A megújuló energiaforrás felhasználásával termelt villamos energia gazdaságossági összefüggései
Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége 2008. május 27. Dr. Grabner Péter osztályvezetı Villamos Energia Engedélyezési és Felügyeleti Osztály
[email protected]
1
KÁP kifizetések megoszlása 2007. évben [millió Ft]
Megújuló energiaforrásból termelt villamos energia teljes hazai fogyasztáshoz viszonyított részaránya (%)
2
Forrás: Megújuló stratégia A megújuló alapú villamosenergia-termelés részarányának várható alakulása a teljes villamosenergia-felhasználásban
20.0% 18.0% 16.0% 14.0% 12.0% 10.0% 8.0%
tény
Policy (3%) Policy (1,4%) BAU (3%) BAU (1,4%)
6.0% 4.0% prognózis
2.0%
20
19
20
18
20
17
20
16
20
15
20
14
20
13
20
20
11 12 20
10
20
20
08 09 20
07
20
06
20
05
20
04
20
20
20
03
0.0%
Mezıgazdasági eredető biomassza hasznosítása Technológiai költségek Hagyományos technológiák tüzelıanyag költségei
A környezeti állapot változása
BIOMASSZA HASZNOSÍTÁS
Hagyományos technológiák járulékos költségei Állami támogatások (CHP)
Nyersanyag elıállítás költségei
Általános agrárpiaci helyzet
Technológiai költségek
KAP reform hatása
A technológiák járulékos költségei
Társadalmi megítélés
WTO tárgyalások hatása
Állami támogatások
Villamosenergia-piaci árak
3
Felvásárlási átlagárak változása
Betakarított termény mennyiségek változása
4
Energiapolitikai célkitőzések •
•
•
Saját üzleti kockázatára - a VET-ben foglalt eltéréssel - bárki létesíthet új termelı kapacitást a jelen törvényben és a külön jogszabályokban meghatározottak szerint [VET 7. § (1)] Elı kell segíteni a megújuló energiaforrás, a hulladék, mint energiaforrás, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia felhasználását [VET 9. § (1)] Általános szempontok a támogatási rendszer kialakításához
A támogatási rendszer elvi keretei • • • •
Összhang az energiapolitikai elvekkel Hosszú távú kiszámíthatóság (nem kockázatmentesség) A termelık piaci versenyét fenntartva kell csökkentenie a termelt villamos energia értékesítése során jelentkezı versenyhátrányt Figyelembe kell venni: – – – –
Az egyes termelési eljárások átlagos megtérülési idejét, A felhasználók teherbíró képességét, A technológiák fejlıdésébıl adódó hatékonyságjavulást, Az adott technológiának a villamosenergia-rendszer mőködésére gyakorolt hatását és a technológiai sajátosságokat, – Támogatásnak a hasznos hıigényen és az elsıdleges energiaforrások felhasználásának megtakarításán kell alapulnia, – Idıben korlátozott kötelezı átvétel.
5
Engedélyezési kérdések •
•
Az átvételi kötelezettség alá esı villamos energia mennyiségét és a kötelezı átvétel idıtartamát a jogszabályban meghatározott feltételek szerint a Hivatal állapítja meg [VET 11. § (3)]. A kötelezıen átvett energia mennyiségének megállapításának fıbb szabályai: – Kötelezı átvétel legfeljebb az adott beruházásnak az adott átvételi ár melletti megtérülési idejére biztosítható – A kötelezı átvétel idıtartamának meghatározásakor csökkentı tényezıként kell figyelembe venni az állami támogatásokat (beruházási támogatás, adókedvezmény), és a környezetvédelmi termékdíjról szóló külön törvény szerinti hulladékhasznosítói szolgáltatásra vonatkozó megrendelést
Kiindulási adatok • • •
Igazolások a támogatások igénybevételérıl, illetve azok kérelmérıl. Dokumentáció, amelybıl megállapítható az erımőegység névleges hatásfoka Üzleti terv független szaktanácsadó által ellenırzött, hitelfelvétel esetén hitelintézet által elfogadott üzleti tervét (évenkénti bontásban): – megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia esetén az erımőegység 15 éves, – kapcsoltan termelt villamos energia esetén az erımőegység 10 éves idıtartamra.
6
A Hivatal eljárása •
• •
A Hivatal a megtérülés számítás módszertani kereteit és eredményeit a honlapján teszi közzé. – A tervezett módszertan a Hivatal honlapján elérhetı, várjuk az észrevételeket A Hivatal a kötelezı átvétel éves mennyiségét az erımőegység teljesítıképessége, a kihasználási óraszám és az önfogyasztás figyelembevételével határozatban állapítja meg. A Hivatal energiaforrásonként, és termelési eljárásonként számítja ki a megtérülési idıt az – ésszerő telephelyválasztás, – a legkisebb költség elve – a legjobb elérhetı technológia alapján megvalósított és mőködtetett beruházások (hazai és nemzetközi) adatainak, – a rendelet szerinti árak figyelembevételével.
Módszertani alapok • •
Dinamikus megközelítés a megtérülési idı meghatározásához Energiaforrásonként, illetve termelési eljárásonként diszkontált cash flow (DCF) módszer alkalmazása – Ellentétes irányú, eltérı idıpontokban felmerülı – pénzáramokat (pénzkiadásokat és pénzbevételeket) hasonlítja össze
•
Projekt megtérülést számítunk. A számítási modell finanszírozás semleges, vagyis nem veszi figyelembe, hogy a beruházást milyen mértékben finanszírozták saját, illetve idegen forrásból, és hogy egy esetleges hitelfelvétellel összefüggésben mekkora tıketörlesztés, illetve kamat fizetési kötelezettség adódik.
