A MÉRNÖK INFORMATIKUS MESTERKÉPZÉSI (MSC) SZAK OKTATÁSI TERVE februártól kezdődően

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR

A MÉRNÖK INFORMATIKUS MESTERKÉPZÉSI (MSC) SZAK OKTATÁSI TERVE 2008. februártól kezdődően

Győr 2007. szeptember 24. Széchenyi István Egyetem

Széchenyi István Egyetem: A Mérnök informatikus mesterképzési (MSc) Szak oktatási terve

Tartalomjegyzék 1. A MÉRNÖK INFORMATIKUS SZAK MSC KÉPZÉSÉNEK KONCEPCIONÁLIS ÉS SZAKMAI CÉLJAI...................................................................................................................................................................3 1.1. A KÉPZÉSI CÉLOK ELEMEI ÉS SZAKMAI TERÜLETEI ....................................................................................... 3 1.2. KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK ...................................................................................................................... 6 1.3. ALAPKÉPZETTSÉGBEN A VÉGZETTSÉG SZINTJE ............................................................................................. 6 1.4. AZ OKLEVÉLBEN MEGNEVEZETT SZAKKÉPZETTSÉG ..................................................................................... 6 1.5. A KÉPZÉSI IDŐ .............................................................................................................................................. 6 1.6. A KÉPZÉS TARTALMA, KÉPZÉSI ARÁNYOK .................................................................................................... 6 1.7. AZ ISMERETEK ELLENŐRZÉSI RENDSZERE .................................................................................................... 8 1.7.1. A szakdolgozat (diplomamunka) követelményei .................................................................................. 9 1.7.2. A záróvizsga típusa, tárgya, eredményének kiszámítása ..................................................................... 9 2. TANTERV ÉS TANTÁRGYI PROGRAMOK.............................................................................................10 2.1. JELÖLÉSRENDSZER ÉS RÖVIDÍTÉSEK ........................................................................................................... 10 2.2. TANTERVI TÁBLÁZATOK ............................................................................................................................ 11 MEGJEGYZÉS: ................................................................................................................................................... 12 2.3. JAVASOLT MINTATANTERV ........................................................................................................................ 14 2.3.1. A laboratóriumi munkák jellege és aránya........................................................................................ 14 2.3.2. Áttekintő tanulmányi gráf .................................................................................................................. 16 2.3.3. Egy lehetséges szakirány kötelező tantárgyai.................................................................................... 18 3. A TANTÁRGYAK ANNOTÁCIÓI................................................................................................................19 3.1. AZ ELMÉLETI ALAPOZÁS TÁRGYAI ............................................................................................................. 19 3.2. A GAZDASÁGI ÉS HUMÁN ISMERETEK TÁRGYAI .......................................................................................... 29 3.3. A SZAKMAI TÖRZSANYAG TÁRGYAI ........................................................................................................... 33 3.4. A DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK TÁRGYAI ...................................................................................... 42

Széchenyi István Egyetem

2


1. A Mérnök informatikus szak MSc képzésének koncepcionális és szakmai céljai 1.1. A képzési célok elemei és szakmai területei Képzési cél: A Mérnök informatikus mesterképzési (MSc) Szak képzési célja, és az elsajátítandó szakmai kompetenciák a Szak hivatalos Képzési és kimeneti követelményei 7. pontja szerint (2006. január 18.): A képzés célja olyan mérnökök képzése, akik az informatika szakterületéhez kapcsolódó természettudományos és specifikus műszaki ismeretek magas szintű elsajátítását követően képesek új informatikai rendszerek és eszközök tervezésére, informatikai rendszerek fejlesztésére és integrálására, az informatikai célú kutatási-fejlesztési feladatok ellátására, koordinálására, tanulmányaik PhD képzés keretében való folytatására. A Széchenyi István Egyetemen a kitűzött képzési célok legfontosabb elemei a következők: 1) Olyan korszerű képzést adni, amely lehetőleg minden tekintetben igazodik az informatika gyorsan változó és fejlődő szakmai követelményeihez, másrészt pedig a piaci, elhelyezkedési követelményekhez, a jövőben várható trendekhez is igazodva. 2) A kiadandó diploma megnevezésével összhangban, olyan mérnök informatikus képzést megvalósítani, amelyben a végzett diplomás képes lesz az informatikai rendszereknek, szoftver rendszereknek alapvetően mérnöki megközelítésben történő tervezésére, fejlesztésére, összeállítására, integrálására, szervezésére, ill. működtetésére. 3) Az oktatni szándékozott mérnöki fejlesztési ismeretek elsősorban a számítógépes hálózatokhoz, az Internethez, ill. a Web-technológiához kapcsolódnak. Ebbe szervesen beletartozik az objektum-orientált szoftver-technológia művelése, vagyis az objektumszervezésű szoftverek létrehozásának intenzív oktatása. 4) Ugyancsak fontos szerepet kap az a képzés, amely a vállalati, intézményi folyamatokat kiszolgáló komplex információs rendszerek kiépítését, integrálását, ill. hatékony felhasználását alapozza meg. Ez az irányzat ugyancsak kapcsolódik az Interneten, ill. Web-en alapuló kommunikáció és adatforgalom alkalmazásához, mégpedig vállalati szinten (intranet, extranet). A képzés kitüntetett, hangsúlyos szakmai területei a következők: a) Elméleti alapok informatikai irányultsággal: diszkrét matematika, nyelvek és fordítóprogramok, kódelmélet, algoritmuselmélet, formális módszerek, számításelmélet, mesterséges intelligencia. b) Valós idejű, ill. biztonságkritikus számítógéprendszerek. c) Programozáselmélet, szoftverfejlesztés, ezek objektum-orientált megközelítése, továbbá adatbázis-kezelés, adatbányászás.


3

Széchenyi István Egyetem: A Mérnök informatikus mesterképzési (MSc) Szak oktatási terve d) Szoftver-minőségbiztosítás, szoftver rendszerek tesztelése, verifikálása és validálása. e) Elosztott rendszerek, Internet-technológia és Web-technológia, szoftverfejlesztés Web-felületen. f) Vállalati információs rendszerek, információs folyamatok szervezése, vezetői információs rendszerek, adattárházak szervezése, adatbányászás, adatelemzési módszerek a döntéshozatal támogatására. Az itt leírt képzési célok meghatározásakor erősen figyelembe vettük azt az oktatási szaktudást és tapasztalatot, amely a Széchenyi Egyetemen a Műszaki Informatika Szak több mint 15-éves működése során halmozódott fel a főiskolai szintű mérnökképzésben. A másik kiindulási alapunk a Mérnök informatikus Alapszak (bachelor: BSc) szintű képzése, aminek szerves folytatása lesz a 2008-ban indítandó MSc szintű képzés. Ismeretes, hogy a Széchenyi István Egyetem, három másik intézménnyel együtt elsőként kapta meg a BScképzési jogot az országban. Ez a képzési mód 2004-ben indult meg az Egyetemen, jelenleg a harmadik évfolyamnál tart. Az ebben létrehozott és oktatott tananyag az informatika területének modern irányzatait, tudásanyagát foglalja magában, igazodva nemcsak a jelenben, hanem a jövőben várható piaci igényekhez is. Az oktatás sikeresen folyik, a 2004-ben kialakított új BSc-tantervről megállapítható, hogy teljes mértékben bevált. A tervezett MSctananyag szerves kapcsolódása azt jelenti, hogy minden tekintetben építeni kívánunk az eddigi BSc-képzés tantervére, és folytatni kívánjuk az ott elkezdett irányvonalat, továbbra is a modern informatikai szakismeretek átadását célul tűzve. Itt említést érdemel, hogy 2006-ban a Széchenyi Egyetem informatikus hallgatói egy első és egy második díjat nyertek el a NOKIA országos programozói versenyén, amit a felsőoktatásban részt vevő hallgatók számára írtak ki. Ugyancsak támaszkodni szándékozunk azokra az egyetemi szintű tananyagokra, amelyeket közös pályázati teljesítésként, a BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszéke, a BMF Neumann János Informatikai Intézete, valamint a Veszprémi Egyetem Számítástudomány Alkalmazása Tanszéke oktatóival együttműködve dolgoztunk ki a 2000-es évek elején a Széchenyi Egyetemen. Igen fontos még annak a megemlítése, hogy a győri BScés MSc-képzésben részt vállaló minősített oktatók többsége már 2002 óta bekapcsolódott a Révkomáromban folyó egyetemi szintű, 5-éves Műszaki informatikai képzésbe, amely a BME irányításával történik. Mindezeknek a céloknak a megvalósításával olyan területeken is tudunk szaktudást adni, amelyeken egyrészt • •

komoly hiány és kereslet van szakemberben (elsősorban hálózati szoftverek fejlesztésében és Web-technológiában), másrészt pedig Magyarországon ezek a területek a Széchenyi Egyetem specialitásaként művelt területek. Ilyenek a következők: o o o o o

Szoftver-technológia. Szoftver-minőségbiztosítás. Szoftver rendszerek tesztelése, verifikálása és validálása. Valós idejű, ill. biztonságkritikus számítógéprendszerek. Vállalati információs rendszerek, valamint vezetői információs rendszerek.


4

Széchenyi István Egyetem: A Mérnök informatikus mesterképzési (MSc) Szak oktatási terve Itt fontos még megemlíteni, hogy ezeknek a területeknek az oktatását valódi ipari, vállalati kutatási-fejlesztési és felhasználási tapasztalatokkal, háttérrel rendelkező oktatók tudják végezni a Széchenyi Egyetemen. A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak lesznek: • a törvényszerűségek, összefüggések megértésére megszerzett tudás alkalmazására és gyakorlati hasznosítására, a problémamegoldó technikák felhasználására, • a tudományágban megszerzett szakmai tapasztalat ismereti határairól származó információk, felmerülő új problémák, új jelenségek feldolgozására, • a lehetőségek szerint helytálló bírálat vagy vélemény megfogalmazására, döntéshozásra, következtetések levonására, • a megoldandó problémák megértésére és megoldására, eredeti ötletek felvetésére, • szakmailag magas szinten önállóan megtervezni és végrehajtani feladatokat; • önművelésre, önfejlesztésre, az egyéni tudás, ismeret elmélyítésére, bővítésére; • a műszaki – gazdasági - humán erőforrások kezelésének komplex szemléletére, • szakmai kooperációra az alkalmazói környezet szakértőivel; Fenti általános kompetenciák elsajátítását a jelenlegi egyetemi képzésben és az arra épülő doktori képzésben az SZE Műszaki Tudományi Karán kialakított oktatási módszereink garantálják. A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: • kreativitás, rugalmasság, • probléma felismerő és megoldó készség, • intuíció és módszeresség, • tanulási készség és jó memória, • széles körű műveltség, • információ feldolgozási képesség, • környezettel szembeni érzékenység, • elkötelezettség és igény a minőségi munkára, • a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás, • kezdeményező, döntéshozatali képesség, személyes felelősségvállalás és annak gyakorlása, • alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására. Az általános és szakmai kompetenciák elsajátítását, ill. elmélyítésének konkrét megvalósítását 4-hetes szakmai gyakorlat segíti. A képzési és kimeneti követelményekben előírt idegen nyelvi követelmények teljesítésének intézményi elősegítése, feltételei: Az SZE hallgatóinak nyelvtanulását a Nemzetközi Kommunikáció Tanszék, valamint az Idegen Nyelvi Oktatási Központ biztosítja. Az SZE az államilag finanszírozott mesterképzésben résztvevő nappali hallgatói számára különböző nyelvekből, négy különböző szinten két féléven át legalább heti három órás képzésben térítésmentesen nyelvoktatást biztosít. A nyelvi képzésben a két félév letelte után is részt lehet venni. A nyelvi képzést a költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatók is igénybe vehetik.


5


1.2. Képesítési követelmények Általános tantervi alapkövetelmények: 1. A képzés kétéves. A hallgató ez alatt általános elméleti és szakmai képzést kap, a harmadik és az azt követő félévben már a diplomamunkáján is dolgozik. 2. A két év során a hallgatónak 120 kreditpontot kell összegyűjtenie. 3. A diploma megszerzésének feltételei: 120 kreditpont teljesítése meghatározott szerkezetben, egy államilag elismert C-típusú középfokú nyelvvizsga, továbbá a diploma sikeres megvédése. 4. A hallgató a képzés kezdetén kap egy mintatantervet. Haladhat pontosan e szerint, de felveheti úgy is a tárgyakat, hogy csak az előtanulmányi feltételek teljesítést veszi figyelembe. Ha a minta-tantervet követi, akkor átlagban 30 kreditet teljesít félévenként. 5. Előfeltételek: a hallgató az előfeltételtől függő tárgyat mindaddig nem veheti fel, amíg az előfeltételt nem teljesítette. Elvileg az előfeltételt nem tartalmazó tárgyakat belátása szerint oszthatja be. Ilyenek elsősorban a szabadon választható közismereti tárgyak.

1.3. Alapképzettségben a végzettség szintje MSc szintű képzés

1.4. Az oklevélben megnevezett szakképzettség Okleveles mérnök informatikus.

1.5. A képzési idő A képzés időtartama: 4 félév Az oklevél kiadásához szükséges legkisebb teljesítmény: 120 kredit.

1.6. A képzés tartalma, képzési arányok Tárgykör Elméleti alapozás Gazdasági és humán ismeretek Szakmai törzsanyag Differenciált szakmai anyag (**) Szabadon választható Diplomamunka Mindösszesen

kredit % arány 24 20 % 12 10 % 20 16,5 % 24 20 % 10 8,5 % 30 25 % 120 100 %

(**): Kötelezően választható tárgyak köre.


