A Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány szerepe a Kis- és Középvállalkozások versenyképességének megőrzésében- Üzletfejlesztés karnyújtásnyira

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI KAR, ZALAEGERSZEG

A Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány szerepe a Kis- és Középvállalkozások versenyképességének megőrzésében„Üzletfejlesztés karnyújtásnyira”

Belső konzulens: Doba Szilvia Külső konzulens: Nagy András Rotter Dóra Nappali Gazdálkodási és menedzsment Vállalkozásszervező

2013.

1

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900

FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: „Hozzájárulok, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett – egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély.” Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel oktatási és tudományos, nonprofit célra történt, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra – ideértve a másolatkészítés lehetőségét is – csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, valamint a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.

BUDAPESTI GAZDASÁGI FOISKOLA

~ BGF

GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG

BUDAPEST BUSINESS SCHOO L

NYILATKOZAT a szakdolgozat digitális formátumának benyújtásáról

A hallgató neve: Rotter Dóra ...................................................... . .............................. . Szak/szakirány: Gazdálkodás és menedzsment szaki Vállalkozás Neptun kód:GEN53K ....... .

szervező

szakirány

A szakdolgozat megvédésének dátuma (év): 2013.

A szakdolgozat pontos címe: A Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány szerepe a kis - és középvállalkozások versenyképességének megőrzésében- "Üzletfejlesztés karnyújtásnyira"

Belső

konzulens neve : Doba Szilvia .................................. ......... .

Külső

konzulens neve: Nagy András .................................... ................... .

Legalább 5 kulcsszó a dolgozat tartalmára vonatkozóan: Kis-

és

középvállalkozások,

Enterprise

Europe

Network,

Európai

Unió,

Vá llalkozásfejlesztés, SWOT-elemzés .................................................................................. ..................................... ...........................................................................................................................................................

Benyújtott szakdolgozatom nem titkosított / titkosított. (Kérjük a megfelelőt aláhúzni! Titkosított dolgozat esetén kérjük a titkosítási kérelem egy példányát csatolni vagy az eredetit másolatkészítés céljára átadni.) Hozzájárulok / nem járulok hozzá, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. (Kérjük a megfelelőt aláhúznif) Hozzáj á rulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett egy nem kizárólagos, időtarta mra nem korlá tozott felhasználási engedély. Felelősségem

tudatában kijelentem, hogy szakdolgozatom digitális adatállománya előírásoknak , tartalma megegyezik a nyomtatott formában benyújtott szakdolgozatommal. l

mindenben eleget tesz a vonatkozó és hatályos intézményi

Dátum :

.~:9.~~... Q~ ....9.-..L ...

........../!.~...~........ hallgató a láírása

BGF Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg I H-8900 Zalaegerszeg, Gasparich M. u.18 / A. I Telefon: (+36-92) 509-900 Fax: (+36-92) 509-930 I www.pszfz.bgf. hu / gkz

A digitális szakdolgozat könyvtári benyújtását és átvételét igazolom . Dátum : ............

y~~. ~~.J..~.~:.......... ..

-,-.~tr" -.

\ Gértdasc.g l

0._· •.' . ........ ..

6\.ld:\,P(:st . si Kar Z.a\é.ii,g.z·,.:.·-Y~

fláH Kony • <:.21;'11

GazdaIKOda ..

.

.

'

~ iÍ'.!td!l.. .~ . Xk ............. .. ' ' • nyvtan mntars

8900 lal3eger A 'ch Már\< U. \ Gasp8.fI .'" a2~ 5(;":;, - ':'{ ~ _ __ ... 1elefon: . . j~~--o

- :

•

2 BGF PSZK Gazdálkodási Karl H·B900 Za laegerszeg, Gasparich M. u. 1B/A. I Telefon: (+36-92) 509-900 Fax: (+36-92) 509-930 I www.pszfz.bgf.hu/gkz

Nyilatkozat

Alulírott Rotter Dóra büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban leírtak a saját, önálló munkám eredményei. A szakdolgozatban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételével alkalmaztam. Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban oktatási intézmény más képzésén diplomaszerzés során.

Kelt, Zalaegerszeg, 2013. május 15.

Rotter Dóra hallgató aláírása

1

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK ..........................................................................................1 1. Bevezetés..............................................................................................................2 2. A kis – és középvállalkozások (KKV), mint a gazdaság koronaékszerei ............4 2.1. A kkv-k gazdasági szerepe ........................................................................... 4 2.2. A kkv-k helyzete Magyarországon .............................................................. 6 3. Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (ZMVA) .................................12 3.1. Megalakulása és céljai................................................................................ 12 3.2. Területi irodahálózata................................................................................. 13 3.3. Az Alapítvány működése, tevékenysége és programjai ............................. 14 4. Enterprise Europe Network (EEN), mint lehetőség ...........................................17 4.1. Mi az EEN? ................................................................................................ 17 4.2. A hálózat létrehozása ................................................................................. 18 4.3. Magyarországi vonatkozás ......................................................................... 19 4.4. A hálózat céljai ........................................................................................... 21 4.5. Programjai és működése ............................................................................ 22 4.5.1. 2008-2012-es adatok elemezése .......................................................... 25 5. Kutatás az Enterprise Europe Network Zala megyei KKV-kat segítő szolgáltatásnyújtó tevékenységéről ...................................................................35 5.1. Eredmények kiértékelése ........................................................................... 36 5.2. Következtetések, javaslatok megfogalmazása ........................................... 45 5.3. SWOT-analízis ........................................................................................... 48 6. Sikertörténetek ...................................................................................................50 7. Tervek a jövőre nézve ........................................................................................53 8. Összefoglalás......................................................................................................56 Irodalomjegyzék .....................................................................................................60 Mellékletek.............................................................................................................63

1

1. Bevezetés A szakdolgozatom címének „A Zala megyei Vállalkozási Fejlesztési Alapítvány (ZMVA) szerepe a Kis- és Középvállalkozások versenyképességének megőrzésében”- „Üzletfejlesztés karnyújtásnyira” címet választottam. Gyakorlati időmet az Alapítványnál töltöttem, és ez alatt betekintést kaptam a szervezet működésébe, tevékenységébe. Megfigyelhettem, hogy az Alapítványnál dolgozó munkatársak milyen nagy szakértelemmel, és mennyi programmal, pályázati kiírással segítik nap, mint nap a kis- és középvállalkozások életben maradását és előrejutását. A kiemelt programok közül, melyek az Alapítvány keretein belül működnek, az Enterprise Europe Network érdekelt a legjobban. Ebben a programban látom az egyik lehetőséget, mely képes változást hozni,

mind

a

zalaegerszegi,

mind

pedig

a

magyarországi

kis-

és

középvállalkozások életébe. Ebből kiindulva bemutatom a kis- és középvállalkozások helyzetét Magyarországon, az Alapítvány szerepét és feladatait. Valamint az egyik legfontosabb elemet, az Enterprise Europe Network (EEN) programot, amit a kisés középvállalkozások versenyképességének megőrzése és növelése érdekében hoztak létre. Gyakorlati időm alatt készítettem egy kérdőívet, majd egy SWOT analízist, amelynek segítségével lehet az EEN erősségeire fókuszálni, de nem szabad figyelmen kívül hagyni a gyengeségeket és veszélyeket sem. Ezekről részletesen később esik szó. Mint tudjuk a háborúhoz három dolog szükséges: pénz, pénz, pénz. Ez a megállapítás igaz egy vállalkozás alapításánál is. Nem elég egy jó ötlet, egy jó termékpaletta, a tőkére is fókuszálni kell. A legtöbb kis- és középvállalkozás önerőből nem lenne életképes, ezért finanszírozásra vagy alternatív segítségre van szüksége. Ehhez, mint lehetséges partner a ZMVA jön szóba, ezen belül is az Enterprise Europe Network. Az Enterprise olyan lehetőségeket kínál a kis- és középvállalkozások számára Európa szerte, amelyekkel új dimenziókba emelhetik vállalkozásuk tevékenységét. Megkaphatják a legfrissebb gazdasági, jogi és uniós 2

információkat, majd ezen információk birtokában kiépíthetik külföldi üzleti partnerkapcsolataikat, másrészt valódi támogatást kaphatnak állami források elnyeréséhez. Ezzel megkezdve az uniós piacok meghódítását és a magyar gazdaság fellendítését. A kis- és középvállalkozások szerepe jelentős az Európai Unióban és Magyarországon egyaránt. Egyesével vizsgálva nem foglalkoztatnak nagy létszámú munkaerőt, de mint tudjuk, egységben rejlik az erő. Az EU-ban a foglalkoztatottak

2/3-a

tartozik

ehhez

a

szektorhoz.

Innovatívak,

tevékenységükkel hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, de a piaci mechanizmusokra való befolyásuk sem jelentéktelen. Bizonyos termelési folyamatokat nem lehet gépesíteni, ezért létezésük a gazdaságban elengedhetetlen. Ezért aktuális Antonio Tajani, az Európai Bizottság vállalkozáspolitikáért felelős alelnökének az a kijelentése, amely szerint „ A kkv-kban rejlik a lehetőség, hogy beindítsák a növekedést Európában”.

3

2. A kis – és középvállalkozások (KKV), mint a gazdaság koronaékszerei

2.1 A kkv-k gazdasági szerepe A jelenleg Európában működő 20,8 millió kis-és középvállalkozás teremti meg a munkahelyek 85%-át. Ezek a vállalkozások foglalkoztatják a munkaerő kétharmadát az EU-ban és jelentősen hozzájárulnak az innovációhoz valamint a gazdasági növekedéshez. A „gondolkozz kicsiben” („think small first”) elve összhangban van az Európai Bizottság által főként a kkv-kra kiterjesztett Small Business Act 2008-as, az intelligens szabályozás programjával, melynek központi gondolata, hogy segítsék a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést Európában. Az Európai Bizottság által kezdeményezett konzultáción mintegy 1000 kis- és középvállalkozásra kiterjedően megnevezték azt a 10 legjelentősebb EU jogszabályt, amelyek a legnagyobb veszélyt jelentik a gazdálkodó szervezetekre. [Európai Bizottsági hírek, 2013]1: 

Vegyi anyag engedélyezés és korlátozás ( REACH)



Hozzáadott érték- adó (VAT – Value Added Tax legislation)



Általános termékbiztonsági és piacfelügyeleti csomag



Szakmai képesítések elismerése



Hulladékszállítás- (List of waste and hazardous waste)



Munkaerőpiaccal kapcsolatos jogszabályok



Adatvédelem



Munkaidő



Menetlevél a közúti közlekedésben (vezetési és pihenőidő)



Közbeszerzési

eljárások

(közmunka,

árubeszerzésre

és

szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések) 1

Európai Bizottság: Commission wants to simplify life for SMEs by easing the top 10 most

burdensome EU laws[online dok.] 2013.03.08.

http://europa.eu/rapid/press-release_IP-13-

188_en.htm

4



Modernizált Vámkódex A konzultáció célja, hogy ellenőrizze az egyes uniós szabályozásokat,

melyek gátolhatják a gazdasági növekedést, valamint megvitassák azokat a kérdéseket és tanulmányozzák azokat a gazdasági területeket, amelyek további vizsgálatot majd intézkedést követelnek. Az eredmények azt mutatják, hogy a kkv-knak a legnagyobb nehézségeket a költségekre vonatkozó szabályok, vegyi anyag szabályozás, hozzáadottérték-adó, termékbiztonság, szakmai képesítések elismerése, adatvédelem, hulladékgazdálkodási jogszabályok, munkaerőpiachoz kapcsolódó jogszabályok, közbeszerzés és a korszerűsített vámkódex okozzák. A felsorolt szabályozások közül a Bizottság már több területen intézkedéseket kezdeményezett (pl.: szakmai képesítések, adatvédelem, beszerzés stb.), hogy tovább javítsa és egyszerűsítse az uniós rendeleteket. [Európai Bizottság Sajtóközlemény, 2013]2 Helyénvalónak tartom az Európai Bizottság intézkedéseit és nem szabad hagyni, hogy a különböző szabályozások korlátozzák a kkv-k tevékenységét. Számos tanulmány számol be a kkv-k gazdasági fontosságáról, hiszen ők termelik Magyarországon és nemzetközi viszonylatban is a GDP jelentős hányadát, valamint a foglalkoztatottsági ráta javításában is erősen kiveszik a részüket. Természetesen a jogszabályok betartásával kell működniük, és a mindenkori kormánynak

kell

vagy

kellene

támogatni

megfelelő

eszközökkel

a

tevékenységüket. Ez alatt értem adókedvezményekkel, szubvenciók nyújtásával és állami megrendelésekkel. Hiszen sok termelési folyamatot nem lehet gépesíteni, csak a kis- és középvállalkozások segítségével lehet megvalósítani

2

Európai Bizottság Sajtóközlemény: A kkv-k életét leginkább megnehezítő 10 uniós jogszabály

[online dok.] 2013.03.08. http://europa.eu/rapid/press-release_IP-13-188_hu.htm

5

2.2. A kkv-k helyzete Magyarországon 2012. október 15-én, az Európai Bizottság által nyilvánosságra hozott sajtóközleményben (továbbiakban: Jelentés) beszámoltak a Magyarországon működő kkv-k helyzetéről is. A Jelentésben szó volt arról, hogy a kkv-k helyzetét jellemző mutatók többsége javult vagy alig tér el az uniós átlagtól. Három szempontot figyelembe véve összehasonlítottam a magyarországi és az uniós adatokat: 

Vállalkozások száma



Foglalkoztatottság



Hozzáadott érték

Az adatok azokra a vállalkozásokra vonatkoznak, amelyek az iparban, az építőiparban,

a

kereskedelemben

és

a

szolgáltató

szektorban

végzik

tevékenységüket. 1. táblázat: A kis- és középvállalkozások Magyarországon és az EU-ban Vállalkozások száma Magyarország Darabszám Mikro vállalkozás Kisvállalkozás

Arány

Foglalkoztatottság

EU

Magyarország

Arány Darabszám Arány

EU Arány

Hozzáadott érték Magyarország milliárd Arány EUR

EU Arány

543 773

94,8%

92,2%

896 453

36,4%

29,6%

8

18,2%

21,2%

24 854

4,3%

6,5%

475 398

19,3%

20,6%

7

16,0%

18,5%

4 257

0,7%

1,1%

416 798

16,9%

17,2%

9

19,6%

18,4%

572 884

99,9%

99,8%

1 778 649

72,7%

67,4%

25

53,8%

58,1%

805

0,1%

0,2%

671 976

27,3%

32,6%

21

46,2%

41,9%

Közepes vállalkozás KKV-k Nagy vállalkozás Összesen

573 689

100,0% 100,0%

2 460 625 100,0% 100,0%

47 100,0% 100,0%

Forrás: Saját szerkesztés a 2012. évi SBA tájékoztató adati alapján3 3

Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság 2012.évi SBA tájékoztató Magyarország [online

dok.] Letöltés időpontja: 2013.03.08. Hozzáférés: URL:

6

Az 1. táblázat adatai szerint, hozzáadott érték tekintetében a magyarországi vállalkozások 25 milliárd Eurót, azaz 53,8 %-ot tesznek hozzá a gazdaság fejlődéséhez, míg az uniós országok vállalkozásai 58,1 %-ot. Ebből a táblázatból is látszik, hogy Magyarországon még intenzívebben kellene támogatni a kkv szektort, hogy az uniós tagállamok vállalkozásival képes legyen felvenni a versenyt. A fent felsorolt ágazatok közül a legfontosabb a szolgáltató szektor, mert ezen a területen tevékenykedik a kkv-k több mint 50%-a, valamint ez az ágazat tudja 2005-től egészen napjainkig hozni azt a szintet, amit az unió megkövetel. Ezt jól mutatja az 1. táblázat.

