K A M A R Á S ISTVÁN
A Sorstalanság sorsa
1. Paradigmaváltó
regény
„A Sorstalanság olyan m e r é s z i r o d a l m i vállalkozás volt, amely t é m á j á n a k és m e g f o r m á l t s á g á n a k váratlanságával, eltérő normáival, nyitottságával, kétségbeejtő iróniájával m e g l e p t e a hazai közönséget [...]. Kertész regénye megelőzte korát [...] ú g y lépett túl a diskurzív kötöttségeken, a cenzúrázott, illetve familiarizálódott véleményeken, hogy e g y s z e r s m i n d k é p e s volt egyedi távlatot teremteni a m a g y a r és e u r ó p a i történelmi emlékezet m e g ú j u l á s á h o z " , írja Szirák Péter (Szirák 2003, 9-10.). A hetvenes évek közepére 1 vonatkozó megállapítás n a g y j á b a n és egészében a Sorstalanság mai ( h a r m i n c évvel későbbi) f o g a d t a t á s á r a is igaz. Lényeges fordulat c s u p á n a „hivatásos olvasók" olvasói b e á l l í t ó d á s á b a n és olvasási stratégiáiban következett be, az ő olvasataik viszont a r e g é n y t o l v a s m á n y u l választó „laikus olvasók" d ö n t ő többségét n e m érintették. C s a k n e m n e g y v e n é v e s olvasáskutatói tapasztalataim alapján állíthatom, h o g y a Nobel-díj odaítélése előtt Kertész Ákosról, a Makra szerzőjéről a hazai olvasók többet t u d t a k , mint Kertész Imréről, n e m is beszélve Kertész Erzsébetről. H a Kertész I m r e és a Sorstalanság n e m jelentek is m e g a művét elolvasni s z á n d é k o z ó k többségének olvasói horizontjában, olvasói (és persze filmnézői) é l m é n y v i l á g u k b a n ennél jóval erősebben volt jelen a holokauszttéma és a lágerregények. Az Auschwitz-jelenség irodalmi ábrázolásai közül h a z á n k b a n Jorge S e m p r u n Nagy utazás című m ű v e vált i r á n y a d ó v á , olyan m ű v e k , m i n t Ember Mária Hajtűkanyarja vagy Borowski Kővilága szinte észrevétlen m a r a d t a k . S e m p r u n m ű v é t a hetvenes évek k ö z e p é n a közművelődési k ö n y v t á r a t h a s z n á l ó k 13%-a olvasta 2 (Balogh-Kamarás 1978, 276.). Gimn á z i u m i ajánlott o l v a s m á n y volta ellenére is a Nagy utazás csak az akkori fog a l m a k szerint „ m o d e r n " i r o d a l m a t (Camus-t, Bulgakovot, Goldingot) olvasók k ö r é b e n volt t i p i k u s olvasmány. Józsa Péter középiskolás d i á k o k körében vizsgálta a Lukács G y ö r g y által a fasizmusról írt legnagyobb r e g é n y n e k nevezett S e m p r u n - m ü filozófiai ü z e n e t é n e k megértését. Józsa - Frye-ra hivatkozva - n y o m a t é k k a l h a n g s ú l y o z t a , h o g y a m ű a l k o t á s r a n e m a l k a l m a z h a t ó sem a tényszerű, sem a logikai igazságfogalom, és ezért az egész m ű v e l kapcsolat212
A SORSTALANSÁG
SORSA
ban n e m jó k é r d é s az „igaz-e". A részletekkel kapcsolatban m á r m á s a helyzet, folytatja Józsa, u g y a n i s szerinte a m ű v e t részletekben, d i m e n z i ó k b a n kell elsajátítani (Józsa 1986). Józsa kimutatja, hogy a diákok körében a jellemző tények szintjén m a r a d ó és az emocionálisan a z o n o s u l ó olvasási m ó d , valamint a vulgáris d e t e r m i n i z m u s n e m i g e n kedvezett a m ű - k ü l ö n ö s e n az ellentétekb e n és p a r a d o x o n o k b a n megjelenített - filozófiai üzenetének vételére. A mai m a g y a r olvasók holokauszt-képét és közvetett A u s c h w i t z - é l m é n y é t a z o n b a n k o r á n t s e m a S e m p r u n - r e g é n y h a t á r o z t a meg, h a n e m sokkal inkább Spielberg Schindler listája című műve. A rendkívül n é p s z e r ű film hollyw o o d i a s p o p u l á r i s mítosza jócskán legömbölyített és megszelídített holokauszt-képet sugall, bizonyítékul elég csak felidézni a fekete-fehér film kiszínesedő z á r ó k é p é t . Benigni sokak számára emlékezetes é l m é n y t jelentő Az élet szép című - legalább annyira m e l o d r a m a t i k u s , mint t r a g i k o m i k u s - filmje m é g jobban eltávolította a b e f o g a d ó t az a u t e n t i k u s A u s c h w i t z - é l m é n y t ő l . Azzal is s z á m o l n u n k kell - a m i r e Vári György hívja fel a figyelmet - , hogy „a h o l o k a u s z t arca M a g y a r o r s z á g o n jelentős m é r t é k b e n Radnóti Miklós arca, a »hisz b ű n ö s ö k v a g y u n k mi, akár a többi nép« szellemében" (Vári 2003, 212.), m á r p e d i g Spielberg filmje mellett talán, é p p e n Radnóti - legalább a n n y i r a sorsa („sztorija"), m i n t művei - alakította a m a g y a r olvasók A u s c h w i t z - é l m é nyét. Egy szó, m i n t száz, a Sorstalanság - a h o g y Vári írja (Vári 2003, 203.) - igazi „horizontváltás", de nemcsak a megelőző lágerregényekhez képest, h a n e m a legtöbb mai m a g y a r olvasó befogadói horizontjához képest. Szirák Péter szerint a Sorstalanság „elmozdítja a regény olvasását a h a t v a n a s - h e t v e n e s é v e k b e n m é g u r a l k o d ó n a k s z á m í t ó tükrözéselvű, valóságreferens beállítottságtól. [...] egyidejű fogadtatását az a nyelv- és valóságszemléleti oppozíció határozta meg, melyben [...] a deportálás m i n t egy történeti é r t e l e m k o n s t r u k c i ó b a n m á r elhelyezett és így jelentésében m á r stabilizált e s e m é n y reprezentációját [...] e g y jól felismerhető politikai és esztétikai i d e o lógia írta elő: a t ü k r ö z é s elve és az antifasiszta, »humanista« é r t é k r e n d . " (Szirák 2003,11-12., 13.) Ehhez m e g i n t csak annyit kell h o z z á t e n n e m , hogy a m a i laikus olvasói beállítódások és olvasási stratégiák többségét is u g y a n e z a h o z záállás jellemzi. A Sorstalanság olyan holokauszt-regény, m e l y n e m egyszer ű e n e g y m a g y a r zsidó kamaszfiii d e p o r t á l á s á n a k m e g r e n d í t ő erejű története, m e l y vádirat a feledés ellen, h a n e m - akárcsak az Iskola a határon - e g y b e n az elbeszélés nehézségeiről is szól. Elsőre, a felszínen m a r a d v a jóval egyszer ű b b n e k is t ű n h e t a Kertész-regény narrációja, m i n t az Ottlik-regényé, a m e l y b e n M e d v e és Bébé mellett az író-narrátoré a h a r m a d i k n é z ő p o n t . Ehhez képest ú g y tűnhet, h o g y a Sorstalanság jóval k ö n n y e b b e n olvasható, hiszen csel e k m é n y e is jóval k ö n n y e b b e n rekonstruálható. A kortárs hazai laikus olvasók többsége s z á m á r a ha n e m is m e g l e p ő e n új, de n e m is m e g s z o k o t t a regény szerkezete és az idő kezelése. A z apa m u n k a táborba v o n u l á s a - m á r ez is n é m i meglepetést okozhat - k o r á n t s e m jelent ki213
KAMARÁS ISTVÁN
fejezetten t r a g i k u s f o r d u l a t o t , sem Köves Gyuri életében, sem a r e g é n y szerkezetében. A 2. fejezet első két m o n d a t a , a „Már két hónapja, h o g y a p á m a t elbúcsúztattuk. Itt a n y á r . " az élet továbbfolytatásának, a sebek b e g y ó g y u l á sának h a n g u l a t á t idézi a 35. oldalon. A sárga csillagot, a légoltalmi pincét és az identitáskeresés v i h a r o s érzelmeket kiváltó történéseit az első szerelem idillikus pillanatai ellensúlyozzák. A z 51. oldalon f o r d u l a kocka - legalábbis az olvasó s z á m á r a - , a m i k o r Köves G y u r i t leszállítják arról az autóbuszról, mely a s z á m á r a b i z t o n s á g o t jelentő m u n k a h e l y é r e vitte volna, Köves Gyuri számára csak jóval k é s ő b b válik e g y é r t e l m ű v é a megváltozott, de jó d a r a b i g még lebegő, számára bizonyossá n e m v á l ó helyzet. M i s e m bizonyítja jobban, hogy m é g a 73. oldalon is azt olvashatjuk, hogy a lóistállóba való „ z s i d ó bandát" e m l e g e t ő csendőr v a s k o s realitása ellenére is m é g csak úgy érzi a főhős, hogy egy esztelen színjáték közepébe csöppent, s a zavarodottság érzéséhez a n e v e t h e t n é k és a c s o d á l k o z á s érzése keveredik. A z o k , akik Benigni Az élet szép című filmjét tekintik e b b e n a t é m á b a n „reference-műnek", m é g m i n d i g p r ó b á l k o z h a t n a k a t r a g i k o m i k u s - m e l o d r a m a t i k u s olvasási stratégiával. A regény cselekménye csak a 99. oldalon, t e h á t m a j d n e m a könyv e g y h a r m a d á nál jut el a haláltáborig, a r a b r u h a csak a 125. oldalon kerül rájuk, a 135. oldalon érzik m e g a k r e m a t ó r i u m furcsa szagát, de csak a 139. o l d a l o n (túl a könyv k é t ö t ö d é n ) válik s z á m u k r a egyértelművé, h o g y úti- és sorstársaik égnek a k r e m a t ó r i u m b a n . A befejezés ugyancsak zavarba ejtheti a z olvasót. A „ n e m vettem észre, hogy borzalmak lettek volna", 3 a „ n e m egész ú g y volt, hogy »jött«: mi is m e n t ü n k " , 4 a „ m i n d e n k i lépett, a m í g csak léphetett, é n is megtettem, a magam lépéseit, és n e m c s u p á n a birkenaui sorban, h a n e m m á r itthon", 5 az „ é n is végigéltem egy adott sorsot. N e m az én s o r s o m volt, d e é n éltem végig", 6 „az egyetlen szépséghiba, h o g y most itt beszélgethetünk", 7 a „nem n y e l h e t e m le azt az ostoba keserűséget, hogy p u s z t á n csak ártatlan legyek", 8 a „valami éles, f á j d a l m a s és hiábavaló érzés fogott el utána: 9 a h o n v á g y " 1 0 és a h a s o n l ó szövegrészletek komoly m é r t é k b e n z a v a r b a hozhatják azt az olvasót, aki bosszút vagy é p p e n megbocsátást, mély ( m e g r á z ó és feloldó) érzéseket, e r ő s fogadalmat, k e m é n y erkölcsi ítéletet, vagy é p p e n a tettek mezejére lépést vár. És amikor az olvasó végre m e g n y u g o d h a t n a , m e g k a p a s z k o d h a t n a azt olvasva, hogy a f ő h ő s végül is m é g csak folytatni kívánja folytathatatlannak t ű n ő „civil" életét, és mérnök vagy o r v o s lehet, m i n t anyja szeretné, újra elbizonytalanodhat, p e d i g - ha nem várja is őt a boldog végkifejlet, m i n t a „normális" regényekben, h a n e m „ott leselkedik rá, mint v a l a m i kikerülhetetlen csapda, a boldogság". A z utolsó szó m é g s e m a b o l d o g s á g utáni vágyakozásé, h a n e m a koncentrációs táborok boldogságáról való szólás vállalása. A z utolsó előtti m o n d a t - „ H a ugyan kérdik" - t ö b b e s h a r m a d i k j á b a n benne v a n az olvasó, pontosabban bele van keverve, r á n t v a , a neki kiszabott feladattal: n e m zárhatja le azt a témát, életben kell tartani, tovább kell kérdezni, újabb válaszokkal kell próbálkozni. 214
A SORSTALANSÁG
SORSA
2. Olvasói beállítódás és stratégia A regényt olvasókat k u t a t á s o m b a n 145 olvasó képviselte: 86 n ő és 56 férfi, 50 tizenhat és h a r m i n c , 79 h a r m i n c e g y és ö t v e n év közötti és 16 idősebb; a d i p lomások és a felső fokon t a n u l ó k közül 76-an h u m á n , 36-an operatív (termés z e t t u d o m á n y o s , m é r n ö k i v a g y közgazdaságtani) területen dolgoztak v a g y tanultak, 20-an voltak a felsőfokú végzettség nélküli ( z ö m m e l szellemi foglalkoztatású) dolgozók. 1 1 2.1. Olvasási indítékok A regényt a kérdezettek d ö n t ő többsége (89%) m a g a választotta olvasmányául a regényt. 1 2 A z olvasmány kiválasztásának leggyakoribb mozgatója a N o b e l díj volt (44%), d e a „mert illik elolvasni" válasz (39%) s e m igen tekinthető önálló m o t í v u m n a k , s feltehetően az előbbire vezethető vissza. Ez a válasz a legidősebbeknél jelentősebb mértékben m e g h a l a d t a , a d i p l o m a nélküli dolgozóknál p e d i g alulmúlta az átlagot. A vizsgáltak 29 százaléka azért olvasta el a regényt, m e r t érdekelte a holokauszt-téma. Ez is - é r t h e t ő m ó d o n - a legidősebbeknél volt a l e g n a g y o b b arányú. A z m á r n e h e z e b b e n m a g y a r á z h a t ó , hogy miért említették ezt a n ő k jóval n a g y o b b (37%) a r á n y b a n , mint a férfiak (17%), hacsak n e m (legalábbis részben) az, h o g y a nők k ö r é b e n n a g y o b b volt a h u m á n i r á n y u l t s á g ú a k aránya, mint a férfiak körében. Jóval kisebb a r á n y b a n szerepelt m é g n é h á n y m á s m o z g a t ó r u g ó is: a kérdezettek 11 százaléka azért döntött a m ű elolvasása mellett, m e r t kötelező o l v a s m á n y volt, n é h á n y a n azért, m e r t egy hozzá közel álló s z e m é l y n e k tetszett (3%), mert m á r olvasta, és jobban m e g szeretné érteni, n é h á n y a n (3%) p e d i g azért, mert azt hallották, h o g y ez az egyik legjobb magyar regény. Esetünkben a kérdezettek 29% százaléka m é g csak n e m is hallott Kertész Imréről, ami e g y friss Nobel-díjas író esetében azért e l é g g é meglepő, s arról árulkodik, h o g y Kertész Nobel-díja m é g s e m vált e g é s z e n közbeszéd tárgyává. Legtöbben (29%) természetesen a Nobel-díjat említették, l e g n a g y o b b a r á n y b a n (50%) a legfiatalabbak. A vizsgáltak 8 százaléka m i n d ö s s z e a n n y i t tudott Kertész Imréről, h o g y író, 13 százalékuk m á r azt is t u d t a , hogy külföld ö n él, 6 százalék m é g azt is, h o g y zsidó s z á r m a z á s ú , 6 százaléka pedig azt is, hogy ő is megjárta a koncentrációs tábort. M i n d ö s s z e n é h á n y a n (3%) olvasták a Sorstalanság elolvasása előtt Kertész I m r e m á s műveit is. Többen a Sorstalanság elolvasását követően e g y é b műveit is elolvasták, l e g t ö b b e n a Felszámolást (8%) és a Kaddist (7%), n é h á n y a n (1-3%-uk) a Gályanaplót, a Jegyzőkönyvet, az Angol lobogót, a Valaki mást, a Kudarcot és a Nyomkeresőt. Mindezek alapján úgy tűnik, hogy m i n t á n k b a döntő többségben - z ö m m e l diplomás, d e széles körű és kifinomult i r o d a l m i műveltséggel nem r e n d e l k e ző - igazi laikus olvasók kerültek. Ezt a feltevést m i n d j á r t igazolom is k u r rens olvasmányaik és n a g y élményeik t a r t a l m á n a k vizsgálatával. 215
