A terhelés – igénybevétel koncepció Dinamikus és statikus izommunka. Erőkifejtés. A fizikai munka és a szellemi munka fiziológiai és pszichológiai hatásai: megterhelés, igénybevétel, stressz. Az emberi munkatevékenység sajátosságai. A munkatevékenység tervezésének és elemzésének elvi és módszertani alapjai.
A fizikai munka és főbb jellemzői • A munka a természet szükséglet kielégítésre alkalmatlan dolgainak szükséglet kielégítésre alkalmas jószágokká való átalakítása, céltudatos emberi tevékenység • Fizikai munka: meghatározó módon fizikai erőkifejtés (izommunka) révén megvalósuló céltudatos emberi tevékenység. • Szellemi munka: információ céltudatos termelése, rendezése, tárolása, visszakeresése, közvetítése, védelme „fejben végzett” (mentális) emberi műveletekkel.
I zo m - a vá zizm o k a la pvető tula jdo ns á g a i • E g y izo m összehúzódó képessége a benne lévő izomrostok hosszától füg g : m inden izo m a s a já t nyug a lm i ho s s zá na k felére k épes ö s s zehúzó dni • A izm o k ereje a benne lévő izomrostok számával a rá nyo s . M inél tö bb izo m ro s to t ta rta lm a z, a nná l na g yo bb erő t k épvis el • E g y m o zg a tó ideg s ejt és a ho zzá ta rto zó izo m ro s to k eg yüttes en a M O T O R O S E G Y S É G E T a lk o tjá k . E g y ideg s ejt m inél k eves ebb izo m ro s to t lá t el, a nná l fino m a bb m unk á t tud vég ezni a z izo m
Erőkifejtési módok
Az erőkifejtést befolyásoló tényezők Személyi változók
Testhelyzet
nem kor jobb-bal oldaliság antropometriai változók ruházat pszichológiai és fizikai tényezők (motiváció, cirkadián ritmus stb.) egyéb személyi jellemzők (gyakorlottság, műszaki ismeretek, kézügyesség, intelligencia, mozgási sémák stb.)
támasz térbeli korlátok (mozgás szabadságfoka) Környezeti változók
az érintkező testrész erőkifejtésre használt testrész(ek) jobb, bal vagy mindkét oldal termék poziciója az érintkezésnél izületek szöge egyidejű mozdulatok (ismétlődő, azonos vagy különböző)
Erő
szükséges erő nagysága a mozdulat sebessége gyorsulás időtartam az erő iránya az erő irányváltása ismétlés/gyakoriság (ciklusok száma, az erőkifejtés és pihenés időtartama)
Termék változók forma, alak méret pozíció érintkezési felület anyaga (súrlódási tényező, keménység) meghatározott vagy nem definiált mozdulat statikus kontra dinamikus szükséges pontosság ellenállás súly
vibráció, rezgés hőmérséklet és páratartalom magasság
Hajlítás és nyújtás illusztrációja
Hajlító erő eloszlása Ujjak
Boka
A láb és törzs erejének mérése
A láb és törzs erejének eloszlása
Kor és nem hatása a maximális izomerő kifejtésre
A fáradtság és a fájdalom kezdete a térd és a váll esetében
A terhelés és igénybevétel koncepciója
teljesítés határa (teljesítő képesség és ésszerűség)
el n
öv ek ed és e
egészségkárosodás határa (tolerancia)
ig én yb ev ét
log (stressz-mérték H)
életveszély határvonala
log (stressz időtartam T)
kényelem határa (ésszerűség és megelégedettség)
Terhelés = f(stressztényezők, stressz mértéke H, stressz időtartam T) Igénybevétel = f(terhelés, egyéni jellemzők és képességek)
A lapátolás hatékonysága, mint a lapát tervezésének szempontja
Energiafelhasználás (kcal/perc) öt különböző testhelyzetben végzett, azonos feladat esetén
Hét teherhordási módszer összehasonlítása a relatív oxigénfogyasztás alapján
Munkatevékenységek energiaszükségletei (kcal / min)
A szükséges pihenőidő alakulása a munka időtartama és jellege szerint
• A munka jellegét az energia- felhasználás (kcal/perc) határozza meg, pl.: – – – – –
1 - 2,5: könnyű, 2,6 - 3,75: közepes, 3,8 - 6,0: nehéz, 6,1 - 10,0: nagyon nehéz, 10,0 - különösen nehéz
Munkahelyi pihenőidő A szükséges munkahelyi pihenőidő kiszámításának módja:
K-S R=T K - 1,5 R - szükséges pihenőidő T - teljes munkaidő K - a tevékenység energiaszükséglete (kcal/min) S - standard érték (4 kcal/min) Egy órára jutó pihenőidő (min):
60 (K - 4) R= K - 1,5
Fiziológiás munkagörbe (teljesítmény) 1 = Bemelegedés szakasza; 2 = Tartós teljesítés (teljes kompenzáció) szakasza Teljesítmény (egység)
3 = Labilis kompenzáció; 4 = Teljesítménycsökkenés; 5 = ”Végső erőfeszítés”
2. 3. 4.
