A MAGYAR UNITÁRIUS EGYHÁZ ALAPTÖRVÉNYE ÉS MÁS JOGSZABÁLYAI
A MAGYAR UNITÁRIUS EGYHÁZ ALAPTÖRVÉNYE ÉS MÁS JOGSZABÁLYAI
MAGYAR UNITÁRIUS EGYHÁZ KOLOZSVÁR, 2015
Szerkesztő: Szabó László Műszaki szerkesztő és borítóterv: Virág Péter Nyomdai munkálatok: Cristal Print, Kolozsvár ISBN 978-606-92910-8-5
4
TARTALOM
A MAGYAR UNITÁRIUS EGYHÁZ ALAPTÖRVÉNYE Preambulum .................................................................................................. 9 A. rész: Általános rendelkezések .................................................................. 10 B. rész: Az Egyház szervezeti felépítése....................................................... 11 I. fejezet: Az egyházközség .............................................................. 11 II. fejezet: Az egyházkörök és az egyházkerület ................................ 11 III. fejezet: Az egyetemes egyház ....................................................... 12 C. rész: Az Egyház kormányzása ................................................................. 12 IV. fejezet: Az Egyház kormányzásának alapelvei .............................. 12 V. fejezet: Az egyházközség hatóságai, kormányzó szerve, tisztségviselői és tisztviselői .............................................. 13 VI. fejezet: Az egyházkör hatóságai, kormányzó és ellenőrző szervei, tisztségviselői.................................................................... 14 VII. fejezet: Az egyházi főhatóságok, főhatósági kormányzó és ellenőrző szervek, főtisztségviselők .............................. 14 D. rész: Az Egyház tanintézetei, intézményei, egyháztársadalmi és szakmai szervezetei ..................................................................... 16 VIII. fejezet: Az Egyház tanintézetei .................................................... 16 IX. fejezet: Az Egyház intézményei ................................................... 16 X. fejezet: Az Egyház egyháztársadalmi és szakmai szervezetei ....... 16 E. rész: Az Egyház működési területei és fenntartásának forrásai ............... 17 XI. fejezet: Az Egyház működési területei ......................................... 17 XII. fejezet: Az Egyház fenntartásának forrásai................................... 17 F. rész: Egyházi fegyelem és az Egyház védelme ......................................... 18 XIII. fejezet: Egyházi fegyelem ............................................................. 18 XIV. fejezet: Az Egyház védelme.......................................................... 18 G. rész: Záró rendelkezések ......................................................................... 19 A MAGYAR UNITÁRIUS EGYHÁZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A. rész: Általános rendelkezések .................................................................. 20 B. rész: Az egyházközség ............................................................................. 21 I. fejezet: Az egyházközségről általában........................................... 21 II. fejezet: Az egyházközség hatóságai, kormányzó szerve, hivatalai és bizottságai .................................................................... 24 III. fejezet: Az egyházközség tisztségviselői, tisztviselői és más alkalmazottjai ................................................................... 31 5
C. rész: Az egyházkörök és az egyházkerület ............................................... 40 IV. fejezet: Az egyházkörök és beosztásuk ......................................... 40 V. fejezet: Az egyházkör hatóságai, kormányzó és ellenőrző szervei, hivatalai és bizottságai ...................................................... 41 VI. fejezet: Az egyházkör tisztségviselői, tisztviselői és alkalmazottjai ............................................................... 49 VII. fejezet: Az egyházkerület sajátos jogállása .................................... 55 D. rész: Az egyetemes egyház ...................................................................... 60 VIII. fejezet: Az egyetemes egyház főhatóságai .................................... 60 IX. fejezet: Az egyetemes egyház kormányzó és ellenőrző szervei, hivatalai, bizottságai, szakmai fórumai ............................. 70 X. fejezet: Az egyetemes egyház főtisztségviselői, főtisztviselői és más alkalmazottjai........................................................ 78 E. rész: Az Egyház fegyelmi bíróságai ......................................................... 84 F. rész: Sajátos munkakörű lelkészi szolgálatok; az Egyház tanintézetei, intézményei, egyháztársadalmi és szakmai szervezetei .................... 85 XI. fejezet: Sajátos munkakörű lelkészi szolgálatok ............................ 85 XII. fejezet: Az Egyház tanintézetei .................................................... 86 XIII. fejezet: Az Egyház belső intézményei .......................................... 87 XIV. fejezet: Az Egyház Nyugdíjintézete ............................................. 88 XV. fejezet: Egyháztársadalmi és szakmai szervezetek ........................ 88 G. rész: Záró rendelkezések ......................................................................... 89 A MAGYAR UNITÁRIUS EGYHÁZ FEGYELMI SZABÁLYZATA I. fejezet: Általános rendelkezések ................................................... 90 II. fejezet: A fegyelmi vétségek és a fegyelmi büntetések .................. 91 III. fejezet: A fegyelmi bíróságok szervezete, hatásköre és illetékessége ...................................................................... 92 IV. fejezet: Eljárásbeli alapfogalmak................................................... 95 V. fejezet: A fegyelmi bíróság megkeresése. A fegyelmi eljárás beindítása ......................................................................... 97 VI. fejezet: A fegyelmi eljárás menete ................................................ 98 VII. fejezet: A fegyelmi bíróság határozata ........................................ 100 VIII. fejezet: Jogorvoslati lehetőségek: a fellebbezés és a perújítás ...... 101 IX. fejezet: Záró rendelkezések ........................................................ 103 A MAGYAR UNITÁRIUS EGYHÁZ NYUGDÍJINTÉZETÉNEK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA I. fejezet: Általános rendelkezések ................................................. 104 II. fejezet: A Nyugdíjintézet szervezete .......................................... 105 III. fejezet: A Nyugdíjintézet gazdálkodása ...................................... 109 6
IV. fejezet: V. fejezet: VI. fejezet: VII. fejezet: VIII. fejezet: IX. fejezet:
Nyugdíjszámítási tényezők ............................................. 110 Nyugdíjtípusok ............................................................... 110 Nyugdíjszámítás ............................................................. 113 A nyugdíjak megállapítása és folyósítása ........................ 114 A Nyugdíjintézet kiegészítő szolgáltatásai ..................... 115 Záró rendelkezések ........................................................ 116
A MAGYAR UNITÁRIUS EGYHÁZ VÁLASZTÁSI SZABÁLYZATA I. fejezet: Általános rendelkezések ................................................. 118 II. fejezet: Az előzetes jelölés .......................................................... 118 III. fejezet: A helyszíni jelölés és választás ........................................ 120 IV. fejezet: Záró rendelkezések ........................................................ 124 A MAGYAR UNITÁRIUS EGYHÁZ HATÓSÁGAINAK, KORMÁNYZÓ SZERVEINEK ÉS MÁS TESTÜLETEINEK ÜLÉSSZABÁLYZATA I. fejezet: Általános rendelkezések, az ülés megalakulása, határozatképessége és tárgysorozata ............................... 127 II. fejezet: Az ülésezés és a határozathozatal rendje ........................ 128 III. fejezet: Indítványok, határozati javaslatok, interpellációk, beadványok ..................................................................... 130 IV. fejezet: A szavazás rendje és módja ............................................ 131 V. fejezet: Az ülések jegyzőkönyve ................................................. 132 VI. fejezet: Záró rendelkezések ........................................................ 133 A MAGYAR UNITÁRIUS EGYHÁZ LELKÉSZEINEK KÉPESÍTÉSÉRŐL, VÁLASZTÁSÁRÓL ÉS KINEVEZÉSÉRŐL SZÓLÓ SZABÁLYZAT I. fejezet: A lelkészek képesítése és jogállása .................................. 135 II. fejezet: A gyülekezeti lelkészek választása és kinevezése ............ 137 III. fejezet: A nem gyülekezeti lelkészek választása és kinevezése .... 145 IV. fejezet: Záró rendelkezések ........................................................ 145
7
8
A MAGYAR UNITÁRIUS EGYHÁZ ALAPTÖRVÉNYE (Elfogadva a Zsinat által 2012. június 28-án; hatályba lépés időpontja: 2012. június 30.)
PREAMBULUM A Magyar Unitárius Egyház az egyetemes keresztény anyaszentegyház része, az Isten országa megélésére törekvő Jézus-követők szeretetközössége. A Jézus tanításához és közvetlen tanítványaihoz visszavezethető egyistenhívő, unitárius kereszténység intézményes egyházi formája a reformáció korában szerveződött, és a történelem haladó értékeit vállalva teljesedik ki. Hivatása Isten és ember szolgálata, a közösség életének építése. Alapiratának a Bibliát tekinti. A Magyar Unitárius Egyház hirdeti Isten egységét, Jézus példájának és tanításainak követését, a teremtett világ, az élet és a család tiszteletét, az ember eredendő jóravalóságát, egyéni felelősségét és a jellem általi üdvözülését, az örökéletet, a hit, az értelem és a lelkiismeret fontosságát. Hirdeti és gyakorolja a lelkiismereti és vallásszabadságot, a vallási és világnézeti különbözőségek megismerése iránti nyitottságot, valamint a felekezetközi türelmet, és a társadalmi igazságosságot. Küldetésének területei: a hitélet, a szeretetszolgálat, az oktatás, a nevelés, a közművelődés, valamint a társadalmi felelősségvállalás. Egyházunk szabad vallásgyakorlatát első alkalommal az erdélyi országgyűlés 1568. évi vallásügyi határozata tette lehetővé. Jelenlegi szervezeti formája az Erdélyi Unitárius Egyház és a Magyarországi Unitárius Egyház 2012. évi újraegyesülése nyomán jött létre.
9
A. RÉSZ: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § A Magyar Unitárius Egyház (a továbbiakban Egyház) a magyar és a hozzá csatlakozott más nemzetű unitáriusok valláserkölcsi közössége. 2. § Az Egyház önmagát a hatályos állami törvények keretei között a zsinatpresbiteri elv, az erkölcs és a jog alapján, saját hatáskörben alkotott törvények és rendszabályok szerint szervezi, kormányozza és igazgatja. Szervezetének és működésének alapelveit az Egyház Alaptörvénye (a továbbiakban Alaptörvény) rögzíti, amely alapjául és keretéül szolgál minden más egyházi jogszabálynak. 3. § Hitéletében – istentiszteleti, szertartási és oktatási tevékenységében –, szervezeti életében, kormányzásában, közigazgatási ügyvitelében az Egyház tagjai többségének anyanyelvét, a magyar nyelvet használja. 4. § Az Egyház tagjai mindazok, akik valamelyik unitárius egyházközség tagjaiként vállalják az Alaptörvényben és más egyházi jogszabályokban foglalt kötelességeik teljesítését, és élnek jogaikkal. 5. § Az egyháztag jogai: az istentiszteleteken való részvétel és a szertartások igénybevétele; az egyházi intézmények és szervezetek által nyújtott lehetőségekkel való élés; a tisztségekre és hivatalokra való megválaszthatóság, illetve választás; jogsérelem esetén védelem és jogorvoslat keresése az Egyház keretében. 6. § Az egyháztag kötelességei: vallásos és erkölcsös életet élni; gyermekei oktatásáról és valláserkölcsi neveléséről gondoskodni, az Alaptörvényt és más egyházi jogszabályokat tiszteletben tartani, megbízatásaiban híven eljárni, az egyházi hatóságokkal együttműködni és határozataikat betartani, az egyházi célokra megállapított terheket hordozni, egyszóval hozzájárulni az Egyház küldetésének megvalósulásához. 7. § A nőket és férfiakat az egyházi élet minden területén egyenlő jogok illetik meg. 8. § Az Egyház címere: Csücskös talpú, aranyszegélyű, kék reneszánsz pajzsban, lombok közül kiemelkedő kőszirten fehér galamb áll, melyet saját farkába harapó ezüst kígyó övez. A pajzsot ékkövekkel díszített, leveles aranykorona födi.
10
B. RÉSZ: AZ EGYHÁZ SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 9. § Az Egyház szervezete háromszintű. Az alapfokú szervezeti egység az egyházközség, a középfokú az egyházkör, illetve az egyházkerület, a felsőfokú az egyetemes egyház. Az egyetemes egyház és önkormányzati joggal bíró szervezeti egységei – az egyházkörök és az egyházközségek – jogi személyiséggel rendelkeznek.
I. fejezet: Az egyházközség 10. § Az egyházközség egy meghatározott területen lakó egyháztagok szervezett közössége. 11. § Az egyházközség jellege lehet anya-, társ-, leány- vagy szórványegyházközség. 12. § Új egyházközségek alakulása, valamint a meglévők jellegének módosítása az érdekelt egyházközségek javaslata alapján, a területileg illetékes egyházkör közgyűlésének véleményezésével a Főtanács jóváhagyásával történik.
II. fejezet: Az egyházkörök és az egyházkerület 13. § (1) Az egyházközségek szervezeti és önkormányzási szempontból egyházkörökbe, illetve egyházkerületbe szerveződnek. Az egyházkör, illetve egyházkerü11
let a hozzá tartozó egyházközségeknek egy földrajzilag összefüggő területen szervezett egysége. (2) Az egyházkerület az Egyházon belül sajátos jogállással, vagyoni és gazdálkodási autonómiával rendelkezik. A hatályos egyházi jogszabályok által meghatározott kivételektől eltekintve az egyházkörökre vonatkozó előírások érvényesek az egyházkerületre is. 14. § Az Egyház középfokú szervezeti egységei: Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete, Kolozs-Tordai Unitárius Egyházkör, Marosi Unitárius Egyházkör, Küküllői Unitárius Egyházkör, Székelykeresztúri Unitárius Egyházkör, Székelyudvarhelyi Unitárius Egyházkör, Háromszék-Felsőfehéri Unitárius Egyházkör. 15. § Az egyházkörök területének megváltoztatása vagy elnevezésének módosítása, valamint az egyházközségek új egyházköri beosztása közgyűlésük javaslata alapján és az érdekelt egyházközségek véleményezésével a Főtanács jóváhagyásával történik.
III. fejezet: Az egyetemes egyház 16. § Az egyetemes egyház a Kárpát-medencei unitárius egyházközségek és egyházkörök felső szintű szervezete.
C. RÉSZ: AZ EGYHÁZ KORMÁNYZÁSA IV. fejezet: Az Egyház kormányzásának alapelvei 17. § Az Egyházat az önszerveződés elve alapján működő hatóságai kormányozzák: alapfokon az egyházközségi hatóságok, középfokon az egyházköri hatóságok, felsőfokon pedig az egyházi főhatóságok. A magasabb fokú hatóságok az alacsonyabbak fölött irányító és felügyeleti jogot gyakorolnak. Az egyházi hatóságok kormányzó szerveket, igazgatási hivatalokat és bizottságokat működtetnek. 18. § Az egyházi hatóságok – kormányzási feladataik ellátására és működésük irányítására – tisztségviselőket választanak és tisztviselőket alkalmaznak, a hatályos egyházi jogszabályok előírásai szerint. 12
19. § Az egyházi tisztségviselők, tisztviselők, más alkalmazottak és a különböző egyházi testületek tagjai az Egyháznak – szándékosan vagy gondatlanul – okozott károkért erkölcsi felelősséggel és anyagi kártérítéssel tartoznak. 20. § Az Egyház tisztségviselői, tisztviselői, más alkalmazottai, a különböző egyházi testületek tagjai nem vehetnek részt olyan ügyek tárgyalásában és a határozathozatalban, amelyben ő maguk, házastársuk, egyenes vagy oldalági rokonaik (negyedik fokig) személyesen érdekeltek, továbbá amelyben valamelyik fél törvényes képviselőjeként vagy meghatalmazottjaként érintettek.
V. fejezet: Az egyházközség hatóságai, kormányzó szerve, tisztségviselői és tisztviselői 21. § Az egyházközség hatóságai a közgyűlés és a keblitanács (presbitérium). Az egyházközség kormányzó szerve a keblitanács elnöksége. 22. § Az egyházközség tisztségviselői és tisztviselői: lelkész, gondnok, pénztárnok, jegyző, keblitanácsosok (presbiterek) és énekvezér. 23. § (1) A közgyűlés az egyházközség legfőbb döntéshozó és felügyelő hatósága. (2) A keblitanács a közgyűlések közötti időszakban az egyházközség döntéshozó, végrehajtó és felügyelő hatósága. (3) A keblitanács elnöksége a keblitanácsi ülések közötti időszakban az egyházközség kormányzó szerve. 24. § (1) a) A gyülekezeti lelkész az egyházközség hit- és valláserkölcsi életének irányítója, közigazgatási és gazdasági ügyeinek felelőse. b) Az Egyház keretében nem gyülekezeti jellegű munkakört betöltő lelkészek is teljesítenek szolgálatot. (2) A gondnok az egyházközség vezető világi tisztségviselője, közigazgatási és gazdasági ügyeinek felelőse. (3) A pénztárnok az egyházközség pénzügyeinek kezelője. (4) A jegyző felel az egyházközségi jegyzőkönyvek hiteles elkészítéséért. (5) Az énekvezér az egyházközség zenei életének vezetője és világi tisztviselője.
13
VI. fejezet: Az egyházkör hatóságai, kormányzó és ellenőrző szervei, tisztségviselői 25. § (1) Az egyházkör hatóságai az egyházköri közgyűlés és az egyházköri tanács, kormányzó szerve az egyházköri tanács elnöksége, ellenőrző szerve az egyházköri vizsgálószék. (2) Az egyházkerület hatóságai az egyházkerületi közgyűlés és az egyházkerületi képviselők tanácsa, kormányzó szerve az egyházkerületi képviselők tanácsának elnöksége, ellenőrző szerve az egyházkerületi vizsgálószék. 26. § (1) Az egyházköri tisztségviselők: az esperes, a felügyelőgondnokok, az egyházköri jegyző és az egyházköri közügyigazgató. (2) Az egyházkerületi tisztségviselők: a püspöki helynök, az egyházkerületi főgondnok, az egyházkerületi felügyelőgondnok, az egyházkerületi jegyző, az egyházkerületi közügyigazgató és az egyházkerületi főszámvevő. 27. § (1) Az egyházköri közgyűlés az egyházkör legfőbb döntéshozó és felügyelő hatósága. (2) Az egyházköri tanács a közgyűlések közötti időszakban az egyházkör döntéshozó, végrehajtó és felügyelő hatósága. (3) Az egyházköri tanács elnöksége az egyházköri tanács ülései közötti időszakban az egyházkör kormányzó szerve. (4) Az egyházköri vizsgálószék az egyházközségek hit- és valláserkölcsi életét, közigazgatását és gazdálkodását ellenőrző szerv. 28. § (1) Az esperes az egyházkör vezető lelkészi tisztségviselője és tisztviselője. (2) A felügyelőgondnokok az egyházkör vezető világi tisztségviselői. (3) Az egyházköri jegyző az esperes helyettese annak akadályoztatása, illetve a tisztség megüresedése esetén. (4) Az egyházköri közügyigazgató felügyeli az egyházi törvények és szabályrendeletek betartását. (5) Az egyházkerületi főszámvevő az egyházkerület rendeltetésszerű gazdálkodásának és pénzügyvitelének elősegítője, illetve ellenőre.
VII. fejezet: Az egyházi főhatóságok, főhatósági kormányzó és ellenőrző szervek, főtisztségviselők 29. § (1) Az Egyház főhatóságai a Zsinat, a Főtanács és az Egyházi Képviselő Tanács. (2) A Zsinat az Egyház törvényhozó hatósága. 14
(3) A Főtanács az Egyház legfőbb döntéshozó és felügyelő hatósága. (4) Az Egyházi Képviselő Tanács döntéshozó, felügyelő és végrehajtó hatóság, amely a Zsinat, illetve a Főtanács ülései közötti időszakokban vezeti az Egyházat. 30. § (1) Az Egyház főhatósági kormányzó és ellenőrző szervei: az Egyházi Képviselő Tanács Elnöksége, a Főhatósági Vizsgálószék és a Püspöki Vizitáció. (2) Az Egyházi Képviselő Tanács Elnöksége az Egyházi Képviselő Tanács ülései közötti időszakban hivatott az annak hatáskörébe tartozó, halaszthatatlan döntések meghozatalára és a főhatósági ügyek intézésére. (3) A Főhatósági Vizsgálószék az egyetemes egyház közigazgatását és gazdálkodását ellenőrző szerv. (4) A Püspöki Vizitáció az egyetemes egyház hit- és valláserkölcsi életének elősegítésére, valamint ellenőrzésére hivatott szerv. 31. § (1) A Magyar Unitárius Egyház székhelye: Kolozsvár, 1989. december 21. (Kossuth Lajos) utca 9. szám. (2) A Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerületének székhelye: Budapest, V. kerület, Nagy Ignác utca 2–4. szám. 32. § (1) Az Egyház főtisztségviselői: a püspök, a főgondnokok, a főjegyző és a közügyigazgató, a püspöki helynök és az egyházkerületi főgondnok. (2) A püspök az egyház vezető lelkészi főtisztségviselője. (3) A főgondnokok az egyház vezető világi főtisztségviselői. (4) A főjegyző a püspök helyettese, annak akadályoztatása, illetve a tisztség megüresedése esetén. (5) A közügyigazgató őrködik az egyházi törvények és szabályrendeletek betartása felett. (6) A püspöki helynök az egyházkerület vezető lelkészi tisztségviselője. (7) Az egyházkerületi főgondnok az egyházkerület vezető világi tisztségviselője. 33. § (1) Az egyházi hatóságok, kormányzó és ellenőrző szervek, hivatalok és bizottságok összetételét, hatáskörét és működési rendjét, továbbá az egyházi tisztségviselők hatáskörét, az egyházi tisztviselők és más alkalmazottak feladatkörét az Egyház Szervezeti és Működési Szabályzata, illetve az Egyház főhatósági hivatalainak szervezeti és működési szabályzata határozza meg. (2) Az Egyház Szervezeti és Működési Szabályzata rendelkezik továbbá a Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerületének egyetemes egyházon belüli sajátos jogállásáról, vagyoni és gazdálkodási autonómiájáról, valamint hatóságainak, hivatalának és tisztségviselőinek sajátos működési rendjéről. 15
D. RÉSZ: AZ EGYHÁZ TANINTÉZETEI, INTÉZMÉNYEI, EGYHÁZTÁRSADALMI ÉS SZAKMAI SZERVEZETEI VIII. fejezet: Az Egyház tanintézetei 34. § Az Egyház a lelkészképzés érdekében, valamint valláserkölcsi, nevelési és oktatási tevékenységének folytatása céljából tanintézeteket működtet. Az Egyház felsőoktatási tanintézete a Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Kara (Kolozsvár), közoktatási tanintézetei: a János Zsigmond Unitárius Kollégium (Kolozsvár) és a Berde Mózes Unitárius Gimnázium (Székelykeresztúr). Ezek mellett az egyetemes egyház, az egyházkörök, az egyházkerület és az egyházközségek hatóságai – az illetékes főhatóság jóváhagyásával, illetve a hatályos állami jogszabályok tiszteletben tartásával – további tanintézeteket (középiskolákat, általános iskolákat, elemi iskolákat, óvodákat és bölcsődéket), valamint bentlakásokat hozhatnak létre, amelyek fenntartásáért felelősek.
IX. fejezet: Az Egyház intézményei 35. § Az Egyház szellemi, lelki, művelődési, történelmi értékei megőrzése, ápolása és kutatása érdekében belső intézményeket működtet: könyvtárakat, levéltárakat, kiadóhivatalt, teológiai műhelyt. Ezek mellett az egyetemes egyház, az egyházkörök és az egyházközségek hatóságai – az illetékes főhatóság jóváhagyásával – további belső intézményeket hozhatnak létre, amelyek fenntartásáért felelősek. 36. § Az Egyház Nyugdíjintézete keretében szervezi meg alkalmazottainak társadalombiztosítását, az egyházkerület által alkalmazott személyek kivételével.
X. fejezet: Az Egyház egyháztársadalmi és szakmai szervezetei 37. § Az Egyház társadalmi szolgálata kiteljesítésére egyháztársadalmi és szakmai szervezeteket működtet: a Dávid Ferenc Egyletet, az Unitárius Lelkészek Országos Szövetségét, az Unitárius Nők Országos Szövetségét, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egyletet, a Gondviselés Segélyszervezetet. Ezek mellett az egyetemes egyház, az egyházkörök és az egyházközségek hatóságai – az illetékes főhatóság jóváhagyásával – további egyháztársadalmi és szakmai szervezeteket hozhatnak létre, amelyek fenntartásáért felelősek.
16
E. RÉSZ: AZ EGYHÁZ MŰKÖDÉSI TERÜLETEI ÉS FENNTARTÁSÁNAK FORRÁSAI XI. fejezet: Az Egyház működési területei 38. § Az Egyház működésének területei a hitélet, a szeretetszolgálat, az oktatás, a nevelés, a közművelődés, valamint a társadalmi felelősségvállalás különböző formái. E területeken az Egyház hatóságai, kormányzó és ellenőrző szervei, hivatalai, tanintézetei, intézményei és szervezetei útján, illetve tagjai, tisztségviselői, tisztviselői és más alkalmazottai által a következő tevékenységeket valósítja meg: istentiszteletek, szertartások és más hitéleti foglalkozások; lelkigondozás és beteggondozás; szeretetszolgálat és más szociális tevékenységek, mentési, segélyezési, helyreállítási és hasonló programok; valláserkölcsi nevelési, oktatási, képzési és ifjúsági tevékenységek; közművelődési, hagyományőrző és műemlékvédelmi munka.
XII. fejezet: Az Egyház fenntartásának forrásai 39. § Működésének költségeit az Egyház belső és külső forrásokból fedezi. 40. § Alapvető egyházi erőforrás a hívek hozzájárulása egyházfenntartói járulék, pénzbeli adományok, gyűjtések és segélyek, természetbeni adományok formájában, valamint ingó és ingatlan javak felajánlásával. Értékes belső erőforrásnak számít az önkéntes alapon végzett szellemi és fizikai munka. 41. § Az Egyház önfenntartó képessége növelésére gazdasági tevékenységet is folytathat, amelynek jövedelmét céljai elérésére fordítja. 42. § A külső forrásokat az Egyház hazai és nemzetközi támogatások, pályázatok, állami, önkormányzati és más segélyek útján éri el.
17
F. RÉSZ: EGYHÁZI FEGYELEM ÉS AZ EGYHÁZ VÉDELME XIII. fejezet: Egyházi fegyelem 43. § Az Egyház tagjait, tisztségviselőit, tisztviselőit és más alkalmazottait érintő egyházkormányzási és fegyelmi ügyek az Egyház belső ügyei. Ezekben az ügyekben az Egyház érdekeinek védelmét, valamint rendjének és fegyelmének betartását független jogállású egyházi bíróságok biztosítják. 44. § Az Egyház közigazgatási bíróságai: Alapfokú Közigazgatási Bíróság, Középfokú Közigazgatási Bíróság, Felsőfokú Közigazgatási Bíróság, amelyek szervezetét, hatáskörét és eljárásrendjét a Főtanács által megalkotott közigazgatási bírósági szabályzat határozza meg. 45. § Az Egyház fegyelmi bíróságai: Alapfokú Fegyelmi Bíróság, Középfokú Fegyelmi Bíróság, Felsőfokú Fegyelmi Bíróság, amelyek szervezetét, hatáskörét és eljárásrendjét a Főtanács által megalkotott fegyelmi bírósági szabályzat határozza meg.
XIV. fejezet: Az Egyház védelme 46. § A Magyar Unitárius Egyház szervezeti, jogszabályalkotói, kormányzói, igazgatási, felügyeleti és belső fegyelmezési önállóságát és függetlenségét a hatályos állami törvények és nemzetközi egyezmények szavatolják. Eszerint az Egyház a jelen Alaptörvény előírásaival összhangban, a Főtanács által alkotott jogszabályok szerint, az illetékes egyházi hatóságok rendelkezései útján önállóan és függetlenül kormányozza magát. 47. § Amennyiben az egyházi autonómia sérelmet szenved az állami hatóságok vagy más szervek részéről, illetve az egyháztagok szabad vallásgyakorlási joga csorbul, az Egyház az illetékes állami igazságszolgáltatási szervhez fordulhat jogorvoslatért. A megfelelő jogorvoslat elmaradása esetén az Egyház az illetékes nemzetközi intézményektől és szervezetektől igényelhet igazságszolgáltatást. 48. § (1) Az egyházközségek, az egyházkörök, az egyházi tanintézetek, belső intézmények, egyháztársadalmi és szakmai szervezetek, az egyházi bentlakások, szociális létesítmények, gazdasági egységek és egyházi alapítású más jogi személyek megszűnése esetén azok ingó és ingatlan javai az egyetemes egyház tulajdonába kerülnek, és felettük a Főtanács rendelkezik. 18
(2) Az egyházközségi vagy egyházköri alapítású jogi személyek megszűnése esetén azok ingó és ingatlan javai az alapító tulajdonába kerülnek. 49. § Az egyetemes egyház tulajdonába kerülnek mindazon egyházi szervezeti egységek, tanintézetek, belső intézmények, egyháztársadalmi és szakmai szervezetek, valamint egyházi alapítású más jogi személyek ingó és ingatlan javai, amelyek függetlenednek az egyetemes egyháztól vagy kiválnak belőle. 50. § A Magyar Unitárius Egyház szervezeti egységének, önállóságának és függetlenségének belső védelme érdekében az egyház tisztségviselői, tisztviselői és más alkalmazottai nem lehetnek tagjai semmilyen titkos vagy az alapvető emberi jogokat sértő szervezetnek (titkosszolgálatok, erőszakszervezetek, titkos politikai szervezetek stb.). 51. § Amennyiben valamely egyházi tisztségviselőről, tisztviselőről vagy más alkalmazottról jogerős módon bebizonyosodna az 50. § szerinti érintettség, tisztségét, illetve hivatalát azonnali hatállyal elveszti.
G. RÉSZ: ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 52. § Az Erdélyi Unitárius Egyház jogutódja a Magyar Unitárius Egyház; a Magyarországi Unitárius Egyház jogutódja a Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete. A Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete Magyarország Alaptörvénye és jogszabályai alapján működő, önkormányzattal rendelkező autonóm szervezet. 53. § Jelen Alaptörvény megalkotása és módosítása a Zsinat által történik a hatályos egyházi jogszabályok előírásai alapján. 54. § Az Alaptörvény hatályba léptetésével kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket és a végrehajtásához szükséges további egyházi jogszabályokat a Zsinat, illetve a Főtanács külön fogadja el. 55. § Az Alaptörvény illetékes államigazgatási szervek általi elismerése a hatályos állami egyházügyi jogszabályok szerint történik. 56. § Az Alaptörvény hatályba lépésével érvényüket vesztik a tartalmával ellentétes egyházi jogszabályok és rendelkezések. 19
A MAGYAR UNITÁRIUS EGYHÁZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA (A 2012. június 30-án elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat 2014. június 28-án módosított tartalma 2014. június 28-án lépett hatályba a Főtanács általi elfogadásával.)
A. RÉSZ: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § A Magyar Unitárius Egyház Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban Szervezeti és Működési Szabályzat) meghatározza az egyházi hatóságok, kormányzó és ellenőrző szervek, hivatalok és bizottságok összetételét, hatáskörét és működési rendjét, továbbá az egyházi tisztségviselők hatáskörét, az egyházi tisztviselők és más alkalmazottak feladatkörét. 2. § A Szervezeti és Működési Szabályzat előírja az egyházi fegyelmi bíróságok, a sajátos munkakörű lelkészi szolgálatok, az egyházi tanintézetek, intézmények, egyháztársadalmi és szakmai szervezetek szerepét és helyét az Egyház szervezetében. 3. § A Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezik a Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerületének egyetemes egyházon belüli sajátos jogállásáról, vagyoni és gazdálkodási autonómiájáról, valamint hatóságainak, hivatalának és tisztségviselőinek sajátos működési rendjéről.
20
B. RÉSZ: AZ EGYHÁZKÖZSÉG I. fejezet: Az egyházközségről általában 4. § A Magyar Unitárius Egyház (a továbbiakban Egyház) alapfokú szervezeti egysége az egyházközség, amely egy meghatározott területen lakó egyháztagok szervezett közössége. 5. § (1) Az egyházközség szervezeti jellege anya-, társ-, leány- vagy szórványegyházközség lehet. (2) Az anyaegyházközségnek rendelkeznie kell a vallási élet alapvető tárgyi feltételeivel (templom, lelkészi lakás, anyagi javak), saját lelkészi állás fenntartását kell biztosítania – akár külső segítséggel is –, minden vasárnap istentiszteletet kell szerveznie. (3) A társegyházközségek legalább egyikének rendelkeznie kell a vallási élet alapvető tárgyi feltételeivel (templom, lelkészi lakás, anyagi javak), együttesen lelkészi állás fenntartását kell biztosítaniuk – akár külső segítséggel is –, minden vasárnap istentiszteletet kell szervezniük külön-külön. (4) A leányegyházközségnek istentiszteleti helyszínnel kell rendelkeznie, minden hónapban legalább egyszer istentiszteletet kell szerveznie; egyházszervezeti és egyházkormányzási szempontból valamelyik anya- vagy társegyházközséghez tartozik. (5) A szórványegyházközség egy adott területen szervezett szórványok egyházközségi tömörülése, amely biztosítja saját lelkészi állás fenntartását – akár külső segítséggel is –, és szórványaiban legalább negyedévi rendszerességgel istentiszteletet szervez. 6. § A szórvány egy meghatározott területen lakó egyháztagok szervezeti tömörülése, amely az egyházközségi besoroláshoz szükséges feltételeket nem tudja teljesíteni, azonban legalább negyedévi rendszerességgel istentiszteletet szervez; egyházszervezeti és egyházkormányzási szempontból valamelyik anya-, társ- vagy szórványegyházközséghez tartozik. 7. § Új egyházközségek alakulása, valamint a meglévők szervezeti jellegének módosítása az érintett egyházi hatóságok javaslata alapján, a területileg illetékes egyházkör közgyűlésének véleményezésével a Főtanács által történik. 8. § Az egyházközségek és a szórványok nyilvántartását a Főhatósági Hivatal vezeti és biztosítja ennek nyilvánosságát.
21
9. § (1) Az anya-, társ- és szórványegyházközségek önálló jogi személyiséggel, vagyoni és gazdálkodási autonómiával, valamint saját ügyvitellel rendelkeznek. (2) A leányegyházközségek önálló jogi személyiséggel, vagyoni és gazdálkodási autonómiával, valamint saját ügyvitellel rendelkezhetnek, amennyiben e jogaikkal élni kívánnak és az ebből fakadó kötelességeiket teljesítik. 10. § Az egymáshoz társult anya-, illetve társ-, leány- és szórványegyházközségek egyházszervezeti és egyházkormányzási egységéből származó jogokat és kötelességeket a közöttük létrejövő egyezség szabályozza. Ezen egyezséget a területileg illetékes egyházköri tanács hagyja jóvá az egyházi jogszabályok és rendelkezések tiszteletben tartásával. Egyezség hiányában az egyházköri tanács dönt a felek álláspontjának figyelembe vételével. A fellebbezéseket az Egyházi Képviselő Tanács bírálja el. 11. § (1) Az azonos vagy különböző jellegű egyházközségek között felmerülő vagyoni kérdésekben a felek közötti egyezményes szerződés a mérvadó. Ennek hiányában a felmerülő jogvitákban a területileg illetékes egyházköri tanács dönt, a fellebbezéseket pedig az Egyházi Képviselő Tanács bírálja el. (2) A különböző fokú egyházszervezeti egységek között felmerülő vagyoni kérdésekben a felek közötti egyezményes szerződés a mérvadó. Ennek hiányában a felmerülő jogvitákban az Egyházi Képviselő Tanács dönt. 12. § (1) Az Egyház tagjai jogilag mindazok, akik valamelyik unitárius egyházközség megkeresztelt és konfirmált tagjaiként vállalják az Egyház Alaptörvényében (a továbbiakban Alaptörvény) és más egyházi jogszabályokban foglalt kötelességeik teljesítését, és élnek jogaikkal. (2) A konfirmációi szertartás által az ifjak vallási értelemben az egyházközség önálló tagjaivá válnak, azonban jogi vonatkozásban csak a tizennyolcadik életév betöltése után lesznek egyháztagok. 13. § Minden unitárius személy köteles tagja lenni a lakóhelyén szervezett vagy a lakóhelye szerint illetékes egyházközségnek, annak hiányában pedig egy szabadon választott egyházközségnek. 14. § (1) Aki egyházközségén kívül más egyházközségben is eleget tesz egyházfenntartói kötelezettségeinek, abban is gyakorolhatja az egyháztagot megillető jogokat, de választhatósági joga csak az egyik egyházközségben van. (2) A választhatósági jog gyakorlásának helyét az illető egyháztag írott nyilatkozatban határozza meg a többes egyházközségi tagság létrejöttekor. A nyilatkozatot minden érintett egyházközség hivatalában iktatni kell, a tájékoztatás biztosítására. Változás esetén ugyanezen kötelesség haladéktalanul teljesítendő. 22
15. § Aki valamely egyházközségből kiköltözve egy másik unitárius egyházközség tagja lesz, köteles teljesíteni az elhagyott egyházközséggel szemben fennálló anyagi kötelezettségeit. 16. § (1) A más keresztény felekezetekből áttérők unitárius egyháztagnak tekintendők, ha lelkiismeretük szabadon hozott döntéséről betérési nyilatkozatot írnak alá, és előzetes felkészítés után az egyházközség lelkésze, illetve képviselői előtt egyháztagsági fogadalmat tesznek. (2) A nem keresztények, valamint a felekezet nélküliek akkor válnak unitárius egyháztaggá, ha előzetes felkészítés után megkeresztelkednek, lelkiismeretük szabadon hozott döntéséről betérési nyilatkozatot írnak alá, és egyháztagsági fogadalmat tesznek. 17. § Az unitárius egyháztagság akkor szűnik meg, ha valaki írásban lemond róla. Ha valaki nem teljesíti az egyháztagsággal járó anyagi kötelezettségeit, akkor ebbéli minősége a keblitanács döntésével a kötelezettségek teljesítésének időpontjáig felfüggesztődik. 18. § (1) Az egyházközségi tag jogai: az istentiszteleteken és más egyházi rendezvényeken való részvétel, a szertartások igénybevétele térítésmentesen; az Egyház tanintézetei, intézményei, egyháztársadalmi és szakmai szervezetei által nyújtott lehetőségekkel való élés; a tisztségekre és hivatalokra való megválaszthatóság és választás a tizennyolcadik életév betöltésétől kezdve; jogsérelem esetén védelem és jogorvoslat keresése az Egyház keretében. (2) Az egyházközségi tag kötelességei: vallásos és erkölcsös életet élni, gyermekei oktatásáról és valláserkölcsi neveléséről gondoskodni; az egyházi jogszabályokat tiszteletben tartani; megbízatásaiban híven eljárni; az Egyház hatóságaival, hivatalaival, szerveivel, valamint tisztségviselőivel és tisztviselőivel együttműködni, a határozatokat és a rendelkezéseket betartani; az egyházi, tanintézeti és alkalmi célokra megállapított terheket hordozni a tizennyolcadik életév betöltésétől kezdve – egyszóval hozzájárulni az Egyház küldetésének megvalósulásához. 19. § Az egyházközség hivatalos ügyintézésében magyar, magyar vagy kétnyelvű (magyar és román nyelvű), vagy magyar és román pecsétet használ, aminek felirata: [Helység]-i Unitárius Egyházközség, középen az Egyház címerével. 20. § (1) Az egyházközségi tisztségviselők, tisztviselők, alkalmazottak és a különböző testületek tagjai az egyházközségnek – szándékosan vagy gondatlanul – okozott károkért erkölcsi felelősséggel és anyagi kártérítéssel tartoznak. (2) A kártérítés mértékének és módjának megállapítása a kárt okozó személy vagy testület hivatali felügyeletére jogosult egyházi hatóság hatáskörébe tar23
tozik, akárcsak a kártérítés végrehajtásának biztosítása és más szükséges döntések meghozatala. 21. § Az egyházi főhatóságokhoz intézett egyházközségi vagy egyéni beadványok és hivatalos iratok felterjesztése szolgálati úton történik, egyházköri véleményezéssel. Amennyiben nem szolgálati úton kerülne sor a felterjesztésre, azok érdemleges tárgyalás előtt megküldetnek az egyházköri tanács elnökségének véleményezésre, illetékesség szerinti ügyekben pedig az intézkedésre jogosult egyházköri hatóságnak, kormányzó szervnek vagy hivatalnak. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor az egyházköri tisztségviselők, tisztviselők személyes érintettsége nyilvánvaló, s megkerülésük éppen ez által indokolt. Úgyszintén kivételnek számítanak azok a beadványok, amelyek tárgya közvetlenül főhatósági ügykörbe tartozik. Ilyen esetekben a beadványokat véleményeztetni kell a szakmailag illetékes főhatósági szintű bizottsággal.
