A tervezett Ellenzéki Kerekasztal potenciális várományosai közül megkapták: Szolidaritás, 4K, Milla, Szakszervezeti Konföderációk, LMP, MSZP, DK. Az Ellenzéki Kerekasztal továbbfejlesztése avagy Szervezzünk árnyék Magyar Köztársaságot, amíg nem varázsoljuk megint valósággá! Demokrata összefogás ÁRNYÉK KORMÁNNYAL és ÁRNYÉK PARLAMENTTEL a JÖVŐNK BIZONSÁGÁÉRT! (Egy széleskörűen demokratikus-demokrata összefogás koncepciója, amelynek alapja a minél nagyobb érdek azonosság, érdek összhang!) MOTTÓ: az árnyék szervezetek és tagjaik a tízmillió, adófizető állampolgárért vannak, azokat szolgálják ki és azoknak szerveznek egy új Magyar Köztársaságot és egy működőképes, szolgáltató államot! 1. A 8 millió szavazásra jogosult magyar állampolgárból mintegy 5.1 millió választó vett részt a 2010-es választásokon és ebből 2.7 millió választó döntött a FIDESZ-KDNP pártszövetség mellett. Ez a 2.7 millió a 8 millió választónak mintegy 30%-a, a 10 millió magyar állampolgárnak pedig csak 27%-a. Tehát egy 27%-os kisebbség döntött 10 millió magyar ember sorsáról, sőt kétharmados többséget jelentően a parlamentben is. Ez a magyar demokrácia(?), amit már sürgősen korszerűsíteni kellene! A rendszerváltáskor ez még korszerű volt az azt megelőző mintegy 50 évhez képest, de ma már egy ilyen 27%-os kisebbség uralma a 73%-os többség felett egyértelműen nemzeti diktatúrát, nemzeti terrorizmust jelent (egy kisebbség rákényszeríti akaratát a többségre!), főleg akkor, ha ez a 2010-es 27% ma már csak kb. 10-15%. 2. A Magyar Köztársaság állapota, kb. 2000-óta az intellektuális polgárháború állapota, ami nem lenne célszerű, ha klasszikus polgárháborúba menne át, de mindenképp megoldást kell találnunk 2012 során, mert leértékelődünk és megsemmisülünk, mint Magyarság, mint Magyar Nemzet! Ezen elavult magyar „demokrácia arányok” miatt is a diktatúrát sürgősen le kell váltani! 3. A demokratikus (ellenzéki) pártok sok hagyományos és parlamentáris eszközzel, módszerrel, kommunikációval teszik a megszokott dolgukat, de eddig eredménytelenül. Ezeket a hagyományos pártokat sokoldalúan egészítik ki a civil mozgalmak, szerveződések (itt a civil fogalmat a hagyományos pártoktól való megkülönböztetésre használom, tehát egy hon-rendvédelmi szakmai szervezetet is civilnek sorolok). Ezek tevékenysége, tüntetései, sztrájkjai is hozzájárulnak egy kormányváltáshoz. Mindezeket nagyon jól egészítik ki a nemzetközi hatások, de ezek együtt is még messze nem elégségesek a rendszer- és kormányváltáshoz. Az előző pártos, civil és nemzetközi tevékenységek, hatások eddig nem voltak igazán eredményesek, mert túlzottan intelligensek, szabályosak, jogszerűek és hagyományosak, talán kissé megszokottak esetleg elavultak is, tehát nem elég innovatívak a jelenlegi történelmi helyzetünkben. Az emberek már 1/9
