iW
A
P Á L O S E E N D
BARÁTAINAK
ÉRTESÍTŐ
TADTAI . P- Zembrzuski Mihály: Beköszöntő. —7 Erdey Ferenc: Az ehgesztelő Boldogasszony.— P. Csellár Jenő: I M K 1 M L v _ > ' I V I D v _ / L • ^ Boldogasszony és a Pálosok. — P. Gyéressy Ágoston: Remete Szent Pál misztikája. — Érdey Ferenc: Az engesztelés t e o l ó g i á j a . B r o d r o g h y Szabolcs: Szen^ Gellért kettős hivatása. — P. Csellár ] e n ő : Mi történt Fatimában. -— P. Bolyós Ákos: Új élet a romokon. — P. Egyenes: Kolostorok rejtekéből.' — Pálos krónika. — Az Engesztelés Műve Központi Titkárságának közleményei. — Gyermekeknek.
IE K
Ö
S
A magyar pálos sasfészkek M ahogyan egy szónok a pálos kolostorokat nevezte '—? sajátos, a lelki élet mélységeit kereső szellemét akarjuk e lapokon keresztül eljuttatni mindazokhoz, akiknek lelkében visszhangra talált az Űr szava: „Egy a s z ü k s é g e s . . . " és szeretik e lelkületet összekötni mindazzal, ami szépet, nemeset a magyar lelkiség az évszázadok folyamán, mint kagyló az igazgyöngyöt, kitermelt és alkotott. Sajnos, kevés még e sasfészkek száma, — ^ hiszen mindössze három pálos kolostor van ma Magyarországon! Azonban ez jjjonnan létesített néhány kolostor is nagy történelmi m uli KA f«RInthol--vioew,—m»iy mélyen;—e-Í3iakíthatatlanul gyökerezik a magyar földbe, történelembe és lelkiségbe. Boldog Özséb és szentéletű társainak, a magyar erdők mélyén Isten szeretetétől áthatott lelke és szelleme hosszú századokon át volt ihletője és éltetője a magyar vallásos életnek, irodalomnak és művészetnek. A pálos ( lelkületnek általános, jellegzetes vonása a szemlélődés. Elmerülni Istennek és szent titkainak szemléletébe! Minél mélyebben és közvetlenebbül megközelíteni alázatos, imádó és engesztelő lélekkel Azt, akinek léte világít mint az é g ő nap, de Akinek mélységeibe itt a földön halandó .ember kutató tekintete egészen bele nem t e k i n t h e t . . . Remete Szent Pál Jézus szent hevének édességéből él 90 esztendőn át a pusztaságban! S nyomában Boldog Özséb
2
Ö
M
T
Ő
és remetetársai meghúzódnak az erdők mélyén, távol az emberi élet lármás forgatagától és hajszolódásától, erdei barlangjaikban Istent keresték' és Jézus nevének gyönyörűségét ízlelték. A bensőséges Isten-szeretetnek kivifágzása az emberi lélekben az engesztelés, ahol lángra lobban ez a titokzatos tűz, ,az engesztelő szeretet tüze, ott hősi, csodálatos áldozatok születnek! Remete Szent Pál, mint ifjú, gazdag örökséget hagy el, - — amit a pusztában sem sír vissza! ^-,'és egy barlangban él kenyéren, vizén, néhány szem datolyán. Boldog Özséb főpapi rangjáról mond magános barlangba vonul, hogy vezekeljen és engeszteljen nemzetéért, mely sokak könnyelműsége folytán oly gyászosan sanyarú sorsra jutott. Példáját követi sokezer főúri és jobbágysorsból való ifjú, akik szinte versenyre kelnek a pálos kolostorok rejtekében, a vezeklés és engesztelés áldozataiban. Csodálatraméltóan önfeláldozó, Istenért és a hazáért hősies lemondásra kész lelkületük nem kis mértékben járult . ahhoz, hogy a tatárdúlás pusztulásából oly hamar, és oly erőteljesen éledt újra a magyarság. Azt szeretnénkv'most is, hogy /sok^ magyar testvérünk találja majd meg e sorokon keresztül lelke számára az erőforrást, hogy szent példájukat l legalább lelkületben kövesse; Istennek élő, imádságos, engesztelő lelkük nyomán minél többen ta 7 látják meg békességüket és vigasztalásukat Istenben!
| Brodszky felv.
Festette: Feszty M.
Sziklatemplom mini TT
főoltárának —
képe.
.•••..n.w—w*"»»* N
inwxmwMH
1 üi-w» .! • »«íslffifMs fciWÍ'.'s*
¡ÉMW
|
P. Zembrzuski Mihály, tartományfőnök.
Az ^engesztelő Boldogasszony
\' :V; / f Ö p l i
„y 1
Az igazi, egyetlen áldozat. Az Úr Jézus az engesztelő áldozat, aki bűneinket magára veszi és így áll a ¡megsértett isteni Fölség, a mennyei Atya elé: Vedd az én életemet, áldozat leszek, engesztelő,'égő áldozat!' A z engesztelésben az Űr Jézus azt a megzavart rendet, melyet a bűn rontott meg, újra összhangba állítja. Legalább egy valaki, aki kedves Isten előtt, önmagának a feláldozásával helyreállítja Isten és ember között a békét és ra bűnös fejéről elhárítja Isten büntétését. Az Úr Jézus az igazi, az egyetlen, az Őrök engesztelő áldozat!
Mária is társa az engesztelesben. Azonban az isteni Üdvözítő mellett, ott látunk még valakit, aki vele együtt engesztel érettünk. Valakit, aki társa a megváltás nagy művében, aki "szívvel-lélekkel annyira egybeforr vele, hogy végigkíséri a keresztútján, egészen a kereszthalálig. Bár nem szenved vértanúi halált, mégis a vértanúk Királynőjének tiszteljük őt, mért szerető, áldozatos Szíve úgy egybeforr egyszülött Fiával, hogy vele együtt lélekben'ő is feláldozza magát. Lesz ő is a vérét hullató isteni Üdvözítővel ' ,,victimá" azon az oltáron, , amelyen az Űr' áldozza fél magát érettünk. Szünet nélkül, egész életével engesztelő jjhostia" a mennyéi Atyánál., Egész élete úgy egybekapcsolódik az Úr Jézuséval, hogy hozzátarjtozik az Ö engesztelő áldozatához. Ő most is az engesztelő ál dozátnak közv^ítője. Mikor lett a Boldogságos Szűzanya engeszelő áldozat? A, Boldogságos Szűzanyát életének három mozzanatában avatta Isten igazi engesztelő áldo' zattá. . ,, i v - . ' •''-.""
»
Elsp engesztelővé avatás.
Először szeplőtelen fogantatása alkalmával. Mikor az egész földkerekség teljesen a bűn hatalma alatt állott, jmégis vólt valaki, akit a Szentlélek földi létének első percétől kezdve kiemelt ebből a bűnáradatból és nem engedte, hogy lelke, egy pillanatig is a bűnnek rabszolgaságába kerüljön. A Boldogságos Szűzányájt engesztelő áldozattá avatta a Gondviselés, amikoV megvédte leikét) a bűntől, hogy legalább e g y valakj, legyen, aki lelkének tisztaságával,- szentségével megengesztelje a mennyei Atyát. Mária szeplőtelen .fogantatásba, amint tudjuk, a Szentlélek Úristen kegyelmének a kiáradása volt, Aki nem engedte, hogy a gonosz Őt is a bűn által hatalmába kerítse. A Szentlélek a Boldogságos Szűzanya; lelkét létének első pillanatától kezdve eltöltötte teljesen. ^ Adott neki Isten életéből, szentségéből, tisztaságából annyit, amennyit csak egy teremtmény képes befogadai. Az angyalok az ő tökéletes lényükkel, szellemiségükkel sem kaptak annyi kegyelmet, mint amennyit a Boldogságos Szűzanya kapott, amikor malaszttal teljes lett!
2
/
A Szűzanya második felavatása.
A második felmagasztalása a Boldogságos Szűzanyának akkor történt, amikor már tudatában élt annak, hogy Ő a jó Istent szolgálja. A Szűzanya lelkét a sok kegyelem létének első pillanatától kezdve megszentelte, a Szentlélek lakóháza volt teste. Lelke mipdíg aZ Istenhez emelkédett, nem tapadt az érzéki örömökhöz, visszahúzódott mindentől, ami földi volt. Amikor így egy alkalomtnal imádkozott, akkor küldötte el a z Úr az ő angyalát, Tiogy hírül vigye neki kiválasztottságát. Amikor Szűz Mária megtudta, hogy Istennek qai a szándéka és ő azért megmaradhat osztatlan szívvel az Istené, igent mondott és ebben a pillanatban a -Szentlélek Úristen eltöltötte lelkét, újra megszentelte őt és megindította benne az, Úr Jézus életét. Megint elárasztotta a Boldogságos Szűzanyát oly nagy kegyelemmel, amely véglegesen Istenhez kötöt.te Őt. Maga a Szentlélek pecsételte meg a Szűzanyának tisztaságát, amelyet ő akkor is meg akart őrizni, midőn Isten anyja lett. ', í Amikor1 a Boldogságos Szűzánya lelkére a Szentlélek másodízben alászállott, aljkor Ő a szent tisztaságnak olyan magaslatára emelkedett, ahová még senki sem jutott el. Nem közelíti- rtxaá még az angyalok tisztasága séin. S«&z--M4ria- tisztaságát-.a Szentlélek pecsételte'meg, hogy mindig példaképe legyen azoknak, akik életük tisztaságával akarják a Boldogságos Szűzajíyát' követni az engesztelés útján. N
A harmadik felavatás, v Harmadszor is alászállott a Szentlélek a Szűzanyára, ~ amikor . nz \ apostolokkal együtt várta és ekkor már harmadízben avatta őt engesztelő lélekk é / A Boldogságos Szűzanya nem hagyta el az apestolokat az Űr Jézus mennybemenetele után sem. Velük maradt a teremben, ahol az utolsó vacsorát elköltötték, velük együtt imádkozott. Mindannyian a legnagyobb tisztelettel sereglettek Szűz Mária köré és így várták a Szentlelket. Imádság közben szállott alá a Szentlélek, de most nem olyan észrevétlenül, mint a szeplőtelen fogantatáskor, nem olyan láthatatlanul, mint az Űr Jézus fogantatásakor. Most szélzúgás közepette, lángoló, tüzes nyelvek alakjában oszlott szét mindannyiok feje felett.
„Szeretetben". Tüzes szélzúgás közepette avatta a Szentlélek Szűz Máriát a legtökéletesebb engesztelő lélekké. Igen, mert a léleknek nem volt elég áz, hogy kegyelmekkel teljessé és tisztává tette őt, hátra volt még, hogy a szeretetnek lángoló tüze, amely a Szentlélek Ürísteniipk személyi jellege, az is eltöitse és így legyen engesztelő lélek: szeretetben. '
a
•N.
F E H É R - B A R Á T A Szentlélek Úristen az örök Szeretet, a^melylyel a mennyei A t y a és a Fiú szeteti egymást. Most, amikor a Szentlélek alászáll és Szűz Mária fej> felett is megjeleiyk a tüzes nyelv, az Ő szeplőtelen Szíve is megtelik szeretettel. Azóta a Szűzanyának Szíve a Szentlélek tüzétől lángol, azóta az engesztelő'' szeretet legszentebb és legtökéletesebb áldo,zata. Valóban, az engesztelő áldozathoz kell a Szentléleknek ez a, szeretete, amellyel azután végleg Istenbe. olvad. íme, így avatta fel a ' Szentlélek a Szűzanyát harmadízben is engesztelő lélekké.
»
Az engesztelés hármas jegye,
A hármas felavatásban az engesztelő áldozat hármas jegyét Ismerhetjük fel. Az elsőben, a Szeplőtelem Fogantatásban, az életszentséget; a másodikban a tisztaságot ' és a harmadikban a szeretetet. Az életszentség, a tisztaság és a szeretet az éngesz. t e l é s ' h á r m a s jegye. Ez a három lett a Boldogságos Szűz életének ismertető jegye és lényege. Erdey Ferenc.
