A kosborfelek (ORCHIDACEAE ) altahinos jellemzese A kosborfelek jellegzetes vinigszerkezetük: ketoldalian reszaninyos, haromtagu vinigaik, mezajkuk es ivaroszlopuk alapjiin könnyen felismerhetok, mas növenycsal
A nöszöfüvek (Epipactis genus) jellemzese Az ut6bbi ket evtizedben Oel- es Közep-Europab61, valamint KisAzsiabOl több mint 30 önmegporz6 noszofU-kisfajt it1ak le. Korabban ezeket igen kis eiteljedesCi, lokalisan elofordu16 taxonoknak veltek. Az ut6bbi evek intenziv kutatasainak köszönhetoen azonban szamos uj allomanyuk valt ismertte, sokszor igen tavol a "locus classicus"-t61 (a helytol, ahol eloször rabukkantak az adott fajra). Hazankb6l eddig 5 rovalmegporzasu noszofUfaj, a moesari, szeleslevelU, piros16, vörösbarna noszofü (Epipactis pall/stris, E. hellehorine, E. pwpurala. E. alroruhells) es az önmegporzasra is kepes kislevehl noszofü (EpipaClis micl'Ophylla) mellett 2 obligat autogam faj, az elbai noszol'U es Müller-noszofü (Epipactis alhensis, E. muelleri) es 6 fakultativ autogam kisfaj a Norden-, pontuszi, bugaci, karesu, Tall6s- es esorös noszofii (Epipactis l1ordelliorum, E. pOl1lica, E. hl/Kacensis, E. Kracilis, E. tallosii, E.leptochila) elofordulasa valt iSmet1te, de varhat6 meg tovabbiak elokerülese, ill. a mal' ismertek ujabb lelohelyeinek felfedezese iso A rovarporozta Epipactis-fajok viragait fokent darazsak (szeleslevelU es pirosl6 noszofU), poszmehek (vörösbama noszofU) vagy különbözo hartyässzamyuak, ketszamyuak es bogarak (mocsari noszofU) latogatjak. E fajokra a spiralisan elhelyezkedo levelek, a mCiködokepes rostellum, a viszonylag sokaig nyil6, nektartermelo, sokszor feltCino szinCi viragok jellemzok.
296
szamban jelennek meg. Nagyon keves inforrnaci6nk van arra nezve, hogy a kosborfelek viragait nalunk milyen rovarok hitogatjak s porozzak meg, pedig ezek az allatok (azon tu!, hogy a hibridizaci6 eloidezeseben is fontos szerepük van) nagyon fontosak az orchideak ivaros szaporodasaban iso A hibrid peldanyok szülofajainak azonosftasa sokszor nem egyszen1. A hibridek egyes tulajdonsagaikat tekintve atmenetet kepeznek a szülofajok között, de nehany jellegben egyik vagy mäsik szülofajra is hasonlithatnak. Közel azonos tennetu fajok keresztezodesenek eredmenyekeppen a keletkezo ut6d sokszor mindket szülofaj atlagos tetmetu egyedeinel nagyobb merelure no (az un. heter6zishatas eredmenyekeppen). A hibridek azonosftasanal azokat a jellegeket erdemes alaposan megvizsgalni, melyek a felletelezett szülOfajok eseteben jelentosen eltemek egymast61. Altahiban a viragalkot6k meretenek, szinenek, mintazatanak, az ivaroszlop es a polliniumok szerkezetenek vizsgalata adja a legtöbb informaciot. Feltetelezett hibridek vizsgalatamil mim!l több jellegboJ allo "belyegkomplexet", nem pedig egy-ket veletlenszeruen kiragadott tulajdonsagot erdemes figyelemmel kfsemi. Az orchideak viragainak szfne, mintazata azonos populaci6n belül is nagy valtozatossagot mutathat; rendszerint különbözo szimimyalatokban fordulnak elo. Minden lilas, biboros vagy r6zsaszinu viragu faj eseteben talalhatunk ugynevezett apochrom (halvany, feher) szinvaltozatokat (csökkent festekanyagtat1alommal) vagy hyperchrom valtozatokat, melyek viragai a rendesnel nagyobb mennyisegG festek miatt a megszokottnal sötetebbek, telt szinubbek. Szamos szerkezeti vinigrendellenesseg is elofordulhat az orchideavinigok eseteben, peldäuJ: kettos mezajak, sarkantyu hianya, a reszupim\ci6 elmaradasa, a lepellevek alaki, szorössegbeJi, szinezetbeli es meretbeli m6dosulasai stb. Az orchideak egyes nemzetsegeiben napjainkban is intenzfv fajkeletkezesi folyamatok zajlanak. Ezek eredmenyekeppen ezekben a Csopol1okban szamos, egymashoz igen hasonlo, nehezen felismerheto, kevesse ismert kisfajt tahilunk. Ilyenek a noszofüvek (Epipaclis genus), a meditemin bang6k (Oplvys genus) es a balkani-kisazsiai u,ijaskosborok (Daclylorhiza genus). Bar elkülönttesi nehezsegek, rendszertani bizonytalansagok mas fajcsoportokban - peldaul foUos uijaskosbor (Daetyloriliza maculata) es az erdei uijaskosbor (D.fuchsii) alakköreben - is vannak, a hazai kosborfelek közül rendszertani es elterjedesi szempontb61 egyarant a noszofüvek a legkevesbe ismett, a legtöbb meglepetest tartogato nemzetseg, melyek taxonomiai helyzetenek es pontos elofordulasi viszonyainak tisztazasa a következo evek kutatasainak fontos feladata.
1. Közepso (centralis) külsolepelle-
1.
10.
vel, 2. Oldals6 (latenUis) külso lepellevel, 3. Belso lepellevel, 4. Epichil, 5. Epichildudorok, 6. Hypochil, 7. Bibefelület
A 110szofüvek ivaroszlop-tfpusai oldalnezetben (BUTILER, 1986 es REINHARD et al. 1991nyotmin, m6dosftva). 1. csoröcske (rostellum); 2. klinandrium (c1inandriulIl); 3. polliniulll; 4. bibefelület (stigma); 5. POt10k (anthera); 6. portoknyel
A -Allog(jm
A-z önmegporz6 (autogam) noszöm kisfajok jellemzöi Az autogam 110szofüvek rendelkeznek nehany olyall tulajdonsaggal, lIlelyek alapjan lIlinden fajukat elkülönfthetjük a rovatl11egporzasu fajokt61: • A viragok sokszor kevesse nyilnak ki vagy teljesen zärva maradnak (kleisztogämia). (A kleisztogamia az adott növeny egyes vagy valamennyi vinigan fellephet, ami a kedvezotlen kömyezeti tenyezokre - elsosorban SZiirazsagra - adott valasz, de alland6 sajatsaga is egyes növenyeknek vagy populaci6knak.) • A viragok nyilasi ideje rövidebb, mint a rovarporozta (allogam) Epli)aclisfajoke, emiatt egy viragzaton belül egy idoben mindig csak keves virag nyflik. • A levelek rendszerint ket sOI'ban (nem pedig spiralisan) allnak (kivetel ritkan a pontuszi noszofil). • Ellentetben az allogam fajokkal. a vörös szin a viragokb61 nagyreszt hiiinyzik (kiveve hypochil belsejet). • Az önmegporz6 fajok rendszerint csak viragz6 hajtasokat fejlesztenek, melyek maga-nosak, nem alkotnak csoportokat. • A hypochilnektarprodukci6ja csekely vagy hianyzik. • A kallusz az epichilen fenyes es lapos, extrem esetben az epichil-hypochil ätmenet szeles es lapos, emiatt az egesz mezajak a belso lepellevelekhez hasonlo. Az autogamia-szindr6ma jellemzoinek egy resze a pollinium, a rostellum es a gynostemium struktunijanak megvaltozasaval függ össze, melyek következteben az önmegporzäs lehetove valik: • A pollfnium es a bibe rovarporozta fajokra jellemzo terbeli elkülönülese megszunik. A portokok vagy egy nyel reven tavolodnak el a klinandriumt61 [ez esetben a bibefelület ferde lefutasu az ovarium hossztengelyere (pI.: csorös noszofU, pontuszi noszofil, Norden-noszofU, karcsu noszofU, B trpusu ivaroszlop (Jasd az abnit!)], vagy a klinandrium nagymertekben megrövidül (csaknem hianyzik), es ekkor a bibefelület meroleges az ovarium hossztengelyere [pI.: Müller-noszoft1, C tipusu ivaroszlop (Jasd az abrat!)]. • A tömör pollinium fellazul es kis darabokra vagy pollentetnidokra esik szet, melyek a bibefelületre eshetnek. • A rostellum - amely az allogam fajoknal polliniumot a megporz6 rovar fejere rögziti - visszafejlodik. A redukci6 tendenciaja j61 nyomon követheto. Egyes fajok (pI.: pontuszi noszofU) rostelluma nOlmalisan kifejlodik, de mal' kezdetben (friss allapotban) sem ragad. A redukci6 következo stadiumat kep-
B - Fakultativ aurognm
C - Obligüt Dutogam
viselik azok a fajok (pI. csorös noszofU), amikor a csoröcske a kinyil6 viragban rögtön kiszarad, gyorsan összezsllgorodik es megbamul. Egyes fajok (pI. Müller-noszofG, elbai noszofU) rostelluma mal' hianyzik. Az autogam noszofüvek közölt vannak könnyebben felismerhetoek (pI.: Müller-noszofG), de elofordulnak olyanok is, melyek egymast6l val6 elkülönitese igen alapos vizsgalatot igenyel. Altalanossagban ehnondhat6, hogy a következo jellegekre keil figyelemmellenni: az ivaroszlop szerkezete, a rostellum meglete es funkci6kepessege, a lomblevelek es a murvalevelek szama es alakja, a növenyek magassaga. Az önmegporzo Epipaclis-fajok elohelyigenye igen jellegzetes. A Müller-noszofU rendszerint szaraz erdokben, bokorerdokben el, a csorös noszom bükkösökben, gyertyanosokban. A Norden-lloszofLi es az elbai noszofG ligeterdokhöz, a pontuszi noszofU es a karcsu n6szofU blikkösökhöz kötodik. Az önmegporz6 noszofüvek nagyon erosen mikotrofok, elohelyükön rendszerint több tmis orchideafaj is el. E fajok fenyigenye, fenyturese is j61 meghatarozhat6. A Müller-noszofU napfenyes vagy sz6rt fenyben reszesülo termohelyeken el; a csorös noszofU es a karcsu noszofLi rendszerint mely arnyekban fordul elo; a Norden-noszofU szinten amyekos termohelyekhez kötodik, de megjelenik a több fenyben reszesülo erdoszeleken is; a pontuszi n6szofU mely amyekban tahilhat6, meg az erdoszelekre sem huz6dik ki, a vagasterületeken elpusztul. Az önmegporz6 noszofUfajok viragzasi ideje igen rövid. A viragzasi ido szinten segithet e fajok azonositasaban, de figyelembe keil venni, hogy (hason16an tmis növenyekhez) e noszofüvek nyilasi idejenek kezdete es idotartama a tetmohely tengerszint feletti magassagat61, mikroklfmajat61, az adott ev csapactek- es homersekleti viszonyait61 jelentos mertekben függ. Emiatt erdemes az adott termohelyen vagy annak közvetlen közeleben, hasonJ6 termohelyi es klimatikus adottsagok közölt elofordu16 mas orchideafajok (pI. az e fajokkal gyakran együtt is elo szeleslevelCi es kislevelG noszofLi) vinigzasi idejehez, fellol6giai viszonyaihoz hasonlitani a kerdeses peldanyokat. Az önmegporz6 noszofüvek "elmeleti vinigzasi sOlTendje" hazakban a következo: bllgaci noszofU, Müller-noszofU, karcsu nosz6fU, csorös noszofU, Norden-noszofCi, TaIl6s-noszofU, pontuszi noszofG, elbai noszofU. Ritkan az önmegporz6 Epipaclis-fajok viragait is latogatjak rovarok, s bar e fajok pollenjet nem viszik tovabb, az allogam fajokrol hozott virägporral megtermekenyfthetik viragaikat. Külföldrol ismert mal' a csorös, ill. a MüllernoszofUnek a szeleslevelLi noszofUvel, a pontuszi noszofUnek pedig a vörösbama noszofUvel alkotott hibridje. Ilyen hibridek elokerülese nalunk is varhat6.
(stigma), 8. Rostell um,
9. Epi-
chil-hypochil atmenet, 10. Maghäz (ovarium), 11. Kocsany, 12. Pollini-
4.
9.
um.
297
EpipaClis albellsis Novakova et Rydlo
ORCHIDACEAE
Elbai noszofU
KosbOlfelek
Leirasa: (8-) 15-20(-45) em-es, esak maganos, a felso reszükön sunln szorös vinigz6 hajtasokat fejleszto faj. (1-)3(-4) vilagoszöld lomblevele van, melyek (2,3-)3,6(-5) em hosszuak, (1-)1,8(-2,8) cm szelesek. A legszelesebb level elliptikus, tompa vagy rövid csdcsu, a felsobb levelek keskenyebbek, szalas-hosszukasak, murvalevelszeruek. A legals6 level gyakran kifejezetten magasan ered. A viragzat ± egyoldalu, laza, (1-)5-10(-17) viragd. A viragok kicsik, legfeljebb kisse b6kolnak, a toktelmesek kialakulasaig ± vfzszintesen allnak. A murvak la)ldzsasak, viszonylag kicsik, az als6k hosszabbak mint a viragok, a felsok olyan hosszdak vagy rövidebbek, mint a maghaz; ela1l6k. Külso lepellevelei sargaszöldek, 6-10 mm hosszuak, 2,5-4,5 mm szelesek. Belso lepellevelei tojasdadok, 6-7,5 mm hosszuak, 4-4,5 mm szelesek, fehereszöldek. A mezajak 6-8 mm hosszd. A hypochil belül bamasbfbor sziml, az epichil rövid, sziv alaku vagy haromszögletu, sargaszöld. A rostellum hianyzik; obligat autogam faj. Bibeoszlop- tipus: "C". Viragzasa: augusztus - szeptember (- okt6ber) / X - XI. Elohelye: Inkabb meszkerülo. Ärnyas, üde, nagy legnedvessegu, nyirkos talaju lomberdokben, ligeterdokben, telepitett nyarasokban fordul elo. Elofordulasa: Börzsöny (Marianosztra: Kiralyhaza), Balaton-fv. (Tapolcai-rnedence: Raposka), Koszegi-hg. (Bozsok), Taktaköz (Kesznyeten), Tl. (Tiszaeszlar, Tiszalök, Tiszadada).
Bugaci noszofU
ORCHIDACEAE
Kosborfelek
Leirasa: 15-25(-52) em magas növeny. Szara vekony, zöld, als6 reszen mersekelten, felül surun szorös. (2)3-4(--6) lomblevele elliptikus vagy keskeny-Iandzsas, kihegyezett. Hosszusaga 3,5-5,5 em, szelessege 2-2,5 em. A murvalevelek keskeny-landzsasak, 10--24 mmesek, rövidebbek mint a viragok. A maghazak gyengen szorösek, hosszukasak. A viragzat laza, ± egyoldalu, 3-15(-23) viragu. A viragok kisse b6kolnak, nem mindig nyflnak ki. A külso lepellevelek zöldek, kb. 10 mm hosszuak es 4 mm szelesek. A belso lepellevelek kivül halvanyzöldek, belül vörösesek, kb. 9 mm hosszuak es 3,5 mlll szelesek. A hypoehil belül vörösesbam3s, nektal1 telmel. Az epiehil sze1es Mrolllszögletu, 4 mm szeles es 4 mm hosszu, kisse r6zsaszines. A rostellulll jal kifejlodött, de funkci6keptelen. Fakultativ autogam. Bibeoszlop- tipus: "B". Viragzasa: (Illajus közepe -) junius (- julius) / VII - VIII. Elohelye: Inkabb llleszkedvelo. HOlllOki fehernyarasban es telepitett nyarasokban el. Elofordulasa: Duna-Tisza köze (Bugac, Kis-Bocsa, Jaszszentlaszl6, Moricgat, Soltvadkert, Fülöphaza, Kiskunfelegyhaza, Szank, Kiskunrnajsa, Bodoglar, Csolyospalos).
Megjegyzes: Legjellemzobb belyegei az igen rövid murvalevelek, a korai viragzasi ido, a kisviragusag, a viragok zöldes szinezete es az autogamiara val6 hajlam. [Usd meg a többi rokon faj lefrasat es az alta!
