A nyílt forráskódú szoftverek
László Gábor
FLOSS FS – Free Software OSS – Open Source Software „Ideológiák nélkül” FLOSS – Free/Libre/Open Source Software
Az FSF álláspontja szerint a nyílt forráskódú szoftver nem tökéletes szinonimája a szabad szoftvernek, mivel a megnevezés nem hangsúlyozza ki a felhasználó szabadságát. A FLOSS szinonima feloldja a különbséget azzal, hogy a Free/Libre/Open Source Software kifejezés rövidítésével a szabadságot és a nyílt forráskódot is kellőképpen hangsúlyozza a megnevezésben, rámutatva arra, hogy lényegi különbség nincs a szabad és a nyílt forráskódú szoftverek között. Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/FLOSS
2009. december 4.
László Gábor
2
„Nézőpontok”...
2009. december 4.
László Gábor
3
„Mindig meg fogja nyerni a versenyt az, aki magában szalad.” B. Franklin
2009. december 4.
László Gábor
4
„A Galaxis Külső Keleti Peremének néhány liberálisabb civilizációja számára a GALAXIS Útikalauz már kiszorította a hatalmas Encyclopaedia Galacticát, s egyedül tölti be az összes tudás és bölcsesség tárházának szerepét, mert noha sok benne a hézag, és tele van kétes, de legalábbis üvöltően pontatlan adattal, két fontos vonatkozásban felülmúlja kevésbé szárnyaló elődjét. Egyrészt némileg olcsóbb. Másrészt borítóján a következő szavak láthatók szép nagy betűkkel szedve: NE ESS PÁNIKBA!” Douglas Adams: GALAXIS Útikalauz Stopposoknak 2009. december 4.
László Gábor
5
Az angol nyelvű lexikonpiac elemzése
2009. december 4.
László Gábor
6
A FLOSS SWOT analízise Erősségek
+
Alacsony költség, legális szoftver Kockázatmentesség Biztonság Nyílt szabványok támogatása Nincs függőség Gyakori termékkibocsátások Fejlesztési gyorsaság Minőség Alacsony beszerzési ár Többszöri felhasználás lehetősége Fejlesztők számának növekedése K+F és innováció növekedése Hosszútávú együttműködőképesség
Választási lehetőségek megnőnek Sok disztribúció
Lehetőségek Informatikai ipar szereplői 2009. december 4.
Gyengeségek
Belső
Felhasználói tömeg kell Tanulni kell ismét
Az üzletstratégia változása A modell még nem elfogadott Alkalmazások hiánya
– Fenntartási költségek magasak lehetnek Terméktámogatás megszűnése Hagyományos értelemben vett „tulajdonos” hiánya A projektvonalak széttöredezettsége Sok a félreértés, tévhit A szükséges alkalmazások hiánya
Külső Felhasználók László Gábor
Veszélyek 7
tális g i g i D ottsá t z s o meg
ás t ta k O
Közbeszerzés
égKölts tés ken k ö s c
Interoperabilitás
Digitális állandóság
Jogtiszta szoftverhasználat
Az eredeti kép forrása: http://www.flickr.com/photos/briansolis/520051406/sizes/o/
2009. december 4.
László Gábor
8
„Kérdések” „Termékek” oktatása vagy digitális írástudás? A szoftverek együttműködő-képessége Szabványok és nem szabadalmak Az adatok tárolása és visszanyerése egy aluldokumentált, zárt adatformátum esetén különösen problematikus lehet (lesz…). Szükséges bármilyen kormányzati beavatkozás?
2009. december 4.
László Gábor
9
Oktatás
2009. december 4.
László Gábor
10
Nyílt forráskódú szoftverek kormányzati vonatkozásai Kormányzatok speciális Szempontok a feladatai Kormányzati munkában A közadatok integritásának, Jogi, Politikai, Gazdasági, bizalmasságának és Társadalmi, Technológiai hozzáférhetőségének biztosítása Interoperabilitás Nyílt szabványok
Biztonság és adatvédelem Az állampolgárok adataink védelme
Költségek TCO és ROI
Függőség Szoftverszállítóktól és nem szabványos funkcióktól, tulajdonságoktól
A nyílt forráskódú szoftverek társadalmi értékének felismerése
Esélyegyenlőség biztosítása a közbeszerzések során
A kormányzati és más államigazgatási szervek motivációinak elemzése
Állam „foglyul ejtése” Márkacégek Korporatizmus „Nyilvánvalóan nem hagyhatjuk, hogy közösségi dokumentumaink valamilyen szabadalmaztatott fájlformátumhoz legyenek kötve, illetve egy olyan formátumhoz, melynek jövőbeni használatához egy szabadalmaztatott rendszer beszerzésére van szükség.” Eric Kriss 2009. december 4.
László Gábor
12
L-PEST keretrendszer Legal – Jogi környezet Szerzői jog, licencek Felelősség Szoftverkalózkodás (piracy) Szabadalmak
2009. december 4.
Political - Politikai környezet Személyes adatok védelme (privacy) Digitális állandóság Digitális örökség Nyílt kormányzat Közbeszerzések
Economical – Gazdasági környezet Költségcsökkentés Piaci egyensúly Innováció Munkahelyteremtés Függőség
Social - Társadalmi környezet Szabadság és esélyegyenlőség Oktatás Szoftverhasználati szokások Digitális megosztottság Akadálymentesítés
Technological - Technológiai környezet Minőség Funkcionalitás Interoperabilitás Átláthatóság Nyílt szabványok támogatása Biztonság Lokalizáció
László Gábor
13
Az Európai Unió tanulmánya szerint a nyílt forráskódú szoftverekre fordított összeg megduplázása az EU GDP-jének évi 0,1%-nyi növekedését eredményezi, az informatikai szektor közvetlen hasznát nem számolva. Hollandiában a közigazgatási hivatalok több mint fele nyílt forráskódú szoftvert használ. Brazília lett az első olyan ország, ahol a közpénzekből finanszírozott szoftverfejlesztések eredményeit nyílt forráskódú licenc alapján kell kibocsátani. További források: http://hu.wikipedia.org/wiki/FLOSS
2009. december 4.
László Gábor
14
Üzleti modellek „A nyílt forráskód üzlet, nem jótékonyság.” Sunil Joshi, Sun Microsystems
2009. december 4.
László Gábor
15
Szolgáltatáson alapuló modell
2009. december 4.
László Gábor
16
Szolgáltatáson és fejlesztésen alapuló modell
2009. december 4.
László Gábor
17
Köszönöm a figyelmüket!
László Gábor
[email protected]
