A Pólus Program bemutatása

A Pólus Program bemutatása Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara „A jövı lehetısége” – klaszter konferencia Dr. Zombori Zita - Pólus Programiroda

Tartalom

●

A Pólus Program felépítése

●

A Pólus Program forrásai

●

Klaszter elmélet

●

Klaszterfejlesztés

●

Klaszter akkreditáció

●

Eredmények és tervek

2

A magyarországi Pólus Program egy átfogó gazdaságfejlesztési program, amelynek fókuszában a Pólus városok és a klaszterfejlesztés áll

Magyarország elhelyezkedése Európában Pólus város

2005-ben kijelölt pólusok*: Budapest, Gyır, Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc, Székesfehérvár-Veszprém tengely

* Az Országos Területfejlesztési Koncepcióról (OTK) szóló 97/2005. (XII. 25.) Ogy. határozat alapján Forrás: PPI, EPAP

3

Ki mint VET*…

Pólus Program kialakítása Kezdetek 2006-2007

Megvalósítás 2008-

Nemzetközi gyakorlatok megismerése

Koncepció kialakítása

Mőhelybeszélgetések, roadshow-k Pályázatok végleges kialakítása

Folytatás 2009▪ Akkreditált klaszterek intenzív fejlesztése ▪ A klaszterfejlesztési modell negyedik lépcsıjének kidolgozása

Szervezeti rendszer felállítása

Klaszter kézikönyv kidolgozása

▪ Aktív részvétel az EU klaszterpolitikájának alakításában

Források azonosítása

12 innovációs klaszter akkreditálása

▪ Monitoring, értékelés, együttmőködés, koordináció

Hálózatfejlesztık kiválasztása és képzése

Akkreditációs modell felülvizsgálata

▪ A Program célkitőzéseinek rugalmas, de következetes megvalósítása

* Vállalkozás, Együttmőködés, Tudás Forrás: PPI, EPAP

4

A program részben a pólus városok széles értelemben vett üzleti környezetének, részben az üzleti alapon szervezıdı klaszterek fejlesztése révén kívánja elérni a kitőzött célokat

A Pólus Program felépítése Sikeres gazdaság-fejlesztés Klaszter

Klaszter

Klaszter

Klaszter

Kedvezı üzleti környezet Makrogazdasági alapok Horizontális gazdaságfejlesztés

Vállalkozásfejlesztés

•

A vállalkozások számára kedvezı, versenyképes üzleti környezet kialakítása

•

Hazai vállalkozások nemzetközi versenyképességének erısítése

Fıbb fejlesztési • • területek •

Felsıoktatás Szakképzés Innovációs és technológiai parkok

• •

Exportorientált klaszterek fejlesztése Klasztertag vállalatok fejlesztése

Földrajzi terület •

A Pólusvárosok, ill. közvetetten a hét régió

•

Nincs földrajzi lehatároltság

Fejlesztéspolitikai célkitőzés

Mozgatórugók

• •

A kereslet és kínálat tényalapú elemzése • A Pólus városok és a régiók fejlesztési stratégiái •

Forrás: PPI, EPAP

Már mőködı, sikeres klaszterek fejlesztési igényei Új klaszter lehetıségek

5

Tartalom

●


●


●

Klaszter elmélet

●

Klaszterfejlesztés

●


●


6

A Pólus Program forrásainak volumene 2007-2013 között 354-423 milliárd Ft

A program forrásai típusonként (2007-2013 között, összesen) Lehatárolt források (milliárd Ft)

+

Plusz pontos források (milliárd Ft)

Összesen, = milliárd Ft

Közvetett források (milliárd Ft)

25-33

86-96 6-10

112-130 8-71

28-38 40-47

95

10-12 242-259

138-151 7-10

45-46

Összesen

+

54-59 10-12

0 Összesen

100-128

Összesen

12-36

•

A Pólus Program forrásainak volumene 354-423 milliárd Ft

•

Legjelentısebb forrástípus a lehatárolt forrás, volumene 242-259 milliárd Ft

Forrás: PPI, EPAP

354-423

7

A Pólus Program forrásainak volumene 2009-2010 között megközelítıleg 191 milliárd Ft

