A Magyarországi Református Egyház
TörvénytárA 2014 (2014. szeptember 1-jei állapot)
A Magyarországi Református Egyház
TörvénytárA 2014
(2014. szeptember 1-jei állapot)
TARTALOMJEGYZÉK
I. A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ TÖRVÉNYEI 1967. évi I. törvény – A Magyarországi Református Egyházról és szolgálatáról a 2005. évi I. törvény módosításaival egységes szerkezetben ............................................................................. I/12 1994. évi II. törvény a Magyarországi Református Egyház alkotmányáról és kormányzatáról szóló az 1996. évi II. tv. , a 2001. évi II. tv. és a 2002. évi III. tv., 2005. évi VII. tv., 2006. évi I. és 2006. évi IV., a 2010. évi III., a 2012. évi IV., a 2012. évi V., 2013. évi I. és a 2013. évi II. törvény és 2013. évi VIII. módosításaival egységes szerkezetben .......................................... 1. rész. Általános szabályok .................................................................................................................................. 2. rész. Az egyházközség ................................................................................................................................ 3. rész. Az egyházmegye ................................................................................................................................. 4. rész. Az egyházkerület ................................................................................................................................ 5. rész. A Zsinat .............................................................................................................................................. 6. rész. Vegyes rendelkezések .........................................................................................................................
I/14 I/14 I/15 I/21 I/25 I/28 I/32
1996. évi I. törvény Magyarországi Református Egyház választójogi törvénye a 2002. évi IV., a 2005. évi V., a 2010. évi I., a 2011. évi I., a 2013. évi I., a 2013. évi VII. és a 2014. évi III. törvény módosításaival egységes szerkezetben ....................................................................... I/34 Preambulum ..................................................................................................................................................... I/34 1. rész. Az egyházközség nem lelkészi tisztségviselőinek választása ............................................................. I/34 2. rész. A lelkipásztori állás betöltése .............................................................................................................. I/36 3. rész. Az egyházmegyei, egyházkerületi tisztségviselők és a Zsinat tagjainak és tisztségviselőinek választása .................................................................................... I/36 4. rész. Az egyházmegyei, egyházkerületi, zsinati tisztségviselők választási eljárásával kapcsolatos jogorvoslatok ........................................................................................ I/40 5. rész. Vegyes és záró rendelkezések ............................................................................................................. I/41 A lelkészek szolgálatáról és jogállásáról szóló 2013. évi I. törvény, 2013. évi IX. törvény és a 2014. évi IV. törvény módosításaival egységes szerkezetben ....................................................................... Preambulum ...................................................................................................................................................... I. fejezet ............................................................................................................................................................. A törvény célja ................................................................................................................................................. Alapelvek .......................................................................................................................................................... A törvény személyi és területi hatálya ........................................................................................................... II. fejezet ............................................................................................................................................................ Értelmező rendelkezések ................................................................................................................................ III. fejezet ........................................................................................................................................................... Hallgatói jogviszony, a lelkészi életpálya kezdete, lelkészi képesítés ........................................................... IV. fejezet ........................................................................................................................................................... A lelkészi szolgálat ..........................................................................................................................................
I/5
I/43 I/43 I/44 I/44 I/44 I/44 I/45 I/45 I/46 I/46 I/46 I/46
A lelkészi szolgálat területei ........................................................................................................................ A lelkészi szolgálat típusai jogállás szerint ................................................................................................. Önálló jogállású lelkészek .......................................................................................................................... Teljes képesítésű, de nem önálló jogállású lelkészek ................................................................................. Nem önálló jogállású, nem teljes képesítésű lelkész ................................................................................. A lelkészi állás betöltése, szolgálatba állítás, a jogviszony létesítése ......................................................... Lelkészi állás betöltése választással ............................................................................................................ Lelkészi állás betöltése intézményekben .................................................................................................... Többes jogviszony, alkalmazási összeférhetetlenség ................................................................................. V. fejezet ............................................................................................................................................................ A választási eljárás ........................................................................................................................................... A gyülekezeti lelkészi állás betöltésének előkészítése ............................................................................... Választás meghívás útján ............................................................................................................................ Választás pályázat útján .............................................................................................................................. VI. fejezet .......................................................................................................................................................... A szolgálati jogviszony változásai ................................................................................................................... Eljárás gyülekezeti lelkészek álláscseréje esetén ........................................................................................ A lelkészi állás betöltése áthelyezés útján ................................................................................................... A lelkészi szolgálat szünetelése .................................................................................................................... A lelkészi képesítés hatályban tartása ........................................................................................................ A lelkészi szolgálati viszony megszűnése .................................................................................................... VII. fejezet ......................................................................................................................................................... A lelkész kötelezettségei .................................................................................................................................. VIII. fejezet ........................................................................................................................................................ A lelkészek jogai .............................................................................................................................................. Javadalomhoz való jog ................................................................................................................................ Szociális és időskori ellátáshoz való jog ..................................................................................................... Pihenéshez való jog ...................................................................................................................................... Tanuláshoz való jog ..................................................................................................................................... Betegellátási jogok ....................................................................................................................................... Segélyek, támogatások ................................................................................................................................. Gyermeket nevelő lelkészek jogai ............................................................................................................... IX. fejezet ........................................................................................................................................................... Nyilvántartás és adatszolgáltatás .................................................................................................................... X. fejezet ............................................................................................................................................................ A bekebelezés ................................................................................................................................................... Záró rendelkezések ..........................................................................................................................................
I/46 I/47 I/47 I/47 I/47 I/48 I/48 I/49 I/50 I/50 I/50 I/50 I/50 I/51 I/53 I/53 I/53 I/53 I/53 I/54 I/55 I/55 I/55 I/56 I/56 I/56 I/56 I/56 I/57 I/57 I/57 I/57 I/58 I/58 I/59 I/59 I/59
2000. évi I. törvény – Az egyházi bíráskodásról szóló 2005. évi VI., a 2006. évi III., a 2012. évi III., a 2013. évi II., 2013. évi III. és a 2014. évi III. törvény módosításaival egységes szerkezetbenn .................... I/60 Bevezetés ........................................................................................................................................................... I/60 1. rész. Az egyház bírói hatalma .................................................................................................................... I/60 2. rész. Az egyházi bíróságok szervezete és hatásköre .................................................................................. I/60 3. rész. Eljárás kisebb súlyú vétségek esetében .............................................................................................. I/64 4. rész. A fegyelmi ügyek ............................................................................................................................... I/64 5. rész. A bíróság hatáskörébe tartozó igazgatási ügyek ................................................................................ I/65 6. rész. Bírósági eljárás .................................................................................................................................... I/66 7. rész. A felfüggesztés ..................................................................................................................................... I/71 8. rész. Különleges szabályok a fegyelmi eljárásnál ....................................................................................... I/71 9. rész. Mentesülés a fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól ..................................................... I/72 10. rész. Eljárás igazgatási ügyekben ............................................................................................................... I/72 11. rész. Soronkívüli eljárás, záró rendelkezések ............................................................................................ I/73 Záró rendelkezések ........................................................................................................................................... I/74
I/6
1995. évi II. törvény – A Magyarországi Református Egyház missziójáról ................................................... I/75 1992. évi II. törvény – Az egyházi könyvkiadásról .......................................................................................... I/77 1994. évi I. törvény – A Magyar Honvédségnél végzendő lelkipásztori szolgálatról a 2006. évi II. és 2010. évi II. törvény módosításaival egységes szerkezetben .................................................. I/78 Megállapodás, amely létrejött a Magyarországi Református Egyház és a Magyar Köztársaság Kormánya között a Magyar Honvédségnél és a Határőrségnél végzendő lelkipásztori szolgálat tárgyában ................ I/80 1995. évi I. törvény a Magyarországi Református Egyház köznevelési törvénye (az 1998. évi I.; a 2005. évi II. és a végrehajtási utasítással, továbbá a 2013. évi V. tv. átfogó módosításaival egységes szerkezetben) ........................................................................................... Preambulum ...................................................................................................................................................... I. rész. A törvény szabályozási köre ................................................................................................ II. rész. Református köznevelési intézmény alapítása ............................................................................. III. rész. A tanügyigazgatás szervezeti rendje ............................................................................................ III. A. A pedagógiai szakmai szolgáltatás országos szervezése ............................................................. III. B. A pedagógiai szakszolgálat, illetve a külön- és az együttnevelés országos támogatása ........... IV. rész. A fenntartó jogai és kötelességei ................................................................................................. V. rész. Az intézmény működése .............................................................................................................. VI. rész. Jogok és kötelességek ................................................................................................................... VII. rész. Az intézmény alkalmazottaira vonatkozó rendelkezések .......................................................... V III. rész. Az intézmény vezetője .................................................................................................................. IX. rész. A nevelőtestület ............................................................................................................................ X. rész. A fenntartói igazgatótanács ........................................................................................................ XI. rész. A köznevelési intézmény felügyelete és ellenőrzése ................................................................... XII. rész. Vegyes rendelkezések ................................................................................................................... X III. rész. Záró rendelkezések ......................................................................................................................
I/82 I/82 I/82 I/83 I/84 I/85 I/86 I/86 I/88 I/90 I/90 I/91 I/92 I/92 I/93 I/94 I/94
2014. évi V. törvény a Magyarországi Református Egyház felsőoktatásáról ................................................. I/95 Preambulum ...................................................................................................................................................... I/95 I. rész. Általános rendelkezések ...................................................................................................................... I/96 I. fejezet. A törvény hatálya .................................................................................................................... I/96 II. fejezet. A református felsőoktatási intézmények alapítása, megszüntetése és jogállása .................. I/96 III. fejezet. A református felsőoktatási intézmények feladatai ................................................................ I/97 IV. fejezet. Felsőoktatási Tanácsadó Testület ........................................................................................... I/97 II. rész. A református felsőoktatási intézmények működése ......................................................................... I/98 V. fejezet. A működés általános alapelvei ................................................................................................ I/98 VI. fejezet. Az intézmények gazdálkodása, pénzügyi és támogatási rendszere ...................................... I/99 VII. fejezet. A fenntartói irányítás .............................................................................................................. I/100 VIII. fejezet. A szenátus ................................................................................................................................ I/100 IX. fejezet. Az intézmény vezetői .............................................................................................................. I/100 X. fejezet. A hallgatók önkormányzati szerveződései ............................................................................ I/100 III. rész. Képzések indítása és működtetése, honosítás ................................................................................ I/101 XI. fejezet. Hitéleti szakok alapítása, indítása ......................................................................................... I/101 XII. fejezet. Doktorképzés, habilitáció ....................................................................................................... I/102 XIII. fejezet. A külföldi felsőoktatási intézményben szerzett szakképzettség elismertetése .................... I/103 IV. rész. A református felsőoktatási intézmények alkalmazottai .................................................................. I/103 XIV. fejezet. Az alkalmazás általános szabályai .......................................................................................... I/103 XV. fejezet. Az intézmények oktatói .......................................................................................................... I/104
I/7
V. rész. A református felsőoktatási intézmények hallgatói ........................................................................... I/105 XVI. fejezet. A hallgatók felvétele, átvétele ................................................................................................. I/105 XVII. fejezet. A hallgatók jogai és kötelességei ........................................................................................... I/108 XVIII. fejezet. Hallgatói juttatások és térítések ............................................................................................ I/108 XIX. fejezet. Esélyegyenlőség, jogorvoslat .................................................................................................. I/108 XX. fejezet. Minősítési eljárás ..................................................................................................................... I/108 XXI. fejezet. A hallgatók fegyelmi felelőssége ............................................................................................ I/109 VI. rész. Vegyes és záró rendelkezések ........................................................................................................... I/110 XXII. fejezet. Vegyes rendelkezések ............................................................................................................. I/110 XXIII. fejezet. Záró rendelkezések ................................................................................................................. I/110 Melléklet. A Magyarországi Református Egyház felsőoktatási intézményei ................................................ I/110 2000. évi II. törvény – A Magyarországi Református Egyház szeretetszolgálatáról ..................................... I/111 Preambulum ..................................................................................................................................................... I/111 1. rész. A Magyarországi Református Egyház szeretetszolgálatának feladatai ............................................ I/111 2. rész. A szeretetszolgálat munkásainak képzése és szolgálatba állítása .................................................... I/112 3. rész. Országos szeretetszolgálati központ ................................................................................................ I/112 4. rész. A szeretetszolgálati munka pénzügyi forrásai .................................................................................. I/113 5. rész. A szeretetszolgálat kapcsolatai .......................................................................................................... I/113 6. rész. Hatályba léptető rendelkezés ............................................................................................................ I/113 2002. évi II. törvény – Magyarországi Református Egyház lelkészeinek ellátásáról és Nyugdíjintézetéről a 2005. évi IV., 2007. évi IV., 2008. évi I; 2008. évi II; 2012. évi I., 2012. évi II., 2013. évi II., 2014. évi I. és a 2014. évi II. törvény módosításaival, valamint függelékkel kiegészített egységes szerkezetben .................................................................................... I/114 Preambulum ..................................................................................................................................................... I/114 Alapelvek, Általános szabályok ........................................................................................................................ I/114 1. rész. Alapfogalmak ..................................................................................................................................... I/114 A törvény hatálya (A református nyugdíjintézet tagjai és ellátottjai) .......................................................... I/115 2. rész. A nyugdíjintézet feladatai és szervezete ........................................................................................... I/116 3. rész. A nyugdíjellátások fajtái .................................................................................................................... I/117 4. rész. A nyugdíjellátásra való jogosultság ................................................................................................... I/117 I. fejezet. Öregségi nyugdíj-kiegészítés .................................................................................................. I/117 II. fejezet. Rokkantsági nyugdíj-kiegészítés ........................................................................................... I/118 III. fejezet. Özvegyi nyugdíj-kiegészítés ................................................................................................. I/119 IV. fejezet. Árvaellátás .............................................................................................................................. I/119 V. fejezet. Szülői nyugdíj-kiegészítés ...................................................................................................... I/120 5. rész. Nyugdíjkiegészítési jogosultságot kizáró és korlátozó okok ............................................................. I/120 6. rész. A szolgálati idő ................................................................................................................................... I/120 7. rész. Az ellátások összege ............................................................................................................................ I/120 I. fejezet. Öregségi és rokkantsági nyugdíj-kiegészítés ....................................................................... I/121 II. fejezet. Özvegyi nyugdíj-kiegészítés ................................................................................................ I/122 III. fejezet. Árvaellátás ............................................................................................................................ I/122 IV. fejezet. Szülői nyugdíj-kiegészítés ................................................................................................... I/122 V. fejezet. Kivételes ellátás ..................................................................................................................... I/123 VI. fejezet. Egyéb ellátások .............................................................................................................................. I/123 8. rész. Az ellátások megállapítása és folyósítása ............................................................................................ I/123 9. rész. A nyugdíjjárulékok .............................................................................................................................. I/124 10. rész. Vegyes rendelkezések ......................................................................................................................... I/124
I/8
Függelék a Magyarországi Református Egyház lelkészeinek ellátásáról és Nyugdíjintézetéről szóló 2002. évi II. törvényhez ........................................................................................... I/126 4. rész. Nyugdíj-jogosultság .................................................................................................................................. I /126 6. rész. Szolgálati idő ...................................................................................................................................... I /126 7. rész. Ellátások összege ................................................................................................................................. I /126 2005. évi III. törvény – A Magyarországi Református Egyház tájékoztatási szolgálatáról .......................... I/127 A Magyarországi Református Egyház 2013. évi VI. Törvénye a református hittanoktatásról szóló 2007. évi II. Törvény módosításáról (A módosítással egységes szerkezetben) ................................................... I/130 Preambulum .......................................................................................................................................................... I/130 I. Általános rendelkezések ............................................................................................................................. I/130 A törvény szabályozási köre ....................................................................................................................... I/130 II. Tartalmi kérdések ...................................................................................................................................... I/130 Tantervi szabályozás .................................................................................................................................. I/130 Tankönyvek, segédkönyvek ...................................................................................................................... I/131 Az érettségi vizsga ...................................................................................................................................... I/131 III. A hittanoktatásban alkalmazottak ............................................................................................................ I/131 Képesítési és alkalmazási feltételek ............................................................................................................ I/131 Az alkalmazás szabályai ............................................................................................................................. I/131 A munkavégzés szabályai ........................................................................................................................... I/132 I V. Szervezési és igazgatási kérdések ............................................................................................................... I/133 A hittanoktatás szervezése ......................................................................................................................... I/133 A tanulói nyilvántartás .............................................................................................................................. I/133 A hittanoktatás dokumentumai ................................................................................................................ I/133 A hittanoktatás igazgatása és ellenőrzése ................................................................................................. I/133 V. A hittanoktatás finanszírozási kérdései ..................................................................................................... I/134 Vegyes és záró rendelkezések ..................................................................................................................... I/134 Mellékletek ................................................................................................................................................. I/135 2013. évi IV. Törvény a Magyarországi Református Egyház gazdálkodásáról .................................................................................... I/136 Preambulum .......................................................................................................................................................... I/136 Értelmező rendelkezések ....................................................................................................................................... I/136 I. fejezet: A törvény területi és személyi hatálya ....................................................................................... I/138 II. fejezet: Alapelvek ..................................................................................................................................... I/138 Az autonóm egyházi gazdálkodás elve ...................................................................................... I/138 A gazdálkodás átláthatóságának elve ........................................................................................ I/138 A teljesség és a valódiság elve ..................................................................................................... I/139 A felelős gazdálkodás elve .......................................................................................................... I/139 A gazdaságosság, a takarékosság és a fenntarthatóság elve ...................................................... I/139 Az egymás terhének hordozása és a méltányosság elve ............................................................. I/139 A tájékoztatási kötelezettség elve ............................................................................................... I/139 III. fejezet: Az egyház gazdálkodásának anyagi forrásai ............................................................................. I/139 IV. fejezet: Az egyház gazdálkodási rendje .................................................................................................. I/141 Általános rendelkezések .............................................................................................................. I/141 Tervezés ....................................................................................................................................... I/141 A gazdálkodás ............................................................................................................................. I/141 Beszámolás .................................................................................................................................. I/143 Ellenőrzés, felügyelet .................................................................................................................. I/145
I/9
V. fejezet: Az egyházközség, a fokozatos egyházi szervezetek valamint a Zsinat gazdálkodásának szabályai Egyházi intézményekre és intézményfenntartó gazdálkodó szervezetekre vonatkozó rendelkezések .......................... I/146 Az Egyházközség gazdálkodása ................................................................................................. I/146 Az egyházmegyék, az egyházkerületek és a közegyházi gazdálkodására vonatkozó rendelkezések ............................................................................................................ I/147 Egyházi intézmények gazdálkodására vonatkozó rendelkezések ............................................ I/147 VI. fejezet: Az Országos Református Egyházi Közalap ............................................................................... I/148 VII. fejezet: Gazdálkodás az ingó, ingatlan és más javakkal ....................................................................... I/149 Ingatlanokra vonatkozó jogügyletek szabályai ......................................................................... I/149 Határozatok meghozatala .......................................................................................................... I/149 Jóváhagyási, képviseleti szabályok ............................................................................................. I/149 Eljárás hitéleti célú ingatlanok esetén ....................................................................................... I/150 Gazdálkodás az ingatlanokkal ................................................................................................... I/151 Az egyházi ingatlanok használata, kezelése .............................................................................. I/151 Ingatlanok nyilvántartása ........................................................................................................... I/151 Leltár ............................................................................................................................................ I/152 Selejtezés ...................................................................................................................................... I/152 Műtárgyak védelme .................................................................................................................... I/152 Egyházi alapítású civil szervezetek szabályai ............................................................................ I/152 Gazdasági társaságok .................................................................................................................. I/153 Pénzgazdálkodásra vonatkozó szabályok .................................................................................. I/153 Gazdálkodási tilalmak ............................................................................................................... I/153 V III. fejezet: Felelősségi szabályok ................................................................................................................... I/153 IX. fejezet: Vegyes és záró rendelkezések ...................................................................................................... I/154 X. fejezet: Mellékletek .................................................................................................................................. I/154 II. ZSINATI SZABÁLYRENDELETEK, HATÁROZATOK A Magyarországi Református Egyház Zsinatának tanácskozási szabályzata és ügyrendje ............................... II/1 A lelkészképzés tárgyában .................................................................................................................................... II/5 A Magyarországi Református Egyház teológiai doktorai kollégiumának Szervezeti és Működési Szabályzata II/7 A kiemelkedő munkát végző református pedagógusok kitüntetése (Makkai Sándor- és Imre Sándor-díj) .... II/9 Zsinati határozat a református hittanoktatási kerettanterv tárgyában .............................................................. II/11 III. MEGÁLLAPODÁSOK Megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya és a Magyarországi Református Egyház között [1057/1999. (V.26.) Korm. hat. Zs. 72/1998. sz. határozat] .............................................................................. III/1 Megállapodás a Magyarországi Református Egyház és a Lippei Református Tartományi Egyház között ..... III/5 Együttműködési megállapodás a Magyarországi Református Egyház és a Magyar Televízió Rt. között ...... III/7
I/10
IV. FONTOSABB EGYHÁZI VONATKOZÁSÚ ÁLLAMI TÖRVÉNYEK 1. Általános ........................................................................................................................................................... IV/1 2. Oktatásra vonatkozóak .................................................................................................................................... IV/1 3. Szeretetszolgálatra vonatkozóak ...................................................................................................................... IV/1 4. Gazdálkodásra, TB-re vonatkozóak ............................................................................................................... IV/1 V. A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ GAZDÁLKODÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY iratmintatára Költségvetés .......................................................................................................................................................... V/3 Zárószámadás ........................................................................................................................................................ V/9 A költségvetés táblázatai ...................................................................................................................................... V/15 Építési beruházások szabályozása ......................................................................................................................... V/21 Ingatlan-nyilvántartási adatlap ............................................................................................................................ V/29 Iratkezelési és irattározási szabályzat ................................................................................................................... V/33 Selejtezési szabályzat ............................................................................................................................................. V/35 Leltározási szabályzat ............................................................................................................................................ V/37 Pénzkezelési szabályzat ......................................................................................................................................... V/47 Könyvelési nyomtatvány ...................................................................................................................................... V/71
I/11
I. A Magyarországi Református Egyház törvényei 1967. évi I. törvény A Magyarországi Református Egyházról és szolgálatáról a 2005. évi I. törvény módosításaival egységes szerkezetben 1. § (1) A Magyarországi Református Egyház Jézus Krisztus egy egyetemes keresztyén anyaszentegyházának része, Krisztus teste s így felkenetésének és szolgálatának részese. A Szentírás alapján, az Apostoli Hitvallás, valamint elfogadott hitvallásai: a Heidelbergi Káté és a II. Helvét Hitvallás értelmében egyedüli fejének az Úr Jézus Krisztust ismeri.1 (2) A Magyarországi Református Egyház tagjának tekinti a világ bármely részén élő, magát magyar reformátusnak valló és ezt kinyilvánító egyháztagot. (3) Egyháztagsági jogait és kötelességeit mindenki az állandó lakóhelye szerint szervezett, önálló működésű, autonóm egyházi szervezetében gyakorolja. Az itt kinyilvánított magyar református egység tényleges gyakorlására, az egyháztestek teljes konszenzusával, az anyaország határain átívelő szervezetek hozhatók létre. (4) A Magyarországi Református Egyházat az egész világ református egyházaival a hit egysége fűzi egybe. Az egyetemes keresztyén anyaszentegyház közösségében ökumenikus kapcsolatok fenntartására törekszik. 2. § A Krisztus felkenetéséről és szolgálatáról szóló prófétai, apostoli és egyetemes keresztyén bizonyságtételt a Heidelbergi Káté így foglalja össze: Krisztust „az Atya Isten rendelte, és a Szentlélekkel felkente a mi legfőbb prófétánkká és tanítónkká, aki Istennek titkos tanácsát és akaratát a mi váltságunk felől tökéletesen kijelentette, továbbá egyetlen főpapunkká, aki minket testének egyetlenegy áldozatával megváltott és az Atya Isten előtt könyörgésével szüntelenül közbenjár érettünk, és örökkévaló királyunkká, aki minket Igéjével és Lelkével oltalmaz és megtart” (H. K. 31. kérdés). 3. § Az egyház, mint Krisztus teste s így felkenetésének és szolgálatának részese, arra hivatott, hogy a Szentlélek és az Ige ajándékában részesedve prófétai és tanítói szolgálatával Uráról vallást tegyen; Krisztus megváltó áldozatának és közbenjáró könyörgésének erejével önmagát élő áldozatként Urának odaszentelje, maga is könyörögjön és szolgáljon az egész emberiség javáért; Krisztus jelenvaló és eljövendő királyi uralmának hitében és reménységében élve már e földön az Ő
országa rendjének engedelmeskedjék, és szabad lelkiismerettel harcoljon a bűn és halál erői ellen. 4. § Krisztus prófétai és tanítói szolgálata az egyházat arra indítja és kötelezi, hogy az igehirdetés és tanítás szolgálata által Krisztusban meggyökerezvén és továbbépülvén megerősödjék a hitben (Kol 2,7), hogy minden jócselekedetre felkészített legyen. (2Tim 3,17); Szolgáltassa ki a Krisztus által szerzett sákramentumokat: a szent keresztséget és az úri szent vacsorát, amelyek a Lélek által megpecsételik és megerősítik az egyház tagjainak részesedését Krisztusban, az Ő jótéteményeiben és az egymással való közösségben; Hirdesse Krisztus evangéliumát a föld végső határáig, engedelmeskedve Ura parancsának és bízva az Ő ígéretében: „Elmenvén, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevébe és tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam néktek; és ím én tiveletek vagyok minden napon a világ végezetéig” (Mt 28,19–20). „Mert néktek lett az ígéret és a ti gyermekeiteknek és mindazoknak, akik messze vannak, valakiket csak elhív magának az Úr, a mi Istenünk” (ApCsel 2,39). 5. § A Krisztus főpapi szolgálatában való részesedés arra indítja és kötelezi az egyházat, hogy felelősséget hordozzon az emberért és a teremtett világért. Ez a felelősség két kiváltképpen való szolgálatot jelent: – a közbenjáró imádság szolgálatát, hogy az Ige parancsa szerint tartassanak könyörgések, imádságok, esedezések, hálaadások minden emberért és minden feljebbvalóért (1Tim 2,1–2); – a diakónia (szeretetszolgálat) végzését Krisztus úgy volt jelen ebben a világban, mint aki szolgál (Mk 10,45), és tanítványainak azt a parancsot adta, hogy az Ő példáját kövessék: „amiképpen én cselekedtem veletek, ti is akképpen cselekedjetek” (Jn 13,15). A Magyarországi Református Egyház, Urának ezt a parancsát megértve, és annak engedelmeskedve, kötelességének tudja, hogy jót cselekedjék hitének cselédeivel
1 A 2005. évi I. törvény beépítette be (1–4-ig bekezdéseket)
I/12
és mindenekkel (Gal 6,10); osztozzék az éhezők, jövevények, mezítelenek, betegek, foglyok és elhagyottak gondjában és megsegítésében (Mt 25,35–40); felelősséget hordozzon és munkálkodjék a magyar nép jólétéért, az ember földi életének javáért, az igazságosság érvényesüléséért, az emberiség és a teremtett világ békéjéért. 6. § A Krisztus királyságának hitében élő egyház – számon tartja Urának ígéretét: „Ímé, eljövök hamar” (Jel 22,7.12); és szolgálata végzéséhez ebből az ígéretből merít erőt; – Krisztus visszajövetelét várva, már itt a földön az Ő uralma alatt él (Kol 1,13); jel kíván lenni Isten országa rendjéről, amelyben a szeretet törvénye uralkodik (Kol 3,12–15). 7. § Az egyház szolgálata a gyülekezetben valósul meg, ahol annak tagjai Isten Szentlelkének segedelme által – meghallják és befogadják az evangéliumot, megbizonyosodnak bűneik bocsánatáról és újjászületnek; – a vigasztaló evangéliumért hálából odaszánják élő reménységre; magukat Krisztus követésére, az ember és a világ javának szolgálatára. 8. § Az egyház szolgálatát Isten Igéje alapján, hitvallásaink szellemében részletesen szabályozzák:
– az istentiszteleti rendtartás; – a zsinat-presbiteri elv szerint hozott egyházi törvények és szabályrendeletek. 9. § Az egyház – mint Krisztus látható teste – szervezetének és kormányzó testületeinek feladata, hogy – a gyülekezetben folyó szolgálatot segítsék; – az egyház egységét munkálják; – a jó rend érdekében a felügyeletet és egyházi fegyelmet gyakorolják. 10. § A Krisztus felkenetésében, és prófétai, főpapi, királyi szolgálatában részes egyház egész élete, annak törvényes rendjével együtt – a kálvini tanítás szellemében – a SZENTHÁROMSÁG ISTEN DICSŐSÉGÉT szolgálja. Az 1967. évi I. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 1964. évi november hó 15-én megnyílt Zsinata. A 2005. évi I. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 2003. február 28-án megnyílt XII. Zsinatnak 7. ülésszaka. E törvény kihirdetésével lép hatályba. Kelt Budapesten, 2005. évi május hó 26. napján. A 2005. évi I. törvény az alábbi szakaszokat módosította: 1. § (1)–(4).
I/13
1994. évi II. törvény a Magyarországi Református Egyház alkotmányáról és kormányzatáról szóló az 1996. évi II. tv. , a 2001. évi II. tv. és a 2002. évi III. tv., 2005. évi VII. tv., 2006. évi I. és 2006. évi IV., a 2010. évi III., a 2012. évi IV., a 2012. évi V., 2013. évi I. és a 2013. évi II. törvény és 2013. évi VIII. törvény módosításaival egységes szerkezetben Az egyház szervezete: alkotmányos és kormányzati rendje nem önmagáért van, hanem a szolgálat végzésére, a kegyelem ajándékaival való sáfárkodásra (1Kor 4,1), az egyházhoz illő ékes és szép rendben (1Kor 14,40).
ELSŐ R ÉSZ Általános szabályok 1. § A Magyarországi Református Egyház, Jézus Krisztus Egyetemes Anyaszentegyházának része, a Magyarország területén lévő református egyházközségekből épül fel. A más országokban élő magyar református, illetve református egyházakkal egy lelki közösséget alkot. 2. § (1) A Magyarországi Református Egyház a Szentírás alapján és hitvallásai: az Óegyházi Hitvallások, a második Helvét Hitvallás és a Heidelbergi Káté értelmében egyedüli fejének az Úr Jézus Krisztust ismeri, és magát a zsinat-presbiteri elvek szerint kormányozza. (2) A Magyarországi Református Egyház Jézus Krisztus missziói parancsának engedelmeskedve, kiemelt feladatának tekinti (Mt 28,18–20) a missziót, az ifjúság nevelését, az elesettek gondozását. 3. § Magyarország Alaptörvénye szerint az állam és az egyházak különváltan működnek. Az egyházak önállóak. Az állam a közösségi célok érdekében együttműködik az egyházakkal. Az Alaptörvény rendelkezéseit a Magyarországi Református Egyház tudomásul veszi.1 4. § A Magyarországi Református Egyháznak, önkormányzati jogú testületeinek, valamint erre felhatalmazott intézményeinek önálló jogalanyisága van. 5. § Az egyházat megilleti az egyházi törvényalkotás joga. Az egyházi törvényt újabb egyházi törvény módosíthatja, vagy hatályon kívül helyezheti.
6. § Az egyházi testületek jogosultak saját hatáskörükben az egyházi törvényeknek, a felsőbb egyházi testületek szabályrendeleteinek és az egyházi testületek törvényes önkormányzati jogainak sérelme nélkül szabályrendeletet alkotni. A szabályrendelet a felettes egyházi hatóság(ok) jóváhagyásával válik jogérvényessé. A jóváhagyást megadottnak kell tekinteni, ha a szabályrendelet bemutatásától számított 30 napon belül a felettes egyházi hatóság írásban nem nyilatkozik. 7. § Egyházi törvényben meghatározott egyházi tisztség és megbízatás csak olyan egyháztagra ruházható, aki az egyházi törvény értelmében arra választható vagy alkalmazható. Világi tisztségviselővé lehetőleg presbitert kell választani. A tisztségviselő köteles tisztségét vagy megbízatását legjobb tudása szerint az egyház érdekeinek szem előtt tartásával betölteni. 8. § Az egyháznak az a tagja nem vehet részt mint tisztségviselő, vagy mint az egyházi önkormányzat körében rendelkezésre jogosult testület tagja, olyan ügyre vonatkozó tárgyalásban, határozathozatalban vagy intézkedésben, amelyben ő maga, házastársa, jegyese, egyenesági rokona és annak házastársa, örökbefogadó és nevelő szülője, örökbefogadott és nevelt gyermeke, testvére, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, továbbá a testvér házastársa, valamint mint valamelyik fél törvényes képviselője, meghatalmazottja járt el, vagy érdekelt. 9. § (1) Az egyházzal szolgálati viszonyban álló lelkészek és lelkészi jellegű szolgálatot ellátó személyek (egyházi személyek) szolgálati viszonya és felelőssége tekintetében az egyházi törvények, minden egyéb, az egyházzal alkalmazotti viszonyban állók munkaviszonya tekintetében pedig a mindenkor hatályos állami jogszabályok rendelkezései szerint kell eljárni.2 (2) Az egyház tagjának vagy tisztségviselőjének jogellenesen okozott kárért a kártérítési felelősség általános szabályai szerint tartozik felelősséggel.
1 A 3. §-t a ZS-274/2013.04.25. számú zsinati határozattal elfogadott 2013. évi II. törvény módosította. 2 A 9. § (1)-t a ZS-274/2013.04.25. számú zsinati határozattal elfogadott 2013. évi II. törvény módosította.
I/14
(3) Az egyháztagok és a tisztségviselők az egyháznak jogaik és kötelezettségeik gyakorlása közben jogellenes magatartással okozott kárért a polgári jogi felelősség szabályai szerint tartoznak felelősséggel. (4) Az egyház alkalmazottainak kártérítési felelősségére, valamint az egyház által alkalmazottainak okozott kárért fennálló felelősségére a mindenkor hatályos állami jogszabályok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 10. § A Magyarországi Református Egyház közoktatási és felsőoktatási, egészségügyi, szeretetszolgálati és egyéb intézményei, gyűjteményei, konferenciatelepei az egyház szerves részei. Ezek az intézmények a Zsinat elvi iránymutatása mellett és az ágazati törvényben meghatározott szervezeti rendben és szabályok szerint az illetékes egyházi testületek felügyelete alatt végzik működésüket. 11. § (1) A Magyarországi Református Egyház, valamint jogi személyiségű testületei és intézményei, egyházi, közművelődési és emberbaráti célokat szolgáló alapítványokat létesíthetnek. (2) Az alapító okirat egy példányát a Zsinati Hivatalnak nyilvántartásba vétel végett meg kell küldeni. 12. § Az egyház tagjai és tisztségviselői egyházi feladatok szolgálatában álló egyesületet alapíthatnak.
M ÁSODIK R ÉSZ Az egyházközség I. fejezet Az egyházközségről általában 13. § (1) Az egyházközség az egyház tagjainak meghatározott területen élő és az egyházi törvény szerint szervezett gyülekezete. Ettől eltérő szempontok alapján egyházközséget a Zsinat hozhat létre vagy ismerhet el.3 (2) Az egyházközség területe általában egybeesik a helység területével. Egy egyházközség területe több helység területére is kiterjedhet, és egy helység területén több református egyházközség is lehet. (3) A református egyháztag ahhoz az egyházközséghez tartozik, amelynek területén bejelentett állandó lakása van. Ha azonban más egyházközséghez kíván tartozni, erről a kérelméről a fogadó egyházközség presbitériuma dönt, és erről értesíti a területileg illetékes egyházközség presbitériumát.
(4) A Magyarországi Református Egyházhoz tartozó egyházközségek elnevezésükben a „Református Egyházközség” megjelölést és annak a helységnek a nevét tartoznak viselni, amelynek a területén működnek. Ha egy helység területén több egyházközség működik, akkor ezek mindegyike a helység nevén kívül más közelebbi megkülönböztető elnevezést köteles használni (pl. Alszegi-Felszegi Református Egyházközség). 14. § (1) Az egyházközség anya-, társ-, leány- vagy missziói egyházközség. (2) Az anyaegyházközség a feladatait lelkipásztori állás fenntartásával önállóan teljesíti; presbitériuma, önálló anyakönyvezése és pénzgazdálkodása van. Az anyaegyházközségek lélekszámának alsó és felső határát az egyházkerületi közgyűlés szabályozhatja. Az anyaegyházközség jogi személy. 15. § (1) A társegyházközség két vagy több közel fekvő helységben levő egyházrészből áll. A társegyházközségeknek saját presbitériumuk van, de a lelkészi állást együttesen tartják fenn. A társegyházközség jogi személy. (2) A társegyházközségek egymás közötti viszonyát az egyházmegyei közgyűlés által jóváhagyott megállapodás szabályozza. 16. § Leányegyházközség az, amely önálló istentiszteleti hellyel rendelkezik, de a lelkipásztori gondozás és igazgatás tekintetében valamely anyaegyházközséghez van csatolva. A leányegyházközség nem jogi személy. 17. § Missziói egyházközség, ha a feladatok ellátása, különösen a lelkészi állás fenntartása az Országos Református Egyházi Közalap, egyházkerület vagy egy-házmegye támogatásával történik. Lelkészét az illetékes püspök nevezi ki. A missziói egyházközség jogi személy. 18. § Szórványok azoknak a helységeknek a területén vannak, ahol a református egyháztagok elszórtan, külön egyházközségi szervezet nélkül élnek. A szórványt az illetékes egyházmegye közgyűlése valamely egyházközséghez osztja be. 19. §4 Új egyházközség felállítása, a meglevő megszüntetése, jogi, vagy szervezetének megváltoztatása kérdésében az érintett egyházközségek presbitériumai határoznak. A presbitérium e tárgyban hozott határozatához mellékletben csatolni kell a jövőbeni működést, gazdálkodást, lelkészválasztást, lelkészi állás fenntartását rendező szabályzatot, megállapodást. A határozat és melléklete csak az egyházmegyei közgyűlés jóváhagyó határozatával válik érvényessé.
3 A 13. § (1) - t a ZS-239/2012.11.16. számú zsinati határozattal elfogadott 2012. évi IV. törvény módosította 4 A 19. §-t módosította a 2010. évi III. törvény 1. §-a.
I/15
(2) Amennyiben az egyházközség nagysága, ellátandó területe, vagy más missziói cél ezt szükségessé és lehetővé teszi, az egyházkerület, vagy az egyházmegye is kezdeményezheti új egyházközség létrehozatalát. E tárgyban az egyházmegyei közgyűlés dönt. Az egyházmegyei közgyűlési határozatának tartalmaznia kell a jövőbeli működési szabályokat is. (3) Amennyiben az anyaegyházközség nem képes a lelkészi állás önálló fenntartására, az egyházközség szervezetével, státuszával, a lelkészi állás fenntartásával kapcsolatban az egyházmegyei közgyűlés is jogosult változtatást kezdeményezni és – az egyházközség véleményének bekérését követően – döntést hozni. (4) Az egyházközségek (2) és (3) bekezdésben meghatározott ügyeiben az egyházmegyei közgyűlés határozata ellen az egyházkerületi közgyűléshez fellebbezéssel élhet az érintett egyházközség, valamint az egyházmegye elnöksége. (5) Új egyházközség létrehozását, vagy a régi megszüntetését, státuszának megváltoztatását kimondó, illetőleg a közös lelkészfenntartásra vonatkozó jogerős határozatot nyilvántartás végett meg kell küldeni az egyházkerületnek és az MRE Zsinati Hivatalának. 20. § Az egyházközség az egyházi törvényeknek és a felsőbb egyházi hatóságok törvényes rendelkezéseinek korlátai között teljesíti mindazokat a feladatokat, amelyek az ige hirdetése, a sákramentumok kiszolgáltatása, a hívek lelkigondozása, tanítása, az egyházfegyelem fenntartása, a szegények, árvák, elhagyottak és betegek gondozása tekintetében az egyházra várnak. E feladatainak teljesítése céljából megalakítja az egyházközség testületeit, megválasztja tisztségviselőit és gondoskodik a szükséges anyagi eszközökről. 21. § (1) Az egyházközség az egyházi törvényben meghatározott módon részt vesz az egyházi felsőbb hatóságok megválasztásában. (2) A felsőbb egyházi hatóságok, testületek megalakításánál az anya-, missziói és társegyházközségeknek (az utóbbiban az egyházrészeknek együttesen) legalább egy, legfeljebb öt szavazata van. (3) A szavazatok számértéke ötig az alábbi feltételek szerint emelkedik: a) ha az egyházközségben több lelkészi állás van, a szavazat számértéke egyenlő a beiktatott lelkészek állásainak számával; b) ha az egyházközség választójoggal rendelkező tagjainak száma ezernél több, akkor minden további megkezdett ezer választójoggal rendelkező egyháztagra további egy szavazat esik.
(4) Az egyházközségek szavazati számértékét háromévenként, a presbiter, valamint az egyházmegyei, az egyházkerületi és zsinati tisztségviselő-választások évében az egyházmegyei közgyűlés állapítja meg.5 (5) Az egyházközségek szavazati jogukat a presbitériumok által gyakorolhatják. II. fejezet Az egyháztagok 22. § (1) A Magyarországi Református Egyház tagja minden magyar – illetve Magyarországon élő nem magyar – állampolgár, akit a református egyház szertartása szerint megkereszteltek, valamint az a nagykorú keresztyén, aki magát reformátusnak vallja. (2) Teljes jogú egyháztag az, akit megkereszteltek, konfirmációi fogadalmat tett, a gyülekezeti istentiszteleten és az úrvacsorai közösségben részt vesz, és egyházközségében az egyház fenntartásához hozzájárul. Az ilyen egyháztagnak nagykorúsága elérésétől kezdődően választó joga van és választható. (3) A Magyarországi Református Egyház valamely gyülekezetének teljes jogú tagjai közé kérheti felvételét az adott egyházközség presbitériumától az az evangélikus felekezetű nagykorú keresztyén, aki helyzetéből fakadóan a Magyarországi Református Egyház rendjét megtartva, hitét egyházunk keretein belül kívánja gyakorolni.6 23. § A református egyháztag kötelességei: (1) Az evangélium szerinti tiszta erkölcsű, mértékletes és józan életet éljen. (2) Az istentiszteleteken és az úrvacsorában részt vegyen, házassága kötésénél, gyermeke keresztelésénél, halottja eltemettetésénél az egyház rendje szerint járjon el. (3) Gyermekeit a református vallásban neveltesse, és konfirmálásukról gondoskodjék. (4) Az egyházi közterheket az egyházi előírásokban megszabott módon és mértékben viselje. (5) Az elfogadott egyházi tisztséget vagy megbízást híven betöltse. 24. § A református egyháztag jogai: (1) Az egyházközség istentiszteleti szolgálati közösségében való részvétel; a konfirmált egyháztag az úrvacsorai közösség részese. (2) Házasságának megkötése, gyermekének megkeresztelése, halottjának temettetése végett az egyház szolgálatának igénybevétele. (3) Gyermekének vallásos oktatását az egyház iskoláiban vagy egyházi iskolákon kívül is igényelheti.
5 A 21. § (4) - t a ZS-334/2013.11.15. számú zsinati határozattal elfogadott 2013. évi VIII. törvény módosította 6 A 22. § (3) - t a ZS-334/2013.11.15. számú zsinati határozattal elfogadott 2013. évi VIII. törvény építette be.
I/16
(4) Az egyházi tisztségek betöltésekor az egyházi törvényben megszabott feltételek mellett választó és választható, az egyházközség presbitériuma által összeállított névjegyzék alapján. III. fejezet Az egyházközség testületei 25. § Az egyházközség önkormányzati és igazgatási feladatait teljesítik: a) az egyházközségi közgyűlés, b) a presbitérium, c) az egyházközség elnöksége: a lelkész és a főgondnok (gondnok) együttesen, d) az egyházközség tisztségviselői és alkalmazottai, e) a presbitérium által létrehozott bizottságok. Az egyházközségi közgyűlés 26. § Az egyházközségi közgyűlést alkotja az egyházközség választói névjegyzékébe felvett minden teljes jogú egyháztag. Hatáskörébe tartozik: – az egyházközség tisztségviselőinek megválasztása, – amit a törvény a hatáskörébe utal és mindazon ügyekben döntés, amiket a presbitérium a közgyűlés elé terjeszt. Az egyházközség tisztségviselői és alkalmazottai 27. § (1) Az egyházközség tisztségviselői: a) a lelkipásztor, a vallásoktatói és intézeti lelkész, beosztott lelkész, segédlelkész, és a díjazott diakónus és diakonissza, b) a főgondnok, a gondnok, a presbiterek. (2) Az egyházközség alkalmazottai: a) az egyházközség iskolájában alkalmazott tanár és tanító, óvónő, irodai alkalmazottak, b) a kántor, c) az egyházfi, a harangozó, a temetőőr, d) egyéb alkalmazottak. 28. § (1) Egyházközségi tisztségekre csak olyan, az egyházközség választói névjegyzékében szereplő egyháztag választható, aki az Igéről, hitvallásainkról és az egyházi szolgálatokról kellő ismerettel rendelkezik és tiszta erkölcsben, józan életben és az egyház iránti hűségben és buzgóságban másoknak példaképül szolgál.
7 8 9 10 11
(2) Az egyházközségi tisztségviselők eskütétellel foglalják el tisztségüket. Akit folytatólag arra a tisztségre választanak meg, amelyet eddig is viselt, nem tesz újabb esküt. (3) Az egyházközség tisztségviselői és alkalmazottai végrehajtják a felsőbb egyházi hatóságok rendelkezéseit, a presbitérium határozatait, valamint az egyházi törvények előírásait. 29. § (1) Rendszeres javadalomban részesülnek a lelkipásztorok és egyéb lelkészek, diakónusok és diakonisszák, akiknek a javadalmát egyházmegyei jóváhagyással ellátott díjlevélbe kell foglalni. A díjlevél az egyházi tisztségviselők szolgálati szerződésének felel meg. A főfoglalkozású vallásoktató lelkész javadalmazásának kérdéseit az iskolaügyi törvény szabályozza. (2) A díjlevél tekintetében a Zsinat vagy az egyházkerületek irányelveket határozhatnak meg. (3) A lelkészi képesítéssel nem rendelkező alkalmazottakkal írásban munkaszerződést kell kötni. Munkaviszonyukra a mindenkor hatályos állami jogszabályok rendelkezései az irányadók. A lelkészek 30. § (1) A lelkészek szolgálatáról és jogállásáról külön törvény rendelkezik.7 (2) A lelkészi képesítés feltételeiről és az egységes lelkészi vizsga rendjéről a Zsinat szabályrendeletben rendelkezik.8 31. §9 32. §10 33. §11 34. § 35. § 36. § 37. § 38. § 39. § 40. § 41. § 42. § 43. § A főgondnok vagy gondnok(ok) 44. § (1) Minden egyházközségben a törvényben megállapított kötelességek teljesítésére a legalább 3 évi presbiteri szolgálattal rendelkező presbiterek közül gondnokot vagy gondnokokat kell választani.
A 30. § (1) - t a ZS-274/2013.04.25. számú zsinati határozattal elfogadott 2013. évi II. törvény módosította A 30. § (2)-t a ZS-240/2012.11.16. számú zsinati határozattal elfogadott 2012. évi V. törvény módosította. A 31. §-t a ZS-240/2012.11.16. számú zsinati határozattal elfogadott 2012. évi V. törvény hatályon kívül helyezte. A 32. §-t a ZS-240/2012.11.16. számú zsinati határozattal elfogadott 2012. évi V. törvény hatályon kívül helyezte. A 33. § - 43. §-t a Zs- 272/2013. számú zsinati határozattal elfogadott 2013. évi I. törvény (Ltv.) hatályon kívül helyezte.
I/17
(2) Több gondnok választása esetén főgondnokot kell választani. (3) A gondnok – több gondnok – választása esetén a főgondnok a presbitérium lelkészi elnökével alkotja az egyházközség elnökségét. 45. § Az egyházközségi főgondnok vagy gondnok hatáskörébe tartozik: a) a presbitériumot a lelkipásztorral együtt összehívja és a gyűlés társelnöke, b) a lelkésszel együtt képviseli az egyházközséget, c) a lelkésszel együtt aláírja a presbiteri gyűlés jegyzőkönyvét és határozatait, d) a lelkésszel együtt kezeli az egyházközség vagyonát, ha az egyházközségnek pénztárosa van, annak működésére a lelkésszel együtt felügyel, e) gondoskodik az egyházközség épületeinek jó karbantartásáról, f) a lelkésszel együttesen gondoskodik az egyházközség költségvetésének és zárószámadásának elkészítéséről, g) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket a törvény hatáskörébe utal. A presbiterek 46. § (1) A presbiterek az egyházközség lelki és anyagi javainak sáfárai, akiket az egyházközség életének felelős irányítására az egyházközségi választók névjegyzékébe felvett egyháztagok közül kell választani a törvény előírásai szerint. (2) Presbiterré az választható, aki legalább 3 éve teljes jogú egyháztag és a választó gyülekezetnek legalább 1 éve tagja. 47. § A presbitérium választott tagjainak létszámát minden egyházközségre nézve a presbitérium határozata alapján az egyházmegyei közgyűlés hagyja jóvá. A presbiterek száma a lelkészeket és a (fő)gondnokot nem számítva négynél kevesebb nem lehet. A presbitériumnak hivatalból tagjai az egyházközség megválasztott lelkészei. 48. § A presbiterek mellett pótpresbitereket is kell választani, akiknek a száma a választott presbiterek számának legalább negyed része. Ha a presbiteri tisztség a választási cikluson belül megüresedik, a presbitérium által behívott a választás sorrendjében következő pótpresbiter foglalja el a megüresedett helyet. 49. § (1) A presbiter tisztsége megszűnik a választási ciklus lejártával, a választók névjegyzékéből való törléssel, továbbá elhalálozás, lemondás vagy jogerős határozattal történt elmozdítás folytán. (2) Ha a presbiter a presbitérium három egymást követő gyűlésén nem jelenik meg, és elmaradását nem igazolja, presbiteri tisztségéről lemondottnak kell tekinteni. A presbitert lemondottnak nyilvánító presbité-
riumi határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 8 napon belül az egyházközség elnökségéhez benyújtott, de az egyházmegyei bírósághoz intézett panasznak van helye. A presbitérium 50. § A presbitérium az egyházközség vezető testülete, lelki és anyagi életének irányítója. E körben feladatai: a) az istentiszteleti, missziói és lelkigondozói feladatokat végzi, és teljesítésére felügyel, b) a gyülekezeti és intézményes diakónia gyakorlását szervezi, c) az egyházi törvény szerint ráruházott jogkörben gyakorolja az egyházfegyelmezést, d) új tisztségek és állások szervezéséről és betöltésének feltételeiről határoz, e) az egyházközség ingó és ingatlan javait kezeli, vagyontárgyainak elidegenítése vagy megterhelése, új vagyontárgyak szerzése, kölcsön felvétele tárgyában határoz, f) az egyházközség költségvetését és zárószámadását évenként elfogadja, és jóváhagyásra felterjeszti, g) egyházközségi szabályrendeletet alkot, h) az egyházmegyei közgyűlésre képviselőt választ, és szavaz a törvény értelmében felsőbb egyházi hatóságok tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról, i) a választók betűrendes névjegyzékét elkészíti és felterjeszti az egyházmegyének, j) általában eljár a törvényben hatáskörébe utalt minden ügyben. 51. § (1) A presbiteri gyűlés elnöke a lelkipásztor, társelnöke a főgondnok vagy gondnok. A gyűléseket a presbitérium elnöksége hívja össze és vezeti. Az elnökség tagjai az elnöki feladatok végzése tekintetében egymás között megegyezhetnek. (2) Az egyházközség elnökségének akadályoztatása esetén a presbitérium összehívásáról az egyházmegyei elnökség gondoskodik. (3) Ha az egyházközségnek több lelkipásztora van, a presbitérium három naptári évre választja közülük a presbitérium lelkészi elnökét. 52. § (1) A presbiteri gyűlést szükség szerint, de legalább negyedévenként kell tartani. (2) A presbiteri gyűlést össze kell hívni akkor is, ha a presbitérium tagjainak negyed része a tárgyalandó ügyek megjelölésével írásban kéri, vagy ha a felsőbb egyházi hatóság elrendeli. (3) A presbiteri gyűlés az egyháztagok számára nyilvános, de az elnök vagy a jelenlevő presbiterek negyedrészének kívánságára zárt ülést kell tartani.
I/18
(4) A presbiteri gyűlésen a pótpresbiterek és az egyházközség alkalmazottai tanácskozási joggal vehetnek részt. (5) Az egyházközség intézményeinek vezetőit tanácskozási joggal meg kell hívni. 53. § (1) A presbitérium gyűlésére a presbitérium valamennyi tagját a gyűlés helyének, idejének és a tárgyalandó ügyek megnevezésével legalább 48 órával előbb meg kell hívni rövid úton vagy levél útján. (2) A meghívón nem közölt ügyekben döntés nem hozható. A gyűlés előtt legalább 24 órával beadott minden önálló indítványt a napirendre fel kell venni. 54. § (1) Érvényes határozathozatalhoz a presbitérium tagjai több mint felének jelenléte szükséges. Ha a presbiteri gyűlés első ízben határozatképtelenség miatt nem volt megtartható, másodszori meghívásra a jelenlevők számára való tekintet nélkül határozatképes. (2) A presbitérium a jelenlevők szavazatainak egyszerű többségével (50% + 1) hozza határozatait. Szavazategyenlőség esetén az ülést vezető elnök szavazata dönt. Személyi kérdés esetén titkos szavazással kell dönteni. 55. § A presbiteri gyűlést a lelkész imádkozással és bibliaolvasással nyitja meg és imádkozással zárja be. 56. § A presbiteri gyűlésről a jelenlevők nevének felsorolásával, valamint az ügyek tárgyalását részletesen feltüntető jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnökség, a jegyző és a két felkért tag aláírása hitelesít. A jegyzőkönyvet a következő presbiteri gyűlésen ismertetni kell, a határozatokat fel kell olvasni, és ezután kerül sor a hitelesítésére. 57. § (1) A presbitérium határozata ellen közlését követő 15 napon belül az egyházmegyei közgyűléshez fellebbezésnek van helye. (2) A határozat ellen fellebbezéssel élhet az, akit a határozat érint, illetve az egyházközség választóinak 1/10 része. (3) Ha a presbitérium megállapítja, hogy határozata jogszabályt sért, azt saját hatáskörében visszavonhatja vagy módosíthatja. Ellenkező esetben a fellebbezést a presbitérium elnöke a presbitérium észrevételével együtt 8 napon belül köteles az egyházmegyei közgyűléshez felterjeszteni. 58. § (1) A presbitérium határozata csak az egyházmegyei közgyűlés jóváhagyása után válik érvényessé, ha: a) az egyházközségek addigi beosztásának és egymáshoz való viszonyának a változtatására, új egyházközség szervezésére, vagy az egyházközségeknek több önálló egyházközségekre való megosztására, b) új lelkészi állás szervezésére, illetve létező megszüntetésére vonatkozik. (2) A presbitérium határozata fokozatos egyházi hatóság jóváhagyásával válik érvényessé, ha a döntés:
a) ingatlan vagyon szerzésére, megterhelésére vagy elidegenítésére, kölcsön felvételére, b) ajándék, örökség elfogadására vagy visszautasítására, c) műemlék vagy műemlék jellegű ingatlanra, műkincs vagyonra, egyházi tulajdon átalakítására vagy építkezésre vonatkozik. (3) A jóváhagyási rendet a gazdálkodásra vonatkozó egyházi jogszabályok állapítják meg. 59. § (1) Ha felsőbb egyházi hatóság azt észleli, hogy az egyházközség jogszabálysértő határozatot hozott, a határozat végrehajtásának felfüggesztését rendelheti el, és határidő kitűzésével a határozat felülvizsgálatára vagy megváltoztatására hívhatja fel a presbitériumot. Ha a presbitérium ennek nem tesz eleget, az ügyet az egyházmegyei elnökség döntés végett az egyházmegyei közgyűlés elé terjeszti. (2) Amennyiben az egyházmegyei közgyűlés a presbitérium határozatát hatályon kívül helyezi, a presbitérium 15 napon belül megfelelő új határozatot köteles hozni. (3) Ha a presbitérium sorozatosan törvényellenes határozatokat hoz vagy a felsőbb egyházi hatóságok törvényes rendelkezéseinek végrehajtását megtagadja, az egyházmegyei közgyűlés kimondhatja a presbitérium feloszlatását és új presbitérium megválasztását. A választás megtörténtéig az egyházközség ügyeinek vitelére az egyházmegye másik egyházközségnek presbitériumát jelölheti ki. I V. fejezet A kántor 60. § A gyülekezeti éneklés vezetésére és általában az egyházi ének- és zenekultúrának a gyülekezetekben történő fejlesztésére és ápolására minden egyházközség kántori állást tarthat fenn. 61. § (1) A kántori állásra olyan egyháztagot lehet választani, aki megfelelő zenei képesítéssel rendelkezik, vagy aki sikeres kántori vizsgát tett és oklevelet szerzett. (2) A kántorok képzésének és képesítésének rendjét a Magyarországi Református Egyház kántorképzési és képesítési szabályzata határozza meg. 62. § A kántor köteles: a) példamutató keresztyén életet élni, b) hivatali működésében a lelkész utasítása szerint eljárni, c) a gyülekezetben az egyházi éneklés és egyházi zenekultúra színvonalának emelésére a lehetőségekhez mérten a legjobb tudása szerint mindent megtenni, d) az istentiszteleteken és temetési szertartásokon elsősorban a Zsinat által kötelezően használatra rendelt énekeskönyvet használni,
I/19
e) az istentiszteleteken, a temetési és egyéb szertartásokon az alkalom komolyságához illő öltözetben megjelenni. 63. § A kántort a presbitérium választja, és javadalmát díjlevélben állapítja meg. 64. § Ha a kántor lelkészi képesítéssel is rendelkezik, szolgálati viszonya és fegyelmi felelőssége tekintetében az egyházi törvények az irányadók. Ha lelkészi képesítéssel nem rendelkezik, munkaviszonya tekintetében a mindenkor hatályos állami jogszabályok rendelkezései az irányadók. 65. § A presbitérium megbízhat ideiglenes minőségben meghatározott időre ének vezetésére alkalmas olyan egyháztagot, akinek nincs kántori képesítése. Az egyházközség pénztárosa 66. § A presbitérium az egyházközség anyagi javainak kezelésére az egyháztagok közül pénztárost választhat az egyházi tisztségviselők választására vonatkozó szabályok szerint. 67. § Az egyházközség pénztárosának kötelességei: a) az egyházközség pénzeszközeit a presbitérium utasítása szerint a lelkész és az egyházközségi gondnok felügyelete alatt kezeli, b) gondoskodik az önkéntes egyházfenntartói járulékok és egyéb adományok pontos nyilvántartásáról, c) nyilvántartja és az esedékesség időpontjában befizeti az egyházközséget terhelő adókat és járulékokat, d) az évi számadást minden tételben bizonylatokkal felszerelve és az év végétől számított egy hónap alatt elkészíti, és a presbitériumhoz megvizsgálás végett beadja. Egyházfi és harangozó 68. § (1) Az egyházközség elnöksége a presbitérium hozzájárulásával a templomi rend fenntartása céljára és az egyházi gyűlések körüli, valamint az egyházközségi igazgatásban szükséges segédkező munkák végzésére egyházfit, a harangozásra, valamint az egyházi hivatalos helyiségek rendben tartására és más munkák végzésére harangozót alkalmazhat. (2) Az egyházfi és a harangozó feladatait a presbitérium állapítja meg, működésére a lelkész és a gondnok felügyel. Munkaviszonyára a mindenkor hatályos állami jogszabályok az irányadók. Bizottsági előadók és külön megbízottak 69. § A presbitérium az egyházközség külön meghatározott feladatainak elvégzésére (szeretetszolgálat, iratterjesztés, építésügyi, stb.) bizottsági előadókat vagy külön megbízottakat választhat, akik tevékenységükről a presbitériumnak beszámolni tartoznak. Bizottsági előadókul vagy külön megbízottakként presbiteri tisztséget nem viselő személyek is megválaszthatók.
Tanítók, tanárok 70. § A református egyházi iskolarendszerre, azok szervezetére, valamint az egyház alapfokú, középfokú és felsőfokú iskoláiban működő nevelőkre vonatkozóan külön tanügyi egyházi törvény rendelkezik. Gyűjtemények munkatársai 71. § (1) A gyűjtemények munkatársául olyan felsőfokú végzettségű és lehetőleg lelkészi képesítésű egyháztagot kell alkalmazni, aki rendelkezik a megkívánt szakképzettséggel, vagy tudományos és szakmai munkásságánál fogva alkalmasnak minősül a gyűjteményi szolgálatra. (2) Kivételesen szakképesítéssel nem rendelkező munkatárs is alkalmazható azzal a feltétellel, hogy az alkalmazó testület határidő megjelölésével kiköti, hogy a munkaköre betöltéséhez szükséges szakképzettséget meghatározott határidőn belül megszerzi. (3) A gyűjteményi munkatársak tartoznak hivatalukban hűségesen eljárni, szakmabeli ismereteiket gyarapítani, a rájuk bízott javak őrzésében, kezelésében gondosan eljárni, a Magyarországi Református Egyházban folyó tudományos kutatást elősegíteni, az egyház tanítói szolgálatában szükség szerint részt venni, s mind hivatali ténykedésükkel, mind tisztes magaviseletükkel példaképpen elöljárni. A szeretetintézmények munkatársai 72. § (1) A szeretetintézményekben végzett munkára elsősorban megfelelő szakképesítéssel rendelkező munkatársakat kell alkalmazni. (2) Olyan munkakörben, amelyhez szakképesítés nem szükséges, a szolgálatra elhívatottságot érző és arra megfelelő személyt kell alkalmazni. (3) Az intézetek alkalmazottai a reájuk bízottak között megbízásukhoz híven, legjobb tudásuk szerint hűséggel és szeretettel végezzék munkájukat. (4) A szeretetintézmények alkalmazottai alkalmazásának rendjét, jogaikat és kötelezettségeiket a Magyarországi Református Egyház Szeretetszolgálatának szervezeti és működési szabályzata határozza meg. A szeretetintézményekben dolgozó lelkészi képesítésű munkások szolgálati viszonya és fegyelmi felelőssége tekintetében az egyházi törvények, a lelkészi képesítéssel nem rendelkező munkások munkaviszonya tekintetében a mindenkor hatályos állami jogszabályok rendelkezései az irányadók. Igazgatási alkalmazottak 73. § (1) A Magyarországi Református Egyház önkormányzati joggal bíró testületei, intézetei és intézményei, valamint a Zsinat hivatalokat tartanak fenn, mind maguk, mind pedig a joghatásuk alatt levő intézmények igazgatására.
I/20
(2) A hivatalok szervezetét és feladatkörét és az abban foglalkoztatottak szakképesítésére vonatkozó szabályokat a hivatalt fenntartó testület által megállapított szabályrendelet határozza meg. 74. § A hivatalok alkalmazottainak kötelessége, hogy példamutató keresztyén életet éljenek, és hivatali munkájukat a törvények alapján legjobb tudásuk szerint lássák el.
H A R M A DIK R ÉSZ Az egyházmegye I. fejezet Az egyházmegye szervezete 75. § Több egyházközségnek az egyházi kormányzás és igazgatás céljából felsőbb hatósággá egyesülése az egyházmegye. Az egyházmegye jogi személy. 76. § Új egyházmegye kialakítása, vagy a meglevő egyházmegye megszüntetése, vagy területi határainak módosítása tárgyában a területileg illetékes egyházkerületi közgyűlés határoz. Erre irányuló kérelmet az érdekelt egyházközségek, egyházmegyék terjesztik elő. Kezdeményezheti az egyházkerület is. 77. § (1) Az egyházmegye önkormányzati, felügyeleti és igazgatási feladatait teljesítik: a) az egyházmegyei közgyűlés, b) az egyházmegyei tanács, c) az egyházmegye elnöksége, d) az egyházmegye tisztségviselői, alkalmazottai, e) az egyházmegyei közgyűlés által alakított vagy az egyházmegye elnöksége által kiküldött bizottságok. (2) Minden egyházmegye missziói, tanulmányi, gazdasági, diakóniai, iskolai és vallásoktatási, számvizsgáló bizottságot alakíthat. Ezen kívül szükség esetén más bizottságok is alakíthatók. (3) Az egyházmegyének joga van egyházi törvényben megszabott keretek között egyházi törvénnyel nem szabályozott egyházmegyei tisztséget szervezni, s annak feladatait meghatározni, vagy az egyházmegyéhez tartozó egyházközségek bármely tagját egyházmegyei feladat teljesítésére felkérni. II. fejezet Az egyházmegye tisztségviselői és alkalmazottai 78. § (1) Az egyházmegye tisztségviselői: az esperes, az egyházmegyei gondnok, a lelkészek és a világiak közül egyenlő számmal választott egyházmegyei tanácsosok, a lelkészi és világi főjegyző, a lelkészek és a világiak közül egyenlő számmal választott jegyzők,
a jogtanácsos, az egyházmegyei bírák, a pénztáros, a számvevő, a levéltáros. (2) Az egyházmegye más tisztségek, valamint alkalmazottak felől is rendelkezhet szabályrendeletben. 79. § (1) Az egyházmegyei tisztségviselők az egyházmegyei közgyűlés előtt tett esküvel foglalják el tisztségüket. Akit olyan tisztségre választanak meg, amelyet már addig is betöltött, nem tesz újabb esküt. (2) Az egyházmegyei tisztségviselő tisztsége megszűnik az általános tisztújítás idején, továbbá elhalálozás, az egyházmegyei közgyűlés által elfogadott lemondás, jogerős bírói határozattal történt elmozdítás folytán, valamint a lelkészi tisztség betöltőjére nézve akkor is, ha az egyházmegyében megszűnik egyházmegyei lelkészi tisztség viselésére jogosító hivatalt betölteni. Lelkészi tisztséget betöltő egyházmegyei tisztségviselő egyházmegyei tisztségének megszűnése nem jelenti egyben lelkészi állásáról való lemondását is. (3) Az az egyházmegyei tisztségviselő, aki az egyházmegyei közgyűlésről három ízben igazolás nélkül elmarad, tisztségéről lemondottnak tekintendő, s helyének betöltéséről az egyházmegyei közgyűlés intézkedik. Az esperes 80. § (1) Esperesnek olyan lelkész jelölhető, aki a jelölést megelőzően legalább 10 évi folyamatos, önálló gyülekezeti lelkészi szolgálattal rendelkezik. (2) Az esperest az egyházmegyében önálló lelkészi tisztséget viselők közül kell választani. (3) Az esperest tisztségében az egyházmegyei közgyűlés erősíti meg, és ezt az egyházkerületi közgyűlésnek bejelenti. 81. § Az esperest akadályoztatása, valamint az esperesi tisztség üresedése esetén valamennyi funkciójában az egyházmegyei lelkészi főjegyző helyettesíti. 82. § (1) Az esperes elnöktársával, az egyházmegyei gondnokkal együtt képviseli az egyházmegyét. (2) Az esperes az egyházmegyei gondnokkal együtt az egyházmegyéhez tartozó egyházközségek és egyházi tisztségviselők felügyelője, az egyházmegyei és felsőbb egyházi hatóságok határozatainak végrehajtója. (3) Tisztségénél fogva tagja az egyházmegyei közgyűlésnek, az egyházmegyei tanácsnak, az egyházkerületi közgyűlésnek, az esperes-gondnoki értekezletnek. (4) Az esperes hatáskörébe tartozik különösen: a) az egyházmegyei közgyűlésnek az egyházmegye életéről jelentést tesz, b) lelkészek választása és helyettesítése ügyében a törvények szerint intézkedik, c) az egyházközségi választások alkalmával a törvényben megjelölt hatáskörben intézkedik, d) az egyházközségek vagyonleltárát és költségvetését jóváhagyja,
I/21
e) az egyházközségi választók névjegyzékét hitelesíti, f) a lelkészcsaládokat pásztorolja. (5) Az esperes elnöktársával, az egyházmegyei gondnokkal együtt: a) az egyházmegyei közgyűlés és tanács összehívása iránt intézkedik, a tanácskozásukat vezeti, b) az egyházközségi választók névjegyzéke ellen beadott fellebbezéseket elbírálja, c) az egyházmegyében működő bizottságok tevékenységét irányítja, d) a megállapított költségvetés keretén belül elnöktársával egyetértésben utalványoz, e) az egyházmegye pénztárára felügyel, f) az egyházmegye levéltárára és az egyházmegye területén levő műemlékekre felügyel, g) az Országos Református Egyházi Közalap ügyében és a Református Lelkészi Nyugdíjintézetre vonatkozóan a törvény szerint reá váró feladatokat teljesíti, h) dönt az egyházi törvényben hatáskörébe utalt ügyekben. 83. § (1) Az esperes az egyházmegye minden egyházközségét köteles az egyházmegyei gondnokkal együtt évente meglátogatni (canonica visitatio). Minden egyházközséget évente legalább egy alkalommal meg kell vizsgálni. Ha az esperes és az egyházmegyei gondnok ezt személyesen nem tudja teljesíteni, felkérésükre egyházmegyei tanácsosok járnak el. (2) Az esperesi látogatásról az esperes vagy az általa megbízott látogató küldöttség jegyzőkönyvet készít, amelyben az egyházközség életének minden mozzanatára ki kell terjedni. (3) Az esperes a jegyzőkönyvek alapján készített jelentést az egyházmegyei közgyűlés elé terjeszti. Egyházmegyei gondnok 84. § (1) Egyházmegyei gondnokká élő hitű és az egyházi szolgálatra való készségben kiemelkedő, az egyházmegye vezetésére alkalmas és közmegbecsülésben álló presbiter választható, aki legalább 5 év presbiteri szolgálattal rendelkezik. (2) Az egyházmegyei gondnok választását az egyházmegyei közgyűlés erősíti meg és az egyházkerületi közgyűlésnek bejelenti. 85. § Az egyházmegyei gondnokot akadályoztatása vagy a tisztség üresedése esetén törvényes helyettese, az egyházmegyei világi főjegyző helyettesíti. 86. § (1) Az egyházmegyei gondnok elnöktársával, az esperessel együtt képviseli az egyházmegyét. (2) Tisztségénél fogva tagja az egyházmegyei közgyűlésnek, az egyházmegyei tanácsnak, az egyházkerületi közgyűlésnek, az esperes-gondnoki értekezletnek.
(3) Az egyházmegyei gondnok hatáskörébe tartoznak értelemszerűen a 82. § (5) bekezdésében és a 83. §-ban meghatározott ügyek. Az egyházmegyei főjegyzők és jegyzők 87. § (1) Az egyházmegyében egy lelkészi és egy világi főjegyzőt kell választani, akik az esperes, illetve az egyházmegyei gondnok általános helyettesei. Ezenkívül a szükséghez képest egy vagy több lelkészi és világi jegyzőt kell választani. A jegyzők számát az egyházmegyei közgyűlés állapítja meg, egyenlően a lelkészek és világiak sorából. (2) A főjegyző helyettese a hivatali kor szerint legidősebb jegyző. (3) Az egyházmegyei jegyzők feladata: az egyházmegyei közgyűlés és tanácsülés tárgysorozatának előkészítése, az egyházmegyei gyűlések jegyzőkönyvének elkészítése, és a szükséghez képest segítségnyújtás az egyházmegyei ügyvitelben. Az egyházmegyei jogtanácsos 88. § (1) Az egyházmegyei jogtanácsost egyházi tisztségre választható ügyvéd, jogtanácsos, illetve általános jogi szakvizsgával rendelkező egyháztagok sorából az egyházmegyei közgyűlés választja. Több jogtanácsos is választható, ebben az esetben feladataik megosztása tekintetében az egyházmegye elnöksége határoz. (2) Az egyházmegyei jogtanácsos feladatai: a) az egyházmegyei közgyűlésen, valamint az egyházmegyei bíróság tárgyalásán részt vesz, és indítványokat terjeszt elő, b) az egyházmegyét az egyházmegye elnökségének, az egyházmegyébe tartozó egyházközségeket pedig az egyházközségek elnökségének megbízása alapján bíróságok és hatóságok előtt képviseli, c) okiratokat, szerződéseket készít, ellenjegyez és jogi véleményt ad, d) mindazt a munkát végzi, amelyet törvény vagy szabályrendelet feladatává tesz, e) az egyházmegyei jogtanácsost bírósági ügyekben való eljárásáért, okiratok és szerződések készítéséért az általa képviselt testület részéről díjazás illeti meg. Tevékenységéért az ügyvédi törvényben meghatározott felelősséggel tartozik.
I/22
Az egyházmegyei pénztáros és számvevő 89. § (1) Az egyházmegyei pénztárost és számvevőt az egyházmegyei közgyűlés számviteli és pénzügyi képesítéssel rendelkező lelkészi vagy világi egyháztagok köréből választja. (2) A pénztáros kezeli az egyházmegye pénzeszközeit teljes és kizárólagos felelősséggel, előkészíti az egyházmegye költségvetését és zárószámadását, a számvevő pedig ellenőrzi az egyházmegye és az egyházközségek részéről a számviteli és pénzügyi rend betartását. A számvevőt ezért a tevékenységéért fegyelmi felelősség terheli. Az egyházmegyei levéltáros 90. § Egyházmegyei levéltárossá az egyházmegye területén lakó, főiskolai vagy egyetemi lelkészi vagy szakirányú végzettségű egyháztagot választhat az egyházmegyei közgyűlés. Az egyházmegyei levéltáros kezeli az egyházmegye levéltárát, és az okiratokról pontos nyilvántartást vezet, az iratokról másolatot állíthat ki hitelesítéssel az erre vonatkozó szabályok szerint. Eredeti iratokat a levéltárból nem adhat ki. Hatósági jogkörben felügyeli az egyházközségek, egyházi iskolák és más, az egyházmegye joghatósága alá tartozó intézmények levéltárait. III. fejezet Az egyházmegyei közgyűlés 91. § (1) Az egyházmegyei közgyűlést alkotják: a) az esperes és az egyházmegyei gondnok, a lelkészi és világi főjegyzők, b) lelkészi és világi tanácsosok, c) lelkészi és világi jegyzők, d) az egyházmegyei jogtanácsos, e) minden megválasztott gyülekezeti lelkész, missziói gyülekezetbe kinevezett missziói lelkész, helyettes lelkész,12 f) az egyházközségek szavazati számértékének megfelelő létszámban beküldött világi képviselői, g)13 h) területe szerint az illetékes egyetem, főiskola egy tanár képviselője, i) területén működő középiskolák, általános iskolák és óvodák egy-egy tanár (tanító) képviselője, j) a területén működő egészségügyi, szeretetintézmények és a tudományos gyűjtemények egy-egy képviselője.
(2) Az egyházmegyének e törvényszakaszban fel nem sorolt tisztségviselői, az egyházmegye bírái és pótbírái az egyházmegyei közgyűlésen szavazati jog nélkül tanácskozó tagok. (3) Az egyházmegyében működő egyéb, a törvény 91. § (1) e) pontjában fel nem sorolt, önálló és nem önálló jogállású lelkészek, akik az egyházmegyébe nyertek bekebelezést, az egyházmegyei közgyűlés tanácskozásában szavazati jog nélkül vehetnek részt.14 92. § (1) Egyházmegyei közgyűlést évenként legalább egyszer kell tartani. Szükség esetén az elnökség többször is összehívhatja a közgyűlést. Az egyházmegyei közgyűlést alkotó tagjai ¼ részének írásos, indokolt kérelmére 30 napon belül össze kell hívni. (2) A közgyűlés időpontját az egyházmegye elnöksége tűzi ki, amelyet a határnap előtt legalább 15 nappal a tárgysorozat közlésével kell összehívni. (3) A közgyűlésről elmaradt közgyűlési tagokkal szemben követendő eljárást egyházmegyei szabályrendelet állapítja meg. Az az egyházmegyei tisztségviselő, aki az egyházmegyei közgyűlésről három ízben igazolás nélkül elmarad, tisztségéről lemondottnak tekintendő, s helyének betöltéséről az egyházmegyei közgyűlés intézkedik. 93. § (1) A közgyűlés nyilvános; imádkozással és bibliaolvasással kezdődik, és imádkozással fejeződik be. (2) A közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal bíró tagok több mint fele jelen van. (3) A közgyűlés határozatait a jelenlevők szavazatainak egyszerű többségével hozza (50% + 1). Szavazategyenlőség esetén a tárgyalást vezető elnök szavazata dönt. 94. § (1) A közgyűlést mindig kettős elnökség vezeti. (2) A megjelenésben vagy elnöklésben akadályozott elnököt törvényes helyettese helyettesíti. (3) Az elnökség tagjai az elnöki feladatok végzése felől egymás között megegyezhetnek. 95. § (1) Az egyházmegyei közgyűlés tanácskozik és intézkedik az egyházmegyére tartozó minden egyházi és iskolai igazgatási ügyben, ha azt a törvény nem utalja az egyházmegyei bíróság hatáskörébe. (2) Az egyházmegyei közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az egyházmegyei szabályrendelet alkotása és az egyházközségi szabályrendeletek jóváhagyása, b) a megüresedett egyházmegyei tisztségek betöltése felől intézkedés, választás útján a tisztségek betöltése, c) egyházmegyei bizottságok alakítása, d) egyházkerületi közgyűlésre képviselők választása.
1 2 A 91. § (1) e)-t a ZS-274/2013.04.25. számú zsinati határozattal elfogadott 2013. évi II. törvény módosított. 13 A 91. § (1) g)-t a ZS-274/2013.04.25. számú zsinati határozattal elfogadott 2013. évi II. törvény hatályon kívül helyezte. 14 A 91. § (3)-t a ZS-274/2013.04.25. számú zsinati határozattal elfogadott 2013. évi II. törvény módosította.
I/23
(3) Az egyházmegyei közgyűlés hatáskörébe tartozik ezen kívül: a) a presbitérium feloszlatása és új választás elrendelése, b) az egyházmegye területén levő egyházközségekben a presbiterek számának jóváhagyása, c) felettes egyházi hatóságok által hozzá intézett felhívások és rendeletek végrehajtásának biztosítása, d) az egyházmegyében folyó egyházépítő munka szervezése, irányítása, e) települések és szórványok nyilvántartása és az egyházközségekhez beosztásukról intézkedés, f) az egyházlátogatásról beterjesztett jelentés tárgyalása, az egyházközségek lelki életének segítése és ellenőrzése, anyagi helyzetének felügyelete és szükség esetén segítése, az egyházközségek évi zárószámadásainak felülvizsgálata és jóváhagyása, g) közalapi járulékok megosztása az egyházközségek között, h) lelkészek választásának és álláscseréjének végleges megerősítése, ha a választás ellen a törvényes határidőn belül nem adtak be panaszt, vagy a panaszt jogerősen elutasították, a lelkész választását megtagadó egyházközségbe lelkész választása, i) a lelkészi képesítés kérelem hatályban tartására irányuló kérelem alapján javaslatot tesz az egyházkerületi közgyűlésnek a lelkészi képesítés legfeljebb 5 évig terjedő hatályban tartására vagy a kérelem elutasítására.15 j) a presbitérium határozata ellen beadott fellebbezés elbírálása, ha az ügy nem bírósági hatáskörbe tartozik, k) az egyházmegye elnökségének határozata és intézkedése ellen benyújtott fellebbezés elbírálása, amelyben az elnökség nem vehet részt, l) az egyházmegye javára tett ajándékozás, örökség elfogadása vagy visszautasítása tekintetében való határozathozatal, m) ingatlan vagyon szerzése, elidegenítése vagy megterhelése, kölcsön felvétele tekintetében való határozat, n) az egyházmegye költségvetésének megállapítása és a fedezet biztosításáról intézkedés, zárószámadás elfogadása, az egyházmegye költségvetésének és zárószámadásának jóváhagyása végett az egyházkerületi közgyűlés elé terjesztése, o) az egyházmegyei levéltár, könyvtár, múzeum és az egyházmegye területén levő műemlékek felügyelete, p) az esperes jelentésének tárgyalása, r) leányegyházközségeknek anyaegyházközséggé vagy anyaegyházközségeknek leányegyházközséggé ala1 5 16 17
kítása, valamint a társegyházközségek egymás közti viszonyának szabályozása ügyében határozat. s) döntés az egyházi közérdekből bírósági döntéssel megüresedett önálló gyülekezeti lelkészi állás betöltéséről, amennyiben a gyülekezeti lelkész és a gyülekezet közötti viszony megromlása a gyülekezetnek is felróható volt.16 96. § A közgyűlés maga alkotja meg tanácskozási szabályzatát és ügyrendjét, azonban az vagy a rajta tett változtatás mindig csak a határozat meghozatalát követő közgyűlésen alkalmazható. 97. § (1) Az egyházmegyei közgyűlés határozata ellen a kihirdetésének – ha pedig kézbesítésnek van helye –, kézbesítésének napját követő 15 napon belül az egyházkerületi közgyűléshez lehet fellebbezni. A fellebbezést az egyházmegyei elnökségnek kell benyújtani. (2) A határozat ellen fellebbezéssel élhet az egyházmegyei közgyűlés alkotó tagjainak 1/10-e és a határozattal érintett személy vagy testület. 98. § Az egyházmegye bizottságainak szervezetét, ezeknek, valamint az egyházmegye tisztségviselőinek munkakörét az egyházmegyei közgyűlés a törvényben megszabott keretek között szabályrendelettel állapítja meg. I V. fejezet Az egyházmegyei tanács és tanácsosok 99. § (1) Az egyházmegyei közgyűlés megválasztja az egyházmegyei tanácsosokat, 4–12 személyt, egyenlő számban a lelkészek és a világiak közül. A tanácsosok az elnökség felkérése alapján ellátják a kebelbeli egyházközségek látogatását. A tanácsosok az egyházmegyei tanács tagjait. (2) Az egyházmegyei közgyűlés a hatáskörébe utalt feladatok időközi teljesítésére egyházmegyei tanácsot alakít. Az egyházmegyei tanács tagjai: az egyházmegye elnöksége, a főjegyzők és 4–12 választott egyházmegyei tanácsos egyenlő számmal a lelkészek és a világiak közül. (3) Az egyházmegyei tanács tagjait az egyházmegyei közgyűlés hatévi időtartamra választja. A tanács tagjai az új közgyűlés megalakulásáig kötelesek működni. (4) Az egyházmegyei tanács a 95. § (2) a), b), c), és a (3) l), pontjának kivételével minden ügyben eljárhat és határozhat.17 (5) Az egyházmegyei tanács határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van.
A 95. § (3) i)-t a ZS-274/2013.04.25. számú zsinati határozattal elfogadott 2013. évi II. törvény építette be, ezáltal a soron következő pontok átszámozódtak. A 95 . § (3) s)-t a ZS-274/2013.04.25. számú zsinati határozattal elfogadott 2013. évi II. törvény építette be. A 99. § (4)-t a ZS-274/2013.04.25. számú zsinati határozattal elfogadott 2013. évi II. törvény módosította.
I/24
(6) Az egyházmegyei tanács határozatait a jelenlevők szavazatainak egyszerű többségével hozza. Szavazategyenlőség esetén a tárgyalást vezető elnök szavazata dönt. (7) Az egyházmegyei tanács az egyházmegyei közgyűlésnek munkájáról beszámolni tartozik. 100. § (1) Az egyházmegyei tanács határozata ellen kihirdetésének, ha pedig kézbesítésnek van helye, kézbesítésének napját követő 15 napon belül az egyházmegyei közgyűléshez lehet fellebbezni. A fellebbezést az espereshez kell benyújtani. (2) Az egyházmegyei tanács határozata ellen fellebbezéssel élhet az egyházmegyei közgyűlés alkotó tagjainak 1/10-e, a határozattal érintett személy vagy testület. V. fejezet Az egyházmegye elnöksége 101. § (1) Az egyházmegye elnöksége az esperes és az egyházmegyei gondnok. Az egyházmegye elnökségének hatáskörébe azok az ügyek tartoznak, amelyeket a törvény értelmében a két elnöknek együtt kell intéznie. (2) Az egyházmegye elnöksége intézkedéseiről és határozatairól a legközelebbi egyházmegyei tanácsnak, illetve közgyűlésnek köteles beszámolni. (3) Az egyházmegye elnökségének, valamint az esperesnek a határozata és intézkedése ellen, ha az egyházi törvény másként nem rendelkezik, az intézkedés napját, ha pedig kézbesítésnek van helye, a kézbesítés napját követő 15 napon belül az egyházmegyei közgyűléshez fellebbezésnek van helye. A fellebbezésnek a határozat, illetőleg intézkedés végrehajtására halasztó hatálya nincs. (4) Az egyházmegye elnökségének határozata és intézkedése ellen fellebbezéssel élhet az egyházmegyei közgyűlést alkotó tagjainak 1/10-e, a határozattal érintett személy vagy testület. Az egyházmegyei bíróság 102. § Az egyházmegyei bíróságról külön törvény rendelkezik.
NEGY EDIK R ÉSZ Az egyházkerület I. fejezet Az egyházkerület szervezete 103. § Több egyházmegyének az egyházi kormányzás és igazgatás céljából felsőbb hatósággá egyesülése az egyházkerület. Az egyházkerület jogi személy.
104. § Meglevő egyházkerület megszüntetése vagy új egyházkerület szervezése az egyházi törvényhozás hatáskörébe tartozik. Az egyházkerület területét érintő változás engedélyezése az egyházkerület előterjesztésére vagy a Zsinat kezdeményezésére az érdekelt egyházmegyei és egyházkerületi közgyűlések egyetértésével zsinati határozattal történik. 105. § (1) Az egyházkerület önkormányzati, felügyeleti és igazgatási feladatait teljesítik: a) az egyházkerületi közgyűlés, b) az egyházkerületi tanács, c) az egyházkerületi elnökség, d) az egyházkerület tisztségviselői és alkalmazottai, e) az egyházkerületi közgyűlés által alakított vagy az egyházkerület elnöksége által kiküldött bizottságok és küldöttségek. (2) Az egyházkerületi közgyűlésnek joga van egyházi törvénnyel nem szervezett egyházkerületi tisztséget szervezni, és ennek feladatait meghatározni, úgyszintén az egyházkerülethez tartozó egyházközségek bármely tagját tisztség ráruházása nélkül valamely egyházkerületi igazgatási feladat teljesítésére felkérni. II. fejezet Az egyházkerület tisztségviselői és alkalmazottai 106. § Az egyházkerület tisztségviselői: a püspök, az egyházkerületi főgondnok, a lelkészi és világi főjegyző, az egyházkerületi tanácsosok, a lelkészek és világiak közül egyenlő számmal választott jegyzők, a jogtanácsos, a gyűjteményi igazgató, a püspöki titkár. 107. § Az egyházkerület szabályrendeletben más tisztségek, valamint alkalmazottak felől is rendelkezhet, illetve egyes tisztségviselők által végzett teendők ellátására alkalmazottakat is foglalkoztathat beszámolási kötelezettséggel. A püspök 108. § Püspökké az választható, aki legalább 10 évi önálló lelkészi szolgálattal rendelkezik. 109. § A püspöknek abban az egyházkerületben, amelynek püspöke, gyülekezeti lelkészi tisztséget kell viselnie. Amennyiben a megválasztáskor még nem viselne, a választás jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül az egyházkerületben lelkészi állást kell elfoglalnia. Ezt a határidőt az egyházkerületi közgyűlés indokolt esetben egy évvel meghosszabbíthatja. 110. § A püspököt tisztségében az egyházkerületi közgyűlés erősíti meg. A megválasztott püspököt tisztségébe az egyházkerületi közgyűlés az esperesi kar által iktatja be eskütétel mellett az istentiszteleti rendtartásban megállapított ünnepélyességgel.