1. ábra: A legfontosabb ágazat néhány mutatószáma Magyarországon és az EUban

Forrás: Saját szerkesztés a 2012.évi SBA-tájékoztató adatai alapján4

http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/facts-figures-analysis/performancereview/files/countries-sheets/2012/hungary_hu.pdf 4

Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság: 2012.évi SBA-tájékoztató Magyarország [online

dok.] Letöltés időpontja: 2013.03.21. Hozzáférés: URL: http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/facts-figures-analysis/performancereview/files/countries-sheets/2012/hungary_hu.pdf

7

Az 1. táblázatból is jól látható, hogy a szektorban működő vállalkozások aránya Magyarországon 52% míg az unióban 43%, a foglalkoztatottság és a hozzáadott érték tekintetében pedig szinte egyforma eredményeket tudtak produkálni a hazai kkv-k a többi tagállamhoz hasonlóan. De mint tudjuk az EUban a versenyképessége, tőkeerőssége a vizsgált vállalkozásoknak jobb, mint Magyarországon. Arra kell törekedni, hogy ezt a hátrányt leküzdjük. Azonban egy gazdasági terület vizsgálatával nem tudtam képet alkotni a kkv szektor hazai helyzetéről, ezért több információra volt szükségem. A Nemzetgazdasági Minisztérium 2012 júliusában egyik kiadott jelentésében (a továbbiakban Jelentés) összesített adatokra bukkantam a kkv-kra vonatkozóan. Az adatokból táblázatot majd diagramokat készítettem és az alábbi következtetéseket tudtam levonni:

2. ábra: Magyarországon működő kkv-k számának alakulása 2005 és 2012 között

Forrás: Saját szerkesztés a Nemzetgazdasági Minisztérium J/8112. számú 2012. júliusi jelentésének adatai alapján5

2007. év végére a vállalkozások száma visszaesett a nyitó 704000-es darabszámról 682000-re, majd újra növekedni kezdett. 2008-ban kedvezően alakult, de a pénzügyi válság következményeként csökkenő trend látható és ez állandósulni látszik.

5

2012. júliusi kormányzati jelentés online dok.] Nemzetgazdasági Minisztérium J/8112. számú

2012. júliusi jelentés. Letöltés időpontja: 2013.03.08.Hozzáférés: URL: http://www.parlament.hu/irom39/08112/08112.pdf

8

3. ábra: A foglalkoztatottság alakulása Magyarországon, a KKV szektorban, 2005 és 2012 között

Forrás: Saját szerkesztés a Nemzetgazdasági Minisztérium J/8112. számú 2012. júliusi jelentésének adatai alapján6

A foglalkoztatottság száma szinte egyenes arányban van a kkv-k számának alakulásával. A 3. ábrán szereplő adatokból is jól megfigyelhetőek a 2008-ban bekövetkezett

válság

nyomai.

2008-ban

a

foglalkoztatottság

drasztikus

csökkenése látható 150.000 fővel, ami a kkv-k számának ugyanebben az évben történő csökkenésével (közel 20000 vállalkozás) hozható összefüggésbe. 2009-től 2012-ig a foglalkoztatottság stabil értéket (2 millió foglalkoztatott) mutat. A kkvk és foglalkoztatottak számának csökkenése manapság is folytatódik, mert a kiszámíthatatlan gazdasági környezet( HUF-EUR árfolyam), a gyakran változó törvényi háttér miatt a bevételek és költségek nehezen tervezhetők, ezért egyre több vállalkozás hagy fel a tevékenységével vagy építí le drasztikusan vagy folyamatosan a működését és ezzel a negatív trendet erősíti.

6

2012. július Nemzetgazdasági Minisztérium J/8112. számú jelentése [online dok.] Letöltés

időpontja: 2013.03.08.Hozzáférés: URL: http://www.parlament.hu/irom39/08112/08112.pdf

9

4. ábra: Megtermelt hozzáadott érték alakulása Magyarországon 2005 és 2012 között

Forrás: Saját szerkesztés a Nemzetgazdasági Minisztérium J/8112. számú 2012. júliusi jelentésének adatai alapján 7

7

2012.július Nemzetgazdasági Minisztérium J/8112. számú jelentés [online dok.] Letöltés

időpontja:

2013.03.08.

Hozzáférés:

URL:

http://www.parlament.hu/irom39/08112/08112.pdf

10

A már korábban említett Jelentésben az Európai Bizottság megállapította, hogy 2005. és 2006. évben az uniós trendekkel megegyezően növekedni látszott a hozzáadott értéka magyarországi kkv-knál, viszont a válságot megelőző utolsó szakasz, valamint a válságot követő 2 évben ismét csökkenés mutatkozott, ami a 4. ábrán is jól megfigyelhető. De a vállalkozások számának csökkenése mellett a hozzáadott érték növekedett 2005 és 2012 között 40%-kal, ez azt bizonyítja, hogy a kedvezőtlen feltételek ellenére a magyar KKV szektor versenyképes Európában.

2011-től

csekély növekedés tapasztalható, de ettől függetlenül a hazai kkv szektor még mindig nem tudott felzárkózni az uniós szinthez. (lásd. 1. táblázat) Összességében a Magyarországon működő kkv-k helyzete nem mondható drasztikusan rossznak, de tény, hogy 2005 óta jelentősebb mértékben nem is javult. Véleményem szerint a magyar munkaerő képzett, ezért a honi szakemberek keresettek az Európai Unióban és a világban egyaránt. Manapság is működik az „agyelszívás”, mert a nyugati országok kedvezőbb feltételeket tudnak biztosítani a szakképzett munkaerőnek, és ennek egyenes következménye az elvándorlás. Ezzel a problémával egész Kelet-Európa szembesül, ez az egyik oka, hogy miért csökken a vállalkozások száma pl. Magyarországon. Az említett okhoz még hozzáadódik a magas deviza-hitelállomány is, sok vállalkozás vett fel beruházási hitelt a növekedés reményében, de az erős forintgyengülés miatt nem volt képes a hiteleket törleszteni és adósságspirálba került, vagy hibás volt a piackutatás és a termékek csak a készletállományt növelték, ezért a hitelt nem voltak képesek visszafizetni. Mindezek a tényezők együttesen a negatív trendet eredményezték, amit a 2-3. ábra mutat.

11

Pozitívabb gondolatokkal folytatva dolgozatomat, a Jelentésből az is kiderül, hogy közigazgatási szempontból a magyarországi helyzet jobb, mint az uniós átlag. Hazánkban a tapasztalatok alapján sokkal egyszerűbben és gyorsabban lehet vállalkozást alapítani, mint más tagállamokban és jóval alacsonyabbak az indítással járó költségek. De vélemény szerint ez még nem elég ahhoz, hogy egy vállalkozás sikeresen és hosszútávon tudjon működni Magyarországon.

Az

államnak

támogatnia

kell

a

hazai

kamarák

és

vállalkozásfejlesztési alapítványok működését, hogy ezek a szervezetek tevékenységükkel hozzájáruljanak a hazánkban éppen induló vagy már meglévő kkv-k fejlesztésében és versenyképességük megőrzésében.

3. Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (ZMVA) 3.1. Megalakulása és céljai Az 1990-es évek korai szakaszában, az Európai Unió Phare programja és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány közösen kidolgozott egy programot, melynek célja az volt, hogy Magyarország minden megyéjében olyan szervezeteket hozzanak létre, amelyek támogatják a vállalkozásokat az adott régióban,

valamint

segítséget

nyújtsanak

a

helyi

vállalkozói

kultúra

újraélesztésében és fejlesztésében. 8 „Zala megyében a Zala Megyei Önkormányzat, mint egyedüli alapító közreműködésével 1992-ben alakult meg a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

(továbbiakban:

ZMVA).

A

megalapításkor

megfogalmazott

célkitűzések az elmúlt évek alatt lényegében nem változtak: Zala megye gazdasági fejlődésének elősegítése, a mikro-, kis- és középvállalkozások kialakulásának, életben maradásának és elsősorban- növekedésének támogatása, egy hosszútávon önfenntartó vállalkozásfejlesztési irodahálózat, azaz egy központi iroda és a megyei alirodák működtetésével, amely magas színvonalú, 8

Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány hivatalos honlapja, Letöltés időpontja:

2013.03.27. Hozzáférés: URL: http://www.zmva.hu/cikk/bemutatkozas/59

12

megfelelő és hozzáférhető szolgáltatásokkal és projektekkel segíti a megye vállalkozóit.”[ZMVA alapító okirata] A Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (továbbiakban: Alapítvány vagy ZMVA) olyan szolgáltató szervezet, amelynek fő célja a magyarországi kkvknak nyújtott szolgáltatásain keresztül, e társadalompolitikailag, valamint gazdaságpolitikailag fontos szerepet betöltő csoport fejlődésének elősegítése, életben maradásának és elsősorban növekedésének támogatása, egy hosszútávon önfenntartó központi vállalkozásfejlesztési iroda és megyei aliroda hálózat működtetésével. Az Alapítványnál a szolgáltatások széles spektruma bontakozik ki, mind az induló mikro vállalkozásokra, mind a gazdasági és piaci megerősödésre képes kkv-k megsegítésére. Az Alapítvány működése hozzájárul az uniós tagállamokhoz való felzárkózáshoz a kkv-kon keresztül, elősegíti új munkahelyek létrejöttét és a régióban előforduló gazdasági egyenlőtlenségek minimalizálását. 3.2. Területi irodahálózata A ZMVA Zalaegerszegen kívül négy Zala megyei városban hozott létre irodát – Nagykanizsa, Lenti, Keszthely és Zalaszentgrót- együttműködési megállapodás keretében a helyi önkormányzatokkal. Rendszeres és jó munka kapcsolat fűzi a települések önkormányzataihoz, megyei önkormányzatokhoz illetve a megyei gazdasági kamarákhoz, területfejlesztési intézményekhez, a regionális szervezetekhez és minden más gazdasági- és vállalkozásfejlesztésben érdekelt intézményhez. 9

9

ZMVA bemutatkozó kiadvány 2012.

13

2. táblázat: ZMVA területi irodahálózata 2013-ban

Település

Alkalma-

Működés

Tevékenység

megkezdése

zottak száma

Általános tanácsadás, mikrohitel ügyintézés, inkubátorház Zalaegerszeg

üzemeltetés, innovációs 1993

tanácsadás,

14 (fő)

rendezvényszervezés, EEN, Pannon Faipari Klaszter ügyintézés

Nagykanizsa Keszthely

Zalaszentgrót

1994

1994

Mikrohitel ügyintézés, általános tanácsadás Mikrohitel ügyintézés, általános tanácsadás Mikrohitel ügyintézés, általános

1994

tanácsadás,

inkubátorház

üzemeltetés

1 (fő)

1 (fő)

heti 1 nap tanácsadás

Mikrohitel ügyintézés, általános Lenti

1994

tanácsadás,

inkubátorház

2 (fő)

üzemeltetés Forrás: Saját szerkesztés a ZMVA belső információi alapján

3.3. Az Alapítvány működése, tevékenysége és programjai A ZMVA egy országos hálózat tagjaként működik, de szervezetileg és pénzügyileg önálló, közhasznú besorolású nonprofit szervezet. Az országos és nemzetközi

gazdasági

kapcsolatok

intézményrendszer egyik fontos eleme.

10

élénkülését

elősegítő

magyarországi

10

ZMVA bemutatkozó kiadvány 2012.

14

Tevékenységét különböző szolgáltatások nyújtásán keresztül végzi: 

Együttműködés, klaszter



Finanszírozás, mikrohitel



Információnyújtás



Marketing tanácsadás



Oktatás, képzés, előadások



Pályázatok készítése



Projectmanagement



Tanulmányok készítése



Üzleti partnerkeresés



Rendezvények szervezése



Kiadványok szerkesztése



Innovációs tanácsadás



Adó és könyvelési tanácsadás



Jogi tanácsadás Az Alapítvány célja elsősorban a vállalkozói kultúra fejlesztése. Ennek

érdekében számos programot kínál a ZMVA, melyek közül az ügyfelek kiválaszthatják

a

profiljukhoz

vagy

elképzeléseik

megvalósításához

a

legmegfelelőbbet.

Kiemelt programok: 

Mikrohitel program: a mikrovállalkozások pénzügyi támogatására

született meg a projekt, tanácsadással egybekötve. Elsősorban arra a speciális területre koncentrálódik, ahol a mikrovállalkozások igényeit a kereskedelmi bankok nem tudják kielégíteni. Cél, hogy a mikrohitel segítségével a vállalkozások megerősödjenek, és a későbbiekben banki finanszírozásra alkalmassá váljanak. 11

11


2013.04.11. Hozzáférés: URL: http://www.zmva.hu/cikk/bemutatkozas/59

15



Klaszterprogram: Az Alapítvány a megyén túlmutató regionális

gazdaságfejlesztési program megvalósításába is bekapcsolódott. A nyugatdunántúli régió legjelentősebb fa- és bútoripari vállalkozásainak, regionális fejlesztési szervezeteinek, oktatási intézményeinek, szakmai szövetségeinek részvételével, valamint a Gazdasági Minisztérium támogatásával létrejött 2001. június 14-én a Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter. 12 

Az Enterprise Europe Network (EEN): Az Enterprise Europe Network az

egyetlen, az Európai Bizottság Vállalkozási és Ipari Főigazgatóság által létrehozott vállalkozásfejlesztési hálózat, amely a kis- és középvállalkozások üzletfejlesztési törekvéseit szolgálja az unióban. A hálózat - egyedülálló módon kétoldalú kommunikációt biztosít a vállalkozások és az Európai Unió döntéshozói között, biztosítják a nézetek cseréjét mindkét irányban. Az új hálózat a korábbi, szintén a Bizottság által támogatott Euro Info Központ (EIC) és Innováció Közvetítő Központ (IRC) hálózatok tapasztalataira építve, tevékenységeik összevonásával jött létre, ezzel egységesítve a két hálózat egyaránt magas színvonalú szolgáltatási palettáját. Segítséget nyújtanak: - az uniós piacra lépés - a technológia-transzfer és - az EU kutatás fejlesztési programjaiban való részvétel támogatásával. 13 Szakdolgozatom

további

részében

az

EEN

tevékenységéről

szeretnék

részletesebben beszámolni, hogy a hálózat, milyen lehetőségekkel is szolgál a kkv-k számára.

12


2013.04.11. Hozzáférés: URL: http://www.zmva.hu/cikk/bemutatkozas/59 13

EEN bemutatkozó kiadvány 2012.

