/2006. ( . .). HM rendelet a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonái kártérítési felelősségének egyes szabályairól szóló 17/2002. (IV. 5.) HM rendelet módosításáról
A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 287. § j) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonái kártérítési felelősségének egyes szabályairól szóló 17/2002. (IV. 5.) HM rendeletet (a továbbiakban: R.) a következők szerint módosítom: 1. § A R. 1. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: „A rendelet hatálya 1/A. § (1) A rendelet hatálya a Honvédelmi Minisztériumra, a Honvédelmi Minisztérium közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetekre, a Magyar Honvédség katonai szervezeteire valamint a honvédelmi miniszter közvetlen irányítása és felügyelete alá tartozó szervezetekre (a továbbiakban: honvédség) és a honvédség állományába tartozó hivatásos és szerződéses katonákra valamint az önkéntes jelentkezés alapján tartalékos katonai szolgálatot teljesítőkre (a továbbiakban együtt: katonára) terjed ki. (2) E rendeletet a katonák által belföldön és külföldön okozott kárügyekben kell alkalmazni.
2. § Értelmező rendelkezések 1/B. § (1) A rendelet alkalmazása szempontjából kár a Honvédelmi Minisztériumot, a Honvédelmi Minisztérium közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeteket, a Magyar Honvédség katonai szervezeteit illetve a honvédelmi miniszter közvetlen irányítása, felügyelete alá tartozó szervezeteket (a továbbiakban együtt: honvédség) ért vagyoni hátrány, különösen: a) az anyagi-technikai eszközök, létesítmények, azok berendezéseinek rendeltetésellenes használatából eredő megrongálódása, megsemmisítése, hiánya, illetve a javításra, pótlásra fordított költség és kiadás; b) az anyagi-technikai eszközök jogtalan felhasználása, illetve igénybevétele; c) pénzeszközök jogtalan felhasználása, utalványozása, igénybevétele, gazdálkodási szabályok megsértésével okozott többletkiadás; d) a honvédség vagyoni értékű joga érvényesítésének elmulasztása; e) a honvédségre ellenszolgáltatás nélkül háruló olyan vagyoni kötelezettség, amely abból keletkezett, hogy a honvédségnek a katona vétkes magatartása miatt többlet költséget (kártérítést,
2
kötbért, kamatot, bírságot, munkáltatót terhelő és a munkáltatónak fel nem róható módon meg nem térülő közterhet stb.) kellett fizetnie. f) a béketámogató műveletek keretében teljesített külföldi szolgálat ellátása során felmerült fegyelmi kérdésekkel kapcsolatos különös szabályokról szóló …/2006. ( HK) HM rendelet alapján a fegyelmi okból hazarendelt, fegyelmi eljárásban jogerősen elmarasztalt katona hazautaztatásának, illetve az őt váltó személy kiutaztatási költségei. (2) A rendelet alkalmazása szempontjából a honvédség vagyonának minősülnek a) mindazok a vagyontárgyak (ingó, ingatlan) és pénzeszközök, amelyek a honvédség kezelésébe, illetve gazdálkodási körébe tartoznak; b) azok az idegen vagyontárgyak és pénzeszközök, amelyek jogszabály, hatósági intézkedés vagy szerződés alapján ideiglenesen kerültek a honvédség kezelésébe; c) a testületet illető vagyoni értékű jogok és követelések; d) a gazdálkodó szervezeteknek [Ptk. 685. § c) pont] átadott azok a vagyontárgyak és pénzeszközök, amelyeket e szervezetek a honvédséggel szembeni visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel kezelnek. (3) A rendelet alkalmazása szempontjából műveleti terület a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 204. § (1) bekezdés g) pontjaiban említett terület.
3. § A R. 2. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: „2. § Ha a kártérítési ügy tényállása bonyolult, vagy a keletkezett kár összege meghaladja a 100 000 Ft-ot, akkor a kártérítési eljárás lefolytatására kijelölt bizottság legalább egyik tagja a jogi és igazgatási szolgálat tagja.” 4. § A R. 3. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: „3. § (1) A kár összegeként a károkozás pillanatában fennálló forgalmi értéket kell meghatározni. (2) A kár összegének meghatározásánál figyelembe kell venni: a) a megrongált dolog kijavítására fordított kiadást - ideértve az üzemviteli költségeket is - és a kijavítás ellenére még fennmaradó esetleges értékcsökkenés mértékét; b) ha a dolog megsemmisült vagy használhatatlanná vált, illetve, ha nincs meg, a károkozás időpontjában érvényes fogyasztói árat (árakat), az avulásra is tekintettel. (3) A kár összegét a biztosítási szerződés alapján megtérülő összeggel, továbbá a megrongált dolog kijavításakor létrejött értéknövekmény értékével csökkenteni kell. (4) A kár összegének megállapításához eseti kárszakértőt lehet igénybe venni. Kötelező igazságügyi kárszakértőt bevonni az előreláthatóan 5 millió Ft kárértéket meghaladó kárügyben. (5) A kárszakértő költségét a katonai szervezet előlegezi. A károkozót kárfelelősségének arányában kell kötelezni a kárszakértői díj megtérítésére. (6) Haditechnikában okozott kár esetén a szakmailag illetékes anyagnem felelős szolgálat véleményét is ki kell kérni. Nem kell kikérni a kár összegének megállapításához az illetékes szolgálat véleményét, ha kár összegét igazságügyi kárszakértő állapította meg.”
3
5. § A R. az alábbi 3/A., 3/B., 3/C., és 3/D. §-okkal egészül ki: A változat
„Többes károkozás
3/A. §. (1) Ha a kárt többen együttesen okozták – közös állományilletékes parancsnok hiányában - a Hjt. XIII. fejezetében az állományilletékes parancsnokot megillető jogokat és kötelezettségeket a károkozók közös elöljárója gyakorolja. (2) A közös elöljáró a káreljárás kivizsgálása céljából parancsban (határozatban) köteles közös bizottságot létrehozni. A közös bizottságot úgy kell kijelölni, hogy a bizottságban valamennyi érintett katonai szervezet azonos számban legyen képviselve, valamint legalább egy tagja a jogi és igazgatási szolgálat jogi végzettséggel rendelkező tagja legyen. A közös bizottság elnöke a közös elöljáró szervezetéből kijelölt személy. 3/B. § Ha a kárt többen olyan személyek okozták, akiknek az állománycsoportja eltérő (katona, közalkalmazott, köztisztviselő, munkavállaló) és állományilletékes parancsnoka (munkáltatói jogkör gyakorlója) is különböző személy, a honvédséget megillető igényt a Hjt. 223. (2) bekezdése alapján közvetlenül a bíróság előtt kell egy eljárásban érvényesíteni. B változat
„Többes károkozás
3/A. §. (1) Ha a kárt többen együttesen okozták - közös állományilletékes parancsnok hiányában - a károkozók közös elöljárója köteles parancsban (határozatban) közös bizottság létrehozását elrendelni a káreljárás kivizsgálása céljából. A káreljárást elrendelő határozatokat az állományilletékes parancsnokok külön-külön hozzák meg, de saját határozatukban a közös elöljáró által kijelölt bizottságot kell megbízniuk a vizsgálattal. (2) A közös bizottságot úgy kell kijelölni, hogy a bizottságban valamennyi érintett katonai szervezet azonos számban legyen képviselve, valamint legalább egy tagja a jogi és igazgatási szolgálat jogi végzettséggel rendelkező tagja legyen. A közös bizottság elnöke a közös elöljáró szervezetéből kijelölt személy. (3) A közös bizottság valamennyi állományilletékes parancsnoknak javaslatot tesz a kárfelelősség elbírálására. 3/B. § Ha a kárt többen olyan személyek okozták, akiknek az állománycsoportja eltérő (katona, közalkalmazott, köztisztviselő, munkavállaló) és állományilletékes parancsnoka (munkáltatói jogkör gyakorlója) is különböző személy, a honvédséget megillető igényt a Hjt. 223. (2) bekezdése alapján közvetlenül a bíróság előtt kell egy eljárásban érvényesíteni. Külföldön okozott károk 3/C. § Amennyiben a kártérítési eljárás lefolytatásának akadálya van (pl. a Hjt. 177. (3) bekezdésében meghatározott vizsgáló kijelölése akadályba ütközik), a kártérítési eljárást az akadály elhárulta után haladéktalanul kell elrendelni. Az akadály elhárultáig a káreljárás nyugszik.
