A Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt.
Vizsgaszabályzata
Budapest, 2009. március 24.
Jóváhagyta:
Szepessy Hajnalka vezérigazgató
Tartalom I. Bevezetı és értelmezı rendelkezések ..................................................................................... 3 II. Általános, valamennyi szakmai vizsgára érvényes rendelkezések ........................................ 4 II. 1. A szakmai vizsga fajtái, a vizsgaidıszakok................................................................... 4 II. 2. Jelentkezés a szakmai vizsgára, a jelentkezések összesítése, kezelése ......................... 4 II. 3. A szakmai vizsga elıkészítése, lebonyolítása ............................................................... 6 II. 4. A szakmai vizsga vizsgabizottsága és annak mőködése ............................................... 8 II. 5. A szakmai vizsga részei................................................................................................. 9 II. 5. 1. Az írásbeli vizsgatevékenység............................................................................... 9 II. 5. 2. Az interaktív vizsgatevékenység ......................................................................... 11 II. 5. 3. A gyakorlati vizsgatevékenység .......................................................................... 12 II. 5. 4. A szóbeli vizsgatevékenység ............................................................................... 14 II. 6. A vizsgázó értékelése a szakmai vizsgán .................................................................... 16 II. 7. A javítótanár értékelése elleni észrevétel, illetve a vizsgabizottság döntése elleni törvényességi kérelem kezelése ............................................................ 16 II. 8. A szabálytalanság kezelése a szakmai vizsga vizsgatevékenységei során .................. 17 II. 9. A szakmai vizsga iratai, az iratkezelés ........................................................................ 18 III. Záró rendelkezések............................................................................................................. 21
2
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, a szakképzésrıl szóló 1993. évi LXXVI. törvény, a felnıttképzésrıl szóló 2001. évi CI. törvény, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérıl szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet alapján figyelembe véve az egyes miniszterek hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeirıl kiadott miniszteri rendeleteket – az alábbiak szerint adom ki a Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zártkörően Mőködı Részvénytársaság (a továbbiakban: Perfekt Zrt.) vizsgaszabályzatát (a továbbiakban: Vizsgaszabályzat).
I. rész I. Bevezetı és értelmezı rendelkezések
(1) A vizsgaszabályzat hatálya kiterjed a Perfekt Zrt. által szervezett szakmai vizsgákra, az általa ellátott vizsgaszervezıi tevékenység, valamint a vizsgaszervezésben részt vevık teljes körére, tekintet nélkül arra, hogy azokat a Perfekt Zrt. munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy vállalkozási szerzıdés keretében foglalkoztatja, továbbá a Perfekt Zrt.-nél vizsgára jelentkezett vizsgázókra. (2) A vizsgaszabályzat értelmezésében a) oktatásszervezı: a felnıttképzési törvény alapján oktatási-képzési feladatokat ellátó felnıttképzési intézmény; b) vizsgaközpont: a szakképesítésért felelıs miniszter által kijelölt költségvetési vagy közigazgatási szerv, illetve szervezeti egység, amelyik a szakmai vizsgák lebonyolításával kapcsolatos állami feladatokat átruházott jogkörben ellátja; c) vizsgakoordinációs csoport: a Perfekt Zrt. szervezeti és mőködési szabályzatában a központi szervezeti egységként megjelölt szervezeti egység, amelyik a szakmai vizsgáztatással kapcsolatos, feladatkörébe utalt tevékenységeket végzi; d) vizsgaszervezı: a Perfekt Zrt. területi, megyei, illetve budapesti üzleti központja; e) igazgató: a vizsgaszervezı vezetıje, Budapesten a vizsgakoordinációs csoportvezetı is; f) szakképesítés: a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott szakképesítés, részszakképesítés, szakképesítés-elágazás, illetve szakképesítés-ráépülés. (3) A vizsgára jelentkezıknek a szakmai vizsga megszervezésérıl, lebonyolításáról, valamint szabályairól adandó elızetes tájékoztatást a vizsgaszabályzat 9. számú melléklete tartalmazza, amely azonban nem helyettesíti a vizsgaszabályzatot, illetve annak ismeretét.
3
II. rész II. Általános, valamennyi szakmai vizsgára érvényes rendelkezések
II. 1. A szakmai vizsga fajtái, a vizsgaidıszakok
(1) A szakmai vizsga lehet a) rendes, b) pótló, c) javító szakmai vizsga. (2) Pótló szakmai vizsga a vizsgázónak fel nem róható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett rendes szakmai vizsga megkezdése vagy folytatása. (3) A vizsga javító szakmai vizsga, ha − az azt megelızı rendes, javító vagy pótló szakmai vizsgán a vizsgázó ok nélkül nem jelent meg, − azt a vizsgázó megszakította, − a vizsgázó a rendes, a javító vagy a pótló szakmai vizsgán valamely vizsgarészbıl (modulból) 50%, a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozó egyes szakképesítések esetében 59% vagy az alatti teljesítményt ért el, − a vizsgázót a vizsgabizottság szabálytalanság miatt eltiltotta a szakmai vizsga folytatásától. (4) A Vizsgaszabályzat alkalmazásában a vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethetı vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. (5) Szakmai vizsgát a szakképesítésért felelıs miniszter vagy a Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézet által az írásbeli és az interaktív vizsgatevékenységre közzétett egységes vizsgaidıpontokhoz igazodva lehet szervezni. (6) A szakmai vizsgát a jogszabályban meghatározott idıtartamú vizsgaidıszakban kell lebonyolítani. A vizsgaidıszak az az idıtartam, amely a szakmai vizsga elsı és utolsó vizsgatevékenysége között legfeljebb eltelhet. II. 2. Jelentkezés a szakmai vizsgára, a jelentkezések összesítése, kezelése (1) A szakmai vizsgára jelentkezni az e célra szolgáló jelentkezési lappal lehet. A szakmai vizsgára elektronikus úton — rögzített formában elektronikus levélben, illetve a megadott webes felületen —, meghatározott kód használatával is lehet jelentkezni. A két utóbbi esetben – legkésıbb az elsı vizsgatevékenység megkezdéséig - a vizsgázónak a jelentkezését minden esetben eredeti aláírással ellátva is be kell nyújtania. (2) A jelentkezési lapot személyesen vagy meghatalmazott útján kell benyújtani. Az elektronikus úton történı jelentkezés esetén a személyes kódok használata helyettesíti a személyes megjelenést. A jelentkezési laphoz csatolni kell a vizsgaszervezı számlájára befizetett vizsgadíj befizetésének igazolását. Az elektronikus úton történı jelentkezés esetén a vizsgadíj befizetésének igazolása legkésıbb a vizsga napján is lehetséges.
4
(3) A szakmai vizsgára történı jelentkezést a vizsgaszervezınél lehet benyújtani a szakmai vizsga kijelölt idıpontja elıtt legalább negyven nappal. (4) A szakmai vizsgára történı jelentkezéskor be kell mutatni, illetve meg kell küldeni − a személyazonosító igazolványt vagy a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványt, − a szakképesítéshez elıírt iskolai tanulmányok elvégzését tanúsító bizonyítványt vagy a bemeneti kompetenciák mérésérıl és szintjérıl szóló igazolást, a korábban megszerzett szakképesítést igazoló bizonyítványt, vagy azok hiteles másolatát; − ha a vizsgára jelentkezı szervezett képzésben vett részt, az oktatásszervezı által kiállított, a képzés eredményes befejezését, a modulzáró vizsga letételét igazoló okiratot vagy annak hiteles másolatát. (5) A szakmai vizsgára történı jelentkezéskor csatolni kell a vizsgával kapcsolatos kérelmeket (pl. vizsgafelmentés; egyéni felkészülés esetén a képzés eredményes befejezését igazoló okirattól való eltekintés stb.) és az azok elbírálásához szükséges iratokat vagy azok hiteles másolatát. (6) A javító- vagy pótló vizsgára való jelentkezéskor csatolni kell a szakmai vizsga törzslapkivonatának hiteles másolatát, amennyiben a jelentkezı korábbi vizsgáját más vizsgaszervezınél tette le. Ha a korábbi vizsgáját a Perfekt Zrt.-nél tette le, úgy a jelentkezınek elég ezt a jelentkezésében jeleznie. (7) A vizsgára való jelentkezés elfogadásáról az illetékes igazgató dönt. A jelentkezés esetleges elutasításáról — a döntés indokának megjelölésével — az igazgató határozatot hoz. (8) A vizsgázó a jelentkezését – a Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézethez (a továbbiakban: NSZFI) mint vizsgaközponthoz tartozó szakképesítések esetében legkésıbb a szakmai vizsga lejelentésére elıre meghatározott idıpont elıtt öt nappal, a többi szakképesítés esetében a szakmai vizsga elsı vizsgatevékenységének idıpontja elıtt harmincöt nappal visszavonhatja. Amennyiben a vizsgázó a jelentkezését ezt követıen vonja vissza, úgy az illetékes vizsgaszervezı által megállapított vizsgadíjat köteles költségtérítésként megfizetni. (9) A jelentkezési határidı lejártát követıen az igazgató összesítı jelentést készít a szakmai vizsgára jelentkezıkrıl. Az összesítı jelentésben fel kell tüntetni a) a szakképesítés OKJ azonosító számát és megnevezését, b) az esetlegesen megszerezhetı részszakképesítések OKJ azonosító számát és megnevezését, c) a vizsgázók számát, d) a szakmai vizsga helyét és idıpontját, e) a vizsgáztatásra jogot adó jogszabály megnevezését, f) a képzést folytató intézmény nyilvántartásba vételi helyét, a tanúsítvány számát és érvényességi idejét, g) a szakmai vizsga nyelvét. (10) Az összesítı jelentést a szakmai vizsga kijelölt idıpontja elıtt legalább harmincöt nappal meg kell küldeni a vizsgakoordinációs csoportnak. A vizsgakoordinációs csoport továbbítja az összesítı jelentést az illetékes vizsgaközpontnak, illetve az alapján intézkedik a vizsga bejelentésérıl, az írásbeli és az interaktív vizsgatevékenység vizsgadolgozatainak és a javítási-értékelési útmutatónak a szükséges példányszámban történı megrendelésérıl. (11) Az összesítı jelentéssel egy idıben az igazgató modulonként elkészíti a vizsgázók listáját. Az igazgató a vizsgázók listájának egy példányát megküldi a vizsgakoordinációs csoportnak.
