A rendelet hatálya 1

Budakeszi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 29/2005. (VII. 1.) rendelete a Budakeszi Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről (Egységes szerkezetben a 40/2014. (XII.05.)12, 9/2014. (III. 31.)11, 42/2013. (XII. 19.)10, 10/2013. (IV. 09.)9, 20/2012. (IV. 12.)8, 39/2010. (IX. 23.)7, 30/2010. (IX. 15.)6, 29/2010. (IX. 15.)5, 1/2009. (I. 19.)4, 54/2008. (XII. 17.)3, 38/2007. (X. 3.)2, 5/2007. (VIII. 28.)1 módosító rendelettel.)

Budakeszi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 6. § (3) bekezdésében és 7. § (3) c) pontjában biztosított hatáskörében eljárva Budakeszi Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről az alábbi rendeletet alkotja: A rendelet hatálya 1. § (1) (2)

2

Jelen előírások hatálya Budakeszi Város teljes közigazgatási területére terjed ki. A rendelet az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően megállapító és biztosító szabályokat tartalmazza, és együtt alkalmazandó az építési övezetek, övezetek térbeli beosztását ábrázoló, a jelen Helyi Építési Szabályzat 1. sz. mellékletét képező övezeti tervlappal, valamint a belső területek sajátos szabályozását tervlapokon ábrázoló, jelen rendelet 2. sz. mellékletét képező Szabályozási Tervvel, az ezt módosító 2/A „Temető térsége Szabályozási Terve” tervlappal, és a 2/B „József Attila u.- Hunor u. – Villám u. által határolt terület Szabályozási Terve” tervlappal, továbbá a 2. sz. mellékleten nem szereplő településrészek sajátos szabályozását tartalmazó, jelen rendelet további mellékleteit képező szabályozási tervlapokkal, az alábbiak szerint: 2,5 a) 3. sz. melléklet: Hidegvölgy gazdasági terület szabályozási tervlapja, 2,5 b) 4. sz. melléklet: Barackos külső – Barackos-belső – Darányi – Meggyes szabályozási tervlapja, 2,5 c) 5. sz. melléklet: Szőlőskert, Dél és Nyugat gazdasági területek szabályozási tervlapja, amelynek szabályozási elemei a 10. számú melléklettel szabályozott részen nem hatályosak, 2,5,12 d) 5/A sz. melléklet: Szőlőskert utca dél nyugati oldalának szabályozási tervlapja,,2,5 e) 6. sz. melléklet: Makkosmária Szabályozási Tervlapja. 1,5 f) 7. számú melléklet: Új Szennyvíztisztító Szabályozási Terv, amelynek szabályozási elemei a 10. számú melléklettel szabályozott részen nem hatályosak 6,7,12 g) 8. számú melléklet: „Budakeszi, Márity László utca – Konth Miklós utca – Miller János utca – Arany János utca által határolt terület Szabályozási Terve, amely a jelen Helyi Építési Szabályzat 2. számú mellékletét módosítja.8

38/2007. (X. 3.) Hatálybalépés: 2007. október 4. /43/2007. (X. 4.)/ 29/2010. (IX. 15.) Hatálybalépés: 2010. november 15. 12 Módosította a 40/2014. (XII. 05.) ör. 6. §-a. Hatályos 2015. január 4-től. 1 5/2007. (VIII. 28.) Hatálybalépés: 2007. szeptember 1. /32/2007. (VIII. 29.)/ 6 30/2010. (IX. 23.) Hatálybalépés: 2010. december 1., hatályon kívül helyezte a 38/2010. (IX. 23.) 7 39/2010. (IX. 23.) Hatálybalépés: 2010. december 1. 12 Módosította a 40/2014. (XII. 05.) ör. 6. §-a. Hatályos 2015. január 4-től. 5

9. számú melléklet: „Budakeszi, Kerekmező utca – Arany János utca – József Attila utca – Knáb János utca – Honvéd utca – Konth Miklós utca által határolt terület Szabályozási terve”, amely a Helyi Építési Szabályzat 2. számú mellékletét módosítja10 A HÉSZ 9. melléklete a rendelet 1. melléklete.10 10. számú melléklet: „Új Szennyvíztisztító Feltáró Út Szabályozási Terv”, amely a hatálya alá tartozó területen a HÉSZ 5. és 7. számú melléklet helyébe lép.12 11. számú melléklet: „Budakeszi, Erkel Ferenc utca környéke Szabályozási terv”, amely a hatálya alá tartozó területen a HÉSZ 2. számú melléklete helyébe lép.12 h)

i) j) (3) (4)

(5)

(6)

1,12

A 2. sz. melléklet azon területére, amely a 2/A melléklet szerint szabályozott, a 2. sz. melléklet vonatkozó szabályozási elemei hatályukat vesztik, helyükbe a 2/A sz. melléklet szerinti szabályozási tervlap szabályozási elemei lépnek. A 2/A melléklet jelkulcsa azonos a 2. sz. melléklet jelkulcsával.2 Az 5. sz. melléklet azon területére, amely az 5/A melléklet szerint szabályozott, az 5. sz. melléklet vonatkozó szabályozási elemei hatályukat vesztik, helyükbe az 5/A sz. melléklet szerinti szabályozási tervlap szabályozási elemei lépnek.2 A 2. sz. melléklet azon területére, amely a 2/B melléklet szerint szabályozott, a 2. sz melléklet vonatkozó szabályozási elemei hatályukat vesztik, helyükbe a 2/B sz. melléklet szerinti szabályozási tervlap szabályozási elemei lépnek.5 A Helyi Építési Szabályzat 1. sz. mellékletét képező az övezeti tervlap hatályát veszti azon a területen, amely a rendelet 7. számú melléklete szerint szabályozott.6,7 1/A. §8

(1)

(2)

Az építési övezetek, övezetek térbeli beosztását ábrázoló, a jelen Helyi Építési Szabályzat 1. sz. mellékletét képező övezeti tervlap módosul. A módosítást a Helyi Építési Szabályzat 1/A melléklete ábrázolja.8 E rendelet 2. számú melléklete a HÉSZ 1/A számú melléklete.8 Az előírások alkalmazása 2. §

(1) (2)

Az övezeti tervlap és a szabályozási tervlapok kötelezően betartandó elemeit a 2. és a 35. sz. melléklet tünteti fel. Az övezeti tervlapon jelölt tájékoztató elemeket, az azokhoz kapcsolódó szabályokat kötelezően be kell tartani, azokról, illetve azok módosításáról azonban illetékesség hiányában nem a helyi önkormányzat képviselő-testülete rendelkezik, megváltoztatásuk jelen rendelet módosítása nélkül is átvezethető a tervlapokon.4

8

20/2012. (IV. 22.) Hatálybalépés: 2012. április 13. 42/2013. (XII. 19.) Hatálybalépés: 2014. január 19. 12 Az új ponttal kiegészítette a 40/2014. (XII. 05.) ör. 6. §-a. Hatályos 2015. január 4-től. 12 Az új ponttal kiegészítette a 40/2014. (XII. 05.) ör. 7. §-a. Hatályos 2015. január 4-től. 1 5/2007. (VIII. 28.) Hatálybalépés: 2007. szeptember 1. /32/2007. (VIII. 29.)/ 12 Hatályon kívül helyezte a 40/2014. (XII. 05.) ör. 5. §-a. Hatályon kívül 2015. január 4-től. 2 38/2007. (X. 3.) Hatálybalépés: 2007. október 4. /43/2007. (X. 4.)/ 5 29/2010. (IX. 15.) Hatálybalépés: 2010. november 15. 7 39/2010. (IX. 23.) Hatálybalépés: 2010. december 1. 8 20/2012. (IV. 22.) Hatálybalépés: 2012. április 13. 4 1/2009. (I. 19.) Hatálybalépés: 2009. január 19. 10

2

(3) (4)

(5)

(6)

12

Az egyes építési övezetekben előírt, a kialakítható telekterületre és méretekre vonatkozó előírásokat a telekalakítás engedélyezése során kell figyelembe venni. Az ezen előírásoknak meg nem felelő méretű meglévő telkek – ha az adott területre a részletes övezeti előírások a legkisebb beépíthető telekszélességre külön előírást nem tartalmaznak - az övezetre előírt többi szabály szerint építhetők be. A jelentős részben átépülésre kerülő, illetve újonnan beépítésre kerülő területeken különös figyelemmel kell betartani a telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet előírásait. Az ilyen területeken – a 9/1998. (IV. 3.) Ktm rendelet 6. § (4) b) előírásainak megfelelően – telekalakítás engedélyezése során a városi főépítész közreműködését kell kérni.4 Hatályát vesztette4 Belterületi határ 3. §

A település közigazgatási területe bel- és külterületből áll, amely területeket egymástól a belterületi határvonal választja el. A település belterületi határvonalát, valamint annak a korábban az önkormányzat által elfogadott, de az ingatlan-nyilvántartásban át nem vezetett „elfogadott határvonalát” – tájékoztató elemként – az Övezeti Tervlap és a Szabályozási Terv tünteti fel. A telekalakítás és a létesítmények elhelyezésének általános szabályai 4. § (1)

(2)

12

Valamennyi építési övezetben, illetve övezetben elhelyezhetők a) a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a vonatkozó külön jogszabályok keretei között, b) a köztárgyak (közterületen, vagy közhasználat céljára átadott területen álló, a településképbe illeszkedő művészeti, kegyeleti köztárgy, szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút) a helyi tervtanács, valamint közvilágítási, közlekedésirányítási, hírközlési, postai, kertészeti műtárgy, illetőleg geodéziai jel, utcabútor a főépítész előzetes véleményének beszerzésével, és elvi engedélyezési eljárás lefolytatásával. c) a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló építmények a helyi tervtanács előzetes véleményének beszerzésével, d) a nyilvános illemhelyek és hulladékgyűjtők a főépítész előzetes véleményének beszerzésével. A település belterületén épület csak teljes közművesítéssel ellátott ingatlanokra építhető, az alábbi feltételekkel: a) A korábban kialakult, zárt csapadékcsatornával nem rendelkező területeken a csapadékvíz-elvezetést nyílt árokrendszerrel is meg lehet oldani b) A felszíni vizek megfelelő elvezetéséről legkésőbb az út- és térburkolatok kialakításával egyidejűleg - az illetékes szakhatóságok előírásai alapján gondoskodni kell. c) A kialakult, közművel el nem látott beépített területeken ideiglenesen közműpótló berendezések létesítése és alkalmazása is megengedhető. Ilyen esetben a közműellátás megvalósítása esetén az építményt egy éven belül a közműbe be kell

Hatályon kívül helyezte a 40/2014. (XII. 05.) ör. 5. §-a. Hatályon kívül 2015. január 4-től.

3

(3) (4)

(5)

(6)

(7)

(8)

(9) (10) (11)

(12) (13)

(14) (15) (16) (17) (18) (19)

kötni, és a közműpótló berendezés használatát - a kút kivételével - meg kell szüntetni. A település külterületén a legalább házi, vagy vezetékes vízzel, elektromos energiával ellátott, legalább zárt szennyvíztárolóval rendelkező telkek építhetők be. Építmények a beépítésre szánt területeken általában az egyes építési övezetekben meghatározott beépítési mód szerint helyezhetők el, az OTÉK-ban foglalt, az elő, oldalés hátsókertre vonatkozó szabályok szerint. Az ettől eltérő szabályokat az egyes építési övezetek részletes szabályai, vagy az egyes településrészek sajátos előírásai tartalmazzák. A kialakult oldalhatáron álló beépítési módú lakóterületeken az oldalkert legkisebb mérete 4,0 m lehet, ha a hatályos tűzvédelmi szabályok ezt lehetővé teszik. Az előkertekkel kapcsolatos „a szomszédos telkek kialakult viszonyainak megfelelően” kifejezés jelen rendeletben azt jelenti, hogy új épület elhelyezése esetén az előkert méretének valamelyik közvetlenül szomszédos telek előkertjének méretével meg kell egyeznie, vagy az a két szomszédos előkert közötti méretű lehet. A településen a terepszint alatti létesítménnyel beépített terület nagysága legfeljebb 25 %-kal, az Mk övezetben 30 %-kal haladhatja meg a beépítettség megengedett legnagyobb mértékét, amelybe maga a felépítmény is beletartozik. A terepszint alatti létesítmények felett, ha az túllépi a területre előírt maximális beépítettséget, legalább 100 cm vastag földtakarás létesítendő, kivéve a terepszint fölött is beépített, illetve a burkolt területeket. A már nagyrészt beépített területeken a telekcsoport újraosztásának engedélyezése során a kialakuló közlekedési területek korlátlan közhasználatra átengedett magánutak is lehetnek, amelyek kialakítása során a közutakra vonatkozó műszaki előírásokat kell betartani.12 A 6,0 m-nél keskenyebb utakról legfeljebb két telek kiszolgálása létesíthető. Telekalakítás esetén a már nagyrészt beépített területeken a meglévő telekszélesség akkor is fenntartható, ha az nem éri el az építési övezetben előírt legkisebb méretet. Az Erdő u. – Napsugár u. – Gábor Áron u. – Jókai Mór u. – Kossuth L. u., valamint a Makkosi út – Székely köz – Székely u. – Kalmár u. által határolt tömbökben az építési telkeknek az utcavonaltól 50 m-nél távolabbra eső része nem tartozik az építési helyhez, e területrészekre épület nem építhető. Hatályát vesztette.4 A közterületek kialakítását összehangoltan kell elvégezni, az ezt biztosító, út, közmű és kertészeti terveket tartalmazó közterület-építési tanulmányterv alapján, amely tartalmazza mindazon tervi elemeket, műszaki megoldásokat, amelyek a külön-külön engedélyezett út- és közműépítési, kertépítési tervek összhangjának biztosításához szükségesek. A (13) pont szerinti létesítmények akkor tekintendők megvalósítottnak, ha azokat üzembe helyezték. Hatályát vesztette.4 Üzemanyagtöltő-állomás az övezeti tervlapon Ü jellel jelölt területeken létesíthető, az adott építési övezetre/övezetre vonatkozó előírások megtartásával. A repülőtér biztonsági védőövezetében az övezeti tervlapon feltüntetett magassági korlátozásokat mindenfajta építmény elhelyezése során be kell tartani. A rendelet általános előírásain túlmenően az egyes területekre érvényes további szabályokat a 66. § tartalmazza. Az országos jelentőségű védett természeti területtel határos 20 m-es sávban való építkezés esetén az illetékes tájvédelmi hatóság állásfoglalását kell kérni.

12 4

Módosította a 40/2014. (XII. 05.) ör. 5. §-a. Hatályos 2015. január 4-től. 1/2009. (I. 19.) Hatálybalépés: 2009. január 19.

4

(20) Az egyes építési övezetekben/övezetekben a 65. §-ban előírt környezetvédelmi határértékeket kell betartani. (21) A településen szőlő művelési ágba tartozó mezőgazdasági területek mezőgazdasági művelésből kivonása nem engedélyezhető.