6

Széchenyi István Egyetem: A Mérnök informatikus mesterképzési (MSc) Szak oktatási terve A törzsanyag főbb tanulmányi területei: Elméleti alapozás: Nyelvek és fordítóprogramok Intelligens rendszerek Formális módszerek Algoritmuselmélet Számításelmélet Gazdasági és humán ismeretek: Szervezeti magatartás Vállalati pénzügyek Szabadalmi jog Szakmai törzsanyag: Adatelemzés Elosztott rendszerek Rendszerbiztonság. Web-fejlesztés A differenciált szakmai anyag: Részletes szakmai ismeretek és mérnöki készségek szerzését biztosító ismeretek az informatikai alkalmazások valamelyikén, pl. beágyazott szoftverek fejlesztése, web-es szoftverfejlesztés, szoftverfejlesztés műszaki és gazdasági információs rendszerek területén. A jelen tantervi javaslatban a differenciált szakmai anyagot kötelezően választható tantárgyakkal valósítjuk meg. Ez pontosabban azt jelenti, hogy össz-kreditpontban lényegesen nagyobb számértéket képviselő tantárgyhalmazt adtunk meg, mint az előírt (24), a hallgatónak ebből választva kell kötelezően teljesíteni a tervezett mennyiséget. A differenciált szakmai anyag mindegyik tantárgya egységesen 3-órás, és 4 kreditet ér. Ez a feltétel a későbbiekben beiktatandó, újonnan kidolgozott tárgyakra is egységesen érvényben marad, a differenciált szakmai anyagon belül. Mindez folyamatos, homogén tárgyfejlesztést tesz lehetővé, amibe bármelyik szaktanszék bármikor be tud kapcsolódni. Szakirányok indítása: A differenciált szakmai anyag lehetőséget ad szakirányok definiálására is. Tekintettel azonban a realitásokat figyelembe vevő kisebb tervezett létszámkeretre, egyelőre nem tartjuk indokoltnak külön, megnevezett szakirányok indítását. Természetesen, a szak oktatásának megkezdése után, megfelelő időben, a későbbi igények figyelembevételével, mód lesz szakirányok indítására is. A jelen szakindítási javaslatban megadott, 44 kreditpontot kitevő kiindulási tárgyhalmaz a mostani összetételében leginkább egy szakirány meghatározására adna lehetőséget. Ez a következő: •

Szoftver rendszerek fejlesztése.

A képzési koncepciónkkal összhangban, a jelen szakindítási anyagban kifejtett tanterv fő oktatási irányultsága elsősorban az ilyen szaktudású mérnökök kibocsátását szolgálja.


7

Széchenyi István Egyetem: A Mérnök informatikus mesterképzési (MSc) Szak oktatási terve A jövőben egy szakirány elvégzésének feltétele, a fentiekkel összhangban, 24 kreditpont megszerzése lesz, a differenciált szakmai törzsanyag szakirány-specifikus kijelölt tárgyaiból. Az MSc szintű szak oktatásának megkezdését követően természetesen újabb differenciált szakmai tárgyak bekapcsolására, és ezzel új szakirányok megindítására is nyitva marad a lehetőség. Mindemellett szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy feltétlenül meg fogjuk adni annak a lehetőségét is, hogy a hallgatók szakirány választása nélkül végezhessék el tanulmányaikat. A diplomaszerzéshez ilyen esetben a feltétel az lesz, hogy a differenciált szakmai anyag tárgyaiból legalább 24 pontot gyűjtsenek össze, tetszőleges választással. Ez a megoldás a kötetlenebb tantárgyindítást teszi lehetővé, ami a tárgyak és az oktatók, ill. a tanszékek közötti szakmai versenyt is előmozdítja. Mindez várhatóan a rohamosan változó informatikai igények követését fogja szolgálni, másrészt pedig a képzés színvonalát fogja folyamatosan növelni. A képzés szaktanszékei: Műszaki Tudományi Kar: • • • • •

Automatizálási Tanszék Informatika Tanszék Matematika és Számítástudomány Tanszék Távközlési Tanszék Fizika és Kémia Tanszék

Szaktanszéken értjük azt a tanszéket, amely • •

A képzésben jelentős mértékben vesz részt, valamint Diplomamunka-témák kiírásával, ill. diplomázók fogadásával is segíti a képzést. Az elméleti és gyakorlati képzés tantervi arányai (kredit %): Előadás 50-60% Tantermi szeminárium 5-10% Labor 15-20% Diplomatervezés 25 %

1.7. Az ismeretek ellenőrzési rendszere Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt, részben egymásra épülő, részben egymástól független, tantárgyak jegyeinek megszerzéséből, vizsgák (kollokviumok) letételéből, beszámolók elvégzéséből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze.


8

Széchenyi István Egyetem: A Mérnök informatikus mesterképzési (MSc) Szak oktatási terve Itt még fontos megemlíteni, hogy a jelen tanterv semmilyen szigorlatot nem ír elő. Ez a lehetőség a képzési követelményekkel összhangban van.

1.7.1. A szakdolgozat (diplomamunka) követelményei A diplomamunka olyan, konkrét szakterületen felmerülő informatikai feladat megoldása, vagy kutatási téma kidolgozása, amely a hallgató tanulmányi ismereteire támaszkodva kiegészítő szakirodalmak tanulmányozásával és konzulensek irányításával elkészíthető. A jelölt a diplomamunkával igazolja, hogy kellő jártasságot szerzett a tanult ismeretanyag gyakorlati alkalmazásában, képes az informatikus elemző, tervező feladatainak elvégzésére, és a tananyagon túl jártas egyéb szakirodalomban is, amelyet értékteremtő módon képes alkalmazni. Annak érdekében, hogy a diplomatervezést biztonságosan és elmélyülten lehessen kivitelezni, a 30 kreditpontos tevékenységet két félévre bontva tervezzük, mégpedig előtanulmányi feltételek beiktatásával.

1.7.2. A záróvizsga típusa, tárgya, eredményének kiszámítása A záróvizsgára bocsátás feltételei: a. a képzési követelményekben és tantervekben előírt elosztásban a 120 kreditpont megszerzése, b. egy opponens által elbírált és elfogadott szakdolgozat bemutatása. A záróvizsga részei: -

-

A szakdolgozat megvédése. Komplex szóbeli vizsga a szakdolgozathoz leginkább kapcsolódó tantárgyakból, ahol a hallgató számot ad arról, hogy a szakma gyakorlásához szükséges, a képzési célban meghatározott ismereteket és készségeket birtokolja, s képes azokat összefüggéseiben kezelni és alkalmazni. A komplex szóbeli vizsga tárgyainak megoszlása: Egy tantárgy az Elméleti alpozás vagy pedig a Szakmai törzsanyag tárgyaiból, valamint két tantárgy a Differenciált szakmai anyagból. Utóbbi csak olyan tárgy lehet, amiből a hallgató a tanulmányai során kreditet szerzett. A két féléves tárgyak itt kettőnek számítanak, viszont a hallgató mindkét félév anyagából vizsgázik. Mindegyik vizsga külön érdemjeggyel zárul. A komplex szóbeli vizsga eredménye a három jegy átlaga.

A záróvizsga eredménye: A szakdolgozat védésére és a komplex szóbeli vizsgára adott érdemjegyek egyszerű számtani átlaga. A diploma minősítése: A diploma minősítése az elméleti alapozás mindegyik jegyének, valamint a szakmai törzsanyag mindegyik jegyének kredittel súlyozott együttes átlaga, a komplex szóbeli vizsga jegyeinek átlaga, valamint a szakdolgozat védésére adott jegy számtani átlaga alapján határozandó meg.


9


2. Tanterv és tantárgyi programok 2.1. Jelölésrendszer és rövidítések

Rövidítés v Jav. fél. Köv Kp Kt Ku Öa Előt. feltétel

Jelentés Félévzáró követelmény: vizsga A tantárgy felvételének javasolt féléve Félévzáró követelmény Kreditpont Kontakt-óra Konzultációs óra Önálló (órarenden kívüli) tanulmányi munkaóra Előtanulmányi feltétel


10


2.2. Tantervi táblázatok Elméleti alapozás, mindegyik tárgy kötelező Tantárgy Tantárgy megnevezése Kt ku öá köv kp Előt.. kód feltétel 1 E1 Nyelvek és fordítóprogramok 3 v 4 --2 E2 Intelligens rendszerek 4 v 5 --3 4 5

E3 E4 E5

Formális módszerek Algoritmuselmélet Számításelmélet Összesen

4 4 4 19

v v v

5 E1 5 E1-E2 5 E4-T3 24

jav. Tantárgyfelelős fél. 1 Dr. Szijártó Miklós 1 Dr. Keviczky László

Tud. min. CSc MTA tag 2 Dr. Benyó Balázs CSc 2 Dr. Gáspár Csaba CSc 3 Dr. Sziray József CSc

Gazdasági és humán ismeretek, mindegyik tárgy kötelező Tantárgy Tantárgy megnevezése kód 1 G1 Szervezeti magatartás 2 G2 Vállalati pénzügyek

Kt ku öá köv kp Előt. feltétel 3 v 4 --3 v 4 ---

3

Iparjogvédelem

3

Összesen

9

G3

v

4

---

jav. Tantárgyfelelős fél. 1 Dr. Papp Ilona 2 Dr. Farkas Szilveszter 4 Dr. Lenkovics Barnabás

Tud. min. PhD PhD DSc

12

Szakmai törzsanyag, mindegyik tárgy kötelező

1 2 3 4

Tantárgy kód T1 T2 T3 T4

Tantárgy megnevezése Web-fejlesztés Adatelemzés Rendszerbiztonság Elosztott rendszerek Összesen


Kt ku öá köv kp Előt. jav. Tantárgyfelelős felt. fél. 4 v 5 --1 Dr. Sziray József 4 v 5 --1 Dr. Kallós Gábor 4 v 5 T1. 2 Dr. Kovács János 4 v 5 T1-T2 2 Dr. Benyó Balázs 16 20

Tud. min. CSc PhD PhD CSc

11


1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

Differenciált szakmai anyag, előirt mennyiség (24 kreditpont) kötelezően választandó az 1.-4. félévben: Tantárgy Tantárgy megnevezése Kt ku öá köv kp Előt. jav. Tantárgyfelelős kód felt. fél. D1 Interfész-technológia 3 v 4 1 Dr. Hidvégi Timót D2 Valós idejű rendszerek 3 v 4 3 Dr. Keresztes Péter D3 Digitális rendszerek 3 v 4 2 Dr. Keresztes Péter D4 Beágyazott rendszerek 3 v 4 3 Dr. Hidvégi Timót D5 Szoftver-vizsgálat 3 v 4 2 Dr. Sziray József D6 Szoftver-ergonómia 3 v 4 3 Dr. Benyó Balázs D7 Dokumentumkezelő rendszerek 3 v 4 4 Dr. Égertné dr. Molnár Éva D8 On-line rendszerek 3 v 4 3 Dr. Kovács János D9 Fuzzy rendszerek 3 v 4 2 Dr. Kóczy T. László D10 Adaptív rendszerek 3 v 4 4 Dr. Keviczky László D11

Vezeték-nélküli és mobil hírközlő rendszerek Összesen

3 33

v

4

1 Dr. Szabó Csaba

Tud. min. PhD CSc CSc PhD CSc CSc (*) PhD DSc MTA tag DSc

44 (*) : „Dr. univ.” minősítéssel rendelkezik

Szabadon választható tananyag, előirt mennyiség (10 kreditpont) az 1.-4. félévben vehető fel: Tantárgy Tantárgy megnevezése Kt ku öá köv kp Előt. jav. Tantárgyfelelős kód feltét fél. 1 Angol műszaki nyelv I. 2 v 2 2 Angol műszaki nyelv II. 2 v 2 3 Kommunikációs ismeretek. 2 v 2 4 Vállalkozási ismeretek I. 2 v 2 5 Vállalkozási ismeretek II. 2 v 2 6 Marketing 2 v 2 7 EU-tanulmányok 2 v 2 8 Elektronikus kereskedelem. 2 v 2 9 Mai magyar társadalom I. 2 v 2 10 Mai magyar társadalom II. 2 v 2 11 Politológia 2 v 2 12 Ffilozófia-történet 2 v 2 13 Szimulációs rendszerek I. 2 v 3 14 Szimulációs rendszerek II. 2 v 3 15 Gépi tanulás 2 v 3 16 Statisztikai szoftverek 2 v 3 17 Vizuális alkalmazásfejlesztés III. 2 v 3 18 MATLAB programozás 2 v 3 19 Párhuzamos programozás II. 2 v 3 20 Számítógépi algebra 2 v 3 21 Mikrofizika 2 v 3 22 Nanoelektronika 2 v 3 Összesen 44 54

Tud. min.

Megjegyzés: A szabadon választott tárgyak fent listázott körét itt a bővebb tájékoztatás érdekében adtuk meg. Ez a felsorolás azokra a tárgyakra terjed ki, amiket elsősorban javaslunk a mérnök Széchenyi István Egyetem

12

Széchenyi István Egyetem: A Mérnök informatikus mesterképzési (MSc) Szak oktatási terve informatikus szakos hallgatók számára. A hallgatóknak ezen kívül más, a Széchenyi Egyetemen oktatott tárgyak felvételére is lehetőségük lesz. A tantárgyak kategóriája és széles köre miatt jelen szakindítási anyagban eltekintünk a tantárgyfelelősök és az annotációk megadásától.


13


2.3. Javasolt mintatanterv Az alábbiakban, könnyen áttekinthető formában, javaslatot teszünk egy olyan tantervi elrendezésre, amely megmutatja, hogy a fenti tantárgycsoportok alapján miként végezhető el összefüggően a négy félév egy hallgató számára (ld. a következő oldalt).

2.3.1. A laboratóriumi munkák jellege és aránya Azoknál a tantárgyaknál, ahol számítógép-termi gyakorlatot is előírtunk, a gépfelhasználás a tantárgy teljes idejének mintegy 25-30 %-át teszi ki. Ilyen esetekben a tantermi előadáshoz a tárgy keretén belül külön gyakorlati órák is tartoznak. A differenciált szakmai törzsanyagban, valamint a szabadon választhat tárgyak között olyanok is vannak, amelyek végig gépteremben lesznek megtartva, a tárgy tartalmától és tematikájától függően. A géptermi gyakorlat szükségességét az egyes tárgyak annotációjában külön is megjelöltük. A teljes képzési ciklus folyamán az összes géptermi elfoglaltság a tanterven belül mintegy 15-20 %-osra tehető.


14


Mintatanterv a Széchenyi István Egyetem Mérnök informatikus MSc szintű Szak számára Tan. félév

(1) Nyelvek és fordítóprogramok (*) 3 (4) Intelligens rendszerek

(2) Algoritmuselmélet

(3) Számításelmélet

(4) Differenciált szakmai tárgy

4 (5) Formális módszerek.

4 (5) Differenciált szakmai tárgy

3 (4) Iparjogvédelem

4 (5) Szervezeti magatartás

4 (5) Vállalati pénzügyek


3 (4) Diplomatervezés II.