II. fejezet: Az egyházközség hatóságai, kormányzó szerve, hivatalai és bizottságai A közgyűlés 22. § Az egyházközségi közgyűlés (a továbbiakban közgyűlés) az egyházközség legfőbb döntéshozó és felügyelő hatósága. 23. § (1) A közgyűlés tagságát az egyházközség azon nagykorú tagjai alkotják, akik az egyházközség iránti anyagi kötelességeiket maradéktalanul teljesítették. (2) A keblitanács elnöksége évente összeállítja a közgyűlési tagok névsorát, és azt legkésőbb január 15-ig közszemlére bocsátja az egyházközség hivatalos helyiségeiben. (3) Fellebbezések a közzétételtől számított hét napon belül nyújthatók be a keblitanácshoz a kötelesség teljesítésének hiteles igazolásával. A fellebbezések tárgyában a keblitanács tizenöt napon belül határoz és szükség esetén a közgyűlési tagok névsorát kiegészíti. (4) A közgyűlési tagság a más jellegű egyházközségi kötelességek súlyos megszegése esetén is felfüggeszthető a keblitanács által, amely az okok megszűnését vagy a következmények felszámolását követően határoz a közgyűlési tagság visszaállításáról. 24. § A közgyűlés hatásköre: (1) Az egyházközség évenkénti működését összegző lelkészi jelentés megtárgyalása; annak elfogadása vagy elutasítása. 24
(2) a) Az egyházközség tisztségviselőinek, tisztviselőinek, az egyházköri képviselő(k) és a jelölőbizottság nem hivatalbeli tagjainak megválasztása. A megválasztott tisztségviselők és az egyházköri képviselő(k) megbízatása három évre szól, és a soron következő közgyűlésen tesznek esküt. Ha a megválasztott személy nincs jelen, akkor a lelkész egy következő istentiszteleten veszi be az esküt. b) Az egyházközségi tisztségviselők, tisztviselők és az egyházköri képviselő(k) kötelesség-teljesítésének felügyelete; a szabálytalan, illetve az egyházközség érdekeit károsan érintő eljárások vagy mulasztások miatt szükségessé váló intézkedések megtétele; egyházi fegyelmi bíróság jogerős elmarasztaló ítélete alapján kezdeményezhető bizalmatlansági indítványok megvitatása és érdemi eldöntése. (3) Határozathozatal egyházközségi ingatlanok eladása, vásárlása, cseréje, építése, bontása vagy tíz évnél hosszabb időre történő bérbeadása tárgyában; mindezek előzetes jóváhagyás végett az egyházköri tanács véleményével az Egyházi Képviselő Tanácshoz terjesztendők. (4) Javaslattétel, illetve állásfoglalás az egyházközség szervezeti jellegének, illetve egyházszervezeti viszonyainak szükségessé vált módosítása tárgyában. (5) a) Határozathozatal az egyházközség keretében működő, illetve saját vagy társtulajdonát képező tanintézetek, szociális létesítmények, más jellegű intézmények, gazdasági egységek, célirányos alapok, valamint társadalmi szervezetek létesítése, átszervezése vagy felszámolása tárgyában; az előbbiek működésének felügyelete. b) A 24. § (5) a)-ban foglaltak tárgyában hozott határozatok jóváhagyás végett az illetékes egyházköri tanácshoz terjesztendők. (6) A választott keblitanácsosok számának meghatározása. (7) Javaslattétel tiszteletbeli címek adományozására. (8) Határozathozatal a megüresedett lelkészi állás betöltési módjáról. (9) Bármilyen más határozathozatal, amely az egyházközség működését előremozdítja. 25. § A közgyűlés társelnökei a lelkész és a gondnok. Személyes érdekeltségük esetén a közgyűlés – tagjai sorából – alkalmi ülésvezetőt választ. 26. § (1) A közgyűlést a társelnökök közösen hívják össze. Egyikük akadályoztatása esetén a másik társelnök egyedül is összehívhatja a közgyűlést. (2) Az összehívás módja: legkevesebb két vasárnapi istentiszteleten történő szószéki hirdetéssel és az egyházközség nyilvános helyiségeiben kifüggesztett írásbeli meghívóval, esetleg a média útján vagy más helyi lehetőségek szerint. (3) Az összehívásnak a közgyűlés időpontja előtt legalább tizennégy nappal kell megtörténnie, és a meghívónak tartalmaznia kell a tárgysorozatot.
25
27. § (1) Az egyházközség évenként egyszer tart közgyűlést; rendkívüli esetben többször is. (2) A keblitanács kezdeményezésére vagy a közgyűlési tagok egytizedének okot és célt is megjelölő írásbeli kérésére a társelnökök tizenöt napon belül kötelesek összehívni a közgyűlést. 28. § A közgyűlés tagjai egyötödének jelenlétében határozatképes. Amennyiben a közgyűlés létszámhiány miatt határozatképtelen, legalább hét nappal későbbi időpontra azonos tárgysorozattal már helyben újra összehívandó a 26. §-ben megjelölt előírások mellőzésével. Ez esetben a közgyűlés a jelenlevők létszámától függetlenül határozatképes. 29. § A közgyűlés határozatait egyszerű többséggel hozza (a leadott szavazatok fele + egy szavazatával). 30. § (1) A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére a közgyűlés két személyt jelöl ki. A jegyzőkönyvet a közgyűlés társelnökei, az egyházközség jegyzője és a hitelesítésre kijelölt személyek az ülést követő tizenöt napon belül írják alá. (2) A határozatokat a jegyzőkönyv hitelesítését követő öt napon belül közölni kell az érintettekkel. 31. § A közgyűlés határozatai ellen a meghozataluk napjától számítva – ha pedig közlésnek van helye, a közlést követő – tizenöt napon belül óvással lehet élni. Az óvást első fokon az egyházköri tanácshoz, második és végső fokon az Egyházi Képviselő Tanácshoz kell benyújtani. Olyan esetekben, amikor a közgyűlési határozatokat az egyházköri vizsgálószék jelenlétében hozták, az óvást első fokon az Egyházi Képviselő Tanácshoz, második és végső fokon a Főtanácshoz kell benyújtani.
A keblitanács (presbitérium) 32. § A keblitanács a közgyűlés ülései közötti időszakban az egyházközség döntéshozó, végrehajtó és felügyelő hatósága. 33. § A keblitanács tagjai: (1) Hivatalból: lelkész, gondnok, pénztárnok, jegyző és az egyházközség keretében működő egyháztársadalmi szervezetek egy-egy képviselője. (2) A közgyűlés által, hároméves megbízatási időszakra választott három– tizenkét tag. A bizalmat élvező keblitanácsosok többször is újraválaszthatóak. A
26
választott keblitanácsosok (presbiterek) számát a közgyűlés határozza meg az egyházközségi tagok létszáma alapján. 34. § A keblitanácsi ülések állandó meghívottjai tanácskozási joggal az egyházközségi tisztviselők és az állandó szakbizottságok egy-egy képviselője. 35. § (1) Keblitanácsosnak olyan közgyűlési tag választható, aki egyházközségi kötelességeinek eleget tett. (2) A keblitanácsi tagság az egyházközségi kötelességek súlyos megszegése esetén a keblitanács vagy a közgyűlés által felfüggeszthető; a felfüggesztett keblitanácsi tagság visszaállításáról a keblitanács vagy a közgyűlés dönt az okok megszűnését vagy a következmények felszámolását követő ülésén. (3) A választott keblitanácsosok az egyházközségi közgyűlés előtt szolgálati esküt tesznek. 36. § A keblitanács hatásköre: (1) A közgyűlés ülései közötti időszakban szükséges döntések meghozatala. (2) A közgyűlés, valamint a magasabb fokú egyházi hatóságok, kormányzó és ellenőrző szervek határozatainak, rendelkezéseinek végrehajtása; az egyházközségre háruló kötelességek teljesítésének biztosítása. (3) A közgyűlés hatáskörébe tartozó határozathozatal előkészítése. (4) Az egyházi tevékenységek megszervezésének elősegítése az egyházközség működési területein az egyházi jogszabályok előírásai szerint, az Egyház stratégiai irányelveit követve. (5) Az egyházi fegyelem betartásának biztosítása és az egyházközség védelméről való gondoskodás. (6) Az egyházközségi hivatalok létrehozása, munkakörük meghatározása és működésük felügyelete. (7) Az állandó szakbizottságok és ideiglenes bizottságok tagjainak megválasztása, az egyházközség alkalmazottjainak megbízása (a közgyűlés hatáskörébe tartozó esetek kivételével). (8) Állások létrehozása, munkakörök meghatározása, valamint a betöltésükről és felügyeletükről való gondoskodás. Kivételt képez az új lelkészi állások létrehozása és betöltése, ami a közgyűlés hatáskörébe tartozik. (9) a) Alapfontosságú szerződések és megállapodások jóváhagyása, a bennük foglaltak megvalósulásának elősegítése és nyomon követése, valamint esetleges felülvizsgálata. b) Határozathozatal hagyatéki felajánlások tárgyában. (10) Az egyházközségben működő egyháztársadalmi szervezetek támogatása és felügyelete.
27
(11) Az egyházközség keretében működő, illetve saját vagy társtulajdonát képező tanintézetek, szociális létesítmények, más jellegű intézmények, gazdasági egységek, célirányos alapok, valamint társadalmi szervezetek tevékenységének elősegítése és ellenőrzése. (12) Határozathozatal az egyházközség zárszámadása és költségvetése tárgyában. (13) a) Az egyházközség gazdálkodásának irányítása, a költségvetés végrehajtásának felügyelete, az ingó és ingatlan javak rendeltetésszerű használatáról és értékmegőrzéséről való gondoskodás. b) Az egyházfenntartói járulék mértékének és befizetési körülményeinek megállapítása. c) Személyi indokoltság esetén az egyházfenntartói járulék befizetésének kötelessége alóli felmentés, ami kivételes esetekben, egyénenkénti elbírálás alapján, az illető személy szociális helyzetének mérlegelésével történhet. (14) A jelen Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint más egyházi jogszabályok által előírt további tennivalók ellátása. 37. § A keblitanács elnökei a lelkész és a gondnok. Személyes érdekeltségük esetén a keblitanács tagjai sorából alkalmi ülésvezetőt választ. 38. § A keblitanácsi ülést a lelkész és a gondnok közösen hívják össze az ülés előtt legalább két nappal. Egyikük akadályoztatása esetén a másik társelnök egyedül is összehívhatja a keblitanácsi ülést. Az írásbeli meghívónak tartalmaznia kell a tárgysorozatot. 39. § (1) A keblitanács negyedévenként legalább egyszer ülésezik, szükség szerint többször is. (2) A keblitanácsi tagok egyharmadának okot és célt is megjelölő írásbeli kérésére a lelkész és a gondnok hét napon belül köteles összehívni a keblitanács ülését. 40. § (1) A keblitanács a tagok felének jelenlétében határozatképes. Amennyiben a keblitanácsi ülés létszámhiány miatt határozatképtelen, a határozatképtelenség megállapításának időpontjától számított két napon belül azonos tárgysorozattal újra összehívandó, s ez esetben a tagok egyharmadának jelenlétében határozatképes. (2) A keblitanács határozatait egyszerű többséggel hozza (a leadott szavazatok fele + egy szavazatával). (3) Az ülések, illetve egyes ülésrészek nyilvánossága felől az illető napirendi pontok jellegének figyelembe vételével a jelenlevő tagok döntenek.
28
(4) A keblitanács azon tagja, aki folyó megbízatása során három ülésről igazolatlanul hiányzik, lemondottnak tekintendő. A megüresedett hely a megbízatási időszak hátralevő részére betöltendő. 41. § (1) A keblitanácsi ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére a keblitanács két személyt jelöl ki. A jegyzőkönyvet a lelkész és a gondnok, az egyházközség jegyzője és a hitelesítők az ülést követő tizenöt napon belül írják alá. (2) A határozatokat a jegyzőkönyv hitelesítését követő öt napon belül közölni kell az érintettekkel. 42. § A keblitanács határozatai ellen a meghozataluk napjától számítva – ha pedig közlésnek van helye, a közlést követő – tizenöt napon belül óvással lehet élni. Az óvást első fokon a közgyűléshez, második és végső fokon az egyházköri tanácshoz kell benyújtani.
A keblitanács elnöksége 43. § A keblitanács elnöksége az egyházközség kormányzó szerve. 44. § A keblitanács elnökségének tagjai: lelkész, gondnok, pénztárnok, jegyző, valamint egy, a keblitanács által, saját tagjaiból, hároméves megbízatási időszakra választott személy. 45. § A keblitanács elnöksége üléseinek alkalmi meghívottjai is lehetnek. 46. § A keblitanács elnökségének hatásköre: (1) A keblitanács határozatainak és rendelkezéseinek végrehajtásáról való gondoskodás. (2) A költségvetés végrehajtása. (3) A keblitanács által tárgyalandó ügyek előkészítése, véleményezése és az illetékes bizottságok általi véleményeztetése. (4) A keblitanács ülései közötti időszakban adódó, a keblitanács hatáskörébe tartozó halaszthatatlan döntések meghozatala és végrehajtása. (5) Az egyházközség alkalmi képviseletének biztosítása. (6) Az egyházközséget érintő szerződések megkötése, a bennük foglaltak megvalósulásának elősegítése, nyomon követése és esetleges felülvizsgálata. (7) Az egyházközségi hivatalok, az állandó szakbizottságok és ideiglenes bizottságok, az egyházközség tisztségviselői, tisztviselői és más alkalmazottjai tevékenységének elősegítése, összehangolása és ellenőrzése.
29
47. § (1) a) A keblitanács elnöksége szükség szerint ülésezik. Az üléseket a gondnok és a lelkész közösen hívják össze, és azokon elnökölnek; bármelyik elnökségi tag indokolt kérésére a gondnok és a lelkész köteles összehívni az elnökség ülését. b) A döntésekről jegyzőkönyv készül. A döntéseket a meghozatalukat követő hét napon belül közölni kell az érintettekkel. (2) A keblitanács elnöksége három tag jelenlétében határozatképes. (3) A keblitanács elnöksége határozatait egyszerű többséggel hozza (a leadott szavazatok fele + egy szavazatával). 48. § A keblitanács elnöksége a keblitanács következő ülésén kötelező módon beszámol az időközben hozott döntéseiről és intézkedéseiről, amelyeket a keblitanács jóváhagyhat vagy hatályon kívül helyezhet. 49. § A keblitanács elnökségének határozatai ellen a meghozataluk napjától számítva – ha pedig közlésnek van helye, a közlést követő – tizenöt napon belül óvással lehet élni. Az óvást első fokon a keblitanácshoz, második és végső fokon a közgyűléshez kell benyújtani.
Az egyházközség hivatalai 50. § Az egyházközség hatóságai lelkészi hivatalt és esetenként más hivatalokat működtetnek, amelyek az egyházközség igazgatási feladatainak ellátására hivatottak. 51. § Az egyházközségi hivatalok összetételének, feladatkörének és működési rendjének meghatározása – a Szervezeti és Működési Szabályzat vonatkozó előírásainak figyelembe vételével – a keblitanács hatáskörébe tartozik.
Az egyházközség bizottságai 52. § Az egyházközség hatóságai a Szervezeti és Működési Szabályzat vonatkozó előírásai szerint három-öt tagú állandó szakbizottságokat (például hitéleti, miszsziói és valláserkölcsi–nevelési bizottság, szociális és egyháztársadalmi bizottság, gazdasági és pénzügyi bizottság stb.) működtethetnek, illetve ideiglenes bizottságokat hozhatnak létre. 53. § (1) A bizottságok saját hatáskörükben határozzák meg munkarendjüket és választják meg tisztségviselőiket (elnök, titkár, jegyző). (2) Az állandó szakbizottságok tagjainak megbízatása három évre szól. 30
54. § (1) A bizottságok szükség szerint üléseznek. Az üléseket az elnök hívja öszsze és vezeti. Az ülésekről jegyzőkönyv készül. (2) A bizottságok a tagok felének részvételével határozatképesek. (3) A bizottságok egyszerű többséggel (a leadott szavazatok fele + egy szavazatával) hoznak döntéseket. 55. § A bizottságok teendői: (1) A közgyűlés, a keblitanács vagy a keblitanács elnöksége által kiadott ügyek véleményezése. (2) Az egyházközség hatóságai elé kerülő jelentések és szakmai anyagok véleményezése. (3) Javaslatok és határozat-tervezetek előkészítése a szakmai illetékességük területén.
III. fejezet: Az egyházközség tisztségviselői, tisztviselői és más alkalmazottjai A lelkész 56. § Az Egyház keretében gyülekezeti lelkészek, illetve nem gyülekezeti jellegű munkával megbízott lelkészek teljesítenek szolgálatot. A sajátos munkakörű lelkészek jellegét és jogállását, feladatkörét, kötelességeit és jogait a Szervezeti és Működési Szabályzat XI. fejezete, továbbá egyedi szabályzatok és munkaszerződések határozzák meg. 57. § (1) A gyülekezeti lelkész (a jelen fejezet további részében: lelkész) az egyházközség valláserkölcsi őre, lelki életének vezetője és gondozója, aki magánéletében is a vallásosság, a felebaráti szeretet, áldozatkészség, és összességében a keresztény erények gyakorlója. (2) A lelkész az egyházközség tisztviselője és tisztségviselője, az egyházközség közigazgatási és gazdasági ügyeinek felelőse. (3) A lelkész személyén kívül az egyházközségi tisztviselői hivatalok és a tisztségek egyidejű betöltése összeférhetetlen. 58. § (1) A lelkész képesítésének, választásának és kinevezésének körülményeit A Magyar Unitárius Egyház lelkészeinek képesítéséről, választásáról és kinevezéséről szóló szabályzat írja elő. A lelkészt az esperes iktatja be hivatalába. (2) Amely egyházközségnek több lelkésze van, azok hatáskörét és kötelességeit az egyházközség közgyűlése szabályozza.
31
(3) A lelkész másodállását a keblitanács véleményezése alapján az egyházköri tanács engedélyezheti. 59. § A lelkész hatásköre, kötelességei és jogai: (1) Az istentiszteletek és szertartások (vasárnapi, hétköznapi, ünnepi és alkalmi istentiszteletek, úrvacsoraosztás, keresztelés, konfirmálás, házasságkötés és temetés) terén: a) A lelkész köteles az Egyház istentiszteleti és szertartási rendjéhez alkalmazkodni; szolgálatai végzésére hivatala külső jelvényeivel, palásttal és esetenként föveggel megjelenni; lelkészi szolgálatokat saját egyházközségén, a hozzá tartozó társ-, leány- és szórványegyházközségeken, valamint szórványokon kívül csak az illetékes lelkész engedélyével végezhet. b) Istentiszteleti szolgálatot lelkészképesítő oklevéllel rendelkező személyek, gyakorló segédlelkészek és a Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Karának hallgatói, továbbá a felekezetközi és hiterősítő istentiszteletek tartására felkért más felekezetű lelkészek végezhetnek. A teológiai hallgatók csak püspöki engedéllyel végezhetnek szertartási szolgálatokat. A nyugalmazott lelkészek az illetékes lelkész engedélyével végezhetnek szolgálatot. Annak érdekében, hogy az istentisztelet ne maradjon el, rendkívüli esetben a vallástanár, az énekvezér, vagy az illetékes lelkész által kijelölt egyháztag is áhítatot tarthat, amelyért a helyettesített lelkész a felelős. c) Az egyházköri tanács elnöksége, illetve a püspök felkérésére a lelkész köteles istentiszteletet vagy szertartást végezni egyházköri közgyűlés, lelkészi értekezlet, illetve a Zsinat és a Főtanács ülésein, továbbá más egyházi alkalmakkor (pl. ünnepélyek vagy temetések). d) Az esperes megbízásából helyettesíti szabadságon levő vagy szolgálatai végzésében akadályozott lelkésztársát. e) Az istentiszteletek és szertartások helye a templom és a temető; szükség esetén a lelkészi iroda, családi otthon, iskola, kórház, börtön, továbbá az alkalomnak megfelelő, más zárt helyiség vagy szabadtér. f ) Az ünnepi vagy vasárnapi istentisztelet alkalmával végzi az úrvacsorai szertartást. A megelőző hét napjain úrvacsorára előkészítő áhítatokat tart. g) A jegyeseket lelkigondozásban részesíti, lelkileg felkészíti a megkötendő házasságra és a családi életre. h) A polgári házasságkötés után, akár unitárius, akár vegyes felekezetű pár esetén házasságkötési szertartást végez. A lelkész szorgalmazza, hogy a házasságkötési szertartást minden új házaspár vegye igénybe. i) Köteles gondoskodni, hogy az Egyházba belépők az unitárius vallás hitelveit megismerjék. j) Temetési szertartás csak az illetékes állami hatóság bizonylata alapján végezhető. A halottak eltemetésére vonatkozó törvények és hatósági rendeletek 32
maradéktalanul betartandók. Amennyiben erre a lelkészt felkérik, akkor a halál nemére való tekintet nélkül bárkit temetési szertartásban részesít, a hatályos egyházi rendelkezések tiszteletben tartásával. k) A végzett szertartásokat a következő vasárnapi istentiszteleten a szószékről kihirdeti. Abban az esetben, ha az egyházközség tagjai közül valaki más egyházközséghez tartozó unitárius személlyel köt házasságot, értesíti a másik fél lelkészét, hogy a kihirdetésre mindkét gyülekezetben sor kerüljön. (2) A lelkipásztori gondozás terén: a) A gyülekezet tagjait és azok családjait, valamint a betegeket – otthonukban vagy a kórházban – rendszeresen meglátogatja és lelkigondozásban részesíti. A keblitanácsnak negyedévente beszámol a család- és beteglátogatásról. b) Ellátja, illetve megszervezi a szociálisan hátrányos helyzetű hívek, a szellemi és/vagy testi fogyatékkal élők, az idősek, árvák és félárvák, elhagyottak és magányosak, szenvedélybetegek, szabadságvesztésre ítéltek, és általában a szükségben levő egyháztagok lelkigondozását. c) Az istentiszteleteket, szertartásokat és teljes lelkészi szolgálatát a lelkigondozás jegyében végzi. (3) A valláserkölcsi nevelés terén: a) Hasson oda, hogy a szülők szorgalmazzák és segítsék elő gyermekeik unitárius valláserkölcsi nevelését, iskolai és egyházközségi vallásoktatásban való részvételét. b) Végezze az iskolás növendékek (I–XII. osztály) valláserkölcsi oktatását és nevelését, illetve gondoskodjék arról. c) Szervezze meg a vasárnapi iskolás foglalkozásokat. d) Lássa el a konfirmációra való előkészítést, szem előtt tartva, hogy a konfirmáció időpontja általában a tizenharmadik–tizennegyedik életévre esik. e) Folytassa a konfirmált ifjak öntudatos unitárius szellemben való nevelését és lelkigondozását. f ) Segítse az ifjúsági egylet szervezését és működését, konferenciák és hiterősítő napok tartását, általában valamennyi rendezvényt, amely a gyermekek és ifjak valláserkölcsi nevelését szolgálja. g) Gondoskodjon a felnőttek hitéleti, belmissziós és valláserkölcsi nevelési tevékenységeinek (bibliaóra, felnőttképzés, lelkigyakorlatok, zarándoklatok, fiatal felnőttek és családok találkozói, idősek közösségi összejövetelei stb.) megszervezéséről. (4) Az egyházközség igazgatása és ügyvitele terén: a) Elkészíti az évi lelkészi jelentést az egyházközség általános tevékenységéről, kormányzásáról és igazgatásáról. A vasárnapi istentiszteleteken a hirdetések rendjén a gyülekezetet tájékoztatja a felettes egyházi hatóságok, kormányzó és ellenőrző szervek rendelkezéseiről, meghagyásairól, valamint a keblitanács és a keblitanács elnökségének közérdekű határozatairól. 33
b) Összehívja és vezeti a gondnokkal együtt a közgyűlés, a keblitanács és a keblitanács elnökségének üléseit. c) Az egyházközség elsődleges képviselője – akárcsak a gondnok – a felettes egyházi hatóságok, az államigazgatási és igazságszolgáltatási szervek, a közéleti és társadalmi szervezetek, valamint más intézmények és testületek irányába. d) Felügyel az egyházi fegyelem és erkölcs betartására; végzi a rá háruló hivatali–igazgatási feladatokat; vezeti az anyakönyveket és a különböző nyilvántartásokat: keresztelési, konfirmálási, házasságkötési, elhalálozási anyakönyvek, családkönyv, istentiszteleti és szertartási, családlátogatási, beteglátogatási, valláserkölcsi nevelési, szórvány- és leányegyházközség-gondozási napló, ki- és betérési nyilvántartás, ki- és beköltözési nyilvántartás, aranykönyv, építési-javítási nyilvántartás, egyházközségi tagok névjegyzéke. e) Köteles az egyházközségi ügyvitelt vezetni, az egyházi törvényeket és rendszabályokat betartani, a visszaéléseket orvosolni. Az egyházközségbe érkezett hivatalos iratokat iktatja, és megteszi a szükséges intézkedéseket. f ) Irányítja és felügyeli az egyházközségben szolgáló segédlelkészek, gyakorló segédlelkészek és gyakorló teológiai hallgatók munkáját. g) Az értéktárgyakat, valamint az anyagi értéket is képviselő okmányokat a gondnokkal, illetve a pénztárnokkal együtt leltárba veszi és gondoskodik azok biztonságáról; az általa bevételezett készpénzt átadja a pénztárnoknak, illetve az egyházközség könyvelőjének. h) A közgyűlés, a keblitanács, valamint a keblitanács elnökségének határozatait és rendelkezéseit a lelkészi hivatal iktatószámával ellátva rendeltetési helyére küldi, illetve a végrehajtás érdekében intézkedik; mindennemű egyházközségi hivatalos iratot aláírásával ellát. i) Felel az irattár és a levéltár gondozásáért; a célnak megfelelő helyen gondozza és őrzi az egyházközség tulajdonát képező kegyszereket és könyvtárat. j) Esperesi utasításra köteles beszolgáló lelkészi feladatokat ellátni abban az egyházközségben, amelyben a lelkészi állás megüresedett. (5) Az egyházközség más működési területein (egyháztársadalmi szervezetek szolgálata; szeretetszolgálat és szociális tevékenység; közművelődés, hagyományőrzés és műemlékvédelem; célirányos kiadói és médiatevékenység; a társadalmi felelősségvállalás és közösségszolgálat más formái stb.) a lelkész tevékenykedjen hivatásszerűen. A lehetőségek és személyes alkalmassága szerint a lelkész töltsön be kezdeményező, szervező, irányító – vagy legalább résztvevő és buzdító – szerepet az egyházközségi élet egészében. 60. § A lelkésznek állandó jelleggel egyházközségében kell laknia. Kivételt képeznek a lelkészházaspárok és más rendkívüli esetek, amelyeket az egyházköri tanács engedélyezhet. Amennyiben a lelkész hivatali vagy magánjellegű ügyei miatt elhagyja egyházközségét, gondoskodnia kell arról, hogy a lelkészi szolgálat ne szen34
vedjen hiányt. Három napnál hosszabb eltávozása előtt köteles az esperestől engedélyt kérni és erről a gondnokot tájékoztatni, közölve, hogy helyettesítése érdekében – az egyházközség megterhelése nélkül – milyen intézkedés történt. 61. § A lelkésznek évenként harminc nap fizetett pihenőszabadságra van joga, amit részletekben is igénybe vehet. A szabadság megkezdéséről írásban értesíti az esperest, aki intézkedik helyettesítéséről. Az egyházközségtől való ennél hosszabb távollét engedélyezése írásban kérelmezendő az egyházköri tanácstól. 62. § A lelkésznek kötelessége részt venni mindazon egyházi testületek ülésein, amelyeknek tagja, továbbá az Egyház által szervezett vagy az Egyházi Képviselő Tanács által meghatározott szakmai továbbképzőkön és szupervíziós tevékenységeken. 63. § A lelkésznek joga van ötévenként a szakmai fejlődését és továbbképzését szolgáló féléves tanulmányi (kutatási) szabadságra, amelynek kivitelezési lehetőségét és körülményeit az Egyházi Képviselő Tanács Elnökségével, valamint az érintett egyházközség keblitanácsának elnökségével kötött szerződés szabályozza. 64. § A lelkész javadalmazása és nyugdíjazása az érvényben lévő egyházi jogszabályok és rendelkezések szerint történik. 65. § A lelkésznek erkölcsi és hivatali kötelessége tagja lenni annak az egyházközségnek, amelyben szolgál. A lelkész jellegű egyházi központi tisztviselők és teológiai tanárok a lakóhelyük szerinti egyházközség tagjai. 66. § Az egyházközség köteles lelkészének megfelelő szolgálati lakást biztosítani, azt karban tartani és a fenntartási költségeket részlegesen fedezni. A lelkész köteles a szolgálati lakásban lakni és annak jó állapotát megőrizni. Amennyiben az egyházközség nem tud lelkészének szolgálati lakást biztosítani, köteles vállalni megfelelő lakás bérlésének teljes és fenntartásának részleges költségeit. 67. § A lelkész családjának (férj, feleség, gyermek) unitárius vallásúnak kell lennie. Magánélete legyen feddhetetlen, házasélete mintaszerű. 68. § A lelkész az egyházközség híveinek szellemi és lelki vezetője, ezért igyekezzék bizalmukra, szeretetükre és tiszteletükre méltó lenni. Osztozzon örömükben és fájdalmukban, legyen a reménytelenek vigasztalója, a tanácstalanok tanácsadója, az egész gyülekezetnek lelkigondozója; minden hivatalos és magánügyben járjon el irántuk teljes jóakarattal és szeretettel. Legyen a közügyekben is részt vevő becsületes ember, aki mindenekben Isten országa, az Egyház és a nemzet ügyét szolgálja. 35
A gondnok 69. § (1) A gondnok az egyházközség vezető világi tisztségviselője, közigazgatási és gazdasági ügyeinek felelőse. (2) a) A gondnokot az egyházközségi közgyűlés választja a Szervezeti és Működési Szabályzat 18. §-ben foglalt feltételeknek megfelelő és az egyházközség vezetésére alkalmas egyháztagok közül, hároméves megbízatási időszakra. Többször újraválasztható. b) Száznál kevesebb lélekszámú egyházközségekben a gondnok a pénztárnoki tisztséget is betöltheti. (3) A gondnok az egyházközségi közgyűlés előtt esküt tesz. (4) A gondnok huzamosabb akadályoztatása esetén a keblitanács gondoskodik ideiglenes helyettesítéséről. 70. § A gondnok hatásköre és kötelességei: (1) Az egyházközség elsődleges képviselője – akárcsak a lelkész – a felettes egyházi hatóságok, az államigazgatási és igazságszolgáltatási szervek, a közéleti és társadalmi szervezetek, valamint más intézmények és testületek irányába. (2) Összehívja és vezeti a lelkésszel együtt a közgyűlés, a keblitanács és a keblitanács elnökségének üléseit. (3) Ellenjegyzi a lelkészi jelentést, a költségvetést és a zárszámadást, a közgyűlés, a keblitanács és a keblitanács elnökségének határozatait, illetve rendelkezéseit, az egyházközséget érintő szerződéseket, továbbá az egyházközséget terhelő kifizetéseket és anyagi kötelezettség-vállalásokat, amelyek küszöbértékét, illetve típusait a keblitanács határozza meg. (4) Az egyházközség anyagi javainak felügyelete során a keblitanács által kiküldött bizottság tagjaként szükség szerint pénzügyviteli vizsgálatot tart, amelynek nem csak a napló szerinti pénzkészlet számbavételére, hanem a bevételek és kifizetések szabályszerűségének ellenőrzésére, valamint a kiadások indokoltságának vizsgálatára is ki kell terjednie. (5) A keblitanács elnökségével együtt gondoskodik az egyházközség tulajdonát képező földek megműveléséről, a termés értékesítéséről, az erdők gondozásáról és hasznosításáról. (6) Gondoskodik az egyházközségi ingatlanok állapotának megőrzéséről, fejlesztéséről, hasznosításáról és a biztosítási kötelességek teljesítéséről. (7) Szorgalmazza és felügyeli az egyháztagok hozzájárulásainak begyűjtését, valamint az egyházközségi tisztviselők és más alkalmazottak fizetési alapjának idejében történő biztosítását. (8) Gondoskodik az egyházközség, valamint az egyházközségi tisztviselők használatában levő ingó és ingatlan javak utáni adózási kötelességek teljesítéséről, valamint az egyetemes egyházi, nyugdíjintézeti és egyházköri hozzájárulások maradéktalan befizetéséről. (9) Gondnoki teendői végzésében az egyházi előírásoknak megfelelően, az egyházi elöljárókkal együttműködve jár el. 36
A pénztárnok 71. § (1) A pénztárnokot az egyházközségi közgyűlés választja a Szervezeti és Működési Szabályzat 18. §-ben foglalt feltételeknek megfelelő és az egyházközségi pénzügyvitelhez értő egyháztagok közül, hároméves megbízatási időszakra. Többször újraválasztható. (2) A pénztárnok az egyházközségi közgyűlés előtt esküt tesz. 72. § A pénztárnok hatásköre és kötelességei: (1) Megbízatásának kezdetekor az egyházközség pénztárát a korábbi pénztárnoktól átveszi. (2) Az egyházközség pénzét, értékpapírjait és ehhez hasonló javait (pl. részvénypapírok) a könyvelést végző személlyel együtt kezeli. (3) A rendszeres és alkalmi jövedelmek szabályszerű bevételezéséről, bizonylatolásáról, elhelyezéséről, illetve őrzéséről gondoskodik. A bevételekről és kiadásokról a könyvelést végző személlyel együtt nyilvántartást vezet, és erről negyedévente beszámol a keblitanácsnak. (4) Gondoskodik az egyháztagok hozzájárulásainak begyűjtéséről, valamint az egyházközségi tisztviselők és más alkalmazottak fizetési alapjának idejében történő biztosítását. (5) Intézkedik az egyházközség, valamint az egyházközségi tisztviselők használatában levő ingó és ingatlan javak utáni adózási kötelességek teljesítéséről, valamint az egyetemes egyházi, nyugdíjintézeti és egyházköri hozzájárulások maradéktalan befizetéséről. (6) Gondoskodik az évi zárszámadás pontos és határidőn belüli elkészítéséről. (7) Ellenjegyzi a keblitanács által meghatározott értékhatár feletti kifizetéseket.
A jegyző 73. § (1) A jegyzőt az egyházközségi közgyűlés választja a Szervezeti és Működési Szabályzat 18. §-ben foglalt feltételeknek megfelelő és a jegyzőkönyv-vezetéshez értő egyháztagok közül, hároméves megbízatási időszakra. Többször újraválasztható. (2) A jegyző az egyházközségi közgyűlés előtt esküt tesz. 74. § A jegyző gondoskodik a közgyűlés, a keblitanács és a keblitanács elnöksége ülései jegyzőkönyveinek elkészítéséről, hitelesíttetéséről és irattárba helyezéséről, a határozatok és rendelkezések tárának vezetéséről, alkalmi emlékeztetők szer37
kesztéséről. Emellett a jegyző részt vesz azoknak a testületeknek az ülésein és munkálataiban, amelyeknek hivatalból tagja.
Az énekvezér (kántor) 75. § (1) Az énekvezér az egyházközség zenei életének vezetője és világi tisztviselője. (2) Énekvezér csak énekvezéri képesítéssel rendelkező unitárius egyháztag lehet. E feltétel teljesülése nélkül csak kivételesen, meghatározott időre alkalmazható. 76. § Az énekvezér képesítéséről, továbbképzéséről és alkalmazásának körülményeiről az Egyházi Képviselő Tanács által elfogadott szabályzat rendelkezik. 77. § Javadalmazása és nyugdíjazása az érvényben lévő egyházi jogszabályok és rendelkezések szerint történik. 78. § Az énekvezért az esperes iktatja be hivatalába az egyházközségi közgyűlésen. 79. § Az énekvezér teendői, kötelességei és jogai: (1) Az istentiszteletek és szertartások alkalmával vezeti a gyülekezeti éneklést. (2) Fejleszti a gyülekezet minőségi ének- és zenekultúráját; a gyermekek, ifjak és felnőttek körében tanítja az egyházi énekeket. (3) A gyülekezetben énekkart szervez és vezet. (4) Kötelessége részt venni az Egyház által szervezett vagy ajánlott szakmai továbbképzőkön. (5) Megszervezi a Passió előadását a nagypénteki istentiszteleten. (6) Gondoskodik az egyházközség hangszereinek karbantartásáról. (7) Elvégez minden más egyházközségi feladatot, amivel az egyházközség keblitanácsa vagy annak elnöksége megbízza. (8) Hivatali teendői végzésében az egyházi rendszabályokhoz alkalmazkodik – a keblitanács elnökségének, illetve a lelkész közvetlen irányítása alatt. 80. § Az énekvezér az egyházközségből való háromnál több napos eltávozása előtt köteles a lelkésztől és a gondnoktól engedélyt kérni; helyettesítéséről a keblitanács elnökségével együtt gondoskodik.
38
81. § Az énekvezérnek évenként harminc nap fizetett pihenőszabadságra van joga, amit részletekben is igénybe vehet. A szabadság megkezdéséről írásban értesíti a lelkészt és a gondnokot, akik intézkednek a helyettesítéséről. Az egyházközségtől való ennél hosszabb távollét engedélyezése írásban kérelmezendő a keblitanácstól. 82. § A nem főállású énekvezér jogait és kötelességeit a keblitanács állapítja meg.
A harangozó 83. § (1) A harangozót a keblitanács alkalmazza munkaszerződéssel, amely jogait és kötelességeit is magában foglalja. (2) A harangozó az egyházközségi közgyűlés előtt esküt tesz.
Az egyháztársadalmi munkások 84. § (1) Az egyházközség egyháztársadalmi munkásait (vallástanárok, szeretetszolgálati és szociális munkások, közösségszervezők, gazdasági és más ügyintézők stb.) a keblitanács az ilyen munkára képesítettek közül választja, és munkaszerződéssel alkalmazza. Munkájukat a keblitanács elnökségének irányítása és felügyelete alatt teljesítik; működésükről a keblitanácsnak évenként jelentést készítenek. (2) Ugyancsak a keblitanács elnökségének irányítása alatt teljesíthet szolgálatot az egyházközségben az olyan egyháztársadalmi munkás is, akit nem az egyházközség, hanem az egyetemes egyház, az egyházkör, az egyháztársadalmi szervezetek vagy az egyházi tanintézetek által szervezett állásra alkalmaztak. Az ilyen egyháztársadalmi munkások hivatali feladat- és jogkörét, valamint az alkalmazás egyéb körülményeit az állást szervező testület állapítja meg, amely a hivatali felügyeletet is gyakorolja. 85. § Azokban az egyházközségekben, ahol nincs alkalmazott egyháztársadalmi munkás a keblitanács megbízatást adhat arra alkalmas egyháztagoknak a valláserkölcsi nevelés, a szeretetszolgálat, a közösségszervezés, a gazdasági ügyek és más egyházközségi feladatok végzésére. Munkájukat a keblitanács elnöksége irányítja, s arról a keblitanácsnak évenként jelentést tesz.
39
Az egyházközségi titkár 86. § Amennyiben a lelkészi hivatal – és esetlegesen más egyházközségi hivatalok – ügyvitele megkívánja, a keblitanács egyházközségi titkárt alkalmazhat az irodai, ügyintézői, szervezési és más hivatali feladatok elvégzésére. Az egyházközségi titkár szolgálatát a lelkész – illetve más egyházközségi hivatal esetén az illetékes hivatalvezető – irányítja és felügyeli, s erről a keblitanácsnak évente beszámol.
Az egyházfiak 87. § Amennyiben az egyházközség működése megkívánja, a keblitanács egyházfiakat jelölhet ki ügyintézési, szervezési, gazdálkodási, vagyonkezelési vagy más rendszeres feladatok önkéntes ellátására. Az egyházfiak egyéni feladatait, valamint megbízatásuk időtartamát a keblitanács határozza meg. Az egyházfiak szolgálatait a keblitanács elnöksége irányítja, és erről rendszeresen beszámol a keblitanácsnak. Az egyházfiak az egyházközségi közgyűlés előtt szolgálati esküt tesznek.
C. RÉSZ: AZ EGYHÁZKÖRÖK ÉS AZ EGYHÁZKERÜLET IV. fejezet: Az egyházkörök és beosztásuk 88. § Az egyházközségek szervezeti és önkormányzási szempontból egyházkörökbe, illetve egyházkerületbe szerveződnek. Az egyházkör, illetve egyházkerület a hozzá tartozó egyházközségeknek egy földrajzilag összefüggő területen szervezett egysége. 89. § (1) Az Egyház egyházkörei, illetve egyházkerülete: Kolozs-Tordai Unitárius Egyházkör, Marosi Unitárius Egyházkör, Küküllői Unitárius Egyházkör, Székelykeresztúri Unitárius Egyházkör, Székelyudvarhelyi Unitárius Egyházkör, Háromszék-Felsőfehéri Unitárius Egyházkör, illetve a Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete. (2) Az egyházkörök székhelye: Kolozsvár, Marosvásárhely, Dicsőszentmárton, Székelykeresztúr, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy, illetve Budapest.
40
90. § Új egyházkörök létrehozása, a meglévők területének megváltoztatása vagy elnevezésének módosítása, valamint az egyházközségek új egyházköri beosztása közgyűlésük javaslata alapján és az érdekelt egyházközségek véleményezésével a Főtanács által történik. 91. § Az egyházkörök önálló jogi személyiséggel, vagyoni és gazdálkodási autonómiával, valamint saját ügyvitellel rendelkeznek. 92. § Az egyházkörök között felmerülő vagyoni kérdésekben a felek közötti egyezményes szerződés a mérvadó. Ennek hiányában a felmerülő jogvitákban az Egyházi Képviselő Tanács dönt, a fellebbezéseket pedig a Főtanács bírálja el. 93. § Az egyházkörök hivatalos ügyintézésükben magyar, magyar vagy kétnyelvű (magyar és román nyelvű), vagy magyar és román pecsétet használnak. Felirata: [Névadó földrajzi kifejezés]-i Unitárius Egyházkör, középen az Egyház címerével. 94. § (1) Az egyházköri tisztségviselők, tisztviselők, alkalmazottak és a különböző testületek tagjai az egyházkörnek – szándékosan vagy gondatlanul – okozott károkért erkölcsi felelősséggel és anyagi kártérítéssel tartoznak. (2) A kártérítés mértékének és módjának megállapítása a kárt okozó személy vagy testület hivatali felügyeletére jogosult egyházi hatóságra tartozik, akárcsak a kártérítés végrehajtásának biztosítása és más szükséges döntések meghozatala.
