A MÉRETEZÉS ALAPJAI
ÉPÜLETEK TARTÓSZERKEZETI RENDSZEREI ÉS ELEMEI
ÉPÜLETEK TERHEINEK SZÁMÍTÁSA AZ MSZ SZERINT
ÉPÜLETEK TERHEINEK SZÁMÍTÁSA AZ EUROCODE SZERINT
ÉPÜLETEK TARTÓSZERKEZETÉNEK RÉSZEI
Helyzetük szerint:
-vízszintes: födémek -függıleges: falak, oszlopok - alaptestek -tetık
Anyaguk szerint:
-fa, vas / acél -falazott, beton, vasbeton
Készítésük módja szerint:
-hagyományos, helyben -elıregyártott, szerelt
FÖDÉMEK Helyzetük szerint:
-tetıfödémek / zárófödémek -közbensı födémek
Anyaguk szerint:
-fafödémek -vasbetonfödémek -acélgerendás födémek -öszvér szerkezető (acél-vasb.)
Készítésük módja szerint: -elemekbıl épített -helyben öntött (monolit)
ÉPÜLETEK TEHERHORDÓ SZERKEZETÉNEK RENDSZEREI Hagyományos szerkezeti rendszerő épületek: égetett téglával falazott fıfalakkal és fa / vasgerendás / vasbeton födémekkel Vázas rendszerő épületek: fa / acél / vasbeton gerendákkal és oszlopokkal Lemezvázas épülete: öntött falakkal / faltáblákkal Vegyes rendszerő épületek Különleges szerkezeti rendszerő / építési móddal készülı épületek: feszített vasbeton, függesztett szerkezető stb.
II./ MSZ 15020 - Általános elıírások
ERİTANI TERVEZÉS Az erıtani tervezés 3 feladata -adatok, szakvélemények -erıtani számítás -tartószerkezeti tervdokumentáció
ERİTANI SZÁMÍTÁS ERİTANI KÖVETELMÉNYEK (2db) -teherbírási követelmények -használhatósági követelmények -tartószerkezet jellemzıi terhek igénybevételek feszültségek elmozdulások -mértékadó jellemzık YM -határállapot jellemzıi YH Az erıtani követelmények kielégítettek, ha YM ≤ YH
A SZERKEZET HATÁRÁLLAPOTAI
Teherbírási határállapotok (5 db) törés helyzeti állékonyság elvesztése alaki állékonyság megszőnése folyási mechanizmus kialakulása egyéb (repedés, elmozdulás stb.)
Használati határállapotok (4 db) merevségi határállapotok repedéskorlátozási határállapotok alaki állékonyság helyi elvesztése egyéb: pl. korrózió,
TERHEK és HATÁSOK 1. alapérték, szélsı érték, biztonsági tényezı 2. módosító tényezık -dinamikus -egyidejőségi -rendeltetési 3. mértékadó jellemzık (YM) (terhek, NM, TM, MM, σM, τM, eM, φM) teherbírási há. :terhek szélsı értékével használati há. : terhek alap értékével 4. határjellemzık (YH) (NH, TH, MH, σH, τH, eH, φH) Az erıtani követelmények teljesülnek, ha YM ≤ YH Mértékadó jellemzık számítása a terhekbıl a statikai váz alapján a statikai összefüggésekkel
Határ-jellemzık számítása a keresztmetszeti- és az anyagjellemzıkbıl a szilárdságtani összefüggésekkel
MSZ 15021/1 - Magasépítési szerkezetek terhei ÁLLANDÓ TERHEK -alapértékei -biztonsági tényezık ESETLEGES TERHEK Hasznos teher -alapértékei -tartósteher hányad -biztonsági tényezık Meteorológiai terhek Hóteher -alapérték számítása a tetı dılésszögének és a terület tengerszint feletti magasságának függvénye -biztonsági tényezı (esetleg módosítása) Szélteher -alapérték számítása a vizsgált szint +/- 0,00 –tól mért magasságának függvénye torlónyomás (helyi, átlagos) alaki tényezı Hımérsékletváltozás
EGYÉB ESETLEGES TERHEK RENDKÍVÜLI TERHEK (katasztrofális események) üzemzavar, robbanás, vezeték szakadás, ütközés, FÖLDRENGÉS, természeti csapás, háborús csapás Terhek: csak a teherbírási határállapotok vizsgálatában szélsı értékkel
MÉRTÉKADÓ TEHERCSOPORTOSÍTÁS Több, egyidejően mőködı esetleges teher teherfajta számításba vételének módja
QM = ∑ G + P1 + ∑ Pi αi P1 - kiemelt esetleges teher Pi - többi esetleges teher α - egyidejőségi tényezı
Az állandó teher szélsı értéke és az összteher szélsı értéke arányának ellenırzése
• statikai váz (súlyponti tengelyvonal, l = 1.05l0) •
Erıtani méretezés: -ellenırzés YM ≤ YH -tervezés YM = YH
A méretezés történhet igénybevétel-, feszültség- vagy keresztmetszeti terület összehasonlítással (az érvényes MSZ legtöbbször igénybevétel összehasonlítást alkalmaz).
