A Szegedi Rendészeti Szakközépiskola tanulóinak felmérése, a pályaválasztással, és sporttal kapcsolatos kérdésekről
„
/Szakdolgozat részlet: Vörös Zoltán – Iskolám társadalmi környezete, főbb szociológiai meghatározói, ezek hatása a pedagógiai és szervezőmunkára”/
1.Bevezető Az oktatás bármely állomását vizsgáljuk: a pedagógusok minden szinten panaszkodnak, a tanulók előző intézményben elsajátított neveltségéreképzettségére. Az óvónők a szülőkre, a tanítók az óvónőkre, és így tovább… A dolgozatomat nem panasznak, hanem tényfeltárásnak szánom. Használható ötleteket kívánok megfogalmazni az intézményben folyó munkára, és az intézmény – a témában a felettes szerve felé folytatott – hosszú távú stratégiájára. Az iskolám társadalmi környezetének és szociológiai meghatározóinak egy területét szeretném elemezni. Munkámban a pályaválasztás körülményeinek, a fizikai felvételi, valamint az önvédelmi képzés nehézségeinek a feltárására vállalkozom, - a rendőr tiszthelyettesi képzésre jelentkező tanulóknál. A Szegedi Rendészeti Szakközépiskola testnevelés-önvédelem tanáraként azzal a problémával szembesülök – naponta -, hogy a tanulóknak egyre nagyobb mértékben okoz nehézségeket az önvédelmi képességeket fejlesztő mozgások elsajátítása. Azt gondolom, ennek oka, hogy tanulóink nem készülnek tudatosan a rendőri munkára. A fizikai felvételire felkészületlenül érkeznek, hiszen hatszáz jelentkezőből száz alkalmatlan minősítést szerez a felvételi eljárás első fordulójában. Ez sajnos már évek óta így van! Ennek oka – feltételezéseim szerint – hogy kevés a testnevelés órák száma, és az ott jelentkező terhelés nem nyújt kellő alapot a sikeres felvételihez.
1 2013
Szerintem, kevés diákunk vett részt minőségi sportedzéseken. Úgy látom, tanulóink nem elég önállóak, és nem rendelkeznek kellő önismerettel a saját fizikai képességük határairól.
Véleményem szerint, pályaválasztásukban nagy szerepet játszanak a lakóhelyük környezeti hatásai. Azt gondolom a fiatalabb korosztályra nagy hatással vannak a külsőségek: a szép egyenruha, a filmekben rendőrt játszó színészek alakítása. Ugyanakkor nem fordítanak kellő figyelmet a rendőri munka nyilvánvaló nehézségeire: a polgárok ellenszenvére, a veszélyekre, a tizenkét órás álló munkára. Nem hallják meg a felvételi tájékoztatókon-, előkészítőkön elhangzott intelmeket arról, hogy készüljenek fel fizikailag, tanulják meg az elméletet, mert nehéz megfelelni a felvételi eljáráson. Szerintem későn határozzák el magukat a rendőri pálya választására, ezért nem tudnak tudatosan készülni rá. Tanulóink nem feltételezik azt, hogy munkájuk során gyakran kell majd testi kényszert alkalmazniuk, ezért nem fordítanak elegendő figyelmet a közelharc ismeretek elsajátítására, nem élnek az intézmény által nyújtott lehetőségekkel. Önállóan nem fejlesztik fizikai képességeiket – nem figyelnek egészséges életmódjuk kialakítására. Feltételezéseim alátámasztása érdekében kérdőívet állítottam össze, melyet a tanulók nagy része kitöltött. A középiskolai testnevelő tanár diplomám mellett, Judo szakedzői diplomával is rendelkezem. Judo edzéseket 1984 - óta vezetek, az óvodás korosztálytól kezdve a felnőtt korig. A közel harminc éves küzdősport edzői-, és a húsz éves testnevelő tanári tevékenységem tapasztalatai alapján fogalmaztam meg – fentebb - aggályaimat az önvédelem oktatásának nehézségeiről.
2 2013
2.A témaválasztás indoklása 2.1.A felvételt nyert tanulók oktatásának nehézségei: 2.2.1.A testnevelés – önvédelem-képzés, a rendőr tiszthelyettes képzésben. A felszerelt rendőrnek ötven éves koráig évente fizikai és orvosi, és pszichológiai vizsgálaton kell bizonyítani alkalmasságát. A fizikai teljesítményét életkorának megfelelő szinten mérik egy kötelező: 2000m síkfutás, és négy szabadon választott gyakorlatból (a hatból választhat): helyből távolugrás, 4x10m ingfutás, „fekvőtámasz”, „felülés”, függés, fekve nyomás. Az éves felmérésekre fel kell készítenünk a tanulókat, ezért a testnevelés órákon folyamatosan fejlesztjük a fizikai képességüket. A tantárgyból az értékelés része, hogy az összes gyakorlatból elérjen elégségest (9pont), amely magasabb követelményt jelent a munkába állását követő „megfelelt” szintnél! Mivel a rendőri munka során sokszor kell testi kényszert alkalmazni, ezért a tananyag másik fontos területe az önvédelem. Az önvédelem nem sport! A küzdősport tevékenység űzése, és a versenyzés során szabályokhoz kell alkalmazkodni (mint minden sportágban). A támadó nem követ szabályokat! Így aztán mindenre fel kell készülni, mégpedig úgy, hogy a rendőrt viszont szabályok – törvények- kötik. Szabályozva van, mikor alkalmazhat testi kényszert, bilincset, rendőrbotot, és legvégül lőfegyvert. A támadás elhárítása érdekében az önvédelmi jellegű küzdősportokból merített technikákat vegyítve kell alkalmaznunk: dobások - judo, ütések ökölvívás, rúgások - karate, ízületi feszítések - aikido stb.
3 2013
Sajnos a fizikai és az önvédelmi képzés minőségét nagyban korlátozza a rendelkezésre álló időkeret. Probléma, hogy az önvédelmi jellegű mozgások bevésésére nem áll rendelkezésünkre elegendő tanítási óra. Sajnos fontossági sorrendet kell kialakítani a képzés során, és néhol csak ismeret szintig jutunk el, a tanulók önképzésére alapozva. 2.2.2.A tanulók előképzettsége: A fizikai felvételi nehézségi foka lehetővé teszi, hogy rendszeres sportolás nélkül is elérhető a felvételhez elegendő pontszám. Sajnos a hölgyeknél ez fokozottan jelentkezik, ők még könnyebben elérik a minimum szintet ezért arányában nő, felvett nők aránya! Természetesen szükség van női rendőrre, mert női bűnözők is vannak. A közterületi munka veszélyes férfimunka – véleményem szerint. A tanulóink 50-60%-a sportol a felmérésünk szerint. Küzdősportot pedig csak a tanulók kis hányada űzött rendszeresen! 2.2.3.A testnevelés-önvédelem oktatásának problémái: Az oktatás első hónapja az alapkiképzés. A tanulók reggel hat órától este hat óráig foglalkoztatva vannak. A reggeli tornától kezdve az alaki foglalkozásig, a tanulónak rengeteg új információt kell befogadnia. A megszokott középiskolai viselkedését el kell felejtenie. Önállóvá kell válnia minden téren. Nincs stréber társ, akiről puskázhat, nincs szülő, aki rendet rak helyette. Nincs szülői értekezlet. Saját magát kell képviselnie. A tanulók 15%-a itt már feladja. Azt mondja mást várt, és ezért kilép a rendszerből. Ennek az oka inkább az, hogy megrémül attól, hogy fel kell nőnie. Azonnal végre kell hajtania az utasításokat, megjegyzések és kibúvók nélkül, amely természetesen más, az eddigi szokásaikhoz képest. A pszichikai teher mellett, megkezdték életük leghosszabb edzőtáborát, hiszen
hetente
8-10
„edzésen”
vesznek
részt,
ahol
a
fizikai
tűrőképességének határait próbálják a testnevelők egyre kijjebb tolni. Azok, akik nem jártak életükben, edzőtáborban – nagy bajba kerültek. Sokszor 4 2013
nem ismerik fel, mikor kell feladni, ezért rosszul lesznek. Nem fogadják meg a tanácsokat: nem fogyasztanak elegendő folyadékot, vitaminokat, nem kötik szorosra a cipőt, nem szüneteltetik a dohányzást.
