

védeni

is

foglalnak

ncinilc^

s

t

meg

konstánczi

és

Midn

úgy

Róma

római pápa pártjára

ö,

ez

k<>/<»ll

i38o-l)an (Jber-

L-nililrii

.szövetség pon-

löjele

fejedelmek

a

volt

behatása

bel-

1400-ban

alatt

évben Ruprecht

ptalzi gróf

mint X'enczel külön-külön

között.

az unió kérdését

zsinaton.

ellentét miatt

szövetséget kotött.

ORBÁN sírja A SZENT-PÉTER TEMPLOMBAN.

emeltetett,

Avignon

k('*sz

cIol)!)

viszonyok egész sorozatának

német trónra

ragadja

Ichniári hirnílalrni ^^ydU's,

iki

rni- cs a Tíal/

Yenczel letevésére vezetett. a

f^yk--

Vcnc/cl iránvaban, niclv elégülctlcrtség a

33. VI.

politikai

K

nc^y választóval vs számos várossal egy

k(U(Ht e^yc/sc^ cpj) a/

LuUisal

95

és

állást

Zsigmond aztán ers kézzel vezeti

diadalra

az

ügyet a

Németország példájára Magyarország állott,

Angolország

úgyszintén is.

már

is

a

a francziákkal való

Ellenben a franczia befolyás alatt

DR.

9^

ÁLDÁSY ANTAL

Skóczia és a pyrenaei félsziget Avignon pártjára

álló

a többi helyeken, így Olaszországban részenként

állott,

míg

különböz

volt

a pártállás.

A

szakadás megszüntetésére irányuló tárgyalások már VI.

Orbán életében megindultak hogy egy

zsinat döntse

általános

annak kezdetén

járt

párt

hívei* között

fölmerült, de

ellenszenvre

legalább jó lépéssel elbbre

érdekében

1382-ben

Orbán

III.

és

eszme,

a szakadás ügyét,

mind-

úgy a római, mint az avignoni Felvette

talált.

nem

is

azonban

valósította

azt

a

meg, de

Anjou Lajosnak az ellenpápa

vitte.

olaszországi hadjárata,

megindított

Károly nápolyi királyt közt

a

VI.

mely

kitört viszály,

háborúra vezetett, a szakadás megszüntetésének kérdését,

nyilt

a

el

egyetem, mely az eszmét, ha

párisi

Az

de eredmény nélkül.

volt,

eszméjét egy

zsinat

idre háttérbe

szorították

s

inkább az

elméleti fejtegetések terére utalták.

Bonifácz

IX.

kezddnek nagyobb mérvben

trónraléptekor

a tárgyalások a szakadás megszüntetése kérdésében.

nos zsinat eszméje mit

sem akart

is

tudni, és 1391

ezt az eszmét, mint a

mibl önkényt

totta,

újból fölmerült. Bonifácz

Az

általá-

pápa ugyan errl

márczius i-én kelt encyclikájában

legnagyobb mértékben bnöst, visszautasí-

hogy

következett,

az eldje által megindított

küzdelmet folytatni akarja. Azonban a párisi egyetem tovább lesztette azt, jóllehet a

VII.

viszonyok ekkor kevésbbé voltak kedvezk.

Kelemen pápa maga Francziaországban, pénzmveletei

mindinkább népszertlenné

hogy

t

Róma

ojszágból.

Egy

vált,

franczia

hadi

vezéréül Lajos orleansi berezeg

ment Olaszországba. Ez térbe szorult.

s ezért az az

Midn

által

el

vállalat terveztetett,

ln

miatt,

eszme merült

birtokába besegítik s így távolítják új

fej-

kiszemelve, s

az unió kérdése egy

Franczia-

melynek

1391-ben

idre

föl,

el is

újból hát-

pedig ismét napirendre került, a folytonos

tárgyalások Róma, a franczia királyi udvar és Avignon között aka-

dályozták

meg

a kérdés megoldását.

A

párisi

egyetem azonban

erélyesen sürgette a megoldást és terveinek VI. Károly franczia királyt

is

megnyerte.

Az egyetemnek

kiküldött bizottsága 1394-ben

Al.SAM MAIIN

r

97

hosszas l;miilinanyí>/i1s ulan arra a mv^^^yd/.t'Msrv juloll, hoj^y a

lc^c^ys/(

zsiiiiii

old. 1111

iitj.iii

volt,

iiKjiiy

a

napirciulic.

A

tisztázásai);

uj

vonatko/o

választás tclt. r\

v:ilasztás

c>(y

.l;<'|(Lis

Krjcmcn

\'II

tOrtí'-njck

uu,

lioj^y

általános

ered-

(•lm(''leti

halála után jut

az egész kérdés

mcf^, azí)nl)an

mifl(^)tt

rrrc

Avip-

Itx'clc

\t>lii;i,

a

iii('i;i'il(-

foglalta

\'r[rv

InMUMlck

XIII.

ne

krrdésl

azonl)aii tisztán csak

!•!/

iii'

a

IVaiuv.ia király lf|x*sckct

inai-

Ijiii.i

iin-^.

^y.ii<"i •»ii

iikc/ctt

iioiiha

cs Icj^c/rlaríinyosahl)

rül>f)

ncxcii

a papai tiont.

BmiHk'k

p:ipa hajlan-

dósága az egyházszakadás megszüntetésére volt a

föok

aii*a,

K:iroly

hogy

franczia

király

1395 rebriiarjara az

nemzeti

zsinatot

Parisba

hivja

\'l.

.#

els

össze-

unió

az

kérdéséhen határozandó.

Az

egész

kérdésben

párisi

egyetem, a

logiai

tudomány

lója lép

fel,

egyházi

zje

a

vezetje. rozatait

A

theo-

föápo-

mint az igazi

szellem

és

a

kifeje-

közvélemény

34

egy követség

vitte

meg Avignonba,

ajánlott

lemondást a pápai trónról fogadja

el,

KELEMEN SÍRKÖVÉNEK TÖREDÉKE.

zsinat hatá-

Benedek pápát, hogy az

járt,

VII.

Benedek pápa az

ajánlott

hanem maga részérl

rábeszélni igyekezve

megoldási módot, a kölcsönös

el.

A követség eredményn^'cl nem

megoldási módozatot

találkozást ajánlott,

nem

melyen a két pápa

kölcsönös vitatkozás után tisztázza az ügyet, és döntse Mag:yar Tört. Eletr.

[903.

fogadta

el,

I3

hog\'

ÁLDÁSY ANTAL

DR.

98

van

melyiknek

Már ekkor

igaza.

látszott,

hogy

maguktól a szakadás megszüntetése nem várható,

hogy

vált az a nézet,

szeríttessék XIII. királyi

az engedelmesség

Benedek az

pápáktól

a

s általánossá

megvonása

Az Avignonba

unióra.

kény-

által

küldött

követség visszatérte után 1396 augusztus havára egy

új,

második franczia zsinat hivatott össze, melyen határozatba

a

hogy még egyszer

ment,

szólíttassék

lemondás tervének elfogadására,

mondassék kozott kik

fel

fel

a

pápa a kölcsönös

ha újból vonakodik, akkor

és

E

neki az engedelmesség.

határozat alapján bocsát-

Károly király tárgyalásokba az európai fejedelmekkel,

között

ekkor Zsigmond magyar

castiliai királyt,

nyerte a ajánlotta

maga a

elutasítólag

királyt,

az

aragóniai

és

AngHát, az osztrák és bajor herczegeket megtervének.

franczia felelt,

Benedek pápa, kinek újabb követség

zsinat

elfogadott

által

szintúgy Bonifácz pápa

módozatot,

újból

is.

VI. Károly franczia király fáradozásainak sikerült az 1379-ik

év folyamán Venczel római

Az

1398-iki

rheimsi

unió ügyének megnyerni.

királ^^t az

találkozáson Venczel és Károly egymással

megegyezésre jutván, egy követség ment Rómába és Avignonba.

Az

utóbbi helyen eredményt

nem

ért

el,

azonban hajlandó volt a lemondásra, is

Rómában

föltéve,

Bonifácz pápa

ha Benedek pápa

lemond, amirl azonban ez hallani sem akart. Francziaország idközben tovább haladt a nemzeti zsinatok

által kijelölt úton.

zeti

zsinat;

1398 május 22-ikén összeült a harmadik nem-

melyen kimondották, hogy

XIII.

Benedeknek

fel-

mondják az engedelmességet mindaz idre, míg a pápa a már több ízben említett módozatot

kében a pápai trónról

le

el

nem

fogadja és az egység érde-

nem mond.

A

király a zsinat hatá-

rozatát július 28-ikán elfogadta s az engedelmesség felmondásá-

nak kezdetét augusztus

Benedeknek czia

is,

i-re

tzte

ki.

E

határozat tudtára adatott

mire 18 bibornok és a pápai udvar összes fran-

származású hivatahiokai megvonták a pápának az engedel-

mességet. Benedek pápát erre Avignon és Venaissin lakosai

Avignonban ostrom

alá vették.

grófságok

Közel négy évig tartatott

al»Am I>(ii((|tl<

nii/«t

|).i|>.i

sokan elhagytak

annak

hcn

vaknnint

Maria

anyja,

saját

alatt

\^\ a

üt,

fi

u

Parthivn

|íal«)tajal)ati.

kisknm

II.

t.utoii

névé-

királyné Castilia és Navarra királyai,

Csak Márton ara^óniai

ff

knal\

ko/.úl

I.ajos napolyi király

rianczia Iricdclcin cs varos.

1<>I)I»

00

int

^

l^cncdck mellett. C) vezette a franczia udvarral a

ki

tárgyahisokat Benedek kis/ahaditása czéljábol, s e tárgyalásokban az t'gyházszakad.is inegszüntetcsénck játszott.

lo-ikén

Ez utóbbira nézve Benedek 13B9 kötelez Ígéretet

tett,

is

35.

gátolni

meghal

nem

;

nagy szerepet 4-ikén,

április

illetve

lemond, vagy

is

ha

letétetik,

AZ AVIGNOXI PATAI PALOTA.

megigérte azt

fogja, s

is

hogy hajlandó az esetre lemon-

dani a píipni trónról, ha eljcntcic

illetve

k(''r(lóse

is,

hog}^ a szakadás megszüntetését

egy ez ügyben esetleg összehivandó zsinaton

megjelenik.

Az

európai

Németországban kitört, és a

helyzetben

ezalatt

a Venczel

királv

választófejedelmet választották a németországi viszonyokra,

jelentséggel azt

elleni

bírt.

Az

eredmén3'ezte,

20-ikán

urokká.

A

Venczel

szövetkezés az

elbbi

pfalzi

választás, a mint

úgy az eg^'házszakadásra

hogy

nviltan

következ napon Ruprecht

meg

1398-iki

történtek.

elégületlenség

választófejedelmek 1400 augusztus

trónvesztettnek n^'ilvánítva, a rá

között

nagy változások

is

nagy

Venczel és Károly és

Bonifácz 13'

pápa

DR. ALDASY ANTAL

lOO

között

némi feszültség

Zsigmond magyar

számíthatott föltétlenül. Venczel öcscse, kit

bátyja csehországi helytartóvá nevezett

keveredett Venczellel, hogy

ezt

elfogatva fogságra

Ez

sakkban,

totta

1401 által

király,

oly éles viszályba

ki,

márczius 6-án Prágában

Zsigmond Ruprechtet

tar-

Prokop rgróffal szövetkezett Venczelmegbuk-

ki

Zsigmond Prokopot

tatására. ijeszté,

vettette.

nem

így a pápa Venczelre

állott be, és

is

Ruprechtet pedig azzal

elfogatta,

hogy Venczelnek Gian Galeazzo Visconti segélyével megMagyarországon ez

szerzi a császári koronát. elleni elégületlenség nyilt

vényszegéseivel Lászlót hivták

betelt

meg

pártütésben tört

rendek

alatt a

Zsigmond

ki és a

1402 — 1403

Zsigmond tör-

Nápolyi

fordulóján

a trónra.'

VI.

Az

Zsigmond

elégületlenség

az országban. Igaz ugyan,

Zsigmond

neje

halála

birtokában, nagyjában

hogy

után

meg

ellen

a

kezdettl fogva fennállott

nápolyi párt

egymaga maradt

midn

akkor,

a

magyar

trón

volt törve s a dinasztiaváltozás jelen-

tségével biró esemény minden nagyobb rázkódtatás nélkül ment végbe.

Azonban

a

nápolyi

a helyzettel és csak a

király titkos hívei

kedvez alkalomra

nem

vártak,

békültek

ki

hogy Zsigmond

ellen fejüket felüssék.

Az

alkalmat

E

tatta.

Zsigmondnak nikápolyi veresége

erre

csatavesztés

országába,

hanem

után

a csatából

szolgál-

nem tért vissza megmenekült furak egy részével

Zsigmond

király

hajóra szállva, a Fekete-tengeren Konstantinápolyig hajózott.

A

kormányával elégedetlen furak felhasználva távolmaradá-

sát az országtól, nyiltan megindították ellene az izgatást.

galom

élén a két

Laczkfi

István

állott,

kik

összeköttetésben állottak a nápolyi királylyal. I

V.

ö.

Ez eseményekrl bvebben e

sorok írójának

Az

A

már régóta

Az

moztitkos

kezdeménye-

szól többek között Hefele, Conciliengeschichte ív. k.

1409. évi cividalei zsinat törtenete ez. munkáját

is.

ai.hAni hAi.int

zC'sOkn' liK.iioit

ho^y

hiui.

