A PETŐFI SÁNDOR VÁROSI KÖNYVTÁR ÉS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT IFJÚSÁGI ÉS KÖZÖSSÉGI HÁZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. Kiskunfélegyháza 2011

1.

Kiskunfélegyháza Város Képviselő-testülete 2011. április 1-jével létrehozta A Petőfi Sándor Városi Könyvtár és Művelődési Központot Az alapító okirat kelte, 2011. június 23. száma: 115/2011. kt. határozat

A PETŐFI SÁNDOR VÁROSI KÖNYVTÁR ÉS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT IFJÚSÁGI ÉS KÖZÖSSÉGI HÁZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Kiskunfélegyháza 2011

Hatályba lép a jóváhagyását követően: 2011. június 23-án ezzel egyidejűleg az előző szabályzat (53/2009. 04.28. MOV határozat) hatályát veszíti E:\Dropbox\PSVK\content\Könyvtár SZMSZ (11.06.24.)alapítóval.doc

BEVEZETŐ A Petőfi Sándor Városi Könyvtár és Művelődési Központ Szervezeti és Működési Szabályzata az 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről c. törvény alapján készült. Célja:    

Rögzíteni az intézmény adatait Szervezeti felépítését A vezetők és az alkalmazottak feladatait és jogkörét Az intézmény működését.

E törvényben foglaltak alapján a fenntartó (a tvr. 68. §-a alapján):  Meghatározza a könyvtár feladatait és használati szabályzatát  Kiadja alapító okiratát, jóváhagyja szervezeti és működési szabályzatát  Biztosítja a könyvtári tevékenység ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket: - a rendeltetésszerű működéshez szükséges megfelelő elhelyezés, - a szakmailag képzett, megfelelő számú személyzet - a könyvtár vezetőjének és dolgozóinak szakmai képzésen, továbbképzéseken, valamint tapasztalatcseréken való részvétel - a könyvtár gyűjteményének, információs adatbázisának folyamatos gyarapodása - a működéshez szükséges korszerű felszerelések, gépek és egyéb szakmai eszközök beszerzése - a szolgáltatások korszerűsítésének folyamatos biztosítása  Jóváhagyja a könyvtár fejlesztésére vonatkozó terv(ek)et  Az országos könyvtári szakértői névjegyzékben szereplő szakértők közreműködésével értékeli a könyvtár szakmai tevékenységét  Biztosítja a könyvtár szakmai önállóságát  Ellátja a könyvtár fenntartásával, irányításával kapcsolatos más jogszabályokban meghatározott feladatokat. A nyilvános könyvtári ellátás rendszerének működtetése az állam és a helyi önkormányzatok feladata. A nyilvános könyvtár alapkövetelményei (a tvr. 54. §-a alapján):  Mindenki által használható és megközelíthető  Könyvtári szakembert alkalmaz  Rendelkezik kizárólagosan könyvtári szolgáltatások céljaira alkalmas helyiséggel  Rendszeresen, a felhasználók többsége számára megfelelő időpontban tart nyitva  Helyben nyújtott alapszolgáltatásai ingyenesek  Statisztikai adatokat szolgáltat. Az intézmény célkitűzéseit nyilatkozatban teszi közzé honlapján és könyvtári tájékoztatók formájában.

E:\Dropbox\PSVK\content\Könyvtár SZMSZ (11.06.24.)alapítóval.doc

E törvényben foglaltak alapján a fenntartó (78. §-a alapján):  kiadja az általa fenntartott közművelődési intézmény alapító okiratát,  jóváhagyja szervezeti és működési szabályzatát,  éves munkatervét és költségvetését,  biztosítja a feladatok ellátásához és a közművelődési intézmény fenntartásához szükséges szervezeti, személyi, szakképzettségi és tárgyi feltételeket,  meghatározza az általa fenntartott közművelődési intézmény használati szabályait, működésének módját, valamint feladatait. A települési önkormányzat kötelező feladata a helyi közművelődési tevékenység támogatása.

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1/ Az intézmény jogállása és képviselete A Városi Könyvárat Kiskunfélegyháza Városi Tanács alapította 1949-ben, 1951-ben mint városi könyvtár kezdte meg működését. 1952-ben a 2042/1952. sz. MT: sz. hat. alapján járási könyvtárrá szervezték. 1954-ben járási, hálózati alközponti feladatot kapott. 1970. július 1-jétől működik városi könyvtárként. A Móra Ferenc Művelődési Központ alapításának éve: 1953. Alapítója: Járási Városi Tanács. Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete fenntartói jogkörében eljárva 2011. március 31-i ülésén az 51/2011. kt. határozatával úgy döntött, hogy az általa fenntartott Móra Ferenc Művelődési Központ és Ifjúsági Házat beintegrálja a Petőfi Sándor Városi Könyvtárba. Alapító okiratát Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete legutóbb 2011. március 31-én, az 51/2011. sz. képviselő-testületi határozattal módosította. (1. sz. melléklet: Az intézmény alapító okirata). A Petőfi Sándor Városi Könyvtár és Művelődési Központ közművelődési intézmény – önálló jogi személy.

– mint közgyűjtemény és

Az intézmény típusa: nyilvános városi közkönyvtár, közművelődési, közszolgáltató intézmény. Az intézmény működési területe: Kiskunfélegyháza közigazgatási területe. Az intézmény költségvetési törzsszáma: 338 316 201, 632 593 Az intézmény TEÁOR száma: 910100 könyvtári , levéltári tevékenység 910121 könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartás 910122 könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme 910123 könyvtári szolgáltatások 910501 kulturális szolgáltatás, szórakoztatás 910502 közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése 855931az intézmény alaptevékenységén túli szabad kapacitását – szellemi és tárgyi – hasznosító tevékenységi formák, tanfolyamok szervezése E:\Dropbox\PSVK\content\Könyvtár SZMSZ (11.06.24.)alapítóval.doc

855932 iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 854213 felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító egyéb képzés 8555937 M.n.s. egyéb felnőttoktatás 5914 filmvetítés 591411 film-, video- és egyéb képfelvétel vetítése mozikban, filmklubokban, szabadtéren nyilvános vetítési helyeken 682002 nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése. Szakfeladat száma: 910100 PIR azonosító: 338 316-2-01 (költségvetési törzsszáma) Adószám: 16635326-1-03. Az intézmény bankszámlaszáma: GESZ 11732071-15338284-36460003 TÁMOP – Karrier Iroda 3.2.3-08/2009-0006 11732071-15338284-10510005 TÁMOP – Kun kapocs 3.2.3-09/1-2009-011 11732071-15338284-10410008 HEFOP 3.1.3 11732071-15338284-10130005 Az SZMSZ hatálya kiterjed az intézmény valamennyi határozatlan és határozott időre kinevezett közalkalmazottjára (vezetőkre, dolgozókra, az intézmény szolgáltatásait igénybe vevőkre, az intézményben működő testületekre, szervezetekre, közösségekre. Az intézmény egyszemélyi felelős vezetés alatt álló részben önállóan gazdálkodó részjogkörű költségvetési szervet. Az intézményt az igazgató képviseli. Akadályoztatása esetén a szabályzatban meghatározott helyettesítési rend érvényesül.

2/ Az intézmény elnevezése, székhelye, működési feltételei, bélyegzői Az intézmény neve: Petőfi Sándor Városi Könyvtár és Művelődési Központ Ifjúsági és Közösségi Ház Rövidített neve: Petőfi Sándor Városi Könyvtár és Művelődési Központ Székhelye: Magyarország, Bács-Kiskun megye. Kiskunfélegyháza. Levélcíme: 6100. Kiskunfélegyháza Szent János tér 9. Telephelyei: Városi Könyvtár. Kiskunfélegyháza Szent János tér 9. Művelődési Központ. Kiskunfélegyháza Petőfi tér 1. Karrier Iroda. Kiskunfélegyháza. Korona u. 4. Városi Mozi. Kiskunfélegyháza Szent János tér 5. Postacím: 6101. Kiskunfélegyháza. Pf.: 17. Városi Könyvtár e-mail címe: [email protected]. Honlap: www.psvk.hu, Művelődési Központ email címe: [email protected], Honlap: www.moramuvhaz.hu. Telefon: Városi Könyvtár: 76/461 429, 76/560 770, Telefax: 76/461429, 06/70 338 73 17. Művelődési központ, telefon, fax: 76/466 199, tel.: 76/ 466 843. Az intézmény alapító és felügyeleti szerve: Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata. Kiskunfélegyháza. Kossuth u. 1. 6100. Ágazati felügyeletét a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NEFMI) látja el.


Az összevont intézmény bélyegzői: A Petőfi Sándor Városi Könyvtár és Művelődési Központ hivatali bélyegzője kör alakú, amely a Magyar Köztársaság címerét, az intézmény elnevezését tartalmazza. Hosszú (fej) bélyegzője: 1. tartalmazza: az intézmény nevét, címét, telefonszámát.

2. tartalmazza az intézmény nevét, címét, telefonszámát, valamint adószámát:

A tulajdon (ovális) bélyegző tartalmazza az intézmény nevét és működési helyét.

Valamennyi cégszerű aláírásnál cégbélyegzőt kell használni. Az intézmény bélyegzőit a gazdasági szakalkalmazott köteles naprakész állapotban nyilvántartani.

A PETŐFI SÁNDOR VÁROSI KÖNYVTÁR ÉS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT FELADATAI A VÁROSI KÖNYVTÁR alaptevékenység keretében végzendő feladatai:   



nyilvános könyvtár, közszolgáltató intézmény nyilvános könyvtári szolgáltatást biztosit Kiskunfélegyháza és térsége lakosságának folyamatosan gyűjti – általános gyűjtőkörének megfelelően – a magyar és világnyelven (válogatva) megjelent könyveket, periodikumokat, audiovizuális és elektronikus dokumentumokat. Teljességre törekedve gyűjti Kiskunfélegyháza és térsége helyismereti vonatkozású dokumentumait, kutatómunkát végez és e témakörű kiadványokat ad ki (2. sz. melléklet: Gyűjtőköri szabályzat és állományfejlesztési irányelvek). a beszerzett vagy kapott dokumentumokat nyilvántartásba veszi, feltárja, biztosítja a hozzáférés lehetőségét. Gyűjteményét megőrzi és védi. Az elavult és elhasználódott dokumentumokat folyamatosan kivonja


           

a könyvtár a www.psvk.hu honlapján elektronikus információszolgáltatást biztosít a város lakossága számára gyűjteményét és szolgáltatásait a helyi igényeknek megfelelően alakítja állampolgári jog alapján szolgáltatásaival rendelkezésre áll minden érdeklődőnek (3. sz. melléklet: A Petőfi Sándor Városi Könyvtár Könyvtárhasználati szabályzata) Szabadpolcos állományrésszel rendelkezik állományának nagyobb részét kölcsönzi, kisebb részét helyben használatra biztosítja felnőtt és gyermek olvasószolgálati tevékenységet végez biztosítja az idős emberek, mozgáskorlátozottak, vakok- és gyengén látók könyvtári ellátását tájékoztat a könyvtár és a nyilvános könyvtári rendszer dokumentumairól és szolgáltatásairól és közvetíti azokat számítógépes adatbázisokat épít: elsődlegesen a könyvtár gyűjteményéről, helyi dokumentumairól, helyi információkról könyvtárközi kölcsönzést és másolatszolgáltatást végez helyi, közéleti, közhasznú információs szolgáltatást nyújt a könyvtár gyűjteményét, szolgáltatásait irodalom- és olvasás népszerűsítő rendezvényeket szervez, kiállításokat rendez, kiscsoportos foglalkozásokat tart, könyvtáron belüli közösségeket működtet, kiadványokat készít a könyvtár gyűjteményét, szolgáltatásait népszerűsítő rendezvények szervezése, kiállítások rendezése, kiscsoportos foglalkozások tartása, használók képzése, könyvtáron belüli közösségek működtetése, kiadványok készítése

Kiegészítő tevékenysége  helyi kiadványok bizományi értékesítése  helyi civil szervezetek, intézmények megismertetésében közreműködik, segítséget ad programjaik lebonyolításában.  térség könyvtárainak szakmai segítségnyújtás. Vállalkozási tevékenysége: nincs  Az intézmény anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat.

A MŰVELŐDÉSI KÖZPONT feladatai:

 az iskolán kívüli, öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életminőséget és        

életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek megteremtése a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása az egyetemes, a nemzeti és kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrának gondozása az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatása a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése a különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítése a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása egyéb művelődést segítő lehetőségek biztosítása közreműködés városi ünnepek rendezésében


              

ismeretterjesztés, átképzés, továbbképzés egészséges életmódot népszerűsítő komplex rendezvények, körök, klubok szervezés és működtetése a társadalom- és természettudományokhoz, a mindennapi kultúrához kapcsolódó bemutatók, szakjellegű kiállítások szervezése és befogadása művészeti ismeretterjesztés változatos formáinak megteremtése átképzés, továbbképzés segítése, népfőiskolai formák támogatása közönségtalálkozók, fórumok, szakmai tanácskozások előkészítése és lebonyolítása az alaptevékenységnek megfelelően módszertani tevékenység (fotó, képzőművészet, kistérség segítése) kiállítások, bemutatók szórakoztató tevékenység szaktáborok szervezése mozi, filmművészet művészetpártoló tevékenység hagyományőrzés, folklór humán- és közösségfejlesztő programok gyermekprogramok.

A VÁROSI MOZI feladatai: Film-, video- és egyéb képfelvétel vetítése moziban, szabadtéren, nyilvános vetítési helyeken.

A VÁROSI KÖNYVTÁR ÉS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT SZERVEZETI FELÉPITÉSE, SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA, MŰKÖDÉSÉNEK FŐBB SZABÁLYAI Az összevont intézmény szervezete Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője az igazgató, akit Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete bíz meg pályázat útján a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendeletben foglaltak szerint. Az igazgató mellett, igazgatóhelyettes irányítja az egyes szolgáltatási területeken dolgozók munkáját, egyéb területen dolgozók (rendszergazda, gazdasági szakalkalmazott, kisegítő alkalmazott, takarítók) közvetlenül tartoznak az igazgatóhoz. A könyvtári munkakörök a könyvtár közgyűjteményi jellegéből és elhelyezéséből adódóan kerültek kialakításra. A Művelődési Központban közművelődési szakmai egységvezető (csoportvezető) látja el a szakmai feladatok irányítását. (10. sz. mell.: Intézményi létszám- és munkakörök, munkaköri leírások). A dolgozók munkaköri leírásai személyre szólóak, külön dokumentumban kerülnek rögzítésre. Az intézményben a Közalkalmazotti Szabályzat rögzíti a törvények által nem szabályozott eseteket. E:\Dropbox\PSVK\content\Könyvtár SZMSZ (11.06.24.)alapítóval.doc

Az igazgató jogállása és általános feladatai: Az igazgató felett a munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja az egyéb munkáltatói jogok kivételével, amelyeket a polgármester gyakorol. Az igazgató általános feladatai, hatásköre:                       

vezeti az intézményt egyszemélyi felelős vezetőként gyakorolja a jogszabály által megállapított hatásköreit képviseli az intézményt más szervekkel, személyekkel szemben kapcsolatot tart a helyi, megyei intézményekkel, szervezetekkel képviseleti jogát esetenként vagy meghatározott ügyekben átruházhatja munkáltatói, aláírási jogot gyakorol az intézmény valamennyi dolgozója felett megbízza helyettesét, közművelődési szakmai egységvezetőjét (csoportvezető) meghatározza az intézmény szervezeti felépítését kialakítja a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működésének személyi és tárgyi feltételeit gondoskodik az intézmény költségvetési tervezetének elkészítéséről, gazdálkodik az előirányzatokkal gondoskodik az intézmény kezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű, hatékony működtetéséről meghatározza az intézmény SZMSZ-ét, ill. javaslatot tesz a felügyeleti szervnek szükség szerinti módosítására elkészíti a könyvtár és a művelődési központ éves munkatervét, beszámolóját, statisztikáját szervezi a munkatervben meghatározott feladatok végrehajtását évente munkaértekezleten értékeli az intézmény munkáját irányítja és ellenőrzi az intézmény tevékenységét, gondoskodik a belső ellenőrzésről meghatározza az intézmény fejlesztési koncepcióját irányítja és ellenőrzi a munkavédelmi szabályok betartását meghatározza a tűzvédelmi feladatokat és ellenőrzi azok végrehajtását szükség szerint munkaértekezletet tart gondoskodik a dolgozók munkaköri leírásának és az intézmény belső szabályzatainak elkészítéséről távollétében az igazgatóhelyettes helyettesíti munkája részeként összehangolja és szervezi a két intézmény rendezvényeit, programjait. Az igazgatóhelyettes általános feladatai:



 

felel az irányítása alá tartozó szervezeti egységek (felnőtt és gyermekrészleg, internetes és médiatár) szakmai munkájáért, valamint a saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok végrehajtásáért. Emellett alkalmanként bekapcsolódik a művelődési központ feladatainak megvalósításába meghatározza a belső szervezeti egységek ügyrendjét, munkatervét, elkészíti beszámolóját és statisztikáját gondoskodik a csoport részére előirt feladatok, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségek kifogástalan minőségű és határidőre történő teljesítéséről


       

gondoskodik a csoport rendelkezésére bocsátott tárgyi eszközök rendeltetésszerű, hatékony használatáról szervezi és ellenőrzi a feladatok végrehajtását gondoskodik felettese utasításainak végrehajtásáról szükség szerint értekezletet tart gondoskodik a munkarend, a munkafegyelem, a munkavégzésre, munka- és tűzvédelemre vonatkozó előírások betartásáról ellátja mindazokat a munkakörébe tartozó feladatokat, amelyekkel az igazgató megbízza távollétében (a költségvetést érintő kérdések kivételével) helyettesíti az igazgatót; távollét esetében aláírási jogosultsággal rendelkezik helyettesének kijelölése szükség szerint történik.

Közművelődési szakmai egységvezető (csoportvezető) 

  

          

Feladata: szakterületének megfelelően részt vesz az igazgató és helyettese által meghatározott módon a Művelődési Központ szakmai munkatervének, karbantartási, felújítási, beszerzési, leltározási terveinek és a költségvetésnek az előkészítésében, irányítja az egységre vonatkozó feladatok szakszerű és színvonalas végrehajtását az önálló munkaterületén előírt feladatai elvégzése mellett irányítja és ellenőrzi a csoportja munkáját, ehhez kialakítja a szervezeti kereteket (csoport-értekezletek, feladat-meghatározás, beszámoltatás rendje, stb.) elkészíti a csoport tagjainak munkaköri leírását kapcsolatokat alakít ki (és gondoskodik azok folyamatos továbbfejlesztéséről) a feladatkörükhöz kapcsolódó külső szervezetekkel (intézmények, vállalkozások, szolgáltató szervezetek, szakmai és érdekképviseleti szövetségek, stb.), magánszemélyekkel a természetes és jogi személyekkel való kapcsolattartás során, szükség szerint együttműködési megállapodásokat, szerződéseket készít elő gondoskodik a munka-, tűz-, és balesetvédelmi szabályzatok betartásáról és betartatásáról részt vesz a selejtezési-, leltározási- és belső ellenőrzési feladatok végrehajtásában részt vesz a szervezeti kereteken kívül egy-egy nagyobb intézményi feladat megvalósítására létrehozott alkalmi csoportok munkájában Hatás- és jogköre: a munkatervi-, illetve többletfeladatok megvalósítása során a csoport tagjai részére meghatározott munkafeladatok teljesítését rendszeresen számon kérik szabályozza – törvényes keretek között – a csoport dolgozóinak munkarendjét, távollétét, a szabadságolások ütemezését, a helyettesítés rendjét javaslatot tesz a csoport tagjaira vonatkozó bér-, munka-, és személyügyi döntésekre az igazgató és helyettese megbízása alapján – előzetes konzultáció és utólagos beszámolás kötelezettsége mellett – képviseli az intézményt a külső természetes és jogi személyekkel való kapcsolatában Felelős: a csoport munkájának egészéért, a feladatok színvonalas elvégzéséért az intézmény működését szabályozó törvények és egyéb jogszabályok, intézményi szabályzatok betartásáért és betartatásáért, a munkáját irányító igazgatói és igazgatóhelyettesi utasítások, intézkedések végrehajtásáért az intézmény vagyonának védelméért, szakterülete feladatainak takarékos és gazdaságos végrehajtásáért


 a csoportban dolgozók munkarendjének betartásáért, a munkafegyelemért. A csoportvezetőt az igazgató nevezi ki munkatársai véleményének kikérésével. Az alkalmazott általános feladatai:           

az előirt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni, munkaideje alatt a munkáltató rendelkezésére állni napi 8 órában 8 órai munkát végezni (könyvtár), heti 40 órában munkát végezni (Művelődési Központ) munkáját az elvárható szakértelemmel, a hivatali titok megtartásával és gondossággal végezni munkatársaival együttműködni munkája során tudomására jutott intézményi titkokat, információkat megőrizni kulturált megjelenésével – a könyvtárosok: névtábla, munkaruha – köteles részt venni a napi szolgálatban a részére kijelölt tanfolyamokon vagy továbbképzéseken saját érdekében részt venni és az előirt vizsgákat letenni megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy életét, testi épségét veszélyezteti ellátni a munkaköri leírásban megállapított, ill. felettese által kiadott feladatokat (a kapott utasítások és határidők betartásával) ellátni mindazokat a munkakörébe tartozó feladatokat, amelyekkel felettese megbízza munkáját személyesen, saját maga ellátni.

AZ ÖSSZEVONT INTÉZMÉNY SZERVEZETI EGYSÉGEINEK FŐBB FELADATAI A könyvtár szervezeti egységei: 1/ felnőtt szolgálat  az intézmény legnagyobb szervezeti egysége, amely az új épület földszintjén található.  feladata: gyűjteményével és szolgáltatásaival a város és térsége polgárai igényeinek minél szélesebb körű kielégítése Formái: - helyben használat – kölcsönzés – előjegyzés – könyvtárközi kölcsönzés - általános tájékoztatás – szakirodalmi tájékoztatás - rendezvények szervezése – kiállítások rendezése – kiadványok megjelentetése és egyéb technikai szolgáltatások biztosítása 2/ gyermekbirodalom  az intézmény első emeletén található szervezeti egysége  főbb feladatai: a város és térsége gyermekolvasóinak ellátása részükre szolgáltatás biztosítása: - helyben használat – kölcsönzés – előjegyzés - tájékoztatás – rendezvények, programok szervezése – kiállítások rendezése.


3/ gyűjteményszervezés  a szolgáltatás alapját biztosítja, két személy végzi az első emeleti irodában. A nagyrészt technikai feladatokat könyvtáros asszisztens látja el. Az adaptálásban, az állomány gondozásában az igazgatóhelyettes vesz részt.  főbb feladatok: a könyvtár gyűjteményébe érkező dokumentumok érkeztetése, könyvtári felszereléssel, jelzésekkel ellátása, adaptálása, esetenként analitikus feltárása, eljuttatása a részlegekbe. Nyilvántartások vezetése, katalógusok építése, a gyűjtemény gondozása (selejtezés). Statisztikai adatszolgáltatás. 4/ helyismereti szolgálat  egy személy végzi e feladatot a Hattyúházban  Kiskunfélegyháza és térsége helyismereti vonatkozású dokumentumainak gyűjtése, rendszerezése, feltárása, katalógusának építése, adaptálása, analitikus feltárása, szolgáltatás biztosítása, kiadványok, készítése, kiállítások rendezése. 5/ internet - médiatár  a médiatár és az internet feladatait egy személy látja el a Hattyúházban.  a könyvtárban jelentkező internetes és zenei kérések kielégítése, segítség nyújtása a használóknak, használói képzés, technikai feladatok (nyomtatás, másolás) ellátása 6/ rendezvény- és kamaraterem  rendezvények szervezése (előkészítés, lebonyolítás), tanfolyamok szervezése, kiállítások rendezése – ellátásában az igazgató, a gazdasági szakalkalmazott mellett a felnőtt és a gyermekszolgálat dolgozói vesznek részt. Kiállításfelügyelet a ruhatári, ill. a raktárosi munka részeként látandó el. 7/ gazdasági szakalkalmazotti munka  egy személy végzi a könyvtár és a művelődési központ gazdasági feladatait az első emeleti irodában  az intézmény gazdálkodásával összefüggő valamennyi adminisztrációs munka végzése a GESZ és az intézményvezető irányításával. 8/ rendszergazdai munka  az intézmény számítógépes rendszerének működtetése, adatbázisok felügyelete, karbantartása, az intézményi honlap gondozása, technikai feladatok megoldása.  A könyvtár épületének teljes gépészeti és elektronikai rendszerének működtetése. 9/ ügyviteli alkalmazott  egy fő segíti a két intézményben jelentkező adminisztratív és gazdasági feladatok ellátását 10/ raktáros:  alkalmanként az alagsorban jelentkező technikai feladatok ellátása, valamint a ruhatári és a kiállítás felügyeleti feladatok biztosítása. 11/ takarítói munka  az intézmény teljes épületében

jelentkező takarító munkák elvégzése (2 fő látja el).


12/ ruhatár  minden használó számára, aki hosszabb ideig tartózkodik a könyvtárban – októbertől május végéig – kötelező. Ruhatári feladatot ruhatáros lát el, valamint a raktáros, ill. szükség esetén a takarító lát el. A Művelődési Központ szervezeti egységei: 1/ Művelődésszervezés A közművelődési feladatokat 3 fő közművelődési szakember látja el. Szervezik a felnőttés gyermekrendezvényeket, színházi előadásokat. Segítik az amatőr művészeti csoportok, műhelyek, alkotóközösségek, civil szervezetek munkáját. Elkészítik a rendezvények, programtevékenységek marketingtervét. Vezetik a rendezvények statisztikáját, gondoskodnak a szerzői jogdíjak elszámolásáról. Bonyolítják a bérléseket. Egy fő a művelődési központ uniós pályázatait gondozza. Mellette igény szerint ellát művelődésszervezői feladatot. 2/ Karrier Iroda Pályázatból 2012. március 31-ig végzi az irodában jelentkező szolgáltatói, szervezői feladatokat. Szükség szerint bekapcsolódik a Művelődési Központ munkájába. Egy fő felsőfokú végzettségű munkatárs látja el a feladatokat. 3/ Hang- és fénytechnika 2 fő feladata a Művelődési Központ, a városi önkormányzat és egyéb megrendelt feladatok technikai igényeinek ellátása. Gondoskodnak a hang- és fénytechnikai rendszerek folyamatos karbantartásáról. 4/ Portaszolgálat 2 fő biztosítja a művelődési központ információs pontján e feladatokat. Információnyújtás, eligazítás, klubok, körök, tanfolyamok információinak nyilvántartása. Karbantartási és fizikai munka ellátása, technikai eszközök kiadása, kiállításrendezés és az intézményi pranyagok tervezése. 5/ takarító 3 fő közül 2 fő végzi a takarítói munkát. Egy fő prémiuméves. 6/ Városi Mozi 1 fő látja el a mozi üzemeltetés feladatait. A dolgozók részvételi jogát gyakorló szerv: Közalkalmazotti tanács.


Az intézmény működésének főbb szabályai I. Az intézmény munkavégzéssel kapcsolatos szabályai 1. A munkaviszony létrejötte Az intézmény az alkalmazottak esetében a belépéskor közalkalmazotti jogviszonyt létesít a munkavállalóval a KJT szabályai szerint. A kinevezés tartalmazza a közalkalmazott besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot, illetményét, továbbá munkakörét és a munkavégzés helyét. A kinevezés négyhónapos próbaidőt tartalmaz. 2. A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, hivatali titkok megőrzése A munkavégzés teljesítése az intézmény vezetője által kijelölt szervezeti egységekben, illetve munkaterületen, az ott érvényben lévő szabályok, ill. a munkaköri leírás szerint történik. A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. Ezen túlmenően nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, a munkahelyi vezetője utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően köteles végezni. Nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titoknak minősülnek és amelyek nyilvánosságra kerülése az intézmény érdekeit sértené, amennyiben adott esetben jogszabályban előirt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn. Az intézménynél hivatali titoknak minősülnek a következők:  a foglalkoztatott dolgozók személyi anyagai  a szolgáltatást igénybe vevő – beiratkozó, tanfolyami résztvevők – személyi adatai  a gazdálkodás adatai  a munkáltatással összefüggő adatok, információk  a könyvtár és művelődési központ biztonsági, vagyoni- és tűzvédelmi adatai, ezek műszaki, technikai alkalmazásai. A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére a felettesétől engedélyt nem kap. 3. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére A tömegtájékoztató eszközök munkatársainak tevékenységét az intézmény dolgozóinak az alábbi szabályok betartása mellett kell elősegíteniük:


    



A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. A felvilágosítás-adás, nyilatkozattétel esetén be kel tartani a következő előírásokat: Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, ill. nyilatkozatadásra az intézményvezető vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult. Elvárás, hogy a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon. A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel. A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire. Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik. A nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt megismerje. Kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ő szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse.

4. A munkaidő beosztása Az intézmény igazgatójának és valamennyi dolgozójának kötelessége az SZMSZ-ben előírtak betartása, a munkaterv reá vonatkozó részének teljesítése, a szakmai önképzés, a társadalmi tulajdon védelme, a takarékosság és a munkafegyelem betartása. A közalkalmazotti jogviszonyt érintő kérdésekben a közalkalmazottak jogállásáról rendelkező törvényt és a Munka Törvénykönyvét, valamint ezek végrehajtási rendelkezéseit kell alkalmazni. Közalkalmazotti jogviszony létesítésekor az igazgató vagy helyettese, vagy a csoportvezető kötelesek ismertetni az SZMSZ-t, - a munkaköri leírás alapján - az új dolgozó feladatait, a munka- és balesetvédelmi szabályokat. A munkarendre vonatkozó belső szabályok kialakításánál a Munka Törvénykönyvéről szóló, többször módosított 1992. évi XXII. törvény (MT), a közalkalmazottak jogállásáról szóló többször módosított 1992. évi XXXIII. törvény előírásai az irányadók. Az intézmény dolgozóinak munkaidő-beosztását a törvényes munkaidő keretein belül az igazgató, a helyettese, ill. a csoportvezető határozzák meg úgy, hogy az intézmény feladatainak elvégzését lehetővé tegyék. A teljesített munkaidő rögzítésére – naponta jelenléti ívet kell használni. Túlmunkát, továbbá a heti pihenőnapokon és munkaszüneti napokon munkát végezni az igazgató és helyettese, ill. a közművelődési szakmai egységvezetővel történt előzetes egyeztetés és rendelkezés alapján lehet. Ilyen esetekben gondoskodni kell a pihenőidő biztosításáról. A könyvtárban a hivatali munkarend igazodik a könyvtár nyitva tartásához. A Művelődési Központban a rendezvényekhez, bérlésekhez igazodva váltott beosztásban látják el a munkatársak feladataikat.


5.

Szabadság

A rendes szabadság kiadásához – a dolgozókkal egyeztetett – szabadságolási terv készül. A dolgozó szabadságát a munkáltató adja ki, amelyből 1/3-ára van igényjogosultsága. A dolgozók éves rendes szabadságának mértékét a Kjt., valamint a Munka Törvénykönyvében foglalt előírások szerint kell megállapítani. A dolgozókat megillető és kivett szabadságról nyilvántartást vezet az igazgató. A dolgozó köteles megbetegedését, vagy a munkából való távolmaradásának okát közvetlen felettesének haladéktalanul bejelenteni, és felgyógyulása után azonnal munkára jelentkezni. A keresőképtelenséget minden esetben az orvos által kiállított okmánnyal kell igazolni. Kiküldetést, külszolgálatot az igazgató és helyettese, személyi tulajdonú gépkocsi hivatalos célra történő használatát – a gazdaságosság figyelembe vételével – az igazgató engedélyezheti. Az igazgató kiküldetését, külszolgálatát a Művelődési, Oktatási, Vallásügyi, Ifjúsági és Sport Iroda engedélyezi. 6. Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók díjazása A munka díjazására vonatkozó megállapodásokat kinevezési okiratban kell rögzíteni. 7. Kártérítési kötelezettség A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. A közalkalmazott vétkességére (fokozatai: elhagyta, elveszítette, ellopták) való tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel (pl. szolgáltatási bevételek kezelése). Mentesül a közalkalmazott a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a munkáltató a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította (őrzés feltételei: zárható kassza, zárható fiók). A közalkalmazottat az előzőekben leírtak szerinti teljes anyagi felelősség csak akkor terheli, ha a dolgot (szerszám, termék, áru, anyag, stb.) jegyzék vagy elismervény alapján vette át. A pénztárost vagy értékkezelőt e nélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz (szolgáltatási bevételek a felnőtt, a zenei és a gyermekkönyvtárban, a Művelődési Központban: a terembérlések, színházjegyek, foglalkozások), értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében. A gazdasági szakalkalmazottat felelősség terheli az általa kezelt pénz és egyéb értéktárgy tekintetében. Amennyiben az intézménynél a kárt többen együttesen okozták, vétkességük, a megőrzésre átadott dolgokban a bekövetkezett hiány esetében pedig munkabérük arányában felelnek.