KÖZÚTI HIDAK TERVEZÉSE ÉS KIEGÉSZÍTİ MŐSZAKI ELİÍRÁSOK Útügyi Mőszaki Elıírás Magyar útügyi Társaság, 1994
KÖZÚTI HIDAK TERVEZÉSE, ÚT 2-3.401 (Highway Bridge Design Code) Anyagok Terhelı erık és hatások, anyagjellemzık
ÁLLANDÓ, illetve TARTÓS JELLEGŐ terhelı erık és hatások -önsúly (burkolat súlya, szerk. önsúlya) -szerkezet önsúlya Földnyomás Víznyomás Támaszpont-elmozdulás (zsugorodás, kúszás, ernyedés) Feszítıerık
ESETLEGES jellegő terhelı erık és hatások Hasznos terhek és dinamikus hatás -kocsipálya hasznos terhe -városi villamosvasúti pálya terhe -járda, a kerékpárút, a kiemelt szegélysáv és az önálló gyaloghíd hasznos terhei -hídfık mögötti útpálya terhei -dinamikus hatás Hasznos teherbıl származó egyéb terhelı erık -Fékezı- és indítóerı -oldallökı erı -a korlátra és a terelıfalra ható erı SZÉLTEHER JÉGTEHER SARUELLENÁLLÁSBÓL SZÁRMAZÓ támaszerı Esetleges jellegő HİMÉRSÉKLET-VÁLTOZÁS ÉPÍTÉS ALATTI TERHEK EGYÉB ESETLEGES TERHEK
ÜZEMI TERHEK FÁRADÁSRA MÉRTÉKADÓ TERHEK RENDKÍVÜLI TERHEK -földrengés -jármővek ütközıereje -Eurocode terhek
MAGYAG ELİSZABVÁNY SOROZAT MSZ ENV 1991-1 EUROCODE
EUROCODE 1 MSZ ENV 1991-1 A tervezés alapjai és a tartószerkezeteket érı hatások MSZ ENV 1991-1-1 A tervezés alapjai MSZ ENV 1991-2-1 A tartószerkezeteket érı hatások. Sőrőség, önsúly és hasznos teher MSZ ENV 1991-2-3 A tartószerkezeteket érı hatások. Hóteher MSZ ENV 1991-2-4 A tartószerkezeteket érı hatások. Szélhatás
EURÓPAI és HAZAI SZABVÁNYÜGYI SZERVEZETEK: Európai Szabványügyi Szervezet CEN (Comité Européen de Normalisation) Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) EURÓPAI ELİSZABVÁNYOK: NAD MSZ ENV Az európai elıszabványok Nemzeti Alkalmazási Dokumentummal kiegészített magyar nyelvő kiadása MSZ EN Európai tartószerkezeti szabványok Nemzeti Melléklettel kiegészített végleges magyar változata BEVEZETÉSE: 2008 és 2010 között az összes EN szabvány jogállását tekintve kizárólagossá válik! A végleges tartószerkezeti szabványok (EN) Eurocode 1: A tervezés alapjai 2: Betonszerkezetek 3: Acélszerkezetek 4: Betonnal együttdolgozó acélszerkezetek 5: Faszerkezetek 6: Falazott szerkezetek 9: Alumínium szerkezetek