A

kri/(l«

111

l(

n. Ipolyi

csak

rrvénycsitt'scrc

trónra való

joí^al

a

királyi,

kcsöhl)

i/altal

ki,

Az

s/ereztek. is,

melyek

s nu'lyi'k e/élja

cllrfi íoly-

magyarországi ij^ényrinck

ki

Lac/kfi

kel

a

es

kii.il\

voll

A

nia^yar királyi

Istvánt

helytartóvá

érdemeiket, melyeket

maguknak

t()r(")k

;i

s/ultan

között

folytak,

Laszlo cs Hajazcd leánya között házassági

Kireho/ni res/cre

L;is/K)

tását

a/ Aiij<»u Lajos

nem

ö neviíkkcl tahilkozuiik aznkhan a tárgyalásokban

J.as/lo

összeköttetési

U-nylrg

<*lln)^lalja,

j^ííiidolliaioii.

jul ilinazva

is

Arra azon-

ironra.

ici^al.ihl) k(ilsólc)^ ií^ycki*zv('*n kifcjc/ni,

a/»»iil)aii

partjának Ic^föhl) lamaszail, nevc/tt

ekkor

in;ir

kir;ilysa^l);in

k(H('Utt'

!<

magyar

l.is/lo király a

j;

<")rr)k.sc^ct

»^^VJ**

j;
iiK

ioi

és ez által

is

Kzek

niei;ny(M-iii.

támoga-

a török szultán a

tárgyalások

azonban

eredményre nem vezettek/ Zsignn>nd király ezalatt Konstantinápolyból visszatért Magyarországba,

jóllehet

szerte,

K^gfökép a

(le

mondnak sikerült

sikerült

ellene támadt lázadás

az

Zsigmond

a

A

lázad(')knak

hségén megmaradt mag3'ar urak

lyével mégis szerencsésen

az

a hel3'zet urává válni.

Dabisa utódját, Osztója bosnyák királyt a maguk részére

vonni, de

Az

nagy lánggal habogott, Zsig-

délvidéken

esakhamar

ekkor már ország-

le

tudta

verni

a

délvidéki

segé-

lázadást.

1397 elejére Körösudvarhelyre összehívott gylésen, mel3Te ellenpárt femberei, a Laczkfiak

ültek a lázadók

torlást

párti

hívek

többiek

fej-

kardjok

fölött.

alatt

A

két

Laczkfi

el

Zsigmond

vérzett

és jószágvesztésre Ítéltettek.

leteket tett a török elleni háborúra,

A

maradt.

A

István

a

király-

jelenlétében,

királ}-

a

most elkészü-

de ez erre az évre abban-

végek védelme és egyéb ügyek elintézése végett

Zsigmond 1397 szeptember gylést,

meghivattak, véres megi

is

mel}'

a

24-ikére

honvédelmi

Temesvárra

kötelezettség

hirdetett ország-

általános

elvének

kimondásával fordulópontot képez a honvédelem terén. I

V.

ö.

Schönherr Gyula, Az Anjou-ház

és örökösei. Milleneumi történet

434-436.

11.

iii.

kötet

- Az 1397-iki országgj-lés végzeménye Knauz Nándortól. Magyar Történelmi Tár,

ni. kötet 191. s kk.

11.

DR. ALDASY ANTAL

I02

A

temesvári országgylés végzéseinek

környezetében

lév idegenekrl

egy pontja a király nézve kimondja, hogy

szól, kikre

Zsigmond környezetét karácsonyig elhagyni országból

mond

is

távozni

ellen foglaltatik,

idegenekbl

jórészt

ságra emelkedett.

A

kötelesek.

nem

állott,

Az

A

környezete

országos méltó-

idegen, jórészt kalandorokból álló környezet

ország közvéleménye az

pénzügyeiben beállott zavarokat

Az

a

is,

malaszt maradt,

ország

melyek a koronajavak

elzálo-

szigorú rendszabály azonban, mit a

temesvári országgylés az idegenek ellen Írott

király

nem egy

közül

befolyásának tulajdonította az

gosítására vezették.

az

vád, mely e végzésben Zsig-

volt alaptalan.

kik

st

tartoznak,

s ezért

jórészt

hozott,

csak

érthet, hogy Zsigmond ellen az

elkeseredés és elégületlenség folyton növekedett és ez kifejezést is

nyert abban a lanyhaságban,

melylyel a

török

vállal-

1399-ben Zsigmond nagyobb erélylyel látott

kozások történtek.

a török elleni hadjárathoz és személyesen indult alföldi

elleni

el

Mircze havas-

vajda segélyére, azonban e hadjáratról csakhamar vissza-

térve, egész törekvését családi politikájának szentelte.

Venczel római és cseh király helyzete idvel úgy a biroda-

lomban mint Csehországban tarthatatlanná családi s

viszályok

dúltak,

Prokop a Venczel

Zsigmond

és

vált.

Csehországban

unokatestvérei,

Jodok

ellen nyilvánuló elégületlenséget saját hasz-

A

nukra igyekeztek kizsákmányolni.

birodalomban pedig, mely-

nek ügyeivel jóformán semmit sem tördött, a választófejedelm.ek szintén ellene fordultak és végre

id

óta

tervezett

szándékukat,

is

megvalósították

hogy Venczelt

már régebb

trónjától

meg-

foszszák.

Venczel 1398-ban Rheimsban találkozott VI. Károly franczia királylyal, kivel az s

egyházszakadás megszüntetése fell tárgyalt,

megegyezett vele abban, hogy úgy IX. Bonifácz mint XIII.

Ez egyezségnek

Benedek pápát lemondásra fogják

felszólítani.

az egyházszakadásra nézve ugyan

semmi gyakorlati eredménye

nem

volt,

ellenben Venczel ezen szövetkezése Francziaországgal

újabb ok volt a választóknak, hogy öt trónjáról letegyék. Venczel

alsAni llAl.lM teljt'st'ii

li.iiic/ia

sá^a

A

a

s/íH'ctsrj^,

flh'M,

zásal.

niaí^avisclclc

l\(")/('\iiil)<'\s

vi'^rc

in.ímc/i,

Ii(»j)|)ai (llxii

is

IImh ik/i. k

k<»lni

K<"t(

l(

cs a l(

a

hirodaloin fciuihato-

a

választok

lajiiai

1399

nulyhcz krsöbl)

|)irk,

iránt,

üfcyfi

víilas/tofcjcdrlinck rlhalam-

lu»^y

niiü'iikat,

/t( k

liinxialom

i/j^atíisai

iiK^ciNltck a

s/(U'otsi''i;ic

csatlako/liiU.

a

103

a

á|)ril

nírj^

ii-ik<-n

tobbcn

f)ir»tík'ilin:it

is

i-rdrUln

J^""'"l

36.

VEXCZEL KIRÁLY TFCSKTJE.

minden ügyben közös egyetértéssel fognak nak mindenki

ellen,

ki

az

ö

eljárni,

akaratuk ellenére

állást foglal-

kisérli

meg

a

birodalmi legfbb hatalmat kezébe venni és hogy megakadályoz-

nak

minden

törekvést

a

jogainak csorbítására irányul.

nem

történt intézkedés,

részérl,

kiráh'

A

mel}'

a

birodalom

királyválasztásra nézve azonban

erre nézve

csak az határoztatott, hogy

I04

ÁLDASY ANTAL

DR.

esetére mindegyik választó választói

a birodalom megüresedése

magának

jogát

vagyis azt

rezerválja,

személyre nézve tehát

nem

az 1400 február

frankfurti

az

havában

Rupprecht nap

nézve

nem

itt

történt

tanácskozás

megállapodás

választófejedelem

pfalzi

és

megállapo-

alkalmával

történt

augusztus

21-ikén

választatott

Venczel király a rheimsi találkozás szakadás

megszüntetése

felöl

IX. Bonifácz pápa ennek

éreztette

neheztelését,

Nápolyi

még

el,

meg

az

elözö

Venczel helyébe a római királyi méltóságra.'

letett

tett.

letétele

tanácskozáson határoztatott

oberlohnsteini

tartott

személyre

új

Venczel

lát,

luxemburgi házat a trónról kizárták, csak az augusztus

dás, de a

az

személyére nézve

királ}'

új

2-iki

magukat.

kötik le

mit jónak

a

teheti,

Lászlóval

Zsigmond

nevében

az

egyház-

is

Ígéretet

Zsigmonddal szemben

folytán

jóllehet

Bonifácz

alkalmával

nyiltan

nem

lépett

ellene.

fel

pápa már rég jó lábon

is

állott,

a

minek els sorban László vette hasznát az olaszországi téren eredményekben. László magyarországi törekvéseiben

kivívott

támaszra

szentszéknél,

az 1401-ik évben

állott,

Zsigmondnak

mond minden szította

rendéi

e

idejét a cseh

azt

nyilt

hogy Venczel újabb

török

eseményekben

után Cseh-

letétele

oly

idben

támadással

indultak

fenyegette.

támadásokkal erélyesen szembeszállana, Zsig-

az

már régóta

havában

a

lefolyt

volt.

magának megszerezze,

hazánkat

hogy

helyett,

ez

törekvései,

koronáját

midn

meg,

A

Magyarországon

pápának kétségkívül nagy része

ország

noha Bonifácz a Zsigmond

és

küzdelemben eleintén határozottan Zsigmond pártjára

és László

a

a

talált

is

korona megszerzésére melylyel

elégületlenséget, viseltettek.

lázadásban

tört

Az ki

a

fordította és

iránta

elégületlenség király ellen,

ország

az

1401 kit a

ápril

rendek

elfogva, Visegrádra szállítottak, a királyi trónt megüresedettnek

jelentvén

I

L. erre

burger

rí.

ki.

nézve Lindner, Deutsche Geschichte unter den Habsburgern und Luxem-

kötet.

A/

A

ini^

nuLsik

E^V n

király s/(inrly<*

Ili

t'í^yik

ííz |).iii

csekély

trónra

Napolyi Lás/lo

|>.iii

nias/lonak

|.if;(ll<'

töre(l( k

Mikl<»s

zett

tekintí'lvevei

niiiKleii

tessek

a

(1

Zsigmond Siklós

az

ö

várába

oldódott

Az

keidi's.

o

koronái.

herc/ejjet

<'»hajtoita

l.berhard /agrahi püspok,

haii,

látták az id6t

Köleg Garai Miklós igyeke-

M(hihaiMi,

hoi^y Zsigmí)n(l javára dön-

Ix

fnjyasanak volt tulajdonitható, hoj^y

ala

(irizete

vitetett

helyeztetett

es végül az e^ész

s

utóbb

X'isegrádrol

ügy Zsigmond javára

in(\g.

Alsáni Haliul bibornok és családjának tagjai e nehéz is

t()rvényes uruk partján

mond

ellen

kit(">rtek,

a délvidékrl

meg

val st ni jelenhetett

A

;illottak.

Már

püsjikségét sújtották.

az

az

lázadások,

indultak

az

1387-ki

ünnepélyen,

ki,

idkben

melyek Zsig-

és

els sorban

koronázás alkalmá-

mert ekkor

székhelyét kellett a lázadók ellen megvédelmeznie.'

is

A

püspöki liorváti-

lázadás ellen családjának két tagja, László és Miklós^ vitézül

féle

küzdöttek és a fölkelk fogságába kerültek. leverésében, mely

Szerem

nápolyi király érdekében pártján találjuk.-

Az

és t()rt

Az

1388-iki lázadás

Valkó megyék területén szintén a ki,

az Alsániakat

újból

Zsigmond

1401-ben folyt tárgyalásokban pedig, melyek

Zsigmond szabadonbocsátását is

a

fellepni.

kiialy érilekebcíi

Ini^oU-

szemét,

inaj^yar

ekkor elérkezettnek

Slihor xajda es im'g tohheii, a

a

ír\

ajíiiilotta

állott br.

fonlitotla

fele'*

Vilmos osztrák

|»«
(iai.ii

(111(1111.

csakhamar s/akadas

ki'ti'i\\

czélozták,

Alsáni Bálint bibornok

részt vett.

E

tárgyalások 1401 augusztus végén Patán folytak

le.

Részt-

vettek bennök Alsáni Bálint, az esztergomi és a kalocsai érsekek, a váradi, gyri, veszprémi és egri püspökök, a nádor, az országbiró, az erdélyi

vajdák

és

számosan

Zsigmond szabadonbocsátása rendéi föltételül

tzték

ki.

a

furak

közül.

Tárgyuk

Az ország idegenek birtokában lév

és visszahelyezése volt.

hogy

az

összes várak adassanak vissza, de kivették Stibor vajda várait, 1

2

Schönherr i. m. 397. Ugyanott 408. 1.

Magyar

Tört. Életr. 1903.

1.

I4

'Ypcitltó

M .Miuofllnt.

íüi^iimiuöj

Álnilabro.pnuivftiiKitít l\utnviiini;>Tiilof.ifT5ju<.ii.Ti .mcjtm^'c.cuaaitr cfarw lUUiy^

ci;Tiavc.üi5atuimruil*aniiatrJ:aiuÍTini?tbOii^ uuih ncgirinu llíjliaq ^rUcinua.ll.mlt'c^ .ífuUi urmi obfcDivrox^ccvvnuí

nrttt>'rcaviN' •rav

fTÍbmua.^ tp: iiu'rftitibircagiinoí^.f^rvar dcv^funirt; iicUnt dlbíií qiiajUcaf'itiaaf

unifllf/'inuiíbimtpiointtíö^ucnivric Ixilnocv. te ipta«tmTO.C^tp%'frarfi;tti4 oiirtrlSjimwíualííiac^'.tniiíubx tiwc cnuoao iívpiÓKDiapUai mftifutjií cruoiitnciibú limv op nuttro r

IX.

BONMFÁCZ PÁPA.

(A bécsi udvari könyvtár XV'. századi kódexében

)

alhAni

kimondv.in

királyi valas/i;m;ik (•

In»j;y

ci^^vutt.il.

innc

/sij^iiioiid

oktohci- jh-ikan

\

ti

•

ityj

lt(

maj^yín* troma.

.i

i»

Irljcsitu tik,

ni

ii«

|

Iloss/as

tar^yaL'isok

ii|

ulan

idcj^cnrk kc/ci kCt/Aii Iév6 Várak átadat-

r«»llct(I í'Iínt;;i(li;ii(.tt. .1/

tak,

h.i

iiAi.ini

iss/;myiTtc szahadsáf^át és az ország rendéi iijhol

l'apiiii

királyuknak.'

clisinertck

\'I

A

béke és nyugalom

orsz;\gl)an.

magát

A

iicm

a/diihaii c/zel

kudarcz

napolyi part annyi

helyre Ma^yar-

alít

sem adta meg

után

teljesen, s titokban tovahi)

inükrxiott.

Segítségükre jöttek

az 1402-iki események. inel\rk a

Zsigmond

illeni elégületlensé-

get újból felszítottak.

