DR. FIRBÁS
OSZKÁR
A SOPRONI ERDÉSZETI ÉS FAIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA GYAKORLÓISKOLAI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Elég későn, csak 1967-ben vetődött fel sürgősebben a n n a k szükségessége, hogy az erdészeti t e c h n i k u m o k b a n t a n í t ó e r d ő m é r n ö k ö k pedagógiai képesítést szerezzenek. A soproni erdészeti t e c h n i k u m b ó l Firbás Oszkár, Kondor Antal és dr. Tuskó László, a szegedi t e c h n i k u m b ó l Vas Zoltán, míg az ásotthalmi erdész szakiskolából Csóka Istvánná e r d ő m é r n ö k ö k v e t t e k részt a Gödöllői A g r á r t u d o m á n y i Egyetem T a n á r k é p z ő Intézetében az először m e g h i r d e t e t t e r d ő m é r n ö k - t a n á r i levelező o k t a t á s b a n , és szereztek elsőkként az országban e r d ő m é r n ö k - t a n á r i oklevelet 1969-ben. Ezzel kezdetét v e h e t t e a középfokú e r dészeti o k t a t á s b a n a pedagógiai-didaktikai fejlődés. A T a n á r k é p z ő Intézetben dr. Gordos István egyetemi t a n á r vezetésével folyt a pedagógiai képzés. Erdészeti szakmódszertan n e m lévén, az előadásokat és g y a k o r l a t o k a t dr. Horn Ede egyetemi docens, osztályvezető, a kertészeti m ó d szertan s z a k t a n á r a t a r t o t t a igen n a g y lelkesedéssel és lelkiismeretességgel. 1968—69-ben dr. Gordos vezetésével kiépült a mezőgazdasági m é r n ö k - t a n á r o k továbbképzésének hálózata. A legjobb iskolákat kiemelték, a t a n t e s t ü l e t e k legkiválóbb t a n á r a i t megbízták a m é r n ö k - t a n á r j e l ö l t e k gyakorló t a n í t á s á n a k vezetésével. Mintegy 12 fő k a p o t t az országban vezető-tanári megbízást. Dr. Gordos a v e z e t ő t a n á r o k a t bekapcsolta a pedagógiai kísérleti m u n k á b a is. Dr. Heckenast József és dr. Gordos István egyetemi t a n á r o k 1969-ben m e g h í v t á k iskolánkból Firbás Oszkárt a Tanárképző Intézet vezetőtanári t e s t ü letébe. E b b e n a k e r e t b e n alkalom volt bekapcsolódni a pedagógiai kísérletek lefolytatásába is. Számos b e m u t a t ó t a n í t á s o n való részvétel, értékelés t ö r t é n t ebben az időben. A vezetőtanári összejövetelek k é t h a v o n k é n t , mindig m á s gya korlóiskolában folytak. Legfőképpen B u d a p e s t e n a Maglódi úti és a Mogyo ródi úti mezőgazdasági t e c h n i k u m o k b a n , t o v á b b á Keszthelyen, Piliscsabán, Mezőtúron és T a t á n voltak összejövetelek. Egyik igen értékes e r e d m é n y e volt a Gordos vezette vezetőtanári t e s t ü l e t n e k a c s o p o r t m u n k a pedagógiai kikísér letezése, elemzése és értékelése. E b b e n a kísérleti m u n k á b a n S o p r o n b a n elő nyösen lehetett dolgozni a p á r h u z a m o s osztályok miatt. Az egyik osztályban a h a g y o m á n y o s módszerrel t ö r t é n h e t e t t az oktatás, lehetőségeket a d v a az a l a pos összehasonlításra és a következtetések levonására. Dr. Heckenast és dr. Gordos szerették volna a soproni erdész iskolát gyakorlóiskolaként kiemelni. E r r e azonban Tuskó igazgató különféle okokra hivatkozva n e m vállalkozott. Az e r d ő m é r n ö k - t a n á r o k kiképzése folytatódott, 