Településszerkezet, terület-felhasználás 5. § (1)

A település területe – függetlenül attól, hogy bel- vagy külterület – építési szempontból a) beépítésre szánt (beépített, vagy további beépítésre kijelölt), és b) beépítésre nem szánt területekre tagozódik.

(2)

A település beépítésre szánt területei az építési használatuk általános jellege szerint a) lakó-, b) vegyes, c) gazdasági, d) üdülő, e) különleges területekre tagozódnak. A település beépítésre nem szánt területei az építési használatuk általános jellege szerint a) közlekedési, b) zöld-, c) erdő-, d) mezőgazdasági-, illetve e) vízgazdálkodási területekre tagozódnak. Az egyes építési övezetekre/övezetekre előírtakat az egyes településrészek sajátos előírásait tartalmazó 66. §-ban foglaltakkal együtt kell alkalmazni.

(3)

(4)

Beépítésre szánt területek Lakóterületek 6. § (1)

(2)

(3)

(4)

A lakóterületek a a) kisvárosias, és b) kertvárosias lakóterületekhez tartoznak. A lakóterületeken – a kialakult tömbtelkes területek kivételével, ha az adott építési övezet előírásai másként nem rendelkeznek – egy telken lakóépületből legfeljebb kettő helyezhető el, az egyes építési övezetekben megszabott előírások betartásával. A kisvárosias és kertvárosias lakóterületeken, valamint településközpont vegyes területeken az egyes övezetekben megengedett legnagyobb építménymagasság 1,0 m-rel növelhető, ha a telek átlagos lejtése a 15 %-ot meghaladja. A terepszint-alakítás megengedett legnagyobb mértéke a lakóterületeken 1,5 m. A lakóterületen a támfal magassága a rendezett terepszinttől mért 1,5 m-t nem haladhatja meg, kivéve az épületek legalsó szintjén elhelyezett gépjárműtárolóhoz vezető lejárókat, ahol a tereplejtés által indokolt esetben a támfal 1,0 m-nál magasabb is lehet. 1,5 méternél magasabb támfal létesítése esetén a főépítész véleményét ki kell kérni. A terep

5

megváltoztatása csak tereprendezési terv alapján, és olyan módon valósítható meg, hogy az ne járjon hátránnyal a szomszédos telek használatára.

Kisvárosias lakóterületek - Lk építési övezetek 7. § (1) (2) (3)

(4)

(5)

A kisvárosias lakóterület sűrűbb beépítésű, legfeljebb négyszintes lakóépületek elhelyezésére szolgál. A kisvárosias lakóterületeket az övezeti tervlap és a szabályozási terv Lk felirattal, és az építési övezetre utaló számjellel (pl. Lk1) tünteti fel. A kisvárosias lakóterületen elhelyezhető: a) lakóépület, b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, d) sportépítmény, e) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület. A kisvárosias lakóterületen az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető: a) szálláshely szolgáltató épület, b) igazgatási épület, c) termelő kertészeti építmény, d) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény. A kisvárosias lakóterület tömbtelkein önálló (különálló) személygépjármű-tároló épület nem létesíthető, földalatti, illetve támfalgarázs építhető. A kisvárosias lakóterületen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. Az Lk1 építési övezet előírásai 8. §

(1) (2)

(3)

Az Lk1 kisvárosias lakóterület építési övezet beépítési módja oldalhatáron álló. Az Lk1 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 40 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 500 m2, a kialakítható legkisebb telekszélesség 16 m,4 c) az építménymagasság 3,0-5,0 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 40 % e) az előkert legnagyobb mérete 5 m lehet, a szomszédos telkek kialakult viszonyainak megfelelően.4 Az Lk1 építési övezetben egy telken építhető lakások száma – ha egynél több lakás épül – a telek területének 350-nel való osztásával állapítandó meg, lefelé kerekítve. Az Lk2 építési övezet előírásai 9. §

4

1/2009. (I. 19.) Hatálybalépés: 2009. január 19.

6

(1) (2)

(3)

Az Lk2 kisvárosias lakóterület építési övezet beépítési módja oldalhatáron álló, Az Lk2 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 30 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 720 m2, a kialakítható legkisebb telekszélesség 20 m,4 c) az építménymagasság 3,0-5,0 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 55 % e) az előkert legnagyobb mérete 5 m lehet, a szomszédos telkek kialakult viszonyainak megfelelően.4 Az Lk2 építési övezetben egy telken építhető lakások száma – ha egynél több lakás épül – a telek területének 350-nel való osztásával állapítható meg, lefelé kerekítve.

Az Lk3 építési övezet előírásai 10. § (1) (2)

(3)

Az Lk3 kisvárosias lakóterület építési övezet beépítési módja szabadon álló. Az Lk3 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 20 %, telkes övezetek esetében a telekterülethez, kialakult tömbtelkes övezeteknél pedig a tömbtelek és az úszótelkek együttes területéhez viszonyítva, b) a legkisebb kialakítható telekterület általában 1200 m2, a 66. § (4)-ben foglalt Északnyugati lakóterületeken 7500 m2, a kialakítható legkisebb telekszélesség 25 m, a beépíthetőség legfeljebb 30 %, új tömbtelkek nem alakíthatók ki, a Barackos városrészben (66. § (5) bekezdés) 1000m2-nél kisebb telkek esetén a legnagyobb beépíthetőség 30 %4 c) az építménymagasság 3,0-8,0 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 60 % e) az előkert legkisebb mérete 5 m. Az Lk3 építési övezetben egy telken építhető lakások száma – ha egynél több lakás épül – a telek területének 350-nel való osztásával állapítható meg, lefelé kerekítve. Az Lk4 építési övezet előírásai 11. §

(1) (2)

4

Az Lk4 kisvárosias lakóterület építési övezet beépítési módja oldalhatáron álló. Az Lk4 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 20 %, telkes övezetek esetében a telekterülethez, kialakult tömbtelkes övezeteknél pedig a tömbtelek és az úszótelkek együttes területéhez viszonyítva, b) a legkisebb kialakítható telekterület 2000 m2, a kialakítható legkisebb telekszélesség 30 m, új tömbtelkek, úszótelkek nem alakíthatók ki,4 c) az építménymagasság 3,0-12,5 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 60 %

1/2009. (I. 19.) Hatálybalépés: 2009. január 19.

7

e)

az előkert legkisebb mérete 5,0 m. Az Lk5 építési övezet előírásai8 11/A. §

(1) (2)

Az Lk5 kisvárosias lakóterület építési övezet beépítési módja zártsorú.8 Az Lk5 építési övezet8 a) beépítettsége legfeljebb 30 %,8 b) a legkisebb kialakítható telekterület 1440 m2, 8 c) az építménymagasság 3,0-7,5 m közötti, 8 d) a legkisebb zöldfelületi arány 60 %,8 e) az előkert mérete 5,0 m, 8 f) A telken elhelyezhető legnagyobb lakásszámot a telek területének 250-nel való osztásával kell megállapítani, lefelé kerekítve. 8

Kertvárosias lakóterületek - Lke építési övezetek 12. § (1) (2) (3)

(4)

(5)

(6)

A kertvárosias lakóterület elsősorban laza beépítésű, kertes lakóépületek elhelyezésére szolgál. A kertvárosias lakóterületeket az övezeti tervlap és a szabályozási terv Lke felirattal, és az építési övezetre utaló számjellel (pl. Lke1) tünteti fel A kertvárosias lakóterületeken elhelyezhető a) legfeljebb kétlakásos lakóépület,4 b) a helyi lakosság közvetlen ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, d) sportépítmény, e) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület. A kertvárosias lakóterületen az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető: a) a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, b) sportépítmény, c) a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület (pl. fizetővendég-szolgálat), terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény. A kertvárosias lakóterületek építési övezeteiben nyeles telek csak akkor alakítható ki, ha az adott területrész tömbfeltáró úttal (köz, vagy magánúttal) történő megközelítése nem valósítható meg. A kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. Az Lke1 építési övezet előírásai 13. §

(1)

8

Az Lke1 építési övezet beépítési módja oldalhatáron álló, a kialakult viszonyoknak megfelelően.

20/2012. (IV. 22.) Hatálybalépés: 2012. április 13.

8

(2)

Az Lke1 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 25 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 1000 m2, a kialakítható legkisebb telekszélesség 16 m,4 c) az építménymagasság 2,5-5,0 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 70 % e) az előkert legnagyobb mérete 10 m lehet, a szomszédos telkek kialakult viszonyainak megfelelően.4 Az Lke2 építési övezet előírásai 14. §

(1) (2)

Az Lke2 építési övezet beépítési módja oldalhatáron álló, a kialakult viszonyoknak megfelelően, Az Lke2 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 20 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 700 m2, a kialakítható legkisebb telekszélesség 16 m,4 c) az építménymagasság 2,5-5,0 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 60 % e) az előkert legnagyobb mérete 6 m lehet, a szomszédos telkek kialakult viszonyainak megfelelően.4 Az Lke3 építési övezet előírásai 15. §

(1) (2)

Az Lke3 építési övezet beépítési módja oldalhatáron álló, a kialakult viszonyoknak megfelelően. Az Lke3 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 30 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 500 m2, kialakítható legkisebb telekszélesség 16 méter,4 c) az építménymagasság 2,5-5,0 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 60 %, e) az előkert legnagyobb mérete 6 m lehet, a szomszédos telkek kialakult viszonyainak megfelelően.4 Az Lke4 építési övezet előírásai 16. §

(1) (2)

4 4

Az Lke4 építési övezet beépítési módja oldalhatáron álló, a kialakult viszonyoknak megfelelően, Az Lke4 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 25 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 1000 m2, a kialakítható legkisebb telekszélesség 16 méter,4 c) az építménymagasság 2,5-5,0 m közötti,

1/2009. (I. 19.) Hatálybalépés: 2009. január 19. 1/2009. (I. 19.) Hatálybalépés: 2009. január 19.

9

d) e)

a legkisebb zöldfelületi arány 60 %, az előkert legkisebb mérete 6 m. Az Lke5 építési övezet előírásai 17. §

(1) (2)

Az Lke5 építési övezet beépítési módja oldalhatáron álló.4 Az Lke5 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 25 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 700 m2, a kialakítható legkisebb telekszélesség 16 méter,4 c) az építménymagasság 2,5-5,0 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 60 %, e) az előkert legkisebb mérete 6 m. Az Lke6 építési övezet előírásai12 18. §

(1) Az Lke6 építési övezet beépítési módja oldalhatáron álló. (2) Az Lke6 építési övezetben a) a telek legnagyobb beépítettsége legfeljebb 25 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 700 m2 c) az építménymagasság 2,5-5,0 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 50 %. Az Lke7 építési övezet előírásai4,12 19. § (1) Az Lke7 építési övezet beépítési módja oldalhatáron álló. (2) Az Lke7 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 15 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 1200 m2, a kialakítható legkisebb telekszélesség 14 méter c) az épületek építménymagassága 3,5-5 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 70 %, (3) az előkert mérete 6 m, oldalkert mérete 6 m, (4) az oldalhatártól számított 1 m-es sávban a) építmény nem helyezhető el, b) a terep szintje nem változtatható meg. (5) Az építési övezetben telkenként 1 épület építhető, melyben 1 lakás alakítható ki. Az Lke8 építési övezet előírásai4,12 20. §

12

Módosította a 40/2014. (XII. 05.) ör. 1. §-a. Hatályos 2015. január 4-től. Módosította a 40/2014. (XII. 05.) ör. 2. §-a. Hatályos 2015. január 4-től. 12 Módosította a 40/2014. (XII. 05.) ör. 3. §-a. Hatályos 2015. január 4-től. 12

10

(1) Az Lke8 építési övezet beépítési módja oldalhatáron álló. (2) Az Lke8 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 15 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 900 m2, a kialakítható legkisebb telekszélesség 14 méter c) az épületek építménymagassága 3,5-4,5 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 70 %, (3) az előkert mérete 6 m, oldalkert mérete 6 m, (4) az oldalhatártól számított 1 m-es sávban e) építmény nem helyezhető el, f) a terep szintje nem változtatható meg. (5) Az építési övezetben telkenként 1 épület építhető, melyben 1 lakás alakítható ki. Az „Lke 9 építési övezet előírásai 20/A § (1) Az Lke 9 építési övezet beépítési módja szabadon álló. (2) Az Lke 9 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 25 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 1000 m2, a kialakítható legkisebb telekszélesség 16 m c) az építménymagasság 2,5-6,5 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 60 %, (3) Az építési övezetben telkenként egy épület építhető.10 Vegyes területek 21. § (1)

(2) (3)

(4)

(5) (6)

A vegyes területekhez a a) településközpont vegyes (Vt), és b) központi vegyes (Vk) építési övezetek tartoznak. A vegyes területeken egy telken legfeljebb két épület helyezhető el, az egyes építési övezetekben megszabott előírások betartásával. A kisvárosias és kertvárosias lakóterületeken, valamint településközpont vegyes területeken az egyes övezetekben megengedett legnagyobb építménymagasság 1,0 m-rel növelhető, ha a telek átlagos lejtése a 15 %-ot meghaladja. A terepszint-alakítás megengedett legnagyobb mértéke a vegyes területeken 1,0 m. A terep megváltoztatása csak tereprendezési terv alapján, és olyan módon valósítható meg, hogy az ne járjon hátránnyal a szomszédos telek használatára. A vegyes területeken nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. A vegyes területeken épület elhelyezéséhez a települési tervtanács, ennek hiányában a városi főépítész véleményét ki kell kérni. Településközpont vegyes területek – Vt építési övezetek 22. §

10

42/2013. (XII. 19.) Hatálybalépés: 2014. január 19.