5
(12) Az igazgató az összesítı jelentés egy példányát 30 napon belül megküldi a megyei munkaügyi központnak is. II. 3. A szakmai vizsga elıkészítése, lebonyolítása (1) Szakmai vizsga abból a szakképesítésbıl vagy modulból tehetı, amelynek a szakképesítésre vonatkozó, rendeletben meghatározott szakmai követelményeit a szakmai vizsgára jelentkezı teljesítette, és ezt az oktatásszervezı igazolni tudja. (2) Az írásbeli és az interaktív feladatok javítására vizsgatevékenységenként javító tanárt, a szóbeli vizsgáztatásra vizsgatevékenységenként kérdezı tanárt (a továbbiakban együtt: vizsgáztató tanár) kell megbízni. A vizsgáztató tanári feladatokat azonos személy is elláthatja. (3) A vizsgabizottság vizsgaszervezı által delegált tagját, a vizsgáztató tanárokat, a felügyelı tanárokat és a vizsgabizottság jegyzıjét az igazgató írásban bízza meg. A megbízást az adott vizsgatevékenység elıtt legalább egy héttel meg kell küldeni, illetve át kell adni. (4) A megbízás — a vizsga jegyzıjének és a felügyelı tanároknak a kivételével — az átvétel napjától a szakmai vizsga eredményének kihirdetését követı negyedik munkanap végéig, ha a vizsgabizottság döntése ellen törvényességi kérelmet nyújtottak be, a jogerıs döntésnek megfelelı intézkedés megtételét követı munkanap végéig tart. A vizsgabizottság jegyzıjének megbízása a szakmai vizsga iratainak irattárba történı elhelyezésének napján, a munkaidı lejártával szőnik meg (a továbbiakban: a vizsgabizottság mőködési ideje). A felügyelı tanárok megbízása az általuk felügyelt vizsgatevékenységet követı napon, a munkaidı lejártával szőnik meg. (5) A javítótanár részletes feladatait a 7. számú, a kérdezı tanár részletes feladatait a 8. számú, a felügyelı tanár részletes feladatait a 6. számú melléklet tartalmazza. Nem lehet felügyelı tanár az, aki az adott tantárgy oktatására jogosító végzettséggel, szakképzettséggel rendelkezik, illetve, aki nem vesz részt a felügyelı tanárok számára tartott kötelezı továbbképzéseken, tájékoztatókon. Vizsgáztató tanár az lehet, aki a szakképzésrıl szóló törvény 14. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak alapján a szakmai elméleti tantárgyak oktatásához, illetıleg a gyakorlati képzés ellátásához jogszabályban elıírt szakképesítéssel rendelkezik. Az igazgatónak gondoskodnia kell arról, hogy megfelelı helyettes álljon készenlétben arra az esetre, ha a felügyelı tanárok, a vizsgáztató tanárok és a vizsgabizottság jegyzıje közül bárkit helyettesíteni, pótolni kell. (6) A szakmai vizsgát, a vizsgabizottság munkáját a vizsgaszervezı készíti elı, és gondoskodik a vizsgabizottság mőködtetésérıl. (7) Az igazgató felel a szakmai vizsga elıkészítésének törvényességéért, zavartalan lebonyolításáért. Az igazgató feladata különösen, hogy a) döntsön minden olyan, a szakmai vizsga elıkészítésével és lebonyolításával összefüggı ügyben, amelyet a szabályzat nem utal más jogkörébe, b) kiadja az elıírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésrıl, c) gondoskodjon arról, hogy a vizsgára jelentkezık, a vizsgabizottság tagjai, a vizsgabizottság jegyzıje, a felügyelı, kérdezı és javítótanárok megismerjék a vizsgaszabályzatot, a vizsga lebonyolításának rendjét, d) gondoskodjon arról, hogy a vizsga iratai, különösen a vizsgázók igazolásai, a törzslapok, a képzési program, a modulok vizsgakövetelményei a vizsgabizottság rendelkezésére álljanak, e) ellenırizze a vizsgáztatás rendjének megtartását, e feladata keretében látogassa az írásbeli, az interaktív, a gyakorlati és a szóbeli vizsgatevékenységeket,
6
f) megszervezze a vizsgaeredmények kihirdetését, ellenırizze a törzslapok és bizonyítványok egyeztetését, a jogszabályokban foglaltak szerint aláírja és aláírassa a vizsga iratait, g) minden szükséges intézkedést megtegyen annak érdekében, hogy a szakmai vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni. (8) Az igazgató feladatainak ellátásában — az igazgató megbízása alapján — közremőködhet az igazgató helyettese vagy más megbízottja. (9) Az igazgató nem lehet vizsgáztató tanár abban a vizsgabizottságban, amelynek tekintetében ellátja az e címben meghatározott feladatokat. Amennyiben az igazgató vizsgáztató tanári feladatot lát el, megbízásának kiadását a vizsgakoordinációs csoport intézi. Ilyen megbízás akkor adható, ha az igazgató a vizsgaszervezéssel és lebonyolítással kapcsolatos feladatait átadta helyettesének vagy más megbízottjának. (10) Amennyiben az oktatásszervezı külsı szervezet, az oktatásban közremőködı tanár nem kaphat megbízást felügyelı és javítótanári feladatokra. (11) A szakmai vizsga vizsgatevékenységeirıl jegyzıkönyvet kell felvenni. (12) A vizsgaszervezı az írásbeli és az interaktív vizsgatevékenység iratait modulok, valamint vizsgabizottságok szerint szétválogatja, és legalább három nappal a szóbeli vizsgatevékenység kezdı napja elıtt megküldi a vizsgabizottság elnökének. A vizsgabizottság elnökének elızetes kérésére az iratokkal együtt megküldi a szóbeli vizsga tételeit is. A vizsgaszervezı a következı iratokat továbbítja a vizsgabizottság elnökének: a) a vizsgázók által elkészített és a javító tanár által javított valamennyi vizsgadolgozatot, egy kitöltetlen feladatlapot, valamint a hozzá tartozó javításiértékelési útmutatót, b) az írásbeli és az interaktív vizsgatevékenység folyamán felvett jegyzıkönyve(ke)t, c) az írásbeli és az interaktív vizsgadolgozatok javítótanári értékelésére benyújtott vizsgázói észrevételeket, d) a vizsgákra jelentkezıkrıl készített összesítı ívet, e) a javítótanár által javasolt értékeléseket tartalmazó, azokat összesítı osztályozó ívet, f) a vizsgáztatási jegyzéket. (13) A vizsgázók a javítótanár által javított dolgozataikat megtekinthetik. A vizsgázókat az írásbeli és az interaktív megkezdése elıtt tájékoztatni kell arról, hogy hol és mikor tekinthetik meg az általuk írt vizsgadolgozatokat, és tehetnek észrevételt a javítótanár értékelésére. A megtekintés módját a vizsgabizottság határozza meg a vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzatban. A megtekintésre úgy kell idıt biztosítani, hogy a vizsgázó az észrevételeit a szakmai vizsga utolsó vizsgatevékenységének megkezdése elıtt írásban leadhassa a vizsgaszervezı képviselıjének. Észrevétel kizárólag az értékelési útmutatóban foglaltaktól eltérı javítás vagy az értékelés számszaki hibája esetén tehetı. A vizsgázónak a kijavított és értékelt dolgozatra tett észrevételeirıl a vizsgabizottság határoz. Az írásbeli és az interaktív vizsgafeladatok megoldására javasolt %-os értékelést a szakmai vizsga utolsó vizsgatevékenységének megkezdése elıtt a vizsgázó tudomására kell hozni. (14) A szakmai vizsga megszervezésével, lebonyolításával kapcsolatos biztonsági rendszabályokat a szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza. (15) Az ebben az alcímben az írásbeli és az interaktív vizsgatevékenységre elıírt rendelkezéseket alkalmazni kell a II. 5. 3. pont (3) bekezdésében meghatározott írásbeli típusú gyakorlati vizsgatevékenység esetében is. (16) Modulzáró vizsgát kell szervezni, amennyiben azt a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye elıírja. A pénzügyminiszter hatáskörébe tartozó adótanácsadó 7