A program forrásai típusonként (2009-2010 között, összesen) Lehatárolt források (milliárd Ft)

+

Plusz pontos források (milliárd Ft)

+

Közvetett források (milliárd Ft)

Összesen, = milliárd Ft 76 57 22 26

O0 Összesen

Összesen

10 Összesen

191

•

A Pólus Program forrásainak volumene 2009-2010 között megközelítıleg 191 milliárd Ft

•

Legjelentısebb forrástípus ebbıl a lehatárolt és a plusz pontos forrás, volumenük rendre 77 milliárd Ft és 83 milliárd Ft

Forrás: PPI, EPAP

8

A pólus program szervezete egy többlépcsıs hierarchiában megvalósuló, sokszereplıs rendszer

Pólus program végrehajtási rendszer Magyarázat Stratégiai irányítás

1

–

2

–

3

–

Fejlesztéspolitikáért felelıs miniszter 1 Stratégiai Irányító Bizottság (SIB)

2

Koordináció Minisztériumok –

3 4 4

4

5

NFÜ GOP IH

Tanácsadók

Pólus Program Iroda

ROP IH

HEP IH

6 KSZ 2

5

–

6

–

7

–

7

KSZ 3

Hálózatfejlesztési Iroda

Forrás: PPI, EPAP

–

VOP

Végrehajtás KSZ 1

4

NYD

KD

DD

KM

ÉM

ÉA

DA

Pólus Irodák

A SIB feletti szakmai irányítást a miniszter gyakorolja A SIB tagjai: NFÜ, a Pólus Program Iroda, valamint az érintett szakminisztériumok és IH-k által delegál tagok A Pólus Program Iroda (PPI) Kft. a MAG Zrt. tulajdonában áll A PPI feletti szakmai irányítást a miniszter, illetve a SIB gyakorolja Az PPI feladata a pólus program szereplıi és kiírásai közötti koordináció A Pólus Program Iroda és az NFÜ közötti viszonyt a KOR IH-val kötött VOP szerzıdés szabályozza A Hálózatfejlesztési Iroda (HFI) hálózat szakmai irányítása a Pólus Program Iroda feladata A hálózatfejlesztık szorosan együttmőködnek a helyi pólus irodákkal

Az együttmőködés és a Pólus programban elérhetı fejlesztési források jelentıs elınyöket biztosíthatnak az összes szereplı számára

Az együttmőködés elınyei Szereplı

Önkormányzatok, kamarák, civil szervezetek

Egyetemek és kutatóintézetek

Tevékenység Világos fejlesztési célkitőzések meghatározása Gazdaságfejlesztés elemeinek koordinációja Oktatási és kutatási infrastruktúra mőködtetése Stratégiai kapcsolatok kiépítése

Vállalatok

Fenntartható növekedés Üzleti célok és fejlesztések megvalósítása

Forrás: PPI, EPAP

Elérhetı elınyök Társadalmi ▪ Szorosabb együttmőködés a gazdaság szereplıi között és gazdasági ▪ A gazdaság teljesítményének növekedésével az önkormányzati elınyök bevételek is emelkednek, többletforrást teremtve a közcélú beruházások finanszírozásához ▪ K+F infrastruktúra megteremtése és Tudásaz eredmények gazdasági teremtés hasznosítása ▪ Kockázatcsökkentés az innováció területén ▪ Magánpiaci igényeket is figyelembe vevı képzési rendszerek Gazdasági ▪ Növekvı vállalkozási hajlandóság növekedés ▪ Növekvı foglalkoztatás és vásárlóerı ▪ Fenntartható növekedési potenciál elérése ▪ Szakképzett munkaerı képzése és megtartása

10

Tartalom

●


●


●

Klaszter elmélet

●

Klaszterfejlesztés

●


●


11

A klaszterek a regionális versenyképességet elımozdító gazdasági szervezıdések, amelyeket a magánszféra vezet és piaci logika alapján mőködnek

klaszterek,mint mintaz azinnovációt innovációtés ésaaversenyképességet versenyképességetelısegítı elısegítıszervezıdések szervezıdések AAklaszterek, Klaszter jellemzıi Elhelyezkedés

● ●

Szereplık

● ●

Piacorientáltság

● ● ●

Hatás a versenyképességre

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedı vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

