507/2007.05.25. határozat/ 4. melléklet
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem minőségbiztosítási szabályzata Célkitűzések: Jelen szabályzat célja, hogy szabályozza az EMTE-n folyó oktatási, kutatási, és egyéb tevékenységek minőségbiztosításának és -fejlesztésének érdekében végzett tevékenységeket, és meghatározza a minőségbiztosítási bizottság szervezését és működésének módját. E szabályzat célja továbbá az intézményi kultúra és az oktatás minőségének fejlesztése, a hallgatók érdekeinek védelme. A Szabályzat hatálya: Jelen szabályzat hatálya kiterjed az EMTE valamennyi oktató és nem oktató alkalmazottjára, az EMTE valamennyi hallgatójára, valamint az EMTE minőségfejlesztési tevékenységében részt vevő személyekre. Törvényi háttér: 84/1995 Tanügyi törvény, 288/2004-es A felsőoktatás szervezéséről szóló törvény, 87/2006–os Minőségbiztosítási törvény, a 78/2005-ös, az oktatás minőségbiztosításáról szóló sürgősségi kormányrendelet elfogadásáról, 1257/2005-ös, a Román Felsőoktatási Minőségbiztosító Ügynökség (a továbbiakban ARACIS) szervezési és működési szabályzatának elfogadásáról szóló kormányrendelet, 1175/2006 kormányrendelet az alapképzési oktatás megszervezéséről és az alapképzési szakok és képzési ágak jegyzékéről, 1418/2006-os, az ARACIS külső felmérési módszertanát,
a
minőségi
követelmények
és
teljesítménymutatók
jegyzékét
jóváhagyó
kormányrendelet, a 3235/2005-os miniszteri rendelet az alapképzési oktatás megszervezéséről.
1. Fogalmak és kulcsszavak -
szakképzettség - egy egyetemi tanulmányi program elvégzésének eredménye, az így szerzett ismeretek, képességek, tudás összessége
-
képzési kínálat - az Egyetem által megszervezett, törvényesen engedélyezett tanulmányi programok összessége
-
az oktatás közvetlen haszonélvezői a hallgatók és a felnőttoktatásban résztvevő személyek
-
a közvetett haszonélvezői – a munkáltatók és munkavállalók, a közvetlen haszonélvezők családjai és, tágabb értelemben, az egész társadalom.
-
az oktatás minősége - egy tanulmányi program és az azt lebonyolító intézmény jellemzőinek összessége, melyek által a minőségi teljesítménymutatók és a haszonélvezők elvárásai egyaránt teljesülnek.
1
-
az oktatás minőségének felmérése - komplex kritériumrendszer szerinti értékelés, melynek során meghatározzák, hogy egy felsőfokú oktatási intézmény és annak tanulmányi programjai mennyiben felelnek meg a követelményeknek és a viszonyítási standardoknak.
-
a minőség belső felmérése - az intézmény szintjén, a karokon, az intézetekben és a tanszékeken történik és célja meghatározni, milyen mértékben teljesíti az ideiglenesen engedélyezett vagy akkreditált tanulmányi program az előírt minőségi standardoknak megfelelő mutatókat.
-
a minőség külső felmérése - az ARACIS által, vagy más bejegyzett európai minőségfelmérő ügynökség által megvalósított felmérés
-
az oktatás minőségének biztosítása - többféle tevékenységet magába foglaló komplex intézkedési csomag, amely az intézmény kapacitásának fejlesztésére irányul, különböző tanulmányi programok tervezése, kidolgozása, bevezetése és megszervezése érdekében, hozzájárulván a tanszékek, karok és az intézmény iránti bizalom és elismerés megszerzéséhez és megtartásához, bizonyítva azt, hogy az EMTE képes az előírt standardok teljesítésére és egy minőségi oktatás biztosítására. Az oktatás minőségének biztosítása jelenti azt is, hogy: o az egyetem tanszékei, intézetei, karai képesek az engedélyezett tanulmányi programok lebonyolítása során a felvállalt minőségi standardokat megvalósítani, o az intézmény képes arra, hogy folyamatosan emelje az oktatás színvonalát, és a minőségi kritériumrendszer mutatóit egyre magasabb fokon képes teljesíteni.