Megjegyzes: Elokerülese masutt is varhat6. Rostellum nelküli, önmegporz6 noszofUfaj. A Müller-noszofünek (E. muefleri) szinten hianyzik a rostelluma, de szaraz termohelyeken el. [Usd meg a többi rokon faj lefrasat es az altalanos reszben frottakat is!] Veszelyeztetettsege: V: -; H: 2; I; CJr; tv. erteke: 10 000 Ft.
Epipaclis gracilis B. et H. Baumann
Veszelyeztetettsege: V: -; H: 3; CIr; tv. erteke: 50000 Ft.
EpipaClis nordeniorum K. Robatsch
Norden-noszofU ORCHIDACEAE
Karesu noszofU
KosbOlfeJek
rf41
Leirasa: 10--35 cm magas növeny. Szara alul kopasz, felso reszen ritkasan szorös. 2-4 sötetzöld elliptikus lomblevele csak 1-2 em szeles es 3-5 cm hosszu. A felso lomblevel eleri a viragzatot. A vinigzat laza, ± egyoldalu, 3-9 virag alkotja. A viragok b6kolnak, vi!
1/J'I))
Viragzasa: julius közepe - augusztus eleje / VIII - IX. Elohelye: A talaj mesztartalma szempontjab61 közömbös. Rendszerint arnyas, üde bükkösökben, esetleg telepitett fenyvesekben el. Elofordulasa: Zernplen (Mikohaza), Koszegi-hegyseg (Bozsok, Velern).
298
Epipaclis bugacensis K. Robatseh
ORCHIDACEAE
Kosborfelek
Leirasa: Apr6 telmetu, (4-)10--20(-38) Clll magas növeny. Szara alu I ritkasan, felso reszen surun szorös. 1 allevele es (1-)3(-4) szarlevele van; ut6bbiak kerekdedek vagy szeles tojasdadok, 3-5,5 cm hosszuak, 3-4 cm szelesek, szinük a melyzöldtol a sargaszöldig valtoz6. A legal- " s6 szarlevel jellelllzoen igen apr6, kerekded, a felso szarlevel murvalevelszeru. Az als6 murvak 1-2 elll-esek. A viragzat ± egyoldalu; (1-)3-8(-15) kevesse kinyfl6, kismeretu, vizszintesen all6 virag alkotja, melyek nagyon gyorsan (3 nap alatt) elhervad6k. A külsoleplek kivül sötetzöldek, belül zöldek 6-8 mm hosszuak, 3-4 mm szelesek. A bel so leplek közel ekkonik, r6zsaszfnnel futtatottak. A hypoehil feltunoen keskeny, kivül zöldes, belül barnasvörös. Az epiehil feheres-r6zsaszfnes vagy kremsz(nu, 3-4 mm hosszu es szeles, szives. Rostelluma funkei6keptelen. Bibeoszlop-tipus: "B". Viragzasa: augusztus - szeptember / IX - XI. ElOhelye: Meszkerülo; melytalaju, nyirkos, arnyas, huvös lomberdokben, foly6- es patakparti ligetekben es ezek szelein el. Elofordulasa: Bakonyalja (Nyirad), Mecsek (Reka-v.; Wkeny: Pinter-kut; Orfü; Pecs: Gegen-kut),. Koszegi-hg. (Bozsok, Velem), Zselic (Ibafa), Kis-A. (Takacsi).
Megjegyzes: Viszonylag koran nyfl6, közepes telmetu faj. [Usd meg a többi rokon faj lefrasat es az altalanos reszben irottakat is!]
Megjegyzes: A hasonl6 elohelyeken elo, de kesobb nyfl6 elbai noszof(i (E. alhellsis) rostellullla hianyzik. [Usd llleg a többi rokon faj leirasat es az altalanos reszben frottakat is!]
Veszelyeztetettsege: V: -; H: 3; ClT; tv. erteke: 30 000 Ft.
Veszelyeztetettsege: V: -; H: 2; CJr; tv. elteke: 10 000 Ft.
299
-.........Epipac/is pwpllra/a Sm.
ORCHIDACEAE
Pirosl6 noszofU T~ilsn.:
Kosborfelek
ORCHIDACEA
Kosborfelek
Syn.: Epipacli., haiJa/ia All.
biboribolya nöszöfü
Leirasa: 20-70(-100) ern-es telllletii, kf!kes-ibolyäs futtatasu, felszaprofiton növeny. A szar es a maghaz silriin erdes-szorös. A lomblevelek (szamuk 4-12) 5-10 em hosszuak, 1-3 em szelesek, az alsok keskeny-tojasdadok, a felsok keskeny-hindzsasak, spinilis lefutasuak, hüvelyük nines. A vin\gzat laza, a viragok halvanyzöldek vagy rozsaszfnGek, olykor Iilasvörösek. A lepellevelek 8-13 mm hosszuak. 4-6 mm szelesek. A mezajak 8-10 111m hosszu, elülso resze a viragzas elorehaladtaval gyakran hatrahajlik. A megtellllekenyülest követoen a mezajak elülso resze megbarnUI es összezsu-gorodik. Bibeoszlop-tfpus: "A".
Leirasa: 20-70(-120) ern-re növo, spinilis levellefutasu, igen valtozatos megjelenesu orehideafajunk. A levelek szeles-tojasdadok, 7-17 em hosszuak, (3-)4-10 em szelesek, a vallukon hüvelyesek; szal11uk 4-15. A szar es a maghaz kopasz, vagy a magMz az eleken gyeren pelyhes. Viragainak sZlne a halvany zöldess
Viragzasa: julius - szeptember (- oktober) / IX - XI (- X.)
El6helye: Közömbös vagy kisse meszkedvelo; bükkösökben, tölgyesekben, gyertyanos-tölgyesekben, fenyvesekben, gesztenyesekben, karsztbokorerdokben, ligeterdokben, eserjesekben es hegyi n~teken el.
El6helye: [nkabb meszkerülo; ligeterdok. bükkösök, gyertyanos-tölgyesek növenye. El6fordulasa: Zemplen, Aggteleki-k. (Szögligcr', I16dv'lw.ilas), Mkk, Mt;tlves (Sfllgc., Vj\rh(>l'ck-p. ),B (jrl,~iiny (I<Ö1.llOlIli-llöl7.söny), Visegl'atll-hg .. ~ Pilis. ßudai-hg.• rlakony, ßakonYllljn, Mccsck, Vi lMnyi-hg.. SUl)runi-hg. iIii=l (Suprun), 7,alai-d\'" IIS, ~cl ic . (icrcsdi-dv. (Bataapati), Szekszardi-dv., Pesti-sfk (Kaposztasmegyer), D-T k., Nyfrseg (Pil'icse: Julia-liget), Bodrogköz (SMoraljaujhely: Long-e.), BSz-sik (Tarpa, Beregdaroc: Kisasszony-e.), Tl.
•
• ••
.' ; .1
-
'.
Megjegyzes: Azonos elohelyeken altal
Epipac/is hellehorille Cr.
SzeleslevelU noszof(i
Viragzasa: junius - augusztus / VIII - IX.
El6fordulasa: Zemplen, Cserehat, .. '. '. '10 Aggteleki-k., Ozdi-dv., Medves, Cserhat. '.... .. .~,,:- ~ .Börzsöny, Naszaly, GÖdÖIl6i-dv., Budaihg., Gerecse, Vertes, Bakony, . ' •• ,'1. : Pannonhalmi-dv. (Pannonhalma: Pap- ~ \-: e.), Balaton-fv., Keszthelyi-hg., Mecsck, ' \ . " •• •• Soproni-hg., K6szegi-hg., Vend-vi., • ,;yJ. Zalai-dv. (Zalaegerszeg, Pet6henye), BS, Zselic, Geresdi-dv., Szekszardidv., Tolnai-hh. (Tamasi), Szigetköz, Hansag (Feherto), Drava-sik, Sarköz (Decs), Mez6föld, Csepel-sz., Pesti-sik, Turjan-\'i., D-T k., Nyirseg, Bodrogköz (Lacacseke), BSz-sik (Beregdaroc). TI. (Mako, Csanadpalota, Tiszadob).
:·1:. t. •.•.,
.i·:
Megjegyzes: Közeli rokon autogam kisfajait a bibeoszlop tfpusa segft elkülönfteni. [Lasd a lefrasokat, a megjegyzeseket es az altahlnos reszben frottakat!] Veszelyeztetettsege: V: 5; H: I; CtT; t\'. el1eke: 5000 Ft.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; CIT; tv. erleke: 5000 Ft.
Epipac/is lIIuelleri Godfr. EpipaClis lep/ochila (Godfr.) Godfr.
ORCHIDACEAE
Csorös noszofU
Viragzasa: junius - augusztus / IX (- x.)
Leirasa: 20-60(-80) em magas, a hajHis felso reszen surün pelyhes-szorös noszofU-kisfaj. A levelek szama 5-10; gyakran ket oldalra rendezetten helyezkednek el, vilagoszöldek, landzsasak, 5-10(-12) em hosszuak, 2-4 cm szelesek, fvesen lehajlok. A közepsok kb. ketszer olyan hosszuak. mint a sZllrköz. A viragok bokol6k. felig nyitottak. A lepellevelek 7-12 111m hosszuak, 3,5-5 111m szelesek, s
El6helye: Inkabb meszkedvelo; hazankban gyertyanos-tölgyesben, gyeltyanelegyes bükkösben talaltak.
300
KosbOLfelek
Kosborfelek
Leir'asa: (20-)30-70 em-re megnövo noszofU kisfajunk. A levelek szamuk 3-6(-8) 5-11 em hosszuak, 2,2-4 em szelesek, a felületükön gyengen molyhosak, vilagoszöldek. A 2- 3 fe Iso level keskeny-landzsas, murvaszeru. A rnurvalevelek nagyok, szembetunoek. A vinlgzal laza, benne a viragok bokol6k, szelesen nyitottak vagy zarva maradnak. A lepellevelek hosszukas lllndzsasak, kihegyezettek, zöldek (neha vöröses futtatassal); a külsok (6-)10-15 mm hosszuak. A mezajak 8-11 mm hosszu, elülso resze hosszan esucsba kihuzott, gyakran visszahajlo. Bibeoszlop-tfpus: "B".
El6fordulasa: Aggteleki-k., Bükk (Hor-v., Szaraz-v.), Börzsöny (K6spallag), Bakony (Varpalota: Var-v.) Yertes (Oroszlany), Balaton-fv. (Uzsa, Balatonfüred), Keszthelyi-hg. (Nemesvita), Mecsek, Szekszardi-dv. (Szekszard: Sötetvölgy).
ORCHIDACEAE
Müller-noszof(i
,(\~
. '!.
r
"l.·'",(.'i '(,
\
1
(
•
El6fordulasa: Bükk, Pilis, Yertes (Gant), Bakony (Varpalota), Balaton-fv. (Balatonsz6l6s; Balatoncsicso: Szent-Balazs-h., Budai-h.; Dörgicse: K6-h.), Mecsek (Reka-v.), Szekszardi-dv. (Szekszard).
.'\1.. köz-eu
Megjegyzes: [Lasd elsosorban a szeleslevelu es a Müller-n6sz6fU (E. hellehoril/c, E. lIIuelleri) lefrasat es megjegyzeset, valamint az altalanos reszben frottakat!]
Megjegyzes: Hozza hasonlo a kisebb termet(i pontuszi, karcsu es elbai n6sz6fU (E. pOil/im, E. gracilis, E. alhellsis). A szinten kis telmetG Nordenn6sz6fu (E. I/ordelliorlim) viragai r6zsaszfnes futtatasuak. E kisfajok szara 10-30 CI11, leveleik (2-4) kicsik; viragzasi idejük is jelentosen elter. [Lasd a lefnlsokat, megjegyzeseket es az altalanos reszben frottakat!]
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; CtT; tv. erteke: 5000 Ft.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; CIT; tv. erteke: 5000 Ft.
köz-eu
301
1
I:i'l/'(/,/;.I lIt;c'I"O/'/lyl!(/ (Ehrh.) SII',
i Wl 'l-I 1DEi\C!:AE
Kislevelli ll(isz6fii Lcir~sa:
K:IICSlI , 7--40(-50)
Koshorl~ll'k c nH\~
niiv,i, Icls/apl'"lila I'aj.
A s/,il'. :llllagh,il es a klilso ICI'.:lkiil-surun, khcl'csen pell'-
hes- s/.'ilüs. Lcvdeinck s/.,lrna: ~ -"(- 1 2). , \ Icvdck a liivliklll'l hliwll','sek, 2.5-5 CI11 hO.sS/,l'rak. 11.5- 2,5 Cill s/clcselc :11 '11,,'," lüml/",,:;ak, I'hvidchhek. a !'.:Isti" keskcny-I:indl..s:isak. kh. l11ü,1ds/cr IlagYllhh:lk il s/.
, ßihcoszh 'p-Ifpu!>: .. A". Vi~':\gz{lsa:
1ll{ljus - jl,nius / VI - VIII.
EII'il'orellllüsa: Aggtclcki.k" (>zeli.eI\", • lIiikk, M:itra, Medl'cs, Karanes, fliil'/siiny ., \ I• • 1 . . (Zcbcgcn.l', Kislllaros), Naszüly, • II _ ... (;iidiiIWi·dy., Pilis fludai-hg. • ,,'" 'I (Nag,\'kIlY{lcsi: KlItya-h.; Nag.l'szcmis), ""•• ,. I GlTCC'C (lIa.iüt, MugYllr(,sb{lI1ya), . ., . • Verlcs ( ;(1111), lIakon.l', flaklln yalja, lIalalon·l'v" MWiek, Villünyi-hg. (flisse), Halti-dv. (Szarhalom), Köszegi-hg" Kemcl1csh:H (K,\ld), Zalai·dl'" I3S (Kasz(\), Zsel ic (Büszcnf'a), Szekszardi·d\'" Szigetl\iiz (lkzcnyc, Hah\szi), DI',lva-sfk WIllollY), Moluicsi-sz. (H1I11101'1Id, Dlinafal\'a), TlIrjiin-\'i. (T{lbol'fal\'a-J)abas), D-T k. (KlIllt'chertl'l, I)(\c), Ti.
•••
Me~j~gyzes:
A liibhi l'aj üllalüb
f./1il)({Ui.l' Iltt/IISI)';S (Mi lI.) CI'.
J\1ocsari noszofli
Kosbnlfdek
Lcfnisa: 15- 50(- 75) Cill Illagas I'aj, A ,,_,ir rei s,) 1\;SI.C. a lIlaghill es 'I vir;igok ~lils,i Icpclkiil'\: sLlI·tin pcl yhcsS/.III1is. A 7-- IX Cill IlClS>/,LI. 1,5--4 l'Ill .lIdes. kllilelliklin J"cn)'cs Icwlck (4-X) a 'laI' als,-' 10s11'n CSOplll'losulnak; a rel.Slik s/.:ilasilk, az als(-,k hoss/uI-;:i,- I:ind/..s:i"lk (a liivLikiil1 a I cg,'lclc~c bhek). A vil'
Elöforduhisa: ZCll1plcn (KIII1116sk:l: Zsido· ) rd), Aggtele.ki.k, (Jbsval' ), Bllkk. (;üdül., Wi·d\", Visegr[uli.hg, (&-llcrgom; Kerek.: ' ~'~. 10), (;ermc VCrtcs (Va rgcsztcs), Verles· ~ alja, BakollY, Bakonyalja llalaton·f\'" . . . . ~. , ', Keszthcl.l'i·hg.(Vollyarcl'ashegy), Me• ~ ••• csckal.ia, Balti·dl', (Kistolllalom), Kliszegi•• : . 1.. hg, (JIo'l.sok), Vend·vi" Zalai·d\'" BS rG.I'ckcnyes, Bares), KS (Litniny), Szigetkiiz, Kis-A .• Drlll'a sik, Mohücsi·sik (Kiilkcd: lIokodi löter), Meziil'iild, l'esti·sik, Tllr.i
\
Mcgjcgyzcs: A tiihhi hanli IHis~61'Iirajn;il a kVclck a kiizclllikiin vagy a kiizepük alall iI l eg~z~ lesebhck, a mCzajkak lt'llyegescn kisehbek. mini a Icpcllcwiek. 01'I ~ke:
51111(1 Fl.
"()s b'iI'ld ~ k
Lcirüsa: ( IO- )40-6()(-XO) Clil magas, a sz
- IX.
It kihcl.l'e: II1k
,-.'-.
