A Linux kernel konfigurálása és fordítása 1. Alapvető tudnivalók Mindenképpen fontos azt megemlíteni, hogy a SuSe, a Mandrake és egyéb RedHat alapú disztribúciók módosított kernelforrásokból készült rendszermaggal üzemelnek. Ezek forrása általában(!) megtalálható a csomagok között, peldául kernel-source-verziószám.rpm néven. Azért emeltem ki, hogy "általában", mert előfordulnak ma már ún. Desktop kiadások is, amelyek 1 CD -sek és az esetek többségében nem tartalmazzák a kernel forrásának csomagját, de még a C fordítót sem (gcc, egcs). Ezekre, és a különféle Live Eval, azaz CD -ről futó változatokra (főleg SuSe -nál) csak oly módon tudunk kernelt készíteni, hogy egy másik Linux-rendszeren a mi gépünk beállításait vesszük figyelembe fordításkor, majd a kész kernelt egy az egyben átvisszük a fordító nélküli gépre. Ebben az esetben persze még nagyobb körültekintés szükséges. Akinek ilyenje van és úgy érzi, hogy már felkeszült az alább leírt dolgokra, annak itt az ideje lecserélni Linuxát egy komolyabb változatra. A 2.páratlanszám.x -es verziókkal (pl. 2.5.74) a kezdőknek nem érdemes próbálkozniuk, mert ezek fejlesztői változatok, amelyek sok instabil és félkész kódot tartalmaznak. De mi is az a kernel? A kernel (rendszermag) tulajdonképpen az operácios rendszer (GNU/Linux, Windows, MacOS stb.) legbelsőbb része, a szíve. A legalapvetőbb feladatokat végzi: biztosítja a futó programok és a hardver közötti kapcsolatot, az erőforrások egyenlő, vagy (szükség szerint) egyenlőtlen elosztását, valamint a rendelkezésre álló hardverek vezérlését. Létezik mikrokernel (pl. Mach vagy Windows) és monolitikus. A Linux egy monolitikus kernel, de modularizálható. Természetesen a fordítási munkálatainkat felhasználóként is végezhetjük, (sőt, így biztonságosabb) de ahhoz hogy a kész kernelt beüzemeljük mindenképpen root -ként kell bejelentkeznünk.
1.1 A Linux története és fejlesztésének menete A Linuxot 1991 júliusában kezdte el fejleszteni egy Linus Benedict Torvalds nevű finn diák. A történetünk azonban ennél jóval korábban kezdődik. A 80 –as évek végén Andruw S. Tanenbaum professzor szigorúan oktatási céllal létrehozott egy Minix nevű UNIX –klónt, amely szöget ütött a fent említett finn diák fejébe is. A Posix szabvány mentén haladva aztán sikerült elindulnia azon az úton, amely a Linux kernelének kifejlesztéséhez
vezetett. A Linux egy UNIX-változat. Amikor róla beszélünk, akkor az elmondottak többé-kevésbé igazak a többi Unix-változatra is. Ma a UNIX alapú rendszerek a legelterjedtebb hálózati szerverek közé tartoznak. Manapság minden nagyobb fejlesztő cégnek van egy saját UNIX-rendszere: a Sun Microsystems –nek a SunOS, a HP –nek a HP-UX, az IBM –nek az Aix, az Apple –nek az A/UX és a sort még hosszasan lehetne folytatni. A Linux változatok terjesztése két okból különbözik alapvetően a fent említett UNIX –októl. Az első és legfontosabb, hogy a Linux alapvetően PC –re készült, igaz ma már számtalan architektúrán fut (nagygépes környezetben is), de nyílt forrású program lévén nem igazán lehetett a fenti rendszerekkel ellentétben egy konkrét géptípushoz adva drágán értékesíteni. A második ok az elsőből következik: a nagy cégeknek nem éri meg egy komplett üzleti stratégiát felépíteni egyetlen változat köré, ezért az egyes terjesztéseket mind-mind kis csapatok kezdték el fejleszteni. Az egyik első kereskedelmi változat egyértelműen a német SuSe volt, amely már 1992 –ben (alig egy évvel a kernel első verziójának születése után) megkezdte egy saját változat készítését. A jelenlegi második legnépszerűbb Linux terjesztés a RedHat elévülhetetlen érdemeket szerzett rengeteg fontos szabvány (pl. RPM csomagkezelő) beépítésével. Ezeket az eredményeket természetesen minenki más is felhasználta, kivéve a szintén 1994 –ben indult non-profit alapítvány, a Debian által készített saját GNU/Linux disztribúciót, amely saját csomagkezelővel és a többiekétől jelentősen eltérő szemléletmóddal büszkélkedhetett és büszkélkedhet is mind a mai napig jelen pillanatban is a legnépszerűbb Linux terjesztés címet birtokolva. Azért ebből kifolyólag az egyik szemem sír és a másik sem nevet. Ennek (bár én nagyon szeretem a Debiant) az az oka, hogy sokkal szívesebben látnék a népszerűségi lista élén egy kezdőknek készülő disztribúciót (Mandrake, SuSe stb.), mert akkor biztos lehetnék abban, hogy az átlagfelhasználók is birtokukba vették a Linuxot. Itt most azokra az emberekre gondolok, akik nem értenek a számítógépükhöz, csak használják, mint eszközt. A Linux akkor lesz igazán jó helyzetben az operációs rendszerek piacán, ha ezt a felhasználói réteget is maradéktalanul ki tudja elégíteni. A fejlesztés menete alapvetően egy demokratikus folyamat, hisz több mint 600 ember dolgozik együtt állandó jelleggel. A kernel verziószáma három részből áll, pl. : 2.4.26. Az első (2 –es) a fő verziószám. Ez csak akkor változik, ha a rendszermagot alapjaiban modosítják. A második az alverziót jelöli, amely egy hosszabb, akár 3-4 éves fejlesztési ciklus eredménye. E verziószám esetében jelentősége van annak, hogy az páros vagy páratlan. Mint azt az imént említettem, a páratlan szám egy fejlesztői, instabil rendszermagot jelöl, míg a páros egy stabil, mindenki számára használható változatot. A harmadik szám az úgynevezett foltsorszám, amely az apróbb, néhány havonta beépített javításokat számlálja.
2. Felkészülés a kernel beállítására és fordítására 2.1 A kernel forrásának beszerzése Mint azt az imént említettem, a kernel forrása valószínűleg megtalálható a telepíthető csomagok között. Az rpm -i "csomagneve" paranccsal telepithető a forrás, amely alapból a /usr/src könyvtárba kerül, általában a /linux alkönyvtárba. Grafikus felületű csomagkezelőkben is utánanézhetünk, de minden esetben (ha a CD -kről tesszük fel), akkor erre a helyre kell kerüljön. Ha frissebb változatot szeretnénk fordítani, akkor a www.kernel.org, illetve az ftp.kernel.org oldalakon juthatunk hozzá a legkönnyebben. Informatikai szaklapok CD-mellékletein is gyakran megtaláljuk az újabb verziókat. RedHat alapú változatoknál, a már fent említett különbségek miatt legyünk óvatosak: tegyük fel az alapértelmezett kernelcsomagot is, hogy szemügyre vehessük a beállításokat. Ha Debian alatt dolgozunk, akkor gyakorlatilag bármilyen csomag megteszi, hisz itt a kernel eredeti változata dolgozik. Ebbe nem piszkáltak bele túlzottan, ezért a rendszernek az általunk fordított változat is ugyanúgy meg fog felelni. Van továbbá még egy apró különbség a Debian és a többi disztribúció között: a forrás csomagja tömörítve kerül fel a /usr/src -be, mégpedig "tar.bz2" formátumban. UHU-Linux alatt az “apt-get install kernel-source” paranccsal lehet ezt az imént említett helyre másolni (természetesen ez Debian alatt is így zajlik, csak ott több kernelváltolzat is telepíthető, ezért a “kernel-source-verziószám” csomagot kell kiválasztani).
2.2 A forrás kicsomagolása A kitömörítés a következőképpen zajlik: -tar.bz2 esetén: bunzip2 tömörítettfájlneve.tar.bz2 aztán tar -xf tömörítettfájlneve.tar vagy tar –xjf tömörítettfájlneve.tar.bz2 -tar.gz esetén: gunzip tömörítettfájlneve.tar.gz tar -xf tömörítettfájlneve.tar vagy tar -xvzf tömörítettfájlneve.tar.gz. Minden esetben a végeredmény egy /tömörítettfájlneve könyvtár. Itt található a forráskód. Ezt mindenképpen a /usr/src -be kell elhelyezni és kell hozzá készíteni ugyanide egy hivatkozást: ln -s létrejöttkönyvtárneve linux (a létre jött könyvtár neve lehet pl. linux-2.4.26)
Ha fent van az eredeti rendszermag a /usr/src/linux -ban akkor ezt NEM SZABAD az újjal felülírni. De nem azért, mert az eredeti szent és sérthetetlen. Egy komplett rendszer nagyon jól megvan a kernel forrása nélkül is, de a felülírásból keletkező esetleges kavarodások hibák tömkelegét okozhatják a fordítási folyamat során.
2.3 Eszközök, melyekkel a konfigurálás megkönnyíthető Kernelfordítás előtt nagyon jól jöhet néhány olyan program, amely megkönnyíti a gépben lévő hardverelemek felismerését. Az “lspci” parancs használatával kideríthető a PCI –os eszközök mibenléte. A rendszer indításakor lefutó szöveget a “dmesg” paranccsal lehet visszanézni. Ez azért előnyös, mert a disztribúcióhoz kapott kernel is felismeri a hardvereket, és azokat a képrnyőre listázza.
2.4 A szükséges fordító jelenlétének ellenőrzése Lépjünk be a kicsomagolás után létrejött könyvtárba. Az aktuális kernelekhez (2.4.x és 2.6.x) a 2.95.3, illetve a 2.95.4 a legalkalmasabb. A 3.x -es sorozat bármelyik tagja szintén megfelel, a 2.96 -os sorozatból pedig a 2.96.85 -ös változatnál régebbieket kerüljük el. (ez a 8.2 -es RedHat és a 8.x -es Mandrake alapértelmezett gcc -je). Számtalan nagyon komoly hibája van, pl. nem fordítja le az MMX és a 3DNow utasításokat tartalmazó kódrészeket (lehet, hogy ez szándékos és ezzel csak a lefordított kód hordozhatóságát akarták biztosítani, de enyhén szólva nem arattak vele osztatlan sikert sem a programozók, sem a felhasználók körében). Alkalmas továbbá a 2.91.66 -os gcc és az 1.1.2 -es egcs is, de használatuk nem biztonságos. A 2.7.x -es sorozat ma már nem támogatott. A rendszerben lévő GCC verziószámát a “gcc –V“ paranccsal lekérdezheted.
2.5 A konfigurálás három alapvető módja és a konfiguráló program működése Maga a fordítás előtti konfigurálás a következő 3 parancs egyikével történhet: -make config Parancssoros alkalmazás, bash kell hozzá (ha nem megy nézd meg, hogy a /bin/bash létezik -e és, hogy a /bin/sh hivatkozás erre mutat -e). -make menuconfig
Ez egy sokkal kényelmesebb megoldás, itt menüs
felületen állíthatsz be mindent és még vissza is tudsz lépni, ha valamit nem úgy állítottál be elsőre, ahogy kellett volna. ((n)curses kell hozzá). -make xconfig Grafikus felülető beállítóprogram (Tk kell neki, de a 2.6.x -eshez már a Qt -ra lesz szükség). Most a menuconfig alapján fogok végigmenni, de a menüpontok mindenütt ugyanazok. Amelyik funkció előtt [ ] jelek láthatók, az csak közvetlenül a kernelbe fordítható. Amelyik előtt viszont a < > jelek díszelegnek, azt modulként is elkészíthetjük. A modul egy olyan kódresz, amely külön fordítva is működőképes és használatával memóriát spórolhatunk, mert így az adott drivernek vagy programrésznek nem kell állandóan elérhetőnek lennie (pl. a vfat.o és az msdos.o nevű modulok csak akkor töltődnek be, ha felmountolunk egy ilyen fájlrendszerű meghajtót, partíciót). Az esetleges hibákért elnézést kérek, és azért is külön ha véletlenül egyes helyeken téves információt közölnék (ez is előfordulhat).
