A PDF fájlok elektronikusan kereshetőek.
A dokumentum használatával elfogadom az Europeana felhasználói szabályzatát.
Tóth Péter
AZ 1768. ÉVI CIGÁNYÖSSZEÍRÁS A JÁSZSÁGBAN
A cigányok első olyan összeírását, amelyik történeti statisztikai és demográfiai szempontból is értékelhető, Mária Terézia királynőnek a Magyar Királyi Helytartótanács útján 1767. december 10-én kiadott parancsa rendelte el. Ennek a rendelkezésnek, amelyet joggal minősíthetünk alaprendeletnek, hiszen a korábban ilyen tárgyban hozottakat is magába foglalta és megerősítette, a fontosabb pontjai a következőek: a cigányokat a következő év júliusáig úrbéri szolgálatra kell kötelezni, az azután is kóborlók kunyhóit és földbe vájt házait le kell rontani, őket magukat le kell tartóztatni és útépítésre, vagy más közmunkára kell adni. Az öltözködéssel kapcsolatban megtiltotta a gyerekek meztelenül járását, a felnőtteket pedig a falusiak ruházkodásához való alkalmazkodásra kötelezte, azzal a megjegyzéssel, hogy a nők nem járhatnak ezentúl egy szál vászonban. A törvényhatóságokat kötelezte, hogy a céheknél járjanak el a cigánygyerekek mesterségre való oktatásának az érdekében. Eltörölte továbbá a vajdaság intézményét és minden cigányt a falusi bírák alá rendelt; végül eltiltotta a lótartást (kivéve, ha valaki valóban kereskedik lovakkal és van is azokról levele, illetve, ha egy jobbágytelken lakó cigánynak a gazdálkodáshoz van szüksége lóra).1 Az összeírás elrendelése tulajdonképpen ennek az általános szabályozásnak a része, hiszen a célja, mint a korábbiaknak is, az ellenőrzés volt: a személyt, akit összeírtak, elvileg később is lehetett azonosítani és ha elkóborolt, vissza lehetett vitetni oda, ahol lajstromba vették. Ugyanakkor természetesen a cigányok számának a megállapítása is a hatóság céljai közé tartozott. Ennek megfelelően az összeírásnak, amelyet a törvényhatóságok (vármegyék, városok és kiváltságos kerületek) a következő év februárjáig tartoztak elkészíteni, ki kellett terjednie a családfő nevére, életkorára, foglalkozására, vallására és földesurára; a felesége nevére, életkorára és vallására (ha az különbözött a férje vallásától), valamint a 1
A magyarországi cigánykérdés dokumentumokban 1422–1985. Szerkesztette MEZEY Barna. Budapest, 1986. 84–85. p. (Heiczinger János fordításában, téves évszámmal.) A fordítás már korábban is megjelent: lásd HEICZINGER János: Fejezetek a cigánykérdés alakulásáról. In: Fejér megyei Történelmi Évkönyv, XII. Székesfehérvár, 1978. 233–234. p.