I/25
111. § A püspök tisztsége megszűnik elhalálozás, a lelkészi állásból nyugalomba vonulás, a lelkészi állás egyéb megszűnése, az egyházkerületi közgyűlés által elfogadott lemondás, jogerős bírói határozattal történt elmozdítás folytán, vagy a hatéves ciklus lejártával. 112. § A püspököt valamennyi funkciója tekintetében akadályoztatása vagy a püspöki tisztség megüresedése esetén az egyházkerület lelkészi főjegyzője helyettesíti. 113. § (1) A püspök elnöktársával, az egyházkerületi főgondnokkal együtt képviseli az egyházkerületet. (2) A püspök az egyházkerületi főgondnokkal együtt az egyházkerülethez tartozó egyházközségek, egyházmegyék és egyházi tisztségviselők felügyelője, az egyházkerületi tanács, egyházkerületi közgyűlés és a Zsinat határozatainak végrehajtója. (3) Tisztségénél fogva tagja az egyházkerületi közgyűlésnek, az egyházkerületi tanácsnak, az esperes-gondnoki értekezletnek, a Zsinatnak, a Zsinati Tanácsnak és a Zsinat Elnökségi Tanácsának. (4) A püspök elnöktársával, az egyházkerületi főgondnokkal együtt: a) az egyházkerületi közgyűlés összehívása iránt intézkedik, a tanácskozásokat vezeti, b) az egyházkerületben az egyházépítő munkát az egyházkerületi bizottságok közreműködésével irányítja, c) az egyházkerület területén levő tanintézetekre felügyel, d) az egyházkerület területén levő gyűjteményekre és műemlékekre felügyel, e) az egyházkerület hivatalaira és pénztárára felügyel, f) a megállapított költségvetés keretén belül utalványoz, g) az egyházkerület egyházközségeit folyamatosan látogatja (generalis visitatio), h) az egyházkerületben működő tisztségviselőket és alkalmazottakat szóbeli és írásbeli jelentéstételre hívhatja fel, i) dönt, intézkedik és eljár a törvényben hatáskörébe utalt ügyekben. (5) A püspök kizárólagosan jár el: a) a lelkészképesítő vizsgán képesítetteket a lelkészi szolgálatok teljesítésére felhatalmazza, a lelkészek felszentelését évenként az egyházkerület espereseinek segédkezésével az istentiszteleti rendtartásban megállapított eljárás szerint végzi, b) az egyházkerületi közgyűlésnek az egyházkerület életéről jelentést tesz, c) a missziói és intézeti lelkészt kinevezi, d) kirendeli a segéd- és a beosztott lelkészt.
Az egyházkerületi főgondnok 114. § (1) Egyházkerületi főgondnokká hitben és az egyházi szolgálatra való készségben kiemelkedő, az egyházkerület vezetésére alkalmas és közmegbecsülésben álló világi presbiter választható, aki legalább 6 év presbiteri szolgálattal rendelkezik. (2) Az egyházkerületi főgondnokot tisztségében az egyházkerületi közgyűlés erősíti meg. Az egyházkerületi főgondnok az egyházkerületi közgyűlés előtt tett esküvel foglalja el tisztségét. 115. § A főgondnokot akadályoztatása vagy a főgondnoki tisztség üresedése esetén az egyházkerületi világi főjegyző helyettesíti. 116. § (1) Az egyházkerületi főgondnok elnöktársával, a püspökkel együtt képviseli az egyházkerületet. (2) Tisztségénél fogva tagja az egyházkerületi közgyűlésnek, az egyházkerületi tanácsnak, az esperes-gondnoki értekezletnek, a Zsinatnak, a Zsinati Tanácsnak és a Zsinati Elnökségi Tanácsnak. (3) Az egyházkerületi főgondnok hatáskörébe tartoznak a 113. § (4) bek. a)–i) pontjaiban foglaltak. Az egyházkerületi főjegyzők és jegyzők 117. § (1) Az egyházkerületben egy lelkészi és egy világi főjegyzőt kell választani, akik a püspök, illetve a főgondnok helyettesei, valamint a szükséghez képest egy vagy több lelkészi és világi jegyzőt. A jegyzők számát az egyházkerületi közgyűlés állapítja meg, egyenlően a lelkészek és a világiak sorából. (2) A főjegyző helyettese a hivatali kor szerint legidősebb jegyző. (3) A törvénynek az egyházmegyei jegyzőkre vonatkozó rendelkezéseit az egyházkerületi jegyzőkre értelemszerűen kell alkalmazni. Az egyházkerület többi tisztségviselői és alkalmazottai 118. § (1) Az egyházkerületi jogtanácsosra a törvénynek az egyházmegyei jogtanácsosra vonatkozó rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni. (2) Az egyházkerület tisztségviselőinek és alkalmazottainak munkakörét az egyházkerület szabályrendelete állapítja meg. III. fejezet Az egyházkerületi közgyűlés 119. § (1) Az egyházkerületi közgyűlést alkotják: a) a püspök, az egyházkerületi főgondnok, a lelkészi és világi főjegyző, b) az egyházkerületi lelkészi és világi tanácsosok és jegyzők, c) minden egyházmegyéből az esperes és az egyházmegyei gondnok vagy törvényes helyetteseik,
I/26
d) az egyházmegyék által választott lelkészi és világi képviselők, e) az egyházkerületi jogtanácsos, f) egyházmegyénként a területén működő egyetemek, fő- és középiskolák egy-egy tanár képviselője, g) egyházmegyénként a területén működő általános alapfokú iskolák egy tanár képviselője, h) az egyházkerület területe szerint illetékes teológia, akadémia (hittudományi egyetem) egy tanár képviselője, i) az egyházkerület területén levő tudományos gyűjtemények egy képviselője. (2) Az egyházkerületnek e törvényszakaszban fel nem sorolt tisztségviselői az egyházkerületi közgyűlésnek szavazati jog nélküli tanácskozó tagjai, akik kívánságra kötelesek felvilágosítást adni. 120. § (1) Egyházkerületi közgyűlést évenként legalább egyszer kell tartani. Szükség esetén az elnökség többször is összehívhatja a közgyűlést. Az egyházkerületi közgyűlést alkotó tagjai egynegyed részének írásos kérelmére 30 napon belül össze kell hívni. (2) A közgyűlést a főbb tárgysorozati pontok megjelölésével és az indítványok beadása határidejének közlésével a határnap előtt legalább 15 nappal kell ös�szehívni. 121. § (1) A közgyűlés nyilvános, imádkozással és bibliaolvasással kezdődik, és imádkozással fejeződik be. (2) A közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal bíró tagok több mint fele jelen van. (3) A közgyűlés határozatait a jelenlevők szavazatainak egyszerű többségével hozza, szavazategyenlőség esetén a tárgyalást vezető elnök szavazata dönt. Személyi kérdésekben titkosan kell szavazni, szavazategyenlőség esetén sorshúzással kell dönteni. 122. § (1) A közgyűlést mindig kettős elnökség vezeti. (2) A megjelenésben akadályozott püspököt vagy egyházkerületi főgondnokot törvényes helyetteseik helyettesítik. (3) Az elnökség tagjai az elnöki feladatok végzése tekintetében egymás között megegyezhetnek. 123. § (1) A közgyűlésről elmaradt közgyűlési tagokkal szemben követendő eljárást egyházkerületi szabályrendelet állapítja meg. (2) Az az egyházkerületi tisztségviselő, aki az egyházkerületi közgyűlésről három ízben igazolás nélkül elmarad, tisztségéről lemondottnak tekintendő, s helyének betöltéséről az egyházkerületi közgyűlés intézkedik. 124. § (1) Az egyházkerületi közgyűlés tanácskozik és intézkedik az egyházkerületre tartozó egyházi és intézményi igazgatási ügyben. (2) Az egyházkerületi közgyűlés hatáskörébe tartozik különösen:
a) őrködik az evangéliumi tan tisztasága felett, hogy azt az egyházközségekben híven, az egyház hitelvei szerint és szellemében hirdessék és tanítsák, gondoskodik a hitélet ápolásáról, b) felügyel az egyház önkormányzati jogaira, c) kapcsolatot tart a többi egyházkerülettel, felügyel az egyházkerület hazai és nemzetközi kapcsolataira, d) intézkedik az egyházmegyék területének változtatása ügyében az érdekelt egyházközségek és egyházmegyék meghallgatásával, e) szabályrendeletet alkot, és az egyházmegyei szabályrendeletek jóváhagyása tárgyában határozatot hoz, f) egyházkerületi bizottságokat választhat, azok szervezetét megállapítja, a működésükre vonatkozó szabályrendeletet jóváhagyja, és működésükre felügyel, g) intézkedik a lelkészeknek évenkénti felszenteléséről, h) intézkedik az egyházkerületi tisztségviselők megválasztásáról, illetve választásának megerősítéséről, i) gondoskodik az egyházkerület területén folyó egyházépítő munka szervezéséről és irányításáról és a mutatkozó visszaélések és hiányok megszüntetéséről, j) másodfokon határoz az egyházmegyei közgyűlés határozatai ellen beadott fellebbezések tárgyában, k) elbírálja az egyházkerületi tanácsnak, az egyházkerület elnökségének, valamint a püspöknek a határozata vagy intézkedése ellen benyújtott fellebbezést, l) határozatot hoz az egyházkerületnek szánt ajándék, örökség elfogadása vagy visszautasítása tekintetében, m) dönt az egyházkerület ingatlanszerzési, illetve ingatlan elidegenítési, megterhelési ügyeinek kérdésében; valamint másodfokon dönt az elnökség által ingatlanszerzési, elidegenítési, vagy megterhelési ügyekben hozott határozatok elleni panaszok elbírálásában, n) megállapítja az egyházkerület költségvetését, rendelkezik fedezetről, elfogadja a zárószámadást, felülvizsgálja az egyházmegyék költségvetését és zárószámadását, o) felügyeli az egyházkerület területén levő gyűjteményeket és műemlékeket, p) határoz a zsinati képviselők igazolása ügyében, r) javaslatokat terjeszt elő a Zsinathoz, s) megtárgyalja a püspök jelentését, és dönt annak elfogadásáról, t) az egyházkerület területén működő egyházi alapítványok és egyesületek működését figyelemmel kíséri, u) dönt a lelkészi képesítés hatályban tartása ügyében. 125. § Az egyházkerületi közgyűlés maga állapítja meg tanácskozási szabályzatát és ügyrendjét. 126. § Az egyházkerület bizottságainak szervezetét, ezeknek, valamint az egyházkerület tisztségviselőinek munkakörét az egyházkerületi közgyűlés szabályrendelettel állapítja meg.
I/27
I V. fejezet Az egyházkerületi tanács 127. § (1) Az egyházkerületi közgyűlés a hatáskörébe utalt feladatok időszaki teljesítésére az egyházmegyék által megválasztott egyházkerületi tanácsosokból egyházkerületi tanácsot alakít. (2) Az egyházkerületi tanács az egyházkerület elnökségén és a főjegyzőkön kívül, valamint az egyházmegyék elnökségén kívül egyházmegyénként legalább 2, legfeljebb 4, az egyházmegyei közgyűlés által megválasztott tagból áll, egyenlő számmal a lelkészek és a világiak közül. A tagok egyikéül a teológiai akadémia (hittudományi egyetem) tanár képviselőjét, és az iskolák képviselőjét kell választani, akiket ha lelkészi tisztségre választhatók, a lelkészek, más esetben a világiak közé kell számítani. (3) Az egyházkerületi tanács a 124. § (2) bekezdés a), b), c), d), e), f), g), h), k), pontjainak kivételével minden ügyben határozhat.18 (4) Az egyházkerületi tanács határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. (5) Az egyházkerületi tanács határozatait a jelenlevők szavazatainak egyszerű többségével hozza. Szavazategyenlőség esetén a tárgyalást vezető elnök szavazata dönt. Személyi kérdésekben titkosan kell szavazni, szavazategyenlőség esetén sorshúzással kell dönteni. (6) Az egyházkerületi tanács az egyházkerületi közgyűlésnek munkájáról beszámolni tartozik. V. fejezet Az esperes-gondnoki értekezlet 128. § Az egyházkerület elnöksége az egyházkerület életét érintő időszerű kérdések megtárgyalására az egyházkerület főjegyzőit, espereseit és egyházmegyei gondnokait a szükséghez képest értekezletre hívhatja össze. Az esperes-gondnoki értekezlet az egyházkerület elnöksége mellett tanácsadó jelleggel működik. V I. fejezet Az egyházkerület elnöksége 129. § (1) Az egyházkerület elnöksége a püspök és az egyházkerületi főgondnok. Az egyházkerület elnökségének hatáskörébe azok az ügyek tartoznak, amelyeket a törvény értelmében a két elnöknek együtt kell intéznie.
(2) Az egyházkerület elnökségének határozata és intézkedése ellen, ha egyházi törvény másként nem rendelkezik, az intézkedés napját, ha pedig kézbesítésnek van helye, a kézbesítés napját követő 15 napon belül fellebbezésnek van helye az egyházkerületi közgyűléshez. A fellebbezésnek a határozat vagy az intézkedés végrehajtására halasztó hatálya van. V II. fejezet Az egyházkerületi bíróság 130. § Az egyházkerületi bíróságról külön törvény rendelkezik.
ÖTÖDIK R ÉSZ A zsinat I. fejezet A Zsinat szervezete 131. § A Magyarországi Református Egyház Zsinata a Magyarországi Református Egyház törvényhozó és legfőbb intézkedő testülete. 132. § A Zsinat megvizsgálja és megállapítja az egyház tanait (ius reformandi). 133. § A Zsinat a) egyházi törvényeket alkot, megállapítja az egyház alkotmányát, b) meghatározza az egyházi törvénykezés irányelveit és az egyházi fegyelmezés terén megvalósítandó feladatokat, c) megállapítja az egyházkerület megszűnését, vagy új egyházkerület szervezését, d) határoz az Országos Református Egyházi Közalap és a Református Lelkészi Nyugdíjintézet fenntartásáról és működéséről, e) határoz közoktatási és felsőoktatási, valamint egyéb intézmények létrehozásáról. A református oktatásügy szervezetéről, irányításáról és felügyeletéről rendelkezik: f) az ünnepekről, g) az istentisztelet rendjéről, h) a hivatalos bibliafordítás, az istentiszteleti rendtartás és az énekeskönyv ügyében, i) a lelkészképzés, valamint a lelkészképesítő vizsgák rendjének kérdésében, j) a tábori püspököt megválasztja, k) megválasztja tisztségviselőit, l) megválasztja az egyházkerületek által jelölteket a Zsinati Tanácsba és a különböző zsinati bizottságokba,
18 A 127. § (3)-t a ZS-274/2013.04.25. számú zsinati határozattal elfogadott 2013. évi II. törvény módosította
I/28
m) határoz az egyházkerületek területét érintő változások ügyében az egyházkerületek előterjesztésére, vagy saját kezdeményezésére az érdekelt egyházmegyei és egyházkerületi közgyűlések egyetértésével, n) határoz a Zsinati Iroda szervezeti kérdéseiben, o) intézkedik a Magyarországi Református Egyház egészét érintő kormányzási és igazgatási ügyekben, p) határoz általában mindazokban a kérdésekben, amelyek a Magyarországi Református Egyház legfőbb állásfoglalását vagy döntését igénylik. 134. § (1) A Zsinat időtartama hat év. A zsinati tagok megbízatása az új Zsinat megalakulásáig tart. (2) A Zsinat megbízatásának időtartamát naptári évenként kell számítani: január 1-jével kezdődik, és december 31-én szűnik meg. 135. § (1) A Zsinatnak összesen 100 tagja van. Közülük 20-an tisztségüknél fogva tagok, 80-at pedig az egyes egyházkerületek presbitériumai, illetőleg közgyűlései választanak a megadott keretszámok figyelembevételével. (2) A Zsinat tagjai tisztségüknél fogva: a) az egyházkerületek püspökei és főgondnokai, b) az egyházkerületek lelkészi és nem lelkészi főjegyzői, c) a protestáns tábori püspök, illetőleg amennyiben a protestáns tábori püspök nem református, a tábori püspök református helyettese (Hivatalvezető)19, d) a zsinati tanácsos, e) a zsinati jogtanácsos, f) az Országos Református Gyűjteményi Tanács elnöke. (3) A Zsinat ülésein tanácskozási joggal azok az esperesek, egyházmegyei gondnokok és a zsinati irodai osztályvezetők is részt vesznek, akik nem zsinati tagok. 136. § Az egyes egyházkerületek által választott zsinati képviselők: Dunamellék: 24 Dunántúl: 12 Tiszáninnen:12 Tiszántúl: 26 tanintézetek részéről: 4 (egyházkerületenként 1–1) egészségügyi (Dunamellék) és szeretetintézmények (Tiszántúl): 1–1 137. § (1) Az egyházmegyék zsinati képviselőinek fele részét az egyházmegyék lelkészei közül, a másik fele részét pedig a presbiteri tisztségre választható egyháztagok közül kell választani. (2) A választott zsinati képviselőségre a rendes tagokkal egyenlő számú pótképviselőt is kell választani. 138. § A zsinati képviselőket, valamint a tanintézetek, illetve szeretetintézmények zsinati képviselőit a működési területük szerint illetékes egyházkerületi elnökség igazolja. 19 módosította 2006. évi I. törvény
139. § A zsinati képviselők megválasztásáról az egyházmegyék az egyházkerületeket, az egyházkerületek a Zsinat elnökségét értesítik. 140. § Minden megválasztott zsinati képviselő csak egy helyről nyert megbízólevelet tarthat meg. Ha valakit több helyen választanak meg, megbízólevelének kézhezvételétől számított 8 napon belül az érdekelt egyházkerületek elnöksége határidő kitűzésével nyilatkozattételre hívja fel, és ha a határidő alatt nem nyilatkozik, zsinati tagságáról lemondottnak kell tekinteni. 141. § (1) A zsinati tag akadályoztatása esetén a Zsinat elnöksége pótképviselőt hív be. (2) A zsinati tagság megszűnése esetén a Zsinat elnöksége intézkedik az érdekelt egyházmegye elnökségénél új pótképviselő választása iránt. (3) A zsinati lelkészi képviselő zsinati tagsága az egyházmegyében betöltött lelkészi tisztség megszűnésével megszűnik. A zsinati világi képviselő zsinati tagsága az egyházmegyéből való elköltözésével megszűnik. (4) Ha a választott zsinati tagot püspöknek, egyházkerületi főgondnoknak, lelkészi vagy világi főjegyzőnek, zsinati tanácsosnak, zsinati jogtanácsosnak vagy az Országos Református Gyűjteményi Tanács elnökének megválasztják, tagsági helye megüresedik, és erre időközi választást kell tartani. (5) A zsinati tag időközi választással nyert megbízatása a Zsinat 6 éves időtartamának lejártáig terjed. 142. § (1) Az újonnan megnyílt Zsinat istentisztelettel kezdődik. (2) Az első ülésen a tagok megbízóleveleiket az elnökségnek benyújtják, amely azt megvizsgálja, ennek eredményét bejelenti, és megállapítja a megjelent és igazolt képviselők névsorát. (3) Az újonnan megnyílt Zsinat a korelnökök (a legidősebb lelkészi és világi zsinati képviselők) elnöklése mellett, és korjegyzők (két legfiatalabb lelkészi és két legfiatalabb világi) közreműködésével, titkos szavazással, első ülésén megválasztja: – lelkészi és világi elnökét, alelnökeit, valamint – három lelkészi és három világi jegyzőjét. Ugyanezen első ülésén megválasztja: – a Zsinati Tanács tagjait az egyházkerületek javaslata alapján. (4) A Zsinat második ülésén választja meg a Zsinat Elnökségének javaslata alapján: – a zsinati tanácsost, – a zsinati jogtanácsost, – az Országos Református Gyűjteményi Tanács elnökét (a gyűjtemények vezetői véleményének meghallgatásával), valamint megválasztja az egyházkerületek javaslata alapján: – a Zsinati Bíróság tagjait, – a zsinati bizottságok tagjait.
I/29
(5) A Zsinat Elnöksége határozatlan időre alkalmazza – a Zsinat Elnökségi Tanácsa javaslata alapján: – a Zsinati Iroda osztályvezetőit, – a Zsinati Iroda munkatársait, – a Zsinat egyházzenei előadóját. (6) A Zsinat a Zsinat Elnökségének javaslatára meghívás vagy pályázat útján választja meg: – a Kálvin Kiadó igazgatóját, – a Református Pedagógiai Intézet igazgatóját, – a Református Pedagógiai Szakszolgálat igazgatóját, – az egyházi sajtóorgánumok felelős vezetőit, – a rádiós és televíziós vallási adások felelős szerkesztőit, – a Református Lelkészi Nyugdíjintézet igazgatóját. (7) A Zsinat megalkotja tanácskozási szabályzatát és ügyrendjét. (8) A Zsinat háznagyi teendőit a zsinati tanácsos látja el. 143. § Az elnököket és az alelnököket az egyházkerületek püspökei és az egyházkerületek főgondnokai közül kell választani. 144. § (1) A Zsinat üléseit mindig kettős elnökség vezeti. (2) A megjelenésben vagy elnöklésben akadályozott elnököt az alelnök, ennek akadályoztatása esetén az a lelkészi, illetve világi képviselő helyettesíti, aki a Zsinatnak legrégibb idő óta megszakítás nélkül rendes tagja. A tanácskozás vezetésére nézve az elnökök egymás között állapodnak meg. 145. § Szavazati joguk az igazolt képviselőknek és azoknak a tagoknak van, akik a Zsinatnak tisztségüknél fogva tagjai. 146. § A Zsinat határozatképes, ha tagjainak legalább a kétharmada jelen van. 147. § A Zsinat határozatait a jelenlevők szavazatainak egyszerű többségével hozza (50% + 1). Szavazategyenlőség esetén választásnál sorshúzás, minden más határozatnál a tárgyalást vezető elnök szavazata dönt. 148. § (1) A Zsinat ülései nyilvánosak. Az elnökségnek vagy 20 tagnak indítványára zárt ülést kell tartani. (2) A Zsinat ülései áhítattal kezdődnek, és imádkozással fejeződnek be. 149. § (1) A Zsinat ülését a főbb tárgysorozati pontok megjelölésével és az esetleges indítványok beadása határidejének közlésével a határnap előtt legalább 30 nappal kell összehívni az elnökség által meghatározott helyre. Rendkívüli esetben az elnökség az ülést 8 nappal a határnap előtt is összehívhatja.
(2) A Zsinat üléseit bármikor elnapolhatja. A Zsinat Elnöksége a Zsinati Elnökségi Tanács határozata alapján, vagy 20 zsinati tag együttes írásbeli kérelmére 60 napon belül köteles összehívni a Zsinatot a napirend írásbeli megjelölésével. 150. § A zsinati jogtanácsost a Zsinat választja az ügyvéd presbiter egyháztagok sorából. Feladataira nézve irányadók a tv. 88. §-ában foglaltak. 151. § Az Országos Református Gyűjteményi Tanács elnökét a Zsinat választja a szakirányú egyetemi végzettséggel rendelkező egyháztagok sorából. 152. § A Zsinat szabályrendelettel állapítja meg működését. II. fejezet Zsinati szakbizottságok 20 153. § (1) A Zsinat a tanácskozási ügyek előkészítésére zsinati szakbizottságokat választ. A zsinati bizottságok a Zsinat szakmai tanácskozó, véleményező és döntés-előkészítő szervei. (2) A Zsinat tagjai közül az alábbiakban felsorolt állandó bizottságokat választja: 1. Diakóniai és Egészségügyi Bizottság 2. Gazdasági Bizottság 3. Jogi és Egyházalkotmányi Bizottság 4. Kommunikációs Bizottság 5. Külügyi és Ökumenikus Bizottság 6. Missziói Bizottság 7. Nyugdíjintézeti Intézőbizottság 8. Oktatásügyi Bizottság 9. Számvizsgáló Bizottság 10. Tanulmányi és Teológiai Bizottság (3) A bizottsági tagok megválasztása az egyházkerületek ajánlása alapján történik. (4) A bizottságok munkáját az Elnökségi Tanács egy-egy tagja felügyeli. (5) A Zsinat, az Elnökség javaslatára egyes kiemelt kérdésekre ad-hoc bizottságot hozhat létre, megjelölve a bizottság célját, feladatát, fennállásának időtartamát. (6) A bizottságok az egyes szakmai területek munkájának segítésére, szervezésére, ügyeinek tartalmi előkészítésére szakértőket kérhetnek fel, szakértői testületeket hozhatnak létre, melynek tagsága az egyházhoz kötődő szakértőkből jelölhető. (7) Az állandó bizottságok tagjainak számáról, részletes feladatairól és működéséről a Zsinat Tanácskozási Szabályzata és ügyrendje rendelkezik.
20 Módosította a 2006. évi IV. törvény
I/30
III. fejezet A Zsinati Tanács 154. § (1) A Zsinat a törvényhozás körébe nem tartozó feladatok időközi teljesítésére a Zsinat tartamára Zsinati Tanácsot választ. (2) A Zsinati Tanács hatáskörébe tartozik mindazon ügyek tárgyalása, eldöntése és intézése, amelyek e tv. 132. és 133. § a)–m) pontjai alapján nem tartoznak a Zsinat kizárólagos hatáskörébe. A Zsinati Tanács hatáskörébe tartozik különösen: a) a Zsinat határozatainak végrehajtásáról intézkedik, b) a Zsinat együtt nem léte alatt ápolja az egyház ökumenikus kapcsolatait és irányítja ökumenikus szolgálatát; kifejezésre juttatja az egyház állásfoglalását az emberiség, népünk és a társadalom jelentős kérdéseiben, c) a Zsinat elé kerülő javaslatok, tervezetek elkészítéséről gondoskodik, általában a Zsinat működéséhez szükséges előmunkálatok végzése iránt intézkedik, d) az egyház jelentős élettevékenységéről szóló, s a Zsinati Iroda osztályai, valamint az országos hatáskörű intézmények által előkészített évi jelentéseket tárgyalja, így különösen: – a missziói jelentés – beleértve a vallásoktatási, szórványmissziói, – ének- és zeneügyi jelentést, – egyházalkotmányi és jogi jelentést, – tanulmányi jelentést, – diakóniai és egészségügyi jelentést, – sajtójelentést – beleértve a könyvkiadói és lapkiadói, valamint a rádiós és televíziós tevékenységről szóló jelentést, – külügyi és ökumenikus jelentést, – nyugdíjintézeti jelentést, – a gyűjtemények munkájáról szóló jelentést – beleértve a levéltárakról, könyvtárakról, múzeumokról és műemlékvédelemről szóló jelentést, – iskolaügyi jelentést a felső-, közép- és alapfokú iskolák működéséről, e) a Közalap, valamint az országos szintű és önállóan gazdálkodó testületek, intézmények és szolgálati ágak évi költségvetését megállapítja, f) a közalapi járulékok évi együttes összegének az egyházkerületek között való felosztása tárgyában határoz, g) az egyházat egyetemesen érintő tehervállalások (pl. lekötött perselypénzek, alapok létesítése, stb.) tárgyában határoz, h) a nyugdíjintézeti tagsági és fenntartói járulék mértékét meghatározza,
i) mindazon testületeknek, intézményeknek és szolgálati ágaknak, amelyeknek költségvetését megállapította, a zsinati számvizsgáló bizottság által megvizsgált zárószámadását jóváhagyja, j) a Zsinati Iroda szervezeti és működési szabályzatát megállapítja, k) a Nyugdíjintézet Intézőbizottsága által hozott nyugdíj-megállapító határozatok ellen beadott fellebbezéseket elbírálja, l) a Zsinat Elnökségének a Zsinati Tanács ülései közötti időben a Zsinati Tanács hatáskörében tett intézkedései és rendelkezései jóváhagyása tárgyában határoz, m) általában határoz minden olyan, a Zsinat nem kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyben, amelyben a Zsinat ülésszakai között dönteni kell. 155. § (1) A Zsinati Tanács az egyházkerületek püspökeiből és főgondnokaiból, a zsinati tanácsosból, a zsinati jogtanácsosból, a Zsinat által saját kebeléből titkos szavazással választott 10 lelkészi és 10 nem lelkészi tagból áll. (2) A Zsinati Tanácsba a Zsinat képviselői közül a Dunamelléki Egyházkerület részéről 6 tagot, a Dunántúli és a Tiszáninneni Egyházkerület részéről 4-4 tagot, a Tiszántúli Egyházkerület részéről 6 tagot kell választani. (3) A rendes tagon kívül ugyanolyan számmal póttagokat is kell választani. 156. § (1) A Zsinati Tanács elnöksége a Zsinat elnöksége. Az elnökség gyakorlására vonatkozóan a 144. § (2) bekezdésében foglaltak irányadók. (2) Jegyzőit a Zsinati Tanács tagjai köréből maga választja. 157. § (1) A Zsinati Tanács határozatképes, ha tagjainak kétharmada jelen van. (2) A Zsinati Tanács határozatait és intézkedéseit a jelenlevők szavazatainak egyszerű többségével hozza. Szavazategyenlőség esetén a tárgyalást vezető elnök szavazata dönt, személyi kérdésekben titkosan kell szavazni. Szavazategyenlőség esetén sorshúzással kell dönteni. 158. § (1) A Zsinati Tanács a szükségnek megfelelően, de évenként legalább egyszer ülésezik. Működéséről a legközelebbi zsinati ülésszakon jelentést tesz. (2) A Zsinati Tanács összehívásáról az elnökség gondoskodik. Az elnökség a Zsinati Tanácsot a tagok egynegyedének írásbeli kérelmére – amelyben megjelölik a tárgyalni kívánt napirendet vagy tárgysorozatot – egy hónapon belül köteles összehívni.
I/31
I V. fejezet Zsinati Elnökségi Tanács
V I. fejezet A Zsinati Hivata l 21
159. § A Magyarországi Református Egyház egészét érintő ügyek intézésének irányítását a Zsinati Elnökségi Tanács végzi. A Zsinati Elnökségi Tanácsot az egyházkerületek püspökei és főgondnokai alkotják, tanácskozási joggal jelen van a zsinati tanácsos és a zsinati jogtanácsos, akik helyett akadályoztatásuk esetén törvényes helyetteseik járnak el. 160. § A Zsinati Elnökségi Tanács tárgyal minden olyan ügyet, amelynek az egyház részére nézve elvi jelentősége vagy gazdasági kihatása van, amelyek fontosabb személyi kérdést érintenek, továbbá amelynek tárgyalását valamelyik egyházkerület elnöksége kéri. 161. § A Zsinati Elnökségi Tanács elnöksége a Zsinat Elnöksége. A Zsinati Elnökségi Tanács határozata a Zsinat Elnökségére nézve tanácsadó jellegű. Ha azonban a Zsinat Elnökségének az ügy intézésére vonatkozó elhatározását a Zsinati Elnökségi Tanács öt tagja ellenzi, az Elnökség köteles egybehívni a Zsinati Tanácsot rendkívüli ülésre.
167. § A Zsinat, a Zsinati Tanács és a Zsinat Elnöksége hatáskörébe tartozó feladatok ügyintézését a Zsinati Hivatal végzi. 168. § A Zsinati Hivatalt az Elnökség rendelkezései alapján a zsinati tanácsos vezeti. 169. § A Zsinati Tanács a Zsinati Hivatal szervezetét és működését, valamint a zsinati tanácsos hatáskörét szabályrendeletben állapítja meg.
V. fejezet A Zsinat Elnöksége 162. § (1) A Magyarországi Református Egyházat a Zsinat Elnöksége képviseli. (2) A Zsinat Elnöksége képviseleti jogkörében eljár az állam illetékes szerveinél. Kinyilvánítja az egyház állásfoglalását az egyházat érintő törvényalkotási kérdésekben, és gondoskodik az egyházat érintő állami törvények végrehajtásáról. (3) A Zsinat Elnöksége képviseli a Magyarországi Református Egyházat a világkeresztyénség szervezeteinél, a külföldi és hazai egyházaknál, és tartja a kapcsolatot az ökumenikus szervezetekkel. 163. § A Zsinat Elnöksége gondoskodik a Zsinat és a Zsinati Tanács határozatainak végrehajtásáról. Az ülések közötti időben tett intézkedésekről beszámol. 164. § A Zsinat Elnöksége összehívja a Zsinatot, a Zsinati Tanácsot és a Zsinati Elnökségi Tanácsot, előkészíti és összeállítja ezek üléseinek tárgysorozatát. 165. § A megállapított költségvetés keretén belül a Zsinat Elnöksége utalványoz. 166. § A Zsinat Elnöksége általában intézkedik a Magyarországi Református Egyházat érintő igazgatási ügyekben, és erről beszámol a Zsinati Elnökségi Tanács legközelebbi ülésén.
V II. fejezet A Zsinati Bíróság 170. § A Zsinati Bíróságról külön törvény rendelkezik. V III. fejezet Tanintézetek, gyűjtemények, egészségügyi és szeretetintézmények 171. § A Magyarországi Református Egyház tanintézetei, gyűjteményei és szeretetintézményei létesítéséről, fenntartásáról és működéséről külön törvény rendelkezik.
H ATODIK R ÉSZ Vegyes rendelkezések 172. § Amennyiben e törvény egy tisztség tekintetében a választhatósághoz meghatározott szolgálati időt ír elő, úgy a jelölés időpontjában a megkezdett szolgálati év teljes évnek számít. 173. § (1) Az 1994. évi II. törvény 1995. január 1-jén lép hatályba. (2) Az 1996. évi II. törvény 1996. június 1-jén lép hatályba. 2. A 2001. évi II. törvény 2002. március 1-jén lép hatályba. 3. A 2002. évi III. törvény 2002. július 1-jén lép hatályba. (3) Az alaptörvény kihirdetésével lép hatályba, az alábbi kivételekkel: (4) 1967. évi II. tc. és az 1990. évi I. tc. alapján megválasztott testületek és tisztségviselők a ciklus lejártáig hivatalukban maradnak. (5) Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az 1967. évi II. tc. és az ahhoz fűződő Vhu. azzal, hogy a tc. 41–50. §ai és a Vhu. 46–53. §- aiban írt rendelkezései az új választójogi törvény megalkotásáig érvényben maradnak.
21 A Zsinati Iroda nevét a Zsinati Tanács 2007. november 23-án kelt ZsT-123/2007. sz. SZMSZ-e „Zsinati Hivatalra” módosította.
I/32
Az 1994. évi II. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 1991. február 27-én megnyílt X. Zsinatának 10. ülésszaka. Hatályba lépett 1995. január 1-jén. Az 1996. évi II. tv-t megállapította a Magyarországi Református Egyház 1991. február 27-én megnyílt X. Zsinatának 17. ülésszaka. Az 1996. évi II. tv. a törvény a jogszabály 30-43. §-ait módosította. A 2001. évi II. tv-t megállapította a Magyarországi Református Egyház 1997. február 27-én megnyílt XI. Zsinatának 13. ülésszaka. Hatályba lépett 2002. március 1-jén. A 2001. évi II. tv. a törvény 28.§ (1), 40. § (1-2) bek., 40/A. §, 40/B §, 40/C §, 44. § (1–2) bek., 46. § (2) bek., 84. § (1) bek., 88. § (1) bek., 114. § (1) bekezdéseire vonatkozik. A 2002. évi III. tv-t megállapította a Magyarországi Református Egyház 1997. február 27-én megnyílt XI. Zsinatának 15. ülésszaka. Hatályba lépett 2002. július 1-jén. A 2002. évi III. törvény az alábbi paragrafusokat módosította: 4. §, 10. §, 11. § (1), 12.§, 21. § (2–3) bek., 33. § (3) és (7) bek., 34. § (1), (3), (4) bek., 35. §, 37. § (1) bek., 47. §, 49. § (1) bek., 58. § (1), (2), (3) bek., 78. § (1) bek., 79. § (3) bek., 82. § (4) bek. f), (5) bek. h), 95. § (3) bek. b), 99. § (1) bek., 112. §, 113. § (4) bek. i), 117. § (1) bek., 124. § (1) bek., (2) bek k) és m), 127. § (1), (2), (3), 128. §, 133. § e), k), l), 135. § (1), (2) bek., 136. §, 137. § (2), 142 § (1), (2), (3), (4), (5), (6) bek. , 148. § (2) bek., 149. § (1) és (2) bek., 153. § (2) és (4) bek., 154. § (2) bek. d), 155. § (1), 158. § (2), 159. §, 165. §, 168. §, 172. §-ai. A 2005. évi VII. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 2003. február 28-én megnyílt XII. Zsinatának 8. ülésszaka. A törvény kihirdetésére 2005. decemberében került sor. A 2005. évi VII. törvény az alábbi paragrafusokat módosította: 32. § (2), 36. §, 40. § (2), és a 32. § (6) bekezdést újonnan építette be. A 2006. évi I. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 2003. február 28-én megnyílt XII. Zsinatának 9. ülésszaka. A törvény kihirdetésére 2006. szeptemberében került sor. A 2006. évi I. törvény az alábbi paragrafusokat módosította: 135. § (2). A 2006. évi IV. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 2003. február 28-én megnyílt XII. Zsinatának 10. ülésszaka. A törvény kihirdetésére 2006. decemberében került sor. A 2006. évi IV. törvény az alábbi paragrafusokat módosította: 153. § (2).
A 2010. évi III. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 2009. február 25-én megnyílt XIII. Zsinatának 6. ülésszakán született Zs-95/2010.11.18. számú zsinati határozat. A 2010. évi III. törvény 2011. január 1. napján lépett hatályba. A 2010. évi III. törvény az alábbi szakaszokat módosította: 19.§. A 2012. évi IV. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 2009. február 25-én megnyílt XIII. Zsinatának 11. ülésszakán született Zs-239/2012.11.16. számú zsinati határozat. A 2012. évi IV. törvény 2012. november 15. napján lépett hatályba. A 2012. évi IV. törvény az alábbi szakaszokat módosította: 13.§ (1). A 2012. évi V. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 2009. február 25-én megnyílt XIII. Zsinatának 11. ülésszakán született Zs-240/2012.11.16. számú zsinati határozat. A 2012. évi V. törvény 2012. november 15. napján lépett hatályba. A 2012. évi V. törvény az alábbi szakaszokat helyezte hatályon kívül: 31. § – 32. §. A 2013. évi I. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 2009. február 25-én megnyílt XIII. Zsinatának 12. ülésszakán született Zs272/2013.04.25. számú zsinati határozat. A 2013. évi I. törvény 2013. július 1. napján lépett hatályba. A 2013. évi I. törvény az alábbi szakaszokat helyezte hatályon kívül: 33-43. § A 2013. évi II. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 2009. február 25-én megnyílt XIII. Zsinatának 12. ülésszakán született Zs274/2013.04.25. számú zsinati határozat. A 2013. évi II. törvény 2013. július 1. napján lépett hatályba. A 2013. évi II. törvény az alábbi szakaszokat módosította: 3. §, 9. § (1), 30. § (1), 91. § (1), 91. § (3), 95. § (3) i) - s), 99. § (4), 127. § (3), hatályon kívül helyezte: 91. § (1). A 2013. évi VIII. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 2009. február 25én megnyílt XIII. Zsinatának 13. ülésszakán született Zs-334/2013.11.15. számú zsinati határozat. A 2013. évi VIII. törvény 2014. január 1. napján lépett hatályba. A 2013. évi VIII. törvény az alábbi szakaszokat módosította: 21. §–22. §.
I/33
1996. évi I. törvény Magyarországi Református Egyház választójogi törvénye a 2002. évi IV., a 2005. évi V., a 2010. évi I., a 2011. évi I., a 2013. évi I., a 2013. évi VII. és a 2014. évi III. törvény módosításaival egységes szerkezetben
PR E A MBULUM Isten e földön élő népe – egyháza – vezetésére minden korban jelölt elöljárókat. Azt pedig a közösség feladatává tette, hogy ismerje fel, hívja el és válassza meg az Isten kegyelme (kegyelmi ajándékai) által felkészített szolgálattevőket a különböző tisztségekre. A Magyarországi Református Egyház a Szentírás alapján, hitvallásaihoz ragaszkodva az egyetemes papság elvét vallja. Ugyanakkor szükségesnek és indokoltnak tartja a lelkészek és a választott tisztségviselők szolgálatba állítását. Krisztus az Ő Anyaszentegyházának mindenkor ad pásztorokat és tanítókat az Ő testének építésére (Ef 4,11.12; 1Kor 12,28). Ezekre a szolgálatokra az Istentől kapott belső elhívás, és annak külső megerősítése útján kerül sor. A fenti feltételek teljesítésére, a Magyarországi Református Egyház belső rendjében, a történetileg kialakult zsinat-presbiteri elvek érvényesülése érdekében – azért, hogy az egyházi tisztségviselőket, a gyülekezet tagjai hitben felismert szándékának megfelelően válas�szák meg, és ezáltal az egyház látható, szervezeti élete is méltóképpen kifejezze az egyház belső küldetésének tartalmát a Zsinat az alábbi egyházi törvényt alkotja:
ELSŐ R ÉSZ I. fejezet Az egyházközség nem lelkészi tisztségviselőinek választása 1. § (1) Az egyházközség nem lelkészi tisztviselői: a főgondnok vagy gondnok és a presbiter. (2) A tisztségviselőket az egyházközségi közgyűlés választja meg. Az egyházközségi közgyűlést az egyházközség választójoggal rendelkező tagjai alkotják. (3) A választók névjegyzékét háromévenként, a választást megelőző naptári év december 31-i állapota
szerint készíti el a presbitérium, és évenként kiigazítja azt. Minden naptári év január 15–31. között közszemlére teszi, amelyet a helyben szokásos módon az egyháztagok tudomására hoz. Az egyes egyháztagok esetleges észrevételeit is figyelembe véve a lelkészi hivatal a választók névjegyzékét minden naptári év január 31-el lezárja és kettő példányban az illetékes esperesi hivatalnak megküldi. Az esperesi záradékolást követően az egyik példány az esperesi hivatalban marad, a másik példányt a lelkészi hivatal őrzi. A névjegyzéket az egyházközség, illetve a felettes egyházi testület tagjai bármikor megtekinthetik. 2. § (1) Az egyházközségi közgyűlés helyét és időpontját az azt megelőző két vasárnapon a szószékről és a helyben szokásos egyéb módon ki kell hirdetni. (2) Az egyházközségi közgyűlés határozatképes, ha azon az egyházközség választójoggal rendelkező egyháztagjainak legalább 10%-a jelen van, de ez nem lehet kevesebb a presbitérium létszámának kétszeresénél. Amennyiben az egyházközség (társegyházközség) több településre terjed ki, illetve több istentiszteleti állandó helye van, a közgyűlés egyházrészenként, mint részközgyűlés is megtartható. A határozatképességet a jegyzőkönyv alapján utólagosan állapítja meg a választási bizottság. (3) Határozatképtelenség esetén újabb egyházközségi közgyűlést a meghiúsult közgyűléstől számított 14. napra kell összehívni, és ezt a közbeeső vasárnapon is ki kell hirdetni. Az így megismételt egyházközségi közgyűlés a megjelentek létszámára tekintet nélkül határozatképes. 3. § (1) A tisztségviselők megbízatásának időtartama egységesen 6 év. (2) Ha a 6 éves időköz letelte előtt az egyházközségi főgondnok vagy gondnok tisztsége üresedik meg, illetve a presbitérium létszáma kétharmad alá csökken, időközi választást kell tartani. Az így megválasztott tisztségviselő megbízatása a következő általános választásig tart.
I/34
A jelölés és választás 4. § (1) A választást megelőzően legalább 60 nappal a presbitérium az egyháztagok köréből – az egyházközség lelkipásztorát is beleértve – 3–7 tagú bizottságot választ, amely a jelölési (választási) és a szavazatszámlálói feladatokat is ellátja. A lelkipásztor a bizottság tagjait – a megválasztásuk utáni vasárnapon – bemutatja a gyülekezetnek, ismerteti a feladataikat és a jelölés módját. Ezt követően a bizottság tagjai a gyülekezet előtt fogadalmat tesznek a választási törvény maradéktalan megtartására és titoktartásra. A gyülekezet lelkipásztora a bizottságnak tagja. A bizottsági tagság a tisztségviselői jelöltséget kizárja. A jelölőbizottság tagjai köréből az elnököt titkos szavazással maga választja. (2) A bizottság a választást megelőzően 30 nappal, a tisztségviselőkre a gyülekezetben végzett széles körű tájékozódás alapján tesz javaslatot a presbitériumnak. A presbitérium a bizottság javaslatát figyelembe véve összeállítja a jelöltek listáját, és az egyházközségi közgyűlés elé terjeszti. (3) Minden tisztségre 1–3 nem lelkész jellegű1 személyt lehet jelölni. (4) Választásra csak az bocsátható, akit szabályszerűen jelöltek és a jelölést elfogadta. (5) A jelölteket a választást megelőző vasárnapon a gyülekezetnek be kell mutatni. 5. § (1) A választás helyét és idejét a presbitérium tűzi ki. (2) Új egyházközség alakulásakor vagy a presbitérium feloszlatása esetén a választás helyét és időpontját az esperes tűzi ki. Ezen esetekben a bizottság tagjait az esperes kéri fel az egyházmegye tisztségviselői és az egyházközség tagjai köréből. 6. § (1) A választás az istentiszteletet követő egyházközségi közgyűlésen történik. (2) Az egyházközségi közgyűlés kezdetén a választási bizottság elnöke megállapítja a jelenlevő választásra jogosultak számát, felkéri a presbitérium jegyzőjét a jegyzőkönyv vezetésére és két egyháztagot annak hitelesítésére, valamint ismerteti a választási eljárás szabályait. 7. § A választás szavazólapok felhasználásával titkosan történik, amelyeket a választási bizottság készít elő. 8. § (1) A titkos szavazás a presbitérium által kiadott és az egyházközség pecsétjével ellátott szavazólapon történik, amelyeken a jelöltek nevét ábécé sorrendben kell feltüntetni.
(2) Az elkészített, a felhasznált, valamint a fel nem használt szavazólapok számát a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. (3) A választói névjegyzékben a szavazó aláírásával igazolja a szavazólap átvételét. (4) A szavazólapon a presbitérium határozata alapján együttes vagy személyenkénti megjelöléssel lehet szavazni. (5) A szavazást először a presbitérium tagjaira kell elrendelni. Ezt követően kerül sor a további tisztségviselők megválasztására. Amennyiben a választási bizottság állásfoglalása alapján egyidejűleg választják a presbitereket és a további tisztségviselőket, akkor a többi tisztségviselő csak akkor tekinthető megválasztottnak, ha egyben presbiterré is választották. 9. § (1) A leadott szavazatokat jelöltenként kell ös�szeszámolni. (2) Az érintetlenül leadott szavazólapot érvénytelennek kell tekinteni. Ugyancsak érvénytelen, ha a választhatóknál több személyre adtak le szavazatot. (3) Egyéni tisztségviselő esetén megválasztottnak azt kell tekinteni, aki a jelenlevő szavazók több mint felének szavazatát megkapta. (4) Amennyiben a többséget egyik jelölt sem nyerte el, a legtöbb szavazatot kapott két jelöltre új szavazást kell elrendelni és lefolytatni, és azt kell megválasztottnak tekinteni, aki az ismételt szavazás eredményeként a szavazatok többségét elnyerte. (5) A presbiter jelöltek közül azokat kell megválasztottnak tekinteni, akik sorrendben a legtöbb szavazatot kapták. (6) A pótpresbiterek behívási sorrendje a kapott szavazatok száma alapján történik. (7) Szavazategyenlőség esetén sorshúzással kell dönteni. (8) A választás eredményét a bizottság elnöke azonnal kihirdeti a közgyűlés jelenlevő tagjainak. A tisztújítás végeredményét a következő vasárnapi istentisztelet(ek)en a szószékről ki kell hirdetni. (9) A választói közgyűlésről készült jegyzőkönyv hiteles másolatát 3 napon belül meg kell küldeni az egyházmegye elnökségének. (10) A választás eredményének jogerőre emelkedését követően az újonnan megválasztott tisztségviselők esküvel foglalják el szolgálati helyüket. Nem kell esküt tennie annak, akit folytatólagosan ugyanarra a tisztségre választanak meg.
1 Módosította a Zs. - 134/2011.05.27. számú Zsinati határozattal megalkotott 2011. évi I. törvény. Hatályos 2011. augusztus 1. napjától.
I/35
Jogorvoslatok 10. § (1) Ha valamely jelölt megválasztása érdekében vagy ellene az egyházi élet tisztaságával össze nem férhető módon a választás eredményére befolyást gyakoroltak, vagy ha a választókat szavazati joguk gyakorlásában bármilyen módon akadályozták, választási szabadságukat korlátozták, a választást vagy annak azt a részét, amely a meg nem engedett eszközökkel megválasztott jelölt megválasztására vonatkozik, érvénytelennek kell nyilvánítani. (2) Érvénytelennek kell nyilvánítani azt a választást is, amelynél e törvénynek a választási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit nem tartották meg. 11. § (1) A választási eljárás vagy bármelyik tisztségviselő megválasztása ellen panaszt tenni jogosult: – a választás során résztvevők 10%-a, – az illetékes egyházmegye elnöksége, – az illetékes egyházmegye jogtanácsosa, – illetve, akit jogsérelem ért. (2) A panaszt a választás napjától számított 15 napon belül lehet benyújtani a választási bizottság elnökéhez. E határidő elmulasztása jogvesztő hatályú. (3) A választási bizottság a panaszt 8 napon belül felterjeszti az egyházmegyei bírósághoz. (4) A bíróság a panaszt érdemben elbírálja. Elutasítja, ha az nem jogosulttól származik, elkésett, vagy alaptalan. Amennyiben a panasz megalapozott, dönt a választási eljárásnak egészben vagy részben érvénytelenné nyilvánításáról és a választó testületet határidő kitűzésével az érvénytelen részben új eljárásra utasítja. Az Egyházmegyei Bíróság – az egyházi törvénykezésről szóló törvény soronkívüli eljárásra vonatkozó szabályai szerint – határoz. A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
M ÁSODIK R ÉSZ II. fejezet A lelkipásztori állás betöltése 12. § – 44. §2
H A R M A DIK R ÉSZ Az egyházmegyei, egyházkerületi tisztségviselők és a Zsinat tagjainak, tisztségviselőinek választása X . fejezet Egyházmegyei, egyházkerületi választási bizottságok 45. § (1) A választás lebonyolítására egyházmegyénként és egyházkerületenként az egyházmegyei, illetve egyházkerületi közgyűlés saját tagjai közül 3–7 tagú választási bizottságot alakít. (2) A választási bizottság tagjait a közgyűlés legalább két alkotó tagjának jelölése alapján, titkos szavazással kell megválasztani. (3) A bizottság maga választja meg elnökét. A megválasztottak a közgyűlés előtt kötelesek esküt tenni a választási törvény maradéktalan megtartására, és a titoktartásra. (4) A választást az egyházmegyei, egyházkerületi választási bizottság bonyolítja le saját illetékességi területén és ellátja mindazon feladatokat, melyet e törvény hatáskörébe utal. (5) A bizottság a választási eljárás egész időszakában őrködik annak törvényessége felett és elbírálja a jelölési és választási szakban hozzá beérkezett panaszokat. (6) A választási bizottságokhoz címzett beadványokat az egyházmegye, egyházkerület székhelyére kell megküldeni. X I. fejezet A jelölés 46. § (1) Az egyházmegyei, egyházkerületi tisztségviselőknek és a Zsinat tagjainak választását jelölési eljárás előzi meg. (2) 3A jelölő testület tagjainak Isten előtti felelősségük tudatában, az Igére, Isten akaratára való figyelés és buzgó könyörgés szent légkörében kell munkájukat végezni. (3) A presbitériumok által választandó valamennyi tisztségre a jelölést az egyházmegyei közgyűlés, mint jelölő testület végzi. A jelölő testület elnökségi tisztét az alkotó tagok közül legalább 2 tag által jelölt és nyílt szavazással megválasztott lelkész és világi tag látja el. A jelölő közgyűlés levezető elnökeivé a hivatalban levő elnökség tagjai nem választhatóak. A levezető elnök személyére a megválasztott elnökség tagjai egymással megegyeznek.
2 A törvény teljes II. részét (12–44. §) hatályon kívül helyezte a Zs-272/2013.04.25. számú zsinati határozattal elfogadott 2013. évi I. törvény (Ltv.). 3 A 46. §-t módosította a Zs-333/2013.11.15. számú zsinati határozattal megalkotott 2013. évi VII. törvény.
I/36
(4) Az egyházmegyei közgyűlést megelőzően minden egyházközségben presbiteri gyűlést kell tartani, ahol ismertetni kell a választói eljárás szabályait, a presbitérium ezzel kapcsolatos feladatait. (5) A testület a jelölésre vonatkozó határozatát az egyházmegye pecsétjével ellátott szavazólapok felhasználásával, titkos szavazással, egyszerű többséggel hozza. A jelölő közgyűlés minden alkotó tagjának egy szavazata van. (6) A jelöltek személyére a közgyűlés bármely alkotó tagja javaslatot tehet, de egy-egy tisztségre egy személy csak egy jelöltet ajánlhat. (7) Amennyiben valaki tisztségéről lemondott, vagy tisztségét nem foglalta el, 6 éven belül ugyanazon tisztségre nem jelölhető. (8) A jelölési eljárásban a testület tagjai csak személyesen szavazhatnak. (9) A szavazatok összeszámlálása a Választási Bizottság feladata. (10) A legalább 2 közgyűlési tag által javasolt személy közül jelöltnek az a három személy tekintendő, aki a titkos szavazás eredményeként a legtöbb szavazatot kapta – feltéve, hogy megszerezte a szavazatok legalább 10 %-át. (11) A jelöltnek – amennyiben az ülésen jelen van – haladéktalanul nyilatkoznia kell arról, hogy a jelöltséget elfogadja-e. Az elfogadónak szóban vagy írásban nyilatkoznia kell arról is, hogy vele szemben, hogy megfelel az adott tisztség vonatkozásában törvényi feltételeknek, és vele szemben kizáró ok nem áll fenn. A nyilatkozatot jegyzőkönyvbe kell foglalni, vagy az írásos nyilatkozatot – ahhoz kell csatolni. Amennyiben a jelölt a gyűlésen nincs jelen, úgy választási bizottság a jelölések beérkezését követően nyomban köteles a jelöltet felhívni arra, hogy a felhívás kézhezvételétől számított 3 napon belül írásban nyilatkozzon a jelöltség elfogadásáról. Amennyiben ezen felhívás kézhezvételét követő 3 napon belül írásban nem nyilatkozik, ezen körülményt úgy kell tekinteni, hogy a jelöltséget nem vállalja. A jelölés eredménye csak a jelölt elfogadó nyilatkozata után hozható nyilvánosságra. (12) A jelölés eredményét az elnökség a testület ülésén kihirdeti. (13) Amennyiben a jelölés valamelyik tisztségre eredménytelen, úgy ennek tudomásra jutása után 15 napon belül az adott tisztségre meg kell ismételni a jelölési eljárást. 47. § Az egyházmegyei közgyűlés, mint jelölő testület jelöli:
a) az egyházmegyei tisztségviselők közül az esperest, az egyházmegyei gondnokot és a főjegyzőket, b) az egyházkerületi tisztségviselők közül a püspököt, az egyházkerületi főgondnokot és a főjegyzőket, c) a Zsinatnak az egyházmegye presbitériumai által megválasztandó tagjait és póttagjait. 48. §4 (1) Egyházmegyei, egyházkerületi lelkészi tisztségviselőknek – e törvény 48. § (3) bekezdésében foglalt kivételekkel – valamint zsinati lelkészi tagnak azt lehet jelölni, aki az egyházmegyében tölt be önálló lelkészi állást. (2) Világi tisztségviselőnek – e törvény 48. § (3) bekezdésében foglalt kivételekkel – az illetékes egyházmegyéből a presbiteri tisztségre választható egyháztagok közül bárki jelölhető. Egyházmegyei gondnok, illetve egyházkerületi főgondnok esetében a 1994. évi II. törvény 84. és 114. §-ai az irányadóak. (3) A püspök, egyházkerületi lelkészi főjegyző, egyházkerületi főgondnok és világi főjegyző jelölésének nem feltétele az, hogy a jelölt a választó egyházmegyében lásson el szolgálatot. Püspök, főgondnok és helyetteseik esetében az illetékes egyházkerületi szolgálat feltétele a jelölésnek. 49. § (1) Esperesnek és egyházmegyei lelkészi főjegyzőnek olyan lelkész jelölhető, aki a jelölést megelőzően legalább 10 évi folyamatos, önálló gyülekezeti lelkészi szolgálattal rendelkezik. (2) Püspökké és egyházkerületi lelkészi főjegyzővé jelölhető, aki legalább 10 évi folyamatos, önálló lelkészi szolgálattal rendelkezik. 50. § (1) Az egyházmegyei jelölő testület elnöksége a jelölő gyűlést követő 8 napon belül az egyházmegyei választási bizottsághoz terjeszti fel egyházmegyei jelöltek (esperes, egyházmegyei gondnok, főjegyzők, valamint a zsinati képviselőknek) nevét, akiket a kebelbeli presbitériumok választanak. (2) Az egyházmegyei jelölő testület az egyházkerületi választási bizottsághoz terjeszti fel a jelölő gyűlés napjától, illetve jelöltek elfogadó nyilatkozatának beérkezésére megállapított határnaptól számított 8 napon belül a jelölés – valamennyi jelöltre vonatkozó eredményét feltüntető jegyzőkönyv csatolásával – a püspökökre, főgondnokokra, főjegyzőkre vonatkozó jelölést. (3) Az egyházkerületi választási bizottság összesíti az egyházmegyénként felterjesztett jelöléseket és mindegyik tisztségre a jelölő közgyűlések szavazatainak összesítése alapján a három legtöbb szavazatot – de a szavazatok legalább 10%-át – megszerző jelöltet ajánlja megválasztásra az egyházkerület egyházközségei presbitériumainak.
4 A 48. §-t módosította a Zs-333/2013.11.15. számú zsinati határozattal megalkotott 2013. évi VII. törvény.
I/37
(4) Választásra csak az bocsátható, akit szabályszerűen jelöltek és a jelölést elfogadta. X II. fejezet A választás 51. § (1) Valamennyi választott egyházmegyei, egyházkerületi, zsinati testület és tisztségviselő megbízatása 6 éves választási ciklusra szól. A választási bizottságra mandátuma az egész ciklusra kiterjed. (2) Püspökké és egyházkerületi főgondnokká, esperessé és egyházmegyei gondnokká ugyanazt a személyt további két alkalommal lehet újraválasztani. (3) Az új tisztségviselők és testületek megbízatása január 1-jével veszi kezdetét és a 6. év december 31-én jár le. Kivételt képez ez alól azon tisztségviselők megbízatása, akiket az újonnan alakuló zsinat és egyházkerületi közgyűlés választ meg. Ezen tisztségviselők megválasztásáig a korábbiak ügyvezetőként látják el feladataikat. (4) Az új tisztségviselők a beiktatásukkal foglalják el hivatalukat, a testületek a megalakulásukkal kezdik meg működésüket. A ciklus lejártától a beiktató közgyűlés időpontjáig a szolgálatból kilépő testületek, illetve tisztségviselők, mint ügyvivők hivatalban maradnak. (5) A választott zsinati képviselői hely megüresedése esetén a megválasztott pótképviselőt rendes képviselőként kell behívni és ha a zsinati ciklusból még egy évnél több idő van hátra, a következő egyházmegyei közgyűlésen az időközi választást meg kell indítani. 52. § (1) A választást a presbitériumokban titkos szavazással kell lebonyolítani. A közgyűlésen választandó egyházmegyei, egyházkerületi, zsinati tisztségviselőket is titkosan kell választani. A szavazást – módjának feltüntetésével kiállított – a szavazólap kibocsátója által lepecsételt lapokon kell lebonyolítani. (2)5 A választás csak akkor érvényes, ha a szavazásra jogosultaknak 2/3-a jelen volt a választói gyűlésen. Érvénytelenség esetén a ülést 15 napon belül meg kell ismételni. (3) A tisztségviselők megválasztásához a leadott érvényes szavazatok felénél több szükséges. (4) Amennyiben a jelöltek egyike sem éri el a megkívánt többséget, a két legtöbb szavazatot kapott jelölt között a választást meg kell ismételni, és az a jelölt tekintendő megválasztottnak, aki a második választáson a több szavazatot kapta, függetlenül attól, hogy a szavazásra jogosultak hány százaléka vett részt.
53. § (1)A választásról és annak eredményéről helyben, közvetlenül a választás után a presbiteri gyűlésen a szavazólapokat összesíteni kell és a szavazás eredményéről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, a szavazólapokat az 54. § (5) bekezdése szerint kell borítékolni és elküldeni. (2) A jegyzőkönyv titkos. A jegyzőkönyvet az egyházkerület alakuló közgyűlését követő első presbiteri gyűlésen meg kell semmisíteni. (3)Amennyiben az illetékes bíróság a szavazatok újraszámlálását a szavazatok ismételt beadásával együtt rendelné el, akkor a presbitérium elnöksége a szavazólapot – a presbiteri jegyző jelenlétében – a jegyzőkönyv alapján köteles kitölteni. 54. § (1) Az egyházmegyei választási bizottság a jelölőtestület jegyzőkönyvének kézhezvétele után azokat a szavazólapokat, amelyek a 47. § a) és c) pontjában felsorolt tisztségekre vonatkoznak, 15 napon belül megküldi az egyházmegye valamennyi presbitériumához. Az egyházkerületi választási bizottság ugyanezen határidőn belül a 47. § b) pontjában felsorolt tisztségekre a szavazólapokat megküldi az egyházkerület ös�szes presbitériumának. A választási bizottság meghatározza a szavazatok beküldésének végső határidejét. (2) Az egyházmegyei illetve az egyházkerületi választási bizottság a szavazólapokat az egyházmegye, illetve az egyházkerület pecsétjével és a bizottság elnökének és egy tagjának aláírásával hitelesíti. (3) A bizottságok a szavazólapokat annyi példányban küldik meg a presbitériumnak, amennyi az egyházközség szavazati számértéke. (4) A szavazólapokat a választási bizottsághoz címezve az illetékes esperesi, illetve püspöki hivatal székhelyére kell beküldeni. Amennyiben határnapon a küldeményt igazoltan postára adták, úgy a határidőt megtartottnak kell tekinteni. (5) A presbitérium kettős, zárt borítékban juttatja el szavazatát a választási bizottsághoz, postai úton tértivevénnyel vagy személyesen átvételi elismervény ellenében. A külső borítékot el kell látni a lelkész és a (fő)gondnok aláírásával, az egyházközség pecsétjével és „Szavazat” megjelöléssel. A szavazólapot jelöletlen és zárt borítékban kell elhelyezni. A külső borítékba a szavazati számértéknek megfelelő számú, jelöletlen és a szavazólapokat külön-külön tartalmazó borítékot kell elhelyezni.
5 51–52 §-t módosította a Zs-333/2013.11.15. számú zsinati határozattal megalkotott 2013. évi VII. törvény.
I/38
(6) A választási bizottság a külső borítékok alapján regisztrálja a szavazatok beérkezését és a bennük lévő szavazólapok számát. A bizottság először az összes külső borítékot felbontja és a bennük lévő valamennyi jelöletlen borítékot felbontatlanul egy urnába helyezi el. Ezt követően kerülhet sor a szavazólapokat tartalmazó borítékok felbontására. (7) A bizottság megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát. Érvényes az a szavazat, amelyik a kibocsátott lapon és a szavazás szabályainak megtartásával került beküldésre. 55. § (1) A választási bizottság a megállapított eredményt jegyzőkönyvbe foglalja és az eredeti szavazólapok csatolásával az egyházmegyei, illetve az egyházkerületi közgyűlés elé terjeszti. 56. §6 (1) Az egyházmegyei közgyűlés elnöksége vagy legalább két közgyűlési tag javaslatára az egyházmegyei közgyűlés választja egyenlően a lelkészek és a világiak közül: – az egyházmegyei jegyzőket, – az egyházmegyei tanácsosokat, – az egyházmegyéből küldött kerületi tanácsosokat, – az egyházkerületi közgyűlési képviselőket, – az egyházmegyei bíróság tagjait, – az egyházmegyei jogtanácsost, – az egyházmegyei pénztárost, – az egyházmegyei számvevőt, – az egyházmegyei levéltárost, – az egyházmegyei fenntartású iskolák igazgatótanácsának elnökét – az egyházmegye által alkotott szabályrendeletben meghatározott egyéb tisztségviselőket. (2) Nem választhatók az egyházmegyei bíróság tagjává az egyházmegyei elnökség tagjai, helyetteseik, az egyházmegyei jegyzők, az egyházmegyei jogtanácsos, a pénztáros és a számvevő. (3) Az egyházkerületi közgyűlés elnöksége vagy legalább 2 közgyűlési tag javaslatára az egyházkerületi közgyűlés választja: – az egyházkerületi jegyzőket, – az egyházkerületi bíróság tagjait, – az egyházkerületi jogtanácsost, – az egyházkerületi gyűjteményi igazgatót, – az egyházkerületi fenntartású iskolák igazgatótanácsának elnökét,
– – – – –
a püspöki titkárt, az egyházkerületi pénztárost, az egyházkerületi számvevőt, az egyházkerületi levéltárost, valamint az egyházkerületi szabályrendeletben meghatározott egyéb tisztségviselőket. (4) Nem választhatók az egyházkerületi bíróság tagjaivá a) az egyházkerületi elnökség tagjai, helyetteseik, az egyházkerületi jegyzők, az egyházkerületi jogtanácsos(ok), a püspöki titkár, az egyházkerületi pénztáros, és az egyházkerületi számvevő, b) az 56. § (2) bekezdésében, valamint c) az 57. § (3) a) pontjában felsoroltak. X III. fejezet Egyéb vezető tisztségek betöltése 57. §7 (1) Az újonnan megnyílt Zsinat a korelnökök (a legidősebb lelkészi és világi zsinati képviselők) elnöklése mellett és korjegyzők (két legfiatalabb lelkészi és két legfiatalabb világi) közreműködésével titkos szavazással, első ülésén megválasztja: – lelkészi és világi elnökét, alelnökeit, valamint – három lelkészi és három világi jegyzőjét. Ugyanezen első ülésén megválasztja: – a Zsinati Tanács tagjait - az egyházkerületek javaslata alapján. (2) A Zsinat második ülésén választja meg - a Zsinat Elnökségének javaslata alapján: – a zsinati tanácsost, – a zsinati jogtanácsost, – az Országos Református Gyűjteményi Tanács elnökét, (a gyűjtemények vezetői véleményének meghallgatásával), valamint megválasztja az egyházkerületek javaslata alapján: – a Zsinati Bíróság tagjait, – a zsinati bizottságok tagjait. (3) Nem választhatók a zsinati bíróság tagjának a) a Zsinat Elnökségi Tanácsának tagjai, a zsinati jegyzők és a számvizsgáló bizottság tagjai, valamint b) az 56. § (2) és 56. § (4) a) pontjában felsorolt tisztségviselők.
6 Az 56. § (2)-(4)-t a ZS-356/2014.04.24. számú zsinati határozattal elfogadott 2014. évi III. törvény módosította. 7 Az 57. § (3)-t a ZS-356/2014.04.24. számú zsinati határozattal elfogadott 2014. évi III. törvény módosította.
I/39
Az egyházmegyei, egyházkerületi, zsinati tisztségviselők választási eljárásával kapcsolatos jogorvoslatok
62. § A bírósági eljárásnak halasztó hatálya akkor van, ha a panasz a választás végeredményét befolyásolhatja. Az eljárás felfüggesztéséről a bíróság határozatban rendelkezik és erről a választási bizottságot haladéktalanul értesíti.
X I V. fejezet Általános szabályok
X V. fejezet Jogorvoslatok a jelölési eljárásban
58. § (1) Jogorvoslatnak van helye, ha valamely jelölt megválasztása érdekében – vagy megválasztása ellen – az egyházi élet tisztaságával össze nem férhető módon a választás eredményére befolyást gyakoroltak, azt megkísérelték, vagy a választókat szavazati joguk gyakorlásában bármely módon akadályozták, fenyegették, megvesztegették, vagy megvesztegetni kísérelték, illetve az eljárás rendjét a választás eredményére befolyásoló módon megszegték. A választást vagy annak azt a részét, amely a meg nem engedett eszközökkel, vagy a választási eljárásra vonatkozó szabályok súlyos megsértésével folytatták le, érvénytelennek kell nyilvánítani, és a vétkeseket a további választási eljárásból ki kell zárni. (2) A választás elleni panasz előterjesztésére jogosult az illetékes egyházi hatóság elnöksége, a jogsérelmet szenvedett jelölt és jogutódai, valamint bármely presbitérium, amely a választás során elkövetett szabálytalanságokról hitelt érdemlő módon tudomást szerzett. (3) A panaszt az egyházmegyei, egyházkerületi választások esetén az illetékes választási bizottsághoz, zsinati tisztségviselő esetén a Zsinati Bíróság elnökségének kell címezni. (4) A panaszt e törvény 15; 16. fejezetében szabályozott határidőn belül lehet benyújtani. (5) A választási bizottság a jogorvoslati kérelmet elbírálja, és döntéséről értesíti a panaszost. (6) A választási bizottság határozata ellen annak kézhezvételét követő 5 napon belül panasszal lehet élni az illetékes egyházi bíróságnál. (7) A határnapok elmulasztásának jogvesztő hatálya van. 59. § Amennyiben az egyházmegyei, illetve egyházkerületi elnökség, illetve valamelyik helyettesük megválasztását érinti a panasz, a 2000. évi I. tv. 25. §. értelmében delegált egyházi bíróság eljárását kell kezdeményezni. 60. § Zsinati bírósági hatáskörbe tartozó ügyekben más hatáskörű bíróság kirendelését nem lehet kérni, kizárólag az eljáró tanács tagjaival szemben lehet elfogultságot bejelenteni, ha annak törvényi feltételei fennállnak. 61. § Az illetékes bíróságnak a hozzá érkezett panasz ügyében soronkívüli eljárásban kell döntését meghoznia.
63. § (1) A jelölési eljárásban előforduló törvénytelenség, jogsérelem miatt a jelölő közgyűlés napjától számított 5 napon belül panaszt lehet benyújtani a választási bizottsághoz. A határidő elmulasztása jogvesztő. (2) Panasszal élhet: – a közgyűlés bármely tagja, – az a személy, akinek jelölésével kapcsolatosan a jogsérelem felmerült, – az illetékes jogtanácsos. (3) A választási bizottság a panaszt köteles megvizsgálni és a panasz beérkezésétől számított 8 napon belül írásban arról határozni. A határozatot meg kell küldeni az érintetteknek. (4) A választási bizottság: a) A panaszt elutasítja, ha az alaptalan, vagy a kifogásolt körülmény, illetve cselekmény a jelölésre nem volt lényeges kihatással. b) A panasznak helyt ad, ha a bejelentett jogellenes cselekmény a jelölést befolyásolta, vagy a jelölési eljárásban, illetve a közgyűlésen olyan eljárási szabálysértés történt, amely a jelöltet megakadályozta abban, hogy a tisztségre jelöljék. (5) Amennyiben a választási bizottság a panasznak helyt ad, úgy elrendeli a jelölő gyűlés megismétlését. A határozatban meg kell jelölni ennek legkésőbbi időpontját is. 64. § A megismételt jelölő gyűlést az egyházkerület elnöksége által kijelölt egy lelkészi és egy világi egyházkerületi tanácsos vezeti. 65. § (1) A választási bizottság, amennyiben a panasz megvizsgálása során fegyelmi eljárás alapjául szolgáló cselekmény gyanúját észleli, úgy azt hivatalból jelzi az illetékes egyházmegyei bíróságnak. (2) A fegyelmi eljárás lefolytatása a választási eljárással kapcsolatos jogorvoslati eljárást nem befolyásolja. 66. § A választási bizottság határozata ellen 5 napon belül lehet panaszt benyújtani az illetékes egyházi bírósághoz, a választási bizottságon keresztül. A panaszban meg kell jelölni azt a jogellenes körülményt, amelyre tekintettel a kérelmező a bírósági eljárás lefolytatását kéri. 67. § Az Egyházmegyei Bíróság az egyházi törvénykezésről szóló törvény soronkívüli eljárásra vonatkozó szabályai szerint határoz.
NEGY EDIK R ÉSZ
I/40
68. § Az elsőfokú bíróság határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. X V I. fejezet Jogorvoslat a választási eljárásban 69. § A választási bizottság a választás egész szakaszában köteles figyelemmel kísérni az eljárás rendjét és köteles haladéktalanul intézkedni, ha törvénytelenséget észlel. 70. § Amennyiben a törvénytelenséget hivatalból észleli, úgy felhívja az érintettet, hogy tegye meg az ügyben jelentését. 71. § A jogorvoslati kérelem, vagy a hivatalból megindult eljárás alapján a választási bizottság 8 napon belül határozatot hoz. Határozatában a törvénytelenség megállapítása mellett: – új eljárásra utasíthat, – az eljárást felfüggesztheti, – a jelöltet a választásból kizárhatja, – fegyelmi eljárást kezdeményezhet. 72. § A határozat ellen annak kézhezvételét követő 5 napon belül az érintettek panasszal fordulhatnak az illetékes bírósághoz. 73. § A bíróság az egyházi törvénykezésről szóló törvény soronkívüli eljárásra vonatkozó szabályai szerint határoz. A határozat ellen indult bírósági eljárásban az elsőfokú bíróság határozata ellen fellebbezésnek nincs helye.
ÖTÖDIK R ÉSZ 8 X V II. fejezet A választói névjegyzék összeállítása 74. § (1) Az egyházközség tagjainak nyilvántartását az elnökség folyamatosan vezeti. (2) A választói névjegyzéket a presbitérium a választást megelőző naptári év december 31-i állapota szerint háromévenként készíti el, és évenként kiigazítja azt. Minden év január 31-ig közszemlére teszi, amelyet a helyben szokásos módon az egyháztagok tudomására hoz. (3) A választói névjegyzékkel kapcsolatban kifogást február 8-ig lehet előterjeszteni. 75. § A kifogás benyújtására jogosult: a) az egyháztag, (elhalálozása esetén hozzátartozója is,) ha a névjegyzék összeállításánál adminisztratív hibát vagy törvénysértést észlel, vagy
b) a névjegyzékből kimaradt és ezt sérelmező személy. Ilyen irányú kérelem csak személyesen vagy az alkotmánytörvényben meghatározott közeli hozzátartozó útján terjeszthető elő. 76. § Adminisztratív jellegű hibából származó kijavítását az elnökség elvégzi, egyéb esetekben a presbitérium 8 napon belül dönt. A névjegyzékbe való felvételt elutasító határozatot rövid indokolással 3 napon belül közölni kell a kérelmezővel, aki ez ellen jogorvoslattal fordulhat az egyházmegyei bírósághoz, ahol a soron kívüli igazgatási eljárás szabályai szerint, egyfokú eljárásban kell dönteni. 77. § A választások évének február 15. napjáig a választási névjegyzéket kettő példányban az illetékes esperesi hivatalnak meg kell küldeni. Az esperesi záradékolást követően az egyik példány az esperesi hivatalban marad, a másik példányt a lelkészi hivatal őrzi. A névjegyzéket az egyházközség, illetve a felettes egyházi testület tagjai bármikor megtekinthetik. X V III. fejezet Határidők a választási eljárásban 78. § (1) A 6 éves választási ciklus utolsó évében egyházmegyei rendes közgyűlésen július 31-ig, egyházkerületi rendes közgyűlésen szeptember 30-ig, illetve zsinat első félévi ülésén meg kell állapítani, hogy a testületek és a tisztségviselők megbízatása lejár, és intézkedni kell az új választások elrendeléséről. Az egyházmegyei közgyűlésen meg kell választani az egyházmegyei választási bizottságát. (2) Az egyházmegye közgyűlését szeptember 30-ig ismételten össze kell hívni. Ekkor a közgyűlés, mint jelölő testület, a törvényben foglaltak szerint jelöl minden hatáskörébe tartozó tisztségre. (3) Szeptember 30-ig az egyházkerületben is meg kell alakítani az egyházkerületi választási bizottságot. 79. § (1) Az egyházmegyei közgyűlés, mint jelölő testület által az egyházmegyei és az egyházkerületi választási bizottsághoz felterjesztett jelöltlisták alapján a választási bizottságok október 30-ig kibocsátják a szavazólapokat, és felhívják a presbitériumokat, hogy november 30-ig a szavazást bonyolítsák le, és a szavazatokat zárt borítékban küldjék be. (2) December 31-ig össze kell hívni az egyházmegyei közgyűléseket, amelyeken a választási eredményeket ki kell hirdetni. A közgyűlés a jogerőre emelkedett eredmény alapján a megválasztott tisztségviselőket beiktatja. Az egyházmegye alakuló közgyűlését az ügyvivő elnökség hívja össze.
8 A teljes ötödik részt módosította a Zs-333/2013.11.15. számú zsinati határozattal megalkotott 2013. évi VII. törvény.
I/41
A meghívókat legkésőbb december 31-ig ki kell bocsátani és a közgyűlést legkésőbb január 15-ig meg kell tartani. Amennyiben az ügyvivő elnökség a meghívókat december 31-ig nem bocsátja ki, úgy az egyházmegyei választási bizottság elnöke köteles az alakuló közgyűlés összehívásáról intézkedni. 80. § (1) A következő év január 31-ig össze kell hívni az egyházkerületi közgyűléseket, amelyeken a választás eredményeit ki kell hirdetni. (2) A közgyűlés az eredményt megvizsgálja, megerősíti, és a megválasztott tisztségviselőket beiktatja. (3) Az egyházkerület alakuló közgyűlését az ügyvivő elnökség hívja össze. A meghívókat legkésőbb január 15-ig ki kell bocsátani és a közgyűlést legkésőbb január 31-ig meg kell tartani. Amennyiben az ügyvivő elnökség a meghívókat január 15-ig nem bocsátja ki, úgy az egyházkerületi választási bizottság elnöke köteles az alakuló közgyűlés összehívásáról intézkedni. 81. § Az új Zsinat alakuló ülését a választáskövetkező év február 28-ig kell összehívni, amelyen a Zsinat az egyházalkotmány értelmében megválasztja tisztségviselőit és kialakítja szervezetét. A Zsinat alakuló közgyűlését az ügyvivő elnökség hívja össze. Amennyiben az határidőben nem intézkedik, úgy a Zsinat a már megválasztott tisztségviselők közül a korban legidősebb püspök és egyházkerületi főgondnok köteles intézkedni az összehívásról. X I X . fejezet Vegyes és záró rendelkezések 82. § Amennyiben e törvény egy tisztség tekintetében a választhatósághoz meghatározott szolgálati időt ír elő, úgy a jelölés időpontjában a megkezdett szolgálati év teljes évnek számít. 83. § Amennyiben a választójogi törvény határnapokat, határidőket állapít meg, úgy ezt rendes naptári napokban kell érteni. Amennyiben a határidő letelte munkaszüneti napra esik, úgy a munkaszüneti napot követő első munkanapon megtörtént cselekményt határidőben teljesítettnek kell tekinteni. Kézbesítéshez kötött határidő az irat kézhezvételét követő napon kezdődik. 77. § Az 1996. évi I. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 1991. február 27-én megnyílt X. Zsinatnak 17. ülésszaka. E törvény 1996. júniusában lépett hatályba. A 2002. évi IV. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 1997. február 27-én meg-
nyílt XI. Zsinatnak 15. ülésszaka. E törvény 2002. júniusában lépett hatályba. 2002. július 1-től az alábbi módosítások léptek hatályba: 1. § (3), 2. § (1)–(2), 4. § (1), 8. § (2)–(5), 9. § (8) és (10), 12. § (2)–(3), 14. (1)–(2), 20. § (3), 33. §, 45. § (6) és (10), 46. § , 47. § (1)–(2), 48. § (3), 53. § (5), 54. § (1), 55. § (1)–(4), 56. § (1), 57. § A 2005. évi V. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 2003. február 28-án megnyílt XII. Zsinatnak 8. ülésszakán született Zs75/2005. számú zsinati határozat. E törvény 2006. január 1. napján lépett hatályba. A 2005. évi V. törvény az alábbi szakaszokat módosította: 9. § (6); 10. § (1), 11. § (1), (4), 15. § (2) c), 24. § (1), (2), 28. § (1), (2), (3), (5), 30. § (1), 38. § (1), 45. § (2), (3), (6), 46. § (3), (5), (6), (7), (9), 48. §, 49. § (2), 50. § (3), 51. § (1), (5), 52. § (1), 53. §, 54. § (1), (2), (3), (4), (6), 56. § (1), 57. § (4), 58. §, 60. §, 61. §, 63. § (1), (4) b), 67. §, 72. §, 73. §, 74. § (5), (6), (7), 77. § A 2010. évi I. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 2009. február 25-én megnyílt XIII. Zsinatának 5. ülésszakán született Zs90/2010.06.04. számú zsinati határozat. A 2010. évi I. törvény 2010. augusztus 20. napján lépett hatályba. A 2010. évi I. törvény az alábbi szakaszokat módosította: 12. § (1), 13. §, 14. § (1), 19. § (7), a 19. § új (8), (9), (10), (11) bekezdéssel egészült ki és a korábbi 19. § (9) bekezdése (12) számot kapott, szövegmódosítással. A 2011. évi I. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 2009. február 25-én megnyílt XIII. Zsinatának 7. ülésszakán született Zs134/2011.05.27. számú zsinati határozat. A 2011. évi I. törvény 2011. augusztus 1. napján lépett hatályba. A 2011. évi I. törvény az alábbi szakaszokat módosította: 4. § (3) A 2013. évi VII. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 2009. február 25-én megnyílt XIII. Zsinatának 13. ülésszakán született Zs333/2013.11.15. számú zsinati határozat. A 2013. évi VII. törvény 2013. január 1. napján lépett hatályba. A 2013. évi VII. törvény az alábbi szakaszokat módosította: 46. §, 48. §, 51. §, 52. § (2), 74. §, 75. §, 76. §, 78–81. §, és a törvényt új XIX. fejezettel 82., 83. § -al egészítette ki. A 2014. évi III. törvény 2014. május 15-től hatályos. Megállapította a Magyarországi Református Egyház 2009. február 25-én megnyílt XIII. Zsinatának 14. ülésszakán született Zs-356/2014.04.24. számú zsinati határozat. A 2014. évi III. törvény az 56. § (2)-(4) és az 57. § (3)- t módosította.
I/42
A LELKÉSZEK SZOLGÁLATÁRÓL ÉS JOGÁLLÁSÁRÓL SZÓLÓ 2013. ÉVI I. TÖRVÉNY, A 2013. évi IX. törvény ÉS A 2014. évi IV. törvény módosításaival egységes szerkezetben Tartalomjegyzék Preambulum I. fejezet A törvény célja Alapelvek A törvény személyi és területi hatálya II. fejezet Értelmező rendelkezések III. fejezet Hallgatói jogviszony, a lelkészi életpálya kezdete, lelkészi képesítés IV. fejezet A lelkészi szolgálat A lelkészi szolgálat területei A lelkészi szolgálat típusai jogállás szerint Önálló jogállású lelkészek Teljes képesítésű, de nem önálló jogállású lelkészek Nem önálló jogállású, nem teljes képesítésű lelkész A lelkészi állás betöltése, szolgálatba állítás, a jogviszony létesítése Lelkészi állás betöltése választással Lelkészi állás betöltése intézményekben Többes jogviszony, alkalmazási összeférhetetlenség V. fejezet A választási eljárás A gyülekezeti lelkészi állás betöltésének előkészítése Választás meghívás útján Választás pályázat útján VI. fejezet A szolgálati jogviszony változásai Eljárás gyülekezeti lelkészek álláscseréje esetén A lelkészi állás betöltése áthelyezés útján A lelkészi szolgálat szünetelése A lelkészi képesítés hatályban tartása A lelkészi szolgálati viszony megszűnése VII. fejezet A lelkész kötelezettségei
VIII. fejezet A lelkészek jogai Javadalomhoz való jog Szociális és időskori ellátáshoz való jog Pihenéshez való jog Tanuláshoz való jog Betegellátási jogok Segélyek, támogatások Gyermeket nevelő lelkészek jogai IX. fejezet Nyilvántartás és adatszolgáltatás X. fejezet A bekebelezés Záró rendelkezések
PR E A MBULUM Krisztus az anyaszentegyház építésére mindenkor rendelt és adott pásztorokat és tanítókat. (2Kor 12,28; Ef 4,11-12): hogy magának egyházat gyűjtsön vagy szervezzen, s azt kormányozza és megtartsa, mindig felhasznált szolgákat, ma is felhasználja és a jövőben is fel fogja használni őket, amíg csak egyház lesz a földön. Tehát az egyházi szolgák eredete felhatalmazás és tiszte igen régi és isteni, nem pedig új és emberi rendelés. Tudna ugyan az Isten közvetlenül a maga hatalmával egyházat gyűjteni maga köré az emberek közül, de tetszett neki az emberek között az emberek szolgálata által munkálkodni (II. Helvét Hitvallás XVIII. fejezet). Ugyanitt olvassuk tovább, hogy „Az egyházi szolgák feladatai sokfélék, ezeket azonban a legtöbben két dologra vezetik vissza, amelyekben minden más benne foglaltatik: Krisztus evangéliumának tanítására és a sákramentumok helyes kiszolgáltatására. Az egyházi szolgák feladata ugyanis egybegyűjteni a szent gyülekezetet, ott Isten igéjét magyarázni és az általános igazságot a gyülekezet helyzetére és használatára alkalmazni, hogy az, amit tanítanak, javára váljék a hallgatóknak és építse a híveket. Az egyházi szolgák feladata, mondom, tanítani a tudatlanokat, buzdítani és haladásra ösztönözni az Úr útján
I/43
hátramaradókat vagy lassabban haladókat, vigasztalni és erősíteni a kislelkűeket és felvértezni őket a Sátán különféle kísértései ellen, megdorgálni a vétkezőket, visszahívni a jó útra a tévelygőket, felemelni az elesetteket, megcáfolni az igének ellenmondókat, végül elűzni az Úr aklától a farkasokat. Bölcsen és komolyan megróni a bűnöket és a bűnösöket, és szemet nem hunyni és nem hallgatni a bűn láttán; továbbá kiszolgáltatni a sákramentumokat, ajánlani a velük való helyes élést, és azok vételére mindenkit az egészséges tudomány által előkészíteni, a híveket szent egységben megtartani, a szakadásoknak elejét venni, végül a tudatlanokat a hitben oktatni, a szegények gondját a gyülekezet figyelmébe ajánlani, a betegeket és a különböző kísértésekkel küszködőket meglátogatni, tanítani, az élet útján megtartani; ezen kívül szükség idején közös imádkozásokat vagy könyörgéseket rendezni, böjtöléssel, azaz szent önmegtartóztatással együtt, és a lehető legszorosabban gondoskodni mindenről, ami a gyülekezetek nyugalmára, békességére és üdvére szolgál. Hogy pedig az egyházi szolga mindezt jobban és könnyebben teljesíthesse, elsősorban azt kívánják tőle, hogy legyen istenfélő, szüntelenül imádkozzék, merüljön el a Szentírás olvasásába, mindenben és mindig legyen éber és életének tisztaságával mindenki előtt példaként világoljon.” Ennek megvalósulása érdekében a Zsinat a következő törvényt alkotja.
I. fejezet A törvény célja 1. § E törvény célja, hogy a Magyarországi Református Egyház (továbbiakban Egyház) szolgálatáról, alkotmányáról és kormányzatáról szóló törvényekkel összhangban egységes rendszerben szabályozza a kebelébe tartozó lelkészek szolgálatához és jogállásához fűződő fogalmakat, meghatározza a különböző szolgálati területek feladatellátásának főbb jellemzőit, szabályozza a lelkészi életpálya egyes szakaszainak lényeges vonásait, az ezekhez fűződő egyházi és adminisztratív cselekményeket, valamint rendelkezzék a lelkészek jogairól és kötelezettségeiről.
