A rendelet hatálya 1

Orfő Község Önkormányzatának a 10/2007. (VI. 25.), a 16/2008. (XII. 29.), az 5/2009. (IV. 27.), a 12/2009. (XII. 28.), a 2/2011. (I. 31.) és az 5/2011. (III. 28.) számú rendeletekkel módosított 13/2004. (XI.29.) számú rendeletének egységes szerkezetbe foglalt szövege Orfő Község Helyi Építési Szabályzatáról

ORFŐ Község Önkormányzatának Képviselıtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16.§-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (az országos szabályoknak megfelelıen, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez főzıdı sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg. A rendelet hatálya 1.§ (1) A rendelet területi hatálya ORFŐ Község teljes közigazgatási területére terjed ki. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a mőtárgyakat is ide érve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerősíteni, bıvíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényő elıírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK és az országos ágazati, valamint egyéb jogszabályok elıírásai alkalmazandók. (3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintıen minden természetes és jogi személyre nézve kötelezı elıírásokat tartalmaz (amelyek alól az elsı fokú építési hatóság – jegyzı – csak azon a területen és csak abban a körben biztosíthat eseti eltérést, ahol és amely tárgyat érintıen erre az önkormányzati rendelet kifejezetten feljogosítja). (4) Önkormányzati rendelettel változtatható a Szabályozási Terv módosítása nélkül a 32.§-ban foglalt egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere, valamint a 27.§-ban említett, és a mellékletben szereplı felsorolás szerint helyi védelem alá esı építmények listája építészeti szakvélemény alapján. (5). A rendelet a HÜBNER Tervezı KFT 13/2009. munkaszámú dokumentációjának tervlapjaival együtt érvényes.

I. FEJEZET Az engedélyezés általános szabályai 2.§ (1) Az építési engedélykérelmekhez a többször módosított 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendeletben és a 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben foglaltakat kell figyelembe venni. (2) A földmunkával járó beruházások tervezése és engedélyezése során a kulturális örökségvédelemrıl szóló törvény rendelkezéseit érvényre kell juttatni. 3.§ A település geológiai felépítése és morfológiai jellemzıi miatt szükséges tennivalók: Általános elıírások: (1) Csak azon földrészletre lehet építési engedélyt kiadni lakóépület létesítésére, ahol biztosított a teljes közmővesítettség (nincs szennyvíz szikkasztás) és a felszíni vizek erózió mentes elvezetése megoldott. (2) Nem adható ki építési engedély azon földrészletre, melyen aktív felszínmozgásra utaló jelenségek mutatkoznak (a terepszint szeletelıdött, a felszín lépcsızött, a terepszinten átázottság és lejtıirányra merıleges nyomvonalú hullámosság mutatkozik, lefolyástalan mélyedések találhatók, idıszakos forrás jelentkezése ismert). (3) Az építési engedélyezési tervdokumentáció beadásakor minden esetben (üdülı, lakóház stb.) nyilatkoznia kell az építtetınek és a tervezınek, hogy a tárgyi földrészleten (nem csak az építési helyen!) és annak közvetlen környezetében (a tervezett építmény fıfalaitól min. 10 m-en belül) nincs aktív mozgásra utaló jelenség. Az építész tervezınek az engedélyezési tervdokumentációban nyilatkoznia kell arról, hogy az építmény hosszú távú állékonysága és mechanikai szilárdsága biztosított, mivel számításba vette a település igazgatási területére jellemzı felszínmozgásra való alkalmasságot. (4) – (8) Törölve. (9) A MECSEKÉRC RT IV. aknai (bányaüzem), érvényben lévı bányatelke érinti a település közigazgatási területének déli részét. Ezen a területen a vízbázis védelme érdekében, és a tájvédelmi körzet területe miatt is tilos az építés. (10) A hosszútávon mozgásveszélyes területen építményt létrehozni csak az építési engedélyezési dokumentációt megalapozó mérnökgeológiai, geotechnikai, bányászati szakértıi szakvélemény alapján lehet. (11) Tervezett beépítésre szán területek felhasználásának megalapozására a beépítést megelızıen a helyi adottságokat feltáró, az építési helyek, az építmények kialakításnak általános feltételeit meghatározó területismertetı mérnökgeológiai, geotechnikai, vízföldtani tárgyú szakvélemény készítendı. (12) A völgytalpi mélyfekvéső területek beépítése elıtt a talajvíz várható szintjét is tisztázó talajmechanikai, építéshidrológiai vizsgálatok eredményeire kell alapozni az építési helyek, építmények létrehozásának feltételeit Egyedi elıírások: - a településszerkezeti térképen ábrázolt területeken minden építési tevékenység elıtt mérnökgeológiai és geotechnikai vizsgálattal kell tisztázni a lejtık állékonyságát és az építési tevékenység feltételeit, - a korábban mozgásos területeken valamint azok közvetlen szomszédságában találhatóan tervezett 6., 14. és 15. sz. övezetek területén minden építmény (alapterülettıl és jövıbeni használattól függetlenül) építési engedélyezési tervdokumentációjához mérnökgeológiai és geotechnikai szakvéleményt kell készíteni, - feltöltött területek beépítését geotechnikai vizsgálatokra kell alapozni.

-- 2 --

Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai 4.§ (1) Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára a vonatkozó jogszabály kötelezıen meghatároz, továbbá vizsgálja, hogy a tervezett létesítmény megfelel-e az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítása elvárásainak (2) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása, vagy az építés minısége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelıen engedélyezhetı. (3) Az építési övezeti, illetıleg övezeti elıírásokat a korábban épült épületek bıvítése esetében is alkalmazni kell. Ez a korlátozás nem vonatkozik a meglévı épületek felújítására és bıvítés nélküli korszerősítésére. Az építési övezeti, övezeti elıírásoknak nem megfelelı meglévı épületek abban az esetben bıvíthetık, ha: − nem állnak építési korlátozás vagy tilalom alatt; − vízszintes irányú bıvítésük nem jár a hatályos elıírások szerint megengedhetı beépítettségnél esetleg már nagyobb beépítettség további növelésével, valamint az építési határvonalak átlépésével; − függıleges irányú bıvítésük nem növeli tovább a hatályos elıírások szerint megengedhetı építménymagasságnál esetleg már nagyobb építmény-magasságot, továbbá az építménymagasság növelése nem korlátozza a szomszédos telkek építési lehetıségét. − a bıvítést a szomszédos épületektıl betartandó távolságok nem korlátozzák. A korábban kialakított építési telkek akkor is beépíthetınek minısülnek, ha a méreteik csak a kialakításuk idején hatályos településrendezési tervi elıírásoknak, valamint az OTÉK-ban szabályozott egyéb építési paramétereknek is megfelelnek (pl.:tőztávolság, benapozás stb.). (4) - (8) Törölve Telekalakítási rendelkezések 5.§ (1) Az új telkek legkisebb méreteit az építési övezeti elıírások tartalmazzák. (2) Az új saroktelkek szélességi méretének legalább 3,0 m-rel nagyobbnak kell lennie az övezetben kialakítható telkek elıírt legkisebb szélességénél. (3) Törölve (4) Belterületbe vonás csak folyamatosan, a meglévı belterülethez csatlakozóan lehet. (5) Nyeles telek nem alakítható ki a rendelet hatálya alá tartozó területen. Kétlépcsıs engedélyezési eljárás 6.§ (1) – (4) Törölve Közterületek kialakítása és használata 7.§ (1) A közterületeket rendeltetésének megfelelı célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja. (2) A közterület rendeltetéstıl eltérı használatához a tulajdonos önkormányzat engedélye szükséges. (3) A közterületek használatáról Orfő község önkormányzat képviselıtestületének módosított 1/1995. (I.30.) számú önkormányzati rendelete intézkedik (3. sz. függelék). (4) Új közterület az egész tömbre kiterjedı telekalakítási terv szerint hozható létre.

-- 3 --

A közmővesítés mértéke, közmővek elhelyezésének, üzemeltetésének rendje 8.§ (1) Közmővesítettség szempontjából a beépítésre szánt területek teljes közmővesítettségőnek minısülnek, azaz − közüzemi energia szolgáltatást (villamos energia és vezetékes gáz), − közüzemi ivóvíz szolgáltatást, − közüzemi szennyvízelvezetést és tisztítást, − közterületi nyitott, vagy zárt rendszerő csapadékvíz-elvezetést kell biztosítani. Az új területek beépítésének elıfeltétele a közmővesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezetı hálózat kiépítése. (2) A közmővek területigénnyel járó létesítményeit, továbbá a mőködésük által megkövetelt védıterületeket a szabályozási terven jelölt területeken kell elhelyezni. (3) A szennyvizek elhelyezésére (kezelésére, tisztítására) vonatkozóan a mindenkori hatályos elıírások mérvadók. (4) A közmővek elhelyezésével érintett területeken belül építmény elhelyezése csak az illetékes szakhatóság eseti elıírásai szerint (esetleg ideiglenes jelleggel) kerülhet sor. (5) A nyomvonalas közmővek tervezıinek be kell tartani az elhelyezés területét biztosító, a nyomvonal jellegő építmények keresztezésérıl és megközelítésérıl szóló rendeletek és közlemények elıírásait. (6) A gázelosztóvezeték biztonsági övezetére a vonatkozó rendelkezések az irányadók. Az építmények elhelyezése, kialakítása 9.§ (1) A területen csak olyan településképi és építészeti szempontból igényes - elsısorban egyedi tervezéső - építmények építhetık, amelyeket a telek adottságainak, a környezetük jellegének, a rendeltetésük követelményeinek, az építıanyagok sajátosságainak megfelelıen alakítottak ki. (2) Az egy telken lévı építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket) úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék. (3) Az építési övezetekre megengedett legnagyobb építménymagasság értékeit nem lépheti át az építmény − a közterület felé nézı, − a szomszédos telekhatártól 3 m-en belül álló homlokzatainak magassága, kivéve, ha az övezeti elıírások másként nem rendelkeznek. (4) Az épületek homlokzatainak, kerítéseinek egységét meg kell tartani, azt részleges átalakítással vagy átfestéssel megbontani nem szabad. (5) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az épületek az oldalhatáron sorosan, az utcai építési vonaltól 5,0 m távolságban zártsorúan keresztszárnnyal is bıvülhetnek. A meglévı keresztcsőrök megtartandók, felújításuk, bıvítésük esetén az oldalhatáron álló, illetve zártsorú beépítésre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. (6) Az elıírásoknak nem megfelelı kialakult oldalkert esetében az építmények közötti telepítési távolság fenntartható, az eredeti épület kontúrján belül új épület építhetı az építési engedélyezési eljárást megelızı beépítés feltételeit tisztázó tőzvédelmi szakértıi vélemény alapján. (7) Az épületek tetızete a hagyományos formákhoz igazodó, magastetıs konstrukcióban készülhet. (8) A héjalás cserép, vagy cserép jellegő, a környezethez illeszkedı színezéső legyen. (9) Az OTÉK 1. sz. melléklete 77. pontja szerinti terepszint alatti építmény is csak az építési helyen belül létesíthetı, és: a.) a terepszint alatti építmény feletti zöldfelületet is csak tetıkertként szabad számításba venni az OTÉK 25.§-ában rögzítettek szerint, b.) a terepszint alatti fıfunkció (pl. üzlet, mőhely, stb.) területét a szintterület sőrőségi mutatóban figyelembe kell venni.

-- 4 --

(10) Lakóterületen lakóépülettıl különálló épület (gazdasági épület) – kialakult állapot kivételével – legfeljebb 3,5 m építménymagasságú, a helyi hagyományoknak megfelelı kialakítású, anyaghasználatú lehet. (11) Az utca felıli telekhatárokon a kialakult hagyományos kerítésforma és anyaghasználat követendı. Az új építési területen maximum 80 cm magasságú tömör (beton, kı, vagy tégla) lábazatos, maximum 2,20 m összmagasságú, felsı részén áttört kerítés létesíthetı. (12) Bármely építési övezetben a támfalak magassága egy szintnél (max. 3,0 m) nem lehet nagyobb.

Az állattartó épületek elhelyezésére, kialakítására vonatkozó szabályok lakóterületen 10.§ (1) Állattartó épület ott létesíthetı, ahol az állattartásról szóló önkormányzati rendelet ezt lehetıvé teszi. Az állattartási rendelet korszerősítését – jelen szabályozási rendelettel párhuzamosan, azzal szinkronban – el kell végezni. (2) Törölve (3) Betartandó a függelékben meghatározott jogszabályban foglaltak, mely az állattartó telepek építése, vagy felújítása során figyelembe veendı elıírásokat tartalmazza. (4) Az állattartó épületek elhelyezésekor és telepek létesítésekor betartandó legkisebb távolságok és védıtávolságok vonatkozásában a vonatkozó rendeletben (3. sz. függelék) foglaltakat kell figyelembe venni. Jármővek elhelyezése 11.§ (1) Az ideiglenes, illetıleg alkalmi közterületi üzleti területekhez nem szükséges új várakozóhelyeket létesíteni. (2) Az OTÉK 4. sz. melléklete által elıírt, illetıleg az (1) bekezdés szerint csökkentett számú várakozóhelyek 30%-a – az Önkormányzattal kötött szerzıdés alapján – a kapcsolódó közterületen is megépíthetı. (3) Az építési engedély kiadásának feltétele, hogy az építtetı a szerzıdésben megállapított építési költséget az Önkormányzat elkülönített számlájára elızetesen befizesse. (4) A várakozóhelyek használatára és fenntartására külön szerzıdést kell kötni. (5) Lakó- és üdülıterületen a szükséges elhelyezendı személygépkocsik elhelyezését saját telken kell biztosítani (6) A gépjármő elhelyezésnél figyelembe kell venni a 2. sz. függelékbe foglalt önkormányzati rendeletet is. Tőzvédelem 12.§ (1) Az építmények közötti tőztávolságok, telepítési távolságok tekintetében a beépítésre szánt területek kialakításánál figyelembe kell venni az Országos Településrendezési és Építési Követelményekrıl (OTÉK) szóló korm. rendelet 36.§ (1)-(3) bekezdésében foglaltakat. (2) Az építési telkek kialakítása és az azokon elhelyezésre kerülı építmények létesítése során a vonatkozó rendelet (OTÉK 52.§) a tőzbiztonságra elıírt a) – e) pontjai betartandók, az építményekkel szemben támasztott tőzvédelmi követelmények teljesítésével kapcsolatban a vonatkozó rendelet. (3) A település tőzivíz (oltóvíz) ellátását, valamint a tőzoltás elıfeltételeit az oltóvízzel kapcsolatos elıírás szerint kell kialakítani, illetve biztosítani.

