A PDF fájlok elektronikusan kereshetőek.
A dokumentum használatával elfogadom az Europeana felhasználói szabályzatát.
IPARI KONCENTRÁCIÓ
ÉS DECENTRALIZÁCió
A Dunavidék ipari koncentráció tekintetében, a szakmai tömörüléseket nem tekintve, országonként meglehetősen változatos képet mutat. Ennek okai történeti ek és vidékről-vidékre, időről-időre eltérően alakultak. Igy a városiasodás, gazdasági szabadságjogok kifejlődése, pénzügyek átalakulása stb. Az itteni országok iparainak kifejlődése és települése a legtöbb vidéken kifejezetten történeti fejlődés erdménye; Kivételt csak la/ZOk a - nagyrészt gyáripari formában dolgozó ~ iparágak jelentenek, amelyeket az utóbbi 25-50 év erős iparfejlesztési törekvései hívtak életre és amelyeknél kellő figyelemben részesülhetett az ipari üzem gazdaságosságára kihatással levő WIlamennyi körülmény (nyersanyag-lelőhely, energiatermelés helye, munkapiac, értékesítési piac, stb.), természetesen akorszerű adottságoknak időnkénti jelentős meg-o változása azt okozza, hogy számos jelenleg is működő iparág és üzem a mai gazdaságpolitikai termelési és értékesítési adottságok közé már nem illik bele. Az dparnak, illetve t8IZ iparral foglalkozóknak szakmák és üzemnagySág szerint való tömörülése. melyet a következő tábla mutat, még aránylag egyöntetűnek mondható. Külőnösen a szakmai tömörülés. A gyári jellege az üzemeknek már kissé módosuló. Altalában Eszak-Nyugat felé, a fejlettebb ipari kultúra irányában emelkedik, minthogy az az üzem koncentrációnak kedvez. Az iparban foglalkoztatottak
Csehszlovákia
Magyarország
Jugosztávta')
Bulgár.ia'')
26.0 20.8 12.4 10.1 13.9 5.0 3.1 3.5 2.7 2.5 100.0 53.0
29.8 18.1 10.9 8.4 7.3 10.7 1.9 1.8 1.5 9:6 100.0 60.0
2~.8 18.6 11.5 6.8 12.9 3.5 1.7 0.8 1.5 17.3 100.0 49.0
33.1 20.9 12.3 15.3 10.7 3.2 1.8 0.7 1.4 0.6 100.0 45.0
35.0 19.8 19.1 9.9 4.4 2.8 1.3 2.9 2.1 2.7 100.0 34.0
Textil és ruházati ipar Vas-, fém- és gépipar Élelmezési ipar Faipar Építőipar Kő-, föld-, agyag-, üvegipar Vegyi ipar Papíripar Sokszorosító.és grafikai ipar Egyéb ipar3) , Összesen: Ebből nagyipar % ') 1931-ben,
2)
1934-ben,
%-os megoszlása 1930-ban.
!Ausztria
3)
nagyrészt
szolgáltatásokat végző íparok,
4)
Románia
27.7 18.0 21.6 16.7 2.44) 3.5 4.3 1.1 2.04) 2.7 100.0 46.0 becslés.
