2010. DECEMBER
5. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM
Arcok a faluból
A mi atyánk Beszélgetés Kálmán Antal atyával rdő Péter bíboros atya is jelen volt a közösségi ház avatásán 2008 decemberében, a Szentcsalád napján. Az egyházak részéről jelen levő több pap között kerestem Kálmán Antalt, s közben egy egyházi illetékestől megkérdeztem, hogy nem látta-e az atyát? Visszakérdezett, hogy melyiket? A válasz csak úgy kiesett belőlem: A mi atyánkat! Intuíció! Megragadt a bélyeg!
E
SCHRECK TIBOR Az egyházközségek életében mindig nagy esemény egy új lelkipásztor érkezése. Antal atya 2008. augusztus 1-én foglalta el Pilismarót és Dömös plébániai kormányzói hivatalát. Első szentmiséjén egy idős és bölcs paptestvérére hivatkozott: „nem mondok véleményt addig róla, míg egy kiló sót meg nem ettünk együtt”, és nem hozott azonnali döntéseket nagy változásokról. A só elfogyott! Milyenek a tapasztalatok? Amikor tavasszal a jó gazda kimegy a kertbe, látja, hogy előző évi munkája milyen eredményt hozott. Megláthatja a növényeket, amelyek kicsíráztak, de vannak olyan növények is, amelyek nem élték túl a telet. Ahogy Szent Pál apostol mondja, más az, aki ültet, más az, aki öntöz, de a növekedést Isten adja (1 kor 3, 8). Így érzem én is magamat. A magvetés a feladatom, hitet adni az embereknek. Aztán vannak olyanok, akikben rossz földre hullik a mag, és vannak olyanok, akikben bő termést hoz. Jó érzés a növekedést látni, látni a szülők örömét, amikor elhozzák megkereszteltetni a gyermeküket a templomba, az elsőáldozásra készülő fiatalok lelkesedését, a házasságra készülő párok túlcsorduló szeretetét, a terheket hordozó ember megpihenését vasárnapi misén, a gyászoló hozzátartozót, aki –bár fájdalmát még hosszú ideig fogja viselni – lelkileg megvigasztalódva folytatja az életet. Nagyon sok jó ember él Dömösön, és néha
szégyellem, hogy még nem ismerek mindenkit név szerint, és nem tudok annyi időt szentelni a találkozásokra, mint amennyit szeretnék. Érzem a dömösiek örömét, amikor a faluban valami szép esemény történik, büszkék arra, hogy itt élhetnek, hogy ők is tehetnek valamit a faluért. Persze mindig vannak olyanok, akik nincsenek megelégedve, és még többet szeretnének, de ahogy Nagy Szent Teréz tanítja (nő létére egyháztanítóként tiszteljük): „Aki megkapta a kritizálás lelkét, kérje a bölcsesség lelkét is, hogy kritikájával mindig a közösség javát szolgálja.” Két egyházközség vezetésének teendői mellett jut időd arra, hogy az egyesületben énekelj, fotózz, könyvet fordíts idegen nyelvről, hangszereken játssz – mindez hogyan fér bele az idődbe, és van-e még, amiről nem tudunk? Az embernek mindig arra van ideje, amit fontosnak tart. Arra kértél, hogy legyek őszinte. Megpróbálok az lenni. Amit a legfontosabbnak tartok, arról elég nehéz írni, mert ez annyira belső dolog, hogy nem szoktam róla beszélni. Ez az imádság. Szeretnék fejlődni mindennap az imádságban, hogy közelebb kerüljek Istenhez. Szeretnék segíteni azoknak, akik kérik, hogy az imában fejlődjenek. Ehhez képest minden más eltörpül. Büszke vagyok a most kiadott cd-re, amin a Zöld Kendő Énekkar Egyesület énekel. Jelenleg a Pilismaróti templom felújításának az elszámolásával
gyötrődöm. Nem könnyű feladat megvalósítani egy templomfelújítást, de sok erőt ad az összefogás, ami ezt a munkát körbeveszi. Jó lenne, ha lenne időm befejezni a teológiai doktori dolgozatomat. Ez csak néhány dolog, ennél sokkal több mindent kellene még megtennem. Egyik jellemződ a gyors döntéshozatal, mint ahogy elhatároztatott a plébániakerti sportlétesítmény megépítése. Már megtapasztalhattad, hogy falu közössége mire képes egy jó ügy érdekében. Ez a tény befolyásol döntéseid meghozatalában? Ha nem esszük meg a levest, akkor az kihűl, és már nem lesz olyan finom. Sokszor érzem azt, hogy ha sokat várunk egy döntés meghozatala előtt, abból gyakran nem lesz semmi. Mert mindig vannak ellenvélemények, mindig lesznek olyanok, akiknek nem fog tetszeni valami, akik hozzáállásukkal elveszik a munka örömét. Széchenyi Istvánról mesélik, hogy egyszer egy idős képviselő megállította az alsóházban, és azt mondta, „Én nem fogom megszavazni az ön hídját. Én már idős vagyok, nem sok hasznát fogom venni.” Végig kell gondolni a döntéseket, és elsősorban azt kell mérlegelni, hogy a közösség számára mennyire hasznosak. Ha igen, akkor nem szabad sokat várni a megvalósításával. Vannak-e olyan terveid, melyeknek megvalósításához a közösség segítségére és támogatására lenne szükséged?
Ez nehéz kérdés. Egy közösséget lehet vezetni, és lehet szolgálni. Nem az a fontos, hogy én mit akarok, vagy szerintem mi jó a közösség számára, sokkal fontosabb az, hogy a közösség mit akar, és teljes szívvel odaállni egy jó kezdeményezés mellé. Akkor nem mondhatják, hogy ez megint az atya őrült ötlete… Mégis van egy vágyam, amit szeretnék megvalósítani. Szeretném, ha a dömösi plébánia épülete nem csak a messziről jött táborozóknak, lelkigyakorlatozóknak kínálna otthont, hanem a dömösieknek is adna lehetőséget az egymással való találkozásra, kikapcsolódásra. Megköszönve a beszélgetést, kérlek, üzend meg az Adventet az olvasóknak. Ádvent legfontosabb feladata a várakozás. Mindig várunk valamire, vagy valakire. Tudom, hogy sokan csak a szünetre, az ajándékokra, egy kis nyugalomra várnak. Karácsony örömét az jelenti, hogy van Valaki, aki anynyira szeret téged, hogy eljön hozzád. Ha megengeded, akkor te is befogadhatod a szívedbe ennek a találkozásnak az örömét.
2
Dömösi Élet
2010. december
Dömösi Élet
2010. december
Ünnep-Elő… és amit nem tudok szavakba önteni PÁNISZ ESZTER ecember 5-én került megrendezésre az első szabadté-
– és az elmaradhatatlan Scheili Teamnek: Anikónak, Máriának, Erzsikének, Gábornak, Karcsinak, no és Scheili Gábornak.
ri advent és mikulás ünnepség. Kicsit fáztunk, kicsit hamar sötétedett, és a végére kellemesen el is fáradtunk... De együtt voltunk, jól éreztük magunkat, és szívünk minden szeretete benne volt ebben a napban. Amióta Dömösre járok még soha nem láttam ennyi vidám, mosolygós, a hidegtől kipirosodott gyermek arcocskát. Alig tudom szavakban kifejezni azt a mérhetetlen örömet, amelyet az a sok segítő ember és gyermek szerzett, akik részt vettek ezen a rendezvényen. Hálásan köszönjük mindenki önzetlenségét! Szeretnék kétkezi munkájukért köszönetet mondani: – az Érsek Teamnek, – Marosi Lászlónak, – Dulkai Józsefnek, – Fieszl Károlynak, – Magula Andrásnak, – id. Paulusz Józsefnek, – Herédi Gábornak, – Salk Tamásnak, – Forgács Imrének,
Az adományokért hálás köszönet: – a Patak sörözőnek, – a Koller zöldségesnek, – a Dáci BT-nek, – a Fröccsöntő presszónak, – aHop-Ker BT-nek. A rendezvény szervezésében való segítségért és adományokért: – az Összefogás Dömösért Közhasznú Egyesületnek, – a Zöld Kendő Énekkar Egyesületnek, – Dömös Község Polgármesteri Hivatala dolgozóinak. A rendezvényen való segítségért pedig – Sebák Kati néninek, – Dorkáné Csilla néninek, – Herman Jenőnek, – Somogyi Lászlónak. Nem utolsósorban pedig önöknek, kedves résztvevők, mert amit azon a délutánon önöktől kaptunk, örökké a szívünkben marad. Békés Boldog Ünnepeket Kíván mindenkinek a Pionir mozgalom!
