A magyar kulturális kreatívok és a fenntarthatóság Székely Mózes Polgár Emese Takács Szabolcs ELTE-MTA Kommunikációelméleti Kutatócsoport „NAUTILUS Fenntartható Életmód Klaszter” Projektindító konferencia 2011. december 21., Miskolc
1
Életcélunk és a „való világ” Cél: fenntartható és boldog élet a működőképességét évszázadokon át fenn tudja tartani, azonos feltételek mellett olyan állapot és/vagy életcél, ami harmóniában él a társadalommal és a környezettel Jelen állapot: fogyasztói társadalom anyagi célok, külső siker (nem boldogság) mennyiségi növekedés (egy véges rendszerben) Tendenciák: „Jó irányba halad-e a világ?” 2000: jó 25,0% - rossz 47,8% 2005: jó 13,1% - rossz 61,3% 2010: jó 8,8% - rossz 67,8% Tényleg mindenki fogyasztóként gondolkozik?
2
Kulturális kreatívok
Paul & Sherry Ruth Anderson (2000): 20 évRay kutatás, 100.000-nél is több kérdőív, közel 100 fókuszcsoport és kreatívok 60 személyesKulturális mélyinterjú Akikfelnőtt képesek megváltoztatni Az USA lakossága körébena ajövőt kulturális kreatívok aránya a ’60as évek 5%-áról az ezredfordulóra 23%-ra emelkedett Ortogonális dimenziók: Ökológiai-társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos értékek Személyes fejlődés, pszichológia, spiritualitás, nőies értékek Modern materialista siker-orientált értékek Hagyományos és vallásos értékek Társadalmi státusz (jövedelem, végzettség és foglalkozás alapján)
3
Egy előretörő új kultúra Modernek (47%) demokrácia, jogegyenlőség célorientáltsága anyagi sikeresség altruizmus és idealizmus elutasítása politikai cinizmus a társas kapcsolatok másodlagosak fontos a külső megjelenés és a státusz Tradicionalisták (29%) vallásos értékek az otthon és a család fontossága leegyszerűsített világkép idegenek elutasítása hagyományos női szerepfelfogás
Kulturális kreatívok (24%) • új utak keresése • kapcsolatorientáltság • önmegvalósítás (belülről vezéreltség) • lelki és pszichológia fejlődés • holisztikus világkép • női értékek tisztelete • aktív kultúrafogyasztás • az egészség fontossága • ökológiai elkötelezettség, a világ fenntarthatósága • globális közösségvállalás • szerényebb fogyasztás és egyszerűbb életmód fontossága • nagyobb nyitottság mások megértésére és az együttműködésre
4
*Germany, Italy, France and the Netherlands
5
Kulturális kreatívok Magyarországon? Céljaink: Értékskálákra adott válaszok statisztikai elemzésével megkülönböztethető csoportokra (klaszterekre) bontani a felnőtt lakosságot A viselkedéses válaszok (fogyasztási szokások) összevetése a klaszterekben Várakozásaink: • az USA-ban használt kérdések és módszerek alkalmazhatók • a magyar populációban is találunk hasonló klasztereket • a klaszterekbe tartozás jó előrejelzője a vallott értékeknek és fogyasztási mintázatoknak (a kulturális kreatívok a fenntarthatóság értékeit vallják és aszerint is cselekszenek) • a szocio-demográfiai dimenzióknak nincs jelentős szerepük Módszertan: európai nagykérdőív (2004) fókuszcsoportok, mélyinterjúk, módosított nagykérdőív (2010) feltáró kutatás, sok bizonytalansággal
6
„Humanisták” a magyar kulturális kreatívok? A 2004-es magyarországi kutatás legfőbb eredményei
Anyagiasok (43%)
„Humanisták” (41%)
Ez a társadalmi csoport magas értéket mutat az anyagias és gazdasági értékeknél, közepeset a személyes önfejlesztésben, és alacsonyabbat a tradicionális érétkekben és a toleranciában. Nagyjából megfelelnek az USA „modernjeinek”.