KAMARÁS ISTVÁN
2.2. Olvasói kompetencia A kérdezés előtti évben olvasott (nem t a n u l m á n y a i k h o z kapcsolódó) irodalmi m ű v e k alapján a kérdezettek 35 százaléka tekinthető értékes, 30 százalékuk vegyes értékű, 20 s z á z a l é k u k pedig z ö m m e l m ű v é s z i értékkel n e m rendelkező m ű v e k olvasóinak. 1 3 Eletük l e g n a g y o b b i r o d a l m i élményei a l a p j á n 45 s z á z a l é k u k irodalmi ízlése tekinthető magas, 35 s z á z a l é k u k é közepes, 10 százalékuké alacsony szintűnek. 1 4 Egy 47 tételből álló, e l é g g é k ü l ö n b ö z ő esztétikai é r t é k ű m ű v é s z i alkotásokat (főleg regényeket és filmeket) tartalmazó listát is f e l h a s z n á l t a m a m ű v é s z i ízlés szintjének megállapítására. A listán szereplő m ű v é s z i alkotások olvasottságát a kérdezettek 13 százalékánál találtam széles körűnek, 1 5 51 százalékánál közepesnek 1 6 és 30 százalékánál csekélynek. A m i pedig a listán szereplő m ű v e k értékét és olvasói (nézői) m i n ő sítésüket illeti, a kérdezettek 28 százalékát tekinthettem fejlett, 48 százalékát közepes, 14 százalékát p e d i g fejletlen ízlésűnek. Egy attitűd-skálával a m ű v é szetekkel kapcsolatos a k t í v - p a s s z í v (bekapcsolódó-kikapcsolódó) beállítód á s u k a t m é r h e t t e m . E n n e k alapján a kérdezettek 48 százaléka b i z o n y u l t aktív (vagyis m ű v é s z i alkotás befogadását „ b e k a p c s o l ó d á s n a k " , szellemi m u n kavégzésnek is tekintő) és 7 százalék p a s s z í v (a m ű a l k o t á s t ó l csupán csak kikapcsolódást, kellemes időtöltést várók) beállítódásnak, a többiek e b b e n a tekintetben k ö z é p helyet foglaltak el. M i n d e z e k alapján a művészeti ízlésük szintje a l a p j á n négy kategóriába soroltam a kérdezetteket: 1 7 n a g y o n fejlett ízlésű fejlett ízlésű k ö z e p e s e n fejlett ízlésű fejletlen ízlésű
10% 22% 46% 10%
Senkit s e m lephet meg, h o g y a h u m á n irányultságú d i p l o m á s o k között voltak az átlagosnál n a g y o b b a r á n y b a n a m ű v é s z i ízlés tekintetében fejlett és nagyon fejlett f o k o n állók (53%), az operatív irányultságú d i p l o m á s o k n á l és a diploma nélküli szellemi f o g l a l k o z á s ú a k n á l pedig jóval n a g y o b b volt a csak alacsony szintet elérők (20 és 27%) aránya. A nők m ű v é s z e t i ízlése valamivel m a g a s a b b n a k mutatkozott, m i n t a férfiaké. 2.3. Szabadidő-tevékenységek Tovább á r n y a l h a t j a a képet a szabadidő-töltési szokások elemzése. A leggyakoribb és legkedveltebb s z a b a d i d ő - t e v é k e n y s é g e k s o r r e n d j e így alakult: 1 8 olvasás séta, k i r á n d u l á s tévézés baráti t á r s a s á g sport zenehallgatás
72% 23% 19% 18% 15% 11%
216
A SORSTALANSÁG
SORSA
11% 10% 9% 8% 7% 7% 5%
kertészkedés gyerekeivel, u n o k á i v a l foglalkozás internetezés színház alvás, p i h e n é s mozi, filmnézés zenélés, éneklés
M i n d e z e k a l a p j á n a m i n t á n k b a n szereplőket az átlagosnál kétségkívül m ű veltebb, olvasottabb, ám ízig-vérig laikus olvasóknak, b e f o g a d ó k n a k tekinthetjük, akiknek olvasói ízlése - kevés kivételtől eltekintve - n e m jelent külön ö s e b b e n k e d v e z ő előfeltételt a Sorstalanság b e f o g a d á s a szempontjából. 2.4. Értékrend és életfelfogás M é g tovább árnyalja a képet a m i n t á n k b a n szereplők értékrendje. 1 9 A kérdezettek által m a g u k é n a k érzett értékek alapján a következő k é p rajzolódott ki: biztonság 2 0 univerzalitás 2 1 önállóság 2 2 jó s z á n d é k 2 3 tradíció 2 4 teljesítmány 2 5 élvezet 2 6
58% 56% 47% 37% 35% 31% 19%
A nők és a férfiak között az egyetlen számottevő eltérés az univerzalitás értékeinek megítélésében volt, a n ő k javára (63 és 34%). A legidősebbek az átlagosnál m a g a s a b b r a értékelték az összes értékcsoport értékeit, az önállóságés a teljesítmény-értékek kivételével. A h u m á n irányultságúak az univerzalitás, a tradíció és a jó szándék értékeket érezték jóval inkább m a g u k é n a k , m i n t a többiek. A h u m á n és az o p e r a t í v irányultságúak között a j ó s z á n d é k - é r t é k e k megítélésében tapasztalható a legnagyobb eltérés (50 és 27%), a h u m á n irán y u l t s á g ú a k javára. A d i p l o m a nélküli szellemi dolgozók a z átlagosnál kevésbé érezték m a g u k h o z közel az univerzalitás (32%), az ö n á l l ó s á g (35%) és a jó s z á n d é k (25%) értékcsoporthoz tartozó értékeket, és jóval i n k á b b m a g u k é nak érezték a tradíció (45%) és az élvezet (35%) értékcsoport értékeit. A m e n y nyiben e r e g é n y esetében is n e m túl erős összefüggést feltételezünk az esztétikum b e f o g a d á s a és az univerzalitás-értékek elfogadása között, n a g y o b b esélyt j ó s o l h a t u n k a Kertész-regénynek a n ő k , a h u m á n i r á n y u l t s á g ú a k , s kisebb esélyt a férfiak és a d i p l o m a nélküli d o l g o z ó k körében. A világ o p t i m i s t a - p e s s z i m i s t a megítélését vizsgálva a z t t a p a s z t a l t a m , h o g y a k é r d e z e t t e k n e k csak töredéke (3%) látja kifejezetten sötéten a világot, u g y a n a k k o r 36 s z á z a l é k u k kifejezetten derűlátón. A n ő k - ez sem o k o z 217
KAMARÁS ISTVÁN
hat m e g l e p e t é s t - jóval o p t i m i s t á b b n a k m u t a t k o z t a k , m i n t a férfiak. 2 7 N e m g o n d o l t a m , hogy az o p t i m i s t a vagy pesszimista attitűd d ö n t ő m é r t é k b e n befolyásolná a Sorstalanság b e f o g a d á s á t , azt azonban - m i n t óvatos h i p o t é z i s t elképzelhetőnek t a r t o t t a m , hogy az ilyen vagy olyan m ó d o n o p t i m i s t á k hajl a m o s a b b a k lesznek a z olvasottakat (vagy legalábbis a regény befejezését) d e r ű l á t ó b b a n fogadni, értelmezni, m i k é n t b o r ú l á t ó b b a n az ilyen-olyan módon p e s s z i m i s t á k . Azt is vizsgáltam, h o g y milyen s z e r e p e t t u l a j d o n í t a n a k életükben ö n m a guknak, a z Istennek és a sorsnak, és a következőt tapasztaltam: sorsunk egyedül rajtunk múlik s o r s u n k a t a l a p v e t ő e n Isten segítsége h a t á r o z z a m e g s o r s u n k r a j t u n k és I s t e n e n m ú l i k e g y m á s n a k e l l e n t m o n d ó e l e m e k b ő l összeálló életfelfogás nincs k ü l ö n ö s e b b é r t e l m e é l e t ü n k n e k , és alig t u d u n k valamit t e n n i azért, h o g y é l e t ü n k ö n v á l t o z t a s s u n k
42% 18% 17% 12% 4%
A férfiak jóval n a g y o b b a r á n y b a n (51%) érzik és/vagy gondolják úgy, hogy sorsuk r a j t u k múlik, m i n t a nők (33%), a nők viszont nagyobb m é r t é k b e n (40%) h a g y a t k o z n a k teljesen vagy r é s z b e n az isteni gondviselésre, m i n t a férfiak (27%). A legidősebbek körében a legalacsonyabb a z o k b a n az aránya, akik ö n m a g u k b a n látják s o r s u k alakítóját (18%), s a l e g n a g y o b b az e l l e n t m o n d á sos életfelfogásúak (26%) és az Istenben vagy az Istenben is bízók aránya (51%). A d i p l o m a nélküli foglalkoztatottak között az átlagosnál n a g y o b b volt a fatalista-pesszimista és a z ellentmondásos, és kisebb a z ö n m a g u k b a n bízók aránya. 3. A regény fogadtatása és hatása 3.1. Hasonló élmények A Sorstalanság olvasásakor felidézett régebbi o l v a s m á n y - és filmélmények, vagyis az ismeretlen m ű b e n való eligazodást segítő r e f e r e n c e - m ű v e k kiegészítik az általam vizsgáltak befogadói horizontjáról alkotott eddigi k é p ü n k e t . A „Mely o l v a s m á n y - v a g y filmélménye jutott eszébe a regény olvasása közben vagy elolvasása u t á n ? " kérdésre a d o t t válaszokban leggyakrabban a következő m ű v e k szerepeltek: Spielberg: Schindler listája Benigni: Az élet szép Szabó István: A napfény íze S e m p r u n : Nagy utazás Merle: Mesterségem a halál Anna Frank naplója Spillmann: A zongorista
46% 9% 8% 8% 6% 6% 6%
218
A SORSTALANSÁG
R a d n ó t i költeményei Uris: Exodus Solohov: Emberi sors K a r i n t h y Ferenc: Budapesti tavasz Hétköznapi fasizmus
SORSA
•
4% 2% 1% 1% 1%
A Schindler listája jelenti a legtöbbek számára a világítótornyot a tájékozód á s b a n , mellette p e d i g elsősorban egyfelől a h o l o k a u s z t tragikomikus-mel o d r a m a t i k u s , másfelől a b o r z a l m a k a t hitelesen b e m u t a t ó és a h u m a n i z m u s szellemében elítélő m ű v e k . É r d e m e s megjegyezni, h o g y m i n d a Schindler listája és Az élet szép alacsonyabb a r á n y b a n szerepel a n a g y o n fejlett ízlésűek, a Spielberg-film p e d i g m é g p e d i g a fejlett ízlésűek k ö r é b e n is, m i n t a közepes és a fejletlen ízlésűek körében m i n t „emlékeztető" reference-mű. 3.2. Átfogó benyomások Először is megállapítható, h o g y az összbenyomás i n k á b b pozitív, m i n t negatív. A regény e g y é r t e l m ű e n pozitív hatást gyakorolt a vizsgáltak egyötödére (22%), akiknek d ö n t ő többségét (19%) mélyen megrendítette. Jóval n a g y o b b a r á n y u k (72%) a n a g y o n fejlett ízlésűek körében. U g y a n a k k o r n é m i meglepetésre valamivel n a g y o b b az a r á n y u k a diploma nélkül szellemi foglalkoztatottak és a tradicionális értékeket előnyben részesítők körében. N a g y j á b ó l enyn y i e n (20%) voltak azok, akikre egyértelműen negatív hatást gyakorolt a regény: n e m érintette m e g őket, csalódást okozott, u n a l m a s n a k , távolinak, felszínesnek, n y o m a s z t ó n a k , n e h e z e n érthetőnek tartották. A r á n y u k - ez sem m e g l e p ő - a legidősebbek körében volt a legnagyobb. U g y a n e r r e (az „írja le röviden, h o g y milyen b e n y o m á s o k alakultak ki Önb e n erről a regényről?") a k é r d é s r e válaszolva a vizsgáltak 15 százaléka a holokauszt másfajta megközelítésével, újfajta megvilágításával jellemezte a regényt. Ugyancsak 15 százalékuk a regény megformálását, stílusát tartotta újszerűnek. M i n d k é t csoportban inkább olyanok találhatók, akikben a regény k e d v e z ő f o g a d t a t á s r a talált. A m i n t a 6 százaléka reálisnak, t á r g y s z e r ű n e k , hitelesnek találta a regényt; m i n d a n n y i a n pozitív előjellel. N é h á n y a n szenvtelen, é r z e l e m m e n t e s hangját emelik ki (3%), m i n d pozitív, m i n d n e g a t í v előjellel. A vizsgáltak 6 százalékát a regény elgondolkodtatta ( a r á n y u k a fejlettebb ízlésűek körében magasabb), 3 százalékukra (elsősorban a legidősebbekre) az „ilyen b o r z a l o m többé n e m törtéhet meg!" érzését kiváltva, m o n d h a t n á n k mozgósító hatással volt. A többiek a r e g é n y nekik szóló üzenetét említik. Közülük a legtöbbeket (12%) a főhősnek a b o r z a l m a k o n való felülkerekedése fogta m e g leginkább: Köves Gyuri erős személyisége, hitének megtartása, a fiatalság o p t i m i z m u sa. A b e n y o m á s o k kognitív m e z ő j é b e n a második leggyakoribb ü z e n e t az embertelenség (9%): e n n e k aránya a d i p l o m a nélküli foglalkoztatottak körében 219