szakképesítés, biztosítási tanácsadó szakképesítés 9., nonprofit menedzser szakképesítés, okleveles adószakértı szakképesítés 1., okleveles pénzügyi revizor szakképesítés 3. és szakképesített bankreferens szakképesítés modulzáró vizsgáit vagy modulzáró vizsgáját a Pénzügyminisztérium által kiadott feladatlap vagy szóbeli tételsor felhasználásával, illetve útmutató alapján kell megszervezni. Az írásbeli modulzáró vizsgákat a II. 5. 1. Az írásbeli vizsgatevékenység alcímben meghatározottak szerint kell megszervezni. A szóbeli modulzáró vizsgákat egy kérdezı tanár és a vizsgaszervezı képviselıjének jelenlétében kell lebonyolítani. A gyakorlati modulzáró vizsgákat – amennyiben a vizsgázónak nem írásbeli vizsgaproduktumot kell elkészítenie - a II. 5. 2. Az interaktív vizsgatevékenység alcímben meghatározottak szerint kell megszervezni. II. 4. A szakmai vizsga vizsgabizottsága és annak mőködése (1) A szakmai vizsga vizsgabizottságának elnökét a vizsgaközpont bízza meg. A vizsgaelnök részletes feladatait a 2. számú melléklet tartalmazza. (2) A vizsgabizottság tagja nem mőködhet közre közeli hozzátartozójának [Ptk. 685. § b) pont] vizsgáztatásában. A vizsgabizottság tagjainak részletes feladatait a 3., illetve 4. számú mellékletek tartalmazzák. (3) A vizsgabizottság munkáját a szakmai vizsgán felügyelı és vizsgáztató tanárok segítik. (4) A vizsgabizottság ügyviteli tevékenységét a vizsgabizottság jegyzıje végzi. A vizsgabizottság jegyzıjének feladataival az bízható meg, aki legalább középiskolai végzettséggel rendelkezik. A jegyzı részletes feladatait a 6. számú melléklet tartalmazza. (5) A vizsgabizottság üléseirıl jegyzıkönyvet kell készíteni, a vizsgabizottság döntéseit pedig határozatba kell foglalni. (6) A vizsgabizottság vizsgafelmentésrıl hozott döntésérıl legkésıbb a szakmai vizsga elsı vizsgatevékenysége elıtt három nappal írásban tájékoztatja a vizsgaszervezı a vizsgázót. A vizsgabizottság döntését a törzslapba is be kell jegyezni. (7) A szóbeli vizsgatevékenység megkezdése elıtt, legkésıbb a szóbeli vizsgatevékenység megkezdésének a napján a vizsgabizottság értekezletet tart, amelyen megállapítja az írásbeli, az interaktív, illetve a gyakorlati dolgozatok értékelését, valamint meghozza a szakmai vizsga folytatásához, továbbá a szóbeli vizsgatevékenység megkezdéséhez szükséges további döntéseket. (8) Az írásbeli és az interaktív dolgozatok vizsgabizottság által jóváhagyott értékelését rá kell vezetni az osztályozó ívre. (9) A vizsgabizottság elnöke az értekezlet elıtt ellenırzi a szakmai vizsgára bocsátás jogszerőségét. Abban az esetben, ha a rendelkezésre álló iratok alapján kétséges, hogy a vizsgára bocsátás elıfeltételei fennállnak, a vizsgabizottság dönt a vizsgára bocsátás jogszerőségérıl. Ha a vizsgabizottság azt állapítja meg, hogy a vizsgára bocsátás elıfeltételei nem álltak fenn, megsemmisíti a vizsgázó addig elért eredményeit, és a vizsgázót törli a vizsga nyilvántartásából. A döntésrıl felvett jegyzıkönyvnek tartalmaznia kell az eljárás indokát, a döntés alapjául szolgáló tényeket, az elhangzott nyilatkozatokat. A jegyzıkönyvet a vizsgabizottság elnöke, tagjai, jegyzıje és azok írják alá, akiket meghallgattak. (10) A szóbeli vizsgatevékenység befejezése után a vizsgabizottság záróértekezletet tart, amelyen megállapítja a vizsgázók szóbeli vizsgatevékenységének értékelését, valamint a szakmai vizsga összesített értékelését, minısítését és ennek alapján a vizsga osztályzatát. (11) A szakmai vizsga eredményét, a vizsgabizottság még nem ismertetett döntéseit a vizsgázók és a vizsgabizottság tagjai jelenlétében az elnök a vizsgabizottságnak a szakmai 8
vizsgát lezáró értekezletén ismerteti. Az eredmény kihirdetése nyilvános. A vizsgabizottság elnöke a vizsgaeredmények kihirdetése elıtt röviden értékeli a szakmai vizsgát. (12) A vizsgabizottság — az ügy kivizsgálása után — értekezleten dönt a szakmai vizsgán elkövetett szabálytalanságról. A szabálytalanság kivizsgálásának részletes szabályait a 9. A szabálytalanság kezelése a szakmai vizsga vizsgatevékenységei során cím tartalmazza. (13) A vizsgabizottság tagjait és jegyzıjét, valamint a vizsgabizottság munkájában közremőködıket a vizsgabizottság döntései kapcsán titoktartási kötelezettség terheli a döntések nyilvánosságra hozataláig. (14) Az ebben az alcímben az írásbeli és az interaktív vizsgatevékenységre elıírt rendelkezéseket alkalmazni kell a II. 5. 3. pont (3) bekezdésében meghatározott írásbeli típusú gyakorlati vizsgatevékenységek esetében is. II. 5. A szakmai vizsga részei II. 5. 1. Az írásbeli vizsgatevékenység (1) Az írásbeli vizsgatevékenységet a vizsgaközpont által kiadott feladatlapok használatával kell lebonyolítani. (2) A vizsgadolgozatokat a vizsgaszervezı igényli, és az igénylését megküldi a vizsgakoordinációs csoportnak, amely az igényléseket összesíti és megküldi azt a szociális és munkaügyi miniszter felügyelete alá tartozó szakképesítések esetében elektronikusan, a pénzügyminiszter felügyelete alá tartozó szakképesítések esetében papír alapon a vizsgaközpontnak. A vizsgaközpont az igénylés visszaigazolását elektronikus levélben küldi meg. A pénzügyminiszter felügyelete alá tartozó szakképesítések esetében a vizsgadolgozatok átvételekor jelezni kell, hogy a megoldásokat írásbeli meghatalmazással személyesen veszi át a vizsgakoordinációs csoport munkatársa. (3) A modulok központi vizsgakövetelményekre épülı központi írásbeli feladatlapjait és az útmutatókat a vizsgaközpont készítteti el. A feladatlapokat a vizsgaközpont adja át — a minısített iratkezelésre vonatkozó elıírások betartásával — a vizsgakoordinációs csoport munkatársának. (4) Az igazgató az írásbeli vizsgadolgozatokat az adott modul írásbeli vizsgatevékenységének megkezdésére meghatározott idıpontig köteles elzárni oly módon, hogy ahhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá. (5) A