A sporttagozatos általános iskolák jogi feltételeinek megszüntetésével kezdődött a testnevelés leépülése. A kötelező testnevelés órák száma lecsökkent. (1993-2007-ig testnevelő tanárként dolgoztam sporttagozatos általános iskolában, és átéltem a leépítést. Majd a város önkormányzata saját erőből vállalta, és ismét megvalósította a mindennapos testnevelés órákat alsó tagozaton.
– A
polgármester testnevelő tanár-edző.) Sokszor a feltételek sem adottak a magas szintű képzéshez. A szülőknek nincs lehetősége edzésre szállítani gyermekeiket. Az intézményünkbe jelentkezők teljesítményén ez sajnos nagyon látszik. A velünk született mozgások: futás, ugrás, kúszás, mászás stb. sajnos a gyakorlás hiányában visszafejlődtek. A futómozgást hiába próbáljuk javítgatni, 18-20 éves korban ez már nehéz. Sajnos a mozgáskoordináció feltételei hiányosak. A tanulók izmai - ízületei merevek, egyensúlyérzékük, térérzékük gyengén működik. A négyütemű gimnasztikai gyakorlatok a többségüknek nehézséget okoznak. Az ügyességet (mozgáskoordinációt) 812 éves korban lehet legjobban fejleszteni. Sajnos ennek pótlása nehéz. A finom koordinációt igénylő küzdő technikákat csak kevesen tudják magas színvonalon elsajátítani. A tanult mozgások közül a küzdősport technikák elsajátítása a legnehezebb. A saját mozgás mellett figyelni kell az ellenfélre is!
5 2013
3.A felvett tanulók felmérése 3.1.A kérdőív összeállításának szempontjai (1. számú melléklet: pályaválasztási kérdőív) A
bevezetőben
megfogalmazott
feltevések
alátámasztását
nagyon
fontosnak tartom, mert tanárként egyoldalúan szemlélem a negatív változásokat, pedig lehet, hogy a módszereim az elavultak: az oktatás nehézségeit a tanárban kell keresni! A
kérdőív
írása
külön
szakterület.
Hét
évig
minőségfejlesztési
tevékenységet folytattam ötszáz fős általános iskolában, ahol a partneri elégedettség mérésére készítettünk és elemeztünk kérdőíveket. Gyakorlati tapasztalataim alapján úgy gondolom ritkán sikerül első alkalommal hiba nélkül elkészíteni a kérdőívet. A készítő által megfogalmazott kérdéseket a válaszadó sokszor másképpen értelmezi, ezért azt a következő méréskor javítani kell, amelyre a jelen esetben nem állt rendelkezésre elegendő idő. A kérdéseimet próbáltam a tanulók számára érthetően fogalmazni. Ez nem minden esetben sikerült. Ugyanakkor azt gondolom a sikerült felkeltenem a tanulók érdeklődését, mert a válaszok bejelölése jelzi a véletlenszerűen kitöltött kérdőíveket - melyből összesen kettőt találtam. Tudatosan, két-oldalnyira korlátoztam a kérdéseket, hogy ne vegyem el a válaszadó kedvét a túlméretezett szöveggel. Természetesen takarékossági szempont is fontos volt az egy lapra kinyomtathatóra alakított sorköz-, és betűméret. Néhol a megfogalmazásokat egyszerűsítettem. A testnevelésben alkalmazott kifejezésekben a hagyományok szerint fogalmaztam, hiszen mindenki tudja mit jelent a „fekvőtámasz”. A gyakorlat pontos leírása a kérdőív szempontjából nem lényeges, hosszadalmas, és összezavarhatja a nem testnevelés szakos válaszadókat. Nem
hagytam
a
tanulókra,
hogy
önállóan
fogalmazzák
meg
mondandójukat, hanem választási kényszer elé állítottam Őket. Nem gondolom, hogy nem tudnak önállóan gondolkodni. Egyszerűsítettem ezzel 6 2013
saját munkámat. A választási lehetőségük elegendő információkat nyújtott nekem az elemzés során. A felmérés elkészítésében a kérdések összeállítása és végleges formába öntése volt a legnehezebb folyamat. A válaszok elemzéséhez értékelő táblázatokat készítettem. Az értékelés során a
közepes
értékeket
–
azokban
az
esetekben,
amikor
a
megfogalmazásból nem derül ki egyértelműen - ahhoz az oldalhoz csatoltam amerre a tanulók többségi eredménye billent: amennyiben többen választották a „teljes mértékben jellemző és az inkább jellemző” kifejezéseket akkor abba az irányba – illetve az ellenkező irányba, ha ott volt a magasabb százalék. 3.2.A tanulók általános adatai családi környezete Az első kérdéscsoport a tanuló általános adatairól szól. Jelzi a tanulók korát, egészségi állapotát. Megmutatja az intézmény országos hatáskörét, és a tanuló lehetőségeit is. A kétezer alatti lakossággal rendelkező településeken a munkalehetőség napjainkban korlátozott. A szülők végzettsége mintát adhat, a tanulónak, ugyanakkor az anyagi hátterét is jellemezheti. 3.3.A pályaválasztás feltételei A tanulók sikeres érettségi vizsga után érkeznek intézményünkbe. Sajnos eddigiekben ugyanaz az eredmény más-más mértékű felkészültséget és tudást takart. Lényeges a megfogalmazott problémák esetében a testnevelés órák száma és minősége, valamint a sporttevékenység minősége is! Ezek a körülmények határozzák meg a sikeres felvételit, és a mozgástanulás lehetőségét.
7 2013
3.4.A pályaválasztás előzményei Ez a kérdéscsoport ad választ arra, mikor határozta el, és miért is akar rendőr lenni, egy fiatal? Igyekeztem minden fő irányultságra jól csomagolt formában rákérdezni.
3.5.A tanulók felkészülése a felvételi eljárásra Az intézményi munka fontos része a felvételi eljárás végrehajtása. A felvételizőknek pontos információkat kell nyújtani, amely sosem elég! Türelmes munkatársaknak válaszolni kell minden kérdésre. A felvett tanulók nyilatkoznak: honnan kaptak válaszokat. A kérdéscsoport második részében is csak a sikeresen felvett tanulók szempontjából láthatjuk a felvételi nehézségeit. 3.6.A tanulók önvédelmi előképzettsége, és a képzésről alkotott véleménye Az önvédelem oktatása szempontjából lényeges, hogy a tanulót képezni, vagy tovább képezni kell! A tanulók vajon hogyan látják? Képesek lesznek megvédeni másokat? Képesek-e önállóan edzeni? Milyen igényeik vannak a testneveléssel kapcsolatban? Mivel az első évesek még jelen időben fogalmazhatnak, a másodévesek már csak a múltról nyilatkoznak. Ezért a zárójeles változtatatás. Munkám szempontjából ez a legizgalmasabb kérdéskör, mely további feladatokat határozhat meg. A kérdéscsoport megfogalmazásában minden lényeges szempontot igyekeztem megfogalmazni.
8 2013
4.A kérdőívek elemzése 4.1. A tanulók általános adatai családi környezete 4.1.1. A válaszadók általános jellemzői (1. számú táblázat) A kiadott kérdőívekre a tanulók 75%-a válaszolt (1. számú diagram), amelyet jó aránynak tartok. Sajnos a kérdéses időszakban a tanulók elfoglaltsága a szokásosnál is nagyobb volt, ezért nem számíthattam jobb eredményre. Tanulóink a sikeres árvízi védekezésben vettek részt. Visszaérkezésük után a tanév két hetet tolódott. A másodévesek záróvizsgájára is később került sor ez miatt. Így a hangulatuk nem kedvezett egy plusz feladat – kérdőív-írás – végrehajtására. A válaszadók 25%-a hölgy (2. számú diagram), amelyet soknak tartok, mert az utcai járőrözés nehéz fizikai munka, és veszélyes! Az első évfolyamra a 2012/14 tanévre kevesebb tanulót vettek fel, ezért nagyobb számú a másodévesek aránya: 67% (3. számú diagram). Tanulóink átlagéletkora 23 év (férfiak: 22 év, nők: 24 év). A férfiak átlagos testmagassága: 179cm, a hölgyeké: 167cm. A férfiak átlagos testsúlya: 78kg, a hölgyeké: 61kg. Ez átlagosan jó kiállású fiatal korosztályt jelent. A válaszok elemzése során látható volt, hogy nem lényeges a szórás és a szóródás kiszámítása, mert elenyésző volt a 30 évet meghaladó korosztály száma. A testsúly és a testmagasság segítségével számítható ki a testtömeg index, amely a rendőri alkalmassági vizsgálat egyik fontos mutatója. Ez alapján elmondható, hogy a hölgyek 98%-a egészséges, és egyetlen túlsúlyos található a 46 válaszadó nő közül! Sajnos a férfiaknál öt elhízott (3%), 32 (22%) túlsúlyos, és 107 (74%) egészséges férfi tanuló van az állományban. Összességében ez a Magyar átlaghoz képest kiváló arány! Ezt kell megőrizniük a továbbiakban.