Zsigmondnak

hiánya esetére

fiutód

magyar

trónt

az

és (Minek

A

elkeseredést.

szerzdése

1402-iki

herczegeknek biztosította a

osztrák

rendekkel,

elfogadtatása a

dalmacziai

események,

hol

vajda, László helytartója, lassanként tért

kitörésére a

Váradon

végs

okot.

összeg^a^ilve,

tették ki és

akarta

költségeit

kezdett

Az ország

Zsigmondot

rendéi

szerzése volt,

pápa, e

kinek

czélja

nápolyi királyság

az

foglalni és az ki

a

1402— 1403

ez

által

a

mozgalom fordulóján

a tróntól megfosztottnak jelen-

Nápolyi Lászlót kiáltották

Bonifácz

megadták

födözni,

növelte

Hervoja bosnyák

ország javainak elidegenítése Zsigmond részérl, cseh háború

mely

Habsburgokkal,

a

ki

királyukul.

ftörekvése az egyházi állam vissza-

elérésére

Lászlót

megszerzésében. Most,

dek Lászlót királ3^ukká kiáltották

ki,

tényleg

hogy

a pápa e

a

támogatta a

magyar

ren-

kérdésben sem

késett támogatását reá kiterjeszteni. Bonifáczot magatartására az általános politikai

Ruprecht

királ}-

mindjárt választása után elismertetése érdekében

alkudozásokba bocsátkozott I

L.

levelet.

a

rejl okok gyakoroltak befolyást.

helyzetben

Garai Miklós és János

Hazai okmánytár,

vii.

a

pápával.

részére

Bonifácz erre hajlandó

1406 augusztus 6-ikan kelt

kötet 432. s kk.

kir.

adomány-

11.

14'

ÁLDÁSY ANTAL

DR.

I08 föltéve,

volt,

hogy ha Ruprecht a koronázási esküt még

ersítés eltt

leteszi,

meg-

bizonyos az egyházszakadásból folyó köte-

nem

Ezt Ruprecht

lezettségekkel együtt.

rnapja

a

fogadta

el,

s az

1402.

Mainzba összehívott választófejedelmi

utáni nyolczadra

tanácskozás után közeledni kezdett Francziaországhoz és Angliához s

az

hajlandó volt elfogadni az általuk ajánlott lemondási módozatot

E

egyházszakadás megszüntetésére. Venczelre

ellenezte, aki azonfelül

nem

tervet

Bonifácz

pápa

támaszkodhatott, Zsigmond

pedig saját országában sem örvendett valami nagy tekintélynek,

nem hogy

a

pápa érdekében nagyobb súlylyal tudott volna

Bonifácz

lépni.

meglehetsen

tehát

volt szigetelve, és

el

föl-

Rup-

recht közeledése a franczia- és angol udvarokhoz elpártolása veszé-

magában, úgy hogy Bonifácz ez esetben egyedül csak László nápolyi királyra számíthatott volna. Ez pedig a pápának lyét rejtette

1402 vége

egyes

felé

részei,

útjában

állott,

mert ugyanakkor az egyházi állam

mint Bologna Malaspina helytartó ellen fellázadva,

a pápa és Flórencz segélyét vette igénybe. Nápolyi László egész

magatartása már ekkor arra

utalt,

hogy egy nagy

olasz király-

ezt mutatják

késbbi had-

ság alapításának terve forog fejében és

járatai

;

az egyházi állam területén.

foglalásai

megakadályozhassa,

Bonifácz

trónra felkarolta, ez

által

Hogy

e tervet

pápa László igényeit a magyar

akarván

t

Olaszországból eltávoHtani.

László Magyarországba ment, mire Zsigmond, tudomására jutván a pápa támogatása, felmondta az engedelmességet

Bonifácznak.

Magyarország ez idben tényleg egy pápa obedientiájához sem tartozott.

nem

lévén

által,

Egyházi ügyeit maga a király igazgatta. Bonifácz ekkor

már többé kötve

elismerte

a Venczel és

Ruprechtet római

Zsigmond

királyul,

elejét

iránti tekintet

vévén ezzel

annak a veszélynek, hogy Ruprecht az angol és franczia királyok által

megindított unió

Ruprechtet

sikerül

volna

magát

Bonifácz

megkoronázni,

Venczel

gyzött

rajta múlt.

mozgalomhoz csadakozzék. Ha

volna.

ellenében

Hogy

a

s

ha

a

pápának

Ruprechtnek

sikerült

birodalomban

elismertetni,

számításaiban csalatkozott,

nem

alhAni iiAi.im

A

franc/iaors/áj^i cscinrnyíknrk

109 rrs/e volt al)í)an,

iiaj^y

is

hoj^y l^mitVuv Kuprcchici clisiiurtc. Volt ugyanis Francziaország-

(^N

l);m (iii;(

(It

mely

|).iil,

okok

iKi};yl).m

a/uk s/ama, kik

K

nullcll

tt>i;l;ill

:ill:ist.

jaiuiar hax.ihaii

Lajos anjoui herczcg, a

II.

1402 augusztus havában újra Benedek

liciicdck a lölc elpártolt

cLiylia/i

nak iniilatko/tak

átokkal

kilxkiiliii.

\('\r

az események gyorsal)ban

mire

sujl:!, 1

(03 inajus

e^y

király c kérdésben határozandó

fejldtek

bíhornokokat 1042. a/ok

hajlandók-

is

i^-ikcrc a

föböl álló sereg" vart reá.

A

franrzia

új

zsinatot hivott össze, de

ki.

Benedek 1403 márczius

havában Avignonból Chateau-Renardba menekült, hol bíbornokok és Avignon

megijedve alkudozásoki)a bocsátkoztak volt

kivált

viss/atr^rcst Hcnctjck p^irtjára újból óhajtották.

i

tronk('h'ctclö iiku

n:\|)()lyi

(U-

a/

ho\ry cí^yrc nOvrkc(l<*tt

hcfolytak arra,

rién az oilcaiisi hcrczeg állotl.

|)árt

Mcncílí-ktl

ií<>j
nic^A'ontak. Kdlönfric, föjr^ hclpolitikai,

Inu'ssrfí^ct

jMMi/üj^yi

tarlnlta,

j()^lalaiiii;il<

vele, és

ttíbb száz

város erre

ezek eredménye

márczius 29-ikén kötött chateaurcnardi szerzdés, melyben

kimondatott, hogy a pápa az unió kérdésében nehézségeket támaszt,

ha Francziaország visszatér hségére,

és

megszüntetése végett egy zsinatot hív össze. zsinat

e

fordulatról

értesülve,

A

nem

szakadás

a

franczia nemzeti

újból elismerte Benedeket,

ki

a

chateau-renardi szerzdés megersítése után, mi eg^^ébiránt csak

hosszas

zésbe

tárgyalások

után

Bonifácz pápának kezett halála után

jutott,

, sem

király 1406 tot,

Cosmas

Migliorati választatott alatt

az

Benedek nem vették

november

november

XII. Gergel}'

mindkét

fél

hogy

is

érintke-

i-re

már össze

azt is

lett.

O

6-ikán alatta

alatt

dlre nem

komolyan.

hívott

bekövet-

MI. Incze

kérdése

unió

mely az engedelmesség kérdését újból

Incze pápa

ben,

Bonifáczczal

1403 októben 17-ikén váratlanul

Rövid uralkodása

sem

meg,

az unió ügyében.

lépett

pápává.

történt

A

franczia

egy újabb

tárg3'alta volna,

zsina-

midn

meghalt. Utóda Angelo Corrario,

végre annyira jutott a dolog, hogy

küldöttei elhatározták 1407 április 20-ikán Marseille-

az év szeptember 29-én,

legkésbb november

i-én a két

DR.

IIO

ALDASY ANTAL

pápa a szakadás megszüntetése ügyében Savonában találkozzék.

E megállapodáshoz sem Benedek, sem Gergely nem

akartak

i^

!H>íiuíuiv& Ccjnia rc^iv)

imcraiousX'ij.lp,

txmi3^2iuaniöliifiiícaéo2inóiiiflTii|TrtlanC'tCTnpuv'ifigiimlicwh1uöqu^^ tnniC.p^fiui'cTaítaid enmvfcvviiomifa'tdtnicrpi mfc .o.quonioir crdcj <x\i\xqu imtcnK: cjnfaii .cngcmio alvmuiabilys ccn/ abonciitc inilVibiUnTtaulMlnetJip^ i*_ fnuUamtattiiuiiQ^gtiicun'DabifeuuTinftucmcn. '-^L-,<. -((^ .

—

^

—

38. VII. INCZE PÁPA.

hozzájárulni

;

az

utóbbit

fleg rokonaiból

Nápolyi László befolyásolták.

László

álló

környezete és

magyarországi királysága

ai.sAni mAi.int

inc^ hoiiifiKv

hcii

le

vis/nny«i|<

olasz

a/

(•!(

<.'llrnsi'f»('s

kiralys;ij^anak

Lajos

anjoiii

i(\(ii

a

krjxst

;il.ikiilas;ili()/

í'^ynKissai, rs Liiszlo lio/

ment, és viss/alcrti* után a pa)>aval

hl .tlx

vis/oiiyhaii

likkor

alloti.

felt, h<»j;y

<•!

a

a

Gcrgelyt(")l

maj^a

hcrrzcí^ nir^ mindig ÍK^*nyt tionia. Kzért kOvt'tctt

ii.i|)«>lyi

kii.ily

julius

31-ikeii

kieszközölni,

tle

Savona

helyett

el

után,

követeivel

Savonába

elbb

érkezett.

e^^yütt

szerzdés megersítését

egy más helyet

kitzött

e szerzdést, de azért a

hisz

mindent, hoj^y a pápát

ajánlott talál-

kozási helyül. Altahinos meglepetésre Benedek most el

mt-rl

elhunyt atyja

formált

iiciiedek

niar.siilKi

a

voltak

Hosszas fáradozás után véj^rc

kr»vct('inck

Ir.iiKvia

hol

bar.'itsá^^os,

harátsáji^ban

c-jx-ii

vonhatna

vesztését

hol

papa k^^/cNdcsc Franrziaorszíif^-

a savoiKii lalalk(^zástol visszatartsa. sikt'iilll

III

nem

fogadta

szeptember 29-ikén

napra,

Gergely Komat augusztus 9-ikén hagyta

el,

Sienába, majd 1408 januárjában Luccába ment. P'olytonos

alkudozásokkal

húzta

a

két

fél

idt,

az

míg

bíbornoki testület ráunt a huzarvonára. Május i-én,

gely Ígérete ellenére

új

mindkét

végre

midn

bíbornokok kinevezésével kezdett

Ger-

foglal-

kozni, bíbornokai közül heten elhagyták Luccát és Pisába mentek,

hová a Benedek-párti bibornokokat

is

meghívták.

bíbornokai egyesülve. Pisából Livornóba mentek,

s

Pisába az egyházszakadás megszüntetése tárgyában. mint

Benedek

párt

két

innen július

1409 márczius 25-ikére zsinatot hirdettek

14-ikén kelt levelükben

gely,

A

a

bíbornokok

által

hirdetett

Úgy pisai

Gerzsinat

ellensúlyozására külön-külön zsinatot hirdetett, elbbi 1409 pün-

kösd ünnepére Cividaleba, utóbbi az napjára Perpignanba. szüntetését

Ámde

dlre nem

nevezetesebb

tén}^ az

1408.

e zsinatok az

vitték.

unióra

A

évi

Mindenszentek

egyházszakadás meg-

pisai zsinat kihirdetése

irányult

a

leg-

törekvések történetében,

a bíbornoki testület állásfoglalását a pápákkal szemben, a zsinat

eszméjének a pápai uralom

I

fölé helyezését jelenti.^

L. Hefele idézett munkáját és a cividalei zsinatról szóló

munkámat.

ÁLDÁSY ANTAL

DR.

112

VIII.

így

midn

az egyházszakadás ügye, a

állott

Bálint bíbornok

elhagyta Magyarországot, hogy a pápai udvarhoz menjen. Köte-

hogy

lezettsége,

bíbornoki kalap

a

megjelenjék, régóta várt teljesítésre; az

zavaros helyzete

miért halasztotta azt

nem

tudjuk.

ban.'

Azonban

is,

semmi

megfordult volna.^

megjelenésért

szól,

meg

1383-ig

midn

bíbornok

a

egész határozottan mondja, hogy addig

a pápai udvarban.' Most

nem

fordult

oka,

hogy bíbornoki kötelezettségének

király megbízásából

mely

arról,

Az egyházszakadás

egyik fforrása Nieheimi Detre,

történetének

sincs

hír

udvarban,

ekkor a pápai

tartózkodott,

az ország

egészen élete végére, okát adni

az egykorú forrásokban Bálint

els években

folyamán megfordult volna Rómá-

Állítólag 1384

hogy Alsáni

Rómában

késbb

Rómában

annak beváltását, de hogy

lehetetlenné

tette

végett

átvétele

sem

még

az volt utazásának

Zsigmond

eleget tegyen.

ment a pápai udvarhoz, a szentszék segélyét

hazánk részére kikérend.

Zsigmond

király

figyelmét.

fordította

szükségessé.

Az

1405 nyarán

ugyanis a

Itt

Balkán-félszigetre

a

beavatkozás két okból vált

királyi

egyik Dalmácziát

illette,

a másik

a

boszniai

eseményekben gyökerezett, hol Tvartkó Szura bosnyák

növekv

A

király

hatalmával szemben erélyes fellépés vált szükségessé.

mi Dalmácziát magát

illette,

Nápolyi László-féle mozgalommal

a beavatkozás szüksége

a

itt

összefüggésben. Zsigmond

állott

király tekintélye a László érdekében támadt forradalom leverése

után helyreállított ugyan,

magyar

s

maga

király karja közel érte

lassanként

elült,

de némi

a

nápolyi

párt

t, csöndesen maradt.

nyoma még megmaradt

ott,

A

a

a

hol

mozgalom

a dalmát városok

egyike-másikában, melyek a magyar befolyástól kissé félreestek. így mondja ezt Kollányi is Esztergomi kanonokok 52. 1. 2 VI. Orbán pápa csak laSajúnius 15-ike után hagyta el Rómát is ment le Nápolyba. '

:

«. qui nunquam fit in eadem curia ? .» Romána, postquam scisma incepit Theod. de Nyem: de scismate libri trés. .