vizsga kijelölt helyszínére zárt, biztonságos csomagolásban érkezı feladatlapok csomagolását a csomagon megjelölt idıpontban a vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzatban meghatározott vizsgabizottsági tag és a felügyelı tanár bontja ki. A felbontás helyét, idıpontját, a csomag (sértetlen vagy sérült, felbontott) állapotát és a felbontást végzık nevét a vizsgatevékenységrıl készített jegyzıkönyvben rögzíteni kell. (6) Az írásbeli vizsgatevékenységen részt vevı vizsgázókat elızetesen vizsgacsoportba kell osztani. Minden vizsgacsoportot egytıl kiindulva folyamatos arab számokkal meg kell jelölni. A vizsgázókat az adott vizsgacsoporton belül az írásbeli vizsgatevékenység megkezdése elıtt egytıl kiindulva folyamatos arab számokkal sorszámmal kell ellátni. (7) A vizsgázókról — vizsgacsoportonként — vizsgacsoport-beosztást kell készíteni. A vizsgacsoport-beosztás tartalmazza a vizsgaszervezı adatait, a vizsgacsoport azonosító számát, a szakképesítés megnevezését, OKJ-számát, a vizsga helyét, idejét, a modul és a vizsgafeladat azonosító számát, megkezdésének idıpontját, a vizsgázók nevét, azonosító okmányának a számát, aláírását. 9
(8) Az írásbeli vizsgatevékenységet olyan épületben vagy épületrészben kell megszervezni, amelynek felügyelete megfelelı módon biztosítható. Az írásbeli vizsgatevékenység idıtartama alatt a vizsgázók részére elkülönített épületrészbe a vizsgázókon, a vizsgabizottság elnökén, tagjain, a felügyelı tanárokon és az igazgatón kívül csak az igazgató engedélyével lehet belépni. (9) A vizsgateremben az ülésrendet a vizsgatevékenység megkezdése elıtt a felügyelı tanár — az elızetes csoportbeosztás alapján — úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék. (10) A vizsgatevékenység megkezdése elıtt a felügyelı tanár mindegyik vizsgateremben megállapítja a jelenlévık személyazonosságát, meggyızıdik arról, hogy minden vizsgázó nevét feltüntették a vizsgacsoport beosztáson. Ezt követıen ismerteti az írásbeli vizsgatevékenység szabályait, az elkövetett szabálytalanság következményeit, majd kiosztja a feladatlapokat. (11) A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható. (12) A vizsgateremben és a folyosón gondoskodni kell az állandó felügyeletrıl. (13) Az írásbeli vizsgatevékenység során a vizsgázó csak a központilag kiadott feladatlapon, valamint a vizsgaszervezı bélyegzıjével ellátott lapokon dolgozhat. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát kék színő tintával, a szövegeket jól olvashatóan kell elkészíteni. A ki nem osztott feladatlapokat az írásbeli vizsgatevékenység befejezéséig a felügyelı tanár ırzi. Valamennyi modul írásbeli vizsgatevékenységének egy-egy feladatlapját, valamint a vizsgacsoport beosztását az írásbeli vizsgatevékenység jegyzıkönyvéhez kell csatolni. (14) Az íróeszközökrıl és a használható segédeszközökrıl a vizsgázók gondoskodnak, kivéve, ha a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye a használható segédeszköz biztosítását a vizsgaszervezı feladataként írja elı. A segédeszközöket a vizsgázók egymás között nem cserélhetik, és egymásnak nem adhatják át. (15) A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése elıtt mindegyik átvett feladatlapon, lapon feltünteti a nevét, a vizsganap keltét, a szakképesítés megnevezését, a vizsgafeladat sorszámát. (16) Az írásbeli vizsgatevékenység ideje alatt a vizsgázó a helyiséget csak indokolt esetben hagyhatja el. A vizsgázók közül egyidejőleg csak egy vizsgázó mehet ki. A folyóson a felügyelı tanár gondoskodik arról, hogy a vizsgázók senkivel ne kerülhessenek kapcsolatba. (17) A helyiséget elhagyó vizsgázó átadja vizsgadolgozatát a felügyelı tanárnak, aki a távozás és a visszaérkezés pontos idejét — azon a helyen, ahol az írásbeli munkát a vizsgázó félbe hagyta — arra, illetve az ülésrendet tartalmazó jegyzıkönyvbe beírja. (18) Ha az írásbeli vizsgatevékenységet bármilyen esemény megzavarja, a kiesett idıvel a feladat megírására rendelkezésre álló idıt meg kell növelni. (19) Az írásbeli feladatok befejezése után a vizsgázó a megoldást tartalmazó vizsgadolgozatot és a felhasznált fejléces kiegészítı lapokat együtt átadja a felügyelı tanárnak. A piszkozatot tartalmazó lapokat, illetve részeket a vizsgázónak áthúzással kell érvényteleníteni. (20) A felügyelı tanárok az írásbeli vizsgatevékenységrıl jegyzıkönyvet vezetnek. A jegyzıkönyvhöz csatolni kell az ülésrendet, illetve tartalmaznia kell a vizsga menetével kapcsolatos eseményeket. A jegyzıkönyvet a felügyelı tanár és a vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzatban meghatározott vizsgabizottsági tag a vizsgaszervezı képviselıjének történı átadás elıtt aláírja. (21) A vizsgaszervezı képviselıje az írásbeli vizsgatevékenység folyamán vezetett jegyzıkönyveket, a vizsgacsoport beosztást, valamint a vizsgadolgozatokat az üres 10
feladatlapokkal együtt az írásbeli vizsgatevékenységeket követıen átveszi a felügyelı tanároktól. A jegyzıkönyve(ke)t aláírásával lezárja, és a vizsgairatokhoz csatolja. (22) A megmaradt, fel nem használt dolgozatokról – a jegyzıkönyvhöz csatolt példányt leszámítva - az igazgató összesítést készít, és azt a vizsganapot követı napon elektronikus úton elküldi a vizsgakoordinációs csoportnak, s egyúttal gondoskodik a fel nem használt dolgozatok megsemmisítésérıl. (23) Az írásbeli vizsgatevékenység vizsgadolgozatait javítótanár javítja. A vizsgadolgozatokat és a javítási-értékelési útmutatót tartalmazó lezárt borítékot — megszámlálva, egy közös borítékba zárva — a vizsgaszervezı képviselıje adja át elbírálásra a javítótanárnak, majd a javító tanár a javítást követıen a vizsgaszervezı képviselıje által meghatározott idıben a borítékokkal együtt átadja a vizsgaszervezı képviselıjének. (24) Ha a vizsgázó a modul írásbeli vizsgatevékenységét neki fel nem róható okból meg sem kezdte, vagy megkezdte, de be nem fejezte, az adott modulból pótló vizsgát tehet. A vizsgatevékenységrıl neki fel nem róható okból elkésett hallgató a vizsgatevékenységet meg sem kezdı vizsgázóval esik egy tekintet alá. (25) Ha a vizsgázó a modul írásbeli vizsgatevékenységén a rendes, a javító vagy a pótló szakmai vizsgán 50%, a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozó egyes szakképesítések esetében 59% vagy az alatti teljesítményt ért el, és a modul kizárólag írásbeli vizsgatevékenységbıl áll, az adott modulból a vizsgázó javítóvizsgát tehet. (26) Egyéb esetekben a vizsgázónak a szakmai vizsgát teljes egészében meg kell ismételnie.