D
B
Kedves Dömösiek!
izakodással teli, de nehéz évet éltünk meg. A jövő esztendő mindennapjait is nekünk kell majd megtöltenünk méltó tartalommal, ezért advent idején különösen helyénvaló a nyugodt, békés várakozás. Az önkormányzat képviselőtestülete és az önkormányzat dolgozói nevében mindenkinek áldott karácsonyt és boldog újesztendőt kívánok. Novák Lajos polgármester
3
Amikor sok kicsi szem együtt csillog PÓNYA ANDREA agyon kellemes, estébe nyúló délutánt töltöttünk el családommal vasárnap a „Dömösi Ünnep-Elő” elnevezésű rendezvényen, ahol nem mindennapi fogadtatásban volt részünk! Már messziről olyan érzése volt az embernek, hogy – mintha egy régi fényképet nézve – viszszamenne az időben! A régi idők
szeretetét, melyet a hagyományőrzés vezérelt. Az igazi télies időjárás érzését csökkentve fogyaszthattunk a finom, meleg sült gesztenyéből, házi készítésű süteményekből, és a gyerekeket teával, míg a felnőtteket forralt borral kínálták. A délutáni programokat a Szent Miklós püspököt jelképező, ajándékot osztó kedves Mikulás és szorgos segítőinek hosszú
hangulatát idézte a havas templomtéren összegyűlt falusi vendégsereg. Az egyszerű karácsonyi kellékeket árusító asztalokon kedves, hagyományőrző ajándékok keresték leendő gazdáikat. A betlehemi hatalmas jászol embernagyságú díszleteivel és az élő állatokkal nemes egyszerűségével adta vissza az akkori, valós életszerűséget. A kisebb forgatag minden helyszínén a levegőben tapasztalhattuk a szervezők őszinte, mély
csomagátadása vezette át az estébe. A sötétedés után a szülők és gyerekek közösen rakták ki teamécsesekből a programot jelképező karácsonyfát, melynek csak a kontúrjait sikerült meggyújtani a feltámadt szél miatt. Hazajövet az autóban beszélgetve a gyerekekkel megállapítottuk, hogy ebben a rohanó világban ilyen mély érzésekkel és hagyományokkal teli falusi programon talán még nem is voltunk, és jövőre jó lenne ezt újra átérezni!
N
Dömösi Élet
4
2010. december
Advent, a Karácsony előtti várakozás időszaka JÓ-DOBRONYA LÁSZLÓ A templomokban felhangzik advent idején az ének: „Kezdetre Harmatozzatok Égi magasok! Téged vár epedve A halandók lelke, Jöjj el, édes Üdvözítőnk!” Az adventi gyertyák derengése, imbolygó fényei felidézik a Karácsony gondolatvilágának, misztériumának ragyogó fényességét, a Betlehemben született Jézust, aki megváltásunkra jött a világra. VII. Gergely pápa 1040-ben határozta el az advent ünnepkörének elrendelését. Az „advent” várakozást jelent. Az „Adventus Domini” az Úr eljövetelét négy hetes lelki felkészülés előzte meg, ami az V - VI. századig nyúlik vissza, egykor harangszó jelezte
az egyházi év kezdetét. Az adventi gyertyák – három lila, egy rózsaszín – a megbocsájtás szimbólumai. Az adventi időszakban kiemelkedő volt a Szűzanya tisztelete. A Karácsony előtti hetek egyik jelképe az adventi koszorú, melynek ősét 1839-ben készítette el egy hamburgi lelkész, Johann Wichern. Az adventi koszorúkészítés Magyarországon 1940től terjedt el. Jézus születésével egy új, reményteli korszak vette kezdetét. Történelmi hatása még szigorúan világi szempontok alapján is hatalmasabb, mint bármely történelmi személyiségé. Napóleon egy alkalommal a következőt nyilatkozta: „Jézus Krisztus személyes fizikai jelenléte nélkül gyakorol hatást alattvalóira, és uralkodik fölöttük immáron kétezer éve.”
A Karácsony a békesség, a szeretet, a család és a közösség összetartozásának jelképévé vált, ezért kell erre lélekben felkészülni. A Karácsony magasztos üzenetét a betlehemi jászol körül éneklő angyalok kórusa fogalmazta meg: „Dicsőség a magasságban Istennek! És a földön békesség a jóakaratú embereknek!” Sajnos nincs béke a földön, széthúzás, gyűlölet, egoizmus, hazugság lett úrrá. Hiányzik a szeretet, a megbocsájtás, ami az ember lelkét széppé, nemessé varázsolja. De legfőképp a lelkiismeret, amely a tetteinek az irányítója. Lelki megújulásra van szükség, ami bearanyozná az ember életét. A Karácsony méltó megünneplése csak így lehetséges. Egy gondolat XVI. Benedek pápa 2008 karácsonyi beszédéből: „Ha
Gondolatok Karácsony közeledtével TAKÁCSNÉ GYENES ILDIKÓ Egy hónap és itt a Karácsony, itt az Új Év! „Megint egy évvel öregebb lettél és bölcsebb is talán” – énekli Halász Judit a gyerekeknek. S bölcsebbek lettünk?! Tapasztalatokkal biztosan gyarapodtunk! A 2010-es évet szomorú időszakként könyvelhetjük el. A gazdasági válság teljes erejével tombol, munkahelyek tucatjai szűnnek meg a gazdaság minden területén, családok, nyugdíjasok, mindannyiunk pénztárcája lett még vékonyabb. Az ország erkölcsi, etikai értékvesztésben él, egymást marják az emberek tehetetlen dühükben. Természeti katasztrófa szerte az országban, víz és szél és vörös iszap. Nyomában szomorúság, kétségbeesés, kilátástalanság. S mégis van remény! Az összefogás valóban hegyeket tud megmozgatni. A nagy bajban félretesszük – egy időre –, egymás marását és segítünk. És felépülnek a házak, és újra lesz bútor és ruhák, s talán két-három év múlva már otthon lesz az új ház is. Igaz, az örökre elveszett
életeket, értékeket, fényképeket és a dédi tönkrement horgolt terítőjét semmi nem pótolhatja. De nekünk élőknek minden reggel új nap indul, új feladatokkal és új kihívásokkal, s ha hisszük, ha nem, új örömökkel. Csodálatos érzés volt sok dömösivel közösen a Pilismaróton rendezett Devecser kupán részt venni, és felemelő volt Ónodon egy árvíz sújtotta családnak segíteni! Nyomasztó is egyben, mert az ember szembesül azzal – a tragédiát átélt emberekkel beszélve –, hogy nekünk nincs jogunk semmilyen panaszra, mert a mi hétköznapi bajaink morzsák ezeknek az embereknek a problémáihoz képest. És ők nem panaszkodnak, csak meghatottan köszönik a segítséget! Az ember pedig majdhogynem szégyelli magát, amiért „csak” ennyit tud tenni. De van remény! Érezni, hogy az emberek világról, közösségről való gondolkodásában is elindul valami változás. Kezdjük belátni, hogy az eddigi természet és önpusztítás nem mehet tovább. Persze még sokáig a gazdasági érdek lesz a vezérlő elv, de talán