EUROCODE 1, MSZ ENV 1991-1 A tervezés alapjai Témakörök: 1. Általános elvek: -fogalom meghatározások -szakkifejezések, jelölések 2. Követelmények: -alapkövetelmények -megbízhatósági szintek -tervezési állapot -tervezési élettartam -tartósság 3. Határállapotok: -általános elve -teherbírási határállapotok -használhatósági -határállapot koncepció 4. Hatások és a környezet hatásai: -csoportosítás -karakterisztikus értékek -esetleges hatások reprezentatív értékei -környezeti hatások 5. Anyagjellemzık 6. Geometriai méretek 7. Modellezés a tartószerkezetek számításához 8. Kísérlettel segített tervezés 9. Ellenırzés a parciális tényezık módszerével Mellékletek
1.Általános elvek: Egységes fogalom és jelölésrendszer 2.Követelmények: Tervezni teherbírásra, használhatóságra és tartósságra kell. Ezen alapkövetelmények nem teljesülésébıl adódó kárkövetkezmények mértéke alapján a tartószerkezeteket úgy kell megtervezni, hogy ezen alapkövetelmények nem teljesülésének valószínősége a megadott értékő legyen. A kárkövetkezmények mértéke alapján osztályba sorolt tartószerkezet típusok esetére a szabvány a fenti követelmények közül a teherbírásra való tervezés kapcsán a teherbírási követelmények nem teljesüléséhez rendelt valószínőség mértéke alapján a tartószerkezeteket un. megbízhatósági osztályokba / reliability class (RC) / sorolja és e valószínőség mértékét egy un. megbízhatósági index (β) formájában számszerően adja meg. Az elıírt megbízhatósági szinteket – a szabványos tervezésen kívül – a tartószerkezet teljes megvalósítási folyamatán keresztül elıírt követelmények alapján mőködı minıségbiztosítási rendszer kell, hogy garantálja (de ezek az európai szabványokban csak elvi elıírások formájában jelennek meg.
3.Határállapotok: A tartószerkezetek elıirányzott megbízhatósági szintjeit biztosító tervezést az un. határállapot koncepció alapján kell végrehajtani. A tartószerkezet tervezés során azt kell számszerően igazolni, hogy a tartószerkezet alapvetı mőködési körülményeit leíró un. tervezési állapotokban az alapkövetelmények alapján megfogalmazott határállapotok túllépése nem következik be. Tervezési állapotok: • Tartós (persistent) • Ideiglenes (transient) • Rendkívüli (accidental) • Szeizmikus (seizmic) A teherbírási és használhatósági állapotokhoz (többnyire egyenlıtlenségek formájában) megfogalmazott erıtani követelmények igazolását az adott megbízhatósági szinthez (β-értékhez) félvalószínőségi módszerrel elıállított parciális (biztonsági) és kombinációs tényezık alkalmazásával nyert igénybevétel-oldali és ellenállás-oldali tervezési értékek és kombinációs szabályok alkalmazásával kell végrehajtani.
