A Közös Agrárpolitika megvalósulása a ben csatlakozott tagországokban

2011. elsô szám

A projekt az Európai Unió Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Fôigazgatóságának támogatásában részesült.

A Közös Agrárpolitika megvalósulása a 2004ben csatlakozott tagországokban A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – AGRYA az Európai Unió támogatásával projektet indított az alábbi címmel: „Implementation of the Common Agricultural Policy in the countries accessing in 2004”. A projekt a közös agrárpolitikára vonatkozó tájékoztatási tevékenységek támogatása keretében valósult meg. A projekt célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a mezôgazdaság sokszínû szerepére, nem csak mezôgazdasági javak elôállításában, hanem a vidéki fejlôdés és az életminôség javítása terén is. Különös figyelmet kapott annak megvitatása, hogyan hat a Közös Agrárpolitika az új tagállamokban a mezôgazdaság, valamint az egyes régiók fejlesztésére, és hogyan járulhat hozzá jobban a vidékfejlesztés a fenntartható mezôgazdasághoz. A projekt keretében az EU tagországok fiatal gazdái ellátogattak Magyarországra, Lengyelországba és Szlovákiába egy-egy szakmai tanulmányút keretében, hogy tapasztalatot szerezzenek arról, miként érvényesül a Közös Agrárpolitika a közép-európai régió három olyan országában, ahol a mezôgazdaság alapvetôen eltérô birtokstruktúrára épül. A tanulmányutak során a résztvevôk olyan magyar, szlovák és lengyel fiatal gazdákhoz látogattak el, akik gazdaságukat uniós források, pályázatok segítségével innovatív módon fejlesztik és az alábbi témák valamelyikében tudtak részletes, szakmai felvilágosítással szolgálni: a keresztmegfelelés ellenôrzése, a CMO reformok megvalósulása (zöldség-gyümölcs reform), kertészet, állattenyésztés, állatjólét és környezetvédelem, szántóföldi növénytermesztés, megújuló energia. A projektet értékelô konferencia zárta Lajosmizsén. Az egyes tanulmányutakon meglátogatott gazdaságokról rövid dokumentumfilmek készültek, melyeket a Duna Televízió

„Gazdakör” címû mezôgazdasági magazinja keretében sugárzott. Ezek a kisfilmek szlovák, lengyel, francia, német, valamint angol nyelven feliratozva, a www.youngfarmer.eu weboldalon az érdeklôdôk széles körével képesek megismertetni az európai gazdasági modellt, a közös agrárpolitika célkitûzéseit és intézkedéseit, valamint a mezôgazdaság szereplôit. A weboldalon elérhetôek továbbá a résztvevôk által az egyes tanulmányutakról készített útleírások és az azokat dokumentáló fényképek.

Tanulmányút Magyarországon – 2010. november 9-13. Az öt napos szakmai programsorozaton a hazai fiatal gazdák mellett szlovák, francia, szlovén, holland, finn kollégák vettek részt. A csoport számos gazdálkodóhoz eljutott a régióban, melyek közül az alábbi farm- és intézménylátogatásokat szeretnénk Önnel megosztani.

Bakó Dániel gazdasága – Zöldségtermesztés – Szentes

A látogatás során az érdeklôdôk megtudták a fiatal gazdától, hogy nem csak fûtött hajtatással, hanem hideghajtatással is foglalkozik. Ennél a termesztéstechnikánál egy hinorika erônövénnyel dolgoznak 0,5 hektáron. Az árak mind a kínai kel, mind a paprika

2011. 1. szám

esetében jobbnak mondhatóak. Az idôjárási viszonyok változása miatt, a legnagyobb szakmai kihívást az jelenti, hogy ezt az állományt úgy tudják elôrevinni a termesztési idôszakban, hogy az minden kritériumnak megfeleljen. Olyan hektikus fényviszonyokkal kell számolniuk, melyeket nehéz követni az öntözéstechnológiával. Az egyik nap 300 joule/cm2 a besugárzás, a másik nap pedig pont a tízszerese. Ezt a növény is és a technológia is nehezen tudja követni. Azokat az öntözési stratégiai beavatkozásokat, amiket ilyen idôjárásviszonyok mellett meg kell lépni, azt kôzetgyapotos közegen lehet megoldani. 2010-ben nevelték elôször a saját gazdaságuk részére a palántát. Egy sátrat átalakítottak ideiglenes palántanevelôvé, melyben öt héten keresztül pótmegvilágítást alkalmaztak. Ezt követôen, január 19-én kezdôdött meg az állomány kiültetése. A tervek szerint az állomány – az elôzô évekhez hasonlóan- egész éves tartásban marad. Ez azt jelenti, hogy a kultúra kitakarításának ideje november vége, december eleje. Gazdálkodásuk során specializált integrált növényvédelmet használnak. Minimális mennyiségben alkalmazott növényvédô szerek használata mellett, hasznos szervezetekkel (ragadozókkal, vagyis a kártevôk természetes ellenségeivel) dolgoznak. Ezek a hasznos szervezetek gyakorlatilag a kártevôket pusztítják, vagy egyszerûen a tápláléklánc részévé teszik ôket. Mindemellett a hasznos ragadozók telepítésén túl, szükséges növényvédô szereket alkalmazni. Vannak olyan kártevôk, melyekkel szemben nem tudnak ehhez hasonló módszerekkel védekezni, illetve vannak olyan kórokozók, amiket szintén egyéb eszközökkel kell kezelni. A gazdálkodás során annyira enyhe és rövid várakozási idejû szereket használnak, melyek ebben a technológiában engedélyezettek, ugyanakkor a telepített és igen érzékeny hasznos szervezeteket egyáltalán nem veszélyeztetik. Gazdálkodásuk során a termálvizet hasznosítják, mely ha nem állna rendelkezésre a termesztés során, akkor ezt a technológiát ebben a formában nem tudnák tovább folytatni. Ez a termesztéstechnológia a termálvízre, és azon belül is a termál szekunder vízre épül. Ezt a vizet egy primer felhasználó, az Árpád Agrár Zrt. már hasznosítja a saját területein. Ide már csak az enyhébb hômérsékletû víz érkezik. Az árut a Dél-alföldi Kertészek Szövetkezetéhez szállítják, mellyel nagyon jó együttmûködés alakult ki. A praktikus, jó együttmûködés egyik alapfeltétele az, hogy kizárólagosan ez a TÉSZ értékesítheti a gazdaság termékeit. Ez a telephely hét kilométerre van a gazdaságtól, így targoncával könnyítve tudják mozgatni az árut, tehát nem kell piacra járni, nem kell olyan dolgokba idôt fektetni, ami egyébként nélkülözhetetlen lenne.

Dél-alföldi Kertészek Szövetkezete – Zöldségfelvásárló és értékesítô, növénytermesztôket összefogó és segítô szövetkezet – Szentes Ezt követôen a Dél-alföldi Kertészek Szövetkezetét látogatta meg a csoport Szentesen, ahova több mint 230 kertész szállítja be zöldségeit. Az ide szállított termék mennyiség 70 %-ban étkezési fehérpaprikát, 20%-ban paradicsomot és 10%-ban uborkát,

2

káposztát, kínai kelt, illetve leveles zöldségeket jelent. A forgalom 65-70 %-a belföldi áruházláncokba, míg 30%-a exportra kerül. A térség egyik legnagyobb munkaerôt foglalkoztató cége.

A termékek 100 %-ig nyomon követhetôek. A termelô termelési naplót vezet. Az áruházláncban egy csomagolt termékrôl is meg tudják mondani, kinek a fóliájából vagy üvegházából származik a termék. Kiépítettek egy szaktanácsadási rendszert, melynek keretében nyolc személy végzi a szaktanácsadást. Minden évben, minden növényre kidolgozzák azokat a hatóanyagokat, amivel a termelôik végeznek növényvédelmet. Ez mindig sokkal szigorúbb, mint az országosan megengedett érték. Ez annak tudható be, hogy nagy mennyiséget szállítanak exportra, ugyanakkor egyre több belföldi piacon a megengedett határértéknél még szigorúbb határértéket követelnek meg. Büszkék arra, hogy a 2003-as megalakulás óta még soha nem marasztalták el ôket származék probléma miatt. Ez nagyon nagy eredmény, hisz több mint 230 termelôvel állnak kapcsolatban. A szövetkezet elsôsorban három területen nyújt segítséget: értékesíti a termelôk áruit, hitel lehetôséget biztosít a palántavásárláskor, mely során 100 napos fizetési határidôt engedélyez, továbbá lehetôséget nyújt fólia, illetve mûtrágya vásárlására is. Az országban élen járnak abban, hogy a hajtatott termékeknél, elsôsorban a paprikánál, és a paradicsomnál nagymértékben elterjesztették a biológiai növényvédelmet. Így az áruk hozzávetôlegesen 70%-a származik biológiai növényvédelemmel védett területrôl. Ez azt jelenti, hogy a rovarkártevôk ellen nem, vagy nagyon kevés növényvédô szert használnak, ami tovább javítja a pozíciójukat.

Ábrahám Gábor gazdasága – Növénytermesztés – Domaszék Ábrahám Gábor fiatal gazdálkodó 10 hektáron sárgarépát termeszt. Az ôszi betakarításnál sok nehézséget jelent a nagy mennyiségû csapadék, mely magas talajvizet eredményez. Ezt szivattyúzással próbálják ellensúlyozni. Júliustól kezdôdôen, minden hónapban van betakarítás, egészen novemberig. Ugyanakkor a holland sárgarépa jelenléte nem kedvez a hazai árak alakulásában.

3

A sárgarépa kilónkénti ára 50-100 Ft között mozog, annak függvényében, hogy mekkora mennyiségû import áru érkezik Magyarországra. Ennek hatására egyik napról a másikra sokat tud változni az ár. A mûtrágya, vegyszerek ára azonban minden évben növekszik, mely befolyásolja az év végi eredményt.

Bordányi Ifjúsági Klub – A vidéki ifjúság összetartása a környezô települések bekapcsolásával – Vidékfejlesztési források felhasználása településmegújításra A látogatás során Takács Gábor, Bordány polgármestere fogadta a vendégeket, aki egyben a Bordányi Ifjúsági Klub Egyesületi elnöke is. Szervezetük 2005. április 1-én alakult. Az egyesület célja a vidékfejlesztés, a vidéki ifjúság, ifjú családok összetartása, a szabadidô kulturális eltöltése, a környezô települések és a külföldi testvértelepülések fiataljaival való kapcsolatfelvétel és együttmûködés. Az egyesület, céljának megvalósítása érdekében együttmûködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek segítik egyesületük eredményes mûködését és céljainak megvalósítását.

2011. 1. szám

szervezeteknek, illetve nagyobb kulturális rendezvényeknek, a mûvészeti csoportok foglalkozásainak, táncos és mûsoros elôadásoknak, rendezvényeknek is. A faluházban kapott helyet az Ifjúsági Közösségi Tér, melynek berendezése nagy részben Uniós pályázatból lett finanszírozva. A hiányzó forrást az Ifjúsági Önkormányzat hulladékgyûjtô akciójából fedezték, melyet évente két alkalommal rendeznek meg. Így a helyi lakosok büszkék lehetnek arra, hogy az évek óta gyûjtögetett hulladékokkal jó célt szolgálnak és támogatnak. Heti két alkalommal a helyi gazdáknak is segítséget, felvilágosítást nyújtanak a különbözô Uniós pályázati lehetôségekrôl és a pályázati adatlapok kitöltésével kapcsolatban. Az Ifjúsági Közösségi Tér 120 m2-es területe öt fô részre oszlik: média sarok, Internet kávézó, játék lehetôség (biliárd, csocsó), olvasó sarok, Teleház tér – Internet és irodai szolgáltatásokkal. Ezen a helyen próbálják integrálni a tanyán élô és a falusi, vidéki lakosokat, fiatalokat. Egy ifjúsági szálláshely kialakítására is sor került Európai Uniós támogatásból, melynél a két legfontosabb cél, hogy beinduljon a térségben a falusi turizmus, hiszen a közelben számos fürdôhely található. Továbbá ezáltal lehetôség nyílik a testvérvárosi kapcsolatok révén érkezô nemzetközi csoportok elszállásolására, melyet eddig csak Szegeden tudtak megoldani. A Rendszerváltás után sok üzem bezárt, sok család feladta mezôgazdasági tevékenységét. A turizmus fellendülésének hatására, ezt a folyamatot vissza szeretnék fordítani. Az állattenyésztést is szeretnék fellendíteni, hiszen alig 20 km-re található a Pick Szeged Zrt., mely korábban nagy mennyiségû sertést vásárolt fel.

Szántó István gazdasága – EU szabványoknak mindenben megfelelô libanevelô üzem – Tiszakécske

A közmûvelôdés intézményi feltételeit az idei évben felújított Faluház biztosítja, mely a változó igényekhez alkalmazkodva, klasszikus közmûvelôdési és könyvtári feladatokat lát el. Helyet biztosít továbbá a községben mûködô egyesületeknek, civil

Az ország legkorszerûbb libanevelô üzemével büszkélkedô tiszakécskei Szántó Istvánt látogatta meg a csoport, akinek nemrégiben felépült tömôházát a múlt év végén adták át a Kecskemét közeli településen. A Dél-Alföldön mindig is voltak hagyományai a libatartásnak, erre tanúk a még meglévô, de nagyobb részt már korszerûtlen telepek. Az uniós elvárásoknak mindenben megfelelô telepen 2004. óta csak nevelték a libákat kilenc hetes korukig, majd továbbszállították elôször tömni, utána pedig külföldre feldolgozni. Szántó István álma most részben teljesült, hiszen a nevelés mellett 2010. novemberétôl a tömés is náluk történik. Továbbá kísérleti jelleggel belekezdett a kacsa nevelésbe is. A tömôüzem a szakmához értôknek is sok újdonsággal szolgál. Szántó István a világon legkorszerûbbnek tartott francia technológiát szerezte be, amelynek az elterjedésére pár év múlva lehet számítani világszerte. A vállalkozó a libanevelô üzem mellett növénytermesztéssel is foglalkozik. A takarmány elôállítását már a kezdetektôl helyben oldja meg, ami a termelési költségeket csökkenti. A 130 ha-os területen fôként kukoricát és búzát termeszt, emellett szilva és alma ültetvényei is vannak. Mindig is cél volt számára, hogy a napos liba nevelésétôl annak feldolgozásáig helyben történjen minden munkafolyamat. Így a

2011. 1. szám

vállalkozó is nyugodtabb, ha nem kell a nevelésért, a tömésért és a vágásért újabb üzemeket felkeresni, mert akkor az elhullási veszteség és az egyéb szállítási költség is kevesebb.

4

felvásárlón keresztül értékesíti, de a cél az, hogy erre ne legyen szükség. A terület már megvan hozzá: a föld több száz szarvasmarha neveléséhez is elég lenne.

Pilze-Nagy Biogáz Üzem – Kecskemét

Szántó István az ezredfordulón pályázott az 50 %-os, vissza nem térítendô támogatásra, amelyet állattartó telepek korszerûsítésére írtak ki. Egy év pályázatírás, egy év elbírálás után, 2004-tôl minden elôírásnak megfelelt a libatelep. A korábbi 25 ezer liba helyett az új körülmények között már 60 ezret is elbírtak az épületek. Ennek ellenére a korábbinál kisebb mennyiséget nevelnek, hogy jobb minôséget állítsanak elô. S ami még nem elhanyagolható: a neveléssel és a töméssel még több helyi embernek teremtett munkát. Remélhetôleg nincs messze az az idô, amikor a feldolgozásra is várják majd a szakképzett munkaerô jelentkezését.

Hegedûs Zsolt gazdasága – Szarvasmarhatelep és növénytermesztés – Kecskemét Hegedûs Zsolt fiatal gazdálkodó elsôsorban szarvasmarha tenyésztéssel és szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik. 180 hektárnyi szántó tartozik a tulajdonába, melynek mûveléséhez a szerves trágyát húshasznú magyar tarka szarvasmarhák biztosítják. 70 tehene, valamint egy tenyészbikája van. Ezek szaporulatát felneveli, illetve a környékbôl vásárol minden születô borjú mellé még egyet olyanoktól, akik tejre tartják a tehenet. Nagyrészt saját takarmánnyal, a növénytermesztésbôl maradt melléktermékekkel takarmányoz. Jelenleg egy alkalmazottat foglalkoztat. A szántóföldön búzát, kukoricát, árpát, tritikálét, napraforgót, kölest, zabot, borsót és szálas takarmányt: lucernát, szudánifüvet és takarmányfüvet termeszt. Gazdasága családi gazdaságként indult, amibôl kivált. Az elsô évben még nem voltak gépei, a család gépeivel mûvelte a területet. Most már megvette az alapgépeket: traktort, ekét, tárcsát, pótkocsit. A termést javarészt közvetlenül értékesíti. „Szedd magad” akciókat szervez, melyek keretében eljönnek hozzá a környékbeli gazdák, akik csupán néhány állatot nevelnek, betakarítanak annyi takarmányt, amennyire szükségük van, és azt fizetik neki. A fiatal gazda hosszú távú terve, hogy annyi állata legyen, amenynyivel exportra saját kamiont tud indítani. Az állatokat most

Ezt követôen, a csoport lovaskocsival utazott a Pilze-Nagy biogáz üzembe. Magyarország hatodik mezôgazdasági biogáz üzeme Kecskemét mellett épült fel, a laskagomba termesztéssel és termesztési alapanyag-gyártással foglalkozó Pilze-Nagy Kft. telephelyén. Jelenleg a 330 kW teljesítményû kecskeméti üzem a laskagomba-termesztés hulladékait hasznosítja. A magyar gombatermesztés évi 40.000 tonnás teljesítményével 2000-ben volt a csúcson. Ezt követôen a két közismert faj, a csiperke és a laska eltérô pályát futott be. A csiperke az elmaradt fejlesztések miatt visszaesett, ám a laska szerény növekedést mutat. A magyar laskatermesztés egyik fellegvárában járt a csoport, ahol a gomba mellett áram is terem. Másfél évtizede vásárolta meg Nagy László azt a tejtermelô telepet, aminek helyén azóta lépésrôl-lépésre fejlôdô, korszerû laskagomba termesztô céget alakított ki a család. Az üzem alapvetô terméke a friss laskagomba, melyet elsôsorban Németországban és Ausztriában adnak el. Ezen kívül egy nagyon jelentôs vevôi körük van, akik a laskagomba termesztésnek az alapanyagát, szubsztrátumát vásárolják meg. Ezek a vevôk fôleg a környezô országokból érkeznek, mint például Szlovákiából, Csehországból és Romániából. Ezen felül a legújabb termékük a villamos energia. A fermentáció végén keletkezik a kierjedt fermentlé, ami egy nagyon jó talajerô utánpótló, vagy tápanyag utánpótló anyag lehet a szántóföldi növénytermesztés számára. Ez is termékük, de ennek a terméknek nincsen értéke, hiszen ez egy folyékony anyag, a termôföldre való kihelyezése is költséget jelent a gazdák számára. Addig versenyképes ez a termék a mûtrágyával szemben, ameddig nem számítanak fel árat érte. A projekt elôkészítése és az engedélyek beszerzése után 2007. júniusában kezdôdött meg a Pilze-Nagy Kft. telephelyén a biogázüzem építése. 2007. szeptemberére jutott el a beruházás odáig, hogy a fermentor feltöltés megkezdôdhetett, decemberben pedig beindult a gázmotor. 2008. októbere a következô mérföldkô: ekkora sikerült elérni a teljes kapacitást. A nemrég átadott biogáz-üzem évi 1,2 millió m3 biogázt állít elô, melyhez évente 7000-9000 tonna mezôgazdasági szervesanyagra van szükség. Ennek jó része a gombatermesztésbôl származik, amelyet híg sertéstrágyával és konzervgyári hulladékkal egészítenek ki. A képzôdött biogáz a 330 kW elektromos és 400 kW termikus teljesítményû gázmotorban elektromos árammá és hôenergiává alakul át. A hôenergia egy része ahhoz kell, hogy biztosítsa a fermentorban a biológiai folyamatokhoz szükséges hôt, másik része, mintegy 2,68 millió kWh évente – a fejlesztés egy késôbbi, második lépéseként – a gombatermesztô sátrak hôellátását szolgálja majd. Az üzem évente 2,4 millió kWh villamos energiát képes az országos villamos hálózatba táplálni. A biogáz-üzem központi egysége, a 2000 m3 térfogatú fermentor. A gázmotor a technológiai gépházban került elhelyezésre. Az

5

üzem része még a 6200 m3 nagyságú végterméktároló fedett lagúna, valamint az alapanyag tárolók, fogadók. Az üzem gondosan megtervezett méretének is köszönhetôen, a lehetô legkisebb mértékben befolyásolja közvetlen környezetét. A biogáz-elôállításhoz szükséges szerves anyagok 100 %-a mezôgazdasági hulladék, vagy melléktermék. Az alapanyag helyben megtalálható, a sertéstrágyát pedig közeli telepekrôl szállítják az üzembe, így nincs jelentôs teherforgalom. Az kiérlelt végtermék pedig kitûnôen alkalmas a földek szerves és szervetlen trágyázásának kiváltására.

2011. 1. szám

Primôr Profit Zöldségtermesztési és Kereskedelmi Szolgáltató Kft. – Geotermikus energia hasznosítása – Szegvár A Primôr Profit Zöldségtermesztési és Kereskedelmi Szolgáltató Kft. kertészete 1993. óta mûködik, mint Kft. A 15 hektáros telepen hat termálkút segítségével, fôként hajtatással foglalkoznak. Másik fô profil a palántanevelés, amire egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek. 2006-ban felvásárolta a vállalkozást az Árpád Agrár Zrt., így ezen idôszak óta, mint az Árpád Cégcsoport tagja mûködnek. A 15 hektáron a hajtató felület javarészt hidrokultúrás hajtatáson alapszik, ami leginkább fehérpaprika, erôspaprika és paradicsom hajtatásból áll. A palántanevelés során mindenféle zöldségnövényt hajtatnak, ami immár nem csupán az országos igényeket, hanem a határokon túlról érkezô megkereséseket is kielégíti. Továbbá van egy 0,5 hektáros szitafólia is, mely egy 3,8 méter magasságú növényház. Ezt az elmúlt év áprilisában állították fel.