9 2013
1. Általános adatok:
Összesen
Férfi
Válaszadók száma:
191 75% 144 75%
Válaszadók átlagos életkora:
23év
Nő
47
22év
24év
Válaszadók átlagos testmagassága:
179 cm
167 cm
Válaszadók átlagos testsúlya:
78kg
61kg
Válaszadók (BMI testtömeg index alapján) egészséges: Válaszadók (BMI testtömeg index alapján) túlsúlyos: Válaszadók (BMI testtömeg index alapján) elhízott:
153 80% 107 75%
46
32
17%
32
22%
0
6
3%
5
3%
1
I. II. évfolyam évfolyam
25% 109 57% 82 43%
98%
2%
10 2013
1. Válaszolók és nem válaszolók aránya
25% Válaszadók száma 75%
Nem válaszolt
2. Nők és férfiak aránya a válaszadók között
47; 25%
Férfi 144; 75%
Nő
11 2013
3. A válaszadók megoszlása évfolyam szerint
43% I.évfolyam
57%
II.évfolyam
4. A férfi válaszadók megoszlása testtömegindex alapján
Férfi válaszadók (BMI testtömegindex alpján) egészséges:
4% 22%
74%
Férfi válaszadók (BMI testtömegindex alpján)túlsúlyos: Férfi válaszadók (BMI testtömegindex alpján)elhízott:
12 2013
4.1.2. A válaszadók életkörülményei (2. számú táblázat)
2. Életkörülmények: Lakóhelyének népessége: Lakóhelyének távolsága az intézménytől:
-2000 20
2-5000 fő 34
5-10000 fő 36
10-50000 fő 66
50000+ 32
11%
18%
19%
35%
17%
10km
20-50km
20-50km
50-100km
100km+
16
8
17
63
84
9%
4%
9%
34%
44%
főiskola
egyetem
8ált Apja végzettsége: Anyja végzettsége:
szakmunk. középiskola
12
77
65
23
11
6%
41%
35%
12%
6%
10
47
90
29
12
5%
25%
48%
15%
7%
A mozgástanulás szempontjából fontos mekkora településen élt tanulónk. A sportolási lehetőségek a kisebb falukban korlátozottak. A diákok több mint felének (35%: 10-50000, 17%: +50000= 52%), valószínűleg volt rá lehetősége, hogy rendszeresen sportoljon. Sajnos az ötezer főnél kisebb településeken ez a lehetőség korlátozott. Tanulóink fele (48%-a) ötezer főnél kisebb településen élt, így ha sportolni szertett volna, akkor utaznia kellett. A szülők iskolai végzettsége ezt az utaztatást befolyásolja. A szakmunkás- (apák 41%-a), és középiskolát végzettek (anyák 48%-a) a munkabeosztásuk, és az anyagi lehetőségeik miatt nehezen tudják edzésre szállítani vagy kísérni a gyermekeiket. A szülők kis része rendelkezik diplomával (apák 18%-a, az anyák 22%-a), így valószínűleg tanulóinknak anyagi nehézségeket okoz az intézmény nappali tagozatán tanulni. Annál is inkább így van, hiszen nagy részük 50km-nél távolabb (50-100km: 34%, 100km-től távolabb: 44%!), lakik. Onnan utazik intézményükbe és fizeti a kollégiumi díjat, étkezést. Az
adatok
alapján
jól
látszik,
hogy
a
Szegedi
Rendészeti
Szakközépiskola, az ország egész területére kiterjedő illetékessége indokolt!
13 2013
4.2.A pályaválasztás feltételei 4.2.1.Az iskolai testnevelés lehetőségei (3-4. számú táblázat) A tanulóink 70%-a 200főnél kisebb létszámú általános iskolában tanult alsó tagozaton. Ezekben az intézményekben általában egy párhuzamos osztály van, kis-méretű a tornaterem és alsóban a testnevelés órákat 43%ban a tanító tartja. Ugyanakkor alsó tagozaton, ahol a mozgáskoordináció fejlesztésére leg-fogékonyabbak a gyermekek 43%-ban 2 testnevelés óra van, és mindössze 35%-ban vettek részt 3 testnevelés órán a válaszadóink. A heti 2 testnevelés órát a legtöbb helyen teremben tartják – a válaszokban közel annyian jelölték meg a tornatermi foglalkozásokat -, de a 3 testnevelésórából sajnos már csak inkább kettő zajlik tornateremben. A tornatermek felszereltsége alsó tagozaton inkább csak elfogadható (gyenge: 26%, elfogadható: 37%), és kevésbé mondható jónak (37%). A testnevelés órák terhelése a közepesnél gyengébb (közepes: 50%, gyenge: 39%), és mindössze 11%-ban erős. Összefoglalva: alsó tagozaton ahol a kisgyermek terhelhető és fejleszthető, nem kapja meg a megfelelő foglalkoztatást. Természetesen a tanítók egy része kiváló testnevelés órákat tart. Azonban nincs bizonyítási kényszere, mert az összes többi tantárgy közül csak egy a testnevelés. A testnevelőnek azonban ebből az egy tantárgyból kell megmutatnia szakértelmét. Ezért felkészíti és elviszi a tanulókat versenyekre, és mindent megtesz a győzelemért! Felső tagozaton a válaszadók 68%-a tanul 200 fő alatti kis iskolában. Kicsit magasabb arányban (39%) 3 testnevelés órája volt hetente és valamivel kisebb mértékben (37%) járt 2 testnevelés órára. Sajnos néhol még felső tagozaton is a tanító (6%) tartja a testnevelés órákat, de itt már főként testnevelő tanárok irányítja a munkát. A tornatermi foglalkozások száma az alsóhoz hasonló arányban van. A felső tagozaton (valószínűleg több válaszadó másik intézményben folytatta a tanulmányait), már 44%-ban
14 2013
jó a tornaterem felszereltsége, és inkább elfogadható (39%), mint gyenge (18%). A testnevelés órák terhelése, még mindig csak elfogadható szinten áll (56%), kicsivel nőtt az erős terhelések aránya (17%), de még mindig nagyarányúnak tartom a gyenge terhelésű testnevelés órák számát (27%). Sajnos a felső tagozatra túlsúllyal érkező gyermekek már nehezen fognak fellendülni kézállásba, és a gurulóátfordulás közben halálfélelmük lesz, hiszen a gyenge nyakizom nem tartja meg a nehéz testet. A mozgáskoordináció alapja az egyensúlyérzék, térérzék, feltétele az ízületi mozgékonyság és rugalmas nyújtható izomzat. Ez az életkor, amikor még a testnevelő tehet valamit a tanuló mozgásának javításáért, de sajnos kevés hozzá az óraszáma és nem mindig adott a megfelelő felszerelés. Középiskolában már nagyobb létszámú intézménybe jártak válaszadóink (400 fős: 32%, 600-nál több: 26%), és 20 főnél kisebb intézményben már csak a 27%. A heti 3 testnevelés óra mellett többen jártak 4-5 testnevelés órára (30%), ami már hatékony lehet. Sajnos itt is van még, aki heti 2 órára járt (31%), de a tornatermi órák aránya növekedett és örvendetesen javult a tornatermek felszereltsége (jó: 60%, elfogadható: 28%). Természetesen itt már testnevelő tanárok tanítanak, és jelentősen megnőtt az erős terhelésű órák száma (29%), de a legtöbb helyen még mindig csak közepes (55%). A válaszadók 26%-a járt rendészeti fakultációra a középiskolás éveiben, 69%-uk nem járt ilyen képzésre és nem is tett szert plusz pontokat jelentő „belügyi” érettségire. Az országban több mint hatvan középiskolában lehetőség van rendészeti fakultáció választására. 2013-ban a 626 felvételizőből 160 fő szerzett (vagy készült szerezni) belügyi rendészeti ismeretek tantárgyból érettségit, ez a jelentkezők 26%-a. A felvett 260 főből 69 szerzett belügyi rendészeti ismeretek tantárgyból érettségit ez szintén 26%. Sajnos nem nőtt az arány! Az előzőekben leírtak szerint 626 tanulóból 100 nem felel meg a fizikai felvételin, 183 főt a pszichológusi, vagy orvosi vizsgálaton találnak alkalmatlannak (30%). A műveltségi teszten 20 fő bukott meg. A többiek vagy visszaléptek, vagy megbuktak az érettségi vizsgán.