4
Műveleti területen okozott károk 3/D. § (1) Ha a katona műveleti területen gondatlanságból - a Hjt. 169. § (4) bekezdésében felsorolt esetek kivételével – a köztisztviselői illetményalap összegét meg nem haladó mértékben okoz kárt, kártérítési eljárást nem kell indítani. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az állományilletékes parancsnok intézkedik a kárfelvételi jegyzőkönyv elkészítéséről és ez alapján leírási tanúsítvány kiadásáról. A kárfelvételi jegyzőkönyv egy-egy példányát a katona személyügyi és pénzügyi gyűjtőjében kell elhelyezni. (3) Nem alkalmazható az (1) bekezdésben maghatározott rendelkezés: a) ha a károkozás bűncselekmény elkövetésével, súlyos fegyelemsértéssel vagy a hadrafoghatóság jelentős sérelmével is járt; b) a Hjt. 169. § (4) bekezdésében felsorolt esetekben. Külföldön, nem műveleti területen okozott károk 3/E. § Külföldön, nem műveleti területen okozott károk esetén a káreljárás lefolytatására az általános szabályok az irányadók.” 6. § (1) A R. 4. § - a elé címként az alábbi cím kerül: „Általános eljárási szabályok”. (2) A R. 4. § a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: [A kártérítési ügyben, ha az eljárás menete egy jegyzőkönyvben nem rögzíthető, a lefolytatott bizonyításról összefoglaló jelentést kell készíteni. Ebben - illetve a jegyzőkönyvben - rögzíteni kell] „a) a vizsgálattal megbízott személynek vagy a bizottság tagjainak nevét, rendfokozatát, beosztását, a bizottságban betöltött szerepét (bizottság elnök, bizottsági tag),” (3) A R. 4. § g) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „g) azokat a tényeket, amelyek a felelősség elbírálásához, illetve a kártérítés mérsékléséről vagy mellőzéséről való döntéshez szükségesek (súlyosító és enyhítő körülmények, vagyoni viszonyok, családi és szociális körülmények),” (4) A R. 4. § új j) ponttal egészül ki: „j) milyen módon kerülhetők el vagy előzhetők meg a hasonló esetek.” 7. § A R. 5. § (2)-(4) rendelkezései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „(2) Állományilletékes parancsnok hiányában a vizsgálatot a Honvédelmi Minisztérium Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatalának főigazgatója által kijelölt szerv, személy vagy bizottság folytatja le, és az összefoglaló jelentést a kárügy összes irataival együtt - a Honvédelmi
5
Minisztérium Jogi és Információvédelmi Főosztályán keresztül - haladéktalanul döntésre a honvédelmi miniszter elé terjeszti. (3) Ha a vizsgálat során lényeges körülmény nem tisztázódott, az állományilletékes parancsnok – a (2) bekezdésben meghatározott esetben a Honvédelmi Minisztérium Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatalának illetékes szerve, illetve a Honvédelmi Minisztérium Jogi és Információvédelmi Főosztály vezetője - haladéktalanul intézkedik a bizonyítás kiegészítése iránt. (4) Ha az összefoglaló jelentés alapján az anyagi felelősség megnyugtatóan elbírálható, az állományilletékes parancsnok - a (2) bekezdésben foglalt esetben a honvédelmi miniszter határozatban dönt.” 8. § (1) A R. 7. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) Az állományilletékes parancsnok, illetve a miniszter által hozott határozat fejrészből, rendelkező részből és indoklásból áll. A fejrészben kell feltüntetni a katonai szervezet megnevezését, a határozat nyilvántartási számát és példányszámát.” (2) A R. 7. § (2) bekezdés d)-e) pontjai helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: [A rendelkező rész kötelező tartalma:] „d) a kártérítés megfizetésének időpontjára, a havonta fizetendő részletekre vagy a levonás elhalasztására, illetve az esetleges kárszakértői díj megfizetésére vonatkozó rendelkezés, e) a jogorvoslat lehetőségéről, határidejéről és helyéről történő kioktatás.” (3) A R. 7. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(3) Az indoklás kötelező tartalma: a) a megállapított tényállás világos és pontos ismertetése, a kár kiszámításának módja, a bizonyítékokra utalás, b) a katona védekezésének lényege és annak értékelése, c) a felelősség elbírálásánál alkalmazott jogszabály vonatkozó rendelkezésére való hivatkozás, és d) a döntés egyéb, szükség szerinti indoklása (pl. a kárfelelősség mértéke, a kárszakértői díj viselésének aránya, a kártérítés mérséklése, súlyosító és enyhítő körülmények).” 9. § A R. az alábbi 8/A. §-szal egészül ki: A 7. § (1) bekezdésében említett határozatot hozó elöljáró köteles intézkedni a hasonló károk megelőzése érdekében. 10. § A R. 15. § (1) bekezdése elé az alábbi alcím kerül: „Halasztás, részletfizetés, utólagos mérséklés” 11. §
6
A R. 15. § az alábbi (6)-(7) bekezdésekkel egészül ki: „(6) Az (5) bekezdésben megállapítottaknál hosszabb időtartamú részletfizetést kell engedélyezni, ha a kártérítés egy havi részlete a katona egy havi illetményének, abból a külön jogszabályok szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, magánnyugdíj-pénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonás után fennmaradó részének 25 %-át meghaladja. (7) A bíróság jogerős ítéletében megállapított havi részleteknél alacsonyabb mértékű részletfizetést a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 217. § (3) bekezdése szerint az ügyben első fokon eljárt bíróság engedélyezheti.” 12. § A R. 18. § elé az alábbi alcím kerül: „Záró rendelkezés” 13. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) A R. 9. § (1)-(5) bekezdéseiben, a 10. §-ban és a 11. §. (1) bekezdésében szereplő „panasz” szó helyébe a „fellebbezés” szöveg lép. (3) A R. 11. § (4) bekezdésében szereplő „panaszosnak” szó helyébe a „jogorvoslattal élő katonának” kifejezés lép. 14. §
(1) A Honvédelmi Minisztérium, a Honvédelmi Minisztérium szervezetei és a Magyar Honvédség szervezetei jogi képviseletének rendjéről szóló 20/2001. (VIII. 9.) HM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 8. §-a elé alcímként az alábbi cím kerül: „Jogvitákból származó követelések teljesítésének rendje” (2) A Rendelet 8. §-a az alábbi új (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Ha a jogerős bírósági határozat a Honvédelmi Minisztérium, a HM és MH szervezet ellenfelét fizetésre, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására kötelezi, a HM KPSZH az elöljáró pénzügyi szerv kijelölésével gondoskodik a bevétel – akár végrehajtás útján történő – beszedéséről”. (3) A Rendelet 9. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) Az egyezségkötésre jogosult jogi személyek – a 2. § (2) bekezdésében foglalt szerv kivételével - a perbeli és a peren kívüli egyezség megkötése előtt az egyezség tervezetét és az
7
ügyhöz kapcsolódó összes iratot soron kívül, közvetlenül kötelesek egy példányban véleményezésre felterjeszteni a Honvédelmi Minisztérium Jogi és Információvédelmi Főosztályához, pénzügyi fedezet vizsgálata miatt pedig egy példányban a HM KPSZH-hoz. Budapest, 2006. március
-n.
