A kis- és középvállalkozások finanszírozási forrásokhoz való hozzáférése, piaci elégtelenségek vizsgálata

A kis- és középvállalkozások finanszírozási forrásokhoz való hozzáférése, piaci elégtelenségek vizsgálata A Gazdaságfejlesztési Operatív Program pénzügyi intézkedéseinek megalapozása

MAGYARORSZÁG

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

2007. május

Információk a KKV-k finanszírozási forrásokhoz való hozzáféréséről – MAGYARORSZÁG

2


Vezetői összefoglaló................................................................................................................... 7 1.

A kis- és középvállalkozások helyzete, finanszírozási piacai ......................................... 11 1.1. A kis- és középvállalkozások összetétele gazdálkodási forma, nagyság, statisztikai régiók és gazdasági ágak szerint................................................................................................................ 11 1.2. A kis- és középvállalkozások finanszírozási forráshoz jutása az EU-ban és Magyarországon.............................................................................................................................. 13 1.2.1. A pénzügyi eszközök szerepe a vállalkozások fejlődésében ............................................................. 14 1.2.2. A kis- és középvállalkozások által megkeresett pénzintézetek.......................................................... 14 1.2.3. A kis- és középvállalkozások által igénybe vett pénzügyi eszközök ................................................. 15

1.3. Kínálati oldal jellemzői............................................................................................................ 17 1.3.1. Hitelpiac ............................................................................................................................................ 17 1.3.2. Lízingpiac .......................................................................................................................................... 22 1.3.3. Faktoringpiac..................................................................................................................................... 24 1.3.4. Tőkepiac ............................................................................................................................................ 25 1.3.5. Technológiai transzfer ....................................................................................................................... 29 1.3.6. Üzleti Angyalok................................................................................................................................. 30

1.4. Keresleti oldal jellemzői........................................................................................................... 31 1.4.1. Hitelpiac ............................................................................................................................................ 31 1.4.2. Lízingpiac .......................................................................................................................................... 34 1.4.3. Faktoringpiac..................................................................................................................................... 34 1.4.4. Tőkepiac ............................................................................................................................................ 35 1.4.5. Technológiai Transzfer...................................................................................................................... 36 1.4.6. Üzleti Angyalok................................................................................................................................. 37

1.5. Piaci elégtelenség ...................................................................................................................... 37 1.5.1. Hitelpiaci elégtelenség....................................................................................................................... 37 1.5.2. Lízingpiaci elégtelenség .................................................................................................................... 39 1.5.3. Faktoring piaci elégtelenség .............................................................................................................. 39 1.5.4. Tőkepiaci elégtelenség ...................................................................................................................... 40 1.5.5. Technológiai transzfer piaci elégtelenség.......................................................................................... 40 1.5.6. Üzleti angyalok piacán fennálló elégtelenség.................................................................................... 41

2. SWOT analysis .................................................................................................................... 42 2.1. A kis- és középvállalkozások SWOT elemzése finanszírozási szempontból ....................... 42 2.2. A KKV-k finanszírozásában résztvevő pénzügyi közvetítők SWOT elemzése finanszírozási szempontból............................................................................................................. 43

3. A magyar kis- és középvállalkozói szektor finanszírozását támogató állami intézmények 2006.......................................................................................................................................... 44 4. A kis- és középvállalkozói szektor finanszírozását támogató állami intézmények ............ 45 4.1. Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság (MFB Rt.)........................................................ 45 4.2. Hitelgarancia Zrt...................................................................................................................... 50 4.3. Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHA)........................................................ 53 4.4. Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank Zrt.)............................................................. 55 4.5. Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (Mehib) ........................................................................... 56 4.6. Corvinus Cégcsoport: Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt., Corvinus Tőkealapkezelő Zrt., Beszállítói Befektető Zrt., Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. ..................................... 57 4.6.1. Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt................................................................................................ 57 4.6.2 Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. .......................................................................................... 58

3


4.6.3. Beszállítói Befektető Zrt.................................................................................................................... 59 4.6.4. Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. (KvfP Zrt.) ........................................................................... 59

4.7. Start Tőkegarancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt. ...................................................................... 60 4.8. Regionális Fejlesztési Holding Zrt. (RFH Zrt.) ..................................................................... 61 4.9. Tőkebefektető intézmények kis- és középvállalkozásokba történő befektetései szerződéskötés alapján, 2004-2006 ................................................................................................ 64

5. A kis- és középvállalkozói szektor finanszírozását támogató egyéb intézmények ............. 65 5.1. Vállalkozásfejlesztési Központok hálózata ............................................................................ 65 5.1.1. Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) és Helyi Vállalkozói Központok (HVK) ........... 65 5.1.2. Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK) ................................................................... 66

5.2. KA-VOSZ Pénzügyi Szolgáltatásokat Közvetítő Zrt............................................................ 67 5.3. Garanciaszövetkezetek ............................................................................................................ 68 5.4. BB (Business Basics) Alapítvány – Mikrohitel Gazdaságfejlesztő Pénzügyi Zrt. .............. 68

6. Kis- és középvállalkozói finanszírozási programok 2000-2006 ......................................... 70 6.1. 2000. évi finanszírozási programok ........................................................................................ 70 6.1.1. Belföldi finanszírozási programok .................................................................................................... 70 6.1.1.1. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány hitelei.................................................................. 70 6.1.1.2. Start I. hitel ................................................................................................................................ 72 6.1.1.3. Első és második japán forrású vállalkozói hitel......................................................................... 72 6.1.1.4. A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. hitelkonstrukciói .......................................................... 72 6.1.1.5. A Magyar Export-Import Bank Zrt. hitelkonstrukció ................................................................ 73 6.1.1.6. Tőkepótló hitelkonstrukció (Postabank Rt. - IPOSZ) ................................................................ 74 6.1.1.7. Felszámolási hitel és kamattámogatási konstrukció................................................................... 74 6.1.1.8. Kisvállalkozói jelzáloghitel (Postabank Rt.).............................................................................. 74 6.1.1.9. Hitelgarancia Zrt. kezességvállalása .......................................................................................... 74 6.1.1.10. Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kezességvállalása............................................. 75 6.1.2. Külföldi finanszírozási programok .................................................................................................... 75 6.1.2.1. Az Európai Beruházási Bank (EIB) új hitelkonstrukció: Az EBB-K&H globális kölcsön........ 75 6.1.2.2. Phare Társfinanszírozású Energiatakarékossági Hitel ............................................................... 76

6.2. 2001. évi finanszírozási programok ........................................................................................ 76 6.2.1. Belföldi finanszírozási programok .................................................................................................... 76 6.2.1.1. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány hitelei.................................................................. 76 6.2.1.3. Start I. hitel ................................................................................................................................ 78 6.2.1.4. Első és második japán forrású vállalkozói hitel......................................................................... 78 6.2.1.5. A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. hitelkonstrukciói .......................................................... 78 6.2.1.6. A Magyar Export-Import Bank Zrt. hitelkonstrukciója ............................................................. 79 6.2.1.7. Felszámolási hitel és kamattámogatási konstrukció................................................................... 79 6.2.1.8. Hitelgarancia Zrt. kezességvállalása .......................................................................................... 80 6.2.1.9. Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kezességvállalása............................................... 80 6.2.2. Külföldi finanszírozási programok .................................................................................................... 80 6.2.2.1. Phare Társfinanszírozású Energiatakarékossági Hitel ............................................................... 80 6.2.2.2. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) támogatásai ............................................. 80

6.3. 2002. évi finanszírozási programok ........................................................................................ 80 6.3.1. Belföldi finanszírozási programok .................................................................................................... 80 6.3.1.1. Mikrohitelezés ........................................................................................................................... 80 6.3.1.2. Széchenyi Kártya forgóeszközhitel............................................................................................ 82 6.3.1.3. Energiatakarékossági hitel ......................................................................................................... 83 6.3.1.4. A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. hitelkonstrukciói .......................................................... 83 6.3.1.5. A Magyar Export-Import Bank Zrt. hitelkonstrukciói és szolgáltatásai .................................... 84 6.3.1.6. Hitelgarancia Zrt. kezességvállalása .......................................................................................... 85 6.3.1.7. Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kezességvállalása............................................... 85

4


6.3.2. Külföldi fejlesztési bankok által támogatott hitelek .......................................................................... 85 6.3.2.1. Európai Befektetési Bank (EIB) - Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) - Inter-Európa Bank (IEB) – hitelkeret .............................................................................................................................................. 85 6.3.2.2. Európai Befektetési Bank (EIB) – CIB hitelmegállapodás ........................................................ 86 6.3.2.3. Raiffeisen Bank Európa Beruházási Hitele................................................................................ 86 6.3.2.4. Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) – Volksbank - hitelkeret mikro-, illetve kis- és közepes vállalkozásoknak....................................................................................................................... 86

6.4. 2003. évi finanszírozási programok ........................................................................................ 86 6.4.1. Belföldi finanszírozási programok .................................................................................................... 86 6.4.1.1. Mikrohitelezés ........................................................................................................................... 86 6.4.1.2. Széchenyi Kártya ....................................................................................................................... 87 6.4.1.3. A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. konstrukciói ................................................................. 88 6.4.1.4. A Magyar Export-Import Bank Zrt. hitelkonstrukciói és szolgáltatásai .................................... 89 6.4.1.5. Hitelgarancia Zrt. kezességvállalása .......................................................................................... 89 6.4.1.6. Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kezességvállalása............................................... 89 6.4.1.7. Állami kockázati tőke ................................................................................................................ 90 6.4.2. Külföldi finanszírozási programok .................................................................................................... 90 6.4.2.1. Európai Beruházási Bank........................................................................................................... 90 6.4.2.2. Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank ..................................................................................... 90

6.5. 2004. évi finanszírozási programok ........................................................................................ 91 6.5.1. Belföldi finanszírozási programok .................................................................................................... 91 6.5.1.1. Mikrohitelezés ........................................................................................................................... 91 6.5.1.2. Széchenyi Kártya ....................................................................................................................... 91 6.5.1.3. A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. konstrukciói ................................................................. 91 6.5.1.4. A Magyar Export-Import Bank Zrt. hitelkonstrukciói és szolgáltatásai .................................... 93 6.5.1.5. Hitelgarancia Zrt. kezességvállalása .......................................................................................... 94 6.5.1.6. Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kezességvállalása............................................... 94 6.5.1.7. Állami kockázati tőke ................................................................................................................ 94 6.5.2. Külföldi finanszírozási programok .................................................................................................... 95 6.5.2.1. Európai Beruházási Bank........................................................................................................... 95

6.6. 2005. évi finanszírozási programok ........................................................................................ 95 6.6.1. Belföldi finanszírozási programok .................................................................................................... 95 6.6.1.1. Mikrohitelezés ........................................................................................................................... 95 6.6.1.2. Széchenyi Kártya ....................................................................................................................... 95 6.6.1.3. „Sikeres Magyarországért” Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram Magyar Fejlesztési Bank Rt. 96 6.6.1.4. A Magyar Export-Import Bank Zrt. hitelkonstrukciói és szolgáltatásai .................................... 96 6.6.1.5. Szülőföld Alap ........................................................................................................................... 96 6.6.1.6. Hitelgarancia Zrt. kezességvállalása .......................................................................................... 97 6.6.1.7. Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kezességvállalása............................................... 97 6.6.1.8. Tőkeprogramok (Állami kockázati tőke) ................................................................................... 97 6.6.2. Külföldi finanszírozási programok .................................................................................................... 98 6.4.2.1. Európai Beruházási Bank........................................................................................................... 98 6.6.2.2. Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank ..................................................................................... 99

6.7. 2006. évi finanszírozási programok ........................................................................................ 99 6.7.1. Belföldi finanszírozási programok .................................................................................................... 99 6.7.1.1. Mikrohitelezés ........................................................................................................................... 99 6.7.1.2. Széchenyi Kártya ....................................................................................................................... 99 6.7.1.3. „Sikeres Magyarországért” Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram, Magyar Fejlesztési Bank Rt. .............................................................................................................................................................. 103 6.7.1.4. A Magyar Export-Import Bank Zrt. hitelkonstrukciói és szolgáltatásai .................................. 103 6.7.1.5. Szülőföld Alap ......................................................................................................................... 103 6.7.1.6. Hitelgarancia Zrt. kezességvállalása ........................................................................................ 103 6.7.1.7. Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kezességvállalása............................................. 104 6.7.1.8. Tőkeprogramok (Állami kockázati tőke) ................................................................................. 104

7. A Strukturális Alapok hozzájárulása a vázolt programokhoz ......................................... 104

5


8. ERDF Alap következő generációja................................................................................... 105

6


Vezetői összefoglaló A magyar kis- és középvállalkozások (KKV-k) jelenlegi helyzetére jellemző, hogy több fontos területen (pl. finanszírozás, információs technológiák használata, menedzsmentszolgáltatások igénybe vétele) felzárkózási folyamat figyelhető meg, ugyanakkor a fejlett országokban működő kis- és középvállalkozásokhoz képest még mindig számottevő a lemaradás. A növekvő számú működő vállalkozás túlnyomó többsége mikro- és kisvállalkozás. A vállalkozások száma és sűrűsége a Közép-Magyarországi régióban a legnagyobb. A vállalkozások összetételében az ipari és kereskedelmi vállalkozások aránya csökken, a szolgáltató ágazatoké nő. A gazdaságban a tőke eloszlása koncentrált. A vállalkozások széles körének tőkeellátottsága alacsony. A vállalkozások külső finanszírozási forrásai bővültek ugyan az elmúlt években, de a hazai cégek még jóval kevesebb külső forrást tudnak bevonni növekedésük finanszírozására, mint a fejlett országokban működő vállalkozások. A magyar vállalkozások mintegy 80%-a hitel nélkül gazdálkodik, a fejlett országokban ez az arány 15-20%. Magyarországon az EU-15 átlagához képest (44,7%) jóval alacsonyabb a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitel/GDP ráta (25,7%). Ez az arány nem mutat jelentős emelkedést a 2000. évi 24%-ról. Így a kilencvenes évek óta tartó fejlődés ellenére a magyarországi hitelpiacon a KKV-k finanszírozási nehézségeinek oldására, a finanszírozási forrásokhoz való könnyebb hozzájutás érdekében, további beavatkozások indokoltak. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által végzett reprezentatív kérdőíves felmérés alapján mintegy 105 ezerre becsülhetjük azon vállalkozások számát, amelyek az elkövetkező években várhatóan kapcsolódnak a pénzügyi közvetítőrendszerhez. A faktoring piac jelentős növekedési lehetőségekkel rendelkezik, hiszen jelenleg a valós piac a teljes piaci potenciál 4-5%-át éri el. Mind a GDP-arányos forgalom, mind az ügyfélszám vonatkozásában jelentősen alatta vagyunk az EU-25 átlagának. Magyarországon a rövid lejáratú finanszírozást szolgáló megoldásoknak csak 2-3%-át teszi ki a faktorálás, míg a fejlett Európai országokban ez az arány 10% körül van. A hazai faktoringpiac fejlődőképes, bár elmarad a nemzetközi tendenciáktól, azonban a KKV-k finanszírozási forrásokhoz való hozzájutásának elősegítése érdekében, célzott beavatkozással gyorsítani lehet felzárkózását. A magyarországi lízingpiac sokat fejlődött, európai összehasonlításban is kedvező eredményeket produkál. A lízingpiac 2000-ben a GDP mintegy 3%-át tette ki, 2005-ben pedig már 5,4%-át. A lízingpiaci szereplők általános véleménye az, hogy a lízingpiac dinamikus, kétszámjegyű növekedési korszaka lezárult, az elkövetkező években a gazdasági növekedéssel megegyező vagy azt valamelyest meghaladó mértékben nőhet. Magyarországon alacsonyan fejlett a tőkepiac. A kockázati és magántőke befektetések 2000 óta tartó némi emelkedése ellenére Magyarországon 2004-ben a magántőke befektetések GDP-hez viszonyított aránya 0,15%, ez az érték magasabb a közép-kelet európai 0,096%-os értéktől, de jóval alatta is marad az európai 0,321%-os értéknek. A kockázati és magántőke befektetések piacán a KKV-k finanszírozási forrásokhoz való jutásának megkönnyítése és a nemzetközi tendenciákhoz való közeledés érdekében további országos szinten egységesített beavatkozások indokoltak.

7


A magyar kis- és középvállalkozás-fejlesztést támogató intézményrendszer többfajta szervezetből, intézményből, illetve hálózatból áll. Több intézmény tevékenykedik a kis- és középvállalkozói szektor finanszírozását támogató és lebonyolító területen: garanciaszervezetek, export-import támogató szervezetek, kockázati tőke-, faktoring társaságok, hitelezéssel és mikrohitelezéssel foglalkozó szervezetek. A párhuzamosságokat megszüntetendő 2006-ban jelentős átalakítások történtek és megkezdődött az egyablakos támogatásközvetítés megvalósítása. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság (MFB) a kormány határozata alapján alakítja ki a vállalkozói banki feladatokat és hajtja végre a vállalkozásfejlesztési, különösen a kis- és középvállalkozások támogatását szolgáló tevékenységek bővítését. Ennek megfelelően került megalakításra a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. (MAG Zrt.) A 2000 és 2006 között közvetett vagy közvetlen támogatással megvalósított KKV pénzügyi konstrukciók indokolatlanul sokféle, éveként kb. 20 program keretében, programonként gyakran több termék útján nyújtottak finanszírozást a vállalkozásoknak. A programok ugyanakkor sokszor nem alkottak egységes rendszert, helyenként azonos célokat több párhuzamos, de eltérő feltételekkel működő támogatási program kívánt kiszolgálni (pl. kisvállalkozói fejlesztési hitelek). A sokféle program esetenként a célok és az eszközök szétaprózódását eredményezte, kis összegű hitelprogramok esetében az évi száz alatti ügyletszám „gazdaságtalan sorozatnagyságot”, azaz költséges és nem hatékony működést mutat. Az új operatív programban olyan programok kialakítására van szükség, amelyek a jelenleg támogatott finanszírozásban részesülő vállalkozások többszörösét képesek elérni. A korai hitelprogramok esetében gyakran került sor speciális, ágazati tevékenység kedvezményes finanszírozására, ami – különös tekintettel az igénybevevők alacsony számára – a piaci verseny torzítását eredményezte. A vállalkozások egészséges szerkezetben történő erősítését akkor tudja megvalósítani a fejlesztési politika, ha a kis- és középvállalkozások széles spektrumának teljesítményét képes érzékelhetően javítani. Ennek megfelelően az új programoknak alapvetően versenysemlegesnek és horizontális szemléletűnek kell lenniük. A 2000 és 2005 között meghirdetett programok feltételrendszere gyakran változott, a legtöbb hitelprogram mindössze két-három évig működött. Ez megnehezítette, hogy a programok kiszámítható módon befolyásolják a vállalkozások működését és a fejlesztéseit. Új támogatási programjainkkal célunk az, hogy általuk új, hosszú távon működő és fokozatosan önfenntartóvá váló piacok jöjjenek létre, a gazdálkodás feltételei több éves perspektívában is előreláthatóak legyenek a kisvállalkozások számára. Az elmúlt időszakban néhány esetben az elérni kívánt vállalkozói szegmens és céltevékenység nem a piaci elégtelenséggel jellemezhető körben lett kijelölve, ezért működtetésük a dinamikus átalakulást mutató magyar hitelpiacon elérhető termékek kiszorítását vagy zavarását eredményezte. Egyes támogatott programokkal ugyanakkor sikerült a piacon korábban nem létező olyan finanszírozási formákat bevezetni, amelyek a vállalkozások széles köréhez eljutottak és tartósan ösztönzően hatottak a finanszírozási szegmens kiépülésére (Széchenyi Kártya, portfolió-jellegű garanciális „tömegtermékek”). Az új operatív program keretében el akarjuk kerülni a már működő piacok zavarását, a támogatással járó beavatkozásokkal a működőképes struktúrák kialakulását kívánjuk elősegíteni.

8


A programok jelenleg sokféle közvetítő szervezeten keresztül jutnak el a vállalkozókhoz. Egyes esetekben a vállalkozásnak közvetlenül a támogatóval (MFB nagy összegű hitelei), máskor a közvetítésre kizárólagos joggal felruházott intézménnyel (Helyi Vállalkozói Központok – HVK – hálózat a mikrohitelezésben), esetenként egymással korlátozott versenyhelyzetben lévő, szűk körűen kiválasztott állami vagy magánközreműködőkkel (állami tőkeintézmények, Széchenyi Kártyában résztvevő bankok), vagy széles körben meghatározott közvetítői körrel („Sikeres Magyarországért” Hitelprogram, Midihitel, Lánchíd Faktoring Program) kell kapcsolatba lépnie a forrás igénybe vételéhez. A sokféle közreműködői struktúra bonyolulttá teszi a kedvezményezettek számára a programok közötti eligazodást, a fölösleges kizárólagosságok pedig a verseny kiiktatásából fakadó költségnövekedéssel járnak. A vállalkozásfejlesztési szervezetek egy részénél „rent seeking” típusú magatartás alakult ki, kevés az érdekeltség a tényleges eredményben, és az erőfeszítések jelentős részét a finanszírozási források biztosítása köti le. Új programjaink működtetése során a funkciókat és nem a szervezeteket kívánjuk kiindulási alapként elfogadni. A végrehajtással azokat az intézményeket akarjuk megbízni, amelyek ezt a legjobban tudják szolgálni, és céljuknak tekintik a programok önfenntartását. A végrehajtás adminisztratív ellenőrzése és szabályozása mellett a fejlesztő intézmények szintjén is nagyobb jelentőséget kapna a versenyen, a hatékonysági kényszeren keresztül megvalósuló piaci koordináció. Reményeink szerint így a programok egy átmeneti időszak után a piacokba integrálódnak, és ezen keresztül tartósan bővítik a gazdaságot. A kis- és középvállalkozások magyarországi finanszírozása terén is érvényesülnek az EU-15 országokban jól ismert, piaci elégtelenségeket kiváltó fő tényezők: az információs aszimmetria és a méretgazdaságosság problémája. A finanszírozó szervezeteknek nem kifizetődő, hogy a rövid hitelmúlttal rendelkező vállalkozások kisösszegű hiteligényeit alapos kockázatkezelésnek vessék alá. A kisvállalkozói finanszírozás piaci elégtelenségségét az új tagállamok átalakuló pénzügyi piacain tovább szélesítik a finanszírozás keresleti és kínálati oldalán jelentkező bizonytalanságok. A Flash Eurobarometer 2005-ös jelentése szerint az EU-15-ök kis- és középvállalkozóinak átlagosan 14%-a nevezte meg a finanszírozáshoz jutás nehézségeit a növekedése előtt álló legfontosabb akadálynak, az EU-10 tagállamokban a 2006-os felmérés szerint ez az arány 24%, Magyarországon 27% volt. Míg a régi tagállamokban finanszírozási igény esetén a működő KKV-k átlagosan 79%-a fordul a bankokhoz, 24%-a lízingcéghez és 2%-a fejlesztési tőkeintézményhez, addig Magyarországon ez az arány 2006-ban a bankok esetében 54%, lízingcégekre vonatkozóan 34%, tőkeintézmények tekintetében kimutathatatlanul kis mennyiség volt. Piaci elégtelenségnek tarjuk, hogy a növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások egy részét a kereskedelmi bankszektor nem tudja finanszírozni. Ennek oka, hogy a bankok jelenlegi eszközeivel nem kezelhető gazdaságosan azoknak a kis összegű hitelt igénylő, hitelezési múlttal nem rendelkező vállalkozásoknak a kockázata, amelyekről az egyszerűsített, gyors eljárásokkal nem szerezhető biztonságos mennyiségű és minőségű információ. Ezeket a vállalkozásokat akkor lehet finanszírozni, ha a kockázatkezelést speciális szaktudással rendelkező szervezetek végzik, erős technikai segítségnyújtási háttérrel és a hitelveszteség egy részét megosztó garanciális támogatással.

9


A kereskedelmi bankok által hitelezett vállalkozások körének bővítése, illetve a meglevő ügyfelek hitelfelvevő kapacitásának növelése elsősorban azon múlik, hogy a kereskedelmi bankok kellő rugalmassággal és hatékonysággal tudják kezelni ezt a kört. Problémát jelent a kis összegű tranzakciók magas relatív tranzakciós költsége, ami az ügyfelek számára nehezen kezelhető terhet jelent. Emellett a hitelfedezetek értékelése és kezelése is olyan probléma, amely fékezi az ügyfelek körének növelését. A tőkepiac kis volumene és a korlátozott tapasztalatok miatt a befektetők nem kellő mértékben tudják mérlegelni a kockázatokat, illetve az egyes cégek növekedési potenciálját. Különösen fontos, hogy a következetesen hozamra törekvő befektetői attitűd erősödjön, és a befektetők egyre szélesebb köre számára vonzóvá váljon a magyarországi tőkepiac. A külső finanszírozási forrásokat még igénybe nem vett, de a pénzügyi rendszerbe perspektivikusan bekapcsolható vállalkozói kör abszorpciós képességének növelése a tervezett intézkedéseink egyik fontos területe. Ennek érdekében hangsúlyt kívánunk helyezni a finanszírozáshoz kapcsolható tanácsadási, képzési programok beindítására. A magyarországi hitelintézetek kisvállalkozók felé történő nyitása ellenére még kevés az igazán „testreszabott” hiteltermék, amelyekkel tömegesen ügyféllé tudnák tenni az arra alkalmas vállalkozásokat. A régi tagállamok adataival összevetve elsősorban a folyószámlahitelek, a 3 évnél hosszabb lejáratú, fejlesztési hitelek és a kockázati tőke igénybe vétele tekintetében jelentős a régió és ezen belül Magyarország kkv-szektorának elmaradása. A feltárt elégtelenségek oldására új típusú mikrohitel programunkkal a kereskedelmi bankok által eddig még nem, vagy nem kellő mértékben finanszírozott mikrovállalkozói kör fejlesztési és forgóeszközigényeit szeretnénk kiszolgálni. Portfoliógarancia programok bevezetésével egyaránt ösztönözni kívánjuk a hitelintézetek egyszerűsített folyószámla-, valamint a kisösszegű fejlesztési hiteltermékeinek kialakítását és elterjesztését. A korai fázisú tőkebefektetéseket vegyes tulajdonú kockázati tőkealapok létrehozásával akarjuk ösztönözni.

10


1. A kis- és középvállalkozások helyzete, finanszírozási piacai

1.1. A kis- és középvállalkozások összetétele gazdálkodási forma, nagyság, statisztikai régiók és gazdasági ágak szerint

Mielőtt a kis- és középvállalkozások finanszírozását elemeznénk, vizsgáljuk meg, mi jellemzi a magyarországi vállalkozások összetételét. A vállalkozások száma töretlenül nő. Az új, EU-s módszertan1 szerint számba véve 2000-ben 625 ezer, 2004-ben 708 ezer működött. Legnagyobb csoportjuk egyéni vállalkozás (2004-ben 53%), de a betéti társaságok és a korlátolt felelősségű társaságok aránya is jelentős (mintegy 22-23%). A részvénytársaságok, szövetkezetek, egyéb vállalkozói formák aránya 2 százalékra tehető. Az egyéni vállalkozások aránya csökkenő, a társas vállalkozásoké növekvő. A működő vállalkozások száma létszám-kategóriák szerint 2000 2001 2002 2003 0-9 fő 10 – 49 fő 50 – 249 fő 250 fő és felette Összesen

592 860 25 849 5 350 1 088 625 147

613 341 26 157 5 337 1 046 645 881

660 950 26 829 5 006 1 003 693 788

667 100 27 782 5 015 958 700 855

2004 673 527 28 806 5 028 946 708 307

Forrás: KSH

A működő vállalkozások számának megoszlása jogi forma szerint (%)

Gazdálkodási forma Korlátolt felelősségű társaság Részvénytársaság Szövetkezet Közkereseti társaság Betéti társaság Egyéni vállalkozás Egyéb Vállalkozás összesen

2000 18,3 0,5 0,6 1,0 21,5 57,6 0,6 100,0

2001 18,9 0,5 0,6 1,0 22,7 55,8 0,5 100,0

2002 19,0 0,5 0,5 0,9 22,3 56,3 0,5 100,0

2003

2004

20,4 0,5 0,5 0,9 22,5 54,7 0,5 100,0

21,9 0,5 0,5 0,8 22,6 53,1 0,5 100,0

Forrás: KSH

1 A harmonizált adatgyűjtés megvalósításához az Eurostat egységes, valamennyi résztvevő ország által alkalmazott módszert

dolgozott ki. Az egységes módszertan alapján készített vállalkozásdemográfiai adatgyűjtés a működő vállalkozásokról, az új és megszűnt vállalkozásokról, valamint az új vállalkozások túléléséről szolgáltat összehasonlítható adatokat. Egy vállalkozás adott évben akkor működő, ha rendelkezett árbevétellel vagy volt foglalkoztatottja. A működő vállalkozások adatait a továbbiakban évente egy alkalommal közli a KSH. A 2005. év adatait tartalmazó vállalkozásdemográfiai kiadvány 2007 júliusában jelenik meg.