1
gyermekeik nevére és életkorára. Ha valamelyik törvényhatóság csak a korábbi adóösszeírások családfő-jegyzékét küldte meg, azt a Helytartótanács nem fogadta el, hanem újra elrendelte az összeírásnak a megadott szempontok szerinti elkészítését. 1768 első félévében általában ez is megtörtént. Kimondhatjuk tehát, hogy ez az összeírás szándékai szerint az ország teljes cigány lakosságáról képet ad, s nemcsak a letelepedettekről, hanem a vándor cigányokról is, akiket azoknál a településeknél soroltak fel, amelyeknek határában az összeíró találta őket. Az összeírás a Jászkun kerületben is elkészült.2 A jász települések conscriptiója az 1768. január 24-i állapotokat mutatja, jóllehet Dósa Pál kapitány és esküdtje csak április 13-án hitelesítette azt. Az összeírást végző tisztségviselők a következő rovatokkal dolgoztak: vezeték- és keresztnév – születési hely: helység, vármegye vagy kerület – a feleség és a gyerekek neve – életkor – vallás – foglalkozás – mostani lakás: helység, vármegye vagy kerület – uradalomhoz való tartozás. Látható, hogy a rovatok és azok értelmezése nem pontosan egyezik meg a Helytartótanács által előírtakkal és más törvényhatóságok gyakorlatával. Összeírásunk esetében a legnagyobb nyereség, hogy tartalmazza a „születési hely” rovatot: ez módot ad ugyanis a már helyben születettek és az ide betelepedettek szétválasztására, sőt a gyerekek esetében a betelepedés hozzávetőleges időpontjának a meghatározására is. Ugyanakkor sajnálatos, hogy a feleségek vezetéknevét nem jegyezték fel az összeírók, hanem csak a keresztnevet adták meg: ennek oka nem feltétlenül a felületességükben keresendő, hanem esetleg abban is, hogy észrevették, a nők esetében a vezetéknevek még kevésbé rögzültek, mint a férfiak esetében. E vezetéknevek más törvényhatóságok esetében ugyanis jó lehetőséget biztosítanak a kapcsolatok rekonstruálására. Az összeíróknak egyébként nem lehetett könnyű dolguk, hiszen saját társadalmuk kategóriáiba kellett belekényszeríteni a még csak félig-meddig letelepedett cigányokat. Láthatóan törekedtek arra, hogy megkülönböztessék az egyes családokat: ez a törekvés azonban azzal járt együtt, hogy külön kellett venniük a már serdültebb fiúkat is, jóllehet joggal feltételezhetjük, hogy ezek még a családjukkal vagy valaki rokonuknál, esetleg valaki őket befogadó idegennél laktak. Az életkorok esetében biztosan csak a saját becslésükre hagyatkoztak. E nehézségek ellenére elmondható, hogy a Jászságban jó munkát végeztek és a későbbi kutatás számára fontos forrás került ki a kezük alól.
2
2
Jász-Nagykun-Szolnok megyei Levéltár, IV. 1. b. (A Jászkun Kerület közigazgatási iratai), 1768. D. Capsa VI. fasc. 2. nr. 15. Ebben a Jászságra vonatkozó rész az 1–21. oldalakon olvasható. Feldolgozását bizonyos szempontok alapján és inkább a jászsági cigányok későbbi összeírásainak vonatkozásában, mint az országos összefüggésekre tekintettel BAGI Gábor végezte el: Cigányok a Jászságban 1768-ban. In: Jászsági Évkönyv, 1996. 103–115. p. Jászberény, 1996.