11

(1)

(2) (3)

(4)

(5)

(6)

A településközpont vegyes építési övezet zártsorú beépítési móddal lakó, és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, kulturális, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. A településközpont vegyes területeket a szabályozási terv Vt felirattal, és az építési övezetre utaló számjellel (pl. Vt1) tünteti fel. A településközpont vegyes területen elhelyezhető a) lakóépület, b) igazgatási épület, c) irodai, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, d) egyházi, kulturális, oktatási, egészségügyi, szociális épület, e) sportépítmény, f) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület. A településközpont vegyes területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető környezeti és településképi szempontból nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény. A településközpont vegyes területen – ha az építési övezet, vagy a terület sajátos előírásai nem tiltják –az elsődleges rendeltetést kiegészítő építmény (pl. garázs, tároló) elvi engedély alapján a teleknek az elsődleges rendeltetést biztosító épülettel átellenes határán is építhető, ha az nem gátolja a szomszédos telkek beépíthetőségét. A településközpont vegyes területeken az egyes övezetekben megengedett legnagyobb építménymagasság 1,0 m-rel növelhető, ha a telek átlagos lejtése a 15 %-ot meghaladja. A Vt1 építési övezet előírásai 23. §

(1) A Vt1 építési övezetben a) a beépítettség legfeljebb 40 %, saroktelek esetében, ha a gépkocsi-elhelyezés telken belül biztosítható, legfeljebb 50 %, a 66. § (2) szerinti Kukoricás területén lakóépülettel való beépítés esetén 30 %, e területen gazdasági építmény és termelő kertészeti építmény nem helyezhető el. b) a legkisebb kialakítható telekterület általában legalább 500 m2, a Kukoricás területén legalább 720 m2. c) az építménymagasság lakó, kereskedelmi és szolgáltató, valamint az azokat kiegészítő épületeknél 3,0-5,0 m közötti, kulturális, szociális, oktatási, egészségügyi, egyházi épületeknél – ha azt az OTÉK 36. § előírásainak betartása lehetővé teszi – 3,0-9,0 m, d) a legkisebb zöldfelületi arány 30 %, e) az előkert legkisebb mérete 0 m, amelytől csak a másként kialakult állapot esetében lehet eltérni. (2) A Vt1 építési övezetben egy telken építhető lakások száma a telek területének 350-nel való osztásával állapítható meg, lefelé kerekítve. A Vt2 építési övezet előírásai 24. § (1)

A Vt2 építési övezetben a) a beépítettség legfeljebb 30 %, saroktelek esetében, ha a gépkocsi-elhelyezés telken belül biztosítható, legfeljebb 50 %,

12

a legkisebb kialakítható telekterület 1200 m2, az építménymagasság lakó, kereskedelmi és szolgáltató, valamint az azokat kiegészítő épületeknél 3,0-7,5 m közötti, kulturális, szociális, oktatási, egészségügyi, egyházi épületeknél – ha azt az OTÉK 36. § előírásainak betartása lehetővé teszi – 3,0-9,0 m, d) a legkisebb zöldfelületi arány 30 %, e) az előkert legnagyobb mérete 6 m lehet, a szomszédos telkek kialakult viszonyainak megfelelően.4 A Vt2 építési övezetben egy telken építhető lakások száma a telek területének 350-nel való osztásával állapítható meg, lefelé kerekítve. b) c)

(2)

A Vt2.1 építési övezet előírásai 24/A §2 (1)

(2) (3) (4)

A Vt2.1 építési övezetben2 a) a beépítettség legfeljebb 30 %, saroktelek esetében, ha a gépkocsi-elhelyezés telken belül biztosítható, legfeljebb 50 %,2 b) a legkisebb kialakítható telekterület 1200 m2, 2 c) az építménymagasság lakó, kereskedelmi és szolgáltató, valamint az azokat kiegészítő épületeknél 3,0-7,5 m közötti, kulturális, szociális, oktatási, egészségügyi, egyházi épületeknél – ha azt az OTÉK 36. § előírásainak betartása lehetővé teszi – 3,0-9,0 m, 2 d) a szintterületi mutató nem haladja meg a 2,0-t, 2 e) a legkisebb zöldfelületi arány 30 %,2 f) az előkert legnagyobb mérete 6 m lehet, a szomszédos telkek kialakult viszonyainak megfelelően.2,4 A Vt2 építési övezetben egy telken építhető lakások száma a telek területének 80-nal való osztásával állapítható meg, lefelé kerekítve. 2 Az épített szintterület legalább 10 %-át a HÉSZ 22. §. (3) b), c), d), e) pontjaiban meghatározott funkcióra kell kialakítani, és használni. 2 Az épületeket úgy kell elhelyezni, és kialakítani, hogy az övezethatárok mentén, és azoktól mért 3 m-es sávban tűzfalak ne keletkezzenek. 2 A Vt3 építési övezet előírásai 25. §

(1)

(2)

A Vt3 építési övezetben a) a beépítettség legfeljebb 40 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 2000 m2, c) az építménymagasság lakó, kereskedelmi és szolgáltató, valamint az azokat kiegészítő épületeknél 3,0-7,5 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 40 %, e) az előkert legnagyobb mérete 6 m lehet, a szomszédos telkek kialakult viszonyainak megfelelően4 A Vt3 építési övezetben egy telken legfeljebb négy lakás építhető.

4

1/2009. (I. 19.) Hatálybalépés: 2009. január 19. 38/2007. (X. 3.) Hatálybalépés: 2007. október 4. /43/2007. (X. 4.)/ 4 1/2009. (I. 19.) Hatálybalépés: 2009. január 19. 2

13

A Vt4 építési övezet előírásai 25/A §1 (1.) A Vt4 építési övezetben1 a.) a beépítés módja szabadonálló, 1 b.) a beépítettség legfeljebb 15 %,1 c.) a legkisebb kialakítható telekterület 1.000 m2, a kialakítható telekszélesség legalább 16,0 m, 1 az építménymagasság lakó, valamint az azt kiegészítő épületeknél 3,0-4,5 m közötti, kereskedelmi, szolgáltató, kulturális, szociális, oktatási, egészségügyi, egyházi épületeknél – ha azt az OTÉK 36. § előírásainak betartása lehetővé teszi – 3,0-6,0 m, 1 e.) a legkisebb zöldfelületi arány 40 %.1 A Vt4 építési övezetben egy telken legfeljebb 1 lakás építhető. 1 Egy épületben két fő rendeltetés is kialakítható, ha abból az egyik rendeltetés lakás. 1 Az építési övezetben fő rendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú (önálló) épület nem helyezhető el. 1 d.)

(2) (3) (4)

Központi vegyes területek - Vk építési övezetek 26. § (1) (2) (3)

(4)

A központi vegyes területek elsősorban központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgálnak. A központi vegyes területeket az övezeti tervlap és a szabályozási terv Vk felirattal, és az övezetre utaló számjellel (pl. Vk1) tünteti fel. A központi vegyes területeken elhelyezhető a) igazgatási épület, b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, c) a környezetét nem zavaró egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, d) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, e) sportépítmény, f) nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló legfeljebb egy lakás. A központi vegyes területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. A Vk1 építési övezet előírásai 27. §

(1) (2)

1 4

A Vk1 építési övezet beépítési módja zártsorú. A Vk1 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 40 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 720 m2, a kialakítható legkisebb telekszélesség 16 méter,4

5/2007. (VIII. 28.) Hatálybalépés: 2007. szeptember 1. /32/2007. (VIII. 29.)/ 1/2009. (I. 19.) Hatálybalépés: 2009. január 19.

14

c) d) e)

az építménymagasság 3,0-7,5 m közötti, a legkisebb zöldfelületi arány 40 %, az előkert legnagyobb mérete 10 m lehet, a szomszédos telkek kialakult viszonyainak megfelelően.4 A Vk2 építési övezet előírásai 28. §

(1) (2)

A Vk2 építési övezet beépítési módja szabadon álló. A Vk2 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 40 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 4000 m2, kialakítható legkisebb telekszélesség 30 m,4 c) az építménymagasság 2,5-7,5 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 40 %, e) az előkert legnagyobb mérete 6 m lehet, a szomszédos telkek kialakult viszonyainak megfelelően.4 A Vk3 építési övezet előírásai 29. §

(1) (2)

A Vk3 építési övezet beépítési módja szabadon álló. A Vk3 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 40 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 3000 m2, a kialakítható legkisebb telekszélesség 30 méter,4 c) az építménymagasság 3,0-10,0 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 40 %, e) az előkert legnagyobb mérete 10 m lehet, a szomszédos telkek kialakult viszonyainak megfelelően,4 f) a Makkosi út, Zichy köz találkozásánál lévő területen új épület csak a környező lakóövezet max. 5,0 m-es építménymagasságához illeszkedően alakítható ki.1 A Vk4 építési övezet előírásai 30. §

(1) (2)

1 4

A Vk4 építési övezet beépítési módja szabadon álló. A Vk4 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 15 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 6000 m2, a kialakítható legkisebb telekszélesség 40 méter,4 c) az építménymagasság 3,0-8,0 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 50 %, e) az előkert legnagyobb mérete 10 m lehet, a szomszédos telkek kialakult viszonyainak megfelelően.4

5/2007. (VIII. 28.) Hatálybalépés: 2007. szeptember 1. /32/2007. (VIII. 29.)/ 1/2009. (I. 19.) Hatálybalépés: 2009. január 19.

15

A „Vk 5 építési övezet előírásai 30/A § (1) A Vk 5 építési övezet beépítési módja szabadon álló. (2) A Vk 5 építési övezetben a) a telek beépítettsége legfeljebb 40 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 6000 m2, c) a megengedett legnagyobb építménymagasság 10 m, d) a legkisebb zöldfelületi arány 40 %, e) előkert legkisebb mérete 10 m. (3) A Vk5 építési övezetben nem helyezhetők el a 26. § (3) f) pont szerinti rendeltetések.10 Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz építési övezetek) 31. § (1) (2) (3)

(4) (5)

(6) (7) (8)

A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület nem jelentős zavaró hatású, elsősorban üzleti tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál, szabadon álló beépítéssel. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területeket az övezeti tervlap és a szabályozási terv Gksz felirattal, és az övezetre utaló szám-, vagy betűjellel (pl. Gksz1) tünteti fel. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen elhelyezhető: a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, b) minimum 3.000 m2 ingatlan nagyság esetén a gazdasági tevékenységi célú épületen belül telkenként a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló legfeljebb egy lakás, amelynek alapterülete nem haladhatja meg a bruttó beépítettség 20 %-át, és nem lehet nagyobb nettó 150 m2-nél, c) igazgatási, egyéb irodaépület, d) egyéb, a környezetét nem zavaró közösségi szórakoztató épület (a Gksz2 építési övezet kivételével. A zöldfelületeket kertépítészeti tervek alapján kell kivitelezni. A Gksz építési övezetekbe sorolt telkeken az előírt minimális zöldfelületet úgy kell kialakítani, hogy a kereskedelmi-szolgáltató övezetbe, vagy lakóövezetbe sorolt területekkel határos telekhatár mellett legalább 5,0 m-es védő zöldsáv keletkezzen. Járművek elhelyezését az OTÉK 42. § alapján, telken belül kell biztosítani. Hulladék-elhelyezési építmény csak más épülettel együtt létesíthető. A Gksz övezetekben állattartó épület nem létesíthető. A Gksz1 építési övezet előírásai 32. §

(1) (2)

10

A Gksz1 építési övezet beépítési módja szabadon álló. A Gksz1 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 35 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 3000 m2, a legkisebb kialakítható telekszélesség 30 m, c) az építménymagasság 3,0-10 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 35 %, e) az előkert legkisebb mérete 10 m.

42/2013. (XII. 19.) Hatálybalépés: 2014. január 19.

16

A Gksz2 építési övezet előírásai 33. § (1) (2)

A Gksz2 építési övezet beépítési módja szabadon álló. A Gksz2 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 40 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 2500 m2, a legkisebb kialakítható telekszélesség 30 m, c) az építménymagasság 3,0-10,0 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 35 %, e) az előkert legkisebb mérete 10 m. A Gksz3 építési övezet előírásai 34. §

(1) (2)

A Gksz3 építési övezet beépítési módja szabadon álló. A Gksz3 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 30 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 2.750 m2, a legkisebb kialakítható telekszélesség 30 m, c) az építménymagasság 4,5 – 7,5 m között, az 5.000 m2-nél nagyobb telkek esetében 4,5 – 10,0 m között lehet d) a legkisebb zöldfelületi arány 35 %, e) az előkert legkisebb mérete 10 m. A Gksz4 építési övezet előírásai 35. §

(1) (2)

A Gksz4 építési övezet beépítési módja szabadon álló. A Gksz4 jelű építési övezetben: a) telekalakítás, telekmegosztás esetén a legkisebb kialakítandó telekterület legalább 1.500 m2 lehet, b) a legkisebb kialakítható telekszélesség 2000 m2 teleknagyságig 25 m, 2000 m2 teleknagyság felett 30 m lehet, c) az építési telek területének legfeljebb 30 %-a építhető be, d) az építménymagasság 4,5 – 7,5 m között, az 5.000 m2-nél nagyobb telkek esetében 4,5 – 10,0 m között lehet, e) a telkek zöldfelületi aránya legalább 35 %, f) az előkert mérete legalább 10 m lehet. A Gksz5 építési övezet előírásai 36. §

(1) (2)

4

A Gksz5 építési övezet beépítési módja szabadon álló. A Gksz5 jelű építési övezetben: a) telekalakítás, telekmegosztás esetén a legkisebb kialakítandó telekterület legalább 2.500 m2 lehet, b) a legkisebb kialakítható telekszélesség 30 m lehet,4 c) az építési telek területének legfeljebb 30 %-a építhető be,

1/2009. (I. 19.) Hatálybalépés: 2009. január 19.

17

d) e) f)

az építménymagasság a terület elsődleges funkcióját szolgáló épületek esetében 4,5 – 10,0 m között, egyéb építmények esetében 3,0-10,0 m között lehet, a telkek zöldfelületi aránya legalább 35 %, az előkert mérete legalább 10 m lehet. Különleges területek 37. §

(1)

(2)

(3)

A különleges területek az alábbi építési övezetekhez tartoznak: a) egészségügyi terület építési övezet, az övezeti tervlapon és a szabályozási terven Ke jellel jelölve, b) sportolási célú terület építési övezetek, az övezeti tervlapon és a szabályozási terven Ks jellel, és az építési övezetre utaló számjellel (pl. Ks1) jelölve, c) temető terület építési övezet, az övezeti tervlapon és a szabályozási terven Kt jellel jelölve, d) temető, kegyeleti park építési övezet, az övezeti tervlapon Kt-kp jellel jelölve, e) hulladékkezelők, lerakók területe, az övezeti tervlapon és a szabályozási terven Kh jellel jelölve, f) szennyvíztisztító telep elhelyezésére szolgáló terület, a szabályozási terven K-SZV jellel jelölve.6,7 A különleges területeken az egyes területhasználati módokhoz tartozó építmények helyezhetők el, szabadon álló beépítéssel, a részletes előírásokban foglaltak betartása mellett. A különleges területeken a zöldfelületeket kertépítészeti tervek alapján kell kivitelezni. A Ke építési övezet előírásai 38. §

(1) (2)

A Ke építési övezet beépítési módja szabadon álló. A Ke építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 15 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 5000 m2, kialakítható legkisebb telekszélesség 50 m,4 c) az építménymagasság 3,0-12,5 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 70 %, e) az előkert legnagyobb mérete 10 m lehet, a szomszédos telkek kialakult viszonyainak megfelelően.4 A sportolási célú területek – (Ks építési övezetek) 39. §

(1)

(2) (3)

A sportolási célú területeken sportpályák, sportolási célú, valamint az azzal szorosan összefüggő kereskedelmi, szolgáltató, szállásférőhely-szolgáltató és vendéglátó építmények helyezhetők el, szabadon álló beépítéssel. A sportolási célú területeket az övezeti tervlap és a szabályozási terv Ks felirattal, és az övezetre utaló számjellel (pl. Ks1) tünteti fel. Járművek elhelyezését az OTÉK 42. § alapján, telken belül kell biztosítani.