Juhász Ferenc
8
17/2002. (IV. 5.) HM rendelet a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonái kártérítési felelősségének egyes szabályairól (egységes szerkezetben) A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 287. § j) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: A rendelet hatálya 1/A. § (1) A rendelet hatálya a Honvédelmi Minisztériumra, a Honvédelmi Minisztérium közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetekre, a Magyar Honvédség katonai szervezeteire valamint a honvédelmi miniszter közvetlen irányítása és felügyelete alá tartozó szervezetekre (a továbbiakban: együtt: honvédség) és a honvédség állományába tartozó hivatásos és szerződéses katonákra valamint az önkéntes jelentkezés alapján tartalékos katonai szolgálatot teljesítőkre (a továbbiakban együtt: katonára) terjed ki. (2) E rendeletet a katonák által belföldön és külföldön okozott kárügyekben kell alkalmazni.”
Értelmező rendelkezések 1/B. § (1) A rendelet alkalmazása szempontjából kár a Honvédelmi Minisztériumot, a Honvédelmi Minisztérium közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeteket, a Magyar Honvédség katonai szervezeteit illetve a honvédelmi miniszter közvetlen irányítása, felügyelete alá tartozó szervezeteket (a továbbiakban együtt: honvédség) ért vagyoni hátrány, különösen: a) az anyagi-technikai eszközök, létesítmények, azok berendezéseinek rendeltetésellenes használatából eredő megrongálódása, megsemmisítése, hiánya, illetve a javításra, pótlásra fordított költség és kiadás; b) az anyagi-technikai eszközök jogtalan felhasználása, illetve igénybevétele; c) pénzeszközök jogtalan felhasználása, utalványozása, igénybevétele, gazdálkodási szabályok megsértésével okozott többletkiadás; d) a honvédség vagyoni értékű joga érvényesítésének elmulasztása; e) a honvédségre ellenszolgáltatás nélkül háruló olyan vagyoni kötelezettség, amely abból keletkezett, hogy a honvédségnek a katona vétkes magatartása miatt többlet költséget (kártérítést, kötbért, kamatot, bírságot, munkáltatót terhelő és a munkáltatónak fel nem róható módon meg nem térülő közterhet stb.) kellett fizetnie. f) a béketámogató műveletek keretében teljesített külföldi szolgálat ellátása során felmerült fegyelmi kérdésekkel kapcsolatos különös szabályokról szóló …/2006. ( HK) HM rendelet alapján a fegyelmi okból hazarendelt, fegyelmi eljárásban jogerősen elmarasztalt katona hazautaztatásának, illetve az őt váltó személy kiutaztatási költségei.
9
(2) A rendelet alkalmazása szempontjából a honvédség vagyonának minősülnek a) mindazok a vagyontárgyak (ingó, ingatlan) és pénzeszközök, amelyek a honvédség kezelésébe, illetve gazdálkodási körébe tartoznak; b) azok az idegen vagyontárgyak és pénzeszközök, amelyek jogszabály, hatósági intézkedés vagy szerződés alapján ideiglenesen kerültek a honvédség kezelésébe; c) a testületet illető vagyoni értékű jogok és követelések; d) a gazdálkodó szervezeteknek [Ptk. 685. § c) pont] átadott azok a vagyontárgyak és pénzeszközök, amelyeket e szervezetek a honvédséggel szembeni visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel kezelnek. (3) A rendelet alkalmazása szempontjából műveleti terület a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 204. § (1) bekezdés g) pontjaiban említett terület. 2. § Ha a kártérítési ügy tényállása bonyolult, vagy a keletkezett kár összege meghaladja a 100 000 Ft-ot, akkor a kártérítési eljárás lefolytatására kijelölt bizottság legalább egyik tagja a jogi és igazgatási szolgálat tagja. 3. § (1) A kár összegeként a károkozás pillanatában fennálló forgalmi értéket kell meghatározni. (2) A kár összegének meghatározásánál figyelembe kell venni: a) a megrongált dolog kijavítására fordított kiadást - ideértve az üzemviteli költségeket is - és a kijavítás ellenére még fennmaradó esetleges értékcsökkenés mértékét; b) ha a dolog megsemmisült vagy használhatatlanná vált, illetve, ha nincs meg, a károkozás időpontjában érvényes fogyasztói árat (árakat), az avulásra is tekintettel. (3) A kár összegét a biztosítási szerződés alapján megtérülő összeggel, továbbá a megrongált dolog kijavításakor létrejött értéknövekmény értékével csökkenteni kell. (4) A kár összegének megállapításához eseti kárszakértőt lehet igénybe venni. Kötelező igazságügyi kárszakértőt bevonni az előreláthatóan 5 millió Ft kárértéket meghaladó kárügyben. (5) A kárszakértő költségét a katonai szervezet előlegezi. A károkozót kárfelelősségének arányában kell kötelezni a kárszakértői díj megtérítésére. (6) Haditechnikában okozott kár esetén az árra az illetékes szakszolgálat véleményét is kell kérni. Nem kell kikérni az illetékes szakszolgálat véleményét, ha kár összegét igazságügyi kárszakértő állapította meg. A változat
„Többes károkozás
3/A. §. (1) Ha a kárt többen együttesen okozták – közös állományilletékes parancsnok hiányában - a Hjt. XIII. fejezetében az állományilletékes parancsnokot megillető jogokat és kötelezettségeket a károkozók közös elöljárója gyakorolja. (2) A közös elöljáró a káreljárás kivizsgálása céljából parancsban (határozatban) köteles közös bizottságot létrehozni. A közös bizottságot úgy kell kijelölni, hogy a bizottságban valamennyi érintett katonai szervezet azonos számban legyen képviselve, valamint legalább egy tagja a jogi és igazgatási szolgálat jogi végzettséggel rendelkező tagja legyen. A közös bizottság elnöke a közös elöljáró szervezetéből kijelölt személy. 3/B. § Ha a kárt többen olyan személyek okozták, akiknek az állománycsoportja eltérő (katona, közalkalmazott, köztisztviselő, munkavállaló) és állományilletékes parancsnoka (munkáltatói jogkör gyakorlója) is különböző személy, a honvédséget megillető igényt a Hjt. 223. (2) bekezdése alapján közvetlenül a bíróság előtt kell egy eljárásban érvényesíteni.