II. 5. 2. Az interaktív vizsgatevékenység (1) Az interaktív vizsgatevékenységet akkor lehet megkezdeni, ha az ehhez szükséges feltételek meglétérıl (személyi, tárgyi, munka-, tőz- és egészségvédelmi) a vizsgabizottság elnöke és a vizsgabizottságnak a vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzatban erre feljogosított tagja meggyızıdött. A technikai feltételek folyamatos biztosításáért felelıs személy a vizsga biztonságos lebonyolításának érdekében az igazgató írásos engedélyével jelen lehet. (2) A vizsgateremben az ülésrendet úgy kell kialakítani, a vizsgatermet úgy kell berendezni, hogy a vizsgázók ne láthassák egymás monitorát. (3) Az elektronikusan érkezı feladatlapok megnyitása az elektronikus feladatlapok kísérılevele szerint megjelölt idıpontban a vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzatban erre feljogosított tag és a felügyelı tanár irányításával történik. A telepítés helyét, idıpontját, a csomag (sértetlen vagy sérült, felbontott), illetve az elektronikusan érkezı feladatlapok állapotát és a jelenlévık nevét jegyzıkönyvben rögzíteni kell. (4) Az interaktív vizsgafeladatok megoldására rendelkezésre álló idıbe nem számítható be a vizsgázónak fel nem róható okból (pl. áramszünet, a számítógép meghibásodása) kiesı idı. Ilyen esetben az érintett vizsgázók – a vizsgatevékenység során érvényes szabályok megtartásával - a teremben várják meg, amíg a hibát elhárítják, és a vizsgatevékenységet folytathatják. (5) A vizsgázó számára - amennyiben ezt igényli - az interaktív vizsgafeladat kidolgozásához a vizsgaszervezı bélyegzıjével ellátott lapokat kell biztosítani, melyeket a vizsgatevékenység befejezése után a vizsgázónak át kell adnia a felügyelı tanárnak. A vizsgázó az elsı lapon feltünteti a nevét, a szakképesítés megnevezését, továbbá a vizsga napjának a keltét. Ha a vizsgafeladat kidolgozásához több lapot használ fel, a nevét valamennyi lapon fel kell 11
tüntetnie. A lapokon szereplı jegyzetek, megoldások nem értékelhetıek, a javítótanárnak nem adhatóak át. (6) Ha a vizsgázó befejezte a vizsgafeladat kidolgozását, vagy a rendelkezésre álló idı letelt, menti és lezárja a vizsgafeladatot, amelyet a felügyelı tanár köteles ellenırizni. A felügyelı tanár a vizsgázó neve mellé az ülésrendre ráírja a lezárás idıpontját, és azt ellátja kézjegyével. (7) Az interaktív feladatok eredményét tartalmazó fájlokat vizsgázónként létrehozott mappába kell menteni oly módon, hogy a mappához a vizsgázón kívül más személy ne férhessen hozzá. Az így létrehozott és a vizsgázó azonosítását egyértelmően biztosító mappákat egyszer írható CD-re kell másolni. A CD-hez két példányban csatolni kell a vizsgázók nevét, a szakképesítés megnevezését, a vizsgafeladat sorszámát és címét, továbbá a vizsga napját tartalmazó összesítést, melyet a vizsgázónak a neve mellett alá kell írnia annak igazolásaként, hogy a CD az általa készített megoldásokat tartalmazza. (8) Ha az interaktív vizsgatevékenység alatt a vizsgázónak el kell hagynia a vizsgatermet, engedélyt kér a felügyelı tanártól, és egyidejőleg menti a vizsgafeladatot. A vizsgázó távozásának és visszaérkezésének idejét rá kell vezetni a neve mellé az ülésrendre. (9) Ha a felügyelı tanár az interaktív vizsgatevékenység közben szabálytalanságot észlel, megszakíttatja a vizsgázó munkáját, és a vizsgázó neve mellé az ülésrendre ráírja a szabálytalanság jellegét, pontos idejét, majd aláírja. Ezt követıen engedélyezi a vizsgázónak a vizsgatevékenység folytatását. A felügyelı tanár ezután azonnal értesíti az igazgatót. (10) Az interaktív feladatok eredményét tartalmazó fájlokat lezárt, utólag nem módosítható elektronikus adathordozón kell beadni, amelyre a vizsgázó kézírással ráírja a nevét, a szakképesítés megnevezését, a vizsgafeladat sorszámát és címét, valamint a vizsga napját, továbbá aláírja. (11) Az (1)-(10) bekezdésekben nem szabályozott kérdésekben vizsgatevékenységre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
az
írásbeli
II. 5. 3. A gyakorlati vizsgatevékenység (1) A gyakorlati vizsgatevékenységet a vizsgaszervezı által kiadott vizsgafeladatok, javításiértékelési útmutató vagy feladatközlı lap vagy tételsor használatával úgy kell lebonyolítani, hogy a vizsgázó húzással maga választhassa ki a feladatsort, illetve a feladatközlı lapot. A feladatot a feladatközlı lapon meghatározott segédanyagok használatával kell a vizsgázónak elvégeznie. A segédanyagokat a vizsgaszervezınek kell biztosítania. (2) A vizsgafeladatokat a vizsgabizottság elnökének, illetve a kijelölt szakmai szervezet által delegált tagjának a szakmai vizsga elsı vizsgatevékenysége elıtt tíz nappal meg kell küldeni, azokat velük jóvá kell hagyatni, s ezt a feladatlap, feladatközlı lap, illetve tételsor elılapján aláírásukkal igazoltatni kell. Több vizsgacsoport esetén az azonos gyakorlati vizsgafeladatokat valamennyi elnökkel, illetve a kijelölt szakmai szervezet által delegált taggal jóvá kell hagyatni. (3) Az írásbeli típusú gyakorlati vizsgatevékenység esetében legalább két feladatlapot, a hozzájuk tartozó javítási-értékelési útmutatót és értékelılapot kell jóváhagyatni. A feladatlapok elılapját a jóváhagyás után kell a feladatlapokkal együtt - a vizsgázók és a feladatlapok számának figyelembe vételével, a szükségesnél eggyel több példányban sokszorosítani. (4) Írásbeli típusú gyakorlati vizsgatevékenységnél a húzás után a feladatsor számát a Perfsysbıl nyomtatott Vizsgacsoport beosztáson, gyakorlati és szóbeli típusú gyakorlati vizsgatevékenységeknél pedig a feladatközlı lap számát az osztályozó íven fel kell tüntetni. 12
(5) Az írásbeli vizsgatevékenységre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgatevékenységre - a (6) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével -, amennyiben a vizsgafeladat megoldását írásban s a vizsga befejezését követıen a javítótanár által javítható formában kell elkészíteni. (6) A vizsgafeladatnak és az értékelı lapnak olyan részletesnek kell lennie, hogy azok alkalmasak legyenek a részszakképesítéshez szükséges kompetenciák mérésére, illetve értékelésére. Az útmutatónak tartalmaznia kell − a feladatok részletes megoldásait, − az egyes feladatokra adható pontszámokat, − az egyes feladatokon belül adható részpontszámokat, illetve annak egyértelmő megnevezését, hogy mire adható a részpontszám. (7) A szóbeli vizsgatevékenységre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgatevékenységre - a (9) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével -, amennyiben a vizsgafeladatot egyszeri alkalommal kell bemutatni, elıadni és ennek alapján kell a vizsgázó teljesítményét értékelni. (8) A gyakorlati és a szóbeli típusú gyakorlati vizsgatevékenységeknél a vizsgázók létszámánál legalább eggyel több feladatközlı lapot, a hozzájuk tartozó javítási-értékelési útmutatót és értékelılapot kell készíttetni és jóváhagyatni. (9) A feladatközlı és az értékelı lapnak olyan részletesnek kell lennie, hogy azok alkalmasak legyenek a részszakképesítéshez szükséges kompetenciák mérésére, illetve értékelésére. A feladatközlı és az értékelı lapnak tartalmaznia kell − az információtartalom vázlatát, − az információtartalom vázlata alapján a hozzárendelt kompetenciákat, − az egyes feladatokra adható maximum, illetve elért pontszámokat, − az egyes feladatokon belül adható maximum, illetve elért részpontszámokat, illetve annak egyértelmő megnevezését, hogy mire adható a részpontszám, − a szakmai és vizsgakövetelmény szerinti szakmai készségeket és azok szintjét, − a szakmai és vizsgakövetelmény szerinti egyéb kompetenciákat, − a szakmai ismeretek szakmai és vizsgakövetelmény szerinti alkalmazását és annak típusát. (10) A kidolgozott vizsgafeladatokat, feladatközlı lapokat, javítási-értékelési útmutatókat, illetve értékelılapokat a gyakorlati vizsgatevékenységet követı 7 napon belül meg kell küldeni a vizsgakoordinációs csoportnak. (11) A gyakorlati vizsgatevékenységet akkor lehet megkezdeni, ha az ehhez szükséges feltételek meglétérıl (személyi, tárgyi, munka-, tőz- és egészségvédelmi) a vizsgabizottság elnöke és a vizsgabizottságnak a vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzatban erre kijelölt tagja meggyızıdött. (12) Ha balesetveszély, egészségi ártalom, technológiai vagy más rendkívüli ok indokolja, a vizsgabizottság elnöke vagy kamarai tagja a vizsgafeladatokat megváltoztathatja. A döntésrıl jegyzıkönyvet kell készíteni. (13) Ha a vizsgázó a vizsgafeladatokat befejezte, azt közli a vizsgabizottság egyik tagjával, aki ennek idıpontját feljegyzi a vizsgafeladat értékelı lapjára, illetıleg az elkészült gyakorlati vizsgamunkát átveszi. (14) Amennyiben a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményérıl szóló rendelet vizsgaproduktum készítését írja elı, az elkészült vizsgaproduktumról azonosításra alkalmas dokumentációt (részletes leírás, fényképfelvétel stb.) kell készíteni és azt a 13