8. Anyagi felelősség Az intézmény a dolgozó ruházatában, használati tárgyaiban a munkavégzés folyamán bekövetkezett kárért vétkességre tekintet nélkül felel, ha a kár a dolgozó munkahelyén vagy más megőrzésre szolgáló helyen elhelyezett dolgokban keletkezett. A dolgozó a szokásos személyi használati tárgyakat meghaladó mértékű és értékű használati értékeket csak az intézményvezető engedélyével hozhat be munkahelyére, ill. vihet ki onnan. (pl. számítógép, nyomtató, írógép, stb.). Az intézmény valamennyi dolgozója felelős a berendezési, felszerelési rendeltetésszerű használatáért, a gépek, eszközök szakkönyvek stb. megóvásáért.

tárgyak

9. A munka tervezésének szabályai Az intézmény vezetője az intézmény feladatainak végrehajtására – évente, a költségvetéshez igazodó - intézményi munkatervet készít. A munkaterv összeállításához, annak tervezésekor javaslatot kér az intézmény dolgozóitól. A munkatervnek tartalmaznia kell:  a feladatok konkrét meghatározását  a feladat végrehajtásáért felelős(ök) megnevezését  a feladat végrehajtásának határidejét  a végrehajtásra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségeket.  Formái: éves terv, havi program, kiemelt rendezvények terve, éves intézményi költségvetési terv, karbantartási, felújítási, beszerzési terv. A munkatervet az intézmény dolgozóival ismertetni kell, valamint meg kell küldeni a felügyeleti szervnek az előző évi beszámolóval és statisztikával együtt. Az intézmény vezetője a munkaterv végrehajtását folyamatosan ellenőrzi és értékeli.

II. Az intézmény gazdálkodása A Petőfi Sándor Városi Könyvtár és Művelődési Központ költségvetési gazdálkodási formája: részben önállóan gazdálkodó részjogkörű költségvetési szervezet. A gazdálkodási feladatok ellátását a GESZ-szel történő megállapodás alapján végzi. A szakmai, dologi kiadások az intézményvezető jogkörében vannak, az egyéb dologi kiadások a GESZ jogkörébe tartoznak. (kivétel a Művelődési Központ: a DAOP pályázat kötelezettségei miatt az egyéb dologi kiadások üzemeltetési területe az intézmény hatáskörébe tartoznak). A Városi Könyvtár és a Művelődési Központ feladatainak ellátásához a feltételeket, a fenntartási és működési költségeket az évente összeállított és a fenntartó önkormányzat által megállapított költségvetésben biztosítja. Egyéb bevételek képződhetnek:  szolgáltatási bevételekből (beiratkozási díj, késedelmi, internethasználati és kártérítési díj, másolatszolgáltatásból befolyó összeg, eszköz- és terembérbeadás, stb.) E:\Dropbox\PSVK\content\Könyvtár SZMSZ (11.06.24.)alapítóval.doc



állami támogatásból (érdekeltségnövelő támogatás, felzárkóztató pályázat)

  

adományokból (önkéntes pénz- és dokumentum adomány, SZJA 1 %) pályázatokon elnyert összegekből, amelyek csak az adott feladatra használhatók fel terem- és eszközbérletből.

A befizetések a GESZ számlára történnek. (4. sz. melléklet: Pénzkezelési szabályzat). Az intézményben évente selejtezni (5. sz. melléklet: Selejtezési szabályzat) és kétévente leltározni kell (6. sz. melléklet: Leltározási szabályzat).

III.

Értekezletek

Az értekezletek, a megbeszélések a vezetés alapvető módját képezik. Az igazgató évente, szükség szerint összevont értekezletet tart a könyvtár és a Művelődési Központ dolgozói részvételével. Az intézmény egészére vonatkozó rendelkezéseket az intézmény minden dolgozójának meg kell ismerni. Célja: - az intézmény előtt álló feladatok ismertetése, - az elmúlt időszak tevékenységének számbavétele, - a munkakapcsolatok és a dolgozók tevékenységének értékelése. Az igazgató a könyvtárban évente egyszer, az év első negyedévét követően az éves munka értékelésére és a feladatok meghatározásának céljából értekezletet hiv össze. Lehetőség szerint meghívja az önkormányzat képviselőjét (művelődési irodavezető, művelődési bizottság elnöke, tagja, a képviselő-testület tagja, stb.). Negyedévi rendszerességgel az eltelt negyedévi munka értékelésére és a következő negyedévi feladatok megbeszélésére kerül sor. Az igazgató, az igazgatóhelyettes havonként – az időszerű tennivalók megbeszélése érdekében – rövid megbeszélést tartanak. Aktuális feladatok és a továbbképzéseken való részvétel is megkívánja a dolgozók esetenkénti összejövetelét. A Művelődési Központban az igazgató és/vagy a szakmai egységvezető vezetésével hetenkénti, kéthetenkénti rendszerességgel tartanak megbeszélést valamennyi dolgozó részvételével. Célja: a soron következő feladatok megbeszélése, kölcsönös tájékoztatás; a feladatok ütemezése, megosztása, értékelés. Az intézmény évente elkészíti beszámolóját, statisztikáját és évi munkatervét, amelyet megküld fenntartó önkormányzatának és a megyei szakmai szervezeteknek.


IV.

Munkarend

A törvényes munkaidő napi 8 óra. A munkarendet a hatályos jogszabályoknak, a könyvtár és a Művelődési Központ nyitva tartási rendjének megfelelően az igazgató állapítja meg. Pontos rögzítése a munkaköri leírásokban történik. A VÁROSI KÖNYVTÁR NYITVA TARTÁSA Hétfő: zárva Kedd, péntek: 9-17 óra Szerda-csütörtök: 12-17 óra Szombat: 8-12 óra Nyári nyitva tartás: Július 1. augusztus 31. Hétfő: zárva Kedd, péntek: 8-17 óra Szerda-csütörtök: 12-17 óra. Szombat: zárva. Az intézmény vezetője vagy helyettese a hivatali, ill. a nyitva tartási időben elérhetők a könyvtárhasználók és látogatók számára. A szolgáltatást az igazgatóhelyettes, ill. a közművelődési szakmai egységvezető képviseli nyitva tartási időben. A MŰVELŐDÉSI KÖZPONT NYITVA TARTÁSA: Hétfő: Zárva Kedd, péntek: 10-20 óra Szerda-csütörtök: 13-20 óra Szombat: Igény szerint Vasárnap: Zárva Nyári időszakban (július-augusztus) a Városi Könyvtár és a Művelődési Központ kétkét hétig részleges nyitva tartással működik (ügyelet).

V . Az intézmény ügyiratkezelése, kiadmányozási jog gyakorlása Az iratkezelés szabályozása a 7. sz. mellékletben foglaltak szerint történik az intézményben, irányításáért és ellenőrzéséért az intézmény igazgatója felelős. A kiadmányozási jog az igazgatót illeti meg. Az igazgatóhelyettest illeti meg a kiadmányozási jog az igazgató távollétében. Cégszerű aláírási jogosultság: igazgató, gazdasági szakalkalmazott vagy igazgatóhelyettes, gazdasági szakalkalmazott. A körbélyegzőt csak az igazgató használhatja, kivételesen átadhatja beosztottjának. E:\Dropbox\PSVK\content\Könyvtár SZMSZ (11.06.24.)alapítóval.doc

VI. A helyettesítés rendje Az igazgató általános helyettese az igazgatóhelyettes. Mindkettőjük távollétében a helyettesítés külön szóbeli megbízás alapján történik. Hosszabb távollét esetében az igazgató a megbízást írásban rögzíti.

VII. Kapcsolattartás Az intézmény igazgatója felelős a kapcsolattartásért a minisztériummal, a város polgármesterével, a képviselő-testülettel, művelődési bizottságával, a jegyzővel, a polgármesteri hivatallal, az intézményekkel, a civil szervekkel, a sajtóval. Az igazgató esetenként átruházhatja e feladatot elsősorban az igazgatóhelyettesre (pl. az oktatási intézményekkel történő kapcsolattartás esetén vagy a rendezvényeket szervező könyvtárosokra, művelődésszervezőkre). Az intézmény működését, tevékenységét érintő tájékoztatás adás az igazgató feladata. Ettől eltérően a dolgozók csak az érvényben lévő Könyvtárhasználati szabályzatban foglaltak alapján ill. az intézmény által a nyilvánosságnak szánt kiadványokból (rendezvények programjai, tájékoztató füzetek, stb.) adhatnak tájékoztatást az érintettek számára. Az intézmény feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében mindkét intézményben a belső szervezeti egységek egymással szoros kapcsolatot tartanak.

VIII. Záró rendelkezések Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat keretjellegű, kiegészítését a következő mellékletek képezik: 1. Az intézmény alapító okirata és elfogadásának határozata 2. Gyűjtőköri szabályzat és állományfejlesztési irányelvek 3. Könyvtárhasználati szabályzat 4. Pénzkezelési szabályzat 5. Selejtezési szabályzat 6. Leltározási szabályzat 7. Iratkezelési szabályzat 8. Munkavédelmi szabályzat 9. Tűzvédelmi szabályzat 10. Dolgozói létszám- és munkakörök 11. Internet- és számítógép-használati szabályzat 12. Számítástechnikai és védelmi szabályzat 13. Gyermekbirodalom társasjáték használati szabályzata 14. Riasztórendszer használati szabályzata 15. Gépjármű használati szabályzat 16. Adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat 17. Fénymásolási szabályzat 18. Tanulmányi szabályzat 19. A szellemi tevékenység szolgáltatási szerződések keretében történő ellátása 20. Dohányzás szabályozása 21. A könyvtári kiadványok készítésének szabályzata 22. Ruhatári szabályzat 23. A Művelődési Központ Házirendje 24. Terem- és eszközhasználati szabályzat E:\Dropbox\PSVK\content\Könyvtár SZMSZ (11.06.24.)alapítóval.doc

A Petőfi Sándor Városi Könyvtár és Művelődési Központ Szervezeti és Működési Szabályzata a jóváhagyás napján lép életbe és visszavonásig érvényes. Kiskunfélegyháza, 2011. június 23.

Kállainé Vereb Mária igazgató

Záradék: Kiskunfélegyháza Város Képviselő-testülete jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot a 2011. június 23-i 117/2011. sz. képviselőtestületi határozattal hagyta jóvá.

Kapus Krisztián Polgármester


1. sz. melléklet ALAPÍTÓ OKIRAT Kiskunfélegyháza Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény alapján az alábbi – egységes szerkezetbe foglalt – alapító okiratot adja ki: 1. Az intézmény neve:

Petőfi Sándor Városi Művelődési Központ Közösségi Ház

Könyvtár Ifjúsági

és és

2. Az intézmény rövidített neve:

Petőfi Sándor Városi Művelődési Központ

Könyvtár

és

3. Jogszabályban meghatározott közfeladata:

nyilvános városi könyvtár és művelődési központ

4. Intézményegységei: - Városi Könyvtár - Művelődési Központ - Városi Mozi Az intézményegységek elnevezésüket használhatják. 5. Az intézmény székhelye:

6100 Kiskunfélegyháza, Szent János tér 9.

6. Az intézmény telephelyei: Városi Könyvtár Művelődési Központ Művelődési Központ - HEFOP Iroda Városi Mozi

6100 Kiskunfélegyháza, Szent János tér 9. 6100 Kiskunfélegyháza, Petőfi tér l. 6100 Kiskunfélegyháza, Korona u. 4. 6100 Kiskunfélegyháza, Szent János tér 5.

7. Az intézmény működési területe:

Kiskunfélegyháza közigazgatási területe

8. Az intézmény alapítója:

Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata

9. Az alapítás időpontja:

1949.

10. Közvetlen jogelőd intézménye:

Móra Ferenc Művelődési Központ Ifjúsági és Közösségi Ház

11. Az intézmény fenntartójának neve, címe: Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata 6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth Lajos u. 1. 12. Az intézmény irányító szervének neve, címe: Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete 6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth Lajos u. 1. 13. Típus szerinti besorolása Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója: önállóan működő E:\Dropbox\PSVK\content\Könyvtár SZMSZ (11.06.24.)alapítóval.doc

14. Az intézmény gazdálkodása a feladat ellátásához gyakorolt funkció szerint:  A gazdálkodási feladatok ellátását a Képviselő-testület által elfogadott megállapodás alapján, szellemi és fizikai tevékenységgel végzi.  Önálló pénzügyi és számviteli egységgel nem rendelkezik.  Pénzügyi gazdasági feladatait ellátja: GESZ – 6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth u. 1.  A munkáltatói jogkör felett az intézmény vezetője rendelkezik. A szakmai, dologi kiadások az intézményvezető jogkörében maradnak, az egyéb dologi kiadások a GESZ jogkörébe kerülnek. 15. Az intézmény vagyon feletti rendelkezési joga: Rendelkezésre álló vagyontárgyait az Önkormányzat vagyonrendeletében foglaltak alapján kezeli, hasznosítja. 16. Az intézmény költségvetési törzsszáma: 632593 17. A feladat ellátását szolgáló ingatlan: Név

Székhely/Telephely

Városi Könyvtár

6100 Kiskunfélegyháza, Szt. János tér 9. 6100 Kiskunfélegyháza, Petőfi tér 1.

Művelődési Központ, Ifjúsági és Közösségi Ház HEFOP Iroda Városi Mozi

6100 Kiskunfélegyháza, Korona u. 4. 6100 Kiskunfélegyháza, Szent János tér 5.

Helyrajzi szám 3164

Terület (m2) 365+1635

1

1608,7

5433 520/1

50,8 468

18. Alaptevékenységek: Szakágazat száma és megnevezése: 910100 Könyvtári, levéltári tevékenység Szakfeladat száma és Szakfeladat részletezése megnevezése 910121  Folyamatosan gyűjti – általános gyűjtőkörének megfelelően Könyvtári állomány – a magyar és világnyelven (válogatva) megjelent gyarapítása, nyilvántartása könyveket, periodikumokat, audiovizuális és elektronikus dokumentumokat.  Teljességre törekedve gyűjti Kiskunfélegyháza és térsége helyismereti vonatkozású dokumentumait. 910122  A beszerzett vagy kapott dokumentumokat nyilvántartásba Könyvtári állomány veszi, feltárja, biztosítja a hozzáférés lehetőségét. feltárása, megőrzése,  Gyűjteményét megőrzi és védi. védelme  Az elavult és elhasználódott dokumentumokat folyamatosan kivonja. 910123  Nyilvános könyvtári szolgáltatást biztosít Kiskunfélegyháza Könyvtári szolgáltatások és térsége lakosságának (helybenhasználat, kölcsönzés, előjegyzés, tájékoztatás).  Gyűjteményét és szolgáltatásait a helyi igényeknek megfelelően alakítja.  Állampolgári jog alapján szolgáltatásaival rendelkezésére áll minden érdeklődőnek. E:\Dropbox\PSVK\content\Könyvtár SZMSZ (11.06.24.)alapítóval.doc



Állományának nagyobb részét kölcsönzi, kisebb részét helyben használatra biztosítja. Biztosítja az idős emberek, mozgáskorlátozottak, vakok és gyengénlátók könyvtári ellátását. Tájékoztat a könyvtár és a nyilvános könyvtári rendszer dokumentumairól és szolgáltatásairól és közvetíti azokat. Biztosítja az intézmény elektronikus elérhetőségét és elektronikus szolgáltatásokat nyújt. Honlap: www.psvk.hu. E-mail: [email protected] Számítógépes adatbázisokat épít: elsődlegesen a könyvtár gyűjteményéről, helyi dokumentumairól, helyi információkról. Könyvtárközi kölcsönzést és másolatszolgáltatást végez. Helyi, közéleti, közhasznú információs szolgáltatást nyújt. A könyvtár gyűjteményét, szolgáltatásait népszerűsítő rendezvényeket szervez, kiállításokat rendez, kiscsoportos foglalkozásokat tart, képzi a használókat, könyvtáron belüli közösségeket működtet, kiadványokat készít.

      

841401 Önkormányzatok közbeszerzési eljárásainak lebonyolításával összefüggő szolgáltatások 910501 Közművelődési tevékenységek és támogatásuk



Kulturális szolgáltatás, szórakoztatás:  előadó-művészeti szolgáltatás: közönség előtt zárt vagy szabadtéren tartott előadások, hangversenyek, színházi jellegű, más művészeti, illetve vegyes műfajú előadások  zene és táncművészeti szolgáltatás: komoly- és könnyűzenei hangversenyek, egyéb, máshová nem sorolt zenei, táncművészeti és vegyes műfajú előadások, (folklór, népzene, néptánc)  egyéb művészeti szolgáltatás: művészeti alkotótevékenység, irodalmi, színpadi zene- és táncművek



Közösségi művelődési szolgáltatás:  amatőr művészeti szolgáltatás: amatőr művészeti tevékenység csoportokban, körökben, szakkörökben, hosszabb időtartamú együttműködés, alkotás, produkció létrehozása. Ezek bemutatása az amatőr csoportokra vonatkozó jogszabályok szerint (kivétel: nyilvános művészeti műsorok hivatásos előadóművészek közreműködésével létrehozott produkció forgalmazására)

910502 Közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése

 közös ismeretterjesztés és ismeretszerzés: az ismeretterjesztő előadássorozatok, akadémiák, szabadegyetemek, népfőiskolák, olvasókörök, szakkörök keretében  a közösségek igénye szerint táborok szervezése, lebonyolítása E:\Dropbox\PSVK\content\Könyvtár SZMSZ (11.06.24.)alapítóval.doc

 sport- és szabadidős tevékenység  máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás: vegyes műfajú szórakozató műsor (magyarnóta műsor, nyilvános közönség előtt zajló díjkiosztó, vetélkedő, ünnepi események műsorai, egyéb szórakoztatás), zenés rendezvények, zenei klubok

855931 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás 855932 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás



Gyermek/ifjúsági programok, feladatok:  a felnövekvő korosztályok egészséges testi és szellemi fejlődését szolgáló, a fiatalok igényeinek kielégítését célzó ifjúsági programok szervezése  a fiatalokat érdeklő város- és ifjúságpolitikai kérdésekről történő rendszeres tájékoztatást szolgáló tevékenységi formák, módszerek kidolgozása, működtetése  ifjúsági és diák érdekképviseleti, érdekegyeztető tevékenység tárgyi, infrastrukturális feltételeinek biztosítása  mobilizálható szabadidős programok eljuttatása városi oktatási intézményekbe, kistérségi települések közoktatási, közművelődési intézményeibe  a fiatalok kezdeményezésére, kreativitására épülő kulturális rendezvények szervezése, illetve ezekhez szakmai, infrastrukturális segítségnyújtás  ifjúságsegítő, közösségfejlesztő, mentálhigiéniás, a fiatalok társas életét segítő formák megteremtése és támogatása  kulturális hátrányok csökkentésére irányuló programok szervezése, támogatása



Kiállítások:  képző-, ipar-, fotó- és egyéb művészeti kiállítás (galéria fenntartása és működtetése)



Máshová nem sorolt kulturális szolgáltatás:  közösségi tér – igény esetén szakmai segítség – biztosítása a civil szerveződések, közösségek részére, alapvető kulturális szolgáltatások, programajánlatok  városi, társadalmi ünnepek szervezése, lebonyolítása  nagyrendezvények (városi, megyei, országos, nemzetközi) szervezése, illetve abban való közreműködés  alaptevékenységhez kapcsolódó szaktáborok szervezése, lebonyolítása  nyári táborok szervezése, lebonyolítása



az intézmény alaptevékenységén túli szabad kapacitását – szellemi és tárgyi – hasznosító tevékenységi formák, tanfolyamok szervezése a város polgárainak igényére épülő, közhasznú ismereteket nyújtó tanfolyamok, felnőttképzés




854213 Felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító egyéb képzés 855937 M.n.s. egyéb felnőttoktatás 5914  591411  682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése



filmvetítés film-, video- és egyéb képfelvétel vetítése mozikban, filmklubokban, szabadtéren, nyilvános vetítési helyeken helyiségek bérbeadása, fénymásolás, sokszorosítás, eszközök bérbeadása

19. Vállalkozási tevékenység: Vállalkozási tevékenységet nem folytat, de anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet végezhet. 20. Az intézményvezető megbízási/kinevezési rendje: Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete bízza meg magasabb vezetői álláshely pályáztatásával a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és a 150/1992. (XI.20.) Korm. rendelet szerint. 21. Az intézményben foglalkoztatott dolgozókra vonatkozó jogviszony:  alapesetben közalkalmazotti jogviszony (a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény)  egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszony (a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény) 22. Záró rendelkezések: a) Felülvizsgálat rendje: az intézmény által ellátott feladatok változását megelőzően, illetve az alapító okiratot érintő jogszabályváltozást követően 60 napon belül. b) Az intézményi dokumentumok elkészítésének, módosításának felelőse: magasabb vezető. c) Az alapító okirat kiadásáról szóló fenntartói határozat száma: …/2011. d) Bankszámlaszám: 11732071-15338284-36460003 e) Az intézmény adóigazgatási azonosító száma: 16635326-1-03 f) Az intézmény ÁFA körben alanyi adómentes g) Az intézmény nyitva tartása:

Városi Könyvtár  Hétfő: zárva  Kedd: 9.00-17.00  Szerda: 12.00-17.00  Csütörtök: 12.00-17.00  Péntek: 9.00-17.00  Szombat: 8.00-12.00. E:\Dropbox\PSVK\content\Könyvtár SZMSZ (11.06.24.)alapítóval.doc

Művelődési Központ  hétfő: zárva  kedd: 10.00–20.00  szerda: 13.00–20.00  csütörtök: 13.00–20.00  péntek: 10.00–20.00  szombat: igény szerint  vasárnap: zárva Városi Mozi  időszakosan (igény szerint) Záradék: A Petőfi Sándor Városi Könyvtár és Művelődési Központ alapító okiratát Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 115//2011. sz. kt. határozatával 2011. június 23-i hatállyal hagyta jóvá. Kiskunfélegyháza, 2011. június 24.

P.H.

Dr. Fehérváriné dr. Csölle Yvette jegyző


Kapus Krisztián polgármester

2. sz. melléklet

A PETŐFI SÁNDOR VÁROSI KÖNYVTÁR GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA ÉS ÁLLOMÁNYFEJLESZTÉSI IRÁNYELVEI 1. A városi könyvtár feladata Az információs társadalomban, a tudás alapú társadalomban a könyvtár a társadalmi és gazdasági változásokat elősegítő és katalizáló intézmény. Dokumentumain és szolgáltatásain keresztül biztosítja a kulturálódáshoz, művelődéshez, a szórakozáshoz szükséges széles körű információ hozzáférhetőséget városunkban és a térségében élő polgárok számára. 2. Alapfeladatok – célkitűzések A városi könyvtár a lakosság teljes körének rendelkezésére áll a tudás, a tanulás, a szellemilelki épülés a szórakozás és a rekreáció dokumentumainak beszerzésével. Ezért olyan gyűjteményt kell létrehoznunk a dokumentumok sokféleségének gyűjtésével – a könyvtári rendszer nyújtotta lehetőségek kihasználásával (könyvtárközi kölcsönzés) - amely a város és térsége polgárainak összességét képes kiszolgálni. Ennek érdekében gyűjtjük, feltárjuk és hozzáférhetővé tesszük mindazokat a dokumentumokat, amelyek az emberiség történelme során született ismereteket, információkat tartalmazzák. Figyelemmel a gyermekkorosztálytól kezdődően az egyetemet végzett olvasóig, hiszen a szolgáltatások állampolgári jogon járnak mindenkinek. Ennek érdekében úgy kell megalapozni állományunkat, hogy a használó egyformán hozzájusson a szórakozást, regenerálódást segítő dokumentumokhoz és az esztétikai értéket képviselő olvasmányokhoz (igazi értékes műalkotások), ill. a tanulást, az átképzést, továbbképzést támogató művekhez. Amellett találja meg a helyi, közhasznú, korszerű, műszaki természet- és társadalomtudományi információkat hordozó dokumentumokat is. Gyűjteményünket és annak feltáró rendszerét úgy kell kialakítanunk, hogy megfeleljen mindezen általános követelményeknek és azok szellemében tegye lehetővé a szolgáltatásokat. Az állomány feltárásában és az információs szolgáltatások nyújtásában használjuk a számítógépes programokat. Állományfejlesztési politikánk célja: - a könyvtár odafigyel a környezetére - elfogulatlan és - a gyarapítás elveit kész folyamatosan változtatni.


-23. Az érintettek körének meghatározása Jelen szabályzat és irányelv a Petőfi Sándor Városi Könyvtár gyűjteményét igénybe vevő és használni szándékozók számára, valamint a fenntartó önkormányzat számára készült. 4. A használók körének meghatározása Több év statisztikai adatai és gyakorlati tapasztalatok szerint a városi könyvtárat igénybe vevők közel fele valamilyen oktatási intézmény tanulója vagy hallgatója: általános- és középiskolás, szakközép- és szakmunkástanuló, főiskolás és egyetemista, valamint az egyéb oktatási formában résztvevők. A könyvtárhasználók másik felét a gazdasági szféra területén dolgozók, valamint az adminisztratív és a szellemi foglalkozásúak alkotják. A lakosság könyvtárhasználatát, a szolgáltatások igénybe vételét a forgalom adatai minősítik: a könyvtárat látogatók (egyéni és csoportos), a dokumentumokat kölcsönzők, a rendezvényeken résztvevők. Az olvasótábor sokrétűségéből következően differenciált igényeket kell kielégítenünk, alkalmazkodva a tényleges, a többségi igényekhez, de számolunk az egyedi, szűkebb igényekkel is (könyvtárközi kölcsönzés). 5. Az állomány áttekintése A városi könyvtár gyűjteményét a feladatrendszerének megfelelően, rendszeresen épített dokumentumvagyon képezi. Állománya egységes egész, az egyes állományrészek: olvasótermi, kölcsönzési, segédkönyvtári, helyismereti, zenei- és gyermekkönyvtári, egymás szerves kiegészítői. A városi könyvtár funkciójából adódóan megőrizte és könyvtári használatra feldolgozta az egyetemes és nemzeti kultúra szempontjából jelentős dokumentumokat. A gyűjteményben való eligazodást a folyamatosan épített katalógusok és a Textlib számítógépes program teszi lehetővé. Az állomány feltárása terén az egységes és egyszeri feldolgozás megvalósítása a cél: alapját a gépesítés képezi. 6. Az egész állományra vonatkozó általános megállapítások, irányelvek és gyűjtési szempontok Válogatási felelősség A városi könyvtárba beszerzendő dokumentumok kiválasztásáért az intézmény igazgatójának jóváhagyásával a felnőtt és a gyermek olvasószolgálat könyvtárosai, a tájékoztató könyvtáros, valamint az igazgatóhelyettes felelősek.


-3A válogatás szempontjai és eljárásai A használói igényekhez és a kereslethez igazodó beszerzésre kell törekednünk – a költségvetés függvényében. A könyvtár gyűjtési tevékenységének fő- és alapdokumentuma a könyv. Ugyanakkor beszerezzük feladataink ellátásához az egyéb dokumentum típusokat is:  könyvek: válogatva megvásároljuk a kurrens magyar és világirodalmi műveket  periodikumok: szinte teljességre törekedve szerezzük be a napi- és hetilapokat, válogatva az ismeretterjesztő- és szakfolyóiratokat, a politikai, társadalmi, a gazdasági, valamint az irodalmi, művészeti folyóiratokat a gyermek- és ifjúsági lapokat  mikrofilmek: elsősorban a helyismereti gyűjtemény kiegészítésére szerezzük be: könyvek, régi sajtóanyag  plakátok, aprónyomtatványok: gyűjtjük a városban megjelenő plakátokat, szórólapokat, aprónyomtatványokat, prospektusokat, szórólapokat, műsorfüzeteket, meghívókat, röplapokat, választási anyagokat, vállalkozók névjegykártyáit, hirdetési újságokat, stb. a helyismereti anyag részeként  újságkivágatok, fénymásolatok: megjelent helyi kiadványokba kerülnek be  térképek: beszerezzük Magyarország egészét bemutató térképeket, atlaszokat, autótérképet, világtérképeket, valamint a hazai és más országok, városok térképeit, válogatva  gépirat: elsősorban a szakdolgozatokat gyűjtjük, amelyek helyi vonatkozásúak, helyi témájúak  képek, fényképek: gyűjtjük a városról, épületeiről, fontosabb eseményekről, jelentős személyiségekről készült képeket, fotókat  lemezek, kották: gyűjtjük az alapvető komolyzenei, jazz, irodalmi, ismeretterjesztő és nyelvtanulást segítő hanganyagot (hanglemez, CD-lemez), valamint az ezekhez tartozó kézi- és szakkönyveket, folyóiratokat, kottákat  hangkazetták: a zenei gyűjtemény részeként elsősorban az állományvédelem céljait szolgálják. A pótolhatatlan vagy a gyakran használt lemezek megóvására és kölcsönzésre szerezzük be. Hangkazettán örökítjük meg a fontosabb helyi rendezvényeket.  diafilmek: elsősorban a gyermekkönyvtár részére szereztük be, egy részüket ma is őrizzük.  videofilmek: elsősorban a gyermekkönyvtárba szerezzük be, a rajz- és mesefilmeket, természettudományi és ifjúsági filmfeldolgozásokat, a házi- és ajánlott olvasmányokat.  CD-ROM-ok: gyűjtésüket megkezdtük, elsősorban a gyermekek számára, de egyre több olyan jellegű dokumentum jelenik meg, amely jól használható a napi munkában, különböző témákban, ezért a költségvetéstől függően e dokumentum típus beszerzésére is hangsúlyt helyezünk.  DVD-éket is vásárolunk anyagi lehetőségeinktől és technikai feltételeinktől függően.

A gyűjtés szempontjai A dokumentumok magas ára miatt mennyiségi irányszámok nem adhatók meg.


-4Gyűjtjük: - a magyar és világirodalmi klasszikusokat - a modern szépprózát - az iskolai ajánlott és házi olvasmányokat - a szórakoztató irodalmat - a színvonalas ismeretterjesztő könyveket - az alap- és középszintű szakkönyveket - a gyermek- és ifjúsági irodalmat. Az olvasói igények magasabb szintű kiszolgálása érdekében gyűjtjük mindazokat - az enciklopédikus könyveket - a szak- és általános lexikonokat - az általános és szakbibliográfiákat - a monografikus feldolgozásokat, amelyek a tájékoztatás fontosabb segédeszközei. A ma megértéséhez szükséges múltunk ismerete. Éppen ezért nagy súlyt helyezünk a helyismereti állományrész gyarapítására. Gyűjtésünk kiterjed minden olyan dokumentumra, amely a várossal, történetével, múltjával foglalkozik. Beszerezzük és megőrizzük a helyi tartalmú dokumentumokat, a helyi szerzők munkáit, a helyi kiadványokat. Mindazoknak a személyeknek a munkáit is, akik városunk szülöttei vagy munkásságuk révén városunkhoz kapcsolódnak. Munkánk színvonalának emelése érdekében, körültekintően – a teljességre törekedve – szerezzük be a könyvtári segédkönyveket. 7. A könyvtár állománya, mint egységes gyűjtemény, az egyes gyűjteményrészek A könyvtár a következő gyűjtemény-részeket alakította ki, működteti és fejleszti: a) olvasótermi állomány E gyűjtemény számára szerezzük be: - a nemzeti kultúra alapműveit, minden tudományág alapvető kézikönyveit, lexikonait, a szótárakat, bibliográfiákat, címtárakat, adattárakat, statisztikai feldolgozásokat, - a művészeti ízlés fejlesztésére reprezentatív kiállítású köteteket, albumokat, - a szépirodalmi művekből a jelentősebb antológiákat, gyűjteményes köteteket, a különböző sorozatokat, az iskolai házi- és ajánlott olvasmányokat, a magyar és világirodalom klasszikusainak gyűjteményes és válogatott kiadásban megjelent és megjelenő műveit, - az egypéldányos és drága beszerzés következtében a dokumentumok egy részét – védett könyvek csoportját kialakítva ezzel, - a folyóiratok kurrens számait, valamint a bekötött évfolyamokat. Az állományon belül Európai Uniós sarkot és Határon túli területek gyűjteményét hoztunk létre. Számítógépes és zenei részleg – itt helyezzük el a számítógépes irodalmat, a Gábor Dénes Főiskola és a SZOFI PONT (távoktatás) anyagát.