a hangsúlyok megváltoznak. A helyi közösségek szerepe rendkívül fontos és életbe vágó. A fenntartható fejlődés fogalma pedig, amely sokkal többet jelent, mint a környezet- és természetvédelem, gyökeret ver a fejekben. Gyermekeinket úgy kell nevelnünk – ami persze azt jelenti –, hogy nekünk felnőtteknek is életmódot és gondolkodásmódot kell változtatnunk, hogy vissza kell térni a gyökereinkhez, a természet közeli technológiákat, technikákat alkalmazva, fenntartható fejlődést létrehozni. Persze ez a néhány mondat talán túl bonyolult és utópisztikusnak is tűnhet, de a folyamat elindult, és a mi hétköznapjainkban is itt van, csak nem fogalmaztuk meg tudományosan. Dömösön is közösségek alakulnak! Sokszínű a világ és az igazságnak is sok útja van. Az a lényeg, hogy a cél azonos legyen! Látszik, hogy kis falunkban sok tenni akaró ember van, akiket a közösség érdeke, s nem önös gazdasági érdek hajt. És előbb utóbb ezek a közösségek megtalálják egymást, és közösen húz-
mindenki csak a saját boldogulását keresi, a világ elpusztul.” Osztályfőnököm, Dr. Gianits József atya szavai jutnak eszembe, milyen más volna a világ, ha az ember Jézus szavait megfogadná: „Ne tedd másokkal azt, amit nem kívánsz, hogy veled cselekedjenek!” Bizony ez volna az emberi együttélés alfája – valóban boldogság szállna a világra. Jézus nemcsak tanította követőit, hogy szeressék egymást, hanem megmutatta, hogyan tegyék azt. Ahogyan én szeretlek benneteket, ti is úgy szeressétek egymást. Jézus szeretete az évszázadok folyamán milliók szívét érintette meg, és jó hatással volt az életükre. Karácsony közeledtével ezek a gondolatok kell, hogy foglalkoztassanak bennünket, hogy lélekben megújuljunk. Áldott ünnepeket kívánok! zák a szekeret. S mi a cél? Talán az, hogy szebb legyen a falu, talán az, hogy legyenek rendezvények, talán az, hogy a hasonló emberek megtalálják egymást? Azt hiszem ez mind együtt, és azért, hogy mindannyian boldogok legyünk! A boldogság pedig a lélekből jön és nem a pénztárcából! Ha szeretettel cselekszem, akkor mosolyt kapok cserébe, jó lesz kilépni az utcára, szóba elegyedni a másik emberrel, eszmét cserélni világunk, falunk dolgairól. Jön a Karácsony, a szeretet ünnepe! A reklámok tökéletes karácsony szervezésére hívnak. Csakhogy tárgyakról beszélnek. A tárgyak pótolhatók, az érzések nem. A karácsonyt érezni kell! Ne marjuk, ne bántsuk egymást, ne azt keressük, hol köthetünk bele a másikba! Igen, mindannyian szoktunk hibázni, szoktunk tévedni – nem is ritkán , de ezeket a hibákat lehet orvosolni, kijavítani, megváltoztatni. Segítséggel, odafigyeléssel, szeretettel! Ez a karácsony érzése és nem csak Karácsonykor! Egyesületünk minden tagja nevében kívánok kis falunk minden lakójának szeretetteljes Karácsonyt, békés ünnepeket és egészségben gazdag, boldogabb Új Esztendőt!
2010. december
Dömösi Élet
A Bozóky Mihály Általános Iskola hírei FEKETÉNÉ JANOSITZ BERNADETT
N
ovemberben két kiemelkedő délutáni programot szervezett iskolánk diákönkormányzata az iskola tanulói számára. Az első november 26-án, pénteken volt. Közös adventi koszorú-kötésre hívtuk a gyerekeket. Ezt a programot évek óta szervezzük tanulóink számára. A gyerekek már
5
„…és dal kéne arról, hogy énekelni jó számos baráttal, nagy asztalok körül. Ám nincs egy este, ami mindenható, így hát az ének – nem dalba való…”
Kéne egy dal…
tással oldották meg a feladatokat, melyet a négytagú zsűri értékelt. A zsűri tagjai: Fuzikné Dakos Éva igazgatóhelyettes, Barics Lászlóné nyugdíjas tanár, Zsigárdi Jánosné védőnő és Dr. Hunyadi Mátyás iskolaorvos voltak. A vetélkedés során tíz játékos feladatot oldottak meg a tanulók. Ezek közt volt víz-kvíz, közmondások, szólások mutoga-
SZILÁGYI GÁBOR rutinosak. A sok apró kéz nyomán igazi remekművek születtek, remélem a családok nagy örömére. Így az első adventi vasárnapon sokak otthonában meggyulladhattak az első gyertyák. November az egészség hónapja is. Ennek keretében rendeztünk vetélkedőt hétfőn. Minden osztály ötfős csapattal nevezhetett a versenyre. Előzetes feladatot kellett megoldaniuk a csapatok-
tása, kóstoló, fogápolás-teszt, de kellet egy fogmosást is bemutatni. Sokat játszottunk, közben csak friss zöldségeket, gyümölcsöt ropogtattunk, vizet, no meg gyümölcslevet ittunk. A versenyt a nyolcadik osztály csapata nyerte meg. A csapatok különféle gyümölcsöket nyertek. Azt hiszem, ezen a délutánon mindenki jól érezte magát, sok újat tanult és sokat tett egészségéért.
M
intha Vlagyimir Viszockij hangján szólaltak volna meg Cseh Tamás dalai a dömösi Patak sörözőben november ötödikén, pénteken este. Szerémy György rekedtes hangú éneke elvarázsolta a közönséget, hol a hideg futkosott a hátunkon, hol a könnyünk csordult ki. Írásban nem lehet visszaadni, ami ott és akkor történt, amit ott és akkor éreztünk, miközben hallgattuk ezeket a dalokat. Nem voltunk sokan – ehhez lassan már hozzá is szokunk itt Dömösön –, de éppen ettől lett olyan bensőséges ez az este, hogy igazából nem nagyon akarózott hazaindulni, és a „hivatalos” program után még jó darabig szinte áhítattal hallgattuk az énekest, aki immár a közönség
közé ülve újabb s újabb ráadást adott. Cseh Tamás és Bereményi Géza dalai, úgy gondolom, örök érvényűek, minden korosztályhoz szólnak a megélt, létezett és létező világról, életérzésről. Cseh Tamás sajnos már több mint egy éve nincs közöttünk, de a dalok nem halhatnak meg. Mindezt hozzá híven, értőn és méltón tolmácsolta a csekély számú közönség számára az énekes, Szerémy György. Kívánom, hogy legyen még együtt sok hasonlóan szép esténk. Köszönet illeti Lesenszkyné Jutkát a helyiség rendelkezésre bocsátásáért és nemkülönben a finom hagymás zsíros kenyerekért. Az ő segítő közreműködése nélkül ez az este, ez az előadás nem jöhetett volna létre. Köszönet érte!
Érdeklődők figyelem!
nak: ez két dologból állt. Egyrészt el kellett készíteni egy táplálkozási piramist, másrészt egy doboznyi anyagból (falevél, aprókő, faszén, fenyőág, homok, szúnyogháló, nagyobb kövek, papír és egy műanyag palack) víztisztító berendezést kellett összeállítaniuk. A gyerekek nagy kreativi-
Mindjárt itt a december, s a Mikulás. Iskolánkba 3-án délután érkezik, három órától várják az alsósok a negyedik osztályban. A felsősök szokásos Mikulás-buliját iskolánk tanulói számára 16 és 20 óra között tartjuk a Kultúrotthonban a Szülői Munkaközösség segítségével.