16

4. Enterprise Europe Network (EEN), mint lehetőség 4.1. Mi az EEN? „Az Enterprise Europe Network intézményének kulcsszerepe van az Európai Unió gazdasági növekedést és munkahelyteremtést célzó törekvéseiben. A hálózat egyedülálló földrajzi lefedettséggel és tevékenységi körrel fog össze közel 600 európai üzletfejlesztéssel foglalkozó szervezetet, több mint 50 országban. Fő célkitűzésünk, hogy segítsük a mikro-, kis- és középvállalkozásokat kihasználni

a

Közös

Piac

adta

lehetőségeket.”14

egyedülálló

„Az Enterprise Europe Network tagjai online eszközökkel támogatott adatbázisok révén kapcsolódnak össze, megosztva ez által a felhalmozott tudást, üzleti partnereket és innovatív technológiákat. Ugyanakkor szoros kapcsolat fűzi őket az Európai Bizottsághoz is, ezáltal képesek lépést tartani és követni az EU-s szabályozói környezet folyamatos változásait, másfelől pedig visszacsatolást is adnak a kis- és középvállalkozások (kkv-k) változásokat érintő véleményéről a brüsszeli intézmények felé.”15 A hálózat 2008 óta segíti Magyarországon a vállalkozások működését. Hazánkban, több megyében is találkozhatunk Enterprise Europe Network (továbbiakban:

EEN)

vállalkozásfejlesztési

irodával,

alapítványok

amelyek és

a

kamarák

Külgazdasági keretein

belül

Hivatal, végzik

tevékenységüket. A szervezeti vezetők, legyőzve a földrajzi akadályokat, arra szeretnének törekedni, hogy a hálózatban résztvevők, egységként működjenek együtt, közösen téve eleget a hálózat által meghatározott célkitűzéseknek. Ezek a tagok

14

Magyarországon

egy

konzorciumot

alkotnak,

tevékenységüket

a

Enterpriseeeurope.hu, Letöltés időpontja: 2013.03.19. Hozzáférés: URL:

http://www.enterpriseeurope.hu/Content.aspx?ContentID=96eac3ce-5bcb-4ffa-b253ebdfadc77185 15

enterpriseeurope.hu, Letöltés időpontja: 2013.03.25. Hozzáférés: URL:

http://www.enterpriseeurope.hu/Content.aspx?ContentID=96eac3ce-5bcb-4ffa-b253ebdfadc77185

17

konzorciumi szerződésben lefektetett szabályok szerint végzik. Melyek azok a tényezők, amelyek hatékonnyá teszik a hazai EEN működését: 

A konzorcium vegyes összetétele (Külgazdasági Hivatal, kamarák, vállalkozásfejlesztési alapítványok)



A partnerek anyagi és piaci helyzete viszonylag stabil



Nagyszámú kkv ügyfélkörrel rendelkezik



A munkatársak 15-20 éves szakmai tapasztalattal rendelkeznek kkv támogatás témakörben Tehát az EEN több szempontból is alkalmas arra a szerepre, hogy

tevékenységével segítséget nyújtson a kisvállalkozásoknak, megismerteti, majd segít kiaknázni azokat a lehetőségeket, melyeket az Európai Unió kínál a kkv-k számára, valamint megválaszolja a vállalkozókban felmerülő kérdéseket: 

„Nem tudom, hol kezdjem, ha nemzetközi partnert szeretnék keresni

vállalkozásomnak?” 

„Fogalmam sincs, ki tudná finanszírozni vállalkozásom új ötleteinek

megvalósítását?” 

„Hogyan juthatna a vállalkozásom uniós forrásokhoz?” Az EEN szakértői segítenek a vállalkozásoknak nemzetközi üzleti partnert

találni, segítenek a kkv-k számára megtalálni a megfelelő pénzügyi forrást, mellyel megvalósíthatják ötleteiket, segítenek olyan technológia, eljárás, gyártási technika felkutatásában, ami nagyban hozzájárulna a vállalkozások fejlődéséhez és nem utolsó sorban hasznos tanácsokkal igazítják el a vállalkozókat a nemzetközi valamint uniós jogi környezet és normák útvesztőjében. 4.2. A hálózat létrehozása Az Enterprise Europe Network 2008. február 7-én kezdte meg működését Günter Verheugen EU-biztos jóvoltából. Ám az igazi alapok régebbre nyúlnak vissza. Az Európai Bizottság Vállalkozási és Ipari Főigazgatósága két korábbi – a szintén a Bizottság által támogatott – Euro Info Központ (EIC - 1987) és Innováció Közvetítő Központ (IRC - 1995) hálózatok tapasztalatait ötvözve és tevékenységeik összevonásával építette ki az új hálózatot, ezzel egységesítve a két szervezet

külön-külön

is

magas

színvonalú

szolgáltatási

palettáját. 18

Az EEN egyik központi szervezete az Európai Unió versenyképességi és innovációs keretprogramjának, létrehozásának célja, hogy ösztönözze és támogassa az európai vállalkozások versenyképességének megőrzése érdekében tett erőfeszítéseket. A rendkívül sikeres elődök szolgáltatásainak összeadódásával egy valódi „egyablakos”

intézmény

született

a

kkv-k

külpiaci

tevékenységeinek

támogatására. Több mint 4000 fős szakértőbrigád áll a vállalkozások rendelkezésére, hogy a saját anyanyelvükön kaphassanak praktikus választ a konkrét kérdéseikre. Az EEN alkotja a legnagyobb üzletfejlesztési és innováció támogató hálózatot a világon. 16 4.3. Magyarországi vonatkozás „Magyarországon az országos lefedettséget biztosító hálózatot 2011. január 1től a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) vezeti és koordinálja, emellett partnerként 2 régióban (Közép-Magyarország és Észak-Magyarország) 3 irodából: Budapest, Eger és Miskolc közvetlenül nyújtja a partnereknek a hálózat szolgáltatásait. A magyar hálózat konzorciális keretek között működik, tagja a HITA-n túl a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, a PRIMOM Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vállalkozásélénkítő Alapítvány és a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány. Az intézmények Magyarországon közel 60 munkatárssal valósítják meg az ún. „no wrong door” koncepciót, azaz az ügyfél bármely irodát keresi fel, mindenhol ugyanabban az egységesen magas színvonalú szolgáltatásban részesül.”17

16

www.enterpriseeurope.hu,

letöltés

időpontja:

2013.03.26.

Hozzáférés:

URL:

http://www.enterpriseeurope.hu/Content.aspx?ContentID=96eac3ce-5bcb-4ffa-b253ebdfadc77185 17

Enterprise Europe Network hivatalos magyarországi honlapja, Letöltés időpontja: 2013.03.26.

Hozzáférés:

URL:

http://www.enterpriseeurope.hu/Content.aspx?ContentID=446c4b6a-0dd3-

45d0-bdd4-09ec011848fd

19

Kik vehetik igénybe az EEN szolgáltatásait: 

mikro vállalkozások



kis vállalkozások



középes vállalkozások



kutatási központok



egyetemek

Melyek azok a szolgáltatások, amelyeket szükségek kiemelni:18 

személyes szaktanácsadás



különböző

képzések

(vállalkozásfejlesztéssel

és

exportfejlesztéssel

kapcsolatos tudnivalók, gyakorlati és technikai ismeretek; a hazai és nemzetközi innováció újdonságai, lehetőségei; tréningek; szemináriumok; workshopok) 

pályázatírói és projektmenedzsment készségek fejlesztése

A magyarországi EEN tagjai:19 

Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA)



Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (FMKIK)



Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara



Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (ZMVA)



Pécs- Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK)



Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HBKIK)



PRIMOM Vállalkozásélénkítő Alapítvány



Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (CSMKIK)

18


Hozzáférés:

URL:

http://www.enterpriseeurope.hu/Content.aspx?ContentID=355ae0d4-9a2c-

4e76-bed8-8e5264a04934 19


Hozzáférés: URL: http://www.enterpriseeurope.hu/Contact.aspx

20

5. ábra: EEN irodák Magyarországon

Forrás: http://www.enterpriseeurope.hu/en/Default.aspx

4.4. A hálózat céljai Az EEN egy olyan támogatási struktúrát dolgozott ki, amely a kkv-k számára biztosít tudást, szakértelmet és az összegyűjtött információkat a fejlődésük szolgálatába tudja állítani. Legfőbb célja, hogy felpezsdítse az exportot, népszerűsítse a rendelkezésre álló lehetőségeket, melyek közül a vállalkozók a profiljuknak

megfelelően

válogathatnak,

valamint

támogassa

a

lehető

legszélesebb körben az alábbi részmodulokat: 

vállalkozásfejlesztés, innováció



exportösztönzés



technológiai transzfer20 támogatása



nemzetközi K+F 21 együttműködések

20

A technológiák nemzetközi megosztása

21

Kutatás és Fejlesztés

21

Az EEN munkatársai azt szeretnék elérni, hogy a mikro-, kis-és középvállalkozások képviselői szakavatottak, tájékozottak legyenek az üzleti lehetőségeikről, de ha csupán csak tanácsadásra lenne szükségük, akkor bizalommal fordulhassanak egy olyan szervezethez, ami valóban az érdekeiket szolgálja. Az EEN próbál törekedni arra, hogy a különböző fejlesztési forrásokat minél könnyebben hozzáférhetőbbé és kiaknázhatóbbá tegye a vállalkozások számára, segítő kezet nyújt külföldi üzleti partnerek megkeresésében, és az utóbbi akár új dimenziókat is nyithat egy Magyarországon működő kkv életében. A fejlettebb, export-orientált cégek támogatásában is rutinos a hálózat. Őket olyan információkkal látják el (pl.: alapanyag-beszerzés, technológia, bérmunka, marketing, nemzetközi együttműködés, partnerkeresés stb.), amelyek a beszerzést, exporttevékenységet ösztönözhetik. Ennek az a célja, hogy ezek a vállalatok a teljes körű szolgáltatások révén képesek legyenek-elsősorban- megállni a helyüket az Európai Unió egységes belső piacán, majd idővel esetlegesen meg is hódítani azokat. Hosszú távú, sikeres nemzetközi együttműködésekről nem is beszélve, melyben fontos szerepet játszik a technológia-transzfer. Az európai szintű innovációs partnerkereső adatbázisban rögzítésre kerülnek a vállalkozás adatai, így sok más európai céggel és szervezettel léphet kapcsolatba. Ezzel az EEN azt szeretné elérni, hogy egy hazai kkv innovatív ötlete vagy technológiája hatékonyan hasznosulhasson, és véletlenül se maradjon kiaknázatlan. Az EEN elsődleges figyelmet fordít a partnerkeresésre, valamint a finanszírozási és pályázati lehetőségek bemutatására is. 4.5. Programjai és működése Az EEN tagjai olyan üzletfejlesztési szolgáltatásokat nyújtanak a kis és középvállalkozások részére, amelyek segítségével lehetőség nyílik a bennük rejlő potenciál,

innovációs

kapacitás

lehető

legteljesebb

mértékben

történő

kihasználására. A hálózat tagjai magas színvonalú, költséghatékony szolgáltatásokkal nyújtanak gyakorlati támogatást regionális szinten a vállalkozásoknak új termékek és

szolgáltatások

megjelenéshez,

kifejlesztéséhez, technológia

és

hazai

és

nemzetközi

tudástranszferhez,

piacokon

európai

való

projektek 22

megvalósításához, forrásszerzéshez vagy akár innovatív ötletek kifejlesztéséhez és piacra viteléhez.

A hálózat működése több, jól elkülöníthető területre

koncentrálódik: 

Vállalkozásfejlesztés



Technológia-innováció



Kutatás-fejlesztés

Szakdolgozatom következő pontjában a vállalkozásfejlesztési területet szeretném részleteiben is megvizsgálni, mivel az EEN-nek és ZMVA-nak ez a közös fő profilja. A hálózat tevékenységét jelenleg 3 modul alkotja, döntően azonban kettő teszi ki a feladatok többségét. Az „A” modulba soroljuk azokat a tevékenységeket, amelyekért korábban elsősorban az Euro Info Központok voltak felelősek. Ezek az információszolgáltatás, tanácsadás, rendezvényszervezés, üzleti partnerkeresés, stb. A „B” modul tevékenységei a korábbi Innovációközvetítő Központok által végzett technológia-transzfer, innováció támogatása a KKV-k körében, valamint üzletember-találkozók szervezése. Egy kisebb szeletet jelent a feladatok köréből a „C” modul, a kutatás-fejlesztés támogatása, amely elsősorban az Európai Unió 7. Kutatás-fejlesztési keretprogramjában (FP7) való KKV részvételt segítik elő, továbbá segít kapcsolatot teremteni különböző országok kutatóközpontjai, valamint a kutatóközpontok és a vállalkozások között. Az „A modul” Mivel a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítványnál működött korábban a régió Euro Info Központja, és a ZMVA vállalkozásfejlesztési tevékenységet végez, az „A” modul tevékenységeinek elvégzése nem okoz nehézséget. Tulajdonképpen az átállás zökkenőmentesen zajlott. Nagy előnyt jelentett, hogy az Alapítvány munkatársai nagy tapasztalatra tettek már szert a tanácsadás, adatbázis építés és a rendezvényszervezés területén.

23

Néhány szolgáltatás az „A”modulon belül:  Személyes konzultáció, egyedi tanácsadás 

Üzleti együttműködések, partnerkeresés



Rendezvények, workshopok, információs napok



Egyéb tevékenységek - Szakmai tanulmányutak - Technológiai profil (igény/kínálat) adatbázis, technológiai és innovációs auditok - Dokumentumtár

A „B modul” Az EEN „B” modulja a technológiák nemzetközi megosztását, az ún. technológia transzfert hivatott elősegíteni. Egy technológia átadásának több szintje lehet, ha az együttműködés fajtáját nézzük. Lehet licencszerződés – például franchise -, amely esetben a szerződés arra jogosítja fel a felhasználót, hogy know-how-t vagy tapasztalatot vegyen át a franchise tulajdonosától, olyan termék előállítása érdekében, melyet az átadó cég márkájaként forgalmaznak egy adott körzetben. A műszaki együttműködést három csoportba sorolhatjuk. A közös fejlesztés az ajánlott technológia vagy termék közös továbbfejlesztésére vagy újabb változatának kifejlesztésére irányul. Az új alkalmazás kipróbálása során az ajánlott technológia vagy termék új területen illetve új iparágban való kipróbálását jelenti. Az egyedi igények kielégítését szolgáló technológia vagy termék közös kifejlesztését speciális igények szerinti átdolgozásnak nevezzük. A joint venture egyezmény a partnerek közötti hivatalos kapcsolat létesítését jelenti, beleértve az üzleti szempontból érzékeny információk megosztását, új technológiák, eljárások és termékek kifejlesztése érdekében. Az üzleti megállapodás műszaki segítséggel azt jelenti, hogy a technológia-transzfer lebonyolításához szükséges szolgáltatásokat nyújtja a partner, például tanácsadás az új eljárás telepítéséhez, a termék bevezetéséhez, használatához,

műszaki

képzés,

tréning,

összeszerelés,

üzem-beindítás,

karbantartás, javítás a leendő partner országában. 24

A pénzügyi finanszírozást is ide sorolhatjuk, bár egyértelműen nem tartozik a szűken értelmezett technológia-transzfer körébe. A „C modul” Az „C modul” az EU kutatás-fejlesztési programjai iránt érdeklődők számára az Európai Unió FP7 programjának hatékonyabb megismertetését kívánja megvalósítani a pályázatíró és projektmenedzsment készségeket fejlesztő képzésektől, szemináriumoktól kezdve az egyedi tanácsadáson (projektgenerálás), nemzetközi együttműködések kialakításán keresztül. A zalai EEN nem foglalkozik mélyebben kutatás-fejlesztés témájú rendezvények szervezésével és pályázatok írásával, mert még hiányzik a megfelelő piaci igény, de a magyar EEN holnapon (http://www.enterpriseeurope.hu) folyamatosan lehet tájékozódni a magyarországi rendezvényekről, a hazai, uniós és egyéb pályázatokról.

4.5.1. 2008-2012-es adatok elemezése Az elemzéshez az ZMVA keretein belül tevékenykedő EEN 2008-2012 közötti időszak jelentéseinek adatait használtam segítségként [lásd: 1.-5. számú mellékletek]. A jelentéseket minden évben az Európai Bizottság számára Brüsszelbe kell elküldeni, természetesen vannak célszámok, célértékek, amelyeket az EEN tagjainak teljesíteni kell bizonyos területeken (rendezvényszervezés, tanácsadás, új ügyfelek száma, létre jött partnerkapcsolatok), ezek alapján az információk és eredmények alapján kap a Bizottság egy képet arról, miként tevékenykednek a hálózathoz tartozó irodák Európa szerte.

