A SODRÓ-ÁLLATKÁR MAGYARORSZÁGBAN MEGFIGYELT FAJAIK. BUDAPEST, 1877, A IiIB. JYIAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT MEGBIZÁSÁBÓL

A SODRÓ-ÁLLATKÁR ÉS

MAGYARORSZÁGBAN MEGFIGYELT FAJAIK.

A IiIB. JYIAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT MEGBIZÁSÁBÓL

KUTATTA ÉS LEIRTA

NÉGY KŐNYOMATU TÁBLÁVAL.

BUDAPEST, 1877, KIAJ),JA A EIH. lVr. TEBMI;~SZETTUDOMÁNYI rrÁRSULAT.

1873, junius havában a kir. m. természettuc10lnányi társulat Dr. BARTSCH SÁMUEL urat előterjesztett progl'amnlja alapján megbizta : «az Alauna és a Tisza mentében előforduló Sodró-állatkák (Rotatoria) kutatásával és luegvizsgálfisával; oly kikötéssel, hogy lllunkálkoditsának eredményét a tudomány mai szinvonalftnak megfelelő, önálló lllonographiává fogja feldolgozni. » BARTSOH

'úr 1875 végeig folytatta kutatásait. Időközben meggyözöclött róla, hogy

vizsgálódásait nem terjesztheti ki oly nagy területre,111int eredetileg tervezé, hacsak a refljok fordítandó időt még néhányesztendövel meg llen1 toldja. Müvét tehát az addig elért el'edmények1'0 s a szakha

v~igó

be is küldötte. -

A kutatások és a nlunka kiállitásának költségei a társulH,t rendelkezésére

irodalomra alapitva állitotta össze s 1876 nuircziusban a társulathoz

álló országos segélyből fedeztettele -

A kész dolgozatot -- négy táblával felszerelve - '

ezennel l:ttadjuk a nyilvfínosságnak. Budapest(~l1, 1877 január végén. SZILY KÁLMÁN, a kh'. magyal' tel'msszettudományi tlÍrllulrot

elsli tUlcárC!.

E L Ó S Z ó. Az élőlények hágcsóján - úgy a mint azt a szervezetek sora előttünk kitárja - a nagytól bonyodalmastól, az egyszerllig, parányiig leszállva, elérjii.k a vízcseppben nyüzsgő kis világot is. Leszállás közben puszta érzékeink elvégre megtagadják a szolgálatot, s lassanként arra szorúlunk, hogy tulajdon, ép érzékeinket azokkal az eszközök· kel élesbitsii.k, a melyeket az ember fürkésző esze kigondolt, létrehozott, sa melyekkel úgyszólván kifogott saját szervezetének fogyatkozásain. Folyamodunk a hallócsőhöz, hogy fölfoghassuk még azt a hangot is, amely. a puszta fület már nem üti meg; folyamodunk a villanyszikrának minden sebességet megelőzé5 szolgálatához, hogy az élet mozzanatai legparányibb pillal1atának pillanatát is jelezze; folyamodunk a mikroskóphoz, hogy megnyissa előttünk csodáit annak a parányi világnak, a melyet a puszta szem nem is gyanít. És czéltudatosan folyamoelunk ezekhez, mert igaz a bölcs szava: «( Natura in minimis maxima ). A parányiságban rejlő nagyszerüség nem abban áll, hogy bonyolúlt, nagy szervezetek kicsinyített képét tárja fel előttü.nk, mint feltárja az elefántban s a kis güzü emlős alakjában, a struczmadárban s a piczi kolibriben ; hanem abban áll, hogy feltárja előttünk a szervezet elváltozását, sé5t csökkenését" le az egyszerü sejtig; megmutatja az ember által egyátalában megközelíthető utolsó feltételeit az állati életnek; és épen mert megmutatja, megtanítja az embert saját létének helyesebb felfogására is. Es ebben egy hatalmas ösztönzé5 rejlik, mert ez a~ a nemes önérclek, mely látkört tágít, értelmet

fejleszt,' a tapogatódzást öntudattá v~ltoztatja, felemeli az embert a puszta állatisághól egy magasabb - bár mindig csak földi - létbe. Tudták és érezték ezt mindazok, a kik EHRENBERG-et, a mikrokosmos nagy kutat6ját megelőzve és követve, nézték és figyelék a vízcsepp éllj világát, szóval és képpel biztosították azt, a mit megtudtal{ s így megaclták a móaot ana, hogy az utódok is tudomást szerezzenek róla; sőt, hogya jó nyomon haladva e tudomást még gyarapítsák ~s. E szerény munka is ily nyomon halad. Czélja az, hogy bár csak egy porszemmel is hozzájáruljon egyfelől a már eddig is megejtett viz$gálatok bé5vítéséhez, másfelől járúJjon hozzá megol
Ha valamely állandó mocsárból tiszta .Ipohárral kevés vizet merítünk, sajátságos életet vehetünk észre benne. Kis férgek gyors hajlongással úszkáJnak idestova; rendesen szúnyogféle legyecskék álczái. Látunk kisebb, gombostíí.fej nagyságú állatkákat, melyek egyenletes sebességgel va.,gy lüktető mozdulatokkal úsznak; ezek l'endesen apró héjas-állatok, mintegy

VII VI marade'l~ol{ c ~.

egy lngyódzó férget,. egy-egy sürgősen keringő vörös,

Cseppun .. k hatalmaskodó ura nem lehet más, mint a 8od't'ó-

vagy kékes-zöld atkát, néhány szálacskát s néha

úll((,tkúk egyik alakJ' a , melyekro"l e zen l"\.lS mu reszle-

egy-egy mozgó parányi pontot. Ezzel puszta szem-

tese~l

mel való látásunk határához értü.nk s ha többet

az altal keletkezik, hogy a száj körül a fej szélén

kívánunk látni, akkor oly segédeszközhöz kell nyúl-

elhelyezett és sorosan álló, igen vékony szőröcskék

kicsi~Yített alakjai a ráknak. Látunk még néha egy-

nunk, mely

it

parányi pontot, sőt a puszta szemmel

tatnak ki a megemészthetlen .

szól. A vízörvény az állat feje és szája előtt

az u. n.

csillaszőrök folytonosan és gépiesen mozog~

épenséggel nem látható lényeket is megfigyelhető

nal~~ mi által a közeliikben lévő vizet elhajtják, hogy

fegyvertelen szem csak erős megfeszítés mellett

a kornyezettől új víz, a benne lévő növénykékkel é t " a"ll akakkal egyii.tt oda tódulJ'on . A eSI"lIa szoro ""l( ezens

lUozgó l)Ontot látott, vagy ahol épen élő lényt nem

mozgása forgó kerékhez hasonlít s innét keletkezett

vett észre, onnan merítünk egy cseppet, ezt nézzük

régebben azon téves nézet, hogy ez állatkák fején

a nagyító üveggel, s íme, az egész csepp csn'pa élet,

mozgó, forgó h:erék van, miért is a (IRotatoria)' el-

csupa szín-és alakgazdagság !

nevezést nyerték. Most biztosan tudjuk, hogy ezen

benne zöldesszínlí. gömb-, csillag-, sarló- vagy híme-

sz~rv

csIllaszőrsor.

zett szalaghoz hasonló, szabályosan és változatosan jegyezett nyugvó testek -

ezek a legparányibb nö-

vénykék, az u. n. moszatok (Algae); e szal'ag alakú

nem kerék, hanem egyszerü vagy többszörös

Azonban az örvény, mely annyi ideio' tartott mint jelen elheszélésem, besodorta

a

.:;1

legtöbb

gazda szál' ába s lllost

vel1d~get

máI:

fonalak képezik a vizek zöld nyálát. Látunk apró,

, gyeren JOl1l1ek ~ fa,}atok. A Sodró-állatlm nyugtalan lesz,

csolIlfLkhoz hasonló, barna színíí., lassan mozgó tes-

egyet rant testén s továhb úszik, sebesen követvén

tecskéket; ezek az u. n. cziklmz.,),C;zatok (Diat01ncae)

az előidézett örvényt, úgy, hogy tttpasztalhatjuk

melyek végtelen nagy mennyiségben a mocsaraI;

hogy a sodró

alján lerakoc1váll, az ott látható barna üledéket ké-

lésére is szolgálnak.

'"

'

• L

csillaszőrök á

lll"" . nr Igen

helyváltoztatás

eszi{öz~

pezi~. Mind.ezen parányi és szép alakulatok a növény-

Úgy, a mint a tápanyag soraM az álllttnn belül a

orszag '. . l"Ől. Ezen növénykék között , . ( legk ,lseb·b l(epVISe

sZt\j~ól az al.felig figyelemmel kísérhetjük, a tliplál-

l~tunk

sebesen száguldozó vagy hömpölyögve mozgó

kozas szel':vemek belsejét is látjuk,

mGgkülönböztet~

lnsebh-nagyobb, szii.rke ,vagy zöld sZÍnll, gömbszerü

lwtjük ezeknek, Üb(.ty szintén o't to"' 1)1)1' szerve lüle l\:

vagy kerülékes-tojásc1ac1, vagy szójon függő hanm o'-

alakjiLt. és s~erkezetét is. S ha meggonclo~iuk, hogy

alakú

n~enn~lre ,valtozatosak

állat14~kat, ezek az u. n. ázalagok (Infusori~.

.

L

meg nem Igen lehet megkülönböztetni, részint azért

szervek, hogy ezek fl, táplalkozas , szaporodás . ' erzés , mozo'hs "oeL, 1-' \.lVdfl nsz t',LS es szerV81re oszlanak, mint azt a J'elen mü elso" res;{Je" n"

mert felette kicsinyek, részint azért mert az ell'

hen t~~jeaelmesen leírvfl, ttLlá,ljuk, ha figyelembe

E~en állat~(áknál a táplálk-ozás vagy mozgás szerveit

l" 't

onl ett szervek még hiányzanak.

<

,ül

Ezeken ~dv~l ö~~v~nyt is veszünk észre a vízcsepp-

[l,

o

v~8z~zuk, hogy

Iuil1c1 ezen szenTeket teljt~s és ép mll-

kodesben Ifithatjuk az élő, mozgó és átlátszó állatOll

bel~.. ~ paral1YI novenykék és állatkák nem bírnak

belül, a~dwr önkénytelünlU azon gondolatra jutunk,

az ~r~enynek ellel1állanl, elragadtatnak és az örvényt

hogy alIg lehet behtttó szervi és élettltni vizRglÍlatra

előlc1~~ő állat szájában eltünnek; azaz nem Hinnek

alkalmasabb tárgyat tfLlálni, IllÍllt e kis Sodl'ó-állat-

el egeszen, mert l,íthatjuk, a mint cseppünk ezen

kákat.

hatalmaskodó ura száiába . t dara. .. " 'haJ'tia . '" l"t' a ~uk mm bolJa ossze azokat hatalmas fogzatával, mint kerülnek a c1arabok a gyomorba, mint l, o" mpo"1" . l yogne l{

És épen mert a lény nem l1a a y s mert iO'ell "tI" b , o a atszó, képezi a vizsgálat oly alkalmas tárgyát.

abban, mmt összezúzott töredékek s hosszabb meg-

Egy - eo'y . b So tl"ro - a"ll·fi, tI{a, mInt már mogjegyzéul, puszta'. fegyvertploll ' ' " '. c' •.srzemme 1 vagy epen nem, vagy

ftgyeles mellett még azt is láthatjuk, mint takarít-

csak llllnt panmYI pontocsku, látható. Borsó nagyságú

B

hetne elhelyezni. Szembetünővé cSetk n.kkor válnak,

azt kell behatóan megfigyelni, kiilönbon felület.es-

ha zavartalan szaporoc1ás által számuk annyira

könnyű, s hogy általa nem egyszer egyoldalúságba

ségbe esünk. Igaz, hogy ezen önmegszoritás nem

u'

nagyságban elénkbe vanízsolja. A hol a puszta,

Mi az, a mit ebben a vízcseppben látunk? Vttllll'ak

is egyszerre csak egy tárgyat szabad vá.laaztani,

szelenczébe ezer és töbII középmtgyságú egyént le~

gyarapodik, hogy a vizet fehérre vagy vörhenyesre

is esiil1k; azonban ha az egyik kutató ezt, a másik

festik, mi renelesen csak kádvízben történhetik,

más állatcsoportot behatóan tanulmányoz, lassan-

hol ellenséges elemek nincsenek. Mocsarakban nem

ként összekerülnek az egyes színek, utóbb a kép,

szaporodhatnak el annyira, minthogy a l)arányi

mely gyönyörködtetve oktat.

halal(, a fenne1:5b említett héjas-állatok s más hús-

evő férgek és álczák vehi.k táplálkoznak. Ha a mocsarak jelentőségét az eddig közlöttek

}\i[iképen kell eljárnunk, ha a Sodró-álhttkákat

alapján fontolóra ve$zszii.k s a «(holt vizökben) jelent-

vizsgá.lni akarjuk? Első teenclönk jó mikroskópot

kező élet ezer meg ezer alakulatait fegyveres szem-

szerezni s a vele való bánásmódot megtanulni.

mel vizsgáljuk, oly tények nyitjánt akadunk, melyek

Hasznavehető nn.gyító legalább 100-150 forintba kerül. Itt közlött lmtatásaimat HAItTNACK~féleközép~

előttünk egészen ismeretlenek voltak. Szerves lények lu aradványaival

táplálkoznak az ázalagok, parányi

nagyságú nagyítóval tettem, a 4··ik és 8-ik tárgy-

növényekkel, moszatokkal és ázalagokkal élnek a

lencse-rendszert használva. 1 A vole való l)ánásmóc1

Sodró-'l11atkák, s minthogy ezek igen gyorsan elszaporodnak, lehetővé teszik, hogy más álhLtol;:, u.

igen egyszerft s gyakorlat által könnyen elsajátít-

111.

ható. Ki részletesebb lltmutatásokí1t óhajt, azokat

apró héjas-állatok, álczák, kis hahtk megtalálhassák

egyes, kizárólag e tárgygyal foglalkozó müvekben

a szükséges tcípanyagot. Ily módon arról győződünk meg, hogy az álló

megtalálhatja. 2

Ígyelőkészülve felkeressii.k a vizsgálandó állato-

víz belseje folytonos mozgásban van, hogyalétérti

kat eredeti lelhelyeiken. A Sodró-állatkák az eddigi

lüi.zdolel11nek lególénkebh színhelye s hogya parányi

tapasztalatok szerint, majdnem kizárólag édes vízi

bőszájú palaczkkal és igen sürü

Soclró-álbtkák fn,jszámra nézve csekély, de egyénekre

állatok; gyüjtésök

nézve igen ga,zc1;1g és mindenfelé elterjedt csoportja

hálóval (lepkeháló) történik, Felkeressiik a környék

épen oly szii.kséges és hasznos lánczszem a szerves

álló és lassan folyó

lónyek soroztttában, mint bármely más állatcsoport.

mintegy két harmadrészben megmerítjiik, azután a

Egy kis vízcseppben szemléljiik azt, mit a min-

hálóval a vizet kavarva, jó ideig rnerítgetúllk, a

ket

környező természetben

vizeit,ezekből

palaczkunkat

csak elszórta,n, behatóbb

háló tartaImát mindig, a palaczkba öblögetvén,

megfigyelós mellett tapasztalhatunk, hogyt. i. a szer-

hogy az abban megrekedt állatkák edényünkbe

ves lényekléteegymássallmpcsolatos,ho~yaz erősebb

menti.i.l nagyobb sz,árnmal kerüljenek. De miIlthogy

a gyengéhbet elnyomja, felhttsználja. Ha ct mocsárban

sok Sodró-állatka vízi növényekhez tapadva él, mcí,-

nyüzsgött forgott álczál;:, miután számtalan ázaln,got

sok szorosan ezekhez sÍInulnak, azért a hálózást

és Soc1ró-állatkát elpusztítottak vaht - a halak s más

mindig úgy kell il1téznii.nk, hogy ezeket is palacz-

ellonségek ülclözései

elől szerencsésen, menekülve,

szárnyra keltek s a vizet elhagyták: ott lesik öket a víz felett a furfangos pókok, továbhá a

hii.llők

és

kunkba .kerítsli.k. Kis gyakorlat· mellett rendesen már a hely színén is észreveszszúk , vajon van-e valami a növényeken vagy nincs.. A vízkác1akról, az

n.kapit~nyvízről s~m

kótéltiiC'1( ezrei, melyek szintén csak e táplálékon ten-

u.

getik aj legtöhb ember által félreismert s megvetett

mert azokban gyakran igen érdekes s kizárólag ott

éltüket, és végre az énekes madarak, melyek a szúkségos

erőt

szabacl megfeledkeznünk,

tartózkodó fajolrra akadunk.

szintén nagyrészt e táplálékból merítik.

De régi közmondás az: «ki sokat markol, keve-

2 NAEGELI

set szorít), s hozzá tehetjük «ki egyszerre sokfelé néz, semmit sem }(tt). A természet roegfigyelésénél

& Comp. R1l8 Dallphille 21, Paris. nucl SCllWENDENER, cll1s Milrroslrop. - D, H,

l HARTNAC:K

FREY:

Das Milrroskop uncl (lie mikroskopische Technik. Leipzig, 1865.

IX

VIII

I

A továhbi elj/irás a következő: a haza hozott vizet részletekben sekély, fekete fenekii tányérl,~a öntjűk; abban már' könnyebben veszi észre a fegyvertelen szem is a mozgó, világos pontot. Ezt lúdtoll zászlaja segítségével vagy ecsettel a tányérból kifogjuk és a tárgyüvegre a nagyító alá helyezzük. Ha a tányérban fegyvertelen szemmel semmit sem látunk, akkor a toll segítségével vaktában merítgetünk (leginkább a jobban megvihigított oldalról) s ezen cseppet vizsgáljuk át kisebb nagyítás mellett. Megesik néha, hogy mindjárt az első csepp hemzseg az apró Sodróállatkáktól, a melyek egy vagy több fajhoz tartoznak; néha azonban legnagyobb türelemmel kell ezen kisérletet folytatnunk, míg egy-egy példányt találll;nk s nem épen ritka, hogy. messziről hozott vízben félnapi keresés után is csak igen közönséges fajt vagy épen semmit sem jegyezhetünk fel. Így az általam bejárt legdélibb fekvésü helyeken. Gombos mellett és a Mostongában (Déronja alatt) a pókoknak HERMAN OTTO által felkutatott legkitünőbb lelhelyein egy heti ott időzésem alatt oly csekély eredményem volt, hogy csak egy két legközönségesebb fajt jegyezhettem fel. Ha szerencsések vagyunk a ,keresett állatok egy-egy képviselőj ét megtalálni, akkor erősebb nagyítást alkalmazunk, meghatározzuk a fajt, megvizsgáljuk egyes szerveit, megmérjük nagyságát és ha szükségesnek hítjuk, rajzot készítünk, mely az egész állatot, vagy egyes szerveit kitünteti. Már e nehl:íny szóval elmondott teendőknél is oly nehézségekre akf1dnnk, a melyekről csak annak van fogalma, ki apró,felette mozgékony állatot a górcső alatt már vizsgált. Ha valamely Sodró-állatka csendesen, egy helyben marad, akkor rendesen úgy összezsugoro~lik, hogy sem nagyságát, sem alakját, sem belső szerveit nem kiilönböztethetjiik meg; ellenben ha kitágúl és rendes alakot ölt, akkor többnyire sebesen mozog, úgy, hogy erős nagyítás mellett, hol a mozgás sebessége természetesen szintén annyiszoros, mint a nagyíti;is (400-500-szoros) felette nehéz a tárgylencsét egy bizonyos pontra beállítani. Ha fedö üveg által segíteni akarunk a bajon, akkor ez a legnagyobb elővigyázat ot és óvatosságot igényli, mert ha az a gyöngéd állatra kissé ránehezedik ,

akkor azt úgy összenyomja, hogy chaoticns tömeggé válik. Ha mind ezen nehézségeket szem előtt tartjuk és tekintetbe veszszük a nagy szerepet játszó véletlent is, épen nem csodálkozhatunk azon, hogy mindenki, ki e tárgyról írt, dolgozatát vagy panaszszal kezeli, vagy azzal végzi. Ezzel azonban senkit sem akarnék visszariasztani. Ismerem az emberi természetet, tUelOlll hogy azt szokta legkevésbbé megbecsülni, a minek már birtokában van, hogy ahoz nem szere~ nyúlni a mi önkényt kínálkozik, s hogy a nehézségek és nkadályok az előre törekvés leghathatósabb rúgói és épen azért hiszem, -hogy lesznek jövőben is oly állatbúváraink, kik figyelmüket ezen állatosztályra is kiterjesztendik; mit annál is inkább hinni ak~1rok, minthogy ft természettudományok terén az a kor következett be, a melyben nem a fajokkal való puszta játszás, hanem a beható, élet· t~1ni vizsgálat a fő czél, erre pedig éppen a Sodróállatkák igen alkalmasok. Még egy körülményt kell kitüntetnem. A legtöbb állat bizonyos időhöz és körülményhez kötötten tünik fel, egy ideig megfigyelhető , azután nyomtalanúl eltünik. Ezt nagy mérvben tapasztaljuk a Sodróállatkáknál is. Valamely helyen nkadunk bizonyos fajra, rövid, tahín csak nehány napi időköz után ismételtén odtt fáradunk, hogy a keresett fajt még egyszer megtahíljuk, - de mind hiába, nyomtalanúl eltünt. Évek óta, e téren szerzett tapasztalataim alapján azon meggyőződésemet kell kifejeznem, hogyeredményesebbnek tartom a lnliatás azon nemét, mely hosszabb időn át kisebb területre szoritkozik, mint amazt, mely ugyanazon idő alatt, nagy teriHetekkel bírkózik. Különben is a Sodró-~íllatkák: mint más édes vízi állatok is, oly nagyfőldrajzi elterjedéssei bírnak, hogy valódi cosmopoliták, s hogy egyegy vidékre alig jutm1k jellemző vagy kizárólagos fajok. EHRENBERG, ki e téren legtöbbet fáradozott, kinek kutatásai háJ'om világrész're (Európa, Ázsia és Afrika) terjednek, ki íigyelmét mindig majdnem kizárólago san ezeln"e az apró állatkákra fordította, lnégis Berlin mellett találta ~11egtöbb fajt; ezek kÖzíí.l igen sokat megfigyeltenl Pestm~gye déli s Bács-Bodrogh megye éjszaki részeiben is s egészen új fajt csak

De

egyet kettőt jegyezhettem fel. a mondottak folytán ezeket sem tarthatom kizárólagos honi faj oknak. A mint én itt oly fajokat figyeltem meg, melyeket EHRENBERG a harminczas években csak egy két, Berlin mellett talált példány alapján állított fel, s melyeket azóta senki sem észlelt: úgy lehetségesnek tartom, hogy az általam itt talált és felállított új fajok valamikor ott, vagy más még éjszakibb fekvésü helyen is fel fognak jegyeztetni. Egyáltalában

munkám csak egy kis lépés e téren, messzevivő, elágazó utai vannak.

*

*

rll(~lynek

*

JYIielött a tárgyaláshoz fognék, őszinte köszönetemet nyilvánítom a k. m. Természettudományi rrlÍrsulatna,k, illetőleg intéző bizottság!Lrmk IL belém vetett megtisztelő bizalomért. BajIÍn, 187()·iki évi februárban.

Dr.

BAR'1'8CII SUlu.

b BATllCl:f

Sum,

nOTATOIUA.

még

TARTALOM. Lap

ElőRz6~0

V-IX

1. nem: Hydu,tiWl

r. ÁLTALÁNOS RÉSZ. 1 1

1. Bevezetés .... 00 .... ,... " " ........ " .. .. .. Történelmi és irodalmi tájékoztu,tás .. o. .. •• .. 2. A test u,lakja, tu,gozása

0 3

" "

3. A köztu,kar6 .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. ..

3

4. Izomrendszer .. " " .. .. .. .. .. .. .. .. .0 .. .. .. .. 5. A t{tplálkozás és emésztés szervei.. o.

a) A száj és függelékei .. "

o.

..

• o

..

..

..

..

..

..

..

••

•

4 5

..

5

....

lJ) A garat.. .. .. .. .. .. .. ., .. .. .. .. , .. .. .. .. .. .. ej

A rágó gyomor

I

.. .. .. .. .. .. .. .. .. .. "..

d J A bárzsing.. .. .. "

.. .. .' .. .. .. .

e) Emésztő gyomor

o

..

• o

..

" .. .. .. ..

fJ Bél és u,lfel .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. gJ Az emésztő cső függelékei .. .. .. .. .. .. " .. ..

6

6 7 7 7 7

6. V éredényrenc1szer ...... .. .. .. .. .. ".. .. .. .'

8

7. Kiválasztó szervek.. .. .. .. .. .. .. .. .. . .. " .. ..

8

a) csatornarendszer "

8

" .. .. ..

bJ húgyszerv .. .. .. .. .. .. " .. .. .. .. .. .. .. .. .'. 8. Ic1egrendszer ....

o'

..

..

..

..

..

..

aj A tapintás szervei

..

..

..

..

••

..

8 9

..

0 .. .. .. .. .. .. .. ..

b) A látás szerve

"

'

9

10

0..

9. Ivarszervek

10

10. A Sodr6-állatkák némely megfigyelhető életjelenetei 12

11. A Soc1r6-állatkák elhelyezése a rendszerben ....... , .. 12 12. Kulcs a tárgyalt családok, nemek és fajok megható,.. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. ..... .. .. 13

rozásá:ra .. ..

II. SPEOlALIS RÉSZ.

1. Család: Flo8culan'inae , 1. nem: Lacinularia 2. Melicerta 3. Tl1bicolu,l'ia .. 4.

5.

, 1 .. ,

.1

,

..

Floscularia.. .. .. ., ll.

"

'1

"

..

ol

10"

19 19

10"

,I

..

..

..

ol

..

..

.,

..

Lap

3. CRalád: HyclaUnaea

..

••

..

..

.. ",.

,I

..

..

••

••

• I

I.

••

..

I.

"

' '0

29

29

.. "...................... .. "

2. 3. 4.

Notommata .,

Asplanclml1.. .. .' .. .0 .. .. .. .. .. .. ..

5, 6. 7.

Diglena.. .. .. .. ;. .. .. .. .. .. .. .. ., .. .. '. 34

,

30 33 Synclw,etu, .. ... .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 3:3 3:j

Eosphoru, .. .. .. " .. " .. .. .. .. .. .. .. ....

35

Lindia.. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. ..

4. Család: Longiseiao .. .. .. '. .. .. .. .. .. .. .. .. . .,

:36 36

1. nem: Monommata .. .. . .. .. .. .. .. , .. .. .. 2,

Monocerca .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 37

3.

RattnluR .. .. .. .. .. .. .. '. .. , .. .. .. .. .. ..37

4.

DistemIna

........,.........

5.

Furcularia

'

6,

Mustigocerca :,

7,

'rriarthra..

o,

8. Polyarthra 5. Család: Sca?'idina.

•

i, .. .. .. .. .. ..

••

..

..

..

"

••

38 ..

..

..

..

•

..

..

..

..

..

'.

..

:,

..

..

..

1. nem: Microc1on .. .. .. .. .. .. .. .. .. .' .. 2. Scaridium . o

..

Dinocharis

37

..3S·

..

38

39

, ..

o

3.

'o

..

..

..

..

•

o

o,

..

..

oo

..

..

..

..

..40

..

••

..

'0 40

..

..

40

"

'0 40

, .. 'o

6. Család: LO?'icata .. .. .. .. .. .. .. .. .. .... " .. ..

42

1. nem: Ascomorpha.. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 'o .. 42

2.

Saliiilla .... " .. .. .. . .. .. .. .. .. .. .. .. '.

3,

Colurus.. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 44

4. 5. 6.

Euchlanis " .. " " Metopic1ia "

7.

Stephanops .. .. .. .. .. .. ..

Lepadella.

o

o'

.. "

,I

..

..

..

..

..

..

43

.. ..

45

"

, . 45

, I.

..

..

..

..

..

..

..46

20

8. 9. 10.

Brachionus

22

11.

Pterodina .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. ..

49

23

12.

Anuraea.. " .. .. .. ..

50

Noteus

o...

'0

'1

o,

o,

,.

I'

..

Monostyla '.. .. .. .. .. ., " .. ,

ol

..

..

..

46 .. .. .. .. .. 46 o.i. .. ..47 ..

••

..

....

....

Stephanocel'os.. ,. .. .. .. " .. .. .. .. .. .. .. .. 24

2. Család: Philodinaea

,

,. ,. .. ..

1. nem: Callitlina

"

25 26

'0

2.

Philodiuu, .. .. .

il

Rotifer .... .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 27

4,

Actinul'ua '., .. '" . .. " .. .. .. .. .. .. .. ....

I

..

••

..

• I

••

..

..

••

••

••

26

28

APPEND!X Oontillen8 clescl'iptionem brevel1l ab autore prima vioe determinatarum specierum ,. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .... \52

I-IV. tábla magyarázata 4 külön lapon.

A

SODRÓ-ÁLLATKÁK. (RüTATűRIA.)

I. ÁLTALÁNOS I~ÉSZ. A

SODli,Ó

ÁI.JLATKÁK

SZEli,VEINEI{

LEIHÁSA.

1. BEVEZETÉS. Vannak vidékek, melyek tel'mészetrajzi tekintetben

hasonló kutaMsokkal foglalkozott -

tejj esen ismeretlenek ; vannak növény-és állatcsoportok,

meg elismerését. -

melyek jelenlétét s C?1terjedését hazánkban gyanítani

- egynek kivételével szítettem.

lehet ugyan, de a melyek vagy épenséggel nincsenek

nem tagadhatjfL

A négy Mblán mellékelt rajzokat természet után mlLgam ké-

kutatva, vagy kutaMsuk csak egyes sziík területen történt. Ilyen rLllatcsolwrttal fogla,lkozik a jelen dolgozat is. A ben110 MrgYlLlt állatok a nagy közönség előtt csak-

TÖRTÉNELMI ÉS IRODALM! TÁJÉKOZÁSOK.

nem egészen ismeretlcnelr, sőt a tájékozottabbak is alig

Mint sok másban, úgy a kutattís ezen terén is a kül-

tudnak többet novülmél, s aránylag kevesen foglalkoz-

föld mintegy 200 évvel megelőzött bennünket. --,--,.A Sodró-

, ttLk velök bolmtóbblLll. Hazánkban ec1digelé tudtommal csal{ egy helyen, t. i. Budu,pesten, Dr. TÓTH SÁNDOR és

áJlatkák általában csak a górcs6 feltalálása óta ismeretesek, midőn is 1677,bell LEuwENHoEK mint élő szerves

MADARÁSZ

lllé1tfLtMk iigyelemro és tmmlmányo-

lényeket figyelte meg őket. A 1S-dik százacl szorgalrnE1ts

Ku taM,Haik eredménye a «JJw/lYar tw:loJnányos aka-

renc1ezgetvén az ismert anyagot az akkori hiányos és téves ismeretek szerint.

EDE

lmt~tói egyes fajokat ismertek fel s különböztettek meg,

zlÍsrlt.

r/clJl'ia ki;;:.lcményeiberz,}) jelent meg.

TÓTH 1

összesen 23

ft"Ljt sorol elő s ismertet, előlLcHsát más szerzők [:tltal készített rajzokkal

illusztrálva. Más magyarországi

kutlLttí,sröl nincson tllllomásom. -

Az én vizsgálataim

leginluLbb JHcsrnegye éjszaki és PÜBtmegye déli részeire vonatkoZlHLk, azonbtLIl Szepos- és Zemplénmegyében is, gyüjtöttem fLc1fttokfLt s

megfelelő

helyen ezeket is

értéke~

HILL (1751) két fajt ismert, BAlmR (1752) 8-9 fajt futólagosan ismertetett, RÜSEL (1755) és SCIIAEFER már meglehetős rajzokban

ismertettek egy-egy fajt, MÜLLER

(1775'--1}86) és EICRRORN (1775) már nehány fajtirl1ak le; a rendszeres termésZetrajz nagymestere LINNÉ tellla naturae l)

művében mellőzte.

a

«Sys~

Sodró·~l1atkákat,

siteul. rr()'rn értékezését figyelembe véve, dolgozatomban

csak a X. kiadásban említ két fajt, s az' ismeretekben

minden bcnfoglaltfttik, mit a magyarországi Sodró-

gazdag PALLAS szintén alig birt tudomássall·ólok. A jelen század els0uegyeclében élt nagy termeszet-

lillrLtkákról ez ideig kipulw,tolni sikerült. KutaULl.ultilll eredmónye nem mondható felette gaz-

tudósok, mint BORY

DE ST.

VINCENT, LAMARCX, .CUVIE.B

dagnak; fLzonbaIl mégis tartalmaz ötszörannyit, mint

rendszeres mííveikben, többnyire csak elődeik adataira

hasonló Mrgyú közleménye, és a szakember, ki

hivatkozván, említik ezenál1at.csoportot, melyet csakis

MILthBmatilru.i és 'l'erruészettuc1omáuyiKözlemériyck. I. kötet. 1861. lüIJ. 1.

behatóan. Munkálatai' eredményét elszól'tantalMbathi

TÓTH l

BAItTIWH SAlIIU, ItOTATOllIoI..

századullk második negyedében EHRENBERG-kutato,~~ ,. 1

r.

ÁLTALÁNOS

RÉSZ.

BEVEZETÉS.

2 előszámMl.

a berlini akaclemia évkönyveiben, összegylíjtve pedig

54 fajjal

Die Injusionsthic1'chen als voUkommene Organismen» Lei]Jzi[j 1838. ívrét, 54·S lap szöveggel és 64

ihre bei Tiibingen beobachteten Arten»

nagy miívében:

cc

hasonló nagys~ígú Mblm'ajzza1. EHRENBERG Európ[Í,t, Jzsitt nagy részét s Afrika egyes partjnit beutazván, mindenütt kiváló figyelmet fonutott ezen tíllato1rra, sImtaMsai eredményeii.l idézett nagy miívében 55 nemhez tartoz6 169 faj leírástít (14,8 lapon) és rajzait (21 táblán) találjllk. EHl\ENBERG volt az

első,

ki ezen állatokat nagyobb mérvben lmtatta,

gyiíjtötte;

első

volt, a ki szerveiket és

fej1őc1ésöket

be-

hatóan vizsgálta és (részben ugyan tévesen) értelmezte, a lú az ecldig észlelt allyn,got összeremlezte, és ezen állatosztály tanúlmányozásállak új lendületet adott. Nem csodálkozhatunk ennélfogva, ha miI~den későbbi e tárgygyal foglalkozó mllnkálatban, mint a jelen miíben is, az Ő nevével leggyakrabban találkozunk. A régibb irodalmat EHRENBRG miívében találjl1k összegyi.i.jtve; az újabb források, melyekről tudomásom van, itt következnek: Az EHRENDERG-et követő természetvizsgálók részint egyes területek Soc1ró-ttllatkáit kutatták, részint az egyes szervek értelmezését másították meg, részint az osztá,lyozáson tettek módosításokat. Így, hogy Németországban maradjunk: OSCAR SCHMIDT (( Versuch einer Darstellung eleI' Raderthiere» Wiegman's Archiv, 184.6), SIEBOLD ((Vergleichencle Anatomie» Berlin, 1848), Dr. LEYDIG (( Ueber den Bau und elie systematische Stel1ung der Rtiderthiere) Zeitschr. fül' wiss. Zoologie VI. B. 1. Heft, 1850), OOHN (( Ueber die Fortpfianzung der Ri\'derthiere)

Z. Z. VII. B. 4. Heft. ~ Bemerkungen iiber clie Rtiderthiere u. o. XII. B, 1865), MECZNIKOW ((Apsilus. lentifol'lnis ein Raderthier» Z. Z. XVI. k. 1866), GRENACEER (( Einige Beobachtungen über Rader. thiere» Z. Z. XIX. Ir. 1869) sokat lendítettek az ezen állatosztályra vonatkozó ismereteken; LEYDIG sok jelentékeny észleleten kivül RERENBERG leírásaiból és rajzaibólnehány általa felállított f'ajra vonatkoz61ag azon következtetést vonta, hogy ezen állítólagos fajok csak nemi eltérések és COHN, ki előbb találta nagyobb mennyiségben a kérdés alatti állatot, csakugyan a tények által igazoltnak tahUta LEYDIG előleges állítását. Wi:irttembergben e sorok írója lmtattn, először a Sodró~Ulatkákat s róluk irt mllvecskójébüll 27 nemet, mintegy

A TEt'lT ALAKJA, TAOOZÁSA.. KtiZTAKARÓ.

3

L ÁLTALÁNOS RÉSZ.

(BARTscn «Die Riiderthiere und

9!. A TEST ALAI{JA, TAGOZÁSA.

Stuttgart,

1870). Svájczban PERTY (( Zur 1{enntniss kleinsteI' Lebensformen» Bern, 1851), Francziaországban DUJARDIN (( Zoophytes» Paris, 184,1) és CLAPAREDE (( Miscellanees zoologiques» Ann. d. sc. nat. Tom. VIII. 1867). Angolországban BmGHTWELL (( Anllals of Natural Hist». 1848) és DALIWMPLE ((Description of an Illfusory Animalcule alliell the Genus Notommata of EHRENBERG hitherto undescribeel» Phil. Trallsact. 184.,9), GOSSE (<< On the Structures, Functions and Homologies of ele Manclucatory Orgl1ns in the class Rotifera» Phil. Transact. 18G6), GmFFITH és HENFREY (( Microgntphic Dictionitry» London, 1856), WILLIAMSON ((Juartedy Journal» 1853) s mások 'foglalkoztak e tárgygyal. Ezek közül kiilönösen ki kell tüntetnem BRIGHTWELL-t, ki először vette észre a nemi elkülönítést és figyelte meg a nemi termékenyítést, DALRYMPLE-t, ki a hím szerveit pontosan leírta s lerajzolta és GOSSE-t, ki számos rnjzzitl illusztrált értekezést írt ezen állatok rágó szerveiről. Mint látjuk, a ldi.löllböz0 orsz{tgokban és kii.lünbözó vidékeken már szttmosan foglallwztak e Mrgygyn.l, a mi e Mrgy érdekes voltáról tesz tanús~tgot. IGvt1natos, hogy hazánkban is mentül szélesebb körre terjedő lmtatás történjék, s reménylem, hogy c101gozatommal sikeriilni fog a kutatásra való kedvet itt-ott felébresztenem s hozzó.jÚl'ulnom, hogy ez inínybeli ismereteink, bacsak egy lél)éssel is, előbbre hala,djl1lmk. Magya,rol'sz{tg1Jall folytl1tott kutatásol11 6 évi i<.:lőközre terjed (J 870. juliustól 1875-ik évi októberig) s eredménye, mely c mií ttírgyát képezi, 39 nemhez tartozó 05 faj. A mii l{ét részból áll : Első részében saját tttpasztalataim és más szerzők vizsgálatai alapján közlöm mindazt, mit ez MIatokról szervi, szövet- és élettani tekintetben eddig kipuhatolni sikerült, mellékelvén egy kulcsot, melynek segítségével A) alatt: az egyes csalddokat, B) alatt: az egyes családok nemeit, O) alatt pedig: az egyes nemekhez tartozó, Magyarorszttgbl1n elűfonluló és eddig lllegíigyelt./cVolcat lehet meghatározni s a szövegben felkcresni. Második részében Dr. TÓTH SÁNDOR e Mrgygyal foglalkozó dolgozatának tekintetbevételével a MagYl1rországbttn eddig megfigyelt és feljegyzett Sodró·állatluíkat 6 cSltláclba sorozva ismertetem, pontosan megkülönböztetvén az egyes cSl.tMdokat, Hemekot és fajokat, s följegyezvén s l't1jz {tltal kitiíntetvén mindazt, mi figyelemre móltó.

nyeclett, síma vagy érdes felületii; ránczosan összehúz-

A Sodró-állatkák apró teste, melynek nagysága 0'05 _ 2 mm. közt ingitdozik, többé-kevésbbé hengerc1ed

ható (Flosc1l1m'ia 14, Dl'l1chionus 40), vagy távcső módjára összetolható (Actinurus, Rotifer etc.). Némelyeknél szabad végén egyonesen elmetszettnek látszik s ezen

alakú; vitnnak azonban ék-, orsó-, harango, tojás-, korong- vagy lencse-alakú állatkák is. A test t~blJ~lyir,e 2 részből áll, u. m. fejtörzsb61 és lábból; ez utobbl ne-

metszéslapon kopasz, (a helyhez merőelllllegtapadva élő fajoknál), vagy mozgó csillaszórökkel bír (a legtöbb faj-

melyekuél egészell hiányzik. A fejtörzsnél megki.i.lönböztethetji.i.k a fejet és törzset,

nál fiatalkori állapotukbl1n és aPterodina, E.-nál maradandóan) - vagy, és ez leggyakoribb - 2 ágú villára oszlik; csak egy fajl1ál (Actinurus) találunk 3 ágat. Ez ágak különböző fl1joknál különböző hosszastÍgúak, szer-

melyek néha egészen egybeolvacltak, néha azonban barázdanemií. bemélyedés által egymástól elkülönítvék.