-
az oktatás minőségének fejlesztése - folyamatos felmérésre, a helyzetelemzésre és ennek nyomán javító lépések bevezetésére alapuló tevékenységek rendszere az intézmény, a karok, az intézetek és a tanszékek szintjén
2. A minőségbiztosítás elvi kérdései 2.1. A minőség biztosítása állandó prioritás az EMTE szervezeti egységei és alkalmazottai számára. 2.2. Az intézménynek úgy kell működnie, hogy az oktatási, kutatási és termelési/szolgáltatási tevékenységének minősége által megfeleljen a társadalmi elvárásoknak, és a bele vetett bizalomnak. 2.3. A tanulmányi programok akkreditációja a minőségbiztosítás részét képezi. Az akkreditáció az a minőségbiztosítási módszer, mely tanúsítja, hogy az intézmény eleget tesz a tanulmányi programok indítására és működtetésére előírt országos követelményeknek és teljesítménymutatóknak.
3. A minőségbiztosítás módszertana
2
3.1. Az oktatás minőségének biztosítása az eredményekre összpontosul. A tanulási eredményeket a tanulmányi program elvégzése során szerzett tudásban, jártasságokban, képességekben és készségekben fejezzük ki. 3.2. A minőségbiztosítás módszertana a következő elemeket tartalmazza: •
Kritériumokat (követelményeket)
•
A standardokat és a viszonyítási standardokat
•
A teljesítménymutatókat 3.3.
Az oktatási minőségét a következő folyamatok biztosítják
•
Az tanulási folyamat elvárt eredményeinek tervezése és megvalósítása
•
A tanulmányi eredmények folyamatos követése
•
Az eredmények belső kiértékelése
•
Az eredmények külső felmérése 3.4. A jelen szabályzat szerint
•
A kritérium az oktatási intézmény szervezésének és működésének alapvető tényezőire vonatkozik.
•
A standard az oktatási tevékenységgel kapcsolatos követelmény, elvárás minimális, kötelezően teljesítendő szintje, amelynek megfogalmazása szabály, vagy elérendő eredmény formájában történik.
•
A viszonyítási standard az országos és nemzetközi jó tapasztalatok alapján megállapított, egy tevékenységre vonatkozóan optimálisként értékelt elvárás leírása.
•
Teljesítménymutató
–
az
intézmény
keretében
végzett
valamely
tevékenység
megvalósításának mértéke, a standardhoz, illetve viszonyítási standardhoz képest. • 3.5. Az oktatás minőségbiztosítása a következő szempontokra és kritériumokra vonatkozik: 3.5.1. Intézményi kapacitás, az intézmény belső szervezeti és működési rendje, kihasználva a rendelkezésre álló infrastruktúrát. Ezt az alábbi kritériumok határozzák meg: • szervezeti felépítés (intézményi, adminisztrációs és vezetési struktúrák) • humánerőforrás • anyagi alapok 3.5.2. Az oktatás hatékonysága, vagyis a kitűzött eredmények eléréséhez felhasznált erőforrások, amelyet az alábbi kritériumok fejezik ki: • a tanulmányi programok tartalma • a tanulmányi eredmények 3
• a kutatásban elért eredmények • az egyetem pénzügyi tevékenysége 3.5.3. A minőségirányítás, amely a következő kritériumokban nyilvánul meg: • a minőségbiztosítási stratégiák és eljárások, • a tanulmányi programok kezdeményezésének, időszakos felmérésének és módosításának eljárásai, • A tanulási eredmények értékelésének objektív és átlátható eljárása, • Az oktatói testület minőségének időszakos felmérése, • A tanuláshoz szükséges információs források hozzáférhetősége a hallgatók számára, • A közérdekű információk hozzáférhetősége, (például a tanulmányi programok közzététele a honlapon, stb.), • Folyamatosan aktualizált belső minőségbiztosítási adatbázis, • A minőségbiztosító bizottságok törvénynek megfelelő működtetése.