A teherbírási határállapot vizsgálata a tartószerkezet tönkremenetelével kapcsolatos erıtani követelmények (4 db.) számszerő igazolását jelenti. A használhatósági határállapot vizsgálata a tartószerkezet zavartalan felhasználásának (funkciójának) megfelelı állapotával (4 db.) kapcsolatos erıtani követelmények igazolását jelenti. Teherbírási határállapotok: • helyzeti állékonyság • szilárdsági törés • túlzott mértékő alakváltozás • fáradás Használhatósági határállapotok: • használatának megfelelı mőködıképesség • külsı megjelenés • tartósság • emberi komfortérzet 4. Hatások és a környezet hatásai: A tartószerkezeteket érı hatásoknak négy reprezentatív értékét különböztetik meg, melyek az elıfordulási valószínőség mértékében különböznek egymástól:
• • • •
karakterisztikus érték (Qk), (alapérték) kombinációs érték (ψ0·Qk) gyakori érték (ψ1·Qk) kváziállandó érték (ψ2·Qk)
ahol, ψ0 a megbízhatósági szint, valamint az alkalmazásával elıálló kombinált hatás meghaladási valószínősége ψ1, ψ2 a gyakori- és a kváziállandó reprezentatív érték meghaladási valószínősége 9. Erıtani követelmények igazolása a parciális tényezık módszerével: Teherbírási határállapotokban az igénybevétel-oldali parciális (biztonsági) tényezık (γ tényezık), valamint az ezek kombinálására vonatkozó kombinációs szabályok alkalmazásával képezett hatáskombinációk eredményérıl igazolni kell, hogy az kisebb, mint az ellenállás-oldali parciális (biztonsági) tényezık alkalmazásával, a belsı erık egyensúlya alapján meghatározott ellenállás tervezési értéke. Használhatósági határállapotok esetén parciális tényezık nélkül, az esetleges hatások reprezentatív értékeinek felhasználásával elıállított, és a kombinációs szabályoknak megfelelıen képzett
hatáskombinációk eredményét egy ellenállás-oldali megengedett értékkel (feszültséggel, alakváltozással, repedéstágassággal, rezgésszámmal) kell összehasonlítani. Az igénybevétel-oldali parciális tényezık (γF) a hatások reprezentatív értékeinek bizonytalanságát (γf) kifejezı és az igénybevételek számítási modelljeinek bizonytalanságát (γsd) kifejezı parciális tényezık szorzataként állíthatók elı. γF = γf · γsd Az ellenállás-oldali parciális tényezık (γM) az anyagjellemzık bizonytalanságát (γm) és az ellenállás számítási modelljeinek bizonytalanságát (γRd) kifejezı parciális tényezık szorzataként állíthatók elı. γM = γm · γRd
EUROCODE 1, MSZ ENV 1991-1-2-1 A tartószerkezeteket érı hatások. Sőrőség, önsúly, hasznos teher 1. ÁLTALÁNOS ELVEK: Fogalom meghatározások, jelölések 2. A HATÁSOK BESOROLÁSA: Önsúly Az építıelemek önsúlya állandó és általában rögzített hatás. Hasznos terhek A hasznos terhek esetleges és nem rögzített hatások, amelyeket statikus tehernek kell tekinteni. 3. TERVEZÉSI ÁLLAPOTOK: Valamennyi tervezési állapothoz meg kell határozni a vonatkozó önsúlyterheket és a hasznos terheket. Önsúly A tervezési állapotban figyelembe kell venni a megvalósítást követıen felkerülı további burkolatokat és elosztóvezetékeket. Tárolási célra használt épületek tervezési állapotainál figyelembe kell venni az ömlesztett anyagok származási helyét és nedvességtartalmát. Hasznos teher
Az adott épületre ható teljes hasznos terhet egyetlen hatásnak kell tekinteni minden olyan esetben, amikor más terhekkel (például a széllel) kölcsönhatásba kerülnek. Azokban az esetekben, amikor a más hatásokkal kombinációba lévı hasznos teher karakterisztikus értékét (ψ) tényezıvel csökkentjük, a terheket valamennyi szinten az αn tényezıvel való csökkentés nélkül kell figyelembe venni. 4. ÉPÍTİANYAGOK ÉS MÁS TÁROLT ANYAGOK SŐRŐSÉGE: Egy anyag halmazsőrősége az üregeket és pórusokat a szokásos eloszlásban tartalmazó, egységnyi térfogatú anyag teljes súlya. TÁBLÁZATOK 5. ÉPÍTİELEMEK SÚLYA Az építıelemek közé tartoznak a tartószerkezeti és egyéb elemek A nem tartószerkezeti elemek önsúlya magába foglalja a rögzített gépek, valamint például a föld és az ellensúly súlyát is. Nem tartószerkezeti elemek: fedés, burkolatok, nem teherhordó válaszfalak, korlátok, parapettek, szigetelések, föld stb. Rögzített gépek: felvonók, mozgólépcsık, főtı-, szellızı-, légkondicionáló berendezések, csövek, fı- és elosztó kábelek