-5b) helyismereti gyűjtemény Gyűjtjük: - a városra, a megyére, a régi közigazgatási területre, a múltra és a mára vonatkozó irodalmat egyaránt, - a természeti és társadalmi élettel, a politikai pártokkal, egyesületekkel, a kulturális élettel kapcsolatosan kiadott műveket, - a helyi születésű, a városban tevékenykedő vagy itt élő alkotók munkáit. A helyismereti gyűjteményben helyezzük el a városi képviselőtestületi ülések előterjesztéseit, az ülésekről készült jegyzőkönyveket és a testület által alkotott rendeletek anyagát. c) segédkönyvtári gyűjtemény Gyűjtjük az intézmény vezetésével kapcsolatosan megjelent szakkönyveket, a pénzügyi, a munkaügyi kiadványokat, a gyűjtemény gyarapításával, feldolgozásával kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdéseket tárgyaló kiadványokat, a könyvtári szak- és módszertani irodalmat. d) kölcsönözhető állomány Célja: a középiskolás kortól az olvasói igények kielégítése. Gyűjtjük a szépirodalmat, valamint a tudományos szak- és ismeretterjesztő irodalmat. Az állomány egy része szabadpolcon található, többsége azonban raktárban. e) Médiatár és infotéka Gyűjtjük a zenei, irodalmi, ismeretterjesztő és egyéb (helyi vonatkozású) hangfelvételeket, CD-lemezeket, valamint az ezekhez tartozó könyveket, folyóiratokat, kottákat, CD-ROMokat. Az infotékába beszerezzük a számítástechnikai irodalmat, havilapokat. f) Gyermekbirodalom (gyermekrészleg) A 14 éven aluli olvasók igényeinek kielégítésére kézikönyvtári és kölcsönözhető dokumentumokat gyűjtünk. Helyet kapnak a gyűjteményben a segédkönyvtári, a pedagógiai és a különféle módszertani kiadványok. 8. A könyvtár gyűjteményének alakítása A könyvtár állományának gyarapítása nagyrészt a Könyvtárellátótól kapott állomány gyarapítási tanácsadók alapján történik, de a költségvetéstől, egyéb forrásainkból és a kínálattól függően vásárolunk egyéb helyről is. Élünk az Interneten történő rendelés lehetőségével is. A gyűjteményből évek óta jelentős a kivonás: tartalmi elavulás, elhasználódás és kártalanítás következtében. Selejtezés évi egy vagy két alkalommal történik. A kiselejtezett dokumentumok azon része, amely súlyosan rongálódott, hiányos a MÉH-be kerül, többi részét kedvezményes áron kiárusítjuk. Célunk: a valóban élő állomány kialakítása és fenntartása. Állományunk ajándékozás útján is gyarapodik. Az ajándékba átvétel feltételei: a könyv, kézirat, gépirat, egyéb dokumentum tartalmát és formáját tekintve feleljen meg a könyvtár gyűjtőköri szabályzatában leírtaknak. Az állományba nem vett ajándék dokumentumokkal a könyvtár saját belátása szerint rendelkezhet (árusítás, MÉH, visszaadja az ajándékozóknak).


-6Mellékeljük: - Jegyzék az ajándék címén állományba vett dokumentumokról c. átvételi dokumentumot. - Jegyzék az olvasó által elveszített, de azonos formában és tartalommal megtérített dokumentumról. Tartalmazzák az ajándékozó nevét (nem minden esetben adja meg az ajándékozó, vagy postán vagy mástól küldi be, esetleg készleten van), az ajándék db-számát, címét, összegét, az ármegállapítás módját (számítógépes adatbázis, a dokumentumon szereplő ár, becslés), az ármegállapító nevét, az átvevő nevét és a dokumentum aláírójának (igazgató) aláírását, valamint a dokumentum nyilvántartásba vételének adatait (egyedi és összesített nyilvántartás). 9. Együttműködés Városi szinten kívánatos a jó kapcsolat kialakítása azokkal az intézményekkel, akik hasonló funkciót, feladatot látnak el: általános és középiskolák könyvtárai, levéltár, múzeum, stb. Ehhez szükséges ismernünk az intézmények beszerzéseit. Értékes segítőtársak a rendszeres könyvtárlátogatók. Információikkal segítik az állomány alakítását. Könyvtárunk arculatának alakításában: szolgáltatások tartalmának, funkciójának megismertetésében fontos szerepe van a médiának. Élnünk kell e lehetőséggel és megismertetni szolgáltatásainkat. Kiemelt szerepe van a tájékoztatásban könyvtárunk honlapjának, szórólapjainknak és a helyi hirdetési újságoknak. Jelen szabályzatunkban megfogalmazott irányelvekkel az a célunk, hogy az intézmény és fenntartó önkormányzata közösen törekedjen arra, hogy a város könyvtára olyan minőségi szolgáltatást nyújtson, amely megfelel az általa szolgált közösség igényeinek. Jelen Szabályzat 2011. június 24-től érvényes. Kiskunfélegyháza, 2011. június 24.



3. sz. melléklet

A Petőfi Sándor Városi Könyvtár Könyvtárhasználati Szabályzata A Petőfi Sándor Városi Könyvtár nyilvános közkönyvtár. Dokumentumain és szolgáltatásain keresztül biztosítja a kulturálódáshoz, művelődéshez, szórakozáshoz szükséges széleskörű információ-hozzáférhetőséget a Kiskunfélegyházán és térségében élő polgárok számára. A könyvtárhasználó jogosult bármely nyilvános könyvtár szolgáltatásainak igénybevételére.

I. A Petőfi Sándor Városi Könyvtárban a könyvtárhasználót ingyenesen illetik meg a következő alapszolgáltatások:      

a könyvtár megtekintése az állományfeltáró eszközök (katalógusok, illetve a kölcsönzői térben elhelyezett olvasói terminál) használata információ könyvtárunk és a könyvtári rendszer szolgáltatásairól és gyűjteményéről a könyvtár által kijelölt gyűjteményrészek (olvasóterem, folyóirat-olvasó) dokumentumainak - kézikönyv, védett könyv, újság, folyóirat – alkalmankénti helyben használata rendezvények látogatása könyvtárbemutató és könyvtárhasználati foglalkozások - előzetes bejelentéssel.

A könyvtár gyűjteményrészeinek helyben használata látogatói jeggyel lehetséges. A könyvtárat használhatja mindenki, aki a Könyvtárhasználati Szabályzatot magára nézve kötelezően elismeri, s ezt aláírásával igazolja. Az állampolgár adományaival (önkéntes pénz- és dokumentumadomány), az SZJA 1 %-a felajánlásával támogathatja a könyvtárat, valamint a Közérdekű kötelezettségvállalás csekkszámlára történő befizetéssel, illetve javaslataival segítheti szolgáltatásait.

II. A Petőfi Sándor Városi Könyvtár alapszolgáltatásain felüli szolgáltatásait csak beiratkozott olvasó veheti igénybe, a beiratkozási díj megfizetése fejében:  kölcsönzés  könyv  védett könyv, újság, folyóirat, hangoskönyv, hanglemez, kazetta, videokazetta, CD, CD-ROM (könyvmelléklet), DVD, diafilm - korlátozottan kölcsönözhető  előjegyzés  dokumentumok helyben használata  kézikönyv, védett könyv, újság, folyóirat, audiovizuális dokumentumok, számítógépes adatbázisok  tájékoztatás  gyorstájékoztatás  szakirodalmi tájékoztatás  könyvtárközi kölcsönzés.


-2-

Térítés ellenében igénybe vehető szolgáltatások:  fénymásolás könyvtári dokumentumokból  könyvtári, önkormányzati és egyéb helyi kiadványok, újságok vásárlása  fekete-fehér és színes nyomtatás (internetről és a Magyar Hivatalos Jogszabálytárból, szövegszerkesztőből)  az állományból kivont könyvek, régi újságok, folyóiratok vásárlása  szkenner használata  internethasználat  fax-használat.

III. A szolgáltatások igénybevételének feltételei és formái: 1. Feltételei: A könyvtár alapszolgáltatáson felüli szolgáltatásait csak beiratkozott olvasók vehetik igénybe. A beiratkozás feltételei:  14 éves korig szülői engedélyhez kötött (személyi lap kitöltésével).  Személyes adatok közlése (név, anyja neve, születési helye, ideje, lakcíme, személyi igazolványának száma, telefonszáma, munkahelyének neve és címe, foglalkozása) - személyi igazolvány és az esetleges kedvezményre jogosító dokumentum bemutatásával.  A szomszédos államokban élő magyar állampolgár jogosultságát „Magyar igazolvánnyal” igazolja.  Valamennyi kedvezményre való jogosultságot a beiratkozáskor igazolni kell.  A személyes adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni a könyvtárnak.  A szolgáltatások csak saját névre szóló olvasójeggyel vehetők igénybe.  Kölcsönzési jogát az olvasó az olvasójegy felmutatásával gyakorolhatja, ennek hiányában a könyvtáros személyazonossága igazolását kérheti. Ha az olvasó nem tudja igazolni magát, csak a könyvtár ingyenes alapszolgáltatásait veheti igénybe.  Az olvasó elveszett olvasójegyét első alkalommal 200.- Ft megfizetésével, minden további alkalommal 300.- Ft megfizetésével pótoljuk, amelyről nyugtát állítunk ki. 2. Formái: a) Kölcsönzés Egy olvasó maximum 10 db, a TextLib integrált könyvtári rendszer által regisztrált dokumentumot kölcsönözhet, amelyből 3 db hangzó és 7 db könyv (ebből maximum 5 db védett könyv) lehet.


-3Könyv:  Egy olvasó összesen 10 könyvet kölcsönözhet 30 napra (a gyermekkönyvtári állományból egyszerre max. 5 db kölcsönözhető). Korlátozottan kölcsönözhető dokumentumok:  Egy olvasó összesen 5 db védett könyvet kölcsönözhet 7 napra, (a gyermekkönyvtári állományból 3 db védett, segédkönyvtári könyvet kölcsönözhet 7 napra)  Egy olvasó összesen 3 db sikerkönyvet kölcsönözhet 14 napra. Audiovizuális dokumentumok:  Egy olvasó összesen 3 db audiovizuális dokumentumot kölcsönözhet 3 napra. Kivételt képeznek a hangoskönyvek, amelyek kölcsönzési határideje 2 hét. Újság, folyóirat:  Egy olvasó összesen 5 db folyóiratot kölcsönözhet 7 napra. A könyvtár által előfizetett periodikumok legfrissebb számai nem kölcsönözhetők. A helyismereti gyűjtemény dokumentumai nem kölcsönözhetők, kivéve a többes példányok. A könyvek és folyóiratok kölcsönzési határideje kérésre 3 alkalommal, a sikerkönyvek és az audiovizuális dokumentumok kölcsönzési határideje 1 alkalommal hosszabbítható, ha az adott dokumentumra nincs előjegyzés. Ha az olvasónak a 3, illetve 1 hosszabbítás után is szüksége van a kölcsönzött dokumentumokra, vissza kell hoznia, ezután pedig újból kikölcsönözheti őket. b) Előjegyzés Lehetséges módjai:  a könyvtári tag – ha az általa keresett dokumentum megtalálható a könyvtár állományában, de nem elérhető – kérheti a dokumentum előjegyzését, amelyet az értesítéstől számított legfeljebb 5 napig tartunk fenn.  Az előjegyzett dokumentum beérkezéséről telefonon vagy írásban történik az értesítés. c) Könyvtárközi kölcsönzés Lehetséges módjai:  csak pontosan kitöltött és aláírt kérőlap leadásával igényelhető  eredeti dokumentum kölcsönzése  fénymásolat  az esetlegesen felmerülő posta-, ill. másolati költség megtérítése. A szolgáltatások igénybevételének és a kölcsönzés dokumentumtípusonkénti szabályozása megtalálható a mellékletben.

feltételeinek

A szolgáltatásokat az olvasók a könyvtár nyitvatartási idejében vehetik igénybe: hétfő: ZÁRVA kedd, péntek: 9-17 óráig szerda-csütörtök: 12-17 óráig szombat: 8-12 óráig. E:\Dropbox\PSVK\content\Könyvtár SZMSZ (11.06.24.)alapítóval.doc

-4Július és augusztus hónapban a városi könyvtár részleges nyitva tartással működik: hétfő: ZÁRVA kedd, péntek: 8-17 óráig szerda-csütörtök: 12-17 óráig szombat: ZÁRVA.

IV. A könyvtárhasználók kötelezettségei:   



  

A könyvtár épületét, berendezését, eszközeit, dokumentumait köteles mindenki rendeltetés szerint használni, az okozott kárt megtéríteni. A rongálás szabálysértést vonhat maga után. A könyvtár szabályait súlyosan megsértő olvasó az egyes könyvtári szolgáltatások igénybevételéből mindaddig kizárható, amíg tartozását (pénzbeli és dokumentum) nem rendezte. Egyik ember könyvtárhasználati joga nem járhat a másik ember ugyanilyen jogának sérelmével. A könyvtárban rendezett öltözékben és fizikai állapotban lehet megjelenni és szolgáltatásait igénybe venni (mosdatlanul, hangoskodva nem lehet a szolgáltatásokat igénybe venni). A jogszerűtlen könyvtárhasználat következményei: -- a gyűjteménybe vissza nem hozott dokumentumért a használót, ill. jótállóját fizetési kötelezettség terheli. -- A kölcsönzési határidő után visszahozott dokumentumokért az olvasó késedelmi díjat fizet. A késedelmi díjak dokumentumtípusonkénti részletezése megtalálható a mellékletben. -- A szerzői jogi szabályok megsértése a könyvtárhasználó felelőssége. A könyvtáron belül történő fényképkészítéshez az intézmény vezetőjének hozzá kell járulnia. Az intézményben védelmi kapu és zárt láncú videorögzítő rendszer működik. A ruhatár használatának igénybevétele.

A városi könyvtár Könyvtárhasználati Szabályzatát, annak mellékleteit nyilvánosságra hozza. Könyvtárhasználati szabályzatunkat a könyvtár honlapján - a www.psvk.hu weboldalon - is közzétesszük. Kiskunfélegyháza, 2011. június 24.



Könyvtárhasználati Szabályzat 1. sz. melléklete A Petőfi Sándor Városi Könyvtár Könyvtárhasználati Szabályzata a BEIRATKOZÁSI DÍJ, a FÉNYMÁSOLÁS, a VÉDETT DOKUMENTUMOK KÖLCSÖNZÉSE, a KÉSEDELMI DÍJ, a KÁRTÉRÍTÉS, a KÖNYVTÁRKÖZI KÖLCSÖNZÉS, az internetről, a Magyar Hivatalos Jogszabálytárból és a CD-ROM-BÓL TÖRTÉNŐ NYOMTATÁS formáiról, térítési díjairól, a FAX és az INTERNET HASZNÁLATÁRÓL.

A beiratkozási díj a városi könyvtárba 1000.- Ft/év (500.- Ft/fél év). Kivétel: a kedvezményben részesülők és a könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vevők köre.

 Ingyenes a könyvtár használata:

- 16 éves korig, - 70 éven felül, - a könyvtári, múzeumi, levéltári és a közművelődési intézmények dolgozói számára, - a munkanélküliek és - a fogyatékkal élők részére.



Kedvezményben részesülnek, 500.- Ft beiratkozási díjat fizetnek (250.- Ft/fél év): - 16 év felett az érvényes diákigazolvánnyal rendelkező tanulók, hallgatók, - a pedagógusok, - a nyugdíjasok, rokkantnyugdíjasok 70 éves korig, - a gyeden, gyesen lévők, a háztartásbeli és egyéb nem keresők.

Valamennyi kedvezményre való jogosultságot a beiratkozáskor igazolni kell. Jelen díjszabás 2011. június 24-től érvényes.

I.

Fénymásolás

Fénymásolatot csak a könyvtár saját dokumentumaiból készítünk. A szerzői jogi törvény figyelembe vételével fénymásolat teljes dokumentumról (könyv, újság stb.) nem, csak annak részleteiről készíthető. 30 oldalnál nagyobb terjedelmű másolatot csak határidőre készítünk el. Szakdolgozat egyáltalán nem fénymásolható. A/4 1 oldalas 15.- Ft 2 oldalas 20.- Ft A/3 1 oldalas 20.- Ft 2 oldalas 30.- Ft

II.

Védett dokumentumok kölcsönzése

VÉDETTNEK számít minden olyan könyvtári dokumentum, melyet a könyvtár megkülönböztető jelzéssel lát el, védetté nyilvánít. A védett dokumentumok (könyv, folyóirat, egyéb nyomtatott dokumentum, audiovizuális dokumentum) a könyvtár által megszabott korlátozott határideig (7, ill. 3 nap) kölcsönözhetők: 1. 2. 3. 4.

könyv, folyóirat, egyéb nyomtatott dokumentum esetén 5 db 1 hétre, könyvek CD-ROM mellékletei 1 hétre, CD, DVD, kazetta, hanglemez, diafilm, videokazetta esetén 3 db 3 napra, hangoskönyv esetén 3 db 2 hétre.


-2VIDEOKAZETTÁK elsősorban oktatási és közművelődési intézmények számára kölcsönözhetők. Játék CD-ROM-okat nem kölcsönzünk, csak helyben használatukat biztosítjuk. Késedelem vagy kártérítés esetén a védett dokumentumok megkülönböztetett elbírálás alá esnek.

III.

Késedelmi díj

A kölcsönzési határidőt be kell tartani, ellenkező esetben a könyvtár felszólítást küld és KÉSEDELMI DÍJAT szab ki. A felszólítás lehetséges módjai:  postai úton, levélben történő felszólítás: 150.- Ft/alkalom  SMS-ben történő felszólítás: 35.- Ft/alkalom  e-mailben történő felszólás: ingyenes. A késedelmi díjak mértéke: 1. Korlátozás alá nem eső dokumentum esetén: 5.- Ft/dokumentum/nap + postaköltség vagy az SMS díja. 2. Védett dokumentum esetén: 30.- Ft/dokumentum/nap + postaköltség vagy az SMS díja. 3. Újságok, folyóiratok esetén: 30.- Ft/dokumentum/nap + postaköltség vagy az SMS díja. A késedelmi díj – melyet a számítógép automatikusan számol – felszólító levél nélkül is érvényes! A könyvtárhasználó addig nem kölcsönözhet, míg fennálló tartozását ki nem fizette. Késő olvasó felszólítása maximum 5 alkalommal lehetséges, ezt követően bírósági peres eljárást kezdeményezhet a könyvtár.

IV.

Kártérítés

KÁRTÉRÍTÉST fizet az olvasó, ha az általa kikölcsönzött dokumentumot elveszítette vagy könyvtári használatra alkalmatlanná tette. A kártérítés formái és fizetési kötelezettsége: 1. A dokumentum pótlása ugyanazzal a dokumentummal. 2. A dokumentum pótlása könyvtári használatra alkalmas másolattal. 3. Kártérítés fizetése: -- védett dokumentum esetén a dokumentum KÖNYVTÁRI GYŰJTEMÉNYI ÉRTÉKE (egyedi elbírálás alapján). -- Korlátozás alá nem eső dokumentumok esetén:  könyv: 1992 előtt kiadott könyvek egységesen 800.- Ft 1992-1996 évben kiadott könyvek egységesen 1000.- Ft 1997-től a könyv jelenlegi beszerzési ára vagy a fénymásolat és a spirálozás költsége E:\Dropbox\PSVK\content\Könyvtár SZMSZ (11.06.24.)alapítóval.doc

 folyóirat: vagy az eredeti folyóiratszám, vagy a folyóirat jelenlegi beszerzési árának kétszerese. A vonalkóddal ellátott dokumentumokból kitépett vagy más módon eltávolított kód kárértéke dokumentumonként 200.- Ft. Elveszett olvasójegy (ruhatári jegy) nyomtatványköltségéhez az olvasók 200.- Ft-tal járulnak hozzá, minden további elvesztés esetén 300.- Ft-tal, amelyről nyugtát állítunk ki.

V.

Könyvtárközi kölcsönzés

A könyvtárközi kölcsönzéssel kért dokumentumok visszaküldésének postaköltségét a könyvtárhasználó fizeti meg. A postaköltség mértékének meghatározásához az aktuális postai díjtáblázatot vesszük figyelembe, továbbá a küldő könyvtár kikötését a dokumentum kezelésére vonatkozóan (pl. sürgősségi küldemény, ajánlott küldemény stb.). A postaköltséget - nyugta ellenében - az olvasó akkor fizeti, amikor a kért dokumentum megérkezett a könyvtárba és az értesítést követően bejön érte. Fénymásolat kérése esetében a küldő könyvtár fénymásolási költségeit és a postaköltséget fizeti az olvasó - nyugta ellenében.

VI.

A könyvtár számítógépes adatbázisainak használata, nyomtatás

A könyvtár számítógépes adatbázisai (internet, CD-ROM-ok, Magyar Hivatalos Jogszabálytár, EBSCO és NAVA), a számítógépes szakfolyóiratok CD mellékletei csak helyben használhatók. A könyvtár munkatársai - kérésre - segítséget nyújtanak az internet, a számítógépes információforrások és az adatbázisok használatához. Igény esetén vállalják mindezek használatának tanfolyami oktatását is. Szövegszerkesztő minden beiratkozott olvasó számára rendelkezésre áll. A számítógéphez saját CD, CD-ROM, DVD, pendrive, bármilyen számítógépes program használható. A nyomtatás költsége: szöveges dokumentum: grafikás, szöveges dokumentum: színes nyomtatás: szkennelés:

25.- Ft/oldal 100.- Ft/oldal 200.- Ft/oldal 100.- Ft/db

Online katalógus A könyvtár gyűjteményéről online katalógus segítségével is tájékozódhatnak az érdeklődők. Az adatbázist folyamatosan bővítjük, az új beszerzések feldolgozása mellett régebbi dokumentumaink közül is egyre több megtalálható. Az online katalógus a www.psvk.hu oldalon keresztül érhető el a hét minden napján, napi 24 órán át. A könyvtár a kölcsönzői térben egy db számítógépen biztosítja olvasói, látogatói számára online katalógusának használatát, nyitvatartási időben.


-3-

VII. Fax üzenet küldése és fogadása Telefax fogadása: Telefax küldése 76-os körzetszámon belül: Telefax küldése körzethatáron kívül:

100.- Ft/oldal 100.- Ft/oldal 250.- Ft/oldal

Az intézmény dolgozói minden tételről nyugtát vagy kérésre számlát adnak.

VIII. Internet használati díj Az Internetes részleg szolgáltatásait igénybe vevők a beiratkozási díjon felül internethasználati díjat fizetnek. Éves díja: 1000.- Ft, fél évre: 500.- Ft. Az esetenkénti internethasználat díja: minden megkezdett fél óra után 150.- Ft.

IX.

Spirálozás, laminálás

Spirálozás:

1-25 lapig: 1-50 lapig: 1-100 lapig:

150.- Ft 200.- Ft 250.- Ft

Laminálás:

A/4 lap: A/5 lap: névjegykártya:

200.- Ft 150.- Ft 100.- Ft

Kiskunfélegyháza, 2011. június 24.



4. sz. melléklet

A PETŐFI SÁNDOR VÁROSI KÖNYVTÁR ÉS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT PÉNZKEZELÉSI SZABÁLYZATÁNAK KIEGÉSZITÉSE, amely a GESZ által kiadott általános érvényű pénzkezelési szabályzat kiegészítése a helyi sajátosságokkal A GESZ által kiadott szabályzat alapján: A Városi Könyvtár és Művelődési Központ pénzkezelését belső utasítás szabályozza. Ez vonatkozik az intézmény pénzkezelésére. A Városi Könyvtár és Művelődési Központ működéséhez szükséges készpénz és egyéb értékek forgalmának lebonyolítása a gazdasági irodában történik, ahol a gazdasági szakalkalmazott munkahelye van. A készpénzt és értékeket zárható vaskazettában tartja munkaidőben és utána a gazdasági irodában lévő lemezszekrényben helyezi el. A Városi Könyvtár gazdasági szakalkalmazottja kezeli a GESZ-től készpénzfizetés céljára felvett ellátmányokat. A költségvetési bevételeket és térítményeket a Gazdasági Ellátó Szervezet bankszámlájára kell befizetni. Az olvasószolgálati részlegek és az infotéka által beszedett bevételi (beiratkozási díj, késedelmi és kártérítési díjak, fénymásolás, telefonhasználat, nyomtatás, intrnethasználati díj, könyvárúsitás, stb.) összegek - 30.000.- Ft-ig gyűjthetők hetente, ezt követően azokat csekken be kell fizetni. Amennyiben az összeg hamarabb összegyűlik, hetente két alkalommal kell befizetni. A Művelődési Központ nagyobb bevételeit lehetőség szerint naponta befizetjük. Postai kézbesítés útján érkező készpénzeket a megfelelő bankszámlára kell irányítani. A Gazdasági Ellátó Szervezet pénztárából és az OTP bankszámláról készpénz ellátmányt felvenni csak a szabályok betartásával az intézmény vezetőjének engedélyével lehet. Az ellátmányból kiadások – kifizetések számlák ellenében, azok utalványozása és igazoltatása után a pénztárjelentésben kerülnek felvezetésre, ezt követően történik – 30 napos határidő betartásával - elszámolásuk a Gazdasági Ellátó Szervezet felé. A dolgozók illetményének kifizetése közvetlenül a MÁK KIR rendszerén keresztül történik folyószámlára utalással – legkésőbb a tárgyhónap 4-éig. A Városi Könyvtár és Művelődési Központ igazgatója a pénzkezelési feladatok ellátására gazdasági szakalkalmazottat nevez ki. A számviteli és gazdálkodási feladatok ellátása a Gazdasági Hivatal vezetőjével napi munkakapcsolatban történik. A Városi Könyvtár és Művelődési Központ igazgatója a kötelezettségvállalási és utalványozási jogkört átruházhatja - akadályoztatása esetén – Szabó Istvánné igazgatóhelyettesre.


-2A Városi Könyvtár és Művelődési Központ pénzkezelését a gazdasági szakalkalmazott akadályoztatása esetén az ügyviteli alkalmazott végzi. A gazdasági szakalkalmazott a teljes anyagi felelősségét tudomásul vette, feladata a készpénz kezelése és megőrzése, valamint az ezzel kapcsolatos nyilvántartások és elszámolások vezetése. Kezeli a szigorú számadású nyomtatványokat. A Városi Könyvtár és Művelődési Központ gazdasági szakalkalmazottja végzi a Művelődési Központ pénzügyi, könyvviteli, anyagbeszerzési, stb. munkáit is. Távollétében az igazgató gondoskodik helyetteséről. Lehetőség szerint igénybe vesszük a készpénzkímélő átutalási formát. A készpénz felvételével és szállításával megbízottak felelősek az általuk átvett készpénzért, amíg a pénzt tőlük át nem vették és el nem helyezték. A gazdasági szakalkalmazott a munkahelyétől való távolmaradása esetén a nála lévő vaskazetta kulcsát köteles az igazgatónak átadni, amelyet írásban rögzítenek. Az olvasószolgálati részlegek által beszedett bevételek és térítmények vaskazettában, a páncélszekrényben kerülnek megőrzésre a megfelelő számlára való befizetésig. A Művelődési Központ bevételeit az igazgatói iroda páncélszekrényében kerülnek elhelyezésre. A két kölcsönző részleg a következő befizetésekről nyilvántartást vezet, nyugtát vagy készpénzfizetési számlát ad: beiratkozási díj, késedelmi díj, elveszett, megtérített dokumentumok, fénymásolás, zenei nyomtatás, könyvtárközi fénymásolás, használt könyveladás, fax-használat. Kifizetéskor meg kell állapítani a pénzfelvételre jelentkező jogosultságát. Megbízott részére csak „meghatalmazás” nyomtatványon lehet kifizetést eszközölni. A gazdasági szakalkalmazottnak minden kifizetést naponta egy esetben a felmerülés sorrendjében a pénztárjelentésbe be kell vezetni. Egyenleg vezetése kötelező és ennek alapján történik a készpénz zárlat is. Az egyenlegnek meg kell egyezni a valóságos készpénzállománnyal. Az esetleges eltéréseket ki kell deríteni és rendezni kell. Ha a gazdasági szakalkalmazottat bármilyen okból helyettesíteni kell, vagy beosztásából végleg eltávozik, a készpénzt át kell számolni és a nyilvántartásokat le kell zárni. A kezelt pénzt és értékeket a gazdasági szakalkalmazottnak át kell adni a bizonylatokkal együtt az igazgatónak. A helyettes vagy utód az átvétel alkalmával köteles az elszámolások helyességéről meggyőződni. Az átadásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet és a nyilvántartásokat az átadónak, az átvevőnek és az ellenőrnek alá kell írni.


-3Szigorú számadású nyomtatványként kell kezelni az alábbi nyomtatványokat: - nyugtatömb készlet bevételezési bizonylat - étkezési utalvány készpénzigénylés elszámolásra - számlatömb leltárfelvételi ívek - időszaki pénztárjelentés állományba vételi bizonylat A részjogkörűségből adódóan: A megrendelőtömb, a gépkocsi menetlevél és a kiküldetési rendelvény nyomtatványokat a Gazdasági Hivatal biztosítja az intézmény számára. A nyugta- és számlatömböt, valamint az előadások belépőjegyeit a könyvtár vásárolja és bevezeti a szigorú számadású nyomtatványok közé. A felsorolt nyomtatványokat be kell vételezni az erre a célra rendszeresített nyilvántartásba. Felhasználáskor sorszám szerint kiadásba kell helyezni. A könyvtár és művelődési központ pénzeszközeinek és a NAV-tól fogadott összegnek a kezelése a 11732071-15338284-36460003 számlán történik.




5. sz. melléklet

A PETŐFI SÁNDOR VÁROSI KÖNYVTÁR és MŰVELŐDÉSI KÖZPONT SELEJTEZÉSI SZABÁLYZATÁNAK KIEGÉSZÍTÉSE, amely a GESZ által kiadott általános érvényű

FELESLEGES VAGYONTÁRGYAK HASZNOSÍTÁSÁNAK ÉS SELEJTEZÉSI SZABÁLYZATÁNAK kiegészítése a helyi sajátosságokkal

A GESZ által kiadott szabályzat alapján: A feleslegessé vált vagyontárgyak feltárása az igazgató, az igazgatóhelyettes, a közművelődési szakmai egységvezető, ill. a nyilvántartások vezetéséért felelős gazdasági ügyintőző feladata. Javaslatot az igazgató tesz a vagyongazdálkodásért felelős szerv, a GESZ felé. 1. Selejtezés szükségessége A selejtezés szükségességét, az igazgató által megbízott selejtezési bizottság állapítja meg. Bármely vagyontárgy, készlet selejtezését az intézmény felelős vezetőjének előzetes engedélyével szabad csak végrehajtani. A könyvtári állomány nyilvántartásából a törlés a 3/1975. (VIII.17.) KM-PM együttes rendelet szerint történik. A könyvtár állományában lévő dokumentumok, ha már alkalmatlanná váltak a rendeltetésszerű használatra, tervszerű állományapasztás vagy természetes elhasználódás címén vonhatók ki az állományból – évente ill. szükség szerint. 2. A hasznosíthatatlan vagyontárgyakkal kapcsolatos feladatok Azokat a hasznosíthatatlan vagyontárgyakat, készleteket, amelyek hasznosítására nincs lehetőség, meg kell semmisíteni, ill. haladéktalanul a szemét (roncs) telepre kell szállítani. Az anyagként értékesíthető selejtezett gépeket, berendezéseket, eszközöket és a hulladékként értékesíthető selejtezett anyagokat, a hulladékhasznosító telepére kell elszállítani. 3. A selejtezési bizottság A selejtezési bizottság elnökének és tagjainak megbízása az igazgató hatáskörébe tartozik. A bizottságnak három főből kell állnia, külső (4.) tagja a GESZ megbízott dolgozója is. A selejtezési bizottság által javasolt intézkedések megtételére a selejtezés tényleges lefolytatására csak az intézményvezető engedélye alapján kerülhet sor. 4. A selejtezés végrehajtásának ellenőrzése A selejtezési eljárás szabályszerű végrehajtásának ellenőrzéséért a Gazdasági Ellátó Szervezet vezetője a felelős. Amennyiben az ellenőrzésért felelős a selejtezési eljárás során valamilyen szabálytalanságot tapasztal, azt köteles azonnal az intézményvezető felé jelezni.


-2-

5. Záró rendelkezések Jelen szabályzat folyamatos karbantartása (a változó jogszabályok okozta változások átvezetése) az igazgató feladata. A selejtezés szabályszerű lebonyolításában segítséget nyújt a GESZ.