4. Az oktatás minőségének biztosítása és belső felmérése 4.1. A hatályos törvényi szabályozások szerint az egyetem kinevezi az intézményi Minőségbiztosítási Bizottságot. 4.2. A bizottság kidolgozza a szervezeti és működési szabályzatát. 4.3. Az EMTE rektora felel az oktatás minőségéért az egyetemen. A bizottság operatív vezetésével a rektor megbízhatja az EMTE rektorhelyettesét. 4.4. A Minőségbiztosítási Bizottság összetétele: -
elnök (a rektor, vagy a rektor által megbízott rektorhelyettes),
-
a Szenátus által kinevezett három oktató,
-
a
reprezentatív
szakszervezet
képviselője
(vagy
a
munkavállalók
megválasztott képviselői közül kijelölt személy), -
a hallgatói önkormányzat képviselője
-
a munkáltatók képviselője (lehetséges, de nem kötelező).
4.5. A bizottságban lévő oktatók, az elnök kivételével nem tölthetnek be vezetői beosztást az intézményben. 4.6. A Szenátus által megválasztandó oktatók névsorát a Rektori Tanács állítja össze, a karok javaslatára. A bizottság tagjait a Szenátus titkos szavazattal választja meg. 4.7. A szakszervezeti (vagy a munkavállalói) képviselőt, a hallgatói önkormányzat képviselőjét és a munkáltatók képviselőjét az illető szervezet javasolja a Rektori Tanácshoz írásban benyújtott 4
indoklással. A javaslatokat a Rektori Tanács ismerteti, és a Szenátus nyílt szavazattal dönt bizottsági tagságukról. Amennyiben a Szenátus indokoltan visszautasítja valamely jelölt megválasztását, az illető szervezet új jelöltet állít. 4.8. Jól megindokolt esetben a bizottság oktató tagjainak felmentésekor ugyanazt az eljárást követik. A felmentést kezdeményezheti a Rektori Tanács, a Szenátus, vagy az intézmény más bizottsága is (például az Etikai bizottság). Az intézménnyel való munkaviszony megszűnésekor, az egyetem elvégzésekor, vagy a szakszervezeti tagság megszűntekor az illető személy bizottsági tagsága automatikusan megszűnik. 4.9. A Minőségbiztosítási Bizottság hatásköre az EMTE minőségbiztosítási politikájának gyakorlatba ültetése. A Bizottság főbb feladatai: 4.9.1. Az akkreditáció területén a) tájékoztatja mind a tanulmányi programok szervezőit, mind azok haszonélvezőit az elfogadott minőségi elvárásokról, kritériumokról, standardokról és a felmérési eljárásokról, b) megtervezi és koordinálja az intézmény által az akkreditáció, illetve az ideiglenes működési engedély megszerzése érdekében végzett tevékenységet, meghatározva a felelősöket és határidőket 4.9.2. A minőségbiztosítás területén a) kidolgozza a minőség felmérési és biztosítási eljárásokat és koordinálja a Szenátus által elfogadott eljárások alkalmazását. b) megvizsgálja és a Rektori Tanácsnak előterjeszti elfogadás céljából a belső kari, intézeti, tanszéki és egyéb szervezeti egységekben történt minőségfelmérés eredményeit, c) javaslatokat dolgoz ki az oktatás minőségének fejlesztése érdekében d) összegyűjti az adatokat, és kidolgozza a dokumentumokat, amelyek segítségével a Szenátus felmérheti a vezetés minőségét, e) kidolgozza, és a Szenátus elé terjeszti azokat a javaslatokat, amelyek elősegítik az intézményben folyó munka minőségének megtartását, vagy javítását. f) koordinálja a minőségbiztosítási folyamatban szerepet játszó személyek felkészítését és továbbképzését. g) Együttműködik a partner intézmények minőségbiztosítási bizottságaival, mind országos, mind nemzetközi szinten, és javaslatot tesz más intézmények pozitív tapasztalatainak alkalmazására az EMTE-n h) Éves jelentést készít az intézmény belső minőségi felméréséről, amelyet az egyetem vezetői elé terjeszt. A szenátusi vita és elfogadás után a jelentést nyilvánosságra hozzák, és a honlapon közzéteszik. 5