.

.

Lipsiae,

1890. 248.

1.

.

^_

|^7\iiitniavm: bguj \TT10 uiO tiugie crtictnr

1*

\ csonufi.iai.tp^

'*'

mm\ulov.iVc.}pcrUluu^p:nia^miulx3Lviic>iuutuditiíi£iuucrat'ii^4iucaao nivuiuviditauuc ftgiirc nuinatu; aTitmo.lü: incpc lvnu.uarcnct>m£\iu raic^ J^icnuicoutxauuatc ngiin:itmlcu;.iii4giiitói\cvaiunn: vioúia-iu.foliií cuitafncv yucipm; lucDic iciiio cv^ncbircoimitc* dic mcoüntc íVcUa poUudpT .ijf iiruuiltu^ .

íluc fcuue o amioc v; nlnuu filULvi ut'Uicrabttur. n: ura: punpaann iftuid coiiiudt; .

.

.

39. XII.

Magyar

Tört. Életr. 1903.

m Utiö migiuó.jj'i^u cid^^

GERGELY PAPA.

15

DR.

114

S valószín

volt,

hogy

ALDASY ANTAL

addig,

míg a dalmát részek nincsenek

szorosabb összeköttetésben a magyar királysággal, befolyása ott újból ott

nem

szilárdíttatik

mindig támaszra fog

mond

hogy

arra,

a

nápolyi

párt

míg annak

s a

meg, addig a nápolyi párt

Ezért határozta

találni.

hívei

ellen

el

magát Zsig-

szigorúan

fellép,

s e

dalmát részeket ismét a magyar király befolyásának

Az

1405 nyarán megindult hadjáratnak tehát ez volt egyik

Másodsorban

újból

e hadjárat éle a boszniai részek felé,

aláveti. czélja.

Tvartkó Szura

ellen irányult.'

Boszniában a bosnyák furak egy része 1404 június közekirályát, Osztóját és helyébe a

pén trónvesztettnek nyilvánította

trónra Tvartkó István

Szurát

fiát,

Osztója,

ültette.

Tvartkó ki

1404

tavaszán a magyar király fenható-

sága

Zsigmond

magát,

adta

alá

királyhoz fordult segélyért.

Maróti Jánost érdekében,

40.

Ámde

egyátalán

nem

tója

részére terjedt

ki,

uralta.

elodázni,

lehetett

A A

hogy

törököktl, kiknek

török

pártviszályok,

1

2

Szilágyi,

U.

ott.

volt

szándékában a s

a

már

ellen a fellépést

magyar királyság

Oszkis

fel

lehessen tartani.

expeditióra

terjeszkedését

fiainak

amúgy

elég

kedvezvé

is

nem

kedvez

kellett tar-

Magyar nemzet története

iii.

k.

harcza a hatalom

tették.

476.

1.

e

"^

Európa keletén meg-

volt, e pillanatban

egymásközti

azért

tekintélyét

birodalomban Bajazed szultán halála után

körül a helyzetet

is

Tvartkó Szurának

hatalma Boszniának csak egy

Tvartkó

akadályozni immár lehetetlen tani.

trónjára vissza

Osztójának átengedni,

hbéres tartományban továbbra is Az idpont egy balkánfélszigeti volt.

Osztója

ki

a nagyobbik részt Tvartkó, illetve az ö nevé-

ben Hervoja berezeg

sem

kit ez

helyezett.

teret

TVARTKÓ SZURA PECSÉTJE.

küldte

A király

kitört

birtoka

Azért Zsigmond nem

AI.hÁM is

krscit

.1

li.idi.ii.it

M

'^f

^1

115

1405 nyarán hiirom rcS/re

mc^indilásaval, cs

scn'^cvcl mc^iiKliill a deli rrs/ck

os/totl

mcKiick tini Hcsscnyti

li.m

l'.il

.illuH,

rrs/ikrc

s/l.i\(tii

tartós hckc c ics/ckcn ii
tonos

t:imad.isokkal

hoj;y

uj;y

S/ilaj;yi

nokai, kriiytelcMick ös/eii

1407

ki

Zsigmond

niaj;;i

Hogy éisziget

maiadl

Icrvoja foly-

magyar

sereget,

ennek

parancs-

MikhVs,

Zsiirmondho/ fordulni

hadba

szállott.

is

más

Zsigmond

hadl)a-

megindítani, iiogy Boszniát ismét

irányt adhatott,

nagyobb jelentséggel

király elhatározta,

hogy követeket küld

hirdetését kérte

matikus népek

K

nagyobb hadjáratnak, melyet

ej^y

a pápai udvarba, a szentszék támogatását kikérend.

hadjárat

segély(l*rt,

melynek szerencsés kimenetele a Balkán-

e hadjáratot,

fel,

nit

1

vesse.'

eseményeinek

ruházza

volt

hadjárat sikerrel

Twiiiko cs

Ix-.

személyesen

tervezett

i4o8-l)aii

teljesen ui'alma ala

a/

rijh<'»l

is

harmadikat Percnyi

hos/niai

Las/lo es Gara/da xoltak

H
mci^hotloli a mai^var királynak,

.illoii

/akkitl.ik

bevezetése

szállas esak

A

vc/cttc.

a/ ors/ai; Mat;y i'cs/c ujhol

jarl, dl'

A

I

<*vcy'k

dalmát rcs/ckrc ment,

;i

a niasik, Maioti Jaiios alatt, Hoszniaha, iu\^ a I'(l(

A/

fclr.

ellen.

a

törökök és a Balkán-államok schis-

Választása az

Bálintra esett, ki 1407-ben

Keresztes

András

sz

pécsi püspökre, Alsáni

spalatói érsekkel útnak indult

a pápai udvarba.'

Azonban küldetésének nem dericus de

Nyem

feljegyzése

ez volt az egyedüli czélja. szerint

Alsáni

Bálint

összeesik az egyházszakadás kérdésében beállott t.

Theo-

küldetése

eseményekkel,

az unió ügyével. Fentebb szólottunk e kérdés kifejldésérl.

i.

Nincs okunk kételkedni

abban,

hogy

az

unió

kérdése Alsáni

Bálint küldetésében tényleg szerepet játszott.

Azokban részére

a

Savonában Benedek pápa 1

XIII.

Benedek

pápa

készültek s az 1407 augusztus havában a Lerin szigetén

fekv Saint-Honorat-apátságban

2

melyek

följegyzésekben,

U. ott 477 — 479. KoUer, i. h. iii.

az

és

és XII.

1407 augusztus

végén

Gergely követei között

11.

k. 285.

1.

15'

folyt

Il6

ÁLDÁSY ANTAL

DR.

tárg3'alásokról szólnak, Alsáni Bálintról között, a

hogy

mik miatt Gergely Savonába nem

magyar

a

említés tétetik.

is

jött

el,

Az okok

szerepel az

is,

király a pécsi bíbornok útján azt tanácsolta neki,

hogy ne menjen Savonába, mert ellenkez

esetben, ha oda megy,

A

Benedek-féle följegyzés

reá és az egyházra nagy veszély vár/

hogy

ezt tagadja, s azt mondja,

tényleg adott

ily

csot követei, kereste,

hogy a signoria küldene tanács

nem

látja

nem egy

tagadólag

már amúgy

is

megbízást.

ily

megersíti

levél útján

is

ezt,

st

a

mint monda,

a

értelemben újabb elterjesz-

ily

Gergely a savonai utat

Bálint bíbornoknak

De

arról

ezenkívül tesz

is

felkereste a pápát.

féle följegyzés értékét

ülésében

tartott

velenczei tanács e határozata minden

hogy

kétséget kizár a fell,

is

A

feladta.'

visszatartsa.

irányban, s ennélfogva

ily

mint monda,

is,

úttól

miután,

felelt,

szükségét annak, hogy

Különben

adott

savonai

a

azt

ki

ízben megkereste

tést tegyen.

leg

velenczei taná-

magyar követséggel együtt

a

1407 július 23-ikán

az

király e kívánságára

pápát már

A

király

bíbornok és a spalatói érsek utján meg-

Bálint

velenczei

királytól ily nyilatkozat,

irányú tanácsot Gergelynek.

egy követet a pápához,

A

magyar

nem származhatik/ Pedig Zsigmond

tanács egyáltalán

ily

a

'^

még egy másik

tényforrás

hogy Zsigmond

említést,

Ez adatokkal szemben

De

veszti.

Zsigmond

Alsáni Bálint e

a Benedek-

megbízatása

kitnik világosan abból az emlékiratból, melyet Zsigmond ép és

általa

követtársa,

a

spalatói

érsek

által

városok egy részéhez 1407 nyarán

olasz

a pápához

intézett, s a

és

az

melyben

Gergely pápát tle telhetleg visszatartani igyekszik a genuai találkozástól.

Okát

is

adja ennek a törekvésnek, és ez az ellen-

szenv, melylyel Francziaország és az avignoni obedientia irányá-

ban

1

viseltetik.^

Archív

íür

S Gergely pápa

Literatur

geschíchte des Mittelaltcrs 2 3

U.

k.

617.

1.

ineridionalium,

1.

Minerbetti krónikája Tartininál,

Rerum

hogy

Scriptores,

Italicarum

ii.

k.

a savonai

572.

1.

V.

ö.

Marténe-Durand, Thesaurus novus anecdotorum,

ott.

Monumcnta Slavorum

V. k, 99. 4

und Kirchenvii.

elhatározására,

11.

k.

1383.

1.

nézve Goellcri>ck értekezését, König Sigismunds Kirchenpolitik. Freiburg, 5

i/Br.

L. erre

16

— 20.

11.

AI.sAS't

t;ihill<«>/:ist()l

(

menyre ahhan tolja

Ma^a

hirt.'

bcl()ly;iss;il

/.si^inniid

l.ill,

(

felolvastak.

iratban a

a

papa

utal

a

sienai

maj^yar

ah^li.tiKin

külAnlx-n

tem|)lom(íkí)an nyilvánosan király

egyenesen

Alsáni Bálint küldetésében az unió kérdése az a föntebbiekböl világosan kitnik, ezt

dericus

de N^'em

is.

Ciacconius szintén tud

különben Benedek pápa részérl

I

Venczel

-

is

Németország, Anglia és László

a pápánál. Minerbetti

Marténe-Durand

i.

h.

van

a

pdpát a

is

közben-

i.

róla.

illetékes

nápolj'i

h.

Nyem. Nemus

mondja Theo-

Ugyanakkor

történt intézkedés,

annak egész kérdésérl az

király,

mcf?

A SANTA MARIA NOVELLA FIRENZEBEN.

játszott,

mködtek

okada-

lebeszélni igyekezett.*

41.

szakadásról,

(i'iiitó

v kOrOl-

allá.s))C)ntj«1t

lejedelmekkel e^^yetemben

nias

ki

üavMiKii lalalko/.isi ol

Hogy

Í()ÍIc|>^*hc

a/ iratban, nirlyhrn tarto/kodn

K/.

nnnl

nevezve,

kir.il\

iiMX<'ly

melyei |)aiaMesaia

s

"7

UAl.lNT

unionis. iv.

7.

hogy

tényezk

királj^ok

ily

a

intbr-

értelemben

ÁLDÁSY ANTAL

DR.

Il8

Követ küldését határozta

máltassanak. navarrai

az aragoniai,

valamint levél útján

királyokhoz,

málni a császárt,

el

szándékozott

római és a magyar királyt az

a

Ha

Alsáni Bálint megbizatása arra

melyeket

is

hogy

kiterjedt,

Bálint bíbornok útját Velenczén át vette.

nem

czélját

hogy

leveleket ad neki és a spalatói érseknek a pápához.

A

hogy

azt kell következtetnünk,

Bvebben

ekkor Velenczében.-

szerint a

pápa kíséretével

tett

ajánló-

határozat

a bíbornok személyesen

végs

csakis útjának

van tudomásunk, melyet forrásaink

száról

érte

1407 július 28-ikán

a velenczei tanács a bíbornok kérelmére elhatározta,

járt

a sza-

az események elbeszélésében sorrendet.

Azonban tartsunk

szövegébl

april

folytatott.'

kadás megszüntetését elmozdítsa, úgy ezt a el.

infor-

1407

havából deczember 12-ikéig terjed tanácskozásokról,

Gergely pápával

castiliai,

egyikének

szakaállítása

meg.

Útirányáról csak annyit tudunk, hogy 1407 augusztus 8-ikán érkezett

meg

A

Firenzébe.

Szent-Gál-kapun

vonult

át

be

a

városba, a hol a dominikánusoknak a Santa Maria Novella melletti

kolostorában

fogadta a bíbornokot,

A

meg.

szállt

23 éves bíbornoksága után els ízben

ki

megjelenend. Különös

volt a kúriánál

zászlót ajánlott

neki,

fel

Hogy mennyi ideig nem tudjuk. Dél felé

nagy ünnepélyességgel

város

pompás

tisztelete jeléül

melyet családi czímere

díszített.

tartózkodott Bálint bíbornok Flórenczben, vette

útját

innen,

hogy

a pápával talál-

kozzék. XII. Gergely pápa augusztus 9-ikén indult

Rómából.

el

Augusztus 15-ikén érkezett Viterbóba,^ hol hosszabb ideig Innen

kodott.

indult

Siena

útnak

felé,

"^

tartóz-

hova szeptember 4-ikén

érkezett meg.^ Valois,

1

2

Monumenta Istorie

í

•

di

il

etc. iii. k. 561.

Slav. merid, v. k.

Firenze

Memória che Adi

Fiorenza il

La PVance

8.

az

Istendardo, d'arme

1.

icxj.

1.

évhez:

1406.

d'Agosto Venne

in

Cardinale d'Ungheria, chiamasi

cardinale dellc

Cinque

chiese

;

venne

San Gallo, torno in Santa Maria Novella, fugli fatto un grandé onore del Comune, fugli dato un bellissimo per

la

Porta

un

rosajo

953. 4

in

sue,

manow

un

braccio

Muratori

xix.

con k.