1970-ben Csermák János, Farkas Imre, Hajdú István, Kautzky Emil, Kékesi József, Mészáros István, Obermayer György és Szenté László e r d ő m é r n ö k ö k szereztek e r d ő m é r n ö k - t a n á r i oklevelet. E n n e k az évfolyamnak a tanárjelöltjei saját iskolájukban v é gezhették h á r o m h e t e s gyakorlótanítási m u n k á j u k a t . Farkas Imre és Kékesi József a soproni iskolánál gyakorolt. F a r k a s I m r e a vadgazdaságtanból t a r totta vizsgatanítását, vezetőtanára Firbás Oszkár volt. Kékesi József az e r d ő műveléstanból gyakorolt, v e z e t ő t a n á r a K o n d o r A n t a l volt. I s k o l á n k b a n 1970-ben b e m u t a t ó t a n í t á s t szerveztek a v e z e t ő t a n á r o k soron levő összejövetelén, ahol dr. Gordos István és dr. Kölkedy Jánosné vezetésé vel megjelent a T a n á r k é p z ő Intézet t ö b b munkatársa! és t ö b b vezetőtanára. J e len voltak még a középfokú és a s z a k m u n k á s k é p z ő erdész iskolák képviselői is. Előbb K o n d o r Antal erdőműveléstani, majd Firbás Oszkár e r d ő h a s z n á l a t -
tani óráját t e k i n t e t t é k meg. A b e m u t a t ó k a t részletes elemzés és értékelés k ö vette. Ezután rövidesen a T a n á r k é p z ő Intézet felkérte F i r b á s Oszkárt az e r d ő m é r n ö k - t a n á r j e l ö l t e k részére t a r t a n d ó erdészeti t a n í t á s m ó d s z e r t a n á n a k G ö döllőn t ö r t é n ő előadására, a m e l y r e első ízben 1972-ben k e r ü l t sor. Az előadások alapját az a m u n k a képezte, a m e l y e t F i r b á s Oszkár a p e d a gógiai k u t a t ó m u n k a összegzéseképpen írt. Doktori cselekmény lefolytatására vállalkozott és e n n e k részeként 358 oldalas doktori értekezést készített, a m e l y n e k címe „Az e r d ő h a s z n á l a t t a n t a n í t á s á n a k m ó d s z e r t a n a " volt. E n n e k a doktori értekezésnek vázlatát m é g dr. Gordos István, m a g á t a dolgozatot dr. H o r n Ede lektorálta. A Gödöllői A g r á r t u d o m á n y i E g y e t e m a k k o r i doktori szabály zata azonban n e m t e t t e lehetővé erdész-pedagógiai t é m a k ö r b ő l a doktorálást. A kézirat így az e r d ő m é r n ö k - t a n á r j e l ö l t e k m ó d s z e r t a n i jegyzete lett, s ez k é pezi m a is (1985) az egyetemi módszertani előadások vázát. Később, 1973-ban F i r b á s Oszkárt megbízták a kollokviumok, év végi vizsgák lefolytatásával és az államvizsgán a s z a k m ó d s z e r t a n k é r d e z ő - t a n á r i f e l a d a t á n a k ellátásával is, amelyet folytatólagosan végez jelenleg is. A T a n á r k é p z ő Intézetben 1971-ben László Endréné és Tóth László e r d ő m é r n ö k ö k a szegedi erdészeti szakközépiskolában g y a k o r o l h a t t a k , majd szereztek e r d ő m é r n ö k - t a n á r i oklevelet. A T a n á r k é p z ő Intézet 1973-ban a soproni i s k o lát k é r t e fel a g y a k o r l ó t a n í t á s o k levezetésére, mivel itt l á t t á k biztosítottnak a tanítási g y a k o r l a t o k lefolytatásához szükséges személyi és t á r g y i feltétele ket. Vezetőtanári megbízást k a p t a k dr. Tuskó László, F i r b á s Oszkár és K o n dor A n t a l . Az 1973-as é v b e n h a t e r d ő