Gilice Zsolt gazdasága – Többgenerációs, hagyományos tanyagazdálkodás – Hódmezôvásárhely

A 340 milliós beruházás közel 70 %-át a cég önerôbôl állta (ennek egy része hitel), míg további 110 millió forintot a Környezetvédelmi Infrastruktúra Operatív Programból kapott támogatás biztosította. A Pilze-Nagy Kft. a letermett gomba táptalaj hasznosítására épülô biogáz-üzem beindításával úttörô fejlesztést hajtott végre, amely teljes egészében megfelel az eredeti célkitûzésnek: minél gazdaságosabban és környezetkímélôbben ártalmatlanítani a gombatermesztés hulladékát. Míg az áramtermelés során keletkezô hôenergia felhasználása nagymértékben javítja a gombatermesztés gazdaságosságát, addig az alkalmazott környezetbarát technológia garancia a fenntartható fejlôdésre. A laskagomba termesztés technológiája abszolút hungarikum, hiszen a 60-as évek végén, a 70-es évek elején nagyon sok szabadalmat magyar kutatók hoztak létre. Európán belül a kezdeti jelentôs pozícióit azonban nem tudta Magyarország megtartani. Ma már Olaszország és Spanyolország messze meghaladja a magyar laskagomba termesztést. A biogázüzem most még veszteséges. A megújuló energia szabályozása Magyarországon még nem kiforrott. A beruházási támogatások mellett, az ágazat fejlôdését segítené a villamos energia felvásárlási árának emelkedése. Ez azonban Európában jelenleg a legalacsonyabb átvételi ár. Ellentétben például Németországgal, ahol ezeket a plusz tevékenységeket bónusz átvételi tarifákkal honorálják.

Hódmezôvásárhelyen Gilice Zsolt mezôgazdasági vállalkozását látogatta meg a csoport. Családja több generációra visszamenôleg a hagyományos tanyásgazdák életét élte. A már önálló gazdasága alapját a korábban édesapja tulajdonában lévô állatállomány átvétele teremtette meg. A vállalkozása keretében továbbvitt állattartási tevékenységet elsôsorban szántóföldi növénytermesztéssel, búza, kukorica, napraforgó, illetve zöldségfélék termesztésével egészíti ki. 2008-ban pályázott az Európai Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) fiatal mezôgazdasági termelôk számára nyújtandó támogatására, melyet kedvezôen bíráltak el.

A pályázati támogatás felhasználásával elsôsorban vállalkozása versenyképességének növelése, az önfoglalkoztatás fenntartása, új munkahelyek teremtése volt a célja, továbbá a saját eszközeivel és lehetôségeivel részt vállalni a térség mezôgazdaságának fejlesztésében. Mára egyéni vállalkozóként teljes egészében

2011. 1. szám

mezôgazdasággal foglalkozik. Alapvetô célja egy stabil gazdasági szerkezet kialakítása, ennek keretében az állattenyésztés és a szántóföldi növénytermesztés folytatása, talajmûvelési, betakarítási, terményszállítási bérmunkák vállalása. Fontosnak tartja mindezek mellett az új technológiák innovatív használatát, valamint a többoldalú gazdasági és társadalmi kapcsolatok kialakítását és fejlesztését. A hagyományos szántóföldi kultúrák -búza, kukorica, napraforgómellett szántóföldi zöldségfélék -burgonya, vörös- és fokhagyma, sárgarépa, zeller- termesztésével is foglalkozni kíván. Állatállománya alapját a kettôs hasznosítású (hús és tej) magyar tarka szarvasmarhák adják. A vegyszeres növényvédelem kivételével tulajdonképpen minden egyéb szántóföldi gépi munkát el tud végezni bérmunkában: teljes talaj elôkészítést, szerves trágya kijuttatását, mûtrágya kiszórását, terményszállítást, búza, kukorica, napraforgó betakarítását.

6

kombájn, illetve egy permetezôgépet. A gazda elmondása szerint a gépek kiválasztásakor nehéz helyzetben volt, mert az utólagos finanszírozás miatt, csak néhány gépkereskedô állt vele szóba. A 2007-es új pályázati idôszakban talajlazítót és mûtrágyaszóró vásárlását tervezték, sajnos sikertelenül.

A szakmai tanulmányút a résztvevôk számára számos újdonsággal szolgált, mely során lehetôségük nyílt a farmlátogatások, kötetlen beszélgetések keretében a tapasztalatcserére, hasznos információk, követhetô, jó gyakorlatok átadására.

Tanulmányút Szlovákiában – 2011. január 25-29. Pém Bálint gazdasága – Növénytermesztés, raktározás, gépvásárlás – Patince A szlovákiai tanulmányút elsô állomása Patince volt, ahol Pém Bálint, a szlovákiai fiatal gazdák érdekeit képviselô egyesület alapítójának család gazdaságát látogatták meg a résztvevôk. A család 1991-tôl gazdálkodik. A kezdeti 50 hektárt 2010-re 260 hektárra, 2011-re pedig már 350 hektárra növelték. (A 350 hektárból 33 hektár saját területük. A bérleti díj hektáronként 90-100 EUR, földet hektáronként 2700 EUR-ért lehet vásárolni.) Ezt a területet Bálint, az édesapja és egy állandó alkalmazott mûveli. A cég fô profilja szántóföldi növények termesztése: kukorica, napraforgó, búza, étkezési mák, facélia, mustár, olajretek. A gazda a várható termésmennyiség 50%-ára elôre szerzôdést szokott kötni a felvásárlókkal. Ezekben a szerzôdésekben nemcsak a mennyiséget, hanem az árat is elôre meghatározzák. Ez ugyan kisebb mozgásteret enged, de a mûködés kiszámíthatóbb, elôre tervezhetô. Ez a kiszámíthatóság fontos a fejlesztések és a hitelek törlesztése szempontjából is. Hiszen a kellô fedezettel rendelkezô mezôgazdasági termelô akár 3%-os kamattal is hitelhez juthat Szlovákiában. 2004-ben, még az uniós csatlakozás elôtti pályázatok, a valamikori szövetkezeteknek kedveztek, és inkább állattenyésztésre vonatkoztak. A Pém család nehéz döntés elôtt állt: vagy abbahagyják a gazdálkodást, vagy felújítják a gépparkjukat. 2006-ban a frissen diplomázott Pém Bálint gépbeszerzésre adott be pályázatot. Ekkor sikerült vásárolnia egy traktort, egy gabona betakarító

2007-ben jött létre a szlovákiai fiatal gazdák szervezete, az ASYF, amelynek Pém Bálint az alapítója. Céljuk a szlovák fiatal gazdák érdekeinek képviselete. Egyik konkrét sikerük volt, hogy a szlovák agrárkormányzat a magtárak építése kapcsán elfogadta a szervezet javaslatait. Lobbiznak továbbá a gazdákat segítô kedvezô hitelkonstrukciók kialakításáért is. A Pém család mákhoz, facéliához, és olajretekhez tervezett tárolót, de idén a kukoricát is érdemes volt betárolni. A kedvezôtlen idôjárás miatt, a tárolás meghozta a remélt hasznot. A kukorica ára a tárolás ideje alatt megkétszerezôdött. A nem túl nagy, de szakaszolható, automata ajtókkal felszerelt magtár jól kihasználható. A beruházás része volt még egy fûthetô mûhely megépítése is, ami nagy segítség a téli, általában szervízeléssel eltöltött idôben. A fûtés rendkívül korszerû, pellettel mûködô elgázosító kazánnal mûködik. Ezzel fûtik a mûhelyen kívül a családi házukat és a tervezett panziót is. A jövôben egy újabb pályázati lehetôséget kihasználva ugyanis a család falusi vendéglátóhely kialakítását tervezi, amelyhez kapcsolódna egy kisebb méretû wellness részleg. Így nemcsak a település termálfürdôje, hanem a kisebb léptékû, de családias vendégház is vendégcsalogató lesz. Másik jövôbeli tervük, hogy a fûtésrendszerüket napkollektorral egészítik ki, így nyáron is gazdaságosan nyernek energiát, meleg vizet. Bálint felesége is a mezôgazdaságban dolgozik: két kislány nevelése mellett, évelô dísznövényeket termeszt, közel fél hektáron. Kertépítôket, kiskereskedôket szolgál ki, 180 fajos választékával.

Boros Kamil és Boros László vállalkozása – Agronatur – Gabonaszárítás, raktározás, szôlôtelepítés – Jászfalu (Jasová) A gazdálkodást édesapjuktól vette át a testvérpár, Boros Kamil és László. A családi vállalkozásban elsôsorban növénytermesztéssel foglalkoznak. A vállalkozás másik ága a kertészet, azon belül is

7

inkább a szôlôtermesztés. Hosszú távú céljuk egy borászati üzem létrehozása. A Boros család vállalkozása 1997-ben alakult. 3000 hektáron gazdálkodnak összesen, melybôl 1200 hektár Udvardon (Dvory nad Žitavou), 1800 hektár Jászfalun (Jasová), illetve Muzslán (Mužla) található. A 3000 hektárból csupán 600 hektár saját tulajdonuk. Ezen felül 35 hektár gyümölcsössel, valamint 26 hektár régi és 36 hektár új telepítésû szôlôültetvénnyel rendelkeznek. A szôlôt a szüret idején nem konténerbe, ha ládába szedve értékesítik. Mivel kevésbé terhelik a tôkéket, így kiváló minôségû szôlô kerül ki ebbôl a gazdaságból. Bár a fiatal ültetvények támberendezése és telepítési paraméterei megengednék a szôlôszüretelô kombájn használatát, a család a szôlô kedvezô ára miatt, kizárólag kézi szüretet fog alkalmazni a jövôben is. A csoport számára érdekesség volt, hogy a 62 hektár szôlôültetvényen 15 fajta szôlôvel találkozhattak.

2011. 1. szám

kombájnt, kukorica, napraforgó, gabona asztallal együtt, továbbá egy 24 méteres Rau Ikarus 4000 literes vontatott szántóföldi permetezôgépet is. Öt raktárépület felújítását tervezik, ebbôl már kettô elkészült. A cégnek két telephelye van, az egyik helyen van négy raktárépület, egy 10 tonna/órás kapacitású szárítógép, az új telepen pedig komplett gabona feldolgozó gépsor készül, ahol a szárítógép 25 tonna/óra kapacitással bír majd, a tisztító kapacitás 60 tonna/óra lesz. Ezeken kívül még három toronysilót állítanak majd fel, amelyek egyenként 1300 tonnát képesek befogadni. A résztvevôk a gazdaság megtekintése során elismerôen figyelték a géppark védett helyen történô elhelyezését, a felújított raktárakat, a támogatás segítségével megteremtett korszerû technológiát.

Branislav Becík gazdasága – Állattenyésztés, csibetartás gépesítése – Komáromszemere (Semerovo)

A gyümölcsösben ôszibarack, szilva, alma, meggy és cseresznye ültetvények sorakoznak. Az ôszibarack termesztés, illetve a termés értékesítése nehézségekbe ütközik, így ezt az ültetvényt a jövôben ki is fogják vágni. Az Érsekújvári gyümölcs konzervet gyártó üzem korábban akár 3000 embert is foglalkoztatott. Manapság az üzem termelése visszaesett, így a család által megtermelt gyümölcsöt Magyarországra, Siófokra kellett szállítaniuk. A kialakult piaci helyzet miatt, úgy véli a család, hogy érdemesebb a szôlôültetvényre koncentrálni, ezért a közeljövôben igyekeznek leépíteni a többi kertészeti kultúrát. A kertészeten felül 400 birkát tartanak egy 150 hektáros legelôn. Továbbá szántóföldi növénytermesztéssel foglalkoznak, melynek keretében átlagosan 400 hektár repcét, 800 hektár ôszi búzát, 600 hektár napraforgót és 600-800 hektár kukoricát vetnek. Vállalkozásuk 20 állandó alkalmazottal dolgozik, valamint idôszakosan foglalkoztatnak még 20 fôt a kertészeti kultúrákban. A gépparkjuk meglehetôsen fiatal, az utóbbi 3 évben uniós pályázaton 7 millió EUR-t nyertek, ami már a beruházás 50%-os támogatását jelentette. Ebbôl három darab 90 lóerôs Lamborghini traktort vásároltak a szôlô mûveléséhez, valamint vásároltak még két új típusú vontatott permetezôt, egy 300 lóerôs John Deer gyártmányú traktort, öt Massey Ferguson traktort, két Claas Lexion 550-es

A céget 1998-ban alapították. Az üzem egy régi, több épületbôl álló csirketelep volt. Ebbôl a fiatal gazda négy, egyenként 25.000 csirkét befogadó csarnokot újított fel. Jelenleg összesen 600 hektáron gazdálkodik, ebbôl 200 hektár biztosítja a takarmányt a csirkék számára. A korábbi üzemméret idején, 11 csarnokban 100.000 csirkét neveltek. A korszerûsítés során ugyanezt a volument 4 csarnokban érik el, és 16 helyett, 2 munkaerô segítségével. Az új csarnokok teljes mértékben automatizáltak. A korszerû számítógépek kijelzôjén pontosan követhetô a csarnok hômérséklete, páratartalma, a külsô hômérséklet, a szellôztetés üzemelése, a nyári klimatizálás, illetve a csibék táplálásáért felelôs rendszer. Felmerülô probléma esetén a rendszer SMS-ben küld arról értesítést. A korszerûsítés során 50%-os állami támogatást kapott a gazda. A teljes beruházás értéke 1,3 millió EUR volt. Következô fejlesztési tervük egy saját húsfeldolgozó, vágóhíd építése, ami 1200 tonna hús feldolgozására lesz alkalmas. Itt terveik szerint csak saját termelésû csirkét dolgoznak majd fel. A vállalkozás multiknak nem értékesít, a célpiacaik elsôsorban a szociális, egyészségügyi intézetek, közintézetek, illetve kisebb kiskereskedelmi üzletek. Az üzem éves termelése 600.000 darab csirke. Ezek 42-45 nap alatt felnônek, elérik 2,5-2,6 kg-t, amikor a vágóhídra kerülnek. A meglátogatott üzemben egy négyzetméteren 18 csirke nevelkedik. A csoport érdeklôdve hallgatta, hogy a gazdaság versenytársának számító üzem 38 nap alatt neveli fel a vágásra érett csirkéket, ugyanakkor ezek egészségügyi állapota nem megfelelô. Ennek ellenére, kilogrammonként 50 centtel drágábban tudja csak értékesíteni a csirkéket. A résztvevôk érdeklôdve hallgatták a beszámolót a „csirkekombájnról”, ami a csirke szárnyának eltörése nélkül képes 2 óra alatt 25.000 csirke begyûjtését elvégezni. Ez az eljárás rendkívül gyors, hiszen 8 óra alatt az egész állományt, azaz 100.000 darab csirkét képes kíméletesen összeszedni. A gép bérleti díja – mivel azt szolgáltatásként veszik igénybe egy másik vállalkozótól – 1000 Euro/nap.

2011. 1. szám

A vágóhíd megépülése után, szakaszosan szeretnék az egyes csarnokok ürítését összehangolni. A vágóhíd megépítésének tervezett költsége 300.000 EUR lenne, amire a fiatal gazda szintén 50%-os támogatást kíván igénybe venni. A vágóhíd 1 tonna vágott húst, 1 óra alatt tud majd elôállítani. A tervek szerint egy hónapban, 20 napon keresztül, 8 órában, mindössze 5 ember alkalmazásával mûködne az új üzem. Így egy csarnok által felnevelt csirke állományt 10 nap alatt dolgoznának fel. Emellett még tervezik 10 Charolet marha beállítását, összesen 100 hektár legelôvel. Branislav Becík további terve egy halastó megvásárlása, ahol a horgászokra alapozva szeretne egy turista központot kialakítani, melyhez néhány faház is tartozna. A csirkék vágóhídi feldolgozása során keletkezô melléktermékek hasznosítására krokodilok telepítését tervezi, hiszen az az Európai Unió szabályai szerint háziállatnak minôsül, így azok tartása nem jár különleges engedélyeztetéssel. A baromfitenyésztés melléktermékének felhasználása mellett, a krokodil húsa, illetve bôre jól értékesíthetô. Húsa nagyon értékes, így jó árat fizetnek érte. Egyedüli gond az, hogy a krokodilok meleg vizet, és 30 C fokos meleget igényelnek. Az ötlet Csehországból származik, ahol szintén van krokodil tenyésztés.

Peter Francisci – Pelletgyártó üzem – Szered (Sered) A család korábban szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozott. A gazdálkodással töltött évek alatt bebizonyosodott, hogy a gabona értékesítési ára évrôl-évre ingadozik, ami nem jelent biztonságot a vállalkozás számára.

A pellet gyártó gép beruházása összeségében 3000 EUR volt: 1500 EUR volt a gép, 500 EUR volt a szállítószalag, a fennmaradó összegbôl készült el a gép mûködéséhez szükséges váz. A családfô döntése volt az újabb gazdálkodási irány megalapozása, amellyel a gazdaság stabilitását kívánta elôsegíteni. Az ötlet annyira bevált, hogy a családfô véleménye szerint a jövôben még az is elképzelhetô, hogy a vállalkozás felhagy a növénytermesz-

8

téssel és csak a pellet gyártására koncentrál. 2006-ban indult a pellet gyártó üzem. Akkoriban a környéken még csupán ôk állítottak elô pelletet. Napjainkban már több ilyen pelletgyártó üzem mûködik a környéken. A gyárban reggel héttôl, este ötig tart a mûszak, a termelésben ketten dolgoznak. A készterméket ömlesztve, illletve zsákos kiszerelésben szállítják el. 2010-ben 1300 tonna pelletet állítottak elô. A gazda –mivel a jelenlegi bérelt telepen terjeszkedni nem tud- a bôvítést a saját házukhoz tartozó területen folytatja. Mivel Szlovákiában jelenleg ilyen beruházáshoz támogatást nem igényelhet, saját forrásból bôvíti gyártóüzemét, amit februárban indít. A saját csarnok 20 méter széles és 50 méter hosszú, ami 120.000 EUR értékû beruházást jelentett. Közel egy évet vett igénybe, hogy az új csarnokig vezetô nagy feszültségû vezeték kiépüljön. A jövôbeli terveik közé tartozik, hogy egy szalma aprító gépet vásároljanak, abból a célból, hogy a növénytermesztés során keletkezô mellékterméket is fel tudják használni. További ötletük a fûrészpor hasznosítása. Azonban a fûrészpor beszerzése nehézkes, továbbá csak bizonyos arányban szabad az alapanyaghoz keverni, különben a végtermék nem tapad össze elég tartósan, így széthullik. Korábban sikerült megvásárolni -még kedvezményes áron- egy másik, kisebb teljesítményû here pellet gyártó gépet, amit az új csarnok indításával be is fognak üzemelni. Ekkor egy mûszak ideje alatt, a jelenlegi 2 alkalmazott, két gép felügyeletével jóval nagyobb termelési mennyiséget tud majd elérni. Az üzem vezetôjével való beszélgetés során kiderült, hogy a gépet át lehet alakítani. Egy lemezzel lehet meghatározni a végtermék, azaz a granulátum átmérôjét. A gép mûködését úgy kell elképzelni, mint egy egyszerû házi húsdarálót. A méretet meghatározó lemez cserélése esetén, érdemes a gépet napraforgó törekkel átjáratni, hiszen az kiváló kenést biztosít az új alkatrészek számára. Az üzem 1 tonna pelletet képes egy óra alatt elôállítani. A teljesítményt alapvetôen az alapanyag minôsége befolyásolja: ha porosabb, szárazabb az anyag, csökken a gép teljesítménye. A végterméket az alapanyag adagolása határozza meg, így a kezelôk csupán a bekerülô alapanyag mennyiségét szabályozzák. A 2007es évben érte el az üzem a maximális termelését, amikor 1800 tonna pelletet gyártottak. Az üzem maximális kapacitása 20002500 tonna, de alapanyag problémák miatt átlagosan 1500 tonnát állítanak elô. A végterméket elsôsorban csehországi hôerômûvekbe szállítják, ahol a felhasználók az általuk megállapított fûtôérték alapján fizetik 90-100 EUR /tonna vételárat. A szállítási költség az üzemet terheli. A fô alapanyag a gabona tisztítása során keletkezett melléktermék: általában búza, árpa, kukorica, amit napraforgó és repce mellé kevernek. Az utóbbi kettônek jobb a fûtôértéke, de ennek használatával a végtermék szétesik, így csak kisebb arányban lehet azt a kiindulási anyaghoz keverni. Az üzemben jelenleg egy 75 kW teljesítményû, villanymotorral hajtott berendezés állítja elô a pelletet, amit egy régi herepellet gyártó üzembôl vásároltak meg. Korábban energia nád feldolgozással is próbálkoztak, de a darálást követôen az túl nedves volt, így alkalmatlan volt a pellet gyártására. A másik alapanyag, mint alternatíva, az energiafû. Ígéretes hozamra képes: az elsô kaszálás alkalmával 15 tonna, kedvezô idôjárás esetén, másodszori kaszá-

9

láskor további 5 tonna takarítható be. Ezek a mennyiségek száraz formában értendôk. 2010-ben szereztek be egy pellettel mûködô elgázosító kazánt, amivel nemcsak a családi házukat, hanem a mûhelyt és egy nyári konyhát is sikeresen kifûtenek.