Az 1768. évi cigányösszeírásokat eddig is hasznosította a kutatás főleg a helytörténetírást illetően.3 A nyomtatásban megjelentetett anyag természetesen a jelen forráskiadás módszereit is befolyásolja, hiszen a cél az, hogy az átfogó elemzések érdekében a már megjelent és ezután megjelenő összeírások egymás mellé rendelhetőek legyenek. Vagyis meg kellett határozni azt a minimumot, ami minden összeírásban elvileg megtalálható, de hogy az esetleges többletinformációk se vesszenek el, meg kellett találni ezek kezelésének a módját is. A forrás táblázatos közlését a formai követelmények is befolyásolták. Ennek megfelelően célszerű volt az eredeti összeírás négy rovatának az elhagyása, hiszen ezáltal a táblázatban ennyi oszlop fölöslegessé válhatott. Az egyik elhagyott rovat a vallásra vonatkozik: ettől azért lehetett eltekinteni, mivel a Kiséren lakó három református család kivételével minden összeírt cigány római katolikus volt. Ugyancsak el lehetett hagyni a feleségek életkora rovatot, mivel ezt nem töltötték ki sehol az összeírók, kivéve a 38. sorszám alatti özvegyasszony esetében. Végül szintén kimaradt az a rovat is, amelyben az uradalom neve szerepel, hiszen ez egyetlen alkalmat nem számítva mindenütt maga a Jászság. Az egy alkalom az Árokszálláson letelepedett, nyolc családra tagolt Kökény nevű cigányoké, akiknek a földesura „Almássy tekintetes úr”, nyilván Almássy Pál, aki 1766 és 1779 között a Jászkun Kerület főkapitánya volt.4 A lakóhely rovatban szereplő településneveket a táblázatban kiemeltem, így ez a rovat is kimaradhatott. Ha azonban valamelyik elhagyott rovatban volt adat, akkor az lábjegyzetbe került (így a fentebb említettek is). Végül a születési helyre utaló összes adatot is a lábjegyzetekben helyeztem el, mivel ilyen rovat más törvényhatóságok összeírásaiban egyáltalán nem szerepel. 3
4
A legfontosabb kiadások és feldolgozások a következőek. MÉSZÁROS László: Bács-Kiskun megye cigányságának történetéhez. In: Bács-Kiskun megye múltjából, I. Kecskemét, 1975. 133–168. p. GYERGYÓI Sándor: Kirekesztéstől a beilleszkedésig. I–II. kötet. Debrecen, 1990. 537–552. p. BÓDI Zsuzsa: Magyarországi cigány összeírás a 18. században. Phralipe, III. évfolyam, 1992. 15–20. p. ŠALAMON, Pavol: Cigáni v Abovskej a Turnianskej stolici v obdobi osvietenstva. In: Neznámi Rómovia. Bratislava, 1992. 73–78. p. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: Adatok a cigányok kecskeméti történetéhez (1596–1850). In: Bács-Kiskun megye múltjából, XII. Kecskemét, 1993. 7–55. p. TÓTH Péter: Kóborlás és letelepedés. A magyarországi cigányok feudális kori történetéhez. (Függelék: Torna vármegye 1768. évi cigányösszeírása.) In: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltári Évkönyv, VII. Miskolc, 1994. 7–29. p. HAZAG Ádám: Adatok Gömör és Torna vármegye cigányságának életéről az 1768. évi cigányösszeírások tükrében. In: A Miskolci Herman Ottó Múzeum Évkönyve XLIII. Miskolc, 2004. 419– 433. p. HAZAG Ádám: Adalékok a 18. századi Magyarország cigányságának életéről a Szepes vármegyei cigányösszeírás tükrében. In: A Miskolci Herman Ottó Múzeum Évkönyve XLIV. Miskolc, 2005. 227–236. p. KARDOS Ferenc: „Veszedelmes habok között látszatik életünk forogni.” Források a zalai cigányság 18. századi történetéhez. Zalaegerszeg, 2008. 53– 118. p. HAZAG Ádám: Cigányösszeírások statisztikai elemzése az északkelet-magyarországi régióban. In: A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, XLVII. Miskolc, 2008. 802–813. p. PALUGYAY Imre: Jász-Kún kerületek s Külső Szolnok vármegye leírása. Pest, 1854. 39. p.