-- 5 --

II. FEJEZET A belterületi határ megállapítása 13.§ (1) A község belterületét növelni a szabályozási terven jelölt alábbi területekkel, a tényleges felhasználás szándékának testületi határozattal történı megerısítését követıen lehet: a.) Mecsekrákos északi részén, b.) Mecsekszakál északi részén, c.) Tekeres keleti részén, d.) A település nyugati részén (termál üdülıterület), e.) Bános keleti, északi és déli részén. (2) A lakó-, üdülı- és különleges területek bıvítése a területekre készített közmőellátási program testületi elfogadását követıen történhet meg. III. FEJEZET Településszerkezet, területfelhasználás 14.§ A szabályozási terv a.) a község közigazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különbözı területfelhasználási egységekre osztja fel; b.) a beépítésre szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különbözı építési övezetekbe sorolja; c.) a beépítésre nem szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különbözı övezetekbe sorolja; d.) az építési övezeteket, illetıleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minısülı területekre osztja. A szabályozási elemek értelmezése 15.§ (1) A szabályozási terven (a továbbiakban: a terv) kötelezınek kell tekinteni és meg kell tartani: - a szabályozási vonalat (közterület szabályozási vonal), - a különbözı rendeltetéső területeket elválasztó határvonalat, - az építési övezet, övezet határvonalát, - a területek rendeltetését, - a beültetési kötelezettséget, - az övezeti jellemzıket, - az építési hely határát. (2) A kötelezı erejő elemek módosítása a szabályozási terv módosítását vonja maga után. (3) Azokon a területeken, ahol a területfelhasználás vagy az építési övezet a terv szerint megváltozik, a telekalakítás és építés a változásnak megfelelıen engedélyezhetı. (4) A szabályozási terven irányadó elemek: - telekalakítások javasolt határa, - létesítendı zöldfelületi elemek, - magánutak. (5) Az irányadó szabályozási elemek építési engedélyezési eljárás keretében módosíthatók. (6) A szabályzatban használt homlokzatmagasság meghatározása: - az építmények egyes homlokzatfelületeinek külön-külön számított (az OTÉK 1. sz. mellékletének 23. pontja szerint) F/L értéke. (7) Megjegyzés: − az építési övezetek építési használatát tartalmazó táblázatokban a telkekre és építménymagasságokra vonatkozó értékek új telekalakításokra, illetve új épületek építésére értendık, − a K jel a kialakult állapotra utal. − új telek minimális nagysága a megosztás esetén visszamaradó telekre is vonatkozik.

-- 6 --

16.§ A község beépítésre szánt területén a következı területfelhasználási egységek vannak: a.) lakóterület (kertvárosias, falusias lakóterület): Lke, Lf, b.) vegyes terület (településközpont, illetve központi vegyes terület): Vt, Vk, c.) üdülıterület Üü, Üh, d.) különleges terület: K. 17.§ A község beépítésre nem szánt területén a következı területfelhasználási egységek vannak: a.) közlekedési, közmőelhelyezési, hírközlési terület: KÖ, b.) zöldterület: Z, c.) erdıterület: E, d.) mezıgazdasági terület: M, e.) vízgazdálkodási terület: V.

A SZABÁLYOZÁSI TERV TERÜLETÉNEK BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEI Kertvárosias lakóterület (Lke) 18.§

A területen az OTÉK 13.§-ában megnevezett építmények helyezhetık el. (1) A területen elhelyezhetı: legfeljebb kétlakásos lakóépület. (2) A területen nem helyezhetı el: az OTÉK 13.§ (4) bekezdésében megnevezett, és alábbiakban felsorolt építmények: • egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, • a terület rendeltetésszerő használatát zavaró hatású kézmőipari épület, • üzemanyagtöltı állomás, • a terület rendeltetésszerő használatát zavaró hatású egyéb gazdasági építmény. (3) Az építési telken az építményeket az építési helyen belül szabadon lehet elhelyezni. (4) A tetıformát, a tetı hajlásszögét, a tetıfedés anyagát, az épület tömegformálását a környezethez illeszkedve kell kialakítani, illetve megválasztani. Az illeszkedési feltétel teljesítésének igazolásához az építési hatóság és a tervezı kérheti a megyei fıépítész állásfoglalását. Az épületek tömegébıl adódó változatos tetıformák, a hagyományokban gyökerezı kontyolások és fióktetık alkalmazása ajánlott. Keresztcsőrök zártsorúan is építhetık, fenntarthatók, újjáépíthetık. (5) A terület építési övezetét, valamint az abban betartandó telekalakítási és beépítési elıírásokat a következı táblázat tartalmazza: Lke jelő építési övezet A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság Az ép. telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató

OTÉK

HÉSZ 900 18 szabadonálló 3,0-5,0

m2 m m

0,6 A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 30 % A zöldfelület legkisebb mértéke 50 50 % Az elıkert legkisebb mélysége: 5,0 m Az oldalkert legkisebb szélessége: OTÉK 36.§ (2) bekezdése szerint meghatározott legkisebb telepítési távolság fele A hátsókert legkisebb mélysége: 6,0 m

-- 7 --

Falusias lakóterület (Lf) 19.§ (1) A területen az OTÉK 14.§ (1) és (2) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetık el. (2) A területen elhelyezhetı: • legfeljebb kétlakásos lakóépület, • a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, • mezı- és erdıgazdálkodási építmény az állattartási rendelet szerint, • szálláshely szolgáltató épület, • kézmőipari építmény, • melléképítmények: o közmőcsatlakozási mőtárgy, o kerti építmény, kerti víz- és fürdımedence, napkollektor, o kerti épített tőzrakóhely, o kerti lugas, o kerti szabadlépcsı (tereplépcsı) és lejtı. (3) A területen nem helyezhetı el: • az OTÉK 14.§ (2) bekezdése szerinti funkciókból: o sportlétesítmény, üzemanyagtöltı állomás. (4). Egy lakóegység minimálisan egy lakószobát és a hozzá tartozó konyhát, vizesblokkot jelenti. (5) A gazdálkodás célját szolgáló épület a községben kialakult oldalhatáron álló beépítésnek megfelelıen oldalhatáron, illetve csorgóközzel az oldalhatárra helyezhetı el. (6) A szükséges számú személygépkocsi elhelyezését telken belül kell megoldani. (7) A tetıformát, a tetı hajlásszögét, a tetıfedés anyagát, az épület tömegformálását a környezethez illeszkedve kell kialakítani, illetve megválasztani. Az illeszkedési feltétel teljesítésének igazolásához az építési hatóság és a tervezı kérheti a megyei fıépítész állásfoglalását. Az épületek tömegébıl adódó változatos tetıformák, a hagyományokban gyökerezı kontyolások és fióktetık alkalmazása ajánlott. Keresztcsőrök zártsorúan is építhetık, fenntarthatók, újjáépíthetık. (8) A lakóterületen magastetıs épületek létesíthetık, az épületeket 35-45°-os hajlásszög ő (a tetıfelület maximum 40%-ánál ennél kisebb – minimum 15° – érték is alkalmazható), nyeregtetıvel kell lefedni. A tetı héjalása csak cserép, vagy pikkelyes hatású tetıfedı anyag lehet. (9) Az Lf-1, Lf-2, Lf-3.1 jelő övezetekben az építési telken az egyes épületek az alábbi szabályok figyelembe vételével kialakított „építési helyen” belül szabadon elhelyezhetık: – az építési hely közterület felıli vonala: az utcában kialakult építési vonal, új beépítésre szánt területen minimum 5,0 m-es elıkert, – az oldalkert szélessége nem lehet kisebb • az OTÉK 36.§ (2) bekezdés szerint meghatározott legkisebb távolságnál, azaz a legnagyobb építménymagasság mértékénél, • az elıírásoknak nem megfelelıen kialakult oldalkert esetében az építmények közötti telepítési távolság fenntartható, az eredeti épület kontúrján belül új épület építhetı a tőzrendészeti szakhatóság hozzájárulásával. – a hátsókert mélysége nem lehet kisebb • sem 6,0 m-nél, • sem az építmény hátsókertre nézı tényleges építménymagasságának mértékénél, • kialakult esetben a hátsókert mérete megtartható.

-- 8 --

Lf-1 jelő építési övezet (rehabilitációs) A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód

HÉSZ K – 720 m2 K – 16 m oldalhatáron álló, szabadonálló, zártsorú K – 4,5* A megengedett legnagyobb építménymagasság m Az ép. telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,5 A beépítettség legnagyobb mértéke 30 K – 30 % A zöldfelület legkisebb mértéke 40 K – 40 % * A rehabilitációs övezetben az utcai homlokzat magassága a szomszédos épületekkel azonos lehet, illetve azoktól ± 0,50 m-rel térhet el.

− − − − − −

OTÉK -

az épület bármely szélességi mérete a 8,0 m-t nem haladhatja meg, az eresz kinyúlása a homlokzat síkjától max. 0,7 m lehet. a padlástérben erkély, loggia nem létesíthetı az utcai oldalon, az épületek homlokzata nyerstégla, kı, beton, faburkolat, vagy vakolt felület lehet, az utcai nyílászárók csak fából készülhetnek, csak hagyományos (kı, tégla vályog) építési mód alkalmazható, faház és más elıregyártott épület nem építhetı, a telek utcai határvonalán kerítést kell építeni, anyaga csak kı, beton, tégla, vas, vagy fa lehet, az épületek és kerítések formálása hagyománykövetı és illeszkedı legyen.

Lf-2 jelő építési övezet A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód

HÉSZ K – 720 m2 K – 18 m oldalhatáron álló, szabadonálló K – 4,5* A megengedett legnagyobb építménymagasság m Az ép. telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,5 A beépítettség legnagyobb mértéke 30 30 % A zöldfelület legkisebb mértéke 40 40 % * Az utcai homlokzatmagasság a kialakulthoz igazodjon, a lejtı felıli oldalon max. 6,0 m lehet

− − − −

OTÉK -

az épület bármely szélességi mérete a 9,0 m-t nem haladhatja meg, az eresz kinyúlása a homlokzat síkjától max. 0,7 m lehet. az épületek homlokzata nyerstégla, kı, beton, faburkolat, vagy vakolt felület lehet, az utcai nyílászárók csak fából készülhetnek, a telek utcai határvonalán kerítést kell építeni, anyaga csak kı, beton, tégla, vas, vagy fa lehet, az épületek és kerítések formálása hagyománykövetı és illeszkedı legyen.

Lf-3.1 jelő építési övezet (Bános - kialakult) A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód

HÉSZ K – 1000 m2 K – 18 m szabadonálló, oldalhatáron álló K – 4,5* A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság m Az ép. telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,3 A beépítettség legnagyobb mértéke 30 20 % A zöldfelület legkisebb mértéke 40 50 % * Az utcai homlokzatmagasság a kialakulthoz igazodjon, a lejtı felıli oldalon max. 6,0 m lehet.

-- 9 --

OTÉK -

(10) Az Lf-3.2, Lf-4, Lf-5, jelő építési övezetekre vonatkozó elıírások: − Elıkert mélysége minimum 5,0 az oldalkert szélessége minimum 5,0 m, a hátsókert mélysége minimum 10,0 m lehet. − Az övezetekben a telken maximum 2 épület helyezhetı el. − Ha az építési hely oldalhatáron álló, akkor azon belül az épület szabadonálló módon is elhelyezhetı. − Az építési övezetben a kialakult övezeti jellemzık esetében maximum két telek vonható össze. Az újonnan kialakuló lakótelkek legnagyobb szélessége 40 m lehet. Lf-3.2 jelő építési övezet (Bános - tervezett) HÉSZ OTÉK Lf-3.2 jelő építési övezet (Tekeres)** A kialakítható legkisebb telekterület méret K – 2000 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 30 m A beépítési mód szabadonálló 4,5* A megengedett legnagyobb építménymagasság m Az ép. telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,3 A beépítettség legnagyobb mértéke 30 15 % A zöldfelület legkisebb mértéke 40 60 % * Az utcai homlokzatmagasság a kialakulthoz igazodjon, a lejtı felıli oldalon max. 6,0 m lehet **Az övezeti paraméterek Tekeres településrész jelölt területein is érvényesek. Lf-4 jelő építési övezet OTÉK A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság Az ép. telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató A beépítettség legnagyobb mértéke 30 A zöldfelület legkisebb mértéke 40 * Az utcai homlokzatmagasság a kialakulthoz igazodjon

HÉSZ K K oldalhatáron álló K* 0,5 30 40

Lf-5 jelő építési övezet (sorházas) OTÉK A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság Az ép. telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató A beépítettség legnagyobb mértéke 30 A zöldfelület legkisebb mértéke 40 * Az utcai homlokzatmagasság a kialakulthoz igazodjon

HÉSZ K K zártsorú K* 0,5 30 40

-- 10 --

m2 m m % %

m2 m m % %

(11) Az Lf-6 és Lf-7 jelő építési övezetekre vonatkozó elıírások: − Elıkert mélysége minimum 8,0 m, az oldalkert szélessége minimum 8,0 m, a hátsókert mélysége minimum 10,0 m lehet. − Az övezetekben a telken maximum 2 épület helyezhetı el. − Ha az építési hely oldalhatáron álló, akkor azon belül az épület szabadonálló módon is elhelyezhetı. − Az építési övezetben a kialakult övezeti jellemzık esetében maximum két telek vonható össze. Az újonnan kialakuló lakótelkek legnagyobb szélessége 40 m lehet. Lf-6 jelő építési övezet A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód

OTÉK -

A megengedett legnagyobb építménymagasság Az ép. telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató A beépítettség legnagyobb mértéke 30 A zöldfelület legkisebb mértéke 40 * A homlokzatmagasság a lejtı felıli oldalon max. 6,0 m lehet.

HÉSZ 600 20 oldalhatáron álló, szabadonálló 4,5* 0,5 30 40

m2 m

m % %

Lf-7 jelő építési övezet (nyugdíjas lakópark) HÉSZ OTÉK A kialakítható legkisebb telekterület méret m2 20000 A beépítési mód szabadonálló A megengedett legnagyobb építménymagasság 3,5 m Az ép. telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,3 A beépítettség legnagyobb mértéke 30 20 % A zöldfelület legkisebb mértéke 40 60 % Egy lakóegységre jutó telekfelület minimum 300 m2, egy lakóegységekre jutó telekterület minimum 720 m2.