Az ipar regionális tömörülése igen változatos. mivel az nagyrészt történeti és politikai erők eredménye. Csak 'atz újabb településeknél jutott nagyobb szerep a gazdasági motíyumoknak. Ez magyarázza, hogy a régibb ipari' multú országokhan erősen decentralizált az ipar, szemben azúj iparokkal rendelkező délkeletiállamokkal. Az itteni országok politikai határai elég- gyakran változtak és míndannyiszor változott az iparosodás adottsága is, mivel az egyes politikai hatalmak felségjoga 12\1á 460
részekből alakult. Az ipar zöme (csaknem90%--a) a történeti Csehországban, valamint Morvaországban és Sziléziában tömörült. Az 1930-as népszámlálás adatai szerint az összes ipari foglalkoztatottak és az egyes fontosabb iparágak foglalkoztatottaínak területi megoszlása a következőképen alakult: , Csehszlovákia ipari
foglalkoztOJtottainak országrészenkénti %-os megoszlása I '1930-ban. összes ipar
Csehország Morvaország
és Szílézía
Szlovákía Kárpatukrajna Egész állam:
61.4 27.8 9.6 1.2 100.0
Textilipar Ruházati- Fémipar Elélmiszer~Scipőipar és gépipar ipar
Vegyi ipar
72.6 23.4 ' , 4.0 0.0 100.0
68.4 19.0 8.9 3.7 100.0
54.8 33.9 9.9 1.4 100.0
60.9 31.3 7.3 0.5 100.0
58.1 25.9 13.9 2.1 100.0
Csehszlovákia iparának további tanulságos területi tagozódása található az iparkamarák területei szerinti megoszlásban is. Ebből tisztánkivehető az egyes regionális iparcentrumok termelőgazdasági jelentősége. ( Csehszlovákia ,ipari ijoglalkoztatottjainak '%-os megoszlása iparkamarai kerületek szerint 1930-ban. összes ipar
Praha Kralovsky Hradec Líberec Cheb Plzeű . Ceské Budejovice
Brno Olomouc Opava
Bratislava (Pozsony) Baűská Bystríca Kosíee (Kassa)
,15.7 6.6 12.7 '7.4 4.9 2.7 8.1 9.5 5.1 4.0 2.3 2.5
Textilipar Ruházati- Fémipar 1i':lelmezési Vegyi , és cípőípar és géprpar ipar ipar
8.8 19.0 ' 28.2 13.1 1.8 1.7 9.3 8.8 5.3 2.9 0.9 0.2
22.6 5.79.6 7.6 5.9 3.4 12.0 18.2 3.7 5.3 2.6 3.4
25.1 5.6 12.0 5.7 10.0 2.4 10.4 14.6 6.3 3.6 2.4 1.8
22.1 6.9 11.0 7.6 5.9 4.7 10.3 11,4 4.2 7.7 2.9 5.4
25.7 4.6 23.5 4.0 6.0 4.8 4.7 8.7 5.9 6.9 1.5 4.2
A táblázatból látható, hogy az a jelenség, rnely Ausztria esetében tapasztalható, nevezetesen az ipar erős megoszlása az ország egész területén, Csehszlovákiában még inkább észlelhető és pedig nagyrészt arra a történeti okra visszavezethetően, hogy Csehország és Morvaország volt -, mindig az osztrák birodalom igazi iparvidéke. Figyelemreméltó, hogy még' az eg'yes népesebb városok és iparcentrumok sem emelkedneknagyobb jelentőségre az ország iparában. Még maga Prága, a főváros is aránylag csak kis részesedéesel vezet e vonatkozásban. Csehszlovákia fontosabb városaiban 1930-9an talált, ipari az lországos létszám %-ában. ' öss2lesipar
Praha Pardubíce Liberec 'I'eplice-Sanov
Usti u. L. BI"IJJO
Karlovy Vary Plzeű ; Oeské Budejovice J
