I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1./ A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, hogy rögzítse a Társaság adatait és szervezeti felépítését, a vezetők és alkalmazottak feladatait és jogkörét, a Társaság működési szabályait. 2./A TÁRSASÁG MŰKÖDÉSI DOKUMENTUMOK
RENDJÉT
MEGHATÁROZÓ
A Társaság törvényes működését a hatályos jogszabályokkal összhangban lévő alapdokumentumok határozzák meg. 2.1. Alapdokumentumok A Társaságot Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (továbbiakban S. M. J. V. Önkormányzata) alapította. Az Alapító Okirat tartalmazza a Társaság működésére vonatkozó legfontosabb adatokat, melyet S. M. J. V. Önkormányzata Képviselőtestülete, mint a Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. taggyűlése hagyott jóvá. A Közhasznú Szerződés tartalmazza azokat a kulturális, közművelődési és közösségi alapfeladatokat (és a hozzá kapcsolódó támogatási összegeket) melyek elvégzésével SMJV Önkormányzata a Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft-t megbízta. A Használatba Adási Szerződésben SMJV Önkormányzata tulajdonában álló épületeket adott át működtetésre és hasznosításra a Nonprofit Kftnek. A mindenkori érvényes Alapító Okirat, Közhasznú Szerződés és Használatba adási Szerződés szerves része a hatályos SZMSZ-nek.
2
2.2. Éves üzleti terv A társaság vezetője a társaság feladatainak végrehajtására Üzleti Tervet készít, melyet SMJV Közgyűlése, mint a Nonprofit Kft. taggyűlése tárgyal meg és hagy jóvá. Az Üzleti Tervnek tartalmaznia kell a jogszabályok és a tulajdonos által előírt szöveges és számszaki módon a tárgyév szakmai és gazdasági tervét. A divízióigazgatók az Üzleti Terv előírásai szerint végzik munkájukat. Az ügyvezető az Üzleti terv végrehajtását folyamatosan ellenőrzi és értékeli. 2.3. Egyéb dokumentumok A társaság működését meghatározó dokumentum a Szervezeti és Működési Szabályzat /továbbiakban: SZMSZ/. A szakmai és gazdasági munka vitelét segítő különféle szabályzatok jelen SZMSZ függelékeként kerülnek csatolásra, amelynek módosításai nem érintik az SZMSZ-t. Az SZMSZ mellett mindig a hatályos szabályzatot kell tárolni. A mellékletben szereplő szabályzatok:
− Közbeszerzési szabályzat _ Számviteli politika és számlarend _
Pénzkezelési szabályzat
− Leltárkészítési és leltározási szabályzat − Munkavédelmi szabályzat − Tűzvédelmi szabályzat − Belső ellenőrzési utasítás − Iratkezelési szabályzat − Gépjármű üzemeltetési szabályzat − Vagyonvédelmi Szabályzat − Ügyvezetői utasítások
3
3./ A TÁRSASÁG LEGFONTOSABB ADATAI, JOGÁLLÁSA A társaság teljes cégneve: PRO KULTÚRA SOPRON Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Rövidített megnevezése: PRO KULTÚRA SOPRON Nonprofit Kft. A társaság székhelye, címe: Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ 9400 Sopron, Liszt Ferenc u. 1. A társaság telephelyei: Petőfi Színház, Sopron, Petőfi tér 1. sz. Gyermek- és Ifjúsági Központ, Sopron, Ady E. u. 10. Festőterem, Sopron, Petőfi tér 8. sz. Sopron, Szent György u. 5. III/7. Díszletraktár, Sopron, Győri u. 42. Sopron-Balf, Fő utca 27. Turisztikai Központ Sopron, Deák tér Barlangszínház, Fertőrákos, Fő u. 1. sz. Művészeti titkárság, Budaörs Szabadság u. 141. A Társaság székhelyének és szükség szerint a telephelyeinek az épületeit címtáblával, zászlóval kell ellátni. A társaság cégjegyzékszáma:
Cg.08-14-001510
Adóhatósági azonosítószám:
18533093-2-08
Statisztikai számjel:
18533093-9003-571-08
A számlát vezető hitelintézet neve, címe: OTP Bank RT. 9400 Sopron, Várkerület 96/A. A társaság elérhetőségei: Telefon:
99/517-500
Telefax:
99/517-516
E-mail:
[email protected] 4
Internet honlap: www.prokultura.hu Az alapító-tulajdonos megnevezése: S. M. J. V. Önkormányzata, 9400 Sopron Fő tér 1. Az alapítás időpontja: 1998. január 01. A társaság működési területe: Sopron Város és környéke közigazgatási területe A társaság bélyegzője: Első sor:
PRO KULTÚRA SOPRON
Második sor:
Nonprofit Kft.
Harmadik sor: 9401 Sopron Pf. 241. Negyedik sor: Adószám: 18533093-2-08 Ötödik sor:
OTP 11737083-20090632
4./ A TÁRSASÁG JOGÁLLÁSA A társaság kiemelten közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaságként önálló jogi személy. Vezetője a határozott időre kinevezett ügyvezető igazgató, akit az alapító önkormányzat képviselőtestülete nevez ki és a feladatait munkaviszonyban látja el. A Társaság alapítója: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Székhely:
9400 Sopron, Fő tér 1.
KSH kód:
15367709-8411-321-08
Adószáma:
15367709-2-08
Az Alapító képviseletére jogosult személy: A helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. Törvény ( 9.§ 1) bekezdésében biztosított hatáskörében: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának mindenkori polgármestere.
5
5./ A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA A társaság számára jogszabályokban, testületi döntésekben megfogalmazott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni. Az SZMSZ hatálya kiterjed: − a társaság vezetőire, − a társaságnál foglalkoztatottakra A függelékben felsorolt szabályzatokat az ügyvezető a jogszabályok és változások függvényében évente felülvizsgálja. II. FEJEZET A TÁRSASÁG CÉLJA, FELADATAI ÉS HATÁSKÖRE 1./ CÉLJA: A társaság célja Sopron kulturális, közművelődési és közösségi igényeinek magas színvonalon történő kielégítése, a nemzeti kultúra ápolása, a hazai és a külföldi irodalmi, zenei, képzőművészeti értékek megismertetése, a város kulturális és közösségi életének minél szélesebb körű bemutatása, elismertetése, SMJV Önkormányzata kötelező és vállalt művelődési feladatainak maradéktalan ellátása, ennek érdekében kulturális, művelődési és közösségi színterek működtetése. 2./ FELADAT ÉS HATÁSKÖR A társaság számára meghatározott feladatok ellátását a társaság belső szervezeti egységei (divíziók) látják el, a hatáskörök megosztásáról a társaság vezetője gondoskodik. A feladatok és hatáskörök megosztása nem lehet ellentétes a jogszabályok és az alapító, fenntartó által a társaság egyes szervezeti egységeire, vezetőire és dolgozóira kötelezően előírt feladatokkal, hatáskörökkel.
6
3./ JOGSZABÁLYI HÁTTÉR A társaságban folyó tevékenységet jogszabályok határozzák meg: - 1997. évi CLVI törvény a közhasznú szervezetekről. - 2000. évi C. törvény a számvitelről - 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról - 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről - 1992. évi XXII. törvény A munka törvénykönyvéről - 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról - 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről 193/2003.(XI.26.) Korm. r. a belső ellenőrzéséről - 2007. évi LXXV. Törvény a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói
tevékenységről,
valamint
a
könyvvizsgálói
közfelügyeletről - 1990. évi LXV. Törvény a helyi önkormányzatokról - 2008. évi Törvény az előadóművészeti szervezetekről 4./A PRO KULTÚRA SOPRON NONPROFIT KFT. ALAPFELADATA A Nonprofit Kft. alapfeladata az alapító-tulajdonos által meghatározott közhasznú feladatok ellátása. 5./ TEVÉKENYSÉGEI 5.1.a.) A társaság közhasznú tevékenységi körei a TEÁOR ’08 besorolás szerint: Közhasznú főtevékenység: 90.01 ’08 Előadó-művészet Közhasznú kiegészítő tevékenységek: 59.14 ’08 Filmvetítés 79.90 ’08 Egyéb foglalás 85.51 ’08 Sport, szabadidős képzés 90.02 ’08 Előadó-művészetet kiegészítő tevékenység 7
90.03 ’08 Alkotóművészet 93.11 ’08 Sportlétesítmény működtetése 93.19 ’08 Egyéb sporttevékenység 93.29 ’08 M. n. s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység 94.99 ’08 M. n. s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység 5.1.b.) A nonprofit társaság a közhasznú tevékenységhez kapcsolódó üzletszerű tevékenységei a TEÁOR ’08 szerint: Közhasznúnak nem minősülő egyéb tevékenységi körök: 58.14 ’08 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása 59.20 ’08 Hangfelvétel készítése, kiadása 56.10 ’08 Éttermi, mozgó vendéglátás 68.20 ’08 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 49.39 ’08 M. n. s. egyéb szárazföldi személyszállítás 55.10 ’08 Szállodai szolgáltatás 32.99 ’08 Egyéb m. n. s. feldolgozóipari tevékenység 49.41 ’08 Közúti áruszállítás 49.42 ’08 Költöztetés 55.20 ’08 Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás 58.11 ’08 Könyvkiadás 58.12 ’08 Címtárak, levelezőjegyzékek kiadása 58.19 ’08 Egyéb kiadói tevékenység 59.20 ’08 Hangfelvétel készítése, kiadása 60.10 ’08 Rádióműsor-szolgáltatás 62.01 ’08 Számítógépes programozás 63.12 ’08 Világháló-portál szolgáltatás 63.99 ’08 M. n. s. egyéb információs szolgáltatás 73.11 ’08 Reklámügynöki tevékenység 73.12 ’08 Médiareklám 74.10 ’08 Divat-, formatervezés 74.30 ’08 Fordítás, tolmácsolás 8
74.90 ’08 M. n. s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 77.21 ’08 Szabadidős, sporteszköz kölcsönzése 77.22 ’08 Videokazetta, lemez kölcsönzése 77.29 ’08 Egyéb személyi használatú, háztartási cikk kölcsönzése 77.40 ’08 Immateriális javak kölcsönzése 79.11 ’08 Utazásközvetítés 79.12 ’08 Utazásszervezés 82.11 ’08 Összetett adminisztratív szolgáltatás 82.19 ’08 Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás 82.30 ’08 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése 82.99 ’08 M. n. s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás 85.32 ’08 Szakmai középfokú oktatás 85.52 ’08 Kulturális képzés 85.59 ’08 M. n. s. egyéb oktatás 90.04 ’08 Művészeti létesítmények működtetése 91.02 ’08 Múzeumi tevékenység 91.03 ’08 Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése 5.2. A nonprofit társaság üzletszerű gazdasági tevékenységét kiegészítő jelleggel, a közhasznú tevékenység elősegítése érdekében, a társaság közhasznú céljait nem veszélyeztetve végzi.