vizsgadokumentációhoz kell csatolni. A vizsgaproduktumot a szakmai vizsga lezárását követıen – ideértve az esetleges fellebbezésrıl hozott döntést – a vizsgázónak kell átadni. (15) Ha a vizsgabizottság elnöke vagy tagja a gyakorlati vizsgatevékenység közben szabálytalanságot észlel, megszakíttatja a vizsgázó munkáját, és a vizsgafeladat értékelı lapjára ráírja a szabálytalanság jellegét, pontos idejét, majd aláírja. Ezt követıen engedélyezi a vizsgázónak a vizsgatevékenység folytatását. A vizsgabizottság a gyakorlati vizsgatevékenység befejezését követıen kivizsgálja az esetet, egyúttal értesíti az igazgatót. (16) Amennyiben ez a gyakorlati vizsgatevékenység biztonságos lebonyolításának érdekében szükséges, a vizsgabizottság elnökének engedélyével jelen lehet olyan személy, aki a technikai feltételek folyamatos biztosításáért felelıs. (17) Az (1)-(16) bekezdésekben nem szabályozott kérdésekben vizsgatevékenységre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
az
írásbeli
II. 5. 4. A szóbeli vizsgatevékenység (1) A szóbeli vizsgatevékenységet a vizsgaközpont által kiadott tételsor használatával kell lebonyolítani. (2) A szóbeli vizsgatevékenység megkezdése elıtt a vizsgabizottság megállapítja a vizsgázók írásbeli és interaktív vizsgatevékenységének eredményét, valamint gyakorlati vizsgatevékenységének értékelését, amennyiben a gyakorlati vizsgatevékenységet az írásbeli vizsgatevékenységre vonatkozó rendelkezések szerint kellett megszervezni. (3) A szóbeli vizsga megkezdése elıtt a vizsgabizottság elnöke tájékoztató értekezletet tart, amelyen ismerteti a vizsgázókkal a vizsgabizottság ıket érintı döntéseit, az írásbeli, az interaktív és a gyakorlati vizsgatevékenységen elért eredményeket, a szóbeli vizsgatevékenységgel kapcsolatos tudnivalókat, a szakmai vizsgát követı eredményhirdetés helyét és várható idejét, és ismerteti a vizsgabizottság döntése elleni jogorvoslat lehetıségét. A tájékoztató értekezleten ismertetett vizsgabizottsági döntések elleni jogorvoslatra rendelkezésre álló idıt a tájékoztató értekezletet követı elsı munkanaptól kell számítani. (4) A szóbeli vizsgatevékenységen a vizsgabizottság mindhárom tagjának, valamint a kérdezı tanároknak egyidejőleg jelen kell lennie. A vizsgabizottság elnöke és tagjai legfeljebb 30 percig helyettesíthetik egymást a vizsgatevékenységek ellenırzésekor. (5) A szóbeli vizsgatevékenység — beleértve a tételhúzást is — reggel nyolc óra elıtt nem kezdhetı el, és legfeljebb tizennyolc óráig tarthat. (6) A vizsgázónak legalább harminc perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely idıpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. (7) Az egyes modulok szóbeli vizsgatevékenységeihez szükséges segédeszközökrıl a vizsgaszervezı gondoskodik. (8) A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. (9) A vizsgacsoport legfeljebb harmincöt vizsgázóból állhat. (10) A szóbeli vizsga nyilvánosságát a vizsgabizottság elnöke hivatalból vagy kérelemre korlátozhatja, illetve kizárhatja. Ki kell zárni a nyilvánosságot, ha azt a vizsgázó érdeke indokolja. A vizsgabizottság munkájában közremőködık nem zárhatók ki a szóbeli vizsgatevékenységekrıl. A nyilvánosság kizárásáról hozott döntést a vizsga jegyzıkönyvében meg kell indokolni, és a vizsga helyszínén közzé kell tenni.
14
(11) A szóbeli vizsgatevékenységen a tételt a vizsgázó húzza, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. A tételben szereplı kérdésekre, feladatokra adott válaszok sorrendjét a vizsgázó határozza meg. (12) A vizsgázónak a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményében megszabott felkészülési idıt kell biztosítani. A felkészülési idı alatt a vizsgázó a vizsgaszervezı bélyegzıjével ellátott papíron jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad elıadásban, útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan kell elmondania. (13) A vizsgázó a felkészülési idı letelte elıtt is megkezdheti a feleletét, amennyiben erre a szóbeli vizsgatevékenység során lehetıség van. (14) A vizsgázó a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott válaszadási idınél hamarabb is befejezheti a feleletét, amennyiben a válaszadást befejezte, és a kérdezı tanár, valamint a vizsgabizottság elnöke vagy tagjai meggyızıdtek a vizsgázó tudásáról. (15) A vizsgázót nem szabad félrevezetni, gondolkodásában, a tétel kifejtésében megzavarni. A vizsgabizottság elnöke és tagjai ugyanakkor a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyızıdtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt, illetve súlyosan tévedett. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha nyilvánvalóan és súlyosan tévedett, vagy a kifejtésben elakadt. (16) Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, a szóbeli vizsgatevékenységek során egy alkalommal póttételt húzhat. Ez esetben az adott vizsgatevékenységet a póttételre adott felelet alapján kell és legfeljebb 60%-ra lehet értékelni. A póttételválasztás tényét az osztályozó íven az adott vizsgatevékenységnél jelölni, a vizsgajegyzıkönyvben pedig rögzíteni kell. (17) Ha a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke és a kérdezı tanár rávezetik az általuk javasolt értékelést az osztályozó ívre. (18) Ha vizsgázó a feleletet befejezte, a következı modul vizsgafeladatából történı tételhúzás elıtt, szükség esetén a vizsgahelyiséget rövid idıre elhagyhatja. (19) A vizsgázók vizsgafeladatonkénti értékelését – az értékelés vizsgabizottsági jóváhagyását követıen - az osztályozó ívre kell rávezetni. (20) Ha a vizsgabizottság elnöke vagy tagja a szóbeli vizsgatevékenység közben szabálytalanságot észlel, megszakíttatja a vizsgázó felkészülését, feleletét, és a vizsgafeladat értékelı lapjára ráírja a szabálytalanság jellegét, pontos idejét, majd aláírja. Ezt követıen engedélyezi a vizsgázónak a vizsgatevékenység folytatását. A vizsgabizottság a szóbeli vizsgatevékenység befejezését követıen kivizsgálja az esetet, egyúttal értesíti az igazgatót. (21) Ha a vizsgázó a modul szóbeli vizsgatevékenységét neki fel nem róható okból meg sem kezdte, vagy megkezdte, de be nem fejezte, az adott modulból pótló vizsgát tehet. (22) Ha a vizsgázó a modul szóbeli vizsgatevékenységén a rendes, a javító vagy a pótló szakmai vizsgán 50%, a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozó egyes szakképesítések esetében 59% vagy az alatti teljesítményt ért el, és a modul kizárólag szóbeli vizsgatevékenységbıl áll, az adott modulból a vizsgázó javítóvizsgát tehet. (23) Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgatevékenységrıl neki fel nem róható okból elkésik, a szóbeli vizsgatevékenység megkezdésének engedélyezésérıl a vizsgabizottság dönt. (24) Egyéb esetekben a vizsgázónak a szakmai vizsgát teljes egészében meg kell ismételnie.
15
II. 6. A vizsgázó értékelése a szakmai vizsgán (1) A szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményérıl szóló rendeletben meghatározott súlyozás szerint kell a vizsgázó vizsgarészenként elért %-os teljesítményét meghatározni egész számra kerekítve. A szakmai vizsga eredményét és ennek megfelelı osztályzatát az egyes vizsgarészek %-os eredményének súlyozott átlaga alapján kell megállapítani az általános kerekítési szabályok szerint egész számra kerekítve. A %-os eredmények meghatározásához egységesen a központilag elıírt, e célra készített Excel-fájlt kell használni. (2) Ha a vizsgázót vizsgarész teljesítése alól mentesíti a vizsgabizottság, akkor a vizsgázó teljesítményének értékelésekor a vizsgarészt vagy a felmentés alapjául szolgáló tanulmányokban szerzett érdemjegynek a jogszabályban meghatározott maximális %értékével vagy a korábban elért %-os eredménnyel kell figyelembe venni. Mentesül az adott vizsgarész tekintetében a szakmai vizsga letétele alól az a vizsgázó, aki a vizsgarész követelményét országos tanulmányi versenyen, diákolimpián teljesítette és a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri. Ilyen felmentés esetén az adott vizsgarész teljesítményét 100%-osnak kell tekinteni. (3) A vizsgázó írásbeli, interaktív, illetve gyakorlati vizsgatevékenység során készített dolgozatát a javító tanár javítja ki és értékeli. (4) A vizsgabizottság elnöke akkor kezdeményezheti az írásbeli, az interaktív, illetve a gyakorlati vizsgatevékenység javasolt értékelésének megváltoztatását, ha a dolgozat javításánál az értékelési útmutatóban foglaltakat nem vették figyelembe, vagy a dolgozatban téves javítást, illetıleg ki nem javított hibát talált. Amennyiben a vizsgabizottság elnöke az értékelés megváltoztatását kezdeményezi a vizsgabizottságnál, úgy írásbeli javaslatában pontosan meg kell határoznia az indokokat. (5) A sikertelen szakmai vizsga, pótlóvizsga és javítóvizsga a képzés megkezdésekor érvényes vizsgakövetelmény szerint a szakmai és vizsgakövetelmény megváltozásáig, de legalább a szakmai vizsgát követı 1 évig ismételhetı meg. Pótló- és javítóvizsga esetén az elızıleg sikeresen teljesített modulokat nem kell megismételni, kivéve, ha a vizsgakövetelmény megváltozása a teljesített modulokat érintette.