22

Enterprise

Europe

Network

hivatalos

magyarországi

22

honlapja,

Letöltés

időpontja:

2013.05.09Hozzáférés:URL:http://www.enterpriseeurope.hu/Content.aspx?ContentID=355ae0d49a2c-4e76-bed8-8e5264a04934

25

Vállalkozásfejlesztés Olyan széleskörű vállalkozásfejlesztési szolgáltatáspalettával rendelkezik a hálózat, amely a hazai kkv-k uniós belső piaci versenyképességének növelését szolgálja. Például: 

Személyes konzultáció, egyedi tanácsadás Ennek a szolgáltatásnak a keretében, a vállalkozások telefonon, faxon,

levélben,

e-mailben

vagy

akár

személyesen

fordulhatnak

a

hálózat

munkatársaihoz. Tanácsadást nyújtanak általános uniós témában és kiemelt szakterületeken

(pályázatok,

cégalapítás,

környezetvédelem,

üzleti

együttműködés). 

Üzleti együttműködések, partnerkeresés Hazai, valamint külföldi partnerek felkutatásával kívánják a vállalkozások

együttműködésének megszületését elősegíteni. A nemzetközi együttműködéseket üzleti partnerkereső adatbázis működtetésével és üzletember találkozókkal segítik elő. A 6. ábrán megfigyelhetjük, hogy a Zala megyében tevékenykedő EEN milyen eredményeket ért el ezen a területen. 6. ábra: Zala megyében megrendezett céglátogatások és üzletember találkozók száma, 2008 és 2012 között

Forrás: Saját szerkesztés az EEN Zalaegerszeg 2008-2010 és 2011-2012 éves jelentés alapján

26

A 6. ábra pirossal jelölt diagramján azokat az értékek láthatjuk, amelyeket az Európai Bizottság határozott meg, mint évente megrendezendő üzletember találkozók és céglátogatások. A kékkel jelölt diagramon pedig az látjuk, amit a zalai EEN munkatársai valóban teljesítettek az adott évre vonatkozóan. Korábban már említettem, hogy az EEN 2008-ban kezdte meg működését Európa szerte, így Magyarországon is. Az EEN indulásakor nem volt több országra kiterjedő kampány, amely népszerűsíteni tudta volna a hálózatot, illetve az EEN egy mesterségesen létrehozott hálózat és a különböző kamarák, alapítványokba integrálóda kezdték meg működésüket, nem pedig mint külön álló intézmény. A 2008-ban és 2009-ben látható alacsony számban megrendezett céglátogatások

és

üzletember

találkozók

éppen

ennek

függvényében

könyvelhetőek el. A célértékként meghatározott 21-hez képest ez igen csekély érték. Valószínűleg az első két évben még nem alakult ki egy stabil, átlátható struktúra az ilyen jellegű rendezvények lebonyolítására, valamint az EEN munkatársaknak is idő kellett a céglisták összeállításához, a nemzetközi konzultációkhoz, a szakemberek felkutatásához, illetve a források lehívásához, hogy képesek legyen magas színvonalú szolgáltatást nyújtani az ügyfeleknek. Ezek az erőfeszítések, ahogy a 6. ábrán is látható, sikeresnek bizonyultak, hiszen a 2010-es évben már 70 rendezvény lebonyolításával büszkélkedhetnek a Zala megyei EEN munkatársak, ami jóval túlhaladja a célként kitűzött 21 rendezvény számát. Erre az évre sikerült összeállítani a céglistákat, az ügyfelek közül többen megismerhették, hallhattak a rendezvényekről. Valószínűleg a válság okozta kilátástalanság is befolyásolta a zalai vállalkozókat, hogy részt vegyenek a rendezvényeken, abban bízva, hogy kapnak valami fajta útmutatást, segítséget az EEN-től vagy talán éppen a munkanélkülivé vált emberek többsége saját vállalkozás indításába szeretett volna kezdeni és tájékozódni akart az aktuális cégalapítási lehetőségekről, jogszabályokról, külföldi üzleti partnerkapcsolati alternatívákról. 2011-től 2012-ig kevesebb céglátogatás és üzletember találkozó került megrendezésre, ennek okai lehetnek, hogy a válságot követően egyre csak romlott a

kkv

szektor

helyzete

Magyarországon,

kevés

exportképes

cég

működött/működik az országban, amelyekre lehetne építeni. Valamint a túlzásba vitt rendezvények és találkozók szervezése sem vezet jó eredményhez, egy 27

rendezvényt akkor érdemes megtartani, ha minimum 20 fő részt vesz rajta és az EEN munkatársak tudják, hogy a kkv-knak nehéz olyan témát találni, ami felkelti az érdeklődésüket is. Workshopok, helyi rendezvények, információs napok Elméleti és gyakorlatorientált, interaktív programokat szerveznek a hazai és nemzetközi újdonságokról általános uniós témában. Az EEN munkatársak ezeken a helyi rendezvényeken ismertetik az új szabályokat, beszélnek a hálózat tevékenységéről, céljairól és próbálják népszerűsíteni az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásaikat, témába vágó pályázati forrásokat és együttműködési lehetőségeket bel- és külföldi szakértők bevonásával. A zalaegerszegi EEN 2008-as indulásakor nagy hangsúlyt fektetett a helyi rendezvények szervezésére. Természetesen az Alapítványnak 2008 előtt is voltak saját rendezvényei, de itt most kiemelten azokról az eseményekről, találkozókról van szó, amelyek az EEN támogatása nélkül nem jöhettek volna létre. Fontos a személyes kontaktus az ügyfelekkel, interaktív, közvetlenebb a légkör az ilyen rendezvényeken, mint mondjuk, ha csak elektronikus úton történne a tájékoztatás. 7. ábra: Helyi rendezvényeken résztvevő ügyfelek száma Forrás: Saját szerkesztés az EEN Zalaegerszeg 2008-2010 és 2011-2012 éves jelentés alapján

A 7. ábra pirossal jelölt diagramja szintén a célértékeket mutatja, a zöld színnel jelölt diagram a ténylegesen résztvett ügyfelek számát egy-egy helyi rendezvényen. Ami egyből szembetűnik ezen a területen az az, hogy az első évben jócskán túlszárnyalták a terv szerinti

értékeket

eredmények.

a

Ebből

valóban arra

mért merek

következteni, hogy az első évben a 28

munkatársak nagy hangsúlyt fektettek a helyi rendezvények szervezésére és reklámozására, hiszen ez az időszak, amikor meg kell ismertetni a hálózatot az emberekkel, ami egyből magyarázatot ad a 6. ábrán látható csekély számú céglátogatás és üzletember találkozó rendezésére 2008-ban és 2009-ben. Hiszen ezek a helyi rendezvények is nagyon jó alkalmat biztosítottak arra, hogy kialakuljanak cégek közötti kapcsolatok, megismerjék egymás profilját a vállalkozások, valamint

az EEN munkatársak felvehették a kapcsolatot

szakemberekkel, akiket később felkérhettek az üzletembertalálkozókon való részvételre. A 2011-es évvel bezárólag jónak mondható a részvételi arány, 2012-ben azonban észrevehetően jelentős a csökkenés a rendezvényeken megjelenő ügyfelek számában. Itt szintén csak arra tudok

hivatkozni, amit már az

üzletember találkozóknál is megemlítettem, hogy az emberek a 2012-es évben valószínűleg nem megfelőlen voltak tájékoztatva az egyes rendezvények időpontjairól, helyszíneiről, ezért eshetett vissza ebben az évben a részvételi arány. Az ilyen rendezvényeknek köszönhetően gazdagodhatnak az EEN irodák új ügyfelekkel. Az új ügyfél azt a személyt jelenti, akinek korábban nem volt kapcsolata se az EEN hálózattal vagy azt megelőző EIC hálózattal, se a host szervezettel, ebben az esetben ZMVA-val. Ezek az ügyfelek az EEN által komplex külföldi üzleti partnerkereséssel kapcsolatos szolgáltatásban (tanácsadás, információ szolgáltatás, üzleti adatbázisba kerülés, céglátogatás üzletember találkozó) részesülnek. A következő, 8. számú ábrán megfigyelhetjük, hogyan alakul évente a zalaegerszegi EEN-nél az új ügyfelek száma. A célt meghatározó értékek szintén a pirossal jelölt diagramról leolvashatók.

29

8. ábra: Éves az alakulása az új ügyfelek számának


Az Európai Bizottság által meghatározott célszámokat nézve, elég magasak az elvárásaik az új ügyfelek bevonásával kapcsolatban. Ezt a kritériumot, a 2009es évet kivéve, egyik időszakban sem sikerült teljesítenie a zalaegerszegi EENnek. Valami oknál fogva az emberek és a vállalkozások, nem mutatnak érdeklődést a hálózat iránt, vagy esetleg nem tudnak a létezéséről, ezért nem alakulnak úgy az eredmények, ahogy azt a Bizottság elvárja. Ahhoz,

hogy

egy

vállalkozás

ténylegesen

tudjon

külföldi

üzleti

partnerkapcsolatot létesítni, vagy legalábbis nagyobb eséllyes lépjen a a fejlődés útjára, ahhoz annyit kell tennie az ügyfélnek, hogy egy formanyomtatvány kitöltését követően regisztáljon az üzleti partnerkereső adatbázisba. 9. ábra: Az partnerkereső adatbázisba bekerült ügyfelek száma 2008-2012-es időszakban

Forrás: Saját szerkesztés az EEN Zalaegerszeg 2008-2010 és 2011-2012 éves jelentés alapjá

30

Az első, induló év nehézségei miatt Zalaegerszegről zéró ügyfél került az adatbázisba, de 2009-ben sikerült behozni a lemaradást. Nem elég, hogy az EEN munkatársak teljesíteni tudták a célként meghatározott értéket, túl is haladták azt. 2010-ben már nem sikerült annyi ügyfelet bevonni az adatbázisba, mint előtte éven, de így is hozta az egerszegi iroda az elvárt szintet. 2011-ben már az Európai Bizottság elvárásai sem voltak olyan magasak, csökkentették a célértéket 18 ügyfélre, amit –ha átlagban nézzük a 2011-es és 2012-es évet -, akkor sikerült elérnie a zalai irodának. Az EEN munkatársak közreműdökésével felkerülnek a vállalkozás referenciái (székhely, vállalkozás jellege, tevékenység stb.) a partnerkereső adatbázisba, valamint az a cél- és ez nagyon fontos,-amit a vállalkozás megfogalmazott, hogy miért is keres üzleti partnert. Amint a regisztráció megtörtént, onnantól kezdve a vállalkozás adatlapja elérhetővé válik minden olyan európai városban, ahol EEN iroda működik és olyan más ügyfelek számára, akik szintén regisztrálva vannak az adatbázisban. 10. ábra: Milyen számban érdeklődnek a Zala megyei és külföldi vállalkozások egymás cégprofiljai iránt (2008-2012)


31

A 10. ábrával azt szeretném szemléltetni, hogy miután regisztráltak az ügyfelek a partnerkereső adatbázisban, akkor gyönyörűen nyomon tudják követni az EEN munkatársak, hogy milyen érdeklődéssel vannak egymás iránt a külföldi és zalaegerszegi vállalkozások. A 2008-as év eredménytelen volt, mivel a 9. ábrán már láthattuk, ebben az évben még nem szerepelt egerszegi ügyfél az EEN partnerkerső adatbázisában. Azonban 2009-ben, amint felkerültek az egerszegi vállalkozások is a partnerkapcsolati rendszerben, az látható, hogy figyelemre méltóan sok külföldi vállalkozás kezdett el érdeklődést mutatni az egerszegi vállalkozások iránt. Az viszont sajnálatos tény, hogy az egerszegi cégek, nem igazán mutattak érdeklődést külföldi partnerek irányába. Ahogy megfigyelhetjük, 2012-ig folyamatosan növekszik ez a szám, egyre több zalai vállalkozás figyelme terelődik külföldi cégek felé, ami viszont még megváltozott, hogy a külföldi gazdálkodó szervezetek érdeklődése a zalai cégek iránt kezdett visszaesni 2011-től. Úgy gondolom, hogy az ok, amiért az zala megyei kkv-k érdeklődése nem olyan intenzív, mint a külföldi társaiké, talán az lehet, hogy nem ismerik eléggé a hálózat nyújtotta lehetőségeket vagy talán az amúgy is bizonytalan helyzetük miatt

nem

mernek

kockáztatni,

félnek

belevágni

egy

újfajta

üzleti

együttműködésbe. Ennek oka lehet akár tőkehiány, technológiahiány vagy a jelenlegi gazdasági helyzet instabilitása is. Pozitívabb gondolattal folytatva, előfordul olyan is, amikor két cég egymásra talál a központi adatbázisban, tegyük fel, hogy egy zalaegerszegi vállalkozás kapcsolatban lépne egy konkrét külföldi vállalkozással, akit az adatbázisban fedezett fel. Ekkor ezt jelezheti az egerszegi EEN munkatársaknak, akik felveszik a kapcsolatot a kiválasztott városban vagy országban tevékenykedő vállalkozás közelében lévő EEN iroda munkatársaival és megszülethet az együttműködés.

32

11. ábra: A létrejött partnerkapcsolatok száma a zalai régióban (2008-2012)


Ha visszatekintünk az eddigi ábrákra, akkor nem is okoz meglepetést az a tény, hogy 2008-ban nem született egyetlen megállapodás sem az egerszegi irodánál. Ezt, mint ahogy már fentebb említettem annak a következménye, hogy 2008-ban még nem szerepelt egerszegi vállalkozás az üzleti partnerkereső adatbázisban. De, ahogy évről évre kezdi magát kiforrni a dolog, úgy kezdik megismerni az emberek illetve a cégek a hálózatot, az EEN munkatársak is magabiztosabban tudják végezni a munkájukat (rendezvény szervezés, üzletember találkozók, workshopok, tanácsadások), ennek hatására nőtt a megállapodások száma, és láthatjuk, hogy 2012-ben 4 megállapodás is született az egerszegi irodánál, ami abban az évben megfelelt az Európai Bizottság által meghatározott célértéknek is. Ezeket leszámítva, úgy gondolom, hogy ezek az értékek, amiket most megvizsgáltam, lehetnének magasabbak és biztatóbbak is. Ugyanis ilyen lehetőségekkel-amelyeket az EEN kínál a kkv-nak- többen is élhetnének. De vajon mi az oka annak, hogy az egerszegi kkv-k még sem veszik igénybe ezeket a szolgáltatásokat, miért nem élnek az EEN nyújtotta lehetőségekkel?

33

COSME 2014-2020 A vállalkozások versenyképességéért és a kis- és középvállalkozásokért program (Programme for the Competitiveness of Enterprises and SMEs – COSME), amely a 2014-2020 időszakra 2,5 milliárd euróval rendelkezik, egy olyan finanszírozási eszköz, amely folytatja a jelenlegi versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP) tevékenységeit.23 Az új program különösen támogatja: 1) a vállalkozókat, elsősorban a kis- és középvállalkozásokat, hogy könnyebben hozzáférjenek a vállalkozásaikhoz szükséges finanszírozási lehetőségekhez, 2) azokat a polgárokat, akik vállalkozókká kívánnak válni, és nehézségekbe ütköznek a vállalkozásuk elindításakor, 3) a tagállamok hatóságait, amelyek hatékony politikai reformintézkedéseik kidolgozásához és végrehajtásához így hatékonyabb segítséget kapnak. A program várhatóan évente 39 000 céget fog támogatni, amelyek előreláthatólag évente 29 500 munkahelyet teremtenek, illetve őriznek meg, és 900 új üzleti terméket, szolgáltatást vagy folyamatot hoznak létre. Az európai vállalkozások számára nyújtott mintegy 3,5 milliárd euró további kölcsönnek és beruházásnak köszönhetően a hitelhez való hozzáférés egyszerűbb lesz a vállalkozók számára, különösen azoknak, akik határokon átnyúló tevékenységeket kezdeményeznek. A program végrehajtásának pénzügyi kerete 2,5 milliárd euró, amelyből 1,4 milliárd eurót a finanszírozási eszközökre különítettek el. A fennmaradó összeget az Enterprise Europe Networkre, a nemzetközi ipari együttműködés elősegítésére és a vállalkozói készségek oktatására fordítják.