3. A tényleges konfigurálás 3.1 Code maturity level options ---> A kód fejlettségi szintjének kikötése [ ] Prompt for development and/or incomplete code/drivers [ ] A fejlesztői és félkész kódrészek és driverek kilistázása Ez a menüpont szabja meg, hogy a kernel konfigurálásánál milyen készültségi fokon lévő kódrészek jelenhetnek meg a beállítások között. Ha ezt kikapcsolva hagyjuk akkor biztos, hogy nem fogunk egyetlen instabil vagy hibásan működő részt sem belefordítani a kernelbe (viszont egy pár létező funkciót nem láthatunk).
3.2 Loadable module support ---> Betölthető modulok támogatása [ ] Enable loadable module support [ ] Set version information on all modul symbols [ ] Kernel module loader [ ] Betölthető modulok támogatásának elérhetővé tétele [ ] A verzióinformációk beállítása minden modulszimbólumnál [ ] Kernelmodul betöltő Ha a kernel egyes részeit modulba kivánjuk fordítani, akkor a modultámogatást mindenképpen be kell, hogy kapcsoljuk. A kernelmodul betöltő kényelmes dolog. Ilyenkor nem kell például (az előbb említett példa alapján) Windows -os partíció felcsatolásánál nekünk betölteni az msdos.o és a vfat.o modulokat, (ezt a modprobe paranccsal tehetjük meg) hanem automatikusan megtörténik. Kezdőknek ez mindenképp javallott. A verzióinformációkra vonatkozó opció csak akkor szükséges, ha más
forrásból származó modulokat szeretnél használni. Vannak ugyanis olyan funkciókat ellátó külön modulok, amelyek valamilyen okból nem kerülhettek bele a komplett kernelforrásba. Ezek külön fordítandók és a modprobe paranccsal tölthetők be. Használatuk e funkció bekapcsolása után lehetséges és biztonságos, de ezen modulok többségét betöltésnél kézzel paraméterezni kell. Ennek módja mindig a modulhoz adott doksiban található meg.
3.3 Processor type and features --> Processzor típusa és optimalizáció Processor family Erre a funkcióra ráállva nyomjunk ENTERT és válasszuk ki a processzorunk típusát. Légy nyugodt, biztos megtalálod a tiédet is ;-) [ ] PGE kiterjesztések (not for Cyrix/Transmeta) [ ] Gép ellenőrzés (Machine Check Exception) Ennek segítségével a kernel képes lesz együttműködni az alaplapokon található hardverfigyelésre alkalmas chipsetekkel (pl. érzékeli a túlmelegedést vagy az egyes hardverelemek hibáját). Ha problémat észlel, hibaüzenetet küld és le is állíthatja a gépet. < > Toshiba Laptop támogatás Értelemszerűen a Toshiba gyártmányú laptopokhoz kell (Phoenix BIOS -szal nem működik). Ugyanaz mint az előző "Machine Check Exception". < > Dell laptop támogatás Minden Inspiron és Latitude modellel működnie kell. Egyébként ugyanaz, mint az előző. < > /dev/cpu/microcode - Intel 32 bites processzorok mikrokód támogatása < > /dev/cpu/*/msr - Modellspecifikus regiszterek támogatása < > /dev/cpu/*/cpuid - Processzor információk szolgáltatása High Memory Support Nagy mennyiségű memória támogatása. Inkább csak szerverekben és nagy teljesítmenyű munkaállomásokban lehet rá szükség (a 32 bites processzorok egyébként is csak maximum 4 GB -ot tudnak megcímezni). 1 GB RAM felett mindenképpen kell. [ ] Matematikai koprocesszor emulációja (Math emulation) Csak a 386 -os es a 486/SX -es gépeknél van jelentősége. Ezek processzorából ugyanis hiányzik ez az alegység. Egyébként felesleges bekapcsolni, de ha véletlenül bent maradt az sem baj, mert a kernel nem használja, ha nincs rá szükség. Általános érvényű jótanács azonban, hogy jobb kikapcsolni mindent, amire nincs és a közeljövőben nem is lesz szükségünk, mert így a kész kernel kisebb, gyorsabb és stabilabb lesz
(ezért magyarázok ilyen sokat;-). [ ] MTRR támogatás Az MTRR szabályozza a PentiumPRO, Pentium2 és annál újabb processzoroknál a processzor memóriához törtenő hozzáférését. Ennek bekapcsolásával ez a funkció manipulálhatóvá válik (szerkeszthető a /proc/mtrr fájlban). Többprocesszoros rendszereknél (főleg régebbi gépek esetén) javallott a bekapcsolása. Ha nem érdekel ez a funkció, akkor hagyd ki. 9 Kbyte -tal kisebb lesz a kerneled. [ ] Szimmetrikus többprocesszoros rendszerek támogatása (Symmetric multi...) Erre akkor van szükség, ha a gépedben több processzor van és szeretnéd ezt kihasználni. Ha neked is olyan masinád van mint a többségnek (azaz egyprocesszoros) vagy nem tudod, hogy mit jelent ez, akkor ne kapcsold be. Szükség van rá továbbá az újabb Hyper Threading -es Pentium 4 -eknél is. [ ] Beépített programozható megszakításvezérlő támogatása (Local APIC...) A hardverek kommunikációs csatornájának kezelését bízza rá közvetlenül a kernelre. Ha a többprocesszoros rendszerek támogatását bekapcsoltuk akkor nem kell foglalkoznunk vele. [ ] Unsynced TSC support Ingoványos talaj. Inkább ne kapcsoljuk be.
3.4 General setup --> Alapvető kernelfunkciók, buszrendszerek és energia gazdálkodás [ ] Networking support Alapvető. Csak akkor hagyd kikapcsolva, ha nagyon jól tudod, hogy mit csinálsz. Nem csak a hálózatba kötött gépeken van rá szükség, mert megszámlálhatatlanul sok alkalmazás igényli. (például a grafikus felületed sem fog működni nélküle) [ ] PCI support A ma legszélesebb körben használatos buszrendszer támogatása. A foglalatok fehér színűek. A mai gépek mindegyikénél kötelező bekapcsolni, különben nagyon sok hardverelem nem fog működni. Csak nagyon régi (486 -os illetve annál öregebb gépeknél és néhány régebbi Pentiumnál, K5 -nél stb.) hagyható ki. () PCI Access mode A PCI buszos eszközök detektálásának módját állítja be. Erre azért van szükség, mert ugyan a BIOS is fel tudja deríteni az eszközöket, de vannak régebbi, hibás BIOS -ok, amelyek akár a gépet is lefagyaszthatják ezzel a művelettel. Ha a "BIOS" lehetőseg van beállítva, akkor magára a BIOS -ra van bízva a detektálás. Ha a "Direct" van kiválasztva, akkor közvetlenül a kernel végzi el ugyanezt. Amikor az "Any" lehetőséget választjuk ki, akkor a kernel előbb megpróbálja önmaga felismerni az eszközöket, és ha nem sikerül, akkor visszaadja a BIOS -nak a vezérlést. [ ] ISA bus support Egy régebbi buszrendszer. A mai gépekben már nem található meg.
Foglalatai fekete színűek. Ha van, akkor kapcsold be, ha nincs akkor ne. [ ] PCI device name database A támogatott PCI buszos eszközök listáját teszi elérhetővé a /proc/pci és a /proc/ioports helyeken. Memóriát nem foglal ugyan a bootolás után, de nagyon megnöveli a kész kernel méretét (80 Kbyte -al). Ezért, ahol fontos, hogy a kernel minél kisebb legyen, ott ezt a funkciót nem célszerű beforgatni. [ ] EISA support Az ISA busz továbbfejlesztése. Csak akkor kell, ha van ilyened. [ ] MCA support Egy elég régen (1987 -ben) megjelent buszrendszer. Az IBM produktuma, aki a PS/2 számítógéppel egyidőben vezette be az ISA busz leváltására. 32 bites volt. Egyrészt a szolíd átviteli sebessége miatt (először 20, majd később 30 MB/s), másrészt pedig a rossz támogatottsága végett tűnt el viszonylag hamar (megalkotóján kívül szinte csak az Acer és az Olivetti támogatta). Ez utóbbinak valószínűleg a használatáért kért magas jogdíj volt az oka. Ma már egyáltalán nem használják. Kihagyható. [ ] Support for hot-pluggable devices Akkor van rá szükséged, ha olyan eszközöket akarsz használni, amelyeket a rendszer bekapcsolt állapotában is lehet csatlakoztatni. Ilyenek például a különféle USB -s Flash memóriák (Pen Drive, kártyaolvasó stb.), CD-írók, külső modemek, hordozható merevlemezek, PCMCIA eszközök. < > PCMCIA/CardBus support --> Általában notebookoknál gyakori mindkét felület. A PCMCIA a régebbi 16 bites, a CardBus pedig az újabb 32 bites. Hitelkártya méretű kis perifériák használhatók ezekkel a csatolókkal (hálókártyák, modemek, merevlemezek). A CardBus támogatásához kell a menüben található "CardBus support" is. Az ezalatti három funkció (Databook TCIC..., i82092 compatible..., stb.) általában csak régebbi laptopoknál javallott. A legalsó "i82365 compatible bridge support" csak az ISA buszra csatlakozó csatolófelület jelenléténél szükséges, míg az "i82092 support..." a PCI -os eszközök használatánál ajánlott. Ezeket célszerűbb modulba fordítani. PCI Hotplug Support --> Gondolom az előzőek alapján nyilvánvaló, hogy a működés közben csatlakoztatható PCI -os perifériák támogatásához kell. [ ] System V IPC Az egyes folyamatok közti kommunikációt segíti elő. Hiányában jó néhány alkalmazás nem működik (pl. DOS emulator). Jobb, ha bekapcsoljuk. [ ] BSD Process Accounting Ha ezt bekapcsoljuk, akkor felhasználói módban futó programok is utasíthatják a kernelt arra, hogy az adott folyamatról információkat egy fájlba mentsen, például ha az alkalmazást bezárjuk. Jó ötlet, mert így értékes információkra tehetünk szert az alkalmazásról (az indításhoz szükséges parancs, memóriahasználat, mikor és ki és melyik terminálon indította). [ ] Sysctl support E funkció bekapcsolásával a kernel alkalmassá válik arra, hogy futás közben megváltoztassuk az egyes paramétereit, anélkül, hogy újra kéne fordítani a
rendszermagot vagy ujraindítani a számítógépet. Ezek a rendszerhívások csak akkor működnek, ha a "/proc file system support" -ot is beleforgatjuk a rendszermagba. Sok más funkció is igényli, ezért mindenképpen ajánlott. ( ) Kernel core (/proc/kcore) format Ennek a kapcsolónak két állása van: ELF és A.OUT. Az alapértelmezett (es ajánlott) az ELF, mert ez a funkció határozza meg a /proc/kcore fájl formátumát, amely a memória teljes tartalmát magában hordozza. Persze ez csak átvitt értelemben igaz, hisz a /proc könyvtárban lévő fájlok fizikailag nem léteznek. Az A.OUT formátumot csak akkor ajánlom, ha a rendszereden régi a binutils, vagy ha az adott architektúra ezt indokolja. A legtöbb embernek itt az ELF a "nyerő". Ezt a funkciót követi a különféle binárisok támogatását megvalósító három menüpont: a.out, ELF és MISC. Menyjünk rajtuk végig! Az a.out -ot mindenképpen célszerű bekapcsolni, bár ma már nem sok program igényli. Ha egy alkalmazás indításánál azt az üzenetet kapod, hogy "You need a kernel with QMAGIC support", akkor az azért van mert az a.out támogatás hiányzik a kernelből. Célszerűbb (ezt is és a másik kettőt is) egyenest a kernelbe forgatni. Kötelező viszont az ELF formátum támogatása. Az a.out azért kell mert az még, az ELF pedig azért mert az már elterjedt (tehát az előbbi leköszönőfélben van, míg az utóbbi elterjedőben). Ha 1.2 -es kernelről frissítesz (amit kétlek), akkor az egyes ELF futtatáshoz szükséges lib -ek is frissítésre szorulnak (ld.so). A MISC támogatására gyakran szükséged lehet, ha szoktál interpreterek (értelmezők) segítségével programokat futtatni (pl. Java, Python), vagy wrappereket, emulátorokat használni (pl. DOSEMU). [ ] Power Management support E funkció segítségével lehetséges pl. notebookoknál a tápellátás gyengülése esetén a rendszer automatikus leállítása, vagy készenléti állapotba helyezése. Ehhez APM vagy ACPI támogatás is kell. [ ] Advanced Power Management BIOS support A "zöld PC -k" támogatása (pl. ATX -es táp lelövése kikapcsoláskor stb.). Magát az APM -et mindenképpen ajánlott bekapcsolni, a többiről alább olvashatsz. Az ezalatt megnyíló funkciók többsége csak akkor kapcsolandó be, ha a gép valamilyen BIOS hibából adódóan nem tud leállni kikapcsoláskor, vagy belefagy a készenléti állapotba, vagy más hasonló gond adódik a tápkezelés során. Ez alól kivétel az "RTC stores time in GMT" funkció, ami akkor kell, ha a géped hardverórája a GMT -hez (a brit időszámításhoz, amihez képest a többi időzónát is számoljuk) van állítva. Ez az alapértelmezett beállítás minden UNIX alapú rendszerben, így a Linuxban is. A te disztribúciód is biztos rákérdezett erre telepítésnél. Ha GMT szerint vagy beállítva, akkor a Linuxnak elég annyit tudnia, hogy melyik időzónában vagy és aztán maga adja hozzá a GMT -hez képest a szükséges órák számát.