11


Mind létszám, mind árbevétel szerint a vállalkozások túlnyomó része mikro- és kisvállalkozás. A 0-9 főt foglalkoztató mikrovállalkozások aránya az összes vállalkozás 95%a, a 10-49 fős vállalkozásoké 4 százalék. A mikro- és kisvállalkozások részaránya tehát összesen 99 százalék. Árbevétel-nagyság szerint a vállalkozások 76 százaléka kevesebb, mint 50 ezer, 95 százaléka kevesebb, mint 500 ezer eurós árbevétellel rendelkezett 2005-ben. A működő vállalkozások számának megoszlása létszám-kategóriák szerint (%)

Létszám-kategória 0-9 fő 10-49 fő 50–249 fő 250 fő és felette Vállalkozás összesen

2000 94,8 4,1 0,9 0,2 100,0

2001 95,0 4,0 0,8 0,2 100,0

2002 95,3 3,9 0,7 0,1 100,0

2003 95,2 4,0 0,7 0,1 100,0

2004 95,1 4,1 0,7 0,1 100,0

Forrás: KSH

A vállalkozások* megoszlása árbevétel-kategóriák szerint 2002-2005 között euró

2002 2003 2004 2005 79,0 77,9 78,9 75,9 50 ezer 16,7 17,4 16,5 19,3 50-500 ezer 3,7 4,1 4,0 4,2 500 ezer-5 millió 0,5 0,6 0,6 0,6 5 millió felett 100,0 100,0 100,0 100,0 Összesen * Egyéni, társas, EVÁ-s együtt Területileg a központi régióban, Budapesten és Pest megyében található a legtöbb vállalkozás. A többi régióban a vállalkozások aránya nem tér el jelentősen. A központi régió vállalkozásainak még egy vonását emeljük ki: míg a vidéki régiókban az egyéni vállalkozók aránya meghaladja a társas vállalkozásokét, a Közép-magyarországi régióban ez éppen fordítva van. A működő vállalkozások számának regionális megoszlása (%)

Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Vállalkozás összesen

2000 38,4 10,3 9,8 9,0 9,0 11,7 11,9 100,0

2001 38,3 10,3 9,8 8,9 9,0 11,8 11,8 100,0

2002 38,4 10,4 9,9 8,9 9,0 11,7 11,7 100,0

2003 38,3 10,4 9,9 8,8 9,0 11,8 11,7 100,0

2004 38,5 10,4 9,9 8,8 9,0 11,8 11,6 100,0

Forrás: KSH

A vállalkozássűrűség a Közép-magyarországi régióban a legnagyobb, és a dunántúli régiókban nagyobb, mint az alföldiekben.

12


Az 1000 lakosra jutó vállalkozások számának regionális alakulása 2004-ben Régió Darab 121 Közép-Magyarország 80 Közép-Dunántúl 85 Nyugat-Dunántúl 77 Dél-Dunántúl 61 Észak-Magyarország 66 Észak-Alföld 73 Dél-Alföld Forrás: KSH

A legtöbb vállalkozás az ingatlanforgalmazást, -bérbeadást, számítástechnikai és gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatásokat magában foglaló gyűjtőágazatban működik. A kereskedelem, az építő- és feldolgozóipar ágazataiban szintén jelentős arányban működnek vállalkozások. A táblázat jól mutatja az ipar és kereskedelem visszaszorulását, a szolgáltató ágazatok előretörését. A működő vállalkozások számának megoszlása gazdasági ág szerint (%)

Gazdasági ág Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlan-ügyletek, gazdasági szolgáltatás Oktatás Egyészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Vállalkozás összesen

2000 4,3 0,1 11,1 0,1 8,7 27,6 5,0 5,6 2,7 23,4 2,2 3,3 6,0 100,0

2001 4,1 0,1 10,9 0,1 8,9 25,9 5,0 5,4 2,7 25,0 2,6 3,4 6,0 100,0

2002 3,8 0,1 10,4 0,1 9,8 23,9 4,8 5,8 2,7 25,6 2,8 3,2 7,1 100,0

2003 3,6 0,1 9,8 0,1 10,1 23,0 4,7 5,5 3,0 26,4 3,1 3,3 7,3 100,0

2004 3,5 0,1 9,5 0,1 10,2 22,6 4,7 5,3 3,2 26,7 3,3 3,3 7,5 100,0

Forrás: KSH

1.2. A kis- és középvállalkozások finanszírozási forráshoz jutása az EU-ban és Magyarországon

Az Európai Bizottság 2005 szeptemberében2 és 2006. április-május3 folyamán készítetett egyegy tanulmányt az EU-15-ök és az EU 10 új tagállama körében a kis- és középvállalkozások finanszírozási forráshoz jutásáról. Az EU-15 tagállamaiból 3047 kis- és középvállalkozó, az 2 Flash Eurobarometer on SME access to finance in the 15 Member States - October 2005 3 Flash Eurobarometer on SME access to finance in the 10 new Member States - July 2006

13


EU 10 új tagállamából 1536 kis- és középvállalkozó, ebből Magyarországról mintegy 200 vállalkozó vett részt a felmérésben. A felmérés keretében arról kérdezték a vállalkozókat, hogy véleményük szerint legjobban mi segítené elő vállalkozásuk fejlődését, leginkább milyen finanszírozási eszközt vesznek igénybe, leggyakrabban mely pénzintézetektől igényelnek pénzügyi segítséget. 1.2.1. A pénzügyi eszközök szerepe a vállalkozások fejlődésében Az EU-15 tagállamaiban megkérdezett vállalkozók mindössze 14%-a véli úgy, hogy fejlődését leginkább a finanszírozási források könnyebb elérése segítené elő. Ez a tényező a társadalmi és pénzügyi szabályozások megfelelő módosítása és a jobban képzett munkaerő bekapcsolása után a harmadik leggyakrabban említett elemként jelent meg a válaszokban. Az EU 10 új tagállamaiban a finanszírozási források könnyebb elérésének szempontja a második helyen szerepel 24%-kal, Magyarországon ugyanakkor ez az arány 27%. 1.2.2. A kis- és középvállalkozások által megkeresett pénzintézetek A régi tagállamokban egyértelműen, az újakban kevésbé egyértelműen a bankok játsszák a legfontosabb szerepet a vállalkozások finanszírozásában. Az EU-15 országaiban a kis- és középvállalkozások 79%-a keresi meg a bankokat, ha finanszírozási forrásra van szüksége, ez az arány az EU 10 új tagállamában 66%, Magyarországon 54%. A bankok mellett a vállalkozók leginkább a lízingcégeket és a befektetéseket támogató közintézeteket veszik igénybe. Míg az EU-15 tagállamában a vállalkozások 24%-a fordul lízing és kölcsönző céghez, az új tagállamokban, azon belül Magyarországon ez az arány 35%. A befektetéseket támogató közintézeteket viszont a régi és új tagállamokban egyaránt a vállalkozások 11%-a keresi fel. Ezek mellett a magánbefektetőkhöz fordulnak még nagyobb arányban a kis- és középvállalkozások annak érdekében, hogy forráshoz jussanak, a régi tagállamokban 7, az új tagországokban 8, Magyarországon 6%-os arányban. Kockázati tőkét az EU-15-ök finanszírozást kereső kis- és középvállalkozásainak 2%-a vesz igénybe, az új tagállamokban és Magyarországon ezeknek a KKV-knak a súlya 1% körül van.

14


A régi tagállamokban működő kkv-k által a foráshoz jutás érdekében megkeresett pénzintézetek 79%

bankok 24%

lízing cégek befektetéseket támogató közintézmények

11% 7%

magánbefektetők (bankon kívüli) magánfinaszírozó cégek

4%

kockázati tőketársaságok

2%

egyéb

2%

Az új tagállamokban működő kkv-k által a foráshoz jutás érdekében megkeresett pénzintézetek 66%

bankok 35%

lízing cégek befektetéseket támogató közintézmények

11% 8%

magánbefektetők (bankon kívüli) magánfinaszírozó cégek kockázati tőketársaságok egyéb

3% 1% 7%

1.2.3. A kis- és középvállalkozások által igénybe vett pénzügyi eszközök Az igénybe vett pénzügyi eszközök csoportjainak vizsgálata alapján a lízing mutatkozik a legnépszerűbbnek mindkét országcsoportban. Ezt a forráshoz jutási lehetőséget a felmérésben részt vett és finanszírozási igénnyel fellépő vállalkozások közül a régi tagállamokban a cégek 51%-a, az új tagországokban 53%-a, Magyarországon 43% használta ki. Szembeötlő az eltérés a második leggyakrabban használt eszköz, a folyószámlahitel elterjedésében, amit az

15


EU-15 tagállamában az érintett kis- és középvállalkozások 50%-a, az új tagországokban 37%a, Magyarországon 30%-a használt. Szintén kiugró különbség mutatkozik a hosszú lejáratú hitelek igénybevétele tekintetében. Míg a régi tagállamokban a vállalkozások 45%-a vett már fel 3 évnél hosszabb lejáratú hitelt, addig ez az arány az új tagállamokban mindössze 14%. A 3 évnél rövidebb lejáratú kölcsönt a régi és az új tagországokban a vállalkozások hasonló arányban, 31, illetve 36%-ban, Magyarországon 28%-ban vették igénybe. A régi tagállamokban a kkv-k által használt pénzügyi eszközök lízing

51%

folyószámlahitel

50%

3 évnél hosszabb lejáratú kölcsönök

45%

3 évnél rövidebb lejáratú kölcsönök

31%

leszámítolás/faktoring

19%

magántőke kockázati tőke

9% 6%

Az új tagállamokban a kkv-k által használt pénzügyi eszközök lízing

53%

folyószámlahitel

37%

3 évnél hosszabb lejáratú kölcsönök

14%

3 évnél rövidebb lejáratú kölcsönök

36%

leszámítolás/faktoring

10%

magántőke

10%

kockázati tőke

3%

16


1.3. Kínálati oldal jellemzői

1.3.1. Hitelpiac A hitelpiacon 2006 végén 37 részvénytársasági formában működő hitelintézet volt jelen (7 nagybank, 9 közepes bank, 16 kisbank és 5 szakosított hitelintézet (3 jelzálogbank és 2 lakástakarékpénztár) és 169 szövetkezeti hitelintézet. Az Európai Unióhoz való csatlakozást követően külföldi bankok is megkezdhették tevékenységüket az ország területén. Jelenleg 4 hitelintézet működtet Magyarországon fióktelepet. A 8 legnagyobb bank piaci részesedésének lassú növekedése figyelhető meg. 2003 végén a mérlegfőösszeg 70,8%-át, 2006 végén már 77,2%-át tudhatták magukénak. A magyarországi bankszektor kkv-szektor felé fordulása a hitelezési felmérések4 tanúságai szerint 2001-től nőtt jelentősen, ennek egyrészt oka, hogy a bankok a nagyvállalatok piacán már nem tudtak kiemelkedő növekedést produkálni. A középvállalatok körében 2003-ban már a hitelfelvételi feltételek szigorítása volt jellemző, elsősorban a kedvezőtlen iparági kilátások és a bankok likviditási helyzetének romlása miatt. Az utóbbi években a szigor fokozatosan enyhült és a kis- és középvállalkozások körében ismét fokozatosan könnyebbé vált a hitelfelvétel. A hitelképességi standardok enyhülésében a bankok intenzív versenye játszott kiemelt szerepet. Magyarországon ennek ellenére az EU-15 országainak mindegyikénél alacsonyabb volt a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitel/GDP ráta (25,7%) 2005-ben. Az érték Magyarországon 2000 és 2005 között alig változott: 24%-ról, 25,7%-ra emelkedett, annak ellenére, hogy a kkv-szektor hitelkeresletét a GKM megbízásából készült felmérésben5 megkérdezett bankok 2003 és 2005 között végig igen erősnek találták.

4 A Magyar Nemzeti Bank 2003 tavaszán indította el a banki hitelezési folyamat jobb megértését szolgáló, féléves

gyakoriságú, kérdőíves felmérését, „Felmérés a hitelezési vezetők körében, a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára” néven, röviden a Hitelezési felmérést. 5 A mikro-, kis-, és középvállalkozások külső forrásbevonásának alakulása 2000-2005 között, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Kis- és Középvállalkozás Fejlesztési Főosztályának megbízásából készítette: International Center for Economic Growth (ICEG), 2006. április 25.

17


Vállalati hitelek és GDP az EU-15 országaiban Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek, 2005. Megnevezés december, milliárd euró 90,6 BE 774,1 DE 69,1 GR 579,1 ES 608,1 FR 107,1 IE 648,2 IT 37,3 LU 242,0 NL 121,6 AT 88,0 PT 41,2 FI 76,6 SW 596,8 UK 496,3 DK HU 22,6

GDP, 2005, milliárd euró

Vállalati hitel/GDP (%)

298,2 2245,5 181,1 904,3 1696,7 160,3 1417,2 28,6 501,9 246,5 147,2 155,3 288 1768,5 208,2 87,8

30,4% 34,5% 38,2% 64,0% 35,8% 66,8% 45,7% 130,4% 48,2% 49,3% 59,8% 26,5% 26,6% 33,7% 238,4% 25,7%

Forrás: Magyar Nemzeti Bank, De Nederlandshe Bank, Bank of England, Sveriges Riksbank, Danmarks Nationalbank, Eurostat

Nemzetközi összehasonlításban tehát a 25,7%-os vállalati hitelállomány alacsony. Felmérési6 adataiból arra lehet következtetni, hogy a magyar KKV-k kisebb hányada rendelkezik bankhitelekkel, mint az EU-15 országának vállalkozásai. A mikro-, kis- és középvállalkozások banki hitelállománya 1999 végén (az egyéni vállalkozók nélkül) 461 milliárd forintot tett ki, ennek 51,6%-a középvállalkozások által felvett hitel volt, míg a maradékon egyenlő arányban osztoztak a mikro- és kisvállalkozások. A 2006 decemberi adat szerint (bár az adatok korlátozottan összehasonlíthatóak a kkv-besorolás módszertani változása miatt) a kkv-szektor bankhitelállománya 3138 milliárd forint volt, melynek 40,4%-a középvállalati, 30,7%-a kisvállalati és 28,8%-a mikrovállalkozási hitel volt. Az adatok a hitelezés bővülését mutatják. 2006. év során azonban legdinamikusabban nem a mikro-, és kis-, hanem a középvállalatok hitelállománya bővült. Tovább csökkent a nagyvállalati hitelezés részaránya.

6 A kis- és közepes vállalkozások versenyképességét befolyásoló tényezők az EU-csatlakozás után (Egy kérdőíves felmérés

eredményei), GKM, 2005. november

18

A vállalati szektor banki hitelállományának alakulása folyó áron 1999-2006 között Vállalkozások banki hitelállománya* Mikrovállalkozások Kisvállalkozások Középvállalkozások KKV összesen Nagyvállalatok (becslés) Nem pénzügyi vállalkozások**összesen Egyéni vállalkozások Vállalkozások összesen

1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. dec.31. dec.31. dec.31. dec.31. dec.31. dec.31. 112,7 210,7 416,8 525,8 680,9 747,3 110,6 264,9 300,5 266,9 370,3 456,5 237,7 428,5 563,3 609,6 734,4 1 021,6 461,0 904,1 1 280,7 1 402,4 1 785,6 2 225,5 1 934,0 2 171,4 1 953,1 1 881,8 2 244,9 2 387,5

(milliárd forint) 2005.*** 2006.**** dec.31. Dec. 31. 897,7 904,1 929,7 965,3 970,2 1 268,7 2 797,6 3 138,2 2 438,6 2 702,3

2 395,0

3 075,5

3 233,8

3 284,2

4 030,5

4 613,0

5 236,2

5 840,5

n.a. 2 395,0

n.a. 3 075,5

42,4 3 276,2

43,5 3 327,7

55,2 4 086,1

66,4 4 679,4

70,5 5 306,7

74,6 5 915,1

Forrás: MNB, PSZAF, 2006. * kivéve az MFB, EXIM és KELER Rt adatai. ** Megjegyzés: 2000-ben és előtte a nem pénzügyi vállalkozások még magukban foglalták a kisvállalkozókat. *** Megjegyzés: a 2005. és 2006. évek adatai módszertani változás (kkv-definíció) miatt a korábbi adatokkal korlátozottan hasonlíthatóak össze. **** Előzetes

A vállalati szektor banki hitelállományának változása 1999-2006 (folyóáron) 1000 900

Kisvállalkozások

800

Mikrovállalkozások

700

KKV összesen

600 Középvállalkozások

500 400

Vállalkozások összesen

300 200

Nagyvállalatok

100 1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Forrás: PSZÁF, MNB A bankszektor által a KKV-k részére a tárgyévben nyújtott (folyósított) hitelek alakulását vizsgálva megállapítható, hogy azok száma és összege 2003-ról 2004-re alig változott. 2005ben a kkv-szektor által felvett hitelek összege több mint 50%-al emelkedett – feltehetően a módszertani változás7 miatt –, bár a felvett hitelek száma 35 ezerrel csökkent. A 2005. évi változások zöme az éven belüli lejáratú hiteleknél tapasztalható, ahol az ügyletszám 37 ezres csökkenését a kihelyezések összegének közel 800 milliárd forintos emelkedése kísérte. Ennek következtében az átlagos hitelnagyság az éven belüli hitelek körében minden kkvméretkategória esetén látványosan emelkedett. E jelenségre két magyarázat (vagy ezek együttese) kínálkozik: vagy a módszertani változás miatt nőttek az átlagos hitelméretek, vagy a hitelfelvételi szokások változtak, és több kisebb helyett kevesebb, de nagyobb összegű hitelt vettek fel a mikro-, kis-, és középvállalkozások 2005-ben. Az éven túli hitelek átlagos összege csak a kisvállalkozások körében emelkedett, míg a középvállalatoknál csökkent, és a mikrovállalkozások körében nem változott: ebből arra lehet következtetni, hogy a módszertani változás elsősorban középvállalkozások kisvállalkozássá való átsorolását jelentette. 2006-ban jelentősen megnőtt az éven belüli hitelek számának növekedése következtében a tárgyévben folyósított hitelek száma, értékben azonban kevésbé kiemelkedő volt a növekedés, aminek következtében az átlagos hitelnagyság minden kategóriában némi emelkedéssel elérte a 2004. évi összegeket.

7 A kkv-definíció módosítása. Kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény a

2003/361/EK bizottsági ajánlásnak megfelelően. A törvény alkalmazásának eredményeként 2005-ben csaknem ezer nagyvállalkozás került át a középvállalkozások kategóriájába ugyanakkor csökkent a mikro- és a közepes, nőtt a kisvállalkozások száma.


Bankszektor által KKV-k részére a tárgyidőszakban nyújtott hitelek alakulása folyó áron 2003-2006 A bankszektor által KKV-k részére nyújtott 2003 2004 hitelek Időszakban nyújtott hitelek száma (db) Mikrovállalkozás 79 084 71 940 Kisvállalkozás 56 474 40 278 Középvállalkozás 25 211 25 289 KKV összesen 160 769 137 507 Időszakban nyújtott hitelek összege (Mrd Ft) Mikrovállalkozás 480,5 474,8 Kisvállalkozás 377,8 358,7 Középvállalkozás 818,4 834,8 KKV összesen 1 676,7 1 668,3 Átlagos hitelnagyság (millió Ft) Mikrovállalkozás 6,1 6,6 Kisvállalkozás 6,7 8,9 Középvállalkozás 32,5 33,0 KKV összesen 10,4 12,1 Forrás: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZAF) adatok alapján *Megjegyzés: 2005-ben módszertani változás történt. ** Előzetes

21

2005*

2006**

55 209 28 820 17 118 101 147

115 080 66 575 36 364 218 019

624,5 787,9 1 143,6 2 556,0

797,3 979,9 1 228,9 3 005,9

11,3 27,3 66,8 25,3

6,9 14,7 33,8 13,8


A bankszektor összes mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott bankhitelei folyóáron 2002-2006. december 31. (db, illetve milliárd Ft)

Megnevezés Tárgyidőszakban nyújtott hitelek összesen (jan.1től halmozott) Éven túli hitelek összesen Éven túli forinthitelek: Éven túli devizahitelek Éven belüli hitelek összesen Éven belüli forinthitelek: Éven belüli devizahitelek

2002 bruttó db érték 86 211

2003 bruttó db érték

1 294,7 160 769




1 676,7

137 507

1 668,3

101 147

2 556,0

218 019

3 005,9

29 100

521,5

42 948

630,1

15 367

584,3

16 860

670,1

23 825

1 112,2

27 957

411,5

34 321

432,5

9 831

270,0

9 071

263,3

12 731

421,5

1 143

110,1

8 627

197,6

5 536

314,3

7 789

406,8

11 094

690,8

57 111

773,1 117 821

1 046,5

122 140

1 083,9

84 287

1 885,9

194 194

1 893,8

55 347

635,1 114 912

820,2

115 814

756,6

72 503

1 493,1

172 021

1 283,2

138,0

226,3

6 326

327,3

11 784

392,8

22 173

610,6

1 785,6

n.a.

2 225,5

102 627

2 797,6

149 664

3 138,2

1 764

2 909

Hitelállomány összesen 64 393 1 402,4 n.a. (tárgyidőszak végén) Forrás: PSZAF, 2007. március, idősorok

2001-től a devizahitelek térnyerése figyelhető meg, a deviza hitelek részaránya a tárgyidőszakban nyújtott hitelek számában 6 év alatt 5,7%-ról 15,2%-ra nőtt, értékben 20%ról 43%-ra. A devizahitelek terjedésének oka egyrészt a 2003-tól átmenetileg emelkedő hazai kamatszint, másrészt a bankok növekvő devizahitelezési hajlandósága volt; ebben állami eszközök (a MFB által vállalt árfolyam-garancia) is játszottak némi szerepet. A GKM megbízásából készült tanulmányban megkérdezett szakértők is egyetértettek abban, hogy a kkv-szektor hitelezése a következő éveken is dinamikusan folytatódik majd. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a hazai bankok állami segítséggel képesek lesznek a piaci igényeknek megfelelő gyorsabb reagálásra, és új termékeikkel meg tudják célozni a hitellel gyengébben ellátott csoportokat.8 1.3.2. Lízingpiac A Magyar Lízingszövetség tagjai között 44 lízingcég található, amely majdnem az összes jelentős lízingcéget tartalmazza. A lízingpiac méretét tekintve a 2000-es 411 milliárd forintról 2005-re 1174 milliárd forintra nőtt. A lízingpiac alapvető fontossággal bír a kis- és középvállalkozások beruházásainak finanszírozásában, a lízing-ügylet ugyanis alacsony vagy nulla önerővel is megvalósítható és a törlesztés évekre előre tervezhető, ütemezhető. Természetesen a lízing esetében is fontos,

8 A mikro-, kis-, és középvállalkozások külső forrásbevonásának alakulása 2000-2005 között, GKM megbízásából készült

ICEG tanulmány alapján.

22


hogy az ügylet mögött konkrét piaci terv is legyen, amely lehetővé teszi a lízingelt eszköz törlesztését, máskülönben felborulhat az adott vállalat pénzügyi egyensúlya. Lízingforgalmi adatok Lízing forgalmi adatok Teljes forgalom (Mrd forint) éves értéknövekedés (%) ebből: Jármű Személygépjármű Haszongépjármű Ingatlan Gép-berendezés Egyéb Forgalom növekedési ütemek Személygépjármű Haszongépjármű Ingatlan Gép-berendezés Egyéb Lízingpiaci kintlevőségek állománya (Mrd Ft)

2000 2001

2002

411,0 569,0

813,0 966,4 1069,0 1174,0

33,4

42,9

2004

2005

18,9

10,6

9,8

315,9 457,8 219,3 339,0 96,6 118,8 35,0 23,9 42,1 60,2 18,0 27,1

691,0 809,5 588,0 687,8 103,0 121,7 40,4 28,4 72,1 84,6 9,5 43,9

933,2 795,8 137,4 31,2 68,1 36,5

960,0 810,0 150,0 68,0 120,0 26,0

54,6 23,0 -31,7 43,0 50,6

73,5 17,0 -13,3 18,2 69,0 -29,7 19,8 17,3 -64,9 362,1

15,7 12,9 9,9 -19,5 -16,9

1,8 9,2 117,9 76,2 -28,8

622,0

38,4

2003

n.a. 1686,0

n.a. 2354,0 2599,0

Forrás: Magyar Lízingszövetség, saját számításai alapján

A lízingpiac 2000-ben a GDP mintegy 3%-át tette ki, 2005-ben pedig már 5,4%-át. A személyautók nélküli lízingpiac GDP-hez viszonyított mérete valamelyest nőtt 2000 és 2005 között (1,5%-ról 1,7%-ra), de jól látható, hogy a teljes lízingpiacon belül a többi részpiac jelentősen veszített a személyautóval szemben. Ugyanakkor e tendencia már fordulni látszik 2005-ben. Éves lízingpiac a GDP százalékában 2000 2001 1,5 1,5 Személyautó nélkül (%) 3,1 3,8 Személyautóval (%)

2002 1,3 4,8

2003 1,5 5,2

2004 1,4 5,3

2005 1,7 5,4

Forrás: KSH, Magyar Lízingszövetség, saját számításai alapján

Magyarországon lényegesen magasabb a lízingpiac nagysága a GDP-hez mérve, mint a legtöbb európai országban. A legmagasabb mutatóval Észtország rendelkezik, míg hazánk Szlovéniával osztozik a második-harmadik helyen.

23


Lízingpiac egyes európai országokban a GDP százalékában (2005) NE

BE

RO

NO

PO

FR

DE

ES

FI

GE

SW

BU

AU

IT

UK

PO

SL

CZ

HU

SV

ES

9,0 5,4 5,4 4,1 4,0 3,3 3,2 3,1 2,7 2,3 2,2 2,2 2,1 1,9 1,9 1,7 1,7 1,5 1,4 1,3 0,9 Forrás: A mikro-, kis-, és középvállalkozások külső forrásbevonásainak alakulása 2000-2005 között.

1.3.3. Faktoringpiac A magyar faktoringpiac vonatkozásában a legjelentősebb szervezet a Magyar Faktoring Szövetség (MFSZ), amely immár félévente gyűjt be adatokat a tagszervezetektől (2005-ben 26 darab tagszervezet működött). Magyarországon az ismert adatok alapján jelenleg több mint 100 vállalkozás rendelkezik a faktorálás végzéséhez szükséges PSZÁF-engedéllyel. Többségük kizárólag lejárt követelések megvásárlásával, vagyis követeléskezeléssel és behajtással foglalkozik. Nemzetközi összehasonlításban a magyar faktoring piac meghatározó szereplőinek száma magas. 2004-es adatok alapján az EU-25 országok között csak Olaszország (40), az Egyesült Királyság (100), Svédország (64) előzte meg Magyarországot (21). Magyarország adata olyan gazdasági és lakossági szempontból jelentősebb országok között szerepel, mint Spanyolország (19), Németország (20), Franciaország (20). A hozzánk hasonló országok, mint Csehország (11), Lengyelország (10) és Portugália (10), Görögország (10) piaci koncentrációja közel kétszerese a hazainak.9 A rendelkezésre álló, döntően a Magyar Faktoring Szövetségtől származó adatok alapján a faktoring éves forgalom 1999 és 2005 között dinamikusan és kiegyensúlyozott ütemben növekedett 2005 végére elérve a 473 milliárd forintot (a megvásárolt követelések értékét tekintve). Ez több mint 410 milliárd forintos, évi átlag 42%-os bővülést takar hat év alatt. A 436%-os volumennövekedés hat év alatt évi átlagos 32,3%-os reálnövekedést jelent. 1. ábra: GDP-arányos faktoring forgalom az EU-25 országokban (2005) 25 20

%

15 10 5

Lettország

Szlovénia

Luxemburg

Lengyelország

Ausztria

Magyarország

Szlovákia

Németország

Görögország

Csehország

Dánia

Hollandia

Belgium

Franciaország

Spanyolország

EU-25

Finnország

Svédország

Olaszország

Litvánia

Portugália

Nagy-Britannia

Írország

Ciprus

Észtország

0

Megjegyzés: Málta faktoring forgalmának alakulására nem áll rendelkezésre 2005. évi adat. A faktoring meghatározása országonként eltéréseket mutat, ami hozzájárulhat egyes országok kiugró értékeihez. Forrás: Eurostat, Factors Chain International, saját számítások 9 Forrás: Factors Chain International.

24


Az EU-25-ök vonatkozásában a faktoring állomány GDP-hez viszonyított aránya 2005-ben változó, jellemzően 1 és 23% között szóródik. A kimagasló 23%-os észt adatot a ciprusi 18%, majd Írország (14,5%) és a faktoring nagyhatalomnak számító Egyesült Királyság követi (10,8%). Az EU-25-ök átlag 6,4%, míg Magyarországon csupán 2,1% a GDP-arányos faktoring forgalom. A magyar faktoring piac különbözik a nemzetközitől, szerkezetében is más jellemzőket mutat. A hazai faktoring piac sajátosságait az alábbi pontokban lehet összefoglalni: A kínálati oldal piaci koncentrációja alacsony, Rendkívül kicsi, hibahatáron belüli a nemzetközi faktoring aránya, A faktoring forgalom ágazati megoszlása eltér a nemzetközi gyakorlattól, Forgalom/GDP mutató alacsony, Ügyfélszám igen csekély a KKV-k számához képest, A jelentős növekedési ütemek ellenére még mindig túl alacsony finanszírozási szerep, A faktoring piac fejletlensége folytán látens potenciált mutat, A faktoring szolgáltatás a KKV-k körében kevéssé ismert, Rendezetlen jogszabályi háttér. 1.3.4. Tőkepiac A kockázati- és magántőke ipar az európai gazdaság fontos része. Aktívan befektet, és a különböző szakágazatokban a nagy fejlődési lehetőségeket rejtő cégeket, valamint az új, innovatív vállalkozásokat egyaránt finanszírozza. Magyarországon a kockázatitőke-piac működését szabályozó, a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló 1998. évi XXXIV. törvényt, 2006. január 1-jétől új szabályozás váltotta fel az új tőkepiaci törvény elfogadásával, mely jobban igazodik mind az iparág nemzetközi gyakorlatához, mind a piaci elvárásokhoz. A túlszabályozott helyzetet teremtő, szűk mozgásteret adó kockázati tőke szabályozása már régóta napirenden volt annak érdekében, hogy megteremtődjenek az innovatív kis- és középvállalkozásokba történő kockázati befektetések érdekeltségi feltételei. Magyarországon az intézményi kockázatitőke-befektetőket a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület tömöríti (www.hvca.hu). Az MKME 1991-ben alakult, jelenleg több mint 75 tagot tömörít. Az MKME tagok közül kb. 30 teljes jogú tag (teljes jogú taggá azok a társaságok válhatnak, amelyek már aktívan részt vállaltak a magyarországi kockázati tőke jellegű befektetések területén), 32 társult tag (a társult tagok köre a kockázati tőke finanszírozáshoz nélkülözhetetlen szakértelmet kínáló és aktív közvetítést felvállaló szervezetekből áll) és 13 egyéni tag van (az egyéni tagok üzleti angyalként vesznek részt a piacon, vagy tudományos illetve szakmai munkájukkal járulnak hozzá az iparág fejlődéséhez). Az MKME által végzett felmérés alapján a hazai kockázati és magántőke befektetések alakulását az alábbi táblázat mutatja.