A Boldogasszony és a Pálosok A pécsi pálos kolostor ebédlőjében látható egy kép, mely B. Özsébet ábrázolja látomás közben. A rendi történetírók szerint B. Özsébnek, már mint pilisi remetének egy alkalommal látomása Volt. Apró t imbolygó, lángnyelveket látott az erdő fái között, mélyek" ögymáshoz közeledtek és egy hatalmas izzó tűzgömbbé egyesültek. 'B. Özséb megkapta a látomás magyarázatát is. Az egyes lángnyelvek az erdőben élő egyes remetéket jelentették. A tűzgömbbé való, egyesülés pedig jelezte, hogy a külön élő remetéknek szerzetesi közösségi életre kell egyesülniük. E látomás alapján, mint isteni jelre, szervezte meg B. Ö?séb az erdők remetéiből a magyar földnek eddig egyetlen szerzet e s i hajtását: a Pálosrendet. A jelzett kép a jelenést azzal egészíti ki, hogy az izzó tűzgömböt a Boldogságos Szűzanya tartja a kezében. Kifejezi ezzel, hogy a magyar Pálosi;end a B. Szűz különös kegye és közbenjárása f oly tán N jött létre. P^z Ö kezének a műve. Az Ő édesanyai kezében van sorsa is. Ezzel már eleve adva vem működésének egyik kimagasló, jellegzetes vonása: a B. Szűz különös tisztelete és szolgálata. A Szűzanya iránt való bizalog|i és tisztelet elsősorban a Rend közösségi életét és szellemét járja át és fogja egybe, mint B. Özséb lelkének és életének hagyatékát. Ez izzította és hevítette az egyes rendtagok buzgóságát is. Minden új jelentkező pálos ^szerzetesi életét a Boldogságos Szűznek való felajánlással kezdi. A pálos szerzetesi beöltözés első imája és éneke: Szűzanyám^ Tied akarok lenni, a Te tiszta Mária- . gyermeked. ^^ Az így megkezdett szerzetesi élet napirendje át és át van szőve a Boldogságos Szűzet^köszöntö, dicsőítő, Neki hódoló imádságokkal, fohászo)skal és köszöntésekkel. A reggeli felkeléstől az esti lefekvésig minden napot a Boldogságos Szüzet köszöntő imádságok szőnek át. Az ébresztő testvér az. angyali köszöntés szavaival ébreszti minden reggel rendtársait: Ave Maria. A felébredt szerzetes ugyanezt válaszolva letérdel ,az ágya elé s elmond
i l
F E H É R három Üdvözlégy Máriát, melyhez hozzáfűzi ezt a fohászt: ,,Ó Asszohyom, ó Anyám, a Te szent és szeplőtelen fogantatásod által eszközöld ki, hogy testben tiszta s lélekben szenj legyek."
m
B A R Á T Szűz tisztelete terjedjen. Számos könyvet írták és adtak ki a rendtagok a B. Szűzről.
Egyesületeket, Konfraternitásokat szerveztek és szerveznek a B. Szűz tiszteletére. Csaknem minden kolostorral kapcsolatban működött és működik A közös reggeli imádság az Úrangyala, >• mélyma is vagy egy Szentolvasó társulat vagy Máriahez csatlakozik a „Gaude Dei Genitrix, Virgo kongregáció. Immaculata.. ." kezdetű ősrégi pálos imádság. Számos Mária búcsújáró helyet gondozott a Minden közös imádságot ezzel a kis zá^ókö- Pálosrend. Ezek közül igen sok országos hírűvé nyörgéssel fejeznek be: „Mária, Kegyelmek Anyja, vált. A hívek kedvelték és_ igen nagy számmal láIrgalmasság Anyja, az ellenségtől oltalmazz minket togatták,, (Mária-Nosztra, Mária-család, Mária-völgy, és halálunk óráján "fogadj be bennünket. Jézus, Ki Csatka, Csenstochowa- stb.) Szűztől születtél, legyen dicsőség Neked az AtyáVoltak festő, szobrász, építő tagjai is a rendval és éltető Szentlélekkel együtt j mindörökkönnek, kik vászonra festették, kőbe, fába építették örökké. Amen." v ^ szeretetüket a Szent Szűz iránt. Napközben minded tagnak el kell végeznie aBárhol jelenik meg pálos szerzetes, | magával széiit olvasóból öt tizedet és a lorettói litániát. viszi a Magyarok Nagyasszonya és a csenstochowaí Feketé Madonna gyönyörű képét. Ennek a máriás lelkületnek; első vetülete a renA pálos szerzetes Mária-tisztelő. A pálos szerdi liturgiában mutatkozik meg. A Boldogságos Szűz zetesi lelkület máriás lelkület. Minden pálos, tudja zsolozsmája, külön Máría-votívmisék, gyönyörű himés érzi, hogy a Boldogasszony gyermeke. Hogy a nuszok, sequentiák és külön Mária-ünnepek gazdagítják a pálos liturgikus életet. Mindezekhez csat- Szűzanya különös kegye és szeretete alatt álL Hogy lakoznak fényes Mária-ünnepségek és nagyszabású a Boldogságos Szűz anyja, Akinek a szeretetét és tiszteletét magával kell vinnie, bárhol jár. Az égi Mária-körmenetek sok ezer hivő részvételével, Édesanyáról mindig meg kell emlékeznie, bárhol A rendi , szónokok szinte versenyezve beszél- legyen is. Mindig és mindenhol eszében kell- fornek a Boldogságos Szűzről. Számos neves szónoka gatnia, hogy a Boldogságos Szűz kegyéből lett pávolt a Rendnek, kiknek kiváló beszédei nyomtatás"- los szerzetessé, hogy az Ő ajándéka ez a fölemelő ban is megmaradtak a régebbi időkből is. A rendi kiválasztás -és hivatás. \ szónokoknak és hitvitázóknak sajátos és kedvelt Minden igazi pálos az Ő hűséges szolgálatával témája a szeplőtelen fogantatás, amit jóval a hittéés ragaszkodásával igyekszik meghálálni a Boldogtel kihirdetése előtt már hirdettek és védtek. ságos Szűznek é nagy kegyelmét. Az. írás eszközét is felhasználják, hogy ä Szent I ; P. Csellar Jenő O. S. P.
REMETE SZENT PÁL MISZTIKÁJA Remete Szent Pál egyike az Egyház misztikus bői tudhatott meg. Már ezek az elszórt külső jelek szentjeinek. A külső, rendkívüli adományok közül is kharizmatikus adottságokat tételeznek föl, de a 1 sajnos, rövid életrajza csak néhányat említ. Bár ki- misztika klasszikus doktorai, Keresztes Szent János, lencven évig él tökéletes remeteségben, a világtól Nagy Szent Teréz szerint is — sokkal f o k o s a b b a k teljesen elszakadva Thébaisz pusztaságában, mégis a belsők. Stép litániája „altissimae contemplationi „régóta tudja", hogy „nem messze tőle" egy másik dedite"-nek szólítja Remete Szent Pált, a legméremete él, á ""nevét is ismeri, pedig sohasem talál- lyebb szemlélődés beavatott mesterének s nem koztak még. Tudja „örök pihenésének napját", halála minden alap nélkül. Szentünk ugyanis emberileg a óráját, tudja Szent Athanáz püspök nevét, kiről so- legkínosabb életre s z á n t a n i magát. Huszqnhárom hasem hallott, — Remete Szent Antal csodálkozik is éves korában vonult a pusztába, jól tudjuk, kényezen, Szent Jeromosnak róla^megírt gyönyörű élet- szerítő körülmények következtében, de kilencven r a j z i szerint. .. Olyan ismeretekkel rendelkezik te- évig kitartott a legtökéletesebb magányban. Csak hát Remete Szent'Pál, melyeket csak isteni közlés- halala napján látogatta meg Remete Szeht Antal 4
1I
A FEHÉR. B A R Á T ' különben senki sem tudott volna róla. Aki már érezte az emiberéktől való elhagyatottság, a magány borzasztó kínjait, annak valamelyes fogalma lehet Szentünk hősiességéről. A világ ezer bajával viaskodq íélek ugyan irigykedve Szokott felsóhajtani: Ó boldog egyedülvalóság, ó egyedülvaló boldogság! De huzamosabb időn keresztül a tökéletes egyedüllétet kibírni — különleges isteni segítség nélkül — lehetetlen. Az ember társaslény, lélektani szükséglete örömeinek, fájdalmainak kiöntése mások előtt, tanácskérés, eszmecsere . . Élve eltemetve lenni vagy sötét zárkában sínylődni, egyike a legőrjítőbb szenvedéseknek. Hogy bírta ki hát Remete Szent Pál azt a kilencven évet teljesen egyedül? Csak úgy, hogy Istennel élt legalábbis olyan szoros kapcsolatban, olyan meghitt' lelki közösségben, amilyen csak az emlberek fiai között lehetséges. Érzékeinkhez kötött lények lévén, ez a szent életközösség feltétlenül érzékelhető formában nyilvánulhatott meg: az örök dolgok ^boldog szemlélésében,, élvezésében, már ^mennyir^ ez a földön lehetséges. Egyedül ez adhatott erőt a Szent» Pátriárkának, hogy kilencven éves magányának irtózatos elhagyatottságát kibírja; Nem ok nélkül nevezi hát őt litániája a legmélyebb kontempláció mesterének. A lázas aktivitástól beteg Nyugat szomjas lélekkel fordul a misztikus Kelet passzív, nyugalmas, szemlélődő világérzése felé, A Yóga bölcselete hódít. S a keresztény Európának a pogány Indiától kell megtanulnia,' amire misztikus Szentjei századok óta szüntelen s hiábavalóan oktatják: a szemlélődés, — a kontempláció isteni csendjére és békéjére. Vannak dolgok, amiken semmiféle akciókkal változtatni nem tudunk, vannak körülmények, kellemetlenségek, keresztek, amelyeket —| akár tetszik, akár nem — el k^ll viselnünk: lassan felmorzsolódó s lassan felmorzsolt idegzetünk honnan merítsen erőt hozzá? S lassan rájövünk, hogy Kelet pogány bölcseinek s Nyugát keresztény misztikusainak igazuk van. Nem lehet fejjel sziklafalnak menni, nem lehet a kegyetlen realitások ércajtaját . gyermekököllel bezúzni. A legbölcsebb 1 dolog tehát, ha már más mód nincs rá, kitérni előlük, valamiféle szent remeteségbe vonulni, isteni magányba, hol az Örökkévalónak, a Mozdulatlannak titokzatos ereje és sugárzása ölel körül. Ki kell tépnünk izzó gondolatainkat, megsebzett érzéseinket nyugtalanul vergődő szívjünkből, elzárni fülünket a világ elviselhetetlen piaci lármájától s a kontempláció isteni nyugalmába kell menekülnünk. A beteg testrészt csak úgy lehet meggyógyítani, ha kikapcsolják/mű-
ÉUSS
ködését addig, amíg újból munkabíró, erős, egész 1 séges nem lesz: a beteg lelket sem lehet máskép gyógyítani, időről-időre ki kell kapcsolni az élet gyilkos hajszájából. S ne gondoljuk haszontalan semmittevésnek a szellem e pihenését: roppant erő és fegyelem kell hozzá, mert igen nehéz elcsitítanunk — legalább rövid időre — önemésztő nyugtalanságát, a hiábavaló gondolatok, vágyak, indulatok beteges túltengését s belemeríteni a teremtő édes Szeretet 'észrevétlenül gyógyító áramába. A napnak gyógyító ereje is láthatatlan, lassú, de fel nem tartóztatható folyamat: a test orvosai éppúgy tudják ezt, mint a lélek orvosai. Másodrangú kontárok helyett tehát forduljunk a legmélyebb kontempláció avatott mesteréhez, Remete Szent Pálhoz, tanítson meg erre a boldog, építő, józan szemlélődésre s ha nem is követhetjük remeteségének hősi csúcsaira, legalább néhá napján találjuk meg —- az ő biztos vezetésével — legmélyebb kapcsolatainkat az örök Élet tiszta Forrásával, mert különben kiszárad, elsorvad menthetetlenül a lelkünk^ s égő nyugtalanságát csak 0 tudja, megnyugtatni, a végtelen, boldog Nyugalom.<. P. Gyéressy Ágoston 0 . S. P.