3.5 Memory Technology Devices (MTD) ---> Memória eszközök támogatása Az itt található funkciók alapvetően arra jók, hogy IC alapú adattárolók használatához különféle “extrákat” biztosítsanak (RAM, ROM és Flash chipek).
3.6 Parallel port support ---> Párhuzamos portok támogatása < > Parallel port support Ha olyan perifériákat akarsz használni, amelyeket a géped párhuzamos portjára csatlakoztatsz (25 lyukú feltűnően hosszúkás csatlakozó), akkor erre van szükséged. Ma az USB egyre inkább kiváltja ezt is és néhány újabb gépen (főleg notebookokon) már nem is található meg (együtt halad a soros porttal a süllyesztő felé). < > PC-style hardware Ha használni akarod a párhuzamos portodat a gépeden, akkor feltétlenül kell ez is. Nem csak PC -ken, hanem néhány Alpha alapú rendszeren is ilyen szabványú portok vannak. < > Multi-IO cards (parallel and serial) Több soros és párhuzamos porttal is rendelkező PCI -os bővítőkártyák támogatását valósítja meg. E kártyák szolgáltatásai kimerülnek annyiban, hogy a portjaikra további perifériákat is csatolhatunk. [ ] Support foreign hardware Ez a pont csak akkor kapcsolandó be, ha külön drivereket tartalmazó modulokat akarsz betölteni nem szabványos párhuzamos portok támogatásához. Bekapcsolása teljesítményvesztést eredményez, ezért csak akkor fordítsuk be, ha tudjuk mit csinálunk és tényleg szükségünk van rá. [ ] IEEE 1284 transfer modes Egyes átviteli módok használatához szükséges. Például ha olyan nyomtatód van, amely támogatja a státuszvisszajelzést vagy csak EPP, esetleg ECP támogatás kell (nagy forgalmú nyomtatószerver esetén), akkor erre van szükséged. Az EPP -t egyszerűen gyorsított nyomtatókapunak nevezhetjük, míg az ECP ennek a továbbfejlesztése, amely az RLE kódolás nyújtotta tömörítés segítségével gyorsítja az adatátvitelt. Az RLE (Run Lenght kódolás) a képek tömörített átvitelére szolgáló adatátviteli szabvány, amely elsősorban akkor hatásos, ha egy képen sok az egyszínű felület.
3.7 Plug and Play configuration ---> Plug and Play támogatás < > Plug and Play support Vannak olyan alkatrészek (főleg bővítőkártyák, perifériák) amelyek nem igényelnek hardveres beállítóeszközöket (pl. jumperek). Ezeket az eszközöket szoftverek automatikusan konfigurálhatják. Ez a szoftver lehet akár a BIOS, az operációs rendszer vagy egy felhasználói program (esetleg az adott eszközhöz kapott célalkalmazás vagy egy driver). < > ISA Plug and Play support Ahhoz, hogy az ISA eszközök Plug and Play támogatása működjön ezt is be kell, hogy kapcsold.
3.8 Block devices ---> Blokkeszközök támogatása < > Normal floppy disk support Nincs mit túlmagyarázni rajta. Ha van floppy drive -od és használni is akarod, akkor kell. < > XT hard disk support Nagyon régi IBM XT -k 8 bites merevlemezvezérlőjének támogatásához szükséges funkció. Aligha lesz szükséged rá egy olyan gépen, ami már a nyolcvanas évek vége felé, vagy később készült (magyarul egy mai, pár éves gépre tuti nem kell, mert az XT -k 1983 -ban jelentek meg). < > Parallel port IDE device support A párhuzamos portra kapcsolható merevlemezek, CD-ROM -ok, szalagos archiválók támogatásához szükséges. Ezek hordozható külső perifériák. Ha bekapcsoljuk a funkciót akkor lenyílik egy menü amiből kiválaszthatjuk, hogy milyen jellegű perifériát kivánunk használni és konkrét átviteli módokhoz (protokollokhoz) is találhatunk támogatást. Arról hogy ezek közül a protokollok közül nekünk melyik kell az adott eszközhöz, arról az adott protokoll neve, vagy az általunk vásárolt hardver dokumentációja árulkodhat. < > Compaq SMART2 support Ha ilyen vezérlővel ellátott alaplapod van, akkor kapcsold be. A teljes lista ezekről a hardverekről a kernel forrásának könyvtárában a /Documentation/cpqarray.txt fájlban található. < > Compaq Smart Array 5xxx support Egy másik vezérlő. Az eljárás ugyanaz mint az előbb: a /Documentation/cciss.txt fájlban találod a támogatandó hardvereket. < > Mylex DAC960/DAC1100 PCI RAID Controller support A Mylex gyártmányú RAID vezérlők széles körű támogatását realizálja. Típusok: Mylex DAC960, AcceleRAID es eXtremeRAID PCI RAID. Bővebb infó: Documentation/README.DAC960. < > Loopback device support Ennek segítségével önálló fájlrendszerként kezelhetsz bizonyos fájlokat, tehát lényegében virtuális fájlrendszerek támogatása valósulhat meg a
funkció által. E fájlrendszerek száma nincs maximálva, /dev/loop0, /dev/loop1 stb. neveken találhatók az eszközök. Ezzel tesztelhetőek például CD-Image -ek mielőtt kiírnád őket, de floppyk és sok más egyéb eszköz és fájlrendszer emulálható vele. Emellett támogatja a titkosítást is és még számtalan egyéb funkciója van. Érdemes kipróbálni. < > Network block device support Hálózaton keresztül, a TCP/IP protokoll segítségével elérhető blokkeszközök támogatását teszi lehetőve. Így a /dev/nd0, /dev/nd1 stb. neveken egy távoli gépben található merevlemezhez vagy CD-ROM -hoz vagy bármilyen blokkeszközhöz történő hozzáférés valósítható meg általa. Az előző "Loopback device..." funkció segítségével emulálható is egy ilyen hálózatos blokkeszköz jelenléte, így egy adott gépen lehet a kliens és a szerver is. < > RAM disk support E funkció lehetőséget ad arra, hogy a gépedben lévő memória egy bizonyos hányadát blokkeszközként használhasd (akár egy merevlemezt). A linuxok egyes változatainak telepítője igen gyakran használja ezt a szükseges eszközök inicializálásakor, mert így a memória egy részére önálló fájlrendszert hozhatnak létre. (4096) Default RAM disk size Ez a menüpont állítja be a RAM disk alapértelmezett méretét. Csak akkor nyúlj hozzá ehhez a funkcióhoz, ha tudod, hogy mit csinálsz. [ ] Initial RAM disk (initrd) support Ezzel a funkcióval lehetővé válik, hogy a rendszerbetöltő program (lilo, loadlin vagy grub) bootolásnál RAM lemezt hozzon létre és root fájlrendszerként csatolja fel azt. Ez jó például arra, hogy a kernel modulokat legyen hova betölteni mielőtt a tényleges root fájlrendszerhez hozzáférnénk. Ahhoz, hogy ezt a funkciót elérd a RAM disk támogatásnak a kernelben és nem modulban kell lennie. [ ] Per partition statistics in /proc/partitions Ha ezt bekapcsolod, akkor a kerneled statisztikákat fog vezetni a fent említett fájlban az egyes fájlrendszerekhez törtenő hozzáférésről, az írási és olvasási műveletekről. Hibák esetén jó kiindulópont a vizsgálódáshoz, de a tapasztalatlanabb felhasználók inkább hagyják ki, mert inkompatibilitást okozhat.
3.9 Multi-device support (RAID and LVM) ---> RAID és LVM támogatás Ebben az almenüben találhatók azok a részek, amelyek segítségével a linux kernel szoftveres úton is tud RAID szolgáltatásokat nyújtani. A RAID egy hibatűrést biztosító lemezrendszer, amely több fizikai vagy logikai lemezegységet
felhasználva tükrözéssel keszít az adatokról biztonsági másolatot. Ennek sokféle változata van. [ ] Multiple devices driver support (RAID and LVM) Képes egy egységként kezelni több lemezt. Ez a RAID és az LVM alapja. < > RAID support RAID támogatás (lásd az alábbi pontokat). < > Linear (append) mode Szimpla hozzáfűzéssel képes egy egységként kezelni több partíciót. < > RAID-0 (striping) mode Csíkozó eljárás. A RAID első szintje. Az adatok egyes részeit elosztja a lemezek között így hatalmas teljesítménynövekedés érhető el általa. Viszont csak akkor igazán hatékony, ha az összefűzött lemezrészek mérete megegyezik (ha az egyik rész kisebb, mint a másik akkor a nagyobb rész is csak akkorának látszik majd, mint a kisebb). A másik probléma, hogy továbbra sem a biztonságon van a hangsúly hisz adataink továbbra is csak egy példányban léteznek. E mód használatánál az IBM merevlemezei tartják a sebességrekordokat. < > RAID-1 (mirroring) mode Ez már valódi RAID, igazi tükrözéssel. Legalább két merevlemez kell és az adataink onnantól biztonságban vannak. Teljesítménynövekedést ugyan nem várhatunk tőle, de még így is jobb megoldás, mint az előző (igazából nem is lehet a kettőt összehasonlítani, mert a céljuk nem ugyanaz). A kapacitás akkora lesz, mint a tömbben lévő legkisebb merevlemez kapacitása. < > RAID4/RAID5 mode A RAID fejlettebb változatai. A RAID 5 -nél a meghajtók együtt látják el a hibajavító szerepet paritásbitekkel (akár a napló egy fájlrendszernél). A RAID 4 -nél egy meghajtó a paritás. Természetesen e két változatnál nagyobb a redundancia, ezért biztonságosabbak (bár egy ilyen tömb kialakítása már elég drága). < > Multipath I/O support Tükrözésnél van jelentősége RAID-1 és ennél magasabb szinteken. Ha az egyik lemez meghibásodik miközben egy vagy több folyamat éppen adatokat kér le róla, akkor a kérés további része automatikusan egy másik lemezre lapolódik át, így nem szakad meg az adatátvitel egy pillanatra sem és főképp nem kerül veszélybe a rendszer stabilitása. < > Logical volume manager (LVM) support Ha ezt bekapcsolod, akkor lehetőséged nyílik arra, hogy mind fizikailag, mind logikailag különböző egységeket szervezz egy tömbbe (pl.
merevlemezeket, partíciókat, loop egységeket stb.).
