A MAGYAR 10-18 ÉVES TANULÓK EGÉSZSÉGKÖZPONTÚ FIZIKAI FITTSÉGI ÁLLAPOTA (2015) Kutatási jelentés a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT®) 2014/2015. tanévi országos eredményeiről
MAGYAR DIÁKSPORT SZÖVETSÉG, 2016
IMPRESSZUM Javasolt hivatkozás: Csányi Tamás, Kaj Mónika, Vass Zoltán, Boronyai Zoltán, Király Anita és Pedro F. Saint Maurice (2016). A magyar 10-18 éves tanulók egészségközpontú fizikai fittségi állapota (2015). Kutatási jelentés a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT®) 2014/2015. tanévi országos eredményeiről. Magyar Diáksport Szövetség, Budapest.
Szerzők: dr. Csányi Tamás PhD Kaj Mónika PhDc Vass Zoltán PhDc Boronyai Zoltán PhDc Király Anita PhDc és dr. Pedro F. Saint-Maurice PhD Lektorálták: dr. Szmodis Márta PhD dr. Ihász Ferenc PhD dr. Karsai István PhD Arculat: Benedict & Helfer Kft. Szakm ai igazgató: dr. Molnár László Ügyvezető igazgató: Rádics Balázs A kiadásért felel: Balogh Gábor elnök
© Magyar Diáksport Szövetség A kiadvány akár részben, akár egészben történő sokszorosítása, fénymásolása, mindennemű egyéb felhasználása, terjesztése, digitalizált közzététele jogszabályokba ütközik, és csak a Magyar Diáksport Szövetség írásos engedélyével lehetséges.
MAGYAR DIÁKSPORT SZÖVETSÉG 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. E-mail:
[email protected] Telefon: +36 1 273 3570 www.mdsz.hu Budapest, 2016.
1
TARTALOMJEGYZÉK ÁBRÁK, TÁBLÁZATOK ÉS RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE ........................................................ 3 ÖSSZEFOGLALÓ ................................................................................................................ 4 I. BEVEZETÉS .................................................................................................................... 8 I.1. A NETFIT® módszertani újszerűsége és pedagógiai célú alkalmazása .................... 8 I.2. A NETFIT® informatikai rendszerének rövid bemutatása .......................................... 10 I.3. A kutatási jelentés célja .............................................................................................. 11 II. A MÉRÉSI RENDSZER BEVEZETÉSÉNEK ÉS ALKALMAZÁSÁNAK HATÉKONYSÁGÁT BIZTOSÍTÓ ORSZÁGOS HATÓKÖRŰ INTÉZKEDÉSEK ....................................................... 13 II.1. A pedagógusok felkészítése ...................................................................................... 13 II.2. A mérésekhez összeállított eszközcsomagok és kiszállításuk ................................ 13 II.3. Online elérhető és letölthető segédletek fejlesztése................................................ 14 II.4. Folyamatos szakmai támogatás ................................................................................ 15 III. MÓDSZEREK ................................................................................................................ 16 III.1. A NETFIT® adatszolgáltatás jogi szabályozása a köznevelésben ............................ 16 III.2. A NETFIT® országos méréssel kapcsolatos legfontosabb, a rendszerben tárolt intézményi és tanulói adatok, jellemzők .......................................................................... 16 III.3. A NETFIT® országos fittségmérés tesztjei, a mérések és az adatszolgáltatás körülményei ...................................................................................................................... 17 III.4. Az adattisztítás folyamata és a tisztított mintanagyság ........................................... 18 III.5. A statisztikai analízis ................................................................................................ 21 III.6. Limitáló tényezők ...................................................................................................... 22 IV. EREDMÉNYEK .............................................................................................................. 24 IV.1. Tesztenkénti eredmények profilonkénti elrendezésben.......................................... 24 IV.1.1. Testösszetétel és tápláltsági profil........................................................................ 24 IV.1.2. Aerob fittségi (állóképességi) profil....................................................................... 26 IV.1.3. Vázizomzat fittségi profil ........................................................................................ 28 IV.1.4. Hajlékonysági profil ............................................................................................... 33 IV.2. Felső tagozatra, középiskolára és teljes mintára összesített teszteredmények .... 34 IV.3. Zónaösszesített eredmények .................................................................................... 35 IV.4. Regionális és megyei szintű eredmények ................................................................ 36 IV.5. Az Intézményi Fittségi Index országos értékei ......................................................... 40 V. MEGBESZÉLÉS.............................................................................................................. 41 VI. KÖVETKEZTETÉSEK, AJÁNLÁSOK .............................................................................. 45 VII. FELHASZNÁLT IRODALOM ......................................................................................... 48 1. MELLÉKLET – EGYÉNI ÉRTÉKELŐ LAP (minta) . ..............................................................52 2. MELLÉKLET – SZTENDERD TÁBLÁZATOK ................................................................... 53
2
ÁBRÁK, TÁBLÁZATOK ÉS RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.
ábra: A NETFIT® online felületének kezdőoldala ábra: A NETFIT® kézikönyve, oktatófilmje és CD-je ábra: A NETFIT® rendszerben rögzített tanulói mérési rekordok száma kétheti bontásban ábra: A fiúk BMI értékeinek zónabesorolása évfolyamonként ábra: A lányok BMI értékeinek zónabesorolása évfolyamonként ábra: A fiúk testzsír % értékeinek zónabesorolása évfolyamonként ábra: A lányok testzsír % értékeinek zónabesorolása évfolyamonként ábra: A fiúk aerob kapacitás értékeinek zónabesorolása évfolyamonként ábra: A lányok aerob kapacitás értékeinek zónabesorolása évfolyamonként ábra: A fiúk ütemezett hasizom teszt értékeinek zónabesorolása évfolyamonként ábra: A lányok ütemezett hasizom teszt értékeinek zónabesorolása évfolyamonként ábra: A fiúk törzsemelés teszt értékeinek zónabesorolása évfolyamonként ábra: A lányok törzsemelés teszt értékeinek zónabesorolása évfolyamonként ábra: A fiúk kézi szorítóerő mérésének zónabesorolása évfolyamonként ábra: A lányok ütemezett fekvőtámasz teszt értékeinek zónabesorolása évfolyamonként ábra: A fiúk ütemezett fekvőtámasz teszt értékeinek zónabesorolása évfolyamonként ábra: A lányok ütemezett fekvőtámasz teszt értékeinek zónabesorolása évfolyamonként ábra: A fiúk helyből távolugrás teszt értékeinek zónabesorolása évfolyamonként ábra: A lányok helyből távolugrás teszt értékeinek zónabesorolása évfolyamonként ábra: A fiúk hajlékonysági teszt értékeinek zónabesorolása évfolyamonként ábra: A lányok hajlékonysági teszt értékeinek zónabesorolása évfolyamonként ábra: Legfeljebb egy tesztben az egészségzónában teljesítők relatív gyakorisága nemenként és évfolyamonként (zónaösszesítés) 23. ábra: Legalább hét tesztben az egészségzónában teljesítők relatív gyakorisága nemenként és évfolyamonként (zónaösszesítés) 24. ábra: Az intézményi Fittségi Index országosan összesített értékei
1. táblázat: A NETFIT® informatikai rendszerében lévő tanulói mintanagyság 2. táblázat: A tisztított adatbázis mintanagysága 5-12. évfolyamokon – tesztenként és legalább 8 teszteredményt figyelembe véve 3. táblázat: A tisztított, legalább 8 teszteredménnyel rendelkező minta elemszámai évfolyamonkénti és nemenkénti bontásban - az egyes évfolyamok és az összesített decimális életkori átlagok 4. táblázat: Az egészségzónába került fiúk és lányok relatív gyakorisága - felső tagozatos, középiskolás és a teljes mintán összesített értékek (%) 5. táblázat: A regionális és megyei szintű fittségi eredmények iskolafokonkénti és tesztenkénti elrendezésben
BMI= Testtömegindex TZS%= Testzsírszázalék ÁIT= Állóképességi ingafutás teszt ÜHT= Ütemezett hasizom teszt TET= Törzsemelés teszt ÜFT= Ütemezett fekvőtámasz teszt KSZ= Kézi szorítóerő mérése HTU= Helyből távolugrás teszt HT= Hajlékonysági teszt
3
ÖSSZEFOGLALÓ Bevezetés A Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT®) a magyar köznevelési rendszer kötelező és egységes fittségmérési módszere, amelyet a Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) fejlesztett ki a Cooper Intézet közreműködésével. Az új, egészségközpontú és kritériumorientált fittségmérési módszer ún. egészségsztenderdekhez viszonyítva értékeli a tanulók fittségi állapotát. A méréseket a 2014/15-ös tanév január 5. és május 27. közötti időszakában minden magyarországi köznevelési intézményben el kellett végezni az ötödik évfolyamtól kezdődően. A kutatási jelentés elkészítésének fő céljai: (1) áttekinteni az országos mérés előzményeit, körülményeit és hátterét, (2) tájékoztatást nyújtani a magyarországi köznevelési intézményekben tanuló 5-12. évfolyamos diákok országos szintű fittségi állapotáról, (3) alapadatokat nyújtani a következő években megvalósuló mérésekkel történő összehasonlításokhoz, a változások idősoros követéséhez.
Módszerek A NETFIT® hét motoros tesztet: 1) 20 vagy 15 méteres ingafutás teszt (IFT), 2) ütemezett hasizom teszt (ÜHT), 3) törzsemelés teszt (TET), 4) kézi szorítóerő mérés (KSZ), 5) ütemezett fekvőtámasz teszt (ÜFT), 6) helyből távolugrás teszt (HTU) és 7) hajlékonysági teszt (HT) − tartalmaz, melyek segítségével jellemezni tudjuk az egyén aerob fittségét (állóképességét), a vázizomzat fittségét és hajlékonyságát. A tápláltsági állapot jellemzésére és az obezitás mértékének megállapítására a testtömeg-index (BMI) és a relatív testzsírtartalom (TZS%) mérése szolgál. A tesztek felmérését iskolai körülmények között a testnevelésórák keretein belül végezte az érintett osztályok testnevelést tanító pedagógusa. A mérésekhez minden intézmény számára biztosított volt egy eszközcsomag, valamint a mérési protokollt tartalmazó kézikönyv és oktatófilm. Emellett a mérési módszerek elsajátításához 30 órás akkreditált továbbképzést is kínált az MDSZ, melyet 7998 pedagógus sikeresen elvégzett. A mérési adatokat a rendelkezésre álló NETFIT® informatikai rendszerbe kellett feltölteni az Oktatási Hivatal ún. MAZON rendszeréből generált mérési azonosítók segítségével. Összesen 2943 db köznevelési intézmény 3731 db feladatellátási hellyel tett eleget adatküldési kötelezettségének, amelyből 623 026 tanuló (317 253 fiú és 305 773 lány) esetében került sor mérési eredmény rögzítésére is, amely az összes NETFIT® rendszerben lévő diák 83,7%-a. Ez a tanulói létszám képezte a nyers adatbázis alapját, amelyből többlépcsős adattisztítási folyamat eredményeképpen alakult ki az eredmények bemutatását szolgáló 10-18 éves, 5-12. évfolyamos tanulói minta (teszttől függően N=420 024-441 781). A fittségi eredményeket individuális szinten a decimális életkorokat és a nemet figyelembe véve, a sztenderdtáblázatok alapján zónákba soroltuk. A fittségi eredmények így teszttől függően egészség-, fejlesztés szükséges-, vagy 4
fokozott fejlesztés szükséges zónákba kerültek. Ezt követően az adatok leíró statisztikai feldolgozását évfolyamonként, nemenként, iskolafokonként és összesítetten is elvégeztük. Az országos adatok mellett a regionális és megyei eredményeket is kiszámoltuk. Végül speciálisan kialakított intézményi szintű mutatószámot kalkuláltunk (Intézményi Fittségi Index), amely azt mutatja, hogy átlagosan hány fittségi tesztben teljesítettek az egészségzónában az intézmény tanulói (a lehetséges értékek 0 és 8 között lehetnek).
Eredmények Az egészségzónát elérő tanulók relatív gyakorisága jelentősnek mondható variabilitást mutat nemenként, évfolyamonként és tesztenként egyaránt. Testösszetétel és tápláltsági profil: BMI [76,7-71,9% (fiúk); 82,4-74,6% (lányok)] TZS% [73,8-68,0% (fiúk); 71,7-59,9% (lányok)]. Aerob fittségi (állóképességi) profil: IFT [73,1-46,6% (fiúk); 67,5-26,4% (lányok)]. Vázizomzat fittségi profil: ÜHT [91,5-85,8% (fiúk); 92,8-85,9% (lányok)] TET [57,3-43,5% (fiúk); 65,0-49,9% (lányok)] KSZ [93,172,0% (fiúk); 98,2-78,9-% (lányok)] ÜFT [72,0-62,9% (fiúk); 69,4-63,7% (lányok)] HTU [72,2-67,0% (fiúk); 75,6-72,1% (lányok)]. Hajlékonysági profil: [75,2-61,6% (fiúk); 66,1-50,0% (lányok)]. A felső tagozatos és középiskolás összehasonlításban megállapítható, hogy a fiúk esetében kilenc fittségi paraméterből hétben (BMI, TZS%, ÜHT, TET, KSZ, HTU, HT), a lányok esetében pedig ötben (BMI, ÜHT, TET, ÜFT, HTU) a középiskolások voltak nagyobb arányban az egészségzónában. A teljes mintát figyelembe véve a legkedvezőbb országos szintű egészségzóna arányok a kézi szorítóerő mérésben (90,5%) és az ütemezett hasizomtesztben (87,6%) láthatók, míg a legkedvezőtlenebbek a törzsemelés tesztben (46,6%) és az állóképességi ingafutás tesztben (57,6%). A zónaösszesített eredmények szerint mindössze a fiúk 1,8%-a és a lányok 1,6%-a ért el legfeljebb egy tesztben egészségzónát. A legalább hét tesztben az egészségzónában teljesítők aránya a fiúknál 37,0%, a lányok esetében pedig 33,3% volt. A regionális és megyei szintű eredmények ugyancsak nagyfokú eltéréseket mutatnak. A gazdaságilag legfejlettebbnek tekinthető Közép-magyarországi régióban tanuló iskolások tekinthetők a legfittebbeknek. Az Intézményi Fittségi Index értékei 2,00-7,42 közöttiek; 5,48-as átlaggal és ±0,72-es szórással.
Következtetések, ajánlások Az aerob fittségi állapot fejlesztése fokozott figyelmet kell, hogy kapjon a jövőbeli testnevelésórák hosszú távú tervezésekor, hiszen a képesség szintjét meghatározó funkcionális élettani működések befolyásolják a gyermek- és felnőttkori fizikai, szellemi teljesítőképességet egyaránt. További hangsúlyos fejlesztési feladat a gerinc és törzs stabilitását biztosító izmok rendszeres, célzott erősítése és nyújtása a gerincvédelmi szempontok figyelembevételével.
Célzott
módszertani beavatkozások segítségével szükséges kialakítani, megerősíteni a tanulók rendszeres 5
és megfelelő intenzitású (kiemelten a kardiovaszkuláris fittség fejlesztését célzó) testmozgás, edzés iránti motivációját. A minden negyedik tanulót érintő túlsúly vagy elhízás újfent megerősíti a népegészségügyi szintű, célzott beavatkozások szükségességét. Ezek a beavatkozások prioritásként kell, hogy kezeljék a rendszeres
testmozgás
és
testedzés
népszerűsítését
(amelynek
elsődleges
színtere
a
mindennapos iskolai testnevelés kell, hogy legyen), továbbá az egészséges és tudatosan szabályozott táplálkozási szokások kialakítását. A lányok esetében a tendencia csökkentésére vonatkozóan javasolt olyan rendszeres, a testzsír csökkentését elősegítő testedzési formákat alkalmazni a mindennapos testnevelés és testmozgás területén, amelyek nagyobb mértékben veszik figyelembe a lány tanulók érdeklődését, motivációs rendszerük jellemzőit. Rendszeres szemináriumok, előadások és műhelymunkák segítségével szükséges a NETFIT® további népszerűsítése az iskolákban és a pedagógusok körében, amely kapcsán el kell érni, hogy minél több intézmény használja (helyesen) a mérési protokollt és a rendszer által kínált fittségi adatokat a testnevelés- és sportoktatás szerves részeként. A szülők és a diákok körében népszerűsítési kampány indokolt, amely eredményeképpen egyre többen fogják használni a NETFIT® informatikai rendszerét, s ezen keresztül kapnak információt a saját, illetve gyermekük egészségközpontú fittségi állapotáról. Azon tanulók számára, akik elmaradnak az NETFIT® egészségsztenderdjeinek határértékeitől (vagyis nem tudnak egészségzónában teljesíteni), tervezett fejlesztés, segítségnyújtás szükséges. Osztály, illetve intézményi szinten pedig, ha magas a fejlesztési zóná(k)ban teljesítő tanulók száma, célzott, átfogó beavatkozás javasolt. A pedagógus szintjén érdemes átgondolni, hogy mely fittségi profil esetében szükséges hangsúlyosabb fejlesztő hatást elérni az adott tanulócsoport/osztály esetében. Az iskola szintjén pedig a teljes egészségfejlesztési program módosítása, a testnevelés oktatás színvonalának emelése és a mozgásos tevékenységek lehetőségeinek kiterjesztése lehetnek a tervezett beavatkozás célzott irányai. Ehhez ösztönző támogatások, pályázatok szükségesek a célcsoport részére. A nemzetközi tapasztalatok alapján a jövőben javasolt egy olyan adatbázis kialakítása, amely a fittségi állapot és a tanulók szocioökonómiai, tanulmányi eredményességi és pszichoszociális háttere összefüggéseinek elemzését teszi lehetővé.