3 (4) Adatelemzés (*) 4 (5) Web-fejlesztés (*) 4 (5) Differenciált szakmai tárgy

3 (4) Rendszerbiztonság. (*) 4 (5) Elosztott rendszerek 4 (5)


18 (20) Szabadon választható tárgy

3 (4) Diplomatervezés I.

2 (3)

Differenciált szakmai tárgy



2 (2) 23 (29)

2 (3) 24 (30)

Σ: Jelölések: Elméleti alapozás

X (Y): X: kontaktóra, Y: kreditpont. Gazd. és humán ismeretek


Szakmai törzsanyag

8 (10) Szabadon választható tárgy 2 (2)

23 (30)

26 (31)

(*): A tárgyhoz számítógépes laboratóriumi munka is tartozik. Diff. szakmai anyag

Diplomatervezés

Szabadon választható

15


2.3.2. Áttekintő tanulmányi gráf A következő oldalon bemutatjuk azt a tanulmányi gráfot, amely a • •

Elméleti alapozás tárgyainak, ill. a Szakmai törzsanyag tárgyainak

egymásra épülését szemlélteti. A gráf egy adott C csomópontját képviselő tantárgy csak akkor vehető fel, ha az összes olyan tárgyból érvényes vizsgával rendelkezik a hallgató, amelynek csomópontjából közvetlen él vezet C-hez. Az ábrán a tantárgyak fölött a Mintatantervben ajánlott félév sorszáma áll. Mint látható, itt mindegyik esetben az erős előtanulmányi feltétel van előírva. Megjegyzések: • •

A közölt tanulmányi gráf kapcsolódásai széles körű hazai és nemzetközi tapasztalatokon alapulnak, de nem tekinthetőek abszolútnak. A Diplomatervezés I. és II. tárgyaknak nem előtanulmányi feltétele a Formális módszerek, valamint a Számításelmélet, ennek ellenére relatív kapcsolat áll fenn közöttük.


16


1 Nyelvek és fordítóprogramok

2 Formális módszerek

1 Intelligens rendszerek

Algoritmuselmélet

1 Web-fejlesztés

Számításelmélet

2 Rendszerbiztonság

1 Adatelemzés

3

2

2 Elosztott rendszerek

4

3 Diplomatervezés I.

Diplomatervezés II.

Tanulmányi gráf: - Elméleti alapozás - Szakmai törzsanyag Széchenyi István Egyetem

17


2.3.3. Egy lehetséges szakirány kötelező tantárgyai A későbbiekben létrehozható szakirányok hat, egymással összefüggő differenciált szakmai tárgyat kell hogy tartalmazzanak. Egy ilyen tárgycsoport rögzítetten jelöli ki az adott szakirányt. Az alábbiakban, szemléltető példaként, megadunk egy ilyen lehetséges tárgyhalmazt. Ez a Szoftver rendszerek fejlesztése elnevezésű szakirányhoz rendelhető tantárgyak listája. A szakirány önálló indítása esetén ezeket a tárgyakat, mégpedig mindegyiket, a szakirány elvégzéséhez kötelezően kell a hallgatóknak felvenniük a Differenciált szakmai anyagból, amivel megszerzik az összesen előírt 24 kreditet: A Rendszerfejlesztés szakirány kötelezően választandó tárgyai a Differenciált szakmai anyag tárgyai közül. Előírt mennyiség: 24 kreditpont. Választás: az 1.-4. félévben: Tantárgy Tantárgy megnevezése Kt ku öá köv kp Előt. jav. Tantárgyfelelős Tud. kód felt. fél. min. 1 Interfész-technológia 3 v 4 1 Dr. Hidvégi Timót PhD 2 Szoftver-vizsgálat 3 v 4 2 Dr. Sziray József CSc 3 Beágyazott rendszerek 3 v 4 3 Dr. Hidvégi Timót PhD 4 Szoftver-ergonómia 3 v 4 3 Dr. Benyó Balázs CSc 5 On-line rendszerek 3 v 4 3 Dr. Kovács János PhD 6 Adaptív rendszerek 3 v 4 4 Dr. Keviczky László MTA tag Összesen 18 24


18


3. A tantárgyak annotációi Ebben a fejezetben megadjuk az egyes tantárgyak oktatásának célját, a tárgy tematikáját, valamint azt az irodalmi listát, amely egyrészt a tárgy oktatásához használható fel, másrészt pedig a hallgatók felkészüléséhez. Mindez a szakirodalom jelenlegi helyzetéhez igazodik. A későbbiekben természetesen újabb irodalmi tételek kerülhetnek be, az informatika gyorsan változó igényeinek követésével összhangban. Mindebből következik, hogy a változások folyamatos követése a tárgyak tematikájára, vagyis az oktatási tananyagra is ki kell hogy hasson.

3.1. Az elméleti alapozás tárgyai


19


Tantárgyi információs lap Tantárgy neve: Nyelvek és fordítóprogramok Tárgyfelelős:

Dr. Szijártó Miklós 3

Heti óraszámok:

Tantárgy típusa: Elméleti alapozás Tudományos fokozata: CSc

Ebből előadás:

2

Ebből gyakorlat:

1

Előtanulmányi feltételek:

Nincs

Javasolt félév:

1.

A félévzárás módja:

Vizsga (v)

Kreditérték:

4

A tárgy célkitűzése A tárgy bevezetést nyújt a formális nyelvek és automaták matematikai elméletébe, valamint a nyelvek számítógépes feldolgozására használt fordítóprogramok tervezési, implementálási és működési kérdéseibe. Bemutatja a formális nyelvek, nyelvtanok leírási lehetőségeit, az automaták és nyelvek kapcsolatát. Ezután ismertetésre kerülnek a fordító programok architekturális modelljei, a különféle elemzési, parszolási megközelítések. A bemutatott technikák szemléltetése konkrét példákon keresztül történik. A tananyag részletezése

• • • • • • • • • • •

Bevezetés. Stringek, szótárak, nyelvek, nyelvtanok. Környezetfüggetlen nyelvtanok és nyelvek. Származtatás, a Chomsky-féle normál forma. Reguláris nyelvtanok és nyelvek. Felismerési algoritmusok, zártsági tételek, véges automaták. A Turing-gép és a nyelvek kapcsolata. Reguláris kifejezések. Reguláris nyelvtanok és reguláris kifejezések. Fordító és értelmező rendszerek. Fordítási fázisok, kódgenerálás, optimalizálás. Hibakezelési elvek. Fordítóprogram létrehozása. Run-time rendszerek létrehozása és működtetése, a stackhasználat szervezése. Lexikai elemzés. A LEX program. Programozási nyelvek implementációs nehézségei. Asszociációk, típusellenőrzés, összetett adatszerkezetek, műveletek, helyfoglalás. Szintaktikai elemzés. A szintaktikai hibák feltárásának módszerei Bottom-up szintaxis-elemzés, top-down szintaxis-elemzés, rekurzív elemzés. Bottom-up szintaxis-elemzés. LR parszer, operátor-precedencia. Top-down szintaxis-elemzés. Bal rekurzió-eltávolítás, prediktív szintaxis-elemzés, FIRST és FOLLOW halmazok. A YACC program. Irodalom

Oktatói segédanyagok (egyben ajánlott irodalom a hallgatók számára) 1. Niklaus Wirth: Algoritmusok + Adatstruktúrák = Programok, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982. 2. Alfred V. Aho, Jeffrey. D. Ullman, Robert Sethi: Compilers. Principles, Techniques, and Tools, Addison-Wesley Publishing Company, USA, 1986. 3. John E. Hopcroft, Rajeev Motwani, Jeffrey D. Ullman: Introduction to Automata Theory, Languages, and Computation, Second Edition, Addison-Wesley Publishing Company, USA, 2001. 4. Harry R. Lewis, Christos H. Papadimitriou: Elements of the Theory of Computation, PrenticeHall, Inc., USA, 1998. 5. J. R. Levine, T. Mason, D. Brown: Lex & Yacc, O’Reilly Publishing Company, USA, 1992. Heckenast Tamás, dr. Sziray József Utolsó módosítás: 2007. április 14. Aláírás:


20


Tantárgyi információs lap Tantárgy típusa: Elméleti alapozás

Tantárgy neve: Intelligens rendszerek Tantárgyfelelős:

Dr. Keviczky László

Heti óraszámok:

4

Tudományos fokozata: MTA rendes tagja

Ebből előadás:

4

Ebből gyakorlat:

0


Nincs

Javasolt félév: .

1.


Vizsga (v)

Kreditérték:

5

A tárgy célkitűzése A tárgy oktatásának célja olyan módszerek, megoldások, folyamatok ismertetése, amelyek számítógépen megvalósítható intelligens működést eredményeznek. Az erre vonatkozó gépi megoldások kiterjednek • az üzleti döntési folyamatok támogatására, • az adatfeltárás, adatkutatás automatizálására, • a mérnöki tervezési folyamatok támogatására. A tananyag részletezése •

• • • •

• •

•

Vállalati alkalmazások és analízis modellek. Elosztott és központosított adattárak. A middleware eszközök szerepe. Az adatfeltárás célja és jelentősége a döntéshozatalban. Fuzzy rendszerek az üzleti folyamatokban. Modellek építése: statisztikai modellek, kluszter-analízis, döntési fák. Intelligens adatbázisok felépítése és szervezése. Adatbányászás: Az adatbányászás és a tudásnyerés kapcsolata. Döntési fák alkalmazása. A Giniegyüttható. Egy felmérési mintapélda bemutatása. A fuzzy logika alapjai, fuzzy halmazok elmélete, fuzzy tudásbázisok és következtetési mechanizmusok. Fuzzy következtetési láncok. Mamdani-féle következtetések. Sugeno-féle következtetések. Fuzzy szakértői rendszerek működése. A fuzzy SQL és az intelligens lekérdezés folyamatai. Fuzzy kluszterezési eljárások. Fuzzy szakértői rendszerek tervezése és építése. Tudásbázisok szervezése. Üzleti feladatok, valamint vezérlési, szabályozási feladatok megoldására szolgáló fuzzy rendszerek tervezése. Mesterséges neurális hálózatok: Az agyműködés modellezése. A perceptron működése. Többrétegű neurális hálózatok. A Hopfield-hálózat. Öntanulási folyamatok modellezése. Genetikus módszerek: A természetes fejlődés tulajdonságai. Evolúciós algoritmusok a gépi tanulásra. A genetikus algoritmusok alapjai Genetikus algoritmusok. A kereszteződés és mutáció szerepe. Genetikus programozás. Erőforrás-felhasználás és ütemezés tervezése genetikus algoritmusokkal. Adaptív paraméter-optimalizálás. Fuzzy modellek genetikus hangolása. Bayes-hálózatok a bizonytalan információ valószínűségi kezelésére. Következtetési folyamatok végrehajtása a Bayes-tétel alapján. A számítógépes tervezés általános problémái, tervezési algoritmusok áttekintése. A számítási komplexitás kérdései. Az NP-teljes feladatok osztálya. NP-teljes tervezési algoritmusok. A kettős összehangolási algoritmus logikai tesztek tervezésére. Irodalom

Oktatói segédanyagok (egyben ajánlott irodalom a hallgatók számára) 1. Zhengxin Chen: Computational Intelligence for Decision Support, CRC Press LLC, USA, 2000. 2. Michael Negnevitsky: Artificial Intelligence: A Guide to Intelligent Systems, AddisonWesley Publishing Company, Great Britain, 2002.


21

Széchenyi István Egyetem: A Mérnök informatikus mesterképzési (MSc) Szak oktatási terve 3. Guanrong Chen, Trung Tat Pham: Introduction to Fuzzy Systems, Chapman & Hall-CRC, USA, 2006. 4. Donald. A. Waterman: A Guide to Expert Systems, Addison-Wesley Publishing Company, USA, 1986. 5. Robert Schultheis, Mary Sumner: Management Information Systems: The Manager’s View, McGraw-Hill Companies Inc., USA, 1998. 6. Stuart J. Russell, Peter Norvig: Mesterséges intelligencia modern megközelítésben, Panem Könyvkiadó, Budapest, 2000. 7. Harry R. Lewis, Christos H. Papadimitriou: Elements of the Theory of Computation, PrenticeHall, Inc., USA, 1998. 8. Earl Cox: Fuzzy Modeling and Genetic Algorithms for Data Mining and Exploration, Elsevier Inc., Morgan Kaufman Publishers, USA, 2005. 9. Hung T. Nguyen, Elbert A. Walker: A First Course in Fuzzy Logic, Third Edition, Chapman & Hall-CRC, USA, 2006. 10. Kóczy T. László, Tikk Domonkos: Fuzzy rendszerek, TIPOTEX, Budapest, 2000. 11. Sziray József, Gaul Géza: Vállalati információs rendszerek, Egyetemi tankönyv, Universitas Kht, Győr, 2006. 12. Sziray József: Szakértői rendszerek alapjai, Egyetemi tankönyv, Universitas Kht, Győr, 2006. Dr. Sziray József Utolsó módosítás: 2007. április 14. Aláírás:


22


Tantárgyi információs lap Tantárgy típusa: Elméleti alapozás

Tantárgy neve: Formális módszerek Tantárgyfelelős:

Dr. Benyó Balázs 4

Heti óraszámok:

Tudományos fokozata: CSc

Ebből előadás:

4

Ebből gyakorlat:

0


Nyelvek és fordítóprogramok

Javasolt félév:

2.