nem nagyon hisznek ezekben, valami mást, valami újat akarnak, joggal! Hát újítsunk és nyújtsunk valami olyat, ami még nem volt és ami az embereknek érdekeset, támogatni valót nyújt, jövőképet adóan! 4. Az előzőek színesítésére, a politika, a demokrácia, az összefogás iránti érdeklődés felkeltésére és az eredményesség növelésére dolgoztam ki egy árnyékkormány, egy árnyék parlament és más árnyék intézmények alapkoncepcióját, mely igény szerint módosítható és tovább fejleszthető. Tehát ne a koncepció vitájával töltsük az időt, hanem a továbbfejlesztésével és majd a bevezetésével! Akik elvetik, azok elvetették! Akik nem vetik el azok adjanak konkrét továbbfejlesztési, módosítási javaslatot, mert nincs ideje az új és igazi Magyar Köztársaság megvalósítóinak vitázgatni! A tízmillió magyar embernek sincs már ideje vitázgatni (egy kis túlzással ezt tesszük a Honfoglalás óta! És hova jutottunk?), cselekedni kell, mivel már így is óriási késében vagyunk! Legyünk konstruktívak! 5. Az árnyékrendszer előnyei: 5.1. élő alternatívát, kontrasztot jelent a jelenlegi kormány és parlament működése, döntései tekintetében 5.2. a jelenlegi kormány és parlament minden döntését, tevékenységét, megjelenését lereagálja, pontosan egyértelműen, éles kontrasztot teremtve, alternatív javaslatokkal kiegészítve, széles társadalmi és nemzetközi egyetértés kiváltásával. A kritikai elemeknél sokkal több konstruktív, alternatív, szakmai megoldást kell bemutatni, hogy ez domináljon! 5.3. az 1989-es rendszerváltás óta alig fejlesztett magyar demokrácia, demokratikus működés jelentős mértékű kiterjesztését be lehet mutatni és ezzel együtt gondolkodókat, támogatókat magunk mellett tudni. Ennek meghatározó elemei: 5.3.1. kétkamarás árnyékparlament, amelynek felsőházába be kell vonni minden szervezett csoportot, beleértve például a szakszervezeteket, a civil szervezeteket, szövetségeket, egyesületeket, egyházakat, stb. Ezzel a törvény- és jogszabály előkészítésbe a társadalom széle köre bekapcsolódhat, ami még soha nem volt eddig és amire objektíve is szükség van, különös tekintettel a társadalom erősödő, részvételi demokrácia igényére 5.3.2. az alsóház, kvázi szenátus a parlamenthez hasonlóan működne 5.3.3. az árnyék parlament alsó- és felsőháza mellett szakbizottságok, szakalbizottságok is működnének, amelyek még szélesebbé tennék a társadalom aktív szakmaiságának bevonhatóságát 5.3.4. az egyes árnyékparlamenti témák előkészítésénél, döntései előtt ki lehetne kérni a lakosság aktív tagjainak véleményét, olyanoktól is, akik nem tagjai egyik parlamenti szervezetnek sem. Elsősorban interneten és esetleg megpályáztatva véleményeket, kisebb, akár képletes díjazások, sorsolások, a személyek neveinek média megjelentetése mellett. Sok józan és jó gondolat, ötlet van a magyar emberekben, de ezt eddig egyik kormány illetve párt sem vette megfelelően igénybe! 5.4. nemzetközi támogatókat is be kell vonni, nemzetközi támogatókat is meg kell szervezni magunknak 5.5. a nemzetközi érdeklődést, támogatást jelentősen felerősítheti 5.6. teljesen új ez az árnyék rendszer, mert még sem Magyarországon, sem pedig Európában nem alkalmazták (talán az elmúlt 100 évben sem) és minden újra odafigyelnek az emberek, főleg, amikor változásokat akarnak és várnak 2/9
5.7.
5.8.
5.9. 5.10.
5.11.
5.12.
5.13.