6

30/2010. (IX. 23.) Hatálybalépés: 2010. december 1. , hatályon kívül helyezte a 38/2010. (IX. 23.) 39/2010. (IX. 23.) Hatálybalépés: 2010. december 1. 4 1/2009. (I. 19.) Hatálybalépés: 2009. január 19. 7

18

(4) (5)

(6)

Hulladék-elhelyezési építmény csak más épülettel együtt létesíthető. A Ks építési övezetekben az építéshez elvi építési engedélyt kell kérni. Az elvi engedélyben meg kell határozni a telek beépítését, az épület elhelyezését, a közlekedési útvonalakat, az áru- és vendégforgalmat, a zajterhelést, az összes parkolási igény kielégítésének módját, a közműterheléseket, a közterület kapcsolatot, a telek lekerítésének módját, a burkolt felületek elhelyezkedését, méreteit, a telepítendő növényzet mennyiségét, minőségét az épület formáját, színeit. Az elvi engedélyezés előtt a Települési Tervtanács, illetve annak hiányában a városi főépítész véleményét ki kell kérni. A Ks építési övezetekben állattartó épület nem létesíthető. A Ks1 építési övezet előírásai 40. §

(1) (2)

A Ks1 építési övezet beépítési módja szabadon álló. A Ks1 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 25 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 4.000 m2, kialakítható legkisebb telekszélesség 30 m,4 c) az építménymagasság 3,0-10,0 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 50 %, a nem szilárd burkolatú sportpályákkal együtt. A telek valamennyi határán háromszintes növényállományt kell kialakítani, e) az előkert legkisebb mérete általában legalább 5,0 m, a Telki úton 20 m, a Márity László utcán 0 m. A Ks2 építési övezet előírásai 41. §

(1) (2)

A Ks2 építési övezet beépítési módja szabadon álló. A Ks2 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 10 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 10.000 m2, kialakítható legkisebb telekszélesség 80 m,4 c) az építménymagasság 3,0-9,0 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 50 %, a nem szilárd burkolatú sportpályákkal együtt. A telek valamennyi határán háromszintes növényállományt kell kialakítani, e) az előkert legkisebb mérete a Telki úton 20 m, f) az oldal- és a hátsókert legkisebb mérete 7 m. A Kt építési övezet előírásai 42. §

(1) (2)

4

A Kt építési övezet beépítési módja szabadon álló. A Kt építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 10 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 10.000 m2, kialakítható legkisebb telekszélesség 50 m,4

1/2009. (I. 19.) Hatálybalépés: 2009. január 19.

19

az építménymagasság 3,0-5,0 m közötti, a legkisebb zöldfelületi arány 80 %, az előkert legnagyobb mérete 10 m lehet, a szomszédos telkek kialakult viszonyainak megfelelően,4 Az övezetben az építési engedélyezés előtt kötelező az elvi építési engedély megszerzése, a zöldfelületek kialakítása kertépítészeti terv alapján történhet. A Helyi Építési Szabályzat 2. sz. mellékletét képező szabályozási terven jelölt, kötelező fásítással érintett területen, legalább 16 m széles sávban temetkezni tilos. A védőterületen csak zöldfelület, és parkoló alakítható ki. A védőterületen a megengedett legkisebb zöldfelület aránya 65 %, a zöldfelületként kialakított területet többszintes növényállománnyal kell betelepíteni.2 c) d) e)

(3) (4)

A Kt-kp építési övezet előírásai 43. § (1) (2)

(3)

4

Az építési övezetbe a Telki út melletti zsidó temető tartozik, amely a 66/1999. (VII. 13.) FVM rendeletben foglaltak alapján védett. A Kt-kp építési övezetben csak a fenntartáshoz, bemutatáshoz szükséges építmény, valamint tároló, illemhely, esővédő tető építhető, legfeljebb 10 % beépíthetőséggel és legfeljebb 5,0 m építménymagassággal, legalább 80 % zöldfelületi aránnyal.4 A védett temető sírköveit, rácsait, egyéb - temetkezéshez használt - jeleit, növényzetét eredeti helyükön és eredeti formájukban kell megőrizni. Felújítás esetében a meglévő és a tervezett állapotot dokumentálni kell. A Kh építési övezet előírásai 44. §

(1) A hulladékkezelők és lerakók területén hulladékudvar építményei, a folyékony települési hulladék (szennyvíz), valamint a szerves és zöldhulladék kezeléséhez szükséges technológiai és kiszolgáló építmények helyezhetők el, szabadon álló beépítéssel. (2) A Kh építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 20 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 1500 m2, kialakítható telekszélesség 20 m, c) a legnagyobb megengedett építménymagasság 10,0 m, d) a legkisebb zöldfelületi arány 40 %, e) az előkert mérete 10 m, f) a Budakeszi árok telekhatárától számított 20 m szélességű sávban épület nem állhat.9 K-SZV építési övezet előírásai6,7 44/A § (1)

Az építési övezetben a város szennyvíztisztítójának olyan technológiai és kiszolgáló építményei helyezhetők el, melyek védőtávolsága az Országos Településrendezési és

2

38/2007. (X. 3.) Hatálybalépés: 2007. október 4. /43/2007. (X. 4.)/ 1/2009. (I. 19.) Hatálybalépés: 2009. január 19. 9 10/2013.(IV. 09.) Hatálybalépés: 2013. április 10. 6 30/2010. (IX. 23.) Hatálybalépés: 2010. december 1. , hatályon kívül helyezte a 38/2010. (IX. 23.) 7 39/2010. (IX. 23.) Hatálybalépés: 2010. december 1. 4

20

(2) (3)

(4)

(5)

(6) (7) (8)

Építési Követelmények szerint nem nagyobb 150 m-nél. Technológiai építmény a szennyvíz tisztító, szennyvíziszap-kezelő, -tároló építmény.6,7 Szennyvíziszap az övezet területén legfeljebb 6 hónapig tárolható, véglegesen nem helyezhető el. 6,7 Az építési övezet telkén több épület is elhelyezhető, szabadon álló beépítéssel, kizárólag a szabályozási terven „építmények elhelyezésére kijelölt terület”-en belül. Technológiai építmény kizárólag csak a szabályozási terven „technológiai építmények elhelyezésére kijelölt terület”-en belül helyezhető el. 6,7 A K-SZV építési övezetben6,7 a.) a telek beépítettsége legfeljebb 25 %,6,7 b.) a legkisebb kialakítható telekterület 10.000 m2, 6, 7 c.) a megengedett legnagyobb építménymagasság 8 m, technológiai építmény esetén 10 m.6,7,11 d.) a legkisebb zöldfelületi arány 60 %6,7 e.) az előkert, oldalkert, hátsókert legkisebb mérete 15 m. 6, 7 Az épületeket és építményeket a technológia megengedte mértékig, természetes anyagok és színek használatával kell a tájba illeszteni. Ugyanez vonatkozik a létesítendő támfalakra is.6 7,11 Az épületeket 5 - 45º-os, vagy zöldtetővel kell kialakítani. 6, 7,11 Kerítés legfeljebb 20 cm magas lábazattal, efölött áttörten építhető. A kerítés magassága a telekhatáron, vagy telken belül is 2,5 m lehet. 6, 7 A szennyvíztisztító telepet – kerítésen belül, vagy kívül – legalább 15 m széles, 3 szintes növényállománnyal betelepített sávval kell körbevenni. A növénysáv kialakításához a termőhelyi adottságoknak megfelelő, őshonos fajtákat kell alkalmazni.6, 7 Beépítésre nem szánt területek A közlekedési és közmű-elhelyezési területek övezetei 45. §

(1)

(2)

A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi köz- és magánutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével-, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés, építményeinek, valamint a közlekedéshez szükséges építmények, kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál. A közlekedési és közmű elhelyezési területeket jelen szabályzat az a) általános közlekedési terület (KÖu), b) fásított közlekedési terület (KöuF) és a c) légiközlekedési terület (repülőtér) (KÖl) övezetbe sorolja. A KÖu övezet előírásai 46. §

7

39/2010. (IX. 23.) Hatálybalépés: 2010. december 1. Módosította a 9/2014. (III. 31.) ör. 1. §-a. Hatályos 2014. április 1-től. 6 30/2010. (IX. 23.) Hatálybalépés: 2010. december 1. , hatályon kívül helyezte a 38/2010. (IX. 23.) 11 Módosította a 9/2014. (III. 31.) ör. 1. §-a. Hatályos 2014. április 1-től. 11 Módosította a 9/2014. (III. 31.) ör. 1. §-a. Hatályos 2014. április 1-től. 11

21

(1) (2) (3) (4) (5)

(6) (7)

(8)

(9)

A közlekedési és közmű elhelyezési terület övezetét a szabályozási terv KÖu jellel tünteti fel. A közutaknak összefüggő hálózatot kell alkotniuk, a területek szabályozási szélességét a szabályozási tervlap tartalmazza. Az M0 gyűrű településen áthaladóan tervezett szakaszának hálózati szerepe I. rendű főút. Tervezési osztályba sorolása K.III.C. A 8102. sz. út települést elkerülően tervezett szakaszának hálózati szerepe összekötő út. Tervezési osztályba sorolása K. V. C. Az országos mellékúthálózatba tartozik az 1102. sz, 1103. sz., és a 8102. sz. összekötő út. a) Az országos közutak külterületi szakaszán közvetlen ingatlan-kiszolgálás céljára új útcsatlakozás vagy kapubehajtó nem létesíthető. b) Belterületen – az országos közút mellett – ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, egyéb szolgáltatási célú építmény építése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása esetén közútkezelői és közlekedési szakhatósági hozzájárulás szükséges. c) Az országos közutak belterületi szakaszán közművek a vonatkozó jogszabályoknak és szabványoknak megfelelően helyezhetők el. d) A 1102. sz, 1103. sz., és a 8102. sz. közút hálózati szerepe összekötő út. Tervezési osztályba sorolása K. V. C., B.IV.b.D. e) Az országos közút külterületi szakaszán az úttengelytől mért 50 m-es védőtávolságon belül építmény elhelyezéséhez közútkezelői hozzájárulás szükséges. Közművek általában az út területén kívül helyezhetők el. Általánosan kerítés 20 m-nél, épület 30 m-nél jobban nem közelítheti meg az úttengelyt. f) A 8102. sz. közút települést elkerülő szakaszának forgalomba helyezésekor az 1102. sz, 1103. sz., és a 8102. sz. összekötő utak települési átkelési szakaszai – az érintettek megegyezése esetén – az országos úthálózatból a helyi (települési) úthálózatba kerülnek - tervezési osztályba sorolása B. IV. c. D-re változik Az országos közúton kiszolgáló út számára útcsatlakozás csak a szabályozási terven feltüntetett helyen létesíthető, a közútkezelő hozzájárulásával. Új tömbök kialakításakor a helyi (települési) közúthálózatba tartozó közterületek szabályozási szélessége a) gyűjtőút esetén legalább 16 m, b) lakó és gazdasági terület kiszolgáló (lakó) útja esetén legalább 12 m, c) külterületi egyéb közút (mezőgazdasági út) esetén legalább 10 m d) önálló kerékpárút, vagy gyalogút esetén legalább 4 m. A fenti minimális értékektől csak műszaki, természetvédelmi kötöttségek esetén lehet eltérni. Már beépült területegységen belül (pl. tömbfeltárás esetén) kialakítandó új lakó- és kiszolgálóút legkisebb szabályozási szélessége, ha arról két teleknél több kiszolgálása történik, 10,0 m, egyéb esetekben 7,0 m. A helyi(települési) közúthálózat alábbi elemeinek hálózati szerepe gyűjtő út. Tervezési osztályba sorolása B.V.c.D, szabályozási szélességük – ha a szabályozási terv másként nem jelöli – a kialakult. a) Az Erkel F. utca Erdő u. - Márity L. u. közötti szakasza, b) a Márity L. utca, c) a Meggyes utca, d) a Budakeszi árok melletti kapcsolat a Meggyes u. - Fő út között, e) a Fenyő utca, f) a Tölgyfa utca Fenyő u. - Pátyi út közötti szakasza,

22

(10) (11) (12)

(13)

(14)

(15)

g) a Kossuth L. utca Erdő u. - Fő u. közötti szakasza, h) az Erdő utca Fő utca – a Napsugár u. közötti szakasza, i) a Napsugár utca, j) a Makkosi út, k) a Megyei út Makkosi út-Kert u. közötti szakasza, l) a Kert utca Domb utca-Megyei út közötti szakasza, m) a Domb utca, n) a Tiefenweg utca. A (9) pontban nem szereplő közterületek hálózati szerepe belterületen kiszolgáló út, külterületen egyéb közút. Tervezési osztályba sorolásuk B.VI.d.C. és K.VIII.C. 6,7,12 A Szabályozási Tervlapon kizárólagosan gyalogos közlekedésre kijelölt közterületek hálózati szerepe gyalogút. Tervezési osztályba sorolása B.X. Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges jármű-elhelyezési lehetőséget az OTÉK-nak megfelelő módon és mennyiségben kell biztosítani, az országos érvényű előírások mellett különös tekintettel a helyi önkormányzat mindenkor hatályos parkolási rendeletére is. A közműhálózatok építése csak a jóváhagyott útépítési tervek figyelembevételével történhet. A közműhálózatok építésekor a közlekedési pályák tervezett földműveit is ki kell alakítani. Az országos közúthálózatba tartozó közutak hálózati szerepét, tervezési osztályba sorolását az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság, a helyi (települési) közutak hálózati szerepét, tervezési osztályba sorolását a közút kezelője módosíthatja. Az övezetbe sorolt területeken a 65. §-ban foglalt környezetvédelmi előírások alkalmazandók. A KÖuF övezet előírásai 47. §

(1) (2) (3) (4)

(5) (6)

A fásított közlekedési terület övezetéhez azok a közlekedési és közműelhelyezési célú területek tartoznak, amelyek egy része zöldfelület jelleggel alakítandó ki. A fásított közlekedési övezeteket a Szabályozási Terv KÖuF jellel tartalmazza. A területen – a 4 § (1) bekezdében foglaltakon, valamint a közlekedés építményein kívül - hírlap- és virágárusító pavilon helyezhető el. Az övezetben a) a beépítettség nem lehet nagyobb 2 %-nál, b) a zöldfelület aránya nem lehet kisebb 15 %-nál, c) a legnagyobb építménymagasság 3,50 m, d) az elhelyezhető építmény bruttó alapterülete nem lehet nagyobb 25 m2-nél. Az övezetbe tartozó területeken a zöldfelületeket engedélyezett kertépítészeti tervek alapján kell kivitelezni. Az övezetbe sorolt területeken a 65. §-ban foglalt környezetvédelmi előírások alkalmazandók. A KÖl övezet előírásai 48. §