25


Kockázati és magántőke befektetések 1999-2006. Üzletméret 1999 2000 2001 2002 2003 db db M euró

2004 db M euró

2005 db M euró

2006 db M euró

1 millió euró 4 26 17 14 19 4 22 9 18 5 28 8,3 alatt 1-2,5 millió 3 7 5 7 9 15 11 17 4 5,4 2 2,6 euró 2,5-5 millió 3 7 3 2 0 0 1 3 1 2,6 1 4,5 euró 5-15 millió 2 7 3 3 1 13 5 37 2 18 2 20,8 euró 15 millió 0 0 0 3 3 85 2 42 1 100 1 70 euró fölött 12 47 28 29 32 - 41 26* 34 Összes üzlet Összes üzlet nagysága 38 111 71 127 - 117 108 131 106 (millió euró) Átlagos üzletméret 3,2 2,4 2,5 4,4 3,7 2,6 5,0 3,1 (millió euró) Forrás: Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület, 2006. évi kockázati és magántőke felmérés *Megjegyzés: Az összes ismert tranzakció száma 30. Négy tranzakció összege nem ismert, így a statisztikákban nem szerepelnek.

A táblázatból a következők állapíthatóak meg: • a befektetési aktivitás a korábbi évek trendjét követi; • a piac középső szegmense továbbra is alulfinanszírozott; • stabilizálódik a nagyméretű tranzakciók száma. A fenti táblázatban szereplő magyarországi kockázati és magántőke befektetések üzletméret szerinti jellemzői: Az 1 millió euró alatti ügyletek (évente 1-2 db-os kivétellel) teljes egészében az állami tőkeintézmények (Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt., Beszállítói Befektető Zrt., Corvinus Zrt., Informatikai Kockázati Tőkealap, MFB) befektetéseit jelentik, az 1-2,5 millió euró közötti befektetések döntő többségét is ez a kör adja. A kis- és középvállalati szektor iránt érdeklődő potenciális hazai intézményi befektetők számára jelentős biztonságot, ezáltal kedvezőbb befektetési feltételeket biztosít, hogy Magyarországon is megjelentek a kockázati befektetésekhez igényelhető tőkegarancia termékek. 2006 októberében indult útjára az állami Start Tőkegarancia-alap, amelyből az intézményi és magánbefektetések élénkítését, illetve a kis- és középvállalatokba befektető kockázati tőkealapok létrehozását akarják segíteni. A 2006 májusában 50 millió Ft jegyzett tőkével alakult Start Tőkegarancia Zrt. 51%-ban a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, 49%-ban a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. tulajdonában áll. A Magyarországon egyedülálló szolgáltatást nyújtó pénzügyi vállalkozás KKV-kba történő tőkebefektetések kockázatát csökkenti a befektetett tőkére nyújtott garancia vállalásával. A Start Zrt. potenciális ügyfelei közé tartozhatnak az üzleti angyalok is.

26


A Start Zrt. két termékkel kezdi meg tevékenységét. A tőkegarancia paraméterei: Egyedi befektetések magán- vagy intézményi befektetők 5-100 millió Ft 50-80% 2-5 év 1-4% max. 10% 0,5% A garantált befektető teljes üzletrésze a KKVban

Kedvezményezettek Garanciaérték Garancia a tőkebefektetés arányában Futamidő Garanciadíj nagysága/év Hozamrészesedés Vizsgálati díj Biztosíték

Portfolió-befektetések KKV-kba befektető új alapítású kockázati tőkealapok 500 millió - 1 milliárd Ft Max. 50% 7-12 év 1-4% max. 5% 0 Indirekt (pl. vétójog befektetési döntésekben)

Forrás: Start Tőkegarancia Zrt.

Befektetési formák aránya közép-kelet európai országokban 2003-2005 (%)

Magvető tőke Induló tőke Expanzív tőke Helyettesítő tőke Kivásárló tőke Összesen

Magyar ország

2003 Lengyel ország

0,0 0,9

0,1 1,6

4,6 0,5

0,0 0,0

0,0 0,0

56,5

30,4

8,6

100,0

5,7

32,0

0,0

36,9 100,0

35,9 100,0

86,3 100,0

Cseh közt.

Magyar ország


0,0 0,9

0,0 1,3

0,0 0,6

0,0 0,4

20,1

43,5

42,3

2,0

9,7

0,0

54,0

0,0

12,6

51,3

28,8

0,0 100,0

25,9 100,0

55,6 100,0

43,8 100,0

46,1 100,0

61,1 100,0

Magyar ország


Cseh közt.

Cseh közt.

Forrás: EVCA 2005. évkönyv

A befektetések az induló és az azt követő stádiumokban történnek. A befektetők az expanzív szakaszba jutó vállalkozások finanszírozását helyezik előtérbe.

27


Magántőke befektetések a GDP százalékában Európában, Közép- és Kelet Európában, valamint néhány európai országban, 2005 Magántőke befektetések a GDP százalékában Európában, Közép- és KeletEurópában, valamint néhány európai országban, 2005 1,400% 1,200% 1,000% 0,800% 0,600% 0,400% 0,200%

Szlovénia

Horvátország

Szerbia Montenegró

lengyelország

Lettország

Szlovák köztársaság

Litvánia

Írország

Közép-Kelet Európa

Ausztria

Románia

Cseh köztársaság

Észtország

Belgium

Bosznia Hercegovina

Portugália

Magyarország

Olaszország

Norvégia

Görögország

Németország

Svájc

Európa

Franciaország

Finnország

Hollandia

Spanyolország

Egyesült királyság

Dánia

Svédország

0,000%

Forrás: Közép- és Kelet-Európai Statisztikai jelentés, EVCA 2006 november

A kockázati és magántőke befektetések 2000 óta tartó kedvező alakulása ellenére Magyarországon 2005-ben a magántőke befektetések GDP-hez viszonyított aránya 0,167%, ez az érték magasabb a Közép-Kelet Európai 0,073%-os értéktől, de alatta marad az Európai átlagos 0,388%-os értéknek.

28


Kockázati és magántőke befektetés, életciklus szakasz szerint, Magyarországon 20022005.

Forrás: Közép- és Kelet-Európai Statisztikai jelentés, Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület Szerkesztette: az EVCA Közép- és Kelet-Európai Munkacsoportja.

A fenti ábrából jól látható, hogy a korai szakasz tranzakciói viszonylag alacsony tőkebefektetést képviselnek. A tranzakciók számának iparág szerinti megoszlása szerint 2005ben a kockázati és magántőke befektetések 23%-a a szolgáltatások, 19%-a a fogyasztási cikk iparágakban történt. A számítástechnika és a feldolgozóipar 15-15%-ot, a gyógyászat és segédeszköz, a kommunikáció, és a mezőgazdaság is 8-8 százalékot képviselnek. Egy, a GKM megbízásából készült tanulmány10 szerint az állam vállalkozás ösztönzési és tőkefinanszírozási rendszerének főbb magyarországi jellemzőire vonatkozóan nemzetközi példák alapján a hazai viszonyok ismeretében a következőkre van szükség: • A korai szakaszban a vállalatvezetési ismeretek hiányosak, a vállalkozási hajlandóság szintje nem megfelelő – képzés, tanácsadás területén állami szerepvállalásra, ebben a technikai segítségnyújtásnak lenne nagy szerepe. • A vállalkozások finanszírozásának folytonossága nem megoldott, szükség lenne a finanszírozási rések betömésére: o állami finanszírozásra az elő-magvető, magvető tőke és korai szakaszban; o magántőke bevonására. • Állami ösztönzésre a korai szakaszú és kockázati tőkefinanszírozás területén, a magánszféra minél nagyobb arányú részvételére. 1.3.5. Technológiai transzfer A magyar kormány az ország gyorsuló gazdasági növekedése érdekében elkötelezte magát egy új, hatékony innovációs rendszer kiépítése és működtetése mellett. Ez a kormány által 2007. március 28-án elfogadott középtávú tudomány, technológia-és innováció-politikai (TTI) stratégia egyik prioritása is. A kitűzött célok megvalósítása, illetve az innováció koordinálása érdekében a kormány 2004. január 1-jével létrehozta a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalt (NKTH)- http://www.nkth.gov.hu (angolul: National Office for Research and Technology), amely jelenleg a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezetén belül központi hivatalként működik. Szakmai felügyeletét a GKM gyakorolja, a szakpolitikai és az 10 Javaslat az állam vállalkozás ösztönzési és tőkefinanszírozási rendszerének főbb jellemzőire Magyarországon, Tervezet,

2006. augusztus 10. Készítette: Corvinus csoport

29


innovációs stratégiai döntések a GKM kompetenciájába tartoznak, míg az NKTH feladata, hogy közreműködjön a kormány tudomány- és technológiapolitikájának megvalósításában, illetve nemzeti innovációs rendszer működtetése érdekében a szakmai, jogi, pénzügyi feltételrendszer kimunkálásában. Ezenkívül az NKTH a fő felelőse a TTI terület nemzetközi együttműködéseinek, kapcsolatainak a koordinálásáért beleértve az EU 7. Keretprogram hazai koordinációját. A K+F és innováció ösztönzésére, a K+F hasznosulás felgyorsításához kiszámítható pénzforrásokra volt szükség, ezért a kormány életre hívta 2004. január 1-jével a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapot, (angolul: Research and Technology Innovation Fund). Az Alap forrásai feletti rendelkezési jogot 2007. január 1-jétől a gazdasági és közlekedési miniszter gyakorolja és ő felel az Alap forrásainak felhasználásáért. A közép és nagy vállalkozások kötelesek voltak nettó korrigált árbevételük 0,25%-át járulékként az Alapba befizetni. (A járulék mértéke 2006-tól 0,3%-ra növekedett). A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. tv. szerint a központi költségvetés köteles a tárgyévet megelőző két évvel korábbi, vállalati járulékbefizetésnek megfelelő összeggel kiegészíteni az Alap forrásait. Ennek alkalmazására először az idén került sor. Az Alapból pályázati úton lehet támogatást szerezni. A GKM felelőssége, hogy olyan közfinanszírozást valósítson meg az Alap révén, amelyben az innováció keresleti oldalának erősítése érdekében a fő kedvezményezettek a vállalkozások, valamint elősegítse azok versenyképességének és jövedelemtermelő képességének - a gazdaságban hasznosuló kutatás-fejlesztési és innovációs programokon keresztül történő - javítását. A programok indításának feltétele az egységes és összehangolt közfinanszírozás megvalósítása. (Azaz a hazai és az EU-s támogatások egymást kiegészítik). Független szakértői vélemények alapján, egyszerű és átlátható pályáztatással jutnak támogatáshoz az innovációs és K+F programok. Projekt javaslataikkal az egyetemi és akadémiai kutatóhelyek gazdasági társaságokkal együtt pályázhatnak. A pályáztatást és a támogatási szerződések kezelését végző Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Irodát (KPI) az NKTH felügyeli. A NKTH szélesítette a támogatási területek palettáját. 2006-ban a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap terhére támogatásként a NKTH nevében a KPI pályázatot hirdetett az Innovációs menedzsment fejlesztő és technológia transzfert elősegítő program támogatására (INNOTETT06). Cél a technológia transzfer támogatása, a kutatási eredmények hasznosítási folyamatának gyorsítása, az induló vállalkozások és KKV-k számára hasznosítási és piaci stratégia kialakításának segítése. A fenti célok elérése érdekében a NKTH 700 MFt-ot biztosít, a támogatásban részesülő pályázatok várható száma: 5-7 db. 1.3.6. Üzleti Angyalok Amerikai és európai uniós példákat követve Magyarországon is megkezdődött az üzleti angyalok hálózatának kiépítése. Az Európai Üzletiangyal – Hálózatnak (European Business Angel Network - EBAN) 2006-ban 20 országban 49 országos hatáskörű tagszervezete volt. 2005-ben az üzleti angyalok száma 12773. Az EBAN szerint tagjai alkalmanként 25-250 ezer euróval szállnak be egy-egy ígéretes vállalkozásba, projektbe. (www.eban.org) Az üzleti angyalok hálózatának építésében a kezdeményező szerepet Magyarországon az Európai BIC Network tagja az Innostart Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ játssza. Magyar Innovációs Szövetség – Innostart 200-230-ra becsüli a magyarországi üzleti angyalok számát, közülük 30 tekinthető aktív, rendszeres befektetőnek. Szakmai tapasztalat szerint

30


Magyarországon általában 10-50 millió forintot fektetnek be az üzleti angyalok egy-egy alkalommal. A szervezők véleménye szerint az üzleti angyal főleg abban különbözik a kockázati tőkéstől, hogy nem csupán pénzt, de szakmai tudást is invesztál. Hangsúlyozzák, hogy szemléletváltásra van szükség, a tapasztalat ugyanis az, hogy sem a vállalkozók, sem az üzleti életben már sikeres befektetők nem kívánják ötleteiket, kapcsolataikat megosztani egymással. Finanszírozó és finanszírozott kapcsolatának létrejöttéhez más kezdeményezések is hozzájárulhatnak. A 2006-ban létrehozott Start Tőkegarancia Zrt. a magántőke KKV-k finanszírozásába történő bevonásának elősegítését tűzte ki céljaként. A tőkegarancia intézménye nem magyar találmány, egyes európai országokban volt erre példa. A Start Zrt. egyik terméke a magán- és intézményi pénzügyi befektetőket célozza meg. A tőkegarancia lényege, hogy amennyiben a KKV-t a garancia futamidején belül felszámolják, úgy a befektetés értékének legfeljebb 80 százalékát visszakapja a befektető. A Start Zrt. potenciális ügyfelei közé tartozhatnak az üzleti angyalok is. Beindultak privát kezdeményezések is. Említhető a Közép-Magyarországi Innovációs Központ (CHIC) Közép-magyarországi Innovációs Központ partnereként is ismert Budaörsi Ingatlanfejlesztő és Szolgáltató Centrum Kft. vezetőjének az üzletingyal-hálózatának építését célzó kezdeményezése a forprofit szektor számára. 1.4. Keresleti oldal jellemzői

1.4.1. Hitelpiac A vállalkozások finanszírozásának a saját és a képződő, un. spontán forrásokon (szállítók követelése, munkabérek, köztartozások) kívül fontos elemei a hitelek és kölcsönök. Az adóbevallások adatai nem különböztetik meg a banki hiteleket és a nem pénzintézetek által nyújtott kölcsönöket. A tagi-, vagy más vállalkozások által nyújtott kölcsönök egy rovatban szerepelnek a bankhitelekkel. A PSZÁF statisztikái szerint a vállalati szektor banki hitelállománya 2005 végén 21 milliárd euró11 (5 236 milliárd Ft) volt. Ha ehhez még hozzászámítjuk az MFB és az Eximbank által kis- és középes vállalkozásoknak nyújtott 0,6 Mrd euró (142 Mrd Ft), a szövetkezeti hitelintézetek által a szektornak nyújtott 1 Mrd eurót (205 milliárd Ft), akkor az állomány 22,5 Mrd eurót (5 583 Mrd Ft-ot) tesz ki. Az APEH adatai szerint 2005. december 31-én a vállalkozásoknak 25,3 milliárd euró (6 331 milliárd Ft) kölcsön és hitelállománya volt, amiből 16,16 rövid és 9,36 milliárd euró hosszú lejáratú kölcsön és hitel volt. A különbség a PSZÁF és az APEH adatai között jelentős, mintegy 3 milliárd euró. Ennyi hitelt vettek fel a vállalkozások közvetlenül külföldről, illetve ennyi kölcsönt nyújtottak egymásnak a vállalkozások, illetve a tulajdonosok saját vállalkozásuknak tagi kölcsön címén. Bizonyára nem tévedünk, ha feltételezzük, hogy ezen vállalkozásközi kölcsön-ügyletek nagyobb része kapcsolt vállalkozások között köttetett. A vállalkozások jelentős része hitel vagy/és kölcsön (a továbbiakban a fogalmazás egyszerűsítése végett hitelt írunk) nélkül gazdálkodik. A következő táblázat azt mutatja, hogy 11 250 HUF/EUR árfolyamon számolva

31


a különböző méretű vállalkozások mekkora arányának van rövid, vagy hosszú lejáratú hitele, illetve a hitelállomány hogyan oszlik meg a különböző nagyságú vállalkozások között. A kettős könyvvitelű vállalkozások 74%-a hitel nélkül gazdálkodik. A kisebb vállalkozások kisebb arányban rendelkeznek hitelekkel, mint a közepes és nagyvállalkozások. Ez igaz a rövid lejáratú hitelekre. Hosszú lejáratú hitelekkel a közepes vállalkozások nagyobb arányban rendelkeznek, mint a nagyvállalatok. A rövid lejáratú hitelek 76, a hosszú lejáratúak 80 százalékát használták fel a kis- és közepes vállalkozások. Feltűnő, hogy a beruházási hitelek 29,1 százalékát a 0-1 fős vállalkozások használták fel. Ha ezt a csoportot részletesebben megvizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy az itt szereplő 6446 vállalkozás közül 2175 foglalkozik ingatlanfejlesztéssel és ezek használták fel a hosszú lejáratú hitelek 83 százalékát. Itt tehát főként ingatlanfejlesztő projektcégek aktivitását látjuk megtestesülni. A megoszlási viszonyszámok alapján a hitelek koncentrációja is jól jellemezhető. A kettős könyvvitelű vállalkozások körében a rövidlejáratú hitelek koncentrációja nagyobb, a hosszú lejáratúaké valamivel kisebb. A hitellel rendelkező vállalkozások között a vállalkozások 99 százaléka rendelkezik a rövid lejáratú hitelek mintegy 75 százalékával, a hosszú lejáratúak 80 százalékával, míg a vállalkozások 1 százaléka a hitelek 25, illetve 20 százalékával. A hitellel rendelkező kettős könyvvitelű vállalkozások aránya és a hitelállomány megoszlása 2005-ben Hosszú lejáratú Rövid lejáratú kölcsön és beruházási hitel hitel Arány Megoszlás Arány Megoszlás 5,4 29,1 16,0 21,2 0-1 fő 14,1 16,2 29,0 12,2 2-9 fő 27,6 23,6 50,8 18,5 10-49 fő 11,2 68,9 24,8 51,9 MKV összesen 35,6 11,1 64,4 21,9 50-249 fő 11,6 80,0 25,5 73,8 KKV összesen 250 főnél 29,4 20,0 65,5 26,2 nagyobb 11,6 100,0 25,6 100,0 Összesen Forrás: Az adóbevallások alapján számolva

Az adóbevallásokból származó információk a kettős könyvvitelű vállalkozásokra vonatkoztak. A már említett 1997 óta rendszeresen elvégzett, 2000 vállalkozásra kiterjedő, reprezentatív kérdőíves felmérésünk alapján az egyéni, valamint az egyszeres könyvvitelt vezető mikro- és kisvállalkozások jellemzőiről is képet kaphatunk. 2005-ös felmérésünk szerint a vállalkozások 17,6 százaléka vett már igénybe bankhitelt. A vállalkozások jogi formája szerint legnagyobb arányban a szövetkezetek és részvénytársaságok, legkisebb arányban az egyéni vállalkozók.

32


Bankhitel igénybe vétele jogi forma szerint 2005-ben Igénybe vett Nem vett Összesen 9,4 90,6 100,0 Egyéni vállalkozás 34,3 65,7 100,0 Kkt 16,2 83,8 100,0 Bt 33,5 66,5 100,0 Kft 50,0 50,0 100,0 Részvénytársaság 60,0 40,0 100,0 Szövetkezet 25,0 75,0 100,0 Egyéb 17,6 82,4 100,0 Összesen A vállalkozások méretével a bankhitelt igénybe vett vállalkozások aránya nő. Bankhitel igénybe vétele létszámnagyság szerint 2005-ben Igénybe vett Nem vett Összesen 11,3 88,7 100,0 0 fő 28,4 71,6 100,0 1-9 fő 57,1 42,9 100,0 10-49 fő 66,7 33,3 100,0 50 fő fölött 17,6 82,4 100,0 Összesen Az ipari, építőipari, kereskedelmi vállalkozások az átlagosnál gyakrabban, a szolgáltató ágazatokban működő vállalkozások az átlagosnál ritkábban vettek igénybe bankhitelt. Bankhitel igénybe vétele aggregált ágazatok szerint 2005-ben Igénybe vett Nem vett Összesen 34,9 65,1 100,0 Ipar 27,7 72,3 100,0 Építőipar 25,0 75,0 100,0 Kereskedelem 11,9 88,1 100,0 Szolgáltatás 17,6 82,4 100,0 Összesen Településtípusok szerint is jellegzetes összefüggéseket találtunk: a budapesti vállalkozások az átlagosnál kisebb, a vidékiek az átlagosnál nagyobb arányban rendelkeznek hitellel. Ezen belül a városi és községi vállalkozások nagyobb arányban vettek igénybe hitelt, mint a megyeszékhelyen működők. Bankhitel igénybe vétele településtípusok szerint 2005-ben Igénybe vett Nem vett Összesen 19,6 80,4 100,0 Község 23,2 76,8 100,0 Város 17,7 82,3 100,0 Megyeszékhely 11,4 88,6 100,0 Budapest 17,5 82,5 100,0 Összesen

33


Megállapítható, hogy a bankhitelt igénybe vett vállalkozások gazdálkodási preferenciáikat tekintve különböznek a hitelt igénybe nem vett vállalkozásoktól. A különbségek egyetlen elemét emeljük ki: a beruházások finanszírozását. A bankhitelt már felvett vállalkozások beruházásaikat elsősorban bankhitelből másodsorban visszaforgatott nyereségükből, finanszírozzák, míg a mindeddig hitel nélkül gazdálkodók elsősorban visszaforgatott nyereségüket, másodsorban családjuk megtakarítását fordítanák beruházásra. Ebből a második csoportból 5 százalék venne igénybe erre a célra bankhitelt. Ezt az arányt a vállalkozások számára vetítve azon vállalkozások beruházási hitelkeresletét becsülhetjük, amelyek még nem kapcsolódtak a pénzügyi közvetítőrendszerhez. E becslés szerint mintegy 30 ezer mikro- és kisvállalkozás válhat a bankok ügyfeleivé a pénzügyi rendszerbe már integrálódott vállalkozásokon kívül. A becslést a forgóeszközhitelekre nézve is elvégezve 75 ezres számot kapunk. Összesen tehát mintegy 105 ezer további vállalkozás integrálódhat a pénzügyi közvetítés rendszerébe. 1.4.2. Lízingpiac A Magyar Lízingszövetség adatgyűjtése során jelenleg nem különbözteti meg a KKV és a nagyvállalati szektorból származó ügyfeleket, tehát KKV-ra és nagyvállalatokra vonatkozó adatokat külön nem szolgáltat. Ezzel együtt a lízingnek, mint eszköz alapú finanszírozási formának a Szövetség és a tagvállalatok szándéka szerint kiemelt célcsoportjai a KKV-k. A lízingpiacon a piac sajátosságaiból adódóan a KKV-k jelentős súllyal bírnak. A piaci koncentráció jelentős, a legnagyobb 5-6 lízingcég a piac több mint felét lefedi. A CIB lízing a legnagyobb piaci szereplő (kb. 16%-os részesedéssel). A lízingpiaci szereplők általános véleménye az, hogy a lízingpiac dinamikus, kétszámjegyű növekedési korszaka lezárult, az elkövetkező években a gazdasági növekedéssel megegyező vagy azt valamelyest meghaladó mértékben nőhet. Ezt támasztják alá a 2006 első negyedéves adatok, amelyek 3%-os bővülést mutatnak az előző év azonos időszakához képest. 2000-2005 között több lényeges intézkedés hatott a lízingpiac alakulására, melyek közül számos köthető az EU csatlakozáshoz is, így például az operatív programok lényeges elemei a lízingpiac alakulásának (elsősorban a beruházási típusú részpiacoknak, mint amilyen a gép és berendezések lízingje). Az EU-s támogatási források nagy segítségei a KKV-knak, amellyel képesek megvalósítani beruházásaikat, és ehhez a lízingpiaci eszközöket is segítségül hívják. 1.4.3. Faktoringpiac A faktoring piaci kínálatnál (22.o.) közölt adatok 95%-ban a KKV-kra vonatkoznak, a 2-3 évvel ezelőtti faktoring forgalom 98%-a vonatkozott a KKV-ra, 2006-ban ez az arány a bankok faktoring tevékenységbe való intenzívebb bekapcsolódása miatt alacsonyabb. A Magyar Faktoring Szövetség szerint a bankoknak ugyanis nagyvállalati kategóriába tartozó ügyfelei is vannak. A bankok tehát egyre nagyobb számban kapcsolódnak be a faktorálásba. (pl: CIB Faktor Zrt.; Erste Faktor Zrt.). A Magyar Faktoring Szövetség 26 tagjából jelenleg 6 tag van banki tulajdonban, (korábban a Magyar Faktor kivételével az összes faktoring cég nem banki tulajdonban volt). A forgalom jelentős hányada a bankoknál bonyolódik le.

34


A faktoring piac jelentős növekedési lehetőségekkel rendelkezik, hiszen jelenleg a valós piac a teljes piaci potenciál 4-5%-át éri el. Mind a GDP-arányos forgalom, mind az ügyfélszám vonatkozásában jelentősen alatta vagyunk nem csak a nyugat-európai, de még a közép-kelet európai átlagnak is. Magyarországon a rövid lejáratú finanszírozást szolgáló megoldásoknak csak 2-3%-át teszi ki a faktorálás, míg tőlünk Nyugatra ez az arány 10% körül van. A jelenlegi 30-40%-os forgalombővülés tartható, hiszen a növekedés igen alacsony bázisról indult. Az állami szerepvállalás növelheti a faktoring piaci potenciált, és ezen keresztül javíthatja a kkv-szektor finanszírozási és növekedési lehetőségeit. Jelenleg a KKV-k vonatkozásában nemzetgazdasági szintű problémát jelent a szürkegazdaság jelenléte, a szállítói fizetési szokások problémái, és a körbetartozások kialakulása. 1.4.4. Tőkepiac Magyarországon jogi és adózási szempontból a vállalkozások három csoportját különböztetik meg12. Az egyéni vállalkozások a személyi jövedelemadó hatálya alá tartoznak. A társas vállalkozások kettős könyvvitelre kötelezettek és a társasági adó szabályai vonatkoznak rájuk. A harmadik csoportba azok az egyéni és társas vállalkozások tartoznak, akik egyszerűsített nyilvántartás mellett adózhatnak az egyszerűsített vállalkozói adótörvény hatálya alatt (EVA). A következő fejtegetések a kettős könyvvitelű vállalkozásokra vonatkoznak. Ez gazdasági szempontból a legjelentősebb vállalkozói csoport, a gazdaság összteljesítményének több, mint 95 százalékát állítja elő. Az egyéni vállalkozók tőkéje nincs nyilvántartva. Az elemzett vállalkozások összes saját tőkéje 67 milliárd euró, átlagos saját tőkéje 266 ezer euró volt 2005-ben. A vállalkozások több mint háromnegyede általában nem éri el az átlagot. A vállalkozások felének 12 ezer, három negyedének 38 ezer eurónál kisebb a saját tőkéje. A létszámkategóriák közti eltéréseket jól mutatja a következő táblázat. A kettős könyvvitelű vállalkozások saját tőkéjének eloszlási mutatói létszámkategóriánként 2005-ben (ezer euró)

Alsó kvartilis Median Felső kvartilis Átlag Megoszlás Össztőke Db 0 9 26 62 20,8 13 865 380 222 408 0-9 fő 30 120 346 416 14,6 9 702 506 23 317 10-49 fő 253 899 2 210 2 440 15,8 10 498 277 4 302 50-249 fő 1 492 6 199 17 619 43 310 48,8 32 525 745 751 250 fő fölött 0 12 38 266 100,0 66 591 908 250 778 Összesen Forrás: az adóbevallások adataiból számolva pénzügyi szektor nélkül

A gazdaság tőkéjének fele koncentrálódott a nagyvállalatoknál, 15,8% százaléka a közepes, és harmada a kisvállalkozásoknál. Ezzel függ össze, hogy az 50 főnél kisebb vállalkozások átlagos saját tőkéje meglehetősen kicsi. A medián és az átlag arányának összevetése alapján 12

A fejezet a kis- és közepes vállalkozások monitoringjának részét képező „A kis- és közepes vállalkozások helyzete 2003-2004” című éves jelentésre (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2005.), valamint „A kis- és közepes vállalkozások versenyképességét befolyásoló tényezők az EU-csatlakozás után” című kérdőíves felmérésre támaszkodik. 35


megállapíthatjuk, hogy a vállalkozások saját tőkéjének nagysága minden méretkategóriában nagy szórást mutat. Az mindenesetre látható, hogy a vállalkozások széles körének tőkeellátottsága alacsony, ami egyrészt külső finanszírozási szükségletet generálhat, másrészt kevéssé szolgálhat a hitel fedezetéül. 1.4.5. Technológiai Transzfer A nemzeti és helyi innovációs hálózatok és infrastruktúra kialakítása számos innovációs és K+F projekt létrejöttét mozdítja elő az elkövetkező években. A projektek eredményei és különösen azok megvalósítása szükségletet támasztanak a fenntartható pénzügyi erőforrásokra lehetővé téve a hatékony technológiai transzfer megvalósítását. 2005-ben a Gazdasági és Versenyképességi Operatív Program (GVOP) kutatás-fejlesztés és innovációs prioritása illetve a 2005-ben innovációra irányuló elnyert pályázatok száma is arra utal, hogy az elkövetkező években várhatóan nőni fog a K+F és innováció iránti kereslet. A 2007-2013 közötti tervezési időszakban a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) 1. prioritástengelye A K+F és innováció a versenyképességért és annak intézkedései valamint a már említett Kutatási és Technológiai Innovációs Alap pályázatai szolgálják a várhatóan növekvő keresletet. A GVOP kutatás-fejlesztés, innováció prioritásának 2005. évi pályázati eredményei Nyertes Megítélt Megvalósuló Beérkezett Igényelt Gazdasági beruházás Versenyképesség Operatív pályázatok támogatás pályázatok támogatás értéke, összege, összesen, száma, száma, Program (GVOP)* millió Ft millió Ft db millió Ft db Összesen: 881 19 243,4 329 9 470,4 15 906,5 Forrás: GKM *A GVOP finanszírozása – hazai társfinanszírozással - az Európai Regionális Fejlesztési Alapból történik.