Ivan Moravcˇík vállalkozása – Gyümölcstermesztés, tejtermelés és egyéb projektek – Érsekújvár (Nové Zámky) A gazdaság tulajdonképpen egy régi szövetkezet utód társasága. Jelenleg részvénytársaságként mûködik, ahol 4 nagyobb részvénytulajdonos van. A cég vezetôje a legnagyobb részvényes. Manapság 3000 hektáron gazdálkodnak, négy telephellyel rendelkeznek. A meglátogatott telephelyen 300 tejelô tehénnel találkozott a csoport. Mivel 95 %-ban mesterséges megtermékenyítést alkalmaznak, az általuk tartott néhány bika csak a problémás esetek megoldására szolgál. Egy-egy tejelô tehén átlagosan 3,5 évig van a telepen. A munkavállalók a tehenész telepen 550 EUR havi keresettel rendelkeznek. Négy napot dolgoznak, amit két nap szünnap követ. A traktorok karbantartásával foglalkozó dolgozók 400-450 EUR-t keresnek egy téli szezonban.

A tanya bejárása során látható volt, hogy minden egyes tehénre van rögzítve egy chip, ami követni tudja a marha táplálkozását, gyarapodását. Az eltérô állapotban lévô teheneket elkülönítve tartják. Külön vannak az éppen ellés elôtt álló, vagy éppen az ellés utáni, kiválóan tejelô tehenek. A fiatal állatokat, a kezdetekkor még Steinmann ketrecekben tartják, egyesével, elkülönítve. A chipet csak a már egyszer ellett tehenek kapják meg. Ennek segítségével nemcsak információkat tárolnak, hanem könnyen szabályozzák a tehenek által megevett takarmány mennyiségét. Ha egy nap 6 kg takarmányt fogyaszthat az adott állat, akkor azt szakaszolva, egy napra lebontva, több kisebb mennyiségben adagolja a számítógép akkor, amikor a tehén az automatizált vályúhoz megy. A fejôházat egy amerikai cég szerelte fel automatikával, ami már

2011. 1. szám

15 éve mûködik. Mivel már 15 éves a rendszer, a cég vezetôje úgy gondolja, hogy lassan a fejôrendszert le kell váltani egy újabbra. Az üzem az ügyvezetô szerint, napi 6500 liter tejet állít elô, amit Nitrára szállítanak. Az automata rendszer mellett, az üzemben minden egyes egyedhez tartozó információt papíron is rögzítik. Így külön vezetik az egészségügyi beavatkozásokat és a leadott tej mennyiségét. Rendelkeznek saját takarmány keverô géppel, így ôk maguk tudják meghatározni, hogyan takarmányozzák a különbözô fázisokban lévô teheneket. Fedett szín alatt tárolják a takarmányt, ami óriási elôny. A csoport 200 tonna cukorrépa melaszt látott betárolva egy óriási mûanyag zsákban. Ez a mennyiség a tehenek számára mindössze 3 hónapra elég. Nagy segítséget jelentett a takarmány keverô gép megvásárlása, mely egy vontatott munkagép, ami a takarmány összekeverésén túl, ki is tudja azt juttatni, a tehenek elé, az erre kialakított vályúba. Az üzem rengeteget profitált a Sapard, SOP rendszerekbôl. Számos gépet sikerült 50%-os támogatással megvásárolniuk.

Dán farm – Gépvásárlás, gabonatárolás és egyéb projektek – Lontó (Lontov) A résztvevôk egy dán cég tulajdonában álló vállalatot látogattak meg, melynek tulajdonosa összesen 3000 hektáron gazdálkodik. Ennek legnagyobb részét a szlovák gazdáktól bérli, akik akár 100 hektáros blokkokat is felajánlanak. Az éves bérleti díj ezen a területen is 100 EUR / hektár körül mozog. A cég 4 telephellyel rendelkezik. A csoport a legnagyobb telephelyre látogatott el, Lontóra (Lontov), ahol elsôsorban a gépek tárolása történik a téli idôszakban. Régen istállónak használt épületeket alakítottak át úgy, hogy az a gépek tárolására alkalmas legyen. A vállalat csak növények termesztésével foglalkozik, nem rendelkezik állatállománnyal. A korábbi támogatási lehetôségeket kihasználva, sok géppel rendelkeznek. Az aratást szezononként 14 kombájnnal bérmunkában végeztetik. A növények megoszlása a következô: 800 hektár búza, 325 hektár repce, 500 hektár kukorica, 500 hektár napraforgó, valamint olajretket is termelnek. Ezen kívül 20 hektáron lóbabot termesztenek, vetômag elôállítás céljából. Nem alkalmaznak génmódosított növényeket. Korábban termesztettek szóját, fûmagot és vörös herét is, szintén vetômag elôállítás céljából. Az utóbbi kultúrák azonban az évek során elvesztették jövedelmezôségüket, így a vetômag termeléssel a cég fehagyott. A látogatás során talán a legérdekesebb, egy szántóföldi permetezô gép volt, ami 30 liter víz + szer felhasználásával kezel le egy hektárt. Ez a szám Magyarországon például 300 l/ha. A szlovák cég által megmûvelt 3000 hektár ezzel a berendezéssel mindössze 10 nap alatt lepermetezhetô.

2011. 1. szám

Cibulka János vállalkozása – A CIBI chipsek gyártója – Marcelháza (Marcelová) A csoport Marcelházára látogatott, Cibulka Jánoshoz. A cég egy családi vállalkozás, ahol két testvér látja el az ügyvezetôi feladatokat. A cég alapítója és tulajdonosa az édesapa, 1990-ben alapította a céget. A teljes vállalkozás az ügyvezetôkön kívül még 8 alkalmazottat foglalkoztat.

Az üzem bemutatása során kiderült, hogy a cég korábban extrudált termékek készítésével foglalkozott, de a piac telítettsége miatt technológiát váltottak. 2005-tôl kemencében, minimális zsíradékkal készülnek a chipsek. A teljes üzem két részre osztható. Rendelkeznek egy saját malommal és a chipset gyártó gépsorral. 2005 tavaszán vásárolták a felújításra szoruló épületeket, 2008-ban egy vidékfejlesztési komplex pályázat során újították fel elôször a malom épületét, késôbb a gyártó részleget. 50%-os támogatással és banki hitel felvételével valósult meg a közel 1 millió EUR értékû beruházás, amibôl a malom 350.000 EUR-ba került. A malom esetében a beruházás 7-8 év alatt térül meg. 2007-ben kezdték el a bio-chipsek gyártását. Az ehhez szükséges alapanyagot fôként helyi termelôktôl vásárolják. Évi 100-120 tonna bio kukoricát dolgoznak fel. A beszállított alapanyag vizsgálatát egy külsô laboratórium végzi, hiszen ôk nem rendelkeznek saját, felszerelt laborral. Minél alacsonyabb a kukorica csíratartalma, annál jobb chips alapanyag válik belôle. Az ügyvezetô elmondása szerint, az üzem célja, hogy minôségi terméket állítsanak elô. Így a gépek kihasználtsága rendkívül alacsony. A jelenlegi termelési mennyiséget akár háromszorosára is tudná növelni. A malom teljesítménye 700 kg/óra, a lisztet 7 féle szempont szerint osztályozza. A nyersanyagot elevátor juttatja a gépbe, ami osztályozásra kerül, majd az elôdarálás után kerül a hengerekbe. A liszt és a kukorica tárolására big bag zsákokat használnak. A malomban megôrölt bio kukorica lisztet feldolgozás nélkül is értékesítik, elsôsorban tovább-gyártóknak. Kiskereskedelmi forgalomba azonban nem kerül a bio kukorica liszt. Az eladott mennyiség viszont nem túl jelentôs, mert a malomban megôrölt kukoricát 90%-ban a saját sütôdéjükben használják fel.

10

Az üzem látogatása során, a gyártás bizonyos folyamatairól fotókat és videó felvételeket nem készíthettek a résztvevôk. Ennek oka az volt, hogy olyan egyedi eljárással viszik fel a termékre az ízesítést, amely technológiai szempontból negyedülállónak számít. Az ügyvezetô attól tart, hogy az általa használt „know how”-t bárki engedély nélkül felhasználja. A gyártás során használt gép saját fejlesztésû. A bio termesztésbôl száramazó kukoricát általában egy 1800 hektáros termelôtôl vásárolják, a normál kukorica árához képes, 1,5-2-szeres áron. A tallérok egyik fô alapanyaga ugyanis a kukorica, iletve a kukorica keményítô. Egy jelentéktelen mennyiségû kukoricán bogarakat véltek felfedezni a látogatók. Így azzal a javaslattal fordultak a tulajdonoshoz -egy korábbi, olaszországi tanulmányút során szerzett tapasztalat alapján-, hogy az ottani takarmánykezelô üzem tulajdonosához hasonlóan, úgy védekezzen a kártevôk elszaporodása ellen, hogy télen-nyáron +10C fok alatt tartsa a kukoricát. Ez a technológia ugyanis a bio eljárásban korlátok nélkül alkalmazható. A Cibi termékek gyártását elsôsorban japán gyártmányú gépek végzik. A teljes gyártósor végén egy rendkívül érdekes gép található, ami tulajdonképpen röntgen sugár segítségével szûri ki az esetlegesen idegen anyagot tartalmazó, már lezárt chipses zacskókat. Ki tudja válogatni a túlsúlyos csomagokat is. A teljes gyártósor teljesítménye napi 6000 zacskó. A cég nem szállít áruházláncoknak, hanem biotermékeket forgalmazó disztribútorokkal állnak kapcsolatban. (Magyarországon a Biocont forgalmazza termékeiket.) Összesen 30 féle különbözô termékük van. Legjelentôsebb piacaik: Csehország, Spanyolország, Ausztrália. De jelen vannak a Európai Unió minden országában és a tengerentúlon is.

Bindics Zsolt vállalkozása – 4Fruit – Paradicsomtermesztés üvegházban, zöldség-gyümölcs kereskedelem – Csallóközaranyos (Zlatná na Ostrove) A 4Fruit céget négy, 30 év alatti fiatal alapította 2003-ban. A tevékenységet zöldség-gyümölcs kereskedelemmel kezdték, majd a piac kialakulása után, paradicsom termesztésbe kezdtek. Különbözô vizsgálatok, kutatások és saját tapasztalataik szerint leginkább a paradicsomot kedvelik a vásárlók. A beruházás értéke 1 millió EUR hektáronként, amire 50%-os támogatást kaptak. Az ügyvezetô elmondása szerint, a megtérülési idô 7 év. A támogatás nélkül ez 10 év lenne. Az üzem 6,5 hektáron terül el, amibôl 4,7 hektáron termesztenek paradicsomot. A fûtés az üvegházban rendkívül korszerû módon, geotermikus energiával oldják meg. Az ehhez szükséges vizet -mely 67C fokos- két, 1500 méter mély kútból emelik ki. Kutanként 800 liter vízhozammal rendelkeznek percenként. A telepen található kutak ideálisak, hiszen a légtér fûtése mellett, talaj fûtést is tudnak alkalmazni. Biztonsági tartalékként egy gázkazánnal is rendelkeznek. Ez azonban nem földgázt használ fel, hanem a felszínre hozott termál víz metán tartalmát választja ki, amit aztán gond nélkül el tud égetni. Ezentúl rendelkeznek még egy hôszívattyúval is, ami a 20 C fokos vizet 50 C fokra is

11

fel tudja melegíteni. A hôcsere miatt visszahûlt vizet 2 km hosszú csatornán keresztül a Dunába juttatják. Szlovákiában tehát nem kötelezô visszasajtolni a talajvizet. Ez nagyban befolyásolja a gazdaságosságot. Annak, hogy a Dunába visszajuttathassák a vizet, természetesen feltételei vannak, azonban a gazdaság ezeket a feltételeket és határértékeket betartja. Az ez után fizetendô adó így rendkívül alacsony.

A kertészetben általában 2-3 hibrid fajtával dolgoznak, melyhez a palántát Lengyelországban nevelik, majd 50 naposan szállítják Szlovákiába. A tavalyi évben egy kezdetek óta használt hibrid fajtát váltottak le, mivel az már 16 éves volt, így leromlott annak minôsége. A palántát mesterséges közegben nevelik, kôzetgyapotban. A növény élete folyamán szerves talajjal nem találkozik. A palántát novemberben ültetik ki, így a csoport januári látogatásakor hajtás rögzítés történt, illetve a termésszabályozást végeztek. Ezt intenzív növekedés közben végzik, 4-4 bogyót hagyva egy terméságazatban, egy-egy kötésen. Ennek célja az, hogy a növényt a termés ne terhelje meg, és ne fogja vissza a zöld tömeg növekedését. Egy dolgozó 1360 m2-es területért felelôs, ami javítja az elvégzett munka minôségét. Összesen 35 ember látja el a 4,5 hektáros paradicsom ültetvényt. Munkájuk a neveléstôl egészen a szüretig terjed. A szedés februárban kezdôdik és egészen novemberig tart. Egy ember egy óra alatt 400 kg betakarítására képes. A paradicsomot 4 méter magasra futtatják fel, így a szedéshez állvány szükséges, amely távvezérlésû. Ennek segítségével a munkások akár 4 méter magasról is biztonságosan tudják a termést betakarítani. A termesztés során a tápoldatozás folyamatosan történik, számítógépes vezérléssel. A közegbôl kiszivárgó tápoldatot viszszavezetik a rendszerbe. Az abban visszamaradó anyagokat, mûtrágyát kiszûrik, majd mint tiszta vizet, újra felhasználják. A tápanyagutánpótlásnál rendkívül fontos még a CO2 trágyázás. Ezt Magyarországról, Répcelakról szállítják, ugyanis ott található az egyetlen európai üzem, mely folyékony CO2-t gyárt. A palánták nevelése során nemcsak kémiai, hanem biológiai eljárásokkal is védekeznek. Állandó terméskötôdés segítôk a poszméhek, amelyet a Biobest cégtôl vásárolnak. Ezek munkája elengedhetetlen. A paradicsomtermesztés nagy veszélye a

2011. 1. szám

dohány mozaik vírus megjelenése. Ennek kockázata egy üvegházas technológiában még nagyobb, mint szabadföldön, hiszen annak kiírtása egy üvegházból lehetetlen. Veszélyforrást jelent, a munkavégzôk által elszívott cigaretta, hiszen a dohány is gazdanövénye a veszélyes vírusnak. Elsôsorban fürtös paradicsomot termelnek, mert ez a termék a leginkább jövedelmezô. Termesztenek továbbá kisebb mennyiségben koktél paradicsomot is. Ezt azonban igyekeznek visszaszorítani, mert ez a leginkább munkaigényes, ezáltal a legköltségesebb termény. 1 m2 területrôl 50 kg nagyon jó minôségû paradicsomot tudnak leszedni. Óriási a kereslet az itt elôállított paradicsomra, nem is tudják kielégíteni a piaci igényeket. Erre alapozva tervezik a vállalkozás bôvítését, ami 6 hektáros üvegház építését jelenti. Az új telephelyet már meg is vásárolták, amelyen már két termál kút helyezkedik el. Így közel 1 millió EUR-t meg tudtak takarítani. A paradicsomot kilogramonként –éves átlagban- 98 EUR centért értékesítik. Az üzem éves szinten 650.000 kg paradicsomot állít elô. A holt szezonban, amikor Szlovákiában nincs paradicsom szüret, Spanyolországból importált paradicsommal elégítik ki a vásárlói igényeket. A tárolás során lehetôségük van etilén gáz elvonására, vagy annak a légtérbe juttatására. Ha a paradicsom érlelésére van szükség, akkor eitlént adagolnak, ha a frissen tartás a cél, akkor ózont juttatnak a tárolóba. A többi általuk forgalmazott zöldséget és gyümölcsöt is ilyen magas technológiai körülmények között tárolják. Déli gyümölcsökkel is kereskednek, amelyet válogató szalagon válogatnak át, majd darabonként, vagy hálós kosárba csomagolják. Logisztikai központjuk havonta 1,3 millió kg terméket forgalmaz.

Sámson Enikô gazdasága – Burgonya termesztés – Izsa A gazdaságot 1996-ban alapította két tulajdonosa, melyhez 450 hektár terület tartozik. Fô profiljukat a burgonyatermesztés adja, melynek keretében Agrya és Norice fajtákat termesztenek. Továbbá 15 hektáron hagymát termesztenek. A társaság jelenleg 20 embert foglalkoztat állandó jelleggel. A gazdaságban –saját célra- öt lovat, egy szamarat, egy muflont és húsz juhot tartanak, melyek tavasztól ôszig szabadon legelnek, télen apró burgonyával és répával etetik ôket. A 2010-es év nagy csapadék mennyisége Sámson Enikônek és társának is nagy gondot jelentett: 100 ha burgonyából 70 ha, illetve a hagymájuk 70%-a víz alá került. A gazdaság megalapításától kezdve Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Románia és Magyarország is piacot jelentett a vállalkozásnak. A szállítást hûtôkocsival oldják meg, melyben 10 C fok alatti hômérsékleten tartják a burgonyát. A nagyobb kereskedelmi láncok- Magyarországon a METRO, Szlovákiában a Lidl- igényének a kielégítésére kamionnal szállítanak. A burgonyát 5-25 kg-os kiszerelésben is árulják, illetve azoknak a cégeknek, akik saját maguk mossák és csomagolják a burgonyát, konténerben, bigbagben,

2011. 1. szám

illetve ládában értékesítik. A cég hagymát, céklát is csomagol, illetve értékesít a burgonyán kívül. Érdekességként jegyezte meg a gazda, hogy 1996-ban Szlovákiában 60.000 hektáron termeltek burgonyát és nem volt gond az értékesítéssel. Most 10-11.000 hektáron termelnek, ugyanakkor nehezebb értékesíteni a terményt. A termesztés során, 5-6 naponként öntöznek dobos öntözéssel 25 mm-t. A gépesítés folyamatosan történt, mostanra eljutottak odáig, hogy saját csomagolású burgonyát állítanak elô, minimális munkaerô alkalmazásával. Évente háromszor alkalmaznak mûtrágyázást: ôsszel egy alacsony foszfor tartalmú komplex mûtrágyát használnak (300 kg/ha), tavasszal, vetéskor nitrogén mûtrágyát (250 kg/ha), majd feltöltés elôtt ismételten nitrogén mûtrágyát (250 kg/ha). A terménytároló klimatizálásának fejlesztését két évvel ezelôtt saját forrásból oldották meg, egy 37.000 EUR-s beruházással. Ennek során automatizálni tudták a tárolóban levô páratartalmat, hômérsékletet és szellôztetést, melynek vezérlését egy szoftver látja el. A gazdaság rendelkezik egy 160 lóerôs John Deere traktorral, ami vontatja a nemrégiben megvásárolt kétsoros burgonyakombájnt, továbbá egy 140 lóerôs John Deere és egy Zetor traktorral. A legtöbb gépet önerôbôl vásárolták, de egy felhordó asztalra és egy targoncára támogatást kaptak melynek mértéke 40% volt. A gazdaságot jelenleg három hitel terheli: befektetési hitel, mely 6%-os kamatot jelent, a folyószámlahitel, valamint a támogatási hitel.

Tanulmányút Lengyelországban – 2011. február 15-19.

12

Jonagold, Gála, Golden, Idared, Champion. A maradék 10% körte, elsôsorban a Lukács fajta. Az üzem teljes beruházása 5 millió EUR volt. Ebbôl 50% Európai Uniós támogatás, 25% a lengyel állam által nyújtott támogatás és a maradék 25% önerô.

A gyümölcsöt szedés után azonnal hûtôtárolásra szállítják, majd lehûtve osztályozzák (0,5 cm-es méretkülönbségenként válogatják). Válogatógépeik újak, Belgiumból származnak. A válogatást követôen, a gyümölcs visszakerül a hûtôbe. A hûtôkapacitásuk 2500 tonna. A csomagológépeket 2 éve helyezték üzembe, melyek kapacitása 10 tonna/óra. A csomagolás természetesen saját logós csomagolóanyagokba történik. A rendeléseket délelôtt 8-kor veszik fel, majd ezt követôen hajnali 3-kor történik a kiszállítás, melynek lebonyolításához öt saját gépjármûvel rendelkeznek. A fizetés 30-40 nap között esedékes, csúszás, illetve tartozás nem jellemzô. Az üzemlátogatás végén saját gyártású gyümölcslevet kóstolhatott a csoport, amely cukor és tartósítószerek hozzáadása nélkül készül.

Witamina – Gyümölcsfeldolgozó üzem – Szadek

Wielton – Gépgyár – Wielun´

A régió egyik alma- és körtetermelô, illetve feldolgozó vállalkozását tekinthették meg a tanulmányút résztvevôi. A Witamina 2005ben, öt családi vállalkozás egyesülésébôl jött létre. Mûködési elvüket kidolgozva kezdték meg azt a folyamatot, amelynek révén elismert TÉSZ-é alakultak, melynek jelenleg 10 tagja van, kizárólag helybéli gazdák. A Szövetkezetté válás folyamata 5 év, mely idôszak alatt az eladott termékeik után folyamatos támogatást kaptak az államtól. Az évi termelésük kb. 4000 tonna. Ebbôl exportra minimális mennyiség jut, az is kizárólag alma. Az elmúlt évben 50%-kal kevesebb alma termett, ezért importra, illetve külsôs termelôk beszállítására is szükség volt, hogy eleget tudjanak tenni a szupermarketekkel kötött szerzôdésnek – elkerülve ezzel az esetleges kötbérfizetést. A vállalkozás közel 200 hektáron gazdálkodik, amely 90%át az alma termesztés teszi ki a következô fajtákból: Gloster,

Minôségi alapanyagokból, minôségi gépeket gyártanak. A gépgyártás elég széles skálán mozog, ugyanis a mezôgazdasági gépeken keresztül a kamion-felépítményekig, minden megtalálható a gyárban. A gyártásnak 3 fô fázisa van: nyersanyag feldolgozás, összeszerelés és végül a felépítés. A gyár maximális kapacitása 500 felépítmény/ hónap, melyen 800 ember munkálkodik. Európa egyik legmodernebb festômûhelyével rendelkeznek, mely 1,2 millió EUR-ból valósult meg. A mûhelyben egy kezelési folyamat 30-40 perc (alapozás, festés). A festô mûhely kapacitása 100 kocsi/ hét. Az értékesítés egész Európában történik.