m é r n ö k szerezte meg a m é r n ö k - t a n á r i oklevelet Gödöllőn. Dózsa József és Hangyái Tibor engedélyt k a p t a k , hogy saját isko l á j u k b a n (Szeged, M á t r a f ü r e d ) végezhessék el t a n í t á s i g y a k o r l a t u k a t . A t ö b biek S o p r o n b a n g y a k o r o l t a k : Angyal Attila e r d ő m ű v e l é s t a n b ó l , v e z e t ő t a n á r a K o n d o r A n t a l volt. Bögér András, Tutunzisz Tornász és Zachar Miklósné er dőhasználattanból, v e z e t ő t a n á r u k F i r b á s Oszkár volt. Az 1974-es évfolyam m i n d e n hallgatója S o p r o n b a n folytatta t a n í t á s i g y a k o r l a t á t . Dr. Jereb Ottó erdőműveléstanból, v e z e t ő t a n á r a K o n d o r A n t a l volt. Daróczi Ambrus, Medvecz Gábor, Proksza Gyöngyi, Simon László és Takács Zoltán e r d ő h a s z n á l a t t a n b ó l . Ö t ü k v e z e t ő t a n á r a F i r b á s Oszkár volt. Ezzel l e zárult az e r d ő m é r n ö k - t a n á r o k képzésének első szakasza. 1969 és 1974 között 28 e r d ő m é r n ö k - t a n á r végzett Gödöllőn. Igen sajnálatos, hogy 1985-ben a v é g zettek közül m á r csak nyolcan dolgoztak erdész iskolánál. K e t t e n m e g h a l t a k , h a t a n nyugdíjba m e n t e k , t i z e n k e t t e n pedig m á s p á l y á r a léptek. Az '1976-ban Gödöllőre felvett öt e r d ő m é r n ö k 1978-ban szerezte meg e r d ő m é r n ö k - t a n á r i oklevelét. M i n d az öten S o p r o n b a n végezték t a n í t á s i g y a k o r l a t u k a t . Dzsupin János és Víg Péter erdőműveléstanból, v e z e t ő t a n á r u k dr. J e r e b Ottó volt. Bársony Lajos, Hanyvári Csabáné és Szederjei Ágnes e r d ő h a s z n á l a t t a n b ó l , v e z e t ő t a n á r u k F i r b á s Oszkár volt. Az 1981-ben végző levelező év folyam h a t hallgatója közül az egri Dobó I s t v á n G i m n á z i u m erdészeti t a g o z a t á n a k négy e r d ő m é r n ö k - t a n á r j e l ö l t j e részére kivételesen lehetővé tették, hogy Egerben folytassák le g y a k o r l a t u k a t . Fodor Andrásné faipari ü z e m m é r nök és Lesznyák László e r d ő m é r n ö k S o p r o n b a n végezte tanítási g y a k o r l a t á t erdőhasználattanból. V e z e t ő t a n á r u k F i r b á s Oszkár volt. Nagy lépést j e l e n t e t t a s z a k m a i m ó d s z e r t a n v o n a l á n , hogy dr. T u s k ó Lász ló szerkesztésében 1982-ben megjelent az erdészeti g y a k o r l a t o k t a n t á r g y p e d a gógiája című m u n k a , a m e l y ú t t ö r ő jellegű. Dr. B á r s o n y Lajos, dr. F i r b á s Osz k á r , H a n y v á r i Zsolt, dr. J e r e b Ottó, dr. K o n d o r A n t a l és Tutunzisz Tomasz a soproni iskola t a n á r a i m i n d e n erdészeti s z a k t a n t á r g y g y a k o r l a t i foglalkozá-
