A PDF fájlok elektronikusan kereshetőek.
A dokumentum használatával elfogadom az Europeana felhasználói szabályzatát.
MENNI VAGY MARADNI?
Menni
vagy lDara
e')
•
Kedvezménytörvény és mígráclós várakozások
Budapest, 2003
Sorozatszerkesztő: Sik Endre A kötetet szerkesztette: Örkény Antal
A kötet megjelentetését a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium a "Közösen a jövő munkahelyeiért" Alapítvány támogatása segítette
és
Copyright © Fleck Gábor, Gagyi József, Hárs Ágnes, László Mónika, Nagy Kata, Oláh Sándor, Örkény Antal, Sik Endre, Simonovits Bori, Sorbán Angella, Szabó Ákos, 2003
A kiadásért felel az MTA Kisebbségkutató Intézet - Nemzetközi Migrációs és Menekültügyi Kutatóközpont igazgatója, Budapest, 2003 1014 Budapest, Országház u. 30. 224-6700, 224-6790; fax: 224-6793
ir
ISBN 963 508 380 7
Tartalom
Örkény Antal: Előszó A MIGRÁCIÓS
POTENCIÁL
7 KUTATÁSA
A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN
Sik Endre: A migráciás potenciál kutatásának alapfogalmai Örkérty Antal-Sik Endre-Simonovits Bori: A kutatás és a minta leírása
15 19
ELSŐ UTAZÁS Oláh Sándor: Székely föld - Homorádalmás és Lövéte A két falu vendégmunkás-potenciálja VÁNDORLÓ
MAGYAROK
A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN
Sik Endre-Simonovits Bori: A migrációs potenciál mértéke és társadalmi bázisa a Kárpdt-medencei magyarok körében Hárs Agnes: A kedvezmény törvény hatása a magyar munkaerdpiacra Sik Endre: A bérekkel kapcsolatos várakozások szociodemográfiai jeüemzot a Kárpdt-medencei magyarok körében MÁSODIK
27
43 67 98
UTAZÁS
Sorbán Angella-Nagy Kata: Partium - Nagyszalonta Elvándorlás és vendégmunka a határ menti településeken
III
A KÁRP ÁT -MEDENCEI MAGY AROK VÁRHATÓ MUNKAERŐ-MOZGÁSÁNAK SZOCIOLÓGIAI MECHANIZMUSAI Fleck Gábor: A munkavállalásl és az otthonmaradási szándék okai a Kárpát-medencei magyarak körében Simonovits Bori: A Kárpdt-medencei magyarok munkaerő-migráció jának tervezettirányai Simonovits Bori: A migrációs burok hatása a migráciás potenciálra a Kárpát-medencei magyarak körében Örkény Antal: A migráciás potenciál szociodemográfiai okai a Kárpát-medencei magyarok körében Sik Endre=Örkény Antal: A migrációs potenciál kialakulásának mechanizmusa
121 134 143 150 188
HARMADIK
UTAZÁS
Gagyi József Székelyföld - Cstkpálfalva A község migrációs potenciálja (1990-2002)
203
A KÁRP ÁT -MEDENCEl ROMÁK MUNKA VÁLLALÁSI KIV ÁNDORLÁSI TERVEI
ÉS
Fleck Gábor: A Kárpát-medencei romák migrációs tervei Örkény Antal: A roma migrációs potenciál szoclodemográfiai és etnikai okai Sik Endre: A bérekkel kapcsolatos várakozások szociodemográflai jellemzoi a Kárpát-medencei romák korében NEGYEDIK
215 223 230
UTAZÁS
Szabó Ákos: Vajdaság - Kishegyes és Feketics Vendégmunka és migrációs potenciál a két településen "HAZAI KONTEXTUS";
A MAGYARORSZÁGI
241
MIGRÁCIÓS
TERVEK
László Mónika-Sik Endre-Simonovits Bori: A migráciás potenciál Magyarországon 1993 és 2002 között
259
FÜGGELÉK 1. 2. 3. 4.
függelék. A kutatás kérdő íve függelék. Az Omnibusz-kérdőiv (részlet) függelék. A térségi minták kialakítása függelék. A migrációs potenciál mérése a háztartások (Sik Endre)
IRODALOM
283 291 293 vizsgálata alapjáll 296 305
Előszó
A magyar Országgyűlés 2002. június 19-én fogadta el "A szomszédos országokban élő magyarokról" szóló törvényt (2001. évi LXII. törvény). A 2002. január l-jén hatályba lépett törvény és a végrehajtását elősegítő tucatnyi rendeletből és más jogszabályból álló csomag legfőbb célja az volt, hogy kedvezményeket és támogatásokat biztosítson a határon túl élő és (majd) magyarigazolvánnyal bíró, magyar nemzetiségű személyeknek és családtagjainak. Az eredetileg státustörvénynek, majd később kedvezmény törvénynek nevezett csomag már a terv megszületésének pillanatától megosztotta a politikai életet és a társadalmi nyilvánosságot, és súlyos bel- és külpolitikai vihart kavart. Ezek a konfliktusok pedig idővel nemhogy csökkentek volna, inkább növekedtek, ami mindmáig lehetetlenné tette a rendelkezések teljes körű, tényleges érvényesítését. A törvény jövője pedig egyre kétségesebb. A törvény egyik fontos - és különösen vitatott - része a határon túli magyarok magyarországi munkavállalásának könnyítését célozta: "Az e törvény hatálya alá tartozó személy a Magyar Köztársaság területén engedély alapján foglalkoztatható. Az engedélyezési eljárás során a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére vonatkozó általános szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az engedély naptári éveként összesen három hónap időtartamra a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül adható ki. Külön jogszabály hosszabb idötartamra szóló engedély kiadását is lehetövé teheti ugyanilyen módon" (15. §). A laikusoknak talán sokat igérő kedvezmény csak igen csekély előnyt adott a többi külföldihez képest a magyarországi munkavállalásban, hiszen a meglehetősen szigorú és merev engedélyezési eljárásban csupán néhány feltétel teljesítése alól mentesítette őket. A kormányzati kommunikációban a pontos szabályokat azonban nem ismertették, így mindez növekvő munkaerő-migrációt vetített előre. Később, a törvény diszkriminatív elemeinek eseti - kizárólag Romániára érvényes - korrekcióját célzó Orbán-Nástase-megállapodás, amelyet 2001 decemberében írt alá a két miniszterelnök, csak látszólag és formálisan oldotta meg a problémát, miközben további magyar belpolitikai vitákat kavart. A munkavállalás kapcsán adott kedvezmények egyszerre szolgáltak nemzet- és identitáspolitikai, illetve gazdasági és munkaerő-politikai célokat. A nemzeti és nacionalista szempontok a migráció tényleges mértékével és változásával alig számolnak, és alapvetően a szimbolikus és politikai következményekre helyezik a hangsúlyt. Ha mégis bekövetkezik, amit a törvény lehetövé tesz, azaz megjelennek a határon túli magyarok a hazai rnunkaeröpiacon, ennek árát a magyar társadalomnak kell megfizetni. A gazdasági és munkaerő-politikai szempontok azonban közvetlenül is érintik a piaci elveken nyugvó magyar gazdaságot, így a migráció tényleges mértéke és hatása a magyar munkaerőpiacra tervezhető és kalkulálható. 7
A gazdasági szempontok közül a jobboldali kormányzat két fontos érvet hangsúlyozott a törvény parlamenti és társadalmi vitájában: egyrészt arra számítottak, hogya régióból érkező és köztudottan magas fekete munkavállalás így törvényes útra terelhető, másrészt, hogy a közeljövőben várható és a kormányzat által egyre súlyosabbnak ítélt magyar belföldi munkaerőhiányt a régióból érkező idegen munkaerővel fogják kompenzálni. Annak eldöntése, hogy a kedvezmény törvény vajon mennyiben alkalmas a fenti két gazdasági cél megoldásához - ha egyáltalán elfogadjuk, hogy a két probléma létezik, és veszélyezteti a magyar gazdaság egyensúlyát -, nehezen eldönthető kérdés. A gazdasági szempontok másodlagos szerepét azonban a kedvezmény törvény megalkotásában mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a tervezet kialakításának időszakában, sőt a törvény meghozatala után sem volt birtokában a gazdasági vezetés azoknak az információknak, amelyek alapján kalkulálni lehetett volna a kedvezmény törvény tényleges munkaerö-piací következrnényeit, illetve a várható migráció méreteit és jellemzőit, Jóval később - 2002 öszén - került csak sor arra a felkérésre, amelynek keretében a jelen kötetben bemutatott kutatás elkészült, vizsgálva a kedvezmény törvény munkaerő-piaci és migrációs következményeit. Mindezek alapvetöen fontosak annak a kutatásnak a megértéséhez, amelynek eredményeit az Olvasó a kezében tartja. A vizsgálat természetesen arra nem vállalkozhatott, hogy a jövőbe látva megjósolja a kedvezménytörvény következményeit a Magyarország felé irányuló munkaerő-vándorlás szempontjából. Mivel a vizsgálat a migrációs szándékot és késztetést tudta csak mérni, sem a terepmunka, sem a feldolgozás során nem volt tudásunk arról, vajon mekkora valóságos migrációs hatást gerjesztett a kedvezménytörvény. A kutatás eredményeit összefoglaló tanulmánykötetünk szerkesztésekor azonban már jóval pontosabb ismereteink vannak arról, hogy a törvény életbe lépését követö első fél évben hányan váltották ki a magyarigazolványt és hányan éltek a felkínált munkavállalási lehetőségekkel. Íme a legfontosabb statisztikai adatok. f. táblázat A magyarok száma és a közigazgatási hivatalokhez 2002. január és június között érkezett kérelmek száma a magyarigazolvány kiváltására, ezer fó
A magyarok száma a hivatalos népszámlálási adatok alapján
Ország
Románia
1435
211
Szlovákia
520
41
Ukrajna
156
78
Jugoszlávia
339
71
16
3
2466
404
Horvátország Összesen Forrás:
8
Magyarigazolvány iránti kérelem
Népszabadság,
2002. július 4. és 5.
2. táblázat A munkavállalási
Állampolgárság
engedélyek
száma állampolgárság
1998
1999
szerint,
2000
1998-2001
2001. első fél év
47
68
81
81
Lengyel
I 057
641
357
188
Román
11 862
16982
19774
11 954
Cseh
803
1254
3509
I 875
Volt jugoszláv
1 114
I 431
1602
1454
Volt szovjet
3544
4896
5783
3331
18427
25272
31 106
18883
Szlovák
Összesen Forrás:
Foglalkoztatási
Hivatal, Népszabadság,
2002. július 3.
A Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint 2002 első fél évében 22 820 munkavállalási engedélyt adtak ki Magyarországon külföldiek számára, szinte ugyanannyit, mint a hasonló év azonos időszakában. A magyarigazolvány birtokosai közt viszont eddig szinte alig találhatók olyanok, akik a kedvezmény törvény adta munkavállalási lehetőséggel jöttek volna dolgozni Magyarországra. 2002-ben közel 40 ezer külföldinek volt érvényes munkavállalási engedélye, ami az engedélyezett éves 81 ezres kerettől jelentősen elmaradt. Amikor azonban az Olvasó megismerkedik majd a mi kutatási eredményeinkkel, ezzel szöges ellentétben lévő és inkább a magyarigazolványt kiváltók arányához közel álló képet fog kapni. Hol van tehát az ellentmondás magyarázata? Az első magyarázat a tudományszociológia felől érkezik. Mindenekelőtt ritkán adódik ennyire szép példa arra, hogy milyen hatalmas távolság húzódik meg az attitűdkutatások és az ún. struktúrakutatások között. E különbség persze nem hitelteleníti egyik megközelítés jogosságát sem, legfeljebb arra figyelmezteti a szociológust, hogy mindig pontosan ismernie kell adatainak és elemzésének érvényességi körét. Ha most a mi esetünket nézzük, az ellentmondás mögött felfedezhetjük, hogy egy elvitathatatlan és erős elvágyódás találkozik egy realizálatlan cselekvéssel. Az első tételt (az elvágyódást) csupán az attitűdök és érzületek szociológiai-társadalomlélektani rekonstrukciója képes a felszínre hozni, míg a második tétel (a meg nem valósult migráció) magyarázatához az emberi viselkedés és cselekvés bonyolult összefüggéseit kellene feltámia a szociológiai kutatásnak. Természetesen még utólag sem lehet pontosan megmondani, hogy már eleve sem valódi migrációs szándék vezette a megkérdezetteket, amikor kérdéseinkre úgy válaszoltak, ahogy azt az Olvasó majd látni fogja, vagy csak utólag lehetetlenült el a Magyarországon való munkavállalás terve. Ennek pontos tisztázására költséges és bonyolult longitudinális elemzésre volna szükség, ám ennek megvalósulására az esély csekély. Mivel kutatásunk módszertani korlátai csupán az első tétel, az elvágyódás és a migrációs terv magyarázatát tették lehetővé, a migráció kérdésének további értelmezése is főképp erre irányul. Mindenekelőtt hipotetikusan azt állítjuk, hogyakedvezménytörvény által felkínált munkavállalási kedvezmények - éppen a törvény szellemét meghatározó nemzetiletnikai kontextus miatt - kevésbé az egyéni élethelyzetekből és életstratégiából következő migrációs 9
szándékot mozgósítják. Sokkal inkább értelmezhető úgy, mint az identitásnak egy racionálisnak tűnő előnnyé konvertáló magatartáseleme, ami akkor is működik, ha soha nem következik be. Sőt ekkor sikeres csak igazán, hiszen úgy nyílik valamire lelkileg lehetőség, hogy valójában nem is kell vele élni. A törvényben felkínált (korlátozott) munkavállalás lehetősége és az ebből következö migrációs szándék a kollektív identitáskonfliktus egyfajta metaforája, semmint racionális választás. Amennyiben ez a tételünk igaz, akkor az általunk leírt migrációs potenciál lényegileg különbözik a hagyományos migrációs folyamatoktóI. (Annyiban pedig már eleve különbözik, hogy ez a fajta migráció nem áttelepülés, hanem rnunkaerő-migráció, továbbá hogy egy transznacionális közösség és a globalizálódó Európa részeként eleve oda-vissza mozgást tételez fel.) Ám kereshetjük az ellentmondásra a választ sokkal földhözragadtabb dimenziókban is. Mindenekelőtt elképzelhető, hogy a törvény elfogadását követö folyamatos bizonytalanság tartotta vissza válaszadóinkat terveik valóra váltásától. Egy másik kézenfekvő magyarázat az lehet, hogy éppen a törvényalkotó eredeti céljával ellentétesen, a törvény nem volt képes valódi alternatívát teremteni a feketemunka kockázatos, mégis "nagy" haszonnal kecsegtető lehetőségévei szemben. Az is lehet, hogy mivel a kormányzat nem számolt döntése valódi következményeivel, amikor szembesült a probléma súlyosságával, ellentmondásos és zavaros üzeneteket küldött a határon túl élő és munkát vállalni akaróknak. (Ilyen megnyilatkozás volt például, amikor bagatellizálták a munkaerő-piaci következményeket, és azt hangoztatták, hogya fennálló - és szigorú - szabályok továbbra sem vesztették el hatályukat.) A munkavállalási engedély kiadásának rendje eleve a hatóság mérlegelésére épül, beleértve az eljárás hosszát vagy végeredményét is - s akkor még nem említettük a hivatalos procedúra önmagában is erős visszatartó hatását. Mindezek feltehetően meghátrálásra késztették az amúgy is bizonytalankodókat, apapírmunkától idegenkedőket vagy azokat, akiknek a kedvezményre jogosultsága egy picit is kérdéses lehetett, mint például a romákat. A tényleges évközi migrációs statisztikai adatok és a mi eredményeink közötti szakadék egy másik szempontból sem csökkentheti kutatásunk érvényességét és hasznosságát. Vizsgálatunknak ugyanis csupán egyik célja volt az, hogy a határon túli magyarság körében becsléseket tegyünk a kedvezmény törvény várható migrációs következményeiről. Legalább ennyire fontos kérdés volt az is, hogy a várható migráció legfontosabb szociológiai hátterét feltárjuk. amire egy ilyen típusú, .véleménykérdéseket" tartalmazó felmérés kiváló lehetőséget nyújtott. Kötetünk nem a Kárpát-rnedence migrációs folyamatainak átfogó, monografikus összegzése, hanem sokkal inkább egy kutatás részletes és alapos feldolgozásának a bemutatása. A kötet szerkesztésekor arra törekedtünk, hogy az Olvasó, aki szándékaink szerint a szociológiával és a témával most ismerkedő fiatal szakember, bepillantást nyerj en a téma kutatásának menedzselésébe és az adatelemzés módszertanába. Ennyiben összeállításunk inkább egy tankönyv, semmint egy tanulmánykötet jellegét mutatja. A kutatócsoportnak - a kutatás nemzetközi összehasonlító és etnikai hovatartozást érintő jellege miatt - számos fontos definíciós problémával kellett megküzdenie. Mindenekelőtt tisztázni kellett a régió fogaI mát, és az ehhez kapcsolódó elnevezéseket. A terepmunka négy térségre (országrészre ) terjedt ki, mint olyan területekre, amelyekre a kedvezménytörvény egyértelműen kihat. Az elnevezésüknél arra törekedtünk, hogy a politikailag legsemlegesebb, de a közbeszédben gyakran előforduló és elfogadott terminológiát vegyünk át. Így döntöttünk a Dél-Szlovákia, a Kárpat-Ukrajna, az Erdély, illetve a Vajdaság nevek 10
mellett. Hasonló problémákat vetett fel a teljes színtér elnevezése. Bár a közbeszédben a "határon túli magyarok" kifejezés a leggyakoribb, pontatlansága és politikai felhangja miatt mi inkább a "Kárpát-medencei magyarok" kifejezés mellett döntöttünk. Annyiban persze ez a szóhasználat is pontatlan, hogy ebbe beletartozna egyrészt Magyarország, másrészt több további szomszédos ország is, ám a megnevezés értéksemlegessége miatt emellett tettük le a voksunkat. Hasonló okok miatt használjuk a roma kifejezést a közbeszédben amúgy sokkal elterjedtebb cigány elnevezés helyett. A kötet szerkesztésekor a kutatás logikáját követtük. Először a kutatás során használt migrációs alapfogalmakkal ismertetjük meg az Olvasót, és foglalkozunk a kutatás legfontosabb módszertani problémáival és dilemmáival. A második nagyobb rész a kedvezménytörvény által kiváltott migrációs potenciál mértékét elemzi a Kárpát-medencei magyarok körében, kitérve a migrációnak a magyarországi munkaerőpiacra becsült következményeire, illetve a munkát vállalni szándékozóknak a jövedelmekkel kapcsolatos várakozásaira. A harmadik nagyobb blokk tanulmányait a migrációs szándék keletkezésének szociológiai mechanizmusait, okait elemző írások teszik ki. Ezt követik a régió roma lakosságának munkavállalási stratégiáit elemző írások. A kötet zárófejezete egyfajta tükörképét adja a kárpátmedencei magyarok és romák migrációs stratégiájának. Ebben a részben azt nézzük meg, hogy a magyarországi lakosság milyen migrációs terveket dédelget, és miképp változtak a tervek 1993-2002 között. Az empirikus fejezeteket szociológiai-antropológiai esettanulmányok választják el egymástól. Ezek az "etűdök" mintegy megszemélyesítik mindazokat a társadalmi jelenségeket és összefLiggéseket, amelyek a számokká transzformált emberi sorsokból és tervekből a száraz statisztikai elemzés során megmutatkoztak. Végül szólni kell a kutatás támogatóiról. A vizsgálat két finanszírozója a Gazdasági Minisztérium (magyar minta) és a Nyitott Társadalom Alapítvány (OSI) (roma minta) volt. Külön köszönettel tartozunk Bárdi Nándornak, aki hozzásegített bennünket a kötetben található esettanulmányokhoz. Ezek a tanulmányok a Teleki László Intézet felkérésére készültek a .Kisebbségek régi és új szervezödései" című projekten belül a "Helyi társadalom és vendégmunka" altéma keretében. Budapest, 2003. február Örkény Antal
A MIGRÁCIÓS POTENCIÁL KUTATÁSA A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN
Sik Endre
A migráciás potenciál kutatás ának alapfogalmai
Migrációs potenciálnak nevezzük azt a szándékot, hogy valaki külföldön vállaljon munkát vagy kivándoroljon. Számunkra a migrációs potenciál mértéke csak szociológiai értelemben érdekes. 1 Azt akarjuk tudni, hogya népességen belül mekkora azok köre, akik migrációt terveznek, 2 s milyen társadalmi-gazdasági tényezők növelik, illetve csökkentik egy társadalom (illetve annak valamely csoportja) migrációs potenciálját. A migrációs potenciál fogalmán belül az elemzés érvényességi köre és megbízhatósága, valamint az ezeken alapuló becslés módja alapján különböztetünk meg típusokat (1. táblázat). 1. táblázat A migrációs
potenciál
típusainak
rendszere
Általános
Teljes körű
I
Speciális Tisztított
Nyers Releváns népesség
Teljes körű
I
Tisztított
Nyers
Releváns népesség
Telj es körű
I
Releváns népesség
Teljes körű
I
Releváns népesség
A migrációs potenciálnak két alapvető típusa van: • az általános migrációs potenciál migrációs potenciál mértékét mutatja'
a teljes népességre
az adott pillanatban jellemző
1 A migrációs potenciál mértéke egy pszichológus számára azt fejezné ki, hogy mennyire erős ez a szándék és hogyan függ össze a személyiségvonásokkal, egy közgazdász viszont a döntés költség-haszon viszonya iránt mutatna érdeklődést. 2 A fenti egyszerű definícióban nem véletlenül szcrcpcl egyszer a "szándék", másszor a .rcrv" kifejezés. Mint később látni fogjuk, a migrációs potenciál mértéke nagymértékben attól függ, hogy milyen megfogalmazással élünk a kérdezés során. A migrációs "szándék" vagy "terv" meglétére való rákérdezés a lehetséges kérdezési technikák (mondjuk, a "gondolt-e már arra" vagy a .szívesen menne-e" típusú kérdezési technikához képest) szigorúbb változata. 3 Ilyen kutatás például a NOS (New Oemocracies Barometer) vagy az 10M (International Organization for Migration) nemzetközi összehasonlító elemzései (Wallace, 1998).
15
• a speciális migr ácios potenciál a migrációs potenciál elemzésének érvényességi körét korlátozza. Ily módon a mérés megbízhatósága nagyobb, mert noha csupán a társadalom egy kisebb csoportjának migrációs várakozásairól lesz tudásunk, annak mélysége nagyobb lesz. A speciális migrációs potenciál kutatása szűkíthető - a társadalom egyes csoportjaira, például a fiatalokra (Diósi, 1999) vagy a Kárpátmedence lakosaira (ők jelen kutatásunk alanyai); - a világ egy önkényesen kiválasztott részére (például a CEORG-kutatás csupán az EU-országokba irányuló migrációs potenciált vizsgálta (CEORG, 2001); - egy, a migrációs potenciálra feltehetően ható politikai intézkedés (esetünkben a kedvezménytörvény bevezetése, illetve a CEORG-kutatás esetében az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalások neki lendülése) hatásának kutatására. A migrációs potenciál két alaptípusán belül a mérés megbízhatósága alapján különböztetjük meg a nyers és a tisztított migrációs potenciált. Erre azért van szükség, mert a migrációs potenciál mérésének bizonytalan voltát (jogosan) kritizálók legerősebb érve az, hogy egy kérdezési szituációban az emberek sokkal könnyebben fejeznek ki migrációs szándékot, mint ahogy ezt a valóságban megteszik. A nyers és a tisztított migrációs potenciál megkülönböztetése arra irányul, hogy az egyszerűsített és az alaposabban kidolgozott kérdezés eredményeként született migrációs potenciálok közötti eltérést megragadhatóvá tegyük. Másként, ennek a tipizálásnak az a célja, hogya migrációs szándék komolyságát eltérő gondossággal közelítő méréseket megkülönböztessük egymástól. • A nyers migrációs potenciál mérése során az emberektől egyenesen - szigorúbb vagy lazább technikával- kérdezzük meg, hogy vannak-e migrációs szándékaik, s az így kapott válaszokat, minden további korrekció (tisztítás) nélkül, teljes értékű információként kezeive elemezzük." Nyers migrációs potenciálra kapunk adatot az olyan kérdezési technikával is, amelynek során a migráció többféle időtávjára kérdezünk rá. A külföldre távozás ekkor már nem általánosságban szerepel a kérdésben, hanem eltérő migrációs helyzeteket - esetünkben rövid és hosszú távú munkavállalást, illetve kivándorlást - különböztetünk meg (például Sik 1993; 1999c). Ez a technika már alkalmas arra, hogy elkülöníthetővé tegye a munkavállalási és a kivándorlási szándékot, sőt az előbbin belül a munkavállalás időtávját is képes durván becsülni, de annak eldöntéséhez nem elégséges, hogy mennyire komolya válaszadó migrációs szándéka. 5 • Tisztított migrációs potenciálról akkor beszélhetünk, ha a kérdezés során többféle (rejtett) kísérlet irányul arra, hogya migrációs szándék komolyságának mértékét megismerje a kutató. A mérési technika többféle lehet: például érdeklődhetünk a migrációs szándék ideje, a tervezett munka helye, jellege, (munkavállalás esetén) az elvárt bér rnértéke, a migráció indoka felől, illetve a már megtett beruházások (információszerzés, nyelvtanulás, kapcsolatépítés) ténye vagy hiánya utalhat a szándék komolyságára. Az ilyen közvetett eszközök segítségével való mérés során a kutató azt feltételezi, hogya "valamikorra", külföldön dolgozni?" vagy "Tervezi, hogy külföldön éljen?" (Brym, 1993). 5 Hacsak azt nem feltételezzük, hogy a rövid távú munkavállalással kapcsolatban a megkérdezettek őszintébben nyilatkoznak, mint a hosszú távú munkavállalásról, a kivándorlást pedig végképp eltitkolandó tevékenységnek tartják. E helyütt megjegyezzük: a migrációs potenciál megbízhatóságát kritizálók köre csak azt tudja elképzelni, hogy vannak olyanok, akik nem valóságos migrációs tervekről számolnak be a kérdezés során. Ám azzal, hogya kérdezés során a migrációs szándékot el is lehet tagadni, ezek a kritikák nem foglalkoznak. 4 Például: "Akar Ön
16
"valahová", "majd valahogyan", "akármilyen munka akármennyi bérért" megközelítés, vagyis a .Jcalandvágyból" elkövetett migráció bekövetkezésének valószínűsége kisebb, mint amikor a válaszadó konkrét és átgondoltságot sejtetö válaszokat ad a migrációs döntéseket hátterét kutató kérdésekre. Végül a migrációs potenciál tipizálásának harmadik dimenziója a migrációs potenciál alapján készülö becslés módját veszi górcsö alá. A teljes népességre vonatkoztatott migrációs potenciál ugyanis olyan társadalmi csoportokra is kiterjeszti a becslést, amelyek sem elméletileg, sem az empirikus adatok szerint nem képesek migrálni (például idösek, iskolázatlanok). Az ö kiszűrésükre vezetjük be a releváns népesség fogalmát, ami lehetövé teszi, hogyamakroszintű becslés csak a népesség migrációs potenciál szempontjából értelmes részére vonatkozzon (Sik, 1999c; Hablicsek- Tóth, 2001). A 2. táblázatban azt mutatjuk be, hogy hol helyezkedik el kutatásunk az elöbbi három dimenzió által kijelölt tipológiában, illetve azt, hogy ezeken kívül milyen dimenziókat láttunk hasznosnak az elemzés megtervezése során. 2. táblázat A migrációs
potenciál
típusainak
kutatásunk
során alkalmazott
rendszere
Teljes körü Általános
Speciális Nyers
Nyers
I
Tisztított
I Tovább
tisztított
Az egész világ la .Nagyvilág'vjvtagyarország Rövid távú munkavállalás Kombinált
I
Középtávú munkavállalás
I
I
Kivándorlás
Kumulált
A táblázat elsö két sorában látható, hogya kutatás csak a teljes népességre vonatkozó migrációs potenciál becslésére alkalmas.? ezen belül viszont mind az általános, mind a speciális (a kedvezménytörvény várható migrációs hatásait bemutató) migrációs potenciál vizsgálható. A táblázat harmadik sorából kiderül, hogy az általános migrációs potenciál esetében nem került sor a mérés tisztítására. Ennek oka az, hogy alkalmazott kutatásról lévén szó, a megbízó nem igényelte a tisztításhoz vezetö kérdezési és elemzési megoldásokat." 6 A teljes népességre vonatkozó becslés torzító hatásának kiszűrésér ~ korábbi kutatási tapasztalatainkra támaszkodtunk (Sik, 1999c). Mivel a munkaképes kornál fiatalabbak és az annál idősebbek esetében egyaránt csökken a migrációs potenciál mértéke, kutatásunk mintavételét a 18-55 év közöttiekre szűkítettük mind az általános, mind a speciális migrációs potenciál vizsgálatakor. Ígyeljárásunk nem tekinthető a releváns népesség pontos becslésének, hiszen a feltételezést, hogy a nem munkaképes korúak migráció esélye gyakorlatilag elhanyagolható, csak valószinűsitjük, de pontos számításokkal nem igazoljuk. 7 Mivel a kutatást a magyar Gazdasági Minisztérium rendelte meg, az sem volt magától értetődő, hogy egyáltalán kell-e a határon túli munkaerő-piaci szereplőknek az egész világra vonatkozó migrációs terveit vizsgálni. A kutatás tervezése során azért döntöttünk úgy, hogy az általános migrációs potenciállal kezdjük a kérdezést, mert ebben a lehető legáltalánosabb keretbe ágyazva gondoltuk csak érvényesen vizsgálhatónak a Magyarországra irányuló migrációs szándékok felmérését.
17
A speciális migrációs potenciál esetében két lépésben tettünk kísérletet a migrációs potenciál tisztítására. Az első lépésben a potenciális migránsok közül ki választottuk azokat, akik azonnal (már 2002-ben) munkát terveznek vállalni Magyarországon. A második lépésben azokat is kiszűrtük közülük, akik a különféle szabályozások hatására mégsem akarnak Magyarországon munkát vállalni. A 2. táblázat további részében látható, hogy teljes körű, általános, nyers migrációs potenciál esetében három további dimenzióban teszünk kísérletet a jelenség részletesebb elemzésére: az egyik a migrációs potenciál regionális kiterjedtségének, a másik kettő a migráció három időtávjának (rövid és hosszú távú munkavállalás, kivándorlás) elkülönített, majd egymáshoz kapcsolódó típusainak elemzését jelenti. Ha a migrációs potenciál mértékét az egész világra vonatkoztatva akarjuk értelmezni, akkor a világ valamennyi országának azonos esélyt kell kapnia arra, hogy a migráció célállomásaként nevezze meg a kérdezett. Mivel azonban mind a megbízó érdeklődése, mind minden korábbi tapasztalatunk arra ösztönzött minket, hogy kiemeljük a világ egészéből Magyarországot, ezért az "egész világ" kategóriát a Kárpát-medencei magyarok migrációja szempontjából két régióra bontottuk: Magyarországra és a "Nagyvilágra".8 E bontás eredményeképpen az általános, nyers migrációs potenciálon belül három migrációs stratégiát tudunk megkülönböztetni: a csak Magyarország és a csak a "Nagyvilág" felé irányuló migrációs potenciált, valamint ezek keverékét. Végül, mivel a kérdőív a három időtáv esetében külön-külön vizsgálta a migrációs potenciál bekövetkezésének esélyét, ezért ezek elkülönített és összekapcsolt elemzése egyaránt lehetséges. A vizsgált három időtáv összekapcsolódásának két formáját különböztettük meg: a kombinációt, amikor a migrációs potenciál három elemének bármelyike a többivel bármely kombinációban előfordulhat (ezt nevezzük a migráció kombinált potenciáljának), illetve amikor a három elem kumulálódva van jelen az egyén migrációs terveiben (ezt nevezzük a migráció kumulált potenciáljának).
8 Lásd Simonovits
18
tanulmányát
kötetünkben
(134--142. o.).
Örkény Antal- Sik Endre - Simonovits Bori
A kutatás és a minta leírása
A Gazdasági Minisztérium és a Nyílt Társadalom Alapítvány felkérésére 2001-2002 telén végeztünk kutatást azzal a céllal, hogy felmérjük a kedvezménytörvénynek a magyar munkaerőpiacra gyakorolt hatását. A vizsgálat módszere kérdőíves felmérés volt, I és a kutatás több mint 3500 magyar és több mint 1000 roma személyre terjedt ki. Az adatfelvétel mintáját/ a Balázs Ferenc Intézet (BFI) készítette el, és ők végezték az adatfelvételt is. Tekintve, hogy még az Orbán-Nastase-megállapodás előtt sor került az adatfelvételre, beszámolónk még csak nem is érinti a szlovák, román stb. nemzetiségüek megjelenési esélyét a magyarországi munkaerőpiacon. Az adatfeldolgozást 2002 tavaszán végeztük. A kutatás alappopulációja a Románia, Szlovákia, Ukrajna és a volt Jugoszlávia területén élő, az utolsó népszámláláskor magukat magyarnak, illetve cigánynakvalló, 18-55 éves közötti személyek köre. A térségbeli magyar részminták tervezett és megvalósult elemszámait az J. táblázat mutatja. 1. táblázat A magyar
részminták
Tervezett Térség Dél-Szlovákia
Magyar
600
tervezett
és megvalósult
elemszámai
Megvalósult
elemszám
Értelmiségi*
térségenként
Összesen
Magyar
50
650
573
elemszám
Értel miségi *
Összesen
59
632
2000
O
2000
1972
O
1972
Kárpát-Ukrajna
500
50
550
499
45
544
Vajdaság
500
50
550
485
56
541
Összesen
3600
150
3750
3529
160
3689
Erdély
* A BFI,
korábbi gyakorlatának megfelelően, a felsőfokú végzettségű alapsokaság alacsony aranya miatt a dél-szlovákiai, a karpár-ukrajnai és a vajdasági magyar mintát 50-50 felsőfokú végzettségű személlyel egészítette ki.
1 A kérdőívet lásd az 1. függelékben (283-290. o.). 2 A térségi minták kialakításának leírásat lásd a 3.függelékben (293-295. o.). 3 A magukat cigánynak vallók közül csak azokkal készült interjú, akik képesek voltak a kérdésre magyarul válaszolni.
19
A MEGKÉRDEZETTEK
KIVÁLASZTÁSA
4
A Balázs Ferenc Intézet eddigi felmérései során a megkérdezettek kiválasztásához kvótautasításokkal látta el kérdezőbiztosait. így a magyar minta esetében mi is kidolgoztuk a kvótákat a nem, az életkor és az iskolai végzettség alapján. A nem és az iskolai végzettség mind a négy térségben azonos értékeket vehetett fel: • nem: férfi vagy nő; • iskolai végzettség: általános iskola, szakiskola, érettségi, egyetem/főiskola. (A különböző technikumokat végzetteket az érettségizettek közé soroltuk.) Mivel a vizsgálatba csak a 18 és 55 éves közötti személyek kerülhettek be, életkor szerint a kisebb térségekben (Kárpát-Ukrajnában és a Vajdaságban) két korcsoportot alakítottunk ki (18-34 és 35-55 éves). Dél-Szlovákiában és Erdélyben lehetőség volt négy korcsoportra osztani a mintát: 18-24,25-34,35-44,45-55 éves. A kvótákat kérdezőbiztosaink településekre lebontva, ún. kvóta lapokon kapták meg. A kvótalapok elkészítésekor a teljes térségekre vonatkozó adatokat vettünk figyelembe. A nemek és a korosztályok tekintetében az utolsó népszámlálási adatokra alapoztunk. A meglévő adatokat statisztikai számítások alapján aktualizáltuk. Figyelembe kellett vennünk ugyanis, hogy közel tízéves adatok frissítésre szorultak. Ezért az eredeti 18-55 éves közötti korcsoportokat tíz évvel eltoltuk, hogyamegkérdezettek körébe az adatfelvétel pillanatában 18-55 évesek kerülhessenek. A súlyozást a mintakeretet jelentö (tehát a mintavétel alapjául szolgáló) három dimenzióra (nem, életkor, iskolai végzettség) együttesen kellett volna elvégezni, de egyfelől ilyen táblázat (a BFI-től kapott információk szerint) a népszámlálási adatokból nem állítható elő minden térségben, másfelől kétségesnek tünt, hogy egy tíz évvel korábbi népszámlálási adat elvileg alkalmas lenne egy kisebbségi mintakeret kijelölésére. Ezért részben kényszerből (hiszen nem volt más mód a súlyozás kialakítására), részben mert nem esett nehezünkre eltekinteni a népszámlálási mintakerettöl - azzal az eljárással kísérleteztünk, hogy más adatfelvételek eredményeihez hasonlítottuk kutatásunk alapadatait. Három lehetséges viszonyítási pont kínálkozott: a BFI 2000. és 2001. évi adatfelvételei, illetve a Kárpát-project keretében végzett kutatás adatai (Csepe li, Örkény és Székelyi, 2000). Természetesen ezektől az összehasonIításoktól nem vártunk megbízható súlyozásra alkalmas mintakeretet (egyfelől, mert ezek maguk is kis elemszámú adatfelvételek, másfelől, mert általunk nem ismert alapon létrehozott mintakeret felhasználásával készültek). De mivel a mi kutatásunktói részben fiiggetlen kutatásokról volt szó (amennyiben a BFI kutatásairól feltételezrük, hogya mienkhez "valamennyire" hasonló módon készültek), ezért kíváncsiak voltunk, hogy az alapadatok megoszlása (és háromdimenziós összetétele) mennyiben tér el a mi súlyozatlan és súlyozott adataink hasonló eredményeitől. Az összehasonlítást két részmintán szemléltetjük (Erdélyben és Dél-Szlovákiában, azokban a térségekben, ahol az adatfelvételek elemszáma a legnagyobb volt). Az erdélyi és a délszlovákiai adatok alapmegoszlásainak a kutatásunk hasonló adataitól való eltérései láthatók a 2. és a 3. táblázatban.
4
20
A BFI beszámolója alapján.
2. táblázat A 18-55 éves közötti erdélyi magyar lakosság alapmegoszlásai kutatásunkban és az összehasonlításra alkalmas mintavételekben, százalék
Szociodemográfiai változó
2002. évi Tárki-BFI kutatás (súlyozott)
2002. évi Tárki-BFl kutatás (súlyozatlan)
2000. évi BFI kutatás (súlyozott)
2001. évi BFI kutatás (súlyozott)
Kárpát-project, 1997-1998 (súlyozott)
Nem Férfi
50
50
Nő
50
50
50
48
47
50
52
53
46
47
57
54
53
43
Korcsoport
8-34 éves
51
47
35-55 éves
49
53
J
Iskolai végzettség Alapfokú
38
23
62
62
15
Középfokú
57
66
34
34
65
5
II
4
4
20
Felsőfokú
3. táblázat A 18-55 éves közötti dél-szlovákiaí és az összehasonlításra
Szociodemográfiai változó
2002. évi Tárki-BFI kutatás (súlyozott)
magyar lakosság alapmegoszlásai kutatásunkban alkalmas mintavételekben, százalék
2002. évi Tárki-BFI kutatás (súlyozatlan)
2000. évi BFt kutatás (súlyozott)
2001. évi BFt kutatás (súlyozott)
Kárpát-project, 1997-1998 (súlyozott)
Nem Férfi
53
54
48
49
47
Nő
47
46
52
51
53
Korcsoport
18-34 éves
44
42
41
37
49
35-55 éves
56
58
59
63
51
Iskolai végzettség Alapfokú
25
20
50
50
9
Középfokú
70
68
46
46
77
Felsőfokú
5
12
4
4
14
21
A nemek szerinti megoszlásban nincs lényeges eltérés a négy vizsgált adatfelvételben. A korcsoportok súlyozott megoszlása Erdélyben és Dél-Szlovákiában is mutat eltéréseket. Míg a Tárki-BF! súlyozott adatfelvétel szerint Erdélyben kiegyensúlyozott a két korcsoport aránya, a BFI 2000. és 2001. évi adatfelvétele alapján az idősebb korosztály aránya meghaladja a fiatalabbat, a Kárpát-project eredményei szerint pedig a fiatalabb korosztály aránya haladja meg az idősebbet. Dél-Szlovákiában mind a négy adatfelvétel szerint az idősebb korosztály aránya haladja meg (}fiatalabbat, de ennek mértéke különböző. A legnagyobb eltérést a 2001. évi BF! adatfelvétel mutatott ki: eszerint a 18-55 éves közötti ek 37 százaléka került ki a 18-34 évesek közül, és 63 százaléka a 35-55 évesek köréből. . A Tárki-BF!-adatfelvétel eredményeitől legmarkánsabb az iskolai végzettség szerinti megoszlások térnek el. A BFI súlyozási eljárásából következik, hogya két adatfelvétel iskolai végzettség szerinti súlyozott megoszlása megegyezik: Erdélyben 62 százalék az alapfokú, 34 százalék a középfokú és 4 százalék a felsőfokú végzettségűek aránya (Dél-Szlovákiában ezek az arányok rendre: 50, 46, 4 százalék) Ezeket a megoszlásokat összevetve a Tárki-BFI eredményei vel, azt állapíthatjuk meg, hogy a BFI jelentösen felülmérte az alapfokú végzettségűek arányát. A Tárki-BFI adatfelvételének súlyozatlan megoszlása szinte megegyezik a Kárpát-project súlyozott megoszlásával, Erdélyben és Dél-Szlovákiában egyaránt. A számottevő eltéréseket tehát a különbözö mintavételi eljárások mellett a súlyozási eljárások másságában is kell keresnünk. Végül kutatásunk adatbázisának ellenőrzésére előállítottuk az összes 18-55 éves háztartástagot tartalmazó nagy elemszámú adatbázist, és ennek alapmegoszlásait összevetettük a minta alapmegoszlásaival. Eljárásunk azért tekinthető alkalmas kontrollnak, mert egy két és félszeres tömegű adatbázist hoztunk létre, amely megfelel az alapmintával megegyező korkritériumnak (azokra a háztartástagokra kérdeztünk rá, akik 18-55 éves közöttiek). A 4. táblázatban lévő minta és a háztartások súlyozott megoszlásai gyakorlatilag megegyeznek, mivel ugyanaz a háromdimenziós megoszlás volt a súlyozás alapja. A súlyozatlan adatok összehasonlításából látható, hogya megoszlások igen hasonlóak, eltérés csak az iskolai végzettségben mutatható ki. Az alapmintában valamivel több az alapfokú végzettségűek aránya, mint a háztartásokból képzett mintában. Ez azt a feltételezést támasztja alá, miszerint valamelyest felülmértük az alapfokú végzettségűek arányát. Ha aháztartásminta súlyozatlan adatait összevetjük a minta súlyozott adataival, akkor a torzítás még erőteljesebb. Azt a következetést vonhatjuk le tehát, hogya felsőfokú végzettségűek alul-, az alapfokúak pedig felülreprezentáltak a súlyozott mintánkban a valós arányokhoz képest. Az erdélyi és a dél-szlovákiai részminták esetében a mintakeret kijelölésére szolgáló három szociodemográfiai változó összevont változatainak háromdimenziós megoszlásait is összevetettük. Az összefüggések megerősítették az alapmegoszlások esetén tapasztaltakat: a súlyozásnak egyedül az iskolai végzettség esetében van jelentős hatása. A súlyozás ugyanis "elrontja" az iskolai végzettség változót, amennyiben elfedi a valós felsőfokú iskolai végzettség arányt. A további kutatások során célszerű lehet eltekinteni a súlyozástói, amíg megbízhatóbb mintakeretekre nem lehet szert tenni.
22
4. táblázat A 18-55 éves Kárpát-medencei magyarok és háztartásaik 18-55 éves tagjai mintájának szociodemográfiai jellemzöi, súlyozott és súlyozatlan alapmegoszlások, százalék
Szociodemográfiai
Minta
változó Súlyozatlan
Elemszám (NJ
3689
Háztartástagok Súlyozott
Súlyozatlan
3588
8943
Súlyozott
8620
Nem Férfi
50
50
50
52
Nő
50
50
50
48
Korcsoport
18-34 éves
44
48
45
47
35-55 éves
56
52
55
53
Iskolai végzettség
27
37
22
38
Szakmunkásképző
26
24
28
24
Középfokú
35
34
38
33
Felsőfokú
12
5
12
5
Dél-Szlovákia
17
17
19
19
Erdély
53
55
52
50
Kárpat-Ukrajna
IS
14
15
16
Vajdaság
15
14
14
15
Alapfokú
Térség
A ROMA MINTA KIALAKÍTÁSA A kutatás során a roma alappopulációt a Szlovákia, Románia, Ukrajna és Jugoszlávia területén élő, az utolsó népszámláláskor magukat cigánynak valló, 18-55 éves közötti személyek köre alkotta. A négy Kárpát-medencei térségben a roma minta tervezett és megvalósult elemszámait az 5. táblázatban láthatjuk. A roma mintát a magyar minta területi aránya inak leképezésével hoztuk létre. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy aroma mintának ugyanakkora része jutott az egyes kutatási körzetekre, mint a magyar minta esetében. Ettől az elvtől akkor tértünk el, ha a körzetben az átlagosnál több roma élt. A szórványokat és a nagyvárosokat kizártuk az adatfelvételből. A mintavétel módszerének részletes leírását az Erdélyben kialakított eljáráson keresztül mutatjuk be. Elsőként le kell szögeznünk, hogy nem törekedhettünk az erdélyi romák reprezentatív mintájának kialakítására, mivel erre vonatkozóan semmiféle mintakeret nincs birtokunkban. A népszámlálási adatokban lévő statisztikákra alapvetően két okból nem
23
5. táblázat A roma minta tervezett
Térség
és megvalósult Tervezett
elemszámai
elemszám
térségenként
Megvalósult
elemszám
Dél-Szlovákia
150
158
Erdély
600
589
Kárpát-Ukrajna
150
155
Vajdaság
100
112
Összesen
1000
1014
támaszkodhattunk. Egyrészt, mert ezek az adatok nem adnak semmilyen felvilágosítást arra nézve, hogyaromaként megjelenők közül kik beszélnek magyar nyelven, másrészt a roma populáció körvonalai, határai meglehetősen bizonytalanok. A roma szervezetek hárommillió, az 1992-es népszámlálási adatok négyszázezer romániai romáról beszélnek. A municípiumi és városi rangú településeken a magyar mintának megfelelő arányban kérdeztünk, a falvak esetében pedig vállaltuk, hogy egy faluban legfeljebb 10-11 kérdőív kerüllekérdezésre. A mintába területileg így Hargita, Maros, Kovászna, Szatmár, Bihar és Szilágy 52 települése került. Technikailag a romák megkérdezésére kétféle lehetőség nyílt. Ha a magyar lakosságra reprezentatív minta lekérdezése közben a megadott utasításoknak rnegfelelöen eljáró kérdezőbiztos magyarul beszélő romát talált, akkor elvégezte a lekérdezést. (A kérdezőnek érdekében állt lefolytatni az interjút, mivel a roma kérdőívekért többet fizettünk.) Ez olyan, többségében magyarok lakta településeken fordulhatott elő, ahol a biztosok léptékes eljárással választották ki a megkérdezetteket. (A kvótás eljárás esetén a romák mintába kerülési esélye a minimálisra csökkent.) Az ily módon kiválasztott romák képviselik a kisebbik részt: a mintába bekerült 595 roma 5 százalékát (29 fö), ami a teljes magyar minta 1,5 százaléka, illetve 2,2 százaléka a minta olyan megyékre eső részének, ahol gyaníthatóan tudnak a romák magyarul. A nagyobbik részt a külön roma mintára szerzödött kérdezők keresték fel. A kiválasztás egyetlen szempontja az maradt, hogyakérdezettel az interjú lefolytatható legyen magyarul. Ezt figyelembe véve a magyar mintába bekerült megyék közül hatban vállaltuk, hogy magyarul beszélő rom ának minősíthető személyeket kérdezünk. Ebben a hat megyében (Bihar, Szatmár, Szilágy, Maros, Hargita és Kovászna) egyébként a magyar anyanyelvűek száma magasabb a magyar nemzetiségüekénél. A kiválasztott megyékben mintegy a már meglévő minta kiegészítéseként kérdeztünk: az egyes megyékben a magyar mintákkal arányosan osztottuk el a "roma" kérdőíveket. A roma kérdezettek esetében is érvényes volt a szabály, hogy egy háztartásban egy kérdőív használható fel. A kérdezettet elvben a lakásán kellett megkeresni, de ezt az utasítást munkatársaink több esetben megszegték (9 esetben). Magyarázatképpen arra hivatkoztak, hogy a szegregáltan élö romák lakhelyükön való felkeresése túl veszélyes, illetve fáradtságos. Ezzel szemben a település magyar lakta részébe (településközpont, kocsma) bejövő romákat viszonylag kis költséggel tudták megkérdezni.
24
ELSÖUTAZÁS
Oláh Sándor
Székelyföld - Homoródalmás és Lövéte A két falu vendégmunkás-potenciálja
A tanulmányban két szornszédos székelyföldi község - Homoródalmás és Lövéte aktív lakosságának magyarországi munkavállalását vizsgáljuk. A két Hargita megyei faluban 200 l tavaszán végeztünk helyszíni adatgyűjtést a vendégmunka elterjedtségének feItérképezésére. Mivel hasonló vizsgálatokat rnindkét településen már az 1990-es évek elején és közepén is végeztek, a felmérések eredményeit összevetve érvényes megállapítások tehetők a Székelyföldről Magyarországra irányuló vendégmunka-jelenség változási trendjeiről. A megállapítások székelyföldi társadalmi érvényessége arra alapozható, hogy bár két szomszédos község anyaországi munkavállalási gyakorlatát hasonlítjuk össze, ezek gazdasági, demográfiai jellemzői lényegesen különböznek: Homoródalmás (a köznapi szóhasználatban Almás) fogyó népességű, elöregedö lakosságú, közepes méretű falu, míg Lövéte viszonylag stabil népességű, kiegyensúlyozott demográfiai szerkezetű nagyközség. Noha az utóbbi településtípusból jóval kevesebb van Székelyföldön, mint az elöregedő népességű falvakból, jelentőségük nagy, hiszen meghatározzák egyes székelyföldi kistájak arculatát (főleg a város közeli övezetekben, például a Csíki- és Gyergyói medencében).
ÁLTALÁNOS
HELYZET
A két falu - székelyföldi viszonyok között is - periferikus, rossz közlekedési helyzetű, rurális kisrégióban fekszik. A gazdasági, társadalmi fejlődés árarnlatai ide mindig csak késve, gyenge hatásfokkal értek el. Az egészében hátrányos helyzetű depressziós kistérséget - a korábbi évtizedek diszkriminatív területpolitikájának következményeként elmaradott infrastruktúrájú, fejletlen szolgáltatói szektorú településfüzér alkotja. Az 1990-es években központi alapokból tettek ugyan kísérleteket a komrnunális fejlesztések több évtizedes elmaradásából származó hátrányok csökkentésére, de a szűkösen osztott, majd elapadó forrásokból kevés dologra futotta. A két faluban a legfőbb megélhetési forrás az agrárium volt. A vidék agrárgazdasági szempontból kedvezőtlen természeti adottságai, a termelőszervezetek társadalmi-gazdasági viszonyai (szétaprózott birtokszerkezet, elmaradott technológiák, munkaerö-igényes, kis termelékenységű gazdálkodás) és nem utolsósorban a népesség demográfiai viselkedése rniatt a falvak - mint a Székelyföld más tájain - állandó belső munkaerő-felesleggel küszködtek. A földművelés és az állattenyésztés mellett a megélhetéshez mindig szükség volt más, leginkább természeti erőforrásokon alapuló mellékfoglalkozások (például mész- és 27
szén égetés, sófuvarozás, hamuzsír- és rúdvaskészítés, deszkametszés, gyapjúványolás) jövedelmeire is. A jövedelemkiegészítő mellékfoglalkozások sok háztartásban a rnezögazdasági munka nem túl munkaigényes időszakaiban föfoglalkozássá léptek elő (például az almásiak mészégetése és a Mezöségtől az Ojtozi-szorosig terjedő területen való szétfuvarozása, vagy a lövétei só szállítása Fogarasig, Brassóig). A túlnépesedés és a belső munkaerö-felesleg következményeként másfél évszázada általános gyakorlat volt a családi gazdaságon kívüli külsö munkavállalás. Az első világháború előtt a Monarchia területén Budapest, Brassó, Kolozsvár volt fontos vonzásközpont, de Ó-Románia városaiba, bojári birtokai ra, később Amerikába is elvándorolt a falvakban megélni nem tudó - vagy a helyi életlehetőségekkel elégedetlen, ,jobban élni" akaró - népfölösleg. A két világháború között főleg Brassó és a közelebbi bányavidékek nyújtottak munkalehetőséget az almási és a lövétei fiataloknak. Általános volt a házasság előtti családon kívüli munkavállalás, de fiatal házasok is szereztek pénzt föld, állatok és gazdasági felszerelések vásárlására városi munkavállalással. A szocialista korszakban teljessé vált a foglalkoztatás, megnyílt a lehetőség a szakmaszerzésre és a lakóhely-változtatásra. Az 1950-60-as években sokan költöztek Brassóba, a bányavidékekre, távoli építőtelepekre, később a gyors ütemben fejlesztett székelyföldi kisvárosokba. A napi ingázással elérhető állami munkahelyek (a Szentegyházához közeli településeken, 10-15 km-es körzetben) a lakóhelyen maradó népességnek is megélhetést nyújtották, illetve módot adtak az ipari és a rnezögazdasági munka összehangolására. Almáson a terrnelőszövetkezeti gazdálkodás, Lövétén a magángazdaság volt túlsúlyban. A két faluból az ötvenes-hatvanas években elvándorolt családok közül sokan hazatértek. Az 1990-es évek elejétől romló gazdasági körülmények, a vidék két húzóágazatának, a bánya- és fém iparnak elmélyülő válsága, valamint a tökehiány következtében az aktív lakosság jelentős csoportjai kiszorultak a állami munkaerőpiacról. A közel negyedszázados stabilitás, az életlehetőségek kiszámíthatósága után jelentős társadalmi csoportok életérzése újra a létbizonytalanság lett. A regionális munkaeröpiacról kiszorulók létszáma csak a szentegyházai üzem alkalmazottai közül meghaladta a kétezer fót, de tömeges elbocsátások voltak a hargitafürdői kaolinbányából, a csíkszeredai, székelyudvarhelyi vállalatoktóI is. Az állami szférában foglalkoztatottak helyzete is rosszabbodott, csökkent a keresetek reálértéke, megnövekedtek az ingázók utazási költségei. A beszűkült munkaerőpiac a felnövekvő generációknak se kínál a lakóhely közelében vonzó lehetőségeket. A magyarországi vendégmunka kereseti csábítóbbak az ingázás sal elérhető székelyudvarhelyi, csíkszeredai munkahelyek (főleg a könnyűipari vállalatok vettek fel munkaerőt az elmúlt években) bérviszonyainál, nem beszélve az ingázás nehézségeiről. Több fiatal egyéni életútját ismerjük, akik pár hónapos itthoni, magánvállalatoknál tett munkavállalás után elégedetlenek voltak a munkabérekkel, és inkább választották a magyarországi vendégmunkát.
A VENDÉGMUNKÁVAL
KAPCSOLATOS
ATTlTŰDÖK
A két falu lakossága nem idegenkedik a vendégmunka gondolatától. A családtól való huzamosabb távollét nemzedékek leülepedett tapasztalata, a vendégmunka helyi társadalmi jóváhagyással folytatott jövedelemszerzési stratégia. Hasonló minta szerint éltek az elődök: a szülök, amikor négy-öt évtizeddel korábban az ország különböző építötelepein,
28
távoli bányavidékeken dolgoztak, anagyapák, nagyanyák, amikor városi polgári családoknál szolgálóként vagy bolti kisegítőként kerestek pénzt, amiből a faluba visszatérve földet, gazdasági eszközöket, "stafirungot" vásároltak. A magyarországi vendégmunkát ma általános konszenszus övezi, sőt a vállalására ösztökélő beállítódás is felbukkan. Egy negyvenéves háztartásbeli nő, akinek férje elégedett a családi gazdaság jövedelmével, és nem hajlandó külső munkavállalásra, ingerülten mondta: "Más összeszedi magát, elmegy Magyarországra, dolgozik egy-két hónapot, s pénzt hoz. S az nem ezzel az itthoni kicsi tejpénzzel hasonlítható össze. Ha valaki kimegy, jól tesz, ezt az itthoni gazdaságot azután is megkapja." Az a tévedés kockázata nélkül kijelenthető, hogy a magyarországi munkavállalásnak a két faluban visszatartó mentális akadályai nincsenek. Más dolog, hogy a benne résztvevők többféle álláspontot képviselnek. Vannak, főleg a családos, 30-50 éves közötti férfiak körében, akik évek óta többet tartózkodnak idegenben, mint otthon a családdal; ők helyzetüket igen hosszúra nyúlt átmeneti állapotnak tekintik, és szívesen maradnának falujukban, ha volna elfogadható kereseti lehetőség. A fiatal korosztályok felfelé törekvő, függetlenségre vágyó tagjai csak a kinti rnunkalehetöségeket tartják számon.
MÓDSZERT ANI KITÉRŐ Településszintű vizsgálatunk célja a munkaerő-vándorlás hátterében álló törekvések, orientációs minták, kulturálisan közvetített felfogások, gyakorlatok megismerése. A mai hivatali ügyvitelben az állami alkalmazásban nem lévő munkaerő területi mozgása semmiféle hivatalos nyilvántartásból nem dokumentálható. A munkanélküli-segélyre már nem jogosult személyek jövedelemszerző tevékenységeiröl, térbeli mozgásáról nincsenek adatok, mint ahogy az aktív korba belenövő, a munkaerö-piaci részvételre már érett, de formális intézményekkel munkaviszonyban nem lévő fiatalokról sincsenek. Ezért elkerülhetetlen volt, hogya helyi viszonyokat, a személyes életsorsokat jól ismerők tudására támaszkodjunk a vendégmunkások településenkénti alapsokaságának felderítésében, szociológiai jellemzöik megismerésében. A községi polgármesteri hivatalok 2000. évi nyilvántartásai alapján a helyi születésű, itt dolgozó hivatalnokok, értelmiségiek segítségével falvanként azonosítottuk a vendégmunkárajáró személyeket. I A vendégmunka-vállalói kategóriába Almáson 77, Lövétén 440 fő tartozott. Az így azonosított alapsokaságot kor és nem szerint csoportosítottuk, majd egy 10 kérdést tartalmazó, zárt kérdőívvel kerestük meg (Almáson 50-70, Lövétén 20-22 százalékos mintavétellel). A kérdések a munkavállalók családi állapotára, képzettségére, itthoni munkaviszonyaira, a vendégmunkán töltött időre, a jövedelemfelhasználásra, a jövöbeni munkavállalási stratégiákra, a kapcsolathálózatokra terjedtek ki. A megkérdezendők térbeni szóródása csak a közvetett ismeretszerzésre volt lehetőség (75-80 százalékban): a magyarországi vendégmunkán tartózkodókat ugyanis nem érhettük J Köszönetet mondunk Józsa Jolán, Nagy Olga, Nagy István és Sorbán Vencel homoródalmási, továbbá Miklós Ida, Mihály János és Mihály Margit lövétei lakosoknak a terepmunkánk során nyújtott següségükért.
29
el, csak az éppen itthon lévőket (mivel a felmérésre 2001 húsvétján került sor, és az ünnepre sok vendégmunkás hazautazott, többekkel személyesen is találkozhattunk). A két falu mikrotársadalmi sajátosságai - sűrű személyközi, családi kapcsolattartás, az egymás szeme előtt zajló élet - révén érvényesnek fogadhatjuk el a családtagok, közeli ismerősök ismereteit a személyesen nem megkérdezhető vendégmunkásokról.
MUNKAERŐ-VÁNDORLÁS
AZ 1990-ES ÉVEK ELSŐ FELÉBEN
Homoródalmáson 1990-1993-ban az összes lakosság több mint 10 százaléka, az aktív lakosság közel negyede fordult meg vendégmunkán. A munkavállalók közel ötöde volt nö. A vendégmunka ideje alatt 30 fő munkaviszonyban állt itthoni vállalattal, ők az évi pihenőszabadságuk alatt dolgoztak magyarországi vendégmunkán, amit esetleg fizetetlen szabadsággal is megtoldottak (az amúgy is munkaerő-felesleggel küzdő vállalatok ehhez szívesen hozzájárultak). Az almási munkavállalók kétharmada szakképzett munkásként, egyharmada szakképzetlenként próbált szerencsét a magyarországi munkaeröpiacon. A szakképzettek - az építőiparban dolgozók kivételével- kint ritkán dolgoztak tanult szakmájukban. Az 1990-es évek első felében itt több alkalommal vizsgáltuk a magyarországi munkavállalás jelenségének részmozzanatait, egyéni és településszinten.i Megállapítottuk, hogy • szociális szempontból heterogén összetételü csoportok fordultak meg vendégmunkán; • a külföldi munkavállalás az anyagi körülmények, a foglalkozás, az iskolázottság, az életciklus, a családi helyzet, a jövedelmek, a megélhetési stratégiák, a mentalitás, az érvényes kulturális minták bonyolult összjátékának eredménye; • a munkavállalást helyi szinten általános társadalmi jóváhagyás övezi, nem ütközik mentális akadályokba; • a munkavállalásban a fő cél a létfenntartás, de emellett a társadalmi versengés is fontos hajtóerő, motivációs tényező; • a jövedelemfelhasználásban három típust különíthettük el: a pazarló fogyasztást; a kereset beosztó felélését, illetve tartalékolását; valamint a befektetés célú jövedelemszerzést. Lovétén 1996-ban a Stúdium Alapítvány Társadalomkutató Műhelye Sorbán Angéla vezetésével végzett felmérést. E vizsgálat eredményei szerint ekkor a faluban élő 1141 család közül 106-ból, azaz a családok 9 százalékából 127 személy járt magyarországi vendégmunkára, az aktív lakosság mintegy 5 százaléka.l A munkavállalók 76 százaléka férfi, 24 százaléka nő volt, képzettség szerint többségük szakiskolát végzett (57 százalék), de jelentős volt az érettségizettek aránya is (32 százalék). A vendégmunkások nem, kor és családi állapot szerinti megoszlását - a homoródalmási 1990-1993-as, illetve a lövétei 1996-os felmérés adatai alapján - az l . táblázatban összesítettük.
2 Lásd Oláh, 1994, 1996; Gagyi-Oláh,
1997.
3 II fclmérés eredményeit felhasználta András Gabriella, az egri Eszterházi Károly Tanárképző Főiskola szociálpedegógia szakon végzett hallgatója a Vendégmunkás szülők gyerekeinek társadalmi beilleszkedése című dolgozatában.
30
r Jól láthatók az azonosságok és a különbségek: a 30 éves alattiak szinte megegyező arányú vándorlása és a középkorosztályok, de különösen az idősebbek (az 50 éves felettiek) részvételének eltérései. 1. táblázat
A vendégmunkások megoszlása a két faluban, fó
Szociodemográfiai jellemző Elemszám (N)
Lövéte, 1996
Homoródalmás, 1990-93
127
159 Nem
Férfi Nő
129
97
30
30 Korcsoport
IS-20 éves
17
18
20-30 éves
60
63
30-40 éves
32
24
40-50 éves
27
22
50-60 éves
19
-
60 év felett
4
-
Családi állapot Családos
106
41
Független
41
86
A MUNKAERÓ-V
ÁNDORLÁS
NAPJAINKBAN
Az 1990-es években végzett vizsgálatok óta Homoródalmásról 13 fiatal telepedett ki Magyarországra; Lövétéről 48-50 fö, többségükben fiatalok (két családban 40 éves felettiek a kitelepedett szülők). A két faluban a vendégmunkára járók száma ellentétes irányban változott: 2000-2001-re Almáson a felére csökkent a magyarországi vendégmunkát vállalók száma az 1990-es évek első feléhez viszonyítva, Lövétén viszont az 1996. évi több mint négyszeresére emelkedett (2. táblázat). A munkaerő-piaci részvételt az aktív lakossághoz viszonyítva megállapíthatjuk, hogy az almásiak 12, míg a lövéteiek 24 százaléka (Lövéte) dolgozik Magyarországon vendégmunkásként. A női munkavállalás mértéke a két faluban megközelítően azonos arányú: 25 százalék az almásiak és 23 százalék a lövéteiek körében. A vendégmunkára vállalkozó nők többsége fiatal, családot még nem alapítottak. A Magyarországon vendégmunkát vállalók többsége a fiatal középkorosztályból kerül ki: az almási munkavállalók 63 százaléka, a lövéteiek közel 83 százaléka 40 éves alatti. 31
2. táblázat
A vendégmunkások korcsoportok szerinti megoszlása a két faluban, fó Homoródalmás
Lövéte
Korcsoport 1990-93
2001
1996
2001
159
77
127
440
15-20 éves
17
3
18
32
20--30 éves
60
24
63
197
30--40 éves
32
21
24
136
40-50 éves
27
16
22
48
50-60 éves
19
7
-
23
60 év felett
4
6
-
4
Elemszám (N)
Az almásiak között feltűnően kevés a munkavállaló a 15-20 éves korosztályból, és a 21-51 éves közöttiek korcsoport jaiban megközelítően felére csökkent a vendégmunkások száma. A munkaerő-piaci részvétel adatainak összevetése azt mutatja, hogy a két település eltérő kibocsátás politikával reagál a helyzetében beálló változásokra. Ezek persze nemcsak a helyi életlehetőségek és beállítódások, hanem a magyarországi munkaerő-piaci feltételek és a kinti létezés (étkezés, szállás, hatósági ellenőrzések) körülményeinek változásaiból is adódnak. Tereptapasztalataink alapján úgy véljük, hogy a jelenlegi székelyföldi munkavállalási gyakorlat mértékének telepulésszintű változataiban (honnan, milyen létszámú munkaerőmigráns csoportok vállalnak külföldi vendégmunkát), a két falu különböző vendégmunkás gyakorlata az összes helyi változatokat magába foglaló képzeletbeli skála két szélső végpontján helyezhető el. Továbbra is vannak települések, ahol az aktív lakosság jelentős, esetenként évről évre növekvő aránya gyakorolja a vendégmunkát mint az életvitel szinten tartásának, esetenként a túlélésnek vagy az anyagi gyarapodásnak egyik lehetséges eszközét. Más településeken csökkenő tendenciákat mutat a külföldi munkavállalás mértéke. Egy munkavállalói vélemény szerint: ". .. sokan kíváncsiságból is kimentek, kipróbálták ezt a kereseti lehetőséget, aztán egykét próbálkozás után abbahagyták. Ugye, ha nincs tartózkodásija, akkor kockáztatni kell, ki van téve a veszélynek, hogy bepecsételnek az útlevelébe, olyan is előfordult, hogy a rendőrnek fizetni kellett, hogy elengedjék, ha elkapták." (46 éves kőműves) Véleményünket, miszerint sok településen alábbhagyott a kezdeti évek munkavállalási lendülete, a két Homoród menti, Székelyudvarhely, Székelykeresztúr, Kőhalom környéki falvak viszonyainak részleges ismeretére alapozzuk. Más falvakban, mint ahogy Lövéte példája is igazolja, az utóbbi években növekedett a munkavállalók aránya. Azt pedig, hogy e változási folyamatok végső összegződése milyen részvételt jelent az anyaországi munkaerőpiacon, a jelenleginél jóval nagyobb léptékű kutatás tisztázhatná. A két falu ellentétes munkavállalási tendenciái és gyakorlata mindenképpen indokolttá teszik - településszinten is - a háttértényezők vizsgálatát. A külső munkavállalás mérté32
kének jövőbeni alakulása, a következő évek várható székelyföldi migrációs potenciálja nem jósolható meg a helyi gazdasági, társadalmi viszonyokban gyökerező taszító, illetve visszatartó tényezők hatásai nak ismerete nélkül. Akárcsak az országban, a szóban forgó vidéken is romlottak a gazdasági körülmények az 1990-es évek közepe óta. Sokaknak az is itthon marasztaló tényező, hogy az anyaországi munkahelyeken kialkudható munkabérek (például az építőiparban) nem emelkedtek a kiutazás és kint tartózkodás költségeivel arány os mértékben. Sokan azért is választották a vendégmunka helyett az itthoni szerény jövedelmet nyújtó bérmunkát, mert mellette a családi gazdaságban saját szükségletre termelnek. A munkavállalási hajlandóság csökkenés ének megértéséhez megvizsgáltuk, hogya már évek óta vendégmunkát nem vállaló almásiak hol helyezkedtek el a hazai munkaeröpiacon, Az 1990-es évek első felében rendszeresen vendégmunkát vállalók közül 82 fö hagyott fel a magyarországi munkavállalással. Közülük 63-nak sikerült azonosítani a mai munkaerőpiaci helyzetét: • állami munkahelyen alkalmazott 9 fö, többségüknek a vendégmunka idején is volt munkaviszonya; • saját vállalkozást indított 9 fö, többségük kiskereskedelmi tevékenységet folytat; • magánvállalkozásnál alkalmazott, bérmunkás a faluban vagy szomszédos településeken 10 fő; • az 1990-es évek közepétől 15 fö telepedett ki a faluból, közülük II fő volt vendégmunkás az első vizsgálatunk idején; • saját családi gazdaságban gazdálkodik 7 fö; • már nem munkaerő-piaci szereplő 17 fő (kiöregedettek, betegek, elhunytak, családot alapított nők a háztartásban).
A MUNKA VÁLLALÁS
OKAI
A vendégmunka célja a jövedelemszerzés. A két faluban tapasztalható eltérő munkavállalói beállítódás megértés éhez a befolyásoló tényezők egy csoportját a települési háttér erőforrás-különbségeiben véltük megtalálni: a kibocsátó környezet eltérő társadalmi-gazdasági feltételrendszere ugyanis más életvitelt tesz lehetővé a két faluban élőknek. De hangsúlyozzuk, hogy nem kizárólagosan az anyagi feltételrendszernek van szerepe; a helyi társadalmi viszonyokban - a belső hierarchizáltságban, a presztízsharcokban, a versengésekben - gyökerező motivációk is fontos tényezői a munkaerő-vándorlásnak. Tehát azt állítjuk, hogy a külföldi munkavállalás nem egyszerüen a lakókörnyezetben elérhető jövedelemszerzési lehetőségek szűkösségéből értelemszerűen következő magatartásmód. Vannak szegény vagy éppen elszegényedö falvak, ahonnan alig egy-két vendégmunkás jár Magyarországra. A székelyföldi munkavállalásról eddigi kutatásainkban megfogalmazott sajátosság, hogy e szociokulturális környezetben az egyéni döntésekre rendkívül erőteljesen hat a környezet: a döntések családi, rokoni, baráti kapcsolatok közegében születnek. A saját életvilágból való időszakos kilépés elhatározása valójában közösségi szintű jelenség. A szóban forgó két falu vendégmunkás-potenciáljának változásait összevetve elsősorban azokat a tényezőket kell röviden áttekintenünk, amelyek a családok otthoni jövedelem33
szerzésében töltenek be szerepet: a helyi erőforrásokat, az ezekhez való hozzájutás esélyeit, az elosztásukból való családi, egyéni részesedés mértékét jelzik. A létfenntartáshoz, a családi életvitel szinten tartásához használható helyi erőforrások mennyiségi különbsége fontosabb tényezője az eltérő migrációs viselkedésnek. A két település társadalmi-gazdasági feltételrendszerének összehasonlításában csak azokat a sajátosságokat említjük, amelyeknek hipotézisünk szerint a településről való munkavándorlásban szerepük van.
Demográfiai tényezők Homoródalmás a XVII. század első felétől unitárius felekezetű falu, Lövéte népessége viszont katolikuso Feltehetően a felekezeti különbség az egyik jelentős tényező a két falu eltérő gyermekvállalási hajlandóságának alakulásában: Almáson már a XX. század húszas-harmincas éveitől a családonkénti két-három gyermek volt az elfogadott modell, míg Lövétén a nagycsaládos modell (a négy-hat gyermekes családok a közelmúltig általánosak voltak. (A beköltözések következményeként ma az almási lakosság kb. 10 százaléka katolikus vallású.) Homoródalmáson 1941-1956 között kezdett csökkenni a lakosság lélekszáma; Lövétén ez a folyamat valamikor 1977-1992 között következett be." A csökkenő létszámú iskolai korosztályok világosan jelzik a gyermekvállalási szokásokban bekövetkezett változásokat (Lövétén még az 1960-as években is négy-öt párhuzamos osztály volt évfolyamonként az általános iskolában, az utóbbi években csak egy).
Társadalmi különbségek Lövéte - a gyerekvállalási hajlandóság csökkenése ellenére, déli szomszédjával ellentétben - még mindig kiegyensúlyozott korszerkezetű település. Az idősebb nemzedék társadalmi viselkedést szabályozó kontrollja a közelmúltig jóval szigorúbb volt, mint Almáson. Ez a kontroll azonban a l 990-es években - éppen a vendégmunka egyik következményeként - látványosan meggyengült. Felnőtt a jórészt családon kívül nevelődött nemzedék, amelynek jelentős csoportjai ma már csak fogyasztani járnak haza a faluba - magukkal hozva az idegen világ fogyasztási, szórakozási, kapcsolattartási formáit A hagyományos értékrend bomlása nemzedékek közötti konfliktusokban, feszültségekben mutatkozik. Az idősebb nemzedék a társadalmi viselkedés új normáit (a fogyasztásban megnövekedett igényeket, a kétgyerekes családmodellt, a fiatalok függetlenedésí törekvéseit, a párválasztást övező tabuk megsértését) nehezen fogadja el. Lövétén sűrűbb a település társadalmát behálózó kapcsolatok, kötelékek, kölcsönösségek, a helyi társadalmi kohézió, mint a szomszédos Almáson (vizsgálatunk idején éppen gyűjtést szerveztek a faluban egy tűzkárt szenvedett, de a faluból már évtizedekkel korábban városba költözött családnak). A társadalmi kötelékek e sajátossága a vendégmunkán tartózkodóknak egyik haza vonzó tényező: biztonságos otthoni bázis. 4 Kutatásunkban nem térhettunk ki a természetes mértékének településenkenti vizsgálatára.
34
szaporulat
csökkenésének.
illetve a vándorlási
veszteség
A lövétei mintában szereplők legnagyobb része a 1990-es évek közepének viszonyaihoz hasonlóan továbbra is szakmunkás (54 százalék), de a líceum ot végzett, szakma nélküli fiatalok aránya is hasonlóan magas (31 százalék). Többségük a közeli Szentegyházán érettségizett, felsőfokú tanintézetbe nem jelentkezett, az itthoni munkaerőpiacon elhelyezkedni nem tudó fiatal. A szakiskolát végzettek többsége korábban már állami vállalatoknál munkaviszonyban lévő, az itthoni munkaerőpiacról kiszoruló csoport tagja. Egyáltalán nincsenek értelmiségi vendégmunkások. Az 1990-es évek elején néhány középfokú képzettségű falubeli (egészségügyben alkalmazott, technikus) a szabadsága alatt dolgozott Magyarországon - ma már nem járnak vendégmunkára. A l 990-es évek első felének munkavállalási gyakorlatához képest fontos változás, hogy az utóbbi években már nem, vagy nagyon ritkán vállalnak magyarországi vendégmunkát az itthon munkaviszonyban álló személyek. Míg korábban általános volt a pihenőszabadság alatti munkavállalás - sőt ezt még lehetőség szerint megtoldották fizetetlen szabadsággal is - a vendégmunkának ezzel a formájával felhagytak. Ennek oka részben az, hogy akiknek sikerült munkaviszonyban maradni a faluból elérhető munkahelyeken, azok igyekeznek pozíciójukat megőrizni. Ráadásul a vállalatok munkaerő-politikája is szigorodott.
A gazdasági
erőforrások
különbségei
A sűrű népességű Lövéten a természeti erőforrásokból egy lakosra természetesen kevesebb jut, mint Almáson, így a lövéteiek már egy jó évszázada nagyobb térbeli mobilitásra kényszerültek, mint az almásiak. A közelmúlt társadalmi-gazdasági viszonyainak fontos különbsége, hogy míg Almás egészében kollektivizált falu volt, Lövéten csak a családi gazdaságok 3-4 százalékát tudták bekényszeríteni a közös termelőszervezetbe. Almásról nagyobb arányú volt helyi lakosság végleges elvándorlása, míg a lövéteiek a kis magánbirtokukon folytatott mezőgazdasági tenneléssei szükösön ugyan, de kiegészíthették a napi ingázással elérhető ipari munkahelyeken szerzett jövedelmüket. A munkavállalási hajlandóság eltérő trendjeit a természeti, gazdasági feltételek különbségei is befolyásolják. Az almási családoknak az agrártermelés kedvezőbb feltételei adottak: a falu lélekszáma alig 39 százaléka a lövéteinek, ugyanakkor mezőgazdasági területe majdnem azonos kiterjedésü, így egy főre több mezőgazdasági terület, erdővagyon, takarmányozható haszonállat és mezőgazdasági termék jut.s A területnek azonban kis része szántó, és az is gyenge termőképességű, szétdarabolt kisbirtok. Más kérdés, hogya földhöz és más természeti javakhoz való hozzájutásban a falvak családjainak nem egyenlők az esélyei, nem egyenlő részesedés illeti őket. A létfenntartásra, jövedelemszerzésre használható javak mennyiségéből megállapítható, hogy a két falu között a gazdasági feltételrendszer és az erőforrások tekintetében jelentős különbségek vannak. Emiatt a 1990-es években az állami munkaerőpiacról kiszoruló munkaerőnek Lövétén súlyosabb taszító tényezőkkel kellett szembesülnie, mint Almáson. 5 Látszólag nem kevés a mezőgazdasági terület, ha arra gondolunk, hogy a negyvenes évek elején Venczel József számításai szerint a székelyföldi viszonyok között egy termelőnek legkevesebb két katasztrális hold szükséges a megélhetéshez (Venezel, 1942).
35
A megkérdezettek válaszaiból, illetve a jövedelemfelhasználásból, pénzköltési formákból kiderül, hogyalakóhelyen kívüli jövedelemszerzés kiemelkedő motivációs tényezője a tartós fogyasztási javak megszerzésének vágya. A fontosabb megszerzendő javak: a ház és az autó. Lövétén nem jut minden családnak saját ház. A családok 11 százalékában több generáció, két-három nemzedék él együtt egy telken, egy házban. Az utóbbi évtizedben lakást csaknem kizárólag a magyarországi vendégmunkán szerzett pénzből építettek. Hogy hány házat építettek, hány lakásfelújítás, lakásbővítés volt, azt nehéz lenne kideríteni, a polgármesteri hivatal egyik alkalmazottja szerint a faluban hivatalos jóváhagyások, engedélyek nélkül építkeznek. Az egy főre jutó lakóterület szintén a lövéteiek esetében alacsonyabb. A lövétei családok személygépkocsi- és kábeItévé-ellátottsága viszont jobb, mint az almásiaké. Ezeknek a kiemelten fontos vagyontárgyaknak a használati értékük mellett nagy a presztízsértékük, ezért is törekednek oly nagyon a birtoklásukra. A javak jelentős részét szintén az elmúlt évek vendégmunkával szerzett jövedelméből vásárolták a lövétei családok, sokan nem is itthon, hanem Magyarországon (például autót a használtautó-kereskedésben). A vágyott javak megszerzésnek igénye vendégmunka vállalására sarkalló, a lakóhelyről hosszabb, rövidebb időszakra kimozdító tényező.
Foglalkoztatottság Az aktív lakosság helyi és regionális munkaerő-piaci részvételéről a hivatalos statisztikák egyformán alacsony foglalkoztatottságot jeleznek mindkét faluban. A kedvezőbb közlekedési helyzetű Lövétén - innen napi ingázással székelyudvarhelyi, csíkszeredai munkahelyekre lehet bejárni - is az aktív lakosság alig 15 százalékának van állami vagy magánvállalatokkal munkaviszonya. Almáson a rosszabb közlekedési adottságok, a helyi munkalehetőségeket nyújtó intézmények kisebb száma, szűkösebb keretei következtében 10 százalék alatti az aktív lakosságon belül a foglalkoztatottak aránya.
TÁRSADALMI
KÖTELÉKEK ÉS KAPCSOLATI HÁLÓZATOK A MUNKA VÁLLALÁSBAN
A lakóhely elhagyásáról meghozott egyéni döntésben kétségtelenül szerepe van a kortársi, baráti, falustársi kapcsolatoknak. Nyilvánvaló, hogy ha a közvetlen kapcsolatkörnyezetben általános egy társadalmi viselkedési minta, szokás, magatartásmód - esetünkben a magyarországi munkavállalás -, akkor ennek hatása beépül az egyéni döntésekbe is. Ma már Lövétén az általános iskola felső tagozatain tanulóknak is követendő orientációs minta a .Jcimenni magyarba", olyannyira, hogyajövőtervezésben jelentőségét veszti a továbbtanulás, esetleg a főiskolára, egyetemre készülés célja. A kezdeti időkhöz képest a munkavállalás szervezésének, az idegen környezetben való létezés feltételei megteremtésének ma megvannak a kialakult, jól bejáratott formái. Az utazástól kezdve a szállás- és a munkalehetőségek megtalálásáig kapcsolatláncolatok segítik a vendégmunkára kiutazókat. Azt mondhatjuk, hogy a 1990-es évek elejének munkakereső 36
gyakorlatához képest ma egyáltalán nem fordul elő cél nélküli kilépés (Iövétei és almási munkakeresők nincsenek a Moszkva téren jó szerencséjüket várók között). Az először kiutazók is ismerőssel vagy az anyaországban általuk korábban megszerzett kapcsolatok támogatásával jutnak munkához és szálláshoz. Az is előfordul, hogy a magyarországi vállalkozók érkeznek Erdélybe, és szervezik, utaztatják a szükséges munkaeröt, vagy munkacsoportokat toboroztatnak itthoni megbízottaikkal. A munkalehetöségek keresésében legfontosabb szerepe az itthoni kapcsolatoknak, ismeretségi körnek van. A munkavállalók több mint fele itthoni ismerőstől szerzett információkat a kinti munkalehetöségről, Oe nagy szerepe van a korábbi években kint szerzett ismeretségi körnek is. Különösen a lakáskarbantartás, kertművelés, felügyeleti munkakörökbe adják "kézről kézre" a már ismerős munkavállalókat. Az információszerzés mellett a munkakeresés és -vállalás is többnyire falubeli társsal vagy csoportosan valósul meg, nem egyéni "akciózgatás" folyik, hanem valójában csoportos együtt vándorlás. Az egyszerű lakóhelyi kapcsolat lehet információforrás, támogató segélyforrás az idegen környezetben. Nem elhanyagolható az anyaországi ismeretségi kör szerepe a munkalehetőségek közvetítésében. Akik falustársak nélkül dolgoznak, azoknak rendszerint olyan állandó felügyeleti munkakörük van (házvezetők, felügyelnek családi házra, kertre, állatokra), ahova évek óta visszajárnak, és e munkahelyeken korlátozott a foglalkoztatás. Nem csak a munka megszerzésében, hanem a munkavégzés időszaka alatti szabad idő eltöltésében is fontos szerepe van az itthoni személyközi kapcsolatoknak. A helyi kapcsolatszerkezet, az itthonról vitt társadalmi kötelékek támogató erőt jelentenek az idegen környezetben. Almás esetében a vendégmunkán lévők magas együttes kapcsolattartási arányát némiképp torzítja, hogy a falu összlakosságán belül mintegy 10-11 százalékos roma lakosság a vendégmunkára járók arányában jóval felülreprezentált: közel 50 százalékos. Ez a magas arány elfedi az almási individualizáltabb lokális csoportviszonyokat, lazább társadalmi kapcsolatkötéseket.
KAPCSOLATOK
A KIBOCSÁTÓ
KÖRNYEZETTEL
Az egyéni kilépés-visszatérés szüntelen, folyamatos, időbeni pulzáló mozgás, az egyénre egyszerre hatnak a szülőhelyröl taszító és bizonyos idő elteltével haza vonzó tényezők. A munkavállalás időtartamát tekintve háromféle kilépési modell különíthetö el: vannak, akik havonta, mások két-három havonta, megint mások félévente vagy még ritkábban utaznak haza. Ennél hosszabb időszakok a féléves vagy ennél is hosszabb kint tartózkodások. Több tényező szabályozza a távollét és a hazatérés váltakozását, így például a kinti munkavállalási körülmények: van-e a munkavállalónak tartózkodási engedélye, milyen a végzett munka jellege (például évszakokhoz kötött mezögazdasági munkák esetében), ágazati, települési jellemzői. A vidéki mezögazdasági munkán dolgozó vendégmunkások nagyobb eséllyel kockáztathatják az engedély nélküli tartózkodást, mint például azok, akik egy fővárosi építkezésen dolgoznak. A családi állapot fontos szabályozó tényező: a kint dolgozó családfenntartók két-három hónapnál hosszabb időt ritka esetben maradnak távol folyamatosan a családtól. A hazatérések idözítésében fontos szerepe van a helyi társadalmi élet eseményeinek vagy a hagyományos ünnepeknek: karácsony, húsvét, halottak napja előtt a kint dolgozók 37
nagy többsége hazatér a faluba. Családi, rokonsági események (lakodalmak, keresztelők, katonabúcsúztatók) szintén meghatározzák a hazatérések időzítését. A lövétei mintában vannak legtöbben (83 száza lék) a három hónapnál rövidebb időszakra kilépők. A helyi kapcsolatrendszer, a családi kötelékek, a már említett társadalmi kohézió rövidebb távú kinttartózkodási időszakokat szab meg, mint az almási kint tartózkodók esetében. A ma már viszonylag kényelmes utazási körülmények, a járatok sűrűsége - hetente háromszor menettérti járat indul a faluból Budapestre - megkönnyíti a falu és a magyarországi munkahelyek közötti ingázást. Az almási vendégmunkások között nagy esetszámban fordulnak elő a 4-12 hónapot kint töltő munkavállalók (53 százalék), ami szintén a roma lakosság magas munkavállalási arányát tükrözi. E csoport többséget a három népes, egymással rokonságban álló cigány család alkotja, akik évek óta dolgoznak mezőgazdasági munkán Kecskemét környékén.
HOL DOLGOZNAK
A VENDÉGMUNKÁSOK?
A munkavállalási esetek összességét tekintve az ágazati megoszlásban az építőipar áll az első helyen, de a mezőgazdasági munkavállalás is jelentős arányú. Az építőiparban munkát vállalók közül sokan tartózkodási engedéllyel dolgoznak, de ebben az ágazatban is vannak - különösen vidéken - olyanok, akik engedély nélkül dolgoznak. A mezögazdasági munkavállalók egy része rövidebb időszakokra utazik ki, közöttük még gyakoribbak a tartózkodási engedély nélkül kockázatot vállalók. Az utóbbi években a lövéteiek közül egyre többen, főleg az érettségizett fiatalok találnak munkalehetőséget a szolgáltatásokban: a kereskedelemben és a vendéglátásban. A vendégmunkások itthoni szakképzettsége ritkán hasznosítható a magyarországi munkahelyeken. Ez a helyzet a szocialista korszakban kialakult foglakoztatási szerkezet öröksége, az állami vállalatoknál alkalmazottak körében a fémipari, bányaipari szakmák voltak túlsúlyban. A képzési szerkezet késve alakult a megváltozott piaci viszonyokhoz. Az építőipari szakmákban képesítettek a mesterségükben dolgoznak (más kérdés, hogy új ismereteket kell elsajátítaniuk, hiszen az itthoni gyakorlatukban ismeretlen rnunkaeszközökkel. építőanyagokkal dolgoznak).
JÖVEDELEMFELHASZNÁLÁS Nyilvánvaló, hogya magyarországi munkavállalás célja a pénzkeresés. A jövedelemfelhasználás formáit tekintve a vendégmunkások differenciált társadalmi csoportjáról beszélhetünk. Legalább három keresetfelhasználási stratégia különíthetö el a napi gyakorlatban. Vannak, akik kizárólag egyéni, családi fogyasztásra fordítják keresetük egészét: a család élelmiszer-szükségletére, ruházkodásra, a következő kiutazás költségeire. Ez a stratégia a jelenre orientált, a jövedelemfelhasználásban nincsenek a jövő bebiztosítására utaló elemek. E családoknak nincs vagy nagyon szerény a háztartásgazdasága, csaknem kizárólag a migráns munkaerő az egyetlen létező jövedelemforrás. A pénzhasználat pazarló, hivalkodó jellege is megfigyelhető (például a községek italbolt jaiban). Különbözö személyi, családi vagy kulturális okok, motivációk érvényesülhetnek ebben a jövedelemfelhasználási for38
mában, például az eltartottak száma, a pénzkezelési szokások. Speciális eset a roma lakosság eltérő kulturális gyakorlata a pénzkezelésben, fogyasztásban. Egy másik jövedelemfelhasználási mód a kereset beosztó felélése és a tartalékolás. Ennek mértékéről csak sejthető, hogy szerényebb összegek megtakarításáról, családi biztonsági tartalékokról van szó, amelyek átmeneti jövedelemkiesés idejére biztosíthatják a család életvitelének szinten tartását, hogy megkíméljék a családot a váratlan nehézségektől. Végül vannak, akik a Magyarországon szerzett pénzt a létfenntartás mellett befektetésekre is használják. A befektetések azonban a legtöbb esetben nem a termelésbe, hanem holt tőkébe áramlanak. Ebből a kategóriából a legtöbben házat építettek (vagy bővítettek) és autót vásároltak. Néhányan a 1990-es évek első felének vendégmunkásaiból vállalkozásokba fektették magyarországi keresetüket: van, aki szállítási vállalkozást indított, mások kiskereskedelmi cégeket, fafeldolgozó egységet müködetnek, húsboltot, kocsmát autóalkatrész-üzletet nyitottak. Az utóbbi években egy lövétei fiatalember, aki Magyarországon kertészetben dolgozott, hozzáfogott a palántatermesztéshez, áruját azonban nem a piacon forgalmazza, "hanem kiírja a kapujára, mikor mi kapható, és onnan háztól elviszik." (Az eladásnak ez a módja összefügg azzal a helyi beállítódással, hogy a szombati hetipiacon lövétei ember soha semmit nem árusít, ez szégyen lenne). Befektetésen autóvásárlást, házépítést értünk. Lövétén magas a jövedelmüket házépítésre, vagy felújításra, bővítésre fordítók aránya; ezt a beállítódást a két falu között az egy főre jutó lakóterület közötti különbség is magyarázza.
A VENDÉGMUNKA
LOKÁLIS HATÁSAI
Természetszerűen Lövétén tapasztalhatók a magyarországi munkavállalás markánsabb hatásai, Almáson a kisebb mértékű kijárásnak nincs a lövéteihez mérhető társadalmi súlya. A sokrétű hatásokra a mikroviszonyok szintjén (például családi szerepek, pozíciók változásai, a nemzedékek viszonyának alakulása stb.) nem fordíthattunk figyelmet. András Gabriella 1997-ben 38 lövétei családban vizsgálta a vendégmunka hatásait a családi életre. Következtetései árnyalt képet mutatnak: nincsenek egyértelműen negatív és pozitiv hatások. A szülők véleménye szerint a jobb anyagi helyzet mellett agyereknevelésben hátrányos az egyik szülö távolléte. A gyerekek viselkedését követő pedagógusok viszont a vendégmunka pozitív hatásait emelik ki, mint például a magabiztosság, az önállóság, az idegen világban szerzett jártasságok. A vendégmunka hatásait a fiatalok és idősek viszonyában már említettük. Az új viselkedési minták, szórakozási formák, öltözködési szokások az idősebb nemzedék társadalmi ellenőrzö szerepének térvesztésére utalnak. A vendégmunka egyik következménye, hogy a helyi munkaerőpiacon éppen az a szakmunka drágult, amire a vendégmunkáspiacon a legnagyobb a kereslet. Lövétén az 1989 előtti években több helyi szakmunkásból verbuválódott építőcsoport is dolgozott Ma hivatalos engedéllyel működő kömüves nincs a faluban. Az építőmesterek az itthoni kereseti viszonyokhoz képest jobban fizető anyaországi piacon dolgoznak, " ... ahol megszokták a sok pénzt, s ha itthon munkával kínálják, olyan árakat kérnek, amihez az idevaló emberek hozzá se tudnak szólni. Ma már nem úgy építenek, hogy egy vállalkozó kivállalja a munkát alaptói tető ig - ezt nem lehetne megfizetni. 39
Most pedig megfogadnak egy szakembert, aki az egészet levezeti, és azt pénzzel megfizetik. A többi meg kalákamunka. Segítenek a rokonok, szomszédok, barátok." (44 éves hivatalnok)
ELŐREJELZÉS A két székely falu vendégmunkás-potenciáljának a közeljövőben várható alakulása több változótóI függő társadalmi jelenség. Az aktív lakosság választásainak alakulásában szerepe lehet a vidék gazdasági szerkezetében bekövetkezhető változásoknak, az állami és magánszféra gazdasági szervezeteiben a munkaerő igény esetleges növekedésének. Nincs kizárva, hogy erre valamiféle esély is adódhat a szentegyházai vasüzem várható privatizációja után. Oe ma nem láthatók jelei annak, hogy a napjainkban ingázókat (a két faluból több mint ötszáz fö) itthon tarthatnák a kedvezően alakuló munkaerő-piaci viszonyok. A vágyott gazdasági fellendülés egyelőre nem körvonalazódik, a helyi környezetben a taszító tényezők hatása továbbra is változatlanul érvényesül. Bár sokakban az "elég volt" hangulata érzékelhető, vélhetően nem változtatnak a közeljövőben életformájukon. A jövő bizonytalanságokkal teli. "Itthon volna jó. Most úgy lehet az életet egyensúlyban tartani, ha kint keresünk és itthon költünk. Itt alacsonyak a fizetések. A spórolt pénzzel sincs nagyon mit kezdeni, mibe lehetne fektetni. Nincs jövő. Magyarországon a megbecsülés munka szerint van, nem tapasztalok megkülönböztetést." (29 éves férfi) Az nagy valószínűséggel mondható, hogya két falu jelenlegi vendégmunkás-potenciáljának alakulásában az elmúlt néhány évben elkezdődött folyamatok trendjei még nem állapodtak meg. Homoródalmás esetében további csökkenés várható, igaz, jóval kisebb ütemű, mint az elmúlt öt évben. Lövétén a következő években sem csökken a magyarországi vendégmunka jelentősége, elképzelhető, hogy a kint dolgozók létszáma még növekedni is fog. Újabb korosztályok lépnek az aktív munkavállalási korba, akik továbbra se találnak otthoni környezetben foglalkoztatást. Pontosabban: a rnunkaerő-piaci elhelyezkedésben az erős mintakövető viselkedés jellemző, és ez a kortárs csoportokban érvényesülő norma szabályozza a vendégmunka me Iletti döntést. Egy másik lehetséges jövőbeni alternatíva a vendégmunkások végleges kitelepedése. Nehéz pontosan meghatározni, hogy egyéni szinten milyen feltételek, motivációk vezetnek a végleges kitelepedés eldöntéséhez. Úgy véljük, legfontosabb visszafogó tényezőként a szülőhely szociális kötelékeit kell említenünk. A Székelyföld változó természeti, társadalmi, gazdasági, közlekedési viszonyaiból következően kistájanként, mikrorégiónként változnak a munkaerő-piaci feltételek, a jövedelmi viszonyok. Úgy gondoljuk, hogy munkavállalási gyakorlat e tanulmányban bemutatott változatainak székelyföldi léptékű társadalmi súlya van. A munkavállalói beállítódások érvényességi hatókörét, a befolyásoló tényezők szerepét, a vendégmunkát vállalók várható létszámát további kutatások alapján lehetne felbecsülni. 40
VÁNDORLÓ MAGYAROK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN
Sik Endre - Simonovits Bori
A migrációs potenciál mértéke és társadalmi bázisa a Kárpát-medencei magyarok körében
A tanulmányban előbb a Kárpát-medencei magyarok általános, majd speciális (a kedvezménytörvényhez kapcsolódó) migrációs potenciáljának jellernzőit, továbbá az erre vonatkozó szakirodalom főbb megállapításait tekintjük át. Ezután következik a rnigrációs potenciál társadalmi bázisának rövid, leíró jellegű bemutatása. A Kárpát-medencei magyárok valamivel kevesebb mint fele tervez rövid távú, körülbelül negyede hosszú távú külföldi munkavállalást, és mintegy ötöde foglalkozik a kivándorlás gondolatával (/. táblázat). 1. táblázat Az általános
nyers migrációs
potenciál
Rövid távú munkavállalás
mértéke
térségenként.
Hosszú távú munkavállalás
százalék
Térség
N*
Dél-Szlovákia
591
36
23
9
Kivándorlás
1982
45
29
23
Kárpat-Ukrajna
493
49
25
23
Vajdaság
495
30
20
13
Összesen
3570
42
26
19
Erdély
• Az elemszám a válaszmegtagadók
eltérő arányai miatt némileg eltérő a migráció három formájában.
