Fehér B. (szerk.) (2014): Az ásványok vonzásában. Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére. Herman Ottó Múzeum és Magyar Minerofil Társaság, Miskolc, pp. 95–103.
A kocka el van vetve… A szegedi kockakő útburkolatok története The die has been cast… History of cobblestone pavements in Szeged, Hungary GiMesi istván Miklós 6722 szeged, Bokor u. 12/b. e-mail:
[email protected]
Abstract First cobblestone pavements in szeged, due to the long distance from quarries, had been completed only in the 1840s. During the town’s reconstruction period, streets of major importance have been started to be covered by stone. in spite of that, only fifty streets were paved even in 1908. streets of the downtown were covered with asphalt pavement by 1934. streets previously paved by stone, using it as a suitable base were covered by asphalt in the next decades, especially in the 1960s. stone material used for road construction should have proper technical parameters such as strength, abrasion and freeze resistance. For that purpose igneous and effusive magmatic rocks (e.g. granite, andesite, basalt) are used widely. From these rocks the stone carvers produced the required stone pieces, such as big cube stone, three-quarter big cube stone, small cube stone, bind stone, headstone, triangle paver cube, pier cup, and kerbstone. This article introduces in detail streets and other public places of szeged where dimension stone and cobblestone pavements are found.
Összefoglalás szegeden az első kőburkolat – a beszerzési helyek nagy távolsága miatt – 1840-ben készült. A város újjáépítésének idején a fő útvonalakat kezdték ellátni szilárd burkolattal. ennek ellenére 1908-ban csupán ötven utca volt sármentesítve. 1934-re lettek a belváros utcái aszfaltozottak, illetve kövezettek. A korábban kőburkolattal ellátott utakra, azt megfelelő alapként használva a következő évtizedekben, különösen az 1960-as években aszfaltburkolat került. Útépítésre kellő szilárdságú, jó kopásállóságú és fagytűrő, azaz kellő műszaki paraméterekkel bíró kőanyag használható fel. ilyenek a jól formázható mélységi és kiömlési magmás kőzetek (pl. gránit, andezit, bazalt). ezekből a kőhasítók (riccerek) az igényeknek megfelelően nagykockát, háromnegyedes nagykockát, kiskockát, kötőkövet, fejkövet, kötőszögkövet, háromszögkövet, püspöksüveget és járdaszegélykövet készítettek. A cikk részletesen tárgyalja, hogy napjainkban hol vannak szegeden terméskő és kockakő burkolatú utak, útszakaszok, illetve egyéb célú közterületi felhasználások.
1. Bevezetés Már a Római Birodalomban felismerték az állandóan használható utak szükségességét. ez tette lehetővé a légiók viszonylag gyors közlekedését, az államigazgatás hatékonyságát a posta- és futárszolgálat révén, valamint a kereskedelmi tevékenységet. Mindezekhez jó minőségű utakra volt szükség, melyek kiadós esőzések idején is használhatóak voltak, a gondos mérnöki munkának köszönhetően biztos alapozással és stabil járófelülettel kerültek kialakításra. A Birodalom bukását követő népvándorlások idején ezek az utak részben tönkrementek, részben anyagukat későbbi építkezésekhez elhordták.
96
Gimesi I. M.