15 2013
Sajnos a fizikai felmérésen kiesettek (illetve az orvosi-, pszichológusi vizsgálaton kiesettek egy része is), a fentebb leírtak szerint vettek részt a testnevelés órákon.
16 2013
3. Általános iskolai, és középiskolai sporttevékenység Általános Iskola Alsó -100
Intézmény összlétszáma (megközelítőleg):
69
200 56
300 28
400 9
Általános Iskola Felső 50015
-100 66
200 54
300 25
400 14
Középiskola 500-
18
-200 46
400 57
600 29
800 23
100022
38 % 32 % 16 % 5 % 9 % 37 % 31 % 14 % 8 % 10 % 26 % 32 % 16 % 13 % 13 % 1
2
3
4
Párhuzamos osztályok száma:
97
54
16
8
Testnevelés órák száma (hetente db):
1 12
2 77
3 62
4 16
5
5 10
1
2
3
4
96
55
15
11
1 10
2 66
3 69
4 19
5
-2 46
5 12
1 6
4
6
8
10-
85
27
16
8
2 56
3 65
4 37
5 18
8
Tornatermi foglalkozások száma (hetente db):
% 43 % 35 % 9 % 5 % 5 % 37 % 39 % 11 % 8 % 3 % 31 % 36 % 20 % 10 % 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 37 78 44 10 8 33 71 51 14 7 23 68 52 26 7
17 2013
4. A testnevelés órákat vezette (tanító vagy testnevelő): A tornaterem felszereltsége (gyenge, elfogadható, jó): A testnevelés órák terhelése (gyenge, közepes, erős):
Általános Iskola Alsó Tanító
Általános Iskola Felső
Testnevelő
78
102
43%
6%
gyenge 48
elfogadható 67
67
26 % gyenge 70
37
37
92
Testnevelő
11
57%
% közepes
Tanító
18
jó
gyenge 33
% erős
18 % gyenge 48
Középiskola 180
94%
100%
elfogadható 70 39
jó
gyenge 21
elfogadható 50
% erős
12 % gyenge 29
28 % közepes 98
77 % közepes 101
Testnevelő
169
43 31
39 % 50 % 1 % 27 % 56 % 17 % 16 % xxxxxxxx xxxxxxxxx xxxxxxxx xxxxxxxxx xxxxxxxxx xxxxxxxx xxxxxxxxx xxxxxxxxxxx xxxxxxxx xxxxxxx 1év
Középiskolában rendészeti fakultáció éveinek száma:
jó 109 60 % erős 53
55 % 2év 3év
29 % 4év 0
9 26 6 8 131 6 % 14 % 3 % 4 % 73 %
Összesen (az összes válaszadó arányában): Nem töltötte ki:
49 26%
131 11
69% 5%
18 2013
4.2.2.A sporttevékenység a középiskola végéig (5. számú táblázat) „A sport megtanít, hogyan lehet győzni, és hogyan kell emelt fővel veszíteni. A sport tehát mindenre megtanít.” (Ernest Hemingway) A válaszadók fele (49%) sajnos nem sportol rendszeresen! A rendszeresen sportoló tanulóink (51%) nagy része (26%) labdarúgó. A fentebb leírtakban látható volt, hogy a tanulók nagy százalékban kis településről érkezett, ahol nem is volt más lehetőség. Örvendetes, hogy kihasználták a meglévő lehetőséget,
és
egy
olyan
csapatsportot
választottak,
amely
közösségformáló-, és összetartó erejének jó hasznát veszik a kollégiumi évek alatt. Ők azok, akiknek a futás nem okoz problémát. A tanulók nagy része heti 2 illetve heti 3 edzésre jár – a válaszadók szerint (sokan nem jelöltek be edzésszámot), amely a minőségi edzésmunkához kevés! Így az igazán sportolók még kevesebben vannak! Sajnálatos, hogy küzdősportot csak a tanulók 4%-a űz! A rendőri munkában az önvédelem, és mások megvédésének képessége fontos feladat. A közelharc oktatásának nehézségeit tovább nem kell ecsetelnem. A testi nevelésük előzményei nem nyújtanak sok segítséget a rendőri képzésben. Hogyan várható el attól a rendőrtől, hogy nyugdíjas koráig önállóan egészséges életmódot folytasson, fizikai képességeit fejlessze, önvédelmi képzésre járjon, ha 18 éves koráig nem sportolt? Évről-évre fizikai alkalmassági vizsgát kell tennie 50 éves koráig (ez emelkedhet a nyugdíj korhatár emelésével). Arra, hogy a sport iránti igény kialakuljon, a kettő tanév rövidnek tűnik.
19 2013
5.
Általános Iskola Alsó
Rendszeres sportági edzések száma (hetente db): Sportágak vagy rendszeres edzések (egymás alá írja):
2 42
3
4 12
22
Elsőként
6
51
2 41
3 26
4 14
5 9
55
Középiskola 2 31
3 24
4 17
5 17
58
Másodikként
Judo-Aikido-Jujitsu-Kempo-Birkózás
2
1%
Karate-Taekwando-Kyokushin-Taibox-Ökölvívás
6
3%
Labdarúgás 48 Kosárlabda-Röplabda-Kézilabda 10
26%
8
6%
16
5
3%
1
Atlétika-Tájfutás-"Futás" 12 Kajak-Kenu-Evezés 1
7%
7
1%
1
Konditerem-Fittnes
8
4%
2
Torna
1
1%
Tánc
1
1%
Összesen 98 Nem járt edzésre: 93
51%
Úszás-vízilabda
5
Általános Iskola Felső
35
49%
20 2013
4.3. Pályaválasztás előzményei (6-7. számú táblázat) A válaszadók közel felére (46%) egyáltalán nem jellemző, hogy az általános iskola alsó tagozatán határozta el, hogy rendőr lesz. Csekély hányaduk (8%) határozta teljes mértékben el magát a rendőri munkára. Általános iskola felső tagozatán a többség még nem akart rendőr lenni, de már nőtt az elkötelezettek száma. A középiskolában természetesen már választani kellett így a 31% teljes mértékben, a 20% jellemzően elkötelezte magát. (A három lehetőség megközelítőleg szinkronban van egymással, így láthatóan a többség meggondolta a válaszokat.) Aggasztó, hogy a tanulóink egy része az utolsó pillanatban határozta el, hogy az intézményünkben fog tanulni (13+13%), és mégis sikerült bejutnia! A késői elhatározás kevesebb felkészülést jelent. Jó az, hogy a tanulóinkra csak közepes mértékben jellemző (35%), hogy a nem túl sok, de biztosnak gondolt anyagi biztonság miatt választották tanulóink a Magyar Rendőrséget.
6. Pályaválasztás előzményei Egyáltal án nem jellemző
%
Kevésbé jellemző
89
46%
79
Középiskolában, határoztam el hogy rendőr leszek.
%
Teljes mérté kben jellem ző
%
12
6%
15
8%
25%
16
8%
20
11%
27
14%
38
20%
59
31%
18%
29
15%
24
13%
25
13%
18%
68
35%
34
18%
12
6%
%
Közepes en jellemző
43
23%
41%
29
42
23%
Az utolsó pillanatban határoztam el, hogy rendőr leszek.