Az innovációs ötletek megvalósítására irányuló programok 2005. évi eredményei Pályázat megnevezése*

Beérkezett pályázatok száma, db

Asbóth Oszkár Program - nemzetközi szintű technológiai platformok és innovációs klaszterek kialakítása Pázmány Péter Program – Regionális Egyetemi Tudásközpontok létrejöttének támogatása Baross Gábor Program – a regionális innovációt ösztönző intézkedések decentralizálása Jedlik Ányos Program - átfogó kutatási, fejlesztési és innovációs projektek megvalósításának támogatása Irinyi János Program - támogatja az innovatív ötletek megvalósítását, a 36

Támogatott pályázatok száma, db

Elnyert támogatás összege, millió Ft

2005. évi kifizetés, millió Ft

32

6

6 500

1 800

15

6

6 000

2 200

438

210

4 937

-

254

52

11 000

3 400

5

2

1 000

-


fejlesztési eredmények gazdasági hasznosítását, az új termékek piacra jutását, a korszerű technológiák bevezetését Innocsekk – vállalkozások innovációjának támogatása a régiókban Összesen:

252

25

415

-

996

301

29 852

7 400

Forrás: NKTH. * hazai finanszírozás - National Research and Development Programmes

1.4.6. Üzleti Angyalok Az üzleti angyal finanszírozás iránti kereslet tényleges számszerűsítése meglehetősen nehéz, de egy adott átfogó növekedés az új vállalkozások számában csakúgy mint a kiválósági központok létrehozásában erre a típusú finanszírozásra egy növekvő keresletet indukál. Üzleti angyalok befektetési aktivitása 2006-ban: Magyarországi üzleti angyalok száma: ebből aktív: Befektetési összeg egy-egy alkalommal: Befektetői vagyon:

200-230, 30 10-50 millió Ft Jellemzően a pénzvilágban tettek szert vagyonra, amelyből néhány millió forintot kockáztatnak.

Forrás: MISZ-Innostart, 2006

1.5. Piaci elégtelenség

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szerint az egyes finanszírozási piacokon fennálló kereslet önmagában nem becsülhető, az egyes piacok keresletét ugyanis, a fentiekben tárgyalt tényezőkön kívül számos más tényező is befolyásolja. A fejezet megállapításai az Európai Befektetési Alap (továbbiakban EIF) szakembereinek becslései a finanszírozási piacokon fennálló keresletre, valamint a kereslet és kínálat összhangja alapján megállapított piaci elégtelenségre vonatkoznak. Ennek megfelelően ismertetjük azokat. 1.5.1. Hitelpiaci elégtelenség Mikrofinanszírozás A mikrofinanszírozás Magyarországon jelenleg főként a 2000-ben létrehozott Országos Mikrohitel Alapból (OMA) történik, melynek kezelője a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA). Az MVA-t a Magyar Kormány hozta létre 1990-ben, azzal a céllal, hogy támogatást nyújtson a magyarországi kis- és középvállalkozások létrejöttéhez, fejlődéséhez és működtesse a rendszert a Helyi Vállalkozói Központokon keresztül, a hálózat több, mint 140

37


regionális és helyi irodával rendelkezik országszerte. 2000 előtt a mikrofinanszírozás PHARE és hazai forrásokon alapult, mely források az OMA létrejöttével, annak részeivé váltak. A rendszer fejlődésével együtt járt az átlagos ügyletnagyság növekedése, mely 2005-re elérte a 14.500 eurót. A hitelek a már létező és fejlődésük korai szakaszában lévő vállalkozások számára is elérhetők voltak. Az átlagos hitelnagyságról szóló banki adatok (lásd: kínálati oldal hitelpiac) azt mutatják, hogy a bankszektor a fejlettebb ügyfeleket célozza meg hiteleivel, valamint részvétele a mikrofinanszírozásban nem jelentős. Az EIF szakembereinek várakozásai szerint a 25-64 év közötti lakosság szegénységi kockázatára vonatkozó vizsgálatok alapján, 670.000 főre becsülték Magyarországon azok körét, akik a potenciális keresletet támaszthatnak a mikrohitelek iránt. Mikrofinanszírozással foglalkozó nemzetközi szakértőkkel folytatott konzultációk alapján, azt feltételezik, hogy az előbbiekben említett lakosság 60%-a vehető figyelembe, mint potenciális gazdasági szereplő. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ez az arány 42%. Az EIF véleménye szerint, a vállalkozási tevékenység beindításához, ezen csoport 3-5%-a számára kellene megfelelő finanszírozási forrásokat elérhetővé tenni. Ez alapján hozzávetőlegesen 11.000 fővel lehet kalkulálni, mint lehetséges vállalkozóval. Ehhez hozzávéve a 10 ezer eurós átlagos hitelnagyságot, az összkereslet elméleti értéke 110 millió euró. Az EIF továbbá egy évente 10%-os rátát becsült a vállalkozások halandóságára, ez körülbelül 70000 vállalkozás jelent, továbbá azzal kalkulált, hogy a KKV-k mindössze 30%-a alkalmaz rövid távú hitelfinanszírozást, ez alapján feltételezte, hogy potenciális kereslet áll fenn a mikrofinanszírozás, mint külső finanszírozási forrás iránt. Az a feltételezés, miszerint a külső mikrofinanszírozási források a vállalkozások halandósági rátáját 10%-al csökkenthetik azaz 7 év alatt (2007-2013) 49.000 vállalkozás menekülhet meg. Egy 14500 eurós átlagos hitelnagyságot figyelembe véve feltételezik, hogy a már létező vállalkozások 710,5 millió eurós keresletet támaszthatnak a mikrohitel iránt. Start-up vállalkozások: Az EIF szerint is létezik Magyarországon egy bizonyított piaci elégtelenség a cégalapítás finanszírozása terén. Nincs olyan jelentős program jelenleg, amely a lehetséges vállalkozásokat célozná meg (start-ups), így ebben a szektorban fennálló piaci rés összekapcsolható egy becsült 110 millió eurós kereslettel. Létező vállalkozások: A mikrovállalkozások finanszírozási forrásokhoz való hozzáférése korlátozott. A jelenleg is rendelkezésre álló kínálat évi 15 millió euró (7 év alatt 105 millió euró), mely összeg elmarad a már működő vállalkozások EIF által becsült 710,5 millió eurós mikrohitel keresletétől a vonatkozó időszakban. Ezáltal 605,5 millió eurós az a rés, melyet a célzott mikrofinanszírozás kitölthet. KKV-finanszírozás A KKV-k hitelgaranciához jutásában a vezető szerepet a Hitelgarancia Zrt. játsza, amit a magyar állam, a Magyar Fejlesztési Bank, a legjelentősebb magyar kereskedelmi bankok (23 db), negyvenhét takarékszövetkezet és tíz vállalkozói érdekképviseleti szövetség alapított. A Hitelgarancia Zrt. által nyújtott garancia, mely vonatkozhat mind az egy évnél rövidebb

38


lejáratú folyószámla- és forgóeszközhitelekhez, mind több éves beruházási és fejlesztési hitelekhez13, 70%-ban a kormány által fedezett. A Hitelgarancia Zrt. tevékenységével kapcsolatosan elmondható, hogy mind az ügyletszámban, mind a garantált kitettség tekintetében növekedés mutatkozott az elmúlt években. Bár a magyarországi befektető cégek aránya meglehetősen magasnak tűnik, amennyiben a társasági adó hatálya alá tartozó cégek fejlettebb szegmensét tekintjük, a KKV-k körében jellemző hitelből történő finanszírozás korlátozott aránya finanszírozási résre utal a pénzügyi eszközök a vállalati finanszírozási struktúrákban való használatában. A pénzügyi közvetítés (hazai bankkölcsönök/GDP) alacsony szintjét alapul véve, valamint a kkv-szektor bankkölcsönökhöz való korlátozott hozzáférését (a vállalatok 18%-a rendelkezik hitellel), megállapíthatjuk, hogy létezik piaci elégtelenség a kkv-szektor hitelforrásokhoz való hozzáférésének területén. A GKM becslése szerint (lásd: hitelpiac keresleti oldal 29. o.) mintegy 30 ezer mikro- és kisvállalkozás válhat a bankok ügyfeleivé a pénzügyi rendszerbe már integrálódott vállalkozásokon kívül. A becslést a forgóeszközhitelekre nézve is elvégezve 75 ezres számot kapunk. Összesen tehát mintegy 105 ezer további vállalkozás integrálódhat a pénzügyi közvetítés rendszerébe. 1.5.2. Lízingpiaci elégtelenség A jelenlegi adatok alapján a tevékenységük finanszírozásánál a vállalatok közel 35%-a mutatott érdeklődést a lízing eszközök iránt (lásd. 7. oldal Flash Eurobarometer jelentés), ami körülbelül 250000 vállalatot jelent. Mivel egy lízingszerződés átlagos értéke körülbelül 15000 euró, így a teljes piaci potenciált a teljes piaci potenciál 3,8 milliárd euróra becsüljük. Ha feltételezzük, hogy az éves növekedési ütem 10% (vagyis 25000 vállalkozás évente) illetve ha figyelembe vesszük a faktoringot alkalmazó vállalatokat is akkor a becsült érték eléri a 100000-t, ami alapján az elkövetkező 5-10 éven belül egy 7 milliárd eurós keresletet jelezhetünk előre. A lízingpiac GDP-hez viszonyított aránya körülbelül 5,4%, amely magasabb, mint az EU 25 átlaga. Az egyenletes növekedés ebben a szektorban nem mutatja a piaci elégtelenség jelenlétét.

1.5.3. Faktoring piaci elégtelenség Az EIF állítása szerint az utóbbi évek növekedését figyelmen kívül hagyva a faktoring piac meglehetősen fejletlen Magyarországon. Bár a faktoring GDP-hez viszonyított megoszlása az EU 10 átlagos értékeivel összhangban van, azonban az EU-15 országok 6%-os penetrációs 13

2006. januártól már a pénzügyi lízing-, ill. faktoringügyletek is garanciával támogathatók

39


rátájához képest jelentős elmaradást mutat. Azonkívül, a visszkeresetes („with recourse”) ügyletek magas aránya a faktoring cégek kockázatkerülő magatartására utal. Jelenleg csak korlátozott számú KKV veszi igénybe a külső finanszírozás ezen formáját, azonban a kkv-szektor fejlődésével a faktoring piac növekedése várható. 1.5.4. Tőkepiaci elégtelenség Megfigyelhető, hogy a magvető fázisba történő befektetések alacsony száma, valamint a startup fázis korlátozott számú ügyletei, összhangban vannak a közép-európai piac általános trendjével. Az EU és a magyarországi hatóságok innovációra és kutatás-fejlesztésre való fókuszálása a Lisszaboni Agenda keretében növekvő keresletet fog eredményezni az innovatív, technológia orientált vállalkozások finanszírozására. Ez a fajta speciális finanszírozás kockázati tőke eszközökön keresztül valósítható meg. Az EIF állítása szerint a kockázati tőkebefektetések aránya a magvető szakaszban, és a csekély számú ügylet a start-up fázisban piaci hiányosság jelenlétére utal. Emellett, az általánosságban alulfejlett magyarországi kockázati tőkeszektort összehasonlítva más EU országokéval, a finanszírozási szakadék 7 milliárd euróra becsülhető. 1.5.5. Technológiai transzfer piaci elégtelenség Az EIF megállapítása szerint az innovációs támogatások növelése piacvezérelt technológiai transzferre irányuló konstrukciók meglétét feltételezi, lehetővé téve a kutatási eredmények vállalkozásokhoz történő hatékony áramlását. Állításuk szerint jelenleg nincsenek olyan konstrukciók Magyarországon, amelyek a technológiai transzfer piaci elégtelenség felszámolására irányulnának. Szerintük jelenleg finanszírozási rés van a kutatás és annak tényleges megvalósulása, valamint vállalkozásokhoz jutása között. Véleményünk szerint a hazai innovációs szolgáltatások terén szakmai oldalról (hídképző intézményhálózat eddigi tevékenysége) a feltételek adottak (például az NKTH által 2004-ben létrehozott Regionális Innovációs Ügynökségi hálózat, technológiai inkubátor házak, innovációs központok. Ez utóbbiak közül kiemelendő a Nemzeti Üzleti Innovációs Központ, amely tagja az Üzleti Innovációs Központokat tömörítő Európai Üzleti Hálózatnak (EBN), vagy a KözépMagyarországi Innovációs Központ (CHIC). Pénzügyi oldalról is történtek már korábban kezdeményezések (pl: Corvinus Kockázati Tőkealapkezelő Zrt, Regionális Fejlesztési Holding), de kevés befektetés valósult meg. Ennek okai: a KKV-k felkészületlensége, mindkét fél részéről a tranzakciók során meglévő információs asszimmetria. Ez utóbbi piaci hiányosságnak a felszámolását célozzák a már korábban említett GVOP+GOP prioritás - K+F és Innováció valamint a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap intézkedései és programjai is.

40


1.5.6. Üzleti angyalok piacán fennálló elégtelenség Az Európai Bizottság14 közleményében szerepel, hogy „a start-up és korai fázisú tőke finanszírozás kínálata egyre inkább az üzleti angyaloktól válik függővé.” Az EIF összehasonlította az üzleti angyalok magyarországi jelenlétére szolgáltatott adatokat, az EBAN által alkalmazott adatokkal, és megállapította, hogy a magyar piac fejletlensége nyilvánvaló: a magyarországi 1 hálózattal szemben 28 franciaországi, 14 egyesült királysági, és 8 dániai áll.

14 ‘Benchmarking business angels’, Enterprise Directorate-General, Európai Bizottság, 2002.

41


2. SWOT analysis

2.1. A kis- és középvállalkozások SWOT elemzése finanszírozási szempontból

Erősségek

Gyengeségek

A finanszírozási minimumot elérő (hosszabb gazdálkodási történettel rendelkező, stabil jövedelemtermelő képességű, finanszírozási igénnyel fellépő) vállalkozások folyamatosan növekvő aránya (jelenleg a működő vállalkozások kevesebb, mint. 20%-a). A folyamattal párhuzamosan:

A külső forrást igénybevevő vállalkozások aránya nemzetközi összehasonlításban alacsony (20% alatti). A kimaradó vállalkozások többségére jellemző, hogy:

Növekszik a fogadókészség az adósság- és az eszközalapú finanszírozásra. Növekszik a pénzügyi kultúra és pénzügyi tudatosság. Nő a reakciókészség a pénzügyi környezetben bekövetkező változásokra. A KKV-k hálózatszervezési kapacitásának és hajlandóságának megjelenése, növekedése.

Pénzügyi tudatosságuk, tervezésük nem kellően fejlett. A kevés tőke, és az alacsony szintű jövedelemtermelés miatt korlátozott a hitelfedezetük. A tőkefinanszírozást vállalkozások nemzetközi alacsony aránya.

fogadni képes összehasonlításban

A vállalkozások vertikális kapcsolataiban nem optimálisan megoszló finanszírozási teher.

Az IKT-ra épülő bankkapcsolatok növekvő szintje. Lehetőségek

Veszélyek

A külső források bevonásának kínálati oldalról meglevő nagy növekedési potenciálja.

A lassú konvergencia-folyamat, az euró bevezetésének kitolódása növeli a hazai vállalkozások árfolyamkitettségét és tranzakciós költségeit regionális versenytársaikhoz képest.

A finanszírozási eszközök széles skálájának megjelenése, fejlettebb, diverzifikáltabb finanszírozási eszközök alkalmazásának lehetősége. A pénzügyi szolgáltatók javuló kínálata, hatékonyabb, olcsóbb kockázatkezelési eljárások terjedése. Rugalmasabb bevezetése.

tőkefedezeti

szabályok

Több vállalkozást elérő, hatékonyabb állami vállalkozásfinanszírozási politikák alkalmazása.

42

A makrogazdasági környezet kedvezőtlen irányú változásaiból eredő növekvő finanszírozási kockázat és kamatszint. A saját források felhalmozását lassító, nehezítő környezeti változások, pl. növekvő adóés járulékterhek, visszafogott vásárlóerő.


2.2. A KKV-k finanszírozásában résztvevő pénzügyi közvetítők SWOT elemzése finanszírozási szempontból

Erősségek

Gyengeségek

A kis- és középvállalkozások igényeinek megfelelő hiteltermékek léte, folyamatos fejlesztése.

Nem kellően rugalmas kockázat- és fedezetkezelés.

Hét éve folyamatosan bővülő, jó minősítésű kisés középvállalati hitelportfólió. Bővülő bankfiók-hálózat, az ügyfelek jobb elérése, a szolgáltatások körének bővítése.

Több területen magas relatív tranzakciós költségek. Nem kellően ügyfélportfóliók.

differenciált

Az adós-nyilvántartási rendszerek nem megfelelő hatékonysága.

A növekvő IKT-használat a bankok és ügyfelek közötti kapcsolatokban. Lehetőségek

Veszélyek

A finanszírozási minimumot elérő, aktív, szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfélkör bővülése. A pénzügyi közvetítés mélységének növelése, részben a meglevő ügyfeleknek nyújtott több szolgáltatással, részben új ügyfeleken keresztül.

A makrogazdasági változásokból eredően az ügyfélkör hitelképességének romlása. A kkv-szektor fejlődésének lassulása. Kiszámíthatatlan, inkonzisztens szabályozási környezet.

43

JEREMIE – Kérdőív Információk a KKV-k finanszírozási forrásokhoz való hozzáféréséről – MAGYARORSZÁG

3. A magyar kis- és középvállalkozói szektor finanszírozását támogató állami intézmények 2006 Magyar Fejlesztési Bank Rt. (MFB Rt.) 100% magyar állam Tulajdonosi jogok gyakorlója: gazdasági és közlekedési miniszter Tulajdonos

Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank Zrt.) 100% magyar állam (MFB Rt: 75%)

Tulajdonosi joggyakorlás

Vállalkozói Támogatásközvetítő Zrt. 2007. január 1-től Magyar

Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. 100%

Magyar Exporthitel Biztosító Rt.(Mehib) 100% magyar állam (MFB Rt. 75%)

MVf Kht.

Magyar Követeléskezelő Zrt. 100%

KPI

IT Kht RTK

MFB Invest Zrt. 100%

Corvinus Csoport Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. (Tul. Corvinus joggyakorlás: Nemzetközi 88,24%) Befektetési Zrt. Tul. MFB 100%

Tulajdonos

Corvinus Kockázati Tőkealapkezelő Zrt.

Beszállítói Befektető Zrt.

Regionális Fejlesztési Holding Zrt. 100% magyar állam Tulajdonosi jogok gyakorlója: MFB Rt. Regionális Fejlesztési Finanszírozó Rt. 100%

Informatikai Kockázati Tőkealapkezelő Zrt. Start Tőkegarancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt. 51% MVA; 49% Corvinus

Portfoliókezelő

RFH Csoport leánytársaságai

Hitelgarancia Zrt. Magyar Kormány 50,02% (tulajdonosi jogok gyakorlója: MFB Rt.) MFB Rt. 13,96% (MFB összesen 64%) MVA 1,5%, 23 ker.i bank 33,5%, 47 takarékszövetkezet 0,98%, 10 érdekképviselet 0,03%

Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány Alapítók: PHARE, FVM, 5 bank

JEREMIE – Kérdőív Információk a KKV-k finanszírozási forrásokhoz való hozzáféréséről – MAGYARORSZÁG

4. A kis- és középvállalkozói szektor finanszírozását támogató állami intézmények

4.1. Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság (MFB Rt.)

Alapítás: Tulajdonos: Részvényesi jogok gyakorlója: Alaptőke:

1991. december 1 Magyar Állam (100%) gazdasági és közlekedési miniszter 87,6 milliárd Ft

Az Országgyűlés a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Részvénytársaság jogutódaként hozta létre - 1996. decemberében - a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvénnyel a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságot. E törvény az MFB Rt.-t szakosított hitelintézetként, az egyetlen hazai fejlesztési bankként határozta meg. Az Európai Uniós csatlakozási tárgyalások során, a szolgáltatások szabad áramlása című (3. sz.) tárgyalási fejezetre vonatkozó forduló megkezdésekor, a pénzügyi szolgáltatások vonatkozásában a magyar kormány - az Eximbank Zrt. mellett - kérte az MFB Rt., mint szakosított hitelintézet kivételi listára helyezését az EU Banki Irányelv alól. Az Európai Bizottság 2000. november 13-án bocsátotta ki e témában az ún. Közös Álláspontot (CONF-H 51/00), amelyben elfogadta a Magyar Fejlesztési Bank Rt. kivételi listára helyezését. Ez azt jelenti, hogy a csatlakozáskor a kivételi listán szereplő szakosított hitelintézetek szabályozására az említett irányelvet nem kell alkalmazni. Az 1998-2002. közötti időszakban a Bank párhuzamos vagyonkezelői, hitelezői, fejlesztési banki és kereskedelmi banki feladatokat látott el. Az MFB Rt. működésének tapasztalatai alapján és az Európai Unióhoz történő csatlakozáshoz kapcsolódó, állami részvételt igénylő feladatok megoldása érdekében szükségessé vált az MFB Rt-re vonatkozó szabályozás külön törvényben történő megfogalmazása. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény szerint a bank jogállása: egyszemélyes, zártkörű részvénytársaság formájában működő szakosított hitelintézet, részvényei névre szólóak és forgalomképtelenek, száz százalékban a Magyar Állam tulajdonában vannak. A törvény az MFB Rt. jegyzett tőkéjét – az akkori 47,98 Mrd forintról - 2001. június 30-ig 60 Mrd forintra emelte fel. Az MFB Rt. jegyzett tőkéje, saját tőkéje és mérlegfőösszege (Mrd Ft)

Jegyzett tőke Saját tőke Mérlegfőösszeg

2003 87,6 100,2 533,9

2004 87,6 105,5 605,8

2005 87,6 113,5 779,4

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény részletezi az MFB Rt-nek a központi költségvetéshez fűződő kapcsolatait. A törvény, annak érdekében, hogy közcélú feladatainak ellátásához a hitelintézet a legkedvezőbb feltételekkel jusson forrásokhoz - a jogszabályi összhanghoz szükséges pontosítással - fenntartja azt a szabályt, hogy az Állam a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel az MFB által forrásszerzés céljából - amerikai dollárban, euróban, svájci frankban vagy forintban


meghatározott - éven túli lejáratú hitelekből és kölcsönökből, illetőleg kötvénykibocsátásból eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért, valamint a Kormány határozata alapján nyújtott hitelfinanszírozásból, továbbá harmadik fél javára vállalt készfizető kezességből és bankgaranciából származó kötelezettségek teljesítéséért. A törvény szerint az éves költségvetési törvény határozza meg az MFB által forrásszerzés céljából - amerikai dollárban, euróban, svájci frankban vagy forintban meghatározott - éven túli lejáratú hitelekből és kölcsönökből, valamint kötvénykibocsátásból eredő fizetési kötelezettségek állományának felső határát, továbbá a Kormány megbízásából az MFB által nyújtott hitelfinanszírozásból, valamint a költségvetés terhére harmadik fél javára vállalható készfizető kezesség és bankgarancia ügyletek állományának felső határát. MFB Rt. minősítése: A Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminősítő intézet 2005ben is megerősítette az MFB A1-es hosszú lejáratú és P-1-es rövid lejáratú hitelminősítését. Az MFB Rt. stratégiája: A magyar kormány 2004-ben fogadta el a bank középtávú stratégiáját. Ez alapján a Bank kiemelt feladata, hogy közép- és hosszú lejáratú fejlesztési források biztosításával járuljon hozzá a magyar gazdaság versenyképességének erősítéséhez, az Európai Unió egységes piacán való eredményes működéshez szükséges gazdasági felzárkózás feltételeinek megteremtéséhez. Alapvető feladata a nemzetgazdasági szempontból kiemelt állami és önkormányzati fejlesztésekhez szükséges finanszírozások hitellel való biztosítása, közreműködés a kis- és középvállalkozások beruházásainak fejlesztési hitel- és tőkefinanszírozásában. A stratégiában meghatározott célok elérését az alábbi eszközök, módszerek segítik: – a gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges közép- és hosszú lejáratú, hazai és külföldi források bevonása és közvetítése; – állami, önkormányzati és vállalkozói fejlesztések hitel- és tőkefinanszírozása; – az európai uniós tagsághoz kapcsolódó fejlesztések (beruházások) pénzügyi lebonyolításában való közreműködés. A Bank üzleti tevékenysége: HITELEZÉS •

„Sikeres Magyarországért” Hitelprogramok

- Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram Agrárfejlesztési Hitelprogram Önkormányzati Infrastruktúra-fejlesztési Hitelprogram • Egyedi hitelek

TÁMOGATÁSKÖZVETÍTÉS* A GVOP fejlesztési Programjai (1.1.1., 1.1.2.,1.2.1.,1.2.2.,1.1.3.)

FEJLESZTÉSI TŐKEBEFEKTETÉS • KKV Fejlesztési Tőkebefektetési Program

•

•

Piaci alapú egyedi tőkebefektetések

•

Egyéb hazai támogatások

•

Corvinus Cégcsoport. tevékenységének szélesítése

•

Egyedi támogatások

*2007. január 1.-jétől ez a tevékenység átkerült a Magyar Gazdaságfejlesztési Központhoz (MAG Zrt.)

A kis- és középvállalkozói szféra hitelezését az MFB mindig is kiemelt feladatának tekintette, amit az is alátámaszt, hogy a Bankon belül külön apparátus alakult 1999-ben a kis- és középvállalkozások finanszírozása érdekében. Az MFB által kiemelten támogatott hitelcélok:

46


piac- és versenyképes termékek, szolgáltatások fejlesztése, korszerű technológiai eljárások adaptálása, beszállítói kapcsolatok erősítése, munkahelyteremtés ösztönzése, ipari parkokba betelepülő vállalkozások ösztönzése, regionális fejlesztési programokban való részvétel, környezetvédelmi, energiaracionalizálási beruházások stb. Az MFB közvetlen és közvetett módszerekkel finanszírozza a hazai kis- és középvállalkozói kör beruházásait. A „Sikeres Magyarországért” Hitelprogramok meghirdetéséről és a fejlesztési tőkefinanszírozási eszközök kiszélesítéséről szóló 1041/2005. (V.5.) Korm. határozat alapján az MFB 2005. június 1-jével meghirdette a „Sikeres Magyarországért” elnevezés alatt futó Vállalkozásfejlesztési Hitelprogramot, az Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési, valamint az Agrárfejlesztési Hitelprogramot. A program a korábbi vállalkozásösztönző programok összevonásával, bővített célokkal és 145 milliárd forint új forrás bevonásával született. Az MFB a fenti kormányhatározat értelmében az Európa Technológiai Felzárkóztatási Beruházási Hitelprogramot, a Regionális Vállalkozásfejlesztési Hitelprogramot, az Európa Projektkiegészítő Hitelprogramot, az Egészségügyi Fejlesztési és Beruházási Hitelprogramot, valamint az ECONOVA Hitelprogramot ebbe az átfogó programcsomagba vonta össze. 2005. szeptember 1-jét követően e három programon belül történik a támogatott hitelfinanszírozás, legyen szó közvetett, vagy közvetlen konstrukciókról. A „Sikeres Magyarországért” Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram célja az infrastruktúra- és technológiafejlesztést, modernizációt előidéző beruházások elősegítése, a magántőke közszolgáltatások végzésébe való bevonásának valamint a vállalatok nemzetközi szerepvállalásának az ösztönzése. A hitelprogram kiemelten támogatja a KKV-k foglalkoztatásban betöltött szerepének, innovációs és beszállítói tevékenységének erősítését, környezetvédelmi és egészségügyi célú beruházásaikhoz állami támogatásnak minősülő kedvezményes kamatozású kölcsönt nyújt, továbbá fejlesztési és beruházási tárgyú pályázatokhoz, különösen a Nemzeti Fejlesztési Terv pályázataihoz kapcsolódóan, kiegészítő finanszírozási forrást biztosít. Az MFB a „Sikeres Magyarországért” Hitelprogram részletes refinanszírozása érdekében 2006. novemberében 100 millió euró összegű hitelkeretmegállapodást írt alá az Európai Beruházási Bankkal (EIB). A hitelt az MFB 2008. április 30ig veheti igénybe. Ez a negyedik hitelkeret-megállapodás a két bank között. Az első ügyletet a felek 1998-ban kötötték. Az MFB egységes vállalkozásfejlesztési hitelprogramjának jellemzői: Összes forrás: 310 milliárd forint, ebből 145 milliárd az új forrás Hitelösszeg: ötmilliótól egymilliárd forintig Futamidő: maximum 15 év Kamat: háromhavi EURIBOR plusz legfeljebb 4% évente Türelmi idő: maximum két év A hitel felhasználható: tárgyi eszköz beszerzéséhez, bővítéséhez; a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó forgóeszköz; immateriális javak, licenc, know-how, nem szabadalmaztatott technikai tudás vásárlásához. Ezektől eltérnek a Mikrohitel Plusz Program feltételei: Hitelösszeg: A: 1 – 15 millió forint; valamint B: 1-5 millió Ft (agrárvállalkozásoknak) Kamat: jegybanki alapkamat Saját erő: 15% Lejárat: A: legfeljebb 10 év; B: legfeljebb 7 év (agrárvállalkozásoknak) Türelmi idő: legfeljebb 2 év

47


Egyéb feltételek: induló és működő mikrovállalkozásoknak, megkezdett beruházás finanszírozása, ingatlanvásárlás, -építés, -átalakítás, gépek, berendezések, felszerelések vásárlása. A Mikrohitel Plusz Program az MFB termékskálájának fontos kiegészítője, mivel a Magyarországi vállalkozások 96,2%-a mikrovállalkozás. A programot az MFB ügynökök bevonásával értékesíti. A megyei vállalkozásfejlesztési alapítványok közreműködésével létrehozott ügynökcégek és a Bank között speciális informatikai rendszer működik. A hitelek mögött minden esetben a Hitelgarancia Zrt. 80%-os készfizető kezessége áll. A Bank a középtávú stratégiája alapján, a gazdaságfejlesztés fő prioritásaihoz kapcsolódva közvetlenül is foglalkozik az 50 millió forintot meghaladó hitelek nyújtásával. A közvetlen kihelyezésű hitelállomány 2005-ben 63%-kal nőtt. Ezen belül 65%-kal a nagyvállalati szektor. A hitelprogramokon túl a Bank 2003 júliusában kezdte tőkefinanszírozási tevékenységét. A Fejlesztési Tőkebefektetési Program célja a gazdálkodószervezetek versenypozícióinak megerősítése, a magyar vállalkozók regionális és európai uniós terjeszkedési lehetőségeinek megalapozása és kiszélesítése. A Program lényeges eleme, hogy üzletileg racionális fejlesztési célok finanszírozásában vesz részt, amelynek megítélésében döntő szerepe van a fejlesztési elképzelések és üzleti tervek megalapozottságának. A Program keretében az MFB által közvetlenül tőkeemelésre fordítható összeg mértéke vállalkozásonként 50-500 millió forint. A tőkebefektetés időtartama legfeljebb 12 év. Az MFB tulajdonrésze nem haladhatja meg a vállalkozás megemelt jegyzett tőkéjének 49%-át. Az elvárt éves hozam a KSH által hivatalosan közzétett infláció mértékét legfeljebb 6%-kal meghaladó összeg. A Bank a fejlesztési tőkebefektetések keretében 2005. év végéig befogadott a kérelmek 74,6%-át a kisés középvállalkozások nyújtották be, összesen 101,5 milliárd forint összegben. A Bank 2005. december 31-ig összesen 24 szerződést kötött, 20 milliárd forint értékben. Az MFB „Sikeres Magyarországért” Vállalkozásfejlesztési programjának, illetve a Kisés Középvállalkozás-fejlesztési Tőkebefektetési Programjának 2005. és 2006. évi eredményei (állomány) Befogadott kérelem Folyósított Programok/Év db Összeg, db Összeg, Mrd Ft Mrd Ft „Sikeres Magyarországért” Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram 2005 2 379 157, 1 2 237 126,5 ebből KKV-k 2 379 157,1 2 237 126,5 2006 3 127 193,2 2 904 156,5 ebből KKV-k 3 127 193,2 2 904 156,5 Kis- és Középvállalkozás Fejlesztési Tőkebefektetési Program 2005 216 101,5 19 8,4 2006 231 106,8 24 9,0 Forrás: MFB

48


Az MFB stratégiai cégcsoportja: A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság működését meghatározó 2001. XX. törvény szerint a Banknak kizárólag a törvény mellékletében meghatározott stratégiai cégekben lehet 49%-ot meghaladó tulajdonrésze. Ennek alapján 2004. közepére megtörtént a portfoliótisztítás, az MFB tulajdonában kizárólag azok a társaságok maradtak, amelyek fejlesztési vagy fejlesztést segítő céllal működnek. A Kormány 2006. március 20-án hozott határozatot 2052/2006. számmal a vállalkozói banki feladatok kialakításáról és a kis- és középvállalkozás-fejlesztési intézményrendszer továbbfejlesztéséről. Ennek eredményeként 2006. augusztus. 24-től hatályba lépően módosításra került az MFB Rt.-ről szóló 2001. évi XX. törvény. A törvény 8. § (3) bekezdésének c) pontja alapján 100%-ot elérő tulajdoni részesedéssel rendelkezhet a következő gazdálkodó szervezetekben: • • • • • • • • • • • • •

Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. Magyar Követeléskezelő Zrt. Magyar Közmű Kft. Nemzeti Lakásberuházó és Ingatlanfejlesztő Kft. Magyar Export-Import Bank Zrt. Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. Beszállítói Befektetői Zrt. Tőkepartner Befektetési és Vagyonkezelő Zrt. Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht. IT Információs Társadalom Informatikai és Távközlési Szolgáltató Kht. A törvény 2. §-ának d) pontjában meghatározott feladatok (az európai uniós tagsághoz kapcsolódó állami és önkormányzati fejlesztések, beruházások pénzügyi lebonyolításában, valamint - külön jogszabályban szabályozott eljárás szerint - az Európai Közösség pénzeszközeinek igénybevételéhez kapcsolódó feladatok (ideértve a támogatás közvetítést, illetve a nemzetközi gazdasági vagy pénzügyi intézménytől történő forrásbevonást és közvetítést is) ellátása érdekében alapított gazdasági társaság. A fenti Kormány- és Alapítói határozat értelmében 2006 szeptemberében megalapításra került a 2 milliárd Ft saját tőkéjű Vállalkozói Támogatásközvetítő Zrt., amely átvette az I. NFT idején kezelt GVOP és hazai forrású támogatásokat. A Magyar Fejlesztési Bank leányvállalataként bejegyzett szervezet a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (MAG) NZrt.-re megváltoztatott névvel megkezdte működését 2007. január 1-jén.

