A panasz és a közérdekű bejelentés

„manyszám:]

S3 3

Érkezett 2015 JÚN 2 5.

2015 . évi . . . törvény a bejelentők védelméről és a közérdekvédelmi eljárásró l Az Országgyűlés kinyilvánítva elkötelezettségét a demokratikus jogállam értékei, a közélet tisztasága é s a közérdek következetes érvényre juttatása iránt ; elkötelezetten az állami szervek m űködésébe vetett közbizalom növelése iránt , elismerve a korrupció elleni küzdelem kiemelked ő jelentőségét a jelzett értékek megerősítésében ; tekintettel Magyarországnak korrupció elleni fellépéssel összefüggésben vállal t nemzetközi kötelezettségeire és a nemzetközi szervezetek által megfogalmazot t ajánlásokra ; elismerve a közérdekű bejelentés jelent őségét az állam m űködésének jobbá tételében , elismerve továbbá a közérdek védelmében a közérdek ű bejelentők által vállalt erőfeszítéseket ; kinyilvánítva elkötelezettségét a foglalkoztatottak védelmére a közérdeksérele m veszélyét vagy megvalósulását feltáró bejelentések miatt a magánszférában és a közszférában egyaránt; valamint biztosítva a közérdekű bejelentők minél teljesebb védelme érdekében szükséges intézkedéseket, a következő törvényt alkotja : 1. fejezet A panasz és a közérdekű bejelentés

A panasz 1. § (1) A panasz olyan, bírósági eljárás hatálya alá nem tartozó kérelem vag y felszólalás, amely valamely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul . A panasz javaslatot is tartalmazhat . (2) Panasszal bárki fordulhat ahhoz a szervhez, amelyikról úgy véli, hogy a panas z tárgyában eljárásra jogosult, vagy az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához . Az a szerv, amelyhez panasszal fordultak, függetlenül attól, hogy a panasz tárgyába n jogosult-e eljárásra, az írásbeli panasz átvételét a panaszos számára igazolja, a szóbel i panaszt írásba foglalja, és a panaszos számára másodpéldányban átadja . (3) Az Alapvet ő Jogok Biztosának Hivatalánál a panaszok és közérdek ű bejelentések védett elektronikus rendszerén keresztül is lehet panaszt tenni az e törvénybe n szabályozott feltételekkel . (4) Ha a panaszt nem az eljárásra jogosult szervnél tették, a panaszt a beérkezését ől számított nyolc napon belül az eljárásra jogosult szervhez át kell tenni . Az áttételről a panaszost az áttétellel egyidej űleg értesíteni kell . Ha a panasz jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslatot tartalmaz, azt a jogalkotó i hatáskörrel rendelkez ő személynek vagy szervnek is meg kell küldeni . 2 . § (1) A panaszt - ha törvény eltér ően nem rendelkezik - az eljárásra jogosult szervhez történ ő beérkezésétől számított harminc napon belül kell elbírálni . (2) Ha az elbírálást megalapozó vizsgálat el őreláthatólag harminc napnál hosszabb ideig tart, erről a panaszost - az elintézés várható id őpontjának és az eljárá s meghosszabbodása indokainak egyidej ű közlésével - tájékoztatni kell . (3)Az eljárásra jogosult szerv a panaszost meghallgatja, ha azt a panasz tartalm a szükségessé teszi .

(4) Az eljárásra jogosult szerv a vizsgálat befejezésekor - a min ő sített adat, illetve törvény alapján üzleti, gazdasági vagy egyéb titoknak min ősülő adat kivételével - a megtett intézkedésr ől vagy annak mell őzéséről - az indokok megjelölésével - a panaszost haladéktalanul írásban értesíti. (5) A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon panaszos által, a korábbi panas z megtételétől számított hat hónapon belül tett ismételt panasz vizsgálata mell őzhető, kivéve, ha a panaszos a panaszában a korábbi panasz megtétele óta megváltozott, a panasz tárgya szempontjából lényeges új körülményekre hivatkozik . 3. § (1) A panasz alapján - ha alaposnak bizonyul - gondoskodni kel l a) a jogszerű vagy a közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról, illetve á z egyébként szükséges intézkedések megtételéről, b)a feltárt hibák okainak megszüntetésér ől, c) az okozott sérelem orvoslásáról és d) indokolt esetben a felel ősségre vonás kezdeményezéséről. (2) A panaszost az (1) bekezdésben foglalt intézkedésekről az eljárásra jogosult szer v haladéktalanul írásban értesíti . (3)A panaszost a (5) bekezdésben foglaltak kivételével – nem érheti hátrány a panas z megtétele miatt. (4) A panaszos személyes adatai – a (5) bekezdésben foglaltak kivételével – csak a panasz alapján kezdeményezett eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkez ő szerv részére adhatók át, ha e szerv annak kezelésére törvény alapján jogosult, vagy a z adatai továbbításához a panaszos egyértelműen hozzájárult. A panaszos adatait az eljárásra jogosult szerv zártan kezeli, kivéve, ha adatainak nyilvánosságra hozásához a panaszos egyértelm űen hozzájárult. (5)Ha az eljárásra jogosult szerv eljárása során bebizonyosodik, hogy a panas z alaptalan és a panaszos a panaszában dönt ő jelentőségű valótlan információt közölt , az információ valótlanságáról tudott, vagy a t őle elvárható körültekintés alapjá n tudnia kellett volna és a) ezzel b űncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel , személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére át kell adni, b) alappal valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelme t okozott, személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosul t szervnek vagy személynek kérelmére át kell adni . A közérdekű bejelentés 4. § (1) A közérdekű bejelentés olyan tényre, helyzetre, cselekményre vagy körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése eg y közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja . A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat . (2) A közérdekű bejelentés tárgya lehet a) már bekövetkezett, a+bejelentés időpontjához képest múltbeli , b) a bejelentés megtételével egyidej űleg fennálló vagy zajló, vagy c) a bejelentés időpontjában a bejelentő által alappal valószínűsített, a bejelent ő által megelőzni kívánt jövőbel i tény, helyzet, cselekmény vagy körülmény. (3) Ezen belül közérdekű bejelentésnek minősül – különösen, de nem kizárólag – minden olyan jelzés, amely a) bűncselekményre vagy szabálysértésre , b) egyéb jogszabálysértésre,

c) igazságszolgáltatási szabálytalanságra vagy az igazságszolgáltatás félrevezetésére , d) személyek egészségének vagy biztonságának veszélyeztetésére , e) a természeti vagy épített környezet rombolására vagy veszélyeztetésére , j) közintézmények költségvetésének vagy más közforrásnak a rendeltetésellenes , pazarló vagy egyes személyek vagy szervezetek számára jogosulatlan el őnyt biztosító felhasználására, g) közintézmény eljárásában végrehajtott vagy elmulasztott cselekmén y következtében el ő álló elnyomó, hátrányos megkülönböztetést el őidéző , az egyenl ő bánásmód követelményét más módon megsért ő, vagy az Alaptörvényben rögzítet t alapjogokat más módon sértő helyzetre , h) közérdekű vagy közérdekb ől nyilvános adat közzétételére vonatkozó törvény i kötelezettség megszegésére és a tájékoztatási kötelezettség megsértésének má s eseteire, i) állami vagy önkormányzati szerv eljárása során eljárási cselekmény jogellene s végzésére elmulasztására , j) mérlegelési vagy méltányossági joggal való visszaélésre , k) felügyeleti vagy ellen ő rzési kötelezettség elmulasztására , 1) a tisztességes eljárás e törvényben foglalt követelményének más módon történ ő megsértésére vagy m) a megelőző pontokban foglaltak bármelyikét alátámasztó információk é s bizonyítékok elrejtésére vagy megsemmisítésér e vonatkozik . 5. § (i) Közérdekű bejelentéssel bárki fordulhat a) a Korrupcióellenes Ugyészség Közérdekvédelmi Hivatalához ; b) az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához ; c) bármely szervhez, amelyikről úgy véli, hogy a bejelentés tárgyában hatáskörre l rendelkezik; d) a nyilvánossághoz . (2) Közérdek ű bejelentést névtelenül vagy közvetít ő útján is lehet tenni . (3) Az (2) bekezdés szerinti közvetítő lehet a) jogi képviselő, b)az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezete k működéséről és támogatásáról szóló törvény hatálya alá tartozó, nyilvántartásba vet t szervezet , c) szakszervezet, d) médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy más , munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy . (4) az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál a panaszok és közérdek ű bejelentések védett elektronikus rendszerén keresztül is lehet közérdek ű bejelentést tenni, az e törvényben szabályozott feltételekkel. 6. § Amennyiben a közérdekű bejelentés olyan információt tartalmaz, amel y államtitkot érint, és erről a bejelent ő nek tudomása van, a bejelentést közvetít ő közbeiktatása nélkül a Korrupcióellenes Ügyészség Közérdekvédelmi Hivataláná l vagy az Alapvet ő Jogok Biztosának Hivatalánál kell megtenni, ide értve a panaszok é s közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszerén keresztül történ ő bejelentéstételt is. 7. § (i) Akinek munkavállalóként tudomása van arról, vagy kell ő alappal feltételezi , hogy a munkáltatónál a munkáltató magatartása, vagy a munkáltató m űködési körébe tartozó okok következtében a közérdek bármilyen sérelme következett vag y következhet be, közérdek ű bejelentéssel fordulhat a munkáltatóhoz, továbbá a

munkáltató tevékenységének felügyeletére jogosult munkáltatói szervhez, vagy ha a munkáltatónál e bejelentésekre eljárásrendet alakítottak ki, az eljárásrendbe n meghatározott szervhez. (2)Az (1) bekezdésben foglalt bejelentést a munkáltatónál m űködő szakszervezet közvetítésével is meg lehet tenni . (3) E törvény rendelkezéseinek alkalmazásában munkavállalónak min ősül, aki a) a munkáltatóval munkaviszonyban áll , b) a munkáltatóval munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll , c) a munkáltatónál munkaerő-kölcsönzés keretében munkát végez , d) a munkáltatónál gyakornokként vagy önkéntesként munkát végez , e) a bejelentéssel érintett szervezettel vagy személlyel alvállalkozói vagy beszállító i szerződése van, f) a bejelentéssel érintett szervezet vagy személy számára tanácsadói szolgáltatást végez, g) a bejelentéssel érintett szervezettel vagy személlyel a múltban a megel ő ző pontokban foglalt viszonyok valamelyikében állt . 8. § (1) Az a szerv, amelyhez közérdekű bejelentéssel fordultak, függetlenül attól , hogy a bejelentés tárgyában jogosult-e eljárásra, az írásbeli bejelentés átvételét a bejelentő számára igazolja, a szóbeli bejelentést írásba foglalja, és a bejelent ő számára másodpéldányban átadja. (2) Ha a közérdekű bejelentést nem az eljárásra jogosult szervnél tették, a bejelentés t a beérkezésétől számított nyolc napon belül az eljárásra jogosult szervhez át kel l tenni. Az áttételről a bejelentőt az áttétellel egyidejűleg értesíteni kell . Ha a bejelentés jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslatot tartalmaz, azt a jogalkotói hatáskörrel rendelkez ő személynek vagy szervnek is meg kell küldeni . 9. § (1) A közérdekű bejelentést - ha e törvényben foglalt speciális szabály vagy má s törvény eltérően nem rendelkezik - az eljárásra jogosult szervhez történ ő beérkezésétől számított harminc napon belül kell kivizsgálni . (2) Ha a bejelentés kivizsgálása el őreláthatólag harminc napnál hosszabb ideig tart, err ől a bejelentőt - az elintézés várható id őpontjának és az eljárás meghosszabbodása indokainak egyidej ű közlésével - tájékoztatni kell. (3) Az eljárásra jogosult szerv a bejelent ő t – az e törvényben foglalt, az anonim é s közvetítő útján tett közérdekű bejelentésekre vonatkozó szabályokra figyelemmel — meghallgatja, ha azt a bejelentés kivizsgálása szükségessé teszi . (4) Az eljárásra jogosult szerv a bejelentés kivizsgálásának befejezésekor - a minősített adat, illetve törvény alapján üzleti, gazdasági vagy egyéb titoknak min ősülő adat kivételével - a megtett intézkedésr ől vagy annak mellőzéséről - az indokok megjelölésével - a bejelentőt haladéktalanul írásban értesíti . (5)A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon bejelent ő által, a korábbi bejelenté s megtételétől számított hat hónapon belül tett ismételt bejelentés vizsgálat a mellőzhető, kivéve, ha a bejelentés a korábbi bejelentés megtétele óta megváltozott vagy bekövetkezett, a bejelentés tárgya szempontjából lényeges új tényeket , cselekményeket vagy körülményeket tartalmaz . io. § (i) Ha a közérdekű bejelentés alaposnak bizonyul, az eljárásra jogosult szer v gondoskodik a) a jogszer ű vagy a közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról, illetve a z egyébként szükséges intézkedések megtételéről, b) a feltárt hibák okainak megszüntetésér ől, c) az okozott sérelem orvoslásáról é s d) indokolt esetben a felelő sségre vonás kezdeményezéséről.