V. fejezet: Az egyházkör hatóságai, kormányzó és ellenőrző szervei, hivatalai és bizottságai Az egyházköri közgyűlés 95. § Az egyházköri közgyűlés az egyházkör legfőbb döntéshozó és felügyelő hatósága. 96. § Az egyházköri közgyűlés tagjai: (1) Hivatalból: esperes, felügyelőgondnokok, egyházköri jegyző, egyházköri közügyigazgató, az egyházkör területén szolgáló lelkészek, segédlelkészek, sajátos munkakörű lelkészek és átmeneti megbízatású lelkészek, minden anya-, társ-, leányegyházközség és szórványegyházközség gondnoka, valamint az egyháztársadalmi szervezetek egyházköri tagozatainak egy-egy képviselője. (2) Választás útján: a négyszáz tagnál nagyobb lélekszámú egyházközségek további képviselői helyekre jogosultak. A helyek száma: négyszázegy és nyolcszáz 41
közötti lélekszám esetén egy, nyolcszázegy és ezerkétszáz közötti lélekszám esetén kettő, ezerkétszáz feletti lélekszám esetén három. (3) Az egyházközségek lélekszámának megállapításakor a hivatalos egyházközségi nyilvántartás előző év december 31-i adatai az irányadóak. Az egyházközségek lélekszámát az adott egyházközséget alkotó anya-, társ- és leányegyházközségek, valamint szórványok tagjainak összesített lélekszáma képezi. 97. § Az egyházköri közgyűlés hatásköre: (1) a) Az egyházkör évenkénti működését összegző esperesi jelentés és a felügyelőgondnokok jelentésének megtárgyalása, azok elfogadása vagy elutasítása. b) Az egyetemes egyházi főhatóságok, főhatósági kormányzó és ellenőrző szervek, valamint főhatósági szintű hivatalok határozatai–intézkedései egyházkörön belüli megvalósulásának számbavétele. (2) a) Az egyházkör tisztségviselőinek, a főhatósági testületek tagjainak, az egyházköri tanács nem hivatalbeli tagjainak, az alapfokú fegyelmi bíróságok tagjainak, az állandó szakbizottságok tagjainak és a jelölőbizottságok nem hivatalbeli tagjainak megválasztása. A megválasztottak megbízatása általában négy évre szól; kivételt képeznek a főhatósági testületek tagjai, akiket a közgyűlés hatéves időszakra választ. A megválasztott tisztségviselők és a főhatósági testületek tagjai a soron következő közgyűlésen tesznek esküt. Kivételt képeznek a zsinati képviselők, illetve a főtanácsi képviselők, az esperes és a felügyelőgondnokok, akik a Zsinat, illetve a Főtanács soron következő ülésén tesznek esküt. Amennyiben a megválasztott személy nincs jelen az adott ülésen, akkor eskütételére a következő egyházköri közgyűlésen kerül sor. b) Az egyházköri tisztségviselők, tisztviselők és a főhatósági testületek tagjai kötelesség-teljesítésének felügyelete; a szabálytalan, illetve az egyházkör érdekeit károsan érintő eljárások vagy mulasztások miatt szükségessé váló intézkedések megtétele; egyházi fegyelmi bíróság jogerős elmarasztaló ítélete alapján kezdeményezhető bizalmatlansági indítványok megvitatása és érdemi eldöntése. (3) Határozathozatal egyházköri tulajdont képező ingóságok és ingatlanok eladása, vásárlása, cseréje, építése, bontása vagy tíz évnél hosszabb időre történő bérbeadása tárgyában; mindezek előzetes jóváhagyás végett az Egyházi Képviselő Tanácshoz terjesztendők. (4) Javaslattétel, illetve állásfoglalás az egyházkör összetételének, szervezeti jellegének, illetve egyházszervezeti viszonyainak szükségessé vált módosítása tárgyában; mindezek jóváhagyás végett a Főtanácshoz terjesztendők. (5) (a) Határozathozatal az egyházkör keretében működő, illetve saját vagy társtulajdonát képező tanintézetek, szociális létesítmények, más jellegű intézmények, gazdasági egységek, célirányos alapok, valamint társadalmi szervezetek létesítése, átszervezése vagy felszámolása tárgyában; az előbbiek működésének felügyelete. 42
b) A 97. § (5) a)-ban foglaltak tárgyában hozott határozatok jóváhagyás végett az Egyházi Képviselő Tanácshoz terjesztendők. (6) Egyházi jogszabály-tervezetek és keretprogramtervek véleményezése, ilyenek kezdeményezése. (7) Javaslattétel egyházköri tiszteletbeli címek adományozására; az egyházközségi tiszteletbeli címek adományozására vonatkozó javaslatok véleményezése. (8) Bármilyen más határozathozatal, amely az egyházkör működését előremozdítja. 98. § Az egyházköri közgyűlés társelnökei az esperes és a rangidős felügyelőgondnok. Akadályoztatása esetén az esperest az egyházköri jegyző, a rangidős felügyelőgondnokot a másik felügyelőgondnok helyettesíti. A helyettesítésre jogosult tisztségviselők akadályoztatása vagy személyes érdekeltsége esetén az egyházköri közgyűlés tagjai sorából alkalmi ülésvezetőt választ. 99. § (1) Az egyházköri közgyűlést a társelnökök közösen hívják össze. (2) Az írásbeli meghívóval történő összehívásnak a közgyűlés időpontja előtt legalább tizennégy nappal kell megtörténnie, és a meghívónak tartalmaznia kell a tárgysorozatot, valamint a napirendre kerülő jelentéseket és más szakmai anyagokat. (3) Az istentisztelettel egybekötött egyházköri közgyűlés helyszínét az egyházköri tanács határozza meg az illetékesekkel egyeztetve. 100. § (1) Az egyházköri közgyűlés általában évenként egyszer ülésezik; rendkívüli esetben többször is. (2) Az egyházköri tanács kezdeményezésére vagy az egyházköri közgyűlési tagok egynegyedének okot és célt is megjelölő írásbeli kérésére a társelnökök harminc napon belül kötelesek összehívni az egyházköri közgyűlést. Ennek tárgysorozatán csak azok a kérdések szerepelhetnek, amelyeknek tárgyalására az összehívást kérték. 101. § A szabályosan összehívott egyházköri közgyűlés a tagok felének jelenlétében határozatképes. Amennyiben a közgyűlés létszámhiány miatt határozatképtelen, legalább három nappal későbbi időpontra azonos tárgysorozattal már helyben újra összehívandó a 99. §-ben megjelölt előírások mellőzésével. Ez esetben a közgyűlés a jelenlevők létszámától függetlenül határozatképes. 102. § Az egyházköri közgyűlés határozatait egyszerű többséggel hozza (a leadott szavazatok fele + egy szavazatával).
43
103. § (1) Az egyházköri közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére a közgyűlés két személyt jelöl ki. A jegyzőkönyvet a közgyűlés társelnökei, az egyházköri jegyző és a hitelesítők az ülést követő tizenöt napon belül írják alá. (2) A határozatokat a jegyzőkönyv hitelesítését követő öt napon belül közölni kell az érintettekkel. 104. § Az egyházköri közgyűlés határozatai ellen a meghozataluk napjától számított – ha pedig közlésnek van helye, a közlést követő – tizenöt napon belül óvással lehet élni. Az óvást első fokon az Egyházi Képviselő Tanácshoz, második és végső fokon a Főtanácshoz kell benyújtani.
Az egyházköri tanács 105. § Az egyházköri tanács (a továbbiakban tanács) a közgyűlések közötti időszakban az egyházkör döntéshozó, végrehajtó és felügyelő hatósága. 106. § (1) A tanács tagjai: esperes, felügyelőgondnokok, egyházköri jegyző, egyházköri közügyigazgató, valamint az egyházköri közgyűlés által, négyéves megbízatási időszakra választott további két (egy lelkész és egy világi) tag. (2) A tanács üléseinek állandó meghívottjai tanácskozási joggal az egyházkör állandó szakbizottságainak egy-egy képviselője. 107. § A tanács hatásköre: (1) Az egyházköri közgyűlések közötti időszakban szükséges döntések meghozatala. (2) Az egyházköri közgyűlés, valamint a magasabb fokú egyházi hatóságok, kormányzó és ellenőrző szervek határozatainak, rendelkezéseinek végrehajtása; az Egyház stratégiai tervében és keretprogramjaiban foglaltak megvalósulásának elősegítése; az egyházkörre háruló kötelességek teljesítése. (3) Az egyházköri közgyűlés hatáskörébe tartozó döntéshozatal előkészítése. (4) Az egyházi tevékenységek megszervezésének elősegítése az egyházkör működési területein az egyházi jogszabályok előírásai szerint és az Egyház stratégiai irányelveit követve. (5) Az egyházi fegyelem betartásának biztosítása és az egyházkör védelme. (6) Az egyházköri hivatalok létrehozása, munkakörük meghatározása és működésük felügyelete. (7) Az egyházköri ideiglenes bizottságok tagjainak megválasztása és az egyházkör alkalmazottjainak megbízása (az egyházköri közgyűlés hatáskörébe tartozó esetek kivételével).
44
(8) Állások létrehozása, munkakörök meghatározása, valamint a betöltésükről és felügyeletükről való gondoskodás. (9) a) Alapfontosságú szerződések és megállapodások jóváhagyása, a bennük foglaltak megvalósulásának elősegítése és nyomon követése, valamint esetleges felülvizsgálata. b) Határozathozatal hagyatéki felajánlások tárgyában. (10) Az egyháztársadalmi szervezetek egyházköri tagozatainak támogatása és felügyelete. (11) Az egyházkör keretében működő, illetve saját vagy társtulajdonát képező tanintézetek, szociális létesítmények, más jellegű intézmények, gazdasági egységek, célirányos alapok, valamint társadalmi szervezetek tevékenységének elősegítése és ellenőrzése. (12) Határozathozatal az egyházkör zárszámadása és költségvetése tárgyában. (13) Az egyházkör gazdálkodásának irányítása, a költségvetés végrehajtásának felügyelete, az ingó és ingatlan javak rendeltetésszerű használatáról és értékmegőrzéséről való gondoskodás. 108. § A tanács társelnökei az esperes és a rangidős felügyelőgondnok. Akadályoztatása esetén az esperest az egyházköri jegyző, a rangidős felügyelőgondnokot a másik felügyelőgondnok helyettesíti. A helyettesítésre jogosult tisztségviselők akadályoztatása vagy személyes érdekeltsége esetén a tanács tagjai sorából alkalmi ülésvezetőt választ. 109. § (1) A tanács üléseit a társelnökök közösen hívják össze. (2) Az összehívásnak írásbeli meghívóval, a tárgysorozat megnevezésével, legalább három nappal az ülés előtt kell megtörténnie. 110. § (1) A tanács negyedévenként legalább egyszer ülésezik, szükség szerint többször is. (2) A tanács három – vagy annál több – tagjának okot és célt is megjelölő írásbeli kérésére az esperes és a rangidős felügyelőgondnok tizennégy napon belül köteles összehívni a tanács ülését. 111. § (1) A tanács négy tag jelenlétében határozatképes. (2) A tanács határozatait egyszerű többséggel hozza (a leadott szavazatok fele + egy szavazatával). (3) A tanács azon tagja, aki folyó megbízatása során három ülésről igazolatlanul hiányzik, lemondottnak tekintendő. A megüresedett tisztség a megbízatási időszak hátralevő idejére betöltendő.
45
112. § (1) Az ülések jegyzőkönyvének hitelesítésére a tanács két személyt jelöl ki. A jegyzőkönyvet az esperes és a rangidős felügyelőgondnok, az egyházköri jegyző és a hitelesítők az ülést követő tizenöt napon belül írják alá. (2) A határozatokat a jegyzőkönyv hitelesítését követő öt napon belül közölni kell az érintettekkel. 113. § A tanács határozatai ellen a meghozataluk napjától számítva – ha pedig közlésnek van helye, a közlést követő – tizenöt napon belül óvással lehet élni. Az óvást első fokon az egyházköri közgyűléshez, második és végső fokon az Egyházi Képviselő Tanácshoz kell benyújtani.
Az egyházköri tanács elnöksége 114. § Az egyházköri tanács elnöksége az egyházköri tanács ülései közötti időszakban az egyházkör kormányzó szerve. 115. § Az egyházköri tanács elnökségének tagjai: az esperes, a felügyelőgondnokok, az egyházköri jegyző és az egyházköri közügyigazgató. 116. § Az egyházköri tanács elnöksége üléseinek alkalmi meghívottjai lehetnek. 117. § Az egyházköri tanács elnökségének hatásköre: (1) A tanács által tárgyalandó ügyek előkészítése, véleményezése és az illetékes bizottságok általi véleményeztetése. (2) A tanács határozatainak és rendelkezéseinek végrehajtásáról való gondoskodás. (3) A tanács ülései közötti időszakban adódó, a tanács hatáskörébe tartozó döntések meghozatala és végrehajtása. (4) Az egyházkör alkalmi képviseletének biztosítása. (5) Az egyházkört érintő szerződések megkötése, a bennük foglaltak megvalósulásának elősegítése, nyomon követése és esetleges felülvizsgálata. (6) Az egyházköri hivatalok, az állandó szakbizottságok és ideiglenes bizottságok, az egyházköri alkalmazottak tevékenységének elősegítése, összehangolása és ellenőrzése. (7) Az egyházkör lelkészi, illetve gondnoki összejöveteleinek megszervezése; az esetlegesen létrejövő más szakmai fórumok tevékenységének elősegítése és felügyelete. (8) Az egyházköri hatóságok ülésein és az egyházköri vizsgálószéki kiszállásokon tartandó istentiszteletek és áhítatok szolgálatvégzőinek kijelölése; alkalmi szolgálatok elvégzéséről való gondoskodás. 46
118. § (1) A tanács elnöksége szükség szerint ülésezik. Az üléseket az esperes és a rangidős felügyelőgondnok közösen hívják össze, és azokon elnökölnek; bármelyik elnökségi tag indokolt kérésére a társelnökök kötelesek összehívni az elnökség ülését. (2) A tanács elnöksége három tag jelenlétében határozatképes. (3) A tanács elnöksége határozatait egyszerű többséggel hozza (a leadott szavazatok fele + egy szavazatával). (4) a) A döntésekről az egyházköri jegyző – vagy akadályoztatása esetén egy másik elnökségi tag – jegyzőkönyvet készít, amelyet a társelnökök hitelesítenek. b) A döntéseket a meghozatalukat követő hét napon belül közölni kell az érintettekkel. 119. § A tanács elnöksége a tanács következő ülésén kötelező módon beszámol az időközben hozott döntéseiről és intézkedéseiről, amelyeket a tanács jóváhagyhat vagy hatályon kívül helyezhet. 120. § A tanács elnökségének határozatai ellen a meghozataluk napjától számítva – ha pedig közlésnek van helye, a közlést követő – tizenöt napon belül óvással lehet élni. Az óvást első fokon a tanácshoz, második és végső fokon az egyházköri közgyűléshez kell benyújtani.
Az egyházköri vizsgálószék 121. § Az egyházköri vizsgálószék (a továbbiakban vizsgálószék) az egyházközségek hit- és valláserkölcsi életét, közigazgatását és gazdálkodását ellenőrző szerv. 122. § (1) A vizsgálószék tagjai: az esperes, a felügyelőgondnokok, az egyházköri jegyző és az egyházköri közügyigazgató. (2) A vizsgálószék társelnökei az esperes és a rangidős felügyelőgondnok, jegyzője az egyházköri jegyző. (3) A vizsgálószék kiszállása legalább három tag jelenlétében érvényes. 123. § A vizsgálószék hatásköre: (1) a) Számba veszi korábbi meghagyásainak teljesítését. b) Megvizsgálja az egyházközségek hit- és valláserkölcsi életét, szociális, egyháztársadalmi és közösségszolgálati tevékenységét, gazdálkodását és pénzügyvitelét, a valláserkölcsi nevelés és az oktatás helyzetét, valamint az egyházközségi hatóságok, kormányzó szervek, hivatalok és bizottságok rendeltetésszerű működését, továbbá az egyházközség tisztségviselőinek, tisztviselőinek és más alkalmazottjainak kötelesség-teljesítését. 47
c) Az egyházkör keretében működő, illetve saját vagy társtulajdonát képező tanintézetek, szociális létesítmények, más jellegű intézmények, gazdasági egységek, célirányos alapok, valamint társadalmi szervezetek tevékenységének általános vizsgálata. d) Alkalmi célirányos vizsgálatok végzése az egyházköri hatóságok vagy a főhatóság megbízásából. (2) A vizsgálatok során felmerülő problémák orvoslása céljából útbaigazításokat és szakmai tanácsokat fogalmaz meg. 124. § A vizsgálószék kétévente legalább egyszer köteles megvizsgálni az egyházközségeket, továbbá az egyházkör keretében működő, illetve saját vagy társtulajdonát képező tanintézeteket, szociális létesítményeket, más jellegű intézményeket, gazdasági egységeket, célirányos alapokat, valamint társadalmi szervezeteket. 125. § (1) A rendszeres vizsgálószéki kiszállások általános határidejét a főhatóság határozza meg. A vizsgálószéki kiszállások időpontját a társelnökök állapítják meg, egyeztetve a vizsgált egyházközségek, tanintézetek, szociális létesítmények, más jellegű intézmények, gazdasági egységek, célirányos alapok, valamint társadalmi szervezetek illetékes képviselőivel. (2) Az alkalmi célirányos vizsgálat időpontját a vizsgálószék társelnökei állapítják meg az azt elrendelő hatóság által megszabott határidő betartásával. 126. § (1) A vizsgálatokról és a vizsgálószék megállapításairól az egyházköri jegyző – vagy akadályoztatása esetén egy másik vizsgálószéki tag – jelentést készít, amelyet a társelnökök aláírásukkal hitelesítenek. (2) A vizsgálószék jelentéseinek szerves részei a vizsgált felek megjegyzései. (3) A vizsgálószék jelentéseinek egy-egy hiteles példányát kötelező eljuttatni a vizsgált felekhez, valamint az illetékes egyházköri és főhatósági hivatalokba. 127. § A vizsgálószék tevékenységének részleteit, valamint a vizsgálatok tartalmi és formai követelményeit az illetékes főhatósági és egyházköri testületek szabályozzák.
Az egyházkör hivatalai 128. § Az egyházkör hatóságai esperesi hivatalt és esetenként más hivatalokat működtetnek, amelyek az egyházkör igazgatási feladatainak ellátására hivatottak. 129. § Az egyházköri hivatalok összetételének, feladatkörének és működési rendjének meghatározása – a Szervezeti és Működési Szabályzat vonatkozó előírásainak figyelembe vételével – az egyházköri tanács hatáskörébe tartozik. 48
Az egyházkör bizottságai 130. § (1) Az egyházkör hatóságai a Szervezeti és Működési Szabályzat vonatkozó előírásai szerint állandó szakbizottságokat működtetnek, illetve ideiglenes bizottságokat hozhatnak létre. (2) Az öt–tíz tagú állandó szakbizottságok: a) Hitéleti, misszió és valláserkölcsi–nevelési bizottság; b) Szociális és egyháztársadalmi bizottság; c) Gazdasági és pénzügyi bizottság. (3) Az ideiglenes bizottságokat az egyházköri tanács hozza létre, meghatározva rendeltetésüket, feladatkörüket és működésük határidejét. A tagok megválasztása, illetve kijelölése szintén az egyházköri tanács hatáskörébe tartozik. 131. § A bizottságok saját hatáskörükben határozzák meg munkarendjüket és választják meg tisztségviselőiket (elnök, titkár, jegyző). 132. § (1) A bizottságok szükség szerint üléseznek. Az üléseket az elnök hívja össze és vezeti. Az ülésekről jegyzőkönyv készül. (2) A bizottságok a tagok felének részvételével határozatképesek. (3) A bizottságok egyszerű többséggel (a leadott szavazatok fele + egy szavazatával) hoznak döntéseket. 133. § A bizottságok teendői: (1) Az egyházköri hatóságok és kormányzó szerv által kiadott ügyek véleményezése. (2) Az egyházkör hatóságai elé kerülő jelentések és szakmai anyagok véleményezése. (3) Javaslatok és határozat-tervezetek előkészítése a szakmai illetékességük területén.
VI. fejezet: Az egyházkör tisztségviselői, tisztviselői és más alkalmazottjai Az esperes 134. § Az esperes az egyházkör vezető lelkészi tisztségviselője és tisztviselője. 135. § (1) Az esperest az egyházköri közgyűlés választja az egyházkörben szolgálatot teljesítő, legalább nyolcéves egyházi szolgálattal rendelkező lelkészek közül, négyéves megbízatási időszakra. Kétszer újraválasztható. 49
(2) A megválasztott esperes a Főtanács soron következő ülésén esküt tesz. 136. § Az esperesi tisztség megüresedik: (1) Az esperesi megbízatás lejártával, vagy lemondás, elhalálozás következtében. (2) Ha az esperes lelkészként az adott egyházkörön kívüli lelkészi hivatalba, illetve más munkakörbe kerül. (3) Egyházi fegyelmi bíróság jogerős elmarasztaló ítélete alapján kezdeményezhető visszahívással. 137. § Az esperes hatásköre, kötelességei és jogai: (1) Az egyházkör hitéletének és valláserkölcsi életének őre, az egyházi törvényesség, fegyelem és erkölcs betartásának elősegítője, a hivatali és igazgatási rend, illetve kötelesség-teljesítés általános felügyelője. (2) a) Az egyházköri hatóságok, kormányzó és ellenőrző szervek ügyvitelének vezetője; ilyen minőségében elkészíti az évi esperesi jelentést az egyházkör általános tevékenységéről, kormányzásáról és igazgatásáról; az Egyházi Képviselő Tanácsnak és az egyházköri tanácsnak negyedévente jelentést készít az egyházkör jelentősebb eseményeiről, a felmerült problémákról, valamint hivatali munkájáról. b) A rangidős felügyelőgondnokkal együtt hivatalból tagja, illetve társelnöke a közgyűlésnek, a tanácsnak, a tanács elnökségének, az egyházköri vizsgálószéknek, valamint az egyházi jogszabályok által meghatározott más testületeknek; az egyházkör lelkészeinek hivatalos összejövetelein elnököl. (3) Az egyházkör elsődleges képviselője – akárcsak a rangidős felügyelőgondnok – az egyházi hatóságok, az államigazgatási és igazságszolgáltatási szervek, a közéleti és társadalmi szervezetek, valamint más intézmények és testületek felé. (4) a) Az egyházkörben szolgáló lelkészek közvetlen hivatali felügyelője. b) Esetenként az egyházkörbe kinevezett, sajátos munkakörű lelkészek és más alkalmazottak tevékenységének irányítója, illetve közvetlen hivatali felügyelője. (5) a) Lelkészi állások és munkakörök megüresedése esetén gondoskodik beszolgáló lelkész megbízásáról, a szolgálati kötelességek maradéktalan teljesítéséről, valamint a hivatali és igazgatási folytonosság biztosításáról. b) Gondoskodik a szabadságon levő és a szolgálatvégzésükben akadályozott lelkészek helyettesítéséről. (6) Beiktatja az egyházkörében újonnan megválasztott vagy kinevezett lelkészeket, és elősegíti a szolgálati feltételek biztosítását. (7) a) Az egyházkör vagyontárgyait, valamint anyagi értéket is képviselő okmányait a felügyelőgondnokokkal együtt leltárba veszi és gondoskodik azok biztonságáról. 50
b) Az általa kivételes esetekben bevételezett készpénzt átadja az egyházköri pénzügyvitel vezetőjének. (8) Felel az egyházköri irattár, levéltár, könyvtár és vagyontárgyak gondozásáért, illetve őrzéséért. (9) a) Az egyházkör működési területéről származó, az egyházi főhatóságra tartozó ügyeket és iratokat véleményezéssel ellátva továbbítja az illetékes főhatósági szintű hivatalba. b) Az egyházkör hatóságainak, kormányzó és ellenőrző szerveinek határozatait és rendelkezéseit, valamint az egyházkör minden más hivatalos iratát aláírja, majd az esperesi hivatal iktatószámával ellátva rendeltetési helyére küldi, illetve a végrehajtás érdekében intézkedik. (10) Az egyházi élet egyházkörben is megnyilvánuló sajátos működési területein (egyháztársadalmi szervezetek szolgálata; szeretetszolgálat és szociális tevékenység; közművelődés, hagyományőrzés és műemlékvédelem; célirányos kiadói és médiatevékenység; a társadalmi felelősségvállalás és közösségszolgálat más formái stb.) az esperes töltsön be kezdeményező, szervező, irányító és buzdító szerepet. 138. § Az illetékes egyházköri tanács kérésére az egyházi főhatóságnak gondoskodnia kell segédlelkész, gyakorló segédlelkész vagy gyakorló teológiai hallgató megbízásáról, aki az adott egyházközségben az esperes tisztségviselésének időszakában, vele karöltve állandó vagy alkalmi lelkészi tevékenységet végez. 139. § Az esperesnek lelkészként évenként harminc nap fizetett pihenőszabadságra van joga, amit részletekben is igénybe vehet. A szabadság megkezdéséről írásban értesíti az egyházköri tanácsot, valamint az Egyházi Képviselő Tanács Elnökségét. Az egyházkörtől való ennél hosszabb távollét engedélyezése írásban kérelmezendő az Egyházi Képviselő Tanács Elnökségétől. 140. § Az esperesnek kötelessége részt venni az Egyház által szervezett vagy az Egyházi Képviselő Tanács által meghatározott szakmai továbbképzőkön és szupervíziós tevékenységeken. 141. § Az esperes javadalmazása az érvényben lévő egyházi jogszabályok és rendelkezések szerint történik a munkavégzési teljesítmény és a betöltött szolgálati idő figyelembe vételével.
Az egyházköri felügyelőgondnokok 142. § A felügyelőgondnokok az egyházkör vezető világi tisztségviselői. 51
143. § (1) Az egyházköri közgyűlés két felügyelőgondnokot választ a Szervezeti és Működési Szabályzat 18. §-ben foglalt feltételeknek megfelelő és legalább négyéves egyházi szolgálattal rendelkező világiak közül, négyéves megbízatási időszakra. Kétszer újraválaszthatóak. (2) A megválasztott felügyelőgondnokok a Főtanács soron következő ülésén esküt tesznek. 144. § A felügyelőgondnoki tisztség megüresedik: a felügyelőgondnoki megbízatás lejártával, vagy lemondással, elhalálozással, egyházi fegyelmi bíróság jogerős elmarasztaló ítélete alapján kezdeményezhető visszahívással. 145. § (1) A két felügyelőgondnok jogai és teendői azonosak; ezeket közös megegyezés alapján látják el. A Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint más egyházi jogszabályok által meghatározott esetekben a rangidős felügyelőgondnokra többletkötelességek hárulnak. Rangidő-egyenlőség esetén a tisztségviselési elsőbbség az idősebb felügyelőgondnokot illeti meg. (2) A rangidős felügyelőgondnok személyes érdekeltsége vagy akadályoztatása esetén a másik felügyelőgondnok intézkedik. 146. § A felügyelőgondnokok hatásköre és kötelességei: (1) Az egyházkör hit- és valláserkölcsi élete feletti őrködés, az egyházi törvényesség, fegyelem és erkölcs betartásának elősegítése, a hivatali és igazgatási rend, illetve kötelesség-teljesítés általános felügyelete. (2) A felügyelőgondnokok hivatalból tagjai a közgyűlésnek, a tanácsnak, a tanács elnökségének, az egyházköri vizsgálószéknek, valamint az egyházi jogszabályok által meghatározott más testületeknek; az egyházköri gondnokok hivatalos összejövetelein elnökölnek. (3) A rangidős felügyelőgondnok az egyházkör elsődleges képviselője – akárcsak az esperes – az egyházi hatóságok, az államigazgatási és igazságszolgáltatási szervek, a közéleti és társadalmi szervezetek, valamint más intézmények és testületek felé. (4) Az egyházkör alkalmazottjainak hivatali felügyelője az esperessel együtt. (5) Az egyházkör vagyontárgyait, valamint anyagi értéket is képviselő okmányait az esperessel együtt leltárba veszi és gondoskodik azok biztonságáról. (6) Az egyházi élet egyházkörben is megnyilvánuló sajátos működési területein (egyháztársadalmi szervezetek szolgálata; szeretetszolgálat és szociális tevékenység; közművelődés, hagyományőrzés és műemlékvédelem; célirányos kiadói és médiatevékenység; a társadalmi felelősségvállalás és közösségszolgálat más formái stb.) a felügyelőgondnok töltsön be kezdeményező, szervező, irányító és buzdító szerepet. (7) a) Tevékenységéről a közgyűlés számára évente jelentést készít. 52
b) Ellenjegyzi az esperesi jelentéseket, a költségvetést és a zárszámadást, a közgyűlés, a tanács, a tanács elnöksége és az egyházköri vizsgálószék határozatait, illetve rendelkezéseit, az egyházkört érintő szerződéseket, megállapodásokat, továbbá az egyházkört terhelő kifizetéseket és anyagi kötelezettség-vállalásokat, amelyek küszöbértékét, illetve típusait a tanács határozza meg. c) A hatáskörébe tartozó ügyek elintézése után az azokra vonatkozó iratokat átadja az esperesi hivatalnak.
Az egyházköri jegyző 147. § Az egyházköri jegyző az esperes helyettese, annak akadályoztatása, illetve a tisztség megüresedése esetén. 148. § (1) Az egyházköri jegyzőt az egyházköri közgyűlés választja az egyházkörben szolgálatot teljesítő, legalább négyéves egyházi szolgálattal rendelkező lelkészek közül, négyéves megbízatási időszakra. Kétszer újraválasztható. (2) A megválasztott egyházköri jegyző a soron következő közgyűlésen esküt tesz. 149. § Az egyházköri jegyzői tisztség megüresedik: (1) Az egyházköri jegyzői megbízatás lejártával, vagy lemondás, elhalálozás következtében. (2) Ha az egyházköri jegyző az adott egyházkörön kívüli hivatalba, illetve más munkakörbe kerül. (3) Egyházi fegyelmi bíróság jogerős elmarasztaló ítélete alapján kezdeményezhető visszahívással. 150. § Az egyházköri jegyző hatásköre és kötelességei: (1) a) Az esperes akadályoztatása, pihenő- vagy betegszabadsága időszakában, valamint az esperesi tisztség megüresedése esetén ellátja annak teljes jog- és hatáskörét. b) Amennyiben az esperes szükségesnek tartja a hatásköre egy részére vonatkozó helyettesítést (hatáskör-átadást), a tanács által megállapított teendők körében az egyházköri jegyző teljes joggal helyettesítheti az esperest. c) A fenti esetekben az egyházköri jegyző az espereshelyettes címet használja, az egyházköri jegyzői teendők átmeneti ellátásáról pedig a tanács gondoskodik. (2) Részt vesz azoknak a hatóságoknak, kormányzó és ellenőrző szerveknek az ülésein és munkálataiban, amelyeknek hivatalból tagja.
53
(3) Gondoskodik az egyházköri hatóságok, kormányzó és ellenőrző szervek jegyzőkönyveinek elkészítéséről, hitelesíttetéséről és irattárba helyezéséről, a határozatok és rendelkezések tárának vezetéséről, alkalmi emlékeztetők szerkesztéséről. (4) A hatáskörébe tartozó ügyek elintézése után az azokra vonatkozó iratokat átadja az esperesi hivatalnak. (5) Ellát minden más feladatot, amellyel az egyházköri hatóságok megbízzák. 151. § Az egyházköri jegyző kötelessége részt venni az Egyház által szervezett vagy az Egyházi Képviselő Tanács által meghatározott szakmai továbbképzőkön és szupervíziós tevékenységeken.
Az egyházköri közügyigazgató 152. § Az egyházköri közügyigazgató felügyeli az egyházi törvények és szabályrendeletek betartását az egyházkör minden működési területén. 153. § (1) Az egyházköri közügyigazgatót az egyházköri közgyűlés választja négyéves megbízatási időszakra a Szervezeti és Működési Szabályzat 18. §-ben foglalt feltételeknek megfelelő, legkevesebb négyéves egyházi szolgálattal rendelkező világi egyháztagok és az egyházkörben szolgálatot teljesítő, legalább négyéves egyházi szolgálattal rendelkező lelkészek közül. Kétszer újraválasztható. (2) A megválasztott egyházköri közügyigazgató a soron következő közgyűlésen esküt tesz. 154. § Az egyházköri közügyigazgatói tisztség megüresedik: (1) Az egyházköri közügyigazgatói megbízatás lejártával, vagy lemondás, elhalálozás következtében. (2) Ha az egyházköri közügyigazgató lelkészként az adott egyházkörön kívüli hivatalba, illetve más munkakörbe kerül. (3) Egyházi fegyelmi bíróság jogerős elmarasztaló ítélete alapján kezdeményezhető visszahívással. 155. § Az egyházköri közügyigazgató hatásköre és kötelességei: (1) Az egyházi törvények és szabályrendeletek betartásának felügyelete és elősegítése az egyházkör minden működési területén. (2) Részt vesz azoknak a hatóságoknak, kormányzó és ellenőrző szerveknek az ülésein és munkálataiban, amelyeknek hivatalból tagja.
54
(3) A hatáskörébe tartozó ügyek elintézése után az azokra vonatkozó iratokat átadja az esperesi hivatalnak. (4) Ellát minden más feladatot, amellyel az egyházköri hatóságok megbízzák.
Az egyházkör más tisztviselői és alkalmazottjai 156. § Az egyházkör egyháztársadalmi munkásait (vallástanárok, szociális és szeretetmunkások, közösségszervezők, gazdasági és más ügyintézők stb.) a tanács az ilyen munkára képesítettek közül választja, és munkaszerződéssel alkalmazza. Munkájukat a tanács elnökségének irányítása és felügyelete alatt teljesítik; tevékenységükről a tanácsnak negyedévente jelentést készítenek. 157. § Ugyancsak a tanács elnökségének irányítása alatt teljesíthet szolgálatot az egyházkörben az olyan egyháztársadalmi munkás, akit nem az egyházkör, hanem az egyetemes egyház, az egyháztársadalmi szervezetek vagy az egyházi tanintézetek által szervezett állásra alkalmaztak. Az ilyen egyháztársadalmi munkások hivatali feladat- és jogkörét, valamint az alkalmazás egyéb körülményeit az állást szervező testület állapítja meg, amely a felügyeletet is gyakorolja. 158. § Amennyiben az egyházköri hatóságok, kormányzó szervek és hivatalok tevékenysége megkívánja, meghatározott munkakörök betöltésére a tanács hivatalbeli személyeket alkalmazhat (pl. könyvelő–pénzügyvivőt, titkárt, ügyintézőt stb.). Az egyházköri alkalmazottak szolgálatát közvetlenül az esperes irányítja és felügyeli, s erről az egyházkör hatóságainak rendszeresen beszámol.
VII. fejezet: Az egyházkerület sajátos jogállása 159. § A Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete (a továbbiakban egyházkerület) a Magyar Unitárius Egyház középfokú szervezeti egysége, amely magában foglalja a Magyarország területén működő unitárius egyházközségeket, egyházi intézményeket és szervezeteket. 160. § Az egyházkerület az Egyház szerves részeként, a Magyarországon hatályos állami törvények keretei között működik. Szervezetének és működésének alapelveit az Egyház Alaptörvénye rögzíti. 161. § Az egyházkerület székhelye: Budapest, V. kerület, Nagy Ignác utca 2–4. szám. 55
162. § Az egyházkerület hivatalos ügyintézésében Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete feliratú pecsétet használ, középen az Egyház címerével. 163. § Tekintettel az eltérő államjogi és államigazgatási adottságokra, az egyházkerület az Egyházon belül sajátos jogállással, valamint vagyoni és gazdálkodási autonómiával rendelkezik az alábbiak szerint: (1) Az egyházkerület lelkészi vezetője az egységes egyházszervezet magyarországi püspöki helynöke, rangidős világi vezetője pedig egyházkerületi főgondnoki címet visel. Mindkét tisztségviselő hivatalból tagja minden olyan főhatósági testületnek, amelyeknek tagsága a hatályos egyházi jogszabályok előírásai szerint őket megilleti. (2) A vagyoni és gazdálkodási autonómia a következőkben testesül meg: önálló költségvetés és zárszámadás, független pénzügyvitel, a saját magyarországi bevételekkel (egyházfenntartói járulékok, személyi jövedelemadó 1%-a, állami és önkormányzati támogatások, más forrású bevételek) való önálló rendelkezés, a magyarországi ingatlanok tulajdonlása, birtoklása, használata és a velük való önálló gazdálkodás. Ezen ingatlanok az egyházkerület, illetve a hozzá tartozó egyházközségek, egyházi intézmények és szervezetek tulajdonát képezik. A vagyoni és gazdálkodási autonómia nem jelent mentességet az egyetemes egyházi terhek fedezéséhez való részarányos hozzájárulás kötelezettsége alól. (3) A Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerületének főtisztségviselői hivatalból tagjai a Zsinatnak, a Főtanácsnak és az Egyházi Képviselő Tanácsnak. 164. § (1) Az egyházkerület egyházközségeinek, intézményeinek, szervezeteinek, hatóságainak, kormányzó és ellenőrző szerveinek, hivatalainak és bizottságainak működésére nézve, valamint az egyházkerület tisztségviselőinek, tisztviselőinek és más alkalmazottjainak szolgálata tekintetében általában érvényesek a Szervezeti és Működési Szabályzat, továbbá más egyházi jogszabályok egyházközségekre és egyházkörökre vonatkozó előírásai. A megnevezésbeli különbségek értelemszerűen alkalmazandóak. Az egyházkerületre vonatkozó sajátosságokat a Szervezeti és Működési Szabályzat jelen fejezetének alábbi cikkelyei tartalmazzák, amelyeket más fejezetekben található, és további egyházi jogszabályokban foglalt kivételek egészítenek ki. (2) Az egyházkerület egyetemes egyházon belüli sajátos jogállásának megváltoztatása, továbbá az egyházkerületnek a főhatósági testületekben való képviseletét rögzítő előírások módosítása kizárólag az egyházkerületi közgyűlés előzetes jóváhagyásával lehetséges.
56
165. § Az egyházkerület egyházközségeivel kapcsolatos sajátosság: az egyházkerülethez tartozó anya-, társ-, szórvány- és leányegyházközségek önálló jogi személyiséggel, valamint vagyoni és gazdálkodási autonómiával rendelkezhetnek, amennyiben e jogaikkal élni kívánnak és az ebből fakadó kötelességeiket teljesítik. 166. § Az egyházkerületi közgyűléssel kapcsolatos sajátosságok: (1) Az egyházkerület legfőbb döntéshozó és felügyelő hatósága az egyházkerületi közgyűlés. Tagjai: a) Hivatalból: püspöki helynök, egyházkerületi főgondnok, egyházkerületi felügyelőgondnok, egyházkerületi jegyző, egyházkerületi közügyigazgató, egyházkerületi főszámvevő, az egyházkerület gyülekezeti lelkészei és segédlelkészei, az egyházkerület területén sajátos munkakörben szolgáló lelkészek és az átmeneti megbízatású lelkészek, továbbá minden anya-, társ-, leányegyházközség és szórványegyházközség gondnoka, valamint az egyháztársadalmi szervezetek egyházkerületi tagozatainak egy-egy képviselője. b) Választás útján: a háromszáz tagnál nagyobb lélekszámú egyházközségek további képviselői helyekre jogosultak. A helyek száma: háromszázegy és hatszáz közötti lélekszám esetén egy, hatszázegy és kilencszáz közötti lélekszám esetén kettő, kilencszáz feletti lélekszám esetén három. (2) Az egyházkerület, illetve az egyházkerület egyházközségeinek tulajdonát képező ingóságok és ingatlanok eladása, vásárlása, cseréje, építése, bontása vagy tíz évnél hosszabb időre történő bérbeadása tárgyában az ügydöntő határozathozatal az egyházkerületi közgyűlés hatáskörébe tartozik. 167. § Az egyházkerületi képviselők tanácsával kapcsolatos sajátosságok: (1) Az egyházkerületi képviselők tanácsa az egyházkerületi közgyűlések közötti időszakban az egyházkerület döntéshozó, végrehajtó és felügyelő hatósága. (2) Az egyházkerületi képviselők tanácsának tagjai: püspöki helynök, egyházkerületi főgondnok, egyházkerületi felügyelőgondnok, egyházkerületi jegyző, egyházkerületi közügyigazgató, egyházkerületi főszámvevő, valamint az egyházkerületi közgyűlés által választott további hat (három lelkész és három világi) tag. (3) Az egyházkerületi képviselők tanácsa üléseinek állandó meghívottjai tanácskozási joggal az egyháztársadalmi és szakmai szervezetek egyházkerületi szinten működő tagozatainak egy-egy képviselője, az Egyházkerületi Hivatal előadó-tanácsosai, valamint az egyházkerület állandó szakbizottságainak egy-egy képviselője. (4) Az egyházkerületi képviselők tanácsa hét tag jelenlétében határozatképes. (5) Az egyházkerületi képviselők tanácsának hatáskörével kapcsolatos sajátosságok: 57
a) Az egyházkerületi képviselők tanácsának hatáskörébe tartozik az egyházkerülethez tartozó egyházközségek gazdálkodásának és pénzügyvitelének általános felügyelete. b) Az egyházkerületi képviselők tanácsának hatáskörébe tartozik az egyházkerület tagjaira és egyházközségeire háruló egyházfenntartói járulékok küszöbértékének megállapítása. c) Az egyházkerületi képviselők tanácsának hatáskörébe tartozik az egyházkerület területén szolgáló lelkészek alkalmazásával kapcsolatos munkaadói jogok és kötelességek gyakorlása, az Egyházkerületi Hivatal tisztviselőinek alkalmazása, illetve alkalmazásuk megszüntetése, továbbá az Egyházkerületi Hivatalhoz tartozó más alkalmazottak megbízatási feltételeinek és módjának meghatározása. d) Az egyházkerületi képviselők tanácsának hatáskörébe tartozik az egyházkerület testvéregyházi, felekezet- és egyházközi, nemzetközösségi és nemzetközi kapcsolatainak meghatározása és irányítása. e) Az egyházkerületi képviselők tanácsának hatáskörébe tartozik az egyházkerületet érintő időszerű közéleti–társadalmi kérdésekben való állásfoglalás. 168. § Az Egyházkerületi Hivatallal kapcsolatos sajátosságok: (1) Az egyházkerület hatóságai az igazgatási feladatok ellátására Egyházkerületi Hivatalt működtetnek. (2) Az Egyházkerületi Hivatal személyzetét az egyházkerület tisztviselői (előadó-tanácsosok, jogtanácsos, könyvtáros–levéltáros, főkönyvelő, ügyintéző) és más alkalmazottak alkotják. 169. § A püspöki helynökkel kapcsolatos sajátosságok: (1) A püspöki helynököt az egyházkerületi közgyűlés választja az egyházkerületben szolgálatot teljesítő, legalább nyolcéves egyházi szolgálattal rendelkező lelkészek közül, hatéves megbízatási időszakra. Egyszer újraválasztható. (2) A püspöki helynök az egyházkerület elsődleges képviselője – akárcsak az egyházkerületi főgondnok – az egyházi hatóságok, az államigazgatási és igazságszolgáltatási szervek, a közéleti és társadalmi szervezetek, valamint más intézmények és testületek felé. 170. § Az egyházkerületi főgondnokkal és az egyházkerületi felügyelőgondnokkal kapcsolatos sajátosságok: (1) Az egyházkerületi főgondnokot az egyházkerületi közgyűlés választja a Szervezeti és Működési Szabályzat 18. §-ben foglalt feltételeknek megfelelő és legalább hatéves egyházi szolgálattal rendelkező világiak közül, hatéves megbízatási időszakra. Egyszer újraválasztható. (2) Az egyházkerületi felügyelőgondnokot az egyházkerületi közgyűlés választja a Szervezeti és Működési Szabályzat 18. §-ben foglalt feltételeknek meg58
felelő és legalább négyéves egyházi szolgálattal rendelkező világiak közül, négyéves megbízatási időszakra. Kétszer újraválasztható. (3) Az egyházkerületi főgondnok és az egyházkerületi felügyelőgondnok az egyházkerület vezető világi tisztségviselői. Az egyházkerület belső ügyei tekintetében az egymás iránti hivatali viszonyuk megegyezik az egyes egyházkörök felügyelőgondnokai közötti hivatali viszonnyal. Az egyházkerület képviselete terén, valamint a hatályos egyházi jogszabályok által meghatározott más esetekben az egyházkerületi főgondnokra többletkötelességek hárulnak. (4) Az egyházkerületi főgondnok az egyházkerület elsődleges képviselője – akárcsak a püspöki helynök – az egyházi hatóságok, az államigazgatási és igazságszolgáltatási szervek, a közéleti és társadalmi szervezetek, valamint más intézmények és testületek felé. 171. § Az egyházkerületi jegyzővel kapcsolatos sajátosságok: Az egyházkerületi jegyzőt az egyházkerületi közgyűlés választja az egyházkerületben szolgálatot teljesítő, legalább négyéves egyházi szolgálattal rendelkező lelkészek közül, négyéves megbízatási időszakra. Kétszer újraválasztható. 172. § Az egyházkerületi közügyigazgatóval kapcsolatos sajátosságok: Az egyházkerületi közügyigazgatót az egyházkerületi közgyűlés választja négyéves megbízatási időszakra a Szervezeti és Működési Szabályzat 18. §-ben foglalt feltételeknek megfelelő, legkevesebb négyéves egyházi szolgálattal rendelkező világi egyháztagok és az egyházkerületben szolgálatot teljesítő, legalább négyéves egyházi szolgálattal rendelkező lelkészek közül. Kétszer újraválasztható. 173. § Az egyházkerületi főszámvevővel kapcsolatos sajátosságok: (1) Az egyházkerületi főszámvevő az egyházkerület rendeltetésszerű gazdálkodásának és pénzügyvitelének elősegítője, illetve ellenőre. (2) Az egyházkerületi főszámvevőt az egyházkerületi közgyűlés választja a Szervezeti és Működési Szabályzat 18. §-ben foglalt feltételeknek megfelelő, jelentős gazdálkodási és pénzügyviteli tapasztalattal rendelkező világiak közül, négyéves megbízatási időszakra. Kétszer újraválasztható. (3) Az egyházkerületi főszámvevő hatáskörével kapcsolatos sajátosságok: a) A főszámvevő elsődleges feladata az egyházkerület, illetve a hozzá tartozó egyházközségek, egyházi intézmények és szervezetek rendeltetésszerű és eredményes gazdálkodásának, vagyonkezelésének és pénzügyvitelének elősegítése, illetve ellenőrzése. b) A főszámvevő hatáskörébe tartozik az egyházkerületi hatóságok, kormányzó és ellenőrző szervek munkálataiban való részvétel, továbbá az általuk kiadott ügyek, gazdasági jellegű jelentések, tervezetek és más szakmai anyagok véleményezése. 59
D. RÉSZ: AZ EGYETEMES EGYHÁZ 174. § Az egyetemes egyház a Kárpát-medencei unitárius egyházközségek és egyházkörök felső szintű szervezete. 175. § Az egyetemes egyház önálló jogi személyiséggel, valamint vagyoni, gazdálkodási és intézményi autonómiával rendelkezik. 176. § Az egyetemes egyház főhatóságai, hivatalai, kormányzó és ellenőrző szervei hivatalos ügyintézésükben magyar, magyar vagy kétnyelvű (magyar és román nyelvű), vagy magyar és román pecsétet használnak, középen az Egyház címerével. 177. § (1) Az egyetemes egyház tisztségviselői, tisztviselői, alkalmazottjai és a különböző főhatósági szintű testületek tagjai az egyháznak – szándékosan vagy gondatlanul – okozott károkért erkölcsi felelősséggel és anyagi kártérítéssel tartoznak. (2) A kártérítés mértékének és módjának megállapítása a kárt okozó személy vagy testület hivatali felügyeletére jogosult egyházi hatóságra tartozik, akárcsak a kártérítés végrehajtásának biztosítása és a szükségessé váló más döntések meghozatala.