A
FEHÉR
BA RÁ T
AZ E N G E S Z T E L É S Milyen különös is áz emberig lélek! Belegyökerezik a látható, érezhető Trilágba-"és otthonos az a n y a g i légkörbe«. De fej tud emelkedni a szellemi lények körébe is és otthonos a lelkiség tiszta szíérájábanl Milyen különös, hogy az ember tud érintkezni az a n y a g i v i l á g b a n m á s lényekkel, l á t h a t j a egyik a másikat, tud beszélni ismerőseivel! De sokkal különösebb, h o g y lelkileg is találkozhatunk, lélekben is együtt lehetünk. Kicserélhetjük eszméinket, érzelmeinket és ebből m é l y e b b barátsági születik, mint az előbbiből. Ezért n a g y örömmel üdvözlöm ez alkalommal a mi k e d v e s folyóiratunk szerkesztőségének gondolatát, h o g y a z engesztelő lelkek _is e l a p h a s á b j a i n keresztül találkozzanak e g y m á s s a l . Álljunk á l l a n d ó kapcso-* l a t b a n 'az engesztelés n a g y eszméjének j e g y é b e n azon szellemi k a p c s o l a t által, amit s z á m u n k r a á folyóirat állandó r o v a t a biztosít az engesztelésről szóló cikksorozattál. Köszönettel üdvözöljük a gondolatot és a j á n l j u k : mindjárt kezdetben beszéljük meg mindazokát a kérdéseket, melyeket az Engesztelés Műve jelöltoktatásai során élőszóval szoktunk megtárgyalni. Azéjt az első cikk a n y a g á u l mindjárt ezt a kérdést választottuk: volt-e ¿engesztelés - az első. bűri> előtt, amikor az ember m é g a l e g b e n s ő b b b a r á t s á g b a n élt Istennel a z eredeti á r t a t l a n s á g á l l a p o t á b a n . Amikor még egyáltalán nem volt engesztelés. Kedves olvasóim! Azt gondoljátok, h o g y ]az engesztelés olyan idős, mint az emberiség m a g a ? Egyá l t a l á n ftem! Az engesztelés nem e g y i d ő b e n született az emberiséggel. A n a g y katasztrófa, a bűn előtt engesztelés m é g nem volt. Miért? Mert akkor m é g nem volt ok, amiért engeszteljenek! Akkor még a legnag y o b b , l e g b e n s ő b b b a r á t s á g állott fenn Isten és az ember k'özött. Hogy jól megértsétek az engesztelést, m e g kell ismernetek azt az állapotot is, mikor még nem volt s z ü k s é g e s az "engesztelés.
TEOLÓGIÁJA
Azt felelem, k e d v e s testvérem, h o g y Ö megtehette, sőt m e g is tette ezt! Igen, Isten k e z d e t b e n boldognak, tökéletesnek teremtette az embert és m e g v é d t e minden szenvedéstől, kíntól. A íöld s z á m á r a az öröm és a n a p s u g a r a s , kellemes b o l d o g s á g - v ö l g y e volt. Isten az e m b e r n e k tökéletes természetet a j á n d é r kozott, semmiféle rendetlenség, v i s s z á s s á g nem volt benne. Isten e n g e d e l m e s testet a d o t t neki, t e v é k e n y lélekkel á l d o t t a meg, éles és" erős értelemmel, a k a rattal, e g é s z s é g g e l és e g é s z e n e n g e d e l p i e s természettel ruhá?ta fel. Gondold c s a k meg, k e z d e t b e n nem szenvedett az ember, nem volt g y e n g e , n e m l á z a d o z tak 'szenvedélyei, h a n e m tökéletes ö s s z h a n g b a n szolg á l t á k a lelket, s a lélek tökéletes b a r á t s á g b a n ólt Istennel. Isten gyermeke volt. Hogy • m e g p e c s é t e l j e az Istennel v a l ó b a r á t s á g o s viszorlyt, Isten adott az e m b e r n e k v a l a m i n a g y o b b a t , mint az egész teremtés rendje, részesítette -Őt a s a ját isteni életében. Isten a k e g y e l m e t a j á n d é k o z t a , az embernek, mely felemelte őt a terrpészet minden erői és tökéletességei fölé, n e m e s e b b é tette őt v a l a m e n n y i teremtmény között. Az embert Isten g y e r m e k é v é /fog a d t a i Ez a k e g y e l e m Isten l e g n a g y o b b a j á n d é k a ! Ehhez az a j á n d é k h o z m é g sok m á s t is h o z z á a d o t t Isten, h o g y az ember ne ismerje a halált, éljen igen;' hosszú ideig a földön a p a r a d i c s o m b o l d o g s á g á b a n és aztán, mikor már Isten e n g e d e l m e s g y e r m e k é n e k mutatkozott, költözködjék át a .túlvilágra, hol Isten gyermekeinek ö r ö k s é g e v á r t a őt. . Istenbarátság. Ebben az á l l a p o t b a n az ember a l e g b e n s ő b b , a l e g m e l e g e b b b a r á t s á g b a n élt Istennel. Istennel v a l ó k a p c s o l a t a olyan volt, mint az, a t y a - v i s z o n y a a fiúhoz és a fiú viszonya az atyához.' Ez a viszony követelte, h o g y Isten g y e r m e k e legyen, e n g e d e l m e s a mennyei Atyának és igyekezzék Istennek mindig jó és h á l á s g y e r m e k e m a r a d n i . • Mi a vallás?
Hogy volt kezdetben? Mily g y a k r a n történik az, kedves olvasóm, h o g y amikor az ember l á t j a a n y o m o r ú s á g s z á m t a l a n fáját, melytől oly terhes az emberi élet, a; sors c s a p á s a i alatt* szenvedve felsóhajt: miért v a n ennyi nyomorúság, szenvedés,- ennyi könny?! Nem tudptt-e Isten tökéletesebbeknek, b o l d o g a b b a k n a k teremteni? Nem tüdtá eltávolítani a rosszat az emberi életből?
Isten és em,ber e g y m á s h o z v a l ó viszonyát ezzel a szóval szokták kifejezni: vallás. A v a l l á s v a l ó b a n nem, más, mint az a viszony, a z az á l l a n d ó k a p c s o l a t , melyben a teremtmény él Teremtőjével, Istennel. Látod, k e d v e s engesztelő Testvérem! A v a l l á s oly mély, h o g y s o h a s e m lehet eltávolítani az emberi életből. Szorosan ö s s z e f ü g g azzal a ténnyel, h o g y mi egyszer ű e n teremtmények v a g y u n k , a Teremtő Isten kezé-
nek művei. A v a l l á s a mennyei. A t y á v a l való viszonyunk. Az e r e d e t i á r t a t l a n s á g á l l a p o t á b a n , melyben az ő s e m b e r élt, volt tehát vallás, mert az ember b e n s ő k a p c s o l a t b a n élt Istennel.
Istenhez való hasonlóság.
Először is mint természeti lény, az embelMsten teremtménye volt. Istennek köszönhette létét, Isten mind i g felettese, u r a m a r a d t , akinek j o g a volt követelni az e m b e r t ő l , - h o g y v e s s e a l á m a g á t neki.
Isten pcttáncsa.
Istentől nyert a j á n d é k a i n k között a l e g a l a p v e t ő b b a Hozzá való h a s o n l a t o s s á g u n k az értelem é s szab a d a k a r a t a j á n d é k a által. Az értelmetlen teremtméAz ősember vallási kötelességei. nyeknek Isten az ösztön' p a r a n c s o l ó s z a v á t a d t a , ezzel kényszerítette őket, h o g y e n g e d e l m e s k e d j e n e k a Milyen m ó d o n nyilvánult m e g ez a viszony? Mik természetükbe oltott törvényeknek. De az embernek voltak a mÍNŐsszüleink v a l l á s i kötelességei? s z a b a d s á g o t adott, é p p e n azért, h o g y tudjon s z a b a Mindjárt m e g m o n d o m neked, Testvérem! Csak n e / don, önként e n g e d e l m e s k e d n i Neki. Az embernek teieledd el, h o g y az e m b e r az eredeti ártatlanság, állahát s z a b a d o n kelle\t e l f o g a d n i a Isten a k a r a t á t és köp o t á b a n természeti és természetfeletti életet élt, tehát vetnie ¡azt. E n g e d e l m e s s é g é n e k jelét kellett a d n i a . "Az a viszonya Istenhez szintén kétféle volt. ősember v a l l á s á h o z tehát hozzátartozott a z e n g e d e l mfesség is, melyet ki kellett mutatnia Istennel szemben. Mint természetes lény . . .
Az e m b e r n e k el kellett tehát ismernie és ki kellett n y i l v á n í t a n i a Istennek ezt az alávetettséget, ö n k é n t kellett Istennek, mint l e g f e l s ő b b lénynek és Űrnak a l á zatos e n g e d e l m e s s é g é n e k á l d o z a t á t b e m u t a t n i a : imádn i a kellett Őt. Istent i m á d n i annyit, jelent, h o g y a teremtmény Teremtőjének, az ember Istennek kinyilvánítja a l á v e tettségét, h ó d o l a t á t . /
Természetfeletti világban.
Á m d e a természetfeletti r e n d b e n az ember Isten g y e r m e k e , aki Istennel b a r á t i szeretetben él. íme a második v a l l á s i k ö t e l e s s é g e : A tiszta szeretetből f a k a d ó h á l a á l d o z a t a . Hálát kell a d n i a Istennek és szeretnie kell Őt, mert Isten szereti. Ez a p a r a d i c s o m v a l l á s q s életének másik n a g y tényezője. Lám, milyen egyszerű volt a k k o r a vallási Milyen s z ü k s é g e s volt m é g az eredeti á r t a t l a n s á g á l l a p o t á b a n is a v a l l á s o s élet. Az e m b e r n e k a k k o r is i m á d n i a kellett az Istent, akkor' is nieg kellett köszönnie a vett jókat. Az ember ^az i m á d á s és h á l a á l d o z a t á v a l tett elegei e m e kötelességének. Nem hanyagolható el. Ne f e l e d j ü k tehát, h o g y a v a l l á s n e m c s a k járuléka, melléked f ü g g e l é k e az e m b e j i életnek! A v a l l á s nem e l h a n y a g o l h a t ó , jelentéktelen ü g y e a történelemnek. Ellenkezőleg! Az e m b e r n e k Istennel szemben .fennálló elemi kőTelessege! A v a l l á s Isten részéről: Isten n a g y a j á n d é k a , á teremtés n a g y műve, az eszes lény felemelése; Isten; jós á g a az emberrel szemben, kit g y e r m e k é ü l főgadott; A v a l l á s a z ' e m b e r részéről p e d i g i m á d á s , v a g y i s Istennek való,., hódolat és alávetettség, h á l a a vett jókért, mint g y e r m e k n e k viszontszeretete Istennel szemben. I m á d á s b ó l és h á l á b ó l m u t a s s o n b e áldozatot Istennek s ezzel vaNja m e g Tőle való f ü g g é s é t és iránta v a l ó n a g y szeretetét.