(2)Amennyiben személyes adati ismertek, a bejelent őt, vagy az 5. § (2) bekezdés szerinti közvetítőt, az (i) bekezdésben foglalt intézkedésekr ől az eljárásra jogosult szerv haladéktalanul írásban értesíti . (3)A közérdekű bejelentőt az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – nem érhet i hátrány a közérdekű bejelentés megtétele miatt . (4) A közérdekű bejelentő személyes adatai – a (5) és a (6) bekezdésben foglalta k kivételével – csak a bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatásár a hatáskörrel rendelkező szerv részére adhatóak át, ha e szerv annak kezelésére törvén y alapján jogosult, vagy az adatai továbbításához a bejelent ő egyértelműen hozzájárult . A panaszos adatait az eljárásra jogosult szerv zártan kezeli, kivéve, ha adataina k nyilvánosságra hozásához a panaszos egyértelm űen hozzájárult. (5) Az 5•§ (2) és (3) bekezdése szerinti közvetít ő útján tett közérdekű bejelentés esetében a közvetítő a bejelentő személyes adatait csak a bejelentő kifejezett beleegyezésével adhatja át más személynek vagy szervnek. (6) Ha az eljárásra jogosult szerv eljárása során bebizonyosodik, hogy a bejelenté s alaptalan és erről a bejelentő tudott, vagy a tőle elvárható körültekintés alapjá n tudnia kellett volna (rosszhiszem ű bejelentő) és a) ezzel bű ncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel , személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére át kell adni , b) alappal valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelme t okozott, személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosul t szervnek vagy személynek kérelmére át kell adni , amennyiben a bejelentő személyes adatait az eljárásra jogosult szerv ismeri . 2. fejezet A közérdekű bejelentők védelme

A név nélkül és közvetítő útján tett közérdekű bejelentésre vonatkoz ó szabályo k ii . §Közérdekű bejelentés kivizsgálását nem lehet elmulasztani a bejelent ő névtelensége vagy azonosíthatatlansága miatt . Bejelentés vizsgálatát a bejelenté s anonimitásával összefüggésben csak abban az esetben lehet megszüntetni, ha a bejelent ő személyazonosságának nem ismerete, vagy a vele való kommunikáci ó hiánya lehetetlenné teszi az eljárás folytatását . 12 .§ (i) Az 5.§ (2) és (3) bekezdése szerinti közvetítő útján bejelentést tett közérdek ű bejelentővel az eljárásra jogosult szerv kizárólag a közvetít ő útján tart kapcsolatot . (2) Az eljárásra jogosult szerv az 5 .§ (2) és (3) bekezdése szerint közvetítő útján bejelentést tett közérdekű bejelentő személyazonosságát, személyes adatait ne m állapítja meg, és erre nem is törekszik. A bejelentés kivizsgálása során nem gy űjt a bejelentő személyazonosságának megállapítása céljából információkat . Ha olyan adat jutott a birtokába, amelyből a bejelentő személyazonossága megállapítható, ezt a tényt a közvetítő útján a bejelent ő tudomására hozza . (3) Az 5•§ (2) és (3) bekezdésé szerint közvetít ő útján tett panasz nyomán elindul t eljárások során, a közvetít ő a) ha jogi képvisel ő, az ügyvédi titoktartás feltételei , b) ha médiatartalom-szolgáltató, illetve médiatartalom-szolgáltatóval munkaviszonyban vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy, a z újságírói forrásvédelemnek a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvet ő szabályairól szóló törvényben rögzített feltételei

c) ha az 5 .§ (3) bekezdésének b) vagy c) pontja szerinti egyéb szervezet, akkor a z újságírói forrásvédelem szabályaival azonos szabályo k szerint jár el, a bejelent ő személyazonosságát és az ügynek azokat az adatait é s dokumentumait, amelyekből a bejelentő személyazonossága megállapítható, titokba n tarthatja, nem köteles a bejelentés alapján eljáró szervek vagy más hatóságo k rendelkezésére bocsátani . A közérdekű bejelent ő büntetőjogi védelm e 13 . § (1)A

io .§ (6) bekezdése szerinti rosszhiszem ű bejelentő kivételével a közérdekű

bejelentőt a) titoksértés vagy b) rágalmazás miatt eljárást indítani, joghátrányt alkalmazni nem lehet . (2) Az a közérdekű bejelentő, akinek a bejelentése alapján, ide értve a nyilvánossá g előtt tett bejelentést is, a bejelentés id őpontjában alaposan feltételezhet ő, hogy má s személy vagy szervezet bűncselekményt követett el, vagy b űncselekmény elkövetésére készül, mentesül minden olyan b űncselekmény büntetőjogi következményeitől, amelyeket azért követett el, hogy a bejelentése tárgyát képez ő b űncselekmény gyanúját alátámasztó információkat beszerezze, feltéve, hogy ezek kisebb súlyúak , mint a bejelentéssel leleplezni kívánt b űncselekmény. (3)A (2) bekezdés alapján erőszakos b űncselekmény büntetőjogi követelményeit ől a bejelentő nem mentesíthet ő. (4) A (2) bekezdés szerinti mentességet nem érinti, ha feltételezett b űncselekmén y később nem nyer bizonyítást, vagy nem következik be . További jogi védelem, jogi tanácsadás és segítségnyújtá s 14. §(1) A rosszhiszem ű bejelentő kivételével a közérdekű bejelentők mentesülnek azoknak a szabálysértéseknek a hátrányos jogkövetkezményei alól, amelyeket azér t követnek el, hogy a bejelentésük tárgyát képez ő jogellenes cselekmény vagy jogellene s állapot feltárásához vagy megakadályozásához szükséges információkat beszerezzék , feltéve, hogy az elkövetett szabálysértés kisebb súlyú, mint a bejelentéssel feltárt vag y megakadályozott jogsértés . (2) A rosszhiszem ű bejelentő kivételével a közérdekű bejelent ővel szemben nem alkalmazható semmilyen joghátrány, ami munkahely vagy más szervezet bels ő szabályzatának megsértése miatt érné, ha a bels ő szabályzatot a bejelentése tárgyát képező közérdeksérelem alátámasztása érdekében szükséges információk beszerzés e érdekében szegte meg, és a bejelentéssel jóhiszem űen feltárni vagy megakadályozni szándékozott közérdeksérelem nagyobb súlyú, mint a szabályzat megszegése . 15. § (1) Bárki, aki közérdek ű bejelentés megtételét tervezi, elő zetes jogi tanácsért fordulhat a Korrupcióellenes Ugyészség Közérdekvédelmi Hivatalához . (2) A jogi tanácsadás során a Korrupcióellenes Ugyészség Közérdekvédelmi Hivatalá n dolgozó korrupcióellenes ügyész a) jogilag értékeli a bejelentés lehetséges tárgyáról elé tárt információkat , b) ismerteti a lehetséges bejelent ővel a bejelentés megtételére rendelkezésre áll ó különböző lehetőségeket, c) ismerteti a lehetséges bejelent ővel a bejelentés megtétele után várható jog i helyzetét, d) tájékoztatja a lehetséges bejelentő t a Hivatal által a befektetőknek nyújtott jogi, és szükség esetén anyagi támogatásokról .

(3) A jogi tanácsadás során tudomására jutott információt a korrupcióellene s ügyészség nem tekintheti sem feljelentésnek, sem hivatalból tudomására jutott információnak, az ilyen módon a lehetséges bejelent ő számára tájékoztatást és tanácsadást nyújtó korrupcióellenes ügyész tudomására jutott információkra a z ügyvédi titoktartás szabályai vonatkoznak . (4) A (2) bekezdés szerinti jogi tanácsadó szolgáltatás ingyenes . 16. § (i) A Korrupcióellenes Ugyészség Közérdekvédelmi Hivatala a közérdek ű bejelentés megtétele után, amennyiben szükséges, a közérdekű bejelentők számár a jogi segítséget nyújt. A bejelent ő a bejelentés megtétele miatt kialakult helyzeté t illetően ingyenes jogi tanácsért fordulhat a Hivatalhoz . (2) A jogi segítségnyújtás keretében a bejelentés következtében elindult peres és egyéb jogi eljárásokban a bejelent ő jogi képviseletének költségét a Hivata l megelőlegezi. (3) A jogi segítségnyújtás szükségességét és mértékét a Hivatal rászorultság alapjá n mérlegeli. A közérdekű bejelent ő munkajogi védelme 17. § A munkavállaló közérdekű bejelentő t, amennyiben a bejelentésével feltárni vagy megelőzni kívánt közérdeksérelem munkáltatójának tevékenységével kapcsolatos , munkajogi védelem is megilleti . Ebből a szempontból munkavállalónak kell tekinteni a munkáltatóval 7 . § (2) bekezdés szerinti jogviszonyok bármelyikében lév ő bejelentőt. 18. § (1) A 7. § (1) bekezdése szerinti közérdekű bejelentés esetén, az a szerv, amelyiknél a munkavállaló a bejelentést megtette, a bejelent ő személyes adatait a z ügy iratai között elkülönítve, zártan kezeli, és gondoskodik arról, hogy más a zárta n kezelt adatokat ne ismerhesse meg . E szerv a bejelent ő személyére vonatkoz ó adatokat csak akkor teheti más számára megismerhet ővé, ha ehhez a bejelentő kifejezetten hozzájárult . (2)A munkavállaló a Korrupcióellenes Ügyészség Közérdekvédelmi Hivataláná l kezdeményezheti annak vizsgálatát, hogy az (1) bekezdésben meghatározott szerv a munkavállaló adatainak kezelésére vonatkozó, az (1) bekezdésben rögzített kötelezettségének eleget tett-e . (3)A Hivatal a tényállás tisztázására közérdekvédelmi eljárást indít . Ha a munkavállaló adatainak kezelésére vonatkozó követelmények mégszegés e bebizonyosodik, a Hivatal az e törvény szerinti eljárási bírságot szabja ki . 19. § (1) A munkavállalót a 7. § (1) bekezdésében meghatározott szervnél, vagy a Korrupcióellenes Ugyészség Közérdekvédelmi Hivatalánál, más hatóságnál, vagy a nyilvánosság el őtt tett közérdekű bejelentése miatt — kivéve a rosszhiszem ű bejelentés esetét — sem közvetlen, sem közvetett hátrány nem érheti, különösen a következ ő területeken : a)a foglalkoztatási jogviszony teljesítése során, a foglalkoztatási jogviszonyból származó jogok gyakorlásával és kötelességek teljesítésével összefüggésben ; b) a foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggő képzésekkel összefüggésben ; c) a munkafeltételek, a teljesítménykövetelmények megállapítása és biztosítás a tekintetében; d) a foglalkoztatási jogviszony alapján járó munkabér, továbbá valamennyi juttatá s megállapításában és biztosításában ; e) a minősítési és az el őmeneteli rendszer tekintetében ;

f) a foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggésben alkalmazható hátrányo s jogkövetkezményekkel járó munkáltatói intézkedések, a fegyelmi és a kártérítés i felelő sség érvényesítése tekintetében ; g) a foglalkoztatási jogviszony módosítására irányuló munkáltatói ajánla t tekintetében ; h) a foglalkoztatási jogviszony megszüntetésével kapcsolatosan, valamint a megszüntetéssel összefüggő munkáltatói nyilatkozatok tekintetében . (2) Jogvita esetén a munkavállalónak kell igazolnia, hogy a közérdek ű bejelentést megtette, és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy intézkedése ninc s összefüggésben a közérdekvédelmi bejelentéssel, illetve a bejelentés rosszhiszem ű voltát . 20. § (1) A munkavállaló kérelmére a Korrupcióellenes Ügyészség Közérdekvédelm i Hivatala védelmet nyújt a munkavállalónak, ha a közérdek ű bejelentéssel összefüggésben a munkáltató vagy más részér ől hátrány érte, vagy az eset körülményei alapján fennáll a veszélye annak, hogy hátrány éri . Ennek körében a Hivatal a munkavállalónak a 16. § (1) bekezdés szerinti jogi tanácsadást, 16 . § (2) és (3) bekezdés szerinti jogi segítséget nyújt, szükség esetén a 23. § szerinti anyag i támogatást biztosít . A munkavállaló kérelmére a munkavállaló személyes adatait a Hivatal zártan kezeli. (2) Amennyiben a jogi képviselet költségét a Korrupcióellenes Ügyészsé g Közérdekvédelmi Hivatala megel őlegezi, és a bíróság az ügyvéd díjának viselésére a munkáltatót kötelezte, a megelólegezett díjat a munkáltató köteles az állam javár a megfizetni, az ítélet erre vonatkozó rendelkezése szerint . (3) Ha a munkavállaló a védelme érdekében a Korrupcióellenes Ügyészsé g Közérdekvédelmi Hivatalának eljárását kezdeményezte, az Egyenl ő Bánásmó d Hatóság eljárása nem kezdeményezhet ő. 21. § A 19 . §-ban és a 2o. §-ban foglalt védelem a munkavállaló polgári jog szerint i közeli hozzátartozóját a munkavállalóval megegyez ően megilleti. 22. § (1) Arra a munkaadóra, amely közérdek ű bejelentéssel összefüggésben a 19.§ rendelkezéseivel ellentétesen a munkavállalót vagy a munkavállaló polgári jog szerint i közeli hozzátartozóját munkajogi hátránnyal sújtja, ha az érintett a Korrupcióellene s Ugyészség Közérdekvédelmi Hivatalának eljárását kezdeményezte, a Hivata l közérdekvédelmi bírságot szab ki . (2) Amennyiben a munkaadó és a bejelent ő vagy közeli hozzátartozója között i jogvitában a bíróság döntött, a bírság kiszabhatósága szempontjából a bíróság joger ős döntését kell irányadónak tekinteni . (3)Amennyiben a bíróság el őtti jogvita még folyamatban van, lezárulásáig a bírság kiszabását el kell halasztani . A közérdekű bejelent ő anyagi támogatás a 23. § (1) Kérelmére azt a közérdekű bejelentő t, vagy a polgári jog szerinti közel i