II. 7. A javítótanár értékelése elleni észrevétel, illetve a vizsgabizottság döntése elleni törvényességi kérelem kezelése (1) Az írásbeli, interaktív, illetve gyakorlati vizsgakérdések megoldására adott javítótanári értékelést a szóbeli vizsgatevékenység megkezdése elıtt nyilvánosságra kell hozni. A javítótanár értékelésére a vizsgázó észrevételt tehet, de kizárólag az értékelési útmutatóban foglaltaktól eltérı javítás vagy az értékelés számszaki hibája esetén. Az észrevételt a vizsgabizottságnak címezve az igazgatóhoz kell benyújtani. Az észrevétel kivizsgálásával kapcsolatosan részletes jegyzıkönyvet kell felvenni, és a döntést indokolással ellátott határozatba kell foglalni. Az észrevétel megtételéhez a dolgozatot és a javítási-értékelési útmutató megtekintésére egy munkanapot - nyolc órát - kell biztosítani. A vizsgadolgozatot és az útmutatót a vizsgázó, a vizsgabizottság elnökéhez történı megküldés elıtt, a vizsgaszervezı képviselıjének jelenlétében, az igazgató által meghatározott helyen és idıben megtekintheti, azokról kézzel másolatot készíthet, és az értékelésre észrevételt tehet. A vizsgázó észrevételeit a megtekintést követı elsı munkanap tizenhat óráig adhatja le. Az észrevétel benyújtására nyitva álló határidı elmulasztása esetén egy napon belül lehet igazolási kérelmet elıterjeszteni. Az igazolási kérelem benyújtási határideje jogvesztı. A vizsgázókat az elsı vizsgatevékenység megkezdése elıtt tájékoztatni kell arról, hogy hol és 16
mikor tekinthetik meg az általuk elkészített vizsgadolgozatokat, és tehetnek észrevételt a javító tanár értékelésére. A vizsgázó észrevételérıl a vizsgabizottság dönt. (2) A vizsgázó - jogszabálysértésre hivatkozással - a vizsgabizottság bármely döntése ellen törvényességi kérelmet nyújthat be a vizsgabizottságnál az Oktatási Hivatalnak címezve a vizsgabizottság döntésének tudomására jutásától számított három munkanapon belül. A vizsgabizottságnak a szakmai vizsgát lezáró értekezletén ismertetett vizsgabizottsági döntések elleni jogorvoslatra rendelkezésre álló idıt az értekezletet követı elsı munkanaptól kell számítani. (3) Az igazgató a törvényességi kérelmet - az ügyben rendelkezésre álló valamennyi irattal együtt - a benyújtás napján, illetve, ha ez nem lehetséges, a benyújtást követı elsı munkanapon kézbesítıvel megküldi a vizsgakoordinációs csoportnak, amely továbbítja azt a vizsgaközpontnak. A megküldött iratokról elızetesen másolatot kell készíteni. (4) A vizsgakoordinációs csoport a törvényességi kérelemrıl hozott döntésrıl — a kézbesítéssel egyidejőleg — rövid úton (futár, telefax, távbeszélı) értesíti az igazgatót, aki arról haladéktalanul tájékoztatja a vizsgabizottság elnökét, tagjait és a vizsgázót.
II. 8. A szabálytalanság kezelése a szakmai vizsga vizsgatevékenységei során (1) Ha a felügyelı tanár az írásbeli, illetve a gyakorlati vizsgatevékenység során szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó vizsgadolgozatát, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli, illetve a gyakorlati vizsgatevékenységet. A felügyelı tanár ezután haladéktalanul értesíti az igazgatót. (2) Ha a felügyelı tanár az interaktív vizsgatevékenység közben szabálytalanságot észlel, megszakíttatja a vizsgázó munkáját, és a vizsgázó neve mellé az ülésrendre ráírja a szabálytalanság jellegét, pontos idejét, majd aláírja. Ezt követıen engedélyezi a vizsgázónak a vizsgatevékenység folytatását. A felügyelı tanár ezután haladéktalanul értesíti az igazgatót. (3) Ha a vizsgabizottság elnöke vagy tagja a gyakorlati vagy a szóbeli vizsgatevékenység közben szabálytalanságot észlel, megszakíttatja a vizsgázó munkáját, és a vizsgafeladat értékelı lapjára ráírja a szabálytalanság jellegét, pontos idejét, majd aláírja. Ezt követıen engedélyezi a vizsgázónak a vizsgatevékenység folytatását. A vizsgabizottság a gyakorlati, illetve a szóbeli vizsgatevékenység befejezését követıen kivizsgálja az esetet, egyúttal értesíti az igazgatót. (4) Ha a javítás során a javító tanár megállapítja, hogy a vizsgázó szabálytalanságot követett el a kidolgozáskor, megállapítását rávezeti a vizsgadolgozatra, és szóban haladéktalanul tájékoztatja a vizsgaszervezı képviselıjét, és írásban jelentést készít. (5) Az igazgató a vizsgatevékenység befejezését követıen haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Megállapításairól és a hozott döntésrıl jegyzıkönyvet készít. A jegyzıkönyvnek tartalmaznia kell minden olyan adatot és eseményt, amely lehetıvé teszi a szabálytalanság tényének és körülményének megállapítását, az érintett vizsgázó és felügyelı nyilatkozatát, továbbá azt, hogy a vizsgázót tájékoztatták a szabálytalanság elbírálásával kapcsolatos eljárásról és a bebizonyított szabálytalanság következményeirıl. A jegyzıkönyvet a szabálytalanságot észlelı felügyelı vagy vizsgáztató tanár, a vizsgázó, a vizsgabizottság tagjai és az elnök írja alá. A vizsgázó kérheti észrevételének a jegyzıkönyvbe történı rögzítését. (6) A vizsgabizottság az írásbeli, az interaktív és a gyakorlati vizsgatevékenység során feltételezett vagy elkövetett szabálytalanságról a szóbeli vizsgatevékenység megkezdése elıtt, 17
a szóbeli vizsgatevékenységen elkövetett szabálytalanságról - az eset részletes kivizsgálása után - a vizsgabizottságnak a szakmai vizsgát lezáró értekezletén dönt. (7) A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni. (8) A vizsgabizottság döntései elleni fellebbezésre a II. 7. A javítótanár értékelése elleni észrevétel, illetve a vizsgabizottság döntése elleni törvényességi kérelem kezelése cím rendelkezéseit kell alkalmazni. (9) Szabálytalanság elkövetése vagy annak gyanúja esetén a Perfekt Zrt. vezérigazgatója, illetve az oktatási igazgatója – a vizsgabizottság eljárásától, döntésétıl függetlenül – saját hatáskörben elrendelheti a feltételezett vagy bebizonyosodott szabálytalanság kivizsgálását.