10
B változat
„Többes károkozás
3/A. §. (1) Ha a kárt többen együttesen okozták – közös állományilletékes parancsnok hiányában - a károkozók közös elöljárója köteles parancsban (határozatban) közös bizottság létrehozását elrendelni a káreljárás kivizsgálása céljából. A káreljárást elrendelő határozatokat az állományilletékes parancsnokok külön-külön hozzák meg, de saját határozatukban a közös elöljáró által kijelölt bizottságot kell megbízniuk a vizsgálattal. (2) A közös bizottságot úgy kell kijelölni, hogy a bizottságban valamennyi érintett katonai szervezet azonos számban legyen képviselve, valamint legalább egy tagja a jogi és igazgatási szolgálat jogi végzettséggel rendelkező tagja legyen. A közös bizottság elnöke a közös elöljáró szervezetéből kijelölt személy. (3) A közös bizottság valamennyi állományilletékes parancsnoknak javaslatot tesz a kárfelelősség elbírálására. 3/B. § Ha a kárt többen olyan személyek okozták, akiknek az állománycsoportja eltérő (katona, közalkalmazott, köztisztviselő, munkavállaló) és állományilletékes parancsnoka (munkáltatói jogkör gyakorlója) is különböző személy, a honvédséget megillető igényt a Hjt. 223. (2) bekezdése alapján közvetlenül a bíróság előtt kell egy eljárásban érvényesíteni. Külföldön okozott károk 3/C. § Amennyiben a kártérítési eljárás lefolytatásának akadálya van (pl. a Hjt. 177. (3) bekezdésében meghatározott vizsgáló kijelölése akadályba ütközik), a kártérítési eljárást az akadály elhárulta után haladéktalanul kell elrendelni. Az akadály elhárultáig a káreljárás nyugszik. Műveleti területen okozott károk 3/D. § (1) Ha a katona műveleti területen gondatlanságból - a Hjt. 169. § (4) bekezdésében felsorolt esetek kivételével – a köztisztviselői illetményalap összegét meg nem haladó mértékben okoz kárt, kártérítési eljárást nem kell indítani. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az állományilletékes parancsnok intézkedik a kárfelvételi jegyzőkönyv elkészítéséről és ez alapján leírási tanúsítvány kiadásáról. A kárfelvételi jegyzőkönyv egy-egy példányát a katona személyügyi és pénzügyi gyűjtőjében kell elhelyezni. (3) Nem alkalmazható az (1) bekezdésben maghatározott rendelkezés: c) ha a károkozás bűncselekmény elkövetésével, súlyos fegyelemsértéssel vagy a hadrafoghatóság jelentős sérelmével is járt; d) a Hjt. 169. § (4) bekezdésében felsorolt esetekben. Külföldön, nem műveleti területen okozott károk 3/E. § Külföldön, nem műveleti területen okozott károk esetén a káreljárás lefolytatására az általános szabályok az irányadók.”
11
Általános eljárási szabályok 4. § A kártérítési ügyben, ha az eljárás menete egy jegyzőkönyvben nem rögzíthető, a lefolytatott bizonyításról összefoglaló jelentést kell készíteni. Ebben - illetve a jegyzőkönyvben rögzíteni kell a) a vizsgálattal megbízott személynek vagy a bizottság tagjainak nevét, rendfokozatát, beosztását, a bizottságban betöltött szerepét (bizottság elnök, bizottsági tag), b) a katona személyi adatait (születési hely, év, hó, nap, anyja neve), rendfokozatát, beosztását és lakóhelyét, c) a kár keletkezésének idejét és körülményeit, d) a kár összegét, a kárszakértő költségét, e) a bizonyítékokat (pl. tanúvallomás, szakértői nyilatkozat, szemle jegyzőkönyv, fegyelmi vagy a büntetőeljárás során hozott határozat, szakmai kivizsgálásról készített jelentés), f) a katona kártérítési felelőssége mértékének alapjául szolgáló illetményt, g) azokat a tényeket, amelyek a felelősség elbírálásához, illetve a kártérítés mérsékléséről vagy mellőzéséről való döntéshez szükségesek (súlyosító és enyhítő körülmények, vagyoni viszonyok, családi és szociális körülmények), h) a katonának a felelősségre vonatkozó nyilatkozatát, továbbá i) a vizsgálat összegzett eredményét, illetve a vizsgálatot végző személy vagy bizottság indokolt véleményét arról, hogy a kárért kit (kiket) és milyen mértékben tart felelősnek; j) milyen módon kerülhetők el vagy előzhetők meg a hasonló esetek. 5. § (1) A vizsgálat befejezése után a (2) bekezdésben foglalt kivétellel az összefoglaló jelentést - a kárügy összes iratával együtt - haladéktalanul, döntés végett, az állományilletékes parancsnok elé kell terjeszteni. (2) Állományilletékes parancsnok hiányában a vizsgálatot a Honvédelmi Minisztérium Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatalának főigazgatója által kijelölt szerv, személy vagy bizottság folytatja le, és az összefoglaló jelentést a kárügy összes irataival együtt - a Honvédelmi Minisztérium Jogi és Információvédelmi Főosztályán keresztül - haladéktalanul döntésre a honvédelmi miniszter elé terjeszti. (3) Ha a vizsgálat során lényeges körülmény nem tisztázódott, az állományilletékes parancsnok – a (2) bekezdésben meghatározott esetben a Honvédelmi Minisztérium Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatalának illetékes szerve, illetve a Honvédelmi Minisztérium Jogi és Információvédelmi Főosztály vezetője - haladéktalanul intézkedik a bizonyítás kiegészítése iránt. (4) Ha az összefoglaló jelentés alapján az anyagi felelősség megnyugtatóan elbírálható, az állományilletékes parancsnok - a (2) bekezdésben foglalt esetben a honvédelmi miniszter határozatban dönt. 6. § A katona és képviselője jogosult betekinteni a kártérítési eljárás során keletkezett iratokba, a kárüggyel kapcsolatban észrevételt, megjegyzést tehet. 7. § (1) Az állományilletékes parancsnok, illetve a miniszter által hozott határozat fejrészből, rendelkező részből és indoklásból áll. A fejrészben kell feltüntetni a katonai szervezet megnevezését, a határozat nyilvántartási számát és példányszámát. (2) A rendelkező rész kötelező tartalma: a) a katonai szervezet megnevezése, b) a kártérítésre kötelezett személyi adatai (születési hely, idő, anyja neve, lakóhelye), rendfokozata, beosztása,
12