A honfoglalást követően elsődlegesen hadi céllal létesültek részben kavicsozott földutak, majd hadiutak, jelentősebb kereskedelmi útvonalak „épültek”. A törökök is az AlDuna mentén hadiutat építettek ki, hogy nyugati irányú támadásaikhoz viszonylag gyorsan eljuthassanak, ezen ágyúkat, szekereket könnyen mozgathassanak. Jelentős volt az erdélyből és Magyarországról nyugatra irányuló marhakereskedelem, valamint a tokaji bor Lengyelország felé irányuló exportja is, melyek szintén közutakon történtek. Az 1830-as évektől a megnövekedett igények miatt kezdtek nagyobb figyelmet fordítani az utak állapotára, folyamatos használhatóságára, mely a városok útjaira is kiterjedt. széchenyi istván ekkor megjelent Hitel című munkájában az Alföld közútjait illeti kemény kritikával. A régi szeged – hasonlóan egyéb alföldi városokhoz – szilárd útburkolattal nemigen rendelkezett, ugyanis a beszerzési helyek nagy távolsága miatt a szállítási költségek jelentősek voltak. Az első kőburkolat 1840-ben készült, a Nagypiactól a sóházig, majd a következő évben a piactól a (hajó)hídig kövezték ki a kocsiutat. 1845-47 között a pesti országutat a gázgyárig, a szentháromság utcát a Bokor utcáig látták el szilárd burkolattal. 1854-ben érte el a vasút szegedet, összekötve Pesttel. ekkor a Pest-szegedi országút, a szeged-szabadkai posta- és országút, valamint a szeged-Algyő-Nagyvárad felé vezető országút városon belüli szakaszai voltak részben ellátva kőburkolattal 1200, 700 és 500 öl hosszban. (Megjegyzendő, hogy ebben az időben a megyében máshol nem volt kőburkolat!) Az árvizet követő újjáépítés során Lechner Lajos leírásából tudjuk, hogy akkorra a Nagypiac egy része (a későbbi Klauzál tér), a Kárász, iskola, szentháromság és Fekete sas utca, a Kistiszapart (Maros utca), az Oroszlán, Kereszt (somogyi utca), a Laudion (Károlyi és Mikszáth Kálmán utca), az Élésház (Takaréktár utca), Dugonics és sóház (sóhordó) utca, a Budai országút (Kossuth Lajos sugárút), a Kálvária utca egy kis része és a Gácsér (szent Ferenc), illetve Gyár (Rákóczi) utca volt némi kövezettel ellátva. A város újjáépítésének idején csak a fő útvonalakat: körutakat, sugárutakat, a belváros úthálózatát és tereit kezdték ellátni szilárd burkolattal. ennek ellenére 1908-ban csupán ötven utca volt sármentesítve. Gránitkockával 40.000 m2-t, bazaltkockával 6000 m2-t, bazalt fejkővel 5.000 m2-t, makadámmal 20.000 m2-t fedtek le erre az időszakra, de voltak fakockával, keramittéglával burkolt felületek mellett már aszfaltozott utak is, 15.000 m2 területen. schmidt eligius Róbert tollából 1931-ben jelent meg egy tanulmány, melyben szeged építőköveit taglalja, valamint 1934-ben egy tanulmányterv megemlíti, hogy „csak a belváros utcái aszfaltozottak, illetve kövezettek. Nem mondható el ez a nagykörúton kívüli úthálózatról.” A tanulmányterv számos problémát vet fel az utak állapotával kapcsolatban, előrevetítve a megnövekedő forgalom által támasztott igényeket. ennek eredményeként a korábban kőburkolattal ellátott utakra, azt megfelelő alapként használva a következő évtizedekben, különösen az 1960-as években aszfaltburkolat került. számos helyen találkozhatunk ennek kigödrösödései alól előtűnő korábbi kőburkolattal. A főbb útvonalak fokozott igénybevételének figyelembevételével teljes rekonstrukciót végeztek: felszedték a kockakő burkolatokat és erős alapra aszfaltutak kerültek.