KAMARÁS ISTVÁN
a legnagyobb. Egy-két olvasó említ ilyen ü z e n e t e k e t is: e m b e r az embertelenségben, sorsközösség, s o r s u n k a t el kell fogadni, tehetetlenség, Istennek tervei v a n n a k velünk, ott is van boldogság, a h o l o k a u s z t megérthetetlen, mind e n s z ö r n y ű s é g túlélhető, k é r d é s azonban, m e n n y i r e sérül a lélek. 3.3. Fogadtatás M i n d a k ö z ö m b ö s - n e m közömbös, mind a t e t s z é s - n e m tetszés skálán mérve a r e g é n y fogadtatását, az egyértelműen pozitívnak tekinthető. közömbösen hagyta n e m hagyta közömbösen ebből: egyáltalán n e m tetszett i n k á b b n e m tetszett, m i n t tetszett tetszett is m e g n e m is i n k á b b tetszett, m i n t n e m tetszett n a g y o n tetszett tetszésindex (1-5-ös skálán) 2 8
3% 97% 6% 12% 20% 36% 23% 3,6
A f o g a d t a t á s terén a férfiak és a n ő k között n e m volt eltérés. N e m volt meglepő, h o g y a k ü l ö n b ö z ő korosztályok közül a legidősebbeknek az átlagosnál valamivel kevésbé tetszett a m ű (3,4), valamint az sem, h o g y a h u m á n irán y u l t s á g ú a k n a k valamivel jobban (3,6) tetszett a regény, m i n t az operatív irán y u l t s á g ú a k n a k (3,4), az viszont ugyancsak m e g l e p ő , h o g y a d i p l o m a nélküli foglalkoztatottaknak tetszett legjobban (4,0). A z sem meglepő, h o g y a fejlettebb ízlésűeknek (3,9) jobban tetszett, mint a kevéssé fejletteknek (3,6), de az m á r igen, hogy a fejletlen ízlésűknek egy kicsi j o b b a n (3,7), m i n t a közepes ízlésűeknek (3,5). A k ü l ö n b ö z ő é r t é k r e n d ű e k k ö z ü l - a hipotézisnek megfelelően - a Sorstalanság a z o k n a k tetszett legjobban, akiknek é r t é k r e n d j é t az univerzalitás és a jó s z á n d é k értékei uralták (3,9), d e n e m sokkal kevésbé tetszett a tradicionális é r t é k r e n d ű e k n e k (3,8), s jóval kevésbé az önállóság- és az élvezet-értékeket e l ő n y b e n részesítőknek. Az sem k ü l ö n ö s e b b e n meglepő, hogy ez a regény a p e s s z i m i s t á k n a k tetszett legkevésbé (3,4), és az sem, hogy az e téren középső helyet elfoglalóknak egy kicsit jobban tetszett (3,7), m i n t az optimistáknak (3,7). Említésre méltó, h o g y a regény valamivel jobban (3,7) tetszett azoknak, akik ú g y gondolják, hogy m a g u n k h a t á r o z z u k m e g sorsunkat, és az az értelme az életünknek, a m i t mi a d u n k neki, mint a z o k n a k a vallásos olvasóknak, akik szerint Isten személyesen törődik m i n d e n emberrel, és a s z e n v e d é s n e k csak a k k o r van értelme, ha az e m b e r hisz Istenben (3,5). A h a z a i irodalomszociológiai (és -szociálpszichológiai) k u t a t á s o k alapján m á r t u d j u k , hogy a k ü l ö n b ö z ő társadalmi helyzetű, korú, ízlésű és értékrend ű olvasórétegekben többé-kevésbé mást és m á s t jelent a „tetszett", s azt is t u d j u k , h o g y a m a g a s a b b végzettségűek m i n d e n esetben (vagyis m i n d e n olv a s m á n y vagy film esetben) s z i g o r ú b b a n osztályoznak, mint az alacsonyabb 220
A SORSTALANSÁG
SORSA
végzettségűek (Balogh-Kamarás 1978, 23-24.). Ez pedig - legalábbis r é s z b e n - m i n d j á r t m a g y a r á z a t u l is szolgál a d i p l o m a nélküli szellemi foglalkoztatottak r e n d h a g y ó n a k tűnő viselkedésére. É r d e m e s összehasonlítani a Sorstalanság fogadtatását az Iskola a határon néh á n y évvel ezelőtti fogadtatásával, még akkor is, ha n e m m i n d e n esetben találunk u g y a n o l y a n összetételű csoportokat. A z Ottlik-regény ugyanilyen m ó d o n kiszámolt tetszésindexe a m a g y a r tanárok körében 4,6, a m a g y a r s z a k o s egyetemi és főiskolai hallgatók körében 4,4, a huszonéves m é r n ö k ö k és m é r nökhallgatók körében 4,2, katonatiszt n ö v e n d é k e k körében 3,7 volt, az i d ő s (51 é v e n felüli) olvasók - ez a réteg nagyjából ugyanolyan összetételű, m i n t ebben a k u t a t á s b a n - körében viszont csak 3,0 (Kamarás 2002, 109.). Úgy tűnik, e két regény fogadtatása n e m tér el lényegesen egymástól. 3.6. Hatás Kétségkívül jelentős mértékben árnyalhatja az eddig kialakult képet a r e g é n y h a t á s á n a k iránya és mélysége. Pontosabbá válhat a b e n y o m á s o k alapján kialakult kép, hiszen abból m é g n e m derült ki, h o g y p é l d á u l a holokauszt újszerű megközelítésének vagy a regényben ábrázolt e m b e r t e l e n s é g említése pozitív vagy negatív előjelű b e n y o m á s t jelent-e. A regény h a t á s á n a k v i z s g á latára tíz h a t á s e l e m e t kínáltunk fel, s ezekből a vizsgáltak a következő a r á n y ban választottak: 2 9 nyomasztó felkavaró megrendítő filozofikus megható iszonyatos unalmas titokzatos izgalmas szórakoztató
65% 61% 60% 34% 29% 22% 16% 11% 8% 3%
A „ n y o m a s z t ó " , az „iszonyatos" és az „ u n a l m a s " eléggé egyértelműen negatív hatásra, a „ m e g r e n d í t ő " és a „ m e g h a t ó " mélyebb, a „szórakoztató" és az „izgalmas" inkább felszínesebb pozitív hatásra utal; a „titokzatos"' és a „filozofikus" inkább pozitív, a „felkavaró" viszont legalább a n n y i r a negatív h a t á s ra is utalhat. M i n d e z t figyelembe véve a regény összhatása eléggé erőteljesnek (az olvasót n y u g a l m i helyzetéből kimozdítónak) eléggé m é l y n e k , a hatáselemek előjelét tekintve pedig eléggé kiegyensúlyozottnak tűnik. Természetesen egyes olvasóknál és egyes olvasórétegekben eléggé eltérő lehet akármelyik hatáselem jelentése. Az „ u n a l m a s " és az „izgalmas" tűnik leginkább egyértelműnek. Igaz, van olyan olvasó, akinek egy krimi vagy k a l a n d r e g é n y jelent 221
KAMARÁS ISTVÁN
izgalmas olvasmányt, és v a n , akinek egy szellemi i z g a l m a t nyújtó lélektani vagy é p p e n a lét kérdéseit taglaló filozófiai-parabolikus regény. A „ m e g h a t ó " és „ m e g r e n d í t ő " ugyan az érzelmi hatás eléggé jól artikulált fokozatait kínálja, persze, kérdés, kit m i h a t o t t vagy rendített meg a regényben. A „felkavaró" a katarzis mellett u n d o r t is jelezhet. M é g inkább többféle jelentése lehet az „iszonyatosnak", kifejezhet u n d o r t , megbotránkozást, félelmet, de erkölcsi minősítést is. A „titokzatos" jelentheti a n e h e z e n érthetőt, d e jelenthet misztikust is. Lehet az e m b e r i lélek v a g y a lét titkaiban bepillantást kínáló m ű v e k pozitív, vagy akár n e g a t í v minősítése is. Elképzelhető negatív jelentése a „filozofikusnak" is: (le)minősíthet ezzel a szóval egy ilyen művet, m i n t a Sorstalanság, az a személy, aki n e m szokott v a g y nem szeret „filózni". Az ö s s z h a t á s t uraló h á r o m leggyakrabban választott hatáselem v a l a m e n y nyi vizsgált olvasórétegben d o m i n á n s (vagyis az első h á r o m helyen áll), ami azt jelenti, h o g y a regény h a t á s a meglehetősen h o m o g é n , és az egyes olvasórétegekre jellemző sajátosságok, még ha olykor m a r k á n s a k is, ehhez képest mellékes s z e r e p e t játszanak. A nők és férfiak között a legnagyobb eltérés az, hogy a férfiak jóval inkább tartják a r e g é n y t filozofikusnak (44%), m i n t a nők (27%), a nők s z á m á r a viszont jóval i n k á b b i s z o n y a t o s (27%), m i n t a férfiak s z á m á r a (12%), a m i megerősíti az e d d i g i kutatási tapasztatokat, h o g y az irodalmi m ű v e k hatása a férfiak esetében inkább m u t a t k o z i k a kognitív, a nők e s e t é b e n inkább az érzelmi m e z ő b e n . A hatás tekintetében h á r o m korcsoport k ö z ü l leginkább a legfiatalabbak térnek el a többiektől azzal, h o g y ők tartják legkevésbé u n a l m a s n a k 14%), felkavarónak (56%), filozofikusnak (10%) és m e g r e n d í t ő n e k (56%). Az a tény, h o g y a két i d ő s e b b korosztályt n a g y o b b a r á n y b a n hatotta m e g , kavarta föl és rendítette m e g a regény, t o v á b b á , hogy n a g y o b b a r á n y b a n tartották filozofikusnak, arra utal, h o g y rájuk mélyebben hatott a mű. U g y a n a k k o r az is jellemző az idősebbekre, hogy m i n d k é t rétegben v a n egy - az átlagosnál n a g y o b b arányú - kisebbség, amely u n a l m a s n a k tartotta a művet. A h u m á n és az operatív irányultságúak között egyetlen lényeges eltérés tapasztalható, h o g y az előbbiek nagyobb a r á n y b a n (72%) tartották m e g r e n d í t ő nek, mint az utóbbiak (58%), ami a m ű h u m á n i r á n y u l t s á g ú olvasóira gyakorolt mélyebb hatásáról t a n ú s k o d i k . Emlékezhetünk, h o g y a diploma nélküli foglalkoztatottak számára tetszett legjobban a regény, m o s t némi m a g y a r á z a tot v á r h a t t u n k erre a m e g l e p ő adatra. Ez az olvasóréteg az átlagosnál nagyobb a r á n y b a n találta a r e g é n y t m e g h a t ó n a k (55%) és m e g r e n d í t ő n e k (75%), u g y a n a k k o r iszonyatosnak (35%) is, viszont az átlagosnál kevéssé titokzatosnak (0%) és filozofikusnak (20%) is. M i n d e z e g y é r t e l m ű e n pozitív irányú, de a tetszés m a g a s szintjéhez kevésbé mély hatásról t a n ú s k o d i k . A m ű v é s z e t i ízlés fejlettsége és a m ű h a t á s a között két esetben találtam eléggé erős összefüggést: m i n é l fejlettebb a z ízlés, annál kevésbé találják a re222
A SORSTALANSÁG
SORSA
gényt m e g h a t ó n a k és iszonyatosnak. Legjobban a n a g y o n fejlett ízlésűek tértek el a másik h á r o m csoporttól, ők tartják a r e g é n y t legkevésbé u n a l m a s n a k (0%), m e g h a t ó n a k (14%), iszonyatosnak (14%), n y o m a s z t ó n a k (57%), u g y a n akkor k i e m e l k e d ő m é r t é k b e n ők tartják leginkább filozofikusnak (64%), és a többiekhez képest n a g y o b b m é r t é k b e n titokzatosnak (14%). A h a t á s ebben a körben a legmélyebb és itt m u t a t k o z i k leginkább a kognitív m e z ő b e n . A legfejletlenebb ízlésűek tartják a regényt legnagyobb m é r t é k b e n n e m c s a k m e g hatónak (53%), m e g r e n d í t ő n e k (90%) és felkavarónak (90%), h a n e m nyom a s z t ó n a k (85%) és iszonyatosnak (47%) is, továbbá ebben a rétegben tartják legkisebb a r á n y b a n filozofikusnak és titokzatosnak. A k ü l ö n b ö z ő értékorientáltsággal jellemezhető rétegek k ö z ü l a regény m é lyebben hatott azokra, akiknek értékrendjében az univerzalitás-jó szándék, valamint a tradíció értékcsoport értékei d o m i n á n s a k , m i n t azokra, akiknek az önállóság és teljesítmény, valamint az élvezet jellemzi értékirányultságát. A világot e g y é r t e l m ű e n vagy csak mérsékelten optimisták látók között ebben a tekintetben n e m érzékelhető számottevő eltérés. A világot pesszimistán látók körében f e l t ű n ő e n n a g y volt, akik a regényt u n a l m a s n a k (50%) és nyom a s z t ó n a k (100%) találták, s az átlagosnál alacsonyabb a z o k n a k aránya, akiket megrendített (50%), felkavart (50%) és akik iszonyatosnak (16%) és filozofikusnak (16%) tartották. Teljesen egyértelmű, h o g y erre a r é t e g r e - amelynek legkevésbé tetszett is - hatott legkevésbé a m ű . N e m m u t a t k o z i k lényeges eltérés azok között, akik ú g y vélik, m a g u k h a t á r o z z á k m e g s o r s u k a t és azok között, akik életük alakításában komolyan s z á m o l n a k az isteni gondviseléssel, legfeljebb annyi, h o g y az előbbiek sokkal inkább tartják filozofikus m ű nek (48%) a regényt, míg az utóbbiak esetében mélyebben hatott a m ű az érzelmi m e z ő b e n . A regény h a t á s á t nyitott k é r d é s segítségével is vizsgáltam („Okozott-e önb e n a regény valamiféle m a r a d a n d ó hatást?"). Erre a k é r d é s r e - érthetően, hiszen ezt k o r á n t s e m k ö n n y ű szavakba önteni - a k é r d e z e t t e k n e k csak a fele válaszolt. Ez a tény bizonyos értelemben felülírhatja a r e g é n y hatásáról e d dig megállapítottakat. H o g y milyen mértékben, az attól is f ü g g , hogy ki m i t ért m a r a d a n d ó hatáson. (Továbbá ki mennyire tudja megállapítani, hogy egy, a kérdezéskor mélynek t ű n ő hatás, mennyire lesz m a r a d a n d ó . ) A leggyakoribb válaszok így alakultak: a holokauszt mélyebb megértése d ö b b e n e t e s , iszonyatos, n y o m a s z t ó érzés a „soha t ö b b é n e történjék ilyen" érzésének kiváltása vagy m e g e r ő s í t é s e az e m b e r t e l e n s é g átélése egy újfajta l á t á s m ó d (az „így is lehet írni a h o l o k a u s z t r ó l " ) é l m é n y e a „ s o r s u n k a t vállalni kell" felismerése mindig van remény