6

30/2010. (IX. 23.) Hatálybalépés: 2010. december 1. , hatályon kívül helyezte a 38/2010. (IX. 23.) 39/2010. (IX. 23.) Hatálybalépés: 2010. december 1. A hatálybalépésig az alábbi mondat a hatályos: A (9) pontban nem szereplő közterületek hálózati szerepe belterületen kiszolgáló út, külterületen egyéb közút. Tervezési osztályba sorolásuk B.VI.d.C. és K.VIII.C. 12 Módosította a 40/2014. (XII. 05.) ör. 8. §-a. Hatályos 2015. január 4-től. 7

23

(1) (2) (3)

A KÖl övezetben a repülőtér létesítményei, a légiközlekedéshez szükséges építmények, berendezések helyezhetők el. A KÖl övezet legnagyobb beépíthetősége 3 %. Az övezetbe tartozó területen a 65. §-ban foglalt környezetvédelmi előírásokat kell alkalmazni. Zöldterület (közpark), a Z övezet előírásai 49. §

Az övezetbe tartoznak az 1 ha-nál nagyobb, komplex zöldfelületi funkcióval rendelkező közpark területek. (2) Az övezetben csak a pihenés, testedzés és ismeretterjesztés építményei és a fenntartáshoz szükséges építmények helyezhetők el. (3) Lakóépület az övezetben nem helyezhető el. (4) Az övezet területén telket megosztani nem lehet. (5) A Z övezetben a beépítési mód szabadon álló, a) a beépítettség legfeljebb 2 %, b) az építhető legnagyobb épület bruttó szintterülete legfeljebb 100 m2, beépített bruttó területe legfeljebb 70 m2, c) a legnagyobb építménymagasság 4,5 m, d) a legkisebb zöldfelületi arány 80 %. (6) Az előírt zöldfelület minden megkezdett 100 m2-e után legalább 1 db nagyméretű lombos díszfa telepítése kötelező. (7) A közpark látogathatóságát a nappali időszakban korlátozni nem lehet. (8) Parkolók az övezetben térszín alatt, vagy fásított megoldással a felszínen létesíthetők. (9) A közparkok építését, rendezését, felújítását csak az önkormányzat által jóváhagyott, táj- és kertépítész mérnök által készített komplex kertépítészeti tervek alapján lehet elvégezni. (10) A Z övezetben építmény engedélyezése előtt a Települési Tervtanács, illetve annak hiányában a városi főépítész véleményét ki kell kérni. (11) A Zp-01 övezet az 1 ha-nál kisebb zöldterület.1 (12) A Zp-01 övezetben a beépítési mód szabadonálló,1 a.) a beépítettség legfeljebb 2 %,1 b.) a legnagyobb építménymagasság 3,0 m, 1 c.) a legkisebb zöldfelületi arány 90 %.1 (1)

Erdőterület 50. § (1) (2)

(3) (4)

1

Az erdőterületek elsődleges rendeltetését az illetékes erdészeti hatóság állapítja meg, ezt a helyi erdészeti üzemtervek rögzítik. Az erdőterület övezeti, illetve erdőművelési ág szerinti besorolásától függetlenül védelmi rendeltetésűnek kell tekinteni a 40%-nál nagyobb hajlásszögű területeken lévő/létesítendő erdőket. Az erdőművelési csak az illetékes erdészeti hatóság hozzájárulásával változtatható meg. Az erdő telepítése és fenntartása csak jóváhagyott erdészeti üzemterv alapján történhet.

5/2007. (VIII. 28.) Hatálybalépés: 2007. szeptember 1. /32/2007. (VIII. 29.)/

24

Az Ev övezet előírásai 51. § (1) (2)

(3) (4) (5)

Az övezetbe tartoznak az országos jelentőségű védett Budai Tájvédelmi Körzet területébe tartozó erdősült területek. A védett erdő területén bármilyen építményt elhelyezni, utat kialakítani, területet elkeríteni csak a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakhatósági hozzájárulásával lehet. Az övezet területén csak szilárd burkolat (pl. beton, aszfalt, stb.) nélküli (pl. föld, szórt kő, stb.) utak létesíthetők. Az Ev övezetben épületet elhelyezni nem lehet.4 A zöldfelületi arány az övezetben legalább 95 %.4 Az Eg övezet előírásai 52. §

(1)

(2)

(3) (4) (5) (6)

Az övezetbe tartoznak a rendeltetésük szerint gazdasági, egészségügyi-szociális, turisztikai erdők, valamint a nem védelmi erdők övezetébe tartozó egyéb védelmi rendeltetésű erdőtagok. Az övezetben 100.000 m2-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel, de legfeljebb 250 m2 alapterületű az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. Ilyennek minősülnek a szabadidő eltöltését, a turizmust és a testedzést szolgáló (turista és menedékház, erdei tornapálya, téli sportpálya stb.) és az erdő fenntartásához, műveléséhez szükséges építmények. Az övezetben az építmények közül vadászház is elhelyezhető. Az építmények közül önálló lakóépület az övezetben nem helyezhető el. Az övezetben telekrészt a közhasználat elől elzárni (lekeríteni) csak az illetékes erdészeti hatóság engedélyével lehet. Az Eg övezetben a beépítési mód szabadon álló, a) a legnagyobb építménymagasság 6,0 m, b) a legkisebb zöldfelületi arány 95 %. Mezőgazdasági terület 53. §

(1)

(2)

(3)

4

A mezőgazdasági terület a település beépítésre nem szánt területének a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás, lakó és szállás építményei elhelyezése céljára szolgáló része. A kertes mezőgazdasági terület elsősorban a szabadidő-eltöltésként gyakorolt növénytermesztés, kertművelés célját szolgálja. A kertes mezőgazdasági övezetet a szabályozási terv Mk jellel tünteti fel. A növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás célját szolgáló mezőgazdasági területek az általános

1/2009. (I. 19.) Hatálybalépés: 2009. január 19.

25

(4)

(5)

(6) (7)

(8)

(9)

mezőgazdasági övezetekbe tartoznak, azokat a szabályozási terv Má jellel, és az egyes övezeteket megkülönböztető számjellel (pl. Má1) tünteti fel. Az 1 ha vagy annál nagyobb kiterjedésű telken a mezőgazdasági művelést, a megtermelt termékek tárolását, feldolgozását (pld: borfeldolgozás, terménytárolás, fűszergyógynövény szárítás, feldolgozás) biztosító funkciójú pince alapterülete legfeljebb a telekterület 7,5 %-a lehet. Az Má jelű általános mezőgazdasági területek övezeteiben kerítés csak a terület rendeltetéséhez szükséges módon, alapozás és lábazat nélküli dróthálós, vagy faanyagú, karámszerű kivitelben építhető. Az Má jelű övezeteken az építési engedélyezési eljárásba az illetékes táj- és földvédelmi szakhatóságot be kell vonni. Az Má jelű övezetekben telkenként legfeljebb egy lakás kizárólag a gazdasági célú épületen belül, az adott övezetre előírt építmény-magasság betartásával és minimum a kialakítható ingatlan nagyság megléte esetén, az összes ténylegesen megépülő bruttó szintterület legfeljebb 20 %-án építhető. Használatbavételi engedély az ilyen lakásokra csak a gazdasági épület használatbavételét követően, vagy azzal legfeljebb egyidőben adható. Mezőgazdasági major az Má jelű övezetekben az egyes övezetekre vonatkozó sajátos előírások betartásával az OTÉK 29. § szerint a birtokközpontokra vonatkozó előírások szerint létesíthető. A HÉSZ 7. sz. melléklete szerinti, a szennyvíztisztító telep szabályozási tervén jelölt „technológiai építmények elhelyezésére kijelölt terület”-től mért 150 m távolságon belül állandó emberi tartózkodásra szolgáló helyiség nem helyezhető el.6,7 Az Mk övezet előírásai 54. §

(1)

(2)

Az övezetben a legalább 720 m2 alapterületű földrészleten a telek területének 3 %-át meg nem haladó beépítettséggel legfeljebb 3,5 m építménymagasságú, a tájba illő, a földrészlet megműveléséhez szükséges - ideiglenes tartózkodásra alkalmas, illemhelyet és tisztálkodási lehetőséget is magában foglaló - gazdasági épület helyezhető el. A telken növénytermesztés céljára szolgáló fóliasátor, és növényház, valamint a 4. § (6) és (7) bekezdésben foglaltak szerint telkenként legfeljebb egy terepszint alatti építmény is elhelyezhető, az OTÉK 35. §-ában foglalt, az elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó szabályok betartásával.4 Az övezeti tervlapon jelölt utcák esetében kerítés az utca tengelyétől számított 5 m-en belül csak lábazat és alapozás nélkül építhető, épület az utcatengelytől legalább 10 m-re építhető.4 Az Má1 övezet előírásai 55. §

(1) (2) (3)

Az Má1 övezetben a kialakítható legkisebb telekméret 30.000 m2, a legnagyobb beépíthetőség 3,0 %. Az övezetben az építménymagasság legfeljebb 5,0 m lehet. Az övezet fejlesztésre tervezett területrészein a tervezett felhasználás megvalósulásáig rekreációs, szabadidős és sportlétesítmények is elhelyezhetők, ideiglenes épületekkel.

6

30/2010. (IX: 23.) Hatálybalépés: 2010. december 1. , hatályon kívül helyezte a 38/2010. (IX. 23.) 39/2010. (IX. 23.) Hatálybalépés: 2010. december 1. 4 1/2009. (I. 19.) Hatálybalépés: 2009. január 19. 7

26

Az Má2 övezet előírásai 56. § (1) (2)

Az Má2 övezetben a kialakítható legkisebb telekméret 30.000 m2. Az övezetben építmények az OTÉK 29. § szerint helyezhetők el, az építménymagasság legfeljebb 3,5 m, a legnagyobb beépítettség 1,0 % lehet. Az Má3 övezet előírásai 57. §

(1) (2)

Az Má3 övezetben a kialakítható legkisebb telekméret 30.000 m2 Az övezetben építmények az OTÉK 29. § szerint helyezhetők el, legfeljebb 1,5 % beépítettséggel, az építménymagasság legfeljebb 5,0 m lehet.

Az Má4 övezet előírásai 58. § (1) (2)

Az Má4 övezetben a kialakítható legkisebb telekméret 200.000 m2 Az övezetben építmények az OTÉK 29. § szerint helyezhetők el, legfeljebb 0,1 % beépítettséggel, az építménymagasság legfeljebb 7,5 m lehet. Vízgazdálkodási terület, a V övezet előírásai 59. §

(1) (2) (3)

(4)

A vízgazdálkodási terület övezetet az övezeti tervlap V jellel tünteti fel. A vízgazdálkodási területen építkezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet. A vízfolyások mellett az előírt fenntartási sávot, amely a partéltől számított 4-4 m, a vízfolyás fenntartója számára hozzáférhetővé, szabadon kell hagyni, e területen kerítés nem létesíthető. A HÉSZ 7. sz. melléklete szerinti „Új Szennyvíztisztító Szabályozási Terve” területén a Budakeszi árkon híd, áthidalás csak a természetvédelmi szempontok érvényre juttatásával létesíthető.6,7 Településkép- és tájvédelem 60. §

(1) (2)

6 7

A Fő u.- Szerviz út által határolt tömbben az ingatlanok lehatárolása csak jelképes – legfeljebb 0,5 m magasságú – lehet, anyaga fa, kő, kovácsoltvas vagy sövény. A település belterületén lakóépületek, illetve a mezőgazdasági területen létesített épületek csak magas tetővel építhetők, 25-45 fok közötti hajlásszöggel, pikkelyszerű, vagy ehhez hasonló megjelenésű fedéssel, valamint zöldtetővel létesíthetők. 45 foknál

30/2010. (IX. 23.) Hatálybalépés: 2010. december 1. , hatályon kívül helyezte a 38/2010. (IX. 23.) 39/2010. (IX. 23.) Hatálybalépés: 2010. december 1.

27

nagyobb hajlásszögű tető csak olyan épület bővítése, átépítése során létesíthető, ahol az eredeti tetőhajlásszöghöz való illeszkedés ezt megköveteli. (3) A lakóépületek homlokzatfelülete legalább 50 %-ban vakolt felületképzéssel alakítandó ki, a rikító színek kerülendők. (4) A településkép és a tájkép védelme érdekében a gazdasági területeken lapos tető legfeljebb az adott épület beépített területének 50 %-án létesíthető. (5) A lapos tető felületeknek legalább 50 %-át zöldtetőként kell kialakítani, amely extenzív zöldtető is lehet. (6) A magas tetőt csillogásmentes (matt) felülettel kell kialakítani, a településképbe illő az égetett cserép színéhez hasonló, vagy fekete, szürke árnyalatú színben. (7) A telekhatárokon legfeljebb 1,80 m magas kerítés létesíthető, amely lábazatának magassága sehol sem haladhatja meg a közterület terepszintjétől mért 1,0 m-t, efölött az átlátást gátló szerkezetek aránya legfeljebb a felület 80 %-át teheti ki. (8) A telken belül csak 70 cm-t nem meghaladó magasságú, lábazat nélküli kerítés létesíthető, kivéve a dróthálóból, vagy élő sövényből készültet. (9) A kilátás védelme érdekében azon telkek esetében, ahol a telek átlagos lejtése eléri a 15 %-ot, vagy ahol azt a szabályozási terv feltünteti, a geodéziai felmérésen alapuló kilátásvédelmi munkarésszel kell igazolni, hogy az adott építmény hogyan változtatja meg a szomszédos, és az utca túloldalán fekvő ingatlanok kilátását a lejtő irányában. (10) A kilátás és a rálátás védelme érdekében a Jókai Mór u., Virágvölgy u., Rákóczi Ferenc u., Szanatórium u., Rózsa u., Reviczky u., Esze Tamás u., Kálló esperes u., Madár köz, Medve köz, Róka köz, Székely u., Gerinc u., Napsugár u. két oldalán az építési engedélyezést megelőzően a települési tervtanács, ennek hiányában a városi főépítész véleményét ki kell kérni. (11) Falazott szerkezet nélküli, burkolatlan fémlemez kémény a lakó és a vegyes, valamint üdülő övezetekben az épület homlokzatán kívül, a közterületről látható módon nem létesíthető. A kulturális örökség védelme 61. § (1) (2)

(3)

A régészeti lelőhelyeket az övezeti tervlap és a szabályozási terv tünteti fel. A régészeti lelőhelyek területén végzendő bármilyen építési, vagy más földmunka, illetve telekalakítás esetén a területileg illetékes örökségvédelmi hatóságot szakhatóságként meg kell keresni. Régészeti lelőhelyek területén való építkezés időpontját, ütemezését egyeztetni kell az illetékes hatósággal. Települési értékvédelem 62. §