9
III. FEJEZET A TÁRSASÁG SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 1./ A TÁRSASÁG SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 1. A társaság szervezeti felépítése A Társaság szervezeti felépítését, alá és fölérendeltségi viszonyait, a tevékenységek érdekében elvégzett munkamegosztást az 1. számú melléklet tartalmazza. 2. A társaság belső szervezete A Társaság divíziókra (belső szervezeti egységekre) tagolódik. 2./ A TÁRSASÁG BELSŐ SZERVEZETI EGYSÉGEINEK FŐBB FELADATAI A társaság belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál elsődleges cél, hogy a társaság feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően. A fenti körülmények figyelembe vételével a Nonprofit Kft.-ben az alábbi szervezeti egységek működnek: 2.1.) A divíziók (szakmai belső szervezeti egységek): 1. Kulturális, közművelődési és közösségi divízió 2. Színházi divízió 3. Kommunikációs-üzleti divízió 4. Műszaki-technikai divízió 5. Gazdasági divízió
10
2.2.) A társaság munkaviszonyban és megbízási, vállalkozási jogviszonyokban foglalkoztatott munkatársakkal működik. a) A Társaság egyszemélyi vezetője az ügyvezető igazgató. Ő képviseli a társaságot. E jogkörét esetenként meghatalmazással (eseti képviselet) vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve korlátlan és korlátozott jelleggel átruházhatja a társaságnál foglalkoztatott, vezető beosztású divízióvezetőkre. b) Munkaviszonyban álló munkatársak: A munkaviszonyban lévők foglalkoztatása a Társaság által biztosított munkahelyen, és munkaeszközökkel történik. A Társaság a munkatársakat csak olyan munkával foglalkoztathatja, amelyet egészségügyi állapotuk romlása és testi épségük, valamint környezetük veszélyeztetése nélkül el tudnak végezni. A társaságban dolgozók munkarendjét, a nyilvántartást, a munkakezdést és a munkahelyi magatartást ügyvezetői utasítások szabályozzák. A főállásban foglalkoztatott munkatársak a további munkaviszonyukat kötelesek a Társaságnak bejelenteni. c) Megbízási, vállalkozási stb. jogviszonyban foglalkoztatottak: Egyes tevékenységeket (elsősorban a színházi divízióban művészeti feladatokkal foglalkoztatottak) különböző megbízási, vállalkozási jogviszonyokban látnak el. A takarítási, a biztonsági őrzési, a recepciós, a nézőtéri felügyeleti és a ruhatárosi feladatokat is vállalkozások látják el.
3./ MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK A társaságban foglalkoztatott dolgozók feladatait a munkaköri leírások tartalmazzák, amelyek a munkaszerződésekben foglaltak vagy szoros mellékletét képezik a munkaszerződéseknek. A munkaköri leírásoknak tartalmazniuk kell a foglalkoztatott dolgozók jogállását, a szervezetben elfoglalt munkakörnek megfelelően felsorolt feladatait, jogait és kötelezettségeit, munkáltatójának, felettesének és utasításadójának megnevezését névre szólóan. A munkaköri leírásokat a szervezeti egység módosulása, a munkáltató, vagy az utasításadó személyében történt változás, valamint feladat változása esetén azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül módosítani kell.
11
A munkaköri leírások elkészítéséért és aktualizálásáért felelősek: − az ügyvezető igazgató és a divíziók vezetői, − a divízióvezetők a hozzájuk beosztott dolgozók esetében a szervezeti felépítés alapján. 5./ A TÁRSASÁG VEZETÉSE ÉS A VEZETŐK FELADATAI 5. 1. Az ügyvezető igazgató feladatai: − vezeti a társaságot, gazdálkodásáért,
felelős
a
társaság
működéséért
és
− felelős a társaság vállalkozási tevékenységének gazdaságosságáért, eredményességéért, − biztosítja a társaság működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, − képviseli a társaságot külső szervek előtt, − tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi a Társaság szakmai és gazdasági működésének valamennyi területét, − gyakorolja a munkáltatói jogokat, − ellátja a társaság működését érintő jogszabályokban, önkormányzati rendeletekben és döntésekben a vezető részére előírt feladatokat, − megszervezi a társaság belső ellenőrzését, − elkészíti a társaság SZMSZ-ét, kötelezően előírt szabályzatait, továbbá a társaság működését segítő egyéb szabályzatokat, rendelkezéseket, − kapcsolatot tart a társintézményekkel, helyi, területi és országos szakmai szervezetekkel, intézményekkel, − támogatja a társaság munkáját segítő szervezetek tevékenységét, − folyamatosan értékeli a vezetés, a szervezeti egységek, a társaság tevékenységét, munkáját. − Az Alapító felé évente beszámol, döntéseket kezdeményez, előkészít és végrehajtja az alapítói döntéseket, részt vesz a Társaságot érintő alapítói üléseken.
12
5. 2. A divízióvezetők általános feladatai: -
feladataikat önállóan, az ügyvezető utasításainak megfelelően, a társaság érdekében fokozott gondossággal és a Társaság érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni, nem megfelelő munkavégzés esetén jogköreiket az ügyvezető időlegesen vagy tartósan elvonhatja, kinevezésüket visszavonhatja
- kötelezettségeik megszegése esetén a Társaságnak okozott kárért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartoznak, de nem terheli felelősség a divízióvezetőt, ha a kárt okozó határozat vagy intézkedés ellen tiltakozott -
felelősek saját divíziójukban a baleset,- tűz,- munka,vagyonvédelmi stb. szabályok és az ügyvezetői utasítások maradéktalan betartásáért
tevékenységük és képviseleti joguk – a társigazgató kivételével - a divíziójukra korlátozott, munkavállalóként vezető beosztásúnak minősülnek − szervezik, irányítják és ellenőrzik a divízió szakmai munkáját − betartják és betartatják a divízió működéshez biztosított keretösszegeket − igazolják a divízió beérkező számláit
-
− az ügyvezető utasításának megfelelően az Üzleti Terv alapján elkészítik a divízió éves munkaprogramját, − a divízió szakmai tevékenységéről rendszeresen beszámolnak az ügyvezetőnek, jelzik a problémákat. 5.2.1. A kulturális, közművelődési és közösségi divízió vezetője, a társigazgató-kulturális igazgató feladatai -
kulturális igazgatóként a Közhasznú Társaság teljes kulturális, közművelődési és közösségi tevékenységének megszervezése és bonyolítása.