3
Ennek megfelelően táblázatunk a következő rovatokból áll: sorszám – a családfő neve – életkora – foglalkozása – feleségének keresztneve – a fiúgyermekeik keresztneve – életkora – a leánygyermekeik keresztneve – életkora. *** A forrás elemzését az eljövendő kutatásra hagyom. Itt is fel kell hívnom azonban a majdani kutatók figyelmét néhány jelenségre, amelyek más összeírások esetében is tapasztalhatóak. Az egyik ilyenre már utaltam: ez az életkorok bizonytalansága, hiszen ezek csupán az összeírók becslésén alapulnak. Ez az oka annak, hogy főleg a felnőttek életkorának az esetében feltűnőn sok a kerek szám. Ugyancsak utaltam arra a tényre, hogy az összeírók megpróbálták saját kategóriáik szerint meghatározni a családokat és ennek megfelelően jártak el a munkájuk során, noha a máshol tapasztaltak alapján biztosra vehető, hogy az együtt élők csoportja nem feltétlenül azonos a szó mai vagy korabeli értelmében vett családdal. Abban is biztosak lehetünk, hogy a gyerekek száma magasabb volt, mint ami az összeírásból kitűnik. Ennek oka, hogy azokat, akik már felnőttek és saját családjuk volt, külön írták össze. Az ilyen kapcsolatokat itt csak sejthetjük, ha a gyerek helyben maradt és nem költözött más településre – más törvényhatóságok esetében azonban vannak olyan összeírások, amelyeknek készítői a rokoni viszonyokra is kitértek. Általános tapasztalat továbbá, hogy az összeírás keletkezésének az idején a cigányok nem kötődtek valláshoz, így ez a rovat tulajdonképpen csak arról informál, hogy az illető településen melyik egyház volt jelen (erre jó példa a kiséri református cigányok esete). Egyébként a nevekkel is ez a helyzet: az a tapasztalatunk, hogy a cigányok magyar környezetben magyar, szlovák környezetben szlovák, román környezetben román, stb. nevet viselnek a korszak összeírásaiban. Nem árt továbbá óvatosan kezelni a „foglalkozás” rovatba beírt mesterségeket sem. Ezek ugyanis a cigányok esetében nem feltétlenül azonosak a megélhetéssel, így megtévesztő lehet, ha a szó mai értelmében vett „kereső foglakozásnak” minősítjük őket.5 Célszerűnek látszott viszont meghatározni a cigányok körülbelüli arányát az egyes településeken, illetve a Jászságban. Körülbelülit, mivel az adott évből nem rendelkezünk népszámlálás jellegű, tehát mindenre kiterjedő összeírással, így csak a II. József-féle, 1785 körül elvégzett népszámlás adatsorait tudjuk felhasználni.6 Ennek eredménye a következő:
5
6
4
Erről részletesebben lásd TÓTH Péter: A magyarországi cigányok története a feudalizmus korában. Miskolc, 2006. 92–112. p. Ennek kiadása: Az első magyarországi népszámlálás (1784–1787). Szerkesztette DÁNYI Dezső – DÁVID Zoltán. Budapest, 1960. 64–65. p.
település Berény
cigányok száma 1768-ban
lakosok száma 1785 körül
a cigányok körülbelüli aránya
185
10 209
1,81 %
Árokszállás
74
5 556
1,33 %
Apáti
42
4 686
0,90 %
Ladány
51
2 708
1,88 %
Alsószentgyörgy
46
2 402
1,92 %
Kisér
15
2 684
0,56 %
Fényszaru
35
2 225
1,57 %
Jákóhalma
29
1 715
1,70 %
Dózsa
30
1 636
1,83 %
Mihálytelek
15
1 245
1,20 %
Felsőszentgyörgy
15
1 017
1,45 %
Összesen
537
36 133
1,49 %
Látható tehát, hogy Apátit és Kisért leszámítva a cigányok aránya a jászsági településeken 1 és 2 % között mozgott. Ezt azért tartom fontosnak megjegyezni, mert sejtésem szerint összefüggés lehet a cigányoknak az egész népességen belüli aránya és az életmódjuk megváltoztatására irányuló rendelkezések között. Ezt a sejtést más összeírások elemzése talán igazolni fogja. S most lássuk magát az összeírást.