(1)

(2)

A település épített környezeti értékeinek védelme érdekében helyi területi védelem alá tartozik a településközpont szabályozási terven feltüntetett területrészének településszerkezete. E területeken a közterületi határvonal megváltoztatása, a telekalakítás, valamint az építés és bontás érdekében elvi engedély kérése kötelező. Az elvi engedélyezési eljárás előtt a Települési Tervtanács, ennek hiányában a városi főépítész véleményét ki kell kérni. A helyi egyedi védelem alá tartozó ingatlanokat, építményeket a szabályozási terv tünteti fel, részletes listájukat a helyi védelemben részesülő lakóépületek homlokzati

28

(3)

(4)

helyreállításának önkormányzati támogatási rendjéről szóló 20/1993. sz. helyi önkormányzati rendeletet melléklete tartalmazza. A védett településszerkezetű területre vonatkozó további előírások: a) Hagyományos, természetes anyagok alkalmazása kötelező. Műanyag, alumínium a homlokzaton nem alkalmazható, b) Tetőtérbeépítés esetén csak akkora térdfal létesíthető, amely az épület eredeti arányait nem torzítja, c) A telek közterület felőli határán a kerítések fából, kőből, míves vasrácsból és növényzetből készüljenek, térfalalkotó tömörségűek, az adott utcák hagyományainak megfelelőek legyenek, d) Portálok kialakítására, illetve reklámtáblák, cégérek elhelyezésére a védett épületeknél elrendeltek vonatkoznak. e) Az épületek utcavonalra merőleges mérete legfeljebb 50 m lehet. A helyi védelem alá tartozó építményekre vonatkozóan - az (1)-(3) pontban foglalt szabályokon túlmenően - építési munkálatoknál (felújítás, átalakítás, átépítés) az alábbiakat kell betartani: a) Az épületek utcai homlokzatának megváltoztatása, a homlokzati díszítések, párkányzatok, ablakkeretek megszüntetése tilos, b) A nyílászárók esetében a ritmus, illetve arányok megváltoztatása nem engedélyezhető, továbbá csak faanyag alkalmazható, c) A tetőhéjalás anyaga csak hódfarkú, vagy hornyolt cserép lehet, d) Tetőtér-beépítésnél az utcai homlokzaton és az attól számított kétszeres utcai homlokzatszélességnyi távolságon belül térdfal-magasítás a tetőgerinccel párhuzamosan nem engedélyezhető, a tető hajlásszöge, a homlokzatmagasság nem változtatható, e) Tetőablak az utcai homlokzaton, ill. a védett épületrésznek az utcáról látható oldalhomlokzatán csak a hagyományos helyi építésmódnak megfelelően építhető, amit fényképekkel kell igazolni, a védett településszerkezeten kívül eső védett épületek utcai homlokzatán tetősíkban fekvő tetőablak is létesíthető. f) Épületbővítés, keresztszárny-építés az oldalhatáron álló, keresztszárny nélküli épületek esetében csak a védett oromzat megőrzésével, valamint a meglévő eresszel azonos szerkezetű és magasságú kialakítással építhető, g) Portál létesítés esetén a homlokzati tervet 1:50 méretarányban is el kell készíteni, meg kell őrizni az eredeti álló nyílásformákat, fal- és nyílásarányokat, osztatlan nagy üvegfelületek alkalmazása nem megengedett, h) A portálosítás során a vagyonvédelmet a nyílászárókhoz fából készülő zsalutáblákkal kell biztosítani, ezek belső felülete reklámtábla is lehet. A zsalutáblák színezése a hagyományokhoz igazodjon, barna, ill. zöld színnel, i) Védett épületek esetében minden reklámtábla, hirdetőfelület, cégér építésiengedélyköteles. Falsíkra merőlegesen elhelyezett kisméretű cégérek természetes anyagokból készüljenek ipar-, vagy építőművész által készített, legalább 1:20 méretarányú terv alapján, j) Reklámvilágítás, cégérek megvilágítása nem történhet neonfénnyel, csak pontszerű, rájuk irányított fényforrással, k) A homlokzatok színezésénél a települési hagyományokat kell követni, (sárga, fehér, halványszürke), a rikító színek használata tilos, l) A kerítések, kapuk esetében hagyományos megoldásokat, természetes anyagokat kell alkalmazni, a meglévők átalakítása, átépítése is engedélyköteles. m) A védett épületekhez, épületrészhez tartozó kertet engedélyezett kertészeti terv szerint kell kialakítani.

29

n)

A helyileg védett építése, bontása, átalakítása, vagy új épületek építése, illetőleg a kertek átalakítása esetén a kertre vonatkozó tervekről a tervtanács, ennek hiányában a főépítész véleményét ki kell kérni. Közműlétesítmények elhelyezése 63. §

(1)

(2) (3) (4) (5) (6)

(7)

A meglévő és tervezett közműlétesítmények (hálózatok és műtárgyak) számára a közlekedési és közműterületek szabályozási szélességén belül kell helyet biztosítani. Ahol a közterületek kialakult szabályozási szélessége a közművek szabvány szerinti elrendezését nem teszi lehetővé, és a közterület közlekedési okokból nem kerül bővítésre, a közművek elhelyezhetőségét a szabvány alóli felmentés érdekében az engedélyezési tervben mintakeresztszelvény készítésével kell igazolni, vagy egyes közműveket szolgalmi jog megszerzése mellett magánterületeken kell vezetni. Az újonnan létesülő közművezetékek építését megelőzően részletes talajmechanikai szakvélemény készítése szükséges. A csapadékvíz és a szennyvízelvezetést a településen elválasztott rendszerben kell megvalósítani. A szennyvízcsatornába csapadékvíz nem vezethető be. A közműkiváltások során a használaton kívüli vezetéket el kell távolítani. A szennyvizek elvezetési módjára vonatkozó egyes sajátos előírásokat az adott terület részletes előírásai tartalmazzák. Az újonnan létesülő közterületeken a felszíni vízelvezetést – az országos közutak, és a „K-SZV” építési övezetben elhelyezett szennyvíztisztító megközelítését szolgáló külterületi út mellett elhelyezett árkok kivételével – zárt csatornarendszerrel kell a területen belül biztosítani a befogadóig.6,7 A villamos energia, és a vezetékes elektronikus hírközlési hálózatok létesítésére, és átépítésére vonatkozó szabályok:5 a) Belterületen, új hálózat építésekor, meglévő utca (f) pont szerinti jelentős átépítése során a közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási villamos energia és hírközlés ellátási hálózatokat föld alatt kell elhelyezni.5 b) Belterületen ba) új villamos energia ingatlan-bekötés csak a földalatti csatlakozás kiépítésével létesíthető. 5 bb) az egyes ingatlanok meglévő bekötése az ingatlan építési engedély alapján végezhető átépítéséig, bővítéséig maradhat föld feletti.5 c) Külterületen a kertes mezőgazdasági területeken, valamint az ezeket határoló utakon a belterületen érvényes szabályokat kell alkalmazni.5 d) Külterületen a c) pont hatálya alá nem tartozó területek közül a beépítésre szánt területeken, valamint az országos természetvédelmi területeken belül kell a belterületre vonatkozó szabályokat alkalmazni.5 e) Külterületen a c) és az d) pontban fel nem sorolt területeken lehetséges a légkábel elhelyezése. A madárvilág védelmét szolgáló természetvédelmi követelményre tekintettel a föld feletti elhelyezésű villamos energia hálózatokat megfelelő madárvédelmi szigeteléssel kell ellátni.5 f) Meglévő utca jelentős átépítése:

6

30/2010. (IX. 23.) Hatálybalépés: 2010. december 1. , hatályon kívül helyezte a 38/2010. (IX. 23.) 39/2010. (IX. 23.) Hatálybalépés: 2010. december 1. 5 29/2010. (IX. 15.) Hatálybalépés: 2010. november 15. 7

30

az utca teljes szabályozási szélességét érintő (útpálya, vízelvezetés, járdák, zöldsávok) együtemű kiépítése, átépítése, vagy5 fb) amikor az útépítés, útpálya szélesítés, vagy valamely közmű kiépítése, átépítése miatt az elektromos, vagy vezetékes hírközlő hálózat oszlopainak áthelyezése válik szükségessé az átépítéssel érintett utcaszakaszon legalább 40 % arányban.5 (8) A transzformátorokat az újonnan beépülő területeken épületben kell elhelyezni, közterületről történő közvetlen megközelítésüket a szolgáltató számára biztosítani szükséges. (9) A középnyomású hálózatról megtáplált házi nyomásszabályozókat az épületek udvarán, vagy az épületek alárendelt homlokzatán kell elhelyezni. (10) Korlátozások az elektromos légvezetékek biztonsági övezetében: a) Közúton és saját használatú szilárd burkolatú úton (a továbbiakban együtt: szilárd burkolatú út) kívüli területen csak 4 méternél alacsonyabb építésű, vagy ezzel azonos magasságig anyaggal rakott jármű közlekedhet, illetőleg dolgozhat; e magasságot a rakomány, a járművön szállított személy, illetőleg szerszám legmagasabbra nyúló része, valamint a jármű a működés közben sem haladhatja meg, b) A jármű legkiállóbb része az oszlopot, kikötését, illetőleg ezek alapozását úgy közelítheti meg, hogy abban károsodást ne okozzon, c) A jármű legkiállóbb része az áramvezetőket sem vízszintesen, sem függőlegesen, a következőkben megadott távolságértékeknél jobban - a legkedvezőtlenebb helyzetben és esetben sem - közelítheti meg: ca) 120 kV-on: 2,0 méter, cb) 35 és 20 kV-on: 1,5 méter. (11) Tilos a (10) pont szerinti biztonsági övezetben: a) anyag tárolása és felhalmozása oly módon, hogy az az oszlop járművel való megközelítését akadályozza, b) nem éghető anyagok 2 métert meghaladó magasságú tárolása (pl. siló, víztartály, építőanyag), melynél a mértékadó magasság a depónia-ember-eszköz-mozgástér együttes mérete, c) az oszlopszerkezetben és az alapozásban agresszivitásuk miatt kárt okozó vegyi anyagok tárolása és felhalmozása, d) robbanás- és tűzveszélyes anyagok (pl. nád, fa, gumi hulladék, szilárd, folyékony, gáznemű tüzelő- és üzemanyag, lőszer) tárolása és felhalmozása, a mezőgazdasági termelésben szükségszerűen, ideiglenesen a táblán maradó szalmabála, valamint nem kazlazott széna kivételével; e) munkavégzés a d) pontban felsorolt robbanás- és tűzveszélyes anyagokkal, kivéve a mezőgazdasági termeléssel együtt járó szokványos munkaműveleteket, f) jármű, (gépjármű, mezőgazdasági vontató, munkagép, stb.) üzemanyaggal való feltöltése, g) a d) pontban említett robbanás- és tűzveszélyes anyagok elégetése. fa)

Zöldfelületek, tájalakítás 64. § (1)

A telkek zöldfelületein – a Ks övezetekbe sorolt telkek kivételével – a zöldfelületként kialakítandó telekrész minden 100 m2-ére számítottan 1-1 db nagyméretű lombos fa telepítése, vagy megléte a használatba vételi engedély feltételét képezi.

31

(2)

(3) (4) (5)

(6)

Öt beálló helynél nagyobb kapacitású személygépkocsi-parkoló csak fásítottan létesíthető, 4 beálló helyenként 1-1 közepes-, vagy nagy lombkoronájú előnevelt fa ültetése kötelező. A kialakításra kerülő utak mentén 8-8 méterenként telepített azonos korú és fajtájú fákból, fasorok létesítendők. Az elkerülő út menti zöldsávokba a fasorok mellett cserjesáv is telepítendő. A zöldfelületek kialakításánál a telepítésre kerülő fajokat úgy kell megválasztani – a kedvező táji, természeti adottságok megőrzése, hangsúlyozása érdekében-, hogy a felhasznált fák legalább 50 %-a honos fajokból, vagy azok termesztett fajtáiból kerüljön ki. Amennyiben a településen meglévő 10 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fa építmény elhelyezése miatt kerül kivágásra, úgy a törzsátmérőt 50 %-kal meghaladó fapótlásról, vagy az áttelepítésről az adott ingatlanon belül, vagy a polgármesteri hivatal által megjelölt helyen gondoskodni kell. Környezetvédelem 65. §

(1) (2)

(3)

(4)

(5) (6) (7)

(8)

(9)

Határértéket meghaladó környezetterheléssel (zaj-, rezgés-, légszennyezés) járó tevékenység a településen nem végezhető. Veszélyes hulladék keletkezésével járó tevékenységek a vonatozó jogszabályok szerint, az átmeneti gyűjtés és tárolás szabályainak betartásával végezhetők. A településen csak a tevékenység során helyben keletkező veszélyes hulladékok átmeneti gyűjtése megengedett, külső forrásból származó veszélyes hulladék tárolása, kezelése, ártalmatlanítása tilos. Az építkezések megkezdése előtt a termőföld szakszerű letermeléséről, deponálásáról és az építés befejezése után a telken belüli elterítésről gondoskodni kell. A termőföld legfeljebb egy évig deponálható. Az építési munkálatok során esetlegesen előkerülő talajszennyező anyagot, vagy szennyezett talajt az építtetőnek be kell vizsgáltatni. Az elszállíttatás és az ártalmatlaníttatás során a kimutatott veszélyességi fokozatnak megfelelően kell eljárni. A településen építési munkák során csak bevizsgált és szakhatóság által engedélyezett anyaggal történhet feltöltés. A településen szabadtéri raktározás csak vízzáró burkolattal ellátott felületen végezhető, a környezetet veszélyeztető anyagok szabadtéri tárolása tilos. A szennyvíztisztító védőterületén belül eső telkeken esetében az építési engedélyezési eljárásba az illetékes közegészségügyi, környezetvédelmi és vízügyi szakhatóságokat be kell vonni. A repülőtér 60 dB-es isophongörbéje által határolt területen belül lakások létesítéséhez, meglévő lakások bővítéséhez, átalakításához, továbbá azok használatbavételéhez igazolni kell, hogy a belső téri zajhatárértékek teljesülését biztosító akusztikai védelem, illetőleg annak tervek szerinti kivitelezése megtörtént. E területen szerint a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló 176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet szerint az E jelű övezetre előírtakat kell betartani. A repülőtér 65 dB-es isophongörbéje által határolt területen belül a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és

32

megszüntetésének szabályairól szóló 176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet szerint a D jelű övezetre előírtakat kell betartani.