Isten n a g y o n egyszerű és könnyű p a r a n c s o t adott az e m b e r n e k : ehet a p a r a d i c s o m minden f á j á n a k gyümölcséből, c s a k egyetlen f á n a k gyümölcsét ne ízlelje meg soha. , Ez a p a r a n c s n a g y d n egyszerű é s kaíinyű volt. A p a r a d i c s o m b a n sok fa volt, é p p e n olyan gyümölcsöt hoztak, mint ez. Minden m á s fa h a s o n l ó a n jóízű gyümölcsöt nyújtott neki, mint, ez a tiltott fa. Az embernek akkor még nem volt engedetlen szenvedélye, v á g y a , irigysége. Nem volt tehát akkor kísértése a rendetlen v á g y b ó l kifolyólag,. hiszen természete egészen tökéletes volt. Csakis azért, kelléft e n g e d e l m e s kednie, h o g y m e g v a l l j a Istennel szemben alávetettségét és h á l á j á t . Isten f ő s z á n d é k a a tilalom által az volt, h o g y az ember l e g y e n méltó annyi a j á n d é k r a és önként a j á n l j a fel e n g e d e l m e s s é g é t Istennek, következőleg szerezzen m a g á n a k érdemeket az örökségre, melyet az örök b o l d o g s á g b a n Isten neki szánt. Az ősember vallási cselekedetei. íme, mindebből láthatjuk, miben állottak az ősember vallási cselekedetei: 1. Elismerni Istent, mint a v i l á g m i n d e n s é g és az ember legfelsőbb Hatalmát és Urát. Lelke m é l y é n elismerni, hogy Isten h a t a l m a a l á tartozunk, Ő p a r a n csol, rendelkezik velünk. 2. Meghódolni Istennek,' önként és s z a b a d o n a d n i neki alávetettségünk á l d o z a t á t : lélekben e l f o g a d n i ezt a f ü g g q s é g e t és késznek' mutatkozni az e n g e d e l mességre. 3. Imádni Istent, m e g v a l l a n i és külsőleg is nyilvánítani, , h o g y e l f o g a d j u k Istentől v a l ó f ü g g ő s é g ü n ket, alávetjük m a g u n k a t h a t a l m á n a k é s erejének. 4. Őszintén megköszönni minden vett jót, a természeti és természetfeletti j a v a k a t , melyekkel Isten v é g telen j ó s á g á t és végtelen szeretetét mutatta ki irányunkban. /• j1 5. Viszontszeretni Isteni őszintén és m e l e g e n ! Mint jó és e n g e d e l m e s g y e r m e k e k méltóak Isten szeretetére s ezért v a l l á s o s életük szüntelen viszontszeretet. 6. Engedelmeskedni Istennek, aki a mi önkéntes
7
s z a b a d áldozatunkat a k a r j a , jutalmat a d h a s s o n a végtelen b a n , a földi élét után.
h o g y minél n a g y o b b boldog mennyország-
7. Végül kérni Istentől mindazt az a j á n d é k o t és kegyelmet, melyekre természeti és természetfeletti életéhez s z ü k s é g e volt. A v a l l á s o s s á g alapja. Ezek e g y b é n a vallásos élet alapelemei. Nemcsak akkor, az eredeti á r t a t l a n s á g á l l a p o t á b a n , a bűn elkövetése előtt, h a n e m m a is.; A v a l l á s a l a p j á b a n nem e g y é b , mint Istennel való viszonyunk, \s ez a viszony u g y a n e z e k b ő l a z elemekből áll. Most, is kötelességünk, hogy elismerjük Isten felsőpbségét, e l f o g a d j u k uralmát, imádjuk Istent, legyünk h á l á s a k , szeressük őt viszont s végül e n g e d e l m e s k e d j ü n k p a r a n c s á n a k . , Ha a.bűn nem következett volna be, akkor a v a l l á s a z említetteken kívül m a sem t a r t a l m a z n a m á s kötelességeket és elemeket. Nincs hely benne az engesztelésnek. Mit látunk, k;edves engesztelő Testvérek? Vájjon nincsen helye az ősember v a l l á s á b a n az' engesztelésnek? V a l ó b a n nincsen! ^ 1. Az eredeti á r t a t l a n s á g á l l a p o t á b a n Isten* és ember viszonya a legtökéletesebb ö s s z h a n g b a n állt, semmi sem z a v a r t a , meg.. • A k e v é l y s é g n e k m é g á r n y é k a sem z a v a r t a m e g Istennek az emberrel való összhangját. Semmi sem a k a d á l y o z t a , h o g y az ember elisirierje és m e g v a l l j a Isten felsőbbségét. Nem a k a r t a Istent trónjáról letaszítani, nem akart Isten fölé emelkedni, ami az első v a l l á s o s kötelességével homloke g y e n e s t vqlna.
tetét d n g e d e l m e s s é g é v e l m u t a t t a ki, mint a jó gyermek is szokta. Kezdetben e g é s z e n természetesnék tűnt fel neki, h o g y e n g e d e l m e s k e d j é k Istennek és a j á n l j a fel neki s z a b a d o n h á l á j a é s viszpntszeretete áldozatát. . , Boldog barátságban Istennel. Az ősember a p a r a d i c s o m b a n n e m ismerte a bűnt, semmi s e m nyugtalanította őt, semmiféle zavaró körülmény nem forgatta föl Isten és ember összhangját. 1 A k e g y e l é m és az Istennel , való b a r á t s á g b o l d o g á l l a p o t a volt az. Bárcsak mindig m e g m a r a d t
Ha a b ű n b e e s é s n e m történt v o l n a meg, a v a l l á s l é n y e g é b e n u g y a n a z m a r a d t volna mindmáig. 'A l e g n a g y o b b
katasztxóia.
Az e m b e r i s é g n a g y s z e r e n c s é t l e n s é g e a bűn Övj okozta, h o g y az eredeti á r t a t l a n s á g n a k ez a kim o n d h a t a t l a n b o l d o g á l l a p o t a , lélveszett és gyökeresen megváltoztatta az e m b e r n e k Istenhez v a l ó viszonyát. ' A bűn ú j állapotot teremtett, ami az eredeti árt a t l a n s á g h e l y é b e lépett. V a l ó b a n ez lett az emberiség l e g n a g y o b b k a t a s z t r ó f á j a ! Ez lett minden szenvedés és n y o m o r ú s á g kezdete.'Ez változtatta át a p a r a dicsomot siralomvölgyévé! A bűn tette s z ü k s é g e s s é a, v a l l á s e g y é b g y a k o r l a tain kívül az engesztelést, a v a l l á s o s élet új elemét! Erről az új állapotról és a v a l l á s o s s á g ú j eleméről, az engesztelésről m a j d a következő a l k a l o m m á i tárgyalunk.
v 2. Az eredeti á l l a p o t b a n az ember -nemcsak önként vetette a l á m a g á t Istennek, h a n e m a l e g n a g y o b b örömmel és b o l d o g a n . Hiszen az az alávetettség volt az a l a p j a ú j a b b j a v a k é s kegyelmek elnyerésének.
3. A p a r a d i c s o m b a n a z . ember önként és szívesen i m á d t a Isteút és nem; a k a r t a m e g t a g a d n i n e k i az imád á s áldozatát. Istentől való f ü g g é s e nem volt neki kellemetlen teher.
volnál
\
Erdey Feienp.
FELVÉTEL A PÁLOS RENDBE. A Magyar Pálos Rend most visszakapott 700 éves bölcsőjében, a Pécs feletti csodaszép Szent Jakab-
4. A p a r a d i c s o m b a n az ősember szívből megköszönte Istennek minden a j á n d é k á t . A h á l a d a t o s s á g s o h a s e m tűnt fel neki, nehéz teher g y a n á n t . Önként és örömmel mondott köszönetet mindenért, amit kapott és Istennel szemben s o h a s e m érezte m a g á t követelődző koldusnak, h a n e m szeretett gyermeknek, aki mindent áz Aty.aistennek végtelen j ó s á g á b ó l kap. 5. Csoda-e, h o g y az eredeti á r t a t l a n s á g állapot á b a n az' ember viszontszeretete lelkének lobogó láng o l á s a volt. Az a tiszta ós bűntelen természet, szív és lélek tudott igazán, őszintén és izzón szeretni. Ez a szeretet á l l a n d ó áldozat volt, mely mindig kedvet ta- ' Iáit Isten színe előtt. 6. A p a r a d i c s o m b a n az ember Isten iránti szere-
8
hegy
tetején áll a pálos
pálos
újoncok
érettségizett
újoncház. Itt történik a
kiképzése.
Felvételüket
ifjak és érettségi
nélkül
kérhetik is
segítő
testvérnek. A felvételi kérelemhez felvételt kérők csatolják:
iskolai
bizonyítványukat,
keresztlevelü-
ket, bérmalevelüket, anyakönyvi kivonatukat, rövid életrajzot,
és
ha kiskorúak,
szülői
beleegyezést.
A felvételi kérelmet Pálosrend Vezetősége, Budapest, XI., Pálos Kolostor címre kUldjék.
A
SZENT
F E H É R .
GELLÉRT
Őszi eső szitál az üszkös Város felett. Végigcsorog a . romok kormos, tetőtlen falain s a falak még feketébbek lesznek. Lent ázott szekerek csörögnek, kordék é s . taligák, előttük,' utánuk s á p a d t a r c ú / b e e s e t t s z e m ű , rongyos 1 magyarok. A világhíres hidak vízberokkanva haldokolnak, csak, két ka/juk emelkedik az égne.ks még mind i g his2nek^és bíznak az életben. S a . sár, szenny,, üszök, romolj:, nyomor és, éhség felett ott -áll tovább is változatlanul Szent Gellért. Mögött'e az oszlopsort megtörte a háború, engedte, nem kellett n ^ k i ; ' sohasem szerette a cifraságokat. Kunyhó és yár, paloták, bódpk, székesegyházak és egész 'varosok lettek kaviccsá körülötte, Szent Gellért csak áll továbbra is tartjb magasba k e r e s z t j é t . . . Hivátása> hogy itt álljon és hogy most is álljon. Sí e kettqs hivatás nemcsak az övé, hanem, utódaié is: ö pálosoké.
'
B A R Á T '
KETTŐS
HIVATÁSA
szentté e hegyet. Hogy az ország szívében s annak is kellős közepében itt álljon a kővé meredt evangélium, az örökös némaság és mégis hangos szó: az igazi élet a szentgellérti, a krisztusi élet: önzetlen önfeláldozás mindhalálig! Éppen itt ^kellett Szent G e ^ r t n e k Krisztusért meghalnia, hogy a hálás magyarság ide tűzhesse ki, az ország és világjáró idegenek szemeláttára a hatalmas apostol/ szobrát, kezében a magasra emelt keresztt'el. Hogy az egész népnek és minden-, népnek minden • évszázadon • 1 át h i r d e s s e a r örök igét: ' „ A k i Utánam' akar
ú
I
jönni,
vegye
ÉftÉÉIt ÉH! •
fel
»
keresztjét...!"
1
...(De, nemcsak ebben állott SZent Gellért-csodálatos ívelésű hivatása. Az .isteni Gondviselés számára még egy feladatot tartogatott s eZt csodálatos, éppen tényleges. Itteni utódai, a magyar pálos remeteszerzetesek, kapták az áldott iáténi Kléztől örökségül- |
Mi volt Szent Gellértnek a Gondvisdléstől adott pi-
. . ^Szent Gellért .szüleinek sokáig nem adott az Úr gyermeket. Forró im^dságbah esdettek téhát Hozzá • és Nemcsak hogy bátran szembenézzen a pogány makülönösen, az Űr Édesanyját kérték nagy bizalommal; hbgy gyarokkal egészen a vértanúhalálig, 'hanem hogy éppen áldja meg gyermekkel házasságukat. Három teljes évig itt nézzen szembe' velük az ő „szent*-' hfegyükqn. Mert | folyt ez a könyörgés' s akkor született az elsőszülött fiú,' é p p e n ő volt hivatva, hogy ezt a " sz'ént, hegyet igazán — a későbbi .Szent Gellért. .szentté l e g y e . : 1
\ ,'
PogányS eleink- nem tarthatók olyan értelemben pogányoknak, mint ahogy pl. az afrikai fétisimádó vad törzseket nevezzük. A Napot; Holdat, csillagokat, vizet, földet csak tisztelték ők; ellenben t ö b b keleti történetíró világosan tanúskodik arról, hogy az ősmagyarok csak egy Istent imádtak.' Teofilaktősz is' bizonyítja rólyk' ; , . . . Istennek nevezik és imádják e g y e d ü l azt/ ^ki. az egét és főidet alkotta." Ez a vallási felfogás azonban még t á v o l - á l l t | ' a z isteni Üdvözítő szellemétői. Bár az ő igazi szellemét már a pogány magyar lélek is megérezte. Számos tényező, így pl. a Lehel vezér mondája, Csaba királyfiról, vitézeiről és a Hadak útjáról, a Tejút csillagairól szóló csoda,szép mondák mind ' a z t bizonyítják,, hogy a pogány magyarok hite is az volt: minden, jótett között á^ nép jólétéért elszenvedett hősi halál-juttatja a lelkeket a .legnagyobb égi dicsőségre! Jézus Urunk evangéliuma pedig' így • szól: „ N a g y o b b szeretete senkinek sincs annál, mintha valaki életét adja barátaiért!" (Ján. 15, 13.) Szent, Gellért küldetése tehát az lett, hogy ( éppen e hegyen „ a d j a életét barátaiért", ,hogy így saját y é r é v e l ' - t e g y e igazári
BEBSSSSSSfiBBe
.*' 't-'rfl!/ o
- /' ?.: í , j. , './,'• \ '\ K '
1
;'.;';'
J. \ '' \
V' '. ' . V
Mihelyt a kis Giorgio (ez volt -keresztneve) esze.cskéje nyiladozni kezdett, szülei azonnal' megértették vele, hogy ő a Boldogságos Szűz -^jándéka. így kora gyermekségétől kezdve valami rendkívüli, rajongó áhítattal csüngött égi Anyján.^Ez a rajongó tisztélet végigfehé.rlik egész , é l e t é n . . . Amikor a magyar nép előtt először megszólal, a Boldogságos Szűz dicséretét hangoztatja . . . Neveltjében,- Szent Imrében is főkép a -Szent Szűz iránti; rajongást ülteti el; s ez a tisztaságos- Anyának- ajánlja fel szűzi t i s z t a s á g á t . . . Aztán elvonul a magányba, hogy teljes élettér kpvesse a j i á z á r e t i Szűz rejtett é l e t é t . . . és ott a i,Szent Gellért kövén',' még ma is áll; az ősi, 900 éves kápolna a Boldogasszony tiszteletére . . . Amikor- püspök lesz, akkor is azonnal í templomot épít •a Boldogasszony tiszteletére, mellé , rtionostort alqpít, bencéseket t e l e p í t . . Székesegyházában a Boldogasszony oltára elé ezüsttömjénezőt állít és 1 két élemedett korú embert fogad, hogy a. tömjénezőbe folyton szenet és tömjént rakjanak s.'így a tömjénillat ott: sohase hiányozzék. . . Minden reggel körmenetileg járult az oltár elé . . . , Szombati napokon jtt, hosszú zsolozsmát végzett és e napon még 1 b ő v e b b r e nyílott alamizsnaosztó iszáicja . . . Ha egyik-másik bűnös szolgáját vezették,
mm
/
A! F E H É R •eléje s/ az a Boldogasszony nevében kért s tőle bocsánatot, a drága névre könnyekre fakadt s, még ő kért a bű> nőstől b o c s á n a t o t . . . és halála közeledtét érezvén elrendelte, hogy_holttestét " i s a Boldogasszony védelme alá helyezzék: ott temessék el az általa emelt Boldogasszony^egyházában. De a leghágyobb Mária tisztelővé tette mégis e két •szó: Magyarok Nagyboldogasszonya.