Alapelvek 2. § (1) A lelkészi szolgálatok végzése a Magyarországi Református Egyházban (a továbbiakban Egyház) a Szentírás, az elfogadott hitvallások, az Egyház Alkotmánya és törvényi rendelkezései szerint történik. A lelkészi szolgálatban a krisztusi elhívás és az egyházi kiválasztás elvei érvényesülnek. (2) Az egyházi hatalom az evangélium hirdetésének, tanításának, a sákramentumok kiszolgáltatásának, az
egyházi rend megalkotásának és fenntartásának teljesítése, melyet az Egyház Alkotmányának megfelelően az egyetemes papság és a zsinat-presbiteri elvek alapján a lelkészek az egyház nem lelkész tagjaival választott testületekben közösen, közös felelősséggel gyakorolják (Róm 8,32; 1Ján 1,3; Ef 5,29-30; Róm 12,4-6; 1Pét 2,5.9.13-18; 4,10; 1Kor 6,17; 12,12-13, 21-27; 3,1.5; Filip 2,4-8.; 2Tim 2,1; Heidelbergi Káté 55.; II. Helvét Hitvallás XVIII. rész). 3. § (1) A lelkészek személyes felelőssége, hogy a figyelmet Jézus Krisztus jelenlétére irányítsák, és a közösséget arra hívják, hogy életükkel és bizonyságtételükkel az Urat szolgálják (1Tim 2,5; 1Kor 4,1; Lk 22,26-27; 1Kor 9,19). (2) A lelkész és a gyülekezet közötti bensőséges kapcsolat a közösségben fejeződik ki, hiszen a lelkésznek és a gyülekezetnek fel kell ismernie Isten akaratát és a Lélek vezetését. A lelkészek felelőssége, hogy a gyülekezetek és az egyházi szolgálat ügyeit közösen is képviseljék az egyházi testületekben és az Egyház egységét építsék (Mt 18,19-20). 4. § (1) A tisztséget viselő lelkészek a tisztséget nem viselő lelkészekkel egyenlő tekintélyűek (Mt 23,8-12). (2) Szükséges azonban, hogy közülük egyesek az Egyház Alkotmánya és alkotmányos törvényei szerint a közösség választása alapján – rátermettségükre, alkalmasságukra figyelemmel – a többiek előtt járjanak, s gondoskodjanak arról, hogy az Egyházban minden ékes és jó rendben történjék (1Kor 14,40; 1Tim 3,1-7; 1Pét 5,2-3). (3) A lelkész jogállásától és az általa ellátott szolgálattól függetlenül – Isten Igéje alapján az egyházi törvények által meghatározott szolgálati rend szerint – tartsa tiszteletben és hajtsa végre elöljárói törvényes rendelkezéseit, utasításait.
A törvény személyi és területi hatálya 5. § A törvény hatálya kiterjed a református egyház lelkészi képesítésű – kivételesen az e törvény alapján lelkészi képesítést még nem szerzett – személyeire, akik e törvény szerinti lelkészi nyilvántartásban vannak. 6. § Az Egyház elismeri a Kárpát-medencében lévő református lelkészképzést nyújtó felsőoktatási intézmények oklevelét, azonban a szolgálati jogviszony létesítésére, szünetelésére, megszűnésére a szolgálat végzésének helyén hatályos jogszabályok irányadóak.
I/44
II. fejezet Értelmező rendelkezések 7. § Jelen törvény alkalmazásában 1. Lelkész − a Magyarországi Református Egyház lelkésze −: a jelen törvényben szabályozottak szerinti lelkészi képesítéssel rendelkező, felszentelt és egyházi jogviszonnyal rendelkező református egyháztag. 2. Egyházi személy: a lelkész és mindazon lelkészi képesítéssel rendelkező személy, aki egyházi felhatalmazás alapján lelkészi vagy lelkészi jellegű szolgálatot lát el, tisztséget tölt be. 3. Egyházi szolgálati viszony: az egyház belső rendje szerint megtörtént választás, vagy az arra feljogosított egyházi felettestől származó felhatalmazás (kirendelés, kinevezés, megbízás) alapján létrejött sajátos egyházi jogviszony. 4. A lelkészi szolgálat legfontosabb területei: az Ige hirdetése, sákramentumok kiszolgáltatása, hitéleti alkalmak megtartása, a konfirmáció, az esketés és a temetés (szimbolikus és kazuális szolgálatok), egyházi anyakönyvek vezetése, tanítói, diakóniai, missziói, kulturális és egyházi igazgatási tevékenységek végzése. 5. Lelkészi jellegű szolgálat: a tanítói, diakóniai, mis�sziói, kulturális és közegyházi igazgatási tevékenységek végzése, amennyiben az egyébként nem lelkészi képesítésű személy által elvégezhető feladatot református lelkészi képesítéssel rendelkező személy végzi, egyházi felhatalmazás alapján. 6. Lelkészi képesítés: Az Egységes Lelkészképesítő Bizottság döntése arról, hogy a jelölt a lelkészi szolgálat ellátásához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekkel és készségekkel rendelkezve a lelkészi szolgálatra alkalmas. Erről az Egységes Lelkészképesítő Bizottság igazolást állít ki, melynek alapján a jelölt lelkésszé szentelhető. 7. Lelkészszentelési eljárás − az egyházkerületi közgyűlés határozatán alapuló és keretében elvégzett cselekmények sorozata, mely során a lelkészi képesítést szerzett egyháztag jogosulttá válik az önálló lelkészi szolgálatra, és az ezt igazoló oklevelét átveszi. 8. Lelkészi eskü: a lelkészszentelési eljárás része, letételével a jelölt véglegesen elkötelezi magát a református anyaszentegyház lelkészeként történő szolgálatára. Az eskü egyben az egyházi joghatóság elismerésére és elfogadására vonatkozó alávetési nyilatkozat. 9. Képesítése szerint teljes jogú lelkész az, aki az egyházi törvényben előírt egyetemi diploma megszerzése után a lelkészképesítési feltételeknek az Egyház szabályai szerint eleget tett és lelkészszentelési eljárás keretében lelkészi esküt tett. A teljes jogú lelkész önálló jogállású lelkészi állásra, tisztségre megválasztható, ki-
nevezhető, megbízható, nem önálló jellegű beosztott lelkészként, vagy helyettes lelkészként kirendelhető. 10. Önálló lelkész: az a teljes jogú lelkész, akit önálló jogállású lelkészi állásra, tisztségre megválasztottak, vagy arra kirendelést, kinevezést, megbízást kapott. 11. Helyettes lelkész: az a képesítése szerint teljes jogú lelkész, akit az illetékes esperes lelkészi állás átmeneti vagy tartós megüresedése esetén meghatározott időre, vagy feltétel bekövetkeztéig önálló lelkészi szolgálatra, de nem önálló státusszal rendel ki. 12. Beosztott lelkész: az a képesítése szerint teljes jogú lelkész, aki nem önálló jogállású lelkészi állásra püspöki kirendelést kapott. 13. Segédlelkész: az a lelkészjelölt, aki teológus-lelkész diplomáját már átvette, de még nem rendelkezik teljes lelkészi képesítéssel, mivel a lelkészképesítő vizsgát még nem tette le és az illetékes egyházkerület püspöke ideiglenes jelleggel kirendeli lelkészi szolgálatra. A kirendeléssel felhatalmazást kap a lelkészi palást viselésére és sákramentumok kiszolgáltatására is. 14. Exmisszus: az a teológus-lelkész egyetemi hallgató, aki a teológus-lelkész diplomához tartozó kreditek legalább 75%-át már megszerezte, de még nem szerezte meg a diplomáját, és az illetékes egyházkerület püspöke ideiglenes jelleggel kirendeli egyházi kisegítő szolgálatra. A kirendeléssel felhatalmazást kaphat a lelkészi palást viselésére és sákramentumok kiszolgáltatására is. 15. Egyházi felhatalmazás: a zsinat lelkészi elnöke, a püspök, vagy az esperes által a lelkészi szolgálat végzésére adott, szolgálatba állításra vonatkozó megbízás. Kiadható csak egy helyre vonatkozó felhatalmazás (facultatio loci) és az egyházkerület területén, illetve az Egyház egészében szolgálatra jogosító felhatalmazás (facultatio generalis). 16. Kirendelés: nem önálló lelkészi szolgálat végzésére kiadott, határozatba foglalt püspöki szolgálati rendelkezés, mellyel a püspök felhatalmazást ad a palástviselésre és a sákramentumok kiszolgáltatását is magában foglaló egyházi szolgálatok elvégzésére. Melléklete a díjlevél. A püspök kirendeléssel határozhat egyházkerületi, zsinati, intézményi lelkészek helyettesítéséről, önálló jogállású intézményi lelkészek szolgálatba állításáról is. 17. Kinevezés: intézményi, vallásoktatói, missziói lelkészi és vezetői állások betöltésekor a szolgálati viszonyt keletkeztető, a püspök által kiállított okirat, melléklete a díjlevél. 18. Díjlevél: a lelkész rendszeres pénzbeli és természetbeli javadalmát, jogviszonyával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit megállapító okirat. A díjlevélnek tartalmaznia kell:
I/45
– a lelkészi szolgálat önálló vagy nem önálló jellegét, – a szolgálat ellátásának határozott vagy határozatlan időtartamát, – szolgálati helyét, – beosztását, – szolgálati feladatkörét, – a feladat esetleges egyedi szakmai szempontjait, – felelősségi és felügyeleti rendszerét, – szolgálati idejének beosztását, – javadalmazását, – egyéb juttatásokat, – a törzskönyvi adatszolgáltatásért felelős egyházmegyét, – lelkészi nyugdíjintézeti tagságát, – szabadsága mértékét, – és mindazon körülményeket, amelyeket a szolgálat ellátása szempontjából az alkalmazó elnökség szükségesnek tart. 19. Concessa: a lelkészválasztás érvényességét igazoló, a lelkészi állás elfoglalását engedélyező, az illetékes esperes által kiállított okirat. 20. Stóla: Az eseti egyházi szolgálatokért az egyházközségnek vagy közvetlenül a lelkésznek juttatott vagyoni jellegű adomány. 21. Nyilvántartásba vétel: A hallgatói jogviszony megszűnését követően az egyházi jogviszony és a lelkészi életpálya kezdetét jelentő aktus. 22. Törzskönyv: A nyilvántartásba vétel eredményeképpen létrejövő dokumentum, amely a hallgatói jogviszony megszűnését követően az első egyházkerületi bejegyzéssel keletkezik, és a lelkész természetes személyazonosító adatait, életpályájának mozzanatait, a lelkészi szolgálati jogviszony tartalmi elemeit hitelesen tartalmazza. 23. Lelkészi szolgálati titok: mindazon személyiségi jogot érintő információ, tény, adat, körülmény, amely a hivatali és a hitéleti szolgálat végzése során a lelkipásztor tudomására jut, s amelyet köteles megőrizni a lelkészi eskü alapján.
III. fejezet Hallgatói jogviszony, a lekészi életpálya kezdete, lelkészi képesítés 8. § A teljes jogú lelkészi jogállás megszerzéséhez az Egyház törvényeiben előírt diploma, lelkészképesítés (egységes lelkészképesítő vizsga) és felszentelés szükséges. 9. § A hallgató az MRE Zsinata által elfogadott és államilag akkreditált felsőoktatási intézményben sajá-
títja el a teológus-lelkészi lelkészi diplomához szükséges ismereteket. A hallgatói jogviszony utolsó éve gyakorlati év. A lelkészjelölt hallgató a záróvizsgák sikeres letételével egyetemi oklevelet (diplomát) kap. 10. § A hittudományi egyetemen megszerzett teológus-lelkész diploma segédlelkészi (kápláni) szolgálatok végzésére jogosít. 11. § Az egyházi jogviszony a törzskönyvi nyilvántartásba vétellel kezdődik. 12. § Az egységes lelkészképesítő vizsgára az jelentkezhet, aki valamely a Magyarországi Református Egyház egyházkerülete által fenntartott, államilag akkreditált lelkészképző intézet, illetve hittudományi kar/egyetem/akadémia által kiadott egyetemi oklevéllel rendelkezik, és a vonatkozó egységes lelkészképesítő vizsgaszabályzat egyéb feltételeinek eleget tesz. 13. § A lelkészképesítő vizsga rendjét és követelményeit a Zsinat szabályrendeletben szabályozza. 14. § A lelkész felszentelésére egyházkerületi közgyűlés keretében kerül sor, melynek során eskütételével a lelkész véglegesen elkötelezi magát az Anyaszentegyház szolgálatára. Ekkor kapja meg lelkészi oklevelét, amely tanúsítja, hogy ő a Magyarországi Református Egyház teljes jogú lelkésze. 15. § A lelkészszentelési eljárás részletes rendjét az Egyházkerületek szabályozzák.
I V. fejezet A lelkészi szolgálat A lelkészi szolgálat területei 16. § A lelkészek szolgálatukat egyházközségekben, egyházi és nem egyházi fenntartású intézményekben és szervezetekben végzik, a jogviszonyra történő egyházi felhatalmazás (választás, kinevezés, kirendelés, megbízás) alapján. 17. § (1) A gyülekezeti lelkipásztor szolgálat szerint illetékességi területe az egyházközség. (2) Az illetékes lelkész hozzájárulása nélkül az adott területen más nem végezhet egyházi szolgálatot. Kivétel a felettes egyházi vezetők vagy általuk kirendelt helyettesítők közegyházi szolgálata. 18. § Intézményi lelkészek az alábbi helyeken láthatnak el szolgálatot: egyházi jogi személy fenntartásában álló intézetben, intézményben, szervezetben a) oktatási intézményben, b) egészségügyi, szeretetszolgálati intézményben, c) missziói intézménynél, d) közművelődési, kulturális intézményben, nem egyházi fenntartású szervezeteknél
I/46
e) büntetés-végrehajtási intézetekben − mint börtönlelkészek, f) honvédségnél mint tábori lelkészek, g) egészségügyi intézményeknél lelkigondozó és/vagy kórház-lelkészek (ha az intézménnyel állnak munkaviszonyban), h) nem egyházi, illetve nem református szociális szolgáltatásban, intézményben, i) nem egyházi, illetve nem református oktatási intézményben (hit- és erkölcstan tanár-lelkész), j) az Egyház céljait szolgáló, illetve támogató, és erre megállapodást kötött civil szervezetnél. közegyházi szolgálatban k) gyűjteményekben (könyvtár, levéltár), l) egyházi igazgatásban, hivatalokban. A lelkészi szolgálat típusai jogállás szerint 19. § A törvényben előírt képesítéssel rendelkező református egyháztag a szolgálati viszony létesítésével, egyházi felhatalmazással nyeri el lelkészi jellegét. Szolgálatba állításnál figyelembe kell venni a lelkész képesítését. 20. § (1) A teljes jogú lelkész szolgálatát a szolgálati megbízása szerint önálló vagy nem önálló jogállású státuszban láthatja el. (2) Nem teljes jogú lelkész szolgálatra csak exmis�szusként vagy segédlelkészként kaphat kirendelést. 21. § (1) Egyházi jogviszony hiányában az Egyház szervezeti keretében lelkészi vagy lelkészi képesítésen alapuló lelkészi jellegű szolgálat nem végezhető. (2) Egyedi alkalomra a szolgálat helye szerint illetékes püspök, esperes engedélyezheti az egyházi jogviszonyban álló, de szolgálati viszonnyal nem rendelkező lelkész szolgálatát. (3) Református lelkészi minőségében csak a teljes lelkészi képesítéssel és szolgálati jogviszonnyal rendelkező nyilatkozhat. Jogviszony hiányában megnevezése: teológus. Teljes képesítés hiányában megnevezése: református segédlelkész − ha szolgálatban áll. Önálló jogállású lelkészek 22. § (1) Önálló jogállású lelkész: a) a megválasztott gyülekezeti lelkész (lelkipásztor), b) a vallásoktató lelkész, c) a missziói gyülekezetbe kinevezett missziói lelkész, d) hittudományi kar/egyetem/akadémia lelkészi jellegű docense, egyetemi tanára, e) a szeretetszolgálati, egészségügyi, oktatási intézményben, missziói szervezetben, intézményben és közegyházi intézmény szolgálatában álló lelkész, amennyiben a szolgálat önállóan történő ellátására kapott egyházi felhatalmazást, és nem áll más jogviszonyban,
f) kórházlelkész, g) börtönlelkész, h) tábori lelkész, i) egyetemi/főiskolai lelkész. (2) Az önálló jogállású lelkészek szolgálatuk végzése tekintetében önállóak, mindazon tisztségekre választhatók, amelyeket az egyházi törvények szerint lelkésznek kell betöltenie. Teljes képesítésű, de nem önálló jogállású lelkészek 23. § Képesítése szerint teljes jogú, de alkalmazás szerint nem önálló jogállású lelkész a beosztott lelkész és a helyettes lelkész. (1) Beosztott lelkész a) a gyülekezeti szolgálatra kirendelt beosztott lelkész, b) a hittudományi kar/egyetem/akadémia lelkészi jellegű tanársegédje, adjunktusa, c) intézménybe, diakóniai, missziói feladatok végzésében való közreműködésre, közegyházi igazgatási feladatok ellátására kirendelt beosztott lelkész. (2) A beosztott lelkész feladat-ellátási, irányítási, igazgatási jogai korlátozottak, szolgálatát az önálló gyülekezeti, intézményi-közegyházi igazgatási szolgálatot ellátó önálló, vezető lelkész irányításával, útmutatásával végzi. 24. § (1) Intézményi helyettes lelkész kirendelésére az illetékes egyházkormányzati testület lelkészi elnöke jogosult. (2) A helyettes lelkész kirendelése meghatározott időre vagy meghatározott feltétel bekövetkeztésig szól. (3) A helyettes lelkész csak a szolgálat ellátásának idejében korlátozott, jogosultságai és kötelezettségei megegyeznek a helyettesített lelkészével. Nem önálló jogállású, nem teljes képesítésű lelkész 25. § (1) Exmisszus a hittudományi kar/egyetem/ akadémia azon lelkész-szakos hallgatója, aki a felsőfokú lelkészképesítést nyújtó intézményben a záróvizsgához előírt krediteknek legalább 75%-át teljesítette és püspöki − határozott időre szóló − kirendeléssel egyházi kisegítő szolgálatot lát el. A kirendeléssel az exmisszus felhatalmazást kaphat a palást viselésére és a sákramentumok kiszolgáltatására is. (2) A kirendelésre a szolgálati hely szerint illetékes püspök jogosult, javadalmazásáról a szolgálati hely gondoskodik. (3) Az exmisszus szolgálatait a számára felettesként meghatározott önálló lelkész irányítása szerint és felügyelete alatt végzi, tevékenységéről neki rendszeres beszámolási kötelezettséggel tartozik (4) Szolgálatvégzésével összefüggésben az egyházi törvények hatálya alatt áll.
I/47
26. § (1) Segédlelkész (káplán) az, aki a) a hittudományi kar/egyetem/akadémia lelkész szakán tett sikeres záróvizsgája és megkapott diplomája alapján szolgálatra kirendelést kapott, a lelkészképesítő vizsgát azonban még nem tette le, vagy b) lelkészképesítő vizsgáját már letette, de még nem szentelték fel. (2) A kirendelésére a lelkészjelölt állandó lakhelye szerint területileg illetékes püspök jogosult. (3) Indokolt esetben a segédlelkészi szolgálatra jogosult kérheti más illetékességi területre is kirendelését. A kérelmet ilyenkor is az egyébként illetékes püspökhöz kell benyújtani, aki ezt véleményezi és továbbítja a kérelmezett szolgálati hely szerinti püspökhöz. (4) A püspök a kirendeléssel egyidejűleg felügyelő lelkészt jelöl ki, akinek irányítása és utasításai szerint köteles a segédlelkész a szolgálatokat elvégezni. (5) A segédlelkészi szolgálat célja a hittudományi egyetemen szerzett diploma után a lelkészképesítő vizsgára történő felkészülés. (6) A segédlelkészt fogadó egyházközség/intézmény köteles felelősséget vállalni azért, hogy az alkalmazás feltételeit, így a lakhatást, jövedelmet, ellátást biztosítani tudja. A lelkészi állás betöltése, szolgálatba állítás, a jogviszony létesítése 27. § A lelkészi állás választással, kirendeléssel, kinevezéssel, vagy megbízással tölthető be. Lelkészi állás betöltése választással 28. § (1) Önálló gyülekezeti lelkészi állás az adott egyházközség választása alapján tölthető be, kivételes esetben egyházmegyei választás alapján. A választás alapja meghívás vagy pályázat lehet. (2) A lelkészválasztás az anyaegyházközség joga és kötelezettsége. 29. § (1) A megválasztandó gyülekezeti lelkész személyéről az egyházközség köteles kikérni az egyházkerületi elnökségek mellett működő Lelkészválasztási Tanácsadó Bizottság (továbbiakban: Bizottság) véleményét. (2) A Bizottságot soron kívül és olyan időben kell összehívni, hogy az az állás betöltését ne hátráltassa, és a Bizottság állásfoglalása a kérelem beérkezésétől számított 30 munkanapon belül a presbitérium tudomására jusson. (3) Amennyiben a Bizottság határidőben nem nyilatkozik, a véleményezni kért lelkész választásra bocsátható. 30. § (1) Gyülekezeti lelkészi állásra az a teljes jogú református lelkész választható, aki nem áll fegyelmi
büntetés hatálya alatt, büntetlen előéletű, ellene nincs folyamatban sem egyházi fegyelmi, sem világi büntető eljárás, valamint vállalja, hogy megválasztása esetén az állást az adott feltételekkel elfogadja, és meghatározott időn belül betölti. (2) Az egyházkerületi közgyűlés meghatározhat olyan kiemelt egyházközségeket vagy lelkipásztori állásokat, amelyekbe gyülekezeti lelkésszé meghívás vagy pályázat útján csak az választható, aki a választást megelőző legalább 5 éven keresztül lelkészi jellegű szolgálatot teljesített. (3) Amennyiben valaki gyülekezeti lelkészi állásáról lemondott, vagy megválasztása ellenére azt nem fogadta el, hat éven belül ugyanarra az állásra nem választható.1 31. § A nem magyarországi lelkészképesítéssel vagy szolgálattal rendelkező lelkészek részére az egyház belső rendje külön vizsga és befogadási szabályokat is előírhat. 32. § (1) Amennyiben a lelkész másik egyházkerületben kíván szolgálati viszony létesíteni, előzetesen ki kell kérni a fogadó egyházkerület püspökének befogadó nyilatkozatát és az elbocsátó püspök engedélyét. A püspöknek a kérelem kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül kell nyilatkoznia. (2) Amennyiben a lelkész ugyanazon egyházkerületen belül kíván másik egyházmegyében szolgálati viszonyt létesíteni, erről előzetesen ki kell kérni a fogadó egyházmegye esperesének befogadó nyilatkozatát. Az esperesnek a kérelem kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül kell nyilatkoznia. (3) Hiánypótlási felhívás esetén a határidő az utolsó hiánypótló irat, nyilatkozat beérkezésétől számít. (4) A befogadási, tanácsadási ügyekben rövid úton történő iratkezelésnek is helye van, és határidőben történő ügyintézésnek kell tekinteni, ha az iratot faxon/e-mailben a határnapon igazoltan továbbították. 33. § Amennyiben a lelkész nem magyar állampolgár vagy nem Magyarországon szolgált, úgy előzetesen ki kell kérni az új szolgálati hely szerint illetékes püspök befogadásról döntő határozatát. 34. § Ha a lelkész nem magyarországi református gyülekezetben kíván szolgálni, az ehhez történő hozzájárulást − az elbocsátást − az utolsó magyarországi szolgálati hely szerint illetékes püspök adja ki, a befogadás rendjére a fogadó egyház szabályai az irányadóak. 35. § (1) Az önálló gyülekezeti lelkész a megválasztásával nyeri el ezen státuszát. (2) Az esperes a választás érvényességét a választás jogerőre emelkedésének napjával kiállított, a választó egyházközségnek megküldött, a beiktatás alkalmával a lelkésznek átadott concessával igazolja.
1 A 30. § (3) - t a ZS-335/2013.11.15. számú zsinati határozattal elfogadott 2013. évi IX. törvény módosította
I/48
(3) A lelkész önálló gyülekezeti szolgálatát a beiktatással kezdheti meg. (4) A beiktatás a concessa és a díjlevél istentiszteleten történő átadása, amelynek a kiállítástól számított 30 napon belül meg kell történnie. (5) Az állás elfoglalásáról az esperes értesíti az illetékes egyházkerületet, a korábbi szolgálati hely szerint illetékes egyházmegyét és egyházkerületet, a Zsinati Hivatalt, a Lelkészi Nyugdíjintézetet. 36. § A gyülekezeti lelkipásztor megválasztása határozatlan időre szól, a jogviszony csak az egyházi törvényben meghatározott feltételek bekövetkeztével szűnik meg, vagy az erről rendelkező eljárás szerint szüntethető meg. 37. § Az önálló jogállású, missziói egyházközségben szolgáló lelkészt az egyházközségbe a püspök a presbitériummal egyeztetve nevezi ki. A lelkészt az egyházközség alkalmazza, díjlevelét is az egyházközség állítja ki, azzal, hogy a szolgálat anyagi feltételeihez az egyházkerület is előre meghatározott módon hozzájárul. 38. § (1) A beosztott jogállású gyülekezeti lelkész püspöki kirendelés alapján végzi szolgálatát. (2) A beosztott lelkészt az egyházközség alkalmazza, díjlevelét az egyházközség presbitériuma állapítja meg. (3) A beosztott lelkész kirendeléséről szóló határozatban meg kell jelölni, hogy a beosztott lelkész kinek a felügyelete mellett látja el szolgálatát. (4) A kirendelés kezdeményezhető az egyházközség presbitériumának határozata, az esperes kérelme alapján, vagy hivatalból. (5) Hivatalból történő kezdeményezés esetén be kell kérni a fogadó egyházközség véleményét és a kiállítandó díjlevéltervezetet is. (6) Amennyiben az egyházközség presbitériuma vagy az esperes kezdeményezi beosztott lelkészi státus létesítését, illetőleg betöltését, úgy indokolni kell annak megalapozottságát, és fel kell terjeszteni a beosztott lelkész elhelyezésére, javadalmazására vonatkozó nyilatkozatot. (7) Az egyházközség presbitériuma vagy az esperes kérelmére a beosztott lelkész kirendelése indokolt esetben visszavonható. A kirendelést hivatalból vissza kell vonni, ha annak feltételei nem állnak fenn vagy megszűntek. A kirendelés visszavonásáról a püspök dönt, és erről határozatban rendelkezik. Lelkészi állás betöltése intézményekben 39. § Az intézményi lelkész szolgálati jogviszonya kirendeléssel, kinevezéssel vagy megbízással, keletkezik. A jogviszony keletkeztetését pályázat vagy meghívás előzheti meg, az intézmény alapító okiratában foglalt rendelkezések figyelembe vételével.
40. § (1) A szolgálati jogviszony keletkeztetésére és megszüntetésére az egyházi fenntartó szerint illetékes esperes, püspök, vagy a Zsinat lelkészi elnöke jogosult. (2) Nem egyházi fenntartóhoz történő kirendelésről országos hatáskörű szervezet esetén a Zsinat lelkészi elnöke, egyebekben a fenntartó szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező esperes javaslatára a püspök intézkedik. 41. § Az intézményi lelkészi állás betöltése az érintett intézmény kérésére, vagy hivatalból történik. Ez utóbbi esetben ki kell kérni az intézményvezető vagy az illetékes felelős vezető véleményét is. 42. § Az intézményi lelkészi állás betöltése előtt szolgálati úton be kell szerezni a lelkész törzskönyvét, és ki kell kérni a területileg illetékes egyházkerület püspökének hozzájárulását. 43. § Az intézményi lelkész szolgálati jogviszonyának létesítéséről és megszüntetéséről egyházközségi fenntartású intézmény esetén a presbitérium javaslatára az esperes felterjesztésére a püspök dönt, a kirendelést részére az esperes adja ki. Egyéb esetekben a fenntartó szintjén történik a testületi döntéshozatal és a kirendelés is. 44. § Az intézményi lelkész szolgálati szerződése a díjlevél. A javadalomról (pénzbeli és természetbeli juttatások) a díjlevelet kiállító az alkalmazó intézménnyel történő egyeztetés alapján rendelkezik. Ezek meghatározása során tekintettel lenni az ágazatra vonatkozó és kötelezően alkalmazandó állami előírásokra is. 45. § Nem kell kiállítani díjlevelet azokban az esetekben, amikor az alkalmazásra, javadalom kifizetésére nem egyházi jogviszony alapján kerül sor (pl. tábori lelkész, börtönlelkész, alkalmazott kórházlelkész). 46. § A lelkészi diplomája alapján közoktatásban foglalkoztatott egyházi személyek alkalmazási feltételeiről külön egyházi törvény rendelkezik. Az oktatási intézményben lelkészi diplomája alapján foglalkoztatott egyházi személy vagy vallásoktató lelkész püspöki kirendeléssel látja el szolgálatát. 47. § Intézetben betöltött vezetői lelkészi szolgálat esetén a fenntartó (világi állás esetén a munkáltató) a kinevezés, kirendelés, megbízás feltételéként a szolgálat ellátásához szükséges egyéb szakmai képesítés meglétét és megszerzését is előírhatja. 48. § (1) Az intézményi lelkészek egyházi jogviszonyukból fakadó alárendeltségük mellett az intézmény ágazati szabályait is kötelesek betartani. (2) Amennyiben a lelkész nem az intézet/szervezet vezetője, úgy a szakmai vezetőt illeti meg a szolgálatok rendjével, beosztásával összefüggésben (pl. munkaidő, szabadság) az utasítási jog. (3) Az intézményi lelkészek esetében a lelkészi szolgálatok tartalma és végzése tekintetében az egyházi függelmi viszonyok érvényesülnek, a hitéleti jellegű
I/49
szolgálatok ellátásában a lelkész az egyház rendje köteles eljárni. Fegyelmi felelősségük tekintetében az egyházi bíróság joghatósága alá tartoznak. 49. § (1) A nem egyházi fenntartású intézményekben az intézményi lelkészi szolgálat végzéséhez az egyházi kirendelésen túl az álláshellyel rendelkezővel megkötendő munkaszerződés is szükséges. (2) Visszavonásra kerül a kirendelés, ha ezt a munkaviszony létesítője kezdeményezi. (3) A kirendelés visszavonása esetén meg kell szüntetni a lelkész alkalmazásával kapcsolatos munkaviszonyt is. 50. § A törvény e fejezetében szabályozott, jogviszonyt létesítő esperesi, püspöki, zsinat lelkészi elnöki döntések e személyek kizárólagos rendelkezési jogkörébe tartoznak, ellenük nincs helye jogorvoslatnak. 51. § Az intézményi lelkészi állások létesítéséről, megszüntetéséről a szolgálati jogviszonyt keletkeztető tájékoztatja az illetékes esperesi és püspöki hivatalt, a Lelkészi Nyugdíjintézetet és a Zsinati Hivatalt. Többes jogviszony, alkalmazási összeférhetetlenség 52. § (1) Többes jogviszonnyal rendelkezik az a lelkész, aki több egyházi módon (választás, kinevezés, kirendelés, megbízás) keletkeztetett szolgálatot lát el, vagy egyházi jogviszonya mellett munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban világi állást, kereső foglalkozást, vállalkozói tevékenységet lát el, vagy világi választott tisztséget vállal. (2) Nem minősül többes jogviszonynak a határozott időre szóló, egyházi kirendelés alapján ellátott helyettesítés. (3) A többes jogviszonyról minden esetben tájékoztatni kell az egyházi jogviszonyok keletkeztetőjét. (4) Többes jogviszonyt a lelkész csak az e törvényben meghatározott jóváhagyás esetén vállalhat. (5) A többes jogviszony engedélyezésénél elsődlegesen az egyházközség, és az eredetileg ellátott egyházi szolgálat érdekeit kell figyelembe venni. (6) Nem engedélyezhető olyan tevékenység, amely a lelkészi tisztséggel összeférhetetlen. 53. § (1) Gyülekezeti lelkész többes jogviszonyának engedélyezéséről a presbitérium dönt, mely határozat az egyházmegyei közgyűlés (tanács) jóváhagyásával válik érvényessé. Amennyiben a többes jogviszony keretében nem egyházi tevékenység ellátására kerül sor, a határozat érvényességéhez szükséges az egyházkerületi közgyűlés jóváhagyása is. (2) Az intézményi lelkész más (első egyházi felhatalmazásán − főállásán − kívüli) lelkészi jellegű szolgálatot, munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt csak a szolgálatot keletkeztető hozzájárulásával láthat el.
V. fejezet A választási eljárás A gyülekezeti lelkészi állás betöltésének előkészítése 54. § (1) A gyülekezeti lelkészi állás betöltendő az állás megüresedése vagy új állás szervezése esetén. (2) Megüresedik a gyülekezeti lelkész állása: a) más lelkészi állás elfoglalása napjával, az új álláshely elfoglalásának kezdő időpontjával, b) lemondás esetén a lemondás elfogadásával, c) nyugdíjazás esetén a nyugdíjazást kimondó határozat jogerőre emelkedésének napjával. d) fegyelmi hatósági határozat következtében történt áthelyezés esetén a bírósági határozat jogerőre emelkedésével, e) gyülekezet érdekéből elrendelt áthelyezés vagy nyugdíjazás esetén az igazgatási bírósági határozat jogerőre emelkedésével, f) elhalálozás esetén a halál napjával. 55. § A gyülekezeti lelkészi állás megüresedése esetén az esperes 8 napon belül intézkedik az egyházközség ingó és ingatlan vagyonának leltározásáról, megőrzéséről és a szolgálat folyamatos ellátásáról. Választás meghívás útján 56. § (1) Meghívás útján töltendő be a gyülekezeti lelkészi állás, ha a presbitérium teljes létszámának 2/3os többségű határozatában dönt a meghívásról, és e határozatában megnevezi a meghívandó lelkészt. (2) A presbitérium határozatáról készített jegyzőkönyv hitelesített másolatát 3 napon belül fel kell terjeszteni az egyházmegye elnökségéhez. (3) Ha a presbitérium a meghívás jogával nem élt, vagy a közgyűlés a presbitérium jelöltjét nem választotta meg, meghívás útján töltendő be a gyülekezeti lelkészi állás akkor, ha az érvényes választói névjegyzékbe felvett választók 10%-a megnevezi a meghívandó személyét. (4) Amennyiben a választói névjegyzékbe felvett választók 10%-a nevezi meg a meghívandó személyét, ehhez az ajánlási ívek eredeti példányát, valamint a presbitérium határozatának a másolatát fel kell terjeszteni az egyházmegye elnökségéhez. Az ajánlási íveknek az ajánló egyháztagok nevét, aláírását és lakcímét kell tartalmaznia. Az ajánlók jogosultságát a nevek és a lakcímek alapján a presbitérium köteles ellenőrizni. (5) A presbitérium az állás megüresedését követő 60 napon belül köteles bejelenteni az esperesnek, hogy a választók vagy a presbitérium kit kíván meghívni. Ezt a határidőt a presbitérium indokolt kérésére az egyházmegye elnöksége egy ízben további 60 nappal meghosszabbíthatja.
I/50
(6) Az iratokat az esperes − egy lelkészi és egy világi tanácsossal, valamint az egyházközség két képviselőjének bevonásával − 8 napon belül megvizsgálja. Ezen vizsgálat után haladéktalanul felhívja a meghívandót okiratainak 15 nap alatt történő beterjesztésére. (7) Be kell terjeszteni: a) a jelölt lelkészi oklevelét vagy annak hitelesített másolatát, b) az illetékes esperes által kiállított szolgálati bizonyítványt, amelyben azt is igazolni kell, hogy a jelölt ellen egyházi bíróság előtt fegyelmi eljárás nincs folyamatban, és hogy a jelölt nem áll választhatóságát korlátozó fegyelmi határozat hatálya alatt, c) a jelölt nyilatkozatát, hogy megválasztása esetén az állást elfogadja, és hogy nem áll büntető ítélet hatálya alatt, valamint ellene sem egyházi bírósági eljárás, sem világi hatóság előtti büntetőeljárás nincs folyamatban, d) a jelölt hiteles törzskönyvi kivonatát, melyet egyidejűleg az illetékes püspöki hivatal(ok)nak is meg kell küldeni. (8) Egyházkerületen kívül történő meghívás vagy pályázat esetén a szolgálati bizonyítványt az illetékes egyházkerületek püspökeivel is záradékoltatni kell. A záradékolás alapja az elbocsátó, illetve befogadó elnökségi határozat. (9) Nem magyar állampolgár, vagy nem magyarországi szolgálati bizonyítvánnyal rendelkező lelkész magyarországi választhatósága érdekében előzetes befogadási kérelmet terjeszthet elő valamely egyházkerület elnökségéhez. A kérelméhez csatolni kell az 56. § (7) bekezdés a) b) c) d) pontjaiban felsoroltakon túl a) a kérelmező önéletrajzát, b) rövid indoklást arról, hogy miért kíván a Magyarországi Református Egyház területén, illetve az adott egyházkerületben szolgálni. (10) Az elbocsátási, a befogadási és az előzetes befogadási kérelemről az egyházkerület püspöke dönt. (11) A törvény által előírt választási okiratok beérkezésétől számított 8 napon belül az esperes egy lelkészi és egy világi tanácsossal és a gyülekezet két képviselőjével együtt megvizsgálja az okiratokat. Amennyiben megállapítható, hogy iratok hiányosak, és ezt rajta kívül álló adminisztrációs hiba okozta, a jelöltet a kézhezvételtől számított 3 napos jogvesztő határidővel fel kell hívni a hiányok pótlására. Ezt követően a bizottság megállapítja, hogy a jelölt választható-e vagy sem. (12) Amennyiben a vizsgálat eredményeként választási akadály nincs, erről az egyházközség elnökségének mindkét tagját és a jelöltet értesíteni kell. 57. § (1) A meghívandóként megnevezett választásra jogosultságának megállapítása után az esperes – a presbitériummal egyetértésben – 15 napon belül kitűzi a
bemutatkozás, illetve a választás napját, és intézkedik, hogy mind a bemutatkozó szolgálat, mind a választás időpontját a megelőző két vasárnapon a szószékről és a helyben szokásos módokon hirdessék ki. (2) Az esperes a bemutatkozó szolgálatra és a lelkészválasztásra egy lelkészi és egy világi tanácsosból álló küldöttséget küld ki. 58. § (1) A küldöttség lelkészi tagja által vezetett istentisztelet utáni lelkészválasztói közgyűlésen a küldöttség ismerteti a választásra vonatkozó szabályokat. (2) A választói gyűlés határozatképes, ha a választásra jogosultaknak 10%-a, de legalább a presbitérium létszámának a kétszerese jelen van. Ha az első választói gyűlés nem volt határozatképes, a 14. napra összehívott megismételt választói gyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes. (3) A jelöltet megválasztottnak kell kijelenteni, ha az érvényes szavazatok többségét elnyerte. (4) A továbbiakban a 64. és 65. §-ban foglaltak szerint kell eljárni. 59. § Ha az állást az 56–58. §-ban meghatározott eljárásban foglaltak szerint nem töltötték be, az egyházmegyei elnökség 30 napon belül javaslatot tehet a gyülekezetnek a meghívandó lelkész személyére vonatkozóan. 60. § Ha a jelöltet az 56–58. §-ban meghatározott eljárásban foglaltak szerint nem választották meg, és az egyházmegye elnöksége a 59. §-ban írt jogával élni nem kíván, az esperes 30 napon belül intézkedik a gyülekezeti lelkészi állásnak pályázat útján való betöltése iránt. Választás pályázat útján 61. § (1) A pályázatot az esperes írja ki 30 napon belül, amelyet köteles meghirdetni az egyház hetilapjában. A pályázat tartalmazza a betöltendő állásra vonatkozó pályázati feltételeket és a lelkészi díjlevelet. (2) A pályázatot a pályázni kívánó jelöltek a hirdetményben meghatározott határidőig nyújthatják be az espereshez. A pályázat benyújtására nyitva álló határidőt a megjelenéstől számított 30 és 60 nap között kell megállapítani. A pályázathoz csatolni kötelesek az 56. §-ban meghatározott okiratokat, amelyeket az esperes egy lelkészi és egy világi tanácsossal, továbbá az érdekelt egyházközség 2 képviselőjével együtt megvizsgál, és megállapítja, hogy a pályázó a pályázati feltételeknek megfelel-e. 62. § (1) A pályázati feltételeknek megfelelt pályázók közül az egyházközség presbitériuma titkos szavazással 2–5 személyt jelöltté minősít és bemutatkozó szolgálatra hív. A jelöltet állító presbiteri gyűlésen az egyházmegye küldöttsége elnököl. Az esperes meghatározza a bemutatkozás sorrendjét és időpontját és a
I/51
pályázóknak a szavazólapon történő feltüntetését, vezetéknevük ábécé szerinti sorrendjében, és erről a gyülekezetet értesíti. (2) A bemutatkozó szolgálatra, illetve a lelkészválasztásra az 57–58. és a 64–65. §-okban foglaltak az irányadók. 63. § (1) A választás több jelölt esetén csak titkos szavazással történhet. Egy jelölt esetén a közgyűlés nyílt szavazással dönt, kivéve, ha a jelenlevő választásra jogosultak legalább 10%-a titkos szavazást kér. (2) A szavazás az egyházmegye által hitelesített szavazólapokkal történik. (3) A jelöltek nevét ábécé sorrendben kell feltüntetni. A jelöltet megválasztottnak kell kijelenteni, ha az érvényes szavazatok több mint felét elnyerte. (4) Amennyiben a többséget egyik jelölt sem nyerte el, a legtöbb szavazatot kapott 2 jelöltre új szavazást kell elrendelni és lefolytatni, és azt kell megválasztottnak tekinteni, aki az ismételt szavazás eredményeként a szavazatok többségét elnyerte. 64. § (1) A választás eredményét – mind meghívás, mind pályázati eljárás esetén – az egyházmegyei küldöttség a helyszínen, a választók gyűlésén kihirdeti. (2) A választás lefolytatásáról és eredményéről 2 példányos jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a küldöttség tagjai és a gyülekezet 2 megbízottja ír alá. A jegyzőkönyv 1 példányát az összes választásra vonatkozó irattal együtt 3 napon belül az espereshez kell terjeszteni. 65. § (1) A választás ellen 8 napon belül az egyházmegyei bírósághoz címzett panasznak van helye. E határidő elmulasztása jogvesztő hatályú. (2) Panaszra jogosult: a) a választásban részt vettek 10%-a, b) a választó egyházközség presbitériuma, c) az egyházmegye jogtanácsosa vagy a választás vezetésére kiküldött egyházmegyei küldöttség bármely tagja, d) akit jogsérelem ért. 66. § (1) Az Egyházmegyei Bíróság a panasz tárgyában − az egyházi törvénykezésről szóló törvény soronkívüliségi eljárásra vonatkozó szabályai szerint − határoz. A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak nincs helye. (2) Elutasítja a panaszt, ha az nem jogosulttól származik, elkésett, vagy alaptalan. (3) Amennyiben a panasz megalapozott, dönt a választási eljárásnak egészben vagy részben érvénytelenné nyilvánításáról, és a választó testületet határidő kitűzésével az érvénytelen részben új eljárásra utasítja. (4) Ha valamely jelölt megválasztása érdekében vagy ellene az egyházi élet tisztaságával össze nem férhető módon a választás eredményére befolyást gyakoroltak,
vagy ha a választókat szavazati joguk gyakorlásában bármilyen módon akadályozták, választási szabadságukat korlátozták, a választást vagy annak azt a részét, amely a meg nem engedett eszközökkel megválasztott jelölt megválasztására vonatkozik, érvénytelennek kell nyilvánítani. (5) Érvénytelennek kell nyilvánítani azt a választást is, amelynél e törvénynek a választási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit súlyosan megsértették. 67. § (1) Az esperes – a választás napjától számított 15 napon belül, illetve panasz esetén a bírósági határozatot követő 3 napon belül jelentést tesz az egyházkerület elnökségének. (2) Az egyházkerületi elnökség a jelentés kézhezvételétől számított 8 napon belül óvást (törvényességi kifogást) emelhet. Erről értesíti az esperest és az egyházmegyei bíróság elnökségét. (3) Az óvásnak a választási eljárás további menetére halasztó hatálya van. 68. § (1) A választási eljárás akkor ér véget, ha a választás ellen e törvényben meghatározott határidőn belül panaszt nem adtak be, az egyházkerület elnöksége óvást nem emelt, illetve a bíróság ez ügyben hozott határozata jogerőre emelkedett. (2) A választás jogerős eredményét az eljárás befejezését követő legközelebbi vasárnapon a szószékről ki kell hirdetni. (3) A választás költségeit – a megválasztott lelkész költözködési költségeivel együtt – a választó egyházközség viseli. 69. § (1) A megválasztott lelkész az esperes által a 35. § (4) bekezdésben meghatározott határidőn belül kitűzött beiktatással köteles az állást elfoglalni. (2) Az állás elfoglalását követő 15 napon belül meg kell történnie az egyházközség anyakönyvei, ingó és ingatlan vagyontárgyai, pénztára és irattára, a számadások és leltár szerinti pontos átadásának és átvételének. Az esperes által felkért egyházmegyei lelkészi és világi tanácsosoknak jelen kell lenniük az átvételnél, és a jegyzőkönyvet alá kell írniuk. 70. § (1) Az állását elfoglalt gyülekezeti lelkész abban az egyházközségben, amelyben megválasztották, a beiktatástól számított legalább 3 évig szolgálni köteles. Ez alól az egyházmegyei közgyűlés kivételes és indokolt esetben felmentést adhat. (2) A lelkészi állást fenntartó egyházközség, egyházi testület és intézmény – a díjlevél alapján – megfelelő javadalom biztosításával gondoskodni tartozik a gyülekezeti lelkész és családja tisztes létfenntartásáról. 71. § Ha a választó egyházközség a megüresedett gyülekezeti lelkészi állást sem meghívás, sem pályázat, sem jelölés útján betölteni nem tudta, a választást a
I/52
legközelebbi egyházmegyei közgyűlés teljesítheti titkos szavazással.2
V I. fejezet A szolgálati jogviszony változásai Eljárás gyülekezeti lelkészek álláscseréje esetén 72. § (1) A gyülekezeti lelkészi állás cseréjét kezdeményezhetik az érdekelt gyülekezeti lelkészek és az eljárásban érintett egyházmegyei közgyűlés(ek) egyaránt. (2) Csere útján akként történik változás a gyülekezeti lelkészi állásban, hogyha ebben az érdekelt gyülekezeti lelkészek megegyeztek, az érintett gyülekezetek presbitériumai ezzel egyetértenek, és az illetékes felettes egyházi hatóságok ezt jóváhagyják. Ha a cserére más-más egyházkerületbe tartozó gyülekezeti lelkészek között kerül sor, ehhez mind a két egyházkerület hozzájárulása szükséges. Bármely feltétel hiánya esetén a csere nem jön létre. 73. § (1) A cserét jóváhagyó határozatot 15 napon belül mindkét gyülekezet előtt ki kell hirdetni istentisztelet alkalmával. (2) A cserét a jóváhagyást tartalmazó határozatot követően 30 napon belül végre kell hajtani. A lelkészi állás betöltése áthelyezés útján 74. § (1) Missziói vagy intézeti lelkészi állást áthelyezés útján is be lehet tölteni. (2) Az áthelyezés tárgyában a bíróság igazgatási vagy fegyelmi ügykörben jár el. 75. § Az áthelyezésre vonatkozó és igazgatási ügykörben lefolytatandó eljárást az illetékes egyházmegyei bíróságnál kezdeményezhetik: a) az illetékes egyházközség választójogosult tagjainak több mint 50%-ának szavazata, illetve a presbitérium 2/3-os többséggel, b) az egyházmegyei közgyűlés, c) az érintett lelkész. 76. § Az áthelyezésről a bíróság határozatban dönt. E határozatban dönt az eljárási költségekről is. 77. § Az áthelyezés ügyében igazgatási ügykörben a bíróság eljárási szabályaira a hatályos egyházi törvénykezésre vonatkozó törvényben foglaltak az irányadók. A jogerős határozat alapján az áthelyezést az ügyben I. fokon eljárt bíróság foganatosítja. A lelkészi szolgálat szünetelése 78. § Szünetel a lelkészi szolgálati viszony, ha a lelkész a szolgálati viszonyából eredő feladatait e törvényben meghatározott okokból, így különösen
a) újabb tanulmányi jogviszony létesítésére tekintettel, b) külföldi egyházban vállalt szolgálat ellátása alatt, c) gyermek születése, nevelése miatt, a gyermek 3 éves koráig, d) politikai párttagság, országgyűlési képviselőség, polgármesterség, közszolgálat vállalása miatt tartósan nem tudja ellátni. 79. § (1) A lelkész politikai párt tagja nem lehet. Amennyiben mégis politikai párttagságot vagy országgyűlési képviselőséget vállal, a jelöltként történő nyilvántartásba vételétől fogva, az érintettsége tartamára a lelkészi szolgálatát szüneteltetnie kell. (2) Ha a lelkész meghatározott idejű egyéb főállású belföldi közszolgálatot, polgármesterséget vállal, köteles lelkészi szolgálatának szüneteltetését kérni, attól az időponttól, amikortól jelöltté minősítették. (3) A szüneteltetése idején az illető református lelkészként nem nyilatkozhat. 80. § (1) A lelkésznek a szüneteltetés iránti kérelmet, a szünetelésre okot adó eseménytől számított 30 napon belül az őt nyilvántartó egyházmegye espereséhez kell benyújtania. A szünetelési körülmények észlelése esetén az egyházi felettes hivatalból is kezdeményezheti a szünetelés megállapítását. (2) A szüneteltetés megállapítására gyülekezetben szolgáló lelkész esetében a presbitérium határozata alapján az esperes, a missziói, ill. intézményi lelkész esetében a szolgálati jogviszonyt keletkeztető jogosult. A szünetelés határozott vagy határozatlan időre állapítható meg. (3) A szüneteltetésről írásbeli határozatot kell hozni. A határozatnak tartalmaznia kell a szünetelés kezdő időpontját és annak várható időtartamát, a szünetelés alatt megmaradó jogokat és kötelezettségeket, különös tekintettel arra, hogy a szünetelés alatt a lelkész mennyi ideig és milyen feltételekkel jogosult a parókia használatára. (4) Amennyiben a szüneteléshez a presbitérium határozott időre járult hozzá, akkor a határidő lejártával – amennyiben a határozott idő lejártával nem áll szolgálatba – az adott egyházközségben a lelkész tisztsége megszűnik. A szünetelés maximum a hatályban tartás határidejéig tarthat. (5) A szünetelésről tárgyaló presbiteri gyűlésen az egyházmegye elnöksége által megbízott lelkészi és világi küldött elnököl. (6) A szünetelésről rendelkező határozatban fel kell hívni az érintett figyelmét a lelkészi képesítés hatályban tartásának lehetőségére, ennek határidejére és mulasztása következményeire.
2 A 64–71. §-t a ZS-361/2014. 04.24. számú zsinati határozattal elfogadott 2014. évi IV. törvény módosította.
I/53
(7) A határozatban rendelkezni kell a szüneteltetés alatti egészségbiztosítási, állami, ill. egyházi nyugdíjjárulék-fizetés kérdéséről is. (8) A határozatlan ideig tartó szünetelés esetén a jogviszony aktiválása kérelemre történik. (9) A szünetelést, annak kezdő időpontját és lejártát a törzskönyvben fel kell tüntetni, és a határozat egy példányát meg kell küldeni a Lelkészi Nyugdíjintézetnek is. A lelkészi képesítés hatályban tartása 81. § (1) A lelkészi képesítés hatálya kiterjed mindazon időszakra, amikor a lelkész a Magyarországi Református Egyházban szolgálati viszonyban áll. Amen�nyiben a lelkész nem lép szolgálatba, vagy szolgálati viszonya megszűnik, úgy e törvény rendelkezései szerint kérnie kell lelkészi képesítésének hatályban tartását. Ellenkező esetben a nyugdíjazás és szünetelés e törvényben meghatározott eseteit kivéve lelkészi képesítését elveszti. (2) Amennyiben a lelkész szolgálati jogviszonya megszűnt, vagy határozatlan időre, illetőleg előre láthatóan 1 évnél hosszabb határozott időre szünetel, úgy a szolgálat megszűnésének napjától számított egy éven belül kérnie kell lelkészi képesítésének hatályban tartását. (3) A kérelmet az utolsó szolgálati hely − vagy ennek hiányában a lelkészi diploma megszerzése − szerint illetékes egyházmegyéhez kell benyújtani. (4) A kérelemhez csatolni kell a) a lelkészi képesítést igazoló oklevelet, b) a hatályban tartási kérelem alapjául szolgáló tény megjelölését, c) a szolgálati bizonyítványt az utolsó szolgálati helyről és az azt megelőző szolgálatokról, d) igazolást arról, hogy melyik gyülekezet életében vesz részt és milyen módon, e) a kérelem benyújtásának időpontjában milyen tevékenységet végez és milyen indokok alapján kéri a lelkészi képesítés hatályban tartását, f ) nyilatkozatot arról, hogy olyan foglalkozást vagy életmódot nem folytat, amely a lelkészi hivatás gyakorlásával összeegyeztethetetlen, g) nyilatkozatot arról, hogy egyházi vagy világi bírósági eljárás, vagy büntetés hatálya alatt nem áll. 82. § (1) A lelkészi képesítés hatályban tartására irányuló, hiánypótlásra nem szoruló kérelmet az egyházmegyei közgyűlés vagy egyházmegyei tanács a következő ülésén köteles tárgyalni. Az eljáró testület a lelkészi képesítés hatályban tartását legfeljebb 5 évre javasolhatja az egyházkerületi közgyűlésnek, vagy a kérelem elutasítására tesz javaslatot. (2) A jogerős határozatot az egyházmegyei közgyűlés előtt ki kell hirdetni. (3) A tanács által meghozott határozatot a közgyűlés előtt is ki kell hirdetni.
83. § Nem lehet hatályban tartani a lelkészi képesítését annak, aki olyan foglalkozást vagy életmódot folytat, amely a lelkészi hivatás gyakorlásával összeegyeztethetetlen. 84. § (1) A lelkészi képesítés hatályban tartására vonatkozó határozatot az egyházkerület elnöksége megküldi a kérelmezőnek, a javaslatot tevő egyházmegyének és a Zsinati Hivatalnak. (2) A határozatot a törzskönyvbe is be kell jegyezni. 85. § (1) Akinek lelkészi képesítését hatályban tartják, rendelkezési állományba kerül. Köteles részt venni a lakóhelye vagy a munkahelye szerinti gyülekezet életében. E tevékenységéről a lakóhely vagy munkahely szerinti lelkész évente összesített jelentést készít az esperes részére. (2) Istentiszteleten, más gyülekezeti alkalmon szolgálatot, a sákramentumok kiszolgáltatását csak a szolgálatvégzés helye szerint illetékes lelkész tudomásával és egyetértésével végezhet. 86. § (1) Akinek a lelkészi szolgálata szünetel és a szünetelésre vonatkozó határozat jogerőre emelkedésétől számított 1 éven belül nem kéri a lelkészi képesítésének hatályban tartását, az elveszíti azt. (2) Az egy éves határidő elmulasztása miatt igazolási kérelmet lehet előterjeszteni, ha a lelkész nem volt abban a helyzetben, hogy igényét érvényesíteni tudta volna. Az igazolási kérelemben elő kell adni és valószínűsíteni kell a gátló körülményeket. (3) Amennyiben valaki az egy évet elmulasztja, de a kérelmet 3 éven belül benyújtja, a kérelméről az egyházmegyei közgyűlés vagy tanács csak a benyújtástól számított egy év próbaidő elteltével dönthet. (4) Ha a kérelmet 3 éven belül nem nyújtják be, vagy azt elutasították, úgy a lelkészi képesítés visszaállítását csak a megszűnéstől számított 5 év elteltével lehet újra kérelmezni. 87. § (1) A lelkészi képesítés hatályban tartása iránti eljárásban az egyházmegyei vagy egyházkerületi közgyűlés vagy tanács hivatalból, vagy a kérelmező indítványára bekérheti az Egységes Lelkészképesítő Bizottság véleményét. (2) Amennyiben valakinek 5 évnél hosszabb ideig nem volt hatályban a lelkészi képesítése, vagy legalább 10 éve nem állt lelkészi jogviszonyban, az Egységes Lelkészképesítő Bizottság véleményének bekérése kötelező. (3) Az Egységes Lelkészképesítő Bizottság a lelkész jelleg visszaállítása előtt alkalmassági vizsga letételét rendelheti el. 88. § Aki nem kéri lelkészi képesítésének hatályban tartását vagy kérelmét elutasították, lelkészi szolgálatra való jogosultságát is elveszíti. A felsőoktatási intézményben szerzett diploma érvénye változatlanul megmarad.
I/54
A lelkészi szolgálati viszony megszűnése 89. § (1) Megszűnik a lelkészi jogviszony: a) elhalálozással, b) ha az egyházi bíróság a lelkészt hivatalvesztés büntetéssel sújtja. (2) Megszűnik a lelkész szolgálati jogviszonya: a) nyugdíjba vonulással, b) az adott álláshelyről való lemondással, c) hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel, d) határozott idejű kinevezés, megbízás, kirendelés esetén a határozott idő leteltével, vagy visszavonással, e) határozatlan idejű kinevezés, megbízás, kirendelés esetén visszavonással, f ) az adott szolgálati jogviszony közös megegyezéssel való megszüntetésével, g) egyházi közérdekből hozott bírósági igazgatási döntéssel az alábbiak szerint: (3) Az egyházlátogató bizottság – szükség szerint a presbitérium véleményének kikérése után – kezdeményezheti az egyházmegyénél az önálló gyülekezeti lelkész szolgálati jogviszonyának 6 hónapon belüli, közös megegyezéssel történő megszüntetését. Amennyiben az egyházmegyei elnökség előtt a szolgálati viszony megszüntetéséről megegyezés nem jön létre, a presbitérium – egyházi közérdekre hivatkozással – egyházi bírósághoz fordulhat, amely igazgatási eljárás keretében dönt a jogviszony megszűnéséről. Amennyiben a bíróság döntése szerint a viszony megromlása a gyülekezetnek is felróható, a megüresedett lelkészi állás betöltéséről az egyházmegyei közgyűlés dönt. 90. § (1) A nyugdíjba vonult lelkész lelkészi jellegét a nyugdíjazás után is megtartja. Szolgálatot határozott időre szóló megbízással vagy eseti jelleggel láthat el, a szolgálat helye szerint illetékes lelkész tudomásával és a parókiális jogok tiszteletben tartásával. (2) A nyugdíjas lelkész is köteles életvitelében a lelkészekre előírt kötelezettségeket megtartani. E körben, valamint szolgálatvégzésével összefüggésben az egyházi törvények hatálya alatt áll.
V II. fejezet A lelkész kötelezettségei 91. § (1) A lelkész általános kötelessége, hogy: a) szolgálatát a Szentírás és hitvallásaink szerint, egyházi törvényeinket betartva, teljes odaadással végezze és ezt életvitelével is megerősítse, b) az istentiszteleti alkalmakra felkészüljön, azokat az egyház rendtartása szerint pontosan megtartsa, gondoskodjon a sákramentumok hitvallásaink szerinti helyes kiszolgáltatásáról,
c) gyülekezetét gondozza, szolgálati területét építse, d) magát a teológiai tudományokban és a szolgálat ellátásához szükséges ismeretekben állandóan tovább képezze, e) ápolja és óvja testi-lelki egészségét, hogy ennek hiánya ne akadályozza meg szolgálatait, f ) lelkésztársaival éljen testvéri egyetértésben, és mindenképpen a békességre törekedjék, g) más gyülekezet területén lelkészi szolgálatot csak az illetékes helyi lelkész hozzájárulásával végezhet, tartsa tiszteletben a parókiális jogokat, h) magatartásával és nyilatkozatával ápolja és erősítse az evangélium szerinti tiszta erkölcsöt, az emberszeretetet és a hazaszeretetet, egyháza jó hírét és tisztességét, legyen szolidáris az elesettekkel, i) kerülje a viszálykodást és személyes ellentéteket, az olyan magatartást, amely másokban megütközést, megbotránkozást válthat ki, j) tartózkodjék minden olyan tevékenységtől, amely akadályozza a lelkészi szolgálat végzésében, vagy amely az egyház, a gyülekezet, a szolgált közösség megosztásához vezethet, k) tevékenyen vegyen részt az egyházi közéletben, a vállalt tisztséget lelkiismeretesen lássa el, l) lelkiismeretesen hajtsa végre a fokozatos egyházi testületek döntéseit, m) éljen békességben családjával és környezetével, és az egyház érdekét nézve munkálkodjon együtt presbiterekkel és az egyház világi segítőivel, n) környezete legyen rendezett, óvja azt, személyes és családi életével is jó példát adjon, hogy mindenki előtt nyilvánvalóvá legyen: ő és az ő háza népe az Úrnak szolgálnak, o) tartsa be Magyarország Alaptörvényét, törvényeit és törvényes rendelkezéseit, mindaddig, amíg azok nem ellentétesek Isten törvényeivel, p) gyermekeit református vallásban nevelje, q) a hivatali és a hitéleti szolgálat végzése során tudomására jutott személyiségi jogot érintő információt köteles megőrizni. (2) A lelkész házastársa csak református vagy evangélikus egyháztag lehet. (3) A lelkész egyéb kötelezettségei: a) a lelkésznek az istentiszteleti és sákramentális szolgálatok végzésénél palástot kell viselni. Egyéb esetben akkor viselhet palástot, ha azt az alkalom egyházi jellege indokolttá teszi. b) A lelkész szolgálaton kívül is úgy viselkedjen és öltözködjön, hogy az a lelkészi hivatás méltóságának megfeleljen. c) A lelkész – nem vehet részt olyan szervezetben vagy mozgalomban, amelynek célja, tevékenysége az egyház hitvallásával vagy érdekeivel ellentétesek,
I/55
– nem végezhet olyan tevékenységet, amely az egyházi élettel, a lelkészi tisztség méltóságával összeegyeztethetetlen. d) A gyülekezeti lelkész köteles szolgálati helyén lakni, amennyiben a gyülekezet azon kötelességének eleget tett, hogy lelkészének megfelelő életkörülményeket biztosító lakást bocsát rendelkezésére. Az ettől való eltérést a presbitérium előterjesztésére az egyházmegyei tanács engedélyezi. (4) Egyes lelkészi kötelezettségek teljesítésének rendjére és módjára és a lelkészi liturgikus öltözék szabályaira vonatkozóan a Zsinat külön szabályrendeletet alkot. (5) Az egyházi fenntartású intézmények lelkipásztori kötelezettségeket sajátos alkalmazási feltételeként határozhatnak meg, melyeket a lelkészi állás meghirdetése előtt a jogviszonyt keletkeztető okiratba kell foglalni. Nem egyházi fenntartású intézményeknél a lelkészi szolgálat ellátásának szabályait a jogviszonyt keletkeztető okiratba kell foglalni.
V III. fejezet A lelkész jogai Javadalomhoz való jog 92. § (1) A lelkésznek joga van arra, hogy szolgálatának ellátásáért méltó javadalomban részesüljön. (2) A lelkészi javadalomról a díjlevél rendelkezik. (3) A javadalom pénzbeli és természetbeli részből áll. Lelkészi javadalom mindazon pénzbeli és természetbeli juttatás, amelyet az egyházi tisztségviselő szolgálati ellátásáért az egyházi állás, tisztség fenntartójától kap. Összegét, mértékét, a juttatás módját díjlevélben kell megállapítani. A lelkészt megillető természetbeni javadalom járulékalapot képező egyenértékét háromévenként a Zsinati Tanács állapítja meg. (4) A lelkészt illeti a temetési, esketési szolgálatért járó stóla. A keresztelésért stóla nem kérhető. A stóla megváltásáról a díjlevelében kell rendelkezni. (5) Az illetékességi területen végzett és az ahhoz csatlakozó javadalmi tételek felvételének joga a területileg felelős lelkészt illeti. 93. § Az önálló lelkész minimális pénzbeli javadalmáról egyházkerületi határozatban kell rendelkezni. A pénzbeli javadalomról a fenntartó éves költségvetésében kell rendelkezni. A lelkészi pénzbeli minimál-javadalom összegére a Zsinati Tanács a költségvetés elfogadásakor ajánlást ad ki. 94. § (1) Az egyházközségi lelkész parókián való lakhatási joga a szolgálatához kötődik, mely az Egyház tartási kötelezettségéből fakad, az javadalmi jellegű. A parókia költségviselés szabályait a díjlevélben kell rögzíteni.
(2) A lelkész parókia-használati joga a szolgálati jogviszony megszűnésével megszűnik, és a lelkész köteles azt 30 napon belül elhagyni. (3) A parókián csak a lelkész (107. § (2)-ben meghatározott) közeli hozzátartozói lakhatnak, akiknek lakhatási joga a lelkész lakhatási jogával együtt szűnik meg. (4) A parókiáról történő kiköltözés esetén – a nyugdíjtörvényben meghatározott esetet kivéve – a lelkészt térítés, anyagi juttatás nem illeti meg. (5) A parókia bármilyen eltérő használatára a presbitérium az esperes jóváhagyásával adhat engedélyt. Szociális és időskori ellátáshoz való jog 95. § A lelkész a Magyarországi Református Egyház lelkészeinek ellátásáról és nyugdíjintézetéről szóló törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén jogosult a nyugdíjellátásokra. 96. § A nyugdíjba vonult és parókiáról kiköltözött egyházközségi lelkész egyszeri nyugdíjrendszerű juttatásra jogosult. Ennek mértékét a Zsinati Tanács határozza meg. Ugyanilyen mértékű támogatásra az egyházi intézményi lelkész is jogosult. Pihenéshez való jog 97. § (1) A szolgálatban álló lelkész jogosult legalább heti egy szolgálatmentes napot pihenőnapként igénybe venni. (2) A gyülekezeti lelkész esetén a szolgálatmentes pihenőnap valamely hétköznapi napra esik. Az állandó pihenőnapot be kell vezetni az egyházközség missziói munkatervébe, kell jelentenie a szolgálati felettesnek, és gondoskodnia kell az esetlegesen arra a napra eső szolgálatok ellátásáról. (3) Az esperes munkaszüneti napok kiadhatósága érdekében egyházmegyei ügyeleti rendet alakíthat ki. (4) Az intézményi lelkészek pihenőnapja az intézmény rendjéhez igazodik. Amennyiben az eltér a világi jogszabályok szerint meghatározott munkaszüneti napoktól, azt a díjlevélben rögzíteni kell. (5) Hivatalos szolgálat céljából igénybevett heti szolgálatmentes pihenőnap legfeljebb két héten belül pótolható. 98. § (1) Szolgálatban álló önálló egyházközségi lelkészt évente 30 naptári nap fizetett szabadság illeti meg. (2) Szabadsága megkezdése előtt legalább 8 nappal írásban tájékoztatni kell erről az esperest, a helyettes személyének bejelentésével egyidejűleg. Amennyiben a lelkész a helyettesítésről maga nem tud gondoskodni, úgy a szabadság időpontjáról 15 nappal korábban kell az esperest tájékoztatni azzal a kéréssel, hogy az egyházmegye gondoskodjon a helyettesítésről. Ilyen esetben 15 napnál hosszabb szabadságot a lelkész folyamatosan nem vehet ki.
I/56
99. § Egyházközségbe beosztott, beosztott lelkész szabadsága nem lehet kevesebb mint 21 naptári nap. Mértékéről és kiadásának rendjéről az elnök-lelkész rendelkezik, azonban 5 napot meghaladó szabadság esetén ezt legalább a szabadság megkezdése előtt 15 nappal egyeztetni kell. 100. § Intézményi lelkész esetén a szabadság mértéke az intézményre vonatkozó hatályos jogszabályok szerint kerül kiszámításra, a szabadság kiadásának joga az intézményvezetőt, vagy vezető lelkész esetén a fenntartót illeti meg. 101. § A lelkésznőket a rendes szabadságon túl 14 év alatti gyermekenként és évenként további 2 naptári nap pótszabadság illeti meg. 102. § A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni, azt legfeljebb a következő naptári év március 31. napjáig lehet átvinni. 103. § A lelkészt szabadsága idejére stóla nélküli egy hónapra eső pénzbeli javadalma illeti meg. Tanuláshoz való jog 104. § (1) A lelkészt megilleti az a jog, hogy magát folyamatosan képezze és ennek érdekében tanulmányokat folytasson. (2) A képzésen részvételt és az ehhez szükséges szabadidőt minden lelkésznek biztosítani kell. Ennek mértéke évente 8 naptári nap. Amennyiben a képzés vizsgakötelezettséggel is jár, úgy vizsgánként 2 nap tanulmányi szabadság is illeti meg a lelkészt, a Zsinat által meghatározott képzésen való részvételhez. (3) Ha az intézményi lelkész folytat tanulmányokat, az ebből eredő jogosultságait és kötelezettségeit tanulmányi szerződésben kell rögzíteni. 105. § Az illetékes püspök a tudományos tevékenységet folytató lelkésznek 5 évente 3 hónap rendkívüli szabadságot adhat. A rendkívüli szabadság idejére pénzbeli javadalma folyamatosan megilleti. Betegellátási jogok 106. § (1) A gyülekezeti és az intézményi lelkészt a szolgálat ellátását akadályozó betegsége alatt is megilleti javadalma, illetve annak meghatározott része. (2) Betegség esetén a helyettesítésről az esperesnek vagy a szolgálati hely szerinti illetékes fenntartónak kell gondoskodni. A helyettesítési kérelmet a betegség tényét és az eljövendő kezelés tényét tanúsító orvosi igazolással kell igazolni. (3) A lelkészt betegsége bekövetkezése, illetve betegségének szolgálat ellátását kizáró napjától egy évig terjedő időre illeti meg javadalom vagy az ezt helyettesítő pénzbeli ellátás. Ennek meghosszabbítására a presbitérium kérelmére az esperes engedélyével kerülhet sor.
(4) A táppénz mértéke az egyházközségben szolgáló lelkészek esetén 1 évig a stóla nélküli átlagjavadalom 100%-a, míg ezt követően a javadalom 70%-a. (5) A keresőképtelenség idejére megilleti a lelkészt a parókia használati joga is, változatlan költségviselési feltételekkel, rendkívüli méltánylást igénylő esetekben legfeljebb két évig. (6) Intézményi lelkész esetében a betegség esetére járó pénzbeli ellátás mértéke az ugyanazon intézet dolgozóinak betegellátásával azonos módon és mértékben kerül kiszámításra, de munkáltatójának a tartási kötelezettség címén járó összeget teljes egészében folyósítani kell, mert ez helyettesíti a gyülekezeti lelkészek részére természetben nyújtott javadalmat. Segélyek, támogatások 107. § (1) A lelkész gyermekének megszületésekor vagy közeli hozzátartozójának halálakor egyszeri, egyházkerületi szabályrendeletben meghatározott mértékű segélyre jogosult. (2) Közeli hozzátartozó: a lelkész szülei, gyermeke(i), örökbefogadott gyermeke(i), házastársa. (3) Eseti – meghatározott eseményhez kötött – vagy rendszeres támogatásban lehet részesíteni a szociálisan rászoruló, vagy váratlan, rendkívüli helyzetbe került lelkészeket, lelkész-családokat. 108. § A segélyezés és támogatás rendszerét, annak mértékét az egyházmegye, egyházkerület és intézményfenntartók évenkénti költségvetésében kell meghatározni. Gyermeket nevelő lelkészek jogai 109. § (1) A lelkésznő gyermeke születése, örökbefogadás és 3 éves koráig történő nevelése érdekében szolgálatát szüneteltetheti. Ugyancsak megilleti a gyermeknevelési szociális ellátás a – lelkészi jogviszony szüneteltetése mellett – a gyermek apját is. (2) Ezen időszakra az állam által folyósított ellátást a Lelkészi Nyugdíjintézet a nyugdíjtörvény rendelkezései szerint kiegészíti. A gyermekszülés, nevelés miatti szünetelés ideje alatt is biztosítani kell a lelkész részére a lakhatást.
I X . fejezet Nyilvántartás és adatszolgáltatás 110. § Az egyház a lelkészi végzettségű egyháztagokat – lelkészi szolgálati viszonyuk keletkezése előtt, szolgálati viszonyuk alatt, valamint passzív egyházi jogviszonyuk (rendelkezési állomány, szünetelés, nyugdíj) alatt is – nyilvántartja.
I/57
111. § (1) Az érintett hittudományi kar/egyetem/ akadémia a hallgatói jogviszony megszűnését követő 8 napon belül a nyilvántartáshoz szükséges adatokat – az intézmény anyakönyvében szereplő adatok hitelesített másolatával – megküldi, amely egyházkerületből kapta az ajánlást. Az egyházkerület püspöke ennek alapján törzskönyvet nyit és vezet az egyházkerületében lévő lelkészi képesítésű egyháztagokról. Az első szolgálatba állítás alkalmával az egyházkerület az adatokat megküldi a szolgálat szerint illetékes egyházmegyének. (2) Amennyiben a hallgató már a diploma megszerzése előtt egyházi felhatalmazást kap (exmisszus), úgy rá ugyanez a szabályozás érvényes. 112. § (1) Az első nyilvántartási hely a kirendelésre jogosult püspök hivatala, ahova a hittudományi kar/ egyetem/akadémia a diploma kiadását követő 8 napon belül megküldi a törzskönyvezéshez szükséges adatokat, az intézmény anyakönyvében szereplő adatok hitelesített másolatával. Amennyiben a hallgató már a diploma megszerzése előtt szolgálatba áll, úgy rá ugyanez a szabályozás érvényes. (2) Az egyházkerület püspöke ennek alapján törzskönyvet nyit és a későbbiekben az alábbi szabályok szerint vezet az egyházkerületében lévő lelkészi képesítésű egyháztagokról. (3) Az egyházkerület püspöke a törzskönyv megnyitásáról értesíti a kirendeléssel érintett egyházmegye esperesét. (4) A törzskönyvben minden további változás csak a szolgálati úton benyújtott, a dokumentum esperes által hitelesített másolata alapján történhet. 113. § A lelkészi képesítésű személyek lelkészi jellegük megszűnéséig kötelesek az adataikban bekövetkezett változásokat – a változásokat igazoló dokumentumokkal együtt – 15 napon belül az adatszolgáltatásért felelős egyházmegyéhez bejelenteni. Ennek elmulasztásáig a segélyek és támogatások folyósítása szünetel. 114. § (1) Az egyházmegyének nyilvántartásba kell venni mindazokat, akik az adott egyházmegye területén levő: a) egyházközségekben szolgálnak, b) egyházi, állami, önkormányzati intézményben teljesítenek lelkészi, vagy lelkészi jellegű szolgálatot, c) intézményi lelkészek esetén – kérelmükre – akik az egyházmegye területén rendelkeznek állandó lakóhellyel, d) állandó lakóhellyel rendelkező nyugdíjas. (2) A nyilvántartásba vétel illetékességét mind az egyházközségi lelkészek mind az intézményi lelkészek esetében a szolgálat helye határozza meg. (3) A nyilvántartásba vételt csak azon jogcímen lehet megtagadni, hogy a lelkész nyilvántartása nem tartozik az egyházmegye illetékességi körébe.
115. § (1) A lelkésznek a nyilvántartásba vételhez csatolni kell a következő iratok másolatát: a) születési, polgári és egyházi házassági anyakönyvi kivonat, keresztlevél, konfirmációs lap, b) személyi igazolvány, lakcímkártya, adóazonosító jel, TAJ kártya, c) gyerekeinek születési anyakönyvi kivonata, keresztlevele, d) lelkészi képesítését igazoló dokumentumok, egyéb képesítést, képzettséget igazoló dokumentumok, e) szolgálati jogviszonya létesítésének dokumentuma, f ) tanulmányok végzése esetén iskolalátogatási igazolás. (2) Az iratok eredeti példányát az adatok felvételekor be kell mutatni. Az ügyintézőnek a másolatra rá kell vezetni, hogy annak eredeti példánya bemutatásra került. (3) A törzskönyvben nyilvántartott fegyelmi büntetésről szóló egyházi bírósági jogerős határozatot az adatszolgáltatásra köteles egyházmegye hivatalból csatolja az iratokhoz. 116. § A törzskönyvben a következő adatokat és körülményeket kell feltüntetni: a) személyes adatok (név, szül hely, idő, anyja neve, apja neve, adóazonosító jel, TAJ szám, állampolgárság, cím), b) megkeresztelésének ideje, helye, konfirmációjának ideje, helye, c) házasságkötés adatai, házasság felbontásának ideje, bírósági ügyszáma, d) házastárs, gyermeke személyi adatai, vallásuk, gyerekek keresztelésének ideje, helye, e) tanulmányok végzésére vonatkozó adatok: középfokú tanulmányok befejezésének helye, ideje, hittudományi egyetemi diploma, lelkészképesítés megszerzésének helye, ideje, eredménye, intézmény megnevezése, egyéb képzettség, képesítés megnevezése és megszerzésének adatai, külföldi tanulmányok ideje, helye, kurzus megnevezése, lelkésztovábbképzőn szerzett kreditek, f) nyelvtudás megjelölése, fokozatának igazolásául szolgáló bizonyítvány adatai, g) tudományos fokozata, h) kitüntetései, i) szolgálati hely, lelkészi státus, szolgálat típusa megnevezése, j) szolgálat szüneteltetése, lelkészi képesítés hatályban tartása, k) feddésnél súlyosabb fegyelmi büntetés, bíróság megnevezése, ügyszáma, mentesülés időpontja, l) lelkészi jelleg megszűnése, oka, m) nyugdíjazás – tovább-szolgálat. 117. § (1) Ha a lelkész jogviszonyában változás következik be, az arról szóló dokumentum egy példányát
I/58
annak keletkeztetője a kiadással egyidejűleg köteles az adatnyilvántartásra köteles egyházmegyének megküldeni. Az esperes az adatváltozást haladéktalanul jelenti a törzskönyvet vezető egyházkerület püspöki hivatalának. (2) Ha a szolgálat változásával az egyházkerület illetékessége is változik, a püspök továbbküldi a dokumentumokat az illetékes egyházkerületnek, illetve másolatban a Zsinati Hivatalnak. (3) Az iratok továbbításáról olyan feljegyzést kell készíteni, melyből megállapítható, hogy a törzskönyv kinek a kérelmére, milyen okból, milyen mellékletekkel kinek került megküldésére. 118. § A nyilvántartást vezető egyházkerület az illetékes egyházmegye tájékoztatása, adatközlése alapján a törzskönyvből köteles a Református Lelkészi Nyugdíjintézetnek mindazon adatokat megküldeni, amelyek a lelkészi társadalombiztosítás és a nyugellátáshoz szükségesek (személyi adatok, TAJ szám, adószám, lakcím, szolgálati hely, szolgálati státus, ezek keletkezésének, változásának, megszűnésének időpontja). Ezeket az adatokat a Nyugdíjintézet nyilvántartja, kezeli. A biztosítással és ellátásokkal kapcsolatos adatokhoz való hozzáférést az egyházmegyei, egyházkerületi és zsinati elnökség számára biztosítja. 119. § (1) A törzskönyv elektronikus formában is vezethető. (2) Az adatkezelés szabályait az Egyház adatvédelmi törvényében kell szabályozni. (3) A törzskönyv adatai a lelkész neve, címe, a szolgálati helye, lelkészi státusza, a szolgálati jogviszony keletkezésének, megszűnésének ideje és módja kivételével nem nyilvánosak, de a nyilvántartott adatokat a lelkész egyházi felettese jogosult megismerni. (4) A Zsinat Elnöksége jogosult a törzskönyv egyes adatait is bekérni, és azokat – a személyes adatok védelme mellett – statisztikai összefoglalókhoz felhasználni. 120. § Törzskönyvéről a lelkész indokolt kérésére a püspök köteles hiteles másolatot kiadni, a szolgálatairól szolgálati bizonyítványt kiállítani.
X . fejezet A bekebelezés 121. § A lelkésznek a felszentelését követő 15 napon belül kötelessége, hogy a szolgálati helye, vagy ennek hiányában lakóhelye szerinti illetékes egyházmegyétől bekebelezését kérje. Amennyiben a szolgálat helyében változás következik be, úgy az új jogviszony létesítését követő 15 napon belül kérheti az illetékes egyházmegyét a bekebelezésre.
122. § (1) A bekebelezés a felszentelt lelkészi képesítésű egyháztagoknak az egyházmegyébe, és egyidejűleg az egyházkerületbe történő befogadása. (2) A bekebelezést az egyházmegye közgyűlési határozattal erősíti meg. (3) Az egyházmegyei közgyűlés bekebelező határozata a felhatalmazás arra, hogy az illető lelkész nem csak egyházmegyei, de egyházkerületi és zsinati tisztségekre is jelölhető. (4) Aki az egyházmegyében nyilvántartásban van, de nincs bekebelezve, az egyházmegyei tisztségen túl másra nem jelölhető. 123. § (1) Az egyházközségi lelkészek esetében a bekebelezésre csak a szolgálati hely szerinti egyházmegye az illetékes. (2) Zsinati, egyházkerületi, egyházmegyei, valamint egyházi, állami, önkormányzati intézeti alkalmazásban álló lelkészek is kérhetik bekebelezésüket a szolgálati helyük szerint illetékes magyarországi egyházmegyébe. 124. § Az egyházi joghatósági illetékességet a nyilvántartás, ezen belül a „Törzskönyv” határozza meg.
Záró rendelkezések 125. § (1) A 2013. évi I. törvény 2013. július hónap 1. napján lép hatályba. (2) Azon intézményi lelkészek vonatkozásában, akik jelenleg nem szolgálati helyük, hanem lakóhelyük illetékessége szerint vannak nyilvántartásba véve, a 114. § (2) bekezdése 2015. január 1-től lép hatályba. (3) Hatályba lépésével együtt hatályát veszti a Magyarországi Református Egyház alkotmányáról és kormányzatáról szóló 1994. évi II. tv. 31-43. §-a, a Magyarországi Református Egyház választójogi törvényéről szóló 1996. évi I. tv. 12-44. §-a. A 2013. évi IX. törvény 2014. január 1-jén lép hatályba. A 2013. évi IX. törvényt megállapította a ZS335/2013.11.15. számú zsinati határozat, amely a 30. §-t módosította. A 2014. évi IV. törvény 2014. május 24. napján lép hatályba. Megállapította a Magyarországi Református Egyház 2009. február 25-én megnyílt XIII. Zsinatának 14. ülésszakán született Zs-361/2014.04.24. számú zsinati határozat. A 2014. évi IV. törvény a 64-71. §-okat módosította.
I/59
2000. ÉVI I. TÖRVÉNY Az egyházi bíráskodásról szóló 2005. évi VI., a 2006. évi III., a 2012. évi III., a 2013. évi II., 2013. évi III. és a 2014. évi III. törvény módosításaival egységes szerkezetben
Az egyház bírói hatalma Jézus Krisztusnak, mint az Anyaszentegyház Urának a Máté evangéliuma 16. része 17–19. és a 18. része 15–20. verseiben foglalt kijelentésén – a kulcsok hatalmán alapul. Hitvallási alapja a Heidelbergi Káté 83–85. pontjaiban foglalt kérdésekre adott válaszokban és a II. Helvét Hitvallás 18. Fejezetében van. Az egyházi fegyelmezés mind tartalmában, mind módszereiben pásztori szolgálat is. A fegyelmezés célja az egyházi élet és szolgálat ékes és jó rendjének biztosítása (I. Kor. 14:40.).
3. § (1) Az egyházi bíróságok a részükre meghatározott hatáskörben és eljárási szabályok szerint járnak el és a hatáskörükbe tartozó ügyekben minden világi hatóság és bíróság kizárásával határoznak. (2) Illetékes bíróságától – a törvényben írt kivételektől eltekintve – senki sem vonható el. (3) Egyházi bíróságok tagjai e tisztségükben eljárva kizárólag a törvénynek vannak alárendelve. 4. § Az egyházi bíróságok a következők: a) az egyházmegyei bíróság, b) az egyházkerületi bíróság, c) a zsinati bíróság
I. R ész
II. R ész Az egyházi bíróságok szervezete és hatásköre
Az egyház bírói hatalma 1. § Az egyház bírói hatalma fegyelmi ügyekre és olyan vitás tanfegyelmi és igazgatási ügyekre terjed ki, amelyeket az egyházi törvény bírói hatáskörbe utal. 2. § (1) Az egyháztagok fegyelmi és az egyházközség igazgatási ügyében az illetékes presbitérium jár el. (2) Egyházi tisztségviselők fegyelmi és igazgatási ügyében az illetékes egyházi bíróság jár el. (3) Az egyházi szolgálatban álló lelkészi képesítésű és jellegű egyházi személyek, valamint egyházi szolgálatban nem álló, de az egyház nyilvántartásában szereplő lelkészek fegyelmi és igazgatási ügyében az egyházi bíróság jár el. Minden egyéb alkalmazott tekintetében pedig a mindenkor hatályos állami jogszabályok szerint kell eljárni. Az alkalmazottak tekintetében a keresztyén erkölcsre és hithűségre vonatkozó követelményeket az intézmények belső szabályaiban, illetve az alkalmazásukra vonatkozó szerződésben kell érvényesíteni.1 (4) Ugyanaz az egyházi bíró csak egy egyházi bíróságnál működhet.2
I. fejezet Az Egyházmegyei Bíróság 5. § (1) Az Egyházmegyei Bíróság elnöksége az egyházmegye esperese és gondnoka. Az egyházmegyei bíróságot az egyházmegyei bírák alkotják, akiket az általános tisztújítás során az alakuló egyházmegyei közgyűlés választ meg a teljes jogú egyháztagok köréből. (2) Az egyházmegyei bíróság négy lelkészi és négy világi egyháztagból áll. A világi tagokat lehetőleg jogi végzettséggel rendelkező legalább 5 éve teljes jogú egyháztagok köréből kell megválasztani. 6. § (1) Az eljáró bírósági tanács összesen három tagból áll. A tanács tagjai közül legalább egy személy lelkészi és legalább egy személy jogi végzettségű. (2) Az eljáró bírói tanács tagjait a bíróság elnöksége jelöli ki, – elnökét a tagok maguk választják meg.