3.10Networking options ---> Hálózati opciók < > Packet socket Csomagkapcsolt adatátviteli protokoll támogatása. Bekapcsolása erősen ajánlott. Minden olyan eszköz használja, amely nem egy előre megírt protokoll szerint, közvetlenül az eszközre küldi az adatot (pl. tcpdump vagy DHCP). [ ] Packet socket: mmapped IO Ezt nem tudom pontosan, hogy mit jelent, de állítólag a csomagprotokoll használata esetén gyorsítja az adatcserét. Ha nem vagy biztos a dolgodban, akkor ne jelöld be. < > Netlink device emulation A súgó tanúlsága szerint ezt a funkciót rövidesen eltávolítják és újraírják. Hálózati eszközök emulációját valósítja meg. Jelen pillanatban a viszzafelé kompatibilitást szolgálja. Javallott bejelölni, különösen, ha a “TUN/TAP” funkciót is bekapcsoltad. [ ] Network packet filtering (replaces ipchains) A kernel tűzfalfunkcióinak bekapcsolása. Ezzel használható az adott kernellel vezérelt gép átjáróként (gateway) vagy akár proxyként, tűzfalként is (magához a proxyhoz ez nem kell, de a proxyk jó része által használt csomagfilter működéséhez szükség van rá). [ ] Socket Filtering Portok filterelése. Kell akkor is ha PPP kapcsolatnál (mint peldául ADSL) akarjuk használni az imént említett csomagfilterelést. Valódi szerepe az, hogy felhasználói programok is kérhetik a kerneltől a bizonyos portokon erkező csomagok ellenőrzését. Kell a DHCP –hez is! < > Unix domain sockets Ezt a funkciót nagyon sok program alkalmazza (pl. X Window system). Mindenképpen fordítsd be és ha lehet, akkor ne modulba. [ ] TCP/IP networking Nagyon fontos! Ki ne kapcsold! Számtalan program működéséhez szintén szükséges (megint csak X) és erősen ajánlott hálózat nélküli gépeken is. Olyan helyen pedig ahol helyi háló vagy netkapcsolat van, ott egyenesen KÖTELEZŐ! Ez az internet szabványos hálózati protokollja. [ ] IP: multicasting Ez a funkcio tobb gep egyideju megcimzesehez kell (pl. musorszorasnal). [ ] IP: advanced router Ha routert (útvonalválasztót) akarsz csinálni a gépedből, akkor erre van szükséged. Csak akkor fog korrektül működni, ha engedélyezed az IP
forwardolást. Ezt úgy érheted el, ha kesőbb (majd ha odaértünk) bekapcsolod a "/proc filesystem support" -ot (File systems --->) és korábban már engedélyezted a "Sysctl support" -ot (General setup--->). A bootoláskor pedig (miután a "proc file system" mountolásra került) végre kell halytatni az "echo "1" > /proc/sys/net/ipv4/ip_forward" sort. Átlagfelhasználóknak ezt a funkciót szükségtelen bekapcsolni. [ ] IP: kernel level autoconfiguration Az IP címek automatikus konfigurálását állítja be, amely a bootolás közben történhet meg. Ennek igazán csak az ún. vékony klienseken van jelentősége (ezek azok a munkaállomások amelyek nem rendelkeznek saját merevlemezzel). Csak a távoli fájlrendszerekre vonatkozó résznél kijelölt "Root file system on NFS" funkció bekapcsolásával együtt van értelme használni (File systems --->). < > IP: tunneling (alagút, burkolás) Ez gyakorlatilag egy rejtjelezési eljárás: egy bizonyos protokollal képzett csomagot egy másik protokoll segítségével juttat el IP -től IP -ig. A legtöbb felhasználó itt is nemet mondhat. < > IP: GRE tunnels over IP Ugyanaz mint az előző csak ez routereken is alkalmazható (pl. a Cisco is ezt preferálja). Sokkal jobb szolgáltatást nyújt, mint az előbbi "IP: tunneling". [ ] IP: multicast routing Tulajdonképpen nem más, mint az "IP: multicasting" es az "IP: avanced router" funkciók kombinációja, de ettől még az előbbi kettőt is be kell kapcsolni a használatához. [ ] IP: TCP Explicit Congestion Notification support A hálózati torlódást (túlterheltséget) detektálja és jelzi a kliensek felé. Csak a tapasztaltabbak kapcsolják be, mert problémákat okozhat. [ ] IP: TCP syncookie support (disabled per default) Ún. SYN cookie -k segítségével elérhetővé teszi a DoS (Denial of Services) támadás alatt alló gépekhez törtenő hozzáférést. Erre akkor lehet szükség, ha a rendszer olyan szinten leterhelt, hogy a szokványos felületen már nem megy a bejelentkezés. < > 802.1Q VLAN Support A nevében a lényeg: VLAN támogatás. Szükséges a VLAN -ok használatához a "vconfig" nevezetű alkalmazás is. A VLAN tulajdonképpen arra szolgál, hogy drága routerek megvásárlása és különféle PC -s router-tákolmányok babrálgatása (ahány alhálózat, annyi hálókártya stb.) helyett egyszerűen csoportokat képezünk a gépekből (egy nekünk tetsző logika szerint) aztán egyedi azonosítókat (ún. VID -ket) adunk nekik. Ennek a kezeléséhez elegendő egy
PC, amelyen a Linux kernel VLAN támogatással (azaz e funkcióval) felszerelt változata dolgozik. További info a VLAN honlapján: http://www.candelatech.com/~greear/vlan.html < > The IPX protocol Ez a Novell IPX nevű protokolljának támogatását teszi elérhetővé. Ezt a protokollt leginkább Windowsos helyi hálókon alkalmazzák. Novell NetWare fájl és nyomtatószerverek eléréséhez kell, ha az "ncpfs" nevű kliensprogramból vagy a DOSEMU -ból próbálkozol kapcsolat létesítésével. Ahhoz, hogy ez működjön később majd az "NCP file system support" -ot is be kell kapcsolnod. Az IPX pont-pont alapú protokoll (akárcsak a PPP). < > Appletalk protocol support Az Apple rendszerei által használt saját hálózati protokoll támogatása. Támogatja az EtherTalk -ot és a LocalTalk -ot is. Appletalk devices ---> Részletesebb ismertetésbe most nem mennék bele, de (nevéből adódóan) itt tudod bekapcsolni a támogatást egyes konkrét AplleTalk -os eszközöknek. < > DECnet Support Támogatás a DECnet hálózati protokollhoz. Kell hozzá a "/proc file system support" és a "Sysctl support". < > 802.1d Ethernet Bridging Ethernet bridge támogatás. Tisztázzuk, hogy mi is az a bridge (híd). A bridge lehetővé teszi a hálózatok végpontjai közötti zökkenőmentes kommunikációt. Segítségével a hálózat részeinek szétválasztását és összekapcsolását is biztosítani lehet. Letilthatja a hibás adatcsomagokat és (szűrés alkalmazásával) biztonságos kapcsolatot biztosíthat. Létezik helyi és távoli változata is. QoS and/or fair queueing ---> Lehetővé teszi a csomagok küldésének időzítését, így prioritásuktól függően várakoztathatja vagy előnyben részesítheti az egyes küldeményeket. Az egész almenü erről szól. Ha ezt nem kapcsolod be akkor a FIFO nevű időzitő fog alapból működni (ez pedig érkezési sorrendben teljesíti a kéréseket). Számtalan időzítő és egyéb eszköz közül válogathatsz az almenük között (én leginkább a CBQ -t javaslom, mert az a legelterjedtebb). Természetesen ez az egész funkció fölösleges, ha nem akarsz tűzfalat építeni (csak egy működő kernelt). Network testing ---> < > Packet Generator (USE WITH CAUTION) A figyelmeztető felirat nem véletlenül van ott. Ez a funkció arra alkalmas, hogy különböző előre konfigurált csomagok szabályozott küldésével tesztelje a hálózat teherbírását. Ha nem vagy biztos a dolgodban, akkor inkább ne babráld. Jobb, ha a linuxos ping parancsot használod az –f paraméterrel (flood).
3.11Telephony support ---> Telefonos eszközök támogatása < > Linux telephony support Ez a funkció itt Magyarországon egy kissé felesleges. Kevesen használják ugyanis a számítógépüket telefonálásra. De ha van erre alkalmas kártyád (és mondjuk tudsz IP alapú telefonhívást kezdeményezni), akkor ehhez erre van szükséged. < > QuickNet Internet LineJack/PhoneJack support A fent említett gyártmányú kártyák támogatását kapcsolja be. Javallott inkább modulba fordítani.
3.12ATA/IDE/MFM/RLL support ---> ATA/IDE/MFM/RLL eszközök < > ATA/IDE/MFM/RLL support Hacsak géped nem 100% -ban SCSI csatolást használ (ritkábbik eset), akkor mindenképpen szükséged van rá, mégpedig közvetlenül a kernelben. Ennél a résznél a modulok használatát inkább kerüld el. IDE, ATA and ATAPI Block devices ---> < > Enhanced IDE/MFM/RLL disk/cdrom/tape/floppy support Ez is kötelezően a kernelbe kell kerüljön a fent említett esetben. [ ] Use old disk-only driver on primary interface Régebbi MFM/RLL/ESDI kontrollerekkel ellátott rendszereknél javallott, ha IDE csatolós eszköz van a másodlagos, harmadlagos stb. vezérlőn, de van még egy nagyon fontos funkciója: ha ezt is beforgatod a kernelbe, akkor lehetővé válik, hogy az elsődleges vezérlőre mondjuk CD-ROM -ot vagy szalagos meghajtót tegyél. Az új driver pedig foglalkozhat a másodlagos, harmadlagos stb. vezérlőkkel. Normál esetben erre nincs szükség, és csak a másodlagos vezérlőt kell elérhetővé tenni (ez pedig kezelni foglya mind a 4 vezérlőt). < > Include IDE/ATA-2 DISK support Ez az újabb fejlesztésű vezérlő. Ha csak nem akarod a régit használni (nem javaslom), vagy ha nem komplett SCSI rendszered van akkor mindenképp kell (egyenest a kernelbe). [ ] Use multi-mode by default Sebességben is számít (jobb, ha bekapcsolod), de akkor feltétlenül kell, ha korábban fordítottál kernelt e nélkül és a következő fogadott: hda: set_multmode: status=0x51 { DriveReady SeekComplete Error } hda: set_multmode: status=0x04 { DriveStatusError }
[ ] Auto-Geometry Resizing support Egyes AWARD BIOS -oknál előfordul, hogy 32 GB -nál nagyobb merevlemezekkel nem bootol a rendszer. Ennek megoldása ez a menüpont. Maxtor lemezekhez van egy jumpon.exe nevű célalkalmazás is erre a problémára, az IBM -ekhez pedig a http://www.storage.ibm.com/hdd/support/download.htm oldalról szerezhető be egy ilyen program. < > Include IDE/ATAPI CDROM support ATAPI CD-ROM -ok teljes körű támogatása. < > Include IDE/ATAPI TAPE support Szalagos meghajtók támogatása (szintén ATAPI). < > Include IDE/ATAPI FLOPPY support Floppy meghajtók támogatása. < > SCSI emulation support Számtalan esetben előfordul, hogy ATAPI eszközöket SCSI -ként kell feltüntetni. Például CD írok esetén vagy egyes usb -s eszközöknél (Pen Drive, hordozható merevlemez stb.) ahhoz, hogy ezek működjenek előfeltétel ez a funkció. Ha nincs ilyen perifériád akkor sem árt bekapcsolni, mert rengeteg bosszúságtól kímélheted meg magad később (bármikor a kezed közé keveredhet egy ilyen eszköz hisz ezek ma már nem luxuscikkek). Ha ezt is és a natív ATAPI támogatást is beforgatod a kernelbe, akkor a natív ATAPI lesz használatban (magyarán, ha pl. CD -t akarsz írni akkor ezt is és az ATAPI -t is modulba kell forgasd és neked kell eldöntened, hogy mikor melyikre van szükséged). [ ] IDE Taskfile Access Direkt, nyers hozzáférés a hardverhez, ami jól jöhet tesztelésnél és az esetleges hibák miatt elveszett adatok visszaállításánál. --- IDE chipset support/bugfixes Innen csak a fontosabb es nem annyira egyertelmű menüpontokat emelem ki, mert a többség úgyis csak komplett chipsetek támogatását realizálja, más funkciójuk nincs (egy részük valamilyen hibát javít, egy másik részük csak támogatást ad). Nézd meg az alaplapod doksijában, hogy milyen chipsettel ellátott géped van. [ ] ISA-PNP EIDE support ISA buszos EIDE vezérlők támogatását kapcsolhatod be ezzel (csak régebbi gépeknél lehet rá szükség). [ ] PCI IDE chipset support PCI buszos IDE vezérlők támogatása. Újabb (4 évnél nem régebbi) gépeknél feltétlenül szükséges. [ ] Generic PCI IDE Chipset Support Alapvető támogatás. Bekapcsolandó. [ ] Sharing PCI IDE interrupts support
PCI -os IDE vezérlők IRQ -inak (megszakítási címeinek) megosztását lehetővé tevő funkció. Javallott a bekapcsolása. [ ] Generic PCI bus-master DMA support Engedélyezi a DMA (közvetlen memóriahozzáférés) használatát a PCI -os eszközöknek. A DMA csatornák tulajdonképpen arra alkalmasak, hogy a processzor terhelése nélkül az egyes vezérlők közvetlenül a memóriába írhassanak (nem csak a terhelés csökken, de lényegesen gyorsabb is ez az eljárás). Nyugodtan kapcsold be. [ ] Boot off-board chipsets first support Ennek segítségével bootolhatsz nem alaplapra integrált vezérlőről is. Ez azt jelenti, hogy ha mondjuk beteszel egy SCSI vezérlő kártyát a gépedbe, akkor az arra kötött merevlemezekről, CD-ROM -okrol stb. is indíthatod a rendszert. Ehhez azonban vedd figyelembe, hogy módosítanod kell az /etc/fstab és egyéb fájlok tartalmát, különben kellemetlen meglepetések érhetnek. Nézd meg a bootolási beállításokra vonatkozó manuált (man bootparam) vagy az általad használt boot kezelőnek a dokumentációját. [ ] Force enable legacy 2.0.X HOSTS to use DMA Ez a kód inkább csak tanulmányozás céljára kerülhetett be (azért ez érdekes egy stabil változatnál). Semmiképpen NE KAPCSOLD BE! [ ] Use PCI DMA by default when avialable A korábban már engedélyezett DMA módot kapcsolja be, akkor ha elérhető. Ezzel semmit nem veszíthetsz. Csak akkor hagyd ki, ha az alaplapod VIA VP2 chipsetes. Egyébként BEKAPCS! [ ] Enable DMA only for disks Csak akkor kapcsold be ha tudod, hogy olyan ATAPI protokollt használó eszközeid vannak amelyek nem támogatják a DMA kommunikációt (pl. bizonyos típusú CD-ROM meghajtók). [ ] Other IDE chipset support További IDE chipsetek támogatása. [ ] IGNORE word93 Validation BITS Ha teljesítmény és stabilitási problémáid vannak (bizonyítottan a lemezvezérlők miatt), akkor lehet, hogy ez a funkció megoldja. Igen, csak lehet. Többet erről most nem tudok mondani. ATA-4 es ATA-5 szabványok használata esetén jelentkező problémák orvoslására építettek be (ennek oka állítólag az, hogy Ultra Mode 4 -es eszközöknél bizonyos adatátviteli csatornák nem úgy működnek ilyen körülmények között, ahogy kellene).