VIII. fejezet: Az egyetemes egyház főhatóságai 178. § Az Egyház főhatóságai a Zsinat, a Főtanács és az Egyházi Képviselő Tanács.
A Zsinat 179. § A Zsinat az Egyház törvényhozó hatósága. 180. § A Zsinat tagságát egyenlő számban alkotják a lelkészi és a világi tagok. 181. § A Zsinat tagjai: (1) Hivatalból: püspök, főgondnokok, főjegyző, közügyigazgató, püspöki helynök, egyházkerületi főgondnok, egyházköri felügyelőgondnokok, egyházi szolgálatban álló gyülekezeti és sajátos munkakörű lelkészek, lelkészi végzettségű teológiai tanárok és egyházi tisztviselők.
60
(2) Választás útján: az egyházköri közgyűlések, illetve az egyházkerületi közgyűlés által, a Szervezeti és Működési Szabályzat 18. §-ben foglalt feltételeknek megfelelő világiak közül, hatéves megbízatási időszakra választott zsinati képviselők. A Zsinat világi tagjainak számát és egyházkörönkénti megoszlását esetről esetre az Egyházi Képviselő Tanács Elnöksége állapítja meg az egyháztagok egyházkörönkénti számának egyenes arányában, a 180. § előírásának biztosításával. A választott zsinati képviselők hatéves megbízatását nem befolyásolja a lelkészek, illetve az egyháztagok egyházkörönkénti számának időközbeni változása. 182. § A Zsinat hatásköre: (1) Az Alaptörvény elfogadása, módosítása, hatályba léptetése, illetve hatályon kívül helyezése. (2) a) A püspök megválasztása, és esetleges visszahívása. b) A Felsőfokú Fegyelmi Bíróság tagjainak megválasztása. (3) Az egyházi ünnepek meghatározása. (4) Az Unitárius Káté és az Unitárius Énekeskönyv módosítása. (5) Az egyházi tanítás – irányadó jellegű – megállapítása sarkalatos teológiai–társadalmi kérdésekben. (6) A lelkészszentelés. 183. § A Zsinat társelnökei a püspök és a rangidős főgondnok. Akadályoztatása vagy személyes érdekeltsége esetén a püspököt a főjegyző, a rangidős főgondnokot a főgondnoktársa helyettesíti. A helyettesítésre jogosult tisztségviselők akadályoztatása vagy személyes érdekeltsége esetén a soron következő helyettes a közügyigazgató, illetve az egyházkerületi főgondnok vagy a rangidős egyházköri felügyelőgondnok. 184. § (1) A Zsinat üléseit az Egyházi Képviselő Tanács döntése alapján a társelnökök közösen hívják össze. (2) Az írásbeli meghívóval történő összehívásnak az ülés időpontja előtt legalább tizennégy nappal kell megtörténnie; a meghívónak tartalmaznia kell az ülés időpontját, helyszínét, a tárgysorozatot, valamint a napirendre kerülő előterjesztéseket. (3) Az istentisztelettel egybekötött ülések időpontját, helyszínét és tárgysorozatát az Egyházi Képviselő Tanács határozza meg a vonatkozó egyházi hagyományok figyelembe vételével. 185. § (1) A Zsinat háromévenként ülésezik; rendkívüli esetben többször is. (2) Az Egyházi Képviselő Tanács Elnökségének kezdeményezésére vagy a zsinati tagok egyötödének okot és célt is megjelölő írásbeli kérésére az Egyházi Képviselő Tanács hatvan napon belül köteles összehívni a Zsinatot. A rendkívüli 61
ülés tárgysorozatán csak azok a kérdések szerepelhetnek, amelyeknek tárgyalására az összehívást kérték. 186. § A Zsinat a tagok kétharmadának jelenlétében határozatképes. A szükséges létszám hiányában a társelnökök szóbeli közléssel, az eredeti tárgysorozattal, egy órával későbbi időpontra újra összehívják a Zsinat ülését, ami a tagok felének jelenlétében határozatképes. Amennyiben az ülés létszámhiány miatt így is határozatképtelen, akkor a Zsinat újbóli összehívása a 184. § előírásai szerint történik. 187. § (1) a) A Zsinat határozatait általában egyszerű többséggel hozza (a leadott szavazatok fele + egy szavazatával). b) Az Alaptörvény elfogadásához és módosításához a jelenlevő zsinati tagok kétharmados szavazattöbbsége szükséges. c) Úgyszintén a jelenlevő zsinati tagok kétharmados szavazattöbbsége szükséges a püspök esetleges visszahívásához, amire – egyházi fegyelmi bíróság jogerős elmarasztaló ítélete alapján kezdeményezett – bizalmatlansági indítvány elfogadásával kerülhet sor. (2) A tárgyalások rendjét és a tanácskozás módját az egyházi testületek ülésszabályzata határozza meg. 188. § (1) A zsinati ülések jegyzőkönyvének hitelesítésére a Zsinat három személyt jelöl ki. A jegyzőkönyvet a társelnökök, a főjegyző és a hitelesítők az ülést követő harminc napon belül írják alá. (2) A határozatokat a jegyzőkönyv hitelesítését követő tizennégy napon belül közölni kell az érintettekkel. 189. § A Zsinat munkálatainak előkészítése és a tárgysorozat ügyeinek előterjesztése az Egyházi Képviselő Tanács, valamint a főhatósági szintű hivatalok feladata.
A Főtanács 190. § A Főtanács az Egyház legfőbb döntéshozó és felügyelő hatósága. 191. § A Főtanács tagjai: (1) Hivatalból: püspök, főgondnokok, főjegyző, közügyigazgató, püspöki helynök, egyházkerületi főgondnok, esperesek, egyházköri felügyelőgondnokok, továbbá a felsőoktatási és közoktatási egyházi tanintézetek (Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Kara, János Zsigmond Unitárius Kollégium, Berde Mózes Unitárius Gimnázium), a működő egyháztársadalmi és szakmai szervezetek (Unitárius Lelkészek Országos Szövetsége, Unitárius Nők Országos Szövetsége, Orszá62
gos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, Gondviselés Segélyszervezet) és a főhatósági szintű állandó szakbizottságok egy-egy képviselője. (2) Választás útján: az egyházköri közgyűlések, illetve az egyházkerületi közgyűlés által, a Szervezeti és Működési Szabályzat 18. §-ben foglalt feltételeknek megfelelő egyháztagok közül, hatéves megbízatási időszakra választott képviselők. Az ötven világi és harminc lelkészi képviselő egyházkörönkénti megoszlását esetről esetre az Egyházi Képviselő Tanács Elnöksége állapítja meg az egyháztagok egyházkörönkénti számának egyenes arányában. A teológiai tanárok és az egyetemes egyházi szinten tevékenykedő sajátos munkakörű lelkészek bármelyik egyházköri közgyűlés részéről megválaszthatóak főtanácsi képviselőnek. A választott főtanácsi képviselők hatéves megbízatását nem befolyásolja az egyháztagok egyházkörönkénti számának időközbeni változása. (3) Az a főtanácsi tag, aki megbízatásának ideje alatt a Főtanács üléseiről két alkalommal igazolatlanul hiányzik, a tagságról lemondottnak tekintendő. Az igazolások minősítéséről és a megüresedett helyek betöltéséről a hatályos egyházi jogszabályok rendelkeznek. 192. § A Főtanács üléseinek állandó meghívottjai tanácskozási joggal a püspöki titkár, valamint a Főhatósági Hivatal vezetője és előadó-tanácsosai. 193. § A Főtanács hatásköre: (1) a) A Magyar Unitárius Egyház istentiszteleti és szertartási rendjének elfogadása, módosítása, hatályba léptetése, illetve hatályon kívül helyezése. b) Az alábbi jogszabályok elfogadása, módosítása, hatályba léptetése, illetve hatályon kívül helyezése: ba) A Magyar Unitárius Egyház Szervezeti és Működési Szabályzata. bb) A Magyar Unitárius Egyház fegyelmi szabályzata. bc) A Magyar Unitárius Egyház Nyugdíjintézetének szervezeti és működési szabályzata. bd) A Magyar Unitárius Egyház választási szabályzata. be) A Magyar Unitárius Egyház hatóságainak, kormányzó szerveinek és más testületeinek ülésszabályzata. bf ) A Magyar Unitárius Egyház lelkészeinek képesítéséről, választásáról és kinevezéséről szóló szabályzat. bg) A Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Karának szabályzata. bh) A Főtanács által meghatározott bármilyen más egyházi jogszabály az Alaptörvény kivételével. c) Egyetemes egyházi keretprogram-tervek és más hivatalos alapiratok elfogadása, illetve módosítása. (2) a) Az egyetemes egyház működését összegző évenkénti főhatósági és főtisztségviselői jelentések megtárgyalása, azok elfogadása vagy elutasítása. 63
b) Az egyházi tanintézetek, intézmények, egyháztársadalmi és szakmai szervezetek, egyházi tulajdonban levő szociális létesítmények, gazdasági egységek és célirányos alapok évenkénti jelentéseinek megtárgyalása, azok elfogadása vagy elutasítása. (3) a) Határozathozatal új egyházkörök létrehozása, a meglévők területének megváltoztatása vagy elnevezésének módosítása, valamint az egyházközségek új egyházköri beosztása tárgyában. b) Határozathozatal új egyházközségek alakulása, valamint a meglévők szervezeti jellegének módosítása tárgyában. c) Határozathozatal az egyetemes egyházi tanintézetek, intézmények, egyháztársadalmi és szakmai szervezetek, egyházi tulajdonban levő szociális létesítmények, gazdasági egységek és célirányos alapok létesítése, átszervezése vagy felszámolása tárgyában. (4) a) A főgondnokok, a főjegyző, a közügyigazgató megválasztása, és esetleges visszahívása. b) Az Egyházi Képviselő Tanács és a főhatósági szintű állandó szakbizottságok nem hivatalbeli tagjainak megválasztása. c) A Középfokú Fegyelmi Bíróság tagjainak megválasztása, valamint az egyházi jogszabályok által meghatározott más testületi helyek és tisztségek betöltése. d) A püspöki helynök és az egyházkerületi főgondnok főtisztségviselői megbízatásának megerősítése. e) A Főtanács által választott tisztségviselők valamint testületi tagok megbízatása hat évre szól, és a soron következő főtanácsi ülésen tesznek esküt. (5) A Főtanács által választott, illetve megerősített tisztségviselők és testületi tagok szolgálatának általános felügyelete; a szabálytalan és az Egyház érdekeit károsan érintő eljárások vagy mulasztások miatt szükségessé váló intézkedések megtétele; egyházi fegyelmi bíróság jogerős elmarasztaló ítélete alapján kezdeményezhető bizalmatlansági indítványok megvitatása és érdemi eldöntése. (6) Az énekvezérek ünnepélyes szolgálati esküjének bevétele. (7) Tiszteletbeli címek adományozása; az erre vonatkozó javaslattétel joga azt az egyházi hatóságot illeti, amely a tisztség tényleges betöltésére jogosult. (8) Állásfoglalás az Egyházat érintő sarkalatos közéleti–társadalmi kérdésekben. (9) Az egyházi élet alakulásának figyelemmel kísérése és fejlődésének előmozdítása; bármilyen más határozathozatal, amely az egyetemes egyház működését előremozdítja. 194. § A Főtanács társelnökei a püspök és a rangidős főgondnok. Akadályoztatása vagy személyes érdekeltsége esetén a püspököt a főjegyző, a rangidős főgondnokot a főgondnoktársa helyettesíti. A helyettesítésre jogosult tisztségviselők aka64
dályoztatása vagy személyes érdekeltsége esetén a soron következő helyettes a közügyigazgató, illetve az egyházkerületi főgondnok vagy a rangidős egyházköri felügyelőgondnok. 195. § (1) A Főtanács üléseit az Egyházi Képviselő Tanács döntése alapján a társelnökök közösen hívják össze. (2) Az írásbeli meghívóval történő összehívásnak az ülés időpontja előtt legalább tizennégy nappal kell megtörténnie; a meghívónak tartalmaznia kell az ülés időpontját, helyszínét, a tárgysorozatot, valamint a napirendre kerülő előterjesztéseket. (3) Az istentisztelettel egybekötött ülések időpontját, helyszínét és tárgysorozatát az Egyházi Képviselő Tanács határozza meg a vonatkozó egyházi hagyományok figyelembe vételével. 196. § (1) A Főtanács évente ülésezik; rendkívüli esetben többször is. (2) Az Egyházi Képviselő Tanács Elnökségének kezdeményezésére vagy a főtanácsi tagok egynegyedének okot és célt is megjelölő írásbeli kérésére az Egyházi Képviselő Tanács hatvan napon belül köteles összehívni a Főtanácsot. A rendkívüli ülés tárgysorozatán csak azok a kérdések szerepelhetnek, amelyeknek tárgyalására az összehívást kérték. 197. § A Főtanács a tagok kétharmadának jelenlétében határozatképes. A szükséges létszám hiányában a társelnökök szóbeli közléssel, az eredeti tárgysorozattal, egy órával későbbi időpontra újra összehívják a Főtanács ülését, ami a tagok felének jelenlétében határozatképes. Amennyiben az ülés létszámhiány miatt így is határozatképtelen, akkor a Főtanács újbóli összehívása a 195. § előírásai szerint történik. 198. § (1) A Főtanács határozatait egyszerű többséggel hozza (a leadott szavazatok fele + egy szavazatával). Kivételt képez a Főtanács által választott főtisztségviselők esetleges visszahívása, ami – egyházi fegyelmi bíróság jogerős elmarasztaló ítélete alapján kezdeményezett – bizalmatlansági indítvánnyal lehetséges; ennek elfogadásához a jelenlevő főtanácsi tagok kétharmados szavazattöbbsége szükséges. (2) A tárgyalások rendjét és a tanácskozás módját az egyházi testületek ülésszabályzata határozza meg. 199. § (1) A főtanácsi ülések jegyzőkönyvének hitelesítésére a Főtanács három személyt jelöl ki. A jegyzőkönyvet a társelnökök, a főjegyző és a hitelesítők az ülést követő harminc napon belül írják alá.
65
(2) A határozatokat a jegyzőkönyv hitelesítését követő tizennégy napon belül közölni kell az érintettekkel. 200. § A Főtanács munkálatainak előkészítése és a tárgysorozat ügyeinek előterjesztése az Egyházi Képviselő Tanács, valamint a főhatósági szintű hivatalok feladata. 201. § A Főtanács az ülések tárgysorozatán szereplő ügyek véleményeztetésére Főtanácsi Bizottságot működtet. (1) A Főtanácsi Bizottság tagsága: a) Hivatalból: a főhatósági szintű állandó szakbizottságok egy-egy képviselője. b) Választás útján: a Főtanács által, a Szervezeti és Működési Szabályzat 18. §-ben foglalt feltételeknek megfelelő egyháztagok közül, hatéves megbízatási időszakra választott öt szakértő. A Főtanács azonos feltételek szerint öt póttagot is választ. c) A Főtanácsi Bizottság tagjai és póttagjai nem lehetnek tagjai vagy tisztviselői a főhatósági kormányzó szerveknek, illetve a főhatósági szintű hivataloknak. Valamely tag más jellegű esetenkénti személyes érintettségekor az adott ügy véleményezése során póttaggal helyettesítendő. (2) A Főtanácsi Bizottság az ülések tárgysorozatán szereplő ügyeket előzetesen megvizsgálja, véleményezi, és erről jelentést készít a Főtanácsnak. A Főtanácsi Bizottság az egyházi hatóságoktól, kormányzó és ellenőrző szervektől, hivataloktól, tisztségviselőktől és tisztviselőktől tájékoztatást kérhet, őket meghallgathatja, az ügyiratokba és okmányokba betekinthet, munkája megalapozottsága érdekében további szakértők segítségét veheti igénybe. (3) a) A Főtanácsi Bizottság saját hatáskörében határozza meg munkarendjét és választja meg tisztségviselőit (elnök, titkár, jegyző). b) A Főtanácsi Bizottság üléseit az elnök hívja össze, és azokat vezeti. A munkálatok eredményét jelentésben foglalja össze. c) A bizottságok a tagok általános többségének egyetértésével fogadja el a megállapításait, és a kisebbségben maradt véleményeket is jelentésbe foglalja.
Az Egyházi Képviselő Tanács 202. § Az Egyházi Képviselő Tanács (a továbbiakban EKT) döntéshozó, felügyelő és végrehajtó főhatóság, amely a Zsinat, illetve a Főtanács ülései közötti időszakokban vezeti az Egyházat. 203. § Az EKT tagjai: 66
(1) Hivatalból: püspök, főgondnokok, főjegyző, közügyigazgató, püspöki helynök, egyházkerületi főgondnok; az egyházkörök esperesei és egy-egy világi képviselője, továbbá a felsőoktatási és közoktatási egyházi tanintézetek (Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Kara, János Zsigmond Unitárius Kollégium, Berde Mózes Unitárius Gimnázium), valamint a működő egyháztársadalmi és szakmai szervezetek (Unitárius Lelkészek Országos Szövetsége, Unitárius Nők Országos Szövetsége, Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, Gondviselés Segélyszervezet) egy-egy képviselője. (2) Választás útján: a Főtanács által, a Szervezeti és Működési Szabályzat 18. §-ben foglalt feltételeknek megfelelő egyháztagok közül, hatéves megbízatási időszakra választott öt világi és négy lelkészi képviselő. (3) Az EKT azon tagja, aki megbízatásának ideje alatt az EKT üléseiről két alkalommal igazolatlanul hiányzik, a tagságról lemondottnak tekintendő. Az igazolások minősítéséről és a megüresedett helyek betöltéséről a hatályos egyházi jogszabályok rendelkeznek. 204. § Az EKT üléseinek állandó meghívottjai tanácskozási joggal a püspöki titkár, a Főhatósági Hivatal vezetője és előadó-tanácsosai, valamint a főhatósági szintű állandó szakbizottságok egy-egy képviselője. 205. § Az EKT hatásköre: (1) a) A Zsinat, illetve a Főtanács ülései közötti időszakban szükséges főhatósági döntések meghozatala a Zsinat és a Főtanács hatáskörébe tartozó ügyek kivételével. b) A Zsinat és a Főtanács hatáskörébe tartozó döntéshozatal előkészítése. c) A Zsinat és a Főtanács határozatainak végrehajtása. Amennyiben a határozatok végrehajtásakor az alkalmazás körülményei feltétlen változtatást igényelnek, az EKT-nak kivételesen joga van a szükséges módosításokat a Zsinat, illetve a Főtanács következő üléséig tartó érvényességgel megtenni. d) Az egyetemes egyházra, az egyházi tanintézetekre, intézményekre, egyháztársadalmi és szakmai szervezetekre, egyházi tulajdonban levő szociális létesítményekre, gazdasági egységekre és célirányos alapokra vonatkozó alacsonyabb szintű szabályzatok elfogadása, módosítása, hatályba léptetése, illetve hatályon kívül helyezése. e) Az egyházi jogszabályok hiteles és mértékadó értelmezése. (2) Az Egyház működési területein megvalósuló tevékenységek általános elősegítése, irányítása és felügyelete az egyházi jogszabályok előírásai szerint, az Egyház tanításainak szellemében és stratégiai irányelveit követve. Gondoskodás az Egyház stratégiai tervében és keretprogramjaiban foglaltak megvalósulásáról.
67
(3) a) Az egyházi fegyelem betartásának biztosítása és az Egyház védelméről való gondoskodás. b) Az egyházi fegyelmi bíróságok eljárásainak számbavétele és a szükséges intézkedések meghozatala. (4) a) Az egyetemes egyház gazdálkodásának irányítása. b) Határozathozatal az egyetemes egyház zárszámadása és költségvetése tárgyában; a költségvetés végrehajtásának felügyelete. c) Az egyetemes egyházi főhatóságok, a főhatósági kormányzó és ellenőrző szervek, a főhatósági szintű hivatalok, bizottságok, szakmai fórumok és egyházi fegyelmi bíróságok működési feltételeinek biztosítása; az Egyház rendkívüli közszükségleteinek fedezéséről való gondoskodás. d) Az ingó és ingatlan javak rendeltetésszerű használatáról és értékmegőrzéséről való gondoskodás. e) Intézkedés az egyházi vagyon megőrzéséhez, illetve visszaszerzéséhez szükséges jogi és igazgatási eljárásokról. f ) Határozathozatal egyetemes egyházi, egyházköri vagy egyházközségi tulajdonban levő ingatlanok eladásának, vásárlásának, cseréjének, építésének, bontásának vagy tíz évnél hosszabb időre történő bérbeadásának engedélyezése tárgyában. g) Az egyházfenntartói járulékok küszöbértékének megállapítása. h) Az egyházi tisztségviselők, tisztviselők, hivatalnokok és más alkalmazottak javadalmazási körülményeinek meghatározása; az anyagi alapok biztosításához való hozzájárulás a szükségek és lehetőségek szerint. (5) a) Főhatósági szintű hivatalok létrehozása, illetve átszervezése vagy felszámolása, feladatkörük meghatározása; működési feltételeik biztosítása és tevékenységük felügyelete. b) A főhatósági szintű hivatalok állásainak létrehozása, illetve átszervezése vagy felszámolása; az egyéni munkakörök meghatározása és az alkalmazottak kötelesség-teljesítésének általános felügyelete; a szabálytalan és az Egyház érdekeit károsan érintő eljárások vagy mulasztások miatt szükségessé váló intézkedések megtétele. c) A szolgálati megbízatását betöltött, nyugdíjkorhatár alatti egyházi tisztségviselők, tisztviselők, teológiai tanárok és más alkalmazottak további szolgálati körülményeinek meghatározása. (6) a) A Főhatósági Vizsgálószék nem hivatalbeli tagjainak megválasztása hatéves megbízatási időszakra. b) A főhatósági szintű ideiglenes bizottságok tagjainak megválasztása, valamint az egyházi jogszabályok által meghatározott más testületi helyek betöltése. c) A Főhatósági Hivatal vezetőjének kijelölése, előadó-tanácsosainak alkalmazása, illetve alkalmazásuk megszüntetése; a Főhatósági Hivatal más alkalmazottjai megbízatási feltételeinek és módjának meghatározása. 68
(7) a) Az egyetemes egyházi szinten működő tanintézetek, intézmények, egyháztársadalmi és szakmai szervezetek, társadalmi szervezetek, egyházi tulajdonban lévő szociális létesítmények, gazdasági egységek és célirányos alapok tevékenységének elősegítése és ellenőrzése. b) Az egyházi jogszabályok által előírt esetekben határozathozatal a személyi jelölésekhez, pályázásokhoz, illetve megválasztásokhoz, kinevezésekhez és alkalmazásokhoz való hozzájárulás tárgyában. c) Az egyházi intézmények, tanintézetek és egyháztársadalmi szervezetek keretében szervezett, vagy azokkal közösen működtetett, sajátos munkakörű lelkészi állások létrehozása. (8) Az alap- és középfokú egyházi hatóságok működésének segítése és ellenőrzése; az egyházköri jelentések számbavétele és a felmerülő ügyekben való rendelkezés; a szabálytalan és az Egyház érdekeit károsan érintő eljárások vagy mulasztások miatt szükségessé váló intézkedések megtétele. (9) Főhatósági ügykörbe tartozó alapfontosságú szerződések és megállapodások jóváhagyása, a bennük foglaltak megvalósulásának elősegítése és nyomon követése, valamint esetleges felülvizsgálata. (10) A testvéregyházi, a felekezet- és egyházközi, a nemzetközösségi és nemzetközi kapcsolatok irányelveinek és jellegének meghatározása, a kapcsolatok elősegítése és általános felügyelete. (11) Állásfoglalás az Egyházat érintő időszerű közéleti–társadalmi kérdésekben. (12) A szabályos úton hozzá intézett javaslatok, kezdeményezések, tervezetek, más jellegű beadványok megtárgyalása és a szükséges döntések meghozatala. (13) A jelen Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint más egyházi jogszabályok által előírt további tennivalók ellátása. 206. § Az EKT társelnökei a püspök és a rangidős főgondnok. Akadályoztatása vagy személyes érdekeltsége esetén a püspököt a főjegyző, a rangidős főgondnokot a főgondnoktársa helyettesíti. A helyettesítésre jogosult tisztségviselők akadályoztatása vagy személyes érdekeltsége esetén a soron következő helyettes a közügyigazgató, illetve az egyházkerületi főgondnok. 207. § (1) Az EKT üléseit az EKT Elnökségének döntése alapján a társelnökök közösen hívják össze. (2) Az írásbeli meghívóval történő összehívásnak az ülés időpontja előtt legalább hét nappal kell megtörténnie; a meghívónak tartalmaznia kell az ülés időpontját, helyszínét, a tárgysorozatot, valamint a napirendre kerülő előterjesztéseket. (3) Sürgősségi esetekben az EKT a fenti határidő mellőzésével is összehívható. 69
208. § (1) Az EKT negyedévente ülésezik; szükség esetén többször is. (2) Az EKT nyolc tagjának okot és célt is megjelölő írásbeli kérésére az EKT Elnöksége tizenöt napon belül köteles összehívni az EKT ülését. A rendkívüli ülés tárgysorozatán csak azok a kérdések szerepelhetnek, amelyeknek tárgyalására az összehívást kérték. 209. § Az EKT a tagok kétharmadának jelenlétében határozatképes. A szükséges létszám hiányában a társelnökök szóbeli közléssel, az eredeti tárgysorozattal, egy órával későbbi időpontra újra összehívják az EKT ülését, ami a tagok felének jelenlétében határozatképes. Amennyiben az ülés létszámhiány miatt így is határozatképtelen, akkor az EKT újbóli összehívása a 207. § (1–2) előírásai szerint történik. 210. § (1) Az EKT határozatait egyszerű többséggel hozza (a leadott szavazatok fele + egy szavazatával). (2) A tárgyalások rendjét és a tanácskozás módját az egyházi testületek ülésszabályzata határozza meg. 211. § (1) Az EKT ülései jegyzőkönyvének hitelesítésére az EKT három személyt jelöl ki. A jegyzőkönyvet a társelnökök, a főjegyző és a hitelesítők az ülést követő tizenöt napon belül írják alá. (2) A határozatokat a jegyzőkönyv hitelesítését követő öt napon belül közölni kell az érintettekkel. 212. § Az EKT munkálatainak előkészítése és a tárgysorozat ügyeinek előterjesztése az EKT Elnökségének és a főhatósági szintű hivataloknak a feladata. 213. § Az EKT határozatai ellen a közléstől számított tizenöt napon belül a Főtanácshoz lehet óvást benyújtani, amely a soron következő ülésén köteles azt ügydöntően megtárgyalni.
IX. fejezet: Az egyetemes egyház kormányzó és ellenőrző szervei, hivatalai, bizottságai, szakmai fórumai Az Egyházi Képviselő Tanács Elnöksége 214. § Az EKT Elnöksége főhatósági kormányzó szerv, amely az EKT ülései közötti időszakokban hivatott az annak hatáskörébe tartozó, halaszthatatlan döntések meghozatalára és a főhatósági ügyek intézésére.
70
215. § (1) Az EKT Elnökségének tagjai: a püspök, a főgondnokok, a főjegyző, a közügyigazgató, a püspöki helynök és az egyházkerületi főgondnok. (2) A püspöki helynök és az egyházkerületi főgondnok az EKT Elnökségének ülésein a magyarországi és közös ügyek tárgyalásánál szavazati joggal, az erdélyi ügyek tárgyalásánál tanácskozási joggal vesz részt. (3) Az EKT Elnöksége üléseinek alkalmi résztvevői tanácskozási joggal a püspöki titkár, a Főhatósági Hivatal vezetője és előadó-tanácsosai, valamint az esperesek és a felügyelőgondnokok, amikor a napirenden szereplő ügykör közvetlenül érinti feladat-, illetve hatáskörüket. 216. § Az EKT Elnökségének hatásköre: (1) Az EKT hatáskörébe tartozó döntéshozatal előkészítése. (2) Az EKT hatáskörébe tartozó, halaszthatatlan döntések meghozatala az EKT következő üléséig tartó érvényességgel. (3) Az EKT határozatainak és rendelkezéseinek végrehajtásáról való gondoskodás. (4) Az egyházi főhatóság képviseletének biztosítása. (5) a) A főhatósági ügykörbe tartozó szerződések megkötése, a bennük foglaltak megvalósulásának elősegítése, nyomon követése és esetleges felülvizsgálata. b) Határozathozatal hagyatéki felajánlások tárgyában. (6) A főhatósági szintű hivatalok és alkalmazottjaik tevékenységének elősegítése, összehangolása és ellenőrzése. (7) A főhatósági szintű állandó szakbizottságok és ideiglenes bizottságok, valamint szakmai fórumok tevékenységének elősegítése. (8) A jelen Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint más egyházi jogszabályok által előírt, illetve az egyházi főhatóságok által meghatározott további tennivalók ellátása. 217. § (1) Az EKT Elnöksége szükség szerint ülésezik. Az üléseket a püspök és a rangidős főgondnok közösen hívják össze, és azokon elnökölnek; bármelyik elnökségi tag indokolt kérésére a társelnökök kötelesek összehívni az EKT Elnökségének ülését. (2) Az EKT Elnöksége az adott ügyben szavazásra jogosult tagok felének jelenlétében határozatképes. (3) Az EKT Elnöksége döntéseit egyszerű többséggel hozza (a leadott szavazatok fele + egy szavazatával). (4) a) A döntésekről az illetékes főhatósági tisztviselő jegyzőkönyvet készít, amelyet a társelnökök hitelesítenek. b) A döntéseket a meghozatalukat követő hét napon belül közölni kell az érintettekkel. 71
218. § Az EKT Elnökségének döntései ellen a közléstől számított hét napon belül óvással lehet élni. Az óvást első fokon az EKT-hoz, második és végső fokon a Főtanácshoz kell benyújtani.
A Főhatósági Vizsgálószék 219. § A Főhatósági Vizsgálószék az egyetemes egyház közigazgatásának és gazdálkodásának ellenőrzésére hivatott főhatósági ellenőrző szerv, amely egyházköri hatóságok vagy egyháztagok indokolt kérésére, illetve az EKT megbízásából alkalmi célirányos vizsgálatokat végez. 220. § (1) A Főhatósági Vizsgálószék tagjai: a) Az egyik főgondnok, a közügyigazgató, az illetékes előadó-tanácsosok, valamint az EKT által kijelölt további két tag. A főgondnokok megegyezéses alapon vesznek részt a Főhatósági Vizsgálószék munkálataiban. b) Amikor egyházközségi szintű vizsgálatra kerül sor, akkor a Főhatósági Vizsgálószék kiegészül a területileg illetékes esperessel és az egyik felügyelőgondnokkal. (2) A Főhatósági Vizsgálószék társelnökei a főgondnok és a közügyigazgató, jegyzőjét a tagok választják meg saját körükből. (3) A Főhatósági Vizsgálószék esetenként további szakértőket is bevonhat a vizsgálatokba. 221. § A Főhatósági Vizsgálószék hatásköre: (1) a) Megvizsgálja az egyházközségek és egyházkörök közigazgatását, szociális, egyháztársadalmi és közösségszolgálati tevékenységét, gazdálkodását és pénzügyvitelét, a valláserkölcsi nevelés és az oktatás helyzetét, valamint az egyházközségi és egyházköri hatóságok, kormányzó szervek, hivatalok és bizottságok rendeltetésszerű működését, továbbá tisztségviselőik, tisztviselőik és más alkalmazottjaik kötelesség-teljesítését. b) Az Egyház keretében működő tanintézetek, intézmények, egyháztársadalmi és szakmai szervezetek, társadalmi szervezetek, szociális létesítmények, gazdasági egységek és célirányos alapok tevékenységének alkalmi vizsgálata. (2) A vizsgálatok eredményeit megállapításokban összegzi, ugyanakkor a felmerülő problémák orvoslása céljából útbaigazításokat és szakmai tanácsokat is megfogalmaz. 222. § (1) A Főhatósági Vizsgálószék alkalmi vizsgálatainak indokoltságát és általános határidejét az EKT állapítja meg.
72
(2) A Főhatósági Vizsgálószék kiszállásainak időpontját a társelnökök állapítják meg, egyeztetve a vizsgált egyházközségek és egyházkörök, tanintézetek, intézmények, egyháztársadalmi és szakmai szervezetek, társadalmi szervezetek, szociális létesítmények, gazdasági egységek és célirányos alapok illetékes képviselőivel. 223. § (1) A vizsgálatokról és a Főhatósági Vizsgálószék megállapításairól jelentés készül, amelyet a társelnökök hitelesítenek. (2) A Főhatósági Vizsgálószék jelentéseinek szerves részei a vizsgált felek megjegyzései. (3) A Főhatósági Vizsgálószék jelentéseinek egy-egy hiteles példányát kötelező eljuttatni a vizsgált felekhez, valamint az illetékes egyházköri és főhatósági hivatalokba. 224. § A Főhatósági Vizsgálószék megállapításai alapján az EKT köteles a szükséges intézkedések megtételére.
A Püspöki Vizitáció 225. § A Püspöki Vizitáció az egyetemes egyház hit- és valláserkölcsi életének elősegítésére, valamint ellenőrzésére hivatott főhatósági ellenőrző szerv, amely a püspök kezdeményezésére, illetve az EKT vagy az egyházköri tanácsok javaslata alapján tartja kiszállásait. 226. § (1) A Püspöki Vizitáció tagjai: a) A püspök, az egyik főgondnok, a püspöki titkár és az illetékes előadó-tanácsosok. A főgondnokok megegyezéses alapon vesznek részt a Püspöki Vizitáció munkálataiban. b) Amikor egyházközségi szintű vizsgálatra kerül sor, akkor a Püspöki Vizitáció kiegészül a területileg illetékes esperessel és az egyik felügyelőgondnokkal. (2) A Püspöki Vizitáció elnöke a püspök, jegyzője a püspöki titkár. (3) A Püspöki Vizitáció esetenként további szakértőket is bevonhat az ellenőrzésekbe. 227. § A Püspöki Vizitáció hatásköre: (1) a) Megvizsgálja az egyházközségek és egyházkörök hit- és valláserkölcsi életének állapotát, valamint az egyházközségi és egyházköri hatóságok, kormányzó szervek, hivatalok és bizottságok, egyházi tanintézetek és belső intézmények ez irányú működését, továbbá tisztségviselőik, tisztviselőik és más alkalmazottjaik kötelesség-teljesítését. 73
(2) A kiszállások eredményeit összegzi, ugyanakkor a felmerülő problémák orvoslása céljából útbaigazításokat és szakmai tanácsokat is megfogalmaz. (3) A Püspöki Vizitáció kiszállásaikor ünnepi istentisztelet tartandó. 228. § (1) A Püspöki Vizitáció kiszállásainak időpontját a püspök állapítja meg, egyeztetve a vizsgált egyházközségek, egyházkörök, tanintézetek vagy intézmények illetékes képviselőivel. (2) Az évenkénti kiszállások ajánlott száma legalább hat. 229. § (1) A Püspöki Vizitáció munkálatairól jelentés készül, amelyet a püspök és a főgondnok hitelesítenek. (2) A Püspöki Vizitáció jelentéseinek szerves részei a vizsgált felek megjegyzései. (3) A Püspöki Vizitáció jelentéseinek egy-egy hiteles példányát kötelező eljuttatni a vizsgált felekhez, valamint az illetékes egyházköri és főhatósági hivatalokba. 230. § A Püspöki Vizitáció megállapításai alapján az EKT köteles a szükséges intézkedések megtételére.
A főhatósági szintű hivatalok 231. § (1) Az egyházi főhatóságok hivatalokat működtetnek, amelyek az egyetemes egyház igazgatási feladatainak ellátására hivatottak. (2) A főhatósági szintű hivatalok: Főhatósági Hivatal és Püspöki Hivatal. 232. § (1) A Főhatósági Hivatal összetétele: Hitéleti, missziói és nevelési ügyosztály, Fejlesztési ügyosztály, Közigazgatási ügyosztály, Oktatási ügyosztály, Gazdasági ügyosztály, valamint a Főhatósági Hivatal Titkársága. (2) Az előadó-tanácsosok által vezetett ügyosztályok különböző szakterületeken fejtik ki egyházigazgatási tevékenységüket. (3) A Főhatósági Hivatal Titkársága segíti és összehangolja az ügyosztályok működését, ugyanakkor ellátja azok hivatali felügyeletét. A Főhatósági Hivatal vezetőjét az EKT jelöli ki az előadó-tanácsosok közül, az EKT Elnökségének javaslatára. 233. § (1) A Püspöki Hivatal személyi összetétele: püspök és püspöki titkár. (2) A Püspöki Hivatal irányítója a püspök. (3) A Püspöki Hivatal ügyvitelének vezetője a püspöki titkár.
74
234. § A főhatósági szintű hivatalok feladatkörének és működési rendjének meghatározása – a Szervezeti és Működési Szabályzat vonatkozó előírásainak figyelembe vételével – az EKT hatáskörébe tartozik. Úgyszintén az EKT hatáskörébe tartozik a főhatósági szintű hivatalok működési feltételeinek biztosítása és tevékenységük felügyelete.