Teherelrendezés Ha az önsúly rögzített hatás, akkor feltételezhetı, hogy a szerkezeti elemek sőrősége, valamint névleges és tényleges méretei közötti eltérések egy adott elemen belül nem változnak Az önsúly karakterisztikus értéke Karakterisztikus érték A tartószerkezeti és a nem tartószerkezeti elemek egyes részeinek súlyát az azokat alkotó elemek súlyából kell meghatározni. Méretek A névleges méretek azok a méretek, amelyeket a tervrajzok tartalmaznak. Sőrőség TÁBLÁZATOKBÓL Önsúly épületek esetén Födémek, falak és válaszfalak A válaszfalak súlyát egyenértékő, egyenletesen megoszló teher formájában lehet figyelembe venni. Vakolatlan téglafalak súlyának meghatározásakor a habarcs súlyát is számításba kell venni. Tetık Burkolatok és bevonatok
6. ÉPÜLETEK HASZNOS TERHEI Az épületek hasznos terhei azok a terhek, amelyek a használatból származnak Teherelrendezések Vízszintes szerkezeti elemek A födémszerkezet egy szintjén belül elhelyezkedı tartószerkezeti elemek tervezése során a hasznos terheket az érintett födémterület legkedvezıtlenebb részén mőködı nem rögzített hatásnak kell tekinteni. A többi födémszint terhei, ha mértékadóak, egyenletesen megoszlónak tekinthetık (rögzített hatás) Egyazon használathoz tartozó hasznos teher, egy αA csökkentı tényezıvel a terhelt terület függvényében csökkenthetı. A födémszerkezet minimális helyi ellenállásának biztosítására külön ellenırzést kell végezni egy koncentrált teherrel, amelyet más terhekkel nem együttmőködınek kell tekinteni. Függıleges szerkezeti elemek Több födémrıl terhelt, függıleges tartószerkezeti elemként mőködı oszlopok és falak tervezése során az egyes födémszinteken ható terheket egyenletesen megoszlónak kell tekinteni.
Ha egy függıleges tartószerkezeti elemet több födém terhei terhelnek, e terhek csökkenthetık az αn csökkentı tényezıvel. A hasznos terhek karakterisztikus értéke Lakó-, szociális-, kereskedelmi és födémterületek Födémterületi osztályok TÁBLÁZATOK
irodai
EUROCODE1, MSZ ENV 1991-1-2-3 A tartószerkezeteket érı hatások. Hóteher 1.Általános elvek: Bevezetés, fogalom meghatározások, jelölések 2.Hatások besorolása: A hóteher esetleges, nem rögzített hatás 3.Tervezési állapotok: Valamennyi tervezési állapothoz meg kell határozni a vonatkozó hóterheket. 4.A hatások leírása: A hó a tetın számos különbözı alakban jelenhet meg függıen a tetı, a környezet és a légköri viszonyok adottságaitól. A teher modellezése A hóteher meghatározásához általában elsısorban a szélcsendes idıjárási viszonyok között felhalmozódó egyenletes hóréteget, a tetı alakját és a szeles idıben kialakuló hóformákat vesszük figyelembe.
5.Teherelrendezések: A tetı hóterhe s = µ i · C e · C t · sk , ahol: µi sk Ce Ct
a hóteher alaki tényezıje, a felszíni hóteher karakterisztikus értéke, a szél miatti csökkentı tényezı, értéke ált. 1,0, hımérsékleti tényezı, értéke általában 1,0.
A hóterhet függılegesnek kell feltételezni és a tetı vízszintes vetületére kell vonatkoztatni. A hóteher alaki tényezıje: TÁBLÁZAT A tetı szélén túlnyúló hó A tetı ereszrészén felhalmozódó hóterhet figyelem kell venni. se = k · µj2 · sk2 / γ, ahol: se
a tetı szélén túlnyúló hó okozta, egy méter széles sávra érvényes hóteher,
µj a hótehernek a tetıre vonatkozó alaki tényezıje,
sk
a felszíni hóteher karakterisztikus értéke
k
a hó szabálytalan alakját figyelembe vevı tényezı (0,0 -2,5), a NAD – ban k = 0
γ
a hó halmazsőrősége (itt kb. 3,0 kN/m3)
Hófogók és akadályok hóterhei A hó és a tetı közötti súrlódási tényezıt zérusnak kell tekinteni. A megcsúszó hótömeg okozta, a megcsúszás irányába ható, egységnyi szélességre jutó Fs erıt kell meghatározni: Fs = s · b · sin α, ahol: s = µi · sk, a tetı hóterhe (kN/m2), b a hófogó vagy akadály vízszintes távolsága a gerinctıl, α
tetıhajlás a vízszinteshez képest,
µi
a hótehernek a tetıre vonatkozó alaki tényezıje.