A szegedi kockakő útburkolatok története
97
2. A felhasznált kőzetanyagok és lelőhelyeik Útépítésre kellő szilárdságú, jó kopásállóságú és fagytűrő, azaz kellő műszaki paraméterekkel bíró kőanyag használható fel, melynek megválasztásában még az is szerepet játszott, hogy a beszerzési helyek milyen távolságban voltak. ezeket az igényeket a jól formázható mélységi és kiömlési magmás kőzetek elégítették ki. Gránitot a felső-ausztriai Mauthausenből, bazaltot főként a nógrádi bazaltvidék bányáiból, andezitet szobról és Visegrád környékéről szállítottak. Kereskedelemtörténeti érdekesség, hogy a távoli Mauthausenből hajón a Dunán Titelig, majd fel a Tiszán szállították a gránitot. Az utak burkolására használt kőanyag fajtája és minősége attól függött, hogy milyen igénybevételnek volt kitéve. A kis forgalmú utcákban általában alaktalan, úgynevezett ciklopköveket használtak, melyek egyaránt lehettek gránitból, bazaltból vagy andezitből. A jelentősebb kocsiforgalommal terhelt utakat, tereket már hasított, faragott nagy- és kiskockakővel burkolták, melyek anyagukat tekintve megegyeztek a fentiekkel. Az utak szegélyezésére szintén e kőfajtákat alkalmazták. Magyarországon 1830-ban Pesten rakták le az első kockakőburkolatot, melyhez mauthauseni gránitot használtak fel. A magyarországi útépítőkő-bányászat ezzel egy időben kezdődött, a szob melletti Csák-hegy andezitjének fejtésével, majd a környező börzsönyi és Duna jobb-parti területek (Visegrád, Dunabogdány) andezitjének kitermelésével folytatódott. A kővágásra a helyi lakosokat mauthauseni kővágók, a riccerek tanították meg. A kor kiváló geológusa, szabó József már 1863-ban javasolta az országban jelentős mennyiségben előforduló bazalt útépítőkőként való alkalmazását, ezt csak a XiX. század végétől kezdték felhasználni. Kiskockakő burkolatot először Németországban építettek 1885-ben. ennek hatására Magyarországon elsőként szekszárdon épült kiskockakővel kialakított út, 1903-ban. A szegélyköveket, nagykockaköveket kézi úton hasították. egy dán szabadalom alapján a Kissebesi Gránitkőbányák Részvénytársaság bolgáromi (nógrádi bazaltvidéki) bányájában helyezték üzembe az ország első kiskockakövet hasító gépét 1905-ben. Bolgáromban (Bulhary, szlovákia) és az Olt menti Alsórákoson (Racoş, Románia) mind a mai napig működnek ezek a berendezések. A millenium évében sümegen nyílt meg az első dunántúli bazaltbánya, melyet a badacsonyi, szent-György-hegyi, ság-hegyi, zalahalápi bányák követtek. A trianoni békediktátum után a bazaltbányászat súlypontja a Tapolcai-medence környéki bányákra került. 1953-54-ben a badacsonyi bányákat állították le, majd 1961-ben a Gulácson is leállt a termelés. Helyettük Diszel, Vindornyaszőlős és Zalahaláp bányái pótolták a kiesett szükségletet. Andezit-bányászatunk töretlen maradt. szobon, Dunabogdányban, szentendrén, Gyöngyössolymoson, Tállyán és erdőbényén, valamint számos kisebb fejtőben a mai napig folyik a termelés. Diabázt a Bükkben, fonolitot Pécs-Vasas mellett ma is bányásznak. 3. Az útépítésre használt kőtípusok Az útépítésre használt kőanyagot – a mikrorepedéseket elkerülendő, melyek a tartósságot nagyban befolyásolják – óvatosan, nagy tömbökben robbantották, majd kézi erővel, ékekkel hasították kisebb, feldolgozásra alkalmas tömbökre. A kőhasítók (riccerek) az igényeknek megfelelően nagykockát (18 × 18 × 18 cm), háromnegyedes nagykockát
98
Gimesi I. M.