Településközpont (vegyes) területe (Vt) 20.§ (1) A területen az OTÉK 16.§-ában megnevezett építmények helyezhetık el. (2) E területfelhasználási egységbe (területbe) a községközpont és környezetének területe tartozik. (3) Az övezetben raktárak, garázsok az utcára közvetlenül nem nyithatók, azok megközelítésére az utca felıl kapuval lezárt átjárót, vagy tömör kerítést kell létesíteni. (4) A tetıformát, a tetı hajlásszögét, a tetıfedés anyagát, az épület tömegformálását a környezethez illeszkedve kell kialakítani, illetve megválasztani. Az illeszkedési feltétel teljesítésének igazolásához az építési hatóság és a tervezı kérheti a megyei fıépítész állásfoglalását. Az épületek tömegébıl adódó változatos tetıformák, a hagyományokban gyökerezı kontyolások és fióktetık alkalmazása ajánlott. Keresztcsőrök zártsorúan is építhetık, fenntarthatók, újjáépíthetık. (5) A területen betartandó telekalakítási és beépítési elıírásokat a következı táblázat tartalmazza: Vt jelő építési övezet A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód

A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság Az ép. telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke

-- 11 --

OTÉK -

80 10

HÉSZ K – 360 K – 12 K oldalhatáron álló, zártsorú 4,0-7,5 1,5 50 25

m2 m

m % %

Központi vegyes terület (Vk) 21.§ (1) A területen az OTÉK 17.§-ában megnevezett építmények helyezhetık el. (2) E területfelhasználási egységbe (területbe) a község üdüléssel kapcsolatos ellátási intézményeinek területe tartozik. (3) A területen betartandó telekalakítási és beépítési elıírásokat a következı táblázatok tartalmazzák: Vk-1 jelő építési övezet A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság A megengedett legnagyobb szintterület mutató A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke * OTÉK alóli felmentés szükséges!

OTÉK -

Vk-1* jelő építési övezet A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság A megengedett legnagyobb szintterület mutató A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke * OTÉK alóli felmentés szükséges!

OTÉK -

Vk-2 jelő építési övezet A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A megengedett legnagyobb szintterület mutató A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke * Az építési övezetben új telek nem alakítható ki

OTÉK -

Vk-3 jelő építési övezet (sziget) A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A megengedett legnagyobb szintterület mutató A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke

OTÉK -

-- 12 --

30+7 31

30+7 31

30+7 31

30+8 31

HÉSZ K – 100 K – 10 szabadonálló 3,0-4,5 0,7 K – 60* 20

HÉSZ K – 100 K – 10 szabadonálló 3,0-5,5 0,7 K – 60* 20

HÉSZ * szabadonálló 4,5 0,5 30 40

HÉSZ K K szabadonálló 4,5 0,5 10 50

m2 m m % %

m2 m m % %

m2 m m % %

m2 m m % %

Üdülıházas üdülıterület (Üü) 22.§ (1) Az üdülıterület elsısorban üdülı épületek elhelyezésére szolgál. (2) A területen az OTÉK 22.§-ában megnevezett építmények, valamint az üdülıvendégek ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó építmények helyezhetık el. (3) Elı-, oldal- és hátsókert vonatkozásában az OTÉK elıírásait, valamint a már kialakult beépítésre figyelemmel az illeszkedés szabályait kell alkalmazni. (4) Az építési övezet építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési elıírások: Üü-1 jelő építési övezet A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A megengedett legnagyobb szintterület mutató A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke * A lejtı felıli oldalon maximum 11 m lehet.

OTÉK -

Üü-2 jelő építési övezet A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A megengedett legnagyobb szintterület mutató A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke * A lejtı felıli oldalon maximum 6 m lehet.

OTÉK -

Üü-3 jelő építési övezet (kemping, tábor) A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A megengedett legnagyobb szintterület mutató A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke* A zöldfelület legkisebb mértéke * A területen max. 50 m2-es épületek helyezhetık el.

OTÉK -

Üü-4 jelő építési övezet A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A megengedett legnagyobb szintterület mutató A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke

OTÉK -

-- 13 --

30 40

30 40

30 40

30 40

HÉSZ K – 1500 K – 30 szabadonálló K –9,0* 0,8 30 50

HÉSZ K – 900 K – 20 szabadonálló K – 4,5* 0,8 20 50

HÉSZ K – 5000 K – 50 szabadonálló K – 4,5 0,5 20 60

HÉSZ K – 20000 K – 100 szabadonálló K – 4,5 0,5 20 60

m2 m m % %

m2 m m % %

m2 m m % %

m2 m m % %

Hétvégi házas üdülıterület (Üh) 23.§ (1) A területen az OTÉK 23.§-ában megnevezett építmények, továbbá kialakult esetben (tulajdoni lapra bejegyzett funkció esetében) lakó- és szállásépületek, valamint az üdülıvendégek és a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó építmények helyezhetık el. (2) Az üdülıegységek száma kialakult esetben az övezetben telkenként legfeljebb 2 lehet. (3) Újonnan (a terv jóváhagyását követıen) létesítendı, bıvítendı üdülıépületek esetében a szükséges kiegészítı funkciókat is egy épülettömegben kell megvalósítani. (4) Építési engedélyezési szempontból egy üdülıegységnek, kialakult esetben egy lakásegységnek minısül az a külön bejárattal rendelkezı helyiségcsoport, melynek egy szobája, tisztálkodó helyisége van. (5) Elı-, oldal- és hátsókert vonatkozásában az OTÉK elıírásait, valamint a már kialakult beépítésre figyelemmel az illeszkedés szabályait kell alkalmazni. (6) A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési elıírásokat a következı táblázatok tartalmazzák: Üh-1 jelő építési övezet (horgászfalu) A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A megengedett legnagyobb szintterület mutató A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke * OTÉK alóli felmentés szükséges!

− − − − − − −

OTÉK 20 60

HÉSZ K K szabadon vagy oldalhatáron álló 3,5 K K* K – 40 *

m2 m

m % %

Az építési övezet egy üdülıegységes üdülıépületek elhelyezésére szolgál. Az övezetben új telek nem alakítható ki. Az üdülıépület beépített alapterülete a 30 m2-t, (K*) az épület gerincmagassága a 6,5 m-t nem haladhatja meg. A tetı hajlásszöge 35-45°között lehet. A telkek határvonalain max. 1,00 m-es magasságú áttört jellegő kerítés építhetı. Pince, alagsor nem létesíthetı. Amennyiben a terasz padlószintje a környezeténél 1 m-rel magasabban helyezkedik el, a beépített területbe beszámítandó.

Üh-2 jelő építési övezet (kistelkes) HÉSZ OTÉK A kialakítható legkisebb telekterület méret K – 360 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete K –14 m A beépítési mód** oldalhatáron álló A megengedett legnagyobb építménymagasság K – 3,5* m A megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,2 A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 20 15 % A zöldfelület legkisebb mértéke 60 70 % * Az utcai homlokzatmagasság a kialakulthoz igazodjon, a lejtı felıli oldalon max. 6,0 m lehet. ** Az épület az utcavonalra merıleges gerinccel létesüljön.

-- 14 --

Üh-3 jelő építési övezet (középtelkes) A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód

HÉSZ K – 600 m2 K –16 m szabadonálló, oldalhatáron álló A megengedett legnagyobb építménymagasság K – 4,5* m A megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,2 A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 20 15 % A zöldfelület legkisebb mértéke 60 70 % * Az utcai homlokzatmagasság a kialakulthoz igazodjon, a lejtı felıli oldalon max. 6,0 m lehet. OTÉK -

Üh-T jelő építési övezet (távlatban) HÉSZ OTÉK A kialakítható legkisebb telekterület méret K – 1200 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete K – 20 m A beépítési mód szabadonálló A megengedett legnagyobb építménymagasság 3,5 m A megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,2 A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 20 15 % A zöldfelület legkisebb mértéke 60 80 % − Távlatban üdülıterületbe sorolandó építési övezet, ezen övezetbe a terven jelölt balázshegyi, tekeresi és mecsekszakáli területek tartoznak. − Az üdülıterületbe sorolás feltétele a vezetékes ivóvíz ellátás, szennyvízelvezetés és csapadékvíz elvezetés. − Fenti feltételek teljesüléséig max. nettó 30 m2-es alapterülető gazdasági épület építhetı.

Különleges területek (K) 24.§ (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendı építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentıs hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külsı hatásaitól is védelmet igényelnek) és más beépítésre szánt terület-felhasználású területektıl eltérnek. (2) A területen az építési övezetek fı rendeltetésének megfelelı, valamint az ahhoz kapcsolódó építmények helyezhetık el. (3) A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési elıírásokat a (4), (5) bekezdések tartalmazzák (4) Hulladéktároló és kezelı telepek építési övezete: − Az építési övezet a község közüzemi hulladéktároló- és kezelı telepeit foglalja magában. − Az építési övezetekben csak a létesítmények mőködtetéséhez szükségek üzemi építmények helyezhetık el. K-szv jelő építési övezet (szennyvíztelep) A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke

OTÉK 40 40

HÉSZ K szabadonálló 5,0 20 40

m2 m m % %

(5) Zöldfelület jellegő különleges területek építési övezetei: − Az építési övezet a község jelentıs zöldfelülettel rendelkezı különleges területeit foglalja magában. − Az egyes építési övezetekben a meghatározott rendeltetést szolgáló illetve az ahhoz kapcsolódó ellátási (közösségi) létesítmény építése engedélyezett.

-- 15 --

Kz-st jelő építési övezet (strandterület) A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A megengedett legnagyobb szintterület mutató A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke * A terület tovább nem osztható

OTÉK -

Kz-sp jelő építési övezet (sporttelep) A kialakítható legkisebb telekterület méret A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A megengedett legnagyobb szintterület mutató A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke

OTÉK -

Kz-rend jelő építési övezet (rendezvényterület, témapark) A kialakítható legkisebb telekterület méret A beépítési mód* A megengedett legnagyobb építménymagasság A megengedett legnagyobb szintterület mutató A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke * A területen csak intézményi funkció helyezhetı el.

40 40

HÉSZ K* K – szabadonálló 10,0 0,2 30 50

40 40

HÉSZ 5000 szabadonálló 10,0 0,2 10 60

OTÉK

HÉSZ

-

K – 20000 szabadonálló 3,5 0,02 2 90

40 40

Kz-rek0 jelő építési övezet A kialakítható legkisebb telekterület méret A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A megengedett legnagyobb szintterület mutató A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke

OTÉK -

Kz-rek1 jelő építési övezet A kialakítható legkisebb telekterület méret A beépítési mód* A megengedett legnagyobb építménymagasság A megengedett legnagyobb szintterület mutató A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke

OTÉK -

Kz-rek2 jelő építési övezet A kialakítható legkisebb telekterület méret A beépítési mód* A megengedett legnagyobb építménymagasság A megengedett legnagyobb szintterület mutató A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke

OTÉK -

40 40

40 40

40 40

HÉSZ K szabadonálló 7,5 0,2 10 80 HÉSZ 15000 szabadonálló 7,5 0,1 3 90 HÉSZ 15000 szabadonálló 7,5 0,1 5 80

Kz-term-1 HÉSZ OTÉK A kialakítható legkisebb telekterület méret 20000 A beépítési mód szabadonálló A megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5** A megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,2 A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke* 40 15 A zöldfelület legkisebb mértéke 40 60 * Szálloda esetében a lejtı felıli homlokzatmagasság max. 10 m lehet.

-- 16 --

m2 m m % %

m2 m % %

m2 m % %

m2 m % %

m2 m % %

m2 m % %

m2 m % %

Kz-term-2 HÉSZ OTÉK A kialakítható legkisebb telekterület méret 20000 A beépítési mód szabadonálló A megengedett legnagyobb építménymagasság 9,0** A megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,2 A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke* 40 15 A zöldfelület legkisebb mértéke 40 60 * Szálloda esetében a lejtı felıli homlokzatmagasság max. 12 m lehet.

− − −

m2 m % %

A Kz-term2 A1 és A2 alövezetekre tagozódik. Kz-term2 A1 alövezetben kijelölt építési helyen legfeljebb 9,0 m építménymagassággal lehet épületet elhelyezni. Szálloda esetén a lejtı felöli homlokzatmagassága max. 12 m lehet. Kz-term2 A2 alövezetben kijelölt építési helyen legfeljebb 4,5 m építménymagassággal lehet épületet elhelyezni. A lejtı felöli homlokzatmagassága max. 6 m lehet.

Kz-tem jelő építési övezet (temetı, kálvária) A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A megengedett legnagyobb szintterület mutató A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke * Kivéve harangtorony, harangláb

OTÉK 40 40

HÉSZ szabályozási terv szerint K – szabadonálló 4,0* 0,1 10 40

m2 m m % %

A SZABÁLYOZÁSI TERV TERÜLETÉNEK BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEI Közlekedési, közmő-elhelyezési, hírközlési terület (KÖ) 25.§ (1) E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 26.§ (1) és (3) bekezdésben leírt célra szolgál. (2) Az e területbe tartozó közterületek telekhatárait, szabályozási szélességét a szabályozási terv jelöli. E területsávba esı meglévı épületeken mindennemő építési tevékenység – a területsáv kialakításának várható idejét, az épületeknek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembe vételével – engedélyezhetı. (3) A község közúti átkelési szakaszai, valamint lakóútjai – mivel a közlekedési és közmő létesítmények a meglévı szélességek mellett elhelyezhetık – a jelenlegi szabályozási szélességükben megmaradnak, illetve a szabályozási terv szerint alakítandók ki. (4) Az építési telkeket kiszolgáló utak szabályozási szélessége a keresztmetszeti elemek helyszükségletének méretezése alapján telekalakítási eljárás keretében csökkenthetı, amennyiben ahhoz az út- és közmőkezelık, valamint a szakhatóságok hozzájárulnak. (5) Hírközlési létesítmények közterületen, az ágazati szabványok, szakhatósági elıírások betartásával helyezhetık el. (6) Újabb adótorony a község közigazgatási területén nem létesíthetı. (7) A dőlıutak szélessége kialakult, új dőlıút minimális szabályozási szélessége 8,0 m. (8) Közterületen való építkezés, közmő- és útépítés nem károsíthatja a meglévı és tervezett növénysávot. (9) 18 m közterület szélességet elérı közutak mellett legalább 1 oldalon fasort kell telepíteni.