6
2 943 köznevelési 3 731 feladatellátási intézmény hely 623 026 tanuló 317 253 + 305 773 rögzített mérési adatai átlagosan 46 tanuló 13 543 pedagógus pedagógusonként
Infografika a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) 2014/2015-ös tanévi országos eredményeiről Regionális szintű átlagos zónaértékek az összes évfolyamot és a két nemet együttesen figyelembe véve 100
% BMI INGA 100
90 80 70 60 50
100
% BMI INGA
70 60 50
Nyugat-
Dunántúl
40 30 20 10
70 60 50
Zónamegoszlás és az egészségzónábakerült tanulók százalékos értéke a vizsgált évfolyamokon Testtömegindex (BMI)
40 30 20 10
%
0
KözépMagyarország
% BMI INGA
90 80
Dél-Alföld
DélDunántúl
% BMI INGA
90 80
Észak-Magyarország
Közép-Dunántúl
70 60 50
100
0
90
80
80
70
70
60
60
70 60 50
50
50
40
40
40 30 20 10
30
30
20
20
10
10
100
ÉszakAlföld
90 80
0 évf.
E g é s z s é g z ó na
A legalább hét tesztben egészségzónában teljesítő tanulók aránya nemenként és évfolyamonként 32,4%
33,7%
05 39,0%
09
35,7%
06 32,3%
39,2%
10
%
90
% BMI INGA
E g é s z s é g z ó na ( s o ván y )
0
74,6 74,7 76,2 77,8 79,8 80,9 81,9 82,4
100
0
40 30 20 10
71,9 71,9 74,1 74,5 76,7 76,4 75,1 74,8
Állóképességi ingafutás teszt
100
0
0
100
70 60 50
40 30 20 10
40 30 20 10
0
% BMI INGA
70 60 50
% BMI INGA
90 80
90 80
90 80
40 30 20 10
100
36,4% 38,2%
07 32,9% 38,3%
11
39,0% 37,3%
35,5%
12
0
5
6
7
8
9
10
11
12
5
6
7
8
F e j l es z t é s s z ü ks é g es
9
10
11
12
évf.
5
6
7
8
9
10
11
12
5
6
7
8
9
10
11
12
F o ko z ott fe j l es z t é s s z ü ks é g es
A felső tagozatos és középiskolás tanulók egészségzónába kerülési arányai tesztenként, nemenkénti bontásban Állóképességi Ütemezett Kézi Ütemezett Helyből 100
%
Testtömegindex
Testzsír%
ingafutás teszt
hasizom teszt
Törzsemelés teszt
szorítóerő mérése
fekvőtámasz teszt
távolugrás teszt
Hajlékonysági teszt
90 80
40 30 20 10 0
26,1%
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
Felső tagozat A teljes kutatási jelentés letölthető a Magyar Diáksport Szövetség honlapjáról: www.mdsz.hu
67,5 62,8 59,2 48,3 44,0 39,1 33,3 26,4
70 60 50
08 30,8% 36,1%
73,1 71,3 68,6 60,2 57,2 55,2 51,2 46,6
Középiskola
“Forrás: Csányi Tamás és mtsai. (2016): A magyar 10-18 éves tanulók egészségközpontú fizikai fittségi állapota (2015) - Kutatási jelentés a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT®) 2014/2015-ös tanévi országos eredményeiről. Magyar Diáksport Szövetség, Budapest.”
7
I. BEVEZETÉS A magyar iskolások fizikai fittségének mérése több évtizedes hagyományra tekint vissza az iskolai testnevelésben. A testnevelő tanári társadalom többsége, egyetértésben az oktatáspolitikai döntéshozói törekvésekkel, mindig is fontosnak tartotta a köznevelésben tanuló diákok szervezetének funkcionális állapotát tükröző motoros képességek rendszeres felmérését, értékelését és azok minősítését. Az országosan egységesen elfogadott és bevezetett mérési-értékelési rendszer iránti törekvést azonban folyamatos szakmai viták övezték, melynek következtében nem alakulhatott ki országos szinten egységesen elfogadott és bevezetett tesztrendszer és az oktatást támogató módszertani elképzelés. A Magyar Diáksport Szövetség (továbbiakban MDSZ) a TÁMOP 3.1.13-12-2013-0001 kódjelű kiemelt projektjében1 a nemzetközileg is elismert amerikai Cooper Intézettel közös kutatófejlesztő tevékenység segítségével alakította ki a 21. század követelményeihez igazodó, diagnosztikus jellegű és oktatási célú, online pedagógiai értékelő és visszajelentő eszközt, a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Tesztet, vagyis a NETFIT®-et. A NETFIT® tudományosan megalapozott, a fizikai fittség mérésére és értékelésére létrehozott rendszerének küldetése, hogy népszerűsítse és tudatosítsa az élethosszig tartó testmozgás és testedzés jelentőségét, valamint az egészségtudatos életvezetés értékeit az iskoláskorú diákok, szüleik/gondviselőik és a közoktatásban tevékenykedő minden érintett szereplő körében. A NETFIT® program tartalma, módszertana, statisztikai és szöveges visszajelző rendszere az iskolai testnevelés alapvető nevelő-oktató céljainak elérését kívánja támogatni. Ennek megfelelően olyan ismeretátadást, attitűdformálást, készség- és képességfejlesztést szeretne
megvalósítani,
amelynek
segítségével
adottságoktól
és
szociokulturális
környezettől viszonylag függetlenül minden tanuló számára lehetőség nyílik az egészséges fizikai fittségi állapot megszerzésére, fenntartására és fokozására. Az iskolai testnevelésben alkalmazott NETFIT® program segítségével kialakítható pozitív attitűdök, megszerezhető ismeretek, valamint fejleszthető képességek és készségek jelentősen hozzájárulnak az iskolai testnevelés oktató-nevelő hatásmechanizmusához, végső soron az egészségtudatos, jövőorientált életvezetés kialakulásához.
I.1. A NETFIT® módszertani újszerűsége és pedagógiai célú alkalmazása Az MDSZ és az amerikai Cooper Intézet közös tudományos kutatás során országosan reprezentatív tanulói mintán mérte fel a magyar iskoláskorú fiatalok fizikai fittségi állapotát 2013-ban. A kutatás eredményeképpen kerültek meghatározásra azok a sztenderdértékek, 1
További információ elérhető az alábbi honlapon: http://www.mdsz.hu/tesi/ 8
amelyek segítségével objektív módon vált megítélhetővé a tanulók fizikai fittségi állapota. A kutatás eredményei – így a NETFIT® fittségi sztenderdek elmélete és magyarázatai – elérhetők lektorált hazai (Karsai és mtsai., 2013) és nemzetközi (Csányi és mtsai., 2015;
Laurson és mtsai., 2015a; Welk és mtsai., 2015; Saint-Maurice és mtsai., 2015) tudományos szakfolyóiratokban, konferenciakötetekben (Csányi és mtsai., 2014; Vowell és mtsai., 2015) egyaránt. A
NETFIT®
a
fizikai
fittségi
állapotot
nemhez
és
életkorhoz
igazodó
külső
kritériumértékekhez, úgynevezett egészségsztenderdekhez viszonyítja. A NETFIT® ennek megfelelően
kritériumorientált
normaorientált,
percentilis
tesztrendszernek
táblán
vagy
tekinthető
pontrendszereken
szemben alapuló
a
korábbi
tesztekkel.
Az
egészségsztenderdek olyan teljesítményminimum értékeket jelentenek, amelyeket teljesítve a tanuló ún. „egészségzónába” kerül, s ezzel hosszútávon valószínűbben lesz védett az ülő életmóddal, fizikai inaktivitással összefüggő megbetegedések rizikófaktoraival szemben. Az egészségsztenderdeknél gyengébb teljesítmények – fittségi profiltól függően – további két zónába, „fejlesztés szükséges” és „fokozott fejlesztés szükséges” zónákba kerülhetnek. Ezek a teljesítményértékek felhívják az érintettek figyelmét, hogy az egészséges fizikai fittségi állapot elérése érdekében több testmozgásra és tervezett, speciális fejlesztő testedzésre, sporttevékenységre van szükség. A NETFIT®-et alkotó antropometriai jellemzők és motoros tesztek az egészségi állapot szempontjából kritikus fittségi összetevőket mérik és értékelik. A testösszetétel, az aerob fittség és a vázizomzat fittsége ilyen összetevők (IOM, 2012) (2. táblázat). Az egyes tesztekkel szemben támasztott mérésmetodikai követelményeket a NETFIT® kézikönyv (Kaj és mtsai., 2014) és oktatófilm (Csányi és mtsai., 2014) egyaránt tartalmazza. A méréseket a NETFIT® kézikönyv szakmai ajánlásai alapján az úgynevezett fittségoktatás részeként ajánlott megvalósítani az iskolai testnevelés keretében. A fittségoktatás feladatai körébe az optimális egészséghez szükséges fittségi állapot megszerzésére irányuló oktatási feladatokat értjük. A fittségoktatás alapvető célja, hogy felkészítse a diákokat a rendszeres testmozgás
és
testedzés
segítségével
kialakított
fittségi
állapot
megszerzésére,
megtartására, fokozására. A fittségi tesztek elsődleges pedagógiai célját a fittségoktatás jelenti (Corbin és mtsai., 2013), amelyből egyértelműen kijelenthetjük, hogy a NETFIT® tesztrendszer iskolai alkalmazása nem cél, hanem pedagógiai eszköz. Az országos szinten egységes módszerrel és mérőeszközökkel megvalósított fittségi felmérést minden iskolának el kell végeznie a jogszabályban rögzített időszakban és évfolyamokon. Az intézményi adatszolgáltatás eredményeképpen felépülő adatbázis segítségével – a pedagógiai célokon túl – közvetlen és célzott beavatkozási (intervenciós) lehetőségek nyílnak az oktatás-, egészség- és sportpolitika számára az iskolai testnevelést 9
és
sportot,
egészségfejlesztést
megvalósítására.
Az
intézményi
érintő szintű,
fejlesztések tervezett
célirányos és
tervezésére
monitorozott
és
intervenciós
egészségprogramok ugyanis kedvező hatást fejthetnek ki a fittségi állapotváltozásban és az egészségi állapot javulásában (Naylor és mtsai., 2015).
I.2. A NETFIT® informatikai rendszerének rövid bemutatása Egy országos hatókörű mérési-értékelési rendszerrel szemben alapvető elvárás, hogy online adatkezelési lehetőségeket biztosítson minden érintett számára. Az adatkezelés kiterjed a mérési adatok biztonságos feltöltésére, tárolására és speciális, statisztikai eljárások mentén a mérési eredmények többféle szempontú kiértékelésére. Alapvetően négy felhasználói csoportot különböztethetünk meg, akik a NETFIT® informatikai rendszerét a http://www.netfit.eu/ linken érhetik el. A négy felhasználói csoport: a pedagógusok (és az iskolák), a tanulók, a szülők és a mérésekben érintetteken kívüli érdeklődők. A rendszer kezdőoldala ennek megfelelően három fő opciót biztosít az érdeklődők és a regisztrált felhasználók számára az 1. ábrának megfelelően. 1. ábra: A NETFIT® online felületének kezdőoldala
10
A publikus felületet annak érdekében fejlesztettük ki, hogy az országos fittségmérési adatok minden érdeklődő számára elérhetők legyenek. A rendszer képes országos, regionális, megyei, járási, települési, valamint intézményi és telephely szintű összesített adatok bemutatására az adatvédelmi törvény teljeskörű figyelembevétele mellett. A felület célja, hogy minden érdeklődő (sportszervezet, önkormányzat, sportszakember, döntéshozó, kutató stb.) regisztráció nélkül hozzáférhessen a különböző tájékoztató jellegű statisztikákhoz, lekérdezésekhez. Ez a „nyers” adatbázis azonban tudományos elemzésekre nem használható. Az újonnan fejlesztett oldal működése szorosan kapcsolódik a pedagógusok, tanulók és szülők által használt felület működéséhez, hiszen a publikus felület összes riportja is folyamatosan frissül. Az oldalon továbbá megtalálható az összes publikálható NETFIT®-tel kapcsolatos dokumentáció, kép, videó és hanganyag, továbbá lehetőség nyílik a Magyar Diáksport Szövetség munkatársaival való közvetlen kapcsolatfelvételre is. A regisztrációhoz kötött felületen pedagógusként, szülőként és tanulóként is történhet regisztráció, amely speciális jogosultsági beállítások mellett biztosítja a tanított osztályok (csoportszintű) és az osztályok tanulói (egyéni szintű) mérési adatainak megtekintését, tanulói és osztályszintű értékelő lapok letöltését. Az informatikai rendszer két alapvető funkciót hivatott ellátni. Az egyik a mérések során keletkezett tanulói adatok feltöltésének és biztonságos, statisztikai célú kezelésének funkciója. A másik funkció pedig az egyéni és csoportos értékelőlapok előállítása segítségével a pedagógiai visszajelzés lehetőségének megteremtése minden tanuló, pedagógus, iskola, valamint szülő számára. A komplex értékelő funkció a NETFIT® informatikai rendszerének pedagógiai szempontból legfontosabb tartalmi eleme (1. számú melléklet). A NETFIT® lehetővé teszi a diákok számára, hogy a fittségi teszteredményeiket online környezetben, az összes mérési eredmény figyelembevételével kezelni tudják. A szülők számára is biztosítja, hogy követni tudják gyermekeik fizikai fittségi adatait, és tájékozódni tudjanak fejlődésükről. A pedagógusok számára pedig lehetővé válik a diákjaik és osztályaik együttes kezelése, fejlődési jellemzőik, állapotváltozásuk nyomon követése. Az egyéni értékelőlapok és a statisztikai lekérdezés alternatívái megteremtik a lehetőséget az osztályés egyénspecifikus fittségi program kidolgozására.
I.3. A kutatási jelentés célja A 2014/2015. tanévben már a NETFIT® segítségével történt az országos fizikai fittségi állapotfelmérés, amely lehetőséget teremt országos eredmények publikálására. Jelen kutatási jelentés célja, hogy: 11
1. áttekintse az országos mérés előzményeit, körülményeit és hátterét; 2. tájékoztasson a magyarországi köznevelési intézményekben tanuló 5-12. évfolyamos diákok országos szintű fittségi állapotáról; 3. alapadatokat nyújtson a következő években megvalósuló mérésekkel történő összehasonlításokhoz, a változások idősoros követéséhez. Jelen kutatási jelentésben bemutatott eredmények több szempontból is eltérnek a NETFIT® publikus felületén látható eredményektől. •
Egyrészt a jelentésben publikált eredményeket évfolyamszinten mutatjuk be. (Természetesen
a
tanulói
eredmények
individuális
szinten
az
életkori
egészségsztenderdekhez viszonyítottak – erről részletesebben a „Módszerek” fejezetben írunk.) •
Másrészt a statisztikai eredmények már egy tudományos szempontrendszer alapján szűrt és tisztított adatbázison alapulnak. Ezek az adatok tekinthetők az első mérési időszak hivatalos eredményközlésének.
12
II. A MÉRÉSI RENDSZER BEVEZETÉSÉNEK ÉS ALKALMAZÁSÁNAK HATÉKONYSÁGÁT BIZTOSÍTÓ ORSZÁGOS HATÓKÖRŰ INTÉZKEDÉSEK II.1. A pedagógusok felkészítése Az új, diagnosztikus pedagógiai értékelési rendszer kifejlesztésének és bevezetésének folyamatában a fittségi tesztek és profilok kiválasztását, a megalapozó tudományos kutatást, az értékelési rendszer kialakítását és az informatikai rendszer kialakítását követően olyan intézkedésekre volt szükség, amelyek a minél hatékonyabb iskolai szintű alkalmazást tették lehetővé. Ennek érdekében az MDSZ országos hatókörű, 30 órás, akkreditált pedagógustovábbképzési programot indított el 2014. februárjában. A továbbképzés egyik vezető tematikáját a fittségi állapotméréssel és -fejlesztéssel összefüggő ismeretek, a NETFIT® pedagógiai és mérésmetodikai alkalmazása, valamint az informatikai rendszer használatával kapcsolatos jártasság megszerzése adta. A képzésre minden magyar köznevelési intézményből átlagosan két pedagógus jelentkezhetett, amelyen elsajátíthatta a NETFIT® módszertanát, és letölthette a teljes továbbképzési anyag elektronikus tananyagát2. A képzéssorozatban összesen 7998 pedagógus szerezte meg tanúsítványát, akiket 277 képzési alkalmon, 162 képzési helyszínen oktattunk.