A Kárpát-rnedencei magyar népesség általános nyers migrációs potenciálja az erdélyiek és a kárpát-ukrajnaiak körében magasabb, a dél-szlovákiaiak és a vajdaságiak esetében alacsonyabb az átlagosnál. A rövid távú munkavállalást tervezők aránya különösen alacsony a vajdaságiak, a kivándorolni szándékozók aránya a dél-szlovákiaiak körében. Az általános nyers migrációs potenciál elsődleges célországa Magyarország. A Kárpátmedencei magyarok körülbelül harmada tervez rövid, ötöde hosszú távú munkavállalást Magyarországon, s mintegy hetedük-hatoduk szándékozik bevándorolni (2. táblázat). A kárpár-ukrajnai magyárok számára Magyarország nem csupán elsődleges célország - szinte az egyetlen ország, ahová mehetnek. Németország mindhárom migrációs formában a második legnépszerűbb célállomás. Ausztria és Csehország felé leginkább a dél-szlovákiaiak figyelme irányul. 43
2. táblázat Az általános
nyers migrációs potenciál legjellemzőbb térségen ként, százalék**
Magyarország
irányai
Németország
(célországai*)
Ausztria
Csehország
Térség
N
Dél-Szlovákia
591
27
II
9
4
1982
38
12
2
O
493
46
3
I
I
Vajdaság
495
23
II
3
O
Összesen
3570
35
II
3
1
Rövid távú munkavállalás
Erdély Kárpat-Ukrajna
Hosszú távú munkavállalás Dél-Szlovákia Erdély Kárpat-Ukrajna
591
17
7
5
O
1982
22
8
2
O
493
22
3
I
O
Vajdaság
495
13
7
3
O
Összesen
3570
20
7
2
O
Kivándorlás Dél-Szlovákia
591
5
I
O
O
1982
17
3
O
O
Kárpat-Ukrajna
493
20
O
O
O
Vajdaság
495
8
3
O
O
Összesen
3570
/4
2
O
O
Erdély
* A táblázat csak azokat a célországokat tartalmazza, amelyek felé a Kárpát-rnedencei magyarok legalább egy csoportja legalább 5 százalékos migrációs potenciált mutat. A rövid távú migrációs potenciál celországaként szerepcl még Olaszország és Spanyolország (az erdélyi magyarok 3 százaléka), az USA (az erdélyi magyarok 4 százaléka, a kárpat-ukrajnai magyarok 3 százaléka), valamint - 1-2 százalék közötti értékekkel- Anglia, Franciaország és Kanada. ** Mivel a megkérdezettek három választ adhattak, a százalékok összege eltérhet a 100 százaléktóI.
Tekintsük át összefoglalóan a Kárpát-medencei magyarok általános nyers migrációs potenciáljának mértékét a migráció tervezett iránya és tervezett időtávja szerint (3. táblázat). A táblázatbólláthatjuk, hogy • a "csak a »Nagyvilág«" felé irányuló migrációs potenciál mértéke alacsony, és az időtáv szerinti három típus aránya alig tér el egymástól; • a "csak Magyarországra" irányuló migrációs szándékok közül a rövid távú munkavállalási tervek aránya mintegy kétszerese az egyéb ként közel azonos arányú hosszú távú munkavállalási és kivándorlási terveknek; • "a Magyarország és a »Nagyvilág«? együttesen leginkább a munkavállalási célú migrációs tervekben jelenik meg, a kivándorlási szándékok aránya kicsi.
44
3. táblázat Az általános
A migráció
nyers migrációs potenciál mértéke a migráció iránya és időtávja a Kárpát-medencei magyarok körében (N = 3583), százalék
Rövid távú munkavállalás
iránya
Hosszú távú munkavállalás
szerint
Kivándorlás
40
24
17
Csak a "Nagyvilág"
5
4
3
Csak Magyarország
21
II
10
Magyarország
14
9
4
Az egész világ
és a "Nagyvilág"
Mivel a háromféle időtávú migrációs cél (rövid és hosszú távú munkavállalás, kivándorlás) egyidejűleg is foglalkoztathatja a Kárpát-medencei magyarokat, érdemes megvizsgálni a migrációs potenciál mértékét a halmozott (kombinált és kumulált) migrációs tervek figyelembevételével (4. táblázat). 4. táblázat A Magyarországra (is) irányuló kombinált és kumulált nyers migrációs potenciál mértéke térségen ként, százalék+
Térség Dél-Szlovákia
Kombinált
N migrácíó"
Kumulált
munkavállalást"
migráció"
munkavállalás"
591
29
28
3
15
1982
45
42
10
19
Kárpát-Ukrajna
493
57
50
8
18
Vajdaság
495
30
27
3
9
Összesen
3570
41
38
8
17
Erdély
• A kétféle munkavállalás és a kivándorlás együttesen . •• Csak a rövid és a hosszú távú munkavállalás.
A Kárpát-medencei magyarok több mint harmada tervezi, hogy vagy így, vagy úgy (a háromféle migráció, illetve a kétféle munkavállalás bármelyik módját választva), de Magyarországra jön. Ennél sokkal kisebb körre jellemző, hogy mindenképpen (a lehetséges három, illetve két megoldás mindegyikét tervezve) törekszik Magyarországra jönni. A nyers migrációs potenciál kombinált és kumulált kapcsolódási típusa inak elterjedtségét térségenként vizsgálva a következö összefüggéseket találjuk: • az erdélyi magyarokra az átlagosnál valamivel nagyobb kombinált és kumulált migrációs és munkavállalási potenciál jellemző; • a kárpát-ukrajnai magyarokat az átlagosnál sokkal nagyobb arányú kombinált, de csupán átlagos kumulált migrációs és munkavállalási potenciál jellemzi; • a dél-szlovákiai és a vajdasági magyarok kombinált és kumulált migrációs potenciálja egyaránt alacsony.
45
A SPECIÁLIS NYERS, TISZTÍTOTT ÉS TOVÁBB TISZTÍTOTT MIGRÁCIÓS POTENCIÁL MÉRTÉKE A Kárpát-medencei magyarok magyarországi munkavállalását a kedvezmény törvényben foglalt ún. magyarigazolvány hivatott elősegíti. A magyarigazolványt a megkérdezettek többsége tervezi is kiváltani, s mintegy felük ezt munkavállalási szándékkal teszi (5. táblázat). l 5. táblázat A magyarigazolványt kiváltani, (a speciálls nyers migrációs
Térség
N
Dél-Szlovákia
591
s annak révén munkát vállalni potenciál) aránya térségenként, A magyarigazolványt kiváltja
szándékozók százalék
... és annak révén munkát akar vállalni
74
36
1982
84
48
Kárpát-Ukrajna
493
93
56
Vajdaság
495
86
35
Összesen
3570
84
45
Erdély
A magyarigazolvány kiváltásának szándéka az átlagosnál valamivel kisebb a dél-szlovákiai magyarok körében. A dél-szlovákiai és a vajdasági magyarok esetében a legalacsonyabb azok aránya, akik a kiváltandó magyarigazolványt munkavállalási célra akarják használni. A vajdaságiakra jellemző, hogyamagyarigazolványt az átlagosnál többen váltanák ki, de az átlagosnál kevesebben használnák fel munkavállalás céljából. A magyarigazolványt kiváltani és annak révén munkát vállalni szándékozók aránya tehát e speciális szempont szerint definiált nyers migrációs potenciál mértékét mutatja. Az ily módon tervezett migráció időzítése alapján további két típust különítettünk el: azonnali és késöbbi ("nem rögtön", "majd valamikor", "nem tudja, mikor") migráció. E felosztás alapján képeztük a speciális tisztított migrációs potenciál mutatót (TMP). Eszerint csak azok a munkavállalók a potenciális migránsok, akiknek konkrét és rövid távon (esetünkben 2002ben) megvalósítandó migrációs terveik vannak. A 6. táblázatból kitűnik, hogy az erdélyi, a dél-szlovákiai és a kárpát-ukrajnai magyarok mintegy fele, a vajdaságiak több mint harmada rögtön (még 2002-ben) vagy folyamatosan (már 2002-ben is) munkát vállalna Magyarországon. A tisztított migrációs potenciál rnértéke a kárpát-ukrajnaiak körében a legmagasabb. IAmagyarigazolvány kiváltására és az ezen alapuló munkavállalási tervre két egymás után következő, de egymástól független kérdés vonatkozott (lásd a 3. és a 4. kérdést az 1. függelékben, 284. o.). Tehát attól is megkérdeztük, hogy szándékozik-e munkát vállalni a magyarigazolvány révén, aki az előző kérdésre adott válaszában tagadta, hogy ilyen igazolványt ki akarna váltani. A kutatói logikától való tudatos elszakadásunk oka az volt, hogy feltételeztük: a magyarigazolvány kiváltása és a munkavállalás csak a formális logika szerint függ szorosan össze, a valóságban az emberek elszakadhatnak ettől a logikától. Adataink szerint azon magyarok közül, akik munkát vállalni szándékoznak a magyarigazolványra hivatkozva, egyaránt egy kisebbség (3 százalék) nem gondolt arra, hogy ehhez ki is kellene váltani a magyarigazolványt.
46
6. táblázat A magyarigazolvánnyal való munkavállalás időzítése térségenként (a magyarországi munkavállalást tervezők körében), százalék
Rögtön (már 2002-ben) munkát vállalna*
Folyamatosan (de már 2002-től) munkát vállalna*
Később vagy még nem tudja mikor vállalna munkát
Térség
N
Dél-Szlovákia
192
47
l
52
Erdély
943
49
2
49
Kárpát-Ukrajna
276
51
5
44
Vajdaság
166
32
9
59
47
3
50
Összesen
1576
* Speciális tisztított migrációs potenciál (TMP).
A TMP alapjául szolgáló migrációs terv komolyságát három olyan megszorító feltételre való rákérdezéssel teszteltük, amelyeket a még bevezetés előtt álló kedvezménytörvény gyakorlatához közel állónak ítéltek a szakemberek. Feltételeztük, hogy a munkavállalás szándékát csökkentheti - hiszen a korábban is elterjedt feketemunka jövedelmeihez és (kétes) szabadságához képest kisebb jövedelem érhető el és több a kötöttség -, ha • a fizetésből a közterheket levonják; • a munkavállalás időtartama nem lehet hosszabb három hónapnál; és • ha a munkavégzést be kell jelenteni a munkaügyi hatóságoknál. A 7. táblázat adatai arra utalnak, hogy feltételezésünk nem volt helyes: a Kárpát-medencei magyarok túlnyomó többsége e három korlátozó tényező ellenére készen áll arra, hogy belépjen a magyar munkaerőpiacra. 7. táblázat A korlátozó szabályok ellenére munkát vállalni szándékozók aránya térségenként (a tisztított migrációs potenciállal rendelkezők körében), százalék
Akkor is dolgozna,
ha ... be kell jelentkezni a munkaügyi hatóságoknál
Térség
N
Dél-Szlovákia
182
91
87
93
Erdély
818
94
90
94
Kárpát-Ukrajna
272
93
88
92
Vajdaság
148
89
79
91
93
88
93
Összesen
1421
levonnak
a béréből
legfeljebb három hónapig maradhat
Ebből következik, hogya TMP értékét tovább csökkenti az, ha az előbbi három korlátozó tényező hatását is figyelembe vesszük. Az ily módon kiszámolt ún. speciális tovább
47
tisztított migrációs potenciál (TTMP) tehát csak azokat tekinti potenciális migránsoknak, akik a magyarigazolvány révén - mindhárom korlát ellenére - 2002-ben Magyarországon akarnak dolgozni. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogya Kárpát-medencei magyarok nyers, tisztított és tovább tisztított migrációs potenciálja rendre 45,22 és 18 százalék (8. táblázat). 8. táblázat
A nyers, a tisztított és a tovább tisztított migrációs potenciál mértéke térségenként. százalék Nyers Térség
Tisztított
Tovább tisztított
migrációs potenciál
Dél-Szlovákia
36
16
12
Erdély
48
24
20
Kárpát-Ukrajna
56
31
23
Vajdaság
35
13
II
Összesen
45
22
/8
A táblázatból az is kitűnik, hogy miközben a "tisztítás" során a potenciális migráció mértéke valamennyi térségben csökken, a közöttük lévő rangsor nem változik: a kárpátukrajnaiak migrációs potenciálja a legmagasabb, s őket csökkenő sorrendben követik az erdélyiek, a dél-szlovákiaiak és a vajdaságiak. V égül, az általános nyers és a tovább tisztított migrációs potenciál változóinak összekapcsolásával a Kárpát-medencei magyar lakosság hazai munkaerőpiacon való megjelenésének mértékét és szerkezetét összefoglaló tipológiát alkottunk. Ennek révén bemutathatjuk, hogyan kapcsolódik össze a Magyarországra irányuló általános és a magyarigazolványhoz kötődő speciális migrációs potenciál. Másként, olyan tipológiát alakítottunk ki, amely a várható migránsok munkaerő-piaci magatartását egy duális munkaerőpiacon teszi megragadhatóvá. Ha feltételezzük ugyanis, hogy az általános gyakorlat idáig a feketemunka volt, akkor az is jogos feltételezés lehet, hogy a Magyarországra irányuló általános migrációs potenciál is e korábbi gyakorlat, tehát a feketemunka folytatását jelenti. Ezzel szemben a kedvezmény törvény kiváltotta speciális migrációs potenciál a formális munkaviszony létesítését feltételezi. Az előbbi két feltételezés alapján kettéosztva a munkaeröpiacot, a következő potenciális migrációs típusokhozjutunk el: • vannak, akik csak az általános nyers, kombinált munkavállalás formájában jönnének Magyarországra. Ök az informális munkaerőpiac leendő feketemunkásai; • vannak, akik csak a magyarigazolványra alapozva terveznek munkavállalást. A csak a TTMP szerint munkát vállalni törekvők a formális gazdaságban fognak elhelyezkedni. Ök a leendő .fehérmunkások"; • végül azok, akik számára mindkét munkavállalási forma szóba jöhet, a "színvakok". Ök nem tesznek különbséget a fekete és a fehér (az illegális és a legális) foglalkoztatás között, akár fehéren, akár feketén, de mindképpen Magyarországra akarnak jönni dolgozni. 48
A migránsok várható munkaerő-piaci magatartását, vagyís a migrációs potenciál intézményi típusait foglaljuk össze a 9. táblázatban. 9. táblázat A migrációs
potenciál intézményi típusai a Kárpát-medencei magyarok körében, százalék
Nem dolgozna itt
N
Feketemunkás
Fehérmunkás
Összes magyar
3570
23
2
15
60
100
Potenciális magyar migráns
1421
6
37
•
100
Kárpát-rnedencei
magyarok
57
Színvak
Összesen
• Lehetetlen típuso
A munkaerő-piaci részvétel szándékát illetően a Kárpát-medencei magyarok 15 százaléka nem tesz különbséget fekete vagy fehér foglalkoztatás között, de mindképpen Magyarországon akarnak dolgozni. A potenciális migránsokra szűkítve a mintát kisebb mértékben ugyan, de ugyanez tapasztalható: 37 százalékuk színvak.
A KÁRPÁT-MEDENCEI MAGYAROK MIGRÁCIÓS POTENCIÁLJA AZ ÖSSZEHASONLÍTÓ ADA TOK TÜKRÉBEN A Kárpát-medencei magyarok migrációs potenciáljának mértékét, irányának szerkezetét és társadalmi bázisát háromféle viszonyítási alapon lehet mérlegelni: • abból a feltételezésből kiindulva, hogy a Kárpát-medencei magyarok munkaerőkínálata a hazai rnunkaerőpiac szerves folytatása, legalábbis kínálati oldalról- [a nyelvtudás és a korábbi (fekete)munkaerő-piaci kapcsolatok (Bíró, 1994; Oláh, 1994; Sik, 1999a, 1999c) okán] adódik a korábbi magyar migrációspotenciál-vizsgálatokkal való összehasonIítás lehetősége; • ha azt feltételezzük, hogy a szornszédos országok munkaerőpiacai magukban foglalják az ott élő magyarokat is, ami lehetőséget ad a romániai, a jugoszláviai, a szlovákiai és az ukrajnai migrációspotenciál-adatokkal való összehasonlításra; • végül a már közzétett korábbi migrációspotenciál-kutatásokkal való összehasonlítás révén hozzávetőleges képet kaphatunk arról, hogyan változott a Kárpát-medencei magyarok migrációs potenciálja az elmúlt években. Hangsúlyozzuk azonban, hogya sorra kerülő összehasonlítások csak tájékoztatásra alkalmasak, mivel (a korábbi magyar migrációspotenciál-kutatások kivételével) az eltérő technikával készülő migrációspotenciál-adatokat nem lehet megbízhatóan összevetni.
2 Amelynek értékét csökkenti. hogya szakirodalom szerint a migráció folyamatait sohasem a kinálati oldal határozza meg, hanem elsősorban a kereslen oldal, valamint a nemzetközi, illetve nemzetállami (és nem állami) szcrvezetek szabályozó tevékenysége (Massey es mások, 2001).
49
A Kárpát-medencei és a magyarországi magyarok migrációs potenciáljának összevetése A Kárpát-medencei magyarok migrációs potenciálja a Magyarországon élőkéhez képest magas. Ezt a kutatásunkkal azonos, illetve attól eltérő módszerekkel nyert adatok egyaránt bizonyítj ák. 3 A magyarországi migrációs potenciál a rövid és a hosszú távú külföldi munkavállalás esetében 3-4 százalék, a kombinált migrációs potenciál (a kivándorlást is beszámítva) körülbelül 6 százalék volt (Sik, 1999b). 2000-ben és 2001-ben az EU felé irányuló migrációs potenciál mértéke" 11-13 százalék~t tett ki (Sik-Simonovits, 2002). A Kárpát-medencei és a magyarországi magyarok migrációs potenciáljának iránya - természetesen attól eltekintve, hogy az előbbiek esetében Magyarország az elsőrendű célállomás - nagyon hasonló: legfontosabb célállomás - éppúgy, mint valamennyi más kelet- és közép-európai ország munkavállalói számára - Németország. Ami a migrációs potenciál társadalmi bázisát illeti, a migráció általános szabályszerűségei a Kárpát-medencei és a magyarországi magyarok esetében egyaránt érvényesek: a migrációs potenciál mértéke az átlagosnál magasabb a férfiak, a fiatalok, a munkanélküliek és a tanulók, az erősebb migrációs burokban 5 , valamint a nagyobb településeken élők körében. Két lényeges eltérés tapasztalható a Kárpát-medencei magyarok Magyarország felé, illetve a magyarországi ak kifelé irányuló migrációs potenciáljának társadalmi összetételében. Míg a Magyarországról kifelé irányuló migrációs potenciál mértéke a legalacsonyabb iskolai végzettségűek és a nincstelenek között alacsony, addig a Magyarország felé törekvők esetében a migrációs potenciál (kis mértékben) az alacsonyabb iskolai végzettségűek és (nagyobb mértékben) a nincstelenek között magasabb az átlagosnál.
A Kárpát-medencei magyarok migrációs potenciáljának jellemzői a kibocsátó ország migrációs jellemzőinek tükrében Az 1990-es évek elején végzett nemzetközi összehasonlító migrációspotenciál-vizsgálatok finoman szólva kezdetlegesek voltak. A hat országban (1991-ben) feltett kérdés azt tudakolta, hogy a megkérdezett "szeretne-e családjával együtt néhány hónapra (egy-két évre, több évre, végleg) egy fejlett nyugati országba menni" (Brym, 1993). Ehhez a kivándorlási, s kevésbé munkavállalási szándékú kérdéshez hasonló kérdést tettek fel egy 1991-es romániai kutatás során is (Sik, 1993). Ezen belül nemzetiség szerinti bontásban ugyan nem elemezhetők az adatok, de a vallási alapú bontás segítségével (azzal a feltételezéssel élve, hogy aki nem ortodox vallású, az magyar, német vagy zsidó nemzeti3 A mostani kutatással megegyező módszert alkalmazó 1993 és 1997 közötti kutatások eredményeiről lásd Berencsi, 1994; Berencsi-Sik, 1995; Sik, 1994a, 1994b; az eltérő módszerű 2000. és 2001. évi kutatásokról László-Sik-Simonovits tanulmányát kötetünkben (259-280. o.). 4 E mutató a nyers kombinált migrációs potenciál azon változatához hasonlít, amely csak a munkavállalás két időtávját foglalja magában. Ám e kutatásban csak az EU-országok szerepeltek potenciális célállomásként, a kérdés pedig nem a munkavállalás tervezésére, hanem annak esetleges szándékára irányult. 5 A migrációs burok az adott személy korábbi külföldi munkavállalásai során felhalmozott, valamint kül földi és hazai migránsokkal való kapcsolati tőkéjének erejét jelenti (Sik, 1999b).
50
ségü") azt találtuk, hogy a nem román kivándorlási potenciál körülbelül háromszorosa volt a román nemzetiségüek migrációs potenciáljának. A migráció társadalmi bázisát tekintve nem volt lényeges eltérés az országok között: mindenhonnan legnagyobb arányban a szakirodalomban is rendre említett társadalmi csoportok (a férfiak, a fiatalok, a jelenükkel és jövőbeli kilátásaikkal elégedetlenebbek) terveztek kivándorolni (Brym, 1993; Sik 1993). Ami a kivándorlás gyakorlatát illeti, az 1990-es évek elejéről származó romániai adatok alapján (Rádulescu, 1991; Banciu, 1991) főleg a németek és részben a magyarok távozását lehet nyomon kísérni, de mivel ezek az adatok vagy a népszámlálások, vagy az útlevelet igénylők (tehát a formálisan kivándorolni szándékozók) adatai alapján készültek, a potenciális migránsok számának becslésére alkalmatlanok. Az etnikai összetétel és a kivándorlás irányai mégis fontosak számunkra, mert ezekből a migrációs utakból fakad a későbbi potenciális migráció kapcsolati tőkéje. Az adatok azt mutatják, hogy a romániai migrációs mozgásra az erdélyi városokból a németek és a magyarok (Németországba, illetve Magyarországra irányuló) kivándorlása volt a jellemző. Az 1990-es évek végén két nemzetközi összehasonlító migrációspotenciál-kutatásra került sor (Wallace, 1998 és NDB, 1998). Az általunk is vizsgált országok esetében a migrációs potenciál mértéke e két vizsgálatban a következőképpen alakult: • Magyarországhoz képest valamennyi szomszédos ország migrációs potenciálja magasabb; • s noha a kérdezés technikája, s ezért a mért migrációspotenciál-értékek is eltérőek voltak, a rangsor azonos mindkét felvétel szerint: Szerbia (Jugoszlávia), Szlovákia, Románia, Ukrajna." A 2001. évi migrációs potenciálról az általunk vizsgált kibocsátó országok közül csak Románia adatát ismerjük, 8 Eszerint a romániai migrációs potenciál továbbra is sokkal magasabb a magyarországi migrációs potenciálhoz képest. Ami a munkavállalás és kivándorlás irányait illeti, a 1998-as lOM-adatokból látható, hogy Németország dominanciája a Kárpát-medencei magyarokénál nem kisebb egyik posztszocialista országban sem (J O. táblázat). Ukrajnát kivéve, ahonnan bárhova körülbelül azonos mértékben mennének dolgozni a megkérdezettek (csak kerüljenek el otthonról), Magyarországról és Szlovákiából Németország után leginkább Ausztriába mennének a megkérdezettek (és Szlovákiából sokan Csehországba), s mindenhonnan - ha kismértékben is - az USA-ba. A J J. táblázat adatai megerősítik, hogy Németország elsődleges célországi funkciója 2001-ben sem kétséges. Magyarország és Csehország esetében Ausztria és Anglia (s az utóbbi esetben - kisebb mértékben - Franciaország), Románia esetében inkább a mediterrán országok és Franciaországjön szóba még mint célország.
6 S tudvan tudva. hogy ebben az időben németek és zsidók már egyre kevesebben éltek Romániában. 7 Lásd az 1. és a 2. ábrát kötetünk 260., illetve 261. oldalán. 8 Lásd a 3. ábrát kötetünk 261. oldalán.
51
10. táblázat Hol szeretne
Jugoszlávia
Ország'
dolgozni?,
százalék
Románia
Magyarország
Szlovákia
Ukrajna
Németország
9
25
12
17
32
Ausztria
2
13
1
8
19
Anglia
3
3
1
4
20
Csehország
O
O
O
5
20
Franciaország
3
2
I
2
18
Magyarország
I
X
O
O
18
Skandinávia
4
2
1
1
19
Szlovákia
O
O
1
X
18
USA
6
5
6
6
20
*
Azok az országok (vagy országcsoportok), Forrás: Wallace, 1998.
ahová egyik országból legalább 5 százalék akar dolgozni menni.
II. táblázat Melyik EU-tagországban
Ország"
Csehország
szeretne
dolgozni?,
százalék
Magyarország
Románia
Németország
43
40
27
Ausztria
II
24
5
Anglia
14
10
4
Franciaország
6
3
8
Olaszország
3
3
22
Spanyolország
3
2
10
, Azok az országok, amelyekbe egyik országból legalább 5 százalék akar dolgozni mcnni. Forrás: CEORG, 2001
A Kárpát-medencei magyarok migrációs potenciáljának jellemzői a korábbi migrációspotenciál-vizsgálatok tükrében A Kárpát-medencei magyarok magyarországi munkavállalásának jellemzőit részben esettanulmányokból", részben a "megtörtént" vendégmunka antropológiai és szociológiai elemzéseiböl'" ismerhetjük meg. A jelenség történelmi-kulturális hátterét pedig elsősor9 Lásd Hárs, 1992; Hunyadi, 1992; Riba, 2000; Tibori Szabó, 200la, 200Ib; Romhányi, 2002. 10 Lásd Bíró, 1994; Oláh, 1994; Szakáts, 1999, é. n.; valamint a kötetünkben szereplő esettanulmányok. A romániai romákróllásd még Vajda-Prónai, 2002.
52
ban az Elvándorlok? Vendégmunka és életforma a Székelyföldon címü tanulmánykötet világítja meg (Bodó, )996). Nagyobb mintán alapuló migrációspotenciál-felvételt a Kárpát-medencei magyarok körében az elmúlt években a Balázs Ferenc Intézet (BFI) végzett. Ezek eredményeit a mi alapadatainkkal összevetve megállapítható, hogy noha az összehasonlíthatóság érvényessége korlátozott (mivel a BFI a jelenleg, a Tárki az elmúlt évben Magyarországon dolgozó családtagok előfordulása felől érdeklődött), az eredmények nagyságrendjükben és térségenkénti sorrendjükben hasonlóak (J 2. táblázat). J 2. táblázat
A Magyarországon
vendégmunkát végző családtagok térségenként, száza lék 1997
Térség Dél-Szlovákia
(BH)
1999 (BFt)
n. a*
előfordulási
aránya
2000
2001
(BFt)
(Tárki)
n. a."
7
10
Erdély
21
13
14
19
Karpat-Ukrajna
24
21
28
33
7
6
8
6
Vajdaság • A BFI Dél-Szlovaklát
2000-ben vonta be az elemzésbe. Forrás (8Fl) Csata, 2001; Dobos, 2001.
A vizsgált időszakban a vendégmunkát végző családtagok előfordulási aránya az erdélyi
és a kárpát-ukrajnai válaszolók körében némileg csökkent, majd ismét emelkedett, és a Vajdaságban lényegében nem változott. A Dél-Szlovákiában élők családtagjai a vajdaságiakhoz hasonló arányban végeztek vendégmunkát. Mind a négy évben egyaránt Kárpát-Ukrajnából került ki a legnagyobb, a Vajdaságból a legkisebb arányban vendégmunkásként dolgozó családtag. II Ez a rangsor megfelel a jelen tanulmányban használt nyers általános és tisztított migrációs potenciál térségek szerinti rangsorának.
A KÁRP ÁT-MEDENCEI POTENCIÁLJÁNAK
MAGY AROK MIGRÁCIÓS TÁRSADALMI BÁZISA
A következőkben a különböző migrációs típusok társadalmi bázisait hasonlítjuk össze. Azt vizsgáljuk, hogya Kárpát-medencei munkavállalók szociodemográfiai jellemzőinek függvényében tapasztalunk-e eltéréseket
II A BFl 2001-es eredményei szerint az erdélyi magyarök 45, a dél-szlovákiai magyarok 37, a kárpatukrajnai magyárok 56 és a vajdasági magyárok 34 százalékának dolgoznának családtagjai Magyarországon magyarigazolvánnyal (Dohos, 2001). A magyarországi rnunkavállalásra vonatkozó kérdés azonban más megfogalmazásban szerepelt: .Van-e a családjának olyan tagja, aki a határon túli magyarigazolvánnyal a határok lezárása után is munkát vállalna Magyarországon?"
53
• a kombinált magyarországi és a "nagyvilági" migráció; • a rövid és a hosszú távú munkavállalás; • a státusmigráció (a speciális nyers és a tovább tisztított migrációs potenciál); • a migrációs potenciál intézményes kombinációi (feketemunkások és színvakok) között, Közérthetöbben fogalmazva: • másokjönnének-e Magyarországra, mint a "Nagyvilágba"; • másokjönnének-e rövid, illetve hosszú távra dolgozni Magyarországra; • van-e eltérés a nyers és a tisztított migrációs szándékok társadalmi összetételében; • eltérő-e a társadalmi háttere a csak feketemunkára, illetve a bármilyen intézményes módon szerveződö munkára számítóknak. A felhasznált statisztikai mutatók segítségével megállapíthatjuk, hogy egyrészt a különbözö szociodemográfiai változók kategóriái szignifikánsan alul-, illetve felülreprezentáltak-el? a migrációt tervezők között, másrészt hogy az egyes táblázarokon belül szignifikáns-e a fiiggetlen és a függö változó közötti kapcsolatl '. (A mutatók például a "nem" változó esetében megmutatják, hogy egyrészt a férfiak és a nők szignifikánsan alul-, illetve felülreprezentáltak-e a migrációt tervezők között, másrészt hogy a nem és a migrációs potenciál közötti kapcsolat statisztikailag szignifikáns-e.)
A kombinált
magyarországi és "nagyvilági" migrációs potenciál
A nem (férfi vagy nö) szociodemográfiai változó erőteljesebben fejti ki a hatását a "nagyvilági" tervekre, mint a magyarországiakra. Mindkét hatás szignifikáns ugyan, de míg a magyarországi tervek esetében a férfiak és a nők kombinált migrációs potenciálja közti eltérés néhány százalékpont, addig a "nagyvilági" esetében a férfiak kombinált migrációs potenciálja a nőknél mért érték kétszerese (J 3. táblázat). Az életkor mindkét irányú kombinált migrációs potenciált meghatározza. Mind a Magyarországra, mind a "Nagyvilágba" tartók legnagyobb arányban a legfiatalabb és legkisebb arányban a legidősebb korcsoportokból kerülnek ki. Az egyetlen korcsoport, amely eltérően vélekedik a "nagyvilági" és magyarországi migrációról, a 35-44 évesek csoportja: ez a korcsoport az átlagosnál szignifikánsan kisebb mértékben dolgozna csak Magyarországon, és átlagos mértékben csak a "Nagyvilágban". Az iskolai végzettség és a gazdasági aktivitás csak a magyarországi terveket befolyásolja. Míg a legfeljebb 8 általánost végzettek az átlagosnál nagyobb, addig a felsőfokú végzettségűek az átlagosnál kisebb arányban helyezkednének el csak Magyarországon. A két középfokú végzettségű csoport kombinált magyarországi migrációs potenciálja átlagosnak tekinthető.
12 Az adjusted residua/ értéke, amely azt mutatja, hogy szignifikáns-e a független változó kategóriái közötti különbség: ha az értéke -2-nél kisebb vagy +2-nél nagyobb, akkor szignifikáns az eltérés. Minél nagyobb az abszolút értéke, annál nagyobb alul-, illetve felülreprezentáltságról van szó. 13 A Pearson-féle chi-négyzel-statisztika szignifikanciaszintje, amely azt mutatja meg, hogy szignifikáns-e a független és a függö változó közti kapcsolat. Az általános gyakorlat szerint, ha ez az érték O és 0,05 közé esik, akkor a független és a függö változó közötti kapcsolat szignifikáns.
54
A gazdasági aktivitás tekintetében az adatok arra utalnak, hogy a munkanélküliek kiemelkedően, viszont a gazdaságilag aktívak (vállalkozók és munkavállalók) az átlagosnál kisebb mértékben terveznek kombinált formában migrációt Magyarországra.
13. táblázat A kombinált magyarországi és "nagyvilági" migrációs potenciál a főbb szociodemográfiai változók szerint, százalék=
N
Kombinált magyarországi migrációs potenciál
Kombinált "nagyvilági" migrációs potenciál
Összesen
3583
28
8
Férfi
1792
29 ( 2,2)
11 ( 6,3)
Nő
1791
26 (-2,2)
5 (-6,3)
Szociodemográfiai
változó
Nem
Chi-négyzet-szignifikancia
0,025
0,000
Kercsoport 18-24 éves
661
33 ( 3,7)
12 ( 4,4)
25-34 éves
1065
31 ( 2,5)
10 ( 3,0)
35-44 éves
855
24 (-2,4)
7 (-0,8)
45-55 éves
1002
24 (-3,4)
4 (-6,1)
Chi-négyzet-szignifikancia
0,000
0,000 Iskolai végzettség
Legfeljebb 8 általanos
1340
30 ( 2,0)
8 (-0,1)
837
29 ( 0,8)
7 (-0,8)
Érettségi
1214
26 (-1,6)
8 ( 0,7)
Felsőfokú
193
20 (-2,5)
Szakmunkásképző
Chi-négyzet-szignifikancia
8 ( 0,1)
0,012
0,850 Gazdasági
Aktív
Munkanélküli Egyéb inaktív Chi-négyzet-szígnifikancia
2040
aktivitás
24 (-5,9)·
8 (-1,2)"
636
43 ( 9,4)·
9 ( 0,6)"
849
26 (-1,7)·
9 ( 0,8)"
0,000
• A zárójelben szereplő adjusted residual érték és a Pearson-féle chi-négyzet-szignifikancia lásd az 54. oldalon levő lábjegyzetekben.
0,476 magyarázatát
55
Míg a településnagyság csak a nagyvilági, addig a településen élő magyarok aránya a magyarországi és a "nagyvilági" kombinált migrációs potenciált is befolyásolja (14. táblázat). 14. táblázat A kombinált
Szociodemográfiai
magyarországi és "nagyvilági" a településen élő magyarok
változó
Összesen
migrációs potenciál a településnagyság aránya szerint, százalék*
és
N
Kombinált magyarországi migrációs potenciál
Kombinált "nagyvilági" migrációs potenciál
3583
28
8 Településnagyság
1000 fu alatti 1000-9999
fó közöni
10 000 fu feletti
476
32 ( 2,3)
5 (-2,4)
1410
27 (-0,9)
6 (-3,4)
1588
27 (-0,7)
II
0,072
0.000
Cht-négyzes-szignifikancia
A településen
élő magyarok
I( 5,0)
aránya
40 százalék alatti
1192
28 ( 0,4)
10 ( 3,5)
40-85 százalék közötti
1136
25 (-2,8)
10 ( 2,8)
85 százalék feletti
1149
30 ( 2,3)
Chi-négyzet-szígnifikancía
0.011
• A zárójelben szereplő adjusted residual érték és a Pearson-féle chi-négyzel-szignifikancia lásd az 54. oldalon levő lábjegyzetekben.
4 (-6,3) 0,000 magyarázatát
Az 1000 fönél kisebb települések lakói az átlagosnál nagyobb arányban dolgoznának csak Magyarországon, és az átlagosnál kisebb arányban csak a "Nagyvilágban". Az 100010 000 fö közötti településeken élők - hasonlóan a legkisebb településréteghez - alulreprezentáltak, ezzel szemben a nagyvárosok lakói felülreprezentáltak a kombinált "nagyvilági" migrációs potenciált tervezők között. A településen élő magyarok aránya ellentétes irányban hat a magyarországi és a "nagyvilági" kombinált migrációs potenciálra: a homogén magyar környezetben élők felülreprezentáltak a csak Magyarországra tartók között, és alulreprezentáltak a csak a "Nagyvilágba" orientálódók csoportjában. Ha a településen a magyarok aránya 40-85 százalék közötti, akkor fordított a tendencia: e településcsoport lakossága a csak a "Nagyvilágba" tartók között található az átlagosnál nagyobb arányban, és a csak Magyarországra tartók között az átlagosnál kisebb arányban. Az etnikai szempontból leginkább heterogén települések lakóinak magyarországi kombinált migrációs potenciálja nem tér el az átlagostól, a csak "nagyvilági" kombinált migrációs potenciáljuk pedig meghaladja az átlagost. Az anyagi helyzet mutatói jól szemléltetik a csak Magyarország és csak a "Nagyvilág" felé orientálódók közötti különbséget. Míg a nincstelenség csak magyarországi célokat valószínűsít, addig a jól ellátottság csak .nagyvilágiakat". Ugyanezt az összefuggést támasztják alá a szubjektív anyagi helyzet mutatói (J 5. táblázat).
56
/5. táblázat A kombinált magyarországi és "nagyvilági" migráci6s potenciál az objektív és a szubjektív anyagi helyzet szerint, százalék*
Szociodemográfiai
változó
Összesen
N
Kombinált magyarországi migráci6s potenciál
3583
28
Kombinált "nagyvilági" migráci6s potenciál
8 Objektív
anyagi
helyzet
Nincstelen
742
38 (
7,3)
4 (-4,9)
Közepescn ellátott
1641
31 (
4,3)
9 ( 1,4)
Jól ellátott
1199
16 (-10,8)
10 ( 2,7)
0,000
0.000
Chi-négyzet-szignifikancia
Szubjektív
anyagi
helyzet
Szegény
818
32 ( 3,3)
6 (-2,2)
Átlagos
2425
27 (-1,0)
8 (-0,2)
Gazdag
327
20 (-3,3)
13 ( 3,5)
0,000
0,00/
Chi-négyzet-szignifikancia
*
1\ zárójelben szereplő adjusted residual érték és a Pearson-féle lásd az 54. oldalon levő lábjegyzetekben.
Az általános
chi-négyzet-szignifikancia
nyers, rövid és hosszú távú, Magyarországra migrációs potenciál
magyarázatát
irányuló
Hasonlítsuk össze az általános nyers, rövid és hosszú távú, Magyarországra irányuló migrációs potenciál társadalmi bázisa it! A 16. táblázat első adatsora a magyar minta egészében mért arányokat mutatja, ehhez hasonlítjuk az egyes kategóriák arányait. Mind a négy vizsgált demográfiai mutató szignifikáns kapcsolatban áll mind a rövid, mind a hosszú távú migrációs potenciállal. A nemek esetében a férfiak jelentős mértékű felülreprezentáltságáról beszélhetünk a mindkét időtávú magyarországi munkavállalást tervezők között. A kor szintén hat a rövid és a hosszú távú magyarországi munkavállalásra: legnagyobb arányban a legfiatalabb korcsoport, legkisebb arányban a legidősebb korcsoport tervez magyarországi munkavállalást. Míg a két fiatalabb korcsoport felül-, a két idősebb korcsoport alulreprezentált a potenciális rövid és hosszú távú munkavállalók között Korábban kimutattuk (Sik-Simonovits, 2002), hogy az iskolai végzettség eltérően befolyásolja a migrációs potenciál két mutatóját: míg a rövid távú munkavállalási szándék esetében a választóvonal az érettségi és a felsőfokú végzettség között húzódik, addig a hosszú távú munkavállalás esetében a választóvonalat az érettségi megléte, illetve hiánya jelenti. Rövid távon a potenciális munkavállalók között statisztikai értelemben egyedül a szakmunkásképzőt végzettek csoportja szignifikánsan felülreprezentált és az egyetemet végzettek 57
/6. táblázat Az általános nyers, rövid és hosszú távú magyarországi munkavállalási potenciál a föbb szociodemográfiai változók szerint, százalék"
Szociodemográfiai
változó
Összesen
N 3583
Hosszú távú magyarországi munkavállalás
Rövid távú magyarországi munkavállalás
20
35 Nem
1792
41 ( 6,7)
23 ( 4,9)
1791
30 (-6,7)
17 (-4,9)
Cht-négyzet-szignifikancia
0,000
0,000
31 ( 7,9)
Férfi Nő
Korcsoport
18-24 éves
661
48 ( 7,3)
25-34 éves
1066
40 ( 3,5)
25 ( 4,9)
35-44 éves
855
30 (-3,5)
16 (-3,6)
45-55 éves
1003
27 (-6,6)
II (-8,3)
0,000
0,000
Chi-négyzet-szigntfikancia
Iskolai végzettség Legfeljebb 8 általános
1340
36 ( 0,7)
21 ( 1,6) 22 ( 1,7)
837
38 ( 2,1)
Érettségi
1214
34 (-0,9)
1 (-2,4)
Felsőfokú
193
24 (-3,4)
16 (-1,5)
Szakmunkásképző
Chi-négyzet-szignifikancia
0,002
0,0/9 Gazdasági
aktivitás
2040
31 (-6,6)
18 (-3,9)
Munkanélküli
636
54 (10,9)
31 ( 7,6)
Egyéb inaktív
850
32 (-2,2)
17 (-2,3)
0,000
0,000
Aktív
Chi-négyzec-sztgnifikancia
*
A zárójelben szereplö adjusted residua/ érték és a Pearson-féle chi-négyzet-szignifikancia lásd az 54. oldalon levő lábjegyzetekben.
magyarázatát
csoportja alulreprezentált. Ezzel szemben hosszú távon egyedül az érettségizettek alulreprezentáltsága szignifikáns. A gazdasági aktivitás mindkét vizsgált mutatóra erőteljesen és azonos irányban hat. Míg a munkanélküliség radikálisan növeli, addig az aktivitás jelentősen, az inaktivitás pedig mérsékelten csökkenti a rövid és a hosszú távú munkavállalási hajlandóságot. A település nagysága a rövid távú magyarországi munkavállalásra nem hat számottevően, csak a hosszú távúra (17. táblázat). A hosszú távú munkavállalást tervezők már az 1000 fö feletti településkategóriák lakói között felülreprezentáltak, míg rövid távú magyarországi 58
/7. táblázat
Az általános nyers, rövid és hosszú távú magyarországi munkavállalási potenciál a településnagyság és a településen élő magyarok aránya szerint, százalék*
Szociodemográfiai változó Összesen
N
3583
Rövid távú magyarországi
Hosszú távú magyarországi
munkavállalás
rnunkavállalás
35
20
Településnagyság I000 fö alatti
477
34 (-0,7)
19 (-0,8)
1000-9999 fő közötti
1411
34 (-1,5)
18 ( 2,8)
10 000 fö feletti
1588
37 ( 2,0)
22 ( 3,3)
O,/43
0,004
Chi-négyzet-szignifikancia
A településen élő magyarok aránya 40 százalék alatti
1192
40 ( 4,2)
26 ( 6,0)
40-85 százalék közötti
1135
32 (-2,5)
18 (-1,9)
85 százalék feletti
1149
33 (-1,8)
16 (-4,1)
0,000
0,000
Chi-négyzet-szignifikancia
• A zárójelben szereplö adjusted residual érték és a Pearson-féle chi-négyzet-szignifikancia lásd az 54. oldalon levő lábjegyzetekben.
magyarázatát
munkavállalásra a 10000 főnél nagyobb településeken élők is az átlagnál kissé nagyobb arányban jönnének dolgozni. A településen élő magyarok aránya egyaránt meghatározó jelentőségű a rövid és a hoszszú távú magyarországi munkavállalási potenciál szempontjából. Mindkét időtáv esetében a heterogén térségek (a magyarok aránya 40 százalék alatti) lakóinak migrációs potenciálja emelkedik ki. Míg a rövid távú potenciális munkavállalók között a 40-85 százalék közötti magyar arányú térségek lakói, addig a hosszú távú potenciális munkavállalók között a homogén térségek lakói (85 százalék feletti a magyarok aránya) találhatók az átlagosnál szignifikánsan kisebb arányban. Az objektív anyagi helyzet úgy a rövid, mint a hosszú távú magyarországi munkavállalási potenciált meghatározza, a szubjektív anyagi helyzet viszont csak a rövid távú munkavállalásra hat szignifikánsan (J 8. táblázat). Az objektív anyagi helyzet egyes kategóriáinak hatását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a nincstelenség erősebben, a közepesen ellátottság pedig gyengébben, de mindkettő pozitívan hat a rövid távú munkavállalási hajlandóságra. Ezzel szemben a jól ellátottság határozottan csökkenti a rövid távú munkavállalási hajlandóságot. A hosszú távú, stratégiai szempontból jelentős munkavállalási potenciál esetében már gyengébb a hatás: a nincstelenség gyakorlatilag nincs összefiiggésben a munkavállalási potenciállal, a tartós fogyasztási javakkal való közepesen ellátottság pozitívan, a jól ellátottság pedig negatívan hat az egyén munkavállalási hajlandóságára.
59
18. táblázat Az általános
Szociodemográfiai
nyers, rövid és hosszú távú magyarországi munkavállalási az objektív és a szubjektív anyagi helyzet szerint, százalék*
változó
Összesen
N 3583
Rövid távú magyarországi munkavállalás
743
Hosszú távú magyarországi munkavállalás 20
35 Objektív
Nincstelen
potenciál
anyagi
helyzet
44 ( 5,3)
21 ( 0,9)
Közepesen ellátott
1641
38 ( 3,0)
22 ( 2,6)
Jól ellátott
1199
27 (-7,7)
17 (-3,5)
0,000
0,002
Chi-négyzet-szignifikancía
Szubjektív
anyagi helyzet
Szegény
818
40 ( 2,9)
22 ( 1,7)
Átlagos
2425
35 (-0,9)
20 (-0,7)
Gazdag
327
28 (-2,8)
17 (-1,3)
0,001
0,132
Cht-négyzet-szignífikancia
* A zárójelben szereplő adjusted residual érték és a Pearson-féle chi-négyzet-szignifikancia lásd az 54. oldalon levő lábjegyzetekben.
magyarázatát
A szubjektíven érzékelt szegénység növeli, a gazdagság pedig csökkenti a rövid távú munkavállalási hajlandóságot. A hosszú távú munkavállalási potenciál esetében egyik szubjektív anyagi helyzet kategória sem tér el érdemlegesen az átlagostól.
A speciális nyers és tovább tisztított migrációs potenciál A fő kérdés a következő: van-e jelentős eltérés a nyers és tovább tisztított migrációs potenciál társadalmi bázisai között? Másként, a stratégiai szempontból komolyabb és megfontoltabb terveket készítők szociodemográfiai összetétele különbözik-e a kevésbé átgondolt tervek készítőkétől? Elsőként a főbb szociodemográfiai mutatók mentén tapasztalható különbségeket hasonlítj uk össze (J 9. táblázat). Megállapíthatjuk, hogy mind a négy vizsgált mutató szignifikáns kapcsolatban áll a nyers és a tovább tisztított migrációs potenciállal. A férfiak nyers és tovább tisztított migrációs potenciálja is jelentősen meghaladja a nőkét. Az egyes korcsoportokat vizsgálva egy számottevő eltérést találunk a nyers és a tovább tisztított migrációs potenciál között. A legfiatalabb korosztály tagjainak nyers migrációs potenciálja kiemelkedően magas, a tovább tisztított migrációs potenciáljuk viszont az átlagos körüli. Ez arra utal, hogy e fiatal korcsoport tervei között nagy súllyal szerepel a külföldi munkavállalás, de ez nem jelent stratégiai szempontból komoly és megfontolt terveket.
60
/9. táblázat A speciális nyers és tovább tisztított migrációs potenciál a főbb szociodemográfiai változók szerint, százalék*
Szociodemográfiai
változó
N
Speciális nyers migrációs potenciál
Tovább tisztított migrációs potenciál
/8
Összesen
3583
45
Férfi
1791
52 ( 7,7)
24 ( 9,0)
Nő
1791
39 (-7,7)
12 (-9,0)
Nem
0,000
0,000
Chi-négyzet-szignijikancia
Korcsoport 18-24 éves
660
62 ( 9,5)
20 ( 1,9)
25-34 éves
1066
50 ( 3,3)
21 ( 3,2)
35-44 éves
856
41 (-3,2)
16 (-1,3)
45-55 éves
1002
34 (-8,6)
14 (-3,6)
0,000
0.000
Chi-négyzet-szigntfikancia
Iskolai végzettség 1339
48 ( 2,3)
20 ( 3,2)
837
51 ( 3,3)
20 ( 2,0)
Érettségi
1214
42 (-2,9)
15 (-3,4)
Felsőfokú
193
28 (-5,0)
Legfeljebb 8 általános Szakmunkásképző
Chi-négyzet-szignijikancia
8 (-3,5)
0,000
0,000 Gazdasági
Aktiv
aktivitás
2040
40 (-6,8)
14 (-7,0)
Munkanélküli
636
68 (12,6)
40 (15,9)
Egyéb inaktiv
849
40 (-3,5)
II (-6,2)
0,000
0,000
Chi-négyzet-szignifikancia
* A zárójelben szereplö adjusted residual érték és a Pearson-féle chi-négyzet-szignitikancia lásd az 54. oldalon levő lábjegyzetekben.
magyarázatát
Az iskolai végzettség szerinti csoportokat összevetve a már megszokott tendenciát láthatjuk: mindkét vizsgált mutató esetében a két alacsonyabb iskolai végzettségű csoport az átlagosnál nagyobb, a két magasabb iskolai végzettségű az átlagosnál kisebb arányban vállalna munkát Magyarországon. A gazdasági aktivitás hatását vizsgálva a két speciális migrációspotenciál-mutaróra az eddigi tendencia megismétlődését tapasztaljuk: a munkanélküliek kiemelkedő arányú, továbbá a gazdaságilag aktívak és az egyéb inaktívak kisebb arányú nyers és tovább tisztított migrációs potenciálját mutatják az adatok. 61
A településnagyság - a statisztikai mutatók szerint - egyáltalán nem függ össze a nyers és a tovább tisztított migrációs potenciállal (20. táblázat). A településen élő magyarok aránya a nyers migrációs potenciált befolyásolja: a heterogén települések lakói között az átlagosnál nagyobb a nyers migrációs potenciál mértéke. 20. táblázat A speciális
Szociodemográfiai
nyers és tovább tisztftott migrációs potenciál a településnagyság a településen élő magyarok aránya szerint, százalék+
változó
Összesen
N 3583
Speciális nyers migrációs potenciál
és
Specialis tovább tisztított migrációs potenciál
45
18 Településméret
1000 fö alatti 1000-9999
fö közötti
10 000 fö feletti
476
47 ( 0,7)
21 ( 1,9)
1411
44 (-1,8)
17 (-1,2)
1588
47 ( 1,3)
18 (-0,1)
0,493
0,134
Chi-négyzet-szignifikancia
A településen 40 százalék alatti
élő magyarok
aránya
1191
48 ( 2,1)
40-85 százalék közötti
1135
45 (-0,4)
18 ( 0,3)
85 százalék feletti
1148
44 (-1,8)
17 (-1,0)
0,000
0,592
Chi-négyzet-szignifikancia
• A zárójelben szereplö adjusted residual érték és a Pearson-féle lásd az 54. oldalon levö lábjegyzetekben.
chi-négyzet-szignifikancia
19 ( 0,7)
magyarázatát
Az objektív és a szubjektív anyagi helyzet erőteljesen meghatározza az egyén nyers és tovább tisztított migrációs potenciálját (21. táblázat). Az összefüggés a már megszokott: a nincstelenség növeli, a jómód csökkenti a nyers és tovább tisztított migrációs potenciált. (A közepes ellátottság csak a nyers mutatóra hat szignifikánsan és pozitívan.) A szubjektív anyagi helyzet hatásának iránya megegyezik az objektívével. Árnyalatnyi különbség a két migrációs mutató társadalmi bázisa között, hogy az átlagos nak érzékelt anyagi helyzet csökkenti az egyén tovább tisztított migrációs potenciálját, és nem változtatja a nyers migrációs potenciált. Másként fogalmazva: ha egy háztartás tartós fogyasztási javakkal való ellátottsága közepes, akkor a benne élők migrációs potenciálja megnő; ugyanakkor a magukat "közepes" helyzetűnek érzők migrációs potenciálja az átlagos alatt marad.
62
21. táblázat A speciális
Szociodemográliai
változó
Összesen
nyers és tovább tisztított migrációs potenciál az objektív a szubjektív anyagi helyzet szerint, százalék=
N
3583
Speciális nyers migrációs potenciál
Közepesen ellátott Jól ellátott
Speciális tovább tisztított migrációs potenciál
45
18 Objektív
Nincstelen
és
anyagi
helyzet
742
57 ( 7,0)
26 ( 6,6)
1641
48 ( 3,0)
19 ( 1,8)
1199
34 (-9,2)
II (-7,6)
0,000
0,000
Chi-négyzet-szignifikancía
Szubjektív
anyagi
helyzet
Szegény
818
51 ( 3,5)
23 ( 4,7)
Átlagos
2425
45 (-0,5)
17 (-2,6)
Gazdag
327
34 (--4,4)
12 (-2,8)
0,000
0,000
Chi-négyzet-szignifikancia
* A zárójelben
szereplő adjusted residual érték és a Pearson-féle lásd az 54. oldalon levő lábjegyzetekben.
chi-négyzel-szignifikancia
magyarázatát
A migrációs potenciál két intézményi típusa: a feketemunkások és a színvakok E tanulmány utolsó kérdésfelvetése, hogy eltémek-e a magyarországi informális munkaerőpiac leendő munkavállalói azoktól a potenciális munkavállalóktóI, akik nem tesznek különbséget fekete vagy fehér foglalkoztatás között, de mindképpen Magyarországon akarnak dolgozni. A vizsgált szociodemográfiai mutatók mentén számos eltérést tapasztalunk a fekete és színvak munkavállalók társadalmi bázisaiban (22. táblázat). Míg a feketemunkások között ugyanakkora arányban találunk nőket és férfiakat, addig a színvakok között a férfiak aránya kiemelkedő. A két vizsgált csoport kormegoszlásában is találunk eltéréseket. A legfiatalabb korosztály fekete migrációs potenciálja kiemelkedő, ezzel szemben a színvakok között átlagos az arányuk. A 25-34 éves közöttiek körében fordított a helyzet: köztük a színvakok vannak túlsúlyban, és átlagos a feketemunkások aránya. A 35 éven felüli két korcsoport alulreprezentált a feketemunkások között, a 45 éven felüliek pedig már a színvakok között is kisebb arányban fordulnak elő. Az iskolai végzettség csak a színvakok munkavállalási hajlandóságát befolyásolja: az alacsony iskolai végzettség növeli, az érettséginél magasabb végzettség csökkenti a szín vak munkavállalási forma valószínüségét.
63
22. táblázat Afeketemunkások és a színvakok migrációs potenciálja a főbb szociodemográfiai változók szerint, százalék+
Szociodemográfiai
változó
Összesen
N
Feketemunkások
3583
23
Színvakok 15 Nem
Férfi
1792
23 (-0,1)
19 ( 7,7)
Nő
1791
24 ( 0,1)
10 (-7,7)
Chi-négyzet-szigrufikancía
0,899
0,000
Kerescporr 18-24 éves
660
34 ( 7,3)
16 ( 0,9)
25-34 éves
1065
24 ( 0,3)
17 ( 2,9)
35-44 éves
855
21 (-2,3)
14 (-0,9)
45-55 éves
1002
18 (-4,5)
12 (-2,9)
0,000
0.004
Chi-négyzet-szignifikancia
Iskolai végzettség 1339
23 (-0,6)
16 ( 2,2)
836
24 ( 0,5)
16 ( 1,3)
Érettségi
1214
24 ( 0,6)
13 (-2,0)
felsőfokú
192
20 (-1,1)
8 (-2,8)
Legfeljebb 8 általános Szakmunkásképző
Chi-négyzet-szignifikancia
0,628
0.003 Gazdasági
Aktiv
aktivitás
2040
23 (-0,3)
12 (-5,9)
Munkanélküli
636
20 (-2,0)
33 (13,7)
Egyéb inaktiv
850
26 (-2,1)
9 (-5,5)
Chi-négyzet-szignifikancia
*
0.036
A zárójelben szereplő adjus/ed residual érték és a Pearson-féle chi-négyzet-szignifikancia lásd az 54. oldalon levő lábjegyzetekben.
0.000 magyarázatát
A gazdasági aktivitás mindkét vizsgált mutató szempontjából releváns magyarázó változónak bizonyult, hatása azonban ellentétes irányú a fekete és a szín vak munkavállalási formára. Míg a feketemunkások között nagyobb arányban találunk egyéb inaktívakat és kisebb arányban munkanélkülieket, addig a színvakok körében éppen fordítva: a munkanélküliek aránya kiemelkedő, az aktívak és az inaktívak aránya mérsékelt. A település mutatói kizárólag a fekete migrációs potenciált magyarázzák (23. táblázat). A legkisebb településen élők közül az átlagosnál kisebb, a legnagyobb településen élők közül pedig az átlagosnál nagyobb arányban kerülnek ki feketemunkások.
64
23. táblázat A feketemunkások és a színvakok migrációs potenciálja a településnagyság a településen élő magyarok aránya szerint, százalék*
Szociodemográfiai
változó
N
3583
Összesen
Feketemunkások
és
Színvakok
23
15 Településméret
1000 fő alatti 1000-9999
fö közötti
10 000 fő feletti
476
19 (-2,7)
17 ( 1,7)
1411
22 (-1,3)
14 (-1,5)
1588
26 ( 3,1)
15 ( 0,3)
Chi-négyzet-szignífikancia
0,002
0,142
A településen
élő magyarok aránya
40 százalék alatti
1191
28 ( 4,2)
16 ( 1,2)
40-85 százalék közötti
1136
21 (-2,3)
14 (-1,2)
85 százalék feletti
1148
22 (-1,9)
15 (-0,1)
0,000
0,390
Chi-négyzet-szignifikancia
* A zárójelben szereplő adjusted residual érték és a Pearson-féle lásd az 54. oldalon levő lábjegyzetekben.
chi-négyzet-szignifikancia
magyarázatát
24. táblázat A feketemunkások és a színvakok migrációs potenciálja az objektív és a szubjektív anyagi helyzet szerint, százalék+
Szociodemográfiai
változó
Összesen
N
3583
Feketemunkások
Színvakok
15
23 Objektív
anyagi
helyzet
742
24 ( 0,4)
Közepesen ellátott
1641
26 ( 2,8)
16 ( 1,6)
Jól ellátott
1200
20 (-3,3)
9 (-7,1)
Nincstelen
Chi-négyzet-szignifikancia
0,003
22 ( 6,3)
0,000 Szubjektív
anyagi helyzet
Szegény
817
23 (-0,3)
19 ( 4,0)
Átlagos
2426
24 ( 1, 1)
14 (-1,8)
Gazdag
327
20 (-1,3)
Chi-négyzet-szignijikancia
*
0,362
A zárójelben szereplő adjusted residual érték és a Pearson-féle lásd az 54. oldalon levő lábjegyzetekben.
9 (-3,0) 0,000
chi-négyzet-szignifikancia
magyarázatát
65
Azokon a településeken, ahol 40 százalék alatti a magyar lakosság aránya, ott átlagon felüli, ahol 40-85 százalék közötti, ott átlag alatti a potenciális feketemunkások aránya. Az anyagi helyzet két mutatója némileg eltérően hat a fekete és a színvak migrációs potenciál ra (24. táblázat). A nincstelenek a színvakok között, a közepesen ellátottak pedig a feketemunkások között felülreprezentáltak. A jól ellátottak a fekete és a színvak munkavállalássaI kapcsolatban is az átlagosnál kisebb hajlandóságot mutatnak. A szubjektív anyagi helyzet csak a színvak munkavállalási formát befolyásolja számottevően. A szegények az átlagosnál nagyobb, a gazdagok pedig az átlagosnál kisebb arányban vannak a színvakok között. . Összefoglalóan megállapítható, hogy a rövid és hosszú távú munkavállalási potenciál társadalmi bázisa lényegében azonos, árnyalatnyi eltéréseket az iskolai végzettség, a településméret és az anyagi helyzet hatásaiban tapasztaltunk. A magyarországi és a "nagyvilági" kombinált migrációs potenciál társadalmi bázisait összehasonlítva számos tekintetben találtunk eltéréseket: a szociodemográfiai mutatók mindegyike különböző mértékben hat. A településméret és a településen élő magyarok aránya pedig nemcsak eltérő mértékben, de esetenként ellentétes irányban is hat a magyarországi és a "nagyvilági" munkavállalási tervekre. Az anyagi helyzet mutatói megerősítik a csak Magyarország és csak a "Nagyvilág" felé tartók közötti társadalmi különbségeket. A nyers és tovább tisztított migrációs potenciál társadalmi bázisát összevetve nem találtunk számottevő eltéréseket. A legmarkánsabb eltéréseket a fekete és szín vak munkavállalók társadalmi bázisában tapasztaltunk. A szociodemográfiai tényezők, a település és az anyagi helyzet mutatói egyaránt azt támasztják alá, hogya potenciális feketemunkásokat és színvakokat eltérő társadalmi csoportok alkotják.
Hárs Agnes
A kedvezmény törvény várható hatása a magyar munkaerdpiacrav
AZ ELEMZÉS MÓDSZERE, ÉRVÉNYESSÉGE
A tanulmányban a kedvezmény törvény várható hatását vizsgáljuk a magyar munkaerőpiacra. A megkérdezettek a kérdőívek alapján valójában migrációs várakozásaikat (vágyaikat) fogalmazhatták meg, válaszként a körvonalazódó lehetőségekre. Elemzésünk tehát annak vizsgálatára szorítkozik, hogy a kedvezmény törvény milyen munkaerő-piaci kínálatot gerjeszthet a Kárpát-medencei magyar térségekből a magyarországi munkaerőpiac irányába.I A magyarországi munkaerőpiac leírására a KSH munkaerő-felmérésének 2001. évi adatait, a magyarországi bérek vizsgálatához pedig a Foglalkoztatási Hivatal 2001. évi bértarifafelvételének adatait használjuk. Számszerűen egybevetjük a Kárpát-medencei magyarok munkavállalási hajlandóságát - mint a kedvezménytörvény által gerjesztett munkaerö-kínálatot - a magyarországi munkaerő-piaci szerkezettel. Nem foglalkozunk azonban a magyar munkaerőpiac korlátozó intézkedéseivel mint munkaerő-piaci korlánal' Arra a kérdésre keressük a választ, hogya magyar munkaeröpiac a kedvezmény törvény hatására mekkora elvi pótlólagos munkaerö-piaci kínál attaI számolhat a Kárpát-medencei magyarok köréből. A Magyarországon elérhető bérekkel kapcsolatos várakozás okat a megfelelő struktúrájú hazai bérekkel összevetve pedig a Kárpát-rnedencei magyarok rezervációs béreiröl kaphatunk képet, arról tehát, hogy a várt béreknek megfelelő munkalehetőséget találnak-e a munkát kereső Kárpát-medenceiek. A tanulmányban először számszerű becslést adunk a várható migrációs nyomás nagyságáról, szerkezetéről. Megvizsgáljuk, hogya pótlólagos munkaerö-kínálat mennyiben hasonlít a magyar munkaerő-piac szerkezetére, illetve mennyiben tér el attól. Ezután a Kárpát-medenceiek munkaerő-kínálatának várható foglalkozási és regionális összetételét, majd a korábbi magyarországi munkatapasztalatot szerzett munkavállalók munkaerő-piaci I A munkában részt vett Megyeri Kriszta. 2 A megkérdezések 13 százalékára 2001. november utolsó harmadában, 66 százalékára decemberben, 21 százalékára 2002 januárjában került sor, éspedig térségenként is eltérően. Kárpátalján és Dél-Szlovákiában a megkérdezések novemberben és decemberben történtek, a Vajdaságban decemberben, Romániában a válaszolók kétharmadát decemberben, míg egyharmadát 2002 januárjában kérdezték meg. A 2001. december végén élesedő vita (Orbán-Nástase-rnegállapodás) hatását tehát érdemben nem tükrözheti a vizsgálat, annak zöme még az azt megelőző időszakra esett. 3 A magyar foglalkoztatási törvény szerint a munkaügyi (gazdasági) miniszter a kiadható foglalkoztatási engedélyek számát maxirnalizálhatja. A korábban nem alkalmazott jogosítvány alapján a kedvezmény törvény hatására feltételezetten jelentősen megnövekedő munkaerő-piaci kínálat korlátozására mintegy 80 ezer főben maximalizálták a bármilyen jogcímen - így többek között a kedvezménytörvény alapján munkát vállalóknak kiadható munkavállalási engedélyek számát.
67
magatartását elemezzük. Választ keresünk arra a kérdésre, hogy a kedvezmény törvény életbelépése változást hoz-e a kedvezmény törvény keretein kívül és azon belül munkát vállalni szándékozók összetételében. Végül megvizsgáljuk a Kárpát-medencei magyaroknak a hazai munkaerőpiacra vonatkozó bérvárakozásait, s azokat a hazai bérekkel összevetve megítéljük a kedvezményezettek munkavállalási hajlandóságát.
A VÁRHATÓ MIGRÁCIÓS NYOMÁS A magyarigazolvány kiváltása - számos további gazdasági, kulturális, emocionális stb. kedvezmény, nyereség mellett - lehetőséget nyújt a legális magyarországi munkavállalásra. Megkérdeztük az érintetteket: tervezik-e, hogyamagyarigazolvány birtokában munkát vállaljanak Magyarországon? A munkavállalásra csak az igazolványt kiváltók mintegy fele gondol, ami arra utal, hogy igen jelentős az igazolvány kiváltásának eszmei és a munkavállalástól eltérő egyéb gyakorlati haszna. Térségenként számottevő a különbség: a kárpátaljaiak 41, az erdélyiek 47 a dél-szlovákiaiak 58, míg a vajdaságiak 62 százaléka nem akar munkát vállalni, bár a magyarigazolványt kiváltja. A munkát vállalni szándékozók körén belül a munkavállalási szándék komolyságát a munkavállalás tervezett időpont ja alapján ítéljük meg. Ennek alapján a következő kategóriákat különböztethetjük meg: • lehetséges (potenciális) munkavállalók azok, akik azt tervezik, hogya magyarigazolvány birtokában (valamikor, valahogyan) munkát vállalnak Magyarországon; • a bizonytalan munkavállalási szándékúak az előbbiek közül azok, akik a bizonytalan jövőben, s nem rögtön, amint lehetséges lesz, jönnének Magyarországra dolgozni; • a komoly munkavállalási szándékúak a lehetséges munkavállalók közül azok, akik rögtön, amint lehetséges lesz, illetve ha lehet, akkor minden évben dolgoznának Magyarországon; • a kedvezmény törvény hatására valóban munkát vállalni hajlandók (a továbbiakban valós munkavállalási szándékúak) pedig a komoly munkavállalási szándékú ak közül azok, akik akkor is vállalnának munkát, ha szembesülniük kell a kedvezménytörvény adminisztratív korlátozásaival, azaz tudomásul veszik, hogy (1) a fizetésüket levonások terhelik (adó, tb-járulék stb.); (2) a munkavállalási engedély csupán három hónapra szól és (3) a munkavállaláshoz be kell jelentkezni a munkaügyi hatóságoknál." Vizsgálódásunk első lépéseként a Magyarországon munkát vállalni szándékozók nagyságrendjét a munkavállalás komolyságának kategóriái szerint becsüljük meg. A potenciális Kárpát-medencei magyar munkavállalók létszámbecslése a dél-szlovákiai, az erdélyi, a kárpátaljai és a vajdasági magyarok létszámának becslésén alapul. Ehhez az egyes országok népszámlálása alapján továbbvezetett (becsült) lélekszám (pontosabban annak meghatározó többségét jelentő mintavételi keret) ad alapot. 5 A kedvezménytörvény által gerjesztett munkaerő-piaci kínálat számszerű becslését az l . táblázatban foglaljuk össze. 4 Összhangot teremtve a kutatás alapfogalmait ciós potenciálnak, a második a tisztított migrációs potenciálnak. A kettős fogalomhasználat oka az, tenciálról, hanem (várható) kínálatról beszélünk, felhívjuk az olvasó fígyelmét. 5 Lásd erről részletesen Sik-Simonovits, 2002.
68
ismertető fejezettel: az első csoport megfelel a nyers migrápotenciálnak, míg a harmadik a tovább tisztított migrációs hogy a munkaerőpiac terminológiájaban nem migrációs poAhol ez a megértést könnyíti, a párhuzamra ismétlődően
/. táblázat A Kárpát-medencei magyarok létszámbecslése
köréből várható munkaerő-kínálat térségenként, ezer fö
A magyarigazolványt Kiváltja a magyarigazolványt
Népesség (mintavételi keret)
Térség
szándékozik munkát vállalni"
birtokában valóban szándékozik munkát vállalni"·-
komolyan szándékozik munkát vállalni·-
Dél-Szlovákia
304,4
224,9
109,3
47,8
31,3
Erdély
847,8
713,9
407,0
203,5
161,1
77,5
72,3
43,6
23,7
17,7
Kárpátalja Vajdaság
126,3
147,0 /376,7
Összesen
//37,3
50,7
19,6
16,2
6/0.5
294.5
226.3
• A kutatás során nyers migrációs potenciálnak is neveztük . A kutatás során tisztított migrációs potenciálnak is neveztük (TMP) . ••• A kutatás során tovább tisztított migrációs potenciálnak is neveztük (TTMP).
•*
A 2. táblázat
korú (18-55 éves) Kárpát-medencei
azt mutatja be, hogy a munkavállalási
magyar népes ség mekkora része véli úgy, hogy kiváltja a magyarigazolványt, és annak birtokában belép a magyar munkaeröpiacra. A munkavállalók csoportjait itt is a munkavállalási szándék komolysága szerint különböztetjük meg.
2. táblázat A Kárpát-medencei aránya
magyarok köréből várható munkaerő-kínálat népességbeli térségenként, népesség (mintavételi keret) = 100%
Kiváltja az igazolványt
Térség
A munkavállalás lehetséges
szándéka valós
komoly
Dél-Szlovákia
74
36
16
10
Erdély
84
48
24
19
Kárpátalja
93
56
31
23
Vajdaság
86
35
13
II
Összesen
84
45
2/
/6
Az adatokból
látható,
hogya
Kárpát-medencei
magyar
népesség
84 százaléka
tervezi
kiváltani a magyarigazolványt (átlagosnak mondható az erdélyiek és a vajdaságiak ilyen irányú szándéka, a kárpátaljaiak körében az átlagosnál többen, a dél-szlovákiaiak körében az átlagosnál
kevesebben
a Kárpát-medencei zülük a legnagyobb
élnének
a lehetőséggel).
Ami a munkavállalási
szándékot
illeti:
magyar népesség 45 százaléka jönne Magyarországra dolgozni (köarányban a kárpátaljaiak, a legkisebb arányban a vajdaságiak), de már
69
csak 21 százalékuk munkavállalási szándéka minősíthető komolynak, valósnak pedig mindössze 16 százalékuké (a két utóbbi csoportban a dél-szlovákiaiak és a vajdaságiak aránya különösen alacsony). Fontos információhoz jutunk, ha az adatokat a magyar munkaerőpiac szempontjából rendezzük, vagyis abból a nézőpontból, hogya munkaerő-kínálat várhatóan milyen öszszetételben jelenik meg a magyar munkaerőpiacon (3. táblázat). 6 3. táblázat A Kárpát-medencei
Térség
magyarok köréből várható munkaerő-kínálat összetétele térségenként, százalék
Népesség
Kiváltja
(mintavételi keret)
a magyarigazolványt
A magyarigazolványt szándékozik munkát vállalni
birtokában
komolyan szándékozik munkát vállalni
valóban szándékozik munkát vállalni
Dél-Szlovákia
22
·20
18
16
14
Erdély
62
63
67
69
71
6
6
7
8
8
Kárpátalja Vajdaság
II
II
8
7
7
Összesen
100
100
100
100
100
A legnagyobb lélekszámú erdélyi magyarság adja a magyar munkaerőpiacon (várhatóan) megjelenő külföldiek csoportjának meghatározó többségét, arányuk a komoly és a valós munkavállalási szándékúak között még magasabb is, mint lélekszámuk alapján várható lenne: a Kárpát-medencei népes ség 62 százalékát kitevő erdélyiek aránya a határozott (komoly, illetve valós) szándékú munkavállalók körében már 69, illetve 71 százalék. A többi térség aránya - az itt élő magyarok alacsonyabb lélekszáma miatt - egészében jóval szerényebb, és lélekszámuk arányától jelentősen eltér a munkavállalásban való részvételi szándék szerinti arányuk. Míg a vajdaságiak részaránya a potenciális munkavállalók között elmarad a lélekszámuk alapján lehetségestől, s még inkább ez a helyzet a dél-szlovákiai magyarokkal, a kárpátaljai magyarok szerény lélekszámukat meghaladó arányban szándékoznának megjelenni munkavállalóként a magyar munkaerőpiacon.
A MUNKAERÖ-KÍNÁLAT VÁRHATÓ HATÁSA A HAZAI FOGLALKOZT ATOTTAK LÉTSZÁMÁRA, ÖSSZETÉTELÉRE Az eddigiekben a Kárpát-medencei potenciális magyar munkavállalók abszolút létszámára vonatkozó egyszerű becslést mutattuk be. Ennek alapján becslést készíthetünk arra is, hogy az ily módon definiálható pótlólagos munkaerő-kínálat a magyar munkaerő6 Az egyes Kárpát-medencei térségekből származó munkaerő szociodemográfiai összetétele, munkavállalási hajlandósága jelentosen eltér. Lásd erről részletesen Örkény tanulmányát kötetünkben (150-187. o.).
70
piacon milyen elvi növekedést jelenthet azt feltételezve, hogy a munkát keresők mindegyike valóban találhat is munkát. 7 A Kárpát-medencei magyar népes ség közel fele fontolgatja a munkavállalás lehetőségét Magyarországon. Mint már említettük, ez az arány átlagosan 44 százalék (Kárpátalján a népesség több mint fele, Erdélyben közel a fele, de Dél-Szlovákiában és a Vajdaságban is meghaladja az arányuk az egyharmadot, vö. 2. táblázat). Ennek a mintegy 600 ezer főnek a magyar munkaerő-piacra gyakorolt hatását vizsgálva meglehetősen "sokkoló" - s kétségtelenül valóságidegen - következtetésekre jutnánk. Ezért egyfelől mint valóságidegent elvetjük azt a feltételezést, hogy a munkát vállalni szándékozók mindegyike nem találhat munkát, másfelől tekintetbe vesszük, hogy a potenciális munkavállalók csupán szűkített köre alkotja a tényleges munkaerő-piaci kínálatot A továbbiakban - korábbi definícióinkkal összhangban - a munkavállalás szándékát komolyan fontolgatók, illetve a kedvezménytörvény hatására valóban munkát vállalni szándékozók hatását vizsgáljuk a magyar munkaerőpiacra. A szigorúbb kritériumoknak is megfelelő komoly munkavállalási szándék alapján jelentkező munkaerő-piaci nyomás jóval szerényebb, mint ami a munkavállalás lehetőségét megfogalmazók száma alapján feltételezhető, de még mindig tetemes - mintegy 300 ezer fős - pótlólagos kínálatot jelentene a magyar munkaerőpiacon. A 4. táblázatban a kedvezmény törvény gerjesztette pótlólagos munkaerő-kínálat várható magyarországi hatásait foglaljuk össze nemek szerint. A 15-54 éves magyarországi foglalkoztatottak 8 százalékának a munkahelyét veszélyeztetheti a komoly munkavállalási szándékúak belépése a magyar munkaerőpiacra, éspedig - tekintettel körükben a férfiak és a nők hazaitóI eltérő arányára - ez a férfiak 10, a nők 6 százalékát érintheti. A teljes magyar foglalkoztatotti létszám nak valamivel kisebb arányát (8 százalékát) érintheti a megjelenő pótlólagos munkaerő-kínálat, a férfiak 9, a nők mintegy 6 százalékát. A kedvezmény törvény adminisztratív korlátozó kereteit is tudomásul vevő, azaz valós munkavállalási szándékkal érkezők 226 ezren lehetnek, ami a 15-54 éves magyar foglalkoztatottak 6 százalékának veszélyeztetheti a munkahelyét (a férfiak 8, a nők 5 százalékáét). A teljes foglalkoztatott állományra vetítve a növekedés 6 százalék (a férfiak 7, a nők 4 százalékát érintheti). Figyelemre méltó, hogya férfiak munkavállalási szándéka sokkal komolyabbnak tűnik, mint a nőké. A magyarországi munkavállalást mindenképpen elutasítók 44 százaléka férfi és 56 százaléka nö, a lehetőséget fontolgatók fele-fele arányban oszlanak meg a két nem között. A komolyan munkát vállalni kész, de az adminisztratív kötöttségeket mégsem vállalók 58 százaléka férfi, s a kedvezménytörvény hatására valóban munkát vállalni szándékozóknak már kétharmada férfi (5. táblázat).
7 Mivel a mintavétel a 18-55 évesek re vonatkozott, így a magyar munkaerőpiac teljes terjedelme mellett e korosztályhoz külön is viszonyít juk a pótlólagos munkaerő-kínálat méretét és szerkezetét. A KSH munkaeröfel mérésének 2001. évi adatait használjuk, s mivel a magyar nyilvántartás 15-19 éves korcsoportjában a 15-17 évesek kis létszámban szerepelnek, a korcsoportok eltérése itt elhanyagolható. A KSH munkaerö-felrnérés szokásosan alS-74 évesekre közol adatot, a korcsoportos bontásban pedig alS-54 évesekre.
71
4. táblázat A magyarországi szándékú
foglalkoztatottak, Kárpát-medencei
valamint a komoly és a valós munkavállalási magyarok megoszlása nemek szerint
Férfiak
Nők
Együtt
liérliak
Nők
Összesen
Foglalkoztatás 0/.
ezer fő Magyar [oglalkoztatottak,
15-54 évesek
1945,5
1627,8
3573,3
54
46
JOO
Magyar foglalkoztatouak,
15-74 évesek
2 J30,6
1728,9
3859,5
55
45
10O
194,9
99,6
294,5
66
34
100
Komoly munkavállalási szándékú Kárpát-medencci magyarok Együtt
(15-54
évesekkel)
2140,4
1727,4
3867,8
55
48
100
Együtt
(15-74
évesekkel)
2325,S
1828,5
4154,0
56
44
100
Potenciál is növekedés a 15-54 évesek hez, %
10
6
8
Potenciális
9
6
8
növekedés alS-74
évesekhez. %
Valós munkavállalási szándékú Kárpát-medencci magyarok
149,5
76,8
226,3
66
34
100
Együtt (15-54
évesckkel)
2095,0
1704,6
3799,6
55
45
lOG
Együt! (J 5-74
évesekkcl)
2280,1
1805,7
4085,8
56
44
100
Potenciális növekedés a 15-54 évesekhez. %
8
5
6
Potenciális növekedés alS-74
7
4
6
évesekhez.
%
5. táblázat A Kárpát-medencei
Munkavállalási A népességben
magyarok nemenkénti megoszlása a munkavállalási szándék komolysága szcrint, százalék
szándék (mintakeretben)
Nem vállalna munkát Bizonytalan munkavállalási
szándékú
Komoly, dc nem valós munkavállalási Valós munkavállalási
szándékú
szándékú
Férfi
Nő
Összesen
50
50
44
56
100
50
50
100
58
42
100
66
34
100
JOO
Felmerül a kérdés: sokan vagy kevesen vannak-e a Kárpát-medencei magyarok körében azok, akik legalább komoly munkavállalási szándékkal jönnének Magyarországra? Ha a magyar munkaeröpiacra belépni szándékozó kedvezményezettek számát egy másik, a magyar munkaeröpiacra belépni kész csoporttal, mégpedig a magyar munkanélküliekkel vetjük össze, akkor azt látjuk, hogya magyar munkanélkülieknél számottevően többen vannak a Kárpát-medencei komoly munkavállalási szándékúak (6. táblázat). A férfiak esetében a 15-54 éves magyar munkanélküliek közel másfélszeresét (143 százalékát), a nők körében mintegy 110 százalékát, összességében pedig 131 százalékát 72
termék ki. A teljes munkanélküli állományra számítva ez az arány 126 száza lék (a férfiakra 136, a nökre 110százalék). A kedvezménytörvény korlátozásai ellenére a munkavállalás lehetőségevel élni kívánók száma szűkül, a valós munkavállalási szándékúak száma nagyjából megegyezik a hazai munkanélküliekéveI, a férfiaké magasabb, a nőké alacsonyabb. A magyar munkaeröpiacon a munkanélküliek között magasabb a férfiak aránya, mint a foglalkoztatottak között (60, illetve 54 százalék), s összességében a munkát kereső Kárpátmedenceiek kétharmada is férfi. 6. táblázat A magyarországi szándékú
munkanélküliek, Kárpát-medencei
valamint a komoly és a valós munkavállalási magyarok megoszlása nemek szcrint
Férfiak
Nők
Együtt
Férfiak
Nők
Összesen
Foglalkoztatás %
ezer fő Magyarországi Magyarországi
munkanélküliek, munkanélkűliek.
15-54 évesek
135,9
88,6
224,5
60
40
100
15-74 évesek
142,7
90,2
194,5
61
39
laO
294,5
66
34
100
66
34
j()()
Komoly munkavállalási szándékú Kárpát-medencei magyarok
194,9
Potenciális növekedés a 15-54 éves magyar munkanélküliekhcz, %
143
112
131
Potenciális növekedés a 15-74 éves magyar munkanélküliekhez, %
137
110
126
Valós munkavállalási szándékú Kárpát-mcdencci magyarok
149,5
76,&
226,3
Potenciális növekedés a 15-54 éves magyar munkanélküliekhcz. %
liO
87
101
Potenciális növekedés a 15-74 éves magyar munkanélküliekhez, %
105
85
97
99,6
Összegezve az eddigieket a következőket mondhatjuk a Kárpát-medencei munkaerőkínálat nemek szerinti alakulásáról: • a komolyan - s még inkább a kedvezmény törvény keretében rövid időre s minden feltétel ellenére is valósan - munkát vállalni kész Kárpát-medencei magyarok nemek szerinti megoszlása megfelel a migrációs irodalomban olvashatóknak: a munkaerö-rnigránsok zöme férfi; • a magyarországi munkanélküliekéveI azonos pótlólagos Kárpát-medencei munkaerőkínálat a férfi álláskeresők számát jelentősebben növeli, mint a nőkét. A munkavállalási lehetőséget kereső Kárpát-rnedencei magyarok korösszetételét vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy az eltér a hazai munkaerőétöl: körükben lényegesen magasabb a nagyon fiatalok aránya. Míg a hazai foglalkoztatottak 13 százaléka 25 évalatti, ez az arány a kornoly, illetve a valós munkavállalási szándékú Kárpát-medenceiek körében
73
már 22, illetve 21 százalék. Ebben a korosztályban nincs lényeges eltérés a nemek között. A fiatal középkorosztályban (25-34 évesek) a nők aránya lényegesen magasabb a munkát vállalni szándékozók, mint a hazai foglalkoztatottak körében, a férfiak esetében ilyen kirívó különbség nem figyelhető meg; összességében azonban a 25-34 éves komoly munkavállalási szándékú Kárpát-medenceiek aránya meghaladja a foglalkoztatott hazaiakét. Az idősebbek aránya viszont a potenciális Kárpát-medencei munkavállalók körében jóval alacsonyabb, mint a hazai foglalkoztatottak körében: míg a hazai 15-54 éves foglalkoztatottak 60 százaléka 35 évnél idősebb, a komoly és a valós munkavállalási szándékot megfogalmazó Kárpát-medencei magyarok között ez az arány mindössze valamivel több, mint 40 százalék. A munkavállalási szándék komolysága korcsoportonként eltérő (7. táblázat). A nagyon fiatalok (18-24 évesek) munkavállalási készsége egyre visszafogottabb, de mindenképpen magasabb, mint a népesség egészében. A fiatal középkorosztályban (25-34 évesek) a komoly és a valós munkavállalás szándéka erősebb, mint a bizonytalan elképzelések megfogalmazása. A 35--44 éves korosztályban a munkavállalás hajlandósága nagyjából megegyezik a létszámarányuk alapján várt átlagos mértékkel. Az idősebbek bizonytalan vagy nagyon is valós munkavállalási szándéka erősebb, mint a komoly, de nem a kedvezménytörvény keretében végzendő munka vállalására való szerény a hajlandóságuk. 7. táblázat A Kárpát-medencei a munkavállalási
magyarok megoszlása korcsoportonként szándék komolysága szerint, százalék
18-24 éves
25-34 éves
35-44 éves
45-55 éves
18
30
24
28
100
13
28
26
34
100
29
29
20
22
100
Komoly, de nem valós munkavállalási szándékú
25
40
24
10
100
Valós munkavállalási
21
35
22
22
100
Munkavállalási A népességben
szándék (mintakeretben)
Nem vállalna munkát Bizonytalan
munkavállalási
szándékú
szándékú
Összesen
Ezután vessük össze a munkanélküliekkel - a hazai munkaerőpiacon jelen lévő másik fontos munkaerő-kínálati csoporttal - a Kárpát-medencei magyarok munkaerő-kínálatát (8. táblázat). Láthatjuk, hogy a komoly munkavállalási szándékú Kárpát-medencei magyarok létszáma számottevően meghaladja a munkanélküliek létszámát, míg a valós munkavállalási szándékúaké nagyjából megegyezik vele. Ugyanakkor a három csoport életkori szerkezete szinte azonos. Figyelemre méltó sajátosság a fiatal középkorosztályhoz tartozó Kárpátmedencei nők viszonylagosan kiemelkedő (40 százalék) munkavállalási készsége. Nem várható tehát, hogy a munkát kereső Kárpát-medenceiek megjelenése érdemben módosítaná a hazai munkanélküliek egyes életkori csoportjainak helyzetét, noha felerősítheti az amúgy is felülreprezentált fiatal korcsoportok munkaerőpiacra belépésének nehézségeit.
74
8. táblázat A magyarországi munkanélküliek, valamint a komoly és a valós munkavállalási szándékú Kárpát-medencei magyarok megoszlása nemen ként, korcsoportok szerint, százalék
Korcsoport
Magyar munkanélküliek
Komoly munkavállalási szándékú Kárpát-medenceiek
Valós munkavállalási szándékú Kárpát-medenceiek
Férfi
Nő
Együtt
Férfi
Nő
Együtt
Férfi
24 éves alatti
26
24
25
21
23
22
20
22
21
25-34 éves
33
33
33
34
40
36
34
37
35
35-44 éves
22
22
22
24
20
22
23
20
22
45 éves feletti Együtt Összesen, e:::erfö
Nő
Együtt
19
21
20
21
17
20
23
21
22
IDO
IDO
IDO
IDO
IDO
IDO
IDO
IDO
IDO
135,9
88,6
224,5
194,9
99,6
294,5
149,5
76,8
226,3
Összegezve a következőket mondhatjuk a Kárpát-medencei várható pótlólagos munkaerő-kínálat életkori sajátosságairól: • a szakirodalomnak megfelelően a migránsokjelentős része fiatal, bár a komoly munkavállalási szándékúak között számottevő a középkorosztályhoz tartozók aránya is; • a komoly, illetve a valós munkavállalási szándékúak életkori szerkezete nagyjából megegyezik a magyarországi munkanélküliekéveI. Mindkét csoportban a fiatalok aránya jelentős, ami tovább nehezíti a hazai fiatal munkanélküliek belépését a munkaerőpiacra.
A MUNKAERÖ-KÍNÁLAT VÁRHATÓ HATÁSA A HAZAI FOGLALKOZÁSI SZERKEZETRE A Magyarországon remélt munkalehetőségek közül a Kárpát-medencei magyarok bizonyos munkafajták iránt kitüntetett érdeklődést mutatnak. A törvényben biztosított évi három hónapos munkalehetőség is értelemszerűen csak bizonyos munkafajtákra nyújt lehetőséget. Vizsgáljuk meg részletesebben, milyen foglalkozások felé mozognának leginkább a munkaerő-migránsok. Az elemzéshez a foglalkozások magyarországi osztályozási rendszerének kategorizálását használtuk, s a kétjegyű FEOR-besorolásokból összevont csoportokat képeztünk, az elemzés céljait tartva szem előtt. A keresett foglalkozások közül egy csoportba soroltunk minden nem fizikai tevékenységet (FEOR 1--4 foglalkozási főcsoport), önálló csoportként kezeljük a szolgáltatás jellegű tevékenységeket (FEOR 5 foglalkozási főcsoport), valamint a mező- és erdőgazdálkodási foglalkozásokat (FEOR 6 foglalkozási főcsoport). Az ipari és építőipari foglalkozásokat különválasztottuk, az ipari foglalkozások csoportja eszerint az építőipari foglalkozásokon kívül az összes ipari foglalkozást magában foglalja, valamint ide soroltuk a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők viszonylag szerény létszámú csoportját is (FEOR 71-75 foglalkozási csoport és FEOR 8 foglalkozási főcsoport). Önálló csoportot képeztünk a különösen keresett építőipari foglalkozásokból (FEOR 76 foglal75
kozási csoport), valamint a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozásokból (FEOR 9 foglalkozási föcsoporn.f A 9. táblázatban a férfiak és a nők foglalkozási preferenciáit mutatjuk be, összefüggésben a munkavállalási szándék komolyságával. 9. táblázat A munkát vállalni foglalkozási
szándékozó preferenciái
Kárpát-mcdencei magyarok nemenként, százalék=
A munkavállalás Milyen muukát vállal el?
Bizonytalan
szándék
Komoly
Valós
Férfi
Nő
Együtt
Férfi
Nő
Együtt
Férfi
Nő
Együtt
Elemszám (N)
393
394
786
511
280
790
398
211
609
Bármit elvállal
20
32
26
24
36
29
24
36
28
Nem fizikai
13
17
15
6
13
8
5
13
8
Szolgáltatás
7
22
15
5
12
7
3
14
7
4
2
3
4
6
5
3
6
4
25
10
18
22
9
17
24
8
18
Mczögazdasági
fizikai
Ipari fizikai
19
O
10
29
1
19
30
I
20
Szakképzetlen
3
4
4
5
14
8
5
13
8
..Nem tudja". nem mondja meg
8
13
10
7
9
8
7
10
8
100
100
100
100
100
100
100
Építöipari
fizikai
Összesen
* Az
.Elsősorban alapján.
milyen munkát vagy munkákat tervez végezni Magyarországon?"
100
100
kérdésre adott válaszok
Mindenekelőtt szembetűnő a bármiféle munkát elvállalók magas aránya: átlagosan a munkát keresők több mint negyede számára közömbös a munkavégzés fajtája. A nők közül minden harmadik, a férfiak közül minden negyedik-ötödik vélekedik így, sőt a komoly munkavállalási szándékot megfogalmazók esetében az arány rendre magasabb." A komoly munkavállalási szándékot megfogalmazó férfiak, ha megnevezik a keresett foglalkozást, akkor legnagyobb arányban építőipari, ennél valamivel kisebb arányban ipari fizikai munkát keresnek. A nők viszont leginkább szakképzettséget nem igénylő munkákat, továbbá nem fizikai munkákat és szolgáltató tevékenységeket végeznének.
8 Érdemes megemlíteni, hogy kezdetben - az elözetes feltételezések alapján - külön kívántuk választani az egyszerű szolgáltatási feladatokat és a szakképzettséget nem igénylö mező- és erdögazdálkodási foglalkozásokat, dc utóbbiak elemszáma elhanyagolhatónak bizonyult. 1\2 összevonások ellenére fontos megjegyeznünk, hogy az egyszerű mezögazdasági foglalkozásokat a keresett foglalkozások között nagyon szerény számban említették meg a megkérdezettek. 9 Figyelembe véve a nem válaszolók, illetve a választ megtagadók nagy számát, a fenti arány valójában magasabb, hiszen az utóbbi nemleges válaszok egy része is fedheti a "bármit".
76
még
A férfiak esetében nem tér el számottevően a bizonytalan és a komoly munkavállalási szándék mellett preferált munkafajták aránya, a szándék komolyságával a bármilyen munkát, valamint az építőipari munkát végezni készek aránya növekedik, a nem fizikai és a szolgáltatási jellegű tevékenységek aránya csökken. A nők esetében a bármit elvégzők amúgy is nagyon magas aránya a szándék komolyságával növekedik, s a szakképzetlen és a mezőgazdasági fizikai munka preferáltsága is nő, míg az összes további foglalkozásokat nagyobb arányban említik a bizonytalan, mint a komoly munkavállalási szándékúak. Vizsgáljuk meg ezek után, hogyan befolyásolhatja a Kárpát-medencei magyarok munkavállalása a magyar munkaerőpiac foglalkozási szerkezetét. Ehhez ismét a potenciális munkavállalók létszámának becslésére van szükségünk, ezúttal a keresett foglalkozások szerint. A becslést a kutatás célcsoport jára, a kedvezmény törvény hatására valós munkavállalói szándékot megfogalmazók körére mutatjuk be. Tekintettel arra, hogy rendkívül magas volt a mintában azok aránya, akik nem fogalmaztak meg tényleges foglalkozási preferenciát, elemzésünkben különböző szcenáriók megfogalmazásával kíséreljük meg a hiányzó válaszok vélt tarta Imát megbecsülni. Először azt nézzük meg, hogy a bármit elvállalók és a preferenciát meg nem fogalmazók nélkül mekkora és milyen szerkezetű nyomás nehezedne a munkaerőpiacra. Az eredményt a 10. táblázatban mutatjuk be. 10 táblázat A valós munkavállalási szándékú Kárpát-mcdcncei magyarok munkavállalásának hatása a hazai foglalkozási szerkezetre nemenként*
Az elsősorban tervezett foglalkozás Magyarol'szágon
Valós munkavállalási szándékúak becsült száma, ** ezer fő Férfi
Nő
Együtt
34,8
28,1
62.9
Nem fizikai
7.1
9,9
17.1
Szolgáltatás
5,7
9,6
Bármit elvállal
Kárpát-medenceiek a megfelelő hazai foglalkoztatottak arányában, %
Hazai foglalkoztatottak, ezer fő Férfi
Nő
Együtt
Férfi
Nő
564,8
917,7
1482,5
I
1
1
15,3
271,9
328,6
600,5
2
3
3 8
Együtt
5,7
4,6
10,3
95,4
37,6
133,0
6
12
Ipari fizikai
34,5
6,4
40.9
794,7
281.4
1076.1
4
2
3
Építóipari
44,8
0,7
45.5
221.2
2,0
223,1
20
35
20
7,5
9,9
17,4
131,2
156,5
287,7
6
6
6
51.4
5,1
56.6
2130,6
1728,9
7
4
6
Mczögazdasági
fizikai
fizikai
Szakképzetlen Egyéb (fegyveres erők) "Nem tudja", nem mondja meg Összesen
9,9
7,1
17,1
149,9
76.4
226,3
3859,5
* A foglalkozási szerkezet vizsgálatakor a teljes IS-74 éves hazai foglalkoztatott létszámmal számolunk, a megfelelő korcsoportra (lS-54 évesek) bontás nem is lehetséges, nem is szükséges. ** A létszámeltéréseket a korábbi táblázatoktói a becslés alapjául szolgáló válaszok valamelyest eltérő összetétele okozza.
77
Láthatjuk, hogy amennyiben a határozott foglalkozási preferenciát megjelölők mindegyikének megvalósulna a munkavállalási szándéka, úgy az építőipari foglalkozások munkaerő-kínálata 20 százalékkal növekedne a férfiak körében, s még ennél is lényegesen nagyobb arányban (noha rendkívül alacsony szintről) a nők körében (35 százalék). A férfi ipari fizikai foglalkozások munkaerö-kínálata mintegy 4 százalékkal növekedne. Emellett a mezőgazdasági fizikai foglalkozásokban a női munkaerő-kínálat növekedne jelentősebben (12 százalékkal, ugyanitt a férfiaké 6 százalékkal). A szakképzetlen munkaerő-kínálat pedig 6 százalékkal növekedne. Nem tekinthetünk el attól, hogy megkíséreljünk annak becslését, mekkora a határozott foglalkozási preferenciát meg nem fogalmazók hatása a hazai foglalkozási szerkezetre. Ezért különbözö szcenáriókat fogalmazunk meg mindazon potenciális valós munkavállalók feltételezhető foglalkozási preferenciáira, akiknek vagy nem volt foglalkozási preferenciájuk, vagy nem mondták meg azt. Ily módon a valós munkavállalási szándékúak több mint egyharmadának (a férfiak mintegy 30, a nők 46 százalékának) mi tulajdonítunk foglalkozási preferenciát. /. szcenárió: a meg nem nevezett foglalkozási preferenciák megoszthatók a megnevezett foglalkozási preferenciák arányában. A becslés azzal a legegyszerűbb feltételezéssel él, hogy azok foglalkozási preferenciáit, akiknek mindegy, hogy milyen munkát végezn ének, illetve nem tudják vagy nem akarják megmondani a foglalkozási preferenciájukat, a többiek preferenciáival azonosnak tételezzük fel. Ezt az átszámítást mutatjuk be a 11. táblázatban. II. táblázat A lehetséges foglalkozási
és a valós munkavállalási szándékú Kárpát-medencei preferenciái és a hazai foglalkoztatottak foglalkozási nemenként, százalék
A lehetséges munkavállalási szándékúak foglalkozási preferenciái
Foglalkozási csoportok
Elemszám (NJ Nem fizikai
A valós munkavállalási szándékúak foglalkozási preferenciái Nő
magyarok szerkezete
Hazai foglalkoztatottak (15-74 évesek) foglalkozása Férfi
Nő
Együt!
12
27
53
38
Férfi
Nő
Együtt
Férfi
913
647
1560
402
206
608
12
28
18
7
24
Együt!