79
Az anyagi biztonság miatt választottam a rendőri pályát.
44
Általános iskola, alsó tagozatán elhatároztam, hogy rendőr leszek. Általános iskola felső tagozatán elhatároztam, hogy rendőr leszek.
%
Inkább jellem ző
32
17%
15%
47
25
13%
41%
34
23%
33
21 2013
A családi hagyomány csak kis mértékben (3+10%) van egyértelműen jelen a tanulók döntésében. A szülői tanács sem jellemző nagy-mértékben, de a barátok sem vonzzák a rendőri pályára tanulóinkat. A tekintély, és az egyenruha nem csalogatta őket. Viszont a kihívások már többeket (1+21+32%) az intézménybe vonzottak. A filmek is csak kis mértékben (1+9+28%) befolyásolták tanulóinkat, viszont többen szeretnének rendet tenni (5+25+36%) világunkban. Ezt bizonyára jó szándékból teszik. A rend a fegyveres testület működésének alapja, ezért értelmezésemben nagyszerű, hogy ez fontos a tanulóknak. Az még nagyszerűbb, ha a pályát választók másik fele viszont azért jött ide (remélhetőleg), hogy segítsen másokon (22+36+30%)! A pályaválasztáshoz vezető elhatározásuk biztató számomra és reméljük, ezen indokok vezérlik munkájukat a továbbiakban is! 7. Pályaválasztás előzményei Családi hagyomány miatt választottam a rendőri pályát.
99 52% 32
17%
34 18%
19
10%
7
3%
Szülői tanácsra választottam a rendőri pályát.
79 41% 36
19%
46 24%
19
10% 11
6%
Barátaim is ide jelentkeztek, ezért választottam a rendőri pályát.
90 47% 42
23%
37 19%
16
8%
6
3%
A tekintélyparancsoló egyenruha miatt választottam a rendőri pályát.
64 34% 61
32%
41 21%
20
11%
5
2%
Kihívásnak tekintem, ezért választottam a rendőri pályát.
32 17% 56
29%
62 32%
39
21%
2
1%
Filmek hatására, választottam a rendőri pályát.
82 43% 37
19%
53 28%
17
9%
2
1%
Rendet szeretnék tenni, ezért választottam a rendőri pályát.
28 15% 37
19%
69 36%
47
25% 10
5%
Szeretnék segíteni másokon, ezért választottam a rendőri pályát.
11
6%
57 30%
68
36% 43
22%
6%
12
22 2013
4.4. A tanulók felkészülése a felvételi eljárásra (8-9. számú táblázat) 4.4.1. Információk a felvételi eljárásról (8. számú táblázat) A tanulóinkra nem jellemző, hogy a rendőrség honlapján (www.police.hu) találta meg a lehetőséget (7+8+14%) a jelentkezésre. Jellemzően az intézmény honlapján értesültek a jelentkezési lehetőségről (29+20+28%). A többség szerint az iskola honlapján megkaptak minden információt (20+31+28%). A felmerült kérdésekre személyesen és telefonon egyaránt érdeklődtek. Az E-mail jelenleg nem tartozik a kedvelt érdeklődési formák közé (2+10+24%) a témában. Sajnos kevesen vettek részt ezekben az évfolyamokban az előkészítő foglalkozásokon (17+3+10%), de a résztvevők szerint hasznosak voltak az ott kapott információk (17%=16%).
8. A pályaválasztás körülményei
A rendőrség honlapján találtam meg a jelentkezési lehetőséget. Az iskola honlapján találtam meg a jelentkezési lehetőséget. Az iskola honlapján, megkaptam minden információt. A felmerült kérdésekben személyesen érdeklődtem. A felmerült kérdésekben telefonon érdeklődtem. A felmerült kérdésekben E-mailben, érdeklődtem Részt vettem a felvételi előkészítőn. Segítettek az előkészítőn kapott információk.
%
Kevésbé jellemz ő
%
Teljes mértékben jellemző
%
99
52%
15
8%
14
7%
35
16%
39
20%
56
29%
54
28%
59
31%
38
20%
22%
57
30%
36
19%
25
13%
32
17%
57
30%
42
22%
26
13%
43%
40
21%
45
24%
20
10%
4
2%
109
57%
24
13%
20
10%
6
3%
32
17%
95
50%
21
11%
28
15%
17
9%
30
16%
Egyáltal án nem jellemző
%
Közepesen jellemző
37
19%
18%
31
20
10%
31
%
Inkább jellemző
26
14%
16%
30
20
10%
16%
42
34
18%
82
23 2013
4.4.2. A felvételi nehézségei (9. számú táblázat) Tanulóink többségének nem okozott nehézséget a műveltségi teszt megírása (41+34+15%). A 2000m síkfutás sem okozott (42+19+19%) problémát a jelentkezők nagy részének, de itt megjelent a futást nehezen teljesítő réteg (1+17%). Ez a szám természetesen majdnem teljesen azonos az elhízott (3%), és a túlsúlyos (17%) tanulók számával. A „fekvőtámasz, a „felülés”, a „függés”, a helyből távolugrás, az 4X10m síkfutás és a fekve nyomás – gyakorlatok- nagy részben nem okoztak problémát a felvett tanulóknak. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy kiválóra tud minden diák teljesíteni a fizikai felmérések során. A minimum szinteket kötelező teljesíteniük a két év alatt háromszor. Ritkán fordul elő, hogy a tanuló bukását okozza a felmérés, de kis-számú pótvizsga előfordul, az összes modulban.
9. Nehézséget okozott a műveltségi teszt. Nehézséget okozott a 2000m síkfutás. Nehézséget okozott a "fekvőtámasz"gyakorlat. Nehézséget okozott a "felülés" gyakorlat. Nehézséget okozott a "függés" gyakorlat. Nehézséget okozott a helyből távolugrás gyakorlat. Nehézséget okozott a 4X10m ingafutás. Nehézséget okozott a fekve-nyomás, gyakorlat.
%
Teljes mértékben jellemző
%
17
9%
3
1%
19%
34
17%
3
1%
31
16%
10
5%
1
1%
16%
29
15%
7
4%
4
2%
34
18%
30
16%
15
8%
6
3%
45%
38
20%
48
25%
12
6%
7
4%
77
40%
43
23%
48
25%
17
9%
6
3%
88
46%
34
18%
39
20%
22
12%
8
4%
Egyáltalán nem jellemző
%
Kevésbé jellemző
%
Közepesen jellemző
78
41%
65
34%
80
42%
37
120
63%
120
%
Inkább jellemző
28
15%
19%
37
29
15%
63%
31
106
55%
86
24 2013
4.5. A tanulók önvédelmi előképzettsége-, képzése és a fizikai képességeik fejlesztése (10-11. számú táblázat) 4.5.1. A tanulók önvédelmi képzése (10. számú táblázat) A tanulók nagy része nem vett részt általános iskolában (46+21+13%) küzdősport edzéseken. Az előzőekben a válaszadók 4%-a nyilatkozott arról, hogy küzdősportot űz. Nincs összhangban, az erre a kérdésre teljes mértékben igaz - választ adók (13%) számával. A középiskolában még mindig kevesen vettek részt küzdősport képzésben (44+14+23%), de itt már elképzelhető, hogy a rendészeti fakultációban részvevő tanulók (előzőekben: 26%) igen választ adtak (13+6%). Valószínűleg nem büszkék arra, hogy csak a rendőri képzésben vettek részt önvédelmi képzésben (24+10+15%). A tanulóink közel egyharmadára jellemző (1+3+21%), hogy nehézséget okoz neki az önvédelmi technikák elsajátítása. A 75% gondolja, az ellenkezőjét! Itt nem egyezik a tanár és a diákok véleménye. Az önvédelem nem sport, ezért a sérülésveszély miatt nem áll módunkban éles helyzetben kipróbálni a technikákat. A diákok önismerete nem tökéletes ezen a téren sem. Természetesen az is lehetséges, hogy a tanulók nem ismerik fel a tanár nehézségeit és saját tudásuk mértékét, ezért erre a problémára megoldást kell keresni. A test-test elleni küzdelem sem jelent nehézséget a tanulóknak (38+27%), de ennél a kérdésnél már többen bejelölték az ellenkezőjét (4+13+18%). A közelharcban az ellenfelet meg kell fogni, meg kell ütni. A kompetenciát csak az első éles helyzet fogja majd igazolni. Szerencsére a tanulók önbizalma töretlen. Összességében azonos mértékben úgy gondolják meg tudják védeni önmagukat (29+32+29%) és másokat (24+37+28%). Sokan úgy vélik, gyakran kell testi kényszert alkalmazni (3+17+50%) a munkájuk során. Többen nyilatkoznak úgy, hogy nem kellett még megvédeni magukat (12+31%), és kevesebben vannak, akik már átestek ezen (11+14%). Ebben a kérdésben a „közepesen jellemző” válasz (32%) nehezen értelmezhető.