I
'
\
A. „ m a g y a r " névnek őseink nyelvében „ e m b e r " és „ b o t d o g " jelentései voltak. Igy máig megmaradt népmesék és népdalok „Tündér Ilonája" és „Magyar Ilonája" azonos volt a szintén néphagyományokbór még ma is ismert „Boldogasszonnyal". Vagyis őseinknél a Boldogaszr szony nem volt más, jjtint a b o l d o g földanya; aki boldog, mert gyermekeit, | az embereket keblén táplálhatja. A „Boldogasszony" tehát eredetileg '„a f ö l d " , ,a pnagyar föld, illetőleg Magyarország megszemélyesítője u»lt! Tudnunk keli ugyanis, hogy pogány őseink is teljesen tisztában voltak azzal,, .hogy, a Nap é s . a Föld égitestek, tehát ezeket is Isten teremtette. Mindamellett ezeket is költői lelkületükkel megfelelőén, költőileg szépséges ifjú, életerős férfi és nőalak személyesítették meg. igy kapta a minden é l ő t tápláló Fölei a' Boldog ^llona (sümer szó: llana .-v élők anyja), vagy Boldogasszony szépséges anyai' ábrázolását. A földért mindig rqjongó magyar nép lelkéből igen nehezen lehetett volna kitörölni - a csodaszép Földanya k é p é t . . . 'Az istenáldotta bölcseségű . Szent Gellért püspök tehát gondolt qgy merészet és meghirdétte a nemr é g megkeresztelt magyaroknak: az' az áldott Nagyból-, dogasszony, aki táplál és eltakar, akit ti mindig emlegettek, ) n e m a föld, ^hanem a -Dézus Úr édesanyja, ő a Nagyboldogasszony. Igen: neki, ez áldott magyar remetének köszönheti a magyan kereszténység, hogy az Üdvözítő édesanyját a saját ősi. szaván, a „Boldogasszony" néven tisztelheti, éspedig' a Kicsi Máriácskát," |,Kisboldogasszony"'. s a mennybeszálló Királynét „Nagyboldogasszony" néven! Ugyanazon magyar remete sugallásának tudható be az a tény is, hogy a Szent Király áz országát és a népét ez égi Boldogasszonynak ^ajánlja, hogy Neki adja át kaját .tulajdonuf^hogy Ö Jegyen ez qrszág „Asszonya", azaz királynéja; mert. akkori nyelvünkön az „asszony" még királynét 1« jelentett. ezt éppen a ' Nagyboldogasszony napján, a '^oldogságop' Szűz mennybemenetele napján tette, hogy ezáltal is kihangsúlyozza hitét és magyarjai szívébe vésse az igazságot: a mi igazi anyánk nem a- föla,-hanem ,,a. Jézus Úr Anyja, a Boldogságos Szűz Mária. Hogy népe ezentúl, k'özelebbinek érezze'magéhoz a Boldogságos : Szüzet és őszinte alattvalói hódolattal övezze körül. * De az Örökhagyó Szent Király még pzévben, 1038ban meghalt; Szent Gellért . é l e t é r e is pontot t e t t . 1046ban a szentgellérthfeg^l kőzápor; mi lesz, az örökséggel?
10
B A R Á T ...A
=
magyar remetének, Szent Gellértnek életét so-
Van követték. Tihany -sziklái 'között, Pozsony a Bajífony rengetegeiben, a Zobor-hegység a trencsénl vártól
nenh messze,. a Vág. túlsó partján, a
meredek szrklaszorosOk
között, | a
Mecsek ormajn,. mindenütt remeteélet
környékén,
barlangjaiban,
pilisi
hegyekben, a
találkozunk már e \ k o r b a n a
követőitől...
Ezekből szervezte meg aztán Boldog özséb>fesztergómi 'kanonok; pilisi reméte a 'magyar remete-szerzetet: a pálos rendet. S e magyar rend már kezdetétől fogva a többek között egy különös magyar ^ajátsággal ékeskedett : nem avatta ' szentté szentül élt és meghalt tagjait, hanem rendi szentekként .tisztelte a nagy magyar család szentjeit — és f ő l e g Magyarország" Védőasszonyát — a Magyarok Nagyasszonyát. Templomainak tekintélyes Számát neki szentelte; i. e z e k , / ö z ö t t számos,; kegyhely is foglalt helyet,, S a t ö ' b b r templomaikban is legalább egy kegyoltár hirdette az ö 'nagy Boldogaszszony-tiszteletüket. "A pálos 'hitszónokok", is arra törekedtek, hogy a Boldogasszonyt úgy mutassák be a népnek, mint a Magyarok Nagyasszonyát. Ahol megtehették, újonnafi épült templomaikat a magyarok Nagyasszonyának -.tisztéletére^ szentelték. Igy pl. Márianosztrán is a törökdúlás után ^ r á é p í t e t t templomukat 17^9-ben is-„Magyarok Nagyasszonyának", a" „Mennybement Istenanyának" tiszteletére .szenteltették. Ezért bátran leszögezhető: különösen a Pálos magyar rendnek köszönhetői--hogy & .MsgysCök,. Nagyasszonyának --tisztelete az ország lakosságának a legszélesebb rétegei között is elterjedt, -s hogy a Magyarok . Nagyasszonyának alakja' valóságos nemzeti eszménnyé finomult. A keresztény középkor Boldogasszony-tisztelete é s a nemzeti gondolatok között mutatkozó eszmei közösség a pálos búcjújáróhelyeken vált valóra, a legnagyobb, mérr tékben a gyakorlati'hitéletben., is. .' . . . A magyar remetékből alakult remete'rend mindig a magáénak vallotta Szent Gellértet. I g a ^ a bencésrendnek Volt. fogadalmas tagja, de hazánkban otthagyta minden ember társaságát ,és a, teljes magányba vonult v i s s z a ( m i n t e g y k o r Remete -Szént Pál, a pálosok ősatyja tette).-Ezért a pálosok ^ Szent Gellértet, mint egylk : legkimagaslóbb ^magyarországi ősüket tisztelték, ünnepét különös ünnepélyességgel ülték meg, képeit rendi oltáraikra helyezték, sőt ezeken tehéiv pálosrühában is ábrázolták, hiszen az ő életmódjukat követte . . . •J'.. .Sőt, amint láttuk, ,e magyar remeterend hűségesen átvette Szent Gellért örökségét is, hogy a ^ m a g y a r nép szívébe beleültésse az^ Istenanyának, m i n t ' a Magyarok Nagyasszonyának tiszteletét. Az osztrák önkény kiszórta őket 1786-ban hazánkból. De a Gondviselés különösen csodálatos intézkedését láthatjuk ama tényben, hogy éppen most és éppen erre a helyre helyezte vissza őket! Most olyan vérZivatar zúgott el felettünk, mint még eddig soha. Igy a nagy isten1 nem találta elegendőnek, hogy az ország szívében, annak- is a legkimagaslóbb pontján, csak. egy néma-kőszobor emelje a magya-
/
A F E H É R . B A R Á T ' fok fölé a vigasztaló keresetet és "csak ,kőajakkaf' ! hívja ' őket ' ő s i , Nagyasszonyunk anyai Szívéhez. Titokzatos ujjal idehívta a Síent - G e l l é r t - h e g y oldalába' Szent Gellért utódait, akik immár kerek 700 éves multjukkah mindíg r> azon fáradoztak, hogy "a magyarok Nagyasszonyát minden magyar Édesanyjaként szeressé, hogy ők most már .élőszóval is fbíyt^ssák itt az ország szívében s ennek i s ' k e l l ő s közepén, egykori; remeteősük, Szent Gellért küldetését.
nyaldossa, áz engedi elfolyni /meHette, s csak áll még nagyobb nyugaloirímal,; biztonsággal" és méltósággal, mint amilyennel hömpölyög alatta a Dlína. /. Népem lelkének arcát látom e hegyen. Zuhoghatnak rá vérzivatardk; nekibuzdulhatnák sórsfolyók,' 6 áll. Mert védi Szent Gellért boldog rendelése és öröksége: egyik felől Dézus Urunk keresztje, a másik sfelöl a Boldogaszszony anyai palástja. És hiszem: állni fog az idők végezetéig. És. imádkozom: éTjen örökre!Brodroghy Szabolcs,
. Urunlf születése után 434-ben kelt, át Attila nagyúr a Kárpátokon,, -hogy meghódítsa E u r ó p á t / . . Kerek egyezeregyszáz év mi|J,va, — 1 9 3 4 - b e n , az övénél sokkal" csekélyebb csapat k e l t ' át ismét a Kárpátokon: 16 fehérruhás p á l o s . . . De nem azzal- aí szándékkal, hogy világbirodalmat alapítson, hanem- sokkal nagyobb, tervvei: hogy minél több mágyar számára megszerezze a mennyországot. Az isteni Gondvjselés intézkedése folytán j t t vertek tanyát, híven remeteőseik hagyományaih o z , ' a Szent. Gellért-hegy szikláüregeiben, s amíg Szerit Gellért ősük e hegy északi sarkán a keresztet emeli magasba», úgy ők is e hegy déli sarkán főoltárukra a ke-, resztet emelték, a. nagy, véres Krisztussal... Hogy amit Szent Gellért 900 éves alakja némán hirdet, azt most ő k ; élőszóval harsogják'/ a > legszörnyűbb vérzivatar után megriiaradt „maradék magyarok" fülébe: — Magyarok! Ne ; feledjétek Jézustok igéjét: utánam akar jönni, vegye fel . k e r e s z t j é t ! . ' ' ^
„Aki
• * . De ugyanarra a szentgellérthegy'i 'szikiaóltárra, a nagy kereszt alá odail|es,ztették ezek" - a magyar remeték a Magyarok Nagyasszonyának képét is, és naponkint reggel yis,, este is összegyűjtik a magyarokat a Nagyaszszony hódol.atára, ünnepi előnapjait megböjtölik, szentbeszédeikben mindig róla zengenek, sőt-szobrait kihe-, lyezik a barlangjuk élébe, a rendházuk árnyékába. S íme, jött a főváros ostromq, hullottak a bombák, az aknák a^ sziklatemplöni > elé, magára a rendházra 64 esett, dé mind a három künnálló Boldogasszony-szobor, mind a nem messze magasló Szerit- GeJjért-szobor is ép maradt. Ime: a Gondviselés akaratából a pálosok teljesítik be Szent Gellért második mgghagyását:. Aogy szüntelenül hirdessék a magyarnak: -'ne félj) nem vagy árva Európa, közepében, van Anyád, a Magyarok Nagyasszonya! :,
. . . A Szent Gellért-hegy alatt már évmilliók óta folyik a Duna. Egy írónk „sorsfolyó/'-nak nevezte. Valóban: ez hozta hátán; az idegen gályákat 900 évvel ezelőtt; a gályák p e d i g az i d e g e n b ő l - j ö t t hithirdetőket. Amikor ezek a s?ent férfiak e földre,léptek, akkor j e g y e z t e " e l magát ez a föld népe j ö v e n d ő j é v e l : a kereset s o r s á v a l . . . A Duna azóta is mindig „ s o r s f o l y ó " : egyformán, a v é g z e t / h i d e g nyugalmával és méltóságával görget r ő ^ zsaszirmot és halottakat. De a ' Szent Öellért-hegyét hiába
Mi történt Fatimábán? ;T
< • ; • V'Tw 1947 május 13. Reggel ótá nemzeti és pápai. színű zászlók erdeje díszíti a Sziklatemplom környékét és a Szent .Gellért szálló előtt fekvő északi teret. Délután öt órára Nagy-Budapest minden részéről összesereglett nép sűrűn töltötte be a Sziklatemplomot, a környező teret és' a Kelenhegyi-út torkolatát. A hegyoldalba és a meredek sziklákra úgy telepedtek le az emberek, mint akik a hegyi beszédre várnak és a csodás kenyérszaporításhoz készülődnek. Öt órakor felzendül az ének: Nagyasszonyunk, hazánk r e m é p y e . . . Az egész környék visszhangzik. Hangszórókon ismertetik május 13-a harminc év előtt történt eseményeit. A fatimai esemény harmincéves évfordulójának ünnep-lése volt ez a nap. Fatirha egy kicsiny portugáliai falu. Ebben a faluban élt harminc évvel ezelőtt három kis pásztorgyermek: Lúcia, Francisco és Jácinta. írni-olvasni nem tudtak, de imádkozni szerettek és nagyon vigyáztak lelkük tisztaságára.