7
Módszertani alapok – fıbb paraméterek – 1. P0: A beruházás értéke, azaz az erımő megvalósításának költsége a jogszabályban lefektetett feltételeknek megfelelıen. – A beruházási értéket a Hivatal a 2005-2007. években beadott engedélykérelmekhez mellékelt üzleti tervek alapján, az azokban foglalt adatok energiaforrások és termelési eljárások szerinti (a beruházási értékek egy MW névleges teljesítményre vetített) összehasonlító vizsgálata alapján veszi figyelembe – Új erımőegységek historikus adatait használjuk – Legjobb elérhetı technológia alatt a Hivatal a hatásfok és a környezetvédelmi követelményeket magas szinten teljesítı technológiákat érti
Módszertani alapok – fıbb paraméterek – 2. CFi: Az i-edik évi mőködési pénzáram (értékesítés nettó árbevétele csökkentve a mőködési költségekkel és az adókkal) – Az értékesítés nettó árbevételénél az értékesített villamos energia, az értékesített hıenergia és a projekt megvalósításával esetlegesen elkerült (pl.: hulladék kezelési) költségek kerülnek figyelembevételre – A villamos energia értékesítési átlagár megegyezik az adott kategóriára vonatkozó, az egyes zónaidıkben termelt villamos energia mennyiségek alapján súlyozott országos átlagárral – Inflációs korrekció a jogszabály alapján – A mőködési költségek közé tartoznak a tüzelıanyag költségek, az üzemeltetési és karbantartási költségek, a biztosítási díjak és a személyi jelegő költségek (bérköltségek és bérjárulékok). – Az egyéb ráfordítások között figyelembe vételre kerül az iparőzési adó is.
8
Módszertani alapok – fıbb paraméterek – 3. r: A tıkeköltség hozamtényezıje. A létesítés és a mőködtetés kockázata a beruházót terheli, ugyanakkor a megtermelt villamos energia kötelezı átvétele mentesíti a beruházót az értékesítési és az ár kockázat alól. Az elıbbiek alapján a tıkeköltség Hivatal által figyelembe vett mértéke adózás után 8%. EV: Az erımő értéke a vizsgálat idıhorizontjának, illetve a kötelezı átvétel idıtartamának a végén. Tekintettel arra, hogy az erımővek teljes hasznos élettartama lényegesen (legalább 1015 évvel) meghaladja a kötelezı átvétel idıtartamát, így indokolt egy záró érték figyelembe vétele. Ezt az értéket a Hivatal nettó jelenértéken számolva az induló beruházási érték 10%-ában veszi figyelembe.
Átvétel és teljesítés •
A MAVIR a Hivatal határozatában megállapított idıtartam és kötelezı átvételre kerülı éves villamos energia mennyiség szorzataként számított összes kötelezı átvételre kerülı villamos energia mennyiséget folyamatosan - éves mennyiség szerinti megszakítás alkalmazása nélkül - veszi át. – Az éves kvóta megállapítása nem jelent éves értékesítési korlátozást
•
A kötelezı átvételi jogosultság a kötelezı átvételre meghatározott idıtartam leteltével, vagy az összes átveendı energia mennyiség értékesítésével egyaránt megszőnik.
9
A megújulók támogatása, EU-27 Egyéb módon
Tarifarendszerrel 1. Ausztria
1. Finnország
2. Ciprus
2. Lettország
3. Csehország
3. Málta
4. Dánia 5. Észtország 6. Franciaország 7. Görögország 8. Hollandia
Zöld bizonyítvány
9. Írország
1. Belgium
10. Litvánia
2. Bulgária
11. Luxemburg
3. Lengyelország
12. Magyarország
4. Nagy-Britannia
13. Németország
5. Olaszország
14. Portugália
6. Románia
15. Spanyolország
7. Svédország
16. Szlovákia
Forrás: EREF – Prices for Renewable Energies in Europe; Report 2006/2007.
17. Szlovénia
Írországi tapasztalatok
10
A német EEG rendszer jıvıje [Billion kWh/a] 150 125 100 75 50 25
Hydropower EEG Wind offshore Photovoltaics RES-Electricity not paid for by EEG
20 19
20 17
20 15
20 13
20 11
20 09
20 07
20 05
20 03
20 01
19 99
19 97
19 95
19 93
19 91
0
Wind onshore Biomass EEG Geothermal energy Electricity paid for by EEG (Prognosis)
Forrás: Wind Power in Germany/Role of the BMU/MoE – Berlin, 06 February 2008
Következtetések •
Súlyos ellentmondások vannak a piaci mőködés és a kötelezı átvétel további térnyerése között – A mennyiségi növekedés növeli a felhasználók terheit – Milyen módon határozható meg a „még elviselhetı” mértékő terhelés? – Lehet-e stabil befektetési környezetet teremteni akkor amikor a támogatás mértéke függ a „még elviselhetı” mértéktıl? – Kompatibilitás az EU joggal? – Hogyan kezelhetık az agrárpiacon bekövetkezett változások? – Hogyan kezelhetık a villamosenergia-piacon bekövetkezett változások? – Hogyan célszerő figyelembe venni a technológiai fejlıdést?
•
Új támogatási módszereket is érdemben elemezni kell
11
Köszönöm a figyelmüket! Dr. Grabner Péter osztályvezetı
[email protected]
www.eh.gov.hu
12