Két hónapos az Új Dömös Fórum! Érdekes témákkal baráti hangulatban várunk minden érdeklődőt az Interneten! Regisztrálj és legyél tagja ennek az új társaságnak! www.domos.forumx.hu
Dömösi Élet
6
2010. december
Szünet után – szünet előtt az Áprilyban BOZÓKI MARIANNA
J
ó hónap volt november – szünettel kezdődött. Rá is fért a gyerekseregre egy kis pihenés és remélhetően kellő idő jutott minden családban az eltávozott rokonokra, barátokra emlékezni. Az iskolában ez idő alatt sem telt események nélkül az élet, hiszen postáztuk a visegrádi és kisoroszi iskolások által – Hoffmann Rózsa államtitkár asszony felhívására – gyűjtött közel 50 ezer forintot a vörös iszap által sújtott települések számára. Bócz Mónika nagymarosi vállalkozó – aki a szünet idejére vendégül látta panziójában a kolontári kisiskolásokat – kérte, hogy a tragikus sorsot megért gyerekek táborozását erőinkhez mérten segítsük. Kérését azonnal tettek követték. A huszonhárom gyermek és felnőtt egy gyönyörű napot tölthetett el Visegrádon: a Múzeum, a Játszópark, a Vár, a Bobpálya vezetői és dolgozói készségesen (és költségmentesen) álltak a gyerekek rendelkezésére, a Polgármester Úr engedélyével pedig vendégül látták a napközis konyha dolgozói egy ebédre és uzsonnára az éhes kis sereget. A csoportot a komp és az iskolabusz is ingyenesen szállította. Köszönöm mindenkinek az azonnali, készséges segítséget, együttműködést. A szünet után megérkezve az iskolába lázas készülődésbe fogtak tanulóink és tanítóik, tanáraik, hiszen a hétvégén nemzetiségi találkozóra mentek ötödikeseink Zebegénybe, ahol színvonalas produkcióval, jól felkészülten léphettek színpadra: játékfűzést
adtak elő Schmidt Anna felkészítésében és Bene Éva segítségével. Aztán jött az Áprily-hét a maga sokszínűségével, ezernyi boldog feladatával! Az Áprily-hét fontos időszak életünkben. Kiemelt célunk, hogy gyermekeink évről-évre egyre jobban megismerhessék névadó költőnk emberi tisztaságát, költészetét. Az idei évben Áprily Lajos gyermekkorát, boldogságának helyszínét vontuk figyelmünk körébe: a versek, mesék, mondák, regék és képzőművészeti alkotások Parajdot – választott szülőfaluját – és Erdélyt idézték. Legidősebb tanulóink az Erdélyi Helikon alkotóinak költészetét tárták elénk rajzban és versben. Ugyanezen témát választottuk magunknak akkor is, amikor nyugdíjas kollégáinkat vártuk vendégségbe. Makkai Sándor és Kemény János – egykori helikonisták – unokája Makkai Lilla kisoroszi református lelkész és Kemény Endre az Erdélyi Helikon – Marosvécsi Kemény János Alapítvány elnöke tartott emberközeli előadást a Helikon írói köréről, a lap két világháború közti kiemelt szerepéről, s a helikoni triász tagjaként meghatározott Áprily tevékenységéről. Az Áprily-héten kiemelt jelentősége van az Áprily-napnak, hiszen ekkor sok régi és új vendéget várunk iskolánkba, s saját tanítványaink is fokozott lázban égnek: sokat, sokféleképpen készültek, hogy méltón képviselhessék iskolánkat a különböző versenyeken. Az idei évben a rajz- és képzőművészeti pályázatunkra 8 településről összesen 148 pálya-
mű érkezett, ezeknek több mint a fele Visegrádról és Kisorosziból. Helyi alkotásaink nagy száma és Lengyel Rita festőművész kollégánk magas színvonalú felkészítő munkája is indokolja valószínűleg, hogy a díjakat a neves képzőművészekből álló zsűri döntő többségében tanítványainknak ítélte. Vers-és prózamondó versenyünkön négy korcsoportban tíz iskola kilencven tanulója vett részt, és bár igen szoros mezőny alakult ki, s szinte minden iskola valamilyen díjjal térhetett haza, a mieinknek sincs oka panaszra. A zsűri tizenkilenc díjat osztott ki. Bene Júlia korosztályában első, Bognár Bende és Paulusz Balázs második, Blázsik Kitti (Kisoroszi Tagintézmény) és Fekete András harmadik, Vanyák Dóra pedig különdíjas lett. Nemcsak nekik, hanem többi tanítványunknak is gratulálunk, hiszen mindannyian alaposan felkészültek a találkozóra. A felső tagozatos diákjaink között házi székely himnusz éneklési versenyt is hirdettünk, amelynek győztesei – Bene Júlia és Cseke Péter – szép énekükkel zárták az Áprily-nap megnyitó ünnepét. Természetesen a tíz nap programjai között a testi megmérettetés is sorra került: az Áprilykupa háromnapos sorozatában négy iskola tanulói – alsósok és felsősök – sor és váltóversenyekben, fociban és floorballban mérték össze erejüket. A szerencse nekünk kedvezett: idén is itthon maradt a kupa, ráadásul mindhárom napon első helyezést ért el csapatunk. (A diáksereg öröme akkor lett volna teljes, ha a tanár – diák meccs is vágyaik szerint alakul, de ezen a téren idén is le kellett nyelniük a fiaskót.) Versenyeink eredménytáblázatát bővebben honlapunkon olvashatják. Természetesen az Áprily-hét nemcsak nemes versengésről szól. Szép pillanatokat éltünk meg tanulóinkkal az Áprilyvölgyben, ahol Péterfy László és Jékely Adrienn vendégei, hallgatói és beszélgető társai lehettünk a műterem melegében. S aki a következő napon részt vett a költő tiszteletére ajánlott születésnapi
istentiszteleten, lenyűgözve hallgatta a tiszteletes úr lélekig ható elmélkedését Áprily költészetéről, emberi nagyságáról és Istennel való kapcsolatáról. Az osztálytermeket járva pedig a gondos, csöndes csoportmunka gyönyörű nyomaira akadtam: versrészletek, illusztrációk, fotók, tablók, családfák, életrajzok mindenütt – amelyekben megmutatkozik, hogy gondos tanítóik, tanáraik kezét fogva hogyan hatolnak egyre mélyebbre a titkokban a felnövekvő gyermekek. A temetőt látogatva hogyan tágul látóterük a múlt nagyjai között járva. A múlt tanít. Figyelemmel kell lennünk tanításaira. Szólnom kell még arról, hogy ez idő tájt minden évben nyílt napokat, fogadóórát tartunk
– az idei évben is sokan éltek a lehetőséggel, örömünkre. Bátorítok minden szülőt arra, hogy érdeklődjön rendszeresen gyermeke iskolai viselkedése, tanulmánya iránt, s ossza meg velünk tapasztalatait, gondjait, hiszen együtt lehetünk igazán eredményesek. S ne feledjék: az a gyermek fog felnőttként is helyt állni, sikert elérni, akinek gyermekként is gondos rend van a táskájában, aki napjain nemcsak átrohan, aki kötelességeit elvégzi, s aki megtanul esetleges kudarcaival is megbirkózni, hibáiból tanulni, s elkerülésükre helyes stratégiát kialakítani anélkül, hogy problémáiért a felelősséget másra hárítaná. Ahhoz azonban, hogy mindezt megtanulja, gyermekkorában nekünk felnőtteknek kell segítenünk a helyes szokások kialakításában még akkor is, ha a barátok-
2010. december
nak állítólag mindent szabad, s a sok munkától úgy érezzük nem is érünk rá. Közös munkánkhoz ebben a sokszor embertelen világ-
Dömösi Élet
ban hittel kívánok sok sikert. S ahhoz, hogy iskolánkban még sokáig folytathassuk munkánkat a fenntartó önkormányzat
támogatására is szükségünk van. Meghívtuk tehát ünnepi hetünkre Abonyi Géza polgármester urat és a képviselő-testület tagjait is, akik döntő többségben ellátogattak intézményünkbe. Bízom benne, hogy az akkor megkezdett párbeszédet folytatni tudjuk, s biztató szavaik alapján remélhetjük, hogy a – rossz gazdasági helyzet ellenére – a továbbiakban is együtt tudunk munkálkodni gyermekeink jövőjén. Sok fontos dolog s megannyi vidám apróság történt még a hónap második felében iskolánkban, amire kitérni hely hiányában legközelebb tudok csak. Karácsony közelít. Az ádventi fények aranyozzák már lelkeinket. Magunk készítette sült
Képviselő-testületi ülés dióhéjban SZILÁGYI GÁBOR
N
ovemberben három alkalommal is ülésezett a képviselő-testület, ezek egyike közmeghallgatás keretében történt. A testületi üléseken történteket helyhiány miatt most csak egészen kivonatosan ismertetjük. Aki a részletekre is kíváncsi, teljes egészében megtekintheti azokat a www.domos.hu honlapon. A november 15-i ülésnek kilenc napirendi pontja volt. 1. A futball-pálya melletti szennyvízszivattyú működési problémáinak megtárgyalása – Adamcsek Gábor és Szabó Imre urak, a DMRV Zrt. munkatársai ismertették a csatornarendszer gondjait. 2. Közbeszerzési szabályzat elfogadása – A képviselő-testület többségi szavazással nem fogadta el a közbeszerzési szabályzatot. 3. Dömös Község Önkormányzat 2010. évi összesített közbeszerzési tervének megalkotása – A képviselő-testület többségi szavazással nem fogadta el a közbeszerzési tervet. 4. Kommunális kistraktor vásárlásának előkészítése – Elnapolva, a településfejlesztési bizottság tesz javaslatot. 5. Faluház fűtésrendszerének kialakítása – Elnapolva 6. Tájékoztató az önkormányzati tulajdonú Kft. alapításáról – A jegyző tájékoztatta a képviselőket a lehetőségekről, részletes előterjesztés készül.