13

DROS – Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó – Drobnice

Zöldség, gyümölcs feldolgozó, savanyító üzem családi vállalkozás, mely 27 éve mûködik, egy hattagú család üzemeltetésében. Az üzem fennállása óta, most fejlesztik elôször uniós támogatással a vállalkozást. A nyersanyagot a helybéli kisgazdáktól vásárolják fel, amit gépi, illetve kézi úton dolgoznak fel, ügyelve a legjobb minôség elôállítására. Az üzemben dolgozók átlagosan 6 zlotyit (kb. 1,6 EUR-t) keresnek óránként. A napi munkaidô 10 óra, ez idô alatt 4 tonna nyersanyagot dolgoznak fel. A vállalkozás 20 hektár saját termôterülettel is rendelkezik, ahol elsôsorban tormát és céklát termelnek. Termékeiket (savanyúság, befôtt) saját recept alapján készítik, ezért a házias ízek miatt igen kelendôek a termékeik. Céljuk, hogy a továbbiakban uniós pályázatból fejlesszék az üzemet és újabb piacot találjanak.

Ranczo nad Warta˛ – Agroturizmus – Krzeczów A tanulmányút következô helyszíne a falusi turizmus által támogatott magángazdaság. A gazdaság vezetôje Zenon Sosnowski, aki a helyi LEADER csoport egyik alapító tagja. A gazdaság 70 hektáron terül el, melynek egy része kaszáló, a másik részén kukoricát és zabot termesztenek a gazdaságban található lovak számára. A lengyel állam 4 lófajta tenyésztését engedélyezi, ezek a következôk: kis lengyelországi, a hucul, lengyel és szibériai fajták. A megtekintett gazdaságban a kis lengyelországi volt látható. Jelenleg 5 ló található a gazdaságban, de vállalnak még bértarást is (havi 100 EUR/ló), melyben benne van a ló teljes ellátása. Fô tevékenységük lovas túrák szervezése, táboroztatás. Jelenleg 5 szobával rendelkezik a panzió, de bôvítése folyamatban van, mellyel jelentôsen növelni szeretnék az elszállásolható személyek számát. A gazdaság a Warta folyó partján helyezkedik el, teret engedve ezzel a vízi sportoknak, illetve egyéb

2011. 1. szám

szabadidôs programoknak: grillezés, folklór estek, gyerekeknek játszótér. Mivel szezonális jellegû szolgáltatásokat nyújt, ezért téli idôszakban egy bankett terem van kialakítva különbözô családi,- céges- rendezvényekre, bálokra. Télen ezen rendezvények bevételébôl tartja fenn magát a vállalkozás.

A környéken remek lehetôségek vannak a mikro vállalkozások fejlesztésére a LEADER program keretén belül, amit a helyiek maximálisan igyekeznek kihasználni. A térségben WARTY Folyó néven akciócsoport mûködik, mely egy új típusú, aktív turizmus kialakítására törekszik. Ezen belül lakossági fórumok szervezésével, mikro vállalkozások fejlesztésével, falumegújítási programokkal foglalkoznak. A LEADER program keretében az akciócsoportokhoz tartozó területek lakosainak száma után jár a támogatás, ami 37 EUR /fô. Ebbôl egyesületek, szövetségek támogatására maximum 6.000 EUR fordítható. Céljaik közé tartozik még a különbözô politikai nézeteket valló települések összefogása, valamint a mezôgazdasági kiegészítô szolgáltatások támogatása. Erre elkülönített keret, 45.000 EUR áll rendelkezésükre. Összesen 338 akciócsoport mûködik Lengyelországban. Fô tevékenységük: rendezvények anyagi támogatása, képzések szervezése, helyi termékek promótálása. A pályázatokat és projekteket a programtanács bírálja el. A rendszer utófinanszírozású, az elszámolás évében legalább fél év, míg a kifizetés megtörténik.

Sławomir Grzegorczyk gazdasága – Gyógynövény termesztés – S´wierczów A gazdálkodást 1988-ban, 2 hektáron, fûszernövény termesztéssel kezdte a család. 2011-ben 60 ha területen gazdálkodnak, melybôl 30 ha bérelt, 30 ha saját tulajdonú földterület, de mind a gazdaság telephelye körül helyezkedik el. 30 féle gyógynövényt termesztenek, fôként megrendelésre. Fôbb fajtáik az útifûfélék családjába tartoznak, mint például a lándzsás útifû, orvosi fû. A legnagyobb mennyiségben termelt gyógynövényük a nyugtató

2011. 1. szám

hatású kúpvirág, melynek levelét leszárítják, virágából teát készíthetünk. A termeléstôl a feldolgozáson át teljes gépparkkal rendelkeznek. Tevékenységük a szántóföldi termesztéstôl a növények elôzetes feldolgozásán át a szárításig terjed. A saját építésû szárítójukban a megtermelt növényt leszárítják. Az ehhez szükséges meleg levegôt széntüzelésû kazánnal állítják elô és ventilátorral fújják a padló alatt. A növényeket 20% nedvességtartalomig szárítják, majd csomagolják. A szárító helyiség tetejét úgy alakították ki, hogy 20 cm-rel a tetô felett van egy másik üvegtetô. A keletkezett meleg levegôt ventillátorokkal a szárítóba juttatják, így további 20%-al segítik a szárítás hatékonyságát. A központi kazánnal üzemeltetett 4 szárítóban így 8 nap alatt szárítják meg a betárolt növényeket. Egy szárítóba kb. 15 tonna növényt helyeznek el fél méter magasan, melybôl a szárítás után kb. 4 tonna marad. 1 kg nyersanyag leszárításához 2 kg szén szükséges, így 24 óra alatt 2 tonna szenet használnak fel. (Az adott körülmények között azonban még mindig a szén a legolcsóbb tüzelôanyag.) Szárítás után különbözô rázó-, tisztítógépekkel távolítják el az idegen anyagokat. Bio termesztésre nem álltak át, ugyanis az átállás 3 évet venne igénybe. Ugyanakkor már csökkentették a foszfor és a nitrogén felhasználását. A rovar kártevôk elleni védekezést a felvásárló cég határozza meg.

14

Bemutatkozik a Podkowa LEADER Akciócsoport – Szadek A tanulmányút keretében bemutatásra került a lengyel LEDER program, illetve a helyi akciócsoportok, melyek három szektor képviselôibôl épülnek fel: önkormányzat, a gazdasági és a civil szféra szereplôibôl. Összesen 338 helyi akciócsoport mûködik Lengyelországban, lefedve ezzel az ország 93 %-át. 787.500.000 euro áll rendelkezésükre. Ennek 80 %-a uniós, 20 %-a hazai forrás. A csoport által meglátogatott Podkowa akciócsoport 2008-ban alakult 2 járás részvételével. 2009. június 18-án írták alá a helyi vidékfejlesztési stratégiát. 2010-ben csatlakozott Sadek városa, így jelenleg összesen 111 település tartozik az akciócsoporthoz. Ez 344 km²-t és 23.532 lakost jelent. Az önkormányzatokon kívül 32 civil szervezet és 12 gazdasági társaság tagja a kezdeményezésnek. Az akciócsoport célja: a lakosság életkörülményeinek javítása (utak, járdák), a turisztika fejlesztése, gazdasági erô növelése (munkahelyteremtés), a pályázatírás fellendítése, a cégek fejlôdésének elôsegítése, településfejlesztés, aktivizálni a lakosságot, növelni a gazdasági beruházásokat. Költségvetésük 870 000 EUR, melyet a fenti célok érdekében képzésekre, pályázatokra, kulturális és hagyományôrzô eseményekre, a helyi termékek megismertetésére, játszótér, sportpálya létrehozására, templomfelújításra, ismertetôanyagok készítésére, valamint testvérvárosi találkozók lebonyolítására fordítanak.

Stanisław Szuster tejgazdasága – Szadek A gazdaság 1996-ban indult. Az istállókban 48 tejhasznú tehenet tartanak, az állományt azonban 130-ra szeretnék bôvíteni. A gazdaságban, melyhez 70 ha saját földterület tartozik, a háromtagú család dolgozik, alkalmazottat nem foglalkoztatnak. A gazdaság napi tejhozama 45 – 50 l/nap/tehén. A tej átvételi ára jelenleg 0,35 EUR /liter, az áfa tartalom 5%. A teheneket amerikai és kanadai mintával inszeminálják, a bika borjakat azonban 5 napos korban eladják. A gazdasághoz tartozik egy 3 – 3 fejôállású, zárt rendszerû fejôház. A tejzsír % nem releváns szempont számukra, azonban a csíraszámot alacsony szinten kell tartaniuk. Amennyiben az állatállomány bôvítése sikerül, a fejôházat is bôvíteni fogják 4 újabb állással. A meglévô gazdasági épületek önerôbôl épültek, de a gazdaság jövôbeni fejlesztéséhez, bôvítéséhez támogatást kívánnak igénybe venni. A gépeket uniós forrásból vásárolták. Fiatal gazdának csak 40 év alatti gazdálkodó számít, azonban aki megfelel ennek a feltételnek, annak nem kell külön regisztrálnia. Az így igénybe vehetô támogatás nettó értéke 50 % lehet, a halmozottan hátrányos helyzetû területeken akár 60 %-ot is elérheti. SAPS támogatás 2010-ben 800 zlotyi/ha volt. 1 ha föld felvásárlási ára átlagosan 17.000 zlotyi/ha azaz, kb. 3.700 EUR. A jobb minôségû szántóföldek ára 23.000 zlotyi/ha. A tehenek után azonban nem tudnak külön támogatást igényelni.

KLIMEK – Bio tejüzem

A gazdaság kezdetben hagyományos tejhasznú állománnyal rendelkezett, majd 15 éve átállt a tejfeldolgozásra. Jelenleg ökológiai tejfeldolgozást folytat, melyhez külsô forrásból szerzik be a tejet. A feldolgozás során semmiféle élelmiszeripari háttérterméket (tartósítószert, adalékanyagokat, stb.) nem használnak. A gazdaság átalakítása során, a korábbi istálló épületeket alakították át tejüzemmé. A beruházásokhoz semmilyen támogatást nem vettek igénybe, azt mind saját erôbôl valósították meg. Jelenleg a vállalkozásban 10 alkalmazott dolgozik. A vállalkozás számára a 2 %-os tejet napi rendszerességgel szállítják, melynek ára 1,05-1,1 zolty/liter. Naponta 2000 – 2500 liter

2011. 1. szám

15

tejet, illetve heti szinten 4000 liter tejszínt dolgoznak fel. Az átvétel után a tejet hûtik, majd meleg vizes pasztôrözés után kerül feldolgozásra. A kész termékeket (sajt, füstölt sajt, túró, vaj, tejföl, ízesített termékek, mint a joghurt, ízesített író) ideiglenesen tárolják (1-6 °C-on) ha szükséges, de napi rendszerességgel van kiszállítás. Termékeiket helyben, illetve nagyobb városokban, belföldön értékesítik.

CezMar – Pelletüzem, növénytermesztés, libatenyésztés – Szadek A mezôgazdasági vállalkozás 1981-ben alakult, melyet a tulajdonos jelenleg a lányával közösen irányít. A kezdetektôl libatenyésztéssel, majd tojás elôállítással foglalkoztak. Évente, mintegy 40.000-50.000 libát tenyésztenek. 1995-ben integrációs tevékenységgel bôvült a gazdaság, majd 22 ha szántón takarmány termesztéssel kezdtek foglalkozni. A hagyományos takarmányok mellett olyan különleges takarmány is elôfordul, mint például a teve táp. 2009-ben pellet gyártással kezdtek foglalkozni. A pellet „ragasztó anyaga” különbözô sütôipari hulladék, mint például száraz- és lejárt szavatosságú kenyér, keksz stb. Az ehhez szükséges gépsort saját maguk fejlesztették és készítették el. A pellethez szükséges szalmát helyi gazdáktól szerzik be. Havi szinten 700 tonna pelletet állítanak elô, amelyet 120 EUR / tonna áron értékesítenek.

Rusieccy – Laskagomba táptalaj elôállítás – Wola Łaska A gazdaságot 20 éve indították, ahol kezdetben csak gombatermesztéssel foglalkoztak. Késôbb csiperkegomba, majd a laskagomba táptalajának elôállításába fogtak. A családi vállalkozásba a két fiú, mint fiatal gazda is bekapcsolódott. A gazdaságban jelenleg 20 alkalmazott dolgozik. A gomba táptalaj elôállítása mellett, egy termesztési mintagazdasággal is rendelkeznek, ahol a termesztés folyamatát mutatják be. A táptalaj elôállítása során nagyméretû tartályokban felszaporítják a micéliumot. A szalmát és különbözô egyéb szerves anyagokat tartalmazó anyagot csíramentesítik, majd ezt követôen beoltják. Csomagolás után egy 14 – 18 napos inkubációs idôszak következik, majd ezután szállítják ki a vevôkhöz. Naponta 3500 egységet állítanak elô. Az értékesítés szinte kizárólag belföldi.

Közös Agrárpolitika 2013. után – Fiatal gazdák a közép-európai régióban - Értékelô konferencia Magyarországon, Lajosmizsén – 2011. március 23-25. A rendezvény keretében 20 tagállam résztvevôi elemezték a Közös Agrárpolitika reformjának aktuális kérdéseit és a generációváltás nehézségeit. Európa gazdatársadalma vészesen elöregedôben van. A következô 10 évben a gazdálkodók egyharmada eléri a nyugdíjkorhatárt. Ha nem sikerül ezt a generációs „idôzített bombát” hatékony intézkedésekkel kezelni, az alapvetôen befolyásolhatja az európai mezôgazdaság pozícióját és közvetlenül érintheti az élelmiszer elôállítást is. A konferencia másik kiemelt kérdésköre a vidéki munkahelyteremtés volt. A mezôgazdaság és az ahhoz szorosabban-lazábban kapcsolódó ágazatok számtalan lehetôséget kínálnak a foglalkoztatás bôvítésére, ahogy a lengyel, magyar, litván, angol, román, osztrák, német, holland elôadók saját példáikon keresztül bemutatták. A kiadvány az elhangzott elôadások rövid összefoglalóit tartalmazza, és csak jelképesen tudja közvetíteni az interaktív elôadások személyes élményét, a résztvevôk visszajelzéseit. Reméljük azonban, a bemutatott jó példákon keresztül így is ötleteket tudnak adni és továbbgondolkodásra ösztönöznek.

Fiatal gazdák és a KAP reform – Dr. Weisz Miklós Európa gazdatársadalma vészesen elöregedôben van. Az európai mezôgazdasági termelôknek csupán 7%-a 35 évnél fiatalabb, ugyanakkor az elkövetkezô 10 évben nem kevesebb, mint 4,5 millió mezôgazdasági termelô vonul nyugdíjba. Ez utóbbi szám különösen riasztó, ha összehasonlítjuk Európában az agráriumban közvetlenül foglalkoztatottak 13,6 milliós számával. Így nem kérdéses, hogy a gazdálkodók számának drámai csökkenése, hatékony intézkedések nélkül komolyan befolyásolja az európai mezôgazdaság pozícióit és közvetlenül érintheti az élelmiszer elôállítást is. Magyarországon sem jobb a helyzet, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi jelentése szerint 2000–2010 között további negatív irányba változott a gazdálkodók korösszetétele az egyéni gazdaságokban. A 34 éves és az alatti gazdálkodók aránya 2,1 százalékponttal, a 35–54 év közöttieké 5,3 százalékponttal

2011. 1. szám

16

csökkent. Ahhoz, hogy megismerjük a fiatal gazdálkodók helyzetét, nehézségeit, legegyszerûbb, ha megkérdezzük ôket. Ezt tettük egy kérdôíves felmérés keretében 2011. tavasszal, 200 fôs fiatal gazda mintán. Néhány kiemelt adat következik a felmérés eredményeibôl.

Dr. Weisz Miklós, AGRYA

A válaszadók 49 százaléka a földhöz jutást, míg 16 százalékuk a hitelhez jutást jelölte meg a legnagyobb nehézséget jelentô tényezônek gazdálkodása során. A támogatások elnyerésének nehézségeit jelölték meg harmadik (12 százalék), míg a bürokráciát, a jogszabályok gyakori változását negyedik (10 százalék) leggyakrabban, mint a legnagyobb nehézséget jelentô tényezôt. Ötödik helyen áll a fiatal gazdák szerint a termények felvásárlási árának ingadozása (7 százalék), a szakképzés hiányosságai csak a válaszadók 6 százaléka szerint a legnagyobb hátráltató tényezô a gazdasági tevékenységük során. A generációváltás sikerét alapvetôen meghatározza, hogy mennyire tud vonzó lenni a fiatalok számára a mezôgazdaságban elérhetô jövedelem. Jelenleg az ágazatban dolgozó válaszadók 27 százaléka szerint mezôgazdasági jövedelme éppen csak a létminimumhoz elég. 69 százalék válaszolt úgy, hogy az agráriumból származó jövedelme átlagos életszínvonalat biztosít, és mindössze 4 százalék szerint nyújt átlag feletti életszínvonalat a mezôgazdaság. Szignifikáns eltérés van a középfokú végzettséggel, és a felsôfokú végzettséggel rendelkezôk jövedelmi szintjének saját megítélése között. A középfokú végzettséggel rendelkezôk 56 százaléka gondolja úgy, hogy a mezôgazdaság átlagos életszínvonalat biztosít számára, a felsôfokú végzettségûeknél ez eléri a 77 százalékot. Amikor arra kerestük a választ, hogy a fiatal gazdák milyen intézkedéseket tartanának fontosnak gazdálkodói tevékenységük fejlesztéséhez, a legnagyobb számban említett javaslat a kedvezményes hitelhez, illetve a termôföldhöz jutás támogatására vonatkozik. Visszatérô igény a gazdák részérôl a helyi feldolgozás, és élelmiszerellátás lehetôségeinek megteremtése. A fiatal gazdák megfogalmazták igényüket arra vonatkozóan is, hogy a pályázatok megjelenése kiszámítható, elôre látható legyen, valamint a jelenlegieket hosszú távon tartsák fent. A diverzifikációra való nyitottság különösen szembeötlô. A megkérdezettek 93 százaléka a következô öt évben tovább bôvítené gazdálkodói tevékenységét. A válaszadók valamivel több, mint harmada termék-feldolgozással bôvítené tevékenységi körét, 22

százalékuk bérmunka szolgáltatással, 19 százalékuk turisztikai tevékenységgel bôvítené vállalkozását, míg további 8 százalékuk a bioenergia-termelés irányába diverzifikálná gazdaságának tevékenységi körét. Tevékenység bôvítésre a 25-29 éves korosztály esetében van a legnagyobb hajlandóság (100 százalék), majd az egyre idôsödô korosztályok egyre kisebb hajlandóságot mutatnak a fiatal gazdákon belül is. A korstruktúrát jellemzô, romló statisztikák ellenére, optimizmusra ad okot, hogy a kérdôíves felmérés eredményei szerint a válaszadók 66 százaléka feltétlenül újrakezdené, míg 34 százalékuk talán újra a mezôgazdaságot választaná, ha elölrôl kezdhetné. Nem volt olyan válaszadó, aki más tevékenységet választana. A generációváltás ösztönzésére több intézkedés is rendelkezésre áll a Vidékfejlesztési Programokon belül (fiatal gazdák induló támogatása, gazdaságátadás támogatása, többlettámogatás egyes fejlesztési intézkedésekhez). Ezek az intézkedések azonban úgy tûnik, hogy alapvetôen nem tudták/tudják megállítani és megfordítani az elöregedést az európai gazdatársadalomban. Egyre több európai (parlamenti, bizottsági) állásfoglalás, helyzetértékelô dokumentum foglalkozik a fiatal gazdák helyzetével, és a generációs kérdés kezelését kiemelt feladatként határozzák meg a Közös Agrárpolitika (KAP) reformjához kapcsolódóan. Ez csak megerôsíti, hogy a most zajló KAP reform az utolsó esély arra, hogy a generációs feszültségeket kezeljük, hogy a generációs „idôzített bombát” hatástalanítsuk. A Fiatal Gazdák Európai Tanácsa – CEJA, a tagszervezetei, így az AGRYA részvételével is, egy javaslatcsomagot dolgoz ki a 20142020 közötti Közös Agrárpolitika reformjához kapcsolódóan. A „Fiatal Gazda Csomagban” megfogalmazott javaslataink reményeink szerint segítséget adnak a döntéshozóknak a probléma kezeléséhez. A javaslatcsomag szerint a KAP mindkét tengelye esetén – közvetlen támogatások és vidékfejlesztés – kerüljenek kedvezményezettebb pozícióba a fiatal gazdák, pozitív diszkrimináció érvényesüljön velük kapcsolatosan. Így a közvetlen támogatásokból többet kapjanak a fiatalok. A második pillérhez tartozó támogatások esetén fontos javaslat, hogy legyen kötelezô mûködtetni a fiatalok gazdaságalapítási támogatását. Nem minden országban létezik ugyanis ez a támogatási forma. Megfontolandó, hogy a már létezô és az új, fiatal gazdákhoz kapcsolódó intézkedések finanszírozására kötelezô legyen százalékosan meghatározott minimális forrást elkülöníteni. A hatékonyabb információ- és tudás átadás szintén segítség lehet a fiatal gazdáknak. A Fiatal Gazda Csomagban megfogalmazásra került ezért egy ún. „tudás csekk” bevezetése. Ez a képzési, információs, tanácsadási szolgáltatások egyszerûbb elérését támogatná, alacsony adminisztrációval. A farm gyakornoki program bevezetése szintén hatékonyan tudná segíteni a fiatalokat abban, hogy sikeresen indítsák el saját vállalkozásukat.