23

Európai Bizottság Sajtóközlemény, Brüsszel, 2011. november 30.

34

5. Kutatás az Enterprise Europe Network Zala megyei KKV-kat segítő szolgáltatásnyújtó tevékenységéről Gyakorlatom ideje alatt elgondolkodtam azon, hogy vajon a zalai régióban tevékenykedő vállalkozók, mennyire vannak tisztában a számukra kialakított lehetőségekkel? Rendelkeznek-e elengedő információval, azzal kapcsolatban, hogy fejlődni, fejleszteni tudjanak? Vannak-e ötleteik, innovációik, melyeket érdemes lenne „felkarolni”? Szeretnének-e külföldi üzleti partnert találni a vállalkozásuknak? Mennyi információval rendelkeznek az EEN-nel kapcsoltban? Hogy kérdéseimre választ kapjak, a kvantitatív kutatás egyik módszerét alkalmaztam, a kérdőíves vizsgálatot [lásd: 6. számú melléklet]. Választásom azért esett erre a módszerre, mert a kérdőíves felmérés igen régi kutatási technika. A kutatás e formája alkalmas leíró, magyarázó és felderítő célokra, illetve használható csoportok, interakciók megfigyelése esetében is, a lényeg, hogy az adatközlők emberek legyenek.24 Esetemben a Zala megyében tevékenykedő mikro-, kis- és középvállalkozások szolgáltak célcsoportul. A kérdőívemben válaszokat kerestem arra, hogy a 2008 óta Magyarországon is működő Enterprise Europe Network milyen népszerűségnek örvend a vállalkozások körében, illetve a meglévő és induló zalai megyei kis- és középvállalkozások milyen mértékben vannak tisztában azokkal a lehetőségekkel és

szolgáltatásokkal,

kiépíthető

kapcsolatrendszerrel,

amelyek

segítenék

elindulásukat, fejlődésüket, innovációjukat és versenyképességüket.

24

Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata 274. old, ISBN 978-963-506-764-0

24

Az alkalmazottak számából megállapítható, hogy mikro-, kis- vagy középvállalkozásról van szó.

35

5.1. Eredmények kiértékelése A kérdőív 15 kérdést tartalmaz, az első 13 kérdés feleletválasztós, a 14. és 15. opcionális jellegű kérdések, és a kutatás nem reprezentatív. A felmérésben résztvevő alanyok az Alapítvány nyilvántartásában szereplő ügyfelek közül kerültek ki. A minta nagysága 50 vállalkozás, az adatfelvétel időpontja 2013. március 13- 2013. április 10. közötti időszakban zajlott. A továbbiakban szeretném kiértékelni a kapott eredményeket és megosztani tapasztalataimat, észrevételeimet, melyeket a kutatás során megfigyeltem. A kérdőív első felében arra kértem a felmérésben résztvevőket, hogy adják meg a vállalkozásukra vonatkozó adatokat, melyek a következők: 

Cég neve



Cég címe



Fő tevékenysége



Alkalmazottak száma.25

12. ábra: A vállalkozások jellege dolgozói létszám alapján (db)

Forrás: Saját kutatás alapján szerkesztve

25

A 2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról alapján:

Az alkalmazotti létszám alapján mikrovállalkozásnak minősül a 10 főnél kevesebbet, kisvállalkozásnak az 50 főnél kevesebbet, középvállalkozásnak a 250 főnél kevesebbet foglalkoztató, profitorientált gazdálkodó szervezet.

36

A ZMVA-nál lévő állománylistából és az általam elküldött kérdőívből kiderült,

hogy

az

Alapítvánnyal

legtöbb

esetben

mikrovállalkozás

áll

kapcsolatban, mivel az 50 megkérdezett közül 38 esetben utalt az alkalmazottak létszáma erre a vállalkozási formára, melyet a 12. számú ábra diagramja is jól tükröz. A kérdőív 1. kérdése a zalai vállalkozások külföldi üzleti kapcsolataira irányult. 13. ábra. Külföldi üzleti partnerkapcsolattal rendelkező vállalkozások aránya (1. kérdés)

Forrás: Szerkesztés saját kutatás alapján

Jól látható a 13. számú ábrából, hogy a zalai régió vállalkozásai többségében nem rendelkeznek külföldi üzleti partnerkapcsolattal. A 2. kérdésre adott válaszok megmutatják, hogy a külföldi üzleti kapcsolattal rendelkező vállalkozások esetében milyen jellegűnek tekinthető az együtt működés.

37

14. ábra: Az üzleti kapcsolat jellegének aránya


Sajnos a vállalkozások nagy része, 42,7 % nem rendelkezik külföldi partnerkapcsolattal, azonban a fent maradó vállalkozások 19,7 %-a

export,

valamint 18,1 %-a import jellegű kapcsolatban áll külföldi partnerével, csekély hányada, azaz kevesebb mint 10 %-a pedig technológiai, valamint egyéb válaszaik alapján marketing, építőipari kivitelezés, személyszállítás, turisztika területeken tevékenykedik együtt külföldi partnerével. Mindezt a 14. számú ábrán lévő kördiagramon ábrázoltam. A 15. ábra, amely a kérdőív 3. és 4. kérdéseinek válaszait ábrázolja, jól mutatja, hogy a megkérdezett vállalkozások közül összesen 19 cég tudna versenyképes terméket exportálni és ebből 18 elegendő mennyiséget is képes lenne export céljára gyártani. 15. ábra: Versenyképes, exportra kínálható termékkel rendelkező vállalkozások


38

Annak ellenére, hogy a zalai vállalkozások kis hányada rendelkezik külföldi üzleti partnerkapcsolattal (lsd.13. ábra), a 16. ábrából mégis az derül ki, hogy innovációval, ötlettel a megkérdezett cégek majd 67 % rendelkezik. Ez a kérdőívem 5. kérdésére –amely így hangzott: Van az Ön vállalkozásának olyan innovációja, ötlete, amit tovább lehetne fejleszteni?- adott válaszok arányát mutatja. 16. ábra: Ötlettel, innovációval rendelkező vállalkozások aránya

Forrás:Szerkesztés saját kutatás alapján

Mivel a válaszadók több mint fele rendelkezik innovációval, így az 6. kérdésem is fontosnak bizonyult, hiszen ebben arra kerestem a választ, hogy mire lenne szükségük az innováció, ötlet fejlesztéséhez a vállalkozóknak. A 17. ábrán szereplő diagramból kiderül, hogy milyen válaszokat adtak erre a vállalkozók. 17. ábra: A vállalkozások forrás igényének aránya


39

A válaszokból kirajzolódik, hogy a legtöbb zalai kkv tőkehiánnyal küzd. A megkérdezettek kis százalékának, azaz 16,7 %, illetve 15,3%-nak lenne csak üzleti partnerre vagy technológiára szüksége, amiből arra lehet következtetni, hogy azok a vállalkozások vannak kisebbségben, amelyeknek stabil a pénzügyi helyzete. Sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani a pénzhiánnyal küzdő vállalkozásokra, mert ez lehet az oka annak, hogy nem merik igénybe venni az EEN szolgáltatásait. Bizonytalan anyagi háttérrel nem mernek kockáztatni, és ezért nehéz őket bevonni az EEN aktív ügyfélkörébe. Azonban a következő ábrán jól látható, a vállalkozások nagyobb része hajlana külföldi partnerkapcsolat előmozdítására, hiszen arra a kérdésemre, miszerint gondolkodtak-e már azon, hogy külföldi partnert keressenek a vállalkozásuknak üzleti kapcsolat kiépítése céljából, 37 vállalkozás igennel válaszolt. De valószínűleg a fent említett okok miatt – tőkehiány- nem merik megtenni az ehhez szükséges lépéseket. 18. ábra: Külföldi üzleti partnerkapcsolatra igényt tartó vállalkozások száma


A kérdőívem következő kérdésében arra akartam választ kapni, hogy melyek azok az országok vagy területek, amelyeket előnyben részesítenének üzleti együttműködés kiépítése céljából a zalai kkv-k. A 19. számú ábra mutatja a kapott eredményeket. 40

19. ábra: Földrajzi területek üzleti kapcsolatok kiépítésére (adatok %-ban)

Forrás: Szerkesztve saját kutatás alapján

Legnagyobb prioritást a szomszédos országok élvezik. A válaszadók 30,4%-a gondolja úgy, hogy legszívesebb ezt a területet célozná meg. Még kiemelendő, hogy 16,7% gondolja úgy, hogy egyéb uniós országok felé nyitna és 13,8 % Oroszországra is lehetőségként tekint, mint potenciális üzleti partner ország. A 20. ábra a megkérdezett vállalkozások érdeklődését mutatja egy esetleges üzletember találkozóról, amelyen a válaszadó 50 cég közül 38 cég szívesen részt venne. Tehát továbbra is fenn áll az a hipotézis, hogy igen is lenne igény erre a szolgáltatásra. 20. ábra: Személyes üzletember találkozón részvevő vállalkozások aránya

Forrás:Szerkesztve saját kutatás alapján

41

Az 10. kérdésemmel elérkeztem az egyik legfontosabb területhez, hogy vajon milyen számban hallottak a cégek az EEN létezéséről, tevékenységéről. 21. ábra: Azoknak a vállalkozásoknak a száma, akik már hallottak az EEN-ről


Sajnos az ábra megmutatja, hogy a megkérdezett 50 cég közül, csak 53%, azaz kicsivel több, mint a fele ismeri csak az EEN-t. Ez a szám, mindenképpen intő jel arra, hogy lenne mit javítani a kommunikáción és marketingen. A következő kérdésben rákérdeztem, hogy akik hallottak már az EENről, milyen forrásból értesültek a létezéséről. A 22. számú ábrát értékelve, mely a fent említett kérdésre adott válaszokat mutatja, kiderül, hogy az az 53 %, akik már halottak a hálózatról, leginkább internetes forrásból értesült az EEN-ről, illetve amit még érdemes megemlíteni, újságból és rendezvényeken.

42

22. ábra: Kommunikációs csatornák aránya


Ami a 22. számú ábrán is szembetűnő, hogy a megkérdezettek 26,4%-a semmilyen formában nem értesült az EEN-ről, ez a szám megegyezik a legmagasabb

ismert

forrás

hányadával,

azaz

az

internetes

forrással.

Mindenképpen fejlesztendő terület a promóció, a reklám, hiszen az ismertség értékei jóval magasabb arányt kellene, hogy mutassanak. A következő, 12. kérdés az EEN szolgáltatásinak ismertségére irányult. 23. ábra: A vállalkozások által ismert szolgáltatások száma


43

A 23. számú ábrán jól látható, hogy sajnos a válaszadók nagy része, azaz 24 vállalkozás nem ismer a hálózat által kínált egyetlen szolgáltatást sem. Az előző kérdésre adott leggyakoribb válaszok itt is megjelennek, hiszen legtöbben a tájékoztató- és partnerkereső rendezvényeket ismerik, illetve az internetes szolgáltatásokat- ez alatt az E-hírlevél és az üzleti partnerkereső adatbázis értendő. 24. ábra: Azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyek vettek már igénybe EEN szolgáltatás Forrás: Szerkesztve saját kutatás alapján

A 24. számú ábra a 13. kérdésemre adott válaszok számát mutatja, amelyből megint csak az a szomorú tény olvasható ki, hogy bizony a vállalkozások nagy része, szám szerint 39 nem vette még igénybe az EEN szolgáltatásait. A kérdőívem 14. kérdése egy opcionális kérdés volt, amelyben a válaszadóknak meg kellett egy konkrét szolgáltatás nevezniük, amelyet igénybe vettek már az EEN elérhető szolgáltatási közül. Erre a kérdése 13-an adtak értékelhető választ, amelyből 12 a partnerkereső rendezvényeken való részvételt, továbbá 4-en az üzletkereső adatbázist is megjelölték, mint szolgáltatás, amelyet használtak a rendezvények mellett. A 15. kérdést feltéve, azzal kapcsolatban szerettem volna információhoz jutni, hogy amennyiben lehetőségük lenne a vállalkozásoknak a hálózat szolgáltatásait igénybe venni, akkor hányan élnének ezzel a lehetőséggel. Ehhez azonban a válaszadóknak magánjellegű adatokat is meg kellett adni, hogy az EEN munkatársai a későbbiekben fel tudják venni velük a kapcsolatot.

44

Végül az 50 megkérdezett közül 24 vállalkozás adott pozitív választ erre a kérdésre. Ez a szám lehetne több is, már csak abból kiindulva, hogy az 18. ábrán kapott adatok azt mutatták, hogy vállalkozások 72,6 %-a szívesen kiépítene külföldi üzleti partnerkapcsolatot.

5.2. Következtetések, javaslatok megfogalmazása Kevesen tudják, hogy az EEN nem csak teljes Európát lefedő hálózatként működik, amelyet az Európai Bizottság hozott létre és azóta is működtet. Az Uniós tagországokon kívül, fellelhetőek EEN irodák Kínában, Oroszországban, Dél- és Észak-Amerikában egyaránt. Ez a hálózat teljesen lekövethető, törvényileg biztonságos rendszer, amelynek a legnagyobb előnye az, hogy a világ legnagyobb vállalkozásfejlesztési hálózata által nyújtott szolgáltatásokban ingyenesen vehetnek részt az ügyfelek. Az EEN szolgáltatásait igénybe vevő ügyfelek, országtól és várostól függetlenül ugyanazt a színvonalú kiszolgálást fogják kapni, hiszen több éves tapasztalattal rendelkező EEN munkatársak segítik az előbbre jutásukat és a partnerkapcsolatok létrejöttét. Az általam vizsgált célcsoport a mikro-, kis- és középvállalkozások voltak, és mint a kérdőíves kutatásom eredményeiből kiderült, az érdeklődésük nem elég nagy az EEN iránt. Ennek oka, hogy csak kis hányaduk hallott róla vagy egyáltalán nem is tud a létezéséről. A kutatás során kapott adatok alapján világosan kirajzolódik, hogy a zalai vállalkozások nagyfokú érdeklődést mutatnak az üzletember találkozók iránt, jelentős százalékuk részt is venne ilyen rendezvényen, hiszen ott a személyes kontaktus még inkább bíztatná a cégeket a fejlesztésekre, beruházásokra. Ezek a találkozók összehozzák a vállalkozókat, akár saját berkeken belül (zalai régióban) is létrejöhetnének kooperációk. Azok a cégek, akik tudnak az EEN létezéséről, 26%-ban E-hírleveles kommunikációs csatornán keresztül jutottak hozzá ezen információhoz. A kérdőív eredménye arra is rámutatott, hogy nagyon sokan a zalai vállalkozók közül építenének ki külföldi üzleti partnerkapcsolatot. Elsősorban a 45

