A köznevelési intézmények működését meghatározó dokumentumok tartalmára, elkészítésére, nyilvánosságára vonatkozó szabályok Alapító okirat, szakmai alapdokumentum A kötelező tartalmi elemeket a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 21. § (3) bekezdése határozza meg, amelyek az alábbiak: - az alapító és a fenntartó, a működtető nevét és székhelyét, - az intézmény hivatalos nevét, - az intézmény típusát, - az intézmény feladatellátási helyét (székhelyét, tagintézményét, telephelyét), - alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezését, - nevelési, oktatási feladatot ellátó feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszámot, - iskolatípusonként az évfolyamok számát, - alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ágak, azon belül a tanszakok megnevezését, - szakképzés esetén a szakmacsoportokat és az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint a szakképesítés megnevezését és azonosító számát, szakközépiskola esetén az ágazatokat, - a feladatellátást szolgáló vagyont, továbbá a vagyon feletti rendelkezés vagy a vagyon használati jogát, - az önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat. A köznevelési intézmény hivatalos elnevezését úgy kell meghatározni, hogy az megfeleljen a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: EMMI rend.) 123. § (3)-(7) bekezdéseiben, valamint 124-125. §-aiban foglalt előírásoknak. Ezek alapján a köznevelési intézmény hivatalos neve az az egyedi, megkülönböztetésre alkalmas és az ellátott feladatokat tükröző, jogszabály szerinti megnevezésekből álló elnevezés, amely kifejezi azt a tevékenységet, amelyre az adott köznevelési intézményt létrehozták. Egyedi elnevezésként bármilyen megnevezés adható, ha az nem megtévesztő vagy a használatát más jogszabály nem tiltja. Az egyedi elnevezés a köznevelési intézmény hivatalos nevében az ellátott feladatokat tükröző jogszabály szerinti megnevezések előtt áll, és elősegíti a köznevelési intézmény azonosítását és más, azonos vagy hasonló tevékenységet folytató intézménytől való megkülönböztetését. Egyedi elnevezésként kiemelkedő tevékenysége alapján ismert személy neve, tárgynév, földrajzi név, feladatellátási hely szerinti település neve, közterület neve, fenntartó neve, mese-, mitológiai szereplő, irodalmi alak neve, kifejezés vagy mozaikszó adható. Az alternatív nevelési-oktatási intézményként működő köznevelési intézmény esetén az egyedi elnevezés részeként fel kell tüntetni a nevelési, oktatási módszer nevét, a felsőoktatási intézmény nevelési-oktatási intézményének a nevében fel kell tüntetni a felsőoktatási intézmény hivatalos nevét vagy annak elfogadott rövidítését. A gyakorló nevelési-oktatási intézmény és gyakorló pedagógiai szakszolgálati intézmény nevében megkülönböztető elnevezésként feltüntethető a gyakorló elnevezés, a szakképző intézmények nevében megkülönböztető elnevezésként feltüntethető a nemzetgazdaságnak az az ága, amelynek keretében az iskolai oktatás folyik. A köznevelési intézmény által ellátott feladatokat tükröző megnevezés kizárólag az EMMI rend. 123. § (4) bekezdésében meghatározott elnevezések valamelyike, illetve több feladatot is ellátó intézmény esetében ezek közül több lehet, továbbá a szakiskola és a szakközépiskola helyett a szakképző iskola, a speciális szakiskola, az előkészítő szakiskola és a készségfejlesztő speciális szakiskola helyett a speciális szakiskola, a gimnázium és a szakközépiskola helyett a középiskola megnevezés is alkalmazható. Ha a köznevelési intézmény a nevelő-oktató munkához kapcsolódó nem köznevelési tevékenységet is alapfeladatként ellát, a köznevelési intézmény hivatalos nevében fel kell tüntetni a nem köznevelési alapfeladat jogszabály szerinti megnevezését vagy annak a közismert elnevezését. Kulturális, közművelődési feladat ellátása esetén az intézmény megnevezésként az általános művelődési központ megnevezés is alkalmazható.