17

„Fiatal Gazda Csomag” a 2013. utáni Közös Agrárpolitikában – A Fiatal Gazdák Európai Tanácsának (CEJA) javaslata

Bevezetés Az Európai Bizottság „A KAP jövôje 2020-ig” Közleménye hivatalosan 2010. november közepén jelent meg. A közlemény olyan általános iránymutatásokat tartalmaz, amelyek alapján a 2013 utáni KAP kidolgozásra kerül. Ebben az összefüggésben a CEJA örömmel veszi tudomásul a dokumentum egyértelmû utalását a fiatal gazdákra, és felhívja a figyelmet egy erôs „Fiatal Gazda Csomag” szükségességére. A Közleményben szereplô hivatkozások a fiatal gazdákra 1. A „Melyek az új kihívások?” c. fejezetben a dokumentum elismeri, hogy „Sok vidéki terület életképessége és potenciálja jelenleg is nagyban függ a fiatal termelôk számára vonzó, versenyképes és dinamikus helyi mezôgazdaság jelenlététôl.” 2. A „Reform iránya” fejezetben a „Vidékfejlesztés” cím alatt a dokumentum kimondja, hogy „Prioritásként kell kezelni a fiatal mezôgazdasági termelôk és az ágazatba újonnan belépôk sajátos igényeinek kielégítését”. Összefoglaló A CEJA egy erôs európai politikára szólít fel, amely törekszik a mezôgazdaság generációs megújítására. Az agrárágazat demográfiai helyzete mutatja az ambiciózus politika szükségességét és sürgôsségét uniós szinten. Jelenleg a gazdálkodók mindössze 7%-a 35 év alatti az EU-27 tagállamaiban és némely tagállamban a helyzet még válságosabb. Jelenleg az EU-27 tagállamaiban három gazdálkodóból egy, minimum 65 éves és a következô években nagyon sokan mennek nyugdíjba. Ez 4,5 millió 65 év feletti gazdát jelent.1 A termôföldhöz és a hitelhez jutás nehézsége, a bizonytalanság és az alacsony jövedelmezôség jelentik a piacra lépés akadályait az új szereplôk és a fiatal mezôgazdasági termelôk számára. E tekintetben egy indulókat segítô támogatási politikát kell kialakítani és megvalósítani EU-szinten, párhuzamosan egy ambiciózus európai foglalkoztatási politikával a mezôgazdasági ágazatban. A CEJA felszólítja ezért a döntéshozókat, hogy vezessenek be egy olyan komplex intézkedési csomagot a 2013 utáni KAP I. és II. pillérének jogszabályi rendszerében, amely támogatja a generációk megújítását a mezôgazdasági ágazatban. Így különösen: • az I. pillér esetében a közvetlen kifizetések rendszerének kiegészítését top-up kifizetésekkel a fiatal gazdálkodók részére; • a II. pillér esetében a fiatal gazdálkodók jogcímeinek megerôsítését és kiegyensúlyozottá tételét. A társfinanszírozás rendszere 20%-os tagállami és 80%-os uniós hozzájárulásból kell, hogy álljon. Kedvezményes hitelhez jutás lehetôségét kell 1 Eurostat (2009), „Mezôgazdasági statisztikák legfôbb eredményei - 2007-2008”, Mezôgazdasági termelôk 35 év alatt

2011. 1. szám

biztosítani az innovatív projekteknek és a fiatal gazdák, valamint az új belépôk által megvalósuló projekteknek. Fiatal gazdák az új KAP-ban: Komplex intézkedések az I. és II. pillér keretében A CEJA üdvözli a fiatal gazdákra való utalást az Európai Bizottság „A KAP jövôje 2020-ig” Közleményében. A CEJA üdvözli továbbá a mezôgazdasági és vidékfejlesztési biztos, Dacian Ciolos közelmúltban tett nyilatkozatát annak szükségességérôl, hogy az aktív termelôk célzottabban váljanak támogatottá és a fiatal gazdákat valamint az új belépôket hatékonyabban támogató politika kerüljön kialakításra 2. A CEJA egy ambiciózus uniós politika megerôsítésére szólít fel a generációk megújításáért és az új belépôk valamint a fiatal gazdálkodók támogatásáért az ágazatban. Ahhoz, hogy e célok megvalósuljanak az I. és II. pillér intézkedéseinek kombinációja szükséges. Az I. pillér intézkedései A CEJA tudomásul veszi az Európai Bizottság javaslatát, mely szerint újraszerveznék az I. pillér közvetlen kifizetéseinek elosztását, aminek során összehangolásra kerülne egy alapszintû kifizetés és különbözô, a gazdálkodó helyzetéhez igazodó, kiegészítô kifizetések. Egy ilyen átszervezés az I. pillérben megadná annak a lehetôségét is, hogy másfajta módon, célzottan támogassuk a generációváltást. Az I. pilléres kifizetéseknél egy kiegészítô támogatási komponenst kell kialakítani a fiatal gazdák számára, top-up formájában (a teljes támogatás alapján), egy meghatározott ideig. Ez a top-up kifizetés konkrétan bizonyítaná a döntéshozók elkötelezettségét a generációváltás támogatására a mezôgazdasági ágazatban. A CEJA továbbá javasolja az I. pillér tekintetében tagállami szinten tartalék kialakítását, amely garantálja a fiatal mezôgazdasági termelôk számára a „méltányos” hozzáférést a jövôbeni közvetlen kifizetésekhez. A tartalék célja, hogy segítse a mezôgazdaságban induló vállalkozásokat. A II. pillér intézkedései A közleményben a fiatal gazdálkodók induló támogatása továbbra is része marad a vidékfejlesztési programoknak, a II. pillérnek. A CEJA hangsúlyozza, hogy számos tagállamban a fiatal gazdák induló támogatása intézkedést nem valósítják meg a nemzeti költségvetés hiánya, vagy az eltérô nemzeti prioritások miatt. A CEJA sajnálatát fejezi ki, hogy a generációváltást és a fiatal gazdákat számos tagállam nem tekinti prioritásnak, ezért sürgeti a döntéshozókat, hogy emeljék az induló támogatás fontosságát uniós szintre. Ezen túlmenôen nyomatékosítani kell, hogy az indulási támogatás hozzájárul a munkahelyek fenntartásához és létrehozásához. A statisztikák szerint egy gazdálkodó nyolc munkahelyet is létrehozhat az agrár, környezetvédelmi és mûszaki területeken. A CEJA ezért kéri, hogy a jelenlegi helyzet kerüljön felülvizsgálatra, annak biztosítása érdekében, hogy az induló támogatást minden tagállam alkalmazza és az új belépôk, valamint a fiatal gazdálkodók speciális igényei is kerüljenek figyelembevételre. A 2 Megbeszélések Ciolos¸ Biztos és az olasz fiatal gazdák között, Salone del Gusto, Torino, Olaszország, 2010. október 21.

2011. 1. szám

tagállamok legyenek kötelesek elfogadni a fiatal mezôgazdasági termelôk beruházási támogatási kérelmeit, feltéve, hogy az üzleti tervet a helyi hatóságok jóváhagyták. Amennyiben a tagállamok az induló támogatás nyújtását nem teszik lehetôvé, akkor legyenek kötelesek errôl jelentést tenni a Bizottságnak valamint a fiatal gazda szervezeteknek. A CEJA „Fiatal Gazda Csomag” bevezetését javasolja a döntéshozóknak. A „Fiatal Gazda Csomag”-nak különbözô elemekbôl kell felépülnie, amely pénzügyi támogatást, oktatást és képzést, beruházási és innovációs támogatást tartalmaz. • Erôs költségvetés az újragondolt társfinanszírozási rendszerben Erôs költségvetési hátteret kell biztosítani az új KAP-ban azokhoz az intézkedésekhez, amelyek a generációváltást és a fiatal gazdálkodók belépését szolgálják az ágazatba. A társfinanszírozási arányt felül kell vizsgálni, ezáltal valódi lehetôséget biztosítani arra, hogy a tagállamok a generáció megújítást prioritásként kezeljék. A társfinanszírozási ráta 80% EU-s és 20% nemzeti szintbôl kellene, hogy álljon a jelenlegi 50-50 % helyett. Az induló támogatás lefölözését is meg kell szüntetni. Egyes tagállamokban a lehetséges maximum 70 000 EUR-nak csak egy része érhetô el a fiatal gazdák számára. Ez a helyzet nem elfogadható, a támogatási összeg egésze rendelkezésre kell, hogy álljon mind a „régi” mind az „új” tagállamokban. • Kötelezni a tagállamokat, hogy használják a meglévô programokat A tagállamokat kötelezni kell arra, hogy a rendelkezésre álló pénzeszközöket használják fel a vidékfejlesztési programokban. A jelenlegi 2007-2013 közötti programozási idôszakban a tervezett pénzügyi alapok még nincsenek teljes mértékben felhasználva. Konkrétan ez azt jelenti, hogy mezôgazdasági források veszhetnek el ha nem használják fel különbözô célok támogatása érdekében az egyes tengelyek forrásait. A CEJA ezért kéri, hogy tegyenek kötelezôvé különbözô forrásokat, elsôdlegesen a fiatal mezôgazdasági termelôk számára. Ezen túlmenôen a CEJA felhívja a tagállamok figyelmét, hogy az indulási támogatás prioritásként szerepeljen a Bizottsághoz benyújtandó nemzeti vidékfejlesztési tervekben. Ezek a tervek rendelkezésre kell, hogy álljanak a nemzeti fiatal gazda szervezetek számára, amelyeknek lehetôséget kell biztosítani arra, hogy a nemzeti programok megfelelôségét megvizsgálják. • A innovációt, a versenyképességet és a klasztereket célzó beruházások támogatása Az induló támogatás magában kell, hogy foglalja a fiatal gazdálkodók számára a kedvezôbb hozzáférést a vidékfejlesztési programok egyes beruházási támogatásaihoz. A támogatott hitelek a fiatal gazdák, illetve az új belépôk beruházásainak 80%-át kell, hogy fedezzék, amennyiben ehhez kapcsolódik innováció, vagy ez termelési, technológiai beruházás, valamint az ehhez kapcsolódó földvásárlás 80%-át is (üzleti terv készítési kötelezettség mellett). Támogatott hiteleket kell elérhetôvé tenni a fiatal gazdák és az új belépôk együttmûködésére, klaszterek vagy hálózatok létrehozására azért, hogy a termékek számára jobb piaci pozíciót érjenek el. • Kapcsolódó intézkedések a fiatal gazdák részére egy meghatározott idôszakra

18

Az indulási támogatást akkor lehet nyújtani, amikor a fiatal mezôgazdasági termelô elindítja a vállalkozását. Amennyiben a fiatal gazda inkább folyamatosan igényelné a támogatást 5 év alatt, ezt a lehetôséget is biztosítani kell számára. Ez a változat a fiatal mezôgazdasági termelôt az induló vállalkozása elsô éveiben tudja segíteni. • Tudás csekk A fiatal gazdálkodók induló támogatását egy hosszú távú, átfogó támogatásként kell tekinteni, mint a generációk megújításának lehetôségét a mezôgazdaságban. Ezért tartalmaznia kell egy ún. „tudás csekk”-et is, amelyet a fiatal gazdálkodók saját igényeik szerint használnak fel. Ezek az utalványok felhasználhatók lennének tanácsadói szolgáltatások igénybevételére, ideértve a képzéseket az új termelési módszerekrôl, gazdaságok diverzifikációjáról, a növényvédelmi képzéseket, a közvetlen értékesítésrôl és marketingrôl szóló képzéseket, stb. A tanácsadási szolgáltatásokat akkor lehet megvalósítani, amikor egy meghatározott számot elérnek a fiatal mezôgazdasági termelôk részérôl benyújtott kérelmek. A „Fiatal Gazda Csomag” tartalmaz egy európai képzési programot is a fiatal mezôgazdasági termelôk részére, gyakornoki program lehetôségét kínálva külföldön. Ez egy külön „Erasmus Program Fiatal Gazdálkodóknak” formában mûködhetne, amely rendelkezésre állna, mielôtt a fiatal mezôgazdasági termelô átveszi a gazdaságot, elkezd termelni. • Gyorsabb és jobb hozzáférés az információhoz A fiatal gazdák számára a vidékfejlesztési programokkal kapcsolatos gyorsabb és jobb információ hozzáférés biztosítása szükséges. Például az irányító hatóságokban a fiatal gazdák szervezetei rendszeresen képviselve kell, hogy legyenek. Ezen túl a fiatal gazdák által benyújtott támogatási kérelmeket prioritással kell kezelnie a tagállamoknak és biztosítani kell a fiatal mezôgazdasági termelôk számára az egyértelmû válaszokat, rövid határidôn belül. • Korai nyugdíj rendszere A korai nyugdíjazás rendszerét, összekapcsolva a fiatal mezôgazdasági termelôk és/vagy az új belépôk induló támogatásával, a KAP-nak 2013 után is mûködtetnie kell, mivel fontosnak bizonyult a gazdaság átadásban és a föld átvételében a fiatal mezôgazdasági termelô(k) részérôl. Következtetés A mezôgazdaság demográfiai helyzete Európában nagy aggodalomra ad okot a döntéshozók számára. Míg átlagban a gazdálkodók csupán 7%-a 35 év alatti, addig ez a helyzet még drámaibb egyes tagállamokban. Egy erôs, ambiciózus, generációk megújítását szolgáló politika hiányában fennáll az a veszély, hogy az EU nem lesz képes megbirkózni olyan kihívásokkal, mint az élelmiszer-biztonság megteremtése, a területi egyensúly fenntartása, a vidéki területek életképességének javítása, a környezet megóvása és az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése. A CEJA felszólítja ezért a döntéshozókat, hogy vezessenek be komplex intézkedéseket az I. pillér és II. pillér vonatkozásában a fiatal gazdák és az új belépôk számára.

2011. 1. szám

19

A Bizottság közleménye a KAP jövôjérôl 2020-ig és a fiatal gazdákról – Frizon-Somogyi Orsolya és Major Bence

Frizon-Somogyi Orsolya, Európai Bizottság

A Bizottság 2010. november 18-án egy közleményt adott ki a következô címmel: „A KAP jövôje 2020-ig: az élelmezés, a természeti erôforrások és a területi kihívások kezelése”.

Major Bence, Európai Bizottság

A közlemény létrejöttének indoka az, hogy a Bizottság szerint a KAP-nak a jövôben három fô kihívást kell megoldania.

Elôször is, olyan gazdasági kihívások jelentkeznek, amelyek eltérnek azoktól, melyekkel a gazdálkodók a közelmúltig szembesültek. A biztonságos és elegendô mennyiségû élelmiszer biztosítása közvita tárgyát képezi, mivel nagyon jelentôs az élelmiszerek és a legfontosabb mezôgazdasági árucikkek árának emelkedése. Mindemellett az áringadozás is egyértelmûen nôtt az utóbbi években, és bizonytalan, hogy ez egy ideiglenes, vagy állandó jellemzôje lesz az agrár piacnak. Végezetül, a jelenlegi gazdasági válság hatással van a mezôgazdaságra, mert befolyásolja a keresletet és a termelési költségeket is. Egy másik fontos terület, amellyel a KAP-nak szembesülnie kell, azok a környezeti kihívások, úgy, mint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése, a talaj kimerülése, a víz és a föld minôség megôrzésének kérdései, az élôhelyek és a biológiai sokféleség elvesztése. A mezôgazdaság kettôs szereppel bír a környezettel kapcsolatban: egyrészt hozzájárul a környezeti alkalmazkodáshoz és megôrzéshez, másrészt környezeti problémákat okoz. Végül, van egy harmadik nagy kihívás is, amely a vidéki térségek területi egyensúlyát illeti. Ezeken a területeken meg kell ôrizni a gazdaság vitalitását és a térségek sokszínûségét. Ezeken a kihívásokon túl, van még két másik nagyon fontos indoka a KAP reformnak: az elsô a támogatási források felhasználásának igazságosabb és kiegyensúlyozottabb mértéke, a másik, hogy a Közös Agrárpolitikának alkalmazkodnia kell az „Európa 2020” átfogó stratégiájához. A Bizottság a fenti kihívásokra választ adva meghatározta a reform céljait. Ez a biztonságos élelmiszer-termelés, a természeti erôforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és a kiegyensúlyozott területi fejlôdés. A biztonságos élelmiszer termelésnek hozzá kell járulnia a gazdaságok bevételeihez, korlátoznia kell a jövedelemingadozást, javítania kell a mezôgazdasági ágazat versenyképességét (és ami még fontosabb, hogy növelni kell az élelmiszerlánc hozzáadott értékében a részesedést), valamint kompenzálnia kell azokat a területeket, amelyek természeti korlátokkal bírnak. A természeti erôforrásokkal való fenntartható gazdálkodás elérése érdekében a Bizottság úgy véli, hogy alapvetô fontosságú a mezôgazdasági tevékenységekbôl származó közjavak biztosítása, valamint a környezetbarát növekedés, innováció révén. Azt is szükségesnek tartja, hogy az éghajlatváltozás csökkenjen, és a stratégiát valamennyi mezôgazdasági területen alkalmazzák. Végül, a kiegyensúlyozott területi fejlôdésre tekintettel, a Bizottság szándéka az, hogy továbbra is támogassa a vidéki életet és a foglalkoztatást, a diverzifikációt a mezôgazdasági területeken, és lehetôvé tegye a társadalom összetettségének sokféleségét a vidéki területeken, a strukturális változások befogadása érdekében. Ahhoz, hogy a fenti célok megvalósuljanak, a Bizottság úgy véli, hogy a következô politikai eszközökre van szükség. A közvetlen kifizetések esetében szükség van arra, hogy azok hatékonyabban kerüljenek elosztásra, szerkezetüket újratervezzék, továbbá célzottabbá kell ôket tenni, amely két fô szempontot takar – jövedelemtámogatást és az elôállított közjavak értékelését.

2011. 1. szám

Mindkét tényezô továbbra is cél, de nagyobb egyensúlyt kell teremteni közöttük. A piaci intézkedések esetében, a piaci szemléletet folytatni kell, a meglévô intézkedéseket fel kell gyorsítani és egyszerûsíteni, valamint az élelmiszerlánc mûködését javítani. Végül a vidékfejlesztésben a környezetvédelem, az éghajlatváltozás és az innováció a nagy átfogó iránymutatás a Bizottság megközelítésében. Ezen a területen szükség van a nagyobb összhang megteremtésére más uniós politikákkal, hatékonyabb végrehajtási mechanizmus elérésére, kockázatkezelési kérdések meghatározására és új elosztási feltételeket bevezetésére a vidékfejlesztési intézkedések területén. A fiatal gazdák két helyen konkrétan is említve vannak a szövegben. Elôször is, a kihívásokat leíró részben, ahol az szerepel, hogy: „A vitalitás és lehetôségek számos vidéki térségben még mindig szorosan kapcsolódnak a versenyképes és dinamikus mezôgazdasági ágazat jelenlétéhez, amely vonzó a fiatal gazdálkodók számára”. Másodszor, a vidékfejlesztési politikai eszközök említésekor: „A Fiatal Gazdák sajátos igényeinek kielégítése és az új belépôk támogatása kiemelt cél lesz.” A három közös agrárpolitikai eszközbôl (piaci intézkedések, közvetlen kifizetések és vidékfejlesztési támogatások), a két leggyakrabban említett, amely képes a fiatal gazdák speciális igényeihez kapcsolódni: a vidékfejlesztés és (kisebb mértékben) a közvetlen kifizetések. Ami a közvetlen kifizetéseket illeti, mint már fentebb említettük, a közlemény vonatkozó része konkrétan nem említi a fiatal gazdákat. Általánosságban, a Bizottság jelenleg vizsgálja a politikai lehetôségek megvalósítását a közleményben megfogalmazott célok elérése végett. Vannak azonban olyan elemek, amelyeket a hatályos jogszabályok alapján a jövôbeni közvetlen kifizetésekkel kapcsolatban változhatnak, és hatással lehetnek a fiatal mezôgazdasági termelôkre. Például a jogszabályokban megállapításra került, hogy az SAPS országoknak legkésôbb 2013 végéig SPS rendszerre kell áttérniük. Az SPS rendszerben nemzeti tartalékot kell képezni. Érdemes kiemelni, hogy a 73/2009/EK Rendelet 41. cikkének megfelelôen, a támogatási jogosultságokat a nemzeti tartalékból a tagállamok feloszthatják a mezôgazdasági termelôk gazdasági tevékenységének „megkezdésére” (ami, többnyire fiatal gazdákat jelent). Ez valószínûleg így marad a jövôben is, így a közvetlen kifizetések hozzájárulhatnak a generációváltás kezeléséhez a mezôgazdaságban. A közlemény a vidékfejlesztéssel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy támogatni kell a versenyképes és dinamikus mezôgazdasági ágazatot, amely vonzó a fiatal gazdálkodók számára. A nemrégiben megjelent „Tanulmány a foglalkoztatással, növekedéssel és innovációval kapcsolatban a vidéki területeken” (SEGIRA) kihívásként említi a vidéki területek elnéptelenedését és a megújulás szükségességét. „... A vidéki területek elnéptelenedése ... marad a domináns demográfiai trend, különösen a fiatalabb és a gazdaságilag aktív lakosság körében. ... A fiatalok elvesztése és az ebbôl következô népesség elöregedés kritikus fenyegetést jelent a vidéki gazdaságok és vidéki közösségek életképességére.”

