A MÓRA FERENC GIMNÁZIUM SZABÁLYZATA 2009

A MÓRA FERENC GIMNÁZIUM

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

2009.

1

I. Bevezető rendelkezések A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint végrehajtási rendeleteiben foglaltak érvényre jutása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés biztosítása, a, tanulói jogok érvényesülése, a szülők, tanulók és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében a Móra Ferenc Gimnázium nevelőtestülete a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő szervezeti és működési szabályzatot fogadta el: A szervezeti és működési szabályzat feladata, hogy megállapítsa a Móra Ferenc Gimnázium működésének szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az iskola minden vezetőjének, pedagógusának, egyéb alkalmazottjának, az iskola tanulóinak. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. A szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén a) az alkalmazottakkal szemben az igazgató, illetőleg illetékes helyettese – munkáltatói jogkörben eljárva – hozhat intézkedést; b) a tanulóval szemben fegyelmező intézkedés, illetőleg fegyelmi büntetés kiszabására van lehetőség; c) a szülőt vagy más, nem az iskolában dolgozó, illetve tanuló személyt az iskola dolgozójának tájékoztatnia kell a szabályzatban foglaltakra, kérve annak megtartását, s ha ez nem vezet eredményre, az igazgatót kell értesíteni, aki felszólítja, hogy hagyja el az iskola épületét. Az SZMSZ alapjául szolgáló rendeletek, jogszabályok, dokumentumok. Különösen: a) Kiskunfélegyháza Város Önkormányzati Testülete – mint fenntartó – …... sz. testületi határozatával jóváhagyott Alapító Okirat;

-

b) jogszabályok: - az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról; - az 1992. évi XXII. törvény a Munka törvénykönyvéről; - az 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról; - a 138/1992. (X. 8.) korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben; - a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről. - 1/1994. (II. 3.) MKM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, tankönyvtámogatás, iskolai tankönyvellátás rendjéről; - a 2008 évi CV.számú törvény a költségvetési intézmények jogállásáról és gazdálkodásáról. a 2000. évi C. törvény a számvitelről, 2

-

a 217/1998. (XII.30.) Korm.rendelet az államháztartás működési rendjéről, - a 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól, c) pedagógiai program - az intézmény tartalmi működését a pedagógiai program határozza meg, amely a Nemzeti alaptantervhez kapcsolódva tartalmazza a feladatellátás szakmai alapjait. Az intézmény egy tanévre szóló munkaterve a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és a határidők kitűzésével – valamint a felelősök megjelölésével. A munkatervet a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti.

3

II. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI ALAPÍTÓ OKIRAT Kiskunfélegyháza Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 38.§ (1) bekezdése, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 66.§-a, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 37. §-a, valamint a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 1.§-a alapján az alábbi – egységes szerkezetbe foglalt – alapító okiratot adja ki: 1. Az intézmény neve 1.1 Az intézmény hivatalos neve: Móra Ferenc Gimnázium 1.2 Az intézmény rövidített neve: MFG 1.3 Elektronikus rövid név: 2. Az intézmény OM azonosítója:

027946

3. Az intézmény törzsszáma:

341871

4. Az intézmény alapításának időpontja: 1809. 5. Közvetlen jogelőd intézménye nincs. 6. Az intézmény típusa:

gimnázium

7. Az intézmény székhelye:

6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth u. 9.

8. Az intézmény feladatellátást szolgáló ingatlana: Név

Székhely/Telephely

Móra Ferenc Gimnázium

6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth u.9.

Helyrajzi szám 5061

Terület (m2) 5149

9. Az intézmény működési területe: Kiskunfélegyháza és közigazgatási területe, továbbá közigazgatási területen kívül. 10. Az intézmény jogállása: önálló jogi személy 11. Az intézmény alapítójának neve, címe: Kiskunfélegyháza Városi Tanács 6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth Lajos u. 1. 12. Az intézmény fenntartójának neve, címe: Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata 6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth Lajos u. 1. 13. Az intézmény irányító szervének neve, címe: Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete 6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth Lajos u. 1. 14. Képzési forma: nappali, esti, levelező tagozat (távoktatásban) 4

15. Az intézmény képzési rendszere: • 6 osztályos gimnáziumi képzés • 4 évfolyamos gimnáziumi képzés • 5 évfolyamos gimnáziumi képzés (nyelvi előkészítő) • felnőttoktatás, felnőttképzés • iskolarendszeren kívüli tanfolyami oktatás, képzés, vizsgáztatás • akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés 16. Tevékenységek: Szakágazat száma és megnevezése: 8531 Általános középfokú oktatás 85311 Gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam) 85313 Szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) 85312 Szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) Szakágazat száma és megnevezése: 5629 Egyéb vendéglátás 56291 Oktatásban, üdültetésben részt vevők, sportolók, dolgozók elkülönült étkezése Szakfeladat száma és megnevezése 853111 Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (912/13. évfolyam)

853112 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (912/13. évfolyam)

Szakfeladat részletezése • 4 évfolyamos gimnázium:  speciális angol/német nyelvi oktatás  emelt szintű idegen nyelvi oktatás  emelt szintű biológia, matematika-informatika oktatás  általános tantervű oktatás • 5 évfolyamos gimnázium, nyelvi előkészítő évfolyammal • 6 évfolyamos gimnázium • iskolai könyvtár működtetése • integráltan nevelhető, sajátos nevelési igényű tanulók ellátása  gyógypedagógiai feladatellátás: mozgáskorlátozott, beszédfogyatékos, súlyos tanulási, beilleszkedési és magatartási zavaros tanulók ellátása – diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, mutizmus, hiperkinetikus zavarok.

853114 Gimnáziumi felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) 853135 Szakiskolai felnőttoktatás (9-10. évfolyam) 853124 Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 5

17. Egyéb tevékenységek – kiegészítő feladatok: Szakfeladat száma 562917 931204 682002

Szakfeladat megnevezése Munkahelyi étkeztetés Iskolai, diáksport-tevékenység és -támogatása Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

18. Az intézmény vállalkozási tevékenysége: Vállalkozási tevékenységet nem folytat, de anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet végezhet. 19. Az intézmény munkarendje: Nappali, levelező, esti oktatás:

600 - 2000

20. Az intézmény által felvehető maximális tanulólétszám a nappali rendszerű oktatásban: 760 fő a felnőttoktatásban: igény szerint 21. Az intézmény évfolyamainak száma: 23 ÉVFOLYAM

NÉGYOSZTÁLYOS

ÖTOSZTÁLYOS

HATOSZTÁLYOS

7. 8. 0. 9. 10. 11. 12. 13. össz.

3 3 3 3 12

1 1 1 1 1 5

1 1 1 1 1 1 6 23

22. Az intézményvezető megbízási/kinevezési rendje: Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete bízza meg magasabb vezetői álláshely pályáztatásával a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet, továbbá a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtására kiadott 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet 5.§-ában foglaltak szerint 5 éves határozott időre. 23. Az intézményben foglalkoztatott dolgozókra vonatkozó jogviszony: • alapesetben közalkalmazotti jogviszony (a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény) • egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszony (a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény) 24. Az intézmény gazdálkodása a feladat ellátásához gyakorolt funkció szerint: • Önállóan működő intézmény. • A gazdálkodási feladatok ellátását a Képviselő-testület által elfogadott megállapodás alapján, szellemi és fizikai tevékenységgel végzi. • Önálló pénzügyi és számviteli egységgel nem rendelkezik.. 6

• Pénzügyi gazdasági feladatait ellátja: GESZ – 6100 Kiskunfélegyháza, Dr. Holló Lajos u. 16. • A munkáltatói jogkör felett az intézmény vezetője rendelkezik. • Előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkezik. 25. A tevékenység jellege alapján: a) közszolgáltató közintézmény b) a költségvetési szerv közfeladata a közoktatási törvény szerint: közoktatási feladatokat ellátó közintézmény 26. Az intézmény feladatellátására szolgáló vagyona, vagyon feletti rendelkezési joga: Rendelkezésre álló vagyontárgyait az Önkormányzat vagyonrendeletében foglaltak alapján kezeli, hasznosítja. 27. Záró rendelkezések: a) Felülvizsgálat rendje: az intézmény által ellátott feladatok változását megelőzően, illetve az alapító okiratot érintő jogszabályváltozást követően 60 napon belül b) Az intézményi dokumentumok elkészítésének, módosításának felelőse: magasabb vezető. c) Bankszámlaszám: 11732071-15338284-35520001. d) Az intézmény adóigazgatási azonosító száma: 15542786-1-03. e) Az intézmény ÁFA alany. Kiskunfélegyháza, 2009. szeptember 30. Záradék: Jelen alapító okiratot a Képviselő-testület a …../2009. sz. határozatával elfogadta.

7

III. Az SZMSZ hatálya 1. Az intézmény szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2009. évi december hó 21. napján fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt az iskolaszék, iskolai DÖK. 2. A szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartója 2009. év december hó 21. napján történt jóváhagyásával lépett hatályba, és ezzel az ezt megelőző Szervezeti és Működési Szabályzatok érvénytelenné váltak.

IV. Az SZMSZ és az intézmény más belső szabályzatainak összefüggései, kapcsolata 1. Az 1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról 40. §-a alapján az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket az SZMSZ határozza meg, melyet az intézmény vezetője készít el. 2. A Munka törvénykönyve és a Közalkalmazotti törvény alapján az intézményben közalkalmazotti tanácsot (KT) kell választani, melynek szabályzatát a közalkalmazotti tanács elnöke készíti el. 3. A munkáltató és a képviselettel rendelkező szakszervezet Kollektív Szerződést köt. 4. A hatáskörökbe tartozó jogosítványok összefüggései, kapcsolatai:

-

-

Megnevezés Kollektív Szerződés közalkalmazotti szabályzat munkavédelmi szabályzat munkaidő-beosztás, módosítás jogellenes munkáltató intézkedés (nem egyedi vita esetén) szociális juttatások

- jóléti pénzeszközök

- információkérés joga általában - képviselet egyedi ügyekben

Közalkalmazotti tanács véleményez kötő fél véleményező véleményező jogkörét érintő jogellenesség esetén bíróság előtti megtámadás KSZ-ben megjelölt juttatások tekintetében együttdöntési joga van KSZ-ben megjelölt juttatások tekintetében együttdöntési joga van minden esetben megilleti nem illeti meg

Szakszervezet kötő fél véleményez kötő fél vétó kötő fél kötő fél minden esetben megilleti szakszervezeti tagok képviseletét ellátja

8

V. Az intézmény szervezeti felépítése, vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladatmegosztás 1. Az intézményben a vezetéssel kapcsolatos feladatokat az intézmény igazgatója és az igazgatóhelyettesek látják el. 1.1 Az intézmény vezetősége Az intézményvezetés tagjai: • igazgató • igazgatóhelyettesek • gazdasági vezető Az intézmény

vezetősége mint testület: konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal

rendelkezik. Tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az intézmény vezetősége rendszeresen (általában kéthetente egyszer) megbeszéléseket tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Az intézményvezetőség tagjai kötelesek: •

az intézményvezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól;

•

az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az intézményvezetőség felé.