-- 17 --

Zöldterület (Z) 26.§ (1) E területfelhasználási egységbe (területbe) a közparkok (Z) tartoznak. (2) A területen legfeljebb 3,5 m építménymagasságú építmények helyezhetık el. (3) A közparkokat külön kertépítészeti terv alapján kell kialakítani és fenntartani. (4) A közparkokban az OTÉK 27.§ (4) és (5) bekezdése szerint helyezhetı el építmény. (5) A meglévı és újonnan létesítendı zöldterületek és felületek folyamatos fenntartásáról esetenkénti felújításáról gondoskodni kell. (6) Telken belüli beültetési kötelezettség helyeit a szabályozási terv jelöli. Erdıterület (E) 27.§ (1) Az erdıterület a település bel-, illetve külterületének legalább 1500 m2-t meghaladó nagyságú, erdei növénytársulásokkal borított része. (2) A szabályozási terven az erdıterületek elsıdleges rendeltetésük alapján gazdasági (Eg), védelmi (Ev) vagy egészségügyi, szociális, turisztikai-rekreációs (Ee) egységbe tartoznak, más területfelhasználási egységbe csak a településrendezési terv módosításával sorolhatók át. (3) Az erdıterületeken az erdı rendeltetésének megfelelı építmények helyezhetık el. (4) A terv erdıterületei - építési szempontból - az alábbi területegységekre tagolódnak: Ev - védelmi (védett és védı) rendeltetéső erdıterületek, a területen építményt elhelyezni nem lehet, Eg - gazdasági rendeltetéső erdıterületek, Ee - egészségügyi, szociális, turisztikai-rekreációs rendeltetéső erdıterületek. (5) Ahol az erdõ adott létesítmény védelmét szolgálja (Ev), ott bekerítése engedélyezhetõ. A véderdõ létesítése és fenntartása az adott létesítmény tulajdonosát terheli. A védelmi és turisztikai rendeltetéső erdıben tarvágás nem, csak szálalóvágás, vagy természetes felújítás engedélyezhetı. (6) Az Eg – jelő területeken 100 000 m2-t (10 ha) meghaladó területnagyságú földrészleteken 0,5%-os beépítettséggel, az erdı rendeltetésének megfelelı építmények helyezhetık el. a) A földrészleteken létesítendı épületek legnagyobb építménymagassága 7,5 m lehet. A legnagyobb építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, stb.) magassága. Az indokoltságot az építési hatóság bírálja el. b) Az épületek a térség építési hagyományainak megfelelıen egyszerő tömegő, 30-45 fok hajlásszögő, szimmetrikus nyeregtetıvel fedett kialakításúak lehetnek. (7) Az Ee – jelő területeken 100 000 m2-t (10 ha) meghaladó területnagyságú földrészleteken 3%-os beépítettséggel a térség turisztikai hasznosításához és a terület mőveléséhez szükséges építmények helyezhetık el. a) A területen állattartására szolgáló építmény - kivéve a turisztikai célú állattartó épületet - nem építhetı. b) Az épületek legfeljebb 7,50 m-es építménymagasságúak lehetnek. Az épületek külsı megjelenítéséhez hagyományos építıanyagokat (kı, tégla, vályog, fa, cserép, nád) kell használni. c) Az épületek meglévı dőlıút tengelyétıl minimum 10,00 m-re, - szabadonálló beépítési mód szerint helyezhetık el. (8) Az erdıterületeken az országos és helyi építési elıírásokon túl az adott terület mővelési ágának megfelelıen az erdıkre, a föld- és talajvédelemre valamint a természetvédelemre vonatkozó elıírásokat is be kell tartani. (9) Erdıt felszámolni, megszüntetni csak környezeti vizsgálat benyújtásával kezdeményezett engedélyezési eljárások során beszerzett engedély(ek) alapján lehet, amelynek tiszáznia kell, hogy − az erdı rendeltetését igénylı területhasználat, tevékenység megszőnt-e, − a megszőnı erdı kiváltható-e új telepítéssel, − a megszőnés milyen környezeti, természeti, ökológiai és társadalmi hatásokkal jár.

-- 18 --

(10) Belterületen erdıt kivágni csak engedély alapján és biológiailag egyenértékő erdıterület visszapótlása esetében lehet. Az egyenértékő erdısítést kiviteli tervben kell rögzíteni, megadva a telepítés helyét, módját, területnagyságát, biológiai értékét és a visszapótlás, elıfásítás ütemét. (11) A meglévı - és a fenti szabályok szerint nem beépíthetınek minısülı - beépített ingatlanokon álló épületek felújíthatók és korszerősíthetık. (12) A véderdı jellegő fejlesztéseket úgy kell megvalósítani, hogy azok egy része közhasználati, közparki funkció ellátására is alkalmas legyen. (13) A külterületi szántó- és szılıterületek közé ékelıdött - és a szabályozási tervlapon jelölt erdıtagok fennmaradását biztosítani kell, amit tájképi, klimatikus, csapadékvíz visszatartó és eróziót mérséklı hatásuk is indokol. Vízgazdálkodási terület (V) 28. § (1) A területfelhasználási egységbe az OTÉK 30.§ (1) bekezdése szerinti vízgazdálkodással összefüggı területek tartoznak. A területen építményeket elhelyezni csak a vízgazdálkodási szempontok figyelembevételével – külön jogszabályban foglaltak szerint – lehet. (2) A község vízgazdálkodási területei az alábbi övezetekre tagolódnak: − V-1 jelő övezet: tó − V-2 jelő övezet: árok, patak − V-3 jelő övezet: vízmőterület. (3) Az övezetben be kell tartani a vízgazdálkodás szakmai követelményeit. (4) A távlati vízbázis védıterületét, védıövezeteinek határvonalát a szabályozási terv tünteti fel. Mezıgazdasági terület (M) 29. § (1) A mezıgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (a továbbiakban: mezıgazdasági hasznosítás), valamint kivételes esetben a turisztikai célú hasznosítás építményei helyezhetık el. (2) A szabályozási terven jelölt mezõgazdasági rendeltetéső terület erdõterületté az illetékes hatóságok és a képviselıtestület egyetértésével, közlekedési és egyéb rendeltetéső területté a szerkezeti terv módosításával sorolható. (3) A turisztikai hasznosítás céljára szolgáló létesítményekre csak kétlépcsıs építési engedélyezési eljárás lefolytatása alapján adható építési engedély. (4) A község mezıgazdasági területe - építési szempontból - az alábbi területegységekre tagolódik: a) M0 jelő nem beépíthetı mezıgazdasági terület. A privatizáció során a kialakult földrészletek az övezetben tovább nem oszthatók. b) Má-1 – általános mezıgazdasági terület, az alapfunkciót nem korlátozza környezet- tájvédelem, ökológiai érdek. c) Má-2 – olyan korlátozott használatú általános mezıgazdasági terület, ahol az alapfunkció mellett a környezet-, tájvédelem, ökológiai értékek is jelentısek. Gyepterületek szántófölddé nem minısíthetık át. d) Mk - kertes mezıgazdasági területek (a volt zártkerti gyümölcsös és szılı területek), melyen belül szılımővelés, kiskertes gazdálkodás folytatható. (5) A mezıgazdasági területen az építés az OTÉK 29.§ (3) – (4) bekezdéseiben foglalt elıírások keretei között az alábbi kötöttségekkel történhet: a.) Az M0 jelő területeken épület nem létesíthetı. b.) Az Má-1 jelő területeken − 60 000 m2-t el nem érı területő földrészleten építményt elhelyezni nem szabad. Rendezett terepszint alatti pince és növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor elhelyezhetı, − 60 000 m2 telekterület felett lakóépület is elhelyezhetı úgy, hogy az a megengedett 3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg. A különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 7,5 m lehet. Lakóépület elhelyezése csak akkor engedélyezhetı, ha a területen gaz-

-- 19 --

dálkodást és tárolást szolgáló építmény is létesül a beépítettség min. 1,5%-ának megfelelıen. c.) Az Má-2 jelő gyep mővelési ágú területeken a 60 000 m2-t meghaladó telekterület max. 2%-os nagyságrendjében a legeltetéses állattartást szolgáló, és a terület fenntartásához szükséges épületek és építmények helyezhetık el. (6) A technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, siló, harangtorony, harangláb, stb.) esetén a legnagyobb építménymagasság értéke 12 m. (7) A tetıformát, a tetı hajlásszögét, a tetıfedés anyagát, az épület tömegformálását a környezethez illeszkedıen kell kialakítani, illetve megválasztani. Az illeszkedési feltétel teljesítésének igazolásához az építési hatóság és a tervezı kérheti a területi fıépítész állásfoglalását. (8) Birtoktest – birtokközpont kialakítására vonatkozó szabályok: − A mezıgazdasági területen több önálló telekbıl min. 10 ha nagyságrendben birtoktest alakítható ki az OTÉK 29.§ 5. bekezdése szerint. A birtoktestben max. 4,0 ha nagyságrendben erdı is szerepelhet. A birtokközpontban/kiegészítı központban legfeljebb 7,5 m építménymagasságú épületek létesíthetık. A technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, siló, harangtorony, harangláb, stb.) esetén a legnagyobb építménymagasság értéke 12 m. − A birtokközpont teljes körő közmővesítettségét biztosítani kell. (9) A mezıgazdasági területeken az országos és helyi építési elıírásokon túl az adott terület mővelési ágának megfelelıen az erdıkre, a föld- és talajvédelemre, valamint a természetvédelemre vonatkozó elıírásokat is be kell tartani. (10) A kertövezet a szabályozási terven Mk jellel megjelölt mezıgazdasági rendeltetéső terület. Az övezet a szabályozási terv által jelölt területeken kívül nem növelhetı. Az övezetbe a volt zártkertek és zártkert jellegő kertterületek tartoznak. Az övezetre vonatkozó elıírások: a.) Az övezetre telekalakítási terv készítendı (TATK). b.) A kertövezetben állattartásra szolgáló építmény nem építhetı. c.) Telekalakítás, beépítés szabályai: − A kertövezetben csak 1000 m2-es, vagy azt meghaladó, közterületrıl, vagy magánútról megközelíthetı új földrészletek alakíthatók ki, melyek minimális szélessége: 20 m. − A földrészleteken egy nettó 30 m2-es alapterületet meg nem haladó alapterülető, ideiglenes tartózkodásra is alkalmas gazdasági épület helyezhetı el. Különálló építményként csak pince és közmőpótló berendezés építhetı. Árnyékszék csak a fıépülettel együtt helyezhetı el. − Az épület a növényzeti, domborzati, megközelítési, tájolási stb. adottságoknak megfelelıen a telken szabadon elhelyezhetı, azonban a tájkép védelme érdekében az épület tetıgerincének magassága a mindenkori domborzat legmagasabb pontja alatt maradjon (a dombok gerincei ne épüljenek be). − A szomszédos telektıl olyan távolságokat kell megtartani, hogy az elhelyezni kívánt épület mellékfunkciói (pl. pince földdombja, épület körüli víztelenítés, stb.) a szomszédos telkek használatát ne zavarják. Épület elhelyezés esetén az OTÉK-ben elıírt tőztávolságot kell megtartani. − Az elıkert mélysége minimálisan 5,00 m. − Új épület a meglévı dőlıút tengelyétıl minimum 10,0 m-re helyezhetı el. − Az épület a növényzeti, domborzati, megközelítési, tájolási stb. adottságoknak megfelelıen a telken szabadon elhelyezhetı, azonban a tájkép védelme érdekében az épület tetıgerincének magassága a mindenkori domborzat legmagasabb pontja alatt kell, hogy maradjon (a dombok gerincei ne épüljenek be). − A telken garázs nem létesíthetı. d.) A gazdasági épület elıírásai: − A területen épület építése csak építési engedély alapján végezhetı. − A földrészleten felvonulási épületet csak a gazdasági épületre kért érvényes építési engedély birtokában lehet létesíteni, és az csak az épület használatba vételi engedélyének megadásáig maradhat fent.

-- 20 --

−

A gazdasági épület földszintes, legfeljebb 3,50 m-es építménymagasságú lehet. A lejtı felıli oldalon a homlokzatmagasság maximum 5,5 m lehet. Az épület tetıtere beépíthetı. − A tetıformát, a tetı hajlásszögét, a tetıfedés anyagát, az épület tömegformálását a környezethez illeszkedıen kell kialakítani, illetve megválasztani. − Az épületek csak természetes építıanyagokból építhetık (kı, tégla, vályog). A homlokzatképzésnél kerámiaburkolat, drótüveg, mőanyag, azbesztcement, hullámlemez, mőpala nem alkalmazható. e.) Pince, kerítés, támfal: − Pince az épülettel szerves egységben, abból nyílóan, az épület mögött, a domb felıli oldalon, vagy attól különállóan helyezhetı el. A pincének egész terjedelmével a rendezett terepszint alatt kell lennie. − A pince közterület, vagy idegen telek alá nem nyúlhat, illetve azt max. 3 m-re közelítheti meg. − A kertövezet területén kerítés csak élısövénybıl létesíthetı. − A meglévı, vagy a mővelésbıl, beépítésbıl adódó magasságkülönbségeket természetes földmővekkel (rézsőkkel), támfalakkal kell kialakítani. A rézsők biológiai eszközökkel történı védelme kötelezı. A támfal magassága az 1,5 m-t nem haladhatja meg. (11) A termıföldön történı beruházásokat a talajvédelmi beruházások károsítása nélkül kell megvalósítani. (12) Gondoskodni kell a meliorációs beruházások során elkészült úthálózat fenntartásáról. (13) Telkesítéseknél, az úthálózat módosításainál úgy kell eljárni, hogy az ne segítse elı a deflációs, eróziós kártételek, valamint szélsıséges vízháztartási helyzet kialakulását. (14) Szennyvíztisztítóban keletkezı szennyvíz, szennyvíziszap és a településen keletkezı egyéb nem veszélyes hulladék, valamint hígtrágya csak a talaj szennyezése nélkül helyezhetı ki termıföldre, a talajvédelmi hatóság engedélyével. IV. FEJEZET Építészeti értékek védelme Mőemlékek védelme 30.§ (1) Mőemlékek védelmére vonatkozó elıírások a) A település országos mőemléki védelem alatt álló épületét a 1. számú melléklet tartalmazza. b) A melléklet szerint védett ingatlanokat, a védett épületeket és azok mőemléki környezetét a szabályozási terv tünteti fel. c) Az országosan védett épületek telkein az építésügyi hatósági jogkört a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) gyakorolja. d) A mőemléki környezetben az építési engedélyezési eljárásokban az KÖH-t szakhatóságként be kell vonni. (2) Mőemléki védelemre javasolt építmények listáját a 1. számú melléklet tartalmazza. A védelem elbírálásáig a templom építményt helyi védettnek kell tekinteni. Helyi védelem 31.§ A helyi védett épületek listáját és helyi védettségő területeket a 2. sz. melléklet tartalmazza. (1) Az üdülıterület eredeti településszerkezetének, múltjának, építészeti hagyományainak megırzése érdekében a régi épületállomány minél teljesebb megtartására kell törekedni. Ennek érdekében az építkezéseket elsısorban a meglévı épületek felhasználásával; azok felújításával, vagy bıvítésével kell végrehajtani. Amennyiben ez mőszaki, illetve egyéb funkcionális okokból nem hajtható végre, az új épületet lehetıleg a régi helyén, annak formavilágát követıen kell elhelyezni.