~I
Meg,ieg.\'z~s: A sl.:lrkiil.iiknell'iividehh vagy ,rlig h(l,s/ahh (Illax. 5 Cill hOSSl.l·l) levclli all-aja (suh'sp. ",,{''',i.l;;) J'(lIcg iI DUllil-Tist.<, kii!~n. Illlilloki ny:il':ls(lkhan es gy'~[lckhcn. hOIllOkl'uS/J:ikllll jelcnik lllCg. /1./. alapJ"aj - rnclynck levclci le· g:d:ihh kCIS/.cl· llll,s/.abbak a s/ürkii/iik nCJ - clslisurban a kii/CI,hcgy.Sl'gi :imyas cl\!L'ikrc jcllcllIl.li. Ha/.
Veszel.vcztclcttscgc: V: 5: 1-1: I; ('1'1' : IV. erl":k..:: :'iOO() Fl. ()RCIIIDACEAI; 1"lS!l(II'Il;kk
O/'/irr.\ ;II.I('CI;/'·/·(I L.
LCgybang6
Leir~sa: /11--411 CIII magas. gl11cilis IlTlllClli I·aj. Vil:ig(ls/iild 16Iev" lci Illlssl.uk:is-l:iml/süsak. 1(11111'' vc!,uck. 5- X crn IlOSS/.Li:,I\ es 1- 3 crn slebek. Virügl.ala I'ilbs ['liri. A l'ira/i IcI'cllcvelci kCi/lil CI h:in'lll klil.s(I k"[lil.,z. zi'lIdc,. iI kt l beLso s/:ilas, vi'Jriiscs sz(il"lcill. A rnbajilk 4 has:ihli. cS:lknclli lap"s. hoss/liküs. lCiv..: ki<: kl'kcsl'd'l'r. negys/iiglcics lllilllü/_allal.
Vir{jgzasa: lIlajus - jLinius / VII - VIII.
'~ lc'ihclyc: Inkühb mes/.kcdvclli; sfkvidcki es hegyi l:il'l ,'lckcn. Ilrl.lül'"khiln, lIIagassüsos lal'sul:lsnkban, Il:itlasnk .szclcin Ii lI'du I chi.
.!.&. ,.
OIWIIII)ACf;i\r':
Vörösbarna niisz(jfij
Vinigzüsa: jLinius -- jliliLis / VII
It liihelye: Ink,ihh Illcs/kcdvdii; blikkiisiik. gycI1 Y,lnos- es v:ilill liilgycsck, kn)'vesck. ligclwl6k. karsl..lbl,k'lI·crdok niivc nyc,
Veszclycztctettsege: V: ); H: 2; CI'I'; Iv.
1:-/lIi'(/! 'I;.I' <,II.I' (I-Inllill. cx Ikl'l1li.) Ik,,;.
'::Ii'ihcl.vc: Inkübb IllcSl.kcdvcll'; dllloll1ilsziklilgycpckben. s/.ik l"J'Li vcs "~jl(l~iill. Ille.s/.kl; Icjl(iszlyc p-rclckcll, ka"zlb"kol'C l'd6kheI1. lIICs/.kcdvcl"i liilgycsck li,/I,isain. gcs/lcnyescl\bcn. kClllcnyhis li~elcrd,'ikbcll, irICl SI\'lekcn. kasz:il<',k'"l, l:ip- es hlllllllki r,'tck halüm"nüj,ihan cl. Elliforeluh\sa: Biikk (<>massa), Keszthcl.l'i-hg., Balli·dl'. (Sz:\rhaIOlni-e.), Szigdkiiz (MosOnlll
kiinnyen Idislllcl 'h~l
('11';
11'_ el'lele: SIlIl()() Ft.
303
ORCHIDACRA~
O/l/IIYS ,lphcgodcl Mil!.
Pokbango
Koshorfeli~k
Syn.: O/,IIIYI SI,II", '"
ORCHIDACEAE
Mehbango
KosborJclck
Leir:'sa: 20-50 Cill magas, gracilis szal'ii faj. Tillevclei vagy tojüsdad-l:Jllllz,asak, 6-1(} Clll hosszuak es 2-3,5 C111 szelesck. Nyülallk viragzalaban ~IZ egyes vinigok rilldsan üllna k, szamuk 3-10. A virag külsii Icpcllcvclci ]\Jzsaszfilliek vagy l'eilerek. A kCI belsti Icpcllevcl jöval riividcbb a külsliknel (2-4 111m), ür alaku, SZ61'iis, ziildesrllZSaszln. A Illczajak to.i:Jsdad alakü, cnisen dLJlllborll, hal'llasviil\is, h:Jl, onyos pnpillakkal kelCll; a kiizcpcn szahalylalall alaku, s:Jl'gashal11a I~~zolal l:Jthatö. A liivencl kl~ll\jvid (kh_3 111m), tompa, ,SZ6I'(;S pupocska, az erösen visszagiirhült mezajak-csucslJn [ledig cgy kihegyczell, kopasz függelck lah\lhalö. h(]s~zukas-
Leinisa: 15-~II Clll-CS faj. T61evelei husszllkas-ICtnclzsasak, X-III Clll hus,szuak es 3-5 Cill szclcsek, IUlllpa vegLlck, knyes klülclLiek. V;nigain - a Ille:wjak kivclelcvd - rcnclszcrinl az iisszc.s lcpcllevcl kopas/.. A hal'Olll kiils{i lepellevel vilügosziilli, Illig a kcl bcls6 h~lm::isziilcl. A Illezajak SÖltl- vagy viil'iisesbama szinaclLi, b:Jrsonyos sz(irzdll, rajla kopasz, fenylll H vagy X alaku I'ajzolat ICtthatll. Vil'agz~sa:
0ll/lIy.1 ul'ifi'r1{ Hlids.
aprilis -Illajus / VII - VIII.
Itllihelye: Jnkabb Illc;;zkcdvd6; Illocsal'-, lap- es hOllloki relck, ncclvcs kaszaI(,k, esclenkent lllocs:Jn-elek, szikes plis/Jak niivenyc. Legjcllcillzilbb a ncclvcs I'elek cs a hOllloki retek vagy Icgcl6k kontakt z6naj:Jban. El6Fordlihisa: lllikk (Eger), Budai-hg., vertes (Csakvar), Bakony, llal\Onyalja, Balaton-Fv., Keszthelyi-hg. (Vindornyahip), Balaton-vi., Villanyi-hg. (Si klus: CSllkllla-h.), Zalai-dv., MlIra-vi., Zselic (Kaposvar: Töröeske), Kis-A. (Tata: Fenyes; Günyii), Hansag (Fcrt6szeplak: Mekszikupllszta), Mez6Fiild, Tengelici-hv. (Tengelie), Pesti-sik (Göd, DIInakeszi), TlIrjan-vi., D-T k. Megjegyzes: E faj kivclelevd valalllennyi hazai bang(\fajnak a ket hels!J !epellevele SZl' riis. A legybang6val (0 _illlc(Iij('I'l{) kepzcll hilll'idjc (0. X IrY/lrid
Vinigzasa: l11:JjllS - jünills / VII - VIII. .~l{ihelye: Meszkedvc[(i, IClprclck, pusztaflivcs Icjllik faja.
El6Fordlllüsa: Naszaly, Budai-hg. [l(' ~ (Pesthidegküt, SoIYIll:'r, Alsu Patali-h.), /~~ . . . .. ~ I \ j l / "\ Pilis (Pilis-h), Gerccse (Tardosbanya), V~rteslaja (I'usztav:llll: Farkas-h.), J (j Balallln-fv. (ßalatongyörök, Bnlalons7.(;16s), Keszthelyi-hg. (Gyenesdias: •• <~ ~ K61llell; Penzes-gödiir) Mecsek "11-lIlcci (Pees: Megyeri-l6ter; Biikkösd: (iera-Wltes), Villänyi-hg. (Fekete-h., CSlIkma-h., Szarsomly6), Zalai-dv., Kis-A. (Mosonmagyaruv~r: LcJvarie.), Turjän-vi. (Öcsa), D-T k. (Izsak: Kolon-tu; Pahi: Kiiziis-e; ßodoglar).
"" \'1--r,/ 'iI
Megjegyzes: Bocloglarröl - fakilcnneles mialt - :Jtlciepilve Jas/szenllaszI6m. IL:Jsd meg Cl ]loszillehbangu (0 . h%ser;!'c,,) es a szarvas bangt. (0 . 1(0/0/ll/.1') lell'usal is! I Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; CIT; tv. clickc: SO 000 Ft.
O/'/II')'.\' /l%.lcricu (BlIrlll
Cl Grculcl'
ORCHI DACEAE
Poszmehbango
Ol'/IIYS s('o/"I'UX Cavan.
SYIl ,: ()pll r\'.I'j i/<"iII"r,/ (I'. W. Schmiel!) Miillch
Szarvas bango
Leinisa: 10-50 Cill Illagas, er(ltcljcs, vastag szaru faj. Tlilevelei hos:;zuka;;-toja:;dadok vagy landzs:Jsak, IOlllp
Kosborl'.Elck
Lcirasa: 211-50 Cill magas faj. Hosszukas-lojasclnd vagy lanclzsas Icvclci Ickerekilell csucsüak. Vir:Jgz:lla 5-10 piragu laza fürt. !I{II'OIll küls!i es kel 01 alakii, lapilOl1 vagy hcngcres, helsli Icpcllcvcle sölel vagy vilagos 1'6zsaszin, rilkan fdlt~l'. A mbajak siilelharna, Mrsonyos sdirzClli, rajla b~lmas vagy k<~kes (femfe.nyli), szabülylalan alaku, kopa5z rajwbl van. A meznjak liiv~n ke l kihegyezcll, hosszan eliircllyiil6 (3-X mm) sZlil'lis ,,szCiI'V
,1/.1\ )
I
t ( 1<
Megjegyzes: ILisci Illc.g a nH~hbangu (0 . Ufli/i.,.
Mcgjegyzcs: A Mecsck,
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 4; J; C1T; Iv. ertekc: SO 000 Ft.
Vcszel.vcztetettsege:
,I'(,()/Ii/ll{.I')
304
ORCHIDi\CEi\E
v: 5; H: 3/4; Crl'; tv. Cl1ckc: SO uno Ft. 305
Orchis morio L.
ORCHIDACEAE
Agarkosbor
Kosborfelek
Lelrasa: 6-40(-50) em magas kosborfaj. Levelei reszben t6all6k, reszben szarölel6k. T61evelei 2,5-12 em hosszuak, kb. a közepükön a legszelesebbek (0,5-2 em). Viragzatat 5-25, altalaban lazan a1l6, kb. 1,5 em-es virtig alkotja, melyek szine nagyon valtozekony lehet: legtöbbször sötet biborvörös, de el6fordulnak lilas, r6zsaszin, zöldes es feheres viragu peldanyai iso A mezajak gyengen harom kareju; a közeps6 karej er6sen kiesipett. A labellum vilagosabb közeps6 reszen rendszerint sötetbfbor pettyek vagy foltok lathat6k. Lepellevelei tom pak, sisakszeruen összeborul6k, hossziranyban jellegzetesen, zöldesen erezettek.
ORCHIDACEAE
Pompas kosbor
Kosborfelek
Leirasa: 30--70 cm magas, er6teljes növekedesu faj. A szar vastag, gyengen barazdalt, leveles. A levelek hosszukas-landzsasak, tövükt61 a csucsukig lassan keskenyed6k, 20--25 cm hosszuak es 1,5-2,5 cm szelesek. A viragzat hosszu (15-20 cm), sokviragu, viszonylag tömött fürt. A virtigok nagyok (15-20 mm), sötetvörösek vagy lilak. A mezajak tojasdad, ep vagy alig karejas, a közeps6 karej az 0ldals6kkal egyenl6; a töven vilagas r6zsaszfn vagy feheres falt lathat6. A sarkantyu egyenes, b6, tompa vegu, es a maghazzal megközelftoleg azonos meretu.
Viragzasa: aprilis közepe - majus / VI - VII.
Viragzasa: majus vege - junius / VIII - IX.
ElOhelye: A talaj mesztaltalmara nezve közömbös faj. Kaszal6kon, hegyi, homoki, lap- es ritkabban moesarreteken, szikes- es homokpusztakon, lege16kön, pusztafüves lejt6kön, eseljesekben, erdeifenyvesekben, eseres-tölgyeseben, gesztenyesekben el. • '.
Elohelye: Inkabb meszkerülo; nedves kaszal6k, lapretek, magassasosok, nadasok faja.
~it;.\; •
:
ElOfordulasa: Eszaki-közephegyseg, \,1 . Visegradi-hg., Pilis, THenyi-sik, ;. " , ri :Gerecse, vertes, vertesalja (Bokod), • ~~ " . ' J , Bakony, Bakonyalja, Balaton-fv., ....... • ',. • -: r Keszthelyi-hg., Balaton-vi. - • .,.. " • ' (Balatonszentgyörgy), Mecsek, Villanyi-hg., . . . . ,. köz-eu-med Soproni-hg., Koszegi-hg., Vasi-dv., Vend-vi., Zalai-dv., BS, Zselic (Kaposvar), Völgyseg (Nagymanyok), Kis-A., Szigetköz, Drava-sik, Mezoföld, Szentendrei-sz., Pesti-sik, D-T k., Hortobagy, Nyirseg, Taktaköz (Kesznyeten), BSz-sik, Tt.
Elofordulasa: Zemplen (Satoraljaujhely, Sarospatak), Csereh3t (B6dvalenke), { { Putnoki-dv. (Felsonyarad), I Visegradi-hg. (Szentendre Pomaz), Villanyi-hg. (Kist6tfalu), Del-Zala, BS, KS (Ordacsehi), Baranyai-dv., Geresdidv. (Cik6: Eszter-puszta), Drava-sik, Nyirseg, Taktaköz (Kesznyeten), BSz-sik, Tt. (Kiralyhegyes, Biharugra).
Megjegyzes: A sisakot alkot6, csfkozott, tompas csucsu lepellevek j61 elkülönitik a hozza kisse hasonl6 rokon fajokt61 iso
Megjegyzes: [Lasd meg a mocsari kosbor (O.laxiflora subsp. paluslris) \eirasat is!] Ahol együtt fordulnak e16, ott minden esetben megfigyelhetok atmeneti, hibridogen egyedek. Megtahiltak hazankban a poloskaszagu kosborral (0. coriophora) alkotott hibridjet iso
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: I; CIT; tv. erteke: 10 000 Ft.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; ClT; tv. erteke: 10 000 Ft.
Orchis coriophora L.
ORCHIDACEAE
Poloskaszagu kosbor
Kosborfelek
Leirasa: (10--)15-30 cm magas kosborunk. Levelei 5-15 cm hosszuak es 1-4 cm szelesek, szamuk 3-8. A t61evelek landzsasak, a szarlevelek szalasak vagy szalas-Iandzsasak. A viragzat tömött, keskeny, nyulank fürt. A virtigok kicsik; szinük valtozatos: a zöldesfehert61 a sargan at a vörösbarnaig vattozik. A lepellevelek sisakszeruen összeborulnak, csucsba vegz6d6k. A küls6 lepellevelek 6,5-10 mm hosszuak, 3,5-5 mm szelesek. A mezajak 5-8(-10) mm hasszu, haromkareju. A közeps6 karej hosszabb a szels6knel, melyeknek szele gyakran fogasan csipkes. Viragzasa: junius - jUlius / VII - VIII (- IX.) ElOhelye: A talaj mesztartalmara nem erzekeny; lap- es mocsarretek, szikes- es homokpusztak, legel6k, homoki es szaraz tölgyesek, nedves es szaraz homoki retek erintkezesi z6najanak növenye. Elofordulasa: Zemplen (Bask6, KomI6ska), (, ) , Bük~ (La~oru~-Mocsol.yastelep), Matra \: • ~ ': , I· ~ (Gyongyos: Sar-h.), Borzsony l i I • _ lt • I (Perocseny), GÖdÖlloi-dv., Budai-hg. .~ • t' '~ (Piliscsaba: 10ter), Gerecse (Tata, Duna~:.J' almas), Vertes (Csakvar), Zamolyi• : , L.. . medence, Bakony, Bakonyalja (Nyirad, szmed-koz-eu Devecser), Balaton-fv. (Tapolca), Keszthelyi-hg. (Nemesvita), Villa ny i-hg. (V6k3ny: GomMs-h.), Soproni-hg., K6szegi-hg., Zalai-dv. (ZalaberTürje), BS, Zselic (Boszenfa), KS (Boglarlelle, Balatonfenyves), Baranyaidv. (Pellerd, Cserkut), Kis-A., Mezoföld, Drava-sik, Pesti-sik (Göd), Turjan-vi., D-T k., Nyfrseg: (Batorliget, Hajdubagos).