1.2 Az intézmény igazgatója Az intézmény felelős vezetője az igazgató, aki munkáját jogszabályok, a fenntartó, valamint az intézmény belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Feladatai különösen: • felel a vezetői feladatok szakszerű ellátásáért és összehangolásáért; • gondoskodik az intézmény pedagógiai programja megvalósításának személyi, tárgyi, valamint módszertani feltételeiről; • gyakorolja a munkáltatói jogkört; • gyakorolja a kötelezettségvállalási jogkört; • irányítja és ellenőrzi az intézmény gazdálkodását, figyelemmel kíséri az üzemelés folyamatosságát és gazdaságosságát; • gondoskodik a tanulói és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos, valamint a munka- és tűzvédelmi feladatok ellátásáról; 9

• dönt az intézményen belül felmerülő hatásköri és egyéb vitákban, ha azokat jogszabály vagy az SZMSZ nem utalja más szerv hatáskörébe; • eleget tesz a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettségeinek a szakszervezettel, közalkalmazotti tanáccsal; • ellátja a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatokat. 1.3 Az igazgató munkáját az alábbi vezetők segítik: 1. igazgató helyettes (magasabb vezetői beosztású vezetőként) az igazgató általános helyettese. megbízására a pályázatot az igazgató írja ki. megbízását az igazgató adja, a megbízás határozatlan időre szól. 2. igazgató helyettes megbízását az igazgató adja. a megbízás határozatlan időre szól. 3. igazgató helyettes megbízását az igazgató adja. a megbízás határozatlan időre szól. - gazdasági vezető - munkaközösségek vezetői Az igazgatóhelyettesek megbízását határozatlan időre, a nevelőtestület véleményének kikérése után az igazgató adja. Igazgatóhelyettes csak az intézmény határozatlan időre kinevezett pedagógusa lehet. Feladataik különösen: •

részt vesznek a pedagógiai program, pedagógiai munkaterv előkészítésében;

•

segítik az igazgató ellenőrzési munkáját;

•

ellenőrzik a pedagógiai adminisztráció határidejének betartását;

•

szakmai segítséget nyújtanak a beosztott kollégáknak;

•

megszervezik, ellenőrzik a helyettesítéseket;

•

figyelemmel kíséri és segíti az SZMK munkáját;

•

összefogják a munkaközösség-vezetők munkáját;

•

szervezik és lebonyolítják a továbbképzéseket;

•

véleményükkel, javaslattételükkel segítséget adnak a vezetőnek a dolgozók béremelése, jutalmazása, feljebbsorolása, kitüntetése során;

•

jelzik a szükséges javítási munkákat, javaslatot tesznek a selejtezésre;

•

előkészítik a szabadságolási tervet; 10

•

segítik a munkarend és az órarend kialakítását;

•

részt vesznek a szülői értekezleteken, nyílt napokon;

•

aktívan részt vesznek a beszerzésekben;

•

kapcsolatot tartanak a társintézményekkel.

• 1.4 A hatáskörök átruházása Az intézmény igazgatója – egyszemélyi felelősségének érvényesülése mellett – a következő hatásköröket ruházza át: a) a képviseleti jogosultság köréből esetenként

az

igazgatóhelyettesekre,

munkaközösség-

vezetőkre b) munkáltatói jogköréből igazgatóhelyettesekre, intézményegység vezetőre a Kollektív Szerződés szerint c) munkavédelmi tevékenységet a munkavédelmi felelősre 1.5 A helyettesítés rendje A nevelési-oktatási intézmény vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a: - vezetői, - vezetőhelyettesi feladatokat ellássák. Ha egyértelművé válik, hogy a) az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte, stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat

a

kötelezettségvállalási jogkör és az intézmény gazdálkodásának irányítása és ellenőrzése, az üzemelés folyamatosságának és gazdaságosságának figyelemmel kísérése kivételével az intézményvezető-helyettesnek kell ellátnia; b) az intézményvezető helyettese a szükséges, vezetőhelyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte, stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni, az intézményvezető helyettesi feladatokat az alábbiak szerint kell ellátni: A vezető megnevezése, akit helyettesíteni kell Rosta Ferenc - igazgató

A helyettesítő megnevezése (munkakör és név) Nagy Lajos – igazgató helyettes Mohosné Kothencz Irén – igazgató helyettes 11

Nemcsok Erika –igazgató helyettes, tagozatvezető A vezető, illetve a vezetőhelyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: - a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezetőhelyettes helyett, - a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására felhatalmazást kapott, - a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. 1.6 A gazdasági feladatok ellátása, a gazdasági szervezet 1.6.l A gazdasági szervezet Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv egyetlen gazdasági szervezettel rendelkezik. E szervezetnek kell megoldania a tervezéssel, az előirányzat felhasználással, a hatáskörébe tartozó

előirányzat

módosítással,

az

üzemeltetéssel,

fenntartással,

működtetéssel,

beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, a munkaerő gazdálkodással, a készpénzkezeléssel,

a

könyvvezetéssel

és

a

beszámolási

kötelezettséggel,

az

adatszolgáltatással kapcsolatos összefoglaló és a saját szervezetére kiterjedő feladatokat. 1.6.2 A gazdasági vezető

A gazdasági szervezet élén - magasabb vezető munkakörben, határozatlan időre szóló kinevezéssel – a gazdasági vezető áll. Feladatai különösen: a) közvetlenül irányítja és ellenőrzi a gazdasági szervezetet, b) a szakmai szervezeti egységek gazdasági munkájához iránymutatást ad, ellenőrzi azt, c) gazdasági intézkedéseket hoz, d) felelős az 1.6.1 pontban részletezett feladatok jogszabályoknak megfelelő ellátásáért. A gazdasági vezető felelőssége nem érinti a költségvetési szerv vezetőjének és az egyes ügyekért felelős dolgozók felelősségét. A gazdasági vezető vagy az általa írásban kijelölt –a megfelelő iskolai végzettséggel, illetve képesítéssel rendelkező – személy ellenjegyzése nélkül a költségvetési szervet terhelő gazdasági 12

kihatású kötelezettség nem vállalható, követelés nem írható elő, és ilyen intézkedés nem tehető. 1.6.3 Gazdasági-pénzügyi dolgozók: Munkaügyi-, bérügyi- és személyügyi előadó Feladata: •

Bér, munka és személyi ügyek intézése - változó bérek ellenőrzése, számfejtése, jelentése, - munkabér változások jelentése a TÁH felé, - gondoskodik a tiszteletdíjak, megbízási díjak, alkalmi munkabérek, valamint egyéb eseti kifizetések számfejtéséről, jelentéséről, - illetmény előlegekről és letiltásokról nyilvántartást vezet és jelenti a TÁH-nak, - intézi a dolgozók szülési szabadság, GYED, GYES, családi pótlék járandósággal kapcsolatos teendőit, - továbbítja a táppénzes igazolásokat, - a dolgozók távolmaradásáról jelentést készít a TÁH-nak, - tanári állomány - átsorolása, - továbbképzési kötelezettségének figyelemmel kísérése, - személyi anyagának naprakészsége, - alkalmazások, felmentések, átsorolások.

•

Gazdasági feladatok adminisztrációjának irányítása (költségvetés előkészítése).

•

A vezetőség adminisztrációjának segítése. - a közalkalmazotti törvényben foglaltakon túl, munkaköréből adódó kötelezettsége a hivatali titok megőrzése, - ügyel a személyiségi jogok betartására, - az információkat a jogszabályokban előírtaknak megfelelően kezeli. Gazdasági ügyintéző 1 Feladata: - gondnoki teendők ellátása, - technikai személyzet irányítása, vezeti a technikai dolgozók szabadság-nyilvántartását, - a mindenkori érvényes pénzkezelési előírások szerint ellátja az intézmény pénzkezelési teendőit, - vezeti az ellátmányról a jelentést, - felel a kiállított bizonylatok alaki és tartalmi helyességéért, - a pénztárral kapcsolatban közvetlen ügyintézői tevékenységet lát el, - az ellátmányt önállóan, teljes anyagi és büntetőjogi felelősséggel kezeli, ezt a tényt írásbeli nyilatkozatban is tudomásul veszi, - végzi a Gazdasági Ellátó Szervezettel kapcsolatos pénzforgalmat és ügyintézést, gondoskodik a pénzeszközök felvételéről és az előírt biztonsági rendszabályok betartásáról, - a pénzt a páncélszekrényben őrzi, hetente pénteken, valamint hónap végén pénztárzárlatot készít, 13

- felel a járandóságok, az étkezési utalvány adminisztrációjáért az intézmény dolgozói tekintetében, - feladata a szigorú számadású nyomtatványok kezelése, kiadása, raktározása, nyilvántartása, felvezetése, igénylése, - elvégzi a menzai díjak beszedését és az azzal kapcsolatos teljes adminisztrációt, - gondoskodik a beszedett pénzeszköz OTP-be történő eljuttatásáról, - kapcsolatot tart az étkezési szolgáltatóval, - az intézményvezető megbízásából elvégzi a beérkező bizonylatok érvényesítését, - ellátja a nagy értékű tárgyi eszközök nyilvántartását, - részt vesz a gazdasági feladatok ellátásában, - a leltározás szervezése, segítése. - a közalkalmazotti törvényben foglaltakon túl, munkaköréből adódó kötelezettsége a hivatali titok megőrzése, - ügyel a személyiségi jogok betartására, - az információkat a jogszabályokban előírtaknak megfelelően kezeli. Gazdasági ügyintéző 2 Feladata: •

Titkárnői teendők ellátása - postabontás, ügykezelés, az intézmény leveleinek postára történő előkészítése, postakönyv-vezetés, - fogadja, rendszerezi és szétosztja a naponta érkező postai küldeményeket, - megjelöli az iktatandó anyagokat és elvégzi az iktatást az erre a célra rendszeresített iktatókönyvben,

•

Minden diáksággal kapcsolatos ügyintézés - tanulói nyilvántartás, létszámváltozás beírások, - iskolába felvételt nyert tanulókat és iskoláikat kiértesíti, - gondoskodik minden tanévben az iskolába érkező 7. és 9. osztályos tanulók beírásának körülményeiről, biztosítja a zavartalan adminisztrációs feltételeket, - a beírási lapokat az illetékes helyekre továbbítja, - anyakönyvek naprakész kezelését elvégzi, - gondoskodik azok évenkénti beköttetéséről, - tanulókkal, illetve az iskola működésével kapcsolatos nyomtatványokat megrendeli, nyilvántartja, rendszerezi, kiadja, - a tanulók részére a diákigazolványokat, azok kezelését a jogszabályban meghatározottak szerint végzi. - A pedagógus igazolvánnyal kapcsolatos teendőek ellátása: érvényesítés, nyilvántartás, visszavonás, vasúti igazolványok érvényességének figyelemmel kísérése. - A leltározás szervezése, segítése. - a közalkalmazotti törvényben foglaltakon túl, munkaköréből adódó kötelezettsége a hivatali titok megőrzése, - ügyel a személyiségi jogok betartására, - az információkat a jogszabályokban előírtaknak megfelelően kezeli. 14

Tanulmányi ügyintéző, nem pedagógus munkakörben dolgozó pedagógiai asszisztens Feladata: - Naprakészen vezeti a tanuló-nyilvántartást, - Intézi a Felnőttoktatási Tagozatra beiratkozó tanulók ügyeit, - Kapcsolatot tart a regionális konzultációs központokkal (Kecskeméttel, Szegeddel, Kistelekkel és Veszprémmel) faxon, telefonon és e-mailben. - Koordinál a tutorok és a regionális központokban tanulók között, - Gondoskodik az elektronikus levelek bontásáról, szaktanárokhoz, tutorokhoz való eljuttatásáról, - Felvilágosítást ad beiratkozási és oktatási rend választásával kapcsolatos kérdésekben, - A csatolandó dokumentumokról hivatalos másolatot készít, adatokat egyeztet, - A tanulmányi osztály nyitva tartásának idejében fogadja és intézi a hallgatói kéréseket: - A levelező és esti tagozatosok vizsgahalasztásait, - A távoktatás módszerével tanulók vizsgára jelentkezését, - A tanulók részére a diákigazolványokat kezeli és eljuttatja, megfelelő időközönként érvényesíti azokat, - A térítési díjak befizetését nyilvántartja - Nyilvántartja és rendezi a hallgatói kérvényeket, azokat eljuttatja a tagozatvezetőhöz, - Nyilvántartja az osztályozó és javítóvizsgák jegyzőkönyveit, - Összesíti a szaktanári nyilvántartólapokat, - Anyakönyvek naprakész vezetése, beköttetése, - Tevékenyen besegít a túlóra-összesítések előkészítésében, - Közreműködik a munkáltatói intézkedések pontos és szabályszerű dokumentálásában, - A munkavégzés során a tudomására jutott információkat hivatali titokként kezeli. 1.6.4 A kiadmányozási (aláírási) jogkör gyakorlása Az intézmény nevében aláírásra az intézmény igazgatója jogosult. A pénzügyi kötelezettséget vállaló iratok kivételével egymagában ír alá. Távollétében vagy akadályoztatása esetén az azonnali vagy sürgős intézkedéseket tartalmazó iratokat, - a pénzügyi kötelezettséget vállaló iratok kivételével - helyette az igazgatóhelyettesek írják alá. Az intézmény gazdálkodásával kapcsolatos pénzügyi kötelezettséget vállaló iratokban az aláírás érvényességéhez két jogosult személy aláírása szükséges. Az ellenjegyző a gazdasági vezető.