II.2. A mérésekhez összeállított eszközcsomagok és kiszállításuk A mérési protokoll megkívánja a méréshez alkalmazott eszközök egységességét. A mérési eszközök egyben szükségesek a tesztek gyakorlati megvalósításához is. Az MDSZ a fenti szempontokat figyelembe véve összesen 3834 intézményi telephelyre szállította ki a NETFIT® eszközcsomagokat. Az iskolák mellett eszközcsomagokat biztosítottunk minden tanító- és tanárképzésben érdekelt felsőoktatási intézmény számára is, amellyel a leendő testnevelést oktató
pedagógusok
számára
is
lehetővé
tettük
a
mérési
rendszerrel
történő
megismerkedés lehetőségét, és a képzési tananyagban történő megjelenést. A 2015/2016os tanév elején további 3800 db eszközcsomagot szállítottunk ki, amely minimalizálja az eszközök mennyiségével összefüggő tanulásszervezési nehézségeket. Az eszközcsomagok az alábbi eszközöket tartalmazták: •
1 db OMRON bioimpedancia mérleg a testösszetétel és a testtömeg mérésére;
•
2 db távolságjelző csík az ütemezett hasizomteszthez;
•
1 db kézi szorítóerő mérő készülék;
A képzési tananyagot lásd: Csányi Tamás (szerk.) Tematikus összefoglalás az Iskolai testnevelés az egészségfejlesztésben: Módszertani megújulás és egységes fizikai fittségmérés (NETFIT) a gyakorlatban című akkreditált továbbképzéshez. Budapest: Magyar Diáksport Szövetség, 2014. 2
13
•
1db hajlékonyságmérő doboz;
•
1 db mérőszalag a 20 méteres ingafutáshoz és a helyből távolugrás teszthez;
•
1db testmagasságmérő eszköz;
•
1db kézikönyv a NETFIT® alkalmazásához (2. ábra);
•
1 db oktatófilm a NETFIT® alkalmazásához;
•
1 db CD a szükséges teszthanganyagokkal (2. ábra);
•
2 db plakát a sztenderd táblázattal (2. számú melléklet). 2. ábra: A NETFIT® kézikönyve, oktatófilmje és CD-je (ingyenesen letölthetők a http://shop.mdsz.hu/ linkről)
II.3. Online elérhető és letölthető segédletek fejlesztése Annak érdekében, hogy a képzésben résztvevő s nem résztvevő pedagógusok egyaránt minél könnyebben elmélyítsék tudásuk és professzionális módon megtanulják használni az informatikai rendszert, letölthető felhasználói útmutatót is készítettünk, amely bárki számára elérhető volt a mérési időszakban. További támogatásként említhető, olyan 14
oktatóvideók megjelentetése az MDSZ honlapján, amely képernyőképek és magyarázat segítségével vezeti végig az érdeklődőt a szoftver használatának lépésein. A két oktatási anyag
a
mérési
időszak
elejétől
kezdődően
elérhető
volt
a
http://www.mdsz.hu/netfit/szoftver/ linken.
II.4. Folyamatos szakmai támogatás Az MDSZ országos központjának iskolai testnevelés osztálya (azon belül hangsúlyosan a mérés-értékelés csoport), a regionális szolgáltatási igazgatóság és központjai, valamint a pedagógus-továbbképzéseket vezető képző munkatársak folyamatos szakmai támogatást nyújtottak az érdeklődő iskolák, szülők, tanulók és pedagógusok számára a rendszerrel kapcsolatban. 2015. január 5-től az MDSZ Országos Központjában a NETFIT® mérések rendszerszintű támogatása érdekében ügyfélszolgálatot hozott létre, amely az operatív online, személyes és telefonos segítségnyújtás mellett a szoftver fejlesztésével kapcsolatos teendőket is ellátta. AZ MDSZ, az Oktatás Hivatal és az EMMI Köznevelésért Felelős Államtitkársága számos tájékoztató levelet küldött ki az intézmények számára a méréssel kapcsolatos feladatokra vonatkozóan. A levelek minden esetben tartalmazták az ügyfélszolgálat elérhetőségét. Megjegyezzük, hogy a levelek kiküldését követően megélénkült az iskolák részéről a NETFIT® szoftverbe történő adatküldés.
15
III. MÓDSZEREK III.1. A NETFIT® adatszolgáltatás jogi szabályozása a köznevelésben Az országos mérésekkel, így a fizikai állapot mérésével kapcsolatos fő szabályokat a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 80. §-a tartalmazza3. Az Nkt. értelmében az oktatásért felelős miniszter gondoskodik az országos mérési feladatok ellátása körében a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai tevékenységek méréséről, értékeléséről, továbbá a tanulók fizikai állapotának méréséről. Az Nkt. 80. § (9) bekezdése alapján a 2014/2015. tanévben országos mérés, értékelés keretében gondoskodni kellett a tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatáról. A vizsgálatot az iskoláknak – a felnőttoktatás és az 1-4. évfolyamán tanulók kivételével – a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók esetében 2015. január 5. és 2015. május 27. között kellett megszervezniük azokon az évfolyamokon, ahol testnevelés tantárgy tanítása folyik. A
nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 2014. október 27-i módosítása tehát nevesítette4 a NETFIT®-et, mint az országosan egységesen kötelező fittségmérési rendszert, és előírta a mérési adatok rögzítését a NETFIT® informatikai rendszerébe. Az adatfeltöltés az Oktatási Hivatal központi rendszeréből generált mérési azonosítók segítségével anonim módon és a jogszabályi előírásoknak megfelelően történt, amelyet használva, a tanulói eredményeket az iskola testnevelést tanító pedagógusainak kellett feltöltenie az erre szolgáló informatikai rendszerbe (www.netfit.eu).
III.2. A NETFIT® országos méréssel kapcsolatos legfontosabb, a rendszerben tárolt intézményi és tanulói adatok, jellemzők A jogszabályban rögzített mérési időszakon túl az informatikai rendszer lehetőséget kínált az adatfeltöltésre egészen 2015. június 12-ig. Ez időszak alatt összesen 2943 köznevelési intézmény 3731 feladatellátási hellyel tett eleget a KIR rendszerből a NETFIT® informatikai adatbázisába történő, fittségmérésben érintett tanulói adatküldési kötelezettségének. Mindez összesen 744 342 tanuló (381 823 fiú és 362 519 lány) adatát jelenti. A rendszerben összesen 623 026 tanuló (317 253 fiú és 305 773 lány) esetében került sor mérési eredmény rögzítésére, amely az összes NETFIT® rendszerben lévő diák 83,7%-a (1. táblázat).
3 4
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100190.TV1 http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK14145.pdf
16
1.
táblázat: A NETFIT® informatikai rendszerében lévő tanulói mintanagyság
A rendszerben 13 543 pedagógus regisztrációja történt meg a mérési időszakban, amely alapján az egy pedagógusra eső, mérési azonosítóval rendelkező átlagos tanulói létszám 54 fő, a rögzített eredményeket figyelembe véve pedig átlagosan 46 fő. A
NETFIT®
informatikai
rendszere
lehetőséget
kínál
arra,
hogy
a
tanulók
és
szüleik/gondviselőik is regisztráljanak a rendszerbe, és megtekintsék a jogosultságaiknak megfelelő adatokat és értékelő lapokat. 2015. november 15-ig szülőként (gondviselőként) 2490-en, diákként 13 432-en regisztráltak a mérési eredmények és a személyes értékelőlapok megtekintéséhez, illetve adataik kezeléséhez.
III.3. A NETFIT® országos fittségmérés tesztjei, a mérések és az adatszolgáltatás körülményei A jogszabályi előírások meghatározták a mérések időbeli lehetőségeit. A jogszabály alapján a pedagógusoknak 22 hét állt rendelkezésére a mérések lebonyolításához. A visszajelzéseink és a rendszerben tárolt adatfeltöltési jellemzők alapján megállapítható, hogy a méréseket a pedagógusok döntő többsége, több héten keresztül bonyolította le. A projekt jellegű, egy héten belüli mérés nem volt jellemző. A legtöbb tanulói eredmény (444 873 fő, 71%) május hónapban került be az informatikai rendszerbe, amelyet a 3. ábra idősávos elrendezése szemléltet.
17
3.
ábra: A NETFIT® rendszerben rögzített tanulói mérési rekordok száma kétheti bontásban
III.4. Az adattisztítás folyamata és a tisztított mintanagyság Az informatikai rendszerben tárolt nyers adatbázisból többlépcsős adattisztítási folyamaton keresztül képeztünk olyan adatbázist, amely a tudományos igényű statisztikai elemzések alapjául szolgált. •
Az adattisztítás során első lépésben kinyertük és kódoltuk a nyers adatbázist.
•
Második lépésben kiszűrtük azokat az eseteket, ahol nem történt adatrögzítés, illetve kizártuk az esetlegesen előforduló extrém értékeket.
•
A harmadik lépésben kizártuk az elemzésből a 10,00 évesnél fiatalabb és a 18,99 évesnél idősebb tanulókat, majd életkori csoportokba soroltuk őket5.
•
A kutatási jelentés eredményeit évfolyamonként (5-12. évf.) közöljük, ezért a következő lépés az 5. évfolyam alatti és a 12. évfolyam fölötti iskolai osztályok kizárása volt az elemzésből.
•
Az
évfolyamonkénti
adatközléshez
szükséges
volt,
hogy
biztosítsuk
az
évfolyamonkénti minimum tanulói létszámot (15 fő) és a kiegyensúlyozott nemi arányt (lány-fiú), amelyet 0,5 és 2,0 értékek között fogadtunk el. Így összesen 8336 db évfolyamegységet kaptunk 2379 intézményből. •
Végül változónként ellenőriztük az adatbázist.
Az életkori csoportba sorolás a NETFIT kézikönyvben leírtaknak megfelelően történt. A korcsoportok az adott decimális életkor első napjától az utolsó napjáig terjedt, vagyis például 12 évesnek tekintettük, aki 12,00-12,99 éves volt. Mivel a NETFIT® egészségsztenderdjei korcsoporti és nemenkénti bontásban állnak rendelkezésre, ezért ez alapján végeztük el az egészségsztenderdekhez viszonyított kategóriákba sorolást. 5
18
A végső, tisztított adatbázis elemszáma a statisztikai elemzések céljától függően tesztenként eltér (2. táblázat). Kivételt képez négy teszt (ÜHT, TET, ÜFT, HT), amelyet együtt kezeltünk, ezért az elemszámok az esetükben megegyeznek. Azon tanulók eredményeiből, akiknek minden motoros teszteredménye és a testtömegindexe is
rendelkezésre
állt,
úgynevezett
zónaösszesített
adatbázist
alakítottunk
ki.
A
zónaösszesített adatbázis alapján történő elemzésbe szakértői döntés alapján a testzsír % értékeket nem vettük figyelembe, így csak a testtömegindexet vontuk be a statisztikai analízisbe. A fenti folyamat következményeképpen a tisztított adatbázisban N=382 958 fő olyan tanuló található, akinek legalább 8 teszteredménye rendelkezésre állt, közte a testtömegindex értékkel. 2. táblázat: A tisztított adatbázis mintanagysága az 5-12. évfolyamokon – tesztenként és legalább 8 teszteredményt figyelembe véve
Jelen kutatási jelentésben az eredményeket évfolyamszinten közöljük és nem életkori csoportonként. Az iskolai szintű felméréseknél ugyanis ez az eljárás általánosan elfogadott a szakirodalomban (pl. Bai és mtsai., 2015). 19
A 3. táblázat a tisztított, legalább 8 mérési adattal (közte a BMI-vel) rendelkező minta elemszámait és decimális életkori átlagait tartalmazza évfolyamonkénti és nemenkénti bontásban. 3. táblázat: A tisztított, legalább 8 teszteredménnyel rendelkező minta elemszámai évfolyamonkénti és nemenkénti bontásban - az egyes évfolyamok és az összesített decimális életkori átlagok
A statisztikai feldolgozáshoz szükséges volt az egyes tanulói eredményeket attól függően besorolni, hogy azok az egészségzónába, fejlesztés szükséges zónába, vagy fokozott fejlesztés szükséges zónába tartoztak. (A zónahatárokat nemenként és életkoronként a NETFIT® kézikönyv alapján a 2. számú melléklet tartalmazza.) Megjegyezzük, hogy fokozott fejlesztés szükséges zónát csak a testtömegindex, a testzsírszázalék mérés és az állóképességi ingafutás teszt esetében tartalmaz a tesztbattéria. A többi teszt esetében a fejlesztés szükséges zónába vagy az egészségzónába kerülhettek az eredmények.
20
A testtömegindex értékek esetében a Cole és Lobstein (2012) által publikált nemzetközi BMI töréspontokat (IOTF)6 használja a NETFIT®, amely lehetővé teszi a közvetlen nemzetközi összehasonlítást is. A testtömegindex eredmények esetében a NETFIT® zónák az alábbi IOTF kategóriáknak felelnek meg. Fokozott fejlesztés szükséges zóna – elhízott; fejlesztés szükséges zóna – túlsúly; egészségzóna – normál testtömeg és soványság. A rendszer elkülöníti a normálnál alacsonyabb BMI értékeket, amelyet „sovány”-nak jelöl, de az eredmény megítélése szempontjából – más tudományos közlemények módszere alapján (pl.
Bass és mtsai., 2013) azt az egészségzónán belül kezeli.
III.5. A statisztikai analízis Mivel a kutatási jelentés célja a NETFIT® mérés legfontosabb, országos szintű eredményeinek közlése, ezért az egyik legegyszerűbb, leíró statisztikai elemzési megoldást választottuk, amely jellemző a kritériumorientált fittségi teszteredmények publikálásakor (Mota és mtsai., 2006; Powell és mtsai., 2009; Welk és mtsai., 2010; Welk és mtsai., 2015). Először
az
egészségzónába
és
fejlesztési
zónákba
került
tanulói
eredmények
évfolyamonkénti, nemenkénti, iskolafokonkénti (felső tagozat, középiskola) és összesített relatív gyakoriságát határoztuk meg az egyes tesztek esetében külön-külön. Végül a fittségi zónákba kerülés aránya alapján megyei és regionális százalékos átlagértékeket kalkuláltunk iskolafokonként. Ezt
követően
ugyancsak
évfolyamonként
és
nemenként
számoltuk
ki
azokat
a
százalékértékeket, amelyek a 0 vagy 1, illetve a 7 vagy 8 tesztben egészségzónát elérő tanulók arányát mutatja. Ezzel az eljárással úgynevezett zónaösszesített eredményeket kaptunk. Létrehoztunk egy intézményi szintű NETFIT® teljesítmény mutatót, amelyet Intézményi Fittségi Indexnek neveztünk el. Az index azt mutatja, hogy átlagosan hány tesztben teljesítettek egészségzónában egy adott intézmény (megegyező OM-azonosító alapján) tanulói. A lehetséges értékek 0 és 8 közöttiek lehetnek, mivel a maximális kilenc tesztből nyolcat vettünk figyelembe7. Intézményenként a nyolc tesztet figyelembe véve minden tanuló esetében egyénileg határoztuk meg az egészségzóna teljesítését, majd az összes tanuló figyelembevételével átlagoltuk az eredményeket. Így kaptuk meg az intézményeket jellemző fittségi indexeket. Az indexekből országosan összesített alapstatisztikai mérőszámokat határoztunk meg (átlag, szórás, minimum, maximum), végül kiszámoltuk azon intézmények
IOTF=International Obesity Task Force (Nemzetközi Elhízás-ellenes Munkacsoport) A korábbiakban már leírtuk, hogy a testzsír % nem szerepel a nyolc teszt között.
6 7
21
relatív gyakoriságát, ahol a tanulók átlagosan legfeljebb négy tesztben (0-4,99 közötti érték), illetve legalább hat tesztben (6,00-8,00 közötti érték) teljesítettek az egészségzónában. Az adatok statisztikai elemzéséhez SPSS 22.0 (IBM, Armonk, NY, USA) programcsomagot használtunk.
III.6. Limitáló tényezők A tudományos elemzés részeként ki kell térnünk a kutatást limitáló tényezőkre. •
A vizsgálat keresztmetszeti értékelésen alapul, vagyis a fittségi komponensekben lezajló fejlődési tendenciák egyelőre nem jellemezhetők.
•
A testzsírszázalék értékek töréspontjai a FITNESSGRAM tesztrendszer (Cooper Intézet) által is alkalmazott határértékek voltak (Laurson és mtsai., 2011), amelyeket a Cooper Intézet munkatársai kaliperes bőrredőmérések alapján határoztak meg. A NETFIT® mérések során a testzsír százalékértékeket az OMRON BF511-es készülék biztosította
bioimpedancia-mérés
segítségével.