●

Elsısorban vállalkozások által vezetett együttmőködés Tagjai lehetnek egyéb (pl. oktatási, kutató, önkormányzati) intézmények

●

Jól meghatározott iparágban, iparági szegmensben tevékenykedik Célja üzleti siker elérése Saját piaci érdekek felismerése

●

●

●

A fizikai közelség megkönnyíti a tudás áramlását a szereplık között Az ismeretek áramlása ösztönzi az innovációt A vállalkozások piaci orientációt adnak A szükséges erıforrások biztosítása az oktatás, a képzés és a fizikai infrastruktúra területén A piaci belépési korlátokat könnyebben lépik át az együttmőködı cégek mint az egyedi vállalkozások

A klaszter meghatározott iparági szegmensben, földrajzi közelségben mőködı egymással kapcsolatban álló vállalkozások és kapcsolódó intézmények olyan csoportja, melyet az együttmőködés és a verseny egyszerre jellemez

Forrás: Porter M.E., Clusters of innovation initiative: San Diego, New York 2001, EPAP elemzés

12

A globális versennyel kapcsolatban kialakult, nemzetközileg elfogadott álláspont szerint ma már nem elkülönült vállalatok, hanem a klaszterek az új munkamegosztás alapegységei

Klaszterek pozicionálása

Vállalat 1 Vállalat 2

Együttmőködés

Az együttmőködés akkor sikeres, ha minden résztvevı számára elınyt jelent

Klasztertagok

Nem adják fel egyéni célkitőzéseiket Együttesen lépnek fel Helyi elınyöket használnak ki: – Költségcsökkentés – Innováció serkentés – A legjobb gyakorlatok gyors megismerése – A tranzakciós költségek minimalizálása

Önkormányzat

Egyetem

Vállalat 3 Klasztermenedzser

Vállalat 6 Vállalat 5

Vállalat 7

Vállalat 4 Vállalat 9 Vállalat 8 Vállalat n

● ●

Támogatás

A Pólus Program célkitőzései között kiemelt súllyal szerepel a klaszterek többszintő, célorientált támogatása

A klaszter sikeréhez a támogatási források megléte önmagában nem elegendı Az önszervezıdı, kölcsönös elınyökön alapuló gazdasági együttmőködések adhatnak valódi választ a globális verseny jelentette kihívásokra

Forrás: PPI, EPAP

13

Tartalom

●


●


●

Klaszter elmélet

●

Klaszterfejlesztés

●


●


14

A hazai klaszterfejlesztés négy egymásra épülı szakaszban valósul meg

A pályázati támogatások legfontosabb javasolt paraméterei az egyes szinteken Akkreditáció Induló klaszterek

Fejlıdı klaszterek

Összeg

• Klaszter menedzsment • Menedzsment • Közös szolgáltatás • Közös szolgáltatás • Közös beruházás • 50-250 millió Ft • 15-50 millió Ft

7 éves keret

• 4-8 milliárd Ft

Támogatás célja

• A klaszterbe szerve• A mőködıképes zıdı vállalkozások kooperációk helyzetének támogatása a megkönnyítése, a továbblépéshez kezdeti akadályok • A klasztertagok legyızésének segítése közötti bizalom • Klasztermenedzser elmélyítése közös szervezet beruházások támogatásával olcsón, támogatásával jó minıségő szolgáltatáshoz juttatni a klaszteresedı vállalkozásokat

Támogatható tevékenység


Akkreditált klaszterek

Pólus innovációs klaszterek

• Közös szolgáltatások • Közös beruházások

• Szolgáltatás, beruházás • Komplex központok

• 250 -1 500 millió Ft

• 1 500-4 000 millió Ft



• A már akkreditált klaszterek kutatási eredményének hasznosulását elısegítı K+F+I projektek kiemelt támogatása • Új, innovatív termékek piacra vitele • Bizonyítottan nemzetközileg is versenyképes klaszterek kialakulásának elısegítése

• A tapasztalatok függvényében a legsikeresebb klaszterek számára komplex háttérinfrastruktúra megteremtése