Vizsga (v)

Kreditérték:

5

A tárgy célkitűzése A tárgy oktatásának célja azoknak a magas szintű nyelvi leírásoknak, ill. a leírásokon alapuló módszereknek az ismertetése, amelyek felhasználásával az informatikai rendszerek mérnöki orientáltságú specifikálása, tervezése, valamint a tervhelyesség ellenőrzése (verifikáció, validáció) végezhető el. A tananyag részletezése •

•

• • • •

•

•

A formális specifikáció szerepe a szoftver folyamatokban. Biztonságkritikus rendszerek és azok tervezési szempontjai. A formális módszerek az informatikai rendszerek tervezésében, specifikáció, verifikáció, validáció, modellellenőrzés, helyességbizonyítás. Alrendszerek interfészének specifikálása. Algebrai leírások alkalmazása. Működés specifikálása. A Zspecifikáció szerepe és felhasználása biztonságkritikus szoftverek tervezésében. A Petri-hálók fogalma, működése. Analízis-módszerek: elérhetőségi gráf, a Juan-algoritmus. Predikátumok, diagnosztikai problémák modellezése. Aszinkron rendszerek specifikálása: konkurrens folyamatok, tüzelési szekvenciák. Petri-hálók kiterjesztései: értékadás tokeneknek, időkezelés bevezetése, ütemezési megoldások. Szoftvertervezés Petri-hálókal: konkrét esettanulmányok. Valós idejű, konkurrens, ill. elosztott alkalmazások modellezése, tervezése. Ágens-technológia formális modelljei, P-gráfok alkalmazása. A diszkrét idejű szimuláció alapjai. Petri-hálók szimulációs alkalmazása. Konkurrens nyelvek alapjai (CSP, CCS). Speciális leíróeszközök (Ada-hálók, P-gráfok). Az architekturális szoftvertervezés kivitelezése: a CORBA szabvány interfész-leíró nyelvének használata (Interface Definition Language, -IDL). Az UML és a STATEMATE nyelvek szintaktikája, használatuk a tervezésben. Az UML-hez tartozó Object Constraint Language (OCL) felhasználása. Tervezés állapotdiagramok alapján. A Model-Driven Architecture (MDA) megközelítés alkalmazása a tervezésben. Az UML dinamikus modellezési eszközeinek használata: use case diagram, aktivitási diagram, szekvenciadiagram, állapot-diagram. Modellezés adatáramlási hálókkal, modellfinomítás, konzisztenciaellenőrzés. Az UML nyelven alapuló tervezési folyamatok összekapcsolása a teszteléssel. Tesztelés UML-es állapot-átmeneti diagramok alapján. Formális módszerek alkalmazása a tesztelési folyamatokban. A teljesség és összefüggőség (konzisztencia) megteremtése, ill. ellenőrzése a különböző UMLleírások között. A formális módszerek alkalmazása és szerepe a szoftverminőség javításában. A hardver és szoftver együttes tervezésére (HW-SW Co-Design) vonatkozó módszerek szimulációs, verifikációs és validációs folyamatai. A HW és SW verifikációs és validációs folyamatainak egységes leképezési modellje: a Sziray-modell. Irodalom

Oktatói segédanyagok (egyben ajánlott irodalom a hallgatók számára) 1. David Harel, Michal Politi: Modeling Reactive Systems with Statecharts: The Statemate Approach, Technical Report, Part No. D-1100-43, 6/96, i-Logix, Inc., 1996.


23

Széchenyi István Egyetem: A Mérnök informatikus mesterképzési (MSc) Szak oktatási terve 2. Carlo Ghezzi, Mehdi Jazayeri, Dino Mandrioli: Fundamentals of Software Engineering, Second Edition, Prentice Hall, Pearson Education, Inc., USA, 2003. 3. Ian Sommerville: Software Engineering, Seventh Edition, Pearson Education Limited, USA, 2004. 4. Richard C. Lee, William M. Tepfenhart: Practical Object-Oriented Development with UML and Java, Prentice-Hall, Inc., USA, 2003. 5. Constance Heitmeyer, Dino Mandrioli (Editors): Formal Methods for Real-Time Computing, John Wiley & Sons, Inc., New York, 1996. 6. Roger S. Pressman: Software Engineering, Fifth Edition, McGraw-Hill Book Company, USA, 2001. 7. Ian Sommerville: Szoftver-rendszerek fejlesztése, Software Engineering, (Sixth Edition), PANEM Könyvkiadó, Budapest, 2002. 8. G. Gordon Schulmeyer, Garth R. MacKenzie: Verification & Validation of Modern SoftwareIntensive Systems, Prentice-Hall, Inc., USA, 2000. 9. Mark Priestley: Practical Object-Oriented Design with UML, McGraw-Hill Publishing Company, Great Britain, 2000. 10. Pataricza András (szerk.): Formális módszerek az informatikában, Typotex Kiadó, Budapest, 2004. 11. József Sziray: A Test Model for Hardware and Software Systems, Journal of Advanced Computational Intelligence and Intelligent Informatics, Vol 8, No. 5, pp. 523-529, Fuji Tecnology Press Ltd, Tokyo, Japan, 2004. 12. Kevin Lano: Advanced Systems Design with Java UML and MDA, Elsevier ButterworthHeinemann, United Kingdom, 2005. 13. Sziray József, Kovács Katalin: Az UML nyelv használata, Egyetemi tankönyv, Universitas Kht, Győr, 2006. Dr. Sziray József Utolsó módosítás: 2007. április 14. Aláírás:


24


Tantárgyi információs lap Tantárgy neve: Algoritmuselmélet

Tantárgy típusa: Elméleti alapozás

Tantárgyfelelős Dr. Gáspár Csaba :


4

Heti óraszámok:

Ebből előadás:

4

Ebből gyakorlat:

0


Nelvek és fordítóprogramok, Intelligens rendszerek

Javasolt félév:

2.


Vizsga (v)

Kreditérték:

5

A tárgy célkitűzése A tárgy oktatásának célja azoknak a számítási folyamatoknak és a folyamatokat megvalósító algoritmusoknak a széles körű ismertetése, amelyek megvalósítása számítógép felhasználását követeli meg. A tantárgy keretében ismertetésre kerülő megoldások elsősorban a műszaki informatika, valamint a gazdasági informatika területéhez tartozó számítási, ill. mérnöki tervezési, szoftverfejlesztési feladatokhoz kapcsolhatók. A tananyag részletezése • •

•

•

• • •

Bevezető áttekintés. A számítógépen megoldandó feladatok lehetséges köre. Az algoritmusok szerepe a számításokban, algoritmusok technológiája. Felhasználási területek a mérnöki tervezésben, a szoftverfejlesztésben, valamint a gazdasági számításokban. Adatrendezési módszerek. Rendezés összehasonlításokkal (beszúrásos, összefésülő, gyorsrendezés). A kupac fogalma, kupacrendezés, kulcsmanipulációs rendezések (láda- és radixrendezés); külső tárak tartalmának rendezése. Gyorsrendezés és annak hatékonysága. Rendezés lineáris időben: leszámláló rendezés, számjegyes rendezés, edényrendezés. Mediánok és rendezett minták: maximális és minimális elem, kiválasztás átlagosan lineáris időben. Adatszerkezetek. Vermek és sorok, láncolt listák, mutatók és objektumok megvalósítása, gyökeres fák ábrázolása. Bináris keresőfák. Piros-fekete fák: forgatások beszúrás, törlés. Adatszerkezetek kibővítése. Hash-táblázatok, hash-függvények (cél, alkalmazhatóság, kezelendő problémák), ütközések feloldása (láncolás, nyitott címzés), szekvenciális keresés. Információ-tömörítés. Algoritmus-tervezési módszerek. Dinamikus programozás: szerelőszalag ütemezése, a dinamikus programozás elemei, a leghosszabb közös részsorozat. Mohó algoritmusok: a mohó stratégia elemei, a minimális költségű feszítőfa, oszd meg és uralkodj, korlátozás és elágazás (pl. maximális független ponthalmaz gráfban), közelítő módszerek (pl. ládapakolási heurisztikák). Amortizációs elemzés: összesítéses elemzés, a könyvelési módszer, a potenciál módszer, dinamikus táblák. Fejlett adatszerkezetek. B-fák, a B-fák alapműveletei, egy kulcs törlése a B-fából. Binomiális kupacok, Fibonacci-kupacok, összefésülhető kupacműveletek, a maximális fokszám korlátja. Adatszerkezetek diszjunkt halamazokra: diszjunkthalmaz-műveletek, diszjunkthalmaz-erdők. Számelméleti algoritmusok. A legnagyobb közös osztó, műveletek maradékosztályokkal, a kínai maradéktétel, az RSA nyilvános kulcsú titkosírás, prímtesztelés, egészek prímfelbontása. Mintaillesztés. Egy egyszerű mintaillesztő algoritmus, a Rabin-Karp algoritmus, mintaillesztés véges automatákkal, a Knuth-Morris-Pratt-algoritmus. Felhasználás a szövegkeresésben. Irodalom

Oktatói segédanyagok (egyben ajánlott irodalom a hallgatók számára) 1. Niklaus Wirth: Algoritmusok + Adatstruktúrák = Programok, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982. 2. Alfred V. Aho, John E. Hopcroft, Jeffrey D. Ullman: Számítógép-algoritmusok tervezése és analízise, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982. 3. Thomas H. Cormen, Charles E. Leiserson, Ronald L. Rivest: Algoritmusok, Műszaki


25

Széchenyi István Egyetem: A Mérnök informatikus mesterképzési (MSc) Szak oktatási terve Könyvkiadó, Budapest, 1997. 4. Harry R. Lewis, Christos H. Papadimitriou: Elements of the Theory of Computation, PrenticeHall, Inc., USA, 1998. 5. John E. Hopcroft, Rajeev Motwani, Jeffrey D. Ullman: Introduction to Automata Theory, Languages, and Computation, Second Edition, Addison-Wesley Publishing Company, USA, 2001. 6. Thomas H. Cormen, Charles E. Leiserson, Ronald L. Rivest:, Clfford Stein: Új algoritmusok, Scolar Informatika Kiadó, Budapest, 2003. Dr. Sziray József Utolsó módosítás: 2007. április 14. Aláírás:


26


Tantárgyi információs lap Tantárgy neve: Számításelmélet

Tantárgy típusa: Elméleti alapozás

Tantárgyfelelős Dr. Sziray József :


4

Heti óraszámok:

Ebből előadás:

4

Ebből gyakorlat:

0


Algoritmuselmélet, Rendszerbiztonság

Javasolt félév:

3.


Vizsga (v)

Kreditérték:

5

A tárgy célkitűzése A tárgy oktatásának célja azoknak a számítási folyamatoknak és a folyamatokat megvalósító algoritmusoknak a széles körű ismertetése, amelyek megvalósítása számítógép felhasználását követeli meg. A tantárgy keretében ismertetésre kerülő megoldások elsősorban a műszaki informatika, valamint a gazdasági informatika területéhez tartozó számítási, ill. mérnöki tervezési, szoftverfejlesztési feladatokhoz kapcsolhatók. A tananyag részletezése • •

• •

•

• •

Bevezető áttekintés. A számítógépen megoldandó feladatok lehetséges köre. Az algoritmusok szerepe a számításokban, algoritmusok technológiája. Felhasználási területek a mérnöki tervezésben, a szoftverfejlesztésben, valamint a gazdasági számításokban. Gráfalgoritmusok. Gráfok tárolására szolgáló adatszerkezetek szélességi, mélységi keresés, topológiai rendezés. Minimális feszítőfák: Kruskal és Prim algoritmusai. Adott csúcsból induló legrövidebb utak keresése: a Bellman-Ford-algoritmus, Dijkstra algoritmusa, felhasználásuk az Internet és a Világháló útkeresési (routolási) megoldásaiban. Legrövidebb utak minden csúcspárra: a Floyd-Warshall-módszer, Johnson algoritmusa. Hálózati áramlások. Áramlási-szállítási folyamatok optimalizálása: Ford és Fulkerson algoritmusa. A Turing-gép definíciója. Számítások végzése Turing-gépekkel. Nemdeterminsztikus Turinggépek. A kiszámíthatóság elméletének alapjai. Rekurzíve felsorolható és rekurzív nyelvek, nyelvtulajdonságok eldönthetetlensége; Hilbert 10. problémája. A dominóprobléma. Nyelvtanok. A Church-Turing-tézis. Univerzális Turing-gépek. A megállási probléma. A csempelefedési probléma megoldhatatlansága. Megoldhatatlan feladatok és kapcsolatuk a Turing-géppel. A számítási komplexitás kérdése. Polinomidejű algoritmusok. A Boole-kielégíthetőség. Nemdeterminisztikus polinomidejű (NP) feladatok osztálya. Polinomidejű redukciók. Karpredukció. NP-teljesség. Cook tétele. NP-teljes problémák osztálya. Hamilton-kör, az utazó kereskedő probléma, a hátizsák probléma, kriptográfiai kódok feltörése. Randomizált algoritmusok: plinom-azonosság tesztelése (Schwartz lemmája); a Rabin-Miller prímteszt, véletlen prímszám generálása, a nyilvános kulcsú kriptográfia elemei; az RP és Las Vegas nyelvosztályok. A számítógépes tervezés (CAD) általános problémái, tervezési algoritmusok áttekintése. A számítási komplexitás kérdései. NP-teljes tervezési algoritmusok. A hardver-szoftver funkciómegosztás feladata. A nyomvonal-tervezésre szolgáló Lee-algoritmus. A Booledifferenciák módszere. A kettős összehangolás algoritmusa logikai tesztek tervezésére. Kettős összehangolás az időzítési hibák felfedésére. A heurisztikus algoritmusok szerepe az NP-teljes problémák megoldásában. A Kernighan-Lin algoritmus és annak alkalmazása a hardvertervezésben, ill. a hardver-szoftver funkciómegosztásban. Irodalom Oktatói segédanyagok (egyben ajánlott irodalom a hallgatók számára) 1. Alfred V. Aho, John E. Hopcroft, Jeffrey D. Ullman: Számítógép-algoritmusok tervezése


27

Széchenyi István Egyetem: A Mérnök informatikus mesterképzési (MSc) Szak oktatási terve és analízise, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982. 2. Thomas H. Cormen, Charles E. Leiserson, Ronald L. Rivest: Algoritmusok, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1997. 3. Harry R. Lewis, Christos H. Papadimitriou: Elements of the Theory of Computation, Prentice-Hall, Inc., USA, 1998. 4. John E. Hopcroft, Rajeev Motwani, Jeffrey D. Ullman: Introduction to Automata Theory, Languages, and Computation, Second Edition, Addison-Wesley Publishing Company, USA, 2001. 5. Zhengxin Chen: Computational Intelligence for Decision Support, CRC Press LLC, USA, 2000. 6. Michael Negnevitsky: Artificial Intelligence: A Guide to Intelligent Systems, Addison-Wesley Publishing Company, Great Britain, 2002. 7. Thomas H. Cormen, Charles E. Leiserson, Ronald L. Rivest:, Clfford Stein: Új algoritmusok, Scolar Informatika Kiadó, Budapest, 2003. 8. Wenbo Mao: Modern Cryptography, Theory and Practice, Prentice-Hall , Inc., HewlettPackard Company, USA, 2004. 9. Earl Cox: Fuzzy Modeling and Genetic Algorithms for Data Mining and Exploration, Elsevier Inc., Morgan Kaufman Publishers, USA, 2005. 10. József Sziray: Test calculation for logic networks by composite justification, Digital Processes, Vol. 5, No. 1-2, pp. 3-15, 1979. 11. Zoltán Ádám Mann: Partitioning algorithms for hardware/software co-design, PhD Dissertation, Budapest Technical and Economical University, 2004. Dr. Sziray József Utolsó módosítás: 2007. április 14. Aláírás:


28


3.2. A gazdasági és humán ismeretek tárgyai


29


Tantárgyi információs lap Tantárgy neve: Szervezeti magatartás

Tantárgy típusa: Gazdasági és humán

ismeret Tantárgyfelelős:

Dr. Papp Ilona 3

Heti óraszámok:

Tudományos fokozata: PhD

Ebből előadás:

3

Ebből gyakorlat:

0


Nincs

Javasolt félév:

1.