6. sz. melléklete

A PETŐFI SÁNDOR VÁROSI KÖNYVTÁR és MŰVELŐDÉSI KÖZPONT LELTÁROZÁSI SZABÁLYZATA Az intézmény leltárkészítési kötelezettségét és az azzal kapcsolatos feladatokat az alábbi igazgatói utasítással szabályozom az SZMSZ mellékleteként. 1. Leltározás A leltározás a Városi Könyvtár és Művelődési Központ kezelésébe vagy használatába adott, ill. tulajdonát képező befektetett tárgyi és fogyóeszközök, továbbá a birtokában lévő idegen tulajdonú eszközök valóságban meglévő állományának (mennyiségének) megállapítása. A társadalmi tulajdon védelme szempontjából szükséges, hogy a vagyontárgyak tényleges számbavétele meghatározott időközönként megtörténjen. A munkahelyre kiadott készleteket kétévenként kell leltározni. A leltározás megszervezéséhez, lebonyolításához a városi önkormányzat Gazdálkodást Ellátó Szervezete ad segítséget. A könyvtári állomány ellenőrzése a 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM rendelet alapján történik. 2. Leltározási ütemterv és a leltározás előkészítése A leltározás előkészítéséhez fel kell tárni az intézmény területén lévő használhatatlan készleteket, amelyet selejtezni kell. Az összegyűjtött használhatatlan eszközökről főkönyvi számlaszámonként két példányban selejtezési jegyzéket kell kiállítani, amelyhez csatolni kell elektromos berendezések esetében a selejtezési javaslatot. A selejtezési jegyzék egy példányát a GESZ-nek kell továbbítani. A jegyzékben foglaltak számszerű helyességét és a selejtezés jogosságát a selejtezési bizottság ellenőrzi. Ennek tagja a GESZ megbízottja is. A selejtezés miatti készletváltozásokat még a leltározás előtt a nyilvántartásokon keresztül kell vezetni. A leltározás megkezdése előtt 30 nappal az igazgatónak kell leltározási ütemtervet készítenie. Az ütemtervnek tartalmaznia kell:  a leltározási körzet megnevezését  a leltározási egység meghatározását (azokat a helyiségeket is fel kell osztani, ahol általában eszközöket nem tárolnak, pl. folyosó)  a leltározási bizottságok számát  a leltározás és értékelés kezdésének és befejezésének időpontját  ki kell jelölni a leltározási bizottságok tagjait, az értékelést és az ellenőrzést végző dolgozókat. Nem lehet a bizottság tagja a gazdasági szakalkalmazott. Az ütemterv egy példányát a GESZhez kell továbbítani. A leltározáshoz a nyomtatványok előkészítése a gazdasági szakalkalmazott feladata.


-23. Leltározás módja A leltározást a GESZ által meghatározott fordulónappal kell elvégezni. A tárgyi eszközöket nyilvántartástól függetlenül mennyiségi felvétellel kell leltározni. A nyilvántartásoktól függetlenül mennyiségi felvétellel (számlálással) kell leltározni a berendezési és felszerelési tárgyakat, szerszámokat, textíliákat, egyéb fogyóeszközöket. A nyilvántartásokkal való összehasonlítással kell leltározni a munkaruhákat. Minden leltárnak a valóságot – az eszközöknek a leltározás során fellelt tényleges mennyiségét és adott helyen megállapított értékét – kell tükröznie. 4. A leltárfelvételi ívek értékelése, leltárkülönbözetek rendezése A leltárfelvételi ív egy példányát a leltározási bizottság vezetője az értékelést végző dolgozónak adja át, míg a második példány a vagyonkezelőnél marad. Az egyeztetést végző dolgozó a leltárfelvételi ív mennyiségi adatait egyezteti a nyilvántartással, értékeli és megállapítja az esetleges eltéréseket. egyeztetés után két példányban főkönyvi számlaszámonként összesítőt készít, amelynek egy példányát a GESZ-hez kell megküldeni. Az értékelést a leltározás befejezését követő 15 napon belül kell elvégezni. Eltérések esetén ennek okát 20 napon belül kell kideríteni. Az eltérések mennyiségét, értékét, valamint a vagyonkezelő nyilatkozatát jegyzőkönyvben kell rögzíteni, amelynek egy példányát a GESZnek kell továbbítani. Ha a kezeléssel megbízott dolgozót felelősség terheli kártérítésre kell kötelezni, súlyos mulasztás esetén vagy bűncselekmény gyanúja esetén bűnvádi feljelentést kell tenni. Ezen intézkedések megtételére az intézmény vezetője jogosult. Az esetleges eltérések mennyiségét és értékét analitikus nyilvántartásokon keresztül kell vezetni. 5. A leltározás és értékelés ellenőrzése Az ellenőrzést az intézmény vezetője, ill. megbízottja látja el. Az ellenőrzésbe kémpróbaszerűen bekapcsolódik a GESZ megbízott dolgozója is. Ha az ellenőrzés során megállapítható, hogy a leltározás adatai vitathatók a készleteket újra kell leltározni. 6. Záró rendelkezések Jelen szabályzat folyamatos karbantartása az intézményvezető felelőssége. A szabályzat kiterjed az intézmény valamennyi dolgozójára. Kiskunfélegyháza, 2011. június 24. Kállainé Vereb Mária igazgató E:\Dropbox\PSVK\content\Könyvtár SZMSZ (11.06.24.)alapítóval.doc

7. sz. melléklete

A PETŐFI SÁNDOR VÁROSI KÖNYVTÁR ÉS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT IRATKEZELÉSI SZABÁLYZATA

I. A SZABÁLYZAT HATÁLYA A szabályzat a Petőfi Sándor Városi Könyvtár nyílt iratok átvételének, készítésének, iktatásának, nyilvántartásának, tárolásának irattározásának, selejtezésének, levéltárba történő átadásának szabályait rögzíti. A gazdálkodás során keletkező pénzügyi bizonylatok, számlák, a költségvetési beszámoló valamint az azt alátámasztó dokumentumok, nyilvántartások tekintetében a számvitel bizonylatokról szóló rendelkezéseket kell figyelembe venni. (A számvitelről szóló, 2000. évi C. törvény) Az intézmény iratkezelésével kapcsolatos feladatokat az alábbi igazgatói utasítással szabályozom, figyelemmel az 1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről, valamint az ezt módosító 2005. évi CXLIX. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről törvényre. Továbbá a 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről (annak 68. § (1) bek. Az iratkezelés rendszerét csak a naptári év kezdetén lehet megváltoztatni; 69. § (4) bek. a 38/1998. (IX. 4.) BM rendelet a helyi önkormányzatok iratkezelési mintaszabályzata 2007. jan. 1-jével hatályát veszti). A közfeladatot ellátó szervek iratanyagai a kulturális örökség részének tekintendő. A törvény céljaként érvényre jut és együttesen megvalósul: - a tudományos kutatás szabadságát garantáló alkotmányos alapjogok érvényesítése - a közérdekű adatok nyilvánosságának elve - a személyiséghez és a személyes adatokhoz fűződő alkotmányos alapjogok védelme - az államtitkot és a szolgálati titkot képező adatok védelme - ügyviteli és levéltári érdekek: szakszerűen kezelt és rendezett iratanyag jöjjön létre. II. AZ IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT ALKALMAZÁSA SORÁN HASZNÁLT FOGALMAK ÉRTELMEZÉSE II.1 Beadvány: a szervezetünkhöz érkező hagyományos (vagy elektronikus) irat amely rendeltetésszerűen szervezetünknél marad. II.2 Elektronikus irat: számítástechnikai program felhasználásával - elektronikus formában rögzített - elektronikus úton érkezett, illetve továbbított irat, amelyet számítástechnikai adathordozón tárolnak. II.3 Előadói ív: olyan ügyviteli irat, amely az ügy intézésével kapcsolatos tartalmi és formai (alaki) információkat, adatokat tartalmaz, s amely a hozzászerelt iratokkal ügyiratdarabot vagy ügyiratot képez. Az előadói ív két vagy több lapból állhat.


-2II.4 Érkeztetés: az írásbeli ügyvitelnek az iktatást megelőző fázisa, amelynek során rögzítik a beadvány beérkezésének keltét. II.5 Feladatkör: azoknak a feladatoknak az összessége, amelyeket az intézmény vagy személy végez az ügyintézési munkafolyamat során. II.6 Iktatás: az iratkezelésnek az érkeztetés és az azt követő postabontás utáni fázisa, az iratnyilvántartás alapvető része, amelynek során a beadványt, illetve a saját keletkeztetésű iratot iktatószámmal látják el a szervezetnél és kitöltik az iktatókönyv rovatait. II.7 Iktatókönyv: a szervezetünk rendeltetésszerű működése során keletkezett (nála keletkezett, hozzá intézett és megőrzött) ügyviteli iratok (beadványok, kiadmányok, belső ügyviteli iratok) nyilvántartására szolgáló, folyamatos sorszámú oldalakkal ellátott, évenként hitelesen megnyitott és lezárt iratnyilvántartó könyv. II.8 Irat: valamely szerv működése vagy személy tevékenysége során keletkezett vagy hozzá érkezett, egy egységként kezelendő rögzített információ, adategyüttes, amely megjelenhet papíron, mikrofilmen, mágneses, elektronikus vagy bármilyen más adathordozón; tartalma lehet szöveg, adat, grafikon, hang, kép, mozgókép vagy bármely más formában lévő információ vagy ezek kombinációja (3. § e törvény alkalmazása során). Nem kell iratnak tekinteni a rendszeresen kapott hivatalos lapokat (közlönyöket) napilapokat, folyóiratokat, könyveket, reklám- és propagandaanyagokat. II.9 Iratkezelés: az irat készítését, nyilvántartását, rendszerezését és selejtezhetőség szempontjából történő válogatását, segédletekkel való ellátását, szakszerű és biztonságos megőrzését, használatra bocsátását, selejtezését, illetve levéltárba adását együttesen magába foglaló tevékenység. II.10 Irattár: az intézményünknél az irattári anyag szakszerű és biztonságos őrzése, valamint kezelésének biztosítása céljából létrehozott és működtetett fizikai, ill. elektronikus tárolóhely. (3. § e törvény alkalmazása során). A kézi, átmeneti (operatív) irattár a 2 évnél nem régebbi iratok őrzésére, tárolására szolgál, mely az igazgatói irodában van kialakítva. Központi irattár a 2 évnél régebbi keltű iratok tárolására szolgáló helyiség. II.11 Irattári anyag: Az intézmény és jogelődei működése során keletkezett vagy hozzá érkezett és rendeltetésszerűen az irattárba tartozó iratok összessége. II.12 Irattári terv: a köziratok rendszerezésének és a selejtezhetőség szempontjából történő válogatásának alapjául szolgáló jegyzék, amely az irattári anyagot tételekre (tárgyi csoportokra, indokolt esetben iratfajtákra) tagolva, az intézmény feladat- és hatásköréhez, valamint szervezetéhez igazodó rendszerezésben sorolja fel, s meghatározza a kiselejtezhető irattári tételekbe tartozó iratok ügyviteli célú megőrzésének időtartamát, továbbá a nem selejtezhető iratok levéltárba adásának határidejét.


-3II.13 Irattári tételszám (jel): az ügy típusát, ágazati hovatartozását, továbbá az irat selejtezhetőség szerinti csoportosítását mutatja, egyúttal meghatározza az iratok irattári helyét is. II.14 Irattározás: az iratkezelés része, az a tevékenység, amelynek során a szervezetünk működése során keletkező és hozzá kerülő, rendeltetésszerűen hozzá tartozó és nála maradó iratok irattári rendezését, kezelését és őrzését végzi. II.15 Kiadmányozás (kiadványozás): a már felülvizsgált végleges kiadmány (elintézés) Kezelési (ügyviteli) feljegyzések: az ügy(ek)ben keletkező ügyviteli iratokon tett feljegyzések, többnyire utasítások, amelyek az ügyek tartalmi és/vagy formai intézését érintik. II.16 Kiadmány: a jóváhagyás után letisztázott és a kiadmányozásra jogosult részéről hiteles aláírással tervezet jóváhagyását, letisztázhatóságát, elküldhetőségének engedélyezését jelenti a kiadmányozásra jogosult részéről II.17 Kiadmányozó: a kiadmányozásra vonatkozó szabályok szerint az intézményvezető részéről kiadmányozási joggal felhatalmazott személy, akinek kiadmányozási hatáskörébe tartozik a kiadmány aláírása. II.18 Közirat: a keletkezés idejétől és az őrzés helyétől függetlenül minden olyan irat, amely a közfeladatot ellátó szerv irattári anyagába tartozik vagy tartozott. II.19 Közlevéltár: a nem selejtezhető közokiratokkal kapcsolatos levéltári feladatokat ideértve a tudományos és igazgatási feladatokat is - végző, közfeladatot ellátó szerv által fenntartott levéltár. II.20 Küldemény: a beérkezett, illetve továbbításra előkészített irat, (elektronikus úton érkezett, illetve küldött elektronikus irat.) II.21 Levéltári anyag: az irattári anyagnak a levéltárban őrzött maradandó értékű része. II.22 Maradandó értékű irat: a gazdasági, társadalmi, politikai, jogi, honvédelmi, nemzetbiztonsági, tudományos, művelődési, műszaki és egyéb szempontból jelentős, a történelmi múlt kutatásához, megismeréséhez illetőleg a közfeladatok folyamatos ellátásához és az állampolgári jogok érvényesítéséhez nélkülözhetetlen, más forrásból nem vagy csak részlegesen megismerhető adatot tartalmazó irat. II.23 Másodlat: a több példányban, egyidejűleg készült eredeti irat egyik hiteles példánya, amelyet az első példányon lévővel azonos pecsét és aláírás hitelesít. II.24 Másolat: valamely eredeti iratról keletkezése után készült példány, amely hasonmás (szöveg- és formahű), egyszerű (nem hitelesített) és hiteles (hitelesítő záradékkal ellátott) iratmásolat lehet. II.25 Melléklet: valamely irat szerves tartozéka, annak kiegészítő része, amely elválaszthatatlan attól.


-4II.26 Mellékelt irat: az iratnak nem szerves része, tartozéka, attól - mint kísérő irattól elválasztható. II.27 Minősített adat: a) a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényben (a módosított 1995. évi LXVI. tv.) meghatározott köziratban szereplő államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó adat, b) a szóban közölt államtitkot vagy szolgálati titkot képező információ, c) államtitkot vagy szolgálati titkot képező információt hordozó objektum, technikai eszköz, d) nem tárgyiasult formában megjelenő államtitkot vagy szolgálati titkot képező információ, eljárási mód vagy más ismeretanyag, közirat. II.28 Selejtezés: az iratoknak az irattári tervben szereplő őrzési idő lejártát követően történő megsemmisítésének előkészítése. II.29 Szerelés: az ugyanahhoz az ügyirathoz tartozó különféle ügyiratdarabok (elő- és utóiratok) végleges jellegű összekapcsolása, amelyet az iktatókönyvben és az iratokon egyaránt jelölni kell. II.30 Ügyintézés: az intézményünk valamely szervezeti egységének működésével, vagy személy tevékenységével kapcsolatban keletkező ügyek ellátása, az eközben felmerülő tartalmi (érdemi), formai (alaki) kezelési, szóbeli és/vagy írásbeli munkamozzanatok sorozata, összessége. II.31 Ügyintéző: az ügy(ek) érdemi intézését végző személy, azaz az ügy előadója, aki az ügyet döntésre előkészíti. II.32 Ügyirat: az intézmény rendeltetésszerű működése, illetve ügyintézése során keletkező irat, amely az ügy valamennyi ügyintézési fázisában keletkezett ügyiratdarabokat tartalmazza. II.33 Ügyiratdarab: az ügyiratnak az a része, amely az ügy intézésének valamely, egy-egy fázisában keletkezett iratokat tartalmazza. II.34 Ügykör: az intézmény, annak belső szervezeti egysége vagy személy hatásköre és illetékessége által meghatározott, összetartozó vagy hasonló egyedi ügyek összessége, csoportja. II.35 Ügyvitel: az intézmény folyamatos működésének alapja, az ügyintézés egymás utáni résztevékenységeinek (mozzanatainak) sorozata, illetve összessége, amely az ügyintézés formai és technikai feltételeit, a szolgáltatások teljesítését foglalja magában. II.36 Szerv: a jogi személy és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet II.37 Közfeladatot ellátó szerv: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint a jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv és személy


-5III. AZ ADAT MINŐSÍTÉSE 1. Az államtitkot, illetve szolgálati titkot képező adatot minősíteni kell. Minősítés: az a döntés, amelynek meghozatala során az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény szerint felhatalmazott személy megállapítja, hogy az adat a tartalmánál fogva a nyilvánosságát korlátozó államtitokkörbe vagy szolgálati titokkörbe tartozik. Az intézményünkben az adatok minősítésére az intézményvezető jogosult. 2. A minősítés során az állami és szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 79/1995. (VI.3 0.) Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni. 3. Az államtitkot tartalmazó adat hordozóján „Szigorúan titkos”, a szolgálati titkot képező adat hordozóján pedig „Titkos” jelölést kell feltüntetni.

IV. AZ IRATKEZELÉS SZERVEZETE ÉS FELADATAI 1.1 Az intézményünkben az iratkezeléssel kapcsolatos feladatokat az adminisztrátor, a gazdasági szakalkalmazott, esetenként az igazgató végzi. A munka irányítása és ellenőrzése az intézmény igazgatójának feladata. Az intézménybe érkező küldeményekkel kapcsolatban az alábbi feladatokat kell ellátni:  küldemények átvétele, felbontása  a küldemények iktatása  a kiadványok továbbítása, postai feladás  az elintézett ügyek iratainak irattári elhelyezése  az irattár kezelése, rendezése  közreműködés az irattári anyag selejtezésénél és levéltári átadásánál.  Az irattár őrzi és kezeli a három évnél régebbi irattári anyagot. 1.2 Az iratkezelés módja: hagyományos . 2. Az iratkezelés felügyelete 2.1 Az intézményben az iratkezelés felügyeletét az intézményvezető látja el, aki felelős azért, hogy a biztonságos iratkezelés személyi, dologi feltételei és eszközei rendelkezésre álljanak. 2.2 Az iratkezelés felügyeletével megbízott  évente ellenőrzi az iratkezelési szabályzatban foglaltak betartását,  intézkedik a szabálytalanságok megszüntetésére,  szükség esetén kezdeményezi az iratkezelési szabályzat, irattári terv módosítását, E:\Dropbox\PSVK\content\Könyvtár SZMSZ (11.06.24.)alapítóval.doc

-6 ellenőrzi, hogy a személyes és különleges adatok kezelése megfelel-e a személyes adatok védelméről és közérdekű adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben,  gondoskodik arról, hogy az iratkezelésben és az irattárban középiskolai végzettségű iratkezelő munkaerőt alkalmazzanak. 2.3 Az intézményvezető tartós távolléte esetén az iratkezelés felügyeletében Kis-Szabó Jánosné gazdasági szakalkalmazott helyettesíti.

V. A KÜLDEMÉNYEK ÁTVÉTELE ÉS FELBONTÁSA 1.

Az iratok, küldemények átvétele

1.2

Az intézményünk címére vagy annak munkatársai nevére postai vagy kézbesítés, futárszolgálat, informatikai-telekommunikációs eszköz, illetve az ügyfél személyes benyújtása útján érkezett küldemények átvételére jogosult: az intézmény vezetője, az „s.k. felbontásra” jelölés esetén a címzett, vagy az általa megbízott személy, az iratkezelést felügyelő vezető, illetve az általa megbízott személy, a postai meghatalmazással rendelkező személy. Az intézmény postafiókot bérel a postától, s a küldemények elhozatala naponta történik. A küldeményekért a raktári dolgozó megy, akadályoztatása esetén az adminisztrátor, a gépkocsivezető, a gazdasági szakalkalmazott vagy az átvételre jogosult könyvtárosok egyike.

1.3

Minősített adatot tartalmazó küldeményt csak a titkos ügykezeléssel megbízott személy (intézményvezető) veheti át.

1.4

Az intézmény bármely dolgozójához közvetlenül érkező (kézbesített) hivatalos küldeményeket az átvétel után haladéktalanul továbbítani kell az intézmény vezetőjéhez.

1.5

A küldemények átvételével megbízott, úgynevezett postai meghatalmazással rendelkező dolgozó feladata minden munkanapon 10-ig a bérelt postafiók kiürítése (a küldemények postahivatalban történő átvétele), az átvett postaanyag zárható táskában történő hiánytalan beszállítása az intézménybe. A postai meghatalmazás kiadásáról az igazgató gondoskodik.

1.6

A postaátvevő az érkezett küldeményeket átadja az intézményvezető részére.

1.7

A küldeményeket átvevő személy köteles ellenőrizni, hogy:  a címzés alapján jogosult-e a küldemény átvételére,  a kézbesítő okmányon és a küldeményen lévő azonosítási jel egyezőségét,  az iratot tartalmazó boríték, illetve egyéb csomagolás sértetlen-e.


-71.8

Az átvevő a kézbesítőokmányon olvasható aláírásával és az átvétel dátumának feltüntetésével az átvételt elismeri. Az „azonnal” és a „sürgős” jelzésű küldemények átvételi idejét óra, perc pontossággal kell megjelölni. Tértivevényes küldemények esetén gondoskodik a tértivevény feladóhoz történő visszajuttatásáról.

1.9

Ha az ügyfél az iratot személyesen vagy képviselő útján nyújtja be, kérésére az átvételt - átvételi elismervénnyel - igazolni kell.

1.10 Sérült küldemény átvétele esetén a sérülés tényét az átvételi okmányon jelölni kell, és soron kívül ellenőrizni kell a küldemény tartalmának meglétét. A hiányzó iratokról vagy mellékletekről a küldő szervet, személyt - jegyzőkönyv felvétele mellett értesíteni kell. 1.11 A gyors elintézést igénylő („azonnal”, „sürgős” jelzésű) küldeményt azonnal továbbítani kell a címzetthez, vagy ha ez nem lehetséges a szignálásra jogosultnak kell soron kívül bemutatni, illetve átadni. 1.12 A téves címzés vagy helytelen kézbesítés következtében érkezett küldeményt azonnal továbbítani kell a címzetthez, vagy ha ez nem lehetséges vissza kell küldeni a feladónak. 1.13 Az intézménynek címzett, a gazdálkodásra vonatkozó pénzügyi és számviteli bizonylatokat (bankbizonylatok, szállítói számla stb.) az iktatást végző személy nyilvántartásba veszi, hivatkozási számmal látja el, és iktatás nélkül továbbítja az intézményvezető felé. 2. A küldemény felbontása 2.1

Az intézményhez érkezett valamennyi küldeményt - kivéve felbontás nélkül kell továbbítandó „nem bontható” küldeményeket – az intézményvezető bonthatja fel.

2.2

A „nem bontható” küldemények köre:  a névre szóló, magánjellegű,  az „s.k.” felbontásra szóló. A küldemények felbontása a következőképpen történik: az intézmény nevére, vezetőjének nevére érkező levelek felbontása az igazgató feladata. Egyéb csomagok: újság, könyv, hanglemez, video, stb. – felbontása az olvasószolgálati részleg dolgozóinak feladata.

2.3

A „nem bontható” küldeményeket minden esetben felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani.

2.4

Amennyiben a „nem bontható” küldemény az intézményt érintő hivatalos iratot tartalmaz, a címzett azt felbontás után tartozik iktatás, illetve nyilvántartásba vétel céljából azonnal az iktatást végző személyhez eljuttatni.


-82.5

A küldemény téves felbontásakor, valamint abban az esetben, ha a felbontás után derül ki, hogy a küldeményben minősített irat van, a borítékot újra le kell zárni és rá kell vezetni a felbontó nevét, majd a küldeményt a felvett jegyzőkönyvvel sürgősen el kell juttatni a címzetthez, illetve a minősített iratokat az iratkezelőhöz.

2.6

A felbontás nélkül átvett küldemények címzettje, az általa felbontott hivatalos küldeményt iktatás céljából soron kívül köteles visszajuttatni az iktatást végző személyhez.

2.7

A küldemények felbontása során ellenőrizni kell, hogy az irat és annak mellékletei hiánytalanul megérkeztek-e. Az esetlegesen felmerülő irathiány tényét az iraton rögzíteni kell.

2.8

A faxon érkezett irat esetében először gondoskodni kell az információkat tartósan őrző másolat készítésről. A faxon érkezett irat kezelésére az általános rendelkezések az irányadók.

2.9

Ha a felbontás alkalmával kiderül, hogy a küldemény pénzt vagy egyéb értéket tartalmaz, a felbontó az összeget, illetőleg a küldemény értékét köteles az iraton feltüntetni, és a pénzt, illetékbélyeget és egyéb értéket - elismervény ellenében - a pénzkezeléssel megbízott dolgozónak átadni. Az elismervényt az irathoz kell csatolni.

2.10 A küldemény borítékját véglegesen az ügyirathoz kell csatolni, ha  az ügyirat benyújtásának időpontjához jogkövetkezmény fűződik,  a beküldő nevét vagy pontos címét csak a borítékról lehet megállapítani,  a küldemény hiányosan vagy sérülten érkezett meg,  bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja merül fel.

VI. AZ IRATOK NYILVÁNTARTÁSA 1.

Az iktatási rendszer Az iratok iktatása alszámos rendszerben történik. Alszámos iktatás esetén az ügyben keletkezett első irat önálló sorszámot kap, míg a többi irat az illető sorszám alszámaira kerül. Ha a kijelölt alszámok beteltek, ez esetben külön lapon kell az adott irathoz tartozó iratokat vezetni. Alszámos iktatásnál az ügy tárgyát csak egyszer, a kezdő irat nyilvántartásba vétele alkalmával kell a tárgy rovatba beírni, ha viszont az ügy tárgya megváltozik vagy kiegészül, az ügyiratot új sorszám alatt kell nyilvántartásba venni, megjelölve mindkét sorszámnál az iratok kapcsolódását (pl. kapcsolódó irat).

2.

Az iktatás

2.1 Az intézményhez érkező, illetve ott keletkező iratokat - ha jogszabály másként nem rendelkezik - iktatással kell nyilvántartani. Iktatáskor az iratot el kell látni az intézményi bélyegző lenyomatával és ki kell tölteni annak rovatait. E:\Dropbox\PSVK\content\Könyvtár SZMSZ (11.06.24.)alapítóval.doc

-9Az iratokat úgy kell iktatni, hogy abból: * az irat beérkezésének pontos ideje, * az intézkedésre jogosult ügyintéző neve, * az irat tárgya megállapítható legyen. 2.2 Nem kell iktatni, de jogszabályban meghatározott esetekben nyilván kell tartani különösen (335/2005. Korm. r. 47. § szerint): * tananyagokat, * tájékoztatókat, * meghívókat, * a bemutatásra vagy jóváhagyás céljából visszavárólag érkezett iratokat, * pénzügyi bizonylatokat, számlákat (külön szabályozás szerint), * munkaügyi nyilvántartásokat, * anyagkezeléssel kapcsolatos nyilvántartásokat, * közlönyöket, folyóiratokat, * visszaérkezett tértivevényeket, * propaganda és reklámcélokat szolgáló kiadványokat. Ezeknek egy részét az intézmény jellegénél fogva kell őrizni, részben a helyismereti anyagban, részben bekötött folyóiratok formájában. 2.3 A nem papír alapú, elektronikus adathordozón érkezett iratokon (pl. magnetofonszalag, hajlékony lemez, CD ROM, stb.) az ügyirat számát és tárgyát is rögzíteni kell. Az iktatókönyv „Irat jelleg” rovatába be kell jegyezni, hogy pl. „magnetofonszalag”. 2.4 Az iratkezelő az iratokat a beérkezés napján, de legkésőbb az azt követő munkanapon iktatja be. Soron kívül kell iktatni és továbbítani a határidős iratokat, táviratokat, expressz küldeményeket, a hivatalból tett intézkedéseket tartalmazó „sürgős” jelzésű iratokat. 3.

Iktatókönyv

3.1 Iktatás céljára az 1988. január elsején nyitott, hitelesített, oldalszámozott iktatókönyvet (1. számú melléklet) 2006. december 31-én lezártuk. Új iktatókönyv 2007. jan. 1-től bevezetésre került: 8 alszámos (150 lapos, C5230-170/A r. számmal). Az iktatókönyvet használatba vétel előtt az intézményvezető hitelesíti. 3.2 Az iktatókönyvben sorszámot üresen hagyni, a felhasznált lapokat összeragasztani, a bejegyzett adatokat kiradírozni, vagy bármely más módon olvashatatlanná tenni nem szabad. Ha helyesbítés szükséges, a téves adatot vagy számot egy vonallal úgy kell áthúzni, hogy az eredeti feljegyzés olvasható maradjon. A javítást keltezéssel és kézjeggyel kell igazolni. 3.3 Téves iktatás esetén a bejegyzést áthúzással kell érvényteleníteni oly módon, hogy az érvénytelenítés ténye - az eredeti bejegyzés olvashatósága mellett - kétségtelen legyen. Meg kell azt is jelölni, hogy a tévesen beiktatott ügy iratát mely számra iktatták át.


- 10 3.4 Az iktatókönyvet az év utolsó munkanapján az iktatásra felhasznált utolsó számot követően aláhúzással, az utolsó iktatás számának feltüntetésével, keltezéssel, aláírással és a hivatalos bélyegző lenyomatának elhelyezésével kell lezárni. Az iktatókönyv év végi lezárását az igazgató írja alá. 4.

Az iktatószám

4.1 Az iktatást minden évben 1-gyel kell kezdeni és megszakítás nélkül kell folytatni az év végéig. Az ügy következő fázisában keletkezett újabb ügyiratok az ügyben keletkezett első ügyirat sorszámát és eggyel kezdődő, folyamatosan növekvő alszámot kapnak. 5.

Iktatási adatok

5.1 Iktatás céljára évente megnyitott, hitelesített iktatókönyvet kell használni. 5.2 Az iktatókönyvnek kötelezően kell tartalmaznia az alábbi adatokat: a) iktatószám; b) iktatás időpontja; c) küldemény érkezésének időpontja, módja, érkeztető száma; d) küldemény elküldésének időpontja, módja; e) küldemény adathordozójának típusa (papíralapú, elektronikus), adathordozója; f) küldő megnevezése, azonosító adatai; g) címzett megnevezése, azonosító adatai; h) érkezett irat iktatószáma (idegen szám); mellékletek száma; i) mellékletek száma; j) ügyintéző szervezeti egység és az ügyintéző megnevezése; k) irat tárgya; l) elő- és utóiratok iktatószáma; m) kezelési feljegyzések; n) irattári tételszám; o) irattárba helyezés időpontja 5.3 Az iratot el kell látni iktatószámmal és az irat egyéb azonosító adataival. Iratkezelési célra, csak a külön jogszabály szerint tanúsított iratkezelési szoftver alkalmazható. (2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról, valamint a 16/2006. BM rendelet és a 24/2006. BM-IHM-NKÖM együttes rendelet). 5.4 Az ügy tárgyát csak egyszer, mégpedig a sorszámra bejegyzett első irat iktatásánál kell a „Tárgy” sorba (tárgyrovat) rövid, de érthető szöveggel beírni. A bejegyzésnek az ügy tárgyát legjobban jellemző szavakat kell tartalmaznia. 5.5 Az alszámra iktatás esetén a tárgyrovatba újabb bejegyzést nem kell írni. Ha az ügy tárgya az újabb beérkező irat alapján megváltozik, vagy jelentős mértékben kiegészül, az ügyiratot új sorszámra kell iktatni, s az előző iratokat csatolni kell. 5.6 Dokumentumainkról kézzel leltárkönyve(ket) vezetünk dokumentum típusonként, valamint olvasóinkról elektronikus nyilvántartást, amelyet évente egy alkalommal kinyomtatunk és fűzünk (vagy köttetünk). E:\Dropbox\PSVK\content\Könyvtár SZMSZ (11.06.24.)alapítóval.doc

- 11 6.

Az iratok szerelése és csatolása

6.1 Az irat iktatása előtt meg kell állapítani, hogy van-e elő irata. 6.2 Az iratot a kezelőnek szerelni kell. 6.3 Ha intézkedésre vagy felhívásra több szervtől, érkeznek válaszok, jelentések, azokat az ügyintéző külön iktatás nélkül csatolja a felhíváshoz.

VII. IRATKEZELÉSI FELADATOK AZ ÜGYINTÉZÉS FOLYAMATÁBAN 1.

Az ügyintéző kijelölése

1.1 Az iratkezelő az érkező iratot az ügyintéző kijelölése (szignálás) végett köteles az irat szignálása jogosult személynek bemutatni. Az irat szignálására jogosult személy: az igazgató. 1.2 Az irat szignálására jogosult személy:  kijelöli az ügyintézőt,  közli az elintézéssel kapcsolatos esetleges külön utasításait (az ügy tárgyának meghatározása, határidő, sürgősségi fok, stb.)  1.3 Azt az iratot, amelynek iktatott előzménye van. Vagy ha az ügy, ügycsoport feldolgozására illetékes személy már korábban ki volt jelölve, közvetlenül a személyhez kell továbbítani. 2.

Előadói ív Az intézményben nem vezetjük.

3.

Kiadmányozás

3.1 Az iratot (fogalmazványt) jóváhagyás céljából a kiadmányozóhoz kell átadni. Külső szervhez vagy személyhez iratot, kiadmányt csak a kiadmányozási joggal rendelkező személy (intézményvezető) aláírásával lehet továbbítani, elküldeni. 3.2 A kiadmány akkor hiteles, ha * azt az illetékes kiadmányozó, illetve az általa felhatalmazott személy saját kezűleg aláírja, * a kiadmányozó neve mellett az „s.k.” jelzés szerepel és - nem nyomdai sokszorosítású irat esetén - hitelesítéssel felhatalmazott személy azt aláírásával igazolja. Sokszorosítás esetén elegendő a kiadmányozó neve mellett az „s.k.” jelzés, illetve a kiadmányozó alakhű aláírás mintája és az intézmény bélyegző lenyomata,


- 12 *

a kiadmányozó, illetve a felhatalmazott személy aláírása mellett az intézmény hivatalos bélyegzőlenyomata szerepel.