3.13SCSI support ---> SCSI támogatás < > SCSI support SCSI támogatás. A SCSI egy adattovábbítási szabvány, amely merevlemezek, CD-ROM -ok, lapolvasók stb. csatlakoztatására használható. Intelligens vezérlő, amely tehermentesíti a processzort; nagyobb stabilitást és (általában) jobb adatátviteli sebességet nyújt mint az előzőekben ismertetett IDE/ATA megoldások (a vezérlője tulajdonképpen egy külön kis számítógépnek minősül). Segítségével több eszköz csatlakoztatható, mint az imént említett (hírnevében porig alázott :-) IDE/ATA vezérlők esetén. Az egyetlen ok ami miatt ma is kisebbségben van az az ára (mind a vezérlőé, mind a rácsatlakozó perifériáké). 1986 -ban jegyeztették be ezt a szabványt, tehát volt idelye fejlődni: a 8 bites csatoló 7, a 16 bites 15, és a 32 bites 31 eszköz csatlakoztatását teszi lehetővé egyetlen vezérlőre. Típusok: 1986 SCSI-1 5 MB/s 1994 SCSI-2 max. 40 MB/s (szinkron vagy aszinkron átvitel) 8 bites Fast 10 MB/s (szinkron) 16 bites Wide 20 MB/s (SCSI-3) 32 bites Ultra Wide SCSI 40 MB/s < > SCSI disk support (40) Maximum number of SCSI disks that can be loaded as module Az első a SCSI merevlemezek és IOMEGA ZIP meghajtók (ZIP -ből SCSI vagy párhuzamos porton kommunikáló változatok) támogatása. A második számérték (alapból 40) azt szabja meg, hogy maximum hány lemezt "vesz kezelésbe" a rendszer bootolásnál mielőtt a gazdadriver betöltődne. Ezt már nem sokáig kell állitani, mert (a fejlesztők állításai szerint) rövidesen ez is automatikus lesz. < > SCSI tape support SCSI szalagos meghajtók támogatása. < > SCSI OnStream SC-x0 tape support A címben jelölt szalagos meghajtókat nem tudja az alap driver kezelni. Ezért kellett külön funkció hozzájuk. < > SCSI CD-ROM support SCSI CD-ROM meghajtók támogatása. [ ] Enable vendor-specific extensions (for SCSI cdrom) Szabad fordításban: adóspecifikus kiterjesztések támogatása. Ahhoz kell, hogy öregebb NEC es Toshiba CD-ROM -ok, illetve HP írók is kezelhessék a multisession (több menetben írt) CD -ket. Ha olyan meghajtód van amely egy többmenetes CD -nek csak az első menetét látja, akkor jelöld be. Egyébként nincs rá szükség. (2) Maximum number of CDROM devices that can be loaded as modules Ugyanaz mint a merevlemezeknél. Ha nem vagy biztos benne, akkor ne
allítsd át. < > SCSI generic support Ha az általad használni kívánt SCSI periféria nem illik bele az imént felsorolt kategóriákba, akkor mindenképpen erre van szükséged (pl. scannereknél, CD íroknal stb.). [ ] Enable extra checks in new queueing code Lefordítva: Extra ellenőrzések engedélyezése az új sorozó kódnál. [ ] Probe all LUNs on each SCSI device Minden SCSI csatolós eszköz kap a rendszerre csatlakoztatáskor egy egyéni ún. logikai egységszámot (erre az azonosítóra hivatkozik ezután a rendszer). Vannak eszközök, amelyek támogatják, hogy egyszerre több ilyen azonosítójuk legyen. Tehát ennél a pontnál az eszközönkénti több azonosítót lehet engedélyezni. A legtöbb esetben ennek a funkciónak a használata nem indokolt (és nem is biztonságos). Ezért inkább válaszolj nemmel. [ ] Verbose SCSI error reporting (kernel size +=12K) A gépedben lévő SCSI alrendszer működés közbeni hibáinál e funkció hatására a kernel bőbeszédűbb hibaüzenetet küld, így könnyebb kideríteni a probléma okát. Ha kezdő vagy (akár SCSI -ban, akár a Linuxban), akkor kapcsold be! Jobban jársz (csak 12K -val lesz nagyobb a kerneled). [ ] SCSI logging facility Kell hozzá a már oly sokszor emlegetett "/proc file system support" és "Sysctl support". Ezt követően a /proc/scsi/scsi fájlban láthatod e funkció segítségével a SCSI eszközök hibáinak jegyzékét. Ez a funkció sem rossz ötlet. Használd nyugodtan. SCSI low-level drivers ---> Ebben az almenüben konkrét SCSI vezérlőkhöz hívhatjuk be a támogatást. Nem fogok rajta feleslegesen végigmenni. Amilyened van, azt fordítsd be.
3.14Fusion MPT device support ---> MPT kompatibilis eszközök (SCSI és LAN üvegszálon keresztül) < > Fusion MPT (base + ScsiHost) drivers Ha van a gépedben ilyen típusú (MPT kompatibilis) eszköz, akkor kapcsold be. Ez az eszköz képes egy nagy sebességű adatátvitelre kihegyezett kábel (Fibre Channel) segítségével ellátni LAN és SCSI (Ultra-320) funkciókat együttesen. (40) Maximum number of scatter gather entries
Az MPT -s eszköz által fogadható csatlakozások maximális száma. < > Enhanced SCSI error reporting Bőbeszédűbb SCSI hibajelentések. Megéri bekapcsolni. < > Fusion MPT misc device (ioctl) driver Ezt befordítva könnyebb lesz pl. a firmware frissítést elvégezni az eszközön. mknod /dev/mptctl c 10 240 Ezután már hozzáférsz a fent leírt helyen. < > Fusion MPT LAN driver Az MPT eszköz LAN szolgáltatásának támogatása. Még nincs teljesen kész és a korábbi 2.2.x -es kernelek nem tamogatják ezt a funkciot. Ha nem vagy biztos benne, hogy szükséged lesz -e rá, akkor ne kapcsold be.
3.15I2O device support ---> I2O szabvány támogatása < > I2O support Az I2O (Intelligent Input/Output) egy szabvány, amely kétfelé bontja a különféle hardvereszközök drivereit: külön egy OSM (operációs rendszer része) és egy HDM (hardver része) részre. Így azok a hardverek, amelyek megfelelnek ennek a szabványnak bármilyen I2O -t támogató operációs rendszeren működni fognak. Ehhez már csak egy I2O kompatibilis csatlakozási felületet nyújtó kártyát kell beszerezz. < > I2O PCI support Ez a PCI foglalatba illeszkedő I2O kártyának a támogatását kapcsolja be. < > I2O Block OSM I2O kompatibilis blokkeszközök (pl. merevlemezek) OSM oldali támogatását kapcsolja be. < > I2O LAN OSM LAN -on keresztüli OSM támogatás minden erre képes eszköznél és I2O kártyánál. < > I2O SCSI OSM Közvetlen hozzáférés a SCSI hardverekhez SCSI vagy nagysebességű kábeles I2O csatlakozás esetén. Kell hozzá az "I2O Block OSM" funkció is. < > I2O /proc support Természetesen kell hozzá a "/proc file system support" is. A szokott helyen, a /proc/i2o fájlban tesz elérhetővé információkat az eszközről.
3.16Network device support ---> Hálózati eszközök A legkülönfélébb hálózati eszközök támogatása itt megkereshető. [ ] Network device support Ezt csak akkor kell bekapcsold, ha a számítógéped ténylegesen is
kapcsolódik valamilyen hálózathoz (legyen az LAN, vagy akár valamilyen szélessávú internet, esetleg modemes kapcsolat). ARCnet devices ---> Ha ilyen hálókártyád van, akkor kapcsold be. A külön alfunkciókra most nem térnék ki. Az általános funkciók közül kapcsolj be mindent (de csak, ha ilyen hardvered van), a konkrét típusokra vonatkozólag pedig csak a téged érintőket (ARCnet COM90xx...). Arról, hogy neked milyen hardvered van tájekozódhatsz annak dokumentációjából. < > Dummy net driver support Ha PPP vagy SLIP kapcsolatod van, akkor kapcsold be. < > Bonding driver support Ha több ethernet kapcsolat létesítésére alkalmas hardvered is van, akkor ez a funkció jól jöhet. A lényege a következő: gépenként két hálókártya és összesen két kábel segítségével tudsz egy darab duplasebességű kapcsolatot létrehozni. Tehát a két külön kábel egy kapcsolatként lesz kezelve logikailag. A Cisco Etherchannel -nek, a Sun Trunking -nak, a Linux pedig Bonding -nak nevezi ezt az eljárást. < > EQL (serial line load balancing) support Ugyanaz mint az előző, de itt két normál telefonvonal esetén működik a dolog. Gépenként kell két soros modem, két telefonvonal es jöhet a dupla élvezet. :-) PPP vagy SLIP protokollok esetén működhet ez a mutatvány. < > Universal TUN/TAP device driver support A driver létrehoz egy /dev/net/tun fájlt. Hogy pontosan mire való ez azt nem tudom (de restellem). < > General Instrument Surfboard 1000 A fent említett típusú kábelmodemhez nyújt támogatást. Ethernet (10 or 100Mbit) ---> Ethernet (1000Mbit) ---> Konkrét ethernet vezérlők támogatása. Nem megyek bele részletesen. Amilyened van, ahhoz kapcsold be a támogatást. [ ] FDDI driver support Üvegszálas adatcsatorna. Vezérjeles kettős gyűrűként működő adatátviteli rendszer. Sebessége 100 Mbájt/s. < > PLIP (parallel port) support Párhuzamos porton keresztül kiépíthető hálózat. Természeténél fogva maximum két gép között alkalmazzák. Régebben népszerű volt a játékok körében (Play LINK) és a Linuxosok is gyakran használták fájlátvitelre akkor, amikor még nem volt természetes, hogy minden gépben van CD-ROM. < > PPP (point-to-point protocol) support Távoli elérést biztosító pont-pont alapú protokoll, főleg telefonvonalas hálózatokban alkalmazzák. Támogatott protokollok: IPX/SPX, TCP/IP,
NetBEUI. A PPP almenüi: [ ] PPP filtering (NEW) Ki lehet szűrni, hogy mely csomagok mehessenek keresztül a PPP kapcsolaton. < > PPP support for async serial ports Ez kell minden, soros portra csatlakozó modemhez. < > PPP support for sync tty ports Ez kell minden olyan hálózati PPP eszközhöz, amely modem, de nem a soros porton kommunikál a géppel. Ilyen pl. a DSL és a kábelmodemek többsége. < > PPP Deflate compression Bekapcsolja a tömörítést. Ez tömörít minden kimenő csomagot. Csak akkor működik, ha a kapcsolat másik vége is támogatja. Ettől függetlenül be lehet kapcsolni, mivel automatikusan felismeri, hogy a másik oldal támogatja-e ezt a metódust. < > PPP BSD-Compress compression Szintén tömörítő eljárás, de egyes országokban nem használható (ha jól emlékszem, Magyarországon használható). Előbbi metódus javasolt, mivel amaz ingyenes, és jobban is tömörít. < > SLIP (serial line) support Soros vonali adatátviteli eljárás. Az Internet telefonos kapcsolata, TCP/IP protokollal dolgozik. Wireless LAN (non-hamradio) ---> Vezeték nélküli LAN eszközök támogatása. A listából válaszd ki a neked kellő típust. Token Ring devices ---> Magyarul: vezérlőjeles gyűrű topológia. Hálózati kiépítés-típus, melynél a gépek összekötését egy hurkolt kábelközponton keresztül valósítjuk meg. A korábban említett ARCnet hálózatok is vezérlőjeles elven működnek. [ ] Fibre Channel driver support Üvegszálas eszközök csatolóinak támogatása. Kell hozzá a "SCSI support" és a "SCSI generic support" is. Wan interfaces ---> Vezeték nélküli LAN eszközök konkrét típusaihoz lehet drivert választani ebből a menüből.