(18 × 18 × 14 cm), kötőkövet (27 × 18 × 18 cm), fejkövet, kötőszögköveket, háromszögkövet, püspöksüveget és járdaszegélyköveket (32× 32 × 16, illetve 49 × 32 × 16 cm) készítettek. Kiskockakőnél az élhosszúság 8–10 cm között változott. Magyarországon faragott útburkolati köveket 1981-ig készítettek, utoljára szobon, a Csák-hegy bányájában. [számos alkalommal láttam a közeli években, hogy Bolgáromban (Bulhary), valamint az eperjes menti Fintán (Fintice), Felsősebesen (Vysná Šebastová), az erdélyi-érchegységben Kristyornál, valamint a székelyföldön, Mikóújfaluban mind a mai napig kézzel faragják a szegélyköveket.] Külön szakma volt egykor a kövezőmesterség. Zsigmond király idejéből ismert, hogy szó volt az utcák kövezéséről, de ebben az időben már Pozsony, Besztercebánya és Nagybánya is rendelkezett kövezett utakkal. A XiX. század végére az igények megnőttek a burkolt utak iránt. Míg 1874-ben 53 kövezőmester dolgozott az országban, 1890-ben 547 fő foglalkozott kövezéssel. szeged útjainak jó részét a Pest megyei Bagról elingázó mesterek készítették, akik az ország számos területén vállaltak munkát. Kisforgalmú utcák úttestét általában megmunkálás nélküli, alaktalan, 15–20 cm méretre tört úgynevezett közönséges vagy idomított terméskővel, az ún. ciklopkővel burkolták. Az úttükör kialakítása és kellő alapozás után elhelyezett szegélykövek között szoros illesztéssel, az úttengely enyhe domborulatával készültek ezek az utak. Nagyobb forgalmú mellékutaknál az úttengelyben, az úgynevezett koronarészen a teljes szélesség mintegy harmadában ellenálló gránit- vagy bazaltkockakő került lerakásra, míg az út széle és a szegélyek kevésbé tartós andezitből kerültek kialakításra. A nagy forgalmat bonyolító, jelentős igénybevételnek kitett főutakat egységesen bazalt vagy gránit kockakőburkolattal látták el. Az utak tartósságához a megfelelő alapozáson kívül szükség volt arra is, hogy a kockaköveket minimális hézaggal, legfeljebb 10 mm távolságban, kötésben helyezzék le. A kialakult gyakorlat szerint az útszegélyre 45°-os szögben, háromszögkővel, kötőszögkővel vagy püspöksüveggel kezdték az első sort, majd az út tengelyében másfeles, ún. kötőköveket alkalmaztak. Nem volt gyakori alkalmazási forma nagykocka esetében a hullámvonalú elhelyezés vagy a hálós elrendezés. Kiskocka alkalmazásakor, mivel a felhasznált elemek némileg eltérő méretűek, a tökéletes illesztés és anyagfelhasználás miatt, valamint az út kellő stabilitásának elérése céljából számos mintát alkalmaztak, így az átlapolt köríves mintát, a pávafarkat, de alkalmazták a hullámvonalat, az ún. kígyót is, valamint a parketta- vagy átlós elhelyezést. Az út stabilitását, valamint a járófelület egyenletességét úgy érték el, hogy a kövek közti hézagok 5 mm-nél nem lehettek nagyobbak. A harmincas évekből származó adat szerint egy jó kövező nagy kockakőből naponta, 10 órás műszakban 40–50 m2-t, azaz 1000–1200 darabot, kiskockakőből 20–22 m2-t, azaz 2000–2200 darabot tudott lerakni, ezért járó fizetsége heti 120–140 pengő volt. sorra tűnnek el a kőburkolatok, melyeket az utóbbi években inkább kertépítészeti, dekorációs célra vagy gyalogjárdák burkolására alkalmaznak. A kő bányászatától, feldolgozásától, szállításától nagy szakértelmet igénylő lerakásáig, míg végül városunkban út lett belőle, nagyon sok kézi munkát igényelt, ma pedig avittnak, korszerűtlennek tartva, sokszor végzi törmelékkupacban vagy szeméttelepen a kisebb útbontásokból származó és elfogyó kövezet.