A köznevelési intézmények típusait a Nkt. 7. § (1)-(3) bekezdései határozzák meg. Ennek értelmében az intézmény típusa szerint lehet óvoda, általános iskola, gimnázium, szakközépiskola, szakiskola, alapfokú művészeti iskola, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény, kollégium, pedagógiai szakszolgálati intézmény, pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény. Annak a köznevelési intézménynek a típusa, amely több különböző típusú köznevelési intézmény feladatait is ellátja, vagy összevontan működik nem köznevelési feladatot ellátó intézménnyel, többcélú intézmény. A nevelési-oktatási intézmény, a pedagógiai szakszolgálati intézmény gyakorló óvodaként, gyakorló iskolaként, gyakorló kollégiumként, valamint gyakorló szakszolgálati intézményként közreműködhet a pedagógusképzés, -továbbképzés feladataiban. A Nkt. értelmező rendelkezései között, a 4. § 1. pontjában találhatóak a köznevelési intézmények alapfeladatai, amelyek a következőek: óvodai nevelés, nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése, általános iskolai nevelés-oktatás, nemzetiséghez tartozók általános iskolai nevelése-oktatása, kollégiumi ellátás, nemzetiségi kollégiumi ellátás, gimnáziumi nevelés-oktatás, szakközépiskolai nevelés-oktatás, szakiskolai nevelés-oktatás, nemzetiség gimnáziumi nevelés-oktatása, nemzetiség szakközépiskolai nevelés-oktatása, nemzetiség szakiskolai nevelés-oktatása, Köznevelési Hídprogramok keretében folyó nevelés-oktatás, felnőttoktatás, alapfokú művészetoktatás, fejlesztő nevelés-oktatás, pedagógiai szakszolgálati feladat, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása, azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai nevelése, iskolai neveléseoktatása, kollégiumi ellátása, akik az e célra létrehozott gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban, kollégiumi csoportban eredményesebben foglalkoztathatóak, a gyermekgyógyüdülőkben, egészségügyi intézményekben rehabilitációs intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatás, pedagógiai-szakmai szolgáltatás, utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat működtetése. Ezek alapján kell tehát az alapító okiratban, szakmai alapdokumentumban meghatározni a köznevelési intézmény alapfeladatait. Az alapfokú művészeti oktatásban oktatható művészeti ágak, tanszakok megnevezését az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet 1. melléklete, a szakképzésben oktatható szakmacsoportokat, a szakképesítések megnevezését és azonosító számát, valamint az ágazatokat az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet mellékletei tartalmazzák.
Pedagógiai program A Nkt. 26. § (1) és (5) bekezdései értelmében a pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. Az iskola pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be. Egyházi jogi személy vagy vallási tevékenységet végző szervezet fenntartásában működő nevelésioktatási intézmény pedagógiai programja, SZMSZ-e és házirendje – a Nkt. 32. § (1) bekezdésének d) és i) pontja alapján – a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé, a pedagógiai programba a vallási, világnézeti elkötelezettségnek megfelelő ismeretek, illetve a helyi tantervbe a vallási közösség tanításának megfelelő tartalmú hitoktatás beépíthető. Az óvoda az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendeletben foglaltak alapján pedagógiai programot készít, vagy az ily módon készített pedagógiai programok közül választ.