223
9% 7% 7% 3% 3,% 2% 2%
KAMARÁS ISTVÁN
A r e g é n y az életkor növekedésével e g y r e inkább gyakorolt erőteljes hatást, a d i p l o m a nélküli szellemi foglalkoztatottakra p e d i g kisebb m é r t é k b e n , mint a d i p l o m á s o k r a . N e m gyakorolt a r e g é n y nagyobb m é r t é k b e n erőteljesebb hatást a fejlettebb, m i n t a kevéssé fejlett ízlésűekre. A k ü l ö n b ö z ő értékirán y u l t s á g ú a k közül az univerzalitás-jó szándék értékek iránt legfogékonyabbak k ö r é b e n t a p a s z t a l h a t ó leginkább mélyebbnek t ű n ő hatás. N e m érdektelen f e j l e m é n y az sem, h o g y a mérsékelten optimisták körében n a g y o b b volt az erőteljesebb, m é l y e b b hatás, mint a felhőtlenül o p t i m i s t á k körében. 3.7. Magával ragadó részletek N e m kétséges, hogy a r e g é n y k o m o l y a b b hatást fejtett ki az általam vizsgált - ne f e l e d j ü k , z ö m m e l d i p l o m á s vagy felső fokon tanuló, t ú l n y o m ó r é s z t hum á n i r á n y u l t s á g ú - o l v a s ó k körében. Arról is t u d u n k m á r valamit, h o g y hogyan, m i l y e n irányban h a t o t t a Sorstalanság, ám továbbra is kérdés, h o g y mi is hatott belőle. A m a g á v a l ragadó részletekre (jelenetekre, m o z z a n a t o k r a , képekre) v o n a t k o z ó k é r d é s r e átlagosan két válasz érkezett, ezek 27 százaléka a b e v a g o n í r o z á s előtti i d ő s z a k r a (a regény szövegének is 27 százaléka!), 51 százaléka l á g e r b e n töltött i d ő r e (ez a szövegének százaléka), 22 százaléka p e d i g a s z a b a d u l á s utáni i d ő s z a k r a (a regény szövegének 11 százaléka). A megfelelő szövegrészek h o s s z á h o z képest az utolsó időszakból említettek legnagyobb a r á n y b a n e m l é k e z e t e s részletet, a m i érthető, h i s z e n a m ű v e k befejezése általában nagyobb súllyal szokott megjelenni az emlékezetben. Legtöbben a következő részleteket említették: a b u c h e n w a l d i k ó r h á z b a n történtek Köves G y u r i búcsúja a z a p j á t ó l Köves G y u r i t ás társait leszállítják az a u t ó b u s z r ó l k i v á l o g a t á s u k a lágerbe é r k e z é s után a lágerbeli élet b o r z a l m a i (általában) hazatérés utazás A u s c h w i t z b a beszélgetés az újságíróval beszélgetés a hazatérés u t á n a két öreg r o k o n n a l a szabadulás Citrom B a n d i Köves G y u r i feladja a k ü z d e l m e t a sebeiben e l s z a p o r o d ó élősködők e l l e n a m a g y a r c s e n d ő r ö k h i v a t k o z á s a arra, h o g y ők is m a g y a r o k az é r t é k e k elkobzására i r á n y u l ó kísérletük s o r á n a k r e m a t ó r i u m felismerése
19% 19% 17% 15% 12% 12% 10% 10% 9% 6% 6% 5% 3% 3%
Az említett m o z z a n a t o k n a k csak 49 százaléka kifejezetten negatív, 24 százaléka kifejezetten pozitív, a többit (ilyen például az apjától való b ú c s ú vagy az újságíróval való találkozás) nehéz e g y é r t e l m ű e n előjellel ellátni. Feltűnően 224
A SORSTALANSÁG
SORSA
kevesen említik Köves G y u r i első szerelmét (2%) és az i d ő s e b b nővérrel való vitáját a z s i d ó s á g lényegéről (2%), és csak egyvalaki említi azt a m o z z a n a t o t , amikor Köves Gyuri az élet és halál határmezsgyéjén - a k á r A n d r e j h e r c e g az égre tekint. A k ü l ö n b ö z ő olvasórétegek között e b b e n a tekintetben n e m lehetett jelentősebb eltéréseket tapasztalni. A leginkább s z e m b e t ű n ő az volt, h o g y a fatalista-pesszimista értékirányultságúak az átlagosnál sokkal kevesebb részletre emlékeztek, ami persze érthető, hiszen nekik tetszett legkevésbé, és rájuk volt legkisebb hatással a regény, és így a kevés részlet említése is azt támasztja alá, hogy őket fogta m e g legkevésbé. A Köves és társai elfogatása előtti m o z z a n a tokra a n ő k emlékeznek jobban. A tábori élet borzalmait valamivel n a g y o b b a r á n y b a n a férfiak említik, a táborba való utazást, a k r e m a t ó r i u m felismerését viszont a nők. A tábori élet pozitív mozzanatait is a férfiak említik valamivel n a g y o b b a r á n y b a n , elsősorban Citrom Bandit. A z újságíróval való beszélgetésre a h u m á n i r á n y u l t s á g ú a k emlékeznek leginkább, a hazatérésre viszont az operatív irányultságúak. Erős ö s s z e f ü g g é s m u t a t k o z o t t az ízlés fejlettsége és a láger pozitív történéseinek élményeinek felidézése között (ennek aránya n a g y o n fejlett ízlésűek 57 százalékától a fejletlen ízlésűek 13 százalékáig fokozatos csökken). A z univerzalitás-jó szándék értékek előnyben részesítésével jellemezhetők 34 százaléka, a többieknek viszont csak 18-21 százaléka említi a pozitív történéseket és élményeket. A legfejlettebb ízlésűek m é g két m o z z a n a t o t említenek nagyobb a r á n y b a n , mint a többiek: Köves Gyuri búcsúját apjától és az újságíróval t ö r t é n ő beszélgetést. A n a g y o n és a mérsékelten optimisták között is érzékelhető egy szignifikánsnak t ű n ő különbség: az erőteljesen optimisták h a t á r o z o t t a n nagyobb a r á n y b a n említik a lágerbeli pozitív és kisebb a r á n y ban a n e g a t í v m o z z a n a t o k a t .
4. Értelmezés 4.1. Átfogó értelmezések A regény átfogó értelmezését négy k é r d é s alkalmazásával vizsgáltam, h á r o m nyitott kérdéssel ( „ H o g y a n értelmezi a regényt?", „Mit tart a regény legfontosabb g o n d o l a t á n a k ? " , H o g y a n értelmezi a regény címét?") és egy zárt kérdéssel (melynek keretében a regény 24 értelmezéséről kellett m e g m o n d a n i , hogy m e n n y i r e érzik őket m a g u k é n a k ) . A regény átfogó értelmezésére a következő m e g o l d á s o k születtek: történelmi d o k u m e n t u m a holokausztról h o l o k a u s z t e m l é k e z e t b e n tartása a sorsról szóló regény 3 0 a felnőtté válás iskolája az e m b e r t e l e n s é g b e m u t a t á s a 3 1
225
17% 10% 9% 8% 8%
KAMARÁS ISTVÁN
a holokauszt gyerekszemmel h o g y a n lehet ilyen h e l y z e t b e n e m b e r n e k m e g m a r a d n i harc a túlélésért az ú j r a k e z d é s lehetősége és felelőssége 3 2 az író v i s s z a e m l é k e z é s e (életrajzi d o k u m e n t u m ) zsidóüldözés a lágerben is v a n b o l d o g s á g 3 3 s o k f é l e k é p p e n m e g lehet élni ezeket a b o r z a l m a k a t 3 4 a valahová tartozás, a k ö z ö s s é g élményének m e g é l é s e ilyen é l m é n y e k u t á n n e m lehet új életet k e z d e n i a totális á l l a m világa Auschwitz megmagyarázhatatlan
8% 7% 6% 4% 4% 3% 3% 2% 2% 2% 2% 2%
A válaszolók ö t ö d e történeti d o k u m e n t u m n a k tekinti a regényt, h a r m a d a szociológiai (a totális állam világa, a közösség ereje) és lélektani (felnőtté válás iskolája, a h o l o k a u s z t gyerekszemmel, sokféleképpen lehet megérteni ezeket a b o r z a l m a k a t , ilyen élmények után n e m lehet új életet kezdeni) mozzanatokat r a g a d meg. A válaszolók másik h a r m a d á n a k értelmezései lényegüket tekintve erkölcsi reflexiók (embernek m a r a d n i , embertelenség, a holokauszt emlékezetben tartása), az értelmezések n e g y e d é t leginkább filozófiai indíttatásúnak lehet nevezni (a sors, a boldogság, Auschwitz m e g m a g y a r á z h a t a t l a n sága). Érdekes, h o g y ez a regény ebben a körben - p e d i g a vizsgáltak negyed e - h a r m a d a vallásosnak tekinthető - kifejezetten vallási értelmezést alig-alig indukált. (Ilyen p é l d á u l a „ n e m találja m e g a szenvedés által a hitet".) Természetesen kategórián belül is széles skálán helyezhetők el ezek az értelmezések, hiszen, m o n d j u k a lélektani magyarázatok között egyaránt a k a d n a k felszínesen pszichologizáló (van, aki m i n d e n helyzetben feltalálja magát) és valódi lélektani értelmezések (a s z e n v e d é s értéke b e n n ü n k van, s n e m az életben maradás fenyegetettségéből táplálkozik, mint a h o g y a n v a n n a k felszínesen m o r a lizálok (az e g y e n r u h a alatt lévő ember minősége a döntő) és mélyebb erkölcsi reflexiót (például: felejteni n e m , de megbékélni igen) tartalmazók. Számottevő és szignifikánsnak tűnő különbséget a k ü l ö n b ö z ő olvasórétegek között keveset találtam. A nők valamivel inkább értelmezik a regényt a holokauszt g y e r e k s z e m m e l történő ábrázolásának, az embertelenség b e m u tatásának és a túlélésért folytatott harcnak, m i n t a férfiak, akik inkább történelmi d o k u m e n t u m n a k és a sorsról szóló regénynek. A k ü l ö n b ö z ő korosztályok között egyetlen esetben regisztrálható lényeges eltérés: a holokauszt emlékezetben tartását a legidősebbek sokkal n a g y o b b a r á n y b a n (50%) említik, mint a többiek. A h u m á n irányultságúak értelmezései között egy kicsivel nagyobb a r á n y b a n szerepel az embertelenség, az újrakezdés, az embernek m a radás. A legfejlettebb ízlésűek körétben f e l t ű n ő e n hiányzik a regény történelm i és életrajzi d o k u m e n t u m n a k tekintése, s az átlagosnál valamivel n a g y o b b a r á n y b a n szerepel értelmezéseikben a sors és a felnőtté válás. 226
A SORSTALANSÁG
SORSA
A regény legfontosabb gondolatát leggyakrabban így fogalmazták meg: élni akarás 3 5 a h o l o k a u s z t e m l é k e z e t b e n tartása embernek megmaradás36 a s z a b a d s á g m e g é l é s é n e k lehetősége 3 7 embertelenség38 a sors regénye 3 9 mindig van remény40 a továbblépés nehézségei41 így is lehet élni a l á g e r b e n a k ö z ö s s é g ereje a lágerben is lehet b o l d o g s á g 4 2 zsidóüldözés a történtekért m i n d e n k i felelős
22% 8% 7% 6% 5% 5% 3% 3% 3% 3% 3% 3% 2%
A k é r d é s t u l a j d o n k é p p e n az előző kérdés rokona, arra szolgál, h o g y „kisegítse": kiegészítse és kontrollálja az előbbit, hiszen van, akinek e r r e válaszolva sikerül jobban m e g f o g a l m a z n i átfogó értelmezését. Míg az előbbi kérdésre adott válaszok között rendre a m ű f a j r a és szemléletmódra v o n a t k o z ó válaszok is szerepelnek (például: „történelmi d o k u m e n t u m , életrajzi regény"), a regény legfontosabb gondolatára vonatkozó k é r d é s r e kapott válaszok rendre elvontabbak. Látható, hogy a válaszoknak több m i n t fele azonos, és a többi is többé-kevésbé hasonló. Értelemszerűen itt a filozófiai jellegű megközelítés aránya a legnagyobb. Az eltérések az erre a kérdésre adott válaszok tükrében sem jelentősek. A nők körében egy kicsivel nagyobb arányú az embertelenségnek, az élni akarásnak és a szabadság megélésének említése. A h u m á n irányultságúak gyakrabban említik az embertelenséget, a sorsot, a szabadság megélését, és a lágerben is megtalálható boldogságot. A fejlettebb ízlésűek valamivel nagyobb arányban említik az embertelenséget, a holokauszt emlékezetben tartását, a szabadság megélését, de ritkábban az élni akarást. Az univerzalitás-jó szándék értékek iránt legérzékenyebbek a többieknél nagyobb arányban hangoztatják a holokauszt emlékezetben tartását, az önállóság-teljesítmény értékeket előnyben részesítők viszont az embertelenséget és az élni akarást. A felhőtlenül optimisták az átlagosnál valamivel nagyobb arányban említik a lágerben is megtalálható boldogságot, a mérsékelten optimisták viszont valamivel nagyobb arányban a továbblépés nehézségeit. A hivatásos olvasók értelmezéseivel való összevetés természetesen n e m egym á s n a k megfeleltethető szövegek összehasonlítása. Az i r o d a l m á r o k először is n e m egy-két m o n d a t b a n , h a n e m kritikákban, t a n u l m á n y o k b a n , könyvfejezetekben értelmezik a művet. Értelmezéseik - s z e m b e n a laikus olvasókéval - a legtöbb esetben mások értelmezéseire is t á m a s z k o d n a k . Foglalkozásuk227