7. Képviselőtestületi ülések internetre történő feltételének megtárgyalása – Detrich Áron fogja feltölteni a testületi ülések felvételeit az internetre. 8. Alpolgármester választás – A polgármester ismét Szilágyi Gábort javasolta alpolgármesternek. A képviselő-testület titkos szavazással 5:2 arányban elutasította a javaslatot. 9. Egyebek – Késik a Dömösi Harsona című újság bejegyzése, a gyorsítás érdekében a testület módosította az erről szóló határozatot. – A képviselők munkájuk támogatására mobiltelefont igényelhetnek a hivataltól. – A képviselő-testület Csonka József előterjesztésére többségi szavazással módosította a Szervezeti és Működési Szabályzatot. Ezután hosszú, néha indulatoktól sem mentes vita következett több témáról a közönség aktív részvételével, majd a polgármester bezárta az ülést. November 18-án közmeghallgatás volt. Ennek napirendjén két téma szerepelt: 1. A polgármester beszámolója az önkormányzat 2010. évi működéséről 2. Lakossági észrevételek, bejelentések A november 25-i képviselőtestületi ülésnek tizennégy napirendi pontja volt.
1. Tájékoztató a DMRV Zrt. 2010-ben végzett víziközműszolgáltatási tevékenységéről és 2011. évi terveiről – Szabó Imre és Hurai Béla urak, a DMRV Zrt. munkatársai tartották meg a beszámolót. 2. Tájékoztató a két ülés közötti időszak eseményeiről – Beszámoló a falubejárásról. 3. Az önkormányzat 2010. évi költségvetési rendelet módosítása – A képviselő-testület módosította a költségvetést. 4. Az önkormányzat költségvetésének 2010. III. negyedévi beszámolója – A képviselőtestület elfogadta a beszámolót. 5. Az önkormányzat 2011. évi költségvetési koncepciójának elfogadása – A képviselő-testület elfogadta a költségvetési koncepciót. 6. Törvényességi felhívás a polgármester illetménye és az alpolgármester választás miatt – A Közigazgatási Hivatal törvényességi felhívására ismét a képviselő-testület elé került a polgármester illetményének megállapítása és az alpolgármester választás. A képviselő-testület három igen és három tartózkodás mellett nem fogadta el a polgármester illetményét, és az alpolgármester választás a korábbiakhoz hasonlóan ismét eredménytelen volt. 7. Közbeszerzési szabályzat elfogadása – A képviselő-testület többségi szavazással nem fogadta el a közbeszerzési szabályzatot. 8. Dömös Község Önkor-
7 diós alma illata és melegsége, csillagok ragyogása, gyertya lángja, angyali énekszó készítenek a szent ünnepre. Pénzből sokaknak már régen nem telik mindenre, sőt már gyakran a muszájra sem. Próbálhatunk azonban tisztának megmaradni, egymásra időt, jó szót fordítani, szelíd megértéssel másokhoz fordulni. „A kis Jézuska itt van a közelben, / Legyünk hát jobbak, s higgyünk rendületlen, / S ne csak így decemberben.” (Juhász Gyula: Karácsony felé) Békés ünnepet, boldog új esztendőt, közötte pedig sok szeretetben eltöltött nyugodt napot kívánok az Áprily minden dolgozója nevében. mányzat 2010. évi összesített közbeszerzési tervének megalkotása – A képviselő-testület többségi szavazással nem fogadta el a közbeszerzési tervet. 9. A Polgármesteri Hivatal alapító okiratának módosítása – A képviselő-testület módosította az alapító okiratot. 10. 2011. évi éves belső ellenőrzési terv jóváhagyása – A képviselő-testület módosítás után elfogadta az előterjesztést. 11. Római Katolikus Plébánia kérelme az 57/2010. (X.21.) Ökt. határozat (ravatalozó felújítása kapcsán felállított vizsgálóbizottság) visszavonására – A képviselő-testület helyt adott a kérésnek. 12. Település, közlekedés, vállalkozásfejlesztési és fenntartási Bizottság tagjai számának emelése – A képviselő-testület egy fővel növelte a bizottság tagjainak számát. 13. Gyermekjóléti feladatok társulás keretében történő ellátása – A képviselő-testület elfogadta az előterjesztést. 14. Egyebek – Szombaton képviselői továbbképzés lesz. – A faluházba játékokat kellene beszerezni (pingpongasztalt, csocsót, stb.). – Érsek László pályázni kíván „Pihenőház ajándéküzlettel, istálló és fedett, nyitott tartózkodó” elnevezésű létesítmény építésére a Szőkeforrás völgyében általa bérelt területen. Ehhez kéri a képviselő-testület elvi hozzájárulását. A testület megadta a hozzájárulást. Ezt követően a polgármester bezárta az ülést.
Dömösi Élet
8
2010. december
A Szivárvány Óvoda hírei FEHÉR ISTVÁNNÉ vodánkban már évekkel ezfelismertük az úszás sokoldalúan jótékony hatását az óvodáskorú gyerekek harmonikus fejlődésére. A rendszeres úszás pozitív hatással van a gyerekek fizikai-pszichikai fejlődésére. Hatásai megmutatkoznak a keringésben, a tüdőteljesítményben, fokozza az izmok erejét. A gyerekek pszichikai fejlődése pozitív irányban változik, szociális fejlődése és magatartás is kedvezően befolyásolható a korai alkalmazkodás és tisztelettanulás által egy új környezetben. A vízben való mozgás egy koordinációs kihívás. A gyerekek egyensúlyérzéke is könnyedén fejlődhet a vízben. A rendszeres úszás azonban még sok kedvező hatást előhív. Például megelőzhetjük vele az egyre gyakoribb tartáshibákat, erősödik az immunrendszer. Mindezeket a pozitív hatásokat figyelembe véve immár hetedik éve hordjuk óvodásainkat úszásoktatásra, ebből negyedik éve a leányfalui KÓPÉ úszásiskolába. Minden évben nagy az érdeklődés ezen tevékenység iránt. Az idén huszonhárom gyereket írattak be úszásoktatásra a szülők. Van, aki azért jelentkezik, mert szereti a vizet, és szeretne megtanulni úszni. Van, akit azért íratnak be szülei, mert fél a víztől (vízhez szoktatás). Van, aki azért jön, mert a barátja is jár, és van, akinek az orvos javasolja az esetleges tartáshibák korrigálása végett. Az oktatás tanmedencében történik, ahol egyidejűleg két főállású oktató fejlettség szerint foglalkozik a gyerekekkel. Jó
Ó előtt
érzés látni, és az oktatótól hallani, milyen elégedettek a dömösi gyerekekkel. Mennyire gyors ütemben tudnak haladni a gyerekekkel, mert olyan fegyelmezettek és nincs közöttük egy sem, aki ne merné a fejét a vízbe dugni. Hétről-hétre ügyesebbek és lelkesebbek. Az oktatók szerint nem volt még óvodás csoportjuk, akikkel ilyen látványosan értek el fejlődést. Nagyon jó állni a medencénél, nézni őket, és büszkének lenni, hogy ők a „mi óvodásaink”. Látni, ahogy egy-egy kis bátortalan, szótlan kisgyermek megnyílik és kiteljesedik az úszásban. És itt van az utazás! Második éve már menetrendszerinti busszal közlekedünk Leányfalura. Nagyon sok mindent figyelnek a gyerekek egy-egy utazás alkalmával. Nyomon követik a természet változásait. Megfigyelik az utasok és a mi viselkedésünket. Egy édesanya mesélte, hogy kislánya mindig azt várja, hogy sokan legyenek a buszon, mert akkor
átadhatja a helyét egy idős embernek, hiszen tőlünk is ezt látja. A legtöbb gyerek szívesen teremt kapcsolatot. Nagyon jó hallgatni, ahogy szóba elegyednek az utasokkal, kommunikálnak. Bemutatkoznak, elmondják hol voltunk, hová megyünk. Kérdeznek és válaszolnak, és szinte minden alkalommal énekelnek. Halkan, hogy senkit ne zavarjanak, hiszen ezt is meg kell tanulni, mint ahogy azt is, hogy a buszon nem eszünk és iszunk.