• Az akkreditációs címpályázat 2008. május 13-án jelent meg – jelenleg 15 akkreditált klaszter • A ROP klaszterpályázatai 2009-2010-ben újra nyílnak Forrás: PPI, EPAP

15

Tartalom

●


●


●

Klaszter elmélet

●

Klaszterfejlesztés

●


●


16

Az akkreditáció egy tényalapú szakmai értékelı rendszer, amelynek célja a program alappilléreit jelentı kezdeményezések kiválasztása

Az akkreditáció általános bemutatása Áttekintés Cél

▪ A Magyarországon mőködı klaszterekbıl kiválassza és minısítse azokat, amelyek ▪ Komoly nemzetközi és hazai teljesítmény elérésére képesek ▪ Potenciálisan további komoly lehetıségeik vannak ▪ Kiszőrje mindazokat, akik járadékvadász magatartást követve csak a támogatási források miatt állnak össze

Idıtartam

▪ A jogosultság két évre szól ▪ Két év után meg kell újítani

Akkreditáció gyakorisága

▪ Beadás folyamatos ▪ Elbírálás negyedévente

Megszerezhetı jogosultság

▪ Pólus pályázatokon való kizárólagos indulás ▪ Több konstrukció esetében plusz pont ▪ A klaszter szintő elınyök biztosítása akkreditációt követı csatlakozás esetén is lehetséges, ha az új tag megfelel a klaszter által deklarált SZMSZ-nek, vagy az annak megfelelı dokumentumnak

Akkreditációs Tanúsítvány

▪ A címet elnyerı klaszter Akkreditációs Tanúsítványt kap ▪ Szerzıdés, megállapodás megkötésére nem kerül sor

Forrás: PPI, EPAP

A sikeres akkreditáció révén a jelentıs fejlesztési forrásoknak köszönhetıen az akkreditált klaszterek komoly szerepet játszhatnak a magyar gazdaság fenntartható fejlıdési elérésében

17

Az akkreditációs modell a program alappilléreit képezı együttmőködéseket egy szakértıi szinten kialakított és klasztereken kalibrált modell segítségével választja ki

Akkreditációs modell struktúrája és szempontjai Szempontok száma, db A kategóriák mögötti szempontok célja I. Klaszteren belül megvalósult együttmőködés formái II. Klaszter összetétele

III. Klaszter tag KKV-k gazdasági teljesítménye

10*

2

5

35

A klaszter tagok közötti együttmőködés tudatosságának és szervezettségének mérése A klasztert alkotó tagok összetételének és számának vizsgálata A piacilag visszaigazolt sikerek pozitív diszkriminációja, különös hangsúlyt helyezve az export tevékenységre és a magas hozzáadott értékre

IV. Klaszter K+F+I teljesítménye

4

A klaszterek K+F tevékenységének vizsgálata

V. Klaszter stratégiai és cselekvési terv formai és tartalmi értékelése

14

A klaszter által alkotott jövıkép és stratégia megalapozottságának vizsgálata, a tartalom nélküli együttmőködések kiszőrése

A modell egy öt kategóriába csoportosított, koherens értékelı rendszer Célja a piacilag visszaigazolt sikereket felmutató együttmőködések kiválasztása Az értékelési rendszer objektivitása átláthatóvá teszi a döntési folyamatot a pályázók számára és megalapozott, védhetı döntéseket tesz lehetıvé

*A „Klaszteren belül megvalósult együttmőködés formái” 5 KO kritériumot tartalmaz Forrás: PPI, EPAP

18

Az akkreditáció alapelvei nem változnak, stabilitásra törekszünk, de az idı elırehaladtával az együttmőködéssel szembeni elvárásainkat növeljük

Akkreditációs értékelılap módosítása Akkreditációs alapelvek

Tapasztalatok

Módosítás

▪ Innovativitás

▪ A pályázók jellemzıen nagyon alacsony pontszámokat értek el az együttmőködésük szorosságát vizsgáló szempontokban

▪ A közösen folytatott tevékenységek vonatkozásában: -> az elvárások növelése

▪ A klaszter tagjainak gazdasági teljesítményét mérı szempontokra majdnem az összes pályázó magas pontszámot kapott