8
33
17
5
23
10
12
19
16
6
6
6
5
II
7
4
2
3
Ipari fizikai
33
17
27
33
16
28
38
16
28
Építőipari fizikai
35
1
22
43
2
31
10
O
6
6
15
9
7
24
12
Szolgáltatás Mezőgazdasági
Szakképzetlen
fizikai
Egyéb Összesen
78
100
100
100
100
100
100
6
9
8
2
O
I
100
100
100
Láthatjuk, hogy a hazai foglalkoztatottsági szerkezet és a Kárpát-medenceiek munkakínálata között jelentős különbség van. Egyrészt - érthető módon - a hazai nem fizikai foglalkoztatottak arányától messze elmarad a Kárpát-medencei munkaerő-kínálaton belül a nem fizikaiak aránya. A bizonytalan szándékú munkavállalók körében ez az arány még magasabbnak tűnik, de a munkavállalási szándék komolyságával visszaszorul. A női szolgáltatási jellegű foglalkozások aránya a Kárpát-medencei magyar nők körében meghaladják a hazai arányokat, míg a férfiak esetében elmaradnak attól. A mezőgazdasági foglalkozások aránya a női munkaerő-kínálatban jóval meghaladja a hazait, s ez összességében az átlagos szintben is érvényesül. A keresett ipari foglalkozások szerkezete nagyjából megegyezik a hazai munkaerőpiacéval, míg az építőiparban a férfiak, a mezőgazdaságban a nők foglalkozási preferenciája sokszorosa a hazai foglalkozási szerkezetben betöltött helyüknek. Végül megadhatjuk a becslés eredményét az 1. szcenárió feltételezéséveI élve (12. táblázat): a foglalkozások jelentős (mintegy 30 százalékos) munkaerő-kínálatának bővülése az építőiparban várható, éspedig a férfiak körében. A valós várakozások alapján mintegy egynegyedéveI (23 százalék) bővülhetne a mezőgazdasági női foglalkoztatottság, s igen jelentősen (10 százalék körüli mértékben) a szakképzetlen foglalkozások munkaerő-kínálata. 12. táblázat A valós munkavállalási szándékú Kárpát-medencei magyarok munkavállalásának hatása a hazai foglalkozási szerkezetre nemen ként - 1. szcenárió
Valós munkavállalási szándékúak becsült száma, ezer fő
Foglalkozási csoportok
Férfi
Nő
Együtt
Kárpát-medencciek a megfelelő hazai foglalkoztatottak arányában, %
Hazai foglalkoztatottak, ezer fő Férfi
Nő
Együtt
Férfi
Nő
Együtt
Nem fizikai
10,1
18,4
26,4
564,8
917,7
1482,5
2
2
2
Szolgáltatás
8,1
17,8
23,6
271,9
328,6
600,5
3
5
4
Mezőgazdasági
fizikai
8,1
8,6
15,9
95,4
37,6
133,0
9
23
12
Ipari fizikai
49,1
11,9
63,2
794,7
281,4
1076,1
6
4
6
Építőipari fizikai
63,8
1,3
70,3
221,2
2,0
223,1
29
65
32
Szakképzetlen
10,7
18,4
26,9
131,2
156,5
287,7
8
12
9
149,9
76,4
226,3
2130,6
7
4
6
Egyéb (fegyveres erők) Összesen
51,4
5,1 1728,9
56,6 3859,5
2. szcenárió: a meg nem nevezett foglalkozási preferenciák megoszthatók a korábbi magyarországi munkatapasztalatokkal bírókfoglalkozási preferenciáinak megfelelően. A valós munkavállalási szándékú Kárpát-medencei magyarok által keresett munkáktóI lényegesen eltérnek azok foglalkozási preferenciái, akik már korábban is dolgoztak Magyarországon. Amennyiben tapasztalataikat a magyar munkaerő-piaci kereslet indikátorának tekintjük, úgy feltételezhetjük, hogy ők a tapasztalatlanokhoz képest inkább tudják, milyen munkákra számíthatnak, noha körükben is jelentős a bármiféle munkát elvállalók
79
aránya. A férfiak emellett jórészt építőipari, a nők pedig szakképzetlen foglalkozásokat keresnének, a valós munkavállalási szándékúak hasonló preferenciáit jóval meghaladó arányban (lj. táblázat). 13. táblázat A korábbi
Foglalkozási
magyarországi munkatapasztalatokkal bíró és a valós munkavállalási szándékú Kárpát-rnedencei magyarok foglalkozási preferenciái nemen ként, százalék"
csoportok
Van korábbi munkatapasztalat Férfi
Valós munkavállalási szándékúak ő
Férfi
'ő
398
2/1
Elemszám (Nj
188
73
Bármit elvállal
21
(21 )
"Nem tudja", nem mondja meg
17
(25)
Ipari fizikai foglalkozások
40
Szakképzetlen
Összesen
36 10
30 (21)
foglalkozások
A többi foglalkozás együtt
24
13
21
(34)
46
42
100
100
100
100
• "A kérdezett az elmúlt 12 hónapban dolgozott-e Magyarországon?" l ) Az elemszám 50 és 100 között van.
kérdésre igennel válaszolők
aránya.
A becslés menete ezek után a következő: az egyes foglalkozási csoportokat összevonjuk a leggyakrabban megnevezett foglalkozási csoportokkal, a férfiak esetében az épitőipari fizikai és a "többi együtt" foglalkozásokkal, a nők esetében pedig a szakképzetlen és a "többi együtt" foglalkozásokkal, majd az ezeket megnevezők preferenciájának arányában osztjuk meg a két csoport között a preferenciát nem említőket, illetve a nem válaszolókat is (14. táblázat). A becslés eredményét a 15. táblázatban adjuk meg. A foglalkozások összevont csoportjait tekintve a magyar munkaerőpiacon a férfiak az építőipari tevékenységekben teremtenek jelentős pótlólagos kínálatot (44 százalék), a nők pedig a szakképzetlen tevékenységek területén () 9 százalék). A 2. szcenárió összevont adatai alapján kapott becslés eredménye megegyezik a kedvezménytörvény várható munkaerő-piaci hatásaival kapcsolatos előzetes feltételezésekkel (így a felvetődött publicisztikai vélekedésekkel). Természetesen becslésünk a korábbi magyarországi munkatapasztalatokkal bírók preferenciáira épít. Amennyiben úgy véljük, hogya magyar rnunkaerö-piaci keresletet jobban ismerik azok, akik korábban már dolgoztak Magyarországon, akkor a feltevésünk jogos és eredményeinket igazaknak minösíthetjük. Amennyiben azonban azt tételezzük fel, hogy a kedvezmény törvény a legális munkalehetőség újabb csatornáját nyitja meg a Kárpát-medencei magyarok munkavállalása előtt, és ebből fakadóan a foglalkozási szerkezet eltér a korábbi - más intézményi feltételek mellett végzett - munkatapasztalatoktól, akkor azt látjuk, hogya törvény által kedvezményezettek foglalkozási szerkezete inkább az l . szcenárió szerinti becslésnek felelhet meg. 80
14. táblázat Becslés a 2. szcenárióhoz
Foglalkozási
csoportok
A valós munkavállalási szándékúak becsült száma, ezer fő Férfi
Barrnit
elvállal
33.0
Nő
Férfi
25,5
18,3
Együtt
58,5
34,3
Építőipari fizikai foglalkozások
60,0
Nő
Férfi
38
A többi együtt
31,5
26,0
34
62
Mind együtt
9/,4
42,0
100
/00
/49.9
76,4
58,5
34,3
Összesen. ezer jó
A valós munkavállalási szándékúak becsült száma a megosztás után, ezer fő Nő
98,3
66 16,0
foglalkozások
és
16,0
"Nem tudja", nincs válasz
Szakképzetlen
A "bármit elvállal" a "nincs válasz" megosztása, %
29,2 51,6
47,2
149.9
76,4
15. táblázat A valós munkavállalási szándékú Kárpát-medencei magyarok munkavállalásának hatása a hazai foglalkozási szerkezetre nemen ként - 2. szcenárió
Foglalkozási
csoportok
A valós munkavállalási szándékúak becsült száma, ezer fő Férfi
Épitőipari fizikai foglalkozások Szakképzetlen
98,3
Összesen. ezer jó
Férfi
Kárpát-medenceiek megfelelő hazai foglalkoztatottak arányában, %
Nő
Férfi
a
Nő
221,2
2,0
29,2
131,2
156,5
51,6
47,2
1778,2
1570,4
3
3
149,9
76,4
2/30,6
/728,9
7,0
4,4
foglalkozások
A többi együtt
Nő
Hazai foglalkoztatottak (15-74 évesek), ezer fő
44 19
Kiegészítő megjegyzés: a keresett foglalkozás preferenciája összefügg az otthoni foglalkozással, illetve munkaerő-piaci státussal. Noha a szakirodalom - s mintánkban a korábbi munkatapasztalatokkal bírók szerény csoportjának foglalkozási preferenciái - alapján laza kapcsolatot tételezhetünk föl a migráns munkavállalók otthoni és célországbeli munkavégzése között, adataink mégsem egyértelműen erősítik ezt a feltevést. Úgy tünik, az otthoni foglalkozások és a magyarországi foglalkozási várakozások között szorosabb a kapcsolat. 81
Mint láttuk, azok körében is rendkívül magas a foglalkozási preferenciát nem megfogalmazók aránya, akiket egyébként a kedvezménytörvény hatására valós munkakeresőknek tekinthetünk. Megvizsgáltuk, hogy van-e valamilyen határozott különbség azok között, akik megneveznek preferált foglalkozásokat, s akik nem. Ehhez a preferált (első helyen megadott) magyarországi foglalkozásokat és az otthoni tevékenységeket (illetve annak hiányában a munkaerő-piaci státust) vetettük egybe. Adataink összefuggést mutatnak az otthoni és a keresett magyarországi tevékenységek között (J 6. táblázat). A kicsi elemszámok természetesen csak erra nyújtanak lehetőséget, hogy a preferált foglalkozások "sűrűsödési pontjait" mutassuk meg. Mindenekelőtt a bármit elvállalók 40 százaléka otthon munkanélküli, további 15 százalék inaktív (tanuló, nyugdíjas, illetve háztartásbeli). Nem igaz tehát, hogy tökéletesen véletlenszerű, milyen munkát keresnek a kedvezményezettek Magyarországon. Zömében azok keresnek "bármilyen" munkát, akik az otthoni munkaerő-piaci státusuk alapján nem kötődnek az otthoni munkaerőpiachoz. Összességében a munkát keresők körében nagyon magas az otthon munkanélküliek aránya, különösen a kevesebb szakértelmet igénylő mezőgazdasági fizikai és a szakképzetlen foglalkozásokat keresők körében. Egyébként a keresett foglalkozások jellege az otthoni foglalkozásokjellegévei egybeesik, elsősorban a szakértelmet igénylő nem fizikai, szolgáltatás jellegű, ipari, építőipari foglalkozások esetében (a tevékenységeket összevonva, FEOR-főcsoportonként vizsgálva). Végül összehasonlítottuk a magyar munkanélküliek utolsó foglalkozásuk szerinti összetételét a pótlólagos Kárpát-medencei munkaerő-kínálat várható foglalkozási szerkezetévei (az l. szcenárió szerinü.l" A valós munkavállalási szándékú férfiak munkaerő-kínálata jelentősen (27 százalékkal) meghaladja a hazai munkanélküliek lélekszámát, a nőké kevésbé (mindössze 13 százalékkal). Eltéréseket tapasztalunk a foglalkozási szerkezetben is (a munkanélküliek esetében a megelőző foglalkozást vettük figyelembe). A Kárpát-medencei férfiak jelentős része (háromnegyede ) ipari és építőipari foglalkozásokat keres, szemben a hazai munkanélküliekkel, akiknek mintegy fele végzett ilyen jellegű munkát korábban. Ugyanakkor a hazai munkanélküliek egyötöde szakképzetlen foglalkozásokat végzett a munkanélkülivé válása előtt; ilyen foglalkozásokat a Kárpát-medenceiekjóval kisebb arányban keresnek. A nők esetében kisebb a foglalkozási szerkezetben mutatkozó eltérés. Megemlíthetjük, hogy noha a Kárpát -medencei valós munkakereső nők több mint 10 százaléka részesítené előnyben a mezőgazdasági fizikai foglalkozásokat, a hazai munkanélküli nők nagyon kicsi része végzett ilyen jellegű munkát Az ipari és építőipari foglalkozások a hazai munkanélküli nők körében gyakoribbak, mint a munkát kereső Kárpát-medencei nők körében. Az előbbi megállapítás éppen fordítva igaz: ezeket a szakképzetlen munkákat inkább keresik, mint ahányan ilyen foglalkozásokból váltak munkanélkülivé. Amennyiben korábbi foglalkozásaikat keresnék a munkanélküliek, úgy ez a férfiak körében kevésbé, a nők esetében nagyobb mértékben esne egybe a Kárpát-medencei munkakeresők remélt foglalkozásaival. Azt is mondhatjuk tehát, hogy a pótlólagos munkaerőkínálat a hazai munkanélküli nők elhelyezkedési esélyeit inkább ronthatja, mint a férfiakét. 10 Mivel nincsenek adataink arról, hogy a munkanélküliek közül korábban hányan voltak építőipari foglalkoztatottak (csak a FEOR-csoportonkénti összevont adatokat ismerjük), ezért itt - a tanulmány egyéb helyeitől eltéröen - az ipari és építőipari foglalkozásokból munkanélkülivé váltak adatait összevontan közöljük,
82
16. táblázat A valós munkavállalási szándékú Kárpát-medencei magyarok és a hazai munkanélküliek foglalkozási szerkezete nemen ként, százalék
Foglalkozási
Valós munkavállalási szándékúak
csoportok
Férfi
Nő
Nem fizikai foglalkozások
7
24
Szolgáltatás jellegű foglalkozások
5
Hazai munkanélküliek" Férfi
Nő
12
9
28
16
23
10
12
25
17
Együtt
Együtt
5
II
7
5
3
4
75
17
59
51
26
41
7
24
12
23
19
21
Összesen
100
100
100
100
100
/00
Összesen, ezer fő
/49,9
226,3
II 8)
Mezőgazdasági
fizikai foglalkozások
Ipari és építőipari Szakképzetlen
* Csak
fizikai foglalkozások
foglalkozások
a korábban foglalkoztatott
76,4
67,9
186,0
munkanélküliek.
Összegezve a kedvezmény törvény hatására várható pótlólagos munkaerő-kínálat foglalkozási szerkezetéről - összefüggésben a hazai munkaeröpiac szerkezetévei - a következőket mondhatjuk: • a munkaerő-kínálat jelentős bővülése az építőiparban várható, éspedig a férfiak körében (mintegy 30 százalék). Emellett a mezögazdasági női foglalkoztatottság közel egynegyedévei nőne, s a szakképzetlenek nők foglalkozástatása mintegy 10 százalékkal bővülne ( 1. szcenárió); • a migráns munkavállalók - a szakirodalommal egyezően - erőteljesen koncentrálódnak a befogadó ország munkaeröpiacának egyes szegmenseiben: a férfiak pótlólagos munkaerö-kínálata az építőiparban 44 százalékos, a nőké a szakképzetlen tevékenységek területén közel 20 százalékos (2. szcenárió). A koncentrálódás az első szcenárió szerintinél jóval erőteljesebb; • az otthoni és a magyarországi munka jellege közötti összefiiggés az 1. szcenárió feltételezéseit erősíti meg. A Kárpát-medencei munkaerő-kínálat vizsgálata alapján nem tekinthetjük kizárólagosnak a korábbi - egyes tevékenységekre koncentrálódó - foglalkozási szerkezetet. Azt mondhatjuk, hogy a korábbi, nem intézményesített munkavállalási formák mellett a kedvezmény törvény valamelyest új foglalkozási szerkezetű, pótlólagos munkaerö-kínálatot teremthet a magyar munkaerőpiacon; • a kedvezményezettek foglalkozási preferenciája a férfiak esetében eltér a hazai munkanélküliek korábbi foglalkozási szerkezetétől, a nők esetében inkább hasonlít ahhoz.
83
A MUNKAERŐ-KÍNÁLAT
VÁRHATÓ REGIONÁLIS
HATÁSA
A Magyarországon munkát vállalni szándékozó Kárpát-medencei magyarok regionális preferenciáit (földrajzi eloszlását) vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a regionális preferenciák meglehetősen stabilak, és nem fuggnek a munkavállalás szándékának komolyságától. A munkavállalást fontolgatók több mint egyharmada úgy véli, hogy bárhol dolgozna (még a komoly munkavállalási szándékúak is így vélekednek). 1 1 A Kárpát-medenceiek több mint 30 százalékának Budapest, közel 10 százalékának Észak-Magyarország, illetve az Alföld tűnik vonzónak, a maradék az egyéb, nem besorolt területet mellett a Dunántúlt részesítené előnyben (17. táblázat). 17. táblázat A Kárpát-medencei összefüggésben
magyarok munkavállalásának regionális a munkavállalási szándék komolyságával,
A munkavállalás Régió
preferenciái százalék
szándéka
Bizonytalan
Komoly
Valós
765
775
623
Teljesen mindegy
37
38
37
Budapest
30
30
30
Elemszám (NJ
9
II
12
II
II
II
Dunántúl
8
9
8
Egyéb (nem besorolt)
5
1
2
laO
laO
laO
Észak-Magyarország Alföld
Összesen
Mivel a megkérdezettek több mint egyharmadának (37 százalék) "teljesen mindegy", hogy hol dolgozna, három szcenáriót fogalmazunk meg a feltételezett regionális preferenciákra. Ily módon tárjuk fel, hogy várhatóan hova mennek azok, akik semmilyen preferenciát nem jelöltek meg. A becslések eredményét végül együtt közöljük (lásd később a J 8. táblázatban). J. szcenárió: a migrácios irányokat a kapcsolati hálók határozzák meg. A regionális preferenciákat megfogalmazók elsődleges úti célja nagyjából egybeesik a várakozással: 12 a potenciális munkavállalók mindenekelőtt Budapestre jönnének. Persze azok is találnak célt, akik azt állítják, hogy számukra mindegy, hol dolgoznak. Ök ugyanis másokkal együtt jönnek, vagy mások tanácsait, tapasztalatait követik, azaz a migráció gya-
II Elemzésünkben nem foglalkozunk azokkal az esetekkel, amikor az illető több preferált régiót is megemlít. A többes válaszok igen kicsi aránya miatt torzítana a második, esetleg harmadik válaszok elemzése. 12 A szakirodalomból tudjuk, hogya munkaerő-vándorlás inkább a nagyvárosok, az ipari centrumok felé irányul, s a hazai kutatások is hasonló eredményeket mutattak.
84
korlatában jól ismert kapcsolati hálók révén találnak munkát. Így valójában az ő regionális preferenciájuk a többiek követése lesz. A becslés során azokat, akiknek nem volt regionális preferenciájuk, a célt megjelölők arányában osztottuk meg az egyes régiók között. 2. szcenárió: a migrácios irányokat a fogadó ország munkaero-piaci kilátásai határozzák meg. Feltételezhetjük, hogy azok, akiknek teljesen rnindegy, hol vállalnak munkát, elsősorban olyan régióba jönnek, ahol kedvezőbbek a munkaerő-piaci kilátások. Egy-egy régió elhelyezkedési kilátásait a 2001. évi regionális munkanélküliségi rátákkal közelíthetjük. Belátható, hogy könnyebb munkát találni ott, ahol alacsonyabb a munkanélküliségi ráta. Akinek tehát mindegy, hogy hol keres munkát, az inkább az alacsonyabb munkanélküliségí rátájú régiókat veszi célba. A munkanélküliségi ráta Budapesten (Közép-Magyarországon), a Közép-Dunántúlon és a Nyugat-Dunántúlon a legalacsonyabb. 13 A gondolatmenet alapján azt feltételezzük, hogy a regionális preferencia nélkül munkát keresők - az álláskeresés sikerességének elősegítésére - a három említett, legkisebb munkanélküliségi rátájú régió között egyenletesen (egyharmad arányban) oszlanak meg. 3. szcenárió: a regionális preferenciát nem megfogalmazók a régiók közötti egyenlően oszlanak meg. Most azzal az egyszerű feltételezéssel élünk, hogy akinek nincs regionális preferenciája, az bárhova, Magyarország bármelyik részére jöhet, azaz őket az egyes régiók között egyenletesen szétoszthatjuk. A három szcenárió alapján becsült adatokat, összefüggésben a munkavállalási szándék komolyságával, a 18. táblázatban foglaltuk össze. A becsült munkaerő-kínálatot a hazai regionális foglalkoztatottság arányában fejezzük ki.14 A becslés tanulságai figyelemre rnéltóak. A foglalkoztatottak jelentős hányadát koncentráló Budapesten nagyon magas a Kárpátmedencei potenciális többletmunka aránya, jóval meghaladja az átlagot (több mint kétszeres) minden szcenárió esetében. Amennyiben a regionális preferenciát nem megfogalmazó munkavállalók az országban egyenletesen oszlanának el - amint ezt a 3. szcenárióban feltételeztük -, úgy Budapest hagyományos túlsúlya természetesen kevésbé érvényesülne, s a többi régió jelentősége valamelyest felértékelődne (hiszen ezt tételezzük fel). Ám az egyes régiók fontossági sorrendje ekkor sem változik meg, csupán arányaiban tolódik el. A többi régió közül Észak-Magyarország vonzereje kiemelkedő, a Dunántúlé és az Alföldé szerény. Ez utóbbi megállapítás azért is meglepö eredmény, mert ellentmondani látszik annak a szokásos feltételezésnek, miszerint a szezonális munkát végző, ingázó, rövid idejű munkát vállalók inkább a határ közelében vállalnak munkát. A legnagyobb lélekszámú és számottevő munkavállalási hajlandóságot mutató erdélyi magyarok éppen az alföldi régióval határos vidéken élnek.
13 A magyarországi munkanélküliségi ráta átlagosan 5,7. A szélső értékek: Budapesten 4,3, Észak-Magyarországon 8,5. 14 Mivel a hazai regionális íoglalkoztatonak létszámára nincsenek korosztályonkénti adataink, a 15-74 éves népességre számított adatokat vesszük alapul.
85
18. táblázat A Kárpát-medencei magyarok munkavállalásának regionális hatása a hazai munkaerőpiacon összefüggésben a munkavállalási szándék komolyságával, 1-3. szcenárió, az adott régióban foglalkoztatott magyarok százalékában
A munkavállalás Régió
szándéka
Komoly
Bizonytalan
Valós
Szcenárió 1.
3.
1.
2.
2.
3.
1.
2.
3.
Budapest
21
18
15
19
17
14
15
13
III
Észak -Magyarország
12
7
II
13
8
12
10
6
9
Alföld
4
2
5
4
2
4
3
2
4
Dunántúl
4
9
7
4
8
6
2
6
5
Összesen
8
8
8
8
8
8
6
6
6
A MUNKA VÁLLALÁS KERETEI ÉS A KORÁBBI MAGYARORSZÁGI MUNKATAPASZTALATOTSZERZETTEK MUNKAERŐ-PIACI MAGATARTÁSA A valós szándékkal munkát kereső Kárpát-medencei kedvezményezettek nem szükségképpen lesznek szereplői a magyar munkaerőpiacnak. Amennyiben nem találnak munkalehetőséget, úgy munkanélkülivé sem válhatnak. A szándékuk egyszerűen nem valósul meg, tehát nem jelennek meg a magyar munkaerőpiacon - legalábbis a legális magyar munkaerőpiacon nem. Vizsgálódásunk alapvetően a kedvezmény törvény hatására legális munkát kereső, valós munkavállalási szándékot kinyilvánítók körét érinti. A Kárpát-medencei potenciális munkaerő egy része azonban már korábban is jelen volt a magyar munkaerőpiacon, így ök valójában nem jelentenek ténylegesen "pótlólagos munkaerőt". Az munkavállalásuknak korábban is voltak legális keretei.l> egy részük nyilván ilyen formában dolgozott Magyarországon. A legális munkavállalás lehetőségén túl számottevő a Magyarországon más módon (feketén) munkát keresők érdeklődése a magyar munkaerőpiac iránt. Kérdés, hogy a korábbi magyarországi munkatapasztalatokkal bírók érdeklődnek-e az új munkavállalási lehetőség iránt, fennmarad-e a korábbi munkavállalási kedv is, azaz a kedvezmény törvény keretein kívüli munkavállalás iránti érdeklődés. Vizsgálatunk lehetőséget ad annak megítélésére, hogy • mekkora a kedvezmény törvény hatására munkát keresők körében azok aránya, akik már korábban is dolgoztak Magyarországon, kik ők, eltér-e a többiekétől a munkavállalási elképzelésük, várakozásuk; ö
15 A munkavállalási engedéllyel Magyarországon is számottevő - időben változóan - a Kárpát-medencei
86
dolgozó mintegy 20-40 ezer külföldi magyarok aránya.
állampolgár
között
• mekkora a munkát keresők körében azok aránya, akik kívül kívánnak maradni a kedvezménytörvény kínálta munkavállalási lehetőségek keretein; • mennyiben tér el a két csoport összetétele egymástól. Mit tudhatunk azokról, akik már korábban is dolgoztak Magyarországon? A mintába bekerült Kárpát-medencei magyaroktól a kérdezés során azt is megtudakoltuk, hogy dolgoztak-e a megelőző 12 hónapban Magyarországon. Arról nincs ismeretünk, hogy milyen munkát, hol és milyen formában végeztek korábban, de az e csoportba sorolhatók bizonyos szociodemográfiai sajátosságaikban, munkavállalási hajlandóságukban határozottan eltérő csoportot alkotnak társaiktóI. A megkérdezett Kárpát-medencei magyarok 7 százaléka már korábban is dolgozott Magyarországon, ezen belül az erdélyiek 8, a kárpátaljaiak 15 százalékának volt korábbi magyarországi munkatapasztalata.l'' A korábbi munkatapasztalatot szerzett munkavállalók közel kétharmada erdélyi, több mint egynegyede kárpátaljai; arányuk jóval meghaladja a lélekszám szerinti arányukat. Fordítsuk figyelmünket a magyarországi munkatapasztalattal bírók szociodemográfiai jellemzőire! Míg a megkérdezettek körében fele volt a férfi, s az összes potenciális munkavállaló körében a férfiak aránya 57 százalék volt, a közelmúltban magyar munkatapasztalatot szerzetteknek már közel háromnegyede (72 százaléka) férfi. A népesség (a mintakeret) egészének 18 százaléka volt 24 évesnél fiatalabb, a lehetséges munkavállalók között arányuk már 26 százalék, s hasonlóan sok a nagyon fiatal a magyarországi munkatapasztalattal is birók között. A fiatal felnőttek arányát vizsgálva viszont már azt látjuk, hogy az összes megkérdezett közel fele (48 százalék) 34 év alatti, a lehetséges munkavállalók 58 százaléka fiatal felnőtt, s még fiatalabbak azok, akik korábban már dolgoztak Magyarországon, több mint kétharmaduk (68 százalék) fiatalabb 34 évesnél. Meglepően kicsi viszont az eltérés az iskolázottság szintjében. Nem érzékelhető különbség a korábbiakban már Magyarországon munkatapasztalatot szerzettek, a lehetséges munkavállalók s a minta egészének iskolázottságában (19. táblázat). /9. táblázat A Kárpát-medencei
Iskolai végzettség
magyarok
megoszlása
Van közelmúltbeli magyarországi munkatapasztalat
iskolai végzettség
Lehetséges munkavállalók
szerint,
százalék
Teljes minta
259
1543
3524
8 általános vagy kevesebb
37
39
37
Szakmunkásképző
25
26
24
Érettségi
35
32
34
Felsőfokú
4
3
5
Összesen
/00
/00
/00
Elemszám (NJ
16 A vajdasági és a dél-szlovákiai
"igen" válaszok csekély aránya miatt az adatok nem értékelhetők.
87
Vessük össze a magyarországi munkatapasztalatok megléte, illetve hiánya szerint alkotott csoportok otthoni foglalkozását (illetve munkaerő-piaci státusát)! Míg a teljes minta 17 százaléka volt munkanélküli, a kedvezmény törvény hatására magyarországi munkalehetőséget fontolgató lehetséges munkavállalóknak már 27 százaléka, a munkatapasztalatot szerzetteknek már a fele (48 százaléka) munkanélküli volt otthon. Azok között, akik az elmúlt 12 hónapban már dolgoztak Magyarországon, számottevő még az inaktívak (főleg a tanulók, a nyugdíjasok) aránya, ámbár közöttük az inaktívak aránya összességében alacsonyabb, mint a népesség (a minta) egészében. A munkanélküliek és az inaktívak népes csoportja mellett a lehetséges munkavállalók otthoni foglalkozásuk szerint főleg ipari fizikai munkások, a már magyarországi munkatapasztalattal bírók jelentős része pedig építőipari fizikai munkás (20. táblázat). 20. táblázat A korábbi
munkatapasztalattal foglalkozási
Van közelmúltbeli magyarországi munkatapasztalat
Foglalkozás
bíró Kárpát-medencei szerkezete, száza lék
Lehetséges munkavállalók
magyarok
Teljes minta
35/4
257
1530
Munkanélküli
48
27
17
Inaktiv
16
21
24
Kvalifikált
4
10
/3
Szolgáltatás
5
10
/3
1
2
2
7
17
/5
Elemszám (NJ
Mezőgazdasági
fizikai
Ipari fizikai
13
6
5
Szakképzetlen
4
5
6
Ismeretlen
I
3
5
100
100
100
Építőipari fizikai
Összesen
Vajon azok, akik korábban már dolgoztak Magyarországon, a jövőben jönnének-e ide újból munkát vállalni? A válaszokból kiderül, hogy igen: a 2001-ben Magyarországon munkát vállalók háromnegyede (73 százaléka) folyamatosan, azonnal, amint lehetséges ismét vállalna munkát Magyarországon. A kérdés ezután az, hogy a komoly munkavállalási szándékot megfogalmazók milyen keretek között képzelik el a jövőbeni munkavállalásukat. Másként fogalmazva: vállalják-e, hogy a kedvezmény törvény adminisztratív kötöttsége it betartva lesznek a magyar munkaerőpiac szereplői, vagyis minősíthetők-e valós munkavállalási szándékúaknak? A 21. táblázat adatai arra utalnak, hogya Kárpát-medencei magyarok komoly munkavállalási szándéka nem feltétlenül esik egybe a kedvezmény törvény kínálta lehetőségekkel. A korábban már Magyarországon dolgozott munkavállalók sokkal inkább gondolják 88
azt, hogy komolyan vállalnának munkát, mint azt, hogy ezt a kedvezménytörvény adminisztratív kötöttsége it betartva tegyék. A közelmúltban magyar munkatapasztalatot szerzettek egy része is inkább a kedvezmény törvény keretén kívül keresne munkalehetöséget, de sokkal kisebb arányban, mint azok, akik már dolgoztak Magyarországon. 21. táblázat A korábbi
Térség
magyarországi munkatapasztalat összefüggése a munkavállalási szándék komolyságával térség szerint, százalék
A közelmúltban már dolgozott Magyarországon Komoly
A közelmúltban nem dolgozott Magyarországon
Valós
Komoly
munkavállalási
Elemszám (N)
Valós szándékúak
Együtt
Komoly
Valós
aránya
190
162
588
467
778
629
Dcl-Szlovákia
73
56
18
II
22
12
Erdély
74
64
19
16
24
20
Kárpátalja
73
61
23
16
30
22
Vajdaság
67
53
15
10
16
II
Összesen
73
62
18
14
22
18
A munkavállalás lehetőséget fontolgatók minden csoportjában nagy a bármiféle rnunkát elvállalni készek aránya (22. táblázat). Különösen magas ez az aránya komoly, de nem a kedvezmény törvény keretében megvalósítandó munkavállalási szándékúak között (32 százalék). A korábbi magyarországi munkatapasztalatot szerzett munkavállalók körében viszont különösen sokan nem tudják, avagy inkább nem akarják megmondani, hogy milyen munkát keresnének. Ez arra utalhat, hogy ök inkább korábbi kapcsolataikra alapozzák munkavállalási terveiket (helyeiket, formáikat), s mindezt titokban szeretnék tartani. Ha megnevezik a keresett foglalkozást, akkor elsősorban építőipari fizikai munkát keresnek (29 százalék). A kedvezmény törvény keretében munkát remélők jelentős része ipari és építőipari foglalkozásokat keres, nagyjából ugyanolyan arányban (18 és 20 százalék). A munkavállalás szándékát csak bizonytalanul megfogalmazók sokkal több foglalkozást említenek. A munkát keresők nagy része (37 százaléka) úgy véli: számára teljesen mindegy, hogy az ország melyik régiójában talál munkát (23. táblázat). Kevésbé (bár még mindig jelentős, 31 százalékos arányban) vélekednek így azok, akik korábban már dolgoztak Magyarcrszágon; ök elsősorban Budapesten dolgoznának (39 százalék). A többi régióban a Kárpármedenceiek mintegy egyharmada keresne munkát. Felmerül a kérdés, hogy a befogadó magyar munkaeröpiacon a jövőben kik találnak nagyobb valószínüséggel munkalehetőséget: azok, akik korábban, vagyis akik már dolgoztak Magyarországon, vagy a Kárpát-medencei munkavállalók struktúrája változni fog a kedvezmény törvény hatására. Erre a kérdésre a későbbiekben, a bérek vizsgálata során még visszatérünk. 89
22. táblázat A munkavállalás
komolysága és a korábbi magyarországi munkatapasztalat a foglalkozási preferenciák szerint, száza lék
Munkavállalási
Van korábbi magyarországi
szándék
Foglalkozás Bizonytalan
összefüggése
Komoly, de nem valós
Valós
munkatapasztalat
Elemszám (Nj
781
148
629
260
Bármit elvállal
26
32
28
21
Nem fizikai
15
12
7
5
Szolgáltatás
15
9
6
4
3
4
5
5
Mezőgazdasági
fizikai
Ipari fizikai
18
II
18
7
Épitőipari
10
IS
20
29
4
10
8
10
II
7
8
19
100
100
100
100
fizikai
Szakképzetlen Nem mondja meg, nincs válasz Összesen
23. táblázat A Kárpát-medencei
magyarok regionális preferenciája és a korábbi munkatapasztalat összefüggése, százalék A közelmúltban már dolgozott Magyarországon
Régió
A közelmúltban nem dolgozott
magyarországi
Együtt
Magyarországon
232
1296
1528
Teljesen mindegy, hol talál munkát
31
38
37
Budapesten
39
29
30
30
33
33
100
100
100
Elemszám (Nj
szeretne munkát találni
Többi régióban szeretne munkát találni Összesen
A KEDVEZMÉNYTÖRVÉNY HAT ÁSÁRA MUNKÁT VÁLLALÓ KÁRP ÁT -MEDENC EI MAGY AROK BÉRV ÁRAKOZÁSAI Vajon milyen elképzeléseik vannak a komoly munkavállalási szándékú Kárpát-medencei magyaroknak a Magyarországon elérhető kereseti lehetőségekről? A vizsgálatban a bérvárakozásokra vonatkozóan két kérdés szerepelt: "Havonta körülbelül hány forintot szeretne keresni?", illetve "Mennyi az a legkevesebb havi pénz, amennyi ért még megémé Önnek a magyarországi munkavállalás?" Az első kérdésre adott válasz alapján afeltételezett
90
r (vagy remélt) bér, a második kérdésre adott válasz alapján a minimálisan elvárt bér nagyságát ítélhetjük meg. Az utóbbi másképpen fogalmazva azt mutatja, mekkora a Kárpátmedencei magyar munkakeresők rezervációs bére a magyar munkaerőpiacon. Mindenekelőtt leszögezhetjük, hogya Kárpát-medenceiek bérvárakozásainak átlagos szintje elmarad a hazai átlagos jövedelemszinttől (24. táblázat). 17 24. táblázat A Kárpát-medencei
Bér
magyarok bérvárakozása a hazai alapbérek teljes keresetek tükrében, százalék
A Kárpát-medencei magyarok bérvárakozása
Hazai alapbérek
és
Hazai teljes keresetek
Férfi
Nő
Együtt
Férfi
Nő
Együtt
Férfi
Nő
Együtt
475
252
727
81 637
55 171
136808
81 637
55 171
136808
40 ezer Ft alatt
14
34
21
19
25
22
II
13
II
60 ezer Ft alatt
53
78
62
48
56
51
29
39
33
Elemszám (NJ
80 ezer Ft al att
81
93
85
67
72
69
48
59
52
100 ezer Ft alatt
95
100
96
80
100
80
63
100
67
Átlag, forint
66936
54 124
62496
86786
78865
83592
110864
94922
104435
Szórás, forint
25088
23114
25 157
91584
70248
83728
112216
85888
102714
Az összes Kárpát-medencei potenciális munkavállaló közel kétharmada legfeljebb havi 60 ezer forintos bért vár el, ami a hazai alapbérek fele, a teljes keresetek mindössze egyharmada.lf A Kárpát-medencei férfiak bérvárakozása magasabb, de jórészt (mintegy 80 százalékban) nem éri el a havi 80 ezer forintot: ez a hazai bérek kétharmada, a keresetek mindössze fele. A Kárpát-medencei nők közel 80 százaléka havi 60 ezer forint alatti bért vár: a hazai női munkavállalók alig több mint a felének a havi bére esik e határ alá, s a hazai nők mintegy 40 százalékának ilyen alacsony a keresete. Abból, hogya Kárpát-medencei munkakeresők átlagos bérvárakozásai alacsonyabbak, mint a hazai munkavállalóké, még nem következik, hogy a megfelelő nemek és foglalkozási csoportok alapján vizsgált bérvárakozásaik is alacsonyabbak a hazai béreknél. Ezért megvizsgáltuk, hogya magyarországi bérek szintje és a feltételezett, valamint a minimálisan elvárt bérek ágazatonként és nemenként hogyan viszonyulnak egymáshoz. Első megközelítésben azzal a leegyszerűsítő feltételezéssel éltünk, hogya Kárpát-medenceiek bérvárakozásait a magyarországi besorolási alapbérekkel hasonlítjuk össze, azt feltételezve, hogy a Kárpát-medencei munkavállalók ezzel a minimális - minden pótléktói és kiegészítő jövedelemtől mentes - keresettel vetik össze saját bérvarakozásaikat.l? 17 A magyar béreket a Gazdasági Minisztérium 2001. évi bértarifa-adatfelvétele alapján vizsgáljuk Az ún. tarifabérekre vonatkoztatott számítások eredményei természetesen eltérhetnek a munkaerő-felmérésből származó adatok alapján korábban bemutatott arányoktól. 18 A béren alapbért értünk, a (teljes) kereset egyéb jövedelmeket is magában foglal. 191nterjúk tanúsága szerint a hazai fekete munkaerőpiacon a Kárpát-medencei magyarok a hazaiak bérének mintegy felét érik el.
91
Az összehasonlítás során a korábbiakban már használt FEOR szerinti foglalkozási csoportosítást követjük. A nem fizikai foglalkozások közül az összehasonlításba - mintánkhoz és a keresett foglalkozásokhoz aránytalanul magas béreik miatt - nem vontuk be a felsőfokú végzettséget igénylő kategóriákat (FEOR I és 2 foglalkozási főcsoport). Azokban az esetekben pedig, amikor a válaszolók nem nevezik meg a keresett foglalkozást (bármit elvállal, nem mondja meg, nem tudja), a hazai minimálbérrel (havi 50 ezer forint) helyettesítjük a magyar béreket. A Kárpát-medencei munkát keresők teljes mintájára (azaz a korábbiakban a lehetséges munkavállalóknak tekintett körre) vonatkozó bérvárakozás azt a nem túl meglepő eredményt mutatta, hogy a feltételezett bérek mindkét nem esetében jóval a hazai alapbérek felettiek, s még a minimálisan elvárt bérek is többé-kevésbé meghaladják a hazai bérszínvonal at. A férfiak esetében a többletbérelvárás az irodai foglalkozások kivételével csupán az ipari foglalkozások esetében nem számottevő. A nők feltételezett bérei csak az irodai foglalkozások esetében nem haladják meg jelentősen a hazai alapbérek szintjét, a rninimálisan elvárt bérek viszont lényegesen alacsonyabbak, s közelebb is vannak a megfelelő magyar alapbérek szintjéhez, rnint a férfiaké, de érzékelhetően mégis meghaladják azokat. Ezután először a következő feltételezéssel élünk: a Magyarországon legalisan munkát kereső Kárpát-rnedencei magyárok keresetvárakozásai a hazai kereseti szintekhez hasonlóak, vagyis a munkaerő-migránsok valójában a hazai teljes kereseteket (tehát az alapbérek feletti jövedelmeket is) szeretnék megszerezni a magyar munkaerőpiacon, még akár annak árán is, hogy hosszabb munkaidőben dolgoznak. Ha a Kárpát-medencei pótlólagos munkaerő-kínálat keresetvárakozásait ágazatonként és nemenként a magyarországi teljes keresetekhez hasonlítjuk, akkor a következő megállapítások tehetjük: a férfiak keresetvárakozásai jelentősen meghaladják a magyar teljes kereseteket, s a nem azonosítható tevékenységekre feltételezett minimálbért messze meghaladóak a várakozásaik. A minirnálisan elvárt kereseteik azonban már egyes foglalkozási csoportokban - irodai foglalkozások, szolgáltatások, ipari foglalkozások - 10-25 százalékkal alatta maradnak a hazai teljes kereseteknek (az építőiparban az elmaradás közel 10 százalékos). A férfiak minimálisan elvárt kereserei azonban jóval meghaladják a hazai minirnálbért. A nők keresetvárakozásai ennél szerényebbek, noha valamivel meghaladják a megfelelő magyar teljes keresetek szintjét (különösen a szolgáltatások esetében). A magyar minimálbérnél a nők is lényegesen magasabb kereseteket remélnek. A nők minirnálisan elvárt keresetei - a férfiakhoz hasonlóan - legfeljebb 10-25 százalékkal maradnak el a hazai teljes keresetektől az irodai, a mezögazdasági és az ipari foglalkozásokban (a szolgáltatások és a szakképzetséget nem igénylő foglalkozások területén az elmaradás mértéke lényegesen kisebb). A meg nem nevezett tevékenységek területén a minimálisan elvárt keresetek valamivel a hazai minirnálbér felettiek. Másodjára feltételezzük: mivel a komoly munkavállalási szándékú Kárpát-medencei rnunkakeresök munkaerő-piaci viselkedése eltér a bizonytalan munkavállalókétói, valószínüsíthető, hogy keresetvárakozásaik is különböznek a lehetséges munkavállalók alkotta teljes csoport keresetvárakozásaitóI. Ezért külön-külön megvizsgáltuk a komoly rnunkavállalasi szándékú férfiak és nők keresetvárakozásait (a feltételezett és a minimálisan elvált kereseteket) a hazai alapbérekhez és a teljes keresetekhez képest. A komoly munkavállalási szándékú férfiak esetében is azt láttuk, hogy a feltételezett keresetek jóval a hazai alapbérek fölött vannak. A valóságos elképzeléseket reálisabban tükröző rninimálisan elvárt keresetek már a hazai bérviszonyokra érzékeny képet mutatnak. 92
A szakképzettséget nem igénylő foglalkozásokban, az építőiparban és a mezögazdasági foglalkozásokban a várakozások ugyan jóval meghaladják a hazai alapbérek szintjét, de más területeken nagyon közel állnak azokhoz. A minimálbérnél jóval több jövedelmet remélnek elérni azok is, akik nem neveztek meg valamilyen foglalkozást. A nők keresetvárakozásai hasonlóan alakulnak: a minimálisan elvárt keresetek a szolgáltatások és a szakképzettséget nem igénylő tevékenységek esetében még számottevően meghaladják a hazai alapbérek szintjét, de másutt (például a nem megnevezett tevékenységek területén) közel állnak ahhoz. A hazai teljes keresetekhez viszonyítva a komoly munkavállalási szándékú Kárpátmedencei magyarak keresetvárakozásait, az előbbitől kissé eltérő sajátosságok figyelhetők meg. A férfiak feltételezett keresetei jóval meghaladják a hazai teljes keresetek szintjét, de a minimálisan elvárt keresetek már jóval szerényebbek: a minimálbért meghaladják ugyan, de esetenként (szolgáltatás, irodai tevékenységek, ipar, építőipar) lényegesen elmaradnak a hazai átlagos keresetekről. A nők keresetvárakozásai hasonlóképpen messze meghaladják a megfelelő foglalkozási csoport hazai átlagos keresete it, a minimálisan elvárt keresetek azonban reális képet mutatnak, noha inkább meghaladják az - amúgy jóval alacsonyabb - hazai szintet. Összességében nem mondhatjuk, hogy a komoly munkavállalási szándékú Kárpátmedencei magyarok alacsony keresetvárakozásokat fogalmaznának meg. A minimálisan elvárt keresetek a nők esetében alacsonyak, bár a megfelelő foglalkozású hazai női keresetektöl nem maradnak el. A férfiak keresetvárakozásai a hazai keresetszinthez igazodnak, a minimálisan elvárt keresetek attól valamelyest elmaradnak. A tanulmányban részletesen foglalkoztunk a Magyarországon korábban már rnunkatapasztalatokat szerzett munkavállalók rnunkaerő-piaci sajátosságaival. Feltételezhetjük, hogy az e csoportba sorolható Kárpát-medencei magyarok bérvárakozásaiban tükröződik a hazai bér-, illetve kereseti viszonyok ismerete: a viszonylag alacsonyabb minimálisan elvárt bér ugyanis segítheti a befogadó munkaerőpiacon a sikeres elhelyezkedést. Azok, akik korábban már dolgoztak Magyarországon. nyilvánvalóan pontosabban ismerik a magyar munkaerőpiacon elérhető kereseteket, pontosabban behatárolhatják a számukra elérhető bért (a bérvárakozások felfelé és lefelé is kevésbé térnek el a hazai szinttől), Noha kezdetben azt feltételeztük, hogy munkaerő-piaci helyzetüket alacsonyabb bérigényekkel szándékozhatnak javítani a Kárpát-medencei komoly munkavállalási szándékú munkakeresők, a már korábbi munkatapasztalatot szerzettekről korántsem mondhatjuk, hogy "olcsóbb" munkaerönek számítanának. A komoly munkavállalási szándékú férfiak bérvárakozásai felfelé és lefelé is eltérnek azokétói, akik ismerik a magyar munkaerőpiac bérviszonyait (még leginkább a munkatapasztalatot nem szerzett nők tűnnek olcsó munkaerőnek). Végül vizsgáljuk meg, hogy az előbbiekben bemutatott bérvárakozásokat milyen tényezők befolyásolják. A mintából származó szociodemográfiai változók: kor (négy korcsoport), nem, iskolázottság, otthoni munkaerö-piaci státus (alkalmazott, vállalkozó, munkanélküli, inaktív), melyik országban él, a munkavállalási szándék komolysága (bizonytalan, komoly/ valós szándék). Ezeket a változókat dummy változóként szerepeltettük a lineáris regreszszióban (25. és 26. táblázat). Előre bocsátjuk, hogy a modellek magyarázó ereje igen kicsi, vagyis az alkalmazott magyarázó változók köre nem teljes (ugyanakkor a kapott együtthatók a szakirodalomban elfogadott összefüggéseket látszanak megerősíteni). Megjegyezzük, hogy -mint az várható 93
25. táblázat A feltételezett bért alakító tényezők alapmodellje a Kárpát-medencei magyarok körében (többváltozós lineáris regresszió, igazított R2 = 0,079)
Szociodemográfiai
Béta-érték
változó
T-érték (szignifikanciaszinttel) 13,977***
Állandó Nem (nő = 2, férfi = 1)
-0,141
-5,099000
-0,027
-0,831
Életkor 18-24 éves 35-44 éves
0,001 -0,063
45 éves feletti Munkaerő-piaci
0,046 -2,066*
aktivitás
Alkalmazott
0,069
2,073*
Vállalkozó
0,085
2,949*0
Inaktív
0,116
3,48500
Iskolai végzettség Szakmunkásképző Érettségi Felsőfokú A munkavállalás
szándéka (valós/komoly)
-0,006
-0,189
0,070
2,306
0,051
1,868
-0,019
0,659
Térség Dél-Szlovákia
0,150
Kárpátalja
-0,084
Vajdaság
0,040
* AT-érték szignifikanciaszintje 00 A T-érték szignifíkanciaszintjc 0*. AT-érték szignifikanciaszintje Rejerenciacsoport: (nem komoly/valós)
5,2010** -2,901** 1,384
p = 0,05-0,01 közötti. o = 0,01-0,0001 közötti. p = 0,000 1-nél magasabb.
a 25-34 éves munkanélküli, legfeljebb 8 osztályt végzett, erdélyi, bizonytalan munkavállalási szándékú férfiak csoportja.
volt -, a minimálisan elvárt béreket jobban magyarázza a kapott egyenlet, mint a feltételezett (remélt) béreket. A bérvárakozásokat befolyásoló tényezők elemzése során több megállapítást tehetünk. A befolyásoló tényezők közül különösen fontos a kérdezett neme; a nők esetében a bérvárakozás szignifikánsan alacsonyabb. A Kárpát-medencei származási térség hatása is jelentős: a legmagasabb bért a dél-szlovákiai, majd a vajdasági, az erdélyi, végül az kárpát-ukrajnai megkérdezettek feltételezik. A feltételezett bér esetében a középkorosztályok (a 25--44 évesek), a minimálisan elvárt bér esetében a fiatal középkorosztály (a 25-34 évesek) bérvárakozásai magasabbak. Az otthon munkanélküliek bérvárakozásai a legalacsonyabbak, 94
r I
f
26. táblázat A minimálisan elvárt bért alakitó tényezők alapmodellje a Kárpát-medencei magyarok körében (többváltozós lineáris regresszió, igazított R2 = 0,134)
Szociodemográfiai
Béta-érték
változó
Állandó
T-érték (szignifikanciaszinttel) 23,420···
Nem (nö = 2, férfi = 1)
-0,169
-6,472···
Életkor 18-24 éves
-0,057
-1,895·
35--44 éves
-0,006
-0,212
45 éves feletti
-0,047
-1,623
Munkaerő-piaci
aktivitás
Vállalkozó
0,102
Munkanélküli
-0,049
Inaktiv
0,047
3,924·" -1,747 1,608
Iskolai végzettség Szakmunkásképző
0,017
0,594
Érettségi
0,115
4,070···
Felsőfokú
0,059
2,285·
0,016
0,581
0,202
7,471"·
-0,116
--4,270···
A munkavállalás
szándéka (valós/komoly)
Térség Dél-Szlovákia Kárpátalja Vajdaság • AT-érték AT-érték 000 AT-érték
szignifikanciaszintje szignifikanciaszintje szignifikanciaszintje Referenciacsoport. a 25-34 éves (nem komoly/valós) rnunkavállalási 00
0,060 p = 0,05-0,0
2,230·
I közötti.
p = 0,01-0,0001
közötti.
p = O,OOOI-nél magasabb.
alkalmazott, legfeljebb 8 osztályt végzett, erdélyi, bizonytalan szándékú férfiak csoportja.
az otthon vállalkozóké a legmagasabbak. Az iskolai végzettséggel a bérvárakozások növekednek. A komoly/valós munkavállalási szándékúak ugyan az átlagosnál alacsonyabb bérvárakozásokat fogalmaznak meg, de várakozás aik így is meghaladják a többiekét. Végül vessük össze a Kárpát-rnedencei magyarok helyzetét a magyar munkaerőpiacon a hazai munkavállalók helyzetével. A regresszió során a Kárpát-medenceiek minimálisan elvárt béreit (rezervációs béreit) és a hazai munkavállalók béreit ugyanazon változókkal magyarázzuk. Azt a hipotézist ellenőrizzük, miszerint azonos magyarázó változóknak ugyanolyan a hatása a két esetben. (A mintakeretünk a minimálisan elvárt bérekre vonatkozik, míg a tarifaminta a valós béradatokat figyeli meg.) A Kárpát-rnedenceiek esetében külön 95
megmutat juk a lehetséges és a komoly munkavállalási szándékúak bérvárakozásainak regresszióját, a magyar jövedelmeket pedig az alapbérek és a teljes keresetek esetében is megvizsgáljuk. Az alkalmazott magyarázó változók között a régió (vidék és Budapest) és a nem (nők és férfiak) kétértékű változók. A régió jelentése értelemszerűen eltérő a két mintában, hiszen a tarifamintában a hol dolgozik, míg mintakeretünkben a hol szeretne dolgozni kérdésre adott választ jelenti. Az iskolai végzettség négyértékű változó (legfeljebb 8 osztály, szakmunkásképző, érettségi, felsőfokú végzettség). A regressziók eredményeit a 27. és a 28. táblázatban mutatjuk be. 27. táblázat A Kárpát-medencei magyarok minimálisan elvárt bére a lehetséges és a komoly munkavállalási szándékú Kárpát-medencei magyarok körében (többváltozós lineáris regresszió, igazított R2 = 0,092 és O,I 09)
Béta-érték Szociodemugráfiai
(szignifikanciaszinttel)
változó Lehetséges
munkavállalási ***
Állandó Kor Nem (nő = 2, férfi = 1)
szándék
Komoly munkavállalási ***
0,025
0,079*
-0,143***
-0,194***
Régió (Budapest)
0,091***
0,110**
Iskolai végzettség
0,104***
0,119**
Magyar alapbérek
0,168***
0,126**
* AT-érték ** AT-érték *** AT-érték
szignifikanciaszintje szignifikanciaszintje szignifikanciaszintjc
szándék
p = 0,05-0,01 közötti. p = 0,01-0,0001 közötti. p = O,OOOI-nél magasabb.
Az adatokból látszik, hogy a két mintában - ha nagyságrendjében nem is, de irányában megegyeznek a különböző magyarázó változóknak a bérekre gyakorolt hatásai. A két regresszió hasonlóságai és különbségei azonban fontosak. A nemek hatásában a legszembetűnőbb a hasonlatosság: a Kárpát-medencei nők kisebb bérelvárása összhangban van a hazai bérszínvonallal. Az életkor hatása már nem ilyen egyértelmű: míg a magyar bérekben az életkor szignifikáns módon és számottevően befolyásolja a jövedelmeket, a Kárpát-medenceiek bérvárakozásában az életkor kicsi magyarázó erővel bír (s nem is bizonyult igazán szignifikánsnak). Az életkor szerepe a komoly munkavállalási szándékú munkakeresők bérelvárásaiban jelentősebb, mint a lehetséges munkakeresök összességében. Hasonlóképpen eltérő az iskolázottság hatása: a magyarországi keresetek esetében az iskolázottság növekedéséből származó bémövekmény sokszorosa a Kárpát-medenceiek bérvárakozásában mutatkozónak. Figyelemre méltó különbség továbbá, hogy a hazai bérekben jelentős bérnyereséget jelent a budapesti foglalkoztatottság, ugyanez sokkal szerényebb mértékben mondható el a Kárpát-rnedenceiek remélt béreiről, Budapest várható bémyeresége a komoly munkavállalási szándékúak esetében még szerényebb, mint a lehetséges munkakeresők között.
96
r
28. táblázat A magyarországi alapbérek és teljes keresetek a bértarifa-felvételek alapján (többváltozós lineáris regresszió, igazított R2 = 0,085 és 0,234)
Béfa-érték (szignifikanciaszinttel) Szociodemográfiai
változó Alapbér
Állandó Kor Nem (nő = 2, férfi = 1)
Teljes kereset
***
***
0,097***
0,1 04***
-0,061 ***
-0,089***
Régió (Budapest)
0,158***
0,140***
Iskolai végzettség
0,410**-
0,376**'
* AT-érték ** AT-érték ••• AT-érték
szignifikanciaszintje szignifikanciaszintjep szignifikanciaszintje
p = 0,05-0,0 I közötti. = 0,01-0,0001 közötti . p = 0,000 l-nél magasabb.
A Kárpát-rnedenceiek bérvárakozásait magyarázó változók között szerepeltettük a válaszadó nemének és szándékolt foglalkozásának megfelelő magyar átlagos alapbéreket is, feltételezve, hogyafogadó országban érvényes bérek érdemben befolyásolhatják a bérvárakozásokat. Azt látjuk, hogyafogadó országbeli bér a Kárpát-medenceiek bérvárakozásai ban szerepet játszik, de azokat érdemben nem képes magyarázni. A Kárpát-medenceiek bervárakozásaiban nem érvényesül a szenioritás, vagyis az életkortól nem függ a bérvárakozásuk, de negatív kapcsolatot sem találtunk (azaz a szakképzetlen, de munkára fogható fiatalok felértékelődése sem mutatható ki). Hasonló a helyzet a szakképzettség érvényesítésében is, és az iskolázottságnak sincs nagy jelentősége a bérvárakozásokban. A szerény pozitív kapcsolat azonban arra utal, hogy az idősebbek, s még inkább a magasabb iskolai végzettségűek mégis magasabb kereseteket szeretnének elérni. Azt azonban láthattuk az összehasonlításból, hogy a Kárpát-medenceiek - bérvárakozásaik, s a korábbiakban a keresett foglakozások vizsgálata szerint is - nem tekinthetőek a magyar munkaerőpiac integráns részének, várakozásaik inkább marginális pozícióra utalnak. Budapest vonzereje jelentősnek bizonyult, de az elérhető bérekben megnyilvánuló hatása kicsi. Feltételezhetően a kapcsolatok rendszere, a munkalehetőségek és a nagyváros hagyományos vonzereje is hozzájárul Budapest kimagasló szívóhatásához. Összegezve azt mondhatjuk, hogya Kárpát-rnedencei munkakeresők nem jelentenek nagy tömegű, olcsó munkaerő-kínálatot a hazai munkaerőpiacon, rezervációs béreik pedig azt mutatják, hogy nem kell számottevő lefelé irányuló bérnyomásra számítanunk. Az adott szakma- és bérstruktúra mellett a munkaerö-kínálat nagy része várhatóan nem lép be a magyar munkaerőpiacra.
97
Sik Endre
A bérekkel kapcsolatos várakozás ok szociodemográfiai jellemzdi a Kárpát-medencei magyarok körében
A migráció bérekre gyakorolt hatásainak minél pontosabb becslése érdekében kétféle tervezett bérröl kérdeztük meg a potenciális munkavállalókat: a feltételezett bér azt fejezi ki, hogy mekkora bérre számítanak a magyarországi munkavállalás során, a minimálisan elvárt bér pedig azt, hogy mekkora az a bér, ami alatt nem vállalnának munkát Magyarcrszágon.! Az elemzés során előbb a kétféle bér alapvető jellemzőivel, majd térségenkériti és társadalmi csoportok közötti eltérései vel, illetve hasonlóságaival foglalkozunk. A tanulmány utolsó részében mutatjuk be azokat a modelleket, amelyek révén a bérelvárás kialakulásának szociológiai hátterét akartuk megérteni.
A BÉRREL KAPCSOLATOS VÁRAKOZÁSOK ALAPVETŐ JELLEMZŐI Az első megállapításunk, hogy a migrációs szándékot kifejező Kárpát-medencei magyarak körében nem csupán a feltételezett, de a minimálisan elvárt bér is a hazai minimálbér (50 ezer forint) felett van. A feltételezett bér a minimálbér 1,76-szorosa, a minimálisan elvárt bér a minimálbér 1,27-szorosa (1. táblázat). f. láblázat A feltételezett
és a minimálisan elvárt bér alapadatai a Kárpát-medencei magyarok körében, havonta. ezer forint*
Alapadatok Elemszám (N)
Feltételezett
bér
Minimálisan
elvárt bér
1346
1422
Átlag
87,8
63,3
Szórás
37,S
26,0
Medián
80
60
Módusz
100
50
* A "nem tudom" és az adathiány kiszűrése után.
I A két kérdés pontos megfogalmazásához
98
lásd a kérdőív 7. és 8. kérdését az f. függelékben
(284. o.).
Az alapadatokból kiolvasható még, hogy • a feltételezett bér átlaga, módusza és mediánja értelemszerűen magasabb, mint a minimálisan elvárt béré; • míg azonban a feltételezett bér átlaga és mediánja nagyjából azonos mértékben (mintegy 20 ezer forinttal) magasabb a minimálisan elvárt bér megfelelő értékeinél, addig az előbbi módusza kétszerese az utóbbi móduszának; • a módusz értéke az első esetben az átlagnál nagyobb, a második esetben kisebb; • mivel a szórások aránya az átlagokhoz képest alig mutat eltérést, feltehető, hogya feltételezett bér esetében az átlagos alatti, a minimális bér esetében az átlagos feletti bérek terülnek szét szélesebb sávban. Megjegyezzük, hogyaminimálisan elvárt bér esetében a (valamivel) nagyobb elemszám arra utal, hogyamegkérdezettek ezt valamivel többen "tudják" (merik megbecsülni), mint a feltételezhetően megszerezhető bért. Belátható, hogy a minimálisan elfogadható bér szintjének a becslése könnyebb feladat: részben mert az alacsonyabb összeg kérdezési szituációban jobban vállalható, részben mert egyszerűbb megbecsülni a bér alsó határát, mint a "feltételezett" bér szintjét. A feltételezett és a minimálisan elvárt bér mértékét a migrációs potenciál egyes típusai szerint elemezzük (2. táblázat). 2 2. táblázat A feltételezett és a minimálisan elvárt bér átlaga a Kárpát-medencei magyarok körében a migrációs potenciál típusa szerint, havonta, ezer forint
A migrációs
potenciál
típusa
Feltételezett
bér
Minimálisan
Rövid távú munkavállalás
87,4
63,5
Hosszú távú munkavállalás
89,9
66,3·
Kivándorlás
91,2
63,5
Tisztított migrációs potenciál
85,0"
62,5
Tovább tisztított migrációs potenciál
84,6·
62,6
Feketegazdaság
89,9
64,4
"Színvak"
84,1"
62,5
Összesen
87.8
63,3
felé orientálódó
• Az F-érték 0,01-0,000
elvárt bér
szinten szignifikáns.
A táblázatból kiolvasható, hogy: • a migráció típusa szerint nagy eltérések mutathatók ki a feltételezett, kisebbek a minimálisan elvárt bér esetében;
2 A romák bérelvárásáról szóló részben az átlagtól való eltérés relatív mértékét is bemutat juk (lásd a 6. táblázalOt kötetünk 233. oldalán).
99
• a feltételezett bérnek a minimális bémél nagyobb ingadozása a migrációs tervek függvényében arra utal, hogya feltételezett bérelvárások a minimálisan elvárt bérnél érzékenyebben igazodnak a hazai munkaeröpiac béreinek sokféleségéhez. • minél hosszabb a nyers migrációs potenciál idötávja, annál magasabb a feltételezett bér, ami megfelel a migrációs szakirodalom azon feltételezésének, hogy a nagyobb áldozattal járó és nagyobb kockázatú migrációt csak nagyobb jövedelemelőnyért érdemes vállalni; • a minimálisan elvárt bér a hosszú távú munkavállalást tervezők körében kiugróan magas, ami arra utal, hogy sokan .vannak olyanok, akik számára a hosszú távú munkavállalás a kivándorIásnál nagyobb kockázattal és áldozatokkal jár; • a migrációs potenciál .megtisztttásának" hatására a feltételezett bérek szint je szignifikánsan csökkent, ami arra utal, hogy a nyers migrációs tervek egyszersmind az átlagost meghaladó "bérálmokat" is sejtetnek; végül • a munkaerőpiac formális és informális megoldásai iránti érzéketlenség alacsony, a "bejáratott" feketemunka iránti elkötelezettség az átlagosnál magasabb bérek feltételezésévei jár együtt.
A BÉRELVÁRÁSOK ALAKULÁSA TÉRSÉGENKÉNT SZOCIODEMOGRÁFIAI CSOPORTONKÉNT
ÉS
A feltételezett és a minimálisan elvárt bér egyaránt a kárpátaljaiak körében a legalacsonyabb, a dél-szlovákiaiak körében a legmagasabb, ami nyilván a kibocsátó országban megkereshető bérek színvonala közötti eltéréseket tükrözi (3. táblázat). 3. táblázat A feltételezett és a minimálisan elvárt bér átlaga térségenként a Kárpát-medencei magyarok körében, havonta, ezer forint
Térség
Feltételezett
Dél-Szlovákia
bér
Minimálisan
105,3
80,6 62,7
elvárt bér
Erdély
87,7
Kárpár-Ukrajna
71,4
50,4
Vajdaség
97,3
69,6
Összesen
87,8*
63,3*
• Az F-érték 0,000 szinten szignifikáns.
A nemek közötti bérelvárás mind a feltételezett, mind a minimálisan elvárt bér esetében azonosan alakul: a férfiaké mintegy 20 százalékkal magasabb, mint a nőké. 3 3 A feltételezett és a minimálisan ben 77,9 és 55,9 ezer forint.
100
elvárt bér a férfiak esetében havonta 94,9 és 68,8 ezer forint, a nők köré-
A korcsoportok bérelvárása a Kárpát-medencei magyarok körében is a munkaerő-piaci szakirodalomból ismert tendenciát követik: a fiatalabb és az idősebb korcsoport kevesebb bért remél, mint a középső kohorszok A legmagasabb bérelvárás a 25-34 évesekre jellemző. A legfiatalabbak és a legidősebbek bérelvárása az átlagos alatti." A nem és a kor együttes hatását vizsgálva azt látjuk, hogy a feltételezett bér esetében a középsö korcsoportok a férfiak esetében mintegy 10 ezer forinttal, a nők esetében ennek kevesebb mint a felével számítanak magasabb bérre, mint a legfiatalabb és a legidősebb korosztály (4. táblázat). 4. táblázat
és a minimálisan
A feltételezett
magyarok
Szociodemográfiai
változó
elvárt bér átlaga a Kárpát-medencei körében nem és kor szerint, havonta, ezer forint
Feltételezett
Minimálisan
bér
elvárt
Összesen
87,8
18-24 éves
90,3
63,4
25-34 éves
99,2
71,0
35-44 éves
99,8
73,6
45 év felett
89,9
67,3
18-24 éves
90,3
63,4
25-34 éves
99,2
71,0
35-44 éves
99,8
73,6
45 év felett
89,9
67,3
bér
63,3 Férfi
Nő
A minimálisan elvárt bér esetében a férfiak körében lényegében ugyanez a helyzet, és a nők körében is csak egyetlen korosztály tér el a többitől: a 25-34 évesek mintegy 5000 forinttal többre tartják magukat, mint a többiek. A bérelvárások iskolai végzettség szerinti alakulása is megfelel a munkaerö-piaci szakirodalomból ismerteknek: az iskolai végzettség növekedésévei nő a feltételezett és az elvárt bér mértéke. Az alapfokú végzettségűek az átlagos bér 93-94 százalékát, a szakrnunkásképzöt végzettek a 10 1-103 százalékát, a középfokú végzettségűek a 104-105 százalékát, a felsőfokú végzettségűek a 112-116 százalékát feltételezik, illetve várják el minimálisan. Nemek szerint vizsgálva az iskolai végzettség és a bérelvárások kapcsolatát, a kép nem változik lényegesen. Az alapfokú iskolai végzettségű férfiak és nők az átlagos alatti, míg a középfokú végzettségűek annál 4-5 százalékkal több bért remélnek, illetve várnak el. Az egyetlen eltérés ettől a trendtől a szakmunkás képzettségű nők esetében figyelhető meg, akik 4 A 18-24 évesek feltételezett sebbeké 84,2 és 62,9 ezer forint.
és minimálisan elvárt bére havonta 84,3 és 59,3 ezer forint, a 45 évesnél idő-
101
az átlagos alatti bért feltételeznek szerezni, de az általuk minimálisan elvárt bér már ismét magasabb - ha csak kissé is - mint az átlagos. A bérelvárások a gazdasági aktivitás szerint vizsgálva a korábbiaknál nagyobb eltéréseket mutatnak: egyfelől pontosan tükrözik a Kárpát-medencei magyarok jelenlegi bérviszonyait, másfelől esélyeiket a magyar munkaeröpiacon (5. táblázat). 5. táblázat A feltételezett és a minimálisan elvárt bér átlaga a Kárpát-medencei magyarok körében gazdasági aktivitás szerint, havonta, ezer forint
Gazdasági
aktivitás
Feltételezett
Alkalmazott
89,9
Vállalkozó
113,6"
Munkanélküli
79,5
bér
Minimálisan
elvárt hér
64,6 84,9** 59,1
Háztartásbeli
74,4
52,4
Tanuló
96,0
64,0
Nyugdíjas
(81,6)
(63,6)
Összesen
87,8*
63,3*
* Az F-érték 0,000 szinten szignifikáns. Az elemszám 50 és 100 között van. ( ) Az elemszám 30 és 50 között van.
**
A legkevesebb bérre a háztartásbeliek, illetve a munkanélküliek számítanak, a legmagasabbra a vállalkozók kis csoportja. Az alkalmazottak az átlagosnál kissé magasabb bért remélnek. A Magyarországon korábban már munkát végzők valamivel, a "Nagyvilágban" már megfordultak kis csoportjába tartozók sokkal több bért feltételeznek (94,8 ezer forintot) és várnak el minimálisan (70,8 ezer forintot), mint az átlag. A vagyonosság (az értékes tartós fogyasztási javakkal való ellátottság) növeli, ezek hiánya csökkenti az elvárt bér mértékét (6. táblázat). Ha feltételezzük, hogy a tartós javak felhalmozásának kézsége az egyén és háztartásának jövedelemévei erősen korellál, akkor ez az összefüggés a határáldozati jövedelem elvének alkalmazásával magyarázható, amennyiben a magasabb jövedelemmel rendelkező egyén az otthoni munka értékelése, új munkahely keresése vagy a migrációs döntések során a már elért bér színvonalához viszonyítja az elvárt bér mértékét (aminél csak többet érhet el, illetve fogadható el számára). Ugyanez az összefüggés húzódik meg a szubjektív szegénység és a bérelvárás mértéke közötti kapcsolat mögött is (7. táblázat). Aki magát szegényebbnek érzi, az alacsonyabb bérrel is megelégszik, részben mert elfogadja, hogy "kevesebbet ér" a munkaerőpiacon, részben mert tudja, hogy korlátozott anyagi Iehetőségei miatt kevesebb erőforrása van a migráció előkészítésére, s tisztában van helyzetének bérhátránnyal járó hatásával is. 102
6. táblázat A feltételezett és a minimálisan elvárt bér átlaga a Kárpát-medencei magyarok körében a vagyonosság mértéke szerint, havonta, ezer forint
Vagyonosság
Feltételezett
*
bér
Minimálisan
Nines ilyen vagyontárgy
83,7
63,2
I ilyen vagyontárgy
van
86,5
63,2
2 ilyen vagyontárgy van
91,6
66,7
(112,7)
(73,3)
3-4 ilyen vagyontárgy
van
Összesen
elvárt bér
63,3""
87,8"
• A háztartás a föld, a nyugati vagy keleti autó és a nagy értékű műtárgy közül hányfelét birtokol. •• Az F-érték 0,000 szinten szignifikáns. ( ) Az elemszám 50 és 100 között van.
7. táblázat A feltételezett magyarok
A szegénység
és a minimálisan elvárt bér átlaga a Kárpát-medencei körében a szubjektív szegénység mértéke szerint, havonta, ezer forint
foka
Feltételezett
I - nagyon szegény
(76,0)
(57,3)
2
83,6
61,7
3
85,7
61,3
4
87,1
62,8
5
86, I
62,8
6
94,8
69,5
«100,9»
«74,0»
7 - nagyon gazdag Összesen
()
«
87,8*
bér
Minimálisan
elvárt bér
63,3*
• Az F-érték 0,01-0,000 szinten szignifikáns. Az elemszám 50 és 100 között van. » Az elemszám 30 és 50 között van.
103
A MIGRÁCIÓS POTENCIÁL HATÁSA A BÉRELVÁRÁSOK ALAKULÁSÁRA A KÁRPÁT-MEDENCEI MAGY AROK KÖRÉBEN A tanulmány központi kérdése az, hogy a migrációs potenciál - és ennek egyes típusai hogyan hatnak a bérelvárások mértékére. A kérdés megválaszolásához egy olyan regreszsziós modellt alkottunk, amely azokat a szociodemográfiai változókat foglalja magában, amelyekről a szociológiai szakirodalomból tudni lehetett, hogy befolyásolják a bérek alakulását. Ezek a változók a következők voltak: • Nem. Azt vártuk, hogy a változó erősen hat, s a férfiak bérelvárása a nőkéhez képest magasabb lesz, annak megfelelöen, ahogy a munkaeröpiacon a nemek által elérhető bérek alakulnak, s amit - feltételezésünk szerint - egy potenciális migráns fel- és el kell hogy ismerjen. • Kor. Azt vártuk, hogy a változó erősen hat, és fordított U alakú összefiiggést tapasztalunk (vagyis a kor előrehaladásával előbb nő, majd csökken a bérelvárás színvonala). Ez a feltételezés ismét azon alapuit, hogya migránsjelöltek tisztában vannak munkaeröpiaci esélyeikkel, ami aztjelenti, hogy a fiatalabbak (mert még nem ismerik jól a lehetőségeket, illetve gyakorlatlanok) és az idősebbek (mert a fizikai munkához kevesebb az erejük) az átlagos alatti bérre számíthatnak, és ennek tudatában is vannak. • Gazdasági aktivitás. A határáldozati elv már korábban vázolt mechanizmusának megfelelően: akinek van állása (s különösen, ha vállalkozó, amely nagyobb jövedelemelvárást sejtet), annak nagyobb bérre kelJ áhítoznia, mint akinek nincs állása, hiszen neki a migráció miatt le kell mondania bizonyos mennyiségű jövedelem megkereséséről. • Iskolai végzettség. Az emberitőke-elméletnek megfelelöen azt feltételeztük, hogya változó erősen hat, vagyis minél magasabb az egyén iskolai végzettsége, annál magasabb bérre számít a migráció során. • A kapcsolati tőke (a korábbi munkavégzés és a személyes kapcsolatok megléte Magyarországon és a "Nagyvilágban"). A migrációs burok elmélete értelmében ez a változó a korábbi helyismeret, a személyes kapcsolatok, az alkalmazott szaktudás közelítö változója, amelyről azt feltételeztük, hogy - mintegy a kapcsolati töke hozadékaként - erősen és pozitívan hat a bérelvárás mértékére. • A kivándorláshoz való viszony (egy olyan tízfokú skálán mérve, amelynek két végpontja: "soha nem hagyná el az országot", illetve "bárrnikor hajlandó elmenni innen") esetében azt vártuk, hogy erősen fog hatni a bérelvárásokra. S ismét a határáldozati modell szellemében azt feltételeztük, hogy a "nehezen mozdulás" magasabb bérelvárással jár, hiszen a pszichikai teher is nagyobb, amit az ilyen értékrendet valló személy a vállára vesz, ha migrál. • A határon túli magyarokjövőjével kapcsolatos vélekedésrőf azt feltételeztük, hogy az, aki a magyarság fogyását érzékeli és véleimezi, kisebb bérért is hajlandó migrálni, hiszen önmagát egy általános folyamat részeként kezeive kisebb ellenállás ellenében migrál, mint az, aki szerint a magyarság változatlan erővel él a határokon túl. • A családi élettel, az egyén eddigi életével és jövöjével, valamint a kibocsátó ország várható gazdasági helyzetével kapcsolatos elégedettség mértékéről azt feJtételeztük, hogy 5 Lásd a kérdőív 22. kérdését az l.függelékben (288. o).
104
minél nagyobb az elégedetlenség, annál kevesebb bérért is hajlandó az egyén külföldre menni dolgozni, hiszen annál kisebb az áldozat, amit a migráció során meg kell hoznia. Az előbbi egyéni változókhoz hozzárendeltünk még egy kontextuális változót. • Térség. Megint csak a határáldozati elv értelmében azt feltételeztük, hogy a térség és a bérelvárás szintje között erős és pozitív hatás lesz, mivel azok, akik olyan térségből jönnek, ahol magasabbak a munkabérek, feltehetően magasabb bért remélnek a migrációtóI. (A változó ebben a megközelítésben a kibocsátó térség munkaerőpiacán elérhető bér nagyságának közelítö változója.) A sorra vett változók bevonása után (ezt nevezzük alapmodellnek) becsültük a migrációs potenciál hatását. Ez technikailag azt jelentette, hogy az alapmodellhez egyenként hozzárendeltük a hét migrációspotenciál-változót. A hét modell eredményeit" közös táblázatba rendezve az látható, hogy változott-e az alapmodell ereje a potenciális migráció adott típusának bevonásával, vagyis hatott-e a bérelvárásokra a potenciális migráció adott típusa, s ha igen, hogyan. Afe/téte/ezett bér alapmodellje esetében látjuk, hogy a nem és a kor hatása éppen megfelel a várakozásnak: a férfiak az átlagosnál több, a fiatalok és az idősebbek kevesebb bért várnak el (8. táblázat). 8. táblázat A feltételezett bért kialakító tényezők alapmodellje 7 a Kárpát-medencei magyarok körében (többváltozós lineáris regresszió, igazított R2 = 0,19)
Szociodemográfia
változó
Nem (férfi = 1, nő = O» J
8-24 éves
25-34 éves
Béla-érték
0,19 -0,11 0,01.
T-érték (szignifikanciaszinttel)
6,60 •• -3,1.0 0,2
45 év felett
-0,08
-2,5·
Alkalmazott
-0,01
-0,2
Vállalkozó Munkanélküli Tanuló
0,09 -0,09 0,04
2,4· -1,6 1,0
Háztartás be li
-0,03
-0,8
Alapfokú
-0,14
-2,20
Szakmunkásképző
-0,08
-2,10
Érettségi
-0,06
-1,0
6 A kiegészítő futások eredményeit önállóan nem közöljük. 7 A modellben a referenciacsoportot a 35-44 éves (kor), felsőfokú képzettségű (iskolai végzettség) vajdaságiak (térség) alkották. A skála jellegű kérdések (az összes szubjektív kérdés) esetében a skálák szélső értékeit alakítottuk át dummy változókká.
105
A 8. táblázat folytatása
Béta-érték
T~rték (szignifikanciaszinttel)
Erdélyi
-0,08
-1,8
Kárpátaljai
-0,18
-4,4 •••
Szociodemográfia
változó
Dél-szlovákiai
0,08
2,3·
Dolgozott Magyarországon
0,06
2,4·
Dolgozott a "Nagyvilágban"
0,00
0,2
Kapcsolatok
Magyarországon
0,01
0,2
Kapcsolatok
a "Nagyvilágban"
0,05
1,8
0,02
0,6
A családdal elégedett A családdal elégedetlen A jövőjével
elégedett
A jövőjével
elégedetlen
0,01
0,2
-0,02
-0,7
0,01
0,2
Az életszinvonallal
elégedett
-0,05
-1,5
Az életszínvonallal
elégedetlen
-0,04
-1,3
-0,01
-0,3
Az életével elégedett Az életével elégedetlen Éhezés
elöfordult
0,05 -0,01
-0,3
Soha nem élne máshol
0,0
0,0
Bármikor elmenne más hová
0,01
0,3
Az ország helyzete javul
-0,2
-0,9
Az ország helyzete romlik
-0,02
-0,6
Szubjektiv szegény
0,06
2,0·
Szubjektív
0,04
1,6
gazdag
0,04
1,6
0,0
0,0
Értékes tulajdona van····
0,02
0,8
Modern tulajdona van·· •••
0,15
Szaporodik
a magyar
Fogy a magyar
Állandó • •• ••• •••• •••••
106
1,8
AT-érték szignifikanciaszintje p = 0,05-0,0 I közötti. A T-érték szignifikanciaszintje p = 0,01-0,0001 közötti . AT-érték szignifikanciaszintje p = 0,000 l-nél magasabb . Például: föld, autó (legfeljebb négyféle) . Például: tv, videó, telefon (legfeljebb négyféle).
4,7··· 10,2···
A gazdasági aktivitás esetében a vállalkozók várakozásainknak megfelelöen az átlagosnál sokkal több, a munkanélküliek és a háztartásbeliek az átlagosnál valamivel kevesebb bért feltételeznek. Az alkalmazottak és a tanulók esetében nem teljesültek várakozásaink. Az alkalmazottak viselkedésére - nagy és inhomogén tömegük mellett - az lehet a magyarázat, hogy az állás önmagában nem feltétlenül nyújt jövedelmet, s ha van is jövedelem, ennek mértéke lehet olyan alacsony, hogya róla való lemondás valójában nem áldozat a potenciális migráns számára. A tanulók esetében az átlagosnál (ha nem is szignifikáns, de) nagyobb bér feltételezése valószínűleg az "álmok", illetve a nyári fekete diákmunka értékének torzításából ered. Ahogy az várható volt, az iskolai végzettség esetében azt tapasztaljuk, hogy a felsőfokú végzettségűek bérelvárásaihoz képest minden más iskolaivégzettség-típus - de különösen a legfeljebb alapfokú végzettségűek köre - kevesebb bért remél. A korábbi magyarországi munkaerő-piaci részvétel növeli a bérelvárás mértékét, de a kapcsolat tőke többi elemének nincs ilyen hatása. A térség hatása igen erős, a vajdaságiakhoz képest a dél-szlovákiaiak magasabb, az erdélyiek kissé, a kárpátaljai sokkal kevesebb bért feltételeznek kapni a magyar munkaerőpiacon. Úgy tünik, a térségbeli sorrend megfelel a térségi munkaeröpiacokon elérhető bérek rangsorának, tehát igazolni látszik a határáldozati alapon konstruált kontextuális változó szerepéröl alkotott feltételezéseket. A tartós fogyasztási javak közül az ún. modem javak birtoklása erősen, az értékes javaké kissé növeli a bérelvárás mértékét. Az eddigiekben áttekintett hatásokon kívül meg kell említeni két változó - ha nem is szignifikáns, de nemlineáris összefüggést sejtető - erős hatását. Az életszínvonallal való elégedettség és a szubjektív jólét mértékének két-két változója ugyanis az ötfokú skála mindkét végpontján (tehát a nagyon elégedettek és elégedetlenek, illetve a szubjektív szegények és gazdagok csoportjában) azonos módon hat a bérelvárás mértékére. Az ellentétes tartalmú társadalmi helyzet azonos hatása (tehát az, hogy a nagyon erős elégedetlenség és elégedettség egyaránt csökkenti, az erős szegénység- és gazdaságérzet egyaránt növeli a feltételezett bért) azt jelzi, hogy ellentétes társadalmi hatások szélsőséges helyzetben képesek azonos viselkedést kiváltani. Az ilyen rejtett hatásokat azért érdemes mélyebben vizsgálni, mert igen sokat megmagyarázhatnak a vizsgálandó jelenség társadalmi sajátosságaiból. A migrációspotenciál-változók bevonása után a következőket tapasztaljuk (9. táblázat). • a nyers migrációs potenciál időtávjának növekedéséveI nö a bérelvárás mértéke, a kivándorlás már szignifikánsan növeli a feltételezett bérrel kapcsolatos várakozások mértékét; • a "tisztítás" hatására szignifikánsan csökken a bérelvárás szint je, vagy is a tisztítás eredményeképpen - minden egyéb munkaerő-piaci jellemző változatlan hatása mellett az álmok körébe tartozó magas bérelvárások mértéke csökken; • a feketegazdaság felé való orientálódás enyhén növeli, a bármely módon való munkaerő-piaci migrációs terv erősen csökkenti a feltételezett bérelvárások szintjét. A migrációspotenciál-típusok hatásai alapján elénk táruló kép azt mutatja, hogy a nyers migráció esetében érvényesül az időtávval összefüggő nagyobb kockázatvállalás és beruházásigény által indokolt magasabb megtérülési igény, de a valóságos tervek és a migrációs korlátok figyelembevétele erőteljesen visszafogja a remélt bér nagyságát.
107
A fekete- és a fehérgazdaság közötti bérelvárásokban mutatkozó eltérést nehezebb értelmezni. Ez ugyanis lehet annak tudomásulvétele, hogya "színvak" stratégiához a közterhek miatt alacsonyabb bér társul, de lehet annak is a jele, hogya megkérdezettnek nincs feketegazdaságbeli gyakorlata, noha olyan nagy szüksége van a jövedelemre, hogy bármely .jérfélen" és kevesebb bérért is haj landó munkát vállalni. 9. táblázat A migrációspotenciál-típusok hatása a feltételezett bérre a Kárpát-medencei magyarok körében (többváltozós lineáris regresszió, az alapmodellhez egyenként hozzárendelve a migrációspotenciál-változókat)
A migrációs
potenciál
típusa
Rövid távú rnunkavállalás Hosszú távú munkavállalás Kivándorlás
Béta-érték" -0,01
(0,19)
0,01 (0,19) 0,07 (0,20)
T-érték (szignifi kanciaszin -0,2 0,4 2,5""
Tisztított migrációs potenciál
-0,07
(0,20)
-2,6**
Tovább tisztított migrációs potenciál
-0,07
(0,20)
-2,7"*
Fekete gazdaság felé .Szlnvak"
0,05 (0,19) -0,08
(0,20)
ttel)
1,9** -2,8***
* A béta-érték mellett zárójelben az egyes modellek igazított R2-értéke. ** AT-érték szignifíkanciaszintje p = 0,05-0,01 közötti. *** AT-érték szignifíkanciszintje p = 0,01-0,0001 közötti.
A minimálisa elvárt bérek alapmodellje esetében ugyanazokat az összefiiggéseket találtuk, mint a feltételezett bérek esetében. Annyit érdemes a korábban írtakhoz hozzáfiízni, hogyaminimálisan elvárt bért a vizsgált tényezők jobban magyarázzák, mint a feltételezett bért (az igazított R2 = 0,24, ami magasabb, mint a feltételezett bér esetén számított O,19-es érték), továbbá hogy • a legfiatalabbak minimális bérel várása igen alacsony; • erősebb a térség hatása (feltételezhetően a helyi munkaerőpiacokon elérhető bérek kontextuális hatásából adódóan); • felerősödik a hazai munkaerőpiacon szerzett korábbi tapasztalatok és kapcsolatok hatása a bérelvárás mértékére; • a korábbi "nagyvilági" gyakorlat és az ott kialakított migrációs burok, ha nem is szignifikánsan, de növeli a minimálisan elvárt bér mértékét; • az életúttal való elégedetlenség bérelvárás-növelő hatású. A migrációs potenciál egyes típusai nem hatnak szignifikánsan a bérelvárás mértékére (kivétel ez alól a hosszú távú munkavállalás, amelynek terve szignifikánsan növeli a minimálisan elvárt bért).
108
MÁSODIK UTAZÁS
Sorbán Angella - Nagy Kata
Partium - Nagyszalonta Elvándorlás és vendégmunka a határ menti településeken
Az esettanulmányhoz egy empirikus kutatás szolgált alapul, amit 2001 májusában végeztünk Nagyszalontán. A kutatás célja az volt, hogy megismerjük és bemutassuk a Nagyszalontáról Magyarországra irányuló vendégmunka legfontosabb jellemzőit, továbbá azt, hogy ennek milyen hatása van a helyi társadalomra, a családi jövedelmek felhasználására. A kutatás módszertanát úgy terveztük meg, hogy különféle nézőpontokból nyerjünk rálátást a várost jellemző gazdasági és népességmozgási folyamatokra. Ennek megfelelően statisztikai adatokat gyűjtöttünk a város történetéről, gazdaságáról, az 1990-es évek demográfiai trendjeiről; interjúkat készítettünk (1) a város önkormányzati, egyházi vezetőivel, hely történettel foglalkozó, illetve a civil szférában szerepet vállaló értelmiségiekkel, helyi vállalkozókkal; (2) vendégmunkásokkal és családtagjaikkal, valamint a Magyarországra még ebben az évben áttelepülni szándékozó lakosokkal. A kutatás során összesen 16 hangszalagra rögzített beszélgetés és 6 esetleírás készült. Az interjúalanyokat hólabdamódszerrel választottuk ki, vagyis minden megkérdezett interjúalanytói ajánlást kértünk a következő megkérdezhető interjúalanyra. Megjegyezzük, hogy míg az elvándorlással, az elvándorlókkal kapcsolatosan problémamentesen gördü It a minta, ez nem mondható el a vendégmunkások csoportjáról. A vendégmunkát egyfajta "tabu témaként" kezelték az interjúalanyok, akkor is, ha jellemezték a folyamatot, és akkor is, ha ajánlást kértünk további megkereshető személyre. Ez a tereptapasztalat a vendégmunka-folyamat sajátos jellemzőire figyelmeztet egy olyan városban, amelyhez közúti határátkelő tartozik, és mindössze 13 kilométerre van a román-magyar határtól. Ilyen értelemben figyelemre méltó eltéréseket mutat Erdély belsőbb településeire jellemző vendégmunka sajátosságaitól.!
AZ ELVÁNDORLÁS
ÁLTALÁNOS TRENDJE
A Nagyszalontán is érvényesülő XX. századi demográfiai trendeknek két meghatározó folyamatát kell megemlíteni: egyfelől a határmódosításokkal együtt járó nagy elvándorlási hullámokat - majd az 1990-es években több szakaszban felcsapó legújabb elvándorlási hullámot -, másfelől pedig a szocialista iparosítás következtében a román lakosság be1 A székelyföldi települések vendégmunkás lásd például Sorbán-Nagy, 2001.
jellemzöiröl
és kibocsátó potenciáljáról
szárnos elemzés készült,
III
áramlását a környező falvakból. A század első elvándorlási hulláma Szalontáról az 1919-es határváltozás után volt, amikor elment a tisztviselői réteg és az értelmiség jelentős része. Az 1940-es határváltozás - bár Észak-Erdélyt visszacsatolta Magyarországhoz -, ugyancsak kedvezőtlen következményekkel járt a helyiek számára, hiszen Szalontátói egy kilométerre húzták meg az Észak-Erdély és Dél-Erdély közötti határt. A várost ez abból a szempontból érintette hátrányosan, hogy ekkor települt át Magyarországra akisiparosok jó része, hiszen a határ elvágta őket a kialakult gazdasági környezettől. Az 1944-es határmódosítás idején Szalonta város háromszor is gazdát cserélt, és a lakosság jelentős része az orosz bejövetel után elmenekült.? "A város természetes szaporulata a két világháború és az azokat követő áttelepülések során elenyészik, s bár a távozók helyébe a környező falvakból románság áramlik be, a beköltözés demográfiai hatása csak 1985-ben jelentkezik hangsúlyozottan, amikor Szalonta - történelme folyamán - a legnagyobb népességét éri el." (Dánielisz, 1994) A város gazdasági fejlödése szempontjából is igen lényegesek voltak a határmódosítások - mint már utaltunk rá, ez napjainkban is megmutatkozik -, hiszen ezek következtében Nagyszalontát elvágták a járásközponttói (Sarkad), ami Magyarországhoz került; történelmileg kialakult gazdasági útvonalai .zsákutak" lettek. "A mi vasútvonalunk Gyulára ment volna, egyszerűen elvágtak bennünket a köldökzsinórtóI. A keleti részben maradt települések egy kivételével mind román falvak." A város lakossága az 1950-es évektől kezd emelkedni, ami a szocialista iparosítás következtében betelepülő falusi, főleg román nemzetiségű népesség beáramlásából táplálkozik. A század elején a várost túlnyomó többségében magyar nemzetiségűek lakják, a század utolsó évtizedének elején (J 992) pedig arányuk 61 százalékra esik vissza. Becslések szerint ma a magyar lakosság aránya 50-55 százalék. Míg 1987-ben a lakosság lélekszáma 22 175 volt, 1992-ben 20660, 2000-ben pedig már csak 19997. A népesség ilyen mérvű csökkenését Nagyszalontán három lényeges folyamat idézte elő: a lakosság természetes fogyása, a belső vándorlás, valamint a tömeges elvándorlás. A születések és az elhalálozások különbözetét véve alapul megállapítható, hogy Nagyszalonta lakossága 1993-2000 között 600 fővel csökkent a természetes fogyás következtében. A népességcsökkenés azonban alapvető en a magyar nemzetiségű lakosságot érinti: amennyiben az említett különbözetet a magyar lakosságra vetítjük, az adatok azt mutatják, hogy a magyar lakosság lélekszáma 784 fővel csökkent, míg a román, valamit az egyéb nemzetiségű lakosság pedig kismértékben ugyan, de növekedett (a román lakosság lélekszáma 141 fővel, az egyéb nemzetiségűek 42 fővel). A magyar lakosság természetes szaporulatának ilyen mértékű csökkenése értelemszerűen összefüggésben van az 1980-es évek végén elindult tömeges elvándorlási hullámmal. Becslések szerint az 1980-es évek végén és az 1990-es évek elején körülbelül kétezer, nagyobbrészt 35 év alatti fiatal telepedett át Magyarországra, akiknek a gyermekei már 2 Lásd Dánielisz,
112
1994.
Magyarországon születtek. A fiatalok tömeges elvándorlásának mértékére újabb adattal szolgál a Caritas Catolica nagyváradi alapítvány felmérése-' amely 1998-ban készült az idősek szociális helyzetéről Szalontán. A felmérés során 1766 idős polgárt számláltak meg (közülük 1170 református és 179 katolikus, tehát magyar nemzetiségű volt) és írták le szociális helyzetüket. Ebből 524 idősnek (30 százalék) élnek más városban vagy külföldön a gyermekei. Nyilvánvalóan a város lakosságának csökkenéséhez hozzáj árult a belső vándorlás is, tehát az, hogy az 1989-es gazdasági változások után, a munkahelyek megszűnése következtében többen visszaköltöztek a falvakba, vagy közeli nagyvárosokban próbáltak meg munkalehetőséget találni. Ennek a folyamatnak a mértékéről nincsenek pontos adataink, ám becslések szerint a belső vándorlás inkább a román nemzetiségű lakosságra volt jellemző. A Református Lelkészi Hivatal kimutatása szerint a nagyszalontai református egyházközségből 1992 és 1998 között 156 fö költözött el: 91 fö (közel 60 százalék) Magyarországra települt át, 3 fö Németországba, 8 fö Nagyváradra, 24 fö Kolozsvárra költözött, a többiek pedig a környező falvakba. Az 1980-es évek második felében elindult és az 1990-es éveket jellemző elvándorlási folyamatot érdemes részletesebben bemutatni. Ez a legújabb kori elvándorlási hullám három szakaszra tagolható: az első, 1988~89-es elvándorlási időszakot egy tömeges hullám követte 1990~ 1994 között, majd egy újabb 1998-ban, amely mára folyamatos átszivárgássá alakult. Az 1988~89-es áttelepülések kapcsán azokat a sajátosságokat érdemes kiemelni, amelyek a város földrajzi helyzetéből, a "határ közelségéből" adódtak. Ilyen sajátosság a szalontaiak számára a kishatár-átlépő, ami lehetővé tette, hogy az itt élők évi 12 alkalommal átmehessenek Magyarországra, és ezáltal tájékozódjanak, illetve személyes kapcsolati hálókat alakítsanak ki. Másik sajátosság volt a terep ismeret, ami megkönnyítette a .zöldhatáron való átkelést". Bár Szalonta lakossága 1989 előtt a többi romániai településhez képest viszonylag jólétben élt, elindult a "politikai menekültek" hulláma. A kialakult személyes kapcsolatok, valamint a Magyarországon kapott támogatások segítették a menekülteket a letelepedésben. Ebben az időszakban több százan mentek át Szalontáról akishatáron és a "zöldhatáron" , s főleg a határ túloldalán, akishatárforgalom zónájában telepedtek le: Gyula, Sarkad és Békéscsaba környékén. Ök az 1989-es változások után már nem jöttek vissza. A tömeges elvándorlás Nagyszalontáról az 1990~ 1994 közötti időszakra tehető, amikor több mint ezer szalontai települt át Magyarországra. Ez az időszak Romániában a gazdasági és politikai bizonytalanság időszaka volt, de a tömeges el vándorlást nagyban elősegítette a határ túloldalán már kialakult családi, rokoni, baráti kapcsolati háló. Megjegyezzük, hogya "családegyesítés" címén áttelepülő szalontaiak ekkor már létező ~ az itthoni kilátásokhoz képest sokkal jobb kereseti lehetőséget biztosító ~ munkahelyekre mentek. "A gyulai fürdő háromszáz alkalmazottja közül több mint kétszáz szalontai" ~ vélekedett egy interjúalanyunk. Ekkor alakultak ki a "szalontai szigetek" közvetlenül a határ túlsó oldalán lévő településeken. A harmadik kivándorlási hullámot az idősebbek képviselik, akik már áttelepült gyermekeiket követik nyugdíjazásuk után." Az idősebb korcsoport kivándorlását csak részben indokolja a "családegyesítés", van két másik tényező, amelyek felerősítik a folyamatot. 3 A kimutatás megtalálható a Nagyszalonta Polgármesteri Hivatalban. 4 Erre a várható folyamatra több elemzés is felhívta a figyelmet már az 1990-es évek első felében.
113
Az áttelepedést a nyugdíjasok részéről anyagi megfontolások is motiválják: a nyugdíj .forintra átszámolva" Magyarországon sokkal jobb anyagi hátteret nyújt, Másik sajátos mozgatója az, hogy az idősebbek itthoni generációs, baráti, szomszédi kapcsolatai leszűkültek azáltal, hogy ebből a korosztályból is egyre többen települnek át a gyermekeikhez. "Az utcából ez is elment, az is elment, nincs kivel szóba állni" - mondják. Manapság a becslések szerint 400-500 családi ház eladó Nagyszalontán: "Ott van Cs. doktor. A két gyermeke odaát van. A felesége tornatanárnő volt, mondja a tegnap, hogy kerítsünk már vevőt a házra. Mindenki elment, mennek ők is. Nem a gyermekeket hozzák haza, hanem ők is elmennek." A legújabb hullám azonban az idősebbek mellett egy másik csoportot is érint, mégpedig a középiskolások csoportját, közvetve pedig az ő szüleikét. Szalontáról egyre több középiskolás tanul a gyulai, sarkadi vagy más magyarországi gimnáziumban (2000-ben ötven szalontai magyar középiskolás diák kezdte a tanévet Magyarországon). Sőt az is egyre gyakoribb, hogy a szalontai románok is a gyulai román tannyelvű gimnáziumba íratják gyermekeiket. A középiskolás diákok Magyarországon való taníttatásának több oka is van: a szülők indoklása szerint a magyarországi oktatás lazább ugyan, de mégis igényesebb, az iskolák infrastruktúrája jobb. "Ott könnyebb a tanulás, mert könnyebb a tanterv. Ugyanakkor ambicionálják őket, mert olyanok a pedagógusok. Szívesebben járnak oda tanulni, ahol felszereltebb az iskola és egészen más. Azt mondják, olyanok a gyermekek, mintha kicserélték volna őket." Magyarország más szocializációs környezetet jelent a gyermekek számára. A középiskolások kint tanulása a határ menti településeken valószínüleg hangsúlyosabb, mint más régiókban, ám jól illeszkedik abba a tendenciába, amire a felmérések> és a statisztikák felhívják a figyelmet: az RMDSZ Oktatási Főosztályának adatai szerint a 200012001-es tanévben körülbelül 3000 erdélyi középiskolás tanult magyarországi gimnáziumokban. A folyamatnak ráadásul külsö ösztönzői is vannak: a magyarországi középiskolák diáktoborzása, illetve a magyar állami oktatásfinanszírozási rendszer is: "Itt ült valamelyik nap a sarkadi iskola igazgatója. Azt mondta, hogy fejkvótát kapnak diákonként, és minél több a diák, annál jobb nekik. Oda jutottunk, hogy osztálynyi diák kezdi Magyarországon a kilencediket, egész szalontai osztályok kerülnek ki, és akik ott érettségiznek, nem fognak visszajönni." Bár a szülők elmondása alapján a magyarországi taníttatás nem lényegesen nagyobb anyagi megterhelés a családoknak, mint ha valamely romániai nagyváros színvonalasabb középiskolájába járatnák gyermeküket, mégis a magyarországi gimnáziumokat választják, mert azok megítélésük szerint vonzóbb jövőképet ígérnek gyermekeik számára. A szülők, akik amellett döntöttek, hogy Magyarországra adják középiskolába a gyermekeiket, jöve5
114
vs.