c) a kiszabott kártérítés összege (számmal és betűvel), pénzneme (Ft), d) a kártérítés megfizetésének időpontjára, a havonta fizetendő részletekre vagy a levonás elhalasztására, illetve az esetleges kárszakértői díj megfizetésére vonatkozó rendelkezés, e) a jogorvoslat lehetőségéről, határidejéről és helyéről történő kioktatás. (3) Az indoklás kötelező tartalma: a) a megállapított tényállás világos és pontos ismertetése, a kár kiszámításának módja, a bizonyítékokra utalás, b) a katona védekezésének lényege és annak értékelése, c) a felelősség elbírálásánál alkalmazott jogszabály vonatkozó rendelkezésére való hivatkozás, és d) a döntés egyéb, szükség szerinti indoklása (pl. a kárfelelősség mértéke, a kárszakértői díj viselésének aránya, a kártérítés mérséklése, súlyosító és enyhítő körülmények); 8. § (1) A 7. §-ban említett határozatot legalább három példányban kell elkészíteni és nyilvántartásba venni, melyből egy példányt a katonának kézbesíteni kell, egy példányt pedig a kárügy irataihoz kell csatolni, egy további példányát a határozat jogerőre emelkedése után előjegyzésre, illetve végrehajtásra az ellátó pénzügyi és számviteli szervezetnek kell átadni. (2) A határozat átvételének tényét és idejét a katona aláírásával köteles igazolni. Ha a kézbesítés postai úton történik, az átvétel igazolására a tértivevény szolgál. 8/A. § A 7. § (1) bekezdésében említett határozatot hozó elöljáró köteles intézkedni a hasonló károk megelőzése érdekében. 9. § (1) A fellebbezést az állományilletékes parancsnoknál kell írásban előterjeszteni. A fellebbezésben elő kell adni, hogy a hivatásos, szerződéses katona a határozatot miért sérelmezi. (2) A honvédelmi miniszter által hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. Az állomány tagja a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat. (3) Fellebbezésnek kell tekinteni - elnevezésére tekintet nélkül - minden olyan beadványt vagy kérelmet, amelyben a katona az állományilletékes parancsnok határozatát sérelmezi, illetve annak megváltoztatását kéri. (4) A fellebbezés szóban is előterjeszthető. Ebben az esetben a katona fellebbezését jegyzőkönyvezni, a jegyzőkönyv egy példányát pedig át kell adni a katonának. (5) Ha a fellebbezést nem az állományilletékes parancsnokhoz nyújtották be, azt haladéktalanul a határozatot meghozó parancsnokhoz kell továbbítani. 10. § A katona fellebbezését - a kárügy irataival együtt - 8 napon belül fel kell terjeszteni a határozatot hozó parancsnok elöljáró parancsnokához, kivéve, ha a határozatot hozó parancsnok a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja vagy kiegészíti a megtámadott határozatot. 11. § (1) A fellebbezést elbíráló elöljáró parancsnok a határozatban a sérelmezett határozatot helyben hagyja, megváltoztatja, vagy megsemmisíti, és az állományilletékes parancsnokot új eljárásra utasítja. (2) A határozat tartalmi elemeire - a jelen szakasz (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően - a rendelet 7. §-ában írtakat kell értelemszerűen alkalmazni. (3) A határozatban a katona figyelmét fel kell hívni a jogorvoslat lehetőségére. Ki kell oktatni arra, hogy a keresetlevelet mennyi példányban, melyik bírósághoz címezve és mennyi időn belül kell benyújtani. (4) A nyilvántartásba vett határozatot - a kárügy iratainak visszaküldése mellett - meg kell küldeni az állományilletékes parancsnoknak - ennek hiányában a Honvédelmi Minisztérium Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatala illetékes szervének -, aki köteles a határozat egy példányát tértivevénnyel a jogorvoslattal élő katonának kézbesíteni, egy példányát az ellátó
13
pénzügyi és számviteli szervezetnek átadni, illetőleg a határozat egy példányát a kárügy irataihoz csatolni. 12. § (1) A határozatot meghozó állományilletékes parancsnok, elöljáró parancsnok a határozatot, - illetve amennyiben a határozatot a honvédelmi miniszter hozta, a honvédelmi miniszter - név-, szám- vagy számítási hiba és más hasonló elírás esetén kijavíthatja, vagy kicserélheti. (2) Az (1) bekezdésben írt parancsnok, illetve a honvédelmi miniszter hivatalból vagy a katona kérelmére a határozatot kiegészítheti, ha az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem határozott. A kiegészítés nem érintheti a határozat egyéb rendelkezéseit. (3) A kijavítást és a kiegészítést a határozat eredeti példányára és kiadmányaira is fel kell jegyezni, és a jelen rendelet 8. §-ában, illetőleg 11. §-ában foglaltaknak megfelelően közölni kell a katonával. 13. § 14. § A katona kártérítési ügyében a Munkaügyi Bíróság előtt indított perben alperesként a másodfokon eljárt katonai szervezetet, a 9. § (2) bekezdése esetén pedig a Honvédelmi Minisztériumot kell megjelölni. Halasztás, részletfizetés, utólagos mérséklés 15. § (1) Indokolt esetben a katona kérelmére vagy hivatalból a jogerős határozat végrehajtása elhalasztható, illetve részletfizetés engedélyezhető. (2) A jogerősen megállapított kártérítés végrehajtásának elhalasztásánál, illetve részletfizetés engedélyezésénél figyelemmel kell lenni a katona vagyoni helyzetére, kereseti, jövedelmi, családi és szociális viszonyaira. (3) A végrehajtás elhalasztására általában csak akkor kerülhet sor, ha a kötelezett vagyoni helyzete önhibáján kívüli okból úgy alakult, hogy az adott időszakban még a kártérítés részletekben való megfizetése is aránytalanul súlyos helyzetet teremtene. (4) A halasztás, illetve a részletfizetés időtartamát - az (5) bekezdésre tekintettel - úgy kell meghatározni, hogy az megfeleljen a méltányolható körülményeknek, de ne veszélyeztesse a kártérítés megfizetését. (5) A halasztás időtartama legfeljebb 1 év lehet. Részletekben történő fizetés esetén a megállapított kártérítés legfeljebb 12 részletben 1 év alatt történő megfizetése engedélyezhető. (6) Az (5) bekezdésben megállapítottaknál hosszabb időtartamú részletfizetést kell engedélyezni, ha a kártérítés egy havi részlete a katona egy havi illetményének, abból a külön jogszabályok szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, magánnyugdíj-pénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonás után fennmaradó részének 25 %-át meghaladja. (7) A bíróság jogerős ítéletében megállapított havi részleteknél alacsonyabb mértékű részletfizetést a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 217. § (3) bekezdése szerint az ügyben első fokon eljárt bíróság engedélyezheti. 16. § (1) A megállapított kártérítés - kérelemre vagy hivatalból - akkor mérsékelhető, ha a) a kötelezett a károkozást követően tanúsított magatartásával ezt kiérdemelte, és a testület vagyonának megóvására irányuló érdek a kártérítés teljes megfizetése nélkül is megvalósult, vagy
14
b) a kötelezett anyagi helyzete a károkozás megtörténte után (családi és szociális körülményei) úgy alakult, hogy a kártérítést még részletekben sem képes a saját vagy az általa eltartottak megélhetésének veszélyeztetése nélkül megfizetni. (2) Az utólagos mérséklésről - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a kártérítési határozatot hozó állományilletékes parancsnok dönt az (1) bekezdésben írtak alapján. (3) A honvédelmi miniszter által megállapított kártérítés utólagos mérsékléséről a honvédelmi miniszter dönt. (4) A megállapított kártérítés utólagos mérséklésére egyszer kerülhet sor és az utólagos mérséklés a megállapított kártérítés 25%-át nem haladhatja meg. 17. § A Hjt. 179. §-ában meghatározottak végrehajtására a rendelet mellékletében szereplő kötelezvény szolgál. Záró rendelkezés 18. § (1) Ez a rendelet kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a hivatásos katonák kártérítési felelősségének egyes szabályairól szóló 10/1997. (III. 19.) HM rendelet hatályát veszti.