▪ A gazdasági teljesítményre -> vonatkozó kategória súlyának csökkentése

▪ A pályázók nem tudták / akarták bizonyítani korábbi együttmőködésüket

▪ A mőködési múltra vonatkozó szempontok hangsúlyosabbá tétele

▪ Magas hozzáadott érték

▪ Export-orientáció

▪ KKV fókusz

▪ Mőködési múlt

Forrás: PPI, EPAP

19

Tartalom

●


●


●

Klaszter elmélet

●

Klaszterfejlesztés

●


●


20

A program elsı sikerei: 4 lépcsıs klaszterfejlesztési modell, tizenöt akkreditált klaszter, újraindult együttmőködések a Pólus városokban és a klaszter kézikönyv

A Pólus Program eddigi legfontosabb eredményei Terület

Bemutatás

Eredmény

4 lépcsıs klaszter fejlesztési modell

▪ A modell elkészült, és a gyakorlatban is megkezdıdött a megvalósítása ▪ A klaszterek fejlettségi fokához illeszkedı, továbblépésre ösztönzı támogatási rendszer alakult ki ▪ 145 induló és 36 fejlıdı klaszter nyújtott be pályázatot


▪ A klaszterek együttmőködését, és a tevékenység fókuszát vizsgálva segít a klaszterek minısítésében, így mód nyílik a kiemelkedı klaszterek célzott és magas színvonalú - nem csak pénzbeli - támogatására ▪ Eddig 15 akkreditált innovációs klaszter

Pólus városokon belüli együttmőködések

▪ Aktualizálásra kerültek a városok Pólus projektjei ▪ Több a Pólus Program horizontális gazdaságfejlesztési lábát képezı beruházás folyamatban van ▪ Mintegy 30 workshop, 9 konferencia és számtalan személyes találkozó a Pólusok meghatározó szereplıivel

Klaszterfejlesztés

Horizontális gazdaságfejlesztés

Módszertani segédlet

Klaszter kézikönyv

Forrás: PPI, EPAP

▪ A kézikönyv közérthetı módon ismerteti a Pólus Program lényegét, a gazdasági környezet fejlesztés és a vállalkozásfejlesztés összefüggéseit, segítséget nyújt a klaszterek szervezésével kapcsolatos kérdésekben, és emellett forrástérképet ad a pályázati rendszerben történı eligazodáshoz. 21

A horizontális gazdaságfejlesztés területén gördülékenyebb pályázatkezelést végzünk és a nyertes pályázatok mellett további projektek megvalósítására törekszünk

A Pólus Program tervei 2009-re - Horizontális gazdaságfejlesztés Terv bemutatása Kiemelt ügyfélkezelés

Pólus Koordinációs Testületek

▪ Az érintett közremőködı szervezetek vállalják a Pólus Programmal kapcsolatos egyes konstrukciók esetében a kiemelt ügyfélkezelés bevezetését ▪ A kiemelt ügyfélkezelés keretében az illetékes közremőködı szervezetnek biztosítania kell a személyes kapcsolatot a projektgazdák és a pályázatkezelı szervezet között a pályázatkezelés teljes idıszakában ▪ Gyorsabb pályázatkezelés valósulhat meg ▪ A Pólus városok fejlesztési projektjeinek koordinálása céljából javasoljuk helyi „Pólus Koordinációs Testületek” felállítását és mőködtetését ▪ Felsıvezetıi fórum. Javasolt az önkormányzat, a helyi felsıoktatási intézmények, a kutatóintézetek, a kamarák és az érintett civil szervezetek bevonása ▪ Speciális témákban munkacsoportok létrehozása javasolt, amelyek operatív szinten mőködnek ▪ Javasoljuk, hogy a Pólus Koordinációs Testületek rendszeres idıközönként ülésezzenek

Innovációs és Technológiai parkok

▪ Újranyílik a GOP 1.2.2-es konstrukció ▪ További pályázatok érkezését várjuk ▪ Az öt nyertes – Budapest (2), Szeged, Pécs és Miskolc – megkezdik a beruházások megvalósítását

TÁMOP, TIOP pályázatok

▪ 2009-ben jelentıs elırelépés a már nyertes projektek megvalósításában, amelyhez szakmai támogatást nyújtunk ▪ A pályázói igények felmérése és a projektekkel kapcsolatos kommunikáció folyamatos ▪ Az akciótervekben rögzítettek szerint újranyíló pályázatok