A képzelt hossztengely elején vagyis a fejen egészen elől vagy annak mellső oldalán van a szájnyilás, a vele ellenes rés.zen, t. i. a hát végén, a legtöbb fajnál alfelet találunk; tehtÍt van háti és hasi oldal, s jobb· és bal-

kezetük azonban mindig megegyező. Bélrészek soha sem nyu, Inal-\.. a lábba· < ,lazonban mindig .észlelhetünk , .. , sulyz 6 vagy l-1..01' .. t c alaku mIrIbenne izomrostokat, es gyeket ; ezek elettani jelentőségét LEYDIG 1 fejtette meg

oldal. A törzs, mely a táplálkozás, szaporodás és kivá-

először alaposan. LEYDIG, GRENACHER 2 és sajttt számos észleleteim alal)jtÍn mint biztosat állíthatom, hogy. a lábban levő mirigyek igen lágy aajáthártyából (tumca

lasztás szerveit rejti magitba, az állat legnagyobb részét teszi, és felületén lJUha bőrnemií., sima, vagy ba-

vagy membrana propria) és szemcsés tartalomból áll~­ nak, melyben sejtmagvakat s magcsákat lehet észlelnl. Ezen mirigyek végnyilásai a lábvilla ágainak végén láth at o'k . Miíködésök abból áll, hogy aláb végébe ragadós él" anyagot szolgáltatnak, melylyel a helyhez kötötten· o Sodró állatkák állandóan, merően megtapaclnak, a szab~icl&e megállapodnak és testo. d on mozgo'k .tTJedig időről

1'tízt1íÍS (Flosc1l1aria, Notolllmata), némelyeknél kise~b bIr, vagy nagyobb , I.mha vagy merev nyújtványoklml . .. (Philoc1ina aculeatit E. 24,. ábra, Notommata S,lObolclü, LOYllig) vagy kemény pánczéllá. megkeményszik, mely feli.i.letén

ismét némelyeknél

síma marad . (Euchl.a-

'" E) l:rl'~(u>solnull érdes, göchös feli.i.letü (Dlllochans. lll", .!J., Bmchionus militn.ris). Nómelyeknél a felbörön 3-6, a

ket harang m6dj ára mÍ11den irányban körii.Thordozzák.

testnél renc1esen hosszabb uszósertét látunk. (Triarthra, 3D.ik líbra, Polyn,rthl'a, E.) , é aza· . Hel alatt A törzs, hossztengelye veg·n ( , rendesen hirtelen .kihcgyeződik farkalakú nyújtványnyá, m~:yet m{íköclésÓllél fogvit leghelyesebben lábnak nevezhetunk. E láb Vitgy mint a törzs hossztengelYéne~ közve' t "um'1-l.. e, lő vaO'y ac törzs hasI oldalán . tetlen folytll,tttSa b " , hátsó részéhez van illesztve, némelyeknel Igen hosszu, másoknál rövid, és mint a törzs, puha vagy megkemó-

Ha e megállapodási helytől el akarnak távozni, a~or lévő izomRzálak segítségével, a villa< ,,, ugyancsal{ a lábban

erőlko~ á gak végeit bevonják, mi sok esetben lathato ó .. h' désbe kerül, mely alkalommal a köztakar az ossze 11zód6 izmokkal ellenesen műköclik.

1

LEYDIG

idézett helyen 69. és 70. 1.

2 GREN.ACnER

i. h, 495. 1.

3. I{ÖZTAKARÓ. A Socll'ó-1Ulatkák köztakarójn, mindig, k~ttőfl) tö~bé:

ért nem mlllc1Ig egyfonna kevósblló egybeolvll.lIt , s az .. , . k"l" b"ztethet6 rétegbol áll: a Clltl.könnyuHcggol meg u on o, "I ." ... é· l tt 1 levő hígy sejtes "éJ!zo1'etegbu~. clIla-1·f'teq . s az a a l . . . 't' la (hálUcsa-képlet) minden Idetartozó állat· A cn ICU, " öntetu" t"bb' o e· nál szemlJeszökik mint egyszeru, egy , k l "l ő felülete vagy kevésbbé átlátszó lHírtya, melyne nl s I'

r

.

•

, . előbbi szakaszban említett nyújt, , egészen SIma, vagy az .( kkal bú" némely fajoknál hengerde d alaku vekollY. Vt~nyo , l' fölü " 'o"k·kel ellátott emelkecléseket vagy hason o sel't eSZOl l ln ég letü göc1röket képez, melyekre alkalmasa,bb he yen l , kell térnünk. - A cuticula·képlet az, mely n éme y VISsza .. és ha'lékollY csalác1nál (Hydatinaea, Phylocllllaea) lágy .. J á ránCZOSl111 ésbarázdásan összehúzható és a maradv n, , 1*"

I.

KÖZTAKARÓ. IZOMRENDSZER.

4

I. ÁLTALÁNOS RÉSZ.

észrevehetővé,

górcső

férgek vagy rovartUczák hasonló köztakaróját hozza em-

nyire csak akkor lesz

lékezetünkbe, IDíÍsolnuíl ellenben megmerevedik és meg-

vizcseppet sötétre festjük. E kocsonyanemíi anYl"Lgot

keményedik és egészen azonos némely rovarok vagy

valé>színüleg a

héjas :ílbtok takarójá,val. Minthogy a cuticnla-képlet maró bili lúghan legf(I.ljebb színét veszíti, de fel nem

akkor vn.lik láthatává, ha idegen anyagok tapadnak bele (14. ábra, ir.).

olc1ódik, azért LEYDIG 1 azon meggyőződésének aU. hatá-

tUtltommal

rozott kifejezést, hogy az chitinbűl

szítette golyócskákhól épít henger nJakú tokot, melybe

mlÍs hasonló

Vltgy

~

képző-réteg

ha a

alatti

sejtjei vl\JasztjtÍ,k ki és csak

Megemlítenclőnek

tahílom e helyütt, hogy

faj (Melicerta és Tubicolaria) önmaga ké-

egészen visszalluzódhatik

Erről

e fajok leírás:Í,nál rész-

chemiai szerkezetíi anyagból lÍll. A cutiCllla alatt van a hígy, sejtes és szemcsés

letesebben szólok. (Lttsd II. rész I. cSll1ádban és 27.

képzőréteg

ábra.)

, mely nem minden fajl1lU szembeszökő;

azonban soknál tisztán

észlelhető a

benne

levő

sejtmag-

A Sochó-állatkák

vec11éséről

tapl"Lsztalis által igazolt

tudomásunk ninCSell. Sokszor találunk üres pánczélhéja-

vakkal és zsircseppekkel együtt. (U. :íbra. m.) . E kettős rétcgíi köztakarón felül némely helyváltoz-

kat (Brachionus, Anuraea),

tatá mozg:tssal biró fajoknál ~N otommata centl"Lura, E.)

teljesen hiányzanak, mintha azokat vedléskor levetették

s minden helyváltoztatás nélkülieknél (Floscularinl"Le)

volna; azonban valószíllübbnek llitszik, hogy ezekbGl az

egészen átlátszó, tehát ml"Ljdnem Hthatatlan kocsonya-

állatok egészen kihaltak és kivesztek ; mert ha az idé-

nemti tokot találunk, mely némely fajnál az egész álla, tot, némelynél különösen l"L társaságbl"Ln egy helyhez merően

megtapac1va

élőknél,

lábaikat környezi, és több-

melyekből

az állat szervei

zett nemek egyikére vagy másikára kissé mást gyakorolunk a

fedőüveggel

a

górcső

erősebb

nyo-

alatt, azonnal

kicsúsznak a belső szervek a pánczélból s alaktalan tömeget képeznek, míg a pinczél, alakjit megtartván, üresen

1

marad.

i. h. G5. L

4. IZOMHENDSZER. A Sodró-állatlník mint sok más tekintetben, úgy az

á,llat sebes összehúzódását eszközlilL Kiilönben alábban

izmokra nézve is hol a férgeket, hol a héjas-állatolmt

nem mindig látjuk az izomszálakat oly tisztán, mint pl.

juttatjtík eszünkbe. Sok ide tl"Lrtozá álla,tnál aköztakará

a Scm'idÍ1mmál, hol.a szép hl1rnntcsíkú izomlcötegeket

l"Llatt s vele

öSBzeszövőc1ve,

tal:l.lunk

test hossz- és

könnyen észrevesszük; azonban minthogy a láb- és

keresztirányábl"Ln elnyúló izomelemeket ; némelyeknél

llÍbvilht a legtöbb fajnlÍl minden irtÍ,nyban és nagy er()vel

csak a rágó szervek körül,mftsolmál a test többi részei-

mozgathatók, a mozg:ísból és ennek gyorsaságából kö-

ben is hltlUlk elkülönített szilagokból illó s tisztán meg-

vetkeztethetji.i.k, hogy abban izmoknak kell lenniök,

kiilönböztethető

szépen és erősen kifejWc1tek. Azon fajolmál, melyelmek

habár azokat nem látjuk is. A keresztirányú izmok kevésbbé

cuticulá.ja kemény chitiuné vá.ltozott, a

hány gyíiríiből ttllanak, melyek EHRENBERG rajzain na-

fl,

izmokat, melyek helyenként feltünűen

legna~yobb

szembeötlők

s ne-

megkivánható biztossággal Mtunk hossz- és keresztii,:t-

gyon ki vannak tüntetve, s néha hibásan edényeknek

nyú izmolmt, melyeknél igen sok esetben oly szép 11n-

értelmezve.

rántcsíkokat észlelhetiink, mint a rovnrok s más állatok

A tnp?sőnek és a kiválasztá hólyagnak sajttt izmaik vl"Lllllak, melyekről az illető helyen még meg fogunk em~

harántcsíkú izomrostjain (a ,28., 39. álm1kon). A hosszirányú izmok közül kiilönösell kiemelendők azok, meJyek a fej behúzás:tt 8Rzközlik. Ezek 2-4, külön és különböző szélességii rostból álló iz omkötegek , melyek egyik vége több fl,gra oS7,olva, vagy h(1161107; ha-

lélwzni. Szövettani tekintetben a Soclr6-állatok izmai igen érdekesek, mert az iZll10kat az élő l1llaton belül, teluít vál-

sonlónll elúgazúclva a fejhez van erősítve; másilm a

tozatlan ol'ocletiségökhell vizsgilhatjuk, s mert gyakran egy tíll:1tlnín belül az izom valamennyi alakulatait szem-

hiton vagy ,az oldalon a köztakaróhoz van illesztve; a

lélhetji.i.k, az egyszerii. izomsejtet , az izomrostot, és

. merően megtapaclva é161mél igen szé~)en Mthatjuk; hogy a hosszizmok a fejtől a láb végeig J.lyúlmtk, és az egész

egYl'lzerü és harlLntcsíkú izomkötegeket. tárgynt szolgl1,ltatna kiilön kutatás számára.

ÁLTALÁNOS RÉSZ.

Ez érdekes

5

A

TÁPLÁLKOZÁS

ÉS

EMÉSZTÉS SZERVE!.

5. A TÁPLÁLKOZÁS ÉS EJVIÉSZTltS SZERVEI. Ezek nem minden fajnttl s nem minden llemnél van-

vezvén az ide eső csoportot

nak egyformá.n kifejlődve és nagy eltéréseket ?llutatllalL Azért a megérthetés végett legcélszerlibbnek mutatkozik

n.

'mo}lot}"o('h a, lwlotrocha.

(1\fiCl'od on)-llfl.k Ha az ernyő nlakú szerv az álh1t hasi

oldaHn ki nem fejlődik, akkor az egész vese alakot ölt

a Mplúlkozás szerveit teljes kifejlőc1ésii.kben megbesz~lni

(Lacin,ularia, l:tscl L tábla, 1. ábrn) s EHRENBERG-tól a

.lY1onotr. Scllizotl'oclw csoportba soroztatik. Ib a köztakaró lemezes kinyul:ísa a hasi és luíti oldalon hiánY1.ik, eltérésekről. A táplálkozist elősegítő és eszközlő szerves oldlllt megvan, keletkezik 11 kettős vagy kétkarélyú kii! tekintenc1ők a sz(~i és fiiggelékei, a [lm'at, ?'á!JtÍ[J!Jomor, Rodroszel'v (R. sorotrocha, zygotrocha pl. Philoc1inaea), lJá?'zsint!, cmésztíJfJyo'llwr', lJél- és a~felnyilds. Ezekről ha a lemez még több karélyra oszlik, adja az úgyneveegyenként. zett sorotrocha polytrocba csoportot (Melicerta, Floscula?'ia) , azonban többet mint 5 karelyt eddig egy ttl1atnál a) A SZÁJ ÉS FÜGGELl~KEt. sem észleltCln. Az egyeskarélyok lehetnek egyenlők (Flosculal'ia longilobata, spec. nov. 14,. ábrl"L) vagy külöuA fej lapos (I-Jyda#na, B?'achionus, Floscularia) vagy bözők, s ez esetben rendesen a háti karély nagyobb kidomborodó (némely Notomm:lta, Furcularia) előrészén (Floscull"Lria proboscidea, E.). Ezen szélső csillaszőrko­ vagy alján van vagy keskeny hasadék, vagy luírom szorún belül rendesen egy másikat fralilunk, mely rövioldalú vagy köralakú nyilás: a száj. Hn, n, száj a hosszdebb csillaszőrökből áll (27. ábra), vagy Htthatunk csotengely elején van, akkor a fej a hossztengolyre függéportosan vagy magányosan álló sertéket (25. ábra). lyesen álló lap áltl"Ll határoltatik ; ha a száj kissé lej ebb E változatos szerkezetil, sokszor igen csinos alkotású va,n elhelyezve, akkor a fej előrésze a hossztellgelylyel szerv' mtiködése a lényeget tekintve egy és ugyanaz. hegyes szöget képez, I ha pec1ig a száj a fej alsó oldalán A NIicroclon clavus,E. kivételével, l részben vagy eg'étaliltl1tik, akkor a fej elől kikerekítettnek látszik (lásd szen összehajtható és a fejjel együtt bevonható, mi úgy pl. a 38. ttbrftt); az Apsil'Usnál 1, a száj kitolható és betörténik, hogy a csillaszórrel szegélyzett lemez összehúzható orrmáriyhoz hasonló nyújtvinyt képez. hajlik, és a fejre rásimul ; ha a szerv egyes karélyokból , A .sodró -!Ulatkák álczái hossztengelyük 'két végén áll, akkor ezek az összehúzás folytán mint szelepek mindig csillaszőrökkel vannak borítva, melyek mozgását egymásra fekszenek, még pedig ha egyenlőtlenck, akkor minden, bizonyos fokig már kifejlődött petén belül szem,a legnagyobb kezdi a beh,ajlást, s alásebbel{ rásimuhlak. lélni lehet. A mint a fiatal állnt a petehéjból lcibújt és A mint az ellenkező rendet követő szétterítés. megtörtOVl1bb fejlődik, a Pterodina, E. faj kivételével, a láb tént, azonnal kezdenek a csillaszőrök gépiesen és hatávégén levő csillaszőrök is elvesznek, úgy hogy aláb rozott irányban mozogni. A Steplianoc8ros hosszú, és vége egészen csupasz. Az általam észlelt faj oknál mindig a Floscularialc még hosszabb csillasz6rei rendesen nem tahÚtam a fejen csillaszöröket, melyek legalább a szájat mozognak. körülveszik, és a szájüreget kibélelik (Not01nmata tardi. A mi ezen szerv élettani jelentőséget illeti, a yélegrada Ldig. 'vm'micu.l.aris, Duj.), a legtöbb esetben azonban mények még nagyon eltérők. LEYDIG 2 egyszerűen azt egy vagy több sorban elhelyezve szegélyezil{ az egész állitja, hogy helyváltoztatásra é's tápanyagszerzésre szol-

s értelmezni, -

azután röviden megemlékezhetiink az

fejet. Ha a fej csillaszőrös takarója annak két olda.lán kissé kiduc1oroc1ik, keletkezik az, mit EJlRENBERG fülnek nevez (Not. am'ita, E. brachyota, E. lásc1 a 38. ibrát); ha az ctmk a hasi oldalon emelkedik ki, képezi az orrmillyhoz ht1sonló SZltjat (Not. centrura E.). Ha a köztaktLr6 fi fej egész teriiletén ernyő módj:í.ra szétterül,

csillaszőrök mozg!tsa iltal fénytani csalódás Hodrószerv, melytől az egész osztály nevét

keletkezik a

folyt áll a hírja, fl mc1y szerint EHHENDERG a főbeosztást tette, ne-

4

gálnak; CLAPAREDE lJ és GRENACRER állitják, hogy a csillaszőrök egyik része helyváltoztatást okoz, másika ellenben t:1panyagot juttat az állat szájába. Nagyban véve az idézett szerzőlmek igazuk van, csak hogy nem 'mindenkori lehet határt ,vollni a helyvMtozta1

IJásl1

.M.lIlczNlKOW

i. h.

i. h. 488.1., azt irja, hogy ezen faj llem bírja be-

hajtani a sodró szervet. 2 i. h. lOG. lapoll. s dlIiscellannées ZoolOg.l) Ann. cl. Soien. nat. Tom. VIII. 1867. 4.

l

GRENAClIER

i. h. 489. 1.

I.

r. ÁLTALÁNOS

R~HZ.

6

TÁPLÁr.JKozÁS ts EMtszTts SZERVEI.

A

lok, a fokok, nyelek és ít gyomorfal belső felülete, iZOlll-

}{özött;

dik, s egész helsejében mozgó csillaszőrökkel kibélelve:

némely esetben pedig még más miíködést is teljesitenek.

közvetlenül a rágó gyomorba vezet; nehány nemnél ellen-

sz{tlak tUtal függnek össze. A rágás úgy történik, hogy a fokok izületiikben

Azért is a kenléses szer\'ről a kövotkezőket vélem szük-

ben a sZú'j és l'lLgÓ gyomor között nagyohh üreget látunk,

meghajolván, felemelkednek, mialatt az étel az ü.llő ágai

ségesnek megjegyezni.

melyet garatnak nevezhetünk (Floscularia 14-ik fi,bra és

felé kerül, azuttÍn ismét összecsukódnak és az ágakra rá

sorban helyváltoztató

8tcp1tanoceros). A garat és rágó gyomor között sok faj-

surolóc1nak, mi ú,ltal a köztü.k és az ágak között lévő

A mint valamely Philoilina,

nál még egy nagyobb üreget találunk, melyet hegynek

túpszert összemorzsolják és a bárzsing felé szorítják.

kifejlett sodró

nevezhetünk, melyhen a tápanyagkészlet nagy mennyi-

Némely fajoknál a kalapácsok csúcsai a szájon át ki-

szervvel hiró, meróen helyhez nem tapadt állat e szervet

séghen összehalmozva hítható. (14,-ik ábra b.) A garat

nyujthatók s barapófogóhoz hasonlítva, az ételül szolgtUó

kinyujtj u, , azonnal sebes úszásnak ered;

elején csüng nehány

tást és tápanyagszerzést eszköz1ó

A

csilluszőrök

sokfajlllLl

mozgást eszközöIllek. Rottti~l',

vagy bár mely

első

csillaszőrök

l~ás erősebhen

a helyhez

tapaclottak pedig (Lacinularia) eme szervök miíköc1ésekor azonnal

lehetőleg

hosszúra kinyúlnak, kis ideig

szen helyzethen maradnak, majd a

csillaszőrös

ernytít

összecsul{ják, összehúzódnak s a játékot ismét ujhól ki.Eső erőszak

kezdik. Ha ezen állatok valamelyike

által

azon llOlyr611eszakíttatik, melyhez tapac1va volt, akkor

szőr

erősebb,

folytonosan mozgó serte-

(14-ik ííbra c) melyek élettani miíköclése ahból áll,

hogy az ehlyelt, de meg nem örlött tápanyagnak utját fi,llják, ha visszafelé ki akarna menni. Mind a mellett

elfogacljuk, igen könnyen származtathatjuk belőle az

egysejtű moszatok

gyakran lehet látni, hogy gok kimenekülllek,

mielőtt

vagy ázala-

elMorduló módosulásokat, melyek úgy keletkezhetnek,

a rágó szervek közé kerültek

hogy a felsorolt s megnevezett egyes részek más alakot

volna.

a fejjel szomszédos vizet

elkavarVl:ín, örvényt idéznek elő, s az álta,l okozzák, hogy

ft

viz a száj eWtt minc1ig megújúl és tápanYt"tgokat

A száj, garat vngy begy utáni szerv nÍ,gógyomornak nevezhető,

ket talííJunk, mely a táparlyagot fela,prítja és az emész-

lJOz magával, s ezeket a száj szélén lévó csillaszőrök a

tésnek

szájül'eghe hajtjálL Sok fajnál é1)en csak ez utóhhi mií-

belső

ködessel biró csillaszól'ök észlelhetők, ml:Lsfélék egészen hiányoznak. Az is gyakori, hogya szélső csillakoszorún helül egy másik közt találunk, mely az előhhivel ellenkező irányban, tehát a száj

felé hajtja a vizet

(Lacinula'ria; E. lIfelicetta, E.) s a vizhen lévő npró testeket; s ez utóbbi kör hnthatósan közremlíkőc1ik a llfelicertánál és Tuuicolariánál alakház épitésénél. Mindezekből kitlínik, hogyacsillaszőrök élettani miíködése több tekintetben figyelmet érdemel. A csillaszőrök között ittott magi1nyosan vagy pamntosan álló vastagahb és hoszszabb serteszőröket észlelünk, melyek csak néha mozognak, midőn pl. valami idegen testecske vagy állatka már a csillaszőrökön belül van; ezeket az állat, úgy látszik, önkénye szerint mozgatja. Az em1itetteken kivül látunk még több fajnál nem

amennyiben henne változatos alakú készülé-

előkészíti. ~zen

gömb vagy toj ás alakú szerv

vúltozatos ithtkú szervnól.

némely faj nál igen rövid (1)1. lh'ach',:on:us) másoknál

Kissé

erőltetve

víí.lasztott elnevezéseit megtartv{m, a

teljesen kifejlett rágó szervet így irhatjuk le Bachionus rágóit Két rész

első

=

(H sd a

12-ik~hra).

tekintetre szembe ötlik, egy

belső

lrii.lsó. A belsö ahtkjánál fogva üUíJnelc (incus, idézett áhrán i) a

IriUső megfelelőleg

kalapácsnak (mallens m)

neveztetik. MindketM ismét két részből áll: az fekvő

közepen

ből kitolható. A hél helseje a legtöbb esetben, millt nz emésztő gyomor, csillílJszórökkel van horítva. Megjegyzem e helyütt, hogy vallnak 'nemek (As-

planchna, Gosse töbh fajjal, .AscomoTpha, Perty töbh fajjal) melyek DALRYMPLE, GOSSE, LEYDIG közlései és sajú.t észleleteim alapján 1 béllel é's alfelnyilással nem bírván, a meg nem emésztett s fel nem használt anyagokat ugyanazon az úton takaritják ki, melyen a gyomorba jutottak, mi a tápcső összehúzódása últal, a rágó szervek közre-

alsó,

mi.íködése mellett eszközöltetik. Feltiinő, noha nem elszigetelten álló tünemény, mit DALRYMPLE először észlelt s mit LEYDIG, GOSSE, OOHN,

részei

dga1cnalc~(rami, ct)

kalapácspár szintén két

részből

tok más szerveinóI is gyakori, nagy mértékhen össze-

emésztő gyon;l.Or és bél majdnem teljesen hiá~yzanak és

tatúsát itt is láthatjuk, s ha a htírzsing külső hártyája .. l" akkoro a belső chitinesült hártya ránczosan lUZO d"l l {, ossze

a táplú'lkozás szervei, u. m. a rlÍgó gyomor, bárzsing, csakis durványos sejttömeg által helyetteSItvék, mely durványon, mint az elsatnyult szerveken áltahíhanindividualis ingadozásokat lehet észlelni.

összehajlik. o) AZ

e) AZ EMÉSZTŐ GYOMOH.

nevez-

áll = az alsó

A bárzsing a tulajdonképeni gyomorha V9,gy emésztő

két oldalán, még pec1ig hengeralakú emelkedések végén,

fok ismét tUl egy, két vagy több csúcsból. Ezen rágó

. vagy a felbőr gödrös mélyedéseiben; ezek az ic1egrencl-

szerveket ·környezi a rágó gyomor izmos vastag bőre,

gömbclecl alakú. Belsejében gyakran szembet~i.nnek~agy,

mely alúl rendesen hármas ka,rélyú, középső iillőtörzsnek

megfelelőleg

a

és a 2 kalapács-nyélnek. Az emlí-

tett részek pedig egymással s a rágó gyomor bőrével izomszálak által vannak összekapcsolva; igy a villa törzse es a nyelek, az ágak és a fokok, a fokok és a nyeA Azáj némely nemnél (J.lfelicetta, lásd a 27 -ik ábrát,

ti~ztán látható kis sejtmaggnl és sárgás vagy barw\'s SZlI~Ú tar,

optikus keresztmetszethen sokszög alakú seJtek:

0

talommal, ll1elyben jól MphUt állatkt:\'knál nagy 7.S11 CSeppek is

észlelhetők (28-ik áhra) ; fogstígban lóvó állatokmH

.. It" . nek E gyomorsejteket ezen zsircSel'1)ek csaII {utmaI e un . DUJAUDIN, LEYDIG s más irók alapj{Lll mint kezcletlege~ májat tekinthetjük, s a héjns-állatok májával hasonlo

Philos. Transact. 185G.

s mások biz'onyítanak, hogy a hím som'ó állatoknál

TÓTI!

heM. A két rész izület által van összekapcsolva. Ezen

1

1

része, tehát törzse,villának (fulcrum),

felső,jobbra-halraeh\'gazó fl,

üllő

(1f1.eUcerta, Lacinldaria sth.) a lu\'ti 01c1alon lévő alfelnyilásba vezet. Végső része némely faj nál (Melicerta, TuuicolaJ'üt) igen vastag, erős, izmos 'fu.llal bir, és a test-

ho~szahb (pl. NotOIDmata vermicularis) és mint ez álla-

bizonyos helyein, különösen a nyak felett, vagy a test

NotoJJlmata wrmiculaTÍB, DUJ.) tölcsér m6i1.jára ke8kenye-

vagy egyenes irányhan , vagy ívesen visszahajolva

A rágó gyomor uMn következik a bárzsing,mely

gyomorba vezet, melynek alakja az állat al~kja.. s~erillt móclosulv{m, majd hosszúkás, hengerded, maJclrovIdehb,

'b) A GARAT.

következik a bél, mely szintén különhözőhosszaságú és

ll) A BÁRZSING.

nyélnok (manuhrium n), a felstí loknak (uncus .f) nevez-

szenel vannak ös-szeköttetésben s megfelelő helyen még lesznek.

dig barázdás, gyürüs összezsugorodás által elkülönítve,

húzható. A nLgó gyomor chitinesiilt belső htírtyájn folys egy.

Bí~L t~s ALFELNYILÁS .

A legtöhh fajnál az emésztő gyomor uhín, ettől nlin-

iziilet nélküli pálczákká merevec1nok, vagy mtLsnemi.1

mozgó, igen vékony serteszőrökből álló pamatokat a test

felemlitsudők

.f )

részarúnyosság megszi.inik, vagy ha az egyes részek elsatnyúJ.tl,s~ok lépnek fel.

tetnek;

Triarthm mystaeina, E. (llÍSü a 39-ik áhr.).

lődése túlsúlyra vergődik más részek rovására (pl. a Philodineáknál kiilönösen a fok van erősen kifejlődve) vagy ha az egyik fél erősebb kifejlődése által abilateralis

h ártyáj a mindig chitinesül és változatos alakú rágókat képez. Az angol tudós GOSSE 1 a Sodró-állatkák rágó szerveit tette beható lmtatás tút'gyávlt, s ala1)os részletességgel kidolgozott, számos .rajzzal okadatolt, idézett értekezésében igyekszik egységet kimutatni ezen

gyomor

szatttrtják, ha a htírzsingha visszHllyomulni akaJrna, lJ1.

ágú, vagy gereben~lakú), vagy ha egyes részek kifej-

e) A RÁGÓ-GYOMOR.

tt

mozgó sertéket látunk, melyek a gyomor tartahmtt visz-

öltenek (pl. a kalapács foka lehet egy, két és több

podni, mig ( sodrószerve ») nyitva van. ml:Ísrészről a csillaszőrök

czélúnak (analog) tal'thatjulL özámos fajmí.l

rövic1l11ozgó szőrökkel siíriín ki van bélelve. A gyomor és bárzsing határánlléllloly fftjnál hosszttbb

tíllatot vagy növénysejtet megfogják, behuzzák és összezÚzzú'k. Ha a leuot nígószervet (12-ik ábra) alapalaknak

azonnal önkéuytelen úszáslUtk indul, s nem hir megállaDe

A TÁPLALKOZÁS ÉS nIÉSZTÉS SímUVEI.

7

ÁLTALÁNOS RÉSZ.

EMf~sZTŐ CSŐ FÜGGELÉKEI.

" gy omOl' .körii.l észlelt HUXLEY néhány Som'ó A raga

állatbinál gömbded vagy hosszúkás hólyagocsk~1~; LEYDIG nehány rajzán ezen szervet szintén kiti.~teti, ~ a~ általam észlelt állatok között ldliönösen a, Lcw~~~tla:'~anal

(láscl az 1. fLbrát) és Notommata Najasnal feltunő ez a lyagcsák barnás vagy vörhenyes tarta,lommal szerv. A hó l . , o .k és a kálilúgban e.l nem niálnak; va ÓSZI. .. blIna , "1 r.'],(rógyomor chitinesült belfalával állanak osszenu eg a c l S · köttetésben. 1

Az ApsiZ,u,sntíZ í~ IntSl oIultiou van az' a.lfeluyilús •

.1

észleletoi szerint. L. i. h. 346.1apon.

MECZNIKOW

,

I.

8

r. ÁLTALÁNOS RtSZ.

KIVÁLASZTÓ SZERVEK. IDEGRENDSZER.

9

ÁLTALÁNOS RÉSZ.

VÉREDÉNYRENDBZER. KIVÁLASZTÓ SZERVEK. zott hólyagot találunk, melyben szemcsés, jegeezes VH,gy

zetéhez s szavaihoz mgaszkodik, mondván: uA tulajdon-

finom szemcséjü, világos sejtmagvakkal és ImLg-

gömbös tartalmat litunk.E szervet a sokszor idézett

képeni elváln,sztó szervet vagy vesét kótsébrtelenül azon

majdnem kivétel nélkül tahílunk 2, l'itluín 4, (Laeinu-

csákkal biró sejteket zár magába. N em ritkán ltítlmtünk e

LEYDIG 1 méltatta először figyelemre, s úgy magyanízta,

sejtek kópviselik, melyek a bélfalon apró cludorok alak-

laria) félgömb, gömb, hosszúkás ék vagy összelal)ított

mirigyen belli.l nehány Irisebb vagy nagyobb zsircseppet.

hogy ebben húgygyülemlés történik, lmnt a tökéletes

jában ii.lnek; azonban mivel e húgyvála<.1ék a bimekon

vese alakú mirigyet, melyet már EHRENBERG észrevett s

Bár milyen elnevezéssel illes~ük e szervet, annyi

átváltozású rovaroknil bebibozás ic1eje alatt. Hasonló

ömlő

szervet észlelhetiink minc1en Cyclops álezán. COHN és

elő, ez állatoImáI életelűszaki (primordialis) vesék létezé-

'VErSSE e felfogás ellen küzc1enek, monc1ván, hogy ez

sét kell feltennünk. 1 Ez az értelmezés helyesnek látsz.ik

az anyag nem más, mint a kifejlődés korából felma-

s GEGENBAUR töl{életesen osztja ezt

Hol a. tulajuonkélWlli gyomor kezdetét veszi, ott

halv~ny,

basnyálmirigynek nevezett. A mirigy szer1wzetét könnyií.

bizonyos, hogy a benne kiválasztott s a gyomorba

felismerni. Homogen, vékony, világos «sajáthártya), mely

nedv az emésztést

elősegíti.

l'aclt tojás-szilL Ezen eltérő véleményeket közli TÓTH

6. VÉREDÉNYRENDSZER.

s tartózkoc1ik itéletet monc1ani,

Ily edónyekről a vizsgálataink tárgyát képező álla-

össze.húzódása, valamint a belső szervek ic1e s tova ingása

tokmt1 szó sem lehet, mert a gyomor által elkészitett

folytán, a t.est minc1en részébe elvezettetjk. E tápanyag

tápanyag magából a gyomorból s a bélb61 közvetlenül, a

színtelen, áthítsz6 folyadék, molyben néha kis szemcséket

testííregbe szivárog ki, s az egész test folytono's mozgása,

vagy gömbded alakú testecskéket lehet észlelni.

«

kivül csak az embryóknál s a legfiatalabb állatoknál jő

11

felfogást.

2

2 1

folyvást talányosnak

2

TÓTH i. h. 204. lapün. Gl'undzi:ige ü. vel'gl. Anatomie 1870. 260. lap on «Den physio-

találván ezen szerv élettani j elentőségét, II noba az álta-

logischcn Wcrth diesel' Larvcnol'ga.ne hat LEYDIG in das richtig o

lános összefoglaló részben föltétlenül LEYDIG idézett né-

Licht gesctzt, intlern er sie !tls Excl'etiollsorg!~~llI, eHe in ihren Zcllen

l

i. h. 92. l. -

2

ellthaltenen fostun Biltlungen als Harnconcrulllcnto I1UffltSat.»

i. h. 167. 168. L

8. IDEGRENDSZER. 7. KIVÁLASZTÓ SZERVEK. aj CSATORNARENDSZER.

fajnál sem észleltek. Az egyszerií. ,al~knak megfelel a szövettani szerlwzet

szer legnehezebb részét képezi a kutatásnak. Bizonyitásul

felti.i.nő esetet ic1ézhetek. A Hydatina ,se1~tá-nál az idegdúczot világosabban és tisztábban lehet látni, mint bármely más ide tartozó fajnál, s minthogy az különben is a legnn.gyobb ,Soc1ró-állatkák egyike, s helyenként igen gyakori, azért majd minc1enki, ki EHRENBERG óta a Sodró tíllatluíkkal foglalkozott, azt behatóan tanulmányozta. EHRENDERG maga igen részletes leírással és SZtílUOS raj zzal, mintegy alaptypusnak állítja a Hydatincít, melynek alftl)os ismerete megkönl1yiti a többi fajok ~anul­ 2 mál1yozástít. DUJARDIN 1 vizsgálta, COHN részletesen ismertette. (COHN nyomán s rajzaival kés~ii.lt TÓTH ismertetése.) LEYDlG idézett mií.vében nem ismerteti, de más helyütt 3 igeclrenc1szerét külön tanulmány tárgyává

részöknek gonc1olt, 1 azt LEYDIG 2 lcivMasztó szervnek

figyelemmel keressük, legalább a rezgőszerveket, illető­

értelmezte, mig TÓTH a egyszerüen l( 'IJizedényrendszemek II

leg a bennök lévő

nevezi,

hetji.i.k, miből ezen kiválasztó szervek jelenlétét meg-

melynek milködése ez állatoknál, mind e

vagy izomsztlJaktól alig megkülönböztethető idegrend:,íllatkánál megvan, de némely faj II ál annak kicsisége ós mozgékonysága miatt alig vehető észre; de ha nn.gy

fl,

Ici a test egyes részeibe. Garat körüli gyürüt eddig egy

Ezen kiválasztó szerv valószinií.leg minden Sodró-

Mit EIIRENDERG az ivarszervekhez sorozott s a him-

perczig nincs tisztá.ba hozva. - A nélkül hogy vélemé-

A lmlvttny, átlátszó vagy áttetsző, a kötőszövettől

állapíthatjuk.

csillaszőrök hulhLmos

mozgását észlel-

Ezen szerv élettani mií.ködése, helyezhető

mely

nyemnek kizál'Ó értéket tulajc1onitanék, LEYDIG kezc1e-

ptl,rhuzamba

ményezése folytán ezen szervet «( ki'választó csatornarencZ-

Annelid~tk) hasonczélú szerveivel, valószinii.leg abból Ml,

némely férgek (Trematoc1ák,

szel'nek)) (excretorisches Kanalsystem) nevezvén, a követmeg. A legtöbb állat jobb és bH,! olcla-

hogy a test belsejéből az elhasznMt anyagokat kiválasztja

kezőket jegyzem

ós kitalutritj a. A kivfUasztt1s a

lán látunk egyegy hosszú, egyszerü vagy kettős csatormLt,

nik,

mely helyenként gombolyagot képez, helye,nként vakbél

a hólyagba vezettetllek, hogy ennek összehúzodása által

módjára kidudoroc1ik, fala erős, vastag, sejtes, -

szin-

kitakaritnssanak. N émely Ít"tjnúl a hólyag, hiúnyzik, s

szemcsékkel. A gombolyagokban, és

ez esetben ti, csatornák közvetlenül a bálbe vezetnek.

adudorokon zsircseppeket lehet látni. MEczNIKowszerint '"

Ha ezen észl<;lletek helyesek, rnin kétkeclni okunk nincsen

teszi, s szokott ügyességévellerajzoljaJ' Mi11l1ezek c1aczára szerzőnek jutott a szerencse "1870-

-

ben, a Sodró-állatok első tanulmányozásakor a Hydatina

telen vagy

~arna

az Apsilusncíl ezen csatornák egymással

közbeeső

csövek

melyekből a.

rezgő szervek

áJtal törté-

kivl1.lasztott anyagok a csatorna által

úgy ezen szerv élettani miiköclóse avesékével púrlmhelyez110tő.