A szegedi kockakő útburkolatok története
99
Budapesten, a Thököly úton a százhúsz évet kiszolgált, rázós, de tartós bazaltkockákat 2010-ben cserélték aszfaltra, a világörökség részét alkotó selmecbányán, Felsőbányán, vagy a felújított esztergomi főtéren, gépjárműforgalommal terhelt utakon is bátran merik alkalmazni a jól lerakott kockaköveket tartósságuk, hangulatuk miatt. ezért tartom szükségesnek szegeden a ma még fellelhető régi burkolatok dokumentálását, kiegészítve a legújabb kori, dicsérendő felhasználásokkal. 4. Terméskő burkolatú útszakaszok Szegeden, 2010 júniusában Ciklopkövet négy helyen, a Közép fasor beugró útszakaszán, az egressy utcával szemben (bazalt), a Vedres utca 4–6–8 számú épületek közti szakaszon (bazalt), a Tisza Lajos utca és Alföldi utca között a Faragó utcában (bazalt és andezit) alkalmaztak. ez utóbbit andezitből készült szegélykövek övezik. 2010. szeptember-október fordulóján kezdtek az útszakasz korszerűsítéséhez. ennek során itt is meghagyják útalapnak a kövezetet, erre aszfaltburkolat kerül. Mihálytelken az Új élet utca vasúti átkelőjénél is ezzel a burkolattal találkozunk, melyben az egykori „madzagvasút” pár méteres szakasza is fellelhető. Bazalt nagykockakővel burkolták a Belvárosi híd újszegedi feljárója alatti útszakaszt, a Bérkert utca végét az óvodától, az indóház tér Bánomkert sor felőli részét és a kőlyuk alatti utat, a Kolozsvári téren az iskola előtti útszakaszt, a Kossuth Lajos sugárúton az egykori tűzoltóság előtti részt, a Lidice téren az iskola előtti útszakaszt, a sirály utca 25-től végig terjedő részét, a szabadság tér 1–3 számú épületek előtti területet, valamint a Mátyás tér 7–9 előtti útszakaszt. Bazalt és gránit nagykockakővel fedték a Bokor utca elejét (Bánomkert sor és Boldogasszony sugárút közti szakaszát) és az egressy Béni utcát. A Rigó utca végét a Kápolna utcától burkolókő-kavalkád tarkítja: andezit és bazalt nagykockából is régi és úgynevezett szabvány méret, valamint ciklopkő egyaránt megtalálható. Régi andezit nagykockával, illetve szegélykővel burkolták az Ady téren az egyetem két oldalbejáratához vezető utat, a Honvéd téri egykori kaszárnya udvarát, a Tisza Lajos körút 97 alatti szakorvosi rendelőintézet kocsifelhajtóját. A villamossínek közét is korábban bazalt nagykockával töltötték ki, javítás esetén könnyen volt bontható és helyreállítható. Napjainkban tűnik el a Kálvária sugárútról ez a burkolat, mely azonban még megtalálható a Dugonics téren, a Glattfelder téren, az indóház téren, a Gőz és Galamb utcákban, a széchenyi téren, továbbá számos villamossín átjárón a Petőfi sándor sugárúton és a József Attila sugárúton. A rókusi vasútállomás rakodóterét bazalt nagykockával és kiskockával burkolták. A Nagyállomás mögött, a MÁV belső üzemi útja és a töltésre felvezető út a Patológiai intézettel szemben szintén nagykocka burkolatot kapott, melynek anyagául bazalt, andezit és gránit egyaránt felhasználásra került. A Dóm tér díszburkolatát vegyesen andezit és bazalt kiskocka alkotja, az ingatlankezelő Vállalat Jósika utca 21. alatti telephelyének útja szintén andezit kiskockával került lefedésre. A fentieken túlmenően számos kocsibeálló – feltehetően korábbi felhasználásból bontott – kőanyaggal került burkolásra, vegyesen bazalt, andezit vagy gránit nagy- és kiskocka, valamint ciklopkő alkalmazásával. Pár éve szedték fel a Pozsonyi ignác utca kövezetét, melyben püspöksüveg-köveket is felhasználtak. ennek egyetlen, általam ismert helyi előfordulása az Apáca utca 4 számú ház kocsibeállójában található.
100
Gimesi I. M.