3.17Amateur radio support ---> Amatőr rádiós eszközök Az “AX25 protokoll” –nak megfelelő, pakett rádiós eszközökhöz kell. Ez a TCP/IP őse. Ma is használják 144 – 432 Mhz –ig terjedő sávokon. 1200, illetve 9600 baudos sebességre képesek. Ennek alapján eldöntheted, hogy kell –
e neked.
3.18IrDA (infrared) support ---> Infrás csatlakozást használó hardverek [ ] IrDA subsystem support Infra csatolású eszközök támogatása. < > IrLAN protocol Infrás összeköttetésen keresztül működő helyi háló kialakítását támogató funkció. < > IrCOMM protocol Soros port emulációját megvalósító menüpont. Ezt bekapcsolva minden olyan alkalmazás amely képes soros portok kezelésére el fog boldogulni az infrás kapcsolattal is. [ ] Ultra (connectionless) protocol Nagyon egyszerű kis eszközökhöz (órák, lámpák stb.) való csatlakozást tesz lehetővé az IrDA egy egyszerűbb változatával. [ ] Cache last LSAP Az elküldött jelek egy részének cache -elése. Hibajavításra is alkalmas. Ajánlott bekapcsolni. [ ] Fast RRs (low latency) Jobb reakcióidőt biztosít az infrás eszközöknél. Egereknél kimondottan hasznos. Egyetlen hátránya, hogy egy kevéssel csökkenti az eszközökben lévő elemek élettartamát. Kapcsold be nyugodtan. [ ] Debug information Bőbeszédűbb hibaüzenetek a /proc/sys/net/irda/debug fájlban és a konzolon is. Bekapcsolása ajánlott (az egyszerűbb hibakeresés végett). Infrared-port device drivers ---> Ha soros portra csatlakozó infraportjaid vannak, akkor ezt a menüt alaposan nézd át. Itt is konkrét típusokról van szó ezért nem megyek bele részletesen.
3.19ISDN subsystem ---> ISDN alrendszer < > ISDN support ISDN kapcsolat támogatása. Ha ilyened van, akkor kapcsold be. Egyébként nem kell és mehetsz tovább a következő főmenüre. Az ISDN egy integrált szolgáltatású digitális hálózat. Megvalósításához dedikált, tehát közvetlenül a tulajdonoshoz kiépített telefonvonal szükséges. [ ] Support synchronous PPP Start- és stopbitek alapján történő óraszinkronizáció. Erre igazából csak
az analóg modemes netnél van szükség. Csak akkor mondj erre igent, ha a fogadó gép (az ISDN kapcsolat túloldalán) támogatja ezt. Egyébként PPPD (nevén nevezve ipppd) kell hozzá. [ ] Support audio via ISDN Csak a "Passive ISDN cards" almenüben található HiSax eszközök támogatják. Modem emuláció (hülyén hangzik, de így igaz). [ ] X.25 PLP on top of ISDN Félkész kódot aktiváló menüpont. Ha lehet, akkor ne kapcsoljuk be. ISDN feature submodes ---> < > isdnloop support A hálózati kapcsolat tesztelésére alkalmas virtuális ISDN kártyát nyerhetsz e funkció által. Szükséged lesz a loopctrl programra, amelyet az isdn4kutils csomagban találsz meg. < > Support isdn diversion services Restellem, de nem igazán tudom, hogy ez mi akar lenni. Hívásfiltereléssel kapcsolatos dologra gyanakszom + hivó és hivott fél azonosítása (IP cím alapján) stb. Valószínűleg nem lesz erre szükséged. Passive ISDN cards ---> Active ISDN cards ---> Passzív és aktív ISDN csatolók támogatása. Válaszd ki a sajátod (vagy egy azzal kompatibilis darabot).
3.20Old CD-ROM drivers (not SCSI, not IDE) ---> Régi, nem szabványos CD-ROM meghajtók támogatása [ ] Support non-SCSI/IDE/ATAPI CDROM drives Nagyon régi, SCSI/IDE/ATAPI szabványoknak nem megfelelő CDROM meghajtók támogatását lehet itt bekapcsolni. Válaszd ki a típusodat (ha van).
3.21Input core support ---> Beviteli perifériák < > Input core support USB HID (Human Interface Device) eszközök támogatása. < > Keyboard support A fent említett interfészre csatlakozó billentyűzetek támogatása. < > Mouse support Egér támogatása ugyanerre. Az alatta talalható felbontás
a
leggyakrabban használt X felbontás kell legyen. Ez inkább csak akkor szükséges, ha digitalizáló táblát vagy tabletet is akarsz használni kurzorvezérlésre (ezzel a driverrel ugyanis lehet), mert ezek abszolút koordinátákkal dolgozó eszközök (az egér csak relatív koordinátákat használ). < > Joystick support Ha van USB HID -es joystickod vagy gamepadod, akkor kapcsold be. Az eszközt a /dev/input/jsX néven találod. < > Event interface support Kapcsold be!
3.22Character devices ---> Karakteres eszközök, alaplapi chipset –ek és videovezérlők [ ] Virtual terminal Mindenképpen kapcsold be különben csak grafikus felületről tudod vezérelni a Linuxodat! Kötelező! [ ] Support for console on virtual terminal Ezt is kapcsold be! < > Standard/generic serial support Soros portok támogatása. Ha van ilyen a gépeden, akkor fordítsd be. [ ] Support for console on serial port Leginkább akkor hasznos, ha egy soros portra csatlakoztatott terminált akarsz használni. Ha nincs a gépben VGA vezérlő, akkor a kernel automatikusan a /dev/ttyS0 nevű soros terminált alkalmazza (ertelemszerűen a /dev/ttyS1 a kettes rerminál stb.). Ha nem tudod, hogy ez mi, akkor ne kapcsold be. [ ] Extended dumb serial driver options Néhány nem szabványos extra funkció használható ennek a drivernek a segítségével. Pl. 4 -nél több soros port támogatása, soros vezérlő IRQ -inak megosztása stb. [ ] Non-standard serial port support Sok soros portot egyidelyűleg műkodtető rendszereknél ajánlott. De van néhány soros eszköz, ami csak ezzel működik (pl. digitalizáló táblák). [ ] Unix98 PTY support Hamis terminálok támogatása (ilyen a telnet vagy az xterm). 2.1 -es vagy újabb glibc kell hozzá. Ettől függ, hogy összesen hányan tudnak bejelentkezni. < > Parallel printer support Párhuzamos portra csatlakoztatott nyomtatók támogatása. Különösebb szoftveres buherálás nélkül több portra maximum 8 nyomtató csatolható. [ ] Support for console on line printer Ha szeretnéd, hogy a konzolon kapott kernel üzeneteket a nyomtatód megörökítse, akkor azt itt tudod jóváhagyni. < > Support for user-space parallel port device drivers Nincs rá feltétlenül szükség. Csak olyan programok igénylik, amelyek
ezáltal minden futtatási környezetben hozzá kell, hogy férjenek a párhuzamos porthoz. < > Texas Instruments parallel link cable support Ha van egy Texas Instruments gyártmányú gráfkalkulátorod és hozzá egy párhuzamos portos linkkábeled, akkor erre a driverre van szükséged. I2C support ---> Egy elég lassú soros port szabvány kapcsolható be itt, amelyet mikrovezérlők használnak. Ezt a szabványt a Philips fejlesztette ki. Mice ---> Különféle módon csatlakoztatott rágcsálok, digitalizaló táblák stb. támogatása kérhető itt. < > Bus Mouse Support Bus egér támogatása. < > Mouse Support (not serial and bus mice) Nem soros és bus csatlakozású egerek támogatása. < > PS/2 mouse PS/2 -es egerek támogatása. < > C&T 82C710 mouse port support (as on TI Travelmate) PS/2 -es egerek támogatásához kell Travelmate -ekhez. Ha nem vagy biztos benne, akkor ne kapcsold be és ha nem működik az egér, akkor gyere vissza ide és próbáld meg ezzel. < > PC110 digitizer pad support A PC110 -es IBM Palmtop gépeken a digitalizáló táblához PS/2 -es egér emulációját valósítja meg. < > MK712 touch screen support Érintőképernyők támogatása. Joysticks ---> Ebben a menüben konkrét hangkártyatípusok gameportjaihoz és konkrét jatékvezérlőkhöz (joystickok, gamepadok, kormányok) kapcsolhatunk be támogatást. < > QIC-02 tape support Nem szabványos (pl. SCSI) csatolóval ellátott szalagos meghajtó. Ha van ilyened, akkor forgasd be bátran. < > IPMI top-level message handler Az alaplapokon található hő és feszültségfigyelő eszközök által szolgáltatott információk kezelhetők a segítségével. Ha újabb alaplapod van (3 évnél fiatalabb), akkor mindenképp ajánlott. Watchdog Cards ---> Nagy tudású diagnosztikai eszközök támogatása. < > NatSemi SCx200 GPIO Support GPIO csatoló használata I2C eszközként. < > AMD es Intle Random Number Generator support Ez valójában két funkció egymás alatt, de most összevontam őket. AMD 768/8111 chipsetes és Intel i8x0 chipsetes alaplapok véletlenszámgenerátorainak támogatását valósítja meg. < > AMD 76x native power management (Experimental)
AMD 76x -es chipsetekkel szerelt alaplapok energiatakarékossági funkcióit támogatja. Nem stabil fejlesztői driver! < > /dev/nvram support Segítségével a fent említett fájl személyében manipulálhatóvá válik a gépedben lévő CMOS RAM, a BIOS lakhelye (irás-olvasás). < > Enhanced Real Time Clock Support /dev/rtc néven hozzáférhetsz a géped hardverórájához. < > Double Talk PC internal speech card support A Double Talk PC elnevezésű beszédszintetizátorok támogatása (pl. alaplapokon hibajelentésre használják). < > Siemens R3964 line discipline A fent említett nevű Siemens által kifejlesztett kommunikációs protokoll támogatása. Leginkább PLC -knél használják (a PLC egy programozható logikai vezérlő, amelyet az ipari alkalmazásoknál használnak széles körben főleg adatkinyerésre és folyamatirányításra). Neked egy szimpla asztali gépnél tuti, hogy nincs szükséged erre. < > Applicom intelligent fieldbus card support A fent említett kártyák támogatása. Ha nem vagy biztos benne, akkor inkább ne kapcsold be. Ftape, the floppy tape device driver ---> Floppyvezérlőkre köthető szalagos meghajtók támogatását engedélyezheted és finomhangolhatod ebben a menüben. Ritkák ezek a hardverek ezért a többség ezen is lépjen át nyugodtan. < > Ftape support A fent említett támogatás. < > Zftape, the VFS interface Ahhoz, hogy a fent említett cuccok működjenek ezt is be kell kapcsold. [ ] Enable procfs status report Eszközöd állapotáról tájékozódhatsz a /proc/ftape -ben. Vigyázz! Ezt a funkciót csak akkor használd, ha magát az Ftape támogatást közvetlenül a kernelbe forgattad. Ha a /proc/ftape -hez hozzáférés történik úgy, hogy az Ftape modul nincs betöltve, akkor a kerneled "Oops" hibával azonnal leáll. Eztán már csak válaszd ki kontrollered típusát és ha szükséges, akkor IRQ -t, DMA -t stb. aztán mehetsz tovább. < > /dev/agpgart (AGP Support) Ha AGP -s videovezérlőd minden szolgáltatását ki akarod aknázni (pl. 3D gyorsítás), akkor mindenképpen be kell kapcsold. Enélkül lényegesen lassabb az OpenGL gyorsítás, nem működik a DRI és a GLX (XFree86 -nál). Az ez alatti driverek közül válaszd ki a saját alaplapodhoz valót, majd a "Direct Rendering Manager" -ből a videovezérlődet (persze csak ha megtaláltad köztük). A "Build drivers for old DRM" funkciót csak a 4.0 -as XFree86 -hoz kell bekapcsolni.
