HARMADIK FEJEZET A madridi Nemzeti Természettudományi Múzeum közművelődési tevékenysége Pilar López García-Gallo, Dolores Ramírez Mittelbrunn és Soraya Peña de Camus Saez Museo Nacional de Ciencias Naturales, Madrid, Spanyolország 3.1. Bevezetés Manapság a múzeumokat fontos kulturális és kommunikációs központokként tartják számon, ami különösen vonatkozik olyan tudományos intézményekre, mint a madridi Museo Nacional de Ciencias Naturales (Nemzeti Természettudományi Múzeum), vagy MNCN. Ennek oka a modern tudományban és annak mindennapi életünkre hatással lévő vívmányaiban keresendő. Fontos, hogy az olyan tudományágak, mint például az ökológia, a környezetvédelemmel kapcsolatos tudományágak, a biotechnológia vagy a genetika bekerüljenek a köztudatba. Ezekről és fejlődésükről való alapvető ismeretek összessége nélkülözhetetlen bizonyos, pl. etikai döntések meghozatalában. A MNCN a Tudományos Kutatás Legfelsőbb Tanácsa és a Természettudományi és Műszaki Minisztérium fennhatósága alá tartozik. Az 1771-es alapításától eltelt több mint kétszáz éves történelmével a múzeum ma Spanyolország egyik legfontosabb természettudományos kutatóközpontja, amely az egyik legjobb és legkiterjedtebb természettudományi gyűjteménnyel rendelkezik. Több mint hatmillió rovar-, puhatestű-, kétéltű-, hüllő-, madár-, emlős-, ásvány- és kőzetpéldánya nagy történelmi jelentőséggel és tudományos értékkel bír. A jelenlegi múzeum elsődleges feladata a természettudományos ismeretterjesztés és oktatás. A múzeumpedagógia gyökerei szinte az alapításig nyúlnak vissza. Az országban 1787től folyik természettudományos oktatás, és a múzeum akkori tudományos tanórái fontos tudományos és kutatómunka alapjait vetették meg. Az oktatás nemcsak egyetemi szinten folyik; a XIX. század óta a spanyol iskolák a múzeumtól szerzik be szemléltető tárgyaikat. Ugyanakkor pedagógusok segítségével folyik a spanyol állatvilág feltérképezése. Ezt az oktatási vonalat követi, de modern szemlélettel, az 1990-ben megalakult Közművelődési Osztály, amely egy sor programot és foglalkozást dolgozott ki a közvetlen tanulás és ismeretterjesztés érdekében. A közművelődési tevékenységek fő célkitűzése a kezdetektől fogva a nagyközönség minél szélesebb körű bevonása. Különös figyelmet szentelünk az iskoláknak. Előre meghirdetett közművelődési programjaink vannak, de az egyes osztályok tanrendjébe illeszthető foglalkozásokat múzeumpedagógusaink a tanárokkal együttműködve tervezik meg minden tanév kezdetén. A következőkben leírt múzeumi szolgáltatások, foglalkozások és segédanyagok segítségével elemezzük pesdagógiai módszereinket és a múzeum hatását az iskolai oktatásra, tanulásra. 3.2. Gyertek a múzeumba! Közművelődési programok iskolák számára Az elmúlt években számos közművelődési programot dolgoztunk ki, amelyet a Közművelődési programok csoportok számára című kiadványunk tartalmaz. Íme néhány ezek közül: 3.2.1. Programismertető A Gyertek a múzeumba! című kiadvány 1996-ban jelent meg azzal a céllal, hogy a pedagógusok felkészüléséhez nyújtson támpontokat. A füzetet minden szeptemberben kipostázzuk az iskoláknak. A pedagógusok ebből megismerhetik a múzeum közművelődési kínálatát, állandó és időszaki kiállításait, műhelyeit, tárlatvezetéseit, segédanyagait és tanfolyamait. A füzet a látogatás megszervezéséhez szükséges információkat is tartalmazza. 1