Kinn a mezon. Egy vasárnapi napon, 1917 május 13-án a szentmise után a három gyermek birkákat terelt ki a le-i gelőre. Cova da Iria felé riíentek nyájukkal, ahol; a sziklákat törpe tölgyek árnyéka hűsíti. Délfelé érkeztek Cova da Iriába. Megreggeliztek. Elmondták a szentolvasót. Majd játszották a maguk ked1 venc játékait. • '
Fényesség. Délben hirtelen erős fény cikázott végig az égen. A gyermekek megijedtek, mert azt hitték, h o g y vihar van készülőben, bár felhőt sehol sem láttáik.
11
A
F E H É R
Összeterelték tehát a ,nyájat, hogy hazafelé induljanak. Még csak rövid utat t e t t e k meg. Éppen egy tölgy közelében voltak, mikor erősebb villámlás v a k í t o t t a el őket. Erősen megijedtek. Egy kis ideig mozdulni sem bírtak. Félelmük még nagyobb lett, amikor néhány lépés után egy törpe tölgy felett egy szép „Nőt" vettek észre. A ragyogóan szép és bájos jelenés közelebb hívta őket magához és kedves hangon bátorította: ,,Ne féljetek, nem bántalak benneteket." A. gyermekek bátortalanul közeledtek és hoszszan, elmerülten nézték. '( Tizennyolc év körülinek látták a^ csodaszép riőt. Dicsőségfény övezte. Mosoly játszott az ajkán. Szeméből kedvpsség áradt. Összekulcsolt kezeiben olvasót tartott. Hófehér ruhája bokáig ért. Ruháját aranyöv fogta át. Földigérő, 1 aranyhímzéses palást borult vállaira. Lábait szelíd rózsa ékesítette s egy felhőn ájlt könnyedén.
Különös beszélgetés. Végre Lúcia a csodálatból magához tért s niegszólította a Jelenést: . — Honnan jöttél; Asszonyom? — Az égből jövök. — És miért jöttél? — Azért jöttem, hogy megkérjelek benneteket, legyetek itt minden hónáp J3-án hatszor egymásután ugyanebben az órában, egészen októberig. Októberben majd megmondom, hogy ki vagyok és mit kívánóik tőletek. Rövid, hallgatás. Majd újból megkérdezi Lúcia: — Az égből j ö t t é l ? . . . égbe?
És én is elmegyek az
,— Igen, te is eljössz! — És J á c i n t a ? — Ő is. — És F e r e n c ? \ — Ő is, de egy kicsit előbb. Azért imádkozza _ el sokszor a rózsafüzért. A beszélgetés folyamán k é t kislányról is volt szó, akik ^már meghaltak. Sorsukat közölte. Az .egyik a mennyországban van, a másilk m é g ' a tísztítóhelyen. " ' ^ — A k a r j á t o k - e Istennek — kérdezte a Jelenés tovább ,-— felajánlani életeteket áldozatul és elfogadjátok-e a szenvedéseket, melyeket kíván rátok bocsátani, hogy ezáltal azért a sok vétekért, amellyel az e m b e r e k Szent Fölségét illetilk,. kiengeszteljétek? A k a r t o k - e szenvedni azért, hogy a bűnösök meg-
12
B A R Á T térjenek ? . Szeretnétek-e, jóvátenni az istenkáromlás bűneit és a Bold. Szűz Szeplőtelen Szíve ellen elkövetett sértéseket ? —• Igen, a k a r j u k — félelte Lúcia mindhármuk nevében. —- Sokát fogtok szenvedni, 1 — szólt a Jelenésjóságos anyai mosollyal —'- de Isten kegyelme veletek lesz és mindenkor megsegít b e n n e t e k e t . Míg így beszélt, s z é t t á r t a kezeit,/ melyeket eddig összekulcsolva tartott, s csodálatos fény sugárzott belőlük és beragyogta a gyermekeket. „Behatolt a lélek mélyére — mondja Lúcia — s láttuk magunkat Istenben, miként a legtisztább tükörben." < A g y e r m e k e k t é r d r e e s t e k és buzgón imádkoztak. A J e l e n é s pedig mégegyszer a l e l k ü k r e kötötte, hogy imádkozzák el mindennap a rózsafüzért, hogy így a világnak kieszközöljék a békét. Ezzel a J e lenés eltűnt.
A jelenés után. A jelenés körülbelül 'tíz t percig tartott. Csak Lúciával beszélt, J á c i n t a hallott*! a kérdést és felelétet, F e r e n c csak a hangot hallotta. Csak las- ' san, nagynehezen szedték össze magukat és összeterelték a nyájat, mely a tilosba tiévedt. A jelenés a gyérmekek lelkét mélységes örömmel töltötte el [ és gyakran sóhajtották: „Ó, milyen szép Nő, milyen szép Nő." A kis pásztorok megvitatták egymá^között a t ö r t é n t e k e t és elhatározták, hogy az egész dologról hallgatni' fognak. „Értitek, nem szólunk senkin e k " — mondotta Lúcia. J á c i n t a azonban, aki megszokta, hogy otthon mindent elmondjon, ami vele a nap folyamán tör- ~ tént, — nem bírta megtartani a titkot. — Drága édesanyám, má láttam a Szent Szüzet. — Ugyan, ne beszélj bolondokat — hallgattatta el édesanyja. De F e r e n c is megerősítette, hogy igaz, amit Jácinta mond. A hír futótűzként terjedőt el az egész faluban. Senki sem a k a r t a elhinni! Mindenki úgy vélekedett, hogy hazudnak a gyermekek. Az édesanya ezért szigorúan megbüntette ő k e t - é s rájuk parancsolt, hogy hallgassanak. A gyermekek azonban állhatatosan hogy igaz az egész történet.
állították,
(A k ö y e t k e z p jelenéseket a k ö v e t k e z ő különkülön számokban fogjuk közölni.) P. Csellár J e n ő 0 . S. P.
:S
\
2Z/ élet a Vörösen duzzadtra égette arcunkat a koratavaszi \ nap. A bárányfelhők gyorsan , húztak él fölöttünk az ' opálos égen. Pécs; tőlünk mélyen lenn, keletre, lilás fátyolba burkolódzott. Sok tornya, zöld kupolái tündéri évszálátvány alattunk. Itt fenn, Szent Jakqb hegyén, zados tölgyek, fenyők és gesztenyék hárfáin dicső múltról dudorász a tavaszi> szellő. Mint megkövesedett történelem emelkedik az áprilisi égbe a szent hegy.. A geológiai másodkor vörös színezetű kövei itt-ott merészen ugranak ki a talajból s felejthetetlen látványt nyujta-yl nak a Dráva völgye felé. A fennsíkot körülövező kora- \ vaskori illyr földsátic Krisztus előtti korra utal. Ezen a légiók erődítmé- > belül a rómaiak építette körbástya nyeit sejtetik. Legbelül
Aí új. Szent Jakab-hegyi
romokon kjön, karjukon, hátizsákokban, táskákban, búcsús énekeket énekelve hozzák fel a téglát majd az építéshez .. . Akkor még ríem láttuk pécsi honvédség, a vármegye, a város s q társadalmi osztályok példátlan összefogását, ami a csodával határos gyors eredményt biztosítja... Ott, akkor még csak a tavaszi felhők suhantak át az égen, madarak csicseregtek az ősi templom ablakában s csak a fák regéltek ősi dicsőségről...' ,. Azután jött 110 szegény, pesti fiú (nyaralni a 600 méter,magas szent hegyre. Játékos jókedvük, dolgos kezük nyomán gyorsan szétnyílt az őserdő-szerű bozót. Kiegyenesedtek a zeg-zugos utak, kiemelkedett a hétszáz-, •éves templom és kolostor... Azután jöttek hosszú sorokban a hegyláb kérgeskezű falusi .lakói: Szentkút, ürög, Patacs, Cserkút, Kővágószőllős, Kővágótöttös, Bakonya stb., stb. elöljárósággal, tanítókkal együtt. Fát irtpnak, követ s hordanak, homokot gyűjtenek, bozótot rtyesnek, utat egyengetnek... A nagy aszály miatt mindkét kút kiapad... Most lajtok húzódnak fel a völgyből üdítő friss vízzel; nő,, épül a kolostor, a kápolna s mind, mind az áldozatos, önzetlen szeretet jegyében. Aj karcsú torony mái versenyez az őriálló sötét,százados fenyőkkel, de még magasabbra törekszik. Magasan ki akar emelkedni. Keresztjét a sötét erdő fölé nyújtja. Lassan-lassan majd félcsillan a csendes vadon-, ban a pálosok örökmécsese. Hétszázév után új élet a Szent Jakab hegyén, A szentélyből kiásott régi cson- . tok talán' szentjeink ereklyéi — megzizzennek. A Népünk élni akar. KAz ősi, nagymultú Rend .poraiból éled újjá. „Édes Hazánk, te a pálosokkal növekszel..." középkori szállóige váljék valóra Isten segítségével népünk élniakarásában. P. Bolyós Ákos O. S. P.
kápolna
és
kolostor.
