Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/1999. (12.15.) számú rendelete a Magyarürögi völgy rrt módosításáról, a Völgyi dűlőtől É-ra eső területegységre
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az 1997. évi LXXVIII. tv. 7.§./3/ bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja : 1.§. Módosítja az 1994. évi 60. számú rendelettel jóváhagyott Általános Rendezési tervet e rendelet 1. számú mellékletét képező rajzi munkarész szerint a 31. városszerkezeti egységben. 2.§. Módosítja a Magyarürögi völgy 1996. évi 24. számú rendelettel jóváhagyott részletes rendezési tervét a rendelet 2. és 3. számú mellékletét képező szabályozási terv és helyi építési szabályzat szerint ( Városterv Bt. V-9812 munkaszámú dokumentáció ). 3.§. A rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
Dr. Toller László sk. polgármester
záradék : megalkotta a Közgyűlés 1999. december 9-i ülésén kihirdetve : 1999. december 15.
Dr. Papp Judit sk. jegyző
HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT P É C S , Magyarürögi városrész Völgyi dűlőtől északra levő területére. 1.§. Az építési szabályzat hatálya. (1) Jelen építési szabályzat hatálya a szabályozási tervben lehatárolt területre terjed ki. ( A terv jelzőszáma: V – 9812; VÁROSTERV Bt.) (2) Az (1) bekezdésben lehatárolt területen területet felhasználni, építési telket alakítani, építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni, az országos érvényű rendeletek, a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv rendelkezései szerint szabad.
2.§. A szabályozási terv területének felhasználása. (1) Beépítésre szánt területek : . Lakóterületi területfelhasználási egység, (2) Beépítésre nem szánt területek : . Közlekedési és közműterület. . ÁRT. szerinti üdülőerdő.
A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK. 3.§.
LAKÓTERÜLETI TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉG ; (1) A lakóterület a KEL, " Kertvárosias lakóterületi " építési övezetbe tartozik. (2) A területen elhelyezhető ; - legfeljebb kétlakásos lakóépület,
- a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató épület, - melléképítmények közül: . közműcsatlakozási műtárgy, . kerti építmény, kerti víz és fürdőmedence, napkollektor, . kerti épített tűzrakóhely, . kerti lugas, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő (3) A területen nem helyezhetők el ; - a számított környezeti terheléstől függetlenül - az alábbi kisipari tevékenységek : . beton - és műkőkészítő, . autófényező, karosszéria lakatos, autóbontó, . fafűrészelő, . galvanizáló, . műanyagfeldolgozó, . műanyag darálás, darabolás, . öntő, ónozó, ólmozó, ólomöntő, mártó, . vegyianyagkészítő - és előállító, . vas- és fémszerkezeti lakatos. .állatartó melléképítmények. (4) Az építési övezetekre vonatkozóan . a beépítési módot, . a beépítettség legnagyobb mértékét, . a megengedett legnagyobb építménymagasságot, . a kialakítható legkisebb telekméretet, a szabályozási terv tartalmazza, az alábbi jelölésekkel ; A B KEL --------------------C D KEL - Kertvárosias lakóterületi övezet, A - Beépítési mód ; SZ - szabadonálló,
B - Megengedett max. beépítési, és min. zöldfelületi arány; Ép. Sz. - Építési szabályzat szerint. C - Építménymagasság ( m ); D - Kialakítható legkisebb telekterület ; ( A "K" jelölés a meglevő, kialakult teleknagyságra vonatkozik. A 2. sz. 2 tömbben a min. teleknagyság - 1000 m - az üdülőerdő határáig értendő. Az üdülőerdő a telekhez tartozik, de területe a lakóövezethez nem számítható.) (5) A építési övezetre vonatkozó, de a szabályozási terven nem jelölt, további előírások : 5.1./ Telekalakítás ; a./ A meglevő telkek továbbosztásának előfeltétele a szabályozási terv szerinti közterületek, illetve magánutak kialakítása. b./ A telekmegosztás után visszamaradó telek nagysága el kell, hogy érje az építési övezetre előirt legkisebb teleknagyságot. c./ A már beépített telkek szélessége a kialakult állapot szerinti, de a kialakítandó új telkek szélessége nem lehet kevesebb 18 méternél. d./ A szabályozási terven javasolt telekosztás megvalósításának előkészítése keretében telekalakítási terv készítendő az Étv. 24.§ - a előírásainak figyelembe vételével. A telekalakításban a tulajdonosi közösség érdekelt. 5.2./ A telkek csak az alábbi közműellátással építhetők be; . közműves villamosenergia-szolgáltatás, . közműves ivóvízellátás, . közműves szennyvízelvezetés. . A csapadékvíz elvezetés nyílt rendszerű lehet, szegély menti, vagy burkolt árokban történő vízelvezetéssel. A csapadékvíz elvezetésnél biztosítani kell a vizek befogadóig történő, kártétel nélküli elvezetését, különös tekintettel a meredek hegyoldalról lefolyó csapadékvizek elvezetése. A csapadékvizek elvezetése vízjogi engedély köteles tevékenység. Az engedélyt a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól – a 18/1996 (VI.13.) KHVM. Rendeletben foglaltak betartásával – meg kell kérni. Az építési engedélyezési eljárásba a vízügyi szakhatóságot be kell vonni.