3.2.2. Pedagógiai ismertető Ez a kiadvány az állandó kiállítások és a kiegészítő foglalkozások részletes leírását ismerteti. Célja, hogy a pedagógusokat ráébressze arra, hogy milyen oktatási és együttműködési lehetőségek rejlenek a múzeumban. Az ismertetőből megtudhatjuk, hogy a múzeumban mely készségek és szakmai ismeretek fejlesztésére nyílik lehetőség. a. Mennyiségi és minőségi megfigyelés, amely segíti az azonosítást, leírást, összehasonlítást és rendszerezést; b. Vegyes forrásokon alapuló kutatás, adatgyűjtés és értelmezés; c. A tudományos módszerek megismerése; d. A geológiai és történelmi idő fogalma; e. Földrajzi meghatározás képessége; f. Az észlelés fejlesztése modellek segítségével; g. Térbeli megjelenítés; h. A fajok azonosítása és rendszertana (növények, állatok, ásványok); i. Természeti erőforrások a mindennapi használatban; j. A környezeti állapot és az élőlények viszonyának felismerése; k. A természet dinamikus szemlélete; l. A tudomány és a techonológia jelentőségének felismerése a modern társadalomban; m. Együttműködésre való képesség fejlesztése, annak alkalmazása csoportos tevékenységek során. A pedagógiai ismertető anyagának nagy hasznát vehetik a pedagógusok a múzeumra építő tanulmányi munka minden szakaszában: a múzeumi látogatásra való felkészüléskor, a látogatás alatt és azt követően. Az ismertető négy különböző részből áll: a. Tanári kézikönyv: a látogatás szervezéséhez és pedagógiai céljainak kidolgozásához nyújt segítséget. Emellett tartalmaz még egy általános ismertetőt, a múzeum alaprajzát, az állandó kiállítások leírását és az egyes témákra vonatkozó kiegészítő információkat. b. Feladatlapok: különböző korosztályoknak készültek és a tanulók segítségükkel átfogó ismereteket szerezhetnek a kiállításokról. c. Oktatási útvonalak: ezek különleges „tematikus utakat” tartalmazó munkafüzetek és tanári segédanyagok, amelyek különböző korosztályokat szólítanak meg. d. Műhelyek: a kiegészítő foglalkozások általános információinak gyűjteménye. A pedagógus a bevezetőből megismerheti a műhelyek témáit, célkitűzéseit, módszertanát, segédanyagait, felépítését és javaslatokat ad a foglalkozások iskolai munkához való felhasználáshoz. 3.2.3. Tárlatvezetések 1990 óta kínálunk tárlatvezetéseket, amiket olyan pedagógusok is igénybe vehetnek, akik nem a múzeum szakterületére és tudományos anyagára szakosodtak. A tárlatvezetéseket szakképzett múzeumpedagógusok vezetik, akik alkalmazkodni tudnak a tanulók felkészültségéhez. Maximum 25 fős csoportok vehetnek részt rajta és egy órán át tartanak. 3.2.4. Nyugdíjas tárlatvezetők gyerekcsoportok számára A Spanyol Nyugdíjas Szövetség és a Kulturális Minisztérium kezdeményezte, hogy nyugdíjas önkéntesek vegyenek részt a múzeumi munkában. 1994 óta működik ez a program. Ez egy ingyenes szolgáltatás, és a múzeum a kinevezett tárlatvezetők alternatívájaként kínálja különösen olyan csoportoknak, akik nem tudják megfizetni a szakszolgáltatásokat. Az önkéntesek az 2