3.3 A másolat vagy kiadmány hitelesítését az eredeti iratot őrző személy végzi. 3.4 Kiadmányozáshoz az intézmény hivatalos bélyegzőjét kell használni. 3.5 A kiadmányozáshoz az ügyiratot a következő szerkezetben kell elkészíteni:  az ügyirat bal felső sarkában kell megjelölni  az ügyiratot kibocsátó szervezet megnevezését, címét, postai irányítószámát, postafiók számát, a távbeszélő számát  az iktatószámot  az ügyintéző nevét  az iktatószám, valamint az ügyintéző neve alatt jelenik meg a címzett szerv (vezetőjének neve, beosztása) címe,  az ügyirat jobb felső sarkán szerepel  a tárgya, = a hivatkozási szám vagy jelzés, = a mellékletek száma,  a szöveg alatt baloldalon  a keltezés (hely, év, hó, nap)  a szöveg alatt jobb oldalon a kiadmányozó nevét és beosztását kell feltüntetni,  az ügyirathoz készített mellékletet, annak jobb felső sarkán „Melléklet a .... számú ügyirathoz” szöveggel kell ellátni. 4.

Az irat továbbítása, postázása (expediálása)

4.1 A kiadmányozott ügyiratokat a tisztázatokkal együtt kell átadni az iratkezelőnek. 4.2 Az irat továbbítása (expediálása) előtt az iratkezelőnek ellenőrizni kell, hogy az aláírt, illetőleg hitelesített és bélyegzőlenyomattal ellátott leveleken végrehajtották-e minden kiadói utasítást. Ellenőrizni kell, hogy a mellékleteket csatolták-e. 4.3 A postázó iratkezelő az iratokat a továbbítás módja szerint csoportosítja (posta, kézbesítés, stb.) 4.4 A postai továbbítás esetén a borítékokat közönséges, elsőbbségi - ajánlott, ajánlott, érték nélküli küldemény stb. szerint külön kell választani, majd a szükséges bérmentesítésről gondoskodni kell. A küldemény tértivevényét csatolni kell a borítékhoz. 4.5 A küldemények postai úton történő továbbítása esetén a posta által rendelkezésre bocsátott feladókönyvet kell használni. 4.6 A kézbesítő útján továbbított (címzetthez eljuttatott) küldeményeket a - sorszámozott és hitelesített - kézbesítő könyvbe kell bejegyezni. A címzett által történő átvételt abban kell igazolni.


- 13 4.7 A helytelen címzés, átvétel megtagadása stb. okból visszaérkezett iratokat és küldeményeket az iratkezelő az illetékes ügyintéző személyhez soron kívül köteles továbbítani, aki a további intézkedésről gondoskodik. 4.8 A határidős ügyiratokat a kitűzött határnapok szerint elkülönítve, határidős irattartókban a számuk sorrendjében kell kezelni.

VIII. IRATTÁROZÁS 1.

Irattározás

1.1 Irattári terv: a köziratok rendszerezésének és a selejtezhetőség szempontjából történő válogatásának alapjául szolgáló jegyzék, amely az irattári anyagot tételekre (tárgyi csoportokra, indokolt esetben iratfajtákra) tagolva, az intézmény feladat- és hatásköréhez, valamint szervezetéhez igazodó rendszerezésben sorolja fel, s meghatározza a kiselejtezhető irattári tételekbe tartozó iratok ügyviteli célú megőrzésének időtartamát, továbbá a nem selejtezhető iratok levéltárba adásának határidejét. Az intézmény az illetékes közlevéltárral együttműködve készíti el irattári tervét. (3.sz.mell.) 1.2 Az iratkezelési szabályzat és irattári terv módosítása előtt az illetékes közlevéltár egyetértését be kell szerezni. Az egyetértés beszerzéséért az intézményvezető a felelős. 1.3 Az irattári tervben meg kell határozni az egyes irattári tételszámokhoz tartozó iratok körét, azok megőrzési idejét. 1.4 Az egyes irattári tételszámokhoz kapcsolódóan meg kell határozni, melyek azok a tételek, amelyek nem selejtezhetők, és a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyagok védelméről szóló, módosított 1995. évi LXVI. törvény (Ltv.) 9.§, 12.§-ában foglaltak értelmében mikor kell ezeket a levéltárnak átadni. A nem selejtezhető, maradandó értékű iratok körét az illetékes közlevéltár egyetértésével kell meghatározni. A nem selejtezhető iratok körére vonatkozó javaslat elkészítéséért, és annak az illetékes közlevéltárral történő egyeztetéséért az igazgató a felelős. Az irattári terv a szabályzat mellékletét képezi. 2.

Az iratok elhelyezése az átmeneti (operatív) irattárban

2.1 Az átmeneti (operatív, kézi) irattárba (igazgatói iroda) kell elhelyezni az elintézett, további érdemi intézkedést nem igénylő, kiadmányozott, irattári tételszámmal ellátott iratot. Az átmeneti irattár a központi irattárba még le nem adott, de az ügyintézők rendelkezésére álló iratok tároló helye. 2.2 Az átmeneti (operatív, kézi) irattárba helyezése előtt az iratkezelő köteles az iratok átvizsgálni abból a szempontból, hogy  a kezelői utasítások végrehajtása megtörtént-e,  az előadói ívben meg van-e valamennyi irat (előirat, melléklet),  az előadói ívben nincsen-e olyan ügyirat, amely nem az adott ügyhöz tartozik. E:\Dropbox\PSVK\content\Könyvtár SZMSZ (11.06.24.)alapítóval.doc

- 14 2.3 Az iratokat az irattári tételszám szerinti csoportosításban, az alapszámok növekvő sorrendjében kell lerakni. 2.4 A kézi, operatív irattárban az ügyiratokat szalagos irományfedél lemezek között kell tárolni, az irattári jelek (tételszámok) szerinti csoportosításban. Minden irományfedélre rá kell vezetni  az iktatás évét,  az irattári tételszámot, továbbá  a csomagban elhelyezett ügyiratok első és utolsó iktatószámát. 2.5

Az átmeneti irattár (kézi irattár) 2 évig őrzi az iratokat, ennek letelte után át kell adni az iratokat a központi irattárnak.

3.

Az iratok elhelyezése a központi irattárban

3.1

A 2 évnél régebbi keletű, teljes naptári év ügyiratait az azokhoz tartozó iktató- és segédkönyvekkel a központi irattárba (Petőfi tér) kell elhelyezni. A kézi irattár érintett ügyiratainak központi irattárba történő elhelyezését az ügykezelő köteles elvégezni a tárgyévet követő év február 28-ig.

3.2

A központi irattárba helyezés előtt az ezzel megbízott iratkezelő köteles az iratot megvizsgálni abból a szempontból, hogy az irattározási szabályoknak megfelel-e, teljes-e, stb.

3.3

A központi irattárban az irattári terv szerint elkülönülő csoportokba tartozó iratokat külön-külön kell kötegelni és minden kötegen fel kell tüntetni az irattári jelet.

4.

Az irattár működése

4.1

Az irattárat tűz, víz és külső behatolás ellen védetté kell tenni.

4.2

A központi irattárban az irattár kezelőjén kívül más személy csak a kezelő jelenlétében tartózkodhat.

4.3

Az iratkezelő személyében beálló változás esetén az irattárat át kell adni. Az átadásról - átvételről jegyzőkönyvet kell készíteni.

4.4

Az irattárból ügyiratot kiadni csak hivatalos használatra, szabályosan kitöltött „Ügyiratpótló” lap (2. sz. melléklet) ellenében lehet, maximum 20 napra. Ugyanezt kell alkalmazni, ha az irat jogszabály alapján nem helyezhető iratárba.

4.5

Más szerv (esetleg személy) részére betekintés céljából iratot kölcsönözni csak az igazgató engedélyével lehet. A betekintés engedélyezéséhez is az „Ügyiratpótló” lapot kell használni. A betekintésre engedélyezett ügyiratot az iratkezelő helyiségből nem szabad kivinni. Azt az irattárból történő kivétel napján oda vissza kell adni.


- 15 4.6

Az „Ügyiratpótló” lapot az irattárban a kiadott (betekintésre kiadott) ügyirat helyére kell tenni. A kiadott (betekintésre kiadott) ügyiratról kölcsönző naplót kell nyitni, amelybe  az ügyirat számát,  az ügyirat tárgyát,  az átvevő nevét,  a visszaadásra megjelölt határidőt és  a tényleges visszaadás időpontját kell bejegyezni. A betekintésre kiadott ügyiratok esetén a nyilvántartás megjegyzés rovatában meg kell jelölni, hogy „betekintésre”.

4.7

Az „Ügyiratpótló” -val kivett anyagokat - legkésőbb - a visszaadásra megjelölt határnappal vissza kell adni az irattár részére. A visszaadási határidő letelte után rendkívüli esetben - az engedélyezőtől hosszabbítást lehet kérni.

4.8

Amennyiben az ügyirat a visszaadásra megjelölt határidő leteltéig nem érkezett vissza, az ügyirat visszaadását az irattár kezelőjének sürgetni kell. Amennyiben a sürgetést követő 10 napon belül sem érkezik vissza az irattárba az irat, ezt a tényt az intézményvezető részére be kell jelenteni.

4.9

Az irattárból kivett ügyiratot csak az iratanyag teljességének ellenőrzése után lehet irattárba helyezni.

4.10 A megelőző években készült és az irattárból kivett ügyirat alapján tett intézkedést új iktatószámon kell iktatni és az irattárból kivett ügyiratot az új iktatószámhoz kell csatolni.

IX. AZ IRATOK SELEJTEZÉSE, LEVÉLTÁRI ÁTADÁSA 1.

A selejtezés

1.1

Az irattárban elhelyezett bármelyik iratot megsemmisítés céljából csak iratselejtezés útján szabad kiemelni.

1.2

Az irattárban elhelyezett iratanyagot - selejtezés szempontjából - 5 évenként felül kell vizsgálni és azokat az iratokat, amelyek nem minősülnek levéltári anyagnak, és az irattári terv szerinti őrzési idejük lejárt, ki kell selejtezni. Az őrzési idő az ügyirat keletkezésének évét követő január 1-től egész évekre kell számítani.

1.3

A selejtezési szándékot az illetékes levéltárnak a munka megkezdése előtt legalább 30 nappal be kell jelenteni. A bejelentés teljesítéséért az intézményvezető a felelős. A bejelentésnek tartalmaznia kell a selejtezés alá vonható iratok évkörét, tárgykörét és hozzávetőleges mennyiségét.


- 16 1.4

Amennyiben a selejtezés során egyes iratok tartalmának és őrzési idejének elbírálása vonatkozásában kétely merül fel, úgy az ügyviteli döntést a levéltári szakértő véleményének figyelembevételével az igazgató hozza meg.

1.5

Az iratselejtezésről - az iratkezelést felügyelő vezető által megbízott - selejtezési bizottság három példányban selejtezési jegyzőkönyvet készít, amelyet iktatás után meg kell küldeni az illetékes közlevéltárhoz, a selejtezés engedélyeztetése végett. A selejtezési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:  az intézmény megnevezését, * a selejtezés időpontját, * a selejtezés alapjául szolgáló jogszabály és irattári terv számát,  a selejtezésre kerülő iratok irattári tételszámát, évkörét és mennyiségét,  a selejtezést végző és ellenőrző személyek nevét és aláírását. A jegyzőkönyvben külön tételben kell felsorolni a kiselejtezett kép- és hangfelvételeket valamint a gépi feldolgozás adathordozóit.

1.6

A közlevéltár kiküldötte a kiselejtezhető iratok közül iratokat kiemelhet abból a célból, hogy azt a közlevéltár őrizze. Ha a közlevéltár a kiselejtezett iratok közül valamely iratot további őrzés céljából kiemel, akkor azt a nem selejtezhető iratok közé vissza kell sorolni, és a levéltári átadásig ott kell őrizni. Ezt a tényt a selejtezési jegyzőkönyvre fel kell jegyezni.

1.7

A selejtezés megtörténtét az iktatókönyvben az adott irat iktatószámánál „S” jelöléssel, valamint a selejtezési jegyzőkönyv iktatószámának és a selejtezés időpontjának feltüntetésével jelezni kell.

2.

Megsemmisítés

2.1

A levéltár az iratok megsemmisítését a szükséges ellenőrzés után a selejtezési jegyzőkönyv visszaküldött példányára írt záradékkal engedélyezi. Az elektronikus adathordozón lévő iratok selejtezése és megsemmisítése az általános szabályok szerint történik.

2.2

A megsemmisítés szabályairól az iratkezelést felügyelő az adatvédelmi szabályozás figyelembevételével gondoskodik.

3.

Az iratok levéltárba adása

3.1

A nem selejtezhető köziratok teljes és lezárt évfolyamait a keletkezés naptári évétől számított tizenötödik év végéig kell az illetékes közlevéltárnak átadni. Kivételt képeznek ez alól a tizenöt évnél régebben keletkezett, államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó nem selejtezhető iratok, amelyeket a minősítő által meghatározott érvényességi idő lejártát követő naptári év végéig kell az illetékes közlevéltárnak átadni.

3.2

A nem selejtezhető köziratok átadásának - átvételének időpontjáról az intézmény az illetékes közlevéltárral közösen állapodik meg. A megállapodás előkészítéséért az intézményvezető a felelős.


- 17 – 3.3

A levéltár számára átadandó iratokat teljes, lezárt évfolyamokban, ügyviteli segédletekkel együtt, annak mellékletét képező iratjegyzékkel, az átadó költségére az átadás-átvételi jegyzőkönyv kíséretében teljes, lezárt évfolyamban kell átadni. Az átadásról átadás-átvételi jegyzőkönyvet kell készíteni a következő tartalommal:  az átadó neve, az átadott iratok évköre, mennyisége,  az átadott anyagokról készített raktári egység szintű (doboz, kötet) jegyzéket kell készíteni dobozszám, tárgy, tételszám, évszám feltüntetésével. A hosszú ügyviteli érték miatt visszatartott iratokról (pl. alapító okirat, tervdokumentáció) külön jegyzék készül.  az átvevő levéltár neve,  az átadónak az iratok kezelésére vonatkozó kikötései,  az átadó és átvevő hiteles aláírását. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv 1-1 példányát minkét fél nem selejtezhető tételként kezeli.

3.4

Amennyiben a levéltár az elektronikus iratok tárolásához és kezeléséhez szükséges technikai feltételekkel nem rendelkezik, az elektronikus adathordozón lévő iratokról legkésőbb levéltárba adás előtt hitelesített másolatot kell készíteni tartós, időtálló papír adathordozóra. X. EGYÉB IRATKEZELÉSI FELADATOK

1.

Intézkedések az intézmény megszűnése esetén

1.1 A közfeladatot ellátó intézmény megszüntetése vagy feladatkörének megváltozása esetén a rendelkező intézménynek kell intézkednie az érintett intézmény irattári anyagának további elhelyezéséről, biztonságos megőrzéséről, kezeléséről és további használhatóságáról. 1.2 Az intézményi feladatok átadása esetén az erről felvett és iktatott jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az utolsó iktatószámot (számokat) és tételesen fel kell sorolni az átadott, illetőleg átvett ügyirathátralékot. 2.

Intézkedések munkakör átadása esetén

2.1 Azt a munkatársat, akinek munkaköre megváltozik, vagy munkaviszonya megszűnik, a részére kiadott iratokkal, ügyiratokkal el kell számoltatni. A munkakört átadó ügyintéző az iratokat, ügyiratokat az igazgató által megbízott személynek jegyzőkönyvileg köteles átadni. A jegyzőkönyvet 3 példányban kell elkészíteni, melyből * az első példányt az átadó, * a második példányt az átvevő, * a harmadik példányt pedig az iratkezelő kapja.


- 18 3.

A hiányzó, illetve elvesztett iratok ügyének rendezése

3.1 Az ügyirat elvesztése, jogtalan megsemmisítése, hiánya munkajogi felelősségre vonást illetve fegyelmi büntetést von maga után. 3.2 Az ügyirat elvesztésének, jogtalan megsemmisítésének, eltűnésének okát és körülményeit - az irat eltűnésének észlelésétől számított 30 napon belül az intézményvezetőnek ki kell vizsgálnia. 4.

Bélyegzőkkel kapcsolatos rendelkezések

4.1 A szervezetnél a hivatalos bélyegzőt a hivatalos kiadványokra, a kiadmányozási jogkörrel rendelkezők sajátkezű aláírásához, illetve a kiadmányok (másolatok) hitelesítéséhez, valamint a küldemények lezárásához és átvételéhez lehet használni. 4.2

Tilos üres lapokat, ki nem töltött nyomtatványokat bélyegzővel ellátni, illetve a kiadmányt hitelesíteni, ha azt a kiadmányozó még nem írta alá.

4.3

A bélyegző használója felelős a bélyegző rendeltetésszerű használatáért és biztonságos őrzéséért. Ezért a bélyegzőt * csak munkájával kapcsolatban használhatja,  a munkaidő befejezése után illetve a munkahelyről való távozáskor köteles elzárni,  munkaviszony megszűnésekor köteles a bélyegzők nyilvántartásával megbízott személynek átadni,  ha elvesztette (vagy az valami oknál fogva eltűnt), köteles vezetőjének azonnal jelenteni.

Kiskunfélegyháza, 2011. június 24. Kállainé Vereb Mária igazgató


Iratkezelési Szabályzat 1. sz. melléklete

Soros (folyószámos) iktatókönyv (100 lapos) C. 5230-152/a r. sz.


Iratkezelési Szabályzat 2. sz. melléklete

Ügyirat pótló Az ügyirat száma: ..................................................................... Az ügyirat tárgya: ...................................................................... .................................................................................................... Az ügyirat irattári jele: .......................... Az ügyiratot kérő - az ügyiratba betekinteni szándékozó neve *: ....................................................................................... Az ügyirat  kiadását  betekintésre történő átadását * engedélyező aláírása: .............................................................. Az ügyirat kiadásának időpontja: .............................................. Az ügyirat visszaadására megjelölt határidő: ........................... Az ügyiratot átvevő (betekintésre átvevő) neve: ................................................ aláírása:............................................ A megfelelő szöveg aláhúzandó


Iratkezelési Szabályzat 3. sz. melléklete IRATTÁRI TERV Az irattári terv a köziratok rendszerezésének és a selejtezhetőség szempontjából történő válogatásának alapjául szolgáló jegyzék. Meghatározza a kiselejtezhető irattári tételekbe tartozó iratok ügyviteli célú megőrzésének időtartamát, továbbá a nem selejtezhető iratok levéltárba adásának határidejét. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi XLVI. törvény 3.§-a szerint levéltári anyag: az irattári anyagnak maradandó értékű része. Maradandó értékű irat (a hivatkozott tv. előírás szerint) : a gazdasági, társadalmi, politikai, jogi, honvédelmi, nemzetbiztonsági, tudományos, művelődési, műszaki vagy egyéb szempontból jelentős, a történelmi múlt kutatásához, megismeréséhez, megértéséhez, illetőleg a közfeladatok folyamatos ellátásához és az állampolgári jogok érvényesítéséhez nélkülözhetetlen, más forrásból nem vagy csak részlegesen megismerhető adatot tartalmazó irat. Irattári terv tartalma 1. A vezetési, igazgatási és személy ügyek: nem selejtezhetők - Ide tartozó iratok: az intézmény létesítése, átszervezése, fejlesztése „ - Szervezeti és Működési szabályzat, annak mellékletei, - Munkaköri leírások „ - Az intézményi iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek „ - Személyzeti, bér- és munkaügyi iratok 10 - Munka- és tűzvédelem, balesetvédelem, baleseti jegyzőkönyvek 10 - Fenntartói irányítás 10 - Szakmai ellenőrzés: - a fenntartó pénzügyi, gazdasági ellenőrzéseinek jegyzőkönyvei nem selejtezhetők - az intézményben történő szakmai ellenőrzések anyagi selejtezhetők - Megállapodások, bírósági és államigazgatási ügyek 10 - Polgári védelem 10 - Belső szabályzatok nem selejtezhető - Intézményi éves munkatervek, jelentések, statisztikák nem selejtezhetők - Panaszügyek 5 2. Könyvtári szakmai ügyek - beiratkozási naplók nem selejtezhetők - leltárkönyvek nem selejtezhetők - késedelmi díjak, fénymásolások, könyvtárközi kölcsönzés füzetei 5 - selejtezési jegyzékek adott évben törölt könyvekről 10 - Számlamásolatok, állományba vételhez 5 - Könyvtárellátó jegyzékei, megrendelői 5 - olvasói törzslapok 5 - kardexlapok (újságok, folyóiratok) 3 - napi, heti statisztikai lapok 1 E:\Dropbox\PSVK\content\Könyvtár SZMSZ (11.06.24.)alapítóval.doc

-2- olvasói ajándékok listái - olvasói felszólító levelek - pályázatok anyagai - állományellenőrzéssel kapcsolatos dokumentumok

5 3 nem selejtezhetők nem selejtezhetők

3. Gazdasági ügyek - leltár, állóeszköz-nyilvántartás, vagyonnyilvántartás, selejtezés 10 - éves költségvetés nem selejtezhető - költségvetési beszámolók nem selejtezhető - könyvelési bizonylatok 5 - megrendelési tömbök 3 - pénztárjelentések, bizonylatok 3 - menetlevelek 5 - ellátmányfüzet, be- és kimenő számlák füzetei 5 - ebédigénylés, kifizetés 5 - szolgáltatási bevételek csekkjei, nyugtái 5 - fogyóeszközök kartonjai 10 - postaküldemények feladókönyve 5 - leltárívek 10 - változásjelentések 10 - szabadságkiadások 5 Kiskunfélegyháza, 2011. június 24.



8. sz. melléklet

A/ A PETŐFI SÁNDOR VÁROSI KÖNYVTÁR ÉS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT MUNKAVÉDELEMRE VONATKOZÓ SZABÁLYAI ÉS RENDELKEZÉSEI A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény /továbbiakban MvT/ és a munkaügyi miniszter 5/1993. /XII.26./ MÜM sz. rendelet módosításáról szóló 5/2010. (III.9.) SZMM rendelete a munkavédelemről szóló törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról valamint a 89/1995. /VIII.14./ Korm. rendelet a foglalkozás- egészségügyi szolgálatról – rendelkezik arról, hogy a munkáltató feladata az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása. A törvény és végrehajtási rendelete alapján a városi könyvtár munkavédelmi szabályait és rendelkezéseit az alábbiakban módosítom és rögzítem: Az 1993. évi XCIII. törvény 4. § szerint: Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat úgy kell meghatározni, hogy végrehajtásuk megfelelő védelmet nyújtson a munkavállalókon túlmenően a munkavégzés hatókörében tartózkodónak és a szolgáltatást igénybe vevőnek is. A munkaeszközöket úgy kell kialakítani, hogy lehetőleg zárják ki a nem szervezett munkavégzés keretében történő rendeltetésszerű használat esetén is a balesetet, az egészségkárosodást. 1. A munkáltató felelős azért, hogy minden közalkalmazott az általa értett nyelven ismerhesse meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés reá vonatkozó szabályait /Mvt 2. §. 4. bek./. 2. A törvény hatálya /Mvt 4. és 9. §/ kiterjed a Petőfi Sándor Városi Könyvtárral és Művelődési Központtal /továbbiakban : intézmény/ közalkalmazotti jogviszonyban (főállásban, határozott és határozatlan időben, részfoglalkozásban és nyugdíjas minőségben foglalkoztatott, valamint időszakosan foglalkoztatott közhasznú dolgozókra) álló személyekre, valamint az intézmény szolgáltatásait igénybe vevőkre (olvasók, látogatók, előadásokon, rendezvényeken, klubfoglalkozásokon részt vevők – felnőttek és gyermekek). (9. § (1) A törvény hatálya kiterjed minden szervezett munkavégzésre, függetlenül attól, hogy az milyen szervezeti vagy tulajdoni formában történik. (2) A törvény meghatározott rendelkezéseit (26/A., 28., 32., 40., 44. és 45. §-ok) alkalmazni kell a munkavégzés hatókörében tartózkodóra is (járókelő, látogató, szolgáltatást igénybe vevő stb.). Az MvSz kiterjed a Városi Könyvtár és a Művelődési Központ (Korona épület) valamennyi épületére. Az MvSz megszegése kártérítési kötelezettséggel járhat együtt (lásd Közalkalmazotti Szabályzat ide tartozó pontjait). 3. Munkavédelemre vonatkozó szabályok Az intézménynél a munkavédelmi tevékenység operatív irányítását az igazgató látja el. Feladatait megosztja az intézmény mindenkori tűzvédelmi felelőseivel, aki az igazgatótól kapott megbízás alapján végzi munkáját. E:\Dropbox\PSVK\content\Könyvtár SZMSZ (11.06.24.)alapítóval.doc

-2Az igazgató jóváhagyásra előkészíti a Munkavédelmi szabályokat és rendelkezéseket (ha szükséges, módosítja, kiegészíti a változásoknak megfelelően). Az igazgató gondoskodik:  a dolgozók munkavédelmi oktatásáról  arról, hogy a közalkalmazott (vagy közhasznú foglalkoztatott) a munkába álláskor megismerje a szükséges szabályokat, információkat (tűzvédelmi felelős)  az elektromos és érintésvédelmi hálózat karbantartásáról, az előirt villamos-biztonságtechnikai felülvizsgálatok elvégzéséről  a szükséges karbantartások elvégzéséről  a tűzvédelmi utasítás és szabályzat készítéséről  arról, hogy a létesítmények (épület, helyiségek, technikai eszközök) megfeleljenek a munkavédelmi és szociális előírásoknak  az esetleges balesetek kivizsgálásáról, nyilvántartásáról, jelentéséről  az előírások betartásáról. 4. Az alkalmazás munkavédelmi feltételei A munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatának rendjét a 89/1995. /VII.14./ Korm. rendelet, valamint a 33/1998. /VI. 24./ NM rend. a munkaköri alkalmasság vizsgálatáról és véleményezéséről szabályozza. Az egészségügyi megfelelésről a rendelet szerint orvosi vizsgálat alapján kell dönteni. A közalkalmazott csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségügyileg, egészségileg alkalmas, rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal. A közalkalmazotti jogviszonyba lépés előtt előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat kötelező a dolgozóknak. Hat hónapnál hosszabb távollét után az ismételt orvosi vizsgálatra küldés és az azon történő részvétel kötelező. Soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni, ha a közalkalmazott egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátására, szakmai feladatainak gyakorlására. Aki a kötelező orvosi vizsgálaton való részvételt megtagadja vagy elmulasztja, azt a munkavégzéstől el kell tiltani. Erre az időre, a felfüggesztés időtartamára illetmény nem fizethető. Orvosi vizsgálaton valamennyi dolgozónak évente kell részt vennie. A dolgozókat az előírt alkalmassági orvosi vizsgálatokra az intézmény vezetője köteles küldeni.


-35. A munkavégzéssel kapcsolatos rendelkezések Általános magatartási szabályok A közalkalmazott jogosult:  A munkavégzéshez szükséges egészséges és biztonságos munkakörülmények folyamatos igénybevételére  a munkafolyamatok biztonságos elvégzéséhez szükséges szabványos és hibátlan berendezések (felszerelések, stb.) használatára. A munkáltató szervezet köteles:  biztosítani a megfelelő munkakörülményeket  elvégezni az oktatásokkal, ellenőrzésekkel, stb. kapcsolatos munkáltatói feladatokat. A közalkalmazott köteles:  munkáját szakmai ismeretei alapján jól végezni és ennek kapcsán a munkavédelmi előírásokat folyamatosan betartani  ismereteit (pl. szakmai, munkavédelmi, stb.) szükség szerint bővíteni és az elsajátítottakat alkalmazni  az előírt orvosi vizsgálatokon, munkavédelmi oktatásokon részt venni  a munkahelyen úgy megjelenni, hogy a feladatok elvégzésére alkalmas állapotban legyen (tisztán, pihenten, józanul, stb.)  a rendelkezésre bocsátott eszközöket (fénymásoló, számítógép, nyomtató, takarítóeszközök) és anyagokat rendeltetésüknek megfelelően, figyelmesen és gondosan használni, őrizni  a munkaterületén a rendet, fegyelmet folyamatosan megtartani  a munkavégzés közben észlelt, veszélyt jelentő rendellenességet a közalkalmazott köteles azonnal megszüntetni, ill. az intézmény vezetőjének, karbantartójának jelezni. Tiltó rendelkezések. Tilos:  hibás berendezéseket használni. Javítást csak erre illetékes végezhet.  étkezni é csak az arra kijelölt és biztosított helyeken lehet, az erre előírt követelmények megtartásával (pl. higiénia) dohányozni az épületen belül tilos (tűzmegelőzés, stb.)  az intézményekben szeszes italt fogyasztani, ill. behozni, (drogot, kábítószert, stb.)  a közlekedési és menekülési utakat leszűkíteni, eltorlaszolni (pl. alagsori raktárban) semmilyen indokkal sem szabad  az intézmények területén tartózkodókat (gyermekeket) felügyelet nélkül hagyni  a dolgozók által használt számítógéphez idegent engedni  munkaidőben – indokolás nélkül – a munkahelyet elhagyni. Elsősegélynyújtás Az elsősegélynyújtáshoz mentőládákat kell elhelyezni:


-4Petőfi Sándor Városi Könyvtár:  az alagsori öltözőben, a gazdasági irodában, a gyermekrészlegben és a ruhatárban. Az intézmény részlegeiben a foglalkozás-egészségügyi orvos által tartott elsősegélynyújtó megbeszélésen részt vesz a könyvtár egy-egy dolgozója és a tűzvédelmi felelős. Művelődési Központ:  porta. Orvosi ellátás 

A veszélybe jutott embert (pl. sérült, balesetet szenvedett) késedelem nélkül, amint lehetséges orvosi ellátásban kell részesíteni. Minden indokolt esetben „Mentőket” kell hívni, telefon: helyi: 461 204, Kecskemét: 104.

A berendezések időszakos felülvizsgálata 

szabványossági villamos vizsgálat: A MSZ 4851/1-1998. és a MSZ 4851/2-1990. előírásai szerint: figyelemmel a 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi szabályzat kiadásáról 3. §. 4. bek. foglaltakra is.  a villamos berendezéseket tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni, a tűzveszélyességi osztályba sorolásnak megfelelően a városi könyvtárban: Besorolásunk: D. a művelődési központ besorolása: D. A létesítményen belül, a veszélyességi övezetekben, épületrészekben a besorolás változó. A balesetek bejelentése és nyilvántartása Az 5/2010. (III.9.) SZMM rendelet szerint a munkabaleseti nyilvántartást a munkáltató székhelyén összesítve és minden területileg elkülönült szervezeti egységénél külön – külön kell vezetni (könyvtár – művelődési központ). A balesetek az ágazaton belül két fő csoportra oszthatók: A. munkabalesetek B. látogatói balesetek A. A munkabaleset bejelentése: Balesetet, sérülést, rosszullétet a közalkalmazott köteles azonnal jelenteni közvetlen felettesének. A munkahelyi vezető köteles a sérült által bejelentett, ill. a tudomására jutott munkabalesetet ’munkabaleseti jegyzőkönyv’-be késedelem nélkül bejegyezni. A munkáltató minden balesetről köteles a Mvt. 64. §-ban (4. bek.) megjelölt személyes adatokon túl (név, születési hely, időpont, anyja neve, taj-száma, nem, állampolgárság, lakcím) a következő adatokat nyilvántartani:


-5-

a sérült munkaköre – a sérülés időpontja, helyszíne, jellege – az esemény leírása – a sérült ellátására tett intézkedés – tanúk neve, lakcíme – a bejegyzést tevő neve, munkaköre.