A
relatív
testzsírtartalom
meghatározásának módszertani különbsége limitáló tényező. •
A NETFIT® mérőeszközök esetében limitáló tényezőként tekintünk azok mennyiségi korlátaira, mivel a bevezetés tanévében az intézmények feladatellátási helyein egy garnitúra eszközcsomag állt rendelkezésre. A NETFIT® kézikönyv tartalmazza a tesztekhez
használt
sztenderd
eszközök
pontos
méreteit.
Az
ütemezett
hasizomteszthez használt mérőcsík és a hajlékonysági teszthez használt mérődoboz a méretek alapján alternatív módon is elkészíthető volt. Bizonyos esetekben a mérések ilyen, sztenderdnek nem tekinthető mérőeszközökkel is történhettek. A pontos előfordulásról nincs információnk. •
Limitáló tényezőként tekintünk az akkreditált pedagógus-továbbképzéseken részt nem vevő pedagógusok tesztekkel kapcsolatos specifikus tudásszintjére, amely bizonyos esetekben mérési pontatlanságot eredményezhetett. Ennek oka, hogy a NETFIT®
tesztjei
iskolarendszerben.
közül Ettől
több
nem
függetlenül
tekinthető azt
hagyományosnak
feltételezzük,
hogy
a
a
magyar
testnevelés
szakkollégiummal/műveltségterületi képesítéssel rendelkező tanítók és a testnevelő tanárok elfogadható hibahatáron belül végezték a méréséket. Ezt a feltételezést erősíti Martin és mtsai. (2010) publikációja, akik az amerikai Texas államban lezajlott kötelező iskolai tesztelés gyakorlati aspektusait vizsgálták és azt találták, hogy a pedagógusok általi mérések elfogadhatók. •
Bár az eredmények rögzítését az informatikai rendszer csak az élettanilag lehetséges értéktartományon belül engedélyezi, ettől függetlenül a pedagógusok
22
által történhettek adatbeviteli hibák, amelyeket a mintanagyság figyelembevételével nem tekintünk meghatározónak. •
Végül, de nem utolsósorban limitáló tényezőként tekintünk a jogszabályban rögzített mérési időintervallum nagyságára. A mérésre lehetőséget kínáló 22 hétben (több, mint 5 hónap) zajló biológiai fejlődés következtében önmagában a mérések időpontja is befolyásolhatta a mérési eredményeket annak ellenére, hogy március elejéig csak az össztanulói létszám 10%-nak mérési eredményét rögzítették a pedagógusok.
23
IV. EREDMÉNYEK A 2014/2015. évi NETFIT® országos fittségmérés eredményeit többféle megközelítés mentén közöljük. Az első alfejezetben (IV.1.) a tanulói eredményeket profilonkénti rendszerezésben tesztenként és nemenként mutatjuk be. Az áttekinthetőség érdekében diagrammokat is alkalmazunk, ahol a függőleges tengely 0-100-ig skálázottan a relatív gyakoriság értékeket, míg a vízszintes tengely az évfolyamokat mutatja. Az oszlopok különböző színei a zónákat jelzik, illetve a vizsgált gyermekek százalékos megoszlását ezen kategóriák alapján. A IV.2. alfejezetben országos szintű, de iskolafokonként és nemenként elkülönített egészségzóna teljesítési arányokat közlünk. A harmadik alfejezetben a tanulói eredményeket már annak függvényében, hogy a teljesíthető 8 tesztből mennyiben teljesítettek egészségzónában (zónaösszesítők, IV.3. alfejezet). Ez esetben a két alapadatot összevontan a legfeljebb egy (0, 1), valamint a legalább hét (7, 8) tesztben az egészségzónában teljesítők relatív gyakorisága adja. A regionális és megyei szintű eredmények után (IV.4.) az Intézményi Fittségi Index eredményeit közöljük (IV.5.).
IV.1. Tesztenkénti eredmények profilonkénti elrendezésben IV.1.1. Testösszetétel és tápláltsági profil IV.1.1.1. A testtömegindex (BMI) eredmények A fiúk és lányok értékeinek százalékos zónamegoszlását a 4. és 5. ábra mutatja. Mivel a NETFIT® rendszer a sovány tápláltsági kategóriát az egészségzónához sorolja, ezért a zónán belüli sovány tanulói arányokat zárójellel jelöltük. 4.
ábra: A fiúk BMI értékeinek zónabesorolása évfolyamonként
24
5. ábra: A lányok BMI értékeinek zónabesorolása évfolyamonként
A testtömegindex eredmények alapján elmondható, hogy az egészségzónába került fiúk relatív gyakorisága 76,7% (9. évf.) és 71,9% (5. és 6. évf.) között variál. A lányok esetében ez 82,4% (12. évf.) és 74,6% (5. évf.) közé esik. Az egészségügyi szempontból fokozott fejlesztés szükséges zónába a 8. évfolyamos fiúk (9,2%) és a 6. évfolyamos lányok (7,5%) közül tartoztak a legtöbben. IV.1.1.2. Testzsírszázalék eredmények A fiúk és lányok értékeinek százalékos zónamegoszlását a 6. és 7. ábra mutatja. 6. ábra: A fiúk testzsír % értékeinek zónabesorolása évfolyamonként
25
7. ábra: A lányok testzsír % értékeinek zónabesorolása évfolyamonként
A testzsírszázalék eredményekből látszik, hogy az egészségzónába került fiúk relatív gyakorisága 74,2% (7. évf.) és 68,0% (5. évf.) között alakul. A lányok esetében ezek az értékek 71,7% (5. évf.) és 59,9% (11. évf.) között találhatók. Az egészségügyi szempontból fokozott fejlesztés szükséges zónába az 5. évfolyamos fiúk (6,0%) és a 12. évfolyamos lányok (14,0%) közül tartoztak a legtöbben. A 7. évfolyamtól folyamatosan nő a fokozott fejlesztés szükséges zónába eső lányok aránya. IV.1.2. Aerob fittségi (állóképességi) profil IV.1.2.1. Ingafutás teszt (20 vagy alternatívaként 15 méteres) A fiúk és lányok értékeinek százalékos zónamegoszlását a 8. és 9. ábra mutatja. 8. ábra: A fiúk aerob kapacitás értékeinek zónabesorolása évfolyamonként
26
9. ábra: A lányok aerob kapacitás értékeinek zónabesorolása évfolyamonként
Az állóképességi futásteljesítményekből számolt aerob kapacitás értékek alapján az egészségzónába került fiúk relatív gyakorisága 73,1% (5. évf.) és 46,6% (12. évf.) közötti. A lányok esetében ez 67,5% (5. évf.) és mindössze 26,4% (12. évf.). Az egészségügyi szempontból fokozott fejlesztés szükséges zónába a 12. évfolyamos fiúk (36,8%) és a 12. évfolyamos lányok (49,7%) közül tartoztak a legtöbben. A magasabb iskolafokon mindkét nem esetén jelentősen nőtt a fokozott fejlesztés szükséges zónába tartozó tanulók aránya. Az évfolyamok közötti aránybeli eltérések a fiúknál mintegy 3,5-szeres a lányoknál pedig közel 5-szörös különbséget mutatnak az ötödik évfolyamos arányokhoz képest.
27
IV.1.3. Vázizomzat fittségi profil IV.1.3.1. Ütemezett hasizom teszt A fiúk és lányok értékeinek százalékos zónamegoszlását a 10. és 11. ábra mutatja. 10. ábra: A fiúk ütemezett hasizom teszt értékeinek zónabesorolása évfolyamonként
11. ábra: A lányok ütemezett hasizom teszt értékeinek zónabesorolása évfolyamonként
A hasizomzat erőállóképességét vizsgáló teszt eredményei szerint az egészségzónába került fiúk relatív gyakorisága 91,5% (12. évf.) és 85,8% (5. évf.) között alakul. A lányok esetében ez 92,8% (12. évf.) és 85,9% (6. évf.). 28
IV.1.3.2. Törzsemelés teszt A fiúk és lányok értékeinek százalékos zónamegoszlását a 12. és 13. ábra mutatja. 12. ábra: A fiúk törzsemelés teszt értékeinek zónabesorolása évfolyamonként
13. ábra: A lányok törzsemelés teszt értékeinek zónabesorolása évfolyamonként
A törzsfeszítő izomzat erejét vizsgáló teszt eredményei szerint az egészségzónába került fiúk relatív gyakorisága 57,3% (12. évf.) és 43,5% (5. évf.) közötti. A lányok esetében ez 65,0% (12. évf.) és 49,9% (5. évf.).
29
IV.1.3.3. Kézi szorítóerő mérése A fiúk és lányok értékeinek százalékos zónamegoszlását a 14. és 15. ábra mutatja. 14. ábra: A fiúk kézi szorítóerő mérésének zónabesorolása évfolyamonként
15. ábra: A lányok kézi szorítóerő mérésének zónabesorolása évfolyamonként
A kéz szorítóerejét vizsgáló teszt eredményei szerint az egészségzónába került fiúk relatív gyakorisága 93,1% (8. évf.) és 72,0% (5. évf.) között alakul. A lányok esetében ez 98,2% (8. évf.) és 78,9% (12. évf.).
30
IV.1.3.4. Ütemezett fekvőtámasz teszt A fiúk és lányok értékeinek százalékos zónamegoszlását a 16. és 17. ábra mutatja. 16. ábra: A fiúk ütemezett fekvőtámasz teszt értékeinek zónabesorolása évfolyamonként
17. ábra: A lányok ütemezett fekvőtámasz teszt értékeinek zónabesorolása évfolyamonként
A hangsúlyosan a vállöv izomerejének állóképességét vizsgáló teszt eredményei szerint az egészségzónába került fiúk relatív gyakorisága a 12. évfolyamon a legnagyobb (72%) és a 8. évfolyamon a legkisebb (62,9%). A lányok esetében a 11. évfolyamon a legnagyobb (69,4%), míg a 8. évfolyamon a legkisebb (63,7%).
31
IV.1.3.5. Helyből távolugrás teszt A fiúk és lányok értékeinek százalékos zónamegoszlását a 18. és 19. ábra mutatja. 18. ábra: A fiúk helyből távolugrás teszt értékeinek zónabesorolása évfolyamonként
19. ábra: A lányok helyből távolugrás teszt értékeinek zónabesorolása évfolyamonként
A láb robbanékony-erejét vizsgáló teszt eredményei szerint az egészségzónába került fiúk relatív gyakorisága az 5. és 10. évfolyamon a legnagyobb (72,2%) és a 12. évfolyamon a legkisebb (67,0%). A lányok esetében a 7. és 10. évfolyamon a legnagyobb (75,6%), míg az 5. évfolyamon a legkisebb (72,1%).
32
IV.1.4. Hajlékonysági profil IV.1.4.1. Hajlékonysági teszt A fiúk és lányok értékeinek százalékos zónamegoszlását a 20. és 21. ábra mutatja. 20. ábra: A fiúk hajlékonysági teszt értékeinek zónabesorolása évfolyamonként
21. ábra: A lányok hajlékonysági teszt értékeinek zónabesorolása évfolyamonként
A csípőízületi mozgásterjedelmet vizsgáló tesztben az egészségzónába került fiúk relatív gyakorisága a 11. évfolyamon a legnagyobb (75,2%) és az 5. évfolyamon a legkisebb (61,6%). A lányok esetében a 7. évfolyamon a legnagyobb (66,1%), míg a 9. évfolyamon a legkisebb (50,0%).
33
IV.2.
Felső
tagozatra,
középiskolára
és
teljes
mintára
összesített
teszteredmények A 4. táblázatban összesítettük az 5-8. évfolyamos (felső tagozat) és a 9-12. évfolyamos (középiskolás)
tanulók
egészségzónába
kerülési
arányait
százalékban
kifejezve.
Megállapítható, hogy a fiúk esetében kilenc fittségi paraméterből hétben a középiskolások kerültek nagyobb százalékban egészségzónába (BMI, TZS%, ÜHT, TET, KSZ, HTU, HT). A legnagyobb különbség az állóképességi ingafutás tesztben volt, ahol 14,9%-kal kevesebb fiú teljesített egészségzónában a középiskolában, mint a felső tagozatban. 4. táblázat: Az egészségzónába került fiúk és lányok relatív gyakorisága - felső tagozatos, középiskolás és a teljes mintán összesített értékek (%)
A lányok esetében a kilenc fittségi összetevőből ötben (BMI, ÜHT, TET, ÜFT, HTU) a középiskolások voltak nagyobb arányban egészségzónában, míg négyben (TZS%, ÁIT, KSZ, HT) a felső tagozatosok. Ahogy a fiúknál, úgy a lányoknál is kiemelhető az állóképességben mutatott jelentős aránycsökkenés (22,2%) a két iskolafok között a középiskolások kedvezőtlenebb értékével. A teljes mintát figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy a legkedvezőbb egészségzóna arányok a kézi szorítóerő mérésben (90,5%) és az ütemezett hasizomtesztben (87,6%) láthatók, míg a legkedvezőtlenebbek a törzsemelés tesztben (46,6%) és az állóképességi ingafutás tesztben (57,6%).
34
IV.3. Zónaösszesített eredmények A következőkben azt mutatjuk be, hogy mennyi a 0-1, illetve a 7-8 tesztben egészségzónában teljesítő tanulók relatív gyakorisága az egyes évfolyamokon. Az alábbi, 22. ábrán látszik, hogy nagyon kevés olyan tanuló van, aki legfeljebb egy tesztben tudott egészségzónában teljesíteni. A fiúk átlagosan 1,8%-ára, a lányoknak pedig 1,6%-ára volt ez jellemző. 22. ábra: Legfeljebb egy tesztben az egészségzónában teljesítők relatív gyakorisága nemenként és évfolyamonként (zónaösszesítés)
Amennyiben azt vizsgáljuk, hogy milyen a legalább 7 tesztben egészségzónában teljesítők aránya, akkor az eredmények szerint a fiúk átlagosan 37%-a, a lányok pedig 33,3%-a mondhatja magának ezt a teljesítményt (23. ábra). 23. ábra: Legalább hét tesztben az egészségzónában teljesítők relatív gyakorisága nemenként és évfolyamonként (zónaösszesítés)
35
IV.4. Regionális és megyei szintű eredmények Az eredmények közlésekor fontosnak tartjuk megjeleníteni a regionális, illetve megyei szintű összesített eredményeket, amelyeket az 5. táblázatban mutatunk be. A tesztek közül kiemeljük a testtömeg-indexet és az állóképességi ingafutás teszt eredményeit, mivel az egészség szempontjából ez a két legmeghatározóbb fittségi komponens. Megyei bontásban a testtömegindex esetében Budapesten kerültek a legkevesebben (5,9%) az elhízott kategóriába, míg Jász-Nagykun-Szolnok (JNSZ) megyében a legtöbben (9,4%). Az egészségzónát elérők közé Nógrád megyéből kerültek be a legkisebb (72,8%), míg Budapesten a legnagyobb arányban (78,5%). Az aerob fittségi teljesítményben a fokozott fejlesztés szükséges zónába kerültek aránya a Borsod-Abaúj-Zemplén (BAZ) megyei tanulók esetében a legkedvezőtlenebb (27,6%), míg Győr-Moson-Sopron (GYMS) megyében a legkedvezőbb (16,6%). Az egészségzóna határértékét elérő tanulók százalékos arányában a BAZ megyei diákok 50,9%-kal a leggyengébb, míg a GYMS megyeiek a legkedvezőbb (66,1%) arányokat érték el.