Brno Moravska-Ostrava Bratíslava (Pozsony)
8.7 0.7 Ú 1.6 1.2 0.7 1.0 2.2 0.7 3.3 2.6 1.0
foglalkoztatottak
Textillpar Ruházati- Fémipar 1i':lelmezési Vegyi és cipőipar és gépipar ipar ipar
1.1 0.0 4.1 1.6 0.3 0.2 0.1 0.1 0.1 4.3 0.1 0.6
11.3 0.7 1.0 1.5 0.7 0.3 ' 1.2 1.6 0.6 3.5 1.0. 1~
13.5 0.70.8 0.8 1.3 1.1 0.5 0.5 6.8 0.8 0.6 6.7 1.4
8.8 0.9 1.0 1.4 0.5 0.9' 1.9 1.4 2.1 0.9 1~
12.0 5.8 Q.7 1.1 16.5 0.2 0.7 0.5 4.3 2.9 4.5 ~2
462 ,/
tartozó területeken - különíéle okok folytán - rendszerint eltérő ipari lehetőségek mutatkoztak. Iparosodottabb vidékek voltak mindig az északnyugati területek. Ha a Dunavölgyében területváltozások voltak és valamely állam ilyen területekhez jutott, rendszerint iparosodottabb vidékeket kapott és fordítva. Az Észak-Nyugat felé erősödő ipari jelleg nemcsak az egész dunavidéki területre jellemző. Megtalálható ez az egyes országokon belül is. Bizonyos fokig ezzel függ össze az a körülmény is, hogy az államok fővárosai sok helyen az ország területének északnyugati részébe esnek Márpedig valamennyi ország iparának. jelentőserr nagy hányada esik a fővárosra. Sőt egyesekben - így Ausztriában, főképen pedig Magyarországon - ~ítt koncentrálódik az ipar különösen a gyáripar - nagyobbik része. Ausztriában _az ipari foglalkoztatottak legnagyobb része a bécsi kerületben helyezkedett el. Ezenkívül Alsó-Ausztriában, Stájerországban és Felső-Ausztriában volt még erős ipar. Földrajzilag az ipar, .a bécskörüli erősebb. tömörülést nem tekintve, általában eléggé megoszló települést mutat. A teljes .ésa nagyipar ausztriai regionális megoszlására jellemző a következő tábla: . Ipari
foglalkoztatovtak
%-os megoszlása ftartományok szerint
összes ipar
Bécs Alsó-Ausztria Felső-Ausztria Salzburg Stájerország Karintia Tirol Vorarlberg Burgenland
35.1 23.3 10.9 2.8 13.4 4.5 4.4 4.0 1.6 Összesen:
100.0 Nagyipar
Bécs Alsó-Ausztria Felső-Ausztria Salzburg Stájerország Karintia Tirol Vorarlber,g . Burgenland Összesen:
35.i 24.7 10.8 2.5 12.7 4.6 4.2 4.6 0.8 100.0
TextiI- és ruházati ipar
37.7 29.6 6.8 0.4 2.5 0.9 5.6 14.1 2.4 100.0 Textil- és ruházati 1par
29.2 31.0 7.3 0.1 1.3 6.7 6.5 15.6 2.3 100.0
Vas- és. fémipar
50.4 20.6 9.4 1.9 9.8 2.9 2.8 1.5 0.7 -10Ó.O Vas- és fémipar
49.3 25.2 8.9 0.8 10.5 2.5 1.8 0.9 0.1 100.0
1933-ban.
:€lelmezési ipar
Vegyi ipar
42.1 21.7 11.2 3.6 11.2 3:0 3.6 2.0 1.6
38.9 40.4 6.1 2.8 4.9 3.1 2.9 1.1
100.0
100.0
:Elelmezési ipar
Vegyi ipar
47.3 20.7 9.0 4.7 10.0 2.2 3.4 1.4 1.3
37.1 43.6 6.0 2.8 4.4 3.0 2.6 . 0.5
100.0
100.0