- a Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ, a Gyermek és Ifjúsági Központ, a Festőterem, a József Attila Művelődési Ház, a Jegyiroda, a turizmus egységek és a fesztiválok szakmai munkájának irányítása és felügyelete. -
egymillió forintot meghaladó kötelezettséget csak az ügyvezetővel, távollétében a gazdasági vezetővel vállalhat
-
társigazgatóként az ügyvezető távollétében teljes jogkörrel eljár a Társaság ügyeiben. 13
5.2.2.A színházi divízió vezetője, a színházigazgató feladatai: - a Soproni Petőfi Színház, mint állandó társulatú repertoár színház művészeti munkájának színvonalas és sikeres megszervezése és irányítása, - a műsorterv kialakítása, - a Színház művészeti és társulati fejlesztése az alkotó tevékenység közvetlen irányításával, - a színházi üzemeléssel kapcsolatos feladatok ellenőrzése, a vezetői szakterületén foglalkoztatottak irányítása. - a színházi szolgáltatási és gazdálkodási tevékenység felelős koordinálása - 1.000.000 forint összeghatárig önállóan vállalhat, ezt meghaladóan az ügyvezetővel (távollétében a társigazgatóval) együtt aláírva vállalhat kötelezettséget. - Az ügyvezető távollétében teljes jogkörrel eljár a színházi divízió ügyeiben. 5.2.3. A kommunikációs – üzleti divízió vezetője, a menedzser igazgató
feladatai - irányítja és felügyeli a divízió széleskörű kommunikációs és üzleti tevékenységét - szervezi a közhasznú és a reklám jellegű vállalkozói támogatásokat -
kötelezettségvállalási jogait és további feladatait az ügyvezető külön utasításban határozza meg.
5.2.4. A műszaki - technikai divízió vezetője, a technikai igazgató feladatai - társaság műszaki problémáinak, megoldása, a munkafolyamatok és betanításuk megszervezése -
kialakítja az anyaggazdálkodás rendjét, megszervezi és biztosítja a társaság anyagellátását
14
-
figyelemmel kíséri a Társaság technikai-műszaki eszközeinek állapotát
- gondoskodik a karbantartásokról, a felújításokról, a műszaki beruházásokról, beszerzi az ajánlatokat és a Társaság anyagi lehetőségei függvényében megrendeli és felügyeli a munkákat, az eszköz beérkezéseket - 200.000 forintig önállóan, ezt meghaladóan az ügyvezetővel együtt vállalhat kötelezettségeket 5.2.5.A gazdasági divízió vezetője, a gazdaságvezető feladatai: − felelős a társaság gazdasági és pénzügyi tevékenységéért, a pénzügyi fegyelem megtartásáért, − az ügyvezetővel közösen elkészítik a társaság Üzleti tervét, a gazdálkodásról szóló beszámoló jelentéseket, valamint gondoskodik az adatszolgáltatásról, − elkészíti, folyamatosan szabályzatait,
karbantartja
a
társaság
gazdasági
− figyelemmel kíséri a likviditást, a támogatások időbeni beérkezését, − gyakorolja az utalványozási jogkört a beérkező számlák esetében − kialakítja és szervezi a társaság könyvviteli, elszámolási, vagyonnyilvántartási, vagyonvédelmi rendjét, − szervezi a társaság gazdasági, pénzügyi munkáját, gondoskodik a hatályos jogszabályok betartásáról és betartatásáról − javaslatokat tesz a gazdálkodást érintő kérdésekben, − 200.000 forintig önállóan, ezt meghaladóan az ügyvezetővel vállalhat kötelezettségeket 6./ A TÁRSASÁG MUNKÁJÁT SEGÍTŐ FÓRUMOK, SZERVEZETEK A társaság vezetője a hatékony és a magas színvonalú szakmai munka, a racionális gazdálkodás követelményét figyelembe véve rendszeresen tájékozódik és tájékoztat a számára biztosított fórumokon. 6.1. A társasági munkájának irányítását segítő fórumok: − vezetői értekezlet, − divízió (belső szervezeti egység) értekezlet, − munkatársi értekezlet ( társulati ülés ) 15
Vezetői értekezlet: A társaság vezetője szükség szerint, de havonta legalább egy alkalommal vezetői értekezletet tart. A vezetői értekezleten részt vesznek: − ügyvezető igazgató, − divíziók vezetői, − meghívottak. A vezetői értekezlet feladata: − tájékozódás a belső szervezeti egységek munkájáról, − a társaság, valamint a belső szervezeti egységek, szakmai közösségek aktuális és konkrét tennivalóinak áttekintése. Divízió (belső szervezeti egység) értekezlet: A divízióvezetők szükség szerint, de legalább havonta divízió értekezletet tartanak. A divízió értekezletet a vezetője hívja össze, kijelöli a kötelezően résztvevők körét és vezeti az értekezletet. Az értekezletre meg kell hívni a társaság vezetőjét. A divízióértekezlet feladata: - a folyamatos üzemi tevékenység koordinálása − a szervezeti egység eltelt időszak alatt végzett munkájának értékelése, − a szervezeti egység munkájában tapasztalt hiányosságok feltárása és azok megszüntetésére az intézkedések megfogalmazása, − a munkafegyelem értékelése, − a szervezeti egység előtt álló feladatok megfogalmazása, − a szervezeti egység munkáját érintő javaslatok megtárgyalása. Munkatársi munkaértekezlet ( társulati ülés ) A társaság vezetője szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal összmunkatársi értekezletet tart. 16
Az értekezletre meg kell hívni a munkaviszonyban és folyamatosan megbízási, vállalkozói szerződéssel foglalkoztatottakat, valamint a tulajdonos képviselőjét, a Felügyelő Bizottság tagjait, a könyvvizsgálót.
Az ügyvezető és a divízióvezetők a munkaértekezleten: − beszámolnak a társaság eltelt időszak alatt végzett munkájáról, − értékelik a társaság programjának, feladatainak teljesítését, − ismertetik a következő időszak feladatait. Az értekezlet napirendjét az ügyvezető állítja össze. Az értekezleten lehetőséget kell adni, hogy a dolgozók véleményüket, észrevételeiket kifejthessék, kérdéseket tegyenek fel, és azokra választ kapjanak. 6.2. Dolgozói érdekképviseleti szervezetek A társaságnál szakszervezet működik. A társaság vezetése együttműködik a dolgozók minden olyan törvényes szervezetével, amelynek célja a dolgozók érdekképviselete és érdekvédelme. A társaság vezetése támogatja, segíti az érdekképviseleti szervezetek működését. A társaság vezetője a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásának, illetve teljesítésének módjáról, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjéről, az érdekvédelmi szervezetek támogatásának mértékéről, a működési feltételek biztosításáról, jogszabályok idevonatkozó rendelkezései alapján megállapodást köt, ennek hiányában megállapodást köthet. A társaság működését segítő szervezetek üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, megőrzéséről a szervezet vezetője gondoskodik.
IV. FEJEZET A TÁRSASÁG MŰKÖDÉSÉNEK FŐBB SZABÁLYAI
17
1./A TÁRSASÁG SZABÁLYAI
MUNKAVÉGZÉSSEL
KAPCSOLATOS
1.1. A munkavégzésre irányuló jogviszony létrejötte A társaság a munkavállalók esetében a belépéskor munkaszerződésben, határozott vagy határozatlan idejű szerződéssel határozza meg, hogy a munkavállalót milyen munkakörben, milyen feltételekkel és milyen összegű munkabérrel foglalkoztatja. A társaság elsősorban a művészeti és a speciális feladatainak ellátására megbízásos, vállalkozási jogviszony keretében is foglalkoztat munkatársakat. A társaság megbízási szerződést köthet saját dolgozójával munkakörén kívül eső feladatra a feladat elvégzéséig, határozott időre, átmeneti időszakra. 2./ A TÁRSASÁGGAL MUNKAVISZONYBAN ÁLLÓ DOLGOZÓK DÍJAZÁSA 2.1. Rendszeres személyi juttatások A rendszeres személyi juttatások körébe tartozik a foglalkoztatottak alapbére, és mindazon juttatások, amelyek rendszeresen ismétlődve kerülnek kifizetésre. A munka díjazására vonatkozó megállapodásokat a munkaszerződésben kell rögzíteni. A munkabért, a tárgyhót követő hó 8. napján kell kifizetni. 2.1.1. A MUNKABÉR ELŐLEG FOLYÓSÍTA - munkabér előleg a társaság határozatlan idejű munkaszerződéssel, legalább 12 hónapja foglalkoztatott munkatársa részére folyósítható - a munkabér előleg folyósítását a dolgozó kérelmére az ügyvezető engedélyezi - a munkabér előleg összegére a gazdasági vezető tesz javaslatot - nem folyósítható munkabér előleg annak a munkatársnak, akinek az illetményét 50% letiltás terheli - a munkabér előleget maximum 6 részletben kell visszafizetni - a kifizetett előlegekről a főpénztáros köteles nyilvántartást vezetni, amelyből név szerint megállapítható a kifizetett előleg és a fennálló tartozás összege 18
- a dolgozótól az előleg törlesztését a bérfizetéskor kell levonni - attól az alkalmazottól, akinek megszűnik a munkaviszonya az utolsó illetmény kifizetésekor az előleg teljes összegét le kell vonni 2.2 Nem rendszeres személyi juttatások 2.2.1. Megbízási díj A megbízási, vállalkozási stb. jogviszonyban foglalkoztatottak részére az előzetesen megkötött szerződések alapján, a megbízó által meghatározott eljárási rend szerint a teljesítést követően jár a díjazás. A kifizetésre – ellenkező megállapodás hiányában –a tárgyhót követő hónap 15. napjáig kerül sor. A számlákat a jogszabályok szerint, figyelemmel a szerződési feltételekre, 15 banki nap utalással kell kiállítani. 3./ EGYÉB JUTTATÁSOK A Társaságnál a likviditási helyzettől függően az un. cafetéria rendszerben, azaz egy keretösszegen belül választhatnak a munkavállalók az egyéb juttatások között. A cafeteria rendszer keretén belül munkavállalónként felhasználható keretösszeget évente, a lehetőségektől függően az ügyvezető állapítja meg. A cafeteria rendszert a határozatlan munkaszerződésű munkavállalók a próbaidőt követően, évközben kezdődő vagy megszűnő munkaviszony esetén arányosan vehetik igénybe. A cafeteria rendszer nem vehető igénybe: a gyes, a gyed, a fizetés nélküli szabadság, a 30 napot meghaladó táppénz időtartamára, a felmentési idő, lemondási idő azon időtartamára, amelyre a munkavállalót a munkavégzés alól mentesítették. A cafeteria rendszerbe nem tartozik bele az utazási költségtérítés, valamint a munka- és formaruha juttatás, mint egyéb adható juttatási forma.