36
Iskolafok
Megye Heves Borsod-AbaújZemplén
Észak-Magyarország
Nógrád
Régió
5. táblázat: A regionális és megyei szintű fittségi eredmények iskolafokonkénti és tesztenkénti elrendezésben
Hajdú-Bihar Szabolcs-SzatmárBereg
Észak-Alföld
Jász-Nagykun SZOLNOK
régió totál
régió totál
Testtömegindex
Állóképességi ingafutás teszt
Testzsír %
Ütemezett hasizom teszt
Törzsemelés teszt
Ütemezett fekvőtámasz teszt
Kézi szorítóerő mérése
Helyből távolugrás teszt
Hajlékonysági teszt
FFSZ
FSZ
EZ
N
FFSZ
FSZ
EZ
N
FFSZ
FSZ
EZ
N
FSZ
EZ
N
FSZ
EZ
N
FSZ
EZ
N
FSZ
EZ
N
FSZ
EZ
N
FSZ
EZ
N
10,3
18,7
71,0
5 134
8,9
24,5
66,6
5 032
22,4
22,5
55,1
5 206
22,3
77,7
4 956
56,2
43,8
4 956
8,7
91,3
5 295
41,6
58,4
4 956
35,5
64,5
5 252
39,9
60,1
4 956
7,1
16,1
76,9
2 242
11,3
27,5
61,2
2 042
38,5
19,2
42,3
2 177
10,6
89,4
2 091
58,3
41,7
2 091
10,4
89,6
2 279
39,7
60,3
2 091
28,6
71,4
2 159
33,0
67,0
2 091
9,3
17,9
72,8
7 376
9,6
25,4
65,0
7 074
27,1
21,5
51,3
7 383
18,8
81,2
7 047
56,8
43,2
7 047
9,2
90,8
7 574
41,1
58,9
7 047
33,5
66,5
7 411
37,8
62,2
7 047
9,5
18,7
71,9
9 146
7,8
24,2
68,0
9 287
20,6
21,6
57,8
9 317
17,0
83,0
9 104
58,2
41,8
9 104
9,0
91,0
9 456
38,2
61,8
9 104
33,4
66,6
9 444
37,6
62,4
9 104
6,3
16,2
77,5
4 749
8,9
24,9
66,1
4 870
39,5
18,7
41,8
4 827
8,7
91,3
4 763
47,4
52,6
4 763
10,3
89,7
5 019
35,0
65,0
4 763
30,7
69,3
4 936
34,3
65,7
4 763
8,4
17,8
73,8
13 895
8,2
24,4
67,4
14 157
27,1
20,6
52,3
14 144
14,2
85,8
13 867
54,5
45,5
13 867
9,5
90,5
14 475
37,1
62,9
13 867
32,5
67,5
14 380
36,5
63,5
13 867
7,6
16,6
75,7
21 241
6,8
22,1
71,1
20 995
20,2
22,3
57,4
21 359
17,4
82,6
20 773
56,6
43,4
20 773
9,8
90,2
21 360
37,0
63,0
20 773
33,8
66,2
21 514
37,2
62,8
20 773
6,4
14,9
78,7
12 317
9,2
24,3
66,5
12 648
40,2
20,2
39,6
12 428
11,6
88,4
12 588
50,7
49,3
12 588
10,9
89,1
13 068
34,2
65,8
12 588
32,0
68,0
12 971
39,3
60,7
12 588
7,2
16,0
76,8
33 558
7,7
22,9
69,4
33 643
27,6
21,6
50,9
33 787
15,2
84,8
33 361
54,3
45,7
33 361
10,2
89,8
34 428
35,9
64,1
33 361
33,1
66,9
34 485
38,0
62,0
33 361
7,8
16,7
75,5
54 829
8,1
23,6
68,3
54 874
27,4
21,3
51,3
55 314
15,4
84,6
54 275
54,7
45,3
54 275
9,9
90,1
56 477
36,9
63,1
54 275
33,0
67,0
56 276
37,6
62,4
54 275
9,9
18,3
71,8
12 298
8,2
24,6
67,2
12 097
17,8
21,3
60,9
12 159
15,4
84,6
11 896
50,0
50,0
11 896
8,9
91,1
12 293
34,3
65,7
11 896
32,5
67,5
12 081
34,6
65,4
11 896
8,4
16,3
75,3
6 820
11,1
26,5
62,4
6 983
41,5
19,8
38,7
6 856
10,6
89,4
6 655
45,6
54,4
6 655
8,6
91,4
7 086
34,3
65,7
6 655
32,5
67,5
7 062
40,6
59,4
6 655
9,4
17,6
73,0
19 118
9,2
25,3
65,5
19 080
26,4
20,8
52,9
19 015
13,7
86,3
18 551
48,4
51,6
18 551
8,8
91,2
19 379
34,3
65,7
18 551
32,5
67,5
19 143
36,7
63,3
18 551
8,1
18,4
73,5
19 118
7,0
23,8
69,2
18 509
18,3
21,5
60,2
18 839
14,1
85,9
18 737
56,3
43,7
18 737
9,2
90,8
19 324
34,3
65,7
18 737
31,2
68,8
19 273
31,7
68,3
18 737
6,9
15,5
77,5
9 228
8,8
24,7
66,5
9 228
33,1
21,4
45,5
9 038
8,8
91,2
8 902
46,4
53,6
8 902
9,3
90,7
9 507
29,1
70,9
8 902
29,8
70,2
9 240
34,2
65,8
8 902
7,7
17,4
74,8
28 346
7,6
24,1
68,3
27 737
23,1
21,4
55,4
27 877
12,4
87,6
27 639
53,1
46,9
27 639
9,2
90,8
28 831
32,6
67,4
27 639
30,7
69,3
28 513
32,5
67,5
27 639
8,4
17,3
74,3
19 990
7,1
23,4
69,6
19 636
18,9
22,1
59,0
19 842
15,1
84,9
19 476
57,8
42,2
19 476
8,8
91,2
20 102
35,1
64,9
19 476
35,3
64,7
20 005
36,4
63,6
19 476
6,9
14,8
78,4
12 333
9,1
22,6
68,3
12 744
39,0
22,2
38,9
12 428
11,3
88,7
12 156
50,2
49,8
12 156
8,9
91,1
12 663
32,7
67,3
12 156
31,5
68,5
12 276
39,5
60,5
12 156
7,8
16,4
75,8
32 323
7,8
23,1
69,1
32 380
26,6
22,1
51,3
32 270
13,6
86,4
31 632
54,9
45,1
31 632
8,9
91,1
32 765
34,2
65,8
31 632
33,9
66,1
32 281
37,6
62,4
31 632
8,2
17,0
74,8
79 787
8,1
24,0
67,9
79 197
25,3
21,5
53,1
79 162
13,2
86,8
77 822
52,7
47,3
77 822
9,0
91,0
80 975
33,6
66,4
77 822
32,4
67,6
79 937
35,6
64,4
77 822
FSZ
Fejlesztés szükséges
felső tagozat
középiskola
totál
FFSZ
Fokozott fejlesztés szükséges
EZ
Egészségzóna
N
Tanulók száma
37
Iskolafok
Megye Békés
Csongrád
Bács-Kiskun
Régió Dél-Alföld
Veszprém Fejér
Közép- DunántúL
KomáromEsztergom
régió totál
régió totál
Testtömegindex
Állóképességi ingafutás teszt
Testzsír %
Ütemezett hasizom teszt
Törzsemelés teszt
Ütemezett fekvőtámasz teszt
Kézi szorítóerő mérése
Helyből távolugrás teszt
Hajlékonysági teszt
FFSZ
FSZ
EZ
N
FFSZ
FSZ
EZ
N
FFSZ
FSZ
EZ
N
FSZ
EZ
N
FSZ
EZ
N
FSZ
EZ
N
FSZ
EZ
N
FSZ
EZ
N
FSZ
EZ
N
9,0
17,9
73,1
15 641
7,4
23,3
69,3
15 772
16,0
20,0
64,0
15 580
13,2
86,8
15 432
58,2
41,8
15 432
9,4
90,6
15 918
34,1
65,9
15 432
28,4
71,6
15 936
32,6
67,4
15 432
6,7
15,5
77,7
9 282
9,7
26,5
63,8
9 210
36,7
21,9
41,4
9 364
10,4
89,6
9 337
49,4
50,6
9 337
8,9
91,1
9 910
32,5
67,5
9 337
26,1
73,9
9 842
36,8
63,2
9 337
8,2
17,0
74,8
24 923
8,3
24,5
67,3
24 982
23,8
20,7
55,5
24 944
12,1
87,9
24 769
54,9
45,1
24 769
9,2
90,8
25 828
33,5
66,5
24 769
27,5
72,5
25 778
34,2
65,8
24 769
8,1
17,6
74,4
12 054
6,2
22,2
71,6
11 897
14,9
20,4
64,7
11 894
13,8
86,2
11 924
58,2
41,8
11 924
10,2
89,8
12 046
32,7
67,3
11 924
30,3
69,7
12 013
39,0
61,0
11 924
6,7
14,5
78,8
4 771
9,2
24,9
65,9
5 058
34,5
19,5
46,0
5 275
8,1
91,9
5 247
46,7
53,3
5 247
8,1
91,9
5 635
32,5
67,5
5 247
28,3
71,7
5 908
37,9
62,1
5 247
7,7
16,7
75,6
16 825
7,1
23,0
69,9
16 955
20,9
20,1
59,0
17 169
12,0
88,0
17 171
54,7
45,3
17 171
9,5
90,5
17 681
32,7
67,3
17 171
29,7
70,3
17 921
38,7
61,3
17 171
9,0
18,7
72,3
10 187
7,4
24,4
68,3
10 005
17,4
21,2
61,4
9 898
17,4
82,6
9 818
59,2
40,8
9 818
10,0
90,0
10 344
35,6
64,4
9 818
32,3
67,7
10 289
38,2
61,8
9 818
6,9
14,7
78,4
5 987
8,2
23,9
67,9
6 154
37,5
19,9
42,6
6 263
9,9
90,1
6 081
43,2
56,8
6 081
8,9
91,1
6 324
33,0
67,0
6 081
28,8
71,2
6 537
29,3
70,7
6 081
8,2
17,2
74,6
16 174
7,7
24,2
68,1
16 159
25,2
20,7
54,1
16 161
14,5
85,5
15 899
53,1
46,9
15 899
9,6
90,4
16 668
34,6
65,4
15 899
31,0
69,0
16 826
34,8
65,2
15 899
8,0
17,0
75,0
57 922
7,8
24,0
68,3
58 096
23,3
20,5
56,1
58 274
12,8
87,2
57 839
54,3
45,7
57 839
9,4
90,6
60 177
33,6
66,4
57 839
29,1
70,9
60 525
35,7
64,3
57 839
8,4
18,4
73,2
9 167
6,5
24,1
69,4
8 933
14,2
19,2
66,6
9 210
11,1
88,9
8 995
58,3
41,7
8 995
9,5
90,5
9 351
30,6
69,4
8 995
25,6
74,4
9 236
35,2
64,8
8 995
7,4
15,9
76,7
5 543
10,2
25,1
64,8
5 577
31,7
20,0
48,3
5 548
14,4
85,6
5 544
45,8
54,2
5 544
8,6
91,4
5 593
32,3
67,7
5 544
26,6
73,4
5 490
39,8
60,2
5 544
8,0
17,5
74,5
14 710
7,9
24,5
67,6
14 510
20,8
19,5
59,7
14 758
12,4
87,6
14 539
53,5
46,5
14 539
9,2
90,8
14 944
31,3
68,7
14 539
25,9
74,1
14 726
37,0
63,0
14 539
6,8
17,8
75,4
8 957
5,5
22,7
71,7
8 967
16,3
20,8
62,9
8 743
12,4
87,6
8 706
54,7
45,3
8 706
8,8
91,2
8 938
35,8
64,2
8 706
28,3
71,7
8 984
33,5
66,5
8 706
5,8
14,7
79,5
4 823
8,6
24,5
67,0
4 962
38,4
21,4
40,2
4 786
8,5
91,5
4 682
58,4
41,6
4 682
9,3
90,7
4 891
39,1
60,9
4 682
29,8
70,2
4 898
44,0
56,0
4 682
6,5
16,7
76,8
13 780
6,6
23,4
70,0
13 929
24,1
21,0
54,9
13 529
11,1
88,9
13 388
56,0
44,0
13 388
9,0
91,0
13 829
36,9
63,1
13 388
28,9
71,1
13 882
37,2
62,8
13 388
9,2
17,5
73,2
12 063
7,6
23,7
68,6
12 207
16,5
18,6
64,9
12 160
15,9
84,1
11 733
56,2
43,8
11 733
9,4
90,6
12 302
36,9
63,1
11 733
26,7
73,3
12 348
35,2
64,8
11 733
6,1
15,0
78,8
4 760
9,1
24,9
66,0
4 517
34,0
20,7
45,3
4 740
12,7
87,3
4 520
49,4
50,6
4 520
9,1
90,9
5 161
37,3
62,7
4 520
25,7
74,3
5 024
37,0
63,0
4 520
8,3
16,8
74,8
16 823
8,0
24,0
67,9
16 724
21,4
19,2
59,4
16 900
15,0
85,0
16 253
54,3
45,7
16 253
9,3
90,7
17 463
37,0
63,0
16 253
26,4
73,6
17 372
35,7
64,3
16 253
7,7
17,0
75,3
45 313
7,6
24,0
68,5
45 163
22,0
19,8
58,2
45 187
12,9
87,1
44 180
45,4
54,6
44 180
9,2
90,8
46 236
35,1
64,9
44 180
27,0
73,0
45 980
36,6
63,4
44 180
FSZ
Fejlesztés szükséges
felső tagozat
középiskola
totál
FFSZ
Fokozott fejlesztés szükséges
EZ
Egészségzóna
N
Tanulók száma
38
Iskolafok
Megye
Régió
Zala
Vas
Győr-MosonSopron
Nyugat- DunántúL
Tolna Baranya
Dél- Dunántúl
Somogy
régió totál
régió totál
Testtömegindex
Állóképességi ingafutás teszt
Testzsír %
Ütemezett hasizom teszt
Törzsemelés teszt
Ütemezett fekvőtámasz teszt
Kézi szorítóerő mérése
Helyből távolugrás teszt
Hajlékonysági teszt
FFSZ
FSZ
EZ
N
FFSZ
FSZ
EZ
N
FFSZ
FSZ
EZ
N
FSZ
EZ
N
FSZ
EZ
N
FSZ
EZ
N
FSZ
EZ
N
FSZ
EZ
N
FSZ
EZ
N
8,6
18,4
72,9
12 884
6,8
23,1
70,1
12 790
11,4
17,4
71,2
12 808
13,8
86,2
12 546
61,7
38,3
12 546
9,8
90,2
12 971
36,3
63,7
12 546
25,8
74,2
12 823
34,9
65,1
12 546
5,9
14,3
79,8
5 350
8,0
22,9
69,1
5 362
29,2
17,1
53,7
5 350
7,6
92,4
4 916
45,5
54,5
4 916
8,9
91,1
5 520
31,6
68,4
4 916
23,3
76,7
5 268
35,3
64,7
4 916
7,8
17,2
74,9
18 234
7,2
23,0
69,8
18 152
16,6
17,3
66,1
18 158
12,0
88,0
17 462
57,1
42,9
17 462
9,6
90,4
18 491
34,9
65,1
17 462
25,1
74,9
18 091
35,0
65,0
17 462
7,6
16,7
75,7
6 926
6,2
21,8
72,0,
6 726
12,8
18,0
69,2
6 722
12,6
87,4
6 596
57,7
42,3
6 596
9,0
91,0
6 923
31,9
68,1
6 596
23,4
76,6
6 849
33,8
66,2
6 596
5,4
13,1
81,5
3 710
7,5
23,1
69,4
3 608
27,1
19,4
53,5
3 850
8,7
91,3
3 437
49,0
51,0
3 437
10,4
89,6
3 753
30,5
69,5
3 437
25,5
74,5
3 466
30,6
69,4
3 437
6,8
15,5
77,7
10 636
6,7
22,2
71,1
10 334
18,0
18,5
63,5
10 572
11,2
88,8
10 033
54,7
45,3
10 033
9,5
90,5
10 676
31,4
68,6
10 033
24,1
75,9
10 315
32,7
67,3
10 033
7,7
17,6
74,7
6 931
6,3
22,2
71,6
6 910
12,7
18,5
68,8
6 768
13,1
86,9
6 738
60,6
39,4
6 738
8,1
91,9
7 123
34,7
65,3
6 738
26,4
73,6
7 025
32,9
67,1
6 738
5,7
14,6
79,7
4 839
8,1
23,7
68,1
4 444
32,8
19,7
47,4
4 628
11,9
88,1
4 568
51,7
48,3
4 568
10,0
90,0
4 718
32,7
67,3
4 568
29,8
70,2
4 728
37,2
62,8
4 568
6,9
16,4
76,7
11 770
7,0
22,8
70,2
11 354
20,9
19,0
60,1
11 396
12,6
87,4
11 306
57,0
43,0
11 306
8,8
91,2
11 841
33,9
66,1
11 306
27,8
72,2
11 753
34,6
65,4
11 306
7,3
16,5
76,2
40 640
7,0
22,7
70,3
39 840
18,2
18,1
63,7
40 126
12,0
88,0
38 801
56,5
43,5
38 801
9,3
90,7
41 008
33,7
66,3
38 801
25,6
74,4
40 159
34,3
65,7
38 801
8,5
16,4
75,1
9 201
7,2
22,5
70,4
9 062
17,5
19,8
62,7
9 158
13,9
86,1
8 946
60,0
40,0
8 946
10,5
89,5
9 303
35,9
64,1
8 946
31,1
68,9
9 195
35,0
65,0
8 946
7,6
14,7
77,7
5 324
9,7
23,7
66,6
5 236
43,2
17,4
39,4
5 102
12,6
87,4
5 016
50,3
49,7
5 016
10,6
89,4
5 372
35,1
64,9
5 016
32,0
68,0
5 270
39,4
60,6
5 016
8,2
15,8
76,0
14 525
8,1
22,9
69,0
14 298
26,7
18,9
54,4
14 260
13,4
86,6
13 962
56,5
43,5
13 962
10,5
89,5
14 675
35,6
64,4
13 962
31,4
68,6
14 465
36,6
63,4
13 962
8,9
17,6
73,5
6 459
7,6
22,8
69,5
6 514
16,0
18,7
65,3
6 360
16,2
83,8
6 407
61,2
38,8
6 407
8,1
91,9
6 614
38,4
61,6
6 407
31,9
68,1
6 614
38,2
61,8
6 407
8,9
15,6
75,5
4 861
11,1
24,5
64,4
5 035
34,5
19,7
45,8
4 784
13,2
86,8
4 660
54,6
45,4
4 660
9,0
91,0
4 910
38,3
61,7
4 660
36,3
63,7
4 708
42,1
57,9
4 660
8,9
16,7
74,4
11 320
9,1
23,6
67,3
11 549
23,9
19,1
57,0
11 144
14,9
85,1
11 067
58,4
41,6
11 067
8,5
91,5
11 524
38,4
61,6
11 067
33,7
66,3
11 322
39,8
60,2
11 067
8,5
17,3
74,3
10 401
6,8
22,5
70,7
10 096
14,8
18,5
66,7
10 076
14,2
85,8
9 913
55,0
45,0
9 910
9,2
90,8
10 446
35,0
65,0
9 910
27,9
72,1
10 275
33,0
67,0
9 910
7,3
14,4
78,2
3 873
9,1
24,9
66,0
3 917
43,0
16,7
40,3
3 985
13,2
86,8
3 735
51,6
48,4
3 735
8,8
91,2
3 944
41,3
58,7
3 735
31,9
68,1
4 260
41,6
58,4
3 735
8,2
16,5
75,3
14 274
7,4
23,2
69,4
14 013
22,8
18,0
59,2
14 061
13,9
86,1
13 648
54,0
46,0
13 648
9,1
90,9
14 390
36,8
63,2
13 648
29,1
70,9
14 535
35,3
64,7
13 648
8,4
16,3
75,3
40 119
8,2
23,2
68,7
39 860
24,5
18,7
56,8
39 465
14,0
86,0
38 677
56,2
43,8
38 677
9,4
90,6
40 589
36,8
63,2
38 677
31,2
68,8
40 322
37,1
62,9
38 677
FSZ
Fejlesztés szükséges
felső tagozat
középiskola
totál
FFSZ
Fokozott fejlesztés szükséges
EZ
Egészségzóna
N
Tanulók száma
39
Iskolafok
Megye Pest
Régió Közép- Magyarország
Budapest
régió totál
Testtömegindex
Állóképességi ingafutás teszt
Testzsír %
Ütemezett hasizom teszt
Törzsemelés teszt
Kézi szorítóerő mérése
Ütemezett fekvőtámasz teszt
Helyből távolugrás teszt
Hajlékonysági teszt
FFSZ
FSZ
EZ
N
FFSZ
FSZ
EZ
N
FFSZ
FSZ
EZ
N
FSZ
EZ
N
FSZ
EZ
N
FSZ
EZ
N
FSZ
EZ
N
FSZ
EZ
N
FSZ
EZ
N
8,0
18,0
74,0
37 599
6,4
22,8
70,8
36 837
15,1
19,1
65,7
37 598
10,4
89,6
36 375
51,9
48,1
36 375