az árnyék szervezetek a jelenlegi kormány és parlament számára jelentős megszorítást jelentenek a magyar társadalom előtt, mivel egy széleskörű és komoly társadalmi „összjátékot” folytatnak, ami komolyan befordulhatna a jövőbe is, tehát valósággá válhatna egy következő választások után. Elvileg kikényszeríthet egy kormányválságot illetve kormány lemondást, lemondatást is, de minimum elősegítheti azt. ezek az árnyék formációk keretet adhatnak a demokratikus ellenzéknek egyféle lazább, formális összefogásra, együttműködésre, együtt gondolkodásra, ami nélkül nem lesz hatásos kormányváltó eredménye a szigetszerűen, eléggé elkülönülten működő demokratikus ellenzéknek, civil szervezeteknek egyféle felkészülés, gyakorlat, modell lehet egy tényleges kormányváltás utáni együttműködésre ki kell dolgozni a demokratikus ellenzék alkotmányossági, politikai, társadalmi, gazdasági, egészségügyi, oktatási, költségvetési, fenntartható fejlődési, honrendvédelmi, szociális, foglalkoztatási, nyugdíj, stb. koncepciókat, stratégiákat, törvényalkotási-szabályozási elemeket. Ezeket keretbe foglalva a Magyar Köztársaság jövőképe vagy a Magyar Köztársaság fenntartható fejlődése alá rendelve, alábontva és rendszer szemlélettel harmonizálva. Ezeket széleskörű társadalmi egyeztetésre kell bocsátani az árnyék parlamentarizmus által szervezetten. Ezzel az egész társadalom látná, hogy minden területre van megoldás, amiben Ő is részt vesz (társadalmi egyeztetések) és ez a legnagyobb bizalomerősítő minden ember számára! az árnyékkormányban és az árnyékparlamentben résztvevők delegálása, beválasztása egy jó együttműködési készség próba is lenne a demokratikus résztvevők számára a belföldi és a nemzetközi média bizonyára az árnyék szervezetek döntéseire, megnyilvánulásaira, megjelenéseire ráfordulna és térítés mentesen biztosítaná a rendszeres megjelenést, különösen, ha a társadalmat irritáló és igénylő témákat dolgoznánk fel, közmegelégedésre. Ezzel napról-napra, hétről-hétre fenn lehet tartani a társadalom és a nemzetközi közvélemény érdeklődését. Minden árnyék parlamenti, árnyék kormány, árnyék bizottsági ülésre minden médiumot meg kell hívni, a saját internetes megjelenések mellett. a kormány szlogenjeit végre le kell váltani, azaz a fülkeforradalom, a „harcok, a csaták, a háborúk” és a különféle kormányszereplői szlogeneket a sok ismétléssel végre nem éltetni, hanem abba kellene hagyni és új szlogeneket bevezetni, például: az emberekkel együtt, a jövőnk biztonságáért, a biztonságunk jövőjéért, az EU támogatásával, a Magyar Köztársaságért, a szolgáltatói államért, a magyar boldogulásért, mindenki hétköznapjaiért, stb vagy más célszerűbb dolgokkal tematizálni a médiumokat és a közvéleményt. Természetesen hangsúlyozni kellene folyamatosan, hogy kormány és/vagy rendszerváltás kell, a jelenlegiekkel a válság egyre mélyül, a mostani döntéshozók negatívumainak következményei államcsődhöz vezetnek, a kormányt és/vagy a jelenlegi rendszernek mielőbb meg kell bukni, stb (ezeket persze találják ki hozzáértőbbek). Ezekkel megvalósulhatna az a történelmi módszer is, hogyha valamit gyakran ismételnek akkor az nagyobb eséllyel következhet b, például: Karthagonak el kell pusztulnia és el is pusztult (A történelem talán leghíresebb ilyen érvelése az öreg Marcus Porcius Cato nevéhez fűződik, aki rendre így fejezte be a 3/9