306
Orchis laxiflora Lam. subsp. elegans (Heuff.) S06
Orchis laxiflora Larn. subsp. palustris (lacg.) Bonnier et Layens
ORCHIDACEAE
Mocsari kosbor
Kosborfelek
Leirasa: 20--50 cm magas, gracilis megjelenesu faj. A szar viszonylag vekony, leveles. Szalas vagy keskeny-Iandzsas levelei 10--15 cm hosszuak es max. 1,5 cm szelesek. A viragzat keves viragu, nyulank, laza fürt. A virtigok nagyok, altalaban li lasvörösek vagy r6zsaszinuek, de ritkan feher szinu valtozat is elofordulhat. A mezajak harom kareju. A közepso karej kicsipett csucsu vagy ket hasabU, az oldalkarejokkal egyenl6 vagy azoknal valamivel hosszabb. A sarkantyu hengeres, tompa vegu, a maghaznal rövidebb. Viragzasa: majus közepe - junius / VIII - IX. Elohelye: Inkabb meszkedvelo; lap-, mocsar-, szikes es s6s retek, nedves kaszal6k, magassasosok, forraslapok, nadasok, magask6r6sok, nedves buckaközök, laperdok es egyeb nedves gyepek növenye. Elofordulasa: Cserehat (Tornabarakony, Gagybator), Aggteleki-k., Bükk, Bükkalja (Füzesabony: Denar), Matra, Cserhat, GÖdÖlloi-dv., Visegradi-hg., Pilis, Vertes (Csakvar: Csikvarsai-ret), Bakony, Bakonyalja, Balaton-fv., Keszthelyi-hg. (VindornyaszOIos), Soproni-hg., Zalai-dv., BS, Zselic, KS, Baranyai-dv., Kis-A., Szigetköz, Drava-sik (Sellye), Mezo-föld, Tengelici-hv., Pesti-sik (Csömör: Reti-dulo, Göd, Merzse-mocsar), Turjan-vi., D-T k., Hortobagy (Nagyivan), Nyirseg (Batorliget).
Megjegyzes: lellegzetes faj. Nemely kutat6k külön nemzetsegbe (Anteriorchis) soroljak. Többfele el6fordul a mocsari kosborral (0. laxiflora subsp. palustris) alkotott hibridje (0. x timbalii) [Iasd a fot6mellekletet!]. Intergenerikus hibridet (x Anacamptorchis ticinensis es x Orchidactyla drudei) kepezhet a vitezviraggal (Anacamptis pyramidalis) es a husszinu ujjaskosborral (Dactylorhiza incarnata).
Megjegyzes: Közeli rokona, a pompas kosbor (0. laxiflora subsp. elegans) [Iasd a leirasat!] nagyobb terrnetCi, eroteljesebb, viragzata hosszabb, tömöttebb. Ahol együtt fordulnak e16, ott minden esetben megfigyelhetok atmeneti, hibridogen egyedek.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2/3; Cs; ClT; tv. erteke: 10 000 Ft.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2/3; Cs; ClT; tv. erteke: 10 000 Ft.
307
Orchis militaris L. Vitt~z
kosbor
ORCHIDACEAE
Orchis simia Larn.
ORCHIDACEAE
Kosborfelek
Majomkosbor
Kosborfelek
Leirasa: 20--50(--65) ern rnagas, eroteljes növeny. 3--6 tojasdad ~ vagy szeles-Iandzsas, 8-14 ern hosszu es 2-4,5 ern szeles, fenyes vihigoszöld tolevele, es 1-2 szarlevele van. Viragzata ovaJis vagy hengeres; 10-40 virdg alkotja, rnelyek 1,5-2 ernesek. Sisakszerilen összeborul6 lepellevelei halvany r6zsaszinuek. A h6feMrtoi a sötet biborlilaig valtoz6 szinii rnezajka haromkarejö; közepso kareja ket ep vagy gyengen hullamos szelU hasabra tagalt, közepen rnindig feMres, sötet szorparnaesokb61 aH6 pettyezessel. Sarkantyöja 6--7 rnrnes, lefele iranyul6. Viragzasa: rnajus - jönius I (V vege -) VII - VIII.
Viragzasa: rnajus - junius I VI - VII.
Elohelye: Inkabb rneszkedve16; hegyi, hornoki, irtas- es lapreteken, pusztafüves lejtokön, gesztenyesekben, ligeterd6kben, szaraz es üde tölgyesekben, karsztbokorerd6kben, laperd6kben el, de rnegtelepedhet bolygatott tennOheIyeken: felhagyott hornokMnyakban, ötbevagasokban, kubikgödrökben, vasöti tö!tesek oldalaban iso
Elohelye: Meszkedvelo; karsztbokorerdok, rneszkedvelo es gyertyanos-tölgyesek, pusztafüves lejtok viraga.
l. '\
Elofordulasa: Zernplen (Tokaj: Kopasz-h.), i Ozdi-dv. (Jardanhaza, Borsodnadasd), Ji '... • Bükk, Malra (Kisterenye, Szalajka., r ~' haz-Ovar), Karanes, Cserhat (Kozard, ~,. Vacduka), Naszaly, Visegradi-hg., Pilis, . . : ~\ • Budai-hg., Tetenyi-sik, Gerecse, vertes (Csakvar), Zamolyi-medence, Bakony, Bakonyalja, Balaton-fv., Keszthelyi-hg., Balaton-vi. (Balatonszentgyörgy), Balti-dv. (Szarhalom), Koszegi-hg., Orseg, Zalai-dv., BS, Zselic, KS (Si6fok, Latrany), Szekszardi-dv. (Palanki-h.), Szigetköz, Kis-A., Dravasik, Mezoföld, Pesti-sik (Soroksar), Turjan-vi., D-T k., Nyirseg.
I.;,I.r!'\. '/
'l. JJl··
t ·r '-r.1.. ·
i :J .; I
Megjegyzes: A majomkosbor (0. simia) [Iasd a leirasat!] rnezajakcirnpai igen keskenyek, lepelsisakja feMres alapszinii. A biboros kosbor (0. purpurea) [Iasd a leirasat!]lepelsisakja bamas biborszfnii. Ut6bbival alkotott hibridje (0. x hybrida) az arszag több területen is elokerült. VeszelyezteteUsege: V: 5; H: 2; CIT; tv. erteke: 10000 Pt.
Orchis mascula L. subsp. signifera (Vest.) S06
ORCHIDACEAE
Füles kosbor
Kosborfelek
Leirasa: 15--60 ern rnagas növeny. Szara alul gyakran barnasfeketen pontozott, feljebb bfborosan futtatott. T61evelei landzsasak vagy visszas-tojasdadok, tövükön legtöbbször apr6, barnasfekete vagy barnasvörös pontozottsaggal. Viragzata laza, sokviragu. Nagy (1,5-2,5 ern-es) virdgainak szine a feMrt61 a halvanylilan keresztül a sötet biborig valtozhat. Küls6 lepellevelei elall6k, nern alkotnak lepelsisakot. Harorn hasabU rnezajkanak alapi reszen rendszerint nehany nagy foltot lathatunk. Sarkantyuja körülbelül olyan hosszu mint a rnaghaz, vizszintesen vagy felfele a1l6. Viragzasa: rnajus (- jönius) I VI - VII. Elohelye: Inkabb rneszkerül6; szaraz, üde es gyertyanos-tölgyesekben, rneszkerül6 es bokorerd6kben, sziklagyepekben, sziklafüves lejt6kön, karszterd6kben, hegyi reteken, esetJeg bükkösökben eJ. j . F r~
~{-"J l "V"\~ (- h)
Elofordulasa: Aggteleki-k. (J6svaf6: Nagy-oldal), Bükk, Matra, Börzsöny, Visegradi-hg., Pilis, Budai-hg., Veleneei-hg., Vertes, Bakony, Meesek.
J)I rf 1>" • )~ \
' Ir
\
I..
\~
-y
(p
'Ir>
(
\
Megjegyzes: A nedves reteken elo rnocsari es pompas kosbor (0. laxiflora subsp. palustris es subsp. e/egans) nern fejleszt t6levelr6zsat, leveleiken nern talalunk foltozottsagot. A sapadt kosborral (0. pallens) kepzett hibridje (0. x kisslingii) a Pilisb61 volt isrnert. Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; CIT; tv. erteke: 10 000 Ft.
308
Leirasa: 20-45 ern rnagas faj. A toall6 levelei szeleslandzsasak, lekerekftett veguek, 8-12 ern hosszuak es 3--6 ern szelesek. A viragzat rövid, törnött, hengeres. A virdgok apr6 rnurvalevelek h6naljaban erednek, szinük a vöröstol a r6zsaszinen at egeszen a feMrig valtozhat. A rnegszokott61 eltero rn6don felülr611efele (bazipetalisan) nyflnak ki. A rnezajak harorn karejö, szeldelt. A közepso karej j6val elobbre nyulik a ket oldals6nal, es tovabbi ket keskeny (I rnrn), szetal16, felfele hajl6 eirnpara hasad. A közepso karej hasftekaban rnindig egy apr6 füleeske talalhat6.
Elofordulasa: Karancs (Karancslapujto: Guliba-hegy), Balaton-felvidek (Csopak: Öreg-hegy), Mecsek, Villanyi-hegyseg.
Megjegyzes: Mar elso viragainak rnegjelenesekor könnyen felisrnerhet6 jellegzetes "fordftott" nyflasar61. A leginkabb hasonl6 vitez kosbor (0. militaris) [Iasd alefrasat!] rnezajkanak hasabjai lenyegesen szelesebbek. Vele együtt elofordulhat a biboros kosborral (0. purpurea) alkotott hibridje, az O. X angusticruris [Iasd a fot6rnellekletet!] is. Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; elT; tv. erteke: 10 000 Ft.
Orchis purpurea Huds.
ORCHIDACEAE
Biboros kosbor
Kosborfelek
Leirasa: Eroteljes, 30--60(-90) ern rnagas noveny. Az olykor biboros befuttatasö szar aljan 3--6 t6a1l6, es 1-2 szarölel6, vilagoszöld, fenyes, szeles-Iandzsas level van. E levelek 6--20 ern hosszuak es 2-7 ern szelesek. A viragzat törnött, 25-200 viragu fürt. A virdgok rnind szfneiket, rnind fonnajukat tekintve nagyon valtozatosak. A lepellevelek bamas-biborvörösek, sisakka összeborul6k; a küls6k 8-13 rnrn hosszuak, 4--6 rnrn szelesek. A rnezajak 9-20 rnrn hosszö es 11-22 rnrn szeles, rnelyen harornkareju, a közepso karej tovabbi ket, kifeie hajl6 reszre osztott, rajta apr6, sötet, biboros szorparnaesok talalhat6k. A sarkantyu lefele iranyul6, avegen kiszelesed6, gyakran ket reszre osztott. Viragzasa: rnajus - jönius I VII - VIII. Elohelye: Inkabb rneszkedvel6; karszt- es karsztbokorerdokben, gyertyanos-, eseres-, rnelegkedvelo es szaraz tölgyesekben, gesztenyesekben, erd6szeleken, ligeterdokben, ritkan irtasreteken, pusztafüves lejt6kön fordul e16. Elofordulasa: Zemplen (Tokaj), Cserehat I • r\ ~ (Sziksz6), Ag./lteleki-k., Putnoki-dv. , N.1:'''~ . ~ (Kurityan), Ozdi-dv., Bükk, Matra ~~"'" • , I I\ ~ I Y (Kisterenye), Karancs, Cserhat, ' 11 \ ~ , { Börzsöny, Naszaly, GÖdÖlloi-dv., \ ••i1i ~ ~ Dunantuli-közephegyseg, Mecsek, Villanyi-hg. (Mariagyfid, SikI6s), _.- ,. köz-eu Balti-dv., Koszegi-hg. (Peterics-h.), Zalai-dv., Zselic, KS, Geresdi-dv., Szekszardi-dv., Tolnai-hh., Szigetköz, Kis-A" Mohacsi-sik (Kölked), Mezoföld, D-T k. (Asotthalom), Nyirseg (Batorliget),
{Ja....
..a\ .),,'
Megjegyzes: Keverekfajt a vitez kosborral (0. militaris) es a majomkosborral (0. simia) kepez. EI6bbit (0. x hybrida) több helyen, ut6bbit (0. X angusticruris) [Iasd a fot6rnellekletet!] a Meesekben es a ViIlanyi-hegysegben taJaltak rneg. [Lasd a lefrasokat!] Veszelyeztetettsege: v: 5; H: 2; ClT; tv. erteke: 10 000 Pt.
309
Orchis uSlulala 1.
ORCHIDACEAE
Sömörös kosbor
Kosborfelek
Lelriisa: 10--35(- 50) ~1111l1'lga.~ l'a nüvil. karc~IJ raj. -6. lojiisdad-hlndzsas lolcvclc szürkcszöld. 2.5-10 cm hosszu es 0':;-2 CI11 s7.cl 'S. Szal'lc\lclci (1 - 3) I'clfcl6 k i ~c bbeclfi k . Vinlgzmll hcngerc , ak:ir 10 tm-este is mcgnyulhm. Virtigai aprok. . 1 mm h S~7.Cia k; IcpelsisakjuJ.. rekel; -hfhnrpiro. , a vir:igz:ls clul:hnl:ldliival hlllv{Jnynu6. Feher Illcz'ljka hllroll1 karejl!; 11 közeps6 hasabnak kel szetall6 eimpaja van. A labellurnon nehany (rendszerint 5--12) biborpiros po nt talalhat6. Sarkantyuja 1--2 mm-es, lefele ininyul. Viragzasa: majus -- junius (-- augusztus) I VII (-- VIII.) EI~helye: A talaj mesztat1almara nezve közömbös. Pusztafüves lejt6kön,
hOll1oki reteken, nedves es pusztai retek erintkezesi z6mijaban, gesztenyesekben, hegyi reteken, irtasreteken, lapreteken el. Elofordulasa: Zemplen (Regec: Gyertyankuti-rHekj Tokaj), Aggteleki-k. (Aggtelek), Bükk, Matra (Paszt6), Naszaly, GÖdÖlloi-dv., • '• .. -),\r Pilis, Budai-hg., THenyi-sik, Gerecse • 1( . . . (Dunaalmas, Mogyoros-banya), Vel1es (Csakvar), Bakony, Bakonyalja, \,. Balaton-fv., Keszthelyi-hg., Mecsek, Balti\,. dv. (Sopron), Koszegi-hg. (Koszeg), Vasidv., Vend-vi. (Felsoszölnök, Ap3tistvanfalva), Örseg, Hetes (Magyarszombatfa), Zalai-dv., KS (Balatonendred, Si6fok), Mezoföld, Szigetköz, Kis-A., Drava-sik (Molvany), Szentendrei-sz., Pesti-sik (Göd, Vacrat6t), Turjan-vi., D--T k. (Ersekhalma), Nyirseg (Terem).
W,"':,· ({
Megjegyzes: Szinezeteben kisse emlekeztet a: j6val er6teljesebb, termetesebb biboros kosborra (0. purpurea) [Iasd a leinisatl]. A tarka kosborral (0. Ir;dentata) [Iasd a leirasatl] kepzett hibridje (0, X dielrichiana) megtalalhat6 hazankban. Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; elT; tv. 6Jteke: 10 000 Ft.
Orchis tridelliala Scop.
ORCHIDACEAE
Tarka kosbor
Kosborfelek
Leirasa: 10---30 cm magasra n6, igy kisebb kosboraink köze tartozik. AIs61eveiei tojasdad-Iandzsasak, 4-12 cm hosszuak, 1--2,5 cm szelesek, a fels6k kisebbek. Viragzata tömött, altalaban felgömb alaku. Melyen harom hasabu, 7--15 mm-es mezajkanak alapszine feher vagy halvanyr6zsaszfn, rajta rendszerint több mint 20 lilasr6zsaszin, esetleg vörös petty vagy rövid esik van. Hosszan kihuzott, sisakot fotmaz6 lepellevelei sötetebb r6zsa- vagy biborszinuen esikozottak; 5--12 mm hosszu sarkantyuja lefele iranyul. Viragzasa: aprilis közepe -- majus közepe / VI -- VII. Elohelye: Meszkedvel6; dolomit- es meszk6sziklagyepekben, pusztafüves es sziklafüves lejt6kön, karsztbokorerd6kben, ritkabban homoki gyepekben vagy tölgyesekben el.