Budapesten és Kecskeméten mind a mai napig gyakori, szegeden viszont egyedüli a Híd utca járdaszegélye, mely faragott, csiszolt gránitidomokból épült. szintén különlegességnek számít a Cserzy Mihály utcában a vörös homokkőből kialakított sávelválasztó és útszegély. 5. A közelmúltban történt közterületi kockakő-felhasználások Térburkolati, kertészeti díszítés céljából a közeli években számos helyen alkalmaztak főként kiskockakövet, de körforgalomnál, illetve kertépítészeti megoldásoknál nagykockakövet is felhasználtak. Bazalt kiskockakő burkolattal találkozunk a Deák Ferenc utca és Oroszlán utca táján, az épületek mentén, a Dugonics téren a szökőkút környékén és a Tesco előtti gyalogúton, a Glattfelder téren a szökőkútnál és a kommunizmus áldozatainak emlékköve körül, a Mátyás téren a kolostor hátsó kapujához vezető út burkolatában, továbbá a tér gyalogútjain, Búza apó kútja körül. A Tisza Lajos körút tobzódik kiskockakő-burkolatban, bár egyes helyeken a növényzettől alig észrevehető: a Radnóti Gimnáziumnál, az evangélikus templomnál, az Arany János utca–Juhász Gyula utcai kereszteződésben három helyen is. Legújabb kori alkalmazása a szent istván téren figyelhető meg. A Kelemen utca gyalogjárdája, villamosperonja andezit és bazalt kiskockával került lefedésre. A Boldogasszony sugárút–szent Ferenc utca kereszteződésében gránit kiskockakő burkolatot kapott a gyalogjárda. Gránit kiskockával fedték a Reök-palota előtt a Huszáremlék körüli terület is, ugyanezzel a kővel rakták körbe a Kölcsey utca–Kelemen utca találkozásánál az egyik csatornafedelet. Gránit nagykocka-szegélykő egyetlen helyen nyert kertépítészeti alkalmazást: a Kálvária téren, a Menhely utcára vezető gyalogút lépcsői készültek belőle. Körforgalmak, fekvő rendőr, parkoló szintén épült kockakőből: a Mátyás tér–szent Ferenc utcai körforgalmat bazalt nagykocka- és kiskockakő, a színház előtti körforgalmat bazalt nagykocka, a Puskás utcában a szatymazi utcai és Kossuth Lajos sugárúti bukkanót kiskocka alkotja. Az alsóvárosi ferences kolostor hátsó bejárata előtti parkolót bazalt nagykockából alakították ki. Hasonló megoldással találkozunk a Vitéz utcában: a bazalt kockaköveket szemléletesen kocsihelyekre osztja egy-egy gránitkockákból kialakított csík. A Csongrádi sugárúti benzinkútnál kialakított körforgalmi bukkanót és a Vértói út–ipoly sori kereszteződés bukkanóját, a Bakay Nándor utca és Vásárhelyi Pál utcai körforgalom terelőszigeteit kiskockakőből alakították ki. A Gogol utcában vegyes anyagú nagykockákból készült az úttest és a járdák közti, elvileg csapadékelvezetést szolgáló burkolat. szobrászati, kertépítészeti alkalmazásban találkozunk bazalt nagykockával a Csillag téren, nagy- és kiskockával József Attila szobra körül a Dugonics téren. Bazalt kiskockakő került felhasználásra a Népkert soron felépült új pavilont övezve, a Korányi rakpart–somogyi utca környéki térkialakításon, a szerb templom mögötti ifjúság kútja medencéjénél, valamint a Korányi rakparton szoborposztamensként Lapis András „Kalap alatt” c. alkotásánál. Legfrissebb kiskockakő-burkolatot szeptember végén készítettek: az Aradi vértanúk terén, a püspöki palota feljárója előtt készült pávás mintázatú kiskockakő burkolat, melyhez süttői travertinót és törökországi porfírt használtak fel. Jelenleg készül a Gutenberg utca díszburkolata, melyhez díszítő-tagoló elemként használnak fel bazalt kiskockákat.