< > ACP Modem (Mwave) support Winmodem támogatás. Tartalmazza az IBM Thinkpad 600E, 600 es 770 -es laptopok integrált modemeinek támogatását. Ezeknél az Mwave chipsetes típusoknál mindenképpen érdemes bekapcsolni. Ahhoz, hogy ezt a drivert használni tudd kelleni fog a www.ibm.com/linux/ltc címről elérhető program is.
3.23Multimedia devices ---> Multimédiás eszközök < > Video For Linux FM rádióvevő kártyák, TV-tunerek és még sok más apróság található az almenükben. A használathoz jól jöhet az a programgyűjtemény, amelyet az alábbi FTP címen megtalálsz: ftp.uk.linux.org/pub/linux/video4linux/ A következő és egyben utolsó előtti nagy lélegzetvételű menü következik.
3.24Filesystem support ---> Fájlrendszerek és nyelvek támogatása [ ] Quota support Ennek segítségével felhasználónként szabályozhatod a maximális lemezhasználatot. Így nem kell attól rettegned (pl. egy szerveren), hogy a delikvensek telerakják a merevlemezt a vackaikkal. Egyenlőre csak ext2 -es filerendszeren működik és ezt a figyelmeztetést kérném komolyan venni! < > Kernel automounter support Ennek segítségével távoli fájlrendszerek automatikusan mountoltathatók bootolásnál. Természetesen ahhoz, hogy távoli fájlrendszereket kezelni tudj, ahhoz kelleni fog később az "NFS file system support" és ahhoz pedig, hogy maga az automounter is működjön kell az autofs nevű csomag is. < > Kernel automounter version 4 support (also supports v3) Ugynaz mint az előbb, de ez sokkal jobban paraméterezhető és több szolgáltatása van. Olyan környezetben, ahol nincs gond a kompatibilitással mindenképpen ezt ajánlom. Természetesen ugyanazokat a dolgokat igényli, amiket az előbbinél már elmondtam. Hálózat nélküli egyszálmagukban árválkodó gépeken semmiképpen nincs szükség ezekre. < > Reiserfs support A fent említett nevű fájlrendszer támogatása. Támogatja a naplózást. Rendkívül gyors nagyobb könyvtárak és sok kisebb fájl kezelésénel. Hátrányai közé
tartozik, hogy az NFS és Quota funkciók csak kiegészítő kernel patchek segítségével működnek ezzel a fájlrendszerrel. A fejlesztők honlapja a www.reiserfs.org. Némi pénzmagért cserébe bármilyen szolgáltatással kibővítik a rendszert, akár egyéni használatra is, vagy portolják a kívánt operációs rendszer alá. < > Ext3 journalling file system support Az ext2 naplózó funkcióval kibővített változata. Én személy szerint ezt használom és tökéletesen elégedett vagyok vele. A naplózás azt jelenti, hogy a fájlrendszeren végbement változásokat a rendszer nyilvántartja, így hiba esetén (lefagyás, áramkimaradás stb.) sem károsodnak az adatok. További előny, hogy nem kell ellenőrzéseket futtatni a rendszeren (mert ugye az ember ext2 esetén néha el kell indítsa az e2fsck programot az esetleges hibák felkutatására). < > DOS FAT fs support DOS -os, Win 9x -es merevlemezek, partíciók és floppyk kezeléséhez szükséges funkció. Ha erre a célra eddig is az mtools csomagot használtad, akkor számodra szükségtelen. Egyébként mindenképpen ajánlott. Három alapvető funkciót kell ezalatt látnod: MSDOS, UMSDOS es VFAT. Az MSDOS elág ahhoz, hogy DOS -os merevlemezekhez és floppykhoz támogatást nyerj (kivéve a tömörített DOS -os partíciókat mert ezekhez DOSEmu fog kelleni). Az UMSDOS akkor kell, ha linuxos rendszeredet egy FAT fájlrendszerű partícióról akarod használni (huhh, hát ez elég eretnek ötlet :-). A VFAT akkor kell, ha FAT32 -es rendszerhez akarsz hozzáférni vagy ha szeretnéd látni a hosszú fájlneveket is. < > Compressed ROM file system support Tömörített ROM fájlrendszerek támogatása. Nyugodtan mondj rá nemet. [ ] Virtual memory file system support (former shm fs) A Linux külön partíciót használ a virtuális memória elhelyezésére. Ehhez kell ennek a funkciónak a jelenléte. Kapcsold be! < > ISO 9660 CDROM file system support A CDROM -ok szabványos fájlrendszere. Ha van a gépedben CDROM vagy DVD meghajtó, akkor feltétlenül kapcsold be! [ ] Microsoft Joliet CDROM extensions Na, ez most kivételesen egy használható Microsoft produktum (becsüljük meg, mert nem sok ilyen van). Ezáltal hosszú fájlnevek is lehetnek a CD -n (max. 64 karakter), és a könyvtármélység (alkönyvtárak egymásban) is kibővült. Továbbá használható a UNICODE karakterkészlet, melyáltal a világ összes nyelve támogatottá vált.
[ ] Transparent decompression extension Tömörített formában rögzíti az adatokat a CD -re, így nő a kapacitás. Ez is RockRidge kiterjesztésnek számít. < > JFS filesystem support Az IBM saját fejlesztésű naplózó fájlrendszere. Ha a környezetedben nincs ilyen (ami könnyen lehet), akkor nyugodtan válaszolj nemmel. < > Minix fs support A Minix egy holland professzor, Andrew S. Tanenbaum által készített Unixtípusú operációs rendszer. Informatikus hallgatóknak és Linux fanoknak is illik ismerniük mind a rendszert, mind pedig a keszítőjét. A rendszert azért, mert egy rendkívül jó, oktatási célokra szánt érdekesség (készítője ügyelt arra, hogy ne legyen túl bonyolult). A készítőt pedig azért, mert egyrészt az ő tanítványa volt hajdanán Linus Benedict Torvalds, a linux kernel fejlesztőinek vezetője, másrészt pedig azért, mert (túlzás nélkül állíthatom) ő írta a létező legjobb szakkönyveket (Számítógép architektúrák, Számítógép hálózatok stb.). Az Operációs rendszerek cimű alapmű pedig szintén tőle származik, amelyben éppen a Minix forráskódjának elemzésével mutatja be egy nem túl bonyolult operációs rendszer felépítését, működését. Egyébkent maga a fájlrendszer nem létszükséglet a kernelben (kezdetben ugyan még ezt használta a Linux is), mert ma már csak akkor lehet rá szükséged, ha te magad is ki akarod próbálni a Minixet, vagy esetleg olyan régebbi Linuxos floppyval akadsz össze amin még ez a fájlrendszer volt megtalálható. < > FreeVxFS file system support (VERITAS VxFS(TM) compatible) Ez az SCO UnixWare operációs rendszer alapértelmezett fájlrendszere, de támogatja a HP-UX és a Sunsoft Solaris is. Nagy valószínűséggel erre sem lesz lépten-nyomon szükséged. < > NTFS file system support (read only) A Microsoft Windows NT, Windows 2000 és Windows XP operációs rendszereinek saját alapértelmezett fájlrendszere. Az utóbbi időben rengeteget fejlődött. Ezzel a funkcióval a kernel csak olvasni tudja az ilyen fájlrendszerű egységeket, mert az íras itt Linuxos körökben még nem biztonságos tevékenység. Erről azonban nem a Linux fejlesztői tehetnek. < > OS/2 HPFS file system support Mint az a nevében is benne van, ez az OS/2 fájlrendszere. A Microsoft fejlesztette ki. Ennél a rendszernél a könyvtárszerkezetet egy gyorsan kereshető, ún. B-fa tárolja. A FAT -nél sokkal hatékonyabb. [ ] /proc file system support Rengeteg program és számtalan korábban tárgyalt menüpont igényli azt, hogy ez a
funkció be legyen kapcsolva, ezért itt mindenki válaszoljon igennel. < > QNX4 file system support (read only) A QNX fájlrendszerének támogatása (ez is csak olvasható, akár az NTFS esetében). < > ROM file system support Ha nem tudod mire való, akkor nem is lesz rá szükséged (ilyen lesz a többség). < > Second extended fs support Ext2 támogatás. Ezt mindenki kapcsolja be, mégpedig a kernelbe és ne modulba! < > System V/Xenix/V7/Coherent file system support A fent említett Unix változatok szabványos fájlrendszerének támogatása. Azt, hogy ez kell -e neked csak te tudhatod. < > UDF file system support (read only) Az UDF fájlrendszer a növekményes módban (packet write mode) írt CD -k és a DVD -k alapértelmezett fájlrendszere. Ha van DVD meghajtód akkor én a helyedben azért bekapcsolnám. < > UFS file system support (read only) Az UFS a következő rendszerek alapértelmezett fájlrendszere: SunOS, FreeBSD, NetBSD, OpenBSD és NeXTstep. Emellett a System V kompatibilis unixok is írják, illetve olvassák. Ezek alapján döntsd el, hogy kell -e neked. Egy kis segítség: ha a hálózaton keresztül NFS segítségével kell fájlokat leszedned a fent említett rendszerek valamelyikéről, akkor nincs erre szükséged, csak az alább ismertetendő NFS -re. Network File Support ---> < > Coda file system support (acvanced network fs) A Coda egy hálózati fájlrendszer. Fejlettebb az NFS -nél (pl. biztonságosabb autentikáció, titkosítás stb.). Ez a funkció csak a kliensnek való támogatást biztosítja. A szerver egy egyszerű alkalmazás, tehát nem igényli a kernel támogatását. < > NFS file system support A hálózati fájlmegosztás legelterjedtebb módja Linux alatt. Támogatja az SLIP, PLIP, PPP és Ethernet kapcsolatokat is. Ahhoz, hogy működjön be kell fordítsd a TCP/IP támogatást is. < > NFS server support A már korábban említett felhasználói program, az nfsd csak az egyik megoldás az NFS szerver kialakítására. Ha inkább kernelszintű támogatást szeretnél (ezesetben nincs szükség az nfsd -re), akkor erre a menüpontra kell igent mondj. Ez csak az NFS 2 -es változatához nyújt támogatást. Ha a 3 -as kéne, akkor a
következő menüpontot engedélyezd. < > SMB file system support (to mount Windows shares etc.) Az SMB segítségével a Windows 9x/ME/NT/2000/XP és OS/2 oprendszerek fájl- és nyomtatómegosztásait tudod elérni. Csak akkor működik, ha a Windowsos gépek TCP/IP -t használnak (szóval NetBEUI -val hiába próbálkozol). Ez a kernelszintű támogatás szintén csak kliensekhez van. Ha Linux alapon akarsz Windowsos gépeknek fájl- és nyomtatómegosztást biztosítani, akkor a SAMBA -ra van szükséged: ftp.samba.org/pub/samba < > NCP file system support (to mount NetWare volumes) NetWare hálózatokhoz csatlakozhatsz kliensként e funkcióval. IPX kell hozzá! Partition Types ---> Speciális partíciótípusok támogatása. Erre főként akkor lehet szükséged, ha más architektúrájú gépekből származó merevlemez partícióját kell mountolnod (pl. Amiga, SGI, Macintosh). Egyébként az egész menüben mindent kikapcsolva hagyhatsz. Native Language Support ---> Default NLS Option: "iso8859-1" Ebben az almenüben a különféle nyelvekhez szükséges betűkészletek támogatását kapcsolhatod be. Azt javaslom, hogy a legelső funkcióhoz az általam is beírt iso8859-1 -et válaszd. Így elkerülhetsz minden kompatibilitási gondot. Az alább találhato menüpontokból a következőket érdemes kiválasztani itt Európa szívében: iso8859-1 (tudod, kompatibilitás), iso8859-2 (itt a magyar is), cp1250 (FAT és Joliet rendszerek támogatása magyarul is), UTF8, 850 es 852. Így nem érhet meglepetés. Kisérletezgethetsz, de tartsd szem előtt, hogy a kerneled óriásira nőhet, ha minden felesleges vackot befordítasz.