9,7
90,3
38 197
31,0
69,0
36 375
25,6
74,4
38 048
37,3
62,7
36 375
5,9
14,6
79,5
11 678
8,2
23,6
68,2
11 584
30,4
19,0
50,6
11 926
9,5
90,5
11 252
47,1
52,9
11 252
8,5
91,5
12 571
28,0
72,0
11 252
22,9
77,1
12 226
37,5
62,5
11 252
7,5
17,2
75,3
49 277
6,8
23,0
70,2
48 421
18,8
19,1
62,1
49 524
10,2
89,8
47 627
50,8
49,2
47 627
9,4
90,6
50 768
30,2
69,8
47 627
24,9
75,1
50 274
37,3
62,7
47 627
6,3
16,5
77,2
39 742
4,8
21,0
74,2
38 746
13,2
16,7
70,1
39 083
8,3
91,7
37 510
53,5
46,5
37 510
10,2
89,8
40 417
28,3
71,7
37 510
20,3
79,7
40 041
34,4
65,6
37 510
5,2
14,4
80,5
24 333
6,7
23,1
70,2
23 777
29,5
19,1
51,4
24 571
6,1
93,9
23 293
43,1
56,9
23 293
10,9
89,1
25 134
27,2
72,8
23 293
20,5
79,5
25 295
35,7
64,3
23 293
5,9
15,7
78,5
64 075
5,5
21,8
72,7
62 523
19,5
17,6
62,9
63 654
7,5
92,5
60 803
49,5
50,5
60 803
10,5
89,5
65 551
27,9
72,1
60 803
20,4
79,6
65 336
34,9
65,1
60 803
6,6
16,4
77,1
113 352
6,1
22,3
71,6
110 944
19,2
18,3
62,5
113 178
8,7
91,3
108 430
50,1
49,9
108 430
10,0
90,0
116 319
28,9
71,1
108 430
22,4
77,6
115 610
36,0
64,0
108 430
felső tagozat
középiskola
totál
FFSZ
Fokozott fejlesztés szükséges
FSZ
Fejlesztés szükséges
EZ
Egészségzóna
N
Tanulók száma
IV.5. Az Intézményi Fittségi Index országos értékei Az intézményeket jellemző, speciálisan kialakított Intézményi Fittség Index értékei 2,00 és 7,42 között szóródnak (24. ábra). Az országos átlagérték 5,48 (±0,72). Az index azt mutatja, hogy átlagosan hány tesztben teljesítettek egészségzónában egy adott intézmény (megegyező OM-azonosító alapján) tanulói. A 2,00-4,99 pont között teljesített intézmények aránya 21,85%, ami 520 intézményt jelent. A legalább 6,00 pontot elérő intézmények aránya 23,46% (558 intézmény). Ebből következően 5,00 és 5,99 között teljesített 54,69%.
24. ábra: Az intézményi Fittségi Index országosan összesített értékei
0,00%
0
1
21,85%
2 2,00
3
4
54,69%
5
6
23,46% 0,00%
7
8
7,42 40
V. MEGBESZÉLÉS A testösszetétel és tápláltsági profil két, méréssel megállapított összetevője a testtömegindex és a testzsírszázalék voltak. Mindkét fittségi komponens erős prediktora a metabolikus szindrómának, illetve rizikófaktorai megjelenésének (Going és mtsai., 2011; Williams és mtsai., 1992). A testtömegindex értékek esetében a NETFIT® a Cole és Lobstein (2012) által publikált nemzetközi BMI töréspontokat (IOTF) használja. Figyelembe kell ugyanakkor venni, hogy a NETFIT®-et megalapozó országos reprezentatív kutatásunk eredménye szerint az IOTF klasszifikáció alapján több tanuló került a túlsúlyos vagy elhízott kategóriákba (fiúk: +8-10%; lányok: +4-6%), mint a Joubert és mtsai. (2006) által publikált, magyar sztenderdek alapján történő besorolással (Laurson és mtsai., 2015). Jelen mintában a vizsgált 5-12. évfolyamos (10-18 éves) fiúk 26,1%-a és a lányok 22,4%-a került a túlsúlyos (fejlesztés szükséges) vagy elhízott (fokozott fejlesztés szükséges) kategóriákba. A két százalékos eredmény szinte megegyezik a korábbi, képzett mérőszemélyzettel felmért reprezentatív kutatásunk testtömegindex eredményeivel, ahol a lányok 22%-a, a fiúk 26%-a került ezen kategóriákba (Laurson és mtsai., 2015b). Hasonló arányokat találtak a közelmúltban magyar gyermekek testtömegindexében Szmodis és mtsai. (2014) Baráth és mtsai. (2010) valamint Antal és mtsai. (2009). Az önbevalláson alapuló 2010. évi HBSC kutatásban a teljes mintára vonatkozóan 15,1% volt a túlsúlyos és elhízott tanulók aránya (Németh, 2011), amely jelentősen alacsonyabb, mint a NETFIT® mérések esetében tapasztaltak8. A hivatkozott, korábbi kutatási eredményünk rámutatott arra is, hogy 4x-6x nagyobb eséllyel jelentkezik a metabolikus szindróma azon fiataloknál, akik a túlsúlyos vagy elhízott kategóriákba kerültek a normál testtömegindexű (egészségzóna) társaikhoz képest. Ugyanez az esélyhányados az elhízott tanulóknál megközelítőleg 8x-17x nagyobb, ha a normál vagy túlsúlyos tanulókkal hasonlítjuk össze (Laurson és
mtsai., 2015b). A testzsírszázalék esetében a NETFIT® zónahatárértékei a FITNESSGRAM tesztrendszer által kifejlesztett sztenderdeket alkalmazza (Laurson, Eisenmann és Welk, 2011). A három zóna (egészségzóna, fejlesztés szükséges, és fokozott fejlesztés szükséges) megegyezik a normál, túlsúlyos és elhízott kategóriákkal. A klasszifikáció alapján a teljes minta 69,3%-a került egészségzónába (fiúk 72,0%; lányok 66,7%), amely alacsonyabb, mint a megalapozó kutatás során az Inbody 720 típusú testösszetételmérő készülékkel mért 77,9% (fiúk) és 77,1% (lányok). Az aerob teljesítőképességet becslő, állóképességi ingafutás teszt során az egészségzónában teljesítők aránya a teljes mintában 57,6% volt (fiúk 63,6%; lányok 51,7%). Az egészségsztenderdet elérő tanulók száma jelentős mértékben csökkent az egymást követő évfolyamoknál. A fiúk közel fele (46,5%), a lányok mintegy negyede (26,4%) tudott csak az egészségzónában teljesíteni a 12. évfolyamon. A 2013-ban végzett
Megjegyezzük, hogy a HBSC BMI töréspontjait Cole (2007) alapján határozták meg, illetve az önbevalláson alapuló BMI becslések általában alulbecsülik a valós értékeket (lásd pl. Elgar és mtsai., 2007)
8
41
reprezentatív kutatásunkban a legidősebb korcsoportban (18 évesek) a fiúk közel hasonló teljesítési arányt értek el (45,0%), ám a lányok közül abban a mintában 5,4%-kal többen (31,8%) érték el az egészségsztenderdet (Welk, Saint-Maurice és Csányi, 2015). A NETFIT® által alkalmazott aerob kapacitás értékre vonatkozó egészségsztenderd 2013 óta áll rendelkezésre, ezért az egészségsztenderdhez viszonyított teljesítési arányok nemzetközi összehasonlíthatósága korlátozott. Egy több mint 232 ezer tanulót érintő amerikai kutatás teljesítési arányaihoz képest a 12. évfolyamosok között 8,9%-kal több fiú és mindössze 0,3%-kal több lány érte el az egészségzónát (Bai és mtsai., 2015). Ez az érték abból a nézőpontból különösen kedvezőtlen, hogy az amerikai középiskolások mindössze 35,2%-a jár rendszeresen (legalább heti 1x) testnevelésórára (Kann és mtsai., 2014). A NETFIT® ingafutás tesztprotokolljának megfelelően mérték az aerob teljesítményt Santos és mtsai. (2014) portugál 22 179 fős mintán. Adataik szerint a 18 éves fiúk 43,7%-a, ám a lányok mindössze 21,1%-a teljesített az egészségzónában, ami kedvezőtlenebb a hazai adatoknál. Az összehasonlításkor azonban figyelembe kell vennünk, hogy a szerzők egy korábbi, a FITNESSGRAM 8-as verziójában használt ingafutás töréspontokat alkalmaztak. A vázizomzat fittségi profil tesztjei közül az ütemezett hasizom teszt (ÜHT) és a törzsemelés teszt (TET) a fiúk esetében a magasabb évfolyamokon fokozatosan kedvezőbb egészségzóna teljesítési arányt mutatott. Az értékek 85,8%-91,5% (5-12.évf.; ÜHT) és 43,5%-57,3% (5-12. évf.; TET) között voltak. Az ütemezett hasizom tesztben az átlagos teljesítési arány mindkét nemet figyelembe véve 87,8% volt, ahol a két nem közel azonosan százalékot ért el (87,4% fiú; 88,2% lány). A törzsemelés tesztben a teljesítési arány 46,6% volt (43,2% fiú; 50,0% lány). A teljes mintára vonatkozó értékek eltérnek a korábbi hazai eredményektől. A már hivatkozott reprezentatív kutatásunk alapján (Welk, Saint-Maurice és Csányi, 2015) 70,9%-ot (ÜHT) és 53,4%-ot (TET) közöltünk. A Bai és mtsai. (2015) által publikált amerikai adatokkal összevetve megállapítható, hogy míg az ütemezett hasizom tesztben a magyar eredmények kedvezőbbek, addig a törzsemelés tesztben jelentősen gyengébbek voltak. A portugál fiatalok ugyanakkor kismértékben gyengébb eredményt értek el az ütemezett hasizom tesztben (82,5%) (Santos és mtsai., 2014). A kézi szorítóerő a gyermekek és serdülők esetében is prediktora a test általános erőszintjének (Wind és
mtsai., 2010). A megfelelő késő-serdülőkori erőszint egyben védőfaktort is jelent a korai halálozással szemben (Ortega és mtsai., 2012). A NETFIT® egészségzóna értékeit a teljes minta 90,5%-a teljesítette. Ez az érték relatív magas a többi teszthez viszonyítva. A háttértényezők feltárásához és a nemzetközi összehasonlításhoz részletesebb és specifikus statisztikai elemzések szükségesek. Az ütemezett fekvőtámasz teszt (ÜFT) átlageredménye 66,7% lett a fiúk és lányok közel azonos egészségzóna teljesítési arányával, ami több mint 10%-kal kedvezőbb, mint a korábbi kutatási eredményünk (Welk és mtsai., 2015). Átlagban 10%-os előny látható a fiúk és 5% a lányok esetében a portugál mintával való összehasonlításban (Santos és mtsai., 2014). Az amerikai adatokkal való összevetésben a fiúknál a középiskolai évfolyamokon markánsabb, mintegy 6%-kal több volt az egészségzónába kerülési arányunk, a felső tagozatban ez átlagosan 1% körül alakult. A lányok esetében 42
fordítottan volt igaz a fenti értékelés, mivel az ő esetükben a közel 6%-os előnyünk éppen a felső tagozatra volt jellemző (kb. 2%-os középiskolás különbség mellett) az amerikaiakkal történő összevetésben (Bai és mtsai., 2015). A helyből távolugrás teszt (HTU) 71,9 %-os egészségzóna teljesítési arányt hozott a két nem néhány százaléknyi különbségével. Hasonlóan a kézi szorítóerő mérésnél leírtakkal, ezen teszt esetében is további statisztikai elemzések szükségesek a nemzetközi összehasonlíthatósághoz, amely nem képezi részét jelen kutatási jelentésnek. A hajlékonysági teszt egészségzóna átlagos teljesítési aránya 69,3% volt, amelyben a fiúk közel 10%-os előnyt mutatnak a lányokkal szemben (68,3% vs. 59,6%). Az amerikai minta mindkét nemnél kedvezőbb értékeket mutatott, a portugálok nem végezték el ezt a tesztet. A zónaösszesített eredmények két megközelítésben közöltek adatokat. Egyrészt azon tanulói százalékértékeket mutatták be, akik legfeljebb 1 tesztben tudtak egészségzónában teljesíteni, illetve akik legalább 7 tesztben érték el az egészségsztenderdeket. Megállapítható, hogy a tanulók kb. 1,5%-a produkált maximum egy egészségzónában lévő teszteredményt, míg megközelítőleg egyharmada volt képes legalább 7 tesztben teljesíteni az egészségzónába kerüléshez szükséges minimum szintet. Ezt kifejezetten kedvezőnek tekinthetjük, amennyiben a Bai és mtsai. (2015) által közölt amerikai adatokkal hasonlítjuk össze, ahol a 12. évfolyamon egyik nem esetében sem éri el az érték a 10%-ot9. A fittségi állapot egyik jelentős befolyásoló tényezője az egyének szocioökonómiai háttere (SES). A kedvezőbb SES-sel rendelkező tanulói csoportok általában kedvezőbb fittségi mutatókkal rendelkeznek (Jiménez-Pavon és mtsai., 2010; Ortega és mtsai., 2013; Vandendriessche és mtsai., 2012 ). Arra is számos bizonyíték áll rendelkezésre, hogy az országon belül kimutatható regionális szintű fittségi állapot mutatók magasabbak a kedvezőbb SES-sel rendelkező régiókban (Charlton és mtsai., 2014; Golle és
mtsai., 2014; Cleland és mtsai., 2009). A korábbi reprezentatív magyar mintán megvalósult kutatásunk eredményei is jelentős regionális különbségeket mutattak a fizikai fittségi állapotban, megyei szintű adatokat azonban nem elemeztünk (Welk, Saint-Maurice és Csányi, 2015). A regionális különbségekre jellemző volt, hogy a legkevesebb GDP részesedést termelő régiók tanulói tipikusan gyengébb egészségzónába kerülési gyakoriságot mutattak. Jelen kutatási összefoglalóban a regionális és megyei szintű adatok elemzése nem volt célunk, azonban a rendelkezésre álló eredményeket tájékozódásképpen bemutattuk az 5. táblázatban. A regionális és megyei szintű fittségi eredményekben jelentős variabilitás látható, ahol a legfejlettebb gazdasági régió (Közép- Magyarország) öt tesztben a legmagasabb egészségzóna elérési arányt (BMI, TZS%, ÜHT, ÜFT, HTU), két tesztben a második legmagasabbat mutatta (ÁIT, TET). Feltételezhető, hogy a gazdaságilag fejlettebb régiók és megyék iskoláinak tanulói a társadalmi-gazdasági körülmények hatására nagyobb valószínűséggel jellemezhetők kedvező fittségi állapottal (vagyis a teljesítményük nagyobb valószínűséggel sorolható egészségzónába). Ennek
Megjegyezzük, hogy Bai és mtsai. (2015) publikációjában a zónaösszesített értékeket 6 teszt esetében adták meg, míg a magyar eredmények legalább 7 tesztre vonatkoznak.