A gyerekek személyiségének fejlődését sokoldalúan biztosítják ezek az alkalmak. Az uszodában a vízhez szoktatást és úszástanulást jelenti ez a gyerekek számára. Míg az utazás során, mint egyegy kiránduláson, közös élményekkel és tapasztalatokkal gazdagodva térünk vissza az óvodába minden egyes alkalommal. Ahol az úszni nem járó kicsikkel – akik majd később szintén járhatnak úszni – boldogan osztjuk meg aznapi élményeinket.
Mikulás vagy Télapó? SZARKA ATTILÁNÉ
D
ecember 6-án, Miklós napján minden gyermek nagyon várja már a Mikulást. Vagy a Télapót? Sokakban zavart kelt, hogy mikor melyik kifejezést használja. Van, aki úgy gondolja, a két kifejezés ugyanazt a személyt takarja. De ez tévedés! A magyar értelmező kéziszótár nagy segítségünkre lehet abban, hogy a két személyt a megfelelő helyen és időben említsük, és ne keltsünk zavart a gyermekekben. Mikulás: december 6-án, Miklós napján a jó gyerekeknek ajándékot, a rosszaknak virgácsot hozó fehér szakállú, piros köntösű, püspöksüveges öregember. Télapó: a mesékben a telet megszemélyesítő, havat hozó fehér szakállú, bundás öregember.
Jó, ha tudjuk azt is, hogy régi magyar néphagyományunk honnan ered. E bájos ünnep Szent Miklós püspök nevéhez fűződik. Jótéteményeiről számtalan legenda maradt fent. A legismertebb legenda szerint egyszer Miklós püspök tudomására jutott, hogy egy szegény családban élő három leányt az apjuk paráznaságra akar kényszeríteni, hogy így keressék meg a házasságukhoz szükséges hozományra valót. Ekkor Miklós püspök az ablakon keresztül aranypénzzel teli zsákocskát dobott a lányoknak, hogy megmentse a becsületüket és a lányok tisztességben férjhez tudjanak menni. Innen ered az a népszokás, hogy a gyermekek kitisztított cipőjüket az ablakba állítják december 5-én este, hogy abba, a kedves, öreg Mikulás, az éjszaka leple alatt ajándékot hozzon.
Dömösi Élet
2010. december
Infó kuckó
Kicsinyítsünk! (első rész) IFJ.
PAULUSZ JÓZSEF
alán többeknek problémát okoz, hogy elektronikus levélben szeretnének képet, vagy képeket küldeni egy-egy családi eseményről, rokonoknak, ismerősöknek. Persze ennek több módja is lehet (óriás fájlként csatoljuk, vagy egy erre használható oldalra feltöltjük, és akinek kell, onnét lementi), én most arról szeretnék néhány szót ejteni, hogy tudjuk ezt levélben elküldeni, vagy csak egyszerűen kisebb méretű képeket készíteni, hogy valamilyen közösségi oldalon meg tudjuk magunkat mutatni (hisz ott is maximalizálva vannak a képméretek). Egy normál e-mail két gigabájtnyi anyagot képes átküldeni (bár ekkor már elég sokat tölt). A modern fényképezőgépek már közel ilyen felbontásban készítik a képeket, így nem sok esélyünk van rá, hogy két-három képet
féle idegesítő kérdéseket tesznek fel. De ezt mindenki döntse el tetszése szerint (ha nem akarjuk, akkor az alapból ott levő zöld pipákat vegyük ki). XnView: Magyar nyelvű képnézegető alkalmazás. Persze nemcsak nézegethetjük a képeket, át is alakíthatjuk őket. Nagyon jól használható szoftver, sokoldalú, ingyenes. Sok-sok funkciójából csak néhány: szűrők, effektek, konvertálás, slideshow készítése, tapéta, bélyegkép, képlopás (a cikkben látható képek is ezzel a „képlopással” kerültek ide), stb. Nézzük, hogy tudunk vele kicsinyíteni: A program feltelepítése és elindítása után nyissuk meg a kívánt képet. Ezután kattintsunk a „kép” menüpontra és válasszuk az „átméretezés” feliratot. Itt néhány egyszerű kattintás után máris a kívánt méretűre tudjuk alakítani a képünket. Választhatjuk, hogy százalékos arányban
pillanatok alatt tovább küldjünk. Én két programot ajánlok, érdemes kipróbálni! Mindkét program letölthető az Origo szoftverbázisáról (www.origo.hu), de a keresőbe beírva is megtaláljuk (a másik programról majd a következő számban írok). Egy jótanács a telepítéshez – nemcsak ennél a programnál: sok program felteszi telepítés közben a kérdést, hogy akarunk-e az ilyen-olyan eszköztárat (toolbart), vagy keresőt (search) telepíteni a program mellé. Ezt mindenki maga dönti el – én nem ajánlom, mert egy idő után úgy fog kinézni a böngészőnk, mint a karácsonyfa, ezek a programok lelassítják a gépet is, és folyamatosan minden-
szeretnénk kicsinyíteni (az eredeti méret hány százaléka legyen), vagy a képpontok alapján (mondjuk 640*480-as felbontás, ha nagyon kicsi méretet szeretnénk). Mindezt egy kattintással az „egyéni méret” felirat alatt tehetjük meg. Ez után nincs is más dolgunk, mint a kapott „új” képet elmentjük (vigyázzunk, ne az eredeti képet írjuk felül), és kész is van a lekicsinyített képünk. Egyszerű, jól használható – ha éppen nincs más a gépen, érdemes feltelepíteni. Ha pedig már fent van, neki lehet állni és a többi funkciót is kipróbálni, mondjuk, hogyan tudunk olajfestményt létrehozni bármelyik fényképünkből!