állandó kiállításokban csütörtökönként, az időszakiakban keddenként dolgoznak, és maximum tíz fős csoportokat vezetnek. 3.2.5. Csoportos foglalkozások Az iskolák számára tervezett foglalkozások fő jellemzője az aktív részvétel és a felfedezésen alapuló tanulás. A múzeumpedagógusok segítségével a tanulóknak meghatározott feladatokat kell megoldani, amely a tudományos fogalmak és módszerek jobb megértéséhez vezet és környezettudatos magatartásra ösztönöz. Ezek a feladatok különböző nehézségi szintűek, és általuk a tanulók megismerkedhetnek a kutatómunkával és a múzeumi tárgyakkal. A foglalkozások nem önálló, egymástól független tevékenységek sorozatai, hanem egy világos céllal megtervezett közművelődési program elemei. Az állandó kiállításra épülő foglalkozások közvetlenül kötődnek a múzeum mondanivalójához, és a kreatív készségeket, a történeti tudatosságot és a tárgyak megértését fejlesztik anélkül, hogy elfárasztanák vagy untatnák a gyerekeket. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a foglalkozásokon részt vevő tanulók nem csak megkedvelik a múzeumot, hanem az újonnan megismert elméleti fogalmak is jobban megmaradnak emlékezetükben (Hernandez 1994). A laboratóriumi kísérleteken keresztül a csoportoknak lehetőségük nyílik olyan folyamatok és reakciók megfigyelésére, amelyeket csak a kiállított tárgyakon keresztül nem tudnának megtenni. Olyan tárgyakat és anyagokat foghatnak kezükbe, amelyek a modern világban már ritkán fordulnak elő és ezért nehéz őket a múzeumon kívül fellelni. A foglalkozásokat a múzeumi látogatás kiegészítéseként ajánljuk. Néhányat az „Öt érzékszerv” elnevezésű speciálisan felszerelt teremben tartunk és a kisgyermekektől az egyetemistákig bárki igénybe veheti. Egyéb foglalkozások a kiállítótérben zajlanak. Ezenkívül 1997 óta tartunk időszaki kiállításokhoz kötődő programokat, amelyeket a kiállítások külön egységeiként terveztünk meg. 3.2.6. A foglalkozások pedagógiai módszerei Nemcsak azért érdemes módszertani szempontból is áttekinteni a foglalkozásokat, hogy rávilágítsunk az itt alkalmazott pedagógiai szemléletre, hanem azért is, hogy bemutassunk olyan ötleteket, amelyek az európai projekt jövőbeni foglalkozásterveinek kidolgozása szempontjából fontosak lehetnek. A foglalkozások fő célkitűzései: A résztvevők ismerkedjenek meg a múzeum egészével, de betekintést nyerjenek a nagyközönség számára általában ismeretlen területeibe is, mint például a kutatómunkába vagy a gyűjteményekbe; A tematikus foglalkozások főként a gyűjteményi tárgyakra építsenek. Ezek legyenek különböző nehézségi szintűek és illeszkedjenek az iskolai tantervbe; A foglalkozások gazdagítsák a tanulók természettudományos ismereteit és környezettudatos magatartásra ösztönözzék őket. A foglalkozások alatt a tanuló saját tanulási folyamatának „főszereplője”, míg a múzeum szerepe arra korlátozódik, hogy betartassa a tevékenységek menetét és eloszlassa a felmerülő kételyeket, egyszóval közvetítő szerepet töltsön be a tanítás−tanulás folyamatában (Martínez 1996). Ez a szerep gondolkodásra és tudása elmélyítésére készteti a tanulót. A foglalkozások sokféle segédanyagot használnak fel: gyűjteményi tárgyakat, audiovizuális eszközöket, ábrákat, referencia anyagokat stb.