Vizsga (v)

Kreditérték:

4

A tárgy célkitűzése A hallgatók ismerjék meg a szervezetek, pl. a vállalkozások működését befolyásoló magatartást. Ez tartalmazza az emberi egyéni és közösségi cselekvés jellemzőit, a vezetői munkát, döntéshozatali eljárásokat, a szervezeti működést befolyásoló emberi kapcsolatokat, a változások, konfliktusok kezelését, a szervezetfejlesztést, a szervezet működtetését befolyásoló tényezők alkalmazását tanulják meg, hogy az un. tudásalapú gazdaság kulcsa az emberi magatartás ismeretén, felhasználásán múlik. A tananyag részletezése • • • • • • • • • • • •

Szervezetek környezete, szervezetek működését, teljesítményét befolyásoló hatások, a szervezet belső világa, egyének, csoportok viselkedése, motivációs erőterek, szervezeti kultúra, globalizáció, értékek, azonosulás a szervezetben, a vezetői hatalom gyakorlása, együttműködés a szervezetben, konfliktusok megoldása, változások irányítása, hatékony döntési eljárások, innovatív szervezeti légkör kialakítása, a globalizáció és a szervezetek. Irodalom

Kötelező irodalom: Bakacsi Gy.: Szervezeti magatartás és vezetés, KJK, Budapest, 2000. Ajánlott irodalom: Építés-kivitelezés I. (SZIF jegyzet) K. E. Sveiby: Szervezetek új gazdasága, KJK, Bp. 2001 H. L.Tosi & N.P.Mero:The fundamentals of organizational behavior, Blackwell, 2003 D. Tourish & O. Hargie: Key issues in organizational communication, Routledge, 2004. Dr. Papp Ilona Utolsó módosítás: 2006. október 19. Aláírás:


30


Tantárgyi információs lap Tantárgy neve: Vállalati pénzügyek

Tantárgy típusa: Gazdasági és humán

ismeret Tantárgyfelelős:

Dr. Farkas Szilveszter 3

Heti óraszámok:


Ebből előadás:

2

Ebből gyakorlat:

1


Nincs

Javasolt félév:

2.


Vizsga (v)

Kreditérték:

4

A tárgy célkitűzése A Vállalati pénzügyek tárgy keretében a hallgatók megismerik a vállalti pénzügyi döntések rendszerét, valamint a döntéseket segítő eszközöket (számításokat). A tananyag részletezése •

A vállalati pénzügyek jelentősége. A pénzügyi vezető feladatai.

•

A jelenérték és a tőke alternatívaköltsége. A jelenérték – nettó jelenérték szabály alapjai.

•

A jelenérték számítás (hosszú lejáratú eszközök értékelése, örökjáradék és annuitás, kamatos kamat és jelenérték, nominál- és reálkamatláb)

•

Részvények jelenértéke

•

Beruházási döntések a nettó jelenérték szabály alapján

•

Kockázat és hozam. CAPM és APT

•

Tőkeköltségvetés és kockázat. Béták mérése. Tőkeszerkezet és a vállalati tőkeköltség

•

Finanszírozási döntések és a piaci hatékonyság. Finanszírozási döntések és módszerek.

•

Az osztalékpolitika és a tőkeszerkezet. A beruházási és finanszírozási döntések kölcsönhatásai Irodalom

Kötelező irodalom: R. A. Brealey – S. C. Myers: Modern vállalati pénzügyek 1. Panem-McGraw-Hill, Budapest, 1998. Ajánlott irodalom: Katits Etelka: Pénzügyi döntések a vállalat életciklusában. KJK-Kerszöv, Budapest, 2002. Fazakas Gergely: Vállalati pénzügyek. Tri-mester, 2000. Dr. Farkas Szilveszter Utolsó módosítás: 2006. október 19. Aláírás:


31


Tantárgyi információs lap Tantárgy neve: Iparjogvédelem Tantárgyfelelős:

Tantárgy típusa: Gazdasági és humán ismeret

Dr. Lenkovics Barnabás 3

Heti óraszámok:

Tudományos fokozata: DSc

Ebből előadás:

3

Ebből gyakorlat:

0


Nincs

Javasolt félév:

4.


Vizsga (v)

Kreditérték:

4

A tárgy célkitűzése A tárgy célja az iparjogvédelem jogterületének átfogó és gyakorlati szemléletű bemutatása az általános kérdésektől az egyes oltalmi formákig; ideértve az egyes oltalmi formák gazdasági jelentőségét, az eljárási kérdéseket és az egyes kapcsolódó jogterületekkel való összefüggéseket is. A tananyag részletezése • • • • • • • • • • • • • • •

Bevezetés. Az iparjogvédelem jelentése, elhelyezkedése a jogrendszerben, története. Az iparjogvédelem területei, a közös jellemzők; a Magyar Szabadalmi Hivatal. Szabadalmi jog I. Szabadalmi jog II. Szabadalmi jog III. A használati mintaoltalom. A formatervezési mintaoltalom. A know-how és az újítás. Védjegyjog I. Védjegyjog II. A földrajzi árujelzők; a cégjog, a versenyjog és a domain kapcsolata. A felhasználási szerződések. A franchise. Konzultáció. Irodalom Oktatói segédanyagok (egyben ajánlott irodalom a hallgatók számára)

Kötelező irodalom: Lontai – Faludi – Gyertyánffy – Vékás: Szellemi alkotások joga (II. rész), Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2004. Ajánlott irodalom: Bendzsel Miklós et. al.: Iparjogvédelmi kézikönyv, KJK-KERSZÖV, Budapest, 1994. Dr. Szalai Péter, Török Antal Utolsó módosítás: 2007. április 14. Aláírás:


32


3.3. A szakmai törzsanyag tárgyai


33


Tantárgyi információs lap Tantárgy neve: Web-fejlesztés Tantárgyfelelős:

Tantárgy típusa: Szakmai törzsanyag

Dr. Sziray József 4

Heti óraszámok:


Ebből előadás:

2

Ebből gyakorlat:

2


Nincs

Javasolt félév:

1.


Vizsga (v)

Kreditérték:

5

A tárgy célkitűzése A tárgy oktatásának célja a web-es, ill. internetes környezetben történő szoftverfejlesztési tevékenységet elősegítő elvek, eszközök, módszerek megismertetése. Az ilyen jellegű korszerű fejlesztések többek között olyan célokat szolgálnak, mint a vállalaton belüli munkafolyamatok és adatforgalom több-munkahelyes hálózati szervezésének a megvalósítása, az adatbázis-kezelés hálózati megoldása, valamint a külvilággal történő kommunikáció és adatcsere megteremtése. A tananyag részletezése •

•

•

•

•

Az Internet, Intranet, Web tulajdonságai, jellemzői. A Web-környezetben történő szoftverfejlesztés módszerei és szoftver-eszközei. A Web-keresők (browser-ek) felépítése és működése. A fejlesztésekhez szükséges protokollok (HTTP, SMTP). Hipertext dokumentumok. Kliens-oldali és szerver-oldali programozás. A Java nyelv használata. Internetes appletek fejlesztése Java nyelven. A Java-hoz tartozó könyvtárazott osztályok, mint standard nyelvi elemek. Az AWT elemeinek alkalmazása. Application Programming Interface (API) csomagok. Az ember-gép kapcsolat osztályai (HCI-eszközök): alapelemek, vezérlési elemek, eseménykezelés, grafikus eszközök. Java-appletek fejlesztési lehetőségei és módszerei. Szálak használata az appletekben. Interfészek létrehozása appletekben. A Unified Modeling Language (UML) és a Java felhasználási kapcsolata. Specifikációs, analízis, valamint tervezési modellek az UML-ben. UML-modellek megvalósítása a Java-ban. A statikus és dinamikus működés megvalósítása, állapotdiagramok felhasználása a programtervezésben. A Model-Drivn Architectur (MDA) elv alkalmazása a tervezésben. Hipertext dokumentumok és a HTML nyelv. HTML oldalak készítése. Az XML nyelv szerepe és használata a web-es környezetben. Az XML dokumentum objektummodellje (XML-DOM). A DOM elemzése, hozzáférés a DOM-hoz. A JavaScript nyelv és felhasználása. A szkript nyelvek helye és szerepe. A JavaScript beillesztése a HTML dokumentumokba. A JavaScript végrehajtása: kliens keresők, Web-szerverek, önálló alkalmazások. A Common Gateway Interface (CGI) protokoll. CGI-szkriptek írása. Java Server Pages (JSP) alkalmazások írása. A Microsoft Active Server Pages (ASP) felhasználása. ASPszkriptek írása. Szerver-alkalmazások és kliens-alkalmazások fejlesztése. Objektum-orientált nyelvek és fejlesztési lehetőségek. A PHP nyelv alkalmazása a szervereken. HTTP-hitelesítés PHP-vel. Internetes szervletek fejlesztése Java nyelven. Web-helyek és portálok tervezése és kialakítása. Hálózati programozás: szerver programok írása, kliensek kezelése, kliensszerver alkalmazások készítése. Alkalmazási programok írása. Adatbázisok elérési módjai. A Java és az SQL-adatbázisok kommunikációs kapcsolata. A web-es alkalmazások és az adatbáziskezelés kapcsolata, összefüggései. Az osztott adatbázisok elérése és szervezése internetes, intranetes környezetben. Az Oracle-Portal és Oracle-9i fejlesztői rendszerek használata. Irodalom

Oktatói segédanyagok (egyben ajánlott irodalom a hallgatók számára) 1. James Kurose, Keith Ross: Computer Networking: A Top Down Approach Featuring the Internet, Addison-Wesley Publishing Company, USA, 2000.


34

Széchenyi István Egyetem: A Mérnök informatikus mesterképzési (MSc) Szak oktatási terve 2. Chris Bates: Web Programming: Building Internet Applications, John Wiley and Sons, Ltd., Great Britain, 2001. 3. Else Lervik, Vegard B. Havdal: Java the UML Way, Integrating Object-Oriented Design and Programming, John Wiley & Sons, Ltd., Chichester, England, 2002. 4. Kevin Lano: Advanced Systems Design with Java UML and MDA, Elsevier ButterworthHeinemann, United Kingdom, 2005. 5. Andrew S. Tanenbaum: Számítógép-hálózatok, Panem Könyvkiadó - Prentice-Hall International, Inc., Budapest, 1999. 6. George Coulouris, Jean Dollimore, Tim Kindberg: Distributed Systems: Concept and Design, Addison-Wesley Publishing Company, USA, 1994. 7. Larry L. Peterson, Bruce S. Davie: Computer Networks: A Systems Approach, Morgan Kaufmann Publishers, San Francisco, USA, 2000. 8. Darrel Ince, Adam Freeman: Programming the Internet with Java, Addison-Wesley Longman Inc., USA, 1998. 9. Gál Tibor: WEB-programozás, Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2004. Dr. Sziray József Utolsó módosítás: 2007. április 14. Aláírás:


35


Tantárgyi információs lap Tantárgy neve: Adatelemzés Tantárgyfelelős:

Tantárgy típusa: Szakmai törzsanyag

Dr. Kallós Gábor 4

Heti óraszámok:


Ebből előadás:

2

Ebből gyakorlat:

2


Nincs

Javasolt félév:

1.


Vizsga (v)

Kreditérték:

5

A tárgy célkitűzése A tárgy oktatásának célja olyan módszerek, megoldások, szoftver rendszerek ismertetése, amelyek számítógépen megvalósítható adatelemzést tesznek lehetővé. Az erre vonatkozó gépi megoldások kiterjednek • az üzleti döntési folyamatok támogatására, • az adatfeltárás, adatkutatás automatizálására. A tananyag részletezése •

• •

• • • •

Az adatbányászás folyamata, célja, feladatai. Osztályozás, becslés, előrejelzés, csoportosítás, kluszterezés. Az adatfeltárás célja és jelentősége a döntéshozatalban. Fuzzy rendszerek az üzleti folyamatokban. Modellek építése: statisztikai modellek, kluszter-analízis, döntési fák. Intelligens adatbázisok felépítése és szervezése. A szakértői rendszerek szerepe. Kutatási szempontok. Üzleti szempontok. Ügyfélkezelési szempontok. Döntéskezelési szempontok. Az adatbányászás és a tudásnyerés kapcsolata. Adatbányászási módszerek és algoritmusok. Kluszter-detektálási módszerek, fuzzy kluszterezés. Szabályok felismerése és generálása fuzzy logika felhasználásával. Döntési fák alkalmazása. Neurális hálózatok. A Gini-együttható. Egy felmérési mintapélda bemutatása. Statisztikai módszerek. Regressziós analízis. Adatfelépítési elvek. Oszlopok és sorok szerepe. A granularitás mértéke. Az adatbiztonság kezelése: hiányzó adatok, fuzzy adatok. A többdimenziós adatkezelés elvei. Az On-Line Analytical Processing (OLAP) elve. A Codd –féle kritériumok érvényesülése az OLAP-ban. A leásás, forgatás, szeletelés, aggregálás végrehajtása és szervezése az adatbázisokban. Hatékony jóslási modellek építése. Mintavételezés. Időkezelés. Időfüggő adatok feldolgozása. Adatbányászási környezet létrehozása. Adatáruházak felépítése és működése. Esettanulmányok: Kereskedelem, on-line bankok, távközlés, gyártási folyamatok, társadalmi vonatkozások, felmérések tervezése. A SAS Enterprise Miner működése. Az SPSS szoftvertermék megismerése és használata. Irodalom

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Oktatói segédanyagok (egyben ajánlott irodalom a hallgatók számára) Henry F. Korth, Abraham Silberschatz, Database System Concepts, McGraw-Hill, Inc., Singapore, 1991. Michael J. A. Berry, Gordon S. Linoff: Mastering Data Mining, The Art and Science of Customer Relationship Management, John Wiley & Sons, Inc., USA, 2000. Earl Cox: Fuzzy Modeling and Genetic Algorithms for Data Mining and Exploration, Elsevier Inc., Morgan Kaufman Publishers, USA, 2005. Robert Schultheis, Mary Sumner: Management Information Systems: The Manager’s View, McGraw-Hill Companies Inc., USA, 1998. Zhengxin Chen: Computational Intelligence for Decision Support, CRC Press LLC, USA, 2000. Sziray József, Gaul Géza: Vállalati információs rendszerek I., Egyetemi tankönyv, Universitas


36

Széchenyi István Egyetem: A Mérnök informatikus mesterképzési (MSc) Szak oktatási terve Kht, Győr, 2006. 7. Sziray József: Szakértői rendszerek alapjai, Egyetemi tankönyv, Universitas Kht, Győr, 2006. Dr. Sziray József Utolsó módosítás: 2007. április 14. Aláírás:


37


Tantárgyi információs lap Tantárgy neve: Rendszerbiztonság Tantárgyfelelős:

Dr. Kovács János 4

Heti óraszámok:

Ebből előadás:

Tantárgy típusa: Szakmai törzsanyag Tudományos fokozata: PhD 3

Ebből gyakorlat:

1


Web-fejlesztés

Javasolt félév:

2.