Az úti balesetek vizsgálatánál, minden esetben szükséges a tényállás alapos, gondos, valósághű feltárása, a baleset lefolyásának, körülményeink pontos leírása. Az úti-üzemi baleset minősítésénél fontos szerepe van az eltelt időtartamnak, tekintettel arra, hogy a sérülés üzemi baleseti jellege csak akkor állapítható meg, ha a sérülés bekövetkezése során a munkavállalóval való kapcsolat nem szakadt meg. Tartós marad a kapcsolat a munkába ill. hazafelé a mindennapi életvitelhez szükséges cselekmények – élelmiszer bevásárlás – végeztekor. Az útközben tett munkavégzéssel összefüggőnek nem minősülő kitérő – magányügyek intézése – közben történt baleset nem tekinthető üzemi balesetnek. (1993. évi XCIII. törvény 64. § (1) A munkabalesetet és a foglalkozási megbetegedést be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat a munkabaleset esetén - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a munkáltató, foglalkozási megbetegedés esetén a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszternek az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott szerv (személy) teljesíti. (3) A munkáltató a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása során a sérült (megbetegedett) következő személyes adatait rögzíti: név (ideértve a születési nevet is), anyja neve, társadalombiztosítási azonosító jele (taj-száma), születési hely és időpont, nem, állampolgárság, lakóhely (lakcím). A munkáltató esetében az adószámot kell feltüntetni, amennyiben adószámmal nem rendelkezik, személyes adataként saját adóazonosító jelét is rögzítenie kell. (4) A munkáltatónak a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia, és a kivizsgálás eredményét munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzítenie. A munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset körülményeit is tisztázni kell, és annak eredményét nyilvántartásba kell venni. (5) A munkáltató köteles a súlyos munkabalesetet a munkavédelmi hatóságnak [84. § (2) bekezdés] azonnal bejelenteni. (6) A bejelentéssel, kivizsgálással és nyilvántartással kapcsolatos részletes előírásokat a munkabalesetek tekintetében e törvény és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendelete, a foglalkozási megbetegedések tekintetében a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszternek az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendelete határozza meg. A munkáltatónak (Mvt. 66. §. 1-2. bek.) minden bejelentett, ill. tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e. Ha nem tekinti annak, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről (68. § a sérültet, halálos baleset esetén) a hozzátartozót értesíteni kell.


-6Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül munkavédelmi képviselőt választhatnak, amennyiben döntően nem fizikai jellegű tevékenységet folytató munkáltatónál a létszám a 20 főt meghaladja. B. A látogatói balesetek Az 5/1993. (XII. 26). MüM rendelet szerinti jegyzőkönyvet kell felvenni a balesetről: a tanulót, az intézmény területén az intézmény tevékenységével összefüggésben, ill. annak rendezvényén, pedagógus felügyelettel szervezett eseményen, a látogatót a fogadó intézményben. 6. Az óvórendszabályokból adódó feladatok  a Kjt 79. §. alapján a munkáltató a közalkalmazottnak munkaruhát adhat. Mikéntjét a Közalkalmazotti Szabályzatban kell rögzíteni  Gondoskodni kell arról, hogy a fűtési időszakban a helyiségekben 21 fok legyen a hőmérséklet (a radiátorok és a fűtésszabályozó beállításával).  Tilos a dohányzás a könyvtárban és a művelődési központban mind a közalkalmazottak, mind a könyvtárat látogatók részéről (a beszerelt füstérzékelő miatt is).  Elektromos készüléket, berendezést csak a karbantartó javíthat, előzetes feszültségmentesítés után.  A mindennapi munkában, a foglalkozások, rendezvények alkalmával használt elektromos eszközöket (videó, televízió, számítógép /szabályzat alapján/ fénymásoló), csak a szakmai vagy technikai alkalmazottak üzemeltethetik.  Folyamatosan biztosítani kell a dolgozók részére folyékony szappant és törülközőt, a takarításhoz takarító eszközöket, takarítószereket.  Az intézmény használatában lévő gépkocsi üzemeltetéséért az intézmény vezetője, a gépkocsi vezetője és a gazdasági szakalkalmazott felelősek.  7. Értelmező rendelkezések Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést vagy más (testi, lelki) károsodást ill. halált okoz. Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (közalkalmazott) (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. Üzemi vagy utibaleset: Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról a munkahelyére, ill. a munkahelyéről a lakására menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.


-7A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a közalkalmazottat a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, munkahelyi étkeztetés és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Az ittas, szondáztatott dolgozót azonnali hatállyal elküldheti a munkáltató. Munkahely: minden olyan szabad vagy zárt tér, ahol a munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben közalkalmazottak tartózkodnak. Munkavállaló (közalkalmazott): a szervezett munkavégzés keretében munkát végző személy. Munkáltató: a közalkalmazottat szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató. Szervezett munkavégzés: a közalkalmazotti jogviszonyban végzett munka, valamint a munkáltató által kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott önkéntes munka.



B/ MŰVELŐDÉSI KÖZPONT MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZATA A Művelődési Központ Munkavédelmi szabályzata 2009. május 3-ai keltezéssel, dr. Nemes Nagy Tibor összeállításában – 30 oldalban – külön, hivatalos, nyomtatott dokumentumban áll rendelkezésre.

Kiskunfélegyháza, 2011. június 24. Kállainé Vereb Mária igazgató E:\Dropbox\PSVK\content\Könyvtár SZMSZ (11.06.24.)alapítóval.doc

9. sz. melléklete

A/ Tűzvédelmi Szabályzat a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban Tv.) és a kapcsolódó jogszabályok (a BM 30/1996. (XII. 6.) és 35/1996. (XII. 29.) 2/2002. (I. 23.) sz. rendelete), a 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendet figyelembevételével a Petőfi Sándor Városi Könyvtár tűzvédelmét az alábbiakban szabályozom. I. A tűzvédelmi szabályzat hatálya: Kiterjed:

Az intézmény alkalmazottjaira, Az intézmény valamennyi látogatójára.

II. A tűzvédelemmel kapcsolatos feladatok, hatáskörök A tűzvédelmi előírásokért felelős vezetők: Kállainé Vereb Mária igazgató Szabó Istvánné tűzvédelmi megbízott. Az igazgató gondoskodik a tűzvédelem személyi és tárgyi feltételeinek megteremtéséről, a rendszeres tűzvédelmi oktatásról, Szabó Istvánné tűzvédelmi megbízott, esetenként dr. Nemes Nagy Tibor tartja. III. Munkavállalók, az intézményben munkát végzők tűzvédelmi feladatai A munkavállalók, az intézményben munkát végzők kötelesek: a) a rábízott feladatokat a foglalkozási szabályoknak megfelelően a Tűzvédelmi Szabályzatban előírtak betartásával megtartani, b) a dohányzási és nyílt láng tilalmára vonatkozó előírásokat betartani, c) a munkahelyen rendet és tisztaságot tartani, megszüntetni minden olyan körülményt, amely tüzet okozhat, d) tűz- és robbanásveszélyt megszüntetni, e) tűz- és robbanásveszélyes helyeken az alkalomszerű munkavégzéshez írásbeli engedélyt kérni, a munkát az engedélyben meghatározottak szerint végezni, f) a Tűzvédelmi Szabályzatban meghatározottakat külön felhívás vagy intézkedés nélkül végrehajtani, g) a munkakörüknek megfelelő tűzvédelmi oktatáson, szakvizsgán és továbbképzésen részt venni, h) a munkavégzés során a technológiai-, műveleti-, kezelési-, és karbantartási utasításokban meghatározott tűzvédelmi előírásokat betartani,


-2i) a Tűzriadó tervben meghatározott feladatok évenkénti begyakoroltatásán részt venni és a részükre meghatározott feladatokat végrehajtani, j) a kézi tűzjelző rendszer alkalmankénti ellenőrzése k) a személyesen észlelt, vagy a tudomására szabálytalanságokat az igazgatóságnak jelenteni.

jutott

tűzvédelmi

hiányosságokat,

III. Tűzvédelmi oktatás Minden dolgozót munkába állásakor, továbbá a munkahely, a munkakör, a munkafolyamat, illetve a tűzvédelmi helyzet megváltoztatásakor tűzvédelmi oktatásban, illetve továbbképzésben kell részesíteni. Az oktatást a tűzvédelmi megbízott Szabó Istvánné, alkalmanként dr. Nemes Nagy Tibor tartja. Az oktatás, illetve a továbbképzés terjedjen ki: - a Tűzvédelmi Szabályzatban foglaltakra, - a munkahelyek és a munkafolyamatok tűzveszélyességére, - a megelőző tűzvédelmi rendelkezésekre és a használati előírásokra, - a tűzjelzés módjára, - a tűz esetén követendő magatartásra, - a riasztási, továbbképzési és oktatási feladatokra, - a tűzoltó készülékek és eszközök kezelésére és használatára, valamint - a tűzvédelmi szabályok, előírások megszegéseinek következményeire. Az oktatás, illetve a továbbképzés megtörténtét az oktatási naplóban kell dokumentálni. Az oktatási napló a tűzvédelmi iratok között őrzendő és felhívásra a hivatásos tűzoltóság által tartott és felügyeleti ellenőrzések alkalmával be kell mutatni. Évente egyszer oktatást kell tartani összmunkatársi értekezlet keretében, ha nem történt változás. A tűzoltó készülék kezelését mindenkinek meg kell tanulni.

IV. Tűzveszélyesség osztályba sorolás Az intézmény a vonatkozó rendelkezések értelmében a "D" (mérsékelten tűzveszélyes) tűzveszélyességi osztályba van besorolva. Az intézmény köteles gondoskodni - a tűzoltó eszközök, oltóvíz, egyéb oltóanyagok üzemképes állapotban levő biztosításáról, a rendszeres félévenkénti felülvizsgálatról. Tűzvédelmi Ellenőrzések lehetőségét biztosítani kell. Intézményünkben 1998 óta, ill. 2007-2008 óta a riasztórendszerhez kapcsolódó tűzérzékelő működik.


-3V. A helyiségek tűzvédelmi szabályai Földszint: olvasóterem, regisztrációs övezet, folyóirat olvasó, emelet: gyermekbirodalom irodák galéria Hattyúház: infotéka médiatár, rendezvényterem kamaraterem helyismereti gyűjtemény a) Helyiségenként (alapterülettől függően) üzemképes tűzoltó készülékekkel rendelkezünk A tűzoltó-technikai eszközt, felszerelést jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni, és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani, a rendeltetésétől eltérő célra használni csak külön jogszabályban meghatározottak szerint szabad. Ha a tűzoltó készülék, felszerelés előirt időszakos ellenőrzését nem hajtották végre, akkor nem tekinthető üzemképesnek. b) Az intézményt csak rendeltetésének megfelelően - a tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat betartva - szabad használni. Égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni, illetve ott eldobni, ahol tüzet vagy robbanást okozhat. A dohányzási tilalmat nemzeti szabványban meghatározott táblával, illetőleg piktogrammal kell jelölni. Tilos a dohányzás: a könyvtár teljes épületében (alagsor, első emelet, galéria, a teljes Hattyúház). Az alagsori raktárban az állványok között szabad utat kell hagyni az esetleges tűzkár elhárítására. Az intézményt úgy kell kialakítani, hogy tűz vagy robbanás esetén az ott tartózkodók eltávozhassanak, illetve eltávolíthatók legyenek. Az eltávozást a szabadba vagy átmenetileg a tűzvédelmi hatóság engedélyével erre a célra kijelölt térben kell biztosítani. Az intézményben csak olyan fűtési rendszer létesíthető, mely rendeltetésszerű működése során nem okoz tüzet. Az intézmény fűtése gázzal történik. A fűtőtestekről a megfelelő távolság megtartása fontos, hogy a tárolt anyagok meggyulladása kiküszöbölhető legyen. Fontos: a gázóra elzárásának biztosítása. A tüzelőberendezés kéményeit az épület fenntartója a FILANTROP Vállalat biztosítja a megfelelő előírások szerint. A kéményt a nemzeti szabvány szerint nem éghető anyagból úgy kell kialakítani, hogy az gyújtási veszélyt ne jelenthessen.


-4A világító berendezést úgy kell elhelyezni és használni, hogy az a környezetére tűzveszélyt ne jelenthessen. Villamos világítást villamos berendezéseket nemzeti szabványok szerint kell létesíteni, használni és felülvizsgálni. Az építmény villamos berendezéseit központilag és szakaszosan is leválaszthatóan kell kialakítani. A biztonsági berendezéshez és világításhoz külön választó főkapcsolót kell létesítniA "D" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben legalább kilenc évenként tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni és a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni. A villám elleni védelmet a "D" tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben legalább 9 évenként tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni és a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni. A helységekben munkát végző dolgozók a munkaidő végén kötelesek megszüntetni minden olyan szabálytalanságot, ami tüzet okozhat. A dolgozók kötelesek a vízcsapot, ill. a vízcsapokat elzárni, a villanyokat leoltani, áramtalanítani, a helyiségeket bezárni, a riasztórendszert üzembe helyezni. Az árammentesítő főkapcsolót a munka befejeztével ki kell kapcsolni a regisztrációs övezetben. A villamos berendezések és a gázfűtés valamennyi berendezésének javítását csak szakképzett személy végezheti. A létesítményben annyi tűzcsapot kell létesíteni, hogy az oltáshoz szükséges vízmennyiség egy időben kivehető legyen (szintenként). A tűzcsapokat szerelvénnyel kell ellátni A tűzoltó vízforrásokat nemzeti szabványnak megfelelő táblával kell ellátni. Tűz esetén a tűzjelzés vétele után minden dolgozó köteles a legjobb tudása és a tűzriadó-tervben meghatározott beosztásában a tűzoltási munkában részt venni. A tűzjelző telefon a földszinten és az emeleti irodákban található. Tűz esetén a Tűzoltó Parancsnokság azonnal értesítendő. A tűzoltóság hívószámát jól láthatóan fel kell tüntetni. Tel.: 105, 76/461 605; 463-444. Jelen szabályzatunk b, és c, pontja kiegészült a 9/2000. (XII. 16) BM rendelet figyelembe vételével.

Kiskunfélegyháza, 2011. június 24. Szabó Istvánné könyvtár tűzv. megbízott



-5B/ Tűzvédelmi szabályzat a Művelődési Központban

A Művelődési Központ tűzvédelmi szabályzata 2010 májusában, az új épület átadásakor, hivatalosan – 50 oldalas - dokumentumban külön található. 2011 márciusában elkészült az épület 16 oldalas Tűzriadó terve – ugyancsak külön dokumentumban. A dokumentumokat dr. Nemes Nagy Tibor készítette el. Kiskunfélegyháza, 2011. június 24.



10. számú melléklete

A PETŐFI SÁNDOR VÁROSI KÖNYVTÁR ÉS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT DOLGOZÓINAK LÉTSZÁMA ÉS MUNKAKÖRÖK AZ INTÉZMÉNYBEN A betölthető létszám összesen 26,5. A Városi Könyvtárban betölthető létszám: 15 fő. A következő munkakörök kerültek kialakításra: Könyvtári szakmai munkakörök:       

olvasószolgálati (felnőtt és gyermekrészleg) tájékoztató gyűjteményszervező helyismereti internetes és zenei raktáros segédkönyvtáros Egyéb, a szolgáltatást segítő közalkalmazotti munkakörök:

   

gazdasági szakalkalmazott műszaki ügyintéző ügyviteli alkalmazott takarító A munkakörökhöz szükséges végzettségek az intézményben:

  

10 felsőfokú munkakör (könyvtáros, gazdasági szakalkalmazott) 3 középfokú munkakör (raktáros, ügyviteli alkalmazott, műszaki ügyintéző) 2 alsófokú munkakör (takarító).

A felsőfokú munkakörök betöltéséhez a szakirányú végzettség mellett szükséges vagy népművelés (művelődésszervezés) vagy bármely tanári szak (előny magyar, történelem, informatika, angol, francia, német), ill. (óvoda)pedagógus végzettség (a gyermekrészlegben). (2/1993. (I.30.) MKM rendelet az egyes kulturális közalkalmazotti munkakörök betöltéséhez szükséges képzettségi és egyéb feltételekről 2/A §). A szakmai munkakörök ellátásához elegendő a főiskolai végzettség, kivétel lehet az igazgatóhelyettesi és a helyismereti könyvtárosi munkakörök ellátása, ahol elfogadható egyetemi végzettség.


-2A Művelődési Központban betölthető létszám: 11,5 fő. A következő munkakörök kerültek kialakításra: Művelődésszervezői munkakör:  

3 fő művelődésszervező 1 fő felsőfokú végzettségű munkatárs (Karrier Iroda)

Egyéb, a szakmai munkát segítő munkakörök:    

2 fő portai szolgálat (közülük egy fő karbantartó, egy fő kiállításrendező) 2 fő hangtechnikus 3 fő takarító (egy fő prémiuméves) 0,5 fő egyéb: műszaki. A munkakörök betöltéséhez szükséges végzettség:

4 fő felsőfokú végzettség (művelődésszervező, pedagógus) 5,5 fő középfokú végzettség (érettségi, hangtechnikus) 2 fő alsó fokú (takarítói). Helyettesítés (gyed, gyes, tartós táppénz) esetén határozott idejű alkalmazással is betölthető az állás. A könyvtár és a művelődési központ nyitva tartása miatt a takarítói állás is betölthető határozott idejű alkalmazással. Kiskunfélegyháza, 2011. június 24.



11. sz. melléklet

A számítógépek és az internet használatának szabályai A/ a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban 1. Könyvtárunk tizenkettő számítógépen biztosítja az internet-hozzáférést használói részére. A számítógépek használata az érvényes könyvtári tagság mellett internethasználati díj fizetésével történik. Éves díja 1000.- Ft, fél évre 500.- Ft. Az esetenkénti internethasználat díja: minden megkezdett fél óra 150.- Ft. A szolgáltatást az olvasó csak saját olvasójegyével veheti igénybe. A számítógépek és az internet használata általános iskolai tanulók számára a Gyermekbirodalomban ingyenes, az Internetes részlegben térítési díj megfizetésével lehetséges. 10 éven aluliak a számítógépeket csak felnőtt felügyelete mellett használhatják. 2. A szolgáltatás igénybe vehető az Internetes részlegben, nyitvatartási időben: hétfő: zárva kedd, péntek: 9-17 óráig szerda-csütörtök: 12-17 óráig szombat: 8-12 óráig.

Nyári nyitva tartás július 4-től augusztus 27ig: hétfő: zárva kedd, péntek: 8-17 óráig szerda-csütörtök: 12-17 óráig szombat: zárva.

3. A számítógépekhez leülni csak a könyvtárosnál történő bejelentkezés után, érvényes olvasójegy felmutatásával lehet. Időkorlátozás és a hozzáférés szabályozása: A számítógépek előzetes bejelentkezés alapján vehetők igénybe. Tanulásra, szövegszerkesztésre folyamatosan 2 óra időtartamra használhatók. Gépfoglalás: hetente kétszer 60 perc előjegyzése lehetséges. Az előjegyzett számítógép elfoglalására 15 perc türelmi időt adunk. Jelentkező esetén a számítógépet a türelmi idő lejárta után a következő olvasónak átadjuk. Megüresedett számítógép a szolgálatot teljesítő könyvtáros engedélyével előzetes bejelentkezés nélkül is használható - a beérkező igények sorrendjében. Hetente maximum 5 óra számítógép- és internethasználati idő vehető igénybe. Egy számítógépnél csak egy személy foglalhat helyet. Kivétel kizárólag a könyvtáros engedélyével tehető. 1. A számítógépről történő nyomtatás költségei: fekete-fehér szöveges oldal: 25.- Ft, A/4 kép: 100.- Ft, színes nyomtatás: 200.- Ft/A/4 oldal, szkennelés: 100.- Ft/db. 2. Nyomtatni csak a könyvtáros engedélyével lehet. Minden nyomtatott oldal díjköteles.


-23. A számítógéphez saját CD, DVD, pendrive, bármilyen számítógépes program használható (az internetező felelősségével!). A könyvtári számítógépes adatbázisok és a számítógépes folyóiratok DVD mellékletei csak helyben használhatók. A számítógépes folyóiratok régebbi példányai 1 hétre kölcsönözhetők. 4. A könyvtár csak az általa telepített programok jogtisztaságáért vállal felelősséget. A számítógépek alapbeállításait, rendszerét, programjait - a kizárás terhe mellett - tilos megváltoztatni! A számítógép-használó tevékenységével nem sértheti meg a hatályos jogszabályokat és nem veszélyeztetheti a könyvtár számítógépes rendszerét. A számítógépben, illetve a számítógép által okozott kárért az olvasó kártérítési felelősséggel tartozik. A felhasználó köteles minden üzemzavart (pl. a program nem indul, a gép lefagy) azonnal jelenteni a könyvtárosnak. 5. Minden megőrizni kívánt adatot a számítógép D meghajtójára kell elmenteni, ellenkező esetben az adatok újraindítás után törlődnek, elvesznek! Az elmentett adatok nyilvánosak, a felhasználók számára szabadon elérhetők, módosíthatók, törölhetők. A D meghajtó tartalmának törlését a könyvtár rendszergazdája bármikor elrendelheti. 6. A használók közízlést és közszemérmet sértő internetes oldalakat nem látogathatnak (pl. pornográf oldalak)! 7. Az internetezés könyvtári környezetben történik, ezért felhívjuk a figyelmet a környezethez illő, halk és kulturált viselkedésre. 8. A használati szabályokat megszegőket, valamint a rendbontókat a szolgálatot teljesítő könyvtáros eltilthatja a számítógép-használattól, és az okozott kár mértékétől függően további intézkedések hozhatók velük szemben. 9. A könyvtárnak jogában áll az internetes forgalom korlátozása és szűrése.




A számítógépek és az internet használatának szabályai B/ a Petőfi Sándor Városi Könyvtár Gyermekkönyvtárában @

A számítógépet kizárólag a Gyermekkönyvtárba beiratkozott olvasók használhatják.

@

A számítógép használata ingyenes.

@

A számítógép elsődleges funkciója az, hogy használóinak alapvető számítógép-kezelői ismereteket nyújtson, valamint CD-ROM lemezek segítségével is információkat szolgáltasson.

@

Játékprogramokat a gépen futtatni kizárólag tanítási szünetekben (tavaszi, nyári, téli szünetekben) keddtől-péntekig 1300 – 1630 óráig a gyermekkönyvtárosok engedélyével lehet! Egy héten max. kétszer lehet játszani, alkalmanként fél órát előzetes feliratkozás alapján.

@

@

A számítógép használójától kulturált viselkedésmódot igényel: megfelelő hangnem használata, a számítógépeken csak könyvtári állományú CD-ROM-ok használhatók a számítógépbe TILOS adatokat bevinni, és onnan bármit kitörölni, a használó köteles a könyvtáros segítségét kérni bármilyen probléma felmerülése esetén, különös tekintettel a számítógép ki-, és bekapcsolására. Iskolai csoportokat csak bejelentkezés alapján tudunk fogadni.

@

Egy számítógépnél csak egy személy foglalhat helyet.

@

A fenti szabályok megszegése esetén a használót eltiltjuk a számítógép használatától.

-




C/ A számítógépek használatának szabályai a Művelődési Központban 1. A Művelődési Központ 4 db használói részére.

számítógépen biztosítja az internet-hozzáférést

2. A számítógépek használata internethasználati díj fizetésével történik. Minden megkezdett fél óra: 150.- Ft. 3. A szolgáltatás igénybe vehető a Művelődési Központ aulájában: hétfő: 12-16 óra kedd – szombat: 8-20 óra 4. A gépekhez leülni csak a portai szolgálatnál történt bejelentkezés után, a használati díj megfizetésével lehet. Az igénybe vevőnek meg kell adni nevét, címét. A szolgálatot teljesítő portai alkalmazott megtilthatja a további géphasználatot a számítógép meg nem engedett felhasználását tapasztalva. 5. Időkorlátozás és a Egy gépnél csak egy személy tartózkodhat.

hozzáférés

szabályozása:

6. A számítógépről történő nyomtatás lehetősége technikai okok miatt nem áll rendelkezésre. 7. A számítógéphez saját CD, DVD, pendrive, bármilyen számítógépes program használható (az internetező felelősségével!). 8. A Művelődési Központ csak az általa telepített programok jogtisztaságáért vállal felelősséget. A számítógépek alapbeállításait, rendszerét, programjait – a kizárás terhe mellett – tilos megváltoztatni! A számítógépben, illetve a számítógép által okozott kárért a használó kártérítési felelősséggel tartozik. 9. Minden megőrizni kívánt adatot a számítógép D meghajtójára kell elmenteni, ellenkező esetben az adatok újraindítás után törlődnek, elvesznek! Az elmentett adatok nyilvánosak, a felhasználók számára szabadon elérhetők, módosíthatók, törölhetők. A D meghajtó tartalmának törlését a könyvtár rendszergazdája bármikor elrendelheti. 10. A Művelődési Központnak jogában áll az internetes forgalom korlátozása és szűrése. Kiskunfélegyháza, 2011. június 24. Kállainé Vereb Mária igazgató


12. sz. melléklet

A/ A Városi Könyvtár Számítástechnikai és Védelmi szabályzata 1 Védelmet igénylő adatok, eszközök köre A védelem tárgya: - az intézményben alkalmazott hardver eszközök és azok működési biztonsága, - a számítástechnikai eszközök üzemeltetéséhez szükséges okmányok és dokumentációk, - az adatok és adathordozók megsemmisítésükig, illetve a törlésre szánt adatok felhasználásáig, - az alkalmazott biztonsági intézkedések, azok tervei, tartalmi előírásai és eljárásai, - Textlib integrált könyvtári rendszer, - Internetes és Adatbázis szerver, - KIR gazdasági és munkaügyi rendszer. A védelem eszközei: A mindenkori technikai fejlettségnek megfelelő műszaki, szervezeti, programozási, jogi, ügyrendi intézkedések, azok az eszközök, amelyek a védelem tárgyának különböző veszélyforrásokból származó kárt okozó hatásokkal, szándékokkal szembeni megóvását elősegítik, illetve biztosítják.

2 A védelem felelőse A védelem felelőse a SUPERVISOR (rendszergazda). A rendszergazda az intézmény vezetőjének van közvetlenül alárendelve. 2.1 A rendszergazda feladatai: - ellátja a számítástechnikai titokvédelmi munka szervezését és felügyeletét, - kialakítja a védelmi eszközök alkalmazására vonatkozó döntés elkészítése érdekében a szakterület bevonásával a biztonságot növelő intézkedéseket, - felelős a számítástechnikai rendszerek üzembiztonságáért, biztonsági másolatok készítéséért és karbantartásáért, - gondoskodik a rendszer kritikus részeinek újra indíthatóságáról, illetve az újra indításhoz szükséges paraméterek reprodukálhatóságáról, - feladata a védelmi eszközök működésének, szerviz ellátás biztosításának folyamatos ellenőrzése, - az adatvédelmi feladatok ismertetése, oktatása, - a védelmi rendszer érvényesülésének ellenőrzése, - felelős az intézmény számítógépes rendszere hardver eszközeinek karbantartásáért, és időszakos hardver tesztjeiért, - ellenőrzi a vásárolt szoftverek helyes működését, vírusmentességét, a használat jogszerűségét, - a vírusfertőzés gyanúja esetén gondoskodik a fertőzött rendszerek izolálásáról, - folyamatosan figyelemmel kíséri és vizsgálja a rendszer működése és biztonsága szempontjából a lényeges paraméterek alakulását, - javaslatot tesz a rendszer szűk keresztmetszeteinek felszámolására, - tevékenységéről rendszeresen beszámol az intézmény vezetőjének. E:\Dropbox\PSVK\content\Könyvtár SZMSZ (11.06.24.)alapítóval.doc

-22.2 A rendszergazda jogai: - betekinthet valamennyi iratba, ami a számítástechnikai feldolgozásokkal kapcsolatos, - javaslatot tesz az új védelmi, biztonsági eszközök és technológiák beszerzésére, illetve bevezetésére, - adatvédelmi szempontból a számítástechnikai beruházásokat véleményezi. Számítástechnikai eszközbázist veszélyeztető helyzetek Elemi csapások, környezeti ártalmak: - Elemi csapás: villámcsapás - Környezeti kár: nagy teljesítményű elektromágneses térerő, tűz- és robbanásveszély. - Közüzemi szolgáltatásba bekövetkező zavarok: feszültség-kimaradás, feszültségingadozás Emberi tényezőre visszavezethető veszélyek: Szándékos károkozás - behatolás a számítástechnikai rendszerek környezetébe, - illetéktelen hozzáférés (adat, eszköz), - adatok- eszközök eltulajdonítása, - rongálás (gép, adathordozó), - megtévesztő adatok bevitele és képzése, Nem szándékos, illetve gondatlan károkozás - figyelmetlenség (ellenőrzés hiánya), - szakmai hozzá nem értés, - illegális másolattal vírusfertőzött szoftver behozatala, - biztonsági követelmények és gyári előírások be nem tartása - adathordozók megrongálása (rossz tárolás, kezelés) - a karbantartási műveletek elmulasztása (hibás működést, vagy az eszközök meghibásodását idézheti elő).

A számítástechnikai eszközök környezetének védelme Vagyonvédelmi előírások - a számítógépek monitorát úgy kell elhelyezni, hogy a megjelenő adatokat illetéktelen személyek ne olvashassák el, - az irodahelyiségben elhelyezett számítástechnikai eszközöket csak a kijelölt dolgozók használhatják, - a számítástechnikai eszközök rendeltetésszerű működéséért a felhasználó felelős. Adathordozók - jól zárható szekrényben helyeztük el, az igazgatói irodában, a tárolás közben nem sérülnek, károsodnak - az adathordozókat a gyors hozzáférés érdekében azonosítóval láttuk el (erről nyilvántartást vezetünk) E:\Dropbox\PSVK\content\Könyvtár SZMSZ (11.06.24.)alapítóval.doc

-3-

a használni kívánt adathordozót (CD, DVD, pendrive) a tárolásra kijelölt helyről kell kivenni és oda kell vissza is helyezni, a munkaasztalon csak azok az adathordozók legyenek, amelyek az aktuális feldolgozáshoz szükségesek, a munkák befejeztével a használt berendezést és környezetét rendbe kell tenni.

szerverterem - előírásszerű használata, a szerverteremben csak az arra jogosult személyek tartózkodhatnak

A központi számítógép(ek) és a hálózat munkaállomásainak működésbiztonsága Központi gépek (Server) Jelenleg szünetmentes áramforrásokat használunk, amely megvédi a berendezést a feszültségingadozásoktól, áramkimaradás esetén az adatvesztéstől. A Textlib integrált könyvtári rendszer adatbázisáról napi biztonsági mentés készül, és minden egy hétben digitális adathordozóra kerül tárolásra a rendszer és az adatok egész része. A mentés felülírással készül, így mindig egy nappal korábbi állapotú adat-visszaállítást tesz lehetővé. Az alkalmazott operációs rendszer (LINUX) adatbiztonsági lehetőségeit az egyes konkrét feladatokhoz alkalmazzuk. A vásárolt szoftver eszközökről biztonsági másolatot készítünk. Az eredeti példányokat a másolatoktól elkülönítjük. A KIR rendszert a beérkező programfrissítésekkel és könyvelési információkkal érkezési időrendben naprakészen tartjuk. A szerver gépekkel kapcsolatos feladatokat a rendszergazda látja el. Munkaállomások (USER-ek) A hálózatra idegen programot, adatot másolni csak a rendszergazdával történt egyeztetés után lehet. Vírusfertőzés gyanúja esetén a rendszergazdát azonnal értesíteni kell. Vírusmentesítő programot futtatni csak a rendszergazda felügyelete mellett szabad. Az intézmény számítógépeiről programot, illetve adatállományokat másolni a jogos belső felhasználói igények kielégítésén kívül nem szabad. A hálózati vezetéket (UTP) és egyéb csatoló elemei rendkívül érzékenyek, mindennemű sérüléstől ezen elemeket meg kell óvni. A hálózat vezetékének megbontása szigorúan tilos.


Csányi László rendszergazda



-4-

B/ A Művelődési Központ Számítástechnikai és Védelmi szabályzata 1.

Védelmet igénylő adatok, eszközök köre

1.2

A védelem tárgya: - az intézményben alkalmazott hardver eszközök és azok működési biztonsága, - a számítástechnikai eszközök üzemeltetéséhez szükséges okmányok és dokumentációk, - az adatok és adathordozók megsemmisítésükig, illetve a törlésre szánt adatok felhasználásáig, - az alkalmazott biztonsági intézkedések, azok tervei, tartalmi előírásai és eljárásai,

1.3

A védelem eszközei: A mindenkori technikai fejlettségnek megfelelő műszaki, szervezeti, programozási, jogi, ügyrendi intézkedések, azok az eszközök, amelyek a védelem tárgyának különböző veszélyforrásokból származó kárt okozó hatásokkal, szándékokkal szembeni megóvását elősegítik, illetve biztosítják.

2.

A védelem felelőse A védelem felelőse a SUPERVISOR (rendszergazda). A rendszergazda az intézmény vezetőjének van közvetlenül alárendelve.

2.1

A rendszergazda feladatai: - ellátja a számítástechnikai titokvédelmi munka szervezését és felügyeletét, - kialakítja a védelmi eszközök alkalmazására vonatkozó döntés elkészítése érdekében a szakterület bevonásával a biztonságot növelő intézkedéseket, - felelős a számítástechnikai rendszerek üzembiztonságáért, biztonsági másolatok készítéséért és karbantartásáért, - gondoskodik a rendszer kritikus részeinek újra indíthatóságáról, illetve az újra indításhoz szükséges paraméterek reprodukálhatóságáról, - feladata a védelmi eszközök működésének, szerviz ellátás biztosításának folyamatos ellenőrzése, - az adatvédelmi feladatok ismertetése, oktatása, - a védelmi rendszer érvényesülésének ellenőrzése, - felelős az intézmény számítógépes rendszere hardver eszközeinek karbantartásáért, és időszakos hardver tesztjeiért, - ellenőrzi a vásárolt szoftverek helyes működését, vírusmentességét, a használat jogszerűségét, - a vírusfertőzés gyanúja esetén gondoskodik a fertőzött rendszerek izolálásáról, - folyamatosan figyelemmel kíséri és vizsgálja a rendszer működése és biztonsága szempontjából a lényeges paraméterek alakulását, - javaslatot tesz a rendszer szűk keresztmetszeteinek felszámolására, - tevékenységéről rendszeresen beszámol az intézmény vezetőjének.