A tetı hóterhét a legkedvezıtlenebb hóeloszlás feltételezésével kell meghatározni A felszíni hóteher karakterisztikus értéke – táblázat
A hóteher alaki tényezıi Általában három teherelrendezés különíthetı el: • a teljes tetın elhelyezkedı egyenletes hóréteg • az egyenletes hóréteghez tartozó, az akadályok melletti helyi hó felhalmozódás vagy a hónak a teljes tetıre kiterjedı átrendezıdése • a tetı magasabb részérıl lecsúszó hó Nyeregtetık, félnyeregtetık, speciális és összetett esetek: ÁBRÁK, TÁBLÁZATOK Nemzeti Alkalmazási Dokumentum, NAD MSZ ENV A felszíni hóteher karakterisztikus értéke: M ≤ 300 m tengerszint feletti magasságban sk = 1,0 kN/m2 M > 300m tengerszint feletti magasságban Sk = 0,25 + 0,0025 · M (kN/m2) A hó lecsúszását akadályozó elemként csak 0,8 m-nél magasabb, tartószerkezetként rögzített szerkezet vehetı figyelembe. A hazai hóteher (M ≤ 300 m) az Eurocode szerint 0,8 kN/m2, ami megegyezik az MSZ szerint számított értékkel.
EUROCODE 1, MSZ ENV 1991-1-2-4 A tartószerkezeteket érı hatások. Szélhatás 1. Általános elvek: Bevezetés, fogalom meghatározások, jelölések 2. A hatások besorolása: A szélhatás esetleges, nem rögzített hatás 3. Tervezési állapotok: Valamennyi tervezési állapothoz meg kell határozni a vonatkozó szélhatást 4. A hatások leírása: A szél hatása és a szerkezet válasza A szél hatásai idıben változnak, a zárt építmények külsı és belsı felületén mőködnek, a nyitott építmények belsı felületére is hatnak és a terhelt felületre merılegesen mőködnek. A szél az épületek széliránnyal párhuzamos felületeit súrolja. Gyakran használt paraméterek és meghatározásuk: átlagos torlónyomás értéke, melyet a qref referencia-szélsebességbıl származtatunk. Ezt a mennyiséget karakterisztikus értéknek tekintjük. ce(z) helyszíntényezı, amellyel a terep tulajdonságai és a z terepszint feletti magasság vehetı figyelembe z referencia magasság dinamikus tényezı cd
5. Szélnyomás a felületeken: A szél támadta felületrıl feltételezzük, hogy kellıen merev ahhoz, hogy szél okozta rezonanciája elhanyagolható. Külsı nyomás Az épület külsı felületére ható we szélnyomás számítása: We = qref · ce(ze) · cpe , ahol: cpe külsı nyomási tényezı. Belsı nyomás Az épület belsı felületén mőködı wi szélnyomás számítása: Wi = qref · ce(zi) · cpi , ahol: Cpi belsı nyomási tényezı, Összes nyomás A falra vagy tartószerkezeti elemre ható összes szélnyomás a fal két határoló felületére ható nyomás különbsége.
A szél hatását elıjelesen kell figyelembe venni. Pozitív elıjelő a szélnyomás, negatív elıjelő a szélszívás. 6. Szélerık: Szélerık származtatása a szélnyomásból Kétféleképpen származtathatók: • globális erık segítségével • a felületre ható nyomások összegzésével Az Fw globális erı származtatása: Fw = qref · ce(ze) · cd ·cf · Aref,, ahol: cf Aref
erıtényezı, a cf-hez tartozó referenciafelület
Súrlódási erı számítása: Fw = qref · ce (ze) · cd · cfr · Afr, ahol: cfr a súrlódási tényezı, Afr a szél által súrolt felület.