Vizsga (v)

Kreditérték:

5

A tárgy célkitűzése A tantárgy az információs rendszerek elleni lehetséges támadásokkal, a rendszereket és az adatokat fenyegető veszélyekkel, valamint az ezek elleni védekezés szükségességével és módjaival foglalkozik. Oktatásának célja azoknak a megoldásoknak, módszereknek az ismertetése, amelyek a számítógépes rendszerek biztonságos működését, valamint adatvédelmét segítik elő. A tananyag részletezése •

•

•

• • • • • • • • •

•

•

A kockázat. A kockázatbecslés folyamata elméletben és gyakorlatban. A kockázatbecslésre alapuló kockázatmenedzsment fő lépései: - veszélyforrások feltérképezése, fenyegetettségek megállapítása, - bekövetkezési valószínűségek becslése, kockázat meghatározása, - védelmi intézkedések meghatározása. Adatbiztonsági szolgáltatások és módszerek. ISO Biztonsági architektúra. CIA (Bizalmasság, sértetlenség, rendelkezésre állás) modell. A biztonságos kommunikáció követelményei: nyugtázott üzenetküldés, Bizánci probléma, - integritás, hitelesség védelme, - titkosság biztosítása, - távoli azonosítás, - letagadhatatlanság. Kriptográfiai alapú módszerek: Rejtjelezés: - szimmetrikus kulcsú, aszimmetrikus kulcsú rejtjelezés, - rejtjelezési módok: blokk és kulcsfolyamos rejtjelezés, - ideális rejtjelezés, helyettesítéses-permutációs rejtjelezés alapelvei, - RSA: algoritmus, prímtesztek, RSA biztonság, rejtjelezés helye: kommunikációs rétegek szerint, topológia szerint. Kriptográfiai leképezések: - egyirányú függvény, diszkrét hatványozás, kriptográfiai hashfüggvény. Protokollok: - Partnerhitelesítés: jelszó, dinamikus jelszó, challenge and response, Fiat-Shamir protokoll, titkos kulcs - elektronikus igazolvány, biometria alapú azonosítás. Integritás-védelem: üzenetintegritás, kapcsolat-integritás. Letagadásvédelem: digitális aláírás, az aláírás specifikumai, tagadás probléma, publikus kulcsú, szimmetrikus kulcsú technológia, vak aláírás. Kulcsgondozás: kulcsgenerálás, véletlen (random) generálás, kulcs-szétosztás: szimmetrikus kulcsú, aszimmetrikus kulcsú technológia. A PKI technológia alapjai. - Protokoll példák: IPSEC, SSL, speciális protokollok. Biztonsági mentések, konzisztencia biztosítása, újraindítás: - nagy adatbázisok - elosztott adatbázisok, - on-line rendszerek problémái, - katasztrófaterv. Biztonsági minősítések, minősítési osztályok: alapelvek. - TCSEC, - ITSEC, - Common criteria. Gyakorlati adatbiztonság - kitekintés. TCP/IP hálózatok biztonsága, tűzfalak. Számítógépes biztonság: - operációs rendszer szintű biztonság (hozzáférés védelmi alapmódszerek), számítógépes vírusok, hibatűrő megoldások (RAID, Master-Checker, TMR). A személyes adatokhoz fűződő jogok. A szoftverhez fűződő jogok. A számítógép és a bűnözés, számítógép segítségével elkövetett bűncselekmények. A számítógépes rendszerekben tárolt adatok fenyegetettsége. A rendszerek fenyegetettsége. Szándékos és vétlen károkozás. A számítógépes rendszerekkel szembeni támadások – a 7 E. A biztonság fokozatai, a rendszerek megbízhatósága. TCSEC biztonsági osztályok. Biztonsági auditálás. A biztonság megteremtése, védelem a támadásokkal és a vétlen károkozással


38

Széchenyi István Egyetem: A Mérnök informatikus mesterképzési (MSc) Szak oktatási terve szemben. Biztonsági adatmentési és archiválási rendszerek kialakítása és üzemeltetése. •

Számítógépes vírusok, férgek, trójai faló programok, és az ellenük való védekezés. Tűzfalak létrehozási módjai. Szervezeti informatikai biztonsági rendszerek és szabályzatok kialakítása. Felhasználó azonosítása számítógépes rendszerekben. A digitális aláírás technikai és jogi háttere. Irodalom

Oktatói segédanyagok (egyben ajánlott irodalom a hallgatók számára) 1. Eric A. Fisch, Gregory B. White: Secure Computers and Networks: Analysis, Design and Implementation, CRC Press LLC, USA, 2000. 2. Charles P. Pfleeger, Shari Lawrence Pfleeger: Security in Computing, Prentice-Hall, Inc., USA, 2002 3. Wenbo Mao: Modern Cryptography, Theory and Practice, Prentice-Hall, Inc., USA, 2004. 4. Barry W. Johnson: Design and Analysis of Fault-Tolerant Digital Systems, Addison-Wesley Publishing Company Inc., USA, 1989. 5. Pete Loshin: TCP/IP Clearly Explained, Fourth Edition, Morgan Kaufman Publishers, USA, 2003. Dr. Sziray József, Heckenast Tamás Utolsó módosítás: 2007. április 14. Aláírás:


39


Tantárgyi információs lap Tantárgy típusa: Szakmai törzsanyag

Tantárgy neve: Elosztott rendszerek Tantárgyfelelős:


Heti óraszámok:


Ebből előadás:

4

Ebből gyakorlat:

0


Web-fejlesztés, Adatelemzés

Javasolt félév:

2.


Vizsga (v)

Kreditérték:

5

A tárgy célkitűzése A tárgy célja, hogy megismertesse az elosztott számítógép-rendszerek általános elméleti hátterét, a kapcsolódó algoritmusokat, továbbá alkalmazási példákon keresztül az implementációs megoldásokat. A kiindulási alapot a számítógép-hálózatok és operációs rendszerek témakörben megszerzett ismeretek jelentik. A tárgy ezen ismeretek kiterjesztésével, integrált megközelítést alkalmazva mutatja be az elosztott rendszerekkel szemben támasztott követelményeket, a működési elveket, a tervezési koncepciókat, a megvalósítási lehetőségeket, valamint az alkalmazott technikákat. A tananyag részletezése • • • • • • • • • • •

Bevezetés: Számítógép-hálózatok, elosztott rendszerek Átlátszóság, nyíltság, méretezhetőség. Elosztott hardverrendszerek. Elosztott szoftver-koncepciók. A kliens-szerver modell: Az alap kliens-szerver modell. Több rétegű kliens-szerver architektúra. Szolgáltatás-felderítés. Kommunikációs paradigmák: Rétegzett protokollok. Távoli eljáráshívás. Távoli metódushívás. Üzenettovábbítás, socket absztrakció. Csoportkommunikáció, multicast. Névterek: Egyedi nevek. A DNS rendszer. Mobil objektumok. Konkurrens folyamatok: Konkurrencia. Szinkronizálás. Alacsony szintű szinkronizáló algoritmusok. Szemaforok, számlálók. Megbízhatóság és replikációs technikák: Redundancia. Konzisztencia modellek. Szétterítési protokollok. Replikációs sémák. Hibatűrés: Szoftver hibatűrés. Megbízhatósági modellek. Összeomlás-állóság. Biztonság: Fenyegetettség, támadások. Titkosítási eljárások. Biztonsági mechanizmusok. Biztonsági protokollok. Middleware megoldások: A middleware paradigma. Java middleware. CORBA. COM, DCOM, .NET. IBM MQSeries. A World Wide Web: A HTTP protokoll. Dokumentum reprezentáció. Kliens és szerver oldali programok. Konkurrencia-kezelés. Méretezhetőségi kérdések. Web middleware, SOAP. Aktuális fejlesztési kérdések: Grid rendszerek. Peer-to-peer rendszerek. Szoftver ágensek (ügynökök). Irodalom

Oktatói segédanyagok (egyben ajánlott irodalom a hallgatók számára) 1. George Coulouris, Jean Dollimore, Tim Kindberg: Distributed Systems: Concept and Design, Addison-Wesley Publishing Company, USA, 1994.


40

Széchenyi István Egyetem: A Mérnök informatikus mesterképzési (MSc) Szak oktatási terve 2. A. S. Tanenbaum, M. van Steen: Distributed Systems, Principles and Paradigms, Prentice Hall, USA, 2002. 3. J. Bacon, T. Harris: Operating Systems, Concurrent and Distributed Software Design, Addison-Wesley Publishing Company, USA, 2003. 4. W. Jia, W. Zhou: Distributed Network Systems, From Concepts to Implementations, Springer Verlag, Germany, 2005. 5. Andrew S. Tanenbaum: Számítógép-hálózatok, Panem Könyvkiadó - Prentice-Hall International, Inc., Budapest, 1999. 6. Larry L. Peterson, Bruce S. Davie: Computer Networks, A Systems Approach, Morgan Kaufmann Publishers, San Francisco, USA, 2000. 7. James Kurose, Keith Ross: Computer Networking: A Top Down Approach Featuring the Internet, Addison-Wesley Publishing Company, USA, 2000. Heckenast Tamás, dr. Sziray József Utolsó módosítás: 2007. április 14. Aláírás:


41


3.4. A differenciált szakmai ismeretek tárgyai


42


Tantárgyi információs lap Tantárgy típusa: Differenciált szakmai ismeret

Tantárgy neve: Interfész-technológia Tantárgyfelelős:

Dr. Hidvégi Timót

Heti óraszámok:

3


Ebből előadás:

Előtanulmányi feltételek: A félévzárás módja:

Vizsga (v)

2

Ebből gyakorlat:

1

Javasolt félév:

1.

Kreditérték:

4

A tárgy célkitűzése A tárgy oktatásának célja azoknak a fejlesztési elveknek, módszereknek, valamint eszközöknek a megismertetése, amelyekkel a számítógépes vezérlésű rendszerek építőelemei közötti információcsere valósítható meg a szükséges illesztő szoftverek kifejlesztése révén. A tananyag részletezése • • • • • •

Számítógép-perifériák kezelése. Külső perifériák szabványos illesztei. Az RS-232, SCSI, USB és Firewire interfészek. Periféria-kezelés különböző programnyelvekből, ill. programfejlesztési környezetekből: C, C++, Visual Basic, stb. Néhány szabványos API: USB HID, TWAIN, stb. Periféria-kezelési módszerek és operációs rendszer interfészek: device driverek, Component Object Model (COM), Distributed Component Object Model (DCOM), Object Linking and Embedding (OLE), ActiveX. Folyamatközi (ún. terepi) számítógépes rendszerek felépítése, részei, típusai, fejlődésük. A .NET használata. A terepi rendszerek szoftver felépítése, szabványos interfészei: OLE for Process Control (OPC). Tesztelési, mérési és automatizálási környezetek, alkalmazások. Szenzor-hálózatok, távoli I/O. A GPIB, PXI, VXI, MXI interfészek. A terepi rendszerek tervezését és megvalósítását támogató fejlesztői környezetek: DeltaV, ABB Industrial IT, Simatic, NI Labview, stb. Ipari buszrendszerek és az OSI architektúra hétrétegű modelljének viszonya. Általánosan használt kommunikációs protokollok. Szabványok a fizikai réteg elérésére. Terepi buszrendszerek: RS-485, Profibus (DP, PA, FMS), ASI bus, Foundation fieldbus, CAN bus, INTERBUS, Mode bus, IN50170 szabvány, Industrial Ethernet. A ProfiNET. Irodalom

Oktatói segédanyagok (egyben ajánlott irodalom a hallgatók számára) 1. Andrew S. Tanenbaum: Számítógép-hálózatok, Panem Könyvkiadó - Prentice-Hall International, Inc., Budapest, 1999. 2. Larry L. Peterson, Bruce S. Davie: Computer Networks, A Systems Approach, Morgan Kaufmann Publishers, San Francisco, USA, 2000. 3. J. Bacon, T. Harris: Operating Systems, Concurrent and Distributed Software Design, Addison-Wesley Publishing Company, USA, 2003. 4. W. Jia, W. Zhou: Distributed Network Systems, From Concepts to Implementations, Springer Verlag, Germany, 2005. 5. Raimond Pigan, Mark Metter: Automating with PROFINET: Industrial communication based on Industrial Ethernet, ISBN: 3-89578-256-4, 356 pages, April 2006 Dr. Benyó Balázs, Heckenast Tamás Utolsó módosítás: 2007. április 14. Aláírás:


43



Tantárgy neve: Valós idejű rendszerek Tantárgyfelelős:

Dr. Keresztes Péter

Heti óraszámok:

3


Ebből előadás:


Vizsga (v)

3

Ebből gyakorlat:

0

Javasolt félév:

3.