T
9
Tévedések SZILASSY ISTVÁN Egy: Lehet valami a III/III-as múltamban. Róbert barátom cikkét olvasva eszembe jutott ugyanis, hogy bizony, anno nagycsoportos koromban tanúja voltam, amint egyik fiú „kollégám” lelkesen törölgeti a vajas-mézes kifliuzsonna elfogyasztása közben ragacsossá vált kezét egy hosszú hajú szőke kislány blúzába, és én ezt – eléggé el nem ítélhető módon – jeleztem az óvónéninek. A srácot megszidták, engem pedig sarokba állítottak a csoport előtt, miszerint árulkodni csúnya dolog. Az volt az a pillanat, amikor lélekben szakítottam az akkori rezsimmel, mondván: mindenki ott dögöljön meg, ahol akar. Tanult barátom figyelmét azonban felhívnám egy apró tévedésre: a III/III-as ügynökök a megfigyeléseiket a lehető legritkább esetben publikálták bármilyen sajtóorgánumban, név nélkül, véleményként. A jelentések, amiket megfigyelt személyekről készítettek, névvel, címmel ellátva titkos dokumentumként kerültek az ÁVH, később, nyugodtabb időkben a Központi Bizottság asztalára. Kettő: „A következő három évben mintegy 400 embert végeztek ki a forradalomban való részvételért, több mint 21 668 személyt börtönöztek be, 16-18 ezer főt internáltak. Mindezt az amnesztia ígérete után, és úgy hogy a résztvevők jelentős része elmenekült az országból.” (1956 – Wikipédia; ha már a pontatlanságoknál tartunk.) Az idézettel elsősorban arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy tévedés azt hinni, miszerint nem értek egyet a múlt feldolgozásával. Mindössze azt nem értem, hogy miért nem a már végzett történészek, kutatók feladata ez, miért az egyetemi padokban ülő fiatalság tölti ezzel az idejét? Ez persze csak afféle „költői kérdés”, és hogy ne kelljen senkinek a válaszon törnie a fejét, majd a negyedik tévedés leírása során jómagam meg is válaszolom. Három: Előtte azonban még valami. Ezúttal egy kettős tévedésre hívnám fel a figyelmet. Először: egy szóval sem állítottam, hogy a Kádár-korszak híve
lennék, mint ahogy nem is vagyok. (Ennek ellenőrzéseképpen újraolvastam előző cikkemet sicher, was sicher, 40 fölött jobb biztosra menni… - miután túltettem magam az apró képzavaron, amit számomra „Kádár apánk képzeletbeli méhe” okozott.) Másodszor: talán kár összemosni egy RENDSZERT (lásd: kommunizmus) a SZEMÉLYI KULTUSZ fogalmával, hiszen ez utóbbi bármilyen rendszerben kialakulhat (lásd például Szaddam Husszein, de a neten ez alatt a címszó alatt Helmut Kohl nevével is találkozhatunk; egyik sem komcsi!). Hogy ne menjünk túl messzire: elég csak a saját portánkon körülnézni. Mert mi változott? Csupán annyi, hogy a „panem et circenses”-ből mára csak a cirkusz maradt, a kenyér meg ... Hadd ne soroljam itt fel a magánnyugdíjpénztárak, pártálláshoz kötött tisztségviselők, AB-hatáskör, adó -csökkentés és –kivetés, jogállamiság veszélyeztetése stb. mutatványokat, amit mind az új kormányunk mutat be, miközben dühöng a munkanélküliség, dőlnek a hitelek (és – ami rosszabb – a gátak). A legújabb mutatvány címe: gázárakat nem csak a szocik tudnak emelni! Négy: És íme, itt az ígért válasz: ezúttal én tévedtem, amikor azon véleményemnek adtam hangot, hogy a fiatalságnak nem kell a múlttal foglalkoznia. Van úgy, hogy az ember véleménye megváltozik. Ez történt velem is az elmúlt napokban, miközben hallgattam a híreket, néztem, olvastam a hazánkban történő eseményeket. Megváltozott a véleményem, és most azt mondom: rajta, mindenki! Okulva a múltból, tegyünk valamit a hazánkban kialakulni készülő totális demokratikus(?) diktatúra ellen! Csak időben, lehetőleg ne kelljen ’48 és ’56 eszközeihez nyúlni, mert az a módszer – a múlt tanulsága alapján – nem jön be. Utóirat: Kedves Róbert, megnyugtatásodra közlöm: az általad felsoroltakon kívül van még néhány ember, akikről nem óhajtok „munkásságát méltató” sorozatot indítani. Ide tartozik Orbán is.
Dömösi Élet
10
Magány KÁLMÁN ANTAL ATYA
A
z idő későre járt. Havazott. A hóesésben és a hidegben alig járt valaki az utcán. Mindenki sietett haza. Végre elkezdődhet a karácsonyi készülődés, sütésfőzés. Az utca közepén állt egy ház, amely kívülről ép olyan volt, mint a többi, de aki ismerte az utca lakóit, elkerülte azt a házat. A tulajdonos mindig dühös volt. Azt mondták, hogy a méreg élteti. Akik arra jártak, akár a postás, vagy valamelyik szomszéd, mindig háromszor meggondolták, hogy meg merjék nyomni a csengőgombot, és ha mégis megtették, a következő pillanatban elfutottak volna, mint a kisgyerekek. Nem volt olyan vendég, akit szívesen fogadott volna. Gyermekei csak illemből jelentek meg évente egyszer, de akkor is próbálták a látogatás idejét minél rövidebbre szabni. Ezért aztán nem lehet csodálkozni, hogy Karácsony este a házigazda egyedül ünnepelt. Késő délután még kiment a temetőbe, hogy meggyújtsa a gyertyát a felesége sírjánál. Majd miután hazatért, elhelyezkedett a foteljében, és megpróbálta megtalálni a legérdekesebb műsort a tévében. Örült annak, hogy nem zavarja senki Örült a csendnek és a békének, amely ezt az ünnepet jellemezte. Ahogy ült a tévé előtt, eszébe jutott a gyerekkora. A készülődés, ahogy az ünnepet várta. A kántálás, amivel annyi örömet szerzett a többieknek. Az ajándékok szédítő újdonsága. Az álmodozásból a hideg valóság ébresztette fel. Körülnézett kicsi, de kényelmes szobájában. Karácsonyfa nem volt. Nem azért, mert nem lett volna rá pénze, csak fölösleges külsőségnek tartotta. Ajándékot sem vásárolt. Volt a spájzban egy becsomagolt
bor, valamint egy csokis desszert, hátha viszonoznia kell valakinek az ajándékát, de ilyen veszélybe nem került vagy három éve. Szóval csak ült békésen a fotelben, és úgy érezte valami hiányzik. De mi? – tette fel a kérdést, hiszen a hűtő tele van, halat megvette (nem azért, mintha szerette volna a halat, inkább csak megszokásból), a számlák ki vannak fizetve. Mégis nagy ürességet érzett. Néha érzett már ilyet, amikor nagyon unalmas volt a tévéműsor, de ez most sokkal mélyebb volt. Annyira zavarta, hogy felkelt a fotelből, és körbejárta a szobát. Mi hiányozhat? Nem tudta, vagy csak nem merte beismerni. Megpróbált lefeküdni aludni, hátha elmúlik ez az érzés, mint a fejfájás rossz idő esetén, de nem akart csillapodni. Csak forgolódott az ágyában.
Aztán meghallott valamit. A falu harangja volt az, és eszébe jutottak a régi karácsonyi emlékek, és egy pillanatra az üresség érzése nem szorította a szívét. Már öltözködött is, és indult. Éjféli misére ment. Nem törődött vele, hogy a többiek mit gondolnak róla, ott akart lenni, hogy meghallja az örömhírt: Megszületett a gyermek, aki meg akarja őt váltani…
2010. december
„Nem adom fel, míg egy darabban látsz, Nem adom fel, míg életben találsz, Nem adom fel, míg nem robbanok szét, Míg akad egy kerék Mit tovább vihetnék Mi tovább forog még. " (LGT)
Kapszula DOBOS KÁROLY
A
fenti mottó szavai, az emberi lélek erőfeszítéseit és a benne levő reménység éltető erejét fejezi ki, s elgondolkodtatva felkavar sok-sok érzést és gondolatot puszta létezésünkről, küzdelmeinkről, erőlködéseinkről, törekvéseinkről. Nemrégiben szinte az egész világ szeme előtt zajlott le a chilei bányakatasztrófa utáni mentés folyamata. A chilei aranybányában földomlás miatt bennrekedt harminchárom bányász 700 méter mélységben. Annyi lehetőségük volt csupán, hogy a felszínen lévő társaiknak jelezni tudták helyzetüket, s azt, hogy ők onnan saját erőfeszítéseik árán sem tudnak kimenekülni. Hiába veszi őket körül az arany, mikor az élelem, a levegő és ivóvíz egyre kevesebb és kevesebb lesz. Tizenhét napig teljes bizonytalanságban várták sorsuk jobbrafordulását. Tudták, hogy hiába tömnék tele arannyal a zsebüket, ott az rajtuk nem segít! Csak föntről jöhet a segítség!