Az adatokból látható, hogy Ausztriában az ipari nagy- és kisüzemek foglalkoztatjai közel ugyanolyan arányban oszlanak meg az egyes vidékek között, mint az összes ipari foglalkoztatottak. Tehát az ipar üzemkoncentrációjának jellege vidékről-vidékre alig változik. Oka ennek az, hogy az osztrák ipar hosszú történeti fejlődés folyarnámvette fel mostaní alkatát és ez a fejlődés egyöntetű volt valamennyi tartományban. Területváltozások u. i. alig zavarták. Azonkívül Ausztria az osztrák császári birodalomnak mindig iparilag védett területe volt. Hasonló volt a helyzet a történeti Csehországban is. Már kevésbé Csehszlovákiáná1., mely gazdasági tekintetben igen különböző alkatú
461
•
Az iparnak ez az egészséges decentralizációja később még fokozódott. Az ország, politikai helyzeténél fogva, mindvégig militarista maradt és állandóan arra törekedett, hogy ipar ának elhelyezkedése minden tekintetben megfeleljen a modern hadviselés stratégiai követelményeinek. Ennek folyamányakép ;aJ harmineas évek folyamán - főképpen hadiiparok létesítésével - nagy iparvidék kialakulása kezdődött a KisKárpátok' vidékén. Magyarország ipara erősen Budapest főváros, mint igen fejlett gazdasági centrum körül tömörül, míg az ország többi része ipari tekintetben egészen háttérbe szorul. Az ipar Budapesten való összpontosulására jellemző az ipari alkalmazottak megoszlása a főváros és a többi országrész (vidék) között. Ipari alkalmazottak
%-os (megoszlása 1930-ban. , Nagyipar
összipar
Budapest Vidék
40.2 59.8
Középipar
Kisipar
44.9 55.1
49.2 50.8
22.9 77.1
Hasonló kép nyerhető az egyes fontosabb szakmák alkalmazottainak területi megoszlására vonatkozólag: Ipari p,lkalmazottak Budapesten ltalált aránya az országos létszámhoz 'Viszonyítva 1930-ban. Vas- és fémrpar
Osszipar Nagyipar Középipar Kisípar
27.6 27.1 58.2 19.7
Gépgyár tás
Fonó- és Elelmezési élvezeti szövőípar cikkek gyártása
55.8 59.6 55.2 34.7
37.9 35.7 58.2 44.8
39.0 57.9 30.8 12.1
Az 1940-es gazdasági állapot szerint, de az 1941. évvégi politikai országhatárok között, az ipari alkalmazottak területszerinti %-08 megoszlása a következő volt: Ipari
foglalkoztatottlak
%-os megoszlása 1940-ben.
Budapest 34.0% Budapest környéke 9.4% Nagy-Budapest 43.4%. Trianoni Magyarország vidéki területe 38.2% Trianoni Magyarország 81.6% Ideiglenesen visszacsatolt területek 18.4% összesen :---100.0%-
A ikézműipar általában egyenletesen oszlik meg az országban. A gyáripar viszont túlnyomóan Budapest és, kisebb részben, néhány vidéki centrum köré csoportosult. Ilyen centrumok Budapest, Győr, Diósgyőr, Űzd, Salgótarján. A 'gyáripari
munkáslétszám
terület
szeri7l!ti %-os megoszlása. t
Budapest Borsód Nógrád Győr Veszprém Szeged
39.8 5.9 3.0 2.9 2.7 1.7
iparának zöme az ország nyugati és északnyugati helyezkedik el. A kedvező termelési feltételek (nyersanyag,
Jugoszlávia
vidékein
463
energia lelőhelye, fogyasztási piacok, alkalmas közlekedési hálózat, képzett népesség) hasonlóképpen itt voltak meg leginkább, Az 1920 és 1940 közöttí iparosítási mozgalom nagyrészt e területeken volt hatásos.