1 A 2. § (3)-t a ZS-280/2013.04.25. számú zsinati határozattal elfogadott 2013. évi III. törvény módosította. 2 A 2. § (4) –t a ZS-356/2014. 04.25. számú zsinati határozattal elfogadott 2014. évi III. törvény módosította. 1
I/60
(3) Az elnökség tagjai az ügy tárgyalásában és a határozat meghozatalában nem vehetnek részt. 7. § (1) Az egyházmegyei bíróság első fokon határoz: a) az esperes és az egyházmegyei gondnok kivételével az egyházközség és az egyházmegye tisztségviselőinek minden fegyelmi, illetve igazgatási ügyében. b) az egyházmegyében nyilvántartásba vett, lelkészi szolgálatban álló és szolgálatban nem álló lelkészi képesítésű és jellegű személyek minden fegyelmi illetve igazgatási ügyében.32 c) az egyházközségek, valamint az egyházmegyék és azok intézményei igazgatási ügyében. (2) Másodfokon határoz: az egyházközség, az egyháztagok fegyelmi, illetve igazgatási ügyében hozott presbitériumi határozat elleni benyújtott fellebbezések ügyében. (53. § (4) bek.) 8. § Az Egyházmegyei Bíróság tárgyalásáról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek részletes szabályait a 48. § tartalmazza. 9. § (1) Minden egyházmegye alakít bíróságot, de több egyházmegye megállapodhat közös bíróság létrehozásában is. Közös bíróság alakításakor a bíróság elnökségének azt az egyházmegyei elnökséget kell tekinteni, amelyik az adott ügyben területileg illetékes. (2) Amennyiben a közös bíróság e törvény szerint illetékes elnöksége bármely okból nem járhat el az ügyben, az elnökségi teendőket az illetékes egyházkerületi bíróság elnöksége által kijelölt egyházmegyei elnökség látja el.432 II. fejezet A z eg yhá zkerü leti bíróság 10. § (1) Az Egyházkerületi Bíróság elnöksége az egyházkerület püspöke és főgondnoka. (2) Az egyházkerületi bíróságot az egyházkerületi bírák alkotják, akiket az általános tisztújítás során az alakuló egyházkerületi közgyűlés választ meg a teljes jogú egyháztagok köréből, – az egyházmegyék arányos képviseletét lehetőleg biztosítani kell. (3) Az egyházkerületi bíróság egyenlő arányban, legalább négy lelkészi és négy világi tagból áll. A világi tagokat lehetőleg jogi végzettséggel és gyakorlattal rendelkező legalább 5 éves teljes jogú egyháztagok köréből kell megválasztani.4
(4) Az eljáró bírósági tanács három tagból, fellebbezési ügyben öt tagból áll. A tanács tagjai közül legalább egy személy lelkészi és legalább egy személy jogi végzettségű. (5) Az eljáró bírói tanács tagjait a bíróság elnöksége jelöli ki. Elnökét a tagok maguk választják meg. (6) Az elnökség tagjai az ügy tárgyalásában és a határozat meghozatalában nem vehetnek részt. 11. § (1) Az Egyházkerületi Bíróság első fokon határoz: a) a püspök és az egyházkerületi főgondnok kivételével az egyházkerület tisztségviselői, valamint az esperesek és az egyházmegyei gondnokok minden fegyelmi és igazgatási ügyében, b) az egyházkerületi intézmények igazgatási ügyeiben. (2) Másodfokon, mint fellebbezési bíróság határoz az egyházmegyei bíróságtól fellebbezés folytán felterjesztett fegyelmi és igazgatási ügyekben. III. fejezet Zsinati Bíróság 12. § (1) A Zsinati Bíróság elnöksége a Zsinat lelkészi és világi elnöke. (2) A Zsinati Bíróságot alkotják a Zsinat által a Zsinat időtartamára a legalább 5 éve teljes jogú egyháztagok köréből titkos szavazás útján választott 20 zsinati bírósági bíró, lelkészi és világi bírák egyenlő arányban. (3) A Zsinati Bíróság tagjául kiemelkedő elméleti felkészültséggel és gyakorlati tapasztalatokkal bíró lelkészeket, teológiai tanárokat, világi tagnak lehetőleg bírákat, ügyészeket, ügyvédeket és a jogtudomány művelésében kiemelkedő tudósokat kell jelölni és megválasztani. (4) A Dunamelléki- és a Tiszántúli egyházkerületek zsinati képviselői 6-6, és a Dunántúli- és Tiszáninneni egyházkerületek zsinati képviselői 4-4 zsinati bírót jelölnek. 13. § (1) Az eljáró bírósági tanács összesen 5 tagból áll. A tanács tagjai közül legalább két személy lelkészi és legalább két személy jogi végzettségű. (2) Az eljáró bírói tanács tagjait a bíróság elnöksége jelöli ki. Elnökét a tagok maguk választják meg. (3) Az Elnökség tagjai az ügy tárgyalásában és a határozat meghozatalában nem vehetnek részt, kivéve a 16. § szerinti eljárást.
3 3 A 7. § (1) b)-t a ZS-280/2013.04.25. számú zsinati határozattal elfogadott 2013. évi III. törvény módosította. 3 4 A 9. § (2)-t a ZS-280/2013.04.25. számú zsinati határozattal elfogadott 2013. évi III. törvény állapította meg.
4 I/61
14. § (1) A Zsinati Bíróság első fokon határoz: a) a püspökök és főgondnokok fegyelmi ügyeiben, b) a teológiai tanárok, a gyűjteményi tanács elnöke, a zsinati tanácsos, a zsinati jogtanácsos, a zsinati bírák, a Zsinati Iroda lelkészi jellegű osztályvezetői, a zsinati fenntartású intézmények lelkészi jellegű vezetői fegyelmi ügyében, – e minőségükben elkövetett cselekmények vonatkozásában. c) az a) és b) pontban felsoroltak igazgatási ügyeiben, d) az egyházkerületek és az országos intézmények közötti igazgatási ügyekben, e) a Zsinati Tanács nyugdíj ügyekben hozott határozatai ellen benyújtott panaszok ügyében. (2) Másodfokon határoz: az egyházkerületi bíróságtól, mint elsőfokon eljáró bíróságtól fellebbezés folytán felterjesztett fegyelmi és igazgatási ügyekben. (3) Harmadfokon határoz: azokban a fegyelmi ügyekben, amelyekben a másodfokú bíróságok hivatalvesztés vagy lelkészi tevékenység gyakorlásától való eltiltás büntetést alkalmaztak. Az eljárásra e törvény 53–61. §-ok rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.5 (4) Rendkívüli jogorvoslatként e törvény VI. Fejezetében foglalt rendelkezések alapján elbírálja a felülvizsgálati kérelmeket. 15. § (1) A Zsinati Bíróság elsőfokon hozott, a 14. § (1) bekezdés a–d.) pontjaiban foglalt határozatai ellen fellebbezésnek van helye a Zsinati Bíróság másodfokú tanácsához. (2) A másodfokú tanács 5 tagból áll. E tanácsban nem járhatnak el azok a bírák, akik az elsőfokú határozat hozatalában részt vettek. (3) A Zsinati Bíróság felülvizsgálati tanácsa 5 tagú, amely tagok között nem lehetnek jelen azok akik az első vagy a másodfokú bíróság határozatában részt vettek. (4) A Zsinati Bíróság teljes ülése akkor határozatképes, ha az elnökségen kívül legalább 12 zsinati bíró jelen van. 16. § (1) A Zsinati Bíróság teljes ülése az egyházi bíráskodásban vitássá vált elvi jelentőségű kérdések vonatkozásában – vagy ha az egyházi bíróságok eltérő gyakorlatát észlelik az egységes jogértelmezés biztosítása céljából jogegységi határozatot hozhat. (2) Jogegységi határozat hozatalát kezdeményezheti: a) a Zsinati Bíróság elnöksége, vagy a Zsinat jogta nácsosa,
b) az egyházkerületi bíróság elnöksége vagy az egyházkerületi jogtanácsos. (3) A Zsinati Bíróság felülvizsgálati tanácsa 5 tagú. A felülvizsgálati tanácsban nem járhat el az a bíró, aki az első,- a másod,- illetőleg a harmadfokú határozat hozatalában részt vett.6 (4) A Zsinati Bíróság jogegységi határozata kihirdetésétől kötelező az egyházi bíróságok ítélkezési gyakorlatára nézve. A jogegységi határozat kihirdetését megelőzően jogerősen befejezett ügyeket a jogegységi határozat nem érinti. I V. fejezet Bírói jogsegély 17. § Más bíróság területén bírói cselekményeket megkeresés útján kell foganatosítani. Az egyházi bíróságok kötelesek a másik bíróság vagy hatóság megkeresésének 15 nap alatt eleget tenni. A megkeresés teljesítését meg kell tagadni, ha az törvénybe ütközik. V. fejezet A bírósági hatáskör megállapítása tárgyi összefüggés alapján 18. § Ha több olyan panaszlott van, akinek az ügyében az első fokú eljárás a törvény rendelkezésénél fogva más-más szintű bíróság hatáskörébe tartozik, és a cselekményeik összefüggenek, a tárgyi összefüggésnél fogva a magasabb fokú bíróság jár el. V I. fejezet Bírósági illetékesség 19. § Egyháztagok fegyelmi és igazgatási ügyében az a presbitérium illetékes eljárni, amely egyházközség tagja a panaszlott. 20. § (1) Tisztségviselők bírósági ügyében az a hatáskörrel bíró első fokú bíróság illetékes, amelynek a területén a tisztségviselő tisztségét betölti. Szolgálati jogviszonnyal rendelkező lelkész bírósági ügyében az az elsőfokú bíróság illetékes, amelynek a területén a lelkész szolgálati viszonya fennáll. Szolgálati viszony hiányában az illetékességre a nyilvántartás helye irányadó.
5 A 14. § (3)-t a ZS-280/2013.04.25. számú zsinati határozattal elfogadott 2013. évi III. törvény módosította. 6 A 15. § (3)-t a ZS-280/2013.04.25. számú zsinati határozattal elfogadott 2013. évi III. törvény módosította.
I/62
Ha ugyanabban a fegyelmi ügyben több olyan panaszlott van, akire nézve első fokon más-más azonos szintű bíróság lenne hivatott eljárni, az a bíróság fog eljárni, amelyik előtt az eljárás előbb megindult.7 (2) A bíróságok között felmerült hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetén az eljáró bíróságot a Zsinati Bíróság elnöksége jelöli ki. Határozata ellen fellebbezésének helye nincs. V II. fejezet Bírói eskü 21. § Az egyházi bíróság tagjai kötelesek külön bírói esküt tenni az őket megválasztó testület előtt. Az eskü szövege a következő: „Én ........................ bíró, esküszöm az élő Istenre, aki Atya, Fiú, Szentlélek, teljes Szentháromság, egy örök, igaz Isten, hogy azokban az ügyekben, amelyekben, mint bíró működöm közre, az egyházi törvények értelmében, a Szentírás szellemében igazságosan és lelkiismeretesen, részrehajlás nélkül, legjobb tudásom szerint fogok eljárni. A hivatali titkot megőrzöm. Isten engem úgy segéljen!” V III. fejezet A képviselet 22. § (1) Egyházi bíróság előtt a fél személyesen vagy meghatalmazott útján járhat el. (2) Meghatalmazott csak a félnek a 23. § (1) bek. c) pontjában meghatározott hozzátartozója vagy ügyvéd lehet. (3) Nem lehet meghatalmazott: a) aki 18. életévét még nem töltötte be, b) akit jogerős bírói ítélet a közügyektől eltiltott, c) akit a bíróság jogerős ítéletével gondnokság alá helyezett. (4) A meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, az ügyvédnek adott meghatalmazáshoz tanúk alkalmazása nem szükséges. I X . fejezet Bírák kizárása – bíróság kijelölése 23. § (1) Az ügy elintézéséből ki van zárva és abban, mint bíró nem vehet részt: a) a fél, a féllel együtt jogosított vagy kötelezett személy,
b) az a) pont alá eső személy képviselője, vagy olyan volt képviselője, aki az ügyben eljárt, c) az a) vagy b) pont alá eső személynek egyeneságbeli rokona és annak házastársa, az örökbefogadó és nevelő szülő, az örökbefogadott és nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, jegyes - a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa (hozzátartozó), d) akit az ügyben tanúként kihallgattak, vagy akinek tanúként vagy szakértőként való kihallgatását a bíróság elrendelte, e) olyan határozat felülbírálásában, amelynek meghozatalában részt vett, f) az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okokból nem várható (elfogultság.), (2) Az a–e) pontokban felsorolt eseteket a bíróság hivatalból köteles figyelembe venni az eljárás bármely szakában. (3) Az (1) bek. f) pontjában kizárási okot a fél a tárgyalás megkezdése után csak akkor érvényesítheti, ha valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről csak a tárgyalás megkezdése után szerzett tudomást és ezt nyomban bejelentette. 24. § (1) Ha a bíró a reá vonatkozó kizárási okot maga jelentette be vagy saját mellőzéséhez maga is hozzájárul, másik bíró behívásáról a bíróság elnöksége gondoskodik. (2) A felmerült érdekeltségre vonatkozó kifogás tárgyában a bíróság elnöksége dönt. E döntés meghozataláig az eljárást fel kell függeszteni. Ha valamelyik bíró érdekeltségét a bíróság elnöksége megállapította, az elnökség új tag behívásáról intézkedik. (3) Ha a kizárásra irányuló bejelentést nem maga a bíró tette, nyilatkozatát a döntés előtt be kell szerezni. (4) A kizárást kimondó határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, a kizárás megtagadása miatt pedig csak abban a fellebbezésben lehet panaszt tenni, amely az ügy érdemében hozott határozat ellen irányul. 25. § Ha a kizárási ok az egész bíróságra, illetve a bíróság elnökségére – kivéve a Zsinati Bíróságot – kiterjed, vagy annyi tagjára nézve áll fenn, hogy a bírói tanács nem alakítható meg, másik azonos hatáskörű bíróság kijelölésének van helye. A bíróság kijelölésének jogát az egyházmegyei bíróságot illetően az egyházkerületi bíróság elnöksége, az egyházkerületi bíróság vonatkozásában pedig a Zsinati Bíróság elnöksége gyakorolja.
7 A 20. § (1)-t a ZS-280/2013.04.25. számú zsinati határozattal elfogadott 2013. évi III. törvény módosította.
I/63
III. R ész Eljárás kisebb súlyú vétségek esetében 26. § (1) Ha az egyháztag olyan kifogásolható magatartást tanúsít, amely a fegyelmi vétség súlyát nem éri el, őt a presbitérium elnöksége intésben részesítheti. (2) Az intés történhet a) négyszemközt, b) a presbitérium jelenlétében. 27. § (1) Ha az egyházi tisztségviselő olyan kisebb szabálytalanságot követ el, vagy olyan kifogásolható magatartást tanúsít, amely a fegyelmi vétség súlyát nem éri el, őt az illetékes egyházmegyei, egyházkerületi vagy zsinati bíróság elnöksége intésben részesítheti. Az intés történhet: a) az elnökség jelenlétében, b) a lelkész testület jelenlétében. 28. § (1) A presbitérium elnökségének intézkedése ellen a megintett a közléstől számított 15 napon belül a presbitériumhoz élhet fellebbezéssel. (2) A bíróság elnöksége által alkalmazott intés ellen a megintett a bírósághoz fordulhat, és tárgyalás tartását kérheti, a közléstől számított 15 napon belül.
I V. R ész A fegyelmi ügyek I. fejezet A fegyelmi vétségek 29. § Az egyháztag fegyelmi vétséget követ el, ha az egyháztagságból fakadó jogával visszaél, vagy kötelességét szándékosan vagy súlyosan gondatlanul nem teljesíti. 30. § Az egyházi tisztségviselő fegyelmi vétségei: a) Isten Igéjével, illetve a Magyarországi Református Egyház Hitvallásaival ellentétes tanok hirdetése és terjesztése, b) hivatali jogaival való visszaélés, kötelezettségeinek megszegése, c) az egyházi szolgálatok el nem végzése, vagy akadályoztatás esetén a megfelelő helyettesről való gondoskodás elmulasztása, d) a hivatali teendők végzésében való mulasztás,
e) az egyházi anyagi javak hűtlen kezelése, s minden olyan gondatlanság, mellyel az egyháznak kárt okoz, f) olyan cselekmény vagy mulasztás, amely az evangélium mértéke szerinti tiszta erkölcsbe ütközik, vagy a viselt egyházi tisztség tekintélyét sérti, az egyház hitelét rontja, – és a tisztségéhez szükséget bizalmat megingatja, g) ellenszegülés, engedetlenség az egyházi felsőbbségek törvényes rendeleteivel és határozataival szemben, h) egyházi felsőbbségnek, egyházi szolgáknak és egyháztagoknak szóban vagy írásban történő rágalmazása, becsületsértés, az egyházi vagy világi hatóságok , vagy nagy nyilvánosság előtti hamis vádaskodás, i) a törvényes ellenőrzési kötelezettség elmulasztása, j) bűncselekmény elkövetése, k) házassági kötelék felróható felbontása. II. fejezet Fegyelmi büntetések 31. § A fegyelmi büntetések egyháztaggal szemben: a) feddés, b) megfosztás a választás és választhatóság jogától 1–6 évi időtartamra. 32. §8 (1) Egyházi tisztségviselőkkel szemben fegyelmi büntetésként a (2) bekezdés szerinti főbüntetések alkalmazhatók. A főbüntetés mellett a (8) bekezdés szerinti mellékbüntetés is kiszabható. (2) Főbüntetések: a) szóbeli feddés, b) írásbeli megrovás, c) pénzbüntetés, d) áthelyezés e) választhatóságtól megfosztás, f) tisztségtől való megfosztás, g) áthelyezés vezetői állásból beosztotti állásba, h) önálló lelkészből nem önálló lelkésszé minősítés, i) lelkészi tevékenység gyakorlásától való eltiltás. j) hivatalvesztés (palástvesztés)
8 A 32. §-t a ZS-280/2013.04.25. számú zsinati határozattal elfogadott 2013. évi III. törvény módosította és átszámozta.
I/64
(3) A (2) d) pontban meghatározott áthelyezés, mint főbüntetés a megválasztott gyülekezeti lelkész kivételével az önálló jogállású, a nem önálló jogállású lelkészekkel, továbbá a szolgálati viszonyuk kirendeléssel vagy kinevezéssel történő keletkezése esetén a lelkészi jellegű szolgálatot ellátó tisztségviselőkkel szemben alkalmazható. (4) A (2) i) pontban meghatározott fegyelemi büntetés csak szolgálatban nem álló lelkésszel szemben szabható ki. A (2) j) pontban meghatározott fegyelmi büntetés pedig bármely lelkésszel szemben alkalmazható. (5) A (2) e) h) és i) pontokban foglalt büntetés 1–6 évig terjedő időtartamra szabható ki. (6) A (2) bekezdés g), h), j) pontjaiban foglalt jogkövetkezmények csak lelkésszel szemben szabhatók ki. (7) Akit a bíróság hivatalvesztésre (palástvesztésre) ítélt, lelkészi szolgálatot nem láthat el, lelkészi tisztsége megszűnik, lelkészi állásra nem választható és nem nevezhető ki. (8) Mellékbüntetések: a) a jobb javadalmazású állásra vagy magasabb egyházi tisztség viselésére való választhatóság kizárása 1–6 évig terjedő időtartamra, b) egyes részjogosítványok, jogosultságok meghatározott időre történő megvonása. 33. § (1) A 32. § (1) bekezdésének c) és f) pontjaiban foglalt fegyelmi büntetés végrehajtása két évig terjedő próbaidőre felfüggeszthető, ha az elkövető személyi körülményeire tekintettel alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető. Ha a felfüggesztés ideje alatt elkövetett fegyelmi vétség miatt jogerősen újabb fegyelmi büntetést szabnak ki, a felfüggesztett büntetést végre kell hajtani, és ezt a határozatban ki kell mondani. (2) A büntetések közül az a), b) alattiak végrehajtását kihirdetés útján az eljáró bíróság foganatosítja. (3) A c) pontban foglalt büntetés végrehajtása ügyében a bíróság megkeresi az elmarasztalt szolgálati felettesét, állásfenntartóját, munkáltatóját a pénzbüntetés levonás útján történő foganatosítása iránt. (4) A 32. § (1) bekezdésének d), e), f), g), h) i) pontokban meghatározott olyan fegyelmi büntetés kiszabása esetén, amely a szolgálati viszony adott helyen történő megszűnését eredményezi – amennyiben szükséges – a lelkészi illetménylakás kiürítése iránt polgári bírósághoz kell fordulni.
(5) A pénzbüntetés: az egyházi tisztségviselő előző naptári évi illetményének egyötöd részét nem haladhatja meg. (6) A pénzbüntetés alapjául figyelembe veendő ös�szeg: az előző évi nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem. (7) Amennyiben e törvény 32. § (2) bekezdés d), e), f), g), h), i), j) pontjai szerinti főbüntetés, illetve a (2) bekezdés szerinti mellékbüntetés kerül kiszabásra, a határozatot meg kell küldeni az illetékes egyházkerület elnöksége és a Zsinat elnöksége részére.9
V. R ész A bíróság hatáskörébe tartozó igazgatási ügyek 34. § (1) Az egyházi tisztségviselők választása, megbízása, javadalmazása, nyugdíjazása, áthelyezése, anyagi felelősségének érvényesítése körében felmerülő jogviták, valamint az egyházközségek és egyházi szervezetek és intézményeik között felmerülő viták intézése a jogszabályok értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban az illetékes egyházi bíróság hatáskörébe tartozik. (2) A választott önálló gyülekezeti lelkész szolgálati viszonyának egyházi közérdekből történő megszüntetéséről az egyházközség székhelye szerint illetékes egyházmegyei bíróság, esperesi, egyházmegyei lelkészi főjegyzői tisztséget betöltő lelkész esetén az illetékes egyházkerületi bíróság, püspöki, egyházkerületi lelkészi főjegyzői tisztséget betöltő lelkész esetében a Zsinati Bíróság dönt.10
9 A 33. § (7)-t a ZS-280/2013.04.25. számú zsinati határozattal elfogadott 2013. évi III. törvény módosította. 10 A 34. § (1)–(2)-t a ZS-274/2013.04.25. számú zsinati határozattal elfogadott 2013. évi II. törvény módosította.
I/65
V I. R ész Bírósági eljárás I. fejezet Az előkészítő eljárás 35. § (1) Az egyházi bíróság előtti eljárás hivatalból, vagy a panaszos kérelmére indulhat. (2) Bármely egyházi szervnél vagy hatóságnál tett bírói útra tartozó bejelentést vagy panaszt 8 napon belül az illetékes egyházi bíróság elnökségéhez át kell tenni, és erről a panaszost értesíteni kell. (3) Az illetékes egyházi bíróság elnöksége 8 napon belül köteles a panaszt megvizsgálni. (4) Amennyiben a panasz hiányos, úgy hiánypótlásra vissza kell adni azzal, hogy a panaszt a hiánypótlással és a bizonyítékok megjelölésével együtt 8 napon belül a panasztevő jogosult ismét benyújtani. Ennek elmulasztása esetén a bíróság elnöksége a panaszt elutasítja.11 (5) A bíróság elnöksége – amennyiben nincs helye a 36. § (1) bekezdésében szabályozott eljárásnak – a szabályszerűen benyújtott panasz egy másolati példányát megküldi a panaszlottnak és felhívja, hogy 8 napon belül terjessze elő ezzel kapcsolatos nyilatkozatát az erre vonatkozó bizonyítékokkal együtt. 36. § (1) A nyilvánvalóan alaptalan panaszt a bíróság elnöksége indokolt határozattal elutasítja. Ez ellen a határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a bíróság elnökségéhez benyújtott, de a bírósághoz címzett jogorvoslatnak van helye. (2) Ha az (1) bek. alkalmazásának nincs helye, a bíróság elnöksége az ügy iratait az illetékes jogtanácsosnak adja ki, aki gondoskodik az előzetes vizsgálat lefolytatásáról. 37. § (1) A jogtanácsos az őt megválasztó fokozatos hatóság jogi képviselőjeként, a fokozatos hatóság elnökségének utasításai szerint jár el.12 (2) A jogtanácsos a panasz kivizsgálása során a panaszost és panaszlottat, valamint a tanúkat és szakértőket a szükséghez képest kihallgatja, az ügy felderítéséhez szükséges bizonyítékokat és okiratokat beszerzi. (3) A vizsgálatot 30 napon belül le kell folytatni. Ez indokolt esetben az elnökség hozzájárulásával további 30 nappal meghosszabbítható.
1 1 12 13
(4) A vizsgálat befejezése után az összes irat beterjesztésével indítványt terjeszt elő a bíróság elnökségéhez, amelyben az eljárás lefolytatásának elrendelését, vagy az eljárás megszüntetését indítványozza. 38. § (1) A bíróság elnöksége a jogtanácsos indokolt javaslatára a fegyelmi eljárás elrendelését megtagadja, ha a) a vizsgálat tárgyává tett magatartás nem képez fegyelmi vétséget, b) ha a fegyelmi vétséget képező magatartás elévült, c) ha a fegyelmi eljárást lefolytatásának egyéb akadálya van. (2) Az eljárás elrendelését megtagadó határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül a bíróság elnökségéhez benyújtott, de a bírósághoz címzett jogorvoslati kérelemnek van helye. 39. § Ha az eljárás megtagadásának nincs helye, a bíróság elnöksége a fegyelmi eljárás lefolytatását elrendeli, az eljáró tanácsot kijelöli. A panaszost az eljárási költségek megelőlegezésére és letétbe helyezésére kötelezheti. 40. § Igazgatási ügyekre vonatkozó eljárási szabályokat a törvény IX. része tartalmazza. Az előző §-okban foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell azzal, hogy az eljárás során – amennyiben az ügy jellege lehetővé teszi – az egyezségkötést elő kell segíteni. II. fejezet A tá rg ya lás 41. § (1) A tárgyalási határnapot a tanács elnökének úgy kell meghatározni, hogy az idézés kézbesítése és a határnap között legalább 8 nap legyen. (2) A tárgyalásra az adott fokozatos hatóságot képviselő jogtanácsost, a panaszost, a panaszlottat és képviselőiket idézni kell.13 (3) A tanúk és szakértők indítványra vagy szükség esetén idézhetők. (4) A panaszlottal közölni kell a panaszt és a jogtanácsos indítványát az idézéssel együtt. 42. § (1) A tárgyalás nyilvános. (2) A bíróság a nyilvánosságot indokolt határozatával az egész tárgyalásról vagy annak egy részéről bármikor kizárhatja, ha az közérdekből vagy jogos magánérdekből feltétlenül szükséges. E határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.
A 35. § (4)-t a ZS-280/2013.04.25. számú zsinati határozattal elfogadott 2013. évi III. törvény módosította. A 37. § (1)-t a ZS-280/2013.04.25. számú zsinati határozattal elfogadott 2013. évi III. törvény állapította meg, ezzel egyidejűleg a további bekezdések száma módosult. A 41. § (2)-t a ZS-280/2013.04.25. számú zsinati határozattal elfogadott 2013. évi III. törvény módosította.
I/66
43. § (1) A bírósági eljárás során az ügyfelet megilleti a nyilatkozattétel joga, köteles viszont legjobb tudása szerint jóhiszeműen közreműködni. Ennek érdekében az eljáró bíróság az ügyfelet jogairól és kötelességeiről tájékoztatja. (2) A tárgyaláson a tanács elnöke felügyel a rend fenntartására és arra, hogy a felek jogaikat a törvény szerint gyakorolják. Azt, aki a rendet zavarja, rendreutasítja. Ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetén az illetőt a teremből kiutasítja, a tárgyalást távollétében folytatja. (3) Súlyosabb rendzavarás esetén az elnök az egyházi fegyelmi hatóság alá tartozó személyek ellen, az illetékes egyházi bíróság elnökségénél jelzéssel él fegyelmi eljárás megindítása céljából. 44. § A tanács elnöke a tárgyalást a felek és az ügy tárgyának megjelölésével megnyitja. Megállapítja, hogy a bíróság tagjai teljes számban megjelentek, továbbá, hogy a felek, a tanúk és szakértők megidézése szabályszerűen megtörtént és a tárgyalás megtartásának nincs akadálya. 45. § (1) A tárgyalás megnyitása után az elnök a bíróság tagjait és a jegyzőkönyv vezetőjét nyilatkozatra hívja fel a tekintetben, hogy nem forog-e fenn valamelyikükre nézve a 23. §-ban felsorolt kizárási ok. (2) A bíróság tagjainak nyilatkozata után a felek és képviselőik szólítandók fel nyilatkozattételre, hogy a bíróság tagjai ellen van-e kifogásuk. (3) Kifogás előterjesztése esetén a 23. § és a 24. § rendelkezéseit kell alkalmazni. 46. § (1) A tárgyaláson a tanács elnöke által kijelölt előadó bíró ismerteti az ügyet. Ezt követően a jogtanácsos előterjeszti indítványát és a panaszlott a védekezését. (2) A bíróság lefolytatja a bizonyítást és ennek keretében szükség szerint a megidézett tanúkhoz és szakértőkhöz a bíróság tagjai, a jogtanácsos, a panaszos és panaszlott kérdéseket tehetnek fel, és a felmerült ellentmondásokra szembesítést rendelhet el. 46/A. § (1) A tanút kihallgatása előtt az igazmondásra, a mentességi és a titoktartási jogára figyelmeztetni kell. (2) Az eljárás során nem hallgatható ki tanúként akitől testi vagy szellemi fogyatékossága miatt helyes vallomás nyilvánvalóan nem várható.
(3) A vallomástételt megtagadhatja: a) az eljárás alá vont panaszlott hozzátartozója (egyenesági rokona és annak házastársa, örökbefogadó és nevelő szülője, örökbefogadott és nevelt gyermeke, házastársa, jegyese, testvére, a házastárs egyenesági rokona és testvére, továbbá a testvér házastársa) b) aki magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná - az ezzel kapcsolatos kérdésben, c) aki hivatásánál fogva titoktartásra köteles, kivéve, ha ez alól felmentették. A tanút a mentességi jogára a kihallgatás megkezdése előtt figyelmeztetni kell. (4) A panaszlott az ellene folyó eljárás során szabadon védekezhet, nem terheli titoktartási kötelezettség sem a vizsgálat során, sem az ügyet elbíráló bíróság irányában, mást azonban fegyelmi vétség vagy bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat.14 47. § (1) A bizonyítási eljárás befejezése után a jogtanácsos végindítványt terjeszt elő. (2) A panaszlott vagy képviselője a jogtanácsosi végindítványban foglaltakra nyilatkozatot tehet. (3) A bíróság a tényállást a felek előadása és a beszerzett bizonyítékok értékelése alapján állapítja meg.15 48. § (1) A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet jegyzőkönyvvezető vezet, és amelynek tartalmaznia kell a jelenlevők megnevezését és a tárgyalás lefolyását (a panaszos, a panaszlott, a kihallgatott tanúk és szakértők vallomását, az indítványokat és észrevételeket), (2) Ha az eljárás során a felek között egyezség jött létre, rögzíteni kell annak tartalmát és a bíróság jóváhagyó határozatát. (3) Ha a bíróság határozata nem egyhangú, külön tanácskozási jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a szavazásban kisebbségben maradt bíró különvéleményét. Ezeket lepecsételt zárt borítékban kell az iratokhoz csatolni és ezt csak a jogorvoslat tárgyában eljáró bíróság bonthatja fel és tekintheti meg. (4) A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, hogy a határozat kihirdetésénél a felek és képviselőik közül kik voltak jelen. (5) A jegyzőkönyvet a tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá.
14 A 46/A. §-t a ZS-280/2013.04.25. számú zsinati határozattal elfogadott 2013. évi III. törvény állapította meg. 15 A 47. §-t a ZS-280/2013.04.25. számú zsinati határozattal elfogadott 2013. évi III. törvény (3) bekezdéssel egészítette ki.
I/67
III. fejezet A bírósági hatá rozatok 49. § (1) A bíróság az ügy érdemében és az eljárás folyamán felmerülő egyéb kérdésekben is határozattal dönt. (2) A bíróság a határozat meghozatalánál a bizonyítékokat, az enyhítő és súlyosító körülményeket szabadon mérlegeli. (3) A döntés nem terjedhet túl a jogtanácsosi indítványon és az ellenkérelmen.16 50. § A bíróság határozatát zárt ülésen hozza meg, nyilvánosan hirdeti ki és 15 napon belül írásban közli a felekkel. 51. § (1) A határozat három részből áll: bevezető, rendelkező és indokolás részekből. (2) A bevezető résznek tartalmaznia kell az ügyszámot, a bíróság, valamint a felek és képviselőik megnevezését, a határozathozatal helyét és idejét. (3) A határozat rendelkező részének tartalmaznia kell a bíróság döntését és a jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatót. Utalni kell a fellebbezés lehetőségére vagy kizártságára annak határidejére, címzettjére és benyújtásának helyére. (4) A határozat indokolásában röviden elő kell adni a bíróság által megállapított tényállást az arra vonatkozó bizonyítékok megjelölésével, hivatkozni kell azokra a jogszabályokra, amelyeken a bíróság határozata alapszik. Meg kell röviden említeni azokat a körülményeket, amelyeket a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, végül utalni kell azokra az okokra, amelyek miatt a bíróság valamely tényállást nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte. (5) a) A határozat rendelkező részében dönteni kell az eljárási költségekről és azok viseléséről is. Költségek: a bíróság tagjai, a jogtanácsos, a tanúk, szakértők útiköltségei, napidíjai és az eljárás során felmerült összes egyéb költség. Költség a felet képviselő ügyvéd készkiadása és munkadíja is. b) Fegyelmi ügyben a bíróság kötelezi a panaszlottat az eljárási költségek részben vagy egészben történő megfizetésére, amennyiben őt vétkesnek mondja ki. c) Igazgatási ügyben a bíróság a költségek viselése felől az összes adat mérlegelésével dönt. (6) Ha a bíróság a fegyelmi ügyben a panaszlottat felmenti, vagy az eljárást megszünteti, – kivéve
77. § (1) bekezdésben foglaltakat – a panaszlott és meghatalmazottja költségeit, az elsőfokú bíróságot megválasztó egyházi szervezet viseli. 52. § Egyházi javadalmat élvező személy terhére megállapított költségeket a teljesítési határidő eredménytelen eltelte után a bíróság felhívására a jogerős határozat alapján a folyósított havi illetményéből, – annak 1/3-ad része erejéig le kell vonni és a bíróság rendelkezése szerint kell átutalni. I V. fejezet A fellebbezés 53. § (1) Fegyelmi ügyben fellebbezésre jogosult, a panaszlott, a panaszos, a jogtanácsos, a hivatalból indult eljárásban az elnökség, valamint az eljárásban részt vett azon személy, akire nézve a határozat rendelkezést tartalmaz. (2) Fellebbezésnek a bíróság ügydöntő és azon határozata ellen van helye, amelyre nézve ezt a törvény kifejezetten megengedi. (3) Az olyan bírósági vagy elnökségi hatáskörben meghozott határozat, illetőleg intézkedés ellen, amely külön fellebbezéssel nem támadható meg, az eljárást befejező határozat elleni fellebbezésben lehet jogorvoslatot kérni.17 (4) Az egyháztagok fegyelmi és a bírósági hatáskörbe tartozó igazgatási ügyében hozott presbitériumi határozat ellen fellebbezésnek van helye az illetékes egyházmegyei bírósághoz. 54. § (1) A fellebbezést a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a határozatot hozó bíróságnál kell benyújtani. (2) Ha a fellebbezés elkésett, vagy nem a jogosulttól származik, illetőleg olyan határozat ellen irányul, amely ellen a fellebbező nem fellebbezhet, a fellebbezést a határozatot hozó bíróság elutasítja. A bíróság a határozatot tárgyaláson kívül is meghozhatja. (3) A fellebbezést elutasító határozat ellen egyfokú fellebbezésnek van helye, amelyet a másodfokon eljáró bíróság tárgyaláson kívül is elbírálhat.18 (4) A fellebbezési határidőt mulasztó fél a határidő lejártát követő 15 napon belül elfogadható indokolással igazolhatja mulasztását. Az igazolás elfogadása felől az elsőfokon eljáró bíróság dönt. Határozata ellen külön fellebbezésnek van helye.
16 A 49. §-t a ZS-280/2013.04.25. számú zsinati határozattal elfogadott 2013. évi III. törvény (3) bekezdéssel egészítette ki. 17 Az 53. §-t a ZS-280/2013.04.25. számú zsinati határozattal elfogadott 2013. évi III. törvény módosította. 18 Az 54 . § (2)–(3)-t a ZS-280/2013.04.25. számú zsinati határozattal elfogadott 2013. évi III. törvény módosította.
I/68
54/A. §19 (1) A fellebbezési határidőt mulasztó fél a határidő lejártát követő 15 napon belül igazolással élhet. Az igazolási kérelmet a fellebbezéssel támadható határozatot hozó bírósághoz kell benyújtani. (2) Az igazolási kérelemben a mulasztás okát elő kell adni, és a mulasztás vétlenségét valószínűsíteni kell és egyidejűleg a fellebbezést is elő kell terjeszteni. (3) Az igazolási kérelem tárgyában a fellebbezéssel támadható határozatot hozó bíróság tárgyaláson kívül dönt. (4) Az igazolási kérelmet elutasító határozat ellen egyfokú fellebbezésnek van helye. 55. § A fellebbezésnek a határozat végrehajtására – ha e törvény kivételt nem tesz – halasztó hatálya van.20 56. § (1) A fellebbezett ügy iratait a fellebbezési határidő lejártától számított 8 napon belül a bíróság köteles a felsőbb fokú bíróság elnökségéhez felterjeszteni. (2) A fellebbezési eljárás során a 41–48. § szabályai megfelelően irányadók. (3) A fellebbezési tárgyalás határnapjáról a másodfokon eljáró kerületi-, vagy zsinati jogtanácsost is értesíteni kell, a határozat és a fellebbezés megküldésével. 57. § A fellebbezési tárgyaláson a tanács elnöke által kijelölt előadó bíró ismerteti az ügyet. Ezt követően a jogtanácsos és a panaszlott teszi meg észrevételeit. 58. § (1) A fellebbezési bíróság az első fokon eljárt bíróság által megállapított tényállás alapján határoz, figyelembe véve a felek által a fellebbezési eljárás során újonnan előadott és bizonyított tényeket is. (2) A fellebbezési bíróság az első fokú határozatot helybenhagyja, megváltoztatja, hatályon kívül helyezi és az első fokú bíróságot – szükség esetén – új eljárásra utasítja, vagy az eljárást megszünteti. 59. § Ha a fellebbezési bíróság az ügyet a tényállás tisztázatlansága miatt, nem tudja elbírálni az első fokú bíróság határozatát hatályon kívül helyezi és az első fokú bíróságot megfelelő iránymutatással új eljárásra utasítja. 60. § (1) A fellebbezési bíróság az első fokú bíróság határozatát hatályon kívül helyezi és az első fokú bíróságot az eljárás megismétlésére utasítja, a) ha az első fokú bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, b) ha az első fokú bíróság lényeges eljárási szabályt sértett.
19 20 21 22
(2) Az (1) bekezdésben foglalt eseteket a fellebbezési bíróságnak hivatalból kell figyelembe vennie. 61. § A fellebbezési bíróság határozatát az első fokon eljárt bíróság elnöksége útján kézbesíti. V. fejezet A z újra felvétel 62. §21 (1) A jogerős érdemi határozat ellen újrafelvételi eljárásnak van helye, ha az 53. § (1) bekezdésében meghatározott jogorvoslatra jogosult olyan tényre vagy bizonyítékra, illetőleg olyan jogerős bírósági vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a bíróság az eljárásban nem bírált el, feltéve, hogy az – elbírálás esetén – a reá nézve kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna. (2) Újrafelvételi eljárásnak csak akkor van helye, ha a kérelmező a kérelemben említett tényt, bizonyítékot vagy határozatot a korábbi eljárás során, önhibáján kívül nem érvényesíthette. (3) Az újrafelvétel iránti kérelmet az elsőfokon eljárt bíróságon kell előterjeszteni. 63. § Az újrafelvétel iránti kérelem előterjesztésének határideje a jogerős határozat szabályszerű közlésétől számított két év. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs. 64. §22 Ha az újrafelvételi eljárás sikere valószínűnek mutatkozik, a bíróság a megtámadott határozat végrehajtását kérelemre felfüggesztheti. E határozatát a bíróság utóbb maga is megváltoztathatja. 65. § Az újrafelvételt elutasító határozat ellen egyfokú fellebbezésnek van helye. 66. § Az újrafelvételi eljárás lefolytatására a jelen törvényben foglalt eljárási szabályokat megfelelően alkalmazni kell. 67. § A választás érvényessége vagy érvénytelenítése tárgyában folytatott bírósági ügyekben újrafelvételnek nincs helye. 68. § Az újrafelvételi eljárásban nem vehet részt az a bíró, aki az alaphatározat meghozatalában részt vett.
Az 54. §-t a ZS-280/2013.04.25. számú zsinati határozattal elfogadott 2013. évi III. törvény 54/A. §-al egészítette ki. Az 55. §-t a ZS-280/2013.04.25. számú zsinati határozattal elfogadott 2013. évi III. törvény módosította. A 62. §-t a ZS-280/2013.04.25. számú zsinati határozattal elfogadott 2013. évi III. törvény módosította. A 64. §-t a ZS-280/2013.04.25. számú zsinati határozattal elfogadott 2013. évi III. törvény módosította.
I/69
V I. fejezet A felü lv izsgá lat 69. § A bíróság jogerős ügydöntő határozata, vagy határozatának meghatározott része ellen felülvizsgálatnak van helye, ha törvénysértő büntetést szabtak ki vagy intézkedést alkalmaztak. Felülvizsgálatnak van helye akkor is, ha a jogerős határozat anyagi jogszabályt sért, a határozatot az eljárási jogszabályok megsértésével hozták meg és ezek az ügy eldöntését érdemben befolyásolták. 70. § (1) A felülvizsgálati kérelem benyújtására jogosultak igazgatási ügyben a felek, fegyelmi ügyben az 53. § (1) bekezdésében meghatározott jogorvoslatra jogosultak.23 (2) A beadványban meg kell jelölni azt a jogszabálysértést, amelyre a kérelmező felülvizsgálati kérelmét alapozza. (3) Felülvizsgálati eljárásnak nincs helye, ha a kérelem benyújtására egyébként jogosult a rendes jogorvoslati lehetőségeket nem merítette ki. (4) A felülvizsgálati kérelemnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, de kérelemre a bíróság elnöksége, vagy az eljáró tanács a határozat végrehajtását felfüggesztheti. 71. § A felülvizsgálati kérelmet a jogerős határozat közlésétől számított 60 napon belül lehet előterjeszteni az alapügyben eljárt elsőfokú bíróságnál. A bíróság a felülvizsgálati kérelmet az ügy irataival 30 napon belül köteles felterjeszteni a Zsinati Bírósághoz. 72. § A Zsinati Bíróság Elnöksége 30 napon belül a kérelmet megvizsgálja és a kérelmezőt beadványa kiegészítésre hívja fel, ha a kérelemből nem lehet megállapítani, hogy azt milyen jogszabálysértésre alapozták. A törvényben kizárt, nem jogosulttól származó, ismételt vagy elkésett indítványt a Zsinati Bíróság Elnöksége elutasítja. Elutasítja a kérelmet akkor is, ha megállapítható, hogy a kérelmező a rendes jogorvoslati lehetőségeket nem merítette ki, illetve az e paragrafusban meghatározott felhívásnak 15 napon belül nem tesz eleget. 73. §24 (1) Ha a felülvizsgálati kérelmet nem a jogtanácsos terjeszti elő, azt a Zsinati Bíróság Elnöksége a zsinati jogtanácsos részére az ügy irataival együtt nyilatkozattétel végett megküldi.
23 24 25 26 27 28
(2) A zsinati jogtanácsos köteles észrevételeit a felhívástól számított 30 napon belül, de legkésőbb a tárgyaláson előterjeszteni. 74. §25 A felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye. A Zsinati Bíróság a jogerős határozat meghozataláig keletkezett iratok és bizonyítékok alapján hozza meg döntését. 75. §26 (1) Ha a felülvizsgálni kért határozat a jogszabályoknak megfelel, vagy olyan eljárási szabálysértés történt, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nem volt, a Zsinati Bíróság a felülvizsgálati kérelmet elutasítja és a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. (2) Ha a határozat anyagi jogszabályt, vagy – az (1) bekezdés szerinti eljárási szabálysértés kivételével – eljárási jogszabályt sért és a döntéshez szükséges tények megállapíthatóak, a Zsinati Bíróság a jogszabálysértő határozat helyett a jogszabályoknak megfelelő határozatot hoz. (3) Ha a jogszerű határozat hozatalának a (2) bekezdés szerinti feltételei nem állnak fenn, a Zsinati Bíróság a tényállás megállapításához szükséges bizonyítás lefolytatása céljából a megtámadott határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi és az ügyben eljárt első-, másod,- vagy harmadfokú bíróságot új eljárásra és új határozathozatalára utasítja. (4) Ha a Zsinati Bíróság a jogszabálysértő határozatot hatályon kívül helyezi, az új eljárás lefolytatására vonatkozóan kötelező utasításokat adhat. 76. §27 Felülvizsgálati eljárásban meghozott határozat ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. V II. fejezet A hatá rozatok végrehajtása 77. § (1) Jogerős bírósági határozat alapján végrehajtásnak van helye. (2) Jogerős az a bírósági határozat:28 a) amely elleni fellebbezési jogukról a felek lemondtak, b) amely ellen a törvényes határidőben a jogosultak egyike sem jelentett be fellebbezést, vagy a fellebbezést visszavonta, c) amely ellen további fellebbezésnek a törvény értelmében nincs helye.
A 70 . § (1)-t a ZS-280/2013.04.25. számú zsinati határozattal elfogadott 2013. évi III. törvény módosította. A 73. §-t a ZS-280/2013.04.25. számú zsinati határozattal elfogadott 2013. évi III. törvény módosította. A 74. §-t a ZS-280/2013.04.25. számú zsinati határozattal elfogadott 2013. évi III. törvény módosította. A 75. §-t a ZS-280/2013.04.25. számú zsinati határozattal elfogadott 2013. évi III. törvény módosította. A 76. §-t a ZS-280/2013.04.25. számú zsinati határozattal elfogadott 2013. évi III. törvény módosította. A 77. § (1)–(2)-t a ZS-280/2013.04.25. számú zsinati határozattal elfogadott 2013. évi III. törvény módosította.
I/70
78. § (1) A bíróság jogerőre emelkedett, ügydöntő határozatát jogerősítési záradékkal látja el és megküldi a feleknek. (2) A jogerős határozatokat az egyházkerület elnökségével az első fokon eljárt bíróság elnöksége közli. Az egyházkerület elnöksége a fegyelmi büntetésekről nyilvántartást vezet. (3) Amennyiben a bíróság választhatóságtól megfosztás, tisztségtől való megfosztás, áthelyezés vezetői állásból beosztotti állásba, önálló lelkészből nem önálló lelkésszé minősítés, hivatalvesztés, lelkészi tevékenység gyakorlásától eltiltás büntetést szab ki, [32. § (1) bek. e) f) g) h) i) j)] a jogerős határozatot hozó egyházi bíróság elnöksége a határozatot köteles a jogerőre emelkedést követő tizenöt napon belül megküldeni a Zsinat Elnökségének, aki a határozat rendelkező részét a Magyarországi Református Egyház hivatalos közlönyének következő számában közzéteszi.29 79. § A végrehajtás elrendeléséről az első fokon eljárt bíróság elnöksége gondoskodik.
V II. R ész A felfüggesztés 80. § (1) A bíróság elnöksége vagy az eljáró tanács a fegyelmi eljárás során a fegyelmi eljárás alá vont személyt szolgálatából vagy tisztségéből felfüggesztheti: a) ha ellene büntetőeljárás van folyamatban, b) ha a felfüggesztés a fegyelmi vétség súlyára vagy jellegére tekintettel szükséges. (2) A bíróság elnökségének a tudomásszerzést követően haladéktalanul, hivatalból meg kell indítani a fegyelmi eljárás, és ezzel egyidejűleg intézkedni kell a lelkész szolgálatból való felfüggesztéséről, ha a lelkész házassága felbontása iránt eljárást kezdeményezett, vagy ellene ilyen eljárást tettek folyamatba, illetve házastársától 3 hónapnál hosszabb ideje külön él. (3) A bíróságnak a tisztségviselőt tisztségéből fel kell függeszteni, ha határozatában a 32. § (1) d), f), h), i) j) pontjaiban meghatározott fegyelmi büntetést alkalmazta, a határozat jogerőre emelkedéséig terjedő időtartamra.30 81. § (1) A felfüggesztés kimondására vagy megszüntetésére az a bíróság illetékes, amely a tisztségviselő ügyében első fokon eljárni hivatott. A felfüggesztés tárgyában – a tárgyalás mellőzésével is – indokolt határozatot hoz.
(2) A felfüggesztés tárgyában hozott határozat ellen halasztó hatállyal nem bíró egyfokú fellebbezésnek van helye, amelyet a másodfokú bíróság 15 napon belül köteles elbírálni. (3) A bíróság elnöksége a felfüggesztést legfeljebb 30 napra, illetve az eljáró tanács megalakulásáig mondhatja ki. Az eljáró tanács ezt legfeljebb kétszer 60 nappal hosszabbíthatja meg. 82. § (1) A felfüggesztett tisztségviselő részére a természetben járó javadalmán kívül illetményének felét kell folyósítani. (2) A bíróság a felfüggesztésről értesíti a felfüggesztett szolgálati felettesét, aki a felfüggesztett helyettesítéséről gondoskodik. 83. § A felfüggesztés megszűnik: a) ha a bíróság az eljárást jogerős határozattal megszüntette, b) ha a 81. § (3) bekezdésben meghatározott idő letelt. c) ha a bíróság a tisztségviselővel szemben kiszabott jogerős ítéletében nem alkalmazott hivatalvesztés fegyelmi büntetést. 84. § A visszatartott illetményt a tisztségviselőnek ki kell fizetni, hogyha a bíróság nem alkalmazott a 32. § (2) bek. f) vagy j) pontjaiban meghatározott fegyelmi büntetést.31 85. § (1) A fegyelmi eljárás megszűnik, ha a panaszlott a bíróság jogerős érdemi határozatának meghozatala előtt tisztségéről és a hozzá fűződő minden igényéről - beleértve az újabb választhatóságra való jogát is – lemond. (2) A fegyelmi vétségből származó kárigény érvényesítését – a panaszlottal szemben – sem a lemondás, sem az eljárás megszüntetése nem érinti.
V III. R ÉSZ Különleges szabályok a fegyelmi eljárásnál I. fejezet 86. § Nyugdíjasként tovább szolgáló egyházi tisztségviselő ellen akár nyugdíjazása előtt, akár nyugdíjasként elkövetett fegyelmi vétsége miatt fegyelmi eljárás indítható.
29 A 78. § (3)-t a ZS-280/2013.04.25. számú zsinati határozattal elfogadott 2013. évi III. törvény módosította. 30 A 80. §-t a Zsinat ZS-237/2012.11.16. számú zsinati határozatával elfogadott 2012. évi III. törvény módosította. 31 A 84. §-t a ZS-280/2013.04.25. számú zsinati határozattal elfogadott 2013. évi III. törvény módosította.
I/71
II. fejezet A z elév ü lés 87. § (1) Fegyelmi eljárást a vétségnek az illetékes fegyelmi hatóság tudomására jutásától számított 6 hónapon belül lehet megindítani. (2) Fegyelmi eljárást a fegyelmi vétség elkövetésétől számított két éven belül – bűncselekmény elkövetése esetén, két éven túl is – de legkésőbb a büntetőeljárás jogerős befejezésétől számított 3 hónapon belül lehet megindítani. (3) A bíróság igazgatási hatáskörébe tartozó polgári jogi igények az esedékességtől számított 5 év alatt évülnek
(2) A Zsinati Bíróság a fegyelmi büntetéssel sújtott tisztségviselőt kérelmére az (1) bekezdésben meghatározott idő eltelte előtt is mentesítheti a fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól, ha kiemelkedő szolgálata és példamutató magatartása alapján arra érdemes. (3) A hátrányos következmények alóli mentesítés nem jelenti egyben a fegyelmi eljárást megelőző állapot visszaállítását, különös tekintettel a szolgálati helyre és beosztásra.
X. R ÉSZ Eljárás igazgatási ügyekben
IX. R ÉSZ Mentesülés a fegyelmi büntetés hátrányos következménye alól 88. § (1) A fegyelmi büntetéssel sújtott tisztségviselő a törvény erejénél fogva mentesül a fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól: a) a feddés büntetés esetében a határozat jogerőre emelkedésével, b) az írásbeli megrovás esetében a jogerőre emelkedésétől számított egy év elteltével, c) pénzbüntetés esetében a kifizetésétől számított 1 év elteltével, d) segéd-vagy beosztott lelkész áthelyezése esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 év elteltével. e) tisztségtől megfosztás esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított 6 év elteltével, f) választhatóságtól megfosztás esetén a jogerős határozatban kiszabott idő elteltével, g) áthelyezés vezetői állásból beosztotti állásba büntetés kiszabása esetén a jogerős határozatban kiszabott idő elteltével, h) önálló lelkészből nem önálló lelkésszé minősítés esetén a jogerős határozatban kiszabott idő elteltével, i) a hivatalvesztésre ítélt tisztségviselőt a határozat jogerőre emelkedését követő hat év elteltével – kérelmére – a Zsinati Bíróság a lelkészképesítő bizottság állásfoglalásának beszerzése után mentesítheti a büntetés hátrányos következményei alól, ha az egyházban végzett tevékenysége és példamutató magatartása alapján arra érdemes.
89. § (1) A törvény 34. §-ában meghatározott igazgatási ügyekben, e részben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. (2) Ha más jogszabály szorosabb határidőt nem ír elő, úgy az igazgatási ügy bírósághoz történő beérkezését követően a bíróság 30 napon belül köteles az előkészítő eljárást megtenni, és köteles az első fokú ügydöntő határozatot 90 napon belül meghozni. Ez utóbbi határidőt a bíróság elnöke egy ízben indokolt esetben legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja. Erről a feleket köteles értesíteni. (3) Választással kapcsolatos bírósági eljárásban e törvény XI. részében meghatározott soronkívüliségi szabályokat kell alkalmazni. 90. § (1) Hatáskör és illetékesség: a) az igazgatási ügyben érintett egyháztag vagy egyházi tisztségviselő és az egyházmegye, vagy az egyházmegyei intézmény közötti jogvitában az Egyházkerületi Bíróság Elnöksége által kirendelt Egyházmegyei Bíróság, b) az igazgatási ügyben érintett egyháztag vagy egyházi tisztségviselő és az egyházkerület közötti jogvitában a Zsinati Bíróság Elnöksége által kirendelt Egyházkerületi Bíróság c) az igazgatási ügyben érintett egyháztag vagy egyházi tisztségviselő és a Zsinat közötti jogvitában a Zsinati Bíróság jár el. d) az igazgatási ügyben érintett egyháztag vagy egyházi tisztségviselő és az egyházmegyéhez tartozó egyházközségek vagy egyházi intézmények közötti jogvitában az Egyházmegyei Bíróság, e) az igazgatási ügyben érintett egyháztag vagy egyházi tisztségviselő az egyházmegye és a hozzá tartozó egyházközség vagy egyházi intézmény közötti jogvitában az Egyházkerületi Bíróság Elnöksége által kirendelt másik Egyházmegyei Bíróság,
I/72
f) az igazgatási ügyben érintett egyháztag vagy egyházi tisztségviselő azonos egyházkerület különböző egyházmegyéihez tartozó egyházközségek vagy egyházi intézmények közötti jogvitában az Egyházkerületi Bíróság Elnöksége által kirendelt, nem érintett Egyházmegyei Bíróság, g) az igazgatási ügyben érintett egyháztag vagy egyházi tisztségviselő egy egyházkerülethez tartozó egyházmegyék közötti jogvitában az Egyházkerületi Bíróság, h) az igazgatási ügyben érintett egyháztag vagy egyházi tisztségviselő különböző egyházkerületekhez tartozó egyházmegyék közötti jogvitában a Zsinati Bíróság Elnöksége által kirendelt nem érintett Egyházkerületi Bíróság, i) az igazgatási ügyben érintett egyháztag vagy egyházi tisztségviselő és egyházkerület és a hozzá tartozó egyházi szervezet közötti jogvitában a Zsinati Bíróság Elnöksége által kirendelt nem érintett Egyházkerületi Bíróság jár el. (2) A felek által kiválasztott bíróság jár el, ha valamennyi fél erre irányuló kérelmet terjeszt elő, figyelemmel az (1) bekezdésben megállapított hatásköri szabályokra. (3) Nem lehet kirendelni azt a bíróságot, amely ellen valamennyi érintett tiltakozott. (4) A bírák kizárása ügyében a 23–24. §-ok rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a bíróság elnökének kizártsága kiterjed a bíróság egészére. 91. § (1) Amennyiben az ügy jellege lehetővé teszi, a Bíróság Elnökségének meg kell kísérelni a felek közötti egyezség létrehozását. (2) Ha a rendelkezésre álló iratok alapján az ügy eldönthető, az eljáró tanács elnöke ezt írásban közli a felekkel. Amennyiben 8 napon belül nem kérik tárgyalás megtartását, a bíróság tárgyalás mellőzésével hozza meg határozatát.32 (3) Amennyiben a bíróság tárgyalást tart a 41–48. §-ok rendelkezései szerint kell eljárni, de zárt tárgyalás nem rendelhető el. 92. § A határozatokra vonatkozóan a 49–52. §-ok rendelkezéseit kell figyelembe venni. 93. § (1) A határozat ellen egyfokú fellebbezésnek van helye.
(2) A másodfokú eljárásban is lehetősége van a bíróságnak a tárgyalás mellőzésétre a 91. §-ban foglaltak szerint. (3) Egyébként a fellebbezésre vonatkozó 53–61. §-ok értelemszerűen alkalmazandók. 94. § Újrafelvételnek nincs helye. 95. § A határozatok végrehajtására a 77. § és a 79. § rendelkezései vonatkoznak.
X I. R ÉSZ Soronkívüli eljárás 96. § (1) A választási bizottság jelöléssel vagy választással kapcsolatos határozata ellen benyújtott panasz esetén az illetékes bíróság elnöksége – e törvény 23–24 §-ainak figyelembevételével – az előkészítő eljárásra vonatkozó eljárási cselekmények mellőzésével 3 napon belül kirendeli az eljáró tanács tagjait. (2) Az elnökség a kirendelésről szóló határozatot megküldi az eljáró tanács tagjainak, valamint az illetékes jogtanácsosnak azzal a felhívással, hogy 3 napon belül tegye meg írásbeli indítványát. (3) Az elnökség a kirendelésről értesíti a panaszost azzal a felhívással, hogy amennyiben tárgyalás tartását kéri, vagy bizonyítási indítványa van, azt a felhívás kézhezvételétől számított 3 napon belül jelentse be, ellenkező esetben az eljáró tanács a rendelkezésre álló iratok alapján, tárgyalás mellőzésével határoz. 97. § (1) Az eljáró tanács tárgyalás tartása esetén 5 napos tárgyalási időközzel megidézi a panaszost, és a jogtanácsost, azzal a figyelmeztetéssel, hogy távolmaradásuk a tárgyalás megtartásának nem képezi akadályát. (2) Az eljáró tanácsnak a panasz beérkezésétől számított legkésőbb 30 napon belül ügydöntő határozatot kell hozni. (3) Az eljáró tanács a határozatot annak meghozatalától számított 3 napon belül írásba foglalja, és azt megküldi a bíróság elnökségének, korábbi határozatot hozó választási bizottságnak. a panaszosnak, a jogtanácsosnak. (4) A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, az a kihirdetés napjával jogerőre emelkedik. (5) Választással kapcsolatos bírósági eljárásban újrafelvételnek és felülvizsgálatnak nincs helye.
32 A 91. § (2)-t a ZS-280/2013.04.25. számú zsinati határozattal elfogadott 2013. évi III. törvény módosította.
I/73
Záró rendelkezések A 2000. évi I. törvény 2000. július 1. napján lépett hatályba. A 2000. évi I. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 1997. február 27-én megnyílt XI. Zsinatának 9. ülésszaka. A 2005. évi VI. törvény 2006. január 1. napján lépett hatályba. A 2005. évi VI. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 2003. február 28-án megnyílt XII. Zsinatának 8. ülésszaka. A 2005. évi VI. törvény az alábbi szakaszokat módosította: 2. § (2), 6. § (3), 9. §, 10. § (3), (6), 12. § (3), 13. § (3), 14. § (1), (4), 15. §, 16. § (1), (4), 23. § 1) c), 32. § (1) h), (2–6), 33. § (4), (5), (7), 35. § (4–5), 59. §, 60. § (2), 69. §, 70. § (2–4), 72. §, 73. § (2), 74. §, 75. §, 81. § (1), (3), 83. § b), 86. §, 88. §, 89. § (3), 96. §, 97. §. A 2006. évi III. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 2003. február 28-én megnyílt XII. Zsinatának 10. ülésszaka. A 2006. évi III. törvény 2007. január 1. napján lépett hatályba. A 2006. évi III. törvény az alábbi szakaszokat módosította: 78. § A 80. §-t a Magyarországi Református Egyház 2009. február 25-én megnyílt XIII. Zsinatának 11. ülésszaka a ZS-237/2012.11.16. számú zsinati határozatával elfogadott 2012. évi III. törvénnyel módosította.
A 2012. évi III. törvény 2013. január 1. napjával lépett hatályba. A 2013. évi II. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 2009. február 25-én megnyílt XIII. Zsinatának 12. ülésszakán született Zs274/2013.04.25. számú zsinati határozat. A 2013. évi II. törvény 2013. július 1. napján lépett hatályba. A 2013. évi II. törvény az alábbi szakaszokat módosította: 32. § (3), 34. § (1)(2). A 2013. évi III. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 2009. február 25-én megnyílt XIII. Zsinatának 12. ülésszakán született Zs280/2013.04.25. számú zsinati határozat. A 2013. évi III. törvény 2013. július 1. napján lépett hatályba. A 2013. évi III. törvény az alábbi szakaszokat módosította: 2. §, 7. §, 9. §, 14. §, 15. §, 20.§, 32. §, 33. § 35. §, 37.§, 41. §, 47. § 49. §, 53. §, 54. §, 55. §, 62. §, 64. §, 70. §, 73. §, 74. §, 75. §, 76. §, 77. §, 78. §, 80. §, 84. §, 91. § és az alábbi új szakaszokat állapította meg: 46/A. §, 54/A. §. A 2014. évi III. törvény 2014. május 15-től hatályos. Megállapította a Magyarországi Református Egyház 2009. február 25-én megnyílt XIII. Zsinatának 14. ülésszakán született Zs-356/2014.04.24. számú zsinati határozat. A 2014. évi III. törvény a 2. § (4)-t módosította.
I/74
1995. évi II. törvény A Magyarországi Református Egyház missziójáról
PR E A MBULUM A Magyarországi Református Egyház népegyház és hitvalló egyház egyszerre. Hiszen nemzedékről nemzedékre születnek bele a tagok és iktatódnak be a keresztség és konfirmáció által népegyházunkba, s a megtérés és újjászületés által tagolódnak be hitvalló egyházunkba. Ebből a valóságos és sajátos helyzetből kiindulva, a Magyarországi Református Egyház, Jézus Krisztus missziói parancsának engedelmeskedve, a következő igék alapján a missziói munkát törvényesen szabályozott, kiemelt feladatának tekinti: „Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön. Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet” (Mt 28,18–19). „Nem tehetjük, hogy ne mondjuk el azt, amit láttunk és hallottunk” (ApCsel 4,20). „Eszetekbe juttatom testvéreim az evangéliumot, amelyet hirdettem nektek, amelyet be is fogadtatok, amelyben meg is maradtatok” (1Kor 15,1). „Ahogyan engem elküldött az Atya, én is elküldelek titeket” (Jn 20,21). „Kevésnek tartom, hogy Jákób törzseinek helyreállításában és a megmentett Izráel visszatérítésében légy az én szolgám. A pogányok világosságává teszlek, hogy eljusson szabadításom a föld határáig” (Ézs 49,6). „Aki azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön és az igazság ismeretére eljusson” (1Tim 2,4). A törvény megalkotásával a Magyarországi Református Egyház vallást tesz a Szentháromság Istenbe vetett hitéről: – az Atyáról, aki „egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne el ne vesszen, hanem örök élete legyen” (Jn 3,16). – a Fiúról, aki „engedelmessé lett halálig, mégpedig a keresztfának haláláig” (Fil 2,8). – a Szentlélekről, aki által erőt vesznek a tanítványok küldetésük teljesítésére „Jeruzsálemben, egész Júdeában és Samáriában, sőt egészen a föld végső határáig” (ApCsel 1,8).
Az egyház által végzett misszió ezért az Atyától eredően, a Fiú iránti engedelmességben, a Szentlélek hatalmával történik. Református hitünk szerint a misszió az Isten kegyelmi kiválasztásának gyakorlati megvalósulása. Az egyház mintegy közhírré teszi az evangéliumot, hogy akik üdvösségre választattak, de még nem hallották meg az életet mentő jó hírt, végre meghallják: „a hit tehát hallásból van, a hallás pedig a Krisztus beszéde által” (Róm 10,17). A misszió ezért Krisztusnak, az Ő egyházának – és benne Krisztus Magyarországi Református Egyházának – az a szüntelen fáradozása, amely által az Ő gyülekezeteibe akarja gyűjteni Isten választottait (Heidelbergi Káté 54. kérdés-felelet). A misszió célja nemcsak az ember üdvössége, hanem mindenek fölött Isten dicsőségének a szolgálata: „Őtőle, Őáltala és Őreá nézve vannak mindenek… Övé a dicsőség mindörökké” (Róm 11,36). A Magyarországi Református Egyház a küldetésbe (misszióba) állító Szentháromság Istennek engedelmeskedve, a „perzselő tüzet” (Jer 20,9), a „Lélek erejét” meg nem oltva (1Thessz 5,19), az evangélium szavára szüntelen emlékezve és emlékeztetve, az egyházban folyó missziói munka ékesen és szép rendben történő végzése érdekében az alábbi törvényt alkotja. 1. § A Magyarországi Református Egyház küldetéséből fakadó szolgálatát (misszióját) személyválogatás nélkül végzi minden emberért: (1) azokért, akik hallottak Krisztusról, de még nem fogadták be a Krisztust (gyülekezeti misszió); (2) azokért, akik az egyháztól elidegenedtek, illetve elszakadtak (belmisszió); (3) azokért, akik még soha nem hallottak a Krisztusban minden ember számára megjelent üdvözítő kegyelemről (külmisszió). 2. § A missziói munkában az egyház minden tagjának feladata, hogy élőszóval, hitből fakadó cselekedetekkel, valamint példaadó élettel tanúskodjék a Jézus Krisztusban megjelent üdvösségről. 3. § A misszió szervezéséért és végzéséért az egyház fokozatos testületei és megválasztott tisztségviselői kiemelten felelősek.
I/75
4. § A missziói munka megfelelő személyi, anyagi és tárgyi feltételeinek megteremtése mind az egyes egyházközségeknek, mind a fokozatos egyházi testületeknek egyenként és közösségben hordozandó feladata. 5. § A gyülekezeti misszió főbb területei: (1) Isten igéjének hirdetése szóban, írásban és a kommunikáció modern eszközeivel, gyülekezeti alkalmakon és azokon kívül, (2) Isten igéjének hirdetése a sákramentumok (keresztség és úrvacsora) kiszolgáltatása által, (3) gyülekezeti evangélizáció és réteg-evangélizációk (például gyermek-, ifjúsági- stb.), (4) a Jézus Krisztus személyéhez elvezető katekézis családi, gyülekezeti, iskolai, közösségi és egyéb formái, (5) a gyülekezet tagjainak rendszeres látogatása – különös tekintettel a betegekre, gyászolókra, a szétszórtságban (szórványban) élőkre, (6) a gyülekezet tagjainak diakóniai gondozása, a valamilyen ok miatt hátrányos helyzetűek, a kísértéseknek fokozottan kitettek, a segítségre szorultak támogatása, (7) a gyülekezet közösségében újjászületettek, a Krisztushoz megtértek lelkigondozása és további gyülekezeti szolgálatokra való felkészítése (bibliaórák, imaórák, gyülekezeti biblia-iskolák, felnőtt katekézis, tanfolyamok, csendesnapok). 6. § A belmisszió főbb területei: (1) evangélizációk, (2) fiatalok közti misszió minden korosztálynak (gyermekek, általános- és középiskolások, szakmunkásképzősök, főiskolások, egyetemi ifjúság között), (3) konferenciák, tanfolyamok, továbbképző alkalmak, (4) a társadalom széles rétegeinek az evangéliummal való találkozását munkáló kulturális alkalmak (irodalom, zene, művészet), (5) missziói célú intézményhálózat létrehozása és működtetése (börtön-misszió, cigány-misszió, házasság- és családsegítő-misszió, iszákosmentő-misszió, kallódó ifjúságot mentő misszió, kórház-misszió, lepra-misszió, menekült-misszió, mozgáskorlátozottakmissziója, telefon-lelkigondozás, vak- és siket-misszió, illetve a szükséghez képest további intézmények és szervezetek létrehozása), (6) a magyar honvédség, határőrség és rendőrség körében végzendő missziói munkát külön egyházi törvény szabályozza. 7. § A belmisszió különböző területein mind a gyülekezetek, mind a fokozatos egyházi testületek egymással egyeztetve végzik a szolgálatok reájuk eső részét. 8. § A Magyarországi Református Egyház kötelességének tartja, hogy részt vegyen a világ evangéliumi
egyházainak a külmissziói munkájában. Tagjain vagy intézményein keresztül bekapcsolódhat a külföldi testvéregyházak ilyen jellegű szolgálataiba, illetve saját szervei útján is végezheti azt, tudva, hogy ilyen irányú szolgálata része az Isten országáért munkálkodó keresztyén világmissziónak. 9. § A Magyarországi Református Egyház iskolarendszerének kiépítésében, illetve a meglevő iskolák tantervi szabályzataiban kiemelt fontosságúnak tartja a missziói célú képzési formák létrehívását. 10. § A Magyarországi Református Egyház kötelessége, hogy szervezetének minden szintjén tervezze a missziói feladatokat, és azok teljesítését munkálja. (1) Ennek érdekében egyházközségi, egyházmegyei, egyházkerületi és zsinati bizottságokat szervez, amelyek tervezik, ösztönzik, és évente összegezik a missziói feladatokat és azok teljesítését. Munkájukról évente beszámolnak az őket létrehívó testületnek (presbitériumnak, közgyűlésnek, Zsinatnak). (2) A presbitériumok és a fokozatos testületek éves költségvetésükben a missziói munkák végzésére szükséges fedezetet biztosítják. (3) A missziói készség ápolása érdekében évente minden egyházközségben missziói napot kell tartani. 11. § A Magyarországi Református Egyház meglevő szervezetein keresztül testvéri kapcsolatot tart fenn a világ bármely részén élő magyar reformátusokkal, és értük kiemelt missziói felelősséget hordoz. A Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatának és a Magyar Reformátusok Világszövetségének missziói szempontból is alkotó tagja. 12. § A Magyarországi Református Egyház a bel- és a külmisszió munkamezőin együttműködik azokkal az egyesületekkel, szövetségekkel és mozgalmakkal, amelyek a Magyarországi Református Egyház tagjaiból alakultak, s amelyek tanításai a Szentírással és egyházunk hitvallásaival megegyeznek. Együttműködésre törekszik minden olyan más felekezetű, felekezetközi és egyéb szervezettel, amelynek céljai e missziói törvény szellemével egybeesnek. 13. § A Magyarországi Református Egyház missziói céljainak munkálása során együttműködik a világ valamennyi református (presbiteriánus) egyházával. 14. § A Magyarországi Református Egyház az egymástól tanulás (1Kor 13,9), a Szentírásból jobbra taníttatás nyitottságával vesz részt a hazai és nemzetközi, felekezetközi egyházi szervezetek szolgálatában. Megállapította a Magyarországi Református Egyház 1991. február 27-én megnyílt X. Zsinatának 13. ülésszaka. Kihirdetésre került a Református Egyház c. folyóirat 1995. decemberi számában.
I/76
1992. évi II. törvény Az egyházi könyvkiadásról
1. § (1) A Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója (a továbbiakban: Kiadó) biztosítja a bibliakiadás, könyvkiadás és folyóirat-kiadás megvalósítását és terjesztését. (2) Ebből a célból létesül a Kálvin János Kiadó, amely önálló jogi személy, felügyeletét a Zsinat látja el. (3) A Kiadó vezetőjét (igazgatóját) a Zsinat választja pályázat útján 6 évi időtartamra. A Kiadó vezetője gyakorolja a munkáltatói jogokat a Kiadó alkalmazottai felett. (4) A Kiadó működésének részletes szabályozását a szervezeti és működési szabályzat határozza meg, amelyet a Zsinat hagy jóvá.
2. § (1) A Kiadó közalapi hozzájárulást évi árbevételének százalékában a szervezeti és működési szabályzatban rögzített módon teljesít. Pénzügyi felügyeletét a Zsinati Számvizsgáló Bizottság látja el. (2) A Kiadó tevékenysége nem gazdasági vállalkozási tevékenység, szolgálata az egyházi szolgálatba illeszkedik. (3) A Kiadó a Zsinati Iroda Sajtóosztálya (Református Sajtóosztály) jogutóda. 3. § Ez a törvény a kihirdetésekor lép hatályba. Megjelent a Református Egyház 1992. júniusi számában. Egyidejűleg az 1967. évi IV. törvénycikk vonatkozó részei és a hozzájuk fűződő végrehajtási utasítások, a Zsinati Iroda Sajtóosztályára vonatkozó rendelkezések hatályukat vesztik.
I/77
1994. évi I. törvény A Magyar Honvédségnél végzendő lelkipásztori szolgálatról a 2006. évi II. és 2010. évi II. törvény módosításaival egységes szerkezetben
A Magyarországi Református Egyház Zsinata abból a hitbeli és teológiai felismerésből kiindulva, hogy Isten országát, amely „nem e világból való” (Jn 18,36) kell szolgálnia, és a békességet munkálnia, ökumenikus nyitottságban, a Magyarországi Evangélikus Egyházzal testvéri egyetértésben, a református hitvallásainkhoz való hűségben, jó történelmi örökségét megújítva, a Magyar Honvédség kötelékében ismételten megszervezett lelkipásztori szolgálat érdekében az alábbi törvényt alkotja: 1. § A Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház, valamint a Magyar Köztársaság Kormánya között létrejött megállapodások alapján a Magyarországi Református Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház (továbbiakban: MRE, illetve MEE) közös protestáns tábori lelkészi szolgálatot hozott létre. 2. § (1) A protestáns tábori lelkészi szolgálat feladata az egyházi szolgálatok végzése a Magyar Honvédség szervezetében. Így különösen: – istentiszteletek és bibliaórák tartása, – egyéni és közösségi lelkigondozás, katechetikai oktatás, rendszeres fogadóórák tartása, – életismereti, erkölcsi oktatás, nevelés keretében valláserkölcsi megközelítéssel az általános emberi értékek, a nemes emberi magatartás, a hazafiság, a bajtársiasság eszméinek ápolása, – szociális, karitatív tevékenység végzése a katonai egészségügyi és szociális intézményekben, – bizalmi fórum biztosítása a katonák számára; emberi, családi, vallási problémájuk meghallgatása, enyhítése, rendezése, – a katonák ellátása a vallásgyakorláshoz szükséges irodalommal (Biblia, imakönyv, énekeskönyv, vallásos irodalom), – a katonák és családtagjaik részére kérésre végzett egyéb egyházi szolgálat (keresztelés, konfirmálás, házasságkötés, temetés). (2) Az anyakönyvezés belföldön a szolgálatvégzés helye szerint illetékes református, illetve evangélikus
egyházközségben történik. Külföldön történő szolgálat esetén az állandó lakóhely szerinti egyházközség illetékes. (3) Tevékenysége kiterjed a református és evangélikus vallású hivatásos és szerződéses katonákra, azok családtagjaira, a az önkéntes tartalékos katonákra, a katonai tanintézetek hallgatóira, a honvédség kötelékében dolgozó köz alkalmazottakra, és köztisztviselőkre, a megelőző védelmi helyzetben és rendkívüli állapot idején honvédelmi munkakötelezettséget teljesítőkre, a katonai egészségügyi intézményben ápoltakra, a honvédségi szociális otthonok lakóira, valamint a katonai büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottakra. (4) A protestáns tábori lelkészek szolgálatukat a református és evangélikus egyházak közötti megállapodások értelmében végzik. Ökumenikus nyitottságban minden hozzájuk forduló személy lelkigondozását vállalják. 3. § (1) A protestáns tábori lelkészi szolgálatot a protestáns tábori püspök irányítja és felügyeli. (2) A tábori püspök irányelveket és rendelkezéseket ad ki a szolgálatra vonatkozóan, és ellenőrzi azok végrehajtását. Kinevezi és beiktatja a protestáns tábori lelkészeket, látogatja a katonai szervezeteket és lelkészeket. (3) A protestáns tábori püspök katonai szolgálati alárendeltség tekintetében közvetlenül a honvédelmi miniszterhez tartozik. Az egyházi fegyelmezés vonatkozásában – amennyiben református – a Református Egyház Zsinati Bíróságának joghatósága alá tartozik. (4) A protestáns tábori püspököt az illetékes egyházi főhatóságok együttes javaslatára – a honvédelmi miniszter előzetes egyetértésével – a felekezet szerint legfelsőbb szintű egyházi testület választja, saját jogrendje alapján, a katonai szolgálatra vonatkozó feltételek és előírások figyelembevételével. A protestáns tábori püspököt a miniszter a választás alapján nevezi ki. (5) A protestáns tábori püspök az illetékes egyházi főhatóságok és a miniszter egyetértésével visszahívható.
I/78
(6)1 A református protestáns tábori püspök, illetőleg amennyiben a protestáns tábori püspök evangélikus, akkor a református vallású helyettese (a Hivatalvezető) tisztségénél fogva alkotó tagja a Zsinatnak. Egyéb zsinati tisztségre nem választható. A protestáns tábori püspököt vagy helyettesét – akadályoztatásuk esetén a Zsinat ülésein a rangidős református tábori lelkész helyettesíti. (7) A protestáns tábori püspöki tisztséget a református és evangélikus lelkészek a két egyház közötti egyezség szerint felváltva töltik be. A protestáns tábori püspöki tisztségben eltölthető református és evangélikus egyház közötti időarányokról külön megállapodásban kell rendelkezni. (8) A püspök évente írásos jelentést tesz a szolgálatról mindkét egyház legfelső képviselő testületének, amelyet tájékoztatásul megküld a miniszternek is. (9) A Protestáns tábori Püspöki Hivatal székhelye Budapest. 4. § (1) A protestáns tábori püspök munkáját hivatalvezető segíti, aki egyben a püspök helyettese. (2) Amennyiben a püspök református, a hivatalvezető evangélikus, amikor pedig a püspök evangélikus, akkor a hivatalvezető református. (3) A hivatalvezetőt a két érintett egyház elnökségének egybehangzó javaslatára a honvédelmi miniszter nevezi ki és a protestáns tábori püspök iktatja be. (4) A hivatalvezető szolgálati elöljárója – a püspököt leszámítva – minden protestáns tábori lelkésznek. Irányítja a szolgálat adminisztrációját. Minden, a szolgálat működésével összefüggő ügyről tájékoztatást kap. A szolgálatot képviseli saját egyháza döntéshozó testületeiben, hitelvi kérdésekben felügyeli a szolgálat saját egyházához tartozó tagját. 5. § (1) A protestáns tábori lelkészek hivatásos vagy szerződéses tisztek, szolgálatukat az állami, katonai, és egyházi előírásoknak megfelelően végzik. Katonai tevékenységet nem végeznek, a háború áldozatairól szóló Genfi egyezményeknek megfelelően harcba nem vethető személynek minősülnek. (2) Az egyházak biztosítják a megfelelő számú lelkészt a szolgálat számára. A püspököt és a hivatalvezetőt leszámítva a lelkészi álláshelyek 3 : 1 arányban oszlanak meg a református és evangélikus egyház között. Ez az elv minden beosztási szinten érvényesítendő. (3) A református tábori lelkészeket a Zsinat elnöksége bízza meg ezen szolgálatra, a minisztériummal, a másik egyházzal és a protestáns tábori lelkészi szolgálattal történt előzetes egyeztetés után. A protestáns tábori lelkészt a Zsinat elnöksége visszahívhatja.
(4) A szolgálattól megváló lelkészek az egyházban ismét alkalmazhatóak, nyugdíjjogosultság tekintetében az egyház belső szabályozása az irányadó. (5) A protestáns tábori lelkész szolgálati ideje alatt nem tölthet be semmilyen más, a gyülekezeti vagy intézményi lelkészi állással azonos beosztást. (6) Protestáns tábori lelkészi szolgálatot elláthat lelkészi képesítéssel rendelkező tartalékos tiszt is, valamint kisegítő lelkész, aki mint a helyi egyházközség lelkésze, a protestáns tábori püspök felkérésére a helyőrségekben állomásozó katonai szervezetek lelkipásztori feladatait ellátja. 6. § (1) A protestáns tábori püspök joghatósága kiterjed valamennyi protestáns tábori lelkészre, az egyházi bíráskodás azonban megmarad az illetékes egyházi főhatóságnál. (2) Protestáns tábori lelkész ellen katonai függelemsértés miatt indított katonai fegyelmi eljárásról értesíteni kell a protestáns tábori püspököt. (3) Protestáns tábori lelkész ellen indított egyházi fegyelmi eljárásról az egyházi bíróság elnöksége az illetékes katonai elöljárót és a tábori püspököt tájékoztatja. 7. § A tábori lelkészi szolgálattal kapcsolatos közös ügyek intézésére az érintett egyházak közös bizottságot alakítanak, amelyben a Zsinat Elnöksége három tagot delegál. 8. § A protestáns tábori lelkészi szolgálat szervezeti és működési szabályzatát a miniszter az egyházak előzetes egyetértésével lépteti hatályba. 9. § Jelen törvény kiegészítő részét képezi a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház és a Magyar Köztársaság Kormánya közötti megállapodás. Az 1994. évi I. törvény a kihirdetéssel, 1994. májusban lépett hatályba. A 2006. évi II. törvényt a Magyarországi Református Egyház 2003. február 28-án megnyílt XII. Zsinatának 9. ülésszaka fogadta el a Zs-84/2006. számú határozatával. A 2006. évi II. törvény 2006. szeptember 1. napjával lép hatályba. A 2010. évi II. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 2010. június 4-én megnyílt XIII. Zsinatának 5. ülésszakán született Zs79/2010.06.04. számú zsinati határozat. A 2010. évi II. törvény a kihirdetés napján (2010. július 10.) lépett hatályba. A 2010. évi II. törvény az alábbi szakaszokat módosította: 3. § (6) bekezdése.
1 A 3. § (6) bekezdést módosította a ZS. - 79/2010.06.04. számú zsinati határozattal elfogadott 2010. évi II. törvény 1. §-a.
I/79
MEGÁLLAPODÁS, amely létrejött a Magyarországi Református Egyház és a Magyar Köztársaság Kormánya között a Magyar Honvédségnél és a Határőrségnél végzendő lelkipásztori szolgálat tárgyában
A Magyarországi Református Egyház és a Magyar Köztársaság Kormánya attól a szándéktól vezérelve, hogy a Magyar Honvédség és Határőrség református és evangélikus tagjai számára állandó és megfelelő módon biztosítsák a lelkipásztori szolgálatot, az alábbiakban állapodik meg: I. 1. A Magyar Honvédség és a Határőrség református és evangélikus tagjainak lelkipásztori gondozására a Magyarországi Református Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház közös protestáns katonai lelkészi szolgálatot hoz létre. 2. A szolgálat tevékenysége kiterjed a református és evangélikus vallású hivatásos katonákra és azok családtagjaira, a sor- és tartalékos katonákra, a katonai tanintézetek hallgatóira, a honvédség és határőrség kötelékében dolgozó közalkalmazottakra, a katonai kórházakban fekvő betegekre és a szociális otthonok lakóira. Amennyiben más protestáns felekezetek kérik, a protestáns tábori lelkészi szolgálat az ő híveik gondozását is ellátja. 3. A katonai lelkészek feladata az igehirdetés, a sákramentumok kiszolgáltatása és a lelkigondozás. A vallási rendezvényeken a részvétel önkéntes. Katonai tevékenységet nem végeznek. Munkájukat a katonai szervezetek tevékenységének zavarása nélkül, általában kiképzési időn kívül végzik. Lelkipásztori szolgálatukat ökumenikus szellemben teljesítik. Minden hozzájuk forduló személy lelkigondozását vállalják, felekezetre vagy azon kívüliségre tekintet nélkül. II. 1. A protestáns tábori lelkészi szolgálatot a katonai püspök irányítja és felügyeli. Katonai szolgálati alárendeltség tekintetében közvetlenül a honvédelmi miniszterhez tartozik. Joghatósága kiterjed valamennyi protestáns vallású katonai lelkészre. A tanfegyelem, a fegyelmezés és a bíráskodás azonban az illetékes egyházi főhatóságnál marad.
A katonai püspököt az illetékes egyházi főhatóságok együttes javaslatára, a honvédelmi miniszter előzetes egyetértésével a felekezetek szerinti illetékes egyházi testület választja, szem előtt tartva a katonai szolgálattal kapcsolatos előírásokat. Szolgálatba állításról a honvédelmi miniszter intézkedik. Kinevezése a hatályos jogszabályokban előírt szolgálati viszonyának megszűnéséig szól. A tábori püspök megbízatása 6 évre szól. Ennek lejártakor az egyházi főhatóságok a honvédelmi miniszterrel egyetértésben a hatályos egyházi törvények szerint szolgálatát meghosszabbíthatják. A tábori püspök a szolgálatra vonatkozóan irányelveket bocsát ki, és ellenőrzi azok érvényesülését; gyűléseket tart, látogatja a katonai szervezeteket és a lelkészeket; beiktatja a tábori lelkészeket; felszenteli a kultuszhelyeket és a kegytárgyakat. 2. A püspöki tisztséget a református és evangélikus lelkészek felváltva töltik be úgy, hogy megüresedés esetében a református püspököt az evangélikus, az utóbbit református püspök követi. A püspöki tisztet első alkalommal református lelkész tölti be. 3. A katonai püspök rendelkezéseket ad ki, és beszámoltatja a protestáns katonai lelkészeket. A lelkészi szolgálat helyzetét személyesen vagy képviselője útján végzett látogatás során a helyszínen is ellenőrizheti. III. A püspökség székhelye Budapest. IV. 1. A katonai püspök munkáját a hivatalvezető segíti, aki egyben a püspök helyettese is. Amikor a püspök református, akkor a hivatalvezető evangélikus, és ellenkezőleg. A hivatalvezetőt az illetékes egyházi főhatóságok együttes javaslatára a honvédelmi miniszter nevezi ki. A tisztséget első alkalommal evangélikus lelkész tölti be.
I/80
V. 1. A protestáns tábori lelkészi szolgálat felépítése a Magyar Honvédség és a Határőrség belső szervezetéhez alkalmazkodik. Állományába a felmerülő igényeknek megfelelő számú főállású lelkész, kisegítő és tartalékos katonai lelkész tartozik. A háború áldozatairól szóló genfi egyezményeknek megfelelően, a katonalelkész harcba nem vethető személynek minősül. 2. A főállású lelkészek hivatásos tisztek. Lelkipásztori szolgálatukat az egyházi törvények és előírások szerint végzik. Mint hivatásos tisztre, rájuk is a hatályos törvények és katonai rendelkezések vonatkoznak. 3. A főállású lelkészek felekezetek szerinti arányát és a konkrét beosztási helyeket a Magyarországi Református Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház egymás közötti megállapodása szabályozza. A szolgálatba való felvételhez a törvényi feltételeken túl szükséges az illetékes egyházi és honvédelmi minisztériumi elöljárók egyetértése.
VIII. 1. A protestáns lelkészi szolgálat állományába tartozó lelkész ellen indított katonai fegyelmi eljárás esetén, annak tényéről a protestáns katonai püspököt értesíteni kell. 2. A lelkész ellen indított egyházi fegyelmi vizsgálat tényéről a püspök az illetékes katonai elöljárót tájékoztatja.
VI. A honvédelmi miniszter a belügyminiszterrel és a protestáns katonai püspökkel egyetértésben kiadja a protestáns tábori lelkészi szolgálat Szervezeti és Működési Szabályzatát.
Készült Budapesten, 1994. január 11-én két eredeti példányban.
IX. 1. Ha a jelen megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban valamilyen probléma merülne fel, a Szerződő Felek közös megegyezéssel keresik a legmegfelelőbb megoldást. 2. Amennyiben a Szerződő Felek egyike úgy ítélné meg, hogy gyökeresen megváltoztak azok a körülmények, amelyek között a megállapodást megkötötték, tárgyalásokat kezdeményez egy új megállapodás megkötése érdekében.
VII. A honvédelmi miniszter és a belügyminiszter feladata, hogy az állami költségvetés lehetőségeinek figyelembevételével biztosítsa a protestáns tábori lelkészi szolgálat működéséhez szükséges anyagi, technikai, pénzügyi feltételeket.