A MAG Zrt. teljes körűen átvette, a Bank támogatásközvetítési tevékenységét, egyúttal – a támogatásközvetítési szolgáltatások nyújtásának decentralizálásában fokozatosan növekvő szerepet vállaló – képviseleti hálózatát is. A MAG Zrt. ugyancsak integrálta a versenyszektor támogatási konstrukcióinak néhány további meghatározó támogatásközvetítő szervezetét, illetve azok tevékenységét (Magyar Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Társaság, IT Információs Társadalom Informatikai Közhasznú Társaság, NKTH Kutatás-fejlesztési Pályázati Iroda). A beintegrált tevékenységek zökkenőmentes ellátása, illetve az átvett támogatási portfoliók színvonalas kezelése mellett MAG Zrt. előtt álló legnagyobb kihívás a II. Nemzeti Fejlesztési Terv folyamatosan kiírásra kerülő, a versenyszektor fejlesztését célzó

49


támogatási konstrukciók (pl. a Gazdaságfejlesztési Operatív Program konstrukciói) sikeréhez szükséges közreműködői szolgáltatások biztosítása. Az MFB Bankcsoport átalakítása 2007-ben teljesedik ki. Az MFB Bankcsoport fejlesztési tőkefinanszírozási tevékenységének átszervezését hazai és uniós jogszabályi kötelezettségek is indokolják, ugyanakkor az új társaság (MFB Invest Zrt.) a NIL (Nemzeti Ingatlanfejlesztő és Lakásberuházó Zrt.) bázisán jön létre. A kiszervezéseknek és a Bankcsoport újrastrukturálásának közös és legfontosabb célja az "egyablakos" forrásközpont létrehozása, amely a kis- és középvállalkozók számára a finanszírozási lehetőségek közötti eligazodását segíti, gyorsítja a versenyképessé válásukat, felzárkózásukat. 4.2. Hitelgarancia Zrt.

A magyar állam, a Magyar Fejlesztési Bank, a legjelentősebb magyar kereskedelmi bankok (23 db), negyvenhét takarékszövetkezet és tíz vállalkozói érdekképviseleti szövetség alapította Hitelgarancia Zrt.-t (HG Zrt.). A tulajdonosi jogokat 2006. augusztus 24-től az állam tulajdonában lévő vállalkozó vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX, törvény módosítása alapján a Magyar Fejlesztési Bank gyakorolja. A társaság a tulajdonos hitelintézetek pénzügyi követeléseire nyújtott készfizető kezességvállalásával (garanciájával) 1992 óta segíti a hazai kis- és középvállalkozások hitelhez jutását versenyképességük növelése érdekében. A HG Zrt. nemcsak hitelekhez vállalhat garanciát, hanem közreműködik akkor is, ha egy vállalkozásnak bankgaranciára van szüksége tevékenysége folytatásához, illetve 2006. januárjától kiterjesztette a garancianyújtást a KKV-k pénzügyi lízing és faktoring ügyleteire, valamint az önkormányzatok fejlesztési kölcsöneire. (Ez utóbbi üzletág adatait a közölt adatok nem tartalmazzák.) A kezességvállalással a HG Zrt. kötelezi magát arra, hogy az adós helyett fizet a hitelintézetnek, ha az adós nem tesz eleget fizetési kötelezettségének. A hiteligénylőnek azonban a HG Zrt. készfizető kezességén kívül egyéb – a bank által elfogadott – fedezetekkel is rendelkeznie kell. A vállalkozók forgóeszközhitelhez, folyószámlahitelhez, forgóalap-pótló hitelhez, beruházási és fejlesztési hitelhez, vállalkozói hitelkerethez, pénzügyi lízinghez, faktoringhoz, ill. bankgaranciához igényelhetik a kezességvállalást. A kezességvállalás mértéke elérheti a kért hitel vagy bankgarancia 80%-át, és max. 15 éves futamidejű finanszírozáshoz kérhető. A több ügylethez kötődő kezességvállalás összege egyidőben, egy hiteligénylőnél legfeljebb 800 millió forint lehet. A HG Zrt. a 2005. év során elfogadott új középtávú stratégia alapján növelte a kockázatvállalási hajlandóságát, csökkentette garanciadíját, új termékek kialakítását és piaci bevezetését tűzte ki célul, és jelentősen fokozta marketing tevékenységét. 2006. végére a HG Zrt. összes kkv-üzletági garancia szerződése 320 milliárd forint hitelállományhoz kapcsolódott, a garanciaportfolió 257,6 milliárd Ft volt.

50


A HG Zrt. üzleti aktivitása, a kezességvállalások főbb jellemzői 2006-ban (Kkv-üzletág adatai) -

-

-

-

A HG Zrt. 2006-ban közel 24200 készfizető kezességvállalási szerződést kötött, amelyekben 228,4 milliárd Ft garanciát vállalt a KKV-k finanszírozási igényeihez. 2005-2006 között a garanciavállalások összege több mint 30%-kal bővült. A kezességvállalások összegének dinamikus növekedése ellenére a szerződésszám kevéssel az előző évi szint alatt maradt. Ez teljes egészében abból ered, hogy a Széchenyi Kártyánál a 2005. évinél kevesebb szerződést kötöttek a vállalkozókkal a hitelintézetek. HG Zrt. a Széchenyi Kártyához közel 20400 szerződésben 103 milliárd Ft kezességet vállalt. 2006-tól 25 millió Ft-ra emelkedett a KKV-k által igénybe vehető kártyahitel összege, de ennek ellenére a kereslet továbbra is a kisebb összegű kártyáknál koncentrálódik. A kártyahiteles garanciák összegének nagyobb része a 6-10 millió forint közötti hitelsávra esik. A 2006. évben beváltott kezességek összegének többsége viszont az 5 millió Ft-os kártyákhoz kapcsolódik. A Széchenyi Kártya-garancia beváltások száma és összege nőtt a 2005. évhez képest. A bukási arány 2006-ban kevéssel három százalék alatt alakult. A max. 20 millió Ft-os hitelekhez vállalt garanciák összegének súlya csökkent a 2005. évihez képest (59%-ról 50%-ra). Ezzel párhuzamosan a nagyobb összegű hitelek garantálása iránti igény jelentősen erősödött: az 50 millió Ft feletti hitelekhez vállalt garanciák összege közel kétszeresre nőtt. Az éven belüli kezességvállalások adják a garanciavállalások számának 95%-át. Ezzel szemben a garanciák összegéből 75%-ban részesednek, ami kismértékű csökkenést jelent a 2005. évi 78%-hoz képest. A legtöbb kezességet a HG Zrt. továbbra is – a Széchenyi Kártya keresletét is meghatározó – kereskedelmi, szolgáltatási ágazatban és az építőiparban vállalta. A faktoring a forgóeszköz-finanszírozás és egyben a körbetartozások megakadályozásának is az egyik eszköze lehet. A kormány 1030/2006. (IV.23.) határozata szerint a HG Zrt. 40 milliárd forintnyi kezességet vállalhat faktorügyletekhez. A HG Zrt. faktorügyletek mögé vállalt kezessége előmozdíthatja a kis, nem tőkeerős cégek követeléseinek a faktorálását. A Zrt. 2006-ban 3,3 milliárd forint összegben vállalt kezességet. A piac valamennyi számottevő forgalmat lebonyolító, nem banki faktoring szolgáltatójával kétoldalú megállapodást írt alá, ami lehetővé teszi számukra garanciakérelmek benyújtását. 2006. végén a társaság 28 lízing- és faktorcéggel állt kapcsolatban.

51


240 220 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0

25 000 22 500 20 000 17 500 15 000 12 500 10 000 7 500 5 000 2 500

Kezességvállalási szerződés (db)

Kezességvállalások (MD Ft)

A kkv-ügyletekhez tartozó kezességvállalások számának és összegének évenkénti alakulása (2003-2006)

0 2003

2004 Kezességvállalások (MD Ft)

2005 2006 Szerződések száma (db)

Forrás: HG Zrt.

A HG Zrt. kezességvállalása a kis- és középvállalkozások hiteleihez (2000–2006) Megnevezés 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Garanciaszerződé 4 474 6 808 8 487 13 172 21 679 24 396 24 199 sek száma (db) Ebből: Mikro 2 783 4 236 4 768 9 180 16 761 19 097 18 604 Kis 1 226 1 886 2 531 2 963 4 077 4 505 4 805 Közép 465 686 1 188 1 029 841 794 790 Garanciavállalás 67,6 87,0 107,9 113,9 156,8 172,2 228,4 összege, milliárd Ft Ebből: Mikro 25,4 29,6 22,9 34,4 64,7 82,7 99,2 Kis 22,8 31,5 34,1 36,5 45,5 53,3 75,8 Közép 19,4 25,9 50,4 43,0 46,6 36,2 53,4 Garantált hitelek 85,9 108,4 140,2 150,5 208,4 223,4 277,5 összege, milliárd Ft Ebből: Mikro 29,6 33,2 25,7 41,2 81,1 104,3 117,2 Kis 28,9 38,9 40,9 45,4 58,0 66,0 89,9 Közép 27,4 36,3 73,6 63,9 69,2 53,1 70,4 Garantált hitelek 19,2 15,9 16,5 11,4 9,6 9,2 11,5 átlagos nagysága, millió Ft Ebből: Mikro 10,6 7,8 5,4 4,5 4,8 5,5 6,3 Kis 23,6 20,6 16,2 15,3 14,2 14,7 18,7 Közép 58,9 52,9 61,9 62,1 83,1 66,9 89,1 Forrás: Hitelgarancia Zrt.

52


4.3. Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHA)

Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 1991-ben alakult a PHARE-program keretében a Földművelésügyi Minisztérium és öt pénzintézet, az Agrobank Zrt., a Budapest Bank Nyrt., a Magyar Hitelbank Zrt., a Mezőbank Zrt. és az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Nyrt. közreműködésével. Az Alapítvány induló tőkéje összesen 10,0 millió eurót képviselt. Az Alapítvány saját tőkéjében bekövetkezett változások eredményeként a tőkeelemek származási forrás szerinti megoszlása 2005. december 31-én a következőképpen alakult:

PHARE tőke-hozzájárulás (bekerülési értéken) FVM hozzájárulás* Tőkenövekedés eredményből Bankok hozzájárulása Összesen:

Vagyoni hozzájárulás (millió Ft) 2 564,6 700 12 390,1 450,8 16 105,5

Részesedési hányad (%) 15,9 4,3 76,9 2,8 100,0

*Az 1992-1993. években a Földművelésügyi Minisztérium összesen 700 millió forinttal járult hozzá az Alapítvány vagyonához, a reorganizációs programhoz kapcsolódó hitelgarancia nyújtás nagyobb mértékű csődarányának ellensúlyozása érdekében.

Az Alapítvány tevékenységének célja az agrárgazdaság és vidékfejlesztés területén működő vállalkozók (természetes személyek, őstermelők, egyéni vállalkozók, társas vállalkozások, szövetkezetek) hitelképességének növelése, pénzügyi életképességének biztosítása, a hitelhez jutás feltételeinek javítása az Alapítvány által nyújtott hitelgarancia (készfizető kezesség) segítségével. Az Alapítvány kis- és középvállalkozóknak nyújtott készfizető kezességvállalásaira a központi költségvetés a HG Zrt-val azonos, 70%-os mértékben viszontgaranciát vállal. Az Alapítvány kezességi fajtái 1. Agrárkezesség: minden agrárcélú hitelhez adható normál kezességi díj mellett. 2. Általános vállalkozói kezesség: vidékfejlesztési célú kölcsönökhöz adható normál kezességi díj mellett. 3. Piaci kezesség: minden, az előző két kategóriába nem sorolható kölcsönökhöz kapcsolódó kezesség. Piaci kezességi díjat számítanak fel. 2006-ban az előző évhez képest a garantált hitelek száma 4%-kal, a garantált hitelösszeg 29,5%-kal nőtt. A prolongált hitelekhez kapcsolódóan 77 db 1,6 Mrd Ft összegű kezességi szerződés került meghosszabbításra. Az átlagos garantált hitelösszeg a 2005. évi 21,5 millió Ft-ról 26,7 millió Ft-ra emelkedett. Folytatódott a mezőgazdasági célú hitelek garantálási igények mérséklődése, ezzel együtt a vidékfejlesztési tevékenységek növekedése. Az Alapítvány eddigi történetében a beváltások és visszatérülések kedvezően alakultak. A beváltási arány a működés teljes időszakára nézve 3,8% volt, a lezárt ügyek visszatérülési aránya pedig 40%. 2005. évben 86 db 790 millió Ft összegű, 2006-ban 90 db 989 millió Ft nagyságrendű hitelgarancia beváltás történt a hitelintézetek részéről.

53


A költségvetési törvény lehetőséget biztosított arra, hogy állami viszontgarancia mellett az Alapítvány 2006-ban kezességet vállaljon pénzügyi lízing- és faktoring szerződésekhez is. Az elmúlt évben kis számú faktoring ügylet esetében került sor kezességvállalásra, lízingcégekkel még nem alakult ki együttműködés. „Kaláka” – a vidékfejlesztési hitelek garanciája A Kaláka”-garancia programot az Európai Beruházási Alap (European Investment Fund) viszontgaranciája – amelyet az Alapítvány megpályázott - biztosítja az Európai Közösség főként kis- és középvállalkozásokért indított Multi Annual Program (2001-2006) keretében. A „Kaláka” garanciát – nem agrár jellegű – vidékfejlesztési célú 3-10 éves futamidejű hitelekhez vehetik igénybe azon kis- és középvállalkozások, melyek alkalmazotti létszáma nem haladja meg a 100 főt. Az első tapasztalatok azt mutatják, hogy a „Kaláka” garanciát általában a kiskereskedelmi egységek, gyógyszertárak létesítésére, informatikai beruházásokra, kommunális, közüzemi környezetvédelmi eszközök, berendezések beszerzésére, szálláshelyek létesítésére veszik igénybe. Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány garancianyújtási tevékenysége 2000 – 2006. években Megnevezés Váll.kat. Garanciaszerződések száma (db) Mikro Kis Közép Garanciavállalás összege, milliárd Ft Mikro Kis Közép Garantált hitelek összege, milliárd Ft Mikro Kis Közép Garantált hitelek átlagos összege, millió Ft Mikro Kis Közép

2000 1 602

2001 2 597

2002 2 033

2003 3 064

2004 3 947

2005 741

2006 771

1 068 295 239 10,5

1 561 564 472 17,0

1 352 421 260 16,8

2 159 616 289 29,9

2 891 695 361 55,0

502 196 43 9,2

523 187 61 11,7

4,4 3,0 3,1 19,0

6,0 5,3 5,7 31,2

7,2 5,3 4,3 30,3

13,5 9,0 7,4 50,2

22,7 16,8 15,5 93,4

3,6 4,3 1,3 15,9

5,4 4,3 2,0 20,6

7,4 5,6 6,0 11,9

9,8 10,1 11,3 12,0

12,1 9,9 8,3 14,9

21,0 15,7 13,5 16,4

34,3 30,0 29,1 23,7

6,2 7,5 2,2 21,5

8,9 7,9 3,8 26,7

7,0 19,0 25,5

6,3 18,0 24,0

8,9 23,7 32,0

9,7 25,6 46,9

11,9 43,2 80,7

12,4 38,0 51,8

17,0 42,2 63,9

Forrás: Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány, 2006

54


4.4. Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank Zrt.)

Alapítás: 1994 Tulajdonos: Magyar Állam (100%) Tulajdonosi jogok gyakorlója 75% - 1 szavazat mértékben MFB Rt-n (2004-2005): keresztül közvetett, 25% + 1 szavazat mértékben az ÁPV Zrt. közvetlenül Alaptőke: 10,1 milliárd forint. A Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaságról az 1994. évi XLII. törvény rendelkezik. Az Eximbank Zrt. szakosított pénzintézet, 2004. december 15-től az MFB Cégcsoport tagja. Az Eximbank szerepe az MFB Csoporton belül kialakuló munkamegosztásban, hogy a magyar termékeket és szolgáltatásokat értékesítő vállalkozások – döntően nemcsak a kis- és középvállalkozások - finanszírozási hátterének megteremtésével erősítse versenyképességüket a nemzetközi piacokon. Hitelfelvételei mögött készfizető kezesként a magyar állam költségvetése áll. Az Eximbank küldetése, hogy javítsa a magyar áru- és szolgáltatásexport versenyképességét és hozzájáruljon az exportorientált gazdaságpolitika megvalósításához, melynek során a bank figyelembe veszi Magyarország OECD és EU tagságából eredő kötelezettségeit. 2005-2006-2007-ben az Eximbank az alábbi szolgáltatásokkal állt a magyar exportőrök és külföldi vevőik rendelkezésére: Export-előfinanszírozó hitelkonstrukciók; Agrár-Eximhitel; Exportcélú középlejáratú beruházási hitelkonstrukció; Vevőhitelek; Refinanszírozási hitelkeret; Exportgaranciák; Eximbank Hitelprogram a kormány Szülőföld Alap programja keretében; Forfetírozás; Kockázatátvállalási termékek. 2004. évben a hazai vállalkozóknak a Bank 19,2 Mrd Ft hitelt folyósított, ezen belül 3,8 Mrd Ft export előfinanszírozó hitelt, 12,2 Mrd Ft Agrár-Eximhitelt, és 3,2 Mrd Ft kamatkiegyenlítéses hitelt. 2005. évben a Bank összesen 34,6 Mrd Ft értékben folyósított hitelt. A hitelfolyósítások 56,7%-a hitelintézeti hitel, 40,6%-a a vállalati finanszírozás, 2,7%-a a segélyhitel. A hazai vállalkozásoknak közvetlenül nyújtott hitelek összege 13,4 Mrd Ft volt, ezen belül 5,1 Mrd Ft export előfinanszírozó hitel, 7,0 Mrd Ft Agrár-Eximhitel, és 1,3 Mrd Ft kamatkiegyenlítéses hitel. A folyósított hitelek összértékének 30,4%-a (a megvalósult ügyletek 65%-a) kis és közepes vállalkozások exportjához kapcsolódott. A hitelfolyósítások relációs megoszlása az előző évhez viszonyítva alig változott. Némileg növekedett a finanszírozott exporton belül az Európai Unió tagállamaiba irányuló export. A 2005-ben folyósított hitelek 71%-a az Európai Unió tagállamaiba irányuló exportot támogatta. Az Unión kívüli viszonylatok közül a kelet-közép-európai országokba irányuló export részaránya 8% volt, a CEFTA tagállamokba irányuló export 10%-ot tett ki, míg az Európán kívüli országokba irányuló export 11%-os részarányt képviselt. A 2005. évben folyósított hitelek ágazati megoszlásában továbbra is a Bank üzletpolitikájában meghatározott célágazatok dominálnak. A folyósítások igen magas aránya, 83%-a feldolgozó ipari exportot támogatott, ezen belül a gépipar és fémfeldolgozás (50%) és az élelmiszeripar (26%) a meghatározó. A főtevékenység szerint kereskedelemhez sorolt cégek aránya 4%, a mezőgazdaság 9%-ot képvisel. A garanciák teljes egészében a feldolgozó ipari exportot segítették (járműipari eszközök, oktatási, orvosi berendezések, vegyipari termékek). Az elmúlt évben a hitelnyújtások 12%-a a nehéz helyzetű megyékbe irányult. Bács-Kiskun

55


megye a folyósított hitelek 4%-át, Nógrád megye, Békés megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Borsod-Abaúj-Zemplén megye a hitelek 2-2%-át vette igénybe. Magyarország legfejlettebb régiójába (Közép-Magyarország) irányult a hitelfolyósítások 17%-a, ebből 16% budapesti, 1% pest megyei cégek exportját támogatta. A 2005. évben folyósított hitelek 14%a a dél-alföldi térség, 17%-a a nyugat–dunántúli, 33%-a a közép-dunántúli térség vállalkozásainak exportját segítette elő. 2006. évben a Bank 70,3 Mrd Ft exporthitel folyósításával segítette a hazai vállalkozások külpiaci versenyképességét. A hazai vállalkozásoknak közvetlenül nyújtott hitelek összege 12,8 Mrd Ft volt, ezen belül 1,6 Mrd Ft export előfinanszírozó hitel és 11,2 Mrd Ft AgrárEximhitel. A folyósított hitelek összértékének 45,4 %-a (a megvalósult ügyletek 73%-a) kis és közepes vállalkozások exportjához kapcsolódott, ami egyértelmű növekedést mutat a megelőző évhez képest. 4.5. Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (Mehib)

Alapítás: 1994 Tulajdonos: Magyar Állam (100%) Tulajdonosi jogok gyakorlója 75% - 1 szavazat mértékben MFB Rt-n (2004-2005): keresztül közvetett, 25% + 1 szavazat mértékben az ÁPV Zrt. közvetlenül Alaptőke: 4,25 Mrd forint Az Eximbank afféle „testvérintézménye”, a szintén egészében állami kézben lévő Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (Mehib) szintén a 1994. évi XLII. törvénnyel alakult meg. Célja az export és a belföldi pénzügyi kockázatok megosztása, a külgazdasági kapcsolatok, ezen belül kiemelten a magyar áruk és szolgáltatások exportjának ösztönzése és segítése, az exportőrök külpiaci versenyképességének erősítése, az exportőrök hitelhez jutásának megkönnyítése. A Mehib 2005-ben az alábbi biztosítási termékekkel állt a vállalkozók – nem elsősorban a kisés középvállalkozások – rendelkezésére: - Faktorált követelések biztosítása (F módozat); - Faktorált követelések biztosítása fokozett kockázatú országokra (CF módozat) - Faktorált követelések biztosítása - kinnlevőségi alapon (F/A módozat); - Export és belföldi szállítóihitel-biztosítás teljesítés előtt és után fizetésképtelenség és nemfizetés kockázatra (K1 módozat); - Export és belföldi szállítóihitel-biztosítás teljesítés utáni időszakra fizetésképtelenség és nemfizetés kockázatra (K2 módozat); - Szállítóihitel-biztosítás exportra, gyártási és kiszállítás utáni időszakra, fokozott kockázatú országokra; (C1 módozat) - Szállítóihitel-biztosítás exportra, kiszállítás utáni időszakra, fokozott kockázatú országokra; (C2 módozat) - Szállítóihitel-biztosítás teljesítés előtti időszakra (G módozat) - Vevőhitel-biztosítás (V módozat) - Exportlízing-biztosítás (L módozat) - Befektetés-biztosítás (B módozat)

56


2006-ban a Mehib megkezdte új kkv-programjának kidolgozását, melynek európai uniós jogalapját a többször módosított Bizottsági Közlemény (97/C 281/03 4.4. cikke), hazai jogalapját pedig a többször módosított 312/2001 (XII. 28.) számú Kormányrendelet adja. A kkv-program kedvezményezettjei azok a kis- és középvállalkozások lesznek, amelyek a fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvényben foglalt kritériumoknak megfelelnek és éves exportjuk összege két egymást követő számviteli évnél hosszabb ideig nem haladja meg a 2 M EUR-t. A Mehib, mint a program nyújtója 2007-ben készül a vonatkozó szükséges engedélyezési eljárások lefolytatását követően új kkv-exporthitelbiztosítási módozatával megjelenni. 4.6. Corvinus Cégcsoport: Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt., Corvinus Tőkealapkezelő Zrt., Beszállítói Befektető Zrt., Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt.

2005-2006-ban a magyar kockázati tőke piacon a magánbefektetők mellett számos állami szervezet is jelen volt. Miután a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium áttekintette az állami szerepvállalást ebben a szektorban, javaslatot dolgozott ki, amely szerint a Magyar Fejlesztési Bank tulajdonában levő Corvinus Zrt. vezetésével a már meglevő és új szervezeteket magába foglaló cégcsoportot kíván létrehozni. A kis- és középvállalkozások tőkefinanszírozására létrejött, a fejlesztési és kockázati tőkeprogramokkal foglalkozó Corvinus Cégcsoport feladata, hogy az eddig széttagolt, egymástól függetlenül működő állami társaságok tevékenységét hangolja össze, szüntesse meg a párhuzamokat, a költségvetésből elkülönített forrásokat átláthatóbban, hatékonyabban használja fel. A cégcsoport tagjai a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt., a Beszállítói Befektető Zrt., a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt., a Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.. A Corvinus-csoport saját tőkéje 2006. december 31-én 22 milliárd forint volt. A 2006. évben a csoport tagjai 3,086 milliárd forint összegű tőkekihelyezést hajtottak végre. 4.6.1. Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. Alapítás: 1997. Részvényes: Magyar Fejlesztési Bank Rt. Alaptőke: 15,156 milliárd Ft Feladata: Fejlesztési tőkével hozzájárulni a magyarországi vállalkozások határon túli terjeszkedéséhez; Összefogni és irányítani a vonatkozó kormányhatározat által kijelölt állami tulajdonban lévő tőkefinanszírozó társaságok tevékenységét; Létrehozni és működtetni új, részben vagy egészben állami tőkével működő kockázati tőke alapokat; A Szülőföld Program keretében tőkével segíteni a Kárpátok régió helyi tulajdonban lévő vállalkozásainak fejlődését; A Társaság „Külföldi Befektetési Tőkeprogramja” a magyarországi vállalkozások külföldi, nem EU-tagországokban történő vállalatalapításához, fejlesztéseihez járul hozzá

57


tőkebefektetéssel, „A KKV-k nemzetköziesedését elősegítő tőkeprogram” segítséget nyújt a magyar vállalkozásoknak a nemzeti határok átlépéséhez, nemzetközi üzleti stratégiák kialakításához abban az esetben, ha a magyarországi KKV-k az Európai Unió területén terveznek céget alapítani, vagy fejleszteni. A „Kárpátok-régió Tőkeprogram” a Magyarországgal szomszédos nem EU-tag országok, a „Kárpátok-régió” országai vállalkozásainak versenyképessége megalapozását, annak fokozását, valamint strukturális, regionális és színvonalbeli felzárkózását segíti elő. A 2006-ban induló Corvinus Zrt. „Kockázati Tőkeprogram” célja magyarországi KKV-k versenyképessége növeléséhez, földrajzi terjeszkedéséhez és az innovációt szolgáló beruházásaihoz - üzleti alapon - tőkével hozzájárulni, amely már működő, komoly fejlődési potenciállal rendelkező vállalkozások finanszírozását szolgálja, induló vállalkozások számára nem áll rendelkezésre. A Corvinus Zrt. üzleti portfoliójában 2006. év végével 10 külföldi befektetés, összesen mintegy 3,6 milliárd forint értékben szerepelt. A Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. üzleti aktivitása 2005-2006-ban 2005 2006 db millió Ft db millió Ft 112 24 033 62 19 004 Beérkezett kérelem 10 8 448 9 3 013 Igazgatóság részére előterjesztett kérelem 2 1 210 3 1 001 Megkötött szerződések 1 220 2 59 Ebből KKV: Forrás: Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.