15

VI. Az intézmény közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel 1. Az intézményi közösség •

Az intézményi közösséget az iskolaközösség alkotja.

•

Az iskolaközösséget az iskolában dolgozó közalkalmazottak, az iskola tanulói és a nappali tagozatos tanulók szülei alkotják.

2. A szülők közösségei 2.1.

Az iskolában a szülőknek az oktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében iskolaszék működik.

2.1.1

A vezetők és az iskolaszék közötti kapcsolattartás rendje

A vezetők és az iskolaszék közötti kapcsolattartás Az intézményben a nevelő és oktató munka segítésére iskolaszék működik, amelybe a szülők, a nevelőtestület és a diákönkormányzat azonos számú képviselőt küldhet. A fenntartó is delegálja megbízottját. Az iskolaszék maga állapítja meg működésének rendjét, munkaprogramját és megválasztja tisztségviselőit. Az iskolaszéket az elnök képviseli. A nevelési-oktatatási intézmény vezetőjének feladata az iskolaszékkel való együttműködés Az együttműködés és kapcsolattartás során: - a vezetők feladata az iskolaszék jogainak gyakorlásához szükséges: - információs bázis megadása (Az információ bázis megadása alatt kell érteni valamennyi nyilvános, az intézmény működésével kapcsolatos irat, dokumentum hozzáférésének biztosítását, illetve meghatározott dokumentumok közvetlen rendelkezésre bocsátását. Közvetlenül rendelkezésre kell bocsátani azokat az iratokat, dokumentumokat, melyek az iskolaszék jogainak /pl. véleményezési, javaslattevő, illetve egyetértési/ gyakorlásához szükségesek.), - iskolai helyiség biztosítása a szükséges berendezési tárgyakkal; -

az iskolaszék feladata, hogy éljen a jogszabály és az iskola más, belső szabályzataiban megadott jogosítványaival, s jogainak gyakorlásával: - segítse az intézmény hatékony működését, - támogassa a vezetők irányítási, döntési tevékenységét

Az iskolaszék kiemelt feladata, hogy: 16

a) javaslatot tegyen az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, különösen: - az intézmény irányítását érintő kérdésekben, - a vezető személyével kapcsolatos kérdésekben, - az intézmény egészét, vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben; b) egyetértési jogot gyakoroljon az iskolai pedagógiai program elfogadásakor. E jog gyakorlásához az iskola vezetője, illetve az általa kijelölt pedagógus köteles tájékoztatást adni a programhoz. Az iskolaszék egyetértési jogot gyakorol még -

SZMSZ elfogadásakor

-

a házirend elfogadásakor is.

Az iskolaszék és a vezetők kapcsolattartásának egyik speciális eszköze a nevelőtestület összehívásának kezdeményezési joga. Az iskolaszék által a nevelőtestület összehívására tett kezdeményezésről a nevelőtestület dönt. Az iskolaszék és a vezetők kapcsolattartási formái: - szóbeli személyes megbeszélés, - értekezletek, - írásbeli tájékoztatók, - az iskolaszék nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek, - dokumentum, irat az iskolaszék által gyakorolt jogok írásba foglalásával. 2.2 Iskolai szülői szervezet A Móra Ferenc Gimnázium minőségi munkájának érdekében fontosnak tartotta az Iskolai Szülői Szervezet létrehozását. Ez a szervezet 2009. december 03-án megalakult. Az intézménybe járó tanulók szülei létrehoztak egy szervezetet, hogy képviseljék a tanulók ügyeit. Tájékoztatást kérhetnek és adhatnak a tanulókat érintő kérdésekről. Működési rendje: évente 2 alkalommal ülésezik (november és március) – illetve egyéb fontos kérdés megtárgyalására kitűzhetnek rendkívüli értekezletet, amelyet összehívhat az osztályfőnöki mk. vezetője, kezdeményezheti bármely szülő is. Az Iskolai Szülői Szervezet elnököt választott. Az Iskolai Szülői Szervezet mellett iskolaszék is működik az intézményben. Az Iskolai Szülői Szervezet figyelemmel kíséri a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót. A tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleteken.

17

3. Az alkalmazotti közösség, az összalkalmazotti értekezlet a) Az

alkalmazotti

közösséget

az

intézményben

foglalkoztatott

valamennyi

dolgozó

(közalkalmazott) alkotja. b) Az alkalmazotti közösséget véleményezési jog illeti meg az intézmény átszervezésével (megszüntetésével),

feladatának

megváltozásával,

nevének

megállapításával,

költségvetésének meghatározásával és módosításával, az intézményvezetői megbízással összefüggő döntésekben. A véleményezési jog gyakorlásának fóruma az összalkalmazotti értekezlet. c) Az összalkalmazotti értekezletet a véleményezési jogkörébe tartozó fenntartói döntések meghozatala előtt kell összehívni. d) Az összalkalmazotti értekezleten a dolgozók legalább 2/3-os jelenléte szükséges. Az összalkalmazotti értekezlet maga határozza meg, hogy milyen módon alakítja ki véleményét. 4. A nevelők közösségei 4.1. A nevelőtestület 4.1.1. A nevelőtestület tagja az intézmény valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozók. 4.1.2. A nevelőtestület a magasabb jogszabályok alapján a következő döntési jogkörökkel rendelkezik: - a foglalkozási, illetve pedagógiai program és módosításának elfogadása; - a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása; - a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése; - a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; - a házirend elfogadása; - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; - a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása; - az alapító okiratban foglaltak szerint, a nevelési-oktatási intézmény alapfeladatán kívüli

anyagi

haszonszerzésre

irányuló

tevékenység

(vállalkozás)

indítása,

igénybevétele feltételeinek meghatározása, a bevétel felhasználási jogcímének megállapítása; 18

- a foglalkozási, illetve a pedagógiai program, valamint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról; - arról, hogy a nevelési-oktatási intézmény helyiségeit használatra kinek engedi át; - jogszabályban meghatározott más ügyek. 4.1.3. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályok alapján a következő esetekben: - a tantárgyfelosztás elfogadása előtt; - az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során; - az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt; - a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében; - a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában; - jogszabályban meghatározott más ügyekben. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. 4.1.4

Ezen jogkörök közül a nevelőtestület az alábbiakat ruházza át:

A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: - a szakmai munkaközösségre, - az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: - pedagógiai program elfogadása, - a szervezeti és működési szabályzat elfogadása. A nevelőtestület átruházhatja a következő jogköreit: - döntési jogkörét: a) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése; b) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; c) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; d) a házirend elfogadása; e) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; f) a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása; 19

g) az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; h) jogszabályban meghatározott más ügyek. - Véleménynyilvánítási jogkörét: a) a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, b) a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, c) az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, d) az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt, e) a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megszervezésében, f) a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, g) az iskolai felvételi követelmények meghatározásnál, h) más, a fenti pontokban nem szereplő, de jogszabályban meghatározott esetekben. - Javaslattételi jogkörét – a nevelési-oktatási intézmény működösével kapcsolatos – valamennyi kérdésben. A nevelőtestület – feladat - és jogkörének részleges átadásával bizottságokat hozhat létre tagjaiból. a) Felvételi Bizottság feladata: -

az iskolába jelentkező tanulók adottságainak, tudásának és neveltségi szintének megítélése

-

a tanulói jogviszony létesítésének javaslata és annak indoklása

b) Fegyelmi Bizottság feladata: -

a házirendet súlyosan megszegő tanuló fegyelmi ügyeinek vizsgálata

- az érintettek meghallgatása után tárgyilagos döntés hozatala Tagjai: - az intézmény vezetője (vagy helyettese) - az érintett tanuló osztályfőnöke - egy, a fegyelmi ügyben független pedagógus - egy, a tanuló által felkért pedagógus - a diákönkormányzat képviselője c) A nevelőtestület a tanév félévenkénti értékelésén kívül az osztályközösségek tanulmányi, magatartási és szorgalmi problémáinak megvitatását és megoldását az érintett közösséggel közvetlenül foglalkozó pedagógusokra ruházza át.

d) A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai: 20

-

a pedagógus program helyi tantervének kidolgozása

-

a taneszközök, tankönyvek kiválasztása

-

jutalmazásra, kitüntetésre való javaslattétel

-

határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése

- álláshelyekre beérkezett pályázatok illetve pályázók véleményezése 4.1.5. Az intézmény nevelőtestülete feladatkörének részleges ellátására állandó bizottságokat vagy munkacsoportokat hozhat létre. 4.1.6. Egy tanév, nevelési év során a nevelőtestület az alábbi értekezletet tartja: ♦ tanévnyitó értekezlet ♦ tanévzáró értekezlet ♦ félévi értékelő értekezlet ♦ félévi és év végi osztályozó értekezlet ♦ nevelési értekezletek. Az igazgató - szükség esetén- tantestületi megbeszéléseket hív össze. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívását a nevelőtestület is kezdeményezheti tagjai egyharmadának aláírásával, valamint az ok és a cél megjelölésével. Az értekezletet tanítási időn kívül a kezdeményezéstől számított 8 napon belül össze kell hívni. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: - a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50%-a jelen van; - a nevelőtestület döntéseit - ha erről magasabb jogszabály, illetve az SZMSZ másként nem rendelkezik - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza; - a nevelőtestület személyi kérdésekben - a nevelőtestület többségének kérésére - titkos szavazással is dönthet; - a nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az aktuális feladatok miatt csak a nevelőtestület egy része vesz részt egy-egy értekezleten, ám ilyen esetben a jegyzőkönyv vezetése csak akkor szükséges, ha azt a jelenlévők több, mint 50 %-a kéri. Ilyen értekezlet lehet: - egy osztályban tanító tanárok értekezlete - közismereti tanárok értekezlete • A tanévnyitó értekezlet dönt az éves munkaterv összeállításáról, illetve 21

elfogadásáról. • Az intézményt érintő legfontosabb nevelési-módszertani kérdésekkel a nevelési értekezletek foglalkoznak. Ezek témáit és előterjesztéseit az iskolaközösségek javaslatai alapján a munkatervben kell ütemezni. • Osztályozó értekezlet évente kettő: félévkor és tanév végén van. A tanuló tantárgyi értékeléséről, érdemjegyeiről, félévi és tanév végi osztályzatáról a tantárgyat tanító pedagógus, magatartása és szorgalma minősítéséről az osztályban tanító pedagógus javaslata alapján az osztályfőnök dönt. A nevelőtestület értekezleteit az intézmény munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az intézmény igazgatója hívja össze. 4.2 Szakmai munkaközösségek •

Az intézmény vezetősége határozza meg az általa elismert munkaközösségek számát. Az így létrejött munkaközösségeknek tagjai mindazon pedagógusok, akik a

munkaközösséghez tartozó tantárgyakat tanítják. •

A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek.