I/81
1995. ÉVI I. TÖRVÉNY A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNYE (az 1998. évi I.; a 2005. évi II. és a végrehajtási utasítással, továbbá a 2013. évi V. tv. átfogó módosításaival egységes szerkezetben)
PR E A MBULUM A Magyarországi Református Egyház – Krisztus Urunk missziói parancsának engedelmeskedve, az évszázados gyakorlat folytatásaként, tagjai igényének megfelelően, Magyarország Alaptörvénye és a Magyarországi Református Egyház Alkotmánya, továbbá lelkiismereti- és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló hatályos törvények és egyéb jogszabályok alapján – köznevelési intézményeket tart fenn. Működésük és a rájuk vonatkozó egyházi szabályozás nem lehet ellentétes azokkal a jogszabályokkal, amelyek a fenntartótól függetlenül valamennyi magyarországi közoktatási intézményre vonatkoznak, ha azok nincsenek ellentétben a Szentírás parancsaival. A református köznevelési intézményekben a nevelés és az oktatás – figyelemmel az állami (önkormányzati) intézmények követelményeire, továbbá a Kárpát-medencei magyar református oktatási intézmények autonóm életéből és hagyományaiból következő művelődési anyagra – Istennek a teljes Szentírásban adott kijelentése, valamint a Második Helvét Hitvallásban és a Heidelbergi Kátéban megfogalmazott hitelvek és a magyar kálvinizmus szellemében folyik. A gyermek és adottságai Isten ajándéka. A nevelés alapvető színtere a család. A kereszteléskor tett szülői és gyülekezeti fogadalom megvalósulásának egyik lehetséges helyszíne a református köznevelési intézmény, amely a gyermeket Krisztusban testvérnek fogadja el. A Magyarországi Református Egyház által fenntartott és működtetett református köznevelési intézmények célja és feladata, hogy – tanulóit művelt, jellemes keresztyén emberekké, az egyetemes emberi értékek tisztelőivé, a magyar haza és nemzet hűséges és áldozatkész, alkotó polgáraivá formálja, akik mindenkor készek az örökölt és a jelenkori kultúra valódi értékeit befogadni, gyarapítani, közvetíteni és továbbadni; – református tanulóit egyházunk hitvalló tagjaivá,
– nem református tanulóit – vallásuk szabad gyakorlásának biztosítása mellett – saját felekezetük és a református egyház értékeinek megbecsülésére nevelje. Mindezek megvalósítása egyházunk oktatási intézményeinek évszázadok során kialakult hitbeli örökségére és pedagógiai kultúrájára épül, és azt fejleszti tovább. Ezért alkotta a Magyarországi Református Egyház Zsinata a jelen törvényt.
I. R ÉSZ A törvény szabályozási köre 1. § (1) E törvény szabályozási köre kiterjed a) a Magyarországi Református Egyház valamennyi belső jogi személyére, b) az általuk fenntartott köznevelési intézményekre: – óvoda, – általános iskola, – gimnázium, – szakközépiskola, – szakiskola – kollégium, internátus, – alapfokú művészeti iskola – többcélú intézmény, – gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény, – pedagógiai szakszolgálat, – pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény, valamint c) a tanügy-igazgatási feladatokat ellátó szervezetekre és testületekre, azok szolgáltató és igazgatási testületeire, d) az oktatással kapcsolatot tartó egyháztársadalmi szervezetekre, e) mindezek tisztségviselőire, alkalmazottaira és növendékeire.
I/82
(2) A Magyarországi Református Egyház történelmi kollégiumaira, felsőoktatási intézményeire vonatkozó rendelkezéseket, a hit- és erkölcstan tantárgy oktatásának tartalmi kérdéseit és a nem református intézmények református növendékeinek hit- és erkölcstan oktatását külön törvény szabályozza. (3) E törvénnyel összhangban kell állnia az egyházi jogi személyek által ezen intézményekre megalkotott és megalkotandó valamennyi jogszabálynak, határozatnak és intézkedésnek.
II. R ÉSZ Református köznevelési intézmény alapítása 2. § (1) A református köznevelési intézmény az e törvényben meghatározott célok és feladatok ellátására létesített önálló jogi személy, amely egy vagy több intézményegységből állhat. (2) Az intézmény nevében szerepelnie kell a „református” szónak. 3. § (1) Intézményt alapíthat, fenntarthat: a) a Magyarországi Református Egyház (a Zsinat), b) egyházkerület, c) egyházmegye, d) egyházközség, e) református felsőoktatási intézmény. (2) Intézmény alapításával, szüneteltetésével, átvételével, alapító okiratának módosításával kapcsolatos határozatokhoz a fenntartó egyházi jogi személy illetékes testületének döntése szükséges. 4. § A 3. § (1) bekezdésének c)-d) [e)] pontjaiban felsorolt jogi személyek esetén intézmény alapításához, szüneteltetéséhez, alapító okiratának módosításához vagy más által alapított működő intézmény átvételéhez az egyházkerület elnökségének – az e) pont esetén a felsőoktatási intézmény fenntartójának – előzetes engedélye szükséges. 5. § (1) Az intézmény alapítását kimondó határozat melléklete az alapító okirat, valamint a köznevelési feladatellátásban való részvételt kimondó egyoldalú nyilatkozat. Vhu. 1. § (1) A módosítást az alapító okirattal egységes szerkezetbe kell foglalni, feltüntetve azon a módosító határozat számát és keltét is. (2) Az intézmény alapításának illetve átszervezés esetén az alapító okirat és az egyoldalú nyilatkozat módosításának határideje – a Rkt. 4. §-ában rögzített eljárásra tekintettel – március 31. A fenntartó az alapítást illetve az átszervezést kimondó határozat elfogadása után 8 napon belül kérelmezi a Rkt. 4. §-a szerinti hozzájárulás megadását.
(3) A Rkt. 4. §-ában meghatározott hozzájárulásról az egyházkerület elnöksége illetve a felsőoktatási intézmény fenntartója április 30. napjáig hozza meg döntését. A köznevelési intézmény fenntartója az alapító okiratot és a hozzájáruló nyilatkozatot, valamint az egyoldalú nyilatkozatot egyházi nyilvántartás céljából 8 napon belül megküldi a Zsinati Oktatási Iroda számára. (4) Amennyiben a köznevelési feladatellátásba történő bekapcsolódás köznevelési szerződés alapján történik, a köznevelési szerződés aláírásához be kell szerezni a Rkt. 4. § szerinti hozzájárulást. (2) Intézmény alapításához szükséges iratokat – állami nyilvántartásba vétel céljából – az illetékes hatósághoz be kell nyújtani. (3) A működés megkezdéséhez állami engedély is szükséges. 6. § Az intézmény alapításának feltétele az is, hogy a) alapító okirata és pedagógiai programja tartalmazza az e törvényben megfogalmazott hitvallásos célokat, b) a működés megkezdéséhez és a színvonalas nevelő-oktató munkához szükséges személyi, tárgyi és anyagi feltételek tartósan rendelkezésre álljanak. 7. § A nyilvántartásba vételt, illetve a működési engedély megadását, módosítását vagy megtagadását jelenteni kell a felettes egyházi hatóságnak, valamint az egyházkerületi és zsinati oktatásügyi szerveknek. 8. § A köznevelési intézmény a nyilvántartásba való bejegyzéssel, a bejegyzés napján jön létre. 9. § Az alapító okiratban szereplő adatokban bekövetkezett változásokat (az egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat benyújtásával) a jogszabályban meghatározott időtartamon belül be kell jelenteni az illetékes állami hatóságoknak. Vhu. 1. § (5) A nyilvántartásba vételről, valamint a működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadásáról szóló jogerős határozatot, valamint ezek módosításáról, kiigazításáról, kijavításáról szóló határozatot a fenntartó 8 napon belül megküldi a zsinati és egyházkerületi oktatási irodák számára. 10. § Intézmény nem református fenntartótól történő átvételéhez, valamint ilyen fenntartónak történő átadásához a Zsinat Elnökségének előzetes hozzájárulása szükséges. Vhu. 1. § (6) Az előzetes hozzájárulás iránti kérelmét a fenntartó a Rkt. 4. § szerinti hozzájárulás kézhez vétele után 3 napon belül kezdeményezi a Zsinati Oktatási Iroda útján a Zsinat Elnökségénél. A Zsinat Elnöksége az előzetes hozzájárulásról 8 napon belül dönt.
I/83
11. § Református intézmény nem református fenntartónak történő átadásakor az ingatlan tulajdonjogának átruházására nem kerülhet sor, csak az intézmény működtetésének átengedésére, eredeti rendeltetésének megtartása mellett. Ez esetben szerződésbe kell foglalni a hit- és erkölcstan oktatás biztosítását és a református intézmény alkalmazottainak további foglalkoztatását.
III. R ÉSZ A tanügyigazgatás szervezeti rendje 12. § (1) A Zsinat szabályozza és felügyeli a Magyarországi Református Egyház valamennyi köznevelési intézményének szellemi és anyagi ügyeit, összehangolt működését, elkészítteti és jóváhagyja a Magyarországi Református Egyház közép- és hosszú távú nevelési-oktatási koncepcióját. Meghatározza a kötelezően nyilvántartandó adatok körét, az egyháznak járó állami források és céltámogatások elosztásának elveit és gyakorlatát. Különösen ügyel arra, hogy e törvény és egyéb jogszabályok rendelkezéseit pontosan hajtsák végre. (2) A Zsinat – mint a Magyarországi Református Egyház köznevelési intézményeinek legfelsőbb felügyeleti szerve – e tevékenységét elsősorban a Zsinat Oktatási Bizottságán, valamint a Zsinati Oktatási Irodán keresztül valósítja meg. 13. § (1) Az Oktatási Bizottság a Zsinat javaslattevő, előkészítő szerve, amely segíti a Zsinat irányító és felügyeleti tevékenységét. (2) A Zsinat útmutatásainak megfelelően elvi irányítást és felügyeletet gyakorol az egyházkerületek, egyházmegyék és egyházközségek illetékes oktatásügyi szerve felett. (3) Javaslatot tesz a Zsinatnak törvényalkotásra, módosításra vagy intézkedés megtételére. 14. § (1) Zsinati Oktatási Iroda a Magyarországi Református Egyház oktatási ügyeinek adminisztratív, koordináló, ügyintéző szerve. (2) A Zsinat határozatait és intézkedéseit közvetíti az egyházkerületek oktatásügyi szervezetéhez. Az intézmények működéséhez szükséges adatokat, információkat összegyűjti és nyilvántartja. (3) Kapcsolatot tart más egyházak, valamint államiés társadalmi szervezetek illetékes szerveivel. (4) Nyilvántartást vezet a Magyarországi Református Egyház valamennyi nevelési, illetve nevelési oktatási intézményéről, felelősen kezeli azok adatbázisát.
(5) A Zsinat Oktatási Bizottságával egyeztetve az Országos vizsgáztatási névjegyzék alapján Országos református vizsgáztatási névjegyzéket állít össze. Országos református szakértői névjegyzéket állít össze. Vhu. 2. § Bármely teljes jogú egyháztag, vagy egyházi jogi személy javaslatára a Zsinati Oktatási Iroda bővítheti az Országos református szakértői névjegyzéket. Református köznevelési intézményekben szakértői feladatokat csak azok láthatnak el, akik szerepelnek az állami vagy a református névjegyzékben. A református névjegyzékben szereplő személyek megbízatása 5 naptári évre szól. A megbízatás nem hosszabbítható meg abban az esetben, ha a szakértő a felkérések ellenére nem vesz részt a munkában, illetőleg törölhető, ha a szakértő méltatlanná vált. Az Országos református szakértői névjegyzék esetén nem feltétel az (állami) Országos szakértői névjegyzéken való szereplés, viszont meg kell felelni a 70. § feltételeinek. (6) Országos fenntartói és intézményvezetői értekezleteket szervez. (7) Vezetője titkárként a Bizottságnak tanácskozási jogú tagja. 15. § (1) Az egyházkerület tanügy-irányítási feladatait oktatási bizottság működtetésével vagy oktatási iroda létesítésével látja el. (2) Mindkettő működtetése esetén közöttük a feladatmegosztást határozatban kell rögzíteni. 16. § (1) Az egyházkerületi oktatási bizottság, illetve iroda az egyházkerület javaslattevő, előkészítő szerve, amely segíti az egyházkerület irányító és felügyeleti tevékenységét. (2) A Zsinat és az egyházkerület útmutatásainak megfelelően elvi irányítást és felügyeletet gyakorol az egyházmegyék és az egyházközségek oktatással kapcsolatos tevékenysége felett. (3) Javaslatot tesz az egyházkerületnek szabályrendelet alkotására, módosítására vagy intézkedés megtételére. 17. § (1) Az egyházkerületi oktatási irodát az egyházkerületi közgyűlés hozza létre, és választja meg vezetőjét (tanácsos, főtanácsos). (2) Az iroda a 16. §-ban meghatározottakon kívül a) az egyházkerület oktatási ügyeinek adminisztratív, koordináló és ügyintéző szerve. b) az egyházkerületi fenntartású intézmények tekintetében átadott fenntartói feladatokat lát el. c) az egyházkerület területén lévő nem zsinati fenntartású intézmények működéséhez szükséges adatokat, információkat összegyűjti és nyilvántartja. d) a Zsinat és az egyházkerület határozatait és intézkedéseit valamint a Zsinat Oktatási Bizottságának ajánlásait közvetíti a fenntartókhoz és az intézményekhez.
I/84
e) az egyházkerület területén lévő intézményektől és fenntartóktól érkező adatokat, észrevételeket, javaslatokat továbbítja az illetékes egyházkerületi, zsinati bizottságokhoz, szervezetekhez. (3) Az egyházkerületi oktatási iroda vezetője a) ahivatalból tanácskozási jogú tagja a Zsinati Oktatási Bizottságának b) ő vagy megbízottja rendszeresen látogatja, segíti, tanácsaival ellátja és felügyeli az egyházkerület területén működő nem zsinati fenntartású intézményeket. c) Tevékenységét a fenntartóval egyeztetve végzi a 73. § (2) bekezdése szerint. 18. § Az egyházmegye tanügy-irányítási feladatainak a szervezésére egyházmegyei oktatási bizottságot hozhat létre. A bizottság köteles a felsőbb oktatási bizottságok és irodák, valamint a vele kapcsolatban lévő intézmények tevékenységét támogatni. 19. § Az egyházközség presbitériuma (akkor is, ha nem intézményfenntartó) oktatással kapcsolatos feladatainak ellátására, szervezésére bizottságot hozhat létre vagy szakértőt bízhat meg. A bizottság, illetve a megbízott köteles a felsőbb oktatási bizottságok és oktatási irodák, valamint a vele kapcsolatban levő intézmények tevékenységét támogatni.
III/A A pedagógiai szakmai szolgáltatás országos szervezése 20. § A Magyarországi Református Egyház az intézmények szakmai munkájának segítésére Református Pedagógiai Intézetet – a továbbiakban: Pedagógiai Intézet – működtet, amelynek feladatai a következők: (1) az intézmények tartalmi munkáját segíti tantervek, tankönyvek, segédanyagok kiadásával, megjelentetésével, készíttetésével és véleményeztetésével, pedagógiai tájékoztatással; (2) teljes körűen ellátja a Magyarországi Református Egyház köznevelési intézményeiben a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat (3) országos református mesterpedagógus névjegyzéket állít össze szakértőkből, megjelölve a református köznevelési intézményrendszerben ellátandó feladatokat; (4) szaktanácsadó hálózatot működtet, segíti a pedagógus életpályamodell alkalmazását, jogszabály szerint részt vesz az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben és a pedagógusok minősítésében;
Vhu. 3. § (1)A Pedagógiai Intézet szakmai szolgáltató szervezet. Szaktanácsadói hálózatot tart fenn. A szaktanácsadói látogatásokat a kerületi oktatási bizottság vagy oktatási iroda vezetőjével egyeztetetten kell összeállítani, de kérhetik az intézmények vezetői, fenntartó testületei is. (2) A szaktanácsadói jelentés egy-egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, az oktatási bizottság és/vagy oktatási iroda, illetve az intézmény vezetőjének. (5) a nem református köznevelési intézményekben folyó hit- és erkölcstan oktatást szakmailag segíti az egyházkerületi és az egyházmegyei katechetikai előadók bevonásával, az ellenőrzési rendszer szakmai támogatásával; (6) nevelési-oktatási szakvéleményeket, állásfoglalásokat készíttet; (7) állásfoglalást készít az intézmények által választható pedagógiai módszerekről, tankönyvekről és továbbképzésekről; (8) az intézményi továbbképzési programokhoz illeszkedő továbbképzéseket, országos rendezvényeket szervez; Vhu. 4. § A továbbképzések listáját a Pedagógiai Intézet kéthavonta frissíti. (9) koordinálja és összeállítja az országos, éves versenynaptárt és a továbbképzési rendezvénynaptárt; Vhu. 5. § Az intézmények által tervezett országos versenyek, továbbképzések és a Pedagógiai Intézet által szervezett rendezvények koordinálását elvégzi, és a végleges ütemtervet minden év szeptember 30ig az intézményvezetőknek megküldi. A Pedagógiai Intézet csak az ütemtervbe felvett versenyhez nyújthat anyagi támogatást. (10) figyelemmel kíséri és közkinccsé teszi a kiemelkedő pedagógiai teljesítményeket, javaslatot tehet azok elismerésére; (11) kutattatja, feldolgozza és megismerteti a magyar református köznevelési intézmények pedagógiai és kulturális hagyományait; (12) segíti a határon túli magyar tannyelvű református intézmények tevékenységét, a velük tartott szakmai kapcsolatokat; (13) kapcsolatot tart a hazai és külföldi, egyházi és állami pedagógiai- és kutatóintézetekkel, együttműködik a szakmai és a pedagógus életpályamodellel kapcsolatos érdekvédelmet ellátó országos református pedagógusszervezettel; (14) igazgatója tanácskozási jogú tagja a Zsinat Oktatási Bizottságnak. A (2) és (7) bekezdésben meghatározottakat a Zsinat Oktatási Bizottságával egyeztetetten végzi. Rendezvény-naptárát egyezteti a Zsinati Oktatási Irodával.
I/85
III/B
I V. R ÉSZ
A pedagógiai szakszolgálat, illetve a külön- és az együttnevelés országos támogatása
A fenntartó jogai és kötelességei
20/A § A Magyarországi Református Egyház egységes gyógypedagógiai módszertani intézményt (a továbbiakban: Református EGYMI) tart fenn és működtet a következő országos hatáskörű tevékenységek elérhetősége érdekében: (1) pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátása és az ellátást végző református fenntartású pedagógiai szakszolgálatok munkájának összehangolása és támogatása, (2) korai fejlesztés gondozás és tanácsadás végzése illetve a református fenntartásban működő korai intervencióval foglalkozó intézmények szakmódszertani támogatása, (3) szakértői bizottsági tevékenység működtetése, (4) a különböző sajátos és többlet pedagógiai ellátást igénylő növendékek elkülönítet nevelését oktatását végző református köznevelési tevékenység szakmódszertani segítése, (5) az együttnevelést, a református együttnevelési hagyományok és a korszerű pedagógiai módszertár alkalmazásával vállalni készülő illetve vállaló református köznevelési intézmények szakmódszertani támogatása, (6) utazó gyógypedagógiai hálózat működtetése, (7) az együttneveléssel, a multidiszciplináris, a sajátos illetve a többlet pedagógia igényel kapcsolatos országos szakmaközi rendezvények szervezése, (8) az együttnevelés, a sajátos és többlet pedagógiai ellátás figyelemmel kísérése a református köznevelésben az ezzel kapcsolatos adatok feldolgozza és ismertetése, (9) kapcsolattartás a hazai és külföldi, egyházi és állami együttneveléssel, sajátos és többlet pedagógiai ellátással valamint pedagógiai szakszolgáltatást biztosító intézményekkel és kutatóintézetekkel, (10) igazgatója tanácskozási jogú tagja a Zsinat Oktatási Bizottságának.
21. § A fenntartó (1) dönt a törvényben meghatározott módon köznevelési intézmény alapításáról, nevének megállapításáról, gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, tevékenységi körének módosításáról, szüneteltetéséről, több intézményt működtető fenntartó esetében történelmi kollégium szervezéséről, (2) biztosítja az e törvényben megfogalmazott hit elvek és célok megvalósításának feltételeit, segíti és ellenőrzi megvalósulásukat; (3) biztosítja a Magyarországi Református Egyház által vállalt kötelezettségek végrehajtásához a személyi és tárgyi feltételeket; (4) létrehozza jogainak és kötelezettségeinek gyakorlása, illetve végrehajtása érdekében az intézmény fenntartói igazgatótanácsát, meghatározza annak feladatait és hatáskörét; (5) jóváhagyja a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, szervezeti és működési szabályzatát, belső értékelési szabályzatát, továbbképzési programját és házirendjét, ellenjegyzi a kollektív szerződés tervezetét; (6) megbízza az intézmény vezetőjét, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat; (7) ha az intézményben a református hit- és erkölcstan tantárgy heti összóra-száma eléri a törvényben a pedagógus munkakörre előírt nevelési-oktatási idővel lekötött munkaidő alsó határát, akkor köteles teljes állású hit- és erkölcstan tanárt foglalkoztatni, (8) értékeli (szakértők bevonásával) az intézmény pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai, szakmai munka eredményességét; Vhu. 6. § A szakértő felkérése első renden a Zsinati Oktatási Iroda által összeállított szakértői névjegyzékben szereplők köréből történhet. Kivételt képez, ha a vizsgálandó területhez szakértő ezen a listán nem szerepel. Ez esetben is szükséges a Zsinati Oktatási Iroda egyidejű tájékoztatása. (9) kérheti bármely döntése előtt az oktatási bizottságok, oktatási irodák és a Pedagógiai Intézet véleményét is. 22. § A fenntartó (1) gondoskodik az intézmény működésének és fejlesztésének anyagi feltételeiről, különösképpen az alábbi források felhasználásával:
I/86
– állami, önkormányzati, fenntartói, gyülekezeti támogatások, – intézményi saját bevételek, – alapítványi- és magánadományok, – pályázati támogatások; (2) jóváhagyja az intézmény költségvetését, valamint az adható kedvezmények és juttatások feltételeit; Vhu. 7. § Nem tartozik a fenntartó mérlegelési körébe az olyan kedvezmények, juttatások megadása és biztosítása, amelyeket állami jogszabályok kötelezően írnak elő. (3) ellenőrzi az intézmény működésének törvényességét, gazdálkodását, szakmai hatékonyságát, adatszolgáltatását, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységét; (4) minden tőle telhető és elvárható módon biztosítja az intézményben foglalkoztatott vezetők, pedagógusok, a nevelő-oktató munkát segítők, illetőleg más munkavállalók részére mindazokat a jogszabályok által előírt munkafeltételeket, juttatásokat, kedvezményeket és jogvédelmet, amelyek az állami köznevelési intézmények pedagógusait megilletik. 23. § Köznevelésre szakképzésre kapott anyagi juttatások és támogatások más célra nem fordíthatók. Vhu. 8. § (1) Az átlagbér alapú támogatás a fenntartott nevelési-oktatási intézményben és pedagógiai szakszolgálati intézményben a személyi juttatások és azok járulékai, a dologi kiadások, az ellátottak pénzbeli juttatásai és egyéb működési célú kiadások, valamint felújítási kiadások finanszírozására használható fel. A támogatás átutalásáról – tekintettel az intézmény bérfizetési kötelezettségének határidejére – a fenntartó 1 banki napon belül gondoskodik. (2) A működési támogatás teljes összegét az intézményfenntartók kizárólag köznevelési feladatok ellátására fordíthatják. A működési támogatás felhasználható a Vhu. 8. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl az intézményfenntartással összefüggő igazgatási feladatok ellátására. A támogatás átutalásáról a fenntartó 3 banki napon belül gondoskodik. A működési támogatást az egyes fenntartók differenciáltan juttathatják el az általuk fenntartott intézmények számára úgy, hogy az általuk fenntartott valamennyinevelési-oktatási intézmény kiegyensúlyozott működését egyformán biztosítsák. Vhu. 8/A § (1) A működési támogatás fogadása a Magyarországi Református Egyház oktatási célokra elkülönített számláján történik. A működési intézményfenntartók szerinti felbontásáról – a Zsinati Tanács által évente az egyes jogcímekre meghatározott számítási arányok figyelembevételével – a létszámjelentések alapján a Zsinati Oktatási Iro-
I/87
da gondoskodik. A számla forgalmával kapcsolatos pénzügyi adminisztráció a Zsinati Hivatal Gazdasági és Pénzügyi Osztályának a feladata. (2) A Zsinati Oktatási Iroda 3 banki napon belül gondoskodik a működési támogatásnak közvetlenül az intézményfenntartókhoz vagy kérésére az intézményekhez történő eljuttatásáról, s a havi utalásokról egyidejűleg elszámolást készít az intézményfenntartók és egyházkerületi oktatási irodák számára. A működési éves felhasználásáról szóló jelentését a Zsinati Oktatási Iroda minden naptári év első ülésén a Zsinat Oktatási Bizottsága elé terjeszti. (3) A Zsinati Oktatási Iroda nyilvántartást vezet a finanszírozás alapját képező egyoldalú nyilatkozatokról, köznevelési szerződésekről úgy, hogy az az állami támogatást folyósító szerv által ellenőrizhető legyen. Kimutatást vezet arról, hogy az intézményfenntartók mely fenntartótól, milyen köznevelési intézményt, milyen feladatot, mennyi időre és hány fővel vettek át. (4) A fenntartó az államkincstári adatszolgáltatással (ideértve az igénylést, pótigénylést és lemondást is) egyidőben annak másolati példányát eljuttatja a Zsinati Oktatási Iroda számára. Az átlagbér alapú támogatás megállapításáról szóló határozat másolati példányát a kézhezvételtől számított 8 napon belül a fenntartó megküldi a Zsinati Oktatási Irodának. (5) A fenntartó nyolc napon belül változás-jelentést küld a Zsinati Oktatási Iroda részére, ha a köznevelési intézmény feladataiban vagy más nyilvántartott adataiban változás következett be. Vhu. 8/B § (1) A fenntartó a Zsinat Elnökségének ill. más ellenőrzésre feljogosított szervnek a megkeresésére az ellenőrzés lefolytatásához szükséges tájékoztatást köteles megadni, a kért dokumentumokat rendelkezésre bocsátani, a helyszíni ellenőrzést lehetővé tenni. A betekintést akkor is biztosítani kell, ha az intézményi és a köznevelési intézmény fenntartásával összefüggő fenntartói könyvvezetési, beszámoló-készítési kötelezettséget a köznevelési intézményen és fenntartón kívüli más szervezet látja el. (2) Az intézményfenntartással összefüggő kiadásokról a fenntartó negyedévente tételes kimutatást készít, melyet a negyedévet követő hó 20. napjáig megküld a Zsinati Oktatási Iroda útján a Zsinat Elnökségének. A Zsinat Elnöksége elrendelheti a működési támogatás fenntartói és intézményi könyvvizsgálatát.
24. § (1) A fenntartó megtagadja: a) a szervezeti és működési szabályzat, a továbbképzési program, illetve a házirend jóváhagyását, ha az nem felel meg az e törvényben megfogalmazottaknak; b) a költségvetés jóváhagyását, a kollektív szerződés tervezetének ellenjegyzését, ha az jogszabályba ütközik, illetőleg ha olyan tételt tartalmaz, amelynek fedezete nem biztosított, vagy az a fenntartó céljával nem egyezik; c) a pedagógiai program, illetve a belső értékelési szabályzat jóváhagyását, ha az nem felel meg az e törvényben megfogalmazott pedagógiai elveknek, vagy ha nem tartalmazza mindazokat a feladatokat és elvárásokat, amelyeket a fenntartó előírt, és amelyeknek megvalósításához a feltételeket biztosította. d) A jóváhagyás megtagadásának indokolását az intézménnyel írásban kell közölni. (2) A fenntartó a pedagógiai program jóváhagyását megtagadhatja, ha az olyan többletfeladatokat tartalmaz, amelyekhez a személyi, tárgyi és gazdasági feltételeket nem tudja biztosítani, és nem lát lehetőséget egyéb forrásból sem azok biztosítására. 25. § Az iskolai szabályzatokat, a továbbképzési programot a költségvetést (költségvetéseket), a kollektív szerződés tervezetét vagy a pedagógiai programot, illetve azok módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a fenntartó illetékes testülete a benyújtástól számított 30 napon belül nem nyilatkozik. 26. § (1) Több közoktatási intézményt működtető fenntartó az intézmények működtetésének segítésére, az intézmények közötti koordináció érdekében – egyházunk évszázados hagyományának megfelelően – történelmi kollégiumot hozhat létre, melynek szervezeti és működési rendjét szabályrendeletben kell szabályozni, ez esetben is a 67. § (3) bekezdésében foglaltak irányadók. (2) A fenntartó szabályrendelet megalkotásával dönt a fenntartói feladat- és hatáskörök megosztásáról: a) egyházközségi fenntartású intézmény esetén a presbitérium, a fenntartói igazgatótanács, az egyházközség elnöksége és a presbitérium által létrehozott bizottságok között; a presbitérium a fenntartói feladatok közül nem adhatja át az alapító okirat, a költségvetés és a költségvetési beszámoló elfogadását, az intézményvezető megbízását; b) egyházmegyei fenntartású intézmény esetén az egyházmegyei közgyűlés, az egyházmegyei tanács, a fenntartói igazgatótanács, az egyházmegye elnöksége és az egyházmegyei közgyűlés által létrehozott bizottságok között;
c) egyházkerületi fenntartású intézmény esetén az egyházkerületi közgyűlés, az egyházkerületi tanács, a fenntartói igazgatótanács, az egyházkerület elnöksége és az egyházkerületi oktatási bizottság ill. az egyházkerületi oktatási iroda között; d) zsinati fenntartású intézmény esetén a Zsinat, a Zsinati Tanács, a fenntartói igazgatótanács, a Zsinat elnöksége, a Zsinati Oktatási Bizottság és a Zsinati Oktatási Iroda között.
V. R ÉSZ Az intézmény működése 27. § A református köznevelési intézmények törvény által nem szabályozott kérdésekben szakmailag önállóak. 28. § (1) Az intézmény szervezetére, működésére, valamint belső- és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg, amelyet az igazgató készít el. A szabályzatot – jogszabályokban meghatározott kérdésekben a szülői szervezet a tanulókat közvetlenül érintő kérdésekben a diákönkormányzat véleményének figyelembevételével – a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató előterjesztése alapján a fenntartó hagyja jóvá. Vhu. 9. § (1) A szervezeti és működési szabályzatban is biztosítani kell a református szellemiség, formai és tartalmi követelményeinek megjelenését. (2) A református köznevelési intézmény a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat elsősorban a Pedagógiai Intézet közreműködésével veszi igénybe. (3) A református köznevelési intézmény továbbképzési programját az elfogadástól számított 15 napon belül megküldi a Pedagógiai Intézetnek. A Pedagógiai Intézet megteremti a tanfolyami kínálat megtervezésekor az intézményi továbbképzési programokban foglalt képzések középtávú teljesítésének lehetőségét. (2) A tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az intézmény munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket a házirend állapítja meg, amelyet az igazgató előterjesztésére a nevelőtestület fogad el, s terjeszt a fenntartó illetékes testülete elé. 29. § Az intézmény alapító okiratát, működési engedélyét, pedagógiai programját, szervezeti és működési szabályzatát, valamint a Református köznevelési törvényt az intézmény valamennyi alkalmazottjával ismertetni kell, és minden – az intézménnyel kapcsolatban álló – érdeklődő számára hozzáférhetővé kell tenni.
I/88
30. § Az intézmény által készített pedagógiai program részét képező helyi tantervnek összhangban kell állnia a Magyarországi Református Egyház nevelési alapelveivel, küldetésnyilatkozatával. 31. § Református köznevelési intézményben: A Nemzeti alaptanterv, illetve a kerettanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló jogszabályokban megfogalmazott „hitoktatás tantárgy” a hit- és erkölcstan és az egyházi ének tantárgy keretében valósul meg. Ezen tantárgyak óraszáma nem vehető figyelembe a tanuló kötelező és választható óraszámának napi és heti összegzésekor. Az 1–13. évfolyamon a hit- és erkölcstan tantárgy oktatása tanrendbe iktatottan, legalább heti 2 órában kötelező, azok nem pótolhatóak, illetve nem vonhatók össze áhítattal, vagy más közösségi alkalommal. Az egyházi ének tantárgy iskolatípusonként legalább két évig (négyévfolyamos középiskola esetén legalább egy évig) rendes tantárgyként, tanrendbe iktatottan – heti 1 órában – kötelező, más órával nem helyettesíthető és nem vonható össze. Foglalkoztatási szempontból az egyházi ének tantárgy tanítását a köznevelési intézmény pedagógiai programja – a fenntartóval egyetértve – a művészet műveltségterület részeként is meghatározhatja. A Magyarországi Református Egyházzal megállapodást kötő bevett egyházak, illetve felekezetek a felekezetükhöz tartozó diákokat hit- és erkölcstan oktatásban részesíthetik (szükség esetén magántanulóként). A szülő írásbeli kérésére a tanuló a hit- és erkölcstan tantárgy helyett az 1–8. évfolyamon erkölcstan, a 9–12. évfolyamon etika tantárgyat választhat (szükség esetén magántanulóként), amennyiben a településen – az adott iskolatípusban – csak református intézmény működik, illetve a Zsinat elnökségének engedélyével a más fenntartótól átvett iskolák azon évfolyamain, amelyeknek tanulói nem a református iskolába jelentkeztek. A hit- és erkölcstan, az erkölcstan illetve az etika osztályzata, valamint az egyházi ének értékelése bekerül a bizonyítványba. A hit- és erkölcstan választható érettségi vizsgatárgy. A konfirmációi előkészítés és vizsga a hit- és erkölcstan helyi tantervében meghatározott évfolyamokon történhet. A fogadalom az iskola székhelye vagy a lakóhely szerinti gyülekezetben tehető le. 32. § Az intézmény – református szellemiségének biztosítása érdekében – áhítatot, bibliakört, kántorképzést, gyülekezetlátogatást, szeretetszolgálatot stb. szervez, és támogatja a Magyarországi Református Egyház által elfogadott ifjúsági szervezetek működését.
33. § A szabadon meghatározható tanítási szünetek, szünnapok, valamint a tanítás nélküli munkanapok rendjét és rendezvényeit a református egyházi ünnepekre is figyelemmel kell az intézmény éves munkatervében rögzíteni. 34. § (1) Az óvoda és az általános iskola előkészítő foglalkozások, szülői találkozók alkalmával tájékozódhat az intézmény iránt érdeklődő tanulók és családjuk felekezeti hovatartozásáról, egyházi kötődésének mértékéről, hitbeli elkötelezettségéről, érdeklődési köréről, és ezt figyelembe véve dönt a felvételről. A középfokú iskola felvételi eljárásában kötelező elem az egyházi kapcsolatokról való tájékozódás, melyet az intézmény felvételi tájékoztatója szerint vesz figyelembe a felvételi jegyzék elkészítésekor a középfokú felvételi eljárásra vonatkozó állami normák betartása mellett. (2) Meg kell őrizni intézményeink hagyományos nyitottságát, de felvételkor törekedni kell a református tanulók meghatározó többségére. (3) Református közoktatási intézménynek nem lehet tanulója az, aki e törvénnyel nem összeegyeztethető magatartást tanúsít, illetve olyan közösségnek a tagja, amely e törvénnyel nem összeegyeztethető nézeteket hirdet. 35. § A református közoktatási intézmény nevelőtestületi tagjai és tanulói munkájuk, tanulmányaik megkezdése előtt vagy közben fogadalmat tesznek. A fogadalomtétel időpontját és formáját a fenntartó egyetértésével az intézmény határozza meg. 36. § (1) Az intézményvezető köteles valamennyi egyházi vagy állami részről kért adatszolgáltatás másolatát 8 napon belül a fenntartónak, az egyházkerületi, valamint a Zsinati Oktatási Irodának megküldeni. (2) Állami jogszabályokban meghatározott adatokon kívüli adatszolgáltatáshoz a fenntartó és az illetékes egyházkerület engedélye szükséges. (3) A Zsinati Oktatási Iroda és a Pedagógiai Intézet alapfeladatainak ellátása érdekében jogosult az intézmények állami adatbázisban szereplő adatainak megtekintésére. 37. § (1) Az internátus működhet történelmi kollégium önálló egységeként, többcélú református nevelési-oktatási intézmény részeként vagy önállóan is. Minden esetben – e törvény rendelkezései szerint – pedagógiai programot, szervezeti és működési szabályzatot, valamint házirendet készít. (2) Tevékenysége a református egyház közösségi elveire, hagyományaira épül. (3) Református köznevelési intézmény internátusában a feladatok ellátására alkalmazható lelkipásztor vagy végzős teológus is.
I/89
38. § Az internátus feladata, hogy: az evangéliumi szeretet jegyében otthont nyújtson, biztosítsa a nyugodt tanulás feltételeit, biztosítsa a református szellemű nevelést, gondoskodjék a tehetséggondozás és felzárkóztatás mellett a speciális ismeretek megszerzésének lehetőségéről, valamint színvonalas kulturális, sport és más szabadidős programokról, – gondoskodjék az egyéni és csoportos lelkigondozásról, – kapcsolatot tartson a szülői házzal és a gyülekezetekkel. – – – –
V I. R ÉSZ Jogok és kötelességek 39. § A Magyarországi Református Egyház joga és kötelessége, hogy a magyar református gyermekek lehető legszélesebb köre számára nevelési-oktatási intézményeket alapítson, működtessen, és őrködjék az e törvényben foglaltak megvalósulásán. 40. § Minden növendék joga, hogy a krisztusi szeretet jegyében személyére szóló, színvonalas szellemi-lelki-testi gondozást kapjon, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák. 41. § A tanuló kötelessége, hogy tiszteletben tartsa egyháza, hazája és iskolája törvényeit, hagyományait, ünnepeit, és mindenkor azokhoz méltóan viselkedjék; tiszteletben tartsa tanárai és diáktársai emberi méltóságát; szorgalmasan tanuljon; rendszeresen részt vegyen az iskolai és a gyülekezeti istentiszteleti alkalmakon; óvja környezetét; tiszteletet, megbecsülést és felelősségérzetet tanúsítson egyháza, nemzete és hazája, szülei, nevelői, iskolatársai és az iskola valamennyi dolgozója iránt. 42. § A szülőnek joga és kötelessége, hogy gyermeke színvonalas szellemi-lelki-testi gondozásában az intézménnyel együttműködjék, és abban részt vállaljon. 43. § A pedagógus joga, hogy az intézmény pedagógiai programjának és ezen belül a helyi tantervnek a kidolgozásában vagy átvételében részt vegyen. Ennek keretei között, a Pedagógiai Intézet ajánlásait is figyelembe véve, az intézmény hagyományaihoz, nevelőtestületének és szakmai munkaközösségeinek döntéseihez igazodva megválassza a tankönyveket, taneszközöket, segédeszközöket és nevelési-tanítási módszereit; irányítsa, értékelje és minősítse a reá bízott növendékek munkáját; fejlessze tudását; gazdagítsa kapcsolatait; kifejtse véleményét; egyéni és munkahelyi gondjainak megoldásához testvéri segítséget kapjon; alkotó munkáját megbecsüljék.
44. § A pedagógus kötelessége, hogy hivatásához és fogadalmához híven a lehető leghatékonyabban segítse a reá bízott növendékek szellemi-lelki-testi fejlődését, Istenhez hűséges, egyházával és hazájával szemben elkötelezett, tevékeny keresztyén életre jutását; tartsa meg a munkájával kapcsolatos fenntartói és intézményvezetői előírásokat, valamint intézménye tanulmányi- és munkarendjét; működjék együtt vezetőivel, munkatársaival és növendékei szüleivel; képezze magát szaktudományaiban, a neveléstudományban, szaktárgyai tanításának módszertanában és mindazon területeken, amelyek segíthetik abban, hogy hatékonyabban munkálkodhassék az intézmény céljainak megvalósításáért. 45. § Az e törvényben és az intézményekre érvényes egyéb jogszabályokban rögzített jogokon és kötelességeken túlmenően az intézmények szervezeti és működési szabályzatában, valamint házirendjében – az említett rendelkezésekkel és az intézmény hagyományaival összhangban – további jogok és kötelességek állapíthatók meg. 46. § A Magyarországi Református Egyház által alapított, illetve az egyházzal szoros kapcsolatban álló társadalmi szervezeteknek nevelési-oktatási ügyekben véleményezési joga van.
V II. R ÉSZ Az intézmény alkalmazottaira vonatkozó rendelkezések 47. § Református köznevelési intézmény alkalmazottjára a vonatkozó állami és egyházi jogszabályok egyaránt érvényesek. 48. § Az intézmény minden alkalmazottjának – tekintet nélkül arra, hogy milyen vallású és milyen munkakörben dolgozik – figyelembe kell vennie, hogy református keresztyén közösség munkatársa, és köteles megjelenésével, megnyilatkozásaival, valamint életvitelével segíteni az ifjúság evangéliumi hit és erkölcs szerinti nevelését. 49. § A rendszeresített pedagógus állások pályázat vagy meghívás útján tölthetők be teljes állású vagy részfoglalkozású, határozatlan idejű munkaszerződéssel, teljes állású vagy részfoglalkozású, határozott idejű munkaszerződéssel vagy óraadói megbízási szerződéssel. 49/A § Amennyiben a hit- és erkölcstan oktatást lelkész végzi, a lelkészek szolgálatáról és jogállásáról szóló hatályos jogszabály alapján egyházi szolgálati jogviszony létesítendő. A vallásoktató lelkész és az intézményi lelkész kinevezését, beosztott lelkész kirendelését – a fenntartó döntéshozó testületének előterjesztése alapján – az illetékes egyházkerület püspöke adja.
I/90
50. § Pedagógus munkakörben elsősorban olyan református vagy evangélikus vallású egyháztagot kell alkalmazni, aki életével és munkájával vállalja az intézmény céljait, előírt végzettségű, és a munkakörével kapcsolatos feladatok ellátására alkalmas. Ilyen pályázó hiányában alkalmazható az egyéb követelményeknek eleget tevő más vallású pedagógus is, amennyiben vállalja az intézmény szellemiségét és értékrendjét. 51. § Pedagógus és gazdasági vezető egy évet meghaladó, illetve határozatlan idejű alkalmazásához, valamint alkalmazásának a munkáltató részéről történő egyoldalú megszüntetéséhez a fenntartói igazgatótanács hozzájárulása szükséges, egyébként felette a munkáltatói jogokat az intézmény vezetője gyakorolja. Vhu. 10. § A pedagógus és gazdasági vezető alkalmazását vagy munkaviszonyának megszüntetését az intézményvezető terjeszti elő, és írja alá a munkaszerződést, amelyet a fenntartó képviselője ellenjegyez. 52. § (1) A református közoktatási intézmény főállású hit- erkölcstan oktatója, vallásoktató lelkésze, intézményi lelkésze a nevelőtestület teljes jogú tagja. Felette a munkáltatói jogokat az intézmény vezetője gyakorolja. Alkalmazásához és felmentéséhez a fenntartó döntéshozó testülete (hiányában a fenntartó testület) egyetértése szükséges. (2) A hit- és erkölcstan oktatónak valláserkölcsi- hitéleti kérdésekben javaslattevő, véleményezési joga és kötelessége van. Az igazgatóval együtt az ő felelőssége az intézmény magyar református szellemiségének biztosítása. 53. § A pedagógus – hivatásának gyakorlása közben és magánéletében – egyházához és hazájához való hűségével, feddhetetlen életmódjával, vallásának gyakorlásával mutasson példát. 54. § (1) A kollektív illetve munkavállalói szerződésben, vagy az alkalmazottakkal kötött munkaszerződésben rögzíteni kell, hogy az intézmény alapító okiratában, pedagógiai programjában, vagy az e törvény 44., 48., illetve az 53. §-ában foglaltak megszegése rendkívüli felmondási ok. (2) Azokban az intézményekben, ahol a Zsinat ajánlására a nevelőtestület magára nézve kötelezően etikai kódexet fogadott el, az alkalmazottakkal kötött munkaszerződésben rögzíteni kell, hogy az etikai kódexben foglaltak megszegése rendkívüli felmondási ok. 55. § A református köznevelési intézményben az alkalmazottak illetménye nem lehet kevesebb, mint az azonos munkakörben dolgozó közalkalmazottaké.
V III. R ÉSZ Az intézmény vezetője 56. § A köznevelési intézmény vezetője képviseli az intézményt. Jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére, vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. 57. § (1) Az intézmény vezetőjét a fenntartó bízza meg nyilvános pályázat vagy meghívás alapján, a nevelőtestületet meghallgatva, a fenntartói igazgatótanács javaslatára. Vhu. 11. § Az intézmény vezetőjének megbízása előtt nevelőtestületi értekezletet kell tartani, amelyen javaslatát a testület titkos szavazással hozza meg. A fenntartó lehetőleg vegye figyelembe a nevelőtestület véleményét. (2) A megbízás 5 tanévre szól. A ciklus lejártát megelőzően a nevelőtestületet meghallgatva, az igazgatótanács javaslatára a fenntartó újabb 5 tanévre megerősíti a megbízást, vagy új pályázatot ír ki, illetve új meghívással él. (3) Vezetői megbízás első alkalommal szólhat egy tanévre is. 58. § (1) A megbízás feltételei: a) református teljes jogú egyháztagság, konfirmáció; b) az adott intézményre előírt legmagasabb pedagó giai végzettség, valamint pedagógus szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség; c) 5 éves szakmai gyakorlat pedagógus munkakörben, d) erkölcsös életvitel, rendezett magánélet, e) vezetésre való alkalmasság. (2) Nem kaphat intézményvezetői megbízást a fenntartó fizetett tisztségviselője, alkalmazottja vagy a fenntartó képviselőjének közvetlen hozzátartozója. (3) A (2) bekezdéstől érvényesen eltérni a fenntartó testület kérésére, az illetékes egyházkerületi oktatási bizottság vagy oktatási iroda javaslatára az egyházkerületi tanács vagy közgyűlés titkos szavazással meghozott határozatával lehet. Vhu. 12. § Különleges méltánylást érdemlő esetben, evangélikus felekezetű jelentkező esetén az intézmény fenntartójának legfőbb testülete adhat felmentést az 58. § (1) a.) pontjában foglalt feltételek alól. 59. § Igazgatói megbízás egy tanévre akkor is adható, és egyszer megújítható, ha pályázat kiírására nem volt lehetőség, vagy ha nem áll rendelkezésre a feltételeknek megfelelő jelölt. 60. § Az intézményvezetői megbízás együtt jár az adott intézménybe szóló teljes állású, határozatlan idejű pedagógusi alkalmazással.
I/91
61. § Az intézményvezető jogai és kötelességei: – tanácskozási joggal részt vesz a fenntartó testület intézményét érintő ülésein, – dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy szerződés nem utal más hatáskörbe. – amennyiben az intézményre kiható, jogszabályba ütköző eljárást észlel, tájékoztatni köteles arról a fenntartót, a fenntartó felettes egyházi hatóságát, az egyházkerületi illetve a Zsinati Oktatási Irodát. Vhu. 13. § (1) A fenntartó írásban meghívja az igazgatót, intézményvezetőt a fenntartó testület minden olyan ülésére, amelyen az intézménnyel kapcsolatos ügyeket tárgyalnak. Távolmaradása nem akadálya az ülés megtartásának. (2) A köznevelési intézmény vezetőjét megilleti mindaz a munkajogi védelem, amely az intézmény többi pedagógusát is megilleti. 62. § Az igazgató az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire, valamint jutalmazására és fegyelmi ügyeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettségek, megtartásával gyakorolja. 63. § (1) Az intézményvezető köteles biztosítani, hogy az általa vezetett intézmény a Magyarországi Református Egyház Alkotmányának, törvényeinek megfelelően és erkölcsi értékeinek szellemében, a Magyarország Alaptörvénye és jogszabályai szerint működjék. (2) Az intézményvezető felelősséggel tartozik továbbá: – az e törvényben és az intézmény alapító okiratában meghatározott célok megvalósulásáért, – az intézmény jogszerű működéséhez szükséges dokumentumok elkészítéséért és gondozásáért, – az elfogadott pedagógiai program megvalósításáért, a pedagógiai tevékenység szakszerűségéért, színvonaláért, az intézmény nevelőmunkájáért, – az intézmény rendjéért, vagyonának gondos kezeléséért, – az intézmény költségvetésének elkészítéséért, az előírásszerű, takarékos, célszerű gazdálkodásért és annak ellenőrzéséért, – a pontos ügyvitelért, – az intézmény életében közreműködő valamennyi szervezettel való együttműködésért, – az intézmény hazai és nemzetközi kapcsolataiért, különös tekintettel az egyházi és az intézményi kapcsolatokra. 64. § Az igazgatóhelyetteseket, az intézményegység vezetőket, a tagintézmény-vezetőket, a tagozatvezetőket és a gyakorlati oktatásvezetőt az igazgató bízza meg és menti fel az intézmény teljes állású, határozatlan időre kinevezett alkalmazottai közül, a nevelőtestület
véleményének kikérése után, a fenntartói igazgatótanács – hiányában a fenntartó döntéshozó testülete – egyetértésével. Megbízatásuk a következő intézményvezetői megbízással megszűnik.
IX. R ÉSZ A nevelőtestület 65. § (1) A nevelőtestület nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. (2) A nevelőtestület teljes jogú tagja – az óraadó tanárok kivételével – az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő, felsőfokú iskolai végzettségű, legalább félmunkaidejű alkalmazottja és a gazdasági vezető. (3) Az intézmény nevelőtestületének a jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogköre van.
X. R ÉSZ A fenntartói igazgatótanács 66. § (1) A fenntartó – érdekeinek érvényesítésére, valamint a fenntartói jogok és kötelességek szakszerű gyakorlására – igazgatótanácsot hozhat létre, amely segíti az intézmény rendeltetésszerű működését, és gyakorolja a fenntartó által ráruházott jogokat. (2) Ha az intézményben négynél több tanulócsoport vagy száznál több növendék van, az igazgatótanácsot létre kell hozni. Vhu. 14. § Ahol nem kötelező igazgatótanács létrehozása, a fenntartó ott is létrehozhat hasonló testületet igazgatótanácsi jogkörrel. (3) A fenntartó köznevelési intézményei működtetésére közös fenntartói igazgatótanácsot hozhat létre. 67. § (1) A fenntartói igazgatótanács működéséről a fenntartó gondoskodik. Vhu. 15. § Az igazgatótanács elnöke a fenntartóval és az intézményvezetővel a fenntartói igazgatótanács üléseinek időpontjáról és napirendjéről előzetesen egyeztet. (2) A fenntartói igazgatótanács tagjai tiszteletdíjban nem részesülhetnek, útiköltség-térítésre tarthatnak igényt. 68. § (1) A nevelési-oktatási intézmények fenntartói igazgatótanácsának tagjai:
I/92
a) hivatalból: – a fenntartó testületének elnöksége, – a fenntartó oktatási szakértője (egyházkerületi (fő)tanácsos, egyházmegyei előadó, egyházközségi iskolaügyi gondnok, állandó jelleggel felkért szakértő), – az intézmény(ek) intézményvezetője(i) – az intézmény egyik hit- és erkölcstan oktatója, – az intézmény gazdasági vezetője, b) választottként hat évre: – a fenntartó által delegált 4–8 tag, – önálló intézményenként a nevelőtestületek által delegált egy-egy tag. c) Több intézmény fenntartása esetén, ha a közös fenntartói igazgatótanács létszáma meghaladná a 30 főt, akkor a tagok számát a fenntartó határozza meg az intézmények létszámarányának figyelembe vételével. (2) A fenntartói igazgatótanács összetételét úgy kell meghatározni, hogy biztosítva legyen a fenntartó szavazattöbbsége. (3) Az intézmény képviselőinek (hit- és erkölcstan oktató, gazdasági vezető, választott nevelőtestületi tag) delegálásáról az intézményvezető gondoskodik. 69. § A fenntartói igazgatótanács (1) elnökét a fenntartó testülete választja meg hat évre, (2) megalakulása után elkészíti ügyrendjét, (3) szükség szerint, de legalább félévenként ülésezik, (4) alkalmanként külső szakértőket kérhet fel, (5) a fenntartónak beszámolási kötelezettséggel tartozik. Vhu. 16. § A fenntartói igazgatótanács évente köteles beszámolni a fenntartó testületnek az intézmény(ek) működéséről.
X I. R ÉSZ A köznevelési intézmény felügyelete és ellenőrzése 70. § (1) A köznevelési intézmény szakmai ellenőrzésében az vehet részt, aki szerepel a Zsinati Oktatási Iroda által vezetett Országos református szakértői névjegyzékben. (2) Az Országos református szakértői névjegyzékbe felvehető pályázattal vagy meghívással öt évre (amely meghosszabbítható) az, aki – feladatának ellátásához szükséges szakirányú felsőfokú végzettséggel és – szakterületén szerzett tíz éves gyakorlattal rendelkezik, – szakterületének elismert képviselője.
(3) A névjegyzékbe való felvételre javaslatot tehet bármelyik természetes személy vagy református egyházi jogi személy. Vhu. 17. § Hit- és erkölcstanoktatói szakértői listára elsősorban teológiai lelkészi és pedagógiai végzettséggel is rendelkező személyek vehetők fel, az illetékes bizottságok véleményének figyelembevételével. (4) A szakértők szakvéleményt adhatnak az intézményvezető, a fenntartó vagy az illetékes egyházi szerv (egyházközségi és egyházmegyei fenntartású intézmény esetén az egyházkerületi oktatási iroda, egyházkerületi fenntartású intézmény esetén pedig az egyházkerületi illetve a zsinati oktatási iroda) írásbeli kérésére. Amennyiben a fenntartó kér szakértői véleményt, erről egyidejűleg értesíti az intézmény vezetőjét. Amennyiben az illetékes egyházi szerv kér szakértői véleményt, erről egyidejűleg értesíteni kell a fenntartót és az intézmény vezetőjét is. (5) A szakértői szakvélemény költségeit a kezdeményező viseli. Vhu. 18. § Református köznevelési intézményben szakmai ellenőrzést az intézmény fenntartója, illetve a fokozatos egyházi testületek oktatási irodája valamint oktatási bizottsága is kezdeményezhet. 71. § (1) Az intézmény gazdálkodását a fenntartó számvizsgáló bizottsága ellenőrzi, amelyet felülvizsgálhat a fenntartó felettes egyházi hatósága (egyházközségi fenntartású intézmény esetén az egyházmegye, egyházmegyei fenntartású intézmény esetén az egyházkerület, egyházkerületi fenntartású intézmény esetén pedig a Zsinat számvizsgáló bizottsága, illetve hites könyvvizsgálója). (2) A Magyarországi Református Egyháznak folyósított állami támogatások felhasználását a Zsinat Elnöksége könyvvizsgálat keretében is ellenőrizheti. Vhu. 18. § A fenntartó évente legalább egyszer köteles gazdasági ellenőrzést végezni. 72. § A köznevelési intézmény általános (igazgatási, nevelési, valláserkölcsi stb.) felügyeletére jogosult a fenntartó a fenntartói igazgatótanács útján, valamint a fenntartó felettes egyházi hatósága a 70. § (4) bekezdésben és a 71. §-ban megfogalmazott rend szerint. 73. § (1) A szakmai, a gazdálkodási, valamint az általános ellenőrzés megállapításait, továbbá a vélelmezett jogszabálysértéseket írásban kell a fenntartó tudomására hozni. (2) Intézkedésre kizárólag a fenntartó jogosult a fenntartói igazgatótanács illetve az intézményvezető útján.
I/93
X II. R ÉSZ Vegyes rendelkezések 74. § A köznevelési intézmények dolgozói érdekképviseleti szervezetet hozhatnak létre, amely jogosult munkavállalói (kollektív) szerződés megkötésére és jogszabályokban biztosított egyéb jogok gyakorlására. 75. § (1) A szülők az intézményekben szülői szervezetet hozhatnak létre. (2) A szülői szervezet működésének szabályait és ügyrendjét maga határozza meg az intézmény szervezeti és működési szabályzatának megfelelően. (3) A szülői szervezet az intézmény működésével kapcsolatos kérdéseket megvitathatja, jogszabályokban meghatározott esetekben véleményezhet, az intézmény vezetőitől tájékoztatást kérhet és javaslatot tehet. 76. § Az intézményvezető vagy a nevelőtestület döntése ellen az érintett személy vagy bármely érintett egyházi jogi személy a fenntartói igazgatótanácshoz, a fenntartói igazgatótanács döntése ellen a fenntartó legfőbb döntéshozó testületéhez fellebbezhet. 77. § Más fenntartótól átvett, terület-ellátási kötelezettségű, valamint kiépülő intézményben a Zsinat egyedi engedélyével, meghatározott ideig és meghatározott mértékben el lehet térni e törvény előírásaitól.
X III.R ÉSZ Záró rendelkezések 78. § Mindazokban a kérdésekben, amelyekről e törvény nem rendelkezik, a hatályos állami és egyházi jogszabályokat, valamint az egyház és az állam közötti megállapodásokat kell értelemszerűen alkalmazni. Az 1995. évi I. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 1991. február 27-én megnyílt X. Zsinatának 12. ülésszaka. Hatályba lépett 1995. július 1-jén, kivéve a 50–51– 54–57. §, 57–60. §, 60–69. §, amelyek a törvény kihirdetésével léptek hatályba. Az 1998. évi I. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 1997. február 27-én megnyílt XI. Zsinatának 4. ülésszakán hozott ZS. 31/1998. sz. zsinati határozat.
Hatályba lépett 1998. július 15-én. E törvény végrehajtási utasítását megállapította a Magyarországi Református Egyház 1997. február 27-én megnyílt XI. Zsinatának 6. ülésszaka a ZS. - 60/1998. sz. határozatával. A végrehajtási utasítások 1999. január 1-jével léptek hatályba. E törvény Vhu. 8. §-t végrehajtási utasítását módosította a Magyarországi Református Egyház 1997. február 27-én megnyílt XI. Zsinatának 8. ülésszaka a ZS. - 105/1998. sz. határozatával. E határozat 2000. január 1-jén lép hatályba. A 2005. évi II. törvényt és végrehajtási utasítás módosítását megállapította a Magyarországi Református Egyház 2003. február 28-án megnyílt XII. Zsinatnak 7. ülésszakán hozott ZS. - 49/2005. sz. zsinati határozat. A 2005. évi II. törvény 2005. augusztus 1-jén lép hatályba. A 2005. évi II. törvény az alábbi szakaszokat módosította: 1. §, 3. § (1) f), 4. §, 5. § (2), 7. §, 9. §–20. §, Vhu. 2. §–Vhu. 10. §, Vhu. 12. §, Vhu. 14. §, 21. §–22. §, 24. §–26. §, 28. §–31. §, 34. §–38. §, 43. §–44. §, 46. §, 49. §, 51. §, 52. §, 54. §, 57. § (2)–(3), 58. §–61. §, 62. §, 63. §–64. §, 67. § (3), 68. §–69. §, 71. §–75. §, Vhu. 15-16-17-18. §. A ZS. - 184/2008. sz. zsinati határozat kiegészítette a 2005. évi II. törvény 3. § (1) bekezdés e) pontjára vonatkozó végrehajtási utasítást új 1/A §-al. A végrehajtási utasítás 2008. július 1-jén lép hatályba. A 2013. évi V. törvényt és végrehajtási utasítás módosítását megállapította a Magyarországi Református Egyház 2009. február 25-én megnyílt XIII. Zsinatnak 13. ülésszakán született Zs.- 328/2013.11.15. sz. határozat. A 2013. évi V. törvény és végrehajtási utasítás 2014. szeptember 1-jén lép hatályba. A 2013. évi V. törvény az alábbi szakaszokat módosította: 1. §–5. §; 8. §; 12. §–27. §; 29. §; 31. §; 34. §; 36. §–37. §; 40. §–41. §; 46. §–47. §; 51. §–52. §, 55. §–58. §; 61. §, 63. §–64. §, 66. §–76. §; Vhu. 1. §–4. §; 6.§; 8. §–9. §; 12. §–13. §; 15. §–19. §.
I/94
2014. ÉVI V. TÖRVÉNY A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ FELSŐOKTATÁSÁRÓL
PREAMBULUM (1) A Magyarországi Református Egyház felsőoktatási intézményei a Magyarországi Református Egyház Zsinata vagy valamely egyházkerülete által fenntartott és a Magyar Református Egyház szolgálatában álló oktató, nevelő és tudományművelő intézmények. Küldetésük Jézus Krisztus elhívásán alapul, aki szolgálatába hívja és munkába állítja övéit. (2) A Magyarországi Református Egyház felsőoktatási intézményei tanbeli kérdésekben a Szentírás alapján állnak, önmagukra nézve kötelezőnek ismerik el a Magyarországi Református Egyház hitvallásait, Alkotmányát, törvényeit és zsinati határozatait. Valamen�nyi oktatójától, dolgozójától és hallgatójától elvárják a református egyház hitelveinek és érdekeinek tiszteletben tartását, valamint a keresztyén értékrenddel összeegyeztethető életfolytatást. (3) A Magyarországi Református Egyház felsőoktatási intézményeinek elsődleges célja református lelkészek és egyházi munkatársak képzése a Magyar Református Egyház számára. További feladatuk olyan teológusok és világi szakemberek felkészítése a magyar társadalom és kulturális intézményrendszer számára, akik a Magyarországi Református Egyház hitelveit és hagyományait ismerik, azokat képesek hitelesen megjeleníteni, református egyháztagságuk esetében pedig készek és hajlandók szakismeretükkel a Magyarországi Református Egyházat szolgálni. (4) A Magyarországi Református Egyház felsőoktatási intézményei, mint államilag elismert felsőoktatási intézmények, oktató munkájukat a magyar felsőoktatási rendszer részeként, felekezeti sajátosságaik megőrzése mellett végzik. Képzési programjaikban érvényesítik az állami jogszabályokat, a Magyarországi Református Egyház rendelkezéseit, valamint jelen egyházi törvény előírásait.
(5) Az oktató-nevelő munka színvonalának és korszerűségének biztosítása érdekében a képzési területeiknek megfelelő tudományágakban tudományos kutatói és művészi alkotómunkát végeznek, egyetemei Doktori Iskolát tartanak fenn a hittudományok tudományterületén. Tiszteletben tartják a kutatói szabadságot, és megkövetelik a szakmai hitelességet, megbízhatóságot. (6) Református elkötelezettségük mellett a magyar nemzet és az egyetemes keresztyén anyaszentegyház egészének szolgálatában állnak, szüntelenül készek a keresztyén felekezetekkel való ökumenikus párbeszédre, felsőoktatási intézményeikkel a szakmai kapcsolatok ápolására, készek a nem keresztyén világvallásokkal és eszmerendszerekkel folytatott dialógusra, a velük való testvéri közösség gyakorlására. Őrzik, ápolják és tovább gazdagítják a református kollégiumok ősi hagyományait. (7) Minden református felsőoktatási intézmény feladata, hogy ezen preambulum szellemében elkészítse saját küldetésnyilatkozatát. A Magyarországi Református Egyház felsőoktatási intézményeinek működését e törvénnyel szabályozza, amely valamennyi magasabb szintű jogszabály által nem szabályozott területen elsődleges jogforrásnak tekintendő.
I/95
I. RÉSZ
II. fejezet A református felsőoktatási intézmények alapítása, megszüntetése és jogállása
Általános rendelkezések I. fejezet A törvény hatálya 1. § (1) Jelen egyházi törvény hatálya kiterjed a Magyarországi Református Egyház (a továbbiakban: MRE) Zsinata és egyházkerületei által fenntartott felsőoktatási intézményekre, azok oktatóira, tudományos kutatóira, egyéb alkalmazottaira, hallgatóira és fenntartójukra. (2) Az MRE felsőoktatási intézményeire, valamint fenntartóikra a hatályos, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvénynek (a továbbiakban: Nftv.), a felsőoktatásra vonatkozó egyéb állami jogszabályoknak, valamint jelen egyházi törvénynek a rendelkezései az irányadók. (3) A református felsőoktatási intézmények működése és a rájuk vonatkozó egyházi szabályozás nem lehet ellentétes a vonatkozó állami jogszabályokkal, kivéve, ha az MRE állásfoglalásában kimondja, hogy azok nem egyeztethetőek össze a Szentírás tanításával. (4) A református felsőoktatási intézmények működése és a rájuk vonatkozó intézményi szabályozás jelen törvénnyel nem lehet ellentétes. (5) Mindazokban a kérdésekben, amelyekben a vonatkozó állami jogszabályok, különösen is az Nftv., valamint az MRE törvényei és zsinati szabályrendeletei, különösen is jelen egyházi felsőoktatási törvény nem tér ki, a református felsőoktatási intézmények saját szervezeti és működési szabályzatukban önállóan rendelkezhetnek. (6) Amennyiben az Nftv. lehetőséget ad az egyházi fenntartású intézményeknek az eltérő szabályozásra, de egyházi törvény, szabályrendelet, különösen is jelen egyházi felsőoktatási törvény ilyen eltérő szabályozást nem tartalmaz, vagy nem tiltja az Nftv. rendelkezéseitől való eltérést, úgy az eltérésekről a református felsőoktatási intézmények saját szervezeti és működési szabályzatukban önállóan rendelkezhetnek. Eltérő intézményi rendelkezés hiányában az Nftv. rendelkezései az irányadók. (7) Az MRE felsőoktatási intézményeit és székhelyüket jelen egyházi törvény melléklete rögzíti.
2. § (1) Református felsőoktatási intézmény fenntartója az MRE Zsinata vagy valamelyik egyházkerülete lehet (a továbbiakban: fenntartó). (2) Református felsőoktatási intézmény alapítása – az Nftv-ben az egyházi fenntartású felsőoktatási intézmények létesítésére vonatkozó előírások teljesülésének vélelmezhetősége esetén – a Zsinat saját kezdeményezésére, vagy az MRE bármely egyházkerületének indítványa alapján a Zsinat jóváhagyásával történhet. Az intézmény állami elismerését, továbbá nyilvántartásba vételét és a működés megkezdéséhez szükséges engedély megadását a Zsinat kezdeményezi az illetékes állami szerv(ek)nél. (3) Református felsőoktatási intézmény megszüntetése, református felsőoktatási intézmények integrációja a fenntartó(k) kezdeményezése alapján, a Zsinat jóváhagyásával történhet. Az állami elismerés visszavonását és a nyilvántartásból való törlést a Zsinat kezdeményezi az illetékes állami szerv(ek)nél. (4) Református felsőoktatási intézmény hivatalos nevének megváltoztatása a fenntartó kezdeményezése alapján, a Zsinat jóváhagyásával történhet. A névváltoztatást az illetékes állami szerv(ek)nek a Zsinat jelenti be. (5) Nem református felsőoktatási intézmény egyházi fenntartásba történő átvétele a Zsinat saját kezdeményezésére, vagy a területileg illetékes egyházkerület kezdeményezése alapján, a Zsinat jóváhagyásával történhet. A fenntartóváltást a Zsinat kezdeményezi az illetékes állami szerv(ek)nél. (6) Református felsőoktatási intézmény más felsőoktatási intézményekkel Szenátusának döntése és a fenntartó támogatása esetén együttműködési megállapodásokat köthet, és jogi önállóságát nem érintő társulási szerződéseket írhat alá. (7) Karok alapítása és megszüntetése a felsőoktatási intézmények Szenátusának döntése és fenntartó indítványa alapján a Zsinat jóváhagyásával, intézet, tanszék és egyéb szervezeti egység alapítása, összevonása és megszüntetése az intézmény Szenátusának döntése alapján a fenntartó jóváhagyásával történhet. 3. § (1) A református felsőoktatási intézmények felsőoktatási (egyetemi/főiskolai) kollégiumot (internátust), szakkollégiumot, diákotthont hozhatnak létre, illetve működtethetnek.
I/96
(2) Felsőoktatási szakkollégium, diákotthon működtethető a Zsinat, az MRE valamely egyházkerülete, egyházmegyéje, egyházközsége fenntartásában önállóan, valamint a területileg illetékes egyházkerület előzetes jóváhagyásával más szervezetekkel közös fenntartásban is. (3) A nem felsőoktatási intézmények fenntartásában működő felsőoktatási szakkollégiumok és diák otthonok megalkotják szervezeti és működési szabályzatukat, amelyet a fenntartójuk fogad el. (4) A református felsőoktatási intézmények gyakorló közoktatási, valamint más gyakorló intézményt működtethetnek, a vonatkozó jogszabályok szerint. A gyakorló intézmények alapítása, fenntartói hatáskörbe vonása, valamint megszüntetése, fenntartójának megváltoztatása az adott református felsőoktatási intézmény fenntartójának hozzájárulásával történhet. III. fejezet A református felsőoktatási intézmények feladatai 4. § (1) A Preambulum értelmében – az Nftv-ben foglaltakon túl – a református felsőoktatási intézmények sajátos feladatai: a) református lelkészek és más, hivatásos egyházi munkatársak képzése, b) a református egyház hitelveit és hagyományait ismerő teológusok és felsőfokú végzettségű szakemberek képzése, c) a hittudományok és az egyéb tudományterületek, a művészet és a kultúra magas szintű művelése, fejlesztése, eredményeinek közvetítése, d) az egyéb tudományterületek oktatása, művelése és eredményeinek közvetítése során a református keresztyén nézőpontok és értékek megjelenítése, e) hitéleti szakokon a keresztyén elköteleződés, az egyházi alkalmazott szakokon a felekezeti elköteleződés és a hivatástudat erősítése, f) nem hitéleti karokon és képzési területeken a hivatástudat erősítése, a teológiai műveltség növelése, g) felkészítés a nemzeti és egyetemes kultúra közvetítésével a folyamatos önképzésre. (2) A református felsőoktatási intézmények az Ala- pító Okiratukban rögzített tudományterülete(ke)n, képzési területe(ke)n és szakmacsoport(ok)ban a) egységes osztatlan képzést, b) alapképzést, c) mesterképzést, d) doktorképzést, és e) felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzéseket folytathatnak.
IV. fejezet Felsőoktatási Tanácsadó Testület 5. § (1) Az MRE Zsinatának Oktatásügyi Szakbizottsága a felsőoktatás szakkérdésekben szakmai tanácsadói, véleményező és döntés-előkészítő feladatok ellátására Felsőoktatási Tanácsadó Testületet (a továbbiakban: FTT) hoz lére és működtet. (2) Az FTT tagjait a magyarországi református felsőoktatási intézmények alkalmazottai közül a paritás elve alapján a református felsőoktatási intézmények rektorai delegálják. A testület tagjainak megbízatása egy zsinati ciklus idejére szól, és az tetszőleges számú alkalommal meghosszabbítható. (3) Az FTT megalakulásakor saját tagjai közül elnököt választ. Az elnök megbízatása az FTT megbízatásának időtartamára szól. Az elnök feladata az FTT üléseinek előkészítése, összehívása, levezetése, határozatainak és állásfoglalásainak képviselete, az illetékes egyházi és állami fórumokkal és testületekkel – jelen paragrafus szerinti – kapcsolattartás, az FTT képviselete. (4) Az FTT működését az Oktatásügyi Szakbizottság működési szabályzatának keretein belül, saját működési szabályzata alapján végzi. (5) A testület feladata különösen is a) a felsőoktatással kapcsolatos állami jogszabályok nyomon követése, b) a magyar felsőoktatási rendszer irányításában és működtetésében illetékes állami szervekkel a folyamatos kapcsolattartás, a Zsinat Elnökségének eseti felhatalmazása alapján, elnökén keresztül a velük való tárgyalásokban a református felsőoktatási intézmények képviselete, c) a református felsőoktatást érintő zsinati törvények és szabályrendeletek gondozása, megalkotásában és módosításában való közreműködés, d) a hitéleti képzések református képzési és kimeneteli követelményeinek előkészítése, véleményezése, jelen egyházi törvényben előírt időközönkénti felülvizsgálata, e) a hitéleti képzések zsinati felvételi tájékoztatójának jóváhagyása. (6) Az FTT szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik. Elnökét tanácskozási joggal az Oktatásügyi Bizottság, valamint a Tanulmányi és Teológiai Bizottság minden olyan ülésére meg kell hívni, amelyen a felsőoktatást is érintő ügyek tárgyalására kerül sor.
I/97
(8) A református felsőoktatási intézmények szervezeti és működési szabályzatuk, valamint annak kötelező mellékleteként jelen egyházi törvényben megnevezett szabályzataikon kívül – az Nftv., jelen egyházi törvény és egyéb jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit figyelembe véve – más, a működéshez szükséges szabályzatokat is alkothatnak.
II. RÉSZ A református felsőoktatási intézmények működése V. fejezet A működés általános alapelvei Szervezeti és működési szabályzat 6. § (1) Valamennyi református felsőoktatási intézmény autonóm, választott vezetőkkel és önkormányzattal rendelkező, önálló jogi személy. (2) Az intézmények – a rájuk vonatkozó jogszabályok alapján, saját történelmi örökségüket is figyelembe véve – szervezeti felépítésüket maguk alakítják ki úgy, hogy az alkalmas legyen jelen egyházi törvényben és az intézményi küldetésnyilatkozatukban megfogalmazott küldetésük betöltésére, oktatói, nevelői céljaik elérésére, továbbá a fejlesztési tervek, a munkaprogramok, a tudományművelési feladatok és az ellenőrzési-értékelési rend megvalósítására. (3) Figyelembe véve a képzés és tudományművelés tartalmi sajátosságait, az intézményi szervezeti egységeket az átjárhatóság biztosítása érdekében a magyar, valamint a nemzetközi felsőoktatás szabályai és gyakorlata szerint kell kialakítani. (4) A felsőoktatási intézmény szervezetéről és működéséről a Szenátus szabályzatot alkot az Nftv., az MRE Alkotmánya és jelen egyházi törvény vonatkozó előírásai szerint. A szervezeti és működési szabályzatot jóváhagyásra meg kell küldeni a fenntartónak. (5) Az egyházi felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában határozza meg a működésére és szervezetére vonatkozó azon rendelkezéseket, melyeket állami jogszabály vagy egyházi törvény, különösen is jelen egyházi törvény nem zár ki, vagy amelyről jogszabály felhatalmazása alapján más szabályzatban nem kell rendelkezni. (6) Az intézmény szervezeti és működési szabályzatának (a továbbiakban: SzMSz) részei: a szervezeti és működési rend, a foglalkoztatási követelményrendszer és a hallgatói követelményrendszer. Az intézmény az SzMSz egyes fejezeteit önálló szabályzatban, az SzMSz szerves részét képező mellékleteként is rögzítheti. (7) A hallgató a beiratkozás alkalmával nyilatkozatot tesz, amelynek szövegét a fenntartóval egyetértésben az intézmények határozzák meg és az SzMSz-ben rögzítik.
Az intézményi Etikai kódex 7. § (1) A református felsőoktatási intézmények a Magyarországi Református Egyházban és a magyar társadalomban betöltött szerepüknek megfelelően, keresztyén elkötelezettségük és református hitvallásosságuk megőrzése és biztosítása, az intézmény hagyományainak és jó hírnevének, szakmai és intézményi integritásának megőrzése, ápolása, valamint a minél magasabb szintű és harmonikus munkavégzés érdekében – jelen egyházi törvényen és egyéb jogszabályi előírásokon túl – intézményi Etikai kódexben határozzák meg az egyetemi polgárokkal szemben elvárható magasabb szintű egyházi és társadalmi elvárásokat, erkölcsi normákat, etikai követelményeket. (2) Az intézményi etikai kódexet az intézmény Szenátusa fogadja el és a fenntartó hagyja jóvá. (3) Az etikai kódexben foglaltak megsértésének kivizsgálása, illetve az etikai szempontból vitás helyzetek megítélése az intézményi etikai bizottság feladata. Az etikai bizottság összetételével, működésével, az általa hozott lehetséges döntésekkel és azok jogkövetkezményeivel, valamint a jogorvoslattal kapcsolatos kérdéseket az intézményi etikai kódex rögzíti. Egyetemi lelkészség 8. § (1) A nem hitéleti képzést is folytató református felsőoktatási intézményekben egyetemi lelkészséget kell működtetni. (2) Az egyetemi lelkészség az intézmény hallgatói nak a képzés helyszínén való tartózkodásuk idejére ifjúsági gyülekezeti közösséget biztosít, igyekezve a számukra olyan lelki otthont teremteni, ahol a hitéleti rendezvények, a közös szolgálat és a kulturált szórakozás lehetőségei révén Krisztussal és egymással közösségüket és hitüket megélhetik, illetve a keresztyén hitet és életvitelt kortárs fiatalok között megismerhetik. Az egyetemi lelkészség mindezen túl hitéleti és lelkigondozói alkalmakat kínál az intézmény valamennyi alkalmazottja számára. (3) Az egyetemi lelkészt a rektor és a Szenátus véleményét kikérve a fenntartó rendeli ki, illetve kirendelését ő vonja vissza.
I/98
(4) Az egyetemi lelkész kirendelésének időtartamát, valamint az egyetemi lelkész feladatkörét és a foglalkoztatásával kapcsolatos munkáltatói jogköröket az intézmények SzMSz-ükben rögzítik. Az ünnepek és megemlékezések rendje 9. § (1) A református felsőoktatási intézményekben a szorgalmi időszakokra és a vizsgaidőszakokra eső nemzeti és az egyházi ünnepeket méltóképpen meg kell tartani. Az ünnepségek megszervezésében illetékes testülete(ke)t, hivatal(oka)t vagy személy(eke)t az intézményi SzMSz-ben kell nevesíteni. (2) A megtartandó egyházi ünnepek: a) Karácsony, b) Virágvasárnap, Nagypéntek, Húsvét (ünneplésük összevonható), c) Mennybemenetel Ünnepe, Pünkösd (ünneplésük összevonható), d) Reformáció Ünnepe. (3) Az egyházi ünnepek az egyházi intézményekben – az egyházi alkalmazott képzések keretében teljesítendő szakmai gyakorlatoktól eltekintve – tanítási szünnapok és munkaszüneti napok. (4) Az egyházi felsőoktatási intézmények képzéseiket hétfőtől szombatig szervezik. Intézményi rendezvények (évnyitók, évzárók stb.), valamint az egyházi alkalmazott képzésekhez kapcsolódó tanulmányi kötelezettségek vasárnap és egyéb munkaszüneti napokon is szervezhetők. VI. fejezet Az intézmények gazdálkodása, pénzügyi és támogatási rendszere 10. § (1) A felsőoktatási intézmények működésük és fejlesztésük költségeit az állami, fenntartói és köz egyházi támogatásokból, valamint saját bevételeikből fedezik. (2) A gazdálkodás főbb forrásai: a) állami támogatás, b) fenntartói támogatás, c) zsinati támogatás, d) pályázatból érkező bevételek, e) hallgatói térítések és díjak, f) az alaptevékenység bevételei, g) vállalkozási tevékenység bevételei, h) saját vagyonból és szolgáltatásokból származó jövedelem, i) gyülekezeti és alapítványi támogatás, j) adományok és egyéb bevételek.
(3) A fenntartói működési és fejlesztési támogatás egy hallgatóra eső összegéről a Zsinati Tanács évente dönt. A Zsinati Tanács a fenntartó kérelmére kiegészítő támogatást is megállapíthat. (4) Az intézmények a gazdasági szféra szereplőitől támogatást, illetve adományt az intézményi SzMSz-ükben rögzített szabályok szerint fogadhatnak el. (5) A felsőoktatási intézmények éves költségvetését és zárszámadását a fenntartó által meghatározott keretek között az intézmény Szenátusa fogadja el. A költségvetést és a zárszámadást a fenntartó hagyja jóvá. (6) A református felsőoktatási intézményekben a fenntartó döntése alapján gazdasági tanács hozható létre, a vonatkozó állami jogszabályok rendelkezései nek keretein belül, az intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon. 11. § (1) Ingatlan szerzéséhez, megterheléséhez vagy elidegenítéséhez a fenntartó hozzájárulása szükséges. (2) Az intézmény keretein belül gazdálkodó szervezet alapítása, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzése, gazdálkodó szervezettel való együttműködés a fenntartó hozzájárulásával történhet. (3) A fenntartó által a felsőoktatási intézmény rendelkezésére bocsátott vagyon kezelésének és használatának szabályait a felsőoktatási intézmény és a fenntartó megállapodásban vagy az intézményi SzMSz-ben rögzíti. (4) A felsőoktatási intézmények – fenntartójuk jóváhagyásával – költségvetésük terhére középtávú (legfeljebb 10 évre) kötelezettséget vállalhatnak felhasználói célra. Az ebből származó éves fizetési kötelezettség ös�szege nem haladhatja meg az éves költségvetésük dologi és felhasználói célú előirányzatának 5%-át. (5) Felhasználói célra hitelfelvétel történhet a) pályázati önrész biztosításához, b) pályázati átfinanszírozásból adódó likviditási zavar kezeléséhez, c) intézményfejlesztési tervben meghatározott fejlesztési feladatokhoz. (6) A felvett hitelkeret illetve a törlesztés összegét az intézményi költségvetésben kell rögzíteni.
I/99
VII. fejezet A fenntartói irányítás
IX. fejezet Az intézmény vezetői
12. § (1) Az irányításból eredő jogokat és kötelezettségeket az Nftv. és jelen egyházi törvény tartalmazza. (2) A református felsőoktatási politikát és annak végrehajtását a Zsinat határozza meg. (3) A fenntartó az éves költségvetési keretek meghatározásával biztosítja a felsőoktatási intézmény autonóm működésének tárgyi, pénzügyi, személyi feltételeit. (4) A felsőoktatási intézmények ellenőrzését a fenntartó látja el. A fenntartói irányításból adódó kötelezettségek teljesülését az illetékes miniszter az ágazati irányítás keretében, az Nftv-ben meghatározott terjedelemben ellenőrzi. (5) Az illetékes miniszter törvényességi ellenőrzési joga nem érinti az egyházi jogszabályok alapján gyakorolt ellenőrzési kötelezettséget és felügyeleti jogosítványokat. (6) Az intézmények törvényes és biztonságos működése érdekében a fenntartó ellenőrzi a működés és a döntéshozatal jogszerűségét. (7) Az intézmény szakmai tevékenységét a fenntartó ellenőrzi, beleértve a nem hitéleti szakokon folytatott képzés tekintetében is a református szellemiség érvényesülését. (8) A felsőoktatási intézmény gazdálkodását a fenntartó számvizsgáló bizottsága az MRE gazdálkodásáról szóló törvényben meghatározott módon ellenőrzi.
14. § (1) Református felsőoktatási intézményekben a rektori megbízás mellett az intézményi SzMSz-ben meghatározott magasabb vezetői és vezetői megbízások adhatók. (2) A magasabb vezetői és vezetői megbízatás a hatvanötödik életév betöltéséig szólhat. (3) Ha azt a fenntartó kezdeményezte vagy a Sze nátus kétharmadának igenlő szavazatával támogatta, a vezetői és magasabb vezetői megbízás a hatvanötödik életév betöltése előtt akkor is teljes időtartamra kiadható, ha a vezetői megbízatás SzMSz-ben rögzített hossza a hatvanötödik életév betöltése utánra nyúlik. Az így kiadott vezetői megbízatás nem meghosszabbítható.
VIII. fejezet A szenátus 13. § (1) Református felsőoktatási intézmények vezető testülete a Szenátus. A Szenátus elnöke a rektor. (2) A Szenátus tagjai – a rektor, a rektorhelyettesek, valamint az intézményi SzMSz-ben rögzített egyéb magasabb vezető és vezető tisztség(ek) kivételével – választás útján nyerik el megbízatásukat. (3) A Szenátus összetételével, megválasztásával és működésével kapcsolatos minden további kérdést a felsőoktatási intézmény SzMSz-ében kell meghatározni, a következők figyelembevételével: a) a Szenátus létszáma nem lehet kevesebb kilenc főnél, b) a hallgatói önkormányzat és a doktorandusz önkormányzat legalább egy-egy fő képviselőt jogosult delegálni.
X. fejezet A hallgatók önkormányzati szerveződései Hallgatói Önkormányzat 15. § (1) A Hallgatói Önkormányzat az intézmény önkormányzatának részeként működik. A Hallgatói Önkormányzat – a református kollégiumok történelmi hagyományainak megfelelően – a közösségi szolgálat végzésére és a hallgatói érdekek képviseletére hivatott. (2) A Hallgatói Önkormányzatnak tagja az intézmény minden osztatlan képzésre, alapképzésre, mesterképzésre vagy felsőoktatási/felsőfokú szakképzésre beiratkozott hallgatója, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen oktatási formában végzi. (3) A Hallgatói Önkormányzat elnöksége a Hallgatói Önkormányzatnak a hallgatók által demokratikusan választott, politikai pártoktól, szervezetektől független, szélsőséges eszméktől mentes vezető testülete, amely szervezeti és működési szabályzatának keretei között a testvéri közösség szellemében ellátja az intézmény nem doktorandusz hallgatóinak érdekvédelmét és érdekképviseletét. (4) A Hallgatói Önkormányzat szervezeti felépítését, működési rendjét, ülésezésének, a Hallgatói Önkormányzat elnöksége megválasztásának szabályait a Hallgatói Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. (5) Szervezeti és működési szabályzatát a Hallgatói Önkormányzat az intézményi SzMSz alapján és keretei között maga alkotja meg, és azt az Nftv. rendelkezései nek megfelelően a Szenátus hagyja jóvá. (6) Az Nftv-ben meghatározottakon túl a hallgatói önkormányzat jogait az intézményi SzMSz rögzíti.
I/100
Doktorandusz Önkormányzat 16. § (1) A doktori (PhD) képzésben részt vevő hallgatók (a továbbiakban: doktorandusz) hallgatói érdekeinek képviseletét, valamint intézményi képviseletét az intézmény önkormányzatának részeként működő Doktorandusz Önkormányzat látja el. (2) A Doktorandusz Önkormányzat szervezeti felépítését, működési rendjét, ülésezésének, a Doktorandusz Önkormányzat elnöksége megválasztásának szabályait a Doktorandusz Önkormányzat Alapszabálya tartalmazza.
III. RÉSZ Képzések indítása és működtetése, honosítás XI. fejezet Hitéleti szakok alapítása, indítása Hitéleti szakok 17. § (1) Hitéleti szakok azok a csak egyházi felsőoktatási intézmények által meghirdethető, felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzések, melyek képzési tartalmában a felsőoktatási intézmények hitéleti tartalmakat közvetítenek, az adott képzések oktatóival, hallgatóival, illetve az adott képzésre jelentkezőkkel szemben pedig az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény és az Nftv. kínálta felhatalmazással élve a vallási meggyőződés és az egyháztagság terén a felsőoktatási intézmény szervezeti jellegét alapvetően meghatározó szellemiségből közvetlenül adódó, az adott oktatási tevékenység tartalma vagy természete miatt indokolt, arányos és valós követelményen alapuló kötelezettségeket ír elő. (2) Református felsőoktatási intézményben hitéleti szakra csak keresztyén elkötelezettségű, keresztyén egyháztagot vagy a református hitelveket valló, református egyháztagot lehet felvenni, az adott szak Zsinat által elfogadott református KKK-jában rögzítettek szerint. (3) Egyházi alkalmazott képzés olyan református felsőoktatási intézményben meghirdetett hitéleti szak, amely az MRE keretében református hitéleti tartalom és meggyőződés közvetítésére irányuló (lelkészi, hittan oktatói, vallástanári, kántor stb.) munkakör betöltéséhez szükséges szakképzettséget eredményez, s amely szak vonatkozásában ennek megfelelően a Zsinat az általa elfogadott református KKK-ban református konfirmációt és református egyháztagságot, illetve bizonyos idejű református konfirmációt és református egyháztagságot ír elő.