3.1. Továbbképzés A társaság a tanulásban, továbbképzésben azokat a dolgozókat támogatja, akiknek munkakörük betöltéséhez nélkülözhetetlen a képzés által nyújtott képesítés megszerzése. Ennek elbírálása az ügyvezető kizárólagos hatásköre. A továbbképzés szabályai: 19
− minden munkavállaló köteles írásban kérni tovább tanulását akár
diploma megszerzéséről, akár továbbképzésről van szó, − felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok idején köteles
igazolni, hogy beiratkozott az adott félévre, − köteles leadni a továbbtanuló dolgozó a konzultációs időpontokat, − a Társaság a tandíjat, a tankönyveket és oda-vissza út költségét nem
téríti, a konzultációs napokra és a vizsga napokra szabadidőt biztosíthat. Kivételes esetben a továbbképzés költségeihez való esetleges hozzájárulás mértékét és feltételeit az ügyvezető határozza meg. 3.2. Költségtérítések 3.2.1.A munkáltató a munkába járás költségeit, annak meghatározott százalékát a vonatkozó jogszabályi rendelkezések értelmében megtéríti. Ha a dolgozónak alkalmazása után a munkába járás körülményeiben változás állt be, azt azonnal be kell jelenteni. A jogosultságot évenként felül kell vizsgálni. 3.2.2. A Társaság munkaviszonyban álló munkatársa a rendszeres munkába járására szolgáló bérletet a lakóhelye és a munkahelye közötti rendszeres utazásra veheti igénybe. Amennyiben a naponkénti menetjegyvásárlás gazdaságosabb, a munkanapokra váltott menetjegy után igényelhető a költségtérítés. A vasúti bérlet árának 86 %-át, az autóbusz bérlet árának 80%-át téríti a Társaság. 3.2.3. A helyi utazási bérletet a Társaság csak abban az esetben téríti meg, ha annak használata a napi munkavégzéshez, a munkakör ellátásához feltétlenül szükséges. 3.2.4. A hivatalos kiküldetésben lévő alkalmazottak részére a többletköltségeik fedezetére a kiküldetés időtartamára költségtérítés adható. 3.2.5. A belföldi adómentes napidíjat a jogszabályok alapján kell meghatározni, de az ügyvezető alkalmanként megállapíthat adóköteles napidíjat is. 3.2.6. A külföldi napidíj mértéke: az ügyvezető és a divízióvezetők részére 100 EURO/nap 20
a középvezetők részére: a beosztottak részére
7o EURO/nap 4o EURO/nap
A hat órát meghaladó, de egy napot el nem érő kiküldetésért a fenti összegek 50 %-a fizethető. 3.2.7. Saját gépjárművel történő munkába járáshoz, egyedi elbírálás alapján, a mindenkori jogszabályban meghatározott összeg téríthető. 3.2.8. Saját gépkocsit hivatali célra az ügyvezető előzetes engedélyével lehet igénybe venni. A saját tulajdonú gépjárművek használatának térítési díját és elszámolási rendszerét a mindenkor érvényes előírások illetve az adójogszabályok szerint kell kialakítani.
3.3. Munkaruha juttatás A társaság a munkavállalói részére munka-, formaruhát biztosít. A munkavállaló a határozatlan munkaviszony létesítésekor, próbaidő kikötése esetén annak lejárta után szerez jogosultságot a juttatás igénybevételére. A kihordási idő egy év. A juttatási idő számításánál a megkezdett hónapot a kerekítés szabályai szerint kell figyelembe venni. A juttatási időbe nem számít be: a gyes, a gyed, a fizetés nélküli szabadság és a 30 napon túli táppénz. A munkaruha a kihordási idő alatt a társaság tulajdonát képezi, azt követően a munkavállaló tulajdonába kerül. A dolgozó munkaviszonya megszüntetésekor a juttatási idő hátralévő hányadának megfelelő összegben köteles a munkaruhát megváltani. A kihordási időt teljesítettnek kell tekinteni: - öregségi nyugállományba helyezéskor - elhalálozás esetén. Az éves juttatás csak a tárgyévben vehető igénybe, a következő évre nem vihető át. A munkaruha karbantartásáról (mosás, tisztítás, javítás) a munkavállaló köteles gondoskodni, ezért semmiféle külön költségtérítés nem illeti meg. Az évre vonatkozó keretösszegeket az ügyvezető állapítja meg.
21
MUNKARUHA JEGYZÉK díszítők, zsinóros: fekete nadrág, munkaruha felső, 2 póló, acélbetétes félcipő, téli kabát - fény-, hangtár munkatársak: fekete nadrág, munkaruha felső, 2 póló, acélbetétes félcipő, -öltöztetők, fodrászok, kellékesek: női fehér nadrág, 2 db póló, fehér köpeny, klumpa vagy egészségügyi cipő - gépkocsivezető: konfekció öltöny, ing, nyakkendő, cipő, kabát - gondnok: munkaköpeny, fekete nadrág, 2 póló vagy ing, cipő - karbantartók-rakodók: fekete nadrág,2 drapp ing, nyakkendő, félcipő, munkaruha felső, 2 db póló, acélbetétes cipő, téli kabát - technikusok: fekete szövetnadrág, 2 drapp ing, nyakkendő, félcipő - őr-portások: munkaköpeny, téli kabát FORMARUHA JEGYZÉK Az ügyvezető, a divízió vezetők, a műszaki és üzemeltetési vezetők, a színpadmester, a titkárságok munkatársai, a rendezvény szervezők, a közönségszolgálati irodák ( jegyiroda, Tourinform, szervezés stb. ) és a gazdasági csoport dolgozói részére a formaruha: - a nőknél: kosztüm, szoknya, nadrág, blúz, kendő, - a férfiaknál: öltöny, nadrág, zakó, ing, nyakkendő - a külső ügyintézőknél: kabát, cipő is 3.4. Étkezési hozzájárulás A munkavállaló részére a cafeteria rendszer keretében és a határozott időtartamú munkaszerződéssel rendelkezőknél étkezési utalványt lehet
22
biztosítani a ledolgozott munkaidő arányában. A biztosítható összeget ügyvezetői utasítás szabályozza. Nem jár az étkezési hozzájárulás: − a gyes, a gyed időtartamára, − a fizetés nélküli szabadság időtartamára,
− a 30 napot meghaladó táppénz időtartamára, − a felmentési idő, lemondási idő azon időtartamára, amelyre a munkavállalót a munkavégzés alól mentesítették. A juttatás számításánál a megkezdett hónapot a kerekítés szabályai szerint kell figyelembe venni. 3.5. Mobil telefon használat 3.5.1. A társaságban mobil telefon használatára az ügyvezető igazgató, a divízióvezetők és a munkakörükkel összefüggésben az ügyvezető által kijelölt munkatársak jogosultak . A mobiltelefon használatára jogosultak körét és keretösszegét évente felül kell vizsgálni, a keretet túllépő összeget a használónak meg kell térítenie. A mobiltelefon használattal kapcsolatosan a megküldött részletes számla alapján a magánjellegű beszélgetések a jogosultat terhelik az adatvédelmi törvény betartása mellett. 3.5.2.Az ügyfélszolgálatot ellátó munkatársak saját tulajdonú mobil készülékeiket az ügyféltérben nem használhatják. 3.6. Szociális jellegű juttatások A társaság a munkavállaló közeli hozzátartozójának halála esetén temetési segélyt folyósíthat a munkavállaló kérelmére. Közeli hozzátartozó a munkavállaló házastársa vagy egyenes ágbeli rokona. 4./A MUNKAVÉGZÉS KÖTELEZETTSÉGEK
TELJESÍTÉSE,
MUNKAKÖRI
A munkavégzés teljesítése az ügyvezető által kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok és a munkaszerződésben leírtak szerint történik. A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei szerint, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. Ezen túlmenően nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására 23
és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, a munkahelyi vezetője utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően köteles végezni.