hozzátartozóját, akinek a jövedelmi viszonyai jelent ő sen megromlottak a közérdek ű bejelentéssel összefüggő en közvetlenül vagy közvetve a munkáltató, vagy má s szervezet, személy részéről őt ért hátrány miatt, vagy az eset körülményei alapjá n fennáll a veszélye annak, hogy hátrány éri kormányzati szervek vagy e szerve k vezetőinek feltételezhető intézkedése miatt, a Korrupcióellenes Ugyészsé g Közérdekvédelmi Hivatala támogatásban részesítheti . (2) A támogatás mértéke legfeljebb a közérdek ű bejelentés id őpontjában érvénye s jövedelem és az (1) bekezdésben meghatározott intézkedés folytán csökken t jövedelem különbözete, de legalább annak 6o%-a . Munkavállaló bejelent ő esetében a

támogatás feltétele, hogy a munkavállaló jogvitát kezdeményezzen a munkáltató i intézkedéssel és az abból ered ő jövedelemcsökkenéssel összefüggésben . (3) A támogatás munkavállaló bejelentő esetében a jogvitát elbíráló bírósági dönté s jogerőre emelkedésének id őpontjáig folyósítható, amennyiben a jogvita elbírálása a bejelentő kiesett jövedelmének kompenzálására vonatkozó kielégít ő rendelkezést tartalmaz . Egyéb esetben legfeljebb öt évig, a második év után évente csökken ő mértékben . (4) A támogatásról és annak mértékéról mérlegelési jogkörében a Közérdekvédelm i Hivatalt vezet ő korrupcióellenes főügyész-helyettes dönt . A kérelem elbírálása és a támogatás feltételeinek meghatározása során figyelembe kell venni a munkavállal ó jövedelmi helyzetét, jövedelmi viszonyai megromlásának okait és körülményeit, íg y különösen azt, ha a jövedelmi viszonyainak megromlása a munkavállaló és a vel e együtt élő , tartásra szoruló, valamint a munkavállalótól rendszeres tartásba n részesülő további közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti . Mérlegelése során figyelembe veszi továbbá a bejelentés és a munkáltatói intézkedé s közötti összefüggés valószín űségét. (5) A támogatás mértékét és feltételeit a Közérdekvédelmi Hivatalt vezet ő korrupcióellenes főügyész-helyettes határozatban állapítja meg . (6) Az (1) és a (2) bekezdés szerint nyújtott támogatás a munkáltató kártérítés i felelősségét nem érinti . A bíróság a kártérítés és járulékai összegéb ől az anyagi támogatásnak megfelelő összeg állam javára történő megfizetésére kötelezi a munkáltatót . 24 § . Amennyiben a közérdekű bejelentő a bejelentéssel összefüggésben tartó s foglalkoztatási nehézségekkel küzd, méltányosságból kérheti a 23.§ szerinti anyagi támogatás meghosszabbítását . 3 . fejeze t A munkavállalói közérdekű bejelentések kivizsgálás a A munkavállalói közérdek ű bejelentések kivizsgálásának általános rendj e 25. §. (1) A 7 .§ (i) bekezdés szerinti munkavállalói közérdekű bejelentésekkel a 7. § (2) bekezdés szerinti munkavállal ó a) a munkáltatóhoz , b) a munkáltató tevékenységének felügyeletére jogosult szervhez , c) vagy ha a munkáltatónál munkáltatói visszaélés-bejelentési rendszert alakította k ki, az ebben meghatározott szervhe z fordulhat . (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv köteles a közérdekű bejelentésról jegyzőkönyvet felvenni, ennek egy példányát a bejelent őnek átadni. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv köteles a közérdekű bejelentésben foglaltakat kivizsgálni, kivéve, ha azok nyilvánvalóan megalapozatlanok . (4) Ha az (i) bekezdésben meghatározott szerv a közérdek ű bejelentést elutasítja , vagy azt a munkavállaló véleménye szerint nem vizsgálta ki teljes kör űen, a munkavállaló a Korrupcióellenes Ugyészség Közérdekvédelmi Hivatalához fordulhat . 26 . § (1) A munkavállaló a 25 . § (1) bekezdésben foglaltaktól eltér ően - választás a szerint - a munkáltató helyett a közérdekvédelmi bejelentést közvetlenül a Korrupcióellenes Ugyészség Közérdekvédelmi Hivatalához, vagy a bejelentés tárgy a szerinti ügy kivizsgálására hatáskörrel rendelkez ő hatóságnál is megteheti .

(2) A munkavállaló Korrupcióellenes Ügyészség Közérdekvédelmi Hivatalánál tet t

közérdek ű bejelentését a Hivatal a hozzá intézett közérdekű bejelentésekre vonatkozó, e törvény szerinti általános szabályok szerint kezeli . (3) A munkavállaló közérdekvédelmi bejelentése nem érinti a munkavállaló külö n törvény alapján fennálló feljelentési vagy intézkedési kötelezettségét . A munkáltatói visszaélés-bejelentési rendsze r 27. § A munkáltató, valamint annak gazdasági társasági formában m űködő

tulajdonosa (a továbbiakban együtt : foglalkoztatói szervezet) a munkáltató munkavállalóira a munka törvénykönyvér ől szóló 2012 . évi I. törvény 9. § (2) bekezdésében meghatározott feltételekkel a közérdeket vagy nyomós magánérdeke t védő magatartási szabályokat állapíthat meg, amelyet a munkáltató a kapcsolódó eljárás leírásával együtt bárki számára elérhet ő módon köteles nyilvánosságra hozni . 28. § (i) A foglalkoztatói szervezet a jogszabályok, valamint a 27 . § szerinti magatartási szabályok megsértésének bejelentésére visszaélés-bejelentési rendszert ( a továbbiakban : bejelentési rendszer) hozhat létre, ebben a bejelent őnek, valamint a bejelentésben érintett személynek a bejelentésben megadott személyes adatait a bejelentés kivizsgálása céljából kezelheti és a bejelentés kivizsgálásában közrem űködő külső szervezet részére továbbíthatja . A bejelentési rendszerhez kapcsolódó adatkezelést az adatkezelő bejelenti a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadsá g Hatóság által vezetett adatvédelmi nyilvántartásba . A bejelentési rendszerhe z kapcsolódó adatkezelés adatvédelmi nyilvántartásba vételére az Infotv . 65 . § (3 ) bekezdés a) pontját nem kell alkalmazni. (2) A bejelentési rendszer működésére, valamint a bejelentéssel kapcsolatos eljárásr a vonatkozóan a munkáltató honlapján magyar nyelv ű, részletes tájékoztatást tesz közzé. (3) A bejelentési rendszerben különleges adatok kezelése tilos . (4) A bejelentési rendszerból haladéktalanul törölni kell a bejelentésben nem érintet t harmadik személyre vonatkozó, a bejelentés kivizsgálásához nem szükséges, valamin t az e törvény szerint nem kezelhet ő adatokat . (5) A bejelentési rendszerben kezelt személyes adatok kezelésére a i8 . § (1 ) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni . (6) A bejelentési rendszerbe a munkáltató munkavállalói, valamint a foglalkoztató i szervezettel szerződéses viszonyban álló, vagy olyan személyek tehetnek bejelentést , akiknek a bejelentés megtételéhez vagy a bejelentés tárgyát képez ő magatartás orvoslásához méltányolható jogos érdekük fűződik. A bejelentés megtételekor a bejelentő nevét és lakcímét, jogi személy bejelentő esetén annak székhelyét és a bejelentést benyújtó törvényes képvisel őjének nevét köteles megadni, továbbá nyilatkoznia kell arról, hogy a bejelentést jóhiszem űen teszi olyan körülményekről, amelyekről tudomása van, vagy kell ő alappal feltételezi, hogy azok valósak . A bejelentő figyelmét fel kell hívni a rosszhiszem ű bejelentés következményeire, a bejelentés kivizsgálására irányadó eljárási szabályokra és arra, hogy személyazonosságát a vizsgálat valamennyi szakaszában bizalmasan kezelik . 29 . § (1) A munkáltatói visszaélés-bejelentési rendszerben tett bejelentést a munkáltató köteles kivizsgálni és a bejelentőt a kivizsgálás eredményér ől, valamint a megtett intézkedésekről tájékoztatni . A korábbival azonos tartalmú, ugyanazo n bejelentő által tett, a korábbi bejelentést ől számított hat hónapon belül ismételt , bejelentés vizsgálata mell őzhető , kivéve, ha lényeges új adatot tartalmaz . Ha a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett személy

jogainak korlátozásával nem áll arányban, a munkáltató a bejelentés vizsgálatá t mell őzheti. (2) A bejelentési rendszert úgy kell kialakítani, hogy a bejelent ő személyét a bejelentést kivizsgálókon kívül más ne ismerhesse meg . A bejelentést kivizsgálók a vizsgálat lezárásáig vagy a kivizsgálás eredményeképpen történ ő formális felelősségre vonás kezdeményezéséig a bejelentés tartalmára és a bejelentésben érintett személyekre vonatkozó információkat kötelesek titokban tartani, és azokat - a bejelentésben érintett személy tájékoztatása kivételével - nem oszthatják meg a foglalkoztatói szervezet egyetlen más szervezeti egységével vagy munkatársával sem . (3) A bejelentésben érintett személyt a vizsgálat megkezdésekor részletese n tájékoztatni kell a rá vonatkozó bejelentésr ől, az Infotv. alapján megillető jogairól, valamint az adatai kezelésére vonatkozó szabályokról . A tisztességes eljárá s követelményének megfelelően biztosítani kell, hogy a bejelentésben érintett a bejelentéssel kapcsolatos álláspontját akár jogi képvisel ője útján is kifejtse, és azt bizonyítékokkal támassza alá . A bejelentésben érintett személy tájékoztatására kivételesen, indokolt esetben később is sor kerülhet, ha az azonnali tájékoztatá s meghiúsítaná a bejelentés kivizsgálását . 30 . § A munkáltatói visszaélés-bejelentési rendszerbe fölvett adatok külföldr e történő továbbítására akkor kerülhet sor, ha az adatkezel ő vagy adatfeldolgozó szerző dés keretében kötelezettséget vállal a bejelentésre vonatkozó magyar törvény i szabályok betartására, és a továbbított vagy harmadik országban adatfeldolgozás t végző adatfeldolgozó részére feldolgozásra átadott személyes adatok megfelel ő szintű védelme az Infotv. 8. § (2) bekezdése szerint biztosított . 31. § (i) A munkáltató a körülmények által lehet ővé tett legrövidebb időn belül köteles a bejelentésben foglaltak kivizsgálására . A bejelentés kivizsgálására anna k beérkezését ől számított 30 nap áll rendelkezésre, amely határid őtől - név nélküli vagy azonosíthatatlan bejelentő által megtett bejelentés kivételével - csak különöse n indokolt esetben, a bejelent ő egyidejű tájékoztatása mellett lehet eltérni . A vizsgálat időtartama a 3 hónapot nem haladhatja meg . (2) Ha a bejelentésben foglalt magatartás miatt a vizsgálat alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, akkor intézkedni kell a feljelentés megtételér ől. (3) Ha a bejelentésben foglalt magatartás a vizsgálat alapján nem b űncselekmény, d e sérti a foglalkoztatói szervezet által meghatározott magatartási szabályokat, a munkáltató a munkaviszonyra vonatkozó szabályoknak megfelel ően a munkavállalóval szemben munkáltatói intézkedést alkalmazhat . (4) Ha a vizsgálat alapján a bejelentés nem megalapozott vagy további intézkedé s megtétele nem szükséges, a bejelentésre vonatkozó adatokat a vizsgálat befejezésé t követő 6o napon belül törölni kell . (5) Ha a vizsgálat alapján intézkedés megtételére kerül sor - ideértve a bejelent ő személlyel szemben jogi eljárás vagy fegyelmi intézkedés megtétele miatti intézkedés t is - a bejelentésre vonatkozó adatokat a munkáltatói bejelentési rendszerbe n legfeljebb a bejelentés alapján indított eljárások joger ős lezárásáig lehet kezelni . A bejelentővédelmi ügyvéd 32. § (i) Az állami és helyi önkormányzati szervnek nem min ősülő jogi személy a tevékenységével összefügg ő bejelentések fogadásával és kezelésével kapcsolatos feladatok ellátására ügyvéddel megbízási szerz ődést köthet (a továbbiakban : bejelentővédelmi ügyvéd) . A bejelentővédelmi ügyvéd tevékenysége szempontjábó l minden olyan jelzés bejelentésnek tekintend ő, amely olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a jogi személy jogi vagy