-- 21 --

(2) A hatósági munka során elı kell segíteni a védett épületek megfelelı hasznosítását. Új beruházás elıkészítésénél mérlegelni kell, hogy az igényelt funkció kielégíthetı-e valamely meglévı védett épületben, vagy együttesben. (3) Az országos védelemre javasolt épületek esetében bármilyen építési munkát megelızıen (homlokzatfelújítás, színezés, nyílászáró csere, épületfelújítás, külsı-belsı átalakítás, bontás, melléképület átalakítás, építés, bontás) be kell szerezni az Országos Mőemlékvédelmi Hivatal elızetes hozzájárulását. (4) A védelem elbírálásáig az építményeket helyi védettnek kell tekinteni. A javaslat ellenére országos védelemben nem részesült épületek automatikusan válnak helyileg védetté. (5). A helyi védettségő épületek felújítása, korszerősítése, átalakítása, bıvítése: a) Az utcakép szempontjából az épület fı tömeg- és tetıformája, külsı homlokzata és kerítése, az alkalmazott anyagok színe, felületképzése meghatározó jelentıségő. Ezért annak építészeti kialakítását, tagozatait, díszítését, nyílásrendjét meg kell tartani. Védett épületeket úgy lehet bıvíteni, hogy a régi épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje, és a régi épület formálásával, szerkezeteivel, anyaghasználatával összhangban legyen. Az épületbıvítés csak az épület mögött hosszirányban, vagy ha a telekszélesség és egyéb körülmények lehetıvé teszik, udvari keresztszárnnyal lehetséges az utcai homlokzattól mért 5 m-en túl. Fésős beépítéső épületnél a keresztszárny szélessége nem haladhatja meg a fıépület szélességét, és csak azzal azonos hajlásszögő, szimmetrikus nyeregtetıvel fedhetı. b) A védett épületek belsı korszerősítését, átalakítását a védettség nem akadályozza, sıt, a védelem érdekében elı kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelı használatát. A belsı átalakítás miatti homlokzati változtatásokat az eredeti homlokzat értékeinek tiszteletben tartásával, ahhoz illeszkedı módon, építészetileg igényesen kell megoldani. c) Rontott homlokzat esetén szorgalmazni kell, engedélyköteles munka esetén elı kell írni: - a megfelelı felületképzést és színezést, - a homlokzati tagozatok és az eredeti arányú nyílászárók visszaállítását, - az épületekhez szervetlenül kapcsolódó utólagos toldalékok elbontását, - az épület jellegéhez, illetve az utcaképhez illeszkedı kerítések, kapuk elhelyezését, visszaállítását. d) A helyi védelemben részesített épületek csak a teljes mőszaki és erkölcsi avultság beálltával bonthatók el. Bontás elıtt el kell rendelni: - az épület és telekelrendezés felmérési és fotódokumentációját, - az értékes építészeti és szerkezeti elemek és tárgyak megmentését, esetleges újrafelhasználásukat az új épületben. (6) A településszerkezeti jelentıségő területen: − Az építés csak a megyei fıépítész eseti véleményének figyelembe vételével engedélyezhetı. − A bejelentés alapján végezhetı építési munkákat építési engedélyhez; a bejelentés nélkül végezhetı munkákat pedig bejelentéshez kötheti az építési hatóság a terület jellege miatt. − Csak a meglévı beépítéshez alkalmazkodó, a történelmileg kialakult beépítést tükrözı építkezés engedélyezhetı. − Az építési munka engedélyezése során az építési hatóság elrendelheti: - az épület építéstörténeti kutatását - az épületben lévı boltkapuzat megszüntetését, vagy visszaállítását - az épületen található mővészi értékő részletek szakértıvel való felújítását - az épületnek kiválasztandó és a fıépítész által elfogadandó homlokzati burkolását, színminták szerinti színezését.

-- 22 --

(7) A közterületek (utcák, terek, átjárók, zöldfelületek) rendezését, átépítését a helyi hagyományok tiszteletben tartásával, az utcakép sérelme nélkül kell végrehajtani. Ez vonatkozik a közterületeken megjelenı és elhelyezkedı mérnöki mőtárgyakra, úgynevezett utcabútorokra, és reklámokra is. A már meglévı és a környezetet figyelmen kívül hagyó ilyen építményeket (mint pl. az alumínium, mőanyag lemezekbıl készült autóbuszváró) fokozatosan építészeti igényességgel tervezett épületekre kell cserélni. Táj- és természetvédelem 32.§ (1) A természeti területek használata és fejlesztése során a természetkímélı használati módok figyelembe vételével biztosítani kell a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájra jellemzı természeti rendszereknek és az egyedi tájértékeknek a megóvását. A táj és természetvédelmi oltalom alatt álló területeken (ökológiai hálózat, Natura 2000 területek, tájképvédelmi övezet, országos és helyi jelentıségő védett természeti területek) történı tevékenységek végzéséhez az illetékes természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. (2) Az országos és a helyi védettséget élvezı – valamint a jelen terv szerint védelemre tervezett értékeket a 3. sz. melléklet tartalmazza. A védelemre javasolt értékek – a védelem alá helyezést követıen – védettnek tekintendık. (3) Az ökológiai hálózat és a Natura 2000 területekre az életbe lépı jogszabályok hatályosak. A Natura 2000 terület ingatlanjait a 4. sz. melléklet tartalmazza. (4) A tájvédelmi körzetben, országos védelem alatt álló természetvédelmi területen bármilyen gazdasági tevékenység, mővelési ágváltozás, építmények elhelyezése, bıvítése csak az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulásával történhet. (5) A helyi védelem alatt álló természeti értékek fenntartása, ápolása táj-és kertépítészeti szakvélemény elıírásai, illetve szakértı közremőködésével történhet. (6) Orfő település közigazgatási területén a táj- és természetvédelmi védettség alatt álló természeti értékek megóvását minden területfejlesztési és rendezési beavatkozás kapcsán biztosítani kell. (7) Országos védelemre tervezett a Mecsek Tájvédelmi Körzet területe. (8) Külterületen folytatott tevékenység megváltozásakor a természet- és tájvédelmi hatóság engedélyét, illetve hozzájárulását be kell szerezni. (9) A természeti oltalomban részesülı értékekre, területekre a természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. tv, az erdıkre az 1996. évi LIV. tv, az elızı törvényekben nem szabályozott kérdésekben a környezet védelmének 1995. LIII. tv elıírásai, valamint más, a táj-és természetvédelem körébe tartozó, hatályba lépı jogszabályok vonatkoznak. (10) A természeti oltalomban részesülı területeken a tevékenységek megváltoz-tatásához az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság szakvéleménye és a természetvédelmi hatóság engedélye, illetve hozzájárulása szükséges, valamint a környezeti hatásvizsgálatróli és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló követelményei szerint kell eljárni. (11) Tájképvédelmi övezetben a történelmi tájhasználat fenntartása szükséges. A tájképvédelmi övezetben okleveles tájépítészmérnök által készített terv alapján tájba illesztett építmény, vonalas mő helyezhetı el. (12) A tájképvédelmi övezetben, ökológiai hálózatban 20 m-nél magasabb létesítmény elhelyezése építési engedélyköteles, az építésigazgatási eljárás során a táj- és településképi vizsgálatot is el kell végezni. (13) Természetiközeli állapotú vizes élıhelyek a település területén lévı idıszakos vagy állandó vízborítású területei, a vízfolyások partjai ill. azok 20-20 méter széles parti sávjai. Ezek rendeltetése elsısorban ökológiai valamint tájvédelmi jellegő. Elsıdleges céljuk a növényzet és életközösségek fenntartása, és a táj diverzitásának biztosítása. (14) Az egyedi tájértékek rongálása, zavarása, értékük csökkentése tilos, bárminemő beavatkozás végzéséhez az illetékes táj- és természetvédelmi szakhatóság állásfoglalása szükséges. Az egyedi tájértékek területén végzendı tevékenység engedélyezési dokumentációba táj-és kertépítészmérnök által készített tervet, valamint esztétikai értékvizsgálatot kell csatolni. (15) Helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területek listáját a 4. sz. melléklet tartalmazza.

-- 23 --

Egyedi tájértékek, régészeti lelıhelyek védelme 33.§ (1) A régészeti örökséget érintı kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók. (2) A település teljes közigazgatási területén a nyilvántartott régészeti lelıhelyek ex lege védettek.( A régészeti lelıhelyeket és régészeti érdekő területeket a 4. számú melléklet tartalmazza). (3) A település közigazgatási területén található vízfolyások, tavak, nádasok magas partvonulatai a vonatkozó törvény szerint régészeti érdekő területek. (4) Mővelési ágváltás (különösen szılı, gyümölcsös és erdı telepítése esetén), továbbá minden szántási mélységet meghaladó földmunkával járó fejlesztésnél, beépítésnél a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal véleményét ki kell kérni mindaddig, amíg a település teljes közigazgatási területének régészeti topográfiája elkészül, s a nyilvántartott adatok Orfő község Helyi Építési Szabályzatában rögzítésre nem kerülnek. (5) A nyilvántartott régészeti lelıhelyeket és a régészeti érdekő területeket az 5. sz. melléklet tartalmazza. V. FEJEZET Környezetvédelmi szabályok 34.§ Hatálya kiterjed a föld és a víz védelmére, a levegı tisztántartására, az élıvilág-, táj- és természet védelmére, a települési környezet megóvására, zaj- és rezgések elleni védelemre, valamint a hulladékkezelésre. Általános követelmények (1) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környezı területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik. (2) Újabb területek belterületbe vonása, a termıföldön történı beruházások a környezı területeken a talajvédı gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévı talajvédelmi létesítmények mőködıképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termıföldrıl szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelıen kell eljárni. (3) A beruházások megvalósítása, meglévı tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenırzése, a környezetvédelmi elıírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok elıírása szerint. (4) .A község teljes belterületén az alábbi, “telepengedély”-hez kötött tevékenységekhez kapcsolódó létesítmények nem alakíthatók ki (a hatályos TEÁOR kódszámai csoportosítása szerint): vegyi anyag készítı és elıállító [24.1, 24.2], építési betontermékgyártás [26.61], elıkevert beton gyártása [26.63], habarcsgyártás [26.64], egyéb beton-, gipsz-, cementtermék gyártása [26.66], kımegmunkálás [26.70], csiszoló termék gyártása [26.81], vas, acél, vasötvözetalapanyag gyártása [27.10], öntött csı gyártása [27.21], acélcsı gyártás [27.22], hidegen húzott vas, acéltermék gyártása [27.31], alumíniumgyártás [27.42], ólom, cink, ón gyártása [27.43], rézgyártás [27.44], fémszerkezet gyártás (fémszerkezet lakatos) [28.11], fémtartály gyártása [28.21], fémalakítás, porkohászat [28.40], fémfelület kezelés (pl. galvanizáló, ónozó, ólmozó, mártó) [28.51], gépgyártás [29.24, 29.31, 29.32, 29.40, 29.51, 29.52, 29.53, 29.54, 29.55, 29.56], autófényezı, karosszérialakatos, autóbontó [50.20.], mőanyagfeldolgozás, mőanyagdarálás, -darabolás [25.24], építıanyag-kereskedés [51.53, 52.46]. A jelenleg a meglévı területen üzemelı és a fenti kizáró listán szereplı tevékenységek esetén üzemelés-technológiai terv készítése, majd az érintett szakhatóságok értékelése alapján dönthetı el a feltételekhez kötött telepengedélyek kiadása.

-- 24 --

(5) A beruházások megvalósítása, meglévı tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokat, valamint a vízgazdálkodás egyes szakmai követelményeirıl szóló elvárásokat be kell tartani. (6) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének elıfeltétele a részleges közmővesítés, a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezetı hálózat kiépítéséig az övezetek területein a közmővek megvalósítására szakszerő közmőpótló (zárt gyüjtı) betervezése és kivitelezése kötelezı. (7) A csapadékvíz elvezetésérıl vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az elsı fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni. (8) A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásokról” szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az elıírásoknak megfelelı védısáv fennmaradását biztosítani kell. (9) A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi elıírásokat érvényesíteni kell. (10) Tilos a környezeti levegı olyan mértékő terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegı bőzzel való terhelése. (11) Új jelentıs levegıterhelést okozó vagy bőzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni. (12) A település fejlesztése során elınyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket. Környezetterhelési határértékek (1) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévı, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegıtisztasági követelményeket és a levegıtisztaság-védelmi elıírásokat, valamint határértékeket. (2) Élıvízbe és közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezıanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani. (3) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthetı, illetve üzemeltethetı, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az elıírt zajterhelési határértéket a zajtól védendı területeken. (4) Meglévı közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezéső, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelı beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelı tájolással, illetve mőszaki intézkedésekkel kell biztosítani az elıírt zajterhelési határértékek teljesülését. (5) Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményezı felújítás, korszerősítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentı létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén elıírni. (6) Épületek zajtól védendı helyiségeiben az épület rendeltetésszerő használatát biztosító különbözı technikai berendezésektıl és az épületen belıl vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységbıl eredı együttes zaj nem haladhatja meg az elıírt határértékeket. Speciális eljárási szabályok

(1) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhetı legjobb technikán alapuló intézkedéseket. (2) Orfő a felszín alatti vizek minıségi védelmét szolgáló besorolás szerint fokozottan érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minıségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történı közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint – engedély alapján - történhet. -- 25 --

(3) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelmérıl szóló jogszabályoknak megfelelıen kell a vízügyi hatóság elıírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni. (4) Erdıterületeket érintı beruházások során az erdı védelmérıl szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelıen kell eljárni. (5) A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenırzése alapján történhet a szakhatóságok elıírásai szerint. (6) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértı tevékenysége, mőködése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyzı korlátozó intézkedéseket érvényesít. (7) Beruházások megvalósítása során a termıföldrıl szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelıen kell eljárni. (8) A vizek mezıgazdasági eredető nitrátszennyezésének megelızése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az elıírásokat és a “helyes mezıgazdasági gyakorlat” szabályait. (9) Orfő településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetık állattartó létesítmények. (10) A hulladékok elhelyezésérıl - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra gondoskodni kell. Hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezınek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelı elhelyezésérıl, ártalmatlanításáról. (11) Az engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építési és bontási hulladékok kezelésére, a keletkezett hulladékok mennyiségének tervezésére és elszámolására, azaz építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos tevékenységre vonatkozó tervlapokat. (12) Gondoskodni kell a településen keletkezı kommunális szennyvíz, szennyvíziszap elhelyezésérıl. Kommunális szennyvíz, szennyvíziszap, egyéb nem veszélyes hulladék termıföldön történı elhelyezése a talajvédelmi hatóságok engedélyével lehetséges. Növénytelepítési elıírások 35.§ (1) Beépítésre szánt területen a telekhatárok és a növények között legalább a következı ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani: a.) szılı, valamint 3 m-nél magasabbra nem növı gyümölcs- és egyéb bokor (élısövény) esetében 0,5 m; b.) 3 m-nél magasabbra növı gyümölcs- és egyéb bokor, valamint bármilyen fa esetében 2,0 m. (2) Beépítésre nem szánt területen a telekhatárok és a növények között legalább a következı ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani: a.) gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szılı, köszméte- (egres-), ribiszke-, josta- és málnabokor, valamint 1 méternél magasabbra nem növı dísz- vagy védelmi szerepő bokor (élısövény) esetében 0,8 m; b.) minden egyéb gyümölcsbokor (pl. mogyoró), továbbá birs, naspolya és birsalanyra oltott körtefa, valamint 3 m-nél magasabbra nem növı dísz-, vagy védelmi szerepő bokor (élısövény) és – a c.) pontban nem szereplı – fa esetében 2,0 m; c.) kajszi- és cseresznyefa, valamint vadalanyra oltott alma- és körtefa esetében 4,0 m; d.) 3 m-nél magasabbra növı dísz-, vagy védelmi szerepő bokor (élısövény), továbbá dió- és gesztenyefa, valamint 5 m-nél magasabbra növı fa esetében 5,0 m. (3) Közút területén az építési területük határai és a növények között – az 1. és 2. bekezdés rendelkezésétıl eltérıen legalább a következı ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani: a.) cserjék és 3 m-nél magasabbra nem növı fák esetében 1,5 m; b.) 3 m-nél magasabbra növı fák esetében 2,5 m. (4) A település területén pollentermelı növényeket ültetni nem szabad. (5) A közutak építési területén fasorokat kell telepíteni. A fasorok helyét a közmővek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell. (6) Az új jármő-várakozóhelyeket az OTÉK 42.§ (7) bekezdése szerint fásítani kell.

