Szakvélemény a „Páty – Telki út mellett tervezett golfpálya és környezete … szabályozási terve és helyi beépítési szabályzata, valamint a településszerkezeti terv módosítása” cím& dokumentumról és egyeztetési tervdokumentációról (Készítette a KÉSZ Közm és Energetikai Tervez Kft., Budapest, 2009.05.) A véleményezésre megkapott dokumentációhoz kapcsolódó észrevételeimet az alábbiakban teszem meg. 1. A tervezett létesítmény egészére vonatkozó kérdések 1.1 Miért kell a tervezett golfpályát és a hozzá kapcsolódó épületegyüttest Páty meglév , városiasan kialakult és beépített térségét l távol, a két szomszéd település – Páty és Telki – közös közigazgatási határához csatlakoztatva elhelyezni? Mi indokolja ezt? Erre vonatkozóan a bemutatott anyagban semmi magyarázat, vagy indoklás nem található. A „tervezett golfpálya és környezete településszerkezeti terve” cím alátámasztó munkarészekben szerepl OTrT és BATrT övezeti ábrákat áttekintve ugyanakkor nem látszik olyan tényez , ami a tervezett létesítménynek a Páty település közvetlen határához való csatlakoztatását gátolná, pedig ezzel a megoldással számos – a jelenlegi tervvel összefügg – probléma kiküszöbölhet lenne, illetve jóval kisebb súllyal jelentkezne. A fölmerül kérdésre a válasz ezért alapvet jelent ség . 1.2 A tervezett létesítmény konkrét tervei – köztük az építészeti tervek – részleteiben nem ismertek ugyan, a jelen dokumentumban leírt elképzelések kétféle létesítmény megvalósítására utalnak: a) egyik egy hasonló területi kiterjedés , de jóval kevesebb – kiszolgáló jelleg – épülettel, építménnyel rendelkez golfpálya (amit Páty Önkormányzatának Képvisel Testülete is korábban így fogadott el), b) a másik egy valójában üdül - és lakóépületekkel beépített térség, az el z nél jóval nagyobb mérték beépíthet séggel (263 ezer m2 helyett 350 ezer m2!), valamint jelent sen több állandó és ideiglenes lakossal, ahol a golfpálya már csak alárendelt szerepet játszik (ha játszik még egyáltalán szerepet, vagy csak amolyan „ürügyként” megtartva emlegetik). Ez a változat olyan méret létesítmény lenne, amely az anyatelepüléssel, Páttyal szinte azonos lakos számú új város kialakulását jelentené, elszakadva az anyatelepülést l, ráadásul egy ekkora város/városrész m ködését szolgáló közintézmények (pl. bölcs de, óvoda, iskola, egészségügyi ellátás, stb) nélkül. A kétféle koncepciónak természetesen eltér hatásai vannak a sz kebb és tágabb környezetre és a térség minden funkciójára, ezért a két változat közül a választást alapkérdésnek kell tekinteni. A b) változatban vázolt fejlesztés eléri azt a határt, amelynek következtében a kés bbiekben ez a fejlesztés öngerjeszt vé válik, igényt formál pl. saját közintézményekre, amelyeknek kiépítése az anyagtelepülés kötelezettsége, majd ezek megléte után könnyen fölvet dhet az önállósulásra, a Pátytól való leszakadásra való törekvés is. Ezt a kockázati tényez t beszámítva nagyon is kérdésesnek t)nik a b) változat megvalósulásának támogatása, el segítése, akár csak a kérdéses terület