5.3./ A közművek kiépítését megelőzően a magánutat, a szabályozási tervnek megfelelően, ki kell alakítani. 5.4./ A terület nyugati határán folyik az Istenkúti – patak, amely a csatlakozó, mélyebben fekvő területet időszakosan elöntheti. A terület beépítése során erre a körülményre figyelemmel kell lenni és meg kell oldani az építési terület elöntés elleni védelmét.
A patak mentén kijelölt 6,0 méter széles sávban létesítmény elhelyezése, továbbá a terület olyan felhasználása, amely a patak karbantartási munkáit akadályozhatja, tilos. 5.5./ A telkek beépítésének mértéke; - az 1.sz. tömb területén max. 30 %, - a 2.sz. tömb területén a beépíthető max. alapterület nem 2 haladhatja meg a 220m nagyságot. Az alapterületbe a támfalgarázs alapterületét nem kell beszámítani. 5.6./ A telkek területének min. 60 % - án zöldfelületet kell kialakítani, vagyis a beépített alapterület és a szilárd burkolatú felületek együttes nagysága nem haladhatja meg a telekterület 40 % - át. 5.7./ Az elő - és oldalkertek méretét a szabályozási terv tünteti fel. 5.8./ A 2.sz. tömb területén a szabályozási terven feltüntetett határvonaltól keletre a meglevő természetes terepfelszín, valamint a növényállomány megtartandó. 5.9./ Az adott, nem megváltoztatható földtani felépítés és morfológia miatt az építési tevékenység előkészítése során alkalmazkodni kell a terület sajátosságaihoz, tekintetbe véve a lejtős terület felszínmozgás veszélyességét. A terület beépítését megelőzően el kell végezni a jelzett jelenség kialakulásának helyi adottságait feltáró mérnökgeológiai vizsgálatokat. A vizsgálatok értékelése alapján készíthető el a beépítés engedélyezési terve. Az építési engedélyezési eljárásba a Magyar Geológiai Szolgálatot, mint földtani szakhatóságot be kell vonni. 5.10./ A személygépkocsik elhelyezését telken belül kell megoldani. - az 1.sz. tömb területén a lakóépület alapterületén belül kell a járműtárolót elhelyezni. a 2.sz. tömb területén támfalgarázs létesíthető az előkertben is, de a garázs bejárata és a szemben levő telekhatár között min. 7,0 méter távolságot kell tartani. 5.11./ A kerítések, támfalak, támfal - garázsok elsősorban természetes ( természeti állapotában fellelhető, nagyrészt csak mechanikailag, fizikailag továbbalakított)építési anyagokból építendők. A beton, vasbeton tartószerkezetek természetes anyagokkal, vagy növényzettel történő burkolásáról, takarásáról is gondoskodni kell.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET.
