Egészségügyi rendszerek finanszírozása Az E-alap bevételeinek alakulása, 1993 és 2009 között
A kutya vacsorája Az E-alap bevételeinek alakulása 1993 és 2009 között Magyarországon az E-alap a 2010-es évben 1376 milliárd forintot kezel, amiből az ország egészségügyi közkiadásainak tetemes része finanszírozódik: jut belőle gyógyszerre,
kötszerre, ebből a pénzből adunk fizetést az orvosoknak és a nővéreknek is. Adunk, hiszen ezt a hétköznapi állampolgár számára felfoghatatlan nagyságú összeget az ország munkaadói, munkavállalói, valamint a központi költségvetés adja össze. Az E-alap forrásait az
Országos Egészségbiztosítási Pénztár kezeli, ami intézményt próbáló feladat, hiszen a befizetések értéke és a befizetők szerepvállalása korántsem mondható állandónak. 1 600 000
Nominál értéken, Forintban kifejezve
1 400 000
Reál értéken, százalékosan kifejezve (bázis: 1993)
1 200 000 1 000 000 800 000
1 445 184,4 1 408 714,0 122,57%
110,00%
884 687,1
104,04% 100,00%
400 000 297 562,0
130,00% 120,00%
1 100 140,2
600 000
200 000
140,00%
1 676 024,3
734 107,9 562 553,7
98,85%
97,40%
88,56%
99,61% 93,18%
93,11%
100,00% 90,00% 80,00%
80,25% 74,27%
70,00%
1. ábra: Az E-alap bevételeinek alakulása 1993-2009, adatok forrása: ESKI
Az 1. ábra a befizetések nominális-, illetve reálértékének elemzésére használható. Mint láthatjuk, a befizetések nominális értéke 1993 és 2009 között ugyan négy és félszeresére nőtt, de reálértéken a mai befizetések értéke kevesebb, mint 1993-ban. Ha a két görbe összefüggéseit szakaszokra való bontással vizsgáljuk, a következő szakaszokat alakíthatjuk ki:
1
Egészségügyi rendszerek finanszírozása Az E-alap bevételeinek alakulása, 1993 és 2009 között
•
1993-1998: amíg a befizetések nominálértéke stabilan növekedett, a reálértéke egy rövidebb emelkedés után meredek esésbe került. Ennek a jelenségnek a magyarázata az lehet, hogy a nevezett időszakban a magyarországi infláció viszonylag magas volt.
•
1998-2002: a befizetések nominálértéke és reálértéke is növekedett. Az egyre alacsonyabb infláció, és a prosperáló gazdaság jótékonyan hatott a befizetések reálértékére, de vegyük észre, hogy a befizetések reálértéke az időszak végére nem érte el az 1993-as szintet.
•
2002-2006: A befizetések 2003-ra nominálértéken nem változtak, reálértéken enyhén csökkentek (fogjuk fel ezt az infláció hatásának). Ezután egészen 2006-ig nominális és reálértéken is nőttek az E-alap bevételei: ezt az alacsony inflációnak, a járulékfizetők körének bővítésének, és a járulékot nem fizetők után történő kormányzati befizetéseknek köszönhetjük. Az E-alap által kezelt források ekkor nominális és reálértéken is csúcsot jelenthettek: 1676 milliárd forinttal, illetve az 1993-as állapothoz képest 122,57%-al.
•
2006 végétől - 2009: A Konvergencia Program és a gazdasági válság hatásai. A 2006ban bejelentett Konvergencia Program, ami az ország versenyképességének javítását, az államadósság és az államháztartási hiány csökkentését irányozta elő, az egészségügyi közkiadások GDP-arányosan számított 0,9%-nak elvonását írta elő. A gazdasági válság mentén meglóduló infláció és bizonytalan gazdasági környezet hatására az E-alap befizetéseinek értéke nominális értéken kb. 250 milliárd forinttal csökkent, reálértéken meredeken zuhant, csaknem 30%-ot veszítve értékéből.