Gyáriparl munkahelyek
1~31
Belgrád városá Dráva bánság Horvát bánság (Sovskoj és Prímorskoj) Verbász bánság Drína bánság Zéta bánság . DUIIla bánság Morava bánság Vardar bánság Egész ország:
1933
6.3 ' 16.5
13.9 21.9 I
21\.0 3.5 7.8 3.4 21.0 6.8 9.7 100.0
32.8 2.7 4.5 0.5 16.6 4.0 3.1 100.0
Kétségtelenül megállapítható fenti adatokból, hogy Jugoszlávia iparának regionális megoszlásában elsősorban a Horvátországból és Magyarországból származó területek [átszották a főszerepet. Maga a főváros még az 1930-as évek vége felé sem fejlődött nagyobb ipari centrummá. Kiviláglik ;a táblábólaz is, hogyagyáripar csaknem hasonló módon oszlik meg vidékenként, mint az ipar általában, vagyís szembetünő gyári centrumokat Jugoszláviában sem lehet találni. Bulgáriában az ipar majdnem hasonló módon decentralizált, mint a Dunavidék északnyugati" területein. Szófia közígazgatásí kerülete valószinűleg a főváros gazdasági centrumszerepe folytán - emelkedik csak ki '[elentősebb mértékben a többi közül. Az 1934. évi népszámlálás szerint az ipar regionális eloszlása a következő módon adódik:' Ipari
foglalkoztatottak
%-os megoszlása közig.azgatási kerületenként Városokban
Bourgas Vratza Plovdiv Bléven Sz6fia Stora-Zagon
Choumen Egész
ország
8.5 4.5 13.5 12.4 37;0 9.4 14.7 100.0
Falvakban B.O
Ipa.rcsoportok megoszlása városok Iparcsoport
Egész ország Textilipar Ruházati. ipar Fémipar Élelmezési ipar Vegyészeti dpar
Városokban
65.7 68.5 64.3 50.6 61.3 60.1
13.5 12.7 24.2 17.9 11.1 12.6 100.0
és: falvak
~"
Falvakban
34.3 31.5 35.7 49.4 38.7 39.9
1934-ben,
Együttesen
8.4 7.6 13.2 16.5
3G.4 10.0 13,9 100.0 között: Együttesen
100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0
Az a megoszlási arány, mely az ipari foglalkoztatottak tekintetében a városok és a vidék között mutatkozík, hasonló módon megtalál-
464
ható az egyes szakmákon belül is. Abból a körülményből pedig, hogy a falvak és a városok szerinti megoszlás a szakmákon belül erős párhuzamot mutat, arra lehet következtetni, hogy a városok a falvakhoz képest minden kerületben egyformán iparosodottabbak. Tehát oly szembeötlő centrális ipartömörülés, mint p. o. Magyarországon, nem fordul elő. Az 1940. év elötti Romániában is meglehetősen megoszlott az ípar az ország Jcűlönböző vidékei szerínt. Altalában az ország nyugati és délnyugati részein (ásványolaj- és ércbányavidék) volt inkább erős az ipar, az északkeleti részeken viszont csak gyenge ipar volt még található. Románia iparának regionális megoszlását jellemzi az alábbi tábla. Ipari foglalkoztatottak
%-os megoszlása vidékenkint összipar
Oltenia Muntenia Dobrudzsa Moldva Besszarácia
3.8 27.8 2.7 11.1 5.8 5.1 24.7 .9.4 9.6 100.0
Bukovina Erdély Bánát Szatmár és Máramaros Egész ország
1930-ban.
Textil- Ruházati Fémipar Élelme- Vegyi ipar ipar zésí ipar ipar
2.1 31.2 1.4 19.8 1.6 5.2 18.4 12.0 8.3 100.0
4.3 25.2 3.9 12.0 8.4 4.8 23.1 8.2 10.1 100.0
3.9 29.0 3.8 9.0 4.7' 3.9 21.4 14.8 9.5 100.0