A
F E H E R
B A R A T
PÁLOS KRÓNIKA
Kolostorok rejtekéből
1946 j a n u á r j á b a n tartotta a rend a ncrgykáptalant, ' Az az ember, aki az isteijszeretettől nincs áthe- a m e l y e n a rend g e n e r á l i s á v á P. Maikiewícz Pétert 1 , vülve, ijam érti meg, sőt sok-sztor hélyteleniti vagy el-' választották m e g az elhúnyt generális, helyéré. .ítéli a, keményebb vezeklést,,, önsányargatálst, mely a A m a g y a r o r s z á g i h á z a k rendfőnöki m e g b í z o t t j á v á kolostorok falai között folyik-. Nem. ilyeneknek. írjuk P. Zembrzuski Mihályt nevezte ki a n a g y k á p t a l a n , aki • ezt a kis élettörténetet. e g y b e n ü b u d a p e s t i h á z p e r j e l e is. 'Ahhoz,, hogy egy vezeklő, önsanyargató' életet meg1947 s z e p t é m b e r 27-én érkezett az új generális. értsünk, előbb meg kell ismernünk és ért^áünk a jó M a g y a r o r s z á g r a , h o g y h i v a t a l o s l á t o g a t á s t t e g y e n a Rend ittlevő h á z a i b a n és m e g i s m e r k e d j é k a m a g y a r Istent,' az ő szeretetét, a bűn nagyságát s gonoszságát r é n d t a g ó k k a l . • Háromheti ittartózkodás u t á n október és a sok bűnt a földön. Valamint azt, hogy mekkora 21-én yisszutazott székhelyére, ja lengyelországi- Csenerőt ad a szívbe fölfogott és átélt istenszeretet. Ennek stochowába. x némi igazolására itt csak egyszerűen utalni tydunk az A Bíboros H e r c e g p r í m á s Űr m a g a s l á t o g a t á s á v a l tüntette ki a p é c s i kolostorunkat a Szent Gellért-ünáldozatos anyai és. hitvesi szeretet erejére. nepségekkel kapcsolatban. Huszár Gáspár a,zok köz.ül való, akik megértették Pünkösd v a s á r n a p j á n (1947. m á j . 28.) Virág Feés szivükbe fölfogták a z ' isten'széretet, az Isten- és a renc m e g y é s p ü s p ö k úr m e g á l d o t t a , a p é c s i p á l o s léi ek sz ol g.ál a t kötél ess ég é t. templom előtt felállított g y ö n y ö r ű Világ Királynéja Életpályája katonáskodással kezdődött.- Katona v o l t , ' szobrot ,és egyb'en ismét f e l a j á n l o t t a .egyházmegyé-'' éspedig az eisők közül való. Az akkóri időknek meg- jét a Szent Szűz Szeplőtelen Szívének. A b e n s ő s é g e á ü n n e p s é g e n P é c s n é k c s a k n e m egész l a k o s s á g a részt- r felelően ügyesen éfe bátran forgatta a kardot és ném vett. ' •-,egyszer^tünt ki személyes bátoráágávaV a csatákban. V i s s z a k a p t a a Rend egyik)ősi k o l o s t o r á n a k romjait Életfelfogása,' rminUáltalában a katonáskodásban tör- a; Pécs mellett lévő Szent J a k a b - h e g y e n , ahol. m á i m e g ténni szokott, könnyelmű volt. Nem nyugtalanították is indult az ú j kolostor építkezése. Júl. 2-7-én p á r a t l a nul • szép z a r á n d o k l a t o t vezete,tt Pécsről P. Bolyós lelkiismeretét a, szabadabb élet kilengései. Nem tarthat hosszan egy ilyeii élétiram. Vagy az Ákos p é c s i p e r j e l a z . új| koloötor hélyére. N é g y e z e r hivő vett részt a z a r á n d o k l a t o n . Minden b ú c s ú s h á idegzet merül ki vagy a lélek jajdul föl. Ez a szeren-, rom-négy téglát vitt fel engesztelésül a m a g a s , h e g y r e csésebb \ eset. az új építkezésekhez. Ezt az irányt kapja Huszár Gáspár élete is. Blha.gyta a katonaságot, kolostorba vonult. A vidám katonábólj remete lett. A szabadság fia a kolostor magános lakója, remetéje. Itt sem állt meg f éj úton. / : Az aszkézis és önfegyelmezés kimagasló ^mintaképévé' vált. Az .élvezetek szabadságából a szigorú öílmegtar- ' tóz-tatásra ; fogta magát. Egész é l e t e így folyt lé. Előbbi élete könnyelműségeit és rosszaságait gyakori, bőséges,könnyhullatássál siratta meg. Hogy jóvátegyén 1 és ki-' engeszteljen mindent, egész életén ált húst! nem evett - és bort nem ivott. Testét — melynek éddig oly figyelmesen kedvezett j— sokszor véresre ostóroztá. Derekán \á.sövet viselt. Éjtszakákat töltött imádságos | virrasztásban. ' Ilyenkor, hogy az álom é i ne nyomja, vasgolyót tartott a kezébep. Ha elálmosodott, a vasgolyót elejtette s a zajra eloszlott az' álmossága,. Hogy vézeklése és engesztelése teljés legyen, gyakran kéTt&.elölgáróit, hogy súlyos és ragMyos betegek gondozását bízzák rá. Szerzetestéstvéred i s ' némelykor, túlzónak találták ezt á sok és kemény vezeklést és engesztelést, és féltették egészségét. Ilyenkor Sjzent Pál j apostollal mondogatta,: Mindenre képes vagyok Abban,. aki engem megr erősít. , „Aki utánam akar jönni, v e g y e fel k e r e s z t j é t . . . " ' „Ez a fajta (a gonoszlélek) nem, megy ki máskép, csak imádság és l^öjtölés által." „ „Aki velem együtt szenved, velem együtt meg is "dicsőül." \ Huszár, Gáspár ma a boldogok dicső karában örvendez és ékeskedik. ••'>."' .' - • . ' . P. Egyenes.
14
M á j u s 13-tól október 13-ig a iatimai jelenés harmincéves évfordulójának ü n n e p s é g e i voltak minden h ó n a p 1:3-án a Sziklatemplomban. A b e v e z e t ő és be- . fejező ü n n e p s é g e t a H e r c e g p r í m á s Űr tartotta. A több i é k e n Sigmond Ernő hittanár mondotta a szentbeszédeket. Aug. 10-én Kiskunfélegyházán dr. Pétery József v á c i m e g y é s p ü s p ö k p a p p á • szentelte Kozári Vendel és Bolvári Pál testvéreinket. Kozári -újmiséjét Pesten a Sziklatemplomban, Bolvári p e d i g K a l o c s á n m o n dotta. ? -v Pálosszentkúti templomunk önálló lelkészséggé lett., A kiskunfélegyházi új p l é b á n i a hívei —j kb. ezerötszázán* — engesztelő h á l a z a r á r i d o k l a t o t tettek i d e K^ov á c s V i n c e dr. v á c i s e g é d p ü s p ö k v e z e t é s é vel k e n y é r e n és yízen. Délután a „Világ Királynőjek o n g r e g á c i ó " ünnepi gyűlést tartott, e z e n b e s z é l t é k : dr. Kovács Vince p ü s p ö k , Tóth János dr. orvos, Sáabó Lász}ó p l é b á n o s és Borda Lajos 1 főtiszt. B e n s ő s é g e s és s z é p e n sikerült népmissziót tartott kilenc n a p o n át Seress Béla atyia, a Missziós Társulat t a r t o m á n y f ő n ö k e . Minden búcsúnqpra igen n a g y s z á m b a n z a r á n d o k o l t a d a szentkúti Szűzanyához a környékbeli t a n y á k és f a l v a k hívei. í g y t ö b b e k között p ü n k ö s d k o r húszezer b ú c s ú s hódolt a B o l d o g a s s z o n y t előtt.
.
PÁLOS KOLLÉGIUM NYÍLIK MEG PÉCSETT.
Azok a katolikus fiúk, akik pálos, szerzetesi életre hivatást éreznek és a gimn. IV. osztályát jó eredménnyel végezték el, a most megnyíló pálos kollégiumba (internátus^ felvételt nyerhetnek. Az anyagi hozzájárulásról s* a részletekről bővebb felvilágosítást ad a Pálos Rend Vezetősége, Budapest, XI., Pálos Kolostor.
SfHSfS
':
•
:I
( 0
0 M
0
Az Engesztelés Műve Központi Titkárságának ^ közleményei : '
^
% /
( B u d a p e s t , IX., Üllői-út 79. I. 16.) *
FELHÍVÁS! K. katolikus Testvéreinknek, különösen az e g y e s i g letek (Oltáiegyesület, Kongregáció, Szent Vince-egyesület stb.) vezetőinek szíves t u d o m á s á r a hozzuk, h o g y az engeszteléssel kapcsolatos bármilyen irányú érdeklődésükkel (ismertetés, előadás, irodalom, p á p a i és prímási körlevelek, stb.) az engesztelés Müv e Központi Titkárságához fordulni szíveskedjenek. Címe: Budapést,' IX., J j l l ő i - ú t '79. I. 16. BESZÁMOLÓ AZ 1946/47 évről. Szeretettel közpljük mindazokkal, akik az engesztelést lelki életükben elmélyíteni Kívánják s rendszeres o k t a t á s b a n szeretnének részesülni, hogy az elmúlt m á s f é l év f o l y a m á n a következő budapesti é? pestkörnyéki e g y h á z k ö z s é g e k b e n alakult meg áz Engesztelés Müve Hitbuzgalmi Egyesület:
HIRÉK: A közponü lelkiigazgató: Ft. dr: Erdey Ferenc minden k e d d e n délután 5 órai kezdettél IV., Veres Pálnéu. 9. I. em. aszketikus előadás-sorozatot tart, az Engesztelés Művéhez tartozó k. testvérek részére. Azonban tekintettel a t á r g y f o n t o s s á g á r a , m á s — b u z g ó lelki életre törekvő — érdeklődőket is szív,esen látunk. 1948 j a n u á r 2—6-ig tartották az Engesztelés Műve tagjai szokásos évi, zártkörű lelkigyakorlatukat. Az elmélkedéseket Ft. Erdey Atya vezette, fi. résztvevőkkel é s az érdeklődőkkel ezúton közöljük, h o g y a felejthetetlen élményt és b ő s é g e s kégyelmi m e g ú j u l á s t nyújtó, teljes e g é s z é b e n a mennyországról szóló elndélkedésanyagot remélhetőleg k ö n y v a l a k b a n , ismét kézhez k a p h a t j á k . %
Budai' oldalon:
T XII., S z a b a d s á g h e g y , Szent László egyházközség. II., Szent Anna" p l é b á n i á n . (Szent László-árvqkáz k á p o l n á j á h o z csatolva.) I., Krisztinavárosi egyházközség. XI., Lágymányos, Szent Adalbert egyházközség. Érdeklődni, felvételt kérni az illetékes Ft. Plébános Uraknál lehet, kivéve a Szent , Anna plébániát, itt á jelentkezés Molnár László ny. a p á t - p l é b á n o s úrn á l történik. H./' Donáti-u. 46. Egyházközségi kereteken kívül önálló csoport működik a Magyarok Nagyasszonya Sziklatemplomhoz c s a t o l v a a Ft. Pálos Atyák vezetésével. Pesti, oldalon: Központi anyaegyesület (az Egyetemi-templomhoz csatolva). Összejöveteleit IV., Verés Pálné-u. 9. I. em. (Katolikus Népszövetség épülete) tartja, minden hónap első keddjén, d. u. 5 órakor.' Lelkiigazgató: dr. Erdey Ferenc egy. tanár. Szent Rókus egyházközség. Pestszentlőrlncen n é g y önálló csoport .alakult m e g : Kármelita nővérek z á r d a k á p o l n á j á h o z csatolva. Szemeretelepi plébániatemplomhoz csatolva. Csákiligeti Szent József kápolnához csatolva. Állami, telepi plébániatemplomhoz csatolva. Ojpesten: Ferences s z e g é n y g o n d o z ó nővérek jához csatolva.
A rákospalotai és kőbányai (pongráctelepi) p l é b á niához tartozó engésztélő testvériek most készülnek első ü n n e p é l y e s életfelajánlásukra.
zárdakápolná-
Egyben szíves t u d o m á s u k r a hozzuk mindazoknak, akik évi zártkörű lelkigyakorlatainkon rendszeresen megjelenni szeretnének, h o g y a nyár f o l y a m á n (júliusbam v. a u g u s z t u s b a n ) Ft. Erdey Atya ismét vezet lelkigyakorlatot a péceli lelkigyakorlatosházban. Pontos felvilágosítást onnét szíveskedjenek kérni. ' Szeretettel közöljük vidékeii lakó k. engesztelő testvéreinkkel, h o g y a Központi Egyesület új t a g j a i részére a legközelebbi életfelajánlás előreláthatólag ezévi április hó 5-én (Gyümölcsoltó Boldogasszqny ünnepén) lesz. Aki, tehát é l e t f e l a j á n l á s á t í r á s b a n (pontos név és cím feltüntetésével) az Emgesztélés Műve Központi Titkárságához ezen időpontig eljuttatja, a központi csoport új t a g j a i v a l együtt féívételbefi" részesülheti IRODALMI HÍREK: Megjelent a Szalézi Művek „Lelki k ö n y v e k " soro-. z a t á b a n dr. Erdey Ferenc: „Engeszteljünk szentségbén", „Engeszteljünk t i s z t a s á g b a n " és „Engeszteljünk szeretetben"; g. "könyvsorozata. U g y a n c s a k a Szalézi Művek k i a d á s á b a n k a p h a t ó (magyar nyelven) P. Johannes: „ L e g d r á g á b b kincsünk" c., m i n d e n ' k o m o l y lelki életet élő részére értékes elmélkedéssorozata, az Úr Jézus áldozatáról. Ezek, valamint a r é g e b b e n megjelent összes, engeszteléssel k a p c s o l a t o s irodalmi termékek megrendelhetők az Engesatelés Műve Központi T i t k á r s á g á nál. Bpf. IX.', Üllői-út 79i I. 16.