1.

Antonius

Petrus

Diarium Romanuin.

982. 5

Nyem

kiad. Erler 238.

1.

így többek között Annales Senenses Muratorinál, xrx. k. 421. 1. V. ö. a dátumra 6

nézve még Erler kiadását. 242.

1.,

jegyzet.

ALSANI MAIIM

Vitrrlxíhan csathikíizolt Alsáni tus 22-rn

A

('^;y lit'tfni

najxui j
H;ilirit

a p.ipai

udvarho/

Aii^^us/-

clös/ör a pápai lulvarnál.'

nicji^

(vkí^nyvi k Irljrí^yzésci

sicnai

119

szerint a

s/rpirmlxr 4-ikén a

városl)a rvkr/.6 p.1pa kiscrctrhcn voltak Alsani MíUint, Cararriolrj

Koin.ul.

olonn.i

(

Hraiicacci

Mimitoji

(

)ii<>

l\;iyiiol
jlciiiik,

(;i

Calvi

AcciaioJi

4a.

A

I

Ani.il,

János,

iillfs

Aiij^clo rs

ideig

tartott

hagyta a pápai udvart Mcocc VIIo, Judictione XV.

(

a

Gaetani Antal,

barclellai

bíhornííkok.'

A VITERBÓl PÁPAI PALOTA.

hosszabb

azonban nem

Bálint ott

kúria

M.ulon pápa), Orsini Jordán,

k«s<>l)l)i \'.

ki

tartózkodott

Sienában/'

pápa

és

a

s visszatért

(Viterbii)

mellett,

Alsáni

csakhamar

hazájába. Obi. 57.

Vatikáni levéltár,

receptus.

fol.

Die lune, vicesima secunda mensis Augusti

128.

reverendisimus

Souchon m. i. k. 131. 1. Xyem, i. h. 248. arra enged következtetni, hogy a bibornok Sitnában magában jelent meg a pápa eltt.

dominus

.

.

.

tit.

in

Christo pater et dominus

Sancte

Sabine presbyter

cardinalis

Ouinqueecclesiensis vulgariter nuncupatus de mane prior intravit curiam

Románam, postquam assumptus luit

in

concistorio

est

tueiat, ubi

moris, honorifice

Dr. Lukcsics Józset szives

közlése.

i.

-

Muratori,

xix. k.

421.

1.

de

1404-re

ért

Luccába.

téve. 5

Gergely 1408 január 27-ikén

I20

DR.

Távozásának okáról

ÁLDÁSY ANTAL

körülményeirl Nieheimi Detre

és

jeg3'zései tudósítanak minket.

Az sz

hosszú utazás fáradalmai

megtörve,

ágyba dlt. szik,

által

bíbornok,

úgy

látszik,

volt,

43.

lát-

úgy Gergely pápa maga, mint

kamarása, Antal és rokona, Pál a bíbornok állapota felügyeletet kezdtek gyakorolni.

a

Sienába érkezte után

Alig hogy betegségének híre ment, mely, mint

súlyosabb természet

föl-

Czéljuk volt,

felett

szorgos

mondja Nieheimi

A SIENAI SZÉKESEGYHÁZ.

Detre, azonnal a bíbornok halála után annak ingóságait, lovait,

készpénzét,

Az sz

drágaságait és egyéb tárgyait

bíbornok,

getzések közt

midn

errl

jelentette

senki hatalmába keríteni.' a kúriát

elhagyja.

A

tél

ki,

i.

lefoglalni.

értesült, szerfelett felindult.

hogy sem t, sem

javait

Fenye-

nem

fogja

S valóban elkészületeket tett, hogy zordsága nem tartotta t vissza a

«Vere nec me, nec bona mea habebitis.w Nyem, h. 249. 1. * «Hoc tempore frigidior Januarius saevit hyemsquc, quam visum fuerit proximis I

maguknak

""

annis quadraginta. Nix enim pertinax terram operuit, licet ea nix alta

non

torét.

At hyems

ipsa glacies multas dedit». Annales Genu-

enses, Muratorinál xvii. k. 1216.

1.

sAnI

Al

linss/u

Ilitl.

;ill<(>tín;iii\

rzéig

li«>i

l

\il( tt(

papától

.1

daj^yat

adja

lU*

Ni<'lu'iiiii

bebizonyítani.

Nicliciini

ez

I

allitas

Gergely

l)etre

ncni s/abad elíclejtenihik azt,

hogy

kiséretd-ben volt, a

f)ápa

midn

a

tartózkodott, így

is

szemtanú

bírálja mei;- tárgyilagosan, és a

hamis és álnok

távozásának

Halint

Ámde

beszélhet.

munkáját

már

irta,

épenséggel

pápa minden cselekedetében

okot gyanít.

eljárást,

kgyin

nem

így tehát

okairól

lehetetlen,

hangulatban

ily

is

ír.

azonban oka távozásának, bizonyos, hogy a

is

bíbornok Sienát a pápa eltávozása eltt,

nem

unió elmozdítását,

érte

téli

idben

hag\'ta

Detre szerint a kúriához

a mi végett Nieheimi

Azt,

aztán

tért

eltávozásának

Halint

volt Ciergely papatol, a kinek cselekedeteit

hogy Alsáni

szoká-síis

nugtclcl-c a valósápnak, nehéz

mint

Bárnu

a

\'clcncz
Als;mi

)rtrc

loilciitckrl

tchal a Sn'iiahaii

nem

sem

k
Koiiiahol Sienába ment, s ott

kiiiia

elpártolt

VY'lcn-

).i.

Vájjon

a

nem

jcluiukfzctt.'

iicin

koriUinenyeit.

iniflön

macának, mrlycn

kt'S/íllrt«il

'

Jí

r^y fából ösiizerou

lckiiilrtl<*l

tavozílsra sc«m ciij^cdclyt

vissza hazája!

t

líWozása a kuriíUol Anlialalrmilaj; iörU^ni, a

ina^.it.

l)U(su-kihall,i;alasra

I,i;y

vaio

Iíct<'í^srf;cn-

INT

riAl

el.

A

szakadás

jött,

még tovább

el.

az

folyt és

csak évek hosszú sora múlva ert véget. Ellenben azt a feladatot,

Zsigmond

a mivel

kieszközlését

hadjárat

november

magyar

király bízta

csakug3'an

adta

ii-ikén

meg,

ki

a

törökök

elleni keresztes

Gergely

megoldotta.

erre vonatkozó

bulláját,

pápa

mel^'ben a

király által kért keresztes hadjáratot kihirdette.'

emlékérl ad

Sienai tartózkodásának

pápa életrajzában.

A

pápa

a sienai székesegyház a

ott

Oldoinus XII. Gergely

hírt

tartózkodásának emlékére, mondja,

pápa és a környezetében

volt 12 bíbor-

nok, köztük Alsáni Bálint czímerével diszíttetett.^

Az

1408-ra

hazájába. í

forduló

Ezután

még

tél

csak

Magyar

Bálint bíbornok

maradt életben. 1408

ideig

áll, alig-

-

Nyem,

3

KoUer,

4

Ciacconius Vitae pontificum.

Kocsit aligha, mert hiszen akkoriban

ban kocsin utaztak

rövid

tért vissza

e kifejezés jelenteni.

Nyeranél «ligneum vehiculum»

hanem hordágyat akar

derekán

általa-

i.

i.

h. 249.

m.

iii.

1.

k. 283.

s

kk.

volt.

Tört. Eletr. 1903.

16

11.

DR.

122

november

19-ikén

nagy,

harmincznégy

ki

Három

megyéjét. fisággal.

hunyta

'

ÁLDÁSY ANTAL szemét örök álomra az ösz egyház-

le

éven

uralkodót szolgált egyforma hséggel és haza-

Hazájának, egyházának hü

királyának parancsa, mindenütt híven mácziai

alkudozásokban a

nem

riad vissza,

nehéz

tudományos

szólította

teljesíté kötelességeit.

iránti

hazáját

a

hitetlenek

magára a

hit

út fára-

veszi a diplomácziai

buzgóságát,

iránti

gondoskodását, jogai meg-

kifejtett törekvését.

Hogy

tudós

egyetem

iránti

gondoskodása,

az

hazájának,

királyának

Diplo-

köztársaság diplomatáival

Láttuk

feladatát.

fokozatai,

egyházának,

bárhová

agg kora daczára, a hosszú

egyházmegyéje, püspöki széke

védelmezésében

ki,

S midn

dalmaitól, s királya parancsára újból

tárgyalások

fia,

velenczei

egyenrangúnak mutatta magát. fenyegetik,

kormányozta egyház-

keresztül

hü

fia

volt,

volt,

mutatják

hogy

mutatja egész

életmködése.

Hlt galomra.

tetemei

székesegyházában, Pécsett tétettek örök nyu-

Sírköve fenmaradt napjainkig,

megrizte

az

Szente-Mágocs nemzetség legkiválóbb tagjának emlékét. I

A

halál napja a sirkö feliratából

tnik

ki.

^n 4}.

pCsI'AkI

jelvények a XV. SZÁZAD ELEJÉRL.

srégi

I

lASON MÁSOK S/OVKGK.

RIÍS/I.I.I

A llOSS/liliACSl

lilK

lOKKOl. S/OIJ)

Al)()MAN^'L^.\'I•:IJ<í (.1

tis

tidclihiis

uiagis

obscíiiiia

};ul)(Miiator siia

lof>
Hungnric

Sii;isnHiiuliis (lei graciíi oiniiihiis Christi

i.f.

t.'iiii

.

inagistri

.

prcscntiljusqiiatn rutu[ri.s|

corum devocio

itcin

)!..

attcndatiir

l'aiili

.

.

condam

filii

nobis qiiasdani litcras nostras jíatcntes niaiori

.

.

.

.

Joliannis de

ct

auttcntico

.

.

.

.

.

.

confcctas tciioris infVascripti, supplicans exinde noniinibus quifbusj

innovantcs pcrpetuc valituri dignarcmiir confírniarc, Quariim

quod

qiiia

Ladislaus

filius

proccssibus

intidcliuiii

Johannisdc liiizyubach scelcratis

ct

.

.

.

familiáris scilicct...

excessibus intra ambitum

.

nostrorum ingrandcm desolacioncm palám contra sacrum regium

operám

manibus

suis

scelcratis

eisdem nostris infidelibus po

de lloruathy nostrum notorium intidclem

tilium petri

dominum Ladislaum Banum

captivitate

in

.

.

Them

de eadem libere emissus

assistencia perhibetur latitare. Ideo nos

unacum

prelatis et

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

ac universis et singiilis suis possessionibus porcionibusque possessi[nariis] in

A

cuum

.

.

.

dcstituentes ac manibus nostris regiis vcndicatis •&'

TIZENI BEIKTATÁSRÓL (A

íuturis

.

.

SZÓLÓ JELENTÉS KEZDÖSORAI. ij. lapon.)

Conventus monasterii Pech Waradyensis. Omnibus Christi tam presentibus quam

.

presens

fidelibus,

scriptum cernentibus, salutem

dominó sempiternam. Ad universorum noticiam harum serié volumus pervenire, quod nos literas serenissimi principis ac domini domini in

Sigismundi regis Hungarie, domini nostri humiliter recepimus verba. Sigismundus

dei

grácia

in

hec

rex Hungarie, Dalmacie, Croacie

etc.

i6'

HASONMÁSOK SZÖVEGE

124

marchioque Brandenburgensis

etc. fidelibus suis

conventui ecclesie Pech-

quandam possessionem comitatu de Walkow per condam Ladislaum filium

waradiensis, salutem et gráciám. Noveritis nos

Tyzyn vocatam Philpe de

in

nostrum notorium

Zuglak,

dudum posessam

sevissimum

et

infidelem

iure

manusque nostras regias rite devolutam reverendissimo in Christo patri dominó Valentino cardinali Quinqueecclesiensi et magistro Paulo filiis condam Johannis báni de hereditario

Alsan,

Nicolao

ac

ad

magistri

ipsius

íilio

de dicta Alsan, pro fidelibus

Gregorii

necnon Johanni

Pauli,

filio

ipsorum serviciis de manibus

nostris regiis iuxta continenciam aliarum literarum perpetuo contulisse,

dominium

cuius

in

legittime

ipsi

vellent

introire

regni

lege

nostri

requirente.

BONIFÁCZNAK A GYULAI PERBEN KIADOTT BULLÁJA.

IX.

(A dinalis

munito,

sigillo

tenor

cuius

de verbo ad verbum

inferius

Quare pro parte dictorum

describitur, plenius continetur. et

jj. lapon.)