jogszabályba nem ütköz ő üzleti érdekét, vagy a jogi személy tevékenységével kapcsolatos jogszabálysértés, a közbiztonság, a közegészség vagy a környeze t veszélyeztetésének megszüntetését szolgálja . (2) Az (1) bekezdés szerinti megbízási szerz ődés nem köthető olyan jogi személlyel , amellyel a bejelentővédelmi ügyvéd más megbízási jogviszonyban, munkaviszonyban , munkavégzési kötelezettséggel járó más jogviszonyban áll, vagy amellyel a megbízás i szerző dés megkötését megel őző öt évben ilyen jogviszonyban állt. (3)A bejelentővédelmi ügyvéd e tevékenységével összefüggésben javadalmazást vag y más előnyt a megbízó kivételével mástól nem kérhet és nem fogadhat el . (4)Abejelentővédelmi ügyvédi megbízás létrejöttét az ügyvédnek 15 napon belül írásban be kell jelentenie a területi ügyvédi kamarának . A bejelent ővédelmi ügyvé d nevét, címét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, valamint honlapjána k elérhető ségét a területi ügyvédi kamara honlapján közzé kell tenni. 33. § (1) A 17. § (1) bekezdése szerinti megbízási szerz ődés alapján a bejelentővédelmi ügyvéd: a) fogadja a megbízója tevékenységével összefügg ő bejelentéseket , b) jogi tanácsadást nyújt a bejelent őnek a bejelentés megtételével kapcsolatban , c) kapcsolatot tart a bejelentővel, t őle a bejelentés kivizsgálása érdekében szüksé g esetén tájékoztatást, felvilágosítást kérhet , d) a megbízó rendelkezése szerint közrem űködhet a bejelentés alapján indul t vizsgálat lefolytatásában , e) kérésére írásban tájékoztatja a bejelent őt a bejelentéssel kapcsolatos eseményekr ől, különösen a bejelentés alapján indult vizsgálat eredményér ő l, a megbízó jogi személy által megtett intézkedéséről vagy a vizsgálat lefolytatásának elutasításáról . (2)A bejelent ővédelmi ügyvéd a bejelentést az őt megbízó jogi személyhez továbbítja , de a bejelentő személyének megállapítását lehet ővé tevő adatok tekintetébe n titoktartásra köteles, ezért a bejelentésnek a bejelentő azonosítását lehet ővé tevő adatot nem tartalmazó kivonatát küldi meg a megbízónak, kivéve, ha titoktartás i kötelezettsége alól a bejelentő előzetesen, írásban felmentést adott . (3) Ha a bejelentés a megbízó vezet ő tisztségvisel őjének cselekményével vag y mulasztásával függ össze, a bejelentővédelmi ügyvéd a bejelent ő felügyeló'bizottságát, könyvvizsgálóját, a megbízó legf őbb döntéshozó szervét vagy a tulajdonosi jogo k gyakorlóját köteles a bejelentésről haladéktalanul értesíteni. (4) A bejelentővédelmi ügyvéd az ilyen min őségében kapott bejelentéseket és a z okiratanyagát köteles más tevékenységét ől elkülönítve kezelni és nyilvántartani . (5)A bejelent ővédelmi ügyvéd megbízása csak indokolással mondható fel . A bejelentővédelmi ügyvéd törvényes eljárása nem alapozhatja meg a megbízó által i felmondást vagy a bejelentővédelmi ügyvédet megillető megbízási díj teljesítéséne k megbízó általi megtagadását . 4. fejeze t A Korrupcióellenes Ügyészség Közérdekvédelmi Hivatalánál tet t közérdekű bejelentés és a közérdekvédelmi eljárá s A Korrupcióellenes Ügyészség Közérdekvédelmi Hivatala és a Hivatalná l tett közérdekű bejelentés 34. § (1) Az általános közérdekvédelmi feladatokat ellátó állami szerv a Korrupcióellenes Ügyészség Közérdekvédelmi Hivatala (Hivatal), melynek jogállásá t a korrupcióellenes ügyészségr ől szóló 2015 . évi . . . törvény szabályozza.

(2) A Hivatal a Korrupcióellenes Ügyészség központi, országos hatáskör ű szervezeti egységeként m űködik. (3) A Hivatal vezet ője a korrupcióellenes főügyész egyik helyettese . 35•§ A Hivatal minden hozzá intézett közérdekű bejelentést köteles vizsgálni, és a bejelentés tárgyát képező ügyben az e törvényben foglaltak szerint intézkedni, amely valamely a) bűncselekményre vagy szabálysértésre , b) egyéb jogszabálysértésre , c) igazságszolgáltatási szabálytalanságra vagy az igazságszolgáltatás félrevezetésére , d) személyek egészségének vagy biztonságának veszélyeztetésére , e) a természeti vagy épített környezet rombolására vagy veszélyeztetésére , f) közintézmények költségvetésének vagy más közforrásnak a rendeltetésellenes, pazarló vagy egyes személyek vagy szervezetek számára jogellenes el őnyt biztosító felhasználására, g) közintézmény eljárásában végrehajtott vagy elmulasztott cselekmén y következtében előálló elnyomó, hátrányos megkülönböztetést el ő idéző, az egyenl ő bánásmód követelményét más módon megsért ő , vagy az Alaptörvényben rögzítet t alapjogokat más módon sértő helyzetre, h) közérdekű vagy közérdekb ől nyilvános adat közzétételére vonatkozó törvény i kötelezettség megszegésére és`a tájékoztatási kötelezettség megsértésének má s eseteire, i) állami vagy önkormányzati szerv eljárása során eljárási cselekmény jogellene s végzésére elmulasztására , j) mérlegelési vagy méltányossági joggal való visszaélésre , k) felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztására , 1) a tisztességes eljárás e törvényben foglalt követelményének más módon val ó megsértésére, m) a munkavállalói közérdek ű bejelentések foglalkoztatói szervezet által i kivizsgálásával kapcsolatos hiányosságokra , n) a munkavállalóval szemben a közérdekű bejelentéssel összefüggésben alkalmazot t hátrány tilalmának megszegésér e vagy o) a megelő ző pontokban foglaltak bármelyikét alátámasztó információk é s bizonyítékok elrejtésére vagy megsemmisítésér e vonatkozik . 36. § (i) A hivatal hozzá intézett közérdekű bejelentésként kezeli a 35 .§-ban foglalt cselekményekről és eseményekről szóló a) az Alapvet ő Jogok Biztosának Hivatala által hozzá eljuttatott információkat, id e értve a közérdek ű bejelentések védett elektronikus rendszere útján vagy más módo n az alapvető jogok biztosánál megtett és a Hivatalhoz továbbadott közérdek ű bejelentéseket , b) a bejelentők által a Hivatalhoz az 5 . § (3) bekezdése szerinti közvetít ő útján eljuttatott bejelentéseket , c) a sajtó útján tudomására jutó információkat . A sajtó útján a Hivatal tudomásár a jutott ilyen információnak minősül a Hivatal napi sajtófigyel őjében szereplő vagy a Hivatal honlapján erre a célra létrehozott felületre feltöltött vagy ott url-le l hivatkozott sajtóbeli híradások, cikkek, riportok tartalma . d) A Hivatal más hatóság vagy bíróság el őtt folyamatban lev ő ügy megállapításai és a z Állami Számvevő szék jelentései alapján is indíthat vagy kezdeményezhet eljárást . (2) A sajtó útján szerzett információ alapján indított eljárásban a Hivatal fokozott körültekintéssel tartja tiszteletben az újságírói forrásvédelem jogát .

A közérdekvédelmi eljárás célj a 37. § (i) A közérdekvédelmi eljáráscélj a a)a 2012 . évi C . törvény (Btk.) XXVII . fejezete szerinti korrupciós bűncselekmények , és a Btk . XXVIII. fejezete szerinti hivatali b űncselekmények közül a hivatali visszaélé s (3o5 .§), a közfeladati helyzettel visszaélés (306 . §) , b) ha az elkövető vagy az elkövetők egyike a Btk. 459. § 11 . pontja szerint hivatalos személynek minősül, a Btk . XXXVI. fejezete szerinti vagyoni elleni b űncselekmények közül a sikkasztás (372 .0, a hűtlen és hanyag kezelés (376-377 .§§), a Btk. XXXIX . fejezete szerinti, a költségvetést károsító b űncselekmények, és a Btk . XL. fejezet e szerinti pénzmosásos bűncselekmények bekövetkezését lehetővé tevő és elősegítő helyzetek feltárása, az ilyen helyzete k megszüntetéséhez szükséges intézkedések meghatározása, és az intézkedés i javaslatnak az arra hatáskörrel rendelkez ő szerv elé terjesztése , c) a tisztességes eljárás 38. §-ban foglalt követelményének sérelmét megvalósít ó cselekmények és helyzetek feltárása, a tisztességes eljárás sérelmét megvalósít ó tényállás tisztázása, a tisztességes eljárás sérelménekszankcionálása, azza l összefüggésben, szükség esetén, más, hatáskörrel rendelkező szerv intézkedéséne k kezdeményezése, d) a 35 . § (1) bekezdés o) pontjában foglalt cselekmények feltárása , e)a 35 . § (i) bekezdés d), e), f), g), h), i), j), és k) pontjaiban foglalt egyéb eseménye k és cselekmények bekövetkezését lehet ővé tevő és elősegítő helyzetek feltárása, a z ilyen helyzetek megszüntetéséhez szükséges intézkedések meghatározása, és a z intézkedési javaslatnak az arra hatáskörrel rendelkez ő szerv elé terjesztése , f) a munkavállaló kezdeményezésére annak megállapítása, hogy a 7. § (1) bekezdés e szerinti közérdekű bejelentés esetén az ott meghatározott szerv, amelynél a munkavállaló a közérdekű bejelentést megtette, a munkavállaló adatainak kezelésére vonatkozó, a 18 . § (1) bekezdésben foglalt követelményeknek eleget tett-e . g) a munkavállaló vagy polgári jog szerinti közeli hozzátartozója kezdeményezésér e annak megállapítása, hogy a közérdek ű bejelentő vagy közeli hozzátartozója munkajogi hátránnyal történő sújtásának tilalmára vonatkozó e törvényben foglal t rendelkezéseket a munkaadó betartotta-e . h) a munkavállalói közérdek ű bejelentések foglalkoztatói szervezet által i kivizsgálásával kapcsolatos hiányosságokra vonatkozó bejelentések kivizsgálása . (2) A közérdekvédelmi eljárásnak része annak megállapítása, hogy az (1) bekezdésben meghatározott helyzetek létrejöttével kapcsolatban szükség van-e egyéni felel ősség megállapítására, a tisztességes eljárás követelményének megsértését kivéve az egyén i felelősség megállapítása azonban nem része a közérdekvédelmi eljárásnak, ebb ől a célból a Hivatal más szerv eljárását kezdeményezi a 41 .§szerint . (3)A közérdekvédelmi eljárás abban az esetben is megállapíthat szervezeti felelőtlenséget, ha az eljárás során a Hivatal nem kezdeményezett az egyéni felel ősség megállapítására szolgáló más eljárást, vagy ezek az eljárások nem vezette k eredményre. A tisztességes eljárás követelmény e 38. § (1) A tisztességes eljárás követelménye megkívánja, hogy az eljáró személy , illetve döntéshozó testület a jogszabályban meghatározott eljárása sorá n előítéletmentesen és elfogulatlanul, a mérlegelési jog gyakorlása során az eljárás

résztvevőinek jogos érdekeit, ésszerű en méltányolható körülményeit is szem el őtt tartva, az el őírt határidő n belül járjon el. (2) Az e törvény hatálya alá tartozó ügyben döntést hozó szervnek a dönté s előkészítésért felelős vezetője vagy képviselője köteles írásos emlékeztet ő t készíteni é s vezetőjét tájékoztatni a hatáskörébe tartozó ügyben, arra fel nem jogosított személ y által tanúsított, a döntés tartalmi befolyásolására irányuló tevékenységról . Az emlékeztetőben meg kell jelölni, hogy a befolyásolási kísérlet kinek a részér ől, mely döntéssel kapcsolatban és milyen érdek el őmozdítása céljából történt . A döntést hozó szerv a honlapján 3 munkanapon belül nyilvánosságra hozza az emlékeztet őt, kivéve, ha annak tartalma államtitkot vagy szolgálati titkot képez . (3) Ezt a törvényt kell alkalmazni a tisztességes eljárás követelményéne k a)a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvény hatálya al á tartozó támogatások odaítélésére és felhasználásának ellen őrzésére irányuló eljárás , b) a közigazgatási szerv vagy közigazgatási hatósági hatáskör gyakorlására jogszabál y alapján jogosult hatóság eljárása , c) a közbeszerzési eljárás, továbbá d) az állami vagyonról szóló törvény, valamint a helyi önkormányzatokról szól ó törvény hatálya alá tartozó vagyon hasznosításával és elidegenítésével kapcsolato s döntéshozatali eljárá s során történt megsértésének kivizsgálására . (4) E törvény alkalmazásában a tisztességes eljárás követelményének sérelmét jelenti annak a személynek, döntéshozó testületnek vagy hatóságnak a magatartása , tevékenysége, aki, illetve amely feladatának ellátása, hatáskörének gyakorlása sorá n a)a teljes körű tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, ide értve a közérdek ű és a közérdekból nyilvános adatok nyilvánosságára, közzétételére vonatkozó törvény i kötelezettségeket is , b) a mérlegelési vagy méltányossági jogkörével visszaél , c) az ügyfél vagy más jogát vagy jogos érdekét a közérdek vagy az ellenérdek ű ügyfél jogának vagy jogos érdekének védelméhez szükséges mértéket meghaladóa n korlátozza, d) hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, vagy az egyenlő bánásmód követelményét másként megsérti, vagy e) eljárási cselekményt jogszabálysértően végez vagy mulaszt el , ha ez a magatartás egyidej űleg az ügyfél vagy harmadik személy javára olyan el őny szerzését célozza vagy eredményezi, amelyhez e magatartás hiányában nem juthatot t volna, ide értve azt is, ha az ügyfél vagy harmadik személy e magatartással másna k okozott hátrány miatt kerül el őnyös helyzetbe. (5) Előnyön bármely dolgot, vagyoni értékű jogot, követelést, kedvezményt is érten i kell, függetlenül attól, hogy a számvitelr ől szóló törvény szerint nyilvántartásb a vették-e, úgyszintén azt is, ha az előny élvezője valamely jogszabályból vag y szerződésból eredő kötelezettség, vagy az ésszerű gazdálkodás szabályai szerint szükséges ráfordítás alól mentesül . (6) A tisztességes eljárás követelményének sérelme megvalósul azzal is, ha a (4 ) bekezdésben foglalt magatartásra azért kerülhetett sor, mert az arra köteles személ y nem tett eleget felügyeleti vagy ellen őrzési kötelezettségének, illetóleg ha az arr a köteles személy azért nem tudott eleget tenni a felügyeleti vagy ellen őrzési kötelezettségének, mert e kötelezettséget a szervezeten belül nem, vagy nem pontosa n határozták meg. 39•§ A közérdekvédelmi eljárás során - ha e törvény másként nem rendelkezik - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényne k a) az eljárási alapelvekre,