25 2013
Akiknek már meg kellett védeni magukat, talán van okuk nyilatkozni arról, hogy képesek rá. A tanulók fele várja, hogy testi kényszert alkalmazzon (7+11+32%), de ugyanennyien nem kívánják ezt. A következő ellenőrző kérdésnél a tanulók megerősítették az önmagukban vetet hitet: többségében nem tartanak attól, hogy testi kényszert kell alkalmazniuk (41+25%), ugyanakkor több mint egyharmaduk tart tőle (3+7+24%).
9. A testnevelés-önvédelem problémái
Az általános iskolában már részt vettem küzdősport edzéseken. A középiskolában részt vettem küzdősport edzéseken. Csak a rendőri képzésben vettem részt önvédelmi képzésen. Nehézséget okoz nekem az önvédelmi technikák elsajátítása. Nehézséget okoz nekem a test-test elleni küzdelem. Úgy gondolom meg tudom védeni magam a munkám során. Úgy gondolom meg tudok védeni másokat a munkám során. Gyakran kell majd testi kényszert alkalmaznom a munkám során. Előfordult már, hogy meg kellett védeni magam. Várom a fizikai intézkedést. Tartok tőle, hogy testi kényszert kell alkalmaznom.
Egyált alán nem jellemz ő
%
Közepe sen jellemz ő
%
Inkáb b jellem ző
%
Teljes mértékben jellemző
%
40
21%
25
13%
14
7%
24
13%
44%
27
14%
44
23%
12
6%
25
13%
61
32%
35
18%
29
15%
20
10%
46
24%
94
49%
50
26%
41
21%
5
3%
1
1%
72
38%
52
27%
35
18%
25
13%
7
4%
7
4%
12
6%
55
29%
62
32%
55
29%
7
4%
13
7%
54
28%
70
37%
47
24%
6
3%
52
27%
96
50%
31
17%
6
3%
22
12%
60
31%
61
32%
27
14%
21
11%
41
22%
53
28%
61
32%
22
11%
14
7%
79
41%
47
25%
45
24%
14
7%
6
3%
%
Kevésbé jellemző
88
46%
83
26 2013
4.5.2. A tanulók fizikai képzése (11. számú táblázat) A tanulók fizikai teljesítménye a felvételihez képest többségében javult (14+22+35%), az intézményben töltött idő alatt. Ez az egy hónapos alapkiképzésnek, a testnevelés óráknak, és a tanulók önképzésének köszönhető. Örvendetes, hogy önállóan be tudnak melegíteni (49+16+22%), és képesek önállóan edzeni (49+16+22%). Úgy gondolják meg tudják tervezni edzésüket (47+22+24%), de szívesebben vesznek részt szervezett edzéseken – edző irányításával – (20+27+35%). Többen állítják, hogy nem volt idejük edzeni (17+25%), kevesebben pedig tudtak edzeni (10+17%), közepesek voltak a testmozgás lehetőségei a legtöbb válaszadó szerint (31%). Több önvédelem órát szeretnének (7+20+42%), az eddigiekhez képest tanulóink, de az egyharmaduk elegendőnek ítéli (12+19%). A fizikai képzésből is többen - többet szeretnének (12+20+37%). A tanulók képesek önállóan edzeni, de egy részük szeretne edzéselméleti képzést kapni (5+14+36%). A fizikai képzésükhöz szívesen vennék, ha edzéstervet kaphatnának (8+16+33%). Munkába állásuk után azt gondolják lesz idejük edzeni (15+30+33%).
27 2013
10. A felvételihez képest javult a fizikai felmérésem eredménye. Önállóan be tudok melegíteni edzés előtt. Képes vagyok önállóan edzeni. Meg tudom tervezni az edzéseimet. Szívesebben veszek részt szervezett edzéseken (edzői irányítással). A rendőri képzés során van (volt) időm edzeni. Szükségem van (lett volna) több önvédelem órára. Szükségem van (lett volna) több fizikai képzésre. Szeretnék (szerettem volna) edzéselméleti képzést kapni. Szeretnék (szerettem volna) edzéstervet a fizikai fejlesztésemhez. A munkába állásom után lesz időm edzeni.
Egyáltalán nem jellemző
%
Kevésbé jellemző
%
Közepesen jellemző
%
Inkább jellemző
%
Teljes mértékben jellemző
%
341 22
12%
33
17%
67
35%
42
22%
27
5
3%
20
10%
42
22%
30
16%
94
49%
3
2%
19
10%
37
19%
42
22%
90
47%
5
3%
23
12%
46
24%
34
18%
83
43%
10
5%
25
13%
67
35%
52
27%
37
20%
31
17%
48
25%
60
31%
32
17%
20
10%
23
12%
36
19%
81
42%
38
20%
13
7%
20
10%
40
21%
70
37%
38
20%
23
12%
39
21%
47
24%
69
36%
27
14%
9
5%
29
15%
48
25%
69
36%
30
16%
15
8%
10
5%
32
17%
63
33%
57
30%
29
15%
14%
28 2013
5. Összefoglalás, következtetések A rendőri képzésben résztvevők jó kiállású, egészséges fiatalok (BMI testtömeg index alapján). A tanulók fele kis településről érkezett, amely 100km-től nagyobb távolságra van az intézménytől. A többség kis létszámú általános iskolába járt, ahol heti 2-3 közepesnél gyengébb terhelésű testnevelés órán vett részt. A településen kevés sportágválasztási lehetősége volt, és a szülők munkahelyi elfoglaltsága és az anyagi nehézségei miatt, nem állt módjában edzésekre utaznia. A helyi labdarúgó csapatban, heti 2-3 edzésen vett részt az állomány egy negyede. Küzdősportot mindössze a tanulók 4%-a űzött rendszeresen. Középiskolában - némely esetekben - részt vett önvédelmi képzésben. Ez főként a rendészeti fakultációs képzésre jellemző. Országos szinten több mint 60 rendészeti tagozatot működtető középiskolában folyik a rendőri pályára készülők előképzése. A belügyi rendészeti érettségivel rendelkezők mégis kevesen jutnak be a képzésre: a tanulók 26%-a! A felvételiző 626 főből 160, vagyis szintén a 26%, a rendészeti fakultációs képzésben részt vevő tanuló jelentkezett. A kérdőívet kitöltők közel fele, már az általános iskola felső tagozatán elhatározza, hogy rendőr lesz, a másik fele pedig a középiskolában döntötte ezt el. A korai elhatározás sem jelenti azt, hogy felkészülten vesznek részt a felvételi eljárásban, mert a felvételizők 60%-a „nem megfelelő” minősítést szerez a fizikai, az orvosi, a pszichológiai, vagy a műveltségi vizsgálaton. A felvett tanulók nagy része szeretne rendet tenni, és segíteni akar másokon. A kihívás is vonzotta tanulóinkat, de az anyagi biztonság is sokaknál szerepet játszott a pályaválasztásuknál. A jelentkezők általában az intézmény honlapján, megkaptak minden lényeges információt, de személyesen és telefonon egyaránt sokan érdeklődtek. A válaszadók arányában kevesen vettek részt a felvételi előkészítőkön, de azoknak ez segítséget nyújtott.