2 jelenlegi településszerkezeti és szabályozási terve módosításának jóváhagyásával, ami szabad utat adna a sokak által máris „giga-projektnek” nevezett beruházásnak. 1.3 Komoly hiányosságnak tekinthet , hogy – a tervezett létesítmény bármelyik változatának elfogadása esetén – a dokumentum szabályozás-módosítási részében az egyes területtípusokra vonatkozó el írások nem tartalmazzák az ott létesíthet épületekben a lakások maximálisan megengedett számát, amivel az ott megteleped lakos szám is szabályozható lenne. 1.4 Maga a golfpálya – a m ködéséhez föltétlenül szükséges kiszolgáló épületekkel (de nem többel) – nem vetne fel ilyen kételyeket és kérdéseket, valójában sem a létesítésével, sem a megjelenésével, sem a m ködtetésével kapcsolatban nem vet dnek fel a b) változatú megoldással összefügg , vagy azokhoz hasonló problémák. Ezért meg kellene maradni az eredetileg elképzelt 18 lyukú golfpálya kivitelezése mellett (lásd a) változat), a szabályozásokat is ehhez igazítani, és nem utat nyitni egy kétes kimenetel , problémákkal terhelt és a környezetet több tekintetben is hátrányosan érint – kereskedelmi és különféle szolgáltató funkciót is ellátó – lakóingatlan-fejlesztési óriásberuházásnak, amelyben az eredetileg tervezett golfpálya el sem férne, s csak mellékesen szerepel a nevével indított projektben, de amellyel kapcsolatban még a telekspekuláció gyanúja is fölmerül. 1.5 A tervezett létesítmény az anyatelepülést l elkülönített, szigetszer kialakításával, a szomszéd település határára helyezésével több vonatkozásban is jogszabályt, törvényt sért, nem felel meg pl. a Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Tervér l szóló törvény el írásainak, holott inkább arra kellene törekednie a térség minden településének, hogy jelenlegi értékeiket megtartva, kölcsönösen egyeztetett program szerint, a törvényes kereteken belül valósítsa meg fejlesztési törekvéseit. 2. Környezetvédelmi szempontok 2.1 A dokumentum foglalkozik ugyan a keletkez szennyvizek elvezetéséhez szükséges közm vek létesítésével, a csatornahálózat kiépítésével, valamint a lakóépületeknek a csatornára való csatlakoztatásával, de az összegy)jtött szennyvíz sorsát egyáltalán nem fejti ki részletesen, megelégszik annak közlésével, hogy a szennyvizet a meglév tisztítótelepre kell vezetni, vagy új tisztítótelepet kell erre a célra építeni. A környezetvédelem szempontjából pedig kulcskérdés a szennyvizek megfelel tisztítása, amit minden beruházásnál részletesen vizsgálni kell és megfelel megoldást kell bemutatni a tisztítás megoldására. Ez a jelenlegi tervekben teljességgel hiányzik, sem a meglév tisztító kapacitást és tisztítási technológiát nem mutatja be, sem a szükséges b vítést és annak megoldását nem tárgyalja a dokumentum, sem az esetleges új szennyvíztisztító telep helyére, méretére és technológiájára, sem a tisztított víz elvezetésének módjára nem tér ki. Ez nagy hiányosság, mert enélkül nem ítélhet ek meg a környezetet a keletkez szennyvizek részér l ér hatások, amelyek – különös tekintettel a térségben befogadóul szolgáló kisvízfolyásokra – drasztikusak lehetnek. Egyáltalán nem foglalkozik a dokumentum a szennyvíztisztítás kiküszöbölhetetlen melléktermékenként keletkez szennyvíziszappal és annak sorsával, aminek szintén jelent s környezeti hatásai és kockázatai lehetnek, amennyiben nincs megnyugtatóan megoldva az iszap kezelésének és biztonságos elhelyezésének kérdése. Mindezt egy részletes környezetvédelmi hatástanulmányban kell megvizsgálni és a kell megoldásokat bemutatni.