Conventus nobis fit humiliter supplicatum,

instrumento huiusmodi

robur

compositioni

ut

confirmationis

apostolice

Nos

dignaremur.

huiusmodi

grácia

inclinati

composicionem predictam, prout racionabiliter

tes et grata, ipsa

et

igitur

de

facta est et ab

quecumque inde secuta

apostolica

auctoritate

adiicere

sive

supplicacionibus

speciali

utraque parte sponte suscepta,

Vicarii Prioris

excerta scientia

ráta haben-

confirmamus

communimus, supplentes omnes defectus, eisdem. Tenor ver predicti instrumenti sequitur

et presentis scripti patrocinio si

qui intervenerint in

et est talis.

sancte

Nos Valentinus miseracione divina

Romane

ecclesie

ecclesie presbiter cardinalis,

sancte

tituli

Sabine,

almeque Quinqueecclesiensis

Gubernátor perpetuus, memorie commendantes tenoré presen-

cium significamus, quibus expedit universis, quod quamvis nos giosos

viros

heremitas

fratres

Vicarium

Franciscum

videlicet

Stephanum Priorem totumque conventum de prope Gyula nostre utputa diocesis ordinis

reli-

et

claustri beati regis Ladislai

mite

quam

racione dicti

seu

fratres

occasione

heremite

appellamus, necnon runi ad curiam

Románam ibi

particule

in

térre

Zenthaga nominant, nos

quarumdam iniuriarum

sacri Palatii apostolid

mus ipsosque

cuiusdam

beati Pauli primi here-

ac

possessionis,

ver Dergythe

nonnullorum damno-

presenciam nonnullorum iudicum videlicet

causarum auditoris legitimé

in

causam

traxeri-

agravare potuissemus, tamen amicabili composicione

venerabilis et religiosi

viri

doinini

fratris

Emerici abbatis monasterii

Ham

i'ri'hwai'adit'iisis tntiiis nidiiiiM

prcsidriitis

c'utistitiiti

iiUrrvmicntc

|)riii(-i|>.ilÍM

nostras iittcrasiiuc ac pnurssus ('oiitrctas vi cMiaiiatas

iikkÍo iiiin

K'VocaiMus, cassainiis, lurcinitas

iVatrt's

litcfi

(Jn|{aríe

kcu caunas

cxindr (|urH|uo«

rcvocaviinuH ct aniiiiiavimiis

lassaviiiiiis,

i'rvor.iniiis, aDiuillaiiiiis iiichiloininiJHqur

comvciUiiiu

i|).snriim

ct

prrtiotataii

suiiiiiia.H (|iiait( iiiiu|ii(r

c-t

rr^no

iW-tirdirti hic ín

li

prrnoialiim

.siiprr

dirtoH

prrdiíta

particula tcnc, orcasioiic tniius diccalis sru causa in dicla ctiria lniana v('rt('l);itui

p(

I

|)i

modo

(

ii.ii

(

iioii

alos Iratics

I

nostrc

rctldimus

ct

ciiius

it

t

ronscnsu fratrum nostrorum de capituK)

»!«•

ommittimus cxpcditos,

gcntcsiino

(|iiaitn,

sanctissiini

in

has

providcnci.i

jiapc

ct discrctis

viris

(juittos ct niodis

iiostras

ii()tari(»

connnisimu.s,

ct

imo

omnibus absolutos.

annularis

litcras

nostri

sij^illi

publico infrascripto dictis fratribus in

dicto Pcchwaradino, quinto

anno ab incarnacionc domini

nn'llcsinio

rjiiadrin-

hoia quarta vcspcris, indictionc XIIII, pontiticatus

Clnisto

1

n-ddidinuis

conccdcndas. Datuin

nuMisis jaiuiarii,

Gegun

m^alis,

Quiiuiucccclesicnsis

hcrcinitis duxinuis

Elyzabcthc,

nobis ct ad nos pcrtíncntíbii.s quoviíi-

iniias

it

iminitas coraiu

appciisioiic

ilic

ii

In

icstiinoiiiiim

i

quihuslibrt íníuriarun) ^rncribus

ídíiiiüs, dainiiis et

t'actis, illatis ct

ccclesic

Ili

iK

,

anno X\'.

noiii

doininis

honia

et

Prcscntibus

honorabilibus

itaque

Grcgorio niagistro domus hospitalis sancte Pctro

Ivathedrali,

archidiaconis

domini Bonilacii divina

nostri

donn'ni

patris cl

canonicis

de Azzywagh

prebendatis

dicte

ct

Johanne de

ecclesie

nostre

Quinqueecclesiensis, testibiis ad premissa vocatis et legitimé requisitis.

Et ego Nicolaus johannis imperiali

signo

auctoritate

nótárius

nomine meis

ct

clcricus

solitis

Salzeburgensis dioecesis publicus

premissis

in

fidem

negociis et

interfui

eaque

sub

unacum appensione sigilli mandato et requisicione aliis hanc publicam formám redigi

consvetis

et

annularis prefati domini cardinalis de eius

prepedito

singulis

per alium scripta

in

tcstimonium premissorum.

AZ ÉRD Y- KÓDEX ELBESZÉLÉSE REMETE-SZENT-PÁL TESTÉNEK BEHOZATALÁRÓL. fA

Remethe zyz Zenth

Wr

iesusban Cristusban

B5^zon\^awal

zenetlen

való

Sj. /apón.)

paal

ewsewnknek ky

En tyztolendew halaa

hozasaarol.

es zerelmes at\'amfFyay.

adassál dycheerettel es lelky testy

erwendetes zolgalattal tartozwnk ez veeghetetlen yrgalmassagw m\'n-

HASONMÁSOK SZÖVEGE

126

dden

ható

wr

istennek

hog dychoseeges

remethe

zyz zent paal

ewsewnknek zent penitencia tartó testéét es meltosagus oroklyeyeet Ez magyarorzagban lakozó hyw kerezttyenek kozyben méltóztatott yktathny Annak ees emlekozetyre ez may zent ky hozafaanak napyan három reeze leezen bezeedewnknek. Elseew reeze leezen modissagról, my módon ez orzagban hozattateek. Másod my okkal ky hozattateek. Harmad my hazna leen ky hozassaanak Mondám hogy my Idwesseeges tanwsagvvnkra elsew reeze leezen bezeedewnknek My módon ky hozattateek remete zyz zent paalnak teste Onnan az herrol hol mynd holtyk :

penitenciat tartta es el temetetot vala

eross

zent

Anthal

ewsenktwl

ew zent halálának wtanna zaaz hwzon ewt egheez eztendeeg nywgoweek embereknek ysmeretlenseegeenel kyl Az ydoben mykoron Cristus wr zyletetynek az ket orozlanoknak

segheedseege myat hol

ott

wtanna yrnanak három zaaz nyoczwan eegy eztendoben, Es Constantinapolban wralkodneek Emánuel czazaar halwan ez lambor kerezttyen czazaar hog wr isten meg vylagosoytotta choda teetelnek yo hyreewel remethe zent pal zent testéét es temeteeseet ayo'tatossagra yndwltateek

nagy tyztosseeggel mynt Cristusnak eellyen zent Confessoraat azzonywnk z5'^z marianak egyhazában, kit ennen maga az czazaar rakattatott vala hol ott nywgoweek zent paal ewsewnk zyz zent teste zaaz heethwen eztenraytta es hozataa Constantinapolban es helheztetee

Annak wtanna Eegy Venecczey dws palogaar kynek Lanczlo vala newe keeree meg azon monostorbely peter apathwrtwl es

deeg. lacab

az Conuentewl es hozaa Venecczeben helhetween zent lulianos mar-

nyugoweek tellyeseeggel nyolcz zaaz eztendeegh ymar annak wtanna mykoron yrnanak Ezer három zaaz nyolczwan egy eztendoben mykoron magyar orzagban uralkodneek az nagy layos kyral kynek hagyomasabol es az wenecczey wraknak tyrnak

eegyhazaban hol

ott

enghodelmokbol pechy Balynt pyspek es zágrábi paal pyspek eegy eeyyel nagy cheendesseeggel hogy az koz neep reea^'^ok ne rohanna eerotte,

myeert nagy bocholettel tarttyaak vala hozaak zent palnak

testéét keth apró

zentoknek testywel magyar orzagban Budának

ffe

es

kyraly varasában oly nagy tyztosseeggel es kezewlettel oly nagy processiowal es ayo'tatossaggal kyhoz hasonlatos soha magyar orzagban

nem

Bwda varában zent lanos kapolnayaban eyel es vygyazwan ew mellette keth remethe fráterek, kynek ky hoza-

volt es helheteek

nappal

nagy eremé vala az felseeges lambor kyralnak Né^gy eremek vala mynd tellyes orzagbely zeegennek bodoghnak Nagyobban kedeeg az ew remethe zerelmes fifyaynak. Es koronkeed

saan

mondhatatlan

IIAsmNMAsmK

nn^y

vala

folVainas

Kt'vvrs yiU'W .i/nt vvrakiiak

kviR-k

IfjíallíV.i,

wrakkal

rrmrthr

gcs

lanos

(

krddcj^

mykoioii

vulna

lalla

zent

ap(»lnayal)()l

(.'c^yhazal).in

cs

l>iida

iy/tolriulrw

Kz

oi/ama

cs

frl.ssrrm-H

ma^^yarV

V'»

I>cmilcr

I/traKdtny

<Mza>{lifiak ydí-H ( anrclla-

laVos

ri-rj^hy

vala/tot

(jrzaKra

l<:ii^yrl

kyral

m5*níl

az

tcrkcllctrs lainbursagaal ki-crr<- lio^y DyduiHct:-

paaliiak

zent

cmcincc

tcstcct

Hwdaroj zent

flcl

ccs vyntH: liodogssagus zent Lcwrincz martyrnak lelet

hogy

ott

az

cw

tVvay

tagok e\v fVyoket cs zcrclmcs mestcrckctli

dyclieerneek cs

tyztolneek

latoKatajiara.

az

kyral

fclH.H^í•^í!H

(iiil)rrnator v/.

13^

CunfrHHoranak

/ciit

az

Na^yssirgUH

Cardinal

papának

wi

rinsa

mwiwau

rí

taiiaclíoklx)!

Utmiay

rrsfk

ivnun

ri^tiin

(

s/AV'fi.F

cyd

mynt

attyí>kat

byzon

tanoythwany nyiwan

es

nappal zcnetlcn Z(j|galnanak

cwncky

crckkwl elekkee.

MARIA KIKALVNÖ ADOMANVI.KVKLK A

IIZICNI BIR KJKKÓL.

Relatio Karuli comitis Corbavie.

Nos Maria tlci grácia regina Hungarie, Dalniacic, Croacie etcetera, nicmoric commcndantes tenoré presencium signiHcamus, quibus expedit univcrsis, c|uod nos consideratis et sagaciter premetitis preclaris fidelitatibus ct íidcliuni serviciorum uberrimis meritis ac innumeris virtuosis

obsequiis

donni runi

reverendissimi

conplacenciis

sinceris

ct

in

Christo

patris

X'alcntini cardinalis Quinqueecclesiensis ac magistri Pauli

condam Johannis báni de Alsan

ct Nicolai

tilii

ciusdem magistri

vera didicimus iugiter et a iuventutis eorum

Pauli, per ipsos

uti

gradibus, usque

iminentcm ipsorum provectani etatem, perite

re

tilio-

insigni-

teque sacro regio dyadcmati et nostris dive memorie predecessoribus solio

regiminis

cunctis

eorum

dicti

regni

Hungarie pro tunc

validis et crebris agendis

cum

insignitis in

fcliciter

laborioso iugi certamine

impensis penultimoque nobis regimine eiusdem regni Hungarie dominó aimuiniculante glorioso enactis et adeptis, in cunctis nostris totiusque

regni nostri

honoris

incremento

diligencia et

expedicionibus

et

scilicet

et

asperis

regnicolarum nostrorum comodo,

non sine personarum

periculis

scientibus

et

prosperis

et

rerum eorundem

pro

nostri

sumpma cum

rigidis lesionibus

de manibus nostrorum iníidelium subnotandorum nobis

bene recolentibus

insudantibus, immanitis

intlictis

ipsis

in

nostris

pretaxatis

sen'iciis

íerventer ac laudabiliter exhibitis locis

HASONMÁSOK SZÖVEGE

128 et

temporibus opportunis,

et

ipsi

licet

pro huiusmodi eorum laudis

preconio attollendis fidelibus immensis obsequis copiosa a nobis merenUir reginalis remuneracionis bravia enanasci

tamen

recompensacionis beneíicium

beneplacita

de

potissime

in aliquali

gratum

voluntate

et

consilio serenissimi principis domini Sigismundi regis consortis nostri

precari prelatorumque ac

baronum regni

nostri ex sanccione et decreto

quandam possessionem Tyzyn vocatam in comitatu de Walkow situatam per condam Ladislaum filium Philpe de Zuglak uniformi,

nostrum notorium

et

sevissimum infidelem temporibus iam retrolapsis

pro suis nephariis excessibus

et perfidis

dolo plenis actibus presertum

crimen lese maiestatis concernentibus iuxta veridicam

et

iuriconsonam

et

baronum ac procerum regni nostri sanccionem sentenciam adversus ipsum per eosdem unanimiter latam in exilium

ipsorum prelatorum

et

perpetuum relegatum

et universis

rebus ac bonis suis mobilibus

et in

mobilibus ubique intra ambitum regni nostri situatis manibus nostris reginalibus rite et pleno iure connexis ac applicatis prorsus destitutum et

demum

füge presidio ad teritoria térre Boznensis cum Johanne

Petri de

Horvathy

similiter

nostris

teritorio

simulcum scismaticis

et

suis

cetei*is

fautoribus et complicibus

perfidis

commorandi causa translatum

infidelibus

filio

eiusdem

et austeriis incolis

et

ab ipso

in districtum

annexum Bazakuz appellatum ad ofifendenferiendum nostros fideles subditos manu fallerata et scelerata in

nostri regiminis iurisdiccioni

dum

et

contemptum

et

ingens fascidium nostri culminis hostiliter

et

contumaciter

irruentem ibique dominó amminiculante per ipsos nostros subditos et les

proceres presertum antefatos magistros Paulum

complices valido bellico excertamine devictum

et

et

fide-

Nicolaum ac eorum

per Nicolaum filium

Gregorii de Bachya detentum extrémé quoque in civitatem Budensem in

presenciam nostre maiestatis catenatum

condigna

eidem

infligenda,

allatum

et

decolatum eífective dudum possessam et

deventam, ex

ipsius possessionis

bus

iuridice

et diucius

Tyzyn vocate

terris; agris; pratis, silvis

pro ulcione

spiculatoris

et divisionaliter

eoque ad manus nostras

approbatum insolidum redactam

conpeditum

et

eidem attributam

iuxta regni

conservatam cum omnibus

piscaturis,

proprietati-

ampnuumque

decursibus et obvencionibus nec non utilitatibus capestribus silvestribus ac limphaticis tibus

universis sub

suis

necnon pertinenciis eiusdem veteribus

servatis

et prisco

et

cunctis

scilicet et

commodita-

verarum metarum

limi-

condam Ladislaum nostrum infidelem memoratis dominó Valentino cardinali ac magistris

tacionibus et giro per annotatum

dudum

ritum

nostri

iuribus iurisdiccionibus,

nemoribus

ft-amea

iiahunmAsok h/ovk.ük l'aiilo lilio

Nirnlao

(*t

Circf^nrii

liliilo

\\iu\\

uiii

soholilius de

tlamus, donanuis ct

ii»»

Nirolaí ct

inrvDcabiliU

cl

iiuc,

niaicstatis.

siiu

i

ri'f{iiiaiibuH

nve

donacíonÍK

ex ccrla Mciencia noHlre maic-

et

in

rile

incumbit

cvurn contulimuM imo

itVcctive Cí)nrcrinui.s

per

Uiundiun, possidcndum pariter

et

ipsos

habcnduni

PrcstiUcs tantkni nobis allatas

l)tati

Daium

in

in

tormám

nostri privilcgii

remcsvar, dic dominico pnjximo

Michacli.s archan^rli,

ainio domini millesimo treccn-

tcsinio nonagrsinio.