Sorbán, 1999.
delemforrások után néznek a határ túloldalán. Ez számos esetben egy kezdeti vendégmunkaidőszak után azt eredményezi, hogy a szülők "gyermekük jövőjét előkészítendő" maguk is áttelepülnek Magyarországra.
A VENDÉG MUNKA SAJÁTOSSÁGAI Abból a feltételezésből kiindulva, hogy a határ menti településekre általában jellemző a munkaerő-vándorlás, Nagyszalonta esetében ennek a folyamatnak erőteljes megnyilvánulása lenne várható. A nyugati országhatár közelsége olyan helyzeti előnyt kellene jelentsen a szalontaiak számára, ami dinamizálja a város gazdasági és kulturális életét, és ez meglátszik az emberek életmódjában, mentalitásában csakúgy, mint általában a városképen. Szalonta ma e tekintetben mást mutat. Mint arra már utaltunk, az 1990 óta nyitott határok egy igen masszív kivándorló tömeget vonzottak/engedtek át Magyarországra az 1990-es években. Az interjúalanyok közlései alapján egybehangzó vélemény, hogy azok, akik ebben az első időszakban mentek át, véglegesen hagyták el Nagyszalontát, nem pedig ideiglenes, átmeneti munkalehetőségeket keresve. "Akik áttelepültek, azoknak a legtöbbje nem úgy kezdte, hogy áment előbb dolgozni, az eldöntötte, hogy megyek, s aztán majd lelek munkát, vagy lelek, amit lelek, de megyek. De így ment át a legtöbbje, nem az volt a legfőbb motivációja, hogy előbb átment munkára, keressen egy kis plusz pénzt, a fö motiváció az volt, hogy itthon elhatározta, hogy megy. Ez egy kicsit módi is lett, mert nagyon soknak, akik áttelepültek, igazából nem volt gazdaságilag semmi oka, hogy átmenjen." A határ közelsége, a Magyarországra való átjárás, a családi, rokoni, baráti látogatások tapasztalata nem ösztönözte a vendégmunka elterjedését abban a formában, hogy az tartós és viszonylag biztos bevételi forrás legyen, s egy olyan életstratégia részévé válj on, ami a szülőföldön való megmaradást és gyarapodást segíti elő. Éppen ellenkezőleg: a vendégmunkával szerezhető jövedelemtöbblettel nem itthon teremtenek jobb egzisztenciát - esetleg indítanak vállalkozásokat -, hanem sokkal inkább az elvándorlás irányába befolyásolja ma is a potenciális vendégmunkásokat. Az 1990-es évek első felében alapvetően nem a vendégmunka volt jellemző a városra, hanem a határ menti kereskedelem, ami megélhetési, kereseti forrás vagy jövedelem-kiegészítést nyújtott. Ebben az időszakban menetrend szerinti buszokkal járt át több száz alkalmi kereskedő a határ túloldalára. Emellett az olcsóbb romániai üzemanyaggal való illegális kereskedelem (a .benzinelés'') és ennek helyileg kiépített különféle technikái is sokaknak volt jó kereseti lehetőség (és még ma is az). Öszszességében, azoknak a számát véve alapul, akik Magyarországról szerzik vagy egészítik ki jövedelmüket elmondható, hogy továbbra is a határ menti (többnyire fekete) kereskedelem a jellemzőbb, nem pedig az, hogy munkát vállalnak, rendszeresen hazajárnak és keresetüket itthon be fektetik. Becslések szerint a vendégmunkások száma Szalontán száz alatt van. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy Szalontán a vendégmunka "rejtett vendégmunka" - nem igazán kitapintható -, ami egyrészt abból adódik, hogy a vendégmunkások nagyobb része feketén dolgozik Magyarországon, másrészt pedig abból, hogy számos esetben a magyarországi 115
munkavállalás "tájékozódási lehetőség", ami távlatilag jobbára az áttelepülést hordozza magában. A szalontai vendégmunkások heterogén csoportot alkotnak mind iskolai végzettség és életkor tekintetében, mind pedig abból a szempontból, hogy a magyarországi munkavállalás milyen életszervezési stratégia része, milyen személyes és családi jövőképbe illeszkedik. Van egy olyan csoport, amelynek tagjai - többnyire fiatalok és magasabb az iskolai végzettségük - munkavállalási engedéllyel dolgoznak Magyarországon. ám esetükben a vendégmunka nagyobbrészt az áttelepedés előkészítő szakaszaként jelenik meg az élettervekben. Jellemzően olyan szakmákban sikerül elhelyezkedniük, amelyek Magyarországon kevésbé jól fizetettek (például napközis tanár, körzeti orvos), esetleg társadalmi rangjuk az itthoninál alacsonyabb. A munkahellyel járó kedvezmények - mint például a szolgálati lakás - mégis vonzóvá teszik a szalontaiak számára ezeket a munkahelyeket és megkönynyítik az áttelepedést. Más csoportot képeznek a szakmunkások (kőművesek, asztalosok, festők, fémipari munkások), akik többsége középkorú, itthon van családjuk és lakásuk, és nem tervezik az áttelepedést. Ök inkább feketén vagy félig legálisan vállalnak munkát. Magyarországi munkavállalásukat a jobb kereseti lehetőség motiválja: a szerzett jövedelemmel némileg magasabb életszínvonalat tudnak biztosítani a családjuk számára, mintha itthon dolgoznának. A harmadik csoportba a szezonmunkások sorolhatók, akik munkavállalási engedély nélkül a közeli határ menti településekre (például Méhkerékre ) járnak át kertészeti idénymunkára. A némi jövedelemkiegészítést nyújtó munkalehetőségeknek azonban egyre inkább korlátokat szabnak a magyarországi hatóságok szigorodó ellenőrzései. A magyarországi munkalehetőségekrőlleggyakrabban személyes kapcsolatokon keresztül terjednek az információk, de a határ mindkét oldalán megjelenő helyi lapok is hirdetnek magyarországi munkalehetőségeket. Kutatásunk eredményei alapján a vendégmunka-vállalás két típusa jellemző Nagyszalontán aszerint, hogy ez a munka a .menni'' vagy a "maradni" életstratégia részét képezi. Fontos megjegyeznünk azonban, hogy mára az elvándorlás és szülőföldön maradás retorika jobbára ki ürült, a jelenlegi helyzetben mindkét stratégia követése gazdasági indíttatásúnak mondható a munkavállalók részéről.
A VENDÉGMUNKA
MINT AZ ÁTTELEPEDÉS
ELŐKÉSzíTŐ
FÁZISA
A Magyarországon munkát vállalók között a népesebb csoportot azok alkotják, akik számára a vendégmunka lényegében olyan idöszak, amely előkészíti az áttelepedést. Bár sok esetben az eredeti szándék a jobb kereseti lehetőség - a magasabb életszínvonal eléréséhez vagy a gyermek(ek) Magyarországon való taníttatásához -, a magyarországi munkavállalás tapasztalatai, valamint az ezzel együtt járó családi gondok, a gazdasági megfontolások az elvándorlás irányába hatnak. Oe az elvándorlás irányába hat a már áttelepültek száma, a magasabb életszínvonal ígérete Magyarországon. csakúgy, mint a gazdasági kilátástalanság a szülőföldön. "Április körül a gyulai igazgató felajánlott a férjemnek egy állást a gyulai iskolában, mert év közben számítástechnika-tanár nélkül maradtak, és a férjem gondolt egyet és elvállalta. Itthon folytatta az úttörőházban a tanfolyarn-tartásokat, ezt a felnőttoktatást. 116
[... ] Közben belekóstolt, mondjuk a normálisabb helyzetbe, meg hát csodálatos felszereltsége van ott az iskolának, ... meg tanfolyamokra küldték, végre, húsz év után. És azt mondtuk, próbáljuk meg mi is, hogy a család menjen utána, mert az, hogy ő ott, mi itt, ez nem megy. Hát most már, hogy arról a munkáról lemondjon, meg arról a plusz jövedelemről is, azt már nem tudjuk elképzelni." "Hát a nagyfiam az már odaát van, dolgozik és kereskedelmi főiskolára jár közben, úgyhogy már csak a két fiúnkat kell magunkkal vigyük. A legkisebb most hetedikes lesz, és is kezdheti a kollégiumot, ott, olyan hatéves gimnáziumot, úgyhogy az nekünk pont jó, elölről kezdheti." ö
.Jvlost ezt a házat eladtuk, ... és a fiúnkért megyünk. Végül is a gyermek jövőjéről van szó, egy gyerek van, s ő nagyon ügyes, szóval itt is nagyon jól tanult, mindig első volt, s gondolkoztunk, hova adjuk gimnáziumba, sajnos a szalontai nagyon le van gyengülve. És akkor adódott ez, hogy gyerekek mentek át - két éve volt -, hát menjen ő is, lássuk milyen. S a férjem is pont akkor intézte a munkavállalóit, s akkor átmentek, így. Sarkadon is számítástechnikai osztályban van, ott is első tanuló."
A VENDÉGMUNKA
MINT MEGÉLHETÉSI TÖBBLETKERESETILEHETÖSÉG
FORRÁS ÉS
Vannak, akik azért mennek el Magyarországra munkát vállalni, mert itthon megszűnt a rnunkahelyük, vagy az itthoni keresetükből nem tudják családjukat fenntartani. Az itthon már meglévő anyagi hátteret nem kívánják feladni vagy azért, mert nem szeretnének Magyarországra áttelepülni, vagy mert nem tartják valószínűnek, hogy Magyarországon ebből a munkából hasonló életkörülményeket tudnának újra megteremteni. Esetükben a vendégmunkával megszerzett többlet jövedelem egy része elvész a kétlaki életmóddal, és nem tesz lehetövé nagyobb mértékü anyagi gyarapodást. A vendégmunka hozadéka az, hogy az átlagosnál magasabb életszínvonalat biztosít, nincsenek alapvető megélhetési gondjaik, telik tartós használati cikkekre, lakásfelújitásra, de megtakarításra már nem futja. Ez a fajta vendégmunka szamos esetben feketemunka vagy csak félig legális munka. A vendégmunkások elmondása alapján a feketemunka jobb kereseti lehetőség, mint a legális, ami abból adódik, hogya vendégmunkás-foglalkoztatás félhivatalos gyakorlata mára a magyarországi munkaerőpiac "szürkegazdasági" ágazatává vált. Szalontán külön figyelmet érdemel az a jelenség is, hogy a határon átnyúló sűrű kapcsolati háló tartja életben és mozgatja ezt a fajta vendégrnunkát, olyan értelemben, hogy személyes szálakon adódnak át az információk a munkalebetöségekröl, gyakorta pedig Szalontáról áttelepült (al)vállalkozó a foglalkoztató. A határ két oldalát összekötő-átszövő személyes szálak bizonyos mértékig elfedik és rejtve hagyják ennek a fajta munkavállalásnak a valós jellemzőit. "A keresztapám megkeresett, mit csinálsz, mennyi munkád van, ezt meg kéne csinálni, rnondom, jó. Hát per pillanat, ha nem volt itthon munkám, akkor kimentem, van ott haver is meg ez-az, sakkor kellemest a hasznossal. Szóval én úgy számoltam keresztapámnak, az itteni árban megcsináltam neki, mert ez így kedvező volt neki, rnikor nekem 117
úgy esett az időmből, hogy nekem itt nem volt olyan zsúfolt programom, sakkor mindenkijóljárt." "A férjemnek kovács a szakmája, itt dolgozott a fémipari vállalatnál három váltásban. Eszébe nem jutott volna kimenni, ha annyit keresett volna, hogy abból megélhetett volna a család. Nem megszűnt a munkahelye, dolgozott, hajtott, de mikor már ennivalóra se elég a fizetés, akkor már lépni kell. Adódott a lehetőség, s akkor elment. Hú de nagy jövedelmet nem hoz haza. Három év alatt jutottunk oda, hogy megint rendbe tudtunk szedni egy szobát. Ha itt dolgozna, nem jutna rá. Minden hónapban azzal jön haza, hogy többet nem megy vissza. Aztán meglátja, hogy mi van, hát ez borzasztó, beszél a kollegákkal, semmit nem keresnek, s akkor megint visszamegy, azzal, hogy most megyek utoljára. Évek óta így tart." "Az első években feketén dolgoztunk. Megcsinálták a munkavállalásit, azt mondták, hogy hivatalos, de mi gyanítottuk, hogy valami nem stimmel. Jött a szerződéssei: írd alá; mondom, hát legalább olvassam el. Azt mondja, úgyis mindegy neked. Addig amit kerestem, az az enyém volt. Aztán amikor megcsináltuk a munkavállalásit minimális bérrel voltunk felvéve mint segédmunkások. Viszont nekünk semmi közünk nem volt a fizetésünkhöz, teljesítményre dolgoztunk. Most mikor eljöttem, akkor mondtam, hogy adják ki, mert azt mondták, hogy be lesz írva a munkakönyvbe. Nem láttam papírt."
ÖSSZEGZÉS A kutatás egyik konkrét célja az volt, hogy rálátást nyerjünk: Nagyszalontáról mely társadalmi csoportok vállalnak elsősorban Magyarországon munkát és mire fordítják a megszerzett jövedelmüket. A bemutatott két vendégmunkatípus - bár két eltérő stratégia részeként jelenik meg az élettervekben - abban hasonlóságot mutat, hogy Magyarországon marad a megszerzett jövedelem nagyobb vagy kisebb hányada. Azok, akik az áttelepülésüket készítik elő, itthon maradt házukat eladják és ennek az árát hozzátéve az ott megszerzett jövedelemhez új egzisztenciát teremtenek. Magukkal viszik itt már megszerzett javaikat, tudásukat, gyermekeiket. Azok, akik hazajárnak, nem szándékoznak elvándorolni, keresetük egy részét Magyarországon hagyják: ott ebből élnek, ott vásárolnak tartós használati cikkeket, anyagokat a ház felújításához, berendezési tárgyakat és élelmiszereket. Megpróbálják életmódjukat a magyarországi modellhez igazítani, de ez a fajta modellkövetés nem a város gazdasági életét pezsdíti, hanem a határ túloldalán lévő vásárlóerőt gyarapítja.
118
A KÁRPÁT-MEDENCEI MAGYAROK VÁRHATÓ MUNKAERŐ-MOZGÁSÁNAK SZOCIOLÓGIAI MECHANIZMUSAI
Fleck Gábor
A munkavállalási és otthonmaradási szándék okai a Kárpát-medencei magyarok körében
Ebben a fejezetben három kérdésre keresünk választ, nevezetesen, hogy milyen okok késztetik a Kárpát-medencei magyarokat a magyarországi munkavállalásra, milyen célt szolgál a magyarországi kereset és melyek az otthon maradás okai.
A MUNKA VÁLLALÁSI SZÁNDÉK OKAI Először azt mutatjuk be, hogyaMagyarországon munkát vállalni szándékozó Kárpátmedencei magyarok tervei mögött miféle okok húzódnak meg. A kérdőívben szereplő kérdésre kilenc válaszlehetőség közül többet is megjelölhettek a kérdezettek.' Elemzésünkben e válaszok közül a leggyakrabban előforduló négy válasz különböző szociodemográfiai szempontok alapján való megoszlását vizsgáljuk. A teljes Kárpát-medencei magyar diaszpóra mintájában a leggyakrabban megjelölt migrációs ok a megfelelő jövedelmet nyújtá munka hiánya a kibocsátá országban (43 százalék). A válaszolók több mint negyede jelölte meg okként azt, hogy ugyan van munkája, de a mindennapi megélhetése nincs biztosítva. Szintén mintegy negyede a válaszolóknak saját munkanélküliségét nevezte meg egyik okként, míg a válaszolók hatodát az is hajtja a magyarországi munkavállalás felé, hogy valamilyen célból nagyobb összegre van szüksége. A többi ok2 aránya mind tíz százalék alatti, ezért velük a továbbiakban nem foglalkozunk, a részletesebb elemzés során már csak az első négy válaszlehetőség különböző megoszlásait elemezzük. A válaszokat olyan sorrendben helyeztük el a táblázatokban, amelyek - feltételezésünk szerint - rendre jobb helyzetet jellemeznek: • egyáltalán nincs munka; • van munka van, de ajövedelem nem elég a megélhetéshez; • van munka, de a jövedelem nem megfelelő (kevés a jóléthez); s végül • nem a megélhetés, hanem valamilyen sajátos cél elérése a magyarországi munkavállalás oka (nagyobb összegre van szüksége). Az okok említésében a térségek között kisebb különbségek rnutathatók ki (1. táblázat). I Lásd a kérdőív 10. kérdését az l.függelékben (285. o.). 2 Nincs a szakképzettségének megfelelő munka, hosszu távú munkavállalást vágy, család vagy ismerős nyomása, magyarként diszkriminálják.
tervez Magyarországon.
kaland-
121
l. táblázat A magyarországi
munkavállalás
fő okainak
Egyáltalán nincs munka
Térség
Dél-Szlovákia
27
előfordulási
aránya
Van munka, de a jövedelem nem elég a megélhetéshez
térségenként,
százalék*
Van munka, de a jövedelem nem megfelelő
Nagyobb összegre va n szüksége
20
40
9 18
Erdély
24
25
40
Kárpat-Ukrajna
30
34
56
12
Vajdaság
19
34
45
20
25
27
43
16
Összesen
-
* Mivel több válasz volt lehetséges, az összeg eltérhet a 100 százaléktóI.
A magyarországi munkavállalás fö okaként mind a négy térségben a megfelelő jövedelmet nyújtó munka hiányát jelölték meg a válaszadók. A második leggyakoribb ok a megélhetési nehézség, kivéve Dél-Szlovákiát, ahol a munkalehetőségek általános hiányát említik másodjára a válaszadók. A harmadikként említett ok, hogyakérdezettnek egyáltalán nincs munkája, vagyis munkanélküli. Egyetlen kivétel a Vajdaság, ahol azt a válaszlehetőséget, hogyakérdezettnek nagyobb összegre van szüksége, többen jelölték meg, mint a munkanélküliséget. Látható az is, hogy míg a kárpát-ukrajnaiak migrációjában a munkanélküliség és a megélhetési problémák vannak előtérben, addig a vajdaságiak körében a munkanélküliség szerepe a háttérbe szorul, s a nagyobb összeg szerzésének reménye hangsúlyos. A migrációs szándék lehetséges okaiban sem a nemek szerint, sem az életkor alapján nem találtunk szignifikáns különbségeket. Ezzel szemben az iskolai végzettség szerint a magyarázatok szignifikáns eltéréseket mutattak: minél magasabb a kérdezett iskolai végzettsége, annál kisebb a valószínűsége, hogy az "egyáltalán nincs munka" válasz legyen a megjelölt ok (2. táblázat). 2. táblázat A magyarországi munkavállalás fő okainak előfordulási aránya a legmagasabb iskolai végzettség szerint, százalék=
Legmagasabb Iskolai végzettség
Egyáltalán nincs munka
Van munka, de a jövedelem nem elég a megélhetéshez
Van munka, de a jövedelem nem megfelelő
Nagyobb összegre van szüksége
Legfeljebb 8 általános
32
23
43
15
Szakmunkásképző
22
31
42
16
Érettségi
19
29
46
17
Felsőfokú
6
31
36
15
Összesen
25
27
43
16
*
Mivel több válasz volt lehetséges, az összeg eltérhet a 100 százaléktóI.
122
A diplomások körében a mindennapi megélhetési gond és a megfelelő jövedelmet nyújtó munka hiánya szinte egyforma súllyal szerepel, míg a legfeljebb 8 általánost végzettek körében a munkanélküliség és a megfelelő jövedelmet nyújtó munkalehetőségek elérhetetlensége áll a migrációs szándék hátterében. Az iskolai végzettség mellett a gazdasági aktivitás jellege is összefüggést mutat a megjelölt oko kkal (3. táblázat). 3 3. táblázat A magyarországi munkavállalás fő okainak előfordulási a gazdasági aktivitás szerint, százalék*
Gazdasági
aktivitás
Egyáltalán nincs munka
Van munka, dc a jövedelem nem elég a megélhetéshez
aránya
Van munka, de a jövedelem nem megfelelő
Nagyobb összegre van szüksége
Aktív
II
41
43
21
Munkanélküli
49
II
45
9
Egyéb inaktiv
27
16
43
13
Összesen
25
27
43
16
• Mivel több válasz volt lehetséges, az összeg eltérhet a 100 százalékról.
Azok aránya, akik többek között azért akarnak magyarországi munkát vállalni, mert egyáltalán nincs munkájuk, érthető módon a munkanélküliek között a legmagasabb és az aktívak körében a legalacsonyabb. Némileg meglepő, hogy még az aktívak II százaléka is megemlíti az okok között a munkanélküliséget, ami rnögött nyilván álmunkahelyeket (fizetés nélküli szabadság alatt végzett munkát, részmunkaidőt stb.), illetve nem működő vállalkozásokat sejthetünk. Az is érthető, hogya "van munkája, de a jövedelem nem elég a megélhetéshez" magyarázat az aktívak között a leggyakoribb. A település mérete szerinti megoszlásokban a legszembetűnőbb, hogy minél több lakosa van egy településnek, annál kisebb az esélye annak, hogy a migráció oka a munkanélküliség lenne (4. táblázat). A megélhetéshez, illetve ajóléthez nem elegendő jövedelem okként való megjelölésének gyakorisága viszont a települések lakosságszámával nő. A kistelepülések lakossága tehát egyértelműen a munkanélküliség miatt akar munkát vállalni Magyarországon, míg a nagyobb települések lakói körében a jólét elérése mellett fontos szerepet tölt be a megélhetési problémák leküzdése és a nagyobb összeg szerzésének reménye is. A magyar lakosság arányának+ is van némi hatása a migrációs okokra. A magyarok által sűrűn lakott településeken élők nagyobb arányban jelölték meg okként azt, hogy egyáltalán nincs munkájuk, míg a 40 százaléknál kisebb magyar arányú településeken ritkábban.
3 A gazdasági aktivitás változóját háromkategóriássá vontuk össze az egyes kategóriák kis esetszámai miatt, továbbá mert a munkanélküliek aránya a migrációt tervezők között kiugróan magas volt. 4 Aszerint, hogy mennyi a magyarok aránya a településen, három azonos elemszámú csoportot hoztunk létre: az egyes csoportokba így azok kerültek, akik olyan településen élnek, ahol a lakosság kevesebb mint 40 százaléka, 40-85 százaléka, illetve több mint 85 százaléka magyar.
123
4. táblázat A magyarországi munkavállalás a településnagyság
Egyáltalán nincs munka
Tclepülésnagyság
1000 fő alatti
fő okainak előfordulási szerint, százalék*
Van munka, dc a jövedelem nem elég a megélhetéshez
aránya
Van munka, de a jövedelem nem megfelelő
Nagyobb összegre van szüksége
34
18
39
14
30
25
40
II
10 000 fő feletti
18
31
47
20
Összesen
25
27
43
16
1000-9999
fö közötti
* Mivel több válasz volt lehetséges, az összeg eltérhet a 100 százaléktol.
A magyarok által legritkábban lakott településeken inkább a megélhetés gondja, illetve a nagyobb összeg megszerzésének reménye a magyarországi munkavállalás ösztönzője. A kérdezettek anyagi helyzet szerinti besorolására kétféle mutatót használtunk: az objektív anyagi helyzetet a háztartás tartós fogyasztási cikkekkel van ellátottságával, a szubjektív anyagi helyzetet pedig a kérdezettek önbesorolása alapján ítéltük meg. 5 A tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottság növekedésévei (nincstelen, közepesen, illetve jól ellátott) a munkanélküliség miatti munkavállalás aránya csökken, míg azok aránya, akik nagyobb összeget akarnak szerezni, a jobban ellátottak körében magasabb. A megfelelő jövedelem hiánya a közepesen ellátottak között a legerősebb motiváló tényező, a másik két kategóriában - valószínűleg más és más okból - ez kevésbé fontos. A nincstelenek nagy része a munkanélküliséggel indokolta munkavállalási szándékát. A szubjektív anyagi helyzet hatása hasonló, mint a fogyasztási cikkekkel való ellátottságé (5 táblázat). 5. táblázat A magyarországi munkavállalás fő okainak előfordulási a szubjektív anyagi helyzet szerint, százalék=
Szubjektív anyagi helyzet
Egyáltalán nincs munka
Van munka, dc a jövedelem nem elég a megélhetéshez
aránya
Van munka, de a jövedelem nem megfelelő
Nagyobb összegre van szüksége II
Szegény
36
26
44
Átlagos
22
28
44
17
Gazdag
9
24
36
26
25
27
43
16
Összesen
*
Mivel több válasz volt lehetséges, az összeg eltérhet a 100 százaléktol.
5 Megkértük be önmagukat.
124
a megkérdezetteket,
hogya
legszegényebbtől
a leggazdagabb ig terjedő tízfokú skálán sorolják
A munka hiányát a magukat szegényként vallók jelölik meg leggyakrabban migrációs okként, a gazdagok pedig legritkábban. A nem megfelelő jövedelmet ugyancsak a magukat gazdagnak érzők említik a legkevésbé, a másik két kategória között azonban nincs különbség. Ugyanez a helyzet a megélhetés bizonytalanságával is. A nagyobb összeg megszerzésének reménye viszont a gazdagokat hajtja leginkább a magyarországi munkavállalás felé.
A MAGYARORSZÁGI
JÖVEDELMEK
MUNKA VÁLLALÁSBÓL SZÁRMAZÓ ELKÖLTÉSÉNEK TERVEI
Vajon mire fordítanák a kérdezettek a magyarországi munkavállalásból származó jövedelmüket? A kérdésre adott leggyakoribb válasz (64 százalék) a mindennapi megélhetési gondok enyhítése volt. A második leggyakoribb válasz az ingatlanra való anyagi ráfordítás szándéka, de ezt már csak a válaszolók negyede nevezte meg. Tartós fogyasztási cikkekre közel negyedük költene, viszont személygépkocsi vásárlása és fenntartására, befektetésre, illetve a szórakozás és üdülés finanszírozása már rendre kevesebben. Térségenként vizsgálva a magyarországi munkavállalásból származó jövedelmek felhasználásának terveit (6 táblázat): rninden térségben elsősorban a mindennapi megélhetés költségeit fedeznékjövedelmükből a Kárpát-medencei magyarok. Különösen sokan gondolják így a kárpát-ukrajnaiak, és az itt élők körében a leggyakoribb a tartós fogyasztási cikkek vásárlásának terve is (utóbbi szándék Dél-Szlovákiában jellemző a legkevésbé). 6. táblázat A magyarországi munkavállalásból származó jövedelem elköltésének terve térségen ként, százalék"
Térség
Mindennapi megélhetés
Ingatlan
Tartós fogyasztási cikkek
Személygépkocsi
Szórakozás, Befektetés
üdülés
Dél-Szlovákia
65
17
II
16
l'i
22
Erdély
60
27
17
13
14
8
Karpat-Ukrajna
81
25
39
18
7
9
Yajdaság
58
27
29
20
26
13
Összesen
64
25
22
15
14
II
• Mivel több válasz volt lehetséges, az összeg eltérhet a 100 százalékról.
Kornolyabb eltérés még a befektetés és az üdülés tervezése terén látható. Míg KárpátUkrajnában alig akad, aki befektetésben gondolkodna, addig a vajdaságiaknak több mint negyede fontolgatja ezt a lehetőséget. Szórakozásra, üdülésre az erdélyi és a kárpát-ukrajnai magyarok nagy része szinte gondolni sem mer, a dél-szlovákiaiak viszont közel negyede költene erre. 125
Nézzük meg, milyen demográfiai és szociológiai tényezők magyarázzák a magyarországi munkavállalásból származó jövedelmek elköltésének terveit! A férfiak ingatlanra, gépkocsira, illetve befektetésre inkább fordítanák keresményüket, mint a nők (7. táblázat). 7. táblázat A magyarországi munkavállalásból származó jövedelem elköltésének terve nemek szerint, százalék*
Nem
Mindennapi megélhetés
Ingatlan
Tartós fogyasztási cikkek
Személygépkocsi
Befektetés
Férfi
61
29
18
20
Nö
70
20
26
8
12
12
25
22
15
/4
II
Összesen
64
16
Szórakozás, üdülés
9
* Mivel több válasz volt lehetséges, az összeg eltérhet a 100 százaléktóI.
A mindennapi megélhetésre és a tartós fogyasztási cikkekre tervezett költés inkább a nőkre jellemző, mint a férfiakra. A szórakozás, üdülés tekintetében a különbség nem jelentős ugyan, mégis inkább a nőkre jellemzőbb. Mint az a 8. táblázatból kitűnik, minden korcsoportban a mindennapi megélhetésre költenének a legtöbben: leginkább a 35-44 évesek fordítanák erre a jövedelmüket, legkevésbé pedig a legfiatalabb korcsoport. 8. táblázat A magyarországi elköltésének
Korcsoport
Mindennapi megélhetés
munkavállalásból terve korcsoportok
Ingatlan
Tartós fogyasztási cikkek
származó jövedelem szerint, százalék*
Személygépkocsi
Befektetés
Szórakozás, üdülés
18-24 éves
59
22
19
22
17
18
25-34 éves
61
32
22
18
17
12
35-44 éves
72
23
24
II
13
4
45-55 éves
67
21
20
5
9
5
Összesen
64
25
22
15
14
II
• Mivel több válasz volt lehetséges, az összeg eltérhet a 100 százaléktóI.
Ingatlanra a 25-34 évesek közül mindegy negyedik megkérdezett költene, a másik három korcsoportban egyaránt minden harmadik. A személygépkocsi fontossága az idősebbek felé haladva egyre csökken: míg a legfiatalabb korcsoportba tartozók több mint ötöde gondol rá, addig a legidősebbeknek csupán huszada. A befektetés leginkább a két fiatal 126
generáció sajátja, legkevésbé pedig az idősekre jellemző. Szórakozásra, üdülésre egyértelműen a legfiatalabbak költenének leginkább, az idősebbek felé haladva ennek a tételnek a jelentősége egyre csökken. Az iskolai végzettség szerinti megoszlás azt mutatja, hogya legfeljebb 8 általánost végzettek fordítanák jövedelmüket leginkább a mindennapi megélhetésre, a magasabb iskolai végzettségűek felé haladva némileg csökkenést tapasztalunk. Bár az eltérések viszonylag kicsik, a legalacsonyabb és a legmagasabb iskolai végzettségűek közötti különbség már II százaléknyi. A befektetés és a szórakozás, üdülés esetén látunk szembetűnő különbségeket: a magasabb iskolai végzettségűek ezekre a tételekre inkább költenének; a két szélső kategória közötti különbség mindkét esetben közel két és félszeres. A gazdasági aktivitás hatása nem jelentős, de néhány eltérés fontosnak látszik. A mindennapi megélhetésre való költés tervezése például az aktívakra kevésbé jellemző, mint a munkanélküliekre vagy az egyéb inaktívak csoportjára. Az ingatlan esetében épp fordított a helyzet: az aktívak terveiben szerepel a leggyakrabban ez a ráfordítás. Még a befektetés esetében van némi eltérés: ez a munkanélküliek körében a legkevésbé fontos, de a másik két csoportba soroltak sem nagy arányban jelölték meg válaszként. A település méretének alig van hatása a munkavállalás bevételének felhasználási stratégiájára. A mindennapi megélhetés valamivel fontosabb ugyan a legkisebb települések esetében, a különbség azonban nem jelentős. Az ingatlanvásárlásban sem mutatkozik érdemi eltérés. A tartós fogyasztási cikkekre való költés esetében a különbségek szintén nem túl nagyok, bár a nagyobb települések felé haladva ennek fontossága nő. Ugyancsak a nagyobb településeken élőket jellemzi inkább a személygépkocsira, a befektetésre és az üdülésre, szórakozásra való ráfordítás szándéka. A településen élő magyarok arányának gyakorlatilag nincs hatása a Magyarországon szerzett jövedelmek tervezett felhasználására. Az anyagi helyzet két változóval mért hatása hasonlóan alakítja a képet. Az objektív anyagi helyzet (a tartós fogyasztási javakkal való ellátottság) alapján előállt három csoport mindegyikében a megélhetésre fordítanák a legtöbben a jövedelmüket, de a nincstelenektől a jól ellátottak felé haladva csökkenő tendencia figyelhető meg (9. táblázat). 9. táblázat A magyarországi
Objektív anyagi helyzet
munkavállalásból származó jövedelem elköltésének az objektív anyagi helyzet szerint, százalék=
Mindennapi megélhetés
Ingatlan
Tartós fogyasztási cikkek
Személygépkocsi
terve
Szórakozás, Befektetés
üdülés
Nincstelen
72
26
21
9
5
6
Közepesen ellátott
65
24
24
17
14
10
Jól ellátott
54
26
17
17
24
18
Összesen
64
25
22
15
/4
1/
*
Mivel több válasz volt lehetséges, az összeg eltérhet a 100 százaléktói.
127
Tartós fogyasztási cikkekre értelemszerűen a jól ellátottak költenének a legkevésbé, a közepesen ellátottak pedig leginkább, hiszen az előbbiek kevésbé szorulnak rá, az utóbbiak viszont kevésbé engedhetik meg maguknak. Személygépkocsira a nincstelenek terveznek legkevésbé költeni, a másik két csoport között nincs különbség e tekintetben. A befektetés és a szórakozás, üdülés pedig a nincstelenektől a jól ellátottak felé haladva egyre gyakrabban választott kategória. A szubjektív anyagi helyzetet vizsgálva ugyanazt a tendenciát látjuk, rnint az objektív anyagi helyzet esetében (JO. táblázat): a mindennapi megélhetésre való ráfordítás terve a szegényekre jellemző leginkább, a gazdagok felé haladva e szándék mérséklődik. 10. táblázat A magyarországi
Szubjektív anyagi helyzet
munkaválJalásból származó jövedelem elköltésének a szubjektív anyagi helyzet szerint, százalék
Mindennapi megélhetés
Ingatlan
Tartós fogyasztási cikkek
Személygépkocsi
terve
Befektetés
Szórakozás, üdülés
Szegény
74
22
27
13
8
8
Átlagos
61
27
20
14
16
II
Gazdag
58
27
18
22
19
13
Összesen
64
25
22
15
14
1/
*
Mivel több válasz volt lehetséges, az összeg eltérhet a 100 százalékról.
Ingatlanra a szegények költenének a legkevésbé, a másik két csoport között, noha valamivel nagyobb az erre fordítók aránya, nincs eltérés. Tartós fogyasztási cikket a szegények, személygépkocsit pedig a gazdagok vásárolnának a Magyarországon keresett pénzből. Befektetésre a gazdagok szánnának legtöbben, a szegények alig. A szórakozás, üdülés es etén a helyzet hasonló, bár a különbségek kisebbek.
A MAGYARORSZÁGI
MUNKAVÁLLALÁS LEHETSÉGES OKAI
ELUTASÍTÁSÁNAK
A következőkben a Kárpát-rnedencei magyarok azon részével foglalkozunk, akik nem terveznek magyarországi munkavállalást, A kedvezménytörvény által felkínált munkavállalás elutasításakor a válaszoló tíz válaszlehetőség közül választhatott, és egyszerre többet is megjelölhetett.v A válaszolókat a megjelölt okok alapján négy kategóriába vontuk össze: • az első kategóriába soroltuk azokat, akik azt a választ jelölték meg, hogy nincs szükségük a külföldi munkavállalásra, mivel akár nekik, akár valamelyik családtagjuknak jól kereső állása van, és ennek köszönheröen a háztartás jövedelme elegendő; • a második kategóriába azokat vontuk össze, akiknek más terveik vannak (tanulás, gyerekszülés stb.) vagy más országban akarnak rnunkát vállalni; 6 Lásd a kérdőiv
128
12. kérdését az l.függelékben
(285 o).
• a harmadik kategóriába azok kerültek, akik a "nem engedi a család" indokot választották, vagyis családi tiltásra hivatkoztak; • a negyedik kategóriába soroltuk mindazokat, akik nem az előbbi okokat jelölték meg, hanem valamely más okot.? A továbbiakban e négy csoport elutasító döntésének szociodemográfiai magyarázatát elemezzük. A magyarországi munkavállalás elutasításának okai térségenként eltérőek (J 1. táblázat). Leginkább a dél-szlovákiaiakat, legkevésbé pedig a vajdaságiakat tartja vissza a magyarországi munkavállalástól az, hogy nincs szükségük ebből származó többlet jövedelemre. A családi tiltásra való hivatkozás a kárpát-ukrajnaiak körében a leggyakoribb. Más okokat Kárpát-Ukrajnában és a Vajdaságban egyforma gyakorisággal jelöltek meg. ll. táblázat A magyarországi
munkavállalás
Nincs rá szüksége
Térség
elutasításának
okai térségenként.
százalék*
Más terve van
Családi tiltás miatt
Más okból
Dél-Szlovákia
35
15
27
26
Erdély
33
15
24
21
Kárpat-Ukrajna
31
II
36
38
Vajdaság
27
16
23
38
Összesen
32
15
26
26
* Mivel
több válasz volt lehetséges, az összeg eltérhet a 100 százaléktol.
A demográfiai tényezők hatását vizsgálva a férfiak és a nők némileg másképp magyarázzák, miért utasítják el a magyarországi munkavállalást. Az, hogy nincs szükség a kibocsátó országon kívüli munkavállalásra, a férfiakat inkább visszatartja a migrációtóI. A család visszatartó ereje viszont a nőkre hat erősebben. Az életkor hatása viszonylag erősnek mondható a magyarországi migráció elutasításának okaiban (J 2. táblázat). A fiatalabb korcsoportoktói a középkorosztály felé haladva egyre nagyobb arányban jelölik meg azt az okot, hogy nincs szükségük a külföldi munkából származó többlet jövedelemre. Az határozottan látszik, hogya legfiatalabb korosztályt tartja vissza legkevésbé ez a tényező, és a legidősebbeket is kevésbé, mint a középkorosztályba tartozókat. A "más terve van" kategória esetén a helyzet pont forditott. és itt még határozottabb tendenciát láthatunk. A legfiatalabb korosztály tói a legidősebb felé haladva csökken azok aránya, akiket az tart vissza a magyarországi munkavállalástól, hogy esetleg máshol akarnak munkát vállalni, vagy épp tovább tanulnak, vagy gyereket kívánnak szülni. A mást tervezők aránya a legfiatalabb korosztályban kiugróan magas: 44 százalék. A család visszatartó ereje a fiatalokra hat a legkevésbé, holott azt várhatnánk, hogy éppen őket tartják vissza szüleik a migrációtóI. Ehelyett azt látjuk, hogy a két középső kor7 Nem ismeri a feltételeket.
beteg. nines elég pénze, hogy nekivágjan
a munkakeresésnek,
nincs szaktudása.
129
12. táblázat A magyarországi
munkavállalás
elutasításának
Nincs rá szüksége
Korcsoport
okai korcsoportok
szerint,
Más terve van
Családi tiltás miatt
százalék*
Más okból
18-24 éves
18
44
12
19
25-34 éves
35
19
29
20
35-44 éves
37
9
30
28
45-55 éves
31
4
24
33
Összesen
32
15
26
26
• Mivel több válasz volt lehetséges, az összeg eltérhet a 100 százaléktóI.
korcsoport családi kötődése a legerősebb. A magyarázat egyfelől abban rejlik, hogy nekik már vannak gyerekeik, akik ráadásul eltartott korban vannak, másfelől a házastársak is korlátozzák egymást a külföldi munkavállalásban. Az iskolai végzettség mind a négy válaszlehetőség esetén határozott tendenciát mutat (13. táblázat). A magasabb iskolai végzettség felé haladva egyre nő azok aránya, akiknek nincs szükségük a külföldi munkavállalásra: a legfeljebb 8 osztályt végzettek 23 százaléka, a diplomásoknak viszont már 42 százaléka vélekedik így. Emögött a magasabb iskolai végzettséggel járó viszonylagosan jobb életkörülményekre és a nagyobb állásbiztonságra gondolhatunk. Ugyanez a tendencia érvényesül a mást tervezők körében: a legalacsonyabb iskolai végzettségűekhez képest a diplomások kétszer akkora arányban jelölik meg ezt az okot. 13. táblázat A magyarországi
Legmagasabb iskolai végzettség
munkavállalás elutasításának okai a legmagasabb iskolai végzettség szerint, százalék*
Nincs rá szüksége
Más terve van
Családi tiltás miatt
Más okból
Legfeljebb 8 általános
23
II
30
39
Szakmunkásképző
32
12
29
24
Érettségi
39
18
22
18
Felsőfokú
42
20
14
14
Összesen
32
15
26
26
• Mivel több válasz volt lehetséges, az összeg eltérhet a 100 százaléktóI.
A magyarországi munkavállalás család miatti elutasítása esetén ellentétes a tendencia: az alacsonyabb iskolai végzettségűekre erőteljesebben hat a család visszatartó ereje, mint a magasabb iskolai végzettségűekre. Ugyanezt erősíti meg a más okból való elutasítás is, ami arra utal, hogyamigrációtól való tartózkodásához a család vagy az objektív korlátok 130
visszatartó ereje szükségeltetik. Az egyéb okokból fakadó korlátozottság a legalacsonyabb iskolai végzettségűek esetén közel háromszor olyan fontos ok, mint a diplomások körében. A közbülső képzettségi kategóriákban is határozott különbségeket látunk, bár a legnagyobb ugrás kétségtelenül a legfeljebb 8 általánost és a szakmunkásképzőt végzettek csoportja között van. Ha a gazdasági aktivitást választ juk magyarázó változónak, akkor azt látjuk, hogy az aktívak kiugróan magas arányban utasítják el a magyarországi munkavállalást azzal az indokkal, hogy nincs szükségük többlet jövedelemre (14. táblázat), míg a munkanélküliek és az egyéb inaktívak körében ez a legkevésbé fontos ok. A mást tervezők viszont az egyéb inaktívak csoportjában vannak a legnagyobb és az aktívak körében a legkisebb arányban. A család visszatartó ereje leginkább a munkanélküliek körében jellemző érv. Más oka a munkavállalás elutasítására ugyancsak a munkanélkülieknek és az egyéb inaktívaknak van nagyobb arányban. 14. táblázat A magyarországi munkavállalás elutasításának a gazdasági aktivitás szerint, százalék*
Gazdasági
aktivitás
Nincs rá szüksége
Más terve van
okai
Családi tiltás miatt
Más okból
Aktív
42
12
25
22
Munkanélküli
14
22
32
33
Egyéb inaktív
16
28
26
34
Összesen
32
15
26
26
*
Mivel több válasz volt lehetséges, az összeg eltérhet a 100 százaléktól.
A település mérete kevéssé függ össze a migrációt elutasító magyarázatokkal (15. táblázat). A család miatti elutasítást inkább a kistelepülések lakói említik, és anagyvárosok lakóit jellemzi leginkább, hogy más tervük van. 15. táblázat A magyarországi munkavállalás elutasításának a településnagyság szerint, százalék*
okai
Nincs rá szüksége
Más terve van
Családi tiltás miatt
Más okból
1000 fö alatti
29
10
32
24
1000-9999
Településnagyság
32
II
28
28
10 000 fő feletti
33
20
22
25
Összesen
32
15
26
26
fő közötti
* Mivel több válasz volt lehetséges, az összeg eltérhet a 100 százalékról.
131
A magyarországi munkavállalástól való távolmaradás okainak megoszlását megnéztük a kérdezett településén élő magyarok aránya szerint is, de összefüggést nem találtunk. Az objektív és a szubjektív anyagi helyzet viszont határozott összefüggést mutat a migráció elutasításának okaival (16. és 17. táblázat). 16. táblázat A magyarországi munkavállalás elutasításának okai az objektív anyagi helyzet szerint, százalék+
Objektív anyagi helyzet
Nincs rá szüksége
Más terve van
Családi tiltás miatt
Más okból
Nincstelen
17
9
30
43
Közepesen ellátott
27
13
30
28
Jól ellátott
44
18
19
18
Összesen
32
15
26
26
• Mivel több válasz volt lehetséges, az összeg eltérhet al 00 százaléktol.
A tartós fogyasztási javakkal való ellátottság növekedésévei (az objektív anyagi helyzet javulásával) egyre nagyobb arányban vannak azok, akik okként azt jelölik meg, hogy nincs szükségük a magyarországi munkavállalásra, illetve az ebből származó többlet jövedelemre: míg a nincstelenek 17 százaléka adja ezt a magyarázatot, addig a jól el látottak 44 százaléka. A "más terve van" okot kétszer akkora arányban jelölik meg magyarázatként a jól ellátottak, mint a nincstelenek körében (18, illetve 9 százalék), a közepesen ellátottak esetében pedig a mérték közel átlagos. A család visszatartó ereje és a más ok miatti korlátozottság viszont pont fordított tendenciát mutat. A magyarországi munkavállalást családi tiltás miatt a nincstelenek és a közepesen ellátottak körében egyaránt 30 százalék utasítja el, míg a jól ellátottak közül jóval kevesebben (19 százalék). Más okot a nincstelenek jelölnek meg a legnagyobb és a jól ellátottak a legkisebb arányban. A szubjektív anyagi helyzet szerint az összefliggések még határozottabb tendenciákat mutatnak: míg az első két elutasítási ok említésének aránya az objektív anyagi helyzet esetén 17. táblázat A magyarországi a szubjektlv
Szubjektív anyagi
helyzet
munkavállalás elutasításának okai anyagi helyzet szerint, százalék*
Nincs rá szüksége
Más terve van
Családi tiltás miatt
Más okból
Szegény
13
10
32
46
Átlagos
35
16
25
22
Gazdag
53
17
15
16
Összesen
32
15
26
26
• Mivel több válasz volt lehetséges, az összeg eltérhet a 100 százaléktóI.
132
tapasztaltakkal egybecseng, vagyis a szegényektől a gazdagok felé haladva nö, addig a másik két ok esetében a tendencia megfordul. A leghatározottabb különbséget a szegények és gazdagok között az első és a negyedik válaszkategóriában találjuk. Míg a szegények kissé több mint tizede jelölte meg okként azt, hogy nincs szüksége magyarországi munkavállalásra, addig a gazdagok több mint fele. Más okkal viszont a szegények közel fele indokolja az elutasítást, míg a gazdagok körében csupán a válaszadók 16 százaléka. Ha aszerint nézzük az adatainkat, hogyakérdezettek hogyan látják a kibocsátó ország várható gazdasági helyzetét, nem beszélhetünk határozott tendenciáról. Legnagyobb arányban az optimisták között vannak olyanok, akiknek nincs szükségük a külhoni munkavállalásra (38 százalék), a pesszimisták és a stagnálást prognosztizálók között nincs különbség. A mást tervezők arányai közötti különbségek nem igazán jelentősek, de a pesszimisták felé haladva egyre kevesebben indokolják ezzel távolmaradásukat a külföldi munkavállalástól. A család visszatartó ereje leginkább a stagnálást előrejelzők és majdnem ugyanolyan arányban a pesszimisták körében hat, az optimistákat kevésbé befolyásolja. A magyarországi munkavállalás elutasításra más okot az optimisták csupán ötöde jelöl meg, míg a másik két kategóriába tartozók mintegy harmada.
Simonovits Bori
A Kárpát-medencei magyarok munkaerő-migrációjának tervezett irányai
Ebben a fejezetben először áttekintjük a Kárpát-medencei magyarok rövid és hosszú távú munkaerö-rnigrációjának jellemző irányait és térségenkénti sajátosságait, majd a nyers migrációs potenciál eltérő irányait meghatározó társadalmi jellemzőket elemezzük. Mivel a Kárpát-rnedencei magyarok köre a hazai munkaerőpiac szempontjából egyfajta határon túli diaszpórának tekinthető, ezért rnunkaerő-piaci migrációs stratégiájuk vizsgálata során érdemes különválasztani a Magyarországra és a Nyugat-Európába vagy a tengerentúlra irányuló munkavállalási szándékokat. Másként, diaszpóraelméleti megközelítésben a migrációs stratégia szempontjából a Kárpát-rnedencei magyarok számára Magyarország (fizikai közelsége, a jól bejáratott gyakorlat és a meglévő kapcsolati tőke, a kulturális hasonlóság és az "anyaországérzet" miatt) értelmezhető egyfajta .Kisvilágként'', és a nyugateurópai országok és az Egyesült Államok összességében egyfajta "Nagyvilágként" (Clifford, 200 1; Sik, 2000). Elemzésünk során a nyers migrációs potenciál két altípusával, a rövid és a hosszú távú munkavállalási szándékkal foglalkozunk. A potenciális migránsokon belül megkülönböztetjük azokat, akik • kizárólag Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban ("Nagyvilág"); • kizárólag Magyarországon; illetve • Magyarországon és Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban egyaránt terveznek külföldi munkavállalást. A teljes mintában összehasonlítva a rövid és a hosszú távú migrációs terveket, majdnem kétszer annyian terveznek rövid távú külföldi munkavállalást, mint ahányan hosszú távút (40, illetve 24 százalék). A potenciális migránsok körében az 1. táblázatban mutatjuk be a rövid és hosszú távú munkavállalási szándékok irányainak megoszlásait. 1. táblázat
A rövid és a hosszú távú munkavállalás tervezett irányai a Kárpát-medencei magyarok (potenciális migránsok) körében, százalék A munkavállalás időtávja
Csaka "Nagyvilágba"
"Csak Magyarországra"
Magyarországra és a "Nagyvilágba"
Összesen
Rövid távú
12
52
36
100
Hosszú távú
17
45
38
100
134
Az adatokból jól látható, hogy mind a rövid, mind a hosszú távú migráció esetében a csak a "Nagyvilágba" tartók aránya a legkisebb. A legfontosabb az a különbség, hogy míg a rövid távú munkavállalás esetében 52 százalék választana csak magyarországi helyszínt, addig a hosszú távú esetében ennél kevesebben, 45 százaléknyian. Ez azt jelenti, hogy az anyagi szempontból jelentősebb többletbevételt nyújtó migrációs formáért többen vállalnák azt a többletbefektetést, hogy Magyarország mellett vagy helyett a "Nagyvilágban" próbáljanak munkát vállalni. A migráció tervezett iránya térségenként eltérő struktúrát mutat (2. táblázat). 2. táblázat A rövid és a hosszú távú munkavállalás tervezett térségenként, százalék
Térség
Csak a "Nagyvilágba"
"Csak Magyarországra"
irányai
Magyarországra a "Nagyvilágba"
és
Összesen
Rövid távú munkavállalás Dél-Szlovákia
22
36
42
/00
Erdély
12
49
39
/00
I
85
14
/00
Vajdaság
18
38
44
/00
Teljes minta
/2
52
36
100
Kárpát-Ukrajna
Hosszú távú munkavállalás Dél-Szlovákia
22
39
39
/00
Erdély
18
43
39
100
1
75
24
100
Vajdaság
23
27
50
/00
Teljes minta
/7
45
38
100
Kárpát-Ukrajna
A rövid távú munkavállalás tervezett irányait térségenként vizsgálva Kárpát-Ukrajnát és Dél-Szlovákiát érdemes kiemelni. Kárpátalján gyakorlatilag senki nem tervez kizárólag "nagyvilági" munkavállalást, sőt a magyarországi mellett a "nagyvilágit" is itt tervezik a legkisebb arányban. Dél-Szlovákia esetében beszélhetünk a legnagyobb arányú "nagyvilági" rövid távú munkavállalási szándékról, ennek valószínű oka Csehország munkaerö-piaci és nyelvi szempontból egyszerű elérhetősége. Erdélyben átlagos, a Vajdaságban pedig az átlagos feletti a csak "nagyvilági" munkavállalási szándék. A Vajdaságban és Dél-Szlovákiában kiemelkedő azok aránya, akik Magyarországon és a "Nagyvilágban" egyaránt próbálnának munkát keresni. A hosszú távú munkavállalás tervezett irányait vizsgálva megállapítható, hogy valamivel kisebb azok aránya, akik csak Magyarországot céloznák meg, mint a rövid távú munkavállalást tervezők körében. A hosszú távú migrációs terv tehát nagyobb haszonnal kecsegtetö és egyben nagyobb kockázatvállalással és beruházással járó stratégia, amelyben nagyobb teret kapnak a "nagyvilági" úti célok, mint a rövid távú tervekben. 135
Vajon kik terveznek rövid és kik hosszú távú munkavállalást a Kárpát-medencei magyarok körében? Hová mennének leginkább az egyes társadalmi hátterű csoportok? A demográfiai jellemzőket vizsgálva számottevő különbségek mutathatók ki a "nagyvilági" és a magyarországi munkavállalással kapcsolatos tervekben. Mind a rövid, mind a hosszú távú munkavállalás esetében igaz, hogy a férfiak nagyobb vállalkozó kedvet mutatnak a nem anyanyelvi területen való munkavállalásra. A rövid távú tervek esetében a férfiak majdnem másfélszer akkora arányban, a hosszú távú tervek esetében pedig majdnem kétszeres arányban dolgoznának kizárólag a "Nagyvilágban", mint a nők (3. táblázat). 3. táblázat A rövid és a hosszú távú munkavállalás tervezett nemek szerlnt, százalék
Nem
N
Csak a "Nagyvilágba"
844
Magyarországra a "Nagyvilágba"
"Csak Magyarországra"
Rövid távú munkavállalás Férfi
irányai
és
Összesen
(0,00\ *)
14
48
38
100
Nő
595
10
58
33
100
Teljes minta
1439
12
52
36
100
Hosszú távú munkavállalás
(0,000*)
521
21
40
40
100
Nő
333
II
53
36
100
Teljes minta
854
17
45
38
100
Férfi
• A zárójelben szereplö lábjegyzetben.
Pearson-féle
chi-négyzet-szignifikancia
magyarázatát
lásd az 54. oldalon levő
A korcsoportokat vizsgálva: míg a rövid távú munkavállalás esetében határozottan eltérő migrációs stratégiákat találunk, addig a hosszú távú munkavállalás esetében az eltérések nem jelentősek (4. táblázat). Míg a 35 éven felüliek inkább csak Magyarországon, addig a 35 éven aluliak, de különösen a 24 éven aluliak a "Nagyvilágban" is szívesen vállalnának néhány hetes vagy hónapos munkát. A hosszú távú stratégiák szempontjából az életkor kevésbé meghatározó, a legfiatalabb korosztály aránya azonban kiemelkedő a Magyarországon és a "Nagyvilágban" egyaránt munkát vállalni tervezők között. A településtípus és az ott élő magyarok aránya egyaránt befolyásolja a tervezett migráció irányát. A településhierarchián felfelé haladva csökken azok aránya, akik kizárólag magyarországi munkavállalást terveznek, és nö a Magyarországot és a "Nagyvilágot" egyaránt megcélzó munkavállalók aránya: A 10 ezer fönél nagyobb települések lakói több mint kétszer akkora arányban neveztek meg Magyarország mellett "nagyvilági" rövid távú úti célt, mint az 1000 főnél kisebb települések lakói (5. táblázat). A szinte homogén magyar környezet (a magyarok aránya 85 százalék feletti) valószínűsíti a kizárólag magyarországi munkavállalási terveket. Ezzel szemben a heterogén környezet összetettebb stratégiát valószínűsít: Magyarország mellett "nagyvilági" célokat is mérlege 1 136
4. táblázat A rövid és a hosszú távú munkavállalás tervezett kercsoportok szcrint, százalék
Csak a
N
Korcsoport
"N agyvilágba "
irányai
Magya rországra a "Nagyvilágba"
"Csak Magyarországra"
Rövid távú munkavállalás
és
Összesen
(0,000*)
18-24 éves
364
14
44
42
100
25-34 éves
487
13
49
38
100
35-44 éves
300
13
55
32
laO
45-55 éves
288
7
64
29
100
Teljes minta
1439
12
52
36
100
18-24 éves
243
16
41
43
IDO
25-34 éves
322
18
47
35
100
35-44 éves
163
18
43
39
100
Hosszú távú munkavállalás
(0,460*)
45-55 éves
127
13
48
39
IDO
Teljes minta
855
17
45
38
lOD
• A zárójelben szereplő Pearson-téle lábjegyzetben.
chi-négyzet-szignifikancia
magyarázatát
lásd az 54. oldalon levő
5. táblázat A rövid és a hosszú távú munkavállalás tervezett a településnagyság szerint, százalék
Településnagyság
N
Csak a "Nagyvilágba"
irányai
Magyarországra
"Csak Magyarországra"
Rövid távú munkavállalás
a "Nagyvilágba"
és
Összesen
(0,000*)
1000 fó alatt
182
12
68
20
laO
1000-9999
tO
538
II
57
32
IDO
1o 000 fö felett
684
14
43
43
lOD
1404
12
36
lOD
Teljes minta
52 Hosszú távú munkavállalás
1000 fö alatt 1000-9999
tO
(0,000*)
103
14
58
28
laO laO
290
14
50
36
10 000 tO felett
445
20
36
44
100
Teljes minta
838
17
45
38
100
* A zárójelben szereplö Pearson-fclc chi-négyzet-szignifikaneia
magyarázatát
lásd az 54. oldalon levő
lábjegyzetben.
137
a válaszadó. A hatást magyarázhatja az a háttérösszefüggés, hogy a kistelepülések között nagyobb arányban találunk homogén közösségeket, mint a nagyobbak között, és mint tapasztaltuk, a kistelepülések lakói kevésbé vállalkoznak "nagyvilági" munkakeresésre. Ezt a háttérösszefiiggést igazolja, hogy míg az 1000 főnél kisebb településen élők 63 százaléka él olyan településen, ahol a magyarok aránya 85 százalék feletti, addig az 1000-9999 fö közötti településeken ez az arány 49 százalék, a 10 ezer fónél nagyobb településeken pedig mindössze 10százalék. 6. táblázat A rövid és a hosszú távú munkavállalás tervezett irányai a településen élő magyarok aránya szerint, százalék
A településen élő magyarok aránya
N
Csak a "Nagyvilágba"
Magyarországra
"Csak Magyarországra"
Rövid távú munkavállalás
a "Nagyvilágba"
és
Összesen
(0,000*)
40% alatti
550
13
42
46
IDO
40-85%
440
16
49
35
IDO
413
8
69
24
100
12
52
36
100
közötti
85% feletti Teljes minta
1403
Hosszú távú munkavállalás
(0,000*)
40% alatti
372
18
36
46
100
40-85%
közötti
257
20
45
35
100
85% feletti
209
12
58
30
100
Teljes minta
838
17
45
38
100
* A zárójelben szereplő Pearson-féle
chi-négyzet-szignifikancia
magyarázatát
lásd az 54. oldalon levő
lábjegyzetben.
A megkérdezettek szociológiai jellemzőit vizsgálva további megállapításokat tehetünk. Az iskolai végzettség nem befolyásolja a migráció tervezett irányát. A gazdasági aktivitás l hatása mind a rövid, mind a hosszú távú munkavállalás tervezett irányaira nézve statisztikailag szignifikáns. A rövid és a hosszú távú tervek esetében hasonló tendencia érvényesül: a csak Magyarországot megnevezők között a munkanélküliek aránya kiemelkedő (7. táblázat). Az iskolai végzettség és a munkaerö-piaci pozíció mellett megnéztük az anyagi körülmények összefiiggését a migrációs szándékkal. A vizsgált populáció anyagi helyzetét kétféleképpen mértük: egyrészt egy objektív mérceként szolgáló, a háztartás tartós fogyasztási javakkal való ellátottsagát- mérö mutató segítségével, másrészt a válaszadók önbesorolása I A gazdasági aktivitás változóját a kis esetszámok és a munkanélküliek túlsúlya miatt háromkategóriássá vontuk össze. 2 A tartós fogyasztási javakkal való ellátottság 13 fokú rnutatóját háromfokúvá vontuk össze: nincstelen, közepesen ésjól ellátott (0-2, 3-6, 7-13 fogyasztási jószág). Lásd a kérdőív 18. kérdését az l.függelékben (287. o)
138
7. táblázat A rövid és a hosszú távú munkavállalás a gazdasági aktivitás szerint,
Gazdasági aktivitás
N
Csak a "Nagyvilágba"
tervezett százalék
irányai
Magyarországra a "Nagyvilágba"
"Csak Magyarországra"
Rövid távú munkavállalás
és
Összesen
(0,0 II *)
Aktív
729
13
50
37
100
Munkanélküli
377
8
59
33
100
Egyéb inaktív
317
13
49
38
100
1423
12
36
100
Tettes minta
52 Hosszú távú munkavállalás
(0,028*)
Aktív
429
17
42
41
100
Munkanélküli
229
15
54
31
100
Egyéb inaktív
179
19
39
42
100
Teljes minta
837
17
45
38
100
* A zárójelben szereplő Pearson-féle chi-négyzet-szignifikancia lábjegyzetben.
magyarázatát
lásd az 54. oldalon levő
alapján, a szubjektíven-' érzékelt anyagi helyzetével. A megkérdezettek harmada tartós fogyasztási cikkekkel jól ellátott, majdnem fele közepesen ellátott, egyötödük pedig nincstelen. A válaszadók szubjektív önbesorolása alapján kétharmaduk került az átlagos anyagi helyzetű kategóriába, ötödük érzi magát szegénynek és kevesebb mint egytizedük gazdagnak. Az objektív és a szubjektív önbesoroláson keresztül mért anyagi helyzet ugyanarra az összeftiggésre hívja fel a figyelmet (8. és 9. táblázat). Míg a jómód csökkenti, a nincstelenség növeli a kizárólag Magyarországra tartók arányát. Ezzel összeftiggésben a csak "nagyvilági" úti célokat megnevezők között felülreprezentáltak a jómódúak. A nincstelenség valószínűsíti, hogy a válaszadó csak magyarországi munkavállalást tervez, rövid és hosszú távon egyaránt: rövid távon a nincstelenek majdnem háromnegyede, hosszú távon pedig 61 százalékuk kizárólag Magyarországon vállalna munkát, míg a Kárpátmedencei átlag 52, illetve 45 száza lék. Ezzel szemben a tartós fogyasztási javakkal jól ellátottak migrációs stratégiájában nagyobb teret kapnak a "nagyvilági" célpontok is: a jól ellátottak majdnem fele Magyarországon és a "Nagyvilágban" egyaránt keresne rövid és hosszú távú megélhetést. A szegények kevesebb mint feleakkora arányban neveztek meg kizárólagosan "nagyvilági" úti célokat, mint a gazdagok.
3 A megkérdezetteknek egy tízfokú skálán - a legszegényebbtől a leggazdagabb ig - kellett értékelniük anyagi helyzetüket. A tízfokú skálát háromfokúvá vontuk össze: szegény, átlagos, gazdag (l-3-as, 4-6-os és 7-1O-es skálaérték).
139
8. táblázat A rövid
és a hosszú távú rnunkavállalás az objektív
Objektív anyagi helyzet
N
anyagi helyzet szerint,
Csak a "Nagyvilágba"
tervezett irányai százalék
Magyarországra
"Csak Magyarországra"
Rövid távú munkavállalás
és
a "Nagyvilágba"
Összesen
(0,000*)
Nincstelen
336
4
71
26
IDO
Közepesen ellátort
699
II
55
34
100
404
21
31
48
100
1439
12
52
36
100
100
Jól ellátott Teljes minta
Hosszú távú munkavállalás Nincstelen
172
(0,000*)
9
61
31
430
17
47
36
lOD
253
22
30
48
100
17
45
38
JOO
Közepescn ellátott Jól ellátott Teljes minta
855
* A zárójelben szereplö Pearson-féle chi-négyzet-szignifikancia lábjegyzetben.
magyarázatát
lásd az 54. oldalon levő
9. táblázat A rövid és a hosszú távú munkavállalás tervezett irányai a szubjektív anyagi helyzet szerint, százalék
Szubjektív anyagi helyzet
N
Csak a "Nagyvilágba"
Rövid távú munkavállalás
a "Nagyvilágba"
és
Összesen
(0,000*) 30
lOD
51
37
JOO
39
42
100
36
100
Szegény
356
9
Átlagos
965
12
Gazdag
114
19
1435
12
52
Teljes minta
Magyarországra
"Csak Magyarországra"
61
Hosszú távú munkavállalás
(0,009*)
Szegény
203
II
52
37
100
Átlagos
576
18
44
38
100
Gazdag
74
26
31
43
100
853
J7
45
38
100
Teljes lllin/a
* A zárójelben szereplö Pearson-féle chi-négyzet-szignifikancia lábjegyzetben.
140
magyarázatát
lásd az 54. oldalon levő
Feltételezéseink szerint az, hogy a külföldi munkavállalást tervezők lakása, illetve háza saját tulajdonú-e vagy bérelt, nemcsak az egyén anyagi helyzetét rnéri, hanem igen fontos dimenziója lehet az egyén kötöttségének." Egy saját tulajdonú ingatlan egyfajta objektív kötöttséget jelenthet, amelyelsősorban a hosszú távú munkavállalási tervekre hat. Összehasonlítva a lakás tulajdoniásának hatását a rövid és hosszú távú munkavállalási tervekre, jól látható, hogya saját tulajdonú ingatlan egyaránt csökkenti a rövid és a hosszú távú rnunkavállalási szándékot. A hatás statisztikai értelemben azonban csak a hosszú távú rnunkavállalás esetében szignifikáns. A Ja. táblázat adatai azt mutatják, hogya lakástulajdonlás a migráció irányát nem befolyásolja érdemlegesen. 10 táblázat A rövid és a hosszú távú munkavállalás tervezell irányai az ingallantulajdon típusa szerínt, százalék
Az ingatlan típusa
N
Nem tervez kiilföldi munkavállalást
Csak a "Nagyvilágba"
Csak Magyarországra
Rövid távú munkavállalás Saját tulajdonu Bérelt Összesen
Magyarországra és a ,,:'iagyvilágba"
Összesen
(0,092*)
3228
60
5
21
14
100
291
55
3
23
18
100
3519
60
5
21
14
IDO
10
9
100
Hosszú távú munkavállalás
(0,000*)
Saját tulajdonu Bérelt Teljes minta
3227
77
4
291
66
4
15
15
100
3518
76
4
1/
9
100
* A zárójelben szereplő Pearson-féle chi-négy=ef-szignifikancia lábjegyzetben.
magyarázatát
lásd az 54. oldalon levő
Feltételezéseink szerint az anyaföldhöz való érzelmi viszony- meghatározó lehet a migrációs szándék és a tervezett irány szempontjából. A II. táblázatban jól látható az a tendencia, miszerint az anyaföldhöz való kötődés csökkenti a rövid távú migrációs potenciált. A hosszú távú munkavállalás esetében a hatás érthető módon még erősebb. Akik szívesen élnének más országban, négyszeres arányban vállaIn ának Magyarországon és a "Nagyvilágban" munkát, mint akik érzelmileg ragaszkodnak anyaföldjükhöz. Az anyaföldhöz való érzelmi ragaszkodás csak a rövid távú migráció irányát befolyásolja. Azok, akik elképzelhetőnek tartják, hogy más országban éljenek, az átlagosnál nagyobb 4 Az elemzésben az ingatlan (kertes ház, tömb-, lakótelepi lakás) két típusa: saját tulajdonú vagy bérelt. 5 Az anyaföldhöz való pszichés viszonyt egy tízfokú skálán rnértük, melyet az elemrés során háromértéküre vontuk össze úgy, hogy mindhárom érték nagyjából azonos elemszámú csoportot képviseljen. Az így létrehozott mutató értékei a következök voltak: "nem élne más országban" (l-es és 2-es skálaérték); .Js-is" (3-7-es skálaérték); "élne más országban" (7-1 O-es skálaérték) Lásd a kérdőív 20. kérdését az 1. fiiggelékben (288 o.).
141
ll. táblázat A rövid és a hosszú távú munkavállalás szándéka és tervezett irányai az anyaföldhöz való pszichés viszony szerint, százalék
Az anyaföldhöz való pszichés viszony
Nem tervez külföldi munkavállalást
Csaka "Nagyvilágba"
Csak Magyarországra
Magyarországra és a "Nagyvilágba"
Összesen
Rövid távú munkavállalás Nem élne más országban
76
4
14
6
100
Is-is
61
5
21
13
100
Élne más országban
40
6
29
25
100
Összesen
59
5
2l
l5
100
4
100
Hosszú távú munkavállalás Nem élne más országban
91
1
4
ls-is
81
4
9
6
100
Élne más országban
54
7
21
18
100
Teljes minta
76
4
II
9
100
arányban neveztek meg magyar és "nagyvilági" úti célt. Akik viszont ragaszkodnak anyaföldjükhöz, kisebb arányban neveztek meg egyszerre magyarországi és "nagyvilági" úti célt.
ÖSSZEGZÉS Az elemzés két egymással összefüggő tendenciára mutat rá. Az adatok egyrészt alátámasztják azt az összefüggést, miszerint a rövid távú munkavállalás egyfajta túlélési stratégia, amelytől a munkavállaló helyettesítő jövedelmet remél, a hosszú távú munkavállalás pedig egyfajta tőkebefektetés a jobb megélhetés, többlet jövedelem szerzése céljából. Ezt igazolja, hogy a hosszú távú munkavállalási tervek között nagyobb teret kapnak a - magyarországi mellett - a "nagyvilági" úti célok, amelyek nyilvánvalóan nagyobb tőkebefektetést igényelnek. A migráció tervezett irányai szempontjából fontos háttérváltozók feltérképezése arra világít rá, hogyaszociodemográfiai szempontból előnyösebb helyzetben lévő csoportok (férfiak, fiatal korcsoportok, gazdaságilag aktívak, nagyvárosok lakói, jó anyagi és lakáshelyzetűek) terveiben nagyobb súllyal szerepelnek a "nagyvilági" munkavállalási tervek. A térségek összehasonlításaból kiderült, hogy míg a kárpátaljai magyarok "nagyvilági" tervei jelentősen elmaradnak az átlagtól, addig a vajdaságiak "nagyvilági" vállalkozó kedve mind rövid, mind hosszú távon kiemelkedő. A térségek eltérő gazdasági helyzetének hatása a migrációs potenciál irányára párhuzamba állítható az egyének eltérő szociodemográfiai státusának hatásával.
142
Simonovits Bori
A migrációs burok hatása a migráciás potenciálra a Kárpát-medencei magyarok körében
Migrációs buroknak nevezzük az egyéneket körülvevő személyes kapcsolatrendszer azon elemeit, amelyek az egyén migrációs viselkedését meghatározzák (Sik, 1994). Ez jelenti az egyén kapcsolatrendszerén belül a migráció tervévei foglalkozók, az adott pillanatban külföldön élők és a valaha külföldön megfordulók "sűrüségét", e csoportok egyén felé közvetített értékeit és a migrációt szabályozó csoportnormákat egyaránt (Bíró, 1994; Oláh, 1994). A burok e tekintetben nem más, mint a ma még csak tervezett migráció előkészítésére szolgáló hálózat, amely már mai formájában is azonos az egyén tervezett mozgásának irányával. A migrációs burok mutatóinak két alaptípusát különböztettük meg az elemzés során. Egyrészt vizsgáltuk az egyén közvetlen és közvetett munkavállalási tapasztalatát, másrészt az egyént körülvevö személyes és tágabb hálózatot. Megkülönböztettük továbbá a magyarországi és a "nagyvilági" közvetlen és közvetett munkavállalási tapasztalatot, illetve a Magyarországon és a "Nagyvilágban" élő ismerősöket, rokonokat. Az egyén külföldi munkavállalási tapasztalata abban az értelemben tekinthető a migrációs burok részének, hogy az egyén a külföldi munkája során kapcsolatokra tesz szert, amely kapcsolatok később a migráció előkészítésére szolgáló hálózatot alkotják. A közvetlen és közvetett külföldi munkavállalási tapasztalatot egy-egy kérdéssel mértük.! A hálózatot kétféle módon mértük: az egyén személyes kapcsolatrendszerén keresztül, illetve tágabb burokként értelmezve a településen élő magyarok arányát. 2 A homogén vagy heterogén etnikai környezet elméletileg két - egymással ellentétes - irányban hathat a migrációs potenciálra. Egyrészt a magyar lakosság nagy aránya valószínűsíti a magyar kapcsolatok gyakoriságát és e kapcsolatokon keresztül a magyarországi közvetett ismerősök számát. Ezek az ismeretségek hozzásegítik a potenciális munkavállalót az információszerzéshez, a kapcsolatépítéshez és a munkalehetöségekhez. Másrészt a homogén etnikai környezet akistelepülésekre jellemzöbb.I és a kistelepülések zárt világa egyfajta kötöttséget teremtve a migráció ellen hat.
I A kérdezett és valamelyik családtagja az elmúlt 12 hónapban dolgozott-e Magyarországon?" Lásd a kérdőív 14. kérdését az l.függelékben (286. o.). 2 Aszerint, hogy mennyi a magyarok aránya a településen, három azonos elemszámú csoportot hoztunk létre: az egyes csoportokba igy azok kerültek, akik olyan településen élnek, ahol a lakosság kevesebb mint 40 százaléka, 40-85 százaléka, illetve több mint 85 százaléka magyar. . 3 Az előző fejezetben kimutattuk, hogy a kistelepülések között nagyobb arányban találunk homogén közösségeket, mint a nagyobbakon (lásd 136-138. o.).
143
Az 1. táblázat szerint a Kárpát-medencei magyaroknak mind a közvetett, mind a közvetlen "nagyvilági" munkavállalási tapasztalata sokkal ritkább, mint a magyarországi. A kérdezettek valamivel kisebb arányban dolgoztak Magyarországon és a "Nagyvilágban", mint a kérdezett családtagjaű)." 1. táblázat A kérdezett
Munkavállalási
és a családtag(ok) magyarországi és "nagyvilági" munkavállalási tapasztalata, százalék
tapasztalat
A kérdezett családtagja(i)
A kérdezett
Dolgozott Magyarországon
7
10
Dolgozott a "Nagyvilágban"
2
3
Míg a magyar válaszadók 82 százalékának élnek rokonai vagy ismerősei Magyarcrszágon, addig a "nagyvilági" kapcsolatok aránya 52 százalék (2. táblázat). 2. táblázat A kérdezett
Kapcsolati
magyarországi
háló
és "nagyvilági"
hálózata,
százalék
Igen
Nem
Összesen
Élnek-e Magyarországon barátai, rokonai?
82
18
IDO
Élnek-e a "Nagyvilágban" barátai, rokonai?
52
48
IDO
A MIGRÁCIÓS BUROK HATÁSA A MAGYARORSZÁGI MUNKAVÁLLALÁSITERVEKRE Feltételezésünk szerint a közvetlen munkavállalási tapasztalat erősebben hat a migrációs potenciálra, mint a közvetett, és mindegyik szignifikáns kapcsolatban áll a migrációs potenciál mutatóival (3. táblázat). A közvetlen (személyes) tapasztalat a migrációs potenciál mindegyik vizsgált mutatója esetében erősebben hat, mint a családtagok tapasztalata. A tisztított migrációs potenciál esetében például: míg a személyes tapasztalatot szerzettek az átlagosnál háromszor nagyobb arányban terveznek magyarországi munkavállalást, addig a közvetett tapasztalattal bírók kevesebb mint kétszeres arányban.
4 Ez természetes, taira kérdeztünk rá.
144
ha meggondoljuk,
hogy a kérdöívben
a kérdezett három, 18-55 éves családtagjának
ada-
3. táblázat A közvetlen
és a közverett magyarországi munkavállalási tapasztalat a migráeiós potenciál mutatóira, százalék
Nyers migrációs Munkavállalási
tapasztalat
N
Rövid távú magyarországi munkavállalás (0,000*)
Dolgozol! Magyarországon
246
Tisztított
Kivándorlás Magyarországra (0,000*)
munkavállalási
migrációs potenciál (0,000*)
tapasztalat 24
66
39
10
18
1/
22
Nem dolgozott Magyarországon
3066
24
II
Összesen
3312
27
/3
Közvctett
A családtag
potenciál
Hosszú távú magyarországi munkavállalás (0,000*)
Közvetlen magyarországi
A kérdezett
hatása
magyarországi
munkavállalási
68
tapasztalat
324
46
23
19
39
Nem dolgozott Magyarországon
2836
24
12
10
20
Összesen
3160
27
13
lJ
22
Dolgozott Magyarországon
• A zárójelben szercplö lábjegyzetben.
Pcarson-féle
chi-négyzet-szignifikancia
magyarázatát
lásd az 54. oldalon levő
A személyes magyarországi hálózat és a településen élő magyarok aránya egyaránt a kivándorlási szándékot befolyásolja legerőteljesebben. A Kárpát-medencei magyarok döntő többségének élnek barátai vagy rokonai Magyarországon (4. táblázat). A tipikus eset tehát a magyarországi kapcsolat léte, az atipikus eset 4. táblázat A személyes
magyarországi hálózat hatása mutatóira, százalék
a migrációs
Nyers migrációs Kapcsolati
háló
Élnek barátai, rokonai Magyarországon Nem élnek barátai, rokonai Magyarországon Összesen
* A zárójelben
N
Rövid távú magyarországi munkavállalás (0,239*)
potenciál
potenciál
Hosszú távú magyarországi munkavállalás (0,002*)
Tisztított
Kivándorlás Magyarországra (0,000*)
migrációs potenciál (0,1 08*)
2579
27
14
12
22
570
25
9
5
19
3149
27
13
szereplő Pearson-féle chi-négyzet-szignifikancia
magyarázatát
1/
22
lásd az 54. oldalon levő
lábjegyzetben.
145
pedig a magyarországi kapcsolat hiánya. A kapcsolathiány negatívan hat a migrációs potenciálra: akiknek nem élnek barátai vagy rokonai Magyarországon, az átlagosnál kevesebb mint feleakkora arányban tervezik magyarországi letelepedésüket. A kapcsolathiány a nyers migrációs potenciál mutatói közül a kivándorlás mellett a hosszú távú munkavállalási szándék valószínűségét is csökkenti. A hálózat egyik mutatója sem befolyásolja a tisztított migrációs potenciált. A településen élő magyarok aránya kizárólag a kivándorlási szándékot befolyásolja (5. táblázat). 5. táblázat A településen
élő magyarok arányának hatása a migrációs mutatóira, százalék
Nyers migrációs A településen élő magyarok aránya
40 százalék alatti
N
974
Rövid távú magyarországi munkavállalás (0,213*) 27
potenciál
potenciál
Hosszú távú magyarországi munkavállalás (0,094*) 15
Tisztított
Kivándorlás Magyarországra (0,000*)
migrációs potenciál (0,245*)
14
23
40-85 százalék közötti
1016
25
12
9
21
85 százalék feletti
1066
28
12
10
21
Összesen
3056
27
13
II
22
• A zárójelben szereplö Pearson-féle chi-négyzet-szignifikancia lábjegyzetben.
magyarázatát
lásd az 54. oldalon levő
A heterogén etnikai környezet (40 százalék alatti a magyarok aránya) valószínűsíti a kivándorlási szándékot. Ebből arra a feltételes következtetésre juthatunk, hogy míg a homogén, illetve heterogén etnikai környezetben élés a rövidebb-hosszabb távú munkavállalás szempontjából közömbös, addig a kivándorlási szándék szempontjából meghatározó jelentőségű. A heterogén etnikai környezet tekinthető egyfajta "elengedő" közegnek, a homogén környezet pedig egyfajta "visszatartó" közegnek; az előbbi a kivándorlást, az utóbbi az otthon maradást valószínűsíti. A megállapítás hátterében a kistelepülések és nagytelepülések eltérő migrációs szabályozó normarendszere is állhat (tudvalevő, hogya kistelepülés lakóinak alacsonyabb a migrációs potenciálja). Ennek az összetett jelenségnek a feltérképezésére azonban tanulmányunkban nem vállalkozunk, az értelmezés többváltozós elemzést igényel.
146
A MIGRÁCIÓS BUROK HATÁSA A "NAGYVILÁGI" MUNKAVÁLLALÁSITERVEKRE Ezután vizsgáljuk meg, hogyan hat a migrációs burok a "nagyvilági" munkavállalási tervekre! Mivel a kérdőív kérdései nem adnak lehetőséget a tisztított migrációs potenciál nem magyarországi úti célokra való értelmezéséhez, ebben az esetben csak a rövid és a hosszú távú migrációra, illetve a kivándorlásra gyakorolt hatást mérhetjük. Míg a közvetlen "nagyvilági" tapasztalat hatása a nyers migrációs potenciál mindhárom mutatójára szignifikáns, addig a közvetett tapasztalat hatása egyik esetben sem számottevő (6. táblázat). 6. táblázat A közvetlen és • közvetett
"nagyvilági"
munkavállalási
Munkavállalási
tapaszt
a lat
N
tapasztalat
Rövid távú
Hosszú távú
"nagyvilági"
"nagy\'ilági"
lIalás
munkavá
(0,000 és 0,072*) Közvetlcn
A kérdezett
"nagyvilági"
57
(38)
Nem dolgozott a ,,Nagyvilágban"
2967
6
Összesen
3024
Dolgozott
a "Nagyvilágban"
A családtag
hatása
százalék
a nyers mignlciós potenciálra,
Közvetetr
munkavá
lIalás
(0,000 és 0,468*) munkavállahlsi
tapasztalat
( 17)
(II)
4
3
munkavállalási
3 tapasztalat
77
(12)
(6)
(6)
Nem dolgozott a ,,Nagyvilágban"
3005
6
4
3
Összesen
3082
6
4
3
Dolgozott a ,,Nagyvilágban"
* A zárójelben szereplő Pearson-féle
chi-négyzet-szignifikancia
magyarázatát
a
(0,001 és 0,075*)
4
6 "nsg)'Világi"
Kívándorlás
"Nagyvilágba"
lásd az 54. oldalon levő
lábjegyzet ben. ( ) A cellához tartozó elemszám 50 és 100 közöu van.
A személyes "nagyvilági" munkavállalási tapasztalatot szerzettek hatszoros arányban terveznek rövid távú, négyszeres arányban hosszú távú "nagyvilági" munkavállalást és majdnem négyszeres arányban kivándorlást, mint azok, akinek nincs ilyen tapasztalata. A hálózat mindkét eleme erőteljesen hat a "nagyvilági" migrációs potenciálra. Akiknek élnek a "Nagyvilágban" barátai, rokonai, azok az átlagosnál másfélszer nagyobb arányban terveznek "nagyvilági" munkavállalást és kivándorlást (7. táblázat). A településtípust tekintve: míg a heterogén környezet (a magyarok aránya 40 százalék alatti) valószínűsíti a "nagyvilági" munkavállalási és kivándorlási szándékot, addig a homogén környezetben élők (a magyarok aránya 85 százalék feletti) migrációs potenciálja az átlagos alatti (8. táblázat).
147
7. táblázat A személyes "nagyvilági" hálózat hatása a nyers migrációs potenciál ra, százalék
Kapcsolati
N
háló
Rövid távú "nagyvilági" munkavállalás (0,000*)
Hosszú távú "nagyvilági" munkavállalás (0,000*)
Kivándorlás a agyvilágba" " (0,000*)
Élnek barátai, rokonai a "Nagyvilágban"
1575
9
6
5
Nem élnek barátai, rokonai a ,.Nagyvilágban"
1496
4
2
l
Összesen
3071
6
4
3
• A zárójelben szereplő Pearson-féle lábjegyzetben.
chi-négyzet-szignifikancia
magyarázatát
lásd az 54. oldalon levő
8. táblázat A településen élő magyarok arányának hatása a nyers migrációs potenciálra, százalék
A településen élő magyarok aránya
40 százalék alatti
N
Rövid távú "nagyvilági" munkavállalás (0,003*)
Hosszú távú "nagyvilági" munkavállalás (0,000*)
Kivándorlás a "Nagyvilágba" (0,000*)
948
9
7
5
40-85 százalék közötti
1017
7
4
4
85 százalék feletti
1021
4
2
l
Összesen
2986
7
4
3
• A zárójelben szereplő Pearson-féle lábjegyzetben.
chi-négyzet-szignifikancia
magyarázatát
lásd az 54. oldalon levő
ÖSSZEGZÉS A magyarországi és "nagyvilági" tervek összehasonlításából megállapíthatjuk, hogy az egyén migrációjának szempontjából legerősebb a saját munkavállalási tapasztalat hatása. Az, hogy a többi tényező milyen mértékben hat, eltérő a magyarországi és a "nagyvilági" tervek esetében. Míg a magyarországi migrációs potenciál alakulásában a közvetlen tapasztalatok mellett a közvetett tapasztalatoké a főszerep, a "nagyvilági" migrációs potenciál esetében legalább ilyen fontos a hálózat hatása is. A személyes hálózat hatása a magyarországi migrációs potenciálra nem egyetemleges: sem a rövid távú, sem a tisztított migrációs potenciált nem befolyásolja. Ennek a gyenge hatásnak az egyik lehetséges oka, hogy mivel a válaszadók döntő többségének élnek rokonai 148
vagy ismerősei Magyarországon (vö. 2. táblázat), ez a változó lényegében nem osztja meg a válaszadókat. A heterogén-homogén környezet hatása szintén a "nagyvilági" tervek esetében erőteljesebb. Összehasonlítva e közeg hatását a magyarországi, illetve a "nagyvilági" migrációs potenciálra, elmondható, hogy míg a "nagyvilági" munkavállalás a nyers migrációs potenciálmindhárom mutatójára szignifikánsan hat, addig a magyarországi esetében csak a kivándorlásra. Ebből az következik, hogy míg az "elengedö-visszatartó" közeg hatása a magyarországi munkavállalás esetében csak a kivándorlás szempontjából számottevő, addig a "nagyvilági" munkavállalás esetében általános érvényű. A magyarországi és a "nagyvilági" kivándorlás mutatóit összevetve megállapíthatjuk, hogy míg a magyarországi kivándorlási potenciál a homogén környezetben (85 százalék feletti a magyarok aránya) átlagos, addig a nagyvilági esetében az átlag egyharmada. Tehát a homogén közeg "visszatartó" ereje kevésbé fejti ki hatását az anyaországba irányuló kivándorlási potenciálra, mint a "Nagyvilágba" irányuló kivándorlásra. Érthető, hogy kisebb a homogén közeg "visszatartó" ereje a .Kisvilágba" irányuló migrációval szemben, amely a Kárpát-medencei magyarok számára Magyarország fizikai közelsége, a kulturális hasonlóság és az "anyaországérzet" miatt - a "Nagyvilággal" ellentétben - egyfajta hazaként is értelmezhető. Hozzá kell tenni, hogy a településen élő magyarok aránya csak áttételesen értelmezhető burokként, hiszen ez nem az egyén személyes kapcsolatrendszerét jelenti. Emellett kimutattuk, hogy a kistelepülések között nagyobb arányban találunk homogén közösségeket, mint a nagyobbakon, és ez a háttérösszefüggés is magyarázhatja azt, hogyanagyvárosok lakóinak migrációs potenciálja meghaladja a kistelepülések lakóiét.
Örkény Antal
A migrációs potenciál szociodemográfiai okai a Kárpát-medencei magyarok körében
Elemzésünk célja, hogy feltárjuk a kedvezménytörvény hatására várható migrációs szándék és rövid távú munkavállalás szociológiai és demográfiai hátterét. Tanulmányunkban lépésrőllépésre vesszük sorra mindazokat a társadalmi tényezőket, amelyek befolyásolhatják a magyarországi munkavállalás iránti szándékot a Kárpát-medencében. Az adatok elemzésekor egyrészt egységes régiónak tekintjük a Magyarországgal határos országokat, másrészt viszont törekszünk a térségek szerinti összehasonlításokra. Az előbbit az indokolja, hogyakedvezménytörvény sem tett különbséget a határon túli magyarok között aszerint, hogy ki melyik állam polgára. Az eddigi hasonló vizsgálatok eredményei alapján azonban joggal feltételezhetjük, hogya migrációs potenciál összefügg az egyes országok sajátos gazdasági, politikai és kulturális jellernzöivel, a kisebbség és a többség eltérő viszonyával a négy vizsgálatba bevont országban. Elsőször a regionális és település szerinti eltéréseket vesszük számba, valamint megnézzük, hogy miként függ össze a kedvezménytörvény által gerjesztett migrációs potenciál az emberekben általában meglévő mobilitási-migrációs-kivándorlási készséggel. Ezután a társadalmi státus hatását vizsgáljuk a migrációs potenciál mértékére. Feltételezzük, hogya vizsgált populáció tagjainak személyes (vagy családi) jövedelmi, vagyoni, foglalkozási helyzete és jövőbeli kilátásai meghatározó szerepet játszanak abban, vajon ki hol keresi a boldogulását. Ugyancsak fontosnak tartjuk annak feltárását, hogy vajon a személyes kapcsolatok, a határon túlnyúló baráti-rokoni kapcsolatrendszer, a korábbi migrációs-rnunkavállalási tapasztalat befolyáselja-e azt, hogy valaki számol a magyarországi munkavállalás lehetőségével. Azt is feltételezzük, hogy az objektív társadalmi státus mellett (vagy épp azzal szoros összefüggésben) a szubjektív társadalmi státus (a személyes társadalmi helyzettel való elégedettség), illetve az ennek pesszimista megítéléséből fakadó feszültségek és frusztrációk befolyásolhatják, hogy kit mennyire foglalkoztat a magyarországi munkavállalás vagy akár a végleges kitelepülés gondolata. Végül fontos kérdés annak vizsgálata, hogy vajon az etnikai státus érzékelése, a kisebbség és a többség együttélésének megítélése és az etnikai konfliktuspotenciál befolyásolja-é a megkérdezettek migrációs hajlandóságát. Az egyes szempontok tárgyalását érdemes úgy kezelni, mint a migráció szociológiai háttérdimenzióinak egyre bővülő köreit: az újabb szempontok bevonásával egyre közelebb kívánunk kerülni a migrációs potenciál többváltozós, komplex magyarázatához.
150
A MIGRÁCIÓS POTENCIÁL TERÜLETI JELLEMZŐ. A vizsgálat általános megállapítása, hogyakedvezménytörvény hatására nagy érdeklődés mutatkozik a Kárpát-medencei magyar etnikum köréből a magyarországi munkavállalásra. A migrációs szándékban azonban térségenként jelentős eltérések mutatkoznak: különösen Kárpát-Ukrajnából és Erdélyből számíthatunk közvetlenül, már a 2002-es évben is érezhető tömegű munkaerő-vándorlásra, míg Dél-Szlovákiából és a Vajdaságból a magyarok migrációs szándéka jóval kisebb. A speciális (a kedvezménytörvényhez kapcsolódó) nyers migrációs potenciálhoz képest viszont a tisztított migrációs potenciál mindenütt arányosan hasonló csökkenést mutat a magyarországi munkavállalási szándékban (1. táblázat). I 1. táblázat A speciális
nyers és tisztított magyarok Speciális
migrációs potenciál mértéke a Kárpát-medencei körében térségenként, százalék
nyers migrációs
potenciál
Speciálls
tisztított
migrációs
potenciál
Térség Nem tervezi Dél- Szlovákia
64
Tervezi
Összesen
36
100
Nem tervezi
Tervezi
Összesen
84
16
100 100
Erdély
52
48
100
76
24
Kárpárt-Ukrajna
44
56
100
69
31
100
Vajdaság
65
35
100
87
13
100
Ha a migrációs szándékot annak fényében nézzük, hogy milyen típusú településen lakik a megkérdezett, a településnagyság szerint a különbségek nem lényeges ek: mindenhonnan, településnagyságtói fliggetIenül 22-25 százalék a rögtön munkát vállalni szándékozók aránya a régió egészében, míg az általános érdeklődés 43-47 százalék között mozog (2. táblázat). Térségek szerint tekintve csupán a Vajdaságban figyelhető meg, hogya legkisebb falvakból kevésbé (3 százalék), míg a nagyvárosokból inkább (17 száza lék) mutatkozik szándék a magyarországi munkavállalásra. 2. táblázat A speciális
Településnagyság
Speciálls Nem tervezi
nyers és tisztított a településnagyság nyers migrációs Tervezi
migrációs potenciál szerint, százalék
potenciál Összesen
Speciálls
mértéke
tisztított
Nem tervezi
migrációs
Tervezi
potenciál Összesen
1000 fő alatti
53
47
100
75
25
100
1000--1999fó közötti
57
43
100
78
22
100
2000--9999 fó közötti
55
45
100
78
22
100
10 000 fó feletti
53
47
100
78
22
100
I A fogalmak értelmezését lásd "A migrációs potenciál kutatásának alapfogalmai" círnű fejezetben (15-18. o.).
ISI
A migrációs potenciál kevéssé függ attól is, hogy mekkora a magyarok létszámaránya az adott településen. Míg a Kárpát-medence egészét nézve a migrációs potenciál nem függ a magyarok létszámarányától (minden kategóriában 44-48 százalék közötti), térségenként mutatkoznak különbségek: Kárpát-Ukrajnában és a Vajdaságban nem függ a magyarok migrációs szándéka az adott településen belüli a részarányuktói; Dél-Szlovákiában különösen a vegyes etnikai összetételű településekről számíthatunk nagyobb speciális nyers migrációs potenciálra, míg Erdélyben a magyarok településbeli arányának növekedésévei csökken a migrációs potenciál. A tisztított migrációs potenciál esetében az összefüggések hasonlók (3. táblázat). 3. táblázat A speciális nyers és tisztított migrációs potenciál mértéke a Kárpát-mcdencei magyarok körében térségen ként, a magyar etnikum aránya szerint, százalék
A településen a magyarok aránya 40 százalék alatti 40-85 százalék közötti 85 százalék feletti
Speciális
nyers migrációs
Kárpár-
potenciál
DélSzlovákia
Erdély
«33))
53
55
(34)
42
48
(56)
(34)
«28))
43
(58)
«37))
Ukrajna
Vajdaság
Speciális DélSzlovákia
)ll
tisztított Erdély
migrációs KárpatUkrajna
potenciál Vajdaság
25
«35))
« 15))
(19)
25
«28))
«14)
«( )))
22
(30)
«(
«( )))
() A cellához tartozó elemszám 50 és 100 közön van. «)) A cellához tartozó elemszám 30 és 50 között van. «( ))) A cellához tartozó elemszám 30 alatt van.
Összességében azt mondhatjuk, hogyatelepülésnagyság és a magyarok aránya az adott településen alig hat a migrációs potenciál mértékére. A település etnikai összetétele legkevésbé Erdélyben és a Vajdaságban befolyásolja a munkavállalási szándékot, valamivel nagyobb mértékben Kárpát-Ukrajnában és Dél-Szlovákiában. Ezt az értékelést megerősíti a többszempontú varianciaanaIízis eredménye is. Amennyiben a függő változó a tisztított migrációs potenciál és a ftiggetlen változók az egyes térségek, a településnagyság, illetve a település etnikai összetétele, az eredmények szerint csak a térség változó mutat szignifikáns összefüggést a migrációs potenciállal (az F-érték 21,4). A kedvezménytörvény által gerjesztett munkavállalási hajlandóság mérése mellett a vizsgálat egy másik blokkja arra is lehetőséget nyújt, hogy információkat szerezzünk a Kárpátmedencei magyarok általános vándorlási hajlandóságáról. Egy kérdésblokkban azt firtattuk: vajon tervezi-e a válaszadó, hogy akár rövid távon (néhány hétre), akár hosszabb távon (néhány évre), akár végleg külföldre menjen dolgozni? A kérdés nyitott formában hangzott el, így mindenki szabadon nevezhette meg a célállomást. Mivel három lehetséges célállomást is megemlíthettek a válaszadók, végül aggregálással hoztuk létre azokat a változókat. amelyek mutatják, hogy milyen rövid és hosszú távú, illetve kivándorlással járó munkaerő152
vándorlási szándék mutatkozik a Kárpát-medencei régió egészében és azon belül térségenként (4. és 5. táblázat). 4. táblázat Az általános
A migráció
nyers migrációs
potenciál
a migráció
Nincs munkavállalási szándék
típusa
típusa szerint,
százalék
Van munkavállalási szándék
Összesen
Magyarországra Rövid távú munkavállalás
65
35
Jaa
Hosszú távú munkavállalás
80
20
J()()
Kivándorlás
86
14
J()()
Más országba Rövid távú munkavállalás
81
19
J()()
Hosszú távú munkavállalás
87
13
J()()
Kivándorlás
93
7
1()()
A legerősebb a rövid távú magyarországi munkavállalási késztetés, de nem elhanyagolható a hosszú távú, sőt a végleges migrációs terv sem. Más országba jóval kisebb az akár rövid távú vándorlási szándék, és legkevésbé véglegesen akarnának a megkérdezettek áttelepülni. 5. táblázat Az általános
Térség
nyers migrációs
potenciál
Rövid távú munkavállalás
térségenként,
százalék
Hosszú távú munkavállalás
Kivándorlás
Magyarországra Dél-Szlovákia
27
17
5
Erdély
38
22
17
Kárpat-Ukrajna
46
22
20
Vajdaság
23
13
8
Összesen
36
2()
14
Más országba
Dél-Szlovákia
22
13
4
Erdély
22
16
9
8
6
4
Vajdaság
18
13
8
Összesen
19
/3
7
Kárpát -U kraj na
153
Míg Magyarországra Kárpát-Ukrajnából várható a legnagyobb munkaerő-bevándorlás (legfőképpen rövid távon, de 22 százalék akár hosszú távon is, sőt 20 százalék végleg), addig innen a más országba irányuló migrációs szándék a legalacsonyabb. Dél-Szlovákiában és a Vajdaságban viszont a Magyarország felé és a más ország felé mutatkozó migrációs potenciál majdhogynem kiegyensúlyozott. Erdélyböl, bár mutatkozik elvándorlási hajlandóság a "Nagyvilág" felé is, mégis kiemelkedően magas a Magyarország felé irányuló rövid távú munkavállalási szándék. Egy tipológia kialakítása érdekében a hat változó alapján klaszterelemzést végeztünk.é A kapott tipológia négyosztatú: megjelenik egy olyan csoport, amelyik sehova nem menne el szívesen, szemben egy olyan csoporttal, amelyik bármi áron, de távozni akar (akár rövid vagy hosszú távon, és mindegy, hogy melyik országba). Köztes típusként van még két rövid távon munkát vállalni szándékozó csoport, amelyek közül az egyik csak Magyarországon tudja elképzelni a munkavállalást, a másik viszont más országokban is (6. táblázat). 6. táblázat Az általános
Térség
Sehova nem menne
migrációs
potenciál
tipológiája,
Csak rövid távon Magyarország és más ország
Csak Magyarország
százalék
Bárhova, de el innen
Összesen
3
100
21
7
100
39
4
100
II
4
100
Dél-Szlovákia
65
19
13
Erdély
56
l6
Kárpat -Ukrajna
52
5
Vajdaság
71
14
Ha térségek szerint nézzük a különféle típu sok előfordulását, azt látjuk, hogya Kárpátmedencei magyarok többsége "sehova nem menne", és a "bárhova, csak el innen" típus egyik térségben sem jellemző attitűd. Kiugróan magas viszont Kárpát-Ukrajnában a csak rövid távú és csupán Magyarországra irányuló migrációs szándék. Dél-Szlovákiából és Erdélyből is főképp a rövid távú munkaerörnozgás valószínüslthetö az adatok alapján, de ez nem csupán Magyarország felé irányul, hanem más országokat is célba vesz. A legkisebb mértékű munkaerő-vándorlási szándék a Vajdaságban tapasztalható. Lényegében hasonló eredményt kapunk akkor is, ha logikai úton képezzük az általános migrációs potenciál tipológiáját (7. táblázat).