A főhatósági szintű bizottságok 235. § Az egyházi főhatóságok a Szervezeti és Működési Szabályzat vonatkozó előírásai szerint állandó szakbizottságokat működtetnek, illetve ideiglenes bizottságokat hozhatnak létre. A bizottságok működési feltételeit az EKT biztosítja. 236. § Az állandó szakbizottságokat választott és hivatalbeli tagok alkotják. A nem hivatalbeli tagokat a Főtanács választja hatéves megbízatási időszakra. Egy személy egyidejűleg legtöbb két állandó szakbizottságnak lehet választott tagja. 237. § Az állandó szakbizottságok jegyzéke és személyi összetétele: (1) Hitéleti, Misszió és Valláserkölcsi–nevelési Bizottság; tagjai: a) Hivatalból: valláserkölcsi-nevelési előadó-tanácsos, hitéleti és miszsziói előadó-tanácsos, a Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Karának és az Unitárius Lelkészek Országos Szövetségének egy-egy képviselője. b) Választás útján: a Főtanács által, a Szervezeti és Működési Szabályzat 18. §-ben foglalt feltételeknek megfelelő egyháztagok közül, hatéves megbízatási időszakra választott öt személy. (2) Teológiai és Szakképesítési Bizottság; tagjai: a) Hivatalból: hitéleti és missziói előadó-tanácsos, valláserkölcsi-nevelési előadó-tanácsos, oktatási előadó-tanácsos, a Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Karának teológiai tanárai, az Unitárius Lelkészek Országos Szövetségének képviselője. b) Választás útján: a Főtanács által, a Szervezeti és Működési Szabályzat 18. §-ben foglalt feltételeknek megfelelő egyháztagok közül, hatéves megbízatási időszakra választott három személy, akik közül legalább két személy nem lelkészi jellegű. (3) Oktatási Bizottság; tagjai: a) Hivatalból: oktatási előadó-tanácsos, a felsőoktatási és közoktatási egyházi tanintézetek (Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Kara, János Zsigmond Unitárius Kollégium, Berde Mózes Unitárius Gimnázium) egy-egy képviselője. b) Választás útján: a Főtanács által, a Szervezeti és Működési Szabályzat 18. §-ben foglalt feltételeknek megfelelő egyháztagok közül, hatéves megbízatási időszakra választott öt személy. 75
(4) Szociális és Egyháztársadalmi Bizottság; tagjai: a) Hivatalból: fejlesztési előadó-tanácsos, hitéleti és missziói előadótanácsos, a működő egyháztársadalmi és szakmai szervezetek (Unitárius Lelkészek Országos Szövetsége, Unitárius Nők Országos Szövetsége, Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, Gondviselés Segélyszervezet) egy-egy képviselője. b) Választás útján: a Főtanács által, a Szervezeti és Működési Szabályzat 18. §-ben foglalt feltételeknek megfelelő egyháztagok közül, hatéves megbízatási időszakra választott három személy. (5) Jogügyi Bizottság; tagjai: a) Hivatalból: közigazgatási előadó-tanácsos, fejlesztési előadó-tanácsos, a Felsőfokú Fegyelmi Bíróság képviselője. b) Választás útján: a Főtanács által, a Szervezeti és Működési Szabályzat 18. §-ben foglalt feltételeknek megfelelő egyháztagok közül, hatéves megbízatási időszakra választott három személy. (6) Média- és Kiadóbizottság; tagjai: a) Hivatalból: püspöki titkár, médiareferens, a Keresztény Magvető és az Unitárius Közlöny főszerkesztői, az egyetemes egyházi kiadványok szerkesztője. b) Választás útján: a Főtanács által, a Szervezeti és Működési Szabályzat 18. §-ben foglalt feltételeknek megfelelő egyháztagok közül, hatéves megbízatási időszakra választott két személy. (7) Gazdasági és Pénzügyi Bizottság; tagjai: a) Hivatalból: gazdasági előadó-tanácsos és főszámvevő. b) Választás útján: a Főtanács által, a Szervezeti és Működési Szabályzat 18. §-ben foglalt feltételeknek megfelelő egyháztagok közül, hatéves megbízatási időszakra választott öt személy. 238. § Az ideiglenes bizottságokat az EKT hozza létre, meghatározva rendeltetésüket, feladatkörüket és működésük határidejét. A tagok megválasztása, illetve kijelölése szintén az EKT hatáskörébe tartozik. 239. § A bizottságok saját hatáskörükben határozzák meg munkarendjüket és választják meg tisztségviselőiket (elnök, titkár, jegyző). Főhatósági szintű hivatalnok nem tölthet be elnöki tisztséget. 240. § (1) A bizottságok szükség szerint üléseznek. Az üléseket az elnök hívja össze, és azokat vezeti. Az ülésekről jegyzőkönyv készül. (2) A bizottságok a tagok felének részvételével határozatképesek. (3) A bizottságok egyszerű többséggel (a leadott szavazatok fele + egy szavazatával) hoznak döntéseket. (4) A bizottságok azon tagja, aki megbízatásának ideje alatt a bizottsági ülésekről két alkalommal igazolatlanul hiányzik, a tagságról lemondottnak tekin76
tendő. Az igazolások minősítéséről és a megüresedett helyek betöltéséről a hatályos egyházi jogszabályok rendelkeznek. 241. § A bizottságok teendői: (1) A főhatóságok és kormányzó szervük által kiadott ügyek véleményezése. (2) A főhatóságok és kormányzó szervük elé kerülő jelentések és szakmai anyagok véleményezése. (3) Javaslatok és határozat-tervezetek előkészítése a szakmai illetékességük területén.
Az Egyház szakmai fórumai 242. § (1) Az egyházi főhatóságok mellett különböző szakmai fórumok működnek. (2) A szakmai fórumok az egyházkormányzás különböző területein javaslattevői és véleményezői hatáskörrel rendelkeznek. (3) A szakmai fórumok működési feltételeit az EKT biztosítja. 243. § A szakmai fórumok jegyzéke, személyi összetétele és vezetői: (1) Püspöki szék: püspök, esperesek és püspöki titkár; vezetője: a püspök. (2) Főgondnokok és felügyelőgondnokok kollégiuma: főgondnokok és egyházköri felügyelőgondnokok; vezetője: a rangidős főgondnok. (3) Egyetemes lelkészi kar: hivatalban levő lelkészek, lelkészi végzettségű teológiai tanárok, egyházi tisztségviselők és tisztviselők; vezetője: lelkészi állást betöltő rangidős tisztségviselő. Az egyetemes lelkészi kar egyházköri tagozatainak vezetői a területileg illetékes esperesek. (4) Egyetemes gondnoki kar: hivatalban levő főgondnokok, egyházköri felügyelőgondnokok és egyházközségi gondnokok; vezetője: a rangidős főgondnok. Az egyetemes gondnoki kar egyházköri tagozatának vezetői a területileg illetékes rangidős egyházköri felügyelőgondnokok. (5) Az énekvezérek kollégiuma: szolgálatban levő énekvezérek. Vezetőjét saját hatáskörében, tagjai közül választja meg. 244. § A fentiek mellett más szakmai fórumok is alakulhatnak (pl. vallástanárok kollégiuma). 245. § A szakmai fórumok szükség szerint tanácskoznak és szervezik meg értekezleteiket. Ezek összehívása és elnöklése az adott szakmai fórumok vezetőinek a feladata. Az elfogadott javaslatokról és véleményekről jegyzőkönyv készül, amely az illetékes egyházi hatóság, kormányzó szerv vagy hivatal elé terjesztendő. 77
X. fejezet: Az egyetemes egyház főtisztségviselői, főtisztviselői és más alkalmazottjai 246. § Az egyetemes egyház főtisztségviselői: a püspök, a főgondnokok, a főjegyző és a közügyigazgató, valamint a püspöki helynök és az egyházkerületi főgondnok. 247. § A főtisztségviselők nem lehetnek egyidejűleg főtisztviselők is. Az esetleges összeférhetetlenséget – annak kezdetétől számított – harminc napon belül fel kell számolni; ellenkező esetben az érintett személy elveszíti az összeférhetetlenséget okozó tisztségét, illetve hivatalát.
A püspök 248. § A püspök az Egyház vezető lelkészi főtisztségviselője. 249. § (1) A püspököt a Zsinat választja a legalább tizenkét éves egyházi szolgálattal rendelkező, felszentelt lelkészek vagy lelkészi végzettségű teológiai tanárok, egyházi tisztségviselők és tisztviselők közül, hatéves megbízatási időszakra. A tizenkét évre terjedő egyházi szolgálatnak kötelezően része legkevesebb hatévnyi gyülekezeti lelkészi szolgálat. Egyszer újraválasztható. (2) A megválasztott püspök helyben, az őt megválasztó zsinati ülésen esküt tesz. 250. § A püspöki tisztség megüresedik: (1) A megbízatási időszak lejártával. (2) Lemondással. (3) Elhalálozással. (4) Egyházi fegyelmi bíróság jogerős elmarasztaló ítélete alapján kezdeményezhető visszahívással. 251. § A püspök hatásköre, kötelességei és jogai: (1) Az egyetemes egyház hitéletének és valláserkölcsi életének legfőbb őre, az egyházi törvényesség, fegyelem és erkölcs betartásának elősegítője, a hivatali és igazgatási rend, illetve kötelesség-teljesítés felügyelője. (2) a) A rangidős főgondnokkal együtt hivatalból tagja, illetve társelnöke az egyházi főhatóságoknak és az EKT Elnökségének. b) Hivatalból tagja a Püspöki Vizitációnak, a Püspöki Széknek, továbbá az egyházi jogszabályok által meghatározott más testületeknek.
78
(3) a) Az egyetemes egyház irányításában a főgondnokokkal – illetve esetenként a püspöki helynökkel is – egyeztetve jár el. b) Az egyetemes egyház elsődleges képviselője – akárcsak a rangidős főgondnok – az egyházi hatóságok, az államigazgatási és igazságszolgáltatási szervek, a közéleti és társadalmi szervezetek, valamint más intézmények és testületek felé. (4) a) A többi főtisztségviselővel együtt figyelemmel kíséri és ellenőrzi a püspöki titkár, a Főhatósági Hivatal vezetőjének és előadó-tanácsosainak munkáját, kötelesség-teljesítését, és szükség esetén intézkedik. b) Valahányszor szükségesnek tartja, jelentést kér a püspöki helynöktől, esperesektől, felügyelőgondnokoktól, lelkészektől és gondnokoktól az egyházközségek állapotáról, az egyházi rend és fegyelem betartásáról, az esetleges hiányok és panaszok okáról, a visszaélések megszüntetéséről. Szükség esetén elrendeli az érintett tisztviselők és tisztségviselők személyes meghallgatását. c) Figyelemmel kíséri és ellenőrzi az unitárius lelkészképzést. d) Figyelemmel kíséri és ellenőrzi az Egyház tanintézeteinek irányítását. (5) a) A főhatóságok, valamint a főhatósági szintű kormányzó és ellenőrző szervek határozatait, rendelkezéseit, jegyzőkönyveit és minden más hivatalos iratát aláírja. b) A Püspöki Hivatal rendelkezéseit és minden más hivatalos iratát aláírja. c) A Főhatósági Hivatal okiratait ellenjegyzi. (6) a) A főjegyzővel, a püspöki helynökkel, az esperesekkel, a teológiai tanárokkal és felkért lelkészekkel együtt részt vesz a Zsinat általi lelkészszentelésben. b) A hatályos jogszabályok alapján kinevezi, illetve áthelyezi a lelkészeket és az énekvezéreket. c) Az EKT Elnöksége és a Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Kara javaslatának figyelembe vételével, valamint az érintett lelkészjelöltek meghallgatásával kinevezi, illetve áthelyezi a gyakorló segédlelkészeket és a gyakorló teológiai hallgatókat. (7) A többi főtisztségviselővel egyeztetve felkéri a főhatóságok ülésein és más egyetemes egyházi rendezvényeken tartandó istentiszteletek és áhítatok szolgálatvégzőit; gondoskodik az egyetemes egyházi szintű alkalmi szertartások elvégzéséről. (8) Az egyetemes egyház működési területein (hit- és valláserkölcsi élet; egyháztársadalmi szervezetek szolgálata; szeretetszolgálat és szociális tevékenység; közművelődés, hagyományőrzés és műemlékvédelem; célirányos kiadói és médiatevékenység; a társadalmi felelősségvállalás és közösségszolgálat más formái stb.) a püspök töltsön be kezdeményező, irányadó és buzdító szerepet. (9) Megbízatása időszakában a püspöknek joga van bármely egyházközségben istentiszteletet tartani és mindennemű lelkészi szolgálatot végezni. 79
(10) Megbízatási időszakát követően a püspök visszatérhet a megválasztása előtti egyházi állásába, aminek lehetőségét az állást fenntartó egyházközségnek vagy más egyházi intézménynek biztosítania kell. Amennyiben a püspök visszatérése a megválasztása előtti egyházi állásába tárgyszerű okok miatt nem lehetséges vagy nem akar élni ezzel a jogával, akkor a püspök további egyházi szolgálatáról, munkakörülményeiről és szolgálati lakásáról az EKT gondoskodik. (11) Tevékenységéről évente jelentést készít a Főtanácsnak. 252. § A püspök szolgálatának ügyvitelét a Püspöki Hivatal vezeti.
A főgondnokok 253. § A főgondnokok az Egyház vezető világi főtisztségviselői. 254. § (1) A Főtanács két főgondnokot választ a Szervezeti és Működési Szabályzat 18. §-ben foglalt feltételeknek megfelelő és legalább hatéves egyházi szolgálattal rendelkező világiak közül, hatéves megbízatási időszakra. Egyszer újraválaszthatóak. (2) A megválasztott főgondnokok, miután tisztségüket átvették, a Főtanács soron következő ülésén esküt tesznek. 255. § A főgondnoki tisztség megüresedik: (1) A megbízatási időszak lejártával. (2) Lemondással. (3) Elhalálozással. (4) Egyházi fegyelmi bíróság jogerős elmarasztaló ítélete alapján kezdeményezhető visszahívással. 256. § (1) A főgondnokok jogállása azonos; teendőiket közös megegyezés alapján látják el. A Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint más egyházi jogszabályok által meghatározott esetekben a rangidős főgondnokra többletkötelességek hárulnak. Rangidő-egyenlőség esetén a tisztségviselési elsőbbség az idősebb főgondnokot illeti meg. (2) A főgondnokok személyes érdekeltség vagy akadályoztatás esetén helyettesítik egymást. 257. § A főgondnokok hatásköre és kötelességei: (1) A főgondnokok az egyetemes egyház szellemi és anyagi értékeinek őrei, az egyházi törvényesség, fegyelem és erkölcs betartásának elősegítői, a hivatali és igazgatási rend, illetve kötelesség-teljesítés felügyelői. 80
(2) a) A rangidős főgondnok a püspökkel együtt hivatalból tagja, illetve társelnöke az egyházi főhatóságoknak és az EKT Elnökségének. b) A főgondnokok megegyezéses alapon vesznek részt a Főhatósági Vizsgálószék és a Püspöki Vizitáció alkalmi munkálataiban. c) Mindkét főgondnok hivatalból tagja a főgondnokok és felügyelőgondnokok kollégiumának, az egyetemes gondnoki karnak, továbbá az egyházi jogszabályok által meghatározott más testületeknek. (3) a) A főgondnokok az egyetemes egyház irányításában a püspökkel és egymással – illetve esetenként a püspöki helynökkel is – egyeztetve járnak el. b) A rangidős főgondnok az egyetemes egyház elsődleges képviselője – akárcsak a püspök – az egyházi hatóságok, az államigazgatási és igazságszolgáltatási szervek, a közéleti és társadalmi szervezetek, valamint más intézmények és testületek felé. (4) a) A többi főtisztségviselővel együtt figyelemmel kísérik és ellenőrzik a Főhatósági Hivatal vezetőjének és előadó-tanácsosainak munkáját, kötelességteljesítését, és szükség esetén intézkednek. b) Valahányszor szükségesnek tartják, jelentést kérnek a püspöki helynöktől, esperesektől, felügyelőgondnokoktól, lelkészektől és gondnokoktól az egyházközségek állapotáról, az egyházi rend és fegyelem betartásáról, az esetleges hiányok és panaszok okáról, a visszaélések megszüntetéséről. c) Figyelemmel kísérik és ellenőrzik az Egyház tanintézeteinek irányítását. (5) A rangidős főgondnok – illetve az alkalmilag őt helyettesítő főgondnoktársa – aláírja a főhatóságok, valamint a főhatósági szintű kormányzó és ellenőrző szervek határozatait, rendelkezéseit és jegyzőkönyveit. (6) Az egyetemes egyház különböző működési területein (hit- és valláserkölcsi élet; egyháztársadalmi szervezetek szolgálata; szeretetszolgálat és szociális tevékenység; közművelődés, hagyományőrzés és műemlékvédelem; célirányos kiadói és médiatevékenység; a társadalmi felelősségvállalás és közösségszolgálat más formái stb.) a főgondnokok töltsenek be kezdeményező, irányadó és buzdító szerepet. (7) a) Tevékenységükről évente írásban jelentést készítenek a Főtanácsnak. b) A hatáskörükbe tartozó ügyek elintézése után az azokra vonatkozó iratokat átadják a Főhatósági Hivatalnak.
A főjegyző 258. § (1) A főjegyzőt a Főtanács választja a legalább tizenkét éves egyházi szolgálattal rendelkező, felszentelt lelkészek vagy lelkészi végzettségű teológiai tanárok, egyházi tisztségviselők és tisztviselők közül, hatéves megbízatási időszakra. Egyszer újraválasztható. 81
(2) A megválasztott főjegyző, miután tisztségét átvette, a Főtanács soron következő ülésén esküt tesz. 259. § A főjegyzői tisztség megüresedik: (1) A megbízatási időszak lejártával. (2) Lemondással. (3) Elhalálozással. (4) Egyházi fegyelmi bíróság jogerős elmarasztaló ítélete alapján kezdeményezhető visszahívással. 260. § A főjegyző hatásköre és kötelességei: (1) a) A püspök akadályoztatása, pihenő- vagy betegszabadsága időszakában, valamint a püspöki tisztség megüresedése esetén ellátja annak teljes jog- és hatáskörét. b) Amennyiben a püspök szükségesnek tartja a püspöki hatáskör egy részére vonatkozó helyettesítést (hatáskör-átadást), az EKT által jóváhagyott teendők körében a főjegyző teljes joggal helyettesítheti a püspököt. c) A fenti esetekben a főjegyző a püspökhelyettes címet használja, a főjegyzői teendők átmeneti ellátásáról pedig az EKT gondoskodik. (2) Hivatalból tagja az egyházi főhatóságoknak és az EKT Elnökségének, továbbá az egyházi jogszabályok által meghatározott más testületeknek. (3) a) Az egyházi jogszabályok által előírt esetekben beveszi a szolgálati esküt az újonnan megválasztottaktól. b) Részt vesz a lelkészek felszentelésében. (4) a) Felügyeli és elősegíti a főhatóságok és a főhatósági szintű kormányzó szerv jegyzőkönyveinek elkészítését, valamint hitelesíttetését. b) Aláírja a főhatóságok és a főhatósági szintű kormányzó szerv határozatait, rendelkezéseit és jegyzőkönyveit. (5) a) Tevékenységéről évente jelentést készít a Főtanácsnak. b) A hatáskörébe tartozó ügyek elintézése után az azokra vonatkozó iratokat átadja a Főhatósági Hivatalnak.
A közügyigazgató 261. § A közügyigazgató az Egyház főtisztségviselőjeként őrködik az egyházi törvények és szabályrendeletek betartása felett az egyetemes egyház minden működési területén. 262. § (1) A közügyigazgatót a Főtanács választja hatéves megbízatási időszakra a Szervezeti és Működési Szabályzat 18. §-ben foglalt feltételeknek megfelelő, 82
legkevesebb hatéves egyházi szolgálattal rendelkező világi egyháztagok és a legalább hatéves egyházi szolgálattal rendelkező, felszentelt lelkészek vagy lelkészi végzettségű teológiai tanárok, egyházi tisztségviselők és tisztviselők közül. Egyszer újraválasztható. (2) A megválasztott közügyigazgató, miután tisztségét átvette, a Főtanács soron következő ülésén esküt tesz. 263. § A közügyigazgatói tisztség megüresedik: (1) A megbízatási időszak lejártával. (2) Lemondással. (3) Elhalálozással. (4) Egyházi fegyelmi bíróság jogerős elmarasztaló ítélete alapján kezdeményezhető visszahívással. 264. § A közügyigazgató hatásköre és kötelességei: (1) Az egyházi törvények és szabályrendeletek betartásának felügyelete és elősegítése az egyetemes egyház minden működési területén. (2) a) Hivatalból tagja az egyházi főhatóságoknak és az EKT Elnökségének, a Főhatósági Vizsgálószéknek, továbbá az egyházi jogszabályok által meghatározott más testületeknek. b) Amennyiben lelkészi végzettséggel rendelkezik, részt vesz a lelkészek felszentelésében. (3) Ellát minden más feladatot, amellyel az egyházi főhatóságok megbízzák. (4) a) Tevékenységéről évente jelentést készít a Főtanácsnak. b) A hatáskörébe tartozó ügyek elintézése után az azokra vonatkozó iratokat átadja a Főhatósági Hivatalnak.
Az egyetemes egyház főtisztviselői és más alkalmazottjai 265. § Az egyetemes egyház főhatósági szintű hivatalainak személyzetét az egyetemes egyház főtisztviselői (előadó-tanácsosok, püspöki titkár) és más alkalmazottjai alkotják. 266. § (1) Az előadó-tanácsosok a Főhatósági Hivatal ügyosztályainak vezetői, akik az adott egyházigazgatási szakterületen irányítják a hivatali tevékenységet és felelnek az alárendeltségükbe tartozó más alkalmazottak munkavégzéséért. (2) A püspöki titkár a Püspöki Hivatal ügyvitelének vezetője.
83
267. § (1) Az előadó-tanácsosokat az EKT választja pályázat és versenyvizsga útján meghatározatlan időszakra. (2) A püspöki titkárt a püspök jelöli ki meghatározatlan időszakra. Visszahívása szintén a püspök által történik. (3) A más alkalmazottak megbízatásának feltételeit és módját az EKT határozza meg. 268. § (1) Az egyetemes egyház főtisztviselőinek és más alkalmazottjainak jegyzékét és jogállását, a főhatósági hivatalon belüli helyüket és munkakörüket az Egyház főhatósági hivatalainak szervezeti és működési szabályzata határozza meg. (2) A főtisztviselőkkel és más alkalmazottakkal az EKT Elnöksége munkaszerződést köt, amely tartalmazza hivatali teendőiket és kötelességeiket, jogaikat és javadalmazásuk mértékét, valamint munkaviszonyuk körülményeit. Az EKT Elnöksége a főtisztviselők részére szolgálati lakást biztosít alkalmazásuk időszakára; a más alkalmazottak lakásfeltételeinek biztosításához az EKT Elnöksége a munkaszerződésben foglalt módon járul hozzá. (3) A főtisztviselők az alkalmazásukat követő főtanácsi ülésen esküt tesznek. 269. § (1) A főhatósági hivatalok főtisztviselői és más alkalmazottjai nem lehetnek tagjai az egyházi főhatóságoknak és az egyházi fegyelmi bíróságoknak. A pillanatnyi összeférhetetlenséget harminc napon belül fel kell számolni; ellenkező esetben az érintett személy elveszíti az összeférhetetlenséget okozó hivatalát, illetve tisztségét. Ezen összeférhetetlenségi elv alól kivételt képez a lelkészi végzettségű főtisztviselők és más alkalmazottak zsinati tagsága. (2) Az összeférhetetlenség megszűnése után az illető személy a folyó megbízatási időszakban újból betöltheti az adott főhatósági testületeken belüli választott tagságát.
E. RÉSZ: AZ EGYHÁZ FEGYELMI BÍRÓSÁGAI 270. § Az Egyház tagjait, tisztségviselőit, tisztviselőit és más alkalmazottjait érintő fegyelmi ügyek az egyház belső ügyei. Ezekben az ügyekben az Egyház érdekeinek védelmét, valamint rendjének és fegyelmének betartását független jogállású egyházi fegyelmi bíróságok biztosítják.
84
271. § Az egyházi fegyelmi bíróságok testületét választott tagok alkotják a fegyelmi szabályzat által előírt összetételben. Úgyszintén a fegyelmi szabályzat határozza meg a tagok megválasztására jogosult egyházi hatóságokat, a megválasztás módjáról pedig a Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint a Magyar Unitárius Egyház választási szabályzatának vonatkozó előírásai rendelkeznek. 272. § Az Egyház fegyelmi bíróságai: Alapfokú Fegyelmi Bíróság, Középfokú Fegyelmi Bíróság, Felsőfokú Fegyelmi Bíróság, amelyek szervezetét, hatáskörét és eljárásrendjét a Főtanács által elfogadott fegyelmi szabályzat határozza meg.
F. RÉSZ: SAJÁTOS MUNKAKÖRŰ LELKÉSZI SZOLGÁLATOK; AZ EGYHÁZ TANINTÉZETEI, INTÉZMÉNYEI, EGYHÁZTÁRSADALMI ÉS SZAKMAI SZERVEZETEI XI. fejezet: Sajátos munkakörű lelkészi szolgálatok 273. § Sajátos jellegű lelkészi szolgálatok és munkakörök: lelkész–vallástanári szolgálat, ifjúsági és egyetemi lelkészség, kórházlelkészség, szeretetszolgálat és szociális tevékenységek szervezése, más jellegű szolgálatok és munkakörök. (1) A lelkész–vallástanárok valláserkölcsi-nevelési és oktatói tevékenységet végeznek. (2) Az ifjúsági és egyetemi lelkészek rendeltetése az egyházközségekben, valamint az egyetemi központokban élő fiatalok vallásos, szellemi, lelki és közösségi életének elősegítése. (3) A kórházlelkészek hivatása a betegek lelkigondozása kórházakban, más egészségügyi intézetekben és esetenként családi otthonokban. (4) A szeretetszolgálat és szociális tevékenységek szervezésével megbízott lelkészek feladata célirányos tevékenységek (szeretetszolgálat és más szociális tevékenységek, mentési, segélyezési, helyreállítási és hasonló programok) elősegítése és irányítása meghatározott működési területeken. (5) A fentiek mellett további munkaterületeken is létrehozhatók sajátos munkakörű lelkészi szolgálatok (pl. hitéleti, missziós, valláserkölcsi-nevelési programok szervezése; kutatói, alkotói és szerkesztői munka; teológiai, missziós és más szakmai anyagok gyűjteményének kialakítása, szakkiadványok előkészítése; az egyházi zene- és énekkultúra fejlesztése; levéltári munka és unitárius örökségünk tárgyi–szellemi emlékeinek nyilvántartása, összegyűjtése, gondozása stb.). 85
274. § (1) Az egyházi megbízatással rendelkező, nem gyülekezeti jellegű szolgálatot teljesítő lelkészek egyenrangúak a gyülekezeti lelkészekkel. Az egyházi jogszabályoknak és egyházkormányzási rendelkezéseknek biztosítaniuk kell az ebből fakadó tényleges jogegyenlőséget, a megfelelő munka- és lakásfeltételeket, valamint a méltányos javadalmazást. (2) A Szervezeti és Működési Szabályzat – gyülekezeti lelkészről szóló alfejezete – 61–67. cikkelyeiben foglaltak a nem gyülekezeti lelkészekre is érvényesek. 275. § A nem gyülekezeti lelkészi állásokat az illetékes egyházi hatóságok az EKT jóváhagyásával hozzák létre, illetve töltik be. 276. § A sajátos munkakörű lelkészi szolgálatok egyházi vonatkozású működési feltételeit az illetékes egyházi hatóság biztosítja, esetenként közösen a fenntartásban érintett egyházi intézményekkel, tanintézetekkel és egyháztársadalmi szervezetekkel. 277. § A sajátos munkakörű lelkészek feladatkörét, kötelességeit és jogait a Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint további hatályos jogszabályok vonatkozó előírásai alapján egyedi szabályzatok és munkaszerződések határozzák meg, amelyek jóváhagyása, illetve módosítása az EKT hatáskörébe tartozik. Ugyanezen egyedi szabályzatok és munkaszerződések rendelkeznek a hivatali felügyelet módjáról, az illetékes hatóságokkal, intézményekkel, szervezetekkel és személyekkel való szakmai együttműködés alapjairól, a javadalmazás mértékéről, az alkalmazás egyéb körülményeiről.
XII. fejezet: Az Egyház tanintézetei 278. § Az Egyház a lelkészképzés érdekében, valamint valláserkölcsi, nevelési és oktatási tevékenységének folytatása céljából tanintézeteket működtet. Az Egyház felsőoktatási tanintézete a Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Kara (Kolozsvár), közoktatási tanintézetei: a János Zsigmond Unitárius Kollégium (Kolozsvár) és a Berde Mózes Unitárius Gimnázium (Székelykeresztúr). Ezek mellett az egyetemes egyház, az egyházkörök, az egyházkerület és az egyházközségek hatóságai – az illetékes főhatóság jóváhagyásával, illetve a hatályos állami jogszabályok tiszteletben tartásával – további tanintézeteket (középiskolákat, általános iskolákat, elemi iskolákat, óvodákat és bölcsődéket), valamint bentlakásokat hozhatnak létre, amelyek fenntartásáért felelősek. 279. § Az egyházi tanintézetek általános felügyeletét az illetékes egyházi hatóságok látják el, ugyanakkor elősegítik rendeltetésszerű működésüket. 86
(1) a) Az egyetemes egyházi tanintézetek létesítése, valamint a meglévők átszervezésének vagy felszámolásának jóváhagyása a Főtanács hatáskörébe tartozik, akárcsak évenkénti működési jelentéseik megtárgyalása, azok elfogadása vagy elutasítása. b) Az egyetemes egyházi tanintézetek működésére vonatkozó egyházi jogszabályok elfogadása és módosítása, illetve jóváhagyása az EKT hatáskörébe tartozik. (2) Az egyetemes egyházi tanintézetek tevékenységének elősegítése és ellenőrzése az EKT hatáskörébe tartozik. Az egyházi jogszabályok által előírt esetekben az EKT jogosult a határozathozatalra a személyi jelölésekhez, pályázásokhoz, illetve megválasztásokhoz, kinevezésekhez és alkalmazásokhoz való hozzájárulás tárgyában. (3) A Szervezeti és Működési Szabályzat vonatkozó előírásai biztosítják a felsőoktatási és közoktatási egyházi tanintézetek képviseletét a Főtanácsban és az EKT-ban, valamint az oktatási és nevelési ügyeket véleményező, főhatósági szintű állandó szakbizottságokban. 280. § Az egyházi tanintézetek és bentlakások működtetésében az Egyház a hatályos állami törvények keretei között a tanintézetek egyházi tulajdonának fenntartására, önálló egyházi jogállásuk megtartására, valamint működési és szervezeti autonómiájuk biztosítására törekszik.
XIII. fejezet: Az Egyház belső intézményei 281. § Az Egyház szellemi, lelki, művelődési, történelmi értékeinek megőrzésére és ápolására belső intézményeket működtet: könyvtárakat, levéltárakat, kiadóhivatalt, teológiai műhelyt. Ezek mellett az egyetemes egyház, az egyházkörök, egyházkerület és az egyházközségek hatóságai – az illetékes főhatóság jóváhagyásával – további belső intézményeket hozhatnak létre, amelyek fenntartásáért felelősek. 282. § Az egyházi intézmények általános felügyeletét az illetékes egyházi hatóságok látják el, ugyanakkor elősegítik rendeltetésszerű működésüket. (1) a) Az egyetemes egyházi intézmények létesítése, valamint a meglévők átszervezésének vagy felszámolásának jóváhagyása a Főtanács hatáskörébe tartozik, akárcsak évenkénti működési jelentéseik megtárgyalása, azok elfogadása vagy elutasítása. b) Az egyetemes egyházi intézmények működésére vonatkozó egyházi jogszabályok elfogadása és módosítása, illetve jóváhagyása az EKT hatáskörébe tartozik.
87
(2) Az egyetemes egyházi intézmények tevékenységének elősegítése és ellenőrzése az EKT hatáskörébe tartozik. (3) Az egyetemes egyházi intézmények keretében szervezett állások betöltői a Főhatósági Hivatal alkalmazottjai; jogállásukat és munkaviszonyuk körülményeit az Egyház főhatósági szintű hivatalainak szervezeti és működési szabályzata, valamint egyéni munkaszerződésük határozza meg.
XIV. fejezet: Az Egyház Nyugdíjintézete 283. § (1) Az Egyház Nyugdíjintézete keretében szervezi meg alkalmazottjainak társadalombiztosítását az egyházkerület által alkalmazott személyek kivételével. (2) A Nyugdíjintézet vagyona az egyetemes egyház tulajdonát képezi. (3) A Nyugdíjintézet egyházi jogállását és gazdálkodásának alapelveit, valamint szervezetét és működési rendjét A Magyar Unitárius Egyház Nyugdíjintézetének szervezeti és működési szabályzata határozza meg. 284. § (1) A Nyugdíjintézet általános felügyeletét a Főtanács gyakorolja, amelynek hatáskörébe tartozik a Nyugdíjintézet szervezeti és működési szabályzatának elfogadása és módosítása, továbbá az évenkénti működési jelentésének megtárgyalása, azok elfogadása vagy elutasítása. (2) A Nyugdíjintézet tevékenységének elősegítése és ellenőrzése az EKT hatáskörébe tartozik.
XV. fejezet: Egyháztársadalmi és szakmai szervezetek 285. § Az Egyház társadalmi szolgálata kiteljesítésére egyháztársadalmi és szakmai szervezeteket működtet: a Dávid Ferenc Egyletet, az Unitárius Lelkészek Országos Szövetségét, az Unitárius Nők Országos Szövetségét, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egyletet, a Gondviselés Segélyszervezetet. Ezek mellett az egyetemes egyház, az egyházkörök és az egyházközségek hatóságai – az illetékes főhatóság jóváhagyásával – további egyháztársadalmi és szakmai szervezeteket hozhatnak létre, amelyek fenntartásáért felelősek. 286. § (1) Az egyháztársadalmi és szakmai szervezetek az Egyház keretében szervezeti és működési önállósággal, vagyoni és gazdálkodási autonómiával rendelkeznek. Rendeltetésszerű működésük elősegítése és általános felügyelete az illetékes egyházi hatóságok hatáskörébe tartozik. (2) Az egyháztársadalmi és szakmai szervezetek Egyházon belüli jogállását és küldetését, az illetékes egyházi hatóságokkal való együttműködésük alapjait és 88
általános felügyeletük körülményeit keretszerződések szabályozzák, amelyek az EKT Elnöksége, illetve az egyes egyháztársadalmi és szakmai szervezetek között jönnek létre. 287. § (1) a) Az egyháztársadalmi és szakmai szervezetek létesítése, valamint a meglévők átszervezésének vagy felszámolásának jóváhagyása a Főtanács hatáskörébe tartozik, akárcsak évenkénti működési jelentéseik megtárgyalása, azok elfogadása vagy elutasítása. b) Az egyháztársadalmi és szakmai szervezetek működésére vonatkozó egyházi jogszabályok elfogadása és módosítása, illetve jóváhagyása az EKT hatáskörébe tartozik. c) Az egyetemes egyházi szinten működő egyháztársadalmi és szakmai szervezetek tevékenységének elősegítése és ellenőrzése az EKT hatáskörébe tartozik. (2) Az egyháztársadalmi és szakmai szervezetek egyházköri tagozatainak támogatása és felügyelete az egyházköri tanácsok hatáskörébe tartozik. (3) Az egyháztársadalmi és szakmai szervezetek egyházközségi tagozatainak támogatása és felügyelete az egyházközségi keblitanácsok hatáskörébe tartozik. 288. § A Szervezeti és Működési Szabályzat vonatkozó előírásai biztosítják az egyháztársadalmi és szakmai szervezetek képviseletét a működési szinteknek megfelelő egyházi hatóságokban, valamint a szakterületeikkel kapcsolatos állandó szakbizottságokban.
G. RÉSZ: ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 289. § Az egyházi alkalmazottak munkavállalói jogainak alapját a hatályos egyházi jogszabályok képezik, amelyek előírásai kötelezőek a munkaszerződést megkötő felekre. Tételesen nem szabályozott vagy értelmezésre szoruló esetekben az EKT állásfoglalása az irányadó. 290. § A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása és módosítása a Főtanács által történik a hatályos egyházi jogszabályok előírásai alapján. 291. § A 2012. június 30-án elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat 2014. június 28-án módosított tartalma 2014. június 28-án lép hatályba. 292. § A Szervezeti és Működési Szabályzat hatályba lépésével a tartalmával ellentétes egyházi jogszabályok és rendelkezések hatályukat vesztik. 89
A MAGYAR UNITÁRIUS EGYHÁZ FEGYELMI SZABÁLYZATA [A 2014. június 28-án elfogadott fegyelmi szabályzat a Főtanács 20/2014. (2014. VI. 28.) számú határozata alapján 2014. december 6-án lépett hatályba.]
I. fejezet: Általános rendelkezések 1. § Jelen fegyelmi szabályzat a Magyar Unitárius Egyház (a továbbiakban: Egyház) Alaptörvénye 43. és 45. §-eiben foglalt rendelkezésekre épül. Ezek alapján az Egyház választott fegyelmi bíróságain keresztül kényszerítő erővel bíró fegyelmezési jogkört gyakorol érdekeinek védelmére, valamint rendjének és fegyelmének biztosítására. 2. § A fegyelmi szabályzat hatálya az Egyház tisztségviselőire, tisztviselőire, alkalmazottjaira és minden egyes tagjára kiterjed, mivel az egyházi érdekek védelme, valamint az egyházi rend és fegyelem betartása az egyházi élet minden területén kötelező. 3. § Az egyházi fegyelmezés céljai: (1) Biztosítsa az Egyház működési rendjének megvalósulását és érdekeinek védelmét az Alaptörvény, a Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint más jogszabályok előírásai szerint. (2) Biztosítsa az unitárius egyháztagok, tisztségviselők és tisztviselők egyházi és erkölcsi kötelességeinek teljesítését az egyházi jogszabályokban és rendeletekben meghatározott módon. (3) Biztosítsa a tisztségük, illetve hivataluk betöltésére alkalmatlanná vált egyházi tisztségviselők és tisztviselők visszahívását lehetővé tevő bírósági ítéletet. (4) Biztosítsa az elkövetett fegyelmi vétségek súlyosságához mérten a szabályszerű fegyelmi eljárás rendjén megállapított és a fegyelmi szabályzatban előírt büntetések kiszabását. (5) Biztosítsa a fegyelmi vétségek elkövetésével vádolt személyek számára a pártatlan egyházi igazságszolgáltatáshoz való jogot.
90
4. § (1) Az egyházi fegyelmezés hatálya az olyan fegyelmi ügyekre terjed ki, amelyek a valláserkölcsi felelősség elmulasztásából, valamint az ebből következő hivatali és anyagi kötelezettségek nem megfelelő teljesítéséből származnak. Ezen ügyekben az egyháztagok, tisztségviselők és tisztviselők szándékos magatartása olyan mértékben sérti az egyházi érdekeket, vagy olyan mértékben megbontja az egyházi rendet, hogy azok védelme, illetve helyreállítása csak fegyelmezés útján lehetséges. (2) Az egyházkormányzási és egyház-igazgatási ügyek nem a fegyelmi bíróságok hatáskörébe tartoznak, hanem az illetékes egyházi hatóságokra, kormányzó és ellenőrző szervekre. 5. § Az egyházi igazságszolgáltatási rendszer nyelve a magyar nyelv.
II. fejezet: A fegyelmi vétségek és a fegyelmi büntetések A fegyelmi vétségek 6. § Fegyelmi vétséget képeznek a következők: (1) Az Egyházi Alaptörvény, a Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint más egyházi jogszabályok rendelkező előírásainak be nem tartása. (2) Az egyházi hatóságok, kormányzó és ellenőrző szervek szabályszerű intézkedéseinek való ellenszegülés, vagy azok alkalmazásának akadályozása. (3) Közerkölcsbe ütköző vagy az egyháznak erkölcsi kárt okozó cselekvés, mulasztás, illetve viselkedés (például paráznaság, iszákosság vagy más szenvedélybetegség). (4) Szándékosan elkövetett hamis vagy félrevezető nyilatkozattétel. (5) Az egyháznak anyagi kárt okozó magatartás, az egyházi javak eltulajdonítása, jogtalan használata, szabálytalan vagy felelőtlen kezelése. (6) Az egyháztagok, tisztségviselők és tisztviselők ellen, egyházi ügyekkel összefüggésben elkövetett becsületsértés, illetve rágalmazás. (7) Egyházi választás keretében szándékosan elkövetett szabálytalanság. (8) Hivatali eskü megszegése.
A fegyelmi büntetések 7. § A fegyelmi vétség súlyosságához, illetve körülményeihez mérten a bíróságok az alábbi fegyelmi büntetéseket szabhatják ki: (1) Szóbeli intés vagy írásbeli figyelmeztetés.
91
(2) Az egyházi javadalom csökkentése – egyházkerületi vonatkozásban: pénzbírság kiszabása – legfeljebb hat hónapra, 5% és 50% közötti mértékben. (3) A választói, illetve választhatósági jog felfüggesztése egy év és öt év közötti időtartamra. (4) A lelkészi jogállású alkalmazottak áthelyezése. (5) Az egyházi munkaviszony felfüggesztése legfeljebb hároméves időtartamra, illetve megszüntetése. (6) Az egyházi tisztségviselés felfüggesztése legfeljebb hároméves időtartamra, illetve megszüntetése. (7) A lelkészi jogállás felfüggesztése legfeljebb hároméves időtartamra, illetve megszüntetése. (8) Az egyháztagság felfüggesztése legfeljebb hároméves időtartamra, illetve megszüntetése. 8. § (1) A jogerőre emelkedett fegyelmi büntetések haladéktalanul végrehajtandók. (2) A végrehajtás az illetékes egyházi hatóságok, illetve kormányzó szervek hatáskörébe tartozik, amelyek a végrehajtásért fegyelmi felelősséggel tartoznak. (3) A lelkészi jellegű alkalmazottak fegyelmi úton történő áthelyezése a püspök hatáskörébe tartozik. Az általa kiválasztott egyházközség az áthelyezendő lelkészt nem köteles elfogadni, még akkor sem, ha a lelkészi állás betöltését előzetesen a püspökre bízta. (4) A 7. § (4-7)-ben előírt büntetések alkalmazása esetén a végrehajtást eszközlő egyházi hatóságnak vagy kormányzó szervnek rendelkeznie kell arról, hogy az elmarasztalt személy a jogerős ítélet közlésétől számított harminc napon belül köteles-e átadni a szolgálati lakást és a hivatalból rábízott más ingatlanokat, ingóságokat, okiratokat, pénzeszközöket, képviseleti és ügyintézési jogosultságokat. (5) A fegyelmi büntetések mellett a bíróság kártérítési és más jellegű jóvátételi kötelezettségekről is rendelkezhet.