3
3.3. Az általános iskolai tanterv és a múzeumi foglalkozások A spanyol általános iskolai oktatási rendszer három korcsoportra különül1: Az elsőben (6−8 éves tanulók) kiemelkedő szerepet kap az alapvető készségek elsajátítása és azok használata az alapműveltség megszerzéséhez; A második (8−10 éves tanulók) célja új technikák bemutatása, amelyek a környezettel való kapcsolatot és annak értelmezését segítik elő; A harmadik (10−12 éves tanulók) olyan időszakra vonatkozik, amikor a gyerekek érdeklődése és kíváncsisága a közvetlen valóságon túlra is kiterjed. A harmadik szinten a környezetismeret az egyik műveltségi terület, amelyben a környezetet érintő önálló cselekedeteket, a társadalmi csoportokon belüli önazonosítást, a vizsgálódást, a szisztematikus kutatást és problémamegoldást illető készségeket kell fejleszteni. Ezek olyan készségek, amelyek nélkülözhetetlenek a felelős és kritikus társadalmi szerepvállaláshoz, a társadalmi különbségek és szolidaritás tiszteletben tartásához. A környezetismeret a következő témákra összpontosít: az emberi test a táj a fizikai környezet élőlények anyagok és tulajdonságaik népesség és emberi tevékenységek gépek és eszközök társadalmi szerkezet a kommunikáció és a közlekedés eszközei történelmi változások, jelenkori történelem életmód és tájak a történelmi időkben A témáknak tartalmaznia kell tényeket, fogalmakat, elméleteket; ki kell térnie a folyamatok bemutatására, magatartásmódok, értékrendek és szabályok megvitatására. A múzeum foglalkozásait sok pedagógus veszi igénybe a tantervben megjelölt kiegészítő oktatási segédletként. A foglalkozások kidolgozásában a Közművelődési Osztály nemcsak a kiállítás témáit veszi figyelembe, hanem az iskolai korcsoportokat és az ezekhez igazodó tantervi követelményeket is. A következő példák jól illusztrálják, hogyan lehet a kiállítási témákat, a pedagógiai alapelveket és a tantervi követelményeket csoportos foglalkozásokká formálni. 3.3.1. A füzes lepkéje Ez a foglalkozás 1991-ben indult, amikor még nem volt ilyenfajta tevékenységre külön terem. A Föld és az élet története című kiállításban kapott helyet, amelynek egy része a rovarok életciklusát dolgozza fel. Abban az időben ez a rész kevéssé vagy egyáltalán nem volt látogatott. Azért kapott a foglalkozás ebben a teremben helyet, mert egyrészt nagy területet állt rendelkezésre, másrészt így akarták a kiállítóteret újraéleszteni. A foglalkozás sikeréhez több tényező járult hozzá: a kiállítás egy klasszikus témát, a rovarok életciklusát tárgyalja, de egy új elem, az Ibériai-félszigeten őshonos pikkelyesszárnyú lepke, a Cerura iberica segítségével. A múzeum laboratóriumában tenyésztett rovarokat is megvizsgálhatták a gyerekek. Ezek a körülmények ideálisnak tűntek az összes foglalkozást és a most taglalt foglalkozást érintő célkitűzések eléréséhez (azaz, hogy megismertessük velük a múzeum kutatási területeit és 1
Az oktatási rendszer általános felépítéséről szóló 1/1990. törvénycikk alapján.
4