29 2013
A kérdőívre válaszoló tanulóink többségének nem okozott nehézséget a műveltségi teszt és a fizikai felvételi. A 2000m síkfutást jelölték többen problémának (teljes mértékben: 1%, inkább jellemzőnek: 17%, és közepesen nehéznek:19%). Ennél a kérdéscsoportnál az tűnik természetesnek, hogy a felvett tanulóknak nem is szabad, hogy gondot okozzon a fizikai felmérés, de nem így van! Az lenne jó, ha olyan szintek lennének, amely mindenkinek nehézséget okoz, akkor biztosan jól felkészült lenne a rendőri állomány. A tanulóink közel felére jellemző, hogy csak a rendőri képzésben vett részt önvédelmi képzésben. Ez sajnos azt jelenti, hogy új mozgásformát (mozgásformákat: judo, aikido, karate, ökölvívás), kell elsajátítaniuk a tanulóknak kettő év (150óra) alatt! A tanulók nagy része mégis azt nyilatkozta, hogy nem okoz nehézséget az önvédelmi technikák elsajátítása.(?) Természetesen ez a jó tanárok eredményes oktatása miatt van így – optimista megfogalmazásban. Az is lehet azonban – pesszimistább szempontból -, hogy ez önértékelési probléma, és az éles-helyzet visszacsatolási hiánya miatt van így, hiszen a diákok háromnegyede úgy gondolja meg tudja védeni önmagát-, és másokat. A válaszadók fele várja is ezt a fizikai intézkedést, amely pozitív harctéri láz, amely az eredményes sportolók sajátossága! Természetesen van, aki tart attól, hogy majd testi kényszert kell alkalmaznia, de ez csak a tanulók egyharmada (ebből 10% akire ez nagyon jellemző – ők valószínűleg félni fognak akció közben). Örvendetes, hogy a tanulók képesek önállóan tervezni és edzeni, mégis szívesebben vesznek részt szervezett edzéseken. Azt gondolják: a munkába állásuk után több idejük lesz sportolni, mint a rendőri képzés során. Több önvédelmi-, és fizikai képzést igényelnének, és a tanulók fele (valamilyen szinten) örülne az edzéselméleti, edzéstervezési képzésnek.
30 2013
6.A problémák hatása az intézményi tervező és szervező munkára 6.1 A pályaválasztás előzményei
A pályaválasztás előzményeinek feltárása során kiderült, az intézménybe jelentkezők fele, már általános iskolában elhatározta, hogy rendőr lesz. A jelenlegi felvételi tájékoztatás célcsoportja a középiskola. Ezt az információs rendszert bővíteni kell az általános iskola felé. A körzeti megbízottak, és a bűnmegelőzési szakemberek bevonásával az iskolai rendezvényeken (iskola nap), drog prevenciós előadásokon a rendőri hívatásról is lehet beszélni. Fontos, hogy a fizikai, és önvédelmi felkészülés megkezdését
már
itt
hangsúlyozni
kell!
A
korai
pályaválasztás
eredményesebb felkészülési lehetőséget jelenthet. A középiskolások részére jól működik az információs rendszer, mert 3-6 szoros a túljelentkezés (a felvehető tanulók száma évente változik). A testnevelés órák száma a mindennapos testnevelés részeként emelkedett ugyan, de ennek hatása, csak évek múlva (8év) jelentkezik. Fontosnak tartom a rendészeti fakultációt működtető középiskolák munkájának erősítését. A rendészeti szakot mind a négy évfolyamon szükséges működtetni. Az önvédelmi képzést - a testnevelés órák mellett – szintén az összes évfolyamon folytatni kell. Ez csak akkor működőképes, amennyiben a rendész szakra felvételivel kerülhetnek be a tanulók, mely a rendőr tanulók felvételijéből áll. A Szegedi Rendészeti Szakközépiskolának a rendészeti képzéssel foglalkozó középiskolákban oktató rendőröket kell tovább képeznie. Így egységes oktatásban lenne részük a tanulóknak, és azokat az ismereteket kapnák meg, melyek megkönnyítenék tanulmányaikat. A fiatalok számára konkrétan meg kell fogalmazni, miért válassza a rendőri hivatást például (a válaszok alapján): ha szereted a kihívást, a rendet és a fegyelmet, ha szeretnél segíteni a rászorulóknak – akkor jelentkezz rendőrnek.
31 2013
6.2. A pályaválasztás körülményei Az iskola információs rendszerét továbbra is magas színvonalon kell működtetni. Az intézmény honlapja a felvételizők legfontosabb forrása, továbbra is folyamatosan frissíteni, kell! Az ügyintézőket telefonon és személyesen egyaránt keresni fogják kérdéseikkel, ezért türelmes, minden kérdésre válaszolni tudó munkatársaknak kell ezen a területen dolgozniuk. Az előkészítőn kapott információk 100%-ban hasznosnak bizonyultak. Minden középiskolába - ahonnan valamikor is diák érkezett a Szegedi Rendészeti Szakközépiskolába -, el kell juttatni kinyomtatható plakátot erről a lehetőségről! Az előkészítő sikerességét továbbiakban rögzíteni kell - a felvételit követően -, és közzé kell tenni az intézmény honlapján. A sikeresen felvételiző – a kérdőívet kitöltő – tanulóknak nem okozott nehézséget a műveltségi teszt kitöltése, és nem okozott nehézséget a fizikai felvételi sem. Ez nem jó hír! Amennyiben nehezen jutottak volna be a magas elvárások miatt, akkor nem kellett volna ezt a témát választanom. Sajnos az előzőekben részleteztem: olyan tanulóknak sikerült bekerülni intézményünkbe, akiknek közel fele nem sportol, aki mégis, az heti 2-3 edzésen vett részt, és heti 2-3, inkább gyengének mondható testnevelés órán fejleszthette mozgását. Nagyon fontos az intézmény hosszú távú stratégiájában, hogy a fizikai felvételi szintjét magasabbra kell helyezni. Ez irányú igényét már megfogalmazta a felettes szervek részére: „Ugyanakkor, az utóbbi évek tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a hivatásos
állomány
fizikai
állapotának
javítása
érdekében,
a
szakközépiskolákba történő fizikai felvételi követelményeit szigorítani kell. Ennek hatására, több versenyszerűen sportoló, jobb fizikai képességekkel rendelkező fiatal kerülhetne be az intézményekbe. Ezért javasoljuk az egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, közalkalmazottai és köztisztviselői munkaköri egészségi alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint az egészségügyi alapellátásról szóló
32 2013
57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelet 11. § (2) bekezdését az alábbiakkal kiegészíteni: „A rendőrség foglalkoztatási állományába történő felvétel előtti alkalmassági vizsgálaton, a jelentkezőnek - valamennyi korcsoportban - a 12. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott és a választott gyakorlatokból, minimum 10-10 pontot teljesíteni kell. Ellenkező esetben „Nem megfelelt!” minősítést kell adni.”3
Ez a módosítás - az I. korosztályban - a következő eredményeket feltételezi: Gyakorlat rövid megnevezése
Minimum szinten elérendő értékek Tervezett (10 pont) ffi
2000m síkfutás
nő
Jelenlegi (1 pont) ffi
10:30 perc 12:15 perc 13:30 perc
nő 16:00 perc
Mellső fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás
20 db
6 db
11 db
1 db
Hanyattfekvésből felülés
38 db
22 db
25 db
7 db
33 s
26 s
10 s
8s
Fekve-nyomás
10 db
10 db
1 db
1 db
4X10 m ingafutás
10,3 s
10, 9s
11,2s
11,8s
Helyből távolugrás
216 cm
190 cm
198 cm
172 cm
Hajlított karú függés
A fenti táblázat szintjeit már nem lehet rendszeres edzés nélkül végrehajtani. A 18 éves koráig rendszeresen sportoló fiataloknak már igényükké vált a mozgás. Keresik a lehetőségeket, tudnak élni vele, és az iskola elvégzése után is fel tudnak készülni az évente kötelező fizikai alkalmassági vizsgálatra! A Szegedi Rendészeti Szakközépiskola Igazgatójának
3
levele, az ORFK oktatásért felelős elöljárójának 2013.05.22
33 2013
4.3. A testnevelés-önvédelem, képzés Lehetőség szerint növelni kell a testnevelés órák számát, mivel a tanulók fele csak a rendőri képzésben vesz részt önvédelmi képzésben (és a tanulók igénylik ezt). Az intézmény feladata a tanterv készítésének ez irányú befolyásolása. A testnevelő tanárok feladata: további előkészítő-, és kényszerítő gyakorlatok tervezése és alkalmazása, a technikák könnyebb elsajátítása érdekében! Szabályokhoz kötött küzdelmek és küzdő játékok alkalmazása, a test-test elleni küzdelem megszokása érdekében. A balesetmentes-, önálló edzések támogatása érdekében a tanulókkal sajátíttassák el a helyes bemelegítés menetét, és ezt kérjék számon a tanulóktól. Önkéntes részvétellel a testnevelők tartsanak edzéselméleti-edzés tervezési képzést a tanulóknak (igényük szerint). Az intézmény az eddigiekhez hasonlóan biztosítsa a tanulóknak a széleskörű edzéslehetőséget (szabadidejük terhére).