20

A jelenlegi vidékfejlesztési politika különbözô típusú támogató intézkedéseket javasol a fiatal mezôgazdasági termelôk számára: a speciálisan fiatal mezôgazdasági termelôket érintô intézkedés „A fiatal gazdák induló támogatása 112” és az úgynevezett kombinált intézkedés a „Korai nyugdíjazás 113”, továbbá a beruházási és képzési intézkedések, valamint a diverzifikáció támogatása a nem mezôgazdasági gazdasági tevékenységek esetében, segítik a földet átvevô fiatal gazdákat. A tagállamok hatóságainak megvan a lehetôségük, hogy olyan vidékfejlesztési programot tervezzenek, amely figyelembe veszi az ország meghatározott céljait és szükségleteit is. Vannak még más európai uniós eszközök is, amelybôl a fiatal mezôgazdasági termelôk részesülhetnek. Ilyen például a képzési csereprogram, az Erasmus Program Fiatal Vállalkozóknak, amelyet az Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai és Ipari Fôigazgatósága hirdet meg. Az Unió KAP 2013 utáni politikai eszközeirôl a tárgyalások folyamatban vannak. A fiatal mezôgazdasági termelôk támogatása egyik prioritása a tervezett új programozási idôszaknak. A tervek szerint a fiatal mezôgazdasági termelôk számára hozzáférést kell biztosítani valamennyi támogatási formához, például úgy, hogy kifejezetten számukra hirdetik meg azokat és amelyeket igazítani lehet a konkrét, helyi igényekhez. A fiatal gazdáknak szóló intézkedések is csoportosíthatók, kombinálhatók stratégiai és rugalmas megközelítéssel a vidékfejlesztési célok és prioritások érdekében. A vázolt KAP reform elfogadása folyamatban van. A közlemény biztosítja az intézményközi vita széles lehetôségeitt, amellyel kapcsolatban 2011. március 17-én a Tanács egy álláspontot fogadott el. Az Európai Parlament valószínûleg elfogadja a Tanács álláspontját a 2011. június 6-9-ei plenáris ülésen. Eközben, egy komoly elemzésben a Bizottság értékelni fogja a különbözô szempontok szerinti lehetôségeket és megvizsgálja a gazdasági, környezeti és társadalmi hatásokat. Végül, a konkrét reformjavaslatokat abba a jogszabály-javaslatba kell majd belefoglalni, amelyet valószínûleg 2011. második felében kell bemutatni a Bizottság elôterjesztésével kapcsolatban a következô pénzügyi keretre vonatkozóan.

A Közös Agrárpolitika reformjának irányai 2013 után – Wanda Chmielewska Gill Általános megjegyzések a reform irányairól A KAP-reform 2013 utáni iránya elôször a KAP állapotfelmérésben, a 2008-2013-as idôszak félidei felülvizsgálatában fogalmazódott meg. Ez a mini reform számos változtatást írt elô, amelyek közül a legfontosabb: • döntés a közvetlen kifizetések további függetlenítésére,

2011. 1. szám

21

• néhány intézkedés összekapcsolása a 68. cikk értelmében, ami egy biztonsági hálót jelenhet a korábbi, nagyobb mértékû intervenciós mechanizmus helyett a mezôgazdasági piacokon, • vidékfejlesztési források átcsoportosítása az új kihívásoknak megfelelôen.

Wanda Chmielewska Gill, FAPA

Az állapotfelmérés vitát eredményezett a közvetlen kifizetések újraosztásáról valamennyi tagállamban, amelyet 2013 után végre kell hajtani a KAP-ban. Az elosztásnak méltányosnak és egyenlônek kell lennie. Párhuzamosan a KAP-ról szóló vitával, az uniós költségvetéssel kapcsolatos tárgyalásokra is sor került. A leggyakrabban felmerült probléma a költségvetés nagysága és szerkezete volt a globális pénzügyi válság idején. Ezen belül a közös agrárpolitika és a kohéziós politika nagysága áll szemben az EU-ban születô új kihívások növekvô igényével, amely szerint a külpolitika, illetve a bevándorlási politika különös figyelemben kell, hogy részesüljön. Az egyre növekvô nyomás alatt lévô KAP-nak szüksége van egy erôs legitimációra azért, hogy fennmaradjon a jelenlegi mérete, vagy egy enyhén változott formája. A fô probléma úgy tûnik, a tagállamok esetében az általános konszenzus hiánya a KAP céljaival kapcsolatban, ami a költségvetési vitát is nagyon megnehezíti.

A vita legégetôbb kérdése jelen pillanatban a jövôbeni közvetlen kifizetésekkel kapcsolatos, amely a KAP legfontosabb eszköze. Kifogások sokasága fogalmazódott meg a kifizetések szerkezetére és feladatára vonatkozóan. A McSharry reform úgy jött létre, hogy egyben tükrözte a kifizetési igényeket és a KAP korábbi tapasztalatait is. Jelenleg azért bírálják a kifizetéseket, mert rossz célokat fogalmaznak meg és méltánytalanul kerülnek szétosztásra a mezôgazdasági termelôk és tagállamok között. A kifizetések támogatói ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a gazdaságok jövedelme nagymértékben függ a közvetlen kifizetésektôl, szerepük fontos a kölcsönös megfeleltetés miatt, valamint bizonyos elônyöket szolgáltatnak a multifunkcionalitásból fakadóan: jövedelemtámogatás, árfolyam-ingadozás mérséklése, a mezôgazdasági termelôk számára a világpiaci árnál magasabb hozzájárulás stb. Számos javaslat van porondon a kifizetések felépítésére vonatkozóan, ezek a jövôben kerülnek megvitatásra. A lengyel javaslat egy átalánydíjas, míg a Bizottság javaslata egy regionális szintû támogatásról szóló, kétfajta kiegészítô támogatás: egyrészt a környezeti közjavak környezet-barátabbá tételére, másrészt a gyengébb termôképességû területekre vonatkozó kompenzációra. A parlamenti javaslat igazságosabb elosztásra szólít fel, amely során a kifizetéseket az EU-átlagához igazítják, stb. A jövôbeli kifizetések rendszere objektív kritériumok alapján kell, hogy kialakuljon, amelyek megfelelnek a KAP célkitûzéseinek is. A jelenleg zajló vita szerint a kritériumok között lehet például a tagállamok mezôgazdasági földterületének mérete, a kijelölt közjavak, mint például az állandó legelôk, NATURA 2000 területek, a foglalkoztatottak száma, a mezôgazdasági termelés értéke, GDP, stb. Itt is eltérô nézeteket vallanak az országok arról, hogy milyen feltételeket alkalmazzunk, vagy hogy hogyan használjuk ôket egyáltalán. A mezôgazdasági piac problémái és az utóbbi években jellemzô áringadozás a mezôgazdasági politika jövôbeli fejlesztését igénylik. A reform javaslat egy biztonsági háló kialakítását tartalmazza, amely kockázatkezelési eszközökre vonatkozik, illetve a mezôgazdasági piacok, értékesítési csatornák, piaci szervezetek jobb szervezését jelenti. Javasolt a KAP „zöldítése” és a közjavak elôállításának erôteljesebb hangsúlyozása. Megfigyelhetô egyfajta tendencia a politikában a közjavak támogatására. A leglátványosabb támogatást a környezetvédelmi tényezôk kapják, mint például az éghajlat, a biológiai sokféleség, a vízminôség-, a levegô, stb. De vita tárgya a tájvédelem, a vidéki területek életképességének védelme, élelmiszerminôség és az élelmiszer-biztonság is. Ez a probléma akkor válik különösen fontossá, ha az élelmiszer árak tovább emelkednek a jövôben. A mezôgazdasági termelôket új intézkedések fogják ösztönözni arra, hogy többet termeljenek és hogy komoly hangsúlyt fektessenek a környezetre és a biodiverzitás megôrzésére stb. • A FAO becslése szerint: A világ népessége 2009 és 2050 között 2,3 milliárd emberrel fog nôni. A becslések szerint 9 milliárd ember táplálásához 70%-os globális élelmiszer-termelés növekedésre lenne szükség 2005-07 és 2050 között. Ha ez valóban így lesz, akkor a fô kérdés az, hogy a jövôre vonat-

2011. 1. szám

22

kozó közös agrárpolitika vitája ezzel a kihívással is kellene hogy foglalkozzon. Az ellentmondás, amely a KAP közjavak iránti prioritása és a mezôgazdaság versenyképességének támogatása között zajlik, egyre sürgetôbbé válik. A politikai vita jelenleg nem megy túl messzire. A tagállamok csak a kezdeti pozíciójukat mutatják be és nem hajlandók változtatni annak ellenére sem, hogy folyamatban vannak két- vagy többoldalú tárgyalások. A nemzeti költségvetésbôl való finanszírozás kérdése úgy tûnik, hogy az utolsó helyet foglalja el valamennyi pozíció esetében. Ilyen körülmények közt, az új tagállamok felhívása, amelyet a félidei jelentések alapján tettek és amely a régi és új tagállamok közti különbség megszüntetésére vonatkozik, nem valószínû, hogy meghallgatásra kerül. Vannak olyan változások ugyanakkor, amelyek bevezetésre kerülnek egy hosszú átmeneti idôszakkal. A folytatódó gazdasági válság Európában ezeket a döntéseket még inkább megnehezíti. 2011 elsô félévében lehetetlen megjósolni, hogy a viták milyen reformokhoz vezetnek. A tagállamok hozzáállása alapján nagy változásokra nem kell számítani. A tapasztalat az, hogy a mini reformok az állapotfelmérések alapján sokkal ambiciózusabbnak bizonyulhatnak, mint a jelenlegi viták alapján várható eredmények.

is a mezôgazdasági ágazatban. Következésképpen, a magas képzettségû fiatal gazdálkodók vezetésével fejlettebb alkalmazkodás valósulhat meg az új kihívásokkal szemben; magasabb termelékenység és versenyképesség jöhet létre”3. Az intézkedés alapján támogatás nyújtható azoknak a személyeknek, akik: 40 évnél fiatalabbak és elsô alkalommal indítanak el mezôgazdasági üzemet, gazdaság vezetôjeként; rendelkeznek megfelelô szakképzettséggel és ismerettel, valamint üzleti tervet nyújtanak be a gazdasági tevékenységük fejlesztésére.

A Közös Agrárpolitika második pillérén belül „A fiatal gazdák induló támogatása”2egyik fontos eszköze az európai mezôgazdaság szerkezetátalakításának és a vidéki területek fejlesztésének. Az intézkedés indokoltsága, hogy „az idôsödô mezôgazdasági termelôi réteg és a mezôgazdaság jövôje szempontjából szakmát kell biztosítani. A fiatal mezôgazdasági termelôk új készségeket és energiát hozhatnak, és egy szakmaibb irányítást

A jelenlegi 2007–2013-as programozási idôszakban, az összes közkiadás 5 milliárd EUR „A fiatal gazdák induló támogatása” intézkedésre. A második pillérben, az 1. tengely finanszírozásában csaknem 10%-ot jelent, amelynek célja elsôsorban a versenyképesség növelése a mezôgazdasági és élelmiszer ágazatban. Az intézkedés a 2. pillér költségvetésének 3%-át alkotja (lásd az 1. ábrát). A költségvetéshez hozzájárul az Európai Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból 2,89 milliárd EUR és a tagállamoktól 2,11 milliárd EUR. Az intézkedés költségvetési szempontból a 8. legfontosabb a 2. pillérben. A 27 tagállamból 24 használja ezt az intézkedést a Vidékfejlesztési Programjában. Nem alkalmazza ugyanakkor Málta, Hollandia és Szlovákia, míg Németországban csak a Rajna-vidéki Pfalz tartomány regionális vidékfejlesztési programja tartalmazza. Az EU 27 közül, Franciaország az a tagállam, amely a legnagyobb összeggel támogatta az intézkedést, 1,6 milliárd EURval. A legalacsonyabb összeggel a Rajna-vidéki Pfalz régióban, Németországban szerepel 4,8 millió EUR-val. Ausztriában, a közép-európai országokban4 a 2007–2013 közötti idôszakra vonatkozó teljes programozott összeg 103 millió EUR volt, amely 1,3%-a 2. pillér terv szerinti összes kiadásának. A Csehországban 57,7 millió EUR került felosztásra, amely egyenlô az összes kiadás 1,57%-val. Magyarország 70,3 millió EUR-t különített el, ami megfelel magyar program költségvetés 1,34%-nak. A közép-európai tagállamok közül Lengyelország tervezte a legnagyobb összeget az intézkedésre 418 millió EUR-t, amely 2,4%-a a teljes tervezett költségvetésnek, a jelenlegi programozási idôszakban. Románia is jelentôs mennyiségû pénzeszközt különített el az intézkedésre, 337,2 millió EUR-t, amely megfelel a regionális fejlesztési prog-

1 Az elemzés az Európai Vidékfejlesztési Hálózat Monitoring Indikátorok fejezetében közzétett adatok alapján készült. http://enrd.ec.europa.eu 2 A Tanács 2005. szeptember 25-i, 1698/2005. számú rendelete a vidékfejlesztés támogatásáról az EAFRD-on keresztül (Európai Mezôgazdasági Alap a Vidékfejlesztésért) (http://ec.europa.eu/agriculture/rurdev/index_en.htm).

3 2007-2013 Vidékfejlesztési politika / Common Monitoring and Evaluation Framework / Annex 2 – Programming and measure guidance / Guidance note E – Measure Fiches, p. 4. (http://ec.europa.eu/agriculture/rurdev/eval/index_en.htm) 4 A jelen kivonatban értékelt országok: Ausztria, Csehország, Németország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia.

„A fiatal gazdák induló támogatása” a KAP-ban, az Európai Unióban és a közép-európai tagállamokban1 – Michael Gregory

Michael Gregory, EN RD Az Európai Vidékfejlesztési Hálózat szerepe

23

2011. 1. szám

ram 3,34%-ának. Végül, Szlovénia 35 millió EUR támogatást juttatott a fiatal mezôgazdasági termelôknek, ami közel 3%-a a teljes program költségvetésének. Az intézkedésre jutó kiadások (lásd 2. ábra) az elsô négy évre vonatkozó jelenlegi programozási idôszakban a közép-európai országok tapasztalatai alapján két fô tendenciát mutatnak. Ausztriában, Csehországban, Németországban és Szlovéniában, nagyjából viszonylag állandó, lineáris kiadási szerkezet vonatkozik az intézkedésre.

A kiadások megközelítôleg egyenlôen oszlottak el az évek során Ausztriában és Szlovéniában; a Csehországban és Németországban (Rheinland-Pfalz) növekedtek5. Ezzel szemben Magyarországon és Lengyelországban, ahol a legnagyobb kiadások valósultak meg, jelentôs az éves kiadások ingadozása. Magyarországon 2008-ban a kiadások összege 43 millió EUR-ról 2009-re 5,6 millió EUR-ra esett vissza, majd 2010-ben 26,9 EUR-ra nôtt. Ez azzal magyarázható, hogy az intézkedés Magyarországon nagyon sikeres volt, így a források felhasználásra kerültek, késôbb pedig növelték az elôirányzatot. Lengyelország esetében, némi nehézség lépett fel az intézkedéssel kapcsolatban és 2010-ben két módosítást vezettek be. Az egyik az volt, hogy emelkedett a maximálisan kifizethetô összeg, a második, a jogosultsági feltételek módosítása volt. Ezek a módosítások a feltárt hiányosságokat szabályozták az intézkedésben, és hatásuk még jelentkezik a rendszerben. Romániában az intézkedés végrehajtása késôn kezdôdött, de most felgyorsult. A tagállamok módosításai a vidékfejlesztési programban 2008– 2010 között jelentôs hatással voltak a fiatal gazdálkodók támogatására számos tagállamban (lásd 3. ábra). Az EU-ban 11 tagállam módosította az EMVA költségvetési keretet az intézkedéssel kapcsolatban. Összességében, az elôirányzott költségvetés 5,8%-kal nôtt, de 5 tagállamban a költségvetés csökkent, a legdrámaibban Írországban, ahol az EMVA pénzeszközök 74%-kal csökkentek, és Lettországban, ahol a csökkenés 59,7% volt. A közép-európai tagállamokban, Magyarországon és Németországban az EMVA hozzájárulás 111,7%-kal és 71%-kal nôtt.

5 2007. induló évként való kezelésének igényét figyelembe véve.

A 7 vizsgált közép-európai tagállamból 5, aki bevezette az intézkedést, több mint 50%-át realizálta az intézkedés költségvetésébôl a negyedik évben, programozási idôszakának végére (2010). Ausztriában, a Csehországban, Németországban és Szlovéniában a kiadási szint 52%-tól 73%-ig mozgott (lásd a 4. ábrát). Magyarországon az összes rendelkezésre álló forrást felhasználták. Lengyelországban 18% és Romániában 10%, még mindig alacsony a felhasználási arány a fentebb említett okok miatt. Az átlagos támogatás, amely egy fiatal gazdára jutott a középeurópai tagállamokban, 16 000 EUR volt, amely közel áll az EU 27 átlagának 17 000 EUR-jához. Ennek ellenére a közép-európai tagállamokban, nagy különbség van a támogatási szintek között. Magyarországon átlagosan több mint 30 000 EUR jut egy fiatal mezôgazdasági termelônek. Az átlagos támogatás a fiatal gazdák esetében 20 000 és 30 000 EUR között mozog a Csehországban és Szlovéniában. Ausztriában, Németországban, Lengyelországban és Romániában az átlagos támogatás 10 000 és 15 000 EUR közé esik egy fiatal mezôgazdasági termelô esetében.

A közép-európai tagállamok közül a legtöbb fiatal mezôgazdasági termelô Ausztriában és Lengyelországban található, ahol 6629 és 7634 fiatal gazdálkodó kapott támogatást 2009-ig. A többi közép-európai tagállam, amelyben az intézkedést meghirdették 2009-ig, Magyarország és Szlovénia volt, ahol 1381 és 1166 fiatal mezôgazdasági termelô kapott támogatást, míg a Csehországban, Németországban és Romániában kevesebb mint 1000 fiatal gazdálkodó volt támogatva. A nôk aránya a kedvezményezettek közül a közép-európai tagállamokban Németország 10%-os és a Cseh Köztársaság 40%-os aránya között mozog. Az EU egészében, a nôk aránya a kedvezményezettek 22,4%-a. Az 112-es számú

2011. 1. szám

intézkedésre az EU 27-ben, 1,7 milliárd EUR realizálódott az 5 milliárd EUR-ból. A legtöbb vizsgált közép-európai tagállamban a tervezett kiadások fele már megvalósult. A legtöbb tagállamban az intézkedésre elkülönített pénzeszközök jelentôs mértékben növekedtek és legalább egy tagállamban a végrehajtási szabályozás javult, így bizonyítva, hogy képesek reagálni a felmerülô, és / vagy a változó igényekre. Így összességében „A fiatal gazdák induló támogatása” program sikeresnek tekinthetô a legtöbb vidékfejlesztési programban, amennyiben azok megvalósításra kerülnek.

A többfunkciós mezôgazdaság szerepe Magyarországon – Katonáné Kovács Judit PhD

Katonáné Kovács Judit PhD, Debreceni Egyetem, Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar

A cikk a március 24-én Lajosmizsén megrendezésre került AGRYA Konferencián elhangzott elôadás szerkezetét követi. Elsô lépésben az ipari forradalom óta a mezôgazdaságban bekövetkezett fôbb változások eredményeire hívja fel a figyelmet, majd a többfunkciós mezôgazdaság fogalmát ismerteti, végezetül javaslatokat fogalmaz meg. Az ipari forradalom eredményeként, a mezôgazdaság modernizációjával végbement változások egy új, iparszerû élelmiszertermelési rendszert teremtettek, ahol a gazdálkodó és a fogyasztó közé nagyon sok szereplô ékelôdött. A kutatók az ötvenes években ezt a folyamatot az agrobiznisz fogalmának megalkotásával írták le (lásd az alábbi ábrán, a mezôgazdaság vertikális kapcsolatrendszerét). Magyarországon 2009-ben a mezôgazdasági termelés az ország GDP termelésének 2,5%-át adta, míg az agrobiznisz hozzájárulása meghaladta a 10%-ot. Ez azt is jelenti, hogy amikor a háziasszonyok zöldborsókonzervet vásárolnak, a fizetett összegbôl a borsó kevesebb, mint 5%-át adja a konzerv árának és általában nem kapnak információt arról, hol és hogyan termelték a borsót. Egy másik probléma, Nierenbergtôl és Schectertôl (2011) idézve, hogy a „mezôgazdaság fô iránya néhány meghatározó termékre fókuszál. Csupán három gabona – a kukorica, a búza és a rizs – közel a 70%-át adja a világ élelmiszerellátásának. Amikor a termelôk bevétele ilyen kevés számú terméktôl függ, nagyon kitetté válnak a világpiaci áringadozásnak. A Wordwatch Institute

24

legutóbbi jelentése – a „Tápláljuk a bolygót” projekt eredményei alapján – azt mutatja, hogy az árkrízisre nem feltétlenül a termelés növelésével kell válaszolni. Megfelelôbb lépés a diverzitás és a helyi termelés növelése – különösen a zöldségeké −, mely segítheti a közösségek önellátását és megvédi a sérülékeny szereplôket az ársokkoktól.” Pollan (2010) munkájában felhívja a figyelmet arra, hogy „a jelenlegi élelmiszertermelési rendszer több fosszilis energiahordozót használ, mint amennyi hosszú távon rendelkezésünkre áll (Amerika tekintetében ötöde a teljes felhasználásnak) és több üvegházhatású gázt bocsát ki, mint amennyit megengedhetne, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a mezôgazdaság egy olyan rendszere az emberiségnek, amely nagymértékben a fotoszintézisre, a napenergiára épülhetne. Nehéz, vagy egyenesen lehetetlen lesz a klímaváltozással érdemben foglalkozni, az élelmiszertermelési struktúra reformja nélkül …. A reformra azért is szükség van, mert a jelenlegi rendszer társadalmi / természeti / egészségügyi / állatjóléti / gasztronómiai költségei túl nagyok.” Nem szabad elfelejtenünk, hogy a gazdaságunk – így a mezôgazdaság is, mint primer szektor − a természeti, és a társadalmi rendszerekbe beágyazottan mûködik, növekedésének és méretének biofizikai és társadalmi határai vannak. (Bodorkós, 2011) A felvázolt változásokra válaszul az Európai Unió, a Közös Agrárpolitikájának reformjai mentén, megalkotta a többfunkciós mezôgazdasági modellt (lásd alábbi ábrán, a mezôgazdaság horizontális kapcsolatrendszerét), melyben a mezôgazdaság szerepe átértékelôdött. A többfunkciós mezôgazdasági modell az árucikkeken túl a mezôgazdaság nem áru jellegû szolgáltatásaira, a közjavakra is figyelmet fordít. Huylenbroeck és szerzôtársai (2007) a közjavakat az alábbi színekhez kötôdôen csoportosítják: • „Zöld funkció” (pl. tájkép, biodiverzitás, állatjólét, tápanyaggazdálkodás) • „Kék funkció” (pl. vízgazdálkodás, vízminôség) • „Sárga funkció” (pl. vidéki jólét, összefogás, kulturális örökség, helyi identitás) • „Fehér funkció” (pl. élelmiszer minôség, biztonság)