(4) Egyházi alkalmazott képzésre a fenntartó eseti döntése alapján más keresztyén felekezetben, de különösen is az Európai Protestáns Egyházak Közösségének (GEKE) tagegyházai egyikében egyháztagsággal rendelkező jelentkező is felvehető, amennyiben a jelentkező a) felvételét egyházának vezetője írásbeli ajánlásban támogatja, b) a hitéleti szakos hallgatók kötelességeit vállalja és megtartja, c) felvétele esetén vele szemben a felsőoktatási intézmény a minősítő vizsga érdemi lefolytatását a hallgató egyházi feletteseinek bevonásával biztosítani tudja. (5) Egyházi alkalmazott hitéleti szakok: a) református teológia szak – lelkész szakirány mesterképzési szak (egységes, osztatlan képzés), b) református hittanár–nevelőtanár tanári mesterképzési szak (egységes, osztatlan képzés), c) református vallástanár egyetemi képzés (kifutó képzés), d) református hittanár–nevelő mesterképzési szak (kifutó képzés), e) katekéta–lelkipásztori munkatárs alapképzési szak, f) óvodai hittanoktató alapképzési szak, g) református hittanoktató alapképzési szak, h) református kántor alapképzési szak. (6) Hitéleti (nem egyházi alkalmazott) szakok: a) református teológia egységes, osztatlan mesterképzési szak (lelkész szakirány nélkül), b) pasztorális tanácsadás és szervezetfejlesztés mesterképzési szak, c) diakónia alapképzési szak, d) egyházi közösségszervező alapképzési szak. Szakalapítás és szakindítás 18. § (1) Szakalapítási eljárást egyházi felsőoktatási intézmény önállóan, vagy szakalapításra létrejött konzorcium társult tagjaként, a fenntartó jóváhagyásával kezdeményezhet. (2) Nem hitéleti szakok alapítása és indítása a vonatkozó állami rendelkezések szabályai szerint történik. (3) Hitéleti osztatlan, alap- (BA) és mesterképzés (MA), valamint hitéleti felsőoktatási szakképzés esetében a szak képzési és kimeneti követelményeit (a továbbiakban: KKK), egyházi kezdeményezésre, az arra illetékes állami szerv fogadja el és veszi nyilvántartásba. (4) Az államilag elfogadott és nyilvántartásba vett hitéleti KKK alapján az NFtv. előírásaihoz, valamint a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (továbbiakban: MAB) formai feltételrendszeréhez igazodva a Felsőoktatási Tanácsadó Testület javaslata alapján az illetékes zsinati bizottság kidolgozza az adott kép-
I/101
zés református KKK-ját, amelyben részletezi a képzési program fontosabb formai és tartalmi elemeit, rögzítve különösen is a) a szak KKK szerinti megnevezését, valamint, amennyiben van ilyen, sajátos felekezeti megnevezését, b) a szakon szerezhető végzettségi szintet, c) a felvehető szakirány(ok) KKK szerinti megnevezését, valamint, amennyiben van ilyen, sajátos felekezeti megnevezését, d) a szakképzettség KKK szerinti megnevezését, valamint, amennyiben van ilyen, a szakképzettség oklevélben nevesített, sajátos felekezeti megnevezését, e) a képzési területet, f) a szak hitéleti vagy egyházi alkalmazott jellegét, g) a belépés előtanulmányi és felekezeti kritériumait, h) a képzési időt (félévekben) és a fokozat megszerzéséhez összegyűjtendő minimális kreditek számát, i) a szak, valamint ha van felvehető szakirány, a szakirány(ok) célját, j) az elsajátítandó kompetenciákat, k) a képzés struktúráját, kreditsávokban megadva, az alábbi minimális bontásban: alapozó ismeretek, szakmai törzsanyag, differenciált szakmai ismeretek, szabadon választható tanegységek, kötelezően választható tanegységek (ha van), szakdolgozat, l) a teljesítendő szigorlatok nevesítését, m) a záróvizsga rövid leírását, n) az oklevél minősítésének rendjét, o) a diploma kiadásának feltételéül megszabott nyelvi követelményeket. (5) A hitéleti szakok református KKK-ját a Zsinat fogadja el. (6) Az MRE Zsinata által elfogadott hitéleti KKK alapján osztatlan képzés, alap- és mesterképzés indításához és megszüntetéséhez a fenntartó jóváhagyása szükséges. A részletes oktatási és tanulmányi követelményeknek (tanterv) és a képzés részletes szabályainak kidolgozása, valamint a szakindítási eljárás lefolytatása a felsőoktatási intézmény feladata. (7) A református felsőoktatási intézményeknek törekedniük kell arra, hogy valamennyi szakjuk, de különösen is a hitéleti szakjaik esetében a hallgatók számára az átjárhatóságot az ajánlott mintatantervek, valamint a tanulmányi és vizsgakövetelmények területén a lehető legnagyobb mértékben biztosítsák.
XII. fejezet Doktorképzés, habilitáció Doktorképzés, fokozatszerzési eljárás 19. § (1) Református felsőoktatási intézmény szervezett doktori képzést akkor indíthat, és akkor jogosult a doktori képzés sikeres teljesítésekor vagy egyéni felkészülés alapján doktori fokozat odaítélésére, ha a vonatkozó állami előírásoknak megfelel, továbbá az indítás tényét a fenntartó az illetékes hatóságnak bejelentette. (2) A szervezett doktori képzés oktatási és kutatási kerete az akkreditált doktori iskola és a doktori iskolán belül működő doktori program. (3) Amennyiben bármely doktorjelölt fokozatszerzési eljárása – a doktori értekezés ismételt elutasítása, a javító doktori szigorlat sikertelensége vagy a doktori értekezés ismételt, második nyilvános megvédésének sikertelensége miatt – az adott intézményben véglegesen és sikertelenül lezárult, a doktori tanács elnöke az elutasító határozatról tájékoztatja a magyar protestáns egyetemi rangú felsőoktatási intézményeket. (4) A doktori tanács elnöke az MRE Zsinatának elnökségét és az MRE Doktorok Kollégiumát a vonatkozó határozat keltétől számított egy hónapon belül írásban tájékoztatja a) az új teológiai doktorok avatásáról, b) doktori oklevél honosításáról, c) doktori oklevél és cím megvonásáról. Habilitáció 20. § (1) A felsőoktatási intézmény azon a tudományterületen, tudományágban, illetve művészeti ágban jogosult habilitációs eljárás lefolytatására, amelyben doktori képzést folytat. (2) A sikeres habilitációs eljárásról, valamint a habilitációs oklevél és cím megvonásáról az intézmény habilitációs tanácsának elnöke a vonatkozó határozat keltétől számított egy hónapon belül értesíti az MRE Zsinatának Elnökségét és valamennyi magyar protestáns egyetemet, főiskolát, illetve a visszavonás tényének közzétételét az MRE hivatalos lapjánál kezdeményezi. Doktori szabályzat, habilitációs szabályzat 21. § (1) A doktori képzés, a doktori fokozatszerzési eljárási cselekmények szervezésének, irányításának, a doktori fokozat és a díszdoktori cím odaítélésének szabályairól az intézmény doktori szabályzatot, a habilitációs eljárás lefolytatásáról és a habilitált doktori cím odaítélésének rendjéről habilitációs szabályzatot készít és fogad el. (2) A doktori és a habilitációs szabályzat összevonható, amennyiben a habilitációs tanács feladatait a doktori tanács látja el.
I/102
(3) A doktori és a habilitációs szabályzatot a felsőoktatási intézmény Szenátusa fogadja el, és azt a fenntartó hagyja jóvá. XIII. fejezet A külföldi felsőoktatási intézményben szerzett szakképzettség elismertetése 22. § (1) A külföldi felsőoktatási intézményekben szerzett oklevelek magyarországi elismerése a vonatkozó állami törvények és jogszabályok alapján történik. (2) A felsőfokú oklevelek által tanúsított végzettségi szint és az általuk tanúsított, nem hitéleti képzések szakképzettségének elismerése az Oktatási Hivatal Magyar Ekvivalencia és Információs Központjának (a továbbiakban: MEIK) a feladata. (3) Hitéleti szakképzettség elismeréséért azt követően lehet református felsőoktatási intézményhez fordulni, miután – a jelentkező kérelmére – a MEIK megállapította az oklevél által tanúsított végzettségi szintet. (4) Hitéleti szakképzettség elismerésében annak az egyházkerületnek a felsőoktatási intézménye az illetékes, amelynek területén a kérelmező állandó lakcímmel, illetve, egyházi alkalmazott képzés esetében, amelynek gyülekezetében a kérelmező teljes jogú egyháztagsággal rendelkezik. (5) Az intézmény olyan, külföldi oklevél által tanúsított hitéleti szakképzettséget ismerhet el, amely esetében a megfelelő magyar oklevél kiállítására jogosult. (6) Az elismerés feltétele az, hogy az adott oklevél megszerzésének követelményei megegyezzenek vagy kiegészítő feltételek előírásával megfeleltethetőek legyenek az intézmény valamelyik hitéleti szakán, illetve szakirányán a felsőfokú oklevél megszerzésének KKKban rögzített követelményeivel. (7) Lelkész szakirány esetében az intézmény a kötelező segédlelkészi év („hatodév”) tanulmányi követelményei teljesítésének a legalább 24 hónapnyi időtartamú gyülekezeti lelkészi szolgálat keretében nem formális, informális tanulás során megszerzett tudást és munkatapasztalatot elismerheti. (8) Felsőfokú szakképzettség elismerését írásban a Szenátustól, több karú intézmény esetében az adott hitéleti képzésért felelős kar kari tanácsától (a továbbiakban: döntéshozó testület) kell kérni. A kérelmet a döntéshozó testület a tanulmányi ügyekben illetékes állandó bizottságának (a továbbiakban: tanulmányi bizottság) állásfoglalását kikérve bírálja el. (9) Amennyiben a döntéshozó testület a szakképzettség elismerését kiegészítő feltételek teljesítéséhez (pl. tantárgyi különbözeti vizsgák letételéhez, szigorlatok pótlásához, a segédlelkészi év vagy más összefüggő szakmai gyakorlat előzetes teljesítéséhez) köti, a kiegé-
szítő feltételek teljesítése után hoz döntést a szakképzettség elismeréséről. (10) A felsőfokú szakképzettség elismeréséről az intézmény igazolást állít ki. (11) A református teológus-lelkész szakképzettség elismeréséről kiállított igazolásban rögzíteni kell, hogy a kiadott igazolás az Egységes Lelkészképesítő Bizottság vonatkozó határozata nélkül nem jogosít fel a Magyarországi Református Egyház keretében lelkészi szolgálat teljesítésére.
IV. RÉSZ A református felsőoktatási intézmények alkalmazottai XIV. fejezet Az alkalmazás általános szabályai 23. § (1) A református felsőoktatási intézmények alkalmazottai azok, akik egyházi szolgálati jogviszonyban, munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban látják el az intézményben oktatási, kutatási, igazgatási, szervezési, gazdálkodási, műszaki és üzemeltetési feladatait (továbbiakban: alkalmazottak). (2) Az intézményben az alkalmazás feltétele valamennyi munkakörben, hogy az alkalmazott a) rendelkezzék az előírt iskolai végzettséggel, szakképzettséggel, b) tartsa tiszteletben az intézmény református értékrendjét és szellemiségét, c) büntetlen előéletű és cselekvőképes legyen. (3) A református felsőoktatási intézmények alkalmazottai vonatkozásában a felmondási idő, a végkielégítés, a nyugdíjkorhatár, a nyugdíjkorhatár betöltése utáni továbbfoglalkoztatás, a munkabér, a munkaidő és a pihenőidő, a pótszabadság kérdéséről az intézmények az érvényes állami jogszabályokban és az MRE lelkészek jogállásáról szóló törvényében rögzítettek szerint SzMSz-ükben vagy az intézményi SzMSz mellékletét képező Foglalkoztatási Követelményrendszerben rendelkeznek. (4) A munkáltatói jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat a református felsőoktatási intézmények az Nftv. előírásai és felhatalmazásai alapján SzMSz-ükben rögzítik. (5) Az egyházi szolgálati jogviszonyban alkalmazottak esetében, munkakörtől függetlenül, a szociális és időskori ellátás, betegellátás, segélyek, támogatások, valamint a gyermeknevelési szociális ellátás vonatkozásában az MRE lelkészek jogállásáról szóló törvényét kell alkalmazni.
I/103
(6) Az intézmények minden alkalmazottjának kötelessége, hogy a) a munkaköri leírásában meghatározottak szerint ellássa feladatait, b) megtartsa az intézmény szabályzataiban foglaltakat, c) különösen is az intézményi etikai kódex vonatkozó előírásait, d) tartózkodjon az intézmény és a MRE jó hírnevét sértő magatartástól, nyilatkozatoktól és életviteltől. (7) Valamennyi alkalmazott munkaszerződésében rögzíteni kell, hogy a (6) bekezdés d) pontjában rögzített előírások megszegése azonnali hatályú felmondási, a (6) bekezdés c) pontjában rögzített előírások megszegése felmondási, illetve azonnali hatályú felmondási ok lehet. (8) Az alkalmazás során az esélyegyenlőség biztosításával kapcsolatos előírásokat az intézmények SzMSz-ükben rögzítik, figyelemmel az intézmény felekezeti jellegére és az egyenlő bánásmód és az esély egyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény rendelkezéseire. XV. fejezet Az intézmények oktatói 24. § (1) Református felsőoktatási intézmény oktatója az lehet, aki az alkalmazás jelen egyházi törvény 23. § (2) bekezdésében rögzített általános követelményein túl a) mesterfokozattal (egyetemi vagy MA oklevéllel) rendelkezik, b) az intézmény SzMSz-ében rögzített oktatói, tudományos kutatói és művészi követelményeknek – beosztásához mérten – megfelel. (2) Oktatói munkakörben elsősorban olyan református egyháztagot vagy az Európai Protestáns Egyházak Közösségének (GEKE) tagegyházai egyikében egyháztagsággal rendelkező személyt kell alkalmazni, aki életével és munkájával vállalja az intézmény céljait. Ilyen pályázó hiányában alkalmazható a követelményeknek megfelelő más személy is, amennyiben előzetes nyilatkozatával írásban vállalja, hogy tiszteletben tartja az intézmény szellemiségét és értékrendjét. (3) Hitéleti képzések szakmai törzsanyagáért felelős karok és tanszékek teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatója elsősorban olyan szakirányú oklevéllel rendelkező református egyháztag lehet, aki törekszik az intézmény református szellemiségének erősítésére, a keresztyén életszemlélet és a református tanítás átélésére és megvalósítására, a hallgatókkal való megismertetésére és megszerettetésére egész oktatói tevékenységében, különösen pedig a nevelésben.
(4) Az egyes oktatói munkakörökben történő alkalmazás feltételeiről és időtartamáról, különösen is a kinevezés határozatlan vagy határozott időtartamáról, a pályáztatás szükségességéről és a megbízatás meghosszabbításának rendjéről az intézményi SzMSz-ek rendelkeznek. (5) Az egyetemi tanári kinevezéshez szükséges a habilitáció megléte. Az egyetemi docens, főiskolai tanár és főiskolai docens, valamint egyetemen az adjunktus kinevezéséhez doktori (PhD vagy DLA) fokozat megléte szükséges. (6) Az intézmények SzMSz-ükben határozzák meg az oktatókkal szemben támasztott további alkalmassági, előmeneteli és teljesítménykövetelményeket, valamint azokat a jogkövetkezményeket, amelyeket akkor kell alkalmazni, ha a követelményrendszerben foglaltakat az oktató nem teljesíti. (7) Megbízási jogviszony keretében az oktatásban részt vehetnek az intézmény tudományos kutatói és doktoranduszai, hazai és külföldi vendégoktatók, illetve egyéb olyan oktatók és tanárok, akik az oktatói munka általános követelményeinek és az adott oktatói feladat szakmai követelményeinek megfelelnek. (8) A nem hitéleti karon vagy nem hitéleti képzéssel összefüggésben alkalmazott oktató – függetlenül attól, hogy hány felsőoktatási intézményben lát el oktatói feladatot – írásban nyilatkozik arról, hogy ő az intézmény működési feltételei meglétének mérlegelése során, illetve a felsőoktatási intézmény támogatásának megállapításánál mely felsőoktatási intézményben vehető figyelembe. Amennyiben az oktató az írásban adott nyilatkozata alapján az intézmény működési feltételei meglétének mérlegelése során, illetve a felsőoktatási intézmény támogatásának megállapításánál nem vehető figyelembe, a munkáltató az Nftv-ben foglaltaknak megfelelően az oktatói munkakörben történő foglalkoztatását megszüntetheti. (9) Az intézmények SzMSz-ükben rögzítik, hogy a (8) bekezdésben foglaltakat a hitéleti karo(ko)n vagy hitéleti képzéssel összefüggésben alkalmazott oktatók vonatkozásában alkalmazzák-e.
I/104
V. RÉSZ A református felsőoktatási intézmények hallgatói XVI. fejezet A hallgatók felvétele, átvétele A jelentkezés és a felvételi eljárás általános szabályai 25. § (1) A felvételi eljárások rendjének szabályozására az intézmények, intézményi SzMSz-ük részeként, hallgatói felvételi szabályzatot készítenek, melyet a Szenátus fogad el és a fenntartó hagy jóvá. (2) Nem hitéleti szakok vonatkozásában a felvételi eljárás rendjét a vonatkozó állami rendelkezések alapján kell meghatározni. (3) Hitéleti szakok vonatkozásában a felvételi eljárás rendjét jelen egyházi törvény rendelkezései alapján kell meghatározni. (4) Az MRE Zsinata minden évben közös tájékoztató füzetet ad ki, feltüntetve benne valamennyi református felsőoktatási intézmény képzéseit, különösen is hitéleti szakjait. (5) A felvételi eljáráshoz és a pótfelvételi eljáráshoz kapcsolódóan az intézmény felvételi szabályzata a jelentkezőnek intézményi eljárási díj, külön eljárási díj megfizetését írhatja elő. A hitéleti alapképzési és az osztatlan mesterképzési szakok felvételi eljárásának rendje 26. § (1) A hitéleti alapképzési és osztatlan mesterképzési szakokra jelentkezőknek az alábbi okmányokat kell a kitöltött jelentkezési laphoz csatolni: a) egyháztagságának igazolását, b) saját kézzel írt önéletrajzot (1,5-2 oldal), c) az érettségi bizonyítvány másolatát, d) nem a felvételi eljárás évében érettségizett jelentkezőknek 3 hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt, e) a középiskolai bizonyítvány másolatát, f) amennyiben az intézmény felvételi eljárási díjat számol fel, a felvételi eljárási díj befizetését igazoló csekk másolatát, g) a többletpontok beszámítására való jogosultságot igazoló dokumentumok másolatát, h) a korábban megszerzett diploma másolatát. (2) Az egyházi alkalmazott képzésre jelentkezőknek az (1) bekezdésben rögzítetteken túl az alábbi okmányokat kell a kitöltött jelentkezési laphoz csatolni: a) református konfirmációról szóló igazolást, b) a lakóhely szerint illetékes református lelkész ajánlólevelét, az illetékes lelkész családi érintettsége esetén a lakóhely szerint illetékes esperes ajánlólevelét,
c) református gimnáziumok diákjai esetében – a lelkészi ajánláson túl – a vallástanár ajánló levelét. (3) A teológia szak – lelkész szakirányra jelentkezők esetében a jelentkezési határidőnél legalább két évvel korábbi református konfirmáció és református egyháztagság igazolása, valamint 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány benyújtása is szükséges. Ezen a szakirányon más egyházkerületből érkező jelentkező esetén a jelentkező gyülekezete szerint területileg illetékes egyházkerület püspökének írásbeli hozzájárulását is csatolni kell a jelentkezési laphoz. (4) Más felekezethez tartozó egyháztagot hitéleti egyházi alkalmazott képzésre – jelen egyházi törvény 17. § (4) bekezdésében rögzítettek szerint – a fenntartó eseti hozzájárulásával lehet felvenni. (5) A hitéleti alapképzési és az osztatlan mesterképzési szakok felvételi eljárásának részei: a) Pályaalkalmassági vizsga: célja a jelentkezők általános felkészültségéről, tájékozottságáról, pályaalkalmasságáról, egyházi kötődéséről, a református hitelvek és a választott hivatás iránti elkötelezettségéről, valamint, a szak jellegének függvényében, énektudásáról és/vagy zenei felkészültségéről való meggyőződés. A pályaalkalmassági vizsgára felvételi pont nem adható. b) Felvételi pontok kiszámítása: célja a pályaalkalmassági vizsgán megfelelt jelöltek szakmai felkészültségének minősítése, rangsor felállítása. (6) Hitéleti alapképzésre, osztatlan képzésre csak az a jelentkező vehető fel, akinek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más címen járó többletpontok nélkül számított pontszáma az állami felvételi eljárások vonatkozásában az adott felvételi időszakra meghatározott minimális bekerülési pontszámot eléri. (7) A teológia szak, valamint a teológia szak – lelkész szakirány esetében a diszlexia és a diszgráfia, valamint a súlyos mentális vagy pszichés zavar a pályaalkalmasság vonatkozásában kizáró oknak minősül. (8) A református hittanoktató alapszak és a katekéta–lelkipásztori munkatárs alapszak katekéta szakiránya vonatkozásában az intézmény a hallgatói felvételi szabályzatában rögzítettek szerint a pályaalkalmasság vonatkozásában a tanító és/vagy a tanár szakok pályaalkalmassági kritériumait is köteles érvényesíteni. (9) Az osztatlan hittanár-nevelőtanár szak vonatkozásában az intézmény a hallgatói felvételi szabályzatában rögzítettek szerint a tanár szakok pályaalkalmassági kritériumait is köteles érvényesíteni. (10) A pályaalkalmassági vizsgát minden felvételi eljárás során meg kell ismételni.
I/105
27. § (1) A kétszintű érettségi bevezetése (2004/2005. tanév) előtt érettségizett jelentkezők a teológia szak és a teológia szak – lelkész szakirányra való jelentkezés esetében választhatnak: a) vagy a hozott pontok alapján kérik a felvételi eljárás lefolytatását, b) vagy szóbeli felvételi vizsgát tesznek: ebben az esetben a megszerzett pontok száma a felvételi vizsgán szerzett pontokból és a beszámítható többletpontokból áll elő. (2) A felvétel vizsga tárgyait és pontozását az intézmény hallgatói felvételi szabályzata rögzíti. (3) Teljesítményért a felvételi eljárásra vonatkozó állami jogszabályokban rögzített esetek és pontszámok mellett az alábbi jogcímeken adható többletpont: a) legalább jó eredményű középszintű hittan érettségiért: 40 többletpont, b) kántor alapszak esetében az előzetes zenei tanulmányok alapján az intézmény felvételi szabályzatában rögzített módon adhatóak többletpontok, azzal a megszorítással, hogy az előzetes zenei tanulmányok jogcímen megítélt többletpontok összege nem lehet több 40 pontnál. (4) Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében az előnyben részesítés alapján legfeljebb 40 többletpont szerezhető hitéleti alapképzések és osztatlan képzés esetén, az intézmény felvételi szabályzatában rögzített módon. A hitéleti osztott MA mesterképzési szakok felvételi eljárásának rendje 28. § (1) A hitéleti MA mesterképzési szakokra való jelentkezés feltétele: a) bármely hitéleti osztatlan és MA mesterképzés vagy hitéleti BA alapképzés keretében megszerzett diploma, b) nem hitéleti szakon megszerzett diploma esetében egyházi felsőoktatási intézmény keretében teljesített, teológia minor részismereti képzés, vagy legalább 50 kreditpontot elérő, egyéb hitéleti részismereti képzés elvégzését igazoló dokumentum. (2) A jelentkezőknek az alábbi okmányokat kell a kitöltött jelentkezési laphoz csatolni: a) saját kézzel írt önéletrajzot (1,5-2 oldal), b) nem a felvételi eljárás évében diplomát szerzettek esetében 3 hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt, c) amennyiben az intézmény felvételi eljárási díjat ír elő, a felvételi eljárási díj befizetését igazoló csekk másolatát, d) a többletpontok beszámítására való jogosultságot igazoló dokumentumok másolatát, e) a korábban megszerzett diploma másolatát,
f) nem hitéleti szakon megszerzett diploma esetében a teológiai részismereti képzés teljesítését igazoló dokumentumot, g) egyháztagságának igazolását. (3) Egyházi alkalmazott mesterképzési szak esetében a (2) bekezdésben rögzített dokumentumokon kívül a jelentkezési laphoz csatolni kell: a) református konfirmációról szóló igazolást, b) református egyháztagság igazolását, c) a lakóhely szerint illetékes református lelkész ajánlólevelét, az illetékes lelkész családi érintettsége esetén a lakóhely szerint illetékes esperes ajánlólevelét. (4) Más felekezethez tartozó egyháztagot hitéleti egyházi alkalmazott képzésre – jelen egyházi törvény 17. § (4) bekezdésében rögzítettek szerint – a fenntartó eseti hozzájárulásával lehet felvenni. (5) A felvételi eljárás részei: pályaalkalmassági elbeszélgetés, a felvételi pontok kiszámítása. (6) Egyházi alkalmazott szak pályaalkalmassági elbeszélgetés során a felvételi bizottság szóbeli, egyéni elbeszélgetés keretében felméri a jelentkezők a) református egyházi kötődését, gyülekezeti kapcsolatait, b) egyházismeretét, c) református hitvallásos elkötelezettségét, d) a választott hivatás iránti elkötelezettségét, e) szóbeli kifejezőkészségét, f) pályaalkalmasságát. (7) Nem egyházi alkalmazott hitéleti mesterképzési szak esetében a pályaalkalmassági elbeszélgetés során a felvételi bizottság szóbeli, egyéni elbeszélgetés keretében felméri a jelentkezők a) egyházi kötődését, gyülekezeti kapcsolatait, b) keresztyén hitvallásos elkötelezettségét és életfelfogását, c) szóbeli kifejezőkészségét, d) pályaalkalmasságát. (8) A pályaalkalmassági elbeszélgetést minden felvételi eljárás során meg kell ismételni. (9) Az alkalmasnak minősített jelentkezők felvételi pontozása a felvételi eljárásra vonatkozó állami jogszabályok alapján, az intézmény hallgatói felvételi szabályzatában rögzítettek szerint történik. (10) A hitéleti mesterképzési szakra jelentkezők esetében a teljesítményért járó vagy az előnyben részesítés jogcímén adható többletpontok vonatkozásában a felvételi eljárásra vonatkozó állami jogszabályok az irányadók. (11) Hitéleti mesterképzési szakra csak az a jelentkező vehető fel, a) akinek a pontszáma az adható maximális pontszám 50%-át eléri, és
I/106
b) alapképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett, valamint legalább egy, államilag elismert B2 szintű (korábban: középfokú) komplex (korábban: C típusú) vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkezik, vagy c) mesterképzésben vagy osztatlan képzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet, vagy d) egyetemi vagy főiskolai képzésben diplomát szerzett. A teológia részismereti képzésekre való jelentkezés rendje 29. § (1) A teológia részismereti képzésekre (a továbbiakban: részismereti képzés) való jelentkezés előfeltétele bármilyen felsőfokú, de legalább BA szintű végzettség. (2) A jelentkezőnek az alábbi okmányokat kell a kitöltött jelentkezési laphoz csatolnia: a) korábban megszerzett felsőfokú végzettséget igazoló oklevél másolata, b) saját kézzel írt önéletrajz (1,5–2 oldal), amely kitér a képzésre való jelentkezés motivációjának ismertetésére is. (3) A részismereti képzésre való felvételről a benyújtott dokumentumok alapján, felvételi eljárás lefolytatása nélkül a rektor, több karú intézmény esetében a Hittudományi Kar dékánja határoz. Pótfelvételi eljárás 30. § (1) Hitéleti szakok pótfelvételi eljárását a rektor engedélyezi. (2) Pótjelentkezést hitéleti szakra az a személy nyújthat be, aki az általános felvételi eljárásban az adott szakra az adott felsőoktatási intézménybe nem nyújtotta be jelentkezését. (3) A jelentkezésre és a jelentkezés elbírálására jelen egyházi törvény felvételi eljárásra vonatkozó rendelkezései az irányadók. Hallgatók átvétele 31. § (1) Másik felsőoktatási intézményből (a továbbiakban: elbocsátó intézmény) református felsőoktatási intézménybe (a továbbiakban: átvevő intézmény) az a hallgató vehető át a megfelelő szakra, illetve szakirányra, a) aki az elbocsátó intézményben egy, hitéleti szakok esetében két félévet sikeresen lezárt, b) akinek hallgatói jogviszonya az elbocsátó intézményben fegyelmi eltiltás miatt nem szünetel, elbocsátás vagy fegyelmi úton, illetve minősítő vizsga útján való kizárás miatt nem szűnt meg, illetőleg a kötelező elbocsátás, kizárás vagy fegyelmi eltiltás feltételei nem állnak fenn,
c) megfelel az átvevő intézmény intézményi felvételi szabályzatában az adott szakra való jelentkezés feltételeinek. (2) Az átvételi kérelemről az átvevő intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában rögzítettek szerint határoz. (3) Az átvett hallgató a tanulmányi és vizsgaszabályzatában rögzítettek szerint kérvényezheti, hogy az elbocsátó intézményeiben teljesített tantárgyait és azok kredit-értékét beszámíttathassa. (4) Az átvett hallgató az adott képzés kreditértékének legalább harmadát az átvevő intézményben köteles teljesíteni. (5) A református felsőoktatási intézmények tanulmányi és vizsgaszabályzataikban a hallgatók átvételét további követelményekhez köthetik, valamint az elbocsátó intézményben teljesített tantárgyak beszámításával kapcsolatban további megszorításokat rögzíthetnek. (6) A református teológia szak – lelkész szakirány vonatkozásában az intézmények közötti átjelentkezés kérdéséről – a (7) bekezdésben rögzítettek kivételével – a rektor, több karú intézmény esetében a Hittudományi Kar dékánja jelen paragrafus figyelembe vételével dönt, egyéni mérlegelés alapján. (7) A „nem megfelelt” minősítés miatt egyházi alkalmazott képzésből kizárt hallgató átvétele előtt a rektor, több karú intézmény esetében a Hittudományi Kar dékánja kikéri az elbocsátó intézmény vezetőjétől a hallgató minősítésének indoklását, és kijelöl egy ad hoc bizottságot, amely az átjelentkezőt személyesen meghallgatja. Az átvételről az ad hoc bizottság dönt. Az átvett hallgatót az átvevő intézményben lefolytatott minősítő vizsgái vonatkozásában egy „feltételesen megfelelt” minősítéssel rendelkező hallgatóként kell kezelni. (8) Az a hallgató, aki hitelvi kérdések miatt került összeütközésbe valamely református felsőoktatási intézmény református keresztyén értékeivel, és ezért őt az egyházi alkalmazott képzésekből kizárták, más református felsőoktatási intézmény egyházi alkalmazott képzésére nem vehető át. (9) Az a hallgató, aki hitelvi kérdések miatt került összeütközésbe valamely református felsőoktatási intézmény keresztyén értékrendjével, és ezért őt a hitéleti szakokról kizárták, más református felsőoktatási intézmény hitéleti szakjaira nem vehető át.
I/107
XVII. fejezet A hallgatók jogai és kötelességei 32. § (1) A hallgató joga – az Nftv-ben foglaltakon túl – hogy színvonalas oktatást kapjon, a krisztusi szeretet jegyében egyéni gondoskodásban részesüljön, és részt vegyen az intézmény gyülekezeti és egyéb közösségi életében. (2) A református felsőoktatási intézménybe felvett hallgatónak – az Nftv-ben foglaltakon túl – kötelessége, hogy a) törekedjen a keresztyén értékek és hagyományok megismerésére, b) tiszteletben tartsa az alkalmazottak és hallgatótársai emberi méltóságát, személyes vallási meggyőződését, felekezeti és vallási hovatartozását, c) tiszteletben tartsa a református erkölcsi és szellemi értékeket, az intézmény hitéleti jellegű rendezvényeit és hagyományait, d) tartózkodjon az MRE hitelveibe ütköző vagy jó hírnevét sértő megnyilvánulásoktól, e) a hallgatói fogadalom szellemében éljen. (3) A hitéleti képzésben részt vevő hallgatónak – a (2) bekezdésben rögzítetteken túl – kötelessége, hogy a) valamely keresztyén egyház tagja legyen, b) nyitott legyen az ökumenikus párbeszédre, c) a keresztyén életfolytatásban önmagát gyakorolja. (4) Az egyházi alkalmazott képzésben részt vevő hallgatónak – a (2)–(3) bekezdésekben rögzítetteken túl – kötelessége, hogy a) a református egyház tagja legyen és vallja az MRE hitelveit, b) választott egyházi hivatására való felkészülése érdekében a keresztyén életfolytatásban önmagát gyakorolja, c) példaadással vegyen részt az intézmény hitéleti alkalmain, d) szolgálatkészen vállaljon az intézmény hitéleti és ifjúsági gyülekezeti alkalmain felkérés szerinti közreműködést. XVIII. fejezet Hallgatói juttatások és térítések 33. § (1) A református felsőoktatási intézmények a felvett és beiratkozott hallgatókat az e célra kapott állami intézményi hallgatói előirányzatból, valamint központi költségvetésen kívüli források (saját bevételek) felhasználásával anyagi és egyéb juttatásban részesíthetik, s ennek elveit, módját, továbbá a hallgatók által fizetendő díjakat és térítéseket – a vonatkozó jogszabályok keretei között – hallgatói térítési és juttatási szabályzatban határozzák meg. A hallgatói
térítési és juttatási szabályzat az intézményi SzMSz részét képezi. (2) A költségtérítés, önköltség összegét a rektor javaslatára a Szenátus határozza meg. (3) Az intézmények hallgatói térítési és juttatási szabályzatukban rögzítik, hogy mindazokért a szolgáltatásokért, amelyeket a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés keretében térítésmentesen vehetők igénybe, a hitéleti szakos hallgatóknak mely szolgáltatásokért és mennyi önköltségi díjat számít fel. XIX. fejezet Esélyegyenlőség, jogorvoslat 34. § (1) A fogyatékossággal élő hallgató részére biztosítani kell a fogyatékosságához igazodó felkészítést és vizsgáztatást, továbbá segítséget kell nyújtani számára ahhoz, hogy teljesíteni tudja a hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettségeit. (2) Az esélyegyenlőség biztosításával kapcsolatos előírásokat az intézmények tanulmányi és vizsgaszabályzatukban rögzítik, figyelemmel az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény rendelkezéseire is. (3) A jogorvoslati és feljebbviteli ügyekben eljáró testület összetételével, működésének rendjével és a jogorvoslati kérelem elbírálásával kapcsolatos rendelkezéseket az intézmények SzMSz-ükben rögzítik. XX. fejezet Minősítési eljárás 35. § (1) Az MRE a református felsőoktatási intézményekben egyházi alkalmazott képzésben részt vevő valamennyi hallgatótól elvárja, hogy egyéni életvitelével, kegyességének látható és mérhető jeleivel, szóbeli és más megnyilvánulásaival úgy a református felsőoktatási intézményen belül, mint azon kívül bizonyságát adja annak, hogy a) hitbeli felfogása és magatartása a Szentírás, valamint református hitvallások tanítását követi, b) az MRE Zsinatának tanbeli és etikai állásfoglalá sait magára nézve kötelezőnek fogadja el, c) alkalmas a tanulmányi idő alatt rá váró, megcélzott szakképzettségének megfelelő közegyházi jellegű feladatok ellátására, d) a jövőben alkalmas lelki vezetője és munkatársa lehet a rábízott gyülekezeteknek, illetve a hittanoktatásban részt vevő gyermekeknek és fiataloknak. (2) Az egyházi alkalmazott képzésben részt vevő hallgatók ezért minden tanévben minősítési eljáráson (habitusvizsgálaton) esnek át.
I/108
(3) A minősítési eljárást minősítő bizottság folytatja le. A bizottság tagjait és annak elnökét kar nélküli intézmények esetében a rektor, több karú intézmény esetében az egyházi alkalmazott képzésben illetékes karok és tanszékek oktatói állományából a Hittudományi Kar dékánja kéri fel. A bizottságban az egyházi alkalmazott képzésben részt vevő hallgatók képviseletét biztosítani kell. A minősítő bizottság összetételére vonatkozó további rendelkezéseket az intézmények SzMSz-ükben rögzítik. (4) A minősítési eljárás a) „egyházi alkalmazott képzésben való részvételre alkalmas”, vagy b) „egyházi alkalmazott képzésben való részvételre feltételesen alkalmas”, vagy c) „egyházi alkalmazott képzésben való részvételre nem alkalmas” minősítéssel zárul. (5) A minősítési eljárás során „egyházi alkalmazott képzésben való részvételre feltételesen alkalmas” minősítést nyert hallgató egyházi alkalmazott szakon folytathatja tovább tanulmányait, ám amennyiben őt a minősítő bizottság bármely következő minősítése során a (4) bekezdés b) vagy c) minősítésével illeti, úgy a hallgató egyházi alkalmazott szakon nem folytathatja tovább a tanulmányait. (6) A minősítési eljárás során „egyházi alkalmazott képzésben való részvételre nem alkalmas” minősítést nyert hallgató az adott intézményben egyházi alkalmazott szakon nem folytathatja tovább tanulmányait, és ilyen szakra a későbbiekben sem vehető át, nem vehető vissza. (7) A „nem alkalmas” minősítést kapott hallgató tanulmányait – jelen egyházi törvény, valamint az intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatának szakváltásra, illetve felvételi eljárásra vonatkozó előírásai szerint – református felsőoktatási intézményben nem hitéleti, illetve nem egyházi alkalmazott hitéleti szakon tovább folytathatja. (8) A minősítési eljárás egyéb részleteit, ideértve az eljárás menetét, a védekezéshez való jog érvényesítésének módját, valamint a fellebbezés szabályait az intézmények SzMSz-ükben rögzítik. (9) Hallgató átjelentkezése, átvételre vonatkozó kérelme esetén a fogadó intézmény köteles az elbocsátó intézménytől a hallgató minősítési eljárásainak eredményéről írásban tájékoztatást kérni, az elbocsátó intézmény pedig köteles e tájékoztatást írásban megadni.
XXI. fejezet A hallgatók fegyelmi felelőssége 36. § (1) Ha a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeit vétkesen megszegi, vagy az intézményi etikai kódexben rögzített normák ellen az etikai bizottság jogerős határozata szerint súlyosan vétett, fegyelmi vétséget követ el, ami miatt fegyelmi büntetésben részesíthető. E kötelezettség körébe tartozik a hallgató fogadalmában, jelen egyházi törvényben, különösen is annak 32. § (2) d), (3) c), (4) a)-b) pontjai ban, valamint az intézmény szabályzataiban rögzített kötelességének vétkes megszegése. (2) Fegyelmi vétségnek minősül a hallgató olyan, az intézményen kívüli magatartása is, amely a hallgató jogállásával összeegyeztethetetlen, az intézmény jó hírnevét vagy szellemiségét súlyosan sérti vagy veszélyezteti. (3) A fegyelmi eljárás részletes szabályait, ideértve a mentesülés eseteit és a mentesítési eljárást, az intézményi fegyelmi bizottság megalakítását, a tárgyalás és a bizonyítás szabályait, a védelem biztosításának, továbbá a fegyelmi tárgyalás nyilvánosságának kérdéseit, a fegyelmi büntetés fokozatait, továbbá a fellebbezési eljárás szabályait az Nftv. vonatkozó rendelkezései alapján az intézmények hallgatói fegyelmi szabályzata állapítja meg. A hallgatói fegyelmi szabályzat az intézményi SzMSz részét képezi. (4) Nem tekinthető fegyelmi vétségnek az olyan kötelességszegés, amelyhez az intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzata fűz hátrányos következményeket. (5) Nem tekinthető fegyelmi vétségnek, ha valamely egyházi alkalmazott képzésben részt vevő hallgató hitelvi kérdések miatt kerül ellentétbe a felsőoktatási intézmény református hitelveivel, s ezzel lehetetlenné teszi az adott szakon vagy szakirányon hallgatói jogviszonya fenntartását. Ilyen esetekben a hallgatót kar nélküli intézmények esetében a Szenátus, több karú intézmény esetében a Hittudományi Kar kari tanácsa előtt történő meghallgatás után, rendkívüli minősítési eljárás keretében, Szenátusi vagy kari tanácsi határozattal, fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül, azonnali hatállyal valamennyi egyházi alkalmazott szakról ki kell zárni. Az egyházi alkalmazott szakokról így kizárt hallgató más magyarországi református felsőoktatási intézmény egyházi alkalmazott szakjaira nem vehető át. Arról, hogy az egyházi alkalmazott képzésből kizárt hallgató tanulmányait az adott intézmény valamely más, nem egyházi alkalmazott szakán folytathatja-e, a kizárást kimondó testület határoz.
I/109
(6) Nem tekinthető fegyelmi vétségnek, ha valamely hitéleti képzésben részt vevő hallgató hitelvi kérdések miatt kerül ellentétbe a felsőoktatási intézmény keresztyén alapelveivel, s ezzel lehetetlenné teszi hitéleti szakon a hallgatói jogviszonyát. Ilyen esetekben a hallgatót az (5) bekezdésekben foglaltak szerint, fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül, valamennyi hitéleti szakról ki kell zárni. A hitéleti szakokról így kizárt hallgató más magyarországi református felsőoktatási intézmény hitéleti szakjaira nem vehető át. Arról, hogy a hitéleti szakokról kizárt hallgató tanulmányait az adott intézmény valamely nem hitéleti szakán folytathatja-e, a kizárást kimondó testület határoz. (7) Az egyházi alkalmazott vagy hitéleti képzésből való kizárást kimondó határozatot a kizárást kimondó testület elnöke megküldi a magyar református felsőoktatási intézmények vezetőinek.
XXIII. fejezet Záró rendelkezések 38. § (1) Jelen egyházi törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 2009. február 25én megnyílt XIII. Zsinatának 14. ülésszakán született ZS. -367/2014.04.24. számú zsinati határozat. (2) Hatályba lép 2014. augusztus 1-jén, hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Magyarországi Református Egyház felsőoktatási intézményeiről szóló 2007. évi III. törvény.
Melléklet A Magyarországi Református Egyház felsőoktatási intézményei Egyetemek – Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Debrecen, – Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest.
VI. RÉSz Vegyes és záró rendelkezések XXII. fejezet Vegyes rendelkezések 37.§ (1) A református felsőoktatási intézményekben valamennyi képzés tekintetében minőségbiztosítási rendszert kell működtetni. (2) A református felsőoktatási intézményekben pártpolitikai tevékenység nem folytatható.
Főiskolák – Pápai Református Teológiai Akadémia, Pápa, – Sárospataki Református Teológiai Akadémia, Sárospatak.
I/110
2000. évi II. törvény A Magyarországi Református Egyház szeretetszolgálatáról
Preambulum A szeretetszolgálat az anyaszentegyháznak, a hitre jutott emberek önkéntes közösségének hálaáldozata (Róm 12,1; 1Pt 5,2–3). Olyan segítő szolgálat, amelynek alanya Jézus Krisztus és az ő egyháza, tárgya pedig a szenvedő embertárs (Lk 10,25–37; 16,19–31; Mt 25,31–46). Kálvin János Isten igéjéből vette azt a tanítást, amely szerint az igaz egyháznak négy ismertetőjegye van: az ige tiszta hirdetése, a sákramentumok helyes kiszolgálása, a szeretetszolgálat és az egyházfegyelem gyakorlása. Az egyháznak tehát négy állandó tisztségviselője van: lelkész, tanító, diakónus és presbiter. A II. Helvét Hitvallás is a szeretetszolgálatot az anyaszentegyház alapvető tevékenységének ismeri el. A szeretetszolgálat Isten igéjének útmutatása alapján a mindenkor érvényes jogi keretek között végzi munkáját. A törvény szabályozza a Magyarországi Református Egyház szeretetszolgálati tevékenységét – a szeretetszolgálat feladatait, területeit és irányítási rendszerét; a szeretetszolgálati munkások képzését és szolgálatba állítását; országos szeretetszolgálati központ létrehozását; a szeretetszolgálat pénzügyi forrásait, egyházi és állami támogatását; a szeretetszolgálat felekezetközi és nemzetközi kapcsolatrendszerét –, ezek működési rendjét és gazdálkodását. Ezen bibliai és reformátori tanítások figyelembevételével alkotja meg a Magyarországi Református Egyház Zsinata Szeretetszolgálati törvényét az alábbiak szerint:
első R ÉSZ A Magyarországi Református Egyház szeretetszolgálatának kiemelt feladatai: 1. § (1) Betegek ápolása és gondozása. (2) Fogyatékosok ápolása és gondozása. (3) Magányosok, egyedül élők segítése. (4) Hátrányos szociális helyzetben levők segítése. (5) Társadalmi hátrányt szenvedők segítése.
A szeretetszolgálat területei 2. § (1) A szeretetszolgálati feladatokat az egyházközségekben, egyházmegyékben, egyházkerületekben, az országos egyház keretében és mindezek tulajdonában, fenntartásában, kezelésében levő intézményekben végzi. (2) A szeretetszolgálati feladatok megvalósítására és támogatására alapítványok és közhasznú szervezetek is létrehozhatók. Szeretetszolgálat az egyházközségekben 3. § (1) A Magyarországi Református Egyház hitvallása szerint az egyház a gyülekezetekben él, ezért a szeretetszolgálat legfontosabb területe a gyülekezet. Minden gyülekezet feladata, hogy a maga környezetében a Krisztus testéhez tartozók között senki se szenvedjen szükséget (ApCsel 4,34). Ennek a feladatnak munkásai a gyülekezet megbízott vagy alkalmazott diakónusa vagy diakóniai munkásai, a gyülekezet tagjai, presbitériuma és vezetői. (2) A presbitérium a szeretetszolgálat ellátására gondnokot és bizottságot választhat az egyháztagok közül. (3) Azokban a gyülekezetekben, ahol szeretetszolgálati otthon működik vagy intézmény alapítására kerül sor, teljes munkaidőben foglalkoztatott diakónust kell szolgálatba állítani. Indokolt, hogy az egyházközség teljes vagy rész-munkaidőben vagy több egyházközség közös alkalmazásban diakónusokat munkaviszony keretében foglalkoztasson, akik a gyülekezetekben házigondozási feladatokat is elláthatnak. (4) A szeretetszolgálati otthon vagy intézmény megalapításához a presbitérium határozata és az egyházmegyei közgyűlés jóváhagyása szükséges. Az ilyen otthon vagy intézmény az egyházközségen belül lehet önálló jogi személy is. Vezetőjét a presbitérium választja, és vele kapcsolatban a munkáltatói jogkört a presbitérium elnöksége gyakorolja. Az otthon szervezeti és működési szabályzata szerint önálló költségvetéssel működik, amelyet a presbitérium hagy jóvá. (5) Szeretetszolgálati otthon vagy intézmény belső elszámolási egységként és nem önálló jogi személyként is működtethető.
I/111
Szeretetszolgálat az egyházmegyékben 4. § (1) Az egyházmegyei közgyűlés diakóniai bizottságot választ a területén élő gyülekezetek szeretetszolgálati munkájának támogatására, koordinálására és ellenőrzésére. (2) Az egyházmegye közgyűlési határozattal önállóan is létrehozhat egyházmegyei szeretetszolgálati intézményt, amelynek működéséről az egyházmegye saját költségvetésében gondoskodik. Az alapításhoz az egyházkerületi közgyűlés jóváhagyása szükséges. Az ilyen egyházmegyei intézmény lehet önálló jogi személy vagy belső elszámolású egység. Vezetőjét az egyházmegyei közgyűlés választja, és a munkáltatói jogkört az egyházmegye elnöksége gyakorolja. Az intézmény szervezeti és működési szabályzat szerint önálló költségvetéssel működik, amelyet az egyházmegyei közgyűlés hagy jóvá. Szeretetszolgálat az egyházkerületekben 5. § (1) Az egyházkerületi közgyűlés diakóniai bizottságot választ a területén működő gyülekezeti és egyházmegyei szeretetszolgálati intézmények működésének elvi irányítására és ellenőrzésére. (2) Az egyházkerület közgyűlési határozattal önállóan is létrehozhat szeretetszolgálati intézményt, amelynek működéséről az egyházkerületi költségvetésben gondoskodik. Az ilyen intézmények alapításához a Zsinat jóváhagyása szükséges. Az ilyen egyházkerületi intézmény lehet önálló jogi személy vagy belső elszámolású egység. Vezetőjét az egyházkerületi közgyűlés választja, és a munkáltatói jogkört az egyházkerület elnöksége gyakorolja. Az intézmény szervezeti és működési szabályzat szerint önálló költségvetéssel működik, amelyet az egyházkerületi közgyűlés hagy jóvá. Szeretetszolgálat az országos egyház keretében 6. § (1) A Zsinat az országos egyház szeretetszolgálati feladatainak ellátásaira diakóniai bizottságot választ, amely elvi irányítást és ellenőrzést gyakorol a szeretetszolgálati munka egészére vonatkozóan. (2) A Zsinat határozattal országos szeretetszolgálati intézményeket alapíthat, amelyeket saját költségvetése keretében működtet. Az ilyen zsinati intézmény lehet önálló jogi személy vagy belső elszámolású egység. Vezetőjét a Zsinat Elnöksége nevezi ki, és felette a munkáltatói jogkört is gyakorolja. Az intézmény szervezeti és működési szabályzat szerint működik – önálló költségvetéssel, amelyet a Zsinati Tanács hagy jóvá. 7. § (1) A zsinati intézmények szervezeti, személyi és gazdasági feladatainak koordinálására és érdekképviseletére a Zsinati Iroda Szeretetszolgálati Osztálya illetékes, amely a gyakorlati feladatok operatív irányítását és felügyeletét végzi. Az egyházközségi, egyházmegyei, egyházkerületi intézmények számára ez elvi jellegű.
(2) Az Országos Szeretetszolgálati Központ szakmai információkat szolgáltat, továbbképzéseket és konferenciákat szervez, koncepciókat és fejlesztési javaslatokat dolgoz ki. (3) A Magyarországi Református Egyház Doktorok Kollégiumának diakóniai szekciója a szeretetszolgálat tudományos és elméleti kérdéseit dolgozza fel és publikálja.
M ásodik R ÉSZ A szeretetszolgálat munkásainak képzése és szolgálatba állítása 8. § (1) A Magyarországi Református Egyházban a szeretetszolgálati feladatokat elhívott és odaszánt egyháztagok látják el. Diakónus az az egyháztag, aki belső elhívás alapján és megfelelő képzettség megszerzésével, az egyház törvényes felhatalmazása (felszentelés) alapján rész- vagy teljes munkaidőben végzi a szeretetszolgálati munkát. (2) A Magyarországi Református Egyház középfokú és felsőfokú diakónusképzést szervez. Az oklevél megszerzését diakónusi fogadalomtétel, majd az egyházi intézményekben vagy a diakóniai szolgálatra alkalmazó gyülekezetekben végzett hároméves gyakorlati munka követi. Ezek után kérheti a jelölt diakónussá történő felszentelését. Ezt a kérelmet a felügyelő gyülekezet vagy intézet vezetője vagy a felszentelt diakónustársak ajánlása alapján, szolgálati úton kell az illetékes egyházkerületi közgyűlés elé terjeszteni. A közgyűlés dönt a felszentelésre bocsátásról. A felszentelt diakónust szolgálati helyén ünnepi istentisztelet keretében iktatják be. (3) A fogadalmat tett és felszentelt diakónus hitbeli és erkölcsi magatartását illetően az egyházi törvények, munkajogi szempontból a Munka Törvénykönyve hatálya alatt áll. 9. § (1) Diakóniai munkát végző, fel nem szenteltekkel szemben a hitbeli és erkölcsi követelmények munkaszerződésben érvényesítendők. (2) A diakónusképzés, alkalmazás és foglalkoztatás további kérdéseit szabályrendeletben kell rendezni. (3) A diakóniai munkások szakmai, érdekvédelmi szervezetet hozhatnak létre.
H armadik R ÉSZ Országos szeretetszolgálati központ 10. § (1) A Zsinat a szeretetszolgálat elvi és gyakorlati kérdéseivel kapcsolatos teendők szervezésére és vezetésére, valamint a szolgálatban állók közösségé
I/112
formálásának és nyugállományban levő diakónusok elhelyezésének és közösségé formálásának biztosítására Református Szeretetszolgálati Központot létesít. (2) A Szeretetszolgálati Központ a szeretetszolgálat aktuális kérdéseit felméri, értékeli, és javaslatokat készít a Zsinat Diakóniai Bizottsága számára. (3) A szeretetszolgálati intézményekben dolgozó diakónusok és alkalmazottak számára szakmai továbbképző tanfolyamokat és hiterősítő konferenciákat szervez. (4) A Központ felügyeletét a Zsinat Diakóniai Bizottsága látja el.
Negyedik R ÉSZ A szeretetszolgálati munka pénzügyi forrásai 11. § (1) a Magyarországi Református Egyház gyülekezeteinek és egyháztagjainak természetbeni és pénzbeli adományai; (2) külföldi testvéregyházak gyülekezeteinek és gyülekezeti tagjainak természetbeni és pénzbeli adományai; (3) az állami költségvetési törvényben az adott esztendőre előirányzott normatív támogatások; (4) a szociális intézményekben ellátott gondozottak személyi térítési díja a hatályos jogszabályok által meghatározott módon;
(5) az egyházi költségvetésben biztosított hozzájárulás; (6) egyéb adományok, támogatások és juttatások.
ÖTÖDIK R ÉSZ A szeretetszolgálat kapcsolatai 12. § (1) A Magyarországi Református Egyház Szeretetszolgálata rendszeres kapcsolatot tart fenn a többi keresztyén egyház hasonló szervezeteivel és velük együttműködésre törekszik. (2) A Magyarországi Református Egyház szeretetintézményei kétoldalú partnerkapcsolatot tarthatnak fenn hazai és külföldi testvéregyházak gyülekezeteivel és intézményeivel, valamint hasonló tevékenységet folytató civil szervezetekkel.
H ATODIK R ÉSZ Hatályba léptető rendelkezés 13. § E törvény 2001. január 1-jével lép hatályba. Megállapította a Magyarországi Református Egyház 1997. február 27-én megnyílt XI. Zsinatának 10. ülésszaka. Kelt Budapesten, 2000. november 29-én.
I/113
2002. évi II. törvény – Magyarországi Református Egyház lelkészeinek ellátásáról és Nyugdíjintézetéről a 2005. évi IV., 2007. évi IV., 2008. évi I; 2008. évi II; 2012. évi I., 2012. évi II., 2013. évi II., 2014. évi I. ÉS A 2014. évi II. törvény módosításaival, valamint függelékkel kiegészített egységes szerkezetben Preambulum
ELSŐ R ÉSZ
Az egyház Ura úgy rendelte Igéjében, hogy „akik az evangéliumot hirdetik, az evangéliumból éljenek”(1Kor 9,14). E többszörösen ismételt parancs az egyház kötelességévé teszi az egyházi szolgák tisztes megélhetésének biztosítását. Ez a kötelesség magában foglalja az idős korú, a munkájukban megfáradt egyházi szolgákról való gondoskodást is. Ugyanennek a gondosságnak kell körülvennie hátramaradó hozzátartozóikat: özvegyeiket, árváikat is, hogy ebben is gyakoroltassék a tiszta és szeplő nélkül való istentisztelet (Jak 1,27).
Alapfogalmak
Alapelvek, általános szabályok 1. § A Magyarországi Református Egyház Lelkészeinek Nyugdíjintézete (a továbbiakban: Nyugdíjintézet), amely felosztó-kirovó rendszerben működik, a Magyarországi Református Egyházon belül működő, önálló intézmény (jogi személy). 2. § A Nyugdíjintézet önálló működését a jelen törvény szabályozza. 3. § A Nyugdíjintézet a jogosultakkal szemben fennálló nyugdíjintézeti kötelezettségeit általában csak saját tiszta jövedelmének erejéig teljesíti. Ha a kötelezettségek ennek mértékét meghaladnák, a Magyarországi Református Egyház garantálja a kötelezettségek teljesítését. A Magyarországi Református Egyház az éves költségvetés összeállítása során határozza meg a Nyugdíjintézet támogatásának mértékét. 4. § A Nyugdíjintézet alapjához és fenntartásához az állásfenntartók és a Nyugdíjintézet tagjai az e törvényben meghatározottak szerint kötelesek hozzájárulni. 5. § A kötelező társadalombiztosítási rendszer működtetése és fejlesztése – a vonatkozó világi törvények alapján – az állam feladata. E mellett a Magyarországi Református Egyház Lelkészi Nyugdíjintézete lelkész tagjainak és hozzátartozóiknak ezen jogszabályban meghatározott kiegészítő ellátásokat biztosít.
6. § (1) E törvény alkalmazásában 1. saját jogú ellátás-kiegészítés és a hozzátartozói ellátás-kiegészítés: a Nyugdíjintézet tagjainak olyan keresettől, javadalomtól függő rendszeres pénzellátása, amely meghatározott egyházi szolgálati idő megszerzése esetén a biztosítottnak (volt biztosítottnak), illetve hozzátartozójának a világi jogszabályokban meghatározott ellátás kiegészítéseként, az egyházi jogszabályok által meghatározott módon és mértékben a Lelkészi Nyugdíjintézettől kerül folyósításra; 2. öregségi nyugdíj-kiegészítés: egyházi jogszabályban meghatározott életkor elérése és meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén a Nyugdíjintézet által folyósított kiegészítő-ellátás; 3. rokkantsági nyugdíj-kiegészítés: megrokkanás mellett, meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén a Nyugdíjintézet által a világi jogszabály alapján megállapított ellátás kiegészítésére folyósított ellátás; 4. baleseti rokkantsági nyugdíj-kiegészítés: megrokkanás esetén a Nyugdíjintézet által folyósított kiegészítő-ellátás; 5. hozzátartozói nyugdíj-kiegészítés: özvegyi nyugdíj, az árvaellátás és a szülői nyugdíj; 6. özvegyi nyugdíj-kiegészítés: az elhunyt nyugdíjas, illetve nyugdíjban nem részesülő, de nyugdíjjogosultságot szerzett elhunyt személy házastársának, meghatározott feltételek mellett élettársának, valamint elvált házastársának járó, a Nyugdíjintézet által folyósított kiegészítő-ellátás; 7. árvaellátás: az elhunyt nyugdíjas, illetve nyugdíjban nem részesülő, de nyugdíjjogosultságot szerzett elhunyt személy gyermekének, örökbe fogadott gyermekének, meghatározott feltételek esetén nevelt gyermekének járó, a Nyugdíjintézet által folyósított kiegészítő-ellátás;
I/114
8. szülői nyugdíj: az elhunyt tag (nyugdíjas) szülőjének, nagyszülőjének, meghatározott feltételek fennállása esetén nevelőszülőjének járó, a Nyugdíjintézet által folyósított kiegészítő-ellátás; 9. szolgálati idő: az az időszak, amely alatt a nyugdíjintézeti tag, valamint állásfenntartója a Nyugdíjintézetnek járulékot fizetett. A járulékfizetési kötelezettség nélkül szolgálati időnek minősülő időszakokat e törvény külön határozza meg. 10. nyugdíj alapjául szolgáló jövedelem: a nyugdíjintézeti tag járulékfizetési kötelezettségének alapját képező keresetnek, javadalomnak az e törvény rendelkezései szerint számított mértéke. 11. lelkészi képesítésű személy: aki a hittudományi egyetem lelkész-szakon szerzett diplomájára épülő lelkészképesítő vizsgát letette. 12. lelkészi jellegű személy: az a lelkészi képesítésű személy, aki egyházi szolgálati viszonyban lelkészi jellegű szolgálatot lát el. 1 13. –2 14. öregségi résznyugdíj: Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki az öregségi teljes nyugdíj-kiegészítéshez szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, de legalább 10 év szolgálati ideje van és a szolgálati ideje alatt nyugdíjintézeti tagsági járulékot fizetett. 15. rokkantsági résznyugdíj: rokkantsági résznyugdíjra jogosult az, aki a rokkantsági teljes nyugdíj-kiegészítéshez szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, de legalább 5 év szolgálati ideje van. 16. kivételes ellátás: különleges méltánylást érdemlő kivételes esetekben a Zsinati Tanács nyugdíjintézeti tagok, volt nyugdíjintézeti tagok, illetve azok özvegyei, árvái, vagy más eltartottai részére a törvényes feltételek valamelyikének hiánya esetén is állapíthat meg ellátást. 17. – 2 18. gyermekágyi és gyermekgondozási szociális segély: A lelkésznők áldott állapota esetén gyermekük várható születését megelőzően legfeljebb fél évvel, illetve legfeljebb a gyermek 3 éves koráig folyósított ellátás. A szociális segélyezés ideje a szolgálati időbe beszámít. 19. társadalombiztosítás: a magyar köztársaság állampolgárait, illetve – a világi jogszabályban foglalt követelmények teljesítése esetén – a magyar Köztársaság területén tartózkodó más természetes személyeket felölelő társadalmi kockázatközösség, amelyben törvényben megállapított szabályok szerint a részvétel kötelező.
1 2 3 4
20. társadalombiztosítás alrendszerei: az állami nyugdíjbiztosítás, valamint az egészségbiztosítás. 21. (1) Lelkészi javadalom: mindazon pénzbeli és természetbeli juttatás, amelyet az egyházi tisztségviselő szolgálati ellátásáért az egyházi állás, tisztség fenntartójától kap. Összegét, mértékét, a juttatás módját díjlevélben, illetve a tisztségről rendelkező határozatban kell megállapítani. (2) A lelkészt megillető természetbeni javadalom járulékalapot képező egyenértékét háromévenként a Zsinati Tanács állapítja meg. (3) Átlagjavadalom: az (1) bekezdés szerint felsorolt juttatásoknak a megállapítást megelőző 12 hónapra eső átlagösszege.3 22. (1) A nyugdíjintézeti járulékalap: a befizetés napját megelőző naptári hónapban kifizetett (helyi) készpénzjavadalom, mely tartalmazza a korpótlékot, a stólát vagy a helyette megállapított stóla-megváltást is. A járulék alapját képezi még a Zsinati Tanács által megállapított természetbeni javadalom – járulékalapot képező egyenértéke. A járulékot a lelkész egyéb egyházi tisztsége után kapott javadalma után is be kell fizetni. (2) A fenntartói járulék alapja megegyezik a nyugdíjintézeti tagsági járulék alapjával.”4
A törvény hatálya (A református nyugdíjintézet tagjai és ellátottjai) 7. § (1) A törvény személyi hatálya kiterjed a lelkészi képesítésű és jellegű személyekre akár gyülekezeti szolgálatban állnak, akár egyházi intézmény alkalmazottjai (tanintézet, diakónia, egyházigazgatás, egyházi kórház, gyűjtemény, stb) akik a Nyugdíjintézetnek kötelezően tagjai. Tagsági jogviszonyuk a jelen törvény hatályba lépésével – a korábbi jogviszony folytatásaként – változatlanul fennmarad. (2) A lelkészi szolgálatra kirendelt segédlelkészek kirendelésük napjától feltétel nélkül tagjai a Nyugdíjintézetnek. Az erről szóló határozat egy példányát a kirendelő megküldi a Nyugdíjintézetnek.
A 6. § 12 - t a ZS-274/2013.04.25. számú zsinati határozattal elfogadott 2013. évi II. törvény módosította. A 6. § 13-t, 17-t, a ZS-274/2013.04.25. számú zsinati határozattal elfogadott 2013. évi II. törvény hatályon kívül helyezte. A 2008. évi I. törvény építette be. A 2008. évi I. törvény építette be.
I/115
(3) Az állami alkalmazásban szolgáló lelkészek (tábori lelkészek, börtönlelkészek, kórházlelkészek, stb) az általános társadalombiztosítási szabályok alapján tagjai valamely nyugdíjintézetnek. Részükre a Nyugdíjintézet biztosítja a nyugdíjintézeti tagság fenntartásának elvi lehetőségét, és szolgálati éveinket a Nyugdíjintézet elismeri. Esetükben kötelező az elismerési díj megfizetése, mely a mindenkori minimálbér 2%-a. (4)5 A külföldre ösztöndíjat nyert, de Magyarországon már tanulói jogviszonnyal nem rendelkező lelkészek után – a minimálbér erejéig – a küldő egyházi testület, vagy intézmény fizeti meg a nyugdíj és egészségbiztosításhoz szükséges mindenkori járulék összegét Református Nyugdíjintézet részére. Amennyiben a kiküldés nem egyházi testülettől származik, vagy az ezt nem vállalja, úgy – a biztosítási jogviszony fenntartásának igénye esetén – az ösztöndíjas maga köteles a járulék megfizetésére. A jogviszony fenntartásának igényét és a járulék fizetés módját a kiutazás előtt a Nyugdíjintézettel írásban kell közölnie. Amennyiben visszatérése után nem áll lelkészi szolgálatba, a helyette befizetett összeget vissza kell térítenie. (5) Azok a lelkészek, akik szolgálati kirendelést kaptak vagy rendelkezési állományban vannak, de lelkészi javadalmuk nincs, a mindenkori minimálbér 2%-át fizetik elismerési díjként.6 (6) Amennyiben a (5) bekezdésben megjelölt személy külföldről történő hazatérésüket legalább harminc nappal annak időpontja előtt a Lelkészi Nyugdíjintézetnek és az illetékes egyházmegyének bejelenti, akkor a Lelkészi Nyugdíjintézet a lelkész szolgálatba állásáig, de legfeljebb 90 napra – az állami társadalombiztosítási jogszabályokban előírt járulékokat utána megfizeti. (7) Megszűnik a nyugdíjintézeti tagsági jogviszonya annak, akinek lelkészi, lelkészi jellegű szolgálati viszonya megszűnt vagy a tagsági járulékot, illetve elismerési díjat 2 éven keresztül nem fizette. (8) A 6. § (1) bek. g)–h) és l) pontban meghatározottak szolgálati éveit az elismerési díj fizetésével a Lelkészi Nyugdíjintézet beszámítja. E szabályt kell alkalmazni a javadalom nélkül kirendelt lelkészek esetében is. 8. § (1) A Magyarországi Református Egyház lelkészei részére öregségük, vagy rokkantságuk esetére – e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén – kiegészítő ellátást biztosít. (2) Az egyház nem lelkészi képesítésű és jellegű alkalmazottai, a társadalombiztosítási nyugdíj-jogszabályok hatálya alá tartoznak.
(3) A Magyarországi Református Egyház az (1) bekezdésben meghatározott egyházi alkalmazottak özvegyeinek és árváinak, továbbá munkaképtelen szülőinek ellátásáról is a Nyugdíjintézet útján gondoskodik. (Hozzátartozói ellátások.) (4) A Nyugdíjintézet a viszonosság elvének alapján – külön erre vonatkozó állami megállapodás szerint – azoknak a személyeknek, valamint ellátásra jogosult hozzátartozóiknak az ellátási jogosultságát is elismeri, akik az ellátás megállapításának időpontjában nem tagjai a Nyugdíjintézetnek, de szolgálati idejüknek több, mint felét lelkészi képesítésű egyházi alkalmazottként töltötték el. 9. § A 7. § -ban meghatározott egyházi alkalmazottak felsőfokú tanulmányaik megkezdésétől tanulmányi idejük alatt is feltételesen tagjai a Nyugdíjintézetnek. Tanulmányi idejük alatt sem tagsági, sem fenntartói járulékot nem fizetnek, a Nyugdíjintézet szolgálati éveiket nyilvántartja. Megszűnik a tagság, ha szolgálatba állításukat nem kérik, vagy nem egyházi alkalmazásban dolgoznak. 10. § (1) Aki a Református Lelkészi Nyugdíjintézetnek tagja, az állami társadalombiztosítási (nyugdíj és egészségbiztosítási), illetve magánnyugdíj pénztári rendszerhez ezen a Nyugdíjintézeten keresztül kapcsolódik,. Az ellátásokra jelen törvényben meghatározottak szerint csak abban az esetben válik jogosulttá, ha a Nyugdíjintézeti tagsági kötelezettségeit teljesítette. (2) Amennyiben a lelkész heti 36 órát elérő világi munkaviszonnyal rendelkezik, nem a Lelkészi Nyugdíjintézet útján kapcsolódik az állami rendszerhez. 11. § Nem lehet tagja a Nyugdíjintézetnek, aki az e törvényben szabályozott öregségi alsó nyugdíjkorhatár betöltése után lép egyházi alkalmazásba.
M ÁSODIK R ÉSZ A nyugdíjintézet feladatai és szervezete 12. § (1) A Református Lelkészi Nyugdíjintézet feladata a jelen törvényben meghatározott járulékok beszedése, és befizetése, az ehhez szükséges adatok nyilvántartása, kezelése valamint az ellátások megállapítása és folyósítása. A Nyugdíjintézet ellátja még mindazon feladatokat, melyet a Zsinat vagy Zsinati Tanács a lelkészek időskori és szociális ellátása tárgyában hatáskörébe utal.
5 Beépítette a 2008. évi II. törvény 3. §-a, az utána következő szakaszok száma eggyel nőtt. 6 A 7. § (5) - t a ZS-274/2013.04.25. számú zsinati határozattal elfogadott 2013. évi II. törvény módosította.
I/116
(2) A Nyugdíjintézet tevékenységét a Zsinati Tanács által elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat szerint végzi. Költségvetését és zárszámadását a Zsinati Tanács hagyja jóvá. Gazdálkodását a Zsinat Számvizsgáló Bizottsága évenként ellenőrzi. (3) A Nyugdíjintézet mindenkori vezetőjét a Zsinat választja a zsinati ciklus tartamára (4) A Zsinat – tagjai közül – Nyugdíjintézeti Intézőbizottságot választ A Nyugdíjintézet ügyeit a Zsinat az Intéző Bizottság közreműködésével látja el. (5) Az Intéző Bizottság választott tagjainak megbízatása a Zsinat hat éves tartamára terjed. Az Intéző Bizottság elnökét megalakulásakor maga választja. (6) A Bizottság a Nyugdíjintézet döntés-előkészítő, véleményező-tanácsadó, testülete. (7) A Zsinatnak, illetve a Zsinati Tanácsnak nyugdíjintézeti, és ellátási ügyekben hozandó határozatait az Intéző Bizottság készíti és terjeszti elő. (8) Az Intéző Bizottság munkáját a Nyugdíjintézet vezetője koordinálja. Az Intéző Bizottság üléseire meghívandók tanácskozási joggal az egyes egyházkerületek nyugdíjügyi főelőadói is. (9) Minden egyházkerület egy-egy nyugdíjügyi főelőadót és minden egyházmegye egy-egy előadót választ, akik intézik a az illetékességi körükben felmerülő ügyeket. Felügyelnek a kerületek, illetve az egyházmegyék nyugdíjjal kapcsolatos ügyeire, kapcsolatot tartanak a Nyugdíjintézettel.
H A R M A DIK R ÉSZ A nyugdíjellátások fajtái 13. § A Nyugdíjintézet a jelen törvényben megállapított feltételek bekövetkezése esetén tagjait öregségi nyugdíj-kiegészítésben, rokkantsági nyugdíj-kiegészítésben, résznyugdíjban, kivételes résznyugdíjban; az elhunyt tagok, illetve az elhunyt nyugdíjasok hozzátartozóit özvegyi nyugdíj-kiegészítésben, árvaellátásban vagy szülői szociális segélyben (Hozzátartozói nyugdíj-kiegészítés), valamint a lelkésznőt a mindenkori állami szabályoknak megfelelően kiszámított szociális segélyben részesíti gyermekének három éves koráig.
NEGY EDIK R ÉSZ A nyugdíjellátásra való jogosultság I. fejezet Öregségi nyugdíj-kiegészítés 14. § (1) A Nyugdíjintézet tagja – figyelemmel életkorára és szolgálati éveinek számára – az állami jogszabályban rá nézve meghatározott nyugdíjkorhatár betöltésének időpontjától jogosult a Református Lelkészi Nyugdíjintézet által folyósítandó öregségi nyugdíj-kiegészítésre.7 (2) Öregségi nyugdíj-kiegészítést kell megállapítani a 70. évét betöltött nyugdíjintézet tag részére. Az egyházi öregségi illetve egyéb nyugdíj-kiegészítésre (továbbiakban összefoglalva: nyugdíj-kiegészítés) való jogosultság megszerzésének kezdő napja általában valamely hónap első napja. (3)8 (4) A teljes körűen nyugdíjba (egyházi és világi nyugdíjba) lépő lelkész az egyházi törvény előírásai szerint határozott idejű megbízással további szolgálatokat is végezhet 15. § (1) Az öregségi teljes nyugdíj-kiegészítésre való jogosultsághoz 20 évi szolgálati idő megszerzése szükséges. (2) Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki az öregségi teljes nyugdíj-kiegészítéshez szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, de legalább 10 év szolgálati ideje van és a szolgálati ideje alatt nyugdíjintézeti tagsági járulékot fizetett. (3) Az állami nyugdíjrendszerben megállapított nyugdíj korhatárnál korábban igényelheti a Lelkészi Nyugdíjintézettől az öregségi nyugdíjellátást az, aki az a.), b.) és c.) pontokban meghatározott korkedvezményre jogosult. a) korkedvezményes öregségi ellátás megállapítását kérheti az a nyugdíjintézeti tag, aki teológiai tanulmányaival együtt legalább 40 év szolgálati idővel rendelkezik, és kevesebb, mint négy év van hátra a rá vonatkozó állami nyugdíjkorhatár eléréséig. A teológiai tanulmányi időből legfeljebb 6 év számítható be. b) anyasági korkedvezményre jogosult a saját, illetve örökbefogadott gyermeket felnevelő lelkésznő, melynek alapján gyermekenként egy-egy év korkedvezmény jár.
7 A 14. § (1) bekezdést a ZS-210/2012.05.25. számú zsinati határozatával elfogadott 2012. évi I. törvény módosította. 8 A 14. (3)-t hatályon kívül helyzete a Zs-347/2014.04.24. számú ZST határozattal megalkotott 2014. évi I. törvény.
I/117
c) tisztségviselői korkedvezményre jogosult a választott egyházi tisztségviselők közül a püspök, az egyházkerületi lelkészi főjegyző és az esperes, akinek – kérelmére – kitöltött ciklusonként két év korkedvezményt kell megállapítani. Tört ciklus esetén egy év korkedvezményre jogosult a kedvezményezett. (4) A (3) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott korkedvezményre jogosító feltételek elszámolásánál összesen és legfeljebb hat év vehető figyelembe. (5) A korkedvezmény a nyugdíjba lépés alsó korhatárát csökkenti. A korkedvezményt az adott személyre vonatkozó állami nyugdíjkorhatár megállapíthatóságának időpontjától kell kiszámolni. (6) Amennyiben az anyasági vagy tisztségviselői korkedvezményre jogosult ezen kedvezményt nem, vagy csak részben veszi igénybe, a korkedvezményként nem érvényesített éveket szolgálati idő kedvezményként kell figyelembe venni oly módon, hogy az a nyugdíj összegének megállapításánál figyelembe veendő szolgálati évek számát növeli. (7) Amennyiben a Lelkészi Nyugdíjintézet a lelkész részére az állami rendszerből származó nyugellátás folyósításánál korábbi időpontban biztosít öregségi ellátást, az állami nyugdíjkorhatár eléréséig a Lelkészi Nyugdíjintézet az állami társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszerrel a kapcsolatot fenntartja, az állami rendszerbe a lelkész után fizetendő járulékokat kiegyenlíti, ugyanakkor a jogosult ellátásából a mindenkori minimál nyugdíj összegét levonja.9 16. § Öregségi nyugdíj-kiegészítésre jogosult az a személy is, aki az egyházi öregségi nyugdíj-kiegészítés megszerzése előtt lépett (ismételten) egyházi szolgálatba (rendelkezési állományból, rendszeres javadalommal nem ellentételezett egyházi szolgálatból, állami intézményben betöltött lelkészi állásból, stb), amen�nyiben az elismerési díjat rendszeresen fizette. Az elismerési díj utólagos megfizetéséről kivételes esetben az Intéző Bizottság előterjesztése alapján a Zsinati Tanács határoz. II. fejezet Rokkantsági nyugdíj-kiegészítés 17. § (1) Rokkantsági nyugdíj-kiegészítésre, jogosult megrokkanása esetén az a tag, aki megszerezte a szükséges szolgálati időt és a) munkaképességét teljesen elveszítette és mások gondozására szorult (I. csoportbeli rokkant),
b) munkaképességét teljesen elveszítette, de mások gondozására nem szorul (II. csoportbeli rokkant), c) munkaképességét legalább kétharmad részben elvesztette (III. csoportbeli rokkant), ha rokkantsága egy év alatt előreláthatólag nem szűnik meg és ezért a szolgálat alól felmentését és nyugdíjkiegészítés megállapítását kéri. (2) Az öregségi nyugdíj-kiegészítésben részesülő személy külön rokkantsági nyugdíjra nem jogosult. (3) Rokkantsági nyugdíj-kiegészítést kell megállapítani annak a tagnak, akinek rokkantságát az illetékes állami szerv, megállapította. (4) Résznyugdíj megállapításának van helye – az illetékes esperes és püspök javaslatára – abban az esetben ha a lelkész szolgálatra való alkalmatlanságát a lelkészképesítő bizottság megállapítja. (5) A résznyugdíj kiszámításánál a világi jogszabályban meghatározott számítási mód szerint kell eljárni. A résznyugdíjas az állami nyugdíjkorhatár eléréséig az állami társadalombiztosítási rendszerhez a Nyugdíjintézett útján kapcsolódik azzal, hogy résznyugdíjából a Nyugdíjintézet levonja és befizeti a járulékokat. (6) A rokkantság fokáról, illetve a munkaképesség csökkenés mértékéről az Intéző Bizottság megkeresésére az érdekelt fél lakóhelye szerint mindenkor illetékes állami szerv első és másodfokú orvosi bizottságai adnak szakvéleményt. (7) Az 17. § (4) bekezdésében szabályozott esetekben a rokkantsági ellátás-kiegészítésre való jogosultság feltételeit az állami jogszabályok határozzák meg. 18. §(1) A rokkantsági teljes nyugdíj- kiegészítéshez szükséges teljes szolgálati idő: 22 éves életkorig 2 év 22–25 éves életkorig 4 év 25–30 éves életkorig 6 év 30–35 éves életkorig 8 év 35–45 éves életkorig 10 é v 45–55 éves életkorig 15 év 55 éves életkor betöltésétől 20 év. (2) Az, aki felsőfokú tanulmányai befejezését követő 180 napon belül szolgálati időt szerzett és 22 éves kora előtt megrokkan, szolgálati idejének tartamára tekintet nélkül jogosult rokkantsági nyugdíj-kiegészítésre. (3) Rokkantsági résznyugdíjra jogosult az, aki a rokkantsági teljes nyugdíj-kiegészítéshez szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, de legalább 5 év szolgálati ideje van.
9 A 15. §-t a ZS-210/2012.05.25. számú zsinati határozatával elfogadott 2012. évi I. törvény módosította
I/118
III. fejezet Özvegyi nyugdíj-kiegészítés 19. § (1) Özvegyi nyugdíj-kiegészítést a házastárs, az elvált házastárs (továbbiakban együtt: házastárs) kaphat. (2) Özvegyi nyugdíj-kiegészítésre az jogosult, akinek házastársa az öregségi, illetve rokkantsági szükséges szolgálati időt megszerezve, vagy öregségi, vagy rokkantsági nyugdíjasként halt meg. (3) a) Az ideiglenes özvegyi nyugdíj-kiegészítés a házastárs halálától legalább egy évig, továbbá az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult, másfél évesnél fiatalabb gyermeket eltartó özvegynek az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig jár. Fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén az ideiglenes özvegyi nyugdíj-kiegészítés (azonos feltétellel) a gyermek harmadik születésnapjáig folyósítható. b) Az ideiglenes özvegyi nyugdíj-kiegészítés megszűnését követően állandó özvegyi nyugdíj-kiegészítésre az jogosult, aki házastársa halálakor 27. a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte, vagy 28. rokkant, vagy 29. házastársa jogán legalább 2 árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik. c) özvegyi nyugdíj-kiegészítés jár akkor is, ha az erre jogosító feltételek valamelyike a házastárs halálától számított 10 éven belül következik be. (4) Az, akinek nyugdíjintézeti tag házastársa a házasság megkötésekor a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkort már betöltötte, özvegyi nyugdíj-kiegészítésre csak abban az esetben jogosult, ha a házasságból gyermek származott, vagy a házastársak a házasság megkötésétől legalább 5 éven át megszakítás nélkül együtt éltek. (5) a) Az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személynek ideiglenes özvegyi nyugdíj-kiegészítés csak akkor jár, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg. b) Az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személynek a 19. § (2)–(3) bekezdés szerinti özvegyi nyugdíj-kiegészítés csak abban az esetben jár, ha a (3) bekezdés b.) pontjában meghatározott jogosultsági feltételek valamelyike a különéléstől számított 10 éven belül bekövetkezik, és a házastárstól annak haláláig tartásdíjban is részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg.
c) Ha az elvált személy a házastársától már a házasság megszűnése előtt is külön élt, a b) pont szerinti 10 évet a tényleges különélés kezdőpontjától kell számítani. 20. § Az, akinek házastársa eltűnt és az eltűnést a bíróság jogerősen megállapította, ugyanúgy jogosult özvegyi nyugdíj-kiegészítésre, mintha házastársa meghalt volna. Ezt a rendelkezést az árvaellátásra és a szülői nyugdíj-kiegészítésre jogosultság elbírálása során is megfelelően alkalmazni kell. 21. § Mind az ideiglenes, mind az állandó özvegyi nyugdíj-kiegészítésre való jogosultság megszűnik, ha (1) az özvegy a házasságot köt, (2) a rokkantság címén megállapított (19. § (3) bek b) pont bb) alpont) özvegyi nyugdíj-kiegészítésre jogosultság megszűnik, ha az özvegyi nyugdíjas már nem rokkant, a 21. § ban foglaltak fennállása esetén az ott meghatározott jogcímeken kérheti özvegyi nyugdíj-kiegészítés megállapítását. (3) az özvegyi nyugdíj-kiegészítést legalább két árvaellátásra jogosult gyermek miatt állapították meg és már egy gyermek sem jogosult árvaellátásra. 22. § (1) Több jogosult esetén az özvegyi nyugdíjkiegészítést a jogosultak között egyenlő arányban meg kell osztani. (2) Amennyiben a jogosultak száma megváltozik, az özvegyi nyugdíjat meg kell, illetőleg újból meg kell osztani. Erre a legkorábban a jogosultak számának a változását, illetőleg az igénybejelentést követő hónap első napjától kerülhet sor. 23. § (1) Feléled az özvegyi nyugdíj-kiegészítésre való jogosultsága annak, akinek az özvegyi nyugdíjkiegészítése nem házasságkötés miatt szűnt meg, ha az özvegyi nyugdíj-kiegészítésre jogosító feltételek valamelyike a) özvegységének 10. évén belül, b) az özvegyi nyugdíj megszűnését követő 10 éven belül bekövetkezik. (2) Feléled továbbá az özvegyi nyugdíj-kiegészítésre való jogosultság, ha a jogosult a 62. életévét betöltötte. (3) Az újabb házasságkötés miatt megszüntetett állandó özvegyi nyugdíj-kiegészítésre jogosultság e házasság megszűnése esetén feléled, ha az özvegy a házasság megkötésekor végkielégítést nem vett fel, és az állandó özvegyi nyugdíj-kiegészítés a házasság létrejötte nélkül egyébként megilletné. I V. fejezet Árvaellátás 24. § (1) Árvaellátás jár a meghalt nyugdíjas valamint a rokkantsági nyugdíj-kiegészítéshez szükséges szolgálati idő egyharmad részének megszerzése után meghalt tag gyermekének, mostoha-, örökbefogadott-,
I/119
nevelt gyermekének, valamint testvérének és unokájának, ha a tag, illetve egyházi nyugdíjas saját háztartásában eltartotta, és a gyermekeknek, unokáknak tartásra köteles és képes hozzátartozójuk nincs, és 16. életévüket még nem töltötték be. (2) Ha a gyermek oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a 25. életév betöltéséig jár. (3) Ha az árva, árvaellátásra való jogosultságának ideje alatt, vagy már azt megelőzően megrokkan, ennek az állapotnak tartamára az árvaellátás életkorra való tekintet nélkül jár. (4) Ha az árvának több jogon lenne igénye ellátásra, a legnagyobb összegű árvaellátásra jogosult. (5) Nem érinti az árvaellátásra jogosultságot, ha az árva özvegyen maradt szülője újból házasságot köt. (6) Iskolai tanulmányok címén az árvaellátás a tanulmányok befejezéséig a nyári szünet tartamára is jár. A tanulmányok folytatását az iskola által kiállított igazolással évenként legkésőbb a tanulmányok megkezdésétől számított három hónapon belül kell igazolni. (7) Az árvaellátásra való jogosultságot nem érinti, ha a felsőoktatási intézmény hallgatójának vagy a középiskola tanulójának tanulói jogviszonya szünetel. (8) Az örökbefogadott gyermeknek vérszerinti szülője nyomán árvaellátás nem jár, kivéve ha a gyermeket a vérszerinti szülő házastársa fogadta örökbe. (9) Nem jogosult árvaellátásra az egyéb feltételek megléte esetén sem, a) az árva, ha örökbe fogadják (az előző pont kivételével), b) az árva, ha házasságot köt, c) a nevelt gyermek, a testvér és az unoka, ha tartásra köteles és képes hozzátartozója van. V. fejezet Szülői nyugdíj-kiegészítés 25. § (1) Szülői nyugdíj-kiegészítés jár a meghalt nyugdíjas és a rokkantsági nyugdíj-kiegészítéshez szükséges szolgálati idő megszerzése után meghalt tag rokkant szülőjének, illetve rokkant nagyszülőjének, ha őt a tag, vagy a nyugdíjas halálát megelőzően egy éven át egészen, vagy túlnyomó részben eltartotta és nincs tartásra köteles és képes hozzátartozója. (2) Az előző bekezdésben írt feltételek megléte esetén szülői nyugdíj-kiegészítésre jogosult az a nevelő szülő is, aki a nevelt gyermeket 10 éven át eltartotta. (3) Annak a szülőnek, aki gyermeke halálakor nem volt rokkant, szülői nyugdíj-kiegészítés csak abban az esetben jár, ha az elhalálozástól számított 10 éven belül megrokkan és tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.
ÖTÖDIK R ÉSZ Nyugdíjkiegészítési jogosultságot kizáró és korlátozó okok 26. § (1) Nem jogosult rokkantsági nyugdíj-kiegészítésre, aki rokkantságát szándékosan maga okozta. Nem jogosult ellátás az a hozzátartozó sem, aki a tag, vagy a nyugdíjas halálát szándékosan okozta. (2) Nem lehet rokkantsági nyugdíj-kiegészítést megállapítani annak a tagnak, aki betöltötte az öregségi nyugdíj-kiegészítésre jogosító életkort. (3) Akinek a társadalombiztosításról szóló hatályos állami jogszabály alapján állami nyugdíjat állapítottak meg, az így folyósított nyugdíja beszámít a Nyugdíjintézet által megállapított nyugdíj-kiegészítés összegébe, és a Nyugdíjintézet csak az állami nyugdíjat meghaladó különbözetet biztosítja. 27. § Szolgálati időként nem lehet figyelembe venni az egyházi személy életének azt a szakaszát, amikor egyházi bíróság jogerős határozattal felfüggesztette, illetve egyházi szolgálat végzésétől jogerősen eltiltotta. 28. § (1) Szolgálati időként nem lehet figyelembe venni a fizetés nélküli szabadság vagy a munkavégzés alóli mentesítés időtartamát, ha erre az időre nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset-, jövedelem kifizetés nem történt. (2) A szolgálati idő számításánál nem lehet figyelembe venni az előzetes letartóztatás, a szabadságvesztés tartamát. (3) Szolgálati időként kell figyelembe venni: a) az előzetes letartóztatás idejét, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, b) a szabadságvesztés idejét, ha az elitéltet a bíróság utóbb jogerősen felmentette, c) a felfüggesztés idejét, kivéve, ha az egyházi bíróság jogerősen a három legsúlyosabb fegyelmi büntetés valamelyikét alkalmazta (áthelyezés vezetői állásból beosztotti állásba, önálló lelkészből nem önálló lelkésszé minősítés, hivatalvesztés).