3.25Console drivers ---> Karakteres felület beállításai [ ] VGA text console Ezt mindenképpen kapcsold be! Ha eddig nem spóroltál a kerneled összetevőivel, akkor eztán se tedd. Főképp nem ilyen menüpontoknál. [ ] Video mode selection support A boot loadered konfigurációs fájljában megadhatod, hogy milyen felbontással
működjön a karakteres felület Linux alatt. Például LILO alatt elég, ha beírod a "vga=ask" opciót az indítandó kernel helyét jelölő sor alatt és indulásnál rákérdez a rendszer a kivánt videómódra.
3.26Sound ---> Hangvezérlők < > Sound card support Hangkártyák teljes körű támogatása. Ha itt nem találod meg a te típusodat, akkor az "OSS sound modules" opciót bejelölve még további eszközök bukkannak elő.
3.27USB support ---> USB vezérlők és eszközök < > Support for USB USB támogatás. Az USB egyetlen soros kapun keresztül képes akár 127 perifériát összekötni a számítógéppel. Az első szabvány 12 Mbit/s, míg a második 400 Mbit/s sebességgel tud dolgozni és kevésbé terheli a processzort, mint az első változat. Ha újabb géped van (3-4 éves vagy annál fiatalabb), akkor mindenképpen kapcsold be, mert szükséged lehet rá. Ma ugyanis számtalan eszköz (főleg nyomtatók, scannerek, pen drive -ok, hordozható cd-írók stb.) szinte már csak ezt a felületet használja. Az Intel fejlesztette ki ezt a szabványt a 90 -es évek közepén. [ ] USB verbose debug messages Bőbeszédű hibajelentéseket generál a logfájlokban, így kideríthető egy USB -re kötött eszköz diszfunkciójának oka. [ ] Preliminary USB device filesystem Kell hozzá a már oly sokat emlegetett "/proc file system support" is. Számtalan program így tud közvetlenül kommunikálni az USB -s eszközzel, ezért bekapcsolása erősen ajánlott. Emellett megtalálod az USB -re csatlakoztatott eszközök listáját a /proc/bus/usb/devices fájlban. Az USB eszközökhöz betöltött driverek listáját pedig a /proc/bus/usb/drivers -ben. < > UHCI (Intel PIIX4, VIA, ...) support Intel és VIA chipsetes alaplapok USB vezérlőjének támogatásához kell. < > UHCI Alternate Driver (JE) support Ugyanaz, mint az előző. Egyszerre csak az egyikre lehet szükséged. < > OHCI (Compaq, iMacs, OPTi, SiS, ALi, ...) support Ez leginkább a fent említett típusokon előforduló USB vezérlőkhöz ajánlott (Apple gépek, SiS es ALi chipkészletes alaplapok stb.). < > USB Audio support USB -s audio eszközök támogatása (pl. hangszórók).
< > USB MIDI support Az USB MIDI eszközök támogatását teszi lehetővé. A következő típusok biztosan működnek: Steinberg USB2MIDI Roland MPU64 Roland PC-300 Roland SC8850 Roland UM-1 Roland UM-2 Roland UA-100 Yamaha MU1000 < > USB Mass Storage support USB -re köthető blokkeszközök támogatása (CD-író, Pen Drive stb.) [ ] USB Mass Storage verbose debug Hibaüzenetek küldése, ha bármelyik ilyen típusú perifériával gondok adódnak. [ ] Freecom USB/ATAPI Bridge support A Freecom által kifejlesztett USB -s IDE/ATAPI átalakító támogatása. A Freecom az egyik legismertebb hordozható CD-írókat gyártó cég. [ ] ISD-200 USB/ATA Bridge support Sok eszköz használja a fent említett megoldást. Például egyes hordozható Sony CD-írók, USB-IDE átalakító eszközök. [ ] Microtech CompactFlash/SmartMedia support A Microtech által gyártott USB -s CompactFlash és SmartMedia olvasók támogatása. < > USB Modem (CDC ACM) support USB csatlakozású modemek és ISDN adapterek támogatása. < > USB Printer support USB csatolós nyomtatók támogatása. < > USB Human Interface Device (full HID) support Az USB portra nem csak a már fent említett eszközök köthetők. Ahhoz, hogy egereket, billentyűzeteket, játékvezérlőket is csatlakoztathass, erre a menüpontra is igent kell mondj. [ ] HID input layer support Az előbb említett célokhoz ezt is be kell kapcsold. Én erősen ajánlom. [ ] /dev/hiddev raw HID device support Szükség lesz rá például USB csatlakozású szünetmentes tápok használatánál is, de számtalan egyáb esetben is jó, ha jelen van. Nyugodtan kapcsold be.
Az ezt követő három funkció a megadott gyártótól származó tabletek támogatásához kell. Ezeknek az eszközöknek kell az "Event interface support" és a "Mouse support" is. < > Griffin Technology PowerMate support A Griffin Technology által gyártott USB -s PowerMate eszközök támogatása (nem
tudom pontosan, hogy mik ezek, de valami energiaellátással kapcsolatos eszközök lehetnek). < > USB Kodak DC-2xx Camera support USB csatolós Kodak DC-2xx -es sorozatú digitális fényképezőgépek (és velük kompatibilis típusok) támogatása. < > USB Scanner support USB csatolású szkennerek támogatása. < > Microtech X6USB scanner support A Microtech X6USB, Phantom 336CX, Phantom C6 es ScanMaker V6U(S)L típusú szkennereihez nyújt támogatást. Ehhez a driverhez SCSI támogatás is kell, tehát azt is be kell hogy kapcsold és szükséged lesz a SANE 1.0.4 -es vagy újabb változatára is. Az X6 támogatása továbbra is kisérleti stádiumban van ezért előfordulhatnak hibák. < > USS720 parport support A Lucent Technologies által gyártott (fent említett típusú) chipekkel működő átalakítók segítségével párhuzamos portra csatlakoztatható perifériák köthetők USB portokra. USB Serial Converter support ---> Ebből a menüből választhatod ki az USB-soros átalakítódhoz a támogatást. < > Auerswald device support Az Auerswald típusú USB -s ISDN adapterek támogatását teszi lehetővé. < > Texas Instruments Graph Link USB (aka SilverLink) cable support A Texas Instruments gyártotta gráfkalkulátorok USB -s csatlakozófelületének támogatása. < > USB LCD device support USB csatlakozós LCD monitorok széles körű támogatása.
3.28Bluetooth support ---> Bluetooth vezeték nélküli eszközök < > Bluetooth subsystem support A BlueTooth egy vezeték nélküli átvitelre kifejlesztett technológia. Az eszközök között rövid hatósugarú (10-30 méteres) rádiós kapcsolat van. < > L2CAP protocol support A legtöbb BlueTooth -ot használó eszköz igényli ezt a protokollt. < > SCO links support Az SCO által BlueTooth -ra kifejlesztett beszédátviteli technológia (pl. headsetekhez). Bluetooth device drivers ---> Ebben az almenüben USB -s BlueTooth vezérlők és a hozzájuk szükséges
protokollok is megtalálhatók. Van itt továbbá virtuális HCI támogatás beviteli perifériák részére. A végére értünk a konfigurálással foglalkozó résznek. A "Kernel hacking" és a "Library routines" résszel most nem foglalkozunk, mert ezek itt a fejlesztők játékszerei. A mi célunk pedig nem volt más mint egy használható kernel elkészítése. Ha odafigyeltél menet közben, akkor most nem nagyon érhet meglepetés: az általad fordított kernelnek működnie kell!
4. A tényleges fordítási művelet A tényleges fordítási művelet a következőképpen fog zajlani: A főmenüben állva nyomd meg az ESC billentyűt! Ekkor a menuconfig rákérdez, hogy akarod -e menteni az általad elvégzett beállításokat. Válaszolj YES -el (ha a "make config" -ot használtad, akkor a változtatások a beállítások befejeztével automatikusan mentésre kerülnek, míg az xconfig esetén a "Save and Exit" feliratú gombra kattintva lehet a beállításokat elmenteni, majd kilépni).
4.1 A rendszermag fordítása Ezt követően add ki a "make clean" parancsot, így az esetleges előző fordításból származó szemetek eltűnnek (erre azért van szükség mert ha csak egyetlen apró kis része a kernelnek is lefordult állapotban van, akkor a linker egyszerűen fogja és belinkeli a fordításnál, ami számtalan hibát eredményezhet). Ezután add ki a “make dep” parancsot. Ez kezeli a függőségeket és létrehozza a “makefiles” állományokat. Ha minden rendben akkor a "make bzImage" paranccsal lehet a tényleges fordítást elkezdeni. Ha kész, akkor a fordítási folyamat végén a fordító közli velünk, hogy a lefordított kernel mérete Kbyte -ban mekkora lett. Ha ráfér egy floppyra, akkor a kernel kipróbálásának legveszélytelenebb módját ajánlom: „make bzdisk“. Előtte persze tegyél be egy formázott floppyt a meghajtóba. Ha kész, akkor indítsd újra a gépet és bootolj a floppyról. Ha minden rendben akkor mehetünk tovább.
4.2 A modulok fordítása és telepítése Add ki a "make modules" parancsot a modulok lefordításához. Ha kész, akkor a "make modules_install" paranccsal telepítheted a már lefordított modulokat.
4.3 A rendszermag elhelyezése Magát a lefordított kernelt a /usr/src/kernelforráskönyvtár/arch/i386/boot könyvtárban találod "bzImage" néven. Másold be ezt a /boot könyvtárba, majd az általad használt bootkezelőt beidomítva indítsd el új kerneledet.
5. Bootkezelők beállítása 5.1 LILO bootkezelő beállítása Az /etc/lilo.conf fájlt kell szerkesztened. Az előző kernel bejegyzései alá írd be: image=/boot/bzImage (a kernel helyét itt kell megadnod) label=Linux-2.4.26 (ez csak egy példa, ide igazából akármit írhatsz) read-only # restricted # alias=ahányadiknak a boot menüben látni akarod (természetesen, ha előre teszed akkor a többi bootolható eszköz számát is át kell írd) Pl. alias=3 Add ki a "lilo -t" parancsot és ha minden rendben ment, akkor simán a “lilo” parancsot. A menüből most már kiválaszthatod az új kernelt.
5.2 GRUB bootkezelő beállítása A /boot/grub/grub.conf fájlt kell átszerkesztenünk. Add hozzá a következő sorokat: title Uj kernel neve root (hd 0,0) kernel /boot/bzImage Konfigurációtól függően lehetnek apróbb-nagyobb eltérések a többi beállitásnál, de a lényeg ez. A következő indításnál már kiválaszthatod az új kernelt. Szerző: Schmidt Szabolcs Elérhetőségek:
[email protected] [email protected] Licenc: A dokumentum szabadon másolható, de nem módosítható. A dokumentumot tilos pénzért, vagy bármilyen járandóságért árusítani. Minden jog a szerzőnek van fenntartva. További információk: Az esetleges hibákért a szerző nem vállal felelősséget. A szövegben felfedezett hibákat és észrevételeket a Makay József email-címére kérjük.