i) Közreműködik az Országos Felsőoktatási Minőségbiztosítási Ügynökséggel (ARACIS) 4.10. A minőségbiztosítási bizottság rendes üléseit negyedévente tartja. Rendkívüli ülés bármikor összehívható, amikor azt a helyzet megköveteli (akkreditációs dossziék elemzése, belső felmérés elkészítése, ideiglenes működési engedély megszerzésének előkészítése stb.). 4.11. A Bizottság egy elnökhelyettest választ, és meghatározza minden egyes tag feladatkörét. Az elnök, az elnökhelyettes és az oktatók többi képviselői biztosítják az ülések közti operatív teendők lebonyolítását. 4.12. A Bizottság munkáját tanácsadói testület segítheti, és együttműködik az egyetem hivatalaival, amelyek kötelesek információt szolgáltatni. 4.13. A Minőségbiztosítási Bizottság tagjainak munkáját honorálni lehet. A honoráriumok mértékét – a rendelkezésre álló források és az elvégzett munka függvényében - a Rektori Tanács javaslatára a Szenátus állapítja meg. 4.14. A törvényes előírások szerint az egyetem minden kara, intézete és hivatala szintjén minőségbiztosítási albizottságot hoznak létre. 4.15. A különböző tanulmányi programokat működtető karok és intézetek, illetve a hivatalok kidolgozzák saját minőségbiztosítási stratégiájukat és biztosítják az albizottságok működését. 4.16. A kar dékánja, az intézet igazgatója, illetve a hivatal vezetője felel az adott szervezeti egység szintjén lebonyolított munka minőségéért. A kar, intézet, vagy hivatal szintjén működő minőségbiztosítási bizottság operatív vezetése a dékánra, az intézet igazgatójára és a hivatalvezetőre, vagy az általuk nevesített személyekre hárul. 4.17. Az egyetem keretén belül működő karok, intézetek, hivatalok stb. szintjén kinevezett minőségbiztosítási albizottságok összetétele a következő: -
a karok és intézetek esetében az albizottság 5 tagú (bizottság vezetője, két
nem vezető beosztású oktató, két hallgató) (vagy 3-1) -
a hivatalok szintjén az albizottság 5 tagú (egy hivatalvezető, két oktató, két hivatali alkalmazott)
4.18. Az albizottságok tagjai nem lehetnek vezető beosztásban, az albizottság elnöke, vagy vezetője kivételével. Az albizottságok oktató tagjait a kari tanács, vagy az intézet vezetőtanácsa választja. A hivatali szintű albizottságokban a hivatalok személyzetének képviselőit a hivatal alkalmazottainak közgyűlése választja. 4.19. A hallgatók képviselőit minden szinten a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) választja, és javasolja az illető szervezeti egység döntéshozó testületének elfogadásra (kari tanács, intézeti
6