4.6.2 Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. A Magyar Fejlesztési Bank csoporton keresztül működtetett hazai kis- és középvállalkozási finanszírozási programok a Magyar Kormány 2005. májusi határozata alapján kiegészültek egy, a Corvinus Csoporton belül létrehozott kockázati tőkealap programmal. A mikrohitelektől a fejlesztési hiteleken keresztül a nagyléptékű fejlesztési tőkebefektetésekig terjedő finanszírozási vertikum kezdeti szakaszára pozícionált kockázati tőkealap-program elsősorban a „finanszírozási résbe” szorult, azon magas növekedési potenciált mutató innovatív kisvállalkozásokat célozza, amelyek kezdeti fejlettségi stádiumuk miatt alkalmatlanok az egyéb, elsősorban hitelekből történő forrásbevonásra, ugyanakkor külső forrás igénybevétele nélkül képtelenek az elindulásra vagy továbbfejlődésre. A Corvinus Kockázati Tőkealapkezelő Zrt. (CKTA) 2005. végén kezdte meg működését, az első 5 milliárd forintos alap beindításával. A Corvinus Első Innovációs Kockázati Tőkealap (CELIN) létrehozásának célja, hogy üzleti alapon végrehajtott befektetéseivel segítse a hazai innováció gazdasági hasznosulását.

58


A Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. üzleti aktivitása 2006-ban db millió Ft 56 18 435 Beérkezett kérelem 11 2 282 Igazgatóság részére előterjesztett kérelem 4 996 Megkötött szerződések 4 996 Ebből KKV 3 356 Ebből induló vállalkozás Forrás: Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt

4.6.3. Beszállítói Befektető Zrt. A Beszállítói Befektető Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (Beszállítói Befektető Zrt.) 2002. március 6-án alapította meg a Regionális Fejlesztési Holding Zrt. a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (illetve jogelődje: a Gazdasági Minisztérium) kezdeményezésére és pénzügyi támogatásával. Tulajdonosok (részvényesek): • Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. (99,96%) (2005. december 30-tól) • Regionális Fejlesztési Holding Zrt. (0,04%) • Jegyzett tőke: 2.500.000.000 Ft • Fő tevékenység: átmeneti időre szóló tőkebefektetés kis- és középvállalkozásokba, azok fejlesztési programjainak finanszírozása érdekében • A társaság a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény rendelkezései szerint végzi tevékenységét. A Beszállítói Befektetési Zrt. üzleti aktivitása 2006-ban 2006 db millió Ft 38 7 177 Beérkezett kérelem 9 1 295 Igazgatóság részére előterjesztett kérelem 3 213 Megkötött szerződések 3 213 Ebből KKV: Forrás: Beszállítói Befektetési Zrt. 4.6.4. Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. (KvfP Zrt.) A Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zártkörűen Működő Részvénytársaság 3,5 milliárd forint saját tőkével rendelkező befektetési társaság, amely a kis- és középvállalatok fejlesztését tőkebefektetéssel segíti. A Magyar Fejlesztési Bank mellett a Társaság részvényese a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt., a Budapest Bank Nyrt., a Hitelgarancia Zrt., a Magyar Külkereskedelmi Bank Nyrt., az OTP Bank Nyrt. és az Erste Bank Hungary Nyrt. A tulajdonosi jogokat 2006. augusztus 24-től az állam tulajdonában lévő vállalkozó vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX, törvény módosítása alapján több mint 90%-ban Fejlesztési Bank gyakorolja. Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. döntően állami forrásokból gazdálkodik. A Társaság üzleti alapon működik, és üzleti alapon hoz döntéseket. A Társaság, amikor befektetési döntést hoz, a saját tőkéjét fekteti be. Egy vállalkozásba befektetett összeg felső határa 100 millió forint, a befektetés időtartama jellemzően 3-5 év. A befektetés elvárt hozama hároméves befektetési periódus esetében a 6 hónapos BUBOR+0%tól 6 havi BUBOR+1,5%-ig terjed, ötéves befektetési periódus esetében pedig a hozamelvárás 59


12 hónapos BUBOR+0%-tól 12 havi BUBOR+1,5% között mozoghat. A befektetés minden esetben közvetlenül, tőkeemelés útján történik. A befektetett tőke ellenében a Társaság a vállalkozásban tulajdonhányadot szerez, ennek mértéke nem haladhatja meg a 49%-ot. 2004 augusztusában a KvfP Zrt. elindított az egyszerűsített tőkeemelési termékét az alábbi feltételekkel: - igényelhető összeg: 10-20 millió forint, - tőkekihelyezési időtartam: 3 – 5 év, - működési időtartam: minimum két lezárt mérlegév, - kizárólag termelőeszköz-beszerzésre vehető igénybe; A KvfP üzleti aktivitása 2005-2006-ban 2005 db millió Ft 61 3 559 Beérkezett kérelem Kötelezettségvállalások Ebből KKV 6 380 Megkötött szerződések 6 380 Ebből KKV

db 62 19 19 16 16

2006 millió Ft 3 618 1 126 1 126 876 876

Forrás: KfVP Zrt.

4.7. Start Tőkegarancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt.

A Start Tőkegarancia 2006. májusában 50 millió Ft jegyzett tőkével alakult. Alapítója 51%ban a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, 49%-ban a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. A Start Zrt. tevékenységének pénzügyi alapját a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kezelésében lévő - a Német Szövetségi Köztársaság által vállalkozásfejlesztési célra folyósított keret -, 2006. december 31-én 6,1 milliárd Ft értékű Start Garancia Alap képezi, melynek terhére a Start Zrt. üzleti alapon, kezességvállalás formájában különféle pénzügyi termékekkel áll befektetők, pénzintézetek és vállalkozók rendelkezésére. A Start Zrt. a hazai piacon elsőként jelenik meg tőkegarancia-termékkel. A társaság célja, hogy tőkegarancia és kezességvállalás révén elősegítse a kis- és középvállalkozók tőkefinanszírozáshoz és Európai Uniós támogatásokhoz történő hozzájutását. A társaság 2006 októberében kezdte meg üzleti tevékenységét, ügyfelek fogadását. A Start Zrt. termékei Egyedi befektetési tőkegarancia A termék elsősorban korai stádiumban lévő, innovatív, kockázatos KKV-k tőkefinanszírozását kívánja elősegíteni azáltal, hogy a kockázat egy részét a Start Zrt. garancia díj ellenében átvállalja a befektetőtől. Tőkegarancia összege: 5-100 millió Ft Tőkegarancia mértéke: a befektetés 50-80 %-a Futamidő: max. 5 év Garanciadíj: évi 1-4% + max. 10%-os hozamrészesedés* Kedvezményezettek: professzionális pénzügyi befektetők, azaz kockázatitőke-alapok, befektetési társaságok és magánszemélyek (üzleti angyalok)

60


Felhasználás: magyar KKV-ba tőkeemeléssel, pénzbeli hozzájárulással megvalósított befektetés 50-80%-át a Start Zrt. megtéríti, amennyiben a befektetést fogadó vállalkozás a futamidő alatt felszámolás vagy végelszámolás alá kerül. * A kedvezményezettel kötött megállapodás alapján a befektetésnek a garancia futamidején belül történő értékesítése esetén legfeljebb a befektetés garantált részére jutó hozam 10%-a a Start Zrt-t illeti meg. Portfólió tőkegarancia A társaság ezen termékével ösztönözni kívánja magyarországi bejegyzésű KKV-k tőkefinanszírozását végző kockázati tőkealapok létrehozását, azáltal, hogy a kockázatok egy részét átvállalja a befektetőktől. Tőkegarancia összege: 500-1000 millió Ft Tőkegarancia mértéke: az alap tőkéjének legfeljebb 50%-a Futamidő: 7-12 év Garanciadíj: évi 1-4% + legfeljebb 5 %-os hozamrészesedés Kedvezményezettek: új alapítású, Magyarországon bejegyzett kockázati tőkealapok, amelyek eszközeik legalább 60%-t KKV-kba fektetik, tőkeemelés formájában. Felhasználás: a kockázati tőkealap lezárásakor a Start Zrt. megtéríti a tőkeveszteség 50%-át. A Start Zrt. kidolgozás alatt álló pályázati kezességvállalás terméke lehetővé teszi, hogy olyan magyarországi kis- és középvállalatok is bankgaranciához és ezáltal vissza nem térítendő Európai Uniós támogatásokhoz jussanak, akik a bank által igényelt fedezetekkel nem rendelkeznek. Az új termék piaci bevezetése 2007. I. félévében várható. Start Tőkegarancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt. üzleti aktivitása 2006-ban 2006 db millió Ft 2 180 Beérkezett kérelem 2 180 Jóváhagyott kérelem 0 Megkötött szerződések Forrás: Start Zrt.

4.8. Regionális Fejlesztési Holding Zrt. (RFH Zrt.)

A Regionális Fejlesztési Holding Zrt. 100%-os állami tulajdonban lévő társaság, mely leányvállalatai és országos hálózata révén működik közre a kormány fejlesztéspolitikájának, azon belül területfejlesztési politikájának megvalósításában. Tevékenységének célpontjai a hazai kis- és középvállalkozások, valamint az egyes régiók szereplői (önkormányzatok, kistérségi társulások, fejlesztési társaságok és ügynökségek, térségi gazdaságfejlesztő szervezetek). A RFH célja, hogy előmozdítsa a vállalkozások és régiók fejlődését, a foglalkoztatás bővítését, a vállalatközi és határmenti gazdasági kapcsolatok fejlődését. A Holding tulajdonosi jogait kezdetben a Miniszterelnöki Hivatal és a Gazdasági Minisztérium közösen gyakorolta, majd a tulajdonosi jogok gyakorlása a 148/2002. (VII.1.) kormányrendelet alapján a területfejlesztési politikai államtitkárhoz a 2002. évi XXIII. törvény hatálybalépésével került át. A tulajdonosi jogokat 2006. augusztus 25-től az állam tulajdonában lévő vállalkozó vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX, törvény módosítása alapján a Magyar Fejlesztési Bank gyakorolja. Az MFB csoport tagjaként az RFH

61


és a hozzá tartozó cégcsoport regionális gazdaságfejlesztést ösztönző projektkoordinációs és helyi piacokat erősítő, hálózati támogatást nyújtó szervezetként került definiálásra. A Holding a kormányprogramban, az ágazati és regionális fejlesztési tervekben és a Nemzeti Fejlesztési Tervben megfogalmazott célrendszerrel összhangban dolgozik. Stratégiai piaci együttműködést alakított ki a MFB-vel, a Hitelgarancia Zrt-vel és a Corvinus Zrt-vel közös társaságai működtetésében és termékeik közvetítésében. A Regionális Fejlesztési Holding Zrt., mint holdingközpont elsősorban stratégiai irányítási feladatokat lát el. A stratégiában szereplő feladatokat leányvállalatain keresztül végzi. Az RFH Csoport leánytársaságai az alábbiak: Országosan: Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Zrt. (Salgótarján) Északkelet-Magyarországi Regionális Fejlesztési Zrt. (Nyíregyháza) Záhony és Térsége Fejlesztési Kft. (Záhony) Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Zrt. (Békéscsaba) Duna-Tisza Regionális Fejlesztési Zrt. (Szeged) Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Zrt. (Pécs) Kaposvári Gazdaságfejlesztési Kft. (Kaposvár) Közép-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. (Székesfehérvár) Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. (Szombathely) Központi Regionális Fejlesztési Zrt. (Budapest) Az egyes regionális társaságok feladata a csoport stratégiájának végrehajtása a működési területként szolgáló régióban. Egyéb, speciális profilú társaságok: Regionális Fejlesztési Finanszírozó Zrt. (hitelnyújtás) Informatikai Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. és az RFH Informatikai Kockázati Tőkealap (tőkebefektetés) Regionális Támogatás-közvetítő Kht. (támogatásközvetítés) Duna Fejlesztési Kft. (tanácsadás, energetika)

62


A Regionális Fejlesztési Holding üzleti aktivitása 2005-2006-ban Az RFH Csoport tagjainak tőkebefektetései 2005.XII.31. 2006.XII.31. Társaság neve db MFt* db MFt* Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Zrt. 13 410,2 12 387,8 Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Zrt. 7 515,4 7 192,2 Duna-Tisza Regionális Fejlesztési Zrt. 8 110,5 10 169,1 Északkelet-Magyarországi Regionális Fejlesztési Zrt. 11 187,3 10 137,0 Kaposvári Gazdaságfejlesztési Kft. 0 0,0 0 0,0 Közép-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. 17 321,1 19 384,1 Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Zrt. 2 198,0 2 198,0 Központi Regionális Fejlesztési Zrt. 30 833,4 26 589,4 Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. 9 59,8 14 61,1 Záhony és Térsége Fejlesztési Kft. 3 8,4 3 0,0 Regionális Fejlesztési Társaságok összesen 100 2 643,9 103 2 118,8 RFH Informatikai Kockázati Tőkealap 4 1 094,0 8 1 986,8 RFH Csoport összesen 104 3 737,9 111 4 105,5 *Könyv szerinti értéken.

Az RFH pénzügyi vállalkozásainak kihelyezései

Regionális Fejlesztési Finanszírozó Zrt. Régió Finansz Pénzügyi zrt. Alföld Faktoring Zrt. RFH Csoport pénzügyi vállalkozásai összesen

2005.XII.31. 2006.XII.31. db MFt* db MFt* 149 5 563,9 144 5 665,0 33 160,2 35 220,9 110 606,7 73 209,0 292 6 330,9 252 6 094,9

*Könyv szerinti értéken.

2002 júniusában a – PSZÁF engedélyével – a Regionális Fejlesztési Holding Rt. megalapította az Informatikai Kockázati Tőkealapot (és Alapkezelő Rt.-t) 3,1 milliárd forint forrásbiztosítással. A tőkealap célja, hogy segítse az informatikai és a távközlés terén tevékenykedő induló és kezdeti fejlődési szakaszában lévő vállalkozásokat kockázati tőkebefektető tevékenységével, elősegítve ezzel a hazai információs társadalom létrejöttét és az e-szektorban zajló innovációs tevékenység eredményeinek üzleti célú hasznosítását. Az Informatikai Kockázati Tőkealap tevékenységének fontosabb jellemzői: A végrehajtható befektetések összege: 50-450 M Ft között. Befektetés futamideje: 3-7 év. Megcélzott részesedés: kisebbségi tulajdonrész. A befektetések jellemzően kétféle konstrukcióban valósíthatók meg: Zárt konstrukciós befektetések, amelyekre jellemző: - Hitel jellegű finanszírozás, - A visszavásárlást (legalább részben) fedezettel kell garantálni, - Fix visszavásárlási árfolyamot kell megállapítani (befektetett tőke plusz évi kamat), ami egy összegben a futamidő végén fizetendő. Nyílt konstrukciós befektetések, amelyekre jellemző: - Csak társfinanszírozóként, az aktuális tőkeigény 50%-a erejéig más pénzügyi befektetővel közösen, - Nincs fedezetvárás, az üzleti terv minősége dönt.

63


A tőkealap azokat a befektetéseket preferálja, amelyek foglalkoztatási lehetőséget teremtenek, magasabb technológiai szint és know-how bevezetését és alkalmazását szolgálják, vagy további exportlehetőséget teremtenek. 2003-2004-ben 6 db befektetésről döntött a társaság 1,7 Mrd Ft összegben. 2005-ben az IKTA 1 befektetést valósított meg 380 millió Ft értékben. Egy befektetés pedig az elvárt hozammal megtérült. 2006-ban 4 db befektetésről döntött a társaság 931 millió Ft összegben. 4.9. Tőkebefektető intézmények kis- és középvállalkozásokba történő befektetései szerződéskötés alapján, 2004-2006 2004-ben megkötött szerződések

db Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. Ebből induló vállalkozás: Corvinus Kockázati Tőkealapkezelő Zrt. Ebből induló vállalkozás: Kisvállalkozásfejlesztő Pénzügyi Zrt. Ebből induló vállalkozás: Beszállítói Befektető Zrt. Ebből induló vállalkozás: Informatikai Kockázati Tőkealapkezelő Zrt. Ebből induló vállalkozás: Magyar Fejlesztési Bank Zrt. Ebből induló vállalkozás: Összesen Ebből induló vállalkozás:

2005-ben megkötött szerződések

M Ft

db

M Ft

2006-ban megkötött szerződések

db

Összesen

M Ft

db

M Ft

2

352

1

220

2

59

5

631

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

4

996

4

996

0

0

0

0

3

356

3

356

8

683

5

301

13

726

26

1710

2

126

0

0

5

327

7

453

2

350

2

75

3

213

7

638

0

0

0

0

0

0

0

0

4

1114

1

380

4

931

9

2425

0

0

0

0

1

441

1

441

12

6111

7

2329

3

655

22

9095

0

0

1

356

0

0

1

356

28

8610

16

3305

29

3580

73 15495

2

126

1

356

9

1124

12

64

1606


5. A kis- és középvállalkozói szektor finanszírozását támogató egyéb intézmények

5.1. Vállalkozásfejlesztési Központok hálózata

5.1.1. Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) és Helyi Vállalkozói Központok (HVK) A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) 1990-ben alakult azzal a céllal, hogy támogatást nyújtson a magyarországi kis- és középvállalkozások létrejöttéhez és fejlődéséhez. Az MVA független, autonóm szervezet, amelynek induláskori 4,2 milliárd forint alaptőkéjét a Magyar Köztársaság Kormánya, kereskedelmi bankok és érdekképviseletek biztosították. (Magyar Nemzeti Bank, Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., ABN AMRO (Magyar) Bank Rt., Gazdasági Minisztérium, Kereskedelmi és Hitelbank Rt., Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Ingatlan Portfólió Rt., Hungária Biztosító Rt., Postabank és Takarékpénztár Rt., Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ), Szociális és Családügyi Minisztérium, Westdeutsche Landesbank Hungária Rt., Konzumbank Rt., Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), Dunabank Rt., Magyar Iparszövetség (OKISZ), Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ). Az Európai Unió Bizottsága 1990 novemberében e szervezetet jelölte ki a Phare kis- és középvállalkozás-fejlesztési Programjának (Phare SME Program) végrehajtására. A kis- és középvállalkozói szektor fejlesztése révén a program fő célja a foglalkoztatás és a gazdaság szerkezeti átalakításának elősegítése volt. E célok elérése érdekében az Európai Unió az MVA-n keresztül jelentős összegeket nyújtott a megyei vállalkozásfejlesztési alapítványok, a Helyi Vállalkozói Központok (HVK-k) létrehozására és munkaszervezeteik felállítására, kiképzésére. A megyei alapítványok 1994. év végére – Pest megye kivételével, ahol a HVK 1997-ben alakult meg – az egész országban létre is jöttek. Jelenleg a megyénként megszervezett HVK-k több mint 140 irodából álló országos vállalkozásfejlesztési hálózatot alkotnak. A megyei HVK-k önálló jogi személyiségű, független, saját kuratórium felügyelete mellett működő szervezetek, amelyeket a megyei és települési önkormányzatok, vállalkozói érdekképviseletek, kamarák, vállalkozások, illetve több helyen az MVA közösen alapítottak. Az Alapítvány finanszírozási programja 1992-től a Mikrohitel program. Az európai uniós és állami forrásból finanszírozott Mikrohitel Program általános célja a mikrovállalkozások támogatása pénzügyi segítségnyújtással és kapcsolódó tanácsadással. 2000-ben a Gazdasági Minisztérium, az EU Budapesti Delegációja és az MVA között megkötött szerződés értelmében a Mikrohitel-célú Phare források és a magyar társfinanszírozás összevonásával létrejött a Magyar Állam tulajdonát képező visszaforgó típusú Országos Mikrohitel Alap (OMA), amelynek kezelőjeként a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványt jelölték ki. A szerződés megkötése óta a mikrohitelezés az OMA terhére történik a HVK-on keresztül.

65


A Mikrohitel folyósításainak alakulása 1992-2006-között Évek Folyósítások Száma Összege, millió Ft/ 204 54 1992 688 208 1993 1 540 594 1994 2 238 1 025 1995 2 281 1 759 1996 2 454 2 218 1997 1 734 1 735 1998 1 523 1 605 1999 1 928 2 898 2000 2 731 6 558 2001 4 145 9 370 2002 900 3 420 2003 646 1 400 2004 1 053 3 929 2005 1 378 5 889 2006 Összesen: 25 443 42 673 Forrás: GKM (MVA adatai alapján), 2007. március

Az elmúlt években a mikrohitelezés rendszere többször átalakult. 15 év alatt több mint 25 400 mikrovállalkozó részesült mikrohitelben összesen 42,6 milliárd forint összegben. 5.1.2. Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK) A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítványt 1993-ban a Fővárosi Közgyűlés alapította, célja a fővárosi KKV-k létrejöttének, fejlődésének elősegítése saját, fővárosi, kormányzati és Európai Uniós források felhasználásával. A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány 1999 októberétől vált közalapítvánnyá és 2003 decemberétől ISO 9001: 2000-es tanúsított minőségirányítási rendszerrel rendelkezik. A BVK operatív szervezete, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Központ 1994. december 2-tól működik. Évente mintegy tizenötezer budapesti vállalkozás keresi fel a központot. A BVK 2000. évben alapító tagja a Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat Konzorciumának, amely a vállalkozásfejlesztési központok országos hálózata. A BVK az alábbi szolgáltatásokkal áll a vállalkozók rendelkezésére: -

A Budapest Kisvállalkozói Hitel néven ismert hitelprogram a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK), a Fővárosi Önkormányzat, a Polgári Takarékszövetkezet, a Hitelgarancia Zrt., valamint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium együttműködésének eredménye. A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány által működtetett Budapest Kisvállalkozói Hitelprogram keretében a kezdő és már működő, budapesti székhelyű, vagy fejlesztését Budapesten megvalósítani kívánó mikro- és kisvállalkozások részesülhetnek. A hitel feltételrendszere: a maximálisan felvehető hitel nagysága 15 millió Ft; a futamidő 5 év, türelmi idő fél év; felhasználható fejlesztésre, beruházásra, illetve tartós forgóeszköz-finanszírozásra. Ezenkívül a BVK részt vesz a Mikrohitel és Mikrohitel

66


Plusz programban. A három hitel révén a budapesti vállalkozók több mint 30 millió forintnyi hitelhez juthattak. -

A hazai kis- és középvállalkozások versenyképességének megőrzése és fejlesztése, valamint az egységes európai piac lehetőségeinek minél nagyobb hatékonyságú kihasználásának érdekében elengedhetetlen a hazai vállalkozások sikeres üzletviteléhez, gazdálkodásához szükséges információkhoz való hozzájutás elősegítése. A GVOP 2.2.1. Alapszintű tanácsadás központi program keretében a kisés középvállalkozások a HVK-k hálózatán keresztül a napi működésükhöz szükséges általános alapinformációkhoz jutnak hozzá olyan módon, hogy az információhoz, ismerethez való hozzájutás ne rójon rájuk jelentős pénzügyi terheket.

A BVK kedvezményes vállalkozói hitelek folyósításának alakulása 2005-2006-ban Folyósítások Kedvezményes hitelek 2005 2006 Száma, Összege, Száma, Összege, db millió Ft db millió Ft 5 61,6 2 23 Budapest Kisvállalkozói Hitel 14 48,9 19 74,9 Mikrohitel 1 10,0 92 792,9 Mikrohitel Plusz 20 120,5 113 890,8 Összesen: Forrás: BVK, 2006

5.2. KA-VOSZ Pénzügyi Szolgáltatásokat Közvetítő Zrt.

A KA-VOSZ Pénzügyi Szolgáltatásokat Közvetítő Zrt. zártkörűen működő részvénytársasági formájú gazdasági társaság, mely a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény alapján meghatározott pénzügyi, elsősorban ügynöki szolgáltatásokat végez. A KA-VOSZ-t a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) 2002. március 4-én hozták létre 20 millió Ft jegyzett tőkével, amikor elhatározták, hogy tagjaik és a programhoz csatlakozó többi érdekképviseleti szervezet tagjai számára kezdeményezik a hazai hitelintézeteknél egy olyan konstrukció megvalósítását, amelynek eredményeként a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások egyszerűsített módon egy kedvezményes kamatozású hitelhez jutnak, amelyet bankkártyával is igénybe lehet venni. A konstrukciót Széchenyi Kártyának nevezték el. A kormány a kisvállalkozások megerősítése érdekében felkarolta ezt a kezdeményezést és a konstrukció megvalósításához kamat- és garanciadíj-támogatást és a Hitelgarancia Zrt.-n keresztül állami viszontgaranciát biztosított. A KA-VOSZ Zrt. a Széchenyi Kártya konstrukcióban a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közreműködő szervezete. A KAVOSZ Zrt. fő tevékenysége, hogy a Széchenyi Kártya szakmai irányítását ellátja, koordinálja annak működését, valamint ügyfeleket közvetít a konstrukcióban résztvevő bankokhoz, kezeli és továbbítja az ügyfelek adatait, valamint előminősítést végez. A hitelkérelmet a vállalkozók a VOSZ vagy a területi kereskedelmi és iparkamara irodájában leadhatják, de a hitelszerződés megkötése a Széchenyi Kártya konstrukcióban résztvevő bankoknál történik.

67


5.3. Garanciaszövetkezetek

1999. október 20-án a Gazdasági Minisztérium, a Hitelgarancia Zrt. (HG Zrt.), az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség, valamint a Kis- és Középvállalkozói Érdekképviseleti Szövetség négy tagszervezete (IPOSZ, KISOSZ, ÁFEOSZ, OKISZ) megállapodást kötöttek a regionális garanciaszövetkezetek megalapításáról. Az eredeti elképzelés szerint a szövetkezetek a velük tagsági viszonyba lépő tagok számára készfizető kezesként teljesítő HG Rt-nek viszontgaranciát nyújtottak volna, az ügyfélkör bázisát pedig az érdekképviseletek tagsága jelentette volna. A rendszer működtetéséhez, beindulásához szükséges 350 millió Ft összegű alaptőke biztosítását a gazdasági tárca vállalta. A tagsági kör bővülésének, illetve a hitelintézetek érdeklődésének hiánya miatt nem indult be a szövetkezetek működése, a rendszer fokozatos önfenntartóvá válása. A működés elindítása érdekében a szerződő felek 2003. és 2004. folyamán kísérletet tettek a takarékszövetkezetek tagként történő bevonására, valamint új hitelezési együttműködések és egy új garanciavállalási konstrukció kialakítására, de továbbra sem sikerült a szövetkezetek tőkéjét érdemben megnövelni és a kisvállalkozások számára piacképes termékeket kialakítani. A fenti tapasztalatok alapján a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a KÉSZ tagszervezeteivel egyetértésben a hét regionális garanciaszövetkezet egyesítését kezdeményezte. Az egyesítés 2005.-ben elkezdődött, a hét regionális garanciaszövetkezet közül azonban csak öt közgyűlése hagyta jóvá a beolvadással történő egyesülést. A négy garanciaszövetkezet Közép-Magyarországi Garancia-szövetkezetbe történő beolvadása 2007ben fejeződik be. 5.4. BB (Business Basics) Alapítvány – Mikrohitel Gazdaságfejlesztő Pénzügyi Zrt.

A BB Alapítvány kis- és középvállalkozások fejlesztésére jött létre 1990-ben, hogy a kisvállalkozások és nonprofit szervezetek gyors és egyszerű hitelhez jutását segítse, valamint munkájukat képzéssel és tanácsadással támogassa. A BB Alapítvány a Mikrohitel Gazdaságfejlesztő Pénzügyi Zrt.-vel közösen működteti a forgóeszköz finanszírozási célokat szolgáló BB Mikrohitel programot: a hitelösszeg 500.000 – 3.000.000 forint, kamat 19%. Ezenkívül az alapítvány az alábbi területeken nyújt tanácsadást: vállalkozások hitelképességének megítélése, pénzügyi, marketing, üzleti tervezéssel kapcsolatos tanácsadás. A Mikrohitel Gazdaságfejlesztő Pénzügyi Zrt. 2004-ben alakult azzal a céllal, hogy szervezeti keretet nyújtson egy Magyarországon új mikrohitel program számára. A részvénytársaság alapításában a BB Vállalkozásfejlesztő Alapítvány és az Autonómia Alapítvány vett részt, mely utóbbi 1990-től több éven át nyújtott részben visszatérítendő támogatásokat helyi roma közösségek jövedelem-teremtő kezdeményezéseihez. A zártkörűen működő részvénytársaság alaptőkéjét (50 millió Ft) a New York-i székhelyű Open Society Institute biztosította. Magyarországon hitelt csak a 1996-os Hitel és Pénzintézeti Törvényben meghatározott jogosítványokkal rendelkező gazdasági társaságok nyújthatnak. Ez a szabályozás alapítványok számára nem engedélyezi, hitelnyújtási tevékenység folytatását. A célcsoport igényei, valamint a pénzügyi piacról gyakorlatilag hiányzó mikrohitelezés arra ösztönözte a két alapítványt, hogy korábbi tevékenységüket, továbbfejlessze és a jogszabályi kereteknek is 68


megfelelő gazdasági társaság létrehozásával és a szükséges engedélyek megszerzésével folytassa. A Mikrohitel Rt. a mikrohitelezési tevékenységhez szükséges engedélyeket 2004. szeptember 20-ikán kapta meg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől. A Mikrohitel Rt. - bár rendelkezik a hitelnyújtáshoz szükséges valamennyi jogosítvánnyal -, mégsem tekinthető hagyományos kereskedelmi banknak, vagy pénzügyi közvetítő vállalkozásnak. A különbségek a szervezet kitűzött céljaiban, célcsoportjában, az alkalmazott módszerben és a működési módban érhetők tetten. A Mikrohitel Rt. olyan mikro- és kisvállalkozásoknak és non-pofit szervezeteknek biztosít hitellehetőséget, amelyeket a kereskedelmi bankok nem érnek el, azaz bankképtelennek számítanak. A célcsoportok közt megkülönböztetett szerepet szánnak a roma vállalkozóknak.