2 A klaszterelemzés tipuskereső eljárás. A válaszadókat aszerint csoportosítja, hogy mennyire hasonlóan, illetve különbözően vélekednek a migrációról. A hat változóra hasonlóan válaszolók egy-egy klaszterbe kerülnek úgy, hogy az egyes klaszterek között minél nagyobb távolság legyen. Az eljárásban szabadon megválasztható, hogy hány típusba szeretnénk csoportosítani a válaszadókat. A tipusok számának megválasztásához azonban szükség van egyfelől egy teoretikus elképzelésre, amely megszabja, hogy elvileg és logikailag hány csoportra számítunk; másfelől az adatok természete (együttes eloszlásuk) dönti el, hogy a teoretikus elképzelés és az adatok empirikus viselkedése összhangban van-e.
154
7. táblázat Az általános
Térség
Sehova nem menne
migrációs
potenciál
Rövid tavon
logikai tipológiája,
Hosszú távon
százalék
Rövid távon
Magyarországra
Hosszú tavon
Összesen
Más országba
Dél-Szlovákia
63
5
9
9
14
100
Erdély
48
II
14
9
19
100
Kárpát-Ukrajna
43
23
23
3
7
100
Vajdaság
62
7
5
9
17
100
Ha az általános migrációs szándék különféle stratégiáit (rövid és hosszú távú, valamint végleges, Magyarországra és máshová irányuló) mint magyarázó változókat használjuk a kedvezmény törvény kapcsán kínálkozó rövid távú magyarországi munkavállalás értelmezésére, akkor csupán a rövid és a hosszú távú, Magyarországra irányuló migráció esetében találunk szignifikáns összefuggéseket, a végleges kivándorlás szándéka esetében nem. (Az eljárást megismételhetjük térségenként külön-külön is. Ekkor Kárpát-Ukrajnában találunk a fö trendtől eltérő összefüggéseket, ahol a Magyarországra való kivándorlás is oksági összefuggést mutat a kedvezménytörvény gerjesztette migrációs potenciállal, valamint Dél-Szlovákiában, ahol a rövid távú, de más országba irányuló migrációs szándékról mondható el ugyanez.) A modell még további érdekességeket is feltár: egyfelől a béta-értékek szignifikanciaszintjei azt jelzik, hogyakedvezménytörvény által gerjesztett migrációs várakozások a magyarok körében nem mutatnak semmiféle szignifikáns kapcsolatot a más országok felé irányuló munkavállalási szándékokkal, legyen az rövid vagy hosszú távú, vagy akár végleges. Sőt, a kapcsolatok nem csupán alatta maradnak a szignifikanciaszintnek, de ráadásul legtöbbször még az előjelek is megfordulnak, azaz ha lennének szignifikáns kapcsolatok, akkor azok rövid és hosszú távon egymás kizárásátjelentenék (8. táblázat). 8. táblázat A tisztított migrációs potenciál lineáris regressziós magyarázó modellje az általános migrációs szándék egyes típusainak bevonásával (igazított R2 = 0,289), béta-értékek szignifikanciaszinttel Magyarázó
változók
Magyarországra
Rövid távú munkavállalás,
Magyarországra
Rövid távú munkavállalás,
más országba
0,378*** -0,033
Hosszú távú munkavállalás,
Magyarországra
0,213***
Hosszú távú munkavállalás,
más országba
0,051 *
Kivándorlás,
Magyarországra
Kivándorlás,
más országba
* AT-érték *** AT-érték
szignifikanciaszintje szignifikanciaszintje
0,032 -0,009 p = 0,05-0,0 I közötti. p = 0,000 I-nél magasabb.
155
DEMOGRÁFIAI
MUTATÓK, TÁRSADALMI POTENCIÁL
STÁTUS
ÉS A MIGRÁCIÓS
A kérdőívben a lehetséges kereteket maximálisan kihasználva megkíséreltük összegyűjteni a legfontosabb szociodemográfiai jellemzőket a válaszadókról abból a célból, hogy magyarázzuk a migrációs potenciál demográfiai és szociológiai hátterét. Az elemzésbe a demográfiai változók közül a férfi-nő megkülönböztetést, az életkort, illetve a későbbiekben a család jelleget- vontuk be. A társadalmi státust mérő dimenziók közül az iskolai végzettséget, a munkanélküliséget, a munkamegosztási pozíciót (alkalmazott, vállalkozó), a településjelleget, illetve a kérdezett vagyoni helyzetéri használtuk. Ezt követően aggregálással az iskolai végzettségből és a vagyoni helyzetből létrehoztunk egy olyan, objektív státusnak nevezett látens változót, amely az egyén társadalmi státusának (kulturális és anyagi erőforrásainak nagyságát mutató) jelzőszámaként működik. Létrehoztuk továbbá egy másik főkomponenst, amely az egyén munkaerö-piaci pozícióját hivatott leírni (vállalkozó, alkalmazott, munkanélküli). Az objektív státus és a munkaerő-piaci pozíció aggregált változóinak átlagértékei jól jelzik az egyes térségek egymáshoz viszonyított fejlettségi szintjét (9. táblázat). 9. táblázat Az objektív
Térség
Dél-Szlovákia
státus és a munkaerő-piaci
fókomponcns
Objektív
status
átlagél·téke
térségen ként
Munkaerő-piaci
0,44
0.09
Erdély
-0,12
-0,04
Karpat-Ukrajna
-0,32
-0,20
0,30
0,23
Vajdaság
pozíció
Mindkét összehasonlításban a kárpát-ukrajnai magyarok mutatói a legalacsonyabb értékűek. Az erdélyi minta az objektív státus tekintetében az átlagosnál rosszabb képet mutat, a válaszadók rnunkaerő-piaci pozíciója viszont inkább átlagos. A dél-szlovákiai magyaroknak a legmagasabb az objektív státusa, de a munkaerő-piaci helyzetük gyengébb. A vajdasági magyarok viszont mindkét relációban az átlag feletti értékeket kaptak. Az eredeti mért szociodemográfiai változók alkalmas dimenzióegyüttest alkotnak a rnigrációs potenciál magyarázatára. A JO. táblázat térségenként mutatja a lineáris regressziós magyarázó modell egyes bevont változóinak béla-értékeit a hozzájuk tartozó szignifikanciaszintte!. A végső változóegyüttesben csak azokat a változókat tartottuk meg, ahol a szignifikanciaszint megfelelő volt. 3 Idetartozik aháztartas nagysága és az eltartottak aránya. /1.vagyoni státus mérésére szolgáló változó aggregálásakor nem a hagyományos, általában megszokott fökomponens-eljárást alkalmaztuk, hanem egyszerűen megszárnoltuk, hogya felsorolt 13 vagyontárgyból ki hányat birtokol. Eljárásunknak az a magyarázata, hogy szemben a fökomponens-elernzés módszerévcl, az egyes térségeket így nyersen összehasonlíthatjuk. 4
156
/0 táblázat A tisztított
Magyarázó
migrációs potenciál lineáris regressziós magyarázó térségenkénl, béla-értékek szignifikanciaszinttel
változó
A kérdezett neme (1 = férfi, 2 = nö) A kérdezett születési
DélSzlovákia
Erdély
-0,139··
-0,168···
KárpatUkrajna
0,354···
A kérdezett munkanélkülisége
0,206··· -0,870'·
A kérdezett vagyoni státusa
Vajdaság
-0,099' 0,111·
0,107'·'
éve
0,247··*
0,138*'
-0,138··
-0,125*
0,09
0,05
0,520·
Az eltartottak aránya A családban a közép- és felsőfokú iskolai végzettségűek aránya
-0,760··
Településnagyság
0,050·
2
0,15
Igazitott R
• AT-érték szignifíkanciaszintje •• AT-érték szignifikanciaszintje ••• A {-érték szignitlkanciaszintje
modellje
p p p
0.12
= 0,05-0,01 közötti . = 0,01-0,0001 közötti . = 0,000l-nél magasabb.
A tisztított migrációs potenciál lineáris regressziós magyarázó modellje jelentős térségbeli különbségeket mutat: • a magyarázó modellben a legerősebb változó a kérdezett munkaerö-piaci pozíciója otthon: a Kárpát-medence minden térségére igaz, hogya munkanélküliség a legerősebb meghatározója a munkavállalási szándéknak; • három térségben (Dél-Szlovákia, Erdély és a Vajdaság) a munkanélküli férfiak munkavállalási szándéka erős magyarázó tényező, két térségben (Erdély és a Vajdaság) kifejezetten a fiatal munkanélküli férfiaké; • három térségben (Erdélyben, Kárpát-Ukrajna és a Vajdaság) a munkanélküliség mellett a vagyoni státus is magyarázó tényező, bár nem túl erős hatást mutat a migrációs potenciálra; • az iskolai végzettség önmagában egyik térségben sem befolyásolja a munkavállalási szándékot; • Erdélyben a legösszetettebb a rövid távú munkavállalási migrációs szándék szociodemográfiai háttere: főképp a fiatalabb, munkanélküli férfiakra jellemző a munkavállalási szándék, amely kiegészül a rossz vagyoni státussal, a háztartáson belüli magas eltartott aránnyal, illetve a család alacsony iskolai tökejével. Erdélyre igaz az is, hogy valamelyest a nagyobb települések lakói körében figyelhető meg munkavállalási szándék. A tisztított migrációs mutató mellett érdemes megnézni, hogy általában a munkavállalási szándék (a nyers migrációs potenciál) szociodemográfiai háttere eltér-e a tisztított típusétól. A két migrációs mutató regressziós béfa-értékeinek összehasonlítása leginkább Erdélyben rnutat különbségeket (J 1. táblázat): • a konkrét, már 2002-ben megvalósuló munkavállalási szándékot a munkanélküliség élménye jóval inkább meghatározza; 157
ll. táblázat A nyers és a tisztított
Magyarázó
migrációs potenciál lineáris regressziós magyarázó Erdélyben, béta-értékek szignifikanciaszinttel
változó
A kérdezett neme (1
=
A kérdezett születési
éve
férfi, 2
A kérdezett legmagasabb
=
Nyers migrációs potenciál
Tisztított migrációs potenciál
-0,120***
-0,171***
nő)
0,211*** iskolai végzettsége
A háztartás nagysága aránya
A családban a közép- és felsőfokú iskolai végzettségűek aránya A családban a felnőttek körében a munkanélküliek aránya szignifíkanciaszintje szignifikanciaszintje szignifikanciaszintje
-0,022
0,131***
A kérdezett vagyoni státusa
* AT-érték • * AT-érték *** AT-érték
0,106***
-0,031
A kérdezett munkanélkülisége
Az eltartottak
modellje
0,193**'
-0,092***
-0,073*"
0,027
0,026
-0,003
0,040
0,045
0,026
-0,038
-,062*
p = 0,05-0,0 I közötti . p = 0,01-0,000 I közötti, p = 0,000 I-nél magasabb .
• a háztartások nagysága szerint nem figyelhető meg különbség, viszont minél több az eltartott a családban - akár 18 éven aluli, akár 55 éven felüli - annál inkább várható rövid távon, hogy a kérdezett munkát akar vállalni Magyarországon; • a közvetlenül várható munkavállalást a kor kevésbé, a nembeli különbségek (nevezetesen, hogy valaki férfi) viszont inkább befolyásolják. A munkavállalási szándék alakulását tipizálhatjuk úgy, hogy megkülönböztetjük egymástól a határozott, már a kedvezmény törvény elfogadását közvetlenül követő munkavállalási szándékot az elvi, de konkrét időpontokat nem kijelölő céloktói (J 2. táblázat). 12. táblázat A kedvezmény törvény
hatására
várható
migrációs
tipológia
térségenként,
százalék
Nem jön
Jönne, de nem most
Rögtön jönni akar
Együtt
Dél-Szlovákia
68
16
16
100
Erdély
53
23
24
100
Kárpát-Ukrajna
46
24
30
100
Vajdaság
67
20
13
100
Térség
158
Az azonnali munkavállalás szándéka különös en Kárpát-Ukrajnában erőteljes, míg ez a stratégia legkevésbé a Vajdaságban és Dél-Szlovákiában figyelhető meg. A három stratégia szociodemográfiai magyarázatára diszkriminanciaanalízis segítségével- két elkülönülő magyarázó tényező tárható fel a Kárpát-medence egészére nézve (/3. táblázat): • az első dimenzióban a skála pozitív végpontján a fiatalabb férfi korosztályok találhatók, akiket különösen sújt a munkanélküliség, az iskolai végzettségük alacsony, viszonylag népes családban élnek, ahol az iskolai tudástőke ugyancsak alacsony, a család vagyoni helyzete rossz, és a családban mások is lehetnek munkanélküliek. A skála negatí v oldalán mindennek az ellenkezője figyelhető meg; • a diszkriminanciaanalízis azonban feltárt egy másik dimenziót is, ahol a szociális hátrányok nem játszanak meghatározó szerepet. Az azonnali munkavállalásra készek körében itt inkább a fiatalabb és munkahellyel rendelkezö nőket találjuk, akiknek vagyoni helyzetük átlagos, viszont megfelelő iskolai tudástőkéjük van, és nem kell sok eltartottról gondoskodniuk. /3. táblázat A kedvezmény törvény hatására várható migrációs tipológia diszkriminálófüggvényeinek szerkezete, struktúramátrix
Magyarázó
Az első függvény együtthatói
változó
A kérdezett neme (1 = férfi. 2
= nö)
A kérdezett szuletési éve A kérdezett legmagasabb
iskolai végzettsége
A kérdezett munkanélkülisége A kérdezett vagyoni státusa
A második függvény együtthatói
-0,366
0,308
0,439
0,686
-0,243 0,634 -0,508
0,118 -0,469 0,037
A háztartás nagysága
0,173
-0,004
Az eltartottak aránya
0,075
-0,269
A családban a közép- és felsőfokú iskolai végzettségűek aránya
-0,186
0,098
A családban a felnőttek körében a munkanélküliek aránya
0,267
0,007
Településnagyság
0,091
0,332
Az első fuggvény meghatározó szerepet tölt be a közvetlen és azonnali migrációs szándék magyarázatában (/4. táblázat): a fiatalabb, szociálisan és munkaerö-piaci pozícióikat tekintve hátrányos helyzetben lévő férfiak körében tipikus az azonnali munkavállalás terve. Ezzel szemben a második fuggvény azok körében mutat szignifikáns összefuggést, akik bár 5 A diszkriminanciaanalízis megadott tipusok jellemzésére szolgál. Az eljárás segitségével ki lehet mutatni, hogy az egyes típusba tartozók mennyire mutatnak sajátos profilt más változók szerint. A magyarázó változók egy függvényt alkotnak, amelyet diszkriminálófüggvénynek hivunk, és amelyre a bevont magyarázó változók különbözőképpen illeszkednek.
159
/4. táhlázat A migráció
strukturális okait aggregáló diszkriminálófüggvényck a migrációtipológia egyes csoport jaiban
Migrációtípus
Az első függvény együ ttha tói
átlaghtékei
A második függvény együtthatói
-0,328
0.000
Jönne, dc nem most
0,171
0,288
Rögtön jönni akar
0,677
-0.153
INemjön
mutatnak érdeklődést a munkavállalás iránt, terveik még kialakulatlanok és az időpont tekintetében homálycsak. Az egyes diszkriminálófüggvény-pontok átlagértékei térségek szerint jelentős különbséget mutatnak (15. táblázat). Az első magyarázó faktor különösen Kárpát-Ukrajnára jellemző, és kevésbé ugyan, de igaz Erdélyre is. E két térséghez képest a Vajdaságból és Dél-Szlovákiából várható munkaerő-áramlást nem befolyásolja jelentős mértékben a szociálisan vagy munkaerő-piaci tekintetben hátrányos helyzet A második dimenzió általában nem jellemző a régió különböző térségeiben, kivéve Erdélyt /5. táblázat A migráció
Térség Dél-Szlovákia Erdély Kárpát-Ukrajna Vajdaság
strukturális okait aggregáló diszkriminálófüggvények átlagértékei térségenként
Az első függvény együtthatói
A második függvény együtthatói
-0,338
-0,165
0,133
0,133
0,343
-0,092
-0,479
-0,249
A korábbiakban már szó volt róla, hogy a kedvezmény törvény hatására várható migrációs potenciál mellett mértünk a Kárpát-medencei magyarok általános vándorlási hajlandóságát. Érdemes most megnéznünk, hogy a társadalmi státus mutatói vajon eltérő összefüggést mutatnak-e a két típusú vándorlási haj landóság esetében. Az általános migrációs potenciált magyarázó diszkriminálófüggvények három dimenzióban írják le a demográfiai és a státusváltozók szerepét (16. táblázatr • az első függvény magas pozitív értékei a már korábban körülírt, és mind szociális, mind munkaerő-piaci pozícióját tekintve hátrányos helyzetű csoportokat fedi; • a második függvény viszont a skála pozitívoldalán egy jómódú, aktív és munkahellyel rendelkező státust takar, ahol a család iskolai tudástőkéje is magas és a családban más sem munkanélküli; • végül a harmadik függvény pozitív skálapontjai egy idősebb, aktív férficsoportot tükröznek. 160
16. táblázat Az általános
Magyarázó
migrációs potenciál diszkriminálófüggvényeinek szerkezete, struktúramátrix
változó
A kérdezett neme (1
= férfi,
2
= nő)
A kérdezett szü letés i éve A kérdezett munkanélküliségc
Az első függvény együtthatói
A második függvény együtthatói
A harmadik függvény együtthatói
-0,454
-0,204
-0,716
0,690
0,328
-0,469
0,518
A kérdezett munkaerö-piaci
poziciója (aktiv)
-0,358
A kérdezett vagyoni státusa
-0,271
A családban a közép- es felsőfokú iskolai végzettségüek aránya
-0,026
A családban a felnőttek körében a munkanélküliek aránya
0,198
-0,313
0,063
-0,150
0,550
0,901
0,081
-0,248
0,017
-0,267
0,138
A migráció strukturális okait magyarázó függvények közül az első az otthon maradás és az elvándorlás közötti választásban játszik szerepet (J 7. táblázat), fiiggetlenül a migráció célállomásától és időtartamától. A második fiiggvény főképp a nem Magyarországra irányuló vándorlást magyarázza (illetve a skála másik végpontja a csak rövid időre, Magyarországra irányuló vándorlást, ami az idősebb, rossz anyagi helyzetben lévő munkanélküli nők körét érinti). A harmadik függvény pedig a Magyarországra és más országba hosszú távra, sőt véglegesen távozni akarók szociológiai hátterét tárja fel. 17. láblázat A migráció
strukturális okait aggrcgáló diszkriminálófüggvények a migrációtipológia egyes csoport jaiban
Az első függvény együtthatói
Migrációtípus
Sehova nem menne
-0,272
Csak rövid távú munkavállalást (Magyarország es más ország)
tervez
Csak rövid távú munkavállalást (csak Magyarország)
tervez
Bárhova, dc el innen
0,505
átlagértékei
A második függvény együtthatói 0,000 0,239
A harmadik függvény együtthatói 0,000 -0,147
0,237
-0,455
0,000
0,613
0,395
0.322
Térségenként az egyes magyarázó tényezők átlaga a következőket mutatja (18. táblázat): a hátrányos szociális és munkaerő-piaci helyzet különösképp Kárpat-Ukrajnában fontos ösztönzője az elvándorolásnak. Dél-Szlovákiában és a Vajdaságban ez a tényező nem játszik szerepet, viszont ajó anyagi helyzet és az előnyös munkaerő-piaci pozíció a migrációs 16l
18. táblázat A migráció
strukturális okait aggregáló diszkriminálófüggvények átlagértékei térségenként
-0,14
Dél-Szlovákia
A harmadik függvény együtthatói
A második függvény együtthatói
Az első függvény együtthatói
Térség
0,57
0,25
Erdély
0,05
-0,16
-0,09
Kárpát-Ukrajna
0,28
-0,50
-0,09
-0,31
Vajdaság
0,49
0,15
potenciál meghatározó tényezői. Végül Erdélyben egyik tényező sem magyarázza a munkaerő-piaci migrációs szándékot. Az általános migrációs potenciál esetében a szociodemográfiai magyarázó tényezők részben eltérnek a kedvezménytörvény gerjesztette migrációs potenciálétól (l9. táblázat): • a külföldre (nem Magyarországra) irányuló migrációs potenciál esetében a munkanélküliség szerepe nem szignifikáns. Főképp a fiatalok és a férfiak gondolnak a migrációra, különösen akkor, ha a család iskolai tőkéje magas (bár a saját iskolai végzettség inkább gyenge ellentétes hatást mutat); • a munkanélküliségnek annál nagyobb a magyarázó szerepe - különösen a fiatalok és a rossz anyagi körülmények között élők körében -, minél inkább Magyarországra és minél inkább rövid vagy hosszú távra (de nem kivándorlásra) irányul a migrációs szándék. 19. táblázat Az általános
Magyarázó
migrációs
változó
A kérdezett neme (1 = férfi, 2 = nő) A kérdezett születési éve
potenciál lineáris regressziós béta-értékek szignifikanciaszinttel
A külföldre irányuló, de Magyarországot kizáró vagy legfeljebb célországnak tekintő migrációs szándék
0,120***
162
szignifikanciaszintje szignifikanciaszintje szignifikanciaszintje
A kizárólag Magyarországot célországnak tekintő migrációs szándék
0,042* 0,107*** -0,181***
A kérdezett vagyoni státusa
* AT-érték ** AT-érték *** AT-érték
modelljei,
-0,116***
A kérdezett munkanélkülisége
A családban a közép- és felsőfokú iskolai végzettségűek aránya
magyarázó
0,044* p = 0,05-0,01 közötti. p = 0,01-0,0001 közötti, p = 0,000 l-nél magasabb.
TÁRSADALMI
KAPCSOLATOK,TAPASZTALATI
TŐKE
ÉS A MIGRÁCIÓS POTENCIÁL A migrációs potenciál szociológiai magyarázata során érdemes figyelembe venni a megkérdezettek legkülönfélébb kapcsolati és személyes tapasztalati erőforrásait. A kérdőív ben több kérdés(csoport) is érintette ezt a szempontot: • vannak-e a kérdezettnek barátai, rokonai Magyarországon vagy bárhol másutt külföldön; • családjában tervezik-e, hogy mások is kiváltják a magyarigazolványt? • a kérdezett dolgozott/dolgozik-e külföldön/Magyarországon; • a kérdezett családjában dolgozott/dolgozik-e külföldön/Magyarországon bárki is; A személyes kapcsolatok körében a baráti és a rokoni kapcsolatok nagyon fontosak a migrációs szándék kialakulásában. A külföldi kapcsolati tőke nem feltétlenül jelenti, hogy az illető mindenképpen számol a külföldi munkavállalás lehetőségévei, de a bizonytalan migrációs motivációt felerősítheti és konkretizál hatja. A Kárpát-rnedence történeti sajátosságaiból is következik, hogy minden térségben nagyon nagy számban találtunk külföldi baráti-rokoni kapcsolatokat. Magyarországi rokoni kapcsolatokról a válaszadók 80-83 százaléka számolt be; a Nyugaton élő rokonok különösen a vajdaságiak, valamint kisebb mértékben az erdélyiek körében nagyon gyakoriak (20. táblázat). 20. táblázat Személyes
Térség
kapcsolatok a Kárpát-medencei magyarok körében a kérdésekre adott válaszok megoszlása, százalék
Igen
térségenként,
Nem
Élnek-e Magyarországon
Összesen barátai,
rokonai?
Dél-Szlovákia
80
20
100
Erdély
83
17
100
Kárpat-Ukrajna
83
17
100
Vajdaság
82
18
100
Dél-Szlovákia
43
57
100
Erdély
52
48
100
Kárpat-Ukrajna
33
67
100
Vajdaság
80
20
100
És másutt
külföldön?
Egy másik nagyon fontos jelzőszáma a migrációs potenciálnak, hogy hányan akarják egyáltalán kiváltani a magyarigazolványt. Noha ebből egyenesen nem következik, hogy valaki munkát is akarna vállalni, mindenesetre előfeltétele egy lehetséges munkavállalásnak (feltéve, ha az illető nem feketén dolgozik vagy szeretne dolgozni). Az eredmények azt mutatják, hogyamegkérdezettek legalább háromnegyede tervezi kiváltani a magyar163
igazolványt; arányuk Kárpat-Ukrajnában még ennél is jóval magasabb (93 százalék). Mivel a munkavállalási szándék nem csupán individuális döntés, hiszen egyfajta családi életstratégiaként is felfogható, érdemes azt is megnézni, hogy vajon a családtagok közül hányan kívánnak élni a magyarigazolvány kiváltásának lehetőségével. Általában a családtagok feléröl mondják a válaszadók, hogy ki fogják váltani a magyarigazolványt: ez az arány magasabb Kárpát-Ukrajnában (62 százalék), és alacsonyabb DélSzlovákiában (45 százalékj.? A munkavállalási szándék fontos háttértényezője lehet az, ha akár a kérdezett, akár a családjából bárki más korábban már dolgozott vagy jelenleg is dolgozik Magyarországon. A kérdőívben a háztartás minden tagjára rákérdeztünk, hogy vajon dolgozott-e már Magyarországon. A négy vizsgálati terepet együttesen nézve a Magyarországon munkatapasztalatot szerzettek aránya 10 százalék. Az eredmények térségenként jelentős szórást mutatnak: Kárpat-Ukrajnában a megkérdezettek egyharmada nyilatkozott úgy, hogy valaki a családban (sőt tizedük esetében a család több tagja is) korábban már dolgozott Magyarországon; Erdélyben 19 százalék, Dél-Szlovákiában 10 százalék, a Vajdaságban csupán 6 százalék tudósított erről (2 J. táblázat). 21. táblázat A családtagok
Térség
korábbi/jelenlegi és a tervezett magyarországi a kérdésekre adott válaszok megoszlása,
Senki A családtagok
Dél-Szlovákia
90
Egyvalaki
munkavállalása százalék
Ketten
közül hányan
Hárman vagy többen
dolgoztak/dolgoznak
9
1
térségenként.
Összesen
Magyarországon? O
100
Erdély
81
14
4
1
100
Kárpat-Ukrajna
67
22
9
2
100
Vajdaság
94
4
2
O
100
Dél-Szlovákia
61
29
9
1
100
Erdély
41
31
20
8
100
Kárpat-Ukrajna
29
32
29
10
100
Vajdaság
59
21
16
4
100
Tervez-e
a családból
valaki Magyarországon
munkát
vállalni'!
Ugyancsak Kárpát-Ukrajnából szeretne a legtöbb családtag munkát vállalni a jövőben Magyarországon. Erdélyből és a Vajdaságból a kérdezetten kívül a válaszadók közel 20 százalékának legalább további egy családtagja szeretne átjönni dolgozni, Kárpát-Ukrajnából 35 százalék. A legkisebb arányú munkavállalás a családtagok részéről Dél-Szlovákiában tapasztalható.
6 Megjegyezzük, hogy Kárpat-Ukrajnában a fenti arány viszonylag kis mértékben ingadozik a kérdezettek körében (a szórás csak 21 százalék), míg Dél-Szlovákiában az ingadozás igen nagy (a szórás 31 százalék)
164
A tisztított migrációs potenciál magyarázó modelljében a korábbi magyarországi munkatapasztalatokkal összefüggö változók magyarázóereje szignifikáns. Így befolyásolja a magyarországi konkrét munkavállalási szándékot, ha az illető már korábban is dolgozott Magyarországon, és/vagy ha a családból mások is dolgoztak itt, illetve ha élnek barátaik, rokonaik Magyarországon. Térségenként azonban megfigyelhetők különbségek is (22. táblázat): • az igazított R2-értékek azt mutatják, hogy regressziós magyarázó modell erősebben működik Erdélyben és Kárpat-Ukrajnában, de kevésbé Dél-Szlovákiában és Vajdaságban; • Erdélyben a saját és a családtagok korábbi munkavállalási tapasztalatai együttesen hatnak; • a kárpat-ukrajnai területeken viszont csak a korábbi saját munkavállalási tapasztalat befolyásolja a mostani motivációkat, a családtagok esetleges korábbi munkavállalása nem; • Dél-Szlovákiában és Vajdaságban csak a saját munkavállalási tapasztalatok hatása szignifikáns, de a mértéke nem jelentős. 22. táblázat A tisztított
migrációs potenciál magyarázó modelljei béla-értékek szignifikanciaszinttcl
A kérdezett az elmúlt 12 hónapban dolgozott Magyarországon
Térség
Dél-Szlovakla
(0,028*)
0,186***
Erdély (0,127*) Kárpát-Ukrajna
(0,153*)
Vajdaság (0,057*)
térségenként
A kérdezett család tagja az elmúlt 12 hónapban dolgozott Magyarországon -0,042
0,306'*'
0,073'*
0,391 *••
0,006
0,273'**
-0,043
1
* Zárójelben az igazitolt R -érték. 7~érték szignilikanciaszintje p *.* AT-érték szignifikanciaszintje p
*. A
= =
0,01-0,000 I közörti. O,OOOI-nél magasabb.
Az a tényező viszont, hogy valakinek élnek-e barátai, rokonai Magyarországon, nem tölt be szignifikáns szerepet a tisztított migrációs potenciálban. Ellenben ha a modell függö változója a nyers migrációs potenciál (gondolt-é már egyáltalán arra, hogya kedvezménytörvény hatására esetleg munkát vállal Magyarországon), Erdély esetében (de kizárólag itt) a baráti, rokoni, kapcsolatok pozitív szignifikáns összefuggést mutatnak a migrációs szándékkal. Ha a rokoni kapcsolatokból és a munkavállalási tapasztalatból fökornponens-elemzéssel egy "kapcsolatok" (network) változót aggregálunk, akkor a változó átlagértékei térségenként jelentős szórást mutatnak (23. táblázat). A kapcsolatok hiánya Erdélyben és Kárpát. Ukrajnában az otthon maradást erősíti, míg az intenzív kapcsolatrendszer és a tapasztalati tőke felerősíti a migrációs késztetést. A Vajdaságban csak a pozitív kapcsolat érvényes, a kapcsolatok hiánya nem feltétlenül vezet el a munkavállalás elutasításához. A dél-szlovákiai magyarok kapcsolati tőkéje és migrációs potenciálja között nem találtunk összefuggést. 165
23. táblázat
Az aggregált kapcsolatok változó átlagértékei a tisztított migrációs potenciál két típusában
Térség
Nem tervezi most, hogy jön dolgozni
Tervezi, hogy rögtön jön dolgozni
-0,00
-0,02
Dél-Szlovákia Erdély
-0,13
0,40
Kárpát-Ukrajna
-0,12
0,28
Vajdaság
-0,04
0,25
Ha az általános migrációs késztetés egyes típusait hasonlítjuk össze, a Magyarországra és a más országba irányuló migrációs potenciál nem mutat lényeges eltéréseket (24. táblázat). A "bárhova, de el innen" hozzáállásúak esetében a kapcsolatok erősebbek hatnak, mint a rövid távú munkavállalást tervezők körében: a Vajdaságban a kapcsolati tőke inkább a kizárólag Magyarországra irányuló migrációs késztetést erősíti fel, míg Kárpát-Ukrajnában inkább a vegyes, a "Nagyvilágba" és Magyarországra egyaránt irányuló szándékokat. 24. táblázat
Az aggregált kapcsolatok változó átlagértékei az általános migrációs potenciál négy típusában
Térség
Sehova nem menne
Csak rövid távon
Bárhova, de el innen
Magyarország és más ország
Csak Magyarország
0,05
-0,21
0,07
0,04
-0,17
0,19
0,21
0,28
Kárpát-Ukrajna
-0,12
0,48
0,06
0,47
Vajdaság
-0,09
0,07
0,30
0,55
Dél-Szlovákia
Erdély
Végül nézzük meg, hogy a demográfiai változók, az objektív státust és a kapcsolatokat jellemző mutatók együttesen miképp magyarázzák a nyers migrációs potenciált. Erdélyben a személyes vagy a családon belüli külföldi munkatapasztalatok, a rossz vagyoni helyzet és a munkanélküliség magyarázóereje a legfontosabb, és legfőképpen a férfiak terveznek munkavállalást. Kárpát-Ukrajna hasonló trendet mutat, bár a nem változó itt nem szignifikáns. A Vajdaságban maga a modell nem magyaráz kellőképpen, bár a struktúra hasonló. Végül Dél-Szlovákiában a férfiak és a munkanélküliek mutatnak migrációs hajlandóságot (25. táblázat). A regionális különbségek még szembetűnőbbek, ha az elemzés módszere a lépésenkénti regresszió (26. táblázat). Ez az eljárás jól mutatja a modellbe bevont változók különböző súlyát és azt a logikát, ahogy lépésről lépésre egyre több szempont figyelembevételével írjuk le a migrációs késztetés erősségét. 166
25. táblázat A tisztított migrációs potenciál lineáris regressziós magyarázó modellje a kapcsolati a tapasztalati tőke bevonásával térségenként, béta-értékek szignifikanciaszinttel
Magyarázó
változó
A kérdezett neme (1
= férfi, 2 = nö)
A kérdezett születési éve A kérdezett munkanélkülisége
és
DélSzlovákia
Erdély
KárpátUkrajna
-0,147**·
-0,149***
-0,080
-0,095*
0,048
0,094·*·
-0,024
0,100·
0,343·*·
0,170***
Vajdaság
0,209*·*
0,138**
A kérdezett vagyoni státusa
-0,055
A kérdezett és családtagjai külföldi munkatapasztalata
-0,003
0,203***
0,233·**
0,132·*
0,071
o,on**
0,054
0,031
0,15
0,16
0,14
0,07
Élnek-e Magyarországon
barátai, rokonai?
2
Igazított R
* AT-érték *. AT-érték *** AT-érték
-0,121**·
-0,153*"
-0,138**
szignifikanciaszintje p = 0,05-0,01 közötti. szignifikanciaszintjep = 0,01-0,0001 közötti. szignifikanciaszintje p = O,OOOI-nél magasabb.
A lépésenkénti regresszió szerint például Erdélyben a migráció családi kontextus a (korábbi munkavállalási tapasztalat és munkanélküliség) és a kapcsolatok sokkal fontosabb tényezőknek látszanak, mint más térségekben. Kárpát-Ukrajnában inkább az elviselhetetlen szociális és rossz munkaerő-piaci helyzet (legyen az akár egyéni vagy család egészére igaz) tünik a meghatározónak. A Vajdaságban hasonló a helyzet, de főképp a fiatalabbakra és a férfiakra érvényes az összefüggés, míg Dél-Szlovákiában a nem és a munkanélküliség a döntő szempont. 26. táblázat A tisztított
Sorrend
migrációs potenciállépésenkénti regressziós magyarázó modellje a magyarázó változók belépésének sorrendje szerint
Dél-Szlovákia
1.
A kérdezett munkanélküli
2.
Férfiak
Erdély A családból többen is munkát vállaltak korábban
térségen ként,
Vajdaság
Kárpát-Ukrajna A kérdezett munkanélküli
A kérdezett munkanélküli
munkanélküliek
A családban többen is munkanélkül iek
A családban többen is munkanélküliek
Rossz vagyoni státus
Rossz vagyoni státus
A családban többen is
3.
Férfiak
4.
Rossz vagyoni státus
Fiatalabbak
5.
Fiatalabbak
Férfiak
6.
Élnek rokonai Magyarországon
167
Összességében, ha az egész régiót egyben vizsgáljuk, akkor a munkanélküliség mint kényszerítő elem mellett a kapcsolatok tényező tűnik a második legfontosabbnak, és csak ezt követi a vagyoni helyzet, a férfi/nő reláció, a kor vagy a település etnikai összetétele. Az iskolai végzettség érdekes módon csak utolsó a sorban (27. táblázat). 27. táblázat A tisztított
migrációs potenciállépésenkénti regresszi?s magyarázó modellje a Kárpár-medence egészében, a magyarázó változók belépésének sorrendje szerint
1.
Munkanélküli
2.
Munkanélküli
Kapcsolatok
3.
Munkanélküli
Kapcsolatok
Vagyoni státus
4.
Munkanélküli
Kapcsolatok
Vagyoni státus
A kérdezett neme
5.
Munkanélküli
Kapcsolatok
Vagyoni státus
A kérdezett neme
A kérdezett születési éve
6.
Munkanélküli
Kapcsolatok
Vagyoni státus
A kérdezett neme
A kérdezett születési éve
A magyarok aránya a településen
7.
Munkanélküli
Kapcsolatok
Vagyoni státus
A kérdezett neme
A kérdezett születési éve
A magyarok aránya a településen
A kérdezett legmagasabb iskolai végzettsége
A SZUBJEKTÍV ST Á TUS ÉS A MIGRÁCIÓS POTENCIÁL Az objektív társadalmi státus mutatóiból (iskolázottság, vagyoni helyzet) aggregált objektív státus, a munkaerő-piaci pozíció (munkanélküliség, vállalkozói vagy alkalmazotti megkülönböztetés) és a kapcsolati tőke mellett feltételeztük, hogy a személyes életviszonyok megítélése, illetve a kérdezettek elégedettsége jelentős mértékben befolyásolhatja a migrációs hajlandóságot. A szubjektív társadalmi státus tehát ily módon egyfelől az egyén önértékeléséről ad információt, másfelől kifejezheti az egyén elégedettségét vagy elégedetlenségét azzal a helyzettel, amit elért. A szubjektív társadalmi státust három dimenzióban mértük: • a személyes státushelyzet megítélése egy alkalmas skálán, • az élet különféle dolgaival való elégedettség, • a nélkülözés, az alapvető létfenntartás ban megmutatkozó nehézségek. Az első dimenzióban a legszegényebbek és a leggazdagabbak között tízfokú skálán kellett a válaszadóknak elhelyezni önmagukat. A térségek ebből a szempontból nem rnutatnak jelentős különbségeket: az értékek mindenütt valamivel a közepes skálaérték alatt vannak (a szórás Kárpátalján és Dél-Szlovákiában a legnagyobb). A második dimenzióban az élet különféle dolgaival való elégedettséget ötfokú skálán mértük. Az elégedettség terén az adatok a szakirodalomból ismert vizsgálatok eredményeit 168
követik: az emberek az eddigi életükkel és a családi életükkel általában elégedettebbek, míg a jövővel és az életszínvonallal kevésbé. Az egyes térségek összehasonlításakor a családi élet és a jövő megítélése terén rnutatkozik a legkisebb különbség, míg a legnagyobb az életszínvonal értékelésében: Dél-Szlovákiában az emberek a legelégedettebbek az életszínvonalukkal, míg Kárpat-Ukrajnában és a Vajdaságban a legkevésbé (28. táblázat). 28. táblázat Az élet különféle dolgaival való elégedettség, ötfokú skálán. skálaátlagok
Térség Dél-Szlovákia
A háztartás életszÍnvonalával
Az eddigi életével
A jövőjévei
A család életével
3,5
3,1
3,6
3,4
Erdély
3,5
3,0
3,6
3,2
Kárpat-Ukrajna
3,3
3,0
3,5
2,9
Vajdaság
3,2
2,9
3,6
2,9
A harmadik dimenzióban az esetleges rossz anyagi helyzet felderítésére tettünk fel kérdést. Feltételeztük, hogy az elemi ellátásban mutatkozó hiányok a szubjektív társadalmi státus alacsony pozícióinak finomításában segítheti az elemzést. Az egzisztenciális krízisfaktor - másképpen a nélkülözés - Erdélyben és Kárpat-Ukrajnában a háztartások negyedét-ötödét érinti, a Vajdaságban minden tizedik, Dél-Szlovákiában minden huszadik háztartást jellemez (29. táblázat). 29. táblázat
az .Előfordult-e
Térség
Az egzisztenciális krízisfaktor térségenként, az elmúlt 12 hónapban, hogy nem jutott elegendő pénz ennivalóra?" kérdésre adott válaszok megoszlása, százalék
Igen
Nem
Összesen
7
93
100
Erdély
25
75
100
Kárpat-Ukrajna
23
77
100
Vajdasúg
11
89
100
Dél-Szlovákia
A szubjektív társadalmi státust mérö három változóból lehetőség nyílik egy látens változó aggregálására, amit a továbbiakban szubjektív státusnak nevezünk. 7 Mivel a kérdezettek válaszaik megfogalmazásakor önmagukat saját országuk polgáraival hasonlították 7 A
fökomponcns-elcmzés
során a három mért változó jól illeszkedett egy dimenzióra.
169
össze, a főkomponens-elemzést úgy érdemes elvégezni, hogy térségenként külön-külön keressük a feltámi kívánt dimenziót. 8 Ha a tisztított migrációs potenciált magyarázzuk az objektív státussal (iskolázottság és vagyoni státus), a munkaerő-piaci helyzettel, a kapcsolatokkal és a szubjektív státussal, akkor a régió egészére nézve mindegyik bevont változó szignifikáns magyarázóerővel bír a modellben. Fontos eredmény, hogy a kapcsolatok, a munkanélküliség és a megkérdezett neme (férfiak) mellett a szubjektív státus magyarázóereje is jelentős (30. táblázat). 30. táblázat A tisztított
Magyarázó
migrációs
potenciál lineáris regressziós (az igazított R2 = 0,124)
A kérdezett neme (1 = férfi, 2 = nő)
-0,160*** 0,094***
A kérdezett születési éve A kérdezett objektív státusa (iskolázottság
Kapcsolatok
és vagyoni státus)
pozíciója
külföldön
AT-érték
szignifikanciaszintje
-0,086*** -0,139*** -0,174**' -0,128***
A kérdezett szubjektív státusa
* ••
modellje
Béla-értékek (szignifikanciaszinttel)
változó
A kérdezett munka-erőpiaci
magyarázó
p = 0,000 I-nél magasabb.
Az egyes térségekben azonban a modell másképpen illeszkedik. Dél-Szlovákiában és Kárpát-Ukrajnában a szubjektív státusnak nincs szerepe. Az előbbi térségben csak a munkanélküliség és a nem változó, az utóbbiban a kapcsolatok, a munkanélküliség, az objektív státus és a nem határozza meg a nyers migrációs potenciál mértékét. A Vajdaságban a szubjektív státus hat legerősebben a migrációs hajlandóságra (erre kapjuk a legnagyobb bétaértéket). Erdélyben pedig a kérdezett neme és a kapcsolat változó mellett a harmadik legfontosabb tényező a szubjektív státus. A kedvezménytörvény hatására várható munkaerő-vándorlás tipológiája térségenként szoros összefüggést mutat a szubjektív státussal. Az eredmények azt mutatják, hogy minél rosszabbnak látja az egyén saját helyzetét vagy minél inkább alulértékeli valós pozícióját, annál inkább akar élni a törvény adta lehetőségekkel. Ez az összefüggés különösen érvényes a Vajdaságban és Dél-Szlovákiában, valamivel kevésbé jellemző Erdélyben és Kárpát-Ukrajnában (31. táblázat). A kérdezettek demográfiai jellemzői, objektív és szubjektív státusa, valamint kapcsolatai alapján a migrációs tipológia diszkriminanciaelemzése két diszkriminálófüggvényt tár fel (32. táblázat). Az első függvény magas értékei azokat írják le, akik fiatal férfiak, nincs munkájuk, a vagyoni helyzetük rossz, elégedetlenek a társadalmi helyzetükkel és munka8 Megtehetjük természetesen azt is, hogya régió egészére futtat juk a főkomponensünket. Ebben az esetben a létrejövő szubjektív státust mérő mutató Erdélyben, Kárpát-Ukrajnában és a Vajdaságban alig különbözik, viszont Dél-Szlovákiában kiugróan magas. (Kárpát-Ukrajnában a szórás jóva! magasabb, mint a többi térségben.)
170
3/. táblázat Az aggregált
szubjektiv státus változó átlagértékei térségenként a kedvezmény hatására várható migrációs tipológia egyes csoport jaiban
Dél-Szlová kia
Migrációtípus
0,10
Nemjön
Erdély
Kárpát-Ukrajna
0,17
törvény
Vajdaság
0,24
0,12
Jönne, de nem most
-0,04
-0,04
0,03
-0,08
Rögtön jönni akar
-0,41
-0,29
-0,19
-0,44
vállalásuk nem csupán egyéni döntés, ugyanis a család más tagjai is dolgoznának Magyarcrszágon. Emellett azonban megjelenik egy másik fiiggvény is, amelynek magas értékei az iskolázottabb, bár ugyancsak fiatalabb nőket jellemzik, akiknek van munkájuk, a vagyoni helyzetük az átlagosnál jobb, és viszonylag elégedettek az elért társadalmi helyzetükkel. 32. táblázat A kedvezmény törvény hatására várható migrációs tipológia diszkriminálófüggvényeinek szerkezete, struktúramátrix
Magyarázó
Az első függvény együtthatói
változó
A kérdezett neme (1
= férfi, 2 = nö)
A kérdezett születési éve
A második függvény együtthatói
-0,281
0,359
0,396
0,453
-0,202
0,214
0,454
-0,657
A kérdezett vagyoni státusa
-0,382
0,248
A kérdezett szubjektív státusa
-0,323
0,231
0,588
0,423
A kérdezett legmagasabb
iskolai végzettsége
A kérdezett munkanélkolisége
A családból más akar-e dolgozni?
Az átlagértékeket áttekintve (33. táblázat) az első fiiggvény jól írja le azokat az eseteket, amikor a válaszadó akár már a közeljövőben munkát vállalna Magyarországon (rögtön jönni akar), de legalábbis kimutatható a munkavállalási szándéka, noha a konkrét tervek még hiányoznak (jönne, de nem most). Az összefüggés annál erősebb, minél inkább határozott és pontos tervei vannak a válaszadónak. A második függvény viszont éppen a bizonytalanabb, bár munkát vállalni szándékozókat különbözteti meg a határozott migrációs szándékúaktól. Ha a diszkriminálófiiggvény szkórjait elmentjük, akkor térségen ként összehasonlíthatjuk az egyes függvények átlagértékeit (34. táblázat). Az első diszkriminálófuggvény által feltárt összefüggések főképpen Erdélyben és Kárpát-Ukrajnában érvényesülnek, viszont nem jellemzik sem a dél-szlovákiai, sem a vajdasági magyarokat. A második függvény - amely súlyát tekintve is eltörpül az első mellett - viszont nem mutat regionális különbségeket, azaz a munkavállalási szándékukban bizonytalanok egyaránt előfordulnak a négy térségben.
171
33. táblázat A migráció
strukturális okait aggregáló a migrációs tipológia
diszkriminálófüggvények egyes csoport jaiban
Az első függvény együtthatói
Migrációtípus
A második függvény együtthatói
-0,472
Nemjön Jönne, dc nem most
0,383
Rögtön jönni akar
0,817
átlagértékei
0,000 0,326 -0,223
34. táblázat A migráció
strukturális okait aggregáló diszkriminálófüggvények átlagértékei térségenként
Térség
Az első függvény együtthatói
A második függvény együtthatói
-0,390
-0,150
Dél-Szlovákia Erdély
0,120
Kárpát-Ukrajna
0,470
0,050 -0,020
-0,340
Vajdaság
-0,030
AZ ETNlKAI IDENTITÁSTUDAT ÉS A KISEBBSÉG-TÖBBSÉG VISZONYÁNAK HATÁSA A MIGRÁCIÓS POTENCIÁLRA A megkérdezettek identitását magyarságuk nagyon határozott vállalása jellemzi. Jól mutatja ezt, hogy bár a kérdőívben arra a kérdésre, hogy milyen nemzetiségűnek vallja magát, három identifikációs lehetőséget is felkínáltunk, a válaszadók csak elenyésző része vallotta magát a magyaron kívül más nemzetiségűnek is. Ebből a szempontból az egyes térségek közötti eltérések elhanyagolhatók (35. táblázat). 35. táblázat Az identitás
Térség
172
fajtái térségenként,
Csak magyar
százalék
Másnak is vallja magát
Összesen
Dél-Szlovákia
89
II
100
Erdély
90
10
100
Kárpát-Ukrajna
88
12
100
Vajdaság
92
8
100
Miközben a válaszadókat a Kárpát-medence egészében erős magyar identitás hatja át, saját etnikai kisebbségük jövőbeli sorsát a saját országukban nagyon pesszimistán látják. Másképpen fogalmazva: súlyos negatí v demográfiai vízió hatja át a válaszokat arra a kérdésre, hogy miként alakul magyarság jövője a saját országukban a következö száz évben (36 táblázat). Ez a negatív vízió különösen a Vajdaságban figyelhető meg, de a többi térségben is a válaszadók kétharmadának pesszimista a jövőképe. Bár a magyar kisebbség teljes eltűnését nem valószínűsítik, egynegyedük jelentős létszárncsökkenést prognosztizál. 36. táblázat A magyarokjövőbcli számának megítélése térségenként. a "Hogyan látja az országban élő magyarok számát ajövőben?" kérdésre adott válaszok megoszlása, százalék
Térség
Csökken vagy nem változik
Eltűnik
Inkább
nő
Összesen
Dél-Szlovákia
65
25
10
100
Erdély
69
19
12
100
Kárpát-Ukrajna
72
16
12
100
Vajdaság
77
18
5
100
Arra a kérdésre viszont, hogy az ország helyzete a következö öt évben hogyan alakul, a válaszadók egyhannada kifejezetten optimista választ adott, és további egyhannaduk szerint a helyzet nem fog romlani. Természetesen az országértékelések térségenként jelentős eltéréseket mutatnak (37. táblázat). Különösen a Vajdaságban néznek az emberek optimistán a jövőbe, de inkább pozitív, mint negatív a mérleg Erdélyben és Kárpát-Ukrajnában is. Meglepő módon a dél-szlovákiaiak ítélik meg a legpesszimistábban országuk jövőbeli sorsát. 37. táblázat Az ország jövőbeli helyzetének megitélése térségenként. az "Ön szerint az ország helyzete a következő öt évben hogyan alakul?' kérdésre adott válaszok megoszlása. százalék
Térség
DélSzlovákia
Erdély KárpatUkrajna Vajdaság
Jelentős mértékben javul
Mérsékelten javul
Nem változik
Mérsékelten romlik
Jelentős mértékben romlik
Nem tudja
Összesen
2
23
38
26
8
3
100
2
23
30
27
10
8
/00
I
34
32
20
6
7
/00
3
51
33
9
I
3
/00
173
A tisztított migrációs potenciál és az országjövőjének általános megítélése között szignifikáns összefüggés mutatkozik: minél rosszabbnak látja a válaszadó az ország jövőbeli sorsát, annál inkább hajlik a magyarországi munkavállalásra. Ugyancsak szignifikáns, de az előzőnél jóval gyengébb kapcsolat figyelhető meg a magyarságra vonatkozó demográfiai vízió és a migrációs hajlandóság között, 9 A magyar etnikum jövőbeli sorsának és az ország helyzetének alakulása mellett a kisebbség-többség együttéléséböl fakadó konfliktushelyzet megítélésére is rákérdeztünk a kérdőívben. Feltételeztük, hogya migrációs potenciál mértékében és a vándorlási késztetésben fontos szerepet játszhat, hogy mennyire látja a kérdezett a magyarság helyzetét konfliktusosnak az országban. Várható volt az is, hogy az egyes térségek válaszadói nagyon eltérő etnikai konfliktusról fognak beszámolni. Az eredmények igazolták előzetes elképzeléseinket (38. táblázat). • a Kárpát-medencei magyarok nem értékelik túl országukban a konfliktus mértékét: mindössze 10 százalékuk szerint súlyos; 45 százalékuk szerint mérsékelt és ugyancsak 45 százalékuk szerint pedig elhanyagolható vagy nincs is konfliktus a többségi lakosság és a magyar etnikum között; • meglepö módon Dél-Szlovákiában és a Vajdaságban mutatkozott a legerősebb konfliktustudat, Kárpát-Ukrajnában pedig a leggyengébb; • az országértékelés és a konfliktustudat között gyenge a kapcsolat. • gyenge, de létező kapcsolat van a magyarság jövőjét illető demográfiai vízió és a konfliktustudat között. 38. táblázat A konftiktustudat megítélése térségen ként, az "Ön szerint manapság milyen mértékű a konfliktus az ország többségi lakossága és az itt élő magyarok között?" kérdésre adott válaszok megoszlása, százalék
Elhanyagolható vagy nincs
Nagyon súlyos
Súlyos
Mérsékelt
Dél-Szlovákia
2
14
47
37
IDO
Erdély
I
9
45
45
/00
Kárpat-Ukrajna
O
2
38
59
100
Vajdaság
I
8
53
38
/00
Térség
Összesen
Az etnikai konfliktusok mellett arra is rákérdeztünk, hogy érte-e etnikai alapon bárminemű diszkrimináció az élete során a válaszadót. Ebből a szempontból lényegében hasonló megoszlásokat kaptunk az egyes térségekben: egynegyed és egyharmad között vannak azok, akik ilyen eseményről tudósítottak (39. táblázat). Az etnikai diszkriminációról való tudósítás szoros kapcsolatot mutat a konfliktustudattal: minél inkább érzi valaki úgy, hogy származása és etnikai identitása miatt diszkrimináció éri, annál konfliktusosabbnak látja a kisebbség-többség együttélését (40. táblázat). 9 Meglepő módon az általános migrációs hajlandóság gyenge összefüggést míg ennek a Cramer V-értéke 0,54, addig a tisztított migrációs potenciálé 0, II.
174
mutat az ország megítéléséveI:
39. táblázat Az etnikai diszkrimináció előfordulása térségen ként, az .Érte-e Önt hátrányt élete során az ország többségi lakossága részéről csak azért, mert Ön magyar?" kérdésre adott válaszok megoszlása, százalék
Térség
Igen
Nem
Dél-Szlovákia
27
73
100
Erdély
30
70
100
Kárpat-Ukrajna
32
68
100
Vajdaság
32
68
100
Összesen
40. táblázat Az etnikai diszkrimináció
Konfliktustudat
és a konfliktustudat
összefüggése,
százalék*
Érte hátranyos
Nem érte hátrányes
megkülönböztetés
megkülönböztetés
3
1
Súlyos
16
6
Mérsékelt
54
41
Elhanyagolható
17
25
Nincs konfliktus
10
27
100
100
Nagyon súlyos
Összesen • Chi-négyzet:
236; szabadságfok:
4; Cramer V-érték: 0,270.
Legkevésbé Erdélyben és Dél-Szlovákiában, leginkább a Vajdaságban kapcsolódik össze a kontliktustudat az etnikai diszkrimináció érzetéveI. V égül egy kérdésben arra kértük a válaszadókat, hogy helyezzék el önmagukat azon a skálán, ahol az l-es azt jelenti, hogy soha, semmilyen körülmények között sem élnének más országban, a IO-es pedig azt, hogy szívesen kivándorolnának egy másik országba. Ez az általános migrációs mutató, amely egyfajta spontán közelség-távolság érzületnek is felfogható, szoros összefüggést mutat a tisztított migrációs potenciállal (41. táblázat): átlagosan több mint két skálapont a különbség azok között, akik tervezik és akik nem tervezik a munkavállalást. Az egyes térségek mentén vannak eltérések: a külföldi munkavállalás terve főképp Erdélyben és a Vajdaságban kapcsolódik össze az erős távolságérzettel; Erdélyben és Kárpát-Ukrajnában viszont, ahol mérsékeltebb a munkavállalási szándék, az országhoz való kötődés is gyenge. Még nagyobbak a különbségek, ha a közelség-távolság érzetet az általános migrációs tipológiával vetjük össze: a "csak el innen" kategóriában szinte egyöntetű a teljes azonosulás a távozással (az átlagos távolságérzet 8,38) és nagyon gyenge a kötődés az országhoz, amelynek állampolgárai a válaszadók. Ezzel szemben azoknak, akik "sehova sem mennének", igen erős a kötődésük (az átlagos távolságérzet csak 3,97). 175
41. táblázat A közelség-távolság érzet és a tisztított migrációs összefüggése térségen ként, skálaátlag
Nem tervezi, hogy dolgozzon
Tér'ség
potenciál
Tervezi, hogy dolgozzon
Dél-Szlovákia
3,76
6,04
Erdély
4,51
6.65
Kárpat-Ukrajna
4,43
5,77
Vajdaság
4,12
6,57
Az etnikai konfliktustudatból, a közelség-távolság és a diszkriminációérzetből olyan változót aggregáltunk, I O amely az etnikai feszültségeket hivatott mérni. Az így kialakított, a továbbiakban etnikai konfliktuspotenciálnak nevezett változó skálaértéke különösen magas Kárpát-Ukrajnában, miközben a többi térségben nem különbözik érdemben egymástól (42. táblázat). 42. táblázat A konfliktuspotenciál
Térség
térségenként,
faktorszkórátlag
és szórás
Átlagos skálaérték
Szórás
Dél-Szlovákia
-0,03
0,94
Erdély
-0,04
1,06
0,16
0,88
Kárpat-Ukrajna Vajdaság
-0,02
0,91
Az ország helyzetének és a magyarság jövőbeli sorsának megítéléséből ugyancsak aggregáltunk egy új változót, amely a nemzetállami és az etnikai helyzet minősítését együttesen tükrözi. Ez a változó azonban a térségek mentén nem mutat értékelhető eltérést. A kérdőívben arra is kísérletet tettünk, hogy mérjük a magyaroknak a más etnikai csoportoktól érzett távolságát. A kérdést három etnikai csoport relációjában tettük fel: egyfelől a saját csoport (a magyarok) iránt érzett közelség, másfelől a többségi társadalommal és a romákkal szemben érzett távolság felől érdeklődtünk. Az etnikai távolság mérésére a klaszszikus, de redukált Bogardus-skálát alkalmaztunk, amely legközelebbi távolságként a családtagnak való elfogadást, legtávolabbinak pedig azt jelölte meg, hogy még kollégaként sem fogadná el az illetőt a válaszadó (43. és 44. táblázat). A skála alacsonyabb értékei az elfogadást, a magasabb értékei az elutasítást jelentik.
10 A fökomponens-clemzéssel analizissellétrehozott látens változóra jól illeszkedtek az eredeti mért változók. A fökornponens a Kárpat-medence egészére készült, így az egyes térségek konfliktuspotenciálja jól összehasonlítható.
176
43. táblázat A magyarok távolságérzete a többségi társadalomtóI, a Bogardus-skálalértékek megoszlásának százalékában
Távolságérzet Családtag
Dél-Szlovákia
49
Erdély
38
KárpátUkrajna
Vajdaság
51
Teljes minta
37
42
18
31
21
31
27
Szomszéd
7
8
9
7
8
Kolléga
2
4
3
2
3
Sehogy
24
19
16
23
20
100
100
/1)0
IDO
IDO
Vajdaság
Teljes minta
Barát
Osszcsen
44. táblázat A magyarok távolságérzete a romáktói, a Bogardus-skálalértékek megoszlásának százalékában
Távolságérzet
Dél-Szlovákia
Erdély
KárpátlJkrajna
Családtag
II
14
7
Barát
13
12
16
21
15
19
19
Szomszéd
6
10
7
10
9
Kolléga
7
10
9
7
9
Sehogy
60
45
62
51
51
100
100
100
lOD
I ()()
Összesen
Az etnikai társadalmi távolság tekintetében a legfontosabb megállapítások a következök: • az elfogadás-elutasítás mértékében a térségek között nincsenek lényeges különbségek; • nem meglepő módon a magyarok elfogadottsága a legnagyobb, a válaszadók döntő többségben a családot jelölik meg a legközelebbi relációnak; • a többségi társadalom tagjaival szemben az emberek megosztottak: az emberek 42 százaléka akár családtagnak is szívesen látná a többségi társadalom tagjait, viszont 27 százalékuk csak barátként, sőt 20 százalékuk sehogy sem látná szívesen őket. Dél-Szlovákiában és Kárpat-Ukrajnában legjellemzőbb a családtagként való elfogadás, de épp az utóbbi térségben a leggyakoribb a teljes elutasítás is. Ez egyben jelzi a dél-szlovákiai magyarok körében mutatkozó teljes polarizációt; • mint más hasonló vizsgálatok is kimutatták, a legnagyobb távolságot a válaszadók a romákkal szemben érzik. Ez egyben jelzi a megkérdezettek körében tapasztalt xenofób attitűdök súlyát is: az emberek fele egyáltalán nem látja őket szívesen az élet bármelyik színterén. Nagyobb az elutasítás Dél-Szlovákiában és Kárpát-Ukrajnában, és Erdélyben a .Jegtoleránsabbak'' az emberek a romákkal szemben. 177
Végső modellünkben arra keressük a választ, hogy vajon az etnikai identitástudat, az etnikai konfliktuspotenciál és a társadalmi távolság játszanak-e bárminemű szerepet abban, hogy az emberek fontolóra veszik a magyarországi munkavállalás, illetve a migráció gondolatát. A lineáris regressziós magyarázó modell függö változója a tisztított migrációs potenciál, míg a magyarázó változók a magyar etnikai identitás homogenitás a, az ország és a magyar kisebbség jövőjének a megítélése, valamint az etnikai konfliktuspotenciál (közelségérzet az országhoz, konfliktusérzékelés és diszkriminációérzet) (45. táblázat). 45. táblázat A tisztított
migrációs
Magyarázó
változó
Identitás (1
= magyar,
potenciál lineáris regressziós (az igazított R2 = 0,04)
magyarázó
modellje
Béta-értékek (szignifikanciaszi n ttel) 2
= másnak
is vallja magát)
0,040*
Az ország helyzetét és a magyarság jövőjét illetően pesszimista
0,197**·
Konfliktuspotenciál
0,046**
* AT-érték szignifikanciaszintje ** AT-érték szignifikanciaszintje *** A T-érték szignifikanciaszintje
p p p
= 0,05-0,0 I közötti. = 0,01-0,0001 közötti. = O,OOOI-nél magasabb.
A modellből kitűnik, hogya Kárpát-rnedence egészére nézve a konfliktuspotenciál az a legerősebb változó, amely a migrációs szándékot magyarázza. A helyzetmegítélés és az etnikai identitás bár szignifikáns, de az előbbinél kisebb magyarázóerővel bír. Ha a modellt nem a Kárpát-medence egészére, hanem az egyes térségekre külön-külön teszteljük, a magyarázó változók struktúrája alig változik, viszont a modell érvényessége az egyes vidékeken eltérő: a modell a legerősebb iIIeszkedést a Vajdaságban és Dél-Szlovákiában mutatja, míg gyengébbet Erdélyben, és végképp kicsi a Kárpár-Ukrajnában (az igazított R2-értékek rendre 0,08, 0,07, 0,04 és 0,02). Megnéztük azt is, hogy ha az eredeti mért változókkal magyarázzuk a tisztított migrációs potenciált, vajon lehet-e javítani a modell magyarázó erején. Az eredmények azt mutatják, hogy egyrészt a modell jobban illeszkedik és nagyobb a magyarázóereje, másrészt bizonyos változók kihullnak a modellből, illetve átértékelődik a súlyuk. Az etnikai dimenzió magyarázó terében a romákkal szembeni távolság nem játszik szerepet, amit értelrnezhetünk úgy, hogya migrációs szándék etnikai gyökerű attitűdinális hátteréhez képest a romákhoz való viszony teljesen más értékeket és vélekedéseket takar. Leértékelődik a konfliktuselem szerepe, és inkább a közelség-távolság érzet válik a meghatározó dimenzióvá. A konfliktuskontextus gyengülése azt is jelenti, hogyadiszkriminációérzet veszít a súlyából. A makroszintű helyzetértékelés viszont fontos meghatározójává válik a migrációs szándéknak: ha az ország jövőjét és a magyar etnikai csoport súlyát valaki pesszimistán ítéli meg, akkor inkább foglalkoztatja a magyarországi munkavállalás gondolata (46. táblázat).
178
46. táblázat A tisztított
Magyarázó
migrációs
potenciál lineáris regressziós (az igazított R2 = 0,09)
magyarázó
Béla-értékek (szignifikanciaszinttel)
változó
0,034'
Identitás (l = magyar, 2 = másnak is vallja magát) Az ország helyzetét
és a magyarság jövőjét illetően pesszimista
0,042* ~0,060*
Kont1iktustudat Hátrányos megkülönböztetés Távolságérzet
~0,06000
érte csak azért, mert magyar
0,0460*
a többségtől (Bogardus-skála)
Szívesen kivándoroIna o AT-érték 00 AT-érték *0* AT-érték
modellje
0,31900'
egy másik országba p = 0,05~0,01 közötti. p = 0,0 I~O,OOOI közötti. p = 0,000 l-nél magasabb.
szignifikanciaszintje szignifikanciaszintje szignifikanciaszintje
Az etnikai identitás és a konfliktustudat viszont nem mutat összefüggést azzal, hogy valaki a kedvezmény törvény hatására rögtön, határozott tervekkel kíván-e munkát vállalni Magyarországon, illetve csupán csak gondolt rá, de még bizonytalanok a szándékai. Ha nem a kedvezmény törvény hatására várható rövid távú munkavállalás a függö változó, hanem az általános migrációs potenciál (rövid és hosszú távú vagy végleges, Magyarországra vagy máshová irányuló), akkor a modell magyarázóereje megugrik, viszont éppen az etnikai konfliktusok szerepe gyengül (47. táblázat). Ami meghatározó: a közelségtávolság érzet, az ország várható helyzete, valamint az etnikai diszkrimináció érzete. A nem Magyarországra irányuló rövid és hosszú távú migrációs szándékot, továbbá a végleges kivándorlást az etnikai komponens egyáltalán nem magyarázza. 47. táblázat Az általános
Magyarázó
migrációs
potenciál lineáris regressziós (az igazított R2 = 0,25)
magyarázó
modellje
Béla-értékek (szignifikanciaszinttel)
változó
Hátrányos megkülönböztetés
érte csak azért, mert magyar
~0,057'00
Az ország helyzete a következő 5 évben romlik
0,04500
Szívesen kivándoroIna
0,487'"
, AT-érték 0* AT-érték 00* AT-érték
egy másik országba
szignifikanciaszintje szignifikanciaszintje szignifikanciaszintje
p = 0,05~0,01 közötti. p = 0,01~0,0001 közötti. p = O,OOOI-nél magasabb.
179
A MIGRÁCIÓS
POTENCIÁL TÖBBDIMENZIÓS SZOCIODEMOGRÁFIAI MAGYARÁZATA
magyarok migrációs potenciáljának szociodemográfiai hátterét többA Kárpát-medencei változós regressziós útmodellel tárjuk fel.I I A mért migrációs szándék magyarázatára az eddigiekben áttekintett tényezőket vontuk be, bár némileg módosult kombinációban. A szociodemográfiai változók a következők: • a vizsgált népesség demográfiai jellernzöi (kor és nem); • a megkérdezettek objektív státusa - ezt három változóból (az iskolai végzettségnek a befejezett tanulmányok alapján számított értékéből, az aggregált általános vagyoni statusból és a vállalkozói státusból) hoztuk létre főkornponens-elemzéssel. A három tényező jól illeszkedett a főkomponensre, és az összvariancia 45-49 százalékát magyarázza; 12 • a munkanélküliség - a munkamegosztási pozíció legfontosabb jellernzője, hogy vajon a kérdezettnek van-e munkája/munkahelye, illetve épp ellenkezőleg, vagyis munkanélküli. Mivel a legtöbb migrációs kérdésünk a rövid, illetve hosszú távú munkavállalási szándékot mérte, feltételezésünk szerint az otthoni munkaerő-piaci helyzet nagyban meghatározza a vándorlási szándékot. • a szubjektív státust mérő változó - ez általában egyfajta tükörképe a tényleges társadalmi helyzetnek, de nem pusztán mechanikus leképezése annak. Amikor az egyén saját társadalmi helyzetéről nyilatkozik, meglehetősen bonyolult kontextuális térben alakítja ki ítéletét, reflektálva a tényleges életkörülményeire, de össze is hasonlítva azokat másokéval, illetve az elvárásaival. Az objektív és a szubjektív státus feszültsége jelentős mozgatórugója lehet a migrációs késztetésnek. A szubjektív státus mérőeszközét három rnért dimenzióból aggregáltuk fökomponens-elemzéssell ': egyrészt az egyénnek el kellett magát II Az útclcmczés összetett regressziós rnodell. A megrajzolt modellek azt mutatják, hogya lcgkülönfélébb demográfiai és szociológiai tényezők mennyire magyarázzák a migrációs készterés. A "magyarázat" a két változó közöui összefüggés erősségét jelenti az egyes dobozokat összekötő nyilakon szercplö értékek mcrtékében. Ezek a számok regressziós béta-értékek, előjelük az összefüggés irányát mutatja. A pozitiv előjel a nyil irányába mutató, a negativ előjel a forditott irányt jelzi. Az útelernzés alkalmas arra, hogy ne csak a független és függő változók kapcsolatát mutassa meg, hanem azt is, hogya független változók közvetlcnül és más változókon keresztül hogyan hatnak a függő változóra. 12 A fökornponens-elernzést országonként külön-külön végeztük el, hiszen az egyes változók összefüggése csak ebben a kentextusban értelmezhető. Az illeszkedésck a különbözö régiókban eltértek egymástól: Erdélyben es Kárpár-Ukrajnában gyengébben, Dél-Szlovákiában erősebben, a Vajdaságban nagyon erősen illeszkedtek ebevont változók a fókomponensre. A sajátértékek Magyarázó
Dél-Szlovákia
változó
Kárpátalja
Vajdaság
0,519
0,461
0,482
0,835
Vagyoni status
0,644
0,638
0,623
0,716
Vállalkozói
0,323
0,286
0,255
0,867
status
13 A fökomponens-elemzést
csak ebben a kontextusban Magyarázó
180
Erdély
Iskolai végzettség
változó
országonként külön-külön értelmezhető. A sajátértékek. Dél-Szlovakla
végeztük el, hiszen az egyes változók Erdély
Kárpátalja
Vajdaság
Szubjektiv status
0,710
0,461
0,695
0,697
Hiány
0,397
0,479
0,570
0.269
Elegedeuség
0,639
0,572
0,638
0,648
összefüggése
helyezn ie egy feltételezett társadalmi hierarchiában, másrészt beszámolt a válaszadó, hogya mindennapi életében szenved-e alapvető hiányban, harmadrészt négy különböző dologban mértük a kérdezettek elégedettségét. A változók illeszkedése jó volt, a megmagyarázott variancia értéke 53-63 százalék között mozgott a különböző térségekben. A migrácios burokként értelmezett személyes kapcsolatrendszernek az egyén rnigrációs viselkedését meghatározó elemei közül a modellbe két szempontot emeltük be: • az egyént körülvevő személyes és tágabb külföldi kapcsolati hálót, • az egyén közvetlen és közvetett munkavállalási tapasztalatát. Mindkettőt aggregálással hoztuk létre az eredeti kétértékű (dolgozott-é külföldön, Magyarországon és másutt, illetve élnek-e rokonai, barátai Magyarországon és másutt külföldön) mért változókból. k: etnikai tér bevonásával a vizsgálat kiinduló hipotézisének érvényesülését kívántuk ellenőrizni: fcltételeztük, hogy a kisebbségi etnikai helyzet és az ebből fakadó feszültségek és konfliktusok szerepet játszanak a Kárpát-medencei magyarok migrációs késztetésében. A magyarázó modellbe ezért azokat a dimenziókat emeltük be, amelyek az etnikai beilleszkedés és együttélés különféle szempontjaira vonatkoztak: • a kisebbség és a többség együttélésének perspektíváit két kérdéssel mértük. Az egyik az ország helyzetét és fej lődését ítéltette meg az elkövetkező években, a másik a magyar etnikumra vonatkozó demográfiai víziót tükrözte. A két elemből főkomponens-elemzéssel egy új változót aggregáltunk, amelyen az eredeti mért változók illeszkedése megfelelő volt (és az összvariancia 56 százalékát magyaráztuk); • a többségi társadalommal szemben érzett etnikai távolság mérésére a klasszikus de redukált Bogardus-skálát alkalmaztunk, amely legközelebbi távolságként a családtagnak való elfogadást, legtávolabbinak pedig azt jelölte meg, hogy még kollégaként sem fogadná el az illetőt a válaszadó; • végül a modellben szerepeltettük az etnikai konfliktuspotenciál változót, amelyet három változó aggregálásával hoztunk létre (közelségérzet az országhoz, konfliktusérzékclés és diszkriminációérzet). Az új változó az eredeti mért változók varianciáját 45 százalékban magyarázza. 14
A migrációs potenciál szociodemográfiai magyarázata során azt az utat jártuk, hogy egyre bővülő körökben vontuk be az útmodellbe a különböző magyarázó változóinkat. Először a magyarázó modellt a legszűkebbre vettük, és azt néztük meg, hogy vajon az objektív és szubjektív státus, illetve a munkanélküliség milyen mértékben hat a migrációs késztetésekre. A modell függő váItozója a tisztított migrációs potenciál mértéke, vagyis azokat veszi számba, akik a kedvezmény törvény életbelépését követően rögtön és/vagy minden évben tervezi a magyarországi munkavállalást, legálisan, magyarigazolvánnyal (1. ábra). A modell tanulsága, hogy az azonnali munkavállalás legfőképpen azok köréből várható, akiknek nem csupán alacsonyabb az otthoni társadalmi pozíciójuk, de akik a saját országukban kiszorultak a munkaerőpiacról és nem találnak megfelelő munkát maguknak. Az alacsony objektív státus közvetlen önálló hatása ennél sokkal gyengébb. 14 A fökomponenst a térség egészére alkottuk meg. A sajátértékek: rány 0,545, közelség-távolság érzet 0,266.
konfliktusérzékelés
0,550, ctnikai hát-
181
Fontos tanulsága a modellnek az is, hogya szubjektív státus alig játszik szerepet a munkavállalási stratégiák magyarázatában: bár az elégedetlenség és a mindennapi nehézségek tapasztalata összefügg a migrációs késztetéssel, úgy tűnik, hogy az elsődlegesebb egzisztenciális kényszerek jóval meghatározóbbak. Az alacsony objektív státus és a munkanélküliség közötti "viszonylag" gyengébb kapcsolat egyben azt jelzi, hogya munkanélküliség kényszere által gerjesztett migrációs potenciál nem csupán a státushierarchia legalján lévőket készteti a magyarországi munkavállalásra, de sokan lehetnek azok is, akik közepes vagy akár magas objektív státussal (iskolai végzettséggel, vagyoni helyzettel) kényszerülnek hasonló lépést tervezni.
-0,10 Objektív státus +0,41
-0,22
Szubjektív státus -0,05 -0,09
Munkanélküliség +0,25
t.
ábra
A tisztított migrációs potenciál regressziós útmodellje a Kárpát-medencei magyarok körében (a karikában a meg nem magyarázott hányad)
Ha térségenként külön-külön vizsgáljuk a modell működését, jelentős eltéréseket kapunk, Dél-Szlovákiában és Kárpátalján még erőteljesebb az az összefüggés, hogya munkanélküliség mindennemű státushatástól (objektív vagy szubjektív státus) függetlenül, szinte kizárólag magyarázza az azonnali migrációs szándékot. Ezzel szemben Erdélyben a munkanélküliség kényszerítő hatása valamivel gyengébb, míg a státushatás erősebb, bár nem közvetlenül (hiszen az továbbra sem szignifikáns), hanem a szubjektív státuson keresztül: akinek alacsonyabb az objektív státusa és egyúttal elégedetlenebb, rosszabbnak látja a helyzetét, az függetlenül attól, hogy van-e éppen munkája vagy nincs, hajlamos a migrációra. Ha a modellben nem az azonnali és határozott munkavállalási szándékot, hanem a kedvezménytörvény által felkínált általános munkavállalási lehetőséget adjuk meg a magyarázó útmodell végpontjaként, akkor a magyarázó tér valamelyest átalakul: egyedül Dél-Szlovákiában nem változik, hogy a munkanélküliség az egyedüli meghatározó szempont; KárpátUkrajnában és Erdélyben csökken a munkanélküliség meghatározó magyarázóereje, és erősödik a szubjektív státusé; a Vajdaságban viszont a státusdimenziók nem magyarázzák, hogy miért mondja valaki, hogy jönne vagy nem jönne. 182
A státusdimenziók önmagukban Camunkanélküliséget leszámítva) gyenge hatása a migrációs potenciál magyarázatára arra mutat rá, hogy érdemes a kedvezmény törvény által gerjesztett migrációs potenciál magyarázó modelljébe más szempontokat is beemelni. A második modellünk kibővíti a magyarázó tényezők körét a migrációs burok szempontjaival (2. ábra). -0,06 Objektív státus +0.24
Kapcsolatí töke
+0,41
+0,07
+0.05
-0,22
-0.10 Szubjektív státus -0,10
Munkavállalási tapasztalat
-0,09
+0,24
Munkanélküliség +0,20 +0,20 2. ábra A tisztított migrációs potenciál regressziós útmodellje a Kárpát-medencei magyarok körében (a karikában a meg nem magyarázott hányad)
A kapcsolati töke és a munkavállalási tapasztalat beemelése a magyarázó térbe jelentősen megnöveli a modell illeszkedését, és egyben át is rendezi az egyes változók súlyát: a kemény strukturális változók közül az objektív státus közvetlen hatása tovább gyengül Ca béla-érték -0,06), viszont felerősödik a szubjektív státus magyarázóereje C-0,10); a munkanélküliség közvetlen hatása is gyengül, ám meghatározóvá válik, hogy valakinek vannak-e munkavállalási tapasztalatai (+0,24). A migrációs burok két dimenziója közül egyértelmüen a munkavállalási tapasztalat tűnik meghatározónak, míg a baráti, rokoni kapcsolatok szerepe jóval gyengébb (+0,05). A kapcsolati töke ugyanakkor teljesen új irányt is ad a magyarázó összeftiggéseknek. Eddig a modell (és a korábbi is) arról tudósított, hogya leszakadás és a rossz (főképp munkaerő-piaci) körülmények befolyásolják alapvetően az azonnali migrációs szándékokat. 183
Most azonban egy másik út is előtűnik, mégpedig a közvetett hatásokon keresztül: minél magasabb valakinek a társadalmi státusa, annál valószínűbb, hogy van kapcsolati tőkéje Magyarországon és másutt külföldön, ami előidézheti, hogy az illető számol a munkavállalás azonnali
lehetőségéveI.
Itt tehát a korábbi
más típusú migrációs késztetést vetít előre. A migrációs burok szerepének elemzése
statusösszefüggés
megfordul,
egy másik, finomításra
ami egy radikálisan
is lehetőséget
zetesen a munkanélküliek két eltérő migrációs modelljére. Az egyikben meglévő migrációs tapasztalatoknak a birtokában készül a magyarországi míg a másikban
(és súlyát
tekintve
ez tűnik a nagyobbnak)
mindezek
ad, neve-
az egyén a már rnunkavállalásra, nélkül
vágna
bele
terve megvalósításába. A migrációs burok szerepe a munkavállalási szándék magyarázatában térségenként eltérő. A munkavállalási tapasztalat főképp Erdélyben és Kárpár-Ukrajnában erősíti a migrációs szándékot, míg a Vajdaságban kisebb jelentőségű, Dél-Szlovákiában pedig elhanyagolható tényező. A rokoni, baráti kapcsolatok ezzel szemben főképp Erdélyben növelik a migrációs potenciál mértékét. Ha a modell végpontja nem az azonnali és határozott munkavállalásí szándékot kifejező tisztított
migrációs
potenciál,
hanem
a kedvezmény
törvény
által lehetövé
tett általános
(nyers) migrációs potenciál, akkor az értelmezési struktúra valamelyest változik. Ebben az esetben jóval többen mondják, hogy lehetséges a rövid távú munkavállalás, és ebből következik, hogya munkanélküliség - mint migrációra serkentő tényező - kevésbé meghatározó a migráció magyarázatában. Ezzel szemben a baráti, rokoni kapcsolatok szerepe és a magasabb társadalmi státusból indított migrációs Erdélyben érhető ez tetten, ahol a baráti, rokoni szinte kiegyenlíti a munkavállalási tapasztalatokét
szándék eröteljesebbé válik. Különösen kapcsolatok súlya (a béla-érték +0,12) szerepét (+0,14). Ennek ellentéte Dél-
Szlovákia, ahol továbbra is a munkanélküliség az egyetlen magyarázó tényező. Még inkább más a kép, ha a magyarázó modell végpontja a kedvezménytörvénytől független, a Nyugatot és Magyarországot egyaránt célpont jának tekintő rövid és hosszú távú migrációs potenciáll ': a munkanélküliség közvetlen hatása tovább gyengül (a béfa-érték +0,14), amelyet viszont részben kompenzál a külföldi munkavállalási tapasztalatoknak az erősödő súlya (+0,22). A baráti, rokoni kapcsolatok szerepe ellenben itt éri el a maximumát (+0,1 1), ami mögört viszont a magasabb objektív státus közvetett hatása is munkál. A változók bővülő köreinek bevonása az etnikai együttélés jellernzőinek és konfliktusainak a migrációra való hatásával fejeződik be. A teljes modell együttesen teszteli sadalmi státus, a migrációs burok és az etnikai tér hatásait a migrációs potenciálra, vetlen és közvetett utakon egyaránt (3. ábra). Ha a végső modell magyarázó
erejét nézzük,
akkor az eredmények
etnikai komponens bevonása révén jobb lett a migrációs így megmutatja az etnikai töke és konfliktus működésének
azt mutatják,
potenciál leírása, sajátosságait:
a tárközhogy az
hiszen a modell
• mindenekelőtt azt látjuk, hogy az etnikai helyzetböl következő világlátás és konfliktustudat hatása a migrációs potenciálra sajátosan strukturált: sem az ország, valamint az etnikai csoport jövőjére vonatkozó ítéletek, sem az etnikai távolságérzetnek nincs közvetlen hatása a migrációs potenciálra. Ha viszont ezek konfliktustudattal párosulnak, akkor együttesen jelentős szerepük van a migrációs szándék felerősödésében; 15 Ezt a valtozót
184
aggregálással
hoztuk létre két eredetileg mért változóból.
---. 0,07 -0,11
,~ :
...
+0,25
Oblektív státus +0,41
I
r
I !
--
•
,
I
+0,07
I
i
J
~I
I
-0,09
I
Munkanélkü I Iseg
-lll
I
+0,20
I
~
--
Kapcsolati o e Tk
~I
J-
-0,07
+0,04
l
0,8
Az ország helyzete es a magyarság jövője
~O
.
, ,8
"C
,
+0,8
---.
--,
-0,04
....•.
, ,Munkavállalási tapasztalat
-,
!
1
Szubjektiv státus
-0,22
-0,06
Társadalmi távolság
+0,10
I
+0,22
c'
+0,12
--... -..•
+0,10 0,15
--
+0,9
1
Konfliktuspotenciál +0,14 J
+0,21 3. ábra A tisztított migrációs potenciál regressziós útmodellje a Kárpát-medencei (a karikában a meg nem magyarázott hányad)
magyarok körében
J
~
~
• a pesszimista társadalmi és etnikai jövőkép, a nagy etnikai távolságérzet és az ebből fakadó konfliktuspotenciál viszont fóképp az alacsonyabb objektív státusú Kárpát-medencei magyarokat jellemzi, akiknek a kapcsolati tőkéje is gyenge; • a magasabb objektív státus, amely magasabb kapcsolati tőkével párosul, közvetlenül nem hat a migrációs szándékra, csupán közvetve, akkor, ha konfliktuspotenciál hatja át. Ez a magyarázó út meglehetősen erőteljes. Ugyanakkor a magas objektív státus kapcsolati tőke nélkül is feltöltődhet etnikai konfliktustudattal, ami ismét a migrációt valószínűsíti. Ha pedig valaki magas objektív státusú, de elégedett, és szubjektíven is magasra teszi magát a társadalmi hierarchiában, akkor ez gyengíti az etnikai kontliktusérzékelést, és csökkenti a migráció bekövetkezésének valószinűségét; végül • továbbra is elsődleges magyarázata a tisztított migrációs potenciál nak a munkanélküliség, akár önmagában és közvetlenül, akár munkavállalási tapasztalatokon keresztül, konfliktustudattal vagy anélkül. Ez azonban vélhetően és alapvetően egy egzisztenciális meghatározottságú magyarázó séma marad, és nem függ össze sem az országra és az etnikai kisebbségre vonatkozó jövőképpel, sem az etnikai együttélés rejtett összefüggéseit megmutató etnikai távolságérzettel. A konfliktustudat és -érzékelés azonban térségenként nagyon eltérő módon viselkedik a tisztított migrációs potenciál magyarázatakor.J'' Kárpát-Ukrajnában az etnikai komponens (legyen szó etnikai konfliktuspotenciálról vagy társadalmi távolságról) semmiféle szerepet nem tölt be a migrációs késztetés magyarázatában. Úgy tűnik, hogy ebben a térségben a munkavállalási szándék mögött kizárólag egzisztenciális és megélhetési kényszer munkál. A kárpát-ukrajnai helyzet ellenpont ja Dél-Szlovákia, ahol a munkanélküliség közvetlen magyarázó hatása mellett (a béla-érték +0,33) minden más tényező csak akkor magyarázza a migrációs potenciált, ha az konfliktustudattal párosul (+0,18). És míg a munkanélküliség magyarázóereje mögött az alacsony objektív státus közvetett hatása érvényesül, a kontliktus potenciál főképp a magas objektív státus, a migrációs burok és legfőképpen a nagy etnikai távolságérzet (+0,21) közvetett hatásait gyűjti egybe. Erdélyben a térség egészét jellemző alapmodell magyarázó útja jellemzi a migrációs potenciál szociológiai hátterét, azzal a kiegészítéssel, hogyakonfliktuspotenciál mögött a többi tényező mellett a társadalmi távolságérzet súlya nagyobb. A Vajdaságban viszont a munkanélküliség magyarázó szerepe csökken C+0,12) a tisztított migrációs potenciál leírásában, és helyette a konfliktustudat magyarázóereje nő nagymértékben (+0,29). Az alacsonyabb objektív státusúak konfIiktuspotenciálja viszont főképp az elégedetlenséggel és a rossz közérzettel magyarázható, míg a magasabb státusúak főképp akkor jellemezhetők nagyobb konfliktusérzékenységgel (és az ebből következő migrációs motivációval), ha jelentős a kapcsolati tőkéjük Magyarországon vagy másutt külföldön, Ugyancsak megfigyelhető egy, a státushatásoktól független nagy társadalmi távolságérzet, ami növeli a konfliktuspotenciált a Vajdaságban. A kedvezmény törvény által előidézett nyers és a tisztított migrációs potenciál szociológiai magyarázó tere lényegében nem mutat szignifikáns különbségeket. A tisztítotthoz képest a nyers migrációs potenciálra a végső modell magyarázóereje kisebb, gyengébb a közvetlen egzisztenciális nyomás Ca munkanélküliség) szerepe, és valamelyest növekszik az objektív státus magyarázó súlya, különösen a rokoni kapcsolatok közvetítésén keresztül: 16 A konfliktustudat és -érzékelés regressziós modelljeinek illeszkedése (az igazított R2-értékek) ként: Dél-Szlovákia 0,164, Erdély 0,163, Kárpát-Ukrajna 0,148, a Vajdaság 0,159.
186
térségen-
minél magasabb valakinek az objektív (és szubjektív) státusa, annál inkább valószínűsíthető a szélesebb kapcsolati háló, amely akár közvetlenül, akár az etnikai helyzet erősödő konfliktusérzékelésén át növeli a migráció valószínűségét. Még erőteljesebb a státushatások és az etnikai konfliktuspotenciál szerepének a növekedése, ha nem a kedvezmény törvény kontextusában mért, hanem az általános migrációs potenciál a magyarázandó változó. Ebben az esetben a korábbi külföldi munkatapasztalat, a széles külföldi kapcsolatrendszer és az etnikai együttélés konfliktustudata a legfontosabb meghatározója a migrációs szándéknak, amelyet a magasabb objektív státus közvetett hatása árnyal tovább. Nem szóltunk még a demográfiai változók jelentőségéről. A nemek közötti különbségek csupán kétféleképpen töltenek be szerepet a tisztított migrációs potenciál magyarázatában: egyfelől a férfi státus mindentől függetlenül (közvetlen hatás) valószínüsttik a migrációs szándékot (a férfiak béla-értéke +0,13); másfelől a férfiak inkább szembesülnek a munkanélküliség veszélyével (+0,12), ami erősíti a magyarországi munkavállalás iránti nyitottságot (közvetett hatás). Amúgy a státushatások és az etnikai konfliktusok nem mutatnak nemi különbségeket, ha ezeket a migrációs szándék szempontjából vizsgáljuk. Térségenként is különbözik a nemi dimenzió hatása: a Kárpát-Ukrajnából és a Vajdaságból várható munkaerő-rnigrációt a nemi dimenzió egyáltalában nem magyarázza, azaz nincs különbség ebből a szempontból, hogy ki jönne és ki nem. Ezzel szemben az Erdélyből és Dél-Szlovákiából várható migrációban a férfiak szignifikánsan nagyobb mértékű migrációs szándékról tettek tanúbizonyságot. Az életkor viszont inkább áttételesen hat a migrációs potenciálra. A fiatalabb életkor közvetlen összefüggése a tisztított migrációs potenciállal nem túl erős (a béla-érték +0,05), viszont a fiatalabbak körében inkább valószínüsűhetö a munkanélküliség és az ebből fakadó magyarországi munkavállalási szándék (akár már létező korábbi rnunkatapasztalattal a hátuk mögött); ugyancsak nagyobb a fiatalok körében a társadalmi státussal való elégedetlenség, valamint az etnikai konfliktustudat (ez utóbbi közvetlen béla-értéke +0,22), amelyek külön-külön és együtt felerősítik a migrációs szándékokat. Ha a térségek mentén nézzük az életkor hatását, a születési évnek csupán Erdélyben van közvetlen és szignifikáns hatása a migrációs szándékokra (-0,07). Az életkor és a konfliktuspotenciál összefüggése Erdélyben és Dél-Szlovákiában a legerősebb (mindkét helyen -0,23), míg KárpátUkrajnában a leggyengébb (-0,14). A fiatalok viszont Erdélyben és Kárpátalján a legelégedetlenebbek a társadalmi státusukkal, a munkanélküliség pedig Erdélyben és a Vajdaságban veszélyezteti őket leginkább. Ha a teljes modell legfontosabb tanulságait az egyes térségek szerint nézzük, akkor a legfontosabb tanulságok a következők: • a kapcsolati tőke hatása Erdélyben a legerősebb a tiszta migrációs potenciál leírásakor (a béta-érték +0,22); • Kárpár-Ukrajnában a kapcsolatok szerepe ugyancsak nem elhanyagolható (0,21), de a (tisztított) migrációs szándék leírásában az objektív státus hatása a meghatározó: minél rosszabb valakinek a helyzete, annál inkább tervez munkavállalást; • a Vajdaságban az elégedetlenség magyarázóereje kiemelkedő (+0,17); végül • Dél-Szlovákiában a migrációs szándék magyarázatában a legfontosabb (sőt majdnem kizárólagos) tényező, hogy valaki munkanélküli-e, vagy sem.
187
Sik Endre - Örkény Antal
A migrációs potenciál kialakulásának mechanizmusa
potenciál kialakulásának mechanizmusát elemezve először a hasonló módEzután összehasonlítjuk a hazai és a Kárpát-medencei magyarok migrációs potenciáljának okait magyarázó modelleket annak feltárására, hogy mennyiben tekinthető a migrációs potenciál szociogenezise szempontjaból azonosnak a határon belüli és túli magyarság. Végül a migrációs potenciál különféle típusainak szociogenezisét bemutató modelleket összehasonlításával arra a kérdésre keresünk választ, hogy vannak-e eltérések a migrációs potenciál kialakulásában a különbözö migrációspotenciál-típusok között. Ha nincsenek, akkor olyan általános szabályszerűségeket fogalmazhatunk meg, amelyek valamennyi migrációs típus esetében érvényesülnek, sőt azt mondhatjuk, hogy a jelenség szociogenezise szempontjaból nincs is értelme különféle migrációs típusokról beszélni. Ha viszont találunk eltéréseket, akkor nem csupán arról van szó, hogya migrációs típusok elkülönítése értelmes volt, hanem arról is, hogya migrációs potenciál befolyásolásának eltérő rnódjait kell alkalmazni az egyes tipusok esetén. A migrációs
szerü hazai kutatások alapján kialakított elméleti modellt ismertetjük.
A MIGRÁCIÓS
POTENCIÁL KIALAKULÁSÁNAK ÁLTALÁNOS MODELLJE
A szakirodalom és a korábbi magyarországi elemzések alapján a migrációs potenciál létrejöttét magyarázó okoknak három csoportja van. Az elsőbe azokat a szociodemográfiai tényezőket soroltuk, amelyekről- részben a korábbi leíró elemzések (Berencsi, 1994; Sik, 1994a és 1994b; Berencsi-Sik, 1995) tapasztalatai alapján, részben elméleti okok rniatt - feltételeztük, hogy ugyanolyan hatással vannak a migrációs potenciál mértékére, ahogy az a világ minden részében s "amióta világ a világ" szokásos. A második csoportba a migrációs burok kapcsolati és emberi töke elemei kerültek. E tényezőcsoportról a migráció szakirodalma egybehangzóan vallja, hogy ha nem is a migrációs folyamatok beindításában, de a folyamatok fenntartásában és társadalmi szabályozásában meghatározó a szerepük (Massey és mások, 2001). A harmadik csoportba olyan szubjektív (pszichikai, értékrendi és elégedettséget kifejező) változókat soroltunk, amelyekről már a migráció klassszikusai is azt feltételezték, hogy az egyén migrációs terveit (rnenni vagy maradni, ha menni, merre és mikor, illetve rnilyen mértékű áldozat meghozatala árán stb.) erősen befolyásolják (Massey és mások, 2001, Turnet-Bonacich, 2001). 188
Az egyes változókkal, változócsoportokkal kapcsolatos feltételezéseket az I997-ben végzett magyarországi és ajelen kutatás változóira együttesen közöljük.
A migráció szociodemográfiai
tényezői
Nem. Minden korábbi vizsgálat azt mutatta, hogy a férfiakra a nőkénél nagyobb migrációs potenciál jellemző. Ennek oka nyilvánvalóan a hagyományos férfi szerepben rej lik, amely olyan társadalmi norrnákon alapul, melyek hatására elfogadottabb (olykor akár el is várt) a migráció. Az előzőtől nem fúggetlen, de másfajta érvelés lehet az, hogya férfiak társadalmi (ön)képének inkább része a kalandkeresés vagy a veszély tűrés, mint a nőké. V égül a férfit - rnint a család ellátásáért elsősorban felelős személyt is - a nőnél jobban ösztönözheti (vagy kényszerítheti) a migrációtól várt többlet jövedelem-szerzés, illetve a háztartás (nemzetség, klán) hosszú távú érdekeit szolgáló külföldre való "előremenekülés".1 Kor. Minden migrációspotenciál-elemzés szerint a (leg)fiatalabbak a (leg)inkább hajlamosak a rnigráció tervezésére. Ennek oka lehet korspeficikusan nagy elégedetlenségük vélt lehetőségeikkel, lehet a még korspecifikusabb kalandvágy, a kitörés vágya, de lehet a háztartás elvárása, hogy a következő generációnak jobb legyen ("nekik még van jövőjük"). Iskola végzellség Tételezzük fel, hogya migráció - különösen a hosszabb külföldi rnunkavállalás és még inkább a kivándorlás - nem más, rnint olyan tudatosan létrehozorrvállait válsághelyzet, amelytől a nagy kockázatú befektetés megtérülését várja a potenciális migráns. Ha ez igaz, akkor azok fognak inkább belevágni, akiknek (legalábbis önmagukról és a számukra adódó lehetőségről alkotott véleményük szerint) megfelelő emberi tökéjük van. Feltételezzük tehát, hogya magasa hb iskolai végzettségűek körében - akiknek inkább van a nemzetközi munkaerőpiacon konvertálható emberi tőkéjük - várható a nagyobb rnigrációs potenciál. Nem biztos azonban, hogya hazai és a nemzetközi munkaerőpiacon (pontosabban ott, ahova az adott kibocsátó országból a legtöbben igyekeznek) a legmagasabb iskolai végzettségűek iránt a legnagyobb a kereslet. Következésképpen azt várjuk, hogy az alacsony iskolai végzettség csökkenti a migrációs potenciált, de az iskolai végzettség emelkedésévei összhangban nem feltétlenül nő a migrációs potenciál. Szegénység. A szegénység lehet a migráció hajtóereje, de lehet gátja is, amennyiben a migrációhoz szükséges befektetések (információszerzés, felderítő utak), kapcsolatépítés, nyelvtanulás stb.) mértékét korlátozza. Az ellentétes hatások miatt a szegénységindikátorok várható viselkedését nem lehet pontosan megjósolni. Úgy véljük, hogya szegénység kisebb mértéke csökkenti, a nagyobb mértékű szegénység (élelmiszerhiány, állandósult hó végi likviditási gond) növeli a migrációs potenciált. A "kicsit szegények" esetében feltételezzük, hogy a szegénység hatására csökken a migrációs tervek megvalósításának esélye, mivel az elégséges diszponibilis jövedelem híján nem lehet sem a kapcsolatokat építeni, sem iskolázottságra szert tenni, sem migrációs tapasztalatokat szerezni; a migráció nagyobb kockázatát kiegyensúlyozza a szegénység elviselhető volta). A "mély szegénység" esetében is érvényesülnek természetesen a migráció kockázatát növelő hatások, ám a nagymértékű szegénység esetében a taszítóerők nagy ereje miatt a migrációs tervek - még ha elökészítetlenek és kockázatosak is - felerősödnek. I Lásd Tamási
Áron Ábeljet a "rengetegben" és Amerikában.