Az egyes településrészek sajátos előírásai 66. § A város egyes településrészein a terület sajátosságainak megfelelő további szabályok érvényesek, az alábbiak szerint: (1) A Tiefenweg területén (Pátyi út, a Budaörsi köz (755 hrsz.), a 775/4 hrsz-ú telek és a 716 hrsz-ú út közötti területen) a Pátyi út mentén az előkert mérete 5,0 m. (2) A Kukoricás területén (a Fenyő u. – Munkácsy Mihály u. – 196. hrsz-ú út – Tavasz u. – Ady E. u. által határolt területen) a) Az eltérő övezetbe eső telkek határai legfeljebb 6,0 m-rel változtathatók meg. b) A közterület felőli építési helyen az utcavonallal párhuzamos gerincű, 38-45 közötti hajlású cserépfedés, vagy hasonló megjelenésű egyéb fedés építhető. A tetőformából oromfalas kiemelés kialakítható, a telek belső irányába nyeregtetős kialakítással oldalszárny, ill. középszárny építhető az építési hely területén belül. Az oldalszárny ereszvonala oldalhatáron való elhelyezés esetén sem nyúlhat a szomszéd telek fölé. Zártsorúan egymáshoz csatlakozó épületek ereszvonalai és a tetők gerincvonalai legfeljebb 1,20 m-rel térhetnek el egymástól. c) Az árkok partján 6 m-en belül új fa nem telepíthető, a meglévő, e területen belüli fák védendők. d) A Budakeszi-árok rendezett területe mellett 6 m széles fenntartási sávot kell biztosítani. Az e területen belül meglévő fák az árok rendezése és fenntartása során védendők. (3) A Hidegvölgy gazdasági területen (a Pátyi út - a Táborba vezető út (Hrsz. 0158) - Fenyő u. vonalától keletre eső, jelenleg 0177/10 hrsz. alatti területen) a) A területen telekmegosztás a 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet szerinti elvi telekalakítási terv alapján végezhető, függetlenül a kialakítandó telkek számától. b) A szabályozási terven irányadó elemként feltüntetett integrált közműelhelyezési sáv a terület korszerűsítendő, bővítendő közműveinek elhelyezésére szolgál. c) A területen új épületek az integrált közműelhelyezési sáv tengelyvonalától számítva legalább 25 m-re a telekhatároktól legalább 10 m távolságra helyezhetők el. d) Az autóbusz-végállomás gépjárműforgalmát a Tölgyfa és a Táborba vezető út (Hrsz. 0158) felől kell biztosítani. e) A szennyvízelvezetést zárt csatornarendszerrel kell a területen belül kiépíteni a közterületi befogadóig. (4) Az Északnyugati lakóterületen (0194, 0196/21 szántó, 2410/55, /56, /57, /58. Hrsz földrészletek) a) Az OTÉK 42. §-a szerint méretezett parkoló mennyiséget (ill. azok területét) az épület telkén, a terepszint alatt elhelyezett gépkocsi tárolókban kell biztosítani. b) A szabályozási terven feltüntetett építési helyen belül egy, ill. több szabadon álló épület helyezhető el, épületenként legfeljebb 450 m2 beépített területtel. c) Épületek létesítéséhez részletes talajmechanikai szakvéleményt, tereprendezési és csapadékvíz-elvezetési tervet, beépítési és kertészeti tervet is készíteni kell.

33

Az Lk3 övezetbe tartozó területtől keletre fekvő, 2410/55, /56, /57, /59 Hrsz. közműtelkek területén belül épület nem helyezhető el. A területet növényfelülettel borítottan kell fenntartani. Növényültetés csak a közműelhelyezést figyelembe vevő kertészeti terv alapján engedélyezhető. e) A területen lévő árok területére a vízelvezetési és üzemeltetési szempontoknak is megfelelő, a szomszédos közparkkal összehangolt kertészeti, növénytelepítési tervet kell készíteni. f) A közművesítési tervek készítése előtt részletes talajmechanikai szakvélemény készítése szükséges. g) A tervezési területről a szennyvizeket elválasztott rendszerű zárt szennyvízcsatornával kell elvezetni a meglévő hálózati rendszerbe, a talajvíz, az élővízfolyások és a talaj védelme érdekében egyéb megoldás (szikkasztás, gyűjtőmedence) még átmenetileg sem engedélyezhető. h) A szabályozás területéről lefolyó csapadékvizek a 2410/55, /56, /57, /59 hrsz. árokba vezethetők be. Ha a csapadékvizek szennyeződésének veszélye fennáll, akkor a csapadékvizek telken belüli megtisztításáról (hordalék-, szénhidrogénfogó) gondoskodni kell. i) A közterületi útkapcsolatnál a 2410/55, /56, /57, /59 hrsz. árkon átvezető gépkocsi forgalmú és gyalogos hidak kialakítása az illetékes vízügyi hatóság előírásainak megfelelően történhet. j) Az építési engedélyezési eljárásba szakhatóságként be kell vonni a Magyar Geológiai Szolgálatot, valamint a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságát. A Barackos városrész területén (a József Attila utca – Márity utca – Arany János utca – József Atilla utca – Knáb János utca – Honvéd utca – Konth Miklós utca – Óvoda – Vadverem utca – Berekalja utca - Villám Miklós utca által határolt területen) a) A területen a kisvárosias lakóterületen különálló, a fő rendeltetést kiegészítő vagy kiszolgáló épület nem helyezhető el. Kivétel ez alól a kerítéssel egybeépített hulladéktároló. b) Az Lk3 övezetbe tartozó telkeken a legnagyobb építménymagasság a Honfoglalás sétány melletti teleksoron a Miller J. u. – Kútra dűlő közötti szakaszon 5,0 m, a Kútra dűlőtől északnyugatra 6,5 m, a Paplanhát u. melletti teleksoron a Miller J. u – Elekpada köz közötti szakaszon 5,0 m, az Elekpada köztől északnyugatra 6,5 m lehet. c) Hatályát vesztette.10 d) Hatályát vesztette.10 e) A Vk2, Vk3 jelű építési övezet területén lakás a földszinten nem alakítható ki. f) A Vk4 jelű építési övezet területén épített kerítés nem létesíthető, a terület közhasználat jellegét biztosítani kell. g) A központi vegyes területeken csak az épületek saját funkciójához kapcsolódó tájékoztató tábla, egységes tervezéssel, a homlokzat architektúrájához igazodó módon helyezhető el. Új épület esetén reklám csak az épülettel együtt tervezetten, a homlokzathoz illeszkedő módon helyezhető el. h) A közpark övezetben közösségű célú egyházi épület létesíthető (Hatályát vesztette10) amelynek beépítési aránya nem lehet több a közpark területének 2 %ánál. i) A csapadékvíz elvezetést csapadékvíz elvezető csatorna kiépítésével kell megoldani. Nyílt árok csak átmenetileg létesíthető, illetve tartható fent, a használtba vételi engedélyen feltüntetett időpontig. d)

(5)

10

42/2013. (XII. 12.) Hatálybalépés: 2014. január 19.

34

A településrészen kizárólag kedvtelési célú állattartást szolgáló építmény alakítható ki. (Hatályát vesztette10) A Barackos-külső, Barackos-belső, Darányi és Meggyes területén (a 0196/21, 0194 út, 2410/35 Mandula utca, 2410/36 út, 2306/27 Vadverem utca, 1019/11 Márity László út, 0165/26, 0165/1, 0164 Meggyes utca, 0165/16, 0165/18, 0165/115, 0189/1 Telki út által határolt területen) a) Építési engedélyhez kötött a 46/1997. (XII.29.) KTM rendeletben meghatározott munkákon kívül az épület homlokzatán megjelenő bármely közmű vagy épületgépészeti berendezés, vezeték elhelyezésével kapcsolatos munka. b) Azon ingatlanok esetében, ahol az építési helyet az elektromos távvezeték védősávja érinti, az építési engedélyezési eljárásába az elektromos energia szolgáltatót és az illetékes szakhatóságot (TMFB) be kell vonni. c) A járdáknak az Önkormányzat által engedélyezett egységes terv szerinti megépítése az építési engedélytől számított legfeljebb 3 éven belül kötelező. d) A betöltött vízfolyás nyomvonalától számított 30 m-es sávban a megfelelő talajés rétegvíz elleni szigetelésről, illetve a felszín alatti vizek elvezetésének biztosításáról gondoskodni kell. j)

(6)

e)

f)

g) h) i)

j) k) 4

Az előkert mérete általában 6 m, a Telki út mellett 15 m, legalább 6 m az ÉNYDK irányú utcák (kivéve a Telki utat) ÉK-i oldalán. Nincs kötelező előkert azokon a telkeken, amelyeken az áthúzódó elektromos távvezeték védőtávolsága építési hely fölé esik. Az előkert mérete kötelezően 3 m, a saroktelkeken oldalhatáron álló beépítés esetében az építési hely csurgó felőli, közterülettel (utcával) határos oldalán, szabadon álló beépítésnél a 6 m-es előkertre merőleges oldalon. Az oldalhatáron épülő épületeket a telek északi határa mellett kell megépíteni. A hátsókert előírt legkisebb mérete 8 m, illetve a 0191/29, 0191/30 hrsz.-ú telkekből alakított és a 0196/7 hrsz.-ú telkeken 6 m. Oldal- és hátsókert legkisebb méretébe medence 3 m-t benyúlhat, de a telekhatártól 3 m-re el kell maradnia. Az elő-, oldal-, és hátsókert méretébe szint alatti építmény (pince) nem nyúlhat be. A kertvárosias lakóterületeken 1000 m2 teleknagyság alatt csak egy lakás építhető. A terület Telki út menti első teleksor megengedett építménymagassága az északi oldalon 5,5 m, a déli oldalon 6,0 m. Tetőfelépítmény (a ferde tetősíkból kiálló épülettömeg, amely a tetőtér, padlástér belső bővületét határolja) csak nyílás vagy nyílászáró kialakítása céljából építhető. A gerincet függőlegesen mért 80 cm-en belül tetőfelépítmény nem közelítheti meg. A tetőfelépítmények homlokzathossza a hozzá tartozó tető eresz hosszának legfeljebb egy harmada lehet. A nyílás vagy nyílászáró és az azt körülvevő függőleges falazatok, burkoló-, takarószerkezetek homlokzatsíkra vetített felülete legfeljebb 25 %-a lehet a hozzá tartozó tetőfelület függőleges vetületének. Nyeregtető esetében a tetőfelépítmény az oromfalat legfeljebb másfél méterre közelítheti meg. Kontytető esetében a tetőfelépítmény az élgerincet legfeljebb egy méterre közelítheti meg. A tetőfelépítmény egyetlen része sem állhat előrébb a homlokzatsíknál. Egy épületen csak egyféle formai megjelenésű tetőfelépítmény építhető. A telkek egymás közt húzódó kerítése csak drótháló lehet. Az utcai kerítéssel egybeépíthető a legfeljebb 2,0 m2 alapterületű kukatároló. Hatályát vesztette.4

1/2009. (I. 19.) Hatálybalépés: 2009. január 19.

35

(7)

A Szőlőskert területén (a Budaörsi út – Szőlőskert u. – 10103/126 hrsz. földút – a 10103/120 hrsz. út által határolt területen) a) A területen szőlőművelési ágba tartozó mezőgazdasági területeken telekalakítás nem engedélyezhető. b) A területen az oldalkert mérete 3,75 m-nél, a hátsó kert mérete pedig 10,0 m-nél kisebb nem lehet. Terepszint alatti létesítmény az elő-, hátsó- és oldalkert előírt legkisebb méretén belül nem létesíthető. c) A Gksz3 építési övezetében egy telken építhető épületek legnagyobb számát a telek területének 1500-zal való osztásával lehet megállapítani. d) Az építési övezetnek a tervezett elkerülő út mellett fekvő telkein az előkertben – a közterületről megközelíthető – közönségforgalmi parkolókat kell kialakítani, amelyek területe a közterülettől nem keríthető el. e) Az épületek közönségforgalmi bejáratát, portálját az út felőli oldalon kell kialakítani. Kerítés ezen az oldalon az épület homlokzatsíkjában létesíthető.

(8)

A Temető térségében (a Márity László u. – Zichy Péter u. – Knáb János u. – Temető u. által határolt területen) a) A településközpont vegyes építési övezetekben gazdasági építmény és termelő kertészeti építmény nem helyezhető el. b) A közúthálózat elemei számára az alábbi szélességű építési területeket kell biztosítani: Zichy Péter u. beépített szakasza: 10 m, egyoldali járdával, Zichy Péter u. tervezett beépítés mellett: 16 m, Temető melletti új utca: 10 m, egyoldali járdával, egyoldali párhuzamos parkolással (az út kialakítása opcionális, építés az út nyomvonalán belül nem engedélyezhető), Knáb János u.: változó, min. 10 m, kétoldali járdával, c) A már kialakult, oldalhatáron álló épületek felújíthatók és bővíthetők oly módon, hogy a bővítés 2 méternél jobban ne közelítse meg a tervezett utat. A Szőlőskert-dél térségében (a Budaörsi út - 0103/410 – 0103/416 – 0103/471 – 0103/472 – 0103/473 – 0103/527-536 – 0103/567 – 0103/570-576 – 0103/555 – 0103/556 – 0103/120 hrsz. földrészletek közötti területen, beleértve a határoló földrészleteket is) a) A területen az oldalkert mérete 3,75 m-nél, a hátsó kert mérete pedig 8,0 m-nél kisebb nem lehet b) A telkek zöldfelületein a zöldfelületként kialakítandó telekrész minden 100 m2-ére számítottan 1-1 db előnevelt, legalább kétszer iskolázott, nagyméretű lombos fát az első épület használatba vétele előtt el kell ültetni. c) A kialakításra kerülő utak mentén 8-8 méterenként telepített azonos korú és fajtájú előnevelt, többször iskolázott fákból, fasorok létesítendők. d) A hátsó telekhatár mentén legalább 5 méter széles zöldsáv alakítandó ki, mely a zöldfelületi minimum részét képezi. e) Az építési övezetben a tervezett elkerülő út mellett kialakuló telkek esetében az előkert mérete 15 m, az építési hely előkert felőli határvonalához az épület közterület felőli homlokzatsíkja legalább 30 %-ának, íves határvonal esetében pedig legalább egy pontjának illeszkednie kell. Az épületek közönségforgalmi bejáratát, portálját az út felőli oldalon kell kialakítani. A közterület felőli telekhatáron legfeljebb 1,20 m magas kerítés létesíthető. f) A Gksz4 építési övezetben az egy telken építhető épületek legnagyobb számát a telek területének 1000-rel való osztásával lehet megállapítani.