Forrás: PPI, EPAP

22

2009-ben folytatódik a Pólus Program célkitőzéseinek rugalmas, de következetes megvalósítása

A Pólus Program tervei 2009-re - Klaszterfejlesztés Terület

Terv

Bemutatás ▪ 2009. januárjától az akkreditált klaszterek maximum 1 500 millió Ft támogatásra is pályázhatnak (GOP 1.2.1.) ▪ Továbbra is nyitva lesz a kizárólag akkreditált klaszter tagvállalatok számára elérhetı vállalati innováció ösztönzése tárgyú konstrukció (GOP 1.3.1./B) ▪ A már beadott pályázatokat elbírálják és megkezdıdik a nyertes projektek megvalósítása ▪ A regionális klaszterpályázatok ısszel újra nyílnak

Akkreditált klaszterek

Induló és fejlıdı klaszterek

Klaszterfejlesztés

Pólus innovációs klaszterek

▪ 2009-ben kialakítjuk az akkreditációs modell utolsó lépcsıjének, az ún. „pólus innovációs klaszterek” szintjének belépési kritériumait, és az év végén terveink szerint erre meghirdetjük a címpályázatot.

Nemzetközi kapcsolatok kiépítése

▪ A klaszterek külföldi kapcsolatainak erısítése ▪ Többszintő, intézményesített együttmőködés a francia versenyképességi pólusokért felelıs szakpolitikusokkal ▪ Intenzív tárgyalások a Visegrádi Négyek képviselıivel

Klaszter menedzser képzés

▪ Képzés szervezése a megfelelı kompetenciával rendelkezı fejlesztési intézmények összefogásával ▪ Különbözı fejlettségi szintő klaszterek számára eltérı tematikájú képzés kialakítása

Forrás: PPI, EPAP

23

A klaszterpolitika akkor sikeres, ha a klaszterfejlesztési modellben támogatott együttmőködések eredményesek

A Pólus Program kulcstényezıi

4 lépcsıs modell

Akkreditáció

Strukturális Alapok Klaszterfejlesztési modell

FP7 Források

Hazai források Magántıke Roadshow-k

Pólus Programiroda Koordináció Stratégiai Irányító Bizottság

Kommunikáció

Mőhelybeszélgetések

Konferenciák

Forrás: PPI, EPAP

24

A Pólus Programban valamennyi szereplı aktív szerepvállalása szükséges

A Program sikerének alapja ‘Alkossunk együtt stratégiát’ Valamennyi érintett aktív szerepet vállal a regionális stratégia kialakításában

‘Üljünk le egy asztalhoz’ Valamennyi fél nyitott az egymással, valamint más régiókkal, potenciális partnerekkel és befektetıkkel való párbeszédekre

‘A közös elképzeléseket közösen valósítsuk meg’ Valamennyi érintett fél elkötelezett a közös stratégia megvalósításában és a siker érdekében

Forrás: PPI, EPAP

25

Ki mint VET, úgy arat

Pólus Program kialakítása Kezdetek 2006-2007

Megvalósítás 2008-

Nemzetközi gyakorlatok megismerése

Koncepció kialakítása

Mőhelybeszélgetések, roadshow-k Pályázatok végleges kialakítása

Folytatás 2009▪ Akkreditált klaszterek intenzív fejlesztése ▪ A klaszterfejlesztési modell negyedik lépcsıjének kidolgozása

Szervezeti rendszer felállítása

Klaszter kézikönyv kidolgozása

▪ Aktív részvétel az EU klaszterpolitikájának alakításában

Források azonosítása

12 innovációs klaszter akkreditálása

▪ Monitoring, értékelés, együttmőködés, koordináció

Hálózatfejlesztık kiválasztása és képzése

Akkreditációs modell felülvizsgálata

▪ A Program célkitőzéseinek rugalmas, de következetes megvalósítása

* Vállalkozás, Együttmőködés, Tudás Forrás: PPI, EPAP

26

Köszönöm a figyelmet! www.polusprogram.eu www.nfu.hu/polus [email protected]

A Pólus Program bemutatása

Recommend Documents