Az óvoda pedagógiai programja – az EMMI rend. 6. § (2) bekezdése szerint – tartalmazza az alábbiakban felsoroltakat: - az óvoda helyi nevelési alapelveit, értékeit, célkitűzéseit, - azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését, - a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet, - a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet, - a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit, - nemzetiségi óvodai nevelésben részt vevő óvoda esetén a nemzetiség kultúrájának és nyelvének ápolásával járó feladatokat, - az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, - a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, - a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket. Az EMMI rend. 7. § (1) bekezdése alapján az iskola pedagógiai programjának kötelező tartalmi elemei a következőek: - az iskola nevelési programja, ennek keretén belül az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, értékeit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, az alapfokú művészeti iskola kivételével a teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat, a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formáit, a tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályait, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményeit, a felvétel és az átvétel – Nkt. keretei közötti – helyi szabályait, valamint szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezéseit, az alapfokú művészeti iskola kivételével az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai tervet, - az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül a választott kerettanterv megnevezését, ideértve bármely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott vagy jóváhagyott kerettantervek közül választott kerettanterv megnevezését, a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, óraszámát, az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét, a Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat.) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályait, az alapfokú művészeti iskola és a kollégium kivételével a mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját, ha azt nem az Nkt. 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezik meg, a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályait,
középiskola esetén azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezését, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározását, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát, középiskola esetén az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témaköreit, a tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módját, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formáit, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elveit, a csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elveit, a nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot, az alapfokú művészeti iskola kivételével az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, a tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elveket, a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket, középiskola esetében a 11–12. évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatokat és követelményeket a Nat. és az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet alapján, - szakképző iskola esetén a szakmai programot, - amennyiben az általános iskola egész napos iskolaként működik, az oktatásért felelős miniszter által kiadott, vagy saját maga által kidolgozott és az Nkt.-ben meghatározottak szerint jóváhagyott nevelési-oktatási programot. Az iskola pedagógiai programja – az EMMI rend. 7. § (5) bekezdése alapján – tartalmazza továbbá a következőket: - az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendjét, - az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait, - a tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételeit. A szakképzés kivételével az iskola pedagógiai programjának a fentieken túlmenően meg kell határoznia az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályait, szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel. A Nkt. 9. § (8) bekezdése szerint az alternatív óvodák, iskolák az általuk készített és az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott óvodapedagógiai programban, kerettantervben meghatározottak szerint készítik el pedagógiai programjukat. Az alternatív óvodapedagógiai programban, az alternatív iskolai kerettantervben lehet meghatározni az általános szabályoktól eltérő, sajátos, az adott intézményben - folyó óvodai nevelés és az óvodai élet megtervezésének elveit, a nevelés tevékenységi formáit és az óvodapedagógus feladatait, - az iskolában oktatott tananyagot, követelményeket, - folyó felkészítést az állami vizsgákra, - a tanulók számára előírt heti kötelező óraszámot, - a pedagógusok kötött és kötetlen munkaidejének szabályait, - alkalmazott építésügyi előírásokat, eszközöket és felszereléseket, a minőségpolitika rendszerét, módszereit és eszközeit, - működő vezetési modellt, nevelés- és oktatásszervezést, - elfogadott pedagógus végzettséget és szakképzettséget.
Az EMMI rend. 8. § (1)-(2) bekezdései írják elő azt, hogy az összetett iskola, a közös igazgatású köznevelési intézmény és az általános művelődési központ a különböző iskolatípusok nevelési és oktatási céljainak megvalósításához külön-külön helyi tantervet alkalmaz, ezzel szemben az egységes iskola a különböző iskolatípusok nevelési és oktatási céljainak megvalósításához egy helyi tantervet alkalmaz, amely tartalmazza a minden tanuló részére átadásra kerülő közös, továbbá az egyes iskolatípusok nevelési és oktatási céljaira épülő kiegészítő tananyagot és követelményeket, valamint azokat a tanulmányi feltételeket, amelyek alapján be lehet kapcsolódni a kiegészítő tananyag és követelmények elsajátításába. Az egységes iskola pedagógiai programja rögzíti továbbá a tanuló részére a folyamatos továbbhaladás feltételeit, annak tartalmi és szervezeti követelményeit. Az alapfokú művészeti iskola pedagógiai programja az iskola pedagógiai programjánál ismertetett tartalmi elemeken kívül – az EMMI rend. 9. § (2) bekezdése alapján – meghatározza: - az iskola nevelési programján belül az egyes művészeti ágak oktatásának cél- és feladatrendszerét, - az iskola helyi tantervén belül az egyes tanszakok, ezen belül a tantárgyak általános fejlesztési követelményeit, valamint a művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga követelményeit és témaköreit. Az EMMI rend. 10. §-a értelmében a kollégium pedagógiai programjának kötelező tartalmi elemei: - a kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet meghatározottaknak megfelelően a kollégiumi nevelés alapelvei, értékei, célkitűzései, - a tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei, - a teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok, - a tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, középiskolai kollégiumok esetén az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei, - nemzetiséghez tartozók kollégiumi nevelése esetén a nemzetiség kulturális és anyanyelvi nevelésének feladatai, - a hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve, - a kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei, - a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység, - a kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve, - az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái, - egészségnevelési és környezeti nevelési elvek, - a nevelőtestület által szükségesnek tartott további kérdések. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelését, oktatását ellátó intézmény esetén – az EMMI rend. 11. § (1) bekezdése szerint – az óvodai pedagógiai program tartalmazza a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenységet, valamint az iskolai helyi tanterv a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot figyelemmel a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendeletben foglaltakra.
Szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) Az SZMSZ a köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket határozza meg. (Nkt. 25. § (1) bek.)
A Nkt. 25. § (4) bekezdése szerint a köznevelési intézmény SZMSZ-ét és házirendjét a nevelőtestület az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. Ha iskolaszék, óvodaszék, kollégiumi szék nem működik, az SZMSZ elfogadásakor – az EMMI rend. 4. § (5) bekezdése értelmében – az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség véleményét kell beszerezni. Ha a nevelési-oktatási intézményt egyházi jogi személy vagy a vallási tevékenységet végző szervezet tartja fenn – a Nkt. 32. § (1) bekezdésének f) pontja alapján – SZMSZ-ében és házirendjében a vallási közösség tanításával összefüggő viselkedési és megjelenési szabályokat, kötelességeket, jogokat és hitéleti tevékenységet írhat elő. Valamennyi nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-ének tartalmaznia kell az alábbi, az EMMI rend. 4. § (1) bekezdésében meghatározott tartalmi elemeket: - a működés rendjét, ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét, - a pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét, - a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel, - ha a nevelési-oktatási intézmény tagintézménnyel, intézményegységgel rendelkezik, a tagintézménnyel, intézményegységgel való kapcsolattartás rendjét, - a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, formáját, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztást, a kiadmányozás és a képviselet szabályait, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, - az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendjét, - a vezetők és az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék, az intézményi tanács, valamint az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formáját, rendjét, - a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket, - a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást, - az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, - a szakmai munkaközösségek együttműködését, kapcsolattartásának rendjét, részvételét a pedagógusok munkájának segítésében, - az alapfokú művészeti iskola kivételével a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét, - az intézményi védő, óvó előírásokat, - bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendőket, - annak meghatározását, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról, - azokat az ügyeket, amelyekben a szülői szervezetet, közösséget az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel, - a nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás, valamint a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályait, - az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendjét, - az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendjét, - az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatásköröket, munkaköri leírásmintákat, - mindazokat a kérdéseket, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, vagy nem lehet szabályozni.
Az iskola, kollégium SZMSZ-e – az EMMI rend. 4. § (2) bekezdése alapján – a fentieken túlmenően tartalmazza: - az egyéb foglalkozások célját, szervezeti formáit, időkereteit, - a felnőttoktatás formáit, - a diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása), - az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rendjét, - szakképző iskola esetén a gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formáit és rendjét, - a gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrendet, - az alapfokú művészeti iskola kivételével az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ-ét.