által közlekednek. A jelzett olc1alcsl1tornákon vannak

zal11ba

kisebb nagyobb számmal tölcsér vagy hengel; alakú szer-

j6 az a sok folyadék

vek, melyek tágasabb, szabad vége a testi.i.regbe nyilik ;

kiürit? Erre csak azt felelhetÓi.i.k, hogy miutá.n egyetlen

belsejük folytonosan hullámosan mozgó csillasz6rökkel

egy fajnál sem észleltünk valami nyilást, melyen át a

van bélelve, s apró rezgöszerveknek nevezhetők.

víz a testiiregbe hatolhatna, azt kell hinnünk, hogy a

A test két olc1alán lévő csatornák a láb ~lőtt fekvő összehuzódó és Icitáguló, izmos, vastagfalú hólyagba vezetnek, mely rövid

cső

H,

testbe, mit n hólyag folytonosan

és az emésztő-cső fDJfin szivárog át a folyadék a

testüregbe.

(1-ső

ábra

T,

n,

l",

10,

1', ~8, l'

stb.)

telik meg, s összehuzóc1ás által tartalmát a végbéIbe vagy alfelbe kiüriti.

41.

2

i. h.

i. h.

,

Az idegrendszer némely fajnál ec1dig nem lett lnmutatva (!JctC ill/U la'l'ict, :'Mel'icerta) , másolmt1l a

.lehető

legegyszeri{bb alakban jelenik meg (FIyclatina, ...voto?n-

Inata, l3rachionus) mint gömbded, hengerc1ec1 vagy ékalakú idegdúcz, mely a fej gilJ.'at feletti részében fekf$zik, me~ye~ s melyböl mint központból egyes ic1egs zálll,k sugárzanak

b) HÚGYSZERV.

I

Minden a petén belül észlelhető, fejlö<.1ésbelll lévő álczánál (lásd a 4-ik ábrát), úgy szintén a

L nagy míí.vének (n. m.) bár mely íc1e tartoz 6 részét. -

79 (Zool. Zeitscltr. VI. B. 1854). ~ 8 i. h. 164., 201. 1. -

agyc1úczán ec1dig nem 111tott függeléket észrevehetni. 4

a legtöbb esetben egy vagy két szines szemet lehet latm,

által az alfellel és végbéllel

közlekec1ik. E holyag ic1őrőlidőre átllttszó folyadékkal

l

tápcső

Azon kérdés támacl még itt, honnét

petéből

kimá-

szott fiatal állatolnull (lásd a 3~ik ábrát) és a beréknél az aliel közelében, a bél gömbdec1 kidudoroc1tÍJsáb61 szárroa-

. Z Z VII k ..tetben - a Mila'üsc. i. h. M4 pl. 10. - ~ 1. h. . . . o· . Arclt. 1857. _ .11. BAltTSClI leDie ltiic1el'tltiere)) Stuttgm't, 1870. 30. l

1l1pOll, és jelen Jolgozl1t 2. részét. DAl\'l'HCH HAMU. ltol'A.'XO!UA.

is. Hasonnemil bennékből (Homogene Grundsubstanz) alkotott, részint egyszer{í., részint nY1.11vános sejtek, melyekben magvakat is lehet látni, s melyek kötő~zö­ vetbG vannak foglalva, képezik a közpunti dúczot. E dúcz felett .több faj nál töm10szeríí. fehér vagy sárga anyaggal telt zsacskót lehet észlelni, melyet EHRENBERG

«(

mész-zsaeskónakll (Kalkbeutel) nevezett.

Más fajoknál tisztán lehet látni, hogya fej középvonalában a cllwz felett nem meszet, vagy hasonló anyagot, hanem átlátszó, talán cseppfolyós testet tartalmazó

vaktömlő van, mely csővé keskenyedve , a fej szélén nyihissal látszik bírni. (Lásd a 37-ik ábrát). E szerv élettani jelentáségét gyanítani sem lehet. Az érzékszervek közül a tapintás és látás szerve biztossággal ki van mutatva; vuójon a hallás szervének tekintsük-e az általam először a FIyclcttina, E. most az

E'Uchlanis, E. és Brachionns, E. aúczán kimutatott nyeles

tömlőcskéket - nehéz megállapítani s csak a tény közlésére szorítkozhatom. a) A TAPINTÁS SZERVEI.

'A legtöbb Sodró - állatkánóJ találunk aköztakaró külső felületén egy vagy két. hengeralakú emelkedést, melynek szabad, zárt és részben béhúzható végén lli7rev, igen finom serteszőrök állanak, s melyek ..alja.. alatt a központi c1úcztól kiágazóc1ó idegszálacskák gombosen vég-

zőc1nek. Ezen képzödményeket tapintó szerveknek kell tekintenünk. Ezen szerv a Philoclinaeáknál és Brach'io. 2

t.

.lLTALANOS Rf:SZ.

ncceákruíl leginkább ki van

fejlődve

r. Á.LTALÁNOS R~~SZ.

IDEGRENDSZER. IVARSZERVEK.

10

.Azon nem mozgó sertékkel elhított kic1udorodások,

s EHRENDERG azt

IVAHflZE'RVRI{,

Hri!lthwell1:, GOSSE, himét ismerteti. l LEYDIG az Asplanc1mft

abból {Lll, hogy (pl. LacúllIlaria,lttsd az i-só ábrát) fi!)e-

siphonak vagy lél~gzö esónek értelmezte. Azonban szer-

melyeket némely fajnál a

ész-

Sieboldii (=NotoJJnnata Sl:eboldii, LEYDIG) nőstényét és

tefészek első részében csak sötDtebh színi\. henl1éken, alsó

kezetének pontosabb vizsgálata mást tanit. A Philodi-

lelünk (BrachionHs, lásd a 40-ik ábrát) valósziniUeg

himét 2 , COlIN a IIvda,tinn senta és Brachionus urceolari.'l,

részében világosabb sejtmagvakat látunk; az sem épen'

naeáknál ezen a nyak felett iilló, henger alakú, nlÍntegy

szintén ide sorzanc1ó képletek

E. hirnét találta s ismertette; TÓTH nagy mennyiségben

ritka, hogya szemcsés bennéken beHn színtelen (Notom-

csillaszőrökön

belii! a

főn

két egyenlőtlen részből áll. Az alsó nagyobb alaprész

b) A LÁTÁS SZERVE.

vékony

sel'teszőrök

felső

kisebb része, melyen igen

tíllanak, az

előbbibe

visszahúzható,

rnata Sieboltl'ÍÍ, LEYDIG), vörhenyes (Anuraea cnrvicomis, E.), vagy piros (1rlicrodon clavus, E.), a fényt erősen törő

zők

zsírgömböcskéket látunkl. A petefészek most ecsetelt töhbllemii tartahnából

.A.'Iplc~nchna és

Némely Sodró - áll~Ltkánál fi láMs szerve egészen

alapján tehetem. rendesen kisebb mint a l1őstény (Hydatina, A

a közlJOnti ic1egdúczon hatMozatlan

Bnwhio?1:us) , néha egészen eltérő alakú (Asplanchna 8i'e-

alakul a pete, mely valószíllü1eg hím általi termékenyítés

boldi'i). Teste végső részében látunk tojás vagy körte alaku herezsacslrót, melyböL keskeny cső a kiválasztó csatornarendszer végnyilásával együtt a testből kivezet. - E cső belsejében mozgó csillaszőröket lehet látni,

nélldí.l gyöngéd hárty!tba zárt l(nyári petévé» lesz,míg

merev cuticulaképlet által képezve, csak a llyaklml együtt vonhat6 be a testbe;

Bmchionlls 'Urceolans himeit. A mit a himekről közlök, azt csak az idézett szer-

találta a I-JYllal'ina az

0'065 mm. hosszú és 0'02 mm. vastag szerv (34-ik tíbra)

hiányzik, másokmíl

szemcsékből

mint keztyün az ujj. E szerv alatt kis dúczot képez az ideg-

alakú, színes

összehalmozott pettyet ltttha-

szál, s ha érzékeim nem csahlak, a serték alatt is van kis

tunk, mely másoknál határozott gömbded alakot ölt

mm

termékenyítés· után vastag redőzött vagy érdes felületű héjba zárt « téli peték II képződnek. A nyári peték bfirázdálási oszlás folytán, melyet a

ic1eggömböcske, mely szálacska által az alsó dúczczal

(NotoJnJnata verJuicularis). Sok fajnál a szines gömbön

összefügg. Ezen idegrészecskókszemcsések, világosabbak, átlátszóhbak, mint a henger többi része, mely mint

belii! fehér, kúpalakú testet veszünk észre (pl. Triart1l:ra,

testne!c>J

körülötte pedig egysejtii, nyéllel biró mirigyeket. A here-

petemag oszlása megelőz, rendesen még

cuticulakóplet egészen hasollllemií.. Rövidség kec1véért a

nevezhetii.l1k. Majcl két ~sszefii.ggő félgömbre vagy fél-

zsacskó tömve van sajátságos szervekkel, az onc16testecs-

méhhé. kitáguló petevezetéken belűl kezdenek fejlődni,

fajok leirásánál «tapintó hengernek)j nevezem ezen szer-

holdra oszlik meg az egységes gömb (Brachionus) , s itt

kékkel, melyelmek LEYlJ!G és MECZNIKOW szerint kétféle

igen korán jelennek l11eg a szemek és a rágonyok, s a test

vet. Némelyeknél e szerv alsó része egészen hil1nyzík

ismét minc1en félben feltünhetik a

(S(~lpina

alakjuk van. A herezsacskó nyilása 1rörií.! sugárosan elhelyezve, egyenes, hosszúkás hengeralakú testecskék van-

gyii.riis kidudorod!ls képződik, s ezt COlIN és TÓTH kez-

mucrO?Lata), mig végl"e a két félgömb egymástól távolabb esvén, mindegyik szines gömbbé fejlődik ki s mindell .g6mbben megtaláljuk a fénytörő testet. Hogy e szines

végein levő csillaközök. Néha ezen fejlődés amlyira megy, hogy a fiatal álcza

deményezésére II sertegödörnek lj llevezz\ik. (22 ábra, s.)

gömb a fehér

8

akkor csak felső sertés része marad meg a kissé be-

mélyec1ő köztaka,r6n, melyen a gödrös mélyedés kőrii.l

Némely fajnál csak egy ilyen hengeralakú vagy göclrös szerv van a nyakon (Philotlinaea), másmíJ kettő eMeli-

39 ábra, sz.), melyet LEYDIG nyomán

fénytörő

((fénytörő

fénytörő

test

testtel a látás szerve, molynél a

köztakaró cuticulaképlete a szaruhártyttt helyettesiti, arra nézve az irók egészen egyetértenek.

aldtáguló petevezetéken vagy méhen belül anyjához

ményeket láthatni, sej tmaggal és magcsákkalbelsej ükben,

tökéleteson hasonló lesz,

mozgatja, vagyis ugyanazon külső életjeleneteket mu-

mozognak s mintegy tapogatódzva úszká111ak. Megjegyzem még egyszer, hogyahímeknél a rágó

van a nyakon, egy pitI' sertegödör pedig a test hátsÓ ré-

behU s fiatal, álczakorában szines szemei vamlak, melyek

s hogy azok teljes életmiiköc1ése csakis a tel'luélrenyí.

szének jobb és baloldalán. (28-ikábra, t, 40 ábra, t.)

kés6'bb egészen elenyésznek

Msre szorítlwzik. A nffstények ival'szerve ar{mylag rendesen nagy, a gyomrot patkó alakban környező vagy páratlanul oldalt fekvő hengerc1ed, gömbded vagy összelapított petefészekből áll, melyb61 petevezetéknek nevezhető cső a kivá-

lasztó csatornarendszer vég~lyilásával együtt a bél végső r~szébe vezet.

A petefészekben minclig láthatunk nagy,

állatoknak tartotta; a női részek könnyen felismerhetők

a DALRYMPLE

lévén, himl'észeknek gondolta a mitI' targyalt l( kivlÍlasztó

fajt

szerint Asplanchna BrifjthweUi-llelr.

vihígos s~jtmagvakat víztiszt.a udvartól környezve ; a

csatorna?·endsze7·t lj. Tiz évvel a nagy m ii megj elenése után

nevezi. BRIGTHWELL felfec1ezése óta LEYDIG, COlIN és

körülöttiik lévő üreget kitölti a petefészek apr6 szemcséket

tehát 1848-ban, az angol BRIGTHWELL 1 azon nevezetes

mások tahíltak him Soelró-állatkákat s többé kétséget nem

egynelll{í. kötőanyaggal összetartó beunéke (pl. 14. p.).

feliedezést tette, hogy elkülönített himek léteznek, csak

szenvec1, hogya Soc1r6-iUlatkák különvttlt ivarú állatok,

A pete alakúlása úgy történik, hogy a világos átlátszó

him ivarszervekkel, és több ízben közvetlenii.l megfigyelte

valamint az is bizonyos, hogy a him vagy másfilakú

magvak a petemagotIl ("az úgynevezett csírahólyagot) ké-

a nemzést, mint az idézett helyen olvashatjuk. Ez tőr­

pezik, a peteszíket pedig a petefészek szemcsés ben11é-

tént 1848-ban; az idézett szerzők (COHN, LEYDIG, TÓTH)

mint a nőstény, vagy legalább jóval kisebb, úgy hogy könnyen felismerhető; hogy hinl-ivarszervekkel bír, s

azonb~n,

~tltal

első felfedezője

Notmnmata. anglica név alatt leírt

mi okból, nem tudhatni, nem vesznek erről

hogy nála a rn,gó és emésztő szervek, valamint a

. tudomást s ezen jelentékeny felfec1ezést mKs angolnak,

petefészek (ovarium) egészen hüíyzanak, s hogy alsó-

DALRYMPLE-nek tulajdonítják, ki 184.,9-ben, hivatkozván e

részében sötét tartalmú húgyszcrve van, mint fi fiatal álczáknak.

téren előajéI'e~, a himet behatóbban )smertette. 2 Az elsőbbség)ebizonyítására elég az_Lidézett "értekezéseket,

melyek elseje egy évvel kOl'ábban jelent meg a m~tsiknál

l

Annals of natural history. 1848.

~

L

DALR.YMPLE

i. h. Phil. trans.

of

the soc. of Lonclon, 1849.

A him.elc úgy hl,tszik, i.gen ritlnín t ahtlhat6k ,mert öt évig folytatott észleleteim alatt, csak a Hydatina hime került egyszer szemem elé. EHRENBEHG ismerte s le is rajzolta ugyan azt, de Ent81'opleq, Hydatinának nevezte s j ellcmzi: «Hyc1atina senta simillim~L». DALRYMPLE az Aspl.anc7ma

ott csillaszöreit, rágonyait

tatja, mint a vízben úszkáló anyja; ez esetben elevent.

gyomOT, bárzsing, gyomor és bél teljesen dUl'ványosak,

elolvasni. .Az angol GOSSE, ki e téren solmt fáradozott

8

egyik széliikön l)edig hullámzó hártyácskával. E szervek

Megjegyzein mégI hogy sok Sodró-állatkának tI, petén

EHRENBERG a Sod1'6-állatlutkat himnős (hcrmaphrucUt)

tömlőalakú

nak, belsejében ellenben hosszúluís sarlóalakú képzód-

cm"tet); némely faj nál (Brachion'Us) egy tapintó henger

9. IVARSZERVEI{.

fl,

1i.E\ a,c1ja. Néha helyi elkülönítést lehet észlelni, mely 1. DAl.ltYMl'r,B i. h. - g 1. I.JEYDIG i. h. 24. és köv. lapjait. 8 Ll,JYlHO i. h. 102. L ritkitott hetűvel szedette, hogya csirahólyag t. k. <.'g~r1illt(Jtii Wmiir test (ein hOllw{lener zaelwr J(iJrper), melj'lwk oszl{u-m a harázc1álóclást megelőzi. Ugyanezt hizonyítják tl. NotOlJLnwtll hllPtoPIlHJlúl tett észleleteim, melynek petefészkéhlíl kiHzoritutt lwtéilwn szintén látlmtni ft már töMI részre oszlott potenll1got, holott t\ lleteszík még ép és osztatlan, lásel a 31-ik ábrát. l

szülnek (Boti/er). Másoknál a peték még a teljes kifejlő­ dés előtt elhagyják a méhet s a végleges kifejlődés és a peteburok szétrepesztése a vizben történik. A téli peték OOHN s mások észleletei szerint a hím általi termékenyí~ tés utlin képződnek s rendeltetésük, mint ne)Tök tudatja, a fajt télen át fentartani. Ez a levelészeknél s más álIa~ toknál ismeretes nemzedé:Jrvtl,ltozással (Generations~ wechsel) volna párhúzamba helyezhető. Nehány faj nál a fiatal állat a petén belli.l (akár az állaton kívül) annyira kifejlődik, hogy ebből kilépvén, anyjánakegészen hasonmása, s ettóllegfeljebb nagyságra nézve különbözik; másoknál mint egészen eliitóalakú álcza lép ki a petéből, melynek hossztengelye mindkét végén gyöngéd csi1lasz~rszegélylyel van ellátva. A láb végén levő csillaszőrök rendesen korán eltünnek (cs~k a Pterödina tesz kivételt) s az eliillevők megmaradnak

s lassú, de folytonos átalakulás utján a fiatal áll~t m~nd hasonlóbb lesz az anyaállathoz. A peteburokb61 kibúvó fiatal állat rendesen piros, fénytör6 testtel ellátott szemtekékkel bír, melyek a merően megtapadva élő fajokl1lb1

későbben eltűnnek. (Floscularin, E. Lncin1/.lm'ia, E. vesd össze a 3-ik ábrát az i-sővel.) l

LEYDIO:

i. h. s mások, valamint szerző saját tapasztalatai

szerint.

2*

r. ÁLTALÁNOS

r. ÁLTALÁNOS

. 12 ASODRÓ-ÁLLATKÁK NfJMELYMEGFIGYELHETŰÉLETJELENETEI.

R~~SZ.

ERRENBERG nagy művében az ázalagokhoz sorozza

10. ·A SODRÓ-ÁLLATKÁK NÉ~MEJ-lY MEGFIGYELHETÖ ~~LETJELENETEI. mindazt

ják, s ismét összehúzzák ; a helyváltoztatással bú'ók lá-

közlik, mit ez állatokról e tekintetben megfigyelni lehe-

bukkal egy helyhez tapadva gyakrn.u hasonló mozgásokat

tett. Újat mondanom itt alig lehet. A mi a Sodró-állatldkat különösen kitünteti, 1lZ a fej

tesznek, többnyire azonban a vízben ide-oda uszkálnak

EHRENBERG, LEYDIG s ennek nyomán

TÓTH

vannak (14., 19., 21. ábrák), ezelr rendesen

l~ossztengelyük irányában. Némelyek a hasi, mások a háti oldalon úsznak, sokan hossztengelyiik körlil folytonbsan forognak, mások bukdácsolnak, ismét mások szök-

nem mozognak, csak ha valami kis áz,alag vagy növény-

décseInek lábuk vagy riszonysertéik segítségével. A nyu-

sejt közéjük kerül, akkor lassan suhintott ostor módjára

lánk, hosszú

mozognak, alkalmasint azon ezéIból, hogya zsákmá,nyt

lábukkal gyakmn egy helyhez tapadnak, testiiket

a sz{tjüregbe hajtsák. 8zétterjeszlroc1és és összehajláskor

nyújtják s a lábat ismét bevonják, némely hernyóhoz

lobogó lánghoz hasonló mozgást tesznek, azonban ez

hasonló araszoló mozgást tévén. A test összehúzása a

csak látszólagos, mert onnét creel, hogy n. hosszú csilln.·

hosszizmok segélyével történik, melyek gyors rövic1iilése

szőrök

az egész testet összevonja. Ennek kitágulását ismét a

sodró-szerve. A Flo.wntlal'ia fajnál, melynek a leghosszabb csillaszőrei

egymással

kereszteződve,

egynllls felett elhalad-

t~stű

fajok (A ct1"inu1'us, Philodina, Boti/er)

nak. Mtís fa.joknál egyes pamatokban működnek a csilla-

felbór ruganyossága és n. testben

szőrök, soknál pedig

eszközlik.

valamennyi mozog, midőn is alátszó-

lagos forgó mozglís mutatkozik. (Botijer, LaciJlularia).

lévő

előre

folyadék ömlengése

A Socu'ó-állatkák részben mozgónövénysejtekkel, rész-

szemmellátható ered-

ben ázalagokkal táplálkoznak, sőt a nagyobb fajok saját

ményei a tápszer beszerzése, a helyváltoztatás s néme-

kisebb testvéreiket sem kimélik meg, ha rágonyaik közé

lyeknél CMelicerta, Tubicolaria) a tok építése.

keríthetik.

Ezen

csillaszőrök mozgásának

A tápszer szerzése úgy történik, hogy a fej szélénlevll csillaszőrök

a közöttük

lévő

vizet ellmvarván, oc1a más

tódul, smagával hozza a benne

lévő

apró állatokat, növé-

nyeket. Ezeket a szájüreg s garatban behajtják a rágógyomorba.

lévő csilln.szőrök

.

A gJomorban és bélben levő csillaszőrök folytonos mozgásban tartják ezen ~zervek tartalmát, s a felhasz' nálhatlan anyagat kitakarítják. Solr Rotatoriánál láthatjuk, hogy egy helyen marn.d,

A Rotatoriák lelki tehetségérol LEYDIG nehány sorban 1 tréfásan jegyezi meg, hogy EIIRENBERG nekik

ismerő

tehetséget, válogató képességet (Wahlfahigkeit) és helyérzéket tulajdonít,

sőt

a társas szellemet sem tagadhatja

meg

tőltik

nős l)

természetüknél fogva

; EHRENBERG azonban sajnáljn., hogy (dlim«

borzasztó elszigetelt életet

élnek, s kedélyességük legfeljebb abban nyilatkozhn.tik, hogy

pet~iket

egy helyen szeretik leralmi.) LEYDIG azzal

a tál)lállwzás gondjaitól menten,

zogni kezdenek, azonnal az egész állat sebes mozgásnak indúl, mint fennebb említve ·volt. (Lásd az 5. szakaszt.)

gálatában állanak. Ezen tréfán kívül alig mondhatunk egyebet e tárgyról. Ha

egyec1'Űl a

tályt. Hogy nem oda valók, azt n.z első tekintet mutatja,

tovább fejtette. Ezen beosztást követem művecském második részében, itt-ott az egyes csoportokat másképen

azonban hogy hova helyezendők, a felett a zoologusok

l1atározván meg, vagy más megfelelőbb nevezet alá

évek hosszú során át egész elkeseredéssel harczot foly-

hozván. Az egész osztály annyira egyöntetű s oly egyenlő fej-

tattak.

BU~MErsTER és LEYDIG a Soc1ró-állatkálmt minclen fel-

hozható érvek alapján a héjas-aIlatokhoz akarják sorozni, n. többség azonban oda nyilatkozott, hogya férgek osztályába tn.rioznak - Idő közben fellépett DARWIN nagyszerű vizsgálataival s egységet lrereső elveivel. HAECKEL 1 ezek alapján könilyen döntötte el a kérc1és alatti vitát oly formán, hogy a férgeket és izlábúakat közös törzsből származottaknak tekinti, s aztuz A1'ticulatálc törzsének nevezi, a mint ezt mth regen BARR és OUVIRR is tették. Minthogy a Sodró-állatluik részben a férgek, részben a héjas-állatok tulajdonságaival és szerveivel bírnak, azért az Articulatálc törzsfá,já,n oda helyeztetnek, hol ez a Jé/'ge7c és 'ízlábítalc két nagy ágára oszlik. E szerint

fl,

lődésií. fn.jokból áll, hogya «származási elmélet II értelmé·

ben megállapított fokozatokról tulajdonképen szó sem lehet, minthogy az egyes cSOl)Ortok, családok, fej1ettségi fokukra nézve egymással egészen egyenlők. Osak annyi látszílr valószúTiillek, hogy a fejlődés kiindulási központját a Philodinaealcm\J kell keresnünk, melyek törzsér61 egyirányban a mel'6en Illegtapadva élő, m11S iránybn.n, a helyváltoztn.tó mozgtÍ,ssal biró családok ágazódnak ki ; ez utóbbiak ága ismét kétfelé válik, egyik félen n. puha, másikán a kemény köztn.karóval biró nemeknek szolgálván kiilldnlásúl. Ez utóbbi két ~Í,gOIl elsatnyúlt sarjaknak tekinthetjük a bél és alfel nélkií.li útjokat, úgy hogya következ6 vázlatos törzsfát nyerjük: Phllodlnaea. Hydatlnaea.

Sodró-állatkák nagyon ősi törzsöt képeznek,

mely régen szerzett jellegeit megleheiősen változatlanul

Longisetae. Loricata.

mn.i napig megőrízte, mint ezt n.zédesvizi állatoknál általában tapasztaljuk. Az oszMlyozásnál az EHllENRERG által felállított csoportokat mellőznünkkell, minthogy egyoldalún.n, jobbára

Floscularlnae

Scaridlna.

Arthropoda

csak egy hibásn.n értelmezett szerVl'e vannak alapítva. LEYDTG II egy a Sodró-állatkák egész szervezetének megfe1

E.

HAECKEL

«Generella Morphologiell 1866, bevezetés 77-ik

lapján. 2 i. h. 113. lap.

Artlculata.

12. KULCS';v

szerelem szol-

kellő mennyiségű

A FELSOROLT OSALADOK, NK1I1EI{ ÉS FAJo.K 1I1EGHATAROZÁsARA.

tápanyagot

Végre szemmel láthatá, hogya Nlelicerta és 'Pubicolaria tokjaikat úgy építik, hogyacsillaszőrök által össze-

izegllek, mozognak. Érdekes néhn. egy-egy Rotatoriát

kapnak, akkor nyugodtak, de a mint ez hiányzik, akkor

gyüjtött anyagot, egye czélra idomúlt szervben, mely

látni, ha lába végével egy helyhez tapn.d s onnét el akar

szintén mozgó csillaszőröldrel van bélelve, gömbbé ala-

monni, nélul, többszörö~ rángatódzl1,s után sem sikeriH

kítják ei tokIrá összeragasztjttk, lmnt illető helyen részletezve van. (27-ik ábra.)

szándéka, s akIror mintegy haragosn.n h{mykódik nyugtalan testével.

A SodTó-állatkák apTó, tagozott tesW, 'fejükön 'mozgó

csilla,szőrökkel

ellátott állatok. A táplálkozás és

kiválasztás. szervei igen k~fejlettek. Az idegrendszer áll: központi jejclúczból, melyből egyes szálacská,k kisugá?'oznak. l"réredényeilc n.incscnek. ]füWnira?'{w,k ,. .rt nlJstén,y elevent sziil, (01..iOvivipQ,?) vagy petéket tojik, m.elyek ké{(élék,

'lJ.

m. n11ál'í és téli peték. A) A HAT MEGKÜLÖNBÖZTETETT OSALÁD.

1

i. h. 107. L

11. A SODRÓ-ÁLLATKÁK ELHELYEZÉSE A RENDSZERBEN ÉS ;BEOSZTÁSUI{. Lej árván azon ic1ő, melyben a Soc1ró-állatkákat szemés' kedélygyőnyörködtető górcsövi látvá~lyoknak tekin-

ezen nagy kifejlődéssel, változatos szervekkel bíró osz-

lelőb b beosztást ajánlott s az ó kezdeményezését CARUS

örvendezteti meg elődj ét, hogy hímek is vannak, melyek

míg sodrószerve csukva van, ele a mint csillaszőrei mo-

. A Sodró-állatkák mozgása igen változatos. A helyváltoztatá's nélküliek testöket kinyújtják, s ide-oda mozgat-

KULCS.

13

RÉSZ.

tették, arról gondolkoc1tak a tuc1ósok, hogy nekik az állatok nagy országában biztos kis helyet jelöljenek ki.

SODR.Ó-ÁLL.ATKÁI1:: melyek ineröen helyhez tapadva élnek: .. .. .. .. .. .. .. .. lllelyek helyváltoztató szabad mozgással bírnak, lásd 1. alatt.

r. család: FLOSOULARrNAE.

, Bzer'kesztve hogyy első részében A) alatt az egyes csaláclokra, B) alatt családok szerint az egyes nemekre " . . Ei zen k ul cs ngy van és ej alatt c81uádok és llemek szerint az egyes fajokra vezet, a hol t. i. több :faj észleltetett. -I<

r.

14

ÁLTALÁNOS RÉSZ.

15

r. ÁLTAL1NOS RÉSZ.

KULCS.

KULCS,

t. A köztakar6 lágy, 2. IV. család: LONGISETAE, (8 nemmel,):

részben lágy, részben kemény, 3. l) kemény mm'ev IJánczélt kélJez: 2. Test orsóalakú, tí:ívcsőként bevonható lábbal: Test tömlő- vagy kúpalakú, rövid lábbal s rövid lábvillával : 8. A láb maga rövid, egy vagy több hosszú sertével: , : A láb hosszú, ízelt be nem vonható: »)

VI. . II. .. III. , IV. V. .. .

család: LüRICATA. csahíd : PillLODINAEA. család: HYDATINAEA. család: LONGISETAE. család: SCARIDINA.

Láb durványos, a) Láb egészen hiányzik, b)

f nyakszem,

I. család: FLOSCULARINAE, (5 nemmel):

1. nem: LACINULARIA, E. A sodró szerv korongalakú, egy bevágássfLl, .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. két karélyÍl, 2. bevágással, .. 2. nem: TUBICOLARIA, E. 4 karélyú, . .. 3. nem: MELICERTA, E. 5 keskenyehb karélyra oszlik, 1. a) a) A karélyok szabad végük felé kissé megvastagodnak, 4. neIn: FLOSCULARIA, E. A karélyok szabad végük felé egyenletesen megvékonyodnak és hegyes csúcscsal végződnek, .. .. .. .. .. .. .. .. 5. nem: STEPHANOCEROS, E. 1. LACINULARIA, ~. TUBICOLARIA, 3. MELIOERTA, 4. FLOSCULARIA, 5. STEPHANOCEROS. .0

..

••

1. nem: MONOMMATA. 2. nem: FURCULARIA, E.

l f lab helyen serte t nélk~~

lJ '. ,

. 1 ágú lábvilla

a) Egy szem

,

B) ,A HAT CSALÁDNÁL MEGKÜLÖNBÖZTETETT NEMEK, (GENERA)o

.. .. .. .. .. .. .. .. .. .. bomlokszem, háttaré"al.. .. .. .. .. .. .. .. .. .. a .. .. .. .. .. .. .. .. .. ..

f láb helyett egy serte, .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. ket szem: l láb helyett 2 ágú villa, .. .. .. .. .... .. .. ..

3. nem: MASTIGOCERCA, E. 4. nem: l\1ONOCERCA, E.

5. nem: RATTULUS, E. o. 6. nem :DISTEMMA, E. J Két mell, egy hasserte .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 7. nem: TRIARTHRA, E. b) 112 uszonyserte amellen, 8. nem: POLYAR'rHRA, Eo 1. MONOl\'IMATA. 2. FURCULARIA. 3. MASTIGOCERCA, 4. MONOCERCA, 5. RATTULUS, 6. DI8TEMMA, 7. TRIARTHRA, 8. POLYARTHRA. .. .. ..

.0

..

••

••

V. család: SOARIDINA, (3 nemmel): , . r. nem: MICRODON, E. 2. nem: DlNOCHARIS, E. f olc1altüskékkel, '.. .. .. .. kétágú ) ..." .. ~ oldaltuskek nelkul, .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 3. nem: SCARlDIUM, E. 1. MICRODON, 2. DINOCHARIS, 3. SCARIDIUM.

f egyágú A hengeralakú láb

l

,

VI. család: LORIOATA, (12 nemmel): A test hengeralakú, .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. ..

II. család: PHILODINAEA, (4 nemmel,): 1. nem: CALLIDINA, E.

A szemek teljesen hiányzanak, Két szemmel bírnak: aj a) ~ábvilla 3 ágú, .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .... Lábvilla 2 ágú, b)

2. nem: AOTINURUS, E.

b) Szempár a tapintó henger előtt áll:

3. nem: ROTIFER, E.

Szempár a tapintó henger megett áll:.. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 4. nem: PHILODINA, E. 1. CALLIDINA, 2. ACTINURUS, 3. ROTIFER, 4. PHILODINA.

III. család: HYDATINAEA, (7 nemlnel,) :

A fejen nincsenek csillaszőrök, )) vannak csillaszőrök, a)

"' "

.. L nem: LINDIA, DUJ.

foldaIról { 1. szem, . A test összenyomott 'l 2. szem, .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. felülről .alúlra lapított; a) ., .. f A pánczél homloka simán ki van vájva, .. .. .. Szem luanyzIk: )l A pancze " " l h om1ok"'an 4' h osszabb csu,...... 'cs hiányzik" .. izeIt .. egy szem, láb gyúruzo"tt, :;; rOVI "'d ' l .. .. .. .. ., .. .. .. .. csucscsa a) henger~lak'í, egy cSllcscsal .. .. .. .. .. .. .. .. .. , vegen " 'll ő" l "'b· hengera,laku, eSI asz ros a,.. .. .. .. ., ." ," .. ,

l ,'"

(il

. I l '",' "

két szem

k f egyenletes csillaszö.rökkel, .. gy nya szem) . ~ a csillaszőrök között hosszabb sertékkel, .. Csak két homlokszem, .; .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. Két homlok - egy nyakszem, 1. LINDIA, 2. HYDATINA, 3. ASPLANCHNA, 4. NOTOMMATA, 5. SYNCHAETA,

'\ E

o'

..

..

..

..

..

..

..

••

4. neIl1: NOTOMMATA, E. 5. nem: SYNCHAETA, E. 6. nem: DIGLENA, E. 7. neUl: EOSPHORA, E.

láb ketagu vI1lnval

f

nem: SALPINA, E. 3. nem: COLURUS,E.

4. nem: LEPADELLA, E. 5. nem: NOTEUS, E. 6. nem: ANURAEA, E. 7. nem: EUCHLANIS, E. 8. nem: BRACHIONUS,E. 9. 'nem: MONOS'I'YLA, E~ 1O. nem: PTERODINA, E.

pánczél széles homloknyuJtvanyt k'epez : ". ," . 11. nem: STEPHANOPS, E.

1

1~. nem: l\'IETOPIDIA, E.

1. ASCOl\WRPHA. 2. SALPINA. 3. COLURUS, 4. LEPADELLA, 5. NOTEUS, 6. ANURAEA. 7. EUCHLANIS, 8. BRACHIONUS, 9. MONoS'rYLA, 10. PTERODINA, 11. STEPHANOPS, 12. METOPIDIA. a) AZ EGYES NEMEKNÉL ÉSZLELT FAJOK (SPECIES).

I. Az első családban: (FLOSOULARIN1\.E).

' L. socialis, E. , (19. lapon). 1. 11em: LACINULAIUA csak egy faJ.. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . . ' . T Najas, E. (~2. lapon). 2. nern: 1'UBICOLARIA csak egy Útj ' . . M. ringens, JTI. (20. lappn). 3. 11em: MELWEB.'rA, csak egy faJ .. .. .. .. '0

6. DIGLENA, 7. EOSPHORA.

~.

jjl

homlokriyuJtvany hIanYZlk,

a) A szem telj esen hiányzik, .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 2. nem: HYDATINA, E. Egy vagy több szem látható, bJ b) Bél és alfel teljesen hiányzanak: .. 2. nem: ASPLANCHNA, GOSSE. Bél és alfelláthaiók, c) c/

1. nem: ASCOMORPIIA, PERTY.

.. .. :. ..

o'

0

'0

••

..

••

••

..

..

••

••

••

..

0 •• 0

••

..

•

..

16

I. ÁLTALANOS RÉSZ.

4. nem: STI~PHANOCEROS, csak egy faj .. 5. nem: FLOSCULARIA, 4 fajjal (23. lapon). A karélyok egyenlőtlen ek, laposak: .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. egyenletesek hengerdedek : a) Jrövidek, lehajláskor egym!íst fedők: .............•........ a) hosszúk, beha,jláskor egymásra nem borulók : . A ka.rélyok között féregképü, hosszúkás nyujtvány: .

l

St. E'ichlwrnii, E. (24. lapon).

Fl. pr'oboscidcCL, E. (24. lapon). Fl. ornata, E. Pl. longilobatlt, BARTSCH.

Fl. appendiciLlctta LEYDIG.

17

1. ÁLTALÁNOS RÉSZ.

KULCS.

KULCS.

5. nem: SYNCHAETA, E. egy fajjal (33. lapon). G. nem: EOSPHORA, E. egy fajjal (33. lapon). 7. nem: DIGLENA, E. 5 fa,jjal' (34. lapon). a) A test mind két végén fiiggélyesen harántlap által határoltatik : D. catellina, E. a lábvillák görbék D. fi"orc,,'ip,ata, E. " . meszzsacskoval ..., .. .. .. .. .. .... D. qrancZz,s, E. J csak eIül füg-l alábvillák , , ' ., ' meszzsacskoJ, a vl1laagak hosszabbak D. cauclata" E. ""l l~. a VI'11' "'dek~.. D . l,acust'J'tS,iJ. . E gelyes : egyenesek ne'llUl: aagalr rOVl b) A har~1ntlap

,

'lf

II. A második családban: (PHILüDINAEA.) 1. nem: CALLIDINA, 2 fajjal (26. lapon).

A foghegyek egyenletesek : 2 nagyobb foghegygyel : .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 2. nem: PIULaDINA, 5 fajjal (26. lapon) : zömök, a láb rövid;.. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. fehér vagy vörhenyes; .. .. .. A test nyulánk, a láb hosszú, a rózsaszín ü,..................

C. par'asiticc~, GIGJ~.

?1'wgalotTOcha, E. eTythrophtcÚl1W., E. roseola, E. C'itrina, E. aculeata, E. A. neptwúus, E. (28. lapon.)

Ph. Ph. Ph. t czitromsárga: .. .. .. .. .. .. .. Ph. fehér, tüskös felülettel: . Ph.

J

köztakaró :

3. nem: AC'fINURUS, E. egy fajjal ; 4. nem: ROTIFER, 5 fajj al (27. ~apon); gömbdedek, Jfehér, síma: .. .. .. .. .. .. .. lassanként keske- J ,. Test a . . la koztakaró: barnás, gödl'özött, pontozott: nyedlk szemeI: , , , llLb hosszukasok, a test ranczos: .. .. .. felé hirtelen keske- f rövid tapintó henger, hosszú láb: .. nyedik; ligen hosszú, tapintó henger, rövid láb:

l

IV. család; LÜNGISETAE.

C. elegans, E.

R. R. R. R.

vulga'J'is, E. maxim/us, BARTSCH. tanluIs, E. 'rnacrurus, E. R. lJ1otacillu, BARTSCH.

1. nem: MONOMMATA, BARTSCH 2 fajjal (36lapon). Teste eg.yenes, a lábvillaserték egyenesek:

'P

Teste görbe, a lábvillaserték szintén görbék:.. .. .. .. .. .. .. 2. nem; MONOCERCA, E.2 fajjal (.37 lapon). A homlokon 2 szarvalakú nyújtvány; Nincsen homloknyujtvány;.. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 3. nem: DISTEMMA, E. 2 fajjal (37. lapon.) . Lábvillaágak egyenesek: görbék, fogacskákkal: .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 4. nem: TRTARTHRA, E. 2 fajjal, (38. lapon.) Uszonyserték a testnél 3-szor hosszabbak; alig hosszabbak:

M. longú:eta, (Notom.longiseta, E.) lJ1. Tig?'Ís (Not. Tigris, E.) M. bicoTnis, E. M. Ratt~tB, E. D. setiger1,wn, E. D. ForJicula, E.