b) a nyelvhasználatra , c) az ügyfélre, d) a jogutódlásra , e) az adatkezelésre , f) a joghatóságra és a hatáskörre, g) a kapcsolattartás általános szabályaira , h) az elsőfokú eljárásba n ha) az eljárás megindítására, hb) az ideiglenes biztosítási intézkedésre, az ügyintézési határid őre, he) a jegyzőkönyvre és a hivatalos feljegyzésre , hd) az adatok zárt kezelésére, he) a képviseletre , hf) a kizárásra , hg) az idézésre és az értesítésre , hh) a tényállás tisztázására , hi) az ügyfél nyilatkozatára és az adatszolgáltatási kötelezettségre , hj) az iratra , hk) a tanúzásra, hl) a szemlére, hm) a szakértőre, hn) a tolmácsra, ho) az eljárás akadályozásának következményeire , hp) a tárgyalásra , hq) a határidő számítására, hr) az igazolási kérelemre, hs) az eljárás irataiba való betekintésre és a bizonyítékok ismertetésére , i) a vizsgálati eljárás körében a hatósági ellen őrzésre, j) a hatóság döntéseire, k) a jogorvoslatra és a döntés-felülvizsgálatra , 1) a végrehajtásra, valamint m) az eljárási költségre és annak viselésér e vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni . A közérdekvédelmi eljárás megindítás a 40 . § (1) A közérdekvédelmi eljárás hivatalból indul, akkor is, ha közérdekű bejelentés tartalmának mérlegelése alapján indítják . A Hivatal eljárhat minden olyan ügyben, amelyben rendelkezésére álló tények és adatok értékelése alapján a tisztességes eljárás követelményének sérelmét valószín űsíti, vagy a 37.§ (i) bekezdés a), b), c), e), fl, g) és h) pontjaiban rögzített célok érdekében közérdekvédelmi eljárá s lefolytatását tartja szükségesnek . (2) Amikor a Hivatal a tudomására jutott tények, adatok értékelése alapján a tisztességes eljárás követelményének sérelme miatt indítandó közérdekvédelm i eljárás megindításáról vagy mell őzéséről dönt, a tisztességes eljárás követelményét sértő magatartással biztosított vagy lehet ővé tett előny feltételezett mértékét i s mérlegeli. Ha az előny jelent ős mértékű , a Hivatal a vizsgálati eljárást mindenképpen megindítja. (3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazásában jelent ős előnynek a 2 5 millió forintot meghaladó mértékű előny minősül, ide értve azt az esetet is, h a ugyanazon személlyel, szervvel szemben tett több cselekményre vonatkozó

bejelentésben vagy bejelentésekben valószín űsített érték együttesen meghaladja ez t az összeget . (4) Ha a Hivatal folyamatban lév ő közigazgatási hatósági eljárásban a tisztessége s eljárás követelményének sérelmének megállapítására irányuló közérdekvédelm i eljárást indított, az e törvényben meghatározott feladatköre alapján a Hivatal a közigazgatási hatósági eljárásban ügyfélként részt vesz . (5)Ha a Hivatal a közérdekvédelmi eljárást közérdek ű bejelentésben tudomására jutott információk alapján indítja el, az eljárás megindításáról a bejelenté s megtételétől számított nyolc munkanapon belül kell dönteni . Ha a bejelentő által a Hivatal tudomására hozott adatok alapján nem lehet egyértelm űen dönteni az eljárás elindításának szükségességér ől, a Hivatal vezet ője intézkedik az eljárá s megindításáról szóló döntéshez szükséges további adatok beszerzésér ől, azzal, hogy az eljárás megindításáról ebben az esetben is legkés őbb a bejelentés megtételé t követő hatvan belül kell dönteni . Az eljárás megindításáról a bejelent őt értesíteni kell , amennyiben közvetlenül vagy közvetít ő útján a Hivatal kapcsolatba tud vele lépni . (6) A közérdekvédelmi eljárást a Hivatal legkés őbb az eljárás alapjául szolgál ó cselekmények vagy események bekövetkezése után öt évvel indíthatja meg . Ha az eljárást megalapozó magatartás folyamatos, a határid ő a magatartás abbahagyásako r kezdődik. Ha a közérdekvédelmi eljárást az indokolja, hogy valamely helyzetet vag y állapotot nem szüntetnek meg, a határid ő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll . Az e bekezdés szerinti határidőkbe a vizsgált cselekmén y miatt indult büntet őeljárás időtartama nem számít bele. (7) A Hivatal nem indít közérdekvédelmi eljárást a nála tett közérdek ű bejelentés tartalmának mérlegelése alapján, h a a) a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan , b) a bejelentésben foglalt ügyben már döntést hozott, és a bejelentés a korább i eljárásban még nem értékelt tényt nem tartalmaz , c) a tisztességes eljárás követelményének megsértése vagy a 37 . § (1) bekezdésének a), b), c), e), f), g), és h) pontjaiban foglalt egyéb közérdeksért ő helyzetek feltárása a bejelentés tartalma és a Hivatal tudomására jutott egyéb információk alapján ne m valószínűsíthető. (8) Ha a Hivatal a nála tett közérdek ű bejelentés tartalmának mérlegelése alapjá n nem indít közérdekvédelmi eljárást, erről a döntésről a bejelentőt, amennyiben lehetséges, közvetlenül vagy az 5 . § (3) bekezdés szerinti közvetít őn keresztül értesíteni kell . Más eljárás kezdeményezés e 41. § (1) Ha a Hivatalnál tett közérdek ű bejelentés tartalma, más módon a Hivata l tudomására jutott tények, vagy a közérdekvédelmi eljárás során feltárt tények é s adatok alapján olyan b űncselekmény gyanúja merül fel, amely a korrupcióellene s ügyészségről szóló 2015. évi .... törvény 2 .§-a szerint a korrupcióellenes ügyészsé g hatáskörébe tartozik, a Hivatalt vezető korrupciós fő ügyész-helyettes haladéktalanul kezdeményezi a büntető eljárás megindítását . (2) Más bűncselekmény gyanújára utaló adatról való tudomásszerzés esetén a Hivata l haladéktalanul feljelentést tesz a hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóságnál, vagy az ügyésznél, és köteles el ősegíteni a büntetőeljárás sikerét . (3) Ha a bejelentés tartalma, a más módon a Hivatal tudomására jutott adatok, vagy a közérdekvédelmi eljárás során a Hivatal által feltárt tényekolyan magatartásr a utalnak, amivel kapcsolatban az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, a Hivatal a hatáskörrel rendelkező szervnél eljárást kezdeményez . Az élet, egészség, testi épség

közvetlen veszélyeztetésére utaló adat esetén a kezdeményezést haladéktalanul me g kell tenni. (4) A hatáskörrel rendelkező illetékes szerv az eljárást köteles lefolytatni és anna k eredményéről a Hivatalt tájékoztatni . Fegyelmi vétségre utaló körülmény észlelés e esetén a Hivatal fegyelmi eljárást kezdeményez a fegyelmi jogkör gyakorlójánál, ak i köteles a fegyelmi eljárást megindítani és annak eredményér ő l a Hivatalt tájékoztatni. A fegyelmi eljárás lefolytatásának és a jogkövetkezmény megállapításának ne m akadálya, ha a kötelezettségszegést ől három év már eltelt, feltéve, hogy öt év még ne m telt el. (5)A Hivatal az (1), (2) és (3) bekezdés szerinti esetekben más szervnél történ ő eljárás-kezdeményezéssel párhuzamosan megindíthatja a közérdekvédelmi eljárást is . (6) Ha a Hivatal által is vizsgált cselekmény miatt korrupcióellenes ügyész vag y ügyész vádat emelt, e cselekmény tekintetében a Hivatal a közérdekvédelmi eljárásá t felfüggeszti a büntető eljárás jogerős befejezéséig . A Hivatal a bíróságnak az e cselekmény miatt hozott joger ős határozatában megállapított tényálláshoz kötve van . (7)A Hivatal a feljelentés (1), (2) bekezdés szerinti megtételéről, vagy a (3) bekezdés szerint más eljárás kezdeményezésér ől, valamint a közérdekvédelmi eljárása (6 ) bekezdés szerinti felfüggesztésér ől a bejelentőt haladéktalanul értesíti . 42. § (1) A Hivatal - ha a döntést bíróság nem vizsgálta felül - a döntést hozó szer v felügyeleti szervénél felügyeleti eljárást kezdeményezhet azon jogorvoslattal meg ne m támadható, a38 . § (3) bekezdésének a) és b) pontjai szerinti eljárásban hozott érdem i döntéssel szemben, amellyel kapcsolatban a tisztességes eljárás sérelmének megállapítására irányuló közérdekvédelmi eljárást folytat . (2) A felügyeleti eljárás során a felügyeleti szerv a benyújtástól számított harmin c napon belül, a testületi formában m űködő felügyeleti szerv a legközelebbi ülésé n határoz, és határozatát a meghozatalától számított tizenöt napon belül a Hivatalla l köteles közölni . (3) Ha a felügyeleti szerv az (i) bekezdésben meghatározott kezdeményezéssel ne m ért egyet, illetve azt határidőben nem folytatja le, a Hivatal az err ől szóló határozat kézbesítésétől, illetve a (2) bekezdésben meghatározott határid ő elteltétől számítot t harminc napon belül a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkoz ó szabályok szerint kérheti a határozat bírósági felülvizsgálatát . (4)Az (1) bekezdésben meghatározott kezdeményezésben a Hivatal - a tudomásár a jutástól számított 30 napon belül, de legkés őbb a határozat jogerőre emelkedésétől számított 18o napon belül - a határozat végrehajtásának felfüggesztését i s indítványozhatja . (5) Ha a szervnek az érintett tevékenységi körben felügyeleti szerve nincs, a Hivatal a tudomására jutástól számított harminc napon belül a közigazgatási határozato k bírósági felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint kérheti a határozát bíróság i felülvizsgálatát . A Hivatal a keresetlevélben - a határozat joger őre emelkedésétől számított 18o napon belül - a határozat végrehajtásának felfüggesztését i s indítványozhatja.