sáról írtak. Nemcsak elméleti indoklások, h a n e m konkrét gyakorlatok m e g t e r vezésére is példákat v o n u l t a t t a k fel. Ez a pedagógiai m u n k a a GATE T a n á r képző Intézetének 33. számú k i a d v á n y a k é n t egyetemi jegyzet, amely bizonyí ték iskolánk s z a k t a n á r a i n a k m a g a s szintű pedagógiai felkészültségéről. A Gö döllői A g r á r t u d o m á n y i Egyetem T a n á r k é p z ő Intézeténél doktori cselekményt folytatott le Bársony Lajos, a soproni iskola 1980-ban kinevezett igazgatója. Az erdész-pedagógiai d o k t o r á t u s , amelyet az új doktori szabályzat m á r en gedélyezett, lehetővé tette, hogy az időközben nyugdíjba v o n u l t dr. Tuskó László szerepét átvéve vezetőtanári megbízást kapjon. Dr. Bársony Lajos kezdeményezésére a Győr-Sopron Megyei Tanács M ű v e lődési Osztályának vezetője j ó v á h a g y á s á v a l a gödöllői T a n á r k é p z ő Intézet és iskolánk megállapodást kötött. E n n e k é r t e l m é b e n a soproni iskola vállalta az e r d ő m é r n ö k - t a n á r o k és a faipari m é r n ö k - t a n á r o k részére Gödöllőn a szak m ó d s z e r t a n és a g y a k o r l a t t a n í t á s a m ó d s z e r t a n á n a k előadását, a kollokviumok m e g t a r t á s á t , a gyakorló tanítások levezetését, az államvizsgákon a kérdező t a n á r szerepének biztosítását, a t a n á r i dolgozatok elkészítésénél i n s t r u k t o r i és értékelési feladatok ellátását, a szakpedagógiai k u t a t á s o k b a n való részvé telt. Az eddigi legnépesebb évfolyam 1982 őszén végezte gyakorló t a n í t á s á t isko l á n k n á l . A 10 fős évfolyamból 7 e r d ő m é r n ö k és 3 faipari m é r n ö k volt. Eszes Ferenc és Németh István e r d ő m é r n ö k ö k erdőműveléstanból, v e z e t ő t a n á r u k dr. J e r e b Ottó volt. Lukács Ferenc e r d ő m é r n ö k erdőrendezéstanból, v e z e t ő t a n á r a dr. Bársony Lajos volt. Égető Gábor, Hegedűs Antal, Palaczky Józsefné és Ró nai Ferenc erdőmérnökök, Gerencsér Kinga, Hanyvári Csaba és Kákonyi Lehel faipari m é r n ö k ö k erdőhasználattanból. Utóbbiak v e z e t ő t a n á r a dr. Firbás Osz k á r volt. 1983-ban dr. Koloszárné Peszlen Ilona faipari m é r n ö k és Poszler Jenő fa ipari ü z e m m é r n ö k erdőhasználattanból végezték g y a k o r l ó t a n í t á s u k a t , vezető t a n á r u k dr. Firbás Oszkár volt. Az egri Bodnár Pál engedélyt k a p o t t saját iskolájában a tanítási g y a k o r l a t lefolytatására. 1984-ben Folcz Tóbiás és Zsibók András e r d ő m é r n ö k ö k az e r d ő m ű v e l é s t a n ból végezték tanítási g y a k o r l a t u k a t Sopronban, v e z e t ő t a n á r u k dr. J e r e b Ottó volt. Tóth. Ferenc e r d ő m é r n ö k munkaszervezéstanból, v e z e t ő t a n á r a dr. B á r sony Lajos volt. Malgay Viktor e r d ő m é r n ö k és Várallyay Miklós faipari m é r nök erdőhasználattanból, v e z e t ő t a n á r u k dr. Firbás Oszkár volt. Halápi Nándor k ü l ö n engedéllyel Szegeden végezhette el gyakorlótanítási m u n k á j á t azzal a feltétellel, hogy óráit dr. Firbás Oszkár Szegeden, legalább egy alkalommal meglátogatja. A felsoroltak 1985. áprilisában szerezték meg az e r d ő m é r n ö k t a n á r i , illetve a faipari m é r n ö k - t a n á r i oklevelüket. N a p j a i n k b a n a Gödöllői A g r á r t u d o m á n y i Egyetem T a n á r k é p z ő Intézetében képezik a hazai erdészeti szakközépiskolák — Sopron, Szeged, Eger, Barcs — e r d ő m é r n ö k és faipari m é r n ö k - t a n á r a i t , az ásotthalmi, a középrigóci, a m á t rafüredi és a somogyzsitfai erdőgazdasági s z a k m u n k á s k é p z ő