•

A szakmai munkaközösségek feladatai a szakterületükön belül:

- szakmai, módszertani kérdésekben segítik az intézmény munkáját - részt vesznek az intézmény oktató-nevelő munkájának belső fejlesztésében (tartalmi és módszertani korszerűsítés) - egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérése, értékelése - pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása - szervezik a pedagógusok továbbképzését, segítséget nyújtanak a nevelők önképzéséhez - javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására - segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját - javaslatot tesznek az igazgatónak a munkaközösség-vezető személyére - segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetőjének a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez •

A szakmai munkaközösség az iskola illetve a kollégium pedagógiai programja, munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy évre szóló munkaterv szerint tevékenykedik.

•

A munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezető irányítja. 22

•

A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslatára az igazgató bízza meg.

4.3 Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok -

Az intézményi munka egyes aktuális feladatainak megoldására a nevelőtestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület döntése alapján.

-

Az alkalmi munkacsoportok tagjait a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg.

5. A tanulók közösségei 5.1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. 5.2 Az osztályközösség élén, mint pedagógus vezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki feladatai különösen: -

Alaposan ismernie kell tanítványai személyiségét.

-

Az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli tanulóit.

-

Koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat.

-

Aktív pedagógiai kapcsolatot tart a szülőkkel, valamint a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel.

-

Figyelemmel kíséri tanítványai előmenetelét, magatartását, tanórai és tanórán kívüli foglalkozáson. Tapasztalatait megbeszéli az érintett kollégával, szülővel, esetenként az igazgatóval.

-

Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére.

-

Szülői értekezletet tart, rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanuló

magatartásáról

tanulmányi eredményéről. -

Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat: tanév elején bekéri a tanulók személyi adatait, TB-kártyáját, az étkezési térítés alapjául szolgáló bizonylatokat, azokat ellenőrzi, összegyűjti az osztályba járó tanulók bizonyítványait és szeptember 15-ig leadja az iskolatitkárnak, pontosan vezeti az osztálynaplót, anyakönyvet, elkészíti az aktuális statisztikákat.

-

Közreműködik a tanulók tankönyvvel, taneszközzel való ellátásában.

-

Szorgalmazza a tanulók iskolai felszerelésének meglétét, és rendszeres időszakonként 23

ellenőrzi ezeket. -

Gyermekvédelmi feladatokat lát el, év közben családot látogat.

-

A

veszélyeztetett

tanulókról

naprakész

feljegyzést

készít,

szükség

szerint

környezettanulmányt végez és pedagógiai véleményt ír. -

Feladatai közé tartozik a továbbtanulásra való felkészítés, pályairányítás, szakértői vizsgálat szükségességének jelzése.

-

Osztályfőnökváltás esetén az átadó-átvevő osztályfőnökök kölcsönösen hospitálnak az érintett osztályokban és részletesen tájékoztatják egymást a tanulókról.

-

Segítséget nyújt osztálya kötelező orvosi vizsgálatának lebonyolításában, figyelemmel kíséri az orvosi javaslatok, vizsgálatok megvalósulását.

-

Betegség esetén gondoskodik a tanuló mielőbbi szülői felügyelet alá kerüléséről.

-

Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére.

-

Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról és megoldására mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében, bonyolításában.

-

Az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, kitüntetésére, segélyezésére.

-

Nevelő-oktató munkájához tanmenetet készít.

5.3 Az osztályközösség tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: - osztálytitkár - gazdasági felelős - képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe 5.4. A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az iskolában működő diákköröket a tanulói házirend tartalmazza. A diákkörök tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. 5.5. A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. 5.6.

Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörrel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét saját Szervezeti és Működési Szabályzata szerint folytatja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a nevelőtestület és az iskolai 24

diákönkormányzat vezetőségének egyetértésével az igazgató bízza meg. 5.7.

Évente legalább egy alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést (vagy részközgyűlést, vagy küldöttgyűlést), melyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős.

6. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartása 6.1. Az intézmény vezetősége és a nevelőtestület • A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. • A kapcsolattartás fórumai: az intézmény vezetőségének ülései a különböző értekezletek megbeszélések Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. • Az intézmény vezetősége az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán is értesíti a nevelőket. • Az intézmény vezetőségének tagjai kötelesek: - az intézmény vezetőségének ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól - az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az intézmény vezetősége felé • A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük illetve választott képviselőik útján közölhetik az intézmény vezetőségével és az iskolaszékkel. 6.2. A nevelők és a tanulók 6.2.1 Az iskola egészének életéről, a munkatervről, az aktuális feladatokról tájékoztatja a tanulókat: - az igazgató az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diákközgyűlésen - az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon 6.2.2 A diákönkormányzati szerv, a diákképviselő, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje A kapcsolattartás formái: 25

- személyes megbeszélés, - tárgyalás, értekezlet, gyűlés, diákközgyűlés, - írásos tájékoztatók, dokumentumok átadása. Az iskolai vezetők a kapcsolattartás során: - átadják a diákönkormányzati szervnek, illetve képviselőjének a diákönkormányzat véleményezési, egyetértési, illetve javaslattételi joga gyakorlásához szükséges dokumentumokat; - a dokumentumok értelmezéséhez szükséges tájékoztatást, felvilágosítást kérésre biztosítják; - megjelennek a diákközgyűlésen, válaszolnak a nekik az intézmény működésével kapcsolatban feltett kérdésekre; - a diákönkormányzat javaslatait, véleményét figyelembe veszik az intézmény működtetése, illetve a tanulókkal kapcsolatos döntések során. A diákönkormányzat, illetve diákképviselők a kapcsolattartás során: - gondoskodnak a véleményezési, egyetértési, illetve javaslattételi jog gyakorlása miatt átvett dokumentumok áttekintéséről, és az érintett jog gyakorlásáról; - aktívan részt vesznek azokon a fórumokon, melyekre megjelenni jogosultak, illetve ahová meghívták, s az az intézmény működésével, illetve a tanulókkal kapcsolatos kérdéseket érint; - gondoskodnak az intézményvezetők megfelelő tájékoztatásáról (írásbeli meghívó) a diákönkormányzat gyűléseire, illetve egyéb programjairól. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek: Az intézmény biztosítja a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket. Az intézmény a működés feltételeként biztosít: - a diákönkormányzat működéséhez szükséges helyiséget, - a diákönkormányzat működéséhez szükséges berendezési tárgyakat, - illetve a működés anyagi támogatását. 6.2.3 A tanulót egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatni kell. 6.2.4 A tanulók kérdéseit, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény vezetőségével, nevelőtestületével, az iskolaszékkel vagy az iskolai szülői szervezettel. 6.3. A nevelők és a szülők • Az iskola egészének életéről, az aktuális feladatokról 26

- az igazgató az Iskolaszék és az iskolai szülői szervezet ülésein - az osztályfőnökök az osztály szülői értekezleteken tájékoztatják a szülőket. • A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: - szülői értekezletek (tanévenként az első négy évfolyamon legalább kettő) - szülők és tanárok egyéni beszélgetései (igény szerint) - fogadóórák (félévenként egy) - családlátogatások (indokolt esetben) - írásbeli tájékoztatók az ellenőrző könyvben vagy iktatott levélben - telefonon át • A szülői értekezletek és összevont fogadóórák idejét az iskolai munkaterv, az egyéni fogadóórákat az órarend tartalmazza. • A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény vezetőségével, nevelőtestületével, az iskolaszékkel vagy az iskolai szülői szervezettel.

VII. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A belső ellenőrzési rendszer átfogja az intézmény nevelő-oktató munka egészét. Egyrészt biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben történjen, másrészt fokozza a munka hatékonyságát. a)

Szervezése A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az intézmény igazgatója felelős. Ezen túlmenően az intézmény minden felelős beosztású dolgozója felelős a maga területén. Az ellenőrzéshez, mérésekhez az ellenőrzést végzők tervet készítenek, ütemezik az éves munkatervek alapján. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt.

b)

Általános követelmények A belső ellenőrzés: - fogja át a pedagógiai munka egészét, - segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, - a tantervi követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, 27

- támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb, tanulóbarát ellátását, - a szülői közösség, és a tanuló közösség (iskolaszék, diákönkormányzat) észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, - biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, - támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, - hatékonyan működjön a megelőző szerepe. -

segítse elő az oktatás színvonalának emelését,

-

a tantervi követelményeknek megfelelően kérje számon az eredményeket a pedagógusoktól,

-

segítse a szakmai, gazdálkodási és egyéb feladatok legésszerűbb, leggazdaságosabb ellátását, továbbá a belső rendet,

-

legyen a fegyelmezett munka megvalósításának eszköze,

-

támogassa a helyes kezdeményezéseket, kellő időben jelezzen az intézmény működése során felmerülő megalapozatlan vagy helytelennek minősülő intézkedésekre, tévedésekre, hibákra, hiányosságokra is,

-

segítse a vezetői utasítások végrehajtását,

-

járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez, a gazdálkodási fegyelem és a gazdálkodás javításához.

c) A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak -

az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettes munkáját. A nevelőtestület tagjainál végzendő ellenőrzések ütemezésénél kiemelt figyelmet fordít a pályakezdőkre és az újonnan érkezett pedagógusokra,

-

az igazgatóhelyettesek - ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásból következő - saját területén végzik,

-

a nevelőtestületi tagok külön megbízás szerint egy-egy feladatnál,

-

osztályfőnökök saját osztályukon belül,

-

gyermekvédelmi felelős.

-

A különféle felelősöknek a felelősi területükön ellenőrzési joguk van, egyben jelentési és beszámolási kötelezettségük is az igazgató és az igazgatóhelyettesek felé.

d) Az ellenőrzés módszerei -

tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása,

-

írásos dokumentumok vizsgálata, 28

-

tanulói munkák vizsgálata, eredményvizsgálatok, felmérések,

-

beszámoltatás szóban, írásban.

-

írásbeli beszámoltatás,

-

értekezlet

Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a nevelőtestülettel meg kell beszélni, az általánosítható tapasztalatokat – a feladatok egyidejű meghatározásával – nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves munkatervet készíthet.

VIII. A működés rendje és a nyitva tartás A működés rendje 1. Általános szabályok Az iskolai tanév helyi rendjét az iskolai munkaterv határozza meg. A munkatervhez ki kell kérni: - az iskolaszék, - az iskolai szülői szervezet (közösség), - a tanulókat érintő programok vonatkozásában az iskolai diákönkormányzat véleményét, A tanév, ezen belül is a tanítási év rendjét az oktatási miniszter állapítja meg. Az iskolai tanév helyi rendjében meg kell határozni: - az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, - a szünetek időtartamát, - a megemlékezések, a nemzeti, az iskolai ünnepek megünneplésének időpontját, - az évi rendes diákközgyűlés idejét, - a nevelőtestületi értekezletek időpontját. Az iskolai tanítás nélküli munkanapon szükség esetén gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. 2. A tanulók fogadásának rendje (a nyitva tartás) Az intézmény szorgalmi időben – tanítási napokon: - reggel 7 órától a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb szervezett programok befejezéséig, de legkésőbb 20 óráig van nyitva. Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására - előzetes kérelem alapján - az intézmény vezetője adhat engedélyt. 29

A tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap illetve munkaszüneti napokon a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az intézményt egyébként zárva kell tartani. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. A tanítási órák rendje: Az oktatás és nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik. A napi tanítási idő 7.45-től 16.00-ig tart, (a felnőttoktatási tagozaton 14.30-tól 20.00-ig) A tanítási órák időtartama 45 perc. A tanítási órák látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. Óraközi szünetek időtartama 10 perc, az egy 15 perces óraközi szünet étkezési lehetőséget is jelent. Az óraközi szünetekben a tanulók felügyeletét a ügyeleti rend szerint beosztott pedagógusok látják el. 3. A vezetők nevelési oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a vezetők nevelésioktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét az alábbiak szerint határozom meg: Vezetői beosztás megnevezése: Rosta Ferenc – igazgató Nagy Lajos – általános igazgató helyettes Mohosné Kothencz Irén – igazgató helyettes Nemcsok Erika – igazgató helyettes, tagozatvezető Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben rögzített vezetői helyettesítési rend jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt.