5
AZ 1768. ÉVI JÁSZSÁGI CIGÁNYÖSSZEÍRÁS JÁSZBERÉNY
6
1. Csollák György
65 –
Ilona
Ilona
12
2. Csollák Mihály
40 –
Katalin
Mihály Márton János
12 Sára 10 3
7
3. Csollák István
25 –
Rozália
József Mihály
4. Csollák György
18 hegedűs
Katalin
5. Csollák Sándor
60 –
Erzsébet
6. Kóthé Mihály
75 kovács
Judit
7. Kóthé József
23 kovács
Ágnes
8. Kóthé Márton
20 hegedűs
Ilona
Márton
9. Kóthé János
46 kovács
Apollónia
János
15 Erzsébet Ágnes Judit
10. Kóthé Ferenc
36 kovács
Anna
Mihály Ferenc József Zsigmond
11 9 5 2
11. Kátai Tamás
53 kovács
Éva
István József
13 10
12. Kátai János
21 kovács
Borbála
13. Kátai Tamás
18 kovács
Katalin
14. Kondás István
65 –
Krisztina
15. Kondás Mihály
37 hegedűs
Mária
Mihály György
15 Erzsébet 7 Borbála
16. Csömör Ferenc
40 kovács
Katalin
György Ferenc István József
13 Sára 8 6 4
2 3 Erzsébet
György Mihály
17 Ilona 11
Ágnes Anna
1 13
2 1
2 13 10 7
12 2 1
17. Csömör István
35 kovács
Ilona
György Mihály
15 Erzsébet 6 Ilona Anna
13 4 1
18. Csömör István
18 kovács
Katalin
19. Csömör Mihály
26 hegedűs
Rozália
Mihály Ferenc
13 Katalin 6
4
20. Rácz István
50 kovács
Katalin
Ferenc Mihály József
9 3 2
21. Rácz Márton
30 kovács
Éva
János
3 Ilona
22. Rácz János
27 kovács
Judit
23. Rácz Sámuel
60 téglavető
Sára
24. Rácz Mihály
22 –
Sára
30 kovács
Katalin
1
25. Nagy Ferenc
26. Bogdány Mihály 2
2 3
József
Katalin
1
1 Katalin Borbála Anna
8 5 3
Éva
11
13
16 kovács
27. Púpos Ferenc
40 –
Ilona
28. Dudás Mihály
35 hegedűs
Borbála
29. Ürmös Mihály
60 –
Katalin
30. Ürmös Mihály
39 –
Rozália
Urbán Mihály
4 Katalin 2
12
31. Ürmös József
28 –
Anna
Mihály
4 Borbála
1
32. Ürmös Ferenc
26 –
Ilona
József
2 Katalin
5
33. Ürmös Márton
18 –
Katalin
János
1
34. Botos Ádám
30 téglavető
Erzsébet
Anna Ilona Sára Katalin
10 7 3 1
35. Lakatos István
50 hegedűs
Sára
Anna Ilona
20 11
3
1
István
5
Mihály János
14 Anna 7
4
Ő még Jászfényszarun született, a gyerekei már Jászberényben. Ő még a Heves megyei Túron született, a gyereke már Jászberényben. Ő még Jászárokszálláson született, a gyerekei már Jászberényben.
7
36. Lakatos József
18 cimbalmos Katalin
37. Lakatos Mihály
35 hegedűs
39. Zsiga István
11
8
Ilona Anna
1 1
6 Anna 5 Borbála 3
7 2
Anna Mária
20 14
32 téglavető
Ilona
45 –
Sára
21 kovács
Éva
44. Csámpai Tamás
28 hegedűs
Erzsébet
45. Kolompár András
75 kovács
Ilona
46. Kolompár János
20 kovács
Katalin
47. Berkes János
25 –
Julianna
János
8 Ágnes Anna Katalin
6 4 2
48. Kolompár András11
40 kovács
Borbála
Pál András
7 Judit 2
4
10
10
7 5 3
41. Jani István6
9
9
2 Rozália Éva Borbála
Rozália
43. Homoki István
8
Ferenc
28 hegedűs
8
7
11 9 5
40. Rácz Ferenc
42. Homoki Pál7
6
2 Ilona Apollónia Borbála
13 – 5
5
József
Judit4
38.
4
Éva
Ferenc Mihály Lázár
A vezetékneve Lakatos. Életkora: 57 év. Talán özvegy és összefügg az előző családdal és a következő egyedülálló személlyel. Természetesen katolikus vallású. Ő még a Békés megyei Békésen született, a gyerekei már Jászberényben. Ő még a Pest megyei Kecskeméten született, a gyerekei már Jászberényben. A Pest megyei Ságon született. A Pest megyei Szecsőn született. Ő még a Heves megyei Csányon született, a gyerekei már Jászberényben. Ő még a Heves megyei Örsön született, a gyerekei már Jászberényben. Ő még a Pest megyei Cegléden született, a gyerekei már Jászberényben.