intézetek e r d ő m é r n ö k - t a n á r a i t . Az utóbbi időben a Soproni Erdészeti és F a i p a r i Egyetem oktatói és k u t a t ó i közül is szereztek n é h á n y a n m é r n ö k - t a n á r i oklevelet Gö döllőn. Az 1985-ben é r v é n y b e n levő rendszer szerint a m é r n ö k - t a n á r j e l ö l t e k két éves levelező ú t o n végzik el a t a n á r k é p z ő t Gödöllőn. Az első évben általá nos pedagógiai, nevelési, didaktikai képzést k a p n a k . A szakmódszertan a m á sodik év első és második szemeszterében jelentkezik. A második év első fél évében 3 konzultáción 24 ó r á b a n szaktárgyi (erdőhasználattani) módszertani és g y a k o r l a t - t a n í t á s i módszertani előadásokat hallgatnak. A félév végén kol-
lokválnak. A m á s o d é v második szemeszterében 3 konzultáción összesen 23 ó r á b a n hallgatják a szakmódszertani és a g y a k o r l a t - t a n í t á s i módszertani előadá sokat. A negyedik szemeszterben végzik el tanítási g y a k o r l a t u k a t S o p r o n b a n , a m e lyet a vizsgatanítás követ. A soproni iskola biztosítja i m m á r másfél évtizede a tanítási g y a k o r l a t o k z a v a r t a l a n lefolytatását. Beosztást n y e r n e k vezetőta n á r h o z s z a k j u k n a k és lehetőleg t a n t á r g y u k n a k megfelelően. Jelenleg S o p r o n b a n vezetőtanári megbízatással rendelkezik d r . B á r s o n y Lajos, d r . F i r b á s Osz k á r és d r . J e r e b Ottó. í g y lehetőség nyílik biológiából, e r d ő m ű v e l é s t a n b ó l (dr. Jereb,) erdőrendezéstanból, m u n k a s z e r v e z é s t a n b ó l (dr. Bársony), t e r m ő h e l y i s m e r e t t a n b ó l , e r d ő h a s z n á l a t t a n b ó l és v a d g a z d a s á g t a n b ó l (dr. Firbás) a g y a k o r ló t a n í t á s lefolytatására. A h á r o m h e t e s g y a k o r l a t folyamán 14 órát kell láto gatni — minél t ö b b e t a kijelölt v e z e t ő t a n á r n á l és a n n á l az osztálynál, amelyik ben a tanítási g y a k o r l a t o t lefolytatják —, k é t g y a k o r l a t i foglalkozást és e g y osztályfőnöki órát. A látogatásokat részletesen kell elemezni, a t a n u l s á g o k a t a v e z e t ő t a n á r segítségével levonni és rögzíteni. T a n u l m á n y o z n i a kollégiumi és K I S Z - m u n k á t is. A g y a k o r l a t legfontosabb része az a h a t tanítási óra, a m e lyet a jelöltnek e g y s z a k t a n t á r g y b ó l egy osztályban l e kell vezetnie. A vezető t a n á r segítségével, i r á n y í t á s á v a l készül fel az ó r á k r a , amelyek végén részle tesen elemzik a tanítási ó r a m i n d e n mozzanatát. Ezen kívül t a r t a n i a kell e g y szakmai gyakorlati foglalkozást és egy osztályfőnöki ó r á t is. A hatodik szak m a i tanítási ó r a egyben vizsgatanítás is, amelyet a v e z e t ő t a n á r o k b ó l és a p e dagógiai képesítésű igazgatóhelyettesből álló bizottság értékel. Az e n n e k a l a p j á n megállapított érdemjegyet írja be az igazgató a jelölt egyetemi indexébe. H a z á n k b a n h á r o m szinten folyik erdészeti oktatás az Erdészeti és F a i p a r i Egyetemen, a négy szakközépiskolában és a négy erdőgazdasági s z a k m u n k á s képző iskolában. A kilenc i n