15
Melléklet a 17/2002. (IV. 5.) HM rendelethez ...................................................... szervezet megnevezése Nytsz.: Tárgy: ................................ kárügye. KÖTELEZVÉNY Alulírott, ........................................................... (név, szül. év, szül. hely, anyja neve, lakóhelye) rendfokozata .................................. elismerem, hogy ................................. (szervezet megnevezése) .......... forint, azaz ................................................... forint kárt okoztam. 1. A kár leírása (keletkezése, a megrongált vagy hiányzó anyag, eszköz megnevezése, mennyisége, egységára és forintértéke) ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 2. Felelősségem elismerve kötelezem magam arra, hogy a ........................ forint, azaz ................................ forint kárt (hiányt) a szervezetnek megtérítem. 3. Hozzájárulok ahhoz, hogy a 2. pontban elismert összeget a szervezet illetményemből ....... év ........................... hónap .... napjától kezdve *a) havi ....... forintos részletekben vagy *b) egy összegben levonja. 4. Hozzájárulok ahhoz, hogy amennyiben a szolgálati viszonyom bármely okból megszűnik, a fennmaradó kártérítés összegét a pénzügyi szolgálat a járandóságaimból - a levonásra vonatkozó egyéb jogszabályok betartásával - egy összegben levonja. Kelt: .............................., ........ év ................... hónap ........ nap. ................................................................. nyilatkozattevő olvasható aláírása Parancsnoki záradék: .......................................................................................................... ............................................................................................................................................. ................................................. parancsnok aláírása P. H. Előjegyezve a .......................... tsz. alatt.
16
.............................................................. pénzügyi vezető, referens
* A megfelelő rész aláhúzandó.
17
Indoklás A Hjt. módosított - 2006. január 01-től hatályos - 287. § (2) bekezdésének j) pontja – többek között - felhatalmazást ad a miniszternek a külföldön végzett tevékenység kapcsán felmerült károk rendezésére. E felhatalmazó rendelkezésnek eleget téve - a külföldi szolgálat során felmerülő kártérítési eljárás rendjére vonatkozó különös szabályok megalkotása – miatt szükségessé vált a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonái kártérítési felelősségének egyes szabályairól szóló 17/2002. (IV. 5.) HM rendelet (a továbbiakban: rendelet) módosítása. Mindazonáltal a katonák kártérítési eljárásainak tapasztalata további visszásságokra világít rá, ugyanis az eljárási szabályok sajnos nem minden helyzetben nyújtanak elegendő támaszt a jogalkalmazók számára; olyan fontos kérdésekben hallgat, mint a többek által okozott károk intézésének módja, műveleti területen okozott eltérő szabályok érvényesülése, a kár összegének meghatározása stb. E fent említett kettős tényező miatt indokolt a jelenlegi szabályok kiegészítése, és ezzel együtt a rendelet módosítása. E módosítás az alábbiakat foglalja magában: • a rendelet szerkezetének tagolása, mely a rendelet eltérő részeit külön címekkel látja el, ezzel is segítve egy adott szabály könnyebb megtalálását; • a korábbi rendeletből kimaradt annak személyi, tárgyi, területi hatálya, a módosítás a rendelet hiányosságát pótolja; • pontosítja a kár fogalmát oly módon, hogy a katona által okozott mindenféle szolgáltatásnélküli (indokolatlanul felmerült) többlet költséget is kárként határoz meg; • a kár fogalom-meghatározását kiegészíti a külön HM rendeletben fegyelmi vétség miatt indult eljárás során felmerülő haza/kiutazásból eredő többletköltségekkel; • a társadalmi szervezet illetve egyesület fogalom helyett áttér a sokkal konkrétabb és precízebb és jól bevált gazdálkodó szervezet fogalmára; • a kárösszeg fogalmát is bírói gyakorlatban kialakult fogalomhasználathoz illeszti; • bevezeti az eseti kárszakértő bevonásának lehetőségét, • a legfelsőbb szintű elöljárók (miniszter, KÁT, HVKF) leírási hatáskörébe tartozó kármérték esetében kötelezővé teszi igazságügyi kárszakértő bevonását a káreljárásokba; • új szabályként meghatározza a többes károkozás, a műveleti területen, illetve a külföldön, de nem műveleti területen okozott károk eljárási szabályait; • pontosítja a kárfelvételi jegyzőkönyv, az összefoglaló jelentés és kártérítési határozat tartalmi elemeit; • a több millió Ft értékű kártérítési összegekre tekintettel bevezeti az 1 évnél hosszabb idejű részletfizetési kedvezmény lehetőségét.
Az 1/A. §-hoz: A rendelet hiányossága volt, hogy nem volt annak személyi, tárgyi, területi hatályáról szóló rendelkezése. E hiányosságot pótolja a rendelkezés. A könnyebb átláthatóság kedvéért az értelmező rendelkezést és a rendelet hatályát tartalmazó rendelkezéseket elkülönülnek.
18
Az 1/B. §-hoz: Az értelmező rendelkezéseket címmel látja el. Az 1/B. § (1) bek. e) pontjához: A módosítás a kár fogalom különös elemei közé az egyértelműség kedvéért beemeli a katona vétkes magatartásával okozott többlet költségeket is. Ugyanígy felelősséggel tartozik a jogalap nélküli kifizetések miatt a munkáltatót terhelő és meg nem térülő közterhek megfizetése miatt is.