Ez a társadalmi csoport az USA kulturális kreatívjainak és tradicionalistáinak keveréke. Az anyagias értékek közepes szintjét mutatják, magasat a személyes fejlődés, a célirányos munka, a tradicionalitás és a nyitottság értékeiben. A pénz és a gazdasági siker más értékeknél kevésbé fontos a számukra.
Reményvesztettek (16%) Az önfejlesztés és az önismeret alacsony szintjét mutatják, de a pénz és az anyagi siker sem fontos számukra. Hasonlóak a japánok között kimutatott „ambíció nélküliek” csoportjához.
7
Kulturális kreatívok vagy „humanisták”? A második vizsgálat Magyarországon (2010)
Céljaink: Az USA (Ray, 2000) és az európai (2002) mintán alapuló magyar kérdőív (2004) fejlesztése A hazai társadalmi viszonyokhoz jobban igazodó, pontosabb és relevánsabb kérdések kidolgozása Módszertan: o 1. lépés: 5 fókuszcsoport Kvalitatív vizsgálatok o 2. lépés: 26 mélyinterjú o 3. lépés: 1000 fős reprezentatív Kvantitatív kutatás felvétel a módosított kérdőívvel
8
1-2. Kvalitatív vizsgálatok – fókuszcsoportok és mélyinterjúk Értékdimenziók: személyes (ön)fejlesztés, önmegvalósítás lelki-, vallási fejlődés kapcsolatorientáltság (személyes kapcsolatok fontossága) szociális és politikai érzékenység polgári és vallási szabadságjogok ökológiai fenntarthatóság anti-materializmus, anyagi értékek elutasítása
Fogyasztási dimenziók: élelmiszer fogyasztás kultúrafogyasztás egészségügy Két vizsgált csoport: 1. Kulturális kreatívok / „Humanisták” 3 csoport és 13 interjú 2. Modernek / Anyagiasok 2 csoport és 13 interjú
9
A kvalitatív vizsgálatok főbb eredményei 1. Dimenziók
Kulturális kreatívok
Modernek
1. Személyes (ön)fejlesztés
• önmegismerés • cél: jobb emberré válni
• cél: jobb állás, több pénz, nagyobb siker
2. Lelki-, vallási fejlődés
• hit Istenben, vagy a természetfeletti létezésében • fontos a lelki élet és a lelki egyensúly
• a lelki élet nem fontos, vagy teljesen elutasítandó • hit materiális célok elérésében
3. Kapcsolatorientáltság
• „jól esik” másoknak segíteni • viszonzatlan segítség • a kapcsolatok ápolásánál családon belül és közeli fontosabb, hogy barátok között létezik önmagunkat fejlesztve jobb • nehéz elfogadni a emberekké váljunk segítséget
4. Női jogok
• a nőknek nincsenek specifikus társadalmi kötelezettségei, nem különböznek a férfiaktól
•
a nők elsődleges feladata a gyermeknevelés és a család összetartása
10
A kvalitatív vizsgálatok főbb eredményei 2. Dimenziók 5. Szociális és politikai érzékenység
Kulturális kreatívok • létezik mélyszegénység • nem hisznek a politikusokban, és tudatában vannak saját felelősségüknek • fontos, hogy miért dolgozom
6. Ökológiai • a mértéktelen fogyasztásnak, és fenntarthatóság a felesleges dolgok termelésének gátat kell szabni • a környezetet önmagáért kell védeni, tisztelve ősi rendjét • a pénzközpontú gondolkodás az oka a környezetpusztításnak 7. Antimaterializmus
Modernek • nincs tudomásuk a mélyszegénység létezéséről • a felelősséget szívesen hárítják át a politikusokra • a jobban jövedelmező állást választják • hisz benne, hogy a technika orvosolni tudja a problémákat, uraljuk a természetet • az emberi faj léte miatt kell védeni a természetet • álszent dolog a környezettudatosság