1.
5. Ebédszünet
Műszak (óra)
Megterhelés és igénybevétel • A megterhelés objektív hatás. • Az igénybevétel a megterhelésre adott egyénileg különböző jellegű és mértékű reakció. • A külső megterhelő hatások: munkafeladatból fizikai környezetből szociális (társas) környezetből erednek • A belső megterhelő hatások: egészségi, pszichés állapot
Megterhelés és igénybevétel • Megterhelés (stress): minden olyan ráhatás, amely az ember fiziológiai és/vagy pszichológiai alkalmazkodási mechanizmusait befolyásolja. • Ebben az esetben a megterhelés az ok, amely valamilyen változást, mint okozatot idéz elő. • Ezt az okozatot nevezzük igénybevételnek (strain). megterhelés (stress)
igénybevétel. (strain)
Pszichológiai megterhelés és munkahatékonyság
Elfáradás és monotónia • Elfáradás (fatigue) szervezet maximális funkcionális lehetőségeinek csökkenése • Monotónia (monotony) csökkent pszichológiai aktivitás átállítódási és reakciókészség csökkenése Teljesítményingadozások, teljesítménycsökkenés ismétlés, a rutinszerű feladatmegoldás, unalom érzés ingerszegény környezet
A stressz és a munkavégzés hatékonyság • A pszichológiai megterhelés adott mértéke a központi idegrendszer meghatározott fokú nem-specifikus, általános aktivációját idézi elő. • Ennek a stressznek a tevékenység hatékonysága szempontjából létezik egy optimális, közbenső értéke. • Túlságosan kis aktiváció esetén csökken a figyelem, ezért csökken a munkavégzési hatékonyság, információs alulterhelés lép fel és ennek következményeként nő a "kihagyás" típusú hibák valószínűsége. • Túlságosan nagy aktiváció esetén információs túlterhelés következik be megnövekedett számú "téves beavatkozás" típusú hibákat eredményezve.
A szellemi erőfeszítés • Az erőfeszítés mértéke azzal a szubjektíven megélt befektetés „mennyiséggel” is megragadható, amely egy adott feladat végrehajtásához szükséges, miközben valamilyen akadályt le kell győzni, és a feladat végrehajtásához szükséges akció önként vállalt. • Szellemi erőfeszítés (mental effort): annak mértéke (esetleg mérőszáma), hogy az egyén mértékben mozgósítja potenciális erőforrásait egy adott feladat elvégzése érdekében. Függ a feladattól és a személy aktuális állapotától.
A szellemi erőfeszítés mérése • Teljesítménymérésen alapuló módszerek: „fő feladat” módszere „másodlagos feladat” módszere. • Szubjektív skálázáson alapuló módszerek. • Megfigyelésen alapuló módszerek. • Pszichofizikai módszerek (pl. CFF). • Pszichofiziológiai módszerek : Egyszerű pszichofiziológiai módszerek, electrofiziológiai módszerek, (pl. EEG, HPV), Biokémiai módszerek, (pl. kortizol meghatározás nyálból
Megfigyelésen alapuló módszerek • látható izgatottság, • ideges járkálás vagy kopogás, • a láb- vagy kéz ütemes mozgatása, • különböző arckifejezések
A másodlagos feladat teljesítmény adatainak mérése • alap-feladat eredményességét adott szinten tartva másodlagos feladat • Néhány gyakrabban alkalmazott másodlagos feladat: mechanikus mentális tevékenység (pl. megadott szövegben bizonyos betűk vagy szavak keresése), megadott ritmus kopogása, reakció-idő feladat, memória-feladat, időtartam becslés, véletlen számok generálása, fejben számolás stb. • Mobil telefonálás
Stressz és stresszor • Stressz (stress): az a pszichofiziológiai állapot, amely az emberre irányuló hatások eredményeként áll elő. • Ebben az esetben a stresss az okozat, amelyet valamilyen stresszor-nak (stressor) nevezett hatás idéz elő.
stresszor
stressz
(stressor)
(stress)
Stressz keltő események jellemzői • Szenzoros túlingerlés nagy intenzitású fény, zaj, stb. • Egyéni élet nagyobb fordulatai válás, szeretett családtag halála, különköltözés, felnőtt gyerekek elköltözése otthonról, állás elvesztése, nyugdíjazás, börtön, betegségek, fogyatékosság, stb. • Munkahelyi túlterheltség, képességeket meghaladó követelmények, döntések hozatala, elismerés hiánya, munkatársakkal, főnökkel konfliktus, stb. • Traumatikus események természeti katasztrófák, háború, balesetek