beszédeit azok tartalmától függetlenül: „Cēterum censeo Carthāginem dēlendam, vagyis „egyébként pedig szerintem Karthágót a földdel kellene egyenlővé tenni”, és ennek (állítólag) nem kis szerepe volt a harmadik pun háború kitörésében – illetve inkább a mértékadó körök meggyőzésében, a kellő talaj előkészítésében). Johann Wolfgang von Goethe német költő szerint „Az igazságot gyakran kell emlegetni, mert a hazugságot is állandóan ismételgetik”. 5.14. más előnyök 6. Az árnyékrendszer esetleges problémái, hátrányai: 6.1. a demokratikus ellenzék csak nagyon hiányosan fogható össze, nagyon hiányosan vennének részt 6.2. az árnyék rendszer nehezebben szervezhető és működtethető 6.3. az árnyék szervezetekben közreműködőket a jelenlegi kormányszövetség megoszthatja, szembeállíthatja, ha hagyjuk 6.4. a működtetés finanszírozhatósága nem lesz elég megfelelő, elegendő 6.5. a résztvevők kitartása vagy álláspont illetve nézőpont változásai az együttműködés során, sértődései, önérzetességei, stb 6.6. az egyes résztvevők saját szerveződéseinek megjelenései, önigazolásai vélt vagy valós háttérbe szorulásának aggodalmai. A népszerűségi és szavazógyűjtési versenyben való lemaradás, háttérbe szorulás vélt vagy valós aggodalmai 6.7. az egyes szervezetek önazonosságának vélt vagy valós feloldódási kockázatai az együttműködésben 6.8. a tényleges kormány váltáskori „hatalom megosztás” aggodalmai, esélyei 6.9. egyéb hátrányok 7. Az árnyékrendszer szervezése: 7.1. személyi feltételek 7.1.1. az Ellenzéki kerekasztal szervezői megszólítják a demokratikus ellenzék vezetőiből vagy meghatározó egyéniségeiből a megszólíthatókat (aki a felsoroltakból nem szívleli a másikat, azt hagyni kell tevékenykedni saját belátása szerint, hiszen ez a demokrácia. Egyébként be lehet vezetni az együttműködő szervezet és a támogató szervezet státuszokat is): 7.1.1.1. LMP 7.1.1.2. Szolidaritás 7.1.1.3. Milla 7.1.1.4. 4K 7.1.1.5. DK 7.1.1.6. MSZP 7.1.1.7. mások 7.1.2. a résztvevők kialakulása után minden szervezet (például létszámarányosan, de lehet egyenlő arányban is) delegál 2-3-5-10 főt, akik előkészítik, kidolgozzák az árnyék szervezetek induló dokumentumait, szervezeti, működési rendjét, amit a delegáló szervezetek minél előbb véleményeznek, jóváhagynak 7.1.3. a témafelvetéseknek és dokumentumoknak nagyon okosaknak, bevonóknak, együttműködőknek, a közös érdekeket megjelenítőnek kell lenni, nehogy a témafelvetések eleve elriasszák, célszerűtlenül megosszák az érdeklődőket. A visszajelzések alapján, a visszajelzők együtt döntenek 4/9
az előzőekben felsoroltak véglegesítéséről. Olyan témákat kell szerepeltetni, amelyek vagy konszenzussal vagy jelentős többséggel elfogadhatók, különben nem lesz együttműködés és akkor szélmalomharc lesz továbbra is a jellemző és szinte valamennyien gittegyletté válunk a saját szerverődéseinkben! 7.2. kétkamarás árnyékparlamentet szervezni, ahol a felsőházban MINDEN legitim civil szervezet helyet kap, a képviseleti-részvételi demokráciának egyik jelentős megnyilvánulásaként (ez egy nagyon fontos érdemi és újdonsági elem!). Ennek is a célja, hogy együttműködőket, támogatókat szerezzünk, ugyanis, aki belül van, az várhatóan velünk is van: 7.2.1.1. minden szakszervezet illetve szakszervezeti konföderáció. A szakszervezeti jellegű szervezetek közül ki kell dolgozni a kiválasztásukat illetve megfelelő képviseletüket. 7.2.1.2. minden legitim, létező és működő (akár az interneten életjeleket mutató) demokratikus egyesület, szervezet, szövetség, a honrendvédelmiek szerveződései, mások. Ezen szervezetek jelentős száma miatt ki kell dolgozni a kiválasztásukat illetve megfelelő képviseletüket. 