• a pénz csupán eszköz céljaink • a pénz jelenti a biztonságot eléréséhez • a siker az, amikor mások • siker = önmagunk megismerése elismernek, tisztelnek
11
A kvalitatív vizsgálatok főbb eredményei 3. Dimenziók
Kulturális kreatívok
Modernek
8/A Élelmiszer fogyasztás
• a (klasszikus) piacok és a hazai termékek kedveltek számukra
• a nagy kínálat és a jobb árak miatt a szupermarketeket preferálják • nem részesítik előnyben a magyar árukat
8/B Kultúrafogyasztás
• a könyvolvasás életük mindennapi és meghatározó része • nem néznek tévét • jelentős mennyiségű időt töltenek kulturális aktivitásokkal • rendelkeznek kreatív hobbikkal
• ritkán olvasnak könyvet • tévénézők, bár ezt kevéssé érzik így • az aktív kultúrafogyasztás nem igazán fontos • nincs alkotó hobbijuk
8/C Egészségügy
• nem bíznak a gyógyszeriparban, és kerülik termékeiket • nyitottak az alternatív gyógyításra
• nem bíznak a gyógyszeriparban, de ha kell, használják termékeiket • bizalmatlanok az alternatív gyógyítással kapcsolatban
12
3. Kvantitatív vizsgálatok – kérdőív
A nagykérdőív fejlesztése A 2004-es kérdőíven alapul, a fókuszcsoportok és mélyinterjúk megkülönböztető kérdéscsoportjait használja A kérdőív lekérdezése Mintavétel: reprezentatív Felvétel időpontja: 2010 júniusa Kérdezés: személyes interjúk Mintanagyság: 1000 fő Statisztikai módszertan: indexek klaszteranalízise 71 értékkérdés (7 dimenzió) 2 „jó” index (anyagiasság, társadalmi aktivizmus) 8 „gyengén elfogadható” index (fejlesztendő)
13
Kérdőív indexek 1
Ha több pénzem lenne, sokkal elégedettebb lennék az életemmel. Mennyire fontos az Ön életében, hogy … …az ember életében, hogy ruháit a legutolsó divat szerint változtassa ? …olyan sok pénzt keressen, amennyit csak lehet? …tartós fogyasztási cikkeit mielőbb lecserélje ? …jól nézzen ki (vonzó külsővel rendelkezzen)? …minél jelentősebb vagyont birtokoljon ?
CRONBACH: 0,80
…mindent megvehessen, amit csak megkíván ?
14
Kérdőív indexek 2
Mennyire fontos az Ön életében, hogy …
…minden alkalommal részletesen megbeszélje fontosabb döntéseit az Önhöz közel állókkal? …munkája sikeres, és mások által is elismert legyen?
…megtalálja életcélját, szemben azzal, hogy egyre több pénzt keressen?
…erőfeszítéseket tegyen azért, hogy jobb kapcsolatba kerüljön munkatársaival?
…munkájával a társadalom érdekét szolgálja? …aktív részese legyen egy jobb társadalom létrehozásának?
…több időt és energiát fordítson önmaga megismeréséCRONBACH: 0,81
re, saját belső pszichológiai/személyiség-fejlődésére? …az anyagiakkal szemben saját képességeinek / készségeinek megfelelő tevékenységet végezzen?
15
Kérdőív indexek 3-4 Mennyire fontos az Ön életében, hogy … …több időt töltsön lelki-/szellemi tevékenységekkel?
CRONBACH: 0,80
…egyéni vallási vagy spirituális élmények részese lehessen?
A házimunka elsősorban a nők feladata. A nőknek azzal kellene törődniük, hogy jó feleségek és anyák legyenek. Egy nő csak akkor vállaljon munkát, ha a családnak anyagilag megéri. CRONBACH: 0,66
A feleségeknek tisztelniük kell férjüket, és engedelmeskedniük kell neki.
16
Kérdőív indexek 5-6
A technikai fejlődés orvosolja a környezeti problémákat, nincs szükség a növekedés korlátozására. Ha valamelyik természeti erőforrás kiapad, a tudomány és a technika mindig megtalálja annak helyettesítőjét.