ÁROKSZÁLLÁS 49. Farkas Mihály
45 kovács
Zsuzsanna
András Mátyás
9 Erzsébet 1 Rozália Katalin
12 5 2
50. Baranyi Ádám12
50 –
Anna
Mátyás
13 Borbála Rozália
8 4
51. Rácz István13
40 hegedűs
Erzsébet
52. Oláh Miklós
35 –
Judit
Mihály
2 Ilona Rozália
7 4
53. Rácz Mihály
23 kovács
Rozália
Mihály
1
54. Rácz István
52 hegedűs
Rozália
János
9 Rozália Anna
55. Farkas Sándor15
45 hegedűs
Anna
József Ferenc
7 Anna 3 Sára
56. Kökény Pál16
40 –
Judit
57. Kökény Péter
38 kovács
Anna
58. Kökény András
35 –
Klára
59. Kökény Mihály
24 hegedűs
Sára
60. Kökény Mátyás
21 –
Mária
61. Kökény József
30 kovács
Judit
Klára Borbála Ilona
14 7 1
62. Kökény József
21 hegedűs
Ilona
Erzsébet
2
63. Kökény Mihály17
16 –
14
12 13 14 15 16
17
Anna Ilona Borbála Apollónia Mihály
János
16 7 9 2 8 5 3 1
7 Terézia Anna Erzsébet
11 3 1
Julianna
1
1 Anna
3
Ő még a Nógrád megyei Lapujtőn született, a gyerekei már Jászárokszálláson. Jászdózsán született. Ő még Jászjákóhalmán született, a gyerekei már Jászárokszálláson. Ő még a Heves megyei Horton született, a gyerekei már Jászárokszálláson. Az Árokszálláson lakó összes Kökény nevezetű cigánynak – lásd az 56–63. sorszámú családokat – tekintetes Almássy úr a földesura. Nőtlen. Az összeírás rendszere szerint valószínűleg együtt lakik az előzővel, s így talán testvérek lehetnek.
9
64. Farkas János18 19
65. Farkas József
66. Baranyi Ferenc
22 hegedűs
Katalin
26 hegedűs
Klára
Éva József 20
1 Judit
1 5
20 –
Ágnes
Pál Mihály
10 6
67. Rácz Mihály
50 kovács
Klára
Mihály21 József György János
22 Magdolna 13 11 7
15
68. Rácz Pál22
20 hegedűs
Ilona
69. Rácz Miklós
50 kovács
Ilona
György István Ferenc
13 Anna 9 Judit 6 Éva
15 14 7
70. Rácz Dávid
29 hegedűs
Erzsébet
János23
1
25 hegedűs
Anna
Dávid
2
72. Kolompár Miklós
32 kovács
Ilona
János
1
73. Farkas György25
46 hegedűs
Ágnes
Demeter György
8 Ágnes 3
74. Rácz Gáspár
48 kovács
Anna
János István
75. Rácz Farkas
22 hegedűs
Judit
Gáspár
APÁTI
71. Rácz Miklós 24
18 19 20 21 22 23 24 25
10
Ő még Kiskunhalason született, a lánya már Jászárokszálláson. Ő még a Heves megyei Zsadonyban született, a gyerekei már Jászárokszálláson. Árva, de nem jegyezték fel, hogy kinek az árvája. A Heves megyei Alattyánban született. A Heves megyei Törökszentmiklóson született. Kiskundorozsmán született. Ő Kiskundorozsmán született, a fia már Jászapátiban. Ő még Jászárokszálláson született, a gyerekei már Jászapátiban.