IX. Tanítási, képzési idő rendje 1. A tanítási, képzési idő A szorgalmi időt tanévenként miniszteri rendelet szabályozza. Az elméleti tanítási órákat a 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 9. §-a alapján szervezzük.

30

Tanítási órák időtartamai: nappali tagozaton a tanítási órák 45 percesek felnőttoktatási tagozaton a tanítási órák 40 percesek

2. Az iskola munkaterve Az iskola éves munkatervét az MKM által kiadott, a tanév rendjére vonatkozó közlemény alapján lehet meghatározni. A nevelõtestület aktívan részt vesz a munkaterv összeállításában, a tanévnyitó értekezleten dönt elfogadásáról. A munkatervben kell meghatározni az alábbiakat: - tanítási szünetek, - ünnepélyek rendje, - szülõi értekezletek rendje, - iskolai szakmai napok programja, - egyéb rendezvények, pl. szakmai továbbképzés 3. Tantárgyfelosztás, órarend A tantárgyfelosztás az érvényes óratervek és a pedagógusok kötelező óraszámai alapján készül. Elkészítésénél az alábbi elveket vesszük figyelembe: • kötelező óraszámok, órakedvezmények, • a pedagógus személyisége és az osztály közössége lehetőleg feleljen meg egymásnak, • arányos terhelés, • egyéni kívánságok. - A tantárgyfelosztást az intézmény vezetői állítják össze, a nevelőtestület véleményezi. - Az órarend a tantárgyfelosztás alapján készül. Az órarendet - a pedagógusokkal egyeztetve - a feladattal megbízott igazgatóhelyettes állítja össze az alábbiak figyelembevételével: • a tanulócsoportok heti optimális terhelése, • napi egyenletes terhelés, • tantárgyi speciális követelmények, • tömbösítés, • bontott csoportok szervezése

31

X. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások formái: a) a szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport [a továbbiakban a b) pont alattiak együtt: diákkör]; b) az iskolai sportkör; c) a tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap; d) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény. A diákkörök jellemzői: - a diákkörök közül a szakköröknek kiemelt jelentősége van, megkülönböztetésben részesülnek: - a tanulók igényeinek, érdeklődési körének megfelelően szerveződnek, - a vezetőket az iskola igazgatója bízza meg, - a foglalkozások meghatározott rendben, tematika szerint történnek, - a foglalkozásokról naplót kell vezetni; - a szakkörökön kívüli egyéb diákkörök sajátosságai, hogy: - a tanulók javaslatára jönnek létre, - vezetését az iskola pedagógusa, vagy más külső szakember végzi az intézményvezető engedélyével. Az iskolai sportkör jellemzői: - a többi foglalkozásoktól elkülönül, - külön szabályzatot készít, mely a működésének alapja. A tanulmányi, szakmai, kulturális versenyek, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap jellemzői: - e foglalkozásokon való részvétel jobbára önkéntes alapon történik, - a részvétellel a tanulók az iskolán belül, illetve iskolák között bizonyíthatják, mérhetik össze tudásukat, teljesítményeiket, - az egyes versenyek a pedagógusok felkészítő közreműködésével valósulnak meg.

32

Az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény jellemzői: - az ilyen foglalkozásokat az intézményvezetőnek előzetesen be kell jelenteni, és engedélyeztetni annak megtartását, - az ilyen foglalkozások alkalmával biztosítani kell pedagógus részvételét, aki gondoskodik a felügyeletről. Tanórán kívüli foglalkozások

A tanórán kívüli foglalkozás megnevezése Énekkar Szakkörök, diákkörök Diák sportkörök Versenyekre felkészítés Felzárkóztató foglalkozások

A tanórán kívüli foglalkozás fő jellemzői Célja: a tanulók zenei képességének fejlesztése, színpadképes közösségi produkciók létrehozása A magasabb szintű képzés igényével, a tanulók érdeklődésétől függően indítja az iskola A tanulók mindennapi mozgásigényének kielégítésére a sport megszerettetésére tartják a testnevelők. A kiemelkedően tehetséges tanuló szakmai felkészítésének irányítása Az alapképességek fejlesztése és a tanulók tantervi követelményekhez való felzárkóztatása.

XI. A rendszeres testedzés formái, az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje 1. A rendszeres testedzés formái Az iskolában a mindennapi testedzés lehetséges formái: - a kötelező tanórai foglalkozások, - a nem kötelező tanórai foglalkozások, - a tanórán kívüli foglalkozások, - az iskolai sportköri foglalkozások. A rendszeres testedzést úgy kell megszervezni, hogy a tanulók részére biztosítva legyen a testmozgás, a sportolás lehetősége. A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján 33

könnyített vagy gyógytestnevelési órára kell beosztani. A gyógytestnevelési órákat az iskolában vagy a pedagógiai szakszolgálat feladatainak ellátására kijelölt közoktatási intézményben kell megszervezni. A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanuló a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményében meghatározottak szerint vesz részt a testnevelési órákon vagy mozgásjavító foglalkozáson. 2. Az iskolai sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje Az iskolai sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rendjét a sportkör jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével a saját szervezeti és működési szabályzatában szabályozza. Intézményünk a tanulók egészséges fejlődése érdekében biztosítja a mindennapos testedzést. A tanulók hetente az órarendbe beillesztett két – három testnevelési órán vesznek részt, a többi napon a testnevelő tanárok tömegsport keretében tartanak számukra testedzéseket. A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy a szakorvos könnyített – vagy gyógytestnevelési foglalkozást írjon elő a számukra. A könnyített testnevelés során a tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelés órákon, de bizonyos mozgásokat nem kell végrehajtaniuk. A gyógytestnevelési órákat szakképzett gyógytestnevelő tanár vezeti, külön órarend szerint.

XII. A felnőttoktatás A gimnáziumi felnőttoktatás formája: nappali, esti, levelező tagozat (távoktatás módszerével is)

XIII. Az intézmény létesítményeinek és vagyonának megóvásával és biztonságos működtetésével kapcsolatos feladatok Az intézmény épületét címtáblával és a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Állami ünnepeken az épület lobogózása a műszaki vezető feladata. 1. Az intézmény létesítményeiről és vagyonáról az alapító okirat rendelkezik. 2. A létesítmények és a vagyon megóvásával kapcsolatos feladatok: Az iskola létesítményeit és helyiségeit az intézmény nyitva tartásának ideje alatt lehet használni. A tanulók részére a tanítás előtti ügyelet alatt az aula áll rendelkezésre. Az

intézmény

tantermeiben,

folyosóin,

tornatermében,

étkezőben,

udvaron

–

ahol 34

gyermekcsoport tartózkodhat – minden esetben felügyeletet kell biztosítani. Vagyonvédelmi okok miatt az iskola területén csak engedéllyel tartózkodhatnak idegenek. Iskolai célra az iskola dolgozóinak joga, az iskola valamennyi helyiségének és létesítményének rendeltetésszerű használata. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseinek, felszereléseinek épségéért, rendjéért a használatba vevő a használatba vétel ideje alatt anyagilag felelős. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak vezetői engedéllyel, átvételi elismervény ellenében szabad. Nem iskolai célra – amennyiben az iskola rendeltetésszerű működését nem zavarja – a kötelezettségvállalási joggal rendelkező igazgató köthet érvényes bérleti szerződést. Az iskola épületeit, helyiségeit, rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: • • • •

az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskolai SZMSZ-ben és a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Ez alól csak az iskola igazgatója adhat felmentést. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak. Az iskola szertárait, a tornatermet, a nyelvlabort, a számítástecnika és a gépírás szaktantermeket, valamint a szaktantermeket zárva kell tartani és csak a felügyelő tanár jelenlétében lehet kinyitni, illetőleg oda belépni. A sportudvaron és a tornateremben tanítási idő alatt a tanuló csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat. Az iskola tanulói és hozzátartozói a sportudvart szabadidős foglalkozásra tanítási időn kívül, munkaszüneti- és pihenőnapon igénybe vehetik, az igazgató előzetes engedélyével és a gondnok felügyeletével. Az iskolai könyvtárat a beiratkozott könyvtári tagok a könyvtári híradón kifüggesztett nyitvatartási időben vehetik igénybe. A konyhába kizárólagosan az ott dolgozók léphetnek be. Az ebédeltetés ideje alatt a tanulók felügyeletét ügyeletes tanárok biztosítják. Az előfizetéses ebéd elvitelére a konyha hátsó ajtaján keresztül, az udvaron át van lehetőség. Az iskola dohányfüstmentes iskola, így az iskolában – mind a tanulóknak, mind a pedagógusoknak és egyéb alkalmazottaknak, valamint a látogatóknak - dohányozni tilos! Az iskola helyiségeit a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybevevő csak a megállapodás szerinti időben és 35

helyiségekben tartózkodhat az épületben. 2.1. Az intézmény minden dolgozója és tanulója felelős: -

a közösségi- és magántulajdon védelméért

- az intézmény rendjének, tisztaságának megőrzéséért - az energia-felhasználással való takarékosságért - az intézmény dolgozóinak mindent meg kell tenni a tanulóbalesetek megelőzése érdekében. Úgy kell kialakítani a tanulói környezetet, hogy abban az esetleges balesetforrások a lehető legrövidebb idő alatt kiküszöbölhetők legyenek. Az osztályfőnökök, szaktanárok a tanév első munkanapján ismertetik a tanulókkal a baleset és munkavédelmi előírásokat, a balesetek illetve a bomba- és tűzriadó esetén a teendőket. 2.2. A helyiségekre vonatkozó használati rendet a házirend részletezi. 2.3 Az intézmény dolgozói az intézmény létesítményeit, helyiségeit rendeltetésszerűen használhatják a helyiség felelősének engedélyével. 2.4. A helyiségek nem intézményi célra történő használatához az igazgató írásbeli beleegyezése szükséges. 2.5. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a szerződésben foglaltak szerint történhet. 2.6. Külön engedélyt az iskola portásától kell kérni. A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt vagy jövetele célját, és az épületben tartózkodás várható időtartamát. 2.7. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni: - a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve - a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor. 2.8. Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarban tartózkodó minden személy köteles: -

a közösségi tulajdont védeni

-

a berendezéseket rendeltetésszerűen használni

-

az iskola rendjét és tisztaságát megőrizni

-

az energiával takarékoskodni

-

a tűz – és balesetvédelmi előírások szerint eljárni

-

a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani

2.9. Az intézményben a vagyonvédelmet és a tanulók védelmét portaszolgálat is biztosítja. 2.10. Az intézményben folytatható reklámtevékenység Az

intézmény

a

következők

szerint

szabályozza

az

intézményben

folytatható 36

reklámtevékenységet: 2.10.1. A tiltott és megengedett reklámtevékenység Az intézményben a következők kivételével tilos a reklámtevékenység. Megengedett a reklámtevékenység, ha a reklám: - a gyermekeknek, tanulóknak szól, és - a következő tevékenységekkel kapcsolatos: - egészséges életmód, - környezetvédelem, - társadalmi tevékenység, - közéleti tevékenység, - kulturális tevékenység. 2.10.2. A reklámtevékenység engedélyeztetése A reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak az intézményvezető engedélyével lehetséges. Az engedély kiadása írásban történik, melyben meg kell jelölni: - a reklámtevékenység folytatására engedélyt kérő, és e tevékenység folytatására jogosult személy, szerv megnevezését, címét; - a reklámtevékenység egyértelmű leírását, a reklámtevékenység formáját, módját; - a reklámtevékenység folytatásának határidejét, illetve egyéb időtartam kikötéseket. Az engedély legalább két példányban készül, melynek egyik példányát az intézmény őriz, másik példánya átadásra kerül az engedélykérőnek. Az intézményvezető az engedély visszavonására bármikor jogosult. 2.10.3. A reklámtevékenység jellegének besorolása Az intézményvezető önállóan, illetve az általa jelentősnek minősített reklámtevékenység esetében: - a nevelőtestület, - a szülői közösség, valamint - a gyermek közösségek bevonásával állapítja meg valamely reklámtevékenység jellegét. Az intézményvezető köteles: - a pedagógusoktól, - a szülőktől, - a gyermekektől, tanulóktól érkező, 37

az intézményben folyó reklámtevékenységgel kapcsolatos észrevételt megvizsgálni. 2.10.4. Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai: a) az intézményi rádió, b) újságok terjesztése, c) szórólapok, d) plakátok, e) szóbeli tájékoztatás, stb. Az adott reklámtevékenység során alkalmazható formát, módot az intézményvezető által kiadott engedély határozza meg.