9
43
megfelelően a gazdaságilag elmaradottabb területek iskoláinak tanulói pedig az egészségközpontú fittségi mutatóikat tekintve nagyobb arányban érintettek egészségügyi szempontból. Fenti feltevések igazolása azonban további elemzéseket igényel. Az Intézményi Fittségi Index országos értékei kiindulópontot jelentenek a következő évek méréseinek intézményi szintű hosszmetszeti összehasonlításához. A cél mindenképpen az, hogy mind az intézményi értékek – kiemelten az alsó szegmensbe tartozók –, mind az országos értékek pozitív irányba mozduljanak.
44
VI. KÖVETKEZTETÉSEK, AJÁNLÁSOK 1. A kutatási jelentésben bemutatott eredmények nem teszik lehetővé az adatok idősoros elemzését, mivel a NETFIT® felmérés a 2014/15-ös tanévben került elsőként bevezetésre. Ezért a bemutatott eredményekre kiindulópontként kell tekintenünk a jövőben lebonyolításra kerülő NETFIT® felmérések során kapott adatok elemzése, valamint a fejlődési tendenciák nyomon követése szempontjából. 2. Az
országos
mérés
legkedvezőtlenebb
egészségzóna
teljesítési
arányokat
mutatott
az
állóképességi ingafutás tesztben és a törzsemelés tesztben. Az állóképességi ingafutás teszt az aerob fittségi állapot, más szóval a szív- és keringési rendszer állóképességének indikátora. Fejlesztése fokozott figyelmet kell, hogy kapjon a jövőbeli testnevelésórák hosszú távú tervezésekor, hiszen a képesség szintjét meghatározó funkcionális élettani működések befolyásolják a gyermek- és felnőttkori fizikai, szellemi teljesítőképességet egyaránt. További hangsúlyos fejlesztési feladat a gerinc- és törzs stabilitását biztosító izmok rendszeres, célzott erősítése és nyújtása a gerincvédelmi szempontok figyelembevételével. 3. A NETFIT® mérés során a túlsúlyos (fejlesztés szükséges zóna) és elhízott (fokozott fejlesztés szükséges zóna) kategóriába került tanulók a teljes minta csaknem negyedét tették ki. A nagyobb relatív gyakoriság értékek a fiúknál tapasztalhatók, hasonlóan a HBSC 2010-es eredményéhez. A minden negyedik tanulót érintő túlsúly vagy elhízás újfent megerősíti a népegészségügyi szintű, célzott beavatkozások szükségességét. Ezek a beavatkozások prioritásként kell, hogy kezeljék a rendszeres testmozgás és testedzés népszerűsítését (amelynek
elsődleges színtere
a
mindennapos iskolai testnevelés kell, hogy legyen), továbbá az egészséges és tudatosan szabályozott táplálkozási szokások kialakítását. A lányok esetében a tendencia csökkentésére vonatkozóan javasolt olyan rendszeres, a testzsír csökkentését elősegítő testedzési formákat alkalmazni a mindennapos testnevelés és testmozgás területén, amelyek nagyobb mértékben veszik figyelembe a lány tanulók érdeklődését, motivációs rendszerük jellemzőit. 4. A kardiovaszkuláris fittségi állapot az életkor előre haladtával romlik, ami elsősorban a rendszeres fizikai aktivitás életkorfüggő csökkenésével magyarázható. Különösen igaz ez a serdülőkorú lányok esetében, akiknél különösen nagymértékű a csökkenés. A megfigyelt negatív tendencia megfordítása érdekében célzott módszertani beavatkozások segítségével szükséges kialakítani, megerősíteni a tanulók rendszeres és megfelelő intenzitású (kiemelten a kardiovaszkuláris fittség fejlesztését célzó) testmozgás, edzés iránti motivációját. A motiváció megteremtésének hatékony módja többek között az egyéni állapotnak megfelelő terhelés kiválasztása és változatos, élményszerű alkalmazása, valamint a pulzuskontroll rendszeres használata a foglalkozások során. A beavatkozások eredményeinek nyomon követéséhez szükséges a fizikai aktivitási szintek és szokások iskolai színtéren kívüli, objektív, nagymintás 45
monitorozása is (pl. pedométerek, accelerométerek segítségével). A kedvező viselkedésváltozás eredménye ugyanis jellemzően megjelenik a fittségi állapot kedvezőbbé válásában is. Az iskolai szintű, tervezett és monitorozott intervenciós, mozgás alapú egészségprogramok kedvező hatása a fittségi állapotváltozásban és az egészségi állapot javulásában is megmutatkozik. 5. Rendszeres szemináriumok, előadások és műhelymunkák segítségével szükséges a NETFIT® további népszerűsítése az iskolákban és a pedagógusok körében, amely kapcsán el kell érni, hogy minél több intézmény használja (helyesen) a mérési protokollt és a rendszer által kínált fittségi adatokat a testnevelés- és sportoktatás szerves részeként. 6. A diagnosztikus értékelő funkció alkalmazásának előfeltétele, hogy a felmérés alatt keletkező adatok felhasználhatóvá váljanak az intézményi egészségfejlesztési programok, azon belül az intézményi komplex testmozgásprogramok (Csányi, 2012) tervezése során. Azon tanulók számára, akik elmaradnak az NETFIT® egészségsztenderdjeinek határértékeitől (vagyis nem tudnak egészségzónában teljesíteni), tervezett fejlesztés, segítségnyújtás szükséges. Osztály, illetve intézményi szinten pedig, ha magas a fejlesztési zóná(k)ban teljesítő tanulók száma, célzott, átfogó beavatkozás javasolt. A pedagógus szintjén érdemes átgondolni, hogy mely fittségi profil esetében szükséges hangsúlyosabb fejlesztő hatást elérni az adott tanulócsoport/osztály esetében. Az iskola szintjén pedig a teljes egészségfejlesztési program módosítása, a testnevelés oktatás színvonalának emelése és a mozgásos tevékenységek lehetőségeinek kiterjesztése lehetnek a tervezett beavatkozás célzott irányai. Ehhez ösztönző támogatások, pályázatok szükségesek a célcsoport részére. 7. A szülők és a diákok körében népszerűsítési kampány indokolt, amely eredményeképpen egyre többen fogják használni a NETFIT® informatikai rendszerét, s ezen keresztül kapnak információt a saját, illetve gyermekük egészségközpontú fittségi állapotáról. 8. A kötelező mérés természetesen nem csupán adatfelvételi célokat szolgál. Mivel a NETFIT® elsődlegesen diagnosztikus pedagógiai értékelő funkciót tölt be, ezért a felméréseket minden esetben oktatási szempontból értelmezhető és hasznos környezetben kell megvalósítani a tesztelméleti szempontoknak megfelelően. A felmérések fokozott odafigyelést és gondosságot igényelnek a pedagógus részéről, hogy a kézikönyvben rögzített végrehajtási és adatfelvételi módok biztosíthassák a lehető legpontosabb és legmegbízhatóbb tesztelést. Ehhez a tanulók pozitív hozzáállása, felelős és céltudatos magatartása alapfeltétel. 9. A korábbi, nagymintás, iskolai fittségmérési kutatások eredményei jelzik, hogy az intézményi szintű fizikai fittségi szintben az iskola lakókörnyezetének és a tanulói szocioökonómiai háttérnek meghatározó szerepe van (Zhu és mtsai., 2010; Welk és mtsai., 2010; Greeneleaf és mtsai., 2010), továbbá empirikus bizonyítékok állnak rendelkezésre arról, hogy egyértelmű összefüggés van a kedvezőbb iskolai szintű tanulói fizikai fittségi állapot és a: a. csökkent iskolai magatartási incidens szám (pl. fegyelmik, beírások) között; 46
b. a kedvezőbb tanulmányi eredmények között; c. kedvezőbb pszicho-szociális állapot között (kedvezőbb önbizalom, önbecsülés, saját testtel való elégedettség). 10. A NETFIT® felmérésnek nem közvetlen célja és feladata a fenti összefüggések vizsgálata. Mindazonáltal a nemzetközi tapasztalatok alapján a jövőben javasolt egy olyan adatbázis kialakítása, amely a fittségi állapot és a tanulók szocioökonómiai, tanulmányi eredményességi és pszichoszociális háttere összefüggéseinek elemzését teszi lehetővé.
47
VII. FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Antal, M., Peter, S., Biró, L., Nagy, K., Regöly-Mérei, A., Arató, G., ... & Martos, E. (2009). Prevalence of
underweight, overweight and obesity on the basis of body mass index and body fat percentage in Hungarian schoolchildren: representative survey in metropolitan elementary schools. Annals of Nutrition and Metabolism, 54(3), 171-176. 2. Bai, Y., Saint-Maurice, P. F., Welk, G. J., Allums-Featherston, K., Candelaria, N., & Anderson, K. (2015).
Prevalence of Youth Fitness in the United States: Baseline Results from the NFL PLAY 60 FITNESSGRAM Partnership Project. The Journal of Pediatrics, 167(3), 662-668. 3. Baráth, Á., Boda, K., Tichy, M., Károly, É., & Túri, S. (2010). International comparison of blood pressure
and BMI values in schoolchildren aged 11–16 years. Acta Paediatrica, 99(2), 251-255. 4. Bass, R. W., Brown, D. D., Laurson, K. R., & Coleman, M. M. (2013). Physical fitness and academic
performance in middle school students. Acta Paediatrica,102(8), 832-837. 5. Charlton, R., Gravenor, M. B., Rees, A., Knox, G., Hill, R., Rahman, M. A., ... & Brophy, S. (2014). Factors
associated with low fitness in adolescents - A mixed methods study. BMC Public Health, 14(1), 764. 6. Cleland, V. J., Ball, K., Magnussen, C., Dwyer, T., & Venn, A. (2009). Socioeconomic position and the
tracking of physical activity and cardiorespiratory fitness from childhood to adulthood. American Journal of Epidemiology, 170(9), 1069-1077. 7. Cole, T. J., & Lobstein, T. (2012). Extended international (IOTF) body mass index cut-offs for thinness,
overweight and obesity. Pediatric Obesity, 7(4), 284-294. 8. Corbin, C. B., Lambdin, D.D., Mahar, M.T., Roberts, G., Pangrazi, R.P. (2013). Why Test? Effective Use of
Fitness and Activity Assessments. In: Plowman, S., & Meredith, M. (2013). Fitnessgram/Activitygram reference guide. Dallas, TX: The Cooper Institute. 9. Csányi, T., Finn, K. J., Welk, G. J., Zhu, W., Karsai, I., Ihász, F., ... & Molnár, L. (2015). Overview of the
Hungarian National Youth Fitness Study. Research Quarterly for Exercise and Sport, 86(sup1), S3-S12. 10. Csányi Tamás, István Karsai, Mónika Kaj, Orsolya Marton, Ferenc Ihász, Gregory Welk, Weimo Zhu,
Pedro de Saint-Maurice Maduro, Kelly Laurson, Kevin Finn (2014a). Assesment of health-related fitness in Hungary: the NETFIT, as the Hungarian Fitnessgram initiative 7th International Scientific Conference on Kinesiology. Abstractbook: 330.p. (Dragan Milanovic, Goran Sporis) (szerk.) Opatija, Croatia, 24.05.2014. 11. Csányi Tamás, Kaj Mónika, Marton Orsolya, Karsai István (2014): Oktatófilm a NETFIT® alkalmazásához.
(Csányi Tamás főszerk). Magyar Diáksport Szövetség, Budapest. 12. Csányi Tamás (szerk., 2014). Tematikus összefoglalás az Iskolai testnevelés az egészségfejlesztésben:
Módszertani megújulás és egységes fizikai fittségmérés (NETFIT) a gyakorlatban című akkreditált továbbképzéshez. Budapest, Magyar Diáksport Szövetség. 13. Csányi Tamás (2012). Komplex intézményi mozgásprogramok a gyermekek egészségmagatartásának
formálásában. In: Darvay, S. (szerk.): Tanulmányok a gyermekkori egészségfejlesztés témaköréből. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest. 92-100.o.
48
14. Elgar, F. J., Roberts, C., Tudor-Smith, C., & Moore, L. (2005). Validity of self-reported height and weight
and predictors of bias in adolescents. Journal of Adolescent Health, 37, 371–375. 15. Going, S. B., Lohman, T. G., Cussler, E. C., Williams, D. P., Morrison, J. A., & Horn, P. S. (2011). Percent
body fat and chronic disease risk factors in US children and youth. American Journal of Preventive Medicine, 41(4), S77-S86. 16. Golle, K., Granacher, U., Hoffmann, M., Wick, D., & Muehlbauer, T. (2014). Effect of living area and
sports club participation on physical fitness in children: a 4 year longitudinal study. BMC Public Health, 14(1), 499 17. Greenleaf, C. A., Petrie, T. A., & Martin, S. B. (2010). Psychosocial variables associated with body
composition and cardiorespiratory fitness in middle school students. Research Quarterly for Exercise and Sport, 81(sup3), S65-S74. 18. Jiménez-Pavón, D., Ortega, F. B., Ruiz, J. R., Chillón, P., Castillo, R., Artero, E. G., ... & Noriega, M. J.
(2010). Influence of socioeconomic factors on fitness and fatness in Spanish adolescents: the AVENA study. International Journal of Pediatric Obesity, 5(6), 467-473. 19. Joubert, K., Darvay, S., & Ágfalvi, R. (2006). Results from the Hungarian Longitudinal Birth Study.
Hungarian Central Statistical Office Report, 83, 61-64. 20. Kaj Mónika, Csányi Tamás, Karsai István, Marton Orsolya (2014). Kézikönyv a Nemzeti Egységes Tanulói
Fittségi Teszt (NETFIT®) alkalmazásához.
MDSZ Testnevelés Módszertani Könyvek (Csányi Tamás
főszerk.), Magyar Diáksport Szövetség, Budapest. 21. Kann, L., Kinchen, S., Shanklin, S. L., Flint, K. H., Kawkins, J., Harris, W. A., ... & Whittle, L. (2014).
Youth risk behavior surveillance − United States, 2013.MMWR Surveill Summ, 63(Suppl 4), 1-168. 22. Karsai István, Kaj Mónika, Csányi Tamás, Marton Orsolya, Ihász Ferenc, Vass Zoltán (2013). Magyar 11-
19 éves iskolások egészségközpontú fittségi állapotának keresztmetszeti vizsgálata – Első jelentés az Országos Reprezentatív Iskolai fittségmérési program eredményeiről. Magyar Sporttudományi Szemle 14. évf. 56: 9-18. 23. Laurson, K. R., Saint-Maurice, P. F., Karsai, I., & Csányi, T. (2015a). Cross-validation of
FITNESSGRAM® health-related fitness standards in Hungarian youth. Research Quarterly for Exercise and Sport, 86(sup1), S13-S20. 24. Laurson, K. R., Welk, G. J., Marton, O., Kaj, M., & Csányi, T. (2015b). Agreement and diagnostic
performance of FITNESSGRAM®, International Obesity Task Force, and Hungarian national BMI standards. Research Quarterly for Exercise and Sport, 86(sup1), S21-S28. 25. Laurson, K. R., Eisenmann, J. C., & Welk, G. J. (2011). Development of youth percent body fat standards
using receiver operating characteristic curves. American Journal of Preventive Medicine, 41(4), S93S99. 26. Martin, S. B., Ede, A., Morrow Jr, J. R., & Jackson, A. W. (2010). Statewide physical fitness testing:
Perspectives from the gym. Research Quarterly for Exercise and Sport, 81(sup3), S31-S41.
49
27. Mota, J., Flores, L., Flores, L., Ribeiro, J. C., & Santos, M. P. (2006). Relationship of single measures of
cardiorespiratory fitness and obesity in young schoolchildren. American Journal of Human Biology, 18(3), 335-341. 28. Ortega, F. B., Silventoinen, K., Tynelius, P., & Rasmussen, F. (2012). Muscular strength in male
adolescents and premature death: cohort study of one million participants. BMJ, 345, e7279. 29. Ortega, F. B., Ruiz, J. R., Labayen, I., Hurtig-Wennlöf, A., Harro, J., Kwak, L., ... & Sjöström, M. (2013).