szomszédos

országokkal

létesítenének

üzleti

viszonyt,

valószínűleg

az

infrastrukturális helyzet nyújtotta adottságok miatt, valamint nem ütköznek olyan gyakran nyelvi akadályokba (pl.: szlovéniai magyarok, erdélyi magyarok stb.), illetve logisztikai szempontból is előnyösebbek a szomszédos országok és nem utolsósorban hasonló vállalati kultúrával rendelkezünk szomszédos országaink vállalkozásaival. Ami számomra még nyilvánvalóvá vált a kutatás során, hogy a Zala megyei vállalkozások igenis rendelkeznek ötletekkel, innovációkkal, vállalkozó szellemmel, azonban valószínűleg a pénzhiány okozta bizonytalanság miatt nem mernek belekezdeni egy külföldi üzleti partnerkapcsolat kialakításába. A kérdőívemből kiderült, hogy az EEN egyik gyenge pontja a nem megfelelően biztosított külső kommunikáció, hiszen a legtöbben internetes forrásból és üzletember találkozók kapcsán értesültek a hálózatról. Ebből adódóan én azt javaslom, hogy az EEN vezetőknek nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a környezeti információk feldolgozására (kérdőívek, interjúk stb.) ha szükséges, erősíteni kell a szervezeti kommunikációs rendszert a magyarországi EEN irodák között. Mindenképpen nagyfokú figyelmet kellene fordítani az új marketingkommunikációs stratégia hatékony lebonyolítására. Zalaegerszegi viszonylatban a szórólapos és újságos hirdetésre kevesebb hangsúlyt kellene fektetni, egyrészt mivel a legkevésbé értesültek ezekből a forrásokból, másrészt az internetes források több esetben ingyenesek is lehetnek, ezért ez költségcsökkentés szempontjából is jó megoldás, másrészről ezt a pénzt átcsoportosíthatnák, és rendezvények szervezésére költhetnék. Ettől függetlenül továbbra is az E-hírlevél marad véleményem szerint a legsikeresebb kommunikációs csatorna, amelyre a jövőben is nagy hangsúlyt kell, hogy fektessenek. Mint kiderült, leginkább tőkehiánnyal küzdenek a cégek, ezért a hitellel való segítségnyújtás jelenthetne igazi megoldást ennek a szolgáltatásnak a fellendítésére. Az Alapítványnál már évek óta jól működő mikrohitel program erre a problémára az egyik megoldás. Vagy létre kellene hozni egy olyan hitelalapot, ami kizárólag az EEN-t igénybe vevő cégeknek lenne elérhető, megpályázható, természetesen különféle feltételek 46

teljesülése mellett. Példának okáért meghatározott számú munkahelyet kellene teremtenie a pályázó cégnek, lekövethető legyen a cég működése, tevékenysége. Másik megoldást jelenthetne olyan hitel nyújtása, amelyben több alternatíva is megjelenhetne, így például, olyan hitelkonstrukció, ami vagy vissza nem térítendő (a feltételek teljesülése mellett) vagy egy meghatározott százalékú önrész plusz állami támogatást tenne ki. A további javaslatom a tőkehiány-probléma megoldására a mikro hitelek ajánlása az EEN szolgáltatások mellé, ami azt jelentené, hogy amikor az ügyfél megtalálja a külföldi partnerkapcsolatát, kalkulálna egy összeget, amelyre szüksége lenne az üzlet elindításához, amely összeghez ez a mikrohitel alap nyújtana segítséget. Mivel ez mesterséges tőkét pumpál a vállalkozásba, így bele mer vágni a fejlesztésbe, hogy tudjon exportra termelni vagy fel tudjon készülni a külföldi technológia befogadására. De természetesen további vizsgálatokat igényel, hogy az ehhez való feltételek rendelkezésre állnak-e. Az induló szakaszon sikeresen túllépett cégek számára pedig a JEREMIE alapból finanszírozott kockázati tőkeprogramok, nagyobb hitelprogramok, vagy hitelgaranciák segíthetnek.[ www.mvzrt.hu] Az Európai Bizottság Brüsszelben már vizsgálatot indított ennek a problémának a feltárására, hogy a piaci kapcsolatokon túl a legnagyobb problémát a finanszírozás jelenti. Ezért tervezik a korábban említett három modul kibővítését,

és

negyedik

„D”

modulként

létrehoznának

egy

egységes

finanszírozási rendszert, hogy az EEN partnerek finanszírozási lehetőségeket is tudjanak nyújtani a jövőben.

47

5.3. SWOT-analízis A SWOT- elemzés a stratégiaalkotás folyamatának egyik lépése. Ezzel az elemzési módszerrel feltérképezhetjük egy piac, iparág üzlet, termék, jelen esetben szolgáltatás piaci életképességét, illetve megismerhetjük, hogy mely feladatok a legfontosabbak stratégiai szempontból. 26 A SWOT egy angol mozaikszó, 4 szó kezdőbetűiből áll össze: 

Strengths- erősségek



Weaknesses- gyengeségek



Opportunities- lehetőségek



Threats- veszélyek A SWOT elemzés magyar megfelelője a GYELV elemzés:



Gyengeségek: belső tényezők: olyan dolgok, amik nem jól működnek, de

lehet rá befolyás gyakorolni, hogy jobb legyen. 

Erősségek: belső tényezők: pozitív dolgok, amik jól működnek és lehet rá

befolyást gyakorolni, hogy még jobban működjenek. 

Lehetőségek: külső tényezők: olyan adottságok, amelyeket nem tudunk

befolyásolni, de kedvezőek és rájuk építve kihasználhatjuk az erősségeinket. 

Veszélyek: szintén külső tényezők: olyan korlátok, negatív tényezők,

amelyeket nem tudunk befolyásolni és csökkentik a siker esélyeit, kockázatot is jelentenek. Dolgozatomnak ebben a pontjában a fent említett elemzési módszer segítségével és a kérdőívemből kapott eredményeket felhasználva szeretnék az EEN-ről, mint szolgáltatásról egy elemzést készíteni, azzal a céllal, hogy képet kapjak a hálózat jelenlegi helyzetéről, és természetesen azt is szeretném megtudni, hogy a jövőben milyen lépéseket kell megtenni ahhoz, hogy az EEN sikeresen tudjon működni.

26

Naresh K. Malhotra: Marketing-kutatás (2001) 331.-332. old.

48

3. táblázat: SWOT- ötletbörze Gyengeségek:

Erősségek:

 hálózat és szolgáltatásainak

 a világ legnagyobb

ismertsége gyenge

vállalkozásfejlesztési hálózata

 kevesen használják az EEN által

 helyi rendezvények népszerűsége  magas az érdeklődés a

nyújtott szolgáltatásokat  nem jól megválasztott marketing

céglátogatások és üzletember-

eszközök és

találkozók iránt  E-hírlevél

marketingkommunikáció  induláskor az európai hálózaton

 Ingyenesen vehető igénybe

belüli kommunikációs egyeztetések hiánya

Lehetőségek: 

Veszélyek:

a piacra jutás lehetőségét, az innovációs

ötleteket

és



a

további

finanszírozást együtt támogatni 

új

finanszírozási

modul

az

a

szolgáltatások

jobban

a

a

jól

marketing

stratégia lebonyolítása 

EEN-es

külföldi

üzleti

pénzügyi támogatást

 funkcionáló

gondolnának

partnerkapcsolatot, nem kapnak

kkv-k

igényeihez 

komolyan

egy

összetételét

hozzáigazítani

a

azok a vállalkozások, amelyek valóban

emberek

érdeklődését a rendezvények iránt 

teheti

még

vállalkozásokat

(„D”) 

kihasználni

romlása,

bizonytalanabbá

bevezetése 

a magyarországi gazdasági helyzet

a zalai vállalkozások nem tudnak megküzdeni a tőke- és menedzsment hiányukkal

hitelkonstrukciók

létrehozásának kezdeményezése 

felkeresni vállalkozásokat,

azokat

a amelyek

érdeklődést mutatnak a hálózat iránt


49

A 3. táblázatot elnézve két fontos kérdés fogalmazódott meg bennem. Mit kell tenni és mit lehet tenni az EEN-nek a jövőre nézve? Kirajzolódnak előttünk az EEN erősségei és gyengeségei, valamint mire érdemes odafigyelni a jövőben lehetőségként és veszélyként. Egy újfajta marketingstratégia megalkotásnál érdemes az erősségekre támaszkodni, ami jól láthatóan a rendezvényekben és az üzletember találkozókban rejlik igazán, ezt a kérdőív eredményei is jól bizonyítják. De egy pillanatra se tévesszük szem elől a gyengeségeket, amelyek megoldása a későbbi időszakokra nézve fontos feladatnak számít. Meg kell ismertetni az emberekkel az EEN-t, ugyanis csak így válhatnak a vállalkozások a hálózat által nyújtott szolgáltatások haszonélvezőivé. A lehetőségeket szem előtt tartva és rájuk építve-, kihasználva az erősségeket- az EEN a jövőben nagyobb eséllyel küzdheti le a gazdaságpolitika által generált veszélyeket. 6. Sikertörténetek Az EEN hivatalos honlapján számos sikertörténetet olvashatunk. Ezek a történetek arról tanúskodnak, hogy ha kellő információval látják el az EEN munkatársak a vállalkozásokat, valamint rendezvényeiken tájékoztatják az ügyfeleket a legfrissebb pályázati lehetőségekről, akkor az ötletekkel és innovációkkal rendelkező kkv-k igenis képesek a fejlődésre és megújulásra. Valamint az így elnyert forrásoknak köszönhetően magabiztosabban lépnek külföldi

vállalkozásokkal

kapcsolatba

és

szívesen

ismertetik

meg

tevékenységüket, termékeiket az uniós piacokkal. Elsőnek az alföldi Merkbau Kft. történet szeretném bemutatni. A Merkbau Építőipari és Kereskedelmi Kft. részt vett 2012. május 31-én, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) székhelyén megrendezett Pályázati szemináriumon és tréningen, melyen első kézből kaphatott részletes tájékoztatást a HITA üzletfejlesztési szolgáltatásairól, az Új Széchenyi Terv égisze alatt meghirdetett vállalkozásfejlesztési pályázatokról és támogatott mikrohitel programokról. Ezt követően

pedig

megismerkedhetett

a

HITA

által

kiírt

és

kezelt

kereskedelemfejlesztési pályázattal is. 50

A rendezvényen hallott információk, valamint az azt követő egyeztetések eredményeképpen a vállalkozás végül sikeres kereskedelemfejlesztési pályázatot nyújtott be, amely révén jelentős vissza nem térítendő támogatást nyert el külföldi kiállításon való részvételhez.[http://www.enterpriseeurope.hu/] Hasonlóképpen jutott támogatáshoz az SKC Consulting Kft, amely akkreditált felnőttképzéssel foglalkozik Magyarországon. Szintén az Enterprise Europe Network közreműködésével megrendezett Pályázati szemináriumon vett részt és a kereskedelemfejlesztési pályázaton sikeresen elnyert anyagi támogatásból képes finanszírozni külföldön létrehozott irodájának éves bérleti díját. [http://www.enterpriseeurope.hu/] A sikertörténetek sokszor nem csupán egy Enterprise Europe Network iroda

és

egy

–egy

vállalkozó

közti

tanácsadás,

információnyújtás,

partnerközvetítés útján jönnek létre, sokszor több EEN iroda munkája, erőfeszítései is benne vannak abban a sikersztoriban, melynek kedvezményezettje végül a vállalkozó lesz. Sikertörténet az EEN hálózat szempontjából az is, ha egy-egy szervezetnek tud segítséget nyújtani, mely eredményeképpen végül a vállalkozók kapnak majd olyan segítséget, melyet hasznosnak ítélnek üzleti szempontjaik alapján. Ilyen például mikor host27 szervezetnek nyújt segítséget az EEN. A host szervezet (ZMVA) indulni szeretett volna a horvát-magyar határ menti IPA28 pályázaton, de a célterületen szüksége volt még egy horvát partnerre. Az Enterprise Europe Network kereteiben feltérképezték a horvát EEN pontokat, melyek közül a Varasd megyei Kereskedelmi és Iparkamara bizonyult minden szempontból megfelelőnek. Felvették email-ben a kapcsolatot az EEN irodával és összehoztak egy személyes találkozót a két host szervezet között. A személyes

találkozó

és

megbeszélés

eredményeképpen

megszületett

a

megállapodás, beadták a pályázatot, mely nyertesként került ki a kiválasztás folyamán. A projekt sikeres megvalósítását követően ismét együtt pályázott a két 27

Működtető szervezet

28

Magyarország és Szerbia határ menti kapcsolatainak erősítését a 2004-2006 időszakban működő

háromoldalú (magyar- román-szerb) INTERREG IIIA programot követően 2007 és 2013 között a bilaterális Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program segíti. (Instrument for Pre-Accession Assistance)

51

partner és ismét nyertek. Azóta folyamatában a harmadik közös projektet nyerték el, tehát igazán sikeres, gyümölcsöző kapcsolat jött létre az Enterprise Europe Network segítségével.[http://www.zmva.hu/cikk/een/646] Enterprise Europe Network követek Az új kommunikációs stratégia kiemelt szerepet oszt a márkanagykövetekre is. A Követek az Enterprise Europe Network brandjének külső képviselői és elsődleges feladatuk a hálózat „láthatóságának”, illetve hírnevének növelése a célközönség körein belül. Ők olyan törzsügyfelek, akik már eredményesen együttműködtek a Hálózattal, és tovább tudják adni másoknak, hogy mi az, amiben az EEN segíteni tud. Alapvető feladatuk az EEN szolgáltatásainak népszerűsítése a célközönség körében. Közszerepléseivel és médiában való megjelenésével a Követ az „EEN arca” lesz. Megbízatása alatt a Követ és a Hálózat egy speciális, kölcsönös promóciós tevékenységgel segítik egymást, mellyel mindkét fél láthatóságát jelentősen növelik. A Követ szereplést vállal az Hálózat programjain (különös tekintettel a releváns régiójában szervezett programokra) és aktívan támogatja az EEN marketing

tevékenységet

(interjúkkal,

sajtócikkekkel,

kiadványokban

megjelenéssel, stb.) A Követ a cég által szervezett szakmai programokon, kiállítási megjelenéseken, saját honlapján és hírlevelében népszerűsíti az EEN szolgáltatásait.29

29

Nagy András: előadás, a HCE 2013-14-es kommunikációs stratégiája – innovatív eszközök a

KKV-k hatékony elérésének szolgálatában,2013. február 28.