A fenti ábra a mezôgazdaság horizontális és vertikális kapcsolatrendszerét mutatja be. Fontos kiemelni, hogy a rendszer végén

25

a fogyasztó áll, aki vásárlási döntéseivel a legfôbb mozgatója a folyamatoknak. Ha a fogyasztó megfelelôen informált, mind a horizontális, mind a vertikális hatásait a rendszernek nagyban befolyásolhatja. A többfunkciós mezôgazdasághoz kötôdôen több jó gyakorlattal találkozhatunk szerte a világon, így Magyarországon is. Ilyen mozgalmak például az „Egyél lassan”, vagy „Egyél helyit”. A jövôre nézve fontos, hogy a fiatal gazdálkodók a társadalom többi szereplôjével a folyamatok teljes rendszerét figyelembe véve, közösen gondolkodjanak. A termelôknek a hagyományos gazdálkodáson túl, keresni kell az új lehetôségeket. Az útkeresésben szerepet kapnak az animációs eszközök, a kommunikáció és az oktatás. Az információs technológia alkalmazását is ki kell emelni, ezen belül például a gyors információ megosztás érdekében a Facebook és más eszközök használatát. Ezek a lehetôségek abban is segítséget nyújthatnak, hogy közelebb vigyék a gazdálkodókat az Európai Vidékfejlesztési Hálózathoz és ennek hazai ágához, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózathoz. Népszerûsíteni lehetne az AGRYA által, az általános iskolások oktatásához felkínált TELLUS programot, majd az eredmények és visszajelzések alapján a program továbbfejlesztése is megtörténhetne. A többfunkciós mezôgazdaság koncepcióját követve a helyi erôforrások jobb kihasználása erôsítené a helyi gazdaságot. Végezetül, a jövôkép megalkotásához, alapvetô a gazdálkodók számára, hogy ismerjék térségük helyi stratégiáját és együttmûködjenek a Helyi Akciócsoportokkal, valamint térségük intézményeivel, szereplôivel. Referenciák: Bodorkós Barbara (2010): Társadalmi részvétel a fenntartható vidékfejlesztésben: a részvételi akciókutatás lehetôségei (Public Participation in Sustainable Rural Development: The Potential of Participatory Action Research) Doktori értekezés SZIE Környezettudományi Doktori Iskola http://www.szie.hu/ file/tti/archivum/Bodorkos_B_ertekezes.pdf (Loading date: 16th February 2011) Danielle Nierenberg and Mara Schecter (2011): Feeding the World: It’s Not About Quantity. YES Magazine http://www.yesmagazine. org/planet/feeding-the-world-its-not-about- quantit y?utm_ s ou r ce =w k l y 2 0110 4 0 8 & u t m _ m e d iu m =ye s e m a i l& u t m _ campaign=mrNierenberg (Loading date: 10th April 2011) Van Huylenbroeck, G., Vandermeulen, V., Mettepenningen, E. and Verspecht, A., (2007): Multifunctionality of Agriculture: A Review of Definitions, Evidence and Instruments. URL: http:// landscaperesearch.livingreviews.org/Articles/lrlr-2007-3/ Michael Pollan (2010): The Food Movement, Rising http:// michaelpollan.com/articles-archive/the-food-movement-rising/

2011. 1. szám

Gasztroturizmus, mint a jövedelem diverzifikáció lehetôsége kistermelôk számára – Dr. Kerekes Kinga és Pakucs Bernadett

Dr. Kerekes Kinga, Babes¸-Bolyai Tudományegyetem

Ez a tanulmány áttekintést ad a romániai vidéki foglalkoztatási helyzetrôl, bemutatja a gasztroturizmust, mint jövedelem diverzifikálási lehetôséget a kisgazdálkodók számára és megismertet néhány kezdeményezést ezen a területen. Romániában a lakosság 45%-a (9 663 516 lakos) él a vidéki térségekben. A vidéki foglalkoztatási ráta 53,2%. A mezôgazdaság játssza a legfontosabb szerepet a romániai vidéki gazdaságban, mivel az általa képviselt arány a vidéki foglalkoztatásban 60,2% (miközben az ipar 21,1%-ot, a szolgáltatások mindössze 18,6%-ot foglalkoztatnak). A legtöbb vidéken dolgozó munkavállaló alkalmazotti (38%), vagy saját munkavállalói státusszal bír (36,5%), illetve 24,7% segítô családtagként dolgozik, a munkáltatók (0,7%) és a szövetkezeti tagok száma (0,1%) nagyon alacsony. A mezôgazdasági tevékenységek diverzifikációja alacsony Romániában: a 3 900 000 mezôgazdasági üzembôl mintegy 851 000 vesz részt nem-mezôgazdasági jövedelemtermelô tevékenységben. A legtöbben tej (31,35%) és hús (24,35%) feldolgozással

2011. 1. szám

foglalkoznak, míg mindössze 0,21% foglalkozik agrár-turizmussal1. A mezôgazdasági tevékenység diverzifikálása kisméretû élelmiszer-feldolgozó üzemek révén (amelyek növényi és állati termékeket állítanak elô), valamint gasztroturizmussal hozzájárulhat a gazdaságok jövedelmének növekedéséhez, így munkahelyteremtés jöhet létre a vidéki térségekben. A gasztroturizmus (így is nevezik a gasztronómiai turizmust) az egyedi és emlékezetes kulináris élmények megszerzésére való tevékenységet jelenti, általában utazás közben2. Eltérôen az agrár-idegenforgalomtól, amely része a falusi turizmusnak, a gasztronómiai-turizmus a kulturális turizmus része. Ez egy hiánypótló idegenforgalmi fajta, amely hosszú távon fejleszthetô és kiegészítheti a régió alapvetô turisztikai kínálatát. A kulturális és gasztronómiai ajánlatot lehet variálni a különbözô integrált turisztikai szolgáltatások keretében. A gasztroturimus ágazat egy olyan speciális célcsoportot céloz meg, mint például a nagyvárosok lakói, akik igénylik az autentikus tapasztalatokat, akiket érdekel az élelmiszeripar, akik szimpatizálnak a Slow Food mozgalommal, vállalatok, akik csapatépítô tréningeket szerveznek a munkavállalóik számára, konferenciaszervezôk, akik látogatást szerveznek a régióba, valamint a külföldi turisták esetében egyéb célokkal is. Egy gasztroturizmust szorgalmazó szervezet Romániában az Adept Alapítvány, amely egy civil szervezet Maros (Mureş) megyébôl, Saschiz-rôl. 2002 óta szerez tapasztalatokat a vidéki turizmus területén és végzi a helyi hagyományos gasztronómia promócióját Küküllô (Târnava Mare) térségben. Az Adept Alapítvány a helyi partnerekkel együtt létrehozta a Nagy Küküllô Turisztikai Egyesületet (Târnava Mare Tourist Association), a felelôsségteljes turizmus érdekében, Fedezze fel Küküllôt! névvel3. Szilágy (Sa˘laj) megye, amely jellemzôen vidéki, NUTS 3 régió (a lakosság 58,9%-a él a vidéki térségben és a foglalkoztatottak 1/3-a mezôgazdasági dolgozó) Románia Észak-Nyugat Fejlesztési Régiója a második példaként említhetô a gasztroturizmus kezdeményezés területén Romániában. Mint résztvevô partner a RURALAND4 Interreg IVC projektben, Szilágy (Sa˘laj) megye a GASTUR – A helyi gasztronómia támogatása projektet választotta mintaként, amelyet Svédországban a Jämtland Härjedalen Tourism (JHT) idegenforgalmi szervezet fejlesztett ki5. A GASTUR program célja, hogy lehetôséget biztosítson a jämtlandi kis léptékû élelmiszer-termelôknek hogy új piacokon megjelenjenek annak érdekében, hogy lehetôvé tegyék a látogatók számára a gazdaságok helyi konyháinak megismerését, ahol élelmiszer elôállítás történik, valamint, hogy segítsék a kisléptékû élelmiszer-termelôket részidôs idegenforgalmi vállalkozókká válni. A projekt megvalósítása többek között az alábbi lépéseket tartalmazta: 1. A társaságok jelenlegi helyzetének elemzése; 2. Jövôkép alkotás; 3. Ötletbörze; 1 2 3 4 5

Mezôgazdasági Szerkezeti Felmérés, 2007, Románia http://www.culinarytourism.org http://www.fundatia-adept.org http://www.ruraland.eu http://www.jamtland.se

26

4 Ötletek kidolgozása konkrét termékek feldolgozására, átalakítására; 5. Új termékek tesztelése a fogyasztók kis csoportja esetében; 6. A termékek piacon való megismertetése. Potenciális gasztroturizmust támogató egységeket kell meghatározni és kiválasztani, ezért a kedvezményezetteknek több kritériumot kell teljesíteniük: kisüzemi élelmiszer-termelôk legyenek (egyéni vállalkozók, szövetkezetek, kis- és közepes méretû vállalatok), tanúsított hagyományos termékeket készítsenek, az üzletnek már beindult szakaszban kell lennie (regisztrált vállalkozás, mely rendelkezik a szükséges engedélyekkel), a vállalkozás tulajdonosának rendelkezni kell érdekeltséggel, idôvel és megfelelô kompetenciákkal (technikai, kommunikációs és idegen nyelv ismeretek) a turisták köszöntéséhez és vendéglátásához, létezzen a fejlesztés potenciális lehetôsége turisztikai termék esetén (élményt nyújtson a látogatóknak). A gasztroturizmusnak van fejlôdési potenciálja a megyében, minthogy 250 igazolt hagyományos mezôgazdasági termék létezik és igen változatos gasztronómiai hagyományok (a megye etnikai-kulturális sokszínûsége eredményeként) maradtak fenn a vidéki háztartásokban. Jelenleg ezeket az értékeket gazdaságilag nem használják ki, a kistermelôk hagyományos termékeket csak alkalmanként, különbözô vásárokon árulnak és csak néhány étterem kínál speciális helyi ételeket, általában akkor, amikor turista csoport érkezik. Másrészt, a GASTUR projekt megvalósítása Szilágy (Sa˘laj) megyében számos kihívással is találkozott: a helyi idegenforgalmi szolgáltatók nem érdekeltek a falusi turizmus fejlesztésében és a helyi idegenforgalmi célkitûzések támogatásában, a kisüzemi élelmiszer-termelôk nem elég fejlettek (a többség nem regisztrált társaság); a kis- léptékû élelmiszer-termelôk nem rendelkeznek a szükséges készségekkel (nyelvi, kommunikációs és menedzsment ismeretek), a vidéki infrastruktúra (út- és kommunikáció) rossz állapotban van, a falusi szálláshelyek száma alacsony; a kommunikáció és az együttmûködés a közintézmények, idegenforgalmi hivatalok és élelmiszer-termelôk közt nem hatékony. Figyelembe véve a különbözô helyi adottságokat Szilágy (Sa˘laj) megyében, a projekt végrehajtása számos akadályba ütközött a jämtlandi régióhoz, Svédországhoz képest. Vannak javasolt lépések, amelyeket érdemes követni a gasztroturizmus fejlôdése céljából minden vidéki területen. Elôször is, a kisüzemi élelmiszer-termelôket fel kell készíteni a turisták fogadására, amely magában foglalja képzések szervezését, amely keretében a kisüzemi élelmiszer-termelô érdeklôdôk a gasztroturizmus területérôl általános ismereteket és módszereket szerezhetnek a gasztroturisztikai szolgáltatások kialakításához. A második lépés az adott gasztro-turisztikai termékek fejlesztése oktatók és tanácsadók bevonásával. Tanácsadásra van szükség a harmadik lépésben is, amelynek során megtervezik a gasztronómiai turisztikai termékek helyi és regionális felhasználását. Utazásszervezôk integrálhatják ajánlatukba a gasztroturisztikai lehetôséget, amely vonzó program lehet a turisták számára. Fontos lépés egy promóciós és tanácsadó központ létrehozása a gasztroturizmus területén, ami segítséget nyújthat a gasztroturisztikai szolgáltatóknak, valamint a potenci-

27

ális ügyfeleknek is. Promóciót és további fejlesztéseket meg lehet valósítani partnerségek kialakítása révén is, a falusi turizmusban részt vevô regionális, nemzeti és nemzetközi szintû intézmények bevonása révén.

Vidéki foglalkoztatás és a mezôgazdasági diverzifikáció Kelet-Angliában – Andrew F. Fieldsend

2011. 1. szám

óban. A SWOT (erôsségek-gyengeségek-lehetôségek-veszélyek) elemzés Essex területére a következô erôsségeket azonosította a foglalkoztatás tekintetében: • vonzó üzleti helyszín, • a nagyobb piacok és bevásárló központok jó megközelíthetôsége, • kellemes lakókörnyezetet, • magas életminôség / életmód, • redundáns gazdasági épületek nagy állománya, • potenciális vállalkozók sokasága a térségben, • vonzó élettér és turista célpont. A következô lehetôségek jellemzôk foglalkoztatási szempontból, amelyek közül a *-gal jelöltek különleges jelentôséggel bírnak a mezôgazdasági diverzifikációban: • tudás alapú, alacsony környezeti hatású vállalkozások *, • igény az agrár- és élelmiszer-ipari termékekre *, • kereslet a szezon turizmusra *, • otthon központú üzleti / tanácsadói vállalkozások, • távmunka, • szabadidôs tevékenységek iránti kereslet *, • az idôsödô népesség növekvô igényeinek kielégítése.

Andrew F. Fieldsend, Agrárgazdasági Kutató Intézet, Magyarország

Bevezetés Anglia keleti része egy alacsonyan fekvô terület London közelében, változatos vidéki és tengerparti tájakkal, közösségekkel és gazdaságokkal. A mezôgazdaság a legfôbb tájhasználó: a földterület több mint 80%-át használják mezôgazdasági termelésre. Ugyanakkor a mezôgazdasági ágazat kevesebb, mint 2%-ot foglalkoztat a régióban. A gazdálkodás versenyképes ágazattá kellett hogy váljon: az 1980-as, 1990-es években az iparág kezdett átalakulni (amely a mai napig is tart) egyre nagyobb vállalkozások létrehozásával. Az átlagos földterület az egyéni gazdaságok esetében 73 hektár, amely adat Anglia területén 55 hektár. Az átlagos méretek növekedése ellenére a régióban is tapasztalható tendencia az üzemméretek változékonysága. Míg az egyéni irányítású, nagy szántóföldi egységek száma (több mint 2 000 hektárral) növekszik és néhány már több mint 5000 hektár fölött van, az üzemek száma is jelentôsen megnövekedett a kisgazdaságok egyesülése révén. Az ágazat felosztható olyan mezôgazdasági üzemekre, amelyek egyre nagyobbak, és azokra, amelyek egyéb foglalkoztatási, illetve diverzifikációs feladatokat is megcéloznak. 2009-ben a becslések szerint 8300 gazdaság volt olyan méretû, amelyet elegendônek tekinthetünk ahhoz, hogy legalább egy fô mezôgazdasági termelôt részmunkaidôben foglalkoztasson. Vidéki gazdaság fejlesztés és a gazdaságok diverzifikálása Az EU 7. keretirányelv Vidéki Állások („Rural Jobs”) programja (www.ruraljobs.org) magában foglalt különbözô esettanulmányokat az EU egyes régióiban, amelynek célja az volt, hogy felmérje a lehetséges új foglalkoztatási területeket vidéken. Az egyik esettanulmány területe Essex tartomány volt a kelet-angliai régi-

Szembesülve az egyre keményebb gazdasági követelményekkel, több termelônek Essex-ben és Kelet-Angliában sikerült kiegészíteni az élelmiszer-termelésbôl származó jövedelmét más üzleti tevékenységekkel, amellyel kihasználják a körülményekben rejlô lehetôségeket. Az erôsségeket (például redundáns gazdasági épületek) és a lehetôségeket (például a kereslet a szabadidôs tevékenységek iránt) kombinálva, számos diverzifikációt hajtottak végre a tevékenységekben, mint például: • Farmokon idegenforgalmi szolgáltatások pl.: szállásadás – önellátással, reggelivel; lakókocsi és kemping; pihenési lehetôségek; gondozási és egészségügyi központok; turisták számára vendéglátási lehetôségek: éttermek, kávézók, látogató központok, séta, sportolási lehetôségek, üzleti utazóknak szánt lehetôségek, vidéki értékeket, vidéki örökséget bemutató központok; • Gazdaboltok kínálatának fejlesztése: egészséges ételek, méz, közvetlen értékesítésû hús és zöldségek, tejtermékek, hiány termékek, beleértve különleges húsféleségeket, nem élelmiszer termékeket (pl. kézmûves termékek). Alternatív megoldásként, néhány gazdálkodó kifejlesztett egyéb értékesítési lehetôséget, mint például: stand biztosítása termelôi piacon, házhoz szállítás, internetes értékesítés; • Gazdasági épületek átadása más vállalkozások / vállalkozók számára úgy, mint: irodák (könyvelôk, informatikai szolgáltatások, design stúdiók, ügyvédek, stb.), kézmûves mûhelyek, könnyûipari vállalkozások számára például jármûvek karbantartása, a postai megrendelések lebonyolítása, élelmiszer-feldolgozás és csomagolás, lovas istálló, raktározás; • Egyéb tevékenységek, mint például: nád és szalma tetôépítés, hulladék újrahasznosítás, zöld hulladék komposztálás, a munkaerô és gép szerzôdések; (mezôgazdasági) mérnöki szolgáltatás, hagyományos mesterségek és készségek tanítása.

2011. 1. szám

Agrárfejlesztés a Keleti Régióban (Agricultural Development in the Eastern Region – ADER) Sok gazdálkodó vett igénybe segítséget ahhoz, hogy sikeresen fejlessze diverzifikációs tevékenységét. A 1990-es évek végén, sok helyi termelô érezte a diverzifikálás szükségességét, de a legtöbbjük bizonytalan volt a rendelkezésre álló finanszírozási források sokfélesége miatt. Nem volt tapasztalatuk üzleti terv készítésében egyéb, nem mezôgazdasági tevékenységre vonatkozóan és segítségre szorultak a tervezésben, fejlesztésben is. Létrejött az ADER, egy széles körû regionális partnerséggel rendelkezô szervezet, amely tartalmazott képzési és üzleti támogatást nyújtó szervezeteket (beleértve a mezôgazdasági fôiskolákat), finanszírozó szervezetet (ideértve a Regionális Fejlesztési Ügynökséget), gazdálkodói szervezeteket (mint például az „NFU”) és az ágazatot támogató szerveket. A 2000–2007 közötti idôszakban egy átfogó üzleti mezôgazdasági támogatás csomagot nyújtottak, többek között tanfolyamokkal (például alapszintû számítógép kezelôi tanfolyam), tanulmányúttal, személyes üzletfejlesztési tanácsadással (üzleti tervek készítése, támogatási lehetôségek ismertetése, engedélyezés), valamint mentori szolgáltatással. Néhány, az üzleti tanácsadás során közvetített tanács, a mezôgazdasági termelôk diverzifikációs tevékenysége szempontjából: • Értse meg a piacot és legyen reális! • Cél a kiváló ügyfélszolgálat nyújtása! • Vegye komolyan a marketinget! • Bizonyosodjon meg arról, hogy Ön és munkatársai teljes körû ismerettel bírnak az üzlet sikerességéhez! • Fókuszban a nyereség! Fennállása során az ADER több mint 4000 ügyfélnek nyújtott személyes tanácsadást és közel kétszer annyi csoportnak. 2009ben becslés alapján a régió gazdaságainak 48%-a volt diverzifikált vállalkozás (azaz mintegy 4000 gazdaság), és nagy százalékuk használta az ADER által nyújtott szolgáltatásokat. Az ADER esettanulmányai alapján a támogatott vállalkozások 47%-a vett részt a mezôgazdasági termelés értékének növelésében új termékek formájában, bolt létesítésével, vagy marketing tevékenység beindításával. Egy másik 33%, aki nem kapcsolódott mezôgazdasági termeléshez, de a meglévô épületek használatának diverzifikációja által bekapcsolódtak, mint például üdülési szálláslehetôségek, gyermekek óvodai felügyelete, kalap üzlet, kárpitos munkák által. A fennmaradó 20% egyéb projektek megvalósításában vett részt, mint például: lovak, vadon élô állatok védelme, természetvédelmi projektek. Az ADER egy jó példa egy jól mûködô programra, amelyet az EU más régióiban is alkalmazni lehet.