A szegedi kockakő útburkolatok története
101
6. Terméskő és kockakő burkolatú utak, útszakaszok, egyéb célú közterületi felhasználások Szegeden Ady tér (az egyetem két oldalkapujához vezető út): régi andezit nagykocka és szegélykő. Apáca u. 4 előtti kocsibeálló: bazalt püspöksüveg és nagykockakő. Aradi vértanúk tere, püspöki palota feljárója: travertino és porfír kiskocka. Asztalos utca 6, kocsibeálló: kiskockakő. Bécsi körúti TÜZÉP bejárati útja (Bécsi krt. 36): vegyes nagykockakő. Belvárosi híd alatti szakasz Újszegeden: bazalt nagykockakő. Bérkert utca vége: bazalt nagykockakő. Bokor utca Bánomkert sor és Boldogasszony sugárút közti szakasza: bazalt és gránit nagykockakő. Boldogasszony sgt., szent Ferenc utcánál körforgalom gyalogútjai: gránit kiskocka. Cserzy Mihály utca sávelválasztó és szegélykövei: vörös homokkő. Csillag téri támfalak: bazalt nagykocka. Csongrádi sgt.-i körforgalomnál: kiskockakő. Deák Ferenc u.–Oroszlán u., falak menti díszburkolat: bazalt kiskocka. Dóm tér díszburkolata: andezit és bazalt kiskockakő. Dugonics tér, József Attila szobra körüli alkalmazás: bazalt nagy- és kiskocka. Dugonics tér, szökőkút környéke: bazalt kiskocka. Dugonics tér, Tesco előtti gyalogút: bazalt kiskocka. Dugonics tér, villamossín köze: bazalt nagykocka. egressy Béni utca: bazalt nagykocka, gránitkockával javítva. Faragó utca szakasza az Alföldi és Tisza L. u. között: bazalt és andezit ciklopkő. Galamb utca: villamossín köze bazalt nagykocka. Glattfelder tér, szökőkút és a kommunizmus áldozatainak emlékköve körül: bazalt kiskocka. Glattfelder tér, villamossín köze: bazalt nagykocka. Gogol utca mindkét oldala: nagykockakő. Gőz utca, villamossín köze: bazalt nagykocka. Híd utca, járdaszegély: gránit. Honvéd tér, laktanyaudvar: régi nagykockakő. Huszár Mátyás rakpart (a rondellától a belvárosi hídig), partfal: bazalt ciklopkő. indóház tér Bánomkert sor felé eső része: bazalt nagykocka. indóház tér, Kőlyuk alatti út: bazalt nagykocka. indóház tér, villamossín köze: bazalt nagykocka. ipoly sor–Vértói úti bukkanó: kiskockakő. Jósika u. 21, iKV bevezető útja: bazalt kiskocka. József Attila sgt-i villamossín-átjárók: rendszerint bazalt nagykocka. Judit utca 37, kocsibeálló: kiskockakő. Kálvária sgt., villamossín köze: bazalt nagykocka. Kálvária tér, Menhely utcánál lépcső: régi gránit nagykocka-szegélykő. Kelemen utca–Kölcsey utca kereszteződésében, a csatornafedél körül: gránit kiskocka. Kelemen utcai gyalogjárda: andezit és bazalt kiskocka. Kolozsvári tér, iskola előtti útszakasz: bazalt nagykocka.
102
Gimesi I. M.