3 2.2 Ugyancsak hiányos a keletkez települési hulladékok sorsának bemutatása. Ezek összegy jtésének kötelezettségére a dokumentum rámutat ugyan, de nem tér ki részletesen arra, hogy miként történik a gy)jtés (ömlesztve vagy szelektáltan?), továbbá mi történjék az összegy)jtött hulladékkal, hová történhet annak elszállítása és lerakása, az esetleg szelektíve gy jtött hulladékoknak pedig hol és milyen feldolgozása, felhasználása lehetséges. Nem foglalkozik a terv az ebb l fakadó – potenciális vagy tényleges – környezetkárosításokkal sem, pedig a szakszer tlen és nem teljes kör hulladékkezelés és elhelyezés komoly károk okozója lehet. Hangsúlyozni kell, hogy mind a szennyvizek, mind a hulladékok megfelel kezelése szempontjából szükséges közm)vek kiépítésének meg kell el znie a tervbe vett létesítmény kivitelezését, mert csak ez jelent garanciát arra, hogy a környezet nem fog jelent sen károsodni ezek esetleges megoldatlansága következtében. 2.3 A létesítmény következtében keletkez környezeti zajterhelésre – els sorban az utakon jelentkez közlekedési zajok vonatkozásában – a dokumentációban található ugyan egy számítás, ami – feltételezett adatokra alapozva – a várható terhelés határértéket meg nem haladó mértékét igyekszik igazolni, a környezetet érint zaj problémája ezzel nem vehet le a napirendr l. A létesítmény építésével, majd az objektum létével és m ködésével kapcsolatban kialakuló tényleges zaj mértéke csak a különböz helyszíneken mért értékek figyelembe vételével határozható meg, ami pedig akár nagyságrendekkel is meghaladhatja a modellszámításban kapott eredményt, illetve a megengedhet határértéket. Különösen fontos ez olyan környezetben, amelynek közvetlen szomszédságában természetvédelmi terület van, és az egész térségben jellemz a természetközeli, zajmentes környezet, amelynek fenntartásában az ott él k – és az oda látogatók egyaránt – messzemen en érdekeltek. Ebbe a tájba csak olyan létesítmények kerülhetnek, amelyek minden tekintetben megfelelnek a meglév állapotok fenntartását szolgáló igényeknek és jogos elvárásoknak. 2.4 Hasonlóképpen értékelhet a dokumentum leveg szennyezésre vonatkozó része, azzal a különbséggel, hogy itt az utak és a közlekedés leveg min ségre gyakorolt hatásaira ki sem térnek a tervez k. Van ugyan itt is „modell-számítás” annak igazolására, hogy a létesítmény által okozott légszennyezés mértéke a határértékek alatt marad, de a nagymértékben megnövekv gépkocsi forgalomból az utakon bekövetkez légszennyezés kérdését nem tárgyalják, nem elemzik, pedig ebb l éppen a közvetlen szomszédságukban lév védett természeti területeket érné károsodás, nem beszélve a kivitelezés során történ építkezéseket kiszolgáló teherautó-forgalomnak a leveg min ségre gyakorolt még súlyosabb kedvez tlen hatásáról. Mindezek alapján is az ilyen hatásokat nem okozó, eredeti golfpálya létesítés látszik a megnyugtatóbb megoldásnak. 3. Természet- és tájvédelmi szempontok 3.1 A bemutatott dokumentum – bár megemlíti, de – nem veszi elég komolyan azt a tényt, hogy a tervezett terület közvetlen közelében természetvédelmi terület van, ráadásul a nemzetközi védettséget jelent NATURA-2000-es terület van a szomszédságban, és az egész térség olyan táji értéket képvisel, ami nem csupán az ott él k számára felbecsülhetetlen érték, hanem a legszélesebb értelemben véve a közjót szolgálja. Ezt a kérdést elintézni azzal, hogy a területet határoló út miatt „nincs ökológiai kapcsolat” a védett természeti területekkel, vagy azzal, hogy egy keskeny véd fasor majd elválasztja és eltakarja a tervezett létesítményt a környezetét l, a helyzetet felületesen megítél véleménynek, súlyos felel tlenségnek tartom. A Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó
4 Tájvédelmi körzet természeti értékei, az itt kialakult táj meg nem bontható jellege, az egész itteni térség a Budai hegység egyik legmarkánsabb, legszebb vetületét képezik, amelyek közkincsek, s amelyeknek fokozott védelemben kell részesülniük mindenki részér l. Ezt kell maximálisan figyelembe venni az adott létesítmény tervezésekor és engedélyezésekor is, ezért kellene az eredetileg tervbe vett és szigorúan csak a golfpályára korlátozódó beruházást megvalósítani, a tájba nem – vagy csak nagy elhanyagolásokkal – illeszked település-fejlesztés helyett. 3.2 Igencsak vitatható a tervezett létesítmény többemeletes épületeinek, egész szerkezetének a környez településekhez, azok túlnyomórészt földszintes, kertes, laza beépítettség szerkezetéhez való illeszkedése is. Különösen kirívó lenne a 15 méter magasságot meghaladó épületek elhelyezése, ami egyes területrészeken (pl. a Vt-13 és a Vt-16 jel területeken) megjelenhet, ráadásul a közelben magasodó és a tájból ugyancsak „kilógó” Westel-torony meglétére hivatkozással, ami végkép elfogadhatatlan érvelés. 4. Közlekedés, úthálózat 4.1 Az egész „pátyi giga-projekt” néven elhíresült fejlesztésnek leginkább elnagyolt, kell en meg nem alapozott és ki nem dolgozott fejezete a létesítménynek a közlekedésre és az úthálózatra vonatkozó része, ezek hatásainak szakszer feltárása. Hiányzik a felvázolt koncepcióból a jelenlegi közlekedési és forgalmi helyzet elemzése, a tervez k a meglév úthálózatot szemlátomást olyannak tekintik, hogy az minden további nélkül – illetve minimális módosítással – alkalmas a jelent sen megnövekv gépkocsiforgalom fogadására. Látszik, hogy a tervez knek nincs semmi helyi ismerete, számukra csak térkép ez a táj és a rajta lév utak vonala, pedig ma már minden itt lakó és idelátogató számára világosan érzékelhet , hogy az érintett térségben meglév utak leterheltsége most is tarthatatlan. Különösen Budakeszi van ebb l a szempontból a legrosszabb helyzetben, hiszen rajta megy keresztül a környez településekr l – így éppen Pátyról és Telkib l is – érkez és Budapestre tartó gépkocsik nagy része. Az ismert felmérések szerint a két említett település irányából jelenleg 4-4 ezer gépkocsi halad át naponta Budakeszin, és ez az átmen forgalom a tervezett létesítmény megvalósulása esetén a mostaninak a kétszeresére emelkedhet! A csúcsforgalmi id kben már most is óriási dugók, torlódások alakulnak ki, de a forgalmi nehézségek folyamatosan, egész nap jelentkeznek, sokszor megbénítva a város életét. Mindezt a dokumentum figyelmen kívül hagyva tesz javaslatot a forgalom levezetésre azzal, hogy el irányozza a telki 1103. sz. utat és az M1-es autópályát összeköt új út megépítését, ami látványos ugyan, de mégsem jelenti a közlekedési helyzet igazi megoldását, s t még tovább ronthatja a jelenlegi állapotokat. Ezen a javasolt új úton ugyanis egyrészt id ben is, útban is, üzemanyagban is többe kerül Budapest elérése, másrészt az elért autópálya szakaszt már útdíj is terheli, ezért nem reális arra építeni, hogy a létesítmény lakói – vagy akár még a pátyiak is – ezt az utat választanák, a forgalom túlnyomó része kés bb is a megszokott irányba haladna, tovább nehezítve az ott – és különösen Budakeszin – kialakult helyzetet. Szó sincsen ugyanakkor sem az M0-ás út, sem a Budakeszit elkerül út megépítésér l, illetve annak támogatásáról, pedig gyökeres megoldást éppen ezek jelentenének a térség közlekedésében. Mindezek miatt föltétlenül szükség van egy részletes közlekedési hatástanulmányra, amely az összes hatást és lehet séget mélyrehatóan elemzi, és annak alapján a keletkez gépkocsiforgalom levezetésének reális megtervezésére. Ennek során szorgalmazni kell és lehet leg az új létesítmény terveinek részeként is szerepeltetni kell az M0-ás körgy)r) befejezését, illetve a Budakeszit elkerül – már régóta ugyancsak javasolt és igényelt – út megépítését. Ezek kiépítésének mindenképpen meg kell el znie a tervezett létesítmény