Az 1/B. §. (1) bek. f) pontjához: a béketámogató műveletek keretében teljesített külföldi szolgálat ellátása során felmerült fegyelmi kérdésekkel kapcsolatos különös szabályokra vonatkozóan a Hjt. 287. § (2) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján megalkotott HM rendeletben meghatározott esetekben a fegyelmi eljárás alá vont személyt haza kell rendelni és a fegyelmi eljárást belföldön kell lefolytatni. A hazarendeléssel a honvédségnek jelentős többletkiadása merülhet fel, amelyért a fegyelmi eljárásban jogerősen elmarasztalt katona kárfelelősséggel tartozhat. A 1/B. § (2) bek. d) pontjához: Vannak olyan katonai szervezetek, melyek egyesületeknek, közhasznú társaságoknak, egyéb szervezeteknek adtak át visszaszolgáltatási és elszámolási kötelezettséggel terhelve anyagi javakat. A későbbi viták elkerülése érdekében a rendelet bevezeti a Ptk-ban már jól bevált gazdálkodó szervezet fogalmának használatát, melyben egyértelműen szerepel a kht, és az egyesület is. 1/B. (3) bekezdéséhez: A rendelet új szabályi között szerepelnek a műveleti területen okozott károk eljárási szabályai. E rendelkezés a műveleti terület fogalmát határozza meg. A 3. § (1) bekezdéséhez: A katonai szervezeteknek egyre nagyobb gondot jelent a kár összegének pontos meghatározása. A bírói gyakorlat szerint kárnak az adott eszköznek, anyagnak azt a forgalmi értékét kell meghatározni, amelyet a károkozás pillanatában az adott eszköz, anyag ért. A módosítás ezért bevezeti, hogy eseti kárszakértőt lehessen bevonni a káreljárásba, hasonlóan a fegyelmi eljáráshoz [Hjt. 148. § (2) a) pont], vagy a közbeszerzési eljáráshoz [2. § (4) bek.], vagy pénzügyi területen a 217/1998. Korm. r. 134. § (10) bek. alapján az ellenjegyzéshez. E költség viselését is rendezi a módosítás oly módon, hogy a katona a kárfelelőssége mértének megfelelően tartozik megfizetni a szakértői díjat. Tehát ha csak fele részben felelős a kárért, akkor a katonai szervezet közrehatása miatt csak a fele díjat köteles megfizetni, ha csak ő a felelős, és az esetek többségében azért erről van szó, saját maga viseli a teljes költséget. A szabályozás ezzel hasonló a Pp. perköltség viselési szabályaihoz. Eseti kárszakértőként alapesetben bárki véleményét ki lehet kérni, aki az adott terméket, eszközt, anyagot forgalmazza, de a (4) bekezdésben rögzített esetben az eseti kárszakértő csak igazságügyi kárszakértő lehet. Kötelező jelleggel igazságügyi kárszakértő bevonását rendeli a módosítás abban az esetben, ha a kár mértéke olyan, hogy a miniszter, a közigazgatási államtitkár, vagy a vezérkari főnök kárleírási jogkörét érintheti. A legfelsőbb szintű vezetők elé kerülő káreljárások egyre jelentősebb mértéket érnek el. Az egyik MIG-29 típusú légi járművel bekövetkezett légi
19
közlekedési balesetben a becsült kárérték 2 milliárd Ft volt, egy másik szintén MIG-29 típusú légi járművel bekövetkezett légi közlekedési balesetben a kárérték 400 millió Ft. A 2 milliárd Ft kárértékhez képest az igazságügyi kárszakértő díja 100-120 eFt körült alakult volna, ami az okozott kárhoz képest elenyésző. De nagyobb biztonságot ad a legfelsőbb színtű vezetőknek, hogy olyan összegű kárnyilvántartásokból való kivezetését rendelik el, amelyet erre hivatott szakértő állapított meg. Ez jogpolitikailag is indokolt, mert a vezetők így biztosan nem kerülnek olyan helyzetbe, hogy egyesek vitassák, miért pont olyan nagy értékről, vagy éppen alacsony értékről állított ki leírási tanúsítványt. Amennyiben a kár összegét igazságügyi kárszakértő állapította meg, az illetékes szakszolgálat véleményét nem kell kikérni. 3/A. §-hoz: Amennyiben a többes károkozás azon esetével találkozunk, amikor valamennyi károkozó katona, és egy állományilletékes parancsnok alá tartoznak, akkor az általános szabályok alapján kell eljárni; ezen esetekben ugyanazon személy lesz jogosult a káreljárás elrendelésére, lefolytatására, a kártérítési határozat meghozatalára. Amennyiben a károkozók valamennyien katonák, de más az állományilletékes parancsnokuk, akkor kérdéses, hogy valamennyi állományilletékes parancsnok rendelkezzen-e a Hjt. XIII. fejezetében meghatározott jogosítványokkal és kötelezettségekkel vagy e jogokat a közös elöljáró gyakorolja. A tervezet „A” és „B” variációja ezen elgondolás alapján különböztet. Az „A” variáció mellett szól, hogy ezáltal biztosítható, hogy ugyanazon káresemény azonos elbírálás alá essen, míg különböző parancsnokok eljárása esetén – ugyanazon tényállás alapján, ugyanazon jogszabályi rendelkezések alkalmazásával - különböző személyek különböző döntéseket hozhatnak. A közös elöljáró parancsban azonban köteles létrehozni egy közös bizottságot, melyben az érintett katonai szervezetek azonos arányban lennének képviseltetve (pl. 1-1 fővel), a bizottság elnöke pedig a közös elöljáró szervezet állományába tartozna, egyiküknek pedig a jogi és igazgatási szolgálat jogi végzettséggel rendelkező tagjának kell lennie a rendelet 2. §-ával összhangban. A 3/B. §-hoz: Ha a károkozók eltérő állománycsoportba (katona, közalkalmazott, köztisztviselő, munkavállaló) tartoznak, és állományilletékes parancsnokuk/munkáltatói jogkör gyakorlójuk is különbözik, úgy a káreljárást egy olyan személy/szerv előtt kell lefolytatni, aki valamennyi személy magatartását ugyanúgy képes értékelni. Ez nem lehet más csak a bíróság, mivel erre nincs jogszabályi rendelkezés, így az eltérő jogállási törvények szabályai miatt másként nem is lehet egy eljárásban elbírálni a károkozók cselekményeit. Erre a Hjt. 223. § (2) bekezdése lehetőséget biztosít. Így egy bíróság előtt érvényesíteni lehet a különböző jogállási törvényekben meghatározott, eltérő anyagi jogi szabályokat is. A 3/C. §-hoz: E rendelkezés arra vonatkozik, hogy amennyiben a külföldön (akár műveleti területen, akár nem műveleti területen) okozott kárral kapcsolatban felmerülő kárfelelősség kivizsgálásának, megállapításának (azaz a káreljárás lefolytatásának) valamilyen akadálya merül fel (pl. a károkozás helyén alkalmas személy nem bízható meg a vizsgálattal, mert a károkozón kívül más katona nem tartózkodik a helyszínen vagy a vizsgáló biztosítása
20