Vártak, és reménykedtek. Tudták, hogy onnan lentről lehetetlen kijutni. Hogy mi zajlott le gondolataikban arról csak nagyon szűkszavúak a híradások. Volt, aki elhúzódott a többiektől és reményt vesztve várta a halálát. Volt, aki soha nem imádkozott, de most imára kulcsolta kezeit. Volt, aki reménykedett, hogy kimentik a felszínen lévők. Tizenhét napig teljes bizonytalanság, és a harminchárom ember összezsúfolva egy kis tárnában várakozott. A felszínen eközben megkezdődött a mentőakció tervezése, mérések, számítások a pontos
helymeghatározásra, s a mentés végrehajtási lehetőségeinek elgondolása. Elkezdték a fúrást a tárna felé, s az omlás után tizenhét nappal a lent rekedt bányászok feje felett megjelent a reménységet megtestesítő fúrófej! Sikerült! A kapcsolat létrejött, és a reménység megerősödött mind a fentiek, mind a lentiek részéről. Az alant lévőknek csak várni kellett. Várni, de meddig?! Hoszszú órák, napok, hetek múltak el, s a felszínen lévők nemcsak a szabadításon kellett, hogy dolgozzanak, hanem táplálni kellett testileg, lelkileg a bezártakat. Ne adjátok fel! Mindent megteszünk, hogy kiszabadítsunk benneteket! Igen, de sikerül-e? Meddig tart még? Miért tart ilyen soká? Már két hónapja itt vagyunk bezárva! És közben a felszínről jöttek a biztató hírek, a vigasztalások, a reményt keltő tudósítások. A felszínen közben elkészítették a „kapszulát” amelybe csak egy ember fért bele szűkösen, azt egy 700 méteres furaton keresztül a bányászokhoz tudták juttatni. Így egyenként jutott felszínre a harminchárom bányász, megszabadulva a biztos pusztulástól! Csodálatos öröm! Beteljesült reménység! Mert tudtak várni, s nem adták fel! Advent van! Várakozás időszaka az első karácsonyi várakozásra emlékezve. Akkor ott Betlehemben megjelent Isten üdvözítő kegyelme Jézus Krisztusban az emberiség számára, hogy „aki hisz Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen”! Örömhír! Mint a bányászoknak az első fúrófej megjelenése. Van szabadulás! Van szabadulás most is a körülvevő világunk rettentéseitől, a sötétségből, a háborúságokból, bűneinkből, nyomorúságainkból, magányunkból, elhagyatottságunkból, elveszettségünkből. Nem adom fel! Ne add fel! Mondjuk együtt: „Szabadításodra várok Uram!”
Dömösi Élet
2010. december
11
A Nagymarosi Vízirendészeti Rendőrőrs felhívása OROSZ FERENC R. TZLS.
M
egjött a tél, a vizet szerető ember télen is vágyik a vizek partjaira, a befagyott vizek jegére. Ahogy a nyári fürdési idénynek megvannak az áldozatai, sajnos az előírások nem ismeretéből vagy be nem tartásából eredően a jeges vizek is szedik áldozataikat. Szeretnénk, ha ebben az évben csökkennének a balesetek, ezért indokoltnak tartjuk, kellő időben felhívni a lakosság figyelmét a jégen való tartózkodás és közlekedés legalapvetőbb rendelkezéseire. A 46/2001. (XII.27.) BM. rendelet ide vonatkozó rendelkezései sajnos kevés ember előtt ismertek, ebből a legfontosabbak: A szabad vizek jegén tartózkodni csak akkor szabad, ha a jég kellő szilárdságú, nem olvad, illetve nem mozog. A gyakorlati tapasztalatok alapján az állóvizek jege akkor tekinthető kellő szilárdságúnak, ha vastagsága eléri, vagy meghaladja a 10 cm-t. TILOS a szabad vizek jegén tartózkodni: – éjszaka és korlátozott látási viszonyok között, – járművel, a biztonságos munkavégzés kivételével, – kikötők és veszteglőhelyek területén, – folyóvizeken. A jég teherbírását csökkentő tényezők: – fenékről előtörő kisebb, nagyobb források, – csatorna bekötések, – áradás, apadás által kialakított jégmozgás, – felmelegedés a jégréteget elvékonyítja, ami a jégen tartózkodók számára veszélyes lehet. Folyóvizeken jellemző a befagyás folyamatában, hogy a már beállt jégmezőre újabb és újabb táblák torlódnak, rakódnak, ezek nem biztonságosak, rajtuk való közlekedés életveszélyes és tilos! A folyóvizek jég alatti vízszintváltozásai jégmozgást idéznek elő, apadás következtében a látszólag még szilárd jég állapota
megváltozik, beroppanása várható. Több napos melegebb idő hatására a felület mosódik, a jég vastagsága csökken, szilárdsága romlik, ezért a rajta való közlekedés, sportolás, tartózkodás veszélyes. Felhívjuk azon gazdálkodó egységek, horgászegyesületek, horgászok és magánszemélyek figyelmét, akik valamely vízterület tulajdonosai, kezelői, hogy amennyiben a jégen léket vágnak, jégkitermelést folytatnak, kötelesek a jégmentessé vált területet távolról felismerhető módon, egy méter magasságban elhelyezett, legalább 10-10 cm széles pirosfehér csíkozású korláttal megjelölni, körülhatárolni! Jégkitermelés, vagy más jégen történő munkavégzés esetén a munkáltató köteles figyelőszolgálatot szervezni és mentőeszközt biztosítani. Ajánljuk még, hogy azokon a területeken, ahol felnőttek vagy gyermekek tömeges megjelenése várható, például szabad strandok jegén, átkelési helyeknél, a jégből való mentéshez felúszó, nagyfelületű tárgyakat, pl.: falétrát, pallót és megfelelő erősségű és karbantartott kötélzetet tartsanak készenlétben. A jégen tartózkodás szabályait, a jégbeszakadások miatt bekövetkezett balesetek megelőzése érdekében rendőrőrsünk munkatársai fokozottan ellenőrizni fogják! Felhívásunk betartása megelőzheti a tragikus balesetek bekövetkezését. Köszönjük mindazok támogatását, akik egyesületünk működését arra érdemesnek találták. Áldott, békés Karácsonyt és Új Évet kívánunk a falu közösségének.
Gumiszerelés, centrírozás, javítás Visegrádon 06 20 661 7803 Várjuk olvasóink írásait! Aki úgy érzi, hogy közérdeklődésre számot tartó mondanivalója, javaslata, kérdése van, írja le, és küldje el nekünk. Bárkitől elfogadunk cikket, ha az közlésre alkalmas, még akkor is, ha mondandójával nem mindenben értünk egyet. Ilyen módon kívánunk fórumot biztosítani a különböző véleményeknek. A beküldött írásokat nem változtatjuk meg, csak az esetleges nyelvi, illetve helyesírási hibákat javítjuk ki. Nem közlünk rasszista, kirekesztő, gyűlöletkeltésre alkalmas, a jó ízlést és az alapvető emberi jogokat sértő vagy trágár, stb. írásokat. Kéziratot nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. Dömösi Élet Kiadja: az Összefogás Dömösért Közhasznú Egyesület Felelős kiadó: Takácsné Gyenes Ildikó Felelős szerkesztő: Szilágyi Gábor Szerkesztőség: Pauluszné Tóth Anna, Vanekné Vakán Anikó A szerkesztőség címe: 2027 Dömös, Táncsics M. u. 10. Telefon: 20-579-7829; E-mail:
[email protected] Készült az iGlobe Team Kft. nyomdájában, 500 példányban Ingyenes kiadvány. Eng.sz.: 2.9/595-1/2006 Az újság összes eddig megjelent száma a www.domos.hu internetes oldalon olvasható.
[email protected]
12
Dömösi Élet
2010. december