7.2.1.3. egyházak. Ezen szervezetek jelentős száma miatt ki kell dolgozni a kiválasztásukat illetve megfelelő képviseletüket. 7.2.1.4. mindenki mások, akik megszólíthatók és érdeklődnek a téma iránt (a FACEBOOK a kiválasztásokra kiválóan alkalmas, de média felhívások is lehetségesek) 7.2.2. az árnyék alsó- és felsőházi döntéseket szavazással kellene meghozni a szavazati arányok feltüntetésével és a kisebbségi illetve az eltérő vélemények nevesített megjelentetése mellett, ez a demokratikus jelleget maximálisan igazolhatná 7.2.3. az egyes szervezetek által választottak és/vagy delegáltak (a létszámok tetszés szerint módosíthatók!): 7.2.3.1. alsóházi tagok (például 100 fő) 7.2.3.2. alsóházi biztosok (5-10 fő) 7.2.3.3. alsóházi szakbizottsági tagok 7.2.3.3.1. költségvetés-pénzügy (5-10 fő) 7.2.3.3.2. kultúra-oktatás (5-10 fő) 7.2.3.3.3. egészségügy (5-10 fő) 7.2.3.3.4. munka-szociális ügyek (5-10 fő) 7.2.3.3.5. külügy és hon-rendvédelem (5-10 fő) 7.2.3.3.6. gazdaság-ipar-szolgáltatás-kereskedelem (5-10 fő) 7.2.3.3.7. alkotmányjog-igazságügy (5-10 fő) 7.2.3.3.8. más egyéb 7.2.3.4. alsóházi adminisztráció (3-5 fő) 7.2.3.5. felsőházi tagok (200 fő) 7.2.3.6. felsőházi szakbizottsági tagok 7.2.3.6.1. költségvetés-pénzügy (10-20 fő) 7.2.3.6.2. kultúra-oktatás (10-20 fő) 7.2.3.6.3. egészségügy (10-20 fő) 7.2.3.6.4. munka-szociális ügyek (10-20 fő) 7.2.3.6.5. külügy és hon-rendvédelem (10-20 fő) 5/9
7.2.3.6.6. gazdaság-ipar-szolgáltatás-kereskedelem (10-20 fő) 7.2.3.6.7. alkotmányjog-igazságügy (10-20 fő) 7.2.3.6.8. más egyéb 7.2.3.7. felsőházi adminisztráció (3-5 fő) 7.2.3.8. más szükséges személyek 7.3. tárgyi-dologi feltételek 7.3.1. kapcsolattartási eszközök: rádiótelefon, internet, postai küldemények, személyes találkozások (mindenki maga biztosítja illetve vállalja 7.3.2. működési létesítmények: néhány kisebb-nagyobb tárgyaló(k), iroda(k), felső- és alsóházi ülésterem ( a résztvevő szervezetek ingatlanjaiban lenne célszerű megoldani, igen minimális infrastruktúra költségtérítés mellett, ha ezt a befogadó szervezet nem tudná magára vállalni: fűtés, világítás, takarítás, stb). Bizonyára egyik-másik résztvevő szervezetnek lehet egy 100-200 fős terme(alsóházi, felsőházi ülések havonta egyszer-egyszer), egy másiknak egy vagy több 10-20 fős tárgyalója (bizottsági ülések, havonta egyszer-egyszer) meg egy vagy több kisebb irodahelysége 10-20 m2 (adminisztrációk, szervezők, de ezek megoldhatók a delegáló szervezeteknél is, a napi más tevékenységet is végző munkatársak által), nem feltétlenül egy épületben. 7.3.3. adminisztrációs anyagok költsége, ha a résztvevő szervezetek nem tudnák felvállalni (bizonyos keretek között) 7.3.4. utazási költségek a rendezvényekre: mindenki maga vállalja 7.3.5. a legszükségesebb fogyasztási költségek: a résztvevők összeadják vagy lesz egy vagy több, telepített, fizetős büfé 7.3.6. egyéb dologi költségek 7.4. Az árnyék rendszer megszervezésével, működtetésével kapcsolatos további megfontolások: 7.4.1. megkeresni a belföldi és nemzetközi, elvi-anyagi-szervező támogatókat 7.4.2. felkutatni finanszírozókat, aki juttatásokkal, szellemi-tárgyi ajándékokkaladományokkal és pénzzel is támogatást nyújtanának. Az esetleges támogatások biztosíthatnák, a minimális személyi-, de inkább dologi költségeket. Ezek majdani felosztása és az ezzel való gazdálkodás fontosan, felelős feladat, belső demokratizmust igényel. Alapállásban a résztvevőknek nem járna díjazás, minden résztvevő szervezet és/vagy személy a részvételével, tevékenységével kapcsolatos költségeket vállalná. Esetleg az infrastruktúra üzemeltetések költségeit lehetne téríteni. 