Role of socio-cultural factors on changes in fitness and adiposity in youth: A 6-year follow-up study. Nutrition, Metabolism and Cardiovascular Diseases, 23(9), 883-890. 30. Naylor, P. J., Nettlefold, L., Race, D., Hoy, C., Ashe, M. C., Higgins, J. W., & McKay, H. A. (2015).
Implementation of school based physical activity interventions: A systematic review. Preventive Medicine, 72, 95-115 31. Németh Ágnes (2011). Testkép, tápláltsági állapot, testtömeg-kontroll. In. Németh Ágnes és Költő
András (szerk) Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja 2010. Az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása című, az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben zajló nemzetközi kutatás 2010. évi felméréséről készült nemzeti jelentés. OGYEI, Bp., 77-82. 32. Plowman, S. A. & Meredith, M. D. (szerk.) (2014): Fitnessgram/Activitygram Reference Guide. The
Cooper Institute, Dallas, Texas. 33. Powell, K. E., Roberts, A. M., Ross, J. G., Phillips, M. A. C., Ujamaa, D. A., & Zhou, M. (2009). Low
physical fitness among fifth-and seventh-grade students, Georgia, 2006. American Journal of Preventive Medicine, 36(4), 304-310. 34. Saint-Maurice, P. F., Welk, G. J., Finn, K. J., & Kaj, M. (2015). Cross-validation of a PACER prediction
equation for assessing aerobic capacity in Hungarian youth. Research Quarterly for Exercise and Sport, 86(sup1), S66-S73. 35. Santos, R., Mota, J., Santos, D. A., Silva, A. M., Baptista, F., & Sardinha, L. B. (2014). Physical fitness
percentiles for Portuguese children and adolescents aged 10–18 years. Journal of Sports Sciences, 32(16), 1510-1518. 36. Szmodis, M., Bosnyák, E., Cselik, B., Protzner, A., Trájer, E., Ács, P., Tóth, M., Szőts, G. (2014): Ifjúság –
Egészség – Sport. A sportolás hatásának átfogó háttérvizsgálata általános és középiskolások, illetve egyetemisták körében. Magyar Sporttudományi Füzetek – XI., Magyar Sporttudományi Társaság. 37. Vandendriessche, J. B., Vandorpe, B. F., Vaeyens, R., Malina, R. M., Lefevre, J., Lenoir, M., &
Philippaerts, R. M. (2012). Variation in sport participation, fitness and motor coordination with socioeconomic status among Flemish children. Pediatric Exercise Science, 24(1), 113-128. 38. Vowell, C., Welk, G.J., Saint-Maurice, P., Csányi, T., Kaj, M. (2015). Distribution of health-related
physical fitness in hungarian youth: an examination with fitnessgram standards. In: American College of Sports Medicine 62 nd Annual Meeting, 6 th World Congress on Exercise is Medicine ans World Congress on the Basic Science of Exercise Fatigue: Medicine & Science in Sports & Exercise Vol 46 No 5 Supplement. San Diego, Amerikai Egyesült Államok, 2015.05.26-2015.05.28. Indianapolis: American College of Sports Medicine, p. S558. 1 p.
50
39. Welk, G. J., Saint-Maurice, P. F., & Csányi, T. (2015). Health-related physical fitness in Hungarian youth:
Age, sex, and regional profiles. Research Quarterly for Exercise and Sport, 86(sup1), S45-S57. 40. Welk, G. J., Jackson, A. W., Morrow Jr, J. R., Haskell, W. H., Meredith, M. D., & Cooper, K. H. (2010). The
association of health-related fitness with indicators of academic performance in Texas schools. Research Quarterly for Exercise and Sport, 81(sup3), S16-S23. 41. Williams, D. P., Going, S. B., Lohman, T. G., Harsha, D. W., Srinivasan, S. R., Webber, L. S., & Berenson,
G. S. (1992). Body fatness and risk for elevated blood pressure, total cholesterol, and serum lipoprotein ratios in children and adolescents. American Journal of Public Health, 82(3), 358-363. 42. Wind, A. E., Takken, T., Helders, P. J., & Engelbert, R. H. (2010). Is grip strength a predictor for total
muscle strength in healthy children, adolescents, and young adults?. European Journal of Pediatrics, 169(3), 281-287. 43. Zhu, W., Boiarskaia, E. A., Welk, G. J., & Meredith, M. D. (2010). Physical education and school
contextual factors relating to students' achievement and cross-grade differences in aerobic fitness and obesity. Research Quarterly for Exercise and Sport, 81(sup3), S53-S64.
Internetes források: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100190.TV1 http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK14145.pdf 45/2014. (X. 27.) EMMI rendelet - Az egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról. http://www.magyarkozlony.hu/hivataloslapok/ad6843fc3bc800a8e7aa6d4f663eab355c950f75/dokumentum ok/c69b7adc905965e8bf7c1bc16273b82ec31db9a6/letoltes http://www.mdsz.hu/tesi/ http://shop.mdsz.hu/ http://www.mdsz.hu/netfit/szoftver/ www.netfit.eu
51
1. melléklet - egyéni értékelő lap (minta)
52
2. melléklet - sztenderd táblázatok
Életkor (év)
Sovány
Egészségzóna
Fejlesztés szükséges
Fokozott fejlesztés szükséges
Sovány
Egészségzóna
Fejlesztés szükséges
Fokozott fejlesztés szükséges
7
≤ 14,0
14,1–18,0
18,1–21,0
21,1 ≤
7
≤ 8,2
8,3–18,8
18,9–26,9
27,0 ≤
88
≤ 14,2
14,3–18,6
18,7–22,0
22,1 ≤
8
≤ 8,3
8,4–18,8
18,9–26,9
27 ,0 ≤
9
≤ 14,5
14,6–19,3
19,4–23,2
23,3 ≤
9
≤ 8,6
8,7–20,6
20,7–30,0
30,1 ≤
10
≤ 14,8
14,9–20,1
20,2–24,4
24,5 ≤
10
≤ 8,8
8,9–22,4
22,5–33,1
33,2 ≤
11
≤ 15,2
15,3–20,8
20,9–25,5
25,6 ≤
11
≤ 8,7
8,8–23,6
23,7–35,3
35,4 ≤
12
≤ 15,6
15,7–21,4
21,5–26,4
26,5 ≤
12
≤ 8,3
8,4–23,6
23,7–35,8
35,9 ≤
13
≤ 16,1
16,2–22,2
22,3–27,2
27,3 ≤
13
≤ 7,7
7,8–22,8
22,9–34,9
35,0 ≤
14
≤ 16,7
16,8–22,9
23,0–27,9
28,0 ≤
14
≤ 7,0
7,1–21,3
21,4–33,1
33,2 ≤
15
≤ 17,3
17,4–23,5
23,6–28,5
28,6 ≤
15
≤ 6,5
6,6–20,1
20,2–31,4
31,5 ≤
16
≤ 17,8
17,9–24,1
24,2–29,1
29,2 ≤
16
≤ 6,4
6,5–20,1
20,2–31,5
31,6 ≤
17
≤ 18,3
18,4–24,6
24,7–29,6
29,7 ≤
17
≤ 6,6
6,7–20,9
21,0–32,9
33,0 ≤
18
≤ 18,5
18,6–24,9
25,0–29,9
30,0 ≤
18
≤ 6,9
7,0–22,2
22,3–35,0
35,1 ≤
Életkor (év)
Vázizomzat fittségi profil
Testzsírszázalék (%) Életkor (év)
Kézi szorítóerő mérése (kg)
Helyből távolugrás teszt (cm)
Ütemezett fekvőtámasz teszt (db)
Ütemezett hasizom teszt (db)
Törzsemelés teszt (cm)
Egészségzóna
Egészségzóna
Egészségzóna
Egészségzóna
Egészségzóna
7
16,5 ≤
113 ≤
4≤
4≤
15–30
8
17,0 ≤
118 ≤
5≤
6≤
15–30
9
17,5 ≤
123 ≤
6≤
9≤
15–30
10
18,0 ≤
128 ≤
7≤
12 ≤
23–30
11
18,5 ≤
135 ≤
8≤
15 ≤
23–30
12
19,0 ≤
148 ≤
10 ≤
18 ≤
23–30
13
20,0 ≤
160 ≤
12 ≤
21 ≤
23–30
14
23,5 ≤
171 ≤
14 ≤
24 ≤
23–30
Életkor (év)
Hajlékonysági teszt (cm)
Egészségzóna
Hajlékonysági profil
Testösszetétel és tápláltsági profil
BMI (kg/m2)
7
20 ≤
8
20 ≤
9
20 ≤
10
20 ≤
11
20 ≤
12
20 ≤
13
20 ≤
14
20 ≤ 20 ≤
15
27,5 ≤
180 ≤
16 ≤
24 ≤
23–30
15
16
32,0 ≤
188 ≤
18 ≤
24 ≤
23–30
16
20 ≤
17
35,5 ≤
195 ≤
18 ≤
24 ≤
23–30
17
20 ≤
18
38,0 ≤
201 ≤
18 ≤
24 ≤
23–30
18
20 ≤
Aerob fittségi (állóképességi) profil
20 méteres állóképességi ingafutás teszt Fokozott fejlesztés szükséges Életkor Életkor (év) (év)
Fejlesztés szükséges
Egészségzóna
Megtett távok száma
Aerob kapacitás (ml/kg/min)
Megtett távok száma
Aerob kapacitás (ml/kg/min)
Megtett távok száma
Aerob kapacitás (ml/kg/min)
7
≤9
≤ 37,3
10 - 16
37,4 - 40,1
17 ≤
40,2 ≤
8
≤ 12
9
≤ 16
A TESZT MEGISMERÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA JAVASOLT. 13 - 19 37,4 - 40,1 20 ≤ A sztenderd alapján történő minősítés Az életkori sajátosságok miatt nem javasolt.
≤ 37,3
≤ 37,6
17 - 23
2
40,2 ≤
10
≤9
≤ 37,3
10–16
37,4–40,1
17 ≤
40,2 ≤
11
≤ 12
≤ 37,3
13–19
37,4–40,1
20 ≤
40,2 ≤
12
≤ 16
≤ 37,6
17–23
37,7–40,2
24 ≤
40,3 ≤
13
≤ 22
≤ 38,6
23–29
38,7–41,0
30 ≤
41,1 ≤
14
≤ 28
≤ 39,6
29–35
39,7–42,4
36 ≤
42,5 ≤
15
≤ 34
≤ 40,6
35–41
40,7–43,5
42 ≤
43,6 ≤
16
≤ 38
≤ 41,0
39–46
41,1–44,0
47 ≤
44,1 ≤
17
≤ 42
≤ 41,2
43–49
41,3–44,1
50 ≤
44,2 ≤
18
≤ 45
≤ 41,2
46–53
41,3–44,2
54 ≤
44,3 ≤ Európai Szociális Alap
Magyar Diáksport Szövetség, 2015.
BEFEKTETÉS A JÖVŐBE
Európai Szociális Alap
BEFEKTETÉS A JÖVŐBE
53
2. melléklet - sztenderd táblázatok
Életkor (év)
Sovány
Egészségzóna
Fejlesztés szükséges
Fokozott fejlesztés szükséges
Sovány
Egészségzóna
Fejlesztés szükséges
Fokozott fejlesztés szükséges
7
≤ 13,9
14,0–17,9
18,0–20,8
20,9 ≤
7
≤ 10,0
10,1–20,8
20,9–28,3
28,4 ≤
8
≤ 14,1
14,2–18,5
18,6–21,9
22,0 ≤
8
≤ 10,4
10,5–20,8
20,9–28,3
28,4 ≤
9
≤ 14,4
14,5–19,3
19,4–23,2
23,3 ≤
9
≤ 10,9
11,0–22,6
22,7–30,7
30,8 ≤
10
≤ 14,8
14,9–20,1
20,2–24,5
24,6 ≤
10
≤ 11,5
11,6–24,3
24,4–32,9
33,0 ≤
11
≤ 15,3
15,4–21,0
21,1–25,8
25,9 ≤
11
≤ 12,1
12,2–25,7
25,8–34,4
34,5 ≤
12
≤ 15,9
16,0–22,0
22,1–26,9
27,0 ≤
12
≤ 12,6
12,7–26,7
26,8–35,4
35,5 ≤
13
≤ 16,6
16,7–22,8
22,9–27,9
28,0 ≤
13
≤ 13,3
13,4–27,7
27,8–36,4
36,3 ≤
14
≤ 17,2
17,3–23,5
23,6–28,6
28,7 ≤
14
≤ 13,9
14,0–28,5
28,6–36,7
36,8 ≤
15
≤ 17,7
17,8–24,0
24,1–29,1
29,2 ≤
15
≤ 14,5
14,6–29,1
29,2–37,0
37,1 ≤
16
≤ 18,1
18,2–24,4
24,5–29,5
29,6 ≤
16
≤ 15,2
15,3–29,7
29,8–37,3
37,4 ≤
17
≤ 18,4
18,5–24,8
24,9–29,8
29,9 ≤
17
≤ 15,8
15,9–30,4
30,5–37,8
37,9 ≤
18
≤ 18,5
18,6–24,9
25,0–29,9
30,0 ≤
18
≤ 16,4
16,5–31,3
31,4–38,5
38,6 ≤
Életkor (év)
Vázizomzat fittségi profil
Testzsírszázalék (%) Életkor (év)
Kézi szorítóerő mérése (kg)
Helyből távolugrás teszt (cm)
Ütemezett fekvőtámasz teszt (db)
Ütemezett hasizom teszt (db)
Törzsemelés teszt (cm)
Egészségzóna
Egészségzóna
Egészségzóna
Egészségzóna
Egészségzóna
7
13,0 ≤
110 ≤
4≤
4≤
15–30
8
13,5 ≤
115 ≤
5≤
6≤
15–30
9
14,0 ≤
120 ≤
6≤
9≤
15–30
10
14,5 ≤
125 ≤
7≤
12 ≤
23–30
11
15,0 ≤
130 ≤
7≤
15 ≤
Életkor (év)
Hajlékonysági teszt (cm)
Egészségzóna
Hajlékonysági profil
Testösszetétel és tápláltsági profil
BMI (kg/m2)
23–30
7
23 ≤
8
23 ≤
9
23 ≤
10
23 ≤
11
25 ≤
12
25 ≤
13
25 ≤
14
25 ≤
12
15,5 ≤
133 ≤
7≤
18 ≤
23–30
13
16,0 ≤
135 ≤
7≤
18 ≤
23–30
14
16,5 ≤
137 ≤
7≤
18 ≤
23–30
15
17,5 ≤
139 ≤
7≤
18 ≤
23–30
15
31 ≤
16
19,5 ≤
140 ≤
7≤
18 ≤
23–30
16
31 ≤
17
22,0 ≤
141 ≤
7≤
18 ≤
23–30
17
31 ≤
18
25,5 ≤
142 ≤
7≤
18 ≤
23–30
18
31 ≤
Aerob fittségi (állóképességi) profil
20 méteres állóképességi ingafutás teszt Fokozott fejlesztés szükséges Életkor Életkor (év) (év)
Fejlesztés szükséges
Egészségzóna
Megtett távok száma
Aerob kapacitás (ml/kg/min)
Megtett távok száma
Aerob kapacitás (ml/kg/min)
Megtett távok száma
Aerob kapacitás (ml/kg/min)
7
≤9
≤ 37,3
10 - 16
37,4 - 40,1
17 ≤
40,2 ≤
8
≤ 12
9
≤ 16
≤ 37,6
17 - 23
2
10
≤9
≤ 37,3
10–16
37,4–40,1
17 ≤
40,2 ≤
11
≤ 12
≤ 37,3
13–19
37,4–40,1
20 ≤
40,2 ≤
12
≤ 14
≤ 37,0
15–22
37,1–40,0
23 ≤
40,1 ≤
13
≤ 16
≤ 36,6
17–24
36,7–39,6
25 ≤
39,7 ≤
14
≤ 18
≤ 36,3
19–26
36,4–39,3
27 ≤
39,4 ≤
15
≤ 21
≤ 36,0
22–30
36,1–39,0
31 ≤
39,1 ≤
16
≤ 23
≤ 35,8
24–31
35,9–38,8
32 ≤
38,9 ≤
17
≤ 26
≤ 35,7
27–34
35,8–38,7
35 ≤
38,8 ≤
18
≤ 28
≤ 35,3
29–37
35,4–38,5
38 ≤
38,6 ≤
A TESZT MEGISMERÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA JAVASOLT. 13 - 19 37,4 - 40,1 20 ≤ A sztenderd alapján történő minősítés Az életkori sajátosságok miatt nem javasolt.
≤ 37,3
40,2 ≤
Európai Szociális Alap
Magyar Diáksport Szövetség, 2015.
BEFEKTETÉS A JÖVŐBE
Európai Szociális Alap
BEFEKTETÉS A JÖVŐBE
54
Magyar Diáksport szövetség Web: www.mdsz.hu/netfit Email:
[email protected] Tel: +36 80/402-402 Cím: 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3.
Európai Szociális Alap
BEFEKTETÉS A JÖVŐBE