6.1 24.7 3.5 13.6 10.2 6.0 21.1 6.9 7.9 100.0
0.4 53.5 0.6 6.3 8.6 3.0 13.3 7.7 6.6 100.0
A Muntenia olajvidékét (Bukarest, Ploesti) és az Erdély (Transylvania) ércvidékét nem tekintve, Romániában "regionális ipari tömörülésnek níncs nyoma. Megjegyzendő, hogy az olaj és ércvidéki tömörülés sem jelentős, kivéve Ploesti nagy vegyi iparát. Jól kiviláglik ez, ha a nagyobb városoknak az ország iparában wJ..órészesedését nézzük. Főbb romániai városok ipari foglalkoztatottai 'r.-ában 1930-ban ö~par
Arad Brassó Bukárest Jassi Csernovítz Ploestí Temesvár
Fémipar
2.6 2.2 12.0 1.7 1.4 2.3 2.8
3.4 2.9 13.3 2.1 0.8 2.5 3.0
az országos ipari Élelmezési ipar
létszám
vegyi ipar
1.4 2.9 15.8 0.7 1.3 26.6 3.8
1.8 2.8 10.5 1.8 1.3 0.8 2.5
Anagyipar (20-nál több alkalmazottal dolgozó üzemek) települése már tisztábban jelzi az ipari kultúrával és jó termelési lehetőségekkel rendelkező vidékeket. E tekintetben már szembeszökő tömörülést mutat Munténia olajvidéke. Nagyipari foglalkoztatottak t:)sszipa
O:Dtenia Muntenia. Dobrudzsa Moldva Besszarábia Bukovina Erdély Bánát Szatmár és Mátamaros
területi
Textilipar
%-05
megoszlása 1930-ban
Ruházati ipar
Fémipar
Élelmezési ipar
2.0 32.1 1.2 10.6 1.9 4.9 25.9 11.2
0.4 33.0 0.2 21.8 0.5 5.2 17.4 13.1
1.3 26.1 1.8 10.2 2.2 2.4 24.8 17.3
2.3 33.0 2.3 8.0 2.2 2.1 21.1 19.2
3.4 29.3 2.6 15.6 6.0 9.7 18.5 7.2
10.2
8.4
13.9
9.8
7.7
Vegyiipar
63.5 5.0 1.6 2.0 13.2 8.7 6.0
30 Radisics E.: A Dunatáj.
465
•
A nagyipar városi települése nem mutat lényegesebb eltérést, mint az összipar városok szerinti megoszlása, csupán városonként erősödik némileg a részesedési %-száma. Egy iizem1'e eső foglalkoztatottak átlagos száma 1930cban P,0-ában 1930-ban Textil-
összipar
upar
Arad
3.9 3.2 15.1 1.2 1.2 "3.3 3.8
Brassó Bukarest
Csernovitz .Jassi Ploes1Ji
Temesvár
RU:"lázati ipar
Fémipar
Elelmezési ipa •.
Vegyiipar
2.0 1.3 24.5 1.5 0.9 0.4 11.0
5.2 4.3 13.7 0.3 2.9 3.4 3.8
3.9 7.3 21.9 1.3 3.7 0.6 5.5
1.0 3.0 16.9 1.1 0.4 33.9· 4.3
7.6 3.9 . 22.4 5.1 5.9 1.7 10.0
Feltűnő koncentrációt csupán a vegyi ipar mutat, helyesebben az ásványolajipar, Ploesti központtal. A főváros nagyipari súlya is általában számottevő, .külőnösen i-- nagyszámú lakosságánál fogva - a fogyasztási íparok tekintetében. Űzemkoncentráció
Az ipar regionális koncentrációja mellett az ipar településének jellemzésénel elengedhetetlen még az üzemkoncentráció ismerete. Erre legalkalmasabb mérték az egy-egy üzemre 'eső foglalkoztatottak száma" mr.ly á!ltIában annál nagyobb, mínél régebbi ipari kultúrájú vidékről és minél fejlettebb iparágról van szó. Ettől: függetlenül nagy még az üzemkoncentrácíó azokon a vidékeken és azokban az: iparágakban. amelyekben: a termelés kiépítése utóbbi évtizedekre esik, amikor az iparfejlesztési politika elsősorban munkaintenzív feldolgozó iparokat kedvezményezett. Az egyes iparágakban az üzemkoncentráció órszágonkénti alakulását' tünteti fel a következő tábla. Egy üzemre
eső foglalkoztatottak I