Ügyféli jogállás, ügyfél jogutódlása, további ügyfél bevonása a közérdekvédelmi eljárásb a 43•§ (1) A közérdekvédelmi eljárásban az ügyféli jogállás külön vizsgálata nélkü l ügyfélnek minősül az, akivel szemben a Hivatal közérdekvédelmi eljárást indított . (2) Ha az eljárás bejelentés tartalmának mérlegelése alapján indult, a bejelent őt akkor is, ha nem minősül ügyfélnek - minden eljárási cselekményr ől értesíteni kell, é s minden döntést vele is közölni kell . (3) A Hivatal a bejelent ő személyére vonatkozó adatokat köteles titokban tartani. Azokat csak akkor teheti más számára megismerhet ővé, ha ehhez a bejelent ő kifejezetten hozzájárult . 44. § (1) Ha a közérdekvédelmi eljárás során vagy azt megelőzően az érintett jogi személy ügyfél jogutódlással megszűnik, jogutódját az eljárásba be kell vonni . (2) Ha a rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy a közérdekvédelmi

eljárásban vizsgált magatartásnak vagy helyzetnek más személy vagy szervezet is részese volt, a Hivatal az érintett személyt vagy szervezetet az eljárásba ügyfélkén t bevonja . Együttm űködési és adatszolgáltatási kötelezettség, adatok kezelése a közérdekvédelmi eljárás során, összeférhetetlensé g 45. § (1) A közérdekvédelmi eljárás során mindenkit ugyanazok az együttm űködési é s adatszolgáltatási kötelezettségek terhelnek, mint más ügyészségi eljárások során . (2) A Hivatal felhívására az ügyfél köteles közölni a tényállás tisztázásához szüksége s adatokat, ideértve a természetes személyazonosító adatait . Az ügyfél nem köteles a saját, vagy a vizsgálat tárgyát képező eljárásra vonatkozó törvény szerint i hozzátartozója jogsértését beismer ő nyilatkozatot tenni. (3) A Hivatal - az érintett hozzájárulása vagy kifejezett kérelme hiányában, a különleges adatok kivételével - a vizsgált magatartással összefüggésben jogosul t kezelni az ügyfél és az eljárás más résztvevőjének természetes személyazonosít ó adatait és a vizsgálati eljárás e törvényben meghatározott céljával kapcsolatos, a személyes adatok védelmér ől és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992 . évi LXIII . törvényben meghatározott feltételeknek megfelel ően megismert személyes adatait, amelyek felhasználása az eljárás eredményes lefolytatásához szükségesek. Ha a bizonyítási eszköz az eljárás e törvényben meghatározott céljával össze nem függ ő személyes adatot is tartalmaz, és az adatok elkülönítése a bizonyítási eszköz bizonyít ó erejének sérelme nélkül nem lehetséges, a Hivatal az ilyen adatot haladéktalanu l felismerhetetlenné teszi . (4)A Hivatal az ügyfél és az eljárás más résztvevőjének a (2) és a (3) bekezdésben megjelölt személyes adatait a közérdekvédelmi eljárás céljából kezelheti . Az

adatkezelés határideje az eljárás jogerős befejezését ől számított két év ; ha a Hivatal döntése ellen jogorvoslati eljárás indult, e határid őt a bíróság joger ős határozatának jogerőre emelkedését ől kell számítani . (5) A vizsgálati eljárásban lefolytatott szemle során a szemlét végz ő korrupcióellenes ügyész eljárási jogosultságát az e célból kiállított megbízólevéllel és ügyész i igazolványával igazolja . (6) Ha az ügyész a lefoglalt iratot vagy adathordozót - a használat és az elidegeníté s jogának megtiltásával - a birtokosának őrizetében hagyja, az iratokat vagy a z adathordozót megőrzésre alkalmas módon vagy külön helyiségben lezárja é s lepecsételi. (7) Az ügyvéd és a közjegyz ő kivételével a tanú meghallgatható az ügyfélnek a vizsgálati eljárás szempontjából jelent ő s védett adatának minősülő tényről akkor is , ha nem kapott felmentést a titoktartás alól . (8) Az eljárás lefolytatására kijelölt korrupcióellenes ügyész az eljárását kizáró okkén t köteles bejelenteni a Hivatalt vezet ő főügyész-helyettesnek, ha olyan ügyben jelölté k ki az eljárásra, amelyben közeli hozzátartozója az ügyben érintett gazdaság i társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkezik ; vezető tisztségviselő az ügybe n érintett gazdasági társaságban, alapítványban, társadalmi szervezetben, egyházba n vagy szakszervezetben, illetve ezek önálló jogi személyiséggel rendelkez ő szervezet i egységében ; az ügyben érintett alapítvány kezel ő szervének, szervezetének tagja , tisztségvisel ője, az ügyben érintett társadalmi szervezet, egyház vagy szakszervezet ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja . A közérdekvédelmi eljárás lezárás a 46 .§(i) A közérdekvédelmi eljárásban a tényállás tisztázását követ ően az eljárást lefolytató korrupcióellenes ügyész (a továbbiakban : ügyész) jelentést készít, amelyet a Hivatalt vezet ő főügyész-helyettes elé terjeszt. (2) A jelentés tartalmazza a következ ő adatokat : a) aközérdekvédelmi eljárás tárgyának megjelölését , b) a megállapított tényállást és az azt alátámasztó bizonyítékokat , c) az ügyész indítványát ca) a közérdekvédelmi eljárás további eljárási cselekményeire, illetve - szüksé g esetén - az ideiglenes intézkedés elrendelésére, más szerv, hatóság eljárásána k kezdeményezésére, feljelentés tételére , cb) ha a közérdekvédelmi eljárás a tisztességes eljárás követelmény e

megsértésének megállapítására indult, a tisztességes eljárás követelmény e megsértésének megállapítására vagy ennek mell őzésére,

cc) ha a közérdekvédelmi eljárás a 37 . § (1) bekezdés f), g)vagy h)pontj a alapján indult, a munkaadó jogellenes magatartásának megállapítására vag y ennek mell őzésére, cd) egyéb esetben a37. §(1) bekezdés a), b), c) és e) pontjai szerinti egyéb közérdeksérelem megállapítására vagy ennek mell őzésére, ce) az alkalmazandó jogkövetkezmény típusára és mértékére .

(3) Az ügyész a jelentésben javaslatot tehet az eljárás megszüntetésére és anna k határozattal való megállapítására is, hogy a közérdekvédelmi eljárás eredményeként a közérdekvédelmi eljárás elrendelésére okot adó körülmények nem állnak fenn, vagy a közérdekvédelmi eljárás során beszerzett bizonyítékok alapján nem állapítható meg a tisztességes eljárás követelményének megsértése vagy más közérdeksért ő magatartás vagy állapot, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény . 47.§(1) A Hivatalt vezető főügyész-helyettes a vizsgálati eljárás során feltárt tényállá s és a bizonyítékok mérlegelése alapjá n a) ha a vizsgált magatartás, tevékenység a 38 . §-ban meghatározott valamelyik tényállást megvalósította, határozatában megállapítja a tisztességes eljárá s követelményének megsértését, é s aa) elrendeli a tisztességes eljárás követelményét sért ő állapot megszüntetését , ab) megtiltja a tisztességes eljárás követelményét sért ő magatartás további folytatását, továbbá ac) az e törvényben meghatározott joghátrányokat alkalmazza ; b) ha a közérdekvédelmi eljárás a 37 . § (1) bekezdés') vagy g) pontja alapján indult, és a munkaadó jogellenes magatartásának megállapítást nyert, alkalmazza az e törvényben meghatározott joghátrányt ; c)ha a közérdekvédelmi eljárás a 37 . § (1) bekezdés h) pontja alapján indult, é s megállapítást nyer, hogy a foglalkoztatói szerv a munkavállalói közérdek ű bejelentést nem megfelel ően vizsgálta ki, megindítja a bejelentés kivizsgálását úgy, mintha a bejelentést közvetlenül a Korrupcióellenes Ügyészség Közérdekvédelmi Hivataláná l tették volna meg; d) ha a közérdekvédelmi eljárás a 37 . § (1) bekezdés a), b), c) vagy e) pontja szerinti közérdeksértő állapotot tárt fel, e tényt határozatában megállapítja, é s da) elrendeli a közérdeksért ő állapot megszüntetését , db) az é törvényben meghatározott joghátrányokat alkalmazza ; e) ha sem a tisztességes eljárás követelményének megsértése sem más, a 37 .§ szerinti közérdeksért ő állapot nem állapítható meg, az eljárást megszünteti, és a határozatában megállapítja, hogy a közérdekvédelmi eljárás elrendelésére okot ad ó feltételezett körülmények nem állnak fenn, vagy a közérdekvédelmi eljárás sorá n beszerzett bizonyítékok alapján nem állapítható meg a tisztességes eljárá s követelményének megsértése, illetve más, a 37 .§ szerinti közérdeksértő állapot fennállása, és a vizsgálati eljárás folytatásától sem várható eredmény ; vagy f) ha megállapítja, hogy a tényállás teljes körű tisztázásához további vizsgálatra van szükség, illetve a vizsgálati eljárás kiterjesztése, vagy új ügyfél eljárásba vonás a indokolt, végzésben úgy rendelkezik, hogy az iratokat a vizsgálónak visszaadja, é s további, legfeljebb 44 munkanapos határid őt állapít meg a vizsgáló részére az eljárás befejezésére . (2) Ha a közérdekvédelmi eljárás bejelentés tartalmának mérlegelése alapján indult, a döntést a bejelentővel is közölni kell .

Eljárási bírság és közérdekvédelmi bírsá g 48. §

(1)

Aközérdekvédelmi eljárás eredménye alapján eljárási bírság szabható ki .

(2) Ha a közérdekvédelmi eljárás a tisztességes eljárás követelményének megsértésé t állapította meg, az eljárási bírság természetes személyre, illetve jogi személyre vag y jogi személyiség nélküli szervezetre is kiszabható . Ebben az esetben az eljárási bírsá g legkisebb összege természetes személy esetében ötvenezer forint, legmagasab b összege egymillió forint, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet esetébe n az eljárási bírság legkisebb összege százezer forint, legmagasabb összege ötmilli ó forint. (3)Ha a közérdekvédelmi eljárás a 37 . § (1) bekezdés a), b), c),e)vagy f) pontja szerinti más közérdeksért ő magatartást vagy állapotot állapított meg, arra a jogi személyre vagy jogi személyiség nélküli szervezetre, amelynél a közérdeksért ő magatartást vagy állapotot az eljárás megállapította, eljárási bírság szabható ki , amelynek legkisebb összege százezer forint, legmagasabb összege ötmillió forint. Ha egyéni közérdeksértő magatartás szankcionálása szükséges, ennek érdekében az e törvényben szabályozott módon más szerv eljárását kell kezdeményezni . (4) Ha a közérdekvédelmi eljárás a 37 . § (1) bekezdés h) pontja alapján indult, és a Hivatal megállapította, hogy a foglalkoztatói szervezet a munkavállalói panaszt ne m megfelel ően vizsgálta ki, a foglalkoztatói szervezetre eljárási bírságot szabhat ki, amelynek legkisebb összege ötvenezer, legmagasabb összege kétmillió forint . (5) Ha a megbírságolt a bírság alapjául szolgáló magatartással felhagy, vagy a bírsá g alapjául szolgáló állapotot megszünteti, a Hivatal a bírságot elengedheti vagy mérsékelheti. 49•§ (1) A tisztességes eljárás követelményét sértő magatartással elért el őnyt az állam javára meg kell fizetnie annak a személynek vagy szervezetnek, akinek a javára a tisztességes eljárás követelményét sértő magatartás el őny szerzését eredményezte , feltéve, hogy e személy, vagy e szervezet vezet ője, alkalmazottja vagy tagja e magatartásról és az ebből származó elő nyról tudott, illetve err ől e személyek bármelyikének kell ő gondosság tanúsítása esetén tudnia kellett volna . (2) A Hivatal a tisztességes eljárás követelményét sért ő magatartásból elért előny visszafizetéséről határozatban rendelkezik. (3) A Hivatal ezen túlmen ően a határozatban közérdekvédelmi bírságot állapít me g azzal a személlyel vagy szervezettel szemben, akinek a javára a tisztességes eljárá s követelményét sért ő magatartás előny szerzését célozta vagy eredményezte . A közérdekvédelmi bírság mérték e a) az előny összegének felétől - ha az elért vagy elérni kívánt előny a 25 millió forintot nem haladja meg - az elért vagy elérni kívánt el őny összegéig, b) az előny összegének felét ől - ha az elért vagy elérni kívánt el őny a 25 millió forintot meghaladja - az elért vagy elérni kívánt el őny kétszereséi g terjedhet. (4) A közérdekvédelmi bírság összegét az eset összes lényeges körülményeire - a tisztességes eljárás követelményének megsértésével biztosított vagy biztosítani kíván t előny mértékére, a tisztességes eljárás követelményét sért ő magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell meghatározni . A bírság összegét emelő tényezőként kell

értékelni, ha a magatartás a környezet, az élelmiszerbiztonság, a közegészségügy i ellátás veszélyeztetését, vagy a fogyasztók, üzletfelek érdekeinek sérelmét is okozta . (5)Az el ő ny mértékének meghatározásához az elért jövedelmet vag y vagyonnövekedést kell figyelembe venni . Az elérni kívánt jövedelem esetében becslé s útján az el ő nyt olyan mértékben kell megállapítani, mintha a szervezet jövedelem vagy vagyonnövekedést ért volna el . (6) A Hivatal pert indít azzal a felügyeletre vagy ellen őrzésre kötelezett személlyel szemben, aki a tisztességes eljárás követelményét sértő magatartásról és az ebből származó vagy várható el őnyről tudott, vagy kell ő gondosság tanúsítása esetén tudni a kellett volna . (7) Ha a bíróság megállapítja, hogy a felügyeletre vagy ellen őrzésre kötelezett személy a tisztességes eljárás követelményét sért ő magatartásról és az ebb ől származó vagy várható előnyről tudott, vagy kellő gondosság tanúsítása esetén tudnia kellett volna , az alperesnek legalább egy évre, de legfeljebb három évre megtiltja a vezet ő tisztségvisel ő foglalkozás gyakorlását . (8) A Hivatal, ha a felügyeletre vagy ellen őrzésre kötelezett személy a tisztessége s eljárás követelményét sért ő magatartásról és az ebből származó vagy várható előnyről tudott, köteles a vezető tisztségvisel ő foglalkozás gyakorlásának megtiltása iránt ideiglenes intézkedés iránti kérelmet benyújtani a bírósághoz . A bíróság az ideiglene s intézkedés iránti kérelemről 30 napon belül dönt, a határid ő elmulasztása esetén a z ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasítottnak kell tekinteni . Ebben az esetben a Hivatal fellebbezhet a Pp. 156. § (6) bekezdés alapján . (9)A (6) bekezdés szerinti peres eljárásban a) az ítélőtábla székhelye szerinti megyei bíróság - az ítél ő tábla illetékességi területé n - jár el, b) a bíróság soron kívül jár el . 50. § (1) A 37. § (1) bekezdés f) vagy g) pontja alapján indult, a munkaadó jogellene s magatartásának megállapításával végz ődött közérdekvédelmi eljárás következményeként a munkaadóra ötszázezer forinttól húszmillió forintig terjed ő közérdekvédelmi bírság szabható ki . (2) A bírság összegének megállapításánál figyelemmel kell lenn i a) a munkaadó jogellenes intézkedését kiváltó közérdek ű bejelentésben feltárt közérdeksérelem súlyára, és b) a munkaadó által jogellenesen alkalmazott hátrány mértékére . A rosszhiszemű bejelent ő által fizetendő rendbírság 51. § (1) Bejelentés tartalmának mérlegelése alapján indult közérdekvédelmi eljárá s esetében, ha a Hivatal a vizsgálati eljárása során kétséget kizáróan megállapítja, hog y a bejelentés alaptalan, és erről a bejelentő tudott, vagy a t őle elvárható körültekinté s alapján tudnia kellett volna (a továbbiakban : rosszhiszemű bejelentő), a bejelentő természetes személyt legalább ötvenezer, legfeljebb háromszázezer forint, a bejelent ő szervezetet legalább kétszázezer, legfeljebb egymillió forint összeg ű rendbírsággal sújthatja . A Hivatal az alaptalan bejelentésben foglalt adatokat a megalapozatlanság megállapításáról szóló döntése jogerőre emelkedése időpontjában törli. (2) A Hivatal a bejelent őt a bejelentés megtételekor tájékoztatja a rosszhiszemű bejelentés megtételének jogkövetkezményeiről. Ha a bejelentő a tájékoztatás alapján nyomban feltárja bejelentése alaptalanságát, vele szemben nem lehet az (1) bekezdés szerint bírságot kiszabni, és a Hivatal a bejelentésben foglalt és a vizsgálat sorá n keletkezett adatokat haladéktalanul törli .