7.4.3. szakértő árnyékkormányt megszervezni a célszerű miniszteri munkamegosztásnak megfelelően, esetleges összevonásokkal (csúcsminisztériumok), bár a résztvevő szervezetek számára az összevonásokkal a miniszteri képviseletek szűkülnének, ami nem célszerű. Az árnyék miniszterek kiválasztása bizonyára vitákra adhat okot. Ennek enyhítésére, ha nem várható konszenzus egy-egy területen, úgy többféle modell lehetséges, ha egy-egy szakterületre több szervezetnek lenne jelöltje és nem kívánná elfogadni a másikét: 7.4.3.1. az árnyékminiszter(elnök) mellett lehetne(nek) árnyék miniszter (elnök) helyettes(ek) 7.4.3.2. lehetnek árnyék államtitkárok 7.4.3.3. lehetnek árnyék kabinetfőnökök 6/9
végső esetben lehetnek társ-árnyék miniszterek is, azaz egy szakterülethez 1-3 árnyékminiszter is tartozhatna, akik egyesítenék szakértelmüket 7.4.3.5. az árnyékkormány tagjainak kiválasztása várhatóan, egyrészt szakmai-egyéniségi alkalmasság, másrészt a résztvevők szervezetek általi delegálás, döntés, harmadrészt egyéb szempontok alapján történhetne. Az árnyékkormány illetve az egyes kormánytagok mellett szakértői tanácsok is lehetnének. 7.4.4. kulcsfontosságú a miniszterelnök (és esetleg helyettesei) személyének kiválasztása. Várhatóan minden árnyék kormány tagról és parlamenti szereplőről terjesztenek majd pletykákat, híreket, melyekkel nem szabad foglalkozni, mert napi védekezésekre kényszeríthetnek bennünket! Nekünk felül kell emelkedni, nem észrevenni (mivel ez a legbosszantóbb) és csak menni előre, mint a Magyar Köztársasági úthengere, offenzívnek és progresszívnek kel lennünk! 7.4.5. Az árnyék miniszteriális szakterületek lehetnének például: 7.4.5.1. kancellária 7.4.5.2. egészségügy 7.4.5.3. igazságügy 7.4.5.4. oktatás 7.4.5.5. munkaügy - szociális ügyek 7.4.5.6. pénzügy - gazdaság 7.4.5.7. honvédelem – rendvédelem (volt belügy) - nemzetbiztonság 7.4.5.8. külügy 7.4.5.9. önkormányzat - vidékfejlesztés 7.4.5.10. egyéb 7.4.6. az árnyék kormányzati döntéseket szavazással kellene meghozni a szavazati arányok feltüntetésével és a kisebbségi illetve az eltérő vélemények nevesített megjelentetése mellett, ez a demokratikus jelleget maximálisan igazolhatná 7.5. Az árnyék parlament árnyék döntéseket hozna: 7.5.1. az negyedik Magyar Köztársaság új Alkotmánya 7.5.2. a 2010-es választások óta megalkotott törvények hatályon kívül helyezése és ideiglenes kiváltásuk árnyék kormány döntésekkel (rendeletekkel), amíg nem lesznek árnyék parlamenti döntések 7.5.3. minden területen a törvények, jogszabályok felülvizsgálata, modernizálása és harmonizálása, az új Alkotmánnyal és ország célokkal összhangban 7.5.4. a demokrácia tudatos tovább fejlesztése, különös tekintettel a részvételi demokráciára; 7.5.5. az ország működését és az emberek létbiztonságát szolgáló törvények, jogszabályok; 7.5.6. a demokratikus intézményrendszer és működésének kidolgozása; 7.5.7. érdekegyeztető fórumok felállítása; 7.5.8. munkaadói és munkavállalói érdeke harmonizálása; 7.5.9. a közigazgatás-államigazgatás újraszervezése; 7.5.10. az olcsóbb, de hatékonyabb állam kidolgozása; 7.5.11. a gazdaságfejlesztés-élénkítés kidolgozása; 7.4.3.4.