189
Gazdasági aktivitás. Feltételezésünk szerint a gazdasági aktivitás, illetve az aktív népességen belül a munkaerő-piaci pozíció befolyásolja a migrációs potenciált. Egyrészt a háztartáson belüli függö helyzet növeli azt, mert a migráció esélyt nyújt a függö helyzet felszámolására. Ennek megfelelően a tanulók, a munkanélküliek és a gyesen lévők migrációs potenciálja - egyéb tényezőktől eltekintve, mint hogya tanulók fiatalok, a gyesen lévők túlnyomó része nö - nagyobb, mint a gazdaságilag aktív háztartástagoké. Másrészt a beruházott töke mértéke és mozgathatósága hatással van a migrációs potenciál alakulására. A munkanélküliek esetében a migrációs potenciál nö, mivel - ismerve a kelet-európai munkanélküliség "vakvágány", illetve "zsákutca" jellegét - nem nagyon remélhetnek kedvező változást munkaerő-piaci helyzetükben. A vállalkozók és a farmerek körében kismértékű lesz a migrációs potenciál, mivel a beruházott töke nem konvertálható a migráció során. A mezőgazdasági kistermelésben való részvétel esetében a migrációs potenciál csökkenését várjuk, részben mert ez kisebb településméretet (falusi vagy kisvárosi környezetet) jelent, ami erősebben köti az egyént, mint a nagyvárosi környezet, részben mert a mezögazdasági kistermelés egyfajta "röghöz kötöttséget" sejtet, olyan beruházást, ami a migrálás során nem hasznosítható. Település. Feltevésünk szerint a település nagysága, státusa nem hat erősen a migrációs tervekre, de a nagyvárosiak esetében nagyobb migrációs potenciált várunk, mint másutt, mivel a nagyvárosok részei a világvárosok közötti globális munkaerő-piaci, kommunikációs és kulturális kapcsolatok rendszerének. A Kárpát-medencében élők migrációs potenciáljának elemzésekor a kérdezettek lakóhelyén élő magyarok arányát kifejező mutatóval is dolgoztunk. Ilyen kontextuális változóval kapcsolatban nincsenek szakirodalmi tapasztalataink.
A migrációs burok kapcsolati, emberi és pszichikai tőkéje Kapcsolati [őke. A szakirodalom (Til ly, 2001; Portes-Sensenbrenner, 2001) és korábbi adataink (Sik, 1992) alapján feltételeztük, hogy a külföldi kapcsolatok megléte, illetve a hazai személyes kapcsolatok körében intenzívebb migrációs gyakorlat növeli a migrációs potenciált. A migrációs burkot részben referenciacsoportként fogjuk fel, amely a migrációt ösztönzi, vagy akár ki is kényszeríti. Emberi [őke. A migrációval kapcsolatban az emberi tőke többféle elemét vontuk be a modellbe. A migrációs hajlam azt mutatja be, hogy milyen erősen vagy gyengén kötődik az egyén a hazájához. Értelemszerűen azt fe ltételeztük, hogy minél gyengébb az érzelmi kötődés, annál nagyobb a migrációs potenciál. A korábbi külföldi munkaerö-piaci tapasztalatok megléte, úgy véltük, növeli a migrációs potenciált azáltal, hogy növeli az önbizalmat, fejleszti a nyelvtudást, lehetőséget nyújt a migráció előkészítésére stb. Ez utóbbi hatás felfogható úgy is, hogy a migráció nagy tehetetlenségi erővel jellemezhető folyamat, amely ha egyszer beindul, nagy valószínűséggel - ha megszakításokkal is - de folytatódik is. Pszichikai [őke. A migráció várható nehézségeinek elviseléséhez (és örömei élvezetéhez) egészségre, önbizalomra, optimizmusra van szükség. Ezek olyan pszichikai tőkejavak, amelyek megléte - feltételezésünk szerint - mintegy katalizálja a migrációt befolyásoló tényezők hatását. Növeli a migrációs potenciált, ha az egyén bízik a jövőjében, nem aggódik egészségi állapota miatt (illetve elégedett azzal), hajlamos áthágni a jogi akadályokat, ha 190
arra kényszerül, bízik benne, hogy képes eligazodni a világban, tudja irányítani a sorsát, szerenesésnek érzi magát és nem ijedős. Az elégedetlenség feltételezésünk szerint a migrációs potenciál motorja. Ennek megfelelően azt várjuk, hogy az általános viszonyokkal (politikai beleszólás és az ország gazdasági helyzete), s még inkább a személyes helyzettel (életpálya, életszínvonal és jövő) való elégedetlenség növeli a migrációs potenciált. A Kárpát-medencei kutatásban a pszichikai változók egy speciális együttesét is vizsgáltunk: az etnikai feszültséget. Ezt részben a magyar társadalom jövőjének megítélésén, részben az egyén által vélelmezett általános és a személyesen megélt etnikai alapú sérelmeken keresztül vizsgáltuk. Mint ahogy azt a migráció klasszikus megközelítése is teszi, etényezőket taszítóerőnek minősítve azt feltételezzük, hogya .mi'' közösség sorvadása, illetve az etnikai feszültség növeli a migrációs potenciált (Turner-Bonacich, 2001).
A MIGRÁCIÓS POTENCIÁL SZOCIOGENEZISE A HATÁRON INNEN ÉS TÚL A magyarországi rövid és hosszú távú munkavállalás, illetve kivándorlás modelljeinek 1997. évi eredményeit a releváns népesség- körében az 1. táblázatban foglaltuk össze.' A táblázatból kiolvasható, hogy: • a migráció bekövetkezésének esélyére legerősebben - tekintet nélkül a migráció tervezett időtávjára - a szülőföldhöz való pszichikai kötődés mértéke hat: minél lazább a kötődés, annál nagyobb a migráció tervezésének valószínűsége; • a munkanélküliség erősen növeli a külföldi munkavállalás esélyét, de nincs szerepe a kivándorlás tervezésében; • a fiatalabbak hajlamosabbak a migráció (bármilyen időtávú, de legkevésbé a hosszú távú munkavállalás) gondolatát dédelgetni; • az optimizmus a rövid távú munkavállalás és a kivándorlás esélyét növeli meg kismértékben; • a migrációs burok különböző formái fontos szerepet töltenek a migrációs szándék kialakulásában; • a magasabb (s különösen a felsőfokú) iskolai végzettség és a férfiúi lét csak a hosszú távú munkavállalás esélyét növeli; • az életszínvonallal való elégedettség is a hosszabb távú migrációs szándékokra hat csak szignifikánsan, és növeli azt; • a pesszimizmus, a gyermeki helyzet és a politikai helyzettel való elégedettség csökkenti a kivándorlás tervezésének esélyét.
2 A releváns népesség nem tartalmazza azokat, akik között egyáltalán nem fordult elő potenciális migráns (empirikus érv), s ez elméletileg is megmagyarázható. Az 1997. évi kutatás során kizártuk a releváns népesség köréből az 55 év felettiek, a 8 általános iskola alatti végzettségűek, illetve a nyugdíjasok egymást átfedő halmazait. A részletekről lásd Sik, 1999c; Hablicsek- Tóth, 2001. 3 A táblázatban csak azokat a változókat szerepeltettük, amelyek legalább az egyik modellben hatásúak. A teljes modelleket lásd Sik, 1999c (12.,14., és 16. táblázat).
szignifikáns
191
1. táblázat A háromféle időtávú migrációs potenciál szociogenezise a magyarországi releváns népesség körében 1997-ben, a Wald-énekek szignifikanciaszintjc
Magyarázó
Rövid távú munkavállalás
változó
Nem (1 = férfi, 2 = nö) -
Kor
..
Hosszú távú munkavállalás
Kivándorlás
••
-.
Szakmunkásképző
Középfokú
-** -**
végzettség
Felsőfokú végzettség
•••
Munkanélküli
• •• •••
Tanuló
-*
Élt külföldön
*
Élne külföldön
*••
***
***
Ismerősei terveznek migrációt
***
Elégedett a háztartás életszínvonal ával
.*
•• •
Van külföldön
barátja
*
Elégedett az ország politikai helyzetével
-.
Általában nincs szerencséje
-**
• A Wald-ertek 0.05-0,006 közötti szinten szignifikáns . •• A Wald-ertek 0,005-0,0006 közötti szinten szignifikáns. *** A Wald-ertek legalább 0,0005 szinten szignifikáns.
A Magyarországra és a "Nagyvilágba" irányuló migrációs potenciál szociogenezise a tervezett migráció időtávja szerint Először azt vizsgáljuk meg, hogy milyen tényezők befolyásolják az egész világra, illetve a Magyarországra (is) irányuló nyers migrációs potenciál esélyét a Kárpát-rnedencei magyar lakosság körében (2. táblázat)4 A "Nagyvilág" felé irányuló nyers, rövid távú migrációs potenciál mértéke legnagyobb valószínűséggel a fiatal, munkanélküli vagy tanuló férfiak körében a legnagyobb, akik már dolgoztak külföldön, és nem tartja őket vissza a migráció pszichikai kerlátja. Az előbbi tényezők mellett valamivel gyengébben, de növeli a rövid távú migrációs terv kialakulásának esélyét a szakképzettség, a megélhetési gondok, a szórványhelyzet és a múltbeli etnikai megkülönböztetés ténye is.
4 A táblázatokban hatásúak.
192
csak azokat a változókat szcrepeltetjük,
amelyek legalább az egyik modellbcn szigniükáns
Mennyiben tér el ettől a képtől a migrációs potenciál szociogenezise a hosszú távú munkavállalás terve esetében? A 2. táblázat első két adatoszlopát összehasonlitva azt kell mondanunk, hogy nem sokban. Ebben az esetben is meghatározó erejű a nem, a rnunkanélküliség, a migrációs burok és a pszichikai diszpozíció hatása. Az előzőhöz hasonlóan, de valamivel gyengébben vagy erősebben hat az iskolai végzettség, a megélhetés gondjai, a szórvány helyzet és az etnikai megkülönböztetés. 2. táblázat A "Nagyvilág" és a Magyarország felé (is) irányuló, háromféle időtávú nyers migrációs potenciál sznciogenezise a Kárpát-mcdencei magyarak körébcn (a 2001. cvi adatfelvétel alapjan), a Wald-értőkek szignifikanciasziruje
A "Nagyvilág" Magyarázó
változó
Rövid távú munkavállalás
Hosszú távú munkavállalás
'" '"
"-
éves
***
30-34 éves
45-49 éves
•• , ,
• •
Szakmunkásképző
*
Nem(1 =!erlí,2=nő) 18-24 éves 25-29
35-39 éves
Érettségi Munkanélküli
-,-
Tanuló
'n
Éhezik
-
Tartós fogyasztási cikkekkel jól ellátott
-*
Tartós fogyasztási cikkekkel rosszul ellátott /\ településen a magyárok aránya 40 százalék alatti
Magyarország
felé
Kivándorlás
Rövid távú munkavállalás
..-
felé (is)
Hosszú távú munkavállalás
Kivándorlás
•
•
-
, •
**
--_.-
,-
--* *-H'
-*
'" ,
.-
-***
--**
-o
*
K istelepülés (1000 fő alatt)
**
**
,
'*
•••
*
Város ( IO 000 fOtelen)
*
Dolgozott Magyarországon
***
***
Dolgozott a "Nagyvilágban"
*'*
***
*.
* ***
0**
*
*
-*
193
A 2. táblázat folytatása A "Nagyvilág" !\1agyarázó
változó
Rövid távú munkavállalás
Hosszú távú munkavállalás
Kapcsolatok Magyarországon
Magyarország
felé
Rövid távú Kivándorlás
munkavállalás
Hosszú távú munkavállalás
•
Soha nem élne más országban (1)
2
•• -***
-***
-***
-***
-***
-**
-"''''*
-***
-
-**
-**
..
-**
••
8
•
Szívesen élne más országban (10)
•
Hátrányt szenvedett a származása miatt
**
....-
..
••• _
_.-
•
Erős ctnikai konfliktus A családdal közepesen elégedett (3)
~***
-***
3
9
Kivándorlás
-_.
--
Kapcsolatok a "Nagyvilágban"
felé (is)
-. -
._
-_.
•••
._-
•• •
•
••
.
..
•• _
••
Erősen romlik a gazdasági helyzet
•
• A Wald-érték 0,05-0,006 közötti szinten szignifikáns •• A Wald-érték 0,005-0,0006 közötti szinten szignifikáns . ••• A Wald-érték legalább 0,0005 szinten szignifikáns
A rövid és a hosszú távú migrációs potenciál szociogenezisének eltérései az utóbbi nagyobb kockázatával, az erről való döntés nagyobb súlyával hozhatók összefüggésbe: • az életkor és a tanulói státus kisebb magyarázó ereje arra utal, hogya fiatalos álmok nem terjednek ki a hosszú távú migrációs formára; • nemcsak az anyagi gondokkal való küzdelem, de a vagyonosság is csökkenti e nagyobb áldozatvállalást jelentő migrációs forma bekövetkezésének esélyét; • az egyén munkavállalási gondjai mellett a kisebb települések rossz munkaerő-piaci helyzete mint kontextuális keret (mint a lehetőségek szűkössége) önmagában is hat; s végül a jó (de nem túl jó) családi háttér támogatása növeli a hosszú távú tervek megszületésének valószínűségét. A kivándorlás tervezésének esélyét növelő tényezők szerkezete meglehetősen eltér a rövid és hosszú távú munkavállalás szociogenezisétől. A kivándorlás szándékára nem hat sem a nem, sem a kor, sem az iskolai végzettség szintje. Az előzőkkel megegyező módon
194
(de még erősebben) hat ezzel szemben a mindennapi megélhetési gond, a szórványhelyzet és a szülőföld elhagyását engedő vagy tiltó értékrend. Új elemek: • a nagyvárosi lét hatása, amely kedvez a kivándorlási tervnek, s amely a szórványhelyzettel együtt azt jelzi, hogy az etnikailag heterogén környezetből és a nagy településméretből fakadó kettős normakontroll hiánya teremti meg a kivándorlás esélyének leginkább kedvező kontextust; • ellentétben a munkavállalás korábban megismert két formájával, ahol a migrációs burok "tennészetes megfelelője" (a korábbi magyarországi munkavégzés) volt a migrációs burok legerősebb tényezője, a kivándorlás esetében a migrációs burok elemeinek sajátos kombinációja (munka a "Nagyvilágban", de személyes kapcsolatok Magyarországon) növelik leginkább a migráció esélyét; • nem a személyes etnikai megkülönböztetés sérelmei, hanem a közösség egészének etnikai konfliktusai növelik a kivándorlás esélyét; A Kárpát-rnedencei magyarok migrációs potenciáljának az eddigiekben bemutatott szociogenezise néhány ponton azonos a magyarországiak hasonló modelljével (vö. 1. táblázat). Ilyenek például • a szülöföldhöz való viszony erős hatása a migrációs potenciál mindhárom típusában; • a munkanélküliség erős befolyása a munkavállalás két formája, s a hatás teljes hiánya a kivándorlás esetében; • a kor nagyobb ereje a rövid, kisebb súlya a hosszú távú munkavállalás esetében; • a migrációs burok szerepének fontossága. A Kárpát-medencei és a magyarországi magyarok migrációs potenciáljának szociogenezise azonban sok szempontból eltér egymástól: • míg a magyarországiak körében a fiatalság növeli a kivándorlás tervezésének esélyét, a Kárpát-medenceiek között ez a tényező nem hat a kivándorlási szándékra; • a Kárpát-medencei magyar férfiak hajlamosabbak a munkavállalás tervezésére, mint a nők, de ez az összefüggés a magyarországiak körében a rövid távú munkavállalási szándék esetében nem érvényesül, csak a hosszú távú tervekre igaz; • a magyarországiak hosszú távú migrációjában a magasabb iskolai végzettség erős és pozitív hatást mutat, a Kárpát-medencei magyarok esetében ennek ellentéte áll fenn: a rövid távú munkavállalás esélyét a szakmunkás végzettség növeli, a hosszú távúét a középfokú végzettség csökkenti, míg a felsőfokú végzettségnek nincs hatása a munkavállalási célú migrációs szándékra; s végül • feltűnő, hogy az etnikai és a megélhetési elem csak a Kárpát-medencei magyarok esetében meghatározó eleme a migráció szociogenezisének. Az egyetlen kivétel pedig, amely a magyarországi és a Kárpát-medencei magyarok körében egyaránt fontos tényező, éppen fordítva hat: a háztartás életszínvonalával való elégedettség a Kárpát-medencei magyarok körében hajlamosít a hosszú távú munkavállalásra és kivándorlásra. A sorra vett hasonlóságokról feltételezhetjük, hogy olyan általános mechanizmusok részei, amelyek a világ bármely részén hasonlóan érvényesülnek. Az eltérésekre a magyarázatot részben a magyarországi és a Kárpát-medencei magyarok eltérő munkaerő-piaci célország-szerkezetében (az előbbiek zöme az Európai Unió fejlett területeire, az utóbbiak zöme Magyarországra igyekszik), részben eltérő társadalmi szerkezetükben (szegényebbek, kisebbségben élnek stb.) találjuk. 195
Ezután logikusan adódik a következő kérdés: mennyiben tér el a "Nagyvilágba" és a Magyarországra (is) irányuló migrációs potenciál szociogenezise? Másként: tapasztalunk-e eltéréseket a migrációs potenciált befolyásoló tényezők szerkezetében, ha kizárjuk az elemzésből azokat, akik nem jönnének Magyarországra? Ha a 2. táblázat adatait migrációtípusok szerint összevetjük, akkor a migráció irányát illetően következtetéseket vonhatunk le . • noha a rövid távú magyarországi munkavállalás terve a "nagyvilágihoz" képest nem különbözik a tekintetben, hogy erre leginkább a férfiak, a munkanélküliek, a tanulók, a korábban már külföldi (értelemszerűen ebben az esetben inkább a magyarországi) munkavállalásban gyakorlatot szerzettek és a pszichikai visszatartó erőtől nem szenvedők hajlamosak, de egyrészt a magyar munkaerőpiac felé való vonzódás nem függ a potenciális migráns életkorától, másrészt a szakmunkás végzettség és a felhalmozási képesség hatása erősebb; • a hosszú távú munkavállalás tervezői esetében a magyar munkaerőpiac felé igyekvők körében egyik alapvető szociodemográfiai dimenzió (nem és kor) sem differenciál a potenciális migránsok között, és nem hat a mindennapi megélhetési gond, a "nagyvilági" korábbi munka és a családdal való elégedettség sem; végül • a kivándorlás esetében a "Nagyvilág" és Magyarország között egy téren van jelentős eltérés: a migrációs burokban. Az utóbbi esetben erős a Magyarország felé mutató és a "Nagyvilágba" nem irányuló személyes kapcsolatok, valamint a korábbi hazai munkavállalási tapasztalat hatása, de nem jelentős a családi háttér megléte. Összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy a magyar munkaerőpiacra rövid és hosszú távon egyaránt kevésbé differenciált munkavállalói csoport igyekszik, mint a "Nagyvilág" felé. A rövid távú munkavállalást tervezők körében az alacsonyabb iskolázottság több megélhetési gonddal párosulva és "nagyvilági" tapasztalatok híján mozgósít inkább a magyarországi munkaerőpiac felé. A hosszú távú munkavállalási tervek esetében a nem és a kor differenciáló hatása, valamint a "nagyvilági" tapasztalatok és a családi háttér hiánya azt sejteti, hogya .Kisvilágba" irányuló hosszabb távú munkavállalás kisebb kockázatú tett, mint a "Nagyvilágba" való kilépés. A kivándorlást a Magyarország felé mutató, diaszpóra jellegű migrációs burok megléte és az ezen túlnyúló kapcsolati szálak, valamint a családi háttér hiánya valószínűsíti legjobban.
AZ "EGYRE TISZTÁBB" MIGRÁCIÓS POTENCIÁL SZOCIOGENEZISE
A nyers, a tisztított és a tovább tisztított migrációs potenciál szociogenezisének összehasonlításával azt vizsgáljuk, hogy a "tisztítás" során változik-e a migrációs potenciál kialakulásának társadalmi mechanizmusa, vagy sem. Ha nem találunk különbséget, akkor ez arra utal, hogya mérés pontosítására bevezetett két megoldásunk szűrt ki olyan társadalmi csoportokat, amelyek a többiekhez kevésbé gondolták komolyan magyarországi munkavállalási terveiket, esetleg a "tisztítás" volt sikertelen, avagy valójában nincsenek a potenciális migránsok között olyan társadalmi csoportok, amelyek "komolytalanabbak" lennének a többieknél. 196
A 3. táblázat tanúsága szerint a migrációs potenciál mérése során alkalmazott "tisztogatás" nem volt sikertelen. 3. táblázat A nyers, a tisztított és a tovább tisztított migrációs potenciál szociogenezise a Kárpát-medencei magyarok körében (a 200 l. évi adatfelvétel alapjan), a Wald-értékek szignifikanciaszintje
Magyarázó
Nyers migrációs potenciál
változó
---
Nem 18-24 ev es
**.
25-29 éves
•
.,
Szakmunkásképző Munkanélküli
_.-
Tanuló
•
Éhezik Tartós fogyasztási cikkekkel jól ellátott
Kistelepülés
aránya
_.-
Dolgozott Magyarországon
elégedett
,_.
-***
-.,-
-***
._.
, **.
-*
-.
-***
-**
-*
3
-**
8
•
•
9
,**
'"
*
,**
-,
Javul a gazdasági helyzet
Az életszinvonalával
.-.
-***
Szivesen élne más országban (10)
létszáma nő
---
2
Soha nem élne más országban (1)
A magyarság
---
-,
,
(1000 fö alatt)
A családdal elégedett
Tovább tisztított migrációs potenciál
,
Tartós fogyasztási cikkekkel rosszul ellátott /\. településen a magyárok 85 százalék felett
._-.*.
Tisztított migrációs potenciál
--*
..
,
--
*
• A Wald-érték 0,05-0,006 közöui szinten szignifikáns . •• A Wald-ertek 0,005-0,0006 közötti szinten szignifikáns . • _, A Wald-érték legalább 0,0005 szinten szignifikáns.
197
A nyers migrációs potenciál alakulására a már ismert társadalmi tényezők hatnak erősen. A migrációra leginkább az hajlamosít, ha valaki férfi, fiatal, munkanélküli, éhezik, nem dúskál tartós fogyasztási eszközökben, dolgozott már Magyarországon, s nem akadályozza a külföldi munkavállalásban a szülőföld elhagyásának pszichikai korlátja. Vagyis a magyarigazolványt munkavállalási célból azok fogják a legnagyobb valószínűséggel igénybe venni, akik nemcsak birtokolják a munkaerő-piaci erőforrásokat, de migránsként használni is kívánják azokat az otthoni kényszerek és lehetőségek ösztönzésére. A bemutatott képet egészítik ki azok a tényezők, amelyek ha gyengébben is, de szintén hozzájárulnak a migráció esélyének növeléséhez, tehát • ha valakinek van szakmája; • ha tanul; • ha kistelepülésen él (ami értelmezésünkben a kedvezőtlen helyi munkaerő-piaci helyzet jele ); • ha jók a családi körülményei (ami értelmezésünkben a migráció otthoni hátterének jele); • ha megítélése szerint nő a magyarság létszáma [ami jelezheti az otthoni munkaerőpiac romló feltételeit (növekvő verseny), de a diaszpóra életképességébe vetett hitet (a munkavállalás után lesz hová hazamenni) egyaránt]; illetve • ha elégedett a háztartás életszínvonalával (ami a korábban látott tényezők - éhezés és a tartós fogyasztási javak hiánya - fényében az optimizmus általánosságban megfogalmazott jeleként értelmezhető). Hogyan változik a kép, ha a "tisztítás" során kiszűrjük azokat, akik nem azonnal akarnának élni a magyarigazolvány kínálta lehetőséggel? A tisztított migrációs potenciál modelljébőllátható, hogy nem növeli a migráció bekövetkezésének esélyét • a fiatalabb életkor (és a tanulói lét egyébként is meglehetősen gyenge önálló hatása is eltűnik); • a szakmunkás végzettség; • a kistelepülésen való lakóhely; valamint • azok az értékrendi elemek (elégedettség a családdal és az életszínvonallal, a magyarság számbeli növekedésének érzékelése), amelyek a nyers migrációs potenciál esélyének növekedését befolyásoló erősebb "reálfaktorok" magyarázatát - ha kismértékben is - de kiegészítették. Nem változik ugyanakkor a férfiúság, a munkanélküliség, a tartós fogyasztási cikkekkel való jó ellátottság hiányának és a migrációs burok munkaerő-piaci elemének a hatása. Ugyanez mondható el a migráció pszichikai korlát jának hiányára is, de ebben az esetben azt látjuk, hogy míg a nyers migrációs potenciál esetében a korlátok hiánya (tehát a negatív pólus nem léte), a tisztított migrációs potenciál esetében a migrációs készség nagy ereje (tehát a pozitív szélsőség megléte) a migráció pszichikai bázisa. Ezek tehát olyan tényezők, amelyeket - mivel erejük nem gyengül a "tisztítás" során a migrációs potenciált meghatározó alapvető elemeknek minősíthetünk. A tisztított migrációs potenciál valószínűségének mértékét az alapvető tényezők mellet olyanok is növelik, amelyek nem hatottak a nyers migrációs potenciálra: • ne legyen domináns a magyarok aránya a lakóhelyen (ami a migrációnak a helyi közösség általi akadályozása alóli felszabadulásként értelmezhető); illetve
198
• ne javuljon az otthoni gazdasági helyzet (ami az otthoni munkaerő-piaci helyzet javulásának tételezéseként értelmezhető). Összefoglalóan megállapítható, hogya "tisztítás" révén érdemben módosult a migrációs szándékúak társadalmi összetétele. A tisztított migrációs potenciálon belül a migrációt alapvetően meghatározó tényezők mellett olyan hatások érvényesülnek, amelyek a migráció bekövetkezésének esélyét valóban növelhetik (mint például az erős pszichikai késztetés), ugyanakkor csökken a kor és az olyan értékrendi elemek hatása, amelyek csak a bizonytalanabb, a távolabbi jövőben esetlegesen megvalósuló migrációs tervekre hatnak. A tisztított és a tovább tisztított migrációs potenciál szociogenezisében kevesebb eltérést figyelhetünk meg. Tanulságos, hogy az utóbbi esetében a tanulók már az átlagosnál kisebb valószínűséggel fordulnak elő a potenciális migránsok körében.
A MUNKAERŐPIAC ELTÉRŐ SZEGMENSEI FELÉ ORIENTÁLÓDÓ MIGRÁCIÓS POTENCIÁL SZOCIOGENEZISE Mennyiben tér el egymástól a feketegazdaság felé orientálódó és a gazdaság intézményesülési módjára érzéketlen ("színvak") migrációs stratégia társadalmi bázisa egymástól? Másként: mivel a kérdés a munkaerő-piaci magatartásra vonatkozik, a feketemunkára koncentráló és a munkaerőpiac két szegmensének különbségeire érzéketlen rnunkaerő eltérő társadalmi bázisból kiindulva kerül-e Magyarországra? A 4. táblázat adatoszlopait összevetve a válasz egyértelmű igen. 4.láblázal A munkaerőpiac két intézményi szegmcnse felé irányuló szociogenezise a Kárpát-medencei magyarok a Wa ld-értékek szignilikanciaszintje
Magyarázó
változó
Feketegazdaság orientálódó
felé
potenciál
"Színvak"
•••
Nem 18-24 éves
•
25-29 éves
•
30-34 éves
•
•••
Munkanélküli
•••
Tanuló Éhezik Tartós fogyasztási cikkekkel jól ellátott Kiste1epülés (1000 fö alatt) Dolgozott Magyarországon Dolgozott a "Nagyvilágban" Kapcsolatok
migrációs körében,
a "Nagyvilágban"
••
••
-***
-***
-.
• •••
•• • 199
A 4. táblázat folytatása Magyarázó
Feketegazdaság orientálódó
változó
Soha nem élne más országban (1) 2
felé
"Színvak"
-***
_.,
--**
-o
8
*
9
00'
Szívesen élne más országban (10) Hátrányt szenvedett a származása
.0
miatt
Az ország gazdasági helyzete javul
• *
, A Wald-érték 0,05-0,006 kozöuí szinten szignilikáns . •• A Wald-érték 0,005-0.0006 közöui szinten szignifikáns . ••• A Wald-ertek legalább 0,0005 szinten szignifikáns.
Természetesen ismét számos közös jellemzője van a kétféle munkaerő-piaci magatartású potenciális migráns csoport szociogenezisének, hiszen a mindennapi megélhetési gondok léte és a tartós fogyasztási javakkal való rossz ellátottság .Jcihajtóereje" azonos módon hat a migránsok két csoportjára is. Míg azonban a potenciális feketemunkássá válás esélyét (enyhén) növeli a fiatalabb életkor, erősen a tanulói helyzet, a "Nagyvilág" felé irányuló (s ha gyengén is, de a korábbi magyarországi tapasztalatokat tagadó) migrációs burok és a migráció pszichikai korlátainak hiánya, addig az intézmények iránt érzéketlenséget mutatók inkább férfiak, munkanélküliek (és rosszabb helyi munkaerőpiacokon élők), korábban Magyarországon már dolgoztak, migrációs korlátokat nem ismerők, illetve (kisebb mértékben) olyanok, akiknek volt már részük hátrányos megkülönböztetésben a magyarságuk miatt, s jónak látják a kibocsátó ország gazdasági helyzetének jövőjét. Úgy tűnik tehát, hogy két nagymértékben eltérő társadalmi mechanizmus "termeli" a potenciális feketemunkásokat és a "színvakokat". A közös elem bennük az, hogy a gazdasági kényszer hajtja őket, de míg az előbbiek inkább az "álmok", az utóbbiak a "valóság" letéteményesei.
HARMADIK UTAZÁS
Gagyi Józse!
Székelyjöld - Csíkpálfalva A község migrációs potenciálja (1990-2001)
Csíkpálfalva község, melyet három település alkot (Csíkpálfalva, CsíkdeIne és Csíksomortán), Erdélyben, a Székelyföld keleti részén, a Csiki-medence közepén, Hargita megye központjának, Csíkszeredának közvetlen szomszédságában található. 1992-ben a községnek 1657 lakosa volt. A legtöbben, 593-an Csikdelnén laktak, Csikpálfalván 572, Csomortánban 519 volt a lakosok száma. A későbbi években kissé nőtt ez a szám, 1998-ra elérte az 1712 főt. 1966 és 1992 között a Csiki-medence népessége jelentős mértékben, mintegy 37 százalékkal nőtt. 1990 után azonban a növekedés megállt, és 1998-ban már csak hat olyan adminisztratív egység van (és ezek mind községek), ahol kismértékű gyarapodás tapasztalható. Csíkpálfalva közéjük tartozik. Etnikai és felekezeti szempontból a község egyneműnek mondható. Az [992-es népszámlálás során az 1657 magyar mellett 24 vallotta magát más nemzetiségűnek; az 1646 római katolikus mellett 34 a más vallásúak száma. Ugyanebben az évben az aktív lakosok száma 659, az inaktívaké 1022, a háztartások száma 588 volt. Egy háztartásra összesen 2,86 személy, 1,12 aktív lakos és 0,61 eltartott gyerek jutott. A települések a huszadik század első felében sem tartoztak a gyarapodó lélekszámú, népes családokkal büszkélkedő székelyföldi falvak közé. A lakosság fö megélhetési forrása a földművelés és az állattenyésztés volt. Csíkdelnén volt a legtöbb, legjobb termést adó föld, Csikpálfalván már kevesebb, Csíkcsomortán pedig mindig is egy "völgybe szorult", igen mostoha természeti viszonyoknak kitett település volt, kevés termőfölddel. A birtokviszonyok különbözősége miatt a településeken mások voltak a megélhetési lehetőségek. A termelőszövetkezetek 1962-ben alakultak. Ekkor kezdődött, majd 1968 után felerősödött a városi munkahelyek keresése, a városba való beköltözés, és kialakult az ingázó életforma. Utóbbit az tette lehetővé, hogy 1968 után a várost a helyi közszállítási vállalat autóbuszjárata kötötte össze a településekkel. Az 1980-as években már úgy lehetett tekinteni az itteniekre, mint akik vegyes, több lábon álló gazdálkodási rendszerüknek köszönhetően sikeresen tudják kivédeni a hiánygazdálkodás támadásait: a családok erőforrásai között egyaránt ott lehetett a városi munkahely, majd a nyugdíj, a falusi kert, a háztáji, az állattartás lehetőségei, a téesz tulajdonába levő, de részesművelésbe kiadott krurnpliföld vagy kaszáló. 1989 eleje sötét perspektívákat hozott: helyi területi-adminisztratív átszervezéssel a község településeit Szépvízhez csatolták, és kíjelölték azokat a területeket, amelyeket a "falurombolás" során lebontanak. 203
1989 után a Romániát (a Székelyföldet, illetve a Csíki-medencét) érő negatív gazdaságitársadalmi folyamatok helyi hatásai közül a legérezhetőbb a munkavállalási, kereseti lehetőségek jelentős csökkenése volt. 1991 után itt is felszámolták a téesz vagyonát, és a földek egyéni tulajdonba vételévei megkezdődött az egyéni gazdálkodás. Társas mezőgazdasági vállalkozást nem sikerült szervezni. 1998-ban a községben élő alkalmazottak száma mindössze 70 volt, a magánvállalkozásoké 16. A két legnagyobb, a ma már magántulajdonban levő csíkdelnei kőbánya, valamint a gyulafehérvári római-katolikus érsekség mellett rnüködő Caritas csomortáni asztalosműhelye összesen legfeljebb 40 alkalmazottat foglalkoztat.
A MÓDSZERRŐL
Mivel a vendégrnunkáról, a vendégmunkásokról semmiféle nyilvántartás nem volt fellelhető a helyi intézményekben, az adatgyűjtést a családok felkeresésévei és megkérdezésével végezhettem. A munkát a 18 éven felüli lakosok névsorának összeállításával kezdtem, amihez legjobb forrásnak a 2000. novemberi, felfrissített választási névjegyzék ígérkezett. Menet közben azonban kiderültek a hiányosságok: sokan szerepeltek a listán, akik valójában nem laknak a faluban (vagy elköltöztek, de lakhelyük még mindig itt van, vagy ténylegesen máshol laknak, de mivel itt vásároltak telket-házat, itteni lakosokként vannak nyilvántartva); megint mások viszont több település listáján is szerepeltek. Ezért a kiinduló statisztika száma nem azonos a települések választási névjegyzékén szereplő, 18 éven felüli lakosainak számával. A települések bejárása során azokat a 18 éven felülieket vettem számba és kérdeztem meg, akik ekkor valóban a településeken laktak: Csíkpálfalván 412, Csíkdelnén 433, Csomortánban 377, összesen tehát 1222 főt. ló lett volna a községben született, ma élő népesség mozgását teljes körűen nyomon követni: a máshol iskolába járókat és visszatérőket, a Csíkszeredától távolabb munkát vállalókat (szolgaság, cselédség, ipari munka), a katonának eltávozókat, a háború idején hosszabb ideig távol levőket, a fogságban tartottakat, majd az 1950-es években kitelepítetteket és természetesen az 1989 után külföldön munkát vállalókat. Úgy gondoltam, hogy a ma nagykorú egyének településen kívülre vezető mozgásából a huszadik századi mobilitás valóságának, s emögött a mobilitási potenciáljának teljes képe bontakozhat ki. Sajnos le kellett szükítenern vizsgálódásaim körét. Írásomban az 1989 után a településeken kialakuló vendégmunka-jelenségről, valamint a huszadik század során tapasztalható lokális elmozdulásokról (azaz a helyiek és az ide telepedettek arányáról), valamint egy sajátos jelenségről, a családok vissza- és beköltözéséről szólok részletesebben.
A VENDÉG MUNKA A 2001 tavaszán készített felmérés szerint 1989 után Csíkpálfalva község három településének 65 felnőtt lakója vállalt munkát Magyarországon vagy nyugatabbra: Németországban, Hollandiában, Ausztriában, Svájcban, Svédországban. Csíkpálfalváról csupán 10 vendégmunkás került ki, Csomortáról 13, Csíkdelnéről viszont több mint kétszer annyian, mint a másik két faluból együttvéve: 42 fö (a település nagykorú lakosságának közel egy204
tizede). Éppen ezért külön tárgyalom a településeken kialakult helyzeteket, és legtöbb teret, a legnagyobb figyelmet a Csíkdelnén létező vendégmunkás-jelenségnek szentelem.
Csíkpálfalva Az Oláh Sándor által végzett 1993-as vizsgálat kérdő ívét, amely a családi háttérre, az itteni foglalkoztatottságra, a kapcsolatokra, a vendégmunka körülrnényeire, valamint a jövedelem felhasználási módjára kérdezett rá, leginkább ezen a településen lehetett sikerrel alkalmazni egyrészt a vendégmunkára kijárók kis száma, másrészt viselkedésmódja miatt. Itt nincsenek speciális esetek; nem járnak kiköltözött rokonokhoz, nem alakítanak ki szorosabb kapcsolatokat, nem próbálnak integrálódni a kinti társadalomba. A tíz csíkpálfalvi vendégmunkás közül kilenc a férfi és egy a nő, hatan családosok. A legidősebb 63 éves, a legfiatalabb húszéves. Találunk köztük asztalost, kőmüvest, sofört, munkanélkülit, érettségizettet. Az első itteni vendégmunkás csak 1992-ben indult el; az utóbbi években három-négy fő vállalt munkát külföldön. Első alkalommal többüket ismerősök, barátok - vagy ahogy a helyiek mondják, kollegák - segítették. Hárman munkaviszonyban álltak, ök szabadságot vettek ki, hogy Magyarországra mehessenek. A vendégmunkások közül csak egy dolgozott a fövárosban; a többiek vidéki városban vagy falun. A munkavállalók fele az építőiparban talált munkát. Falubelivel hárman dolgoztak együtt. A keresetüket egy kivétellel a létfenntartásra fordították. Mindebből világosan kitetszik, hogy a településen a vendégmunkának nincs "hagyománya". Akik nekivágnak. azok különböző korú, kísérletező vagy a munkanélküliség miatt kiutat kereső férfiak. Az egyetlen nő, aki húszéves és 2000-ben, érettségi után indult el, azóta is folyamatosan kinn van, a szülők közlése szerint falun, a kereskedelemben dolgozik, és a pénzével az itthon maradtak létfenntartásáhozjárul hozzá - akárcsak a férfiak legtöbbje. Egyvalaki állítja határozottan, hogy többet nem megy vendégmunkára; ő a 64 éves, tehát tisztában van vele, hogy fizikailag nem bírná a megterhelést. Úgy tűnik, hogy ezen a településen csak az utóbbi három évben vitt rá a kényszer meg a barátok, ismerősök, kollégák hívó szava többeket arra, hogy elinduljanak. Nagyobb részüknek már nem volt munkaviszonya; a létfenntartáshoz kellett a pénz. Kapcsolatrendszerükre, tájékozódásukra jellemző, hogy a fővárosba csak egy jutott el közülük. Magyarországon túl is csak egyetlen férfi merészkedett, akinek rokoni közvetítéssel sikerült Németországban dolgoznia. Egyetlen olyan van közöttük, aki 1992-től folyamatosan, minden évben rendszeresen kint tartózkodik; ő munkanélküli, nőtlen, és egy vidéki városba kitelepedett barátja állandó szállást nyújt, munkát szerez neki.
Csomortán A csomortáni vendégmunkások viselkedése már nem olyan "szabályszerű", mint a csíkpálfalviaké. A 13 vendégmunkás közül kilenc a férfi és négy a nö; tízen családosok; a legidősebb hetvenéves, a legfiatalabb húszéves. A foglalkozások megnevezése között említettek ácsot, villanyszerelőt, traktoristát, sofőrt, háztartásbelit, nyugdíjast, érettségizettet. Hatan először jártak külföldön, amikor első munkavállalói útjukra mentek. A legelső kö205
zülük 1990-ben indult útnak. Figyelemre méltó a társas jelleg: családtaggal hatan, baráttal, ismerőssel, kollegával négyen, rokonnal ketten, míg egyedül csak egyvalaki vágott neki az első útnak. Hárman a szabadságuk (vagy kényszerszabadságuk) ideje alatt dolgoztak Magyarországon. Két esetben pedig olyan jelenséggel találkozhatunk, amely Csíkpálfalván nem fordult elő: a munkavállalók itteni cégek alkalmazottaiként, szervezett formában is mentek dolgozni (egyikük később elhagyta a munkahelyét, és kiépített kapcsolataira támaszkodva egyedül is boldogul; a másikuk ma is ugyanazzal a céggel áll szerződéses viszonyban, és Németországban dolgozik). A munkavállaláshoz szükséges információkat több helyről is szerzik: leggyakrabban itthoni barát, ismerős, kolléga tájékoztatja őket, de megemlítik a kint élő rokonokat, ismerősöket és az itthoni rokonokat is. Heten a főváros ban dolgoznak, hárman vidéki városban, egy falun, a legtöbben (heten) az építőiparban. Hatuk falubeliekkel dolgozik együtt. A kereset felhasználását tudakoló kérdésre öten a létfenntartást, ketten a beruházást, jelölték meg, mások több célt is említettek (a tartalékolás egyiküknek volt terve). Egy 44 éves férfi állítja: "Ha kolbászból lenne a kerítés, akkor sem mennék többet. .. kaja, pia megvolt, de a gazemberség óriási ... "; a többiek nem volt határozott tervük a jövőt illetően. A munkavállalók egyike 1991-ben öt hétig Ausztriában dolgozott, szervezett keretek között: az itthon beinduló Caritas asztalosműhely alkalmazottjaként. Nem is a pénzkeresés, hanem a tapasztalatszerzés volt a fö célja. Hárman vannak, akiknek családtagjuk költözött ki az 1990-es évek folyamán Magyarországra, így családi támogatással évente egy-két hónapot (vagy ha úgy adódik, többet is) kint dolgoznak. (Ez már a vendégmunkának egy új modelljére utal, amelyről több szó is lesz Csíkdeinévei kapcsolatosan.) Külön említést érdemlő egyedi eset: egy család rákbetegségben szenvedő gyerekét Magyarországra vitték kezelésre, amiért fizetni kellett. A szülők ezért kint dolgoztak, és közben gondozták a gyereket is; sőt a nagymamát is kivitték, hogyamíg ők munkában vannak, legyen a gyerekkel. Csomortánban - csakúgy, mint Csíkpálfalván - a vendégmunka kivételes jelenség maradt, nem vált tömegessé: a 18 éven felüli lakosság kis töredéke (3,5 százaléka) próbálta ki ezt az életformát. Amikor ennek az okait tudakoltam, több megfontolandó kijelentést hallottam. Szemmel láthatóan elesett, tehát a vendégmunkából származó jövedelemre feltehetően rászoruló családban mondták: "Nem volt lehetőség, mert nem volt pénzünk ... Pénz kell ahhoz, hogy mehessen az ember ... " Ha nincs pénz, akkor kölcsön kell kérniám többnyire nincs kitől. Az utazás, a vállalkozás amúgy is nagy kockázatot jelentene a távoli világban igen nehezen eligazodó emberek számára. Vajon mekkora az a szegénységi küszöb, amely alatt az emberek már nem képesek arra, hogy a munkát és pénzt igérő távolságot legyőzzék? És itt elsősorban nem fizikai, hanem szociális-mentális távolságról van szó; nemcsak anyagi értelemben vett, hanem az iskolázatlanságból, az alulinformáltságból, a bezártságból származó szegénységről. Ugyanakkor többen is ernlítették, hogy amennyiben sikerül legalább egy családtagnak megtartani a munkahelyét, és közben gazdálkodni, akkor nincs is szükség a vendégmunka révén szerezhető pénzre. Emögött két jelenséget is látni vélek: az egyik az, hogy ebben a közösségben még mindig vannak felhalmozott tartalékok (nem feltétlenül anyagi, hanem társadalmi-kapcsolati tartalékok), amelyek átsegítik a családot a nehezebb időszakokon. A másik, hogy csökkenő jövedelem esetén a családok visszafogott fogyasztása igen elterjedt ő
206
jelenség. A nagyobb árat követelő minőségi áruk helyett az olcsó tucattermékek megvásárlása, a fogyasztás felé fordulás helyett a lehető legszélesebb körű önellátás még ma is jellemzi ezt a közösséget.
CsíkdeIne Bár a Csíkdelnéröl vendégmunkára indulók száma nem éri el a 18 éven felüli lakosság egytizedét, a másik két településhez viszonyítva jogosnak tartom a kijelentést: Csíkdelnén a vendégmunka tömeges jelenség. Csíkdelnén ma is tudják és emlegetik, hogy ki volt az első, aki 1990 elején már elindult "világot látni és szerencsét próbálni". A ma 36 éves férfi, tanult mesterségei szerint géplakatos és gépkocsivezető, aki azelőtt is vállalkozó szelleméről volt ismeretes, egyedül indult útnak. Fővárosban, vidéken egyaránt megfordult, az építőiparban és a mezögazdaságban próbálkozott. Diákkorában jégkorongozott, ami akkoriban külföldi utazást, üzletelést, az ezzel kapcsolatos információkhoz való hozzáférés lehetőségét is jelentette. Bevallottan beruházás, vásárlás céljára akart minél hamarabb minél több pénzt szerezni. Ma így nyilatkozik: "Elég volt az nekem, dolgozni itthon is tudok ... " Egy fiatalabb sorstársa szerint kint sem terem mindenkinek babér: "Egyet megpróbáltuk odaki, milyen az élet. .. A székely, aki kimegy, fizikai munkával nem sokat keres ... " Az elmúlt II évben 42 csíkdelnei, 35 férfi és 7 nő indult vendégmunkára. Közülük 30 éves vagy ennél fiatalabb 17; 31-40 éves között van 9, 41-50 éves között 5, a fennmaradó II Camár jórészt nyugdíjas korosztály) már 50 évesnél idősebb. A legkorosabb, 72 éves férfi asztalos, aki 1991-ben három hónapot töltött kint "a kollegák biztatására", no meg persze azért, hogy pénzt keressen "családi szükségletekre". Közben itthon munkaviszonyban volt, és "elintézte a főnököknél", hogy hiányozhasson. A fővárosban építőipari munkát végzett. Arra a kérdésre, hogy szándékozik-e újra menni, egyértelmű a válasza: "Már idős vagyok, nem megyek, hogy tudnék menni ... " A vele való beszélgetésből kiderül hogy már 1991-ben is nehezen viselte a megpróbáltatásokat (hosszú munkaidő, gyakori költözések, az éjszakai szállások minösége, rendszertelen étkezés), de hát ha "ráállt" és elfogadta a kollégái ajánlatát, akkor utólag nem hagyta ott őket, mert .jó kollégák voltak, azóta is sokszor találkozunk, s eleget kellett tenni". A szociális kapcsolatok ápolása eszerint legalább olyan fontos volt, mint az anyagi nyereség. A vendégmunkások többsége ma már családos; feleséget, gyerekeket és gazdaságot hagynak itthon. Amikor a családi helyzet, a közösségi ünnepek vagy a gazdálkodás megköveteli, akkor a kedvező munkaajánlatokat is vissza kell utasítani és haza kell jönni. A vendégmunkások foglalkozása igen sokféle: kőmüves, pincér, asztalos, traktorista, hegesztő, géplakatos, erdész, sofőr, tűzoltó, éjjeliőr, villanyszerelő, bányász, magángazdálkodó - meg érettségizett. Ez utóbbi nem nevezhető mesterségnek ugyan, de jellemzi azokat a fiatalokat, akik harminc éven aluliak, az 1990-es évek második felében végezték a középiskolát, és többek között azért vágtak neki az útnak, hogy Magyarországon nem csak munkahelyet szerezzenek, hanem mesterséget is tanuljanak. Az 1990-es évek elején a vendégmunka vizsgálatakor fontos szempont volt annak kiderítése, hogy az illetőnek volt-e munkaviszonya itthon a vendégmunka idején. Emögött az a kutatói feltevés rejlett, hogy akinek munkaviszonya van, az inkább csak próbálkozik, 207
de szilárdak az itthoni kapcsolatai, míg akinek nincs, az mintegy kényszerítve van arra, hogy Magyarországon a folyamatos munkalehetöségeket, az integrálódást, akitelepedési lehetőségeket keresse. Ma már látható, hogy az itthoni munkaviszony vagy a munkanélküliség a munkavállalást, a kinttartózkodás idejét, a kitelepedési szándék megerősödését eldöntő érvek sorában hátra sorolódott. Csíkdelnén a visszakapott földeken beinduló gazdálkodásból, az állattenyésztésből, ha gyarapodni nem is, de megélni lehet. Ugyanakkor több forrásból lehet megszerezni azt a többlet jövedelmet, amiből telik gépvásárlásra. esetleg építkezésre: kisvállalkozásokból, innen elszármazott, Csíkszeredában élő nagyvállalkozók foglalkoztatottjaként, itthoni feketemunkából. Egyre általánossá vált, hogy a családi gazdálkodás több forrásra, mégpedig a láthatókon kívül több, időközben kialakult láthatatlan forrásra is támaszkodik; a hivatalos munkaviszony rég nem az egyetlen és nem is a legfontosabb forrásszerzési lehetőség. Éppen ezért Csíkdelnén a külföldi munkavállalás szempontjából nem igazán fontos, hogy a munkavállalók a megismétlődő utazások alkalmával itthoni vállalattal munkaviszonyban voltak-e, vagy sem. Az elmondottakból kiderül az is, hogy a tanult és gyakorolt mesterség nemcsak a fiatalabbak, hanem az idősebbek munkavállalása során sem elsőrendű tényező. Egyrészt a csoportos kiutazáskor többnyire van olyan szakember, akit kint is ismernek és elismernek. aki a szakmai irányítást vállalja; másrészt úgysem a mesterség, hanem az adódó munkalehetőség határozza meg, hogy mit vállalnak el és mit nem. Kicsiszoit, társaságban szívesen mesélt történetek szólnak esetekről, amikor a vendégmunkások szemrebbenés nélkül vállaltak olyan feladatokat, amelyekhez nem volt meg a szakismeretük, mégis el tudták végezni a munkát a megrendelő elégedertségére; konzultáltak kint levő szakmabelivel, elsajátították a mesterség fogásait, de köszönhető annak az önképnek is, hogy "a székely az ezermester, mindig feltalálja magát". Ugyancsak fontos kutatói kérdése volt az 1990-es évek elején végzett vizsgálatoknak. hogyavendégmunkára indu ló kitől szerzett információt a munkalehetöségről, ki volt az, aki a kapcsolatot jelentette: rokon, barát vagy ismerős, itthoni vagy időlegesen, esetleg véglegesen kint tartózkodó. A válaszok nyomán a kapcsolati hálók rendszerének körvonalazását lehetett megkísérelni. Ez a kérdés azért vesztett sokat a fontosságából, mert időközben a kinttartózkodások sorozatossá váltak, és kialakultak az egyéni kapcsolathálók. Azok számára, akik először mennek, vagy akik új helyzetek után kutatnak, valóban fontosak a közvetítések. De ők egyre kevesebben vannak. Az egyik vendégmunkás véleménye szerint "azt kell megbecsülni, ami már bevált". A fiatalok esetében, akikről külön szólok majd, természetesen más a helyzet. A csíkdelneiek az 1990-es évek elején nagyobb számban indultak útnak (1991-ben I 1, 1992-ben 9, 1993-ban 5 fö); az évtized közepén hullámvölgy következett (senki nem ment vagy legfeljebb egyvalaki), aztán megint növekedik a számuk: 1999-ben és 2000-ben egyaránt négyen indultak első alkalommal vendégmunkára. Hatan szervezett formában, csíkszeredai cégek alkalmazottaiként indultak el, öten mentek családtaggal, rokonnal, nyolcan viszont egyedül vágtak neki az első útnak. A legnagyobb azoknak a száma (23), akik ismerősökkel, barátokkal, kollégákkal együtt indultak. Minden jel arra mutat, hogy a család, a rokonság, a szomszédság, tehát a vérségi és szorosabban vett territoriális kötelékek kevésbé játszanak szerepet a vendégmunkában, fontosabbnak tűnnek a közvetlen világukba ágyazódó, Csíkszeredában vagy a szomszéd falvakban iskolásként. felnőn korban munkavállalóként kialakított szakmai, munkahelyi, baráti kapcsolatok. 208
Az először útnak indulók nagyobb része (27 fő) a vendégmunka-vállalást megelőzően nem járt külföldön (Pálfalvát és Csomortánt is ideszámítva a 65 munkavállaló több mint fele idesorolható). Mondhatjuk tehát, hogy az idegenség, az ismeretlenségtől való aggodalom nem gátolta a döntés meghozatalát. Másképpen: egyfelől a közvetítők hatásos és bizalmat ébresztő tevékenységének, másfelől a kinti világról (leggyakrabban Magyarországról) a helyiekben élő ismerős és vonzó képnek köszönhetően nem is volt annyira idegen az a világ. Már terepmunkám során felfigyeltem azokra az igen határozottan megfogalmazódó véleményekre, miszerint a vendégmunka elutasítandó jelenség. Az indokok sokfélék lehetnek; sokféle tapasztalat, motiváció húzódhat meg mögöttük. Arra a kérdésre, hogy szándékozik-e újból külföldre dolgozni menni, néhányan igen indulatosan válaszoltak. Bizonyára a kinti rossz tapasztalatok, hosszas családi viták állnak a kijelentés mögött: "Fogok menni, de csak kirándulni. Úgy vettem észre, meg tudok élni, nem mászkálok ... " A 34 éves férfi az egykor óhajtott vendégmunkát ma már "mászkálásnak" minősíti. Magyarországra menni kell, de egy más szerepben kell ott megjelenni: mint kiránduló, azaz turista, rokonlátogató; olyan valaki, aki nem alárendelt, hanem egyenlő, sőt ennél is több, hiszen nincs kitéve mások sajnálatának és kiméletének, "szegény erdélyi!" segítő támogatásának, hanem meg tudja fizetni az esetleges szolgáltatásokat is. Ha pedig ez utóbbi szerep kialakítása nem sikerül, akkor marad az itteni lehetőségek szerinti megélhetés, és nem vágyakozik a több, de identitását próbára tevő keresetre. Hiszen, mint már említettem, a legelső csíkdelnei vendégmunkás is arra jutott, hogy "dolgomi itthon is tudok", amiben valójában az fogalmazódik meg: "dolgozni és a magam ura lenni csak itthon tudok". Egy 28 éves férfi, aki több éven át dolgozott kint, határozottan mondja: "Eleget voltam! Még egyelőre nem hiszem, hogy menjek. Ismeretség van, többször hívtak ... de ez elég volt!" Megfogalmazódnak olyan vélemények is, hogyavendégmunkára indulás csupán kaland, egy divathoz való igazodás, .Jegénypróba" volt. Mások is rnentek, másokkal együtt el kellett menni; majd itthon családot kellett alapítani, és "meg kellett kornolyodni", Az érettségi utáni nyáron (1 995-ben) útnak indult fiatalember, akinek szavait idéztem, ma már "itthon van s jól van". Vannak racionálisabb hozzáállások is. Egy 46 éves férfi magyarázza, aki az elsők között, az évtized elején volt kint: "Most már nem megyek, most már elintéztem a gyerekeket, most már itthon megélünk ... A lányom Egerben tanult, kellett fizetni ... " A kinti kereset átlendítette a családot a nehéz helyzeteken, és a mai igények már kielégíthetők azok nélkül a nagyobb erőfeszítések, áldozatok nélkül is, amit a család és az egyén számára a vendégmunka jelent. Jellegzetesen eltérő típust alkotnak azok, akik korábban vállaltak munkát Magyarországon, de mára már megállapodtak. "Nincs számításom menni, mert építkezünk, s kell a munkaerő ... " - mondja a 46 éves férfi, aki ma a helyi kőbányában dolgozik, valamint gazdálkodik. Aki építkezik, az abban a reményben fog neki, hogy be tudja fejezni - voltak és lesznek erre forrásai. Az építkezéshez nem is a munkaerő hiányozna, nem is a mester, hanem a munka szervezője, felügyelője, vagyis a gazda. Az ő távolléte nem nyereséget, inkább veszteséget hozna a család számára ebben az időszakban. Mások éppen aházépítés forrásainak előteremtésére vállalják a vendégmunka nehézségeit; ha a ház felépült, már nem mennek újból.
209
Nem csak a házépítők tartoznak a megállapodottak közé, Korábban említettem, hogy hatan voltak olyanok, akik szervezett formában, csíkszeredai vállalatok alkalmazottaiként dolgoztak Magyarországon. Közülük ma már csak egy dolgozik kint. Az 63 éves, ácsés asztalosmester apja 1991-től 2000 végéig majdnem egyfolytában kint tartózkodott. Közben elérte a nyugdíjkorhatárt, de mégis ment, mert igen megbecsülték, nyugati megrendelőknek dolgozott, jó körülmények között élt, nagyon jó fizetést kapott. Amellett, hogy pénzt tudott tartalékolni, leányának házat épített, a fiát pedig maga mellé vette, betanította, és most a fiú ugyanannál a cégnél az ő munkáját folytatja. Egy 37 éves férfi két évig volt a Magyarországon is munkát vállaló csíkszeredai cég alkalmazottja. Azért vállalta családjától távol a huzamosabb ideig tartó kinti munkát, mert önálló vállalkozóként saját rnűhelyében kívánta asztalosmesterségét folytatni. Ma már jól felszerelt műhelye és bővülő megrendelői köre van. Szintén csíkszeredai cég alkalmazottja az a 31 éves férfi, aki az 1990-es évek elején hat hónapot dolgozott Magyarországon. Az esetében a megállapodottság egy "sajátos változata" figyelhető meg. A férfit a felesége megfenyegette: "Ha férjem van, üljön itt mellettem, mert ha nem, akkor én is elmegyek! Hazajött, s reggel a fiunk, amikor felébredt, akkor elkezdett sírni, és mondta, hogy innen ez a bácsi menjen el, mert nem apuka ... ha család vagyunk, legyen család!" A munkavállalásról szóló döntéseket, mint látjuk, nem pusztán az anyagi igények irányítják; a családon belüli egyensúly kialakítása és fenntartása, az itthon maradottak vállalásai és tűrőképessége is meghatározó lehet. Három olyan férfi van a vendégmunkások közül, akik határozott igennel válaszoltak arra a kérdésre, hogy készülnek-e a közeljövöben külföldre. Közülük a nyolc éven át kint dolgozott, ma 61 éves férfi az egyetlen, aki azt mondta: "A gazdálkodás befolyásolta, mikor mentem, mert azt is fenn kellett tartani ... " Sok helyen megfordult Magyarországon; a hazahozott pénz a létfenntartást szolgálta. Betegsége ellenére reménykedik, ha az egészsége engedi, megint nekiindul az útnak. A másik két férfi (43 és 44 éves) egyaránt munkanélküli, családosok és elkeseredettek. "Inkább itthon szeretnék dolgozni, meguntam ezt a vándoréletet ... " - mondja az egyik. "EI kell menni, ha itt nem fogok munkát kapni, mert valamiből meg kell élni ... " - vélekedik a másik. Tíz csíkdelnei külföldre telepedett vagy régebben ott élő testvére, közeli rokona kirnondott hívására indult el dolgozni (kettőt közülük közeli szomszédja hívta). Szállást kaptak, munkát szereztek nekik. Többen Magyarországra mentek, de volt aki Ausztriába, Svédországba vagy Hollandiába került. Az a 41 éves férfi, aki Hollandiába ment, mindenféle munkát vállalt azért, hogy itthon mezőgazdasági gépeket vehessen és a gazdasága megerősödhessen. A Magyarországra indulók közül a legidősebb egy nő (ma 64 éves), akinek unokatestvére lakik kint. 1991-ben volt először nála, azóta többször is kint járt; gyerekre ügyelt, takarttást vállalt, .mikor mi adódott". Egy 53 éves férfit kint lakó sógora hívta az utóbbi években falura, nyári időszakban, mezőgazdasági munkára. Egy másik, ma 31 éves férfi Budapesten élő nővéréhez ment, rendszertelenül, "mindig, amikor úgy hozta az itthoni munka, a lehetőség". Ma már ő is megállapodott, és ebben az értelemben az előző csoporthoz is sorolható; csak látogatóba megy egy-két hétre: "Akkor jobban meg volt fizetve a munka, most már nem éri meg ... Család van, itthon van mivel foglalkozni ... " Egy 36 éves hajadon nőnek két éve telepedett ki fiatalabb fiútestvére Magyarországra. Azóta minden évben volt kint, az idén is menni készül; noha munkahelye van itthon. Egy ö
ő
210
húszéves fiúnak a nagyobbik leánytestvére tizenöt éve él Ausztriában, a kisebbik tíz éve telepedett Magyarországra. A fiú hol egyik, hol másik testvérénél időzik egy-két hónapot. Itthon nem is keresett munkahelyet, kint pedig, sejthetően, nemcsak munkát és pénzt, hanem kitelepedési lehetőséget is keres. A faluban lakó egyik család 1983-ban Svédországban telepedett le. A változás után sokszor jártak itthon. Hozzájuk egy testvérpár ment, egyikük három hónapra, másikuk két évre.. ,Azóta is, amikor V.-ék tudnak munkát keríteni, mindig mennek ... " - mondja a most már családos fiúk édesapja. Ugyancsak ez a család fogadta azt a rokon lányt (ma 29 éves), aki itthon vendéglátó-ipari szakiskolát végzett. A rokonlátogatásból munkavállalás lett, egy Székelyudvarhelyről kitelepült család alkalmazta őt az utóbbi években. Nemrégiben munkaadói más vállalkozásba kezdtek, s a bárt, ahol a leányt foglalkoztatták, eladták, így ő kénytelen volt hazajönni. A leány anyja szerint: "Férfinek inkább van munkahely, ha ott építkezik a rokon, de leánynak nincs ... ha férjhez ment volna, honosították volna, csak így lehetett volna maradni ... " (A rokon család az építkezéshez a ma 45 éves, tapasztalt szakmunkást hívta ki segédkezni.) Az 1989 után kialakult helyzetben a vendégmunkára készülőknek a külföldi rokon egyfelől erős támpontot jelentett, hiszen szállást, ételt, kapcsolatokat, végső szükség esetén pénzkölcsönt nyújtott, másfelől a rokon számára is előnyös volt ittenieket dolgoztatni vagy közvetíteni "megbízható" (azaz feketén, jól, olcsón dolgozó) munkást keresőknek. A kitelepedett rokon híd a két világ között. A támogatásával, rá számítva sokkal könynyebb legyőzni az akadályokat, mindenfajta adminisztratív ügyintézés, a hatóságokkal való kapcsolattartás simábbá válik az közvetítésével. Ö már integrálódott, de legalábbis folyamatban van az integrálódása az új környezetbe. Az újonnan érkező pénzkeresetét vagy integrálódását egyaránt támogathatja. ö
A FIATALOKRÓL Érdemes külön szólni a fiatalokról. A községben 351 fiatal él, a 18 éven felüliek közel 30 százaléka 30 évesnél fiatalabb. A megoszlásuk egyenlőtlen: Csíkpálfalván a fiatalok aránya 24, Csomortánban 25, Csíkdelnén viszont 36 százalék. Vendégmunkás közülük Csíkpálfalván 2, Csomortánban 4, míg Csíkdelnén több mint 10 százalékuk, ami megfelel a teljes lakosságszámhoz viszonyított vendégmunkás-aránynak, vagyis azt mutatja, hogy a településen nincs eltérés a külföldi munkavállalás szempontjából a korosztályok között. Az összes vendégmunkás 36 százaléka fiatal. A községből összesen 23 fiatal (17 férfi és 6 nő) indult vendégmunkára; Csíkpálfalváról ketten, Csomortánból négyen, Csíkdelnéröl 17 fő. Közülük ma már nyolcan házasok. Az első induláskor ötüknek volt munkaviszonya itteni vállalattal, céggel, a többieknek nem. 1997-ig évente egy-két fiatal dolgozott külföldön, 1998-ban kettő, 1999-ben három, 2000-ben már öt, A tendencia növekvő. Mivel építhetnek az előző nemzedékek kialakult kapcsolataira, elsősorban családi, rokoni szálak mentén tájékozódnak: a legtöbben (10 fő) családdal, rokonnal indult az első útra; többen baráttal, munkatárssal, kollégával (utóbbi osztálytársat is jelent az érettségi után indulók esetében), néhányan egyedül, illetve az itteni cég alkalmazottai ként. A fiatalokra tehát jórészt nem egyedi, hanem családi kapcsolatokra támaszkodó munkavállalási stratégiát követnek. 211
ÖSSZEGZÉS A bemutatott empirikus anyag értelmezése sokfele vezethet, újabb terepmunkát igényelhet. Ezúttal egy kérdést fogalmazok meg: mi lehet ennek az oka annak, hogyaközségbeli három település közül a legstabilabb egyben a legfiatalabb és a legmobilisabb? Csíkdeine lakosságának száma alig valamivel több, mint Csíkpálfalváé; de nem sokkal több Csomortánénál sem. A település lokális beágyazottsága (a környezö településekkel való társadalmi kapcsolatait tekintve) a legstabilabb; az otthon maradt, otthont teremtő férfi lakosság aránya a legmagasabb; a fiatalók száma pedig mintegy másfélszerese, mint a társtelepüléseké. Ugyanakkor a vendégmunkára indulók is több mint kétszer annyian vannak. Ennek a helyzetnek a történelmi perspektívába helyezése, a kialakult állapothoz vezető út feltárása sok mindenre magyarázatot adna. Ami a mából látszik, az a sokféleség. A másik két település egységesebb; községi vezetők véleménye szerint ott jobb a közösségi szellem, mint az individualistább emberek falujában, Csíkdelnén. A sokféleség a vendégmunka szempontjából is sokféle viselkedést takar. Az itthoni családi gazdálkodásokat erősítő magatartások sajátosságaiba integrálódik a vendégmunka is. Csíkdeine családjai, kisebb közösségei erősek. Nem elsősorban anyagiakban tűnnek erőseknek, hanem abban, hogy szélesebb a kapcsolatrendszerük, sokfélébbek a forrásaik és nyitottabbak, mint a másik két településen található kisebb közösségek. Az itteniek mobilitása valójában a stabilitást erősítő tényező. Így lehetséges az, hogy bár innen mennek a legtöbben vendégmunkára, ez mégsem eltávozást, perspektíva vesztést jelent, hanem megerösödést. Vagy tán fordított az ok és az okozat? Azért mennek innen sokan vendégmunkára, mert erős, az idegenbe való érvényesülésre felkészítő, de ugyanakkor az egyént nem eresztö, visszafogadó családok élnek itt?
A KÁRPÁT-MEDENCEI ROMÁK MUNKAVÁLLALÁSlÉS KIV ÁNDORLÁSI TERVEI
Fleck Gábor
A Kárpát-medencei romák migrációs tervei
Ebben a fejezetben a Kárpát-medencei roma kutatás alapvető adatait elemezzük, és az eredmények alapján megfogalmazunk néhány hipotézist az itt élő roma népesség migrációs szándékait illetően.
KIKRŐL IS BESZÉLÜNK? Vizsgáljuk meg a Kárpát-medencei magyarul beszélő roma népes ség szociodemográfiai sajátosságait térségenként (1. táblázat). Az iskolai végzettséget tekintve azt tapasztaltuk, hogy a romák több mint háromnegyede legfeljebb 8 osztályt végzett. 1 A térségek között a különbség ugyan nem számottevő, mégis említést érdemel, hogy míg a Dél-Szlovákiában és a Vajdaságban a 8 osztálynál magasabb iskolai végzettségűek aránya valamivel magasabb, közel egyharmad, addig Erdélyben és Kárpát-Ukrajnában egyötöd körüli. A Kárpát-medencei roma népes ség 58 százaléka munkanélküli. A térségek közötti különbségek némileg másként alakulnak, mint az iskolai végzettség esetében: Erdélyben és a Vajdaságban a legkisebb, míg Kárpát-Ukrajnában a legmagasabb a munkanélküliek aránya. Tudjuk azonban, hogy a munkanélküliség definíciója, illetve a munkanélküliséget kezelő társadalompolitikai intézkedések nagyban eltérhetnek a négy országban. Hazai tapasztalatok alapján is tudjuk, hogy a munkanélkülieket támogató programok, valamint a munkanélkülisegély és -járadék rendszere mennyire befolyásolják, ki számít regisztrált munkanélkülinek, illetve kik és hányan regisztráltatják magukat. Ha mindezen problémák miatt a munkanélküliek aránya helyett az aktív keresők arányával jelezzük a gazdasági aktivitást.? más eredményre jutunk: Dél-Szlovákiában és a Vajdaságban találunk legnagyobb arányban aktív kereső romákat, míg Erdélyben és Kárpát-Ukrajnában a legkisebb arányban. Így ebből a szempontból is Erdély és Kárpát-Ukrajna roma lakossága tűnik hátrányosabb helyzetűnek a másik két térségéhez képest.
1 A legmagasabb iskolai végzettség változóját kétkategóriássá vontuk össze az alacsony iskolai végzettség magas aránya miatt. 2 A gazdasági aktivitás változóját a kis esetszámok és a munkanélküliek túlsúlya miatt háromkategóriássá vontuk össze.
215
1. táblázat A magyarul beszélő Kárpát-mcdencei roma népesség megoszlása térségenként a társadalmi státus muta tói szerint, százalék
Szoeiodemográtiai változó
Dél-Sztovákia
KárpátUkrajna
Erdély
Vajdaság
Teljes minta
Iskolai végzettség
8 osztály vagy alacsonyabb Magasabb mint 8 osztály Összesen
81
79
69
77
32
19
21
31
23
100
IDO
100
100
100
68
Gazdasági
aktivitás
Aktív
26
18
16
27
20
Munkanélküli
61
55
72
52
58
Egyéb inaktiv
13
27
12
21
22
100
100
100
100
100
Összesen
Objektív
anyagi státus
Szegény
38
84
82
53
73
Nem szegény
62
16
18
47
27
100
100
IDO
lOD
IDO
Összesen
Szubjektiv Szegény Nem szegény Összesen
61
70
anyagi státus
63
78
68
39
30
37
22
32
100
100
100
I(}(}
lOD
A jövővel
kapcsolatos
várakozások
Inkább javul
15
28
22
35
26
Nem változik
35
25
37
50
31
Inkább romlik
50
47
41
15
43
100
IDO
IDO
100
100
Összesen
Az anyagi helyzet mérése sok nehézségbe ütközik. Nem igazán létezik olyan mérőszárn, amely az abszolút vagy a tényleges anyagi státust pontosan jelezné, inkább csak relatív számokkal tudjuk azt becsülni. Ebben a kutatásban a kérdezettek anyagi helyzetére vonatkozóan kétféle adatot használtunk. Az egyik a tartós fogyasztási javakkal való ellátottság alapján becsül, a másik a kérdezett önbesorolásán alapszik. Az egyik tehát inkább objektív, a másik egyértelrnüen szubjektív mérőszám. Az objektív mérőszámot-' használva ismét azt tapasztaltuk, hogy Kárpat-Ukrajnában és Erdélyben szegényebbek, míg a másik két térségben relatíve jobb helyzetben élnek a romák. A szegények aránya az előbbi két térségben 3 A tartós fogyasztási javakkal való ellátottság 13 fokú mutatóját háromfokúvá vontuk össze: nincstelen, közepescn ésjól ellátott (0-2,3-6, 7-13 fogyasztási jószág). Lásd a kérdőív 18.kérdését az 1.függelékben (287. o)
216
80 százalék fölötti, míg a Vajdaságban 50, Dél-Szlovákiában 40 százalék körüli. Más a kép, ha azt vizsgáljuk, hogy kik érzik magukat szegénynek. A vajdaságiak érzik a leginkább szegénynek magukat, utánuk következnek az erdélyi, majd a kárpát-ukrajnai és a dél-szlovákiai válaszadók. A két anyagi státus közötti inkonzisztencia mögött több tényező is állhat: összefüggésbe hozható a térségekre jellemző jövedelmi különbségekkel, az abszolút szegénység mértékével, illetve a társadalmi, etnikai heterogenitással (szegregáció). Kárpút-Ukrajnában például, ahol a fogyasztási javak alapján mért szegényarány igen magas, miközben viszonylag kevesen érzik magukat szegénynek, azt feltételezhetjük, hogy a szegények kisebb eséllyel találkoznak jobb anyagi helyzetben élőkkel. Ennek több oka lehet: a kis jövedelmi különbségek, a nagymértékű szegénység és az erős szegregáció. A Vajdaságban a szegénységben élők aránya viszonylag alacsony, mégis itt érzik magukat a legtöbben szegénynek. Ennek okai: nagyobb jövedelmi különbségek, az alsó társadalmi osztály (szegények) jobb helyzete, valamint a szegregáció kisebb mértéke. Erdélyben mind a szegények, mind a magukat szegénynek érzők aránya magas a térségek között, E konzisztencia mögött a tényleges jövedelmi különbségeket, az alsó társadalmi osztály rossz helyzetét ("mély" szegénység), illetve a szegregáció kisebb mértékét feltételezhetjük. Dél-Szlovákiában sem találkozunk inkonzisztenciával. Itt mind az objektív, mind a szubjektív szegénység mértéke alacsony, ami a korlátozott jövedelmi különbségekkel, az alsó osztály viszonylagosan jobb helyzetével és a szegregáció erősebb mértékével magyarázható. Az eddigiekben láthattuk tehát, hogy a négy térség roma lakossága közül a kárpát-ukrajnai és az erdélyi helyzet a legrosszabb, míg a dél-szlovákiai ak és a vajdaságiak jobb körülmények között élnek, ha az objektív rnutatókat nézzük. Amikor az egyetlen szubjektív mutató inkonzisztens viselkedésére kerestük a magyarázatot, láthattuk, hogy rnögötte is olyan objektív, strukturális tényezőket feltételezhetünk, melyek a térségek közötti különbségeket inkább erősítik, mintsern csökkentenék.
MIT HOZ A JÖVÖ? A négy térség roma lakosságának jelentős része, több rnint 40 százaléka pesszimistán néz a jövőbe, azaz azt feltételezi, hogy országa gazdasági helyzete az elkövetkezendő évtizedben romlani fog (vö. 1. táblázat). Az ország várható gazdasági helyzetének értékelése rnögött két tényezőt gondolunk jelentősnek: a gazdasági helyzet tényleges változását és a kérdezett társadalmi helyzetét. A gazdasági mutatók objektív változását ugyanis másként értékelik a szociálisan és etnikailag szegregált környezetben, "mély" szegénységben élők, rnint a heterogén környezetben, jobb életkörülmények között élő kérdezettek. Minél nagyobb szegénységben, minél inkább szegregált helyzetben él valaki, annál inkább igaz rá az információs deficit, így annál inkább az öt körülvevő mikrokörnyezet helyzete befolyásolja válaszát, és annál kevésbé hatnak arra a makrogazdasági folyamatok. A térségenkénti válaszokat, ismerve a térségek előbbiekben már elemzett helyzete közötti különbségeket, nem értékelhetjük hát azonos módon. Kárpál-Ukrajnában alacsonyabb az optimisták és a pesszimisták aránya, és többen vannak azok, akik azt gondolják, hogy országuk gazdasági helyzete olyan marad, amilyen most. Azt feltételezhetjük, hogy mivel helyzetük a legrosszabb a térségben, és mivel nem látnak 217
környezetükben jobb helyzetben élőket, nem gondolják, hogy a helyzet romlani fog, mert ennél már nemigen lehet rosszabb, de azt sem remélik, hogy javulni fog. A stagnálás az ő esetükben pesszimizmusként értékelhető. Ezen felül itt feltételezhetjük a legmagasabb információs deficitet, ami arra enged következtetni, hogy ha el is indul egy tényleges gazdasági javulás Ukrajnában, azt legkevésbé és legutoljára az ott élő romák fogják megérezni. A Vajdaságban élők között a változást nem remélők válaszának aránya ugyan a legmagasabb, de az optimisták is itt vannak a legtöbben, és egyben itt van a legkevesebb pesszimista. A korábban feltételezett nagyobb jövedelmi különbségek és a relatíve jobb anyagi helyzet érthetőbbé teszik a legmagasabb optimista arányt és a pesszimisták kis számát. Egyben arra enged következtetni, hogy a változást nem sejtők kevésbé tekinthetők pesszimistának, mint Kárpát-Ukrajna esetében. Mivel mind a társadalmi, mind a térbeli elkülönülést alacsonyabb mértékűnek feltételeztük korábban, az információs deficitnek is kisebb mértékűnek kell lennie, mint Kárpát-Ukrajnában, azaz a helyzetértékelésre erősebben hathat a gazdasági mutatók tényleges változása. Erdélyben a pesszimisták és az optimisták aránya is viszonylag magas, a változást nem sejtők aránya viszont itt a legalacsonyabb. A korábban számba vett tényezők szempontjából Erdély a leginkább vegyes térség. A szegénység mértéke magas, de a szociális elkülönültséget kisebb mértékűnek feltételeztük, mint Kárpát-Ukrajnában. A jövedelmi különbségek magasabb volta és a kisebb elkülönültség magyarázhatja az ország jövője értékelésének szélsőségesebb alakulását. A négy térség közül Dél-Szlovákiában van a legtöbb pesszimista és egyben a legkevesebb optimista. Ha igaz az a korábbi hipotézisünk, hogy e térségben nagyobb a társadalmi elkülönülés, és helyes az a gondolat, hogy ebben az esetben az információs deficit mértéke is nagyobb, akkor a helyzetértékelés kevésbé vonatkozik a makrogazdasági változásokra, az inkább a kérdezett közvetlen környezetével, az őt körülvevő mikrovilággal függ össze, akárcsak Kárpát-Ukrajnában.
MENNI VAGY MARADNI? Ezután nézzük meg, hogy milyen különbségeket találunk a négy térségben a roma lakosság (tisztított) migrációs potenciálja tekintetében. Erdélyben a legnagyobb a migrációs kedv, majd Kárpát-Ukrajna, a Vajdaság és Dél-Szlovákia a sorrend. A térségek közötti különbségek elég jelentősek: míg az erdélyi romák jóval több mint a fele (56 százaléka), addig a dél-szlovákiai ak kevesebb mint ötöde jönne Magyarországra dolgozni. A sorrend hasonlít ahhoz, amit a térségek roma lakosainak helyzetének elemzésekor kaptunk: a roszszabb helyzetben lévő térségek migrációs hajlandósága nagyobb, mint a jobb helyzetben lévőké. Az ok-okozati összefiiggés feltárására megvizsgáltuk, hogy hogyan alakul a romák körében a migrációs hajlandóság az egyes térségekben a társadalmi státus jellemzői szerint. Az alacsonyabb iskolai végzettségűek migrációs potenciálja valamivel magasabb, ha a négy térség összesesített adatait nézzük. Térségenként azonban más hatásokat tapasztalunk (2. táblázat). Míg Erdélyesetén az iskolai végzettség visszatartó erőként működik, Kárpát-Ukrajnában ez inkább felerősíti a migrációs szándékot. A Vajdaságban az iskolai végzettségnek nincs hatása a migrációs kedvre, és Dél-Szlovákia esetén is csak alig van köztük összefüggés. 218
2. táblázat A migrációs potenciál mértéke a Kárpát-medencei romák körében térségenként a társadalmi státus mutatói szerint, százalék
Szociodemográfiai változó
Dél-Szlovákia
Erdély
KárpárUkrajna
Vajdaság
Teljes minta
Iskolai végzettség 8 osztály vagy alacsonyabb
17
60
39
31
48
Magasabb mim 8 osztály
24
40
53
29
37
Összesen
19
56
42
30
45
Objektív
anyagi státus
Szegény
(18)
61
42
(40)
53
Nem szegény
(20)
(27)
«:
(19)
24
Összesen
19
56
42
30
45
Szegény
(17)
59
(35)
(32)
46
Nem szegény
(22)
49
(52)
«:
43
Összesen
19
56
42
30
45
Szubjektív
()
CC II
anyagi státus
A cellához tartozó esetszám 50 és 100 között van. A cellához tartozó esetszám 30 alatt van.
Az objektív anyagi státusnak viszonylag erős migrációs potenciált csökkentő hatása van, azaz inkább a szegények vállalnának munkát Magyarországon, mint a gazdagok. A hatásról a kis esetszámok miatt Kárpat-Ukrajna esetében nem tudunk meg semmit, de Erdély és a Vajdaság esetében egyértelmű az összefüggés, míg Dél-Szlovákiában az objektív anyagi státus nem befolyásolja a migrációs kedvet. A szubjektív anyagi státusnak a migrációs potenciálra kifejtett hatását nem tapasztaljuk, ha csupán a négy térség összesített adatait nézzük. Térségenként vizsgálva azonban itt is találunk szignifikáns eltéréseket. Erdélyben a hatás azonos jellegű, mint azt az objektív anyagi státus esetében láttuk, de kevésbé mutatkozik erősnek. Kárpát-Ukrajnában a helyzet pont fordított, mint Erdélyben, azaz azok indulnának inkább útnak, akik gazdagabbnak gondolják magukat. Dél-Szlovákiában is ezt látjuk, bár a hatás jóval gyengébb. Az eddigiekben áttekintettük a migrációs potenciál térségenkénti különbségeit, majd a térségeken belül megnéztük, hogy a társadalmi státus mely elemei hatnak a magyarországi munkavállalási kedvre. Ezek alapján elmondhatjuk, hogy a társadalmi státus különböző módon hat a cigányság migrációs szándékaira a négy térségben. Kárpát-Ukrajnárál inkább a magukat kevésbé szegénynek érzők és a magasabb iskolai végzettségűek indulnának útnak. Kárpat-Ukrajna mutatói utalnak leginkább alacsony társadalmi helyzetre a négy térség közül, holott viszonylag magas azok aránya, akik magukat kevésbé gondolják szegénynek. Ha igaz az a korábbi hipotézisünk, amely szerint ebben a térségben nagy az etnikai és szociális szegregáció, azaz a szegény romák homogén társa219
dalmi közegben élnek, akkor a társadalmi különbségek nem tűnnek meghatározónak a migrációs kedvre. Azt feltételezzük, hogy egy különösen szegény helyzetben élő, szegregált csoport esetén a saját anyagi helyzet jobb megítélése szükséges ahhoz, hogy a külföldi munkavállalást a kérdezett esélyesnek lássa a maga számára. Itt tehát nem annyira a szükség, hanem inkább a lehetőség a domináns tényező. Erdélyben a helyzet lényegesen különbözik, mivel az iskolai végzettség és a szubjektív szegénység inkább fordítva hat a magyarországi munkavállalási kedvre. Itt a depriváció a mozgatórugó, azaz azok indulnának inkább, akiknek nagyobb szükségük van többletjövedelemre. Emögött azt feltételezzük, hogy az abszolút szegénység mértéke az erdélyiek esetében kisebb, mint Kárpát-Ukrajnában, illetve az erdélyi romák kevésbé élnek szegregált körülmények között. A különbségnek további oka lehet még az, hogy az útra kelés Ukrajnából nagyobb befektetést igényel, mint Romániából. A Vajdaságban a romák helyzete relatíve jobbnak mutatkozik, mint az előbbi két térségben, és itt inkább a megfosztottság hajt a migráció felé. Ez is megerősíti korábbi feltételezésünket, mely szerint a vajdasági romák relatíve jobb helyzetben élnek, nagyobbak köztük ajövedelmi különbségek, illetve a szegregáció mértéke kisebb. Dél-Szlovákia esetében azt tapasztaltuk, hogy az eddig elemzett egyetlen státustényező sem hat igazán erősen a migrációra. Egyedül az iskolai végzettség korrelál pozitívan a migrációs szándékkal, és ez arra utal, hogy nem a szükség a legfontosabb mozgatórugó a magyarországi munkavállalási tervben.
CIGÁNY ÉSN AGY MAGYAR? Kutatásunkban a nemzeti identitással kapcsolatban is feltettünk kérdéseket. A kérdezettek megjelölhették, mit választanak első, második, illetve harmadik nemzetiségüknek. Megvizsgáltuk az elsőként választott nemzetiségre vonatkozó adatokat a négy térségben (3. táblázat), és arra jutottunk, hogy összesen a válaszadók kevesebb mint 60 százaléka tekinti fontosabbnak cigány identitását, mint a magyart vagy az adott ország többségi nemzetéét. A négy térségben külön is megvizsgáltuk a válaszok alakulását. Vajdaságban a leginkább, Dél-Szlovákiában pedig a legkevésbé határozott a cigány identitás elsődlegessége. 3. táblázat Az elsőként választott nemzetiség megoszlása a Kárpát-medencei romák körében térségenként, százalék
Térség
220
Cigány
Magyar
Egyéb
Összesen
Dél-Szlovákia
51
44
5
100
Erdély
57
42
1
100
Kárpat-Ukrajna
60
37
3
100
Vajdaság
67
30
3
100
Teljes minta
58
40
2
100
Bár a legtöbb demográfiai változó nem mutat szignifikáns különbséget, néhány esetben azonban mégis van jelentősége annak, hogy valaki elsősorban cigánynak, avagy nem cigánynak vallja magát (4. táblázat). Az iskolai végzettséget vizsgálva megállapíthatjuk például, hogy a magukat elsősorban cigánynak vallók iskolai végzettsége átlagban alacsonyabb. Közel kétszer olyan arányban vannak 8 osztálynál magasabb iskolai végzettségűek a magukat elsősorban nem cigánynak vallók körében, mint azok között, akiknek roma etnikai öntudata erősebb. 4. táblázat Az elsőként választott nemzetiség megoszlása a Kárpát-medencei romák körében a társadalmi státus mutatói szerint, százalék
Szociodemográliai
változó
Cigány
Nem cigány
Teljes minta
Iskolai végzettség 8 osztály vagy alacsonyabb
84
69
77
Magasabb mint 8 osztály
16
31
23
100
JOO
Összesen
JOO Objektív
anyagi státus
Szegény
77
70
73
Nem szegény
23
30
27
Összesen
JOO Korábbi
100
100
magyarországi
munkavállalás
Dolgozott Magyarországon
14
24
18
Nem dolgozott Magyarországon
86
76
82
JOO
100
JOO
Összesen
Bár a szubjektív anyagi helyzet tekintetében nem találtunk különbséget, az objektív helyzet (a tartós fogyasztási javakkal való ellátottság) esetében kimutatható egy összefüggés": az erősebb cigány tudat nagyobb szegénységgel párosul. A korábbi migrációs tapasztalatokkal való összefiiggés hasonló módon alakul: akik elsősorban nem cigánynak vallották magukat, nagyobb arányban szereztek magyarországi munkatapasztalattal az előző évben. Általában elmondható tehát, hogy az erősebb cigány öntudat együtt jár az alacsonyabb iskolai végzettséggel, a nagyobb mértékű szegénységgel, azaz egy alacsonyabb társadalmi státussal. Erre a csoportra jellemző még, hogy kisebb arányban próbálkoztak korábban magyarországi munkavállalással. Feltételezhetjük, hogy tradicionálisabb>, zártabb közösségben 4 A továbbiakban a magyar és az egyéb kategóriákat összevonva használjuk azzal a megjegyzéssel, hogy a nem roma válaszadókjelentékeny része a magyart jelölte meg első nemzetiségként. mint az a 3. táblázatban látható volt. 5 A "tradicionális cigány közösség" kifejezést mind néprajzos-romantikus, mind köznyelvi-pejorativ értelmétől megfosztva használjuk, azt értve csupán alatta, hogy a korábbi, leginkább premodem időszakokra igaz közösségi viszonyok jellemzők rá, azaz kevésbé individualizáltak, a közösségi értékeket erősebben hangsúlyozók, erősebben szabályozonak. Ezt a meghatározást azonban mindenképpen értékmentesen gondoljuk, c jellemzők változása nem bir sem pozitiv, sem negativ jelentéstartalommal.
221
élnek. Azok viszont, akik cigány öntudata gyengébb, jobb anyagi körülmények között élnek, inkább az asszimiláció útját választják, és feltételezhetően nem tartoznak egy tradicionális roma közösséghez. Ha megvizsgáljuk az előbbiekben jellemzett két identitási csoport migrációs potenciálját, azt láthatjuk, hogy az erősebb cigány identitás egyben gyengébb migrációs potenciált jelent (5. táblázat), és a térségenkénti elemzés sem mutat más trendet. 5. táblázat A migrációs
Térség Dél-Szlovákia
potenciál mértéke és az elsőként választott összefüggése térségenként, százalék
Cigány (14)
Magyar
nemzetiség
Teljes minta
(23)
19
49
65
56
Kárpát-Ukrajna
(36)
(52)
43
Vajdaság
(28)
((35))
31
Összesen
40
53
45
Erdély
() A cellához tartozó esetszám 50 és 100 között van. (( )) A cellához tartozó esetszám 30 és 50 között van.
Látszólag ellentmondás tapasztalható a romák helyzete, identitása és a migrációs tervei között. Egyfelől megállapítottuk, hogy a magukat elsősorban cigánynak vallók társadalmi státusa alacsonyabb. Másfelől korábban azt láttuk, hogy a térség egészében az alacsonyabb anyagi státus inkább hajlamosít a migrációs szándékra. Most mégis azt tapasztaltuk, hogy a roma identitását inkább eltávolítók nyilatkoznak úgy, hogy munkát vállalnának Magyarországon. Ha igaz az a feltételezésünk, hogy az erősebb cigány identitás tradicionálisabb életvitelre utal, amely zártabb közösségi élettel jár együtt, ahol az erősebb a közösségi szabályozás és gyengébb az individualizálódás, akkor érthetővé válik ez a látszólagos ellentmondás: a tradicionális közösség tagjai esetében a közösség visszatartó ereje nagyobb mértékben hat, mint az alacsony társadalmi státus miatti migrációs vágy.
Örkény Antal
A roma migrációs potenciál szociodemográfiai és etnikai okai
A Kárpát-medencei romák migrációs potenciáljának demográfiai és szociológiai hátterét többváltozós regressziós útmodellel tárjuk fel.! A Kárpát-medencei magyarok magyarországi munkavállalására kialakított modelltől- a romák esetében azonban kissé el kellett térnünk, legalább is a változóképzés tekintetében. A fuggetlen magyarázó változók esetében, amelyek legtöbbje aggregált mérőeszköz, a kutató számára két lehetséges megoldás adódik. Az egyik megoldás az lehetett volna, hogy a romák szociológiai jellemzőit egy önmagában álló kisebbségi csoport sajátosságaiként írjuk le. A másik megoldásban viszont - és a kedvezménytörvény filozófiájának ez felel meg inkább - a romákat a magyar kisebbséggel összefuggésben ragadjuk meg, azaz a romák társadalmi státusát, kapcsolati és munkavállalási tőkéjét, szubjektív helyzetértékelését, etnikai tökéjét a magyarokkal összehasonlítva elemezzük. Elemzéstechnikailag ez azt jelenti, hogyaváltozóképzés és -aggregálas során a térségek szerint elkülönítve ugyan, de a magyarokkal együtt, a magyarokhoz viszonyítva írjuk le a romák helyzetét és attitűdjeit. Az így képzett változóegyüttest kiegészítettük néhány olyan változó val is, amely aroma lét specifikurnát jellemzi, és ezért fuggetlen a magyar referenciacsoporttól. Emlékeztetőül, a Kárpát-medencében mért migrációs szándék magyarázatául korábban a következő szociodemográjiai változókat vontuk be az elemzésünkbe: • a vizsgált népesség demográfiai jellernzöit (kor és nem) (lásd a magyarokra vonatkozó elemzést), • a megkérdezettek objektív státusát (lásd a magyarokra vonatkozó elemzést), • a munkanélküliséget (lásd a magyarokra vonatkozó elemzést), • a szubjektív státust mérő változót. A migrációs burokként értelmezett személyes kapcsolatrendszernek az egyén migrációs viselkedését meghatározó elemei közül a modellbe két szempontot emeltük be: • az egyén közvetlen és közvetett munkavállalási tapasztalatát (lásd a magyarokra vonatkozó elemzést), • az egyént körülvevö személyes és tágabb külföldi kapcsolati hálót (lásd a magyarokra vonatkozó elemzést). I Az útelemzésrőllásd 2 A Kárpát-medencei
a ll. lábjegyzetet kötetünk 180. oldalán. magyarokra vonatkozó elemzést lásd kötetünk 180-187. oldalán.
223
Az etnikai tér bevonás ával arra a kérdésre kerestük a választ, hogy vajon a kisebbségi etnikai helyzet, valamint az ebből fakadó feszültségek és konfliktusok milyen szerepet töltenek be a Kárpát-medencei romák migrációs késztetésében. (A kisebbségi helyzet a romák esetében ráadásul két megközelítésben is érvényesül: egyfelől a többségi társadalommal, másfelől a magyarokkal való kapcsolatban). A magyarázó modellbe ezért azokat a dimenziókat emeltük be, amelyek az etnikai beilleszkedés és együttélés különféle szempontjaira vonatkoztak: • mindenekelőtt egy identitásváltozót, amelyet a felmenők etnikai beazonosításából hoztunk létre hármas tipológia formájában: többgenerációs roma háttér, vegyes származás vagy éppen identitásszerzés (nincs roma felmenő, de őmagát cigánynak vallja); • a kisebbség és a többség együttélésének perspektíváit mérő változókat; • a többségi társadalommal szemben érzett etnikai távolság változóját (Bogardus-skála, lásd a magyarokra vonatkozó elemzést); • a magyar etnikummal szemben érzett etnikai távolság változóját; • a romákat ért etnikai megkülönböztetést mérő két változót. Az egyik általában kérdezett rá, hogy érte-e a válaszadókat életükben bárminemű hátrány roma etnikai hovatartozásuk miatt, míg a másik arra, hogy különféle élethelyzetekben tapasztaltak-c bárminemű diszkriminációt; végül • a modellben szerepeltettük az etnikai konfliktuspotenciál változót (lásd a magyarokra vonatkozó elemzést) Mindezeknek a változóknak a modellbe való bevonásával azt vizsgáltuk, hogya Kárpátmedencei roma kisebbség migrációs szándéka mennyiben tér el a magyarokétol.