5./ A MUNKAIDŐ BEOSZTÁSA A heti munkaidő 40 óra. A társaságban a hivatalos munkarend, mely a munkaidőt és a legfeljebb 30 perces pihenőidőt (ebédidő) tartalmazza a következő: - hétfőn, kedden - szerdán, csütörtökön - pénteken
8 órától 17 óráig 8 órától 16 óráig 8 órától 14 óráig
A 30 percnél hosszabb időtartamban igénybevett ebédidőt be kell dolgozni. A hivatalos munkarendtől eltérő, külön beosztás szerint dolgozó munkatársak munkaidejét a divízióvezetők vagy az általuk megbízott munkatárs által készített vagy jóváhagyott heti, havi munkaidő beosztás írja elő. A letöltött munkaidő igazolására a jelenléti ív szolgál, melyet a határozatlan időbeosztással dolgozó ügyvezető és divízióvezetők kivételével mindenkinek vezetnie kell. 5.2. Szabadság Az éves rendes szabadság kivételéhez előzetesen a munkahelyi vezetőkkel egyeztetett tervet kell készíteni. A rendkívüli és fizetés nélküli szabadság engedélyezésére minden esetben csak az ügyvezető vagy helyettese jogosult. Szabadság a következő évre nem vihető át. A dolgozók éves rendes szabadságának mértékét és felhasználását a Munka Törvénykönyvében foglalt előírások szerint kell megállapítani. A Társaság a Munka Törvénykönyve előírásai szerint jogosult a szabadság egy részének a munkáltató által meghatározott időben történő kivételéről intézkedni. A dolgozókat megillető, és kivett szabadságról nyilvántartást kell vezetni. 24
5.3. A helyettesítés rendje A társaságban folyó munkát a dolgozók időleges vagy tartós távolléte nem akadályozhatja. A dolgozók távolléte esetére a helyettesítés rendszerének kidolgozása az ügyvezető igazgató, illetve felhatalmazása alapján az adott szervezeti divízióvezető feladata. A helyettesítéssel kapcsolatos, egyes dolgozókat érintő konkrét feladatokat írásban kell rögzíteni. 5.4. Munkakörök átadása A társaság vezető és középvezető állású munkatársai, valamint az ügyvezető által kijelölt dolgozók munkakörének esetleges átadásáról, illetve átvételéről személyi változás esetén feljegyzést kell készíteni. Az átadásról és átvételről készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni: − az átadás-átvétel időpontját, − a munkakörrel kapcsolatos tájékoztatást, fontosabb adatokat, − a folyamatban lévő konkrét ügyeket, − az átadásra kerülő eszközöket, − az átadó és átvevő észrevételeit, − a jelenlévők aláírását. Az átadás-átvételi eljárást a munkakörváltozást követően legkésőbb 15 napon belül be kell fejezni. A munkakör átadás-átvételével kapcsolatos eljárás lefolytatásáról a munkakör szerinti felettes vezető gondoskodik. 5.5. Ösztönző juttatások, jutalékok 5.5.1. Az alábbi jutalékok fizethetők: - Sikeres pályázatoknál, az elszámolást és az összeg beérkezését követően a pályázatot elkészítő(k) az elnyert összeg 5 %-át kapják. - A Társaság részére közhasznú- vagy reklámcélú támogatást szervező részére egymillió forintig 7,5 %, az egymillió forintot meghaladó összeg szervezésért 15 % jutalék kerül kifizetésre. Számlás kifizetésnél az összeg bruttósítható. A kifizetés feltétele az összeg beérkezése. 25
5.6. Egyéb szabályok - A cégautók használata -
A Társaság tulajdonában álló gépjárművek rendeltetésszerűen, csak hivatalos célra használhatóak. Ettől eltérően, kivételes esetben az ügyvezető rendelkezhet.
- A hivatali feladatokkal kapcsolatos rendszeres és alkalmi gépjármű használatról, annak engedélyezéséről az ügyvezető és a divízióvezetők rendelkezhetnek. - Telefonhasználat A társaságban lévő telefonokat magáncélra csak térítés ellenében lehet használni. Az ellenőrzés szúrópróbaszerűen történik, részletes számla lekérésével. - Fénymásolás A társaságban csak a munkával összefüggő anyagok fénymásolása térítésmentes. A 20 darabot meghaladó másolást rögzíteni kell titkársági nyilvántartó füzetben. Minden egyéb esetben a (magáncélú) fénymásolásra engedélyt kell kérni és térítési díjat kell fizetni, melynek összege: 10,-Ft+ÁFA/oldal. A térítést a főpénztárba kell befizetni. - Dokumentumok kiadásának szabályai A társaság dokumentumainak (személyi anyagok, szabályzatok, stb.) kiadása csak az ügyvezető engedélyével történhet.
6./ KÁRTÉRÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG A munkavállaló jogviszonyból eredő kötelezettségének megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.
vétkes
Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan az 26
őrizetében tart, kizárólagosan használ vagy kezel, azokat jegyzék vagy elismervény alapján vette át A pénztárosokat, a raktárkezelőket, és az egyéb pénzkezelőket felelősség terheli az általuk kezelt pénz vagy árukészlet tekintetében. (leltárhiány) Leltárhiánynak minősül a kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban ismeretlen okból keletkezett mennyiségi csökkenés, rongálódás és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány. A leltárhiányért a dolgozó vétkességére tekintet nélkül felelősséggel tartozik. Amennyiben a társaságnál a kárt többen együttesen okozták, a megőrzésre átadott dolgokban a bekövetkezett hiány vagy rongálódás esetén munkabérük arányában felelnek. Amennyiben a kárt többen okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye. A kár összegének meghatározásánál a Munka Törvénykönyve az irányadó. 7./ ANYAGI FELELŐSSÉG A Társaság a dolgozó ruházatában, használati tárgyaiban a munkavégzés folyamán bekövetkezett kárért vétkességre tekintet nélkül felel, ha a kár a dolgozó munkahelyén vagy más megőrzésre szolgáló helyen elhelyezett dolgokban keletkezett. A dolgozó a szokásos személyi használati tárgyakat meghaladó mértékű, és értékű használati értékeket csak az ügyvezető engedélyével hozhat be munkahelyére, illetve vihet ki onnan. (Pl. írógép, számítógép, stb.) A társaság valamennyi dolgozója felelős a berendezési felszerelési tárgyak rendeltetésszerű használatáért, a gépek, az eszközök, a rekvizitek stb. megóvásáért.
8./ A TÁRSASÁG BELSŐ ÉS KÜLSŐ KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJE 8.1. A belső kapcsolattartás A társaság feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében a belső szervezeti egységek egymással szoros kapcsolatot tartanak. Az együttműködés során a szervezeti egységeknek minden olyan intézkedésnél, amelyik másik szervezeti egység működési területét érinti, az intézkedést megelőzően egyeztetési kötelezettségük van. A belső kapcsolattartás rendszeres formái az értekezletek.
27
8.2. A külső kapcsolattartás Az eredményesebb működés elősegítése érdekében a társaság a szakmai szervezetekkel, a társintézményekkel, a gazdálkodó szervezetekkel együttműködik, ezzel kapcsolatban megállapodásokat köthet. 9./A TÁRSASÁG ÜGYIRATKEZELÉSE A társaságban az ügyiratok kezelése központosított rendszerben történik. Az ügyiratkezelés irányításáért és ellenőrzéséért az ügyvezető felelős. Az ügyiratkezelést az Iratkezelési szabályzatban foglalt előírások alapján kell végezni. 10./ BÉLYEGZŐK HASZNÁLATA, KEZELÉSE Valamennyi cégszerű aláírásnál – a banki aláírások kivételével cégbélyegzőt kell használni. A bélyegzőkkel ellátott, cégszerűen aláírt iratok tartalma érvényes kötelezettségvállalást, jogszerzést, jogról való lemondást jelent. A társaságban cégbélyegző használatára a következők jogosultak: − ügyvezető igazgató és divízióvezetők − titkárságok ( ügyvezetői-, színházi-, művészeti titkárság )
− gazdasági csoport ( főpénztár, gazdasági ügyintézők ) − műszaki vezetők, üzemeltetési vezető − jegyiroda, Tourinform, József Attila Művelődési Ház A társaságban használatos valamennyi bélyegzőről, annak lenyomatáról nyilvántartást kell vezetni.