T'J·. longiseta, E. T'J'.mystacina, E.

5. nem; FURCULRIA, E. egy fajjal (38. lapon). 6. neIn: lVfASTIGOOEROA, E. egy fajjal (38. lapon).

7. neIn; RATTULUS, E. egy fajjal (37. lapon). 8. nem; POLYARTHRA" E. egy fajjal, (39. lapon).

III. család; HYDATINAEA.

L nem: LINDIA! DUJ. egy fajjal (35. lapon). V. család: SCARIDINA.

2. nem; HYDATINA, E. egy fajjal (29. lapon). 3. nem: ASPLANCHNA, GOSSE, egy fajjal (33. lapon). 4. nem: NOTOMMATA, E. 12 fajjal (30. lapon). , l k' J Rágonyok 6 csúcsú foggal: .. .. .. .. .. .. .. .. .. Kupaa a II testtel; l " l Kevesebb csucs aragonyokon : .. .. .. .. .. .... «mész~ Jtest farknyújtvállynyal: .. .. .. .. .. .. " .. zsacsko)) csak a láb van: test farknyújtvány nélkül: ~ felé kes«(mész- Ja fogak csúcsain van felfelé emelkedő nytíjtS kenyedik: ~~acsk,6)) vány:............................ ]~ hlanyzlk: , . nyuJ't"vany h'lanyzlk:

l

l

-+=>

cll

~

-+=>

,p

~ aláb és fej

cd ~

mellett is ~ kesl{ellyep=1 ' dik;

«fej eHÜl)

fénytörő

szem tisztán látható, testtel.. f'l aa szem zacskó által van' borítva,

N. T~{,ba, E. N. lcwinulata, E. N. trip'us, E. lY. SctC c'igera, E.

VI. család: LORIC~TA.

.J.V. hyptopus, ,E. . N. NaJas. E. N. vermicula'J"'is, DUJ.

fénytörő .

k ereklced .

test nem látható benne: afej egyenes lapja a hosszteng. ferdén áll; .. «fej elüh .. J «mészzsacskó)) hiányzik:.. ugyanaz fugegyenes:, ," tEgy «mészzsacskó))-val: .... , gelyesen fül ; ' , , Ket «meszzsacskó))-val: ..

f

l

1. nem: MICRaDON, E. (egy fajjal 40. lapon). 2. nelU: SCARIDIUM, E. (egy fajjal 40. lapon). 3. nem: DINOCHARIS, E. két fajjal (40. lapon). ........ D. Pocill1wn, E. a) A lábon hosszú oldaltiiskék, rövid ágak: .. lJ) A lábon rövid oldaltiiskék, hosszabb villaágak : .. .. .. .. .... D. tetnwtis, E.

N. N. N. N. N.

tardigra,da, LEYDIG. Pet'l'omyzon, E. clecipiens, E. attTita,E. brachyota, E.

1. nem: ASOOMORPHA, PERTY egy fajjal (42. lapon). 2. nem: SALPINA, E. 3 fajjal (43. lapon). , Cl) 4. fejnyujtviínynyal; S. 'Jnu,cronata, E. ',3, ' .,' J a láb töve körül 3 hosszabb görbe csúcs :8. 'J'ed'umca, E. b) feJnyuJtvunynyal: l a láb töve körül 3 rövidebb egyenes csúcs: S. b?'evispina, E. 3. nem:" COLURUS, E. 2 fajjal (44,. lapon). J hosszabllak ; .. ..,.. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. O. ca~tdat'Lts, .M. Lábvillák a lábnál l,l rOVl ." 'd ebbek'. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .• .. .. .. .. .. O. "dellexus, E. '.lU 4. nem: LEPADELLA, E. 2 fajjal (45,. lapon). 3 BARTSCIH BAMU, ROTATORIA.

I. ÁLTALÁNOS

rmsz.

18

KULCS.

' 'l { csak alábnál bemetszett : .. ,. .. .. .. .. .. .... L. ovalis, E. A pancze a lábnál és fejnél is bemetszett : ..,................ L. e'fnwrginata, E. 5. nem: NOTEUS, E. egy fajjal (46. lapon). 6. nem: ANURAEA, E. 5 fajjal (50. lapon). a háton hosszélek láthatók .. .. .. .. .. A. striata, E.

A pÓJlczél hátulsó része =

f kerekded Il a ::~::o~~~.8~~g.~~.k~ ~e~.ö~ ~.I~ ~~r.~e A. curvicornis, E. ~7:;~c~~dc:S'a~:s:~::e~;~.::::áb~n·;~: ;~~:c::,U1~.E.

.'.'

l

II. SPECIALIS RÉSZ.

csuc"okkal bu ket csucs, mint az oldaIéI folytaA. (tC~tleatct, E.

tása: 7. nem = EucHr~ANls, E. 5 fajjal (44. lapon). láthatók

A láb tövénél serték

[

A. Z É S Z L E L T

3 sertével .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. E. tTiq~tetTa, E. )l a r'bb s e rt'evel .. .. .. .. .. .. .. E. nWCTl1,ra, E.

rö~i(l :ábvilla:

I

nyire tokba,n

szögletes és nyújtközül a belső pár

••

lő

. ..

~

' .. .. .. .. .

ivesenkikanyaritva: . nem: PTERODINA, E. 2 fajjal (49. lapon). A pánczél alakja kerekded' ••

••

••

••

A,'

••

M.

.. .. .. .. .. .... ••

A pánczél bir egy hát- és 2oldaléllel'.

~ p~nczél· hátéllel

nem

LEYDIG

i. h. 113. 1. -

2 OARUS

i. h. 418. s. k, 1. -

3 BARTSCII

1. nem: LACINULARIA, E.

•

••

..

••

••

••

••

••

M. l'unaris, E . ••

tajásdacl : . .. .. .. .. .. .. .. 11 » . nem: METOPIDIA, E. 3 fajjal (45. lapon).

I

l

lcetté hasítva; a csülasző1'ök két S01't képeznek. A lábat kocso-

'

Pt.

Pati'J~a,

E.

Pt. clypeata, E.

.. .... .. .. lJI. tTiptera, E. M. ac'wmina;ta" E. M. Lepaclella, E~

f a lábllál csúc~c~·~"v~~~~(~~k': .. .. .... l a lábnál ki van kanyaritva: .. .. .. .. ..

, bu es egészen lapos: 13. nem: STEPHANOPS, E. egy fajjal (46. la.pon).

q~t(t{lride}l,ta.ta!,

E.

'

TÓTH.

A korong alakü nagy sodrósze1'v csak a hasi oldalon van lll,

összenőtt vagy váltszírmú virághoz.

Az ide tartozó nemek közül nálunk négyet figyeltem meg, egy ötödikről pedig részletesen emlékezik

nyás anyag környezi.

'

)

•

tokban, s mert valamennyi többé kevésbbé hasonlít

*

BT. Bake~''; E

mely EHRENBERG összes Monotrocha csoportj Ú

nak vélmll az általam 5 év előtt választott családnevet, 3 mert nem minden ide tartozó faj lakik igazi

a belső.nyujtványpár alatt a pánczél kúposan kidudorodik: .. .. .. .. ....

I)

áll(dok.

E határozott jellegek által kitünő család,

elmetszettnek látszik: .. Br. bre'ln',spinus, E.

9. nem: MONOSTYLA, E. 2 fajjal (46. lapon). Pénczél a homlokon 4 csúcscsal'

.

élő

a pánczél hátul egyenesen

vállyokkal bír; ezek egyen.

Több~

magába foglalja, LEYDIG l által lett megalapítva és CARUS 2 által :Pu.bicolwrin(te névvel jelezve. Találóbb·

l

10

F E L S O R O L Á S A.

A test élc- vagy b'Ltz,ogány alak'Ú, a hosszú láb mer(jen megtapacZó, összeh'Úzva lwrántredlJs.

B. T. 'Jn1/n't1nu.s, .. B ARTSCH. Br. pala, E. kerekded Ja) kesk 'l B . eli116 csúcscsal, aláb '/. •. eny,~ me y:.. 'J'. ~w'ceolans, E. ·· "l' b " h) Igen sekely: .... BT. T~tbens E lwrn levagas: ,', , . e) deltOld alaku: Br. plicatilis, MÜLLER. nem egyenlő: .. .. .. .. .. BT. militaTis, E. eh'il szintén kerekded, eav bJ .b·e·v·a'aa'ssal· . e be ( ••• eIül 4 csúcscsal .. . . ," .. .. ..

mellett

Á K

1. család: FLOSCULARINAE.

". E. pannonicct, BARTSCH.

nem lát- rövicl láb { a vlllaagak egyenletesen hato'l{ I IlOSSZU,.' ]. keskenyedők: .. .... E. dilatata , E . . 'b '11 végök felé hirtelen kesl a VI a: kenyedők: .. .. .... E. l~tna, E. 8. nem = BRACHIONUS, E. 8 fajjal (47. lapon).

Pánczél a láb

r:r K

f

f hosszú láb,

•

S O D l-{' Ó - Á L L A

nagy míí.vébell e nemet így jellemzi: «animaI ex Flosculariormn familia, ocellis duobus insigne (in statu juvenili) urceolis acervatis coalitisql1e, organo rotatorio bilobo. (Megalotrocha basi gelatinosacarens.) II EERENBERG

Az egyedüli ic1e tartozó fajról a : L. socialis, E. (I. T. 1. ábra)-ról körülbelűl ugyanazt mondfa és szép, de kevésbbé hű rajzát közli. 1 LEYDIG ez állatot külön tanulm~í.nyozta, de millthogy err6l szóló értekezését meg nem szerezhettem, s minthogy ez állatot minden évben több helyen találtam, azért azt behatóbb vizsgálat alá vettem s rajzát is mellékelem. Teste buzogány vagy ékalakú, 0'7-1 mm. hosszú, köztu,karója igen átlátszó/és a cuticulaképlet valamint az l

EIIRENBERG

nagy művének (Nm.) 403. l .Atlas 44. t.

*

i. h. 24,

* alatta lévő képzőrétegmegkülönböztethetőeg~~stó1.~Az utóbbiban (vagy talán a kettő között) a fejen 4 h~ss~ú.~ kás, gömbdec1 alakú képzőc1ményt látunk hólyagos szerkezettel; ecetElav behatása alatt ezen sárgás gömbök eltünnek. A sodró- szerv nagy, patkóalakú, 'sz'élén hoszszabb, kissé beljebb pedig rövi~ebb csillaszprkoszoruva1. A belső csillaszőrök a vizet s a benne lévő anyagokat a fej alsó részén lév6 szájba hajtják, mely beliH szintén mozgó csillaszőrökkel van bélelve s hosszukás garattá keskenyedvén, a kétsoros, gereben alakú fogzattal fegyverezett rágógyomorba vezet. A garat egész belsejében szintén látunk mozgó csillasz6röket, alsó részéb,eJ?-!jJjakforma dudorokat, körülötte pedig egysejtű, halvány, mirígyekkel. A rágó gyomor fala erős, vastag; a belőle a t. k. gyomorba vezet6 cső, a bár~sing, szintén körilf van véve mirígyekkel. A gyomor hosszukás alakú s nagy sejtekkel van kibélelve, melyek barnás tartalommal s gyakran egy-egy

3*

n.

SPECIALIS RESZ.

nagy zsiroseppel birnak. A gyomor és bél között a tápcső összezsugorodik, a hél ismét Mgast1bb alakot ölt, fala erős, visszahajlik, s a luíti oldalon lévő alfelbe vezet. A gyomor elején 4 gömbnJakú mirigy van (1. ábra, 'In), melyeknél millll az átlt1tszó sajáthál'tyát, mind a magvakkal és magcsákkalbiró sejteket tiszMn megkülönbözteth.etjük. A kiválasztó csatornarendszert nehezen lehet észrevenni s EURENBERG csak a fejben lévő (ckopoltyukat) (értsd: /I rezgőszerveket ll) hítta; pedig kellő figyelem mellett a test két olc1alán liítjuk a csatornákat s ezeken 4-4 rezgőszervet (1. ábra c és 1'). Összehuzóc1ó s kitáguló hólyagot nem vettem észre; a csatornák, úgy látszik közvetlenül az izmos, vastag falú végbéibe vezetnek. A test hosszában a láb végeig nyúló ízomkötegek igen kifejlettek, de mind a mellett, hogy a test összehuzódása egy ránditásra, rögtön történik, nem vettem észre harántcsíkokat. A láb tövében látható a nagy, buzogányalakú mirigy, melyből vékony cső a láb végébe vezet és a tapadást eszközöli. Idegre~c1szert nem láttam; a fiatal állatoknál azonban van két, fehér fénytörő testtel biró szem, miért is igen valószinű, hogy idegrenc1szerük is van. (3-ik tíbra sz). Amint egy helyhez merően megtapac1va kifejlődnek, a szemek mindinkább visszafejlődnek, úgy hogy a teljesen kifejlett öreg példányoknál a szemek nyomát sem látjuk. A petefészek nagy, tömlő alakú s benne a képző és tápláló elemeket'néha elkülönítve találjuk (1-ső ábra p), úgyhogy alsó részében csak átlátszó környezetíi petemagvak, a felsőben ellenben sötétebb színÍ'Í szík' van. Petéit a lábát környezö kocsonyás anyagba rakja s nem l'itkántaláltam vizi növények úszó levelei alsó lapján gombostiifej nagyságú kocsonyás anyagot, melyben igen sok (60-100) pete van. A fejlődőfélben lévő nyári petében csakhamar feltilnik a szempár (2-ik ábra sz), a csillaszőrök (cs) mozgása és egy sötét folt, a húgyanyag (h). A petéből kimászó fiatal állat (I. T. 3-ik ábra) ugyancsak semmiben sem hasonlít anyjára ; fején és lába végén mozgó csillaszőrei vannak, van két fénytör0 testtel biró szeme, mint már említém, S ezeket csak akkor veszíti el, midón már egészen kifejlett, úgy hogy az 1-ső ábrán utánzott állathoz hasonlót lehet néha látni, melyen a szemfoltok még megvannak, még pec1ig a sodró szerv belső csillaszőrsora mellett (1'. ábra o-nál). Ezen állatkák .csak társaságban élnek, úgy hogy 50-60 és több egyén lába végével összetapadva egy telepet képez. Lábaikat közös kocsonyás anyag veszi körül, melylyel vizi növényekhez tapadnak, s melybe

20

II. SPECIALIS RÉSZ.

L CSALÁ.D.

rószben behúzócThatllak. Ezen nyálkás gömböcskéket már puszta szemmel észre lehet venni Li,nnanthel1llllJl, Potanwgeton, Nllplwr, ll:Ianilia S más vizi növények úszó leveleinek alsó lapján vagy bemol'ülten élő vizi növények szárain, levelein. Soc1rószerveiket széttárva, testüket, a mennyire lehet, kinyujtják, majcl egy níntásra összecsukják s a kocsonyás anyagba visszahúzóc1nak. Láttam egy-egy telepben néha nehány feltiinő hosszaságú, igen karcsú példányokat (1-1:5 mm.) azonban belső szerkezetükben valami eltérőt nem találtam. Ezen szép és nagy Sodró-állatkát, melyet a kií.lfölc1ön sok helyről feljegyeztek (Berlin, Gera, Danzig, Pttris stb.) 1870-ben augushls hóban Zemplén megye déli részeiben a Tisza melletti mocsarakból szedett NUlJhar leveleken, 1873 -1875 junius - október hónapokban PestJltegye déli részeiben s Bácsm. több helyein mindenféle vizi növényeken nagy mennyiségben találtam, úgy hogy az általam honunkban észlelt nagyobb Sodró-üJlatkák között a legközönségesebbnek, leggyakol'íbbnak mondhatom.

2.

neID: MELICEJl,TA,

Teste bnzogány alctlcü,.

sod?-ó.s~e1"ve

E.

négy lcanJlyü,. ünké-

sZ'Ítette szabályos gümbőkbűl épült heriJgeralakít, barna toleban él.

Ezen nemhez szintén csak egy faj tartozik, a: JJi. ringens, E. Teste mint az előbbi faj é 0'8-1'0 mm. hosszú és barm1 tokja, melyben lakik, puszta szemmel könnyen észrevehető. Sodrószerve 4· nagy karélyra oszlik s mindeniken van két sor csillaszőr, mint több ujabbkori észlelő megjegyezte, a szélsők hosszabbak, a kissé beljebb állók rövidebbek. Köztakarója igen átlátszó, izmai a test egész hoszszán végigfutnak, meglehetős en erősek s belső egynemi~, kissé stírgás, anyagból s külső, átlátszó hártytí.ból állanak, mint már LEYDIG l megjegyezte. A száj a fej alsó felén van; mellette 2 aj akszeril emelkec1ést lehet látni (III. T. 27-ik ábra a); ezek, valamÜlt a szájnyilás és a rágó gyomorba vezető garat belseje mozgó csillasz0rökkel vannak ellepve. rágó gyomor első külső felén 2 szines tartalmú háfyagcsa van (27-ik ábra h). Az erős rágonyok három pár er6s foggal bírnak. Az igen rövid bíírzsing a gyomorba vezet, melyen fL gyomormirígyek igen szépen. láthatók; az átlátszó sajáthártyán belül világos sejtek v;annak, megkülönböztethető magvakkal és magcsákkal. A gyomor összezsu-

A

1

i. h. 17. lapon.

21

gorodik az alján s a bél ismét kitágúl, és ízmos, vaskos véggel visszalIajolván, a háti oldalon lévő alfelbe vezet, mint már ElfRENBERG 1 jól kitiintette. A kiválasztó szervek közül feltaláljuk a rezgő szerveket, a csatornákat, mely~k a mells0 részen a tapogató hengerek között nagyobb, a köztakarót dudorrá kiemelő csomót képeznek; fiatal példányoknál a húgyszerv sem hiányzik. Az idegrendszer csak egyes szervekben ismerhető fel. Fiatal állatoknál találunk két, fénytörő testtel bíró szemet; késsőb a szem helyén csak színes foltot látunk 8 a teljesen kifejlett állaton ezt is hiába keressük. Az utób. biakon ellenben mindig ta.lálunk két vékony, hosszukás hengert, melyek végén behúzható s kinyujtható vékony sertepamat van; ezek 'a tapintó hengerek. Sajtítságos hólyagos szervet veszek észre a karélyok tövénél a test hátsó részén (27-ik ábra b), melyről az ic1ézett szerzők nem tesznek említést, melyhez talán hasonlót LEYDIG 2 S ennek nyomán TÓTH 3 a· Stephanocerosnál említenek, s melynek jelentősége itt, mint ott, ismeretlen. Az ivarszervek közül' csak anagy, hengerdecl alakú petefészek tünik szembe. Petéit tokjába rejti, hol néha 4-6-ot láthatunk. Fiatal, a petéből épen kibújt Melicerta egészen hasonlít a fiatal Lacinula1-iáhnz. (L Tábla, 3-ik 'ábra.) A lIiclicerta igen kiilönös módon épiti tokját, melyben lakik. EHRENBERG nagy miívében 4, azt tanitja, hogy a végbél által kiválasztott, béhi.riHékkel vegyülő s a vizben megkeményedő anyag az alfel által lesz idomítva s tokká összeragasztva, miért is a tok az ~'alfelnél feljebb nelll érhet. Ezen régibb kutatónak e kérdéses pontra nézve több igaza van, mint a különben igen pontosan megfigyélő LEYDIG-nak, ki a tokot képező gömböcskék alakjából, valamint azon körülményből, hogy azok kalilúgban nem olCtódnak, azon következtetést vonta, hogy azok egysejtű 1110szatok, melyek eredetileg zöldek, de később megbarnúlnak, hogy tehát a Melicerta házát úgy építi, mint a tegzérek. G TÓTH JJ1.elicertát nem látott, azonban LEYDIG véleményét elmondja s így ezen téves nézet a uli iroc1ahnunkba is átiiltettetett. 6 Okoskodásnál biztosabbnak és jobbnak tartván a közvetlen megfigyelést, a kérdéses tárgyra nézve már.5 év előtt eltérő tapasztalásomat közöltem, l melyben ujabb vizsgálataim csak megerősítenek.

_

i

1 Atlas 46. táhla. II i. h. 11. ll1pon. - 8 TÓTH i. h. 176. lapon. Nm. 4013. lapon. _ 5 LEYDIG i. h. 17. lapon. - o TÓTH i. h. 178.

lapon. -

7

BAlt'l'8ClI

i. h. 27. lapon.

1. CSALÁ.D.

A som-ószerv karélyain lévő szélső, hosszabb csillamozgásuk által örvényt ic1ézvén elő, 3{ vizet s a benne lévő könnyebb anyagokat a fej felé hajtják. A belső rövidebb csillaszőrök a száj felé vezetik ezen testecskéket ; egyik részük belekerül a szájba s a gHratba, más, csekélyebb részük az ajkakon sa száj szélén oldalt s nem befelé mozgó csillaszőröktól egy közvetlenül a száj ala~t e céh-a ic10mult sajátlagos üregbe (27. ábra e) vezettetik. Ezen üreg, valamint a közte s a száj között Iévé fejrész egy irányban mozgó csillaszőrökkel van borítva. Az ezen üregbe került anyagrészecskék a csillaszőrökt6l hajtva sebesen forognak, ujabb meg ujabb részecskék érkeznek hozzájuk, a gömböcske nagyobbodik, a forg~ís mindig las8úbb lesz. Ha a gömb oly nagy, hogy az ii.reget, melyben alakúl, majdnem egészen betölti, akkor a Nlelicerta hirtelen törtéllő öszehúzódással s teste felső részének meggörbítésével, a kész gömböt egy sebes'ütéssel a tok széléhez nyomja, hogy oda ta11ac1jon, mi nem mindig sikerül. Az egyes gömböket nem helyezi szorosan és sorosan egymás mellé, hanem köztük 2-3 gömbnek helyet hágy, melyet később tölt ki. A ragasztó anyagot úgy látszik a végbél szolgáltatja, mert iiritéskor ezt hosszín-a kinyújtja, úgy hogy az ürülék nagy része a karélyok közé kerül. Az egyes gömböcskék, mig frissek, világossárga színiiek, késűbb megbarnlllnak. Iniligot tettem a vizbe, s a gömböcskék, melyeket akkor szemem láttára készített, kékek voltak. Ha nagyobb mennyiség{{ indigot tettem a vizbe, akkor a majc1nem tisztán ez anyagból készült" gömbök vagy oda nem tapadtal{, vagy ha igen, csakhamar elváltak, hiányozván az elegendő ragasztó szer. Ebből kitiinik, hogy EHRENBERG részben igazat mondott, a mennyiben az anyagot főleg a bél szolgáltatja, csak a kivitel s a többi körülrnények iránt szőrök

nem volt tisztában. Noha ezen közlött észleleteket a tok épitése körül telj esen önállóan tettem, az önzetlen igazság nevében tartozom kijelenteni, hogy később sok személyes utánjárással Bécs egyi~ könyvtárában megtaláltam WILLIAMSON és GOSSE l e tárgyról szóló értekezéseit s kii.lönösen az utóbbinak közlésével sokban megegyeznek az en adataim. Ezen puszta szemmel tokja miBitt legbiztosabban felismerhető Sodró-állatkát,mely Europa minden részeiben el van terjedve (Anglia, Holland, Frallcziaország, Németország sok tartományában, Olaszországban stb.) TÓTH 5 év alatt Budapesten nem látta 2, azonban tudomással 1

Quarterly Journal of Microscopical science of the Microsc.

Society of London 1852. és 1853. -

2

TÓTlI

i. h. 178. lapon.

bír arról, hogy «MADARlsz EDE és Dr. SCHoImÁN urak ezrenként tnJálták.» Ezen tényhez többször idézendő honi szerzőnk a következő, sok igazat tartalmazó elmélke(lést füzi: «hogy ez egyike azon állatoknak, melyek megjelenése és eltiinése kétségtelen bizonyos különböző, lényegökben azonban nehezebben kinyomozható körülményeknek jelenléte vagy hiányzása folytán, chameleonként változó, ele amely jeleneteket haztínk természet· vizsgálóinak is minél nagyobb figyelemre méltatlli, minél gonclosabban megvigyázni s hazánk fauná.ja s f1.orájH. egykor minól tökéletesebben leendő összehasonlí· tása órtlekében felj egyezni s nyilvánosstígnt hozni kót· ségbe vonhatll:tll kötelessóge.» Lehet hogy idézett szerzőnknek igaza van arra nézve is, hogy ez állat az Mtala bejtírt és átvizsgált területen ezen 5 év ah1tt csakugyan meg nem jelent, mind a mellet,t mondhatom, hogya Melicerta náhmk is, mint másutt, igen gyakori, mert én ezt Szepes-, Zemplén·, Pest- és Bácsmegyélcben találtam, hol nagyobb mennyi-

ségben, hol csak nehány pél(Mnyban, még pedig tavasztól késő őszig S azt tap asztaltam, ha valahollelhelyére bukkantam, hogy ott bármikor ismételten megtaláltam .

3. nem:

TUBICOLARIA,

E.

Teste buzogány ctlakú; sod1'ószerl!e a hctSi oldalon mélyebb, a hátin kevósbbé mély hasitás által elkülönített, oldalán kissé kikanya1'itott, két nagy karélyból áll. Tokja kevésbbé megkülönböztethető gömböcské]cböl van szerkesztve.

Az ide tartozó egyedüli fajt (T. Najas, E.) megalapítója után LEYDIG behatóan vizsgálta, s a főpontokra nézve vele egyetérthetek. Szervezete alig tér el a J,1.elicerta-étól s azért csak röviden kivonatozom LEYDIG ismertetését. 1 Ac. soclrószerv két nagy karélyból áll, melyen mint az előbb tárgyalt fajnál, a csillaszól'ök két sorban állanak. A száj mellett lévő ajaknyújtványok, melyeket a sokszor idézett LEYDIG észre nem vett, hosszabbak s a tápanyag benyelésénél közremfíködnek. A l'ágó műszer l~ét gereben alakú gyomor mellett egy hólyagos szerv összefüggésben a rágó gyomor falával. hasonlít a J,1.elicerta-éhoz, itt azonban 4 mirígy van.

fogból áll; a rágó van, alkalmasint A gyomor és bél a gyomor elején

A nehezen észlelllető kiválasztó csatornarendszer csak csatornákból és rezgőszervekból áll, az élőbbiek közvetlenül a bélbe vezetnek. A lábon belül izmokat és l

LEYDIG

i. h. 14. lap..

r. CSALÁD.

II. SPECIALIS RÉSZ.

mil'igyeket lehet látni; feltünő, hogy ez állat nem a láb egész aljával tapad a támaszul szolgáló helyhez, hanem csak annak középcső csillaszőrös részével. A petefészek közönséges alakú és szerkezetii. Kétféle

tus hónapokban Pestm. déli, Bácsm. éjszaki részeiben a Duna mentében lévő tócsák növényein.

22

n. SPECIALIS RÉSZ.

petéi vannak; a téli peték stírgás-barna héjjal bírnak, mely a sötétes szíJrtől két végén eláll, úgy hogya szík és héj között, alkalmasint világosabb folyadék által betöl· tött kis üreg támad; - a nytÍJri peték vékony héjúak s állat tokjtín belül helyeztetnek el. A fiatal állatok két szemmel bírnak s belsejükben tiszttín láthatni a «húgyanyagot),. Idegrendszert ugyan hítnl nem sikerült, azonban az említett fiatalkori szemekből étl a nyak mellsó részén elhelyezetthosszulnís, végükön szűrpamattal ellátott tapintó hengerek létezéséből következtetnünk szabad, hogy az érzékszerveket szabályzó központi ielegelúcz sem hiányozhatik teljesen. A mit eddig követett

szerzőnk

4. nem:

FLOSCULARIA,

8od1'ósZeJ've 5 ka1'élyít, A

csillaszűr'ök

E.

a karélyok 'végei gömbösek.

majdn81n oly ]wsszÍlk, mint ?naga a test.

Átlátszó tok szolgál lakásul. Ezen nemet 1815-ben OKEN alapította meg 1 fajjal s

EHRENBERG egy másikat csatolt hozzá (Fl. 01'nata, p1'oboscidea). DOBIE egy 3-ik fajt talált, mit Fl. cornutanak nevezett s LEYDIG1 egy új fajt ismertet, mint Fl. appendiculatát. - GRENACHER,2 ki elődjeinél jobb górcsővel s erősebb nagyítással dolgozott 8 összekuszálja a fajokat s vitatja, hogya Fl. ontata E. }JTObescidea, E. C01'1mta DOBIE és appendiclllata LEYDIG egy és ugyanazon faj. DOBIE ide vonatkozó iratait nem ismerem; de már Délnémetország-

a «kocsonyás tokról)

ban megismertem 3 faj Flosculariát (u. m. OTnatat E. pro-

mond az éllen oly téves mint a JJldicertá1'öl közlött, a tegzérelue emlékoztető nézete. A fia,tal állat, igaz, {tt· látszó, talán kocsonyás tokban lakik, ele ez magától se

bosciíleat E. (GRENAcHER értelmezése szerint) és app81tdi-

nem nő, se nem sötéteclik: mert épen úgy, mint a 1lIeb;ce1'ta tokját sajátlagos, e célra idomult szerv segítségével nagy szorgalommal s kitarMssal építi: úgy li Tnbicolar'ia

culatat LEYDIG. 4 Mind a hármat honunkban több ízben

volt alkalmam látni, sőt egy negyedik eddig tudtommal nem ismel'tetettfajt is találtam, mely valamennyi között a legnagyobb s karélyai feltünő hosszas!1ga miatt

Fl. longüubata (spec. nov.) névvel nevezhető (lásd II. Mbla

is. Ugyanazon a helyen, hol az elóbbeni fajnéj a gömböcskéket képező szervet látjuk (27-ik ábra e), találok a

14·. ábra). 8zorkezetére uézve megegyezvén mind a 4 faj, azt

Tubicolariánál is hasonló, de sokkal sekélyebb gödröt;

közösen ismel'tottllU, főleg a legnagyobb faj mellékelt rajzára hivatkozván, azután közlöm egyenkint az egyes fajok alaki eltéréseit. - A test alakja buzogányhoz hasonló, köztakarója puha, ruganyos, összehúzható ; az átlátszó cuticulaképletet az alatta levő szemcsés, sejtmagvakkal bíró képzőrétegtől könnyen megkii.lönböz-

ebben lesznek a csillaszőröktől összehabart anyagok szabálytalan alakú tömeggé összehalmozva. Mögötte kis sertegödör van. Ha a tömeg elég nagy, akkor az állat testének felső részét meggörbíti, lábát összehúzza s gyors mozdulattal a tok széléhez ragasztja az építkezési anyagot. Ezen anyag alkalmasint nem más, mint a 1J1.elicertáé, s a bélnek itt hasonló szerep jut. Az öregebb állat tokja sötétszín{1, nem átlátszó,

felülI'űl

megviJá-

gítva ezüstfényii; szerkezete nem oly szabályos, mint a J,1.elicertáé, mert ennek szabttlyos alakú gömböcskéi helyett itt csak szabálytalan tömeg képezi az építési anyagot; ott, hogy hasonlattal éljek, tégla vagy vályogÍLtl itt vertfal. A mi ezen a J,1.elice't·tával hasonló nagyságú és vizi növényekhez tapadt, sötétszínii, nem ritkán 1 mm. hosszú tokja miatt szembe szökő állat fölclra,jzi elterjedését illeti, erről még igen keveset tudunk. EHRENBERG csak két ízben észle,lte Berlin mellett, LEYDIG nagy mennyiségben találta Wii,rzburg körül s e sorok irája 1870, 1871-ben augusztus és szeptember hónapokban megfigyelte Tokaj mellett, 1873-1875-ig junius-augusz-

tetlIetjük. Az izomrendszer igen kifejlett, a test hosszában láthatjuk annak összehúzását eszközló hosszizmokat (i), melyeknél a rendelkezésemre álló nagyítással harántcsÍkokat nem látok. A test kinyujtását a ruganyos köztakaró eszközli. A fejen 5 karély van, melyen többnyire igen hosszú, nagyon vékony csillaszőröket találunk. Ezek kinyujtott helyzetben rendesen nom mozognak, csak néha tesz egyik vagy másik oly mozgt1st, mint a lassan sul~intott, hullü.mvonalban mozgó ostor. De ha valami állatka vagy növényke közéjök jön, akkor a közellévő csillaszőrök f,ryorsan mozognak, hogya zsákmányt a száj felé tereljék. l

i. h. 3. 1. -

i. h. 24.1. \

2

i. h. XIX. k. 1869.- 8

r.

23

HARTNACJ{

X.- 4 BARTSOH

CSALÁD.

A szájnyilás mögött van egy tágas űreg. a IC.szájüreg» (a) mely rendesen üres, s melyet EHRENBERG II első nyelószervnek» nevez; utána következik egy tágasabb, rendesen egysejtií. moszatokkal s kis ázalogokkal tömött üreg, mint a rajzon is látható s ezt garatnak vagy begynek nevezhetjük. A belé vezető nyilás körül nehány lecsüngő sertét láthatunk (c), melyek folytonos mozgásuk által a garatban lévő tápanyagokat visszatartják, hogy a száj tölcsérébe vissza ne menjenek, mi természetesen nem mindig sikeriil. EHRENBERG ezen üreget másodiknyelőszervneknevezi. Csak most következik a rágó gyomor (d), melyben 2-2 foggal ellátott rágonypár a nagy mennyiségíí. tápanyag megőrlésével - látszólagosan automatikus mozgás közben, - foglalkozik. A rágógyomorral közvetlen összefüggésben következik az emésztőgyomor (c), melyben részben megörlött, részben ép eledelt láthatunk, s ezt követi végre az elkülönített, kissé visszahajló bél (j). Véredényrendszer ezen neronél sincsen, de egyes fajokmU feltűnő nagy mennyiségben láthatók a testüregben apró gömbdecl zsircseppekhez hasonló testecskék, melyek a test összehúzása s kitágulásakor a test minden részébe eljutnak, mint már LEYDIG észlelte. A kiválasztó szervek közül épen megnevezett lmtató csak az összehuzódó s kitáguló, az alfel köz,elében fekvő hólyagot vette észre, de gyanítja, hogy behatóbb fiirkészet mellett a csatornarendszert s a rezgőszerveket is fel lehet találni. Ez a legnagyobb fajnál sikeriiltis, lmnt a 14.. ábrán látható, hol (g-nél) a hólyag s a belé vezető csatornák (i) és a rezgő szervek (1') ki vannak mutatva. - Alábban lkét ékalakú, hosszúnyelü mirigyet látunk (n), mely a tapadáshoz szükséges ragaszt szolgáltatj a. Az idegrendszerről igen keveset tudunk; egy tapintó szervre (t), mely vékony sertepamatból áll, mely alatt ic1egdúczocska észlelhető - már GRENACHER 1 tett figyelmessé. Az ivarszervek köziil csak a meglehetős nagy petefészket ismerjük (p), melyben els6 tekintetre szemcsés tápláló, és átlátszó környezetü világosabb magvú képző elemeket különböztethetünk meg. Petéit tokjába rejti (4-6-ot lehet ott látni) s ezeken igen korán feltünik 2 ide-oda mozgó fén~örő testtel bíró szem, s 6-10 sárgás gömböcske az u. n. dlUgyszel·V). Az ide tartozó fajok tokban ,élnek, melybe egészen visszahúzódnak, úgy hogy csak az összenyomott csillaszőrök vége látszik ki; azonban ezen tok csak akko~ l

L i. h.

II. SPECIALIS RÉSZ.

látható, ha hozzá kivülről idegen testecskék tapachlak (x), vagy ha a vizet megfestjük; azért egyes észlelők ezen tok jelen1étét tagadják. A Floscularia magtínyosan él, Mba végével vizi növényekllez '(pl. Cfel'atophylllllll, ][yriophyllu1Jl. és különböző moszatokhoz) tapadva, gyakran azonban egy levelen vagy egy szMon több egyént s néha több fajt is találunk. Tokjllból kinyújtózkodván, szétteríti csillaszőrös lmrélyait, midőn is a csillaszőrök egymásfelett elcsuszván, saj átságosan látszanak mozogni. A mint a karélyok széttcl'ülllek, a rágó gyomor elkezdi ütenyszeríi mozgását (2 másodl)ercben mintegy 3 haralH1st tevén), melytől csak néha llttszik indulatosan eltérni, majd ismét visszahúzódik tokjába, lmrélyait összehajtván , vagy csak összevonviÍll, hogy kis idő mulva játélntt újból megkezdhesse. Az általam észlelt 4, faj a következő: a) Floscularia ornata, E. egész hossza 0.35 mm. a fej törzs 0.15 mm., a láb 0.2 mm. a legközönségesebb és legkisebb faj; karélyai majdnem egyenlők, csak a háti Imróly nagyobb kevéssel; mind hengerded, végén gömbös (21. áb~'a), sok pMdánYllál a testüreg zsircseppalakú gömböcskékkel van megrakva, hogy az egész állat tar. kának látszik. 1870-1875. junius-szeptember hónapokban Szepesés Bácsmegyében több példányban észleltem. b) Fl. appendiculata, LEYDIG (l. 19 ábra); az előb benihez hasonló nagyságra nézve, azonban a háti karély mellett van egy 0.055 mm. hosszú és 0.005 mm. széles féregképű átlátszó J.?yujtványa (a). 1875. augusztus hóban Baja mellett. c) Fl. proboscidea,E. GRENAOHER magyarázata értelmében, t. i. nagyobb, szélesebb karélyokkal; a háti karély ll. legnagyobb. A karélyok közötti bemélyedés kicsiny, sekély. Összehuzáskor először a legnagyobb karély csukódik, a többi rásimul. Ezen faj kevéssel kisebb mint a következő.

24

I.

CSALÁD.

d) Fl. longilobata (spec. nov.) (II. t. 14.). A test hossza a csillaszőrökkel együtt 0.675 mm., ebből esik a csillaszőröl~:re 0.15, a karélyokra 0.075, a fej törzsre 0.2, a lábra 0.25· mm. A törzs vastagsága 0.1 mm.; a kal'é. lyok majdnem egyenlő hosszúk, vélwny hengeralakúak, végökön kissé gömbdedek (egy-egy. gömböcske átm érője 0.012), s egész hosszukban a gÖlllbökön szórványosan, a többi helyeken, u. lll. a lmrélyolwn és a karélyokközött sorosan elhelyezett csillaszőrökkel borítvák. Az állat összehuzódlísakor a karélyok nem csukódnak egymásra, hanem csak)dssé összevonatván, párhuzamos helyzetben maradnak. - Ezen lényeges és feltünő különbségek által eléggé indokoltnak vélem ezen új ,fajt, mely nevezetét feltünően hosszú s már a Stephanoc81'osra emlékeztető lmrélyaitól nyeré.

II. család: PHILODINAEA, E. Orsó alakí~ test, hosszí~, villás végií, tá'/}cstfként bevonható labbal. A nyakon hosszúkás, henger~ alakü tapintó szerv van.