III. fejezet: A fegyelmi bíróságok szervezete, hatásköre és illetékessége 9. § A fegyelmi ügyekben való eljárásra a következő egyházi bíróságok illetékesek: Alapfokú (Egyházköri) Fegyelmi Bíróság, Középfokú (Főtanácsi) Fegyelmi Bíróság, Felsőfokú (Zsinati) Fegyelmi Bíróság. 10. § (1) A fegyelmi bíróságok legalább egy tagjának jogászi végzettséggel kell rendelkeznie. 92
(2) A fegyelmi bíróságok tagjai az őket megválasztó testület ülésén esküt tesznek. (3) A bíróságok csak teljes létszámban határozatképesek. A bírósági tagok akadályoztatás esetén póttaggal helyettesítendők. (4) A bírósági ülésen való részvétel akadályoztatását az elnöknek kell haladéktalanul bejelenteni, aki azonnal intézkedik a póttag meghívásáról. (5) A póttag akkor is behívandó, ha a bíróság összetétele a tárgyalások rendjén válik hiányossá; ilyenkor a tárgyalást a póttag megérkezéséig szüneteltetni kell. 11. § (1) A bíróságok tagjaik sorából választják meg az elnököt és a jegyzőt. Az elnök akadályoztatása esetén az elnöki teendőket egy másik bírósági tag látja el, alelnöki minőségben. (2) Az elnök intézkedik a tárgyalások előkészítéséről, az ülések vezetéséről és a határozatok közléséről. (3) A jegyző megszerkeszti a tárgyalások jegyzőkönyveit, valamint a hozott határozatokat és azok indoklását. 12. § A fegyelmi bíróságok költségeit az illetékes egyházi hatóság fedezi, előleg címen. A bíróság az ügy körülményeinek ismeretében határoz arról, hogy kötelezi-e az elmarasztalt felet vagy az eljárás kezdeményezőjét a költségek megtérítésére. Ellenkező esetben a költségek az illetékes hatóságot terhelik.
Az Alapfokú (Egyházköri) Fegyelmi Bíróság 13. § (1) Az Alapfokú Fegyelmi Bíróság – mint első fokú bíróság – az egyházkörhöz tartozó egyháztagok, tisztségviselők és tisztviselők fegyelmi ügyében való eljárásra illetékes, az esperesek és a felügyelőgondnokok kivételével, akiknek fegyelmi ügyei a Középfokú Fegyelmi Bíróság hatáskörébe tartoznak. (2) Az alapfokon hozott bírósági határozatok megfellebbezhetőek. 14. § (1) Az Alapfokú Fegyelmi Bíróság három tagból, illetve három póttagból áll. Az egyházköri tisztségviselők és tisztviselők, valamint az egyházköri tanács tagjai nem lehetnek tagjai a bíróságnak. (2) Az Alapfokú Fegyelmi Bíróság tagjait – egy lelkészt és két világi személyt –, valamint póttagjait – egy lelkészt és két világi személyt – az egyházköri közgyűlés választja, négy évre.
93
A Középfokú (Főtanácsi) Fegyelmi Bíróság 15. § (1) A Középfokú Fegyelmi Bíróság – mint első fokú bíróság – a főjegyző, a közügyigazgató, a püspöki helynök, az egyházkerületi főgondnok, az esperesek és a felügyelőgondnokok, a Főhatósági Hivatal tisztviselői, valamint a teológiai tanárok fegyelmi ügyében illetékes. A püspök és a főgondnokok fegyelmi ügye a Felsőfokú Fegyelmi Bíróság hatáskörébe tartozik. (2) A Középfokú Fegyelmi Bíróság másodfokon – mint fellebbviteli bíróság – az Alapfokú Fegyelmi Bíróság határozatai ellen benyújtott fellebbezések ügyében illetékes. A Középfokú Fegyelmi Bíróság másodfokon hozott határozatai jogerősek. 16. § (1) A Középfokú Fegyelmi Bíróság öt tagból, illetve öt póttagból áll. Az egyházi főtisztségviselők és a főhatósági szintű tisztviselők, valamint az Egyházi Képviselő Tanács tagjai nem lehetnek tagjai a bíróságnak. (2) A Középfokú Fegyelmi Bíróság tagjait – két lelkészt és három világi személyt –, valamint póttagjait – két lelkészt és három világi személyt – a Főtanács választja, hat évre. (3) Az egyházkerület közgyűlése két póttagot választ a Középfokú Fegyelmi Bíróságba. Egyházkerületi illetőségű személlyel szemben folytatott eljárásban a Középfokú Fegyelmi Bíróság tanácsának összetétele e két póttagból és a Középfokú Fegyelmi Bíróság által, rendes tagjai köréből, titkos szavazással kijelölt további három tagból áll.
A Felsőfokú (Zsinati) Fegyelmi Bíróság 17. § (1) A Felsőfokú Fegyelmi Bíróság – mint első fokú bíróság – a püspök és a főgondnokok fegyelmi ügyében való eljárásra illetékes. (2) A Felsőfokú Fegyelmi Bíróság másodfokon – mint fellebbviteli bíróság – a Középfokú Fegyelmi Bíróság határozatai ellen benyújtott fellebbezések ügyében illetékes. A Felsőfokú Fegyelmi Bíróság határozatai jogerősek, mind alapfokon, mind másodfokon. 18. § (1) A Felsőfokú Fegyelmi Bíróság hét tagból, illetve hét póttagból áll. Az egyházi főtisztségviselők és a főhatósági szintű tisztviselők, valamint az Egyházi Képviselő Tanács tagjai nem lehetnek tagjai a bíróságnak. (2) A Felsőfokú Fegyelmi Bíróság tagjait – három lelkészt és négy világi személyt –, valamint póttagjait – három lelkészt és négy világi személyt – a Zsinat választja, hat évre.
94
IV. fejezet: Eljárásbeli alapfogalmak A hatáskör és az illetékesség 19. § (1) Minden egyháztag, tisztségviselő vagy tisztviselő a fegyelmi vétség elkövetésekor hatályos egyházközségi tagsága vagy egyházi tisztsége, illetve hivatala szerinti bíróság hatáskörébe tartozik. (2) Több személy ellen egy időben indított fegyelmi eljárás esetén a bírósági hatáskört és a területi illetékességet a magasabb egyházi tisztséget viselő vagy hivatalt betöltő személy tisztsége, illetve hivatala alapján kell megállapítani. 20. § (1) Az illetékes fegyelmi bíróság joghatósága alól senki nem vonhatja ki magát, a szabályzat által előírt kivételektől eltekintve. (2) Az illetékességet, illetve a hatáskört illető nézetkülönbségek tárgyában az Egyházi Képviselő Tanács Elnöksége jogosult a döntésre. (3) Ugyancsak az Egyházi Képviselő Tanács Elnöksége jogosult arra, hogy rendkívüli okokból, hatásköri ütközés esetén vagy az illetékes alapfokú bíróság kérésére az ügyet egy másik alapfokú bíróság hatáskörébe utalja.
Az érdekeltség és a kizárás 21. § A fegyelmi bíróságok tagjainak hivatalból tartózkodniuk kell egy fegyelmi ügy eljárásában való részvételtől, ha fennáll a következő esetek valamelyike: (1) Személyesen érdekeltek az ügyben. (2) Valamelyik féllel ellenséges viszonyban vannak, vagy iránta elfogultak. (3) Valamelyik félnek, képviselőjének vagy védőjének rokonai, negyedfokig. (4) Az üggyel kapcsolatosan valamelyik féltől vagy más személytől megvesztegetési tárgyat, szolgáltatást vagy erre néző ígéretet fogadtak el. (5) Az ügyben az ítélet meghozatala előtt véleményt nyilvánítottak, vagy szolgálati titkot szegtek. (6) Az ügyben tanúként vagy szakértőként szerepelnek. 22. § (1) A 21. §-ben felsorolt esetek kizárási okot képeznek, amelyeket az ügy érdemi tárgyalásáig bármelyik fél felhozhat, vagy amelyeket a bíróság hivatalból is megállapíthat. Az erre vonatkozó kifogást írott formában kell benyújtani a bíróságnak, legkésőbb a tárgyalás kezdetéig. A bíróság a kifogást a tárgyalás megkezdése előtt mérlegeli, és annak tárgyában határozatot hoz. (2) A kifogás elfogadása esetén a kizárt személy nem vehet részt a tárgyalásban, hanem póttaggal helyettesítendő. A póttag megjelenéséig a tárgyalást fel kell függeszteni. 95
(3) A kizárás tárgyában hozott határozatot csak az ügy érdemi részével együtt lehet megfellebbezni.
A képviselet és a nyilvánosság 23. § (1) A felek a bíróság előtt kötelesek személyesen megjelenni. (2) Indokolt esetben a feleket a tárgyaláson meghatalmazott személy képviselheti, illetve jogsegélyt nyújtó személy kísérheti. A meghatalmazott képviselő, illetve kísérő csak nagykorú unitárius egyháztag lehet. Egyházkerületi illetőségű fél képviselője, illetve kísérője nem unitárius, nagykorú személy is lehet. (3) A meghatalmazást írott formában kell eljuttatni a bírósághoz, amely dönt annak elfogadásáról vagy elutasításáról. A meghatalmazásnak tartalmaznia kell a meghatalmazó nevét, lakóhelyét, az ügy megjelölését, valamint a képviselő aláírását a meghatalmazás elfogadásának tanúsítására. Amennyiben a meghatalmazás nem felel meg a 23. §-ben meghatározott követelményeknek, úgy a bíróság elutasítás terhe mellett hiánypótlással felszólítja a meghatalmazót a jogszabálynak megfelelő meghatalmazás csatolására. 24. § (1) A fegyelmi tárgyalások általában zártak, de a bíróság indokolt esetben nyilvános tárgyalást rendelhet el. (2) A bíróság határozatait zárt ülésen hozza, amelyen csak a bírósági tagok vehetnek részt. (3) A zárt ülés résztvevői az ott elhangzottakat kötelesek szolgálati titokként kezelni. 25. § (1) A fegyelmi eljárás iratai a felek kivételével mindenki más számára titkosak. Az iratok tartalma szolgálati titoknak minősül. (2) Az eljárás ideje alatt – az iktatástól a határozat hozataláig, illetve végrehajtásáig – a felek a peranyagot a fegyelmi bíróság jóváhagyásával a helyszínen tanulmányozhatják, de azokat nem vihetik el, és azokról nem készíthetnek másolatot. (3) Az eljárás ideje alatt a peranyagot az illetékes egyházi hatóság székhelyén őrzik, zárt körülmények között. 26. § (1) Az eljárás befejezése után az alapfokú fegyelmi bíróságon elintézett ügy iratait az egyházköri irattárba, a középfokú és felsőfokú fegyelmi bíróság iratait a főhatósági irattárba kell elhelyezni, a jogerős bírósági határozat közlését követő tizennégy napon belül. (2) A fegyelmi ügyek irattárba helyezett iratai csak más fegyelmi eljárásban használható bizonyítékként adhatók ki másolatban, az illetékes fegyelmi bíróság elnökének írott jóváhagyásával. 96
Az elévülés 27. § A fegyelmi eljárást a fegyelmi vétség elkövetésétől vagy ismertté válásától számított három éven belül lehet beindítani. E határidő lejárta után a fegyelmi vétségek elévültnek minősülnek.
V. fejezet: A fegyelmi bíróság megkeresése. A fegyelmi eljárás beindítása 28. § (1) A fegyelmi eljárás írásbeli panasz alapján vagy hivatalból indítható be. (2) Az írásbeli panasz benyújtására minden érdekelt egyháztagnak, tisztségviselőnek vagy tisztviselőnek joga van. Az írásbeli panaszt ahhoz az egyházi bírósághoz kell benyújtani, amelyik a fegyelmi eljárás alá kerülő személy ügyében illetékes a fegyelmi eljárásra. (3) Az Alapfokú Fegyelmi Bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben a fegyelmi eljárás beindítását hivatalból kérhetik az egyházközségi és egyházköri hatóságok, kormányzó és ellenőrző szervek, az Egyházi Képviselő Tanács vagy annak Elnöksége, illetve a Főhatósági Vizsgálószék. (4) A Középfokú Fegyelmi Bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben a fegyelmi eljárás beindítását hivatalból kérhetik az egyházköri hatóságok, kormányzó és ellenőrző szervek, továbbá a főhatóságok, illetve a főhatósági szintű kormányzó és ellenőrző szervek. (5) A Felsőfokú Fegyelmi Bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben a fegyelmi eljárás beindítását hivatalból csak a főhatóságok kérhetik. 29. § (1) Az illetékes egyházi bíróság elnöke a megkeresés kézhez vételétől számított tizennégy napon belüli időpontra köteles összehívni a bíróságot. A meghívás írásban történik, és tartalmazza a kérés szövegét is. (2) A bíróság megvizsgálja a fegyelmi eljárás beindítására vonatkozó kérést, és határozatot hoz arról, hogy az ügy fegyelmi eljárást igényel-e, vagy sem. (3) Ha az ügy nem igényel fegyelmi eljárást, a bíróság erre vonatkozó határozatát – a meghozataltól számított két napon belül – írásban közli az eljárás beindítását kérő személlyel, hatósággal, kormányzó vagy ellenőrző szervvel. 30. § (1) Az egyházi bíróságok fegyelmi eljárás beindítását kimondó határozata végleges, ellene jogorvoslatnak nincs helye. (2) A fegyelmi eljárás beindítását visszautasító határozat ellen a felettes egyházi bírósághoz lehet fellebbezni. Kivételt képez a Felsőfokú Fegyelmi Bíróság határozata, amely véglegesnek minősül.
97
VI. fejezet: A fegyelmi eljárás menete 31. § (1) Az egyházi bíróság a fegyelmi eljárás beindítását kimondó határozatban kitűzi a fegyelmi tárgyalás időpontját, kibocsájtja az idézést, továbbá rendelkezik a tárgyalás előkészítéséhez és lefolytatásához szükséges feltételekről. (2) A tárgyalás kitűzött időpontja nem haladhatja meg a fegyelmi eljárás beindítását elrendelő határozathozataltól számított tizennégy napot.
Az idézés 32. § (1) Az idézést a bíróság elvi határozata nyomán az elnök írja alá. (2) Az idézést a felekhez az átvétel vagy az átadási kísérlet igazolásának biztosításával kell eljuttatni: tértivevényes postai küldeményként vagy személyesen. Az idézésnek tartalmaznia kell a felek pontos kilétét és minőségét, a vád leírását, valamint a tárgyalás helyszínét és időpontját. (3) Az idézés mellékleteként el kell küldeni a fegyelmi eljárás beindítását kérő megkeresést, valamint minden olyan érdemleges tartalmú iratot, amely az ügyben a bíróság rendelkezésére áll.
A tárgyalás 33. § (1) A tárgyalást csak az idézési feltételek pontos betartásával lehet megtartani. (2) Az idézési feltételek teljesülése esetén a tárgyalást a felek távolmaradása esetén is meg lehet tartani. (3) Az idézési feltételek be nem tartása esetén a bíróságnak új tárgyalási időpontot kell kitűznie, és az idézést meg kell ismételnie. 34. § (1) A tárgyalás általában zárt ülésen történik, ahol csak a bíróság tagjai, valamint a felek vehetnek részt. A tárgyaláson az érintett egyházi hatóságokat, kormányzó és ellenőrző szerveket valamelyik tisztségviselőjük vagy tisztviselőjük képviseli, akit a tárgyaláson tanácsadói minőségben az illetékes egyházi testület által felkért szakértők segíthetnek. (2) Amennyiben az eljárás alá vont személyek a tárgyaláson való részvételben akadályoztatva vannak, maguk helyett képviselőt küldhetnek az Egyház tagjai közül, írott megbízással. (3) A felek álláspontjuk igazolására tanúkat vagy szakértőket hívhatnak meg a tárgyalásra, akiknek részvételét a tárgyalás érdemi részében a bíróság engedélyezheti. 98
35. § (1) A tárgyalást a fegyelmi bíróság elnöke vezeti, aki a tárgyalási rend biztosítása érdekében fegyelmezési jogot gyakorolhat. (2) A tárgyalás jegyzőkönyvét a bíróság jegyzője vezeti. (3) A jegyzőkönyvben maradéktalanul rögzíteni kell a következőket: a tárgyalás ideje és helye, a bíróság összetétele, a felek kiléte és mivolta, más jelenlevők neve és részvételi minősége, az idézési eljárás szabályszerűsége, a fegyelmi eljárás beindításának kérvényezése, a fegyelmi tárgyalás lefolyásának ismertetése, a bírósági határozat pontos szövege és indoklása. (4) A jegyzőkönyvet és a határozatokat a bíróság minden tagjának alá kell írnia. 36. § (1) A tárgyalást az elnök nyitja meg, aki ismerteti a fegyelmi eljárás beindítását célzó megkeresést, valamint a bíróság határozatát, és annak indoklását a fegyelmi eljárás elrendeléséről. (2) Ezután az elnök szót ad a feleknek, hogy a bizonyítási eljárás rendjén álláspontjukat előterjesszék. Először a fegyelmi eljárást kezdeményező fél vagy annak képviselője ismerteti az eljárás tárgyának körülményeit. Előterjesztését a szabályszerűen kiválasztott büntetés megnevezésével zárja. (3) Másodszor a fegyelmi eljárás alá vont személy ismerteti véleményét az eljárás tárgyának körülményeiről. (4) Harmadszor a felek által megnevezett és behívott tanúk vagy szakértők meghallgatása következik, aminek engedélyezéséről a bíróság a felek előterjesztése alapján határoz. 37. § (1) A bizonyítási eljárás végén az elnök elrendeli az érdemi tárgyalás megkezdését, és szót ad a felek képviselőinek. (2) A felek a tárgyalás rendjén egymásnak, illetve a tanúknak és a szakértőknek kérdéseket tehetnek fel, valamint válaszolhatnak az elhangzott állításokra. 38. § (1) Az érdemi tárgyalás végén az elnök kérésére a felek összegzik meglátásaikat, és kijelentik, hogy az ügy érdemi részéről nincs elő nem terjesztett bizonyítékuk, további ismeretük, valamint be nem jelentett követelésük. (2) Az elnök ezután a tárgyalást felfüggeszti, és elrendeli a bíróság visszavonulását a zárt ülésrész keretében történő határozathozatalra. 39. § (1) A bíróság indokolt esetben úgy is határozhat, hogy az ügyben nem rendelkezik a határozat meghozatalához elégséges ismerettel, ezért a tárgyalást meghatározott időre – legfeljebb tizennégy napra – felfüggeszti. (2) Ilyen esetben a bíróság a felektől, a tanúktól vagy a szakértőktől további adatokat kérhet a hiányos kérdésekről, szóbeli vagy írásbeli tájékoztatás formájában. 99
VII. fejezet: A fegyelmi bíróság határozata 40. § (1) A fegyelmi bíróság határozatát csak a bírósági tagok részvételével tartott ülésrész keretében hozza, tagjai egyszerű többsége által támogatott szavazattal. (2) Ha a bíróság valamely tagja a többség által nem támogatott különvéleményt fogalmaz meg, azt megjegyzésként jegyzőkönyvbe kell foglalni. (3) A határozatot a jegyző szerkeszti meg, és a bíróság minden tagja aláírja. 41. § (1) A bíróság a határozat rendelkező részében a jelen szabályzat 7. §-ben foglalt büntetéseket alkalmazhatja. (2) Amennyiben a vád alaptalannak bizonyult, a bíróság az eljárás alá vont személyt vétlennek minősíti, és felmenti a fegyelmi vétség vádja alól. 42. § (1) A határozat meghozatalát követően a bíróság elnöke a határozat szövegét a felek jelenlétében szóban nyilvánosságra hozza. (2) Indokolt esetben a bíróság elrendelheti a határozat meghozatalának elhalasztását későbbi időpontra, amely nem haladhatja meg a tárgyalást követő hetedik napot. 43. § (1) A kihirdetett határozatot a bíróság az ülést követő hét napon belül írásban is közli a felekkel. (2) A határozat közlésének eleget kell tennie az idézésnél meghatározott formai követelményeknek. (3) A határozat a tárgyalásról felvett jegyzőkönyv részét képezi.
Felfüggesztés az egyházi tisztségből, illetve az egyházi hivatalból 44. § (1) Az első fokon eljáró bíróság a fegyelmi eljárás beindítását eldöntő határozattal egy időben belátása szerint rendelkezhet az eljárás alá vont személy felfüggesztéséről viselt egyházi tisztségéből vagy hivatalából, a fegyelmi eljárás időtartamára. (2) A felfüggesztést a bíróság határozata alapján a püspök – az egyházkerület illetékességi területén a püspöki helynök – hajtja végre, főtisztségviselői, illetve munkaadói jogkörénél fogva. A felfüggesztés megszüntetését a bíróság jogerős határozata alapján szintén a püspök – az egyházkerület illetékességi területén a püspöki helynök – rendeli el. (3) A felfüggesztés megszüntetéséről vagy hatályban tartásáról a bíróság a fegyelmi határozat meghozatalával egy időben dönt. (4) A felfüggesztés tárgyában hozott bírósági határozat csak a fegyelmi eljárás rendjén hozott érdemi ítélettel együtt fellebbezhető meg. 100
45. § (1) Az első fokon eljáró bíróság határozata által elrendelt felfüggesztés hatálya a másodfokon eljáró bíróság jogerős határozatáig tart. A fellebbviteli bíróságnak a fellebbezéssel egyidejűleg a felfüggesztés tárgyában is határoznia kell. (2) A másodfokon hozott határozat a felfüggesztés tárgyában is véglegesnek minősül. 46. § (1) A felfüggesztés időtartama alatt a felfüggesztett személy a tisztségével vagy hivatalával járó jogokat nem gyakorolhatja, és számára javadalmazás vagy más egyházi juttatás nem folyósítható. (2) Felmentő határozat esetén a felfüggesztett személyt azonnali hatállyal vissza kell helyezni jogaiba, és számára a visszatartott javadalmat vagy más esedékes juttatást tizennégy napon belül ki kell egyenlíteni.
VIII. fejezet: Jogorvoslati lehetőségek: a fellebbezés és a perújítás A fellebbezés 47. § (1) A fegyelmi bíróságok első fokon hozott határozatai ellen a felek, valamint az egyházi hatóságok fellebbezéssel élhetnek. (2) A fellebbezésnek a határozat végrehajtására nézve felfüggesztő hatálya van. (3) A fellebbezést az első fokon eljáró bírósághoz kell benyújtani, annak határozata kézhez vételétől számított hét napon belül. (4) Az első fokú bíróság eljárása során hozott végzések csak az érdemi határozattal együtt fellebbezhetőek meg. (5) A fellebbezéshez az első fokon eljáró bíróság mellékeli a fegyelmi ügy teljes iratcsomójának másolatát, és haladéktalanul továbbküldi a felettes egyházi fegyelmi bírósághoz. (6) A fellebbezési eljárás során az idézés feltételeire, valamint a tárgyalás lefolyására a 32., valamint 35-38. §-ek előírásai alkalmazandók. 48. § (1) A határidő lejárta után benyújtott fellebbezés érvénytelennek minősül. (2) Az érvénytelenség vélelmét a fellebbezési bíróság a felek jelenlétében vitatja meg. (3) Amennyiben a fellebbezési bíróság megállapítja az érvénytelenséget, a fegyelmi ügy érdemi részének újratárgyalására nincs jogosultsága. 49. § (1) A fellebbezési bíróság az első fokon hozott határozat törvényességét, valamint megállapításainak helyességét vizsgálja felül.
101
(2) A fellebbezési bíróság saját hatáskörében hozott döntéssel a fellebbezést elutasítja, és a megfellebbezett határozatot érvényben tartja, amennyiben: a) a fellebbezés elkésett vagy szabálytalan, vagy b) a megtámadott határozat törvényes, és érdemben helyes. (3) A fellebbezési bíróság saját hatáskörében hozott döntéssel a fellebbezésnek helyet ad, a megfellebbezett határozatot hatályon kívül helyezi, megállapítva annak törvénytelen vagy érdemben helytelen voltát, és ezek alapján: a) az eljárás alá vont személyt felmenti, vagy b) elrendeli az ügy újratárgyalását, saját hatáskörében, mert további bizonyítékok megvizsgálását tartja szükségesnek. (4) A fellebbezési bíróság saját hatáskörében hozott döntéssel elrendeli az ügy újratárgyalását az első fokú fegyelmi bíróságnál, mert ott az ügyet a fellebbező fél szabályos megidézése nélkül, vagy a szabályosan megidézett, de megjelenni képtelen – és ezt a körülményt közölni szintén képtelen – fél távollétében tárgyalták. 50. § (1) Ha a megtámadott határozat hatályon kívül helyezése a hatáskör vagy illetékesség megsértése miatt történt, a fellebbezési bíróság az ügyet újratárgyalásra küldi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező első fokú fegyelmi bírósághoz. (2) A fellebbezés elutasítása esetén az első fokú határozat jogerőre emelkedik, és végrehajtandó. (3) A fellebbezési bíróság határozata a kihirdetés napján véglegesnek minősül. (4) A bíróság határozatát írásban is közli a felekkel, valamint az érdekelt egyházi hatóságokkal, tudomásul vétel és végrehajtás végett. A közlés feltételeire a 43. §-ben foglaltak alkalmazandóak.
A perújítás 51. § A végleges és jogerőre emelkedett határozatok ellen perújítás útján rendkívüli jogorvoslatnak van helye a következő esetekben: (1) A perújítást kérő személy olyan bizonyítékok birtokába jutott, amelyeket korábban nem ismert, és amelyek az ügy érdemi részét döntően befolyásolhatják. (2) A meghallgatott tanúkról vagy szakértőkről utólag jogerős bírói határozattal megállapították, hogy abban az ügyben, amelyre a perújítási kérés vonatkozik, hamisan nyilatkoztak. (3) A perújítási kéréssel megtámadott határozat alapjául szolgált bizonyítékot jogerős bírósági ítélettel hamisnak nyilvánították. 52. § (1) A perújítást a felek bármelyike kérheti, és hivatalból kérhetik az egyházi főhatóságok is. 102
(2) A perújítási kérést harminc napon belül kell benyújtani ahhoz a fegyelmi bírósághoz, amelynek határozata ellen irányul. A harminc napos határidő kezdete az a nap, amikor a kérelmező az új bizonyítékok létezéséről, a tanúvallomás hamisságáról, a bizonyíték hamisságáról vagy a hamisságot megállapító bírósági ítéletről tudomást szerzett. 53. § (1) A bíróság a perújítási kérés kézhez vételét követő hét napon belüli időpontra tárgyalást tűz ki, amelyre a feleket a 32. §-ben foglaltak szerint megidézi. Az ügy tárgyalása az első fokú bírósági eljárás szabályai szerint történik. (2) Ha a bíróság a perújítási kérést érdemben megalapozottnak találja, a megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi, és saját hatáskörében új határozatot hoz. (3) Ha a bíróság a kérést nem találja megalapozottnak, azt elutasítja. (4) Ha a kérelmező a perújítási határidőt túllépte, kérését a bíróság az érdemi rész megtárgyalása nélkül elutasítja. (5) A perújítás eljárásban hozott határozat ellen ugyanolyan jogorvoslással lehet élni, mint a megtámadott határozat ellen.
IX. fejezet: Záró rendelkezések 54. § Jelen szabályzat a Főtanács általi elfogadásával és az egyházi fegyelmi bíróságok tagjainak teljes körű megválasztásával lép hatályba. 55. § A Magyar Unitárius Egyház fegyelmi szabályzatának hatályba lépésével Az Unitárius Egyház fegyelmi szabályzata és Az Unitárius Egyház közigazgatási bírósági szabályzata című korábbi jogszabályok, valamint a jelen szabályzat tartalmával ellentétes egyházi rendelkezések hatályukat vesztik.
103
A MAGYAR UNITÁRIUS EGYHÁZ NYUGDÍJINTÉZETÉNEK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA [A 2014. június 28-án elfogadott szervezeti és működési szabályzat 2014. december 5-én módosított tartalma a Főtanács 15/2014. (2014. VI. 28.) számú határozata alapján 2015. január 4-én lépett hatályba.]
I. fejezet: Általános rendelkezések 1. § A Magyar Unitárius Egyház (a továbbiakban: Egyház) Nyugdíjintézete az Egyház önálló jogi személyiséggel rendelkező társadalombiztosítási intézménye. 2. § Az Egyház Nyugdíjintézetének (a továbbiakban: Nyugdíjintézet) célja a mindenkori egyházi alkalmazottak társadalombiztosításának megszervezése, szociális gondjaik enyhítése és jólétük elősegítése. 3. § (1) A Nyugdíjintézet általános egyházi felügyeletét a Főtanács gyakorolja; tevékenységének elősegítése és ellenőrzése az Egyházi Képviselő Tanács (a továbbiakban: EKT) hatáskörébe tartozik. (2) A Nyugdíjintézet szervezetét önrendelkező vezető testületek irányítják, amelyek alárendeltségében igazgatási hivatal működik. 4. § (1) A Nyugdíjintézet vagyona az egyetemes egyház tulajdonát képezi. A vagyonkezelői jogokat és kötelességeket a Nyugdíjintézet vezető testületei gyakorolják a Főtanács és az EKT felügyeletével. (2) A Nyugdíjintézet alapvető társadalombiztosítási kötelességeinek teljesítését a Nyugdíjintézet vagyonának mértékéig az egyetemes egyház szavatolja. 5. § A Nyugdíjintézet szolgáltatási rendszerének alapelvei: (1) A kötelező hozzájárulás elve: a Nyugdíjintézet működéséhez a munkáltató és a munkavállalók kötelesek társadalombiztosítási hozzájárulást fizetni, a Nyugdíjintézet Tanácsa által megállapított és az EKT által jóváhagyott mértékben.
104
(2) A nemzedékek közötti szolidaritás elve: a Nyugdíjintézetet fenntartó mindenkori egyházi alkalmazottak a nemzedéki távlat kölcsönösségében teljesítik kötelességeiket és részesülnek a szolgáltatásokból. (3) Az egyházi társadalombiztosítás kiteljesítésének elve: a Nyugdíjintézet az egyházi nyugdíjak biztosítása mellett hozzájárul az egyházi alkalmazottak és az egyházi nyugdíjasok szociális gondjainak enyhítéséhez, jólétük elősegítéséhez. (4) Elévülhetetlenség elve: az egyházi társadalombiztosításban való részesülés joga (a nyugdíjhoz való jogosultság) elévülhetetlen. (5) Átruházhatatlanság elve: az egyházi nyugdíjjogosultság átruházhatatlan. 6. § A Nyugdíjintézet székhelye: Kolozsvár, 1989. december 21. (Kossuth Lajos) utca 9. szám.
II. fejezet: A Nyugdíjintézet szervezete 7. § (1) A Nyugdíjintézet működésének és szolgáltatásainak fenntartói: a munkáltatói jogokat gyakorló egyházi szervezeti egységek, valamint az egyházi alkalmazottak. (2) A Nyugdíjintézet kedvezményezettjei: az egyházi nyugdíjasok, valamint az alapvető egyházi társadalombiztosítást kiegészítő szolgáltatásokban részesülő egyházi alkalmazottak és szervezeti egységek. 8. § (1) Minden egyházi alkalmazott köteles hozzájárulni a Nyugdíjintézet működésének és szolgáltatásainak fenntartásához, az egyházkerület által alkalmazott személyek kivételével. (2) Az alkalmazottak más jellegű biztosításai nem helyettesíthetik az egyházi társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítését. 9. § A Nyugdíjintézet vezető testületei és ellenőrző szerve: (1) A Nyugdíjintézet Tanácsa. (2) A Nyugdíjintézet Tanácsának Elnöksége. (3) A Nyugdíjintézet Ellenőrző Bizottsága. 10. § A Nyugdíjintézet tisztségviselői: (1) A Nyugdíjintézet elnöke. (2) A Nyugdíjintézet alelnöke. (3) A Nyugdíjintézet jegyzője.
105
11. § (1) A Nyugdíjintézet Tanácsa (továbbiakban: a Tanács) tizenegy tagból áll. A Tanács tagjai: a) Hivatalból: elnök, alelnök és jegyző. b) A Főtanács által az egyházi alkalmazottak és az egyházi nyugdíjasok közül választott további nyolc tag a következő megoszlásban: három lelkészi és egy világi egyházi alkalmazott, valamint három lelkészi és egy világi egyházi nyugdíjas. (2) A Tanács tagjainak megbízatása négy évre szól. Kétszer újraválaszthatóak. (3) A tanácsbeli tagság a következő esetekben szűnik meg: a megbízatás lejártával, vagy lemondással, elhalálozással, két igazolatlan hiányzás következtében, egyházi fegyelmi bíróság jogerős elmarasztaló ítélete nyomán kezdeményezhető visszahívással. (4) A Tanács üléseinek állandó meghívottjai tanácskozási joggal egy-egy képviselő az Egyház főhatósági szintű Gazdasági és Pénzügyi Bizottsága, Jogügyi Bizottsága, valamint Szociális és Egyháztársadalmi Bizottsága részéről. 12. § A Tanács hatásköre: (1) A Nyugdíjintézet működésének irányítása terén: a) A Nyugdíjintézet évenkénti működését összegző elnökségi jelentés és az alkalmazottak jelentéseinek megtárgyalása, azok elfogadása vagy elutasítása. b) Állások létrehozása, munkakörök meghatározása, valamint a betöltésükről és felügyeletükről való gondoskodás. c) Az alkalmazottak javadalmazási feltételeinek meghatározása, illetve biztosítása. d) Szerződések és megállapodások előkészítése, a bennük foglaltak megvalósulásának elősegítése és nyomon követése, valamint esetleges felülvizsgálata. (2) A Nyugdíjintézet gazdálkodásának irányítása terén: a) Határozathozatal a Nyugdíjintézet zárszámadása és költségvetése tárgyában. b) A Nyugdíjintézet gazdálkodási elveinek és irányainak meghatározása, a költségvetés végrehajtásának felügyelete, az ingó és ingatlan javak rendeltetésszerű használatáról és értékmegőrzéséről való gondoskodás. c) Határozathozatal a Nyugdíjintézet tulajdonát képező ingóságok és ingatlanok eladása, vásárlása, cseréje, építése, bontása vagy tíz évnél hosszabb időre történő bérbeadása tárgyában; mindezek előzetes jóváhagyás végett az EKThoz terjesztendők. d) Határozathozatal a Nyugdíjintézet saját vagy társtulajdonát képező szociális, egészségügyi, szabadidős és hasonló jellegű létesítmények, valamint gazdasági egységek és célirányos alapok létrehozása, átszervezése vagy felszámolása 106
tárgyában; az előbbiek működésének felügyelete. Az e tárgyban hozott határozatok jóváhagyás végett az EKT-hoz terjesztendők. (3) A nyugdíjak és segélyek megállapítása terén: a) A nyugdíjpont mindenkori értékének meghatározása és közlése. A nyugdíjpont értékének jóváhagyása az EKT hatáskörébe tartozik. b) A nyugdíjvégzések kibocsátása. c) A nyugdíjvégzések alapfokú felülbírálata az érintett személyek kérésére. Az esetleges további fellebbezések jogerős elbírálása az EKT Elnökségének hatáskörébe tartozik. d) Határozathozatal egyházi nyugdíjasok és alkalmazottak rendkívüli segélyezéséről. e) A nyugdíjak legkisebb mértékének évenkénti meghatározása, aminek jóváhagyása az EKT hatáskörébe tartozik. 13. § A Tanács üléseit az elnök hívja össze negyedévenként legalább egyszer, de szükség szerint a Tanács többször is ülésezhet. A Tanács hat tag jelenlétében határozatképes. 14. § (1) A Tanács Elnökségének (a továbbiakban: Elnökség) tagjai: elnök, alelnök, jegyző, akiket a Főtanács választ a lelkész jellegű egyházi alkalmazottak közül. (2) Az Elnökség üléseit az elnök – saját kezdeményezésből vagy az alelnök és a jegyző kérésére – bármikor összehívhatja. Az Elnökség két tag jelenlétében határozatképes. (3) A tisztségviselők tiszteletdíjban részesülhetnek, aminek körülményeit a Tanács állapítja meg. 15. § Az Elnökség hatásköre és kötelességei: (1) A Tanács által tárgyalandó ügyek előkészítése. (2) A Tanács határozatainak és rendelkezéseinek végrehajtásáról való gondoskodás. (3) A Tanács ülései közötti időszakban adódó, a Tanács hatáskörébe tartozó halaszthatatlan döntések meghozatala és végrehajtása. (4) A Nyugdíjintézet alkalmi képviseletének biztosítása. (5) A Nyugdíjintézet Tanácsának megbízásából: szerződések megkötése, a bennük foglaltak megvalósulásának elősegítése, nyomon követése és esetleges felülvizsgálata. (6) A Nyugdíjintézet igazgatási hivatala működésének és az alkalmazottak kötelesség-teljesítésének elősegítése, illetve felügyelete. (7) Nyugdíjvégzések előkészítése. (8) A nyugdíjintézeti adattár és az ügyviteli okiratok megőrzésének biztosítása. 107
16. § Az elnök hatásköre és kötelességei: (1) Irányítja a Nyugdíjintézet vezető testületeinek a tevékenységét. (2) Képviseli a Nyugdíjintézetet az egyházi hatóságok, az államigazgatási és igazságszolgáltatási szervek, valamint más intézmények, szervezetek és testületek irányába. (3) Gondoskodik a Tanács és az Elnökség határozatainak végrehajtásáról. (4) Gondoskodik a Nyugdíjintézet költségvetésének végrehajtásáról, valamint a gazdálkodási elvek és irányok érvényesüléséről. (5) Vezeti a Tanács és az Elnökség üléseit. 17. § Az alelnök hatásköre és kötelességei: (1) Az elnök akadályoztatása esetén ellátja az elnöki teendőket. (2) Ellát minden más feladatot, amellyel az Elnökség megbízza. 18. § (1) A jegyző hatásköre és kötelességei: A Tanács és az Elnökség ülésein vezeti a jegyzőkönyveket és gondoskodik azok hitelesítéséről. (2) a) A Tanács üléseinek jegyzőkönyveit a jegyző, az elnök és a Tanács másik két tagja hitelesíti az ülést követő tizenöt napon belül. b) Az Elnökség üléseinek jegyzőkönyveit az azokon részt vevő tisztségviselők hitelesítik az ülést követő tíz napon belül. 19. § (1) Az Ellenőrző Bizottság háromtagú. A bizottság tagjait a Főtanács választja négyéves időtartamra az egyházi alkalmazottak és nyugdíjasok közül. Kétszer visszaválaszthatóak. (2) Az Ellenőrző Bizottságnak nem lehetnek tagjai a Nyugdíjintézet Tanácsának tagjai és alkalmazottjai. (3) Az Ellenőrző Bizottság saját hatáskörében határozza meg munkarendjét és választja meg tisztségviselőit (elnök, titkár, jegyző). 20. § (1) Az Ellenőrző Bizottság hatásköre: a) Ellenőrzi a Nyugdíjintézet tevékenységét és gazdálkodását. b) Rendszeresen számbaveszi a Nyugdíjintézet tulajdonát képező vagyontárgyakat, azok megőrzésének és hasznosításának módját, valamint az értékváltozásokat. c) Ellenőrzi a költségvetés végrehajtását, valamint a gazdálkodási elvek és irányok érvényesülését. (2) Az Ellenőrző Bizottság évente szervezi meg vizsgálatait, de szükség szerint bármikor vizsgálatot tarthat. A vizsgálatok lezajlásáról és megállapításairól jegyzőkönyvet készít, amit az EKT elé terjeszt, ugyanakkor eljuttatja azokat a Nyugdíjintézet Tanácsának.
108
21. § A Nyugdíjintézet alkalmazottjai: (1) A Nyugdíjintézet számvitelét a könyvelő vezeti, akit a Tanács alkalmaz. Munkakörét és javadalmazásának körülményeit munkaszerződés szabályozza. (2) A Nyugdíjintézetnek szükség szerint más alkalmazottjai is lehetnek, akiket szintén a Tanács alkalmaz munkaszerződéssel. 22. § A Főtanács hatásköre a Nyugdíjintézettel kapcsolatban: (1) A Nyugdíjintézet tevékenységének általános felügyelete és támogatása. (2) A Nyugdíjintézet szervezeti és működési szabályzatának elfogadása, illetve módosítása. (3) A Nyugdíjintézet Tanácsa, valamint Ellenőrző Bizottsága tagjainak megválasztása. (4) A Nyugdíjintézet Tanácsa évenkénti jelentésének megvitatása és elfogadása. 23. § Az Egyházi Képviselő Tanács hatásköre a Nyugdíjintézettel kapcsolatban: (1) A Nyugdíjintézet tevékenységének elősegítése és ellenőrzése. (2) Az Ellenőrző Bizottság megállapításainak számbavétele és a szükséges döntések meghozatala. (3) A Nyugdíjintézet költségvetésének és zárszámadásának jóváhagyása. (4) A Nyugdíjintézet gazdálkodási terveinek és segélyezési rendszerének előzetes jóváhagyása. (5) A Nyugdíjintézet Tanácsa időszakos jelentésének megvitatása és elfogadása.
III. fejezet: A Nyugdíjintézet gazdálkodása 24. § A Nyugdíjintézet gazdálkodási elveit és irányait a vezető testületek határozzák meg, gondoskodva a Nyugdíjintézet alapvető céljainak szolgálatáról. 25. § A Nyugdíjintézet bevételi forrásai: (1) Az egyházi alkalmazottak bruttó fizetése utáni kötelező hozzájárulások a Tanács által megállapított mértékben. (2) Az állami költségvetésből folyósított állami fizetések utáni társadalombiztosítás. (3) Az egyházi alkalmazottak személyes hozzájárulása a Nyugdíjintézet fenntartásához. (4) Gazdasági tevékenységből származó bevételek (többek között: kamatok, bérjövedelmek, osztalékok).