t é z m é n y n é l az erdészeti és faipari s z a k t a n t á r g y a k a t e r d ő m é r n ö k ö k , illetve faipari m é r n ö k ö k t a n í t j á k . Az Erdészeti és F a i p a r i E g y e t e m e n 108 oktató, 16 k u t a t ó és 9 egyéb b e osztású m ű k ö d i k közre az egytemi oktatás m u n k á j á b a n . A felsorolt 133 dol gozó között 61 e r d ő m é r n ö k , 39 faipari m é r n ö k és 2 faipari ü z e m m é r n ö k t a lálható. A többi egyéb végzettségű. Sajnálatos, hogy a s z a k m á n k n a k megfe lelő 102 m é r n ö k végzettségű közül mindössze n é g y rendelkezik m é r n ö k - t a n á r i képesítéssel. Lényegesen előnyösebb a helyzet az alsó- és középfokú erdésze ti o k t a t á s b a n dolgozó m é r n ö k ö k pedagógiai képzettségével kapcsolatban. I t t 45 e r d ő m é r n ö k és faipari m é r n ö k tanít, akik közül 34 rendelkezik m é r n ö k t a n á r i képesítéssel, öt pedig jelenleg t a n u l a gödöllői T a n á r k é p z ő Intézetben. A kiteljesedett ágazati o k t a t á s kapcsán m i n d az e r d ő m é r n ö k ö k , m i n d a fa ipari m é r n ö k - t a n á r k é p z é s b e n jelentős feladataink lesznek a jövőben. Szak m á n k elemi érdeke, hogy a s z a k o k t a t á s b a n m ű k ö d ő e r d ő m é r n ö k ö k és faipari m é r n ö k ö k közül minél t ö b b e n szerezzék m e g a m é r n ö k - t a n á r i képesítést. Ez az o k t a t á s színvonalemelkedésének alapvető feltétele. A gödöllői A g r á r t u d o m á n y i t a n é v első (tavaszi) f é l é v é b e n
Egyetem
Mezőgazdaságtudományi
Karán
a z 1986-os
vadgazdálkodási szakmérnökképzés indul levelező tagozaton. Felvételi pályázatokat a megyei n y o m t a t v á n y b o l t o k b a n és a D é k á n i H i v a t a l b a n b e s z e r e z h e t ő , T ü . 821/a. s z . n y o m t a t v á n y o n kell b e n y ú j t a n i 1 9 8 5 . december 31-ig a D é k á n i H i v a t a l b a . A p á l y á z a t h o z c s a t o l n i k e l l : e g y e t e m i végzettséget igazoló oklevelet, v a g y a n n a k hivatalos másolatát, s z a k m a i m ű k ö d é s t tartalmazó önéletrajzot, erkölcsi, vagy működési bizonyítványt. Cím: G ö d ö l l ő , P á t e r K á r o l y u. 1. 2 1 0 3 Telefon: 28 1 0 - 2 0 0 , v a g y 2 0 - 2 0 0 , 2 2 3 m e l l é k .
A természetes, illetve a szálaló gazdálkodás Csehszlovákia erdeiben Á t l a p o z t a m D . Zachar é s t á r s a i L e s v k r a j i n a ( P r i r o d a , 1982.) c í m ű k ö n y v é t , s a sok é r d e k e s írás közül felfigyeltem J. Cizik „ G a z d á l k o d á s i m ó d o k az elsődlegesen f a t e r m e s z t é s r e s z o l g á l ó e r d ő k b e n " c. í r á s á r a , m e l y n e k r ö v i d ö s s z e f o g l a l á s a a k ö v e t kező: Csehszlovákia erdeinek túlnyomó része — 80%-a — a fatermesztést szolgálja. E z e k b e n az ú n . gazdasági e r d ő k b e n az 1960-as e r d ő t ö r v é n y az intenzitás növelése é r d e k é b e n alapvető gazdálkodási m ó d k é n t a csoportos felújító vágást jelölte ki. Ez azonban ellentmondásba került a fakitermelés termelékenységének, műszaki szín vonalának emelésére vonatkozó előírással, a m i szintén ebben a törvényben szerepel. A v i t a v é g ü l is a f a k i t e r m e l