7. A szél referencia adatai: A torlónyomás referencia értéke: A qref átlagos torlónyomás számítása qref = ρ / 2 · vref2 (kN/m2), ahol: vref ρ
a szélsebesség referencia értéke, a levegı sőrősége.
A ρ értéke általában 1,25 kg / m3.
A szélsebesség referencia értékének számítása: A vref szélsebesség a II. beépítettségi kategóriához tartozó, a tengerszint felett 10 m magasságban érvényes, 10 perces átlagos szélsebesség értéke, melynek éves túllépési valószínősége 0,02 (vagyis melynek átlagos visszatérési periódusa 50 év).
A referencia-szélsebesség számítása: Vref = cDIR· cTEM · cALT · vref,0 , ahol: vref,0 cDIR cTEM cALT
a referencia szélsebesség kiindulási értéke, az iránytényezı, ált. 1,0 , a szezonális tényezı, ált. 1,0 , a magassági tényezı, ált. 1,0
A NAD-ban megadott hazai referencia-szélsebesség értéke: vref = 20 m/s.
8. A szél paraméterei: Átlagos szélsebesség számítása Vm(z) = cr(z) · ct(z) · vref ahol: vref cr(z) ct(z)
szélsebesség referenciaértéke, érdességi tényezı, topográfiai tényezı.
Érdességi tényezı Az érdességi tényezıvel figyelembe vehetı, hogy az épület tervezett helyén az átlagos szélsebesség a terepszint feletti magasság és a széliránytól függıen a terep érdessége következtében változik. Beépítettségi kategóriák és kapcsolódó mennyiségek Táblázat Topográfiai tényezı A topográfiai tényezıvel figyelembe vehetı, hogy az átlagos szélsebesség megnı a különálló dombok és rézsők felett. Helyszíntényezı A helyszíntényezıvel figyelembe vehetı, hogy a terep érdessége, a topográfia (alaktani leírása) és a terepszint feletti magasság befolyásolja az átlagos szélsebességet.
9. A szélteher számítási módszerének megválasztása: Általános elvek A szélteher számítására két eljárás alkalmazható: • egyszerő eljárás: dinamikus gerjesztésre nem érzékeny épületeknél • részletes eljárás: olyan szerkezeteknél, melyek érzékenyek a dinamikus gerjesztésre és cd dinamikus tényezıjük 1,2-nél nagyobb A választás kritériumai (ismérvei) • egyszerő eljárás alkalmazható legfeljebb 200 m magas épületekre és kéményekre valamint legfeljebb 200 m támaszköző közúti és vasúti hidakra, ha cd dinamius tényezıjük 1,2-nél kisebb.
Dinamikus tényezı a széllökéshez Örvényleválás, aeroelasztikai dinamikus kölcsönhatások.
instabilitás
és
10. Aerodinamikai együtthatók: Ez a fejezet tartalmazza a következı szerkezetek, szerkezeti elemek és részek aerodinamikai együtthatóit: • épületek • szabadonálló tetık • szabadonálló falak, kerítések és jelzıtáblák • téglalap keresztmetszető szerkezeti elemek • éles szélő szerkezeti elemek • szabályos sokszög keresztmetszető szerkezeti elemek • körhengerek • gömbök • rácsos szerkezetek és állványzatok • hidak • zászlók • súrlódási tényezık • helyettesítı karcsúság és karcsúsági tényezık Épületek és épületek egyes részei esetén a cpe külsı nyomási tényezı nagysága az A terhelt felület függvénye. Az egyes elrendezésekre vonatkozó táblázatokban az 1 m2-re, illetve a legalább 10 m2-re érvényes értékek szerepelnek (cpe,1 és cpe,10). Az ezektıl különbözı nagyságú terhelt felületek esetén a külsı nyomási tényezı az adott függvény alapján vehetı fel.
A melléklet: Idıjárási adatok és az egyes országok széltérképei B melléklet Részletes eljárás a szerkezet dinamikus válaszának meghatározására C melléklet Az örvénygerjesztésre és más aeroelasztikai hatásokra vonatkozó szabályok Magyar Nemzeti alkalmazási Dokumentum
SZÁMPÉLDÁK