gyűjteményeit, illetve hogy valós példákon keresztül mutassuk meg a rovarok átalakulási ciklusának fázisait). A foglalkozás sikere és a magas részvételi arány is közrejátszott abban, hogy felismerjék az ehhez hasonló foglalkozások jelentőségét az iskolai oktatás számára. Ennek eredményeként a múzeum létrehozta az „Öt érzékszerv” elnevezésű termet, amely a foglalkozások állandó helyszíne lett. Az interaktív terem neve a Közművelődési Osztály szemléletét tükrözi: az összes érzékszerven alapuló tanulás elvét. 3.3.2. Készíts dinoszaurusz álarcot! A dinoszauruszok garantált sikerre számíthatnak minden korosztály részéről. Szándékaink szerint a dinoszauruszok morfológiai sokféleségét, étrendjét, élőhelyeit, szaporodását, a madarak evolúcióját és a kihalásokat a lehető legkimerítőbb és legprecízebb módon, különböző nehézségű feladatokon keresztül tanulmányozhatják a gyerekek. A témában való elmélyedést a szerepjáték, műanyag modellek és hanghatások segítik. A dinoszaurusz életéről szóló dalocskából a gyerekek megtanulják és könnyebben megérthetik a különböző fogalmakat, mint például a húsevő és a növényevő dinoszaurusz. Álarcot és farkat köthetnek magukra, és műnövénnyel, műanyagból készült húsdarabbal vagy tojással a kezükben a kréta időszaki környezetet ábrázoló tájba léphetnek, ahol egy meteorit becsapódásának hangja „véget vet életüknek, de onnan madárrá változva lépnek elő”. 3.3.3. Pedagógusok felkészítése és képzése A múzeumi látogatás sikerének alapfeltétele a hatékony felkészülés és időzítés, valamint az iskola előzetes kapcsolatfelvétele a múzeummal. Ha a pedagógus felkészülésként látogatást tesz és megismerkedik a múzeummal, tájékoztatást és tanácsokat kaphat a hozzáférési lehetőségekről, az aktuális kiállításokról, oktatási segédanyagokról és a foglalkozások témáiról. Ezáltal biztosítva van az, hogy a lehető legtöbbet nyerjen a látogatással és összekapcsolja az előkészítő iskolai munkát, a látogatást és az összefoglalást. A múzeum sikeres használatához való felkészülésben múzeumunk egy olyan képzési programot kínál, amely az iskolai tantervet helyezi a középpontban, ugyanakkor a kiállításokban fellelhető főbb tudományos fogalmakat is ismerteti. Az utóbbit egy előadás során, valamint válogatott tárgyak segítségével (némelyik szimbolikus jellegű, mások jól ismertek, de a fiatal generációt mindenképpen érdeklő gyűjteményi tárgyak). A tanfolyam nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az iskolás csoportok a múzeum állandó és időszaki kiállításait használják, amelyek egyébként is a látogatás nagyobb részét alkotják. A tanfolyam főbb célkitűzése az, hogy erősödjék a tudományos kultúra, ezen belül a természettudományok iránti fogékonyság és pozitív hozzáállás. Mindez azért fontos, mert ezek a tudományágak rendkívül jelentős szerepet játszanak a modern társadalomban és minden oktatási területen. A konkrét oktatási célok a következők: a. a pedagógusok a múzeumot rendszeres oktatási és tanulási eszközként tudják használni, és így erősödjék a közös tapasztalatok érdekében történő szisztematikus múzeum-iskola együttműködés; b. a gyűjteményeken keresztül segítsük a különböző oktatási szintekhez és igényekhez igazodó természettudományos oktatást; c. a múzeumpedagógiai kínálat részletes elemzésén keresztül megteremtsük azon múzeumlátogatási programtervek alapjait, amelyek minden évfolyam tanmenetébe illeszkednek. A 15 órás tanfolyam általános és közép-iskolai tanárok, tanárjelöltek és iskolai programszervezők részére készült. Tizenhárom óra elméleti és módszertani területeket érint, míg 5