Magyar

pcr-

(Iuntaxat proprictate iuris alicni fidcliuin scilicel nostrc

rcdigi pro cisckin raciL-mus.

antc Icstuin

<*l

doiiavimus

Ik inpnil< r r

joliannis lurcdihuii ac |K»itcrí-

cadcm nnstre previa racionc

(hdiiiuis,

p(

ne pcrconucqucnH Johanni

Jolianins baní de Alnan ipH<>rum<|Uc

ac nicia poti-statis picniludinr

tt ptrlinct collacioiii

pl«

ililt-ctiM

iiiaiiihiis iiustris

statis vl oiuin L() iiirc (jin»

p(tiu»

nostris

loixlain

ilicti

tilii

(iuntaxat ina^istini tatiiin ciinctis

ndcIihiiH

lap

Tört. Életr. 1903.

in

TARTALOM. BEVEZETÉS. A

Az Anjou-kori Magyarország hatalma. Nagy Lajos halálát követ hanyatlás.

Magyarország és az egyházszakadás. A fnemesség viszonya a trónhoz. Alsáni Bálint.

ELS

hagyományai. Személyének jelen-

Családi

tsége.

A diplomata

és az egyházfejedelem.

Életének története összeforr az egész kor-

nak történetével. (3—s

l.)

KÖNYV.

AZ EGYHÁZFEJEDELEM. A

I.

Szente-Mágócs nemzetség eredete.

A

Osi fészke. Elágazásai.

els ismert

Logret, az

mácsói bán. Fiai

s

és utódai. János

A valkómegyei családi birtokok. Alsán Az

Mióta

A

birtokszerzések. Alsáni

ujabb

Gergely

János

fiai.

viseli

a

ág.

Pál és Gergely.

Bálint,

:

valkómegyei

vára.

Pál és

fpohárnokmester.

család az

Alsáni nevet ?

családi czimer. Alsáni Bálint pályájának

kezdete. Egyetemi tanulmányai.

Els

sze-

két pápa közt. Johanna

nápolyi

királyn.

Orbán gyzelmei. A nápolyi királyságot Durazzói Károlynak adománj^ozza.

VI.

A

elfoglalása, Johanna megöleAnjou Lajos nápolyi hadjárata. Súrlódások Károly és Orbán pápa között. A pápa nápolyi útja, fogsága, kiszabadulása. Károly Nocerában ostrom alá veszi

királyság

tése.

a

pápát.

A

összeesküvése.

bibornokok

A

Orbán Genuába megy.

második bíbor-

replése 1348-ban. Királyi káplán és eszter-

noki creatio. Alsáni Bálint bibornok.

gomi kanonok. Nagy Lajos kegye. Bálint

mai Szent-Szabina-egyház.

alkanczellár lesz. 1374-ben a pécsi

királyi

püspökségre emeltetik. fizetett annaták.

(^]—I^

A

püspökségeért

l.)

A

pápaság visszatérése Rómába. XI. Gergely halála. A franczia és olasz befolyás küzdelme a pápai trón betöltése II.

körül. VI.

Orbán megválasztása.

A

bibor-

A

A

ró-

bíbornoki ka-

— 2S l.) Magyarország viszon3'a a szentszékhez. A pécsi egyházmegye Bálint püspök korában. A püspökség jogainak védelme lap átvétele elmarad. (11 III.

A szentszék támogatása. Egyházkormányzati kérdések a kúria eltt. Búcsúk

1376-ban.

kieszközlése az

alsáni

templom számára.

pápa és a bibornokok közt. A fondii választás. VII. Kelemen. Az európai álla-

Személyes ügyek. A pécsi káptalan kiváltságainak megersítése. Az 1382-iki esztergomi zsinat. Bálint püspök eltiltja papságát

mok

a zsinaton való részvételtl.

noki kollégium hatalmi túlsúlya. Szakadás az

uj

állásfoglalása

az

egyházszakadással

Magyarország VI. Orbán pártV. Károly franczia király igyekezete

szemben. ján.

Nagy

Lajost VII.

Orbán

Kelemen

pártjára vonni.

Demeter esztergomi érsek. Fegyveres küzdelem a VII.

Ijibornoki kinevezése.

A

kúria vizs-

gálatot rendel. Petrus de Pisis küldetése.

Miklós

szegszárdi apát ügye. Per a pálo-

sok gyulai lépése.

kolostorával.

Egyezkedés.

A

kúria

közbe-

IX. Bonifácz bullája.

lAMrALUM

«3'

IV. /utlor J*»iK>» •xí'koifcJírvMrl prépost

A

kirulililxn.

ki

c/ ük.vIh'ii

biliDinnkot

lUliiit

kiiriu

Krllmlitliim/.UNt

luok

hrtAlif^.Héro.

nyrr kuitoiuiki sientiixék

>\

mlnmAnyo/AHA t/ncpr |luttll•^•ti

r^ylíiul javak liiliornok

A

^alatok.

IVc^i

pii

^i

|»a|»okl)«>l

prrsick

dalmak

i

^yl>á/mi

cKyl>a/mcj;yrlnii.

mak.

A

mt'k.

Apúli

választására.

IdrKcn java-

papuk

A

a

ki^»l)b javadal-

járó

jflvcdci-

Hmcdck

fOl-

esete.

incgbizásai.

tized ügye.

njlnki

l«I.

'

l'Hpai

S,

vrs

Tudományost

rérfíak

A

nyezetében. Hor^a.

($t-SS

A pOnpók da>iai.

egyetem

péc»í

kör-

tovabbt

!•)

vagyonbíztotBág a

ik

családdal.

monti'^lori

pO«ipók

tSAlint

VI. A jogrend én XIV. ->/a/ad vri'«n.

•

fJath-

I^nzló*

fia

.

hatalmasko*

mobui-HÍ tisztjének

ilntárpcrck. L'jabb batal-

l'^ívesnég

hatarperckben.

a

A

.\

mobácMJ éa kolkedi batár-

Per a nyárádi birtokért. Szökött jobbágyok. A Háthm per.

-

pécsváradi

a

I'cr

siói.

•

'•

•

k-

fpapi mködésének, a pQ.Hpöki ailanaböl szerepének jellemzése. {í6 — 6j

kifolyó

l-i

j|iy

h.i

járáni

A'z

A

•

:

Ainani

dcfcctus

c^yhá/ betöltése. VizstcMujilom ügyébtn. A kiitia

m\»\'

A l.

kodasi perek.

Icnitatis

cKvelcm

\ttc*\ fi''

I.«j«i^

En^ctlí^lyck gyón-

s/njki

galat a drosi

(J7-S'

káp-

kincvrzé.sck. Javadalmak

Húcsiík adományozása.

cgyrb

A

.

Idf^rn

A

rlrtc.

'•

,

Irlkipas/lorsánKal

A

Hálint

kuriMiiul.

;

1'

i'scrrlésc, elvétele. Szászi

rsrtci.

u

brtftUí^Mr.

kr/iu.

|k"-osí

tató

•'

Jok«í

kftrOl.

'

kiurvr/rtt

javatlalmok

talani

nUiltn-

kuimnukHaKii. Kuni>ni vi/n-

LáN/ló

Alsaiii

»»i«rr|»-

•>»"'••

Kk>''I»

l»iróiil.

It^Hr.

kOlcli

l.)

M.XSODIK K6NYV.

AZ ORSZAC.NACV KS A Dli'LU.MA lA. Háború Vclencze és Genova között. Nagy Lajos Genova pártján. Alsáni kftldeI.

A

tése Francesco Carrarahoz.

portó d'anzioi

gyzelme. Cattaro

nico elfoglalása.

kövctscg

a

A

polai

és Sebe-

ütközet.

Béke-

magyar udvarnál. Chioggia Velencze

elfoglalása.

velenczeiek

helyzete.

szorult

A magyar

fcnhatóság elfogadásában keres

védelmet.

Tárgyalások

Alsáni

lelett.

Padovai

küldetése.

Pisani

készületei

a

Az utolsó erfeszítéA velenczeiek gyzelme a genovaiak

háború sek.

béke feltételei szerepe az alkudozásokban. a

felett. II.

velenczei

A

turini

békekongresszus.

A

Lajos

tárgyalá-

eredménye. A praeliminarek. Cattaro átadásának kérdése. A békeszerzdés ponsok

tozatai.

A megersít oklevél A velenczei

Alsáni Velenczében,

Magyarországon. Lajos

király

lességének

Flaminius

Cornelius

támasztott

fell.

szerzje

nem

tf^len

elbeszélés

(JQ-S IV.

A

A

viszonya

A

trónváltozás.

Lajos

királyhoz.

nural<:>m. Tvartkó bos-

nék zárai tében.

útja.

Az

országban. Kis Károly elleh

és

Mária.

A

rénylet. Alsáni

pálo-

sok Mag3'arországon. Lajos mária-nosztrai

fogságába

a

Pál

A

és

kerülnek. jutalma.

az

Károly^

Zsigmond Alsáni

találkozás.

kíséretében.

mködésének

van

merénN'letnel.

gN'ri

kísére-

terjedése

behivatása. Alsáni

pártján. *Jelen

elkövetett

királynék

A

Alsáni a királynék

elégületlenség

a királynék

ereklyéi.

A dél-

vidéki zavarok. Erzsébet és Mária király-

átvétele.

megersíti

név-

Alsáni.

l.)

Alsáni

követség

függben maradt (j2—jS l.)

hite-

névte-

vándorlásáról.

által

vita az ereklyék elhozatala

kérdések elintézésében.

Remete Szent Pal

Egykorú

bizonyítása.

len elbeszélés az ereklyék

A

legen-

karthauziak

Az ereklyék

elbeszélése.

a békét. Alsáni szerepe a

III.

A

krónikák.

dájának

templom-

szentlrinczi

a

a

Hazahozataluk.

nyák király terjeszkedési törekvései.

l.)

követei. Alsáni Bálint.

király

A

ban.

megszerzése

ereklyék

köztársaságtól.

Elhelyezésük

folytatására.

Pisani halála. (6j—-]i

Az

fogadalma.

gyakovári

fiai

a

Alsáni

(S6—pj

a

me-

Horvátiak kanczellári Ij

17'

TARTALOM

132 V.

Az

eg3'ház.szakadás második korszaka

lint

résztvesz a pápai tanácskozáson. Zsigvisszanyeri szabadságát, (loo — io-j

VI.

mond

törekvése

okok az elégületlenségre A Habsburgokkal kötött örökösödési szer zödés. A váradi összeesküvés. Nápoly László. A magyar forradalom és a világ politikai helyzet. Bonifácz pápa László párt

Orbán halála. IX. Bonifácz és VII. Kelé men. Az európai államok állásfoglalása Franczia befolyás Kelemen érdekében A német birodalom és Magyarország állás foglalása. A német trónviszály. A hatalmak szakadás

a

megszüntetésére

Bonifácz az általános zsinat ellen.

egyetem. VII. Kelemen dek.

A

Az

cessio kérdése.

A

nemzeti

zsinat

párisi zsinat

gely.

A

sének

országban.

— ioo

ellen.

német

trónviszály. Ruprecht

Zsigmond

választatása.

A

Cseh-

mag3-ar forradalom kitörése.

A

elégületlenség nikápolyi

lázadása.

Ger

pápa találkozásának terve

— iii

l.)

római kúriához.

már korábban Rómában ? KüldetéZsigmond balkáni politikája.

czélja,

Dalmáczia

és

belviszályok.

a nápolyi párt.

Zsigmond

A

1405-iki

boszniai boszniai

hadjárata. Keresztes hadjárat terve. Lépé-

A

Zsigmond

sére.

A

Laczkfiak

küldetésében.

körösudvarhelyi vérnap.

Az

Az

okai

vereség.

országgylés.

mesvári

franczia

sek a szentszék támogatásának megnyeré-

l.)

Az

két

VIII. Bálint küldetése a

Volt-e

A

A

pisai zsinat, fioy

harmadik franczia

pápával.

VI.

áll.

Francziaország szakítása Benedek

királyl3-á

(gl

A

A

országi fejlemények. VII. Incze. XII.

második

rheimsi találkozás.

zsinat.

forradalom leverése.

ján

Bene

Franczia követség az európai udvaroknál

A

A

párisi

halála. XIII.

párisi

1395-iki

A

l.)

Ujabb

VII.

A

te-

idegenek ellen

Zsigmond

a

unió kérdésének szerepe Alsáni

savonai

A

magyar

találkozás

király álláspontja

tervével

szemben.

Tárgyalások Velenczével. Zsigmond emlék-

német trónviszály. Bonifácz Zsigmondhoz. Zsigmond fogsága. Az Alsániak szerepe Zsigmond

ügyében. Alsáni követségének lefolyása. Firenzei tartózkodása. Találkozása Viterboban Gergely pápával. A pápai udvar Sienában. Alsáni betegsége. Távozása a kúriától. Bulla a keresztes

trónjának védelmében. Tárgyalások a király

hadjáratról. Alsáni

szabadon bocsátása érdekében. Alsáni Bá-

emléke.

hozott

rendszabályok.

politikája.

kadás

pápa

és

családi

Venczel bukása. Az egyházszaa

viszonya

irata a találkozás

Halála*.

sienai tartózkodásának

Jellemzése.

(112 — 122

l.)

KI'IM'K önAi.i.í) ki im:k

:

/.«/• I.

Alsiini

pÜspOki imi/riiml>ati rfti

A

siicinlrkc.

lialinl

jnosi

3.

A A

...

5.

6.

zolta líaranskv Kinil László

I.

a.

Zsigmondkori záródisz

4.

A

pécsi bazilika tégláiból

5.

Alsáni János pecsétje

6.

Részlet

7.

A

8.

VL Orbán

a

hosszúbácsi

századi kódexében.)