Összes ipar Textilipar Ruházati [par Vas- és 'fémipar Faipar . Építőipar Kő-, töld-, agyag-, üvegipar Vegyi ipar Papíripar Gyáripar
átLagos száma
Ausztrta
Csehszlovákia
Magyarország
5.2 18.6
5.3 7.9 2.4 9.0 3.8 10.8 10.5 29.0 14.0 103.2
4.2 17.5 3.6 4.3 3.6 4.5 10.3 17.0 10.0 82.5
7.6 2.9 9.3 13.0 190 26.0 61.5
.rugo-
sz láví a
4.1 4.4 4.5 6.5 10.0 15.0 28.5 69.5
1930-ban Bulgárta
2.5 3.8 1.6 2.2 1.9 2.1 2.0 7.0 7.5 29.5
Románia
4.0 13.0 2.4 4.5 4.6 7.5 10.0 13.0 57.0 79.0 "-
Együtt
4.7 5.7 3.7 7.4 10·0 18.0 16.0 81.1
Altalában nem mindig ott a legnagyobb az üzemkoncentráció, ahol a regionális tömörülés a Iegnagyobb, mivel ez utóbbi rendszerint több történeti erő eredője, míg az előbbi a növekvő termelékenységnek tudatos kihasználása. Erre pedig éppen az utóbbi ;fél évszázadban és különösen az utóbbi húsz évben volt nagy lehetőség. E vonatkozásban a textilipar több érdekes példát is szolgáltat, így mindjárt Ausztriában, lde Csehszlovákiában, Romániában szintén. 466
A második világháború a stratégiai és éli Iégitárnadások elleni hathatosabb védekezési szempontokon kívül új ipart decentralizáló erőket fejlesztett iki. Nevezetesen a külföldi, főleg tengerentúli, nyersanyagok (gyapot, oliad, kaucsuk" stb.) feldolgozására berendezett iparok - az anyagok írnportjának elmaradása folytán - míndjobban rá voltak utalva a honi mezőgazdaságból származó hasonló jellegű nyersanyagokra. Erek gazdaságos feldolgozása azonbán nagyrészt a termelés helyén, mezőgazdasági vidékeken történhetett meg. Az ipari koncentrációnak külön megjelenési formája a vállalati, illetve tőkekoncentráció, szintén megtalálható a Dunavidék államaiban. Nagy és jólmenő vállalatok horizontális, sokszor azonbari éppen vertikális irányban tömörítik a közös tökeérdekeltségű üzemeket. Igy a cseh Bata- és Skoda-koncern, a magyar Mák-koncern, a román olaj társaságok és a többiek, nem utolsósorban azonban külföldí államok itteni üzleti hálózatai, leánvvállalataí.
A MAGYARSÁG
SZÁMA A VILÁGBAN
1930 KöRüL magyarság lélekszáma 8,001.112 Magyarország ;35.000 Ausztria Belgium 6.000 Bulgária 3.000 582.451 Csehszlovákia') 130 Dánia 212 Danzig Észtország , 14 Finnország 45 Franciaország 40.000 Görögország 239 Jugoszlá via') 467.658 1.000 Lengyelország Lettország 61 Luxemburg 179 '32 Malta Nagy-Britannia és Irország 2.000 Németalföld 2.826 8.416 Németország Norvégia 49 Olaszország 7.000 Románia') 1,554.525 Spányolország 700 Ország
A
Ország Svájc Svédország Európa többi része Szovj et-Oroszország (Ázsia is') Törökország
Japán Ázsia többi része Délafrika Egyiptom Északafrika Amerikai Egy. Allamok Argentina Brazilia Kanada Kuba Mexikó Uruguay Amerika többi része Ausztrália Összesen:
magyarság lélekszáma 1.427 90 49
A
129.472 1.830 23 732 150 1.000 1.900 580.000 10.000 33.000 50.000 4.000 550 3.000 300 325 11,530.497
Jegyzet.
') Csehszlovákhivatalos adat. ')Jugoszláv hivatalos adat, ') Román. hivatalos adat. <) A Kárpátukrániában ,~évőmagyarokkal együtt
(109.472).
46.7
3{)"
'.