5 bármelyik változatának kivitelezését, mert csak ez jelent garanciát arra, hogy a környez települések lakói nem kerülnek a közlekedés szempontjából lehetetlen helyzetbe. 5. Összefoglalás A Páty határában, de közvetlenül a Telkivel közös közigazgatási határhoz csatlakoztatva elhelyezni szándékozott golfpálya és épületegyüttesre vonatkozó szabályozási tervben számos hiányosság van, ami jelent sen módosítja a bemutatott helyzetet és a tervezett létesítmény környezetre gyakorolt hatásait. Kell en nem indokolt a létesítmény helyének kijelölése, a fölmerült megvalósítási változatok közül az eredetileg elképzelt, sz kebb értelemben vett golfpálya elvetése és helyette egy minden tekintetben komplexebb fejlesztés választása, ami szinte új város kialakulásával járna, a környezetre sokkal nagyobb és kedvez tlenebb hatásokkal. A szakvélemény rámutat ezekre a káros következményekre, különösen azokra, amelyekkel a dokumentum nem foglalkozik kell részletességgel. Így szükségesnek tartja a keletkez szennyvizek, szennyvíziszapok és a települési hulladékok sorsának részletes elemzését és kezelési technológiájuk bemutatását, továbbá a zajterhelés és a leveg szennyezés kérdéseinek sokoldalúbb tárgyalását, lehetséges hatásaiknak hatékonyabb kiküszöbölését, különös tekintettel a tervezett létesítmény közvetlen szomszédságában lév természetvédelmi területekre. Kiemeli az itt található természet- és tájvédelmi értékek közjót szolgáló jellegét, amit ebben a térségben az átlagosnál jobban figyelembe kell venni minden fejlesztés esetén, s amelyekre a bemutatott dokumentum alig van tekintettel. Végül rámutat a közlekedésre és az úthálózatra vonatkozó elképzelések elnagyolt, kell en meg nem alapozott és ki nem dolgozott, sok tekintetben hibás voltára, ami talán a legkedvez tlenebb hatással lenne a környez települések, de els sorban Budakeszi már jelenleg is tarthatatlan közlekedési helyzetére. Sürgeti részletes környezetvédelmi hatástanulmány, valamint közlekedési hatástanulmány elkészítését, amelyeknek elfogadható választ kell adniuk a felvet dött, de kell en meg nem oldott problémákra, és hangsúlyozza annak alapvet fontosságát, hogy mind a létesítményhez kapcsolódó közm vek, mind a megnövekv forgalom levezetését biztonságosan megvalósító úthálózat – benne az M0-ás körgy r befejezése és a Budakeszit elkerül út – kiépítésének meg kell el znie a tervezett létesítmény bármelyik változatának kivitelezését. Több ízben is hangot ad annak a véleménynek, miszerint az eredetileg tervezett, sz kebb értelemben vett golfpálya létesítése lenne a minden szempontból megnyugtató megoldás, amit a vonatkozó szabályozásnak is segítenie kellene. Ezért arra kell bíztatni a 2010. február 14-re kiírt népszavazáson résztvev ket: értsenek egyet azzal, hogy a pátyi Képvisel testület ne fogadja el a „Telki út melletti golfpálya és környezete” településszerkezeti és szabályozási tervének olyan módosítását, amely a beépíthet terület növelését vagy az építési övezet besorolásának változását teszi lehet vé a jelenleg érvényben lév szabályozáshoz képest, vagyis ne adjon szabad utat egy következményeiben nagyon is kockázatos „giga-projekt” megvalósulásának. Budakeszi, 2009. január 21.
Dr. Vermes László Professor Emeritus 2092 Budakeszi, Erd u. 57.