XIV. Az intézményi védő-óvó előírások 1. Gyermek- és ifjúságvédelem • Valamennyi pedagógus kötelessége, hogy részt vegyen a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok

ellátásában,

a

gyermek,

tanuló

fejlődését

veszélyeztető

körülmények

megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. • Minden pedagógus kötelezettsége, hogy segítse a gyermek, tanuló képességeinek, tehetségének kibontakoztatását, a hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkóztatását. • A tankötelezettség teljesítésének törvényi előírásait a szülőkkel be kell tartatni, meg kell ismerni azokat az okokat, amelyek az iskolából való kimaradáshoz, távolmaradáshoz vezettek. Ez elsődlegesen az osztályfőnök és a gyermekvédelmi felelős feladata. • Abban az esetben, ha a feladatok ellátásában alkalmazott pedagógiai eszközök, módszerek nem vezettek eredményre, segítséget kell kérni a gyermekjóléti szolgálattól. Az igazolatlan hiányzásról értesíteni kell az önkormányzat jegyzőjét. • Az iskolapszichológusi teendőket meghatározott időben és helyen az iskola területén szakember látja el. •

A pedagógusok figyelnek minden olyan változásra, amelyik arra utalhat, hogy a gyermekkel gond van: tanulmányi eredmény romlása, családi élet negatív változásai, idegesség, fáradtság, étvágytalanság, rossz társaság, alkohol, drog, cigaretta fogyasztása.

• Haladéktalanul értesítik a gyermekvédelmi felelőst, aki személyes találkozás, beszélgetés, közös vagy egyedüli családlátogatás, majd a gyermekjóléti szolgálattól kért segítség útján megoldást keres a felmerülő problémára. • Az iskola gyermekvédelmi felelőse telefonon, írásban és személyes találkozások keretében 38

tartja a városi gyermekjóléti szolgálattal a kapcsolatot. Kölcsönösen tájékoztatják egymást tapasztalataikról. • Az iskola földszintjén ki kell függeszteni:

•

-

az iskolapszichológus nevét, elérhetőségének helyét és idejét

-

az iskolai gyermekvédelmi felelős nevét, felkereshetőségének idejét, helyét

-

Kiskunfélegyháza város Kapocs segítőszolgálatának címét,

-

a gyermekjogi képviselő nevét, elérhetőségét.

A szenvedélybetegség megelőzése, illetve a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedése fokozott figyelmet és oktató-nevelő munkát igényel. Ha az intézményünk a gyerekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól.

•

Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a: - gyermekjóléti szolgálattal, illetve - gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: - személyekkel, - intézményekkel és - hatóságokkal.

Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. Az intézmény a gyermekjóléti szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: - a gyermekjóléti szolgálat értesítése – ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, - esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, - a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, - előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére. 2. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 2.1 Az intézmény a gyermek mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg. Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van. A szolgáltatatást a szolgáltató szolgáltatási szerződés alapján biztosítja az intézménynek. 39

A szolgáltatás díját az intézmény költségvetésében tervezni kell. A kapcsolattartás részletes formáját, módját a szerződésben az intézményben jelentkező jogos igények szerint kell rendezni. 2.2

Az iskolaorvosi ellátás külön jogszabályokban rögzített, megelőző orvosi intézkedéseket és szűrővizsgálatokat tartalmaz. A kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítás a lehető legkisebb mértékben zavarja. Az orvosi vizsgálat időpontját a védőnő az intézmény e célra rendszeresített hivatalos egészségügyi füzetbe jegyzi be – a kapcsolattartással megbízott vezető helyettes. A fiatalok egészséges pszichés és testi fejlődése szükségessé teszi az egészségügyi felvilágosítást. A osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében szakorvos felvilágosító előadásokat tarthat. Különösen fontos, hogy az egészségüket veszélyeztető élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás,

drog,

alkoholfogyasztás,

stb.)

életkoruknak

megfelelő

módon

tájékozódhassanak. A tanulók egyéni és csoportos pszichés problémáival megoldását, tanulási és magatartászavarainak korrigálását intézetünkben iskolapszichológus segíti. A tanulónak joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Ezt a jogot az intézmény biztosítani köteles. Az iskola-egészségügyi ellátás: - az iskolaorvos és - a védőnő együttes szolgáltatásából áll. Az iskola-egészségügyi ellátásban közreműködik még: - a fogorvos és a fogászati asszisztens. 2.3 Az egészséges életmódra nevelés: A fiatalok egészséges pszichés és testi fejlődése szükségessé teszi az egészségügyi felvilágosítást. Az iskolaorvos az osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tarthat. Különösen fontos, hogy a tanulók az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás stb.) az életkoruknak megfelelő módon tájékozódhassanak 3. Intézményi védő, óvó előírások

40

3.1 Az első tanítási napon az osztályfőnöki órán ismertetni kell a tanulókkal az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, valamint az egészségükre és a testi épségükre vonatkozó előírásokat, a tilos és elvárható magatartásformát, rendkívüli esemény esetén teendőiket, a menekülési útvonalat, valamint a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat az adott foglalkozás első óráján. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell a naplókban. • Kiránduláson és intézményen kívüli programok esetén, tanítási szünetek előtt minden alkalommal fel kell hívni a tanulók figyelmét a lehetséges veszélyforrásokra, azok elkerülésére. • Az intézmény vezetőinek feladata olyan munkafeltételek megteremtése, amelyek a baleseteket, vészhelyzeteket kizárják. • A pedagógusok a balesetveszélyes tantárgyak (kémia, fizika, testnevelés, úszás) tanítása előtt felhívják a figyelmet a balesetek megelőzésére, a helyes viselkedés megtartására, kialakítására. •

Folyosói fegyelem megszilárdításáért minden tanár felelős.

•

Az utolsó foglalkozást tartó pedagógus gondoskodik arról, hogy a tanulók az osztályt tisztán hagyják el. Ezt követően ellenőrzi a vízcsapok elzárását, villanyok leoltását, ablakok becsukását.

•

Az intézményi szintű rendezvényeken, ünnepélyeken a pedagógus megjelenése kötelező az alkalomhoz illő öltözékben.

•

A szaktantermekben, tornateremben, és számítógépteremben csak tanári felügyelettel tartózkodhat tanuló.

•

Minden balesetveszélyes eseményt (pl. lógó elektromos vezeték vagy kapcsoló, ablaktörés, sérülést okozható pad, szék, tárgy, kiálló szög stb.) a dolgozó köteles azonnal jelenteni az intézményvezetésnek, vagy a gazdasági vezetőnek, és a karbantartó munkás felé intézkedni a házilag javítható munkák elvégzésére.

•

A tanulók felügyeletéről folyamatosan gondoskodik a szakköri és sportfoglalkozások ideje alatt az azt tartó tanár.

•

Tanulmányi kirándulásokon, egyéb intézményen kívüli rendezvényeken a tanulók folyamatos

felügyelete

elengedhetetlen,

valamint

figyelmük

felhívása

veszélyhelyzetekre, a helyes magatartásra. • Az intézmény technikai dolgozói a munkájuk során észlelt bárminemű rendellenességet kötelesek az intézményvezetésnek, és amennyiben lehetséges, a balesetveszélyt azonnal megszüntetni (pl. betört ablakból kiszedni az üvegszilánkokat, kiszakadt kapcsolót 41

szigetelő szalaggal leragasztani, kiömlött folyadékot feltörölni stb.). • Az intézmény valamennyi dolgozója baleset esetén elsősegélyt kell nyújtson, a balesetet okozó veszélyforrást tőle telhető módon azonnal megszüntetni. • Az intézményvezetést azonnal értesíteni kell, amennyiben szükséges, orvost, mentőt kell hívni. • A tanuló szüleit értesíteni kell, ha lehet, ő kísérje el vagy menjen gyermeke után az orvoshoz. • A pedagógus kíséri el a tanulót orvoshoz, haza vagy a mentővel. • Az intézmény igazgatójának minden balesetet ki kell vizsgálnia, ami az iskolában történt. Tisztáznia kell a kiváltó okokat, az elkerülés lehetséges módjait, a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A legkisebb sérülést is be kell írni a sérülési naplóba, amely az iskolatitkári szobában található. •

3.2 A tanulóbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok

A krónikusan beteg, valamint a testi, értelmi és érzékszervi fogyatékos tanulók esetében az iskolaorvos véleményezése alapján a biztonsági előírások kibővítése szintén az intézményvezető feladata. A pedagógusok feladata, hogy: - haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésére az intézményvezető felelős, - gondoskodjanak a tanulók biztonságáról. Az iskola nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy: - a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére, - a veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják, stb. 3.2.1 A tanulóbalesetek esetén ellátandó feladatok Az intézményvezető feladatai: a) Kijelöli azt a személyt, aki a tanulóbaleseteket nyilvántartja; b) Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: - intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, e balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel, majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, valamint átadja a tanuló szülőjének (nagykorú tanuló esetén a tanulónak) – egy példány megőrzéséről gondoskodik; - ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e 42

tényről az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet. c) Súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: - súlyos baleset esetén azonnal jelenti a balesetet az intézmény fenntartója felé, - gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról. d) Lehetővé teszik az iskolaszék, ennek hiányában az iskolai szülői szervezet és a diákönkormányzat részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. e) Intézkedik minden tanulóbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg. A pedagógus feladata: a) Az intézményvezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése. b) Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok az intézményvezető utasítására: - közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásában, - e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel, - jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, c) Súlyos balesetekkel kapcsolatban: - a balesetet azonnal jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a balesetet jelentéséről, - közreműködik a baleset kivizsgálásában. d) Közreműködik az iskolaszék, az iskolai szülői szervezet és a diákönkormányzat tájékoztatásában, és a tanulóbalesetek kivizsgálásában való részvétele biztosításában. e) Intézkedést javasol minden tanulóbalesetet követően a megelőzésre, az intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításait végrehajtja. Nem pedagógus alkalmazott: - az intézményvezető utasításának megfelelően működik közre a tanulóbaleseteket követő feladatokban. 4. Teendők rendkívüli esemény, bombariadó esetén A rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az intézményvezetőt. Az intézményvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően a) haladéktalanul értesíti: - az érintett hatóságokat, 43

- a fenntartót, - a szülőket; b) megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a gyermekek, tanulók védelmét, biztonságát szolgálják.