69


6. Kis- és középvállalkozói finanszírozási programok 2000-2006

6.1. 2000. évi finanszírozási programok

6.1.1. Belföldi finanszírozási programok 6.1.1.1. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány hitelei

6.1.1.1.1. Mikrohitel A mikrohitel program fő célja, hogy a kereskedelmi bankok által nem hitelezett mikrovállalkozások fejlesztéseihez nyújtson finanszírozási forrásokat. A hitel célja gépek, berendezések, eszközök és más beruházások finanszírozása, a már meglévő üzleti tulajdon vagy bérelt infrastruktúra bővítése és/vagy fejlesztése, illetve forgóeszközök biztosítása. A Mikrohitel Program a kilencvenes években mikrohitelezés céljára Phare programok keretében érkezett uniós forrást és hazai társfinanszírozást az MVA kezelésében álló Országos Mikrohitel Alapba vonta össze, aminek a terhére a helyi vállalkozásfejlesztési alapítványok végzik a hitelezést. 2000. júliusában a program feltételeit korszerűsítették, a felvehető hitel összegét 3 millió forintra emelték, emellett megnőtt a forgóeszközök vásárlására fordítható hitelrész is, és bővült a hitelt igénybe vehető vállalkozások köre is. A megítélt hitelt a Postabank folyósította, s e hitelintézet végezte a Mikrohitel Alap számlavezetését, illetve a hozzá kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásokat. A 2000. évben e konstrukció révén majd 2000 vállalkozó több mint 2,9 milliárd forint forráshoz jutott.

6.1.1.1.2. Kisvállalati Kölcsönprogram 2000. szeptemberétől indult a Kisvállalati Kölcsönprogram (KKP), amely révén a hárommilliós mikrohitel hétmillió forinttal kiegészíthető volt. A KKP keretében csak azon vállalkozások igényelhettek pénzt, amelyek a hárommillió forintos mikrohitelt is felvették. A Kisvállalati Kölcsönprogram hiteleit szintén a Postabank és Takarékpénztár Rt. folyósította. A kamat a mindenkori jegybanki alapkamattal volt azonos.

70


Korábbi, módosított Mikrohitel és Kisvállalati Kölcsönprogram feltételei Korábbi Módosított mikrohitel Kisvállalati Kölcsön mikrohitel A hitel összege

legfeljebb 1,3 M Ft

A hitel kamata

11%

Forgóeszközre

legfeljebb a hitel 30%-a A hitel futamideje 0,5-3 év

Türelmi idő

legfeljebb 6 hónap

Kötelező saját erő az igényelt összeg legalább 10%-a 8 millió, Hitelre max. jogosul- árbevétel kereskedelem esetén 10 M Ft tak Alkalma max-10 fő

legfeljebb 3 M Ft, forgóeszköz-finanszírozás: 1,5 M Ft A szerződéskor érvényes jegybanki alapkamat (jelenleg 11%) legfeljebb a felső hitelösszeg 50%-a 0,5-3 év, kizárólag forgóeszközfinanszírozás esetén max. 6 hónap legfeljebb 6 hónap, kizárólag forgóeszközfinanszírozás esetén max. 3 hónap az igényelt összeg legalább 20%-a 100 M Ft max 9 fő

-zottak száma Forrás: Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

legfeljebb 7 M Ft jegybanki alapkamat Legfeljebb a hitel 50%-a legfeljebb 3 év

legfeljebb 6 hónap

az igényelt összeg legalább 20%-a 100 M Ft max 9 fő

6.1.1.1.3. Sportmikrohitel sportvállalkozóknak A hitel célja kezdő és mikrovállalkozók számára kisösszegű gépek, felszerelések, eszközök, valamint más beruházások finanszírozása volt. Rendkívül indokolt esetekben a hitelből finanszírozható volt forgóeszköz is, amelynek részaránya nem haladhatta meg a hitel teljes összegének 20%-át. A hitelre jogosultak olyan kisvállalkozók voltak, akik az alábbi területeken fejtették ki tevékenységüket: szövetségi és egyesületi minősített verseny- és élsportolók edzésének, versenyre való felkészítésének biztosítása; játékosügynökségek infrastruktúrájának biztosítása, uszodai és pályasport, szabadidő- és látványsport gyakorlásának biztosítása, sportrendezvények szervezése és lebonyolítása. A hitel mértéke 800 ezertől 15 millió Ft-ig terjedt. Kamata a szerződéskötéskor hatályos jegybanki alapkamat 50%-a, mely a futamidő alatt állandó volt. A futamidő 6-48 hónap, a türelmi idő legfeljebb 6 hónap. Saját erő a fejlesztés összköltségének 40%-a, ennek 50%-a készpénz kellett, hogy legyen. A program keretében 2000-ben 20 vállalkozó jutott a kedvezményes támogatási forráshoz közel 100 millió forint összegben.

6.1.1.1.4. Energiatakarékossági hitel A hitel célja olyan fejlesztések megvalósítása volt, amelyek mérsékelték a nemzetgazdaság energiaigényét, az importfüggőséget. A hitelre pályázhattak kis- és közepes vállalkozások, jogi vagy természetes személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, olyan projektekkel, amelyek energia-megtakarítást eredményeznek, de befejezett vagy jelentős hányadban elkészült beruházáshoz a hitel nem volt igénybe vehető. A 71


megvalósítás max. 24 hónap volt. Hitelmérték 80 millió Ft beruházásonként, saját erő a fejlesztés értékének min. 20%-a. A hitel kamata változó volt, a jegybanki alapkamat 50%-a + 3,5%-os banki kamatrés. A futamidő 6 év volt, beleértve a legfeljebb 2 év türelmi időt. 6.1.1.2. Start I. hitel Forrása a Deutsche Ausgleichsbank 100 M DEM és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 100 M DEM forintellenértékével megegyező összegű refinanszírozási hitele. A törlesztett hitelt az MNB folyamatosan visszaforgatja újabb hiteligényekre. A hitel célja magánvállalkozások, vállalkozásindítás ösztönzése volt, a hitel felhasználtsága szektorsemleges. Felvételre jogosultak voltak az egyéni és társas vállalkozások, illetve belföldi gazdasági társaságok és termelő szövetkezetek. A hitel mértéke max. 250.000 DEM volt, de összege nem haladhatta meg a fejlesztés költségének 70%-át. Kamata változó, a mindenkori jegybanki alapkamat 75%-a, plusz banki kamatrés, amely a Start Hitelgarancia Alap által garantált hitelrész után 1%, Start Hitelgarancia Alap által nem garantált rész után max. 2% volt. A Start Hitelgarancia Alap garanciavállalása mellett lehetőség volt a Hitelgarancia Zrt. készfizető kezességvállalásának kérésére is. A hitel futamideje építkezések esetén az építési terület megvásárlásával együtt max. 15 év, gépek és berendezések beruházásánál max. 10 év, az induló árukészlet esetén 8 év, illetve pénz közvetlen szolgáltatása útján történő részesedésszerzés esetén 5 év volt. Türelmi idő: max. 2 év. Saját tőke: 30%. A 2000. évben 372 vállalkozó kapott Starthitelt 2,7 milliárd forint összegben. 6.1.1.3. Első és második japán forrású vállalkozói hitel Az úgynevezett japán forrású hitelt a japán kormány nyújtotta. Maximum 200 fő alkalmazottat foglalkoztató, illetve maximum 2 milliárd 500 millió forint termelési értéket előállító vállalkozások vehették igénybe, a hitel célja új beruházások támogatása, vállalkozások bővítése, termelékenység, hatékonyság növelése volt. A Magyar Nemzeti Bank az I. és II. japán források visszaforgatását vállalkozások projekt finanszírozásába 2001. december 31-ig biztosította. A hitel maximális összege nem haladhatta meg a projekt bekerülési költségének 70%-át. Kamata a jegybanki alapkamat 75%-a + 2% kereskedelmi banki kamatrés + 1% egyszeri kezelési költség. A hitel maximális futamideje a hitelösszegtől is függött: 2 millió forintig maximum 6 év, 10 millió forintig maximum 8 év, 10 millió forint fölött maximum 10 év volt. A türelmi idő maximum 1,5 év lehetett. Saját tőke: min. 30%. A hitelprogram keretében 781 vállalkozónak több mint 6,6 milliárd forintnyi kölcsönt folyósítottak. 6.1.1.4. A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. hitelkonstrukciói

6.1.1.4.1. Az Európai hitelkonstrukció

Befektetési

Bank (EBB/EIB) által

refinanszírozott

A hitel célja a kis és középvállalkozások beruházásainak finanszírozása, az ipar, az ipari szolgáltatások és az idegenforgalom területén, illetve infrastrukturális beruházások finanszírozása volt. A hitelfelvevői körbe vállalkozások vagy önkormányzatok tartoztak. Előnyt élveztek a környezetvédelmi és energia megtakarítást célzó beruházások illetve az EUbeli partnerekkel szoros gazdasági kapcsolatban lévő vállalkozások.

72


6.1.1.4.2. Kis- és középvállalkozói beruházási hitelprogram (KVP) A hitelprogram célja kis- és középvállalkozók beruházásainak támogatása volt, amennyiben a fejlesztés célkitűzéseként termelő ipari beruházások megvalósítását, új piacképes termékek, szolgáltatások létrehozását, új technológiák bevezetését, ipari szerkezet-átalakítás gyorsítását határozták meg a vállalkozások. Az igényelt hitel összegének meg kellett haladnia a 20 millió forintot, a vállalkozás éves árbevételének a 200, eszközállományának az 50 millió forintot. Az alkalmazottak számának 10 és 250 fő között kellett lennie. A hitelprogram az ipari, szolgáltatói és idegenforgalmi szektorokat célozta meg.

6.1.1.4.3. A kis- és középvállalkozói beruházási hitel (KVP II) Az MFB saját forrásaiból indította el a KVP II programot, a KVP analógiájára. A hitelkonstrukció célja kis- és középvállalkozások beruházásainak finanszírozása volt az alábbi területeken: új termékek, szolgáltatások létrehozása, új technológiák bevezetése, az ipari szerkezet-átalakítás gyorsítása, az infrastruktúra fejlesztése, privatizáció keretében 25%-nál nagyobb üzletrész vásárlása.

6.1.1.4.4. A beszállítói célprogramhoz kapcsolódó hitelkonstrukció A Kormány Beszállítói Célprogramjának keretében kívánta elősegíteni a kis- és középvállalkozások fokozottabb bekapcsolódását a nemzetközi munkamegosztásba, növelni versenyképességüket, és érdekeltté tenni a multinacionális cégeket a magyarországi beszerzések növelésében. Az ehhez kapcsolódó hitel célja a termelő nagyvállalatok számára beszállító kis- és középvállalkozások fejlesztésének finanszírozása volt. Támogatott iparágak: gumiipar, műanyagipar, fémfeldolgozás (járműalkatrész-gyártás), elektronika, elektrotechnika. A hitelfelvevői körbe azon feldolgozóipari tevékenységet végző kis- és középvállalkozások tartoztak, amelyek valamely termelő nagyvállalat bevásárlási szándéknyilatkozatával rendelkeztek. A hitel mértéke a projekt teljes bekerülési értékének legfeljebb 80%-a volt. A kamat mértéke az adósminősítéstől függően, forint esetében: max. BUBOR +3%, deviza esetében max. LIBOR + 3%. A hitel futamideje max. 7 év, türelmi idő max. 2 év volt.

6.1.1.4.5. Kis- és középvállalkozási lízingkonstrukció A hosszúlejáratú fejlesztések finanszírozási lehetőségének bővítése érdekében az MFB termelőeszköz-lízing konstrukciót vezetett be 1999. év során. A konstrukcióba bekapcsolódó lízingcégek haszongépjármű, gép, berendezés, esetleg kereskedelmi vagy vendéglátás célját szolgáló ingatlan lízingre igényelhettek refinanszírozási forrást, esetenként a Hitelgarancia Zrt. kezességvállalása mellett. A hitel összege max. 1 milliárd Ft. A kamat BUBOR + 1%, a futamidő max. 4 év.

6.1.1.4.6. Magyar-olasz vegyes finanszírozás - HIEP hitelkonstrukció A program célja az olasz és a magyar vállalkozások közötti partnerkapcsolatok erősítése, valamint az olasz vállalatok magyarországi befektetéseinek ösztönzése. A finanszírozható vállalkozásoknak legalább egy olasz üzleti partnerkapcsolattal illetve tulajdonossal kellett rendelkezniük. A kis- és középvállalkozói ügyfélkör finanszírozásának fejlesztése érdekében a programhoz csatlakozott az Eximbank és a Hitelgarancia Zrt. 6.1.1.5. A Magyar Export-Import Bank Zrt. hitelkonstrukció A hitel célja a kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása, a versenyképes áru/szolgáltatás termeléséhez és forgalmazásához szükséges forgóeszközök részbeni előfinanszírozása volt. A hitelfelvevők köre kis- és középvállalkozások, amelyek legalább egy 73


éve folytatták gazdasági tevékenységüket, 1999. évi nettó árbevételük max. 6.000 millió Ft, alkalmazottaik száma maximum 250 fő volt. A hitel mértéke az értékesítési szerződés 75%ának megfelelő forint, illetve deviza összeg, de max. 200 millió Ft lehetett. A hitel futamideje max. 12 hónap, ebből a kedvezményes időszak max. 6 hónap, amely időszakra kamat- és a garancia kedvezmény volt kapható. Kamat devizahitelnél 6 havi USD LIBOR, ill. EURO LIBOR + 2%, forinthitelnél jegybanki alapkamat + 2%. A 2000. évi program jóvoltából 175 kis- és középvállalkozás 2,7 milliárd forint kedvezményes export- előfinanszírozási hitelben részesült. 6.1.1.6. Tőkepótló hitelkonstrukció (Postabank Rt. - IPOSZ) A megújuló kölcsön névvel indított hitelkonstrukciónak deklarált célja az volt, hogy javítson a hazai kis- és középvállalkozások alultőkésítettségén. A kölcsön összege 1-10 millió forint volt, mely kedvező hitelbírálat esetén tetszőleges célokra volt fordítható, akár száz százalékban forgóeszköz-finanszírozásra is. A kölcsön maximális futamideje egy év, kamata az ügyfél hitelképességétől függően 16-20%. A hitel a visszafizetés után két alkalommal, egyegy évre megújítható volt. A kölcsönhöz a Hitelgarancia Zrt. 90%-os kezességvállalása, illetve a GM által biztosított 50% díjtámogatás volt kapható. 6.1.1.7. Felszámolási hitel és kamattámogatási konstrukció A hitel célja a kis- és középvállalkozások beruházásainak ösztönzése és a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek eszközei értékesítésének elősegítése volt kamattámogatás útján. A hitel max. összege 100 millió Ft., saját pénzforrása az igényelt hitel legalább 15%-a, futamideje legfeljebb 15 év lehet, a türelmi idő 3 év volt. A kamattámogatás mértéke az első évben a kérelem benyújtásakor érvényes MNB alapkamat 70%-a volt, az utána következő 4 évben a támogatás mértéke évente arányosan csökkent. 6.1.1.8. Kisvállalkozói jelzáloghitel (Postabank Rt.) A hitelt felvevőnek hitelbiztosítékként rendelkeznie kellett megfelelő ingatlannal. A hitel felhasználható volt agrárfejlesztésre, kereskedelmi és ipari ingatlanfejlesztésre, a lakásszektorban, illetve vidékfejlesztési és önkormányzati területen. Mértéke a fedezetül felajánlott ingatlan értékétől függően, az ingatlan értékének 50-80%-a lehetett. Kamata változó + 0,5-1% bírálati díj + 1% kezelési költség, futamideje 3-15 év volt. 6.1.1.9. Hitelgarancia Zrt. kezességvállalása A Hitelgarancia Zrt. 1992. évi megalakulása óta támogatja a kis- és középvállalkozások gazdasági teljesítőképességének erősítését, készfizető kezességvállalásával elősegíti hitelhez jutásukat. A kezességvállalást igényelhetik belföldi egyéni vagy társas vállalkozások, amelyeknél a foglalkoztatottak létszáma nem haladja meg a 250 főt, valamint adószámmal rendelkező magánszemélyek. A kezességvállalás a vállalkozások különböző típusú hiteleihez igényelhető: forgóeszközhitelhez, folyószámlahitelhez, forgóalappótló-hitelhez, beruházási és fejlesztési hitelhez, vállalkozói hitelkerethez, illetve bankgaranciához. A kezességvállalás elérheti a kért hitel vagy bankgarancia 80%-át, 10 millió forint alatti hitelnél akár 90%-át. Egyidejűleg több ügylethez és akár utólagosan is vállal kezességet a HG Zrt. 2000. január 1től a vállalkozások a korábbinál olcsóbban vehették igénybe a Hitelgarancia Zrt. készfizető kezességvállalását. A garanciadíj-rendszert érintő változások keretében megszűnt az 1%-os kezelési költség, a garanciadíjak jelentősen csökkentek, legjelentősebben az éven belüli

74


hitelek esetében (3%-ról 0,5%-ra). A max. 20 millió Ft-os hitelek esetében a Gazdasági Minisztérium 50%-os garanciadíj támogatást biztosított. A 2000. évben a kis- és középvállalkozások számára nyújtott garancia összege elérte a 49 milliárd forintot. 6.1.1.10. Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kezességvállalása A közel 11 éve működő Alapítvány célja: a vidéken működő kis- és középvállalkozások, illetve társas vállalkozások hitelképességének növelése, a hitelhez jutás feltételeinek javítása. Az Alapítvány akkor vállal a kölcsönhöz vagy bankgaranciához kapcsolódóan hitelgaranciát készfizető kezesség formában, ha a vállalkozás kölcsönnel megvalósítandó tevékenysége az agrárágazathoz tartozik. Az alapítvány részéről a hitelgarancia nyújtására előírt főbb feltételek az alábbiak voltak: • a garantálható kölcsön (bankgarancia) felső határa 2000-ben 80 millió Ft volt, • a vállalkozás által foglalkoztatott munkavállalók száma nem haladta meg a 250 főt, • a kölcsönszerződés futamideje legalább 180 nap volt, • egyéni vállalkozás esetén a vállalkozónak magyar állampolgárnak kellett lennie, társas vállalkozás esetén a belföldi természetes személy(ek)nek többségi tulajdonnal kellett rendelkeznie. A kockázatvállalás mértéke hagyományos hiteleknél: Hitel Kockázatvállalás mértéke 5 M Ft alatti hitelek esetén max. 90% 5-15 M Ft közötti hitelek esetén max. 80% 15 M Ft feletti hitelek esetén max. 50% fiatal agrárvállalkozók esetén: 20 80% M Ft összegig 20-30 M Ft között 60% A tőkepótló hitelkonstrukcióhoz kapcsolódó alapítványi kezességnél az Alapítvány évenkénti díjat számolt fel, ennek mértékét jogszabály határozta meg. A tőkepótló hitelhez 50%-os mértékű garanciadíj kedvezmény járt, melyet a költségvetés fizetett meg. A Gazdasági Minisztériummal kötött Együttműködési Megállapodás alapján 50%-os mértékű díjkedvezmény volt adható a 20 millió Ft alatti hiteleknél az egyszeri garanciadíjból. Az Alapítvány 2000. szeptemberétől aktívan részt vett ”a mezőgazdasági termelők kibontakozási hitelkonstrukciójában”. Ennek keretében az állami készfizető kezességet szükség esetén kiegészítette az alapítványi kezességgel max.80%-os mértékig. 6.1.2. Külföldi finanszírozási programok 6.1.2.1. Az Európai Beruházási Bank (EIB) új hitelkonstrukció: Az EBB-K&H globális kölcsön A hitel felhasználási területe a következő volt: infrastruktúrafejlesztés, kis- és középvállalkozások fejlesztése, energiahatékonysági beruházások, idegenforgalmi projektek. Saját tőke: legalább 50%. Futamidő: max. 13 év, türelmi idő max. 3 év. Kamat: forintban történő kölcsönfelvétel esetén az irányadó kamatláb a 3 havi BUBOR + hitelintézet kamatrése.

75


6.1.2.2. Phare Társfinanszírozású Energiatakarékossági Hitel A Phare társfinanszírozóként egészítette ki az EBB hitelforrásait, amelyek Magyarország energiahatékonyságnak növelésére voltak fordíthatók. A jogosultak körébe a magánszektor, a magánosítás alatt álló cégek, önkormányzatok tartoztak. Közvetlen egyéni lakossági fogyasztók, energiatermelők, illetve szolgáltatók számára a hitel nem volt nyújtható. A hitelhez felhasználható Phare-alap minimális összege 20.000 EUR, maximuma 400.000 EUR volt. A hitelfedezet mértéke egyedi, futamideje max. 8 év, beleszámítva a 3 éves türelmi időt is. A hitel Phare-alapból származó hányada, ami a beruházás legfeljebb 25%-át érhette el, kamatmentes, de csak kereskedelmi banki hitelforrásokkal együtt volt igénybe vehető. 6.2. 2001. évi finanszírozási programok

6.2.1. Belföldi finanszírozási programok 6.2.1.1. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány hitelei

6.2.1.1.1. Mikrohitel 2001. októberétől felemelték a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány mikrohitel programjának keretében felvehető hitelösszeg felső határát 6 millió forintra. A hitel felhasználható volt gépek, berendezések, eszközök és egyéb beruházások finanszírozására, már meglevő üzleti tulajdon vagy bérelt infrastruktúra bővítésére, fejlesztésére és forgóeszközök biztosítására.

76


Mikrohitel feltételeinek módosulása Mikrohitel 1992-2000 A hitel összege legfeljebb 1,3 M Ft

A hitel kamata

11%

Forgóeszközre

legfeljebb a hitel 30%-a 0,5-3 év

A hitel futamideje

Türelmi idő

legfeljebb 6 hónap

Kötelező saját erő

az igényelt összeg legalább 10%-a

8 millió, Hitelre max. jogosul árbevétel kereskedelem esetén 10 M Ft -tak alkalma- max-10 fő

zottak száma Forrás: Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

Mikrohitel 2000-2001 legfeljebb 3 M Ft, forgóeszközfinanszírozás: 1,5 M Ft 11% A szerződéskor érvényes jegybanki alapkamat legfeljebb a felső hitelösszeg 50%-a 0,5-3 év, kizárólag forgóeszközfinanszírozás esetén max. 6 hónap legfeljebb 6 hónap, kizárólag forgóeszközfinanszírozás esetén max. 3 hónap az igényelt összeg legalább 20%-a

Mikrohitel 2001 okt. legfeljebb 6 M Ft

11%. Havonta vagy negyedévente kell fizetni. max. 50% 6 hónaptól 3 évig

legfeljebb 6 hónap

100 M Ft

min 20%. A szükséges fedezet mértéke változó, a hitel és járulékai 100%-át is meghaladhatja 100 M Ft

max 9 fő

max 9 fő

A hitelelbírálást nem a kereskedelmi bankok, hanem a Helyi Vállalkozói Központok végezték, az elbírálás menete egyszerűbb volt, mint a bankokban. A megítélt hitelt a Postabank folyósította, s e hitelintézet végezte a Mikrohitel Alap számlavezetését, illetve a hozzá kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásokat. A 2001. évben 2731 vállalkozónak 6,5 milliárd forint értékben folyósítottak mikrohitelt.

6.2.1.1.2. Regionális Mikrohitel A regionális mikrohitel programban a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Területfejlesztési Phare Programirányító Iroda, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és a helyi vállalkozói központok vettek részt.

77


Regionális mikrohitel finanszírozási struktúra ÉszakDél-dunántúli Összesen magyarországi régió régió euró % euró % euró % 2 700 000 73 1 000 000 27 3 700 000 100 FVM Területfejlesztési PHARE-támogatás 675 000 73 250 000 27 925 000 100 MVA Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat Összesen: 3 375 000 73 1 250 000 27 4 625 000 100 Forrás: Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

A hitelhez jutás feltételei megegyeztek az MVA országos mikrohitel feltételeivel. Egy vállalkozás nem részesülhetett egyidejűleg a Mikrohitel Program „országos” illetve a Regionális Mikrohitel Program keretében nyújtott támogatásban.

6.2.1.1.3. Sportmikrohitel sportvállalkozóknak A 2000. évhez képest a hitelkonstrukció csak kis mértékben módosult. A hitelre jogosultak köre 2001-ben kiterjedt a sport létesítmények üzemeltetésével és/vagy építésével, sporteszközök biztosításával foglalkozó vállalkozásokra, illetve sporttevékenységhez kapcsolódó tudományos munkát végző vállalkozásokra. A saját erő mértéke a fejlesztés összköltségének 40%-áról 2001-ben 30%-ra csökkent. 2001-ben 14 vállalkozó jutott a kedvezményes támogatási forráshoz közel 130 millió forint összegben.

6.2.1.2. Energiatakarékossági hitel A hitelprogramot 2001-től az „Energia Központ” Energiahatékonysági és Energetikai Környezetvédelmi Ügynökség Kht. kezelte. A hitelkonstrukció feltételei a 2000. évhez képest nem változtak. 6.2.1.3. Start I. hitel A hitelkonstrukció a 2000. évhez képest nem változott. A 2001. évben 229 vállalkozás 1,5 milliárd forint értékben részesült a kedvezményes hitelből. 6.2.1.4. Első és második japán forrású vállalkozói hitel A hitelkonstrukció a 2000. évhez képest nem változott. A hitelprogram keretében 325 vállalkozónak több mint 2,6 milliárd forintnyi kölcsönt folyósítottak. 6.2.1.5. A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. hitelkonstrukciói

78


A Magyar Fejlesztési Bank tulajdoni formára, szervezeti, ágazati hovatartozásra való tekintet nélkül nyújt éven túli lejáratú forint és deviza hiteleket, s vállal garanciát.

6.2.1.5.1. Kis- és középvállalkozói beruházási hitelprogram II (KVP II) A hitelprogram célja kis- és középvállalkozók beruházásainak támogatása, ha a fejlesztés célkitűzése termelő ipari beruházások megvalósítása, új piacképes termékek, szolgáltatások létrehozása, új technológiák bevezetése, 25% feletti üzletrész vásárlása, infrastruktúra fejlesztésének elősegítése, ipari szerkezetátalakítás gyorsítása. A hitel tárgya: telkek épületek megvásárlása, építési beruházások finanszírozása, eszközök, gépek, járművek beszerzése, tartós forgóeszköz-finanszírozás a fejlesztési költség 30%-a erejéig. A hitel mértéke: max. a fejlesztési ráfordítások 75%, de max. 500 M Ft. Feltétele: hitelképes vállalkozás, megfelelő biztosítékok. A konstrukcióhoz a Hitelgarancia Zrt. készfizető kezességét lehet igénybe venni. Kamat: adósminősítéstől függ, forint esetében max. 3 havi BUBOR + 3%, deviza esetében max. LIBOR + 3%.

6.2.1.5.2. A beszállítói célprogramhoz kapcsolódó hitelkonstrukció A hitelkonstrukció a 2000. évihez képest nem változott.

6.2.1.5.3. Kis- és középvállalkozási lízingkonstrukció A hitelkonstrukció a 2000. évihez képest nem változott.

6.2.1.5.4. Egzisztenciahitel 2001. októbertől az egzisztenciahitel forrása a Magyar Fejlesztési Bank Rt. által nyújtott refinanszírozási hitel volt. A refinanszírozási hitel kamatának mértéke évi 3 százalék. A hitelfelvevőnek a pénzintézet részére évi 7%-os kamatot kellett fizetnie. 6.2.1.6. A Magyar Export-Import Bank Zrt. hitelkonstrukciója A hitel célja a kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása, a versenyképes áru/szolgáltatás termeléséhez és forgalmazásához szükséges forgóeszközök részbeni előfinanszírozása volt. A konstrukció a 2000. évihez képest csak a kamatot illetően változott. Kamat devizahitelnél 6 havi USD LIBOR, ill. EUR LIBOR + kamatfelár, forinthitelnél 6 havi BUBOR + kamatfelár. A 2001. évben 39 kis- és középvállalkozás 3,4 milliárd forint kedvezményes exportelőfinanszírozási hitelben részesült. 6.2.1.7. Felszámolási hitel és kamattámogatási konstrukció A hitel célja a kis- és középvállalkozások beruházásainak ösztönzése és a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek eszközeinek értékesítésének elősegítése volt kamattámogatás útján. A hitel max. összege 100 millió Ft, saját pénzforrása az igényelt hitel legalább 15%-a volt, futamideje legfeljebb 15 év lehetett, a türelmi idő legfeljebb 3 év volt. A kamattámogatás mértéke az első évben a kérelem benyújtásakor érvényes MNB alapkamat 70%-a volt, az utána következő 4 évben a támogatás mértéke évente arányosan csökkent.