10 Anna 5 Judit 4 Rozália Krisztina
14 15 8 3 1
LADÁNY 76. Jónás Farkas26
50 kovács
Katalin
Farkas Márton György
77. Jónás Jonatán27
30 kovács
Judit
Gergely Péter
7 Anna 4 Erzsébet
78. Jónás István
28 kovács
Julianna
Farkas
1
50 kovács
Ilona
Demeter
5 Judit
80. Mursa András
35 –
Rozália
81. Kankó Márton
30 hegedűs
Ilona
Ferenc János
5 Judit 3 Katalin Anna
11 9 1
82. Zsákai Sándor30
35 hegedűs
Ágnes
Urbán Sándor
15 Katalin 3 Ágnes Borbála Erzsébet
10 7 5 1
83. Bódi Sámuel31
35 hegedűs
Borbála
István Sámuel Mátyás
14 Erzsébet 6 Julianna 3
5 4
84. Bódi János32
19 hegedűs
Klára
30 kovács
Erzsébet
28
79. Rácz István
29
33
85. Farkas János
26 27 28 29 30
31
32 33
18 18 15
Katalin Julianna
István János
8 Ilona 4
9 2
11 8 1
7
Ő Jászkiséren született, a fiai már Jászladányban. A két nagyobb fiú szintén kovács. Ő Jászalsószentgyörgyön született, a gyerekei már Jászladányban. Ő a Borsod (helyesen Zemplén) megyei Berzéken született, a gyerekei már Jászladányban. A Heves megyei Verpeléten született, de a lányai már Jászladányban. Ő Jászalsószentgyörgyön, Urbán fia a Pest megyei Rékason, Katalin, Ágnes és Borbála Jászalsószentgyörgyön, Sándor és Erzsébet Jászladányban született. Ő és gyerekei közül István, Erzsébet, Julianna Jászalsószentgyörgyön, Sámuel a Heves megyei Cibakházán, Mátyás Jászladányban született. Jászalsószentgyörgyön született. Ő a Borsod megyei Mezőkövesden, gyerekei közül István és Ilona a Heves megyei Pélyen, János Jászladányban született.
11
ALSÓSZENTGYÖRGY 86. Szabó Fülöp 87. Szabó Mihály 34
23 hegedűs
Katalin
20 –
Erzsébet 35
88. Keskeny György
45 kovács
Anna
89. Keskeny József36
23 hegedűs
Ilona
90. Kókai György
28 –
Katalin
Mihály
91. Rácz Mihály
45 kovács
Erzsébet
Mihály38
92. Mursa Miklós
50 kovács
Judit
Miklós
93. Szabó József40
49 –
Sára
94. Vékony János41
45 kovács
34 kovács
37
39
György János György (!)
Julianna
1
Anna
1
18 Erzsébet 9 Anna 1 Julianna
14 7 4
Borbála
1
6 Klára Borbála
16 1
18 2 Borbála Judit
9 3
Jakab József
13 Katalin 7 Anna
11 9
Ágnes
János42 Gergely43 Mihály
19 Anna 17 Julianna 3 Rozália Ilona Katalin
12 10 6 4 2
Erzsébet
János Mihály György
KISÉR 95. Lázók György44
34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44
12
7 Sára 3 1
Ő még a Heves megyei Nagyréden született, a gyerekei már Jászladányban. Foglalkozása hegedűs. Ő még a Pest megyei Jánoshidán született, a lánya már Jászalsószentgyörgyön. Ő még a Pest megyei Nagykátán született, a gyerekei már Jászalsószentgyörgyön. Foglalkozása kovács. Ő a Borsod megyei Arlón született, a gyerekei már Jászalsószentgyörgyön. Ő a Nógrád megyei Gécen született, a gyerekei már Jászalsószentgyörgyön. Ő és János fia a Pest megyei Jánoshidán született, a többi gyereke Jászalsószentgyörgyön. Foglalkozása segéd (famulus). Foglalkozása kovács. Ő és gyerekei közül Mihály, György Jászkiséren, Sára, János pedig a Borsod megyei Igriciben született.