107

A

egyetem czimere

pécsi

54

6a

22. Alsáni Bálint pecsétje

Avignon bástyáiból

65 68

5

25.

Szepesi Jakab pecsétje

9

26.

A

11

27.

dogek palotája Velenczében Lajos nagy pecsétje

28.

A

29.

Mária királyné pecsétje

87

30.

Tvartkó pecsétje

88

14

tizeni birtok beiktatásáról szóló

kezdsorai

93

Chioggia

birtokról

adomán vlevclböl

dominy-

24.

3

3.

i390-iki

IX. Ronifácz. (A bécsi udvari könyv-

23. Részlet

királj'

korából

szóló

21. I

Zsigmond

királynt^

NYOMOrr KKPKK

Czímkcp. (Rajzolta Raransky Emil Kódex-diszités

Mária

tár XV.

László.)

Érdy'kódex«

levelr a tizcni birtokról

^7

pécsi székcscg3'ház belseje. Raj-

A SZÜVKCiBK

az

lefrána

brhoza-

ben I

rómni S/cnt-Szabina-tcnipIom

K'inrtí -Szcnt-I*ál nrklyí'i

talúnnk

rujzoita línransky Fmil I,ús/Ió.

(Czimkí^p.) a.

\.

IcviS predrti-

velenczei

70 ...

San-Teodoro-szobor

75

78 82

15

31.

Kis-KároU' pecsétje

89

19

32.

91

Gúnj'kép VI. Orbánról

22

33.

23

11.

Avignon Johanna nápolyi

34.

Zsigmond órgrófi pecsétje VI. Orbán sirja a Szent-Pétertemplomban VII. Kelemen sirkövének töredéke

12.

A

35.

Az

99

13.

XL

14.

Demeter esztergomi érsek pecsétje

15.

IX. Bonitacznak

jelentés

9.

10.

római

ólompecsétje

királj'nö

25

Szent-Szabina-templom

belseje

Gergel}' ólompecsétje

a

g3'ulai

27

36. V^enczel király pecsétje

39

37.

32

38. VII. Incze

perben

kiadott bullája

siklósi vár

103 106

no 114

43.

A A A

lao

44.

Püspöki jelvén3-ek a xv. század

39.

35

40.

Garai Miklós pecsétje

38

41.

17.

IX. Boniíacz ólompecsétje

40

42.

18.

A

19.

Maróti János pecsétje

43 50

20.

Pécs látóképe

52

...

A

97

pápa XII. Gergeh- pápa Tvartkó Szura pecsétje

16.

pécsi székesegyház külseje

avignoni pápai palota

95

113

Santa Maria Novella Firenzében 117 viterbói pápai palota sienai

elejérl

székesegyház

119

122

MEGJEGYZÉSEK A KÉPEKRL. ÖNÁLLÓ MELLÉKLETEK: Alsáni Bálint bibornok síremléke, melynek

Baransky Emil László által készített rajzát czimképül adjuk, a pécsi székesegyház régi maradványaival együtt, a pécsi püspöki múzeumba vitetett át s most ott riztetik. A vöröses-szürke homokkbl készült emlék a bibornokot teljes ornátusban ábrázolja, feje felett a bíbornoki kalappal, jobbját a párnán, melyen feje nyugszik, jobbfelöl áldásra emelve, baljában pásztorbottal misekönyv, mellén kehely, feje felett jobbról családi czimere, balról püspöksüveg látható. ;

A

körirat olvasása

:

HIC + lACET + REVERENDISSIMV^s; FCateJR + DfomiJ^uJS + YALEfnJTlN ("usj TITVLI + SfanjCffjE + SABINE + PfrjEfsjBfitejR + CARDINALIS + GYBferJ-

+ NATOR +

ECCfIesJlE + QfuijNQfujECLfesienst'sJ + FILIVS + QfonjDfamJ + LVGRETHI + PALATINI -h DE -h ALSAN + DE + BÁNI + FILI + GfcJ^^ferjE + SCENTHEMAGOCH + OBIT + AVTEM + IN + FEST + BE^a^T^^; -h ELISABETH + REGINE + A^njO + D,^omm;l + M + CCCC + VIII.

lOUfaHHjlS

A

római

-|-

Szent-Szabina-templom külsejét ábrázoló

kép

(27.

1.)

Alinari

fénykép-

felvétele után készült.

A

pécsi székesegyház belsejét ábrázoló képet (77.

1.) Baransky Emil László rajzolta. hasonmása (83. 1.) a kódex szövegébl annak a fejezetnek a kezdetét tartalmazza, a mely Remete-Szent-Pál testének Magyarországba hozatalát beszéli el. A kódex a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában Ouart. Hung.

Az Erdy-kódex

316.

lapjának

358. jelzet alatt riztetik s a cimeliák között

Mária királynénak a tizeni birtokról 25-ikén kelt. Eredetije a

IX. Bonifácz pápa

kódexébl

közöljük,

van

szóló

kiállítva.

adománylevele

Magyar Nemzeti Múzeum levéltárában

arczképét (107.

mely Joachim

1.)

1390 szeptember

riztetik.

könyvtár 412. sz. xv. századi apátnak és Anzelm marsicói püspöknek a római

1.)

fiorei

(93.

a bécsi udvari

pápákról szóló jövendöléseit tartalmazza.

A SZÖVEGBE NYOMOTT KÉPEK: A A

czimképet Baransky Emil László tervezte és

rajzolta.

kezdöképe Í3. 1.) és záródisze (6. 1.) egy xv. századi misekönyvbl mely a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában 1985. fol. lat. jelzet alatt

bevezetés

vétetett,

riztetik.

Az els könyv kezdképe

bazilika egy xv. századi tégladarabját (9. 1.) a pécsi mely a pécsi püspöki múzeumban riztetik. Zsigmond királynak a hosszúbácsi birtokról szóló, 1390. szeptember 30-án kelt adománylevele (14. 1.), és a pécsváradi konventnek a tizeni birtokba való beiktatásról 1390. deczember 9-ikcn kiadott jelentése (15. 1.) a Magyar Nemzeti Múzeum levéltárá-

ábrázolja,

ban riztetik.

A (III

VI. <>ll»ttHt ke'prit u

I.)

Utkf'pi^t

\vÍKi)(>ii

lalki

(f)H.

|ii*t

'

I.),

(»:).

i

« római iixenth/abinA'lemplom

(i

iH.

trinpliun lullcslmrnyrröl Irnykí'p

nclmi Klrtrajüok

I.

évfolyutiiAlmn

iit.m

axövcjfét

Irvc^ltarluin

vMtikáiii

u

'

vit'

adjuk. a

I.)

1

1/

tuliiik.

ki.iilott

l.

XV.

A.

,

lihrr

jelzet

II.

1404 N

alirja,

:

.

mely A

I.),

,.

c^yvfsi^.

janiiúr .s-ik«n kiadott

•4*M

l),

/,

i-.

IX. honilar/iuik a K'ynlwi prrl)rii ÜKylJ«'i>

j'J.

.'

iiláii

lukpolyi kiriilyii^' nr»/krpí*t (a^.

loluiuna

ex

a

>

'

ui

I.),

1),

fí^nykc^pfrlvi^trick

I.)

•••l*'/

I

Uit-trit

•

Niivrlhitriiiplonint

?«íékcMCKylwual (ijo.

VII,

I.

i

mlvmi

u .In^yk piiltdrtjAI (75:

I.).

Mniin

Santa

Ml.la/..!..

l»«*r"ii

_<

-.

-

.

,

refcmta-kötrír

Irvfl

alatt

rizte meg.

A

pórsi rf;y<'tem czimrrél

tftrrMrkf

doml>»)rmn

alM.i/t>I«\

Horváth

11

i,t

.\\»y>^

r«''KÍs«*^gyüjte'm«ny
A

musodik

motivnniot

Orbán

VI.

Ipjlécze

ki"knyv

(65.

Avi^non bástyafalainak párkánydínzéból

1.),

.sirjait

(95.

I.)

a római

SzenlPótePtcmpIom

sírboltjában, a

Magyar Törté-

kózOljQk. \l%y

h'Iotrajzok rt^szérr készült eredeti frnyképlrlvétclról

iM-Iini

vett

jtl>iazol.

ennek, mint

IX. Honilaoz bíillájanak lefényképezését Liikcsics József veszprémi c|fyháíme|ifyei áldozó

pap

volt szivf.s közvetíteni. \'II.

Kelemen

«Geschirbti«

Stadt

iler

Rom

töredékének

sirköve

pont-de-sorguesi

müve

im Mittelalter* ez.

rajzát

olasz

(97.

I.)

Gregorovius

kíadá.sának reprodukcziója

utján adjuk.

A

siklósi várat

Nemzet Története

A 1.),

(29.

1.),

Garai Miklós nádorét

Alsáni Bálintét

országos

levéltárban

Baransky Emil László (88. és 114.

1.)

esztergomi burgi III.

rgróf

(6a.

(91.

1.)

(32.

(11.

(38.

I.),

1.),

mely megjelent a Magyar

VI.

Orbán pápáét

(19.

IX. Bonífácz pápáét Í40.

Szepesi Jakabét eredeti

(70.

oklevelek

1.)

és

I.), I.),

XI.

Mária királynét

példányairól

Gergely

Maróti Jánosét

közöljük.

(87.

I.)

az

Valamennyit

I.

Demeter Zsigmond brandenpecsétéi a Magyar Nemzet Történetének

ig:azgatója volt szives közvetítésével rajzot készíttetni.

1.),

Nagy-Lajos

(78.

és Venczel király (103.

kötetébl vétettek

kózóljQk,

Tvartkó és Tvartkó Szura bosnyák király pecsétéirl múzeumban rzött eredeti példányok után Hörmann Konstantin

rajzolta.

múzeum

érsek

1.),

rzött

a szerajevoi

udv. tanácsos, a

után

rajza

kötetében.

pecsétek közül Alsáni Jánosét

pápáét (50.

Károly

Csorna irr.

át.

1.), 1.)

Kis-Károly

(89.

1.),

ATHENAEUM

Az

irod. és

nyomdai

kiadásában

r.-t.

(Budapesten, VII., Kerepesi-ut 54.) a következ

TÖKTBNKLMI MUNKÁK jelentek

ALDÁSY ANTAL.

meg Ara

Alsáni Bálint Bibornok.

3 kor. 20 és jelene. A szolgaságtól a szabadságig. 2 köt. I. kötet 2 kötet diszji^t. 32 kor. A bölcstl a sirig. II. köt.

fzve

BENEDEK ELEK. A :

:

BUBICS ZSIGMOND

és

Herczeg Eszterházy Pál nádor. Ara fzve... dr. Szenczy Molnár Albert. Ara fzve Magyar iró és könyvnyomtató a XV. században. Ára fzve Pápai Páriz Ferencz. Ára fzve ERDÉLYI P. Balassa Bálint. Ára fzve FRAKNÓI VILMOS. Werbczy István. Ára fzve Gróf Széchényi Ferencz. Ara fzve GINDELY A. és ACSÁDY IGNACZ. Bethlen Gábor és udvara. Ara fzve HENTALLER L. Kossuth és kora. X'ászonkötésben

— —

...

—

80-r.

LAJOS. Irataim az Emigratióból.

alakban. Eddig 9 kötet jelent meg.

Ara,

20

fill.

6 kor. 40

fill.

—

fill.

7 kor.

S

kor.

3 6 9 9

kor.

20 40 60 60

kor.

kor. kor.

6 kor. 40 5 kor. 60

fill. fill.

fill. fill.

fill. fill.

Egy-egy

fzve

KRETSCHMAYR MARCZALI

fill.

IQköt.

10 kor. Vászonkötésben H. dr. Gritti Lajos. Ára fzve HENRIK. Mária Terézia. 1717-1780.

kötet ára

—

A MERÉNYI LAJOS.

DÉZSI LAJOS

KOSSUTH

fill.

magyar nép múltja

fzve

MIKA SÁNDOR. Weiss Mihály. Ára fzve MÁTYÁS KIRÁLY EMLÉKKÖNYV. Kolozsvár

11

60

kor.

4 kor.

—

8 kor. 6 kor.

— —

fill.

fill.

fill.

fill.

szab. kir. város megbizásából szerkesztette: dr.

Márki Sándor.

1 2 önálló képmelléklettel, 2 képpel és 135 szövegrajzzal. Diszkötésben

PAULER GYULA. A

tér-

24

—

kor.

fill.

Magyar Nemzet Története

az Arpádházi Királyok alatt. Második kiadás. 2 kötet. Diszes vászonkötésben 16 kor. PÓR ANTAL. Nagy Lajos. 1 -II. Ára fzve 16 kor. dr. Corvin János. Ára fzve 8 kor. SCHVARCZ GYULA. Görög Történelem, különös j, tekintettel az athenaei történelemre és ennek forrásaira. F'üzve 14 kor. SZADECZKY LAJOS dr. Kovacsóczy Farkas.

— — —

SCHÖNHERR GYULA

fill, fill.

fill.

'

)

,

Ara fzve

3 kor.

SZECHY

—

K. Gr. Gvadányi József. Ára fzve Gr. Zrinyi Miklós a költ. kötet fzve 8 kor. 80 fill. II. köt. fzve 8 kor. Hl. köt. 9 kor ,60 fill. IV. kíit. 6 kor. 40 fill. és V. köt. fzve

fill.

20

fill.

8 kor.

fill.

l.

SZILAGYI

—

—

I.

Rákóczy György. Ára fzve Rákóczy György. Ara fzve S.

II.

VERESS ENDRE

dr.

Izabella királyné.

1559. Ara lzvc A. Gr. Széchenyi István. 16 kor. II. kötet ára fzve

ZICHY

I'íudapcst.

Az Athcnacum

I.

6 kor. 40 4 kor. 80

fill.

10 kor.

—

fill.

12 kor.

-

fill.

1519 -

kötet ára

fzve 9 kor. 60

r.-társ.

fill.

könyvnyomdája.

fill.

PLEASE

CARDS OR

SLIPS

UNIVERSITY

BX 4705 A46A5

DO NOT REMOVE FROM

THIS

OF TORONTO

Aldásy, Antal Alsáni Bálint

POCKET

LIBRARY

bibomok

O

h-