Kreditérték:

4

A tárgy célkitűzése A tárgy oktatásának célja a valós idejű számítógépes rendszerek felépítésének és működésének részletes ismertetése, valamint az ilyen rendszerek tervezésére és elemzésére szolgáló módszereknek az áttekintése és gyakorlása. A tananyag részletezése • • • • • • • • • • • •

A valós-idejű rendszerek alapfogalmai. Valós idejű rendszerek specifikációs módszerei. Példák valós idejű rendszerekre. A reaktív rendszer fogalma. Biztonságkritikus valós idejű rendszerek. Hibatűrő számítógép-architektúrák. Hardver-hibatűrés. Szoftver-hibatűrés. Real-time rendszerek tervezése és analízise. A Statechart leírás (a STATEMATE eszköz) alkalmazása a tervezésben és az elemzésben. Real-time rendszerek automata-elméleti verifikációjának alapelvei. Petri-hálók és logikai módszerek alkalmazása. Processzus algebrai módszerek. Irodalom

Oktatói segédanyagok (egyben ajánlott irodalom a hallgatók számára) 1. Barry W. Johnson: Design and Analysis of Fault-Tolerant Digital Systems, AddisonWesley Publishing Company Inc., USA, 1989. 2. David Harel, Michal Politi: Modeling Reactive Systems with Statecharts: The Statemate Approach, Technical Report, Part No. D-1100-43, 6/96, i-Logix, Inc., 1996. 3. Constance Heitmeyer, Dino Mandrioli (Editors): Formal Methods for Real-Time Computing, John Wiley & Sons, Inc., New York, 1996. 4. Neil Storey: Safety-Critical Computer Systems, Addison-Wesley-Longman, Inc., New York, 1996. 5. Dhiraj K. Pradhan: Fault-Tolerant Computer System Design, Prentice-Hall, Inc., USA, 1996. Dr. Keresztes Péter, dr. Sziray József Utolsó módosítás: 2007. április 14. Aláírás:


44



Tantárgy neve: Digitális rendszerek Tantárgyfelelős:

Dr. Keresztes Péter

Heti óraszámok:

3


Ebből előadás:


Vizsga (v)

3

Ebből gyakorlat:

0

Javasolt félév:

2.

Kreditérték:

4

A tárgy célkitűzése A tárgy oktatásának célja az olyan összetett digitális építőelemek működésének megismertetése, amelyek a modern számítógépes rendszerekben kerülnek felhasználásra. Ezen túlmenően a tárgy keretében a hallgatók megismerkednek azzal, hogy a különböző elemek felhasználásával, milyen módon, milyen elveken tervezhetnek adott célra felhasználható rendszereket. A tananyag részletezése • • • • • • • • • •

A regiszter-átviteli szintű (Register-Transfer Level, -RTL) tervezés egyszerű építőelemei. Regiszterek, funkciós egységek, multiplexerek. Összetett építő-elemek: több forrásból beírható regiszterek, vezérelhető funkciós egységek, véges állapotú gépek. Digitális feladatok implementációja ADAT- és VEZÉRLŐ – LOGIKÁRA való felbontással. Az FSM vezérelt adat-folyamat. Az ütemezés és allokáció főbb módszerei és algoritmusai funkciós egység és/vagy I/O számossági korlátok mellett. A processzor-memória szintű tervezés alapjai. Mikroprocesszor és mikrovezérlő architektúrák és utasítás-készletek. Memóriák és memória-rendszerek. Mikroprocesszoros és mikrovezérlős rendszer-szintű architektúrák. Sokprocesszoros VLSI architektúrák. A System on Chip (SOC) technológia megoldásai. Tervezési koncepciók. A hardver és a szoftver együttes tervezése (HW-SW Co-Design). A VHDL hardver-leíró nyelv alkalmazása. Számítógépes tervezőrendszerek és szimuláció alkalmazása. Irodalom

Oktatói segédanyagok (egyben ajánlott irodalom a hallgatók számára) 1. John P. Uyemura: A First Course in Digital Systems Design: An Integrated Approach, Brooks-Cole Publishing Company, USA, 2000. 2. John F. Wakerly: Digital Design, Principles and Practices, Prentice-Hall, Inc., USA, 2001. 3. Keresztes Péter: Digitális hálózatok, Egyetemi tankönyv, Universitas Kht, Győr, 2006. 4. Z. Navabi: VHDL: Analysis and Modeling of Digital Systems, McGraw-Hill, Inc., USA, 1993. 5. Sudhakar Yalamanchili: VHDL Starter's Guide, Prentice-Hall, Inc., USA, 1998. 6. Jean-Michel Bergé, Oz Levia, Jacques Rouillard: Hardware/Software Co-Design and CoVerification, Kluwer Academic Publishers, Dordrecht, The Netherlands, 1997. Dr. Keresztes Péter Utolsó módosítás: 2007. április 14. Aláírás:


45



Tantárgy neve: Beágyazott rendszerek Tantárgyfelelős:

Dr. Hidvégi Timót

Heti óraszámok:

3


Ebből előadás:


Vizsga (v)

2

Ebből gyakorlat:

1

Javasolt félév:

3.

Kreditérték:

4

A tárgy célkitűzése A tárgy oktatásának célja olyan módszerek, megoldások, folyamatok ismertetése, amelyek a beágyazott számítógépes rendszerek szoftverjének fejlesztését alapozzák meg. A tananyag részletezése • • • • • • •

Beágyazott számítógép-rendszerek általános felépítése, felhasználási területei. A hardver és szoftver közötti funkcionális megosztás lehetőségei. A hardver és szoftver együttes tervezésének elve (HW-SW Co-Design). A beágyazott szoftver és a hardver-környezet közötti kapcsolat megteremtésének módja és eszközei. A hardver-emuláció megoldásai. ROM-emuláció. Szimulációval ellátott fejlesztői környezetek. Valós idejű szoftver rendszerek fejlesztése. Fejlesztési modellek. Objektum-orientált technológia alkalmazása. Az UML nyelv és állapotdiagramok használata a tervezésben. Valós idejű programozás. A C++ és Java nyelvek használata. Valós idejű végrehajtási rendszerek (executive systems): Konkurrens folyamatok, folyamatok ütemezése, megszakítás-kezelés, erőforrás-elosztás. Megfigyelő (monitoring) és vezérlő rendszerek felépítése és működése. Valós idejű szoftverek tesztelése, verifikálása és validálása. Esettanulmány: Egy konkrét tervezési folyamat végigkövetése. Irodalom

Oktatói segédanyagok (egyben ajánlott irodalom a hallgatók számára) 1. Anthony J. Massa: Embedded Software Development with eCos, Pearson Education, Inc., USA, 2003. 2. Jean-Michel Bergé, Oz Levia, Jacques Rouillard: Hardware/Software Co-Design and CoVerification, Kluwer Academic Publishers, Dordrecht, The Netherlands, 1997. 3. Dudley W. Gill: Java with Visual J++, CRC Press LLC, USA, 2000. 4. Bruce Eckel, Thinking in Java, Pearson Education, Inc., USA, 2003. 5. B. W. Kernighan, D. M. Ritchie: A C programozási nyelv, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1985. 6. Richard S. Wiener, Lewis J. Pinson: The C++ WorkbookAddison-Wesley Publishing Company, Inc., USA, 1990. 7. Sziray József, Kovács Katalin: Az UML nyelv használata, Egyetemi tankönyv, Universitas Kht, Győr, 2005. 8. Kevin Lano: Advanced Systems Design with Java UML and MDA, Elsevier ButterworthHeinemann, United Kingdom, 2005. Dr. Sziray József Utolsó módosítás: 2007. április 14. Aláírás:


46


Tantárgyi információs lap Tantárgy neve: Szoftver-vizsgálat Tantárgyfelelős:

Dr. Sziray József 3

Heti óraszámok:

Ebből előadás:


Vizsga (v)

Tantárgy típusa: Differenciált szakmai ismeret Tudományos fokozata: CSc 2

Ebből gyakorlat:

1

Javasolt félév:

2.

Kreditérték:

4

A tárgy célkitűzése A tárgy oktatásának célja azoknak a módszereknek az ismertetése, amelyek felhasználásával az informatikai rendszerek szoftverjének tesztelése, verifikálása és validálása végezhető el. A bemutatásra kerülő megoldások elsősorban az objektum-orientált (OO) technológiával előállított rendszerekre vonatkoznak. A tananyag részletezése • • •

• •

• • •

• •

•

Szoftver-hibamodellek. Szoftver-tesztelési megközelítések: Funkcionális, ill. strukturális tesztelés. A random tesztelés elve. A kimerítő tesztelés elve és korlátai. A vezérlési folyamatgráf és a program-út fogalma. A ciklomatikus komplexitás szerepe és számítási módjai. A funkcionális tesztek tervezésének módszerei: Ekvivalencia osztályok létrehozása, határértékanalízis, ok-hatás analízis Boole-gráf bevonásával, hibabeültetés, hibabecslés, terhelési (stressz) tesztelés. A strukturális tesztelés módszerei: .Szoftver-blokkok vezérlési folyamatgráf modelljének előállítása. Tesztelés vezérlési folyamatgráf alapján. Döntési utasítások és ciklusok vizsgálata. Relációk tesztelése. Boole-feltételek tesztelése. Szoftvertesztek minőségi, lefedési mérőszámai a forráskódra vonatkozóan. Modulok integrálása, integrálás közben történő tesztelés, építkezési irányok. A regressziós tesztelés folyamata. Az objektum-orientált (OO) szoftverek tesztelési eltérései a procedurális szoftverektől. Az OOspecifikus tulajdonságok és hatásuk a tesztelésre. A Graham-féle radardiagram. Osztályok tesztelése. Integrációs tesztelés OO-környezetben. Szál-alapú integrálás, használati alapú integrálás. Funkcionális tesztelés use-case diagramok alapján. Objektumok vizsgálata a csomagolási (wrapping) technika alkalmazásával. Öröklés, polimorfizmus vizsgálata. Grafikus felhasználói felületek integrációs tesztelése. Végrehajtási környezetek, teszt-automatizálás. A Cantatat++ termék használata. Kontextus-függő tesztelés. Szál-alapú tesztelési módok. A metódusok közötti hívási utak (MM-utak) bejárása. Az MM utakra vonatkozó ciklomatikus komplexitás. Objektumok köztti interfész tesztelése. Az UML nyelven alapuló tervezési folyamatok összekapcsolása a teszteléssel. Osztályok (objektumok) tesztelése UML-es állapot-átmeneti diagram alapján. .Integrációs tesztelés szekvencia diagrammal, ill. együttműködési diagrammal. UML-alapú rendszertesztelés use-caseek alapján. Formális módszerek alkalmazása a tesztelési folyamatokban. A teljesség és összefüggőség (konzisztencia) tesztelése, ill. verifikálása a különböző UML-leírások között. Objektum-orientált tesztminőségi, lefedési mérőszámok. A teljes szoftver verifikációs és validációs tesztelésének általános leképezési modellje: a Sziraymodell. Formális módszerek alkalmazása, a verifikálás automatizálása. A verifikáció és validáció érvényesülése formális módszereknél. Biztonságkritikus informatikai rendszerek szoftverjének tesztelési, verifikációs és validációs folyamatai. Szabványelőírások és biztonsági szintek. A szükséges személyi és szervezési kompetenciák. Konkrét gyakorlati esettanulmányok.


47


Irodalom Oktatói segédanyagok (egyben ajánlott irodalom a hallgatók számára) 1. Boris Beizer: Black-Box Testing, Techniques for Functional Testing of Software and Systems, John Wiley & Sons, Inc., New York, 1995. 2. Shel Siegel: Object-Oriented Software Testing, John Wiley & Sons, Inc., New York, 1996. 3. Robert V. Binder: Testing Object-Oriented Systems: Models, Patterns and Tools, AddisonWesley-Longman, Inc., USA, 2000. 4. Paul C. Jorgensen: Software Testing, A Craftsman's Approach, Second Edition, CRC Press LLC, USA, 2002. 5. Roger S. Pressman: Software Engineering, Fifth Edition, McGraw-Hill Book Company, USA, 2001. 6. Carlo Ghezzi, Mehdi Jazayeri, Dino Mandrioli: Fundamentals of Software Engineering, Second Edition, Prentice Hall, Pearson Education, Inc., USA, 2003. 7. Ian Sommerville: Software Engineering, Seventh Edition, Pearson Education Limited, USA, 2004. 8. Glenford J. Myers: The Art of Software Testing, John Wiley & Sons, Inc., New York, 1979. 9. G. Gordon Schulmeyer, Garth R. MacKenzie: Verification & Validation of Modern SoftwareIntensive Systems, Prentice-Hall, Inc., USA, 2000. 10. Kevin Lano: Advanced Systems Design with Java UML and MDA, Elsevier ButterworthHeinemann, United Kingdom, 2005. 11. József Sziray: A Verification and Validation Model for Software Systems, W. Elmenreich, J. A. T. Machado, I. J. Rudas (Editors): Intelligent Systems at the Service of Mankind, pp. 385-395, Printed in Germany, 2004. 12. József Sziray: Verification and Validation of Software Systems, International Conference on Software Engineering Research and Practice, (SERP-06), Proceedings, pp.125-130, Las Vegas, USA, June 26-29, 2006. Dr. Sziray József Utolsó módosítás: 2007. április 14. Aláírás:


48



Tantárgy neve: Szoftver-ergonómia Tantárgyfelelős:


Heti óraszámok:


Ebből előadás:


Vizsga (v)

2

Ebből gyakorlat:

1

Javasolt félév:

3.