4.§. KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰTERÜLET. (1) A szabályozási tervben rögzített területek gyalogos - és járműközlekedésre, valamint közműelhelyezésre szolgálnak. (2) Az utak helyi kiszolgáló magánutak, szélességi méreteiket a szabályozási terv rögzíti. (3) Az kiszolgáló utak létrehozása a telekalakítás és a telkek beépítésének előfeltétele. Az épület telken történő elhelyezésénél, kerítés / támfal létesítésénél a "közterület" tervezett határvonalát kell figyelembe venni. A magánutak kialakítása a tulajdonosi közösség feladata. (4) A telkek csapadékvíz - elvezetési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a "közterületre" kivezetett csapadékvíz ott kárt (átázást, kimosást, stb.) ne okozzon, és a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza. A csapadékvizek befogadója az Istenkúti patak. A 2. sz. tömb területén, illetve az útfelületen összegyűlő csapadékvizek patakba történő bevezetéséhez szolgalmi jogot kell biztosítani.
5.§. ÜDÜLŐERDŐ Üdülőerdő területfelhasználási kategóriába az általános rendezési tervben kijelölt területegység tartozik. A terület a lakótelkek területéhez kapcsolódóan magántulajdonban is lehet.
6.§. KÖRNYEZETVÉDELEM (1) Levegőtisztaság - védelem ; a/. Az általános levegőtisztaság - védelmi követelményeket az 1996. évi LIII. törvény előírásai, illetőleg a hatályban levő, többször módosított 21/ 1986 (VI.2.) MT. sz. rendelet és annak végrehajtására kiadott többször módosított - 4/ 1986. (VI. 2.) OKTH sz. rendelkezések határozzák meg. b/.A terület védett - I levegőtisztaság - védelmi kategóriába terhelési indexe : 70 - 40 - 50.
tartozik,
(2) A vízkészlet védelme; A terület a pécsi Vízmű pellérdi vízbázisának hidrogeológiai védőterületén van. A vízbázis védelme érdekében be kell tartani a 123/1997. ( VII. 18. ) sz. Kormányrendelet vonatkozó előírásait, különös tekintettel a 13.§. és 14.§.-ban rögzített, a hidrogeológiai védőterületre
vonatkozó korlátozásokra. Emiatt az építési engedélyezési eljárás során meg kell kérni a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság állásfoglalását. 7.§. RÉGÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELME A tervezési területen régészeti lelőhely előfordulása várható, amelynek lehatárolása nem tisztázott, ezért az építési engedélyezési eljárásban a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága részvételét biztosítani kell.
8.§. TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSOK. /1/ Az 1996. évi XXXI. tv. 18. § (2). bekezdés a) pontja szerint a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek az oltóvíz biztosításáról gondoskodniuk kell. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban: OTSZ ) 49. § -a 1. bekezdése szerint az oltóvizet vezetékes vízellátás létesítése esetén föld feletti tűzcsapokról kell biztosítani. Az OTSZ 49. § - a szerint a létesítményben annyi tűzcsapot kell létesíteni, hogy az oltáshoz szükséges vízmennyiség egy időben kivehető legyen. A gazdálkodó tevékenységet nem folytató magánszemélyek részére az oltóvíznyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzat feladata. /2/ A vezetékes vízellátás bővítése, új vezeték építése során az oltóvizet föld feletti tűzcsapokról kell biztosítani oly módon, hogy a föld feletti tűzcsap és a védendő épület között a távolság a lehetséges tömlőfektetés nyomvonalán legfeljebb 100 méter lehet. /3/ Az OTSZ 51. § - a megengedi, hogy ha az más módon nem oldható meg, az oltóvíz önálló víztároló létesítésével is megoldható. Ebben az esetben a víztárolót az első pontban említetteknek kell létesíteniük. /4/ A víztároló és a védeni kívánt építmények és szabad területek közötti távolság, a lehetséges tömlőfektetés nyomvonalában legfeljebb 500 méter lehet. /5/ A létesítményekben a mértékadó tűzszakasz területe az OTSZ 46. § - a szerint nem lehet nagyobb mint a területen létesítendő tűzoltó vízforrásokból biztosítható oltóvíz intenzitás. /6/ A tűzoltóság vonulása és működése céljára - ha arról jogszabály, illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik - az építményekhez olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére. * * *