a maradék kettő a projekttervezésről szól. A tanfolyam három szakaszból áll: az elsőben a pedagógusok végiglátogatják a múzeumot és megismerik az állandó és időszaki kiállításokat, a foglalkozásokat és az oktatási anyagokat. A másodikban minden pedagógus egyéni látogatási tervet készít, amelyet a tanfolyam utolsó szakaszában kell megvalósítania. A projekt megvalósításakor a pedagógusoknak értékelniük kell annak előrehaladását és munkájuk eredményeit. A tervet és az értékelést be kell nyújtani a tanfolyam vezetőinek. Ezért a dolgozatért a múzeum és a tanfolyam másik szervezője, a Madridi Városi Biológusszervezet bizonyítványt állít ki a pedagógus részére. A tanfolyamot a Madridi Városi Oktatási és Kulturális Tanács bevette pedagógus-továbbképzési programjába. Szakirodalom Hernández, F. (1994) Manual de Museología, Síntesis, Madrid, 1994. López García-Gallo, P. (2000) ¡Ven al Museo! Un programa de animación sociocultural para grupos en el Museo Nacional de Ciencias Naturales. I Jornadas Internacionales de Animación Sociocultural, Portugal. López García-Gallo, P. and D. Ramírez (1998) Guías Pedagógicas, Museo Nacional de Ciencias Naturales (CSIC), Madrid. Martínez, J.M. (1996) Enseño a pensar, Bruño, Madrid, 1996. López García-Gallo, P. and D. Ramírez (2000) Guías Pedagógicas. Museo Nacional de Ciencias Naturales (CSIC). Madrid., 1998, 2000. Pillardon, F. (1996) Océanopolis. A l´école de la mer,. París. La Lettre de L´OCIM, nº 43, 1996, pp. 30-33, Paris. Ramírez, D. and P. López García-Gallo (1998) Talleres en el Museo. El aula de experiencia “Con los 5 Sentidos”,. II Simposio de la Docencia de las Ciencias Experimentales en la Enseñanza Secundaria. Madrid., 1998 Ramírez, D. and P. López García-Gallo (2000) Los talleres y el público: Experiencias para una visita activa al Museo, Comunicar la Ciencia en el Siglo XXI. I Congreso sobre Comunicación Social de la Ciencia. Parque de las Ciencias de Granada, 551-555, 2000. Ramírez, D. (2001) Una década tocando ciencia (1991-2001). Los talleres del Museo Nacional de Ciencias Naturales, I Congreso de Biólogos de la Comunidad de Madrid. La Biología en los albores del Tercer Milenio. Madrid, 2001. VV.AA. (1991) El Museo Nacional de Ciencias Naturales. Sociedad de Amigos del Museo Nacional de Ciencias Naturales, Madrid, 1991.
6
MELLÉKLET: A MNCN FOGLALKOZÁSAI KISGYERMEKEK ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK RÉSZÉRE ÉV Kezdet
Befejezés
1991
1999
1992 1993
1999 1999
CÍM A füzes lepkéje
A Cerura iberica, általában a rovarok életciklusa
A gorilla, a barátom
Egy veszélyeztetett faj élete
Kőkori ember vagyok
Őseink élete
Minden érzékkel
Az ember és az állatok öt érzékszerve
2001
1996
2002
Készíts dinoszaurusz álarcot!
A dinoszauruszok sokfélesége, táplálkozása és szaporodása
1998
1998
A holddal szemben
A Holdkőzet eredete és felszíne
1998
1999
Klikk!
1999
2002
1999
2002
2000
2002
2000
2002
2000
2002
2000
2001
2001
2001
Állatvilág
SZINT
Az élet és a Föld története
ÁI
“
ÁI
“
KGY/ÁI
Nincs külön kiállításra tervezve
1995
Kaja, kaja...!
VONATKOZÓ KIÁLLÍTÁS TÉMA
Az élet és a Föld története Meteoritok: üzenetek idegen világokból
ÁI KGY/ÁI ÁI
A fotózás fizikai elvei és az előhívás folyamata
Tudományos képek
ÁI
A Homo heidelbergensis túlélési stratégiái
Atapuerca: a mi őseink
KGY/ÁI
A gerincesek és gerinctelenek sokfélesége és rendszertana
Állatok farsangja
Különféle állatok közötti hasonlóságok és eltérések
A test gépezete
A gerinces csontváz összehasonlító anatómiája
A Föld felszínén
Térképolvasás, tájékozódás, kövek és...
Tűzhányó vagyok
Vulkáni anyagok és a kitörés fázisai
A furcsa burgonya
Biotechnológia: játék a DNS-sel ÁI = Általános Iskola
Az összes állandó kiállítás “
KGY/ÁI
“
ÁI
Az élet és a Föld története Együttélés a vulkánokkal Biotechnológiai étlap KGY = Kisgyermekkor
SZÜRKE: Időszaki kiállításokra tervezett foglalkozások WHITE: Állandó kiállításokra tervezett foglalkozások
7
ÁI
ÁI KGY/ÁI ÁI
8