52

7. Tervek a jövőre nézve A konzorciumi tagok is felfigyeltek a marketing kommunikációban keletkezett hiányosságokra, melynek következményeként egy új kommunikációs terv kidolgozásába kezdtek, Nagy András a ZMVA ügyvezető igazgatójának vezetésével. A tőle kapott információk birtokában szeretném bemutatni, hogy milyen intézkedéseket szeretnének megtenni a jövőben marketingstratégiai szempontból. A magyar EEN hálózat jobb láthatósága érdekében felmerült az igény egy új, nagy ívű kommunikációs stratégia létrehozására, mely egyúttal egységesíti a hálózat tagjainak megjelenését az egész országban. 2012. év folyamán külső szakértők bevonásával elkészült a magyar hálózat kommunikációs stratégiája a konzorcium által meghatározott szempontok szerint 2013-ban a Kommunikációs Munkacsoport ennek iránymutatásával végzi tovább a feladatait, kidolgozza a munkafolyamatokat. A host-szervezetek vezetői egyeztetik a saját szervezetükön belül a regionális stratégia részleteit, biztosítják az összhangot az országos szintű stratégiával. A kidolgozásra kerülő stratégia alapján nagyobb hangsúlyt kell fektetni a környezeti információk feldolgozására. Ez alatt a marketing információs rendszer szélesebb körű vizsgálata, a PEST tényezők, illetve a célcsoport tényezők átható tanulmányozását kell érteni. Ezeknek a tényezőknek a vizsgálatából gyönyörűen meg lehet határozni a szervezeti és marketing kommunikációs célokat.30 A célok megvalósításához szükséges felkutatni a megfelelő marketing kommunikációs eszközöket, melyek segítségével eljut az információ a célcsoporthoz. De első lépésként meg kell határozni, milyen szervezetek vagy személyek számítanak az EEN célcsoportjának. A szervezet szempontjából stakeholdernek (érdekgazdának, érintettnek) kell tekinteni minden olyan szervezetet vagy személyt, személyekből álló csoportot, intézményt, az állami, magán és a civil szektor szereplőit, melyek

30



53

valamilyen módon kapcsolatba kerülhetnek az Enterprise Europe Network feladataival, folyamataival – akár mint döntéshozók, akár mint partnerintézmény, akár mint finanszírozó, akár mint kommunikációs célcsoport, melyek valamilyen módon befolyásolják, vagy befolyásolhatják a célkitűzések realizálódását. [Siska Mátyás: Vezetői összefoglaló 2012.] A célcsoport belső érintettei: – Tulajdonosok/tulajdonosi jogokat gyakorlók, a szervezet vezetői, menedzserei, hálózati tagok. Külső érintettek: – Mikrokörnyezet: Az EEN szolgáltatásainak jelenlegi és potenciális igénybevevői, innováció, K+F területen működő szervezetek, kutatóintézetek, egyetemek, tudásközpontok, oktatási intézmények, versenytársak – Makro környezet: EU, állami, önkormányzati, nemzetközi intézmények, érdekcsoportok. A kommunikációs programok szempontjából az érintetteket még külön csoportokra bontották le, hiszen teljesen másként kell az információkat kommunikálni egy állami szervezetnek és a kis- és középvállalkozásoknak. Az első csoportba az EEN alapvető szolgáltatási körébe tartozó szervezetek sorolták. Ide tartozik a magyarországi kkv szektor. Majd a kkv szektort is tovább bontva meghatároztak ezen belül is két csoportot. Első csoport:  olyan szervezetek, melyek tisztában vannak az Enterprise Europe Network szolgáltatásaival, igénylik és keresik a külföldi gazdasági kapcsolatokat, a szervezet felkészült az ilyen kapcsolatok menedzselésére. A szegmens tagjai nem, vagy csak minimális mértékben igényelnek oktatási, képzési szolgáltatásokat, nagy azonban az információéhségük. Jellemzően technológiailag is fejlettek, alkalmasak és nyitottak az új kommunikációs eszközök használatára. Ennél a szegmensnél a kommunikáció alapvető céljai: gyors, színvonalas informálás az elérhető kapcsolatokról, eseményekről, szolgáltatásokról, ösztönzés a „márkanagykövetté” válásra. 54

Második csoport: 

A KKV-k azon köre, melyek jelenleg (különböző okok miatt) nem alkalmasak a külföldi gazdasági kapcsolatok létesítésére, és értelemszerűen nem is rendelkeznek ilyennel. A kommunikációs stratégia szempontjából kevésbé fontos, mint az előző szegmens, ugyanakkor – amennyiben ezt a rendelkezésre álló erőforrások, vagy éppen a potens vállalkozások körének szűkössége indokolja az adott régióban – javasolják, hogy a kommunikációs tevékenység terjedjen ki erre a szegmensre is. A szegmens jellemzője a számosság és a teljes heterogenitás, így az ide allokált erőforrások várhatóan nagy meddőszórással érik csak el céljaikat. A Hálózat szempontjából tehát ezek a kommunikációs aktivitások várhatóan alacsony hatékonyságúak lesznek, használatuk így indokolt esetben javasolható.

Második szegmens esetében a kommunikáció alapvető céljai: edukáció a külföldi gazdasági kapcsolatok fontosságáról, információadás a felkészülés lehetséges útjairól, az ebben támogatóként közreműködő szervezetekről és szolgáltatásokról. Az új kommunikációs stratégia irányvonalai megkövetelték egy új, a célcsoportokra fókuszáló weboldal létrehozását, mely egyúttal letisztult, világos és felhasználóbarát is. 2012. év során megtörtént a magyar hálózat központi honlapjának felújítása, 2013. év elején a tagok naprakész tartalommal töltötték meg az induló weboldalt; hírek, programok, sikertörténetek kerültek fel a 2013. február 28-án elindult honlapra. 31

31 31



55

8. Összefoglalás A jelenleg Európában működő 20,8 millió kis-és középvállalkozás teremti meg a munkahelyek 85%-át. Ezek a vállalkozások foglalkoztatják a munkaerő kétharmadát az EU-ban és jelentősen hozzájárulnak az innovációhoz, valamint a gazdasági növekedéshez. Az eredmények azt mutatják, hogy a kkv-knak a legnagyobb nehézségeket a költségekre vonatkozó szabályok, munkaerőpiachoz kapcsolódó jogszabályok, közbeszerzés és a korszerűsített vámkódex okozzák. Számos tanulmány számol be a kkv-k gazdasági fontosságáról, hiszen ők termelik Magyarországon és nemzetközi viszonylatban is a GDP jelentős hányadát, valamint a foglalkoztatottsági ráta javításában is erősen kiveszik a részüket. Természetesen a jogszabályok betartásával kell működniük, és a mindenkori kormánynak kell vagy kellene támogatni megfelelő eszközökkel a tevékenységüket például adókedvezményekkel, szubvenciók nyújtásával és állami megrendelésekkel. Hiszen sok termelési folyamatot nem lehet gépesíteni, csak a kis- és középvállalkozások segítségével lehet megvalósítani Összességében a Magyarországon működő kkv-k helyzete nem mondható drasztikusan rossznak, de tény, hogy 2005 óta jelentősebb mértékben nem is javult. Véleményem szerint a magyar munkaerő képzett, ezért a honi szakemberek keresettek az Európai Unióban és a világban egyaránt. Manapság is működik az „agyelszívás”, mert a nyugati országok kedvezőbb feltételeket tudnak biztosítani a szakképzett munkaerőnek, ennek egyenes következménye az elvándorlás. Ezzel a problémával egész Kelet-Európa szembesül, ez az egyik oka, hogy miért csökken a vállalkozások száma pl. Magyarországon. Az említett okhoz még hozzáadódik a magas deviza-hitel állomány is, sok vállalkozás vett fel beruházási hitelt a növekedés reményében, de az erős forintgyengülés miatt nem volt képes a hiteleket törleszteni és adósságspirálba került, vagy hibás volt a piackutatás és a termékek csak a készletállományt növelték, ezért a hitelt nem volt képes visszafizetni. 56

Pozitívabb

gondolatokkal

folytatva,

közigazgatási

szempontból

a

magyarországi helyzet jobb, mint az uniós átlag. Hazánkban a tapasztalatok alapján sokkal egyszerűbben és gyorsabban lehet vállalkozást alapítani, mint más tagállamokban és jóval alacsonyabbak az indítással járó költségek. De vélemény szerint ez még nem elég ahhoz, hogy egy vállalkozás sikeresen és hosszútávon tudjon működni Magyarországon. Az államnak támogatnia kell a hazai kamarák és vállalkozásfejlesztési alapítványok működését, hogy ezek a szervezetek tevékenységükkel hozzájáruljanak a hazánkban éppen induló vagy már meglévő kkv-k fejlesztésében és versenyképességük megőrzésében. Szakdolgozatomban részletesen írtam az Enterprise Europe Network tevékenységéről, arról, hogy a hálózat milyen lehetőségekkel is szolgál a kkv-k számára. A hálózat 2008 óta segíti Magyarországon a vállalkozások működését. Hazánkban, több megyében is találkozhatunk Enterprise Europe Network irodával, amelyek a Külgazdasági Hivatal, vállalkozásfejlesztési alapítványok és kamarák keretein belül végzik tevékenységüket. Az EEN egy olyan támogatási struktúrát dolgozott ki, amely a kkv-k számára biztosít tudást, szakértelmet és az összegyűjtött információkat a fejlődésük szolgálatába tudja állítani. Legfőbb célja, hogy felpezsdítse az exportot, népszerűsítse a rendelkezésre álló lehetőségeket, melyek közül a vállalkozók a profiljuknak megfelelően válogathatnak. Az EEN munkatársai azt szeretnék elérni, hogy a mikro-, kis-és középvállalkozások képviselői szakavatottak, tájékozottak legyenek az üzleti lehetőségeikről, de ha csupán csak tanácsadásra lenne szükségük, akkor is bizalommal fordulhassanak egy olyan szervezethez, ami valóban az érdekeiket szolgálja. Az EEN próbál törekedni arra, hogy a különböző fejlesztési forrásokat minél könnyebben hozzáférhetőbbé és kiaknázhatóbbá tegye a vállalkozások számára, segítő kezet nyújt külföldi üzleti partnerek megkeresésében, és az utóbbi akár új dimenziókat is nyithat egy Magyarországon működő kkv életében. Az európai szintű innovációs partnerkereső adatbázisban rögzítésre kerülnek a vállalkozás adatai, így sok más európai céggel és szervezettel léphet kapcsolatba. Ezzel az EEN azt szeretné elérni, hogy egy hazai kkv innovatív ötlete vagy technológiája hatékonyan hasznosulhasson, és véletlenül se maradjon 57

kiaknázatlan. De a valóságban sajnos a rengeteg ötletből csak kevés tud megvalósulni, ugyanis ez egy bonyolult innovációs folyamat. Az EEN elsődleges figyelmet fordít a partnerkeresésre, valamint a finanszírozási és pályázati lehetőségek bemutatására is. Dolgozatomban elemeztem a ZMVA keretein belül tevékenykedő EEN működését a 2008-2012 közötti időszak jelentések adatainak segítségével. Kiderült, hogy EEN munkatársak nem megfelelő marketing eszközöket használtak arra, hogy az információk eljussanak a vállalkozásokhoz, vagy éppen a cégek nem mutattak érdeklődést a rendezvények iránt. Úgy gondolom, hogy az ok, amiért az zala megyei kkv-k érdeklődése nem olyan intenzív, mint a külföldi társaiké, talán az lehet, hogy nem ismerik eléggé a hálózat nyújtotta lehetőségeket vagy talán az amúgy is bizonytalan helyzetük miatt

nem

mernek

kockáztatni,

félnek

belevágni

egy

újfajta

üzleti

együttműködésbe. Ennek oka lehet akár tőkehiány, technológiahiány vagy a jelenlegi gazdasági helyzet instabilitása is. Ugyanis ilyen lehetőségekkel-amelyeket az EEN kínál a kkv-nak- többen is élhetnének. De vajon mi az oka annak, hogy az egerszegi kkv-k még sem veszik igénybe ezeket a szolgáltatásokat, miért nem élnek az EEN nyújtotta lehetőségekkel? Szakdolgozatomban

ezekre

a

kérdésekre

kerestem

a

válaszokat.

Gyakorlatom ideje alatt elgondolkodtam azon, hogy vajon a zalai régióban tevékenykedő vállalkozók mennyire vannak tisztában a számukra kialakított lehetőségekkel? Rendelkeznek-e elengedő információval, azzal kapcsolatban, hogy fejlődni, fejleszteni tudjanak? Vannak-e ötleteik, innovációik, melyeket érdemes lenne „felkarolni”? Szeretnének-e külföldi üzleti partnert találni a vállalkozásuknak? Mennyi információval rendelkeznek az EEN-nel kapcsoltban? A válaszok feltérképezésére a kvantitatív kutatás egyik módszerét alkalmaztam, a kérdőíves vizsgálatot. A kérdőívemből származó eredményekből meg tudtam állapítani, hogy a 2008 óta Magyarországon is működő Enterprise Europe Network milyen népszerűségnek örvend a vállalkozások körében, illetve a meg lévő és induló zalai megyei kis- és középvállalkozások milyen mértékben vannak tisztában azokkal a lehetőségekkel és szolgáltatásokkal, kiépíthető kapcsolatrendszerrel, amelyek 58

segíteni

tudják

elindulásukat,

fejlődésüket,

innovációjukat

és

versenyképességüket. Az általam vizsgált célcsoport a mikro-, kis- és középvállalkozások voltak, és mint a kérdőíves kutatásom eredményeiből kiderült, az érdeklődésük nem elég nagy az EEN iránt. Ennek oka, hogy csak kis hányaduk hallott róla vagy egyáltalán nem is tud a létezéséről. A kérdőív eredménye arra is rámutatott, hogy nagyon sokan a zalai vállalkozók közül építenének ki külföldi üzleti partnerkapcsolatot. Elsősorban a szomszédos

országokkal

létesítenének

üzleti

viszonyt,

valószínűleg

az

infrastrukturális helyzet nyújtotta adottságok miatt, valamint nem ütköznek olyan gyakran nyelvi akadályokba (pl.: szlovéniai magyarok, erdélyi magyarok stb.), illetve logisztikai szempontból is előnyösebbek a szomszédos országok és nem utolsósorban hasonló vállalati kultúrával rendelkezünk szomszédos országaink vállalkozásaival. Ami számomra még nyilvánvalóvá vált a kutatás során, hogy a Zala megyei vállalkozások igenis rendelkeznek ötletekkel, innovációkkal, vállalkozó szellemmel, azonban valószínűleg a pénzhiány okozta bizonytalanság miatt nem mernek belekezdeni egy külföldi üzleti partnerkapcsolat kialakításába. Mint kiderült leginkább tőkehiánnyal küzdenek a cégek, ezért a hitellel való segítségnyújtás jelenthetne igazi megoldást ennek a szolgáltatásnak a fellendítésére, vagy az EEN profiljához hozzáigazított egységes finanszírozási rendszer. Dolgozatom utolsó szakaszában a SWOT-elemzési módszer segítségével és a kérdőívemből kapott eredményeket felhasználva kaptam egy képet EEN jelenlegi helyzetéről és természetesen azt is szerettem volna megtudni, hogy a jövőben milyen lépéseket kell megtenni ahhoz, hogy az EEN sikeresen tudjon működni.

59

Irodalomjegyzék [1] Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, Balassi, Budapest, 2001. [2] Enterprise Europe Network bemutatkozó kiadvány 2012. [3] Enterprise Europe Network hivatalos magyarországi honlapja, http://www.enterpriseeurope.hu [4] Európai Bizottság: Commission wants to simplify life for SMEs by easing the top 10 most burdensome EU laws, http://europa.eu/rapid/press-release_IP-13188_en.htm [5] Európai Bizottság Sajtóközlemény: A kkv-k életét leginkább megnehezítő 10 uniós jogszabály 2013., http://europa.eu/rapid/press-release_IP-13-188_hu.htm [6]

Nagy András: előadás, a HCE 2013-14-es kommunikációs stratégiája –

innovatív eszközök a KKV-k hatékony elérésének szolgálatában,2013. február 28. [7] Naresh K. Malhotra: Marketing Kutatás, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2001. [8] Nemzetgazdasági Minisztérium: J/8112. számú jelentés 2012., http://www.parlament.hu/irom39/08112/08112.pdf [9] Siska Mátyás: Enterprise Europe Network kommunikációs stratégia, Vezetői összefoglaló 2012. [10] Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság: SBA- tájékoztató Magyarország 2012, http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/facts-figuresanalysis/performance-review/files/countries-sheets/2012/hungary_hu.pdf [11] Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány hivatalos honlapja, http://www.zmva.hu [12] ZMVA bemutatkozó kiadvány 2012.