28

Gazdálkodás Kelet-Németországban 2013 után: tudományos és gyakorlati szemmel – Arlette Ostermeyer

Arlette Ostermeyer, Leibniz Institute of Agricultural Development in Central and Eastern Europe A mezôgazdaság Kelet-Németországban igen jelentôs ágazat a történelmi körülmények miatt. A korai években a Német Demokratikus Köztársaság földjeit bevonták és átszervezték hatalmas mezôgazdasági termelôszövetkezetekké. Miután az ország újraegyesítése megtörtént, a termelôszövetkezeteket privatizálták és néhány egykori tag elölrôl kezdhette a termelést, immár magán családi gazdálkodóként. Ezért a kelet-német gazdaságok elsôsorban nagyméretûek, átlagosan 380 hektárosak (gazdaságok esetében a minimális üzemméret több mint 16-szorosa az európai méret egységnek). Az EU közelgô közös agrárpolitikájának 2013-as reformja által új kihívások merülnek fel a nagy-gazdaságok számára. A Bizottság különbözô lehetôségeket javasol, például a közvetlen kifizetések felosztását egy alap jövedelemre és egy kötelezô környezet barát komponensre, valamint javasolja egy fizetési plafon meghatározását is (Európai Bizottság, 2010). Az igény, a tagállamok közötti egyenlôbb közvetlen kifizetések elosztásáról ahhoz vezethet, hogy a német mezôgazdasági termelôk számára csökken a kifizetések összege. Ha a politikai döntéshozók célja emellett a bürokrácia csökkentése is, akkor valószínûleg kiegészítô rendeletek és elôírások kísérik majd az új reformokat. Kihívások azonban nemcsak ebben az esetben keletkeznek a KAP reform miatt. A bizonytalanság nô a piacokon és az árak egyre inkább változnak. Ez magasabb képzettségi igényeket támaszt a jövôben a mezôgazdasági vezetôkkel szemben és a mezôgazdasági jövedelmek is egyre inkább ingadozni fognak. Ezen túlmenôen Németországban a földpiaci verseny nagyon magas. Az elmúlt években a föld árak jelentôsen emelkedtek a biogáz-termelôk földterület iránti igénye miatt. Ez elsôsorban annak köszönhetô, hogy a biogáz termelô viszonylag magas árat is hajlandó fizetni a föld bérlésért és vételért, mert támogatásban részesül a német megújuló energia törvény alapján. Másrészt, a költségcsökkentési lehetôségek korlátozottak egyes gazdaságokban. Szembesülve ezekkel a kihívásokkal, a következô kérdések merülnek fel:

29

1. Hogyan lehetne egy kelet-német családi gazdaságot fejleszteni 2013 után? Milyen szerepet játszik a bevételi források diverzifikálása a gazdaság fejlôdésében? 2. Milyen hatása lesz a gazdaságok átlagos nyereségére, ha azt feltételezzük, hogy a közvetlen kifizetések csökkennek KeletNémetországban? Az ügyfél alapú modellt, az AgriPoliS-t (agrárpolitika szimulátor, Agricultural Policy Simulator, HAPPE 2006) a kérdések megválaszolása érdekében fel lehet használni, amely által elemzik, hogy az alacsonyabb kifizetések milyen hatással vannak a Szász-Anhalt régióban, Kelet-Németországban. A modell a szereplôk, vagyis a gazdák viselkedését szimulálja, akik kölcsönhatásban vannak egymással és céljuk a profit maximalizálása. A szereplôk egy konkrét ellátással és különbözô szintû készségekkel rendelkeznek. A változó költségek a különbözô termelési folyamatokban eltérôek, ezért ezek között ± 20%-t feltételeznek. Általában, a gazdálkodóknak lehetôségük van befektetni és termelni is, bérelni földet, vagy akár gazdaságot is alapíthatnak. A kölcsönhatás a földpiacon keresztül történik. Továbbá, a szereplôket befolyásolja a politikai környezet is (közvetlen kifizetések és a moduláció). A közvetlen kifizetések csökkentésének elemzésére a Szász-Anhalt tartományban három forgatókönyv került bevezetésre. Az 1. „Referencia”-forgatókönyv úgy véli, hogy lépcsôzetes kiigazítást alkalmaznak a szántóföldi (402 EUR / ha) és a füves területek díjaiban (193 EUR / ha) 2006-tól kezdve egy egységes díj elérése érdekében, ami 355 EUR / ha lesz a 2013-2030 idôszakra és a tejkvóta-rendszer eltörlése is megtörténik 2015-ben. Nincs árváltozás a mezôgazdasági termékek esetében a szimuláció során, mert kizárólag a csökkenô kifizetések hatását kell elemezni. Csak a bérköltségek emelkednek 1,1%-kal évente. A 2. forgatókönyv tartalmazza a „Referencia”-forgatókönyv esetét és ezen felül a felére csökken a közvetlen kifizetések aránya 2013 után (177,5 EUR / ha). A 3. forgatókönyv tartalmazza az 1. a 2. forgatókönyvet és a kifizetések teljes eltörlését 2020 után. A szimulációs eredmények azt mutatják, hogy a gazdaságok

2011. 1. szám

száma csökkenni fog a jövôben: a „normális” szerkezeti változás a referencia-forgatókönyv következtében 28%-os csökkenés volt jellemzô 2030-ig. A közvetlen kifizetések felére csökkenésével 41%-ra növekedett az esés mértéke, és ha 2020 után nem fizetnek egyáltalán, csak a mai gazdaságok 36%-a fogja túlélni a modell szerint. Három oka lehet a gazdálkodásból való kilépésnek: (1) ha nem fizetôképesek (2) ha a mezôgazdasági termelési tényezôk alternatív költségeinek nincs fedezete (föld és munka) vagy (3) ha a munkaerô alternatív költsége magas a generációváltás során. A 2. és 3. forgatókönyv esetében a gazdaságok kilépésének indoka elsôsorban a föld és a munkaerô alternatív költség fedezetének hiánya. Minden alkalommal, amikor a kifizetések csökkentésre kerülnek, a forgatókönyvek szerint visszaesés van az eredményben is, de az átlag pozitív maradt. A nyereség ismét növekszik az idô múlásával, mert a bérleti díjak stagnálnak és – még inkább fontos – csak azok a mezôgazdasági üzemek tudnak túlélni, amelyek vezetôi megfelelô ismeretekkel rendelkeznek (lásd az 1. ábrát). A csökkentett kifizetések különösen az alacsonyabb képzettségû mezôgazdasági termelôket fenyegetik, illetve a magasabb változó költségeket jelentenek. Következésképp tehát a magas a diverzifikáció lehet-e egyfajta út a túlélésre a jövôben, ha a kifizetések csökkennek? Az általános probléma az, hogy a növekedés és diverzifikáció is tôkeigényes. Továbbá, a diverzifikáció pótlólagos kockázatokkal is együtt jár. Ezért, gondosan elôre meg kell tervezni, mi illik a gazdasághoz és a régióhoz. Így mielôtt diverzifikáljuk a megtakarításunkat, a lehetséges költségeket és a megfelelô munkaerô meglétét is ellenôrizni kell. Továbbá, kedvezô lehet a marketing stratégiát a változékony piaci környezethez igazítani, például az árkockázatot minimalizálni a raktározásba való befektetési lehetôséggel és a termény különbözô idôpontokban való értékesítésével. Ugyanakkor a különbözô diverzifikációs lehetôségek felmérése és felhasználása, illetve a termelt növények diverzifikációja olyan lehetôséget kínál, amelyekkel csökkenteni lehet a bizonytalanságot és a kockázatot. Egy olyan régióban, ahol a bérleti díjak már jelenleg is magasak és a földterület vásárlásának lehetôségei korlátozottak, egy földterületet nem igénylô

1. ábra: Aktív gazdálkodók száma a forgatókönyvek alapján, vezetôi képességeiket figyelembe véve. Forrás: saját számítás

2011. 1. szám

befektetés (pl. bérmunka) is megfelelô lehet egy gazdaság számára. Vannak azonban kockázatok. Egy mezôgazdasági termelô számára új bevételi lehetôségek új kihívásokat is hozhatnak, új képességek és technológiák megszerzését. Továbbá, a diverzifikációhoz általában kapcsolódik egy nagyobb kereslet a külsô és a jól képzett munkaerô iránt, amely nem mindig van jelen. Összefoglalva, a közvetlen kifizetések fontos részét képezik a kelet-német gazdák jövedelmének. Amennyiben a közvetlen kifizetéseket csökkentik a jövôben, nem lesz jövedelmezô tevékenység a gazdálkodás, különösen, azon mezôgazdasági termelôk részére, akik alacsonyan képzettek. Mindazonáltal, a nyomás a gazdákon növekedni fog, és ezért még fontosabb, hogy hogyan fejlesztik gazdaságukat közép-és hosszú távon. A várakozás egy lépés hátrafelé. Ebben az összefüggésben a diverzifikáció az egyik módja lehet annak, hogy egy lépést elôre tegyünk. De vannak még egyéb kockázatok is, amelyeket elôre mérlegelni kell. Források: Európai Bizottság (2010): A KAP jövôje 2020-ig: az élelmezés, a természeti erôforrások és a területi kihívások kezelése. Brüsszel, COM (2010) 672 HAPPE, K., K. KELLERMANN UND A. BALMANN (2006): Agent-based Analysis of Agricultural Policies: An Illustration of the Agricultural Policy Simulator AgriPoliS, its adaptation and behaviour. In: Ecology and Society (11/1): 49.

Az ausztriai gazdálkodó családok tagjainak nem mezôgazdasági tevékenységei – Dipl. Ing. Karl M. Ortner

30

gazdaság. Az egyszerûsített rendszer alapján történô adózásra a mezôgazdasági termelô egység-értékben akár 100 000 EURig is jogosult lehet (2011 óta). Azok a mezôgazdasági termelôk, akiknek másodlagos tevékenységébôl származó bevétele kevesebb, mint 33 000 EUR, azok is választhatják az egyszerûsített rendszert, csak könyvelni és fizetni kell a társadalombiztosítási járulékot. Körülbelül 40 000 kiegészítô tevékenységet vettek nyilvántartásba 2009-ben kb. 30 000 gazdaságból. 2007-ben az összes részmunkaidôs gazdaságból 105 000 db volt, amelyekben a mezôgazdasági tevékenységre jutó munkaidô, az összes munkaidô felénél kevesebb volt. Összességében 187 000 gazdaság volt, amelybôl csak 24 000 nagyobb 50 hektárnál. 2. Tevékenységek és szolgáltatások A kiegészítô tevékenységek és szolgáltatások a következô területeket fedik le: 1) Oktatás, képzés és kultúra Szemináriumok és tanfolyamok, iskolai gazdálkodás, kézmûvesség, zene, szokások és hagyományok, kulturális örökség, múzeumok, könyvtárak, kirándulások, útikalauz, turista útvonalak... 2) Szociális szolgáltatások Segítség a gazdaságban, a háztartásban, gondozó gazdálkodás: rászoruló személyek (öregek, fogyatékkal élôk, gyerekek ... ) segítése, ápolási munka, munka terápia, csoport terápia, gyermek nevelés és születésnapi mulatság ... 3) Szabadidôs szolgáltatások Szobák, apartmanok, kerékpárok, lovak bérlése, kutyák tartása, lovaglás, kocsikázás, kemping, hegyi túravezetés, síelés, sípályák, felvonók, sportpályák, játszóterek, parkok kiépítése... 4) Gasztronómiai szolgáltatások marketing, farm kávézó, party service, mezôgazdasági bolt, mezôgazdasági piac, vendéglátás, bor, italok szállítása, szeszfôzde, házi vágás ... 5) Közösségi szolgáltatások Utak, sípályák karbantartása, téli síkosságmentesítés, szállítási szolgáltatások, tereprendezés (gyep ápolása), kerti szolgáltatás, erdô, szerves hulladék komposztálása, árkok, csatornák tisztítása, szennyvíztisztító berendezések mûködtetése, hulladék, föld szállítása, stb... 3. Források

Dipl. Ing. Karl M. Ortner, Federal Institute of Agricultural Economics, Ausztria

1. Adózás Egy kistermelô Ausztriában dönthet úgy, hogy adót egy egyszerûsített rendszer alapján, az úgynevezett egység-érték alapján fizet, a ténylegesen megszerzett jövedelme utáni adózás helyett. Az egység-érték alapja az átlagos méretû és földminôségû

A gazdákat arra ösztönzik, hogy diverzifikálják nem mezôgazdasági tevékenységüket a vidékfejlesztési program intézkedéseiben, különösen az M 121, 311, 313 és 321 intézkedésekben. A diverzifikáció támogatásának (M 311) majdnem felét a biomasszából való fûtési és villamos energia elôállítási beruházások jelenti, amelyet követtek a beruházások terén a mezôgazdasági üdülést, a turizmust, a bort, a gasztronómiát, és lovaglást támogató intézkedések. Összességében 2007-2009 között a 311. számú intézkedés 923 projektet támogatott 26 millió EUR-val.

31

2011. 1. szám

4. Példák 4.1 Gépkör Szövetkezetek A gépkör szövetkezetek csak nemzeti alapok által lehetnek támogatva, szerepük az, hogy közvetítôkként járjanak el a gazdák és más ügyfelek, önkormányzatok, vállalatok, szervezetek és magánszemélyek között. Az összes mezôgazdasági termelô 57%-a (azaz 77 000 termelô) tagja gépkörnek Ausztriában. 2009-ben, a nemzeti szervezetnek 93 irodája volt, 750 alkalmazottal, és 278 millió EUR forgalommal. 35 %-a a tagoknak ajánlott fel szolgáltatást, és 67 %-a vásárolt a gépkörtôl. A fô üzleti terület még mindig a „mezôgazdaság” (bevétel: 125 millió EUR 2008-ban, 79 % a mezôgazdasági gépek szolgáltatásaiból), de más területek is fejlôdnek. A „szolgáltatás” tevékenység körülbelül 12 000 mezôgazdasági termelôt ölel fel, akik szolgáltatást nyújtanak nem mezôgazdasági termelôknek, fôként a téli munkákban, illetve gyep- és kerti munkákban. A víz, fûtés és energia költségekkel együtt, a költségvetésük 108 millió EUR évente. Magyarországon (Kisbér) és Szlovákiában (Sala) is létrehoztak irodákat, amelyekben szolgáltatást közvetítenek nem mezôgazdasági szereplôk számára a helyi gazdák által. Az ügyfeleik elsôsorban bevásárlóközpontok és ipari parkok, ugyanúgy, mint Ausztriában. A „személyi lízing” szolgáltatás mintegy 5 000 fôt tömörít (80%-uk mezôgazdasági termelô), többnyire az építôiparban, a fémiparban, kereskedelemben, az élelmiszeriparban, a közlekedés, az energia és fûtés területén, 40 millió EUR-s forgalommal.

támogassák a termelôk együttmûködését az ellátási láncban a kiskereskedelmi üzletekkel és éttermekkel kapcsolatban, ösztönözzék a minôségi termékek elôállítását, amelyek kapcsolódnak a régióhoz, vagy helyi hagyományos recept szerint készülnek, és növeljék az elfogyasztott élelmiszer minôségét. Több mint 100 termék már elnyerte a „Genussregion” jelzést ami azt jelenti, hogy a termék jellegzetes és olyan alapanyagokból készült, amelyet a helyi gazdák, termelôi szervezetek, vagy feldolgozók már akkreditált, védett eredetmegjelöléssel, vagy földrajzi jelöléssel láttak el és megfelelnek bizonyos minôségi kritériumoknak is. Így gyakran kínálják ôket a helyi gasztronómiában jellegzetes termékként a helyi termékek bemutatása során. Ezzel a jelöléssel kapcsolatban versenyeket rendeznek nyolc vidéki tartományban, amely során jutalmazzák a legjobb gyakorlatokat különbözô kategóriákban, majd egy országos versenyt is tartanak, amely nemzeti gyôztest hirdet. Természetesen hagyományos mód a diverzifikálásra egy bolt létrehozása a gazdaságban, a mezôgazdasági termelôk piacán, vagy egy szupermarketben. A figyelem felkeltése ezen termékekre, ajánlatokra és szolgáltatásokra nagyon fontos. Egy internetes honlap (http://www.gutesvombauernhof.at) segít a fogyasztóknak, hogy megtalálják a közeli gazdaságokat és piacokat, ahol megvásárolhatják azokat a különleges termékeket, amiket keresnek.

Diverzifikáció a holland mezôgazdaságban – Marlies van Zeeland és Rianne van Zeeland

4.2 Falusi turizmus Jelenleg közel 10 000 olyan gazdálkodó van Ausztriában, akik szobát vagy apartmant adnak ki, elsôsorban külföldi vendégek számára. 2009

Szoba Apartman Összesen

Farm

Ágy

5.193 41.287 4.745 40.756 9.938 82.043

Éj (millió) 2,216 2,493 4,709

Osztrákok % 32 18

Vendégéjszaka évente 54 61 57

Közel 2 800 ilyen termelô tagja van a gazdaságok üdülési szervezetének, amely promóciót, szolgáltatást és minôségbiztosítást nyújt. 2009-ben 2 600 tagnak saját honlapja volt. A foglalás lehetséges a szervezeten, valamint turisztikai szervezeteken és cégeken keresztül, katalógusokban és az interneten (www. farmholidays.com, www.tiscover.com). Néhány tag különleges igények kielégítésére specializálódott (pl.: gyermekek, bor, lovak, biogazdálkodás, egészségügy, kerékpározás stb). A minôséget a jól ismert virág szimbólum jelzi. A tagság elônye, hogy a kihasználtsági arány duplája az átlagos kihasználtságnak a gazdaságokban. 4.3 Helyi, minôségi élelmiszerek A helyi, különleges élelmiszerek támogatása különbözô formákat ölthet. Az intézkedés célja, hogy növeljék a lakosság tudatosságát a minôségi élelmiszerek és azok eredetével kapcsolatban,

Marlies van Zeeland és Rianne van Zeeland – Gazdálkodók, marketing és kommunikációs szakemberek

A holland mezôgazdasághoz kapcsolódó diverzifikáció és annak tapasztalatai. Két részre lehet osztani a fejleményeket a holland mezôgazdaság esetében: Üzemméret növekedés Sok mezôgazdasági termelô úgy dönt, hogy növeli gazdaságának méretét, általában új istálló építésével. Tömegtermeléssel próbál-

ják növelni profitjukat. Az istálló berendezése igen innovatív: például mechanikus istálló takarítás, számítógépes klíma rendszer, beszélô fejôgépek és így tovább.

Oktatás • 500 gazdaság • Forgalom / gazdaság 2,000 EUR – 4,000 EUR / év

Diverzifikáció A diverzifikáció, vagy a multifunkcionális mezôgazdaság is egyre inkább releváns üzleti stratégia. Amellett, hogy extra jövedelmet biztosít, az általa generált multifunkcionalitás hozzájárul ahhoz, hogy javuljon a kapcsolat a gazdák és a lakosság között, továbbá erôsíti a vidék élhetôségét.

Mezôgazdasági természetkímélô gazdálkodás • 13,660 gazdaság • Forgalom / gazdaság 5.000 – 7,000 EUR / év

A mezôgazdasági ágazat helyzete Hollandiában Hollandiában a gazdaságok száma csökken, ennek több oka is lehet (pl.: nincs senki aki átvegye a gazdaságot, alacsony jövedelmezôség stb). Mivel a gazdaságok száma csökken, a kapcsolat a lakosság és a gazdaságok között elhal. 20 évvel ezelôtt sok embernek volt olyan családtagja, aki gazdálkodott. Manapság sok városi polgár még soha nem látott valódi gazdaságot. Sok embernek fogalma sincs, mit jelent a napi munka egy mezôgazdasági termelônek. Nagy részük továbbra is romantikus elgondolást táplál a vidékrôl. A társadalom nagy része még nem látta az ágazat modern és innovatív fejlôdését. A fejlesztések mellett több szervezet fellépett a szarvasmarhák védelméért a mezôgazdaságban. A felek közti megbeszélések tisztességesen kezdôdtek. Ugyanakkor sok kezdeti vita fakadt tudatlanságból. Ezek a megbeszélések az állatjólétrôl, valamint a gazdaságok termelési kapacitásairól szóltak és olyan embereket is bevonzottak, akiknek nem volt valós rálátásuk a gazdaságokra. Sajnáljuk ezt a fejleményt és úgy gondoljuk, hogy dolgozni kell egy pozitív kép kialakulásáért a mezôgazdasági szektorban. A stratégia egyik lehetséges eszköze a kialakult kép befolyásolására a vidék diverzifikációja. Munkacsoport Annak érdekében, hogy ösztönözzék a diverzifikációt, a Holland Minisztérium létrehozta a Multifunkcionális Mezôgazdasági Munkacsoportot 2007-ben. A munkacsoport a lehetôségekre és korlátokra összpontosít a multifunkcionális mezôgazdaságban a magán-és állami felek, a kormányok, valamint a vállalkozók, a szervezetek és a tanácsadók együttmûködésének szempontjából. A munkacsoport célja, hogy megduplázza a többfunkciós mezôgazdaság forgalmát a 2008-2012 közötti években.

Közösségi gazdaságok • 870 gazdaság • Forgalom / gazdaság 60.000 – 85,000 EUR / év Szabadidô és Turizmus • 2,780 gazdaság • Forgalom / gazdaság 80.000 – 92,000 EUR / év Farm értékesítés • 2,250 gazdaság • Forgalom / gazdaság 102,000 – 118,000 EUR / év Gyermekgondozás • 64 gazdaság • Forgalom / gazdaság 200,000 – 248,000 EUR / év Gondolkodjon, mielôtt lépne! Abban az esetben, ha gondolkodik gazdasága kiegészítô tevékenységén, kérjük, tervezzen, mielôtt cselekedne. A gazdaság diverzifikációja teljes változást jelent. A változás támogatásához, gyôzôdjön meg róla, hogy mindenre gondolt, kezdje el a marketing tervezést. A marketing tervnek nem kell komoly tartalommal bírni, elég, ha praktikus. Íme néhány gyakorlati tanács a marketing terv készítéséhez: • Egyedi Eladási Helyek: válasszon 3 EEH-t, hogy arról az embereknek beszélni tudjon. • Célcsoport: válassza ki a célcsoportot, nagyon egyszerû okból: nem tud mindenkit bevonzani a farmra. • Legyen Egyszerû és Ostoba (KISS: Keep it Simple and Stupid) A történet világos kell, hogy legyen a célcsoport számára. Ne használjon nehéz szakkifejezéseket! • Kommunikációs eszközök: válasszuk ki azokat az eszközöket, amelyek vonzóak lehetnek a célcsoport számára.

A munkacsoport hat ágazatra koncentrál. Ismertetjük az ágazati képet 2009-ben, a gazdaságok számával, amely az ágazat diverzifikációját és a gazdaságok forgalmát szemlélteti.

Impresszum

A projekt az Európai Unió Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Fôigazgatóságának támogatásában részesült.

Fiatal Gazda • Kiadja: Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – AGRYA • A kiadásért felel: Dr. Weisz Miklós társelnök • Cím: 1138 Budapest, Váci út 134/C VI.28. • Telefon/fax: 06 1 3200429 • E-mail: [email protected]

A publikációval kapcsolatban minden felelôsség a szerzôé. Az Európai Bizottság nem tehetô felelôssé az abban foglaltak bárminemû felhasználásáért.