-- 26 --

VI. FEJEZET Egyes sajátos jogintézmények 36.§ Egyes sajátos jogintézményekre vonatkozó elıírások valamint településrendezési kötelezések (1) Jelen rendelettel egyidejőleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él: (1) 1). Építésjogi követelmények: a.) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhetı el (kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történı építések). b.) A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévı építményt átalakítani, bıvíteni, rendeltetését, vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha: − a terület rendeltetésszerő használatát szolgálja, − közérdeket nem sért, − az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe, és biztosított, hogy az építmények a telek területe nélkül nem idegeníthetık el. (1) 2). Elıvásárlási jogi követelmények: Elıvásárlási jog illeti meg az önkormányzatot a terv szerinti új közterületek területeire, a terv szerinti közterület-szélesítésekhez szükséges területsávokra, amennyiben azok a helyi közút céljára történı lejegyzés hatálya alá nem tartoznak. − Az elıvásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. − Ezen ingatlanokon az elıvásárlási jog gyakorlása elıtt is csak olyan építési munkák, valamint telekalakítás végezhetı, mint amilyen a szabályozási tervnek megfelel, továbbá amit az Étv. 22.§-a tartalmaz. (1) 3). Helyi lakó- és kiszolgáló út céljára történı lejegyzés: A tervezett lakó- és kiszolgáló utak létesítésére, szélesítésére kijelölt területsávok. (1) 4). Településrendezési kötelezések: a.) Az építésügyi hatóság a településkép védelme érdekében kötelezheti az ingatlanok tulajdonosait: – a legalább 90%-ban beépített telektömbökben lévı beépítetlen, elhanyagolt építési telkek beépítésére, valamint befejezetlen építkezések befejezésére, – a több egységbıl álló építmények homlokzatainak, kirakatszekrényeinek, feliratainak, reklámberendezéseinek összehangolt építészeti-mőszaki tervezésére és kivitelezésére; – a rossz mőszaki állapotban lévı, a településképet ez által rontó építmények külsı helyreállítására és színezésére, – az egységes utcakép biztosítása, a telek településképileg megfelelı állapotának megırzése, vagy a közterület és a szomszédos ingatlanoknak – a telken folytatott tevékenység miatt – szükségessé váló védelme céljából a telek bekerítésére, – kertészeti munkák (tervezés, kivitelezés) elvégzésére, – a közegészségügyi (fertızés-, allergia- stb.) veszélyforrást jelentı elhanyagolt telkek azonnali rendbetételére; – a telkek közterületrıl látható részén lévı szemét-, hulladék-, törmelékkupacok 15 napon belüli eltávolítására. b.) Az építésügyi hatóság az építési vagy telekalakítási engedélyek megadásának feltételeként elıírhatja az építési munkával érintett ingatlanon már meglévı olyan építmények vagy építményrészek kártalanítás nélküli lebontását, amelyek nem felelnek meg a hatályos építésügyi jogszabályok elıírásainak, függetlenül attól, hogy korábban építési engedéllyel vagy építési engedély nélkül épültek-e.

-- 27 --

c.) Az 1 évnél hosszabb határidıvel elrendelt kötelezettségeket be kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba. d.) Beültetési kötelezettség: Közérdekő környezetalakítás céljából a terv a szabályozási terven jelölt helyeken és területeken (fasorok a közút menti területeken, védıerdı sávok a vízfolyások menti területeken) fásítást írhat elı. A közutak építési területén fasorokat kell telepíteni. A fasorok helyét a közmővek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell. Az új jármő-várakozóhelyeket az OTÉK 42.§ (7) bekezdése szerint fásítani kell. (1) 5). Újonnan kialakítandó beépítésre szánt területeken az építtetık a belterületbe vonással, mővelési ágból történı kivonással, telekalakítással, tervezéssel, közmővesítéssel, útés járdaépítéssel kapcsolatos költségeket teljes egészében, illetve az önkormányzattal történı megállapodásnak megfelelı mértékben vállalják. (1) 6). Meglévı, kialakult beépítéső területeken az új közmővek létesítésével, az út- és járdaépítésével kapcsolatos költségeket az érintett ingatlantulajdonosok kötelesek viselni. Az önkormányzat az elıbbiek szerinti fejlesztések teljes költségének finanszírozására közmővesítési és útépítési hozzájárulást állapít meg, melyet a nyomvonallal érintett ingatlanok tulajdonosai kötelesek megfizetni. VII. FEJEZET Záró rendelkezés 37.§ (1) E rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv a kihirdetés napján lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévı ügyekben is alkalmazni kell.

ORFŐ, 2011. január 31.

____________________ FÜZINÉ KAJDY ZITA polgármester

______________________ DR. KÓBOR GYULA körjegyzı

-- 28 --

1. sz. MELLÉKLET A HÉSZ 30.§-ához Mőemléki védelem alatt áll: Törzsszám: Név: Megye: Település: Cim: Hrsz: Jegyzék:

8477 Lakóház Baranya megye Orfő Széchenyi tér 3. 567 Lakóház, népi. Iroda.

Törzsszám: Név: Megye: Település: Cim: Hrsz: Jegyzék:

11199 Forrásház Baranya megye Orfő --038/1 Vízkivételi épület, tartozkodó

Országos mőemléki védettségre javasolt: -

Templom és turistaház (78 hrsz.) „Kis Orfő”, Kossuth u. 11. Templom és kemencemúzeum (720/1-2 hrsz.) Orfő-Mecsekrákos, Széchenyi tér 11. Nyaralóház (779/1 hrsz.) Orfő-Mecsekrákos, Széchenyi tér 8. Templom és lakás (1634 hrsz.) Orfő-Mecsekszakál, Szabadság u. 29. Templom, volt iskola és lakás (1333 hrsz.) Orfő-Tekeres, Petıfi u. 11. Istálló (1334 hrsz.) Orfő-Tekeres, Petıfi u. 12.

-- 29 --

2. sz. MELLÉKLET A HÉSZ 31.§-ához Helyi védettséget élveznek: Orfő-Mecsekrákos: - Széchenyi tér 9. (770 hrsz.) - volt lakóépület - Széchenyi tér 12. (719 hrsz.) - bejárati tornác - Széchenyi tér 15. (715 hrsz.) - lakóépület - Széchenyi tér 16. (714 hrsz.) - lakóépület - Béke u. 5. (659 hrsz.) - lakóépület - Béke u. 7. (666 hrsz.) - lakóépület - Béke u. 9. (668 hrsz.) - istálló - Béke u. 22. (685 hrsz.) - lakó- és melléképület - Béke u. 24. (684/1 hrsz.) - lakóépület Orfő-Mecsekszakál: - Jókai u. 2. (1650 hrsz.) - lakó- és melléképület - Mecsekszakáli u. 2. (1658/9 hrsz.) - lakó- és melléképület - Szabadság u. 13. (1618/5 hrsz.) - lakó- és melléképület - Szabadság u. 15. (1616 hrsz.) - lakó- és melléképület - Szabadság u. 26. (1630/1 hrsz.) - kútház - Szabadság u. 28. (1632 hrsz.) - lakó- és melléképület - Szabadság u. 30. (1635/1 hrsz.) - melléképület „Kis Orfő”: - Kossuth u. 1. (72 hrsz.) - istálló - Kossuth u. 7. (75 hrsz.) - lakó- és melléképület - Kossuth u. 9. (76 hrsz.) - lakóépület - Kossuth u. 15. (83 hrsz.) - lakó- és melléképület - Kossuth u. 19. (94 hrsz.) - lakóépület - Kossuth u. 21. (95 hrsz.) - lakó- és melléképület - Kossuth u. 26. (56 hrsz.) - lakóépület - Kossuth u. 28. (57 hrsz.) - lakó- és melléképület - Dózsa Gy. u. 6. (49 hrsz.) - melléképület Orfő-Tekeres: - Petıfi u. 1. (1323 hrsz.) - istálló - Petıfi u. 3. (1325 hrsz.) - lakó- és melléképület - Petıfi u. 4. (1326 hrsz.) - lakóépület - Petıfi u. 5. (1327 hrsz.) - melléképület - Petıfi u. 7. (1329 hrsz.) - lakó- és melléképület - Petıfi u. 8. (1330 hrsz.) - lakóépület - Petıfi u. 9. (1331 hrsz.) - lakó- és melléképület - Petıfi u. 10. (1332 hrsz.) - lakó- és melléképület - Petıfi u. 13. (1335 hrsz.) - istálló - Petıfi u. 15. (1340 hrsz.) - lakóépület - Petıfi u. 19. (1344 hrsz.) - vegyesbolt - Petıfi u. 20. (1345 hrsz.) - melléképület - Petıfi u. 23. (1348 hrsz.) - lakó- és melléképület - Petıfi u. 24. (1349 hrsz.) - lakó- és melléképület Orfő-Bános: - Fı u. 9. (1873 hrsz.) – gazdasági épület - Fı u. 11. (1879 hrsz.) - lakóépület - Fı u. 14/a-14/b. (1835/1 hrsz.) – templom, turistaszálló - Hámán K. u. 2. (1865/5 hrsz.) - lakóépület - Hámán K. u. 4. (1854 hrsz.) - lakóépület - Hámán K. u. 6. (1863 hrsz.) - gazdasági épület Faluképi és faluszerkezeti jelentıségő területként helyi védelem alatt áll Orfő-Tekeres községrész tervlapon feltüntetett területe.

-- 30 --

3. sz. MELLÉKLET A HÉSZ 32.§-ához

Helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területek: a./ Herman Ottó tó ( törzsszám: 1/10/TT/71 ) A mesterségesen felduzzasztott tó körüli terület természetes állapotú fenntartása a védelem célja, az alapító határozat értelmében.A halfajokban gazdag ill. gazdaggá tehetı élıhely. A tó zavartalanságának biztosítása miatt a vizisportokat itt nem lehet őzni. b./ Orfő, Sárkány kút ( törzsszám: 1/8/TT/52 ) Az idıszakosan mőködı forrás és környezetében lévı Balázs erdı áll védelem alatt. Az erdıterület a Pécsi tó déli irányú vizuális lezárását jelenti. Az idıszakos forrás ma már valószínőleg a felszíni, és a forrás-körüli beavatkozások miatt nem mőködik. A vízgyőjtı területen a felszíni fedettség ( gyep, erdıterület ) visszaállításával remény lehet az újbóli mőködésre. c./ Vízfı- és Sárkány szakadék ( törzsszám: 1/18/TT/72 ) A Vízfı forrás a tavak legfontosabb vízadó pontja. A karsztos területen elnyelt víz itt bukkan a felszínre. A Sárkány szakadék földtani formációja jelent értéket. A védett terület részét képezi a temetı körüli rét, valamint az ifjúsági tábor területén lévı üde rét. Erre a területre épült a tábor részét képezı épület, amely intenzív használatával a környezete elvesztette eredeti értékét. A védett terület határvonalát felül kell vizsgálni, melyet botanikai felmérésnek és értékelésnek kell megelıznie. A tervezett beépítésnek a meglévı botanikai érték és élıhely fennmaradásának biztosítása szükséges. Az összekötı jelleg fenntartására csak alacsony beépítési százalék engedhetı meg magas zöldfelületi arány biztosítása mellett. d./ Kovácsszénája: Nagyerdıköz és Bakói rétek ( 5/1995. sz. rendelet.) A Kovácsszénája település nem része a tervezési feladatnak, de a védett területehatáros az orfői területtel, ezért azt figyelembe kell venni. Különösen a hegygerincen megjelenı beépítés sziluettje kedvezıtlen a nyugati irányból tekintve. A kedvezıtlen megjelenés csökkentésének intézkedési javaslata a rendezési terv 13.§ (5) bekezdés b./ pontja szabályozási elıírásaiban szerepel. e./ Mecseki Tájvédelmi Körzet Az Orfőtıl délre lévı erdıterületek a dolina-mezıket takarják. A karsztosodott terület fokozott védelme miatt elıkészítés alatt áll a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet. Határvonala az üdülıterület déli területét érinti. Létrehozásával a "Sárkány kút" és a "Vízfı forrás és Sárkány szakadék" országos védelmet kap.

