Csapó Benő http://www.staff.u-szeged.hu/~csapo
A közoktatás Magyarországon a 21. század első évtizedének végén Problémák és perspektívák
Köztársasági Elnöki Oktatási Konferencia Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 2010. május 20. SZTE NEVELÉSTUDOMÁNYI INTÉZET
MTA-SZTE KÉPESSÉGKUTATÓ CSOPORT
Az alacsony oktatási teljesítmény magas költsége A PISA eredmények javításának hosszú távú gazdasági hatása OECD, 2010
A GDP-re gyakorolt hatás: ha az adott ország elérné a finn szintet
Magyarország
584%
Az oktatás fejlesztésének elhanyagolása mérhetetlen károkat okoz
Az oktatás rendkívül bonyolult rendszer A lényeges összefüggések megértése nélkül meghozott döntéseknek súlyos következményei vannak
Elhibázott döntések hosszú sora vezetett a jelenlegi magyarországi helyzet kialakulásához A deklarált célok érdekében végzett erőfeszítések hatását kioltották a spontán folyamatok
A deklarált célok és a gyakorlat ellentéte A tanárképzés egységes egyetemi szintre emelése Középiskolai tanárok képzése főiskolákon A pedagóguspálya presztízsének javítása Tantárgy nélküli tanári mesterszakok alapítása Egységes, széles körű műveltség közvetítése, kompetencialapú oktatás 130-nál több érettségi tárgy, 80-nál több tanári szakképzettség A pályaválasztás flexibilitása, a döntés későbbre halasztása Korai döntési kényszer, kétszintű érettségi, felemás Bologna Iskolák közötti különbségek csökkentése, deszegregáció, integráció Iskolaválasztás, felvételi a 4., 6., és 8. évfolyam után
A pedagógus • A pálya vonzereje • A pedagógusok kiválasztása • A pedagógusok képzése • A pedagógusok fejlődése, továbbképzése
A SZTE BTK-ra 2009-ben felvett nappali tagozatos hallgatók száma angoltanár franciatanár latintanár magyartanár médiaismeret tanár némettanár olasztanár pedagógiatanár történelemtanár spanyoltanár összesen
2 2 3 22 3 12 4 2 31 1 82
A SZTE TTIK-ra 2009-ben felvett nappali tagozatos hallgatók száma biológiatanár
2
fizikatanár
2
földrajztanár
9
informatikatanár
2
kémiatanár
1
környezettan-tanár
0
matematikatanár
4
összesen
20
Tanítóképzés: az intézmények mérete (2008-as felvételi adatok) Általános orvos: 4 intézményben 896 fő 400
365
350 300 250 200
199 185
170
Tanító: 16 intézményben 602 fő
150 100
147
65 54 52 43 35 29 28 25 24 18 14 14 13 9 9
50
OD
OC
OB
OA
TP
TO
TN
TM
TL
TK
TJ
TI
TH
TG
TF
TE
TD
TC
TB
TA
0
Tanítóképzés: a felvételi ponthatárok (2008-as felvételi adatok) Általános orvos: min. 416 pont 432
450
417 417 416
400 350 300 250
Tanító: min. 162 pont 208 208
200
194 191 189 188 186
179 178 175 173
168 167 164 163 162
150 100 50
OD
OC
OB
OA
TA
TM
TD
TI
TJ
TG
TC
TN
TE
TB
TF
TK
TL
TH
TP
TO
0
Tanítóképzés: az intézmények mérete (2009-es felvételi adatok) Általános orvos: 4 intézményben 906 fő 380
400 350 300 250 200
198191
179
Tanító: 14 intézményben 595 fő
150 100
69 62 58
50
137
38 33 32 31 25 23 21 11 7 6 OD
OC
OB
OA
TN
TM
TL
TK
TJ
TI
TH
TG
TF
TE
TD
TC
TB
TA
0
Tanítóképzés: a felvételi ponthatárok (2009-es felvételi adatok) Általános orvos: min. 420 pont 437
450
421 421 420
400 350 300
188 178
173
TB
200
TF
Tanító: min. 160 pont
250 220 210 206 202
160 160 160 160 160 160 160
150 100 50
OD
OC
OB
OA
TD
TI
TJ
TG
TC
TN
TE
TK
TL
TH
TP
TO
0
A pedagógusképzés helyzetének javítása a legsürgetőbb feladat: minden további fejlődés előfeltétele
A közoktatás értékelési rendszere • Nemzetközi mérések (PISA, TIMSS, PIRLS) • Országos felmérések (kompetenciamérések) • Érettségi vizsga • Formatív és a diagnosztikus értékelés
Az érettségi vizsgával szemben támasztott követelmények • A módszer összhangban van funkcióval • Stabil, pontos skálát használ • Objektív • Érvényes (validitás) • Megbízható (reliabilitás) • Motivál a magasabb teljesítményre • Hatékony: idő, költség
A magyar közoktatás teljesítménye az utóbbi másfél évtizedben stagnál, egyes területeken romlik
A természettudomány és matematika tanításának problémái A műszaki és tudományos pályák utánpótlás gondjai
A természettudomány és matematika teljesítmények változása: a TIMSS vizsgálatok eredményei Matematika 4. évf.
Matematika 8. évf.
Természettudomány 4. évf.
Természettudomány 8. évf.
560 550 540 530 520 510 500 1995
1999
2003
2007
A kora gyermekkori fejlődés meghatározó szerepe • A lemaradás már az iskolába lépés előtt elkezdődik • Az intézményes támogatás jelentősége • Védőnői hálózat, bölcsőde, óvoda • A támogató rendszer ott hiányzik, ahol arra a legnagyobb szükség lenne
Szakképzés a tudás-gazdaság számára • A problémák nem ott keletkeznek, ahol észrevehetővé válnak • Az alapkészségek hiányából származó problémák • Motiváció, szocializáció, tanulási készségek fejlesztése
A negatív tendenciák megfordítása nem lehetséges okos (tudományosan megalapozott), egymással összehangolt döntések hosszú sorozata nélkül
A fejlesztés fő irányainak kijelöléséhez soha korábban nem állt rendelkezésre ennyi tudás
A tudomány szerepe a társadalmi fejlődés elősegítésében: a bizonyítékokra alapozott oktatáspolitika
Scientific Research in Education, 2002 Tudományos kutatás az oktatásban Committee on Scientific Principles for Education Research Editors: Richard J. Shavelson and Lisa Towne National Research Council
Evidence in Education, OECD, 2007 Evidence in Education: Linking Research and Policy Bizonyíték az oktatásban: A kutatás és az oktatáspolitika összekapcsolása
Fenton Whelan: Lessons Learned, 2009 Lessons Learned: How Good Policies Produce Better Schools Hogyan eredményezhet a jó oktatáspolitika jobb iskolákat
A „Szárny és teher” ajánlásai és a nemzetközi fejlesztési trendek
Whelan hét pontja • Kevesebb, de jobb tanárt alkalmazni • A legjobb embereket megnyerni a tanári pályára • Minden iskolába hatékony vezetést • Magas követelményeket támasztani, mérni, hogy elérték-e • Biztosítani a szükséges eszközöket, felelősségre vonhatóvá tenni, bátorítani az együttműködést • Beruházni a tanárok szakmai tudásának és készségeinek fejlesztésébe • A méltánytalanságok folyamatos kezelése
Jót s jól! Ebben áll a nagy titok.
Köszönöm a figyelmet! www.staff.u-szeged.hu/~csapo