(3) A rendbírság összegének megállapításánál figyelembe kell venni a bejelentésse l valószínűsíteni szándékozott sérelem súlyát és az indokolatlan eljárással az ügyfélne k okozott sérelmet, valamint tekintettel kell lenni a rendbírsággal sújtott személ y (szervezet) vagyoni, jövedelmi viszonyaira is . A közérdekvédelmi eljárást lezáró határozat nyilvánosság a 52. § (1) A Hivatal a 47 . § (1) bekezdés a), b), c) és d) pontja szerinti határozatát a jogerőre emelkedést követ ő en az ügyfél nevének, illetve elnevezésének feltüntetésével, de a határozatban szerepl ő természetes személyek többi személye s adatának felismerhetetlenné tételét követ ően a honlapján közzéteszi . Ha a határozat bírósági felülvizsgálatát kérték, a közzétételre a bíróság határozatát követ ően kerülhet sor. (2) A Hivatal a 48 . § (i) bekezdés e) pontja szerinti határozatát a határozatba n szereplő természetes személyek személyes adatainak felismerhetetlenné tételé t követő en, akkor teszi közzé, ha azt az ügyfél kifejezetten kéri . A közérdekből nyilvános adatokat nem lehet törölni . A határozat közzétételének nem akadálya az, ha a határozat bírósági felülvizsgálatát kérték, azonban ezt a tényt a közzététel sorá n jelezni kell . Ha a Hivatal határozatának közzétételére került sor, az eljárást befejez ő határozatot is nyilvánosságra kell hozni . (3) A Hivatal a vele történt közlését követ ően haladéktalanul nyilvánosságra hozza a honlapján a Hivatal határozatának felülvizsgálatáról szóló joger ős bírósági határozatot . A nyilvánosságra hozatal során az (1) és a (2) bekezdés szerinti korlátokkal kell a személyes adatok megismerhet őségéről gondoskodni. 5 . fejezet A panaszok és közérdek ű bejelentések védett elektronikus rendszer e 53 . § (1) Panaszt és közérdekű bejelentést a panaszok és közérdek ű bejelentések védett elektronikus rendszerében (a továbbiakban : elektronikus rendszer) is lehe t tenni. A közérdekű bejelentések megtételére és nyilvántartására szolgáló elektroniku s rendszer üzemeltetésér ől az alapvető jogok biztosa gondoskodik. (2) Az elektronikus rendszerben kezelt személyes adatokat kizárólag a panasz vag y közérdekű bejelentés kivizsgálása, valamint a panaszossal vagy közérdek ű bejelentővel való kapcsolattartás céljából lehet kezelni . (3) Az elektronikus rendszerben kezelt személyes adatok továbbítására - ha ez az alcím eltérően nem rendelkezik -18 . § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. (4)Az elektronikus rendszerben a közérdek ű bejelentő azonosításához a nevét é s lakcímét kell tárolni. 54. § (1) Az elektronikus rendszer a beérkezett közérdek ű bejelentést automatikusan egyedi azonosító számmal látja el . (2)Az elektronikus rendszeren keresztül benyújtott közérdek ű bejelentés rövid, személyes és egyedi intézményi adatok nélküli tartalmi kivonatát és elintézésének állását az egyedi azonosító szám alapján az alapvet ő jogok biztosa az interneten mindenki számára hozzáférhet ővé teszi . Az ügy lezárását követően a közérdekű bejelentésben érintett és - ha az nem ugyanaz - az eljárásra jogosult szerv elnevezését is hozzáférhetővé kell tenni . (3) Az elektronikus rendszert úgy kell kialakítani, hogy az egyedi azonosító szám és a közérdekű bejelentő által megadott jelszó alapján a közérdekű bejelentővel val ó kapcsolattartás biztosítható legyen .

(4) Az elektronikus rendszert úgy kell kialakítani, hogy a közérdekű bejelentő számára biztosítsa a közérdekű bejelentés teljes tartalmának nyomtathatóságát és elektronikus formában történ ő rögzítését. 55. § (1) A közérdekű bejelentő az elektronikus rendszer útján az alapvet ő jogok biztosánál tett közérdekű bejelentése során kérheti, hogy személyes adatai kizárólag az alapvető jogok biztosa és hivatala számára legyen hozzáférhet ő. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az alapvető jogok biztosa a közérdekű bejelentést kivonatolja annak érdekében, hogy az a közérdekű bejelentő azonosítását lehet ővé tev ő adatot ne tartalmazzon. 56. § Az elektronikus rendszerbe érkező közérdekű bejelentést - a 6 . § ( 1) bekezdése szerinti esetben annak kivonatát - továbbítani kell az eljárásra jogosult szerv számára . 57. § Az eljárásra jogosult szerv az I . alcímben meghatározottak szerint köteles a közérdekű bejelentést intézni azzal az eltéréssel, hog y a) az eljárásra jogosult szerv az intézkedéseir ől szóló tájékoztatást - ennek keretébe n a közérdekű bejelentés vizsgálatának a 2 . § (6) bekezdése alapján történ ő mell őzéséről szóló tájékoztatást is - az elektronikus rendszerben rögzíti , b) a 6 . § (1) bekezdése szerinti esetbe n ba) a közérdekű bejelentő meghallgatására és szóbeli tájékoztatására nem kerülhe t sor, bb) a közérdekű bejelentés vizsgálatát nem lehet mell őzni azért, mert a közérdekű bejelentő az eljárásra jogosult szerv számára nem azonosítható , bc) a közérdekű bejelent ővel'való kapcsolattartás kizárólag az elektronikus rendsze r útján történhet , bd) az eljárásra jogosult szerv az alapvető jogok biztosának hivatalán keresztül kapcsolatba léphet a közérdekű bejelentővel, és kezdeményezheti a közérdekű bejelentő személyazonosságának felfedése nélküli kapcsolattartást a közérdekű bejelentővel. 58 . § Ha a közérdekű bejelentés természetes személyre vonatkozik, az információ s önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011 . évi CXII . törvény (a továbbiakban : Infotv.) 15 . § (1) bekezdése alapján e természetes személyt megillető, a személyes adatairól való tájékoztatáshoz való joga gyakorlása során a közérdek ű bejelentő személyes adatai nem tehet ők megismerhet ővé a tájékoztatást kérő személy számára. 59. § Az elektronikus rendszerben a közérdek ű bejelentéssel, az az alapján folytatot t vizsgálattal és a megtett intézkedésekkel kapcsolatos adatokat az utolsó vizsgálati cselekmény vagy intézkedés befejezését ől számított öt évig meg kell őrizni, azt követően törölni kell. 6 . fejezet Záró rendelkezések 6o . § Ez a törvény 2015 . szeptember elsején lép hatályba . 6i. § E törvény hatályba lépésével hatályát veszti a panaszokról és közérdekű bejelentésekról szól 2013 . évi CLXV. törvény.

Általános indokolás A korrupciós bű ncselekményekre a látencia magas aránya jellemz ő. A velük szemben történő fellépés szű k keresztmetszete, hogy az üldözésükre hatáskörrel rendelkező hatóságok tudomást szerezzenek ezekr ől a cselekményekról . Közérdekű bejelentése k nélkül olyan információk maradnak titokban, amelyek elengedhetetlenek a demokratikus intézményrendszer és az egyes kormányzati, közigazgatási vag y gazdasági szervezetek tiszta, átlátható és hatékony működéséhez. A Gazdasági Együttm űködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a „Bejelent ővédelem: a bejelentések ösztönzése” cím ű kiadványában kiemeli, hogy a korrupció kockázat a jelentősen nő olyan környezetben, amelyben a visszaélések bejelentését nem támogatják, és a bejelent őket nem védik meg. Közérdekű bejelentést tenni mindig i s bátor tett volt, amely sohasem nélkülözte a kockázatot, és valószínűleg sohasem fogj a teljesen nélkülözni azt . Általánosan elterjedt jelenség, hogy a korrupció azért mara d titokban, mert akik ebben érdekeltek, a potenciális bejelent őket jogi, anyagi és egyéb fenyegetésekkel rettentik el a bejelentés megtétélétól . A bejelentővédelm i intézkedések célja, hogy elfogadható mérték űre csökkentse a kockázatokat, amelyeke t a bejelentőknek vállalniuk kell . A magyar kormány korrupcióellenes stratégiájában is elismeri a közérdekű bejelentők védelmével kapcsolatos érvényes szabályozás hiányosságait, a bejelent ővédelem jelenlegi rendszerének hatástalanságát az Európai Szemeszter keretében a magyarországi gazdasági környezetr ől készült legfrissebb jelentés is kiemeli. Javaslatunkban erre kívánunk megoldást nyújtani . Tekintettel a közérdek védelmében a közérdek ű bejelentők által vállalt erőfeszítésekre és kockázatokra, valamint a bejelentések társadalmi hasznára, szükségesnek tartjuk a közérdeksérelem veszélyét vagy megvalósulását feltáró bejelent őket a lehet ő legteljesebb módon megvédeni a magánszférában és a közszférában egyaránt . Magyarországon haladéktalanul meg kell teremteni annak a lehet őségét, hogy az állampolgárok bizalommal forduljanak egy olyan szervhez, amely eljárásával , jogköreivel és garanciáival képes a korrupcióval kapcsolatos helyzetek kivédésére é s megelőzésére, az állami szervek m űködésébe vetett közbizalom helyreállítására, és a korrupció csökkentésére . Szükséges, hogy korrupcióellenes ügyészség meg tudj a védeni a közérdekű bejelentőket a bejelentésük következtében őket érő direkt vagy közvetett jogsértésektől, valamint, amennyiben szükséges, jogi és anyagi védelembe n részesítse őket. Jelen javaslat egyesíti magában a tisztességes eljárás védelmér ől szóló, 2013-ban hatályon kívül helyezett 2009 . évi C . törvény és a jelenleg hatályos, panaszokról és

közérdekű bejelentésekről szóló 2013 . évi CLXV. törvény fontos és el őremutató elemeit (utóbbit a jelen törvény hatályon kívül helyezi), amelyeket továbbfejleszt a Geo jó gyakorlatokról kiadott kompendiuma és az európai jó gyakorlatok alapján . A tervezet egységesen kezeli a közérdek ű bejelentéseket, ugyanakkor sajáto s részletszabályokat tartalmaz a munkahelyen tapasztalt közérdeksérelmekr e vonatkozó bejelentésekre és a munkavállaló bejelent ők védelmére. A tervezet másik fő eleme a közérdekvédelmi eljárás bevezetésére irányuló javaslat, é s az eljárás szabályainak meghatározása . A közérdekvédelmi eljárás els ődleges célja a korrupciós bűncselekmények bekövetkezését lehet ővé tevő és elősegítő helyzetek feltárása és a tisztességes eljárás követelményeinek érvényesítése, Az eljárás a tisztességes eljárás követelményének a b űncselekménynél enyhébb súlyú, d e szankcionálandó megsértésének a felderítésére és szankcionálására, a korrupci ó kialakulását el ősegítő helyzetek felderítésére és megszüntetésére, a szervezet i felelőtlenség feltárására és szankcionálására, és a munkáltató és a munkavállal ó bejelentő közti viszony normáinak kikényszerítésére is szolgál .