.
,. ; Elofordulasa: Zemplen (Tokaj), • r. Csereh3t (Rakacaszend), Aggteleki-k., Ij, - l ~" Ozdi-dv. (Borsodnadasd, Jardanhaza), ;' Bükk, M:itra (Gyöngyös: Sar-hegy), I ) 1.. Börzsöny (Zebegeny: Malom-v.), ••••• Naszaly, GÖdÖIl6i-dv. (Pecel, Gödö1l61, • I szmed-köz-eu Visegr3di-hg., Pilis, Budai-hg., THenyi-sik, Vertes, Bakony, Pannonhalmi-dv. (Sokor6p3tka: Öreg-e.), Balaton-fv., Keszthelyi-hg., Mecsek, Villanyi-hg., Soproni-hg., K6szegi-hg. (Bozsok), Zalai-dv., Zselic, Völgyseg (Szalatnak), Szekszardi-dv. (SötHvölgy) Pestisik (Vacr3t6t, Dunakeszi), D-T k. (Miklapuszta).
~ I.~' X·
,
1\. (
Megjegyzes: A nyulankabb gömböskosbort61 (Traunsteillera globosa) [Iasd a leirasatl] fokozatosan hegyesed6, esikozott lepelleveleivel különbözik leginkabb. A sömörös kosborral (0. ustulata) kepzett hibridje (0. x dietr;chiana) hazankban is el. Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; C1T; tv. erteke: 10 000 Ft.
Orchis pa/lens 1.
Sapadt kosbor
ORCHIDACEAE
Kosborfelek
Leirasa: 15-40 ern-re megnöv6, sarga viragu kosborfajunk. T6aJI6 es szarölel6 levelei (4--6) fenyl6k, hosszukas visszas-tojasdadok, 6---12 em hosszuak, 1,5-4(--5) cm szele--, sek. A viragok tömött fürtben helyezkednek el. A küls6, oldals6 leplek hatrahajl6k, lekerekitettek, 6-9 111m )'1 hosszuak, 3,5--5 mm szelesek. A mezajak 6---11 mm hosszu es 7--11 mm szeles, mintazat nelküli, enyhen Mromkareju, szelesen szetterül6; a szelein hullamosan, enyhen visszahajl6. A sarkantyu olyan hosszu, mint a maghaz, a vege felfele hajl6. Viragzasa: aprilis -- majus / VI -- VII. Elohelye: Inkabb meszkerül6; bükkösökben, gyertyanos-tölgyesekben, meleges meszkedvel6 tölgyesekben, sziklagyepekben, pusztafüves lejt6kön talalkozhatunk vele. Elofordulasa: Zemplen (Nagymilic; Regec: Gyettyankuti-retek), Bükk, Börzsöny, Naszaly, Visegradi-hg. (Csik6var), Pilis, Budai-hg. (Tabor-h.), Velencei-hg., Vertes (Csakvar: Öreg-h.), Bakony (Olaszfalu: Öreg Fut6ne, M6r6cz-tetoj Hajmasker: Toban-h.j Bakonybel: Koris-h.), Mecsek.
Dactylorhiza sambucina (1.) So6
Bodzaszagu ujjaskosbor
ORCHIDACEAE
Kosborfelek
Leirasa: 10---30 cm magas, zömök faj. A szar vastag, leveles. A t61evelek landzsasak vagy visszas-tojasdadok, közepükön vagy a fels6 harmadukban a legszelesebbek, 6---10 cm hosszuak es 1--3 cm szelesek. A lomblevelek hosszukas-Iandzsasak. Rövid, törnÖlt fürtben all6 viragai sargak (ritkan r6zsaszinuek vagy !. Msvörösek); tövüknel hosszu-Iandzsas murvalevelek talalhat6k. A mezajak osztatlan, csipkes szelU, vagy gyengen haromkarejos; közepen halvanypiros rajzolat lathat6. A sarkantyu hO, tompa vegu, lefele görbül6, a magMzzal egyenl6 hosszu. Viragzasa: aprilis -- majus / VI -- VII. Elohelye: A talaj mesztartalma szempontjab61 közömbös vagy inkabb meszkerül6; hegyi retek, sz6rfugyepek, bükkösök, gyetyanos- es szaraz tölgyesek, meszkerül6 erd6k, sziklacserjesek, gesztenyesek, erd6szelek, irtasretek faja. Elofordulasa: Zemplen, Bükk, Matm (M3trahaza, M3traszentimre), Börzsöny (Pleska-berc), Naszaly, Visegradi-hg. (Pomaz, Szentendre), Pilis, Vertes (Faniv.), Bakony, Balaton-fv. (Uzsa) Keszthelyi-hg. (Rezi), Mecsek (Pecsvarad: Arany-h.j Varalja), Soproni-hg., Koszegi-hg., köz-eu Kemeneshat (Vasvar), Zselic (Kaposvar, Töröcske), BSz-sik (KishOdos).
Megjegyzes: A szinten sarga viragu bodzaszagu uijaskosbort61 (Dactylorhiza sambucina) [Iasd a leiras
Megjegyzes: A vele azonos id6ben es reszben azonos el6helyen viragz6 masik, sarga viragu kosborfelenknek, a sapadt kosbornak (Orchis pallens) [Iasd a lefrasatl] a mezajka mindig egyszinu, rajzolat nelküli, es murvalevelei a maghaznal rövidebbek.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; C1T; tv. erteke: 10 000 Ft.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2/3; C1T; tv. erteke: 10 000 Ft.
311
T [ Dactylorhiza incamala (L.) Soo
ORCHIDACEAE
Husszinu ujjaskosbor
Kosborfelek
Dactylorhiza fuchsii (Druce ) Soo
ORCHIDACEAE
Erdei ujjaskosbor
Kosborfelek
Syn.: Dacrylorhiza maculala (L.) Sü6 subsp.fuchsii (Druce) Hyl.
Leirasa: Robosztus, 20--60 cm magas, vastag szaru faj. ' Hosszukas-Iandzsas (15-20 cm hosszu, 1-4 cm szeles) levelei felallok, a csucsuktol az alapjuk feie fokozatosan kiszelesed6k. A viragzat nyulank, törnÖlt, hengeres fürt. A viragok tövenel a magMznaJ joval hosszabb, szalashindzsas, er6sen erezett murvalevelek fejl6dnek, amelyek esetenkent ibolyas vagy vörös futtatasuak. A viragok viszonylag kicsik, szfnük a husvöröst61 a h6feherig valtozhat. A mezajak durvan csipkes elu, nem vagy gyengen harom kareju; a közepen szabalytalan alaku ibolyas rajzolat lathato. A sarkantyu lapitott-henger alaku, tompa vegu, a magMznal nem hosszabb.
Leirasa: 15--60 cm magas, gracilis termetu faj. Gyer szamu, hosszukas-Iandzsas, 6-12 cm hosszu es 1-3 cm szeles, foltos levele a szaron ritkasan all. A viragzat tömött, hengeres fült. A viragok szine a biborlilatol a rozsaszinen at a feherig valtozhat. A murvalevelek kihegyezett-Iandzsasak, biborlilas befuttatasuak. A mezajak tojasdad vagy hosszukas, melyen harom kareju. A közeps6 karej kihegyezett, ek alaku, joval hosszabb az oldalsoknal .
Viragzasa: majus - junius / VII - VIII.
Elohelye: Inkabb meszkedvel6; bükkösök (meszkerül6 is), gyertyanos- es cseres-tölgyes szelek, hegyi retek, lapretek orchideaja.
Elohelye: Inkabb meszkedvel6; lapretek, mocsarretek, magassasos tarsulasok, hiperd6k, ligetred6k, magaskorosok viraga. Elofordulasa: Zemplen, Cserehät (Tornabarakony), Aggteleki·k. (JosvafO), Ozdi.dv., Bükk, Börzsöny, GÖdÖlloi·dv., . '~, ~J I Visegradi-hg., Pilis (Csobanka, J ~•• I • Esztergom, Pilisvörösvar), Budai.hg. ..,. ~ • ~ '\ (Solymar), Vertes (Fani·v.; Csakvar: ' " ~ .Csikvarsai·rH), Vertesalja, Bakony, euszib Bakonyalja, Balaton·fv., Keszthelyi.hg., Balaton·vi., Mecsek (Remete·rH), Balfi·dv. (Sopron), K6szegi-hg.(K6szeg), Vasi-dv., Zalai·dv., BS, Zselic, KS (Lätrany, Felsonyek), Baranyai.dv., Tolnai·hh. (Lengyel), Geresdi·dv. (Bätaszek, Ciko), Kis·A., Drava·sik, Mohacsi·sik (Kölked), Mohacsi·sz. (HOduna), Mezoföld, Tengelici·hv., Pesti·sik, Turjan.vi., D-T k., Nyirseg, BSz·sik., TI. (Biharugra: RHoldal).
.... ...
Megjegyzes: Levelei ritk
ORCHIDACEAE
Foltos ujjaskosbor
Kosborfelek
Leirasa: 15-60 cm magas faj. A levelei hosszukaslandzsasak, tom pak vagy kihegyezettek, 4--12 cm hosszuak es 1-3 cm szelesek. A level szfnen sötetbama vagy feketes, szabalytalan alaku foltok lathatok (de ritkan el6fordulhat folt nelküli peldany is). A viragzat hengeres, nyulank, tömött. A viragok szine nagyon valtozatos: a lilitol egeszen a feherig alakulhat. A mezajak tojasdad, nyereg alaku, biborlila foltos vagy savozott; Mrom kareja közü\ a közeps6 rövidebb vagy alig hosszabb a ket oldalsonal.
I
J\
I( f
J
:
Megjegyzes: Egyesek megkülönböztetik e fajtol az erdei ujjaskosbort (D. jiiChsii) [Iasd a leidsat!], mig masok az elkülönitest nem tartjak indokoltnak. A szeleslevelu ujjaskosborral (D. majalis) alkotott hibridjet (D. x braunii) a K6szegi-hegysegben figyeltek meg.
312
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; I; eB; CiT; tv. erteke: 10 000 Ft.
Dactylorhiza majalis (Rchb.) Hunt et Summerh.
ORCHIDACEAE
Szeleslevelu ujjaskosbor
Kosborfelek
Leirasa: 15-40 cm magas, er6teljes, vastag szaru faj. A r levelek tojasdadok, hosszukas-tojasdadok vagy landzsasak, közepükön a Iegszelesebbek; 6-14 cm hosszuak es 3-5 cm szelesek. A t6- es szarlevelek egyarant bama foltosak. A viragzat tömött, hengeres fürt. A murvalevel hosszabb a viragnal, es gyakran ibolyas befuttatasu. A virag biborvörös vagy lilasvörös. A mezajak ep vagy gyengen harom kareju; a közepen bfborlila, patko alaku rajzolat lathato. A közeps6 karej az oldalsoknal nem vagy alig hosszabb.
Elofordulasa: Zemplen, Cserehät (Bodvalenke, Rakaca·f. v.), Ozdi·dv. (Ozd: Bak·v.,· Jardanhaza: Cseteny.v.), .'11' ., r • '·1 fI Bükk, Matra (Mätrszentistvan), . . /r • Börzsöny (Kiraly·rH), Naszaly, vertes, \1, Vertesalja (Pusztavam: Sikaros), Bakony ..I (Bakonyszentlaszlo, Gyulafirätot), köz-eu Keszthelyi-hg., Mecsek, Soproni.hg., Koszegi.hg., Vend·vi., Orseg, Hetes (Magyarszombatfa), Zalai·dv., Kis·Balaton (BalatonmagyarOd), Szigetköz, Kis-A.
,.1 .
../'j'}
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 0; CtT; tv. erteke: 10 000 Ft.
Megjegyzes: Nalunk tulnyomoreszt a subsp. sooiana alfaja fordul e16, melynek viragai feherek es mezajkan biborlila savok vagy foltok lithatok. [Lasd meg a foltos es a szeleslevelu ujjaskosbor (D. maculata, D. majalis) leinisat es megjegyzeset!]
Elohelye: A talaj mesztartalmara közömbös; lapretek, mocsarretek, kaszalok, atmeneti lapok, forraslapok, magaskoros tarsulasok, sz6rfugyepek faja.
Elohelye: A talaj mesztartalmara közömbös; lapreteken, gesztenyesekben fordul e16.
.p (\ -1/
• ••
Viragzasa: majus - junius / VII - VIII.
Viragzasa: majus - junius / VII - IX. ?
Elofordulasa: K6szegi-hegyseg (K6szeg).
ElOfordulasa: Zemplen, Cserehat (Büttös, Viszlo), Bükk, Mätra, Börzsöny, fI • Visegradi-hg., Budai-hg., Bakony • r (V ar pa Iota: Baglyas·h.), Bakonyalja, Keszthelyi-hg., Mecsek, Soproni-hg., Koszegi.hg. (Bozsok), KemenesMt (Ostffyasszonyfa), Vend-vi. (Felsoszölnök), Zalai-dv. (Nemeshetes, Hernyek), Szigetköz (Mosonmagyarovar), Kis-A., Drava-sik, BSz-sik (Tiszabecs).
Syn: Daclylorhiza lalifolia Rüthm.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2/3; CiT; tv. erteke: 10 000 Ft.
Dactylorhiza maculata (L.) Soo
Viragzasa: majus - junius / VII - IX. ?
1
Megjegyzes: A foltos ujjaskosborral (D. maculata) [Iasd a leirasat!] alkotott hibridjet (D. x hraunii) a K6szegi-hegysegben figyeltek meg egy alkalommal. Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2/3; CiT; tv. erteke: 10 000 Ft.
313
Traunsteinera glohosa (L.) Rchb.
ORCHIDACEAE
Gömböskosbor
Kosborfelek
Epipogium aphyllum (F. W. Sehmidt) Sw.
ORCHIDACEAE
Bajuszvirag
Kosborfelek
Tarsn.: bajuszkosbor
Leirasa: Karcsu, (15-)20-70 cm magas orchideafaj. T61evelrozsat nem fejleszt. Szanln 4-6, felallo, hosszukas-Iandzsas, kekeszöld level talalhato, melyek 5-11 cm hosszuak es 1,5-3 cm szelesek. Viragzata tömött, a nyilas kezdeten piramis alaku, kesobb (a esucsi viragok kinyilasaval) gömbölydedde valik. Virdgai kb. Icm-esek, halvany rozsaszinfiek; mezajkan apro, bfborpiros vagy sötetrozsaszfn pettyekkel. 3,5---{i(-7) mm hosszu küls6 lepellevelei hosszan elkeskenyedo csucsuak, a vegükön bunkoszerfien kiszelesedok. Sarkantyuja keskeny, 2,5-3 mm-es. Viragzasa: majus vege - julius eleje / (VII -) VIII - IX. ElOhelye: A talaj mesztartalmara nezve közömbös, kifejezetten hegyvideki elterjedesfi növeny. Hegyi reteken, szorffigyepekben, ritkabban cseres-tölgyesben eI. ElOfordulasa: Zemplen (Gyertyankuti-retek), Aggteleki-karszt (Haragistya, Csiszar-Nyilas), Bükk, Mlitra, Szentendrei-sziget. Megjegyzes: A csfkos lepellevelfi tarka kosbortol (Orchis tridentata) a tolevelrozsa es a lepelsisak hianya, valamint lepellevelei vegenek bunkocskaszerfi megvastagodasa jol megkülönbözteti. A bibircsviragok (Gymnadenia spp.) szinten Mromkareju es többnyire hasonlo szfnezetfi mezajkai folttalanok, viragzatuk hosszukas, hengeres. A vitezvirag (Allacamplis pyramidalis) viragai sötetebb szinfiek, folttalan mezajkuk töven ket pupocskaval. [Lasd a felsoroltak leirasait! ]
.~
Viragzasa: Uunius -) julius - szeptember (- oktober) / (VII -) VIII - X. ElOhelye: Meszkerül6, kifejezetten hegyvideki növeny. Nalunk legtöbbször jo vfzellatottsagu, völgyalji helyzetfi bükkösökben es gyertyanos-tölgyesekben el. Elofordulasa: Visegradi-hg. (Dobog6ko: MagasIen), Bakony (Fekete-sed, Tisztaviz-v., Danesarok, Cuha-v.: Gerendavagas; Belso-egett-h., Koris-h., Köleskepe-arok), Mecsek (Reka-v., Moesola-v.), Koszegi-hg. (Bozsok).
i ( (r
\
h
~. f
),
')/
Megjegyzes: Csak kelloen esapadekos evekben vagy igen j6 vfzellatottsagu termohelyeken (egy to esak kb. egy hetig) nyilik. A joval gyakoribb, körtikekkel rokon, szinten korhadeklak6 fenyosparga (Monotropa hypopytis) vinlgszerkezete mas. A madarfeszek (Neottia nidus-avis) [Iasd a lefdsat!] mezajka kethasabu, es viragzatat j6val több vinlg alkotja. Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; CE; CIT; tv. el1eke: 10 000 Ft.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3/4; Cir; tv. erteke: 30000 Ft. Neottia nidus-avis (L.) Rieh.