109
(5) Juttatásokból, adományokból és más alkalomszerű jövedelmekből származó bevételek. (6) Az egyházi főhatóságok által meghatározott, szükség szerinti segélyek. (7) Más jellegű bevételek.
IV. fejezet: Nyugdíjszámítási tényezők 26. § A tényleges hozzájárulási idő az az időszak, amelyre a kötelező nyugdíjjárulékot befizették a Nyugdíjintézetnek. 27. § Asszimilált idő az az időszak, amelyre nincs befizetve a nyugdíjjárulék, azonban az alábbi sajátos esetekben hozzájárulási időnek számít: (1) Rokkantsági nyugdíj időszaka. (2) Nappali tagozaton, huszonhat éves korig végzett felsőfokú tanulmányok időszaka. (3) Sorkatonai szolgálat időszaka. (4) Gyermeknevelési szabadság időszaka. (5) Betegszabadság időszaka. (6) Tanulmányi szabadság időszaka. (7) Politikai fogságban töltött időszak. 28. §. A nyugdíjjárulékok: (1) A munkáltató egyházi szervezeti egység az alkalmazott után munkáltatói nyugdíjjárulékot, az alkalmazott pedig – szolgálatának időszakában – egyéni nyugdíjjárulékot köteles fizetni a Nyugdíjintézetnek. (2) A Főhatósági Hivatal az alkalmazott bruttó béréből visszatartja az egyéni nyugdíjjárulékot, és azt a munkáltató egyházi szervezeti egység által befizetett nyugdíjjárulékkal együtt továbbítja a Nyugdíjintézetnek. 29. §. (1) A nyugdíjjárulékok a havi bruttó bérjövedelemre kiszámított százalékarányos összegek. (2) A nyugdíjjárulékok mértékét a Tanács állapítja meg.
V. fejezet: Nyugdíjtípusok Korhatári nyugdíj 30. § (1) Korhatári nyugdíjra jogosult az az egyházi alkalmazott, aki együttvéve teljesíti az előírt nyugdíjazási korhatár, illetve a minimális hozzájárulási idő feltételeit. 110
(2) a) A nyugdíjazási korhatár férfiak esetében hatvanöt év, nőknél hatvan év. b) A teljes hozzájárulási idő: a férfiak esetében harmincöt év, nőknél harminc év. c) A minimális hozzájárulási idő: a férfiak esetében tizenöt év, nőknél tíz év. 31. § (1) Az előírt nyugdíjazási korhatár betöltésével az egyházi alkalmazottaknak kötelező nyugdíjba vonulniuk. (2) A női alkalmazottak a nyugdíjazási korhatár betöltése előtt hat hónappal bejelenthetik nyugdíjba vonulásuk időpontjának elhalasztását legfeljebb hatvanötödik életévük betöltéséig. (3) Az alkalmazott kérésére az EKT huszonnégy hónappal elhalaszthatja a nyugdíjba vonulás időpontját. Az EKT általi halasztásra két alkalommal, egy-egy éves időszakra vonatkozóan kerülhet sor. A nyugdíjba vonulás időpontjának elhalasztását a nyugdíjkorhatár betöltése előtt hat hónappal lehet kérvényezni. A szolgálati út betartása kötelező.
Előzetes nyugdíj 32. § (1) Előzetes nyugdíjra jogosult – a nyugdíjazási korhatár betöltése előtt legfeljebb öt évvel, ha teljesítette a tényleges hozzájárulási időt. A hozzájárulási időbe nem számítanak bele az asszimilált időszakok. (2) Az előzetes nyugdíj megállapítása ugyanúgy történik, mint a korhatári nyugdíjé. (3) Az előzetes nyugdíjba vonult személyek az esetleges munkavállalásuk időszakában nem részesülhetnek nyugdíjban. 33. § A korhatári nyugdíj feltételeinek teljesülésekor az előzetes nyugdíj hivatalból korhatári nyugdíjjá változik és a nyugdíj összege újraszámíttatik az asszimilált időszakok figyelembe vételével.
Rokkantsági nyugdíj 34. § Rokkantsági nyugdíjra jogosult az az egyházi alkalmazott, aki betegség vagy baleset következtében elveszítette munkaképességét. 35. § A rokkantság lehet: (1) I. fokú – teljesen elveszített munkaképesség és öngondozás-képtelenség esetén. 111
(2) II. fokú – teljesen elveszített munkaképesség és megmaradt öngondozás-képesség esetén. 36. § (1) a) A rokkantság fokának megállapítására legalább háromfős alkalmi bizottság hivatott, amelynek tagja egy-egy képviselő a Nyugdíjintézet Tanácsa és a munkaadó egyházi szervezeti egység részéről, továbbá a Tanács Elnöksége által felkért társadalombiztosítási szakorvos. b) A rokkantság fokának megállapításakor az alkalmi bizottság figyelembe veheti az állami nyugdíjrendszerben alkalmazott szempontokat. (2) a) Az alkalmi bizottság indokolt esetben évente felülvizsgálja a döntéseit. b) Az alkalmi bizottság döntései ellen a Tanácshoz lehet fellebbezni. (3) Az I. fokú rokkantaknak a Nyugdíjintézet gondozói segélyt biztosít a Tanács által megállapított körülményekkel.
Utódlási nyugdíj, illetve segély 37. § Utódlási nyugdíjra jogosultak az elhunyt egyházi nyugdíjas gyermekei és túlélő házastársa. 38. § A gyermekek utódlási nyugdíjra jogosultak: (1) Tizennyolc éves korig. (2) Tanulmányok folytatása esetén, legfeljebb huszonhat éves korig. 39. § (1) A túlélő házastárs teljes összegű utódlási nyugdíjra jogosult, ha betöltötte az előírt nyugdíjazási korhatárt és a házasság időtartama legalább tíz év. (2) Ha a házasság időtartama tíz évnél kevesebb, az utódlási nyugdíj kiszámítása a házassági évekkel egyenes arányban történik. 40. § Az a túlélő házastárs, aki kiskorú gyermeket nevel, utódlási nyugdíjra jogosult a gyermek hetedik életévének betöltéséig. 41. § (1) Az elhunyt egyházi alkalmazott kiskorú gyermekei tizennyolc éves korukig segélyre jogosultak. (2) Az egyházi alkalmazott túlélő házastársa életkorától és a házasság időtartamától függetlenül tizenkét hónapig segélyre jogosult. 42. § Az I. vagy II. fokú rokkantságban szenvedő, túlélő házastárs rokkantsága teljes időszakában segélyre jogosult.
112
43. § (1) Az utódlási nyugdíj megállapítása: a) Az elhunyt korhatári nyugdíja alapján történik. b) Az elhunyt I. fokú rokkantsági nyugdíja alapján történik, ha a korhatári nyugdíjazás feltételeinek teljesülése előtt következett be a haláleset. (2) Az utódlási nyugdíj összege az (1) bekezdésnél előírt nyugdíj meghatározott százalékaránya, az utódok számának függvényében: a) 50% – egy utódnak. b) 75% – két utódnak. c) 100% – három vagy több utódnak. 44. § Az árva gyermekek utódlási nyugdíjjogosultságai összegződnek, ha mindkét szülő elhunyt. 45. § A jogosultak számának megváltozásával a nyugdíj értelemszerűen újraosztódik. 46. § A túlélő házastárs az előnyösebb nyugdíjat választhatja, ha egyaránt jogosult korhatári és utódlási nyugdíjra.
VI. fejezet: Nyugdíjszámítás 47. § (1) A nyugdíj összege az évi átlagpontszám és a nyugdíjpont értékének a szorzata. (2) A Nyugdíjintézet Tanácsa a nyugdíjpont értékét az inflációváltozás függvényében alkalmanként kiigazítja. 48. § Az évi átlagpontszám a tényleges hozzájárulási idő alatt szerzett évi pontszámok összegének és a teljes hozzájárulási időt képező évek számának a hányadosa. 49. § (1) Az évi pontszám az egy év alatt szerzett havi pontszámok összegének és tizenkettő (hónap) hányadosa. (2) A havi pontszám a nyugdíjjárulék számítási alapjául szolgáló havi bruttó jövedelem és az országos havi bruttó átlagbér hányadosa. 50. § (1) A kötelező nyugdíjjárulékok befizetését hitelt érdemlő iratokkal kell igazolni. (2) Igazolás hiányában az adott időszakra vonatkozó havi pontszámot a Nyugdíjintézet Tanácsa állapítja meg a rendelkezésre álló egyházi és nyugdíjintézeti nyilvántartások vonatkozó értékei alapján. 113
51. § A nyugdíjpont értékét a Nyugdíjintézet Tanácsa állapítja meg. 52. § Az asszimilált időre vonatkozó havi pontszám megállapítása az alábbiak szerint történik: (1) Rokkantsági nyugdíj időszakára: a nyugdíj összege. (2) Nappali tagozaton végzett felsőfokú tanulmányok időszakára: az országos havi bruttó átlagbér. (3) Sorkatonai szolgálat időszakára: az országos havi bruttó átlagbér. (4) Gyermeknevelési szabadság időszakára: a juttatás összege. (5) Betegszabadság időszakára: a juttatás összege. (6) Tanulmányi szabadság időszakára: a felfüggesztéskori egyházi havi bruttó jövedelem összege. (7) Politikai fogságban töltött időszakra: az országos havi bruttó átlagbér.
VII. fejezet: A nyugdíjak megállapítása és folyósítása 53. § (1) A nyugdíjazási folyamat beindítása az érdekelt kérelme, vagy a munkáltató rendelkezése alapján történik. (2) A nyugdíjazási kérelmet és a nyugdíjjogosultságot igazoló iratokat a Nyugdíjintézet Tanácsához kell benyújtani. 54. § (1) A nyugdíjazás a feltételek teljesítésének időpontjától esedékes. (2) A nyugdíj összegét a Tanács határozatba foglalva állapítja meg. (3) A nyugdíj folyósítása a határozatban megjelölt időponttól kezdődik. (4) A nyugdíjszámításhoz legkevesebb kétéves egyházi alkalmazási időszak szükséges. 55. § (1) A kérelem elfogadása esetén a Tanács kibocsátja a nyugdíjvégzést a kérelem iktatását követő kilencven napon belül. (2) A kérelem elutasítását írásban kell közölni ténybeli és jogi indokokkal alátámasztva. 56. § A nyugdíjvégzés Tanács általi felülbírálata a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérvényezhető. Az esetleges további fellebbezést az EKT Elnökségéhez kell benyújtani a Tanács felülbírálati határozatának közlésétől számított tizenöt napon belül. 57. § A határidő után benyújtott, illetve jogerősen elutasított fellebbezés esetén a nyugdíjvégzés végleges.
114
58. § Fellebbezés tárgya lehet: (1) A hozzájárulási idő megállapítása. (2) A nyugdíjszámítás. (3) Az ügyviteli határidők be nem tartása. 59. § (1) A nyugdíj folyósítása havi rendszerességgel történik. (2) A nyugdíj folyósítása készpénzben, postai vagy banki úton történik. (3) A nyugdíj folyósításának költségei a Nyugdíjintézetet terheli. 60. § Ha a nyugdíjas elhunyt vagy már nem teljesíti a nyugdíjjogosultság feltételeit, a Nyugdíjintézet megszünteti a nyugdíj folyósítását. 61. § Ha a nyugdíjas átmenetileg nem teljesíti a nyugdíjjogosultság feltételeit, a Nyugdíjintézet felfüggeszti a nyugdíj folyósítását. Amikor a felfüggesztés oka elhárul, a folyósítás kérelem alapján újrakezdődik. 62. § (1) A jogtalanul átvett összegeket vissza kell fizetni a Nyugdíjintézetnek. (2) Elhalálozás esetén a visszafizetetlen összegek más személyt nem terhelnek. 63. § A nyugdíjas, illetve törvényes örökösei minden olyan körülményt, amely kihatással van a nyugdíjjogosultság feltételeire, illetve a nyugdíj folyósítására, írásban köteles/ek bejelenteni a Tanácsnak a körülmény beálltát követő tizenöt napon belül. 64. § A nyugdíjas elhalálozása után át nem vett nyugdíjösszeg a törvényes örökösöket illeti az elhalálozástól számított három évig.
VIII. fejezet: A Nyugdíjintézet kiegészítő szolgáltatásai 65. § A Nyugdíjintézet az Egyház nyugdíjasait és alkalmazottjait – szociális rászorultság esetén – az alábbi segélyekben részesítheti: (1) Rendszeres nyugdíj-kiegészítés. (2) A 41. §-ben és a 42. §-ben előírt utódlási segély. (3) Műtét, gyógykezelés és más rendkívüli egészségügyi szolgáltatás költségeinek részfedezése. (4) Gyógyszerbeszerzési segély. (5) Más jellegű rendkívüli segélyek.
115
66. § (1) Az egyházi nyugdíjasok és alkalmazottak elhalálozása esetén temetkezési segélyben részesül az a hozzátartozó, vagy ennek hiányában az a személy, aki bizonyítja a temetkezési költségek fedezését. (2) A temetkezési segély mértékét a Tanács állapítja meg. 67. § (1) A Nyugdíjintézet kedvezményezettjei a temetkezési segély felében részesülnek, ha olyan családtagjuk hunyt el, akivel kapcsolatban a család nem jogosult temetkezési segélyre. (2) Ilyen vonatkozásban családtagnak számít: a) A házastárs. b) A saját vagy fogadott gyermek a tizennyolcadik életévéig; tanulmányok folytatása esetén legfeljebb a huszonhatodik életévéig. c) A szülők. 68. § A temetkezési segély az elhalálozást követő három éven belül igényelhető. 69. § A Nyugdíjintézet az egyházi szervezeti egységeket, nyugdíjasokat és alkalmazottakat más jellegű segélyekben is részesítheti a Tanács által meghatározott feltételekkel.
IX. fejezet: Záró rendelkezések 70. § A nyugdíjjogosultság feltételeinek teljesülését alátámasztó és a kötelező nyugdíjjárulékok befizetését igazoló iratok elfogadására kizárólagosan a Nyugdíjintézet Tanácsa jogosult. 71. § A korhatári, rokkantsági és utódlási nyugdíjjogosultság megállapításánál figyelembe kell venni az állami vagy más nyugdíjrendszerben teljesített hozzájárulási időt. 72. § Az állami hozzájárulási idővel is rendelkező nyugdíjas az egyházi nyugdíjrendszerben nem érvényesítheti a különböző állami nyugdíjazási kedvezményeket. 73. § A jelen szabályzat hatályba lépését követően az egyházi nyugdíjakat újra kell számolni. 74. § A jelen szabályzat hatálybalépéséig iktatott, de elintézetlen kérelmek esetén a jogosultság időpontjában érvényes rendelkezések alapján kell eljárni.
116
75. § Jelen szabályzat a Főtanács általi elfogadása nyomán, a Nyugdíjintézet Tanácsa és Ellenőrző Bizottsága tagjainak megválasztását követő harmincadik napon lép hatályba. 76. § A Magyar Unitárius Egyház Nyugdíjintézetének szervezeti és működési szabályzata hatályba lépésével Az Unitárius Egyház Nyugdíjintézete Szervezeti és Működési Szabályzata című korábbi jogszabály, valamint a jelen szabályzat tartalmával ellentétes főhatósági határozatok hatályukat vesztik.
117
A MAGYAR UNITÁRIUS EGYHÁZ VÁLASZTÁSI SZABÁLYZATA (A 2012. június 30-án elfogadott választási szabályzat 2014. június 28-án módosított tartalma 2014. június 28-án lépett hatályba a Főtanács általi elfogadásával.)
I. fejezet: Általános rendelkezések 1. § A Magyar Unitárius Egyház tisztségviselőinek és a különböző egyházi testületek tagjainak megválasztása A Magyar Unitárius Egyház választási szabályzata (a továbbiakban választási szabályzat) alapján és más hatályos egyházi jogszabályok előírásai szerint történik. Kivételt képeznek a lelkészi és énekvezéri állások betöltésével kapcsolatos választások, amelyekről külön egyházi jogszabályok rendelkeznek. Az egyházi tisztviselők alkalmazása A Magyar Unitárius Egyház Szervezeti és Működési Szabályzatának vonatkozó előírásai szerint történik. 2. § (1) Az egyházi tisztségviselők és testületi tagok megválasztása személyes és közvetlen részvétellel, titkos szavazással történik. Egy adott tisztség, illetve testületi hely betöltése tárgyában minden választó egyetlen szavazásra jogosult, vagyis a jelölőlapokat és a választólapokat nem lehet átruházni másokra. Ezen lehetőségeket, illetve feltételeket a választásra jogosult egyházi testületek elnöksége és a kijelölt választási bizottságok kötelesek biztosítani. (2) Egészségügyi jellegű akadályoztatás (pl. gyengénlátás) esetén a jelölőlap és a választólap kezelésére képtelen választónak jogában áll kijelölni egy személyt, aki számára technikai segítséget nyújt választási szándékának kifejezéséhez. Az akadályozott választó ezen igényét szóban jelenti be a választásra jogosult testület megalakulásakor az elnökségnek, megnevezve a segítségnyújtásra felkért személyt.
II. fejezet: Az előzetes jelölés 3. § (1) Az egyházi választások előkészítése céljából jelölőbizottságok létesülnek, amelyek hatáskörébe a jelöltállítás, valamint a jelöltállítással kapcsolatban felmerülő kérdések véleményezése tartozik. 118
(2) A jelölőbizottságok a saját egyházszervezeti szintjükön állítanak jelölteket. A főhatósági szintű jelölőbizottság kivételesen a Zsinat és a Főtanács választott tagjai tekintetében az egyházköri jelölőbizottságoknak jelölteket ajánlhat, ami nem bír kötelező erővel. 4. § A jelölőbizottságok összetétele: (1) A főhatósági jelölőbizottság huszonegy tagból áll. Tagjai: a) Hivatalból: a püspök, a rangidős főgondnok, a közügyigazgató, továbbá az egyetemes egyházi szinten működő egyháztársadalmi és szakmai szervezetek (Unitárius Lelkészek Országos Szövetsége, Unitárius Nők Országos Szövetsége, Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, Gondviselés Segélyszervezet) egy-egy képviselője. b) Választás útján: az egyházköri közgyűlések által választott egy-egy világi és egy-egy lelkészi bizottsági tag, akik megbízatása hat év. (2) Az egyházköri jelölőbizottság hét tagból áll. Tagjai: a) Hivatalból: az esperes, a rangidős felügyelőgondnok és a közügyigazgató. b) Választás útján: az egyházköri közgyűlés által választott két-két világi és két-két lelkészi bizottsági tag, akik megbízatása négy év. (3) Az egyházközségi jelölőbizottság öt tagból áll. Tagjai: a) Hivatalból: a lelkész és a gondnok. b) Választás útján: az egyházközségi közgyűlés által, tagjai közül választott három bizottsági tag, akik megbízatása három év. 5. § (1) A jelölőbizottságok szükség szerint üléseznek. A főhatósági jelölőbizottság üléseit az EKT Elnöksége hívja össze, az egyházköri jelölőbizottság üléseit az adott egyházköri tanács elnöksége, míg az egyházközségi jelölőbizottság üléseit az adott keblitanács elnöksége. A jelölőbizottságok üléseit az adott egyházi választások előtt legalább tizennégy nappal meg kell tartani. (2) A jelölőbizottságok az ülések kezdetén a nem hivatalbeli tagok közül alkalmi ülésvezetőt és jegyzőt választanak. Feladatuk az ülés munkálatainak irányítása, a jegyzőkönyv elkészítése, a jelölőlapok zárolása és – az alább megszabott határidőben történő – megsemmisítése. A jegyzőkönyveket az alkalmi ülésvezetőn és jegyzőn kívül másik két bizottsági tagnak kell hitelesítenie. A hitelesített jegyzőkönyveket az adott jelölőbizottság összehívására jogosult elnökséghez kell eljuttatni az ülést követő két napon belül. (3) A jelölőbizottságok a tagok felének részvételével határozatképesek. (4) A jelölőbizottságok általános szavazattöbbséggel hoznak döntéseket. 6. § A jelöltállítás rendje:
119
(1) A megüresedő tisztségekre legalább egy-egy, legtöbb öt-öt jelöltet kell állítani, míg a testületi helyekre a megválasztandók számánál legkevesebb 50%kal, legfeljebb 100%-kal több jelöltet. (2) A jelölőbizottság tagjai nyílt eljárással javasolnak jelölteket, akik szakmai alkalmasságát röviden megindokolják, majd közös véleményezés után titkos szavazással rangsorolják a jelölteket. (3) a) A rangsorolás úgy történik, hogy a javasolt jelöltek betűrend szerint összeállított jegyzékén a jelölőbizottság tagjai sorszámozással jelzik az általuk ajánlott sorrendet. A nem teljes körű sorszámozás érvénytelen. A sorszámozás teljes körű, amennyiben minden jelölt neve mellé más-más szám kerül, és ezek a számok 1-től a jelöltek összlétszámáig terjednek. b) Az azonos eredményt elért jelölteket a jelölőbizottság újból rangsorolja. Ismételt egyenlőség esetén a jelöltek nevének betűrendje határozza meg sorrendjüket a jelölőlapon. (4) Amennyiben a jelölőbizottság valamely tagja jelöltté válik, a személyével kapcsolatos véleményezés és rangsorolás idejére az ülés helyszínét elhagyja. (5) A zárolt jelölőlapok megőrzéséről az alkalmi ülésvezető és jegyző az ülést követő tizedik napig, illetve óvások esetében a jogerős határozat meghozataláig gondoskodnak, majd haladéktalanul, teljes egészében megsemmisítik azokat. 7. § A jelölőbizottságok munkálataival kapcsolatos kifogásokat elsősorban az adott ülésen kell előterjeszteni és megtárgyalni. Utólagos óvást az ülést követő két napon belül az illetékes egyházi hatóság kormányzó szervéhez lehet benyújtani, amely a következő nyolc napon belül az óvást elbírálja.
III. fejezet: A helyszíni jelölés és választás 8. § A választásra jogosult egyházi testületek tagjaival az ülés meghívójában előre közölni kell a választás esedékességét és a jelölőbizottság személyi javaslatait. 9. § A választásra jogosult egyházi testület (a továbbiakban választó testület) elnöksége a választási ülés adott tárgysorozati pontjánál bejelenti az esedékes választásokat, megnevezi a betöltendő tisztségeket és testületi helyeket, majd ismerteti a választási szabályokat (a jelölés és választás módját, menetrendjét, időtartamát és más tudnivalóit). 10. § (1) A választási folyamat levezetése érdekében a választó testület szóbeli jelölés alapján, általános szavazattöbbséggel ideiglenes jellegű választási bizottságot hoz létre, amelynek megbízatása az eredményhirdetésig tart. A választó testület döntése alapján a választási bizottság tagjainak kijelölésekor el lehet tekinteni a 120
titkos szavazástól. Amennyiben a betöltendő tisztségek és testületi helyek száma indokolttá teszi, akkor a választó testület több választási bizottságot is létrehozhat, meghatározva illetékességi területüket. (2) a) A választási bizottság összetétele: elnök, jegyző és további három tag. Velük együtt öt póttag is választandó. Indokolt esetben a választási bizottság létszáma háromra csökkenthető (elnök, jegyző és még egy tag). Ilyen esetben három póttag választandó. b) A választási bizottság elnökét és jegyzőjét a bizottság tagjai választják saját körükből. (3) Amennyiben a választási bizottság valamely tagja jelöltté válik vagy a jelöltekkel kapcsolatban – a hatályos egyházi jogszabályok által meghatározott – összeférhetetlenségi helyzetbe kerül, akkor bizottsági tagsága azonnal megszűnik, és helyét a soron következő póttag tölti be. 11. § (1) A választási bizottság a jelen levő választóknak átadja a jelölőbizottság által előzetesen összeállított jelölőlap egy-egy példányát, amely új jelöltek nevével egészíthető ki. A választási bizottság előre bejelentett időtartam elteltével a jelölőlapokat urnába gyűjti, és azok adatait összesíti. (2) Az érvényes jelölőlapoknak legalább egyötödén szereplő új jelöltek folytatólagosan kiegészítik a jelölőlap névjegyzékét, ami alapján elkészül a választólap (a jelen levő választókkal megegyező példányszámban). (3) A választólapon a jelöltek neve a jelölési arány szerinti csökkenő sorrendben szerepel; ezt a szempontot a választólapon megjegyzésként fel kell tüntetni. (4) A választólapnak úgyszintén tartalmaznia kell a betöltendő tisztségek és testületi helyek számát. 12. § A választólapok véglegesítése előtt minden jelöltnek – vagy megbízottjának – nyilatkoznia kell (szóban vagy írásban) a jelölés vállalásáról. 13. § (1) A választólapon szereplő, jelen levő tisztségviselő-jelöltek bemutatkoznak, aminek időkeretét és módját a választási bizottság a választó testület elnökségével közösen állapítja meg. A távollevő tisztségviselő-jelöltek írásban vagy megbízottjaik által mutatkoznak be. (2) a) A 13. § (2) b) pontban felsorolt tisztségekre, hivatalokra, illetve testületi tagságra jelölt személyeknek – közvetlenül megválasztásuk, illetve alkalmazásuk előtt – kötelezően és teljes körűen nyilatkozniuk kell a múltbeli és a jelenlegi államvédelmi szervekkel, titkos vagy az alapvető emberi jogokat sértő szervezetekkel (titkosszolgálatok, erőszakszervezetek, titkos politikai szervezetek stb.) való esetleges kapcsolataikról. A távollevő jelöltek nyilatkozatát a választási bizottság valamely tagja felolvassa. 121
b) A választásra jogosult testületek előtti nyilatkozattételre kötelezettek köre: főhatósági és egyházköri tisztségviselő-jelöltek, az Egyházi Képviselő Tanács nem hivatalbeli tagságára és az egyházi fegyelmi bíróságokba jelöltek, lelkészi állásra pályázók, teológiai tanárjelöltek. c) A nyilatkozat tartalmi szerkezetét a jelen választási szabályzat részét képező űrlap határozza meg. A jelöltségi nyilatkozat űrlapjában szereplő kérdések mindenikére kötelező teljes körű választ adni. Az írott nyilatkozatokat a választólapok kiosztása előtt kötelező átadni a választó testület elnökségének, amely az illetékes egyházi hivatalban helyezi irattárba. 14. § (1) A jelöltek bemutatkozása és a kötelező nyilatkozatok elhangzása után a választási bizottság ismerteti a választás további menetrendjét és technikai módját (a támogatott jelöltek nevének érintetlenül hagyása, a többi kihúzása), majd átadja a választólapokat. (2) A választók a választólapokat aláírás ellenében veszik át. (3) A választási bizottság előre bejelentett időtartam elteltével a választólapokat urnába gyűjti, és azok adatait összesíti. (4) Azok a szavazatok, amelyek az egyes tisztségekre, illetve testületekbe megválasztandó személyek számát meghaladják, érvénytelennek számítanak. Úgyszintén érvénytelenek azok a szavazatok, amelyek kifejezési módját a választási bizottság a jelen szabályzat előírásai szerint értelmezhetetlennek minősíti. Amennyiben a választólap többrendbeli szavazás kifejezésére szolgál, egy-egy érvénytelen szavazás nem érvényteleníti a választólap egészét. 15. § (1) a) A tisztségviselői választások esetében a tisztség elnyeréséhez egyszerű többségű támogatás (a leadott szavazatok fele + egy szavazata) szükséges, ami hiányában második választási forduló tartandó az első két helyezett között. A második forduló eredményeként az a jelölt nyeri el a tisztséget, akit a választók több érvényes szavazattal támogatnak. b) Amennyiben a második forduló szavazategyenlőséget eredményez, akkor ugyanazon választási ülés keretében még egy forduló tartandó. Ismételt szavazategyenlőség esetén az Egyház Szervezeti és Működési Szabályzatában foglalt határidők betartásával újból össze kell hívni a választó testület ülését. (2) a) A testületi tagság és póttagság elnyerése általános szavazattöbbséggel történik. b) Szavazategyenlőség esetén ugyanazon választási ülés keretében újabb forduló/k tartandó/k az érintett jelöltek között. c) A póttagok kijelölése nem különálló választással történik, hanem az adott testületi tagságra megválasztottak után következő, legtöbb szavazatot elnyert jelöltek minősülnek póttagnak.
122
16. § (1) A helyszíni jelölési és választási folyamat szabályosságát kifogásoló óvásokat elsősorban a választói ülés keretében kell kifejezni. Ezeket a választó testület a lehetőségek szerint helyben megtárgyalja, és esetenként elrendeli a helyszíni jelölési és választási folyamat egy részének vagy egészének megismétlését, majd a feltárt szabálytalansággal kapcsolatos megállapításait – az óvással együtt – haladéktalanul átadja az illetékes egyházi fegyelmi bíróságnak. (2) A választói ülés utáni óvásokat hét napon belül írásban kell benyújtani az illetékes egyházi hatóság kormányzó szervéhez, amely a következő nyolc napon belül az óvást elbírálja. 17. § (1) a) Az esetleges helyszíni óvások elutasítása nyomán, illetve azok elfogadása esetén a választási folyamat megismétlése után a választási bizottság eredményt hirdet. b) Az utólagos óvások azok jogerős elbírálásáig halasztó hatályúak. Ilyen esetekben a választási eredmények csak véglegessé minősítésüktől lépnek hatályba. Az eredményeket az óvás jogerős elbírálására jogosult egyházi hatóság kormányzó szerve minősíti véglegesnek. (2) a) Az eredményhirdetés alapján megválasztottnak minősülő főhatósági és egyházköri tisztségviselők megbízatása a választást követő harmincadik naptól kezdődik, az egyházközségi tisztségviselők megbízatása pedig a választást követő tizenötödik naptól. b) A testületi tagság az eredményhirdetéssel azonnal érvénybe lép. c) Utólagos óvás esetén a 17. § (1) b) pontban foglaltak érvényesek. 18. § (1) A választási jegyzőkönyvet a választási bizottság jegyzője készíti el. A jegyzőkönyveket a választási bizottság minden tagjának hitelesítenie kell. A hitelesített jegyzőkönyveket az adott választó testület elnökségéhez kell eljuttatni az ülést követő két napon belül. (2) A jegyzőkönyvnek maradéktalanul tartalmaznia kell a választás helyét, időtartamát, a részvevő választók névjegyzékét, a helyszíni jelölési és választási folyamat lezajlásának összefoglalását, a szavazások teljes körű számszerű mutatóit, az esetleges óvások tárgyát, elbírálásának körülményeit és eredményét, továbbá a jelölési és választási folyamattal kapcsolatos minden más lényeges történést. 19. § A zárolt választólapok megőrzéséről a választási bizottság elnöke és jegyzője az ülést követő tizenötödik napig, illetve óvások esetében a jogerős határozat meghozataláig gondoskodnak, majd haladéktalanul, teljes egészében megsemmisítik azokat.
123
IV. fejezet: Záró rendelkezések 20. § A lelkész jellegű jelöltek tisztségviselővé választhatóságának felső korhatára a hatvanötödik életév betöltése. A hatvanötödik életév betöltése előtt megválasztott tisztségviselők a megbízatási időszak végéig betölthetik tisztségüket. 21. § (1) Valamely tisztség ideiglenes betöltése lejárat előtti üresedés esetében a helyettesítésre jogosult tisztségviselő által történik. Amennyiben A Magyar Unitárius Egyház Szervezeti és Működési Szabályzata nem rendelkezik a helyettesítésről, akkor a választásra jogosult testület elnöksége gondoskodik az ideiglenes helyettesítésről. (2) A lejárat előtt megüresedett tisztségek ideiglenes betöltése legkésőbb a választásra jogosult testület következő rendes üléséig terjedhet. Kivételt képez a püspöki tisztség megüresedése, amelynek betöltése céljából féléves időszakon belül összehívandó a Zsinat rendkívüli ülése. (3) A helyettes általi ideiglenes tisztségviselés a további újraválaszthatóság számának korlátozása szempontjából nem számít megbízatásnak. (4) Az időközi választáson elnyert tisztség betöltése az adott tisztségviselésre vonatkozó teljes megbízatási időszakra érvényes. 22. § (1) A lejárat előtt megüresedő testületi helyek ideiglenes betöltése a soron következő, legtöbb szavazatot elnyert jelölt által történik a választásra jogosult testület következő rendes üléséig. (2) Az időközi választáson elnyert testületi tagság az adott testületre vonatkozó, folyó megbízatási időszak hátralevő részére érvényes. (3) A testületi tagság a következő esetekben szűnik meg: a megbízatás lejártával, vagy lemondással, elhalálozással, a jogszabályok által meghatározott számú igazolatlan hiányzás következtében, egyházi fegyelmi bíróság jogerős elmarasztaló ítélete nyomán kezdeményezhető visszahívással. (4) Amennyiben valamely testületi tag esetében – megválasztása után – megváltoznak a testületi tagság betöltésének feltételei (pl. egyházköri hovatartozás, lelkészi/világi jelleg, egyházjogi összeférhetetlenség), az illetékes egyházi testület vagy hivatal harminc napon belül intézkedik a visszahívásáról és a megüresedett hely ideiglenes betöltéséről. 23. § (1) Az egyházi tisztségviselési rangidősséget az illető tisztség betöltésének időtartama határozza meg. Az ugyanazon testület által azonos tisztségre egyidejűleg megválasztottak rangidősségi elsőbbségét a támogató szavazatok száma határozza meg. (2) A tisztségviselési rangidősséget közös megegyezéssel ideiglenesen át lehet ruházni a rangidőben következő tisztségviselőre. 124
24. § A hatályos jogszabályok által jelöltségi feltételként előírt egyházi szolgálati időszak, illetve a gyülekezeti lelkészi szolgálat időszakának ismérvei: (1) A lelkész jellegű jelöltek kötelező egyházi szolgálati időszakát a következő szolgálatok időtartama jelenti: gyülekezeti lelkészség, teológiai tanári szolgálat, sajátos munkakörű lelkészi szolgálat, lelkészi végzettséget feltételező egyházi hivatalviselés. Az előbbi szolgálatok időszaka a teológiai mesteri fokozat megszerzését – vagy a korábbi teológiai intézeti záróvizsgát – követő kinevezéstől számítandó. (2) Világi (nem lelkész jellegű) jelöltek esetén kötelező egyházi szolgálati időszaknak számít minden olyan egyházi tisztség- és hivatalviselés, valamint egyházi tanintézetekben, intézményekben, egyháztársadalmi szervezetekben kifejtett számottevő tevékenység, amely közvetlenül hozzájárult az illető tisztség betöltéséhez szükséges tapasztalat megszerzéséhez. (3) A gyülekezeti lelkészi szolgálat időszaka a teológiai mesteri fokozat megszerzését – vagy a korábbi teológiai intézeti záróvizsgát – követő kinevezéstől számítandó. 25. § Jelen választási szabályzat 2014. június 28-án lép hatályba a Főtanács általi elfogadásával. 26. § A Magyar Unitárius Egyház választási szabályzatának hatályba lépésével Az Unitárius Egyház választási szabályzata című korábbi jogszabály hatályát veszti.
125
Melléklet: A kötelező jelöltségi nyilatkozat tartalmi szerkezetét meghatározó űrlap Nyilatkozat a múltbeli és a jelenlegi államvédelmi szervekkel, titkos szervezetekkel vagy az alapvető emberi jogokat sértő más intézményekkel, hatóságokkal és politikai szervezetekkel való esetleges kapcsolatokról és együttműködésről
I. Név: …………… Születési időpont és helység: …………… Jelenlegi lakhely, illetve szolgálati hely: …………… II. A múltbeli, illetve a jelenlegi államvédelmi szervekkel való kapcsolatba kerülés körülményei: …………… A kapcsolat jellegének meghatározása és körülírása: …………… A kapcsolat tartalmának és következményeinek összefoglalása: …………… A kapcsolat következményei más személyekre és az Egyházra nézve: …………… Az esetleges együttműködésből fakadó anyagi juttatások vagy másfajta előnyök: …………… III. Titkos szervezetekkel vagy az alapvető emberi jogokat sértő más intézményekkel, hatóságokkal, erőszakszervezetekkel és politikai szervezetekkel való esetleges kapcsolat és együttműködés összefoglalása: …………… IV. A nyilatkozat tárgykörét érintő más közölnivaló: ……………
Keltezés: [helység, időpont] ……………
Alulírott, lelkiismeretem szerint és felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy fenti nyilatkozatom hiteles, tartalma teljesen megfelel a valóságnak, és a nyilatkozat tárgykörét illetően teljes körű. Tudomásul veszem, hogy hamis nyilatkozat által elnyert tisztséggel vagy hivatallal járó javadalomért erkölcsi és anyagi felelősséggel tartozom.
Saját kezű aláírás: ……………
126
A MAGYAR UNITÁRIUS EGYHÁZ HATÓSÁGAINAK, KORMÁNYZÓ SZERVEINEK ÉS MÁS TESTÜLETEINEK ÜLÉSSZABÁLYZATA (A Főtanács általi elfogadás és hatályba léptetés időpontja: 2014. június 27.)
I. fejezet: Általános rendelkezések, az ülés megalakulása, határozatképessége és tárgysorozata 1. § Az egyházi hatóságok, kormányzó szervek, bizottságok és más egyházi testületek (a továbbiakban együttesen: testületek) üléseit A Magyar Unitárius Egyház hatóságainak, kormányzó szerveinek és más testületeinek ülésszabályzata és más hatályos egyházi jogszabályok előírásai szabályozzák. 2. § A testületek üléseit az illetékes elnökök hívják össze A Magyar Unitárius Egyház Szervezeti és Működési Szabályzatában (a továbbiakban Szervezeti és Működési Szabályzat) meghatározott módon, a meghívóban megjelölt helyszínre és időpontra. 3. § (1) Az ülést a testület elnöke, illetve egyik társelnöke nyitja meg; az összehívás szabályosságának megállapítása után az ülésvezető elrendeli a jelenlét számbavételét, aminek eredményeként az ülést határozatképesnek, illetve határozatképtelennek minősíti. Amennyiben az ülésező testület létszámhiány miatt határozatképtelen, az újbóli összehívás a Szervezeti és Működési Szabályzat vonatkozó előírásai szerint történik. (2) A jelenlét számbavétele után érkező, illetve az ülés befejezése előtt távozó testületi tagok kötelesek a helyszínen közölni a jegyzőkönyv-vezetővel az érkezésük, illetve távozásuk időpontját. A jegyzőkönyv vezetője a jelenlét nyilvántartásának adatait az ülést követő két napon belül átadja a testület vezető tisztségviselőinek. 4. § A határozatképesség megállapítása után az ülésező testület szóbeli jelöléssel és nyílt szavazással kijelöli az ülés jegyzőkönyvének – nem hivatalbeli – hitelesítőit. 127
5. § Az ülést megnyitó elnök előterjeszti a meghívóban közölt tárgysorozatot és ismerteti a testület vezető tisztségviselői által javasolt, indokolt módosításokat. Ezt követően a testület szavazással dönt a tárgysorozatról, majd meghatározza az ülésrészek időtartamát, valamint az előterjesztések és hozzászólások időkeretét.
II. fejezet: Az ülésezés és a határozathozatal rendje 6. § (1) Az egyházi testületek üléseit általában az elnök, illetve az egyik társelnök vezeti. A társelnökök megegyezéses alapon döntenek az ülésvezetésről. Akadályoztatásuk vagy személyes érdekeltségük esetén a Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezik a helyettesítésükről. A helyettesítésre jogosult tisztségviselők akadályoztatása vagy személyes érdekeltsége esetén az ülésező testület tagjai sorából alkalmi ülésvezetőt választ. (2) Az ülésvezetésre jogosult tisztségviselők kérésére a testület alkalmi ülésvezetőt választ. (3) Abban az esetben, ha az ülésvezetésre jogosult tisztségviselők szabálytalanul vezetik az ülést, vagy visszaélnek ülésvezetői jogkörükkel, a testület tagjai sorából alkalmi ülésvezetőt választhat az adott ülésrészre; ennek megválasztásához a jelenlevő testületi tagok kétharmados szavazattöbbsége szükséges. 7. § Az ülések napirendjén szereplő tárgyak vitája előterjesztéssel kezdődik, amit esetenként kiegészít az illetékes bizottság véleményének ismertetése. Az előterjesztés az illetékes tisztségviselők és/vagy tisztviselők feladata. Hivatalbeli illetékesség hiányában a testület vezető tisztségviselői jelölik ki az alkalmi előterjesztőt. Az illetékes bizottság véleményét annak képviselője ismerteti; távollétében az ülésvezető gondoskodik a bizottsági vélemény előterjesztéséről. 8. § (1) A testület tagjai és tanácskozási jogú meghívottjai jelentkezési sorrendben szólhatnak a napirenden levő tárgyhoz. Más jelenlevőknek nincs joguk beleszólni a tanácskozásba. A rendzavarókat az ülésvezető az ülés helyszínéről kiutasíthatja. (2) Súlyosabb rendzavarás esetén vagy az ülésezési feltételek megromlása miatt az ülésvezető az ülést meghatározott időtartamra felfüggesztheti. 9. § (1) Egy tárgy megvitatása előtt a hozzászólásra jogosultak kiegészítő tájékoztatást kérhetnek. Ezután következik a tárgy általános véleményezése, majd a határozati javaslatok, illetve módosító indítványok előterjesztése és megvitatása. A tanácskozás az adott tárgyban akkor ér véget, amikor határozathozatalra kerül sor, vagy halasztó döntés születik.