A nyilvántartásnak tartalmaznia kell, hogy a bélyegzőt ki és mikor vette használatba, melyet az átvevő személy a nyilvántartásban aláírásával igazol. A nyilvántartás vezetéséért a főpénztáros a felelős. Az átvevők személyesen felelősek a bélyegzők megőrzéséért. A bélyegzők beszerzéséről, kiadásáról, nyilvántartásáról, cseréjéről és évenkénti egyszeri leltározásáról a titkárság gondoskodik. 11./A TÁRSASÁG GAZDÁLKODÁSÁNAK RENDJE 28
A társaság gazdálkodásával, ezen belül kiemelten az Üzleti Terv tervezésével, végrehajtásával, a társaság kezelésében lévő vagyon hasznosításával összefüggő feladatok, hatáskörök szabályozása - a jogszabályok és a fenntartó rendelkezéseinek figyelembevételével - az ügyvezető feladata. 11.1. A gazdálkodás vitelét elősegítő belső szabályzatok A társaságban a gazdálkodás szabályozottságát, a jogszabályok érvényesülését az I. fejezet 2.3. pontjában és a mellékletekben felsorolt belső szabályzatok határozzák meg részletesen. 11.2. Bankszámlák feletti rendelkezés A banknál vezetett számla feletti rendelkezésre jogosultakat az ügyvezető jelöli ki. Nevüket és aláírásukat be kell jelenteni a számlavezető hitelintézetnél. Az aláírás-bejelentési kartonok egy eredeti példányát a titkárság, egy másolati példányát a főpénztár köteles őrizni. A társaság a részére meghatározott feladatok végrehajtására az alábbi bankszámlákat nyitotta: Hitelintézet
Számla megnevezése
Számla száma
OTP BANK NYRT Pénzforgalmi számla
11737083-20090632
OTP BANK NYRT Megtakarítási számla
11737083-20100920
11.3. Kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés rendje A kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés rendjét a társaságnál az ügyvezető határozza meg. Ennek részletes szabályait a mellékletben kell meghatározni. A társaság az általános forgalmi adónak alanya, ezért terheli az általános forgalmi adóval kapcsolatos nyilvántartási kötelezettség. Az általános forgalmi adó elszámolásával és nyilvántartásával kapcsolatos részletes ügyviteli teendőket a függelékben meghatározott Bizonylati rend tartalmazza.
29
12./A TÁRSASÁG LÉTESÍTMÉNYEINEK ÉS HELYISÉGEINEK HASZNOSÍTÁSI RENDJE A Társaság saját bevételének növelése érdekében – ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását – szabad helyiségeit, eszközeit, ingóságait bérbe adhatja. Helyiséget tartósan csak tulajdonosi engedéllyel lehet bérbeadni. Az eszközök, berendezések ideiglenes bérbeadását az ügyvezető engedélyezi. A napi bérleti díj minimum a beszerzési ár 1 %-a. Amennyiben az összeszereléshez, működtetéshez személyzet és szállítás szükséges, munka és szállítási díjat is fel kell számolni. Színházi jelmezek az egészségügyi rendelkezések alapján nem kölcsönözhetők! Színházi díszletek, kellékek, eszközök kizárólag az ügyvezető vagy a színházigazgató engedélyével adhatók ki. A kiadáskor minden esetben szállítólevelet kell kiállítani, visszavételkor ellenőrizni kell az eszközök állapotát, megrongálódás esetén le kell számlázni a kijavítás vagy a pótlás költségeit is. 13./ A TÁRSASÁGBAN VÉGEZHETŐ REKLÁMTEVÉKENYSÉG A társaságban reklámhordozó csak az ügyvezető engedélyével helyezhető ki. Nem lehet olyan reklámot, reklámhordozót kitenni, amely személyiségi, erkölcsi jogokat sért. Tilos közzétenni olyan reklámot, amely kegyeleti jogokat sért, amely erőszakra, a személyes vagy a közbiztonság megsértésére, a környezet, a természet károsítására ösztönözne.
14./ BELSŐ ELLENŐRZÉS A társaság belső ellenőrzésének kialakításáért az ügyvezető a felelős.
megszervezéséért,
rendszerének
A belső ellenőrzés feladatköre magában foglalja a társaságban folyó – szakmai tevékenységgel összefüggő és a – gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat. A belső ellenőrzést a Belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint kell megszervezni és elvégezni. Az ellenőrzések tapasztalatait az ügyvezető folyamatosan értékeli, és azok alapján a szükséges intézkedéseket megteszi, illetve kezdeményezi. 30
Az ellenőrzések tapasztalatairól, eredményéről az érintetteket, a vizsgált területek vezetőit a Társaság vezetője tájékoztatja. 15./ A TÁRSASÁG ÓVÓ, VÉDŐ ELŐÍRÁSAI A társaság minden dolgozójának alapvető feladata közé tartozik, hogy az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, baleset, vagy ennek veszélye esetén a szükséges intézkedéseket megtegye. Minden dolgozónak ismernie kell a Munkavédelmi szabályzatot és Tűzvédelmi szabályzatot, valamint tűz, bombariadó esetére előírt utasításokat, a menekülés útját. 15.1. Bombariadó esetén követendő eljárás Akinek tudomására jut, hogy az épületben bombát, vagy ahhoz hasonló robbanó eszközt helyeztek el, haladéktalanul értesíteni köteles a Társaság vezetőjét vagy a helyettesét. Az ügyvezető vagy helyettese a lehető legrövidebb időn belül értesíti erről a tényről az épületben lévő valamennyi személyt, majd elrendeli a az épület azonnali elhagyását. Az ügyvezető vagy helyettese utasítására értesítik a rendőrséget, valamint a tűzoltóságot a bombariadóról.
VI. FEJEZET 1./ LOJALITÁSI ÉS VISELKEDÉSI SZABÁLYZAT 1.1. A szabályzat célja A Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. szándékai szerint mind személyes vonatkozásban, mind a szakmai fejlődés viszonylatában kedvező, biztonságos, a teljesítménnyel arányos jövedelemhez juttató munkahelyet kíván biztosítani munkatársainak, amit a magas színvonalú szakmai tevékenység mellett egy lojalitási és viselkedési normarendszer kialakításával kíván megalapozni és fenntartani, amely egyidejűleg előmozdítja a Társaság érdekeinek érvényesülését. A szabályok a megszerzett jó hírnevet adó hagyományokra támaszkodva kapcsolódnak a Társaság Alapító okiratához - Szervezeti és működési szabályzatához, továbbá elősegíti és ösztönzi a szervezet jövőbeni fejlesztését 31
- a Társaság hírnevének, elismertségének megerősítését - a munkatársak a Társaság érdekében történő munkavégzését - a szolgáltató szemléletmódot - a kulturált, együttműködő viselkedést 1.2. A szabályozás hatálya és célja A Szabályzat a Társaság minden munkatársára vonatkozik függetlenül beosztásától, munkavégzésének helyétől és attól, hogy foglalkoztatása határozott, vagy határozatlan időre szól, teljes- vagy részmunkaidőben tevékenykedik. Időben kiterjed a foglalkoztatás teljes időtartamára. A Szabályzat célja: keretet adni a követendő magatartási formákhoz, amelyek összefüggnek - a munkavállalók és a munkaadók közötti kölcsönös bizalom és elégedettség erősödésével - az ügyek iránti objektivitással - a Társaság tekintélyének, szakmai súlyának, befolyásának, jó hírnevének megtartásával és növelésével - a Társaságban felhalmozott tudás, szellemi tőke megbecsülésével, megtartásával, fejlesztésével - a Társaság anyagi és szellemi javainak védelmével, gyarapításával
1.3. Alapelvek A Társaság munkatársai munkavégzésének rendező elvei a kötelezettségek teljesítésében és a jogok gyakorlásában a következők: - pártatlanság, objektivitás - együttműködési kötelezettség a Társaságon belül és a külső partnerekkel - a feladattól függő, egységes módon értelmezett eljárás és joggyakorlás - a feladatot érintő szakmai hozzáértés - az etikus és kulturált magatartás - a diszkrimináció tilalma - a Társaságnál senkit sem sérthetnek meg személyiségi jogaiban, magánéleti szuverenitásában - a szakmai fejlődés elősegítése 1.4. Az együttműködés szabályai A Társaság valamennyi egysége és munkatársa között a munkavégzés során elsődleges az együttműködés. 32
Minden munkatárssal szemben elvárás a kölcsönös tiszteleten és kompromisszumkészségen alapuló lojális magatartás, az egymás iránti tisztelet, a tárgyilagosság.