-52.2

3. 3.1

3.2

A rendszergazda jogai: - betekinthet valamennyi iratba, ami a számítástechnikai feldolgozásokkal kapcsolatos, - javaslatot tesz az új védelmi, biztonsági eszközök és technológiák beszerzésére, illetve bevezetésére, - adatvédelmi szempontból a számítástechnikai beruházásokat véleményezi.

Számítástechnikai eszközbázist veszélyeztető helyzetek Elemi csapások, környezeti ártalmak: - Elemi csapás: villámcsapás - Környezeti kár: nagy teljesítményű elektromágneses térerő, tűz- és robbanásveszély. - Közüzemi szolgáltatásba bekövetkező zavarok: feszültség-kimaradás, feszültségingadozás Emberi tényezőre visszavezethető veszélyek:

Szándékos károkozás - behatolás a számítástechnikai rendszerek környezetébe, - illetéktelen hozzáférés (adat, eszköz), - adatok- eszközök eltulajdonítása, - rongálás (gép, adathordozó), - megtévesztő adatok bevitele és képzése, Nem szándékos, illetve gondatlan károkozás - figyelmetlenség (ellenőrzés hiánya), - szakmai hozzá nem értés, - illegális másolattal vírusfertőzött szoftver behozatala, - biztonsági követelmények és gyári előírások be nem tartása - adathordozók megrongálása (rossz tárolás, kezelés) - a karbantartási műveletek elmulasztása (hibás működést, vagy az eszközök meghibásodását idézheti elő). -

4.

A számítástechnikai eszközök környezetének védelme

4.1

Vagyonvédelmi előírások - a számítógépek monitorát úgy kell elhelyezni, hogy a megjelenő adatokat illetéktelen személyek ne olvashassák el, - az irodahelyiségben elhelyezett számítástechnikai eszközöket csak a kijelölt dolgozók használhatják, - a számítástechnikai eszközök rendeltetésszerű működéséért a felhasználó felelős.

4.2

Adathordozók - jól zárható szekrényben helyeztük el, az igazgatói irodában, a tárolás közben nem sérülnek, károsodnak - az adathordozókat a gyors hozzáférés érdekében azonosítóval láttuk el (erről nyilvántartást vezetünk)


-6-

5.

a használni kívánt adathordozót (CD, DVD, pendrive) a tárolásra kijelölt helyről kell kivenni és oda kell vissza is helyezni, a munkaasztalon csak azok az adathordozók legyenek, amelyek az aktuális feldolgozáshoz szükségesek, a munkák befejeztével a használt berendezést és környezetét rendbe kell tenni.

A hálózat munkaállomásainak működésbiztonsága

5.1 Munkaállomások (USER-ek) A hálózatra idegen programot, adatot másolni csak a rendszergazdával történt egyeztetés után lehet. Vírusfertőzés gyanúja esetén a rendszergazdát azonnal értesíteni kell. Vírusmentesítő programot futtatni csak a rendszergazda felügyelete mellett szabad. Az intézmény számítógépeiről programot, illetve adatállományokat másolni a jogos belső felhasználói igények kielégítésén kívül nem szabad. Olyan pendrive, melyeken a formattálás után az operációs rendszer rossz szektorokat mutat ki, tilos felhasználni. A hálózati vezetéket (UTP) és egyéb csatoló elemei rendkívül érzékenyek, mindennemű sérüléstől ezen elemeket meg kell óvni. A hálózat vezetékének megbontása szigorúan tilos.


Csányi László rendszergazda



13. sz. melléklet

A PETŐFI SÁNDOR VÁROSI KÖNYVTÁR GYERMEKKÖNYVTÁRÁNAK TÁRSASJÁTÉK HASZNÁLATI SZABÁLYZATA

1. A társasjátékokat kizárólag a Gyermekkönyvtárba beiratkozott olvasók használhatják olvasójegyük ellenében, ezáltal felelőséget vállalnak az elkért társasjátékokért. 2. Egy csoport csak egyetlen társasjátékot kérhet ki egyszerre a könyvtárosoktól és a játék befejeztével szintén nekik kell a játékot visszaszolgáltatni, a játékhoz tartozó minden egyes tartozék elszámolása mellett. 3. A társasjátékok használata ingyenes. 4. A társasjátékok használóitól kulturált viselkedésmódot kérünk. Megfelelő hangnem használata elvárás, hogy a hangos beszéd ne zavarja a Gyermekkönyvtár többi látogatóját!




14. sz. melléklet

A/ A PETŐFI SÁNDOR VÁROSI KÖNYVTÁR riasztó rendszerének használati szabályzata  a rendszer 1996. október 28-a óta biztosítja az intézmény védelmét a felnőtt és a gyermekkönyvtárban.  A kódszámot a rendszer működtetőjével az intézmény rendszergazdája adja meg.  A riasztórendszer használata kötelező – az intézmény működésének minden időszakában.  bekapcsolása: hétfőtől péntekig 17.30-ig ill. rendezvény esetén 20 óráig szombaton 12-12.30 óra között  kikapcsolása: hétfőtől péntekig 5 órától szombaton 3/4 8 órától  nyári időszakban: - a részleges zárva tartás alatt: bekapcsolás 17 órakor (kivétel rendezvény: 20 óra) kikapcsolás 5 órától

   

- július - augusztus hónapban - szombatonként - a könyvtár nem tart nyitva, így a rendszer üzembe helyezése pénteken este történik meg. hétvégeken, ünnepeken, nyitvatartási időn túl csak az igazgató tudtával lehet az intézményben tartózkodni, amelyet előzőleg jelezni kell a rendszert üzemeltető cégnek. a takarítók szabadsága esetén, ill. szombati napokon a bekapcsolás a könyvtárosok feladata. a riasztó működésében tapasztalt bármilyen jellegű rendellenesség esetén az észlelő személy köteles tájékoztatni az intézmény igazgatóját vagy a rendszer üzemeltetőjét. minden dolgozó köteles az előírásoknak és az adott helyzetnek /szabadság, betegség, stb./ megfelelően a riasztórendszert üzembe helyezni, amennyiben ezt elmulasztja, a közalkalmazotti törvény fegyelmi és kártérítési felelőssége paragrafusaiban leírtak szerint jár el vele szemben az intézmény vezetője.


Kállainé Vereb Mária Igazgató


-2-

B/ A Művelődési Központ riasztórendszerének használati szabályzata

- a Művelődési Központ Petőfi tér 1. sz. alatti épületét (Korona épület), továbbá a -

Klubház Karrier Iroda (Korona u. 4.) védelmét a MINIMAX által beüzemeltetett és működtetett elektronikus riasztórendszer biztosítja 1996. február 19. óta. A sorszámot az igazgató adja meg az üzemeltetőnek, az ő joga a kódszám szükségszerű megváltoztatása is. A kódszám zárt borítékban, páncélszekrényben kerül megőrzésre. Tudomásra hozatalát a titoktartási nyilatkozat tartalmazza. A riasztórendszer használatára az intézmény főállású dolgozói, valamint az intézményben tartós bérlőként tartózkodó szervezet(ek) dolgozói jogosultak. A riasztórendszert használó dolgozóknak nyilvántartást kell vezetni, a kódot ismerő dolgozókkal titokvédelmi nyilatkozatot kell aláíratni. A riasztórendszer használata kötelező – az intézmény állandó ill. rendkívüli nyitva tartását kivéve – minden időszakban. Az intézményben nyitva tartási időn túl csak az igazgató engedélyével szabad tartózkodni. A riasztó működésében tapasztalt bármilyen jellegű rendellenesség esetén az észlelő személy köteles tájékoztatni az intézmény igazgatóját vagy a rendszer üzemeltetőjét. Minden rendszert kezelő dolgozónak kötelessége az előírásoknak és az adott helyzetnek megfelelően a riasztórendszert üzembe helyezni. Az ezt elmulasztókkal szemben az intézmény igazgatója a közalkalmazotti törvény fegyelmi és kártérítési felelőssége paragrafusaiban leírtak szerint jár el.




15. sz. melléklet

A PETŐFI SÁNDOR VÁROSI KÖNYVTÁR és Művelődési Központ GÉPJÁRMŰHASZNÁLATI SZABÁLYZATA

I. A GÉPJÁRMŰHASZNÁLATTAL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK A KÖNYVTÁR ÉS A MŰVELŐDÉSI KÖZPONT feladatainak ellátása érdekében a következő gépjármű üzemel: CNH 176 OPEL ASTRA 1,6 CARAVÁN típusú benzinüzemeltetésű. II. ÜZEMI HASZNÁLATÚ GÉPKOCSI HASZNÁLATÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 1. A Könyvtár használatában, de a Gazdasági Ellátó Szervezet tulajdonában lévő gépjármű üzemeltetése, valamint az üzemben tartással kapcsolatos jogszabályok betartása, valamint betartatása a gépjármű üzemeltetés feladatainak irányítása a városi könyvtár igazgatója (mint munkáltató) feladata. 2. A közúti közlekedés járművek üzembetartásáról érvényben lévő jogszabályok betartásáért a könyvtár igazgatója felel. Jogosult és köteles a szabályokkal ellentétes használatot megakadályozni, illetve ilyen jármű használatára irányuló kérelmeket elutasítani, megtagadni. 3. Az üzemi használatú gépkocsit Csányi László és Takács István a könyvtár és a művelődési központ dolgozói jogosultak használni hivatali célra a könyvtárigazgató megbízása szerint. 4. Üzemeltetés módját tekintve: személyszállítás, áruszállítás. 5. A gépkocsi tárolása a városháza udvarán történik. 6. A gépjármű külföldi útra történő igénybevételét a Könyvtár és a GESZ vezetője jogosult engedélyezni. 7. A gépjármű pótkulcsait a könyvtár páncélszekrényében az igazgató őrzi. 8. A gépjármű átadás-átvétele jegyzőkönyv alapján történik. A gépkocsivezető a használatába átvett gépkocsiért, annak tartozékaiért, okmányaiért, kulcsaiért biztonságos üzemeltetéséért, megőrzéséért felelősséggel tartozik. 9. A gépjármű csak menetlevéllel közlekedhet. A gépjármű, illetve gépjárművezető menetokmánnyal (menetlevéllel) való ellátásáról a könyvtár gazdasági szakalkalmazottja gondoskodik.


-210. A gépjármű használatához alkalmazandó – szabványnyomtatvány – menetokmány: személygépkocsi menetlevél: D. Gépjármű 31. r. sz. ( menetlevél) (1. sz. melléklet) A szabvány menetokmányt a szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza. 11. A menetlevelet naponta kell kiállítani, melyen a gépjármű vezetője feljegyzi a megtett utat (a városon belüli utat megbontva), az indulás és érkezés időpontját. Vidéki, több napos kiküldetés esetén induláskor a kiküldetés hosszától függően több menetlevél adható. Hétvégi (szombat, vasárnap) munkavégzés esetén a menetlevél pénteki napon kerül átadásra a gépkocsivezető részére. A menetlevélen feljegyzett adatokat a gépjárművezető aláírásával igazolja. 12. A menetleveleken javítást csak áthúzással, valamint a javítást végző aláírásával lehet végrehajtani. 13. A menetlevelek vezetését, valamint azok adatait a könyvtár igazgatója havonta köteles szúrópróbaszerűen ellenőrizni. Az ellenőrzés megtörténtét a menetlevélen fel kell jegyezni. 14. A menetlevél szigorú számadásúnak minősül, azt eseményszerűen kell vezetni. A felhasznált vagy rontott okmányokat sorszám szerint, hiánytalanul a bizonylatokra vonatkozó szabályok szerint kell megőrizni. A menetlevelek megőrzéséért a gazdasági szakalkalmazott a felelős. 15. Indulás előtt a gépjárművek biztonsági berendezésének műszaki állapotáról és működéséről a gépjármű vezetőjének minden esetben meg kell győződnie. Ellenőriznie kell továbbá az okmányok, valamint a gépjármű tartozékainak meglétét és a KRESZ előírásainak való megfelelését. Az ellenőrzés során tapasztalt problémákról a gépkocsit használatba vevő indulás előtt tájékoztatni köteles a könyvtár igazgatóját. 16. A jogosultak kivételével a gépkocsi átadása, illetve átvétele során a „Gépjármű átadása-átvétele” elnevezésű nyomtatványt (2. számú melléklet) kell használni. A gépkocsit tele tankkal kell a gépkocsivezető részére átadni és ugyancsak tele tankkal kell részéről a gépkocsit leadni, visszaadni. 17. A gépjármű vezetőjének a gépjármű használata közben figyelemmel kell kísérnie a gépjármű biztonsági berendezéseit, valamint a gépjármű rendeltetésszerű, zavartalan működését. Az üzem közbeni műszaki hibára utaló jelenség észlelése esetén a jármű állagának megóvása, valamint a közlekedés biztonsága érdekében - ha a gépjárművezető a hibát megszüntetni nem tudja - a gépjárművet - ha arra lehetőség van - be kell vontatni a gépjármű telephelyre, illetve a hiba megszüntetése érdekében segítséget kell kérni az autómentő szolgálattól. Az észlelt, de nem javított hibát a menetlevélen fel kell tüntetni az „Üzemben tartó neve és címe” alatti üres részen. 18. A kilométer számláló meghibásodása esetén a meghibásodás helyét (település, országúti távolságot jelző km-tábla) a menetlevélre fel kell jegyezni.


-319. Gépjármű feltörést, külső rongálást, egyéb nem közlekedési eseményből adódó idegen károkozást először a helyileg illetékes rendőrhatóságnak kell bejelenteni. 20. Ha személyi sérülést okozó baleset történik, értesíteni kell az illetékes Rendőrkapitányságot. Amennyiben a gépkocsi üzemképtelenné válik, bevontatásáról vagy beszállításáról gondoskodni kell. A Meghibásodott gépkocsit a telephelyre kell beszállítani. Ha személyi sérülés nem történt, a kár okozójának a felelősséget a helyszínen el kell dönteni. 21. A gépjárművek üzemeltetése, használata során bekövetkezett, anyagi kárt okozó eseményekről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv elkészítéséért a könyvtár igazgatója a felelős. A jegyzőkönyvben foglaltak alapján a könyvtár igazgatója és a GESZ vezetője dönt a kártérítés mértékéről. 22. A gépkocsi feladata elsődlegesen a Petőfi Sándor Városi Könyvtár, a Városi Önkormányzat művelődési irodája, a Művelődési Központ művelődési célú feladatainak, alkalmanként a GESZ szállítási feladatainak ellátása. A gépkocsit időnként igénybe veszi az Önkormányzat nemzeti (III. 15. V. 24., VIII. 20., XI. 1., XII. 31.) és nagyobb, városi kulturális és sportrendezvények alkalmával elsősorban hangosítás és rendezvény szervezés céljából, de választások (országgyűlési, helyi önkormányzati) lebonyolításánál. Mindezeken felül külön kérésre egy-egy jelentősebb hazai eseményen való részvételre (pl. Petőfi emlékhelyek találkozója, jász és kun találkozók) is igénybe veszi a város. Vidéki utak előtt valamennyi igénybe vevőnek előzetesen egy héttel értesítenie kell a gépkocsi üzemeltetőjét annak érdekében, hogy a gépkocsivezető felkészülhessen az útra, s időben megkapja napi menetlevelét. 23. Minden negyedév utolsó munkanapján a gépjárművezető a gépkocsit teletankolja, a számlákat leadja a gazdasági szakalkalmazottnak.

III. ÜZEMANYAG ELLÁTÁS, ELSZÁMOLÁS 1.

A gépjármű üzemanyag fogyasztási normáinak, valamint az üzemanyag felhasználás ellenértékének (továbbiakban: üzemanyagköltség) meghatározása a következők szerint történik: a gépkocsi üzemanyag fogyasztási normáját - a módosított - 60/1992. (IV.1.) Korm. rendeletben foglalt előírások alapján kell elszámolni. (3. sz. melléklet). A CNH 176 OPEL ASTRA l,6 Caravan típusú gépkocsi alapnormája a márkakereskedés által kiadott igazolás alapján: 7,3 liter. Az üzemanyag költség ellenértékét a fogyasztási norma és a meghatározott minőségű üzemanyag árának a szorzata adja.


-42. A gépjárművezető köteles a menetlevél (fuvarlevél) nyomtatványon feltüntetni – tájékoztatás céljából - a korrekciós tényezők alapjául szolgáló adatokat, információkat. 3. A gépkocsivezető a feladat ellátáshoz szükség szerint a SHEL üzemanyagkártyával tankol a SHEL benzinkutaknál. A tankolás alkalmával kapott vásárló példányt (nyugta) köteles a gépkocsivezető folyamatosan a gazdasági szakalkalmazottnak átadni, aki továbbítja a GESZ részére számlaegyeztetés céljából. Utalás a GESZ-en keresztül történik. 4. Az üzemanyag elszámoláshoz a gépkocsivezető a menetleveleket elhelyezi a könyvtárban. A kitöltött menetlevél leadásakor a gazdasági szakalkalmazott köteles ellenőrizni a menetlevélen feltüntetett záró km-óra állás és a gépkocsi km-óra egyezőségét. 5. Üzemanyag költség csak a Gazdasági Ellátó Szervezet számolható el.

nevére szóló számla alapján

6. A gépjármű üzemanyag felhasználásának pontos ismeretéhez a menetlevelek és az üzemanyagszámlák alapján a gazdasági szakalkalmazott vezeti a havi üzemanyag és km teljesítmény összesítő lapot, valamint negyedévente kimutatást készít az üzemanyag megtakarításról (a norma figyelemmel kísérése érdekében) a 4. sz. melléklet szerint. A korrekt és pontos negyedéves üzemanyag-megtakarítás elszámolása érdekében a gépkocsivezetőnek a negyedév utolsó napján a gépkocsit tele kell tankolnia. IV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A szabályzat folyamatos aktualizálása a Városi Könyvtár igazgatójának feladatát képezi. A szabályzatot a könyvtár igazgatója köteles minden érintettnek biztosítani, az alkalmazására a figyelmet felhívni. A Könyvtár által üzemeltetett gépjárműbe (kesztyűtartóba, menetlevél-tartóba stb.) a szabályzat egy példányát el kell helyezni.




Gépjárműhasználati Szabályzat 1. sz. melléklete

Személygépkocsi menetlevél

Gépjárműhasználati szabályzat 2. sz. melléklete Gépkocsi átadása-átvétele Forgalmi rendszám: ..…………………….. Típus: ............................................................. Átadás időpontja: ......................................... Visszavétel időpontja: .................................. A fenti rendszámú gépkocsi az alábbi tartozékokkal került átadásra, illetve átvételre: Megnevezés

Induláskor

Érkezéskor

Tele tank Forgalmi engedély Pótkerék Emelő Mentőláda Tartalék izzókészlet Vontatókötél Elakadás jelző Rádió működik - nem működik Rádió antenna Poroltó Kerékanya kulcs Zseblámpa Akumlátor töltő 5 db gumi SHELL üzemanyagkártya és kódja Kötelező gépjármű felelősségbizt.igazolása Zöldkártya Kulcsok: Gépkocsi inditókulcs Gépjármú csomagtartó kulcs Induláskor: Érkezéskor:

átadó: ................................ átadó: ................................

átvevő: .................................... átvevő: ....................................

Az átadás-átvételkor az átvételi lapon szereplő tételeket ellenőrizni és az átvételi lapon „X”-el jelölni kell. Hiányosan felszerelt gépkocsi nem adható át. A megjegyzéseket és az esetleges hiányokat, valamint a hiányok okait a hátoldalon kell rögzíteni. E:\Dropbox\PSVK\content\Könyvtár SZMSZ (11.06.24.)alapítóval.doc

Gépjárműhasználati Szabályzat 3. sz. melléklete A 60/1992 (IV.1.) Kormányrendelet 3. sz. melléklete szerint: - A hegymenetre előírt 10 % szorzószám alkalmazható a hegy- és lejtmenet teljes hosszán, ha a legmagasabb sebességfokozat az emelkedőszakasz több mint 25 %-ában nem használható. (Nem alkalmazható a szorzószám autópályán, autó úton, továbbá egy számjegyű országos vagy betűvel jelzett főközlekedési úton) - aki száraz földúton vagy nem portalanított makadámúton használja a gépjárművét, az alapnormát 10 %-kal növelheti - a városi forgalomban közlekedők, a lakott területen belüli forgalom esetén a lakott területet jelző táblák közötti területre Budapesten 35 %-ot, megyeszékhelyen és 100 ezer feletti lakosú városokban 25 %-ot, egyéb városokban 15 %-ot alkalmazhatnak. Átmenő forgalom esetén – Budapest kivételével – a szorzó nem alkalmazható. A város lakosságának megállapítása a KSH által kiadott helységnévtárban szereplő adat alapján történik. - a terepen való járműhasználat esetén – ilyen az erdei út, az időszakos közlekedésre használt dűlőút, a mezőgazdasági, erdőgazdasági, erdőgazdálkodási művelés alatt álló terület – a szorzószám 25 % - a téli (december 1-je és március 1-je közötti) időszakban történő üzemeltetés esetén a szorzó 3% - az előzőekben említett üzemeltetési körülmények esetén alkalmazható az akadályozott forgalomra vonatkozó 90 %-os szorzószám. Az üzemanyag-felhasználást literben megkapjuk, ha a járműtípusra vonatkozó alapnormaértéket szorozzuk az általánostól eltérő üzemeltetési körülmények miatti szorzószámmal. Azonos útszakaszon csak egy szorzó vehető figyelembe. Kivételt képez ez alól a téli üzemeltetés szorzója. Amennyiben a téli üzemeltetés szorzóját valamely más szorzóval együtt kell figyelembe venni, az alkalmazható szorzót úgy kell figyelembe venni, az alkalmazható szorzót úgy kell megállapítani, hogy a téli üzemeltetés szorzóját a másik szorzóval össze kell adni és az eredménnyel az alapnorma növelhető.


Gépjárműhasználati Szabályzat 4. sz. melléklete

.....................……………….. hivatal, intézmény

KIMUTATÁS 200... év ..............havi üzemanyag megtakarításról (SZJA. törvény 25.§ (2) bek. alapján) Gépkocsi vezető neve: ............................................. Gépkocsi típusa: ....................................................... Gépkocsi forgalmi rendszáma: ................................ Tárgyidőszakban megtett km.

1

Üzemanyag Elszámolható fogyasztási üzemanyag norma mennyiség (liter/100 km) (liter)

2

3=(1x2/100)

Számla szerinti mennyiség (liter) 4

Norma szerinti mennyiség APEH által közzétett és a számla szerinti üzemmennyiség különbsége anyag(liter) ár (Ft/liter) 5=(3-4) 6

Megtakarítás összege (Ft)

7=(5x6)

ÖSSZ.: ............................., 200.... .............. hó ......... nap ...................................... számfejtő Megtakarítás kifizetésének pénztárbizonylat száma:


………………………………….. gépkocsivezető

16. sz. melléklet

A Petőfi Sándor Városi Könyvtár és Művelődési Központ

ADATVÉDELMI ÉS ADATBIZTONSÁGI SZABÁLYZATA


Tartalomjegyzék

Bevezető rész és a szabályzat hatálya

3. oldal

rész: A közalkalmazotti nyilvántartásra vonatkozó szabályok A személyi iratok kezelése és adatvédelmi szabályai - Általános szabályok A személyi anyagok közül a pályázatokra vonatkozó speciális szabályok

3-4. oldal 4. oldal

A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatlapjai vezetésének adatvédelmi szabályai a közalkalmazotti alapnyilvántartásra vonatkozó általános szabályok 5. oldal - a betekintési jog gyakorlásának szabályai 5-6. oldal A közalkalmazotti nyilvántartásban és a személyi iratokban szereplő személyes adatokat kezelők személyi felelősségéről

6-7. oldal

a.) Az adatvédelmi szabályok a nyilvántartások vezetési módszerei szerint a hagyományos módszerrel végzett nyilvántartásokkal kapcsolatos adatvédelmi szabályok 7. oldal A számítógépes módszerrel végzett nyilvántartásokkal kapcsolatos adatvédelmi szabályok 7-8. oldal V. A közalkalmazotti nyilvántartás iktatási rendszeréről 2. rész Záró rendelkezések

9. oldal 9. oldal

3. rész Mellékletek (személyes adatokat tartalmaz, nincs csatolva) 1. számú melléklet Nyilatkozat a szabályzatban foglaltak tudomásul vételéről 10. oldal 2. számú melléklet A szervnél alkalmazott – a szabályzattal érintett – számítógépes rendszerek 11. 3. számú melléklet 11. oldal A közalkalmazotti nyilvántartás iktatási rendszere


Bevezető rész és a szabályzat hatálya Bevezető rész Petőfi Sándor Városi Könyvtár és Művelődési Központ Kiskunfélegyháza, Szent János tér 9. közalkalmazotti adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzata. A szabályzatban az Intézmény működése során keletkező legfontosabb adatvédelmi, informatikai-biztonsági szabályokat tartalmazza (különös tekintettel az adatkezeléssel, adattovábbítással és nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos adatvédelmi követelményekre). A szabályzat hatálya A szabályzat hatálya kiterjed a Petőfi Sándor Városi Könyvtár és Művelődési Központra, valamint az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottakra. I. rész A közalkalmazotti nyilvántartásra vonatkozó szabályok I. A személyi iratok kezelése és ezek adatvédelmi szabályai Általános szabályok 2. Személyi iratként kell kezelni bármilyen anyagot, és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett minden olyan adathordozót, amely a közalkalmazotti jogviszony: létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik és a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. Az 1. pont alapján személyi irat: a személyi anyag iratai (a továbbiakban személyzeti irat), a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok, a közalkalmazottnak a közalkalmazotti jogviszonyával összefüggő más jogviszonyaival kapcsolatos iratok, a közalkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok. A közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyával kapcsolatos iratok közül az alábbi iratok tartoznak személyzeti iratok közé: személyi adatlap, önéletrajz, E:\Dropbox\PSVK\content\Könyvtár SZMSZ (11.06.24.)alapítóval.doc

erkölcsi bizonyítvány, kinevezés, besorolásról rendelkező irat, (átsorolás) illetmény változásról rendelkező irat (értesítés) áthelyezésről rendelkező irat, minősítés, a közalkalmazotti jogviszonyt megszüntető irat, a hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozat, a közalkalmazotti igazolás másolata. A személyzeti iratokat adott személyre vonatkozóan együttesen kell tárolni. A személyi iratokat évenként gyűjtőszámon kell iktatni. A beiktatott személyzeti iratok egy példányát keletkezésük sorrendjében az e célra személyenként kialakított gyűjtőben kell őrizni. Az így elhelyezett iratokról tartalomjegyzéket kell készíteni, amely tartalmazza az iktatószámot és az ügyirat keletkezésének időpontját is. A személyzeti iratra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja: közokirat vagy a közalkalmazott írásbeli nyilatkozata, a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése, bíróság vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése után a közalkalmazott gyűjtőben tárolt személyi iratait a központi irattárban kell elhelyezni. A személyi anyagot a közalkalmazotti jogviszony megszűnéséről számított ötven évig meg kell őrizni. Tárolásról és iratárba helyezésről a szerv egyéb (iratkezelési) szabályzata és melléklete rendelkezik. A személyi iratok tárolási módja megegyezik a közalkalmazotti nyilvántartás tárolási módjával. A közérdekű adatokon túl a közalkalmazott nyilvántartott adatairól tájékoztatás nem adható, személyi anyagát csak a Kjt. 83/D. §-ában foglalt kivételes esetben lehet kiadni. A személyi anyagokba való betekintésre jogosultak köre megegyezik a közalkalmazotti nyilvántartásba betekintésre jogosultak körével. A személyi anyagok közül a pályázatokra vonatkozó speciális szabályok A pályázatok kezelési módja (ha jogszabály, vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály, illetve a munkáltató döntése alapján meghatározott munkakör betöltése pályázat alapján történik): A pályázatokat iktatni kell. A benyújtott pályázatokról a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt. Kinevezni csak azt a közalkalmazottat lehet, aki a pályázati eljárásban részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt.


A benyújtott pályázat tartalma a pályázat elbírálásában résztvevőkön, valamint a közalkalmazotti alapnyilvántartásba betekinteni jogosultakon kívül csak a pályázó beleegyezésével közölhető harmadik személlyel. A pályázat eredményéről a pályázókat haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül írásban kell tájékoztatni. Az eredménytelenül pályázóknak az értesítéssel együtt meg kell küldeni a teljes pályázati anyagukat is. Az előadói ívre fel kell vezetni a visszaküldés tényét. II. A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatlapjai vezetésének adatvédelmi szabályai A közalkalmazotti alapnyilvántartásra vonatkozó általános szabályok 1. A közalkalmazotti alapnyilvántartásra vonatkozóan az alábbi szabályokat kell érvényesíteni: a.) A Petőfi Sándor Városi Könyvtár és Művelődési Központ a foglalkoztatott közalkalmazottakról az 1992.évi XXXIII. tv. 5. számú mellékletében meghatározott adatkörre kiterjedően nyilvántartást vezet. A mellékletben nem szereplő adatokról adatgyűjtés nem végezhető, ilyen adat nyilvántartása és kezelése tilos. b.) A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, a közalkalmazott neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat a közalkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni. c.) A munkáltató közalkalmazotti alapnyilvántartási rendszere törvényi felhatalmazás hiányában más alrendszerrel nem kapcsolható össze. d.) Az alapnyilvántartásról és a központi nyilvántartásról statisztikai célra csak a személyazonosításra alkalmatlan módon szolgáltatható adat. 2. Az alapnyilvántartás adatlapja vezetésének adatvédelmi szabályai különbözőek lehetnek attól függően, hogy a nyilvántartás vezetése milyen módon történik: hagyományosan (kézzel, papír alapon) vagy számítógépes program segítségével. A nyilvántartási módokra vonatkozó konkrét szabályokat a szabályzat külön része tartalmazza. Intézményünknél kézzel történik az Alapnyilvántartás kitöltése, vezetése. A betekintési jog gyakorlásának szabályai 3. A betekintési jog gyakorlásának szabályai az alábbiak szerint kerülnek meghatározásra:


a.) A Petőfi S. Városi Könyvtár és Művelődési Központ igazgatója köteles biztosítani, hogy a közalkalmazott a róla nyilvántartott adatokba és iratokba korlátozás nélkül betekinthessen, azokról másolatot vagy kivonatot kaphasson. b.) A közalkalmazott jogosult a róla nyilvántartott helytelen adat helyesbítését, a jogellenesen nyilvántartott adat törlését kérni, a jogellenesen kért adata közlését megtagadni. Az adatkezelő köteles a helytelen adatot haladéktalanul helyesbíteni, illetve törölni. c.) A közalkalmazotti nyilvántartás első alkalommal történő kitöltésekor az érintett közalkalmazottnak aláírásával kell igazolnia, hogy a felvett adatok helyesek és a valóságnak megfelelnek. d.) A közalkalmazott jogosult megismerni, hogy a közalkalmazotti nyilvántartásban szereplő adatait kinek, milyen célból és milyen terjedelemben továbbították. Ennek biztosítása érdekében a Petőfi S. Városi Könyvtár és Művelődési Központ igazgatója adatszolgáltatási nyilvántartást vezet, melyet az adatok kiadásától számított 5 évig meg kell őrizni. e.) A munkáltatónál vezetett alapnyilvántartásba – az eljárásban indokolt mértékig – jogosult betekinteni, illetőleg abból adatokat átvenni a rájuk vonatkozó jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából: saját adataira vonatkozóan a közalkalmazott, a közalkalmazott felettese, a minősítést végző vezető, feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző szerv, a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy, munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság, a közalkalmazott ellen indult büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság, a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó személy feladatkörén belül, az adóhatóság, a társadalombiztosítási szerv, az üzemi baleseteket kivizsgáló szerv és a munkavédelmi szerv. III. A közalkalmazotti nyilvántartásban és a személyi iratokban szereplő személyes adatokat kezelők személyi felelősségéről A közalkalmazotti nyilvántartásban és a személyi iratokban szereplő személyes adatokat kezelők személyes felelőssége az alábbiak szerint kerül meghatározásra: a.) a közalkalmazotti nyilvántartásban szereplő személyes adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűréséért az intézményvezető a felelős. b.) A közalkalmazotti nyilvántartás vezetésével kapcsolatos feladatokat az intézményvezető látja el.


c.) A Petőfi Sándor Városi Könyvtár és Művelődési Központ igazgatója a közalkalmazotti nyilvántartásban szereplő, nem közérdekű személyes adatokat csak a törvényben meghatározott esetekben és célokra, illetve az érintett közalkalmazott erre irányuló írásbeli kérelmére használhatja fel, illetve adhatja át harmadik személynek. d.) A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért: a munkáltató, a személyzeti feladatot ellátó közalkalmazott, a közalkalmazott, fizikai alkalmazott saját adatainak közlése tekintetében tartozik felelősséggel. A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért való felelősség tartalma: 1.) Az intézményvezető felel: a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok védelmére és kezelésére vonatkozó jogszabályok, valamint az e szabályzatban rögzített előírások megtartásáért, illetve e követelmények teljesítésének ellenőrzéséért. Felelősségi körében köteles gondoskodni: az adatvédelmi szabályzat folyamatos karbantartásáról, az ellenőrzés módszereinek és rendszerének kialakításáról és működtetéséről, a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok védelmével kapcsolatos követelmények szerven belüli közzétételéről. A közzététel érdekében a közalkalmazottak kötelesek az adatvédelmi szabályzat megismerésére, majd azt követően az erre vonatkozó nyilatkozat megtételére (Ez utóbbit a szabályzat mellékleteként kell kezelni.) 1. sz. melléklet köteles a betekintési jog gyakorlásának esetén az Adatlapon dokumentálni a jogosultság gyakorlásának a jogalapját, valamint a megismerni kívánt adatok körét. Gondoskodik arról, hogy a minősítés folyamatába bevont harmadik személy – a munkavállalói érdekképviseleti szerv tagja és a közalkalmazotti tanács tagja – csak a jogszerű és tárgyilagos minősítéshez szükséges adatokat ismerhesse meg. Köteles intézkedni arról, hogy a személyi iratra történő adat rávezetés a megfelelő személyi, illetve személyzeti iratra – az adat keletkezésétől, illetőleg változásától számított legkésőbb 3 munkanapon belül – rávezetésre kerüljön, a közalkalmazott által szolgáltatott és igazolt adatok helyesbítését és kijavítását a közalkalmazott kérelmére történt kezdeményezés és igazolás alapján legkésőbb 3 munkanapon belül átvezessék, ha a közalkalmazott nem az általa szolgáltatott adatának kijavítását vagy helyesbítését kéri, akkor az adathelyesbítést, illetve kijavítást haladéktalanul el kell végezni.