128
(2) Amikor egy tárgy összetettsége miatt indokolttá válik, a testület a részenkénti tárgyalás mellett dönthet. 10. § (1) Ugyanazon tárgyhoz egy személy általában csak kétszer szólhat hozzá. Kivételt képeznek a testületek elnökei, az előterjesztők és az indítványozók, akiknek zárszó joguk is van. Az ülésvezető többször is hozzászólhat a tanácskozás irányítása érdekében, azonban az egyes tárgyakkal kapcsolatos véleményét ő is csak két alkalommal fejtheti ki. (2) Amikor a tárgyalás a 9. § (2)-ben foglaltak szerint történik, a hozzászólások számát tárgyalási részenként kell kettőre korlátozni. (3) Indokolt esetben a testület többszöri felszólalást is engedélyezhet. 11. § (1) Soron kívüli hozzászólásnak számít: a) Az illetékes tisztségviselők, tisztviselők vagy más jelenlevők hozzászólása, amikor a tárgyalás során igényelt tájékoztatással szolgálnak. b) Az ügyrendi javaslatok (pl. az egyházi törvényesség betartásának szorgalmazása, az ülésszabályzat előírásaira vagy más hatályos jogszabályokra való hivatkozás, a tárgyhoz való visszatérés kezdeményezése, a vita befejezésének indítványozása, a meghatározott időkeret túllépésére való figyelmeztetés). c) A közvetlen érintettség okán történő válaszadás. (2) A soron kívüli hozzászólások nem haladhatják meg a kétperces időkeretet, az illetékes tisztségviselők és tisztviselők által nyújtott tájékoztatások kivételével. 12. § A hozzászólást csak az ülésvezetőnek áll jogában félbeszakítani a következő esetekben: amikor a hozzászóló egyértelműen eltér a tárgytól, soron kívüli hozzászólása általános hozzászólássá alakul, túllépi a megszabott időkeretet, méltatlan hangnemet használ. Ilyen esetekben az ülésvezető először felszólítja a hozzászólót, majd a figyelmeztetés sikertelensége esetén megvonja tőle a szót. 13. § A tárgy általános vitája után az ülésvezető, az előterjesztő vagy az indítványozó szövegszerűen megfogalmazza a határozati javaslatot, aminek pontosítása céljából újra hozzá lehet szólni. A véglegesített határozati javaslat elhangzása után az ülésvezető elrendeli a szavazást, majd kihirdeti az eredményt. 14. § (1) A határozatok elfogadásukkal egyidőben hatályba lépnek, hacsak erről a hatályos jogszabályok vagy a döntést meghozó testület nem rendelkeznek másképp. (2) Az óvásoknak általában nincs halasztó hatálya. Amennyiben a határozat jellege indokolttá teszi, akkor az óvás elbírálására jogosult egyházi bíróság vagy hatóság elrendelheti a határozat végrehajtásának felfüggesztését az óvás jog129
erős elbírálásáig. A sikeresen megóvott határozatok az óvás jogerős elfogadása nyomán hatályukat vesztik. (3) A választásokkal és jelölésekkel kapcsolatos óvások azok jogerős elbírálásáig halasztó hatályúak.
III. fejezet: Indítványok, határozati javaslatok, interpellációk, beadványok 15. § (1) A testületi tagoknak jogában áll indítvánnyal és határozati javaslattal fordulni saját testületükhöz, továbbá interpellációt intézni (magyarázatot igényelni) saját testületük tisztségviselőihez és tisztviselőihez. (2) Az egyházi hatóságoknak, kormányzó és ellenőrző szerveknek joguk van indítványt és határozati javaslatot tenni a felsőbb szintű vagy egyenrangú egyházi hatóságoknak, kormányzó és ellenőrző szerveknek. 16. § (1) A Zsinathoz és a Főtanácshoz intézett indítványokat és határozati javaslatokat azok ülése előtt legalább harminc nappal az Egyházi Képviselő Tanács (a továbbiakban EKT) Elnökségéhez írott formában kell benyújtani. Az EKThoz intézett indítványokat és határozati javaslatokat,valamint a főtisztségviselőknek és főtisztviselőknek szánt interpellációkat az EKT soron következő ülése előtt legalább tíz nappal írott formában kell benyújtani az EKT Elnökségéhez. (2) Az egyházköri közgyűléshez, illetve az egyházköri tanácshoz intézett indítványokat és határozati javaslatokat azok ülése előtt legalább húsz, illetve hét nappal az egyházköri tanács elnökségéhez írott formában kell benyújtani. Az egyházköri tisztségviselőknek és tisztviselőknek szánt interpellációkat az egyházköri közgyűlés soron következő ülése előtt legalább tíz nappal írott formában kell benyújtani az egyházköri tanács elnökségéhez. (3) Az egyházközségi közgyűléshez, illetve keblitanácshoz intézett indítványokat és határozati javaslatokat azok ülése előtt legalább húsz, illetve hét nappal a keblitanács elnökségéhez írott formában kell benyújtani. Az egyházközségi tisztségviselőknek és tisztviselőknek szánt interpellációkat az egyházközségi közgyűlés soron következő ülése előtt legalább tíz nappal írott formában kell benyújtani a keblitanács elnökségéhez. (4) Az egyházi kormányzó és ellenőrző szervekhez bármikor lehet írott formájú beadványokkal fordulni; ezen szervek kötelesek a beadványokat sürgősségük függvényében megtárgyalni és megválaszolni, a szükséges döntéseket meghozni és kellő intézkedéseket foganatosítani. (5) A testületi üléseken történő helyszíni indítványozáshoz és határozati javaslattételhez a jelenlevő testületi tagok egynegyedének hozzájárulása szükséges. Kivételt képez az egyházi jogszabályok elfogadása és módosítása, amikor a hely130
színi indítványozáshoz és határozati javaslattételhez a jelenlevő testületi tagok felének hozzájárulása szükséges. 17. § A határidőben benyújtott indítványokat és határozati javaslatokat a kormányzó szervek kötelesek az illetékes hatóság soron következő ülésén előterjeszteni, még abban az esetben is, amikor azok elutasítását javasolják. 18. § (1) A határidőre benyújtott interpellációkat a testület soron következő ülésén a címzett tisztségviselők, illetve tisztviselők kötelesek megválaszolni, amenynyiben az interpelláló testületi tag jelen van. A válasz elfogadásáról először az interpellációt benyújtó személy nyilatkozik. A válasz elutasítása esetén a testület dönt annak elfogadásáról vagy megtárgyalásáról. (2) Amennyiben az interpellációt benyújtó személy hiányzik a testület soron következő üléséről, a címzett tisztségviselők, illetve tisztviselők írásban küldik el válaszukat az interpellálónak az ülést követő tizennégy napon belül. 19. § Amikor egyháztagok – egyénileg vagy csoportosan – olyan testülethez intéznek beadványt, amelynek nem tagjai, az adott szinten működő kormányzó szerv nem köteles a kérdésben állást foglalni, sem a beadványt a címzett testület elé terjeszteni. Ilyen esetekben a kormányzó szerv a beadvány tárgyában történő eljárást az illetékes egyházi hivatalra bízza, meghatározva a szükséges intézkedések és a válaszadás határidejét.
IV. fejezet: A szavazás rendje és módja 20. § Határozati javaslatok esetében először az alapváltozatot módosító indítványok kerülnek szavazásra. Az elfogadott módosító indítványok beépülnek a végső határozat-tervezetbe, s az ülésvezető az így módosult határozati javaslatot bocsátja szavazásra. 21. § Szavazás közben tilos hozzászólni, szavazatot indokolni vagy a döntéshozatalt bármilyen más módon befolyásolni. 22. § A személyes és közvetlen részvételű szavazás a következőképpen történik: (1) Általában nyíltan, kézfelemeléssel vagy szavazókártya felmutatásával. (2) A jelenlevő testületi tagok egynegyedének szavazatával támogatott kérésre titkos szavazással. (3) Választások alkalmával, a közvetlenül személyes jellegű döntések meghozatalakor vagy más, rendkívüli esetekben titkos szavazással.
131
(4) A jelenlevő testületi tagok felének kérésére név szerinti szavazással. Ilyen esetben a jelenlevő tagok névsor szerint nyilatkoznak a szavazásra bocsátott kérdésről az igen, nem vagy tartózkodom kijelentések egyikével. 23. § (1) Titkos szavazás esetén az ülésező testület háromtagú szavazatszámláló bizottságot hoz létre. A szavazatszámláló bizottság feladata: a szavazólapok kiosztása, majd összegyűjtése – előre bejelentett időtartam elteltével –, a szavazatok összesítése, a szavazás jegyzőkönyvének elkészítése és ismertetése. A jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság minden tagjának hitelesítenie kell, majd haladéktalanul át kell adni az ülésvezetőnek. (2) A jegyzőkönyvnek maradéktalanul tartalmaznia kell a szavazás helyét, időpontját és tárgyát, a kiosztott és összegyűjtött szavazólapok számát, a szavazás számszerű eredményét és más mutatóit teljes körűen, a szavazás során esetlegesen felmerült különleges körülményeket, a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és aláírását. (3) A zárolt szavazólapokat a szavazatszámláló bizottság átadja a testület vezető tisztségviselőinek, akik gondoskodnak azok megőrzéséről az ülést követő tizenötödik napig, illetve óvások esetén a jogerős határozat meghozataláig, majd haladéktalanul, teljes egészében megsemmisítik azokat. 24. § A szavazatok egyenlő megoszlása esetén új szavazást kell elrendelni. Egyazon ülésen legfeljebb kétszer lehet megismételni az azonos tárgyú szavazást. Amennyiben a harmadik rendbeli szavazás is egyenlőséget eredményez, a döntést későbbi időpontra kell halasztani.
V. fejezet: Az ülések jegyzőkönyve 25. § Az ülések jegyzőkönyvének elkészítéséről a testület jegyzője gondoskodik. Akadályoztatása esetén a testület vezető tisztségviselői gondoskodnak a jegyzőkönyv vezetéséről. 26. § (1) A jegyzőkönyvnek maradéktalanul rögzítenie kell a következő tartalmi elemeket: az ülés helyét, az ülésrészek időpontját, a jelenlevők és a hiányzók névjegyzékét, az ülés összehívásának szabályosságára, valamint határozatképességére vonatkozó megállapításokat, az elfogadott tárgysorozatot, az ülésvezető/k nevét; az előterjesztett jelentések, tájékoztató közlések, indítványok, határozati javaslatok, interpellációk, napirendre került más anyagok megnevezését, illetve lényegét; a szavazások módját és számszerű eredményét, név szerinti szavazás esetében a személyenkénti szavazat milyenségét; a hozott határozatokat, állásfoglalásokat és más jellegű döntéseket; a jegyzőkönyvet hitelesítők nevét és aláírását az esetleges 132
különálló megjegyzéseikkel együtt. A jegyzőkönyvnek meg kell örökítenie lényegre törően a felszólalásokat, az ügyrendi javaslatokat, az ülésvezetési eljárásokat és a tanácskozás más fontos eseményeit. (2) A jegyzőkönyv kötelező mellékletét képezik az írott formában rendelkezésre álló, előterjesztett jelentések, tájékoztató közlések, indítványok, határozati javaslatok, interpellációk és napirendre került más anyagok, továbbá a szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve/i és a hatályos egyházi jogszabályok által előírt más iratok. Választás esetén az ülés jegyzőkönyvének szerves része a választási bizottság/ok minden egyes jegyzőkönyve. (3) A főhatóságok üléseiről kötelező hangfelvételt készíteni és azt használható formában tárolni. Az előbbiekről a Főhatósági Hivatal gondoskodik. (4) Minden testület esetében érvényes: az ülés kezdetekor a testület rendelkezhet hang- és képfelvétel készítéséről, biztosítva a szükséges műszaki feltételeket, valamint a felvétel anyagának biztonságos tárolását és jogszerű használatát. 27. § A jegyzőkönyv-hitelesítői jogosultságról, valamint a jegyzőkönyvek hitelesítésének és a határozatok közlésének határidejéről általában a hatályos egyházi jogszabályok rendelkeznek. Ennek hiányában az ülésező testületek határozzák meg az esetenkénti határidőket.
VI. fejezet: Záró rendelkezések 28. § (1) Az egyházi hatóságok ülései általában nyilvánosak, de indokolt esetben, a jelenlevő testületi tagok egyszerű többségének határozata alapján az ülés egészére vagy egyes részeire vonatkozóan zárt ülés rendelhető el. Zárt ülésen csak a testület tagjai és a tanácskozási jogú meghívottak vehetnek részt. (2) Az egyházi kormányzó és ellenőrző szervek, valamint az állandó és ideiglenes bizottságok ülései általában zártak. (3) A zárt ülésrészek résztvevői az ott elhangzottakat kötelesek szolgálati titokként kezelni a testület által meghatározott ideig. (4) A zárt ülésrészen készített hang- és képfelvétel tartalma szolgálati titoknak minősül, és annak jogtalan használata fegyelmi vétség. 29. § Az egyházi testületek tagjai kötelesek az ülésekről való teljes vagy részleges hiányzásuk okát írásban megindokolni legkésőbb az ülést követő nyolcadik napig. Ez alapján a testület vezető tisztségviselői igazoltnak vagy igazolatlannak minősítik a hiányzást. Az írásos indoklás nélküli vagy határidőn túl megindokolt hiányzások igazolatlannak minősülnek.
133
30. § A testületek határozatképességének küszöbéről és a határozathozatalhoz szükséges szavazattöbbség arányáról a hatályos egyházi jogszabályok rendelkeznek. Ezek számszerű megállapításakor tört számok esetén a kerekítés 0 és 0,50 közötti tört értékről lefelé történik a megelőző egész számig, a 0,51 és 1 közötti tört értékről pedig felfelé a következő egész számig. 31. § Jelen szabályzat 2014. június 27-én lép hatályba a Főtanács általi elfogadásával. 32. § A Magyar Unitárius Egyház hatóságainak, kormányzó szerveinek és más testületeinek ülésszabályzata hatályba lépésével Az egyházi hatóságok ülésszabályzata című korábbi jogszabály, valamint a jelen szabályzat tartalmával ellentétes egyházi rendelkezések hatályukat vesztik.
134
A MAGYAR UNITÁRIUS EGYHÁZ LELKÉSZEINEK KÉPESÍTÉSÉRŐL, VÁLASZTÁSÁRÓL ÉS KINEVEZÉSÉRŐL SZÓLÓ SZABÁLYZAT (A Főtanács általi elfogadás és hatályba léptetés időpontja: 2014. június 28.)
I. fejezet: A lelkészek képesítése és jogállása 1. § A Magyar Unitárius Egyházban (a továbbiakban: Egyház) lelkész csak az lehet, aki lelkészi képesítéssel rendelkezik. A lelkészi képesítés megszerzésének kötelező részei: a Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Kara (a továbbiakban: PTI Unitárius Kara) általi alapképzést lezáró licenciátusi vizsga, a PTI Unitárius Karán a mesteri fokozat megszerzése, majd az Egyház keretében teljesített egyéves gyakorló segédlelkészi szolgálatot követő lelkészképesítő záróvizsga. 2. § A lelkészképesítő záróvizsga megszervezéséről, valamint a lelkészképesítő oklevél kibocsátásáról az Egyházi Képviselő Tanács (a továbbiakban: EKT) által elfogadott szabályzat rendelkezik, akárcsak a lelkészek hivatalos továbbképzési fórumainak biztosításáról. 3. § A gyakorló segédlelkészi szolgálat és a hivatalos lelkészi továbbképzés szakmai felügyelete a Teológiai és Szakképesítési Bizottság feladatkörébe tartozik. 4. § A lelkészi képesítést megszerzett személyeket a Zsinat a soron következő ülésén lelkésszé szenteli. A lelkésszé szentelést tanúsító emléklapot a Főhatósági Hivatal bocsátja ki a Zsinat nevében. 5. § (1) Azon unitárius egyháztagnak, aki más tanintézetben folytatott teológiai, illetve más jellegű felsőfokú tanulmányokat, és lelkészi képesítést kíván szerezni, indoklással ellátott kérvényt kell benyújtania a PTI Unitárius Karához, tanulmányainak igazolásával. A hatályos intézeti és egyházi rendszabályok alapján a PTI Unitárius Kara megállapítja a teológiai alapképzettséghez, illetve a mesteri fokozat megszerzéséhez szükséges tanulmányok és szakmai gyakorlatok tárgy-
135
körét, időszakát és menetrendjét. A lelkészképesítési folyamat magiszteri vizsgát követő részeiről a jelen szabályzat 1. §-e rendelkezik. (2) Azon unitárius egyháztagnak, aki más egyházban szerzett lelkészi képesítést és Egyházunkban kíván lelkészi szolgálatra jelentkezni, kérvényt kell benyújtania a PTI Unitárius Karához, tanulmányainak igazolásával. A PTI Unitárius Kara megállapítja az unitárius teológiai alapképzettséghez, illetve a mesteri fokozat megszerzéséhez szükséges tanulmányok és szakmai gyakorlatok tárgykörét, időszakát és menetrendjét. A lelkészképesítési folyamat magiszteri vizsgát követő részeiről a jelen szabályzat 1. §-e rendelkezik. 6. § A lelkészek jogállásának típusai: (1) Rendes lelkész: lelkészképesítő oklevéllel és egyházközségi kinevezéssel rendelkezik. (2) Segédlelkész: lelkészképesítő oklevéllel és egyházközségi kinevezéssel rendelkezik; szolgálatát egy rendes lelkész, esperes vagy más, lelkész jellegű egyházi tisztviselő közvetlen felügyelete mellett teljesíti. (3) Gyakorló segédlelkész: a PTI Unitárius Kara általi alapképzés és mesterképzés sikeres elvégzése után püspöki megbízással egyéves lelkészi szolgálatot teljesít; szolgálatát egy rendes lelkész, esperes vagy más, lelkész jellegű egyházi tisztviselő közvetlen felügyelete mellett végzi. (4) Teológiai tanár: lelkészképesítő oklevéllel rendelkezik, a PTI Unitárius Karán oktat. (5) Egyházi tisztségviselő: lelkészképesítő oklevéllel rendelkezik, és az egyházkormányzásban teljesít tisztségviselői szolgálatot. (6) Egyházi tisztviselő: lelkészképesítő oklevéllel rendelkezik, és hivatalnoki szolgálatot teljesít. (7) Lelkész–vallástanár: lelkészképesítő oklevéllel és vallástanári képesítéssel, valamint valláserkölcsi-nevelési és oktatói kinevezéssel rendelkezik. (8) Ifjúsági és/vagy egyetemi lelkész: lelkészképesítő oklevéllel rendelkezik; a fiatalok vallásos, szellemi, lelki és közösségi életét elősegítő tevékenységre nyer kinevezést egyházközségekbe, valamint egyetemi központokba. (9) Kórházlelkész: lelkészképesítő oklevéllel és szakirányú képesítéssel rendelkezik; betegek lelkigondozására nyer kinevezést kórházakba vagy más egészségügyi intézetekbe. (10) A szeretetszolgálat és szociális tevékenységek szervezésével megbízott lelkész: lelkészképesítő oklevéllel rendelkezik; az egyházi szeretetszolgálatban és más szociális munkaterületeken végzett célirányos tevékenységre nyer kinevezést. (11) Az Egyház más működési területein szolgáló, sajátos munkakörű lelkészek: lelkészképesítő oklevéllel rendelkeznek, és célirányos tevékenység végzésére nyernek kinevezést.
136
7. § (1) Átmeneti megbízatású lelkésznek minősülnek azok, akik lelkészképesítő oklevéllel rendelkeznek és kinevezésük valamelyik lelkészi állásba ideiglenes jellegű. (2) Állományon kívüli lelkésznek minősülnek azok, akik lelkészképesítő oklevéllel rendelkeznek, de nincs egyházi kinevezésük. 8. § Több lelkészi jogállás egy személy általi egyidejű betöltéséhez az EKT engedélye szükséges, a választott tisztségek kivételével.
II. fejezet: A gyülekezeti lelkészek választása és kinevezése A gyülekezeti lelkészi állások megüresedése és betöltésük módozatai 9. § (1) A gyülekezeti lelkészi állás (a fejezet további részében: lelkészi állás) a következő esetekben üresedik meg: a korábbi lelkész nyugdíjba vonulásával, lemondásával, más egyházi munkakörbe történő távozásával, fegyelmi úton történő eltávolításával, egyházi fegyelmi bíróság jogerős elmarasztaló ítélete nyomán kezdeményezhető visszahívásával, illetve elhalálozásával. (2) Az újonnan létesült lelkészi állások betöltése ugyanazon szabályok szerint történik, mint az üres lelkészi állások esetében. 10. § (1) A lelkészi állás megüresedését az egyházközség keblitanácsának elnöksége állapítja meg, és intézkedik a közgyűlés összehívásáról, ugyanakkor értesíti az illetékes esperest, aki az átmeneti időszakban gondoskodik a lelkészi beszolgálásról. (2) A lelkészi állás betöltésének módozatáról az egyházközség közgyűlése határoz – az esperes vagy egy általa megbízott egyházköri tisztségviselő jelenlétében –, a megüresedéstől számított negyvenöt napon belül. (3) A közgyűlés döntése előtt a keblitanács elfogadja a lelkészi állás díjlevelét. (4) A keblitanács elnöksége haladéktalanul értesíti az esperesi hivatalt és a Püspöki Hivatalt a közgyűlés határozatáról és a lelkészi állás díjlevelének tartalmáról. 11. § (1) A díjlevél elsősorban a lelkészi állás meghatározását és a lelkészi szolgálattal kapcsolatos gyülekezeti elvárásokat rögzíti. A díjlevélnek tartalmaznia kell: a lelkészi jogállást; a rendszeres lelkészi szolgálatokkal és a sajátos feladatokkal kapcsolatos elvárásokat; az egyházközség adottságainak ismertetését; a lelkész pénzbeli és természetbeni javadalmazásával kapcsolatos tehervállalás mértékét és formáját, beleértve a fizetés utáni kötelező járulékok fedezéséhez való hozzájárulást; minden további elvárást, feltételt, körülményt, illetve egyházközségi kötelezettségvállalást, amit a keblitanács fontosnak tart díjlevélben rögzíteni. 137
(2) A díjlevél kibocsátásával a keblitanács kötelességet vállal a benne foglalt anyagi hozzájárulás biztosításáért. 12. § A lelkészi állás betöltésének módozatai: pályázat, meghívás, a püspök felkérése a lelkészi állás betöltésére. 13. § Az egyházközség előző lelkésze nem vállalhat beszolgáló lelkészi tevékenységet a lelkészi állás megüresedett időszakában, és kötelessége tartózkodni a lelkészi állás betöltésének folyamatától. Ugyanez maradéktalanul érvényes a nyugalomba vonult lelkészre is.
Választásra, illetve gyülekezeti lelkészi állás betöltésére jogosultak 14. § Választásra jogosultak: a közgyűlés tagjai. 15. § (1) Lelkészi állás betöltésére jogosult személyek: a jelen szabályzat 6. §-ben és 7. § (1)-ben meghatározott jogállású lelkészek, a gyakorló segédlelkészek kivételével. Úgyszintén kivételt képeznek azok a lelkészek, akiknek jogosultságát egyházi fegyelmi bíróság jogerős ítélete felfüggesztette vagy megszüntette. (2) Azok a lelkészi képesítéssel rendelkező személyek, akiknek megszűnt a 6. § szerinti lelkészi jogállása, az EKT Elnökségétől kérelmezhetik jogosultságuk visszaszerzését lelkészi állás betöltésére. Az EKT Elnökség a kérésről tizenöt napon belül határoz. (3) Azok a lelkészi képesítéssel rendelkező személyek, akiknek megszűnt a lelkészi jogállásuk, egyházkerületi lelkészi állás betöltésére való jogosultságuk visszaszerzését a Magyarországi Egyházkerület egyházkerületi képviselők tanácsának elnökségétől kérelmezhetik. Az egyházkerületi képviselők tanácsának elnökség a kérelem kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az EKT Elnökség elé terjeszti javaslatát. 16. § A beszolgáló lelkészek adott gyülekezetbeli szolgálatuk befejezésétől számított egy éven belül nem pályázhatnak, illetve nem hívhatók meg ugyanannak a lelkészi állásnak a betöltésére.
A lelkészi állás betöltése pályázattal 17. § (1) A lelkészi állás pályázattal való betöltéséről határozó közgyűlés jegyzőkönyvét a hitelesítéstől számított nyolc napon belül kötelező eljuttatni az esperesi hivatalba. 138
(2) A közgyűlés jegyzőkönyve alapján az esperes megállapítja a közgyűlési határozathozatal szabályosságát, majd a véleményével ellátott jegyzőkönyvet haladéktalanul továbbítja a Püspöki Hivatalba. 18. § (1) A Püspöki Hivatal a pályázati hirdetést eljuttatja minden egyházközség lelkészi hivatalába; a pályázati hirdetést – a díjlevél részleteinek mellőzésével – az Egyház honlapján is közzé teszi. (2) A pályázási határidő a pályázati hirdetés közlésétől számított harminc nap. 19. § A pályázati hirdetésnek tartalmaznia kell a lelkészi állás díjlevelét, a pályázat benyújtásához szükséges iratok jegyzékét, a pályázási határidőt és a pályázat benyújtásának helyét (az illetékes esperesi hivatal címét). 20. § A kötelezően benyújtandó pályázati iratok jegyzéke: (1) A pályázási szándék indoklása és a gyülekezeti tevékenységi terv ismertetése (legfeljebb két oldal terjedelemben). (2) Kötelezettségvállaló nyilatkozat arról, hogy megválasztása esetén a lelkészi állást elfoglalja. (3) Szakmai önéletrajz az egyházi, illetve azon kívüli közösségszolgálat, megvalósítások, tisztségek, képesítések és képességek összefoglalásával (legfeljebb két oldal terjedelemben). (4) A lelkészképesítő oklevél másolata. (5) A Főhatósági Hivatal által kiállított szolgálati bizonyítvány, amely igazolja a 15-16. §-ekben meghatározott feltételek teljesülését. (6) Esperesi igazolás arról, hogy a pályázó az akkori egyházközségében esedékes ügyviteli és anyagi kötelezettségeknek eleget tett. Nem gyülekezeti lelkészek esetében hasonló igazolás szükséges az illetékes egyházi hivataltól. (7) Nyilatkozat a múltbeli és a jelenlegi államvédelmi szervekkel, titkos vagy az alapvető emberi jogokat sértő szervezetekkel (titkosszolgálatok, erőszakszervezetek, titkos politikai szervezetek stb.) való esetleges kapcsolatokról. 21. § (1) A pályázási határidőt követő nyolc napon belül az esperes és az egyházközség gondnoka megvizsgálják a beérkezett pályázati iratokat, amelyek alapján megállapítják, hogy a pályázók teljesítik-e a megválaszthatóság egyházjogi feltételeit. Szükség szerint lehetőséget kell biztosítani egyszeri hiánypótlásra, az értesítéstől számított nyolc napon belül. (2) A keblitanács elnöksége a beérkezett pályázati iratokat a közgyűlési tagok számára hozzáférhetővé teszi.
139
22. § (1) A pályázóknak nem szabad sem személyesen, sem áttételesen tisztességtelen vagy szabálytalan módon befolyásolni a választás kimenetelét. A pályázóknak nem szabad sem közvetlenül, sem közvetve nyilatkozniuk egymásról. (2) A fentiekkel kapcsolatos kifogásokat az egyházköri tanács elnökségéhez írásban kell benyújtani, legkésőbb a közgyűlés napjáig. A kifogások benyújtására a közgyűlési tagok, valamint a pályázók jogosultak. Az elnökség a kifogásokat köteles hét nap alatt kivizsgálni és erről jelentést küldeni a Püspöki Hivatalnak. (3) A kifogások megalapozottsága esetén a püspök felfüggeszti a lelkészválasztási eljárást, és ezzel együtt kezdeményezi az ügy kivizsgálását az illetékes egyházi fegyelmi bíróság által. (4) A pályázók a lelkészválasztó közgyűlésen nem vehetnek részt. (5) Jelen cikkely előírásai értelemszerűen alkalmazandóak a lelkészi állás meghívással történő betöltésekor is. 23. § (1) A bemutatkozó istentisztelet(ek) és a lelkészválasztó közgyűlés időpontját a keblitanács elnöksége állapítja meg az esperessel egyetértésben. A lelkészválasztó közgyűlést a bemutatkozó istentiszteleteket követő tizenöt napon belül össze kell hívni. (2) Társegyházközségek esetében mindkét érintett gyülekezet számára biztosítani kell a bemutatkozó istentiszteleteket, és a lelkészválasztó közgyűlésen való részvétel lehetőségét. (3) A lelkészválasztó közgyűlés időpontját úgy kell megállapítani, hogy a pályázók – sorshúzással megállapított sorrendben – vasárnapi istentiszteletek alkalmával bemutatkozhassanak, és a bemutatkozó istentiszteletek ne essenek egybe egyházi vagy nemzeti ünnepeinkkel. (4) A keblitanácsnak, a beszolgáló lelkésznek és az esperesnek egyaránt törekedniük kell arra, hogy a pályázók bemutatkozása azonos feltételek között történjen, és esélyegyenlőségük semmilyen módon ne csorbuljon. 24. § A lelkészválasztó közgyűlés ülésvezetői az esperes és az egyházközség gondnoka, akik a határozatképesség megállapítása, a tárgysorozat elfogadása, a jegyzőkönyv-hitelesítők kijelölése és az öttagú szavazatszedő bizottság megválasztása után ismertetik a lelkészválasztás folyamatának tudnivalóit, majd a pályázati iratokat (a pályázók bemutatkozásának sorrendjében). 25. § (1) A választólapok átadása előtt az ülésvezetők újból ismertetik a választás további menetrendjét és technikai módját (a támogatott jelölt nevének érintetlenül hagyása, a többi kihúzása), majd az esetlegesen felmerülő kérdések tisztázása után elrendelik a választólapok kiosztását. (2) A jelenlevő közgyűlési tagok a választólapot aláírás ellenében veszik át.
140
(3) A szavazatszedő bizottság előre bejelentett időtartam elteltével a választólapokat urnába gyűjti, azok adatait összesíti és jegyzőkönyvbe foglalja. (4) Azok a választólapok, amelyeken egynél több jelölt neve maradt érintetlenül, érvénytelennek számítanak. Úgyszintén érvénytelenek azok a szavazatok, amelyek választói szándékát a szavazatszedő bizottság értelmezhetetlennek minősíti. 26. § (1) A lelkészi állás elnyeréséhez egyszerű többségű támogatás (a leadott szavazatok fele + egy támogató szavazata) szükséges, ami hiányában második választási forduló tartandó az első két helyezett között. A második forduló eredményeként az a jelölt nyeri el a lelkészi állást, akit a választók több érvényes szavazattal támogatnak. (2) Amennyiben a második forduló szavazategyenlőséget eredményez, akkor ugyanazon lelkészválasztó közgyűlés keretében még egy forduló tartandó. Ismételt szavazategyenlőség esetén a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt határidők betartásával újból össze kell hívni a lelkészválasztó közgyűlést, amely a versenyben maradt két jelölt közül választhat. 27. § Társegyházközségek esetében a gyülekezetenkénti lelkészválasztó közgyűléseken leadott szavazatok közvetlenül összevont eredménye képezi a döntést. 28. § Amennyiben a lelkészi állás betöltése pályázati úton eredménytelen marad, akkor a közgyűlésnek harminc napon belül választania kell a lelkészi állás betöltésének másik két módozata, a meghívás, illetve a püspöki rendelkezés közül.
A gyülekezeti lelkészi állás betöltése meghívással 29. § A lelkészi állás meghívásos betöltésére a keblitanács megnevez egy lelkészt, aki megfelel a 15-16. §-ekben foglalt feltételeknek. 30. § (1) A megnevezést eszközlő keblitanácsi ülés jegyzőkönyvét a hitelesítéstől számított nyolc napon belül kötelező eljuttatni az esperesi hivatalba. (2) A jegyzőkönyv alapján az esperes megállapítja a keblitanácsi határozathozatal szabályosságát, majd haladéktalanul felkéri a meghívandó lelkészt a következő iratok beterjesztésére: a) Nyilatkozat a lelkészi állás betöltésére vonatkozó meghívás elfogadásáról. b) A felkérés elfogadásának indoklása és a gyülekezeti tevékenységi terv ismertetése (legfeljebb két oldal terjedelemben).
141
c) Szakmai önéletrajz az egyházi, illetve azon kívüli közösségszolgálat, megvalósítások, tisztségek, képesítések és képességek összefoglalásával (legfeljebb két oldal terjedelemben). d) Lelkészképesítő oklevél másolata. e) A Főhatósági Hivatal által kiállított szolgálati bizonyítvány, amely igazolja a 15-16. §-ekben meghatározott feltételek teljesülését. f ) Esperesi igazolás arról, hogy a meghívandó lelkész az akkori egyházközségében esedékes ügyviteli és anyagi kötelezettségeknek eleget tett. Nem gyülekezeti lelkészek esetében hasonló igazolás szükséges az illetékes egyházi hivataltól. g) Nyilatkozat a múltbeli és a jelenlegi államvédelmi szervekkel, titkos vagy az alapvető emberi jogokat sértő szervezetekkel (titkosszolgálatok, erőszakszervezetek, titkos politikai szervezetek stb.) való esetleges kapcsolatokról. 31. § (1) A fentiekben felsorolt iratok beérkezésétől számított nyolc napon belül az esperes és az egyházközség gondnoka megvizsgálják a bekért iratokat, amelyek alapján megállapítják, hogy a jelölt teljesíti-e a megválaszthatóság egyházjogi feltételeit. Szükség szerint lehetőséget kell biztosítani egyszeri hiánypótlásra, az értesítéstől számított nyolc napos határidővel. (2) A keblitanács elnöksége a beérkezett pályázati iratokat a közgyűlési tagok számára hozzáférhetővé teszi. 32. § (1) A bemutatkozó istentisztelet és a lelkészválasztó közgyűlés időpontját a keblitanács elnöksége állapítja meg az esperessel egyetértésben. A lelkészválasztó közgyűlést a bemutatkozó istentiszteletet követő tizenöt napon belül egybe kell hívni. (2) Társegyházközségek esetében mindkét gyülekezet számára biztosítani kell a bemutatkozó istentiszteletet és a lelkészválasztó közgyűlésen való részvétel lehetőségét. 33. § (1) A közgyűlés ülésvezetői az esperes és az egyházközség gondnoka, akik a határozatképesség megállapítása, a tárgysorozat elfogadása, a jegyzőkönyv-hitelesítők kijelölése és az öttagú szavazatszedő bizottság megválasztása után ismertetik a benyújtott iratokat. (2) A választólapok átadása előtt az ülésvezetők újból ismertetik a választás menetrendjét és technikai módját (a jelölt támogatása esetén nevének érintetlenül hagyása, vagy kihúzása), majd az esetlegesen felmerülő kérdések tisztázása után elrendelik a választólapok kiosztását. (3) A jelenlevő közgyűlési tagok a választólapot aláírás ellenében veszik át. (4) A szavazatszedő bizottság előre bejelentett időtartam elteltével a választólapokat urnába gyűjti, azok adatait összesíti, és jegyzőkönyvbe foglalja. 142
(5) Azok a választólapok, amelyek választói szándékát a szavazatszedő bizottság értelmezhetetlennek minősíti, érvénytelennek számítanak. (6) Társegyházközségek esetében a gyülekezetenkénti közgyűléseken leadott szavazatok közvetlenül összevont eredménye képezi a döntést. (7) A lelkészi állás elnyeréséhez egyszerű többségű támogatás (a leadott szavazatok fele + egy támogató szavazata) szükséges. 34. § (1) Amennyiben a lelkészi állás betöltése meghívásos módozattal eredménytelen marad, akkor a közgyűlésnek harminc napon belül újból rendelkeznie kell a lelkészi állás betöltésének módozatáról. (2) Amennyiben a második meghívás is eredménytelennek minősül, akkor az azt követő harminc napon belül a közgyűlésnek választania kell a lelkészi állás betöltésének másik két módozata, a pályázati hirdetés, illetve a püspöki rendelkezés közül.
A gyülekezeti lelkészi állás betöltése püspöki rendelkezéssel 35. § A közgyűlés felkérheti a püspököt a lelkészi állás betöltésére. Az erről határozó közgyűlés jegyzőkönyvét és a díjlevelet a hitelesítéstől számított nyolc napon belül kötelező eljuttatni az esperesi hivatalba. 36. § (1) A közgyűlés jegyzőkönyve alapján az esperes megállapítja a közgyűlési határozathozatal szabályosságát, majd a véleményével ellátott jegyzőkönyvet és a díjlevelet haladéktalanul továbbítja a Püspöki Hivatalba. (2) A Püspöki Hivatal biztosítja az egyházközség általi felkérés nyilvánosságát a lelkészi karban. 37. § A püspök által kinevezett lelkészt az illető egyházközség köteles elfogadni. Kivételt képez a fegyelmi úton történő áthelyezés, amikor az egyházközség az áthelyezendő lelkészt nem köteles elfogadni. 38. § Amennyiben a felkérésről határozó közgyűlés napjától számított hat hónapon belül püspöki rendelkezés útján nem sikerül betölteni a lelkészi állást, akkor a közgyűlés újból rendelkezhet a lelkészi állás betöltésének más módozatáról. 39. § A gyakorló segédlelkészek és az átmeneti megbízatású lelkészek feletti rendelkezés joga a püspök hatáskörébe tartozik.
143
A gyülekezeti lelkészek közötti szolgálati helycsere püspöki rendelkezéssel 40. § A püspöknek joga van a gyülekezeti lelkészek között szolgálati helycserét eszközölni, amennyiben az érintett egyházközségek közgyűlése és a két lelkész egyaránt elfogadja a kezdeményezést. 41. § A gyülekezeti lelkészek közötti szolgálati helycserét a püspökön kívül az érintett egyházi hatóságok és lelkészek bármelyike kezdeményezheti, megindokolva a javaslat egyházi előnyeit és kivitelezhetőségének esélyét.
A gyülekezeti lelkészek kinevezése előtti szabályossági ellenőrzés 42. § (1) A lelkészválasztással kapcsolatos közgyűlési jegyzőkönyvek és iratok alapján a Püspöki Hivatal és a Főhatósági Hivatal Közigazgatási ügyosztálya megvizsgálja az eljárás szabályosságát, és annak megállapítása esetén a püspök haladéktalanul kinevezi a megválasztott, illetve meghívott lelkészt. (2) A lelkészi kinevezés hatályba lépésének időpontját a püspök a lelkészszel, valamint a keblitanáccsal való egyeztetés alapján állapítja meg. Az időpont nem haladhatja meg az ügydöntő határozat meghozatalától számított kilencven napot. A kinevezett lelkésszel a kinevezés hatályba lépésével egyidejűleg írott formájú munkaszerződést kell kötni. 43. § (1) Szabálytalanságok észlelése esetén az EKT Elnöksége felülvizsgálja az eljárás szabályosságát, és – a Jogügyi Bizottság véleményének figyelembe vételével – megállapítja, hogy az adott körülmények között kibocsátható-e a püspök általi kinevezés. (2) Amennyiben az az EKT Elnöksége szabálytalanság miatt nem járul hozzá a kinevezéshez, akkor a lelkészválasztási eljárást érvénytelennek minősíti, ugyanakkor intézkedik a szabálytalanságok szükség szerinti kivizsgálásáról.
A gyülekezeti lelkészi állás elhagyásával, illetve elfoglalásával kapcsolatos rendelkezések 44. § (1) A püspök által kinevezett lelkész köteles a kinevezés hatályba lépésétől számított harminc napon belül új szolgálati helyére költözni. Ugyanezen határidőn belül kötelező átadni az előző egyházközségben gyakorolt hivatali és pénzügyi felelősséget, és ugyanezt átvenni az új egyházközségben.
144
(2) Az elhunyt lelkész családja legfeljebb hat hónapig, illetve a nyugdíjba vonult lelkész és családja egy hónapig használhatja a lelkészi lakást. Ez utóbbi feltétel a lelkész alkalmazása megszűnésének más eseteire is vonatkozik. (3) Az új lelkész családjának költöztetési költségei az egyházközséget terhelik, akárcsak az elhunyt lelkész családja esetében. 45. § Amennyiben valaki a kinevezésétől számított három éven belül távozik lelkészi állásából, köteles az egyházközség által fedezett költöztetési költségeket megtéríteni, az adott gyülekezetben töltött szolgálati időszak egyenes arányában. 46. § A lelkészváltáskor előálló természetbeni javadalom-megosztás kérdéseiben a keblitanács intézkedik a tárgyévben végzett szolgálati időszakok alapján. 47. § A kinevezett lelkész hivatali beiktatásának megtartása kötelező, az állás elfoglalását követő hat hónapon belül. A szervezésről a keblitanács gondoskodik. 48. § Az átmeneti megbízatású lelkészek esetében a jelen szabályzat 44– 47. §-einek előírásai a Püspöki Hivatal alkalmi rendelkezése szerint alkalmazandóak. Ennek körülményeiről, valamint az átmeneti lelkészi megbízatás feltételeiről a Püspöki Hivatal köteles egyeztetni az érintett egyházközség keblitanácsával és az illetékes egyházköri tanács elnökségével.
III. fejezet: A nem gyülekezeti lelkészek választása és kinevezése 49. § A nem gyülekezeti lelkészi állások létesítése és betöltése az illetékes egyházi hatóságok által történik. Jelen szabályzat általános előírásai értelemszerűen alkalmazandóak a sajátos munkakörű lelkészekre is. A nem gyülekezeti lelkészek választásának és kinevezésének körülményeit a hatályos egyházi jogszabályok vonatkozó előírásai alapján egyedi szabályzatok, hatósági rendelkezések és munkaszerződések határozzák meg.
IV. fejezet: Záró rendelkezések 50. § Ahol a jelen szabályzat a püspök munkaadói jogkörére utal, ott a Magyarországi Egyházkerület esetében a püspök munkaadói jogkörét a püspöki helynök gyakorolja. Az egyházkerületet érintő kinevezéseket a püspök a püspöki helynökkel egyetértésben végzi.
145
51. § Az Egyház énekvezéreinek, vallástanárainak és más alkalmazottjainak képesítéséről, választásáról és kinevezéséről az EKT által elfogadott szabályzat rendelkezik, akárcsak hivatalos továbbképzési fórumaik biztosításáról. 52. § Jelen szabályzat 2014. június 28-án lép hatályba a Főtanács általi elfogadásával, és előírásainak nincs visszamenőleges hatálya. 53. § A Magyar Unitárius Egyház lelkészeinek képesítéséről, választásáról és kinevezéséről szóló szabályzat hatályba lépésével hatályát veszti a Szabályzat az Unitárius Egyház lelkészeinek, énekvezéreinek, valamint vallástanárainak képesítéséről, továbbképzéséről, választásáról és kinevezéséről című korábbi jogszabály, valamint a jelen szabályzat tartalmával ellentétes minden egyházi rendelkezés.
146
JEGYZETEK
147
JEGYZETEK
148