Leirasa: 5-30 cm magas, csontszfnu, sargas vagy vilagosbarna, korhadeklako faj. Szartöve jelent6sen megvastagodik. Levelei teljesen elcsökevenyesedtek. Egy viragzo szar 1-8 b6kolo, attetszo virdgot visel, ezek 2-3 em-esek. Lepellevelei es bibeoszlopa sargas. A felfele iranyulo, 6--9 It mm hosszu labelluma Mromkareju; a ket oldalso karej sargasfeher, lekerekitett. A feheres alapszinfi, kihegyezett közepso mezajakkarejon 4-6 bfborszfnfien, karminvörösen vagy lilasan mintazott papillasav talalhato. A 6--8 mm hosszu es 3-4 mm vastag, tompa sarkantyu felfele iranyul. Hartyas, attetszo murvalevelei 6--10 mm-esek, lehajlok. A viragzat avegen bunkoszeruen megvastagodo hajtasesuesban vegzodik.
ORCHIDACEAE
Madarfeszek
Kosborfelek
Corallorhiza trifida Chatelain
ORCHIDACEAE
Korallgyöker
Kosborfelek
Leirasa: (10-)15-45 ern-re megnövo, korhadeklako, viasz-szerfien halvanybarnas, neha sargasbanuls növeny. Zöld szfnanyagot esak nyomokban tartalmaz. A levelei (szamuk 4-6) redukaltak, pikkelyszerliek, hüvelyesek. A r viragzat tömött fürt, de az alja feIe a viragok lazabban l helyezkednek el. A lepellevelek 4-6 mm hosszuak, összeborulok. A virdgok mezajka 9-13 mm hosszu, sarkantyu nelküli. A mezajak ket hasabja szethajlo.
Leirasa: Apr6 termetu, 5-20(-30) em magasra novo, rendszerint halvany sargaszöld szinfi faj. Levelei esökevenyesek, hüvelyszeruek, szarölel6k. A viragzatban (2-)3-10(-15) virdg talalhat6, melyek 5-6 mm-esek. A mezajak alig eszrevehet6en Mrom kareju, feher alapszinu, es rendszerint bfborbama pettyekkel dfszitett. Ritkan a keskeny-Iandzsas, 4-5 mm hosszu külsolepellevelek is lehetnek bfboros foltuak. A murvalevelek kb. 2 mm-esek.
Viragzasa: majus - julius / VI közepe -VIII.
Viragzasa: (aprilis -) majus (- junius) / VI - VIII.
Elohelye: Talajtipusra közömbös, szinte minden erd6tfpusban megjelenhet.
ElOhelye: Inkabb meszkerül6; bükkösökben, elegyes karszterdokben, meszkerülo erdokben, lueosokban, ritkan nyiresekben, fenyvesekben talalhat6.
Elofordulasa: Eszaki-közephegyseg, ~ I ' Dunantuli-közephegyseg, Mecsek, Balfi-dv. .. ~ ••~ ,: ~ (Szarhalom), Koszegi-hg., Vasi-dv., ~ ' ' • •~.~' • Vend-vi., Örseg, BS, Zselic, KS, Geresdier l dv., Szekszardi-dv., Völgyseg (KisvaI ...... szar), Tolnai-hh. (Kisszekely, Lengyel), Szigetköz, Kis-A., Drava-sik, Mezoföld,· euszib D-T k., Hajdusag (Hajdunanas), Nyirseg, TI. (Tiszaeszlar, Tiszadob).
JiJ,.;'-
r
·,41
:t L
Megjegyzes: Kevesbe feltfin6, nehol gyakori faj. Ritka, szinten korhadeklako orchideafele meg hazankban az alacsonyabb, törekenyebb felepftesu, sima szaru, keves vinlgu bajuszvirag (Epipogium aphyllum), valamint a zöldessarga amyalatu, ep mezajkan ket piros pöttyöt visel6 korallgyöker (Corallorhiza tri{tda) [Iasd a leidsokat!]. A körtikefelekkel rokon, bokolo viragu, ugyanesak szaprofiton fenyospargatol (Monotropa hypopitys) teljesen mas felepftesevel er6sen különbözik.
#
ElOfordulasa: Aggteleki-k., Bükk, Matra (MatraMza: Vilagos-h.), vertes, Bakony (Csesznek: Ko-arok; Harskut: Esztergali-v.), Balfi-dv. (Sopron), Koszegi-hg. (K6szeg).
Megjegyzes: B6kol6 toktermeseirol elviragzas utan is könnyu felismemi, am eszrevenni annal nehezebb. A szinten korhadeklako madarfeszek (Neottia nidus-avis) es a bajuszvirag (Epipogium aphyllum) halvanybama szinu. A hasonlo termetu es szinezetCi zöldike (Coeloglossum viride) levelei nem redukaltak, es j61lathat6, gömbölyded, h61yagszeru sarkantyuja van. Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; Cir; tv. erteke: 5000 Ft.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 1; Cir; tv. erteke: 5000 Ft.
314
315
CypniJedill1ll calceolus L.
ORCHIDACEAE
RigopoMr
KosbOlfelek
LilJlodorwlI ahortivulJI (L.) SW.
ORCHIDACEAE
Gerbics
Kosborfelek
Tarsn.: boldogasszony papucsa, papucskosbor
Leirasa: 15-50(--60) em magasra növ6 faj, melynek hajtasai gyakran esoportokban fejl6dnek. 2-5 sZilrievele 6-17 em hosszu, 3-7 em szeles, red6zött, felig szarölelö, es a szan al egyiitt a szelen es a nagyobb ereken szörös. Nagy (3-5 em-es lepellevelu) viragai a hengeres szar esuesan maganosan (ritkabban kettesevel, esetJeg ha11l1aSaval) talillhat6k. A vinigok a lombleveleknel kisebb meretu murvaJevelek h6naljaban fejlödnek. Lepellevelei bfborbarmik, a tövükön sargasak. Ket belsö lepelleveJe keskeny, gyakran többszörösen esavarodott, töven pelyhes-sz6rös, a ket als6 helyzetu küls61epellevel ± összen6tt. A papues alaku, 3-4 em-es, felfujt, arany- vagy citromsarga mezajak bels6 oldalan bfborszfnu pettyek es esfkok vannak. Viragzasa: majus közepe - junius eleje / (VII-) VIlI. El6helye: Inkabb meszkedvel6; karsztbokorerdökben, meszkedvel6 tölgyesekben, elegyes karszterd6kben, gyertyanos-tölgyesekben, bükkösökben ill. (milunk csak kiveteles esetekben) fenyvesekben eJ. El6fordulasa: Zemplen, Aggteleki-k. (Szappanos-teI6, Hosszu-v.-f6), Ozdi-dv. (Csermely, Borsodnadasd), Bükk, Naszaly, Visegnidi-hg. (Ram-szakadek), Pilis, Budai-hg., Bakony (Epleny, Csesznek, Harskut, Papod, Gezahazapuszta), Bakonyalja (Magyarpoliiny), Mecsek, Balfi-dv. (Szarhalorn).
•
•
Megjegyzes: Hasonl6 faj nines a magyar fl6niban. Elvetve elöfordulhat zöldessarga alapon bamasan esfkozott JepelJevelU szfnvaltozata iso
Leirllsa: Eroteljes, 20-80(-100) em-re megnövö szaprofiton orchideank. Az egesz növeny hamvas, kekeslihis futtatasu, zöld szfnanyagot alig tartalmaz. Levelei redukal6dtak, pikkelyszeruek, hüvelyesek. A viragzal igen laza. Nagy, lila viragai (max. 5 em) a viragzati tengelyhez simul6k. A lepellevelek hosszukas-landzsäsak, szetall6k. A mezajak 14-22 mm hosszu, ep szeJG, tojasdad, a szelein felhajl6. A sarkantyu lefele hajl6, olyan hosszu, mint a maghaz. Viragzasa: majus - junius / VlI - VIIl. El6helye: Inkabb meszkedvelö; karszlbokorerd6kben, es melegkedvelö tölgyesekben, ritkan gyertyanos- es cseres-tölgyesben, valamint telepftett feketefenyvesekben el6fordul6 növeny. El6forduläsa: Zemplen (Regee, Tokaj-Tareal: Kopasz-h.), Bükk, Matra, Cserhat (Nagybarkany: Tepke-h.), f/ Börzsöny, Naszäly, Visegrädi-hg., PHis, Blldai-hg., Tetenyi-sik (Erd: Kutya-vär), Gereese, Vertes, Bakony, Pannonhalmi-dv. (Ravazdi-e.), Balaton-fv., Keszthelyi-hg., Mecsek, VilIanyi-hg., Balfi-dv. (Szal'halom), Zalai-dv., Zselie, Szekszardi-dv., Tolnai-hh. (Lengyel). Megjcgyzes: A legnagyobb tennetu hazai kosborfele. Ibolyas szfnezeter61 es jellegzetes, nagy viragair61 könnyen felismerhetö. A növeny szara elvinigzas utan, a tennes eresekor rnegzöldül. Veszelycztetettsege: V: 5; H: 2; CiT; tv. erteke: 5000 Ft.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; I; CB; BE; CtT; tv. el1eke: SO 000 Ft. HimantoglossunJ capril1wl1 (M.-Bieb.) Spreng. HilllalltoglosslIlI1 adriaticulII Baumann
ORCHIDACEAE
Adriai sallangvinig
KosbOlfeJek
Syn.: HimalllOg/osSUIII hircilllllll (L.) Spr. subsp. ad,.ialiclIlII (Baumann) Sundeml.
Lciräsa: 30-75(-95) em magas növeny. Lomblevelei (6-10) a mim felfut6k, 9-16 em hosszuak, 1,5-3 cm szelesek. Laza viragzatat 10-45 virag alkotja. A mezajak melyen haromhasaM, rendszerint halvany vörösbama (esetleg zöldesbama), alapjanal vilagosabb, es itt bfborszfnu vagy vörösesbarna foltokat visel. A közeps6 mezajakhasab 3,5--6 crn hosszu, csavarodott, a csuesan 5-18 Olm hosszan bevagott. A mezajak ket oldalkareja (5-) 10-25 mm hosszu. Sarkantyuja 2,5-3,5 mm hosszu, lefele ininyul. A belsö lepellevelek 5--6 mm hosszuak, 1,5-2 Olm szelesek, a külsök 8-11 Olm hosszuak es kb. 5 mm szelesek. Virägzasa: majus vege - junius / (VII -) VIII - IX. El6helye: Meszkedvelö; sztyepreteken, cserjesekben, karsztbokorerd6ben, cseres-tölgyesekben, utak szelen el. E16fordlllasa: Bükk (Eger), Bakony (Nagytevel, Ugod), Balaton-fv. (SürnegTapo\cai hat, Badaesony), Keszthelyi-hg. (Rezi, Gyenesdias, Keszthely, Balalongyörök), Balfi-dv. (Szarhalom, Harka),Köszegi-hg.( Koszeg).
•
,e ••
Megjegyzes: A felsö viragok murvalevelei soha nem emek tut a rnaghazakon, nern alkolnak "üstököt". Altalaban kisebb, gracilisabb telmetu es apr6bb viragu növeny, mint a bfbor sallangvirag (H. capril1um). Megkülönböztetesük a vinigalkot6k, a sarkantyu es a murvalevelek meretei alapjan a legkönnyebb [hisd a ket faj lefnlsat es a bfbor sallangvirag megjegyzes rovatat!]. Veszelyeztetettsege: V: -; H: 3; CiT; tv. erteke: 30000 Ft.
316
ORCHIDACEAE
Bibor sallangvinig
Kosborfelek
Syn.: HiIJUllllOg/VSSIIIII hircil/lI/1/ (L.) sp!'. subsp. capril/lIl11 (M.-Bieb.) Richt.
Leirasa: 30-80(-100) cm magasra növ6 faj. 7-10 10mbleve1e van; az als6k landzsasak, 7-17 em hosszuak, 2-3,5 cm szelesek, a felsök szalasak, kisebbek. Vinigzata 10-50 viragb61 aIJ6 laza fült. Vilagos szfnCi sarkantyuja 4-8(-11) mm hosszu. A mezajak ket oldalkareja 5-10 mm hosszu. A közepsö labellumhasab 4,5-8,5 cm hosszu, elöl 10-50 Olm hosszan behasftott. A küls6 lepellevelei 13-15(-18,5) mm hosszuak, 4-9 mm szelesek, a belsök 11-12(-15) mm hosszuak es 2-4mm szelesek. Viragzasa: junius - julius / (VII -) VIII - IX. Elohelye: Meszkedvelö; karsztbokorerdökben, szaraz es üde tölgyesekben, cserjesekben, pusztafüves lejtökön, sztyepreteken (esetleg irtasreteken) akadhatunk ni. El6fordulasa: Zemplen (Tareal: Kopasz-h.; Mild: Kiraly-h.), Bükk (Odorval', Gabor-kö), Cserhat (Vaeduka: Bükkös-h., Cseke-h.), Naszaly, Pilis (Pilisszentkereszt,; Hosszu-h.), Budai-hg . (Pilisszentivan, Solyrnar, Kalvaria-h.), Gerecse (Kis-Teke, Nagy-Teke, Pisznice), Vertes, Bakony (Veszprem, Harskut, Papod), Balaton-fv. (Balatonfüred, Tihany, Pa-Ioznak), Mecsek (Pees), Villlinyi-hg (Fekete-h., Tenkes, Csukmah., Szarsomly6), Szekszardi-dv. (Szekszard), Mezoföld (Erd: Kakllkk-h.). Megjegyzes: A ket hazai sallangvirag-fajl [hisd a lefrasokat!] leginkabb sarkantyu- es mlll'Valevel-hosszusaguk es belsö lepelleveleik rnerete alapjan lehet megkülönböztetni. E faj 2-3 Mttel kes6bb nyflik, mint az adriai sallangvirag (H. adriaticum).
Veszelyeztetettsege: V: -; H: 2/3; BE; CtT; tv. erteke: 30 000 Ft.
317
Gynllladenia conopsea (L.) R. Br. ex Ait.
ORCHIDACEAE
Szunyoglabu bibircsvirag
Kosborfelek
GYl1ll1adenia odoratissima (L.) Rieh.
ORCHIDACEAE
J6szagu bibircsvirag
Kosborfelek
Tarsn.: iIIatos bibircsvirag
Leirasa: 20--60(-80) em magas, erosen valtoz6 meretu faj. A szar leveles. Az als6 levelek szalas-landzsasak, 15-20 em hosszuak es 8-15 mm szelesek. A szarlevelek rövidebbek, szalas aralakuak (kb. 0,5 em-esek). A viragzat laza vagy tömött, rövid vagy megnyult, sokviragu fürt. A viragok kicsik, illatosak, szinük a halvany biborvöröstol a r6zsaszinen at egeszen a feherig vattozhat. A mezajak harom kareju; a közeps6 kareja az oldals6kkal azonos meretu. A sarkantyu fonalszeru, ivesen lefele görbül6, kihegyezett esucsu, es a maghaznat masfel-ketszer hosszabb (1,2-2 em). Viragzasa: majus - jUlius / VII - VIII. EJOhelye: Inkabb meszkedvelo; lap- es kaszal6reteken, hegyi lapokban, sz6rfUgyepekben, valamint karsztbokorerd6kben, szaraz tölgyesekben, gesztenyesekben, erd6spusztai es homoki reteken el. EJOfordulasa: Zemplt\n, Cserehilt (Rakaca-Rakacaszend), Aggteleki-k., Bükk, I( , Miltra, Börzsöny (Kiralyret), Naszaly, • 11. GÖdÖlloi-dv., Visegradi-hg., Bakony, ; Bakonyalja (Devecser, Nyirad), Balaton- , ...-= fv" Keszthelyi-hg" Koszegi-hg, Vasi-dv., Vend-vi. (Felsoszölnök, Apatistvanfalva), Zalai-dv., Kis-A., Tengelici-hv., Pesti-sik (Soroksar), Turjan-vi., D-T k., Nyirseg (Biltorliget).