vezetőtanács). Amennyiben a döntéshozó testület indokoltan elutasítja a jelöltet, a HÖK új személyt javasol. 4.20. A kari, intézeti, hivatali szintű minőségbiztosítási albizottságokat a Rektori Tanács hagyja jóvá. 4.21. Az albizottságok bármelyik tagjának megbízása visszavonható, de csak indokolt esetben – saját kérésre, összeférhetetlenség esetén, egyetemi szabályzatok, vagy törvények áthágása esetén, vagy megfelelő tevékenység hiányában - a kari tanács, intézeti vezetőtanács, vagy hivatalvezető indoklásával. A felmentést kezdeményezheti az Egyetem Minőségbiztosító Bizottságának elnöke, vagy alelnöke is. A bizottsági tagság automatikusan véget ér azon alkalmazottak esetében, akiknek munkaviszonya, vagy azon hallgatók esetében, akinek hallgatói jogviszonya megszűnik. 4.22. A kari, intézeti, hivatali szintű stb. albizottságok negyedévenként rendes és, ahányszor a helyzet megköveteli, rendkívüli ülést tartanak. Az ülések közti időszakban az albizottság működését operatív csoport biztosítja, vagyis a kar/intézet szintjén a vezető és a két/három oktató tag, a hivatalok szintjén a hivatalvezető és a két hivatali alkalmazott. 4.23. Bármely szinten szervezett albizottság az egyetemi Minőségbiztosítási Bizottságnak van alárendelve. 4.24. Minden albizottság kidolgozza a saját működési szabályzatát és megszervezi a Szenátus által elfogadott minőségbiztosítási eljárások a kari, intézeti, hivatali szintű alkalmazását. 4.25. Kidolgozza az évi jelentést, amelyet felterjeszt az egyetemi Minőségbiztosítási Bizottsághoz. 4.26. Az oktatási, kutatási és adminisztrációs munka minőségének fejlesztése érdekében javaslatokat fogalmaz meg, és eljuttatja azokat a megfelelő szintű döntéshozó testületekhez, és az egyetemi Minőségbiztosítási Bizottsághoz. 4.27. Az albizottságok munkáját tanácsadói testület segíti, és együttműködnek az eljárásokban érintett szervezeti egységekkel. 4.28. Az albizottságban végzett tevékenységet az intézmény honorálhatja, az elvégzett munka és a rendelkezésre álló források függvényében.
5. A külső minőségfelmérés 5.1. Az egyetem által biztosított oktatási tevékenység minőségének külső felmérése a következő szempontok szerint történik: a) az egyetem intézményi kapacitásának felmérése, b) az oktatás hatékonyságának felmérése; c) a minőség menedzsmentjének felmérése az intézmény szintjén 7
d) a tanulmányi programok minőségének felmérése; e) a belső értékelés és valóság közti összehasonlítás; f) a különböző intézmények által szolgáltatott hasonló tanulmányi programok minőségének összehasonlító értékelése. 5.2. Az intézményi Minőségbiztosítási Bizottság és az albizottságok felkérésre részt vesznek, vagy segítik a külső felmérő bizottság munkáját, a törvényes előírásoknak megfelelően. 5.3. Az egyetemi Minőségbiztosítási Bizottság elemzi a külső felmérés eredményeit, ezeket a Szenátus elé terjeszti és javaslatot tesz a felvetődött problémák, hiányosságok orvoslásának módjára. 5.4. Az albizottságok elemzik a külső felmérés eredményeit és a vonatkozó szenátusi határozatokkal együtt az adott szervezeti egység döntéshozó testülete elé terjesztik elemzés, és a problémák megoldása végett.
6. Záró rendelkezések 6.1. A munkájukat elhanyagoló bizottsági vezetők, vagy tagok első fokon figyelmeztetésben részesülnek, másodfokon felmentik őket bizottsági tagságukból. 6.2. A bizottság munkáját akadályozó bizottsági tagok, vagy más alkalmazottak fegyelmi megrovásban részesülnek, amelyek rendkívüli esetben a munkaviszony megszüntetését is eredményezhetik. 6.3. Jelen szabályzat a Szenátusi jóváhagyást követően lép érvénybe. 6.4. A szabályzat bármilyen módosítása szenátusi jóváhagyással történik. 6.5. Az EMTE Minőségbiztosítási Szabályzatát a Szenátus 2007. május 25-i ülésén hagyta jóvá.
Dr. Dávid László, egyetemi tanár Rektor
Ellenjegyzi: Zsigmond Erika
8