H ATODIK R ÉSZ A szolgálati idő 29. § (1) A szolgálati időn azt a Nyugdíjintézet tagjaként eltöltött időt kell érteni, mely időszakra az előirt nyugdíjjárulékot (elismerési díjat ) megfizették.
I/120
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időn felül szolgálati időként kell figyelembe venni az egyéb munkaviszonyban (jogviszonyban) eltöltött és az állami törvények szerint figyelembe vehető időt. (3) Szolgálati időként kell figyelembe venni az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíj-kiegészítésre jogosultság szempontjából a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott – legfeljebb azonban a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges – tanulmányok idejét. (4) A felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok címén a tanulmányi időszak (tanulmányi év, tanulmányi félév) kezdetét magába foglaló hónap első napjától a végét magába foglaló hónap utolsó napjáig eltelt idő számít szolgálati időnek. (5) Szolgálati időként kell figyelembe venni a két egymást követő tanulmányi időszak közötti tanulmányi szünet idejét is. (6) Több képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok folytatása esetén legfeljebb az egyik képesítés megszerzéséhez szükséges idő vehető figyelembe. (7) Külföldi felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok idejét szolgálati időként akkor lehet figyelembe venni, ha a külföldön szerzett képesítést honosították, illetőleg a tanulmányok idejét a hazai felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányi időbe beszámították, továbbá, ha a tanulmányi út szabályszerű egyházi kiküldetésen alapult. (8) Szolgálati időként kell figyelembe venni a jogosultnak a sorkatonai állományban eltöltött idejét is. 30. § Amennyiben valaki világi nyugdíjat kap, de lelkészi nyugdíjintézeti tagságát elismerési díj fizetésével végig fenntartotta, egyházi nyugdíjba lépésekor egyösszegű, a mindenkori minimálnyugdíj összegének az egyházi szolgálati évek számával megszorzott mértékű végkielégítésben részesülhet.
HETEDIK R ÉSZ Az ellátások összege I. fejezet Öregségi és rokkantsági nyugdíj-kiegészítés 31. § (1) Az öregségi és a rokkantsági nyugdíj-kiegészítés, vagy résznyugdíj összegét a törvény hatályba lépésétől számított pontrendszer alapján kell megállapítani. Az éves mérlegbeszámoló összeállításakor a Lel-
készi Nyugdíjintézet megállapítja a tárgyévi országos lelkészi átlagfizetést. Ezt követően minden nyugdíjintézeti tagra kiszámítja a tárgyévi átlaghoz viszonyított szorzószámot. A nyugdíj-kiegészítés megállapítása során az évi négy tizedesig számított pontok számtani középértékét kell megszorozni a nyugdíjazás évében (a nyugdíjazást megelőző naptári évben) számított országos lelkészi átlagfizetéssel. A 2002 évi II. törvény hatálybelépésekor 5 naptári év átlagát kell figyelembe venni. A szám naptári évenként egy évvel növekszik. A nyugdíj-kiegészítés megállapításakor a pontátlag számításánál azokat az éveket , amelyeket a nyugdíjba lépő, javadalom nélkül töltött, vagy amikor nem a Lelkészi Nyugdíjintézethez tartozóként csak elismerési díjat fizetett, a teljes szolgálati időből le kell vonni. (2) a) A nyugdíj-kiegészítések összegének megállapításánál a Nyugdíjintézet fokozatosan csökkenő (degresszív) kulcshatárok szerint jár el. A nyugdíjazáskor figyelembe vehető degresszivitási szabályokkal a Zsinati Tanács előterjesztése alapján a Zsinatnak kell foglalkoznia minden zsinati ciklus 2. és 5. évében. b) A Zsinat minden zsinati ciklus 2. és 5. évében állapítja meg a nyugdíj-kiegészítés összegének kiszámításához a természetbeni javadalom egyenértékét. c) Nyugdíjba lépő, lelkész egyszeri nyugdíj-kiegészítő pótlékban részesül. A pótlék mértékét a Nyugdíjintézeti Intéző Bizottság előterjesztése alapján a Zsinati Tanács állapítja meg, minden zsinati ciklus második és ötödik évében. Amennyiben a lelkész illetménylakásból kellett kiköltöznie, az illetékes esperes erről kiállított igazolása szükséges a pótlék folyósításához. (3) a) A nyugdíj összege az állami nyugdíjból és a Nyugdíjintézet által fizetett nyugdíj-kiegészítésből tevődik össze. b) A Nyugdíjintézet által folyósítandó lelkészi nyugdíj-kiegészítés megállapításakor le kell vonni a kiszámított összegből a nyugdíj-kiegészítés megállapításakor az illető részére folyósított érvényes állami minimál-nyugdíjnak a megállapítás hónapjában folyósított összegét c)10 d) A nyugdíjintézeti tag részére megállapítandó öregségi nyugdíj-kiegészítés teljes összege nem lehet kevesebb, a mindenkori állami minimál nyugdíj 140%-nál, illetve az özvegyi nyugdíj 120%-nál.
10 Hatályon kívül helyezte a 2008. évi II. törvény 5. §-a.
I/121
e) A nyugdíjas lelkész minden 12 hónap után – kérésére és esperesi igazolással – a járulékfizetés alapjául szolgáló teljes javadalom 1%-ra jogosultságot szerez, mely emeli nyugdíj-kiegészítésének évi összegét – havi bontásban.11 32. § Az öregségi, rokkantsági nyugdíj-kiegészítés illetve a résznyugdíj két részből áll: a nyugdíj-kiegészítés törzsrészéből (továbbiakban: törzsrész) és a szolgálati időtől függő nyugdíj-kiegészítésből . 33. § (1) Az öregségi nyugdíj-kiegészítésre jogosult nyugdíj-kiegészítésének törzsrésze a javadalom -átlag 50%-a, amely kiegészül a törzsrész annyi százalékával, amennyi a szolgálati évek száma. (2) Az öregségi résznyugdíjra jogosult törzsrésze az előző bekezdésben meghatározott törzsrésznek a javadalom átlag annyiszor 1%-ával csökkentett összege, ahány év hiányzik az öregségi teljes nyugdíj-kiegészítéshez szükséges szolgálati időből. 34. § (1)12 A rokkantsági teljes nyugdíj-kiegészítésre jogosult az állami jogszabályban meghatározott I. csoportbeli rokkant törzsrésze a javadalom-átlag 60, a II. csoportbeli rokkanté a javadalom-átlag 55, a III. csoportbeli rokkanté pedig a javadalom-átlag 50 százaléka. A rokkantsági teljes nyugdíj-kiegészítés összege az I.–II.–III. rokkantsági csoportoknál nem lehet alacsonyabb a megfelelő állami rokkant csoportra megállapított összeg 140%-nál. (2) A rokkantsági résznyugdíjra jogosult törzsrésze az előző bekezdésben meghatározott megfelelő törzsrésznek a javadalom átlag annyiszor 1%-ával csökkentett összege, ahány év hiányzik a rokkantsági teljes nyugdíj-kiegészítéshez szükséges szolgálati időből. 35. §13 A nyugdíj-kiegészítés összegének emeléséről, az emelés mértékéről a Zsinati Tanács az MRE és a Református Lelkészi Nyugdíjintézet költségvetésének elfogadáskor évente dönt. II. fejezet Özvegyi nyugdíjkiegészítés
III. fejezet Árvaellátás 37. § (1) Az árvaellátás gyermekenként annak a nyugdíj-kiegészítésnek a 30%-a, amely az elhunytat öregségi, rokkantsági nyugdíj-kiegészítésként halála időpontjában megillette, vagy megillette volna. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyugdíj 60%-a jár árvaellátásként annak a gyermeknek, a) akinek mindkét szülője elhunyt, feltéve, hogy a nem lelkész nyugdíjintézeti tag után árvaellátásra nem jogosult. b) akinek életben levő szülője rokkant. (3) Ha a gyermek mindkét szülője után jogosult az árvaellátásra, azt az árvaellátást kell folyósítani, amelynek összege számára előnyösebb. (4) Az árvaellátás legkisebb összege – amely nem lehet alacsonyabb az állami árvaellátás minimumánál – évenként a nyugdíjemelés mértékének megfelelően emelkedik. (5) A Nyugdíjintézet által megállapított árvaellátás összegét csökkenteni kell az államtól kapott árvaellátás összegével. Amennyiben a Nyugdíjintézet által megállapított árvaellátás összege nem haladja meg az állami minimál-ellátás összegét, akkor az árvaellátás összege nem lehet kevesebb az állami minimál-ellátás összegének 120%-ánál. (6) Az árvaellátás szempontjából szülőtlen árvának kell tekinteni azt az árvát, akit életben levő szülője elhagyott és róla nem gondoskodik. Az árvaellátás és a szülőtlen árva részére járó ellátás közötti különbözetet a szülőtől be kell hajtani, ha a gyermekének eltartására képes. (7) Ha az árvaellátásra jogosult mostohagyermek után a vérszerinti szülő tartásdíjat fizet, ezt az árvaellátásba be kell számítani. Ha a tartásdíj összege több, mint az árvaellátás, az árvaellátás folyósítását szüneteltetni kell. I V. fejezet Szülői nyugdíjkiegészítés
36. § (1) Az özvegyi nyugdíj-kiegészítésre a özvegyi nyugdíj mindenkori állami szabályait kell megfelelően alkalmazni. Kétség esetén az alkalmazás módjáról elveiről az Intéző Bizottság dönt.
38. § A szülői nyugdíj-kiegészítés összege az özvegyi nyugdíj-kiegészítés összegével azonos. Ha több személy jogosult szülői nyugdíj-kiegészítésre, az összeget közöttük egyenlő arányban kell megosztani.
1 1 Beépítette a 2008. évi II. törvény 2. §-a. 12 Módosította a 2008. évi II. törvény 4. §-a. 13 A 35. § –t a ZS-348/2014. 04.24. számú zsinati határozattal elfogadott 2014. évi II. törvény módosította.
I/122
V. fejezet Kivételes ellátás 39. § (1) Különleges méltánylást érdemlő kivételes esetekben a Zsinati Tanács nyugdíjintézeti tagok, illetve azok özvegyei, árvái, vagy más eltartottai részére a törvényes feltételek valamelyikének hiánya esetén is állapíthat meg ellátást. Ennek fedezetét a Zsinat költségvetésében elkülönítetten biztosítja. (2) A Lelkészi Nyugdíjintézet zsinati határozat és felhatalmazás alapján egyéb eseti, vagy rendszeres kifizetéseket eszközölhet. V I. fejezet Egyéb ellátások 40. § (1) A Lelkészi Nyugdíjintézet költségvetésének terhére a zsinati költségvetésből ellentételezetten a lelkésznők számára kiegészítő ellátásként gyermekágyi és gyermekgondozási szociális segélyt folyósít. (2) A lelkésznő áldott állapota esetén a gyermek várható születését megelőzően legfeljebb fél évvel, de legfeljebb a gyermek 3 éves koráig jogosult a mindenkori állami egészségbiztosítási szabályoknak megfelelően gyermekágyi valamint gyermekgondozási szociális segélyre. (3) A segély összegének kiszámításához a lelkésznő azon javadalmát kell alapul venni, amely után a lelkésznő a Lelkészi Nyugdíjintézetnek járadékot fizetett, a szülés hónapját megelőző 24 hónap javadalmainak számtani átlaga alapján. Az így számított havi javadalmi átlag 70%-át kell a segély alapösszegének tekinteni, amelyből levonásra kerül a lelkésznők számára az állami társadalombiztosítás által folyósított gyes összege. Az egyházi szociális segély nem lehet kevesebb, mint a gyes 50%-a. Az így kiszámított szociális segély a szolgálati jogviszony szünetelésének idejére, de legfeljebb a gyermek két éves koráig jár. (4) Amennyiben a lelkésznő a szülés időpontjában lelkészi szolgálati jogviszonyban áll, de előtte nem rendelkezett 24 hónap befizetéssel (mert javadalmát nem tudta felvenni, vagy tanulói jogviszonyban állt) a Lelkészi Nyugdíjintézet által folyósított szociális segély összege az állam által meghatározott mindenkori gyes összegének 50%-a. Az így kiszámított szociális segély a szolgálati jogviszony szünetelésének idejére, de legfeljebb a gyermek két éves koráig jár. (5) A gyermek 2 éves kora után, a gyermek 3 éves koráig – illetőleg amíg a lelkész az állami rendszerből gyes-re jogosult – a Lelkészi Nyugdíjintézet a jogviszonyát szüneteltető lelkész részére gyermekgondozási szociális segélyként a gyes összegének 50%-át folyósítja.
(6) A segély igénybevételének feltétele, hogy az igénylő a világi jogszabályoknak megfelelő, valamint a Nyugdíjintézet által előírt igazolásokat előzetesen a Nyugdíjintézetnek szolgálati úton benyújtsa. (7) A segélyként fizetendő összeg megállapításáról és kiszámítási módjáról a Nyugdíjintézet vezetője határozatot hoz, melyet megküld a kérelmezőnek, az illetékes esperesnek, valamint annak az egyházi szervezetnek, intézménynek ahol a lelkész jogviszonya szünetel. (8) A gyermekágyi és gyermekgondozási szociális segély jogcímen kifizetett összegeket az MRE, költségvetéséből félévente, június, illetve december hónap utolsó napjáig megtéríti a Nyugdíjintézetnek.14
N YOLCA DIK R ÉSZ Az ellátások megállapítása és folyósítása 41. § (1) Ellátásokat az érdekelt fél szolgálati úton – a Nyugdíjintézet által előírt formában – felterjesztett kérelme, vagy az illetékes egyházi bíróság jogerős határozata alapján Intéző Bizottság állapítja meg, az erről szóló a határozatot a Nyugdíjintézet adja ki. A határozatot a beérkezést követő 30 napon belül meg kell hozni. A határidő az ügy bonyolultságára tekintettel vagy egyéb indokolt esetben egy alkalommal további 30 nappal meghosszabbítható. (2) Az nyugdíj-kiegészítést megállapító határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a Zsinati Tanácshoz. A Zsinati Tanács határozata ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül panasszal lehet fordulni a Zsinati Bírósághoz. Az eljárás egyfokú. (3) Az Intéző Bizottság nyugdíj-kiegészítést megállapító határozatának a nyugdíjazást kimondó rendelkezése ellen jogorvoslatnak nincs helye. 42. § (1) Az öregségi és a rokkantsági nyugdíj-kiegészítést megállapításának időpontjától kezdve, havonként utólag kell folyósítani. (2) Az özvegyi nyugdíj-kiegészítés, az árva ellátás és a szülői nyugdíj-kiegészítés a tag, illetve nyugdíjas elhalálozásának napját magába foglaló hónap első napjától kezdve jár és ezt havonként, utólag kell folyósítani. (3) A kivételes ellátás folyósításának kezdő és végső időpontját, és esetleges feltételeit minden esetben írásban kell meghatározni. 43. § Az öregségi-, a rokkantsági-, az özvegyi- és a szülői nyugdíj-kiegészítést, továbbá az árvaellátást munkaviszony, illetve kereső foglalkozás tartama alatt is korlátozás nélkül kell folyósítani.
14 A 40. § -t a ZS-230/2012.11.16. számú zsinati határozattal elfogadott 2012. évi II. törvény módosította.
I/123
44. § A rokkantsági nyugdíj-kiegészítés csak a rokkantság tartama alatt jár. 45. § A ellátások folyósítását annak a hónapnak a végével kell megszüntetni, amelyik hónapban a megszüntetés törvényes oka bekövetkezett. 46. § A nyugdíjas minden olyan körülményt, amely a törvényben foglaltak szerint kihatással van ellátásának folyósítására és összegére, a körülmény beálltát követő 8 napon belül írásban köteles bejelenteni az Intéző Bizottságnak. 47. § Ha a ellátást a jogosult igazolt írásbeli felszólítás után nem veszi fel, az erre vonatkozó igény az esedékességtől számított egy év múltán elévül.
K ILENCEDIK R ÉSZ A nyugdíjjárulékok 48. § (1) A nyugdíjintézeti tagsággal járó állást fenntartó egyházközségek, más egyházi testületek és intézmények fenntartói járulékot, a Nyugdíjintézet tagjai pedig tagságuk tartama alatt tagsági járulékot kötelesek fizetni. (2) A fenntartói járulék mértéke a törvény hatálybalépése idején a teljes javadalom 21%-a, míg a tag által fizetett járulék (tagdíj) a teljes javadalom 15%-a. (3) Amennyiben a nyugdíjintézeti tag éves javadalma nem éri el a tárgyévi éves minimálbér összegét, a lelkész szolgálati jogviszonya alapján a Lelkészi Nyugdíjintézethez a közegyházi költségvetés a különbözetet befizeti. (4) A nyugdíjasként az egy hónapot meghaladó folyamatos szolgálatot ellátó lelkész tagsági járuléka a teljes javadalom 10%-a. Az állásfenntartóé pedig a mindenkori fenntartói járulék mértéke. Nem kell fizetnie annak a nyugdíjas lelkésznek tagsági járulékot, aki csak eseti jelleggel, vagy egy hónapnál nem hos�szabb ideig lát el szolgálatot.15 49. § (1) A járulékok százalékos összegét az évi költségvetésben a Zsinati Tanács határozza meg. (2) A tagsági járulékot az állásfenntartó az illetmények kifizetésekor tartozik levonni, és a Nyugdíjintézetnek befizetni. (3) A fenntartói járulékot a fenntartó (az egyházközség, más egyházi testület vagy intézmény) köteles költségvetésébe felvenni és havonta, a tárgyhót követő hónap 15. napjáig a Nyugdíjintézetbe befizetni. (4) Az állásfenntartó a járulék alapokról és a befizetésekről a Nyugdíjintézet által rendszeresített nyomtatványon az általa meghatározott időszakonként köteles
adatot szolgáltatni a Nyugdíjintézetnek. Ennek másolatát egyidejűleg meg kell küldeni az esperesi hivatalnak. (5) A tagsági járulék fizetését az állásfenntartókra, a fenntartói járulék fizetését a Nyugdíjintézet tagjaira áthárítani nem lehet. 50. § (1) A járulékok befizetésének elmulasztása fegyelmi vétség. A fegyelmi eljárásban rendelkezni kell a Nyugdíjintézetet megillető hátralékok befizetésének módjáról. (2) A felettes egyházi hatóság a járulékok befizetését köteles folyamatosan ellenőrizni. A befizetések elmulasztásáért anyagi és fegyelmi felelősség terheli őt is. (3) Tagsági nyugdíjjárulék tartozás esetén az esperes jogosult a lelkész helyi javadalmának 33%-át meg nem haladó összegig a javadalom letiltásáról intézkedni. Fenntartói járulék hátralék esetén egy hónapon belül rendkívüli canonica visitatiot kell tartani és a presbitériumi határozattal kell intézkedni az összeg befizetéséről (4) Egy évi tagsági díj nem fizetése esetén az esperes felszólítja a tagot fizetési kötelezettségének teljesítésére. Amennyiben tartozását 60 napon belül nem rendezi, az esperes köteles a fegyelmi eljárást megindítani, és minden intézkedést megtenni a követelés behajtására. Azt az évet, amelyben tagdíját nem fizette a 31. § (1) bekezdése szerinti számítás során nulla javadalommal figyelembe kell venni, a 33. § (1) bekezdésének alkalmazása során viszont nem lehet beszámítani. (5) Nem kell alkalmazni a (4) bekezdés rendelkezéseit, ha a tag az eljárás megkezdése előtt tartozását a keletkezésétől számított és a mindenkori jegybanki alapkamat szerint megnövelt összegben megfizeti és korábban hasonló okból még nem indult ellene eljárás.
TIZEDIK R ÉSZ Vegyes rendelkezések 51. § (1) A külföldre távozott személyek ellátásának megállapítása, illetve tovább folyósítása ügyében az állami jogszabályok szerint kell eljárni. (2) A Magyarországra nyugdíjasként áttelepülő egyházi személyek ellátása tekintetében az elbocsátó ország erre illetékes szervezete és a Magyarországi Református Egyház Zsinata között megállapodás köthető. A megállapodás a Lelkészi Nyugdíjintézet terhét nem növelheti. 52. § E törvény hatálybalépésének időpontjában folyamatban lévő vagy fellebbezés alatt álló nyugdíjkiegészítés megállapítások ügyében hozandó döntéseknél már e törvény rendelkezései szerint kell eljárni.
15 Ezen szakaszt a 2008. évi II. törvény 1. § építette be a törvény szövegébe.
I/124
53. § (1)Az Intéző Bizottság működésére vonatkozó szabályokat, valamint a Nyugdíjintézet ügyviteli és pénzkezelési rendjét a Zsinati Tanács a Nyugdíjintézet SzMSz-ében állapítja meg. (2) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Nyugdíjintézet – az Intéző Bizottság egyetértésével – a hatályos állami törvények figyelembevételével alakíthatja ki álláspontját. 54. § A Nyugdíjintézet tagja bármely más nyugdíjbiztosításnak is tagja lehet, ha annak anyagi terhe az állásfenntartóra nincs. 55. § A 2002. évi II. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 1997. február 27. napján megnyílt XI. Zsinat 15. ülésszaka. A 2002. évi II. törvény 2003. január 1-jén lépett hatályba, kivéve a 12. (1) bekezdését lelkésznők esetében és a 12. § (2) bekezdését minden lelkész esetében, amelyek 2005. január 1. napján léptek hatályba. Egyidejűleg hatályát vesztette az 1992. évi III. és az 1993. évi I. törvényekkel módosított 1967. évi V. törvény, valamint annak végrehajtási utasítása. A 2005. évi IV. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 2003. február 28. napján megnyílt XII. Zsinat 7. ülésszaka a Zs–59/2005. sz. határozatával. A törvény 2005. májusában lépett hatályba. A 2005. évi IV. törvény az alábbi szakaszokat módosította: 5. § (2), (3), (5), 8. §, 10. § (5), 12. § (2), 13. § (3), 15. § (3), 30. § (1), (2), 30. §, 38. § (2). A 2007. évi IV. törvényt a Magyarországi Református Egyház 2003. február 28-án megnyílt XII. Zsinatának 11. ülésszaka egységes szerkezetben, a 2002 évi II. törvény módosításaként fogadta el. A 2007. évi IV. törvény 2008. január 1. napján lép hatályba, a törvény 6. § (1) u–v) pontjai 2008. július 1. napjával lépnek hatályba. A 2007. évi IV. törvény az alábbi szakaszokat módosította: 5. § , 6. §, 7. § (1), (4), (5), (7), 8. § (1), 10. § (1–2), 12. §, 13. §, 14. §, 15. §, 17. § (4–5), (7), 19. § (1), b), c), (4), 21. § (2), 23. § (1), (2), 24. § (1), 25. § (1), 26. § (1), (3), 30. § , 31. § (2) c), (3), 32. §, 33. §, 34. §, 36. §, 37. § (1), (5), 38. §, 40. §, 41. §, 42. § (3), 45. §, 46. §, 47. §, 48. § (3), 50. § (3–5), 51. §, 52. §, 53. §, 55. §, 57. §, 58. §. A 2008. évi I. törvényt a Magyarországi Református Egyház 2003. február 28-án megnyílt XII. Zsinatának 13. ülésszaka fogadta el. A 2008. évi I. törvény 2008. július 1. napjával lép hatályba. A 2008. évi I. törvény a 6. § 21–22. pontokat építette be. A 2008. évi II. törvényt a Magyarországi Református Egyház 2003. február 28-án megnyílt XII. Zsinatának 14. ülésszaka a ZS–203/2008. Zsinati határozatával fogadta el. A 2008. évi II. törvény 2009. január 1. napjával lép hatályba. A 2008. évi II. törvény a 48. § (4) bekezdést, 31. § (2) e) pontot, 7. § (4) bekezdést építette be, a 34. § (1)
bekezdést módosította, és a 31. § (3) c) pontot hatályon kívül helyezte. A törvény 14. § (1) bekezdését és a 15. § egészét a Magyarországi Református Egyház 2009. február 25-én megnyílt XIII. Zsinatának 10. ülésszaka a ZS210/2012.05.25. számú zsinati határozatával elfogadott 2012. évi I. törvény helyezte hatályon kívül és módosította. A 2012. évi I. törvényt a Magyarországi Református Egyház 2009. február 25-én megnyílt XIII. Zsinatának 10. ülésszaka a ZS. - 210/2012.05.25. számú zsinati határozatával fogadta el, amely hatályon kívül helyezte és módosította a törvény 14. § (1) bekezdését és a 15. § egészét. A 2012. évi I. törvény 2012. szeptember 1. napjával lépett hatályba. A 2012. évi II. törvényt megalkotta a Magyarországi Református Egyház 2009. február 25-én megnyílt XIII. Zsinatának 11. ülésszaka a ZS. - 230/2012.11.16. számú zsinati határozatával, amely módosította 40. §-t. A 2012. évi II. törvény 2013. január 1. napjával lépett hatályba. A 2013. évi II. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 2009. február 25-én megnyílt XIII. Zsinatának 12. ülésszakán született Zs. 274/2013.04.25. számú zsinati határozat. A 2013. évi II. törvény 2013. július 1. napján lépett hatályba. A 2013. évi II. törvény az alábbi szakaszokat módosította: 6. § 12., 7. § (5), hatályon kívül helyezte: 6. § 17. A törvény nemzetközi vonatkozású rendelkezéseket tartalmazó függelékkel való kiegészítését a Magyarországi Református Egyház 2009. február 25-én megnyílt XIII. Zsinatának 6. ülésszakán született ZS. - 96/2010.11.18. számú zsinati határozat rendelte el. A törvény függelékkel történő kiegészítése 2011. január 1. napján lépett hatályba. A függelék az alábbi szakaszokhoz kapcsolódóan tartalmaz rendelkezést: 4. rész, 15. § (1), 29. § (2), 37. §. A 2014. évi I. törvény 2014. július 1-től lép hatályba. Megállapította a Magyarországi Református Egyház 2009. február 25-én megnyílt XIII. Zsinatának 14. ülésszakán született Zs-347/2014.04.24. számú zsinati határozat. A 2014. évi I. törvény a 14. § (3)-t hatályon kívül helyezte. A 2014. évi II. törvény 2014. május 24-én lép hatályba. Megállapította a Magyarországi Református Egyház 2009. február 25-én megnyílt XIII. Zsinatának 14. ülésszakán született Zs-348/2014.04.24. számú zsinati határozat. Átmeneti rendelkezései: 2014. évre az indexálással kapcsolatos rendelkezéseket a törvény hatályba lépését követő első Zsinati Tanács ülésén kell alkalmazni. A 2014. évi II. törvény a 35. §-t módosította.
I/125
Függelék14 a Magyarországi Református Egyház lelkészeinek ellátásáról és Nyugdíjintézetéről szóló 2002. évi II. törvényhez
Negyedik rész
H atodik rész
Nyugdíj-jogosultság
Szolgálati idő
Azon lelkészek esetében, akiknek az igényt elbíráló országban eltöltött szolgálati idejük nem elegendő az öregségi teljes nyugdíj-kiegészítés megállapításához és rendelkeznek más – az Európai Unió tagállamában – megszerzett szolgálati idővel, a két szolgálati idő összegét kell figyelembe venni a nyugdíj-jogosultság megállapításakor. (Ebben az esetben a nyugdíj összegének megállapítása csak a 1408/71. EGK rendelet 46. cikk (1)-(3) bekezdése szerint történhet. A törvény 15. §. (1) vonatkozásában: „amennyiben az igénylő az igénybenyújtás helyén nem rendelkezik a szükséges szolgálati idővel, de az EU más tagországában vagy tagországaiban megszerzett szolgálati ideje összességében eléri a 20 esztendőt, akkor az érvényben lévő EGK rendelet alapján jogosult az ellátásra.”
A 29. §. (2.) vonatkozásában: „az EU más tagországában vagy tagországaiban szolgálati idővel rendelkezők esetében az érvényben lévő EGK rendelet vonatkozó részei alapján kell a szolgálati időt megállapítani.”
Hetedik rész Ellátások összege A 37. §. vonatkozásában: „Amennyiben a lelkész szolgálati ideje nem csak magyarországi, hanem az EU más tagállamában eltöltött szolgálati időből tevődik össze, akkor az ellátás összegének a megállapítása az 1408/71. EGK rendelet 46. cikk (1)-(3) bekezdése vagy az érvényben lévő EGK rendelet vonatkozó bekezdése(i) szerint történhet.”
14 A törvény függelékkel való kiegészítését a MRE Zsinatának Zs. - 96/2010.11.18. számú határozata rendelte el.
I/126
2005. évi III. törvény A Magyarországi Református Egyház tájékoztatási szolgálatáról
Preambulum A jelen törvény célja az evangélium hirdetésének szolgálata. A Példabeszédek könyve 22, 17–19 versei alapján ez által is növelni kell az Istenbe vetett bizodalmat, a próféták szavainak megfelelően. Ezért valósággá kell válnia Márk evangélista felszólításának is: „… hirdessétek az evangéliumot minden teremtésnek!” (Mk 16,5) Ha ez megvalósul, a média valóban örömhírt közvetít. Jelen törvény ezt szándékozik előmozdítani. Az egyháznak szüksége és igénye van a nyilvánosságra, hiszen a világ iránti felelőssége az egyháznak az is, hogy megjelenjék a társadalomban, elérje a nyilvánosságot, jelen legyen a hétköznapokban, hasson a közéleti gondolkodásra és közbeszédre. A Magyarországi Református Egyház küldetésének része, hogy a nyilvánosságot megszólítsa, jelezve ezzel is, hogy az evangéliumot, az egyházra bízott kincset közügynek és nem magánügynek tekinti. Missziói kötelességünk, hogy hatékonyan közvetítsük az egyház sajátos üzenetét, az evangéliumot a világ felé. Az egyház ezért sem mutathat passzivitást a kapcsolattartás terén, mert újra és újra tudatosítania kell célját, szolgálatát. Ennek érdekében veszi igénybe azokat a tájékoztatási eszközöket, amelyek használata lehetőséget ad a nagy nyilvánosság eléréséhez, megszólításához. Az egyházban a média, – a szó és a feladat eredeti értelmében – közvetítő eszközként szolgál, amelyet Isten azért ad népének, hogy azzal éljen és dicsérje vele Urát. A média ereje eszköz voltában mutatkozik meg. Az egyház arra törekszik, hogy az általa fenntartott tájékoztatási szolgálat a bűneivel szembenézni képes, lehetőségeit és feladatait felismerni és kifejezni tudó, a Krisztusban örvendező ember arcát és világát közvetítse. A Magyarországi Református Egyház tájékoztatási szolgálatának feladata 1. § Az egyház tájékoztatási szolgálatának feladata Isten igei üzenetének közvetítése, hiteles tájékoztatás hitünk tartalmáról, egyházunk életéről és szolgálatáról. Feladata a református egyházon belüli kapcsolattartás,
az információhoz jutás és az információadás biztosítása, továbbá hogy egyházunkon kívülre is eljuttassa a református egyház véleményét a világban történő eseményekről, eszmékről, társadalmi folyamatokról. A törvény célja 2. § (1) A törvény célja az egyházi tájékoztatás szabályozása, hogy az egyház megjelenése a széles nyilvánosság előtt a misszió és a keresztyén közösség építésének eszköze legyen. (2) Meghatározza azon kereteket, szervezeti formákat, amelyeken belül a Magyarországi Református Egyház (a továbbiakban: MRE) írott és elektronikus tájékoztatása működik, egymáshoz, valamint a világi médiához kapcsolódik. A törvény hatálya 3. § (l) Az egyház tájékoztatási szolgálatát a vonatkozó állami és egyházi törvények keretei között végzi. (2) A törvény hatálya kiterjed az MRE által kiadott valamennyi sajtótermékre, önálló műsorszolgáltatásra, közreműködésével alkotott műsorszámokra és egyéb, elektronikus megjelenési formákra. (3) A törvény személyi hatálya kiterjed mindazokra a református egyháztagokra, akik az egyházi tájékoztatási szolgálatban bármilyen formában részt vesznek, valamint akik azért tisztüknél fogva felelősek. Az egyházi tájékoztatás alapelvei 4. § (1) Az egyházi tájékoztatásnak 1. bibliai, hitvallási alapokon nyugvó református értékrendet kell közvetítenie, 2. hiteles, időszerű, pontos és tárgyilagos tájékoztatást kell adnia, 3. biztosítania kell a vélemények sokszínű, kiegyensúlyozott és szabad megjelenését, 4. meg kell teremtenie az egyházon belüli információáramlás széles lehetőségét, személyi, tárgyi feltételeit valamint szervezeti rendszerét. (2) Az egyházi tájékoztatás minden területén elutasítja a kirekesztő, szélsőséges megnyilvánulásokat.
I/127
(3) Az egyházi tájékoztatásban szolgálók 1. legyenek elkötelezettek az evangélium, a MRE és népünk iránt, 2. vállalják a legszélesebb társadalmi szolgálatot 3. törekedjenek a legmagasabb szintű tárgyi és technikai tudás birtokában feladatukat ellátni. Az egyházi tájékoztatás formái és megjelenési szintjei 5. § (1) Az egyházi tájékoztatás megjelenési formái: 1. rendszeresen és időszakosan megjelenő sajtótermékek, 2. a világháló igénybevételével megvalósuló kommunikációs formák. 6. § (1) Az egyház tájékoztatási szolgálatának szervezete országos és helyi szintekre tagolódik. (2) A helyi szinten megvalósítandó tájékoztatási tevékenységek az egyház fokozatos testületeinek (egyházkerület, egyházmegye, egyházközség és ezek intézményei) megfelelően szerveződnek. Tájékoztatás országos szinten 7. § (1) A Zsinat feladata, hogy tájékoztatást adjon az MRE széles nyilvánosságnak szóló és közzétételre szánt állásfoglalásairól, testületi döntéseiről, szervezeti és személyi változásairól. (2) A Zsinat szabályozza, hogy az egyházi testületek mely döntéseit és milyen módon kell nyilvánosságra hozni. (3) A Zsinat dönt országos (írott és elektronikus) sajtó megalapításáról, világhálón működő országos jellegű honlap és műsorszolgáltatás, egyéb országos egyházi adatbázisok működtetéséről, ezek céljáról, feladatairól, közegyházi költségvetési támogatásáról, szervezeti, működési szabályzatuk elfogadásáról. 8. § A Zsinat nyilvános ülésein a sajtó képviselői jelen lehetnek, arról tudósíthatnak, tájékoztatást kérhetnek. 9. § A nyilvánosságra hozható ügyekben az egyházi sajtó tudósítójának tájékoztatása nem tagadható meg. 10. § Az MRE egészét érintő kérdésekben a Zsinat elnöksége (továbbiakban: Elnökség) adhat ki hivatalos nyilatkozatot. 11. § (1) A nem kötelezően nyilvánosságra hozandó döntésekről az Elnökség tájékoztatást adhat. (2) Az Elnökség nyilatkozatait személyesen vagy szóvivő útján hozza nyilvánosságra. (3) Az Elnökség dönt a MRE alkotmányáról és kormányzatáról szóló 1994. évi II. törvényben meghatározott – a tájékoztatásban szolgáló és a Zsinat által megválasztandó – tisztségekre vonatkozó meghívásról vagy pályázat kiírásáról. 12. § Az Elnökség dönt más egyházi vagy világi médiával való kapcsolattartásról, ennek formájáról, az MRE egészét érintő események kommunikációjáról, reklámok és hirdetések közzétételéről.
13. § Az egyházi tájékoztatással kapcsolatos kérdésekben a Zsinatot és az Elnökséget a Kommunikációs Szolgálat és a Szolgálat szervezeti keretében működő szóvivő segíti. 14. § A Kommunikációs Szolgálat 1. kidolgozza a kommunikációs stratégiát, 2. szerkeszti a híreket, közzéteszi az állásfoglalásokat, 3. az Elnökség felhatalmazása alapján ellátja a református egyházzal kapcsolatos információkkal az egyházi és világi médiát, 4. szervezi a sajtótájékoztatókat, 5. megteremti a világhálón folyó kommunikáció technikai feltételeit, 6. összehangolja a közegyház által fenntartott médiumok tevékenységét, ennek érdekében rendszeresen kommunikációs konzultációt tart képviselői és szakértői részére, 7. kapcsolatot tart a fokozatos egyházi testületek hasonló feladatot ellátó intézményeivel, alkalmazottaival, 8. a Zsinat és az Elnökség felkérésére elvégez minden olyan szakmai feladatot, amely az országos egyházi tájékoztatás körébe esik. 15. § A Zsinat által választott szakbizottságok (Sajtóbizottság, Média és Informatikai Bizottság) javaslattevő, véleményező testületek, melyek 1. javaslatot tesznek a médiastratégia követendő irányaira, 2. részt vesznek az egyházi sajtóval kapcsolatos döntések, szabályzatok előkészítésében, 3. javaslatot tesznek a pályázati vagy meghívási szempontokra, a beérkezett pályázatokat véleményezik, 4. figyelemmel kísérik az egyház (írott és elektronikus) sajtójában való megjelenést, véleményezik azt, és javaslatot tesznek esetleges módosításokra, 5. figyelemmel kísérik a kommunikáció technikai lehetőségeit, és javaslatot tesznek az ezzel kapcsolatos fejlesztésekre, 6. kapcsolatot tartanak a fokozatos egyházi testületek hasonló bizottságaival. Tájékoztatás helyi szinten 16. § A helyi szintű egyházi kommunikáció feladata, hogy 1. az egyház tagjai értesüljenek a helyi egyházi hírekről, eseményekről, 2. ezen események megfelelő társadalmi nyilvánosságot kapjanak, 3. a közegyházi döntések, állásfoglalások, hírek, országos sajtótermékek helyi szintre eljussanak, 4. a helyi, de közegyházi érdeklődésre számottartó események országos sajtóban megjelenjenek, 5. országos adatbázisok megfelelő kezelésben legyenek.
I/128
17. § A fokozatos egyházi testületek elnöksége felel azért, hogy az egyházi tájékoztatási szolgálat e törvény 4. §-ban foglaltak szerint valósuljon meg 18. § (1) Az egyházkerületekben és egyházmegyékben létre kell, az egyházközségekben – a feladat jellegét, nagyságát figyelembe véve – létre lehet hozni olyan szakmai csoportot, illetőleg olyan munkatársat kell alkalmazni, vagy önkéntes szolgatársat bevonni, aki kapcsolatot tart a Zsinat Kommunikációs Szolgálatával, a felettes egyházi testület szakmai szervével, feladatellátójával, és az adott szinten megvalósítja az egyház tájékoztatási feladatait. Ezen feladatot végzőkről a felettes egyházi főhatóságot, valamint a Zsinat Kommunikációs Szolgálatát tájékoztatni kell. (2) A fokozatos egyházi testületek által választott szakbizottságok, előadók véleményező, javaslattevő feladatot látnak el, a 15. §-ban foglaltak szerint. Sajtótermékek alapítása 19. § (1) Sajtóterméket bármely önálló jogi személyiséggel rendelkező egyházi testület, intézmény alapíthat. (2) A sajtótermék megjelentetéséről, céljáról, megjelenésének főbb ismérveiről, felelős szerkesztőjéről és kiadójáról, működésének anyagi feltételeiről testületi határozatot kell hozni. (3) A testületi határozatot tájékoztatásul meg kell küldeni a felettes egyházi főhatóság elnöksége részére. (4) A (fő)szerkesztő és kiadó felelősségére az állami törvények felelősségi szabályai az irányadóak. (5) Amennyiben egyházi tisztségviselő a sajtóban vagy a világhálón végzett tevékenységével, nyilatkozatával megsérti az egyházi törvényeket, úgy ő ezért egyházi bíróság előtt is felelősséggel tartozik. Sajtótermékek archiválása 20. § Országos kiadású sajtótermék minden számából köteles a kiadó a Zsinat levéltárának egy példányt megküldeni. Az egyházkerületi, egyházmegyei, vagy ezek intézményei által kiadott sajtótermékeket az adott szintű könytárban kell archiválni. Az egyházközségi kiadványok egy példányát a parókián meg kell őrizni.
Értelmező és záró rendelkezések 21. § E törvény alkalmazásában: 1. média (médiumok): azoknak az anyagi és elektronikus hordozóközegeknek az összessége, amelyek a sajtóterméknek a nagyközönséghez történő továbbítását szolgálják; 2. műsorszolgáltatás: a nyilvánosság számára vételre szánt rádió-, illetve televízió-műsornak a műsorszolgáltató általi előállítása, elektronikus jelek formájában történő megjelenítése és a felhasználó vevőkészülékéhez történő továbbítása bármely műsorszétosztó és műsorterjesztő rendszeren. 3. műsorszám: hang vagy kép, illetve ezek összekapcsolódó – zárt egységet alkotó, vagy önálló részekből zárt egységbe szerkesztett – együttese, amelyet az együttes egészét egyedileg megjelölő főcím, szükség szerint további megkülönböztető jelzés, illetőleg a befejeződést jelző közlés határol. 4. sajtó: az időszaki lap, a műsorszolgáltató és a hírügynökség; 5. sajtótermék: az időszaki lap egyes lapszámai, a rádió- és televízió-műsor, a könyv, a röplap (traktátus) és az egyéb szöveges kiadvány, a zeneművet, grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, a térkép, a nyilvános közlésre szánt műsoros filmszalag, videokazetta, videolemez, hangszalag és hanglemez, továbbá bármely más tájékoztatást vagy műsort tartalmazó, nyilvános közlésre szánt technikai eszköz; 6. tájékoztatás: tényeknek, eseményeknek, hivatalos közleményeknek, beszédeknek, valamint az ezekre vonatkozó véleményeknek, elemzéseknek és értékeléseknek sajtótermék útján történő nyilvános közlése. 22. § Ez a törvény 2005. július 1. napján lép hatályba. A 2005. évi III. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 2003. február 28-án megnyílt XII. Zsinatnak 7. ülésszaka.
I/129
A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ 2013. ÉVI VI. TÖRVÉNYE A REFORMÁTUS HITTANOKTATÁSRÓL SZÓLÓ 2007. ÉVI II. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁRÓL (A módosítással egységes szerkezetben)
Preambulum A Magyarországi Református Egyház Jézus Krisztus missziói parancsának (Mt 28, 18-20.) engedelmeskedve tanítói szolgálatot végez. Ebben a küldetésében elfogadja azt a megbízatást és felelősséget, amelyet a Szentháromság Isten Kijelentése bíz rá. Az egyház tanítói szolgálatában mindazokat részesíti, akik azt kérik, vállalják vagy elfogadják korra, nemre, felekezeti és társadalmi meghatározottságra tekintet nélkül. Az egyház gyülekezeteiben él, s a gyülekezet létéhez elidegeníthetetlenül hozzátartozik a tanítás, a katechézis. A tanítás része az egyház küldetésének, életének, szolgálatának. A Magyarországi Református Egyház – Magyarország Alaptörvénye és a Magyarországi Református Egyház Alkotmánya, továbbá a lelkiismereti- és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló hatályos törvények, egyéb jogszabályok és megállapodások alapján – a reformátorok örökségét elfogadva, a tanítás szolgálatát nem zárja be a templomok falai közé, hanem megkeresi és felhasználja azokat a lehetőségeket, amelyekben közvetlenül szólíthatja meg a katechézis érintettjeit. Ezért iskolákat tart fenn, él az egyházi és nem egyházi oktatás keretében tartható hit- és erkölcstanoktatás lehetőségével, valamint gyülekezeteiben is megszervezi és végzi a hit- és erkölcstanoktatást [a továbbiakban hittanoktatást]. A református hittanoktatás célja – Jézus Krisztus missziói parancsából adódóan – a tanítvánnyá tétel, azaz a tanítványi létre való nevelés, a tanítványi lét megélésének segítése és áldásközvetítés. Feladata, hogy a tanulók az életkoruknak és az általános műveltségi szintjüknek megfelelő szintű bibliaismereti, egyháztörténeti, dogmatikai és etikai, egyházzenei, valamint az egyház életének mindennapjairól szóló ismeretanyaggal rendelkezzenek. Mindezek mellett a hittanoktatás hitre való nevelés ill. hitben való nevelés, amelynek során segíteni kell növendékeinket abban, hogy bibliaolvasó és imádkozó, a gyülekezet közös-
ségében Igével és úrvacsorával rendszeresen élő, áldozatkész keresztyénekké váljanak (Heidelbergi Káté 21. kérdés-felelet).
I. Á ltalános rendelkezések A törvény szabályozási köre 1. § (1) E törvény szabályozási köre kiterjed a Magyarországi Református Egyház bármely jogi személyére illetve az általuk fenntartott köznevelési intézmények szervezésében folytatott hittanoktatásra, továbbá a hittanoktatást érintő tevékenységre, függetlenül attól, hogy azt milyen intézményben, szervezetben látják el. (2) A szabályozási kör kiterjed a hittanoktatást szervező egyházi jogi személyek és intézmények tisztségviselőire, alkalmazottaira és a hittanoktatás növendékeire. (3) E törvénnyel összhangban kell állnia az egyházi jogi személyek által a hittanoktatással, valamint a református hittanoktató (hitoktató), illetve a református vallástanárképzéssel összefüggésben megalkotott és megalkotandó valamennyi jogszabálynak, határozatnak és intézkedésnek.
II. Tartalmi kérdések Tantervi szabályozás 2. § (1) A Magyarországi Református Egyházban a református hittanoktatás történhet a) református egyház által fenntartott köznevelési intézményekben b) más egyház által fenntartott köznevelési intézményekben; c) az állam által fenntartott köznevelési intézményekben d) más fenntartású köznevelési intézményekben;
I/130
e) református egyházközségekben vagy intézményekben. (2) A hittanoktatás alapvető célkitűzéseit, formai és tartalmi követelményeit a Zsinat által elfogadott Református hittanoktatási kerettanterv határozza meg. Az ettől való eltérés lehetőségét külön szabályrendelet szabályozza. (3) A kerettanterv alapján a köznevelési intézmények és református egyházközségek helyi tantervet, tantárgyi programot készítenek a helyi sajátosságok (csoportok összetétele, személyi feltételek, iskolai és gyülekezeti adottságok) figyelembe vételével. (4) A helyi tantervnek tartalmaznia kell a hittanoktatás alapelveit, céljait, feladatait, a kerettanterv által előírt tananyagot, a meghatározott minimum követelményeket, a tankönyvek listáját, s az értékelés formáit. (5) A helyi tantervek alkalmazásának előfeltétele [(1)] a) az (1) a)-b) pontban meghatározott intézmények esetében a Református Pedagógiai Intézet, [(2)] b) az (1) c)-e) pontban meghatározott intézményekben és a református egyházközségekben szervezett hittanoktatás esetében az egyházmegyei katechetikai megbízottnak támogató szakvéleménye.
Tankönyvek, segédkönyvek 3. § (1) A hittanoktatásban felhasználható tankönyvek és más taneszközök listáját a Református Pedagógiai Intézet javaslata alapján a Zsinat Oktatási Bizottságának előterjesztésére, a Zsinat Elnöksége hagyja jóvá. (2) A Református Pedagógiai Intézet és a Kálvin János Kiadó gondoskodik a hittankönyv-ellátás (kiadás és terjesztés) megszervezéséről. A tankönyvek mellett olyan segédkönyvek használhatók, amelyek református hitvallásosságukban, tartalmi és pedagógiai igényességükben megfelelnek a kerettanterv általános célkitűzéseinek.
Az érettségi vizsga 4. § (1) A középiskolákban a református hit- és erkölcstan kötelezően választható érettségi tantárgy. A Magyarországi Református Egyház által fenntartott középiskolákban biztosítani kell a jelentkezők számára az érettségire való felkészítést s a vizsga megszervezését. (2) A hittan érettségi vizsgán a tanterv alapján elsajátított ismeret mérhető és értékelhető. (3) A hit- és erkölcstan érettségi vizsga középszinten (szóbeli) teljesíthető. (4) Az érettségi vizsga tartalmi követelményeit „A református hit- és erkölcstan érettségi vizsga részletes követelményei” című dokumentum szabályozza, amelyet a Zsinat hagy jóvá.
III. A hittanoktatásban alkalmazottak Képesítési és alkalmazási feltételek 5. § (1) A köznevelési intézményekben, illetve egyházközségekben a református hit- és erkölcstan tantárgy oktatására református hittanoktatókat, református vallástanárokat vagy református lelkészeket kell alkalmazni, illetve megbízni. (2) Református hit- és erkölcstan tanárként (vallástanárként) alkalmazható az a személy, aki a) egyházközség által szervezett hittantoktatás esetén (helyszíntől és életkortól függetlenül) református lelkészi (MA, master, egyetemi végzettség értékű), református hittanoktatói (BA, bachelor, főiskolai végzettség), vagy református vallástanári (MA, master, egyetemi végzettség) oklevéllel rendelkezik b) egyházi (református, evangélikus, katolikus) fenntartású iskolában, valamint olyan más fenntartású iskolában, ahol a hit -és erkölcstan tantárgy oktatása a pedagógiai programban szerepel: – az 1–4. évfolyamon: református lelkészi (MA), református hittanoktatói (BA) – az 5–8. évfolyamon: református lelkészi (MA), református hittanoktatói (BA), vagy református vallástanári (MA) – a 9–13. évfolyamon: református vallástanári (MA) oklevéllel rendelkezik. Az alkalmazási feltételek alól – indokolt esetben a gyülekezeti hittanoktatás esetében a presbitérium, a (2) bekezdés b) pontban foglaltak esetében az illetékes egyházi hatóság egy-egy évre felmentést adhat. (3) Nem adható felmentés a képesítési és az alkalmazási feltételeknek alól az állami iskola 1-8. évfolyamán szervezett kötelezően választható hit- és erkölcstan megszervezése során. (4) Egyéb esetekben az alkalmazási feltételeknek megfelel az, aki a szükséges felsőfokú képzést megkezdte, és a foglalkoztatási jogviszony időtartama alatt megszakítás nélkül folyamatosan teljesíti.
Az alkalmazás szabályai L elkészi jelleg ű a lk a lma zotta k 6. § (1) A megválasztott gyülekezeti lelkész a lelkészek szolgálatáról és jogállásáról szóló törvény értelmében kötelezett a hittanoktatás végzésére.
I/131
(2) A hittanoktató lelkészekkel egyházi szolgálati jogviszony létesítendő, amelyet a Magyarországi Református Egyház vonatkozó jogszabályai szabályoznak. 7. § (1) Református egyházi fenntartású köznevelési intézményben a vallásoktató [hittanoktató] lelkésznek a nemzeti köznevelési törvény szerinti hozzájárulást – az intézményvezető kérelmére – a fenntartó döntéshozó testületének előterjesztésére az egyházkerület püspöke adja. (2) A püspöki hozzájárulás és kinevezés vagy kirendelés alapján az intézmény a hittanoktató lelkésznek díjlevelet ad, amely tartalmazza különösen: a feladatot, a szolgálati időkeretet, a lelkészi javadalmat és a felelősségi viszonyokat. (3) A református lelkész az illetékes egyházközség presbitériumának előterjesztésére az esperes hozzájárulásával végezhet hittanoktatást nem református egyházi köznevelési intézményben. (4) A fenntartói egyetértés vagy a püspöki hozzájárulás (kirendelés) visszavonása esetén megszűnik az adott díjlevél hatálya, ezzel az egyházi személy jogviszonya is az intézménnyel. (5) Az állami iskolában folyó hit- és erkölcstanoktatás esetében a hittanoktató lelkész megbízása a területileg illetékes egyházközség feladata. (6) A maximális óraszámokról külön szabályrendelet rendelkezik. Nem lelkészi jelleg ű a lk a lma zotta k 8. § (1) Református egyházi fenntartású köznevelési intézményben a hittanoktatónak illetve vallástanárnak a nemzeti köznevelési törvény szerinti hozzájárulást – az intézményvezető kérelmére – a fenntartói igazgatótanács (hiányában a presbitérium, egyházmegyei, ill. egyházkerületi közgyűlés) előterjesztésére az egyházkerület püspöke adja. (2) A református hittanoktató vagy vallástanár az illetékes egyházközség presbitériumának előterjesztésére az esperes hozzájárulásával végezhet hittanoktatást nem református egyházi köznevelési intézményben. (3) A hittanoktatóval és vallástanárral kötött munkaszerződésben rögzíteni szükséges a hitéleti követelményeket, a munkabér kifizetésének módját, a szerződés megszűntetésének rendes és rendkívüli eseteit, valamint a hittanoktató illetve vallástanár kapcsolatát a helyi egyházközség(ek)kel. (4) Az állami iskolában folyó hit- és erkölcstanoktatás esetében a hittanoktató lelkész megbízása a területileg illetékes egyházközség feladata.
(5) Nem református köznevelési intézményben az alkalmazó egyházi jogi személy a legalább heti 15 tanórát teljesítő, nem lelkészi jellegű református hittanoktatóval ill. vallástanárral munkaszerződést köt. (6) A munkaszerződés szólhat határozatlan és határozott időre egyaránt. (7) A főállású ill. további foglalkoztatott munkavállaló munkaszerződésében rögzíteni kell a munkaidőkeretet (teljes munkaidő, részmunkaidő). A munkaszerződésben szabályozott munkaidőnek megfelelően a munkáltató munkaidő-nyilvántartást vezet. (8) Nem lelkészi jellegű református hittanoktatóval és vallástanárral legfeljebb heti 14 tanítási óráig megbízási jogviszony is létesíthető a polgári jog szabályai szerint. Ez esetben a megbízó és a megbízott óradíjban állapodik meg. (9) Munkaviszony és megbízási jogviszony létesítése esetén egyaránt ki kell kérni a fenntartói igazgatótanács (hiányában a presbitérium, egyházmegyei ill. egyházkerületi közgyűlés) egyetértését a nemzeti köznevelési törvény alapján szükséges hozzájárulás beszerzéséhez.
A munkavégzés szabályai 9. § (1 )A református hittanoktatót, vallástanárt, hittanoktató lelkészt munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy a) a református köznevelési intézmények főállású alkalmazottjaként a nevelőtestület teljes jogú tagja legyen, b) szolgálati helyén emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, hit- és erkölcstan tanári (vallástanári) tevékenységét értékeljék és elismerjék, c) az iskola jóváhagyott pedagógiai programja és tanterve alapján megválassza az alkalmazott tankönyveket, taneszközöket, segédanyagokat, d) szakmai ismereteit, tudását továbbképzésekben való részvétel útján gyarapítsa, e) alkalmazása, munkavégzése vitás kérdéseiben jogorvoslatot kapjon. (2) A református hittanoktató, vallástanár és hittanoktató lelkész alapvető kötelessége, hogy a Református Egyház tanításaival, hitvallásaival és törvényeivel megegyező életvitelt folytatva, a) a rá bízott gyermekeket, tanulókat fejlettségi és képességi szintjükhöz igazodva, életkori különbözőségeikre is figyelve, egyházi felhatalmazásához és megbízatásához hűségesen, hittanoktatásban részesítse, b) a növendékek felügyeletét – a házirend szerint – a hittanoktatás ideje alatt ellássa, gondoskodjon a balesetvédelmi előírások betartásáról, a rongálások elkerüléséről,
I/132
c) ismertesse meg a gyermeket és tanulókat a keresztyén közösségi élet értékrendjével és lehetőségeivel, s törekedjenek azok megtartására ill. megtartatására, d) a szülőknek, tanulóknak rendszeresen adjon tájékoztatást az őket érintő kérdésekről, e) a munkaszerződésében, illetve díjlevelében foglalt feladatokat pontosan elvégezze, f) a vonatkozó jogszabályok szerint továbbképzésen vegyen részt, g) az alkalmazó által igényelt, de a munkaszerződésben, illetve a díjlevélben nem rögzített feladatokat eseti megállapodás alapján elvégezze.
I V. Szervezési és igazgatási kérdések A hittanoktatás szervezése 10. § A református köznevelési intézményekben a református hittanoktatás szervezését a Református köznevelési törvény szabályozza. 11. § (1) A más fenntartású köznevelési intézmények református tanulói számára – lehetőleg az intézményben – a területileg illetékes református egyházközség hittanoktatást szervez, valamint gondoskodik a hittanoktatás személyi és szakmai feltételeinek biztosításáról. Ezen intézmények esetében jogszabályi keretek között a hittanoktatás összevontan is megszervezhető. Amennyiben a hittanoktatás megszervezéséről vagy ellátásáról az egyházközség nem tud gondoskodni, akkor a felmerült problémákról három napon belül értesíti az illetékes esperest, aki minden lehetséges eszköz felhasználásával haladéktalanul gondoskodik a feladat megoldásáról. (2) Az egyházközségi hittanoktatás a gyülekezet katechézisének szerves része, így annak megszervezése, személyi, tárgyi és egyéb feltételeinek biztosítása az egyházközség presbitériumának a feladata. (3) Az egyházközség által szervezett hittanoktatásért, a vonatkozó egyházi törvények és szabályrendeletek betartásáért az egyházközség elnöksége valamint a hittanoktatást végzők együtt felelnek. (4) Az egyházközség együttműködik a hittanoktatás megszervezése érdekében a köznevelési intézmények vezetőivel, pedagógusaival. Probléma esetén erről az egyházmegye elnökségét tájékoztatja. Az egyházmegye elnöksége az eset kivizsgálását kezdeményezi a köznevelési intézmény fenntartójánál.
A tanulói nyilvántartás 12. § (1) A fakultatív hittanoktatás esetén az egyházközség lelkipásztora pontos tanulói nyilvántartást vezet a keresztelési anyakönyv, illetve a rendelkezésre bocsátott iskolai adatok alapján. A tanulói csoportok megszervezése után október 1-jéig a lelkipásztor (református köznevelési intézményben az intézményvezető) a tanulói nyilvántartásokat (létszámjelentő adatlap a református hittanoktatás szervezéséhez) eljuttatja az egyházmegye espereséhez. (2) Az állami iskola 1–8. évfolyamán bevezetett erkölcstan helyett választható hit- és erkölcstan tanulói nyilvántartását – az állami iskola intézményvezetőjével egyeztetett módon – az egyházközség lelkipásztora vagy az általa megbízott személy vezeti. (3) A hittanoktatásban résztvevő tanulók személyes adatainak a kezeléséért az egyházközség esetében a lelkipásztor, az egyházmegye esetében az esperes a felelős. Ezen adatok kizárólag belső ellenőrzésre és belső egyházi összesítések elkészítésére használhatók fel.
A hittanoktatás dokumentumai 13. § (1) A hittanoktatás dokumentumai a) létszámjelentő adatlap a református hittanoktatás szervezéséhez, b) a hiányzási, haladási, osztályozó napló hit- és erkölcstan tantárgyból (a napló elektronikusan is vezethető, de minden félév lezárásakor ki kell nyomtatni és hitelesíteni); c) bizonyítvány hit-és erkölcstan tantárgyból. (2) Az egyházi iskolákban a hit- és erkölcstanból kapott osztályzatot a tanuló ellenőrző könyvébe, illetve bizonyítványába kell beírni a kötelező tantárgyak közé. (3) A dokumentumok tervezése és kivitelezése a Református Pedagógiai Intézet, terjesztése pedig a Kálvin Kiadó feladata. (4) Az állami iskolában szervezett kötelezően választható hit- és erkölcstan dokumentációs rendjét az állami jogszabályok határozzák meg.
A hittanoktatás igazgatása és ellenőrzése 14. § (1) A Magyarországi Református Egyház hittanoktatási tevékenységét a Zsinat szabályozza és felügyeli, különös tekintettel arra, hogy e törvény és egyéb jogszabályok rendelkezéseit pontosan hajtsák végre. A Zsinat – mint a református hittanoktatás legfelsőbb igazgatási és felügyeleti szerve – e tevékenységét elsősorban a Zsinati Oktatási Bizottsága, a Zsinati Oktatási Iroda s a Református Pedagógiai Intézet által valósítja meg.
I/133
(2) A hittanoktatás helyi ellenőrzése az egyházi törvényben meghatározott egyházlátogatások keretében történik. 15. § A Zsinati Oktatási Bizottság a Zsinat döntés-előkészítő, javaslattevő szerve, amely: 1) segíti a Zsinat irányító és felügyeleti tevékenységét, 2) javaslatot tesz a Zsinatnak törvényalkotásra, módosításra vagy intézkedés megtételére, 3) előterjesztést tesz a Zsinat elnökségének a hittanoktatással kapcsolatos kiadványok hittankönyvvé minősítéséről, a tankönyvjegyzékbe történő felvételéről a Református Pedagógiai Intézet javaslata alapján, 4) elvi irányítást és felügyeletet gyakorol az egyházkerületi katechetikai megbízottak és/vagy az egyházmegyei katechetikai megbízottak felett. 16. § A Zsinati Oktatási Iroda a Magyarországi Református Egyház hittanoktatásának adminisztratív, koordináló, ügyintéző szerve, amely: (1) közvetíti a Zsinat határozatait és intézkedéseit az egyházkerületek oktatási irodáihoz, valamint az egyházkerületi és/vagy egyházmegyei katechetikai megbízottakhoz; (2) nyilvántartja a hittanoktatás országos szervezéséhez szükséges adatokat; (3) szervezi a hittanoktatás finanszírozásával kapcsolatos pénzügyi adminisztrációt; (4) kapcsolatot tart az illetékes állami szervekkel. (5) az illetékes állami szervvel együttműködve közreműködik az érettségi vizsga szervezésében; (6) gondozza az Országos református szakértői névjegyzék részeként a hittanoktatás tantárgyi szakértőinek listáját; (7) vezetője az Oktatásügyi Bizottság tanácskozási jogú tagja. 17. § A Református Pedagógiai Intézet: (1) tantervek, tankönyvek és oktatási segédanyagok kiadásával és véleményezésével segíti a hittanoktatás tartalmi munkáját; (2) az illetékes állami szervvel együttműködve közreműködik a református hit- és erkölcstan tantárgy emelt szintű érettségi vizsga szakmai előkészítésében; (3) a hittanoktatás tartalmi fejlesztését segítő szaktanácsadók alkalmazásával országos szaktanácsadói hálózatot működtet; (4) gondozza az Országos református mesterpedagógus névjegyzék részeként a református hit- és erkölcstan nevelési-oktatási program szakértőinek listáját; (5) gondozza és az Oktatási Bizottság elé terjeszti a református hittanoktatásban alkalmazható javasolt taneszközök jegyzékét (6) szakmailag segíti az egyházkerületi és/vagy egyházmegyei katechetikai megbízottak munkáját;
(7) továbbképzési programokat és egyéb országos rendezvényeket szervez; (8) vezetője tanácskozási joggal részt vesz a Zsinat Oktatási Bizottságának munkájában. 18. § (1) Az egyházkerület (illetve egyházmegye) területének hittanoktatással kapcsolatos feladatait egyházkerületi (illetve egyházmegyei) bizottságra vagy előadóra (tanácsosra, igazgatóra) bízhatja. Feladataik: a) A hittanoktatás adminisztrálása, koordinálása, ügyintézése, szakmai felügyelete és tanácsadása, a továbbképzések segítése. Észrevételei(k) alapján intézkedésre református egyházi fenntartású intézmény esetén a fenntartó, egyébként az egyházmegye elnöksége, másodfokon az egyházkerület elnöksége jogosult. b) Kapcsolattartás a Zsinati Oktatási Irodával, a Református Pedagógiai Intézettel és a többi egyházkerületi (illetve egyházmegyei) katechetikai megbízottakkal. (2) Az illetékes egyházkerületi előadó (tanácsos, igazgató) katechetikai ügyekben a Zsinat Oktatási Bizottságának ülésén tanácskozási joggal részt vesz.
V. A hittanoktatás finanszírozási kérdései 19. § (1) A hittanoktatók, vallástanárok és hittanoktató lelkészek díjazását munkaszerződésük vagy díjlevelük tartalmazza. (2) A munkaszerződésben rögzíteni kell: a) hogy a hittanoktatás anyagi fedezetét Magyarország éves központi költségvetésében erre a célra biztosított keretösszeg adja; b) hogy az állami támogatás tartós szüneteltetése (legalább 60 nap), vagy megszűnése rendes felmondási indoknak minősül. c) A hittanoktatók, vallástanárok és hittanoktató lelkészek határozott idejű alkalmazásánál az augusztus 1. – július 31. közötti időszak veendő figyelembe.
Vegyes és záró rendelkezések 20. § (1) A 2007. évi II. törvény 20. § (2) bekezdésben foglaltak kivételével 2007. szeptember 1-jén lép hatályba. (2) A hittanoktatásban alkalmazottak illetve megbízottak képesítési és alkalmazási követelményeiről szóló 5. § (2) bekezdés rendelkezéseit 2012. szeptember 1-jétől kell alkalmazni. (3) Hatályát veszti a IV. mellékletben az emelt szintű érettségi vizsga részletes követelményrendszere.
I/134
(4) A Magyarországi Református Egyház hittanoktatásáról szóló 2004. évi II. törvény módosításáról szóló 2013. évi VI. törvény 2014. január 1-én lép hatályba. A református hittanoktatásról szóló 2007. évi II. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 2003. február 27-én megnyílt XII. Zsinatának 11. ülésszaka a Zs-143/2007. sz. határozatával. A református hittanoktatásról szóló 2007. évi II. törvényt módosításáról szóló 2013. évi VI. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 2009. február 25-én megnyílt XIII. Zsinatának 13. ülésszaka a Zs-330/2013.11.15. sz. határozatával.
Mellékletek I. A Református hittanoktatási kerettanterv kiadásáról szóló határozat II. A Református hittanoktatási kerettanterv III. A református hittan tankönyvek jegyzéke IV. A református hit- és erkölcstan érettségi vizsga részletes követelményrendszere V. Létszámjelentő adatlap a református hittanoktatás szervezéséhez VI. Hiányzási, haladási, osztályozó napló hit és erkölcstan tantárgyból V II. Bizonyítvány hit- és erkölcstan tantárgyból
I/135
2013. ÉVI IV. TÖRVÉNY A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ GAZDÁLKODÁSÁRÓL TARTALOMJEGYZÉK
PR E A MBULUM
Preambulum Értelmező rendelkezések I. fejezet: A törvény területi és személyi hatálya II. fejezet: Alapelvek Az autonóm egyházi gazdálkodás elve A gazdálkodás átláthatóságának elve A teljesség és a valódiság elve A felelős gazdálkodás elve A gazdaságosság, a takarékosság és a fenntarthatóság elve Az egymás terhének hordozása és a méltányosság elve A tájékoztatási kötelezettség elve III. fejezet: Az egyház gazdálkodásának anyagi forrásai IV. fejezet: Az egyház gazdálkodási rendje Tervezés A gazdálkodás Beszámolás Ellenőrzés, felügyelet V. fejezet: Az egyházközség, a fokozatos egyházi szervezetek valamint a Zsinat gazdálkodásának szabályai Egyházi intézményekre és intézményfenntartó gazdálkodó szervezetekre vonatkozó rendelkezések VI. fejezet: Az Országos Református Egyházi Közalap VII. fejezet: Gazdálkodás az ingó, ingatlan és más javakkal VIII. fejezet: Felelősségi szabályok IX. fejezet: Vegyes és záró rendelkezések X. fejezet: Mellékletek XI. fejezet: Iratminták
A Magyarországi Református Egyház (a továbbiakban: Egyház) legszentebb küldetése, hogy Isten dicsőségét szolgálja. Az Egyház egységes gazdálkodási rendjének megfogalmazása, ennek betartása és betartatása e küldetés teljesítésének nélkülözhetetlen eszköze. A II. Helvét Hitvallás XXVIII. fejezetének értelmében valljuk, hogy: „Krisztus egyházának a vagyona a fejedelmek bőkezűségéből és a hívők adakozásából ered, akik anyagi eszközeiket az egyháznak ajándékozták. Mert szüksége van az egyháznak anyagi eszközökre és voltak is ősidőktől fogva anyagi eszközei, saját szükségleteinek fedezésére. Az egyház javainak helyes felhasználása egykor és most a következő: Fenntartani a tanítást az iskolákban és a szent gyülekezetekben az egész istentisztelettel, szertartásokkal és az egyházi épülettel egyetemben, aztán gondoskodni a tanítókról, tanulókról és lelkipásztorokról, más szükséges dolgokkal együtt és főképpen a szegények megsegítéséről és eltartásáról.” Az Egyház a sáfártól megkívánt hűséggel gondoskodik arról, hogy gazdálkodása mindenhol és mindenkor ékes rendben történjen. A Magyarországi Református Egyház Zsinata figyelembe véve az egyház gazdálkodásának valamennyi területét, az alábbi gazdálkodási törvényt alkotja:
ÉRTELMEZŐ R ENDELK EZÉSEK E törvény alkalmazásában: Gazdálkodás: a rendelkezésre álló javak és erőforrások ésszerű felhasználásának folyamata. Azon tevékenységek összessége, amelyek az egyház vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményt eredményeznek. Gazdálkodási rend: a rendelkezésre álló javak és erőforrások megőrzésére, felhasználására, gyarapítására illetve az egyházi tevékenységek ellátása érdekében a bevételek elérésére és a szükséges kiadások teljesítésére irányuló tevékenységek szabályozásának összessége. Egyházi gazdálkodó szervezet: az a szervezet, szervezeti egység, intézmény, amely részt vesz az egyház gazdálkodás folyamatában, erre vonatkozóan jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.
I/136
Jogi személy: olyan szervezet, amely az állam felhatalmazása alapján jogalanyisággal rendelkezik, azaz jogai és kötelezettségei lehetnek. A jogi személy jogképessége kiterjed minden olyan jogra és kötelezettségre, amely jellegénél fogva nem csupán az emberhez fűződhet. A jogi személynek saját névvel, székhellyel, tagjaitól, illetve alapítójától elkülönített vagyonnal, valamint az ügyvezetését és képviseletét ellátó szervezettel kell rendelkeznie. Saját nevében vállal jogokat és vállal kötelezettségeket, önállóan jelenik meg a gazdasági forgalomban. Egyházi jogi személy: a Magyarországi Református Egyház, mint az állam által elismert bevett egyház, valamint ennek belső jogi személye. Belső egyházi jogi személy: az Egyház azon szervezete, szervezeti egysége, intézménye, amelyet az állami törvény felhatalmazása alapján egyház legfelsőbb szintű képviseleti szerve, vagy az egyház belső jogszabálya szerint erre feljogosított szervezete jogi személynek ismer el. (Egyházközség, egyházmegye, egyházkerület, ezek által jogi személyiséggel alapított szervezetek, intézmények.) A belső egyházi jogi személy a bevett egyház belső szabálya szerint működik. Alapító egyházi szervezet: az az egyházi jogi személy, belső jogi személy, amely az egyház szabályai szerint egy szervezetileg tőle elkülönült új szervezetet, szervezeti egységet hoz létre. Az új szervezet (szervezeti egység) megalapítható önálló jogi személyiséggel vagy e nélkül. Erről az alapító okiratban kell rendelkezni. Egyházi jogi személy nem egyházi szervezeteket − alapítványt, egyesületet, gazdasági társaságot − is alapíthat, az így létrejött szervezet azonban nem minősül egyházi jogi személynek. Egyházi adóalany: minden egyházi szervezet adóalany, amelyet az állami törvény adó bevallására, fizetésére kötelez, vagy helyzeténél fogva attól mentesít, illetőleg az általa végzett tevékenység számára adómentességet biztosít. Az adóalany adószámmal rendelkezik. Önállóan gazdálkodó egyházi szervezet: az a szervezet, amely saját nevében – az állami és egyházi jogszabályok keretei között – teljes felelősséggel önállóan végzi gazdálkodási és ehhez kötődő nyilvántartási tevékenységét. Részben önállóan gazdálkodó egyházi szervezet: az a szervezet, amely gazdálkodását jogszabály, alapító okirat korlátozza, gazdálkodási szempontból egy másik, önálló gazdálkodó egyházi szervezet része, vagy szervezeti egysége. Általánosságban azt a szervezeti egységet, intézményt jelenti, amely gazdaságilag nem önállóan jelenik meg a gazdasági forgalomban, Saját nevében csak annyiban szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket, amennyiben erre vonatkozóan alapítója lehetővé teszi. Gazdálkodási felelőssége korláto-
zott. Gazdálkodását a pénzügyi-gazdasági tevékenység végzésére kijelölt, önállóan gazdálkodó szervezet az önálló szervezet utasításai szerint végzi. A részben önállóan gazdálkodó egyházi szervezet nyilvántartásait a jogszabályok, az alapító okirat alapján, a pénzügyi-gazdasági tevékenység végzésére kijelölt, beszámolási kötelezettséget teljesítő önállóan gazdálkodó szervezet nevében köteles vezetni. Az egyház önkormányzati testületei: az egyház belső törvényei szerint felépülő és e szerint választott azon önálló szervezetek, amelyek az adott egyház-igazgatási szinten végzik az egyház (hitéleti, oktatási, diakóniai, missziói, kulturális stb.) tevékenységeit, és ehhez kapcsolódó szervezési, felügyeleti, nyilvántartási, gazdálkodási feladatokat. Ezek: az önálló jogállású egyházközségek, az egyházmegye, az egyházkerület és a zsinat. Feladataikat testületi döntéssel, vagy képviselőjük által gyakorolják, az erre vonatkozó szabályok szerint. Fokozatos egyházi testület: Az egyház szervezeti felépítésében az adott szervezet fölött elhelyezkedő egyház-igazgatási szervezet, amely gazdálkodási vonatkozásban a belső törvények által meghatározott jóváhagyási, ellenőrzési, felügyeleti jogokkal rendelkezik. Egyházi gazdálkodási felügyeleti tevékenység: a gazdálkodási tevékenységgel járó egyházi és az egyház által átvállalt feladatok ellátásának szakmai irányítására, szervezésére, szabályozására, ellenőrzésére irányuló tevékenység, és az ezekkel kapcsolatos éves költségvetési, gazdálkodási tervezési, beszámolási, pénzügyi ellenőrzésekre kiterjedő feladatok összegzése. Költségvetés: az egyház gazdálkodó szervezetei által, a gazdasági év időtartama alatt felmerülő várható bevételek és kiadások számbavételével összeállított pénzforgalmi terv. Költségvetési beszámoló: az egyházi gazdálkodó szervezetek által, az adott gazdasági évben pénzügyileg realizálódott bevételek és kiadások részletezése, a költségvetési tervtől való eltérés bemutatásával. Zárszámadás (zárószámadás): A gazdálkodó egyházi szervezetek, gazdálkodási évre vonatkozó, a pénzforgalmi és vagyoni helyzetet egyaránt bemutató teljes-körű számszaki és szöveges beszámolója. Leltár: minden olyan kimutatás, amely az eszközök és a források, vagy egy-egy csoportjuk valóságában meglevő állományának mennyiségét és értékét meghatározott napra vonatkoztatva tartalmazza. A leltározás az egyházi szervezet tulajdonát képező, vagy használatába adott álló és forgóeszközök, valamint azok forrásainak (az aktív és passzív vagyonrészeknek), továbbá a birtokában levő idegen eszközök valóságban meglevő állományának megállapítása.
I/137
Összeférhetetlenség: minden olyan magatartás, döntésben való részvétel, tisztségek összeütközése, amely veszélyezteti az ügy pártatlan elbírálását, tisztességes ügyvitelét. Ennek érdekében a gazdálkodó szervezet tiltó szabályokat határozhat meg. Általános szabály szerint senki nem vehet részt olyan döntés meghozatalában, vagy intézkedésben, amelyben ő maga, vagy közeli hozzátartozója érdekelt. Gazdálkodási biztos: olyan személy, aki a rendkívüli gazdasági helyzetben a kinevezési okmányában rögzített megbízási időtartama alatt teljes jogkörrel (kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, munkáltatói jogok gyakorlása) és felelősséggel irányítja az adott egyházi gazdálkodó szervezet gazdálkodását.
I. fejezet A TÖRV ÉN Y TERÜLETI ÉS SZEMÉLY I H ATÁ LYA 1. § (1) Jelen gazdálkodási törvény hatálya a Magyarországi Református Egyház joghatósága alá tartozó területre terjed ki. (2) A törvény személyi hatálya kiterjed a Magyarországi Református Egyházra, mint önálló jogi személyiséggel felruházott és az állam által elismert, bevett egyházra, valamint mindazon belső jogi személyekre, szervezetekre, intézményekre, ezek választott testületeire, képviselőikre és tisztségviselőikre, akik/amelyek egyházunkban gazdálkodással foglalkoznak.
II. fejezet A L A PELV EK Az autonóm egyházi gazdálkodás elve 2. § (1) A Magyarország alaptörvénye kimondja, hogy az állam és az egyház különváltan működik. Az állam a közösségi célok megvalósítása érdekében együttműködik az egyházakkal. Az egyházakra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos (kétharmados parlamenti többséggel elfogadott) törvény szabályozza. (2) Az állam és az egyház szétválasztásának alapelvére tekintettel a Magyarországi Református Egyház gazdálkodási rendjét, annak szabályozását önállóan alakítja ki. Amennyiben állami jogszabályok az egyházakra vonatkozóan kötelező rendelkezést írnak elő, úgy attól eltérni nem lehet. (3) Az egyház autonóm gazdálkodása fokozottan érvényesül az egyház belső szabályai szerint beszedett egyházfenntartói járulékok és a hitéleti célból gyűjtött adományok tekintetében, mivel ezen bevételekről az
állami, önkormányzati és közigazgatási szervek adatokat nem kérhetnek, és nyilvántartást nem vezethetnek. (4) Az önálló jogi személyiségű, önálló gazdálkodású egyházi szervezetek bevételeikkel, kiadásaikkal, eszközeikkel és forrásaikkal az egyházi, az állami és saját belső előírásaikat megtartva önállóan gazdálkodnak. Ezen szervezeteknek − mint a Magyarországi Református Egyház részeinek − gazdálkodása azonban szorosan összefügg, ezért önként és felelősséggel alávetik magukat a gazdálkodást érintő és a közösség érdekében elfogadott belső egyházi szabályozásoknak, felügyeleti és ellenőrzési mechanizmusoknak, még akkor is, ha ezek gazdálkodási autonómiájukat érintik. (5) A Magyarországi Református Egyházban önálló jogi személyek az anyaegyházközség, a társegyházközség, a missziói egyházközség, az egyházmegye, az egyházkerület és a zsinat, valamint az ezek által jogi személyiséggel létrehozott szervezetek, intézmények. Az önálló gazdálkodás elve kizárólag ezen önálló jogi személyiségű önkormányzati testületekre, valamint azon általuk alapított intézményekre vonatkozik, amelyeket alapítójukként feljogosítanak az önálló gazdálkodásra. (6) Az önálló jogi személyiségű szervezet részben önálló gazdálkodási jogkörrel bíró intézményt, szervezetet is létrehozhat. Az önálló gazdálkodás korlátait az alapító okiratban kell szabályozni. (7) Az Egyház nevében a Zsinat törvénnyel, ennek alkalmazására kiadott végrehajtási utasítással, szabályrendelettel, határozattal rendelkezik az egész Magyarországi Református Egyházat érintő gazdálkodás szabályokról a pénzügyi, számviteli folyamatok rendjéről, ezen szervezetek alá-fölérendeltségi kapcsolatairól, az egyház anyagi forrásairól, a támogatások és elvonások általános feltételeiről és mértékéről, valamint felelősségi szabályokról. A presbitérium, az egyházmegyei, egyházkerületi közgyűlések saját területi illetékességükre vonatkozóan hozhatnak szabályrendeletet és egyedi ügyekben határozatokat.
A gazdálkodás átláthatóságának elve 3. § (1) Az egyház gazdálkodó szervezetei kötelesek a gazdálkodásukat folyamatosan követhető, ellenőrizhető módon dokumentálni. (2) A gazdálkodás dokumentálásának fő elemei: a) a költségvetés és időszaki beszámolói, b) az egyszeres vagy kettős főkönyvi könyvelés, c) a vagyoni helyzetet feltáró kimutatások (mérleg, leltárok, analitikák), d) évenkénti szöveges értékelés a szervezet gazdálkodásáról. (3) A gazdálkodó szervezetek gazdasági évük lezárásakor zárszámadást készítenek.
I/138
A teljesség és a valódiság elve 4. § A bevételeket és kiadásokat a költségvetési tervezésben és számvitelben, teljes összegükben és a valódiságnak megfelelően részletesen kell kimutatni.
A felelős gazdálkodás elve 5. § (1) A gazdálkodó szervezetek a jó gazda gondosságával, elszámolási felelősséggel kötelesek gazdálkodni. (2) Jelen törvényben, a végrehajtási utasításban, a fokozatos egyházi szervezetek határozataiban és a gazdálkodó szervezetek belső szabályzataiban foglaltak megsértése fegyelmi, kár bekövetkezése esetén pedig anyagi felelősségét von maga után. (3) Mivel egy gazdálkodó szervezet a maga egészében nem képes a teljes gazdálkodási folyamat lebonyolítására, az egyes szervezetek vonatkozó gazdálkodási szabályaiban pontosan meg kell nevezni a gazdálkodás egészéért, vagy a részfeladatok ellátásáért felelős személyt, tisztségviselőt. (4) Amennyiben a gazdálkodással kapcsolatos döntések testületi hatáskörbe tartoznak, úgy a testület tagja köteles ezen ügyekben legjobb tudása és lelkiismerete szerint eljárni és hozzásegíteni a testületet ahhoz, hogy a törvényeknek megfelelő és az egyház érdekéit szolgáló döntés szülessen.
(2) Az egyházi gazdálkodó szervezetek egymást anyagilag is kötelesek segíteni, melynek mindenkori mértékét a fokozatos egyházi szervezetek testületei határozzák meg. (3) A fokozatos egyházi szervezetek az anyagi nehézségekkel küzdő egyházi gazdálkodó szervezetek részére − méltányosságból − kötelességeik teljesítésére fizetési haladékot adhatnak, amelyre biztosítékot kérhetnek.
A tájékoztatási kötelezettség elve 8. § (1) A Zsinat és a fokozatos egyházi testületek kötelezettsége, hogy illetékességi területükön vagy fenntartói jogkörükben a gazdálkodási szabályok ismertetése érdekében az egyházi gazdálkodó szervezetek számára tájékoztatásokat adjanak. (2) A Zsinat a gazdálkodással kapcsolatos törvényeket, szabályrendeleteket, állásfoglalásokat, határozatokat a Református Egyház c. közlönyben is köteles megjelentetni, más testületek pedig a helyben szokásos módon kötelesek gondoskodni arról, hogy a meghozott rendelkezések az érintettek számára megfelelő határidőben ismertté váljanak. (3) A Zsinat kiadja azon iratmintákat, melynek használatát a fokozatos egyházi testületek egységesen és kötelezően számon kérhetik.
III. fejezet A Z EGY H Á Z GA ZDÁ LKODÁSÁ NA K A N YAGI FOR R ÁSA I
A gazdaságosság, a hatékonyság, a takarékosság és a fenntarthatóság elve 6. § (1) Az egyházi bevétellel és vagyonnal a költségvetési keretek között célszerűen, gazdaságosan, hatékonyan és takarékosan kell gazdálkodni. (2) A gazdálkodási folyamatoknál az évenkénti kiegyensúlyozottságon kívül tekintettel kell lenni a hos�szabb távú fenntarthatóságra is. (3) Az egyes gazdálkodó szervezetek, valamint a felelős testületek szabályzataiban, a tisztségviselők szerződéseiben egyedileg is meg kell határozni ezen alapelvből fakadó elvárásokat.
Az egymás terhének hordozása és a méltányosság elve 7. § (1) Az egyház szervezeti egységei a különböző szintű közös feladatok ellátásához általuk létrehozott fokozatos egyházi szervezetek terheihez – teherviselő képességük alapján – hozzájárulnak. Eme hozzájárulás mértékének megállapításakor figyelembe veszik egymás helyzeti sajátosságát, teherbíró képességét is.
9. § (1) Az egyház szolgálatainak ellátására, hitéleti működési költségeinek fedezésére anyagi áldozatot kér és fogad el. (2) Az egyháztag hitből fakadó kötelessége hogy az egyház fenntartásához anyagilag is járuljon hozzá. Az egyház ebből származó hitéleti bevételei: – az egyházfenntartói járulék, – a perselypénz, – adományok, – az egyházi szolgálatokért adott adomány (stóla) (3) Az Egyház a tagjai körén kívüli természetes személyektől, egyházi és nem egyházi szervezetektől, valamint más jogi és nem jogi bel- és külföldi személyektől is elfogad anyagi támogatást, ha azok egyházi szolgálatokhoz és tevékenységekhez nyújtanak segítséget és annak elfogadása nem ellentétes az állami és az egyházi jogszabályokkal, valamint a Magyarországi Református Egyház hitvallásokban megfogalmazott értékrendjével. (4) Az egyházi jogi személy az általa vagy intézménye útján az államtól átvállalt feladatok elvégzése után
I/139
a hasonló tevékenységet folytató állami vagy helyi önkormányzati intézményekkel azonos mértékű támogatásra jogosult. (5) Az egyház − az állami jogszabályokban meghatározottak szerint − az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból vagy nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott programokból, pályázati úton vagy pályázati rendszeren kívül, egyedi döntés alapján is részesülhet támogatásban. (6) A (2) bekezdésben meghatározottakon túl hitéleti célú egyházi bevételnek minősül: – a személyi jövedelemadó meghatározott részének bevett egyház számára történő felajánlása, annak költségvetési kiegészítése, az ennek helyébe lépő juttatás, valamint – az ingatlanjáradék és annak kiegészítése. (7) Az egyház vállalkozási tevékenységeiből és vagyoni eszközeinek cél szerinti felhasználásából is gyarapíthatja anyagi forrásait. A vállalkozási tevékenység az egyház hitéleti tevékenységét sem erkölcsileg, sem anyagilag nem veszélyeztetheti, bevételeit elsősorban az alaptevékenység támogatására kell felhasználni. (8) Nem minősül gazdasági-vállalkozási tevékenységnek, ha az egyházi gazdálkodó szervezet olyan tevékenységet folytat, amelyet a mindenkor hatályos állami jogszabályok − az egyház társadalmi szolgálatait elismerve − nem minősítenek annak. (9) Egyházi gazdálkodó szervezetek − fokozatos egyházi jóváhagyással − az egyház közhasznú céljainak támogatása érdekében alapítványt is létrehozhatnak, és az ilyen, vagy más természetes vagy jogi személy által létrehozott civil szervezetek is támogathatják az egyház szolgálatait.