Szakértő előtt általánosan ismeretes, mennyi nehézséggel jár apró górcsövi állatok íelkeresése, megh~tározása s szerveik tanulmányozása. Ezen nehézségek netovábbját találjuk ezen családnál. Ha az

Ezen faj nehány példányát 1875-ik év augustus hónapjában Pestmegye déli részeiben, a Duna mellett lévő «holt ))-ágakból, vizi növGnyekkel gyíijtöttelll.

kell küzdenünk, ha a fajt meghatározni, ha belső sZel'veit tanulmányozni akarjulL Mert, ezen kinyujtott

5. nem: STEPHANOCEROS, E.

pedig szó sem lehet a belső szervek megkülönböztetéséről, legfeljebb szemeit és rágonyait látjuk; a mint

egyik vagy másik ide tartozó állat már a górcső asztalán van, még akkor is uj nehézséggel és akadálylyal állapotban hosszukás, orsó alakú állatkák csak akkor csendesek, ha összehúzódriak gömbbé, ilyenkor

SodTószeTve 5 kaTélyü, a kaTélyok hosszitk, lcihefJYzett

végü.elc, 'j1allwtosan álló hosszü csillaJ8zűrökkel. .Átlátszó kocsonyás tokban él.

Ide csak egy faj tartozik, a StephanoceJ'os Eiclw1'nii E. melyet eddig mindössze csak 4-5 helyen' észleltek (JJanzig m. EWHHORN, Sz.-Pétervá1~ m. WEISSE, Berlin m. EHRENBERG, WürzbUTf} m. LEYDIG), noha ez a legnagyobb Sodró - állatka, mely szerkezetére, sőt alakjára nézve is nagyon hasonló a F'loscularia longilobatcíhoz. Magam ez állatot látásból nem ismerem, azonban TÓTH,l ki LEYDIG rajzait s ismertetését híven közli, állítja, hogy MADARÁSZ EDE ez érdekos állatot Budapesten egyszer észlelte. MintllOgy állítása valódiságában kételkedni okom nincsen,teljesség kedvéért e tényt felemlítem, s a további l~ész leteh:re nézve, akár LEYDIG 2 akár TÓTH ismertetésére figyelmeztetem a szives olvasói.

pedig testüket kinyujtják, azonnal szüntelenül mozognak, sodrószervüket széttárják s a csillaszőrök mozgása által előidézett örvényt követve, meglehetős sebességgel úsznak, vagy lábukkal megtapadva, lengő harang módjá,ra mozognak, úgy hogy a górcsövet egy bizonyos pontra beállítani teljesen lehetetlen.

A mit ezen családról általánosságban elmondani lehet,az a következő:

j

Több nyáron át Baja mellett észleltem. 1

i. h. 173-177. lapon. -

2

i. h. 5-14. lapon.

A test valamennyi ide tartozó fajnál husszúkás, orsóalakú, a fej~f és lábnál vékonyodó, .csak haa soc1rászerv széttárúl, akkor ölt a fej iászélesitett alakot, mi által az egész állat hosszúkás kúpalakot nyer. A láb felé a test miIldig vékonyabb lesz, s hosszúkás vékOIiy láb képezi folytatását. A test 'hossza

0,22-0,75 mm. közt változik. Aköztakaró rendesen ruganyos és sok faj nál hosszredőkkel bír.. Izomszálak eszközlik a test összehúzását, a ruganyos felbőr oko~za a kitágulást. A sodrószerv két félkör alakú karélyból áll, melyek a háti és hasi oldalon kis mélyedés által vannak, elkiilönítve egymástól. A széliikön lévő csillaszőrsor

a háti oldalon a mélyedés által megvan szakítva, a hasi oldalon azonban mindkét karélyr61a

szájnyilásig teljed; a szélső csillaszőrsoron belül rövide?b csillaszőrök vannak, melyek még a szájnyilást is bélelik. EHRENBERG ezen családot egyszeriten így jellemzi: «(animalia rotatoria zygotrocha, nnda».l A szájnyílás némel; fajnál

csillaszőrökkel bélelt garatba vezet (Oallidina,

Actimt,rus) s csakazu""

tán következik a rágó gyomor,melyben két félköl' alakú, élénken mozgó rágószervet találunk. Ezen a két félkörön látunk rendesen két-két nagyobb fogcsúcsot és számos 'vékony fogacskát , melyet a kalilúg szintén n81U bír föloldani. A gyomor, mint az egész test, hosszúkás alakú,elül két fehéres mirigygyel, melyek a szokásos szerkezettel birnak. Agyomortól elkiilönítv:e látjuk a hosszúkás belet, melyben,mint a gyomorban, rövid csillaszől'ök mozognak, s mely a háti oldalon alfellel végződik. A kiválasztó szervek közül könnyen látjuk a hólyagot, nagyon nehe~en néha egy-egy rezgőszervet

. I

vagy csatornarészt. . . Az idegrendszerről e családnál keveset tudunk, csak a nyakon 'lévŐ tapintószerv s a legtöbb fajnál látható szemek árulják el az idegzet jelenlétét. Ezen szervek az általános részben vannak ismertetve, azért nem szükséges ismétlésbe bocsátkoznom. l

n. m. 481. lap.

BARTBClI SAMU, nO'l'ATORU.

II.

SPECIALIS

II.

n. CSALÁD.

26

RÉSZ.

A petefészek szintén a szokásos alkotással bír; alakjára nézve hosszúkás, mint az egész test. A peték már a felette nagy mérvben kitáguló petevezetékben egészen kifejlődnek s nem ritkán látunk az

anyaméhen belűl kifejlett állatot, mely minden tekintetben anyjához hasonlít, mely rágonyait mozgatja, sőt sodrószervét is kiterjeszti, testét kinyujtja s öS8zehuzza, ugy hogy csak nagyságára nézve különbözik anyjától. Ezen különbség sem..nagy, mert a fiatal néha fél akkora, mint anyja. EHRENBERG ezen egységes családhoz 7 nemet sorozott 16 fajjal, azonban ezek közül a Typhlina és Hydrias nem csak Afrikában találtatott; egy harmadik nem ]}[onolabis, E. annyira hasonlít EHRENBERG saját szavai szerint: (( a Schizotrochák fejletlen fiaira lJ, 1 mire a közlött rajzok 2 is első tekintetre emlékeztetnek, hogy talán nem csak hasonlósággal, hanem azonossággal van dolgunk, mi azon körülményt teszi érthetővé, hogy idézett buvárunk óta ezen általa két fajjal felállitott nemet senki sem látta. Ezen három nemet lesz~Í,mitva,. a többi négyet hazánkban is találjuk. t U.

m. 497. lap. -

2

Atlas 61. tábla.

* * 1-ső

nem:

CALLIDINA, .

E.

A csalcitl jellegf.,:ivel bi1'ó nem, melynél a szemek hiányza.nak. A kétá[J'Í.( lábon szaT1Iacskák vannak.

* 1874." 1875. julius-augusztus hónapokban Aselluson, Bajam.

2. nem:

Az ide tartozó fajok eddigi észleletek szerint legin. kább GíLlumal'USon, Aselluson s mis állatokon élőclnek, mi egyrészt a szemek hüínyát indokolja, más részt azon tapasztalatot magyarázza, hogy sok kutatónak a figyelm ét kikeru.lték. Deha a nevezett héjas-állatok valamelyikét több részre osztva megvizsgáljuk a nagyító alatt, mt"Ljdnem mindenkor taláhmk nehány OaZlülinát; Volt alkalmam néha ·1.0-50 példfi,nyt egy-egy Aselluson megol~ vashatni. A (3zervelue nézve mi ki.i.lönös eltérőt· sem találunk enemnél. Feltilnők a lábon lévő «szarvacskák l), hogy EIIRENBERG elnevezé8ével~.~éljek, melyek legalább részben tapintó szervek, mint a nyakon lév0 hosszabb és vastagabb tapintó henger. Az is figyelmet érdemlő körülmény, hogy -a lábban lévő nagy . . ragasztó mirigyek nem ~ villaágak végébe nyilnak, hanem ezek tövénél vagy közvetlenül a felbőrpe, vagy ugyanott elhelyezett rövid hengerekbe, úgy hogya tapac1ás' ezek segítségével történik. Hazánkban két ide tartozó fajt észleltem : O. elega?is, E. kisebb faj, rövic1ltíbakkal; félkör alakú fbgzatáli csak vékony, gereben alakú fogacskak látszanak (35. ábra). Alábmirigyek nyilisa a ltíbvilla tövénél a köztakaróban látható. . Nyár derekán több izben s több helyen találtam. C. parasitica, Giglioli; nagyobb faj (0.42 mm. h.), melynél fl, nyakon lévő tal)intá henger felső része töltsér alakú; a rágó szerveken a kis gereben alakú fogacskákon felül 2-3 erősebb csúcsot látunk (36. ábra). A láb· villttk hosszúk, a ragasztó miTigyek rövid, a villák tövénél lévő csövecskékbe nyilnak.

PHILODINA,

E.

Ezen nem az által kii.lönbözik kilZönösen az

eZűMenitűl,

hOfjY két, a tapintó hen!lCl' és l'ágó gyouwr kö;;:ött elheZyo;;:ett szmnmel b'ír.

Ezen EHRENERG által 7 fajj al l fehUHtott nem az edc1igi kutatások szerint nálunk 5 faj tUtal van képviselve, melyek egymástól·kölinyen megkii.lönböztethetók, noha alakra nézve igen megegyeznek. Ph. eryth1'oph'tal:m.a, E.; hossza 0.22 mm. a Botifer vnlfja1"issal együtt a legközönségesebb faj,. melymajdnem minden eS0vizeskác1ban fellelhető, néha nagy mennyiségben. A Rotiferhe:z hasonlít is, azonban szemei elhelyeztetése miatt biztosan felismerhető. Szemei gömbalakuak, fénytör0 fehér testtel, színe halv~ínyvörhenyes, fehér. Ez az egyedii.li Philoc1ina, melyet TÓTH is megfigyelt. 2 Ph. 1'oseola, E. szintén gyakran észlelt faj, mely esőviz ben,

de llltís álló vizekben is gyakran található. Teste sötétebb, vagy világosabb rózsaszínii., szemeihoszBzúkás kerii.lék alakuak s szög alatt egymás fölé hajlók. Szepes- Éts bácsmegyei vizekben gyakran lttttam és csodálkoZOl;I1, hogy TÓTH n8m emliti. Ph. C'it1'ÚW, E. sötétsárga szinével, bttrsonyos felületével igen feltünő, különben az előbb~ni fajhoz hasonlít. 1870. és 1872-ben augusztus hóban Sz" Igló m. Ph. megalotrocha, E. feltünik rövip.ebb, vaskosabb teste által, mely a híb előtt hirtelen vékonyabb lesz; a köztakaró gödrözött, pontozott. Életmódja is kissé 1 U.

m. 498.1. -

2

i. h. 187.1.

SPEOIALIS RÉSZ.

27

eltérő. L~íba szétt~h'ja

végével valami növényhez tapadva, hil'telen sodró szel'vét, s mint mozgó harang ide-oda

leng. Majd behúzza lába villáit s más helyre úszik, hogy ott játék~ít újból megkezdje. 1870-1875. szepes-, l)est-, bácsmegyei gyakran találtam.

tócsákb~"Ln

Ph. {{cllleata, E. Ezen kitünő faj első, s alkalmasint egyedii.li észlelője azt két ízben találta Berlin m. (1830. és 1835-ben) s nagyon megörültem, midőn 1875-dik augusztus és szel)tember hónal)okban ezen igen eredeti ki.i.lsejü Soc1ró-állatkát nehány példányban Pesf:meyye legdélibb részeiben a Duna egyik «holt»)-ágttban találtam. Mint EHRENBERG leirásaiból és raj zaiból l lütii.nik, ezen faj tö"rzse 0.05 mm. hosszú, hegyes, kúpalakú tüskékhez hasonló, de puha állományú dlldorokkal van borítva, melyek néha a testtől elállanak, néha hozzá simulnak" mi a ruganyos. köztakaró által eszközöltetik, mely ezen nagyobb c1udorokon kivül nem síma, lnint EHRENBERG mondja, hanem gödrözött, pontozott, mint amellékelt ábrán ki van tüntetve (24. ábra). A többi szervezetre· nézve valami lényeges eltérést nem találunk. A rágó szerv hasonló szerkezetű, mint a t?bbi faJ oknál, hanem 3 foggal bír. A peték a méhen belii.l fejlődnek ki s már ott is httni ~ a köztakarón a tüskéket;

II. CSALÁD.

Az idetartozó fajok közül a következőket észleltem : R. vlllfjaJ'l~S, E. fehér nyul{Lllk testtel, mely ln,ssankint lábbá keskenyedik, szemei gömbc1edek, sötét Ilirosak, fehér fénytörő testtel. Belsejükben egy, két, néha töqb igen kifejlett fiatalt lehet látni. Igen közönséges Sodró-álbtka lltLlunk is~melylyelllliIlc1eniitt találkoztam s TÓTH is nagy mennyiségben észlelte. l R. UU~C1'W'/l8, E. S,zilltéll fehér síma testü faj, melYllél a test a láb előtt hirtelen keskenyeclik; a láb nYlllií,nk, villeíjának két ága hosszú. 1870. Tokaj alatt a Tisza m., 1873. Baja alatt fi Dllnából fogott ntkon nagyobb számmal észloltem.

R. tCl1'llIlS, E. teste fehér, nagy l'ánczokban összehúzóeló, lassankint Hbbá keskenyedő; szemei hosszúlu1s alakuak, mozdulatai, fej- s lábkil1yujtásaigen lassú, mely viselete miatt nyeré EHRENBERG-től nevét. 1870., 1874,., 1875. nyarán Zemplén s Pest in. déli részeiben. R. maa.;i'IJUIS, BARTsm!. Ezen puszta szemmel felis-

merhető, kinyújtott állapotban 1 mm. megközelítő, sőt meghaladó fajt először 1870-ben Württembergben észleltem 2 s azóta is figyelemmel kisértem, mert Tokaj és Baja körül több ízben találtam. Teste ránczosall összehuzódik s a nyak körii.l kissé behorpad, úgy hogya fej, nyak és törzs megkii.lönböztethetók egymástól. Mindezeket az előbbeni f~jnál is tapasztaljuk; fajul1knál azonban a felbőr részben megkeményedó, chitinesülő, 3. nem: ROTIFER) E. felülete l)edig gödrös, pontozott. Még ez Bem elegenc1ő Két szeI/W ct tapintó henfjer eZűtt ál/..: lába l'övidebb afej- ok új faj alkotására, lllert az ActimtTusnál sem látta tünsnél s kétágú v-illával -végzEfd-ik: EHRENBERG a felbőr hasonló szerkezetét, azonban a R. Ezen fajról EHRENBERG l'észletesen és behatóan érte- tatdus jellemzéseii.l mondja: «ocellis oblongis), holott ez kezik, 2 részint mert az ide tartozó fajok némelyike igen új fajnál a szemek gömbalakuak, fehér fénytörő testtel. közönséges, miért már a górcső feltalálásával egy idő­ Mit a sokszor idézett észlelő a R. maCr16l'USTÓl megjeben megfigyeltetett, részint mert a Sodl'ó-állatkákról gyez,3 hogy néha gömbc1ed, néha hosszukás szemeit szerzett ismeretek leginbíb? az ide tartozó fajok körül _ 6-8 apró részre oszolva látta, ahoz hasonlót mondhaforogtak, rész~nt végre azért, mert ez loíllatokról hitték, tok a kérdés alatti R. ?naxi~lusr6l. Nehány példánynál hogy tökéletesen kiszl:tradva ha ismét nedvességbe jön- már kisebb nagyítás mellett (HARTNACIC, 4.,.) észrevettem, hogy szemeik hátrafelé hosszúra nyulnak ; er6s nagyítás nok, felélednek. Az ide tartozó fajok tUtalában a család jellegeivel mellett kitünt, hogy mind a két szem 8-10" hátrafelé bírIH"Lk, s az előbbeni nemtől szemeile elhelyeztetése és mindig kisebbedő gÖl11bded részre oszlott, mely részek, némileg szel'kezetére nézve is eltérnek. Fogzatuk hason- mint az «olvasó) gyöngyei egymásho.l;í fűz vék. R. 1Jiotacilla, BARTSCH. (34. ábra.) Az előbbenivel lít a Philudúták-éhoz; két pttr erősebb. foggal bír. Szintén vizi loUlatq1t, mint a többi Soaró-állatkák, azonban nedves egy időben s egy helyen lett megalapítva. Ismertető fövényben, gömbbé összehúzódva, hosszú ideig megél- jelei_: rövidebb, kissé duzzadt test, mely a nyaknál kissé nek, s ha ismét vizbe kerülnek, kinyulnak s mozognak keskenyedik s vége felé rögtön vékony, rövid lábbá s iunét keletkezett a tökéletes kiszáradás s újbóli felele- idomul, továbbá fehér testszín és feltün0' hosszaságíl vellec1ésről t

ll.

szóló tévtan.

m. 5ül. 1. -

2

n. m. 484. 1.

tapintó henger. Ez ~tllat, mint a Ph.·megalotl'ocha, lábát

i. h. 183. 1. 19. kép. -

2

i. h. 48. 1. -

8

n. m. 490. I. 4~<

II. SPECIALIS RÉSZ.

vaJ vizi növényekhez tapadva, tapintó hengerét ugy mozgatja, mint a ][otacüla fnrk~í.t billegteti, soc1ró szervét nyitja, csukja, ele uszlli nem híttam. Ezen faj mintegy átmenetet képez a merően helyhez tapadó Flosclllarinák és a szabacl mozgással biró családok között, míg a R. maa:bnus, chitillesülő cuticuIájá-tal, akár a Brachionllsok-, aktír más pánczélos fajokra emlékeztet. 1875. május-szeptember hónappkban Baja körül. TÓTH még egy fajt említ 1 (nála a második faj) mint «ll. injlctctlts-t, E. II azonban ilyet EHBENBERG nagy milvében nem találok s a TÓTH által közlött rajzból a szeIllOk elhelyeztetése miatt inkább azt kell gyanítanullk, llOgy ez valami Philoc1ina, vagy szemmel megáldott Callidi.na, nem pedig Rotifer.

4. nem: ACTINURUS, E. A test felette nyi.tZán1c; a lwsszu,

há7'omág'll v'illával he'rI,ger előtt.

végződ'i1c.

távcsőlcént

bevonható Zdb Iiét szem a fej est/esán, a tap'intó

Ezen nem egyedüli faja az A. neptlm'ius, E. a legfe1tün6bb SOCb:ó állatl{ák egyike, mert vékony, hosszu lábát fecskendőb61 kiszorított vizsugár~oz hasonlóan lövelli ki és gyorsan be is húzza.

28

II. CSALÁD.

peldányoknál könnyen észrevehetők a hólyag, a csatornák és számos rezgőszerv. Az idegrendszer jelenlétének bizonyitékai gyanánt látjuk a fej csÍlcsán elhelyezett, aránylag. nagy, sötétvörös színií szempárt, melyben legfeltünőbbek a fehér fénytörő testek; látjuk továbbá a nyakon lévő, aránylag nem hoszszú 8 rendes szel'kezetii tapintó hengert, S végre ide kell soroznom a, lábon lévő szarvacskákat is. Ezen szarvacskák egy belmzható, élesen elki.i.lönített ceúcsból s egy alsó nagyobb l'észből ~manak. A csúcs tövénél van egy fehér, finom szemcséjíí gömböcske s az alsó rész alatt van hasonló, ele nagyobb testecske; a kettő vékony szál Mta'! függ össze; valószinünek találom, hogy ezen testecskék ic1egc1úczocskák, s hogy az egész szerv tapintó eszköz, mely nézet az állat magatarMsa tUtal is igazoltatik. Mert ha hosszú láb~tt teljesen kinyújtja, azt tapogatva mozgatja ide-oc1a, mielőtt a lábvillák végeivel megtapt1dna; ez alkalommal használja tal)intó szarvacskáit. Az ivarszervek közül csak a hosszukás alakú l)etefészket észle1tem ; a peték még a méhen belül fejmozgatás ki s karcsu ifjak nyujUtk ki s vonják be llíbaikat az anyán belül, hol néha 2-3 különböző kOI'út láthatunk együtt. Ezen jele~lség, t. i. a láb gyors kinyujtása s bevonása az öreg állatoknál is igen feltünő, valamint a fej mozgatás is, melyet már EICHHoRN észlelt. Helyváltoztató mozgását háromféle módon eszközli. Néha hosszú lábát kinyujtván, villája végével megtapad s testét lábára ráhuzza, úgy hogy visszafelé mozog, vagy behuzott Mbbal oda tapasztja villaágait s testét előre tolja s ez esetben előre halad, mint az araszoló hel'nyók, vagy sodró szervét kifeszítve, előre úszik, mi bevont lábbal történik, mely mozgás egyenes inínyú és meglehetősen gyors. Ezen érdekes állatot 1874. s 1875-benmájus-augusztus hónapokban Baja m. kisebb, vizi lencsékkel borított mocsárokban találtam. TÓTH írja, 1 hogy 1856 óta éven-

. A test ifju példányoknál fehér,puha, idősebbeknél vörhenyes szÍllü, gödrösen pontozott és hosszránczokkal jelzett, mit EHRENBERG rajzain s leirásában hiába keresünk. A láb vége 3 ágú, ezek közül 2 egy síkban fekvő, .a 3-ik alattuk foglal helyet a középen, mi a szép nagy Atlasban szintén hibásan van kitüntetve 2; a villaágak hOBszuk, kifelé görbülk. Azonkivül látunk a lábon 2 Q Bzarvacskát», melyekről alább :még megemlékezem. . A táplálkozás szervei közönség~s alakuak s szerkezetiiek. A fej alsó részén észrevehetünk 2, csillaszőrrel borított hosszukás ajkat, ll,lelyekkel nyaldosó mozdulatokat tesz, mi közben fejét minden irányban mozgatja, mintha nyakán izülettel birna. A rágonyok hasonló kint találta Bud~pest mellett, azonban az általa közlött szerkezettel birnak, mint a többi, faj oIni ál, csak hogya kép EHRENBERG'ic1ézett rajzának igen silány utánzata; két.erősebb fog szaba(végével egymás felé hajlik, mire más körülményekből azonban azt kell következtetnem, EHRENBERG különös sulyt fektetett; két gyomormirigy, hogy magyar szerzőnk milve szerkesztésénél EHRENBERG hosszukás gyomor. és hasonló bél képezik a táplálkozást nagy miivét nem használta s azt gyanítom, hogy az -eszközló többi szerveket. Aetinnrust nem látta, mert ha látta volna, akkor nem A kiválasztó szervek közül fiatalabb, átlátszóbb veszi fel ezen képet LEYDIG kitünő rajzai közé. 1

i. h. 183, 1. 20. kép, -

2

Atlas 61. tá.bla, 1. ábra.

1

i. h. 187. lap, 33. kép.

III. csalác1: HYDATINAEA.

A 7ni7Ldig lágy és hajlékony köztnkaróval borltott .test alct~jct henger és kú"p között váltakozik; villé0ct rÖ'üidelc, r'észben be nent h'Üzhatók.

(lJ

láb és

EHRENBERG ezen csalác10t a következő meghatározással állította fel: « animalia rotatoria, polytrocha, nuda» \ mi részben felette tág, részben hibás meghatározás. Tág, mert oly nemeket is foglal magába, melyeket más családba kell soroznom, hibás, mert sokkerekü Sodró-állatlrák, nevezett tuc1ós értelmezése szerint, nem léteznek. Az ide tartozó 7 nemet, mely ezen szükebb határok közé szorított csalácl keretébe illik, közösen így jellemezhetjük: A test alakja, a csalác1on, sőt az egyes nemeken belül is ingadozó, egészben véve monc1hatjuk, hogy az ingadozás a henger és kúp határait túl nem lépi; azonban valamennyi ide tartozó faj puha, bőr­ nemü köztakaróval bír, mely sohasem szokott megmerevec1ni; a többi, szabad mozgássa~ biró családoknál mindig találunk kisebb vagy nagyobb'kiterjedésü chitinesülést. A sodrószerv valanü különös eltérést nem mutat; némely fajnál az egész fej szélét, másoknál csak a szájat környezi, egyiknél (L-india, D10ct7"din.)állitólag egészen hiányzik. A láb valamennyi ide tartozó fajnál egészen rövid s a lábvillák alig hosszabbak, be nem vonhatók. A táplálkozás és emésztés szervei ezen családnál annyira kifejlőc1tek, hogy egyes részeik alakjukra és szerkezetukre nézve is felismerhetők. Az izomrendszer igen kifejlett; sok fajnál nemcsak a hosszizmokat, de a köztakaró alatt fekvő gy{h'üs harántizmokat is látjuk,. mi csak az ic1e tartozó faj ok nf,tgysága s átlátszó volta miatt lehetséges. A kiválasztó szervek némely fajnál

első

tekintetre

észrevehetők.

Az id.egrendszer a fejben háti olc1ala felé elhelyezett nagyobb központi dúczból áll, melyből egyes szálak a test különböző részeibe sug~roznak ki; némely nemnél csak tapintó szervet,másnál csak szemet, ismét másoknál mind kettőt lehet látni. Ezen családon belül ismerték fel először az elkülönitett ivarszerveket, azonban 1870 óta nem voltam szerencsés hímet láthatni. Részben peték ,által Elzaporodnak, részben elevent szülnek. Az ide tartozá, nálunk eddig észlelt nemek a következők: 1

n. m. 410. 1.

*

*

nincsenelc. EHRENBERG ezen nemet 2 fajjal alapította meg, 1

Ily. slYJtta, E. melyet 1870 óta gyakrabban, de mindig c~ak egy-két példttl1yban Iáttam; utolsó ízben 1875. október hóban talMtam Baja mellett. Ezen fajt már EHRENBERG behatóan vizsgálta s több rajzzal értelmezve, részletesen leírtal. DUJARDINl! Fran-

én azonban csak az egyiket észleltem gyakrabban; ez a

cziaországban több helyen találta s raj zát is közli.

1. nem: HYDATINA, E. Zsákalalcli. teste 7'ö'vid lábbá lces1clYJtyecii1f, mely szintén 7'övid két villaágm oszlik. Bágonyai 4 joggal birnak, sZ,emei

1 ll.

m. 412. lap.

1

Atlas 47. t. -'- 2 i, h, 644.1. 19. t. -

8

Zúo1. Zeitschr. VII. 431. 1.

n.

igen hosszadalmasall írja Ie s több rajzlÍ,t közli; ismertetését követi s rajzait ~Í,tveszi TÓTH 1 j LEYDW, COHN közleményét részben igazolja, részben kiigazítja 2 s ez alkalommal it többi között a l-1!/t1lltina központi clÚCzfít ismerteti külön rajzzal. Annyi megelőző kutn.Msok uMn llem volt reményem ezen fLllatllál valami eddig nem látottat észlelhetlli. Azonban több szem többet hít. Tamíl'om LEYDIG, ki első e tárgygyal foglalkozó lmtaMsomat 3 érdeklődő figyelemmel s útbaigazító tanácscsal követte, nem kevéssé volt meglepetve, midőn a . Hydatútát megfigyelve a központi idegdúczon általam észrevett kis hólyagfüggelékre figyf3lmét felhívni 8zerenesés valék. .Itt ugyanis igen tiszMn látjuk a központi idegdúczot (22. ábra, ll), melyből egy PfÍl' ic1egsugtír a soili'ószerv, a mttsik a nyakon lévő c( sertegödör lj felé vezet, mit az idézett kuta~6k j6lmegfigyeltek. Ez utóbbi idegsugíl,r kiindulási helye elütt látni a dúcz két oldalán 2 kis rövitlny'elü hólyagot (22. ábra h). Ezek úgy vannak szerkesztve, hogy igen gyöngéd hártyájok finom szemcséjii, fehér anyagot rejt magába, melyben 6-8 al)ró, narancsszÍ11ű, olajcseppekhez hasonló gömböcskéket lehet látni. A többi szerveket TÓTH, ki ez állatot J3udapest mellett nagy mennyiségben találta, -- az idézett szerzők alaI)ján - részletesen s meglehetős hiiséggelleilja, úgy hogy leírására utalván, csak az elterő észleletek felsorolására szorítkozhatom. EHRENBERG ezen állatot a polytrocha - sokkerekű - Sodró-állatkák typusául vette, pedig mint a 22-ik ábrán láthatni , a fej szélén lévő csillaszőrök összefüggő koszorút képeznek,mely a hasi oldalon a szájüreg belsejéig, illetőleg a rágógyornor ke~detéig terjed. az állat háti oldalán fekszik, mi rendes helyzete, akkor az említett csillaszőrökön belül, még igen s~k, részben sorosan , részben pamatosan álló, részben folytonosan, részben csak időközönkint mozgó csillaszőröket láthatunk, sokkal nagyobb számmal, mint az idézett szerzők raj zaiból következtetni lehetne. COHN$

Ha

A táplálkozás és emésztés szervei igen erősen kifejlődvék, a rágonyok 4., erős foggal birnak (GOSSE kifejezé-

sével: a kalapács 4 hegyii); a gyomorsejtek barna tartalma a máj első nyomának látszik lenni. A kiválasztó szervek (hólyag, csatorna, rezgöszervek) igen szépen láthatók, azt azonban ki kell tüntetnem, hogyarezgőszervek nem a szemcsés kiválasztó csator. nán magán (22-ik ábra cs), haJ?em vékony egyenletes l i. h. 161.1. 1-3. kép, «die Raeclerthierell 29. L

2

Milli. Ar. 1857, 404. 1. -

m.

30

SPECIALIS ro::SZ.

2

BARTSCR

CSA.LÁD.

II. SPECIALIS

mellékcsövön állanak (22-ik ábra v). A hossz- és harántizmok sokkal nagyobb számmal htthatók, mint a COHNTÓTH féle rajzokon. Egyes észlelők látták lH1gyobb mennyiségben ezen faj himeit is, s miUllnytíjan megegyeznek abban, hogya himeknél a rágó szervek, a gyomor és bél telj esen durványosak ; ezek tehát csak a nemi szaporodá,s, eléggé feltünő ele nem elszigetelten álló, elsatnyult eszközei.

2. nem:

NOTOMMA'.fA,

E.

A test ala/eja az f.gész családot jellemz;; hatáTo1c között ingado:::ilc; ef/!; a nyak háti oldaldn elhel!fezett szem,. sodró szm'v csak rövül

csillaszűrö1cúűl

áll; a 1'ö'vúl láh mé!! 'J'övideb!J'

dgaJclcal bír. Bél és alfel a nfJstényelmél nem hiányzik.

Ezen nemet EHRENBERG alapította meg s nagy miivében 27 fajt sorol fel; 1 azonban egyes fajokat innét ki kell küszöbölnöm s a következő családba' S01'ozn0111, némelyeket eddig hazánkban nem észleltem s .így ismertetésem legfeljebb 17 fajra terjedhet, melyeket magam észleltem. Egyes iele tartozó fajok épen nem ritkák s azért nem hallgnthatom el a feletti csodá1ÍwzásOlnat, hogy TÓTH idézeft ismertetésóben az ide' tartozó faj.ok közül egyetlen egyet sem emlí,t. Ezen nem általános leirásába nem bocsátkozom, mert csak ismétlésbe esném, minthogy a szervezet a többi Sodró-állatkákéval megegyezik; a mi eltérő vagy jellemző egyes fajoknál előfordúl, azt illető helyen megemlítem. A milldnyájoknál előforduló, a nyak háti oldalában elhelyezett szem vagy köralakú színes folt, vagy színes gömb, melybűl llémelyeknél fehér kúp, mint fénytörő test, emelkedik ki. A test alakja szerint 3 csoportbn foglalom az ide tartozó fajokat. (t) Kúpalakú testtel. N. Tuba, E.2 A nagyobb fajok egyike, hossza

0'25 mm. EHRENBERG, ki ezen állatot csak 2 példányban Berlin mellett találta, leinl,sav:égén nagyságát k-k, vonalra teszi, mi az én mérésem épen közlött eredményével megegyezik; ellenben a táblán a név mellett ~ vonal áll, mi nyilván sajtóhiba. Ezen· állat egészen kúpalakú, mert a fej nél a hossztengelyre fiiggélyesen álló lap által van határolva s vége felé folytonosan egyenletesen keskenyedik. A fej széle egyenletes csillaszőrökkel. van kör~ nyezve. A test hosszában elterjedő izomkötegeket szépen lehet látni. l

i. h. 424. L -

2

n: m. 433. 1. 49. t. m.

RÉSZ.

A táplálkozás és emésztés szerveire nézve megjegyezhetem, hogya rágonyok igen erősek és sok foggal bírnak (33-ik ábra). A bárzsing aránylag igen hosszú; a gyomorban és a megkülönböztethető bélben, mely a háti oldalon vezet ki, láthatjuk a csillaszőrök élénk mozgását. A kiválasztó szervekb61 mind a 3 részt tisztán lehet látni. Az idegrendszer ezen fajnál szépen szembetilnik, mert ltttjuk fejduczot a rajta elllelyezett, nagy, korongalakú, sötépiros színii· szemmel; a fejdúcztól két idegszál vezet a nyaki oldalon lévő sertegödör alá. Ezen 1832-ben EHRENBERG által felfedezett sazóta tudtommal nem említett fajt 1875. aug, hóban Pestmegye legclélibb részében a Duna mellett találtam nehányszor. N. laci?1/ulata, E. Alakjára nézve az előbbenihez hason· lít, hanem jóval kisebb; hossza csak 0'15 mm. Szel'kezetében valami feltünöt nem találtam; inkább életmód· jában s viseletében. Mozdulatai gyorsak s uSZiís közben a szá.jiiregen át gyakran kitolja fogai hegyét, kapkodva táplálék után; még feltünőbb, mit Hszása k0zben

a

gyakran észleltem : ugy hítszik mintha a láb mirígyeiből kiválasztott anytLg hosszabb, Mthatlan finomságú fonallá , keményednék, melylyel könnyű tál'gyakat maga után vonszol. Annyit biztonsággal észleltem, hogy könnyebb tá-rgyak, (11arányi homokszemecskék, Diatornaea1c, szá· lacskák) ez iíllatkát uszása közben 0'2-0'5 mm. távolságban gyakran követték, mit az 118zás közben keletkező örvény hatásának tulajcloníttúii azért nem vagyok hajlandó, mÍ11thogy nlr\'s fajnál, holll,z örvény jelentékenyebb, hasonló tüneményt nem észIéltem ; de hirte~en történő irányváltoztatásnál a vonszolt tárgyak irányulmt úgy változtatj lik, miIltha az állat testével fonal által lennének összeköttetésben; végre azt is gyakran láttam,· hogy a kérdéses faj egy I)ont körül bizonyos távolságban úgy forgott, mintha ezen központhoz kötelékkel lett volna erősítve. Véleményem tehát ocla terjed, hogy ezen Noto?n11wta a ltib111irígyekü,ltal kiválasztott anyag segítségével megtapad, ha pec1ig ezen helytől távozni akar, nem mindig sikerül az elszakadás; a ragasztó anyag néha a vizben megkeményedő szállá nyulik, melyen az állat függve marad; ha pedig a test, melyhez tapadt, kÖllUyii, akkor azt magával vonszoljn. 1870-1875. Sz.-Igló és Baja körül sokszor megfigyeltem. b) Hengeralakú, a láb felé keskenyedö testtel. N. ]\;'aja:·;, E.

Első

sentd-hoz hasonlít l l

leirója IWitja, hogya Hytlcttúw s igaza vall, mert nem csak a test

n. m. 430. 1. Atlas 52. t.

31

in.

CSA.LÁD.

alakja, hanem a belső szerkezet is nagyon megegyező. A sokkal kisebb N. Najas közI10nti idegelúczáll nagy szemfoltot látunk, mi ama fajnál hiányzik. LEYDIG (Csacculus cerebralisllt tulajclonW neki melyben cnnészállományttl nem látott; é]) azt hiszem, hogy magát a központi dúczot nézte annak, melyből két idegsugár a háti serte· göc1örhöz vezet. Hágonyai erősen kifejlődvék s a rágó gyomor alján, valamint a hosszukás bárzsing elején számos egy sejtű mirígyet veszek észre. 1874, 1875 juliusaugusztus, Baja mellett. N. hyptopus E. Ezen fajt EHRENBERG épen ,f.Q év .előtt csak 2 példányban találta 2 s azt mondja róla, hogy fl, harangalakú test hasi oldalán van elhelyezve a htba; Az általam talált egy-két példttny, melyet ezen Ít'Ljhoz tartozónak kell vélnem, inkább h~ngerdea, mint harangalakú testeI bír s lába is azon a helyen van, mint a töhbi ide tartozó faj oknál látjuk ; azonban azt is észre vettem, hogya llagyítón a test összehuzódik s így némileg a híb is a hasi oldalra kerül. Hogy az általam megfigyelt faj csakugyan azonos EHRENBERG kérdéses fajttval, azt leginkább a rágó szervek sajátságos szerkezetéből követ· keztetem. Az egycsúcsú fogakon ugyanis tisztán láttam egy felfelé álló hegyet (30-ik ábra a), mely,EHRENBEHG rt1jzán is ki van tüntetve. A gyomor polyec1rikus sejtek által alkotott bőrét s a sejtekben szemcsés és gömbded tartalmat igen tisztán lehet látni. A kiválasztó szervek minden részeikben láthatók. A petefészekről EHRENBERG is megemlékszik, moneIván, hogy abban egyes kifejlett petéket látott; nekem leginkább az tünt fel, hogy több gömbded részre csakis a csirmagvak oszlottak (31-ik ábra). 1875. augusztus hóban Sz.-István m.Pestm. legdélibb részében. N. t'ripus, E. Teste rövid (0'12 mm. h.) s a láb felett rövid nyujtványt képez, mely a láb két vilájával együtt okúl szolgált az elneveztetésre. EHRENBERG, mint ezen faj megalapítója mondja, fi hogy a ,szem' sejtektől látszik környeztetni, LEYDIG úgy találta, hogy a szem felett 3 ll1észlu~lmaz fekszik (3 Kalkhaufen); 4 pontosabb megfigyelésnél azon tapasztalatot szereztem, bogy ezen faj 'is, mint sok más ide tartozó, mészzsacskóval bír, melynek vékony eleje a fej széle felé nyúlik. 1874. julius hóban, Baja m. N. saecigera, E. Ii Ezen 'hosszukás (0'18, mm. h.), henger alakú fajtEHRENBERG 40 év előtt Berlin mellett l 4

i. h. 38. 1. -

i. h, 37.1. -

2

n. m. 426. Atlas 50. -

n. m. 434. Atlas 50.

3

n. m. 434. Atlas 50. -

III.