Korányi rakpart, „Kalap alatt” posztamense: bazalt kiskocka. Korányi rakpart–somogyi utcai térburkolat: bazalt kiskocka. Korányi rakpart, körintenzív előtti lépcsők: bazalt kiskocka és nagykocka. Korányi rakpart vége–Állomás utca, a töltésre vezető út: bazalt és andezit nagykocka. Korányi rakpart vége–Állomás utca eleje, a Patológiai intézettel szemben, a MÁV üzemi útja: vegyes nagykocka. Kossuth Lajos sgt. 15, volt tűzoltóság előtti útszakasz: bazalt nagykocka. Közép fasor beugrója, az egressy utca folytatása: bazalt ciklopkő. Lidice tér, iskola előtti útszakasz: bazalt nagykocka. Liliom utca 13, a cukrászda előtti terasz: vegyes kis- és nagykocka, ciklopkő. Mátyás tér–szent Ferenc utcai körforgalom: bazalt nagy- és kiskocka. Mátyás tér 7–9 előtti útszakasz: bazalt nagykocka. Mátyás tér gyalogútjai, templom előtti, melletti terület: bazalt nagy- és kiskocka. Mátyás tér, a kolostor hátsó bejáratához vezető út és az előtte lévő parkoló: bazalt nagyés kiskockakő. Mátyás tér, Búza apó kútja: bazalt kiskocka. Népkert sor, a pavilon körül: bazalt kiskocka. Oskola utca, szent Borbála-szobor körül: gránit kiskocka. Palánk, szerb templom mögött, ifjúság kútja: bazalt kiskocka. Petőfi sándor sgt.-i villamossín-átjárók: bazalt nagykocka. Puskás utca–szatymazi utcai, valamint Kossuth Lajos sgt.-i kereszteződésében fekvőrendőr: bazalt kiskocka. Rigó utca vége a Kápolna utcától: andezit, bazalt nagykocka, régi nagykocka és ciklopkő. Rókusi állomás rakodótere: bazalt nagy- és kiskocka. sirály utca 25-től végig: bazalt nagykocka. stefánia, színház előtti körforgalom: bazalt nagykocka. szabadság tér 1–3 előtti szakasz: bazalt nagykocka. széchenyi tér, villamossín köze: bazalt nagykocka. szent istván tér gyalogútjai: andezit kiskockakő. Tisza Lajos krt. 16, evangélikus templom előtti térburkolat: bazalt kiskocka. Tisza Lajos krt. 2–4 közti gyalogjárda: bazalt kiskocka. Tisza Lajos krt. 20 előtti terület: bazalt kiskocka. Tisza Lajos krt. 27 és 29 előtti terület: bazalt kiskocka. Tisza Lajos krt. 58, Reök palota előtt: gránit kiskocka. Tisza Lajos krt. 97 előtti járdaszegély: régi gránit nagykocka-szegélykő. Új élet utca, Mihálytelek, vasúti átkelő: bazalt ciklopkő és bazalt kiskocka. Vásárhelyi Pál utca–Bakay Nándor utcai körforgalom terelőszigetei: kiskockakő. Vedres utca 4–6–8 közötti terület: bazalt ciklopkő. Vitéz utcai parkolósáv: bazalt és gránit nagykocka. Továbbá számos kocsibeálló vegyesen nagykocka, kiskocka vagy ciklopkő burkolattal, anyagukat tekintve bazalt, andezit vagy gránit. A kő örök. Tartós, esztétikus, erőt, de egyben hangulatot is keltő. A kőnek lelke van, csak meg kell találni a hozzá vezető utat. Őrizzük meg értékeinket, újabb kori alkalmazásával próbáljuk átmenteni a későbbi generációknak!
A szegedi kockakő útburkolatok története
103
Felhasznált irodalom – References Hála J. (1995): Ásványok, kőzetek, hagyományok [Minerals, rocks, traditions]. Budapest: MTA Néprajzi Kutató intézet (in Hung.). ifj. Palugyay i. (1855): Békés-Csanád, Csongrád és Honth vármegyék leírása [Description of Békés-Csanád, Csongrád and Honth Counties]. Pest: Heckenast (in Hung.). Király K. (1918): Városi utak építése, tervezése és fenntartása [Construction, design and maintenance of urban roads]. Budapest: Fővárosi Házinyomda (in Hung.). Kulcsár P. et al. (1983-1994): Szeged története 1–4 [History of Szeged 1–4]. szeged: somogyi Könyvtár (in Hung.). Péter L. (1974): Szeged utcanevei [Street names of Szeged]. szeged: szeged Megyei Jogú Város Tanácsa Végrehajtó Bizottságának igazgatási Osztálya (in Hung.). schmidt e. R. (1931): Szeged építőkövei [Building rocks of Szeged]. szeged: Városi Nyomda (in Hung.).