Rendkívüli eseménynek számít különösen: - a tűz, - az árvíz, - a földrengés, - bombariadó, - egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelő munkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény. Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény: - kiürítéséről, amely a tűzvédelmi szabályzat szerinti terv szerint kell, hogy történjen. Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt. Az egyes rendkívüli eseményekre vonatkozó belső szabályozás a Bombariadó tervben található

XV. Az intézmény vezetésének és közösségének külső kapcsolatai 1. Az intézményi munka megfelelő szintű irányításának érdekében az intézmény vezetőségének folyamatos munkakapcsolatban kell állnia − A fenntartó: Kiskunfélegyháza város önkormányzatával és polgármesteri hivatalával − a Megyei Pedagógiai Intézettel − a város oktatási intézményeivel − az iskola egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval (iskola-orvossal, védőnővel, a fogászati szűrővizsgálatokat végző orvossal) − a gyermekjóléti szolgálattal − a Bács-Kiskun-megyei Munkaügyi Központ helyi kirendeltségével − az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival, − a település egyéb lakosaival.

44

A fenntartóval való kapcsolat: Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: - az intézmény átszervezésére, megszüntetésére, - az intézmény tevékenységi körénk módosítására, - az intézmény nevének megállapítására, - az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre, stb.), - az intézmény ellenőrzésére: - gazdálkodási, működési törvényességi szempontból, - szakmai munka eredményessége tekintetében, - az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, valamint - a tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében, - az intézményben folyó szakmai munka értékelésére. Az intézmény és a fenntartó kapcsolata eseti: - az intézményi SZMSZ jóváhagyása és módosítása, a nevelési/pedagógiai programja jóváhagyása tekintetében. A fenntartóval való kapcsolattartás formái: - szóbeli tájékoztatás adása, - írásbeli beszámoló adása, - egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, - a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, - speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan. A munkakapcsolatok megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. 2. Az eredményes oktató és nevelőmunka érdekében az intézmény rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a város egyéb intézményeivel és jelentősebb gazdálkodó szervezeteivel. A munkakapcsolat megszervezéséért az igazgatóhelyettesek felelősek. 2.1 Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakíthat ki. A kapcsolatok lehetnek: - szakmai, - kulturális, - sport és egyéb jellegűek. 45

A kapcsolatok formái: - rendezvények, - versenyek. A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat. A kapcsolatok megjelenhetnek anyagi szempontból is, az intézmények egymásnak kedvezményeket biztosíthatnak egyes eszközeik értékesítésénél, illetve ingó és ingatlan vagyontárgyaik használatba adásakor. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy: - a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény anyagi helyzetéről, - az intézmény támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről, - az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége, stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen. Az intézményvezető feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa. 3. A közoktatási törvény alapján az intézményben párt, vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet. 4. Az intézmény külső kapcsolatait jelentő szervezetek Az intézményi kapcsolat típusa 1. Fenntartó:

A kapcsolatot jelentő szervezet neve és címe Az önkormányzat Oktatás Osztálya és Közgazdasági Osztálya Az önkormányzat Oktatási Bizottsága

2. Más oktatási intézmény:

3. Intézményt szervezetetek

Középiskolai Diákotthonok A fenntartó által finanszírozott más oktatási intézmények Általános iskolák és középiskolák Pedagógiai Intézet Kecskemét, OKÉV Szeged támogató Iskolánk alapítványai

4.Gyermekjóléti szolgálat

5.Egészségügyi szolgáltató

Gyermek- és ifjúságvédelmi hatóság Családsegítő Központ Nevelési Tanácsadó Kapocs Segítőszolgálat A gyermekek egészségügyi ellátásáról

gondoskodó 46

társintézmények Drogambulancia 6. Egyéb:

Tankönyvkiadó, Könyvtárellátó, Helyi médiák, Gimnáziumok Országos Szövetsége Történelmi egyházak szervezetei: református, katolikus Városi Sportegyesületek

XVI. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai A hagyományápolás célja: Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepélyek és megemlékezések rendezése és megtartása a fiatalok nemzeti identitástudatát fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti. Az intézmény egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre nevelik. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a munkatervben határozza meg. Alapelv, hogy az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre stb.) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára – a képességeket és a rátermettséget figyelembe véve – egyenletes terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken és rendezvényeken a pedagógusok és tanulók részvétele kötelező az alkalomhoz illő öltözékben. b) Az intézményi hagyományok: - a tanévnyitó ünnepség, - szalagavató - ballagási ünnepély, - házi versenyek, - nyílt tanítási napok szervezése - részvétel a városi rendezvényeken, - tanévzáró ünnepség, - pedagógusok napja. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, a rendezvények időpontját és a 47

szervezés felelősét a tanév helyi rendje tartalmazza.

c) Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az ünnepély, megemlékezés (irányadó) időpontja

Az ünnepély, megemlékezés neve Megemlékezés Gróf Széchenyi Istvánról

Minden év szeptember 21.

Megemlékezés Szántó Piroska festőművészről

Minden év december 6.

Megemlékezés Holló László festőművészről

Minden év március 6.

A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja

Minden év február 25

Holokauszt emléknap

Minden év április 15

A Föld Napja

Minden év április

Móra Ferencről megemlékezés

Minden év február 8.

d) Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó rendezvények

A rendezvény neve

A rendezvénnyel érintettek köre

A rendezvény (hozzávetőleges) időpontja

Mórás Bál

Szülők, támogatók

február

Ballagókiállítás

diákok

május

MFG Biennálé ( kétévenként )

diákok

október

Zöld nap

diákok

május

Színházlátogatások

diákok, felnőttek

egész tanévben

Szalagozó ünnepség és bál

diákok

február

Ballagás

diákok

május

Gólyabál

diákok

október

Karácsonyi hangverseny

diákok

december 48

Öregdiák találkozók

diákok

július – aug

Idegen nyelvi estek

diákok

április

Csereutazások angol)

(német,

francia,

olasz, diákok

tanév folyamán

c) Az intézményi jelkép, viselet, egyéb külső jegy, mint hagyomány ápolásának, használatának leírása Megnevezés

Leírás

Iskolaembléma

Körlapban az iskola nevének rövidítése nyomtatott nagybetűvel: MFG

Az intézmény zászlója

Nemzeti színű mezőben Móra Ferenc arcképe Kék szoknya és boleró fehér blúzzal, illetve sötét nadrág és fehér ing az iskola nyakkendőjével Évente adja ki az intézmény saját működéséről, kiemelkedő eseményeiről, pedagógusokról, tanulókról Diákok szerkesztik és írják az iskolai élet eseményei alapján

Kötelező viselet ünnepi alkalmakkor Iskolai Értesítő Iskolaújság

Testnevelés órán sötétkék színű, iskolai emblémás póló viselése. f) A nemzeti ünnepek alkalmából ünnepségeket szervezünk. A megemlékezések iskolai keretben történnek.

XVII. Az iskolai tanulók jogállása. Jogok és kötelezettségek 1. A tanuló (magántanuló) az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. 2. A tanulói jogviszony keletkezését, megszűnését, szüneteltetését magasabb jogszabályok határozzák meg. 2. 1. Keletkezésekor a közoktatási törvény 66., 67., és 68. §-a 2. 2. Megszűnésekor a közoktatási törvény 75. §-a 2. 3. Szüneteltetésekor a közoktatási törvény 69. §-a alapján kell eljárni. 3. A tanuló tanulmányi kötelezettségének magántanulóként is eleget tehet. A magántanulóvá nyilvánításról a szülő írásbeli kérelme alapján az osztályfőnök véleményének figyelembevételével az igazgató dönt. 49

4. A tanulók jogait és kötelezettségeit a magasabb jogszabályok alapján készített, az Iskolai Házirend tartalmazza. 4. 1. Az Iskolai Házirendet a nevelőtestület fogadja el. 4.2. A házirend jóváhagyása előtt ki kell kérni a szülők, a nevelők és a tanulók véleményét. 4.3. A házirend elfogadásakor a diákönkormányzat véleményezési jogot gyakorolhat. 5. Az iskolai diákönkormányzat működését, az intézményi vezetők és a diákönkormányzati szerv kapcsolattartását a 11/1994.VI.8. MKM rendelet 31. §-ában foglaltak alapján szervezzük.

XVIII. A tanulók értékelési rendje, eljárási szabályok 1. A tanulók értékelésének rendje Az oktatási törvény rendelkezik a tankötelezettségről, annak teljesítéséről, a tanulók tudásának, előmenetelének, szorgalmának, magatartásának értékeléséről, az érdemjegyekről és az osztályzatokról. 1.1. A szóbeli és írásbeli érdemjegyek száma a heti egy órás tantárgyakból félévenként legalább 2, a heti kettő vagy annál nagyobb óraszámú tantárgyaknál félévenként legalább 4. 1.2. Magántanulók esetén az ellenőrzés félévi és év végi (vagy csak év végi) osztályozó vizsgák alapján történik. 2. Az osztályozó, a javító és az egyéb vizsgák lebonyolításának helyi szabályai: 2.1. A kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentett tanulók az igazgató által meghatározott időben a nevelőtestület által meghatározott módón ad számot tudásáról. A mindennapos iskolába járás alól felmentett /magán / tanuló osztályozó vizsgái az éves iskolai munkatervben kiírtak szerint történnek. Egyéni kérelemre, indokolt esetben az igazgató más időpontot is engedélyezhet. 2.2 Az iskola igazgatójának engedélye szükséges ahhoz, hogy az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket a tanuló az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. 2.3. Ha a tanuló a tantervi követelményeket egy vagy két tantárgyból szorgalmi időben nem teljesíti csak akkor léphet magasabb évfolyamba, ha a javítóvizsgán legalább elégséges minősítéssel megfelel. A javítóvizsga időpontja augusztus vége. 2.4. Az osztályozó és javító vizsgák bizottság előtt folynak. A vizsgabizottságot az intézmény igazgatója bízza meg. Elnök: a tantárgynak megfelelő igazgatóhelyettes Tagjai: a tantárgyat tanító szaktanár és a vele azonos szakos tanár 50

Ha a tanuló a kijelölt időpontban a vizsgán igazoltan nem tud megjelenni, a vizsgát a tárgyév szeptemberében leteheti. A tanulót és szüleit az osztályozó és javítóvizsga időpontjáról az iskola főbejáratán elhelyezett hirdetésben értesíteni kell Az osztályozó és javítóvizsga jegyzőkönyveit iktatottan irattárban kell tárolni. 3. A mulasztás igazolására vonatkozó helyi rendelkezések A mulasztást akkor kell igazoltnak tekinteni, ha: 3.1.