-- 31 --

Natura 2000 területek: a./ Különleges madárvédelmi területek (Mecsek (HUDD10007) 08/15, 010, 011/1, 011/2, 018/2, 038/1, 038/5, 094/1a, 094/1b, 094/2, 095, 096/1, 096/2, 096/3, 096/4, 096/10a, 096/10b, 096/10c, 096/10d, 096/11, 096/12, 096/13, 096/14b, 096/16, 097/2, 0111, 0113, 0114, 0115, 0116/1, 0116/2, 0116/3, 0318/18, 0318/19, 0318/20, 0318/21, 0318/22, 0318/23, 0318/24, 0318/25, 0318/26, 0318/27, 0318/28, 0318/29, 0318/30, 0318/31, 0318/32, 0318/33, 0318/34, 0318/35, 0318/36, 0318/37, 0318/38, 0318/39, 0318/40, 0318/41, 0318/42, 0318/44, 0318/45, 0318/46, 0318/47, 0320/1, 0320/2, 0320/3a, 0320/3b, 0320/3c, 0320/4a, 0320/4b, 0322/a, 0322/b, 0322/c, 0322/d, 0322/f, 0323/a, 0323/b, 0323/c, 0323/d, 0324/a, 0324/b, 0324/c, 0325, 0326, 0327/a, 0327/b, 0327/c, 0328, 0329, 0330/a, 0330/b, 0330/c, 0331, 0332/a, 0332/b, 0332/d, 0333/2, 0333/3b, 0333/3c, 0333/3d, 0333/3f, 0333/3g, 0333/4, 0335, 0336/a, 0336/b, 0336/c, 0336/d, 0336/f, 0336/g, 0336/h, 0336/j, 0336/k, 0336/l, 0337/a, 0337/b, 0337/c, 0338/a, 0338/b, 0338/c, 0339, 0340, 0341, 0342, 0343, 0344, 0345, 0346, 0347/1a, 0347/1b, 0347/1c, 125 0347/2, 0348, 0349, 0350, 0351, 0352, 0353, 0354, 0355, 0356, 0357/a, 0357/b, 0357/c, 0358/a, 0358/b, 0358/c, 0358/d, 0358/f, 0359/a, 0359/b, 0359/c, 0360/a, 0360/b, 0360/c, 0360/d, 0361/a, 0361/b, 0361/c, 0362/a, 0362/b, 0362/c, 0363/a, 0363/b, 0363/c, 0364/a, 0364/b, 0364/c, 0365, 0366/a, 0366/b, 0367/a, 0367/b, 0367/c, 0367/d, 0368/a, 0368/b, 0368/c, 0369/a, 0369/b, 0369/c, 0369/d, 0369/f, 0369/g, 0371, 0372, 2001, 2003, 2004, 2005, 2006, 2007, 2008, 2009, 2010, 2011, b./ Kiemelt jelentıségő különleges természet-megırzési területek (Mecsek (HUDD20030) 08/15, 010, 011/2, 018/2, 038/5, 094/1a, 094/1b, 094/2, 095, 096/1, 096/2, 096/3, 096/4, 096/10a, 096/10b, 096/10c, 096/10d, 096/11, 096/12, 096/13, 096/14b, 096/16, 097/2, 0111, 0113, 0114, 0115, 0116/1, 0116/2, 0116/3, 0123/1, 0123/2, 0123/3, 0123/4, 0124, 0125/5, 0125/12, 0125/13, 0125/17, 0132/2, 0132/3, 0199, 0318/1, 0318/3, 0318/4, 0318/5, 0318/6, 0318/7, 0318/8, 0318/9, 0318/10, 0318/15, 0318/17, 0318/18, 0318/19, 0318/20, 0318/21, 0318/22, 0318/23, 0318/24, 0318/25, 0318/26, 0318/27, 0318/28, 0318/29, 0318/30, 0318/31, 0318/32, 0318/33, 0318/34, 0318/35, 0318/36, 0318/37, 0318/38, 0318/39, 0318/44, 0318/45, 0318/46, 0318/47, 0320/1, 0320/2, 0320/3a, 0320/3b, 0320/3c, 0320/4a, 0320/4b, 0321/a, 0321/b, 0321/c, 0322/a, 0322/b, 0322/c, 0322/d, 0322/f, 0323/a, 0323/b, 0323/c, 0323/d, 0324/a, 0324/b, 0324/c, 0325, 0326, 0327/a, 0327/b, 0327/c, 0328, 0329, 0330/a, 0330/b, 0330/c, 0331, 0332/a, 0332/b, 0332/d, 0333/3b, 0333/3c, 0333/3d, 0333/3f, 0333/3g, 0333/4, 0335, 0336/a, 0336/b, 0336/c, 0336/d, 0336/f, 0336/g, 0336/h, 0336/j, 0336/k, 0336/l, 0337/a, 0337/b, 0337/c, 0338/a, 0338/b, 0338/c, 0339, 0340, 0341, 0342, 0343, 0344, 0345, 0346, 0347/1a, 0347/1b, 0347/1c, 0347/2, 0348, 0349, 0350, 0351, 0352, 0353, 0354, 0355, 0356, 0357/a, 0357/b, 0357/c, 0358/a, 0358/b, 0358/c, 0358/d, 0358/f, 0359/a, 0359/b, 0359/c, 0360/a, 0360/b, 0360/c, 0360/d, 0361/a, 0361/b, 0361/c, 0362/a, 0362/b, 0362/c, 0363/a, 0363/b, 0363/c, 0364/a, 0364/b, 0364/c, 0365, 0366/a, 0366/b, 0367/a, 0367/b, 0367/c, 0367/d, 0368/a, 0368/b, 0368/c, 0369/a, 0369/b, 0369/c, 0369/d, 0369/f, 0369/g, 0372, 2010,

-- 32 --

4. sz. MELLÉKLET A HÉSZ 33.§-ához

Egyedi tájértékek, régészeti lelıhelyek: Nyilvántartott régészeti lelıhely: I. Orfő - Vízfı-barlang Barlang – ıskıkor, ıskor Hrsz.: 8467, 038/1 II. Orfő – Vízfı-forrás Rom, kolostor (?) maradványa - Középkor Hrsz.: 038/5, 639/5 III. Orfő, Barlangkutató-ház Telep (?) - ismeretlen korú régészeti lelıhely Hrsz.: 038/5, 28/5 IV. Orfő, Bánosi út Telep - késıbronzkor Hrsz.: 694, 698/1-5 V. Orfő-Bános, Szentegyház-dőlı Templom és település – középkor Hrsz.: 0301 VI. Orfő-Bános İskori telep – paticsdarabok és kerámiatöredékek Hrsz.: 1851 VII. Orfő-Római telep (Pécsi tó ÉK-i része) Kerámia és egyéb leletek. Hrsz.:

Régészeti érdekő terület: 1. Lipóc – (Pesti I. 62./181. Pécs, 1982. 349. 2. Egres-tó – (Pesti I. 62./182. Pécs, 1982. 349.) 3. Orfő - (Pesti I. 62./21. Pécs, 1982. 343, 344.) 4. Rákos/Mecsekrákos - (Pesti I. 62./22. Pécs, 1982. 343, 344.) 5. Bános 6. Mecsekszakál

-- 33 --

5. sz. MELLÉKLET A HÉSZ 25. §-ához Törölve

-- 34 --

6. sz. MELLÉKLET A HÉSZ 25. §-ához

A Szabályozási tervvel összhangban telekhatár rendezéssel átalakítható, szélességében szőkíthetı közterületek (közutak):

Orfő, Kıhegy utca 103/4 Hrsz Orfő, Kıhegy utca 106 Hrsz Orfő, Kıhegy utca 329/10 Hrsz Orfő, Kıhegy utca 526 Hrsz Orfő, Dollár utca 962 Hrsz Orfő, C-D szektor 1366/4 Hrsz Orfő, Kossuth Lajos utca 507 Hrsz Orfő, Kossuth Lajos utca 525 Hrsz

-- 35 --

1. sz. FÜGGELÉK A HÉSZ ÖRÖKSÉGVÉDELMI JELLEGŐ ELİÍRÁSAI JOGSZABÁLYI HÁTTERE HÉSZ 2.§ (2) bekezdés HÉSZ 30.§ c) pontja HÉSZ 33.§ (2)-(3) bekezdés 2001. évi LXIV. Törvény a kulturális örökség védelmérıl

A HÉSZ GEOLÓGIAI ÉS BÁNYÁSZATI JELLEGŐ ELİÍRÁSAI JOGSZABÁLYI HÁTTERE HÉSZ 4.§ (1) bekezdés: Vonatkozó jogszabály: 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendelet, 1997. évi LXXVIII tv. 6.§ 1/b. bek. A HÉSZ KÖZMŐVESÍTÉS, KÖZMŐ ELHELYEZÉS JELLEGŐ ELİÍRÁSAI JOGSZABÁLYI HÁTTERE HÉSZ 8.§ (1) bekezdés: Beépítésre szánt területeken, a beépítés elıtt a területek vízelvezetésének vízjogi engedély a alapján történı megvalósítását engedélyeztetni kell és a létesítményeket ki kell építeni a 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet szerint. (5) bekezdés: A nyomvonalas közmővek tervezıinek be kell tartani az elhelyezés területét biztosító 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 26.§ (1) bekezdésének és a nyomvonal jellegő építmények keresztezésérıl és megközelítésérıl szóló 4/1981. (III.11.) KPM-IpM együttes rendelet 5.§ (2) bekezdése alapján kiadott 9004/1982. KPM-IPM számú együttes közleményének elıírásait. További mőszaki iránymutatást az MSZ 7487 ad, míg a nyomvonalas távközlési építmények engedélyezésének feltételeit a 29/1999. (X.6.) KHVM rendelet határozza meg.

(6) bekezdés: A gázelosztóvezeték biztonsági övezetére vonatkozó 1993. évi XLVIII. Tv 32.§ 1-5 bekezdése, valamint a 203/1998. (XII.19.) Korm. Rend. 19/A. § rendelkezései az irányadók.

A HÉSZ TŐZVÉDELEM JELLEGŐ ELİÍRÁSAI JOGSZABÁLYI HÁTTERE HÉSZ 12.§ (1) bekezdés: Tőztávolság és telepítési távolságra vonatkozó rendelet (36/2002. (III.7.) korm. rendelet) mely az OTÉK 36 §-val együtt alkalmazandó. (2) bekezdés: 2/2002. (I.23.) BM. rendelet 5. sz. melléklet I/1.-I/9. fejezet elıírásait az építési telek és azon elhelyezésre kerülı építmények létesítése során figyelembe kell venni. (3) bekezdés: A település tőzivíz (oltóvíz) ellátását, valamint a tőzoltás elıfeltételeit (tőzoltási út, terület, stb.) a vonatkozó rendelettel (35/1996.(XII.29.) BM rendelet) közzétett Országos Tőzvédelmi Szabályzat 22-23.§-nak, valamint a 46-55. §-nak az oltóvízzel kapcsolatos elıírásai szerint kell kialakítani, illetve biztosítani.

-- 36 --

A HÉSZ TERMÉSZETVÉDELMI JELLEGŐ ELİÍRÁSAI JOGSZABÁLYI HÁTTERE a HÉSZ 25.§-ához (8) bekezdés A „Fák védelmérıl” szóló 21/1970 (VI.21. )kormányrendelet betartása kötelezı. a HÉSZ 26.§-ához (5) bekezdés A „Fák védelmérıl” szóló 21/1970 (VI.21. )kormányrendelet betartása kötelezı. a HÉSZ 32.§-ához A természeti oltalomban részesülı értékekre, területekre a természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. tv, az erdıkre az 1996. évi LIV. tv, az elızı törvényekben nem szabályozott kérdésekben a környezet védelmének 1995. LIII. tv elıírásai, valamint más, a táj-és természetvédelem körébe tartozó, hatályba lépı jogszabályok vonatkoznak. A „Fák védelmérıl” szóló 21/1970 (VI.21. )kormányrendelet betartása kötelezı. 2/2002 (I.23.) KöM-FVM együttes rendelet az Érzékeny Természeti Területekrıl 2253/1999 (X.7.) korm.hat. a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programról és a bevezetéshez szükséges intézkedésrıl 275/2004 (X.8.) korm.r. az európai jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekrıl 314/2005 (XII.25.) korm.r. A környezeti hatásvizsgálatról A HÉSZ KÖRNYEZETVÉDELMI JELLEGŐ ELİÍRÁSAI JOGSZABÁLYI HÁTTERE HÉSZ 10. § (3) bekezdés: Jelenleg: a 27/2006. (II.7.), illetve a 49/2001. (IV.3.) Kormányrendelet. HÉSZ 28. § (3) bekezdés: Jelenleg a vízügyi követelményeket a 21/2006. (I.31.) Kormányrendelet és a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról szóló 379/2007. (XII.23.) Kormányrendelet, valamint a vízgazdálkodás egyes szakmai követelményeirıl szóló 94/2007. (XII.23.) KvVm rendelet határozza meg. (4) bekezdés: Jelenleg a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról szóló 379/2007. (XII.23.) Kormányrendelet, valamint a vízgazdálkodás egyes szakmai követelményeirıl szóló 94/2007. (XII.23.) KvVm rendelet határozza meg.

HÉSZ 34. § Általános követelmények (1) bekezdés: Jelenleg: a követelményeket a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVI. törvény és a természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. törvény tartalmazza. (2) bekezdés: Jelenleg: 1994. évi LV. törvény 70.§-a szerint. (3) bekezdés: Jelenleg: a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet, vagy a “telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg. (4) bekezdés: Jelenleg: a “telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.

-- 37 --

(5) bekezdés: Jelenleg: a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról szóló 379/2007. (XII.23.) Kormányrendelet, és a vízgazdálkodás egyes szakmai követelményeirıl szóló 94/2007. (XII.23.) KvVm rendelet határozza meg. (6) bekezdés: Jelenleg: A felszín alatti vizek védelmérıl szóló, többször módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet, a felszíni vizek minısége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levı települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint. (7) bekezdés: Jelenleg: A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni. (8) bekezdés: Jelenleg: A vízügyi követelményeket a 21/2006. (I.31.) Kormányrendelet tartalmazza. (9) bekezdés: Jelenleg: A követelményeket a 120/1999. (VIII.6.) Kormányrendelet tartalmazza. (10) bekezdés: Jelenleg: A levegı védelmével kapcsolatosan kiadott 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 5.§-a szerint. (11) bekezdés: Jelenleg: A levegıvédelmi övezet meghatározását a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 6.§-a és 2. sz. melléklete szerint kell elvégezni. (12) bekezdés: Jelenleg: A hulladék-gazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény elvárásai figyelembe vételével.

Környezetterhelési határértékek (1) bekezdés: Jelenleg: Az új létesítmény kialakításánál, a meglévı, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegı védelmével kapcsolatosan kiadott és többször módosított 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadásra kerülı jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyezı pontforrások kibocsátási határértékeit a szintén többször módosított 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV.19.) KöM, a 140 kW th és az ennél nagyobb, de 50 MW th-nál kisebb névleges bemenı hıteljesítményő tüzelıberendezések légszennyezı anyagainak technológiai kibocsátási határértékeirıl a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik. (2) bekezdés: Jelenleg: A felszíni vizek minısége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyezı anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekrıl és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint. (3) bekezdés: Jelenleg: Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység létesíthetésének, illetve üzemeltetésének zajkibocsátási, zajterhelési határértékeit, a zajtól védendı területeken a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja. (4) bekezdés: Jelenleg: Az érvényesítendı zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza. (5) bekezdés: Jelenleg: Az érvényesítendı zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza. (6) bekezdés: Jelenleg: Az érvényesítendı zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza. Speciális eljárási szabályok (1) bekezdés: Jelenleg: A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályait a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet határozza meg. (2) bekezdés: Jelenleg: a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történı közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a felszín alatti vizek védelmérıl szóló, a többször módosított 219/2004.

-- 38 --

(VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levı települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet elıírásai szerint történhet. (3) bekezdés: Jelenleg: a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szerint. (VI.11.) (4) bekezdés: Jelenleg: az 1996. évi LIV. törvény és a 29/1997. (IV.30.) FM rendelet szerint. (5) bekezdés: Jelenleg: a “telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg. (6) bekezdés: Jelenleg: az üzletek mőködésérıl és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeirıl szóló többször módosított 4/1997. (I.22.) Kormányrendelet 17.§ (4) bekezdése és 18.§-a, az üzletek müködési rendjérıl, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeirıl szóló 133/2007.(VI.13.) kormányrendelet. (7) bekezdés: Jelenleg: az 1994. évi LV. törvény 70.§-ának elıírásai szerint. (8) bekezdés: Jelenleg: a 27/2006. (II.7.) Kormányrendelet és a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet és az 1. sz. melléklete szerint. (9) bekezdés: Önkormányzati rendelet szerint. (10) bekezdés: Jelenleg: a hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet elıírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülı jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a többször módosított 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza. (11) bekezdés: Jelenleg: az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 2. és 3. sz. melléklete tartalmazza. (12) bekezdés: Jelenleg: a biohulladék kezelésérıl és a komposztálás mőszaki követelményeirıl szóló 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet szerint.