32

II. SPEOIALIS RtSZ.

észlelte és «saeculo interno pone oculum clavato)t á.ltal jellemezte. Ezen zsacskóban összehalmozott mészanyag nem szemcsés, nem is tömör, hanem likacsos szerkezetű, mint a szivacs, vagy mésztuff. A tömlő előtt elhelyezett szem gömbalakú s tisztán láthatni egy belőle kinyúló, fehér, fénytörő testet. Az erős fogzattal fegyverzett rágó nyomor rövid bárzsing által van összekötve a gyomorral, melynek nyitjánál nehány serte mozog, mit EHBENBERG vagy kopoltyunak vagy gyomorcsillaszőrnek mond; ez utóbbiakat mind az összehuzódó és kitáguló gyomorban, mind az elkülönített bélben szintén a legnagyobb bizonyossággal észleltem. A kivfllasztó csatornarendszer minden részleteivellátható. 1873. augusztus hoban a bajai lők ert előtt csak egy

1875 augusztus hóban Baja m. N. aurita, E. l haAonlít az előbbenihez ; 8 tőle csak az által különbözik, hogy szeme felett csak egy mészzsacskó van, melynek csöves eleje a fej széleig nyúlik, mint már LEYDIG 2 megjegyezte. A fii.lforma nyújtványok valamivel nagyobbak, mint az előbbeni fajnál s úgy itt, mint ott is, behuzhatók. 1875 junius-julius pestmegyei Sz.~István m. N. deci1Jiens, E.8 Ezen igen apró faj, mely csak 0'14 mm. hosszú, aránylag vékony, karcsu testtel bír, mely két végén ki van hegyezve. Mozdulatai lassúk; mászva halad. Csillaszőrei siirűn állva szegélyezik a fejet s a szájig terjednek. Rágó szel'vei erősek; a gyo~ mor és bél megkülönböztethetők egymástól; a kiválasztó szervek minden részeikben

pélaányban találtam.

e) A hengeralakú test mindkét végén

keskenyedő.

II.

CSALÁD.

megfigyelhetők,

mi a test

átlátszó volta s mozdulatai lassusága miatt lehetséges. 1870 augusztus hóban Tokaj m: 1873 május-szep~ tember hónapokban Baja körül észleltem. N. vennicula1'is, DUJ. 4 N. tardigrada, LEYDIG. ú Mind kettő teste nyulánk, hosszukás henger alakú, féregszerii., 0'4, mm. hosszú, hosszránczokkal s igen összehuzható

N. Pet1'Omyzon, E. Ezen kis Sodró-állatkával több izben találkoztam; hossza csak 0'15 mm. EHBENBEBG több izben találta 1 s eleinte nem vette észre a szemet, melyet csak nagy figyelem mellett láthatunk, mint az aránylag felbőrrel. A fej- és lábnál a test kerekded végű, csillá~ nagy fejdúcz végén lévő sötét foltot. A fej eIül ferdén van szőrök csn.k a fej hasi oldalán s az ott lévő szájnyilás elmetszve és csillaszőr sorral beszegve; a belső szerkezet körül láthatók. Az igen erős rágószervek a 29-ik ábrán közönséges. EHBENBERG ezen állatot nehányszor úgy láthatók; a csúcsok nyujtványai (29, n) hol rövidebtalálta, hogy lábvillájával Epistylishez volt tap~dva, bek, hol hosszabbak. A rágó gyomor aljA, 3 karélyú; mely Cyclopson élődő ázalag; ft kérdés alatti NotO'Jnmata a bárzsing hosszukás s összehuzódáskor belsejében a tehát másodrendű é16dÉÍ, Ezen és hasonló tünemények chitinesűlt bőr harántredőket képez. A gyomor belsejémélyen meghatották a kedélyes öreg kutatót, noha ez ben nagy sokszögalakú sejteket látunk, zsírcseppekkel. nem oly felette ritka jelenség. A gyomor elejéhez járuló 2, arányln.g nagy gyomormi1874. augusztus hóban Sz.-Istviín m. Pestmegye. rígyet tisztán lehet látni, valamint a kiválasztó csa~ N. bmchyota, E.2, (38-ik ábra). Ezt EHRENBERG úgy tornarendszert is, melynek csatornáin 4 pár rezgöszerv jellemzi: I( N. corpore parva, utrinque parum attenuato, van. A petefészek a szoká,sos alakkal és szerkezetnec eaudato II ; a test hossza mintegy 0'22 mm. és igen tel bír. rövid lábbá keskenyedik; drontis auriculis palisque forDUJARDIN az általa felállított faj nál határozott körcipe parvis ll; azaz a homlok két, oldalán a félbőr kis vonalú gömbded, fehér fénytörő testtel bíró szemet csillaszőrös nyujtványokat képez: I(sacculis duobus észlelt és rajzolt. LEYDIG a szem helyén sötét, feliih'ől nigrieantibus l)rope oculumll. A szem két oldalán a köz- megvilágltva fehér, nagy gömbded testet látott, melybell ponti dúcz mellett látunk két kis tömlócskét sötét tarta- csak kálilúggal történt etetés után vette ésZl'e a sötét lommal, melyek keskeny csövei a csillasz6rszegélyig Bzíniiszemet.. Én ezen szervre nézve igen nagy i~ga­ nyulnak, ~nely az egész' fej et környezi és a hasi oldalon dozásokat tal)asztaltam. Már elsó lmtatásomkor 1870. lévó szájnyilást is beszegi. A fogzatot pontos megfigye- Tübingen m. találtam ide tartozó fajt, mely DUJARDIN lés mellett oly szerkezetlinek találom, mint a 44-ik vermicularis-ával meglehetásen egyezett t3 azonban a ábra mutatja, mely EH~ENBEBG ide vonatkozó rajzától szemben nem volt meg a fehér test, helyette vörös rövid kissé eltér. .nyujtvány állott" ki ferdén a szemből. A másik fajt is Többi szerveire né,zve1llegegyezik ezen faj a többi- találtam u. o. de kálilúg nélkül is láttam a homályos ekkel. l n. m. 430. L Atlas 51. 2 i. h. 38. L - 8 n. m. 431. 1. _ 4 i. h. l

n. m. 427. Atlas 50. -

2

n. m. 435. L Atlas 51.

648. L -

5

i. h. 39. L - o i. h. 37. L

SPECIALIS

RÉSZ.

33

gömlJben sötét VörÖS színii nagy szemet. Azóta hazánkban évenkint találtam ezen fajt vagy fajokat, még pedig DUJAEDIN-ét a fénytörő testtel bú'ó szemmel, azon két n.lakban, melyről épen megemlékeztem s mely az összefüggést közvetíti; és találtam LEYDIG faját is, melyhél épen nem lehetett szemet látni; ezt. 1870 augusztus· hóban Szepes-Igló m. amazokat 1873-1875-ig nyáron, Baja körül.

3. nem:

ASPLANCHNA, GOSSE.

Test ha1'ar/'galakü; a központi idegdüczon van egy VŐ1··ÖS vagy fekete szen~folt. A sodrószerv egyszerít c~iUasző1'Szegélyt képez a fej kŐ1'ül, melye'n helül lcüebb dombocskákon hosszabb sertélc láthatók. Bél, alfel és láb teljesen hiányzanak.

Ezen nemből csak két, de igen kiváló és sok tekintet. ben jelentékeny fajt ismerünk, melyeket első leiróik a NotOJnm.ata nemhez soroztak, miIlthogy alakjukat és

szerkezetilket nagyban tekintve, sokban hasonlitanak ezen nem némely fajaihoz ; I1zonban a bél, alfel és láb hiánya elegendő okul szolgál, hogy a GOSSE által javasolt Asplanclma elnevezést elfogadván, új nemet állítsunk fel. Igya Not. anglica, DALRYMPLE = As. B1'igth'W elli, GOSSE; ezen észlelte először BRIGTHWELL 184,s·ban az ivarszervek elkülönítését. A másik iele tartozó faj a Not. Siebolrlii, LEYDIG mint As. Siebolc1ii vagy helyesebben As. LeYIUgii. Ezen legnagyobb Sodró-úllatkátLEYDIG TVilrzb1l1'fjmellett nagy menynyiségben tahílta, nőstény és hím pélclányokban, és igen behaM11l1 ismerteti. l TÓTH és MADARÁSZ ezen fajt 1859 és 1860-ban a Duna felső részén levő tócsákban ezrenként találMk.» TÓTH kivonatosan közli LEYDIG hii ismertetését 2 és mellékeli ugyan ezen szerző kitllnő rajzait szép l(

utlinzatokban. Magam ezen érdekes állatot nem üíttam s azért csak idézett magyar

4. nem:

szerzőnkre

SYNCHAETA,

utalhatok. .

E.

A test 1'jjt'it1 kitpalakft, a láb és a lálmillák ?·ö'IJülek. A 8odr<Jszerll ('!:iüldi kiiziil kinyitlik nehány hosszabb el'űsebb serte.

Jt:'fJ.lJ nyaksz(':/JI. id(~

Ezon nemet EIUmNDERG.4, fajjal f1llította fel. !lAz tu,rtoz6 fajok alakra és szerkezetre nézve leginkább a

Nuto)//lnata '1'uba,-I1oz hasonlók; azonban a csillák között serték első tekintetre elárulják a külömbséget.

lévő

Nálunk csak egy fajt észleltem, neve: S. tl'emula, E. hossza csak 0'08 unll. EHRENBEIW óta ezen fajt PEltTY

él:! LBYDIG észlelték. Ezen kis állat mozdulatai igen 1

i. h. 2.1-·.33. 1. -

9

i. h. 178. 1. -

8

n. m. 436. L

m. CSALÁD. gyorsak, s azért nehéz pontosabban megfigyehli. LEYDIG l azt vette észre, hogya testben lévő folyadék sárga színű, miről legnagyobb figyelemmel sem bú·tam tuc10mást szerezni, minthogy e fürge állat köztakal'óját is sárgának tapasztaltam. A sertékről EHRENBERG azt állitja, (8. baltica, 437. 1.) hogy ezek rágógyomor izmaihoz erösítvék, mely állitással LEYDIG-é ellenkezik, ki, az.t iIja; hogy It serték csak a soc1rószervb()1 emelkednek ki; pedig el6bbi k:utatónak több igaza van, mert én is úgy találom, hogy az erősebb 4 sertének töve sokkal beljebb ér a fejbe, mint a csillaszórszegély s ha aljuk nincs is a rágó gyomor

a

izmaihoz erősítve, annyi bizonyosnak látszik, hogy az a köztakaró azon részéig ér, mely a rágonyok felett van. A szem aránylag nagy, korongalakú ; s~élefiatal l)élc1ányoknál élesen elmetszett kÖJ:vopa,l, ~ált-al 'képeztetik. A szem alatt lé,:ó ic1egdúczbó(, 'a I1yclatinához hasonlóan két idegszál sugárzik ki, mely a nyakon lévő sertegödör alatt egyesül. 1875 október hóban Baja mellett találtam.

5. nem:

EOSPHORA,

E.,

A Hydatinaealc jellegévelllíró nem. :2 homlok- egy nyak~ sZlJlnnwl. Ezen nemet 1830-ban alapította meg EHBENBERG három fajjal s mÍllthogy a szerkezetet igen tisztán .látta

s alaposan megvizsgálhatta, azért választotta .ezen nevet. 2 LEYDIG ezen nemet, mint olyant, mindamellett törültell minthogy a 2 homlokszelll szerinte csak a vör~ henyesre festett fejszegély sötétebb része, s nem szem. LEYDIG ezen nézetét 1870-ben magamévá tettem az E. digitatáJJt tett vizsgálat alapján. Dr.. WERNECK Salzhu?'g-ból 1836-ban küldött EHRENBERG-nek egy 4-ik Rosplw1'a fajt, mint R. a1.~ritá-t, melyet EHRENBERG szintén talált és ismertetett volt mint Diglena auritát; de minthogy az Atlas rajzai má,r metszve, s a

szöveg lllár ki volt szedve, azért csak mint ut6jegyzetet közli EHRENBERG a 452.' lapon, hogy, az általa mint Dt:{!lena au'r'ita (Atlas 65) raj zolt faj. Rosphora aU1'ita, VVEBNECK, mert a 3-ik vagy nyaki szem jelenlétéről meggyóződést szerzett. Ezen fajt én is találtam, s azért most felln kell tartanom az Eosphora-

nemet a fennebbi meghatároztíssal. Teste tömlő alakú, rövid lábbal s valamivel hosszabb lábvillákkal ; egész test hossza Ö'3, szélessége 0'1 mm. 1

i. h. 41. -

u n. lU.

451. L Atlas 56. -

a i.

h. 40. lapon.

5

II. SPECIALIS RÉSZ.

(37~ik

ábra). EIül a fején rövid nyujtványok vannak (n); ezek mint az egész fejszéle egyenletes csillaszőrökkel vannak borítva. A rágó gyomor erős fogzattal bír, mely a 43-ik ábrán van kitüntetve. A bárzsing igen rövid B nagy gyomorba vezet, melytől igen tisztán megkülönböztethetjük a kerülékes belet. A gyomor első részén Igen hosszú, a fejbe benyuló mirígyeket látunk, ezek, úgyszintén a gyomor, a bél, sőt még a patkóalakú pete- . fészek is zöld színűek. A kiválasztó szervek között a hólyagot és a belé vezető csatornát lehet látni. A láb~ vill~\'kba vezető mirígyek itt is előfordulnak. A fej szélén 0'05 mm. nagy., teljesen kifejlett szempár van, melynél a vörös gömbből kinyúló fehér fény. törő testet is láthatjuk. A rágó gyomor felett van egy tömlő (t) szürkés, világos tartalommal s ebben vagy ez matt van a 3·ik félholdképű szem; ez ecetsav hozzá· adása mellett gömbc1ed szemcsé1n'e bomlik fel, mig a két homlokszem alakját megtartja. Az ismeretlen jelentő· ségű tömlő hosszú csővel bír, mely a szemek között a fej szélébe nyílik. Ezen érdekes fajt, mely egész testén belül elterjedő zöld színe miatt is feltűnő, több éven át 1873-1875 május-szeptembel' hónapokban Baja mellett észleltem.

6. nem:

D,!GLENA,

E.

A család közös jellegivel bi?'ó nem, 2 lwrnloksze')n által van kitiintetve. A láb igm:~ ?'ö'vid, a villaága1c kissé hosszabbak.

Ezen nagy földrajzi elterjedésRel biró nemet 1829 és 1830-ban alapította meg EHRENBERG s nagy míivéhe 8 fajt foglalt. l Ezek közül igen gyakori s néha igen nagy mennyiségben előfordul a D. catellina, E. Ez a legkisebb fajok egyike, melynek hossza csak 0'12 mm. Szerkezete olymi, mint más ide tartozó fajoké. Teste eIül s hátul a hossztengelyre függélyes lap által látszik határoltnak. Rágonyai erősek, egy-egy hegygyel fegyverzettek. Rövid bárzsing, nagy, két mirígygyel bíró gyomor, elkülönitett bél képezik az emésztő szerveket. A kivi\'lasztó szervek közül csak a hólyagot látni biztosan, a csatornák és rezgőszervek jelenlétét csak abból következ· t~thetjük, hogy itt~ott néha a rezgűszerv mozgó csilla· szőreit ,látjuk. 4-. petefésze~ nagy, s feltűnő, hogy néha a kis állat belsejében ~----:~/.meglehetősen nagy pete fejlődik. Egy allmlommal .~·iegfigyeltem, hogy a 0'1'2 mm. hosszú állat petét' tojt, melynek átmér6je ű'05 mm., tehát majdnem félakkora volt, mint az egész állat. Az csak l

n. m. 4.41, Atlas, 54. 55. t.

m.

34

II. SPECIALIS RÉSZ.

CSALÁD.

úgy történhetett, hogy a pete az alatt míg a testből kijött, hosszában megnyúlt, megvékonyodott, a mint pedig a testen kivül volt, ismét előbbeni gömbded kerülékes alakját visszanyerte. Néha ezen fajból 15-20 példányt láttam egyszerre a górcsö alatt, (kisebb nagyitás mellett) s köztük nehány kisebb, nyugtalanul ide-oda mozgó állatot. Ezeket WEISSE Szt.·Pétervár mellett szintén figyelemre mél· tattal és D. granula?'ÍS-nak nevezte, azon tapasztalatát közölvén, hogy a Diglena nagyob b és kisebb petékkel bú'; a nagyobbakból lesz Diglena catellina, E. a kisebbekből D. grCIJ'Lularis és azt hiszi, hogy ezek koraszü· löttek, mint a Noto1nmata granularis, vagy Enteroplea

35

szétfeszít.i lábvilláit, úgy hogy ezek a test alsó feléhez két oldalt hozzá símulnak. 1874-1875 majus-junins hónapokban Baja mellett több izben találtam. D. lacust?'is, E. Villája a láb hosszának egy harmac1ával

1

egyenlő.

TÓTH találta 1858. és 1857-ban a soroksitri út melletti mocsarakban; magam nem figyeltem meg.

7. nem:

Ezen nemet Du.JARDIN l állította fel s szerinte a csilla· szőrök teljesen hitÍsnyzanak. Ha ezen régibb szerző ada· taiban kétkedni akarnánk, mire k~lönben alapos okunk nincsen, azt találjuk, hogya mult tizedben. MECZNIKOW II szintén behatóan ismertetett egy Sodró-állatkát, melynél a csillaszőrök teljesen hiányzanak. Az ide tartozó egyeclüli fajt: L. tonLlosá-t, DUJ. TÓTH 3 Budapest «vidékén több helyütt)) találta.

LINDIA, DUJ.

HOSSZ'/l.kás, féTegalakit ide tm·tozó nem., m.elynél a csilla· szű?'ök,

ID. CSALÁD.

és a szem hiányzanak.

l

DUJ.

Zoophytes, Paris. 1841. -

~

i. h. lS66·ilU Zoologische

Zeitschr. - o i. h. 185. 1. 23. kép.

Hydatina, E. Ebből LEYDlG azon következtetést vonja,2 hogy ezen «koraszülöttek ) alkalmasint tárgyalás alatti faj unk

himei. Tudván ezen épen közlött körillményeket, nagy érdekkel fogtam a kis, világos színii Diglenák vizsgálatához, azonban sajnálattal kell ki jelentenem, hogy LEYDIG véleményét a tények nem igazolják, mert ezen (koraszülöttek» csakis fiatal D. catellinák, melyeknél a táplálkozás, kiválasztás és női ivarszerveket j.gen tisztán lehet látni, s így meghiúsították reményemet, ez alkalommal him Sodró-állatkát tanulmányozhatni. Minden éV8zakban s majdnem minden átkutatott helyen találtam. D. g?'cmdis, E. teste hosszukás (0'3 mm.), alábnál hosszabb, egyenes villákkal. Feltűnő nagy eg'yfogú rágonyokkal bír s ezeket a szájból mint harapófogót kinyujthatj a, melylyel zsákmányát elkapja. Nyakában van egy hoszukás tömlő, EHRENBERG szerint «velő­ zsacskó», melynek eIül lévő csöve 2 ágra oszlik, s ezek a szemek között a fej széleig vezetnek. Ezen tömlő tartahnára nézve különbözik a .Notommaták megfelelő szervétől, mert mind a tömlő, mind villás csöve sötétes gömbökkel van megrakva. 1875 május-junius hóban Baja mellett. D .lo?·~ipata, E . Nagyságra s alakj ára nézve hasonlít az előbbenihez ; lábvillaágai nagyobbak a vastag lábnál és görbék. Ez által, valam,int a :g.yaktömlő hiánya által könnyen felismerhető. Többi részeiben a szokásos szerkezettel bír. Szepes-Igló m. 1870 augusztus havában. D. caudata, E. Kisebb faj a két előbbinél (0'24 mm.) hengerded testtel, mely a fej nél kissé ferdén álló egyenes lap által határoltatik. A láb igen rövid, de a villa hosszú s e€{yenes (0'08 mm). Mászás közben gyakran egészen l

WEISSE

Bull. phys., math. tom. IX, 347. L -

2

i. h. 101. 1.

5*

37

n. SPECIALIS RÉSZ.

1870 és 1874-ben Sz. Igló és Tokaj mellett több ízben észleltem. JI. longisetrt, (= Not. longiseta F.). Teste hengeralakú, eIül egyenesen elmetszve , hátul keskenyedve ; (32-ik ábra) a láb egészen rövid, a villák igen hosszúk és egyenetlenek. A test hossza 0.12 mm. a lábviHáké 0.2·~0.28

IV. család: LÜNGISETAE.

A test alakja hossz~dcás-hengenled vagy to}ásdlul-fJömbös j a köztakaró 'részben puha, 'részben

nu:.glce7né~

nyedö. A láb vagy teljesen Jt'i.ányzik, vagy igen r'övid, egy két se1'teképlí, hosszít vill(~ággal. Ezen családot 1870~ben állitottam feP különösen azért, hogy egyes, EHRENBERG álta,l a Elydatiná./choz, nevezetese,n a Notonvmata nemhez sorozott fajokat onnét kiküszöbölhessek, minthogy azon, külön~ ben egységes család keretébe nem illenek. Azóta még inkább meggyözödtem ezen család tarthatóságáról s azért most sem térek el tőle. A család közös ismertetése nehéz, mi a természetes rendszerben gyakran elő­ fordúl, kivált oly családnál, mely nagyobb csoportok között az összekötő kalJCsot képezi. Igy ezen család is közvetítő a lágy és a kemény köztakaróval biró családok között, azért a köztakaró egyes ide tartozó faj oknál lágy, másoknál már megkeményedő; némelyeknél egészen csupasz felületü, másoknál hosszú serteképlí. nyujtványol{kal bir, melyek hol lábnak, hol uszonysertéknek neveztettek. A sordrószerv igen egyszerű, mert csak rövid, a fej szélén elhelyezett csillaszőrkoszorúból áll. A táplálkozás és emésztés szervei a szokásos szerkezettel bírnak; a kiválasztó szervek közül némelyiknél csak a hólyagot, másoknál a többi részeket is szemléllletjük. Az idegrendszerrel rendesen csak következtetünk;a szemeket látjuk, még pedig egyet vagy kettőt; néhol tapintó szervet is ki lehet mutatni. A petefészek többnyire kettős vagyis patkóalakú és a gyomrot és belet környezi. Nagyobbá;a kis és gyors mozgású állatkák, melyeknél csak nehezen tanulmányozhatjnk a belső szerveket. A következő nemeket sorozom ide: 1. MOn07'nm(LttL, 2. Manocer'ca, 3. Rnttulns, 4. Distermna, 5. Fl61·c'l.~l((;ria, 6. Mastigocel'ca. 7. Tria'J,thTa, 8. Polyarthr·a. l

B.A.RTSCn

i. h. 40. l.

'* 1. nem:

MONOMMATA.

A ltenge-ralakít test ?"észben

megkmnényedű

lcöztafutróval

bír; a láb 1najdnem egészen hidnyzilc s két hosszít serteág .által 7~elyettesítteti7~~: . . Ezen ne;rq.et 1870-ben' állítottam össze EHRENBERG

irét Notom'11lata fajából, U. m. N. Tigris, E. és longiseta, E.-ból,l melyek kii.lönösen lábalakulásuknál fogva az ig~ziNotOlnmata nemtől nagyon eliitök. Akkor látásból csak aze16bbenit ismertem, azóta mind a kettőt találtam és most is fentartom az akkor tett módosítást. Minden Not011t?nata ptlla köztakaróval bír, itt a köztakaró rész-

ben megkeményszik; ott ~ lábvillák egészen rövidek, itt .felette hoss:zúk.. M. Tigris, (=::::. Notonimata Tigris, E. (41. ábra). EHRENBERG ezen fajt 1830. s 1831-ben találta Berlin l

B.A.RTSCR i.

h. 41. l.

*'

'* mellett és nagy m~ivének 431. lapján s Atlasa 55-ik tábhíján ismerteti. Azonban a szövegben maga tesz kérdő­ jelt a Notomrnata név mellé, mintha kételkec1nék azon, hogy ez igazi ily nevü faj. Magát az állatot félreismerni nem lehet, mert teste félholdhoz hasonlóan meggörbü.lt, hengerded, s rövid lábán hosszú, szintén meggörbiilt 2 villaág van. A fej felső részén a megkeményedett köztakaró kis nyujtvanyt képez. A sodrószerv rövic1, a fejet környező csillaszőrk08zorúb61 áll. A rtígószervek l~ét egyenlőtlen nagyságú részból állanak; a bárzsing igen rövid; a gyomor elején híthat6k agyomormirigyek ; a vékony végbél a bevonható láb töve felett lévő alfelbe vezet. A kiválasztó sZC;lrvek közül csak a hólyagot észleltem. Az idegrendszerből láthatni hosszú központi <1úczot a fejben és ennek hátsó végén meglehetős' nagy szemet. A petefészek a bél és gyomor mellett fekszik.

mm. A hosszú lábvillákl'ól írja EHRENBERG 1 hogy azok tövénél belsejükben vagy i7Jmot, vagy csatornát vett észre. Jegyzoteimben azt találom, hogyalábvillák belsejében harántcsíkll izmok vannak, mi azok használatát érthetővé teszi, mert lábvillái segítségével ez állat gyorsan ide s tova hánykolódik. Azonban· valószÍnü, hogy ic1egszál is húzódik a hosszú villákon végig, mert néha azt látjuk, hogy állatunk azokat, mintegy tapogatóc1zva, lassan minden' irányban mozgatja.. Szerkezetük is indokoIni látszik némileg ezen föltevést, mert vége előtt mindkét villaág rögtön keskenyebb lesz mint az Actinurus tapogató szarvacskái s a rövid, keskenyebb csúcs töve alatt kis, világos gömböcske, talán idegt1,?omány van. A fej csillaszőrökkel van környezve ; ha az állat oldalt vagy a hátán fekszik, a száj felett nyelv alakú nyujtványt látunk. A rágógyomor egycsúcsú erős fogakkal bír. A többi szervek a szokásos szer1rezettel bírnak. Az

IV.

CSALÁD.

szerveket is észre lehet venni. A központi idegdúczon egy szem van. 1870allgusztusban Sz. Igló mellett. TÓTH Budapesten évenként látta/ ]f. b'icornis. E. az előbbi fajhoz hasonlit, hanem homlokán a kemény köztakaró két hegyes, kiUönböző hoszszuságú nyujtványt kélJez. A lábnyujtvány röviclebb a testnél s tövénél csak 2 serte van, holott az előbbi fajnál ugyanazon helyen 4-et)alálunk. A bels0 szerkezetre nézve megegyezik a, két faj, csakhogy ennel az egyes részek tisztábball láthatók, minthogy ez világosabb színíL 1870. augusztus hóban Sz.-Igló, 1875. ftugnstuszszeptember hÓnaljokban Baja mellett.

3. nem: RATTULUS, E. .il hengerala7cü test mindkét végén (lomliorít, a homlokon 2 szemmel, ct láb helyett serteképii nyujtvdnynyal bír.

Az egyediUi ide tartozó faj: R. lunaris,· E. (42. ;ábra) a legkisebb Sodró-állatkák

egyike, hossza csak 0.09 mm. Hengeralakú teste ívet képez s mozcllllatai igen sajátságosak; néha hossztengelye körül forog, néha olclalt fekve úszik s akkor teste . idegd,úcz végén itt is meglehetősen nagy szemet látunk. görbe irányát követve, körvonal irányában halad. . A belső szerveket az .állat kicsinysége miatt csak 1870 s 1874.·. julius, a,ug'usztus hónapokban Tokaj s nehezen' lehet felismerni. Az emésztő szervek közül Baj ft mellett. csak a gyomrot lehet tisztán látni, a kiválasztó szervek

2. nem:

MONOCERCA,

E.

A hIm!J(wdlJf! , 'vagy tojdsalakü megkeményedíf köztakaröval

b'író test egészen 'I'ővül lábbal 'lJégzíJdi1c, mel:yen csak egy hoszszí/' nyujt'Uány 'van. Egy szmn anyakm/'o Az első ide tartozó fajt épen 100 év előtt találta

EICHHORN (1775) Danzig mellett, s EHRENBERG nagy miivébon2 3 fajjal alapítja meg ezen nemet; azonb~n a 3-ik előtte is kétes. Ezen nemet könnyen felismerhetjiik hosszú, hengerdod lábnyujtv~\'nyánál fogva, melynek tövénél 2-4 rövid serte van. lvr. Batta.'!, E. Teste tojásd.ad hengeralakú, lábnyujtv{mya hosszabb a testnél. A fej eliil a hossztengelyre fiiggélyesoll álló lal) ~\'ltal van határolva, széle rövid csil-

laszőrszegélylyel ellátva. EIül a fejen ezen, mint a másik fajnál, tallint6 cső van, mit EHRENBERG téves fölfogása szerint légző esőnek értelmezett. A két fog (kalapács, GOSSE) egyenlőtlen, az alsó jóval hosszabb a felsőn é!. Többi részei az emésztő szervnek tisztán láthatók, de sel111ui feltiinőt sem mutatnak. - Az összehúzódó hólyagot, s pontos megfigyelés mellett a csatornát és a rezg6 l

n. m..iI:l2. 1. -

2

422. 1.

közül a. hólyagot. A lJetefészket ritkán lehet megkiUön;. böztetni. 1870. augusztusban Sz.-Iglón, 1873--1874. májusszeptember hónapokban Baja mellett láttam,

4. nem:

DISTEMMA,

E.

A test hoss;;úkás hengemlakü, a lcöztctka1'ó lágy, rövid láb, 2 ágit hosszabb villával; 2 szem a nyakban. Ezen nem, 1830-ba11 EHRENBERG-től megalapítva, 4

kis fajt foglal magtíba, melyek közül az egyik kétes, egy masik csak a keleti tengerben találtatott; az így megmaradó két fajt nálunk is észleltem. Egyik a: . D. FOl'ficula, E. Könnyen felismerhetŐ lábvilláinál fogva, mert ezek erősek és görbék, saljuknál 2 foggal bírnak. Nagysága 0.2 mm. Másik a : D. setigerwn, E. kisséívesen meggörbülő testtel, mint fi, Rattulus, de valamivel nagyobb (0.12 mm) ; szemei hátrább államLk s lába helyén 2 sertealakú nyujtvány van. Ha ezeket hasi olc1alához fekteti, akkor nehezen li. h. 448.1.

n. SPECIALIS

38

R~SZ.

tudhatjuk, 11 2 faj közül melyik fekszik előttünk, mely tévedésre már EHRENBERG figyelmeztet. 1 Belső szerveik közül kii.löllösen a l'ágonyok tünnek ki; ezek egy hegygyel bíró fogait az állat szájából kinyujthatja. A gyomrot gömbdecl mirigyeivel, a belet, a petefészket, a hólyagot könnyen fel lehet ismerni mind a két faj n ál. .Az idegrendszert csak iLunyiballlehet gyanítani, hogy a nyak táj éluÍsn látjuk a kót Iliros szemet. 1874.. és 1875. nyarán lnind a két fajt Baja vidékén töhb ízben észleltem.

5.

nem: FURCULARIA,

E.

Te,';t hosszúkás, henger alakít, puha köztakaróval, egészen rövid lábbal s 2 ágú hosszabb villdval; egy ~zem afej csúcsán. EHRENBERG nagy míivének 4.1 9. lapján Ilocello unico,

frontali et pede furcato)l által jellemzi ezen könnyen felismerhető nemet, melyhez 4 fajt sorol. Ezek közül nálunk csak egyet észleltem , a F. Forficulát, E. Hengeralakú testén a fej eliil majdnem kúposan dudorodik ki, s a csúcs végén van egy, fehér fénytörő testtel biró szem. - Igen feltünő, hogy a csillaszőrök a mellső oldalon a fej alj án vannak elhelyezve, úgy hogy azt gallér módjára szegélyzik. A rágó szervek is sajátságos alakúak, mint It 18·ik ábrán látjuk. A bárzsing egészen rövid, a gyomor két gömbded mirigygyel bir, a béltől megkülönböztethető. A kiválasztó szervek közül csak a hólyag tűnik szembe. A láb egészen rövic1, a lábvillák erősek, kissé görbék s aljuknál 2-2 foggal bírnak. 1870. augusztus havában több ízben 8z.-Igló mellett észleltem.

6.

nem: MASTIGOCERCA,

E.

A tojásclad-henger alakít test háta elstJ részén felemelke(lIf, átlátszó ta1'éJjal bir. Egy· szem a nyakon, láb alig látható csak egy. henge1'cled nyujtványnyal.

Ezen csak egy fajjal bír6nemet,ERRENBERG2 hasonló jellemzés mellett más családba sorozza, t. i. az Euchlan'i~ doták családjába, ez azonban tarthatathmsága miatt, kiUönösen mint nem természetes jellegeken, lianem képzelt tulaj dOllságokon alapüló család, más szerzők által is elejtetvén, a kérdés alatti nemet ide állítom, hol különösen a ny!;tk és háton megkeményedett és taréjt képző köztakarója, egészen rövid lába és hosszú lábsel'téje miatt helyet talál. l

n. m. 448. l. -

~

i

n. m. 460.1.

IV.

II. SPEOlALIS RÉSZ.

CSALÁD.

Az egyedüli ide tartozó faj: 31. carinata, E. a nemi j~llegek

képviselője.

Igen

hasonlít a ltlolwcerca Rattu8ra, azonban háti taréja s a rövid serték hiánya miatt ettől könnyen megkii.lönböztethető. Teste 0.18 mm. hosszu s lábsertéje hasonló hoszszasággal bír. Emésztő szervei láthatók, azonban valami eltérő szerkezettel nem bírván, nem rész1etezem. Az tilnt fel, hogy az alfel a hasi oldalon van. A

~iválasztó

szervek

közii.l az összehúzoeM hólyagot és 2 helyen rezgőszerveket láttam. Az ic1egzetl'ől tanuságot tesz a háti szem, mely hosszúkás, gömbdec1 ic1egdúczon látszik elhelyezve lenni. 1875. május hóban 2 példányban Baja mellett észleHem.

7.

nem: TRIARTHRA,

E.

Test hengeralakú, két lwmlokszenwnel, a láb egészen hiányzik; a nyakon van két, a has hátulsó ?'észénvan egy, a testnél hosszabb serte.

Ezen nemet EHl~ENBERG a harminczas évek elején Berlin mellett kapitányvizben talált 2 faj alapján állította fel; felti.i.n6 a fark vagy láb teljes hiánya s 3 hosszú uszonyserte, (1. 39-ik ábra) úgy hogy a nemre nézve első tekintetre tisztába jövünk. Nehezebb az ide tartozó két fajra nézve eligazodni, mert felette hasonlitanak egymáshoz, s a különbség leginkább csak a nagyságban s a serték hosszában keresendő. Igy az általam talált faj; T?'. mystacina, E. (39. ábra).

Hossza 0.225, szélessége 0.135 mm. a sertéké 0.5mm., tehát csak mÍlltegy 2-szer oly hosszúk mint a test, amit EHRENBERG ezen faj jellemzéseül mond. A kissé kiszélesedó fej középen kissé kidudorodik s ezen a helyen közel egymáshoz van a két kis szem, melyekről LEYDIG. gya~ nítva mondja, hogy fénytörő testtel bírnak. Az elhelyeztetéstilletöleg EHRENBERG szintén a faj jellemzésére mond-

39

a Philodinákého z) és használatukból (erGtelj es rágó mozgásokat tesznek) azt kell hinnem, hogy keménységük és szilárdságuk nem kisebb, mint más idetartozó állatoké. A bárzsingot rövidnek mondja a sokszor idézett túdós s lehet hogy rövidebb, mint a másik ic1e tartozó faj nál, magában tekintve azonban inkább hosszúkásnak mint rövidnek mondható ; végén fl, gyomorba nehány mozgó serteszőr csüng (39. ábra, s.) s kivül ugyanott látjuk az aránylag nagy gyomormirigyeket ; agyomortól különválik a vékonyabb bél s ez a test végének felső részén lévő alfelbe vezet. A többi szervek közül látjuk a kiválasztó hólyagot, a petefészket s ebben a' már említett igen sajátságos téli petét (39. ábra, p.). A fejtől a törzs közepéig nyúló ízmok igen tisztán mutatj áR a harántcsikoln,tot,mint a 39. ábrán ki van tüntetve . .Az idegrendszerről bizonyságot tesznek a már említett s fénytörő testtel bíró szemek, egy tapintó ~ertegödör a nyakon s két hasonló kis szerv a törzs vfÍge felé (39. ábra, t). Még a nagy sertékről meg kell említenem, hogy ezek nem símttk mint EHRENBERG rajzain, l hanem a T1·. longisetáéhoz hasonlók, azaz felületükön sz6rványosan álló rövid tüskékkel birnak ; tövükben kis ür.eg van (39. ábra

a-nM) s ebbe a mozgató izmok végei erősítvák. 1875. augusztus szeptemper hÓllapokbanBajáll kapiMnyvízben több ]Jéldányban észleltem ; f~ltiinő, hogy EHRR.Nrn~RG hasonló lelhelyen (in Sturmfassern) néha oly mennyiségben találta, hogy a vizet megfestették. A lllf1soclik ide tartozó fajt, melynek sertéi legalább három akkora hosszast1ggal hírnak, mint a test, a Tr. lon[J'isetdt, E. TÓTIi2 több példányban találta Budapest vidékén.

8.

l1e~: POLYARTHRA,

E.

.A tqjásdmltest két oldalán 6-6· u$zonysertével hí?'. A láb

ja: (Ioceilis approximatis ll, de nem határozza~mega távolságot; én úgy találom, .hogy a szemek távola egymástól 0.07 mm. s bennök igen tisztán látható a kúposan kiemelkedő fehér fénytörő test. (39. ábra sz.)

l!!li!,';zen ktányzik .. egy a nyakon elhelyezett szem.. Ezen nemet EHRENBERG 3 két fajjal alapította meg,

Ugyancsak ezen fajntÍl észlelt EHRENBERG igen sajátságos külsej íi, növény maghoz vagy helyesebben spórához hasonló téli petét (39. ábra) s ezt az általam megfi~ gyelt fajnál is láttam s azért bizonyosnak tartom, hogy az általam észlelt faj és ERRENBERG Tr. ?nystacinája azonosak, noha szerveire nézve némi eltérések mutatkoznak.

jal {tllunk Hzemközt, mely a P. platyptera R. s a;, má-

Igya rágonyokra nézve megjegyzi, hogy azok kevésbbé kemények, mint más faj oknál. Alakjukból (hasonlítanak

fi,zonlHtn maga is kétkedett ezen fajok tarthatóságttban s Ll lYDI(}4 kimutn,tta, hogy itt mmk egy és llgYfl,nazon fajj

I

AtlftB 55. lap. -

i. h. 42,1.

2

i. h. 187. lap. -

3 ll.

m. 440. 1. AtlftB 54. -

IV. CSALÁD.

sikat is magába foglalja. Tojásdad, eIül egyenesen eImet· szett teste 0.15 mm. hosszú, 0.07 mm. széles és nyaka 2 olc1alttn, felül és alul hozzáerösített 3 lapos uszonysertével bir. Ha ezeket, oldalt látjuk, előttünk van EHRENBERG platyptera faja, ha éliik felénk van 'fordítva, akkor vékony sertéknek látszanak s ezen csalódásba esett a különben igen pontos észlelő, midőn 2. faját alkotta. Abevonható fejrészen észlelhető szerveket igen pontosan figyelte meg LEYDIG ; szerinte a csillaszőrök összefügg6 szegélyt s nem 4. pamatot képeznek, mint EHRENDERG látta s részben rajzolta. A fejen van két kiemelkedő henger s ezek végén vékony sertepamat, melyet a 2 idézett tuc1óson kívül DUJARDIN is észlelt; ezek tapilltó hen· gel'ek. Ezeken kívül LEYDIG és DUJARDIN még 2 hosszú sertepamatot észleltek a csillaszőrök között, mit EHRENBERG llleg nem figyelt. A rágó gyomor hosszúluLs kúpalakú s fogzatát a 15. ábrán rajzoltarll le. .A gyomor és bél belseje csillaszőrök­ kel van borítva s a gyomormirigyekben egy vagy több zsírcseppet lehet látni, mint már LEYDIG megjegyezte. A kiválasztó szervek közül csak az összehúzödó h61yagot ismerjük. A testben lévő hosszizmok harántcsikosak. Az idegrendszer igen kifejlett. Látunk központi dúczot melyen fénytörő testtel bíró szem ül, látjuk a homlokon a hengerded alakú tapintó szerveket, látjuk ugyanott a hosszabb sertéket sőt GRENAOHER1 ugyancsak a homlok közepén egy körülbelül 50 finom, kis gömbbel végződe sertécskéből álló pamatot észlelt, melyet gombostüvel teleszúrt kis vtÍnkos~oz hasonlít és érzékszervnek tal,t. Ezen szervet nem láttam, kii.lönhen GRENAOHER megjegyzi, hogy csak igen erős nagyítással (Hartnack X), lllilyellDel nem rendelkezem, látható. Végre magam is láttam a LEYDIG által először észlelt és rajzolt tapintó szervet, a sertegöc1röket, melyek a test vége felé két oldalt vannak elhelyezve. Az ülegrendszer s az érzékszervek ezen kifejlődése, a harántcsikú .izmok és az"'állat sebesen lüktető mozdulataiközötti összefüggés szembetünő. 1875. augusztus-október- hónapokban Baján több izben láttam. I

i. h. Zoo1. Zeitschr. XIX. k. 869.

rr. SPECIALrs HÉSZ.