2.) A személyzeti feladatot ellátó közalkalmazott felelőssége: A személyzeti feladatot ellátó közalkalmazott alatt kell érteni minden olyan közalkalmazottat, aki a szervnél tevékenysége során a közalkalmazotti nyilvántartással és személyi irattal összefüggő adatot kezel. A személyzeti feladatot ellátó közalkalmazott felelőssége gondoskodni arról, hogy az által kezelt – közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő – adat és megállapítás az adatkezelés teljes folyamatában megfeleljen az e szabályzat I/6. pontjában meghatározott iratok, valamint a jogszabályi rendelkezések tartalmának, a személyi iratra csak olyan adat, illetve megállapítás kerülhessen, amely e szabályzat I/6. pontjában foglalt adatforrásokon alapul. A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat helyesbítését és törlését kezdeményeznie kell a városi könyvtár vezetőjénél, ha megítélése szerint a személyi iraton szereplő adat a valóságnak már nem felel meg. 3.) A közalkalmazott felelőssége: A közalkalmazott felelős azért, hogy az általa a szerv részére átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek. IV. Az adatvédelmi szabályok a nyilvántartások vezetési módszerei szerint A hagyományos módszerrel végzett nyilvántartásokkal kapcsolatos adatvédelmi szabályok: A hagyományos módszerrel végzett nyilvántartásokkal kapcsolatban az alábbi alapvető adatvédelmi szabályokat kell betartani: a.) Gondoskodni kell a papíralapú adathordozók biztonságos tárolásáról. A tárolást a vezető irodájában kell megoldani. b.) Amikor dolgozói adatkezelés folyik, az adatkezelő helyiségbe csak olyan személy léphet be, aki adatkezelésre jogosult. A számítógépes módszerrel végzett nyilvántartásokkal kapcsolatos adatvédelmi szabályok 1. A szabályozás célja: biztosítani a számítógépes információs rendszerben az adatkezelés fizikai biztonságát, a működtetés rendjét. 2. Az adatbiztonság szabályozása keretében gondoskodni kell: a fizikai biztonság, az üzemeltetési biztonság, a technikai biztonság, valamint az információtovábbítás biztonságáról.


2/1.) A fizikai biztonság érdekében ellátandó feladatok: Az adathordozó eszközök elhelyezésére csak olyan helyiség jelölhető ki, amely elegendő biztonságot nyújt az illetéktelen vagy erőszakos behatolás, tűz vagy természeti csapás ellen. Azokba a helyiségekbe, ahol adatkezelés folyik, csak olyan személyek léphetnek be, akik adatkezeléssel megbízottak, illetve akiknek betekintési joguk van. A betekintési jogukat igazolniuk kell. A számítástechnikai eszközzel olvasható és manuális adathordozók tárolása a hagyományos adathordozóknál rögzített módon történik. Az adathordozó eszközöket üzemeltető személyek nevét az intézményvezető e szabályzat melléklete szerint határozza meg. (2. sz. melléklet) 2/2.) Az üzemeltetési biztonság szabályairól: A számítástechnikai eszközök használatára felhatalmazott személyek névsorát – a feladataik meghatározásával – el kell készíteni. A listát az intézményvezető állítja össze. Külső személy (pl: karbantartás) számára a számítástechnikai eszközökhöz való hozzáférést lehetőleg úgy kell biztosítani, hogy a kezelt adatokat ne ismerhesse meg. A számítógépes rendszer bevezetését e szabályzat mellékletében dokumentálni kell. A rendszer vagy annak bármely eleme csak az intézményvezető felhatalmazásával változtatható meg. Ennek ellenőrzéséért a szerv vezetője tartozik felelősséggel. A rendszerbe kerülő adatokat tartalmazó dokumentumokat biztonságosan kell kezelni, hogy azok el ne vesszenek, ne cserélődhessenek el, ne sérüljenek meg. 2/3) A technikai biztonság szabályai: Az adatok és programok véletlen vagy szándékos megrongálását számítógépes biztonsági hozzáférési rendszerek alkalmazásával kell megakadályozni. Az adatállományok kezelése úgy kerül megszervezésre, hogy részleges vagy teljes megsemmisülés esetén tartalmuk rekonstruálható legyen, az adatállományok tartalmát képező adattételek számát az adatrögzítőnek folyamatosan ellenőriznie kell. Az adatállományok kezelése során a munkaközi mentés eszközével is élni kell. A számítógépes üzemeltetés biztonsága számítógépes jelszóval védett programokkal történik. Az adatbevitel során a bevitt adatok helyességét ellenőrizni kell. Programfejlesztés vagy próba céljára valódi adatok felhasználását – ha a próbát külső szerv vagy személy végzi – el kell kerülni. 2/4) Az információ továbbítás szabályai: az információtovábbítás a számítógépes információs rendszerből (KIR 3 – a MÁK központi illetményszámfejtési programja) MÁK illetményszámfejtő felé történik havi rendszerességgel interneten történik, kinyomtatása papírra is megtörténik. Az információtovábbításról nyilvántartást kell vezetni, amely teljes körűen tartalmazza az adatszolgáltatást.


V. A közalkalmazotti nyilvántartás iktatási rendszeréről 1. A közalkalmazotti nyilvántartás iktatási rendszerének kidolgozása a Petőfi Sándor Városi Könyvtár ÉS Művelődési Központigazgatójának feladata. 2. A kidolgozott iktatási rendszer leírásának egy példányát e szabályzat mellékleteként kell kezelni. (3. sz. melléklet)

2. rész Záró rendelkezések Ezen szabályzat rendelkezései: a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságától szóló 1992. évi LXIII. törvény, a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szabályain alapulnak a helyi sajátosságok figyelembevételével.




17. sz. melléklet

A/ A Petőfi Sándor Városi Könyvtár fénymásolási díjai 2011. június 24-től a fénymásolási díjak az alábbiak szerint alakulnak: A/4 1 oldalas 15.- Ft A/4 2 oldalas 20.- Ft A/3 1 oldalas 20.- Ft A/3 2 oldalas 30.- Ft. Ezen határozat valamennyi részlegben és az információs falon kifüggesztésre került. Fénymásolatot csak a könyvtár dokumentumaiból készítünk. A szerzői jogi törvény szerint teljes dokumentum nem másolható. Kivétel ez alól a könyvtár számára egy példány, amely archiválási célra készül. 30 oldalnál nagyobb terjedelmű másolatot csak határidőre készítünk el. Az intézményi fénymásolókat a könyvtárosok, a gazdasági szakalkalmazott és az adminisztrációs munkakörben dolgozó kolléga használhatják. Az olvasók részére készített fénymásolatokról nyugtát adunk. A belső használatra készült másolatok db-számát, jellegét a fénymásoló füzetbe kell beírni.




B/ Fénymásolási szabályzat a Művelődési Központban

A Művelődési Központban jelenleg nincs működőképes fénymásológép, csak a Karrier Irodában. Az intézmény valamennyi hivatalos, belső másolata a Korona utcai helyiségben és a Városi Könyvtárban készül. E másolások nem térítéskötelesek.




18. sz. melléklet

A Városi Könyvtár és a Művelődési Központ TANULMÁNYI SZABÁLYZATA 1. Az 1997. évi CXL törvény (kulturális törvény) hatálya alá tartozó intézmények közalkalmazotti jogviszony alapján, teljes munkaidőben foglalkoztatott közép- és felsőfokú végzettségű szakembereinek 7 évente kötelező szervezett képzésben, továbbképzésben kell részt venniük. Erre vonatkozóan intézményünknek az 1/2000. (I. 14.) NKÖM rendelet szerint kell eljárnia. 2. A szervezett képzés formái: - a minisztérium által akkreditált, tanfolyam jellegű szakmai továbbképzés - az Országos Szakképzési Jegyzékben szereplő, iskolarendszeren kívüli formában, kulturális területre vonatkozó szakképesítést adó képzés - az államilag elismert alap-, közép-, felsőfokú nyelvvizsgával záruló képzés - a felsőfokú intézmény által folytatott, oklevél kiadásával záruló, kulturális területen hasznosítható képzés, szakirányú továbbképzés. 3. Az intézmény vezetője hétéves időszakonként továbbképzési tervet állit össze, minden naptári évre beiskolázási tervet készít az érdekeltek igényeinek és a képzési lehetőségeknek a figyelembe vételével, azaz egyezteti az intézményi elképzeléseket az intézmény munkatársaival. A beiskolázási tervben nem szereplő személy nem tarthat igényt a szakmai továbbképzés költségeinek megtérítésére. 4. A beiskolázási tervet minden év március 1-jéig kell elkészíteni. Ebben fel kell tüntetni az adott naptári évre és a következő évre a továbbképzésben részt vevő kulturális szakemberek munkaidő-kedvezményének, a képzés központi normatív hozzájárulás feletti esetleges hozzájárulásának, költségelszámolásának módját és határidejét. A képzésben és továbbképzésben való részvétel lehetőségei 5. Tanulmányi szerződés nélkül (kötelezéssel). Tanulmányi szerződés nélkül is köteles a dolgozó megtéríteni a munkáltatónak a képzés miatt munkából távol töltött időre kifizetett átlagkeresetet és az egyéb költségtérítések összegét, ha az intézmény által támogatott tanulmányait abbahagyja. 6. Tanulmányi szerződés a) Az intézmény tanulmányi szerződést köt a dolgozóval és vállalja a tanulmányok miatt kieső időre az átlagkereset fizetését (konzultációs napok). b) Szerződés köthető továbbá a 2. pontban szereplő képzési formákra az 1/2000. NKÖM rendelet értelmében. A 120 óra feletti képzésben való részvétel költségvállalásáról, költségmegosztásáról a R. 11. §. alapján készül megállapodás. 7. A dolgozó a szerződésben vállalja, hogy - tanulmányi kötelezettségének eleget tesz - az intézmény állományában tölti el a képzés időtartamát és azt követően a tanulmányi idő egy részét - szerződésszegés esetében visszatéríti a tanulmányok miatt kieső időre kapott keresetet és az intézménytől kapott tanulmányi költségtámogatást. E:\Dropbox\PSVK\content\Könyvtár SZMSZ (11.06.24.)alapítóval.doc

Ha a tanulmányi szerződésben meghatározott időtartamnak egy részét nem tölti le, megtérítési kötelezettsége ezzel arányos. 8. A kötelezettségek időtartamának a számítása - a könyvtárban eltöltendő időtartamot a tanulmányok eredményes befejezését igazoló okirat vagy az utolsó vizsga letételétől kell számítani. 9. Munkáltatói javaslat nélkül A munkáltatói javaslat nem feltétele a továbbtanulásnak, a dolgozó anélkül is felvételt kérhet és nyerhet bármely oktatási formára. Ez esetben a jogszabály alapján járó kedvezmények megilletik a dolgozót, de nem fizetett időként, a képzés költségeit pedig maga vállalja. 10. Ha a továbbképzés szerződési teljesítése az érintett dolgozó hanyagsága következtében marad el, a 8. pontban foglalt következményekkel kell eljárni. Ennek megítélése az igazgató hatáskörébe tartozik. A tanulmányi szerződésre vonatkozó szabályokat a MT. 110-116. §-ai tartalmazzák.

Az 1/2000. képzési rendelet jelenleg felfüggesztve. A szakmai munkakörben dolgozók képzése az elnyert TÁMOP pályázatokból történik.




19. sz. melléklet

A Petőfi Sándor Városi Könyvtár és Művelődési Központ Szabályzata a szellemi tevékenység szolgáltatási szerződések keretében történő ellátására Jelen Szabályzat Kiskunfélegyháza város önkormányzat Képviselő-testületének 1/2002. (V. 2.) sz. szabályzata alapján készült. Az Államháztartás működési rendjéről szóló, többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. Rendelet 59 paragrafusa (9) és (10) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján a szakmai alapfeladatok körébe tartozó, külső személlyel, szervezettel kötendő szellemi tevékenység szolgáltatási szerződések keretében történő ellátásáról. 1. A szabályozás célja: a tartalmilag személyi juttatásoknak minősülő kiadások szabályozása. 2. Hatálya kiterjed a Petőfi Sándor Városi Könyvtárra és a Művelődési Központra. 3. A Városi Könyvtár és Művelődési Központ közalkalmazotti jogviszonyban álló (saját) dolgozóival munkakörükbe tartozók, számukra munkaköri leírásban előírható feladatra sem megbízási, sem szolgáltatási szerződés nem köthető, részükre megbízási díj nem fizethető. 4. Az intézmény szakmai alapfeladata keretében szellemi tevékenység szolgáltatási szerződéssel, számla ellenében történő igénybe vételére – dologi kiadások között tervezett és elszámolt kiadásra – szerződés külső személlyel, szervezettel kizárólag az önkormányzat által alkotott szabályzat 4. sz. mellékletében feltüntetett feladatok elvégzésére köthető – amennyiben alapfeladatainak teljes körű ellátása nem biztosított és azt közalkalmazotti jogviszonyban álló (saját) dogozóval nem tudja ellátni. 5. A szellemi tevékenység szolgáltatási szerződéssel foglalkoztatott természetes személyeknek, valamint szervezeteknek – az adó- és pénzügyi jogszabályok szerinti számlaképességgel kell rendelkezniük. A szellemi tevékenységre szolgáltatási szerződés csak olyan külső személlyel köthető, aki a vonatkozó jogszabályokban előirt feltételeknek megfelel. 6. Az önkormányzati szabályzat 5. sz. melléklete szerinti nyilvántartást kell vezetni. Mellékletben Kiskunfélegyháza Város annak 4. és 5. sz. melléklete.

Önkormányzat fenti címmel alkotott szabályzata,




20. sz. melléklet

A dohányzás szabályozása Jelen szabályzat készítésének indoka: A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól kiadott 1999. évi XLII. törvény alapján figyelembe véve tűzvédelmi szabályzatunkat is: 1/ az intézmény valamennyi dolgozója köteles a törvényt megismerni, annak a városi könyvtárra vonatkozó részét betartani, ill. betartatni. 2/ A törvény betartása kötelező az intézményt látogatók számára egyaránt. (Tiltás jelzése több helyen kifüggesztve az intézményben). 3/ Az intézmény területén dohányozni tilos. A helyi önkormányzat 32/2009. (X. 5.) 3. §. b) pontja alapján tilos a dohányzás: A kulturális és közművelődési intézmények épülete előtti utcafronti járdaszakaszon, zöldfelületen, ill. az ehhez tartozó úttesten.




21. sz. melléklet

A Petőfi Sándor Városi Könyvtár kiadásában megjelent dokumentumok szabályzata A könyvtárak életében régi hagyományai vannak a könyvkiadásnak. A közgyűjtemények tevékenységükhöz közvetlenül kapcsolódó témák, feldolgozások kiadására vállalkoznak. A Petőfi Sándor Városi Könyvtár tájékoztatói, kiadványai a 70-es évek óta a tájékoztatást, a tájékozódást, az ismeretterjesztést, a tudományos kutatást segítik elő, az érdeklődőknek, a kutatóknak nyújtanak segítséget munkájukhoz, esetenként országos érdeklődésre is számíthatnak. Az intézmény szellemi műhellyé válása folyamatosan alakult ki. A kiadás célja:  a lakosság széles körének tájékoztatása  jelentős helytörténeti események, értékek történetének feltárása a könyvtár és egyéb közgyűjtemények (múzeum, levéltár, stb.) gyűjteményei alapján  a város életében kiemelkedő szerepet betöltő jeles személyiségek életének feltárása, összegezése, közzététele. E kiadványok elkészítése közvetlenül saját költségvetésünket nem terheli. A kisebb terjedelmű munkák a könyvtárosok munkaidejében, a nagyobb terjedelműek azon kívül készülnek. Ettől függően a kiadvány készítője tiszteletpéldányt kap (20-50 példány). Az önköltségszámítás alapja (a számítást az igazgató végzi a gazdasági szakalkalmazottal közösen)  nyomdaköltség – számlák alapján. Az árkialakítás módja:  az előkészítő munka becsült költségei (anyaggyűjtés, számítógépes szedés, nyomtatás, utazás, stb.)  viszonyítás más dokumentumok árához  bérköltséget nem számítunk bele. A könyvtár által előállított kiadványoknak nem feltétlenül célja az értékesítés. Elsődleges célja:  állományba vétel  ajándékozás: - intézményeknek - polgármester úrnak - önkormányzat osztályainak - a képviselőtestület tagjainak - a bizottságoknak - előadóknak tiszteletdíj helyett vagy mellett - különböző alkalmakra (pl. testvértelepülések vendégeinek, vetélkedőkön, versenyeken zsűrizést vállalóknak, versenyek, vetélkedők helyezettjeinek, stb.)  értékesítés helyben és országosan a Könyvtárellátón keresztül  Idegenforgalmi szempont is fontos. A könyvtári kiadványok dokumentálása:  értékesítés esetén nyugta és vagy számlaadás  ajándékozás esetében átvételi elismervény vagy az igazgató igazolása formájában. E kiadványokat nagyrészt az igazgató adja át. Az átadásról feljegyzés készül. 2003. július 1-től a dokumentálás rendszeres. A könyvtári kiadványok vezetése: A B. Sz. ny. 12-185. r. sz. – Készletnyilvántartó lapon történik A kiadás anyagi feltételei:  pályázatok (helyi, megyei, országos)  SZJA 1%  támogatások (egyéni, vállalkozói, stb.). Jelen szabályzat 2003. július 1. óta hatályos. Kiskunfélegyháza, 2011. június 24. Kállainé Vereb Mária igazgató


22. sz. melléklet

A PETŐFI SÁNDOR VÁROSI KÖNYVTÁR ruhatárhasználati szabályzata

-

2008. november 5-től biztosítjuk az olvasók, használók részére a ruhatár használatát nyitvatartási időben.

-

A könyvtárban működtetett ruhatár használata díjtalan és kötelező.

-

A ruhatárat csak a könyvtár használója veheti igénybe. A ruhatárban elhelyezett tárgyakat számozott őrjegy azonosítja.

-

A könyvtár felelőssége csak az olyan dolgokra terjed ki, amelyeket a látogatók rendszerint magukkal szoktak hozni.

-

A ruhatárban elhelyezett táskákban, kabátokban lévő értéktárgyakért, készpénzért a könyvtár felelősséget nem vállal.

-

Az olvasói térbe – kézitáska kivételével – táskát, kabátot, ételt, italt bevinni nem szabad.

-

A könyvtár az elvesztett ruhatári őrjegyért külön eljárási díjat számít fel, amelynek összege első alkalommal 200,- Ft, minden további alkalommal 300,- Ft.

-

Rendezvények alkalmával is biztosítjuk a ruhatár használatát.

-

A könyvtár látogatása - valamennyi könyvtárhasználó érdekében - csak megfelelő öltözékben és az alapvető higiéniás szabályok betartásával lehetséges.

Kiskunfélegyháza, 2011. június 24. Kállainé Vereb Mária igazgató


23. sz. melléklet

HÁZIREND Petőfi Sándor Városi Könyvtár és MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 1. A művelődéshez, a szórakozáshoz való jog alapján az intézményt nyitvatartási időben minden érdeklődő látogathatja, igénybe veheti kulturális szolgáltatásait, berendezéseit, felszereléseit és más eszközeit. Az igénybevétel előzetes egyeztetés alapján, teljes körű felelősségvállalással történhet. 2. 14 éven aluli gyermekek csak a részükre tartott programokat látogathatják, illetve 20 óra után csak szülői felügyelettel tartózkodhatnak az intézményben! 3. Tanfolyamokon, szakkörökön csak a csoport tagjai tartózkodhatnak. 4. Az érdeklődők zavartalan művelődése és szórakozása érdekében a közösségi és társas élet szabályainak megfelelő kulturált magatartás az intézmény valamennyi dolgozójának és látogatójának kötelessége. 5. Ittas egyének a művelődési központot nem látogathatják! A rendezvény alatt ittassá vált személy a rendező felszólítására köteles elhagyni az intézményt! 6. Az intézmény közösségi célokat szolgál, ezért védelme, berendezésének és felszerelésének anyagi felelősséggel történő használata, a tisztaság és a rend megóvása minden látogató kötelessége! Aki kárt okoz, köteles azt három napon belül megtéríteni! 7. Az épületben dohányozni tilos, illetve csak az erre kijelölt helyen engedett! 8. Az intézmény elektromos és technikai berendezéseit csak a ház dolgozója, vagy megbízottja kezelheti. 9. A belépőjegyes rendezvények látogatásának előfeltétele a jegy, vagy bérletvásárlás. 10. A ruhatár nyitásakor - annak használata kötelező! A látogatók személyes tárgyainak megóvásáért az intézmény nem vállal felelősséget. 11. Az intézmény helyiségeinek bérbeadása bérleti szerződés megkötése és a bérleti díj megfizetése után történhet. 12. Minden rendezvény tervezett időpontja előtt legalább két héttel a szervezőnek meg kell keresnie a művelődési központ igazgatóját vagy megbízottját egyeztetés céljából. Ha a rendezvény bármilyen okból elmarad, arról a bejelentett időpont előtt egy héttel köteles tájékoztatni az intézmény vezetőjét, vagy megbízottját. 13. A rendezvényen történt bármilyen különleges eseményről az igazgatót vagy megbízottját haladéktalanul értesíteni kell! 14. Az intézménnyel kapcsolatos panaszokat, a működésével összefüggő észrevételeket az intézmény igazgatójához lehet eljuttatni. 15. A házirend szabályait szándékosan megsértőket, rongálókat, az emberi együttélés normáit be nem tartó egyéneket az intézmény igazgatója eltilthatja a művelődési központ látogatásától. 16. Minden látogatóra kötelezően vonatkozik a tűz- és munkavédelmi szabályok betartása. 17. Az intézmény házirendjét mindenki köteles betartani! Kiskunfélegyháza, 2011. június 24. Kállainé Vereb Mária igazgató


24. sz. melléklet

A/ A MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ESZKÖZHASZNÁLATI ÉS BÉRLETI SZABÁLYZATA A Petőfi Sándor Városi Könyvtár és Művelődési Központ épületei és eszközei elsősorban az intézmények feladatainak ellátását szolgálják. A Művelődési Központ értékes színpadtechnikai eszközökkel, sátrakkal, hangosító berendezésekkel és fénytechnikával rendelkezik, főként pályázati forrásokból. Az intézmény eszközeit és termeit a kialakult gyakorlat, a társintézmények árai szerinti díjszabás és szerződésminták alapján hasznosítja bérbeadással. Az igénybevétel módjai: - Az önkormányzati intézmények alkalmanként, munkaidőben ingyenesen, munkaidőn felüli használat estében térítés ellenében. - Nem önkormányzati intézmények térítéses formában. - Minden alkalommal – előzetes egyeztetés alapján - írásos megállapodás készül. - A bérbeadott eszközökért a bérlő vállal teljes anyagi felelősséget, a kiadott eszközök állagának ellenőrzéséért az eszközt visszavevő dolgozó felel. TEREMBÉRLETI DÍJAK társintézmény részére (Ft) 12 000 /óra 2 000/óra 1000/óra 800/óra kiállításra ingyenes

terem megnevezése díszterem kamaraterem nagyöltöző kisöltöző I-II. aula

külső szervnek (Ft) 15 000/óra 4000/óra 1500/óra 1000/óra 10 000/nap

BÉRLETI DÍJ BÁLAKHOZ, FOGADÁSOKHOZ, CSALÁDI RENDEZVÉNYEKHEZ termek és járulékos szolg. megnev. díszterem, kamaraterem, öltözők, aula, teherlifthasználat, színpadtechnika, próba, teremrendezés, takarítás (2-3 napra)

társintézmények

külsős megrendelő

120 000 Ft

180 000 Ft

SZÍNPADTEHCNIKAI SZOLGÁLTATÁS teljesítmény, eszközigény teljes hang- és fénytechnika kisebb műsorhoz, köszöntőhöz színpad előtt egy mikrofon technika beszerelése, bontása

társintézmények 3000/óra (próba) 1500/óra 1000/óra 1000/óra


külsős megrendelő 5000 /óra 2000/óra 1500/óra 2000/óra

SZÁLLÍTÁS Bármilyen bérlés esetében a bérlő gondoskodik az eszközök oda- ill. visszaszállítására. A MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ESZKÖZEINEK BÉRLETI DÍJA Fedett szabadtéri színpad: Megállapodásunk szerint Losonczi Máté vállalkozó felel a színpad biztonságos üzemeltetéséért, karbantartásáért. A Művelődési Központ évi két rendezvényéhez (Szent Iván éj és Libafesztivál) ingyenesen állítja fel és bontja le a színpadot, továbbá ingyenesen javítja, pótolja az évközben megrongálódott eszközöket, alkatrészeket (felülvizsgálat és nagyobb átalakítás kivételével). A felállítási munka (teljes színpad és tetőszerkezet) díja: 150 000 Ft. Elemek bérleti díja: 80 m2 színpad + 20 m2 + tetőszerkezet 2 m2 színpadelemként

50 000 Ft/nap

Eszközök megnevezése vásári sátor 2.5x2.5 vásári sátor 3x6 sörpad garnitúra székek kék pavilonok pavilonrendszer

napidíj 2000 Ft 4000 1500 100 1000 2000 Ft/pavilon

1000 Ft/nap hetidíj 10 000 Ft 20 000 2500 500 5000 10 000 Ft/pavilon

B/ A VÁROSI KÖNYVTÁR TEREMBÉRLETI ÉS ESZKÖZHASZNÁLATI DÍJAI Rendezvényterem 4000.- Ft/ óra – technikai eszköz igénybe vételével + 1000.- Ft (alkalom). Kamaraterem 2000.- Ft/óra – technikai eszköz igénybe vételével + 1000.- Ft (alkalom). Az aktuális önköltségszámítási szabályzat szabályzat kiadását követően készül el.

- a GESZ által készülő általános érvényű




Petőfi Sándor Városi Könyvtár és Művelődési Központ 6100 Kiskunfélegyháza, Szent János tér 9. Telefon: 76/461-429, 76/466-843 [email protected]; [email protected] www.psvk.hu; www.moramuvhaz.hu

TEREMBÉRLETI SZERZŐDÉS ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁSI MEGÁLLAPODÁS 

mely létrejött a Művelődési Központ (6100 Kiskunfélegyháza, Petőfi tér 1.) mint bérbeadó és Név………………………………………………………………………………… Cím:………………………………………………………………………………..... Képviselő, kapcsolattartó:…………………………………………………………… mint bérlő között a következő feltételekkel:

 A Művelődési Központ biztosítja az előzetes egyeztetések szerint az alábbiakat: Helyiség:……………………………………………………………………………… Időpont:………………………………………………………………………… Program megnevezése:………………………………………………………………….     



   

Berendezési, technikai, ill. technikusi igények:……………………………………………………………………………… Bérlő teljeskörű felelősséggel tartozik a rendezvény lebonyolításáért és a Művelődési Központban igénybe vett termekért, berendezési tárgyakért. Bérleti díj:……………………………………………………………………………. Fizetés módja:………………………………………………………………………… A szerződő felek a jelen szerződésből származó kötelezettségeik teljesítése során kötelesek jóhiszeműen együttműködni, törekedni egymás szakmai jó hírnevének megőrzésére. A szerződő felek kötelesek minden, a jelen szerződéssel kapcsolatos kötelezettségek teljesítése és jogok gyakorlása szempontjából lényeges körülményről egymást haladéktalanul tájékoztatni. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződésből fakadó vitás helyzeteket békés úton rendezik egymás között. Jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben felek szóbeli megállapodásra törekszenek, ezen túl a Ptk. vonatkozó szabályai érvényesek. Az esetleges jogdíjfizetési kötelezettség teljesítését a Bérlő vállalja. Amennyiben a megállapodásban rögzített időpontot a Megrendelő túllépi, annak költségét vállalja (minden megkezdett óra). Esetleges rádió, ill. tv-felvétel készítése esetében a Bérlő rendezi annak jogi vonatkozásait, ha emiatt az előadás elmarad, az a Megrendelőt terheli. Dohányozni a nemdohányzók védelmében hozott rendelet szerint az épületben tilos, az esetleges kihágásért a rendezvény szervezője vállalja a felelősséget és viseli következményét.

Kiskunfélegyháza, 2011. .........-……….

…………………………………… Bérbevevő


…………………………………………… Bérbeadó

Petőfi Sándor Városi Könyvtár és Művelődési Központ 6100 Kiskunfélegyháza, Szent János tér 9. Telefon: 76/461-429, 76/466-843 [email protected]; [email protected] www.psvk.hu; www.moramuvhaz.hu

TEREMBÉRLETI SZERZŐDÉS ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁSI MEGÁLLAPODÁS 

mely létrejött a Városi Könyvtár (6100 Kiskunfélegyháza, Szent János tér 9. ) mint bérbeadó és Név………………………………………………………………………………… Cím:………………………………………………………………………………..... Képviselő, kapcsolattartó:…………………………………………………………… mint bérlő között a következő feltételekkel:

 A Városi Könyvtár biztosítja az előzetes egyeztetések szerint az alábbiakat: Helyiség:……………………………………………………………………………… Időpont:………………………………………………………………………… Program megnevezése:………………………………………………………………….     



   

Berendezési, technikai, ill. technikusi igények:……………………………………………………………………………… Bérlő teljeskörű felelősséggel tartozik a rendezvény lebonyolításáért és a Művelődési Központban igénybe vett termekért, berendezési tárgyakért. Bérleti díj:……………………………………………………………………………. Fizetés módja:………………………………………………………………………… A szerződő felek a jelen szerződésből származó kötelezettségeik teljesítése során kötelesek jóhiszeműen együttműködni, törekedni egymás szakmai jó hírnevének megőrzésére. A szerződő felek kötelesek minden, a jelen szerződéssel kapcsolatos kötelezettségek teljesítése és jogok gyakorlása szempontjából lényeges körülményről egymást haladéktalanul tájékoztatni. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződésből fakadó vitás helyzeteket békés úton rendezik egymás között. Jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben felek szóbeli megállapodásra törekszenek, ezen túl a Ptk. vonatkozó szabályai érvényesek. Az esetleges jogdíjfizetési kötelezettség teljesítését a Bérlő vállalja. Amennyiben a megállapodásban rögzített időpontot a Megrendelő túllépi, annak költségét vállalja (minden megkezdett óra). Esetleges rádió, ill. tv-felvétel készítése esetében a Bérlő rendezi annak jogi vonatkozásait, ha emiatt az előadás elmarad, az a Megrendelőt terheli. Dohányozni a nemdohányzók védelmében hozott rendelet szerint az épületben tilos, az esetleges kihágásért a rendezvény szervezője vállalja a felelősséget és viseli következményét.

Kiskunfélegyháza, 2011. .........-……….

…………………………………… Bérbevevő


…………………………………………… Bérbeadó

A PETŐFI SÁNDOR VÁROSI KÖNYVTÁR ÉS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT IFJÚSÁGI ÉS KÖZÖSSÉGI HÁZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. Kiskunfélegyháza 2011

Recommend Documents