A MIGRÁCIÓS POTENCIÁL MAGY ARÁZÓ MODELLJE A KÁRPÁT-MEDENCEI ROMÁK KÖRÉBEN
Ha csupán a demográfiai és a státushatások erősségét vizsgáljuk, akkor jelentős különbségek mutatkoznak a Kárpát-rnedence egészében a romák és a nem romák migrációs szándékainak magyarázatában (1. táblázat). Elsősorban a teljes magyarázó modell illeszkedésében figyelhetők meg szembetűnő különbségek: míg a magyarok esetében a bevont demográfiai és szociológiai változók sikeresen írják le a (tisztított) migrációs potenciált, addig a romák esetében a demográfiai és a státushatások magyarázó értéke csak nagyon korJátozottan érvényesül. Úgy is fogalmazhatunk, hogy míg a magyarok esetében a statuskülönbségek jó előrejelzést adnak arra nézve, hogy ki szeretne Magyarországon munkát vállalni a közeljövöben, addig a romák esetében ezek a fogódzók nem segítik az eligazodást. Különösen figyelemre méltó, hogy a romák körében a munkanélküliség csak kismértekben ösztönzi a megkérdezetteket a migrációra, míg az iskolázottság és a rossz vagyoni helyzet meghatározóbbnak tűnik, mint a magyarok esetében. A szubjektív státus viszont semmiféle hatást nem mutat a romák migrációs hajlandóságára. Az így kialakult kép azonban részben csalóka, mivel a romák viselkedését a térségi különbségek jóval erősebben meghatározzák, mint a magyarokét. Sőt, ha a roma és a magyar minta magyarázó modelljeit összehasonlít juk, akkor azt találjuk, hogy míg a magyatok migrációs szándékainak magyarázatában a legerősebb hatás a munkanélküliség, valamint az, 224
1. táblázat A tisztított migrációs potenciál lineáris regressziós magyarázó modellje a Kárpát-medencei romák és magyarok körében, béta-értékek
Magyarázó
változó
A kérdezett neme (1 A kérdezett születési
=
férfi, 2
=
nő)
éve
A kérdezett objektív státusa (iskolázottság vagyoni státus)
és
Romák (0,04*)
Magyarok (0,12*)
-0,11
-0,13
-0,08
-0,10
-0,11
-0,06
A kérdezett munkanélkülisége
0,10
A kérdezett szubjektív státusa
0,00
0,22 -0,11
* Zárójelben az igazított R2 -értékek,
hogy a kérdezett férfi, és csak ezt követi a regionális szempont (azaz, hogy melyik térségben él a kérdezett), addig a romák esetében a szociodemográfiai tényezők egyáltalán nem befolyásolják a migrációs szándékot, és csupán a térségnek van némi szerepe (2, táblázat), 2, táblázat A tisztított migrációs potenciállogisztikus regressziós modellje a Kárpát-medencei romák és magyarok körében
Magyarázó
Romák*
változó B
A kérdezett neme (1
=
férfi, 2
= nő)
A kérdezett születési éve A kérdezett objektív státusa (iskolázottság vagyoni státus) A kérdezett munkanélkülisége A kérdezett szubjektív státusa Térség (1
és
Magyarok**
Wald-érték
B
Wald-érték
-0,334
4,058
-0,820
66,876***
-0,010
1,924
-0,026
30,653***
-0,258
7,335
-0,242
18,610***
0,380 -0,032
= Erdély)
4,896 0,116
1,098 -0,282
56,513***
29,441 *** 52,377***
(2) Kárpát-Ukrajna
-0,519
0,690
22,154***
(3) Vajdaság
-0,975
16,163***
1,103
35,890***
(4) Dél-Szlovákia
-1,700
48,171 ***
0,052
-0,257
Állandó
illeszkedés = 2817; szabadságfok illeszkedés = 762; szabadságfok **' A Wald-érték szignifikanciaszintje 0,0000, * -2log valószínűség *' -2log valószínűség
= 2635; = 967;
4,786
92,324***
0,227
-2,654
0,071 53,333***
= 8, = 8,
Ha a romák rövid távú, határozott magyarországi munkavállalási szándékát nem a Kárpát-medence egészében, hanem térségenként külön-külön vizsgáljuk, akkor a demográfiai 225
és a szociológiai változók is mutatnak némi különbséget (3. táblázat). Dél-Szlovákiában és a Vajdaságban a romákat leginkább a helyzetükkel való elégedetlenség hajtja a migráció felé, ami mögött persze a rossz státushelyzet és a munkanélküliség élménye munkál. Ezzel szemben Erdélyben az objektív státus az elsődleges abban, hogy a romákat a magyarországi munkavállalás gondolata foglalkoztatja (míg a munkanélküliség csak igen gyenge hatást mutat). Végül Kárpát-Ukrajnában az objektív státusnak nincs szerepe a tisztított migrációs potenciál alakulásában. 3.Iáb/ázal A tisztított migrációs a Kárpát-medencei
Magyarázó
Dél-Szlovákia
változó
(0,08*) -0,139
Objektív status
0,239·'
Munkanélküliség Szubjektív
potenciál lineáris regressziós modellje térségenként romák körében, béla-értékek szignifikanciaszinttel
-0,372'"
status
Erdély
(0,07*) -0,203*·· 0,122" 0,035
Kárpár-Ukrajna
Vajdaság
(0,02*)
(0,13*)
-0,093
0,205
0,181
0,194
-0,291'
0,366*'
* Zárójelben az igazított R -értékek. *. AT-érték szignifikanciaszintje p = 0,01-0,0001 közötti . •• * AT-érték szignifikanciaszintje p = O,OOOI-nél magasabb. 2
Ha a modellt tovább építjük, és beemeljük a magyarázó térbe a migrációs burok különféle elemeit, az előbbi kép alig változik: Kárpát-Ukrajnában sem a migrációs burok, sem az objektív státus nem magyarázza, hogy miért tervezik a romák a magyarországi munkavállalást. Dél-Szlovákiában és a Vajdaságban a státushatások gyengén ugyan, de továbbra is magyarázzák a romák migrációs potenciálját, a migrációs burok azonban itt sem befolyásolja a munkavállalási szándékot. Egyedül Erdélyben tapasztaltunk összefüggést a migrációs burok tekintetében, ezen belül is a külföldi munkatapasztalatok hatására, de meglepő módon az összefuggés fordított: a magyarokkal ellentétben azok a romák terveznek munkavállalást, akiknek kifejezetten nincs munkavállalási tapasztalatuk külföldön. Az eddigiekről összességében azt mondhatjuk, hogya Kárpát-medencei romák munkavállalási terveire inkább az eredmények "hiányából" következtethetünk: abeemelt szociodemográfiai változók láthatóan nem magyarázzák a migrációs potenciált, különösen nem, ha az összehasonlítás kerete a régió magyar kisebbsége. Maradt végül az etnikai megközelítés: vajon a Kárpát-medencei romák migrációs szándékát alakítják-e az etnikai helyzetből adódó speciális körülmények? (Az ő etnikai helyzetük amúgy is kettős: egyfelől magyarok, másfelől romák, ami a magyaroktól is megkülönbözteti őket.) Modellünkben a többségi társadalommal és a magyarokkal kapcsolatos helyzeteket és attitűdőket egyaránt figyelembe vettük, A kép térségenként ismét teljesen eltérő. Kárpát-Ukrajnában és Dél-Szlovákiában az etnikai távolságérzettel (többségi, magyar és roma vonatkozásban külön-külön), a jövőképpel és a magyar, illetve roma etnikai csoportba való hovatartozásból következő konfliktuspotenciállal mért etnikai komponens semmiféle szerepet nem játszik annak magyarázatában, hogy a roma kérdezett a közeljövőben munkát akar-e vállalni Magyarországon, vagy sem. E két térségben a modellünkbe
226
bevont változók (amúgy elég széles köre) tökéletesen képtelen megragadni és feltámi a romák migrációs szándékát. Erdélyben és a Vajdaságban a magyarázó modell működik, de egymástól két teljesen eltérő sémában (1. és 2. ábra).
Romáktól érzett etnikai távolság -0,30
-0,12 +0,29 +0,09
Többségtől érzett etnikaitávolság
Roma származás
+0,44
+0,23
Konfliktuspotenciál (mint magyar)
-0,30
Magyaroktól érzett etnikai távolság
-0,13 -0,23 +0,13 1. ábra
A romák (tisztított)
Romáktói érzett etnikai távolság
migrációs potenciáljának magyarázó útmodellje (a karikában a meg nem magyarázott hányad)
8 t
- 029
Diszkrimináció roma identitása miatt Negativ jövőkép (ország és magyarok)
Erdélyben
+0,22
+0,36
Roma származás
+
+0,25
••
+0,34
Konfliktuspotenciál (mint magyar)
+0,37
+0,27
2. ábra A romák (tisztított)
migrációs potenciáljának magyarázó útmodellje (a karikában a meg nem magyarázott hányad)
a Vajdaságban
227
Erdélyben a romák munkavállalási szándékát a magyarokhoz való igazodás, a magyarokhoz érzett közelség, illetve a magyarok konfliktustudatának az átélése határozza meg. Paradox módon ez összefugg a roma származás felvállalásával és őrzéséveI. A roma identitás erőssége közvetlenül is fokozza a migrációs szándékot, a magyarokkal kapcsolatos konfliktuspotenciál átérzése azonban attól függ, hogy milyen távolságot érez a kérdezett a különféle etnikai csoportoktói: akár a románokkal szemben érzett nagy távolság, akár a romák iránt érzett közelség, akár ezek közvetítésével a magyarok iránt érzett közelség egyaránt fokozza a konfliktuspotenciált. A magyarok felé mutatkozó közelségérzet szerepe annyira fontos, hogy akár a konfliktuspotenciál nélkül is hajlamosítja a romákat a migrációra. (Ahogy azonban korábban láttuk, ez nem párosul széles magyarországi kapcsolati hálóval) A Vajdaságban ezzel szemben a migrációs potenciált a magyarokat jellemző konfliktustudat és - egyedül az egész régióban - a romákat ért megkülönböztetés és diszkrimináció határozza meg. A diszkriminációérzet és a konfliktuspotenciál a romák esetében egymást erősítik a Vajdaságban. A válaszadónak a roma származása miatt elszenvedett diszkriminációérzete mögött egy pesszimista világlátás és a romákhoz való erős kötődés húzódik meg, míg a konfliktustudat hátterében erős roma etnikai gyökerek és az már említett negatív jövőkép található. Ha az elemzést a térségek szerint külön-külön végezzük el, akkor a tisztított migrációs potenciál modelljének mindössze Erdélyben és a Vajdaságban elfogadható mértékű az illeszkedése, azaz változói nk ebben a két térségben nyújtanak lehetőséget a migrációs szándék bizonyos mértékű magyarázatára. Összességében elemzésünk azt mutatja, hogy sem a szociodemográfiai változók, sem a migrációs burok, sem az etnikai együttélésből adódó lélektani tényezők nem magyarázzák kielégítően a Kárpát-medencei romák közvetlen (nyers) migrációs potenciálját. A megállapítás egy ellentmondásra hívja fel a figyelmet, hiszen a százalékos mutatók a romák körében nagymértékű migrációs szándékra utalnak. Mindebből az következik, hogy igen nehéz előre jelezni, hogy milyen társadalmi (szociológiai) és lélektani (szociálpszichológiai) tényezők motiválják a romákat abban a szándékukban, hogy Magyarországon a kedvezmény törvény adta lehetőségek igénybevételévei munkát vállaljanak. A bö változóegyüttesből a Kárpát-medence egészére nézve három hatás tűnik elő, bár mindhárom összefuggés igen gyenge: • a munkavállalás szándéka elsősorban a roma férfiakra jellemző, és ez erősebben érvényesül, mint a magyar kisebbsége körében; • az alacsony objektív státus kedvez a migrációs szándéknak, bár az összefuggés gyengébb, mint a magyarok esetében; végül • a munkát vállalni szándékozók a magyarokhoz különösen közelinek érzik magukat, ami egyben gyengíti is a romákhoz fűzödő etnikai együvé tartozás érzetüket. Megválaszolásra vár még az a kérdés, hogy vajon a romákat ért etnikai diszkrimináció és előítélet milyen mértékben befolyásolja a migrációs szándék alakulását. Ennek feltárására az általános migrációs szándék megismerésére összeállított kérdésblokkból indultunk ki, és egy olyan tipológiát vizsgáltunk, amely megkülönbözteti a csak Magyarországra irányuló migrációs szándékot a "Nagyvilágba" irányulótói, illetve a "Magyarország és más ország" együttestől. A hármas tipológia diszkriminálófüggvénye jellegzetes képet mutat: a magas értékek fiatalabb, tiszta roma hátterű válaszadókat írnak le, akik az ország jövőjét
228
pesszimistán ítélik meg, a romákkal szembeni távolságérzetük nagy és gyakori etnikai megkülönböztetésről tudósítanak (4. táblázat). 4. táblázat A kedvezmény törvény hatására várható migrációs tipológia diszkriminálófüggvényének szerkezete, struktúramátrix
Magyarázó
A függvény
tényező
A kérdezett születési
éve
együtthatói
-0,559
A romákat ért etnikai megkülönböztetés
mértéke
0,515
Roma származás (1 = tiszta roma származás)
0,333
Negatív jövőkép
0,356
A romákkal szembeni nagy távolságérzet
0,331
A migráció etnikai hátterét aggregáló diszkriminálófiiggvény átlagértékei a migrációs szándékok mentén jelentős különbséget mutatnak Az előbbiekben körülírt világlátás (etnikai megkülönböztetéssel terhelt emlékezet és negatív jövőkép) elsősorban azokat jellemzi, akik Magyarországot kizárják a migráció lehetséges célállomásai közül, Ezzel szemben a Magyarországra (vagy Magyarországra is) irányuló migrációs szándék mögött ilyen jellegű etnikai konfliktust nem tapasztaltunk. Ha viszont a magyarázó térbe beillesztjük azt a változónkat is, amely a megkérdezettek magyar etnikai hovatartozásából (is) következő diszkriminációt és konfliktust mérte, akkor a kép egészen mást mutat. A megkülönböztetés élménye már nem közörnbös a migráció célállomása tekintetében, sőt egyenesen kizárja azt, hogy valaki Magyarországot válassza vándorlásának célállomásául (5. táblázat). 5. táblázat A migráció
etnikai hátterét aggregáló diszkriminálófüggvény a migrációs tipológia egyes csoportjai ban
Célállomás
A függvény
Csak Magyarország Magyarország
átlagértékei
és más ország
Csak más ország
együtthatói
0,000 -0,161 0,804
Úgy tűnik tehát, hogy azok a romák (főképpen fiatalabbak), akik akár magyar, akár roma voltukat feszültséggel élik meg saját országukban, migrációs terveikben minél messzebbre kívánnak elkerülni országuktói, sőt Magyarországtól (és talán az egész közép-kelet-európai régiótól) is. Aki viszont Magyarországot választja munkavállalása színteréül, az legkevésbé etnikai üldöztetése miatt dönt így.
229
Sik Endre
A bérekkel kapcsolatos várakozások szociodemográfiai jellemzői a Kárpát-medencei romák körében
A Kárpát-medencei magyarok bérelvárásairól szóló fejezetben 1 a migráció bérekre gyakorolt hatásait kétféle módon közelítettük: afeltételezett bér azt fejezi ki, hogya munkavállalók mekkora bérre számítanak a magyarországi munkavállalás során, a minimálisan elvárt bér pedig azt, hogy mekkora az a bér, ami alatt nem vállalnának munkát Magyarországon.é
A BÉREKKEL KAPCSOLATOS VÁRAKOZÁS ALAPVETŐ JELLEMZŐI
OK
A Kárpát-medencei roma lakosság körében a feltételezett és a minirnálisan elvárt bér - csakúgy, mint azt a magyarok esetében tapasztaltuk - egyaránt a hazai minimálbér (50 ezer forint) felett van. A feltételezett bér a minimálbér 1,54-szorosa, a minimálisan elvárt bér a minimálbér 1,l-szerese (1. táblázat) 3 1. táblázat A feltételezett
és a minimálisan elvárt bér alapadatai a Kárpát-medencei romák körében, havonta, ezer forint>
Alapadatok
Feltételezett
bér
Minimálisan
Elemszám (N)
513
Átlag
77,1
55,1
Szórás
33,6
23,7
Medián
70
50
Módusz
100
50
elvárt
bér
522
> Az adathiány kiszűrése után.
I Lásd kötetünk 98-108. oldalán. 2 A két kérdés pontos megfogalmazásához lásd a kérdőív 7. és 8. kérdését az l.függelékben (284. o.). 3 A magyar lakosság esetében ezek az értékek rendre magasabbak (1,76-szoros, illetve 1,27-szoros).
230
Az adatok azt mutatják, hogy a feltételezett bér átlaga, módusza és mediánja egyaránt magasabb, mint a minimálisan elvárt béré. Hasonlóan a Kárpát-medencei magyarok körében tapasztaltakhoz: az átlag és a medián nagyjából azonos mértékben (mintegy 20 ezer forinttal) magasabb mindkét bértípus esetében, ugyanakkor a feltételezett bér módusza kétszerese a minimális bér móduszának, és míg a módusz értéke az első esetben az átlagnál nagyobb, a második esetben kisebb. Feltehető, hogya feltételezett bér esetében az átlagos alatti bérek szélesebb sávban terülnek szét, míg a minimális bér esetében ilyen összefüggés nem mutatkozik. A feltételezett és minimálisan elvárt bér mértékét a potenciális migráció egyes tipusai szerint mutatja a 2. táblázat. 2. táblázat A feltételezett és a minimálisan elvárt bér átlaga a Kárpát-medencei romák körében a migrációs potenciál típusa szerint, havonta, ezer forint
A migrációs
potenciál
típusa
Feltételezett
bér
Minimálisan
Rövid távú munkavállalás
78,9
56,0
Hosszú távú munkavállalás
78,8
55,6
Kivándorlás
76,5
54,4
77,2
55,0
78,7
55,1
74,4
56,1
Tisztított migrációs
potenciál
Tovább tisztított migrációs Feketegazdaság
potenciál
felé orientálódó
.Szinvak"
79,8
55,7
Összesen
77,/
55,/
elvárt bér
A táblázatból kiolvasható, hogy a romák körében - a magyarokkal ellentétben - a migráció egyes formái alig okoznak eltérést a bérelvárások mértékében. A feltételezett (és a minimálisan elvárt) bér mértéke csökken az időtáv növekedéséveI (bár nem szigniftkáns mértékben), ami éppen ellentétes a magyarok esetében tapasztaltakkal. Végül a magyarokkal ellentétben a "színvak" cigányok feltételezett bére az átlagosnál magasabb. A 3. táblázat a kétféle bérelvárásnak az átlagostól való eltérése it mutatja a Kárpátmedencei magyarok és romák körében. A legnagyobb ingadozást a magyarok feltételezett bérei mutatják. Ez arra utal, hogya magyarok bérelvárásai a legérzékenyebbek a migrációs terv típusára, ami mögött viszont valószínűleg az húzódik meg, hogya magyarok feltételezett bérei igazodnak leginkább a hazai munkaerőpiac béreinek sokféleségéhez. A romák feltételezett bérei esetében csak a feketegazdaság felé orientálódók vagy a "színvak" (intézményérzéketlen) migrációs tervek okoznak 2 százaléknál nagyobb eltérést az átlagostól. A magyarok hasonló béreivel összevetve jól látható, hogy a romák és a magyarok ellentétes bérmaximalizáló stratégiát mutatnak: a magyarok a fekete gazdaságra specializálódva, a romák a két térfél kombinálásával (illetve könnyed feJcserélésével) remélik a lehető legmagasabb bérek elérését. 231
3. táblázat A feltételezett és a minimálisan elvárt bér átlagostól való eltérése a Kárpát-medcncei magyarok és romák körében a migrációs potenciál típusa szerint (100% = a megfelelő átlagos bér)
A migrációs
potenciál
Feltételezett
típusa
Minimálisan
bér
elvárt bér
Romák
Magyarok
Romák
99,5
102,3
100,3
101,6
Hosszú távú rnunkavállalás
102,5
102,2
104,4
100,9
Kivándorlás
103,9
99,2
100,3
98,7
96,8
100,1
98,7
99,8
Magyarok Rövid távú
rnunkavállalás
Tisztított migrációs potenciál Tovább tisztított migrációs potenciál Feketegazdaság
lelé orientálódó
.Szinvak"
96,4
102,1
98,9
100,0
102,4
96,5
101,7
101,8
95,8
103,5
98,7
101,1
A minimális bérelvárás szóródása a migrációs potenciál típusai között sokkal kisebb a romák, mint a magyarok körében, és egy esetben sem éri el a 2 százalékos küszöböt. Úgy tünik tehát, hogy romák minimális bérelvárásai érzéketlenek a migrációs terv típusára.
A BÉRELVÁRÁSOKALAKULÁSA TÉRSÉGENKÉNT SZOCIODEMOGRÁFIAI CSOPORTONKÉNT
ÉS
A romák esetében - a magyarok körében tapasztaltakkal azonos módon - a feltételezett és a minimálisan elvárt bér egyaránt a kárpátaljaiak körében a legalacsonyabb, a dél-szlovákiaiak körében a legmagasabb, ami nyilván a kibocsátó országban megkereshető bérek színvonala közötti eltéréseket tükrözi (4. táblázat). 4. táblázat A feltételezett
és a minimálisan elvárt bér átlaga térségenként romák körében, havonta, ezer forint
Térség
Dél-Szlovákia
bér
Minimálisan
elvárt
(86,4)
(69,1)
81,0
56,2
Kárpátalja
(57,2)
(40,7)
Vajdaság
(76,0)
(59,6)
Erdély
Összesen • Az F-érték 0,000 szinten szignifikáns. ( ) Az elemszám 50 és 100 között van.
232
Feltételezett
a Kárpát-medencei
77,1·
55,1·
bér
A romák feltételezett és minimálisan elvárt bére (az erdélyiek feltételezett béreinek kivételével) rendre elmarad a magyarok feltételezett és minimális an elvárt bérének szintjétöl (5. táblázat). 5. táblázat A Kárpát-medencei magyarok bérelvárásai a romákéhoz képest térségenként (100% = az adott régióban élő romák bérel várása)
Feltételezett
Térség
bér
Minimálisan
Dél-Szlovákia
138
122
Erdély
100
106
Kárpátalja
122
122
Vajdaság
131
118
Összesen
III
ll2
elvárt
bér
A feltételezett bér esetében a magyarok többletbérigénye összességében II százalék, ezen belül a dél-szlovákiai magyaroké közel harmadával haladja meg az ottani romákét, s nem sokkal marad el mögöttük a vajdasági magyaroké sem. A minimálisan elvárt bérek esetében a magyarok többleteivárása 12 száza lék, és (az erdélyiek kivételével) az egyes térségek között alig van eltérés. A nemek közötti bérelvárás a romák körében mindkét bértípus esetében azonosan alakul: a férfiaké mintegy 20 százalékkal magasabb, mint a nőké (éppúgy, mint a magyarokéj+ A korcsoportok bérelvárása a magyarokétói eltérő: a romák körében a 25-34 éves korcsoport bérelvárása az átlagos alatti, ugyanakkor a legfiatalabbak bérelvárásai (különösen a feltételezett bér esetében) meghaladják az átlagost (6. táblázat). 6. táblázat A feltételezett és a minimálisan a Kárpát-medencei
elvárt bér átlaga és az attól való eltérés mértéke romák körében korcsoportok szerint
Havonta, Korcsoport
Feltételezett bér
ezer forint
Az eltérés mértéke
Minimálisan elvárt bér
Feltételezett bér
Minimálisan elvárt bér
18-24 éves
(81,6)
(55,8)
(105,8)
(101,3)
25-34 éves
74,0
53,4
96,0
96,9
35-44 éves
79,9
47,3
103,6
104,0
45 év felett
74,5
54,3
96,6
98,5
77,1
55,1
100,0
100,0
Összesen
( ) Az elemszám 50 és 100 között van.
4 A férfiak feltétezett
és minimálisan
elvárt bére 82,5 és 59,1 ezer, a nőké 67,5 és 47,9 ezer forint havonta.
233
MÁSKÉNT ALAKUL-E A BÉRELV ÁRÁs MÉRTÉKE AKKOR, HA A KÉRDEZETT ROMA? A korábbiak során láttuk, hogy eltérés mutatkozik a magyar és a roma lakosság bére Ivárásainak mértékében, és az egyes szociodemográfiai változók függvényében is más képet kapunk. Ezért mielőtt a migrációs potenciál bérelvárást alakító hatásainak részletesebb elemzésére áttéménk, tisztázzuk, hogy hat-e a bérelvárás mértékére az a tény, hogy a megkérdezett magyar vagy roma. A kérdés megválaszolásához előállítottunk egy olyan adatbázist, amely egyaránt tartalmazta a körülbelül 3600 magyar és 1000 roma megkérdezettet.> Az ily módon egyesített magyar-cigány fájlban mintegy 1700 személyt találtunk, akik megfogalrnazták bérelvárásaikat. Erre a halmazra fe Iállítottunk egy ún. alapmodellt, amely azokat a változókat foglalta magában, amelyekről a szociológiai szakirodalomból tudni lehetett, hogy befolyásolják a bérek alakulását. 6 A modellbe ezután egy olyan változót is bevontunk, amely a kérdezett származását mutatta (1 = magyar, O = cigány). Feltételeztük: ha kiszűrjük a nem, a kor, az iskolai végzettség, a térség, a gazdasági aktivitás és a korábbi magyarországi munkavállalás hatását a bérelvárások mértékére, és mégis tapasztalunk eltérést a magyarok és a romák bérelvárásai között, akkor ily módon a származáshoz kapcsolódó hatás erejét bizonyít juk. E hatás hátterében sokféle tényező állhat: a bérelvárások színvonalára ható, nem kontrollált munkaerő-piaci változók eltérése (például a más foglalkozási szerkezet, regionális preferencia), a magyar munkaerőpiac diszkriminációjával kapcsolatos származásspecifikus feltevések, a munkaerő-piaci stratégia különbözősége (más időtáv, kereseti cél, háztartási funkció stb.), netán a munkaerő-piaci változók által nem kontrollált kulturális hatás (tárgyalási magatartás, keresetátkonvertálási stratégia stb.). A 7. táblázatban a feltételezett bért alakító alapmodelIt láthatjuk." Az adatokból kitűnik, hogy a nem, a kor és a gazdasági aktivitás hatása a várakozásoknak megfelelő (a férfiak az átlagosnál több, a fiatalok és az idősebbek az átlagosnál kevesebb bért feltételeznek, illetve a vállalkozók bérelvárása meghaladja az átlagost, míg a munkanélkülieké és a háztartásbelieké alatta marad annak). Az iskolai végzettség tekintetében: ahogy az várható volt, a felsőfokú végzettségűek bérelvárásaihoz képest minden más végzettségű potenciális munkavállaló - de különösen a legfeljebb alapfokú végzettségűek köre - kevesebb bért remél. A korábbi magyarországi munkaerő-piaci részvétel szignifikánsan növeli a bérelvárás mértékét. A térség hatása igen erős: a vajdaságiakhoz képest a dél-szlovákiaiak több, az erdélyiek kevesebb, a kárpátaljaiak sokkal kevesebb bért feltételeznek kapni a magyar munkaerőpiacon. Ez a sorrend megfelel a térs égi munkaerőpiacokon elérhető bérek rangsorának, vagyis igazolni látszik a határáldozati alapon konstruált kontextuális változó szerepéről alkotott feltételezéseket. 5 Ez a fájl standard elemzésre módszertani okok miatt nem használható (hiszen a roma részminta nem reprezentatív), de mivel itt nem volt szempont az adatok reprezentativitása, s ugyanakkor a feltett kérdés igencsak relevánsnak tűnt számunkra, jogosnak láttuk e szokatlan eljárás alkalmazását. 6 A változók felsorolását és feltételezett hatásukat a bérelvárások alakulására lásd kötetünkben a Kárpátmedencei magyarok bérelvárásainak elemzésénél (104-105. o.). 7 A modell nem túl erős, de a szociológiában ezt a 18 százalékos magyarázott varianciát már elfogadott elemezni.
234
7. táblázat A feltételezett
bért alakítá tényezők alapmodellje a Kárpát-medencei magyarok és romák körében (közös adatbázis, többváltozós lineáris regresszió, igazított R2 = 0,18)
Szociodemográfiai Nem (férfi
változó
= 1)
Béta-érték
0,18
T-érték (szígnifikanciaszínttel)
7,9··*
18-24 éves
-0,08
25-34 éves
0,01
45 év felett
-0,07
-2,7*
Alkalmazott
-0,01
-0,1
0,11
Vállalkozó Munkanélkül i
-0,11 0,06
Tanuló
-2,8*· -0,1
3,8* -2,3 1,8
Háztartásbeli
-0,05
-1,6
Alapfokú
-0,27
-5,4*
Szakmunkásképző
-0,22
-4,9*
Középfokú
-0,15
-3,3
0,07
3,0*
Erdélyi
-0,07
-2,0*
Kárpat-ukrajnai
-0,23
-7,2***
Dolgozott Magyarországon
Dél-szlovákiai Magyar (l
= O)
0,09
3,1•
0,08
3,1*·* 17,6***
Állandó
* A T-érték szignifikanciaszintje p = ** AT-érték szignifikanciaszintje p = H* AT-érték szignifikanciaszintje p = Rejerenciacsoport: a 35-44 éves (kor),
0,05-0,0 I közötti. 0,01-0,0001 közötti. O,OOOI-nél magasabb. felsőfokú iskolai végzettségű
vajdaságiak
(térség)
csoportja.
Az előbbi változók modellbe való bevonása (kontrollálása) után is azt találjuk, hogya feltételezett bérre erősen és pozitívan hat a származás. Tehát az a tény, hogya Kárpátmedencéből a magyar munkaeröpiacra igyekvő megkérdezett magyar származású, akkor is növeli a feltételezett bér szintjét, ha kiszűrjük a munkaerő-piaci helyzetet befolyásoló legfontosabb változókat. Hozzátehetjük még, hogy a foglalkozási és regionális preferenciák magyarok és romák közötti eltérései sem változtathatnak sokat a képen: egyfelől ezek meglehetősen hasonlóak, másfelől a magyar munkaeröpiacnak azok a részei, amelyek a határon túliak foglalkoztatására hajlamosak, meglehetősen homogén (szezonális, képzettséget nem nagyon igénylő) munkákat feltételeznek.
235
A MIGRÁCIÓS
POTENCIÁL HATÁSA A BÉRELVÁRÁSOK ALAKULÁSÁRA A KÁRPÁT-MEDENCEI ROMÁK KÖRÉBEN
A tanulmány alapkérdése az, hogya migrációs potenciál, illetve ennek egyes típusai hogyan hatnak a bérelvárások mértékére. A kérdés megválaszolásához a most bemutatott regressziós modell átalakítására van szükség. Először is visszatérünk ahhoz a gyakorlathoz, hogy külön vizsgáljuk a magyar és a roma adatokat. A modell megegyezik az előző táblázatban bemutatott modell struktúrájával (természetesen a származási változó hiányzik belőle), és kiegészült olyan változókkal, amelyekről már korábban feltételeztük, hogy hatnak a bérelvárásokra (8. táblázatj.8 Ezután az alapmodellbe rendre bevontuk a potenciális migráció hét típusát. Az így kapott modellek azt mutatják, hogy hatott-e a bérelvárásokra a potenciális migráció adott típusa, s ha igen, akkor hogyan. 8. táblázat A feltételezett bért alakltó tényezők alapmodellje a Kárpát-medencei romák körében (többváltozós lineáris regresszió, igazított R2 = 0,16)
Szociodemográfia
változó
T-érték (szignifikanciaszinttel)
Nem (férfi = 1)
0,15
3,1***
18-24 éves
0,01
0,2
25-34 éves
-0,11
-2,2**
45 év felett
-0,07
-1,6
Alkalmazott
-0,08
-1,2
Munkanélküli
-0,14
-1,9
Tanuló
-0,04
-0,9
Háztartásbeli
-0,03
-0,8
Alapfokú
-0,12
-2,7**
0,01
Erdélyi
-0,23
Kárpátaljai
0,2 -3,4***
Dél-szlovákiai
0,05
0,9
Dolgozott Magyarországon
0,00
0,0
Dolgozott a "Nagyvilágban"
0,06
1,4
Kapcsolatok
Magyarországon
Kapcsolatok
a "Nagyvilágban"
8 A változók rövid leírását lásd a Kárpát-medencei
236
Béta-érték
0,10 -0,07
magyarok bérelvárásainak
2,3* -1,5
elernzésénél (104-105. o.).
A 8. táblázat folytatása A családdal elégedett A családdal elégedetlen
-0,01 0,05
-0,2 1,0
A jövőjévei elégedett
-0,02
-0,3
A jövőjével
-0,03
-0,7
0,01
0,2
elégedetlen
Az életszínvonallal
elégedett
Az életszínvonallal
elégedetlen
0,05
1,1
-0,02
-0,4
Az életével elégedetlen
0,00
0,1
Éhezés előfordult
0,06
1,3
Soha nem élne máshol
0,12
2,5'
Bármikor elmenne máshová
0,12
2,5'
Az ország helyzete javul
0,05
1,0
Az életével elégedett
Az ország helyzete romlik Szubjektív
szegény
Szubjektív
gazdag
Szaporodik
a magyar
Fogy a magyar Értékes tulajdona van"" Modern tulajdona van·····
0,00
0,0
-0,05
-1,0
0,07
1,6
0,01
0,2
0,03
0,7
-0,02
-0,5
0,05
0,9
Állandó • •• ••• •••• •••••
9,4·"
AT-érték szignifikanciaszintje p = 0,05-0,01 közötti. AT-érték szignifikanciaszintje p = 0,01-0,0001 közötti . A T-énék szignifikanciaszintje p = O,OOOI-nél magasabb . Például: föld, autó (legfeljebb négyféle) . Például: tv, videó, telefon (legfeljebb négyféle).
A Kárpát-medencei romák esetében a bérelvárást meghatározó mechanizmusok vizsgálata során a magyarokétói némileg eltérő hatásokat tapasztalunk: • a nem hatása sokkal gyengébb; • nem a legfiatalabbak, hanem a 25-34 évesek feltételezett bére a legalacsonyabb; • az erdélyiek és a dél-szlovákiaiak bérelvárása nem tér el az átlagostól, csak a kárpátaljaiak bérelvárása alacsony; • erősen növeli a feltételezett bér mértékét a magyarországi kapcsolatok léte; • "szabályosan" működik az életszínvonal és a szubjektív jólét érzete, és nem növeli a bérelvárást szignifikánsan a modem tartós fogyasztási eszközök tulajdoniása (ellentétben a magyarokkal); • erősen hat a szülőföldhöz való viszony, az erős és a gyenge kötődés egyaránt bérelvárás-növelő hatású (ugyancsak a magyarokkal ellentétben).
237
Hogyan változtat a modell szerkezetén a migrációspotenciál-változók bevonása a magyarázó változók körébe? (9. táblázat). 9. táblázat A migrációspotenciál-típusok hatása a feltételezett bérre a Kárpát-medencei romák körében (többváltozós lineáris regresszió, az alapmodellhez egyenként hozzárendelve a rnigrációspotenciál-változókat)
A migrációs
potenciál
típusa
Béta-érték"
T-érték (szignifikanciaszinttel) 2,3**
Rövid távú munkavállalás
0,10 (0,17)
Hosszú távú munkavállalás
0,05 (0,16)
1,2
Kivándorlás
0,03 (0,16)
0,7
Tisztított migrációs potenciál
0,01 (0,16)
0,1
Tovább tisztított migrációs potenciál
0,07 (0,16)
1,5
Fekete gazdaság felé
-0,05
(0,16)
0,08 (0,16)
"Színvak"
-1,1 1,8
• A béta-érték mellett zárójelben az egyes modellek igazított R2-értéke . •• AT-érték szignitikanciaszintje p = 0,05-0,01 közötti.
A roma lakosság körében a nyers migrációs potenciál hatása ellentétes a magyarok között tapasztaltnak.? • a rövid távú munkavállalás szignifikánsan növeli a bérelvárás szintjét, míg a hosszú távú munkavállalás és a kivándorlás hatása elhanyagolható; • a fekete gazdaság felé való orientálódás csökkenti, a "színvakság" növeli a bérelvárás szintjét. A rövid távú munkavállalás bérelvárást növelő hatása az alkalmi munkaerő-vállalási stratégia eleme, ami azt jelenti, hogy a munkavállalók a rövid távon megkereshető jövedelem maximalizálásában érdekeltek (vagy mert nem látnak esélyt hosszabb foglalkoztatásra, vagy mert nem is vállalják azt). Az intézmények közötti, a magyarokéval ellentétes bérelvárási szerkezet pedig arra utal, hogy a romák a feketegazdaságban kevesebbért is hajlamosak dolgozni, s mivel számukra a .Jcifehérttés" többletkiadással, sőt kockázattal jár, ezt több bér feltételezéséveI ellentételezik.
9
238
Lásd kötetünk
107-108. oldalán.
NEGYEDIK UTAZÁS
Szabó Akos
Vajdaság - Kishegyes és Feketics Vendégmunka és migrációs potenciál a két településen
Kutatásunk színtere két közép-bácskai falu: Feketics és Kishegyes. Mindkét falut II. József alatt telepítették, akkoriban a falvak lakossága teljes egészében magyar volt. A tizennyolcadik és tizenkilencedik század fordulóján a két település közé egy harmadik, német lakosságú falu ékelődött (Szeghegy, ma Lovéenac), melynek lakosságát 1945-ben kitelepítették, és az üres házakba montenegróiak költöztek. A három falut egy közigazgatási egységgé vonták össze Kishegyesi Község néven. Azért foglalkozunk csak a két magyarok lakta faluval, mert csak ezekből a falvakból vállalnak munkát Magyarországon. Egyik helyen sem volt igazi nagybirtok 1918 előtt, az igen jó minőségű földeket családi gazdaságok formájában a betelepülőknek osztották ki. Az emberek a jó minöségü földeken saját szükségleteiket szűk esztendőkben is megtermelték, a mezőgazdasági termékeiket a szomszédos kisvárosokban értékesítették. A falvak lakosságának a többsége paraszti rnunkából élt, de a szellemi foglalkozásúaknak és a mesterembereknek is volt kisebb családi gazdaságuk. A falvakban az emberek megtalálták a megélhetésüket, kevés család költözött el, inkább új családok betelepülése volt a jellemző. A vendégmunka-vállalás és a cselédkedés nem volt jellemző egyik falura sem. Ez a helyzet a második világháború után változott meg, amikor a földek többségét államosították, és ezzel párhuzamosan iparosítási hullám is indult az országban. A két faluban is építettek néhány új gyárat, Feketicsen cipögyárat, Kishegyesen téglagyárat, de ezek még az újonnan létrehozott termelőszövetkezetekkel együtt sem tudták az összes munkaerőt felszívni. Így a munkaerö egy része ingázni kezdett a közeli városokba. Az 1970-es évektől az ingázás mellett megjelent az időszakos külföldi munkavállalás is. A jugoszláv állam megszüntette a jogi akadályát annak, hogy lakosai külföldön vállaljanak munkát. Mindkét faluban voltak olyanok, akiket csábított a magasabb kereseti lehetőség, és elmentek szerencsét próbálni. Mindkét faluból a munkaképes korosztály mintegy 4 százaléka vállalt munkát külföldön az I970-80-as években, és egynegyedük él még most is külföldön, Ezt a munkavállalást nem lehet összehasonlítani az 1990-es évek magyarországi munkavállalásával. Ebben az időben a külföldi munkavállalás elsősorban németországi vendégmunkát jelentett, és ez általános volt az egész országra. A hetvenes években az ország összlakosságának 7 százaléka vállalt külföldön (főleg Németországban) munkát, a magyarországi munkavállalás csak a jugoszláviai magyarokra gyakorol vonzerőt. Németországba szellemi foglalkozásúnk nem mentek dolgozni, csak fizikai munkások, akiknek többsége szegényebb családból származott. Ok azért mentek Németországba, hogy meg tudják venni a házat, az autót, a különbözö háztartási berendezéseket, azokat a dolgokat, amiket a jobb 241
munkaerö-piaci pozícióban lévők anélkül is meg tudtak venni, hogy el kellett volna hagyniuk otthonukat. Az 1990-es évek magyarországi munkavállalókat egészen más motiválja, mint arról a későbbiekben szó lesz.
FOGLALKOZTATÁSIHELYZETÉS NEMZETISÉGI ÖSSZETÉTEL A falvak foglalkoztatási helyzetét és nemzetiségi összetételét, noha két eltérő dolog, azért kell együtt tárgyalni, mert mindkettő kihat arra, hogy hányan vállalnak munkát Magyarországon. A két faluból ugyanis csak magyarok vállaltak huzamosabb ideig Magyarországon munkát, és mint látni fogjuk, a vendégmunkások száma az 1990-es években szorosan összefüggött a munkanélküliséggel. Az utolsó nemzetiségi megoszlást tartalmazó összeírás 1991-ben született a népszámlálás keretében (1. táblázat). 1. táblázat A két falu lakosságának
megoszlása
nemzetiségek
szerint
1991-ben
Kishegyes
Nemzetiség
Feketics
Fő
%
Fő
%
5356
92
2995
66
132
2
400
9
28
I
728
16
Jugoszláv
127
2
225
5
Egyéb
160
3
194
4
100
4542
IDO
Magyar Szerb Montenegrói
Összesen
5803
Habár mindkét falu lakossága fogy az 1970-es évek óta, elsősorban a negatív természetes szaporulat miatt, a faluban még 1991-ben is aránylag magas volt a munkaképes korosztály aránya (2. táblázat). 2. táblázat A két falu munkaképes nemek szerint
Munkaképes
korúak
Kishegyes
Feketics
Összesen
Munkaképes
korú férfi
1852
1436
3288
Munkaképes
korú nő
1641
1236
2877
3493
2672
6155
60
58
60
Összesen Az összlakosság
242
korú lakosságának megoszlása 1991-ben, fő és százalék
%-ában
A viharos 1990-es években jelentösen megváltoztak ezek az adatok: a falvak lakossága tovább csökkent, és sokkal gyorsabb ütemben, mint korábban. 2001 áprilisában Kishegyes 55 16, Feketics pedig 3970 lakost számlált. Tovább csökkent a természetes szaporodás, és sokan költöztek el, de mint látni fogjuk, az elköltözés csak kismértékben kapcsolódik a vendégmunka vállalásához. Az 1980-as években még gyakorlatilag teljes volt a foglalkoztatás. 1990-től viszont rohamos ütemben emelkedett a munkanélküliek aránya, és 1993-ban addig soha nem látott méreteket öltött. Foglalkoztatási szempontból ez volt az első mélypont az ország, és egyúttal a két falu életében is. 1993 után évről évre csökkent a munkanélküliség. A javuló tendenciának l 999-ben, a NA TO jugoszláviai bombázásainak idején lett vége. Ekkor még több ember maradt munka nélkül, mint 1993-ban (a munkaképes korúak 28 százaléka). A bejelentett munkanélküliek aránya a munkaképes korosztályon belül az 1991. évi 20 százalékról 26 százalékra nőtt. Az adatok nem teljesen fedik a valóságot: egyrészt sok ember volt kényszerszabadságon, azaz jogilag nem számított munkanélkülinek, pedig valójában az volt; másrészt sokan bejelentetlenül dolgoztak, s így munkanélkülinek számítottak, noha volt munkájuk. A vendégmunkások között is voltak olyanok, akik munkanélkülinek jelentették be magukat, és közben Magyarországon dolgoztak. Annyi mindenesetre elmondható, hogy a község az 1990-es évtizedben mindvégig foglalkoztatási gondokkal küszködött; ráadásul 1993 és 1999 válságév is volt.
KIK VÁLLALNAK VENDÉGMUNKÁT? A továbbiakban azokat nevezzük vendégmunkásnak, akik az 1990-es években legalább egyszer, legalább három hónapot dolgoztak Magyarországon. Ilyen munkavállaló összesen 39 van a két faluban. Közöttük csupán hat volt nő, ami érthető, hiszen ezekben a falvakban általánosan elfogadott nézet, hogy a férjnek kell eltartani, a nőnek pedig összetartani a családot. A vendégmunkások szakképzettségéről, foglalkozásukról és vagyoni helyzetükről általánosságban a következők mondhatók el: • a 39 vendégmunkásból csak egy volt szakképzetlen és II volt felsőfokú végzettségű; • mindannyian jómódúak, szinte mindegyiküknek volt családi gazdasága, de ezeket csak kedvtelésből művelték, mert volt akkora fizetésük, hogy nem szorultak rá kiegészítő jövedelemre; • foglalkozásukat tekintve 14 volt közülük kőműves, öt villanyszerelő, két-két újságíró, orvos, gyógyszerész, molnár, elektromémök, egy-egy televíziós riporter, autószerelő, fodrász, menedzser és hat alkalmi munkás. Előtörténeteiket és munkájukat tekintve három csoportba sorolhatjuk a Magyarországon munkát vállalókat. Az első csoportba tartoznak a fizikai munkások, a kőmüvesek, a villanyszerelök, a molnárok. Életpályájuk annyiban hasonló, hogy mindegyikük középiskolát végzett, és ezt követően rögtön munkát vállaltak a szakmájukban valamelyik közeli vállalatnál. Az itthoni munkahelyükön elismert munkásnak számítottak, többségük idővel valamilyen vezető beosztásba került. Szakmai hozzáértésüket a faluban senki nem kérdőjelezi meg. Saját szakmáik helyi elit rétegét adják. 243
A második csoportba a felsőfokú végzettségűek tartoznak. Általában jómódú családból származnak. Az ő szüleik még nem végeztek főiskolát vagy egyetemet, sőt többségük még középiskolát sem, de felismerték az iskoláztatásban rejlő lehetőségeket, és volt is rá anyagi fedezetük, hogy iskoláztassák gyermekeiket. Ök aztán a diploma megszerzése után hazaköltöztek, és vagy a faluban vállaltak munkát, vagy pedig a közeli kisvárosokba ingáztak (Toplolya, Verbász). Egyikük sem maradt munkát vállalni ott, ahol az egyetemet, főiskolát végezte. A falvakban ők is az ismert, megbecsült emberek közé tartoznak, jól fizető, magas presztízsű állásokat töltöttek, töltenek be, Az alkalmi munkásoké az utolsó csoport. Mindannyian fiatalok, és még nem alapítottak családot. Ök is jómódú családokból származnak, magasan iskolázottak. a hatból hárman végeztek egyetemet, van köztük egy főiskolás és egy egyetemista, valamint egy középiskolai végzettségű. Ök csak részben vállalnak azért munkát, hogy pénzt keressenek. Elsősorban az utazás, az ismerkedés és a szórakozás miatt érkeztek Magyarországra, szeretnének új városokat, új embereket megismerni, mielőtt megházasodnának. A legkülönbözőbb munkakörökben dolgoztak: az autómosótói kezdve a felszolgálón keresztül a recepciósig. A későbbiekben, amikor a vendégmunkásokról általánosságban írok, akkor csak az első két csoportról lesz szó. A harmadik csoportról külön kell szólni, mivel oly nagyban különbözik az első kettőtől, hogy nem lehet együtt tárgyalni őket.
MIKOR ÉS HOL VÁLLALTAK
MUNKÁT?
Az első és a második csoport esetében felvetődik a kérdés: miért vállaltak vendégrnunkát, ha jól kerestek, magas presztízsű állásuk volt, és a környezetük is megbecsülte őket? A választ részben megtudjuk, ha megnézzük, hogy melyik volt az az év, amikor a legtöbben mentek Magyarországra munkát vállalni. A 39 vendégmunkásból 27 fö 1993-ban vállalt munkát először Magyarországon. 1993 volt az az év, amikor az országban - így ebben a két faluban is - radikálisan megváltoztak az emberek életlehetőségei. Ekkor volt a legmagasabb az infláció (több mint hat százalék óránként!), a gazdaság teljes mértékben összeomlott, az állam bizonyos intézményei nem fogadták el az állam által kiadott pénzt, a jugoszláv dinárt. Az általános fizetőeszköz anémet márka lett. A pénzkereseti lehetőségek addig soha nem látott mértékben romlottak. A fizetéséből senki sem tudott megélni. Merőben új helyzet állt elő, amelyben senki sem folytathatta megszokott életmódját. A túlélés érdekében tenni kellett valamit, választ kellett adni az új kihívásokra. Természetesen különböző típusú válaszok születtek. A legtöbben igyekeztek fokozottan odafigyelni a család tulajdonában lévő kis gazdaságra, már nemcsak a művelés öröméért termeltek, hanem a gazdasági haszonért is, igyekeztek mindent megtermelni, amire szükségük volt, és törekedtek csökkenteni a szükségleteiket, hogy a lehető legkevesebbet kelljen vásárolniuk. Voltak, akik munkaidő után "maszekmunkát" vállaltak, pedig az korábban nem volt általánosan elterjedt. Egyesek pénzé tették a régebben összegyűjtött családi értékeket, és ennek az árából próbálták átvészelni a nehéz éveket. Mások feketézésbe fogtak, ami elég kézenfekvő megoldás volt, hiszen a legalapvetőbb dolgokon kívül szinte minden hiánycikk volt. És voltak olyan családok, akik az új kihívásokra azt a választ adták, hogy a család egy vagy több tagja elment Magyarországra munkát vállalni.
244
Az eddigiek még mindig nem adnak választ arra a kérdésre, hogy miért éppen a magas jövedelműek és magas presztízsűek egy csoportja döntött úgy, hogy Magyarországon vállal munkát. A magyarázat elég összetett. 1993-ban nagyon gyorsan kellett reagálni az új helyzetre, hiszen az emberek cselekvési kényszerben voltak. Gyorsan pedig az tudott munkához jutni Magyarországon, akinek volt segítőkész magyarországi ismerőse, márpedig ilyen ismerőse inkább volt az "elitnek". Annak a ténynek az ismerete, hogya munkavállalók elsöprö többsége ismerős útján került kapcsolatba a magyarországi munkavállalással, alátámasztja az állítást. Azok számára, akik régebben Németországban vállaltak munkát, jó megoldás lett volna, ha visszatérnek régi munkahelyükre, de ezt nem tudták megtenni: akinek nem volt rokona Németországban, annak szinte lehetetlen volt vízumot szerezni. A jó szakemberek, jó mesterek szerették a munkájukat, és nem szívesen dolgoztak volna más szakmában. Büszkék voltak arra, hogy jó szakemberek hírében állnak, és biztosak voltak benne, hogy Magyarországon is meg fogják őket becsülni. Ennél azonban még fontosabb, hogy szinte az összes fizikai munkás az építőiparban dolgozott vendégmunkásként, azaz egy olyan iparágban, amely gazdasági helyzettől függetlenül megköveteli a sok utazást, a családtól való távollétet. Számukra is kézenfekvő volt a döntés: ezután nem a hegyek között, a tengerparton vagy máshol az országban fognak dolgozni, hanem Magyarországon, ahol megfizetik a munkájukat. Igaz ugyan, hogy a határ miatt nem tudnak majd minden hétvégén hazajönni. mint eddig, de amikor jönnek, hosszabb időt töltenek itthon. A felsőfokú végzettségűek (orvosok, gyógyszerészek) számára presztízsveszteség lett volna más munkahelyre átmenni, ők a szakmájukban akartak dolgozni. A fizetésükből viszont Jugoszláviában nem tudtak megélni, így a magyarországi munkavállalást választották, legalábbis arra az időre, amíg nem javul Jugoszláviában a gazdasági-politikai helyzet. A felsőfokú végzettségűek közül csak a fiatalabb korosztály vállalt vendégmunkát. Az idősebbek nem mentek el, mert egyfelől féltek attól, hogy elveszítik magas pozíciójukat, másfelől féltek a környezetváltozástóI. A maradásuk mellett szólt az is, hogy nagyobb tartalékaik voltak, így a család hosszú távon is meg tudott küzdeni a gazdasági nehézségekkel.
KIK NEM VÁLLALT AK VENDÉGMUNKÁ
T ÉS MIÉRT?
Az 1990-es évek magyarországi munkavállalása nem tekinthető az 1970-es évekbeli németországi vendégmunkák folytatásának. A hetvenes években inkább a szegényebb rétegek mentek, hogy felzárkózhassanak a gazdagabb rétegekhez, a kilencvenes években viszont a gazdagabbak egy része ment, válaszul a kialakult új helyzetre, és a fizetésüket másra, elsősorban a megélhetésre költötték. Vajon miért nem választották ezt az utat mások is? Részben azért nem, mert míg Németországba szinte mindenki mehetett dolgozni, aki akart, Magyarországra már nem fogadott akárkit. Németország munkaerőhiánnyal küzdött, és szívesen látta a vendégmunkásokat. Magyarországon viszont akkor még magas volt a munkanélküliség, és csak a jó munkások tudtakjó munkahelyekhezjutni, s ők is csak akkor, ha voltakjó ismerőseik, kapcsolataik. Újabb kérdés: miért akartak az emberek "tisztességes" munkahelyeken dolgozni, miért nem felelt meg nekik a magyarországi minimálbérrel (vagy az alatt) megfizetett munka, hiszen otthoni fizetésüknek így is sokszorosát keresték volna? Egyrészt azért, mert voltak más lehetőségek, amelyekkel akkor még többet lehetett keresni, mint például a feketézés. 245
Másrész azért, mert a magyarországi árak mellett hiába volt a fizetés többszöröse az otthoninak, hiszen magasabb árakon kellett ennivalót venni, lakást kellett bérelni. Sokba került az utazgatás, és még a határátlépési illetéket is ki kellett fizetni. Végül már nagyon kevés pénz maradt, amit haza lehetett adni a családnak. Sokakat az tartott vissza, hogy az otthoni munkájukhoz képest csak alacsonyabb presztízsü, ráadásul nehezebb munkát tudtak volna szerezni. A falvakban nagyobb presztízse volt annak, aki benzint csempészett, mint aki mezögazdasági idényrnunkát végzett napszámosként. A legszegényebbeknek eszükbe sem juthatott, hogy így segítsenek magukon, hiszen már a határátlépési illetékre is alig futotta volna a pénzükből. Ismerősök nélkül amúgy sem válla Ihatták azt a kockázatot, hogy neki vágj an ak az esetleg sikertelen álláskeresésnek. A falvak elitjének a nagyobb része is otthon maradt, pedig őket az eddig felsoroltak közül egyik sem gátolta. Volt olyan szintű szaktudásuk, amit nagy valószínűséggel Magyarországon is elismertek volna. Voltak magyarországi ismerőseik, barátaik, akikre számíthattak volna, és mégis az otthon maradás mellett döntöttek. A miértre könnyebb választ kapni azoktól, akik a munkavállalás mellett döntöttek Az egyik interjúalany mondta: "Én a szakmámban nagyon jó szakembernek számítok, de ismerek olyat, aki nálam is képzettebb, mégsem ment Magyarországra vagy bárhova másfelé dolgozni, azért mert ahhoz, hogy külföldre menj dolgozni, vállalkozó szellemre, bátorságra is szükség van. Szükség van arra, hogy akarj újat, mást csinálni, és ne félj az új helyzetektől. Az igazság az, hogy mi, akik el mertünk menni egy-két évre, bátrabbak vagyunk." Minden ember szereti saját magát, a saját csoportját pozitívan feltüntetni, ami sokszor a valóság torzításához vezethet. Ennek ellenére úgy gondolom, hogyariportalany szavai több dologra rámutatnak. A kilépéshez valóban bátorságra, kockázatvállalásra van szükség, hiszen meg kell birkózni az idegen környezettel úgy, hogy közben állandóan ott lebeg az egyén feje felett a családi gazdaság tönkremenetelének, az otthoni munkahely elveszítésének a réme. Az, aki a magyarországi munkavállalást választotta, mindezek tudatában döntött. Az otthon maradtak nem tudták ugyanúgy ellátni a gazdaságot, és az intenzívebb odafigyelést igénylő növényeket előbb-utóbb valamilyen más, az új helyzetnek megfelelő gazdálkodási kultúrával kellett kiváltani,
HOL, MIT ÉS MILYEN FORMÁBAN DOLGOZTAK MAGY ARORSZÁGON? A .Jcilépök" nyolcvan százaléka ismerősök, rokonok, barátok útján került kapcsolatba a magyarországi munkalehetőségekkel. A többségnek már biztos állása, állásajánlata volt, amikor Magyarországra ment. A fiatal alkalmi munkavállalókon kívül elvétve voltak olyan esetek, amikor a munkavállaló még nem tudta, hogy mit fog dolgozni, de azt tudta, hogy hol fog megszállni. A már kint dolgozók vagy a kitelepültek sokszor segítették az újonnan érkezőket információval, átmeneti szállással, természetesen díjtalanul. A magyarországi ismerősök is felajánlottak hasonló típusú segítséget. A díjtalan szállásokat persze igyekeztek minél kevesebb időre igénybe venni, hogy ne érezzék azt, hogy más hátán élnek. 246
r
Mint látni fogjuk, a többség igyekezett minél kevesebb pénzt költeni Magyarországon, de majdnem mindenki fontosnak tartotta, hogy legyen saját vagy más vendégmunkásokkal közös szállása, egy hely, amit sajátjának tudhat. Ezt meg is tehették, mert a legtöbbjüknek sikerült legalább átlagosan fizető munkához jutnia, és a munka színvonala sem volt alacsonyabb presztízsű, mint az otthon végzett munkájuk. Szakmai tudásukat előbb-utóbb elismerték Magyarországon is, a vendégmunkások több mint ötöde került valamilyen vezető pozícióba. A húsz interjúalanyból tizenkettő mondta azt, hogy a magyarországi átlagfizetés felett keresett. A helység szerinti megoszlásból is az látszik, hogy az ország fejlettebb részein dolgoztak, azokban a városokban, ahol magyarországi viszonylatban is a magasabbak a fizetések. Szinte az összes vendégmunkás a közép-magyarországi vagy a délalföldi régióban dolgozik/dolgozott (a legtöbben a budapesti agglomerációban és Szegeden). Tehát a helyválasztásban a kényszerek mellett, érthetően, a földrajzi közelség és a fizetések nagysága volt a legfontosabb. A felsőfokú végzettségűek inkább egyedül vágtak neki az útnak. Tudták, hogy hol fognak lakni, tudták, vagy volt tervük arra, hogy mit fognak dolgozni. Nem gondolták, hogy szükségük lehet egy társra, akivel együtt dolgoznak. Úgy érezték, hogy könnyebben megtalálják a számításukat egyedül, a társ számukra inkább hátrány, mint előny lenne. Így is történt: négyen fogtak önálló vállalkozásba (ketten patikát nyitottak, egy ember zoknikészítő üzemet, a negyedik pedig futamerősítők, szürök, elosztók gyártásába fogott). A többiek valamilyen szervezetnél válJaltak munkát, s gyakorolták a szakmájukat, többnyire sikerrel. A fizikai munkások inkább együtt próbáltak szerencsét. Ök már otthon is együtt dolgoztak, jól ismerték egymást és jól tudtak együttműködni. Ennek a legkifejezőbb példája, hogy a kilenc kőműves és a három villanyszerelő együtt jöttek át Magyarországra, együtt alapítottak egy betéti társaságot, és közösen vállaltak el munkákat a budai agglomerációban. Akkoriban gyorsult fel a zöldövezetbe való kitelepülése, és ez éppen jókor jött ennek a csoportnak. Elvállalták egy-egy villa felépítését, és azon dolgoztak mindannyian, így nem kellett másokhoz alkalmazkodni. Ök szabták meg saját maguknak, hogy mikor és mit dolgoznak. Bevallásuk szerint így jobban tudtak haladni, több pénzt tudtak keresni, mint ha egyedül vállaltak volna munkát más-más cégeknél. Mindannyian azzal az elhatározással mentek ki, hogy addig együtt maradnak, amíg az első nagy munkát, amit elvállaltak, be nem fejezik, és ez így is történt. Az első munka egy évig tartott. Magyarországról csak havonta egyszer jöttek haza három-négy napra. Mindig mindannyian együtt jöttek, és együtt is mentek vissza. Együtt bevásároltak olyasmiből, ami Jugoszláviában hiánycikk volt, és otthonról hozott ételt pedig megosztották egymással. Budapesten mindannyian egy albérletben laktak. Az étkezést pedig úgy oldották meg, hogy egy ember főzött közülük, és mindenki azt az ételt ette, így próbálták minimálisra csökkenteni a költségeket. Mindennap reggel hét órától délután hat óráig dolgoztak, még szombaton is, vasárnap csak egyig-kettőig. Csak vasárnap délután pihentek. Azt mondták, hogy azért mentek ki, hogy pénzt keressenek. Minél több pénzt akartak hazaadni, és minél kevesebbet költeni, ezért elveszettnek érezték a nem munkával töltött időt, mivel a lakbért akkor is ki kellett fizetni, kenyeret akkor is kellett venni, ha a munkájukkal nem haladtak. Hasonlóan gondolkodtak és éltek azok a fizikai dolgozók is, akik nem ezzel a csapattal dolgoztak, hanem magyarországi cégekhez szerződtek. Amikor lehetett, túlóráztak ha hétvégén vagy éjszaka kellett dolgozni, akkor azt mindig elvállalták. Összehúzták magukat, nem szórakoztak, csak a legszükségesebbekre költöttek, a legolcsóbb albérletekben laktak. 247
A felsőfokú végzettségűek nem éltek ilyen "spártai" módon. A vállalkozókat kivéve ugyanakkora volt a munkaidejük, mint bárki másnak a cégnél. Önállóan és nem a többi vendégmunkással együtt laktak. Az étkezésen nem spóroltak, a pihenőnapokat pihenéssel töltötték. Persze többet kerestek a fizikai munkásoknál, így könnyebben megengedhették maguknak a kevésbé szigorú életvitelt. De nem csupán erről volt szó. Amikor Magyarországra mentek dolgozni, akkor a diplomások és a fizikai munkások is úgy gondolták, h06'Ya külföldi munkavállalás csak ideiglenes, addig maradnak, amíg Jugoszláviában javul a gazdasági helyzet. Mindkét csoport azt tekintette javulásnak, hogya fizetések között nem lesznek akkora különbségek, amiért érdemes lenne Magyarországon dolgozni. Ez az időpont azonban nem ugyanakkor érkezett el a két csoport számára. Az építőiparban már 1995-ben akkorák voltak a keresetek, hogy reálértékben majdnem meg lehetett annyit keresni, mint Magyarországon. Ha a magyarországi fizetésböl levonták az útiköltséget, a szállást, a megélhetési költségeket, és összehasonlították az otthoni fizetéssel, akkor a kettő között nem volt akkora különbség, amiért érdemes lett volna a családtól távol dolgozni. Az orvosok, gyógyszerészek, mérnökök, újságírók fizetései között pedig még ma is hatalmasak a különbségek. Valamelyest előre lehetett látni, hogy ez így lesz, ezért a kilépők is ennek jegyében gondolkodtak. Az építőipari munkások egy-két évre tervezték a magyarországi munkavállalást, a diplomások pedig általában nem is állítottak fel ilyen terveket. Ök azt mondták: majd ha otthon olyan lesz a gazdasági-politikai helyzet, akkor hazaköltöznek. A más életmód ebből is következik, hiszen nyilván más életmódot folytat az ember annak tudatában, hogy a távollét egy évig tart és mást, ha tíz évre gondol. Külön kell tárgyalni a fiatal alkalmi munkásokat, mert minden tekintetben elütnek az előző két csoporttól. Mondhatnánk azt, hogy ök végezték a legalacsonyabb presztízsű munkákat, de ennek a megközelítésnek nincs sok értelme, hiszen ezeket a munkavállalókat a legkisebb mértékben sem érdekelte az általuk végzett munka presztízse. Az volt számukra a fontos, hogy ha lehet, akkor a munka alatt is jól érezzék magukat, és lehetőleg keressenek annyit, hogy legyen elég szórakozásra, ne keljen kö\csönkérni. Munkavállalási engedélye egyiküknek sem volt, nem is nagyon lehetett volna, hiszen olyan gyorsan váltogatták a munkahelyeiket, hogy rnikorra készen lettek volna a pap írok, addigra már régen egy másik munkahelyen dolgoztak. Lakást nem béreltek, ismerősöknél, barátoknál húzták meg magukat. Nem tekintettek előre, hogy meddig akarnak maradni, általában a szülök, az iskolakezdés, a családalapítás és a legkülönbözőbb dolgok vetettek véget a vendégmunkának (nem tudtak tovább az ismerősöknél, barátoknállakni, szakítottak a magyarországi barátnőjükkel. felszaporodtak az adóságaik stb.). A három csoport elég sok mindenben különbözik egymástól, de egyben hasonlítanak. Mindegyikük életében volt egy pont, amikor döntöttek a magyarországi munkavállalásról, átköltöztek és dolgoztak, időnként hazajártak, majd egy újabb döntés követően hazaköltöztek, és ezzel vége szakadt a vendégmunkáslétnek, a tervek szerint örökre. Tehát a vendégmunka nem életforma, ami végigkíséri az ember életét, csupán az egyén életének egy különálló szakasza, aminek a terveikben nincs folytatása. Kishegyesen és Feketicsen nem találtam olyan vendégmunkást, aki időről időre visszajárt volna Magyarországra azért, mert így szokta meg. Más régiókban (Erdély) előfordul, hogy emberek minden évben az évi szabadságuk ideje alatt kilépnek, vagy az, hogya folyamatosan felmerülő pénzügyi gondokra a külföldi munkavállalás a bevett válasz. Ebben a két faluban ez nincs így. A vendégmunka vállalását kivételes alkalomnak tartják, ami nem szerves része az életpályának. 248
A MAGYARORSZÁGr ÉS A HAZAI KAPCSOLATI HÁLÓ ALAKULÁSA Ha valaki kilép addig megszokott környezetéből, és új társadalmi környezetben folytatja életét, akkor számítani lehet arra, hogy új kapcsolatai születnek és az otthoni ak valaA kilépő az új környezetben új viselkedésformát melyest veszítenek a jelentőségükből. tanul meg, és közben a saját közegében bekövetkezett változásokat nem tudja figyelemmel kísérni. Ez a folyamat két falu munkavállalói körében nagyrészt nem így történt. A munkavállalók többségének, elsősorban a fizikai munkásoknak annyira idegen és ellenszenves volt a magyarországi közeg, hogy belső tiltakozásul szinte semmit nem vettek át a magyarországi viselkedésformákból, makacsul ragaszkodtak az otthoniakhoz, ami persze az otthoni esetleges változásokkal szemben nem jelentett védekezést. Ennek ellenére mindenki említette, hogy születtek magyarországiakkal kapcsolataik, de ezek többsége rnunkakapcsolat volt. Az interjúalanyok arra a kérdésre, hogy kik azok a magyarországi személyek, akikkel a legszorosabb kapcsolatba kerültek ott-tartózkodásuk alatt, a többség vagy a munkahelyi felettesét, vagy a munkaadót jelölte meg, és rajtuk kívül is a munkahelyi kollégáikkal voltak barátságos viszonyban. A fizikai dolgozók körében a leggyakoribb, hogya rnunkaadó, a munkahelyi felettes, az üzleti partner, a kolléga baráttá vált. Minden fizikai munkás nagyon meg volt elégedve a felettesévei, aki az ő szemében a legfőbb magyarországi pártfogó volt. A kapcsolatok a volt munkaadókkal akkor is fennmaradtak, amikor az emberek már nem vállaltak Magyarországon munkát. A jó kapcsolat hátterében nyilván az áll, hogya vendégmunkások és a munkaadók érdekei találkoztak. A munkaadó minél gyorsabban, minél jobb minőségben szerette volna elvégezteti a rnunkát, lehetőleg nem túl drágán. A vendégmunkásnak pedig az volt az érdeke, hogy minél többet dolgozzon, minél több túlórát vállaljon, hogy többet keressen. A betéti társaságban dolgozó kőmüvesek, mint említettem, heti hét napban dolgoztak napi 12- J 3 órát, és a többi fizikai munkás életmódja sem volt ettől lényegesen eltérő. Nem dolgoztak olcsóbban másoknál, de gyorsabban dolgoztak, és ügyeltek rá, hogya munkájukra ne legyen panasz. Ezt előbb-utóbb a munkaadó is méltányolta, és segített, amiben tudott: lakást találni, munkavállalási papírt intézni. Tehát a fizikai dolgozók munkaadójukkal való kapcsolata harmonikusnak mondható. Az egyik villanyszerelő így fogalmazott: .Minden segítséget megkaptunk a munkaadónktói, most is bennünket, feketicsieker, kishegyesieket hív fel először, ha valami komolyabb dolgot meg kell csinálni. Igaz, mi is megtettük. amit nekünk kellett, senki sem mondhatja, hogy amit elvállaltunk, ne csináltuk volna meg becsületesen." A mesterek valójában büszkék voltak arra, hogy jól és gyorsan dolgoznak, a munkához való hozzáállásukat dicsérik, szakmai hozzáértésüket elismerik Magyarországon is. A munkatársakkal is mind jó viszonyban voltak, de ezek a kapcsolatok leginkább munkakapcsolatok maradtak, és nem fejlődtek baráti viszonnyá. A fizikai dolgozók többsége a munkahelyi kapcsolatokon kívül nem létesített más kapcsolatot. Ennek oka egyrészt az előbbiekben bemutatott életmód volt, hiszen lehetetlen munkahelyen kívüli kapcsolatokat létesíteni úgy, ha valaki szinte sose hagyja el a munkahelyét. A kapcsolatok hiányának más okairól még később szó lesz.
249
A szellemi munkakörben dolgozóknak lényegesen több kapcsolatuk született. Már eleve több kapcsolatuk volt, sokuk Magyarországon végezte a fóiskolát, egyetemet. Kevésbé voltak idegenek számukra a magyarországi viszonyok. Míg a fizikai munkások egy-két év alatt akartak elegendő pénzt gyűjteni, és utána hazamenni, addig a diplomások általában hosszabb időre tervezték a magyarországi tartózkodást. Természetesen a legtöbb ismerőst az alkalmi munkások szerezték, hiszen a pénzkeresés mellett ezt is célként fogalmazták meg a maguk számára. Ők mind azt mondták, hogy noha nagyon sok új kapcsolatot teremtettek, nagy részük felszínes, alkalmi kapcsolat volt, kevés olyan, ami később is megmaradt. Abban mindhárom csoport azonos volt, hogy az otthoni kapcsolatokat összehasonlíthatatlanul fontosabbnak tartották, mint a magyarországiakat. Ennek ellenére valamelyest sérültek az otthoni kapcsolatok azok esetében, akik hosszabb ideig maradtak távol, de egy kivétellel egyben maradtak a családok. A család minden esetben elfogadta annak a személynek a döntését, aki vendégmunkás akart lenni egy időre, de a legtöbb esetben ennél is nagyobb családi egyetértésről beszélhetünk, mivel a családtagok közösen döntöttek úgy, hogy egyikük egy ideig külföldön fog dolgozni. Az egyik családtag távollétét ideiglenes állapotként, olyan nehéz időszakként kezelték, ami elkerülhetetlen a gazdasági helyzet miatt. A legtöbb helyen úgy oszlottak meg a szerepek, hogya férj vállalt munkát Magyarországon, a feleség gondozta a gyerekeket, vezette a családi gazdaságot és dolgozott a helyben lévő munkahelyén, a gyerekek pedig az iskolába járás mellett besegítettek a gazdasági munkákba. Pihenő- és ünnepnap volt az a havi néhány nap, amikor hazajött a férj. Összességében elmondható, hogy a családi kötelékek inkább erősödtek a magyarországi munkavállalás alatt, mintsem gyengültek volna. Az egyéb otthoni kapcsolatok tekintetében már nem ilyen egyértelmű a helyzet. Mindenkinek volt olyan barátja, ismerőse vagy munkatársa, aki nem értett egyet az otthoni munkahely Magyarországira való felcserélésévei, aki nem értette meg, hogy hiába van az illetőnek jó állása, ha nem kap fizetést. Aki nem értette meg, hogy nem megoldás mindig eladni valamit - ráadásul nagyon alacsony áron - az értékekből. Mindenkinek volt olyan ismerőse, aki nem ismerte el, hogya keresett pénzért bizony nagyon keményen meg kellett dolgozni Magyarországon is. Nekik az volt a véleményük, hogy a vendégmunkások a könnyebb megoldást választották, és megszöktek az itthoni nehézségek elől. Velük természetesen megromlott a vendégmunkások kapcsolata, de ők voltak kevesebben. A baráti kapcsolatok túlnyomó többsége azonban érintetlen maradt, sőt a vendégmunkások szemében felértékelődtek az otthoni kapcsolatok. Interjúalanyaim többsége elérzékenyülve mesélt arról, hogya bajban látszik meg, ki is valójában az igazi barát, és megtapasztalták, hogy az igazi barátok otthon vannak. Említették, hogy az otthoni barátok hívták fel őket a bombázások kezdetén, hogy megkérdezzék, jól vannak-e, van-e valamire szükségük. Ők segítettek az otthon maradt családtagoknak a családi gazdaság működtetésében. A vendégmunkások számára nem is annyira a kézzelfogható segítségek voltak az igazán fontosak, hanem az a tudat és érzés, hogy ők maguk fontosak az otthon maradt barátok számára. Sokan Magyarországon jöttek rá, hogy mennyit jelentenek számukra az otthoni kapcsolataik.
250
VÁLTOZATOK
A JÖVEDELEM
FELHASZNÁLÁSRA
Vizsgálatunk egyik alapkérdése az volt, hogy mire költik a vendégmunkások azt a pénzt, amiért képesek voltak ilyen típusú életmódváltásra. Az interjúk alapján három típust lehet megkülönböztetni. Az interjúalanyok többsége a családjáért dolgozott. A fizetésük legnagyobb részét hazahozták, s annak egy részét a család alapszükségleteinek kielégítésére fordították: ennivalót, fűtőanyagot vettek belőle, kifizették a ház rezsijét, valamint az adókat. A másik részéből olyan szükségleteket fedeztek, amelyek régebben természetesek voltak, de az új helyzetben már nem engedhették meg maguknak. A Magyarországon dolgozóknak e csoportja számára az volt a fontos, hogy családja ne szenvedjen hiányt ezen a téren sem. Arra törekedtek, hogy a gyermeküknek mindig tudjanak venni új cipőt, új ruhát, amikor szükség van rá, hogy tudják a gyereküket magasabb szinten is iskoláztatni, meg tudják venni a könyveket, ki tudják fizetni az utazási költségeket. Magyarországon pedig bevásároltak olyan holmikból, amik Jugoszláviában hiánycikkek voltak, hogya család abból se szenvedjen hiányt, ilyen volt például a mosópor és a cigaretta. Ezek a családfők azért dolgoztak, hogy családtagjaiknak ne kelljen a megváltozott anyagi helyzetben erősen korlátozni a fogyasztásukat, de a legfontosabbnak azt tartották, hogy ne kelljen a gyermekeknek anyagiak hiányában abbahagyni a tanulmányait. A második csoportba a takarékos ak tartoznak. Ök általában még nem alapítottak családot, vagy pedig fiatal házasok voltak. Azért mentek Magyarországra dolgozni, hogy valamilyen nagyobb tervüket megvalósítsák. Ezért a fizetésükből alig költöttek, inkább gyüjtöttek. A vendégmunkáslétet csak ideiglenes állapotként kezelték. Akinek sikerült összegyűjteni annyi pénzt, amit elegendőnek talált, otthagyta a munkahelyét. Többféle dologra gyüjtöttek. Volt, aki otthon akart házat venni, volt, aki vállalkozást akart beindítani, és találkoztam olyannal is, aki magyar állampolgárságot akart. A harmadik csoportba tartoznak azok a fiatal alkalmi munkavállalók, akik azért dolgoztak, hogy keresményüket elkölthessék Magyarországon. A fizetésüket felélték: a létfenntartás mellett szórakozásra, kocsmára, mozira, színházra, utazásra és mindenféle másra költöttek. Amilyen koncertre, rendezvényre el tudtak menni, elmentek. Mindegyiköjük járt a diákszigeten. Pénzt a legritkább esetben vittek haza, leginkább csak apró ajándékokat. Oe két olyan fiatal is akadt, akiknek veszteséges volt a magyarországi munkavállalás, mivel több adósságot csináltak, mint amennyit kerestek.
A MAGY AR ÉS A JUGOSZLÁV
INTÉZMÉNYEK
VISZONY A
A vendégmunkások életét, döntéseit a befogadó és a kibocsátó ország gazdasági és kulturális különbségein kívül a két ország vonatkozó intézményei is befolyásolják. Volt már példa arra, hogy az intézményi szabályozás enyhesége tömegével csalta egy országba a munkavállalókat, és olyan eset is volt már, hogy az intézményrendszer túlzott szigorúsága tartotta vissza a munkavállalókat. Épp ezért meglepő, hogya két falu lakói milyen kis mértékben tulajdonítanak jelentőséget az intézményeknek. Az interjúalanyok kivétel nélkül mind azt nyilatkozták, hogy a jugoszláv intézmények nem akadályozták őket a magyarországi munkavállalás ban. Azt mondták, hogy aki akart, 251
annak sikerült a jugoszláv munkahelyével megegyezni, hogy fizessék rajta keresztül az adót, a nyugdíjalapot, amíg Magyarországon dolgozik (ez általában nem volt túl magas összeg, mivel a fizetés is alacsony volt). Ezt a lehetőséget azok választották, akik a vendégmunkásléttel való szakítás után vissza akartak térni a régi munkahelyükre. De azt sem zaklatták, aki nem fizetett adót, hanem munkanélkülinek volt bejelentve. Az ő útlevelüket is akkor hosszabbították meg, amikor kérték, és nem tudakolták, hogy miért kell. A megkérdezettek elmondása szerint soha semmilyen hátrányt nem szenvedtek amiatt, hogy Magyarországon vállalnak munkát. Egyetlen intézmény volt, amelyik a távollétük alatt több embert is keresett: a hadsereg. De egyöntetű volt abban a vélemény, hogy a katonai behívásoknak és a külföldi munkavállalásnak semmi köze nem volt egymáshoz. A nagyobb gondot mindenki számára a magyarországi intézmények jelentették. Azok, akik csak néhány hónapot, fél évet maradtak, általában a legegyszerübb megoldást választották: nem intéztek papírokat, bízva abban, hogy nem veszik észre őket. Akik hosszabb ideig maradtak, úgy gondolták, hogy érdemes időt és pénzt szánni a legális munkavállalás feltételeinek megteremtésére. Mindenki azt mondta, hogy sok bosszúságot okozott számukra a magyar idegenrendészet, a rendszer olyan, mint a huszonkettes csapdája: amíg nincs letelepedési engedély, addig nem lehet munkavállalási engedélyt kapni, de csak az kap rnunkavállalásit, akinek van letelepedési engedélye. Ennek ellenére aki akart, tudott legálisan dolgozni. Sok embernek a munkahelyi főnöke vagy a munkaadója segített a pap írok megszerzésében. Mint ahogy említettem már, a kőművesek és a villanyszerelők egy része betéti társaságot alapított, így ök könnyen meg tudták szerezni a szükséges papírokat. Más magyarországi intézménnyel nem volt senkinek problémája, sőt azokat az intézményeket, amelyekkel a munka kapcsán találkoztak, mindannyian segítőkésznek találták. Annak ellenére, hogy az idegenrendészeti intézkedések mindenkinek idő- és pénzkidobást, bosszúságot okoztak, az emberek úgy nyilatkoztak, hogy nem befolyásolná őket a döntésükben sem az, ha szigoritanák, sem az, ha enyhítenék az idegenrendészeti törvényeket. Az emberek többsége egy rendkívü li helyzetre adott válaszul vállalt vendégmunkát. Arra a kérdésre, hogy ugyanígy cselekedtek volna-e, ha szigorúbbak a külföldi munkavállalókra vonatkozó törvények, igennel feleltek. Azt mondták: amikor elhatározták, hogy Magyarországra mennek, még nem voltak tisztában teljesen a munkavállalási törvényekkel, azt tudták, hogy bármikor beléphetnek az országba, és turistaként maradhatnak harminc napig. Úgy gondolták, hogy ha nagyon nehéz papírokat szerezni, akkor "turistastátusban" fognak dolgozni. Mindannyian féltek a kiutasítástól, de ha megint olyan helyzet állna elő, mint 1993-ban, bizony újra átmennének dolgozni, és nem tartaná őket vissza a szigorúbb törvénykezés. Interjúalanyaim tudtak a státustörvényről és az abban foglalt kedvezményekről. Tisztában voltak vele, hogy a törvény egy évben három hónapos munkavállalásra ad engedélyt, de döntéseikre ez nincs hatással. Egyrészt azért, mert őrzik a még érvényes, korábban szerzett munkavállalási engedélyüket, másrészt pedig, mint ahogy erről volt szó, a kishegyesiek és feketicsiek munkavállalási szokásai eltérnek azokétól, akik évente rendszeresen bizonyos ideig Magyarországon dolgoznak. Tehát a két falu munkavállalóit sem a státustörvény, sem más törvények nem befolyásolják a tekintetben, hogy vállalnak-e munkát és mennyi ideig Magyarországon.
252
A LOKALITÁS
SZEREPE
A MUNKAVÁLLALÁSBAN
A Vajdaságban köztudottan erős a lokális kötődés. Az identitás egyik alappillére az anyanyelv és a vallási hovatartozás mellett a lokális identitás. Nincs ez másképp a két vizsgált falu esetében sem. A tizennyolcadik század végén alapított két faluban az egymással szembeni identitás meghatározása kezdettől fogva szerepet játszott. Akishegyesi falualapítók Békésszentandrásról. a feketicsiek Kunhegyesről érkeztek. A kishegyesiek katolikusok, a feketicsiek reformátusok. Ezek a különbségek elegendőnek bizonyultak ahhoz, hogy a két falu lakói több mint másfél évszázadon keresztül ellenségesen viszonyuljanak egymáshoz. Feketicsen a kishegyesieket az öregebb emberek ma is bicskás hegyesieknek hívják, mert az ő korukban, a két világháború között, ritkán múlt el verekedés, bicskázás nélkül, ha az egyik faluból a másikba látogattak mulatni a legények. A második világháború után az ellenségeskedés folyamatosan csökkent, ma már csak szavakban jelenik meg. A két falu lokális identitásának fontos eleme, hogy a szomszéd közösséggel szemben határozzák meg magukat. A feketicsiek szemében a kishegyesiek "pápista matyók", akik agresszívak, babonásak és számos rossz, "tipikusan hegyesi" tulajdonságuk van. A feketicsiekre természetesen minden ilyen negatív tulajdonság pozitív mása jellemző. Persze ez a másik oldalon is így működik. A kishegyesiek szemében a feketicsiek .vastegnyakú bunkósok", akiknek szintén megvannak a maguk "tipikusan feketicsi" rossz tulajdonságaik, amelyek szerencsére a kishegyesiekből hiányoznak. Ma is sok ember sértésként értelmezi, ha valaki összekeveri egymással a két falut. Éppen ezért meglepö, hogy a magyarországi munkavállalás kapcsán a két falu között semmilyen különbség nem mutatkozott. Nem volt egyik faluból se olyan munkavállaló, aki a falu valamikori származási helyén keresett volna munkát magának. Mindkét faluban ugyanabból a társadalmi rétegből kerültek ki a vendégmunkások, és hasonló munkát végeztek. Segítettek egymásnak munkát találni, sok helyen együtt dolgoztak. Magyarországról, a magyarországi munkáról, a magyarországi emberekről alkotott véleményük is hasonló volt. Látták, hogy a két falut megosztó különbségek nem is olyan nagyok. A vendégmunkások számára a hasonlóságok hangsúlyosabbakká váltak, mint a különbségek. Mindkét faluból volt olyan riportalany aki azt mondta, hogy minden másságuk ellenére is el kell ismerni, hogy a szomszéd falu lakóira lehet számítani, ha baj van. Tehát a különben erős lokális identitás a magyarországi munkavállalás kapcsán háttérbe szorult.
A MUNKAVÁLLALÁS HATÁSA AZ ELVÁNDORLÁSRA A MAGYARORSZÁGI ÁTTELEPÜLÉSRE
ÉS
Mint többször említettem, a két falu munkavállalóinak egy részét az 1990-es évek elejének gazdasági válsághelyzete késztette a vendégmunka vállalására. Arról is volt szó, hogy az 1990-es évek magyarországi munkavállalását más rnotiválta, mint az 1970-es évek németországi munkavállalását. A Magyarországon munkát vállalók többsége a falvak felső rétegeiből kerül ki, és azért dolgoztak, hogy az anyagiak hiánya rniatt ne kelljen a családtagoknak radikálisan megváltoztatni életvitelüket. A kilencvenes évek elején a magyarországi munka megoldást jelentett az anyagi gondokra, mivel a két ország fizetései 253
között óriási volt a szakadék, kézenfekvő lehetőség volt a vendégmunka-vállalás, noha sokan más megoldást választottak. Az 1990-es évek második felében a fizikai munkások száma egyre csökkent a vendégmunkások között. Sokan hazaköltöztek, miután javult a gazdasági helyzet Jugoszláviában, viszont a magyarországi tartózkodás költségei emelkedtek. "Tudom, hogyaszakmámból ott dolgozóknak most húsz százaléka menne vissza dolgozni, ha nem romlik itthon a helyzet" - mondja egy Magyarországot megjárt köműves. Kétségtelen, hogy a fizikai dolgozók körében megkezdődött a visszatelepülés, sőt nemcsak elkezdődött, hanem már túl is jutott a tetőpontján a folyamat. Mindez nem magyarázható pusztán gazdasági okokkal. Ha csak gazdasági okokra lenne visszavezethető a vendégmunka-vállalás mértéke, akkor 1999-ben és 2000-ben is újult erővel indult volna meg Magyarország felé a vendégmunkások rohama. Nem így történt. Az 1999-es év egy szakaszában tilos volt férfiaknak a határon átmenni a bombázások miatt, és Jugoszláviában amúgy is "egy nap a világ" hangulat uralkodott. Az emberek nem azon törték a fejüket, hogy miből fognak megélni jövőre. 2000-ben viszont a politikai helyzet javult, ellentétben a gazdaságival, és mégse jöttek a két faluból tömegesen Magyarországra. Természetesen erre többféle válasz van, mivel több minden hatott abba az irányba, hogy maradjanak otthon a munkavállalók. Riportalanyaim egy dolgot hangsúlyoztak, ami azért érdekes, mert erős hatással van arra, hogy áttelepül-e később az, aki most vendégmunkát vállal. Említettem, hogy a vendégmunkások többsége idegennek és ellenségesnek találta a magyarországi környezetet. Sokan nagy várakozásokkal fordultak Magyarország felé, sokan azt érezték, hogy végre az anyaországban leszünk, ahol nem bánt bennünket senki, ahol nem vagyunk kisebbség - ám nagyot kellett csalódniuk. Az egyik kishegyesi munkás mesélte: "Amikor a nagyobb fiam 92-ben Magyarországra indult iskolába, mondtam neki, hogy fiam, majd meglátod, hogy minden milyen szép lesz, minden milyen jó lesz, hogy szabadon énekelheted a Himnuszt, hogy mennyire más ott a rnentalitás, hogy mennyire van önérzete az embereknek. Fél év múlva, amikor hazajött, mondta, hogy édesapám, nem egészen úgy van, ahogy elmesélte nekem. Amikor egy év múlva kimentem dolgozni láttam, hogy igaza van." A község vendégmunkásaiban az a kép alakult ki a magyarországi magyarokról, hogy vannak közöttük jó emberek, de a többségben fokozottan megvannak a hagyományosan rossz magyar tulajdonságok. Az egyik feketicsi villanyszerelő mondta: "Cudarok a magyarok. Tisztelet akivételnek, de a nagy átlag idegenekhez való viszonyulása kritikán aluli. Önzőbbek, irigyebbek, mint az itteni emberek - akár itteni magyarokról, akár itteni góracokróllegyen is szó - és ezek a tulajdonságok hatványozottan jelennek meg az idegenekkel szemben. Ezt a gazdánknál és az elektromos műveknél nem tapasztaltuk, de különben lépten-nyomon, a városban, az üzletekben, mindenhol. [... ] Például történt egy eset, hogy bementünk a boltba, és kiderült, hogy nem vagyunk magyarországi ak, egy szóból, amit épp másképp mondtunk. Megkérdezte az elárusító, hogy honnan jöttünk, elmondtuk, erre nagyon elkezdett sajnálni bennünket, hogy nekünk milyen rossz, hogy szegénység van, háború van, hogy biztos, hogy mene254
kültek vagyunk. Elmondtuk, hogy nem vagyunk menekültek, hanem dolgozni jöttünk. Amikor ezt megtudta, rettenetesen elkezdett szidni bennünket, hogy minek jövünk ide, amikor Magyarországon is szegénység van, amikor Magyarországon is munkanélküliség van, és csak elvesszük az igazi magyaroktól a munkát. Hát ennyire volt őszinte az ő sajnálata. így még sok helyen kiderült, hogy mi van a sok »szíveskedjék« meg »tetszik látni«, »tetszik tudni« mögött." Az idősebb korosztály osztotta azt a véleményt, hogya vendégmunka-vállalás alatt kiderült: az otthon Jugoszláviában van, a magyarországi magyarok soha nem fogadnák be a jugoszláviai magyarokat, mert irigyek, sokkal irigyebbek, mint a vajdasági magyarok, akik mégis csak más nemzetekkel élnek együtt, és ragadt rájuk a mások jó szokásaiból. A vendégmunkát vállalók nagyobb része nem fog áttelepülni már emiatt sem Magyarországra. Az idősebb korosztályban még visszatelepülés is előfordul. Az utóbbi egy évben két család is visszatelepült a községbe, mindkettő olyan vállalkozó, aki a vállalkozását is áthozta a Vajdaságba. Mindketten elsődleges oknak azt jelölték meg, hogy nem érezték magukat jól magyarországiak társaságában, nem tudtak igazán jól működő kapcsolatokat kialakítani. Egybehangzóan mondták: noha akitelepülés szándékával mentek ki, egy ideje már csak a rendszerváltásra vártak, hogy hazajöhessenek. Tudjuk, hogya munkavállalók idősebb csoportja nem fog elvándorolni Magyarországra, és ennek a főbb okait is ismerjük. Mindezzel együtt azt is látjuk, hogy sokan kérnek munkavállalási és letelepedési engedélyt ebből a két faluból is. Úgy gondolom, hogy négy típusba sorolhatók a letelepedni szándékozók, de közülük csak egy kis létszámú csoport kapcsolódik szorosan a vendégmunka-vállaláshoz. • az első csoportba tartoznak azok az egyetemet, főiskolát végzett diákok, akik nem akarnak visszamenni szülöföldjükre. Ök ismerik a magyarországi viszonyokat, vannak barátaik Magyarországon, lehet, hogy több is, mint otthon, a környezet nem jelent számukra akadályt. Magasabb fizetésért kapnak állást Magyarországon, mint Jugoszláviában, már ha egyáltalán kapnának. Öt év magyarországi tartózkodás alatt az otthoni kapcsolatok biztosan veszítenek jelentöségükből. Végül is érthető, hogy miért akarnak Magyarországon dolgozni; • a másik csoportot azok alkotják, akik a katonai szolgálat elől menekültek Magyarországra, és ha már itt voltak, szerettek volna dolgozni is, vagyis számukra sem a munkavállalás volt az elsődleges cél; • a harmadik csoportba azok a fiatalok, fiatal házasok tartoznak, akik úgy gondolták, hogy Jugoszláviában még sokáig nem lesz meg az emberhez méltó élet lehetősége. Ezért vették Magyarország fele az irányt; végül • a negyedik csoport azoké a főleg szellemi munkakörben foglalkoztatott vendégmunkásoké, akik csak ideiglenesre tervezték a magyarországi munkavállalást, de túl hosszúra nyúlt a maradásuk. Régóta várják a hazatérés lehetöségét, de közben megszokták az ottani viszonyokat, s igazából már ők se biztosak benne, hogy hol vannak otthon. Lehet, hogy Magyarországon maradnak. Mindezek után megállapítható, hogy a vendégmunkának önmagában nagyon kevés hatása van a két falu migrációjára.
255
"HAZAI" KONTEXTUS: A MAGYARORSZÁGI MIGRÁCIÓS TERVEK
j
1László Monika - Sik Endre - Simonovits Bori
A migrációs potenciál Magyarországon 1993 és 2002 közötti
A Magyar Háztartás Panel három hullámában (1993, 1994 és 1997), a 2001. novemberi, valamint a 2002. októberi Omnibuszban azonos kérdéseket tettünk fel a magyarországi lakosság külföldi munkavállalási szándékairól és a kivándorlási terveiröl.? Ebben a tanulmányban előbb azt vizsgáljuk, hogya 2001. és 2002. évi migrációs potenciál különbözik-e, s ha igen, miben s mi lyen mértékben az 1990-es évek migrációs potenciálj ától. Ezután a 2000. és 2001. évi, eltérő kérdezési technikával szervezett kutatás alapján azt vizsgáljuk, hogyan alakul az Európai Unió felé irányuló migrációs potenciál.
A MIGRÁCIÓS POTENCIÁL ALAKULÁSA Nézzük meg, hogyan alakult a magyar lakosság körében a rövid és a hosszú távú (néhány hetes, illetve néhány hónapos) külföldi munkavállalást, továbbá a kivándorlást (vagy ezek mindegyikét) tervezők aránya az elmúlt évtizedben. 3 Az 1. táblázat két fontos üzen etet tartalmaz: • az 1990-es években a migrációs potenciál megközelítően változatlan és alacsony volt; • 2001-re a migrációs potenciál közel a kétszeresére nőtt, majd 2002-ben kismértékű, nem számottevő csökkenés következett be az előző évihez képest. Az 1990-es évek migrációs potenciáljának változatlansága és alacsony volta - s ez érvényes mindhárom migrációs típusra és a kombinált migrációs potenciálra egyaránt azt mutatja, hogy Magyarországra nem voltak jellemzők azok a folyamatok (gazdasági ellehetetlenülés, etnikai villongások, természeti csapások stb.), amelyek a világ sok részén a migrációs potenciál felerősödéséhez vezettek. Ugyanakkor a megállapítás némi fenntartással kezelendő, mivel a nemzetközi összehasonlítás megbízhatóságát nagyban korlátozza a bizonytalan mintaösszetétel és a kérdések sokfélesége (márpedig egy ilyen "puha" jelenség esetében a kérdések megfogalmazásának nagy szerepük van az eredmények alakulásában). Az kétségtelen, hogy a korábbi nemzetközi 1 A kutatássorozatot - amelyet 1993-ban és 1994-ben a COST, 1997-ben az Integrációs Stratégiai Munkacsoport, 2001-ben és 2002-ben a Szociális és Családúgyi Minisztérium finanszírozott - a Tárki végezte. 2 A Magyar Háztartás Panel 1992 és 1997 között 3000-500015 évesnél idősebb háztartástag, az Omnibuszok 1500 18 éves feletti személy adatait tartalmazza. A válaszokat nem, kor, iskolai végzettség súlyozzuk, hogya minták országosan reprezentatívak legyenek. 3 A fogalmak értelmezését lásd "A kutatás alapfogalmai" címü fejezetben (15-18. o.).
és lakóhely szerint
259
1. táblázat A teljes körű nyers és kombinált 1993-2002,
migrációs százalék
Nyers migrácíós Rövid távú külföldi munkavállalás
N
Év
1993
3978
potenciál
mérréke,
potenciál
Hosszú távú külföldi munkavállalás
Kombinált migrációs potenciál
Kivándorlás
4,3
2,7
1,4
6,0
1,3
5,3
1994
3760
3,8
2,7
1997
2848
3,7
2,8
1,5
5,9
2001
1503
8,8
6,8
3,4
10,5
2002
!OIJ
7,6
5,6
3,4
9,6
összehasonlító migrációspotenciál-vizsgálatok tükrében a magyarok külföldi munkavállalási szándéka sokkal, a kivándorlásé valamivel alacsonyabb volt." Addig mindenképpen elmerészkedhetünk, hogy az 1990-es évek magyar migrációs potenciálját a többi kelet-európai országhoz képest alacsonynak tekintsük (lásd az l . és a 2, ábrát), A legfrissebb adatok azt mutatják, hogya magyar migrációs potenciál nemzetközi összehasonlításban továbbra is alacsony (3. ábra). 70
60+-~--~~~------------------------------------------~ 40+---------~-----=~------~ 30+-----------~----~~--~------~------~ ..e 10+-----------~~~~------------~----~~~--~~--~~
O+----.---.----.---,---~----.---~--_r---,----.---~ • Forrás:
Hét
••••••••-Hónap
*
Év
-
•• -
Végleg
I
Wallace, 1998. 1. ábra A migrációs potenciál mértéke 1998-ban (azok aránya, akik az adott időtávra külföldre szándékoznak
menni) százalék
4 Néhány nemzetközi összehasonlitó vizsgálat adatai: (1) egy 1991. évi adatfelvétel a nyugati országokba irányuló kivándorlásról azt állapította meg, hogy a lengyelek 13, a magyarok 8, csehek és az oroszok 5-5 és
260
70
A()+-~~~-------------------------------------------------------------' 50 +-----.:......,-"-.QiP= 40
+---------~------------~~~~~~ __~,-----------------------
20
+-------~~------------~----~~--~--------------
IO+---------~~~--~--------~----------------------~~~~ O+-----_.----_.-----.------r-----~----~-AL-_.----_.--~~
---4•..--Hónap
Forrás:
-tI-Év
*
NOB, 1998. A mindenképpen
Végleg az EU-ba
---e
-Végleg
bárhova
és a valószínű leg menne választ adók együttes aránya. 2. ábra
Az EU-ra vonatkozó migrációs potenciál mértéke 1998-ban (azok aránya, akik az adott időtávra külföldre akarnak menni), százalék
35
30+---~~~--------------------------------------------~ 25 +-----------~~--------------------------------------~ 2()+-----------------------~~~----------------------_4 15 +-----------------------------------~~--------------~
IO+---------r-------~r_------~--------~--~----~ Románia Forrás:
Lengyelorsz.ig
Bulgária
Magyarország
Csehország
CEORG, 2001. 3. ábra
Az Et.-csatlakozáshoz kapcsolódó migrációs potenciál mértéke 2000-ben (az EU-csatlakozás kapcsán kínálkozó álláslehetőségek iránt érdeklődő és állást keresni megpróbálók aránya), százalék
és 2001-ben
a litvánok 2 százaléka költözne kül földre családostól (lásd Brym, 1993; Sik, 1993; Berencsi-Sik, 1995): (2) az 1992. és 1993. évi 10M-adatfelvételek alapján szinte egész Albánia külföldön dolgozna, és 13 százalékuk kivándorolna. Ugyanakkor a bolgárok, az oroszok és az ukránok (csupán") negyede-ötöde menne külföldre dolgozni, cs végleg külföldön telepedne Ic a bolgárok 21, az oroszok és az ukránok körülbelül 7 százaléka (Bcrencsi-Sik, 1995): (3) egy 1996. évi adatfelvétel tanusága szerint a magyarak migrációs potenciálja (a 14 évesnél idősebbek körében) a szlovákokénál minden tekintetben, a cseheknél a tervezett és a már szervezés alatt álló migráció esetében alacsonyabb, a lengyelekével nagyjából azonos (Fassrnann-Hintermann, 1997).
261
A határozott idöbeli migrációs szándék megfogalmazását kifejezö tisztított migrációs potenciál mértéke természetesen alacsonyabb, mint a nyers migrációs potenciálé (2. táblázat). A teljes népesség tisztított migrációs potenciálja 2001-ben és 2002-ben - a 2001. évi kivándorlás magasabb arányát kivéve - körülbelül azonos az 1993-1997 közötti nyers migrációs potenciál értékével. 2. táblázat A nyers és a tisztított migrációs potenciál mértéke a teljes és a releváns a migráció típusa szerint, 2001-ben és 2002-ben, százalék
Migrációtípus
Nyers migrációs Teljes körű
népességben
potenciál
Tisztított
migrációs
Releváns
Teljes körű
potenciál Releváns
2001 Rövid távú rnunkavállalás
9
16
4
7
Hosszú távú munkavállalás
7
12
3
5
Kivándorlás"
3
6
3
6
7
12
4
5
Kombinált
II
18 2002
Rövid távú munkavállalás
8
Hosszú távú munkavállalás
6
9
3
3
5
3
5
10
IS
7
9
Kivándorlás" Kombinált
II
• Mivel a kivándorlás esetében nem tisztítottuk potenciál értéke azonos.
4
a felvétel adatait, ezért a nyers és a tisztított migrációs
A releváns (a migrációra valóban képes) népességre vonatkoztatott migrációs potenciál mértéke értelemszerűen magasabb, mint a teljes körű migrációs potenciálé. A releváns népesség nyers migrációs potenciálja 2001-ben jóval - legalább kétszer - magasabb volt, mint 1997-ben (rendre 6,5,3 és 9 százalék, lásd Sik, 1999), és az ehhez képest alacsonyabb 2002. évi értékek is mind meghaladták 1997 megfelelő értékeit.