A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére – engedélyt kap a

távolmaradásra. A szülő tanévenként 3 tanítási napot igazolhat. A szülő a tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt köteles kérni, amennyiben a távollét a jellege miatt előre látható, nem hirtelen esemény. Az előzetes távolmaradási engedély megadásáról, illetve elutasításáról: - a 3 napig terjedő időszakra a tanuló osztályfőnöke, - a 3 napot meghaladó időszakra az intézmény vezetője dönt. A döntésről a szülőt írásban tájékoztatni kell. A döntésnél figyelembe veendő szempontok: - a tanuló mulasztásainak száma és jellege, - a távollétnek a tanuló tanulmányaira gyakorolt várható hatása. A szülő a tanuló előre nem látható mulasztását utólag igazolhatja, ún. igazolási kérelemmel. E kérelem elbírálásának szabályai értelemszerűen megegyeznek az előzetes távolmaradási engedélyre vonatkozó szabályokkal. 3.2. Ha a tanuló beteg volt, és ezt a tényt a szülő, illetve a tanuló az osztályfőnök felé orvosi igazolás átadásával igazolja. Az igazolást a gyógyult gyermek közösségbe visszakerülésének első napján kell átadni. 3.3 A tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. 3.4 A szülő gyermeke számára előre tudott jelentős családi esemény miatt írásban távolmaradási engedélyt kérhet, tanévenként 6 napig. A tanulmányi elmaradást a tanulónak az osztályfőnök által megszabott határidőig pótolnia kell. 3.5 Az iskola területe tanítási idő alatt csak a portán illetve az ügyeletes tanárnak felmutatott írásos osztályfőnöki engedéllyel hagyható el. 3.6 A tanórákról való három igazolatlan késés osztályfőnöki figyelmeztetést von maga után. Az igazolatlan hiányzás fegyelmi vétség, mely a magatartási jegyben is tükröződik, illetve a tanulói jogviszony megszűnésével is járhat (lásd a házirendet) 51

4. A tanulók jutalmazásának elvei és formái 4.1. Jutalmazás elvei A tanulót jutalmazni lehet: - tanulmányi eredmény, - szorgalom, - magatartás, - sportteljesítmény, - kulturális teljesítmény, - közösségi tevékenység alapján A tanulmányi eredménnyel kapcsolatban jutalmazható: - az osztályon, iskolán belül kiemelkedő tanulmányi eredmény, - a különböző szintű tanulmányi versenyen elért jó eredmény. A szorgalommal kapcsolatban jutalmazható: - az osztályon, iskolán belül kiemelkedő szorgalom. A magatartással kapcsolatban jutalmazható: - a követendő, helyes, példamutató közösségi magatartás. A sportteljesítménnyel kapcsolatban jutalmazható: - az iskolán belül kiemelkedő sport eredmény, illetve tevékenység, - a különböző szintű sportversenyeken elért jó eredmény. A kulturális teljesítménnyel kapcsolatban jutalmazható: - az iskolán belül, illetve az iskolához kapcsolódóan az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez hozzájáruló, példamutató, kiemelkedő, kulturális élet területén elért eredmény, illetve tevékenység. A közösségi teljesítménnyel kapcsolatban jutalmazható: - az osztályon, iskolán belül kiemelkedő közösségi tevékenység, valamint - az iskolán kívül, de az iskola nevéhez kapcsolódóan annak jó hírnevét ápoló, növelő, kiemelkedő közösségi tevékenység. A jutalmazás történhet: - egyedileg, tanulónkét, illetve – csoportosan, adott közösség, illetve osztály számára.

52

4.2. Jutalmazás formái A tanulók jutalmazásának főbb formái: - szóbeli dicséret, - írásbeli dicséret. A szóbeli dicséret valamely tanulói közösség előtt, nyilvánosan történik. Írásbeli dicséret adása: oklevél átadással, és/vagy az iskolai tájékoztatóba, ellenőrzőbe, illetve bizonyítványba történő bejegyzéssel történik. A szóbeli és írásbeli dicséret ünnepélyes keretek között is adható, ha arról a jutalmazó úgy dönt. A jutalmazások fokozatai: - szaktanári szóbeli dicséret, - szaktanári írásbeli dicséret, - osztályfőnöki szóbeli dicséret, - osztályfőnöki írásbeli dicséret, - nevelőtestületi szóbeli dicséret, - nevelőtestületi írásbeli dicséret, - igazgatói szóbeli dicséret, - igazgatói írásbeli dicséret Az egész évben kiemelkedő teljesítményű tanulók dicséretét a bizonyítványba is be kell vezetni. Az írásbeli dicséret mellé jutalom is adható. A jutalmazás formái: -

egyén esetében: tárgyjutalom, elsősorban könyv;

-

közösség esetében: tárgyjutalom, illetve jutalomkirándulás, egyéb kulturális, sport, stb. tevékenységhez kapcsolódó anyagi kedvezmény, (pl.: belépőjegy juttatás, stb.)

-

öregdiákok alapítványának kamataiból két-három fő végzős, szociálisan rászoruló jó tanuló jutalmazása,

-

az év diákja, a Kommunikáció a jövőért Alapítvány a testület által javasolt egy vagy két főt, kiemelkedő tanulmányi eredménye és magatartása alapján jutalmaz.

A jutalmazás egyéni vagy csoportos is lehet. 4.3.. A jutalmazást javasolhatják a szaktanárok illetve osztályfőnökök. 4.4. A jutalmat az osztályfőnök vagy az igazgató adja át ünnepélyes keretek között. 5. Fegyelmi intézkedések A közoktatási törvény meghatározza a tanulók fegyelmi-kártérítési felelősségét. 53

A felelősségrevonás módjára és formájára nézve a magasabb szintű jogszabályok rendelkezései az irányadóak. 5.1. Elmarasztalás jár az alábbiakért: - házirend megszegése - intézményen kívüli fegyelemsértés - társadalmi, vagy magántulajdon elleni vétség - vállalt feladatok hanyag elvégzése - igazolatlan mulasztás 5.2. Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit szándékosan vagy gondatlanul megszegi: - fegyelmező intézkedésben (szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói figyelmeztetés, osztályfőnöki, igazgatói intés) - fegyelmi büntetésben részesül 5.3.Fegyelmi intézkedés kezdeményezhető: - osztályfőnöknél - a kollégiumi csoportvezető tanárnál - igazgatónál 5.4. Fegyelmi intézkedést kezdeményezhet: - nevelő - szülő - tanulóközösség - intézményen kívülálló szerv vagy magánszemély 5.5. A fegyelmi bizottság tagjait az igazgató bízza meg. A bizottságnak harminc napon belül össze kell ülni és határozatot kell hozni. 5.6. A fegyelmi büntetés fokozatai enyhébb kötelezettségszegés esetén: - osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetés, - osztályfőnöki intés, - igazgatói figyelmeztetés, - igazgatói intés 5.7 A fegyelmi büntetés fokozatai vétkes és súlyos kötelezettségszegés esetén: - megrovás - szigorú megrovás 54

- meghatározott kedvezmények csökkentése vagy megvonása - áthelyezés másik csoportba vagy osztályba - áthelyezés másik iskolába, kollégiumba - kizárás az iskolából, kollégiumból

XIX. Szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei Az intézmény tanulói szociális támogatóként tankönyv- és tanszerjuttatásban részesülnek. 1. Tankönyvrendelés A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet értelmében a tankönyvjegyzék alapján a megrendelõ lapokat az igények és létszámok elõzetes felmérése után, a megszabott határidõig elküldjük a kiadóhoz. Tankönyvek és segédkönyvek igényfelmérésénél elsõdleges szempont, hogy igazodjék a NAThoz, illetve a helyi tantervhez. 2. A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések 2.1 A díjfizetésekről általában A magyar közoktatás állami és önkormányzati fenntartású intézményeiben a pedagógiai szolgáltatások túlnyomó többsége a magyar állampolgárok számára ingyenesen vehető igénybe. Az alapellátás ingyenes területeiről a közoktatási törvény rendelkezik. A pedagógiai szolgáltatások kisebb részéért fizetési kötelezettség terheli az igénybevevőket. A térítési- és tandíj mérséklését vagy elengedését írásban kell kérvényezni. A kérvényben fel kell tüntetni a családban a keresők és eltartottak, a munkanélküliek, a leszázalékoltak és a nyugdíjasok számát. 2.2 Térítési díj fizetése A térítési díjak fizetéséről a közoktatási törvény rendelkezik. Intézményünkben térítési díjat kell fizetni mindazon tanórán kívüli foglalkozás és egyéb pedagógiai szolgáltatás igénybevételéért, amelynek finanszírozását a fenntartó nem vállalta, de az iskola ezen szolgáltatásai a helyi szükségleteket elégítik ki. Térítési díjat kell fizetni az intézmény következő szolgáltatásaiért: - étkezési igénybevétel - a fent megjelölt esetekben 2.3 Tandíj fizetése 55

A tandíj fizetési kötelezettség körébe tartozó szolgáltatásokat a közoktatási törvény határozza meg. A tandíj mértéke nem haladhatja meg tanévenként a szakfeladatra tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A fenntartó határozata alapján az igazgató dönt egyenként a tanulmányi és szociális helyzettől függően a tandíj részleges vagy teljes elengedéséről. 2.4 A visszatérítés A térítési – vagy tandíjat teljes összegben csak akkor térítünk vissza, ha a befizető egészségügyi okok miatt nem kezdte meg tanulmányit vagy nem vette igénybe a szolgáltatást. Megkezdett tanulmányok esetén csak különlegesen indokolt esetben térítünk vissza, az érintett írásbeli értesítését követően. Étkezési térítési díj – ha az étkezés lemondása a szolgáltatást mellőző napot megelőző munkanap órájáig történik – a következő esedékes térítési díj összegéből levonásra kerül, így külön visszatérítés nem történik.

XX. Az intézmény dokumentumainak nyilvánossága A Ktv. a tanuló és a szülő jogaként fogalmazza meg, hogy a szükséges információkhoz hozzájuthasson, tájékoztatást kapjon a gyermek tanulmányait érintő kérdésekről, valamint megismerhesse az intézmény pedagógiai programját, házirendjét, és tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. • E törvényi rendelkezések értelmében az intézmény alapdokumentumait – pedagógiai program, SZMSZ, házirend – el kell helyezni az iskola könyvtárában. annak érdekében, hogy ahhoz az érdekeltek hozzájuthassanak és szabadon megtekinthessék. •

Az intézmény vezetője felkérésre köteles az érdeklődőknek esetleges kérdéseire közvetlen tájékoztatást adni.

XXI. Az iskolai könyvtár működési rendje. Szolgáltatási alapelvek Az iskolai könyvtár legfőbb feladata, hogy a tanítás alatt és a tanítási órán kívül lehetővé tegye gyűjteménye használatát. 1. A könyvtár nyitva tartása a tanítási idő alatt minimálisan heti 22 óra, melytől az igényekhez igazodva eltérhet. 2. A könyvtár szolgáltatásai: kölcsönzés, helyben használat, előjegyzés, könyvtárközi kölcsönzés.

Szolgáltatásaival

közvetlenül

részt

vesz

az

intézmény

tanulóinak

könyvtárhasználatra nevelésében. 56

3. A könyvtár nyitvatartási idejét lehetőség szerint az órarendben jelölni kell. 4. A könyvtárból könyvet, más ismerethordozót csak a könyvtáros tudtával, a kölcsönzési nyilvántartásba történő feljegyzés után szabad kivinni. 5. Az iskolai könyvtár használói az intézmény tanárai, diákjai. Az igazgató engedélyével a könyvtár másnak is rendelkezésére állhat. A könyvtár használatáért térítési díj nem szedhető. 6. A könyvtárosi munkát végző, megfelelő szakképesítéssel rendelkező pedagógus foglalkoztatásának módját és feltételeit a közoktatási törvény szabályozza. A könyvtári munka elvégzéséhez szükséges munkaidőt, a könyvtári dolgozók számát a tanulócsoportok száma, a gyűjtemény nagysága és jellege együttes figyelembevételével kell meghatározni. A részletes munkaköri leírást a szabályzat melléklete tartalmazza.

XXII. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételeit a

Kollektív Szerződés tartalmazza.

57

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. A szervezeti és működési szabályzat módosítása Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával és a közoktatási törvény által meghatározott közösségek egyetértésével, valamint a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. 2. Az intézmény további szabályzatai Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket – így a belső ellenőrzés szabályozását, az ügyvitel és az iratkezelés rendje, az intézményi gazdálkodás szabályai stb. igazgatói utasításként, önálló szabályzatok tartalmazzák. A szabályzatok jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszik. 3. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása és jóváhagyása Jelen szervezeti és működési szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2009. december 21. napján elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják. Ezzel a korábbi módosított SZMSZ hatályát veszti.

Kiskunfélegyháza, 2009. december 21.

………………………………

………………………………….

58