10
96. Lázók István
28 hegedűs
Julianna
Mihály
4 Zsuzsanna Éva
6 1
97. Lázók János
25 kovács
Sára
János
2 Sára
1
98. Nagy Farkas
75 –
Sára
József János45
11 17
99. Nagy István
22 hegedűs
Erzsébet
Mihály
1
100. Nagy Ferenc
21 hegedűs
Ilona
101. Horváth János
58 –
Zsuzsanna
Mihály
102. Horváth János
28 hegedűs
Ilona
István
3
103. Horváth István
20 kovács
Mária
104. Rácz Ádám
60 kovács
Katalin
105. Nagy Mihály
30 –
Katalin
Mihály József
4 1
106. Kátai Mihály
30 hegedűs
Rozália
Mihály András
3 Sára 1
107. Kátai György
27 hegedűs
Katalin
József
5 Katalin
1
108. Czéfó Mihály47
48 hegedűs
Erzsébet
Mihály
8 Katalin
13
109. Rácz Márton
45 hegedűs
Judit
Márton
110. Rácz Mátyás
35 kovács
Rozália
Mátyás András
FÉNYSZARU
46
13 Anna Zsuzsanna Éva
15 11 6
16
JÁKÓHALMA
45 46 47
13 5 Rozália 3
13
Foglalkozása hegedűs. Jákóhalmán született. Ő Jászapátiban született, a gyerekei már Jákóhalmán.
13
111. Rácz Mihály
34 kovács
Sára
Mihály
112. Rácz Mihály
28 –
Rozália
Mihály
7
113. Pali József
40 kovács
Judit
János Ferenc Pál József
14 11 9 2
114. Váradi Antal49
34 katona
Ágnes
Farkas
7
115. Murgi István50
50 –
Judit
Mihály György István
6 Mária 3 1
116. Kolompár István51
52 kovács
Katalin
Farkas István Ádám
11 Sára 9 Anna 2 Veronika Rozália
20 13 6 1
117. Rácz János52
49 hegedűs
Katalin
Mihály
6 Erzsébet
13
19 hegedűs
Ágnes
István
1
70 –
Ágnes
Mihály
48
12 Katalin Judit Ilona
10 4 1
DÓZSA
118. Rácz János53 54
119. Tónai Ferenc
55
120. Budai János
48 49 50 51
52 53 54 55 56
14
59 kovács
Katalin
56
Ferenc József
13
10 19 Julianna 12
3
Ő és nagyobb gyerekei Jászberényben, a legkisebb fia Jászárokszálláson született. Ő a Heves megyei Szaránkon, fia a szintén Heves megyei Fügeden született. Ő még Jászberényben született, a gyerekei már Jászdózsán. Ő Jászdózsán, a gyerekei közül Sára a Pest megyei Bagon, Anna a Heves megyei Szolnokon, Farkas, István, Veronika a Pest megyei Jánoshidán, Ádám és Rozália szintén Jászdózsán született. Elég sok helyen megfordult tehát, míg végül Dózsán letelepedett. Ő Jákóhalmán, a két gyereke Jászapátiban született. Ő Jászapátiban, a fia már Jászdózsán született. Talán fia az előzőnek. Ő a Nógrád megyei Fancsalon, a fia már Jászberényben született. A gyerekeivel együtt a Heves megyei Hevesen született. Foglalkozása kovács.
MIHÁLYTELEK 121. Banya Pál
50 kovács
Judit
122. Banya Péter
20 –
Erzsébet
20 –
Katalin
123. Bódi László 57
124. Horváth György
34 katona
János József
József Pál
10 Éva 8 Erzsébet Ilona
11 5 3
Judit
1
15 7 5
8 6
FELSŐSZENTGYÖRGY 125. Taló Mihály58
46 –
Klára
István Mihály
13 Rózsa 1 Katalin Anna
126. Rácz Ferenc59
33 –
Ágnes
Ádám Ferenc Mihály György
13 Judit 10 4 1
127. Taló Farkas
20 segéd
57 58 59
8
Ő a Heves megyei Alattyánban, a fiai már Mihályteleken. Felesége nincs (!). Ő a Pest megyei Lőrinckátán született, a gyerekei Jászfelsőszentgyörgyön. Ő Jászberényben született, a gyerekei Jászfelsőszentgyörgyön.
15