34 2013
1. melléklet
Pályaválasztási kérdőív (A válaszadás önkéntes)
Válaszaival az intézményünk munkáját segíti, ezért - név nélkül- minden kérdésre válaszoljon! 1.Születési éve:……, Testmagasság:………cm, Testsúly:……Kg, Férfi, Nő, (karikázza be a helyes választ) Évfolyam (karikázza be a helyes választ): I. II. Lakóhelyének népessége: 2000-lakosnál kevesebb, 2-5000fő, 5-10000fő, 10-50000fő, 50000-től több lakosú, Lakóhelyének távolsága az intézménytől (karikázza be a helyes választ): 10km-belül, 10-20km, 20-50km, 50-100km, 100km-nél távolabb, Apja végzettsége (karikázza be a helyes választ): 8ált., szakmunkásképző, középiskola, főiskola, egyetem, Anyja végzettsége (karikázza be a helyes választ): 8ált., szakmunkásképző, középiskola, főiskola, egyetem,
2.Emlékezzen vissza az előző iskoláira és írja be a válaszokat a táblázatba (ahol lehetséges használja a zárójelben található kifejezéseket:
Intézmény tanulóinak létszáma (megközelítőleg): Párhuzamos osztályok száma: Testnevelés órák száma (hetente db): Tornatermi foglalkozások száma (hetente db): Kültéri foglalkozások száma (hetente db): A testnevelés órákat vezette (tanító vagy testnevelő): A tornaterem felszereltsége (gyenge, elfogadható, jó): A testnevelés órákat terhelése (gyenge, közepes, erős): Középiskolában rendészeti fakultáció éveinek száma: Rendszeres sportági edzések száma (hetente db): Sportágak vagy rendszeres edzések (egymás alá írja):
Általános iskola alsó tagozat
Általános iskola felső tagozat
XXXXXXXXXX
XXXXXXXXXX
Középiskola
3.A pályaválasztás előzményeivel kapcsolatban megfogalmazott kifejezéseknél jelölje (X) meg az Önre leginkább jellemző kifejezést: Egyáltalá Teljes Kevésbé Közepesen Inkább n nem mértékben jellemző jellemző jellemző jellemző jellemző Általános iskola alsó tagozatán elhatároztam, hogy rendőr leszek. Általános iskola felső tagozatán elhatároztam, hogy rendőr leszek. Középiskolában határoztam el, hogy rendőr leszek. Az utolsó pillanatban határoztam el, hogy rendőr leszek. Az anyagi biztonság miatt választottam a rendőri pályát. Családi hagyomány miatt választottam a rendőri pályát. Szülői tanácsra választottam a rendőri pályát. Barátaim is ide jelentkeztek, ezért választottam a rendőri pályát. A tekintélyparancsoló egyenruha miatt választottam a rendőri pályát. Kihívásnak tekintem, ezért választottam a rendőri pályát. Filmek hatására, választottam a rendőri pályát. Rendet szeretnék tenni, ezért választottam a rendőri pályát. Szeretnék segíteni másokon, ezért választottam a rendőri pályát.
35 2013
4.A pályaválasztás körülményeiről megfogalmazott kifejezéseknél jelölje (X) meg az Önre leginkább jellemző kifejezést: Egyáltalán Kevésbé nem jellemző jellemző
Közepesen jellemző
Inkább jellemző
Teljes mértékben jellemző
A rendőrség honlapján találtam meg a jelentkezési lehetőséget. Az iskola honlapján találtam meg a jelentkezési lehetőséget. Az iskola honlapján, megkaptam minden információt. A felmerült kérdésekben személyesen érdeklődtem. A felmerült kérdésekben telefonon érdeklődtem. A felmerült kérdésekben E-mailben érdeklődtem. Részt vettem a felvételi előkészítőn. Segítettek az előkészítőn kapott információk. Nehézséget okozott a műveltségi teszt. Nehézséget okozott a 2000m síkfutás. Nehézséget okozott a "fekvőtámasz"- gyakorlat. Nehézséget okozott a "felülés" - gyakorlat. Nehézséget okozott a "függés" - gyakorlat. Nehézséget okozott a helyből távolugrás - gyakorlat. Nehézséget okozott a 4X10m inga-futás. Nehézséget okozott a fekve-nyomás - gyakorlat.
36 2013
5.A táblázatban megfogalmazott kifejezéseknél jelölje (X) meg, a jelenleg Önre leginkább jellemző kifejezést: Egyáltalán nem jellemző
Kevésbé jellemző
Közepesen jellemző
Inkább jellemző
Teljes mértékben jellemző
Az általános iskolában már részt vettem küzdősport edzéseken. A középiskolában részt vettem küzdősport edzéseken. Csak a rendőri képzésben vettem részt önvédelmi képzésen. Nehézséget okoz nekem az önvédelmi technikák elsajátítása. Nehézséget okoz nekem a test-test elleni küzdelem. Úgy gondolom meg tudom védeni magam a munkám során. Úgy gondolom meg tudok védeni másokat a munkám során. Gyakran kell majd testi kényszert alkalmaznom a munkám során. Előfordult már, hogy meg kellett védeni magam. Várom a fizikai intézkedést. Tartok tőle, hogy testi kényszert kell alkalmaznom. A felvételihez képest javult a fizikai felmérésem eredménye (utolsó mérés alapján). Önállóan be tudok melegíteni edzés előtt. Képes vagyok önállóan edzeni. Meg tudom tervezni az edzéseimet. Szívesebben veszek részt szervezett edzéseken (edzői irányítással). A rendőri képzés során van (volt) időm edzeni. Szükségem van (lett volna) több önvédelem órára. Szükségem van (lett volna) több fizikai képzésre. Szeretnék (szerettem volna) edzéselméleti képzést kapni. Szeretnék (szerettem volna) edzéstervet a fizikai fejlesztésemhez. A munkába állásom után lesz időm edzeni.
37 2013
Felhasznált irodalom: Miloslav Petrusek: Szociometria : elméletek, módszer és technikák. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1972. Gereben Ferenc: Identitás, kultúra, kisebbség : felmérés a közép-európai magyar népesség körében. Osiris, Budapest, 1999. Berényi István: Az alkalmazott szociálgeográfia elméleti és módszertani kérdései. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992. Achim Mihu: A szociológiai kutatás abc-je. Kossuth, Budapest, 1973. Stefan Nowak: A szociológiai kutatás módszertana : általános problémák. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1981. Cseh-Szombathy László - Ferge Zsuzsa : A szociológiai felvétel módszerei. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1971. Ferge Zsuzsa - Háber Judit: Az iskola szociológiai problémái : válogatott tanulmányok. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1974. Ferge Zsuzsa: Az iskolarendszer és az iskolai tudás társadalmi meghatározottsága. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. Mérei Ferenc: Közösségek rejtett hálózata : szociometriai értelmezés. Osiris, Budapest, 2006. Horváth György: A kérdőíves módszer. Műszaki Kiadó, Budapest, 2004. Blaskovits László: Kérdés-kérdőív-megkérdezés a piackutatás gyakorlatában. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1975. Earl Babbie: A mérés minősége. In A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest: Balassi Kiadó, Budapest, 2003. Szokolszky Ágnes: A kérdőív érvényességének és a megbízhatóságának ellenőrzése. In Kutatómunka a pszichológiában. Osiris, Budapest, 2004. Héra Gábor: A kérdőíves adatfelvétel. In Módszertan : bevezetés a társadalmi jelenségek kutatásába. Osiris, Budapest, 2005. Rudas Tamás: Hogyan olvassunk közvélemény kutatásokat?. Új Mandátum, Budapest, 1998.
38 2013