KAMARÁS ISTVÁN
h o z hozzátartozik olvasataik m e g f o g a l m a z á s a , m e l y szakmai nyelven történik. U g y a n a k k o r n e m c s a k e l ő n y ü k , h a n e m h á t r á n y u k is s z á r m a z h a t abból, h o g y professzionális olvasók: a saját élményt elnyomhatják, átírhatják a szakm a i sémák, a professzionális é r t e l m e z ő közösségek elvárásai. A r e g é n y recepciótörténetének első s z a k a s z á b a n keletkező értelmezések között m á r ott volt a tudatos, felelős, cselekvő felnőtté válás (Lenkei 1975, 30.), ez az értelmezés a l a i k u s olvasatok között is v i s z o n y l a g gyakran előfordul, d e senki sem kéri s z á m o n Köves Gyurit, hogy n e m válik cselekvővé, ellenállóvá, m i n t annak idején. A laikus olvasók n e m érzékelik a lágerbeli felnőtté szocializálódással járó „kultúráról v a l ó lenevelődést" (Radies 1981, Lányi 1995), s e m a mássá válás összekapcsolódását a zsidó léttel való azonosulással (Moln á r 1996). Ugyan b e l e lehet érteni az ú j identitás megtalálását a z o k b a a laikus értelmezésekbe, m e l y e k a közösségre találásban teszik é r t e l m e z é s ü k egyik v a g y legfontosabb m o z z a n a t á v á . „A felületes o l v a s ó n a k úgy t ű n h e t , hogy A u s c h w i t z eseménye s e m nem tragikus, sem n e m idilli, h a n e m csak a róla szóló történetekben nyeri el m o d a litását", írja Vári (Vári 2003, 10.), k u t a t á s u n k a z o n b a n arról t a n ú s k o d i k , hogy e b b e a csapdába csak egy-két olvasó sétált bele, akik úgy értelmezték a m ű vet, h o g y A u s c h w i t z jelentése attól függ, ki h o g y éli meg, s v a n n a k olyanok, akik a jég hátán is megélnek. A g y e r e k s z e m m e l ábrázolt h o l o k a u s z t f e l b u k k a n a laikus értelmezésekben is, d e ezek az értelmezések nem h a n g s ú l y o z z á k s e m az ártatlanságot (Heller 1997), s e m az álnaivitást (Spiró 1985). A l a i k u s olvasók általában a h u m a n i z m u s általánosabban elterjedt sémáib a n értelmezik a l á g e r embertelenségét, n é h á n y a n érzékelik e n n e k eredményét, p é l d á u l a testi-lelki leépülést is, de n e m i g e n reagálnak a kulturális törésre, a láger kultúraellenes ellenkultúrájára, ahol a kulturális narratívák relevanciájukat veszítik (Szirák 2003, 25., Vári 2003, 45.), n e m észlelik a morális leépülést, p é l d á u l a főhős azonosulását az ü l d ö z ő hatóság szempontjaival (Szirák 2003, 36.). A l a i k u s é r t e l m e z é s e k b e n eléggé g y a k r a n szerepel a túlélés, az életszeretet és a túlélésért folytatott harc, v a l a m i n t az a l k a l m a z k o d á s m i n t a túlélés létm ó d j a , eszköze, e z e k az értelmezések a z o n b a n n e m ö t v ö z ő d n e k olyan mozzanatokkal, h o g y G y u r i a koncentrációs táborban is m e g akar felelni az elvár á s o k n a k , s jó g y e r m e k k é n t akar viselkedni (Szirák 2003, 26.), h o g y a lágerlétet természetesnek, m i n t e g y természeti törvénynek tartja (Vári 2003, 61.). A t á b o r b a n is m e g t a p a s z t a l h a t ó e m b e r s é g és a Köves Gyuri egész életére és személyiségére h a t á s s a l lévő e p i z o d i k u s boldogságélmények eléggé gyakori elemei a laikus értelmezéseknek. Ezek a z o n b a n csak ritkábban kapcsolódnak össze a láger p o k o l i dimenziójával, s alig-alig születnek olyan értelmezések, melyek a r e g é n y t a jó és rossz viszonya e g y e t e m e s p é l d á z a t á n a k gond o l n á k (Vári 2003, 76.). Jól érzékeli a laikus olvasók egy része, h o g y a lágerlét 228
A SORSTALANSÁG SORSA
törvényei kegyelmi pillanatokban érvényüket veszítik, ám az m á r alig-alig, h o g y a lágerben m e g t a p a s z t a l h a t ó emberség Köves s z á m á r a értelmezhetetlen. „Mint A n d r e j herceg is, p r a k t i k u s ügyei miatt elfeledkezik az ég üzenetéről, d e ő is rájön tévedésére, és b á r a transzcendens üzenet n e m érkezhet meg, Köveshez mégis eljut egy ü z e n e t (a felhőzet e g y kicsit felszakad), mely öröm e t okoz", írja Vári (Vári 2003, 63.). Több laikus olvasó felidézi az élet-halál k ü s z ö b é n e k élményét, de csak e g y akad, aki arra is emlékszik, hogy Köves G y u r i felnéz az égre. Csak n é h á n y laikus olvasó emeli be átfogó értelmezésébe Köves Gyuri zsid ó identitásának alakulását, valamivel többen élete folytathatóságát, ezek a hivatásos olvasók értelmezéseiben nagyobb súlyt kapnak: „ Z s i d ó s á g h o z való viszonya tekintetében is elveszik tőle a döntés jogát." (Szirák 2003, 38.) „Köves identitása n e m stabilizálódik, kérdéses m a r a d a z s i d ó s á g h o z és a m a g y a r s á g h o z való viszonya" (Szirák 2003, 42.). Hiányzik a l a i k u s értelmezésekből a lágerbeli történésekre való emlékezés és reflexió problematikája; az, h o g y „Köves az eseményeket csak érzéki síkon k é p e s követni, n e m t u d részt v e n n i benne", h o g y „az e s e m é n y e k csak érzéki adottságok e g y m á s u t á n j a k é n t képesek m e g m u t a t k o z n i s z á m á r a " (Vári 2003, 27-28.), hogy „az A u s c h w i t z o t és Buchenwaldot megjárt személyiség a m e g m e g s z a k a d ó kauzalitással, folyamatossághiánnyal, törlésekkel e g y m á s mellé helyezett t é r i d ő k b e n d a r a b o l ó d i k fel, az e m l é k e z é s b e n ú j r a és újra idegenként látja viszont ö n m a g á t " (Szirák 2003, 31.). Csak n é h á n y laikus értelmezésben szerepel az, hogy A u s c h w i t z e l m o n d hatatlan, m e g m a g y a r á z h a t a t l a n , de jó n é h á n y b a n fontos elem, h o g y n e m feledhető. Azt a z o n b a n , hogy A u s c h w i t z értelmezése egyben lezárását, elfelejtését is jelentheti, n e m f o g a l m a z z á k meg egyértelműen, m i k é n t azt sem, h o g y A u s c h w i t z e g y e d i s é g e csak ú g y lenne igazán fenntartható, h a az ember semm i h e z sem hasonlítja, vagyis h a n e m beszél róla (Szirák 2003, 57.), és ha ez lehetetlen is, legalább meg kell próbálni m e g ó v n i a h o l o k a u s z t o t a m i n d e n esetben leegyszerűsítő magyarázatoktól. A laikus olvasók átfogó értelmezéseiben eléggé gyakran s z e r e p e l a sors és a s z a b a d s á g összefüggése. N é h á n y a n eljutnak a sors és a s z a b a d s á g viszonyán a k eléggé árnyalt megfogalmazásáig, s olyanok is akadnak, akik kimondják, h o g y saját sorsává téve A u s c h w i t z o t s z a b a d d á válhat az e m b e r . Innen m á r csak egy lépés l e n n e annak a felismerése, h o g y „Köves végül is értelmet akar keresni a vele történtekhez, integrálni szeretné. [...] a passzív felejtéssel az aktív felejtést, az integrálást, feldolgozást állítja szembe a n n a k ellenére, h o g y sokszor m e g v é d e t t tapasztalata, hogy A u s c h w i t z n e m integrálható a k u l t ú r á b a " (Vári 2003, 82.). Hogy h á n y laikus olvasó juthatott el ilyen kérdésekig, n e h é z megbecsülni. Bizonyos, h o g y nem sokan, de h o g y m e n n y i r e kevesen, a n n a k „ b e m é r é s é r e " n e m i g e n alkalmasak ezek a néhány s z a v a s vagy m o n d a t o s értelmezési kísérletek. 229
KAMARÁS ISTVÁN
Kérdés, lehet-e ellenállni a felejtés hatalmának, és h ű s é g e s n e k m a r a d n i a holtak szelleméhez (Vári 2003, 83., 84.), vagyis lehet-e integrálni? Integrálni annyi, m i n t valami n a g y o b b a n , valami egészben elhelyezni az újat, a részlegest, a sebet, az é r t e l m e z e n d ő t . De lehetséges-e, ha m á r a „ m i n d e n egész eltörött"? Lehetséges-e, ha az integrálás egyben értelmezés, m á r p e d i g az értelm e z é s m i n d e n esetben ideologizálás is. Vagy ha n e m lehetséges h i b á t l a n u l az integrálás, é r d e m e s - e próbálkozni részleges megoldással, a n e m teljes siker biztos t u d a t á b a n ? Lehet-e hinni abban, h o g y ez a g y a r l ó p r ó b á l k o z á s is integrálható v a l a m i k é p p e n az Egészben? A regény és legjobb hivatásos értelmezői által felvetett „lehet-e integrálni?" k é r d é s ugyanilyen m ó d o n vonatkoztatható a Sorstalanságra és b á r m e l y m ű a l k o t á s r a , hiszen m i n d e n olvasói értelmezés az olvasat integrálása valami ennél n a g y o b b r e n d s z e r b e n az Egészben. A felkínált e g y m o n d a t o s értelmezések között n e m c s a k tipikus l a i k u s értelmezések, h a n e m hivatásos értelmezések gondolatai, s z e m p o n t j a i is szerepeltek. A z alábbiakban a z o k n a k a százalékarányát k ö z l ö m , akik teljesen maguk é n a k érezték ezeket az értelmezéseket: 4 3 A u s c h w i t z n e m ér véget a s z a b a d u l á s s a l A u s c h w i t z az e u r ó p a i k u l t ú r a csődje Auschwitz megmagyarázhatatlan Egy k a m a s z f i ú m e g p r ó b á l j a é s s z e r ű n e k látni a láger irracionális világát Történelmi regény: a h o l o k a u s z t p o n t o s b e m u t a t á s a Az életszeretet g y ő z e l m e A f a s i z m u s e m b e r t e l e n s é g é n e k leleplezése Kertész I m r e önéletrajza N e v e l ő d é s i regény: egy k a m a s z felnőtté válása Köves G y u r i a s o r s t a l a n s á g o t vállalja föl saját sorsának A s e h o v á sem tartozás é l m é n y é n e k m e g é l é s e N i n c s jó és rossz, s z a b a d s á g és rabság: m i n d e n csak n é z ő p o n t k é r d é s e Az e m b e r e s e n d ő s é g e C s a k a k ö z ö m b ö s e n m a r a d á s teszi lehetővé a túlélést Az e m b e r n e m választhat, sorsa m e g van h a t á r o z v a K ö v e s G y u r i a l á g e r b e n e g y s z e r r e válik m a g y a r r á és zsidóvá Rátalálás a s o r s k ö z ö s s é g r e S z e m b e n Nyilas Misivel és Nemecsekkel, Köves Gyuri b ű n ö s e n p a s s z í v és é r z e l e m m e n t e s Bármily s z ö r n y ű volt is a láger, e g y s z e r ű b b e n és tisztábban lehetett ott élni, m i n t a b b a n a világban, a m e l y b e n a lágerek létrejöttek, és a m e l y el akarja f e l e d n i a lágereket Köves G y u r i a l á g e r b e n a zsidóság tagjává válik, ezzel m e g s z ű n i k i n d i v i d u a l i t á s a Az é n - a z o n o s s á g keresése és megtalálása A u s c h w i t z l e g y ő z h e t ő akadály, kiállható próbatétel M e g s z a b a d u l á s az áldozatléttől és a t ö r t é n e l e m f o r m á l á s vállalása Egy teljes szellemi l e é p ü l é s története
230
48% 42% 32% 28% 28% 27% 26% 25% 24% 24% 18% 19% 18% 17% 16% 16% 15% 12%
12% 12% 11% 10% 8% 3%
A SORSTALANSÁG
SORSA