7/9
költségvetési-államháztartási-adósságszolgálattal kapcsolatos megoldási alternatívák, adó és közteher koncepciók; 7.5.13. az ellehetetlenültek-hitelkárosultak sorsában segítség; 7.5.14. új munkatörvénykönyv 7.5.15. új családsegítés 7.5.16. új nyugdíj szabályozás 7.5.17. teljesen új egészségügyi-oktatási-hon+rendvédelmi+nemzetbiztonságikülügyi-nyugdíj-foglalkoztatási-ifjúsági-szociális-családtámogató, ENSZEU-NATO-EBESZ kapcsolati stb koncepciók-szakmai anyagokjogszabályok. 7.5.18. az előzőekből ki kell emelni azokat, amelyeket népszavazásra bocsájtanánk, mint például: 7.5.18.1. a negyedik Magyar Köztársaság új Alkotmánya 7.5.18.2. Munkatörvénykönyv 7.5.18.3. mások 7.5.19. előkészít egy össztársadalmi megállapodást, egy válság kiegyezést, amely esetleg egy nagykoalíció vízióját is előrevetítheti 7.5.20. az árnyékparlament kamaráinak tagjait szakmai szempontok alapján, a résztvevő szervezetek választással, delegálással választhatnák ki. Kiemelten fontos lenne az árnyékkormány tagok egymás iránti szolidaritása, a szakmai viták mellett (minden árnyékkormány ülés lehetne média nyilvános is). Az árnyék parlamenti képviselők egészséges, konstruktív együttműködése is célszerű lenne, a szükséges szakmai viták mellett, az árnyék képviselőket delegáló demokratikus szervezetek hatására. 7.6. létre lehet hozni az árnyék Alkotmánybíróságot (pl. Kolláth), az árnyék Ügyészséget, az árnyék Legfelső Bírósági szervezetet (pl. Baka), stb 7.7. az árnyék kormány és az árnyék parlament nemzetközi kapcsolatokat is teremtsen, ahol fogadnak bennünket. Gondolva itt kormányokra, nemzetközi szervezetekre, minden területen és vonatkozásokban. Ezt a nemzetközi sajtó is értékelni fogja. A Magyarországon lévő országok követségeit is meg kellene szólítani, amiből kiderülne a hozzáállásuk. 7.8. az árnyékkormányba, az árnyék parlamentbe és a szakbizottságokban, a többi árnyék főszervezetbe hiteles, elfogadott és a reális büntető jogi vonatkozásokban támadhatatlanabb emberek kellenének (itt nem gondolok a mai kitalált és mondvacsinált, alaptalan, politikai és egyéb szabálysértés, bűncselekmény torzókra!), a résztvevő szervezetek delegálásai, javaslatai alapján. 7.9. létre kellene hozni egy árnyék Rendőrséget (vagy Rendvédelmi Szövetséget) nyugdíjas rendőrökből (vagy rendvédelmiekből), akik persze nem rendőri (vagy rendvédelmi) munkát végeznének, hanem véleményeznének, javaslatokat adnának, érdekvédelmet nyújtanának. Ebben a szervezetben elvileg aktívak is részt vehetnének. Ennek is a célja, hogy együttműködőket, támogatókat szerezzünk. 7.10. létre kellene hozni egy árnyék Honvédséget nyugdíjas katonákból, aki persze nem katonai munkát végeznének, hanem véleményeznének, javaslatokat adnának, érdekvédelmet nyújtanának. Ebben a szervezetben elvileg aktívak is 7.5.12.
8/9
részt vehetnének. Ennek is a célja, hogy együttműködőket, támogatókat szerezzünk. 7.11. más árnyék szervezet is elképzelhető, ha úgy gondoljuk, legyünk rugalmasak és nyitottak 8. A fentiek vízió, modell, koncepció jellegűek, azzal, hogy kidolgozandók, formálandók, kiegészítendők, módosítandók. Tehát bárki bírálhatja, módosíthatja, továbbfejlesztheti, lesemmizheti, kidobhatja, mivel nincs önérzetem, hiszen a jövőnkről ötleteltem saját demokratikus jogaim alapján és ha bárkinek más, békés eszköze, módszere hatásosabb, akkor tegyük azt, de ne várjuk a csodát, mert azt más nem, csak mi hozhatjuk el Magunknak! Segíts magadon és az Isten is megsegít! Tehát még Istennek is mutatnunk kellene azt, hogy mi is teszünk valamit és nem csak Tőle várjuk a csodát! 9. Lesz még Magyar Köztársaság felirat mindenhol, garantáljuk! 10. Amennyiben bárki azt mondaná, hogy könnyű nekem ötletelni, észt osztani, azoknak megerősítem, hogy a fentiekből bármibe bekapcsolódóm, amibe bekapcsolódhatok. Viszont ez a bevonók kompetenciája.
Baja, 2011.12.24. Dr Várhalmi Antal Miklós infokommunikációs szakértő nemzetbiztonsági szakértő „a demokrácia bajnoka” „a nemzetbiztonság önkéntese” www.varhalmi.hu http://www.facebook.com/profile.php?id=100001578598214
9/9