(9)

36

(10) A Szőlőskert-nyugat térségében (a 0103/55 – 0103/126 – 0103/599 – 10103/650 – 0103/663 – 0120/314 – 0120/315 – 0120/302 – 0120/305 – 0120/311 – 0120/3 hrsz. földrészletek közötti által határolt területen, beleértve a határoló földrészleteket is) a) A területen az oldalkert mérete 3,75 m-nél, a hátsó kert mérete pedig 8,0 m-nél kisebb nem lehet. b) A telkek zöldfelületein a zöldfelületként kialakítandó telekrész minden 100 m2-ére számítottan 1-1 db előnevelt, legalább kétszer iskolázott, nagyméretű lombos fát az első épület használatba vétele előtt el kell ültetni. c) A kialakításra kerülő utak mentén 8-8 méterenként telepített azonos korú és fajtájú előnevelt, többször iskolázott fákból, fasorok létesítendők. d) A hátsó telekhatár mentén legalább 5 méter széles zöldsáv alakítandó ki, mely a zöldfelületi minimum részét képezi. e) Az építési övezetben a tervezett elkerülő út mellett kialakuló telkek esetében az előkert mérete 15 m, az építési hely előkert felőli határvonalához az épület közterület felőli homlokzatsíkja legalább 30 %-ának, íves határvonal esetében pedig legalább egy pontjának illeszkednie kell. Az épületek közönségforgalmi bejáratát, portálját az út felőli oldalon kell kialakítani. A közterület felőli telekhatáron legfeljebb 1,20 m magas kerítés létesíthető. f) A Gksz5 jelű építési övezetben egy telken építhető épületek legnagyobb számát a telek területének 1200-zal való osztásával lehet megállapítani. (11) Makkosmária sajátos előírásai a Kert utca –Árnyas utca – Makkosi út – Székely köz – Székely utca – Kalmár utca – Településhatár – 051 hrsz erdő által határolt területre, az Lke7, Lke8 és Vt4 építési övezetekre vonatkoznak az alábbiak szerint: a) Új nyeles telek nem alakítható ki. b) Azon magánútról megközelíthető telken, amelynek szélessége kisebb 25 m-nél, és magánúti határvonala hosszabb, mint az ezzel szöget bezáró csatlakozó telekhatárai, a magánúti előkert 3 m-re, a hátsókert 5 m-re csökkenthető. c) Támfalgarázsra vonatkozó előírások: ca) Ha a szabályozási vonaltól számított 8,0 m széles sávban az eredeti szintkülönbség legalább 3 m, akkor legfeljebb 3 m utcai homlokzatmagasságú támfalgarázs helyezhető el. cb) Támfalgarázs területe a telek területének legfeljebb 5 %-a lehet, amely a 4. § (6) bekezdés alapján számított értékhez hozzáadódhat. cc) A támfalgarázst legalább 0,50 m földtakarással kell kialakítani. cd) A földdel borított tető felső síkjának a rendezett terepszinthez kell csatlakoznia. ce) A támfalgarázshoz csatlakozó kerítésszakaszok támfalként, a garázshoz illeszkedő kialakítással létesíthetők. cf) Oldalkertben támfalgarázs nem helyezhető el. d) Lakásonként legalább 2 db személygépjármű elhelyezését kell biztosítani telken belül. e) Telkenként egy kapubehajtó létesíthető, a kapubehajtó maximális szélessége 4,0 m lehet.1,12 (12) A József Attila u. – Hunor u. – Villám utca által határolt területen (HÉSZ 2/B melléklet)5 a) a szabályozási terven megszűnt, illetve megszűnőként jelölt közterületek közterületi nyilvántartása megszüntethető,5

12 5

Módosította a 40/2014. (XII. 05.) ör. 4. §-a. Hatályos 2015. január 4-től. 29/2010. (IX. 15.) Hatálybalépés: 2010. november 15.

37

b)

c)

a közterületről magánterületre kerülő közmű vezetékek fenntarthatóságát, az ehhez szükséges megközelíthetőséget az átsorolások során, és azt követően a kiváltásukig biztosítani kell,5 villamos energia ellátási hálózat vezetéke magánterületen nem üzemelhet.5

A településrendezési feladatok megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények alkalmazása 67. §

(1)

A tervezett elkerülő út területéből az országos közút elhelyezésére szolgáló, a szabályozási terven ábrázolt terület esetében az Önkormányzat – a tulajdonosokkal kötött egyéb megállapodás hiányában – külön rendeletet alkot a közérdekből történő kisajátítás alkalmazásáról, az Étv. 26. §-ban foglaltak szerint.4

(2)

A szabályozási terven feltüntetett kiszolgáló és lakóutak tekintetében az Önkormányzat képviselő-testülete – a tulajdonosokkal kötött egyéb megállapodás hiányában – külön rendeletet alkot a kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés alkalmazásáról, az Étv. 27. §-ban foglaltak szerint.4

(3)

Az Étv. 29. § (2) pontjában foglalt beépítési kötelezettség lép érvénybe a védett településszerkezetű terület telkein meglévő épület lebontása esetén, a bontási engedély hatályba lépésétől számított 3 éves határidővel. A kötelezettséget a bontási engedély kiadásával egyidejűleg kell az ingatlan-nyilvántartásba bevezetni.4

(4)

Az Étv. 29. § (3) szerinti helyrehozatali kötelezettség keletkezik a védett településszerkezetű területen álló, továbbá a védett településszerkezeten kívüli, de helyi védettség alá eső épületek esetében, ha a homlokzat burkolata (pl. vakolat, lábazat), illetve a tető héjalás, vagy kiegészítő szerkezetei (pl. oromdeszka, csatorna, stb.) hiányosak. A helyreállítási kötelezettség teljesítéséhez támogatás ítélhető meg, a hatályos helyi önkormányzati rendelet szerint.4

(5)

Az Étv. 29. § (4) szerinti beültetési kötelezettségnek új épület építése esetén a használatbavételi engedélyig eleget kell tenni. Meglévő közterületeknek a szabályozási terven feltüntetett fásítását jelen rendelet hatálybalépését követő 5 éven belül el kell végezni.4

(6)

Makkosmária területére vonatkozó Feltétel teljesüléséhez kötött építési engedélyezés1,4 a) Makkosmária területén építés csak az alábbi feltételek teljesítése esetén lehetséges:1 - a szabályozási terv szerinti rendezett telek kialakítása, megsemmisítve 1,9

4

1/2009. (I. 19.) Hatálybalépés: 2009. január 19. 5/2007. (VIII. 28.) Hatálybalépés: 2007. szeptember 1. /32/2007. (VIII. 29.)/ 4 1/2009. (I. 19.) Hatálybalépés: 2009. január 19. 9 A Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf. 5031/2012/11. számú határozata alapján megsemmisítve. (Megjelent a Magyar Közlöny 2012. évi 76. számában) 1

38

–

b)

a teljes közművesítés (víz, gáz, csatorna, felszíni csapadékvízelvezetés, elektromos energia, utcai közvilágítás, járda, úttest) és az adott tömb telkei önálló, ellátó bekötővezetékeinek kiépítése megtörtént. 1 – külterületen, ha a tömb belterületbe vonása megtörtént. 1 Amennyiben az építési övezet területének közművesítettségi szintje nem felel meg az övezeti előírásoknak és/vagy az ingatlanok feltárása a követelményeknek megfelelő közúttal nem biztosított, akkor az ingatlanok tulajdonosai -a tulajdonukat képező ingatlant kiszolgáló közműhálózat és közút - követelmények szerinti kiépítéséről az általuk létrehozott közmű- és közútfejlesztési társulás révén is gondoskodhatnak. 1, 4

Záró rendelkezések 68. §

(1)

Jelen Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv kihirdetésének napján lép hatályba, rendelkezéseit az ettől az időponttól kezdve induló ügyekben kell alkalmazni. A rendelet kihirdetéséről a jegyző a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon gondoskodik.

(2)

E rendelet kihirdetésével hatályát veszti az 51/2004. (XII. 20.) sz. önkormányzati rendelet. Hatályát vesztette4

(3) (4)

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembe vételével készült, és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.3

Budakeszi, 2012. június 25.

Dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia polgármester

Dr. Szelenczy Gabriella jegyző

Közzétételi záradék: E rendeletet 2012. június 26-tól július 26-ig közzétettem.

4 3

1/2009. (I. 19.) Hatálybalépés: 2009. január 19. 54/2008. (XII. 17.) Hatálybalépés: 2008. december 17.

39

Dr. Szelenczy Gabriella jegyző

40

Függelék – a legfontosabb, a rendelet megalkotása során figyelembe vett jogszabályok, szabványok tájékoztató listája Törvények a) 1976. évi 24. tvr. a kisajátításról b) 1988. évi I. tv. a közúti közlekedésről c) 1993. évi XLVIII. tv. a bányászatról d) 1993. évi XCV. tv. a vasútról e) 1995. évi LIII. tv. a környezet védelmének általános szabályairól f) 1995. évi LVII tv. a vízgazdálkodásról g) 1995. évi XCI. törvény az állategészségügyről h) 1995. évi XCVII. tv.a légiközlekedésről i) 1996. évi LIII. tv. a természet védelméről j) 1996. évi LIV. tv. az erdőről és az erdő védelméről k) 2001. évi XL tv. a hírközlésről l) 2001. évi XCVII. tv. a kulturális örökség védelméről m) 2003. évi XXVI. tv- az országos területrendezési tervről Országosan érvényes rendeletek a) 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet a légiközlekedési törvény végrehajtásáról b) 176/1997. (X. 11.) Korm. Rendelet a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól c) 103/1999. (VII. 6.) Korm. rendelet a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének szabályairól d) 18/1997. (X. 11) KHVM-KTM együttes rendelet a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes szabályairól szóló e) 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról f) 33/2000. (III.17.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról (a település területének szennyeződésérzékenységi besorolása a 2. melléklet szerint A, kiemelten érzékeny kategória) g) 21/2001 (II.14.) Korm. rendelet a levegőtisztaság védelméről h) 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási i) 204/2001. (X.26.) Korm. sz. rendelet a közcsatornába bevezethető vizek minőségi követelményeiről j) 203/2001. (X.26.) Korm. sz. rendelet a nyílt vízfolyásokba vezetett felszíni vizek minőségi követelményeiről k) 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről l) 35/1996. (XII.29.) BM rendelet (Országos Tűzvédelmi Szabályzat) m) 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól Helyi rendeletek a) Budakeszi Képviselő-testületének módosított 20/1994. (VI. 1.) számú rendelete a víz és csatornamű fejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettség megállapításáról és összegéről b) Budakeszi Város Képviselő-testületének többször módosított 20/2004. (IV. 22.) számú rendelete a közterület-használat általános rendjéről, engedélyezéséről

41

c)

d) e)

f)

Budakeszi Város Képviselő-testületének többször módosított 43/1996. (XII. 30.) számú rendelete a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról, valamint az ültetési (telepítési) távolságról Budakeszi Város Képviselő-testületének többször módosított 66/2003. (XII. 22.) rendelete az állatok tartásáról Budakeszi Város Képviselő-testületének többször módosított 20/1993. (VII. 30.) számú rendelete a helyi védelemben részesülő lakóépületek homlokzati helyreállításának önkormányzati támogatási rendjéről Budakeszi Város Képviselő-testületének 20/2003. (III. 26.) rendelete az Önkormányzati Tervtanács létrehozásáról, működésének rendjéről.

A település országosan védett épületeinek tájékoztató listája a) Rk. templom, barokk, 1761-66, Fő u. hrsz. 879, MJ 6930; b) Kőkereszt, rokokó, 1775, Fő u., hrsz. 879, MJ 6930; c) „Bagolyvár”, Fő u. 208. hrsz. 867, MJ 10618; d) Lakóház, klasszicista, 1838, Fő u. 187. hrsz. 25/2, MJ 6929; e) Lakóház, klasszicista, Jókai u. 10. hrsz. 1175, MJ 10617; f) Lakóház, barokk, 1776, Jókai u. 12. hrsz. 1174/1, MJ 6926; g) Kálváriakápolna, barokk, 1739, Jókai u. hrsz. 1166, MJ 6927; h) Rk. Segítő Szentek kápolna, Fő u. 239. hrsz. 1606, MJ 10619; i) Erdészeti épületek, 1942-43 hrsz. 0178/1, 0178/2 (külter.), VK 9185. A régészeti lelőhelyek tájékoztató listája 1. jelű: Árpád-kori falu, későközépkori templom és temető. A Telki út mentén feltárt, az előkerült leletek alapján Felkeszivel azonosított település, amely egyébként a török hódítás elején teljesen elpusztult. 6. jelű: Koravaskori, római kori, árpád-kori és későközépkori település; árpád-kori, későközépkori templom és sírok. A Fő utca központi térségében (templom, gimnázium, Erdő u.) feltárt középkori lelőhely a tulajdonképpeni Keszi ill. később Alkeszi nevű településsel azonosítható. A barokk plébániatemplom kertjében XI. századi román, majd XII. és XIV. századi gótikus templom egymásra épült romjait tárták fel. 9. jelű Bronzkori, későbronzkori urnasírok;, római kori, árpád-kori és későközépkori település. A Szél u. és Vásárhelyi u. térségében a középkori leletek Alkeszi település szélét jelzik. 10. jelű Római kori temető, kőemlék. A mai temető keleti részén, valamint a Széchényi és József Attila utca térségében egy nagyobb kiterjedésű késő római kori (III-IV. századi) temető sírjait tárták fel. Kisebb területű, szórványosan elhelyezkedő lelőhelyek (főként sírok és cseréptöredékek): 2. jelű: Bronzkori település. 3. jelű: Római kori villa.

42

4. jelű: Későbronzkori település; római kori villa és kőemlék. 5. jelű: Újkőkori település. 7. jelű: Újkőkori, bronzkori település; bronzkori urnasírok. 8. jelű: Újkőkori, későbronzkori település, urnasírok. 11. jelű: Római kori település (valószínűleg összefügg a 6. jelűvel). 12. jelű: Feltételezett római kori temető. 13.jelű: Középkori kaptárkő-fülkék. 14.jelű: Bronzkori, későközépkori település. 15.jelű: Honfoglalás kori temető, lovas sírok. 16.jelű: Római kori kocsi-temetkezés. Újabb emlék: Középkori falmaradvány a régi zsidó temetőben A közművezetékek védőtávolságára vonatkozó fontosabb szabványok a) A közművezetékek térszint alatti elrendezését, védőtávolságait az MSZ 7487/2-80. számú szabvány tartalmazza. b) A gázvezetékek biztonsági övezetét az MSZ 7048/3 szabvány határozza meg, annak szélessége középnyomású gázvezetékek esetében DN 90 mm felett 5,0 (3,0) m, DN 90 mm méretű névleges átmérő alatt 4,0 (3,0) m, kis nyomás esetében 3,0 (2,0) m, a vezeték tengelyétől mérve, mindkét oldalon. (A zárójelekben lévő távolságok védelemmel ellátott vezetékek esetében alkalmazhatók). c) A gáznyomás-szabályozó állomások védőtávolságát az MSZ 11414-es szabvány tartalmazza, amely szerint a védőtávolság nagy középnyomású berendezéseknél közutak útpályájának szélétől és épületektől általában 10,0 m.

43