-- 39 --

2. sz. FÜGGELÉK A HÉSZ 7. és 11.§-ához Orfő Községi Önkormányzat Képviselı-testülete 13/2008.(IX.29.) számú RENDELETE parkoló létesítési kötelezettségrıl és annak megváltásáról. Orfő Önkormányzatának képviselıtestülete a parkoló létesítési kötelezettség módjáról az 1990. évi LXV. tv. 16. §-ában, valamint a többször módosított 253/1997 (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) 42. § (10)-(11) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: A rendelet célja 1. § A rendelet célja, hogy Orfő község területén – az OTÉK-ban meghatározott - az önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerő használatához elıírt személygépjármő várakozó, tároló helyek (továbbiakban: parkolók) létesítését a helyi sajátosságok figyelembe vételével biztosítsa. A rendelet hatálya 2. § A rendeletet az Orfő Építési Szabályzattal együtt kell alkalmazni. Az itt nem szabályozott esetekben az OTÉK rendelkezései szerint kell eljárni. A rendelet hatálya Orfői közigazgatási határán belül minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezetre és személyegyesülésre kiterjed, aki a) új épületet, építményt létesít, b) meglévı épületet bıvít, c) rendeltetési mód váltással járó építmény átalakítást végez, vagy d) építési tevékenységgel nem járó rendeltetési mód váltást hajt végre, e) olyan területhasználatot folytat, ami új parkoló létesítését követeli meg. Értelmezı rendelkezések 3. § E rendelet alkalmazásában: (1) Teremgarázs :az olyan osztatlan gépkocsi tároló helyiség, amelyben legalább 5 parkoló férıhely van. (2) Parkolási mérleg: a telken meglévı és tervezett létesítmények számított parkolási igénye összehasonlítva a kielégítettséggel. A mérleg készítése során figyelembe kell venni a más telek számára parkolási célra biztosított telki szolgalmat is. (3) Parkolási igény: e rendelet alapján és az OTÉK 4. számú melléklete alapján elıírt együttes parkolószám. Az OTÉK 42. § (10) és (11) bekezdés alapján jelen rendelet által megengedett eltérések köre 4. § Az építmények által keltett gépkocsi elhelyezési igényt e rendelet 5-7 és 9. § (1) bekezdésben meghatározott kivétellel az OTÉK 4. számú mellékletében rögzített norma szerint kell kiszámítani és kielégítésüket a 8. §-ban meghatározott esetek kivételével az igényt keltı építmény telkén kell biztosítani. A normától való eltérés 5. § (1) Az építmények rendeltetésszerő használatához szükséges, elhelyezendı személygépkocsik számának megállapításáról szóló OTÉK 4. számú melléklet 4., 10. pontja helyett az alábbiakat kell figyelembe venni: Egy személygépkocsi elhelyezési igényével kell számolni a) a vendéglátó egység fogyasztóterének 0-100 m2-ig minden megkezdett 5 m2, e fölött minden megkezdett 10 m2 nettó alapterülete után (beleértve a terasz és kerthelység területét is) b) igazgatási, ellátó, szolgáltató és a nem fekvıbeteg-ellátó gyógykezelı egységek fıhelységeinek megkezdett 20 m2 nettó alapterülete után. (2) Az OTÉK 4. számú melléklete és e szakasz (1) bekezdés a-b) pontjaiban szereplı létesítmények alapterületeit egy telken belül rendeltetés-fajtánként összegezni kell és a szükséges parkolók számát az így összesített alapterületek szerint kell meghatározni.

-- 40 --

A külön idejő használat figyelembe vétele 6. § (1) Az egy építési telken lévı létesítmények után számolt parkolási igény csökkenthetı az ugyanazon a telken lévı lakást szolgáló azon parkolók 20 %-ával, amelyek a telken lévı többi létesítményt használók számára hozzáférhetı parkolóban, vagy teremgarázsban vannak. (2) Az egy tömbtelken, szabályozási terv által kijelölt területen lévı létesítmények után számolt parkolási igény csökkenthetı az ugyanazon a területen lévı lakást szolgáló azon parkolók 40 %-ával, amelyek a telken lévı többi létesítményt használók számára hozzáférhetı parkolóban vannak. (3) Az (1) és (2) bekezdésben megfogalmazott csökkentés csak akkor érvényesíthetı, ha a telken lévı és tervezett lakások parkolási igénye kielégített. A parkolási igény meghatározása parkolási vizsgálattal 7. § (1) Egyedi nagylétesítmények (konferencia- és szolgáltató központok, stb.) esetében, ha az OTÉK szerint számított parkolási igényük több mint 200, a parkolási igény megfelelı norma hiányában, vagy sajátos használat esetén parkolási vizsgálattal is megállapítható. (2) A parkolási vizsgálatnak a) be kell mutatnia a meglévı állapot parkolási mérlegét, és fel kell mérnie a meglévı parkolók kihasználtságát, b) értékelni kell az adott telek, létesítmény környezetének tömegközlekedési ellátottságát, közterületi kapacitástartalékait, funkcióit, szintterület-sőrőségét (jelenleg és a rendezési terv szerint), c) el kell különíteni parkolási igényük típusa (parkolás idıtartama, idıszaka, egyidejősége, helye) és az igényük tömegközlekedéssel való kiválthatósága alapján a meglévı és tervezett létesítményt jellemzıen használók csoportjait (dolgozó, látogató, kiállító, stb.), vagy használati területeit és meg kell határozni azok mértékét, d) meg kell becsülni az egyes igénycsoportok tömegközlekedéssel való kiválthatóságát, egyidejő megjelenését, és e) az a-d) pontok alapján kell meghatározni a létesítmény valós parkolási igényét. (3) A (2) bekezdésben részletezett parkolási vizsgálatot az építési engedély kérelemhez kell csatolni. (4) Az OTÉK elıírásai szerint számított parkolási mérleg és a parkolási vizsgálattal megállapított valós parkolási igény között az eltérés nem lehet nagyobb az OTÉK 42.§. (10) bekezdésben rögzített 50 %-os nagyságrendnél.

-- 41 --

Telken kívüli parkoló létesítés 8. § (1) A szükséges parkoló teljes mennyiségének telken belüli létesítésétıl akkor lehet eltekintetni, ha a) a gépkocsival a telekre való be- és kihajtás forgalomtechnikai okokból nem engedélyezhetı, vagy b) a telek megközelítése kizárólag meglévı, vagy tervezett gyalogos utca felıl lenne lehetséges, vagy c) a telken értékvédelem alatt lévı épület áll és az a parkolók teljes körő kialakítását nem teszi lehetıvé, vagy d) a telken meglévı értékes növényzet (pl.: védett fa) miatt az épületen kívüli parkoló, vagy mélygarázs építése jelentıs növénykárral járna, vagy e) a létesítmény funkcióját több telek együttes használatával tudja teljesíteni, vagy f) a telek megközelítésére szolgáló magánúton a parkolási igény kielégíthetı (2) Az (1) bekezdésben felsorolt esetekben a parkolási igény, vagy annak egy hányada az építés helye szerinti telken kívül is biztosítható. Az ily módon engedménnyel érintett épület építtetıjét telken kívüli parkoló építési kötelezettség terheli. (3) Az építtetı a telken kívüli parkoló építési kötelezettségét a) az építési telektıl légvonalban mért 500 m-en belül más építési telken, közút, vagy magánút területén való építéssel teljesítheti. (4) Ha az építtetı a szükséges parkolót a (3) bekezdés a) pontja alapján a telkén kívül létesíti vagy megveszi, a parkolási igényt keletkeztetı épület építési engedély kérelméhez csatolni kell a parkoló létesítéssel vagy -vétellel érintett ingatlan helyszínrajzát a parkoló helyének megjelölésével, valamint az erre az ingatlanra készített parkolási mérleget, mely bemutatja, hogy a telekre vonatkozó parkolási igény ki van elégítve. A parkoló megvalósítását szolgáló ingatlant – az önkormányzati tulajdonú ingatlanok kivételével – a parkolási igényt keltı ingatlan mindenkori tulajdonosának (a létesítés idején az építtetınek) javára parkolási célra telki szolgalmi joggal kell terhelni és e terhet az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. A parkolási igényt keltı épületre használatbavételi engedély az a) pont szerinti megvalósítás esetén csak a parkoló létesítését követıen, a telki szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történı bejegyzése után adható ki. (5) A (3) bekezdés a) szerinti parkoló létesítés esetén alkalmazni kell a 9.§-ban foglalt kielégítetlen parkoló igény elépítésének tilalmát.

A meglévı kielégítetlen parkoló igény kielégítéséhez szükséges terület beépítésének tilalma 9. § (1) A már meglévı épületeknek a parkolási igény növekedésével járó bıvítése, átalakítása, illetve a már beépített telken új épület létesítése csak akkor engedélyezhetı, ha az lehetıvé teszi a meglévı és az újonnan keletkezı parkolási igény együttes kielégítését. (2) A meglévı parkolási hiány pótlása nem feltétele az építés engedély kiadásának, amennyiben azonban a parkoló hiány pótlásának lehetısége nem biztosított, az építési engedély nem adható ki. A parkoló hiány pótlási lehetıségének bizonyítására az építési engedély kérelemhez mellékelni kell a hiány pótlásának tervét a 37/2007 (XII. 13.) ÖTM rendelet – az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-mőszaki dokumentációk tartalmáról szóló 24-25. § szerinti tartalommal. (3) A parkoló hiány pótlása csak a 8. § (3) bekezdés a) pontjának megfelelı tényleges megvalósítással történhet. (4) A parkoló hiány pótlására biztosított terület nem vehetı figyelembe zöldfelületként a zöldfelületi arány számításakor. Záró rendelkezések 10. § (1) E rendelet 2008. szeptember 29. napján lép hatályba (2) E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követıen indult építésügyi hatósági engedélyezési ügyekben kell alkalmazni.

Füziné Kajdy Zita sk polgármester

Dr.Kóbor Gyula sk. körjegyzı

-- 42 --

3. sz. FÜGGELÉK A HÉSZ 10.§-ához

A 41/1997. (V.28.) FM számú rendelet értelmében az állattartó létesítményekre vonatkozó elıírások: (1) Állattartás: olyan tevékenység, amely állati eredető termék elıállítására (hús, tej, gyapjú, tojás, stb.), sportcélok elérésére, kedvtelésre és egyéb hasznosítás megvalósítására történik. Magába foglalja a tenyésztést, a szaporítást, végtermék elıállítást. (2) Állattartó épület: közvetlenül az állatok elhelyezésére, védelmére szolgáló létesítmény. (3) Állattartó telep: az állattartó épületeken kívül az állattartás egyéb létesítményei is megtalálhatók. (4) Nagylétszámú állattartó telep: olyan állattartó telep, amelyen az elhelyezhetı állatok száma állatfajonként legalább: – harminc ló, vagy – ötven szarvasmarha, vagy – kétszáz juh, kecske, vagy – száz sertés, vagy – kettıezer broiler baromfi, vagy – ötszáz kifejlett baromfi (tyúkfélék, víziszárnyasok, pulyka, stb.), vagy – ötven strucc, vagy – ötven anyanyúl és szaporulata elhelyezését teszi lehetıvé. (5) Kislétszámú állattartó telep: amelyben a 4. Pontban meghatározott számú állatnál kevesebb helyezhetı el. E telep állhat egyetlen állattartó épületbıl is. (6) Nagylétszámú állattartó telep állattartó épülete: a telep tenyész-, vagy haszonállat istállója, elletı-, nevelı-, betegelkülönítı istállója, illetve karantén épülete. Nagylétszámú állattartó telep egyéb építményei, amelyeket állatjárványügyi szempontok miatt meg kell valósítani: – az állattartó telep kerítése, kapuja, – fekete-fehér rendszerő öltözı, – állatrakodó, – tejház, tejátadó helyiség, – kényszervágó hely, – baromfikeltetı, – takarmánykeverı, – jármőfertıtlenítı, – juhfürösztı medence, – kezelıfolyosó, – kút, ivó-, itatóvíz tároló, – takarmány-, alomanyag tároló (épület, fészer, szérő), – trágyakezelı telep és kerítése, – hullakamra (állati hulla győjtı, boncolásra alkalmas helyiség), – hullatemetı, hullaemésztı verem, állathulla égetı és kerítése. Az állomás indokolt esetben az egyéb építmények megvalósítása alól felmentést adhat. Nagylétszámú állattartó telep egyéb építményei, amelyeket környezetvédelmi szempontok miatt is meg kell építeni: – szennyvízkezelés és elhelyezés létesítményei, – trágyakezelés létesítményei, – szilárd, vagy folyékony anyagok tárolására szolgáló egyéb föld alatti, vagy föld feletti létesítmények, – hulladékgyőjtı, kezelı és ártalmatlanító létesítmények.

-- 43 --

Az állattartó épületek elhelyezésekor és telepek létesítésekor betartandó legkisebb távolságok és védıtávolságok (OTH 3003/98.) Állattartás

Állattartó épület család önellátására

Kislétszámú állattartó telep

Nagylétszámú állattartó telep

Állatszám megnev/db Ki Ki Ki H H H H N N Ki Ki Ki H H H H N N Ki Ki Ki H H H H N N

Jelmagyarázat:

Ba Ny Br Se Ju Ke St L Sz Ba Ny Br Se Ju Ke St L Sz Ba Ny Br Se Ju Ke St L Sz

saját lakás 1-2000 5m

Legkisebb távolság ásott saját egyéb fürdıkút vízellátás medence 10m 5m 15m

Védıtávolság közoldalkert* hátsókert* terület 15m 10m 6m

1-5

10m

15m

10m

10m

15m

12m

6m

1-2

0-5m

15m

10m

5m

15m

12m

6m

<500 <50 <2000 <100 <200 <200 <50 <30 <50 >500 >50 >2000 >100 >200 >200 >50 >30 >50

15m

25m

20m

20m

50m

30m

30m

25m

25m

20m

25m

50m

50m

50m

15m

25m

20m

20m

50m

30m

30m

-

-

50m

-

1000m**

-

-

50m

-

1000m**

-

-

50m

-

1000m**

Ki H N Ba Ny Br

= = = = = =

kis haszonállat haszonállat nagy haszonállat baromfi nyúl broiler

Se = J = Ke =

sertés juh kecske

St = L = Sz =

strucc ló szarvasmarha

*Környezeti hatástanulmány alapján kell meghatározni **Környezeti hatástanulmány alapján, tartástechnológiától függıen 500 m-re csökkenthetı. Család önellátására szolgáló állattartó épületeknél: Ny és Br esetén 1000-1200 db Se, Ju, Ke és St esetén 1-5 db L és Sz esetén 1-2 db

-- 44 --