15
V E H ÉR
B A R Á T
gyermekeknek Valamit a Pálosokról
milyen jó meseírók, költők vagytok. Ezért küldjetek r b e nekem rövid kis meséket, versikéket, rejtvényeket,, de csak olyanokat, amelyekét magatok találtok ki. Mindént pontozni fogunk. S akinek legtöbb pontja lesz, az könyvjutalomban részesül. A rejtvény megfejtők között is érté-' kes tárgyakat sorsolunk ki.
Kezetekben van a magyar pálosok folyóirata. Sokan közületek még nem láttak eleven pálost, de képen sem. $ akik már láttak, - j - milyen keveset tudnak róluk. Tehát rajta! Hegyezzétek meg ceruzátokat és írjaTöbbféle szerzetesrendről hallottatok már beszélni. Mindegyiknek más volt az alapítója, más a ruhája és tok! Kíváncsi vagyok, ki lesz a nyertes. | más a célja. Az egyik rend Szent Ferencet, a másik Szent Domonkost, Szent Bernátot vallja alapítójának. Az egyik barna, a másik fehér, a harmadik fehér és fekete ruhát Pontérték: 5. v|sel. Míg a többi férfi szerzetesrendet idegen országban 7,29,3, 17,31,15,8,38,21,36,: a magyar ifjak védőszentje alapították, addig a pálosrendet magyar ember alapítot14, 23, 34, 41, 29, 22, 26,33, = hőnapnév ta: Boldog Özséb esztergomi kanonok.' háziállat I, 5, 18, 13, 40, 10, jöjjetek (másképén) 4, 32, 3, 24, 37, 20, 1241-ben a tatárok elözönlötték hazánkat. Minden nem meleg 27, 12, 14, 35, 37, házat feldúltak, s ahol élő embert találtak, azt fogságba fíúnév/ 29, 2, 19, 12, hurcolták. Ezért nagyon sokan az erdők rejtett mélyén kérdőnévmás többesszáma II, 30, 6, húzták meg magukat. S közülük többen annyira megsze39, 10, 9, . / r . v . háj rették áz erdők csendjét és a magányt, hogy az ellenleánynév becézve 30, 25, 2, ség kivonulása után is itt akarták szólgálni a jó Istent egy betű 16, imádságban és vezeklésben. Ezeket nevezzük remetékegy ismert karácsonyi ének 1—41, nek. . A pilisi erdő remetéi, sokszor bejártak Esztergomba, hogy a piacon eladhassák a magányban készített kosaraikat, faragásaikat. Szentgyónásukat szerették a kedves Pontérték: 1—1. kanonok úrnál, Özsébnél végezni. Ez többször meghívta őket asztalához és szívesen elbeszélgetett velük. Végül — vvvvv annyira megszerette életmódjukat, hogy ő is kivonult az 1., T erdei magányba egy barlangba. * Koromsötét éjtszaka van már. Özséb atya még minsz dig imádkozik. Egyszer csak a távolban apró tűznyelve~ DFC c s a p a d é k sz ket vesz észre. Mindig többet és t ö b b e t . . . s közeledsz nek egymáshoz. Most már egy tüzes g o l y ó . . . Mit jelent ez? Ebben a pillanatban hangot hall a magasból: „Ezek az apró lángok a szerteszét élő remetéket jelentik. 3. Szín B„ 1 Gyűjtsd Össze őket, hogy együtt dicsérhessék az Urat." Özséb atya engedelmeskedik az égi szónak, összegyűjti a remetéket, templomot és rendházat épít nekik. Pontértéks-1-. Rendet alapít, amelyet a legelső remetéről: Remete Szent Pálról nevez el Pálosrendnek. Igy történt a rend} ¿éj Ha a hiányzó betűket ber. alapítás 1250-ben. .. írjátok, egy kedves ünnep-, Ettől az időtől fogva nagyon sok ifjú lépett be a páóbert nek nevét kapjátok. losok közé, egyre-másra nyíltak meg a pálos rendházak. ig a Alig 300 év múlva már, 170 kolostora volt a Rendnek ándor A rejtvénymegfejtéseket,. Magyarországon. Nagy csapást mért a rendre a mohácsi vész, de szinlek meséket a kqvetkező cím-te halálos sebet ejtett a Pálosrendre II. József uralma: ándor re küldjétek: Pál Atyának, feloszlatta a rendházakat. Csak a lengyelországi Csensto< jbor Pécs, Pálos kolostor. chowában maradtak pálosok. Innen több mint 150 évi számlemér kivetés után, 1934 tavaszán haza/öttek a pálosok. Már, hár inga Beküldési határidő.: április 1. rom rendházuk van: Budapesten a Sziklatemplomnál, Péesett a Mecsek oldalán és az Alföld szivében: PálosJ . . . .' \ ."> szentkúton. A negyedik rendház most épül Pécs fölött: a :. A Tájekozatásugyi. Min. 9$03M8. sz. e n g e d é l y é v e l . Szent Jakab-hegyen. í ' Nihil obstat. Dr, Joannes Sima.'censor dioecesanusv f^r. Jrfég sok helyre hívják a pálosokat, de nagyon ke-' '582/1948> Imprimatur, Strigonii; cfie ¡11. FeW.uarii .ÍS40T vesen vannak Magyarországon. Imádkozzatok azért,,hogy ' ü r . Jöannés Drahos Vicarius generális, minél tobb ifjú kapjon a jó Istentől meghívást az eavet/ .. •, VJ , • 9Y Re d len magyar szerzetbe: a Pálosrendbe. ..•-. ,".•;•••. " > jóváhagyással. .
Számrejtvény
Betűrejtvények
Pótlórejtvény
Kedves Fiúk és Leányok! A Fehér Barát minden számában lesz a számotokra egy rovat. Szeretném, |ia ebben ti mutatkoznátok be írásaitokkal szüleiteknek, hogy
Pálos Kolostor k i a d á s a , Budapest. Szerkeszti; P. Csellár Jenő O. S. P. F. k.: Csellar J. — Korda-nyomda, Budapest, VIII., C s e p r e g h y - u t c a 2. (Fel.: Schaff Árpád.)
16
V \
t
nmBStmmmm
mmtm
mm*
I
A
P Á L O S R E N D
.<$•
BARÁTAINAK
ÉRTESÍTŐJE
TADTAI D M R O I • ^ Csellár Jenő OSP.: Per Mariam ad Cor Eucharisticum.— Fr. Maria Pius: Eucharistia és engesztelés. I H M M L V J I V I Ü W L . _ Bodroghy Szabolcs: Más ének a Boldogságos Szűzről. — P. Csávossy Elemér S. J.: Engeszteljen az ország Jézus Szívével. — Erdey Ferenc: Az engesztelés teológiája. II. — P . Gyéressy Ágoston OSP.: Eucharisztikus művészetünk. — Mit jelent a Szűzanya az engesztelő lélek számóra? — P. Csellár Jenő OSP.: Mi történt Fatimában? — Bodroghy Szabolcs: Egy elfeledett csodatevő. — P. Eugenius: A béke a n g y a l i . — Dr. Petró László: Fiúknak, lányoknak. — P. Egyenes: Kolostorok rejtekéből. — Kubinyi Décse: B. Jámbor Ferenc. — Terényi István: Előhang B. Özséb életéhez. — Pálos krónika. — Engesztelés Műve Központi Titkárságának közleményei. — Gyermekeknek.
Per Mariam ad Cor Eucharisticum Az Űr Jézusnak a főpapi imában kifejezett óhaja, hogy megismerjék az Atyát és akit küldött, Jézus Krisztust. „Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged (Atyám), egyedül ig'az Istent, és akit küldöttéi, Jézus Krisztust." (Jn. 17, 3.) Az Atyát pedig az ismeri, aki Jézus Krisztust ismeri. „Fülöp, aki engem látott, látta az Atyát i s . . . mostantól fogva ismeritek őt és láttátok őt." (Jn. 14, 7—9.) Aki pedig az Atyához akar eljutni, annak egyetleií útja van. „En vagyok az út, az igazság és az élet. Senki sem jut az Atyához máskép, mint én általam." (Jn. 14, 6.) A legfőbb cél elérésének és a legszentebb feladat beteljesítésének, amelyet a Teremtő szabott meg, egyetlen és kizárólagos útja az Űr Jézus megismerése, elismerése és hűséges, buzgó tisztelete. Ismerni Őt személyében, lényében, küldetésében, szándékában, tetteiben, életében. Ismerni Szívében, gondolataiban, óhajában, érzéseiben, mint Szent Pál mondja: „Ugyanazt az érzést ápoljátok magatokban, mely Jézus Krisztusban is megvan." És elismerni annak, akinek valóban megismertük. És megadni neki azt a tiszteletet és hódolatot, mely személyét ez ismeret alapján és ezt megelőzőleg az ő lényéből megilleti. Ismernünk keli Jézus Krisztust. A történelmi Krisztust, akiről a kinyilatkoztatás beszél, az evangéliumi Krisztust; az Egyházban és az Oltáriszentségben köztünk tovább élő Krisztust, Aki velünk van mindennap a világ végezetéig. Vájjon ki fogja föltárni előttünk az Ő csodálatos lényének fönséges titkait? A testté lett örök Ige titkát és csodás életét? A Corpus Christi mysticum és az oltáriszentségi élet mind mélyebb és mélyebb ismeretébe ki vezet be mindnyájunkat, hogy megismerjük Őt, akit az Atya küldött? Per Mariam! — a Szűzanya által tárul föl előttünk igazában e titok. Ahogy az Atya megismeréséhez az egyetlen út Jézus Krisztus ismerete, úgy Jézus Krisztus igazi és tökéletes megismeréséhez a Szűzanya által jutunk el. Ő az, akivel efőször közölte és akire rábízta az Atya az Igét a Szentlélek közreműködésével, aki a maga hétszeres ajándékával ékesítette föl szűzi jegyesét. Ezeknek elseje az értelem, az intelligentia ajándéka, melynek fényével belül olvasott (intus legere) áz isteni intézkedésekben és titkokban. Senki oly egységben és egyesülésben nem élt Jézussal, mint a Szűzanya. Senki oly mélyen nem hatolt be Szívébe és élete titkaiba. Senki úgy
nem ismerte, mint a Boldogasszony. És senki úgy, annyit és olyat róla mondani nem tud, mint a boldog édes Asszony. „Mária pedig mindez igéket megőrizé Szívében." Általa lett a Verbum caro — az Ige testté. Ott volt a Corpus mysticum — a titokzatos test, az Egyház születésénél. S valószínű, hogy ott volt a Corpus Eucharisticum, az Oltáriszentség rendelésénél is. Tehát az egész, a teljes Krisztus titkaiba és életébe nyert betekintést. Ő Krisztus életének egyedüli teljes birtoklója és ismerője. Általa ismerhetjük meg mi is teljesebben Krisztust, a Corpus mysticumot és a Corpus Eucharisticumot — Jézusnak az Egyházban és az Oltáriszentségben köztünk való életét. Per Mariam ad Cor Eucharisticum. Ez vet világosságot a Szűzanya iránti különös nagy tiszteletünkre és hozzávaló ragaszkodásunkra, a Mária kegyhelyekre, az ő megjelenéséire. Ezért oly szép a Boldogasszony éyének találkozása az Eucharisztikus Szentév tízéves fordulójával. Ahogy Szűz Mária adta és megőrizte először Jézus Krisztust a világnak, úgy adja és őrzi meg nekünk most is. Legyen áldott és magasztalt érte mindörökké! P. Csellár Jenő O. S. P.
ÁRA: 2 — FORINT.
*mm