KIK MIGRÁLNÁNAK? Vajon miben tér el- s miben nem - a migrációs terveket fontolgatók társadalmi összetétele a teljes mintáétól, s van-e eltérés az 1997., 2001. és 2002. évi potenciális migráns népesség társadalmi összetételében? 1997-ben a migrálni szándékozó népesség társadalomrajza minden elemében megegyezett az 1993-ban és 1994-ben tapasztaltakkal (Berencsi-Sik, 1995). Nézzük meg az egyes társadalmi csoportok 1997. évi migrációs potenciáljának a teljes népességen belüli sajátosságait (Sik, 1999c). 262
• A migrációs potenciál valamennyi típusára jellemző a férfiak magas aránya, az alacsony életkor, a magasabb iskolai végzettség, a tanulók és a munkanélküliek magas aránya, a nagyobb család létszám és az értékesebb lakástulajdon. Mindezek - az egymással is összefüggő - jellemzők azt sejtetik, hogya migrációs szándék inkább a társadalom könnyen mozduló csoportjaira jellemző, s nem a legelesettebbek remélnek külföldön jobb lehetőségeket. Erre utal az is, hogy sem a jövedelem, sem az életvitel nehézsége tekintetében (gyakori hó végi pénzzavar, gondok a család élelmiszer-ellátásával), de az autótulajdonlás mértékében és a romák arányában sem találunk érdemleges eltérést a teljes körű migrációs potenciál egyes típusaiban. Az általános tendencia mellett a kivándorolni vágyók kis csoportján belül viszont két, ellentétes szociológiai helyzetű csoport található: az egyikben magas a romák és az élelmiszerhiánnyal küszködők aránya, míg a másikban azok aránya magas, akik körében nagyobb az egy főre jutó jövedelem és van autójuk. • A migrálást tervezők három tekintetben térnek el a népességre jellemző elégedettségi szinttöl: elégedettebbek az életszínvonalukkal, az egészségükkel és a jövőbeli kilátásaikkal. A migrálni vágyókat tehát nem az itthoni gazdasági ellehetetlenülésük taszítja, sokkal inkább a külföld nyújtotta jobb élet vágya vonzza. Továbbá, a migrációt tervezők a népesség nagyobb önbizalmú, mobilis részéből kerülnek ki - nyilván nem függetlenül alacsonyabb életkoruktói és a magyar kultúrában gyökerező, megengedett-elvárt férfi szereptöl. A kivándorlást fontolgatók ismét különböznek némileg a külföldi munka vállalást tervezők két csoportjától. Jellemző rájuk, hogy az átlagosnál elégedetlenebbek a lakásukkal (és annak környezetével), a személyes helyzeten túlmutató jelenségekkel, például a politikai beleszólás lehetöségével, valamint az ország gazdasági helyzetével. Ez arra utal, hogy a kivándorlási szándékúakra az "elhajtó" erők erősebben hatnak, mint a munkavállalást tervezökre. • Migrálni azok hajlamosabbak, akiknek pszichikai tőkéje a népesség átlagánál jobb, ami a korábban már megismert ténnyel (elégedett az egészségével), valamint más anómiaelemekkel (amelyek azt mutatják, hogy mennyire uralja az egyén önmagát és az öt körülvevő világot) együttesen arra utal, hogya migrációs hajlandóságban nagy szerepe van az egyéni sajátosságoknak, a szociálpszichológiai töke elemeinek is. A migrációra inkább gondolhat az, aki bízik az egészségében, a jövőjében és a szerencséjében, uralja a sorsát és eligazodik a világban. • A migrációs szándékra erősen hatnak a kapcsolati és tapasztalati tőke elemei (az egyén társadalmi környezetének migrációs gyakorlata, a kapcsolati hálózat kiterjedése, valamint a korábbi külföldi tapasztalatok). A migráció minden típusára hajlamosabbak azok, akiknek az átlagosnál szélesebb a kapcsolatrendszerük, s rokonaik, barátaik, munkatársaik, szomszédaik, ismerőseik maguk is hajlamosak a migrációra, továbbá akik a népességbeli átlagnál maguk is többet jártak külföldön, illetve szereztek külföldi munkatapasztalatot. Végül, de nem utolsósorban a migrációs szándék erősen összefügg a közelség-távolság érzettel, ami azt fejezi ki, hogy az egyén mennyire könnyen hagyná el hazáját. Vajon a migrációs potenciálnak maradt-e 2001-ben is? A nyers migrációs potenciálra azonos tartalmú szociodemográfiai rációs potenciál társadalmi bázisa (3. táblázat).
az 1990-es években megtapasztalt változatlansága megható, a korábbi (1993 és 1997 közötti) elemzésekkel változók szerinti megoszlás ok azt mutatják, hogya mignem változott meg nagymértékben 1993 és 2001 között
263
3. táblázat A teljes körű nyers és kombinált migrációs potenciál megoszlásai válogatott társadalmi jellemzők szerint 2001-ben. százalék
Nyers migrációs Szociodemográfiai
Teljes minta
változó
Rövid távú külföldi munkavállalás
9
potenciál
Hosszú távú külflildi munkavállalás
Kivándorlás
7
Kombinált migrációs potenciál
3
lJ
Nem 12
10
4
14
6
4
3
7
24 éves alatti
34
25
14
37
25-34 éves
17
14
6
19
Férfi Nő
Korcsoport
35-44 éves
10
8
4
12
45-54 éves
5
4
2
7
55-64 éves
I
O
O
I
65-74 éves
O
O
O
O
75 éves feletti
O
O
O
O
9
29
4
18
Családi Nőtlen, egyedül él
26
21
Elvált, egyedül él
14
12
állapot
Régió
Közép-Magyarország Közép-Dunántúl
II
9
4
13
7
6
3
7
9
7
O
II
II
8
4
12
6
6
I
7
Eszak-Alföld
9
6
6
II
Dél-Alföld
8
5
4
10
6
2
10
Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak -Magyarország
Településtipus
Község Város
8 7
5
2
8
Megyeszékhely
12
7
5
13
Budapest
12
9
6
14
264
r
A 3. táblázat folytatása Iskolai végzettség 8 általános iskola alatt
O
O
O
O
8 általános iskola
6
3
1
6
Szakmunkásképző
10
7
4
12
8
7
2
II
Érettségi
16
13
8
17
főiskola
18
9
5
18
2
15
4
14
Szakközépiskola
(Egyetem)
7
13 Gazdasági
Vállalkozó
aktivitás
5
12
Munkanélküli
19
14
5
24
(Tanuló)
51
31
17
48
Munkahely (Kulföldi
vállalatnál)
(ha van munkahelye)
17
23
10
Szubjektív
22
osztályhelyzet
Alsó osztály
8
4
6
8
Munkásosztály
5
5
2
7
Alsó középosztály
lJ
9
4
15
Középosztály
12
10
5
13
A demokrácia Nagyon elégedetlen Elégedetlen Elégedett
működésével
való elégedetlenség
II
10
5
14
9
7
4
10
10
6
3
II
Világnézet 15
14
7
18
Konzervatív
Liberális
8
7
3
II
Szocialista
6
4
3
8
Szociáldemokrata
8
7
3
9
II
8
4
13
(Radikális)
4
5
O
9
Mérsékelt
9
7
3
II
Zöld
14
10
5
15
Polgári
II
8
4
12
Nemzeti
( ) Az elemszám 50 es 100 között
van.
265
A 3. táblázarjolytatása Nyers migrációs Szociodemográfiai
Rövid távú külföldi
változó
potenciál
Hosszú távú killföldi munkavállalás
munkavállalás
Kivándorlás
Kombinált migrációs potenciál
Saját anyagi helyzet 12
9
7
12
Rossz
5
4
2
6
ls-is
9
7
4
II
2
IS
N agyon rossz
14
Jó
8 Saját várható
Rosszabb Ugyanilyen Jobb
7
3
8 13
anyagi
helyzet 3
7
7
3
10
9
4
14
Az ország gazdasági (Nagyon rossz)
helyzete
II
16
12
Rossz
8
6
4
ls-is
9
7
3
II
16
8
3
IS
J6
Szívesen
Kizárt
települne-e
17 9
át más országba?·
4
2
O
5
38
28
30
35
Számítógépe
21
14
8
23
Mobiltelefonja
14
10
5
16
Bármikor "
Van-e ooo?
Nyaralt-e Igen
18
16 Tartós
Nincstelen
4
az utóbbi öt évben killföldön?
fogyasztási 3
Lakásérték(N=
7 javakkal
22
való ellátottság**
I
5
1032,1027,1032,1049)
1. kvintilis
5
5
I
8
2. kvintilis
6
5
I
7
3. kvintilis
10
6
4
II
4. kvintilis
8
6
4
II
5. kvintilis
16
13
5
18
266
A 3. táblázatfolytatása Személyes jövedelem
(N
=
1188, 1184, 1186, 1205)
1. kvintilis
7
4
2
7
2. kvintilis
2
2
2
3
3. kvintilis
5
3
3
6 II 12
4. kvintilis
8
8
4
5. kvintilis
10
10
3
Egy főre jutó háztartási 1. kvintilis
jövedelem
(N
= 991,985,
986, 1006)
4
3
8
2. kvintilis
II
9
5
15
3. kvintilis
4
3
2
4
4. kvintilis
6
6
4
6
5. kvintilis
10
9
. 3
13
7
( ) Az elemszám 50 és 100 között van. • Tízes skálán mérve, ahol 1 = "Soha nem élne más országban"; 10 = .Szlvesen élne más országban". A kizárt kategória az I-es és a 2-es, a bármikor a 7-ID-es választ adókat foglalja magában . •• A felsorolt II tartós fogyasztási cikk közül hányat birtokol. Nincstelen az, akinek legfeljebb kettö van.
A férfiak a nőknél nagyobb arányban terveznek külföldi munkavállalást, de a kivándorlás tekintetében nincs eltérés a nemek között. Az életkor előrehaladtával gyorsan csökken a migrációs szándék: a migrációs potenciál mértéke a 24 éves alattiak körében az átlagos érték mintegy négyszerese, a 25-34 évesek esetében már csak kétszerese, az 55 éves felettiek körében pedig gyakorlatilag nulla. A legtöbb szociodemográfiai jellemzővel ellentétben e tekintetben a kivándorlást tervezők migrációs potenciálja nem tér el a munkavállalási terveket fontolgatókétól. Az egyedül élők migrációs potenciálja az átlagos feletti, hiszen őket nem korlátozzák családi kötöttségek. Regionális eltérés a migrációs potenciál esetében alig mutatható ki, s a település nagysága is csak gyengén hat a migrációs potenciálra. A nagyvárosokban élők körében valamivel erősebb a migrációs szándék. Az iskolai végzettséget tekintve a migrációs potenciál értéke a 8 általános iskolát be nem fejezettek körében nulla mindegyik migrációs típusban, a 8 általános iskolát végzettek körében az átlagos érték kb. fele, a többi iskolázottsági csoportban növekszik, előbb enyhén, majd jobban meghaladja az átlagot. A legmagasabb migrációs potenciál az érettségizettek és a főiskolát végzettek körében figyelhető meg. Ez alól a hosszú távú külföldi munkavállalás kivétel, amelyet az egyetemi végzettségűek terveznek nagyobb arányban. A gazdasági aktivitás három sajátos helyzetű csoportja esetében azt látjuk, hogy a vállalkozók - várakozásainkkal szemben, miszerint alacsony lesz körükben a migrációs potenciál - migrációs szándéka átlagos, a munkanélküliek és a tanulók viszont az átlagosnál jóval nagyobb (az előbbiek kétszeres, az utóbbiak négy-hatszoros) mértékben terveznek külföldi munkavállalást. Kivándorlást csak a tanulók terveznek, de az átlagosnál sokkal nagyobb arányban.
267
A külföldi vállalatnál dolgozók körében a migrációs potenciál magasabb az átlagosnál, s ez nem csupán a munkavállalás, de a kivándorlás tervezésére is érvényes. A szubjektív osztályhelyzet nem hat erősen a rnigrációs szándékra, de a munkavállalást tervezők aránya a magukat magasabb osztályokba sorolók körében az átlagos feletti. A demokráciaval való elégedetlenség mértéke sem növeli a rnigrációs potenciál mértékét, s ez nagyjából igaz a különbözö világnézetet vallókra is (csupán a liberálisok és a "zöldek" rnigrációs késztetése haladja meg kissé azt átlagost), továbbá a saját anyagi helyzet és az ország gazdasági helyzetének megítélésére is. A saját anyagi és az ország jelenlegi gazdasági helyzetének megítélése esetében azt látjuk, hogy rövid távú munkavállalásra a "nagyon rossz" és a .jó", tehát a két szélsőséges helyzet ösztönöz leginkább, hosszú távú munkavállalásra, illetve kivándorlásra pedig a "nagyon rossz" helyzet hajlamosít. Ugyanakkor a saját anyagi helyzet javulását várók inkább haj larnosak a migrációra, mint a többiek. A migrációs potenciál mértékét erősen meghatározza a saját országgal szembeni közelség-távolság érzet. Azok, akik számára elképzelhetetlen az anyaföld elhagyása, értelemszerűen alig gondolnak amigrációra (kivándorlásra pedig egyáltalán nem), azok viszont, akiknek ez semmi gondot nem jelent, az átlagosnál háromszoros-négyszeres arányban tervezik a külföldi munkavállalást, illetve a ki vándorlást. A kornmunikáció modem formái és a külföldön való gyakoribb előfordulás egyaránt növelik a migrációs szándékot. A tariós fogyasztási javak számán és a lakásértéken keresztül mért jómód egyaránt azt mutatja, hogyanincstelenség csökkenti, a jómód növeli a migrációs késztetést. Sem a személyes, sem az egy főre jutó háztartási jövedelmek nagysága nem hat erősen a migrációs potenciálra. A legalacsonyabb személyes jövedelműek migrációs potenciálja a rövid távú munkavállalást tervezők körében meghaladja ugyan a következö két magasabb kategóriába tartozókét, de egyik csoport migrációs szándéka sem éri el az átlagos mértéket. A két legmagasabb jövedelmü csoport migrációs potenciálja az országos átlag körül mozog (de ez a tendencia a kivándorlási szándék esetében már nem érvényesül). A háztartási jövedelem kategóriái közül a második legalacsonyabb (17500-25000 Ft) és a legmagasabb (41 584 Ft feletti) csoportba tartozók migrációs potenciálja emelkedik ki. Ha a tisztított migrációs potenciál értékének alakulását vizsgáljuk a kiválasztott társadalmi metszetekben, akkor azt látjuk, hogy az összefüggések általában nem térnek el a nyers migrációs potenciál hasonló adatainak elemzése során tapasztaltaktóI. A mégis kirnutatható különbözöségek a következök: • továbbra is a legfiatalabbak a leghajlamosabbak a külföldi munkavállalást tervezésére, de túlreprezentáltságuk kisebb, rnint a nyers migrációs potenciál esetében; • az egyetemet végzettek között a migrációt komolyan tervezök aránya összességében az átlagos alatti; • az ömnagukat az alsó osztályba sorolók és a nagyon rossz anyagi helyzetben élők körében a komoly kivándorlási szándékúak aránya az átlagos feletti. Vajon bekövetkeztek-e változások a migrációs potenciál társadalmi bázisában 200 l és 2002 között (azaz a kedvezmény törvény életbelépésének hatására)? A nyers migrációs potenciál ra ható szociodemográfiai változók szerinti megoszlások azt mutatják, hogya migrációs potenciál társadalmi bázisa nem változott jelentős mértékben (4. táblázat).
268
-t.Láblázot A teljes körű nyers és kombinált migrációs potenciál megoszlásai válogatott társadalmi jellemzők szerint 2002-ben, százalék
Nyers migrációs Szociodemográfiai
változó
Teljes minta
Rövid távú külföldi munkavállalás
potenciál
Hosszú távú külföldi munkavállalás
8
6
11 4
Kivándorlás
Kombinált migrációs potenciál
3
10
9
5
15
3
2
5
Nem Férfi Nő
Korcsoport 24 éves alatti
25
17
6
31
éves
12
II
6
18
35-44 éves
5
5
6
8
45-54 éves
4
3
3
6
55-64 éves
3
1
O
2
65-74 éves
O
O
O
O
75 éves feletti
O
O
O
O
Község
5
3
2
6
Város
7
6
4
10
9
8
5
13
II
8
5
13
25-34
Településtípus
Megveszekhely Budapest
Iskolai végzettség 8 általános iskola alatt
4
1
1
3
8 általános iskola
4
4
2
7
Szakmunkásképző
18
14
9
19
6
6
4
9
Szakközépiskola Érettségi
9
6
4
12
Főiskola
14
15
O
14
5
7
8
13
(Egyetem)
Gazdasági
aktivitás
7
8
7
II
Alkalmi, megbízásos
42
33
8
42
Munkanélküli
12
12
9
13
(Tanuló)
30
23
7
38
Vállalkozó
269
A 4. táblázatjolytatása Nyers migrációs Szociodemográfiai
változó
Rövid távú klllföldi munkavállalás
Hosszú távú külföldi munkavállalás
A demokrácia Nagyon elégedetlen
potenciál
Kivándorlás
működésével
Kombinált migrációs potenciál
való elégedetlenség
13
4
7
16
Elégedetlen
9
8
5
II
Elégedett
6
5
2
8
Saját anyagi helyzet N agyon rossz Rossz ls-is ló
10
9
10
II
9
7
5
II
5
4
2
7
16
10
3
19
Saját várható Rosszabb Ugyanilyen Jobb
6
anyagi
helyzet
8
4
8
5
3
8
10
6
5
13
Az ország gazdasági
10
helyzete
(Nagyon rossz)
8
8
5
12
Rossz
7
6
4
10
ls-is
7
5
3
9
ló
13
10
6
16
Kizárt
22
18
9
18
Bármikor
42
51
79
48
Szívesen települne-e
Tartós Nincstelen
5
fogyasztási 4 Lakásérték(N=
1. kvintilis
3
2
2. kvintilis
12
3. kvintilis
9
4. kvintilis
5. kvintilis
270
át más országba?"
javakkal
való ellátottság+" 4
6
712,709,713,716) I
3
II
5
17
8
4
12
4
2
I
6
9
10
8
14
A 4. táblázatfolytatása Személyes jövedelem
(N
= 727,
725, 726, 731)
1. kvintilis
8
5
2
10
2. kvintilis
3
3
4
5
3. kvintilis
5
2
2
6
4. kvintilis
2
1
O
2
5. kvintilis
12
10
3
14
Egy főre jutó háztartási
jövedelem
(N
= 556,
556, 558, 560)
1. kvintilis
8
5
6
13
2. kvintilis
3
3
O
3
3. kvintilis
7
5
4
7
4. kvintilis
5
5
1
II
5. kvintilis
9
8
2
9
• Tízes skálán mérve, ahol 1 = "Soha nem élne más országban"; 10 = .Szívesen élne más országban". A kizárt kategória az I-es és a 2-es, a bármikor a 7-IO-es választ adókat foglalja magában . •• A felsorolt II tartós fogyasztási cikk közül hányat birtokol. Nincstelen az, akinek legfeljebb kettő van. ( ) Az elemszám 50 és 100 között van.
A férfiak a nőknél továbbra is nagyobb arányban terveznek külföldi munkavállalást és kivándorlást. 2002-ben új fejlemény, hogy a kivándorlási szándék tekintetében is megjelenik a nemek közötti különbség, ami az előző években nem volt jellemző. Az életkor előrehaladtával csökken a migrációs potenciál mértéke - ugyanúgy, mint az eddigi vizsgálatokban - mind a munkavállalás, mind a kivándorlás esetében. A városiak migrációs potenciálja magasabb a falusiakénál, s a társadalom e két csoportja közötti különbség enyhén nőtt a 2001. évi felvétel adataihoz képest. Várakozásainkkal ellentétben az iskolai végzettség gyengén hat a migrációs potenciál mértékére. 2001-hez képest a szakmunkásképzőt végzettek körében sokkal nagyobb mértékű a külföldi munkavállalást és a kivándorlást tervezők aránya egyaránt. A felsőfokú végzettségűek körében is nagyobb az átlagosnál a migrációs hajlandóság, azonban a főiskolát végzettek körében senki sem tervez kivándorlást. Az előző évek tapasztalatai alapján azt vártuk, hogy a gazdasági aktivitás két sajátos helyzetű csoportjában - a munkanélküliek és a tanulók körében - az átlagosnál jóval nagyobb lesz a migrációs késztetés. Várakozásaink csak részben igazolódtak: a külföldi munkavállalási szándék ugyan mindkét csoportban jóval az átlagos fölötti, de a kivándorlási hajlandóság - noha 2001-ben a tanulók esetében az átlagost meghaladta - most átlagos körüli. Megjelenik viszont egy kiugróan magas munkavállalási szándékot mutató csoport: az alkalmi munkások, illetve a megbízásos munkaviszonyban állók az átlagosnál több mint ötszörös arányban tervezik a külföldi munkavállalást, A demokrácia működésével való elégedetlenség mértéke - a hosszú távú munkavállalás kivételével - növeli a migrációs potenciál mértékét.
271
Az eddigi vizsgálatok során azt tapasztaltuk, hogy az anyagi helyzet javulását várók inkább hajlamosak migrációra, mint a többiek. 2002-ben azt látjuk, hogy ez az állítás csak a rövid távú munkavállalási tervek esetében igaz. A saját és az ország jelenlegi gazdasági helyzetének megítélése esetében azt tapasztaltuk, hogy az eddigi tendenciák nem változtak, tehát a két szélsőséges helyzet ösztönöz leginkább külföldi munkavállalásra, és kivándorlásra inkább a "nagyon rossz" helyzet hajlamosít. Az anyaföld elhagyásához való pszichés viszony nagy befolyása a migrációs szándékra jelentősen módosult 2002-ben. Szembetűnő változás, hogy míg korábban aszülőföldhöz erősen kötődők migrációs potenciálja jóval az átlagos alatti volt, most a munkavállalást tervezők aránya közel háromszorosa az átlagosnak, és akivándorlást fontolgatók aránya éppen átlagos. Azok körében is nőtt a migrációs potenciál, akik kötődése az anyaországhoz nem meghatározó. Körükben kiugróan megnőtt a kivándorlási szándékúak aránya: közel 80 százalékukat foglalkoztatja ez a gondolat (arányuk az átlagos érték 26-szorosa, szemben a 2001. évi háromszoros aránnyal). A 2001. évi adatok azt mutatták, hogyalakásértéken keresztül mért jómód közel arányosan növeli a migrációs potenciált (a legmagasabb lakásérték-kvintilisbe tartozók migrációs potenciálja volt a legnagyobb). Ezzel szemben a 2002-es adatok alapján már a második legalacsonyabb kvintilisbe tartózók migrációs potenciálja is magas, sőt a munkavállalási tervek, illetve a kombinált migrációs potenciál tekintetében ez a csoport megelőzi a legjobb módú csoportot. A személyes, illetve a háztartási jövedelem nagyságának hatása a migrációs hajlandóságra továbbra sem erős. Szembetűnő viszont, hogy a személyes jövedelem szerinti két szélső kategóriába tartozók - tehát a legalacsonyabb, illetve legmagasabb jövedelműek haj lamosabbak a külföldi munkavállalásra.
HOVÁ MENNÉNEK? 1993 és 1997 között a migráció iránya ugyanolyan stabil volt, mint a migrációs potenciál mértéke és a migrációs szándékúak társadalmi összetétele, pszichikai jellemzői. Hozzátehetjük még, hogy ez a stabilitás valószínűleg nem más, mint a hosszú távú történelmi trend és a földrajzi szerkezet okozta, nagy tehetetlenségi erejű mozgások mai megjelenési formái. A migráció tervezett irányában 1997 és 2002 között sem történt nagy változás: a magyarok leginkább anémet és az osztrák munkaerőpiacon tervezik munkaerejük értékesítését, míg a kivándorlás leggyakoribb célállomása e két ország mellett az USA.5 A migrációs potenciál irányát vizsgálva a 2001. és a 2002. évi elemzések egyaránt azt mutatják, hogy német-osztrák dominancia mindhárom migrációs típusban egyértelműen érvényesül (5. táblázat). Emellett 2001-ben a rövid távú munkavállalás terén az USA és a nagy nyugat-európai országok, a hosszú távú munkavállalás terén az USA és Olaszország, a kivándorlás esetében e két ország mellett Ausztrália célállomás szerepe jelentős.
5 1993-ban a rövid és a hosszú távú munkavállalást tervezők összesen 59, illetve 54 százaléka indult volna Németországba és Ausztriába (a kisebb arányban emlí tett országok: Anglia, az USA, Franciaország, Svájc és Olaszország voltak). I 994-re valamelyest csökkent anémet-osztrák dominancia, ekkor e két munkaerőpiacra a rövid és hosszú távú munkát keresők 54, illetve 49 százaléka készült.
272
A fontosabb célállomások mellett a szétszórt ("egyéb") irányok súlya rendre nö, ahogy a nagyobb súlyú migrációs döntés felé haladunk. Ez arra utal, hogy a hosszú távú munkavállalási és a kivándorlási tervek sokkal inkább .jestreszabotrak'', mint a rövid távú munkavállalás esetén, amennyiben valószínű leg a migrációs burok már meglévö kapcsolatai, illetve korábbi személyes tapasztalatok alapján szervezödnek.v 5. táblázat A teljes körű nyers és kombinált migrációs potenciál iránya 2001-ben az összes választott ország százalékában
Nyers migrációs Célállomás
Rövid távú külföldi munkavállalás
és 2002-ben,
potenciál
Hosszú távú külföldi munkavállalás
Kivándorlás
2001 (N=216,
Kombinált migrációs potenciál
166,71,453)
Németország
32
25
17
27
Ausztria
19
16
20
18
Anglia
7
4
4
5
Ausztrália
O
3
7
2
Franciaország
3
O
4
2
Olaszország
8
8
8
8
USA Egyéb Összesen
9
15
II
8
22
29
29
30
100
100
100
100
2002 (N
=
109, 92, 58, 259)
Németország
35
32
22
31
Ausztria
18
IS
9
IS
Anglia
II
10
10
10
O
2
O
5
Ausztrália
O
Franciaország
4
5
7
Olaszorszag
6
4
7
6
USA
7
9
14
10
Egyéb
19
25
29
23
100
100
100
Összesen
100
6 Az 1997-es vizsgálat azt is igazolta, hogy a rnigráció iránya nagymértékben hasonlít a kérdezetteket körülölelő rnigrációs burok migrációjának irányához (Sik, 1999c). A rnigrációs tervek generációkon keresztül hasonlóak maradnak (erre egy középiskolások körében folytatott kutatása utal, miszerint a középiskolások külföldi munkavállalásának elsődleges célja Németország, lásd Diósi, 1999). A migrációs buroknak a migrációs potenciálra gyakorolt hatásáról a Kárpát-medencei rnagyarok körében Simonovits irt kötetünkben (lásd 143-149. o.).
273
A 2001. és 2002. évi adatsorok összevetéséből látható, hogy a rövid és a hosszú távú külföldi munkavállalás célállomásaiban nincs jelentős változás: továbbra is a nyugat-európai országok és ezen belül anémet nyelvterületek vezetnek, sőt még.kisebb is növekedés is bekövetkezett. A kivándorlás tekintetében viszont módosul a kép: Németország irányába mutatkozik ugyan kis növekedés, viszont az Ausztriába irányuló kivándorlási szándék igen jelentős mértékben visszaesett (a felére csökkent); a növekedés pedig elsősorban Anglia és Franciaország esetében szembetűnő. Ha azonban a kivándorlás célállomásait aszerint különböztetjük meg, hogy európai vagy Európán kívüli ország a tervezett migráció iránya, akkor 200 I és 2002 között nincs szignifikáns eltérés. A kombinált migrációs potenciál terén sem találunk lényeges változásokat, sem országonként, sem kontinensenként. A 2001. évi CEORG-adatok (amelyek nem specifikálják a tervezett munkavállalás hoszszát és az EU-országokra szűkítik le a migrációs potenciál irányait) megerősítik a németosztrák dominanciáról tett megállapítást (6. táblázat). A többi európai ország közül Anglia súlya emelkedik ki. 6. táblázat A migráció iránya a kelet-európai országok lakossága körében, 2001 a "Melyik EU-tagországban szeretne dolgozni?" kérdésre adott válaszok megoszlása,
Célállomás
Bulgária
Csehország
Lengyelország
Magyarország
százalék
Románia
33
43
48
40
27
2
II
5
24
5
Anglia
6
14
9
ID
4
Belgium
2
O
I
I
I
Dánia
O
O
2
I
1
Finnország
O
O
O
O
O
Franciaország
3
6
9
3
8
Görögország
10
O
O
I
4
Hollandia
2
l
4
3
3
Írország
O
I
O
O
I
Luxemburg
O
O
O
1
O
Olaszország
5
3
5
3
22
Portugália
O
O
O
O
O
Spanyolország
8
3
2
2
10
Svédország
2
O
5
2
2
10
7
I
4
7
9
5
5
Németország Ausztria
Egyéb Nem tudja Forrás:
274
CEORG, 2001.
17
II
A magyarok migrációs irányait a másik négy országbeliekével összehasonlítva azt állapíthatjuk meg, hogyamagyarok és a csehek migrációs szándékának struktúrája meglehetősen hasonló (az elsődleges célállomás Németország, majd Ausztria és Anglia). A magyarok esetében nagyobb Ausztria, a csehek körében Franciaország és Anglia súlya (és a bizonytalanok aránya). A lengyelek, amellett hogy körükben is Németország az elsődleges célország, leginkább Franciaországba és a Svédországba mennének (a lengyel diaszpóra számára korábban is ezek voltak a hagyományos célországok, összefüggésben a geopolitikai helyzettel). A két balkáni ország lakosai körében kisebb mértékben ugyan, de továbbra is meghatározó a német munkaeröpiac szerepe. A migránsok úti céljában ismét a diaszpórák és a területi elhelyezkedés okozta történelmi-geopolitikai irányok felerősödése mutatkozik meg (Romániából Olaszországba, Franciaországba és Spanyolországba, Bulgáriából Görögországba, Spanyolországba és "az egész világba" igyekeznének).
AZ EURÓPAI
UNIÓ FELÉ IRÁNYULÓ
MIGRÁCIÓS
SZÁNDÉK
A CEORG-kutatás keretei között 2000 őszén és 200 l tavaszán az Európai Unió országaiba irányuló munkavállalási szándékot vizsgáltuk a magyar lakosság körében.? A jövőbeli munkavállalással kapcsolatos vélemények megoszlása 2000 novembere és 2001 májusa között lényegében nem változott (7. táblázat). 7. táblázat Az Európai Unió felé irányuló migrációs szándék, a "Szándékában áll-e munkát vállalni valamelyik Európai Unióhoz tartozó országban Magyarország csatlakozását követően?" kérdésre adott válaszok megoszlása, százalék
2000. november (N = 1470)
Válasz
2001. május (N= 1493)
Igen, és egészen biztosan meg is próbálom.
5
6
Igen, és valószinűleg
6
7
9
8
8
6
megpróbálom.
Ha valaki ilyen állást ajánlana, megfontolnám, nem próbálkoznék. Még túl korai ezen gondolkodni. Nem, valószinűleg
nem próbálkoznék.
Egészen biztosan nem próbálkoznék. Összesen
de magamtól
12
II
60
62
100
IDO
Az elemzés során az előbbi hat válaszlehetőséget három kategóriába vontuk össze. Ezután az így kialakított típusokba tartozók társadalmi összetételét vizsgáltuk a kiválasztott szociodemográfiai változók alapján. A 2000. őszi adatfelvétel eredményeit a 8. táblázatban foglaltuk össze.
7 A kutatást a Tárki végezte.
275
8. táblázat Az Európai Unió felé irányuló migrációs szándékúak társadalmi összetétele (válogatott társadalmi jellemzők szerint), 2000. ősz (N = 1500),százalék
Szociodemográfiai
Megpróbáina munkát vállalni
változó
Teljes minta
Férfi Nö
Várakozó állásponton van
"
/6
16
18
7
15
Nem próbálna meg munkát vállalni
Összesen
73
]00
66
100
78
100
Nem
Korcsoport
24 éves alatti
36
42
22
100
25-34 éves
17
35
48
100
35--44 éves
13
25
62
100
45-54 éves
10
13
77
100
55-64 éves
4
4
92
100
65-74 éves
1
O
99
100
75 éves feletti
1
98
100
1 Egyedül
14
Egyedül él
él-e, családi állapot
17
69
100
9
16
75
100
29
36
35
100
Házas
9
15
76
100
Uvált
6
15
79
100
Özvegy
2
2
96
100
Élettárssal vagy házastárssal Nötlen, hajadon
él
Régió Budapest
13
14
73
100
Északnyugat-Magyarország
13
18
69
100
Délnyugat-Magyarország
7
19
74
100
Középkelet-Magyarország
8
18
74
100
Északkelet-Magyarország
12
II
77
100
Délkelet-Magyarország
10
18
72
100
Településtípus
Község
9
17
74
100
Város
II
17
72
100
Megyeszékhely
II
17
72
100
Budapest
13
14
73
100
276
A 8. tábláza/folytatása Iskolai végzettség 8 általános iskola alatt
I
I
98
100
8 általános iskola
9
II
80
100
Szakmunkásképző
13
20
67
100
Szakközépiskola
15
24
61
100
Érettségi
15
20
65
laO
Főiskola
II
21
68
100
4
19
77
JIIO
(Egyetem)
Gazdasági
aktivitás
16
27
57
JOO
(Vállalkozó)
II
23
66
100
(Munkanélküli)
25
28
47
JOO
(Tanuló)
42
8
100
Alkalmazott
teljes munkaidöben
50 Munkahely
(Külföldi
vállalatnál)
15
(ha van munkahelye)
28 Szubjektív
57
100
osztályhelyzet
10
10
80
100
9
12
79
100
Alsó középosztály
II
19
70
100
Középosztály
13
64
100
Alsó osztály Munkásosztály
23 A demokrácia
működésével
való elégedetlenség
Nagyon elégedetlen
12
15
73
JOO
Elégedetlen
II
16
73
Jaa
Elégedett
II
70
JOO
19 Saját anyagi
Nagyon rossz
10
helyzet
14
76
100
9
12
79
100
ls-is
II
19
70
Jaa
.ló
14
19
67
JOO
Rossz
Saját várható
anyagi
helyzet
Sokkal rosszabb
8
II
81
100
Rosszabb
7
13
80
100
Ugyanilyen
II
17
72
JOO
Jobb
17
22
61
100
( ) Az elemszám 50 és 100 között van.
277
A 8. táblázat folytatása
Szociodemográfiai
változó
Megpróbáina munkát vállalni
Várakozó állásponton van
Nem próbálna meg munkát vállalni
Az ország gazdasági
Összesen
helyzete
(Nagyon rossz)
19
16
65
100
Rossz
12
15
73
100
ls-is
9
18
73
100
Jó
8
17
75
100
Van-e ... ? Számítógépe
15
22
63
100
Mobiltelefonja
17
25
58
100
Tartós Nincstelen
.
7
fogyasztási
javakkal
való ellátottság"
10 Lakásérték
100
83 (N = 1376)
1. kvintilis
II
15
74
100
2. kvintilis
II
16
73
100
3. kvintilis
9
16
75
100
4. kvintilis
II
20
69
100
5. kvintilis
15
18
67
100
Személyes jövedelem 1. kvintilis
(N
=
1376)
17
21
62
100
2. kvintilis
7
10
83
100
3. kvintilis
7
II
82
100
4. kvintilis
9
16
75
100
5. kvintilis
12
20 Egy főre jutó háztartási
1. kvintilis
100
68 jövedelem
(N
=
1052)
14
23
63
100
2. kvintilis
10
19
71
100
3. kvintilis
10
14
76
100
4. kvintilis
13
18
69
100
5. kvintilis
II
17
72
100
278
A 8. táblázat [olytatása Hogyan Csatlakozzon Magyarország Ne csatlakozzon
Magyarország
(Nem menne el szavazni) • A felsorolt 9 tartós fogyasztási cikk közül () Az elemszám 50 és 100 között van.
szavazna
az EU-csatlakozásról?
14
19
67
100
5
10
85
100
2
12
86
100
hányat birtokol. Nincstelen
az, akinek legfeljebb kettő van.
A férfiak több mint kétszer olyan arányban terveznek külföldi munkavállalást az EUtagországokban, mint a nők. Az életkor növekedésévei rohamosan csökken a munkavállalási szándékúak aránya. Míg a 24 éves alattiak több mint harmada, addig a 25-34 éves közöttiek kevesebb mint ötöde, az 55 éves feletti korcsoportok pedig elenyésző töredéke fontolgatja az unióbeli munkavállalást a csatlakozást követően. A családi állapot egyértelműen meghatározza a munkavállalási hajlandóságot: az egyedül élők, a nőtlenek és a hajadonok migrációs potenciálja mindkét vizsgált dimenzióban meghaladja az átlagos értéket; a házasoké és az elváltaké megközelíti azt, míg az özvegyeké messze elmarad attól.8 Regionális szempontból nincsenek lényeges eltérések. A fővárosban és az ÉszaknyugatMagyarországon élők külföldi munkavállalási kedve enyhén meghaladja az átlagot, a Délnyugat- és Középkelet-Magyarországon élőké pedig nem éri el azt. A külföldi munkavállalást tervezők aránya az iskolai végzettség növekedésévei a középiskolai érettségi szintjéig nő. Figyelemre méltó, hogy az egyetemet végzettek mindössze 4 százaléka törekedik arra, hogy munkát vállaljon az unió tagországaiban. A gazdasági aktivitást tekintve a munkanélküliek és még inkább a tanulók tervezik a legnagyobb arányban az unióbeli munkavállalást, a vállalkozók érdeklődése viszont éppen átlagos. Még a teljes munkaidőben foglalkoztatottak migrációs hajlandósága is magasabb, mint a vállalkozóké, s ez érvényes a külföldi vállalatnál dolgozók körére is. A szubjektív osztályhelyzet érdemben nem befolyásolja a migrációs potenciál mértékét, a magukat magasabb osztályokba sorolók munkavállalási szándéka valamelyest meghaladja az átlagos értéket. A demokráciával való elégedetlenség mértéke nem hat a migrációs potenciál mértékére. A szubjektív anyagi helyzet hatása megegyezik a szubjektív osztályhelyzet esetén tapasztaltakkal. Azok viszont, akik nemcsak jónak értékelik anyagi helyzetüket, de bíznak annak javulásában is, már inkább hajlamosak amigrációra. Az ország jelenlegi gazdasági helyzetét leginkább negatí van megíté lők körében kiemelkedő az unióbeli munkavállalási kedv. A számítógép- és mobiltelefon-használat - amelyek a kommunikáció modem formái mutatóinak tekinthetők - egyaránt növelik a migrációs potenciált.
8 Fontos megjegyezni, hogy a családi állapotot nagymértékben meghatározza az életkor, tehát például az özvegyek valószinűleg a korösszetételük miatt zárkóznak el külföldi munkavállalástól.
279
A tartós fogyasztási javakkal való ellátottság mutatója szerint a nincstelenség csökkenti, ajómód növeli a migrációs szándékot. A lakástulajdon értékének növekedése nem hat egyértelműen a migrációs potenciálra. A legértékesebb lakást birtoklók migrációs késztetése valamelyest meghaladja az átlagost. Sem a személyes, sem az egy főre jutó háztartási jövedelmek nagysága nem hat erősen a migrációs potenciálra. A legalacsonyabb és némileg a legmagasabb kategóriába tartozók migrációs szándéka meghaladja az átlagos értéket,' a többi kategóriába tartozók még azt sem érik el. A háztartási jövedelem kategóriái szerint is a legalacsonyabb csoportba tartozók munkavállalási szándéka a legkifejezettebb. Végül, de nem utolsósorban, az EU-csatlakozással kapcsolatos attitűd - logikailag is összefügg a unió tagországaiba irányuló munkavállalási szándékkal. Azok körében, akik a közelgő népszavazáson a csatlakozásra voksolnának, a migrációs potenciál mértéke kissé meghaladja az átlagost, azok körében pedig, akik a csatlakozás ellen szavaznának, vagy el sem mennének szavazni, messze elmarad attól. A EU-országokon belüli munkavállalási szándék társadalmi bázisa 2000 ősze és 200 l tavasza között lényegében nem változott, csupán egyetlen említésre méltó eltérést tapasztaltunk: az életkor növekedéséveI még meredekebb en csökken a munkavállalási kedv. A 44 éves alattiak a 2000. őszinél nagyobb arányban fontolgatják az unióbeli munkavállalást a csatlakozást követöen, a 44 éves felettiek pedig valamivel kisebb arányban.
FÜGGELÉK
1. függelék A kutatás kérdőíve
ST Á TUS KÉRDŐív aj Melyik országban l - Románia
kérdezel?
3 - Jugoszlávia
2 - Ukrajna
b) Milyen mintán
4 - Szlovákia
kérdezel?
1 - nem roma alminta
2 - roma alminta
3 - értelmiségi
alminta
Település neve:
0=:0
Kérdező aláírása:
kérdező száma
KÉRDEZÉS
KEZDETE:
1. Tervezi-e
Ön,
2001.
hó
nap
perctől
óra
000
.... Mely ország(ok)ra
Igen Nem NT
aj
b)
hogy egy pár hétre vagy hónapra külföldre menjen dolgozni?
hogy egy pár évre külföldre menjen dolgozni?
HA IGEN:
'"
I
2
9
X
99 X
másodsorban:
....................................
harmadsorban
9
X
.................
másodsorban:
elsősorban: hogy külföldön éljen?
2
9
X
.............................
.............
másodsorban: harmadsorban:
99 X 99 X
elsősorban : ............. 2
NT
99 X
elsősorban:
harmadsorban:
c)
gondolt?
.................. ...................
..........................
99 X 99 X 99 X 99 X 99 X
283
2, Tervezi-c, I - igen 3, Tervezi-c, I - igen
hogy kiváltja
a határon
hogy ha megkapta 2 - nem
túli magyarok
az igazolványt,
~
I
számára
kibocsátott
igazolvány!'!
x-
9 - NT
2 - nem
akkor munkát
12-RE UGRÁs
vállal Magyarországon?
I~
9 - NT
X -
4, Mikor (rnelyik évben) szereme munkát vállalni Magyarországon'! - rögtön, amint lehetséges lesz (már 2002-ben) 2 később (2003-ban) vagy 3 még nem tudja pontosan, hogy mikor 4 minden évben, ha lehet. .. (2002-ben és 2003-ban és később is) 5 egyéb válasz 9 - NT X 5, Milyen munkát vagy munkákat tervez végezni? FOGLALKOZÁS VAGY ÁGAZAT MEGNEVEZÉSE:
3 VÁLASZ
LEHET!
b)
x x -
c)
X -
a)
00 - bármit c1vállalna, mindegy 99 - NT X 6, Hol, Magyarország
melyik részén szeretne
1 - Budapest 2 - Észak-Magyarország 3 - Alföld
7, Havonta
körülbelül
hány forintot
munkát
vállalni?
I TÖBB
VÁLASZ
szereme
keresni'!
8, Mennyi az a legkevesebb havi pénz, amennyiért a magyarországi munkavállalás?
A NETTÓ ÖSSZEGET AMIT KÉZHEZ 9 - NT
még megérné
MONDJA: KAP!
X -
Önnek
A NETTÓ ÖSSZEGET AMIT KÉZHEZ forintot havonta
284
I
4 - Dunántúl 5 - egyéb, éspedig: O - teljesen mindegy 9-NT X-
forintot havonta
9, Mire 1 2 3 4 5 6 7 9
LEHET!
9 - NT
fordítaná a magyarországi munkavállalásból származó jövedelmét? a mindennapi megélhetés biztosítására (élelmiszer, ruházat vásárlására) tartós fogyasztási cikkek beszerzésére (háztartási cikkek) személygépkocsi vásárlására TÖBB VÁLASZ ingatlanvásárlásra, építkezésre, nagyobb tatarozásra szórakozásra, üdülésre hosszú távú befektetésre (vállalkozás indítása, fenntartása, részvényvásárlás) egyéb válasz, éspedig: NT X -
I
MONDJA: KAP!
X -
LEHET!
I
10. Miért Ol 02 03 04 05 06 07 08 09 10 II 99
I
szereine Magyarországon munkát vállalni? TÖBB VÁLASZ LEHET! itthon egyáltalán nincs munkalehetőség itthon egyáltalán nincs a szakképzettségének megfelelő munkalehetöség itthon egyáltalán nincs megfelelő jövedelmet biztositó munkalehetőség itthon van munkája, de nem biztosítja a mindennapi megélhetést olyan nagyobb összegre van szüksége, melyet csak magyarországi extra numkával hosszú távú munkavállalási tervei vannak Magyarországgal kapcsolatban kalandvágyból családja, ismerősei nyomására magyarként diszkriminálták romaként diszkrimináltak egyéb válasz, éspedig: . NT X -
ll. Akkor is vállalná
a magyarországi
munkát,
I tud megszerezni
... ?
Igen
Nem
NT
ha ez azzal járna, hogya fizetéséből le fogják vonni ajándékokat (adó, nyugdíj, biztosítás)'!
I
2
9
X
ha legfeljebb három hónapra kapna engedélyt')
I
2
9
X
ha be kell jelentkeznie
I
2
9
X
HA NEM TERVEZ 12. Miért Ol 02 03 04 05 06 07 08 09 10 II 99
a munkaügyi hatóságoknál?
MAGYARORSZÁGI
MUNKA VÁLLALÁST
(3. kérdés 2-es és 9-es kód)
I
nem tervez magyarországi munkavállalást? TÖBB VÁLASZ LEHET! nincs szukség rá, jól keres, biztos állása van nincs szükség rá, van a családban. aki eleget keres, elég a háztartás jövedelme más országban akar dolgozni mást tervez (tanulás, gyerekszülés ... ) nem tud. mert beteg .. nem tud. mert nincs szaktudása nem tud, mert nem ismeri az ottani feltételeket (információ-, kapcsolathiány) nem tud, rncrt nem lenne megfelelő munka neki nem tud, mert nem engedi a család (a családi helyzet) nem tud, rnert nincs elég pénze, hogy neki vágjon a rnunkakeresésnek cgyéb válasz. éspedig: NT X -
I
I MINDENKITÖL! 13. Összesen Önnel együtt hányan élnek Önök egy háztartásban'? HA NEM EGYEDÜL ÉL: A háztartás tagjai közül hányan nem töltötték Hányan 56 évesek vagy idősebbek?
x-
Összesen ebből: -
be a 18. életévüket'?
X -
18 éves alatti:
- 56 éves vagy idősebb:
fő
X -
285
14. Kérem válaszoljon néhány kérdésre az Ön személyére és a háztartás 18-55 év közötti tagjaira vonatkozóan! (Ha 3-nál több 18 és 55 év közötti családtagja van, akkor a három legfiatalabbra vonatkozóan válaszoljon!)
a) Neme b) Születési éve c) Legmagasabb befejezett iskolai végzettsége I - 8 általános v. kevesebb 2 - szakmunkásképző 3 - érettségi 4 - felsőfokú d) Gazdasági aktivitása 1 - alkalmazott 2 - vállalkozó 3 - munkanélküli 4 - háztartásbeli 5 - tanuló 6 - nyugdíjas 7 - egyéb okból nem dolgozik
1. KÉRDEZETT
2. háztartástag
I - férfi
1 - férfi
19 .... 9-NT
I 3 9-NT
2 4
1 3 5
2 4 6
g) Az elmúlt 12 hónapban dolgozott-e másutt
külföldön?
19 .... 9-NT
2 4
X-
I 3 9-NT
I 3 5
2 4 6
I - férfi
2-nem
2 4
X-
I 3 9-NT
1 3 5
2 4 6
2-nem
9-NT
2- nem
1- igen
I-igen
X-
19 .... 9-NT
X-
2 4
X-
I 3 9-NT
X-
1 3 5
2 4 6 7
X-
9-NT
2- nem
1- igen
X-
X-
X-
X-
7
X-
2- nem
I-igen
I-igen 9-NT
2-nem
i) Tervezi e hogy Magyarországon vállal munkát?
I-igen 9-NT
2-nem
XX-
2- nem
X-
2-nem
1- igen
X-
h) Tervezi-e hogy kiváltja a magyarigazolványt?
X-
X-
X-
X-
2 - nő
X-
19 .... 9-NT
XI-igen
2-nő
X-
7 9-NT
X-
1- igen
I - férfi
X-
X-
X-
I-igen
2- nö
4. háztartástag
X-
7 9-NT
e) HA ALKALMAZOTT VAGY VÁLLALKOZÓ: Mi a foglalkozása? ÍRD LE' f) Az elmúlt 12 hónapban dolgozott -e Magyarországon ?
2-nő
X-
3. háztartástag
2- nem
X-
I-igen 9-NT
2-nem
I-igen 9-NT
2-nem
XX-
1 - igen 9-NT
2- nem
I-igen 9-NT
2- nem
XX-
I.j)-I) HA TERVEZI: j) Mikor? I - rögtön, amint lehetséges lesz (2002-ben) 2 - később (2003-ban) vagy 3 - még nem tudja mikor k) Milyen munkát tervez? FOGLALKOZÁS VAGY ÁGAZAT! ÍRD LE! I) Hol I2345O-
286
szeretne dolgozni? Budapest Észak-Magyarország Alföld Dunántúl egyéb teljesen rníndezv
I 2 3 9-NT
9-NT
1 2 3
X-
X-
9-NT
9-NT
1 2 3
X-
X-
9-NT
9 -NT
X-
X-
15. Élnek-e Magyarországon l - igen 2 - nem
16. És másutt l - igen
barátai, rokonai? X -
külföldön? 2 - nem
17. Ön és háztartása
X -
mílyen lakásban
lakik?
l - saját tulajdonú kertes ház 2 - saját tulajdon ú tömb- vagy lakótelepi lakás 3 - bérelt kertes ház
18. Van Önöknek
4 - bérelt tömb- vagy lakótelepi lakás 5 - idöszakos albérlet 9-NT X-
...
Van
Nincs
l
2
X
a)
szfnes tévéjük?
b)
hagyományos
l
2
X
e)
Mobiltelefonjuk?
l
2
X
d)
CD-Iejátszójuk?
l
2
X
e)
személyi számítógépük?
l
2
X
f)
HA NINCS SZÁMÍTÓGÉP intemet-hozzáférésük?
l
2
X
g)
automata mosógépük?
l
2
X X
vezetékes telefonjuk?
= X!
h)
Videomagnójuk?
l
2
i)
értékes rnüvészeti tárgyuk?
l
2
X
j)
mikrohullámú
l
2
X
k)
fagyasztóládájuk?
1
2
X
1)
nyugati személygépkocsijuk?
l
2
X
m)
keleti személygépkoesijuk?
l
2
X
n)
földtulajdonuk?
l
2
X
sütőjük?
ll.
I
19. Kérem, nézze meg az VÁLASZLAP -ot! Hol tudná elhelyezni az Önök családját jövedelem szempontjából ezen a skálán, ahol az l-es a legszegényebbeket, a Iü-es a leggazdagabbakatjelenti?
Ol
02
03
legszegényebbek 99 - NT
04
05
06
07
08
09
10
leggazdagabbak X -
287
20. Hol helyezné el önmagát azon a skálán, ahol az l-es aztjelenti, hogy soha, semmilyen körülmények között sem élne más országban, a 10-es pedig azt jelenti, hogy szívesen áttelepülne egy másik országba. A 1 2. YÁLASZLAP 01
02
1segítségével
válaszoljon!
04
03
06
05
07
soha nem élne más országban 99 - NT
08
09
10
szívesen élne más országban
X -
21. Ön szerint az ország helyzete a következő l - jelentős mértékben javulni fog 2 - mérsékelten javulni fog 3 - nem változik 4 - mérsékelten romlani fog vagy 5 - jelentős mértékben romlani fog 99 - NT X -
5 évben hogyan alakul?
22. Ön szerint hogyan alakul az országban élő magyarok létszáma a következő száz évben? l - teljesen eltűnnek a magyarok 2 - jelentős mértékben csökkenni fog a számuk 3 - mérsékelt ütemben csökkenni fog a számuk 4 - a jelenlegi szinten stabilizálódik a számuk 5 - mérsékelt ütemben nőni fog a számuk vagy 6 - jelentős ütemben nőni fog a számuk 99 - NT X -
23. Az emberek egymás közti viszonyai jellegzetes kapcsolatfajtát. Kérem,
válassza
különbözőképpen
ki a 1;:-2-. -Y""Á"'L-A-S-Z-L-A-P"'I segítségével
alakulnak.
A következőkben
azokat a nemzetiségeket,
felsorolok
néhány
akiket családtagként
elfogadná!
Az ország többségi lakosai a)
Magyar
Cigány
CSALÁDTAGKÉNTELFOGADNA
l
2
3
l
2
3
l
2
3
l
2
3
b)
Barátként elfogadna
ej
Lakószomszédként
d)
Kollégának elfogadna
elfogadna
24. Ön szerint manapság milyen mértékű a konfliktus ennek az országnak a többségi lakossága és az itt élő magyarok között? Nagyon súlyos, súlyos, mérsékelt, elhanyagolható vagy egyáltalán nincs konfliktus? l - nagyon súlyos 2 - súlyos 3 - mérsékelt
288
4 - elhanyagolható 5 - nincs konfliktus 99 - NT X -
25. Ön mennyire
elégedett
a családi életével? A
Nagyon elégedett
I 4. VÁLASZLAP I segítségével Inkább elégedett
válaszoljon!
Inkább elégedetlen
Közepesen
Nagyon elégedetlen
NT
A CSALÁDI ÉLETÉVEL
5
4
3
2
I
9
X
A jövőjévei
5
4
3
2
I
9
X
A háztartás életszínvonalaval
5
4
3
2
I
9
X
Az eddigi életével
5
4
3
2
I
9
X
26. Előfordult-e 1 -
igen
27. Kérem, Többet
ÖnneVÖnökkel
2 - nem
mondja meg az is választhat!
az elmúlt 12 hónapban, 9 - NT
hogy nem jutott
pénz ennivalóra?
X-
I S. VALASZLAP I segítségével, KÓD
hogy milyen nemzetiségünek
vallja magát!
NT
a)
elsősorban :
9
X
b)
másodsorban:
9
X
el
harmadsorban:
9
X
A NEMZETISÉG
elegendő
KÓDJA:
1 - horvát 2 - magyar 3 - némel 4 - roma 5 - román 6 - szerb 7 - szlovák 8 - ukrán O - más nemzetiség
289
128-30.
HA ROMAALMlNTÁN I romák, voltak-é?
28. A szülei romák-é
4 - egyik sem vallotta magát romának 9-NT X-
1 - csak az apja 2 - csak az anyja 3 - mindkettő 29. Érte-e Önt hátrány 1 - igen
élete során az ország többségi
I 31-re
2 - nem ~
30. Szerepet játsztk-eesetteges származása miatt hátrány 1 - igen
KÉRDEZEL
csak azért, mert Ön roma?
x-
9 - NT szándékában
az, hogy Önt roma
X-
9 - NT
TEKINTI
részéről
I~
magyarországi munkavállalásí' érte élete során otthon?
2 - nem
HA MAGYARNAK
UGRÁs
lakossága
MAGÁT
(a 27. kérdésben a magyart is választotta)
31. Érte-e Ont hátrány élete során az ország többségi lakossága részéről csak azért, mert On magyar? 1 - igen 2 - nem 9 - NT X -
I
HA ÉRTE HÁTRÁNY
MINT ROMA ÉSIV AGY MINT MAGYAR
32. Hol érte Önt hátrány? MIUTÁN VÁLASZOLT:
És érte más területen
a)
Iskolában
b)
A helyi (nem roma') önkormányzat
c)
Rendőrségen
d)
Szomszédok
e)
Boltban
f)
Máshol, éspedig: .................
9 - NT
részéről
részéről
...............
is hátrány?
Csak mert roma
Csak mert magyar
1
2
3
X
1
2
3
X
1
2
3
X
1
2
3
X
l
2
3
X
1
2
3
X
X -
Köszönjük, hogy válaszaival segítette munkánkat! KÉRDEZÉS
290
VÉGE:
Mindkettő miaU
óra ..
perc
2. függelék Az Omnibusz-kérdőív (Részlet)
227. Tervezi-e
Ön, ... HA IGEN:
I Igen
a)
b)
Nem
NT
hogy egy pár hétre vagy hónapra külföldre menjen dolgozni?
2
9
hogy egy pár évre külföldre menjen dolgozni?
2
hogy külföldön
2
Mely ország(ok)ra
elsösorban: X másodsorban:
gondolt?
. ... ... ........
......................
harmadsorban:
9
X
.............
elsösorban: másodsorban: harmadsorban:
........
. .................
elsösorban: ej
1228-229.
éljen?
HA ELŐZŐ
KÉRDÉS
228. Mikor (melyik évben) szeretne
9
X
.................................
másodsorban: harmadsorban:
a) ÉSIV AGY b) SORÁBAN munkát
IGEN VÁLASZT
NT
99 99 99
X X X
99 99 99
X X X
99 99 99
X X X
ADOTT
vállalni?
1 - rögtön, amint lehetséges lesz (akár már idén 2003-ban) 2 - később (2004·ben) vagy 3 - még nem tudja pontosan, hogy mikor 4 - minden évben, ha lehet .. (2003-ban, 5 - egyéb válasz 9-NT X229. Mekkora az a legkisebb munkát vállalni? ....................... 9 - NT
2004-ben és később is)
havi összeg forintban,
amennyiért
megérné
Önnek külföldön
Ftl hó
X -
291
I
MINDENKITŐL!
230. Hol helyezné el önmagát azon a skálán, ahol az I-es aztjelenti, hogy soha, semmilyen körülmények között sem élne más országban, a 10-es pedig azt jelenti, hogy szívesen áttelepülne egy másik országba. segítségével válaszoljon! Kérem, hogy az 5. VÁLASZLAP
I
Ol
I
02
04
03
05
06
07
soha nem élne más országban 99 - NT
08
09
10
szívesen élne más országban
X -
231. Az elmúlt 2-3 évben dolgozott-e a)
Ön külföldön'!
HA IGEN: Hol, melyik országban?
X -
.
b)
X -
c)
X -
O - nem dolgozott 99 - NT X -
1232--233. HA NEM EGYEDÜL
I
ÉL
232. És valamelyik családtagja dolgozott-e HA IGEN: Hol, melyik országban?
az elmúlt 2-3 évben külföldön?
a)
X -
b)
X -
c)
X -
O - nem dolgozott 99 - NT 233. Tervezi-e
X valamelyik
család tagja, ...
HA IGEN: A CSALÁDTAG
Igen
Nem
SORSZÁMA
NT
Mely ország(ok)ra
gondolt?
NT
.....
99 99 99
X
. ...
99 99 99
X X X
elsősorban : . . . . . . . ..... . ...... . .. . másodsorban: ...... ....... harmadsorban: ........... . . . . . . . ..
99 99 99
X X X
A CSALÁDI TÁBLÁUÓL
hogy egy pár hétre, a)
b)
c)
292
vagy hónapra külföldre menjen dolgozni? hogy egy pár évre külföldre menjen dolgozni? hogy külföldön éljen?
elsősorban: 1
2
9
X
l
2
9
X
másodsorban: harmadsorban
..
..... ........ .. . . .. .. . .. ... '
"
elsösorban:
1
2
9
X
másodsorban: harmadsorban:
........... ... ...... ........... "0'0
...
X X
3. függelék A térségi minták kialakítása
I
Térségi mintáinkat lépcsős módszerrel alakítottuk ki. Első lépésként kutatási körzeteket határoltunk be, és közöttük arány osan szétosztottuk a kérdőíveket. A kutatási körzeteknek létező területi-adminisztratív egységeket választottunk. • Romániában a megyék képezték a kutatási körzeteket. A kérdőíveket a megyék magyar lakosságának a romániai magyarságon belüli arányának megfelelöen osztottuk szét a kutatási körzetek között; • Szlovákiában és Ukrajnában a járásokat (Szlovákiában emellett két várost: Pozsonyt és Kassát) választottuk kutatási körzetnek. A kérdőíveket szintén arányosan osztottuk szét a kutatási körzetek között; • Jugoszláviában a magyarok lakta településeket 15 kutatási körzetbe rendeztük a községek szerint. • A következö lépés a települések kiválasztása volt, az egyes kutatási körzeteken belül. Mind a négy térségből megkaptuk a magyarok által (is) lakott települések listáját lakosságszámmal, illetve a magyar lakosok számával. A településeket különböző csoportokba soroltuk, és ezek közül választottunk véletlenszerűen. A helyi adottságokat és a rendelkezésünkre álló adatokat figyelembe véve a négy térségben némiképp eltérő módszer szerint jártunk el.
Erdély A megyék alkotta kutatási körzeteken belül a mintavétel alapját az adminisztratív kategóriák képezték: municípium, város és község. Közöttük a megye magyar lakossága településtípus szerinti megoszlásának megfelelően osztottuk szét a kérdőíveket. A 15 megyében az összesített arány: a kérdőívek 41 százalékát municípiumokban (825 db kérdőív), 15 százalékát városokban (289 db kérdőív) és 44 százalékát községekben (886 kérdőív) kérdeztük le. Ezután választottuk ki a településeket.
1 A BFl által készített leírás.
293
• Mintánkba a nevezett terület összes municípiumát bevettük, leszámítva Vajdahunyadot, ahol nem tartottuk gazdaságosnak a Hunyad megyei municípiumokra eső 23 kérdőív három felé aprózását (bekerült ugyanis Petrozsény és Déva municípium). A municípiumok a magyar lakosságuk arányának megfelelő kérdőívszámmal kerültek a mintába. Így például Marosvásárhelyen, a legtöbb magyarnak otthont adó municípiumban 106 kérdőívet töltettünk ki, mivel itt él az erdélyi magyarok 5,5 és egyben a Maros megyei magyarok 34,5 százaléka. • A városok közül szintén automatikusan bekerültek a mintába azok, amelyekre magyar lakosságuk száma szerint legalább 10 kérdőív jutott, vagyis amelyekben az erdélyi magyarok legalább 0,5 százaléka él. Ez azt jelenti, hogy minden 8000 főnél nagyobb magyar közösség automatikusan a minta része lett, a neki megfelelő kérdőívszámmal. A 8000 főnél kevesebb magyar lakosú városok közül véletlenszerűen (magyar nevük alapján ábécé sorrendben) választottunk. Automatikusan kimaradtak azok a városok, amelyek magyar lakossága nem éri el a 800 főt. • A községeket szintén megyénként választottuk véletlenszerűen (a község román neve szerinti ábécé sorrendben). Elvünk az volt, hogy községenként legalább 6, de legfeljebb 15 kérdőívet kérdezzünk (általában a 10 kérdőívhez tartottuk magunkat). A községek közül is kihagytuk azokat, amelyekben 800-nál kevesebb magyar él (itt a 800-as szám községre, nem az egyes falvakra vonatkozott, mivel Romániában több település tartozik egy adminisztratív egységbe). Erre azért kényszerültünk, mert nem voltak településméret szerinti adataink. A következö lépésben a községeken belüli falvakat választottuk ki. Két kategóriát állítottunk fel: községközpont és falu. A kérdőíveket a megyénként kiválasztott községek községközpont-falu arányának megfelelően osztottuk el. A kapott arányoknak megfelelően először a községközpontokat jelöltük ki, majd a fennmaradt községek mindegyikéböl egy-egy falut választottunk a községeken belüli ábécé sorrendben, a település román nevét figyelembe véve. Vagyis végeredményként minden előzőleg kiválasztott községből egy-egy település került a mintába. Például Bihar megyében 92 kérdőív jutott a községekre. Ennek megfelelően 9 községet választottunk ki. Ezeken belül a magyar lakosság 38 százaléka él községközpontokban, vagyis az első három községben a községközpontok kerültek be a mintába, összesen 34 kérdőívvel. A fennmaradó hat községböl falvakat választottunk, amelyekre együttesen 58 kérdőív jutott. A háztartások (megkérdezettek) beazonosításának módja eltérő volt a 40 száza lék fölötti, illetve alatti magyar lakosságú településeken. • A 40 százalék fölötti magyar lakosságú településeken a kérdezőbiztosok egy meghatározott lépésszám melletti kvótakövetéssei választották ki a megkérdezetteket. A kvóták akorcsoportokat és a nemet követték településenként, az alkalmazott lépték egységesen 4 volt, a kiindulási pontok kiválasztása különbözött falvakban és városokban. • A városokban a háztartások beazonosítása lépésszámon alapuit, az egyszerű mechanikus kiválasztás szabálya szerint. A kérdezőbiztos csak a szervezők/mintakészítők által előre megadott utcákban haladhatott, amelyeket a megbízottak az előzetes terepismeretük alapján választottak ki (vigyázva, hogy a kijelölt utcák révén panel- és családiház-negyedek, gazdag és szegény körzetek, központi és perifériális városrészek egyaránt bekerüljenek a mintába). Ha a keresett személyt háromszori ismételt felkeresés után sem lehetett otthon 294
találni, vagy nem magyar volt család, akkor a kérdezőbiztos az adott lakcímet átugorva (bejegyezve a helyzetet a címlistába) a lépésszám szerinti következő háztartáshoz ment. • A falvakban egységes eljárást alkalmaztunk. Az adott falurajutó összes kérdőív felét az 1. házszámtói kezdődően kellett lekérdezni, 4-es léptékkel haladva, a másik felét a falu központjából kiindulva: a kérdezőbiztos kiválasztott egy véleménye szerint faluközpontbeli házszámot, és e házszámtói kiindulva (szintén 4-es lépték szerint haladva) folytatta a lekérdezést (falvanként 8-10 kérdőívről van szó). • A 40 százalék alatti magyar lakosságú településeken a háztartásokat tisztán kvótásan választottuk ki, a kvótacsoportokat kiegészítve az iskolai végzettséggel.
Dél-Szlovákia A járások alkotta kutatási körzeteken belül a településméret szerint csoportosítottuk a településeket. Öt kategóriát hoztunk létre: 1000 fő alatti, 1001-2000, 2001-5000, 5001-10 000 fő közötti és 10 000 fö fölötti települések. • A 10000 fő fölötti települések automatikusan bekerültek a mintába, amennyiben ott legalább egy kérdőívnek megfelelő, azaz 900 fő fölötti magyar él. • A négy 10 000 fő alatti településkategória között a járásokon belüli arányoknak megfelelően osztottuk szét a kérdőíveket. Az egyes településkategóriák közül a járásokon belül véletlenszerűen választottunk, magyar nevük szerint ábécé sorrendben.
Kárpátalja A járások alkotta kutatási körzeteken belül a falvak és a városok között tettünk különbséget. A hat járás magyarok lakta városai automatikusan bekerültek a mintába. A falvakat véletlenszerűen választottuk ki.
Vajdaság A vajdasági magyarság jellegzetessége, hogy zömében nagy lélekszámú, alföldi jellegű településeken él. Noha e települések lakosságuk meghaladhatja a 10-15 ezer főt, rendszerint nem minősülnek városnak. Alapvetően tehát három kategóriába soroltuk a településeket: 3000 fő alatt, 3001-50 000 fő között és 50 000 fő fölött.
4. függelék A migrációs potenciál mérése a háztartások vizsgálata alapján Sik Endre
A migrációspotenciál-vizsgálatokkal kapcsolatos (jogos) kritikák egy része az adatfelvételek kicsi elemszámából elkerülhetetlenül következő nagy hibahatárt rója fel a becslés végzőjének. Márpedig a surveyk elemszáma óhatatlanul kicsi, hiszen egy ilyen kutatás drága dolog - s egyre drágább lesz. Ha viszont kicsi a minta, akkor egy olyan jelenséget, amely feltehetően amúgy is csak a megkérdezettek töredékére jellemző, csak nagyon megbízhatatlanul tudunk becsülni. A torzítás csökkentése céljából a kérdezetteket a háztartástagjaik migrációs magatartásáról is kifaggattuk (feltételeztük, hogy a családtagok ismerik erről egymás véleményét, szándékát}.' Ily módon a magyarországi kérdezettek esetében az összes 18 éves feletti háztartástagról, a Kárpát-medencei magyarok és romák esetében a kérdezettel megegyező korcsoportba (18-55 éves) tartozó háztartástagokról gyűjthettünk alapadatokat a migrációs potenciál mértékének becsléséhez és társadalmi bázisának megismeréséhez. Azt állítjuk: ha igaz az, hogy (1) az adatfelvétel alapjául szolgáló egyéni minta jól reprezentálja a Kárpát-medencei magyarokat (és valamennyire a romákat), illetve a magyarországi felnőtt lakosságot; és (2) a migrációs potenciál elemi információ it illetően minden további háztartástagról is megbízható információink vannak, akkor a kérdezett és háztartástagjainak adatai oly módon összegezhetök, hogy az így létrejövő minta továbbra is reprezentatív/, de sokkal nagyobb lesz az eredeti egyéni mintánál. Márpedig ha ez igaz, akkor a megnagyobbított minta révén megbízhatóbb becsléseket kaphatunk a migrációs potenciál jelenségeiről. Az állítás igaz voltának bemutatására először összehasonlít juk a kérdezettek és hasonló korú háztartástagjaik szociodemográfiai összetételét, majd megvizsgáljuk, hogy a két minta alapján becsült migrációs potenciál mennyiben tér el egymástól. Ha a kétféle becslés eredménye és a migrációs potenciál szociodemográfiai dimenziók szerinti megoszlása nem tér el lényegesen egymástól, akkor a minta kiterjesztése gyakorlati szempontból igazolható, 1 Lásd kutatásunk kérdőívének 14. kérdését az 1. függelékben (286. o.) és a 2002. októberi Omnibuszkérdőív 233. kérdését a 2. függelékben (292. o.).
2 Pontosabban az eredeti minta súlyaival reprezentatívvá tehető. Ehhez persze azt feltételezzük, hogya háztartástagok megoszlása az egyéni mintába bekerült személyek megoszlásával azonos. Ez nem igaz a gyerekek és a felmenők esetében (hiszen belőlük több is lehet egy háztartásban, márpedig minden háztartásból csak egy személy kerülhet kiválasztásra a kérdezés során), de igaz az összes többi háztartástagra. Következésképpen az eredeti mintával súlyával súlyozott háztartástagmintában a gyerekek enyhén túl lesznek reprezentálva.
296
hiszen "ingyen" (illetve a kérdezési idő kis hosszabbodásával) nagyobb elemszámú, tehát megbízhatóbb becslésre alkalmas adathalmazhoz jutunk-' A tanulmányban előbb a Kárpát-medencei, majd a magyarországi mintát elemezzük.
A KÁRPÁT-MEDENCEI MAGYAROK ÉS ROMÁK MIGRÁCIÓS POTENCIÁLJÁNAK BECSLÉSE A Kárpát-medencei magyar megkérdezettek mintája és a háztartástagjaikkal minta szociodemográfiai jellemzőit az 1. táblázatban foglaltuk össze.
bővitett
f. táblázat A 18-55 éves Kárpát-medencei magyarok és romák, valamint háztartásaik 18-55 éves tagjainak megoszlása a főbb szociodemográfiai változók szerint, súlyozatlan minta, százalék
Szociodemográfiai változó
Elemszám (NJ
Magyarok Kérdezettek
3689
Romák
Kérdezettek és háztartástagjaik
Kérdezettek
8943
Kérdezettek és háztartástagjaik
1006
2549
59
53
41
47
50
55
50
45
Nem Férfi
50
50
Nő
50
50 Korcsoport
18-34 éves
44
45
35-55 éves
56
55 Iskolai végzettség
Alapfokú
27
22
77
77
Szakmunkásképző
26
28
17
16
Érettségi
35
38
5
5
Felsőfokú
12
12
1
2
Térség Dél-Szlovákia
17
19
16
17
Erdély
53
52
59
57
Kárpátalja
15
15
15
16
Vajdaság
15
14
10
10
3 Nem is szólva arról, hogy ezzel a technikával lehetőség nyilik a migrációs potenciál háztartásalapú elemzésére is. Ez azt jelenti, hogy - természetesen visszatérve a kérdezettek mintájára - egy ilyen adatbázis segítségével aháztartástagok migrációs potenciájának háztartáson belüli kombinációit, a háztartástagok egymás migrációs potenciáljára gyakorolt hatását is vizsgálhatjuk a jövőben.
297
A Kárpát-medencei magyarok mintáiban a megfelelő adatok összevetéséből látható, hogy a két minta sem nem (férfi/nő), sem térségi megoszlás szerint nem tér el egymástól. Az iskolai végzettség tekintetében tapasztalható kismértékű eltérés magyarázatára azt feltételezhetjük, hogy a magasabb iskolai végzettségűek nagyobb eséllyel nem voltak elérhetők a kérdező számára, például mert éppen Magyarországon dolgoztak (az a feltevés ugyanis, hogy az eltérés az iskolázottabb gyerekek túlreprezentálságából fakad, nem állja meg a helyét, mivel a fiatalabb korosztály aránya azonos). A Kárpát-medencei romák esetében a háztartástagokkal bővített mintában több a nő és a fiatal. Előbbi talán a hagyományosabb nemi szerepeknek tulajdonítható (a kérdezés során inkább a férfi nyilatkozik), az utóbbi pedig a sokgyerekes családmodellre vezethető vissza. Az iskolázottságban nincs különbség, és térségi megoszlásban sem mutatkozik eltérés. Hasonlítsuk össze a korábbi megvalósult migráció (dolgozott korábban Magyarországon és a "Nagyvilágban") és a várható migrációs szándék adatait (2. táblázat). 2. táblázat A 18-55 éves Kárpát-medencei magyarok és romák, valamint háztartásaik 18-55 éves tagjainak korábbi és potenciális migrációjának mértéke, súlyozatlan minta, százalék
Szociodemográfiai tényező
Elemszám (N)
Magyarok Kérdezettek
Romák
Kérdezettek és háztartástagjaik
3675
8943
Dolgozott Magyarországon
7
Dolgozott a "Nagyvilágban"
2
Kérdezettek
Kérdezettek és háztartástagjaik
1006
2549
8
18
16
2
3
3
Korábbi
Migrációs
migráció
szándék
Ki akarja váltani a magyarigazolványt
85
79
74
68
Nyers migrációs potenciál
43
40
63
54
2002-ben dolgozni akar Magyarországon
49
52
77
79
Tisztított migrációs potenciál
20
17
46
40
A Kárpát-medencei magyarok és romák körében a migráció korábbi gyakorlatát illetően szinte semmi eltérés nincs a kérdezettek mintája és a háztartástagokkal bővített minta között. A migrációs szándékot tekintve viszont jelentős eltérések mutatkoznak úgy a magyarok, mint a romák megoszlásaiban. A kérdezettek (a kedvezménytörvény gerjesztette, 2002-re tervezett munkavállalás kivételével) a migráció mindhárom metszetében erősebb migrációs hajlandóságot mutatnak, mint háztartástagjaik, ami a háztartásfő nagyobb migrációs aktivitására utal. A becslés eredménye szempontjából ezek az eltérések azt jelentik, hogy a kérdezettek mintája alapján a kötet tanulmányaiban becsült migrációs potenciál kissé (néhány százalékkal) magasabb, mint ha a kérdezettek és a háztartástagok együttes adatai alapján végeztük volna a becslést. 298
A MAGYARORSZÁGI LAKOSSÁG MIGRÁCIÓS POTENCIÁLJÁNAK BECSLÉSE A magyarországi felnőtt lakosság mintája és a háztartástagjaikkal kibővített minta szociodemográfiai jeIlemzőit a 3. táblázatban foglaltuk össze. Az adatokból látható, hogy a két minta nemek szerinti összetétele teljesen azonos, és kor szerint is csak kis (legfeljebb 3 százalékos) eltérések mutatkoznak az egyes korcsoportok között. Mint az várható volt, a legfiatalabb korcsoportok aránya magasabb a háztartástagokat 3. táblázat A magyarországi lakosság és háztartásaik szociodemográfiai változók szerint,
Szociodemográfiai Elemszám (N)
változó
tagjainak megoszlása a főbb súlyozott minta, százalék Kérdezettek és háztartástagjaik
Kérdezettek 1011
2387 Nem
Férfi
47
Nő
53
47 53 Korcsoport
18-20 éves
6
7
21-25 éves
9
12
26-30 éves
10
6
31--40 éves
17
15
41-50 éves
16
19
51-60 éves
18
17
61 éves feletti
24
24
A családfőhöz
való viszony
Családfó
54
41
Házastárs
25
27
Élettárs
2
2
Gyerek
15
21
Felmenő
2
4
Egyéb és nem rokon
1
5 Te1epü1éstípus
Budapest
19
16
Megyeszékhely
17
18
Város
28
27
Község
36
39
299
is tartalmazó mintában. A családfőhöz való viszony esetében ugyanez abban ölt testet, hogy miközben a háztartástagokkal bővitett minta esetében értelemszerűen minden nem családfő státusú kategória aránya megnő, közülük a gyerekek aránya tér el legjobban a kérdezettek mintabeli arányától. Településtípus szerint ugyancsak elhanyagolhatók a különbségek a kétféle minta között. A községbeliek nagyobb aránya a kibővített mintában nyilván a községben élők háztartásainak nagyobb létszámával függ össze. A migrációs potenciál mértékét tekintve azt látjuk, hogyakérdezettek mintája alapján becsült migrációs potenciál sokkal magasabb, mint a háztartástagokkal bövített minta esetén (4 táblázat).4 Míg a Kárpát-rnedencei vizsgálatban az egyes mutatók szerinti eltérés körülbelül 1,1-1 ,2-szeres volt, itt átlagosan 1,8-szeres. Ugyanakkor az eltérés az egyes társadalmi csoportok esetében közel azonos mértékű (többnyire 1,6-2,0-szeres). Eszerint kevés kivételtől eltekintve (például míg a nők esetében alig van különbség, addig a 18-20 évesek korcsoportjában 2,5-szeres az eltérés) az általános túlbecslés nem okoz torzítást a becslés társadalmi összetétel ének elemzése során. Magyarázatra szorul, hogy miképpen lehet kisebb a háztartástagokkal kibővített mintában a migrációs potenciál mértéke, amikor ebben magasabb a fiatalok és a gyerek státusúak aránya, akiknek az átlagosnál sokkal magasabb a migrációs potenciálja. Az adatokból 4. táblázat A magyarországi
Szociodemográfiai Teljes minta
lakosság és háztartásaik tagjainak kombinált migrációs a főbb szociodemográfiai változók szerint, súlyozott (kérdezettek) és súlyozarlan minta, százalék
változó
potenciálja"
Kérdezettek és háztartástagjaik
Kérdezettek
9
5 Nem
Férfi Nő
\3
7
5
4
Kercsoport 18-20 éves
36
15
21-25 éves
2\
II
26-30 éves
22
\3
31-40 éves
5
4
41-50 éves
6
4
51-60 éves
3
2
6\ éves feletti
O
O
4 Az iskolai végzettség - amelynek rnigrációs potenciálra gyakorolt hatását erősnek, bar nem lineárisnak tételezzük - azért hiányzik az elernzésből, mert a háztartástagok iskolai végzettségét nem ismerjük. A családfő iskolai végzettséget vizsgálva a háztartástagokkal bővitett minta esetében azt tapasztaljuk, hogy a szakrnunkás és egyetemi végzettségű családtok háztartástagjainak rnigrációs potenciálja magasabb az átlagosnál (lásd LászloSik-Simonovits tanulmányát kötetünkben, 259-280. o.).
300
A 4. tábláza/folytatása A családfőhöz
való viszony
Családfő
8
5
Házastárs
3
2
24
12
Gyere"
Településtípus Budapest
12
9
Megyeszékhcly
II
6
9
5
Város Község • A rövid és a hosszú távú rnunkavállalás
6 közül bármelyiket
3 tervezők aránya.
látható, hogyakérdezettek mintájába bekerült fiatalok (és gyerek státusúak) rnigrációs potenciálja sokkal nagyobb mértékben nagyobb az átlagosnál, mint a háztartástag fiatalok és gyerekek esetén (az utóbbiak migrációs potenciálja is meghaladja az átlagost, de csak kisebb mértékben). Feltételezésünk szerint ennek az lehet az oka, hogya fiatalok körében az átlagosnál erősebben érvényesül az a tapasztalat, hogy a kérdezési szituációban felerősödik a migrációs hajlam, vagyis akit megkérdeznek, az inkább hajlamos migrációs szándékról beszámolni, mint a vele azonos társadalmi csoportba tartozó háztartástag. akinek nevében másvalaki nyilatkozik. Annak az állításnak az alátámasztására, hogyaszociodemográfiai tényezők azonosan hatnak a két mintában, nézzük meg a munkaerőmozgást magyarázó modelleket a migráció egyes típusaiban (5. táblázat).5 Láthatjuk, hogya munkavállalási tervek valószínüségét mindhárom migrációtípus esetében és mindkét mintában közel azonos mértékben növeli az, ha a munkavállaló férfi, fiatal és Budapesten lakik (s valamivel kisebb mértékben, ha nagyvárosban él). A munkaerő-migráció magyarázó modelljei akkor is hasonlóak a két mintára, ha nem csupán a legalapvetőbb szociodemográfiai változókat hatását, hanem azok szélesebb körét vizsgáljuk (6. táblázat). A kérdezettek mintája és a háztartástagokkal bővített minta alapján felállított modellek szerkezete között szinte semmi eltérés nincs (a szignifikanciaértékek esetében tapasztalt eltérések az elemszám eltéréseivel függenek össze, s ezért nem tekinthetők a két modell közötti érdemi különbségnek). Az egyetlen számottevő eltérés a modellek között az, hogyakérdezettek körébe be nem került családfők és a gyerekek hosszú távú migrációs potenciálja igen jelentős. V égül, ha a rövid és hosszú távú munkaerőmozgás jellemző irányait vetjük össze, akkor ismét azt tapasztaljuk, hogy alig van eltérés a kérdezettek és a háztartástagokkal bővített mintán alapuló becslés között (7. táblázat). A kérdezettekhez képest a rövid távú munkavállalás tervező háztartástagok valamivel erősebben orientálódnak Németország és az USA felé, a hosszú távú terveket fontolgatók viszont sokkal tágabb körben gondolkodnak.
5 Az illeszkedés rnértékét nem közöljük, mivel célunk nem a lehető legerősebb magyarázó lása, hanem a hatások szerkezetének összevetése volt.
modell mcgtalá-
301
5. táblázat
A magyarországi lakosság és háztartásaik tagjai migrációs potenciáljának logisztikus regressziós magyarázó modellje a munkaerő-migráció egyes típusaiban, • (alapvető szociodemográfiai változók), súlyozatlan minta, N= 2471, esélyhányadosok
Kérdezettek Magyarázó változó
Kérdezettek és háztartástagjaik
Kombinált**
Kérdezettek
Kérdezettek és háztartástagjaik
Rövid távú munkavállalás
Kérdezettek
Kérdezettek és háztartástagjaik
Hosszú távú munkavállalás
Nem (l = férfi, 2 = nö)
0,5
0,6
0,5
0,5
0,3
0,5
Kor
0,9
0,9
0,9
0,9
0,9
0,9
Budapest
2,2
3,3
2,4
3,6
2,5
3,3
Megyeszékhely
1,3·
1,9
1,5
1,8
1,8
1,9
• A nem szignifikáns hatásokat csillagjelzi. ** A rövid és a hosszú távú munkavállalás közül bármelyiket tervezők esélyhányadosai.
6. táblázat
A magyarországi lakosság és háztartásaik tagjai migrációs potenciáljának logisztikus regressziós magyarázó modellje a munkaerő-migráció egyes tipusaiban,* súlyozott (kérdezettek) és súlyozatlan minta, N= 1011 és 2457, esélyhányadosok
Kérdezettek Magyarázó változó
Kérdezettek és háztartástagjaik
Kérdezettek
Kérdezettek és háztartástagjaik
Rövid távú munkavállalás
Kombinált="
Kérdezettek
Kérdezettek és háztartástagjaik
Hosszú távú munkavállalás
Az illeszkedés mértéke
866
2018
835
1873
764
2054
Nem (l = férfi, 2 = nö)
0,5
0,8·
0,5*
0,6*
0,3
0,6*
Kor
0,9
0,9
0,9
0,9
0,9
0,9
Budapest
2,2
2,9
2,4
3,4
2,4
3,0 1,6· 0,8·
Megyeszékhely
1,5*
1,6·
1,4·
1,6·
1,7*
A háztartástagok száma6
0,8
0,8
0,9·
0,8*
0,9*
Szobaszám
0,7*
0,8·
0,8*
0,8·
0,7·
0,9·
Családfó
4,5·
4,8
3,8·
3,7
5,1·
14,8
Gyerek
4,2·
3,0
3,5·
2,5·
4,2·
8,4
6 További vizsgálatok esetén célszerű figyelembe venni, hogy a migrációs potenciál mértéke a háztartásnagyság növekedésévei nem lineárisan változik. Az egy- és kétfős, illetve a legalább ötfös háztartások esetében a migrációs potenciál mértéke kicsi, a három- és négyfős háztartások esetében nagy.
302
A 6. táblázatfolytatása Házastárs
2,4*
1,9*
1,6-
I,S-
4,1 *
3,1
Tartós fogyasztási cikkek száma (max. 8)'"
1,0-
1,1'
1,0*
1,0*
1,0*
1,6'
Megtakarítási formák száma (max. 6)*·"
1,0·
1,0-
1,0'
1,2*
0,9'
1,1"
* A nem szignifikáns hatásokat csillagjelzi. ** A rövid és a hosszú távú munkavállalás közül bármelyiket tervezők esélyhányadósai. *•• Noha a modellben e változó hatása nem szignifikáns, a legalacsonyabb és a legmagasabb kategória esetében igen alacsony, illetve magas migrációs potenciált találunk.
7. táblázat A magyarországi
Magyarázó
változó
lakosság
és háztartásaik tagjai munkaerő-migrációjának iránya, százalék+
Kérdezettek
Kérdezettek és háztartástagjaik
Rővid távú munkavállalás
Kérdezettek
Kérdezettek és háztartástagjaik
Hosszú távú munkavállalás
Németország
34
38
33
29
Ausztria
17
18
IS
9
Anglia
II
8
15
6
7
10
16
8
Egyéb
31
26
21
48
Összesen
100
100
100
100
USA
• A három válasz összesítése után.
Összességében megállapíthatjuk, hogy az eredeti minta háztartástagokkal való kiterjesztése - elsősorban az eltérő korösszetétel és az ezzel feltehetően összefüggő migrációs "túltervezés" miatt - csökkenti a becsült migrációs potenciál mértékét, de sem a migrációs potenciál társadalmi bázisa, sem a migráció tervezett iránya szempontjából nem torzítja az elemzést.
303
Irodalom
BANCIU, DAN (1991):
Estimarea
fenomenolui
de ernigratie
din Románia
In profil teritorial.
Sociologie Románeascá, vol. II, no. 1-2, 17-32. o. BERENCSI ZSUZSA (1994): A migrációs potenciál I 994-ben. In SIK ENDRE-TÓTH GYÖRGY (szerk.): MHP Műhelytanulmányok; 6. Tárki, Budapest. BERENCSI, ZSUZSA-SIK, Hungary 1993-1994.
ENDRE (1995): Intentions to Emigrate In FULLERTON, MARYELLEN-ENDRE
ISTVÁN
and to Work Abroad in SIK-JUDIT TÓTH (eds.):
Refugees and Migrants: Hungary at a Crossroads. Institute
for Poiiticai Science, Budapest, 129-140. o./Yearbook of the Research Group on International Migration.! BIRÓ A. ZOLTÁN (1994): Adalékok a vándorló ember ikonográfiájához (Migrációs folyamatok a Székelyföldön, 1985-J 989). In SIK ENDRE-TóTH JUDIT (szerk.): Jönnek? Mennek? Maradnak? MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest, 19-39. o. !MTA Politikai Tudományok Intézete Nemzetközi Migráció Kutatócsoport Évkönyve, 1993./ BODÓ JULIANNA (szerk.) (1996): Elvándorlák? Vendégmunka és életforma a Székelyföldön. KAM - Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda. /Helyzet könyvek.! BRYM, ROBERT (1993): Csehszlovákia, Magyarország, Litvánia, Lengyelország és Oroszország emigrációs potenciálja. In SIK ENDRE (szerk.): Útkeresők. MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest, 9-17. o. /MTA Politikai Tudományok Intézete Nemzetközi Migráció Kutatócsoport Évkönyve, 1992./ CEORG (2001): Omnibus, May 2001, www.ceorg-europe.org; www.tarki.hu CUFFORD, JAMES (2001): Diaszpórák. In SIK ENDRE (szerk.): A migráciá szociológiája. Szociális és Családügyi Minisztérium, Budapest, 155-169. o. CSATA ZSOMBOR (2001): Magyarországi vendégmunka a határon túli magyarok In DOBOS FERENC (szerk.): Az autonóm fél kihívásai kisebbségben. BFI-Books
körében. in Print
-Osiris, Budapest, 264-280. o. CSATA ZSOMBOR-DoBOS FERENC (2001): Migrációs folyamatok a határon túli magyarok körében. In DOB OS FERENC (szerk.): Az autonóm lét kihívásai kisebbségben. BFI-Books in Print-Osiris,
Budapest,
229-263.
o.
MÁRIA (2000): Grappling with National /dentity. How Nations See Each Others in Central Europe. Akadémiai Kiadó, Budapest. DÁNIELISZ ENDRE (1994): A Szepességlől Szalontáig. Nagyvárad.
CSEPELI GYÖRGY-ÖRKÉNY
ANTAL-SZÉKELYI
DIÓsl PÁL (1999): A magyar fiatalok külföldi tanulási és munkavállalási szándékai. In LAKY TERÉZ (szerk.): A munkaerő migrációja és az Európai Unió. ISM, Budapest, 143-150. o. /Európai Tükör Műhelytanulmányok, 61./ 305
DOBOS FERENC(2000): Integrációs esélyek és veszélyek. Balázs Ferenc Intézet, Budapest. DOBOS FERENC (2001): Státusz-dimenziók (A határon túli magyarokról szóló törvényre várva). Balázs Ferenc Intézet, Budapest. DOBOS FERENC (é. n.): Magyarországi vendégmunka-vállalás a határon túli magyarok körében (1999/2000). Balázs Ferenc Intézet, Budapest. FASSMANN, HEINZ- HlNTERMANN,CHRISTIANE(1997): MigrationspotentialOstmitteleuropa. ISR-Forschnungberichte Heft 15, Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, Wien. GAGYIJÓZSEF-OLÁH SÁNDOR(1997): Vendégmunkások utazási formái Hargita megyéböl Magyarországra. In SIK ENDRE-TóTH JUDIT (szerk.): Migráciá és politika. MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest, 106-120. o. /MTA Politikai Tudományok Intézete Nemzetközi Migráció Kutatócsoport Évkönyve, 1996./ HABLICSEKLÁSZLÓ- TÓTH PÉTERPÁL (2001): Migrációs potenciál a mai Magyarországon - továbbszámítások és becslések. In LAKY TERÉZ (szerk.): A munkaerő szabad áramlása - Magyarországról nézve. ISM, Budapest, 23-45. o. IEurópai Tükör Műhelytanulmányok, 80./ HÁRS ÁGNES (1992): Vendégmunkások Magyarországon. In SIK ENDRE (szerk.): Menekülők, vándorlók, szerencsét próbálók. MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest, 33-48. o. IMT A Politikai Tudományok Intézete Nemzetközi Migráció Kutatócsoport Évkönyve, 1991./ HORVÁTHGERGELYKRISZTIÁN-KovÁCH IMRE (1999): A fekete gazdaság (olajkereskedelem és kgst-piac) és vállalkozói Kelet-Magyarországon. Szociológiai Szemle, 3. sz., 28-53. o. HUNYADIZSUZSA(1992): Vendégmunkások Erdélyböl. In SIK ENDRE (szerk.): Menekulők, vándorlók, szerencsét próbálók. MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest, 23-32. o. IM TA Politikai Tudományok Intézete Nemzetközi Migráció Kutatócsoport Évkönyve, 1991./ MASSEY, DOUGLAS S.-ARANGO, JOAQUIN-GRAEME, HUGo-KOUAOCI, ALI- TAYLOR, EDWARD, J. (2001): A nemzetközi migráció elméletei: áttekintés és értékelés. In SIK ENDRE (szerk.): A migráció szociológiája. Szociális és Családügyi Minisztérium, Budapest, 9-40. o. NDB, 1998: New Democracies Barometer V A J 2-Nation Survey. University of Strathclyde, Glasgow. IStudies in Public Policy, 306./ OLÁHSÁNDOR(1991): Egy falu és a kivándorlás. Regio, 4. sz. OLÁH SÁNDOR(1994): Egy székely falu vendégmunkás potenciálja (1990-1993). In SIK ENDRE- TÓTHJUDIT(szerk.): Jönnek? Mennek? Maradnak? MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest, 9-18. o. /MTA Politikai Tudományok Intézete Nemzetközi Migráció Kutatócsoport Évkönyve, 1993./ OLÁH SÁNDOR(1996): "Ott a munkádnak eredménye kell legyen." In BODÓ JULIANNA (szerk.): Elvándorlók? Vendégmunka és életforma a Székelyföldön. KAM-Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda. IHelyzet könyvek./ OLÁH SÁNDOR(é. n.): Két székely falu vendégmunkás potenciálja. Kézirat. Budapest. PORTES,ALEJANDRO-SENSENBRENNER, JULIA(2001): Beágyazottság és bevándorlás: megjegyzések a gazdasági cselekvés társadalmi meghatározóiról. In SIK ENDRE (szerk.): A migráció szociológiája. Szociális és Családügyi Minisztérium, Budapest, 105-126. o. 306
RADULESCU,SORINM. (1991): Principalele tendinte ale emigratiei definitive in Románia postrevolutionará, Sociologie Románeascá, vol. II, no. 1-2,3-15. O. RIBA ISTVÁN(2000): "A kárpátaljai magyarok nagy része a határból él." HVG, február 26., 49-50. o. ROMHÁNYITAMÁS(2002): Dombegyház: átjárók és betelepülők. Népszabadság, január 12., 8. O. SIK ENDRE (1992): A társadalmi előnyök rekonverziója a menekülés során. Szociológiai Szemle, 1. sz., 63-73. O. SIK ENDRE (1993): Románia emigrációs potenciálja. In uő (szerk.): Útkeresők. MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest, 19-22. o. !MTA Politikai Tudományok Intézete Nemzetközi Migráció Kutatócsoport Évkönyve, 1992./ SIK ENDRE (1994a): A migrációs potenciál állandósága 1993 és 1994 között. In uő- TÓTH ISTVÁNGYÖRGY(szerk.): MHP Műhelytanulmányok, 6. Tárki, Budapest. SIK ENDRE (1994b): (Ki)Vándorlási szándékok Magyarországon 1993-ban. In uő- TÓTH JUDIT (szerk.): Jönnek? Mennek? Maradnak? MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest, 40-49. o. /MTA Politikai Tudományok Intézete Nemzetközi Migráció Kutatócsoport Évkönyve, 1993./ SIK ENDRE(1999a): .Emberpiac'' a Moszkva téren. Szociológiai Szemle, 1. sz., 97-119. O. SIK ENDRE (1999b): Külföldiek Magyarországon és a velük kapcsolatos nézetek a helyi önkormányzatokban. TARKl Társadalompolitikai Tanulmányok, ll. sz., Budapest. SIK ENDRE (1999c): Migrációs potenciál a mai Magyarországon. In LAKYTERÉZ(szerk.): A munkaerő migrációja és az Európai Unió. ISM, Budapest, 93-118. o. /Európai Tükör Műhelytanulmányok, 61./ SIK ENDRE (2000): Kezdetleges gondolatok a diaszpóra fogalmáról és hevenyészett megfigyelések a diaszpórakoncepció magyar nézőpontból való alkalmazhatóságáról. In uőTÓTH JUDIT (szerk.): Diskurzusok a vándorlásról. Nemzetközi Migrációs és Menekültügyi Kutatóközpont (MTA Politikai Tudományok Intézete), Budapest, 157-184. o. SIK ENDRE-SIMONOVITSBORI (2002): Migrációs potenciál Magyarországon 1993 és 2001 között. In KOLOSITAMÁS- TÓTH ISTVÁNGYÖRGy-VUKOVICH GYÖRGY(szerk.): Társadalmi Riport 2002. Tárki, Budapest, 207-219. o. SORBÁNANGELLA(1999): Emigrációs potenciál a határon túli magyar közösségek körében. Magyar Kisebbség, 2-3. sz. SORBÁNANGELLA-NAGYKATA (2001): A vendégmunka Széken. Kézirat. Trend TM. SORBÁNANGÉLA-NAGY KATA (é. n.): Elvándorlás és vendégmunka a határ menti településeken - Nagyszalonta. Kézirat. Budapest. SZAKÁTSMARA(1999): Erdélyiek fehéren-feketén. Erdélyi napló, IX. évf., 33. sz. SZAKÁTSMARA (é. n.): Az erdélyi magyarok közelmúltban történt kivándorlásának társadalmi reprezentációja. Kézirat. Kolozsvár-Budapest. TIBORl SZABÓZOLTÁN(200la): A kínlódásba keseredtünk bele. Népszabadság, november 23.,6. O. TIBORI SZABÓ ZOLTÁN (200lb): Az erdélyi romák is nagy számban kérik majd a magyarigazolványt. Népszabadság,július 23.,3. O. TILLY, CHARLES (2001): Áthelyeződött hálózatok. In SIK ENDRE (szerk.): A migráció szociológiája. Szociális és Családügyi Minisztérium, Budapest, 89-104. o.
307
TURNER, JONATHAN H.-BONACICH, EDNA (2001): A közvetítö kisebbségek összefoglaló elmélete felé. Jn SIK ENDRE (szerk.): A migráció szociológiája. Szociális és Családügyi Minisztérium, Budapest, 127-140. o. V AlDA IMRE- PRÓNAI CSABA (2002): Romániai romák Magyarországon. In Kov ÁTS ANDRÁS (szerk.): Roma migráció. MTA Kisebbségkutató Intézet - Nemzetközi Migráció és Menekültügyi Kutatóközpont, Budapest, 34-40. o. VENCZELJÓZSEF (1942): A székely kérdés lényege. Ellenzék, október 24. WALLACE, CLAIRE (1998): Migration Potential in Central and Eastern Europe. 10M, Geneve.
-
-SÍKA kötetet gondozta és terjeszti a Sík Kiadó 1064 Budapest, Podmaniczky u. 65. V Ifax: 331-6332, e-mail:
[email protected]
A borítöt tervezte Pap Klára Az ábrákat rajzolta Beck Bojánka Nyomás: Nagy és Társa Kiadó és Nyomda Kft. - 03.232 Budapest, 2002 Felelős vezető: Nagy Lászl6 ügyvezető igazgató
A SOROZATBAN
MEGJELENT
Menekülők, vándorlók, szerencsét próbálók (1992) Útkeresők (1993) Jönnek, mennek, maradnak? (1994) Refugees and Migrants: Hungary at a Crossroads (1995) Táborlakók, diaszpórák, politikák (1996) Migráció és politika (1997) From Improvisation toward Awareness? Contemporary Politics in Hungary (1997) Idegenek Magyarországon
(1998)
Átmenetek (1999) Diskurzusok a vándorlásról (2000) Diasporas and politics (2001) Roma migráció (2002) Roma migration (2002)
Migration