össze, s a kálilúgban is megtartjn, alakjút és szerkezetét.

megtLln.pítÓjiL «(ligitis tribnslJ-ról tesz említést. Bzt mm]

N émely pélchtnyolmál ugyan észleltem, hogy kissé haj-

szabad szószcrint vOllniink, mert 3 lálnijj vagy l!ilrom-

1ékony' azonban ezek n,lkalmasint fi atn,l , még teljesen

ágú lábvilla, f!gyonél'tékii. 3 ággal,

ki nem fejlett állatok lehettek. Ezen köztakn.ró érdes,

között, csak az

mint már

V. család: SOARIDINA, OARUS.

EURENBERG

rajzHJill ki van tüntotve, mely érdes-

é.~

tüskék láthatók. A lcöztaka.l'ó lám; vagy kemény. Egy nyakszmn. Ezen csalMlot CARUS l állítja fel két nemmel: Scmridh6m és Dinocl~arissCll s én még ide sorozom

az általam nem talált, de TÓTH által Budapest mellett észlelt Afü~1"odon nemet, millthogy ez is hosszú, be nem vonható izelt lábbal bír, mely. ezen család fő ismertetője, noha tüskék rajta nincsenek. Hogy miért állította fel CARUS ezen kis családot, s hogy miért tartom azt meg én, annak oka az, hogy az iele tartozó kevés nem egyik család keretébe sem illeszthető be a lábszerkezetnél fogva, - mert hosszú izeit, be nem vonható láb más csalác1nálnem található. l

i. h.149.1.

*

*

1. nem:

MICRaDON,

A harangalakit test látlY, kissé

E. lcöztaka1'óval,

mely csak a hosszÍt heJtgerded alakú, végé'}'/' is csak egy áfJü lábon merevedik egészen, meg.

Az egyedüli icle tartozó fajt (M. clavlls, E.) még nem láttam, azonban TÓTH 1 1859-ben junius havában a felső­ rákosi tócsákban 10-12 példányban találta.

Adü~I/)'Il,mtÍl taltíllw,tó.

belső szerveket, melyek az el'f.ís, IwvésblJé ~íthítszó

kiálló szemcsék vannak, úgy hogy ezen köztakaró felü-

séges, mttr

lete egészen hasonló a héjas-állatok érc1es felületü köztakarójához. A lábon levő köztn,lmró szintén kemény s közel

a test hátsó részén GRE~ACHER észlolt először. 1870-be11 augusztus hónapban Sz.-Iyló, 1875. juuius-

láb tövéhez 2, alábvilláknál rövic1ebb merev tüskét

augusztus hÓllapokban 13(/jl~ mellett találtam nehány

EURENBERG 3 fajt közöl/ nálunk kettőt tnláltam. D. PocWum, E. Az olc1alélek kevéHbbé kic1llók; a Hb tövéhez közel lévő tüskék hosszabbak, a 2 hosszúkás

lábvilla lcözött a lábtlt borító felbőr tiiske:l'orllla, az ágakmíl jóvnl rövidebb nynjtványt képez, úgy hogy. a fl1j l

n. m. ,171. 1. Atlas 59.

EHRENDERG

iL

mennyire lehet-

kitüntette. Egy pál' sertegödl'öt

példányban. D. tetrClcti.'i, E. Az oldtLlélek jobbtLll kitiinnek ; tl láb tövélléllévő ttü,kók l'övic1ehbek, a, láb végén csnk két újj

vall, mely valamivel hosszabb, mint az e10bbcni fajIllll ; a láb tüskós vógnyujtváUYt1 itt hiányzik. 1875. angnsztus hób!1ll Bajl:1 mellett egy ízben leltem.

* A sodrószerv egyszerü

?nm'elledő

eddig felismcl't fajok

köztakaró miatt nehezGn észlelhetők,

képez.

ágak

A

llZ

ség onnét sZtírmazik, hogya feliileton kis göc1röcskék s

fL

A tömW l)aglJ hengeralakú test hosszú, 'ízelt, be nem 'vonható lábbal uir, mel7fen nénLellJ f(~inál hosszú,

l

csilIaszőrszegélyb01

áll, mely

között EHRENBERG szerint homloknyujtvány (uncino frontali) van, mit

TÓTH

1

egyszeriien görbe homloksertének

mond s így látjuk azt az idézett rajzokon is. Azonban j6l oda figye~ve azt találj uk, hogy az rövid tapintóhenger , minővel

igen gyakran találkozunk, melynek szabad végén

hosszú serték vannak. A holt állatnál ezek össze tapaclnak s akkor egy vastagabb sertéllek látszanak.

~.

nem:

SCARIDIUM,

A tál)IMkozás szervei a szokásos

E.

A hosszít láb látszólagos 'lziUettel s kétágü villával Lir.

Ez·ell nemet 1830-ban alapította meg

szerkezettől

EHRENBERG2

tól. A kiválasztá szervek közül csak a hólyagot látjuk 1

f~ij!lJ s azóta sem sikerült többet találni. Ezen faj a

tisztán, minthogy élve ezen ~llat kevés ideig marad egy

Sc. lOntn'calulU'Jn, E. mely hosszú lábával s ugráló mozc1ulataival első tekintetre feltünik. Hol a láb látszólagos ízületei vannak 8 hol a lábvillák s~étágaz6c1nak, ott a különben mm"ev közatakaró hajlik s a láb behajlttsa oly hirtelen történik, hogy az egész test Ílelyéből tovább ugrik,

helyen. A petefészek patkó alakú, a petéket

mintha elpattanó rúg6 hajtaná. S ha a rúgót keressük,

hányszor.

rint hosszú tel.

TÓTH

azonban a törzs takarója keményebb mint a fejé, mit kQzvetleni.i.l lehet látni, mic1őn az állat fejét behúzza. J

i. h. 186. 1. -

2

n.

Ill.

439. Atlas 54.

LEYDIG

2

sze-

fedilr. fénytörő

test-

ezen állatot a felső s alsó rákosi tácsákban

1857-1859-ig több példányban találta. Én csak 1875-be11 jUllil1s-allgusztus hónapokban Buja alatt észleltem ne-

3. nem:

igen feltüllően

Alcöztakarónem egészen lágy, nem is teljesen kemény,

szőrök

A szem lencsealakú, belsejében fehér

azt is megtaláljuk, mert a lábban lévő izomkötegek, melyeket már EERENBERG észrevett mutatják a harántcsikos szerkezetet.

nem

térnek el; ilJ gyomor és bél megkülönböztethetőkegymás-

DINOCHARIS,

E.

A hengerrled test küztakm'ója kemény, érdes, kissé kiálló oldalélelc1cel; a hosszít láb /2 'l'iZlá'val s két olclaltiiskével bir. Ezen nemnél a köztakaró kemény és érdes, könnyen l

llleggytízőcli.i.nk,

i. h. 184. 1. 22. kép.

miről

mert a· fedőí.i.veg nem lapítja 6

éHZ-

43

U. SPECIALIS RÉSZ.

a fej felé aköztakaró ntllczosan összezsugorodik, hátulsó vége felé a test kissé összelapul. A fejen szórkoszorú képezi a soc1rószervet,

egyszerű

melyből

csilla-o

nyelvalakú

nyujtvány (talán tH.IJintó henger) emelkedik ki. A rágol1yok egyes részei igen gyöngéd, aránylag hosszú pálcikáklcá olvadtak össze. A gyomor igen felt{ínő szerkozeW, mert egyes gömbökből alkotott mirígyhez hasonlít. Az egyes gömbökön belül sejtes szerlwzetet és mozgó

VI. család: LORICATA.

csillaszől'öket

nernnél a láb

i~)

bevon!lafó.

gáltaM kifejezést haszmUja, ott is csak azt mOIldj~t, hogy az élek távolabbra esnek egymástól, nem pedig azt, hogya pánczél, maga kétfelé válik. 1 A kiálló éleknek megfelelőleg 11 test mindkét végén, a pánczélon, tövisalakú rövidebb vagy .hossztLbb, egyenes vagy görbe csucsokat tn.ló,lunlc. A kinyujtható és behúzhlLtó fejen lévő sodrószerv egyszerií csillaszőrökból Ml. A ní.gó gyomor fogzata nem

lehet észlelni. Ezen gömbök elseje

Ruchlanidota családját, egy két nem kivételével, és a

EHRENRERG:

BrachionaulJ csaJác10t egészben. Az előbbenit nevezett tudós ugy jellemezte: ((An. 'mt. polytroclw, loricatctll, az utóhbit: ((An. ?-ot. z,1jgotrocha, loricatall. Ugy de polytrocha és zYfJotroclta vagyis sokkerekü és kettőske­ rekü Soelró-állatkák

EriRENBEHG

distillctiója szerint nem léteznek, azért

a

közös je.lzö alatt a két családot

összefoglalom, mely 11j cSELlác1 a többiektől lényegesen az által kiilönbözik, hogy a törzs körüli közt~:tkaró kemény héjjá, pánczéllá keményedik, melyahígy belszerveket védi, s melybe a fejet s ha van, rendesen a lábat is bevonhatják ; ezen szerkezetilk miatt már

EHRENBERG

egyes ide tartozó nemeket a teknősökkel

hasonlított össze. Minthogy majdnem minden ide tartozá fa;j teste többé kevésbbé össze van nyomva, LEYDIG

gyomormirígYl1ek tekinthető. A bél és alfel teljesen hiányzanak, úgy hogya meg nem emésztett anyagok a szájnyiláson keresztül takaríttatna1c ki.

Ezen esalád magábtL foglalja

ezen jelleg alapján csoportosította

őket, l

s ezen csoportokat

~r6TH

így fordítja:

testüek, két alcSOl)Orttal a) felülről nJúlra nyomottt'1k b) oldalról összenyol11ottalc. II tását követvén, csahíc1névnek megtartja

EHRENl3ERG

2,(( összenyomott

OARUS 3 LEYDrG

beosz-

egyik" esaládnevét és BrachionaGá1cna le nevezi; ele mint-

hogy ez félreértésre szolgáltathat okot, megtartom az 5 év eWtt váh'1sztott családnevet 4 s a test alakja

A kiválasztó szervek közül ószrevesszük az iitenyszerl{en összehúzódó hólyagot, mely a test végén két lcis dudoros kiemelkedés között vezet ki. A hólytLghoz tartozá csatornát nem vettem észre, azonban egy-két helyen híttam a rezgószervek sajátstigos mozgtísát.

egészen részartínyos, a mennyiben az egész (GOSSE

sen elúszik, mindcm mellékmozc1ulat nélkül egyenes

A mi az ide tartozó állatkák belszerkezetét illeti, az egészben tekintve a már tárgyalt fajok egyiké-

fOl'ogvíL; majd ismét megáll és testének képzelt közép-

vel másikával egyezik, noha a csalác10n beHí.l jelentékeny eltéréseket találunk, melyek fől~g onnét erednek,

pontja körü.l vagy oldnJt, vagy bllkc1t1csolva forog;

csatornákat és 2-3 pár rezgőszervet. Az idegrendszert miLI' EHRENBERG ismerte,

rint, szintén kemény, kiálló élekkel ellátott pánczélt képez, s azért nem csatolha,tom. az Asplnnchn(lJ, Gosse, mellé, hová belszGl'kezeténél fogva legjobban beillenék, a mennyiben a bél és az aHel az Ascunwrpluznál is

találtam.

hiányzanak. Ha ettől eltekintii.nk, ugy azt fogjuk találni az ide tartozó nemek és Útjok ismertetésében, U)

1

i. h. 116. 1. -

2

i. h. l8H. L -

3

i. h. 420. 1. -

4

* HENGEli.ALAKÚ TES'l'TEL.

(t)

1. nem:

ASCOl\lORPHA, PEItTY.

A rövid, hengem!akír test a fejnt!l emjt'nesen el van ?nets.zve,

ellenkez[Jl~égén

kerekdr'd; eyu n!Jaksz8m; bél, a{fe/,

*

2. neIn:

* LEYDIG

egy másikat talált s irt le.

As. fjt'.J'J)/(lnic{t l

név

ala.tt, mely tl,Z előbbeninóI jóv111 kisebb. 1870-be11 Wiirttambergben ogy harmac1ik fajt tnhíltarn, molyet hazánkban is ószleltem; néve : ~:1s. saltans, BAUTSCH. 2 NagyságH. jóval feliilmulja a

és láb hiányuvnak.

[Jél'lJlanicaét, mert hossza. 0'15, szélessége 0'1 mm., mig

Ezen nelllet PEHTy l állította fel igen tökéletlen jellemzéssel és egy fajt ismertetett" mint As. helveticat.

LEYDIG

1

i. h. 39.1.

ÖSSZENYOMOTT TESTTEL.

&to) OI"DALU6L ŐSSZENYOJlrOT'r 'rESTTEL.

i. h. 52. L

faja csak 0'075 mm. hOSSZtl és 0'055 mm. széles. Hengeralakú köztakal'óján 4 kittlló' él van (17-ik ábra) ; l

i. h. 44. 1. -

2

i. h. 60. lap.

SALPINA,

E.

llal:láliala!clt }uincztilja hátán kiJt h08széllel liiI' .. elüt s hátul ti)visddt~ell·{)!rdJl.lik.

Ldb ketd!Jú villtÍl'al. Egy nya/cszl!m. ezen nem moglmMl'ozttsánúl e kifejezést l: dor'ica subtus clallsall használjt1, mivol nem azt akarja EmtENBEHG

mondani, hogy tt háti oldalon a pánczél kétfelé válik, mint TÓTH \I S előtte más szerzők az ide tartozó fajokat jellemzik, hanem aJz idézett kifejezés tUtal meg akarja különböztetni a ,)'alphza nemet azoktól, melyek szerinte l

ll.

m. 460. 1. _..~ i. h. l8G. 1.

meny-

egyik ide tartozó faj nál két fénytörő testet láttmu. A nyakon lévő tal)intó hengert már EHRENBERG ismerte, fi

hogy ezen csalácl töbhi tagjai helső sZ81'kezetiikre nézve nagyon megegyezök

a

nyiben a központi c1úczot a fejben és a rajta lévő szemet megfigyelte és helyesen értelmezte. A szemben

mtLjd bll'b.1t1esolvn, úszik s ismét visszatér régi helyére. 1874.-ben nuírcúus és julius hónapokban Baja körül

hogy az Asco17wrpha, PeTty, nemet is ide soro:wm, minthogy ennek köztalmrója, snját tapasztalásom sze-

kifejezése szerint) sokkal hosszabb nyéllel bír;

nyozva, pedig ha ezekre ilgyehi.nk, látjuk a hólyagot, a

Ezen parányi Sodró-állaJtlm mozc1ul!1tai igen feltl{uólc. Hitkán áll egy helyen s akkor csillaszőreit mozgfLtJa; azonbH.n testével nem bírván ezen 1ll0Zg{Lst egészen ollemmlyozni, folytonosan inog s reszket; llulja nyilsebeiránylHLn lmla(1va, VlLgy egyuttal tengelye körül is

kalalHtcs l)

tesz említést. A kiválasztó szervek szintén nem lettek tanulmá-

s tLZ állat gyors mozaulatai mÍELtt, nem híttam.

szerint 2 föcsoportot kiilönböztetek meg u. m. henger alakú és összenyomott testit Loricaták csoportját; fL

«

a belső rész, az «üllő» rövid, vaskos. A gyomor a béltől mély barázda Mtal van elkülönítve; mindkettőben láthatni erősen mozgó esillaszőröket, miről egy észlelő sem

Az idegrendszer központját, mint sötétes gömböt a nyakban lehet Mtni; rajta fekszik egy élesen hn,M,rolt szemgömb ; fénytörő testet, tH.lán fi szem kicsinysége

többi albeosztások önkényt következnek, s önmagukat értelmezik.

a hasi oldalon felhasított, vagy ketté ,7áló pánczéllal bírnak, noha mint látni fogjuk, ilyen fajok nincsenek is. A 8alJjina nűmnélugyanisvan a 1uíti oldalon, a pánczél egész hossz~íbfLll elterülő, lllÍntegy 0'01 G mm. magas él, mely felülről tekintve keskenyebb vagy szélesebb harázdtí.t képez, mely könnyen azon csn.lódlíst szüli, hogya lJánczél kétfelé válilc. A hol EHRI
világosabb színei és szemcsés magvas tartalma miatt

A kemény és merev !cöztakaró eríís, a lulti és hasi oldctlon 'is zárt pállczélt képez, melybe aj fej (a legtöbb

'VI. cSAL.tn.

azonban tévesen értelmezte. A toj ásc1ac1 alakú petefészek szolu1sos szer1cezetil, s legfeljebb azt ~jegyezhetem meg, hogy a világos környezetií petemagvak nem egy sorban, hanem rend nélkül összehalm02va feküsznek. Az iele tartozó fajok köziU haztíllkban hármat láttam: S. lnUCJ'onata, E. Pánczélja 0'2 mm. hosszú, a fejnél 4., alábnál 3 egyenes, hos$zulüís, majdnem egyenlő nll,gyságu csúcscsal ; a lábvilla egyenes ágú. Minthogy ez a legnagyobb faj, aZ~I't a felll1ebb vázolt belszerkezetet leginkább ezen fajnál tanulmányoztam. 1870-ik augusztus havában Sz.-Igló m. és 1875. szintén augüsztus havában Baja 111. nehány példányban tahtltam. S. redunca, E. Pánczélja eIül 2 rövid, háMl 3 hosz~

sz~bb csúcscsal bIT; ezek közi.~a hasi oldalon lévő két csúcs a hát felé görbül, úgyhogy aláb körüllév0 nyílás

sokkal keskenyebb, szlí.kebb, miut az előbbeni faj naI. 1

n. lll. 471. 1. ((d. Klaf'fen der Riickellleiste des PaUZel'S.1l

6*

n.

HPF:CIA.Uf>

187iJ. flUgusZtus ltólHln HajH Ill. tnIííltam; 'rel'fI{ 1858.

Jhulapesten (.szle1tr. 1 S. II/'fl'i,'Spina, E. Ellil:2, luítúl:3 CSÚC::iÚ lltÍllezéllal a csúcsok rövidebhek, mint nz elúbbeni fnjmil és egyenesek. A pltnczél nyak feletti része aprö, egyenletes, ritbtll álló tövisll:éldwl Viln borítva. 1870. (mgusztus hóban 8z.-Igló mellett. ny~il'()ll

Buc1apestcn

flr

II.

vr. CSALAD.

m:",z.

TÓTH

1857.

vft.l'llHerdei tó vizé1>('ll talllltl1.

: R TÓTH IS ü,anűrteti

fajt.

1

kivonatosan az egyik ide tartozó

TÚ'I'R-mil f:lOkkal szerencsésebb voltam, mert több

ic1e tartozó fajt találta,m, miért is azokról először közösen szólok s azuttín áttérek a faji kmönbségekre. A pttnczél összelapitott, kevésbbé vagy jobban kil1yuj-

45

3ÉSZ.

VI.

csak keskenyebb részében van szemcsés tartalom. Ezen szerv jelentősége, mint más nemeknél is, ismeretlen. Az ivarszervek közül csak a nőstények petefészkét

CSALÁD.

A felsorolt fajokon kiviilmég egy úja,t kell megállapítanom, mely az ismeretes fi00k keretébe nem illik; neve:

ismerjük, mely a hasi oldalon, a bél alatt fekszik, noha

E'. pmmonica, BARTSCH (28-ik ábra). Nagystiga vala-

a 28-ik ábrán melléje van rajzolva, mi onnét ered, hogy

mivel felühnulja a macrl/Ta- vagy diZatatn-ét, mert hossz.a

toU tojú,shoz hasonlít, csak két helyen, eliil és hátúl bír

a fedő üveg alatt a bél által renc1es helyzetében fec1ett

0·3 mm. és mincllmttőnél karcsubb, keskenyebb ; serte

nyillíssal s némely fn.jlUU egészen ~Ulátszó. A fej kinyúj-

petefészek félrecsúszik és láthatóvá lesz.

nélküli lába hosszabb, mint azoké, de lábvillája egészen

táslÍ,nt szolgáló nyihís nagyobb, rendesen sekélyebb, az ellenkező

végen lévd minc1ig kisebb, keskenyebb, de

mélyebb. A láb mindig ízelt, hossza, valamint a láb-

iL lH:'lU: cOLunrs, E.

SPECIALIS

vilMé, az egyes Íítjok szerint változó.

Alábhan buzogányalaku, a megtapadást eszközlő mirígyek vannak, melyek a villaagak végeibe nyilnak. Az ide tartozó fajok közül a

következőket

rövid. El. lorica olJlonf/o-ocata, magna pede setz:s cal'ente

lon{/o, tll:gitls brevissimis.

figyeltem

meg:

1875. julius-augusztus hónapokban Baj lL mellett és a szomszédos Sz.-István alatt nagyobb sztímmal tahtl-

A kinyújtott fejen egyszer{{ csillasz6rszegélyt látunk;

E. t)"iquetra,E. A legnagyobb ide tartozó faj (0'5 mm.

8::1'1/1.

ezen belill killyúlik két rövid, c1e hoss~mbb sertékkel bíró

hosszú), hosszú lábvillákkal s lábán 3 hosszú sel'tével.

Ezen EHlt.l!1NllERU által~, fajjnl mogluLtározott nem 2

henger, mit egy észlelőnél scm találok megemlítve. Az

EHRENBERG

az előbbeniMI főleg az Mtnl különbözik, hogy leát szem-

erős

E. lo rica dorso aistcita triquetr(t

mel bír. Az üle Ü1ttozó álln,tok igen kicsinyek, alig

LEYDIG hozzá csatolja, hogya l'ágógyomDl'hoz bizonyos

TÓTH ezen fajt a budapesti városerdei tóban 50-GO

mirigyek járulnak. A gyomor a b élt ől igen felúnően

péld.ányban találta 185ü-iki április-május hónapokban.

különbözik (28-ik ábra), úgy 10gy csodálkoznunk kell

Én 1870-ben Baja m. nehányszor észleltem. Ezen fajmíl,

azon, hogy ERRENBERG csak egy fajnak tulajc10nít a bél-

mi tapasztalásom szerint a Sodl'ó-állatkáknál általában

től

nem tartozik a ritkaságok közé, találkoznak néha telje-

A tojásdad (jsszelapüűtt testen szem nincsen,'

láthatók a nagy barna fJziní{ gyomorsejtek, bennük egy

sen színtelen és átlátszó (hyalin) pélc1ányok, melyeknél

nagyobb, vagy több kisebb gömbc1ed zsircsepp. A gyomor

a belső szerveket igen szépen láthatjuk, a nélkül, hogy

'uillával UíT. Ezen llem a legközönségesebb és legkisebb

a színtelenségen kiviilmás eltérést észrevennénk

tartalmazza. sen elkülönitve a fej tól.

Az oldalníl kiss/' ijs.. . zeJl/ju/lIUU ptÍ IIC:1'l a homlukun tij/li.. . sr' nyúlik. }\.r:tdf//"/ ldlll'illa. IÚ·t

(} 1 mm. llagyslígúak. O. catulatHs, E. PánczóljlL fL híb felett 92 csncscsal végzőc1ik ; a lábvilltí.k hosszttblmk a hílm(d. 1875 augusztus hóbn,n Baja, m. egy-két pélJányban. C. df;/ie:rlls,

E.

P~ínczéljtt

szintén kettős végcsúcscsal

bír, mely a hasi oldal felé lehajlik; a lfÍ,hvilhLk rövidebbek

a híbnál.

rágollyokat llltír EHHENBERG helyesen felismerte és

elkülönített gyomrot. A gyomorban tisztán és szélJen

és bél belül siirll mozgó csillasz61'ökkel vannak bélelve

meghatározása így lenne módosítal1dó: ma~rJim(t,

pelle setis trilJus. 1

találtam. TónI ismertetésében állítja, lj hogy ezen tíJlatot

Az izomrendszer igen kifejlett s a legtöbb fajnál hít-

R. macrl/ra, E. Körülbelül fél a1clwra nagyságú, mint az c1ubbeni faj; (hossza 0'27 mm.) teste tojástlttd, hibán

1859-ben és 1860-ban Buc1apest környékén egy példn,uy-

hatni fL fejtől a test hátsó részéig nyuló lmrtLntcsikos

,több serte s hosszú ágú lábvillfL látható. EHRÉNBERG

1875. nyáron Sz.-István altttt,

B~tja

m. nehányszor

ban találta, azonban rövicl leü-ása csak tUtaMIlOSstígban, az egész ·Ooll/1'us nemre vonatkozik; a közlött két

és mint

lengő

harang, folytonosan mozognak.

izomkötegeket. A 1civálaRztó szerveket egész kifejMc1ésiikben felis-

meghatározásll: «F. lorica oIJC/.ta, dl!j)rfSIW, may/ut, pelNs

tam. Igen feltünó volt az egyik példány gyomrában 3-4. kis, pontos vörös szemmel bIró

élő

ázalag és három igen

nagy tömlő alakú szerves lény, mely majdnem az egész gyomort' betöltötte és folytonos hullámos (pol'ístalticus) mozgásban volt. (45., 4,G., 4,7-ik ábrák).

5. nem:

LEPADELLA,

E. ct

ldl; kétdf/iL fajok~tt

L. ovaUs, E. A 0'08 mm. h. pánczél eIül nincsen éleAlig vizsg.áltam vizet, hogy ezen, kis SoJró-állatkával ne talál1wztam volna.

Z,asi 8{!tosa, (lif/iti8 st!/l{lUI'IIIUJIIS lonyis.)) 2

L. enwT!lúwta, E. Szintén igen gyalwl'i s TónI által

rajzból, melyen a faji megkülönböztető jegyek nincsenek

merjük, ll:öllllyen MthfLtván az összelmzóc1ó és kitá,guló

1873-1875-ig nyáron Baja körül.

is fel van jegyezve 1; az által kli.lönbözik az előbbenitől,

kitüntetve, szintén neIll lehet a fajt megllatározllom.

hólYttgot, a test egész hosszában kigyóc1zó s itt-ott össze-

El. dilatata, J~. Nagysúga lllegegyezik az előbbi fajé-

hogy pánczélja eIül is bevágással bír.

ej ÖSSZELAPI'l'OTT TESTTEL.

gombolyított kivlth1sztá csatornát és 4 pill' kúpalakú

vnl, azonban pthlCzélja szélesebb, serte nélküli lába

rezgőszervet.

rövid, a !ábvilla ágai vagy Mbnjjak hosszak. EHRENBERG

Az idegrendszer a Soc1ró-úllatkáknál észlelhető teljes

Már TÓTH-nál <1 találjuk ezen LEYDIG áItaJ felállított

kifejlődésben lép fel. Egy központi C1ÚCZOll látunk nagy

.G.

11em: lVIETOPIDIA,

E.

igy határozta meg: «E. sClItéllo latilIs OULto, deprtsso, IIIllf/nu, pet1l~

setis carente, dif/úis

lunyis.

A pánczél lapos, 'vC/gy hátellel ellátott; Q szem

3

1870. és H~71-ben Tokaj mellett Zemplén l1logyei

8

Q cígTct

oszló láb. E,zen nem leginkább .~ szeme által különbözik az

,csoport mttgyal'itását, mint «felülnIl alull'a nyomott))

piros szemtekét, fehér fénytörő testtel; a központi c1úcz

testtel bíró pánczélos Sodl'ó-tUlatkákét, mely az e1őbbelli

mellett jobbról-balról egy-egy kis tömlőcskét észle1tem

csopporttól ezen tulajdonsága miatt igen könnyen meg-

(28-ik ábra, dh) mint a I-1ytlatina-nál; a tapintó szer-

R. luna, E. A legkisebb faj, körzetes plínczéllal, mely

kiilönbőztethető. Az ide tartozó és áltfLlam nálunk me ner figyelt fajok a következők:

ve khez ,sorozom n fejen látható két rövic1, serteszőrös

eIül félholdahtkú kiváglLssal bir, a l{Lb igen rövid, henger-

Met.

hengert, a nyakon elhelyezett sertegöc1röt s két hasonló

alakú villaágak hosszúk, végükön hirtelen keskel1yeuők,

tn.rtozó, szintén kis testtel bíró fajok l{öziU hármat je-

szervet, mely a test vége felé allllak két oldallín vitn el

mit EHRElNIlEHG k(,irömhöz hfLsonlít, mert ide v011atkozó

4.

nem: EUCHLANIS,

E.

A tojásdcul ala1cú pánczél. sima felületíí, átlátszó,' a láb izelt, kétág{l'm:llával,. ef/Y nyakszem.

kát EHRENBERG csak egy példányban taBIta, azóta GOSSE

aúczc~á dagadó ic1egszállacslník nyulnak.

Aközponti dúcz felettLEYDIG tilntetett ki egy tÖllllőt/!

<1

s e sorok irója 4 emlékeztek meg róla. A pánczél hátúl kon nyújtvány V~1n, melyet le szokott görbiteni, úgy hogy

belsejében gyöngéd cuticulaképlettel van kibélelve, 'és

megfigyeltcm.

-l

i. h.18H. 1. _

1

i. h. 181. L -:- 2 i. h. 59. L

fJ

Ezen fnjt igen gya,ball és sok helyütt észleltem ;

n. m .•175. 1. --

i. h. 186. 1. -

Az icle

némely faj nál már GRENAOHER észrevett, végökön kis

mint körtealakú hólyagot, melynek vékol~y vége látszó-

il

2

meghaMrozása így hn,l1gzik: R. [ariea semi-orbiculari,

lag a cuticulaképletbe nyíliIL A hólyag igen átlátszó,

2

oeeIlis duobus frontalibus.

fronte lunatim ('~cci&t, rli,rtitilíltll!lciculat'Ílí.

4·61. lapján) G fajjal felállított nemet 5

1 i. h. 180. 1. -.i. h. 56. s. k. 1.

= Lepaclella,

helyezve (28-ik ábra t); ezen sertegödl'ök alá, melyel<et

LEYDIG igen bO~latóan tanulmányozta ezenEHREN111.

előbb enitól, miért RERENBERG zárjel között megjegyzi:

gyezhetek ide: :M. ClcwnincLta, E. E zen 0·1 ~ mm. hosszú Soc1ró-állat-

1870 augusztus hólmn S::.-lf/lv lU.; 1874-ben a Tátrá-ról, a jidkai tóból hozott vizben egy pélt1n találtam, és 187H-1875.naja körül és az alsó B~í.cslníhlln több izbm!

BEnG által (n.

&

tócsftkból.

ll. Ul.

4Hl. 1.

csúcscsal végződik, eIül kissé· ki van metszve; a homloezen nyujtvány és 1

~:

ll.

m.•ilm. 1.

II ll. lU.

4HH. 1. -

I

ll. lll.

'lG2. 1.

.,- ·1

i. h. 1BG. 1. -

i. h. 54. L

fL

lltb segitségével a mosz~ttok szálaiI~

u ll. lll.

1177. 1. - ~ 1. h. 16. tábla, ll. ábm.

rI.

v.

46

SPECIALIS RÉSZ.

II. SPECIALIS

CSALÁ.D.

RÉSZ.

47

VI. CSAL1\.D.

csak egy fajjal alapította meg. 1 Azótaesak LEYDIG mél·

ger ala,}cú, merev, egy végcsúcscsal biró lába, által tünik ki

ségével táplálékot gyiijtve, miIltegy legelve fel s ~Llá jár.

tatta beható'bb figyelemre,2 Jeirváll egy ide tartozó fajt.

a többi ide tartozó nemek közül. Kiv~ílóbb útja ~lJ

1870 augusztus hóban Tokaj Ul., 1873-ball julius hó-

Ugyaml,zt ismerteti TÓTH iS,3 LEYDIG ábráját közölvén.

1\I. '1ll.adJ'identata, E. Homlokán ·4 meggörbülő csúcs-

vagy ki van kerekítve, úgy hogy cSltk az említett hátúlsó

Noha az idézett szerzők ~mal talált faj nagyon eltér alak-

csal bír. Sárgás vagy Ít:héres szín il teste O, '1 S mm. hosszú.

nyilás bír körül kis duc1orokkal, (26. ábra) vagy szögletes,

jrl,ra nézve EHRENDEHG ereüetijÓtől, mincl a mellett új

'1873. augusztus hóban az alsó Bácskában, 1875.

s ez esetben a sttrkokon rövidebb vagy hossza,bb tüske-

kúszik és a szájánál lévő ajakforma llyujtv~Lnyok segít-

ban Baja alatt megfigyeltem.

E. mint ueve mOllC1ja, egészen lU1sonlít az előhbelli nemhez, csak 2, fénytörő testtel bíró szeme s nagyobb pánczélja tiltal (O'lR mm. hosszú) tűnik ki. .M. Lt'}wdella,

1873. és 1874-ben augusztl1S-Szelltelllber hónapokban gyakrabballlllegfigyeltclll Baja körill.

névvel nem lett jelezve, s t1zért félreértések elhárítása végett kiemelem, hogy LEymG és TÓTH Notell.'lát nem

némelyeknél a hasin is, úgy hogya ptínczél eIül csipkézettnek látszik; (26, 25, 23, 5. ábrák) hátúl a pánczél

május, junius hóban Baja körül több ízben észleltem. A másik két Íf\'jra nézve EHRENBERG mnga habozott,

alakÍ1nYl1jtványokat látunk (23. ábra). A gyorsan bevonható és kinynjtható láb egészhosszá-

láttnm, ellenbon taHItam azon eredetit, melyet E HltENRERG

mert azon megkülönböztetést tette, hogy az egyiknél a

ban gyiír{í.zött, mi

ismertetett:

pánczél elűl félhold alakjára ki van vágva, (lunaris) mási-

végén rövid, kétágll villa van; belsej ében bizonyára bír

kállál pedig közvetlenül folytatódik

N. quauTicOTnis-t, (Ej. (20. ábm.) Ez homlokán 4

M. triptera, p}. Ezen feltünő kis tíllatot eddig tud·

it

köztalmró összehuzódásá.ból ered;

fej köztakarójává,

izmokkal, noha azokat átltttszóságuk, a láb nyugtalan-

tommal csak első találója jegyezte fel Siberiában és Berlin

csúcscsal, kerülékes, 0.2 mITI. hosszú teste végén ellen~.

(cornuta). Azonban ha ez fejét behuzza, látjuk, hogy

sága s talán a nagyitás elégtelensége llliatt csak ritkán

mel1ett s nekem nelU esekély meglepetést okozott, midőn

ben két, 0,025 mm. hosszú nyujtvállynyal bír. A LEYDIG

eIül ez is félhold alakú s így valószÍn{í., hogy a kettő csak

lííthatjuk; két buzoglíny alakú mirigyet miIlc1ig észreve-

1875-ben septombel' 5-kén Baja

által észlelt fajntÍ,1 a nyujtványok hosszabbak, s a pánczél

egy faj, melyet mint:

szünk benne.

1

111.

a Yajas!Jan egy pél-

fl,

dtLuyban taHltnm. Nagysága 0.15 mm. teste kerosztmet-

szélén állanak, az EHRENBERG-féle fajnál rövidebbek és

lYI, l'llnaTis- t megtartlin,tunk. Az előbbeni fajtól az által

A kinyujtott fej tölcsér alakú, a szélén hosszabb, bel-

szetben élesen háromszögü, egy háti és két oldaléllel.

közel állanak a láb tövéhez. A láb 0.15 mm. hosszú, izelt

különbözik, hogy eI1.í.l síma pánczélja lYesen kikanyarított.

sejében számos rövidebb csillaszőrrel. Ez utóbbiak között

A IJánczéloll sokszögn,}akú ki8 mezőket l{\'tok, mit első

és két ágú villáv~ll végzőc1ik. A sokszög alakú mezőkre

1870-1875. sok helyütt láttam.

észlelője fel nom j egyzett, noha a belső szerveket, melyek

oszló pü,nczél csúcsaival egyiitt érdes felület ii,•az egyes

szoldsos szerkezetilek, már élesen megkülönböztette.

mezők

Homlolmyujtványnyal s egysz~ril csillaszőrökkel ellátott

vóge felé látok két hátsó olüaUm egy-egy sertegöclTöt, mi

fej, 2 szem, rágc> gyomor, 2 fogú rágonyokkal, gyomor 2

a többi

és petefészek a felismert

közötti határok mint élek kiemelkednek; a törzs észlelők

figyelm ét kikerülte. (20. ábra, t.)

megfelelő szel'veihez;

belső szervek.

a l'fígonyok itt is igen erősek, 5 fo-

gnak. A ni,gó gyomor majdnem közvetlenül öS8zefiigg a

7. nem:

STEPHANOPS,

E.

gyomorral, nehány a gyomorba csüngő mozgó serte választja kiilön tartnlmukat (s). A gyomor és bél belse-

.Az átlátszó iisszelapított ptinc~él a .fejen tttl tm:ied, azt mint a szentek képein rajzolt dic.~fúny kőrnye:zvén (fronte

jében mozgó

cucullata insigne).2 Két szem

11em említi.

l;S

kétdfJít lábl,illa.

végződik;

a lábvilla két ága között van egy serte. EIül a

fejen a pánczél-ernyő alatt van két llyujtvállY, mit A. F.

BRACHIONUS,

baha elhelyezett rövidebb kupalakú kiemelkec1éseken.

E.

A csillaszőrös garat az erős fogzattal biró rágógyomorba

először

vezet, mely körül itt ott színes mirigyeket észlelhetünk,

s 2 ifJen riipid d!/[jal V,;'!Jzfídüc. Egy

mint hozzá tartozó szerveket. A fogzat szerkezete (12.