egyéb jelentős nehézségbe ütközne illetőleg aránytalan költséggel járna), úgy a rendelet biztosítaná a káreljárás nyugvásának lehetőségét az akadály elhárultáig. A 3/D. §-hoz: A MH Szárazföldi Parancsnokságának tavalyi átfogó ellenőrzése során kiderült, hogy a külföldi műveleti területeken okozott káresemények száma meghaladta az ötszázat. Ezek 90%-a néhány forintos illetve néhány 10000- Ft-os kár ügy volt. Az ügyek tipikus példája szerint a katona a fegyver ürítése során eltévesztette a fegyver ürítés műveleti sorrendjét (először ki kell venni a tárat), és egy, esetleg néhány lőszert indokolatlanul ellőtt, amivel 7-50Ft/lőszer összegű kárt okozott. Az egyik esetben pedig egy GPS akkumulátort hagyott a lőállásban a katona, amikor sürgősen meg kellett változtatnia a pozícióját. Ezzel 23 eFt kárt okozott. Eltérő szabály híján minden esetben káreljárást folytattak le, melyben kötelezvénnyel kötelezték a katonát a néhány Ft megfizetésére. A módosítás ezen a gyakorlaton kíván változtatni, figyelembe véve a műveleti terület specifikumait. Műveleti területen, fokozottan veszélyes helyen a katona elvárhatósági szintje megváltozik, az életösztöne előtérbe kerül. Műveleti területen a katonával szemben - a hadianyagok elszámolása során - támasztott követelményeket egyéb tényezők (pl. fokozottan veszélyes körülmények, művelet sikere) is befolyásolhatják. (Pl. nem várható el, hogy minden egyes lőszert 100% hatékonyságban használjon a katona fel). E körülményt figyelembe véve rendelkezik úgy a szabály, hogy ha a katona egyszerű gondatlanságával okozott kárt, és ennek összege a köztisztviselői illetményalapot nem haladja meg, ne kelljen kárfelelősségére intézkedni. Készüljön egy kárfelvételi jegyzőkönyv, és adják ki a leírási tanúsítványt. Ezzel csökken az adminisztrációs kötelezettség. A káreljárás mellőzésére lehetőséget biztosító rendelkezés nem jelenti a kincstári tulajdon védelmének csökkenését, elmaradását, ugyanis csak a műveleti területen ellátott szolgálatból adódó specifikumot (fokozottan veszélyes környezet) figyelembe véve viszonylag kis értékű károk (köztisztviselői illetményalap összege erejéig) vonatkozásában megengedett illetve meghatározott magatartással előidézett káresetekben (pl. bűncselekmény, súlyos fegyelemsértés, Hjt. 169. §. (4) bek.) a rendelet kizárja e lehetőség alkalmazását. 3/E. §-hoz: Ha a katona külföldön, de nem műveleti területen teljesít szolgálatot, semmi nem indokolja, hogy az általános szabályok alkalmazásától eltérve kárfelelősségi kedvezményt kapjon, hiszen ebben az esetben nincsenek fokozottan veszélyes körülmények. Az ilyen károk esetén legfeljebb az merülhet fel, hogy a katonának kint ki az állományilletékes parancsnoka, ki vonhatja felelősségre. Az 4. §-hoz: A kárfelvételi jegyzőkönyvben célszerű szerepeltetni azt, hogy ki a bizottság elnöke, kik a tagjai, a vizsgáló által feltárt enyhítő és súlyosító körülményeket, amelyek a későbbi döntésnek lehetnek alapjai, milyen módon kerülhetők el, illetve előzhetők meg a hasonló káresetek. A 5. §-hoz: A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró intézkedése során jogszabályba ütköző kifizetés esetén a HM Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatal illetékes szerve külön jogszabályi hivatkozás nélkül is részt vesz az eljárásban és indokolatlan minden ilyen esetet a honvédelmi miniszter hatáskörébe utalni. Amennyiben a többes károkozás 3/A-3-/B §-okban meghatározott eset áll fenn, úgy az ott meghatározott szabályokkal a kérdés megnyugtatóan rendezhető. A módosítás értelmében csak azon esetekben kell az ügyet döntésre a honvédelmi
21
miniszter elé terjeszteni illetőleg a HM Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatalnak a vizsgálatban történő részvételét biztosítani, amennyiben nincsen állományilletékes parancsnok. A bizonyítás kiegészítésének jogát célszerű biztosítani a miniszter hatáskörébe tartozó ügyekben is. Mivel ezen ügyeket a HM Jogi és Igazgatási Főosztály készíti elő, ezzel a jogkörrel a főosztály vezetőjét célszerű felruházni. A 7. §-hoz: A jogelmélet szerint a határozat három részből áll: fejrészből, rendelkező részből és indoklásból. A módosító rendelkezése ennek megfelelően pontosítja annak tartalmát. A 8/A. §-hoz: A katonai szervezetek parancsnokai sok esetben nem hoznak olyan intézkedéseket, amelyekkel a további károk megelőzhetők lennének. Ezen intézkedés hiánya miatt felelősségre sem lehet őket egyértelműen vonni. A módosítás változtat ezen, és így hatékonyabban biztosítja a kincstári vagyon védelmét. A 9-11. §-hoz: Tekintettel arra, hogy a Hjt. 178. §-a a panaszt fellebbezésre módosította, úgy a rendeletnek ezen megszövegezéshez kell igazodnia. A 15. §-hoz: A jelenlegi részletfizetési szabályok ellentmondásban vannak. Az általános elv szerint úgy kell meghatározni a részletek nagyságát, hogy figyelembe kell venni a katona családi és szociális helyzetét. Ugyanakkor a hatályos jogszabály 12 havi részletnél hosszabb időtartamú részletfizetés lehetőségét nem biztosítja. A több millió Ft összegű károkozások esetén az egyhavi részlet aránytalanul magas lenne. De a bírósági végrehajtás szabályai egyébként sem tesznek lehetővé a havi illetmény levonások után fennmaradó részének (ún. nettó jövedelem) egy harmadánál nagyobb mértékű levonást, csak kivételesen, vagyis a 12 havi részletfizetési kedvezményre vonatkozó korlátozó szabályt a magasabb törvényi rendelkezés egyébként is áttöri. Ezek miatt célszerű egy rugalmasabb szabályozást kialakítani, amely biztosítja a honvédséget megillető igény megtérülését, ugyanakkor a katonacsaládokat sem hozza aránytalanul hátrányos helyzetbe. A gyakorlatban többször merült már fel, hogy a bíróság által megállapított jogerős határozatokban foglalt részletfizetéstől ki biztosíthat, és milyen módon eltérést. Az egyébként élő szabályra hívja fel a módosítás a figyelmet a (7) bekezdésben. A tervezet 14. §-hoz: A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonái kártérítési felelősségét megállapító határozatoknak – a R. 14. §-a szerinti – bíróság előtt történő megtámadása miatt indult peres eljárások tapasztalatai rávilágítottak a Magyar Honvédség képviseletére vonatkozó szabályok pontosításának szükségességére. A tervezet 14. §-a az eredményesebb perképviselet előmozdítása céljából módosítja a Honvédelmi Minisztérium, a Honvédelmi Minisztérium szervezetei és a Magyar Honvédség szervezetei jogi képviseletének rendjéről szóló 20/2001. (VIII. 9.) HM rendeletet.