é s g é p e s í t é s e h í v e i n e k a j a v á r a d ő l t el. Á t e r m é s z e t e s , illetve szálaló gazdálkodás előnyei a tarvágásos gazdálkodással szemben m i n d i n k á b b háttérbe szorulnak, a n n a k ellenére, hogy a tarvágás utáni mesterséges felújítás bi zonyos értékcsökkenéssel jár. A fatermesztés fokozását m á s eszközökkel célszerű biztosítani: elsősorban átgondoltabb, tökéletesebb erdőneveléssel, meliorációs intéz k e d é s e k k e l és az e r d ő k t r á g y á z á s á v a l , v a l a m i n t egzóták honosításával, illetve a n e mesítéssel. A gazdálkodási eljárások körül zajló vita az utóbbi időben egyre i n k á b b a k o m p lex, s a termelési adottságok a l a p j á n differenciált fatermesztési r e n d s z e r e k r e helye ződik át. K ü l ö n ö s figyelmet f o r d í t a n a k az egyes termesztési fázisokra az erdőfelújí tástól k e z d v e egészen a véghasználatig, illetve a k i t e r m e l t fa kiszállításáig. Mivel Csehszlovákia erdeiben a tarvágásos gazdálkodás döntő szerepet kapott, szükséges olyan alrendszerek kidolgozása, a m e l y e k r e m é g megfelelő szakkifejezések s e m áll nak rendelkezésre. Ezzel a koncepcióval együtt jár a t a r v á g á s o k területi korlátozása: az összefüggő vágásterület általában n e m haladhatja meg a h á r o m hektárt, csak rendkívüli ese t e k b e n lehet öt h e k t á r . Ezt az elvet össze kell h a n g o l n i a gépesítés k ö v e t e l m é n y e i vel. A v á g á s o k megfelelő térbeli e l r e n d e z é s e mellett az á l l o m á n y o k alatti t e r m é s z e t e s ú j u l a t f o l t o k a t is fel l e h e t n e v e l n i . (Ref.:
Keresztesi
Béla)
Budapesten tartotta 22. ülését a FAO Európai Erdészeti Bizottsága A
magyar
ülésezett ben
a
kormány FAO
megtárgyalta
riumot
tartott
káról,
meghívására
Európai a
az
tagországok
erdők
előadásokat
tott előadása, adások tották Az
ülésen A
aki
alelnöki
elfoglaltságaira (Pilisi Á l l a m i
elfogadták.
Dr.
Európai
Erdészeti
magyar
erdészetet.
ülésre
vasóinkat is
az
1986.
azokról
a
év
dr.
tekintettel
Béla
ennek a
folyamán
határozatokról
politi
tanulmányúton
dr. Váradi
a résztvevők
Géza
tar
meg. Az
elő
elismerését
vál
még
elnökségét.
A
leköszönő
(Barrientos)
elnököt
Királyi
Ernőt,
maga
helyett
az
választot
EFH
vezetőjét
dr. Berdár
Béla
javasolta megválasztani, a
javas
megfelelően,
vezetőségében
és
kereté szeminá
erdészeti
és
és v i t a t t a k
Bizottság
spanyol
Parkerdőgazdaság)
Berdár
jelentéseit,
iránt.
egyikére
Bizottságának
Budapesten
program
ki.
Rezső,
hallgattak
Erdészeti
való
között,
szolgáló
egészített
együttesen
utódaként
tisztség
1.
egyhetes
erdészetről
dr. Sólymos
látottak az
Az
megőrzését
kultúrprogram
erdészet eredményei
(Sztreliczky)
három
és
magyar
érdeklődéssel
megválasztották
elnök
főigazgatót
Az
élénk
28—XI.
a munkabizottságok a
Ernő,
és a t a n u l m á n y ú t o n
jelölték, latot
amelyet
ki a m a g y a r
lengyel tak.
dr. Királyi
részről
és
meg
X.
Bizottsága.
fenntartását
hallgatott
vett részt a Pilisben, amelyet Magyar
1985.
Erdészeti
is
visszatérünk,
mint
alelnök
szerepel, hogy
megállapításokról,
a
FAO
képviselve
tájékoztassuk
amelyek
a ol
számunkra
fontosak.
D r . Sólymos
Rezső