Első pillantásra jól érzékelhető, hogy - a n n a k ellenére, h o g y több leegyszerűsítő értelmezést is eléggé s o k a n éreztek m a g u k é n a k - a felkínált értelmezések kiválasztása alapján a laikus olvasók k ö z e l e b b kerültek az i r o d a l m á r o k hoz, m i n t a saját m a g u k által m e g f o g a l m a z o t t értelmezésekkel. A legtöbbek által választott n é g y értelmezés egyike sem tekinthető d u r v a leegyszerűsítésnek. Az is figyelemre méltó, h o g y hogyan á r n y a l t értelmezéseket, mint péld á u l a „Köves G y u r i a sorstalanságot vállalja föl saját s o r s á n a k " értelmezést a kérdezettek n e g y e d e , a „Köves Gyuri a l á g e r b e n egyszerre válik magyarrá és z s i d ó v á " értelmezést a kérdezettek hatoda, a „Bármily s z ö r n y ű volt is a láger, e g y s z e r ű b b e n és tisztábban lehetett ott élni, m i n t abban a világban, a m e l y b e n a lágerek létrejöttek, és amely el akarja feledni a lágereket" értelmezést a kérdezettek n y o l c a d a érezte n a g y o n közelinek saját értelmezéséhez. N e feledjük, h o g y ezekhez a h á n y a d o k h o z legalább u g y a n e n n y i t hozzá lehet adni, azokét, akik csak eléggé közel érzik a m a g u k é h o z ezeket az értelmezéseket. Term é s z e t e s e n a m é r l e g másik serpenyője sem m a r a d t üresen. A z olyan leegyszerűsítő értelmezéseket, mint a Nyilas Misivel szemben K ö v e s Gyurit e l m a rasztalót a vizsgáltak nyolcada, az ember teljes m e g h a t á r o z o t t s á g á t állítót és az e m b e r e s e n d ő s é g é t hirdetőt a vizsgáltak h a t o d a , a teljes relativizmust sugallót és a Sorstalanságot önéletrajzi regénnyé és történelmi d o k u m e n t u m m á lefokozót, v a l a m i n t az életszeretet győzelmét hirdetőt a kérdezettek n e g y e d e érezte teljesen m a g á n a k . (És e z e k is m e g s z o r o z h a t o k kettővel, ha h o z z á j u k vesszük azokat, akik ezeket „ c s a k " eléggé közel érezték a m a g u k é h o z . ) A férfiak i n k á b b érzik a Sorstalanságot történelmi regénynek (32%), és sokkal inkább az e u r ó p a i kultúra csődjének (54%), mint a nők, akik inkább választják a teljes d e t e r m i n i z m u s t (20%) és A u s c h w i t z legyőzhető a k a d á l y n a k (13%) hirdető, meglehetősen r e d u k á l ó értelmezéseket, v a l a m i n t az árnyaltabb „Csak a k ö z ö m b ö s e n m a r a d á s teszi lehetővé a túlélést" (22%) és a sokkal árnyaltabb „Köves Gyuri a sorstalanságot vállalja föl saját s o r s á n a k " (29%) értelmezéseket. A h á r o m korcsoport közül a legidősebbek értelmezésválasztásai térnek el leginkább az átlagtól: ők érzik leginkább m a g u k é n a k az „ A u s c h w i t z az e u r ó pai kultúra csődje" (68%), az „Auschwitz n e m ér véget a szabadulással" (68%) értelmezésekkel, d e körükben jóval nagyobb az átlagosnál a teljesen relativizáló értelmezés elfogadásának aránya (43%) is, miként az e m b e r i esendőséget h i r d e t ő r e d u k á l ó értelmezésé is (31%), ám u g y a n a k k o r jóval m a g a s a b b a r á n y b a n fordul elő k ö r ü k b e n az az igen árnyalt értelmezés, mely szerint lágerben tisztábban lehetett élni, mint a lágert létrehozó szabad világban (25%). A h u m á n irányultságúak az operatív i r á n y u l t s á g ú a k h o z képest n a g y o b b a r á n y b a n érezték m a g u k é n a k a nevelődési regény (29-19%), „Az én-azon o s s á g keresése" (12-3%), az „Auschwitz legyőzhető a k a d á l y " (12-3%) az „ A u s c h w i t z n e m ér véget a szabadulással (59-50%) és a „ M e g s z a b a d u l á s a z áldozatléttől" (12-3%) értelmezéseket, és kisebb arányban a láger csak k ö z ö m 231
KAMARÁS ISTVÁN
bösséggel élhető túl (14-31%), az ember esendősége (10-3%) és az A u s c h w i t z az e u r ó p a i k u l t ú r a csődje (20-56%). A h u m á n i r á n y u l t s á g ú a k tehát inkább a differenciáltabb értelmezéseket választották n a g y o b b arányban. A diploma nélküli foglalkoztatottak az átlagosnál jóval n a g y o b b arányban tekintik a Sorstalanságot történelmi (50%) és életrajzi (35%) d o k u m e n t u m n a k , a fasizm u s leleplezésének (40%) és nevelődési (35%) r e g é n y n e k , a sorsközösségre való rátalálás (36%) és az emberi e s e n d ő s é g (30%) r e g é n y é n e k és az átlagosnál n a g y o b b a r á n y b a n (25%) fogadják el azt az értelmezést, mely szerint a lágerben tisztábban lehetett élni, u g y a n a k k o r a Nyilas Misivel szemben Köves Gyurit elmarasztalót is (25%). Az átlagosnál kisebb a r á n y b a n f o g a d j á k el az „Auschwitz m e g m a g y a r á z h a t a t l a n " (10%) és az „ A u s c h w i t z nem ér v é g e t a m e g s z a b a d u l á s s a l " (30%) értelmezéseket is. Ez a réteg mutatkozik a z értelmezés tekintetében a legheterogénebbnek és legbizonytalanabbnak. Az ízlés fejlettsége és az értelmezésváltozatok e l f o g a d á s a között csak két esetben találtam szoros összefüggést: minél fejlettebb a művészeti ízlés, annál kevésbé fogadják el a „Csak a k ö z ö m b ö s e n m a r a d á s teszi lehetővé a túlélést" és a n n á l inkább a nevelődési r e g é n y értelmezést. A legfejlettebb ízlésűek m é g a b b a n is k ü l ö n b ö z n e k a többiektől, hogy ők tartják a r e g é n y t legkevésbé történelmi és életrajzi d o k u m e n t u m n a k , A u s c h w i t z o t legyőzhető akadálynak, Köves G y u r i t b ű n ö s e n passzívnak, u g y a n a k k o r ők f o g a d j á k el legnagyobb a r á n y b a n a „Köves Gyuri a lágerben zsidóvá és magyarrá válik", „ A u s c h w i t z n e m ér véget a szabadulással" és a „ M e g s z a b a d u l á s az áldozatléttől" értelmezéseket. Bár ez a réteg választja leginkább az árnyalt, és legkevésbé a r e d u k á l t értelmezéseket, ez a tendencia k o r á n t s e m töretlen, u g y a n i s é p p e n a legfejletlenebb ízlésűek választják legnagyobb a r á n y b a n az „ A u s c h witz m e g m a g y a r á z h a t a t l a n " és a „Rátalálás a sorsközösségre" értelmezéseket. (Igaz, u g y a n ő k választják legnagyobb a r á n y b a n a jócskán r e d u k á l ó „Köves Gyuri a lágerben a zsidóság tagjává válik, ezzel m e g s z ű n i k individualitása" értelmezést is. A h o l o k a u s z t egyediségére, e l m o n d h a t a t l a n s á g á r a , utaló „ A u s c h w i t z m e g m a g y a r á z h a t a t l a n " p e d i g talán ú g y is értelmezhető, hogy „ S z á m o m r a ez az egész érthetetlen, zavaros".) A k ü l ö n b ö z ő értékirányultságúak k ö z ü l az univerzalitás-jó s z á n d é k értékek e l ő n y b e n részesítésével jellemezhetők fogadják el legnagyobb a r á n y b a n az „ A u s c h w i t z n e m ér véget a m e g s z a b a d u l á s s a l " (65%) és az „ A u s c h w i t z az európai k u l t ú r a csődje" (44%) értelmezéseket, és az átlagosnál valamivel nagyobb a r á n y b a n a differenciáltabb, s kisebb arányban a redukáló értelmezéseket. Az ellenkező p ó l u s o n a h e d o n i z m u s értékeit e l ő n y b e n részesítők helyezkednek el. A teljesen optimisták valamivel kisebb a r á n y b a n választják a differenciált, és valamivel n a g y o b b a r á n y b a n a r e d u k á l ó értelmezéseket, m i n t a mérsékelten optimisták. Azok, akik szerint az ember m a g a határozza m e g sorsát és a d értelmét életének, az átlagosnál nagyobb a r á n y b a n tartják a holokausztot m e g m a g y a r á z h a t a t l a n n a k , a z o k viszont, akik életük a l a k u l á s á b a n 232
A SORSTALANSÁG
SORSA
k o m o l y a n s z á m o l n a k az isteni gondviseléssel, az átlagosnál n a g y o b b mértékb e n értelmezik a r e g é n y t az életszeretet győzelmének. 4 4 4.2. A regény címének értelmezése N e m szorul különösebb bizonyításra, hogy a regény címének értelmezése egyfelől egyáltalán n e m könnyű feladat, másfelől az értelmezési kísérletek sokat elárulnak az egész regény értelmezéséről és megértéséről. A „sorstalanság" egy p a r a d i g m á t váltó regény jócskán többértelmű címe. A sors értelmezhető a szabadsággal szembeni determináltságunknak, értelmezhető lehetőségünknek, értelmezhető elfogadott és általunk is alakított sorsunknak, azaz helyünknek a világban. A regény címe leginkább e legutóbbi sorsértelmezés ellentétének tekinthető. A „sorstalanság" azért is paradigmaváltás, azért is újszerű és váratlan megfogalmazás, mert n e m fér be a „sorsüldözött", a „balsors", a „sors kegyeltje", a „sorsszerű" (fatális), a „sorscsapás", a „sorstragédia", a „sorsába belenyugszik", az „így volt megírva sorsa", a „dacol a sorssal", „a sors játékszere" sztereotípiákba. A leggyakoribb címértelmezések a következők voltak: teljes kiszolgáltatottság és s z a b a d s á g h i á n y 4 5 s o r s u n k nincs előre m e g h a t á r o z v a senki n e m vállal v e l ü k sorsot 4 6 s o r s k ö z ö s s é g r e találás 4 7 embertelenség48 a túlélés ára 4 9 s o r s u n k adott létállapot 5 0 t ű r h e t e t l e n állapot 5 1
28% 6% 5% 3% 3% 3% 3% 2% 2%
A sorstalanságot szabadsághiánnyal azonosítani v é l e m é n y e m szerint a lehetséges m e g o l d á s o k egyike, ezzel szemben a sorsunk determináltsága és d e t e r m i n á l a t l a n s á g a , valamint a sorsközösség hiánya és megtalálása m i n d m i n d redukáló értelmezések. A s o r s t a l a n s á g n a k szabadsághiánnyal való azonosítása valamivel gyakoribb a nők, m i n t a férfiak, a mérsékelten optimisták, m i n t az egészen optimisták körében, az önállóság és a teljesítmény értékeit előnyben részesítők és a m á s é r t é k i r á n y u l t s á g ú a k között, és gyakorisága egyenes a r á n y b a n v a n a m ű vészeti ízlés fejlettségével. A cím értelmezéséhez kapcsolható a n n a k a k u l c s m o n d a t n a k az értelmezése is, h o g y „ H a sors van, akkor n e m lehetséges szabadság, ha viszont s z a b a d s á g van, akkor nincs sors, azaz, h o g y akkor mi v a g y u n k a sors". Ez a k u l c s m o n d a t komoly segítséget jelenthetett volna a cím értelmezéséhez is, d e csak a kérdezettek fele próbálkozott megfejtésével, p e d i g ennek a szövegnek az értelmezéséhez - m i n t ahogyan a leggyakoribb értelmezések listája is szemlélteti - a „ m i n d e n k i a m a g a sorsának kovácsa" sztereotípia is segíthetett: 233
KAMARÁS ISTVÁN
felelősek v a g y u n k s o r s u n k é r t 5 2 a sors és a s z a b a d s á g összekapcsolódik 5 3 a sors k é n y s z e r ű s é g , amiből n e m lehet kitörni sors és s z a b a d s á g n e m e g y e z t e t h e t ő össze a z ö n m a g á r a h a g y a t o t t e m b e r n e m t u d mit k e z d e n i sorsával
24% 8%
6% 3%
2%
A sors és a s z a b a d s á g viszonyával foglalkozó k u l c s m o n d a t „felelősek vag y u n k s o r s u n k é r t " értelmezése a h u m á n irányultságúak körében valamivel gyakoribb (31%) volt, mint a többiek körében. Ennél szorosabb összefüggés mutatkozott a k u l c s m o n d a t értelmezése és a művészeti ízlés fejlettsége között: a „felelősek v a g y u n k sorsunkért" értelmezés jóval n a g y o b b a r á n y ú volt a fejlettebb ízlésűek körében, a sors és a szabadság összefüggésnek felismerése pedig a legfejlettebb ízlésűek körében kimagaslóan a legmagasabb a r á n y ú volt. 4.3. A regény befejezésének értelmezése Mit is tekinthet az olvasó a regény befejezésének? A k á r az egész s z a b a d u lás u t á n i szakaszt (az utolsó 35 oldalt), akár csak a B u d a p e s t r e érkezés utáni (26 oldalnyi) részt, akár csak az utolsó két ( e g y m á s h o z szorosan kapcsolódó) bekezdést, v a g y ennek csak a lágerbeli b o l d o g s á g r a v o n a t k o z ó részét, v a g y akár csak az utolsó m o n d a t o t . Egyesek m a j d beleszámítják az újságíróval való beszélgetést, mások csak a két öreggel való beszélgetést, m o n d v á n , ők a láger előtti r é s z b e n is szerepeltek, vagy m é g inkább azért, m e r t itt hangz a n a k el olyan k u l c s m o n d a t o k , m i n t a sors és a s z a b a d s á g viszonyát taglaló, a „Mit t e h e t t ü n k volna?" k é r d é s r e válaszol „ M i n d e n k i lépett, a m í g csak léphetett", az „ a d o t t s o r s o m b a n m i n d v é g i g becsületes v o l t a m " (a közvetlen ü l erkölcsi m o z z a n a t o t tartalmazó n a g y o n ritka m o n d a t o k egyike), „sosem k e z d h e t ü n k új életet, m i n d i g csak a régi folytathatjuk", „ n e m n y e l h e t e m le azt az ostoba keserűséget, hogy p u s z t á n csak ártatlan legyek". A befejezés értelmezése a vizsgáltak felének túlontúl nehéz feladatnak bizonyult - a vizsgáltaknak csak k é t h a r m a d a vállalkozott rá - , pedig m e g e n g e d t ü k , h o g y ki-ki azt tekintse befejezésnek, amit akar. Ilyen megoldások születtek: t o v á b b kell lépni, a z élet m e g y t o v á b b b á r h o l lehet b o l d o g s á g K ö v e s G y u r i m a g a alakítja sorsat K ö v e s G y u r i n a k h a r c o l n i a kell a m e g n e m értéssel eleve elrendelt sors legyen m e m e n t ó Köves G y u r i m é g n e m fogta föl, m i történt b i z o n y t a l a n jövő a túléléshez erő és k i t a r t á s kell a l á g e r b e n e g y s z e r ű b b volt az élet, m i n t otthon K ö v e s G y u r i felnőtté vált
234
11% 9% 5% 4% 3% 3% 2% 2% 2% 2% 2%
A SORSTALANSÁG
SORSA
a lágerből h a z a t é r t e k velük k ö z ö m b ö s világgal t a l á l k o z n a k teljes m e g h a s o n l á s
2%
2%
Ezeknek a befejezés-értelmezéseknek többsége legalábbis n e m bántó m ó d o n redukáló, e g y részük p e d i g (például „A lágerben e g y s z e r ű b b volt az élet, m i n t otthon") kifejezetten árnyalt. Értékelhető különbséget ( m á r csak a kicsi e l e m s z á m o k m i a t t is) n e m regisztráltam a k ü l ö n b ö z ő olvasórétegek között. Az újságírónak arra a kérdésére, hogy „mit érez most, újra itthon, s a város láttán", Köves G y u r i eléggé váratlanul azt válaszolja, h o g y „gyűlöletet", arra a kérdésre pedig, h o g y kit gyűlöl, az újságírót s feltehetően a z olvasók jelentős része által is várt „a fasisztákat" (esetleg „a m a g y a r o k a t " ) helyett azt válaszolja, hogy „mindenkit". 5 4 A vizsgáltaktól m e g k é r d e z t ü k , h o g y miért: 55 m e r t a t ö r t é n t e k é r t az egész e m b e r i s é g e t felelősnek tartja m i n d e n b e n csalódott, senkivel s e m tud azonosulni a szenvedések hatására n e m érti, ami t ö r t é n t magányosnak érzi magát tehetetlen meghasonlott önmagával