A Társaság munkatársaitól elvárt követelmény: - az elfogulatlan, befolyástól mentes munkavégzés - a tisztességtelen előnyöktől tartózkodás - az összeférhetetlenségi szabályok betartása - a Társaság eszközeit, helyiségeit, szolgáltatásait magáncélra, magángyakorlat folytatására csak engedéllyel lehet használni - szakmai állásfoglalásokban tárgyilagosság 1.5. Titoktartási kötelezettség A Társaság munkatársai kötelesek a szakmai tevékenységükkel összefüggő munkák közben általuk megismert, a feladatok ellátása során tudomásukra jutott adatokat bizalmasan kezelni, megőrizni, tilos azokat harmadik fél rendelkezésére bocsátani, átadni. Az előírás megsértése fegyelmi vétségnek minősül. Üzleti titkot jogtalanul, tisztességtelen módon megszerezni, felhasználni, mással közölni vagy nyilvánosságra hozni tilos. A titoktartási kötelezettség különösen kiterjed -a tervekre, távlati stratégiai anyagokra -a pénzügyi szerződésekre és megállapodásokra -a Társaság likviditási helyzetére vonatkozó terv- és tényszámokra -a Társaságon belüli pénzgazdálkodási, bérpolitikai adatokra -a Társaság humánpolitikai dokumentumaira, magán- és szakmai személyi adatokra - a pályázatokra vonatkozó dokumentumokra - a harmadik személy számára nem nyilvános iratokra - a munkavállalók egészségi állapotára vonatkozó információkra A titoktartási kötelezettséget kizárólag az ügyvezető oldhatja fel. A titoktartási kötelezettségre és a közlési tilalomra vonatkozó rendelkezések nem érintik az ellenőrzésre és betekintésre jogosultak jogkörét. 1.6. A nyilatkozattétellel kapcsolatos szabályok 33
A Társaság képviseletében a nyilvánosság, tömegtájékoztatás felé hivatalos nyilatkozatot csak azok a munkatársak tehetnek, akiket arra az ügyvezető vagy a divízióvezetők feljogosítanak. A Társaság valamennyi dolgozójának joga van a saját munkájáról illetve azzal összefüggésben - beosztásának megfelelően - véleményt nyilvánítani úgy, hogy azzal a Társaság érdekeit, üzleti titkait ne sértse. A munkatársak szakmai véleményt akkor nyilvánítsanak ki, ha az a tények megfelelő ismeretén és tárgyi illetékességén alapul. A munkatársak csak szakmai és pénzügyi kompetenciájuknak megfelelően, az érvényben lévő előírások betartása mellett írhatnak alá a Társaság tevékenységével összefüggő írásos anyagokat, dokumentumokat. 1.6.1. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére A tömegtájékoztató eszközök munkatársainak tevékenységét a Társaság dolgozóinak elő kell segíteniük. A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. A felvilágosítás-adás, nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat: − a
társaságot érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az ügyvezető és a divízióvezetők jogosultak
− elvárás, hogy a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök
munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon, a közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel − a nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a
hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint a társaság jó hírnevére és érdekeire − nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel
kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala a Társaság tevékenységében zavart, a társaságnak anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik − a nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport kész
anyagát a közlés előtt megismerje, köteles kérni a nyilatkozatot készítőt, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ő szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse − külföldi sajtószervek munkatársainak nyilatkozat csak az ügyvezető
engedélyével adható 1.7. A Nonprofit Kft. jó hírneve (goodwill)
34
Minden munkatárs erkölcsi kötelessége, hogy erősítse a Társaság elismertségét és jó hírnevét. A beosztásához méltó kulturált magatartás és megjelenés minden munkatárs kötelezettsége, az egymással és az ügyfelekkel való kapcsolattartásban, továbbá a Társaság képviselete során. 2. / A PRO KULTÚRA SOPRON NONPROFIT KFT. DÍJAI A Társaság jogelődje elismeréseket alapította:
az alábbi, továbbra is kiadásra kerülő díjakat,
2.1. „SOPRONYI THURNER MIHÁLY SZÍNHÁZI NAGYDÍJ” Alapítva: 2oo4-ben, alapítók: Nyerges Ferenc, Szilágyi Tibor és aPro Kultúra Sopron Kht. A díj színházigazgatói előterjesztés és bizottsági elfogadás esetén az évad végén kerül átadásra, a Petőfi Színház társulati tagjának. A díj elnyerésének alapfeltétele, hogy a díjazott több éven át, magas szintű alakításokkal gazdagítsa Sopron színházi életét. A díj öt éven belül ugyanazon művésznek nem adható ki. A díj: a Sopronyi Thurner Mihály Színházi Nagydíj ( Soltra E. Tamás éremművész munkája) és pénzjutalom, melynek összege 200.000 – 500.000 forint. A díj odaítélésének módja: a színházigazgató az évad végén jelölteket terjeszthet elő. Az odaítélésre felkért bizottság, melynek tagjai: Sopron Megyei Jogú Város mindenkori polgármestere, kulturális alpolgármestere, kulturális bizottságának elnöke, a díj szponzorálása esetén a szponzor képviselője és az alapítók többségi döntéssel ülésen vagy írásban történő szavazással határoznak. Az előterjesztést a bizottság visszautasíthatja. 2.2. PRO KULTÚRA SOPRON ARANYGYŰRŰ Alapítva: 1997-ben, alapító: a Pro Kultúra Sopron Kht. A gyűrű évadonként kerül átadásra, a Soproni Petőfi Színház egy társulati tagjának. A szavazás módja: közönségszavazás, az évad végén kb. tíz előadáson szavaz a közönség. A legtöbb szavazatot elnyerő kapja a díjat. A díj négy éven belül újra nem nyerhető el. A díj: aranygyűrű, a Soproni Petőfi Színház szembenézeti képével. 2.3. KABOS GYULA DÍJ
35
Alapítva: 1997-ben, alapító: a Pro Kultúra Sopron Kht. A Kabos Gyula díj évadonként egy, szoros szavazás esetén két társulati tagnak kerül átadásra. Célja: az évad jelentős művészi alakításainak jutalmazása. A szavazás módja : a társulati tagok titkos szavazáson, a kiadott társulati névsorban 3-3 nevet megjelölve szavazhatnak egymásra A legtöbb szavazatot elnyerő művész kapja a díjat. Szoros szavazatszám esetén két díj is kiadható. A díj négy éven belül újra nem nyerhető el. A díj: Kabos Gyula érem ( Soltra E. Tamás munkája ) és pénzjutalom, melynek minimális összege 1oo.ooo forint. 2.4. ARANY MASZK DÍJ Alapítva: 1997-ben, alapító: a Pro Kultúra Sopron Kht. Az „Arany Maszk Díj”-at évadonként, a Petőfi Színház mindenkori igazgatójának javaslata alapján a Nonprofit Kft. vezetése ítéli oda a Társulat egy tagjának. . A díjat négy éven belül ugyanaz a művész nem nyerheti el. A díj: Tárgyjutalom és pénzjutalom, amelynek minimális összege 5o.ooo forint. 2.5. KÓNYA SÁNDOR EMLÉKDÍJ Alapítva: 2ooo-ben, alapító: a Pro Kultúra Sopron Kht. Kónya Sándor, a Soproni Petőfi Színház volt művészeti főtitkárának emlékére létrehozott emlékdíj. Évadonként kerül kiadásra, a Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. legfeljebb két munkatársa részére, akik fontos „háttérmunkájukkal” segítik az értékteremtő kulturális, közművelődési és közösségi tevékenységek magas szintű megvalósítását. A díjazottak személyéről az ügyvezető a divízióvezetők véleményének kikérésével dönt. A díj: tárgyjutalom és pénzjutalom, amelynek minimális összege 50.000 forint. 2.6. PRO KULTÚRA SOPRON DÍSZÉREM Alapítva: 1997-ben, alapító: a Pro Kultúra Sopron Kht. A díjat olyan intézmények, cégek, magánszemélyek kaphatják meg, akik anyagiakkal vagy természetben jelentősen segítik a Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft., ezen keresztül Sopron Város kulturális, közművelődési és közösségi életét, fejlődését. A díjazott vagy a díjazottak személyéről a ügyvezetője a divízióvezetők véleményének kikérésével dönt.
36
A díj: Pro Kultúra Sopron Díszérem (Soltra E. Tamás munkája.) A díjakat az évad végén, színházi előadáson kell átadni. 3. / A PRO KULTÚRA SOPRON NONPROFIT KFT. ÉS A SOPRONI PETŐFI SZÍNHÁZ „ÖRÖKÖS TAGJA” ELISMERÉS A Pro Kultúra Sopron Nonprofit KFT. és a Soproni Petőfi Színház „Örökös Tagja”címet a Társaság, illetve annak mindenkori jogutódjának ügyvezetője döntése alapján lehet elnyerni. Az ügyvezető az alábbi feltételek megléte mellett hozhatja meg döntését:
3.1. A Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. és a Soproni Petőfi Színház „Örökös Tagja” címet kaphatja: 3.1.1. A közönség szavazatai alapján az a színházi társulati tag, aki a Soproni Petőfi Színház tagjaként folyamatosan vagy megszakításokkal, de legalább hat évadon keresztül népszerű színművészként, magas színvonalú alakításaival és kiemelkedő művészi munkájával volt vagy van jelen a Soproni Petőfi Színházban. Az örökös tagságra a közönségszavazást ötévenként, a Soproni Petőfi Színház megalapításának évfordulója előtt kell megszervezni. A következő alkalommal 2011-ben. Egy-egy közönségszavazásnál egy művész nyerheti el a kitüntető címet. 3.1.2.A Társaság vagy jogutódja ügyvezetőjének döntése alapján a Társaság munkatársai közül örökös tag lehet, aki a Társaságnál legalább 10 éves folyamatos munkavállalói jogviszonnyal rendelkezik, s ezen időszak alatt átlagon felüli munkájával segítette, illetve segíti a Társaság és intézményeinek sikeres kultúrateremtő, közművelődési és közösségi tevékenységét. A munkatársak közül az örökös tag címre ötévenként legfeljebb két tagot nevezhet meg a Nonprofit Kft. vagy a jogutódja vezetője. A következő ötéves jelölési ciklusra 2010-2014 között van lehetőség. 3.2. A Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. és a Soproni Petőfi Színház „Örökös Tagja” címet elnyerő személy a 65. életévének betöltése után kérheti a mindenkori, minimál nyugdíj felének megfelelő nettó összeg havi járadékként az élethossziglani folyósítását. A Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft.„Örökös Tagja”címet elnyerő személyek járadékát a Társaságnak vagy jogutódjának kell teljesítenie.