Az ember képes kivonni magát a természet körforgásából és annak ritmusából. CRONBACH: 0,63
A természet azért van, hogy szükségleteink szerint használjuk. Gyermekeimnek meg kellene tanulniuk elfogadni és barátságot kötni az itt élő, de idegen országokból származókkal. El kell távolítanunk a távol-keleti bevándorlókat országunkból. (negált) Ha sokféle (etnikumú) ember él együtt, az előnyös a társadalomnak.
CRONBACH: 0,60
Jobban meg kell ismernünk más országokban lakó, különböző kultúrájú embereket.
17
Kérdőív indexek 7-8 Több nőnek kellene vezető posztot betöltenie az üzleti világban és a kormányzatban.
CRONBACH: 0,68
Társadalmunkban nagyobb befolyása kellene legyen a nőknek, a női nézőpontoknak.
A kormánynak nem szabad korlátoznia a tőzsdespekulációt. A multinacionális vállalatok jobban kielégítik az emberek igényeit, mint a helyi vállalkozások.
CRONBACH: 0,50
Az országnak elsősorban a világpiacon kell helytállnia, nem a helyi problémákkal, szükségletekkel törődnie.
18
Kérdőív indexek 9-10 Mennyire fontos az Ön életében, hogy … …hazai terméket vegyen, akár az olcsóbb vagy jobb minőségű külföldivel szemben is?
CRONBACH: 0,64
…piacon, kis boltokban vásároljon, és ne a nagy bevásárlóközpontokban?
Hajlandó lennék 20 forinttal többet fizetni a benzin literjéért, ha biztos volnék abban, hogy ez környezetvédelemre fordítódik. Az üzleti vállalkozások túl sok profitot termelnek. CRONBACH: 0,52
Hajlandó lennék több adót fizetni, hogy segítsek megoldani a környezeti problémákat.
19
A klaszterek középpontjai INDEX Anyagiasság elutasítása Társadalmi aktivizmus Spiritualitás Hagyományos női szerepek elutasítása Technokrácia elutasítása Xenofília Nők a hatalomban Tőkepártolás elutasítása Lokalizáció Fizetni a környezetvédelemért
KK Anyagias Céltalan 0,62 -0,79 0,58 0,57 0,22 -1,44 0,47 -0,21 -0,36 0,17 -0,08 -0,10 0,28 -0,15 -0,12 0,26 -0,02 -0,38 0,12 -0,01 -0,19 0,19 -0,10 -0,09 0,12 -0,01 -0,18 0,13 0,01 -0,20
20
A klaszterek jellemzői A második vizsgálat (2010) főbb eredményei Anyagiasok (45,7%) • az anyagiasság kiemelten magas szintje • hit abban, hogy a technológia megoldja a környezeti problémákat, és hogy az ember a természetet igényei szerint használhatja • mérsékelt társadalmi aktivizmus • a spiritualitás és az önfejlesztés nem része az életüknek
Magyar „kulturális kreatívok” (35,1%) • az anyagiasság alacsony szintje • spiritualitás, társadalmi aktivitás és kapcsolatorientáltság magas szintje • hagyományos női szerepek elutasítása • a tőkepártolás elutasítása • más kultúrák iránti nyitottság • helyi termékek és a környezet védelme
Céltalan nihilisták (19,2%) • szemben áll a másik két csoport értékeivel • nem hisz a társadalmi aktivitás és önfejlesztés hasznosságában • nincsenek anyagi vagy spirituális céljai • lényegében minden értékkel szemben negatív attitűdöt képvisel
21
Miben bízhatunk? A változás reménye: a „kulturális kreatívok” fenntarthatóság alacsony anyagiasság, nagytőke elutasítása helyi termékek és környezetvédelem anyagi támogatása boldogság külső siker és anyagi értékek elutasítása társadalmi célok felvállalása lelki és vallási értékek elfogadása, önfejlesztés igénye személyes kapcsolatépítés fontossága a felnőtt magyar lakosság egyharmada Sokan térnek el a főáramtól, érző, emberi lényként gondolkoznak!
22
Köszönöm kitartó figyelmüket! Elérhetőségeink Székely Mózes
[email protected] 30/4454-007 Polgár Emese
[email protected] 20/392-1955
23