Viragzasa: majus - junius / VII - VIII. Elohelye: Meszkedvel6; sziklagyepek, pusztafüves lejt6k, lapretek növenye. Elofordulasa: Zemplen (Tareal: Kopasz-h.), Aggteleki-k. (Csiszar-Nyilas), Putnoki-dv. (Gömörszolos), Bükk, Budai-hg., Gereese (Mogyor6sbanya: Ko-h., Szentkereszt-h.), Balaton-fv. (Tapolca), Keszthelyi-hg., Balfi-dv., KS (Sz61osgyörök), Nyirseg (Batorliget).
..:..LA:
Megjegyzes: Megkülönböztetik egy alfajat (subsp. densiflora), amelynek viragzata megnyUlt , tömött, sokviragu, es sarkantyuja kb. masfelszer hosszabb a maghaznal. [Lasd meg a j6szagu bibircsvirag (G. odoratissima) leirasat es megjegyzeset!] A husszinfi ujjaskosborral (Dactylohiza incarnata) kepzett hibridje (Dactylogymnadenia x wol/mamannii) hazankban is el. Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; Clr; tv. erteke: 5000 Ft
• .
-(I
ORCHIDACEAE
Zöldes sarkvirag
Kosborfelek
Leirasa: 15-80 em magas, eroteljes növekedesu faj. A vastag szaron több murvaszeru lomblevel tahilhat6. A tolevelek tojasdadok vagy hosszukas-tojasdadok, hegyesek (. vagy tompak, eroteljes közeperuek, 8-15 em hosszuak es 4--8 em szelesek. A viragzat laza vagy tömött fürt. A feMrtol a sargaszöldig valtoz6 szinu viragok a maghazmil hosszabb, landzsas murvalevelek h6naljaban erednek. A küls6 lepellevelek kupolaszeruen összeborulnak. A portok ket rekesze egymast61 tavolabb all, es kisse hegyes szöget zar be. A mezajak ep, keskeny, szalas. A sarkantyu fonalszeru, a maghaznal masfel-ketszer hosszabb, egyenes vagy esetenkent ivesen felfele hajl6; a esuesa feIe kiszelesedik es tompa vegu. Viragzasa: majus - junius / VII - IX. Elohelye: Inkabb meszkedvel6; bükkösök, gyertyanos-tölgyesek, homoki tölgyesek, ligeterd6k, erdeifenyvesek, lapretek faja.
~ f..
l1\ '
t,,l
köz-eu
Megjegyzes: Rokominak, a szunyoglabu bibircsviragnak (G. cOllopsea) [lasd a leirasat!] a levelei szelesebbek, viragzata nyulankabb, tömöttebb, es a viragok sarkantyuja a maghaznal masfel-ketszer hosszabb. Veszelyeztetettsege:
v: 5; H: 3; Clr; tv. erteke: 5000 Pt.
Platanthera hifolia (L.) Rieh.
Platanthera chlorantha (Cust.) Rehb. ex Mössler
ORCHIDACEAE
KetlevelU sarkvirag
Kosborfelek
Leirasa: 15-45 em magas faj. A viszonylag vekony szaron apr6, arszeru lomblevelek tahilhat6k. A t61evelek (rendszerint 2, de ritkan 1 vagy 3) tojasdadok, vagy visszas-, ill. hosszukas- tojasdadok, rövid nyelbe keskenyed6k, 8-12 cm hosszuak es 2-4(-8) em szelesek. Laza fürtben aB6 illatos viragai feherek, zöldesfeMrek vagy zöldessargak. A külso lepelkör közeps6 tagja es a bels6 lepellevelek kupolava borulnak össze. A portok ket rekesze parhuzamos es egymashoz közel all (kb. 1 mm). A mezajak ep, keskeny, ivesen el6renyul6. A maghazmil masfel-ketszer hosszabb, egyenes vagy lefele görbü10 sarkantyu szalas, elkeskenyed6 hegyes csuesban vegz6d6. Viragzasa: majus - junius / VII - VIII. EJOhelye: A talaj mesztartalmat tekintve közömbös; bükkösök, gyertyanostölgyesek, szaraz tölgyesek, meszkerül6 erd6k, sziklaerd6k, karszterd6k, erdeifenyvesek, lueosok, ligeterd6k, fUzlapok, gesztenyesek, ültetett fenyvesek, sz6rfugyepek, hegyi lapretek, fenyerek, irtasretek orehideaja.
Elofordulasa: Zemplen (Kovacsvagas, Tokaj: Kopasz-h.), Matra, Naszaly (Vae), •• \ (Visegrädi-hg. (Szentendre, Pismany-h.), ~. \ I~ ~ Pilis (Kis-Szoplak), Budai-hg., Veleneei- I I · • hg., Vertes, Vertesalja (Bokod: .. I,. 1I Vadalmas), Bakony (Nemetbanya: ' Jager-ret), Mecsek, Balfi-dv. (Dudlesz-e.), eU3-(medl K6szegi-hg. (K6szeg), Vend-vi., Örseg, Hehis (Szentgyörgyvölgy), Göesej, Kia-A., Hansag (Fert6d), Mohilcsi-sik (Kölked: Bokodi 16ter), Mezoföld (Paks), Csepel-sz. (Makild), Nyirseg, Bodrogköz (Laca-cseke, Pacin), BSz-sik, Tt. (Doboz: Gerla-Mar6i-e.).
El6fordulasa: Eszaki-közephegyseg, ,i'" " Visegrildi-hg., Pilis, Budai-hg., vertes, f' _ t. -~ 41' ~ ) • • . '\ .. &1 1 I , Bakony, BakonyalJa, Pannonhalml-dv. -} ~. \" -f (Ravazd: Harmas-Tarjan), Balaton-fv., J.:.I, . Keszthelyi-hg., Mecsek, VilIanyi-hg., ~ ~~ -~ C{ Soproni-hg., K6szegi-hg., Vasi-dv. (Narai, ~: - - .\, l Fels6csatar), Vend-vi., Örseg, Zalai-dv., BS, ... eU3 Zselic, Geresdi-dv., Szekszardi-dv., Tolnai-hh. (Lengyel), Szigetköz, Kis-A., Drava-sik, Mohacsi-sik (Kölked), Sarköz (Pörböly), Mohilcsi-sz. (Homorud), Mezoföld, D-T k. (Nagyk6rös), BSz-sik, Nyirseg, Tt. (KörösMaros köze, Gyula).
Megjegyzes: A közeli rokonät61, a ketlevelfi sarkviragt61 (P. bifolia) [Iasd a lefrasat!] a sarkantyu esucsanak alakja es a porz6 rekeszeinek allasa alapjan j61 elkülönftheto.
Megjegyzes: [Usd meg a zöldes sarkvirag (P. chlorantha) leirasat!] A zöldikevel (Coeloglossum viride) hibridet (Coeloplalanthera x hl'lleggeri) alkothat.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; Clr; tv. erteke: 5000 Pt.
Veszelyeztetettsege: v: 5; H: 1; CIr; tv. erteke: 2000 Ft.
!
318
Leirasa: 15-45 cm magas, vekony szani, graeilis megjelenesu faj. Fenyl6, kekeszöld levelei kihegyezett-szalasak vagy szalas-hindzsasak, 8-12 em hosszuak es max. 1 cm szelesek. A viragzat rövid, laza vagy tömött fürt. A viragok kiesik, szfnük a biborvöröst61 a vilagos r6zsaszfnuig, esetenkent a feher, ill. sargasfeherig valtozhat. A mezajak gyengen haromkarejos; közepso kareja ek alaku, lekerekitett esuesu, es az oldals6 karejoknal 1-2 mmrel hosszabb. A sarkantyu egyenes, hO, tompa vegu, es a maghaznal rövidebb vagy azzal azonos meretu (4--5 mm). A maghaz esavarodott.
....
-1 •/ --!...l 1
319
Anacamplis pyramidalis (L.) Rchb.
ORCHIDACEAE
Vitezvirag
Kosborfelek
Cephalalllhera damasonium (Mii!.) Druce
ORCHIDACEAE
Feher madarsisak
Kosborfelek
Syn: Cephalal/lhera alba Cr. Sim.
Leil'asa: Karcsu, 20--50(-80) cm magas orchidea. Lombleveleinek szama 4--10; hosszusaguk 8-25 cm, szelessegük 0,7-2 cm. Az als6 levelek keskeny-Iandzsasak, a fels6k szalasak. A viragzat tömött, felig bimb6s allapotban kup fOlmaju, kes6bb a viragzas el6rehaladtaval megnyul6 tojasdad vagy ovalis. A viragok kiesik, elenk blborvörösek vagy lilaspirosak (ritkabban vilagosak). A mezajak 6--9 mm hosszu, melyen häromkareju, ep szelCi; a közeps6 karej gyakran hosszabb a szels6kneI. Lepellevelei 4--8 mm hosszuak, 3,5-6 mm szelesek. A fomilszeru sarkanlyu hosszabb a maghaznal, bemenelen.el ket pupszeru függelek tahllhat6.
Leirasa: (15-)30-60 cm magas, tojasdad vagy tojasdadlandzsas levelU faj. 2-5, hüvelyes lomblevele van, melyek 4--7(-10) cm hosszuak 2-3,5 cm szelesek. A fels6 viragok murvalevelei kb. akkonik, mint a maghaz; az als6k gyakran tulemek a viragon iso A viragok feherek vagy sargasfeMrek. A lepellevelek 15-20 mm hosszuak, 4--8 mm szelesek; sisakszeruen borulnak ra a sarkantyu nelküli, 10--14 mm hosszu mezajakra, melynek vege lekerekitett, narancssarga szinu.
Viragzasa: junius - julius / VIl- VIII.
Elöhelye: Inkäbb meszkedvel6; bükkösök, sziklai bükkösök, ligeterd6k, meszkerül6 erd6k, karsztbokorerd6k, cseljesek, fenyvesek, szaraz es gyertyanos-tölgyesek faja.
Elohelye: Meszkedvelo; szikla- es pusztafüves lejt6kön, homoki releken es lege16kön, hipreteken, smraz tölgyesekben, gesztenyesekben talalkoz-hatunk vele. • J Elöforduhlsa: Aggteleki-k. (J6svaf61, Bükk (Deli-Bükk), Naszaly, Visegr3di-hg., Pilis, Budai-hg., Gerecse (Szarliget), Vertes (Gant, Csakvar), Bakony, Balaton-fv., Keszthelyi.hg., Mecsek (pecsvarad, Hosszuheteny, Pecs), Villanyi-hg., • I.. •• Vasi-dv., Zalai-dv. (Gösfa, Rad6), Zselie •• szmed-köz-eu (Töröcske), Kis-A. (Mosonmagyar6var: L6va-ri-e.), Drava-sik (Dravakeresztur), Mezoföld (Sarszentagota), Pesti-sik (Göd), Turjan-vi., D-T k. (AsoUhalom, M6rahalom, Bugac, Domaszek).
.
Elöfordulasa: Eszaki-közephegyseg, Pilis, Budai-hg., Gereese, Vertes (Csakvar, Gan!), Bakony, Panonhalmi-dv. (Pannonhalma: JanosMzi-e.), Balaton-fv., Keszthelyi-hg. (Gyenesdias), Meesek, Soproni-hg., Balfi-dv. (Szarhalom), Köszegi-hg., Zalai-dv., Zselie (Kaposvar), KS (Balalonkiliti), Baranyai-dv. (Mariakernend), Geresdi-dv., Szekszardi-dv., Tolnai-hh. (Kölesd), Szigetköz, KisA., Drava-sik (Dravaivanyi), MoMcsi-sik (Kölked), Sarköz (Decs), Mohacsi-sz. (Homorud), Mezöföld, Csepel-sz. (Makad), Pesti-sik (Kaposzlasrncgyer), Turjan-vi. (6esa), D-T k., Nyirseg, TI.
Megjegyzes: Jellegzetes kupos vinigzatär61 es a mezajak pupszeru függeleker61 könnyen felismerhet6. Több intergenerikus hibridje közül hazankban a poloskaszagu kosborral (Orchis coriophora) kepezett hibridje: az x Anacamptorchis licinensis ismert. VeszelyezteteUsege: V: 5; H: 2; Iv. erteke: 10000 Ft.
Megjegyzes: A kardos madarsisakmH (C. IOIlf?ifolia) [hlsd a leinisal es a megjegyzeset!] a felso levelek szalasak, a fels6 murvalevelek esökevenyesek.
Cephalallfhera rubra (L.) Rieh.
Cephalanthera IOllgifolia (Huds.) Fritseh
ORCHIDEACEAE
Piros madarsisak
Kosborfelek
Leirasa: 15-60(-70) ern-re megnöv6 növeny. A szar fels6 resze, a maghaz es a küls6 lepellevelek gyeren mirigysz6rösek.2-7 levele 5-14 em hosszu es 1-3 cm szeles; az als6k rövidek, szeles-Iandzsasak, a közeps6k hosszukaslandzsasak, a fels6k szalasak. A murvalevelek a maghaz- .. nal hosszabbak, es alulr61 fölfele rövidülnek. A viragzat laza fürt. A viragok szetnyil6k. A lepellevelek pirosak vagy lilaspirosak, csucsba keskenyed6k; a küls6k 17-25 mm hosszuak, 6--8 mm szelesek, kivül sz6rösek. A mezajak 17-23 mm hosszu, sarkanlyu nelküli, feher, a vege csucsba keskenyed6, lilaspiros. A felszinen feher es sargas pärhuzamos red6k figyelhet6k meg. Viragzasa: majus - julius / VII -VJII (-IX.) Elöhelye: [nkabb meszkedvel6; bükkösök, gyeltyanos-, cseres- es homoki tölgyesek, erdeifenyvesek, kiszarad6 laperd6k, karsztbokorerd6k, homoki nyarasbor6kasok, tölgycserjesek növenye.
•• ..... . . .. ·c..r,. {.
Elöfordulasa: Zemplen, Aggteleki-k., Upponyi-hg., 6zdi-dv. (Hangony), Bükk, ••• , Matra, Medves (Barna, R6nabanya: lek,y 6skut), Cserhlit (Eeseg), Börzsöny, , Naszaly, GÖdÖIl6i-dv. (Pecel, Galga,) 11< heviz), Pilis, Budai-hg., Gerecse, •• , Bakony, Balaton-fv., Keszthelyi-hg. • ' I (Nernesvita, Lesenecfalu), Mecsek, Soproni-hg., Koszegi-hg., Zalai-dv., Del-Zala, BS (Kaszo, Mesztegnyöl, KS (Balatonlelle), Szekszardi-dv., Tolnai-hh. (Lengyel), Kis-A., Szentendrei-sz. (Horany), D-T k. '
•
320
Viragzasa: majus - junius / VII- VIII.
VeszelyezteteUsege: V: 5; H: 2; Iv. erteke: 5000 Ft. ORCHIDACEAE
Kardos madarsisak
Kosborfelek
Tarsn.: hosszulevelü madarsisak
Leirasa: 15-60 cm termetu, feher viragu madarsisak fajunk. Az 1-3 cm szeles es max. 18 cm hosszu lombleveleinek szama 4-12; az als6k gyakran tojasdadok, följebb landzsasak, felül szalasak. A viragzat murvalevelei • rendszerint j6val rövidebbek a maghazm\l. Felig kinyil6 viragai laza füzerl alkotnak. A viragok lepellevelei hosszukas-landzsasak, 12-18 mm hosszuak es 4-6 mm szelesek. A sarkantyu nelküli feher mezajak 7-10 mm hosszu, a vege lekerekitett, narancssarga szinCi. Viragzasa: aprilis - junius / VI - VIII. Elöhelye: Inkäbb meszkedvel6; bükkösök, fenyvesek, ligeterd6k, gyertyanoses szaraz tölgyesek, tÖlmeleklejt6-erd6k, gesztenyesek, meszkerül6 erd6k, pusztafüves lejt6k növenye.
rt., .. / ,J. ...A..... , "
Elofordulasa: Eszaki-közephegyseg, / · 11 I. J ..... Visegradi-hg., Pilis, Budai-hg. (Szenasok), ' . _ Vertes (Gant; Nagy Szena-h.), Bakony, : ~~ • Pannonhalmi-dv. (Sokor6plitka, Pannonhalma), Balaton-fv., Keszthelyi"'.... ~ • hg. (Gyenesdias), Meesek, Soproni-hg., - - : .. ( , Balfi-dv. (Szarhalom), Köszegi-hg., Vendffi vi., Örseg, Hetes (Magyarszombatfa), Zalai-dv., , BS, Zselic, KS (L3trany, Balatonlelle),Völgyseg (Ag), Szekszardi-dv., Tolnai-hh. (Lengyel), Szigetköz, Kis-A. (Gyor, Rabacsecseny), Drava-sik, MoMcsi-sz. (Dunafalva), Mezoföld, Pesti-sik (Kaposztasmegyer), Turjanvi. (Kunadacs), D-T k., Hajdusag, Nyirseg, Bodrogköz (L3eacseke), BSzsik (Beregdar6e, Vamosatya). Tl.