Házirend Az Nkt. 25. § (2) bekezdése szerint az óvoda házirendje a gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával, a gyermek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket, az iskola és a kollégium házirendje a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola, kollégium által elvárt viselkedés szabályait állapítja meg. A nevelési-oktatási intézmény házirendjében az EMMI rend. 5. § (1) bekezdése alapján az alábbiakat kell szabályozni: - a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírásokat, - a térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályait, - a szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elveit, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvét, az elosztás rendjét, - a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit, - a gyermekek, tanulók jutalmazásának elveit és formáit, - a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit, - elektronikus napló használata esetén a szülő részéről történő hozzáférés módját, - az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét, az osztályozó vizsgára jelentkezés módját és határidejét, - a tankönyvellátás iskolán belüli szabályait. Az EMMI rend. 5. § (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy az iskola és a kollégium házirendje a fentieken túl tartalmazza: - a tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek, valamint a főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartamát, a csengetési rendet, - az iskolai, kollégiumi tanulói munkarendet, - a tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások rendjét, - a tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdéseket, - a kollégiumi lakhatás ideje alatt a kollégiumon kívüli tartózkodás során elvárt tanulói magatartást, - az iskola és a kollégium helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használatának rendjét, - az iskola, kollégium által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán, kollégiumon kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartást.
A házirend előírhatja – az Nkt. 25. § (3) bekezdése értelmében – az óvodába, iskolába, kollégiumba a gyermekek, tanulók által bevitt dolgok megőrzőben, öltözőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését. A házirend az óvodába járáshoz, a tanulói jogviszonyból, kollégiumi tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítéséhez, jogok gyakorlásához nem szükséges dolgok bevitelét megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti. Ha az előírt szabályokat megszegik, a bekövetkezett kárért a nevelési-oktatási intézmény nem felel.
Munkaterv Az intézmény munkaterve határozza meg az óvodai nevelési év, valamint az iskolai, kollégiumi tanév helyi rendjét, elkészítéséhez az intézményvezető kikéri a fenntartó, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség, az intézményi tanács, a tanulókat érintő programokat illetően az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat, továbbá, ha a gyakorlati képzés nem az iskolában folyik, a gyakorlati képzés folytatójának véleményét is. (EMMI rend. 3. § (1) bek.) Az óvodai nevelési év helyi rendjében, valamint az iskolai, kollégiumi tanév helyi rendjében kell meghatározni az EMMI rend. 3. § (2) bekezdése alapján a következőket: - az óvodai nevelés nélküli munkanapok, az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, - a szünetek időtartamát, - az iskolában a nemzetünk szabadságtörekvéseit tükröző, továbbá nemzeti múltunk mártírjainak emlékét, példáját őrző, az aradi vértanúk (október 6.), a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatai (február 25.), a holokauszt áldozatai (április 16.), a Nemzeti Összetartozás Napja (június 4.), a március 15-ei és az október 23-ai nemzeti ünnepek, valamint az iskola hagyományai ápolása érdekében meghonosított egyéb emléknapok, megemlékezések időpontját, - az óvodai, az iskolai, a kollégiumi élethez kapcsolódó ünnepek megünneplésének időpontját, - az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek, szülői értekezletek, fogadóórák időpontját, - az intézmény bemutatkozását szolgáló pedagógiai célú óvodai, iskolai nyílt nap tervezett időpontját, - az alapfokú művészeti iskola és kollégium kivételével a tanulók fizikai állapotát felmérő vizsgálat időpontját, - minden egyéb, a nevelőtestület által szükségesnek ítélt kérdést.
A nevelési-oktatási intézmények dokumentumainak nyilvánossága Az EMMI rend. 82. § (1)-(4) és (6) bekezdései szerint a pedagógiai program legalább egy példányát oly módon kell az intézményben elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék, továbbá az intézményvezető vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni a pedagógiai program tartalmáról. A házirend egy példányát az intézménybe történő beiratkozáskor a szülőnek, a tanulónak át kell adni, továbbá annak érdemi változása esetén arról a szülőt, a tanulót tájékoztatni kell. Kiemelendő, hogy az SZMSZ-t, a házirendet és a pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. A fentiekben hivatkozott előírások végrehajtására vonatkozó szabályokat az intézmény SZMSZ-ében kell meghatározni, amelynek során az iskolaszéket, óvodaszéket, kollégiumi széket, vagy ha az nem működik, az iskolai, óvodai, kollégiumi szülői szervezetet, közösséget és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg.