Vhu. 1. § a Törvény III. fejezetéhez (1) A fenntartói járulék évi összegét az egyházközség presbitériuma határozza meg. Ennek összegét úgy kell meghatározni, hogy az vegye figyelembe az egyházközség kiadásainak nagyságát, az egyháztagok teherbíró képességét is, s ezek alapján fenntartható, kiegyensúlyozott gazdálkodásra teremtsen lehetőséget. A járulék mértékére a Zsinat ajánlást tehet. (2) A presbitérium az egyházfenntartói járulék minimális összegét, a teljes jogú egyháztagsághoz szükséges anyagi hozzájárulás mértékét és befizetés módját köteles az egyháztagokkal legkésőbb a tárgyév február 28. napjáig megismertetni. (3) Az Állam (és más külső források, pl. önkormányzat) éves költségvetéséből közvetlenül vagy közvetve kapott pénzeszközöket a kedvezményezett egyházi gazdálkodó szervezetek kö-
I/140
telesek költségvetésükben maradéktalanul megjeleníteni. Az állami költségvetési támogatások felhasználásának és elszámolásának rendjét az Állam törvényei és alacsonyabb rendű jogszabályai, az egyház és az állam közötti megállapodások és belső egyházi útmutatások együttesen határozzák meg. (4) Az anyagi források az egyházi gazdálkodó szervezetek számára közvetlenül (pl. egyházfenntartói járulék, perselypénz, céladomány), illetve közvetetten (pl. SZJA 1% felajánlás) is eljuttathatók. (5) Nem minősül gazdasági-vállalkozási tevékenységnek: a) hitéleti, nevelési, oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermekés ifjúságvédelmi, valamint kulturális, sportintézmény működtetése, valamint ezek és a környezetvédelmi tevékenység folytatása; b) üdülő hasznosítása egyházi személy részére történő szolgáltatásnyújtás révén; c) hitélethez szükséges kiadvány, kegytárgy előállítása, értékesítése; d) egyházi célra használt ingatlan részleges hasznosítása; e) temető fenntartása; f) a kizárólag hitéleti, nevelési, oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint kulturális, sport és környezetvédelmi tevékenységet szolgáló immateriális jószág, tárgyi eszköz és készlet értékesítése. g) hitéleti, nevelési, oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint kulturális, sport és környezetvédelmi tevékenységhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásnyújtás, a tevékenységet szolgáló eszköz nem nyereségszerzési célú hasznosítása; h) az államtól vagy önkormányzattól átvállalt közfeladat ellátása során létrehozott termék, jegyzet, tankönyv, kiadvány, tanulmány előállítása és értékesítése; i) a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, osztaléknak, illetve az értékpapír hozamának olyan része, amelyet a gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel; j) az egyházi személyek öngondoskodása céljára létrehozott nyugdíjintézet vagy nyugdíjalap működtetés.
I V. fejezet A Z EGY H Á Z GA ZDÁ LKODÁSÁ NA K R ENDJE 10. § (1) Az egyházi gazdálkodó szervezetek az egyházalkotmány és a gazdálkodási sajátosságaik alapján az alábbi területeken végzik tevékenységüket: a) egyházközségekben, b) fokozatos egyházi szervezetekben: egyházmegyékben, egyházkerületekben, c) országos (közegyházi - zsinati) szinten, d) egyházi szervezetek által alapított/fenntartott intézményekben. (2) Egyházi szervezetek a fenntartásukban működő intézmények gazdasági-pénzügyi tevékenységének végzésére közös gazdasági hivatalt hozhatnak létre. (3) A Zsinat − bár az egyházkerületek vonatkozásában nem minősül fokozatos egyházi testületnek − mégis meghatározhatja, hogy a Zsinat által folyósított ellátmányokkal és céltámogatásokkal az egyházkerületek milyen rend szerint kötelesek elszámolni, illetve milyen feltételekkel kötelesek a kapott ellátmányok és céltámogatások felhasználását ellenőrizhetővé tenni. Vhu. 2. § a Törvény 10. §-hoz (1) A fokozatos egyházi szervezetek felügyeleti jogukat az egyházalkotmányban kapott felhatalmazásuknál fogva az alábbi rend szerint gyakorolhatják: az egyházmegye felügyeli az egyházközségek gazdálkodását; az egyházkerület felügyeli a kebelébe tartozó egyházmegyék gazdálkodását. (2) Az egyházi intézmények gazdálkodását közvetlenül fenntartójuk/alapítójuk felügyeli, de közvetett felügyeleti jogot gyakorol a fokozatos egyházi testület is.
Általános rendelkezések 11. § (1) Az Egyház, és kebelébe tartozó gazdálkodó szervezetei gazdálkodási folyamataikat meghatározott rendben és szabályozással, éves ciklikussággal működtetik a) tervezés, b) gazdálkodási tevékenységek, c) beszámolás, d) ellenőrzés területein. (2) Az egyházi gazdálkodó szervezeteknél a gazdasági év megegyezik a naptári évvel.
(3) Az egyházi gazdálkodó szervezet vezetője (illetve a vezető testületet alkotó személyek) a szervezet gazdálkodásával kapcsolatban általános vezetői felelősséget viselnek. Kötelesek megnevezni: – a szervezetnél a gazdálkodásért felelős személyt, személyeket, – a kötelezettségvállalók és teljesítést igazolók körét, – az utalványozók személyét, – a bankszámlák fölött rendelkező személyeket. (4) A gazdálkodásért felelős személy fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik a jogszabályok és a szervezet szabályzatai által meghatározott jó rend fenntartásáért, felelős a hatáskörébe és illetékességébe tartozó feladatok rendszeres elvégzéséért, a szükséges döntések meghozataláért, a szervezet gazdálkodásának működtetéséért, különös tekintettel a – a költségvetés, – a zárszámadás elkészítéséért. Kijelölt személy hiányában a teljes gazdálkodási felelősség a gazdálkodó szervezetet vezető személyé, vagy a vezető testületet alkotó személyeké. (5) Az egyházi gazdálkodó szervezeteknél a bankszámláról való rendelkezés esetén legalább két személy aláírása szükséges. (6) Névtelenül átadott készpénz adományokat (pl. gyűjtés, perselypénz) legalább két személynek kell megszámlálnia és az eredményt aláírásával hitelesítenie.
A tervezés 12. § (1) Az egyházi gazdálkodó szervezetek gazdálkodásuk megtervezése érdekében, működésük gazdasági vetületeinek megjelenítéseként évente költségvetést kötelesek készíteni. A költségvetéssel a gazdálkodó szervezet célja, hogy erőforrásait tevékenységei között megfelelő hatékonysággal beossza, hogy a költségek átgondolt csoportosítása révén a szervezet döntéseihez hozzájáruljon, és hogy a tevékenységek utólagos értékelését megkönnyítse. (2) A költségvetési tervezésben törekedni kell arra, hogy a terv az adott gazdálkodó szervezet tevékenységi jellegének megfelelő csoportosításban kerüljön bemutatásra, azaz átlátható és követhető legyen, hogy mely végzett tevékenységnek milyen kiadási, illetve bevételi vonzatai vannak, oly mélységig bemutatva, amelynek beláthatósága a döntéshozóktól ténylegesen elvárható. (3) Valamennyi egyházi gazdálkodó szervezet költségvetése a naptári év január 1. napjától a naptári év december 31. napjáig terjedő időszakra készül. A költségvetésnek tartalmaznia kell mindazon bevételeket és kiadásokat, amelyek terv szerint ebben a naptári időszakban realizálódnak.
I/141
(4) A költségvetésnek tartalmaznia kell − az előre nem látható kiadásokra tekintettel − tartalékösszeget is. (5) A megelőző év zárszámadása alapján megállapított költségvetési egyenleg összegét a tárgyévi költségvetésben (többlet esetén a bevételi, hiány esetén a kiadási oldalon) meg kell jeleníteni, és a tárgyévi gazdálkodásban figyelembe kell venni. (6) A költségvetést elfogadó testület a költségvetést a tárgyév folyamán bármikor módosíthatja, ha úgy ítéli meg, hogy a gazdasági folyamatok, tervezési pontatlanságok, új információk megismerése vagy bármilyen egyéb körülmény azt indokolttá teszi. (7) Módosított költségvetést kell készíteni, ha – az éves várható bevétel a tervezetthez képest 20 százalékot meghaladóan módosul; – az egyes kiadási fő fejezetek várható éves mértéke 20%-ot meghaladóan, vagy a teljes kiadási oldal 10%-ot meghaladóan módosul. (8) Az egyházi gazdálkodó szervezet zárszámadásának elfogadásakor a szervezet tárgyévi költségvetését az előző évi zárszámadásban szereplő maradványértékkel automatikusan módosítani kell. (9) A módosított költségvetés elfogadása és jóváhagyása a költségvetésre vonatkozó szabályok szerint történik. (10) A gazdálkodó szervezet költségvetéséről döntő testület − a működés veszélyeztetése nélkül − bármikor dönthet egyes költségvetési tételek/fejezetek zárolásáról. A zárolás feloldásáig a zárolt költségvetési tétel terhére semmilyen kifizetés nem folyósítható.
Vhu. 3. § a Törvény 12. §-hoz
(1) A költségvetés elkészítésekor a bevételi oldalon el kell különíteni az általánosan felhasználható bevételeket a céltámogatásoktól, illetve azon bevételektől, amelyek egy bizonyos kötelezettség fedezésére érkeznek a gazdálkodó szervezethez, és másra nem használhatók. (2) A költségvetés kiadási oldalát lehetőleg úgy kell összeállítani, hogy jól elkülöníthetőek legyenek: – az általános működéssel, – az egyes missziói, szolgálati, szakmai tevékenységekkel, – a pénzügyi és technikai jellegű tételekkel kapcsolatos tervezett kiadások oly módon, hogy az adott témához közvetlenül tartozó (személyi, dologi, illetve egyéb jellegű) minden költség oda kerüljön csoportosításra. (3) A költségvetést oly módon kell összeállítani, hogy az világosan tükrözze az egyházi gazdálkodó szervezet alap- és melléktevékenységei-
nek várható mértékét tevékenységi bontásban, az adott tevékenységi körre közvetlenül és közvetetten eső kiadási tételek alapján. Nem illeszthetőek bele tehát a költségvetési tervbe és beszámolóba olyan sorok, amelyek a) tényleges pénzmozgással nem járó költség vagy bevételi tételek (mint például amortizáció, árfolyamnyereség, ill. veszteség, természetbeni adományok), b) pénzügyileg nem az adott időszakban realizálódnak (mint például a tárgyidőszakot követően kiegyenlítendő szállítói-, bér-, és járulékfizetési kötelezettségek). Belefoglalandóak ugyanakkor olyan sorok, melyek a számvitelben nem minősülnek bevételnek, költségnek, vagy ráfordításnak, ugyanakkor pénzmozgással járnak. Ilyenek például a a) felvett vagy törlesztett kölcsönök és hitelek, b) beruházásokra fordított pénzösszegek. (4) A költségvetés kiadási és fedezeti oldalának egyensúlyban kell lennie, ezek egyenlege a költségvetés elfogadásakor veszteség nélkül csak nulla lehet. (5) Amennyiben a várható bevételek a kiadásokat meghaladják, illetve a gazdálkodó szervezet a távolabbi jövőben várható kiadásokra tartalékot kíván képezni, akkor a költségvetés kiadási oldalán ezt meg kell jeleníteni (tartalék, illetve elkülönített alap tételsor bevezetésével). (6) Minden egyházi gazdálkodó szervezetnek a tárgyévi költségvetés alapjait meghatározó fő összegeket a megelőző év december 15-vel el kell fogadnia.
A gazdálkodás 13. § (1) Az egyházi gazdálkodó szervezetek gazdálkodásukat a) a költségvetésben meghatározott keretek között pénzeszközeikkel célszerűen és takarékosan végzik, b) a tulajdonukban, kezelésükben levő ingó-, ingatlan és más vagyoni eszközökkel okszerűen és célszerűen gazdálkodnak, gondoskodnak azok megóvásáról, gyarapításáról, c) a gazdálkodás során az eszközöket és forrásokat érintő adatokat, változásokat áttekinthető és ellenőrizhető módon okmányokkal támasztják alá, és erről nyilvántartást vezetnek, d) tevékenységüket a vonatkozó egyházi és állami számviteli- és adótörvényeknek megfelelően, a jogszabályok betartásával végzik,
I/142
e) gazdálkodási folyamataik rendjének meghatározására kötelesek az alábbi szabályzatokat elfogadni és használni: – Számviteli politika, – Pénzkezelési szabályzat – Kötelezettségvállalási és utalványozási szabályzat, – Leltározási és selejtezési szabályzat. f) gazdálkodásuk ellenőriztetéséről gondoskodnak.
utóbbi esetben azonban a gazdálkodásért felelős személy köteles gondoskodni arról, hogy egy-egy lekönyvelt időszak dokumentumai − szükség esetén − kinyomtatott formában is rendelkezésre álljanak. A könyvelésnek − a főkönyvi könyveléssel párhuzamosan − biztosítania kell, hogy a főkönyvben rögzített pénzforgalmi tételek a gazdálkodó szervezet költségvetési beszámolójában is teljes körűen megjelenjenek. (3) Az egyházi gazdálkodó szervezeteknél a gazdálkodás folyamatosan, naprakészen bonyolítandó. Ennek alapján a gazdasági események könyvelésének folyamatosságát is biztosítani kell, és a gazdálkodásért felelős személynek gondoskodnia kell arról, hogy az időszakos költségvetési beszámolók rendszeresen elkészüljenek. (4) Az Egyház önkormányzati egységei kötelesek a hozzájuk tartozó, a gazdálkodásért felelős személyek részére legalább évi egy alkalommal továbbképzéseket, tájékoztatókat tartani. (5) A különböző intézménytípusokat koordináló zsinati osztályok az állami jogszabályi változásokról és a jogszabályokban előírt teendőkről az intézményeket tájékoztatják. (6) A Magyarországi Református Egyház Zsinatának Gazdasági Bizottsága − együttműködve a Zsinati Hivatal tanácsosi irodájával, pénzügyi osztályával és jogi osztályával − köteles legalább évi egy alkalommal a zsinati költségvetés elfogadásakor, illetve szükség szerint gazdálkodási útmutatót kibocsátani. (7) A könyvvezetés során elkülönítetten kell kimutatni az alaptevékenységgel, melléktevékenységgel és − amennyiben van ilyen − a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos bevételeket és költségeket, ráfordításokat. (8) Az egyházi jogi személy a számviteli politikájában a tárgyi eszközökön belül a hitéleti tevékenységet szolgáló tárgyi eszközök (pl.: templom, parókia) amortizációjára vonatkozóan eltérő szabályozást állapíthat meg.
(2) A kötelezettségvállalási, ellenjegyzési és utalványozási rend elfogadása az egyházi gazdálkodó szervezet döntéshozó testületének feladata. (3) Elfogadott költségvetés hiányában a gazdálkodás ideiglenes jelleggel folytatható, a korábbi évek időszakos, időarányos gyakorlatának megfelelően, a gazdálkodásért felelős személy teljes körű felelőssége mellett, figyelembe véve e törvényben foglaltakat is. (4) Az egyházi gazdálkodó szervezetek fokozottan kötelesek figyelembe venni (és lehetőség szerint alkalmazni) azon szolgáltatói keretszerződéseket, amelyeket a Magyarországi Református Egyház − az egyházi közösség méretbeli és gazdaságossági előnyeinek kihasználásával − megköt. (5) A gazdálkodó szervezet előző éves bevételének 10 %-át, vagy az előző év végi mérlegfőösszeg 20%át meghaladó összegű forintban jegyzett hitelfelvétel illetve bármilyen összegű devizában jegyzett hitelfelvétel kizárólag az illetékes felettes egyházi testület jóváhagyásával, szükség esetén kezességvállalásával bonyolítható le. A kezességvállalás nem mentesíti a hitelfelvevő anyagi felelősségét a tartozás megadásáért. (6) Az egyházi szervezetek döntéshozó testületeinek minden anyagi (pénzbeli vagy természetbeni) értékkel kapcsolatos határozatát vagy intézkedését írásban kell rögzíteni. (7) Az ingatlanok szerzésére, elidegenítésére és megterhelésére vonatkozó szabályozást a Gtv. külön fejezete és annak végrehajtási utasítása tartalmazza. (8) Az egyházon belüli gazdálkodási folyamatok tervezésére, megvalósítására, ellenőrzésére és a felelősségi szabályok meghatározására a Zsinati Tanács egységes szempontok alapján végrehajtási utasítást, egyes körülhatárolható gazdálkodási ügyekkel, hitelfelvételekkel kapcsolatban szabályrendeletet adhat ki. Vhu. 4. § a Törvény 13. §-hoz (1) Az egyházi gazdálkodó szervezetek könyvelése a vonatkozó törvények, és a működési sajátosságok figyelembevételével egyszeres és kettős könyvelés lehet az 1. számú mellékletben pontosított részletszabályok szerint. A könyvelés történhet hagyományos és számítógépes eljárással,
Beszámolás 14. § (1) Az egyházi gazdálkodó szervezetek elvégzett gazdálkodásukról éves rendszerességgel a zárszámadás keretében a döntéshozó testületek számára kötelesek beszámolni. (2) Az egyházi gazdálkodó szervezet zárszámadása teljes körű számszaki és szöveges beszámolót jelent az alábbi tartalommal:
I/143
a) éves költségvetési beszámoló a tervhez képesti eltérésekkel, b) vagyoni helyzetről készült beszámoló (éves mérleg), c) eredmény-kimutatás, d) a gazdálkodás szöveges értékelése. (3) A zárszámadás a különböző egyházi gazdálkodó szervezet típusokra vonatkozó speciálisan kötelező részekből áll a 2. számú mellékletben részletezettek szerint. (4) A zárszámadás elfogadása annak a döntéshozó testületnek a joga, amely a gazdálkodó szervezet költségvetését elfogadta. A költségvetést jóváhagyásra jogosult testület a zárszámadást is megerősíti, vagy jogosult a számvizsgáló bizottság bevonásával felülvizsgálni, észrevételeit megtenni, és – indokolt esetben – új eljárást kezdeményezni. (5) Az egyházi gazdálkodó szervezetek költségvetésének és zárszámadásának főösszesítő tételei nyilvánosak. Vhu. 5. § a Törvény 14. §-hoz
(1) Az éves költségvetési beszámolót oly módon kell összeállítani, hogy az világosan tükrözze az egyházi gazdálkodó szervezet alap- és melléktevékenységeinek mértékét tevékenységi bontásban, az adott tevékenységi körre közvetlenül és közvetetten eső kiadási tételek alapján. Nem illeszthetőek bele tehát a költségvetési beszámolóba olyan sorok, amelyek a) tényleges pénzmozgással nem járó költség vagy bevételi tételek (mint például amortizáció, árfolyamnyereség, ill. veszteség, természetbeni adományok), b) pénzügyileg nem az adott időszakban realizálódnak (mint például a tárgyidőszakot követően kiegyenlítendő szállítói-, bér-, és járulékfizetési kötelezettségek). Belefoglalandóak ugyanakkor olyan sorok, melyek a számvitelben nem minősülnek bevételnek, költségnek, vagy ráfordításnak, ugyanakkor pénzmozgással járnak. Ilyenek például a a) felvett vagy törlesztett kölcsönök és hitelek, b) beruházásokra fordított pénzösszegek. (2) A különböző egyházi gazdálkodó szervezetekre vonatkozó zárszámadási mintákat a törvény 3. számú mellékletei tartalmazzák. (3) A zárszámadás keretében (a költségvetései bevételek és kiadások összevetésével) meg kell állapítani a gazdálkodó szervezet tárgyévi működésének elsődleges egyenlegét.
I/144
(4) Az elsődleges egyenleget befolyásoló, abból leszámítandó tételeket (pl. tárgyévi célbevételek, amelyek felhasználása másik költségvetési évre húzódik át) a zárszámadás keretében kötelezettséggel terhelt maradványként nevesíteni kell, s biztosítani, hogy ezek a következő évi költségvetés bevételi oldalára átvezetésre kerüljenek, mint kötelezettséggel terhelt fedezetek. (5) Az elsődleges egyenlegből a kötelezettséggel terhelt maradványösszeg levonása után megmaradó rész a végleges egyenleg (pozitív összeg esetén éves maradvány, negatív összeg esetén éves hiány). (6) A Vhu. előző szakasz végrehajtásának eredményeként a gazdálkodó szervezet zárszámadása véglegesíthető, és gondoskodni kell arról is, hogy a kötelezettséggel terhelt maradványok és a végleges egyenleg összege (nyereség esetén a fedezeti, veszteség esetén a kiadási oldalt növelendő) a következő évi költségvetésbe haladéktalanul beállításra kerüljön. (7) Az egyház éves zárszámadása elfogadásának határideje a tárgyévet követő május hó 31. napja. Egyházkerületek esetében a zárszámadást az Magyarországi Református Egyház zárszámadásának elfogadását követő 30 napon belül kell elfogadni. Nem intézményfenntartó egyházközségek esetében a zárszámadás elfogadásának határideje a tárgyévet követő február hó 28. napja. A fenntartott státusban levő intézmények zárszámadásukat a fenntartó rendelkezései szerint, de legkésőbb a fenntartó szervezet e törvényben foglalt zárszámadási határidejét 30 nappal megelőzően kötelesek elfogadni. Minden egyéb egyházi gazdálkodó szervezet esetében a zárszámadást a tárgyévet követő május hó 30. napjáig kell elfogadni. (8) Az egyházi gazdálkodó szervezetek gazdálkodásért felelős vezetői kötelesek gondoskodni arról, hogy a költségvetés és zárszámadás fejezetcím szerinti adatai megfelelő nyilvánosságot kapjanak. (9) A döntéshozó testület alkotó tagjai számára írásos, illetve elektronikus anyag formájában kell rendelkezésre bocsátani a tárgyalt gazdálkodó szervezet költségvetését és zárszámadását. (10) A Magyarországi Református Egyház éves költségvetését és zárszámadását az elfogadás után 60 napon belül meg kell jelentetni a Református Egyház című hivatalos közlönyben.
Ellenőrzés, felügyelet 15. § (1) Az egyházi gazdálkodás ellenőrzésének célja, hogy elősegítse: a) az egyházi gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok betartását, b) az egyházi gazdálkodó szervezeteket megillető bevételek beszedését, c) a pénzeszközök gazdaságos, takarékos és szabályszerű felhasználását, d) az időszakos költségvetési beszámolók és a zárszámadás megalapozottságát, e) a vagyonkezelés hatékonyságát és szabályszerűségét, f) a hanyagság és túlköltekezés megelőzését, g) a számviteli és bizonylati rend betartását, h) hiteles információt adjon az alapító és a fokozatos egyházi testületeknek az ellenőrzött szervezet anyagi helyzetéről, működéséről. (2) Az egyházi gazdálkodó szervezetek (kiemelten az e törvényben részletezett tervezési, gazdálkodási és beszámolási folyamatokra) folyamatos ellenőrzése a gazdálkodó szervezetet felügyelő testület által választott számvizsgálók feladata. Ellenőrzésük során joguk van a gazdálkodás teljes egészét vizsgálni, nyilatkozatokat bekérni, a gazdálkodást végzőkhöz kérdéseket feltenni annak érdekében, hogy: a) a törvényesség (az állami és egyházi jogszabályoknak megfelelő gazdálkodás), b) a gazdaságosság (az egyház gazdasági érdekeinek megfelelő gazdálkodás) állapotáról megállapítást tehessenek. (3) A számvizsgálók presbiteri tisztség viselésére jogosult, teljes jogú egyháztagok lehetnek, figyelembe véve a jelen törvényben megfogalmazott összeférhetetlenségi szabályokat. (4) Biztosítani kell a számvizsgálók munkájának szakszerűségét. A fokozatos egyházi szervezetek választott számvizsgálói közül legalább egynek számviteli végzettséggel kell rendelkeznie. (5) Nem választhatók a számvizsgálókká azok, akik a vizsgált szervezet gazdálkodásában, illetve annak irányításában tisztüknél fogva részt vesznek vagy megválasztásuk az összeférhetetlenség egyéb szabályaival ütközik, így a szervezetek vezető testületeinek, illetve az illetékes gazdasági bizottságnak tagjai. (6) A gazdálkodás ellenőrzése különösen kiterjed az alábbi területekre: a) a költségvetések és zárszámadások teljes-körűségének vizsgálatára, ezen belül a főkönyvi tételek teljes körű megjelenítésére a költségvetési beszámolóban, a gazdálkodási időszak alatt történt összes gazdasági esemény megjelenítésére, a költségvetési egyenlegek megállapítására,
b) a különböző közegyházi járulékok befizetésének ellenőrzésére, c) a vagyonkezelés, leltározás ellenőrzésére, d) a gazdálkodó szervezet vagyoni állapotát befolyásoló gazdasági ügyletek törvényességére, és gazdaságosságára, e) az ingatlanokkal kapcsolatos jogügyletekre, f) az állammal, illetve az önkormányzatokkal szembeni kötelezettségek teljesítésére, g) a gazdálkodási alapelvek megvalósulása, fenntarthatóságának vizsgálatára. (7) A felügyeleti joggal bíró fokozatos egyházi szervezet jogosult a felügyeletébe tartozó egyházi gazdálkodó szervezet gazdasági ügyleteit megismerni, azokat véleményezni, jóváhagyni vagy a gazdálkodási törvényi előírásoknak megfelelő átdolgozásra visszaadni. E jog gyakorlásához szükséges, hogy a felügyelt gazdálkodó szervezet e gazdasági ügyleteket előzetes egyeztetésre, a felügyeletre jogosult szervezethez felterjessze. Amen�nyiben a felügyeletet gyakorló szervezet a felterjesztésre 15 napon belül nem tesz észrevételt, a gazdasági ügylet végrehajthatónak tekinthető. (8) Az egyházi gazdálkodó szervezet, a felügyeletét ellátó egyházi szervezet, illetve a kirendelt számvizsgáló kezdeményezheti független könyvvizsgáló bevonását az ellenőrzési folyamatba. (9) Az egyházi gazdálkodó szervezet beszámolója felülvizsgálatával köteles könyvvizsgálót megbízni az alábbi esetekben: a) vállalkozási tevékenységből elért éves vagy éves szintre átszámított árbevétele a tárgyévet megelőző két naptári év átlagában a 300 millió forintot meghaladta, b) jogelőd nélkül alapított gazdálkodó szervezet esetében, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek az adatai hiányoznak vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható adatokat és − ha van − a megelőző (első) üzleti évi (éves szintre átszámított) adatait kell figyelembe venni. (10) Minden ellenőrzés, vizsgálat tapasztalatait legalább egy számvizsgáló által hitelesített jegyzőkönyvben kell rögzíteni, amelynek egyik példányát a megvizsgált gazdálkodó szervezetnek, a másik példányát pedig az illetékes felügyelő egyházi szervezetnek kell megküldeni 15 napon belül. (11) Jogszabálysértés gyanúja esetén a felügyelő egyházi szervezet elnöksége haladéktalanul, de legkésőbb a jegyzőkönyv átvételétől számított 15 napon belül köteles megtenni a szükséges intézkedéseket.
I/145
(12) A gazdálkodó szervezet zárszámadása csak akkor terjeszthető fel elfogadásra, ha rendelkezésre áll a számvizsgálóknak a törvény 15. § (1) (a–g) és (6) (a–g) pontjaira kiterjedő, a gazdálkodást hitelesítő nyilatkozata. 16. § Az egyházban minden arra jogosult szervezeti egység köteles olyan testületeket felállítani, amelyek a hatáskörébe, illetve felügyeletébe tartozó egyházi gazdálkodó szervezet gazdálkodási folyamatait felügyelik. 17. § (1) Bármely egyházi gazdálkodó szervezethez az őt felügyelő fokozatos egyházi szervezet − maximum 1 éves időtartamra, a MRE Zsinatának tájékoztatása mellett − gazdálkodási biztos kiküldését rendelheti el az alábbi esetekben: – A számvitelről, illetve az adózás rendjéről szóló állami törvények megsértésének alapos gyanúja esetén, – az egyház gazdálkodásáról szóló törvény sorozatos megsértése esetén, – a gazdálkodáshoz köthető bűncselekmények alapos gyanúja esetén, – ha az egyházi gazdálkodó szervezet éves költségvetése az e törvényben foglalt legkésőbbi határidőig nem kerül elfogadásra és jóváhagyásra, – ha a gazdálkodó szervezet zárszámadását az arra jogosult testület nem fogadja el, illetve nem hagyja jóvá. A gazdálkodási biztos feladat- és jogköre megegyezik a gazdálkodásért felelős személy számára a 11. § (4) bekezdésben felsoroltakkal. (2) Amennyiben a gazdálkodási biztos kiküldését megalapozó körülményt a kiküldést követő 1 éven belül a fokozatos egyházi szervezetek intézkedéseivel sem sikerül elhárítani, úgy a Magyarországi Református Egyház legfőbb döntéshozó szerve (a Zsinat) jogosult napirendjére venni az adott egyházi szervezetet vezető testület felfüggesztését. 18. § (1) Az egyházi jogi személy hitéleti célú bevételeit és azok felhasználását állami szerv nem ellenőrizheti. (2) Az egyházi jogi személy a nem hitéleti célra nyújtott költségvetési támogatásból származó bevételét és annak felhasználását a számvitelről szóló törvény és a könyvvezetéshez kapcsolódó egyéb jogszabályok szerint tartja nyilván. (3) Az egyházi jogi személynek nem hitéleti célra nyújtott támogatás felhasználásának törvényességi szempontok szerinti ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi.
V. fejezet A Z EGY H Á ZKÖZSÉG, A FOKOZ ATOS EGY H Á ZI SZERV EZETEK, VA L A MINT A ZSINAT GA ZDÁ LKODÁSÁ NA K SZ A BÁ LYA I Az Egyházközség gazdálkodása 19. § (1) Az egyházközségek gazdálkodásáról dönteni hivatott testület a presbitérium. (2) A tárgyévi költségvetés alapjait meghatározó fő összegeket a megelőző év december 15-ig, a végleges költségvetést a presbitériumnak legkésőbb a tárgyév január 31. napjáig el kell fogadnia. (3) A presbitérium által elfogadott költségvetést az elnökség köteles az egyházmegyéhez felterjeszteni, jóváhagyás végett. Ha a felügyelő egyházi szervezet a benyújtástól számított 30 napon belül észrevételt nem tesz, akkor a költségvetés az elfogadott formában végrehajtható. (4) Az egyházközség költségvetése csak akkor adható vissza és készítője utasítható átdolgozásra, ha a költségvetés – e törvény alapelveiben foglaltak érvényesülését nem biztosítja, – jogszabályokkal ellentétes, – az egyház érdekeit sérti, – kiadásaihoz a fedezet nem biztosított. (5) Az elfogadott egyházközségi költségvetés és zárszámadás fő címei nyilvánosak, a nyilvánosságra hozatalról az elnökség a helyi szokásokat figyelembe véve (pl. templomi kihirdetés, közszemlére tétel, gyülekezeti újság) gondoskodik. (6) Az illetékes egyházmegye az egyházlátogatás alkalmával köteles ellenőrizni a közegyházi befizetések teljesítését. A teljesítés elmaradása esetén a felügyelő szervezet legfeljebb 30 nap haladékot adhat a befizetés teljesítésére. A befizetés elmaradása ezek után a gazdálkodásért felelős személy(ek) fegyelmi felelősségre vonását vonja maga után. (7) A presbitérium köteles minden olyan gazdálkodási kérdésben dönteni, amellyel kapcsolatban a törvény testületi határozatot ír elő. Az intézménnyel rendelkező, a hitéleti tevékenységen kívül más − vállalkozási vagy annak nem minősülő − tevékenységet végző, jelentős ingatlanvagyonnal rendelkező egyházközség köteles a presbitérium tagjai közül gazdasági bizottságot választani, amely folyamatosan figyelemmel kíséri az egyházközség, az általa alapított szervezet, intézmény gazdálkodását, előkészíti a presbitérium gazdálkodással kapcsolatos döntéseit, szüksége esetén véleményez, tanácsol, segítséget nyújt a gazdálkodás
I/146
folyamatában. Ezen bizottságnak hivatalból tagja a lelkész és a gondnok. (8) A lelkész és a gondnok együttesen felelős a költségvetés végrehatásáért, az előírt gazdálkodási szabályok betartásáért, kötelezettségek teljesítéséért. (9) Az egyházközség köteles pénztárost választani, aki teljes anyagi és fegyelmi felelősséggel tartozik a pénzkezelésért, ennek dokumentálásáért. (10) Amennyiben a lelkész vagy gondnok kap pénztárosi megbízást, akkor ellenőrt (számvevőt) választhatnak. (11) A pénztáros a bevételeket köteles a szigorú számadású nyomtatványokon kezelni, és a bizonylati rendet megtartani. (12) Az egyházközség köteles a hitéleti bevételekről az egyéb bevételektől elkülönített nyilvántartást vezetni.
Az egyházmegyék, az egyházkerületek és a közegyházi gazdálkodására vonatkozó rendelkezések 20. § (1) Az egyházmegyék, az egyházkerületek és a közegyház, saját illetőleg felügyeleti körükbe tartozó szervezeteik gazdálkodási ügyeinek tanácsolására, véleményezésére gazdasági bizottságokat hoznak létre. A gazdasági bizottság: – megtárgyalja, véleményezi és döntéshozatalra felterjeszti a szervezet költségvetését, – felügyeli a költségvetés állapotát, végrehajtását, – jogosult a költségvetéshez érkező módosító indítványok véleményezésére – a gazdálkodó szervezet által a bizottság elé tárt gazdasági ügyeket véleményezi, – előkészíti és a döntéshozó elé terjeszti a gazdasági témájú egyházi jogszabályokat, állásfoglalásokat, – felügyeli a gazdálkodó szervezet felügyeleti körébe tartozó egyházi gazdálkodó szervezetek költségvetését, gazdálkodását, – tanácsol, véleményez és határoz minden olyan kérdésben, melyet az egyházi törvények, illetve az egyházi szervezet döntéshozó testülete a hatáskörébe utal. (2) A költségvetési terv elkészítéséért az illetékes gazdálkodásért felelős személy, a döntési határidőre történő beterjesztéséért az illetékes gazdasági bizottság felel. (3) A gazdálkodó szervezet vezetője a költségvetési tervet az illetékes gazdasági bizottság felhívása alapján, de legkésőbb a tárgyév január hó 20. napjáig köteles számára megtárgyalásra benyújtani. (4) Az egyházmegyei, az egyházkerületi és a közegyházi a költségvetési terv elfogadásának végső határideje a tárgyév január 31. napja.
(5) Az egyházmegyék költségvetését az egyházmegyei közgyűlés, az egyházkerületek költségvetését az egyházkerületi közgyűlés, a közegyház költségvetését a Zsinati Tanács fogadja el. (6) Az előterjesztés és a tárgyalás módját e döntéshozó testületek jogosultak meghatározni. (7) Az adott költségvetési terv vonatkozásában döntésre jogosult testület a költségvetést a) a beterjesztett formában vagy módosításokkal elfogadhatja, b) átdolgozásra visszaadhatja, c) a visszaadott költségvetés újbóli benyújtása után elutasíthatja gazdálkodási biztos kiküldésének foganatosításával. (8) Az átdolgozásra visszaadott költségvetést a gazdálkodó szervezet vezetése 15 napon belül köteles újra az illetékes gazdasági bizottsághoz megtárgyalásra benyújtani. (9) Az egyházmegyék, az egyházkerületek és a közegyház költségvetését és zárszámadását az illetékes gazdasági bizottság terjeszti elő. Az előterjesztés alkalmával a gazdálkodó szervezet vezetője köteles a döntéshozó testület ülésén megjelenni. (10) Az egyházmegyék, az egyházkerületek és a közegyház döntéshozó testülete köteles a felügyelete alá tartozó egyházi gazdálkodó szervezetek beterjesztett költségvetését megvizsgálni, azokkal kapcsolatban 30 napon belül észrevételeket tenni, módosításokra és átdolgozásra határozatot hozni, illetve azokat jóváhagyni. (11) Az egyházmegyék, az egyházkerületek és a közegyház döntéshozó testületei által megállapított befizetési kötelezettségeknek meg kell jelenniük a felügyeleti körükbe tartozó gazdálkodó szervezetek költségvetésében és zárszámadásában. Ezek hiányában e dokumentumok nem lehetnek érvényesek, ezért ilyen esetben az illetékes fokozatos egyházi szervezet köteles azokat átdolgozásra vonatkozó határozattal visszaadni. (12) Az egyházmegyéknek, az egyházkerületeknek és a közegyháznak meg kell választaniuk, nevesíteniük kell a gazdálkodásért, annak részfeladataiért felelős tisztségviselőiket, alkalmazottaikat.
Egyházi intézmények gazdálkodására vonatkozó rendelkezések 21. § (1) Az egyházi jogi személy diakóniai, egészségügyi, missziói célokra, oktatási-nevelési, felsőoktatási feladatok ellátására, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, sport és kulturális tevékenységek megvalósítására, és egyéb, az egyházhoz kötődő tevékenységek ellátására intézményt/intézetet alapíthat.
I/147
(2) Az így létrehozott egyházi intézmény az alapító önálló gazdálkodási vagy részben önálló gazdálkodási jogkörrel ruházhatja fel. (3) Az egyházi intézmény nem törekszik nyereség elérésére, gazdálkodása eredményeként keletkező nyereségét köteles alaptevékenységére, fejlesztésére fordítani. 22. § (1) Amennyiben az intézmény állami, önkormányzati feladatot vállal át, fő bevétele a feladatellátásra kapott állami normatíva, támogatás. További bevételét képezik a térítési díjak, magán- és jogi személyektől kapott adományok, céltámogatások, fenntartói támogatások és pályázati források. (2) A bevételeket annak célja szerint kell felhasználni, és azzal annak juttatója által előírt módon el kell számolni. 23. § Az intézmény gazdasági és pénzügyi feladatait fenntartótól külön kezeli, gazdálkodásának adatait átfutó tételként a fenntartó költségvetésében és záró számadásában átvezeti. 24. § (1) Egyházi intézmények esetében a költségvetés elfogadásának végső határideje a tárgyév február 28. napja. (2) A fenntartott státusban levő intézmények zárszámadásukat a fenntartó rendelkezései szerint, de legkésőbb a fenntartó szervezet e törvényben foglalt zárszámadási határidejét 30 nappal megelőzően kötelesek elfogadni. (3) Egyházi intézmények költségvetését és zárszámadását a fenntartó által arra kijelölt testület terjeszti elő, és a fenntartó döntéshozó testülete fogadja el. Az előterjesztés alkalmával a gazdálkodó szervezet vezetője köteles a döntéshozó testület ülésén megjelenni. Az előterjesztés megtárgyalásában tanácskozási joggal vesz részt. (4) Az egyházi intézmények kötelesek fenntartóik számára minden negyedévet követő hónap 30. napjáig időszaki költségvetési beszámolót benyújtani. (5) Az egyházi intézmények − költségvetésben meghatározott − fenntartói támogatása folyósításának ütemezését a fenntartó jogosult meghatározni. (6) Az egyházi intézmények fenntartói jogosultak olyan testületek felállítására, amelyek az intézmény működését, gazdálkodását felügyelik (felügyelő bizottság, igazgatótanács). (7) Kötelező a Felügyelő Bizottság megalakítása azon intézmények tekintetében, melyek költségvetési vagy mérleg főösszege az 50 millió forintot meghaladja. (8) A felügyelő testületek jogkörét, működését a fenntartó egyházi szervezetek jogosultak meghatározni, és az intézmény szervezeti- és működési szabályzatában rögzíteni.
(9) Az e törvényben foglaltak betartása az egyházhoz való tartozást illetően kiemelt feltételnek minősül. Ezért súlyos törvénysértés észlelése esetén a Magyarországi Református Egyház legfőbb döntéshozó szerve az intézményhez gazdálkodási biztost küldhet ki, az érintett szervezet gazdálkodási részjogosítványait korlátozhatja, vezetőjét felfüggesztheti vagy meghatározott gazdálkodási cselekményre utasíthatja.
V I. fejezet A Z ORSZ ÁGOS R EFOR M ÁTUS EGY H Á ZI KÖZ A L A P 25. § (1) A Magyarországi Református Egyház egyetemes szolgálatainak támogatására a költségvetésében Közalapot különít el és tart fenn. (2) Az Országos Református Egyházi Közalap önálló fejezetcímként kell megjelenjen mind a Magyarországi Református Egyház, mind a fokozatos egyházi hatóságok és a közalapi hozzájárulást fizetők költségvetésében. 26. § A Közalap bevételei: a) a gyülekezetek által fizetett évi hozzájárulások, amelynek mértékét és egyházkerületenkénti arányát a Zsinati Tanács állapítja meg, b) a gyülekezetek, az intézmények, valamint a közegyház számára kiutalt ingatlanjáradék összegének a Zsinati Tanács által meghatározott százalékos hányada, c) egyéb bevételek. 27. § A Közalap fizetésére köteles egyházi testületek és intézmények kötelesek a számukra meghatározott Közalapi hozzájárulás összegét évi költségvetési szükségleteik közé felvenni, s azt a megadott határidőig befizetni. 28. § (1) A Közalap bevételei elsődlegesen missziói, diakóniai, illetőleg oktatási célokra használhatók fel. (2) A Zsinati Tanács a közegyházi költségvetés évenkénti megállapításakor meghatározza azokat a célokat, amelyekre a Közalap az adott évben felhasználandó.
I/148
Vhu. 6. § a Törvény VI. fejezetéhez (1) A Zsinati Tanács a közalap következő évi összegét, valamint a tárgyévi közalapi járulék egyházkerületek közötti megosztását a Magyarországi Református Egyház tárgyévi költségvetésével egyidejűleg határozza meg. (2) Az egyházkerületre kirótt közalapi járulékot az Egyházkerületi Tanács jogosult felosztani a kebelbeli egyházmegyék között. Az Egyházkerületi Tanács e hatáskörét másra nem ruházhatja át.
(3) Az egyházmegyére kivetett közalapi járulékot az Egyházmegyei Tanács osztja fel a kebelbeli egyházközségek között, figyelembe véve azok lélekszámát, teherbíró képességét, valamint a tárgyévre betervezett nagyobb felújításokat és beruházásokat is. Az Egyházmegyei Tanács e hatáskörét másra nem ruházhatja át. (4) Az évi közalapi hozzájárulást megállapító határozatokról 30 napon belül tájékoztatni kell az érintett testületek elnökségét. (5) Az ingatlanjáradék összege után fizetendő közalapi járulék összege nem haladhatja meg a tárgyévi járadék 5%-át. Az ezen jogcímen megállapított összeget a Zsinat, a részére átutalt ingatlan járadékból levonja és visszatartja. Befizetés esetén erről értesítést küld a közalapi járulék fizetésére kötelezett részére. (6) A tárgyévi támogatandó cél ismeretében a Zsinati Tanács jogosult arra, hogy a Magyarországi Református Egyház éves költségvetésében saját, egyéb bevételeiből további összegeket is a közalapi bevételekhez csoportosítson. (7) Nem terjeszthető elő és nem fogadható el olyan egyházközségi költségvetés, amely a közalapi járulék tárgyévi összegét nem tartalmazza. Vhu. 7. § Az éves közalapi járulékot negyedévi bontásban kell az egyházmegyei pénztárba befizetni, minden alkalommal a negyedév első hónapjának 15. napjáig. Kivételt képez ez alól az ingatlanjáradék után fizetendő közalapi járulék. Vhu. 8. § A közalapi bevételek tárgyévi felosztásának meghatározásakor tekintettel kell lenni a Zsinat által az egyházkerületekre meghatározott százalékkulcsokra, valamint az egyes egyházkerületek feladatvállalása közötti arányokra. V II. fejezet GAZDÁLKODÁS AZ INGÓ, INGATLAN ÉS MÁS JAVAKKAL
Ingatlanokra vonatkozó jogügyletek szabályai 29. § Ingatlan tulajdonjogát – törvényben vagy alapító okiratban foglalt korlátozással, vagy ezekben meghatározott jóváhagyási rend szerint a Magyarországi Református Egyház, valamint a belső szabályaink szerint erre feljogosított belső egyházi jogi személy szerezheti meg. 30. § Ingatlan megszerzésére, elidegenítésére, megterhelésére, vagyonkezelésbe adására vonatkozó, valamint használatának tartós átengedésével járó jogügylet érvényes létrejöttéhez ezen törvényben meghatározott
eljárási rendben meghozott testületi döntés és jóváhagyás szükséges. 31. § (1) A jogügyletre vonatkozó döntés előtt be kell szerezni: a) az ingatlan tulajdoni lapját, b) az ingatlan értékbecslését, vagy ingatlanforgalmi szakértői véleményt,
Határozatok meghozatala 32. § (1) A szavazás egyházközségi szinten név szerint, más testületekben a testületre vonatkozó általános döntési eljárás szerint történik. (2) A határozat érvényességéhez a jelenlevők kétharmados többségi szavazata szükséges. (3) A határozatnak tartalmaznia kell a jogügylet megkötésének indokát, a megkötendő szerződés lényeges elemeit, valamint elidegenítés esetén azt, hogy a befolyó vételárat milyen célra használják fel. (4) A határozatot írásba kell foglalni, és a jogügyletet a beszerzett mellékletekkel együtt 8 napon belül fel kell az e törvényben meghatározott elnökséghez vagy testülethez terjeszteni, jóváhagyás végett.
Jóváhagyási, képviseleti szabályok 33. § (1) Az egyházközség ingatlanügyeit érintő jogügyletről a presbitérium dönt és azt az illetékes egyházmegye elnöksége hagyja jóvá, melyről beszámolási kötelezettséggel tartozik az egyházmegyei tanácsnak. (2) Egyházmegyei ingatlanügyekre vonatkozó jogügyletről az egyházmegyei tanács dönt, azt az egyházkerület elnöksége hagyja jóvá, melyről beszámolási kötelezettséggel tartozik az egyházkerületi tanácsnak. (3) Az egyházkerületi ingatlanra vonatkozó jogügyletről az egyházkerületi tanács dönt. (4) A Magyarországi Református Egyház tulajdonát érintő ingatlan vonatkozásában az Elnökségi Tanács előzetes véleményezése után a Zsinati Tanács dönt. (5) Önálló jogi személyiséggel rendelkező egyházi intézmény esetén a belső jogi személy ingatlanszerzési képességéről az alapító okiratban rendelkezni kell. (6) Intézmény ingatlanra vonatkozó jogügyletéhez a fenntartó előzetes hozzájárulása szükséges.
I/149
Vhu. 9. § a Törvény VII. fejezet 29-36. §-hoz (1) Egyházközségi, egyházmegyei tulajdonban álló ingatlanok esetében a fokozatos egyházi testület elnöksége a jóváhagyás megadásáról vagy megtagadásáról a hozzá felterjesztett ügyirat kézhezvételét követő 15 napon belül köteles írásban nyilatkozni.
(2) Egyházkerületi, közegyházi ingatlannal kapcsolatos jogügylet jóváhagyását az elnökség köteles a soron következő testületi ülésre beterjeszteni. (3) Amennyiben a felterjesztés hiányos, úgy a határozatot hozó testület elnökségét írásban 8 napos határidővel fel kell hívnia a hiányok pótlására azzal a figyelmeztetéssel, hogy ha a hiányt nem pótolja, vagy ismételten hiányosan terjeszti elő a kérelmet, úgy a rendelkezésre álló iratok alapján kerül sor a döntés meghozatalára. (4) A jogügylet jóváhagyása akkor tagadható meg, ha a) a döntéshozó testület határozata nem volt szabályos, b) a jóváhagyás iránti kérelmet hiányosan terjesztették elő és a hiányokat határidőre sem pótolták, c) a jogügylet jogszabályba ütközik, d) sérti az egyház érdekeit. (5) Ha a fokozatos egyházi testület elnöksége a jogügyletet jóváhagyja, akkor a szerződést záradékkal látja el, és visszaküldi a felterjesztő részére. (6) A testületi döntést írásba kell foglalni, és annak meghozatalától számított 8 napon belül meg kell küldeni az érintetteknek. (7) A jogügylet jóváhagyását nem kell indokolni, jóváhagyás megtagadásáról minden esetben indokolt határozatot kell hozni, melyben tájékoztatást kell adni a jogorvoslati lehetőségről. (8) A jogügyleteket az egyházközség, az egyházmegye, az egyházkerület képviseletében az elnökség tagjai együttesen írják alá. A Magyarországi Református Egyház képviseletében a Zsinat lelkészi és világi elnöke együttesen jogosult. Belső jogi személyiséggel rendelkező egyházi szervezet, intézmény esetén jogügyletet a képviseletre jogosult vezető írja alá.
Eljárás hitéleti célú ingatlanok esetén 37. § (1) Templom, hitéleti célú ingatlan tulajdonjogát az egyházi jogi személy tulajdonos csak kivételes és különösen indokolható esetben idegenítheti vagy ajándékozhatja el, vagy adhatja át más nem egyházi jogi személy tartós használatába. (2) Az elidegenítési szándékhoz, a szerződés megkötéséhez egyházközségi, egyházmegyei, egyházkerületi tulajdon esetén az Egyházkerületi Tanács, a Magyarországi Református Egyház tulajdonában álló ingatlan esetén a Zsinati Tanács előzetes hozzájárulása szükséges. (3) Megszűnt egyházközség, illetve szervezeti átalakulás esetén az egyházmegye felterjesztése alapján az egyházkerület dönt az egyházi ingatlan tulajdonjogi kérdéséről. (4) Hitéleti célú ingatlan értékesítése esetén a fokozatos egyházi testületet elővásárlási jog illeti meg.
34. § A szerződésnek tartalmaznia kell, hogy az csak a jelen törvényben meghatározott jóváhagyással válik érvényessé. 35. § Jóváhagyás hiányában a szerződésre az érvénytelenség jogkövetkezményei alkalmazandók. 36. § Az érvénytelenség jogkövetkezményeiért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik, aki annak előidézésben részt vett.
I/150
Vhu. 10. § a Törvény 37. §-hoz (1) Az elidegenítés (ingyenes vagy visszterhes) illetőleg tartós használatba adás kivételes és különösen indokoltnak tekinthető, ha az ingatlant a gyülekezet legalább 5 éve nem használja, és erre vonatkozó igény – a település(rész) elnéptelenedése miatt – a jövőben sem várható. az ingatlan műszaki állapota miatt a használatra alkalmatlan, a felújítás gazdaságtalan, vagy a felújítási költség nagysága miatt ezt sem az egyházközség, sem a felettes egyházi testületek nem vállalják. Ezen esetben is vizsgálandó, hogy a tulajdonos mindent megtett-e a hitélet erősítése, az anyagi források előteremtése, pályázati lehetőségek kiaknázása érdekében. (2) A használati jog átadása esetén a használónak nyilatkozni kell arról, hogy az ingatlanban csak olyan tevékenységet végez, vagy csak olyan harmadik személy részére biztosít további használatot, amellyel a Református Egyház érdekeit, hitelveit, nem sérti, tekintélyét nem rombolja. (3) A szerződésben ki kell kötni, hogy amen�nyiben az új tulajdonos vagy a használó az átvett ingatlan tulajdonjogát vagy használati jogát továbbadja, az eredetileg vállalt kötelezettségek a jogutódra is kiterjednek. (4) Ingyenes juttatás esetében szerződésbe kell foglalni az ajándék visszakövetelhetőségének feltételeit.
38. § Templom - ingatlan nem terhelhető meg. 39. § Parókia, vagy kifejezetten hitéleti célra használt ingatlan (imaház) csak pályázati célú biztosíték, elidegenítési tilalom bejegyzésével terhelhető, arra kölcsönt biztosító jelzálogjog bejegyzése nem engedélyezhető. 40. § Egyéb egyházi ingatlan jelzálogjoggal történő megterheléséhez az ingatlanok elidegenítésére vonatkozó jóváhagyási szabályokat kell alkalmazni.
Gazdálkodás az ingatlanokkal 41. § Az ingatlannal való gazdálkodásért az ingatlan tulajdonosa a felelős. Köteles annak állagát a jó gazda gondosságával megőrizni. Vhu. 11. § a Törvény 41. §-hoz A szokásosnál (templom, gyülekezeti ház, lelkészlakás) nagyobb ingatlanvagyonnal rendelkező önkormányzati testületek vagyonkezelő bizottságot hozhatnak létre. A vagyonkezelő bizottság előkészíti, véleményezi az ingatlanokkal kapcsolatos döntéseket, de tulajdonosi jogokat nem gyakorolhat.
48. § Építkezésre vonatkozó jóváhagyás a fokozatosság elvei szerint, ingatlanszerzésre vonatkozó általános szabályok szerint történik. (lsd. 32. § – 39. §) 49. § Az építkezés nem engedélyezhető, ha 1) az építkező nem rendelkezik az építéshez szükséges testületi döntéssel, 2) nem biztosíthatóak a szakhatósági engedélyek, vagy ezek olyan munkákat írnak elő, amelyek nem szolgálják az egyház érdekeit, vagy olyan költséggel járnak, melyet az építtető nem tud biztosítani, 3) az építkezés célszerűtlen, az nyilvánvalóan nem szolgálja az egyház érdekeit, 4) az építkezés költségei nem értékarányosak, 5) nem biztosítható az építkezés anyagi háttere.
Ingatlanok nyilvántartása 50. § (1) Az egyházi jogi személy a tulajdonában levő ingatlanokról köteles nyilvántartást vezetni. (2) Az egyházkerületek központi nyilvántartást vezetnek a területükön lévő egyházi ingatlanokról. (3) A nyilvántartást a gazdálkodási törvény hatályba lépését követő egy éven belül egységes nyilvántartási rendszerbe meg kell szervezni, a változásokat 30 napon belül szolgálati úton kell felterjeszteni.
Az egyházi ingatlanok használata, kezelése
Vhu. 12. § a Törvény 50. §-hoz
42. § Az egyházi tulajdonban lévő ingatlanokat elsősorban rendeltetésüknek megfelelő célra kell használni. 43. § Más célú használathoz, hasznosításhoz a tulajdonos egyházi szervezet testületi határozata szükséges, a presbitérium döntése a fokozatos egyházi testület elnökségének jóváhagyásával válik érvényessé. 44. § Új épület létesítéséről vagy meglevő építmény felújításáról, átalakításáról, beruházásról (a továbbiakban: építkezésről) a tulajdonos testülete dönt, amely a fokozatos egyházi testület elnöksége jóváhagyásával válik érvényessé. 45. § Új építmény építésénél, a 46. §-ban foglalt esetekben, valamint ha a tulajdonos a saját erőn felül igénybe kíván venni más pénzügyi forrásokat is (egyházi, vagy egyéb pályázatok, segélyek, céltámogatások, stb.) – a jóváhagyási kérelemhez csatolni kell a pénzügyi tervet is. 46. § Amennyiben az építkezés szerkezetet vagy rendeltetést érintő változással jár, úgy a tulajdonos egyházi testület és az építési hatóság határozatát jóváhagyásra meg kell küldeni a fokozatos egyházi testületnek. 47. § Építés, beruházás további kérdéseiben az egyházkerület szabályrendeletet alkothat.
I/151
(1) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell mindazokat az adatokat, amelyek egy-egy ingatlan tulajdoni lapján szerepelnek: a) település, b) hrsz, c) utca, házszám, d) terület nagysága, e) rendeltetése, f) tulajdonos, g) terhek (2) A nyilvántartás az azonosító adatokon kívül tartalmazza: a) használóját, b) a használat módját, időtartamát, és jogcímét, c) műemléki jellegét, vagy egyéb védettségét, d) az ingatlan értékét, e) egyházi cél szerinti rendeltetését, besorolását. (3) Az ingatlan adatlapja mellett meg kell őrizni az ingatlanra vonatkozó szerződést és a földhivatali tulajdoni lapját.
Vhu. 14. § a Törvény 54. §-hoz
Ingóságok k a l va ló ga zdá lkodás
Leltár 51. § (1) Az egyházi gazdálkodó szervezet leltározási szabályzata szerint évente egyszer köteles ingó és ingatlanvagyonáról leltárt készíteni. Vhu. 13. § a Törvény 51. §-hoz
(1) A leltározási szabályzat célja az egyházi szervezet eszközeinek, készleteinek, vagyontárgyainak, kötelezettségeinek felmérése, mennyiségben és értékben, s ezáltal alapja a mérleg valódiságának. A szabályzat védi az egyházi szervezet vagyonát, megállapítja az azokért való felelősöket. (2) A leltározási szabályzatnak tartalmaznia kell: a) a leltározási kötelezettség terjedelmét, b) a leltározási ütemtervet, c) a leltározásért való felelősséget, d) a leltározás módját, e) az értékelés szabályait, f) az eljárás módját leltárhiány vagy többlet esetén, g) a kártérítési kötelezettség mértékét, h) a leltározás egységeit.
52. § Leltározni kell az egyházi szervezet: a) tárgyi és nem tárgyi javait, a tárgyi eszközeit és a befektetett pénzügyi eszközöket (befektetett eszközök), b) a készleteit, a követeléseket, az értékpapírokat, (forgó eszközök), c) a pénzintézeteknél levő állományt, a költségvetési tartozásokat és a követeléseket, a társadalombiztosítási tartozásokat, pénztári állományt (pénzeszközök), d) a forrásokat, a saját tőkét, saját tulajdonú, illetve birtokba vett álló és forgóeszközöket. 53. § Hivatalátadásnál a leltárba vett eszközök meglétét, illetve hiányát tételesen írásban is rögzíteni kell.
Selejtezés 54. § Az egyházi szervezet ingóságainak selejtezésekor jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet az irattári rend szerint megőriz.
(1) A selejtezési szabályzatban kell rögzíteni: a) a selejtezhető és nem selejtezhető vagyontárgyak körét, b) a selejtezés elrendelésére, a selejtezési eljárás lefolytatására jogosult személyek körét, c) a selejtezés módját, d) a selejtezett vagyontárgyak további hasznosításának vagy megsemmisítésének körét, módját, e) a selejtezési jegyzőkönyv alaki és tartalmi kellékeit. (2) A selejtezési szabályzat előírásai nem vonatkoznak az egyházi szervezet iratainak selejtezésére, ezekre az iratkezelési szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni.
Műtárgyak védelme 55. § Az egyház tulajdonában levő műtárgyat különös gondossággal kell kezelni, megőrizni, állagát megóvni. Ezekről a vonatkozó állami szabályok szerint is el kell végezni a nyilvántartást, gondoskodni kell a műtárgy biztonságos és megfelelő tárolásáról, értékének megfelelő biztosításáról. Erre vonatkozóan az országos és kerületi közgyűjtemények javaslatára a fokozatos egyházi testületek külön szabályokat is előírhatnak. Vhu. 15. § a Törvény 55. §-hoz Az egyházi műtárgyon az állami törvényekben megfogalmazottakon kívül érteni kell mindazokat az ingóságokat, amelyeket az egyházi szervezet a liturgikus, illetve mindennapi életében használ, így ide tartoznak a klenódiumok, terítők, templomi berendezések zászlók stb.
Egyházi alapítású civil szervezetek szabályai 56. § Egyházközség, egyházmegye civil szervezetet (alapítványt, egyesületet) csak a fokozatos egyházi testület előzetes hozzájárulásával alapíthat. 57. § Egyházmegyei, egyházkerületi civil szervezet alapításához, megszüntetéséhez a egyházmegyei, egyházkerületi közgyűlési, közegyházi alapítvány létrehozásához zsinati döntés szükséges. A hozzájárulás és a módosítás tárgyában az adott egyházi testület tanácsa is hozhat határozatot.
I/152
58. § Civil szervezet nevében a „református” jelzőt csak a Zsinat (Zsinati Tanács) hozzájárulásával használhatja. A hozzájárulási kérelmet a civilszervezet működési helye szerint illetékes egyházkerület útján kell benyújtani. 59. § Az alapító köteles folyamatosan nyomon kísérni, hogy a civil szervezet alapító okiratában meghatározott célok milyen módon valósulnak meg, az alapítvány működése és gazdálkodása a rá vonatkozó világi szabályokon túl megfelel-e az egyház érdekeinek, az átlátható gazdálkodás szabályainak. 60. § Az egyházi alapítású civil szervezet alapító okiratában ki kell kötni, hogy tevékenységéről, gazdálkodásáról és vagyoni helyzetéről köteles az alapítónak évente tételesen beszámolni. 61. § Egyházi gazdálkodó szervezet civilszervezetnek ingatlant, tárgyi eszközt, valamint pénzeszközt csak a fokozatos egyházi testület jóváhagyásával juttathat. 62. § Egyházi tulajdont, vagy egyházi használatot érintő adományok juttatásáról, annak elfogadásáról, felhasználásáról a civilszervezettel előzetesen írásban meg kell állapodni.
Gazdasági társaságok 63. § Egyházi jogi személy gazdasági társaságot csak az ingatlanokra vonatkozó döntéshozatali és jóváhagyási rendben alapíthat, vagy szerezhet abban korlátolt felelősségű tagságot. Egyházi jogi személy korlátlan felelősségű tagja gazdasági társaságnak nem lehet.
Pénzgazdálkodásra vonatkozó szabályok 64. § Az egyházi gazdálkodó szervezet köteles pénzkezelési szabályzatot készíteni. Ebben rögzíteni kell a) a pénzkezelő személyét, feladatait, kötelezettségeit, anyagi felelősségét, b) az ellenőrző személyét, feladatait, kötelezettségeit és felelősségét, c) a bankszámla adatait, d) utalványozás módját, e) a házipénztárban tarható összeg nagyságát, őrzési módját, f) bankkártya használatának szabályait, g) számlatömbök, kiadási, bevételi bizonylatok kezelési módját.
Gazdálkodási tilalmak 65. § Az egyházi gazdálkodó szervezetnek tilos a) pénzeszközeit bizonytalan fedezettel kihelyezni, b) fedezet nélkül kölcsönt felvenni, c) pénzeszközeit bankbetétbe és állampapíron kívül más, nagyobb kockázattal járó módon befektetni, d) egyházi pénzeszközöket magáncélra igénybe venni vagy adni, e) céltámogatást, pályázati támogatást eltérő célra felhasználni, f) olyan beruházást végezni, végeztetni, ami sérti a valódiság elvét. 66. § Kölcsönnel, ajándékozással, örökség elfogadásával, visszautasításával, tartási, életjáradéki szerződés megkötésével kapcsolatos kérdésekben az ingatlanokra vonatkozó rend szerint kell eljárni.
V III. fejezet FELELŐSSÉGI SZ A BÁ LYOK 67. § A Magyarországi Református Egyház testületei, tisztségviselői, és alkalmazottai felelősek azért, hogy az egyház gazdálkodása az evangélium tanítása szerint és jó rendben menjen végbe. Ezért kötelesek a gazdálkodási szabályok alapelveivel összhangban eljárni, e törvényben foglaltakat, valamint mindazokat az állami jogszabályokat és egyházi szabályzatokat, utasításokat betartani, amelyek az egyház gazdálkodására vonatkozóan kötelezettségeket írnak elő. Ezek megsértése fegyelmi és anyagi felelősséggel jár. 68. § Az egyházi gazdálkodási folyamatban részt vevő döntéshozó testület tagjai kötelesek legjobb tudásuk és lelkiismeretük szerint, az egyház érdekeit képviselve eljárni. Ezért fegyelmi felelősséggel tartoznak. A testület tagja szándékos, vagy súlyos gondatlanságból eredő károkozásért anyagi felelősséggel is tartozik. 69. § Minden egyházi gazdálkodó szervezet köteles nevesíteni a gazdálkodás jó rendjéért erkölcsileg és anyagilag is felelős személyt. Ennek hiányában ez a felelősség a gazdálkodó szervezetet vezető személyé vagy a vezető testületét alkotó személyeké. A gazdálkodással kapcsolatos döntésekre feljogosított tisztségviselő köteles eljárása, döntése során az egyházi és vonatkozó világi törvényeket valamint az egyház érdekeit szem előtt tartani, feladatát legjobb tudása és lelkiismerete szerint elvégezni. Károkozás esetén anyagi és fegyelmi felelősség terheli.
I/153
70. § Az egyházi bíráskodásról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek fegyelmi ügyeiben az egyház belső jogrendje szerint kell eljárni. Világi alkalmazottakkal szemben a Munka törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni. 71. § A gazdálkodási szabályok megsértésével okozott anyagi kárt az elkövetőnek meg kell téríteni. 72. § Az egyház gazdálkodásért felelős tisztségviselői gondatlan elkövetés esetén a hat havi jövedelmükkel, szándékosság esetén pedig teljes kártérítési kötelezettséggel felelnek. 73. § Munkajogviszonyban álló alkalmazottakkal szemben az anyagi felelősség szabályai a Mvt.-ben foglaltak szerint kerülnek alkalmazásra. 74. § Lelkészek és egyházi tisztségviselők felelősségre vonását először az egyház belső rendje szerint kell érvényesíteni. 75. § A szervezet működését veszélyeztető gazdálkodás, súlyos szabálysértés megvalósulása vagy ennek alapos gyanúja, fennálló veszélye esetén a gazdálkodó szervezettől a fokozatos egyházi szervezet elnöksége az utalványozási jogot elnökségi határozattal legfeljebb 3 hónapra, illetve a fegyelmi eljárás esetén ennek jogerős lezárásáig megvonhatja és a működőképesség fenntartása érdekében biztost nevezhet ki.
X . fejezet MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: MRE egyházi jogi személyek zárszámadási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól 2. sz. melléklet: egyházi jogi személyek zárszámadásának részei 3.1. sz. melléklet: A …. Ref. Egyházközség költségvetési beszámolója 3.2. sz. melléklet: Vállalkozási tevékenységet nem végző, egyszeres könyvvitelt vezető egyházközség, egyházi intézmény egyszerűsített mérlegének előírt tagolása 3.3. sz. melléklet: Vállalkozási tevékenységet nem végző, egyszeres könyvvitelt vezető egyházközség és egyházi intézmény eredménylevezetésének előírt tagolása 3.4. sz. melléklet: A vállalkozási tevékenységet nem végző, kettős könyvvitelt vezető egyházi szervezet mérlegének előírt tagolása 3.5. sz. melléklet: Vállalkozási tevékenységet nem végző, kettős könyvvitelt vezető egyházi szervezet eredménykimutatásának előírt tagolása 4. sz. melléklet: Véghatáridők
I X . fejezet V EGY ES ÉS ZÁRÓR ENDELK EZÉSEK 76. § E törvény 2014. január 1-jén lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti a 2002. évi I. törvény, a hozzá kapcsolódó végrehajtási utasítások, valamint mindazon iratminták, amelyek tárgyában jelen törvényhez csatolt mellékletek jelennek meg. 77. § Jelen törvény hatályba lépését követő 6 hónapon belül minden egyházi gazdálkodó szervezet köteles valamennyi pénzügyi, számviteli és gazdálkodási szabályzatát és szabályrendeletét e Gt.-nek megfelelően átdolgozni vagy megalkotni.
I/154
1. számú melléklet MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ EGYHÁZI JOGI SZEMÉLYEK ZÁRSZÁMADÁSI ÉS KÖNY V VEZETÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK SAJÁTOSSÁGAIRÓL Könyvvezetés típusa a bevétel nagysága* szerint
egyszeres könyvvitel
alaptevékenységből és vállalkozási tevékenységből származó bevétel együttes összegének értékhatára – két egymást követő évben évenként – 50 millió forint
értékhatárig megengedett / Korm. rend. 5. § (2)
kettős könyvelés értékhatár felett kötelező / Korm. rend. 5. § (1)
* Ha a nyilvántartásba vételre a számviteli év során kerül sor, a könyvvezetési kötelezettség megállapításánál az éves szintre időarányosan átszámított bevételi értékeket kell figyelembe venni. Zárszámadás tartalma és formája
Egyszeres könyvvitel esetén
Kettős könyvvitel esetén
ha nincs vállalkozási tevékenység
A 14. § (3) a)+b)+d) bekezdésekben felsorolt dokumentumok a 2. és 3 sz. mellékletek formai követelményei szerint.
A 14. § (3) a)+b)+d) bekezdésekben felsorolt dokumentumok a 2. és 3. sz. mellékletek formai követelményei szerint.
ha van vállalkozási tevékenység
A Magyarországi Református Egyház gazdálkodási törvényének 14. § (3) a)+d) bekezdésekben felsorolt dokumentumai a 2. és 3. sz. mellékletek formai követelményei szerint, és a kormányrendelet 2. sz. melléklete szerinti mérleg, és eredmény levezetés.
A Magyarországi Református Egyház gazdálkodási törvényének 14. § (3) a)+d) bekezdésekben felsorolt dokumentumai a 2. és 3. sz. mellékletek formai követelményei szerint, és a kormányrendelet 2. sz. melléklete szerinti mérleg, és eredmény kimutatás.
Megjegyzés: Számviteli törvény: 2000. évi C törvény a számvitelről Kormányrendelet: 296/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet
I/155
2. számú melléklet VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉGET NEM VÉGZŐ EGYHÁZI JOGI SZEMÉLYEK ZÁRSZÁMADÁSÁNAK RÉSZEI
A) Egyszeres könyvvitelt alkalmazók esetében
a) Költségvetés
Egyházközség
Egyházi intézmény
3. sz. melléklet/1.
a szervezet gazdálkodását teljes körűen, tevékenységek szerinti bontásban, pénzforgalmi szemléletben bemutató táblázat (ld. 12. § és Vhu. 12. §)
b) Egyszerűsített mérleg
3. sz. melléklet/2.
c) Eredménylevezetés
3. sz. melléklet/3.
d) Szöveges beszámoló
szöveges beszámoló
Egyházmegye
Egyházkerület
Magyarországi Református Egyház
nem vezethet egyszeres könyvvitelt
B) Kettős könyvvitelt alkalmazók esetében Egyházközség
a) Költségvetés
3. sz. melléklet/1.
Egyházi intézmény
Egyházmegye
Egyházkerület
Magyarországi Református Egyház
a szervezet gazdálkodását teljes körűen, tevékenységek szerinti bontásban, pénzforgalmi szemléletben bemutató táblázat (ld. 12. § és Vhu. 12. §)
b) Mérleg
3. sz. melléklet/4.
c) Eredmény kimutatás
3. sz. melléklet/5.
d) Szöveges beszámoló
szöveges beszámoló
I/156
3. számú melléklet/1. A
Református Egyházközség Költségvetési Beszámolója a
évre
Ezt a költségvetési beszámolót a
Református Egyházközség Presbitériuma
évi
hó
napján tartott ülésen
számú határozatával megállapította és elfogadta. P.H.
gondnok
lelkész
A költségvetési beszámolót megvizsgáltam. Észrevétel:
Jóváhagyását javasolom! , /
em. számvevő
sz.
Jóváhagyom: ,
P.H. esperes
I/157
BEVÉTELEK
Költségvetési cím
Egyházfenntartói járulékok
I.
II.
Előirányzat
Perselypénzek
1.
Gyülekezeti (templomi) perselypénzek
2.
Nem templomi perselypénzek
3. Szórványok
4. 5. 6. Perselypénzek összesen:
III.
Adományok
1.
Isten dicsőségére
2.
Úrvacsorai jegyekre
3. Legátumokra
4. Céladományok
5. Céladományok
6. Céladományok
7. Céladományok
8. Stólamegváltás
9.
Áldozati adományok
10. 11. Adományok összesen:
I/158
Teljesítés
BEVÉTELEK
Költségvetési cím
IV.
Egyéb bevételek
Előirányzat
1.
Térítések alkalmazottaktól
2.
Ingatlanok (temető stb.) bevétele
3. Iratterjesztés
4.
5. Hitoktatás
6.
Támogatások, kölcsönök
7.
Vegyes és előre nem látható bevétel
Gyülekezeti ház bevételei
8. 9. 10. Egyéb bevételek összesen: Az egyházközség 20 saját bevételei összesen:
V.
évi
Átvett pénzeszközök
1.
Állami normatíva
2.
Kiegészítő állami támogatás
3.
Pályázati céltámogatások átvétele
4. 5. 6. Átvett pénzeszközök összesen: Az egyházközség 20 bevételei mindösszesen:
évi
I/159
Teljesítés
KIADÁSOK
Költségvetési cím
XI.
Személyi kiadások
XI/A
Előirányzat
Lelkészek javadalma és közterhei
XI/A/a Javadalmak
1.
Lelkész helyi javadalma
2.
Lelkész helyi javadalma
3.
Lelkész helyi javadalma
4.
Lelkész helyi javadalma
5.
Lelkész helyi javadalma
6.
Segédlelkész javadalma
7.
Segédlelkész javadalma
8. 9.
10.
Helyettesítések munkabérei
11.
Természetbeni javadalmak ellenértéke
12. Korpótlékok
13. 14. Javadalmak összesen:
XI/A/b Közterhek
15.
Javadalmak nyugdíjintézeti fenntartói járuléka(i)
16. 17. Közterhek összesen: XI/A Lelkészek javadalma és közterhei összesen:
I/160
Teljesítés
KIADÁSOK
Költségvetési cím
Előirányzat
XI/B Alkalmazottak javadalma és közterhei
XI/B/a Javadalmak
1.
Irodai alkalmazott(ak) illetménye
2.
Kántor (orgonista) illetménye
3.
Egyházfi illetménye
4.
Harangozó illetménye
5.
Egyházfenntartói járulékszedők jutaléka
6. 7.
8.
Munkabérjellegű egyéb kifizetések
9. 10. Javadalmak összesen:
XI/B/b Közterhek 11.
Alkalmazottak javadalmának közterhei
12. 13. Közterhek összesen: XI/B Alkalmazottak javadalma és közterhei összesen: Személyi kiadások összesen:
XII.
Gyülekezeti élet kiadásai
1.
Úrvacsorai jegyekre
2.
Szeretetvendégségek, gyülekezeti napok
3.
Gyülekezeti misszió
a) Konfirmandusok
b) Hitoktatás
I/161
Teljesítés
KIADÁSOK
Költségvetési cím
c)
Ifjúsági munka
d)
Szórvány- és tanyagondozás
e)
Missziói alkalmak
Előirányzat
4. Legátumok
5.
Gyülekezeten belüli szeretetszolgálat
6.
Gyülekezeti újság
7. 8. 9. Gyülekezeti élet kiadásai összesen:
X III.
Igazgatási kiadások
1. Irodaszerek
2.
Posta és telefon költség
3.
Banki költségek
4.
Egyházi hivatal(ok) fűtése, világítása
5.
Egyházközségi hivatal(ok) takarítása
6. Hivatali berendezések és eszközök karbantartása
7.
Kiküldetési és közlekedési költségek
8.
Gépkocsi fenntartás költségei
9.
Egyházlátogatások költségei
10.
Újságok előfizetése
11.
Egyházközségi könyvtár gyarapítása
12. 13. 14. Igazgatási kiadások összesen:
I/162
Teljesítés
KIADÁSOK
Költségvetési cím
X IV.
Egyházi ingatlanok és bérlemények fenntartása
1.
Templom karbantartási és fenntartási költségei
Templom közüzemi költségei
2.
3.
Parókia karbantartási és fenntartási költségei
Parókia közüzemi költségei
4.
Előirányzat
5.
Gyülekezeti ház karbantartási és fenntartási költségei
Gyülekezeti ház közüzemi költségei
6.
7.
Egyéb épület karbantartási és fenntartási költségei
8.
Egyéb épület közüzemi költségei
9.
Egyházi ingatlanok biztosítási díjai
10. Lakbérek
11. 12. 13. Egyházi ingatlanok és bérlemények fenntartása összesen:
XV.
Egyházi ingatlanok és bérlemények felújítási és beruházási költségei
1.
Templom felújítási költségei
2.
Parókia felújítási költségei
3.
Gyülekezeti ház felújítási költségei
4.
Egyéb épület felújítási költségei
5. 6. 7. Egyházi ingatlanok és bérlemények felújítási és beruházási költségei:
I/163
Teljesítés
KIADÁSOK
Költségvetési cím
X VI.
Közalapi hozzájárulás
X VII.
Egyéb kiadások
1.
a)
Egyházmegyei diakónia
b)
Lekötött perselypénzek elküldése
2.
Teljesítés
Előirányzat
Teljesítés
Adományok és segélyek
Előirányzat
Kölcsönök törlesztése
3. 4. 5.
6.
Előre nem látható kiadásokra
Egyéb kiadások összesen: Az egyházközség 20 saját kiadásai összesen:
Költségvetési cím
X VIII.
Átadott pénzeszközök
évi
1.
Állami normatíva
2.
Kiegészítő állami támogatás
3.
Pályázati céltámogatások átadása
4. 5. 6. Átadott pénzeszközök összesen: Az egyházközség 20 kiadásai mindösszesen:
évi
I/164
ÖSSZEHASONLÍTÁS 20
évi saját bevétel összege:
20
évi saját kiadás összege:
Maradvány: 20
évi összes bevétel összege:
20
évi összes kiadás összege:
Maradvány:
I/165
3. számú melléklet/2. VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉGET NEM VÉGZŐ, EGYSZERES KÖNY V VITELT VEZETŐ EGYHÁZKÖZSÉG, EGYHÁZI INTÉZMÉNY EGYSZERŰSÍTETT MÉRLEGÉNEK ELŐÍRT TAGOLÁSA Az előírt tagolás tovább bontható a helyi sajátosságoknak megfelelően adatok eFt-ban Sorszám
Megnevezés
Előző év
Előző év(ek) módosításai
Tárgyév
a
b
c
d
e
1
A)
2
I.
3
II.
4
III.
5
Immateriális javak
Tárgyi eszközök
Befektetett pénzügyi eszközök
B) Forgóeszközök
6
I. Készletek
7
II. Követelések
8
III. Értékpapírok
9
IV. Pénzeszközök
10
Befektetett eszközök
ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) A+B
11
C)
12
13
14
III. Egyszerűsített mérleg szerinti eredmény
15
D)
16
E) Céltartalékok
17
F) Kötelezettségek
18
I.
Hosszú lejáratú kötelezettségek
19
II.
Rövid lejáratú kötelezettségek
20
Saját tőke I.
Induló tőke
II. Tőkeváltozás
Tartalék
FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) C+D+E+F
Induló tőkeként az alapításkor az alapító ilyen címen az egyházi jogi személy rendelkezésére bocsátott és tulajdonába adott vagyont kell kimutatni. Tőkeváltozásként a Számviteli Törvényben meghatározott tőketartaléknak és eredménytartaléknak megfelelő tételek együttes összegét kell figyelembe venni.
A továbbutalási céllal kapott támogatást elkülönítetten kell nyilvántartani. Az adott naptári évben továbbutalási célú bevételként elszámolt, de még tovább nem utalt összeget kötelezettségként kell kimutatni.
I/166
3. számú melléklet/3. VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉGET NEM VÉGZŐ, EGYSZERES KÖNY V VITELT VEZETŐ EGYHÁZKÖZSÉG ÉS EGYHÁZI INTÉZMÉNY EREDMÉNYLEVEZETÉSÉNEK ELŐÍRT TAGOLÁSA Az előírt tagolás tovább bontható a helyi sajátosságoknak megfelelően
adatok eFt-ban Sorszám
Megnevezés
Előző év
Előző év(ek) módosításai
Tárgyév
a
b
c
d
e
1
I.
2
Pénzügyileg rendezett bevételek ebből:
3
4
a)
egyházi támogatások
b)
központi költségvetési támogatások
5
c)
helyi önkormányzati támogatások
6
d)
egyéb támogatások
7
II.
Pénzbevételt nem jelentő bevételek
8
Végleges pénzbevételek, elszámolt bevételek (I+II)
9
III.
Ráfordításként érvényesíthető kiadások
10
IV.
Ráfordítást jelentő eszközváltozások
11
V.
Ráfordítást jelentő elszámolások
12
V I.
Ráfordításként nem érvényeíthető kiadások
16
Végleges pénzkiadások, elszámolt ráfordítások (III+IV+V+VI)
13
Tárgyévi pénzügyi eredmény (I–III–VI)
14
Nem pénzben realizált eredmény [II–(IV+V)]
15
Egyszerűsített mérleg szerinti eredmény [(I+II)–(III+IV+V)]
Az eredménylevezetés az évben folytatott tevékenység valamennyi végleges (vissza nem fizetendő) bevételét és végleges (vissza nem követelhető) kiadását tartalmazza.
Az eredménylevezetésben a bevételeket, a költségeket, ráfordításokat meg kell bontani aszerint, hogy azokat a tényleges pénzügyi teljesítés alapján vagy pénzmozgás nélküli ügylet kapcsán számolták el.
I/167
3. számú melléklet/4. A VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉGET NEM VÉGZŐ, KETTŐS KÖNY V VITELT VEZETŐ EGYHÁZI SZERVEZET MÉRLEGÉNEK ELŐÍRT TAGOLÁSA Az előírt tagolás tovább bontható a szervezet sajátosságainak megfelelően adatok eFt-ban Sorszám
Megnevezés
Előző év
Előző év(ek) módosításai
Tárgyév
a
b
c
d
e
1
A)
2
I.
3
II.
4
III.
5
Immateriális javak
Tárgyi eszközök
Befektetett pénzügyi eszközök
IV. Befektetett eszközök értékhelyesbítése
6
B) Forgóeszközök
7
I. Készletek
8
II. Követelések
9
III. Értékpapírok
10
IV. Pénzeszközök
11
C)
Aktív időbeli elhatárolások
ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) A+B+C
12
Befektetett eszközök
13
D)
14
15
16
III.
Értékelési tartalék
17
IV.
Mérleg szerinti eredmény
18
E) Céltartalékok
19
F) Kötelezettségek
20
I.
Hátrasorolt kötelezettségek
21
II.
Hosszú lejáratú kötelezettségek
22
III.
Rövid lejáratú kötelezettségek
23
G)
24
Saját tőke I.
Induló tőke
II. Tőkeváltozás
Passzív időbeli elhatárolások
FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) D+E+F+G
I/168
Induló tőkeként az alapításkor az alapító ilyen címen az egyházi jogi személy rendelkezésére bocsátott és tulajdonába adott vagyont kell kimutatni. Tőkeváltozásként a Számviteli Törvényben meghatározott tőketartaléknak és eredménytartaléknak megfelelő tételek együttes összegét kell figyelembe venni.
A továbbutalási céllal kapott támogatást elkülönítetten kell nyilvántartani. Az adott naptári évben továbbutalási célú bevételként elszámolt, de még tovább nem utalt összeget időbelileg el kell határolni. Az időbeli elhatárolás alkalmazása – a fenti kivétellel – nem kötelező. A választott módszert és annak alkalmazását vagy azt, hogy az egyházi jogi személy az időbeli elhatárolást nem alkalmazza, a számviteli politikában rögzíteni kell.
3. számú melléklet/5. VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉGET NEM VÉGZŐ, KETTŐS KÖNY V VITELT VEZETŐ EGYHÁZI SZERVEZET EREDMÉNYKIMUTATÁSÁNAK ELŐÍRT TAGOLÁSA Az előírt tagolás tovább bontható a szervezet sajátosságainak megfelelően
Sorszám
A tétel megnevezése
Előző év
Előző év(ek) módosításai
Tárgyév
a
b
c
d
e
1
2
3
adatok eFt-ban
I.1. Egyházi működés ellátmánya
I.2. Ingatlanjáradék
4
I.3. Adományok, támogatások
5
I.4. Egyéb hitéleti működési bevételek
6
II.
Állami támogatások, államtól átvállalt feladatok ellátásának fedezete
7
III.
Egyéb bevételek
8
III.1. Pályázati támogatások
9
III.2. Egyéb működési bevételek
10
IV.
Pénzügyi műveletek bevételei
11
V.
Rendkívüli bevételek
12
A)
13
VI.
Anyagjellegű ráfordítások
14
VI.1. Anyagköltség
15
VI.2. Igénybe vett szolgáltatások
16
VI.3. Egyéb szolgáltatások
I.
Hitéleti működés fedezete
Összes bevétel (I+II+III+IV+V)
I/169
adatok eFt-ban Sorszám
A tétel megnevezése
Előző év
Előző év(ek) módosításai
Tárgyév
a
b
c
d
e
17
VII.
18
19
VII.1. Bérköltség
VII.2. Személyi jellegű egyéb kifizetés
20
VII.3. Bérjárulék
21
V III.
Értékcsökkenési leírás
22
IX.
Egyéb ráfordítások
23
IX.1. Fenntartói és egyéb támogatások egyházi tevékenység ellátására
24
25
IX.3. Államtól átvállalt feladatok ellátására továbbutalt összeg
26
IX.4. Egyéb működési ráfordítások
27
X.
Pénzügyi műveletek ráfordításai
28
XI.
Rendkívüli ráfordítások
29
B) Összes ráfordítás (VI+VII+VIII+IX+X+XI)
30
Személyi jellegű ráfordítások
IX.2. Ingatlanjáradék továbbutalása
C)
Mérleg szerinti eredmény (A–B)
I/170
4. számú melléklet VégHATÁRIDŐK
ESEMÉNY
HATÁRIDŐ
MINDEN EGYHÁZI SZERVEZETRE VONATKOZÓ HATÁRIDŐK Tárgyévi költségvetés alapjait meghatározó fő összegek elfogadása
Legkésőbb tárgyévet megelőző december hó 15. napja
Felügyeleti szervezethez felterjesztett ügy észrevételezése
A felterjesztéstől számított 15 napon belül
Számvizsgálati jegyzőkönyv megküldése a felügyelő egyházi szervnek
A vizsgálatot követő 15 napon belül
Jogszabálysértés gyanúja esetén szükséges intézkedések megindítása
Haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül
Felügyelt, fenntartott szervezettől felterjesztett, elfogadott költségvetés észrevételezése, jóváhagyása
A benyújtástól számított 30 napon belül
EGYHÁZKÖZSÉGEKRE VONATKOZÓ HATÁRIDŐK NEM INTÉZMÉNYFENNTARTÓ EGYHÁZKÖZSÉGEK Költségvetési terv elfogadása
Legkésőbb tárgyév január hó 31. napja
Zárszámadás elfogadása
Legkésőbb tárgyévet követő február hó 28. napja
Közegyházi befizetés elmaradása esetén adható haladék
30 nap
INTÉZMÉNYFENNTARTÓ EGYHÁZKÖZSÉGEK Költségvetési terv elfogadása
Legkésőbb tárgyév január hó 31. napja
Zárszámadás elfogadása
Legkésőbb tárgyévet követő május hó 30. napja
Közegyházi befizetés elmaradása esetén adható haladék
30 nap
EGYHÁZMEGYÉKRE VONATKOZÓ HATÁRIDŐK Költségvetési terv benyújtása az illetékes gazdasági bizottságnak
Gazdasági bizottság felhívása, de legkésőbb tárgyév január hó 20. napja
Költségvetési terv elfogadása
Legkésőbb tárgyév január hó 31. napja
Átdolgozásra visszaküldött költségvetések újbóli beadása
A visszaküldést követő 15 napon belül
Zárszámadás elfogadása
Legkésőbb a tárgyévet követő május hó 30. napja
I/171
ESEMÉNY
HATÁRIDŐ
EGYHÁZKERÜLETEKRE VONATKOZÓ HATÁRIDŐK Költségvetési terv benyújtása az illetékes gazdasági bizottságnak
Legkésőbb tárgyév január hó 20. napja
Költségvetési terv elfogadása
Legkésőbb tárgyév január hó 31. napja
Átdolgozásra visszaküldött költségvetések újbóli beadása
A visszaküldést követő 15 napon belül
Zárszámadás elfogadása
A Magyarországi Református Egyház zárszámadásának elfogadásától számított 30 napon belül
MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZRA (ZSINAT) VONATKOZÓ HATÁRIDŐK Költségvetési terv benyújtása az illetékes gazdasági bizottságnak
Legkésőbb tárgyév január hó 20. napja
Költségvetési terv elfogadása
Legkésőbb tárgyév január hó 31. napja
Átdolgozásra visszaküldött költségvetések újbóli beadása
Visszaküldést követő 15 napon belül
Éves zárszámadás elfogadása
Legkésőbb tárgyévet követő május hó 31. napja
Magyarországi Református Egyház költségvetése és zárszámadása kihirdetése a Református Egyház című hivatalos lapban
Elfogadást követő 60 napon belül
EGYHÁZI INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ HATÁRIDŐK Költségvetés elfogadása
Legkésőbb tárgyév február hó 28. napja
Időszaki költségvetési beszámoló benyújtása
Legkésőbb minden negyedévet követő hó 30. napja
Zárszámadás elfogadása
A fenntartó rendelkezései szerint, de legkésőbb a fenntartó zárszámadását 30 nappal megelőzően KÖZALAPRA VONATKOZÓ HATÁRIDŐK
Éves összeg és tárgyévi közalapi járulék egyházkerületek közötti megosztásának meghatározása
Magyarországi Református Egyház tárgyévi költségvetésével egyidejűleg
Közalapi hozzájárulást megállapító határozatok érintettekkel történő közlése
Határozat meghozását követő 30 napon belül
Közalapi járulék megfizetése
Negyedévente, a negyedév első hónapjának 15. napjáig
Egyházfenntartói járulék minimális összegének meghatározása és közlése az érintettekkel
Legkésőbb tárgyév február hó 28. napja
I/172