60

Ábrák- táblázatok jegyzéke 1. táblázat: A kis- és középvállalkozások Magyarországon és az EU-ban 2. táblázat: ZMVA területi irodahálózata 2013-ban 3. táblázat: SWOT- ötletbörze 1. ábra: A legfontosabb ágazat néhány mutatószáma Magyarországon és az EUban 2. ábra: Magyarországon működő kkv-k számának alakulása 2005 és 2012 között 3. ábra: A foglalkoztatottság alakulása Magyarországon, a KKV szektorban, 2005 és 2012 között 4. ábra: Megtermelt hozzáadott érték alakulása Magyarországon 2005 és 2012 között 5. ábra: EEN irodák Magyarországon 6. ábra: Zala megyében megrendezett céglátogatások és üzletember találkozók száma, 2008 és 2012 között 7. ábra: Helyi rendezvényeken résztvevő ügyfelek száma 8. ábra: Éves az alakulása az új ügyfelek számának 9. ábra: Az partnerkereső adatbázisba bekerült ügyfelek száma 2008-2012-es időszakban 10. ábra: Milyen számban érdeklődnek a Zala megyei és külföldi vállalkozások egymás cégprofiljai iránt (2008-2012) 11. ábra: A létrejött partnerkapcsolatok száma a zalai régióban (2008-2012) 12. ábra: A vállalkozások jellege dolgozói létszám alapján (db) 13. ábra. Külföldi üzleti partnerkapcsolattal rendelkező vállalkozások aránya 14. ábra: Az üzleti kapcsolat jellegének aránya 15. ábra: Versenyképes, exportra kínálható termékkel rendelkező vállalkozások 16. ábra: Ötlettel, innovációval rendelkező vállalkozások aránya 17. ábra: A vállalkozások forrás igényének aránya 18. ábra: Külföldi üzleti partnerkapcsolatra igényt tartó vállalkozások száma 19. ábra: Földrajzi területek üzleti kapcsolatok kiépítésére (adatok %-ban) 20. ábra: Személyes üzletember találkozón részvevő vállalkozások aránya 61

21. ábra: Azoknak a vállalkozásoknak a száma, akik már hallottak az EEN-ről 22. ábra: Kommunikációs csatornák aránya 23. ábra: A vállalkozások által ismert szolgáltatások száma 24. ábra: Azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyek vettek már igénybe EEN szolgáltatás

62

Mellékletek 1. számú melléklet: EEN Zalaegerszeg 2008. évi jelentés

Report on 50 Data items For the period 2008-01-01 - 2008-12-31 vs. 3 year target ZMVA

1. Informing, feedback and specalised advisory services

2. Brokerage services to individual clients

1 # Enterprises in the geographical areas 2 # Local events organised # Clients participating in local events- helyi 3 rendezvényeken résztvevő ügyf. 41365 # Hits on web-site 41366 # Occurrences of speaking on the radio about EU 41367 # Occurrences of speaking on the TV about EU 41368 # Occurrences in published articles in written press # Occurrences in published articles on third party 41369 web-site 41370 # Leaflets 41371 # Information printed documents 41372 # Newsletters 41373 # Press releases 41374 # Success stories 4 Network promotion intensity (sum of 4.x) 5 # Clients reached through (electronic) newsletters 6 # Commission campaigns and events participated in 7 # Question on EU subject responded to # Case submitted in SME feedback database 8 visszajelzés KKV-tól 9 # First company meetings 10 # Advise on access to EU programmes 11 # Technology reviews 12 # Business reviews 13 # IPR services 14 # Financing and legal services 15 # Individualised skill improvement training # Clients receiving specialised advisory services 16 defined in box 10 to 15 17 # Clients for brokerage services 18 # Direct contacts # Clients participating in Company Missions 19 céglátogatás 20 # Client to client meetings during Company Missions # Clients participating in Brokerage Events 21 üzletember találkozó 22 # Client to client meetings during BE # Partnership Proposals produced for databases Sum (sum 23 to 26)

Actual Target 46481 0 18 35

63

646 0 0 2 14

1000 0 2 3 33

0 1 0 0 12 5 34 300 3 13

18 2 2 18 25 6 109 150 8 750

0 29 2 0 3 4 0 0

60 350 2 3 10 4 4 5

8 7 0

250 200 30

0 0

23 70

8 24

40 180

0

119

23 24 25 26 27 28

3. Events and Networking

4. Project management

29 Sum 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 Sum 43 44 45 46

47 48 49 50

# Technology Offers # Technology Requests # Business Cooperation Proposal # Research Partner Proposal # Expression of interest received - magyarra érkezik megkeresés # Partnership proposals promoted # Expression of interest made - magyar érdeklődik külföldi iránt # Partnership Agreements (sum 30 to 32) # PA Techno # PA Commercial # PA Research # Brokerage events co-organised # Brokerage events participated in # Company mission co-organised # Company mission participated in # Contributions to Sector Groups # Contributions to working groups, mentoring or SAG # Services rendered to disseminate good practices # Staff leaving # Staff joining # hours training received # Total hours spent (sum of rows 43 to 46) # Hours spent for information feedback and advisory services # Hours spent for individual brokerage services # Hours spent for Events and Networking # Hours spent for project management # Cooperation agreements reached between partner and relevant local stakeholders (including associated members) # Clients Signposted by relevant stakeholders # Clients Signposted within the consortium # Quality charter signed? (1 if signed, 0 if not)

0 0 0 0

10 4 100 5

0 0

90 50

0 30 0 9 0 3 0 5 0 1 0 2 1 7 0 2 0 4 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0 134 350 17932 21504 11716 14024 3939 4768 1938 2264 339 448

10 25 9 1

64

20 75 40 1

2. számú melléklet: EEN Zalaegerszeg 2009. évi jelentés

Report on 50 Data items For the period 2009-01-01 - 2009-12-31 vs. 3 year target ZMVA



1 # Enterprises in the geographical areas 2 # Local events organised # Clients participating in local events-helyi 3 rendezvényeken résztvevő ügyf. 4.1 # Hits on web-site 4.2 # Occurrences of speaking on the radio about EU 4.3 # Occurrences of speaking on the TV about EU 4.4 # Occurrences in published articles in written press # Occurrences in published articles on third party web4.5 site 4.6 # Leaflets 4.7 # Information printed documents 4.8 # Newsletters 4.9 # Press releases 4.10 # Success stories 4 Network promotion intensity (sum of 4.x) 5 # Clients reached through (electronic) newsletters 6 # Commission campaigns and events participated in 7 # Question on EU subject responded to 8 # Case submitted in SME feedback database 9 # First company meetings 10 # Advise on access to EU programmes 11 # Technology reviews 12 # Business reviews 13 # IPR services 14 # Financing and legal services 15 # Individualised skill improvement training # Clients receiving specialised advisory services 16 defined in box 10 to 15 17 # Clients for brokerage services 18 # Direct contacts # Clients participating in Company Missions19 céglátogatás 20 # Client to client meetings during Company Missions # Clients participating in Brokerage Events21 üzletember találkozó 22 # Client to client meetings during BE # Partnership Proposals produced for databases (sum Sum 23 to 26) 23 # Technology Offers 24 # Technology Requests 25 # Business Cooperation Proposal 26 # Research Partner Proposal # Expression of interest received - magyarra érkezik 27 érdeklődés

Actual Target 46481 0 16 35

65

398 0 0 4 4

1000 0 2 3 33

1 1 0 0 5 0 15 300 4 426 48 212 22 8 11 0 126 4

18 2 2 18 25 6 109 150 8 750 60 350 2 3 10 4 4 5

136 45 9

250 200 30

0 0

23 70

6 27

40 180

53 2 0 51 0

119 10 4 100 5

56

90



28 # Partnership proposals promoted # Expression of interest made- magyar érdeklődik 29 külföldi iránt Sum # Partnership Agreements (sum 30 to 32) 30 # PA Techno 31 # PA Commercial 32 # PA Research 33 # Brokerage events co-organised 34 # Brokerage events participated in 35 # Company mission co-organised 36 # Company mission participated in 37 # Contributions to Sector Groups 38 # Contributions to working groups, mentoring or SAG 39 # Services rendered to disseminate good practices 40 # Staff leaving 41 # Staff joining 42 # hours training received Sum # Total hours spent (sum of rows 43 to 46) # Hours spent for information feedback and advisory 43 services 44 # Hours spent for individual brokerage services 45 # Hours spent for Events and Networking 46 # Hours spent for project management # Cooperation agreements reached between partner and relevant local stakeholders (including associated 47 members) 48 # Clients Signposted by relevant stakeholders 49 # Clients Signposted within the consortium 50 # Quality charter signed? (1 if signed, 0 if not)

86

50

10 30 1 9 1 3 0 5 0 1 1 2 1 7 0 2 1 4 2 2 0 0 0 0 1 0 1 0 119 350 17932 21504 11716 14024 3939 4768 1938 2264 339 448

1 0 1 1

66

20 75 40 1


Report on 50 Data items For the period 2010-01-01 - 2010-12-31 vs. 3 year target ZMVA 1 2 3 4.1 4.2 4.3 4.4


4.5 4.6 4.7 4.8 4.9 4.10 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20


21 22 Sum 23 24 25 26 27 28

# Enterprises in the geographical areas # Local events organised # Clients participating in local events # Hits on web-site # Occurrences of speaking on the radio about EU # Occurrences of speaking on the TV about EU # Occurrences in published articles in written press # Occurrences in published articles on third party website # Leaflets # Information printed documents # Newsletters # Press releases # Success stories Network promotion intensity (sum of 4.x) # Clients reached through (electronic) newsletters # Commission campaigns and events participated in # Question on EU subject responded to # Case submitted in SME feedback database # First company meetings # Advise on access to EU programmes # Technology reviews # Business reviews # IPR services # Financing and legal services # Individualised skill improvement training # Clients receiving specialised advisory services defined in box 10 to 15 # Clients for brokerage services # Direct contacts # Clients participating in Company Missionsüzletlátogatás # Client to client meetings during Company Missions # Clients participating in Brokerage Events- üzletember találkozó # Client to client meetings during BE # Partnership Proposals produced for databases (sum 23 to 26) # Technology Offers # Technology Requests # Business Cooperation Proposal # Research Partner Proposal # Expression of interest received- magyarra érkezik érdeklődés # Partnership proposals promoted

Actual Target 46481 0 8 35 219 1000 0 0 0 2 4 3 17 33

67

21 0 2 13 11 1 69 300 4 130 0 65 3 2 4 0 62 0

18 2 2 18 25 6 109 150 8 750 60 350 2 3 10 4 4 5

56 68 5

250 200 30

21 179

23 70

49 194

40 180

35 3 2 30 0

119 10 4 100 5

67 98

90 50



29 Sum 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 Sum 43 44 45 46

47 48 49 50

# Expression of interest made- magyar érdeklődik külföldi iránt # Partnership Agreements (sum 30 to 32) # PA Techno # PA Commercial # PA Research # Brokerage events co-organised # Brokerage events participated in # Company mission co-organised # Company mission participated in # Contributions to Sector Groups # Contributions to working groups, mentoring or SAG # Services rendered to disseminate good practices # Staff leaving # Staff joining # hours training received # Total hours spent (sum of rows 43 to 46) # Hours spent for information feedback and advisory services # Hours spent for individual brokerage services # Hours spent for Events and Networking # Hours spent for project management # Cooperation agreements reached between partner and relevant local stakeholders (including associated members) # Clients Signposted by relevant stakeholders # Clients Signposted within the consortium # Quality charter signed? (1 if signed, 0 if not)

3 30 3 9 1 3 2 5 0 1 3 2 4 7 2 2 1 4 3 2 0 0 0 0 1 0 0 0 129 350 17932 21504 11716 14024 3939 4768 1938 2264 339 448

4 4 8 1

68

20 75 40 1


Report on 27 Data items For the period 2011-01-01 - 2011-12-31 vs. 2 year target ZMVA 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27

# Individuals reached by Network promotion # Participants in local or regional events # Clients in feedback related actions # Enquiries from SMEs answered # Enquiries from the Network answered # Enquiries from SMEs answered via local actors # First company meetings # Clients receiving international and innovation support (Σ 9+10+11+12) # Clients receiving IPR services # Clients receiving technology audits or business reviews # Clients receiving support to finance their projects # Clients receiving other services related to internationalisation and innovation # Clients in brokerage events and mission-üzletember találkozó # Meetings at brokerage events and missions # Partnership Proposals produced # Expressions of interest received # Expressions of interest made # Active contributions to Network activities # Active contributions to Consortia activities # Partnership Agreements (Σ 21+22+23) # Business agreements # Technology transfer agreements # FP7 proposals # Success stories produced # Success stories with Network partners # Intra-consortia client assists # Contributions to good practices

Actual Target 17000 20000 560 700 0 0 0 300 0 100 0 50 76 100 175 0 20 123

255 5 30 150

32 41 124 8 8 15 10 11 3 3 0 0 0 0 0 0

70 40 120 35 70 30 19 16 7 4 2 1 7 2 1 1

69


Report on 27 Data items For the period 2012-01-01 - 2012-12-31 vs. 2 year target ZMVA 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27

# Individuals reached by Network promotion # Participants in local or regional events # Clients in feedback related actions # Enquiries from SMEs answered # Enquiries from the Network answered # Enquiries from SMEs answered via local actors # First company meetings # Clients receiving international and innovation support (Σ 9+10+11+12) # Clients receiving IPR services # Clients receiving technology audits or business reviews # Clients receiving support to finance their projects # Clients receiving other services related to internationalisation and innovation # Clients in brokerage events and missions # Meetings at brokerage events and missions # Partnership Proposals produced # Expressions of interest received # Expressions of interest made # Active contributions to Network activities # Active contributions to Consortia activities # Partnership Agreements (Σ 21+22+23) # Business agreements # Technology transfer agreements # FP7 proposals # Success stories produced # Success stories with Network partners # Intra-consortia client assists # Contributions to good practices

Actual Target 3000 20000 192 700 0 0 301 300 54 100 54 50 26 100 223 6 11 164

255 5 30 150

42 29 49 20 15 20 12 20 4 3 0 1 7 2 2 1

70 40 120 35 70 30 19 16 7 4 2 1 7 2 1 1

70

6. számú melléklet: Kérdőív 1. Rendelkezik-e az Ön vállalkozása külföldi üzleti kapcsolattal? igen nem 2. Amennyiben a válasza igen volt az előző kérdésre, milyen jellegű az üzleti kapcsolat? (több válasz lehetséges) export import technológia Egyéb 3. Van az Ön vállalkozásának olyan versenyképes terméke, amit tudna exportálni? van nincs 4. Képes lenne ebből a termékből a vállalkozása elegendő mennyiséget termelni export céljára? igen nem 5. Van az Ön vállalkozásának olyan innovációja, ötlete, amit tovább lehetne fejleszteni? van nincs 6. Ha van, akkor mire lenne szüksége a fejlesztéshez? (több válasz lehetséges) tőke üzleti partner technológia Egyéb 7. Gondolkodott már azon, hogy külföldi partnert/további külföldi partnereket keressen a vállalkozásának üzleti kapcsolat kiépítése céljából? igen nem

71

8. Amennyiben igen, milyen földrajzi területekről érkező partnerekkel tudna elképzelni üzleti kapcsolatot? (több válasz lehetséges) szomszédos országok egyéb uniós országok Oroszország Kína Távol-Kelet Afrika Amerika Egyéb 9. Részt venne személyes üzletember találkozókon? igen nem 10. Hallott már az Enterprise Europe Network-ről? igen nem 11. Milyen forrásokból értesült az Enterprise Europe Networkről? (több válasz lehetséges) újságból internetes forrásból szórólap üzletember találkozókon rendezvényeken Egyéb 12. Mely szolgáltatásait ismeri a hálózatnak? (több válasz lehetséges) üzletfejlesztési tanácsadás innovációs tanácsadás kutatás és fejlesztés tanácsadás tájékoztató rendezvények partnerkereső rendezvények innovációs partnerkereső szolgáltatás üzleti partnerkereső szolgáltatás E-hírlevél Zalai Hírlap mellékletében Enterprise Europe Network rovat

72

13. Igénybe vette a szolgáltatások közül valamelyiket? igen nem 14. Amennyiben az előző kérdésre igennel válaszolt, kérem, nevezze mely szolgáltatást használta. (opcionális kérdés) 15. Amennyiben nem ismeri az Enterprise Europe Networköt, hozzájárulnae, hogy tájékoztató anyagot küldjünk a vállalkozása számára? (opcionális kérdés)

73

A Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány szerepe a Kis- és Középvállalkozások versenyképességének megőrzésében- Üzletfejlesztés karnyújtásnyira

Recommend Documents