19% 13% 8% 3% 2% 2% 2%
Akár a befejezés-értelmezések többsége, ezek a m a g y a r á z a t o k is „beszélő v i s z o n y b a n " v a n n a k a m ű v e l . Feltűnően n a g y a legidősebbek (50%) és a legfejlettebb ízlésűek (50%) k ö r é b e n azoknak a válaszoknak az aránya (50%), amelyek az egész emberiség felelősségét hangoztatják. A két öreggel való beszélgetésben hangzik el a „nem v e t t e m észre, h o g y b o r z a l m a k lettek volna". E n n e k a kijelentésnek jóval n e h e z e b b volt az értelmezése, m i n t az újságíróval folytatott egész párbeszéd, m á r csak azért is, m e r t az olvasók többsége - akárcsak Fleischmann és Steiner bácsi - a regényb e n eddig történtek alapján borzalmasnak tartotta a tábort, s most a főszereplő - aki az olvasó „ s z e m e láttára" élte át és szenvedte m e g ezeket a borz a l m a k a t - , kijelenti, hogy ilyenek nem léteztek. Ez a l k a l o m m a l ilyen megold á s o k születtek: elfásult, k ö z ö m b ö s lett 56 n e m akarja ú j r a átélni az a szituáció m á s volt, s z á m á r a természetes, s o r s s z e r ű volt a jót kereste a gyerek i d o m u l a k ö r ü l m é n y e k h e z óvja az ö r e g e k e t n e m akarta, h o g y sajnálják m e r t n e m a t á b o r b a n , h a n e m e l ő b b történt (keletkezett) a b o r z a l o m n e m csak a t á b o r b a n van b o r z a l o m
235
19% 9% 9% 6% 3% 3% 2% 2% 2%
KAMARÁS ISTVÁN
Ezek között egyetlen olyan sincs, m e l y n e k v a l a m i k é p p e n ne lenne bizon y o s relevanciája, és ismét akad k ö z t ü k egy-két igen árnyalt is, p é l d á u l a r ,mert n e m a táborban, h a n e m előbb történt (keletkezett) a b o r z a l o m " . A leggyakoribb értelmezés f e l t ű n ő e n hiányzik a legidősebbek körében, átlagosnál alacsonyabb a r á n y ú (8%) a férfiak és a legfejlettebb ízlésűek, és m a g a s a b b a teljes m é r t é k b e n optimisták (39%) körében. A legidősebbek körében viszont igen m a g a s a „ n e m akarja újra átélni" (40%) és „a jót k e r e s t e " (21%) értelmezések aránya. „Most m á r m e g t u d n á m m o n d a n i néki, 5 7 mit jelent az, h o g y »zsidó«: semmit, n é k e m , s eredetileg legalább semmit, m í g csak el n e m k e z d ő d n e k a lépések. [...] csak adott helyzetek v a n n a k és b e n n ü k újabb adottságok. Én is végigéltem egy adott sorsot. N e m az én s o r s o m volt, d e végigéltem. Most m á r valamit k e z d e n e m kell vele", 5 8 m a g y a r á z z a az öregeknek „egyre mérgesebb e n " Köves Gyuri. Az általam vizsgált olvasók pedig így magyarázzák ezt a korántsem könyn y ű szöveget: t u d a t o s u l t z s i d ó identitása 5 9 élete d e t e r m i n á l t 6 0 k e z é b e veszi sorsát 6 1 n e m k é p e s a z o n o s u l n i a zsidósággal 6 2 t u d n i kell ú j r a k e z d e n i fel kell d o l g o z n i a t ö r t é n t e k e t
23% 9% 6% 5% 2% 2%
Természetesen ehhez, a k ü l ö n b ö z ő jelentésrétegekből „ ö s s z e s z o r z ó d ó " szöv e g h e z képest a leggyakoribb válasz is leegyszerűsítő, á m ahhoz képest az „élete d e t e r m i n á l t " vagy a „ t u d n i kell ú j r a k e z d e n i " m é g inkább. A „ n e m képes azonosulni a z s i d ó s á g g a l " értelmezést akár félreolvasásnak is g o n d o l h a t n á n k , ha n e m olvasnánk el az i d e v o n a t k o z ó lábjegyzetben szereplő példákat, amelyek arról t a n ú s k o d n a k , h o g y ezek az értelmezések n e m is olyan felszínes, h a n e m részben á t g o n d o l t olvasatok. A leggyakoribb válasz az átlagosnál n a g y o b b arányban f o r d u l elő a legfiatalabbak és a h u m á n i r á n y u l t s á g ú a k , és az átlagosnál kisebb arányban a legfejletlenebb ízlésűek, v a l a m i n t azok körében, akik a tradicionális és a h e d o n i s t a értékeket részesítik előnyben. „ N e m nyelhetem le azt az ostoba keserűséget, hogy p u s z t á n csak ártatlan legyek", m a g y a r á z z a „szinte k ö n y ö r ö g v e " az öregeknek Köves Gyuri. „De hiszen ártatlan!" - kiálthat föl a moralizáló olvasó, h a c s a k n e m rója föl Köves G y u r i b ű n é ü l azt, h o g y kivétel nélkül m i n d e n k i t gyűlöl. Ennek a szövegn e k t ö b b d i m e n z i ó s s á g a - a konstelláció nyilvánvaló k ü l ö n b ö z ő s é g e ellenére is - e n g e m József Attila Bukj fól az árból című k ö l t e m é n y é n e k b o n y o l u l t a n örvénylő soraira emlékeztet: „És verje b o s s z ú d vagy kegyed belém: a b ű n t e l e n ség vétek! Hisz, h o g y ily ártatlan legyek, az a pokolnál j o b b a n éget." Köves 236
A SORSTALANSÁG
SORSA
Gyuri e m e kijelentésének az értelmezése az egyik legnehezebb f e l a d a t o t jelentette a vizsgáltak s z á m á r a , olyannyira, hogy csak m i n d e n m á s o d i k u k vállalkozott m a g y a r á z a t r a ; ilyenekre: tudja, h o g y n e m e g y s z e r ű e n csak ártatlan volt 6 3 m e g a k a r j a érteni, fel a k a r j a dolgozni a t ö r t é n t e k e t n e m f o g a d j a el az á l d o z a t szerepét cselekvő m ó d o n akar v i s z o n y u l n i a vele történtekhez 6 4 erkölcsi igazságtételre vágyik: á r t a t l a n s á g á n a k deklarálása e h h e z kevés a túlélés hajtotta
10% 6% 3% 3% 2% 2%
Úgy vélem, a kérdezettek válaszra k é p e s h á n y a d a 6 5 többnyire o l y a n értelmezésekkel próbálkozott, melyek u g y a n c s a k „beszélő v i s z o n y b a n " v a n n a k a regénnyel. A legerősebb összefüggés ezúttal is a m ű v é s z e t i ízléssel m u t a t k o zott: minél fejlettebb volt az ízlés, a n n á l nagyobb a r á n y ú volt az első két leggyakoribb (és m e g l e h e t ő s e n árnyalt) válasz. A befejezés befejezésének is tekinthető az „Igen, erről kéne, a koncentrációs táborok boldogságáról beszélnem legközelebb, ha m a j d kérdik" m o n d a t . Ehhez m á r több segítséget kapott az olvasó, mint az előző feladathoz - hiszen m á r szó esett a táborbeli legkedvesebb óráról, a honvágyról, a s z á m b a veitekről: Citrom Bandiról, Pjetkáról, Bohúsról és az orvosról - mégis, csak h á r o m n e g y e d e próbálkozott válasszal a vizsgáltaknak: azért kell erről beszélni, m e r t az e m b e r e k e t i n k á b b a b o r z a l m a k érdeklik a l á g e r b e n is voltak b o l d o g pillanatok 6 6 t u d n i kell látni a jót, ö r ü l n i az a p r ó s á g o k n a k mert e m b e r m a r a d t ezzel e g y ü t t talán j o b b a n m e g lehet érteni a történtek lényegét, amiről beszélni akar m á s n é z ő p o n t b ó l látja m á s k é p p e n , m i n t ott és akkor m e g akarja m a g á t n y u g t a t n i azzal, h o g y csak a jóra e m l é k e z i k csak ú g y élhette túl, h a a jóra is figyelt ú g y érzi, n e m értik m e g őt az emberek beszélni kell róla, h o g y t ö b b é n e f o r d u l j o n elő életigenlés ez volt l e g i n k á b b időtálló é l m é n y e
10% 9% 7% 5% 5% 2% 2% 2% 2% 2% 2% 2%
A „mert e m b e r m a r a d t " , az „ez volt leginkább időtálló élménye" és az „ezzel együtt talán jobban m e g lehet érteni a történtek lényegét" értelmezések a férfiak körében, a „ l á g e r b e n is voltak boldog pillanatok" a legfejlettebb ízlésűek, v a l a m i n t az életük vezetésében ö n m a g u k r a és az isteni gondviselésre is t á m a s z k o d ó k körében volt az átlagosnál valamivel n a g y o b b a r á n y ú .
237
KAMARÁS ISTVÁN
5. Néhány óvatos
következtetés
Eddigi hazai olvasástörténete a l a p j á n - olvasottságát, kedveltségét, hatását és értelmezését tekintve - a Sorstalanság nem sorolható azon esztétikai értékkel is rendelkező, u g y a n a k k o r n é p s z e r ű alkotások körébe, amelyek a magas- és a t ö m e g k u l t ú r a h a t á r á r a helyezhetők, amelyeknek jellegzetes p é l d á i hazai kult ú r á n k b a n az e z r e d f o r d u l ó tájékán Örkény egypercesei, a Micimackó, Woody Allen, Kusturica, M e n z e l filmjei, József Attila, Weöres és m á s o k énekelt versei Sebő Ferenc és a K a l á k a együttes feldolgozásban. U g y a n a k k o r a Sorstalanság - és e b b e n kétségkívül komoly szerepet játszott a Nobel-díj - valamivel szélesebb k ö r b e jutott el, m i n t p é l d á u l Esterházy, N á d a s , Krasznahorkai regényei vagy Tarr Béla filmjei. M o s t a n i v i z s g á l a t o m e r e d m é n y e i - mintája kicsisége és a d a t a i n a k matematikai statisztikai a p p a r á t u s t mellőző feldolgozása miatt - csak óvatos hipotéziseket e n g e d n e k meg. Ezekből említek m e g néhány olyant, amelyekkel elő m e r e k rukkolni, a b b a n a r e m é n y b e n , h o g y h a m a r o s a n m á s o k , az enyémnél k o m o l y a b b k u t a t á s a i majd megerősítik egyiket-másikat. A z eléggé egyé r t e l m ű e n megállapítható, h o g y ez a regény az általam vizsgált körben csak n a g y o n keveseket hagyott k ö z ö m b ö s e n ; ilyen vagy olyan i r á n y b a n kimozdította, m e g m o z d í t o t t a olvasóit. A diplomás és - némi m e g l e p e t é s r e - a köz é p f o k ú végzettségű olvasók körében, m é g h o z z á mindegyik korosztályban h a t á r o z o t t a n n a g y o b b a regényt elfogadók, m i n t az elutasítók aránya. A reg é n y n e k k o r á n t s e m ártalmatlanul kellemes, h a n e m a legtöbbek számára legi n k á b b n y o m a s z t ó - f e l k a v a r ó - m e g r e n d í t ő hatása a m e g b o t r á n k o z t a t ó , felzaklató és ijesztő regisztertől az érzelmi-értelmi megrendülésig, v a g y i s a katarzisig terjed. A regény értelmezése k o m o l y szellemi erőfeszítést kívánt, olyan olvasási stratégiákat, melyekkel az olvasók többsége n e m rendelkezett, s ezért sok esetben - m i n t kutatásaik t a n ú s á g a szerint Bulgakov, Ottlik, Örkény és Tarkovszkij m ű v e i esetében is - a r e n d e l k e z é s ü k r e álló moralizáló, szociologizáló, pszichologizáló, olykor p r a g m a t i k u s , m á s k o r túlontúl elvont olvasási stratégiákat és s é m á k a t alkalmazták. Mindemellett szép s z á m m a l akadtak a regénnyel „beszélő v i s z o n y b a " kerülő, olykor p e d i g társszerzőhöz méltó értelmezések is, igaz, i n k á b b a szövegrészletek értelmezései, m i n t az átfogó értelmezések között. Bár a k a d t a k kisebb-nagyobb eltérések m i n d a fogadtatás, m i n d a hatás, m i n d az értelmezés terén a férfiak és a nők, a k ü l ö n b ö z ő korosztályok, a h u m á n és az operatív i r á n y u l t s á g ú a k , a különböző é r t é k i r á n y u l t s á g ú a k és a kül ö n b ö z ő világnézetűek, és legnagyobb m é r t é k b e n - ezúttal is - a művészettel kapcsolatos beállítódás és ízlés fejlettsége k ü l ö n b ö z ő f o k a i n állók körében, a b e f o g a d á s k ü l ö n b ö z ő s é g e mellett a b e f o g a d ó i viselkedés hasonlóságának megállapítása s e m kevéssé fontos. Ennek alapján ki lehet jelenteni, hogy a Sorstalanságnak ha n e m is e g y f o r m á n , de e g y a r á n t esélye v a n pozitív fogad238
A SORSTALANSÁG
SORSA
tatásra, visszhangra és többé-kevéssé releváns olvasatokra m i n d a nők és férfiak, m i n d a fiatalok és idősebbek, a d i p l o m á s o k és a k ö z é p f o k o n végzettek, a h u m á n és az operatív irányultságúak, a különböző értékeket ( p é l d á u l az univerzalizmus, a jó s z á n d é k , tradíció, az önállóság, a teljesítmény és a hedonizm u s értékeit) e l ő n y b e n részesítők, valamint a s o r s u k alakítását tekintve különböző világnézetet vallók körében. M i n d e b b ő l az is következik, h o g y n e m tartom jogosultnak olyanfajta Kertész-kultusz megalapozását, mely az értők kicsiny elit-közösségének felértékelésére épül, a „ v i s s z h a n g t a l a n s á g a lényegében a sikere" szellemében. A Sorstalanság itthoni sorsa sem ilyen, sem olyan irányban nincs megpecsételve, a regény olvasástörténetének jelenlegi állása szerint aktív olvasói közr e m ű k ö d é s t követelő, ugyanakkor p á r b e s z é d r e k é p e s regény várja különféle b e f o g a d ó i beállítódással és stratégiával rendelkező olvasóit.