EI-IRENBEIW ezen Mtnln g fajjal felállított nemet igen

séges felfogást eszközlött 'ezen szervre nézve. (Lásd az

[IYÜ1'íí~ött

bevonható ldb

és 6. ábra) oly kiváló, hogy GOSSE ebből kiindulván, egy-

nyakszem.

mort az ide tt1rtoz6 fajok llt1gysá-

első rész (( a táplálkozás és emésztés szerveiről l) szóló

guk, sZ(:1l'kozetük, ?ttllÍ,tszélslíguk és gynlwriságuk miatt

fej ezetét. ) A bárzsing többnyire igen rövid; alj án némely

heh~1tóau

Uugyalja,

1

egynl'tínt érdekesek Egyes vizsgMók azóta, is nagy figye-

fajnál hosszabb, a gyomorba lecsüngő sertékkel bír.

lemmG1nézték fLZ ido tartozó Í11jolmt. Igy LBYDIG 2.1, fajt

A gömbdec1 gyomor a hosszúkás alakú béItőlmintlig meg-

tl111ulnuínyozott;

COlIN

az egyik fajjal igen részlotesen

ki.i.lönböztethető s mind kettőben látni mozg6 csillasző­

hímj ét is ismürteti; 3 értekezése terj ec1elmos

röket. A gyomor előrészén van két, rövidebb vagy hosz-

a rezgőszerveket, miucl a kiválasztó csatornát omlíti.

kivo1U1tttt s rH,jz~:ti nllísolntát taltí,ljuk TÜTH közlósében,4

szabb, keskenyebb vagy széle8ebb nyéllel bíró, rendesen

LEYDIG az általa leirt f9Jjnál 3 pár rezgőszel'vet látott s

úgy hogy csak az egész nem közös rövid ismertetésére s

vesealakú gyolllormil'Jgy; (40. és 23. ábra, m.) ezekben

ugyanannyit találtam én is EHRENB:mRG Notensalz,ál.

az tilta,lHll1 megfigyelt fiLjok jellemzésére szorítkozhaJtom,

magvas sejteket, kisebb nagyobb zsú'cseppeket vagy: csí-

azon fajok rajzaít mellókelvén, melyelu'e nézve t\, szer-

kos felületií. szemcsés anyagot lehet látni.

egészben

St. lamellar'is, E. (16. ábra). A pánczél 3 csúcscsal

LEYDIG hittn,; a sertéket

A kiválasztó szerveket szintén LEYDIG látta

EHRENBERG ide sorozott 3 faja közül csak egyet tahUtam, neve:

csillaszőröket már

10. nem:

A lapos, czimerhe,z hasonló pálU'ziH elitl csipkézett. A hOSSZ1l

A táplálkozás szervei hasonlítmlak a Brachionusok

gyomormirigygye1, elkülönített bél, összehúzódó hólyag

ht~unkhosszabb kiálló sertepamatokat, kiU6nösen három helyütt; 'u. m. a kiálló középső lemezen, és Ínellettejobbra

ll

8

értelmezte helyesen, mert mind a hólyagot és

foghlkozik

Fol

MÜLLER, PEHTY és LEYDIG és észrevettek s mi valószíniileg

Az idegrenc1szer központj át, a fejduczot csak homályo-

tapintó szerv (t). A szemekben igen tisztánláthatnifehér

san lehet látni, de két érzékszerv bizonyságot tesz ideg-

fénytörő

rendszer jelenlétéről: értem a nyakon lévő tapintó hen-

A Tekllősök teknőj óvel öS8zolutsonlíttatni szokott pán-

melyek a fej bevonását eszközlik s ezek némely (tahin

gert és a máJ.' említett hátsó sertegöaöl'párt (20. ábl'a t).

czól kevésbbó vagy jobban össze van lnpítva; eIül van egy

minden) fajnál harántcsíkosak. A kiválasztá csatornarendszer minden részeiben szemlélhető. A törzs végében,

testet. Mozgása, mely egyenes irányban törté-

nik, igen sebes, miről

111 ár

EHRENBERGpanaszkodik, úgy

hogy a belső szerveket megfigyelni igen nehéz; kiilönben belső

úgy látszik, hogy

szerkezete 'nem tér el más Sodró-

'állatkákétól. A kivMasztó szel'vek köziU csak az össze-

A petefészek szerkezetemegegyezik az előbbeni nemé-

nagyobb nyiltísEL, mülyen !L fej ÓS llYillc, háMl egy kisebb, melyon n. Mh l{itollmtók és bchúzlu\'tók. A lllttulsó nyiM s

halad, folytonosan jobbra bah'a inogván.

félkör Vi\,gy féllwriUók ahtkú. Az ürős, kalilugbím nom

hólyttgba, kigyódzó, itt ott zsíl'cseppekkel biró, gODlbolya~

olclódó, a:t. egyeti fudok szerint változó lU1gYStígú pánczél

gokat képző csatornák yezetnek, melyekhez, jobbára lát-

vn,gy egúszen síma fC'liiletii, vngy gödrös és pontozott,

hatá, 4 párrezgőszerv tartozik: Sőt az álczákhúgyanyagát

vagy kil::l tüskóktől érdes, itt ott sokszög rLlalni mezőkre

a pánczélhoz tapael6 petéken belől, mint sötétes tömeget,

1875. junius-szeptember hónaljokban Baja m. több ízben észleltem.

példányban találtam, azóta nem láttam.

9. nem: 8. 11em: A sokszögalakü

mezőkkel

NOTEUS,

E.

biTó pánczél érdesfeWletü; a leib

n. m. 478. 1. -

2

n.

lll.

478. L -

:I

i. h. 55. 1.

MONOSTYLA

E.

A pánczél lapos, tojásdcul, eyy henyer alakít, be nem V01~­ ható lábbal. Eay nyalc8zem.

izelt, villás; szemei nincsenek: Ezen igen könnY'8n felismerhető nemet EHRENBERG l

Az izmok közi.i.l különösen azok tünnek szeml)e,

tapaszta,1ataim vannak.

vel. Ez tLllat egyenes irányban meglehetős sebességgel

húzódó és kitáguló hólyag ismeretes (11). 1870-benTokaj alatt az u. n. Holttiszában nehány

zőktől eltérő

Ezen EBRENDERG által 3 fajjal felállított nem

-

ií

l ll. m. 502. 1. Atlas 61. n. m. '159; Atlas. 57.

2

i. ll. 53. 1. -

3

4

bell-

i. ll. 182. 1. 18. kép.

n,·.

oszló (pl. logahLbb

Et

milit({ris, R). A füj szlÍmfÍntlétező nyiIás

Vttgy' elkülönített \gömböket szintén· szemlélhetjük, (40

háti oldalon ügy mélye.bb bevágással bír (8.

és 4. ábra, h). Az idegrenclszcr központja azon C1úcz, melyeú. a négy-

ábra) ct) melyen át a nyrLkolllévű ttl,lJintó hengert kinyujt. j~tk; tt logtöbb f~l,jmn több bevágás van a háti 01c1alon, l

n. m.

középen vagy l~issé oldalt fekvő összehúzódó és ldtáguló

Don. l.

idézett hd;yen. -

Atlas 2 utolsó táblája. - u i. h. 47. 1. ~

i. h. 168. 1.

3

fenn-

szög- vagy kettős, c1ombol'Ílrészével összeill~sztett félhold a.lakú szem ül. lele tartozó mellékszerveknek tekinthetjük az EIIRENBERG által sarkantyunak, sipTwna1c, COHN

VI. C~ALAD.

U. SPECIALIS Hf:sz.

II.

a.

és rrÜTH áltuJ légzőcsőnck nevezett hengeralakú nyak-

nyújtvfínyt, mely a többi Sodró-állatkák tlqÜlltó hengerével azonos; tahin a szájtöltsérben

lóvő,

III'. mlwlls, R. Plínczélja homlokán fi hosszabb,

hegyesebb csúcscs~ll, hátul sekély bevágással (25. cíbra). Ezen fn,jt IJEYDIG is észlelte nagyobb mennyiségben

hosszú merev

sertékkel biró nynjtvtínyok szintén tapintó szervek; ide

ele valami

feltiinőt

2

sorozandók még a törzs hátulsó részén lévő tapintó S8r-

kiknnyarított négyszög nlakú szem megett felhint egy hengerc1ed, keresztben fekvő vörhenyes tömlő (zs), mely-

militaris, lJakt'J'i, pala, bJ't'oispinus) G)'{:nacheJ'l kutatott először.

Ide tartozólag még megemlítem, hogya Br.

nek szivacshoz hasonló belsejét már EHRENBERG-nek kelle látnia, noha a szövegben nem említi, mert ,1, raj \!I-

találtam,

ban három színes petytyel j~lzi, melyeket az ábrák

mint a Hydatina és E'lIchlanis·nál, úgy hogy mindinkább

magyarázatában mirigyes csomóknak nevez. Azt is ezen

",t1l{m.'l,R. fejében hasonló két kis

Ihrról

győzé5döm

tönilőcskét

meg, hogy az egy nagyobb elterjedéssel

Az ivarszervek köziH ezen nomnél müHl

ÍLLjnál jogyeztem fel, hogya nagyon kinyújtott fejben lwsonló hólyagcsúkat lehet látni a központi clúcz mellett,

bíró, de nehezen feltaMlható érzékszerv. HJ

petefészek,

mint 11 H,ljllatinandl. Feltiinl; ezen Bl'achim..p a; életmódj a,

mind a here ismeretesek. Az általam észlelt, üle tfLl'tozÓ

fl,

mennyiben,

lU1ato1c ugyan mind nőstények voltak, azonlmn LEYDIG,

mint sok szerző megjegY\!lé, szeret lábvillltj ával kis héjas-

OOHN és

állatokhoz tíLpadni. Erre

TÓTH

hHtak himeket is, melyeknél ugyanazt

llézvc}eltünő adattal

szolgálhtt-

t/1pasztlllták, mit a Hydatina vagy más fajok hímeinél,

tok. A bajailőkert eMtt 1874,-ben aprilis hób,1n már meszi-

t. i. hogy IL MphLlkozás és omésztés Hzervoiegészen

ről

észre vettem egy vörhenyesnek

tetsző

tócsát. Hozzá

dnrViinyosak, hogy igen kifejlett herezsacskóval és c1nr-

érkezvén s vizét megnézvén, lítttam: hogy benne tömér-

ványos húgyszervvel birnak. .A nőstéllyeknél igen kifejlett

dek 2-3l11l1l. nagysíl.gú héjas-állatka van; hogy ezek héja

patkóahLkú petefészkot tfLlálunk szokásos tartalommal.

nem tiszta, [tzt puszta szemmel láttam. A nagyító alatt

Az alfelen kiszorított peték hozzá tapadnak a pánczélhoz

kiderült, hogy egy-egy állatkán 20-30 Br. 'rubens, E.

s nem ritbtl1 látunk egy-egy anyát 4-6 és több petével

honolt, melyek mindegyike mintegy 0.25 mm. hosszú és

megrakva elég fürgén úszkáIni. Ezen peták különböző

0.2 mm.széles.Kisebb számmal ezen faj t gyakran találtmn.

koruk szerint a kifejlőclés ki:ilönböző fokait mutatják,

4,. Br. brev-ispinus, E'. Négyszöges pánczéljahomlokán

mely néha annyira megy, hogya petehéjbanlévő álcán

6 hegyes, egyenetlen csúcs van; a

mozgó csillaszőröket, pánczélcsipkéket, rágonyokat, sze-

hosszabb. Hátul is két pál' vaskos nYl1.jtvány van; a

met és húgyszervet kü.lönböztethetünk meg (pl. .1" ábra). Az EHBENBEEG által felállitott 9 faj közül 2 6-ot figyeltem meg: 3

1. Br. Pala, E'. Pánczélja a homlokon 4 csúcscsal

középső

közép8ő

és

szélső

pár

pár rövidebb.

Az egyes iele tn,rtozó fajok megkülönböz"tetésénél EHRENBERG ít pánczél eWrészén csak a homlokcsúcsokat veszi tekintetbe, mi nem zárj a ki, hogy ,1, hasi oldalon is

bír, hátúl kerekclecl, két igen rövid, tompa csúcsban vég-

lehetnek rövidebb vagy hosszabb csúcsok, ellenben a test

ződő

hátulsó részén a háti és hasi lap együttesen képezik

sekély nyilással a láb részére (26. ábra).

fi

1875. szeptember hóban a Vajasból, Baja m.

nyujtványolmt. Minthogy a fajok rneglu1,tározásánál csak

2. Br. ul'ceolaris, R. 4 Pánczélja homlobín 6 rövidebb

EHRENBERG-re lehet támaszkodnunk, s minthogy a pán-

csúcscsal bír, hátul kerekdecl, keskeny méJyebb bevágás-

czél nyujtványai a legbiztosabb megkülönböztetőjegyek,

sal. A pánczél felülete gyengén szemcsézettnek látszik

azért ezen, valamint a többi fajoknál is, ily értelem-

(10. ábra) mit már EHRENBERG észrevett és lerajzolt, mi igen apró sokszögalaJrú mezőkt01 ered.

ben kell a megkülönböztetéseket vennünk.

Ezen világos testíl Socu'ó-állatkát, melynek nősténycit s himeit TÓTH nagymennyiségbel1 észlelte, csak nőstény

Ezen 0.:3 mm. hosszú és 0.2 mm. széles fajt 1870-ben augusztus hóbaIl Tok~Jj m. 1873-ban és '1875-bennyáron Baja m. figyeltem meg.

példányokban 1870-ben augusztus hóban 8z.-Igló m.

RÉSZ.

5. Br. Bakai, E. A szemcsés felületíí., hatszög ah1,kú

A fej és száj hasonló szerkezdiiok mint nuís ide tar-

mm. míg a tapintó henger maga 0.035 mm. hosszú és 0.011 mm. széles.

6. Br. miUtarl:s, E'. (23. ábra.) A négyzetes pánczél

kisebb nagyobb zsú'cHeppet látunk. (40. ábra, m.) Az izmokat ur pánczél szemcsés felülete miatt nehezen látjuk

nyujtvtíny, a szélsők hosszabbak, a középsők rövidebbek és mindig egyonlőtlenek.

azonban ur fejet behuzó izomkötegeket észrcveszszük. lMJuk a csonkakúp alakú szemet, (sz) a tapintó hengert

testü B1'achionust EERENBERG fedezte fel 1832-bell s

(th) és 2 sertegö
azóta OOlIN és GRENACHER lá.tták. EHRENllERG 12 hom-

A kivtíJasztó szervek szokásos szerkezetíí.ek és minden részükbún, homályosan bár, lttthatók.

lokcsúcsot említ, de nem következotesell, mert csak 6 csúcs van

9,

háti, hat a hasi oldalon. A középső homlok-

csúcsok a leghosszabbak s jobbra balra görbülnek, kissé

petefészkon belül érdes felületű. Az állathoz tapadó peték

hajlik. A pánczél feliiletén nehtíny sokszög alnkú mezőt

gömbc10d hugYfLnYtLg'ot és mozgó csillaszől'öket észleltem (40. úbra).

és tüskés kis nYlljtványokat látunk, mit EIIlmNBERG ki nem tüntetett. A ]!ánczél hossza 0.2 mm. a petéé 0.125 s ebben (4.. tíbra) mtir a faj első leirója lá.tta a csillasző­ rök és fogak mozgását és ~1 pánczél görbe csúcsait.

tember hónapokbl1,n l

Atlas 63, IV,

~ ~

B~1,ja

körül megfigyeltem és nehány

i. h. 52 l.

riigonyokat,

A faji meghaMrozíÍ.H ~1, köz!öttek alapjtín EHRENBERG termillologitíj /1 szerint így hangzanék : B 1'. testulautrinque plicClta et sCClbra, fronte brevissime se.vdentata, ]Jostü'o jine nUltieo.

7. BT. pUcatiNs MüLLmt (40. ábra) EI-IHENBERG említ

Az ércles felületü, miuclkét oldalán rállczos pánczél a

egy Bmchionllst ezen novezet alattt, melyet BORY DE ST.

homlokon egészen rövid hat csúcscsal bír, hátulsó része kerekded.

VINCEN'r MiiI,LEB (1786.) nyom/tn TricalalJlcl p l'ica tilis név alatt ismertet (J 822), a nélkül, hogy maga látta volna.

1870. augusztlUl hóbt1l1 8z.-Iglóm.1873-1875. junius

Azért ElIlmNBERG nem is vette fel fajai közé, hanem azon

szeptember hónapokban Baja körül évenkint s gyakrahban híttam.

megjegyzést teszi, hogy ezen faj a Bmch:ionosok llemé nek minden jellegeivel bír ugyan, ele f~1,ji jellegek hittnyzanak A most idézett régi szerzők mliveit nem birom s azért leil'ásailmt nem hasonlíthatom össze az általam több helyen tahUt és a 40. ábrán lerajzolt 13nzcht:onus-sal, azonbtw, mielőtt EHRENBERG idézett jegyze-

fl 1'. minim I/S. Bartsch. (7, 8.

~ibrák)

Br. tl'stllla levi, ovata, fronte edelLtatCt, ]Jostico jine inu tico.

Ezen apró testü Q.115

llllll.

hosszú 0,075 mm. széles

80c1ró-állatka tojll,sc1ad átlátszó plínczélja eIül csak egy

tét átnéztem volna, magam is a plicatilis nevet válasz-

mélyedéssel bír a tapintó henger részére, hátul kerekded,

tottam, miért is gyanítanom kell, hogy l\iüLLER ezen

keskeny"bevágással a láb számára. Belső szervei nehezen észlelhetők az állat kis volta,

fajnak aclttt a fenn kitett nevet. A Hiacldonl/sol.; jellegei olső tekintetre szembe ötlők.

miatt, azonban

kellő

figyelem mellett

meggyőződünk

A kevéssé összelf1pított, egész feliiletén Híí.ríin szemcsés,

róla, hogy a többi ide tartozó fajoktólléllyegesen el nem

0.25 mm. hOHszú 0.15 mm. szélos IHtnczól htíti és IUtsi

tér. FogzaMról megjegyzem, hogyakalapácsok nyelei

oldnlán élesellkiomolkodőrtínezokkal bír, a mi magll.ban

kifelé görbiilllek. (7. ábra, ny.)

is elegendő faji megkülönböztető jel. Homlokán a IHl.nczél

san

n, m. 509.1. - a Atlas

}1

1875. aug.-okt. hónapokban a baj~1Íméntelep mellett.

megtapaclva élő ázalagok székeltek (Epistylis és Oa)'ch/!-

2

petefészket figyeltem

hasonló héjj:ll bírnak, bennük a szemet,

sal a középen, melyen tapintó hengOl'ét kinyujtjít. Hátul

Zoo1. Zeitschl', XIX, 1869, 481. 1. -

fL

a hasi oldal felé is hajlanak; sőt némely példányolmtíl

llí1.túl egy-egy igen hosszú olclalnyújtvííny között kúpoEzen 0.25 mm. hosszú fajt 1875 augusztus és szep-

Az ivarszervek közül cS~Lk

meg, mely eltérő szerkezettel nem bír; a pete Illár a

azt talá.ltam, hogy minclen homlokcsúcs egy iníny felé

példál1yokr61 feljegyeztem, hogy azok pállczéljain merően

két rövid nyujtvlÍnynyal bír.

Az idegrendszer az érzékszervekben nyer kifej ezést;

Ezen igen sajátsítgos külsej íí., majdnem hellgerded

biró pánczél homlokát 6 hosszú csúcs díszíti;

keskenyec1ő vége

nyok vannak, Il1it mtís fl1jnál nem llttunk (6. ábra.) A gyolllol'lnirigyek nagyok, v8sealakúak, bennük sok

homlokán 6 hosszú görbe csúcs vau, a hátulsó részen 4,

mezőklwl

1

CSALÁD.

tozó fajoknál, hasonló a fogzat is, melyen kis nyujtvá-

1874, 1875-ben több ízben Baja m. észleltem. Az iglói

63. t, L - ., Atlas 63, ill.

VI.

mérést eszközöltem. Igy a fejen lévő, nem mozgó serték

igen sokély csúcBoklml bír s csak egy mélyebb bevágtís-

sÚlm) mit. EHRENBERG is épen ezen fajnál jegyzett fel.

48

hossza 0.02 mm; a nyaki tapintó hengeren lévők 0.015

,

nem vett éfi,Zre. Nekem közvetlenül a

tpgödrök, (.í0. libm, t.) melyeket nehlillY fajnál (BJ'. fel

SPECIALIS

I

1875. augusztus hóban, Baja m.

11. nem:

a p{mczélllem bír llyujtványokkal, a h{tti oldalon alig észrevehető mélyoc1é&t ttLIáluuk, ellenben a hasi oldalon

A.

le[Jlw!lyobb

l)TERODINA,

E.

mél'l:!Jen összelapított pdnczel körded

deltoid. u.la,kú, mtgy bevág~ts van, melyen keresztül féreg-

vagy tojásdad: a hasi oldcdhoziUesztett ldb hengeralakú,

szerii lábát igen gyorsan kitolja s bevonja.

szabcldvégén JJw::aó csillaszíJrükkel. Hét n;!/akszmn

ln. m. 516.1. BAHTSCII SAMU, U01'A'I'OIIIA.

testtel.

7

fénytörő

II. SPECIALIS

50

RtSZ.

VI.

II.

CSALÁD.

SPECIALIS RÉSZ.

51

VI. CSALÁD.

Ezen érdekes, EmtERBERG által 3 fajjal felállított

nak; PERTY a Schwoitzban 5, LEYDIG TVilr;;:buJ'[j körül

A. fol'Íace{t, E. (9. ábra). A hosszúkás tojásdac1

!lembúP csak kettőt találtam, mind \vürttembergi, mind itteni kntatásoIll alatt. Az egyik az igen közönséges: Pt. Patina, E. Teste kerekded, igen lapos, kis pénzhez hasonIél 0.2 mm. átmér{)vel. Sodrószerve egyszeri"í., mint már LEYDIG:l kitünteté, a többi Sodró-líllatkákéhoz 11asol1ló, csak a háti és hasi oldalon hír kis bemélyedéssel. A csillaszőrök két sorban ll,llauak. Az emésztő szervek szoluísos szerkezetllek, a gyomor és bél beliil mozgb csillRszőrökkel borítvtílL A kiválasztó szervek. köziU miml két idézett tudós csak a csatormíkat látta s ElIRI~NDEHG kételkedve monc1ja, hogy egy izben hólyagot is ltított volna. Ez állatnak szolnl,sHs gyorsan, bukdácsolva úszni, de néha rögtön megtíll s tílholtnak hí,tszó állapotbfl,n1l1aracl hosszlLbb id.eig, mint már PERTY és LEYDIG' észrevették. Ily tíJlapotában, pontosan figyelve, 4 pár rezgőszervet lehet látni. Az idegrenc1szert illetőleg LEYDIG csak a szemeket ismerte, mint olyanolmt, melyek igen tiszttín látható fénytörő testtel birnak. GRENACHER ezen fajt azokhoz sorozza, melyek tapintó sertegöc1röldrel birnak. 3 Kellő figyelem mellett azt látom, hogya 2 szem közötti részen két sertegöc1ör vall.

csak luh'om, e sorok irója déli Németországban szintén

pánczél homlokán 6 kis csúcscsal bír, hátul egy hosszabb

csak három, hazánkban 5 fajt talrl,lt, melyek közül TÓTH

nyujtványnyal végzőc1ik. A 0.145 mm. hosszú pánczél

csak egyet említ.

hátán gyengébb hosszélek vannak, mint a striata fajnál.

vány. A pánczél háti oldala sokszögií. mezőkkel bír és

A pánczél homlokán érdes öv van. A szem aránylag nagy.

érdes, a hasi olc1al síma. Nagysága 0.28 mm. (5. ábra.).

1870. és 1871. augusztus-szeptember hónapokban Tokaj alatt a Tisza mellett találtam.

hóban a bajai lőkert mellett nehány p élc1ányban találtam.

1870-1875. Szepes, Pest és Bácsmegye számos helyein különböző évszakokban észleltem. A másik megfigyelt faj a: Pt. clypeat(~, E. Teste tojásc1ac1 alakú, szerlrezetére

nézve megegyezik az eWbbenivel. Ügy látszik, hogy ezen faj l'itkább, mert csak egyszer híttam nehány példányban 1874,·bo11 április hóbELn egy Bnja melletti árokb ól (Livoda) mer'itett AseUuson; itt is ugyanazon ~"LZ állatfajon élőc1ik, mint Tübingen mellett:!

12. nem:

ANURAEA,

E.

Az ös,~zelapított pánczél hOllllokcsúcsokkal bir; egy nyakszem; láb teljesen hicin,yZ'ik.

Ezen 14 fajjal felállított nemet EmtENBEHG egyszel'-(ien lábllélkiiJi Bmchionusok-lltLk momlja, ((( B1'. pede

carens»5) s igaza van, mert a pánezél alakja, csúcsos nyujtványai, sima vagy érdes és mezőkre oszló feliilete igen hasonlítanak egyes Brctl:hiunusol~ pánczéljaihoz s a két nem köz9tti főkülönbség csak is a láb. hitínyában fekszik. Feltünik nekem ezen nemnél, . hogy egyes vizsgálók EHRENBERG 14., faja közülminc1enütt csak nehányat talál1 D.

m. 516. 1. i.h. 56. 1. -

]3ABTSOH

2

i. h. 45. 1. ~ B i. h. Zaa1. Zeitsch. XIX.-

5 n.

m. 503. 1.

A belső szerveket már EHRENBERG meglehetősen kimerítően ismerteti, noha, mint másutt is, nem minc181i-

ben

helyeselhető értelmezéssel.

A táphtlkozás és emésztés szervei közii.l megkülön-

böztettem az általam talált 5 faj nál az

erős

A. aCllleata, E. A hosszukás négyszög alakú pánczél homlokán' 6 CSltcscsal bú', a középsők a leghosszabbak; hátul a test 2 oldalán szintén van egy-egy hosszú nyujt.

Ezen TÓTH által is közlött fajHol 1873-ban augusztus 1

i. h. 185. 1.

fogakkal

fegyverzett rágógyomrot, a gyomrot és az elkii.lönített belet; mind két utóbbiban láttam mozgó csillas.zöröket. A kiválasztó szervek köziiI némely fajnál mind a három rész

észlelllető; rezgő szerv

van 4 pár.

Az ic1egrendszer csak némely faj nál központi fejdúcz, ellenben a rajta.

ülő

észlelhető mint

szemet könnyen

1{tthatjuk, valamint a nyakon elhelyezett, az egyes fajok szerint változó hosszaságú tapintó hengert is, mely a Brachionusok)negfelelő

szervével egészen

megegyező.

pet~fészekben a képző

és tápJtl,ló elemek némi elkülönítését észleltem s az utóbbiakban zsírCsepl)f'orma gömböcskéket láttam (11. ábra.) A. Sqlw1nula, E. A nagyban négyzethez hasonló pánczél eIül 6 csúcscsal bír, hátúl kerekded. A 0.15 mm. hosszú pttnczél nem egészen sima, mint EHRE:t-{DERG állítj a, 1 hanem küt szemcsés emelkedésekkel bír. 1873. augusztus hóbt"Ln D~"Lja m. A. stJ'iata, R. (11. ábra) A pánczél tojást1ac1, homlokán 6 csúcscsal, hátán ugyanannyi hosszéllel. A rágó gyomorban erős, 3 csúcsll fogak vannak; a bél különválik agyomortól, melybon nagy, barnás ta1:talommaI biró sejtek láthatók; minc1 a kettőben vannak mozgó csillaszőrök. :B'eltünő a petefészek szerkezete, mert felső részében csak képző, az j alsóban csak tápláló, vörhönyes színii. szmncsés elemek hítluttók, s ezen két rész a petefészekhártya kis mérvi{ összezsugorodása által is el van különítve. Ezen 0.2-0.25 mm.)lOsszÚ fajt 1870-ben augusztus hóban Sz.-Igló mellett találtam. A. CllTv'Ícomú;, E. A négyszög alakú pánczél 6 hosszúkás homlokcsúcscsal bír, melyek közül a köz~pső pár egymástól elhajlik, hátán sokszögalakú mezőkre oszlott érc1es felület{{; vége kerekded. Hossza O. i 3, szélessége 0.055 mm. A gömbded pete aránylag nagy (átmérője 0.04.,4, mm). A patkóalakú

1875. szeptember és október hónapokban Baja m. 1

n. m. 505. 1.

7*

APPENDIX CON'rINENS DESCHIPTIONEM DREVEM AB AUTORE PRIMA VICE DETERMINATARUM SPECIERUM.

1. Jí'loscu!aria, lonflilobata, (pag. 24., tab. IL iig. J 4.,) corporis longituc1ine (0'675 ium.) et lobis nutgnis (0'075 mm.) aequalibus, usque ad basim ciliatis, in fine facil~ime

tUlll genus corpore campanuliforme, uno oce11o co11ari ' est Í11signe et pede anoque cfLret. Species nova in WürttembeJ'[/ia et pluribus Hungariae locis ab autore reperta

test. Corpore contraeto lobi etifLm contmlll1ntur, sed non

maj or est, quam As. [lermanica, LEYDIG; haec tantum 0'075 mm. longa est, dum illa duplicem longitudinem et

tegunt se invicem, sicut a,purl ceteras, huc pertinentes

amplitudinem habet. COl]mS novae sJ?eciei ·1, angustas

speCIes.

cristas habet, de quibus autores nihil commemorant.

extenso aliquantulum globuhttis

distingui po-

2. Ratife?' ma.l'imus, (pag. 27) simillirnus est R. tanlo,

E. o«;e11os tamen habet globulosos, inquibus corpus al-

Ratio movendi animalculi hujus maxime variabilis est, quare cognomen «Saltansll accepit.

bum observavi. EHRENBFJRG speciem citatam «ocellis

5. Ellchlan'is pannonica, (pag. 45, tab. III. fig. 28),

oblol1gis» determinat. Cuticula novae speciei est dura, in

lorica oblongo ovata, magna, pede setis carente longo, digitis brevissimis.

longitudinem corporis plicata, inaequaliter punctata. 3. Rot'ifer lfotacilla, (pag. 27, tab. IV., fig. 34) cor-

Haec species longiore, sed tenui corpore (0'3 mm.l.),

pore urceolato, brevi, albicante, versus pedem protinus

longo pede et brevibus digitis

fastigato, pede brevissimo et pedongo .organo sentiendi

garia reperta est.

collo adnato (sipho apud EHRENBERG) excellit. Adhaerens pede plantae in aquam submersae - commemorato organo ita solet vibrare, ut Motacilla cauda sua. 4. AsCOm01'1Jha saltctns, (pag, 42, tab. II. iig. 17).

Hoc a PERTY conditum, a LEYDIG majore stuclio descrip-

praedit~1,

tanturn in Hun-

6. Bl'achionus m.inimU8 (pag. 4..9, iig. 7, 8). testula

levi, ovata, fronte eclentato, postice fine lllutico. Minima haec Br. species tantum 0,1 j 5 mm. longa et 0,075 mm.lata est. Bajae, 1876. AUTOR.

1. TÁBLA MAGYARÁZATA.

1. líbra: Laeinlllaria o) a szem helye,

.~()cialis, iii

0. :íbra: AnllJ'aca .loNC/cea, E.

E.

i gyomormirigyek, Ic) kiv{üa,sz-

tó csatornnrenc1szer, CH) csillasz<írök,

]J}

t)

1') rezgőszervek.

lasztó csatorna, hj hólyag, fl) gyomor,

2. ábra: Annak petéjo: s;;) szemek, h) húgygyülemlés. l'lígógyomor. 'J

5. ábra: Anuraect aClIleata, E. t) tapintó hengor, sz) szem, fj rágógyomor, m) ennek mil'igye, lJ) uél, h) összehúzódó és kitágnló hólyag, ]J) petefészek. G. ábra: BJ'Clc1tionus pUcati/is, MÜLLER, rágonyai. 7. ábra: ]],'((chion1l8 ?n'iniu/lIs, BARTSCH, rágonyni. l1I'in'ÍlJlus, BARTSCH.

tapintó henger, h) lrúgygyülemlés

1. ábra: Anl/Taea striata., E. f) l'ágógyomor, f/) gyomor, 1') rezgőszervek, h) hó-

hj húgygyülemlés.

a)

pete-

lokrésze.

4·. ábra: HracMonus miHtaris, E, petéje.

8. ábra: IJrachiol1uS

]J)

fészek.

10. líbrn.: BrctchionllB urceolan:s, E. pánczélj:ínak hom-

B. ábra: Ugyanazon faj fiatal álczü.ja,

.fj

tapintó szerv, mellette 2 serte, ü) érdes }Jánczélöv

a homlokon, f) rágógyomor, r) rezgőszerv, cs) kivá-

petefétlzek,

lyag, ]J) petefészek. 12. ábra: BJ'a.cMunll8

BakeJ'1~,

E. fogzata. A jegyek GOSSE

értelmezése szerint: 'm.) kalapt1.cs 2 részből u. 111. : n) nyél, f) fok. i) üllő

szintén 2

részhől

: v) villa, aj ágak

13. ábra:· Dl'achionlls plicatUis, n,

petében.

ele.i(~

és vége.

MÜLLEH,

pánczéIjúllnk

1. tab·.

Kir. M. \ Term'.tud . t'ars

D~

Bartsch S. Rot a tofia -

7. "oT -- f

ll- -'.

g..

11.

3.

13.

"fAi7

nT'R~. • . Tt~Ln

S.l1th .1 W'tt'Infer J, 1

•

NY9 mt. Grund VBud.apestBn

II. TÁBLA MAGYARÁZATA.

14.. ábra: Flosculm'ia lon[lilubata,

17. ábra: Ascol/wJ'lJha saltans,

BARTSCH.

a) szájüreg, b) garat, ej gyomor, j) bél r)

rezgő­

szervek, ej mozgó sel'ték a begyen belül, í) hosszizmok, g) összehl.lzódó s kiULguló hólyag. t) sertegödör, m)

képzőréteg a

cl.lticl.llaltéplet alatt, n) lábmi·

l'igyek, ]J) petefészek, iV) itlegen, az átlátszó tokhoz tapadó testecskék. 15. ábra: Polyarthm 7J1atyptera, E. rágonyai. 16. ábra: Stephanops lamellaris, E.

t) tapintó szerv, Ji) petefészek, it) hólyag.

a)

és b) a köztakaró

BARTSCH.

(jobb oldala)

kiemelkedő élei. t)

tapintó hen-

ger, h) hólyag. 18. ábra: FllJ'cularia FOJ'jicula, E. rágó szerve. 19. ábra: Floscularia appendiculat(("

LEIDIG.

(Fejrésze, a

szerz0 rajza után) ; a) féregalakú nyujtvány. 20. ábra: Noteus quaclricoTnis, E. t) sertegödöl', 1") rezgőszel'vek, Jn) gyomol'mirigyek

sj gyomorserték. 21. ábra: Floswlal'ia ornata, E. fejrésze.

Kir. M. Term. tud. társ.

D~ Ba rtsch S. Rotatoria.

r

15.

b d:·

e·· ·.ir-· -... '.-. \

_

x1 g. __ . --.

\

I

x ...

j

\ \ )

20.

i

I \

I \

.x

xl 21.

rajz.D~ Bartsch S.lith.Wittinger J Nyomt. Grund V Budapesten

III. TÁBLA MAGYARÁZATA. ,

22. ábra: Hydatina senta, E. fej- és nYfLkrésze, il) központi idegc1úcz, h) lL vele összefüggő hólyagocskák, s) sel'tegöaör, es) kiválasztó csatorna, v) mellék· CSÖV8, rezgő szervvel.

a) aj ak, ej

gömbkészitő

takarój~ínak

kis része.

25. ttbra: Brachionus Tubens, E.

t) tapintó henger, zs) sajátságos «veIózsacskó», r) rezgőszervek, cs) kiválasztá csatorna, h) hólyag,

lm) lábmirigyek, 'Jn) gyomormirigyek.

26. ábra: Brachionus pala, E. A pánczél eleje és vége.

szerv, b) hólyagos szerv

ismeretlenjelentáséggel, h) mirigy a rágó gyomron. 28. áLra: E'uchlan'ís pannon'ica,

23. ábra: Brachionlls militaris, E. pánczéljállak eleje és vége. 24. ábra: Philodina aculeata" E.

27. ábra: .Melicerta rínyens, E.

BARTSCH.

th) tapintó henger, dh) hólyagocska az ic1egc1úczon, !/!!) gyomor sokszögalakú sejtekkel, t) sertegöc1ör, r)rezgőszervek,

cs) kiválasztá csatornik, h) hólyag,

b) bél. 29. ábra; Notolnmata, ver)Jl,icltlarís, DUJ, rágonyai. 30. ábra: Not01nnWÜt hyptoplls, E. rttgó gyomra. a) fogak kiálló csúcsai.

31. ábra: UgyaniLnnak kiszorltott petéi, melyekben a petémag barázc1álóc1ását látjuk.

Kir. M. Term'. tud. tá rs.

D~ Ba rtsch S. Hotafo ria~

III. táb

'\J~jGU

ijvIrf 23.

~~

27.

\

1

26,

..•

\~

29.

32. \

28. raj z. nr Barts ch S, 1ith .Wittinger J.

30.

31.

Nyomt Grund V. Budapesten

IV. TÁBLA MAGYARÁZATA.

32. ábra; 1.1onomrnaia longiseta (= Notommata longiseta, E.) cl) idegdúcz, h) hólyag.

33. ábra: NotonLJnata Tuba, E. fogai. 34. ábra: Rotifer Motacilla, BARTSCH. t)

tapintó henger, sz) szem, p) petefészek, h) hólyag.

35. ábra: A Callidina elegans, E. fogzata. 36. ábro.: A Oallidina pa1'asitica, GIGL, fogzata. 37. ábra: Eosplwra aU1'ita, WERNECK, előrésze, t) tömlű-a harmadik szemmel. n) fejllyúj-irvány, m) el&re nynló nagy gyomormirigyek. 38. ábra: NutOJnmata brachyota,E. fejrésze. a) a háti b) a jobb oldal; nj rövid oldalnyújtvány a fejen, mely ab) ábrán be van vonva, 1n) a szem melletti «(111észzsacskók ll. t) nagyobb, a dúcz felett lévő tömlő.

39. ábra: Tríarthra myst«cina, E. a) az llszonyserték töve t) sertegödör, r) haránt-

csikú hosszizmok, h) hólyag, 8) mozgó serték a gyomorban p) pete, sz) a szempár erősebb nagyitással külön rajzolva. 4.0. ábra: 131'achionus plicatilis,

MÜLLER.

sertés dudorok a fejtölesérben, th) tapintó henger, 8Z) szem, t) sertegödör, 1n) vesealakú gyomormirigy, 8)

i) hosszizmok, h) húgygyii.lemlés a petében. 41. ábra: Monommata Tigris, (= N"otommata Tigris, E.) ny) homloknyujtvány T) az egyenetlen fogak, h) hólyag. 42. ábra: Rattulu8 lunaris, E, h) hólya,g. 43. ábra: Evsphora altrita, WERNEOK, rágollyai. ·44. ábra: Nutommata brachyota, E. rágonyai. 4,5--47 ..ábra: Euchlanis pannonica, BARTSCH, gyo IJI ra, melyben kis, vörös szemfolttal biró ázalagok a) és három nagy, peristalticus mozgá,sban lévő lény· b) látható.

Kir. M. Term. tud. társ.

.

IV.· tab.

D~

Bartsch S. Rotatoria.

33. 37.

~

sz.

39.

•

a.

'; .~'.'.;-: . '."'~'-~""':~ /!~/Il i I!

I ,l /

'

]

. ".-" "':' .•

U ..

b.

34.

.., ...." \

...:-.<.".'.. "

'-, \, tr"

(: . ).

38.

··m

.. ·.··C-· \."

--- ; \} ,\iQ(j(J .

\. :'.'

~ 36.~

11 : l ., . _ . //

43.

35.

\~Y~ 44.

42.

_._.....

I J •

,'-, -.....-I

ra,} z. Dr Ba rtsch S. 11th WIttinger J

Nyomt. Grund V. Bu~apesten