Megjegyzes: Jellegzetes faj, a hazai madarsisakfajok közül a legnagyobb (es a legjobban kinyfl6) viragu. Rokonai feMr viraguak.
Megjegyzes: A ket feher vinlgu madarsisakot [hisd a lefrasokat!]legkönnyebben a viragok murvaleveleinek hosszusaga alapjan lehet megkülönböztetni. Igen ritkan keresztez6dhetnek is (c. x schultzei).
VeszelyezteteUsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 5000 Ft.
VeszelyezteteUsege: V: 5; H: 1 ; tv. erteke: 5000 Ft.
321
Coeloglossum viride (L.) Hartm.
ORCHIDACEAE
Zöldike
KosbOlfelek
Leirasa: 5-35 em magasra növ6 faj. Also levelei tojasdadok, fehillok, 2-10 em hosszuak, a közepükön a legszelesebbek (1-5 em), a fels6k a szarra rasimulok, murvalevelszeruek, hindzsasak. Viragzata laza, 5-25 viragb61 all. 1-1,5 ern-es viragainak szfne valtozatos: milunk leggyakrabb a sargas, ill. a zöldes, ritkabban a bamas. El6re szelesed6 mezajkanak ket hasabja között kis fog tatalhato. Sarkantyuja apro, gömbölyded, holyagszeru. Lepellevelei sisakszeruen összehajlok. Er6teljes murvalevelei kiallnak a viragzatb61, hosszabbak mint a magMzak. Viragzasa: majus - jUlius eleje I VII - VIII. El6helye: Inkabb meszkerül6, hegyvideki faj. Hegyi reteken, sz6rfugyepekben, sziklafüves lejt6kön, bokorerd6kben es bükkösökben el.
Liparis loeselii (L.) Rieh.
ORCHIDACEAE
Hagymaburok
Kosborfelek
Lefrasa: 5-25 em magas noveny, melynek viragzo allapotban ket (ritkan harom), 2-11 em hosszu es 0,7-2,5 em szeles, majdnem atellenes, zsftfenyu, elenkzöld, hosszukas-elliptikus levele van. (Medd6 peldanyainak gyakran esak maganos levele fejlodik.) Elviragzas utan a level sargaszöld szfnu. A szar kopasz, leveltelen, felso reszen 3-5-szögletu. Laza fürtviragzatat 2-10(-18) sargaszöld vagy halvanysarga virag alkotja. Mezajka 4-6 mm-es, görbült. Küls6 lepellevelei 4,5-6 mm hosszuak es 1,4-2 mm szelesek, szelük visszagöngyölodik. A belso lepellevelek szalasak, kb. 0,5 mm szelesek. A murvalevelek haromszögletuek, sokkal rövidebbek a maghaznal. Viragzasa: majus vege - junius eleje I VII - VIII. El6helye: Meszkedvelo; lapreteken, uszolapokon, fUzlapokban, uszo nadszigeteken el.
El6fordulasa: Zemplen (Gyertyankuti-retek, Tokaj, Fony), Aggteleki-k. (Csiszar-Nyilas), Bükk (Bükk-fs.), Matra, Naszaly, Bakony (Hajmasker: Toban-h.), Keszthelyi-hg. (Ba latongyörök) Mez6föld (Erd: Kakukk-h.).
17
El6fordulasa: Balfi-dombvidek (Sopron: Kistomalom), Mezoföld (Veleneei-to: Dinnyes), Pesti-sik (Soroksar), Nyirseg (Vaja).
\L
j.,/f
1 Ly
v, ~
(
,{ J J \
Megjegyzes: A szinten kis tennetu, zöldes szfnezetu korallgyöker (Corallorhiza trifida) [Iasd a lefrasat!]levelei esökevenyesek, szarölel6k, mezajka rendszerint feher alapon bfbor foltos. Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; CB; CtT; tv. erteke: 5000 Ft.
Megjegyzes: A joval gyakoribb bekakonty (LiSlera ovala) [lasd a leirasat!] szinten zöldes szinu, es ket, majdnem atellenes levele van, am ezek tojasdadok, szara pelyhes-szorös es mezajka melyen kethasabU. A t6zegorchidea (Hammarhya paludosa) [Iasd a leirasat!] kisebb, karesubb, kesobb viragzo faj; leveleinek szelen sarjhagymaeskak kepzodnek es mezajka felfele iranyul. Veszelyeztetettsege:
Listera ovala (L.) R. Br. ex Arr.
ORCHIDACEAE
Bekakonty
v: 4; H: 4; I; Cs; BE; CtT; tv. erteke: 50000 Ft.
KosbOlfelek
Leirasa: Szereny külsejG, 20-60 ern-es orehideank. A szar also hannadan ket (ritkan harom vagy negy) atellenes, szelestojasdad vagy kerekded, 4-13 em hosszu es 3-8 em szeles, melyen erezett levelet talalunk. A vinigzati tengely sUrUn mirigyes-pelyhes. A murvalevelek kiesik, kb. akkoriik, mint a viragkoesany. A viragzat sokvinigu (20-80), laza fürt. A viragok zöldek vagy sargaszöldek, a lepelleveleken olykor vörösbamas szegellyel. A lepellevelek 4-5 mm hosszuak es kb. 2 mm szelesek. A mezajak melyen ket hasabu, 7-15 mm hosszu, kb. ket es felszer hosszabb a lepelleveleknel. Viragzasa: majus - junius I VI vege - VIII. El6helye: Inkabb meszkedvel6; bükkösökben, gyertyanos-, eseres-, meszkerü16 es homoki tölgyesekben, liget- es hiperd6kben, gesztenyesekben, kaszalokon, sz6rfugyepekben, lap- es hegyi reteken fordul e16.
.'l
El6fordulasa: Zemplen, Aggteleki-k., . /~ : Ozdi-dv. (Arlo), Bükk, Matra, Cserhat - • .~ . \) (~ 1 . '. • (Ipolytarnoc), Börzsöny, Pilis (PilisI! , _ - •.\ ., 1 • • • 1 !Je_. ' .,( ' ~ ,~ . L szentkereszt, Dorog: Satork6puszta), tI,. ... Bakony, Bakonyalja, Pannonhalmi-dv., Balaton-fv., Keszthelyi-hg., Mecsek, --""::.\.. . Soproni-hg., K6szegi-hg., Vend-vi., Orseg eua-med (Ivanc, Farkasfa), Zalai-dv., BS, Zselic, KS (Balatonszarszo), Szekszardidv. (Szekszard), Szigetköz, Drava-sik, Mohacsi-sik (Kölked), Mez6föld, D-T k., Hajdusag, Nyirseg, Bodrogköz (Lacacseke), BSz-sik, Tt. (Szarvas, Füzesgyarmat).
,1..
\' «
.;" !\
Megjegyzes: Egyöntetu zöldes szfnezete miatt sokszor nehezen felfedezhet6, de könnyen meghatarozhato faj. Ket jellegzetes, kes6bb vizszintesen aHo levelevel mar bimb6s allapotban is könnyen felismerhet6. [Lasd meg a hagymaburok (Liparis loeselii) es a t6zegorchidea (Hammarhya paludosa) lefrasat is!]
Hammarhya paludosa (L.) O. Kuntze
ORCHIDACEAE
Tozegorchidea
Kosborfelek
Syn.: Malaxis paludoso (L.) Sw. Tarsn.: mocsari lagyvirag
Leirasa: 4-25 ern-es, szalas, kevesse feituno növeny. A szar kopasz, 3-5-szögletu. 2-3(-4) sargaszöld, landzsas vagy tojasdad tolevele 8-30 mm hosszu es 5-11 mm szeles. (A legfelso lomblevel a legnagyobb meretu.) Levelei szinen, a esuesi resz szelen apro sarjhagymaeskak fejlodnek. A sargaszöld, sarkantyu nelküli viragok nehany millimeteresek; karesu füzert alkotnak. A viragzat 10-35 viragbol all. A felfele iranyulo, baromszög alaku mezajak es a ket hatrahajlo belso lepellevel 1,5-2 mm hosszu, a külso lepellevelek hosszusaga 2,5-4 mm. A bibeoszlop 1,5-2 mm hosszu es kb. I mm szeles. Viragzasa: julius - augusztus eleje I (VIII - ) IX (- X.) El6helye: Meszkerülo faj. TozegmoMs, atmeneti es dagadolapokon el. El6fordulasa: Bereg-Szatmari-sik (Geltines: Babtava).
Megjegyzes: Magyarorszagon hozza hasonlo mas faj nem el. A bekakonty (Lislera ovala) [Iasd a leirasat!] mezajka kethasabu, szara pelyhes-szorös. [Lasd meg a hagymaburok (Liparis loeselii) lefrasat is!] Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 4; I; CB; CtT; tv erteke: 50000 Ft.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; CtT; tv. erteke: 5000 Pt.
322
323
Spiranthes aestivalis (Poir. ex Lam.) Rieh.
ORCHIDACEAE
Nyari füzertekercs
Kosborfelek
Leirasa: 10--35 em magasra növo, halvanyzöld faj. Szara az 5-12 em hosszu es 4--10 mm szeles, keskenylandzsas, fela1l6 tolevelek közül ered. Viszonylag laza füzere (melyet 6--28 virag al kot) 3-10 em hosszu. Viragzati tengelye apr6n es ritkasan mirigyszorös. Viragainak 6--8 mm-es feher, hullamos-esipkes szeJ(i mezajka van. Külso lepellevelei alig elaJl6k, egymassal esaknem parhuzamosak.
ORCHIDACEAE
Oszi füzertekercs
Kosborfelek
Leirasa: 7-20 em magas, szürkeszöld növenyke. 2-3,5 em hosszu tolevelei tojasdad-hosszukasak, s ezeket a szarat nem viselo gum6 növeszti (azaz a szar e fajnal nem a tolevelek közül, hanem mellolük ered). Szaran esak arforma fellevelek vannak. A 6--30 db, zöldes, 6--7 mm-es mezajku viragb61 all6 viragzata 3-15 em hosszu, spiralisan esavarod6 (vagy egyoldalu), sCin} füzer. Külso lepellevelei kinyilt viragok eseteben erosen szetall6k. Viragzati tengelye surun, feheresen mirigyszorös.
(
Viragzasa: junius - augusztus eleje / (VII - ) VIII - X. ? Eiönelye: Meszkedve!o. Hazankon kivül rendszerint tozeges, araml6 vizu siklapokon, forraslapokban es hegyi reteken el. Nalunk felhagyott homok-, ill. agyagbanyaban kialakult, leginkabb a forraslapokkal rokonfthat6 növenytarsulasokban telepedett meg. Elofordulasa: Egykor: Zalai-dombvidek (Nagykanizsa-Sormas), Kis-Alföld (Gyor).
Spirantes spiralis (L.) Chevall
Viragzasa: augusztus vege - szeptember / IX - X. Elohelye: Inkabb meszkerülo. Lapreteken es azok szegelyen, kaszal6kon, irtasreteken, homoki gyepekben, pusztafüves lejtokön, ritkan szikes pusztakon eI. Ellif'orduulsa: Vclencci-hg. (I'al ozd) Bokony (Vaq)
l
t \
l..
t
Megjegyzes: Eloforduhisa hazankban ma mar ketes. Nagyon ritka, pusztul6ban levo növeny, mely az oszi füzertekercstol (S. spiralis) [Iasd a leirasat!] elsosorban toleveleiben es viragzasi idejeben különbözik. Esetleges ujb6li megtalalasara leginkabb olyan felhagyott homokbanyakban van esely, aho! a ta!ajvfzszint nagyon közel van a homokfelszfnhez, es több mas orehideafaj (pI. vitez kosbor, husszfnu ujjaskosbor, moesari noszofU) is el. Veszelyeztetettsege: V: 4; H: 5; Cs; BE; CIr; tv. el1eke: 10 000 Ft.
Megjegyzes: Kis telmete miaU nehezen felfedezheto fel. A ritka nyari füzertekercs (S. aeslivalis) [Iasd a leirasat!] szara leveles, mezajka feher, füzere lazabb. A fenyvesekben el6 avarvirag (Goodyera repefls) [Iasd alefrasat!] indasod6, levelei hal6zatos erezetCiek, mezajkallak szele ep. Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; Cir; tv. erteke: 10.000 Ft.
Goodyera repells (L.) R.Br. ex Ait.
ORCHIDACEAE
Avarvirag
Kosborfelek
CYPERACEAE
Sasfelek
Leirasa: 6--25 em-es növeny. Kusz6 indaival gyakran kisebb-nagyobb telepeket al kot, melybol több vinigz6 hajtas is fejlodhet. 3-4 fellevelet viselo szaranak als6 resze kopasz, felül viszont surun mirigyes-szorös. Sötetzöld le- , velei 1,5-3,5 em hosszuak, 1-2 em szelesek, szivesek vagy tojasdadok; gyakran jellegzetes, halvany hal6zatos erezet figyelheto meg rajtuk. Laza, nyulank füzerviragzatat 5-15, apr6 (kb. 4--5 mmes) feher vagy kremszfnCi, mirigyszorös virag alkotja. A vinigok 2,5-4 mm-es mezajka ep szelCi.
Leirasa: Egyeves növellY, igen suru, rendesen egy tobol ered6, kb. 0,5 mm atmerojCi szarakkal. Magassaga 5-30 em. A szar teljesen leveltelennek latszik, 3-D viszonylag mely barazdat visel; esuesan egyetlen füzerke ül. E füzerke tojasdad-hosszukas, 3-10 mm hosszu, töven keskellyed6, sokviragu. Vinigzataban a fels6bb pelyvak ± hegyesek; a legals6 pelyva a szarat körülöleli. Bibe 2.
Viragzasa: junius - augusztus / VIII - IX.
Elofordulasa: Zemplen (Koka pu, Gyertyankuti-ret), Aggteleki-k. (AggtelekEgerszög), Vend-vi., Orseg (Szoee), Göesej, Zalai-dv. (Nagykanizsa, • Csesztreg), BS (Kaszo: Balata-to, ,. Daniny: Nagyberek; Zakany, Csurg6), \•. BSz-sik (Csaroda: Bence-to; Tarpa: Nagy-e.; Beregdaroc: Dedai-Iegelo; Marokpapi).
Elohelye: Inkabb meszkerülo; erdeifenyvesekben, lueosokban vagy fenyoelegyes lomberdokben el. Neha telepftett fenyvesekben is megjelenik. Elofordulasa: Vertes (Csakvar), Bakony (Fenyofo), Koszegi-hg., Vasi-dv. (Dozmat), Vend-vi. (Orfalu, Szakonyfalu), Orseg (Szoee), Göesej (Hemyek, KaI6efa).
•
I
cirk
Megjegyzes: A hazai orehideatl6niban esak a füzertekercsekre (Spirant/ws spp.) emlekeztet nemileg, de ep szelCi mezajka valamint hal6zatos erezetu levelei alapjan könnyen elkülönfthetjük e fajokt61 iso Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; CIr; tv. erteke: 10000 Ft.
324
Eleocharis carniolica Koch
Siirii csetkaka
Viragzasa: julius - augusztus / VIII - IX. ? Elohelye: Inkabb meszkerülo; nedves vagy idonkent vfzzel borftott iszapos talajon fordul elo. A törpekakas iszapnövenyzet tagja.
alp-k.m-balk
Megjegyzes: A esetkakafajok el so pillalltasra nagyon hasonlfthatnak egymasra. A többi fajnak azonban vagy keves (3-7) viragu a füzerkeje, vagy indastaraekos a töve, ill. 3 bibeje van. A legjobban hasonlft6 tojasdad csetkaka (E. ovala) füzerkeje tojasdad, töven levagott, minden pelyvaja tom pa, szara finoman barazdalt es a füzerke als6 pelyvaja nem zalja teljesen körül a szarat. Veszelyeztetettsege: V: 4; H: 3; I; Cs; BK; tv. erteke: 2000 Pt.
325