1 A regény 1975-ben jelent meg. 2 A fizikai munkások közül nem kevesebben, m i n t a szellemi foglalkozásúak közül. 3 326. 4 327. 5 328. 6 329. 7 330. 8 331. 9 Vagyis a lágerbeli legkedvesebb kora esti óra u t á n . 10 332. 11 A r e g é n y t már elolvasok kiválasztásában és a kérdőívek kitöltetésében o d a a d ó m u n k á j u k k a l a Veszprémi Egyetem másoddiplomás etika-, ember- és társadalomismeret szakos és a Pécsi Tudományegyetem informatika- és könyvtárszakos hallgatói voltak segítségemre. A z interjúalanyok 11%-a a körükből került ki, ugyanis lehetséges volt e g y m á s meginterjúvolása is. 12 A többiek a k u t a t á s b a n részt vett tanítványaim közül kerültek ki, á m többségük ú g y nyilatkozott, hogy tervbe vette a Sorstalanság elolvasását, így a kötelező olvasmány effektussal komolyabb m é r t é k b e n nem szükséges számolni. 13 15 százalékukat n e m lehetett ezekbe a kategóriákba besorolni. (A legtöbb esetben azért n e m , mert az adott időben alig vagy n e m olvastak irodalmi műveket.)
14 9 s z á z a l é k u k a t nem lehetett ezekbe a kategóriákba besorolni. 15 Akik a 47 mű közül legalább 31-et olvastak vagy láttak. 16 Akik a 47 mű közül 15-30 művet olvastak vagy láttak. 17 12 s z á z a l é k u k a t e l e g e n d ő adat híján nem lehetett a többiekkel összehasonlítható módon minősíteni. 18 A legalább 5 százalékot elérő tevékenységeket szerepeltetem. 19 É r t é k r e n d j ü k e t a Rokeach és S. H. Schwartz tesztjeiben szereplő értékekből öszszeállított, 58 értéket értékelésre kínáló listával mértem. 20 Például: anyagi jólét, boldogság, a család és a haza biztonsága, egészség, a társadalom rendje. 21 Például: béke, bölcsesség, belső h a r m ó nia, egyenlőség, szépség, igazságosság, szellemi élet. 22 Például: önérzet, szabadság, alkotó szellem, bátorság, függetlenség, saját cél választása, önbecsülés. 23 Például: barátság, szerelem, előítéletektől mentesség, felelősség, megbocsátás, segítőkészség. 24 Például: engedelmesség, fegyelmezettség, s z a v a h i h e t ő s é g , u d v a r i a s s á g , h a g y o mánytisztelet.
239
KAMARÁS ISTVÁN
25 Például: az elvégzett m u n k a öröme, értelmesség, hatékonyság, törekvés, tehetség. 26 Például: anyagi jólét, boldogság, érdekes és kellemes élet, egészség, jó kedély, hatalom, befolyás. 27 Sajnos nem volt m ó d o m vizsgálni, hogy milyen m ó d o n a derűlátók, az optimisták (a felhőtlen-felelőtlen vagy a megszenvedett optimizmus jellemzi-e őket), és m i k é p p e n borúlátók, a pesszimisták (csak az átlagosnál érzékenyebbek a rosszra, vagy eleve rossznak tartják a világot). 28 A közömbösen m a r a d t a k nélkül. 29 Legfeljebb ötöt lehetett választani. 30 Például: a sorstalanság mint kiszolgáltatottság, beletörődés sorsukba, sodródás sorsukkal. 31 Az egyik változat: testi-lelki leépülés. 32 Például: nincs vád, csak új perspektíva, a sorstalanok sorsa a sorskeresés, az otthon támogatásával van esély. 33 Például: a naiv g y e r m e k a borzalmak közt is talál boldogságot, egész életére kiható boldogságélmények, felfedezi a szépet és a jót a m i n d e n n a p i létharcban. 34 Az egyik változat: „Van, aki m i n d e n helyzetben feltalálja magát." 35 Például: csak az tudja túlélni, aki alkalmazkodik, „ M i n d i g lépni egyet", állhatatossággal a z s a r n o k s á g legyőzhető, Köves életszeretete. 36 Például: szeretet és önfeláldozás, új barátságok születése. 37 Például: s z a b a d o n kell g o n d o l k o d n i , vállalni kell sorsunkat, a jók n e m lehetnek tétlenek, a szabadság a legfontosabb emberi jog. 38 Például: a legnagyobb b ű n : mássága miatt megalázni egy embert, az érzéketlenségben rejlő gonoszság, ami ott történt, nem természetes, aki átéli a holokausztot, abban meghal a jövő. 39 Például: a sorstalanság kiszolgáltatottság, a n á c i z m u s beleszólt az emberek sorsába, az ember előre meghatározott lépésekben méri és éli életét. 40 Például: az embert n e m lehet legyőzni, az élet megy tovább, végül is az élet szép. 41 Például: n e m felejteni, de folytatni, a múlttal s z e m b e n é z n i és lezárni, újat nem kezdhet, csak a régit folytathatja, a szenvedéseket nem lehet elfelejteni.
42 Változat: a boldogságélmények maradtak a legemlékezetesebbek. 43 Vagyis akik az öt fokozat közül az 5-öst, vagyis a „nagyon közel áll a z én értelmezésemhez" minősítést választották. 44 Érdemes megemlíteni, h o g y mindkét csoporttól eltérő a regény értelmezése azok körében, akik e g y a r á n t s z á m o l n a k önmagukkal és Istennel életük alakításában: ők az átlagosnál sokkal nagyobb a r á n y b a n fogadják el azokat az értelmezéseket, mely szerint Auschwitz n e m ér véget a szabadulással (88%), Auschwitz az európai kultúra csődje (60%), s hogy a Sorstalanság nevelődési regény (52%) és az én-azonosság keresése (24%). ugyanakkor néhány erősen redukáló értelmezést is: minden nézőpont kérdése (28%), a Sorstalanság az író önéletrajza (40%), s azt, amely szerint Köves Gyuri Nyilas Misihez és Nemecsekhez képest bűnösen passzív (28%). 45 A két leggyakoribb változat a szabadsághiány (7%) és a kiszolgáltatottság mint sodródás, tehetetlenség, teljes bizonytalanság (6%), ezenkívül még: egyéni sors elveszítése (6%), zsidónak lenni: kiútnélkiiliség (5%), szerepbe kényszerülés (2%). 46 Például: a hontalansággal együtt járó lelki sérülés, sehová sem tartozás. 47 Például: m á s sorsát éli meg, individualitását elveszítve sorsközösségre talál, sorsközösséget vállal a zsidósággal. 48 Például: ez emberhez méltó élettől való megfosztottság, végleges testi-lelki leépülés, fájdalom. 49 Például: a lágert túlélőknek nincs sorsa, ahhoz, hogy élhessen tovább, m e g kell találnia új énjét, élete ott maradt a táborban, szabadságával vesztesége is volt. 50 Változat: lét és nemlét egyszerre. 51 Például: a haláltábor n e m lehet ember sorsa, a méltatlan szenvedés n e m lehet a sors része. 52 Például: mindenki a maga sorsának kovácsa, sorsunk alakításában csak önmagunkra számíthatunk, szabad döntésünk sorssá válik. 53 Például: sorsunkat nem mi írjuk, de befolyásolhatjuk, a szabad ember maga állítja föl szabadsága korlátjait, saját s o r s u n k b a n hordjuk szabadságunkat, sors és szabadság együtt alakítják egymást, harc az eleve elrendelés és a saját jövőalakítás között, a sorson belül van
240
A SORSTALANSÁG
némi s z a b a d s á g , mellyel a z adott p i l l a n a t o n belül lehet élni. 54 313-314. 55 Erre a kérdésre a k ü l ö n b ö z ő olvasórétegek 70-90%-a válaszolt. 56 Például: beletörődött, ott „ t e r m é s z e t e s " volt, a b o r z a l m a k n a k is m e g v a n a m a g u k hétköznapisága. 57 A n a g y o b b i k n ő v é r n e k . 58 329. 59 P é l d á u l : z s i d ó k é n t k e z d új életet, e g y s z e r ű e n csak e m b e r k é n t a k a r t élni, d e a világ ráerőltette a m á s s á g o t , vagyis a zsidóságot, a z s i d ó s á g o t a sorsként élte meg, a l á g e r b e n m e g t a p a s z t a l j a , mit j e l e n t kirekesztett z s i d ó nak lenni. 60 Például: kívülről irányították életét, sorsát a t á r s a d a l o m h a t á r o z t a meg, a t ö r t é n e l e m m i n t emberfeletti erő a l a k í t j a életünket, sors u n k a t éljük, az átélt b o r z a l m a k h a t á r o z z á k meg további életét. IRODALOM Balogh Z o l t á n - K a m a r á s István, Elményalakzatok 1.(150 irodalmi mű olvasottsága, kedveltsége és az élményalakzatokban elfoglalt helye a közművelődési könyvtárakat használók körében), B p , NPI, 1978., 393. György Péter, A S o r s t a l a n s á g egy mondatának értelmezéséhez, O r p h e u s , 1991, 4. sz., 39-49. Heller Ágnes, A holocaust, mint kultúra = Uő, Az idegen, Bp., Múlt és Jövő, 1997, 92-102. Józsa Péter, A szöveg értelme = Az esztétikai élmény nyomában. Művészetszociológiai és szemiotikai tanulmányok, Bp., A k a d é m i a i Kiadó, 1986,189-201. K a m a r á s István, Olvasó a határon, B p . - S z o m b a t h e l y , Pont K i a d ó - S a v a r i a U n i v e r s i t y Press, 2001, 259. K a m a r á s István, A Trilla szólamai, Bp., H o l n a p Kiadó, 2003, 143. Kaposi Dávid, Narratívátlanság = Az értelmezés szükségessége, s z e r k . Scheibner T a m á s
SORSA
61 P é l d á u l : n e m élhet e z e k u t á n tétlenül, az egyén felelőssége a c s a p d á k közötti cselekvésekben, megteszi az első igazi lépést. 62 Például: nem zsidónak, e g y s z e r ű e n csak embernek é r z i magát, csak m á s o k látták zsidónak, ő n e m saját magát, a többi zsidó sem tekintette z s i d ó n a k , ez n e m a z ő sorsa, távolinak érezte m a g á t az ott e l p u s z t u l t a k h o z képest, ilyen fiatalon n e m é l h e t i m e g zsidóságát. 63 P é l d á u l : h a n e m á l d o z a t is, szerencsés túlélő is, n i n c s e n e k p u s z t á n á r t a t l a n o k . 64 P é l d á u l : „cinkos, aki n é m a " , nem hallgathat, új é l e t e t kell k e z d e n i e . 65 M i n d e g y i k c s o p o r t b a n n a g y j á b ó l a tagok fele, a legfejlettebb í z l é s ű e k 70, a legfejletlenebbeknek 30 százaléka. 66 Például: ott is élet folyt, így hatott rá az ottani jó e m b e r e k jósága, m e g p r ó b á l t otthon lenni a l e g m o s t o h á b b k ö r ü l m é n y e k között is.
és S z ű c s Z o l t á n Gábor, Bp., L'Harmattan, 2002.
Lányi D á n i e l , A sorstalanság kísértete, Holmi, 1995, 5. sz., 665-674. Lenkei Júlia, Kertész Imre: Sorstalanság, Kritika, 1975, 8. sz., 30. Molnár G á b o r Tamás, Fikcióalkotás és történelemszemlélet, Alföld, 1996. Proksza Á g n e s , Döntés és ítélet = Az értelmezés szükségessége, 101-102. Radies Viktória, Az ember mélye, Eletünk, 1988, 1. sz., 8 0 - 8 5 . Schein G á b o r , Összekötni az összeköthetetlent = Az értelmezés szükségessége Spiró György, Non habent sua fata = Uő, Magániktató, Bp., Szépirodalmi, 1985, 383-392." Szirák Péter, Kertész Imre, Bratislava, Kalligram, 2003, 217. Vári György, Kertész Imre, Bp., Kijárat Kiadó, 2003, 283.
241