37
3.3. Az elismerést a művészek közül elsőként, a közönségszavazás alapján, 2006. október 14-én Mikó István színművész kapta. A munkavállalók közül 2007. december 17-én Horváth Zoltánné társigazgató, kulturális igazgató és Varga Margit gazdasági igazgató részesült az elismerésben. 3.4. A Társaság vagy a Színház névváltozása esetén az új díjazottak az örökös tagság elismerést az új elnevezés ( jogutód neve) használatával kapják. 3.5. A szabályzat okirat 2007. december 14-én, négy eredeti példányban készült, melyből három példány a Társaság irattárában van, egy példány megőrzésre a Dr. Krasnyánszky János ügyvédi irodában van letétben. Az elismerést elnyerők oklevelükhöz 1-1 másolati példányt kapnak a szabályzatból.
V. FEJEZET A SOPRONI PETŐFI SZÍNHÁZ MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ EGYEDI SZABÁLYOK 1./A SOPRONI PETŐFI SZÍNHÁZ BEMUTATÓINAK ELŐKÉSZÍTÉSÉRŐL ÉS BONYOLÍTÁSÁRÓL. 1.1.
Az évad saját vagy közös produkcióban létrejövő tervezett színházi bemutatóiról a színházigazgatónak produkciós,- és játszási költség előkalkulációkat kell készítenie. Ezeknek az ügyvezetői jóváhagyása után lehet az évadot meghirdetni. Az évre vagy évadra szóló teljes produkciós és játszási keretet a költségek nem haladhatják meg.
1.2.
A bemutatók előkészítését, bonyolítását, valamint az előadások lejátszását ezen kalkulációk alapján kell lefolytatni.
1.3.
A kötelező ajánlatkérési vagy közbeszerzési összeghatároknál a szükséges eljárásokat előzetesen le kell folytatni.
1.4.
A megrendelésekről a színházigazgató dönthet azzal, a kötelezettségvállalások az SZMSZ által előírtak alapján történhetnek.
2./
A FŐPRÓBA ÉS A TISZTELETJEGYEK KIADÁSÁRÓL
2.1. Nyilvános házi főpróbát a színházigazgató hozzájárulásával a darab rendezője rendelhet el. Belépők legfeljebb 80-100 fő részére, a Társaságnál foglalkoztatottak részére adhatók ki. 2.2. Főpróba belépők a színházi titkártól igényelhetők. 38
2.3. A művészek (beleértve színművészeket, a rendezőket, a tervezőket is) és a művészeti ügykezelés részére a megbízási szerződéseikben foglaltak szerint adhatók ki vendégjegyek. Saját bemutatókra 4-4 db, a színház további bemutatóira 2-2 db ingyenes vendégjegy igényelhető. Saját bemutatónál a jegyekből 2 db a premierre, míg 2 db későbbi előadásra szól. A szakmai jegy a lehetőségek függvényében igényelhető. Ezen kedvezményes jegy helyreszóló vagy bemenetet biztosító. 2.4. A további művészeti munkatársak (zenekar, tánckar, énekkar, statiszták) saját darabjuk főpróbájára legfeljebb 2-2 db jegyet igényelhetnek. Jogosultak továbbá a befogadóképesség függvényében saját bemutatóként 2-2 db szakmai jegy bevásárlására. 2.5. Más színházakból látogatóként érkező művészek szakmai jegyet vásárolhatnak. 2.6. A Társaság dolgozói főpróbajegyekre és bemeneti jegyek vásárlására jogosultak. Egy-egy saját bemutatóra saját célra legfeljebb 2 bemeneti jegy vásárolható. 3./ A PETŐFI SZÍNHÁZ TARTÓZKODÁSRÓL
MUNKATERÜLETEIN
TÖRTÉNŐ
A Petőfi Színház munkaterületein balesetvédelmi és vagyonbiztonsági okokból csak munkavégzés céljából lehet tartózkodni. A vendégek kizárólag a büfében tartózkodhatnak, idegeneknek a színpadra, az öltözőkbe és a folyosókra tilos a bejárás. Az előadásra jeggyel, szakmai jeggyel érkezők a bemenethez kizárólag a főbejáratot vehetik igénybe, a színpadon nem lehet átjárni. A színházi üzemen kívül (előadások, próbák, beállások) a munkavégzést az illetékes divízióvezetők, a műszaki vezető, a színpadmester, rendelhetik el és igazolhatják. A belépéseket a szolgálati naplóban kell rögzíteni. Állandó belépési engedéllyel rendelkeznek az ügyvezető igazgató, a divízióvezetők, a művészeti főtitkár, a művészeti titkár, a színházi titkár, a műszaki vezető, a színpadmester és de munkaidőn kívül az ő belépéseiket is rögzíteni kell. 39
4./ A SZÍNHÁZI ÜGYELETI FELADATOK ELLÁTÁSÁRÓL - A titkársági ügyelet az előadás megkezdése előtt egy órával kezdődik és az előadás végéig tart. A titkársági ügyelet beosztását a színházi és a titkársági hirdetőtáblán is ki kell helyezni. - Az ügyelő és a műszaki vezető vagy megbízottja biztosítja és felügyeli, hogy a színpadon és az üzemi területeken a személyi és a működési feltételek ( az előadások rendben történő lejátszása ) biztosítottak legyenek. Az ügyelő felügyeli a színházi busz időben és rendben történő elindítását. Az ügyelőnek az ügyelői jelentésben kell számot adnia az esetlegesen felmerült személyi, technikai stb. problémákról. - Az épület előadásra nyitása és zárása a titkársági ügyeletes feladata. 5. / DOHÁNYZÁS, ITALFOGYASZTÁS A Petőfi Színházban a dohányzásra kijelölt hely a társalgó. A színészbüfében a dohányzás a nap bármely szakában – így előadás után is tilos. A színészbüfében munkaidő alatt, tehát a felkészülési idő, a próbák vagy előadások alatt, szeszesitalt kiszolgálni illetve fogyasztani tilos. Az előadások és a színpadi munkák befejezése után kettő órával mindenki köteles elhagyni az épületet. A Biztonsági Szolgálatnak ennek ellenőrzése és végrehajtása szerződéses kötelessége. 6./ SZÍNHÁZI ESZKÖZÖK SZÁLLÍTÁSA
40
A Társaság tulajdonát képező eszközöket, tárgyakat, díszleteket, jelmezeket, kellékeket stb. kizárólag szállítóval lehet a székhelyről, illetve a telephelyekről elszállítani. A szállítást a színházigazgató engedélyezi, a műszaki vezető igazolja, abból egy másolati példányt a műszaki vezetőnek kell megőriznie.
7. / UTAZTATÁS, SZÁLLÁS A Társaság a Társulatot a főpróbahétre és az előadásokra Budapest-SopronBudapest útvonalon utaztatja. A szállító jármű (busz, mikrobusz, személygépkocsi) a művészeti titkárság által kijelölt és jelzett helyről indul. Egyéni utazás a színházigazgató vagy a művészeti főtitkár értesítésével, saját költségre és felelősségre lehetséges. A Társulat utaztatásánál a buszra máshol felszállási lehetőség csak színházigazgatói engedéllyel lehetséges. A járművön kizárólag az adott előadásban közreműködők utazhatnak. Indokolt esetben az utazó vendég saját felelősségre, a művészeti főtitkár engedélyével utazhat vendég. Sopronból visszautazásnál a busz szokásos útvonalán bárhol le lehet szállni. A kijelölt útvonaltól eltérni nem lehet. 8./ MŰVÉSZI, MŰVÉSZETI MUNKAKÖRÖK - Rendező - Karmester - Koreográfus - Színművész, színész - Magánénekes - magántáncos - Énekes, hangszeres, táncos szólista - Játékmester - Korrepetítor, énekmester - Díszlet-jelmeztervező - Énekkari -tánckari tag - Zenekari tag - Segédrendező - Rendezőasszisztens 41
- Ügyelő - Súgó - Szcenikus - Gyakorlatos színész - Csoportos szereplő (statiszta)
VII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1./ Az SZMSZ betartása és betartatása a Társaság vezetőinek és munkatársainak elsőrendű kötelessége. 2./ Az SZMSZ 1-1 példányát saját használatra és a foglalkoztatottakkal való ismertetésre a divízióvezetőknek ki kell adni, melyet aláírásukkal igazolnak. 3./ Az SZMSZ-be történő betekintés joga a Nonprofit Kft. minden munkatársát megilleti. 4./ Az SZMSZ S.M.J.V. Önkormányzatának jóváhagyásával 2009. január 1. napján lép hatályba és visszavonásig érvényes. Sopron, 2008. december
Nyerges Ferenc ügyvezető igazgató
42