Kreditérték:

4

A tárgy célkitűzése Napjainkban a szoftvertermékek egyik legfontosabb minőségi tulajdonsága a használhatóság, ami a felhasználó szemszögéből adódó kritérium. A tárgy az ember-gép kapcsolat tervezési kérdéseit ismerteti egységes keretbe ágyazva. Az elméleti megalapozás mellett, a szoftver-technológia modern megoldásaira épített mérnöki, gyakorlati tervezési ismeretek biztosítása is cél. A tananyag részletezése • • • • • • • • • • • • • •

Bevezetés. Használhatóság, felhasználói élmény, tervezési heurisztikák. Interakció-koncepciók. Koncepcionális modellek, interfész-metaforák, interakció-metaforák. Kognitív tudományi háttér. Mentális modellek, humán kognitív processzor modell. A látás-kutatás néhány eredménye. Figyelmi folyamatok, színek megfelelő használata. Felhasználók és interfészek. Interfészek hatása, kifejező interfészek, frusztrált felhasználók. Az interakció-tervezési folyamat. Interakció-tervezési tevékenységek, életciklus modellek és interakció-tervezés. Követelmények meghatározása. Adatgyűjtés, elemzés, taszk-leírások, taszkelemzés. Prototípusok. Prototípusok kialakítása, forgatókönyvek (szcenáriók), prototípusok és koncepciótervezés. Felhasználó központú tervezés. A felhasználó bevonása, etnográfia Ellenőrzés, felhasználói tesztelés. Értékelési paradigmák, technikák. Felhasználók modellezése. Prediktív modellek, gyakorlati problémák. Információfogyasztási modell. Az információ hozzáférés költségmodellje. Információ-vizualizálás. Információmegjelenítés, információs munkaterek. Speciális alkalmazási területek. Web-tervezés, mobil eszközök felhasználói felületei. Irodalom

Oktatói segédanyagok (egyben ajánlott irodalom a hallgatók számára) 1. J. Preece, Y. Rogers, H. Sharp: Interaction Design, Beyond Human-Computer Interaction, John Whiley & Sons, Ltd., United Kingdom, 2002. 2. M. Jones, G. Marsden: Mobile Interaction Design, John Whiley & Sons, Ltd., United Kingdom, 2005. 3. T. Winograd: Bringing Design to Software, Addison-Wesley Publishing Company, Inc., USA, 1996. 4. J. Nielsen: Designing Web Usability, New Riders Publishing Company, USA, 2000. Heckenast Tamás Utolsó módosítás: 2007. április 14. Aláírás:


49



Tantárgy neve: Dokumentumkezelő

rendszerek Tantárgyfelelős:

Dr. Égertné dr. Molnár Éva 3

Heti óraszámok:

Tudományos fokozata: Dr. Univ.

Ebből előadás:


Vizsga (v)

2

Ebből gyakorlat:

1

Javasolt félév:

4.

Kreditérték:

4

A tárgy célkitűzése A tárgy oktatásának célja a számítógépes dokumentumkezelés folyamatainak megismertetése, az itt alkalmazott módszerek és megoldások, valamint konkrét dokumentumkezelő rendszerek felépítésének, működésének bemutatása. Mindehhez kapcsolódóan rendszerintegrálási, konfigurálási és méretezési elvek is szerepelnek a tananyagban. A tananyag részletezése • • • • • • • • •

A számítógépes dokumentumkezelés folyamatainak végigkövetése. Dokumentumtároló könyvtárak létrehozásának, szervezésének elvei. Dokumentumok gépre vitele szkenneléssel, kísérő információk bevitele, képi információk tárolása, manipulálása, könyvtárazása. Egy optikai karakterfelismerő (OCR) program felhasználása. Az Ascent Capture dokumentumkezelő rendszer használata. Gépi karakteres szövegek bevitele, tárolása, könyvtárazása. Dokumentumok archiválása és visszanyerése. Gépi karakteres információk indexelése. Dokumentumok visszakeresése a kísérő információk, ill. a dokumentum-szövegrészek kijelölése révén. Az IBM cég LOTUS-NOTES nevű munkafolyamat-támogató és irodaautomatizálási rendszerének megismerése, a felhasználási lehetőségek áttekintése. Többfelhasználós munkafolyamatok lejátszása a LOTUS-NOTES rendszerrel. Az Internet-tel való kapcsolat lehetőségeinek kihasználása. A LOTUS-NOTES Web-es, intranetes felhasználási lehetőségeinek megismerése. Esettanulmány: Egy konkrét vállalati irodaautomatizálási folyamat megszervezése, gépi kiépítése, és működésének tanulmányozása. Irodalom

Oktatói segédanyagok (egyben ajánlott irodalom a hallgatók számára) 1. Robert Schultheis, Mary Sumner: Management Information Systems: The Manager’s View, McGraw-Hill Companies Inc., USA, 1998. 2. Sziray József, Gaul Géza: Vállalati információs rendszerek I., Egyetemi tankönyv, Universitas Kht, Győr, 2006. 3. Sziray József, Gaul Géza, Erdős Ferenc: Vállalati információs rendszerek II., Egyetemi tankönyv, Universitas Kht, Győr, 2006. 4. Ascent Capture Felhasználói Kézikönyv. 5. Lotus-Notes Felhasználói Kézikönyv. Dr. Sziray József Utolsó módosítás: 2007. április 14. Aláírás:


50



Tantárgy neve: On-line rendszerek Tantárgyfelelős:

Dr. Kovács János 3

Heti óraszámok:


Ebből előadás:


Vizsga (v)

2

Ebből gyakorlat:

1

Javasolt félév:

3.

Kreditérték:

4

A tárgy célkitűzése A tárgy oktatásának célja a folyamatos üzemelésű, széles felhasználói körrel rendelkező számítógéprendszerek működési folyamatainak, ill. felhasználási lehetőségeinek ismertetése. A tananyag részletezése • • • • • • • • • •

Az on-line gépi rendszerek általános felépítése és tulajdonságai. Az on-line tranzakció-feldolgozást végző számítógéprendszerek (OLTP: On-Line Transaction Processing) felépítése és működése. Biztonságkritikus és hibatűrő rendszerek alkalmazása. OLTP-alkalmazások: Banki rendszerek. Országos bevetésirányító rendszerek felépítése és működése, az egyes szoftver komponensek funkciója, ill. az adatbázisok tartalma. A MÁV országos szállításirányítási rendszere. On-line folyamatirányítás, irányított összetevők, irányított paraméterek. On-line adatgyűjtés, adatelérés, ill. adat-visszakeresés. Telematikai és telekommunikációs megoldások áttekintése. Távközlési műholdak alkalmazása. Vonalkapcsolt és csomagkapcsolt rendszerek. A „Bayern on Line” rendszer felhasználása. Horizontális és vertikális osztott rendszerek. Települések forgalomirányító, ill. parkolásirányító rendszerei. A műholdas helymeghatározás (GPS: Global Positioning System) működési elve. Közúti járművek útvonal-meghatározása és követése, a szállítási helykövetés informatikai megoldásai. Irodalom

Oktatói segédanyagok (egyben ajánlott irodalom a hallgatók számára) 1. Andrew S. Tanenbaum: Számítógép-hálózatok, Panem Könyvkiadó - Prentice-Hall International, Inc., Budapest, 1999. 2. Larry L. Peterson, Bruce S. Davie: Computer Networks, A Systems Approach, Morgan Kaufmann Publishers, San Francisco, USA, 2000. Dr. Sziray József, dr. Kovács János Utolsó módosítás: 2007. április 14. Aláírás:


51


Tantárgyi információs lap Tantárgy neve: Fuzzy rendszerek

Tantárgy típusa: Differenciált szakmai ismeret

Tantárgyfelelős:

Dr. Kóczy T. László

Heti óraszámok:

3


Ebből előadás:

2

Ebből gyakorlat:

1


Nincs

Javasolt félév:

2.


Vizsga (v)

Kreditérték:

4

A tárgy célkitűzése A „soft-computing” módszerek és vezérléstechnikai alkalmazásaik megismertetése. A tananyag részletezése •

Fuzzy halmazok és műveletek.

•

Fuzzy relációk.

•

A fuzzy logika alapjai.

•

Szabály alapú fuzzy vezérlések.

•

Neurális hálózatok.

•

Néhány speciális neurális hálózat és alkalmazásaik.

•

Neurális hálózatok a jelfeldolgozásban.

•

Genetikus algoritmusok és alkalmazásaik.

•

MathLab számítógépes gyakorlatok mindhárom témakörben. Irodalom

Kötelező irodalom: Kóczy T. László, Tikk Domonkos: Fuzzy rendszerek, TIPOTEX, Budapest, 2000. Ajánlott irodalom: 1. Lantos Béla: Fuzzy vezérlő rendszerek és genetikus algoritmusok, Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2002. 2. Retter Gyula: Fuzzy rendszerek, INVEST-MARKETING Bt., Budapest, 2002. 3. Horváth Gábor: Neurális hálózatok és alkalmazásaik, Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2000. Dr. Kóczy T. László Utolsó módosítás: 2007. április 14. Aláírás:


52


Tantárgyi információs lap Tantárgy neve: Adaptív rendszerek

Tantárgy típusa: Differenciált szakmai ismeret

Tantárgyfelelős:

Dr. Keviczky László

Heti óraszámok:

3

Tudományos fokozata: MTA rendes tagja

Ebből előadás:

3

Ebből gyakorlat:

0


Nincs

Javasolt félév:

4.


Vizsga (v)

Kreditérték:

4

A tárgy célkitűzése A tárgy célja olyan módszerek, eljárások bemutatása, amelyek változó (paraméterű, struktúrájú, stb.) rendszerek CCCI (control, communication, computation, intelligence) problémáit tudjuk kezelni. A mérnöki tanuló-adaptív rendszerek módszereit az informatikai feladatok széles körében alkalmazzuk, a megoldásokhoz szükséges elméleti háttér és gyakorlati szoftver realizációs problémák oktatását az EU szakértői anyagok tartalmazzák. A tananyag részletezése • • • • • • • • • • • • •

Analízis, szintézis, identifikáció. Az adaptív rendszerek fogalma. Tanuló/adaptív módszerek kanonikus algoritmusai. Adaptív optimalizálás. Nemlineáris problémák. Adaptív folyamat-identifikáció és modellezés. Optimális tesztjelek generálása. Adaptív optimális irányítás. Direkt és indirekt adaptáció. Együttes irányítás és modellezés. Adaptív döntési folyamatok. Felhasználói felületek. A tanulás és tanítás (gerjesztés) dialektikája. Duális és triális irányítás. Implementációs és numerikus kérdések. Információt nem vesztő adaptív eljárások. Auto-tunerek. Valósidejű programozási paradigmák. On-line és off-line eljárások. Adaptív rendszerek stabilitása. Konvergencia problémák. A bizonyossági ekvivalencia elve. Óvatos, „hullámlovas”, heurisztikus eljárások. Optimális predikciós módszerek. Állandó és változó struktúrájú megoldások. Irodalom

Oktatói segédanyagok (egyben ajánlott irodalom a hallgatók számára) 1. Goodwin, G. (ed) (2001). Model Identification and Adaptive Control. Springer, p.295. 2. Goodwin, G. and K.S. Sin (1984). Adaptive Filtering Prediction and Control. Prentice-Hall. p. 540. 3. Isermann, R., K.H. Lachmann and D. Matko (1992). Adaptive Control Systems. Prentice-Hall. p. 541. 4. Aström, K., P. Albertos, M. Blanke, A. Isidori, W. Schaufelberger and R. Sanz (ed) (2001). Control of Complex Systems. Springer, p. 482. 5. Tsypkin, Ya.Z. (1971). Adaptation and Learning in Automatic Systems. Academic Press. 6. Keviczky, L., R. Bars, J. Hetthéssy, A. Barta és Cs. Bányász (2006). Szabályozástechnika, SZE, p. 410. Dr. Keviczky László Utolsó módosítás: 2007. április 14. Aláírás:


53



Tantárgy neve: Vezeték-nélküli és mobil

hírközlő rendszerek Tantárgyfelelős:

Dr. Szabó Csaba 3

Heti óraszámok:


Ebből előadás:

2

Ebből gyakorlat:


Nincs

Javasolt félév: 1.


Vizsga (v)

Kreditérték:

1

4

A tárgy célkitűzése A vezeték-nélküli és mobil rendszerekben alkalmazott jeldetektálási, modulációs és többszörös hozzáférési technikák, a mobilitás jellegzetes kérdéseinek és azok megoldásainak megismerése. Az új generációs mobil rendszertechnikák megismerése. A szélessávú vezeték-nélküli hozzáférést biztosító rendszertechnikai megoldások elsajátítása. A szolgáltatások nyújtásához szükséges alapelvek és technikák megismerése. A hallgatók képessé válnak ezen a területen kutató-fejlesztő tevékenységre, rendszerfelügyeletre. A tananyag részletezése • • • • • • • • • • • • • • •

A vezeték-nélküli és mobil rádiócsatornák jellemzése. Korszerű modulációs és csatornakódolási eljárások. Új generációs mobil rendszertechnikák: 2.5G (GPRS, EDGE), 3G (UMTS), HSDPA/HSUPA. Média-kommunikáció mobil hálózatokon. Számlázási elvek és technikák mobil hálózatokban. 3G-n túli rendszertechnikai elvek és elképzelések. Szolgáltatásnyújtási platformok, az IMS rendszer. A mobil és a vezetékes távközlés konvergenciája Multimédia szolgáltatások nyújtása mobil hálózatokon. A szélessávú vezeték-nélküli hozzáférést biztosító jelenlegi és új rendszertechnikai megoldások. Szabványos WLAN és WMAN technikák: IEEE 802.11x (WiFi), 802.16x (fix és mobil WiMAX). A szélessávú elérés és a 3G mobil rendszerek képességeinek összehasonlítása. Hívásátadás heterogén hálózatok között. Mesh-hálózatok Vezeték-nélküli PAN- és BAN-hálózatok. Vezeték-nélküli RFID- és szenzorhálózatok. Irodalom

Oktatói segédanyagok (egyben ajánlott irodalom a hallgatók számára) 1. Jyh-Cheng Chen, Tao Zhang, IP-Based Next-Generation Wireless Networks: Systems, Architectures, and Protocols, Wiley, March 2004. 2. Loutfi Nuaymi, WiMAX: Technology for Broadband Wireless Access, Wiley, January 2007. 3. Imrich Chlamtac, Ashwin Gumaste, Csaba Szabo (Editors), Broadband Services: Business Models and Technologies for Community Networks, Wiley, February 2005. 4. Sudhir Dixit, Tao Wu (Editors), Content Networking in the Mobile Internet, Wiley, 2004. Dr. Szabó Csaba Utolsó módosítás: 2007. április 14. Aláírás:

Megjegyzés: A fenti tantárgy bekapcsolására azért került sor, mert egyrészt a számítógépes kommunikáció perspektivikus irányzatához tartozik, másrészt pedig professzori szintű oktató bevonásával jár együtt. Széchenyi István Egyetem

54

A MÉRNÖK INFORMATIKUS MESTERKÉPZÉSI (MSC) SZAK OKTATÁSI TERVE februártól kezdődően

Recommend Documents