II. 9. A szakmai vizsga iratai, az iratkezelés (1) A szakmai vizsgán kötelezıen alkalmazandó iratok felsorolását a 11. számú melléklet rögzíti. A szakmai vizsga iratait - ha e szabályzat másképp nem rendelkezik - két példányban a) a vizsgabizottság mőködési ideje elıtt és után a vizsgaszervezı képviselıje készíti el és az igazgató írja alá, b) a vizsgabizottság mőködési ideje alatt a vizsgabizottság jegyzıje készíti el, és a vizsgabizottság elnöke, valamint - a vizsgabizonyítvány kivételével - a vizsgabizottság tagjai és jegyzıje – szükség esetén a vizsgáztató és a felügyelı tanárok - írják alá. (2) Az írásbeli vizsgatevékenység megkezdése elıtt osztályozó ívet kell készíteni. Az osztályozó ívnek tartalmaznia kell a vizsgabizottság nevét és címét, a vizsgázók nevét, törzslapjának számát, továbbá a vizsgázó teljesítményének a szakmai vizsgán, azon belül modulonként, vizsgafeladatonként elért %-os értékelését és osztályzatát. (3) A vizsgabizottság üléseirıl és értekezleteirıl a jegyzıkönyvet az ülés, illetve az értekezlet napján el kell készíteni. A jegyzıkönyveket a vizsgabizottság elnöke, tagjai és a vizsgabizottság jegyzıje írja alá. (4) A szakmai végzettséget igazoló bizonyítványt a szakmai vizsga törzslapja alapján — a bizonyítvány-nyomtatvány felhasználásával — a jegyzı állítja ki, olvasható, nyomtatott betőkkel, nem fakuló tintával. A kiállított bizonyítványt legkésıbb a vizsgabizottságnak a szakmai vizsgát lezáró értekezletét követı elsı munkanapon át kell adni a vizsgázóknak. (5) A bizonyítvány rovatainak kitöltésekor a felesleges rovatokat egy-egy vízszintes vonallal érvényteleníteni kell. (6) A vizsgabizottságnak a szakmai vizsgát lezáró értekezlete után a vizsgaszervezınek a szakmai vizsgáról a jogszabályban meghatározott adattartalmú jelentést kell készítenie és meg kell küldenie a vizsgakoordinációs csoportnak, amely azt fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentumként megküldi a Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézetnek. (7) A szakmai vizsga utolsó vizsgatevékenységének jegyzıkönyvéhez kell csatolni a többi vizsgatevékenység, illetve értekezlet jegyzıkönyvét, az osztályozóívet, valamint a felmentési kérelemhez benyújtott okiratok másolatát és a szakmai vizsgáról összeállított jelentést. (8) A törzslap külívét és belívét két példányban kell elıkészíteni az elsı vizsgatevékenység megkezdése elıtt, és a vizsga adatait a vizsgabizottság döntését követıen rá kell vezetni. (9) A törzslapra az adatokat csak eredeti okmányok alapján, jól olvashatóan, nyomtatott betővel, nem fakuló tintával vagy írógéppel, számítógéppel szabad bejegyezni. 18
(10) A törzslapon — megfelelı záradék alkalmazásával — fel kell tüntetni a vizsgabizottság határozatait. A záradéko(ka)t a vizsgaszervezı képviselıje írja alá és hitelesíti az intézmény körbélyegzıjével. (11) A szakmai vizsga irataiban - a bizonyítványon kívül - csak a következık szerint szabad javítani: a téves, hibás bejegyzést egyszer át kell húzni, úgy, hogy az olvasható maradjon, és a helyes bejegyzést e mellé vagy e fölé kell írni. A javított oldalt a vizsgabizottság elnöke és a vizsgabizottság jegyzıje dátummal és a vizsgabizottság körbélyegzıjével, továbbá „Javítottam.” záradékkal látja el, majd aláírja. (12) A bizonyítványban törölni, helyesbíteni vagy javítani nem szabad. Az elrontott bizonyítvány minden oldalára rá kell írni tintával, nyomtatott nagy betőkkel az „ELRONTOTT” kifejezést, és az oldalakat vastagon át kell húzni tintával. Az elrontott példányokat a selejtezési jegyzıkönyvvel együtt vissza kell juttatni a vizsgakoordinációs csoporthoz, amely gondoskodik az elrontott bizonyítványok megsemmisítésérıl. (13) Névváltozás esetén - a volt vizsgázó kérelmére, az engedélyezı okirat alapján - a megváltozott nevet a törzslapra be kell jegyezni, a bizonyítványt ki kell cserélni. A bejegyzést és a cserét a vizsgakoordinációs csoport végzi. (14) A szakmai vizsga törzslapjának belíveit vizsgabizottságonként a külívvel együtt össze kell főzni oly módon, hogy az egyes lapokat ne lehessen eltávolítani vagy kicserélni. (15) Az elveszett, megsemmisült bizonyítványról – a vizsgázó kérésére – azzal egyezı adattartalmú másodlatot állít ki a vizsgakoordinációs csoport a törzslap alapján. A bizonyítványmásodlat hiteles másolatának adatait (az adatmezık nevét és azok tartalmát) – a kiállítástól számított harminc napon belül - a vizsgakoordinációs csoport megküldi a Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézetnek. A másodlat kiállításáért az illetékekrıl szóló 1990. évi XCIII. törvény Melléklet a törvény 29. § (4) bekezdéséhez az egyes államigazgatási eljárások külön illetékérıl cím VIII. Az iskolai, tanfolyami bizonyítványmásolat, másodlat illetéke részben meghatározott díjat, valamint adminisztrációs díjat kell fizetni. (16) A vizsgázó kérésére magyar, angol, német vagy francia nyelven kiállított Europass bizonyítvány kiegészítılapot kell a vizsgakoordinációs csoportnak kiadnia a Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézet Nemzeti Referencia Központról letölthetı bizonyítvány kiegészítılap nyomtatvány használatával. Ha a vizsgázó olyan képzésben vett részt, amelynek képzési programja a felnıttképzésrıl szóló törvény 16. §-a és 19. §-a alapján akkreditált program, akkor az akkreditált program lajstromszámát a bizonyítvány kiegészítılapon fel kell tüntetni. A bizonyítvány kiegészítılap kiadásáért az adott naptári év január 1-jén érvényes kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) havi összegének öt százalékát kell térítési díjként megfizetni kiegészítılaponként. (17) A szakmai vizsga utolsó napjától számítva a) tizenöt napon belül az igazgató a törzslap mindkét példányát megküldi a vizsgakoordinációs csoportnak, b) harminc napon belül a vizsgakoordinációs csoport az összesítı kimutatást megküldi a vizsgaközpontnak. (18) A vizsgakoordinációs csoport a törzslapok egy példányát a szakmai vizsga évét követı naptári év február 15-ig – kötve-főzve - megküldi a budapesti fıjegyzınek. (19) A szakmai vizsga iratait – a törzslapok kivételével - a vizsgaszervezınél kell irattárba helyezni a szakmai vizsga eredményének kihirdetését követı harminc napon belül. Az iratokat a többi irattól elkülönítve, vizsgabizottságonként kell tárolni és kezelni. (20) A szakmai vizsga iratainak ırzési ideje – a törzslap és az írásbeli, interaktív, gyakorlati vizsgadolgozatok kivételével - tíz év. A törzslapok nem selejtezhetık, azokat ötven év után át kell adni az illetékes levéltárnak. Az írásbeli, interaktív, gyakorlati vizsgadolgozatok ırzési 19
ideje egy év, amelyet a szakmai vizsga vizsgabizottságának az utolsó vizsgatevékenységet lezáró döntésétıl, illetve - fellebbezés esetén - a jogerıs döntéstıl kell számítani. (21) Az irattárban ırzött iratokat évente felül kell vizsgálni, és ki kell választani azokat, amelyeknek az ırzési ideje az irattári tervben foglaltak szerint lejárt. Az iratok selejtezését a vezérigazgató rendeli el, és az iratkezelés felügyeletével megbízott vezetı ellenırzi. A tervezett iratselejtezést harminc nappal elıbb be kell jelenteni az illetékes levéltárnak. (22) Az ügyiratok selejtezését az iratkezelés felügyeletével megbízott vezetı által kijelölt legalább 3 tagú selejtezési bizottság javaslata alapján lehet elvégezni az irattári tervben rögzített ırzési idı leteltével. (23) A selejtezésre szánt iratokról a selejtezési bizottság tagjai által aláírt, és a Perfekt Zrt. körbélyegzıjének lenyomatával ellátott jegyzıkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a selejtezett irattári tételeket, bizonyítvány esetén a sorozatjelet és a sorszámot, az irattárba helyezés évét és az irat mennyiségét. A selejtezési jegyzıkönyv két példányát meg kell küldeni az illetékes levéltárnak. A selejtezett iratokat megsemmisíteni, hasznosítani csak a levéltárnak - a visszaküldött selejtezési jegyzıkönyvre vezetett - hozzájárulása alapján lehet. A megsemmisítésrıl a Perfekt Zrt. vezérigazgatója az adatvédelmi és biztonsági elıírások figyelembevételével gondoskodik. A selejtezési jegyzıkönyvek nem selejtezhetıek, azokat ötven év után át kell adni az illetékes levéltárnak. (24) A levéltár számára átadandó ügyiratokat az ügyviteli segédletekkel együtt, nem fertızött állapotban, levéltári ırzésre alkalmas savmentes dobozokban az átadó költségére az irattári terv szerint, átadás-átvételi jegyzıkönyv kíséretében, annak mellékletét képezı átadási egység szerinti (doboz, csomag stb.) tételjegyzékkel együtt, teljes, lezárt évfolyamokban kell átadni. A visszatartott ügyiratokról külön jegyzéket kell készíteni. Az átadási jegyzéket és a visszatartott iratokról készített jegyzéket - a levéltárral egyeztetett módon - elektronikus formában is át kell adni.
20
III. rész III. Záró rendelkezések
(1) A Vizsgaszabályzat – a (3) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével – 2009. április 1jén lép hatályba. (2) A Vizsgaszabályzat rendelkezéseit Az Országos Képzési Jegyzékrıl és az Országos Képzési Jegyzékbe történı felvétel és törlés eljárási rendjérıl szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet hatálybalépését követıen hatályos Országos Képzési Jegyzékben szereplı szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei szerint megkezdett képzések szakmai vizsgái esetében kell alkalmazni. (3) A Perfekt Zrt. 2006-ban kiadott Vizsgaszabályzatát kell alkalmazni az Országos Képzési Jegyzékrıl és az Országos Képzési Jegyzékbe történı felvétel és törlés eljárási rendjérıl szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet hatálybalépését megelızıen, 2006. március 31-én hatályos Országos Képzési Jegyzékben szereplı szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei szerint megkezdett képzések szakmai vizsgái esetében.
21