Az E-alap bevételeinek értékének áttekintése után érdemes megnéznünk, hogy a befizetések milyen módon viszonyulnak az ország gazdasági teljesítőképességéhez, amit talán a legjobban a GDPnövekedés képes bemutatni. A rendszerváltás utáni években Magyarország ha nem is példás, de mindenképpen tartós gazdasági növekedést produkált. Elviekben ha az ország jól jár, mindenki jól jár, de nézzük ,mit mondanak a számok.
2
Egészségügyi rendszerek finanszírozása Az E-alap bevételeinek alakulása, 1993 és 2009 között 150,0% GDP reálértéke, 1990-es bázison E-alap forrásai reálértéken, 1993-as bázison
140,0% 130,0%
123,79%
120,0% 110,0%
122,57%
104,04%
100,0% 100,00%
97,40%
97,71%
90,0% 80,0%
88,56%
86,90%
70,0%
98,85%
93,53% 93,11%
99,61%
93,18%
80,25%
77,15% 74,27%
78,44%
2. ábra: A GDP és az E-alap reálértékének alakulása (megjegyzés: a KSH 1995-től más módszert használ a GDP volumenindexeinek meghatározására, ezért az adatsor némileg hiányos), adatok forrása: KSH, ESKI
Az a bizonytalanság, ami a címet ihlette, leginkább itt érhető tetten: az ország gazdasági teljesítménye és az E-alap befizetéseinek reálértéke csak gyenge korrelációban áll egymással, és ezt is nagy ingadozással teljesíti. Az E-alap bevételeinek értékelésekor nem csak a befizetések értékére kell tekintettel lennünk, hanem arra is, hogy a befizetők milyen arányban járulnak hozzá a teljes összeghez. Az állam ugyanis a szabályozás segítségével befolyásolhatja, hogy a különböző társadalmi csoportok vagy alrendszerek közül ki, milyen mértékben viselje a terheket. Ezt a jelenséget szemlélteti a következő ábra:
3. ábra: A források befizetőinek megoszlása 1994-2008, forrás: Szigeti, 2008.
3
Egészségügyi rendszerek finanszírozása Az E-alap bevételeinek alakulása, 1993 és 2009 között Nem megismételve a Szigeti Szabolcs által már megfogalmazottakat, összefoglalva elmondhatjuk, hogy 1994 és 2008 között a befizetők szerepvállalásának mértéke nagyban megváltozott: ma az 1994-es állapothoz képest a munkavállalók és az államháztartás nagyobb szerepet vállal az E-alap forrásainak biztosításában, míg a munkaadók látványosan kevesebb terhet vállalnak a bevételek finanszírozásában. Szociálpolitikai szempontból a forrásteremtés a költségvetési hozzájárulások megnövekedett szerepe miatt az adóalapú jóléti modell felé mozdult el; szociológiai szempontból a munkavállalók és az adóforintokból gazdálkodó költségvetés szerepének növekedése a gazdaságilag aktív, dolgozó állampolgárokat terheli.
Az E-alap bevételeinek elemzésekor a következő összefoglaló megállapításokat tehetjük: •
a befizetések nominálértéke a 2008-as évig tartósan növekedett, de a reálértéke erősen bizonytalanul alakult az évek során: hiába van „több” pénzünk, ha azért kevesebb szolgáltatást tudunk vásárolni
•
az E-alap befizetéseinek reálértéke nem köthető a gazdaság teljesítményéhez
•
a befizetők szerepvállalása megváltozott, ennek befolyásolásakor figyelembe kell venni a társadalmi igazságosság, méltányosság, közmegegyezések követelményeit.
Felhasznált források •
Adatok forrása: KSH, ESKI, OEP, OECD
4
Egészségügyi rendszerek finanszírozása Az E-alap bevételeinek alakulása, 1993 és 2009 között
•
Szigeti Szabolcs: Az egészségbiztosítási járulékpolitika és forrásteremtés nemzetközi
összehasonlításban, Egészségügyi Gazdasági Szemle, 2009/2 •
az 1. és a 2. ábra saját készítésű
5