Részletes indoklás 1 fejezet : A panasz és a közérdekű bejelentés

A panasz fogalmi meghatározását és a panaszok kivizsgálásának rendjét a tervezet a panaszokról és közérdekű bejelentésekr ől szóló jelenleg hatályos szabályozásna k megfelel ő en állapítja meg, figyelembe véve, hogy a közérdek ű bejelentések védett elektronikus rendszerét, amelyet az Alapvet ő Jogok Biztosának Hivatala m űködtet, az állampolgárok jelent ős részben panasztételre használják . A tervezet a jelenleg hatályos szabályozásnál részletesebb meghatározást ad a közérdekű bejelentés fogalmára . Fontos új elem, hogy a tervezet egyértelm űe n kimondja, hogy nemcsak már megvalósult közérdeksérelem miatt lehet közérdek ű bejelentést tenni, hanem olyan miatt is, ami éppen folyamatban van, vagy aminek a jövőbeni bekövetkezését a bejelent ő alappal valószínűsíti . Ennek indoka az, hogy a közérdekű bejelentés akkor a leghasznosabb, ha lehet ővé teszi a közérdeksérele m megelőzését. A tervezet a legtágabban határozza meg azoknak a szerveknek a körét, amelyekhe z bejelentéssel lehet fordulni . Nem várja el a bejelentőtót, hogy tudja, hogy egy adott típusú üggyel hová kell fordulnia . Kijelöl ugyanakkor két fő állami intézményt a bejelentések kezelésére . Els ősorban a korrupcióellenes ügyészség közérdekvédelm i hivatalát, másodsorban az ombudsmani hivatalt. A szabályozási cél az, hogy aki közérdekű bejelentés megtételét tervezi, tudja, hogy van két olyan szerv, amelyhez

biztosan fordulhat, és amelytől tanácsot, védelmet és szükség esetén segítsége t várhat. Az ombudsmani hivatal központi szerepét az állampolgárok jogaina k védelmében betöltött sajátos szerepe indokolja, amelynek a révén olyan állami szerv , amely közel áll az állampolgárokhoz . A korrupcióellenes ügyészség közérdekvédelm i hivatalának központi szerepét a korrupció elleni büntet őjogi és egyéb fellépésben való központi szerepe, az ennek révén jelen lev ő sajátos szakértelem, illetve a büntetőeljárás vagy a közérdekvédelmi eljárás megindításának közvetlen lehet ősége indokolja . Az eddigi gyakorlattal ellentétesen a tervezet elismeri az anonim bejelentés létjogosultságát. Lehetővé teszi a közvetít ő útján történő bejelentést is : a közvetítő lehet jogi képviselő, civilszervezet, szakszervezet vagy újságíró, illetve szerkeszt ő ség és lehet, ahogy eddig is, az ombudsman is . A javaslat elismeri továbbá a bejelent ő jogát arra, hogy közvetlenül a nyilvánossághoz forduljon a bejelentésével, továbbá el őírja a Közérdekvédelmi Hivatalnak, hogy a média útján szerzett információkat és a nyilvánosság felé tett bejelentéseket is úg y kezelje, mintha hozzá intézett bejelentés lenne, hiszen a nyilvánosság ereje kell legye n az a mozgatórugó, amely előmozdítja az átláthatóságot .

2 fejezet: A közérdekű bejelent ők védelme (11-24.§§-hoz )

A közérdekű bejelentő hatékony védelmét sok esetben csak az anonimitás biztosítja . Ezért a tervezet megtiltja az eljáró szerveknek, hogy a bejelentés kivizsgálását elmulasszák azon az alapon, hogy névtelen . A közvetít ő útján tett bejelentésekre speciális szabályok vonatkoznak a bejelent ő biztonsága érdekében . A jogi képviselő az ügyvédi titoktartás szabályai szerint, a z újságíró az újságírói forrásvédelem szabályai szerint, a civilszervezet és szakszervezet az újságírói forrásvédelemmel megegyez ő szabályok szerint jogosult és köteles véden i a bejelent ő azonosítását lehetővé tevő adatokat . Az ombudsmani hivatalnál tet t bejelentésekre pedig a hatályos szabályozással megegyez ő anonimizálási szabály vonatkozik. Emellett a tervezet kifejezetten megtiltja az eljáró szervek számára, hog y a bejelentő személyazonosságának megállapítása céljából adatokat gy űjtsenek, és a bejelentővel való kommunikációt csak a közvetítőn keresztül teszi lehetővé. A közérdekű bejelentőkkel szemben a bejelentéssel érintettek gyakran büntet őeljárást indítanak, ami elrettent ő hatással van a potenciális bejelent őkre. Egyértelművé kell tenni, hogy a jog a bejelentőt védi, és nem a bejelentéstől való elrettentés eszköze .

A tisztességes eljárás védelméről szóló 2o13-ban hatályon kívül helyezett törvényhe z hasonlóan a jelen javaslat is kifejezetten megtiltja, hogy a jóhiszem ű bejelentővel szemben titoksértés miatt eljárás induljon, vagy bármilyen joghátrány kerüljö n alkalmazásra. Új elem, hogy jóhiszemű bejelentők esetében ugyanez vonatkozik a rágalmazásra is. Általános tapasztalat, hogy a bejelentéssel érintettek a bejelent ő büntetőjogi üldözését kezdeményezik más jogcímeken is, azzal összefüggésben, hogy a bejelentés t alátámasztó adatokat megszerezte . Ezért a tervezet azt a közérdek ű bejelentőt, akinek a bejelentése alapján, a bejelentés id ő pontjában alaposan feltételezhet ő, hogy más személy vagy szervezet b űncselekményt követett el, vagy bű ncselekmény elkövetésére készül, mentesül minden olyan b űncselekmény büntetőjogi következményeitól , amelyeket azért követett el, hogy a bejelentése tárgyát képez ő bűncselekmény gyanúját alátámasztó információkat beszerezze, feltéve, hogy ezek kisebb súlyúak , mint a bejelentéssel leleplezni kívánt b űncselekmény. Ez a rendelkezés nemcsak a hatóságoknál megtett, hanem a nyilvánosság el őtt tett bejelentésekre is vonatkozik , nem vonatkozik viszont az erőszakos bűncselekményekre. A tervezet célja, hogy a potenciális bejelentők számára a lehet ő legegyszerűbbé és legkevésbé költségessé,tegye az arról való tájékozódást, hogy a bejelentés megtétel e után jogi szempontból milyen helyzettel kell majd szembenézniük, és a birtokukba n levő információ a hatóságok milyen eljárásának megalapozására alkalmas . Ezért a tervezet szerint bárki, aki közérdekű bejelentés megtételét tervezi, a korrupcióellene s ügyészség közérdekvédelmi hivatalához ingyenes jogi tanácsadásért fordulha t mindezekről a kérdésekr ől, további tájékoztatást kap azokról a támogatásokról , amelyekre a bejelentés megtétele esetén számíthat . A tanácsadás bizalmas, a tanácsadás során elhangzottakat a korrupcióellenes ügyészség nem tekintheti se m feljelentésnek sem más módon birtokába jutott információnak, amelynek az alapjá n hivatalból indíthatna eljárást, a tanácsadást végző korrupcióellenes ügyészt az ügyvédi titoktartás szabályai kötik. Ha a bejelentőre mégis jogi eljárások várnak, a jogi képviselet költségét a rászorul ó bejelentő nek a hivatal megelőlegezi. A munkavállalóként közérdek ű bejelentést tevőt széles körű munkajogi védelem illeti meg, hasonlóan a korábbi, 2010 és 2013 között hatályos szabályozáshoz . Ugyancsak a korábbi szabályozáshoz hasonlóan, és a nemzetközi szervezetek ajánlásainak megfelelően, jogvita esetén a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a bejelent ő számára hátrányos intézkedése nincs összefüggésben a bejelentéssel. Összhangban a nemzetközi szervezetek ajánlásaival, a korábbi id őszak szabályozásán túl, a tervezet a védelmet a munkáltatóval munkaviszonyban állókon túl kiterjeszti a munkáltatóva l egy sor másféle, munkavégzésre irányuló, alvállalkozói vagy beszállítói jogviszonyba n álló bejelentőre is . A javaslat szerint a védelem kiterjed a közeli hozzátartozók ellen . bevetett retorziókra, valamit lehetőséget teremt arra, hogy a közérdekvédelmi hivatal

megbírságolja azt, aki mégis szankcionálja vagy fenyegeti a bejelent őt a közérdekű bejelentésével összefüggésben. A jövedelmi viszonyaiban hátrányt szenvedő bejelentő anyagi támogatást kap . Alapesetben addig, amíg a bírósági eljárás folyik, vagy ennek hiányában maximum öt évig, de ha tartósan romlik a munkaer ő-piaci helyzete, ennek hosszabbítását is kérheti .

3. fejezet: A munkavállalói közérdek ű bejelentések kivizsgálása (25-33•§§ hoz) A fejezet rögzíti a munkavállalói közérdek ű bejelentések kivizsgálásának általáno s rendjét, és a bejelentések során keletkező munkáltatói kötelezettségeket, továbbra is fenntartva annak a lehetőségét, hogy a bejelent ő a Hivatalhoz forduljon közvetlenül , amennyiben ezt szükségesnek tartja . A tervezet keretszabályozást tartalmaz a munkáltatóknál m űködtetett helyi visszaélés-bejelentési rendszerekre nézve. A tervezet emellett lehet ővé teszi, hogy a fenti feladatok és kötelezettségek ellátásár a az állami és önkormányzati szervnek nem min ősül ő jogi személyek bejelentővédelmi ügyvéd segítségét vegyék igénybe . Ezekben a rendelkezéseiben a tervezet gyakorlatilag változatlanul meg őrzi a panaszokról és közérdek ű bejelentésekről szóló jelenleg hatályos törvény rendelkezéseit.

4 fejezet : A Korrupcióellenes Ügyészség Közérdekvédelmi Hivataláná l tett körérdekű bejelentés és a közérdekvédelmi eljárás (34-52•§§-hoz) A közérdekvédelmi eljárás els ődleges célja a korrupciós b űncselekmények bekövetkezését lehetővé tevő és elősegítő helyzetek feltárása, a szervezeti felel őtlenség eseteinek megállapítása, az ilyen helyzetek megszüntetéséhez szükséges intézkedése k meghatározása, és az intézkedési javaslatnak az arra hatáskörrel rendelkez ő szerv elé terjesztése . Ugyancsak célja a közérdekvédelmi eljárásnak a tisztességes eljárá s követelményeinek érvényesítése, e követelmények megsértésének feltárása é s szankcionálása . Szintén közérdekvédelmi eljárás keretében szerez érvényt az álla m azoknak az e törvényben foglalt rendelkezéseknek, amelyek a munkavállalóként tet t közérdekű bejelentések esetén a munkavállalóval (és közeli hozzátartozójával) szemben alkalmazott munkajogi retorziók tilalmára, a bejelent ő adatinak kezelésére,

illetve a munkáltatói visszaélés-bejelentési rendszerekben megtett közérdek ű bejelentések kivizsgálására vonatkozó törvényi követelményeknek. A tervezet rögzíti a közérdekvédelmi eljárás szabályait a teljes eljárási folyamatra . A közérdekvédelmi eljárást a korrupcióellenes ügyészség Közérdekvédelmi Hivatal a folytatja le. A közérdekvédelmi eljárás nem büntetőeljárás, de egyes esetekben a bűncselekménynél enyhébb súlyú egyéni jogsértés megállapításával é s szankcionálásával is végződhet. Ugyanakkor közérdekvédelmi eljárás keretében i s fény derülhet olyan tényekre, amelyek alapján a korrupcióellenes ügyészség büntet őeljárást indít, ahogy büntetőeljárás során is keletkezhetnek olyan adatok, amelyek alapján közérdekvédelmi eljárást kell indítani . A tervezet lehetővé teszi korrupcióellenes ügyészség kétféle eljárása (büntet ő- , közérdekvédelmi) közötti átjárást .

5 fejezet : A panaszok és a bejelentések védett elektronikus rendszere (53 59•§§-hoz ) A törvénytervezet rögzíti a bejelent ők jogát az ombudsmani hivatal által m űködtetett elektronikus rendszeren keresztül történő bejelentéshez, és megállapítja a vonatkoz ó adatkezelési szabályokat . Ezeket a rendelkezéseket a jelenleg hatályos, és a tervezet által hatályon kívül helyezn i javasolt, panaszokról és közérdekű bejelentésekt ől szóló törvényból veszi át a javaslat . A rendszer kiépült, az elektronikus rendszeren keresztül megtett és az ombudsman i hivatal által anonimizált bejelentés lehet ősége előremutató, megőrzése annak ellenére is indokolt, hogy az állampolgárok eddig kevéssé használták . 6 fejezet: Záró rendelkezések (6o-6i .§§-hoz) A fejezet tartalmazza a törvény hatályba lépésével, és a panaszokról és közérdek ű bejelentésekr ől szóló 2013 . évi CLXV. törvény hatályon kívül helyezésével kapcsolato s rendelkezéséket, mely utóbbinak számos elemét a jelen javaslat meg őrzi, a meg nem őrzött elemeket pedig a közérdekű bejelentők számára erősebb védelmet biztosít ó rendelkezésekkel helyettesíti .

Szabó Tímea Törvényjavaslat Kövér László , az Országgyűlés elnöke részére Helyben

Tisztelt Elnök úr ! Az Alaptörvény 6 . cikkének (1) bekezdése alapján „ A bejelentők védelmér ől és a közérdekvédelmi eljárásról” címmel a mellékelt törvényjavaslatot kíváno m benyújtani. Budapest, 2015. június

25 .

Tisztelettel :

Szabó Tímea