79


6.2.1.8. Hitelgarancia Zrt. kezességvállalása A Hitelgarancia Zrt. kezességét a vállalkozások 2001-ben is igen kedvező díjtételek mellett vehették igénybe. Az éves díj mértéke 0,5% - 2% közötti volt a garantált hitelösszegre vetítve. Ezeket az alacsony díjtételeket 2000-től vezette be a cég. A 2000. évhez hasonlóan 2001-ben is a kezességvállalás igénybevételét még kedvezőbbé tette a Gazdasági Minisztérium által a legfeljebb 20 millió Ft-os hitelt felvevő kis- és középvállalkozások nyújtott 50%-os díjtámogatás. 2001-ben a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott garancia összege 87 milliárd forint volt. 6.2.1.9. Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kezességvállalása A 2000. évhez képest 2001-ben a hitelgarancia nyújtásának feltételei kis mértékben változtak. A garantálható kölcsön (bankgarancia) felső határát a korábbi 80 millió Ft helyett 2001-ben 120 millió Ft-ban határozták meg. A Gazdasági Minisztériummal kötött megállapodás alapján 20 millió Ft-ról 40 millió Ft összegre emelték azt a hitelösszeget, amelyhez kapcsolódó garanciadíjból 50%-os díjkedvezményt lehetett igénybe venni. Ismételt hitelgarancia kérelem esetén 20% volt a díjkedvezmény. A 2001. évben 2597 kis- és középvállalkozás 31,4 milliárd forint összegű hiteléhez kapcsolódóan vállaltak garanciát. 6.2.2. Külföldi finanszírozási programok 6.2.2.1. Phare Társfinanszírozású Energiatakarékossági Hitel A konstrukció a 2000. évhez képest nem változott. 6.2.2.2. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) támogatásai A változó magyar igényekhez igazította stratégiáját az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank. A piacgazdaság megerősödésével és az uniós csatlakozás közeledtével a pénzintézet mindinkább a kisvállalkozók finanszírozási gondjain kívánt enyhíteni. A regionális, infrastrukturális fejlesztés került előtérbe, illetve a magánszektor, a kisvállalkozások új igényeinek kiszolgálása. 6.3. 2002. évi finanszírozási programok

6.3.1. Belföldi finanszírozási programok 6.3.1.1. Mikrohitelezés

6.3.1.1.1. Mikrohitel program 2001. október 15-től a Mikrohitelprogram keretében igényelhető hitel felső összeghatára 3 millió Ft-ról 6 millió Ft-ra emelkedett. A létrejött konstrukció szerint a hitel igényelhető

80


gépek, berendezések, eszközök és egyéb beruházások finanszírozására, már meglevő üzleti tulajdon vagy bérelt infrastruktúra bővítésére, fejlesztésére és forgóeszközök biztosítására. Az MVA 2002. márc.13-i hatállyal eltörölte a forgóeszköz-finanszírozásra vonatkozó korlátozásokat, 5 évre emelte a max. futamidőt, valamint az alkalmas vállalkozások körét kiterjesztette az évi 100-200 M Ft nettó árbevételt realizáló vállalkozásokra. Az MVA mikrohitel feltételrendszerének elmúlt tízévi főbb változásai Mikrohitel Mikrohitel Mikrohitel Mikrohitel 2002. 1993 -2000. júl.1. 2000. júl.1. 2001. okt.15. márc.13-tól 2001. okt.15. 2002. márc.13. A hitel Változó, max. 1,3 3 M Ft 6 M Ft 6 M Ft összege M Ft Futamidő max. 3 év max. 3 év max 3 év max 5 év Maximális max. 6 hónap max. 6 hónap max. 6 hónap max. 6 hónap türelmi idő A hitel a mindenkori a mindenkori a mindenkori a mindenkori kamata jegybanki jegybanki jegybanki jegybanki alapkamat alapkamat alapkamat alapkamat Forgóeszköz max. a teljes max. 1,5 M Ft, max. 3 M Ft, A felvett re felvehető (50%) (50%), max. fél hitelösszeg 100%felvehető hitelösszeg 30%- max. fél éves éves futamidő, a max. 5 éves a, max. fél éves futamidő, max. 3 max. 3 hónap futamidő, max. 6 futamidő, max. 3 hónap türelmi idő türelmi idő hónap türelmi idő hónap türelmi idő Hitelre max. 9 fő max. 9 fő max. 9 fő max. 9 fő jogosultak alkalmazotta i-nak száma Hitelre éves árbevétel: 100 M Ft éves 100 M Ft éves 200 M Ft éves jogosultak max. 8 M Ft, forgalom forgalom nettó árbevétel éves kereskedelem forgalma esetén max. 10 M Ft Forrás: Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

Az MVA 2002. adatai szerint 9,6 milliárd forint hitelt vehetett igénybe 4350 kisvállalkozás. A megnövekedett igényeket a forráshiány miatt azonban nem tudta kielégíteni. A kialakult finanszírozási helyzet miatt az MVA 2002. augusztus 27-től átmenetileg felfüggesztette további mikrohitel szerződések megkötését. Az intézkedést az indokolta, hogy a finanszírozási rendszerben mintegy 2,2 milliárd forint összegben jöttek létre megkötött hitelszerződések, amelyekre a folyósítás nem történt meg. Közel három hónapon át csak a korábbi hitelek visszafizetéséből beérkező pénz jelentette a hitelezés forrását. A kormány 2002. nyarán egymilliárd forintos bankhitelhez nyújtandó garanciáról döntött. A finanszírozásra kiírt pályázatot a Postabank nyerte meg. Az MVA adatai szerint 2002 december 5-ig a szervezet ledolgozta az augusztus végi 2,2 milliárd forintos hátralékát. A 2002. évben 4145 vállalkozónak 9,4 milliárd forint értékben folyósítottak mikrohitelt.

81


6.3.1.1.2. Sportmikrohitel sportvállalkozóknak A konstrukció az előző évhez képest nem változott. 2001-ben 10 vállalkozó jutott a kedvezményes támogatási forráshoz közel 110 millió forint értékben.

6.3.1.1.3. Budapest Bank – BB Alapítvány Budapest Mikrohitel A forgóeszköz-hitelkonstrukció a kisvállalkozások igényeihez igazodó piaci alapon működő támogatás. A konstrukció keretében felvehető hitelösszeg 500.000 - 3.000.000 forint, a futamidő 6-9-12 hónap volt. A hitelt Budapesti és Budapest környéki vállalkozók igényelhették. A vállalkozásnak legalább két éve Magyarországon bejegyzett cégnek kellett lennie, évi max. 50 millió Ft-os árbevétellel. A vállalkozási forma Bt. vagy egyéni vállalkozás lehetett. A hitelt lehetett meglévő adósság törlesztésére, építőipari vagy mezőgazdasági tevékenység finanszírozására, spekulatív befektetésre.

6.3.1.1.4. Ifjúsági Pénzügyi Támogatási Program (IPTP) - kedvezményes pályázat fiatal vállalkozóknak Az Életpálya Alapítvány kedvezményes hitelének célja az volt, hogy segítse azokat a megalapozott üzleti elképzeléssel rendelkező vállalkozó fiatalokat a hitelhez jutásban, akik más forrásból (úgy, mint család, bank, kockázati tőketársaság stb.) nem tudtak hitelhez jutni. A kedvezményes hitelkonstrukció alaptulajdonsága, hogy fedezetként elsősorban az üzleten belüli, valamint a hitelből vásárolt eszközöket fogadta el. A kérelmet olyan 18-32 év közötti vállalkozó nyújthatta be, akinek cége kezdő vagy növekedni kívánó vállalkozás, és a kérelmező személyesen is részt vett a társaság tevékenységében, max. 3 éven belül alakult a hitelkérelem beadási határidejétől számítva, a hitel összege 100 000 – 1 000 000 Ft, a hitel fix kamatozású. A kamat a teljes futamidőre a hitelszerződés aláírásakor érvényes jegybanki alapkamat + 3%, a futamidő max. 3 év volt, a türelmi időt is beleszámítva. A türelmi idő max. 6 hónapig terjedt. 6.3.1.2. Széchenyi Kártya forgóeszközhitel A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) 2001. novemberében kötött megállapodást a vállalkozói hitelkártyaprogram kidolgozásáról és bevezetéséről. A konstrukció célja a mikro- a kis- és középvállalkozások tőkeellátottságának javítása, illetve átmeneti pénzügyi nehézségeinek kezelése éven belüli forgóeszköz-finanszírozási hitellel. A gyakorlati feladatok ellátása céljából a VOSZ az MKIK-val összefogva 2002. márciusában megalapította a KA-VOSZ Pénzügyi Szolgáltatásokat Közvetítő Zártkörűen Működő Részvénytársaságot. A hitel kondíciói: - Azok az egyéni, társas és közhasznú társaságok vehették igénybe, amelyeknél a foglalkoztatottak száma nem haladja meg a 250 főt, és amelyek legalább 1 éve működtek és nem volt köztartozásuk. - A program keretében 500 000, illetve egymillió forint értékű kártya volt igényelhető. - A kártyáról egy összegben és részletekben is lehívható volt a kölcsön. - A hitelkártyával készpénzt lehetett felvenni, illetve vásárolni is lehetett vele bel- és külföldön. - A hitelhez nem szükséges tárgyi fedezet, a Hitelgarancia Zrt. a hitelkeret 73 százalékáig készfizető kezességet biztosított. 82


- A hitel kamata háromhavi bankközi kamatláb (Bubor) + 6%, amihez a GKM 2002-ben 5% kamattámogatást biztosított. A lebonyolítást végző Ka-Vosz Zrt. 2002. év folyamán társulási szerződést kötött az Ipartestületek Országos Szövetségével (IPOSZ), a Magyar Agrárkamarával, valamint további több mint ötven szervezettel, így e tagszervezetek tagsága is igényelhette a kártyát. 2002-ben 1725 kártyát adtak át 1,6 milliárd forint összegű hitelkerettel. 6.3.1.3. Energiatakarékossági hitel A konstrukció az előző évhez képest nem változott. 6.3.1.4. A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. hitelkonstrukciói Az MFB Rt. által közvetlenül finanszírozott ügyfélkörbe azon eredményesen gazdálkodó, piacképes termékeket előállító, illetve szolgáltatásokat nyújtó kis- és középvállalkozások tartoztak (kezdő vállalkozások is), amelyeknél irányadó jelleggel teljesültek az alábbiak: - a hiteligény meghaladta a 20 millió Ft-ot, - az éves árbevétel meghaladta az 500 millió Ft-ot, de nem éri el a 6,2 milliárd Ft-ot, - a mérlegfőösszeg meghaladta a 100 millió Ft-ot, de nem éri el a 3,1 milliárd Ft-ot, - a létszám 30-250 fő közötti. Az MFB Rt. által közvetett módon finanszírozott vállalkozások hitelezése kereskedelmi bankokon keresztül valósult meg. Az ily módon finanszírozott ügyfélkörbe a kormány gazdasági programjában kiemelt célokat megvalósító, jellemzően kisösszegű (3-50 millió Ft) hitelt igénylő mikro- és kisvállalkozások tartoztak.

6.3.1.4.1. KVP hitelprogram (melyet korábban KfW forrásból volt finanszírozható) folytatása saját forrásból A konstrukció az előző évhez képest nem változott.

6.3.1.4.2. Beszállítói célprogramhoz kapcsolódó hitelkonstrukció A konstrukció 2002-ben is folytatódott.

6.3.1.4.3. Lízingkonstrukció kis- és középvállalkozásoknak A konstrukció az előző évhez képest nem változott.

6.3.1.4.4. Magyar-olasz vegyes finanszírozás (HIEP hitelkonstrukció) A kis- és középvállalkozások forráshoz juttatását segítette a Magyar-Olasz Vállalkozásfejlesztési Program (Hungarian-Italian Enterprise Program, HIEP) is. A program célja az olasz és a magyar vállalkozások közötti partnerkapcsolatok erősítése, valamint az olasz vállalatok magyarországi befektetéseinek ösztönzése volt. A finanszírozható vállalkozásoknak legalább egy olasz üzleti partnerkapcsolattal, illetve tulajdonossal kellett rendelkezniük. A programban előnyt élveztek a kis- és középvállalkozások.

83


6.3.1.4.5. Agrárhitel (családi gazdálkodók és mezőgazdasági kis- és középüzemek finanszírozása) A hitelt 2002-től vehették igénybe a családi gazdálkodók, a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó kis- és középüzemek, beleértve az őstermelőket is. A konstrukció célja az volt, hogy korszerűen felszerelt árutermelő, versenyképes, biztos megélhetést jelentő családi gazdaságok, valamint kis- és középüzemek jöjjenek létre. Az MFB Rt. a kis- és középvállalkozások hitelezésénél egy három havi Bubor + 1 – 3% marge/év (a kockázat nagyságától függ a marge) kamatlábat alkalmazott a közvetlen kihelyezéseknél, ami ebben az ügyfélkörben jóval kedvezőbb, mint a kereskedelmi bankok által alkalmazott kamatlábak. A közvetett hitelezésnél az MFB Rt. maximálta 3 havi Bubor + 3%/év-ben a kereskedelmi bankok által a hitelfelvevőknek felszámítható kamatlábat. A Bank a refinanszírozási forrásért 3 havi Bubor + 1%/év kamatot számított a bankok felé. 6.3.1.5. A Magyar Export-Import Bank Zrt. hitelkonstrukciói és szolgáltatásai A bank nem kizárólag exportfinanszírozással - hanem bizonyos esetekben – belföldi ügyletekkel is foglalkozik. Az alapcél – kedvező finanszírozási lehetőségek révén - a magyar vállalkozók export tevékenységének segítése, a magyar áruk exportjának felfuttatása még olyan piacokon is, ahol a magyar áruk még nemigen vannak jelen.

6.3.1.5.1. Eximhitel (Devizanem: USD, EUR, HUF) Kis- és középvállalkozások által igénybe vehető hitel, megkötött exportügyletek finanszírozásához. A hitel versenyképes áru/szolgáltatás termeléséhez és forgalmazásához szükséges forgóeszközök részbeni finanszírozására volt felhasználható. Az Eximhitel összege a kis- és középvállalkozások által előzetesen megkötött értékesítési szerződés összegének 75 százaléka, minimum 10 millió, maximum 200 millió forint lehetett. A kölcsön futamideje 1218 hónap volt. A hitelintézet a futamidő első 6 hónapjában 50 százalékos kedvezményt adott a kölcsön kamatára. A gazdaságilag kedvezőtlen helyzetben lévő megyékben 75 százalékos volt a kedvezmény. A 3 havonta és lejáratkor fizetendő kamatot egyébként az igényelt pénznemtől függően a féléves Liborhoz vagy Buborhoz igazították, plusz 1,0-2,8 százalék felárat is felszámítottak.

6.3.1.5.2. Agrár-Eximhitel (Devizanem: USD, EUR, HUF) A hitel célja a mezőgazdasági termelés és feldolgozás piaci versenyképességének javítása volt. A legalább egy éve működő agrár-exportőr cégek igényelhették az Eximbank 10-300 millió forintnyi agrár-eximhitelét. A kölcsön csak az állam által preferált mezőgazdasági ágazatokban tevékenykedőknek volt adható (borászat, húsfeldolgozás, tej- és malomipar).

6.3.1.5.3. Fix kamatozású exportfinanszírozó hitel (Devizanem: USD, EUR, HUF) Folyamatos exporthoz (exportügylet termelési szakaszához szükséges forgóeszközök finanszírozása) vagy jelentős exportprojekt előfinanszírozásához volt igénybe vehető a devizahitel. A hitel lejárata 1 és 2 év közötti volt. A kamat az éves Libor körüli kamatszint volt. A konstrukciót a kereskedelmi bankokon keresztül is igényelhették a vállalkozások.

6.3.1.5.4. Vevőhitelek (Devizanem: USD, EUR)

84


Az export versenyképességét növelheti a vevőnek a bank által nyújtható vevőhitel. A hitel magyar áruk és szolgáltatások, valamint beruházási javak vásárlásának finanszírozását szolgálta. A magyar árut importáló külföldi vállalkozások vagy külföldi bankok vehették igénybe. Az ügylet teljesítésékor – okmányok ellenében – az exportőr azonnal hozzájutott az ellenértékhez és a viszonylat fizetési kockázatát sem kellett vállalnia. A konstrukció futamideje éven belüli, vagy középlejáratú volt az áru jellegétől függően.

6.3.1.5.5. Garanciák és Kockázatlefedés Az exporthoz kapcsolódó garanciák különféle formai (tendergarancia, előlegvisszafizetési garancia, jólteljesítési garancia, hitelfedezeti garancia) mellett az Eximbank új szolgáltatást vezetett be. Exportőrök vagy hazai kereskedelmi bankok kezdeményezésére – éven belüli halasztott fizetés esetén – a külföldi banki fizetési kockázatok lefedését az alábbi formákban: akkreditív, bankgarancia vagy külföldi bank által avalizált váltó felülgarantálása, igény szerint finanszírozással egybekötve (forfetírozás). 6.3.1.6. Hitelgarancia Zrt. kezességvállalása A Hitelgarancia Zrt. kezességvállalási tevékenysége 2002-ben is folytatódott. A Hitelgarancia Zrt. és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium megállapodása alapján a legfeljebb 40 millió Ft összegű hitelt felvevő vállalkozások 50%-os díjtámogatásban részesültek. 2002-ben a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott garancia összege 108 milliárd forint volt. 6.3.1.7. Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kezességvállalása 2002-ben folytatta tevékenységét az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány is. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és az Alapítvány közötti megállapodás alapján a legfeljebb 40 millió Ft összegű hitelt felvevő vállalkozások 50%-os díjtámogatásban részesültek. A 2002. évben 2033 kis- és középvállalkozás 30,51 milliárd forint összegű hiteléhez kapcsolódóan vállaltak garanciát. 6.3.2. Külföldi fejlesztési bankok által támogatott hitelek 6.3.2.1. Európai Befektetési Bank (EIB) - Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) - InterEurópa Bank (IEB) – hitelkeret Az Európai Unió azt a célt tűzte ki célul, hogy Magyarországon csökkentse a kis- és középvállalkozások tőkehiányát. Ennek jegyében az Európai Befektetési Bank (EIB) pénzeszközöket bocsátott a magyar kereskedelmi bankok rendelkezésre és ezzel közel százmillió eurós hitelkeretet nyitott a vállalkozók részére. 2002-ben az EIB összesen 600 millió eurós hitelt helyezett ki Magyarországon. Ez az összeg az EIB teljes kelet európai kihelyezéseinek közel hatoda volt. A Bank 2002. novemberében két hazai bankkal - a Kereskedelmi és Hitelbankkal (K&H) és az Inter-Európa Bankkal (IEB) – hitelkeretmegállapodást írt alá, amely alapvetően kereskedelmi típusú hitelezést biztosít, de a kölcsönhöz kedvező feltételekkel lehetett jutni. A hitelt a kis- és középvállalkozók egyebek közt környezetvédelmi, energiatakarékossági, turisztikai fejlesztési célokra vehették fel.

85


6.3.2.2. Európai Befektetési Bank (EIB) – CIB hitelmegállapodás Az Európai Befektetési Bank és a CIB Bank 50 millió euró összegű, 12 éves lejáratú hitelről írt alá megállapodást 2002. novemberében. Az EIB által nyújtott, változó kamatozású kölcsön célja a kis- és középvállalkozások környezetvédelmi, energiatakarékossági, infrastrukturális, ipari, szolgáltató és idegenforgalmi beruházásainak finanszírozása volt. Olyan projektekre lehet hitelt kérni, amelyeket az EIB is jóváhagyott. 6.3.2.3. Raiffeisen Bank Európa Beruházási Hitele 2001 decemberében a Raiffeisen Bank és a Kreditanstalt für Wiederaufbau (KfW) német pénzintézet megállapodást írt alá a kis- és középvállalatoknak nyújtható 20 millió euró összegű hitelkeretről. A Raiffeisen Európa Beruházási Hitelt azok a kis- és középvállalkozások vehették igénybe, amelyeknek éves nettó árbevétele legalább 100 millió forint volt, a cég- vagy jogelődje legalább 3 éve végezte tevékenységét. A hitelt igénylő vállalatok elsősorban fejlesztéseikhez, tevékenységük bővítéséhez használhatták a forrást. A minimumösszeg 3, a maximumösszeg 60 millió Ft, illetve ennek megfelelő deviza volt. A hitel összege nem lehetett több mint a teljes beruházás költségének 75%-a. A saját erő egy részét, vagy akár egészét is a Bank más forrásból, megfelelő feltételek teljesítése esetén tudta finanszírozni. A hitel futamideje max. 5 év, kamata az egyedi hitelbírálat eredményétől függő akár évi 10% lehetett. 6.3.2.4. Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) – Volksbank - hitelkeret mikro-, illetve kis- és közepes vállalkozásoknak Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank és a Volksbank megállapodást írt alá 2002-ben a kis- és középvállalkozások hitelhez jutásának elősegítése céljából. Ennek keretében az EBRD két évig lehívható, 10 millió eurós (2,5 milliárd forint) refinanszírozási hitelkeretet biztosított a bank számára a vállalkozói szektornak nyújtandó hitelkonstrukció forrásaként. A hitelt olyan, magyar jog szerint alapított, Magyarországon működő és magyar többségi tulajdonban lévő társaságok vehették fel, amelyek alkalmazottainak száma nem haladta meg a 250 főt. A hitel nagysága 30 ezer eurótól (7-8 millió forint) 125 ezer euróig (31-32 millió forint) terjedhetett. A hitel kétszer volt igényelhető. A legalább egyhónapos és legfeljebb négyéves futamidőre felvehető összeg fejlesztésre és tartós forgóeszköz-finanszírozásra volt fordítható. A cégeknek önrésszel is kellett rendelkezniük. 6.4. 2003. évi finanszírozási programok


6.4.1.1.1. Mikrohitel program 2003-ban újabb változás következett be a Mikrohitel program feltételrendszerében. Ennek eredményeként a programon keresztül felvehető hitel maximális összege 6 millió forintról 3 millió forintra csökkent. 2003-ban 900 mikrovállalkozó kapott hitelt összesen 3,4 milliárd forint összegben.

86


A Mikrohitel Program feltételrendszerének módosítása Mikrohitel 2003 szept.1-től 2005. február 8-ig 3 millió Ft

Maximálisan felvehető hitelösszeg Futamidő Forgóeszközfinanszírozhatóság

3 év A hitelösszeg max. 20%-a

Az új feltételek hatályba lépésének időpontja a 2005. február 8. 5 millió Ft 3 millió Ft-ig 3 év 3 millió Ft fölött 5 év A hitelösszeg max. 50%-a

Forrás: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

6.4.1.1.2. Midihitel Program A Midihitel Program 2003 őszén indult el. Az államilag támogatott konstrukció a már több éve tevékenykedő vagy megalapozott tervekkel rendelkező induló mikro- és kisvállalkozások fejlesztési elképzeléseit hívatott segíteni a hitelintézeti szektor bevonásával. Új és használt gép vásárlásához, üzlethelyiség fejlesztéséhez, telephely modernizációjához, tehergépjármű vásárlásához (belföldi szállítás esetén), a szolgáltatás színvonalának emeléséhez, bővítéséhez használható fel. A midihitel maximális kamata a mindenkori jegybanki alapkamat + 4% vagy a három havi BUBOR + 4%. A kölcsön futamidejét a forgalmazó bankok szabadon határozhatták meg. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) a hitelhez 4% kamatés 50% garanciatámogatást nyújtott 3 éven keresztül. A konstrukció minden eddiginél nagyobb lefedettséget biztosított. 2004 végéig 13 bank és 147 takarékszövetkezet írta alá az együttműködési megállapodást a GKM-mel. Ez biztosította azt, hogy a vállalkozók az ország bármely pontján hitelhez juthassanak. A hitel folyósítására 2004-től került sor.

6.4.1.1.3. Lánchíd Faktoring Program A 2003-ban bevezetett Lánchíd Faktoring Program célja az volt, hogy elősegítse a faktoring széles körű alkalmazását a hazai mikro- és kisvállalati körben. A program mikro- és kisvállalkozások számára nyújt kedvező, rövid távú finanszírozási lehetőséget, állami kamattámogatással. A programot rendezett jogi és pénzügyi helyzettel rendelkező devizabelföldi szállító és devizabelföldi vevő vehette igénybe. A program keretében a bruttó számlaérték legalább 70%-át egyenlítette ki azonnal a faktorcég. A programhoz 5% állami kamattámogatás kapcsolódott, mely évente max. 3 millió Ft lehetett. A program nem igényelt banki típusú biztosítékot. A faktoring szolgáltatást és az állami támogatással kapcsolatos ügyintézést az a 20 faktorcég végezte, amelyekkel a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közreműködői szerződést kötött. 2003-ban 141 szerződéssel több, mint 4 milliárd forint összegű követelés faktorálására került sor. 6.4.1.2. Széchenyi Kártya A Széchenyi Kártya a mikro-, kis- és középvállalkozások részére kialakított, állami támogatásban részesített hitelkonstrukció, amelynek célja, hogy legalább egy éve működő kisvállalkozások, egyéni vállalkozók egyszerűsített eljárással szabad felhasználású, likviditási problémáikat kezelő hitelhez jussanak. A Kártya esetében a gyors forráshoz jutás és a tárgyi fedezet előírásának hiánya jelenti a legnagyobb vonzerőt, valamint az, hogy hitelhez jutáshoz nem szükséges saját erő felmutatása sem. A fedezetét segíti, hogy a Hitelgarancia Zrt. a hitelkeret és kamat összegének 73%-a erejéig készfizető kezességet vállal. A konstrukció

87


feltételrendszerében 2003. júliusában változás következett be, melynek következtében a program keretében igényelhető kártya értékhatárát 5 millió forintra emelték. 2003-ban közel 6800 kártya került kibocsátásra 19,8 milliárd Ft értékben. 6.4.1.3. A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. konstrukciói A Magyar Fejlesztési Bank számos hitelkonstrukcióval és tőkebefektetési programmal állt 2003-ban a hazai kis- és középvállalkozások rendelkezésére. Az MFB 2003. folyamán átállt a fejlesztési banki tevékenységre és jelenleg is az EU fejlesztési bankjaihoz hasonlóan működik. A bank új hitelkonstrukciókkal segítette a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztéseit, biztosítva, hogy aki fejleszteni és beruházni akar, az az európai uniós versenytársakkal közel azonos feltételekkel tudjon tőkéhez jutni.

6.4.1.3.1. Európa Technológiai Felzárkóztatási Beruházási Hitelprogram A programot 2003 tavaszán hirdette meg az MFB az összes kereskedelmi bank bevonásával. A hitelprogram célja az volt, hogy az Európai Unió piaci viszonyaihoz történő mielőbbi felzárkózást, a versenyképesség növelését szolgáló, modernizációt, technológiai fejlesztést végrehajtó magyarországi székhelyű mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozásokat, egyéni vállalkozókat hosszúlejáratú forrásokkal segítse beruházásainak finanszírozásában. Az igényelhető egyedi hitelösszeg legalább 10 millió forint, legfeljebb 1,5 milliárd forint volt. A nettó beruházási érték 25%-a a hitelt kérőtől elvárt saját erő nagysága volt. A hitelek futamideje legalább 4 év, legfeljebb 15 év, 2 év türelmi idővel. A kamat mértéke legfeljebb 67%/év volt. A mikro-, kis- és középvállalkozások részére a 10 – 500 millió forint közötti forinthitelek esetén alkalmazható kedvezményes kamat 3 hónapos EURIBOR + max. 4%/év a kezelési költséggel együtt. 2003-ban mintegy 450 vállalkozó vett fel hitelt összesen több mint 25 milliárd forint összegben.

6.4.1.3.2. Regionális Infrastruktúra és Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram A hitel célja ipari parkokban megvalósuló beruházások finanszírozása, barnamezős beruházások, ipari területek, innovációs központok és inkubátorházak létrehozása, környezetvédelmi beruházások, termelő infrastruktúra létrehozása volt. A hitelfelvevők önkormányzatok, gazdasági társaságok és közhasznú társaságok lehettek. A hitel összege minimum 5 millió, maximum 600 millió forint volt. A hitelek futamideje az infrastrukturális beruházásoknál max. 20 év, egyéb esetekben max. 15 év volt. A hiteleket igénybe lehetett venni forintban vagy euróban. A differenciált kamatláb szempontjából a beruházás helye az volt irányadó. Budapesten legfeljebb 3 havi EURIBOR + 4,5%/év. Elvárt saját erő infrastrukturális beruházásoknál minimum 10%, egyéb esetekben minimum 25% volt.

6.4.1.3.3. Egészségügyi Fejlesztési és Beruházási Hitelprogram A hitelprogram célja humán-egészségügyi ellátást szolgáló fejlesztések, beruházások finanszírozása volt az egészségügyi kis- és középvállalkozások körében. A hitel futamideje max. 15 év volt az üzleti tervhez igazodóan. Minimális hitelösszeg 5 millió forint, a maximális hitelösszeg 250 millió forint volt. Kedvezményes kamat legfeljebb 3 havi EURIBOR + 4%/év, amely a kezelési költséget is tartalmazta. Elvárt saját erő a beruházás nettó értékének legalább 15%-a volt.

88


6.4.1.4. A Magyar Export-Import Bank Zrt. hitelkonstrukciói és szolgáltatásai

6.4.1.4.1. Általános export-előfinanszírozó hitel Az export-előfinanszírozó hitel éven belüli vagy éven túli időtartamra nyújtott finanszírozási lehetőséget, konkrét exportügylet igényhez igazodva. A hitel célja kis- és középvállalkozások, nagyvállalatok exportcélú termelésének megkezdésétől az árbevétel pénzügyi realizálásáig tartó időszakban felmerülő átmeneti forráshiány finanszírozása volt. A hitel devizaneme HUF, USD, EUR, futamideje az exportáru jellegétől, a termelési ciklus hosszától függően, az exportszerződés érvényességi idejéhez igazodva került meghatározásra.

6.4.1.4.2. Agrár-Eximhitel A hitelt élelmiszeripari-feldolgozó tevékenységet (hús-, hal-, gyümölcs- és zöldség-, valamint tejfeldolgozás, bortermelés; növényi, állati, olaj-, malomipari termék és egyéb élelmiszer gyártása) végző vállalkozásoknak, zöldség-, gyümölcstermesztőknek, valamint mezőgazdasági termelők, bejegyzett integrátorok által előállított saját és vásárolt termékekkel lebonyolított értékesítés előmozdítására jelentkező igénylőknek nyújtotta a bank. E konstrukció keretében az exportszerződés 75%-a volt finanszírozható, a hitel összege minimum 10 millió Ft, maximum 500 millió Ft, vagy ennek megfelelő összegű deviza (USD, EUR) lehetett. A hitel futamideje maximum 18 hónap volt. A kedvezményes időszak a hitelszerződés megkötésétől számítva legfeljebb 1 év volt. A konstrukcióhoz kamat- és garanciadíj-kedvezmény kapcsolódott.

6.4.1.4.3. Kamatkiegyenlítéses hitel A kamatkiegyenlítéses hitel 1-2 éven belüli vagy 2 éven túli időtartamra nyújtott kedvező kondíciójú finanszírozási lehetőséget, konkrét exportügylet igényhez igazodva. A hitel célja kis- és középvállalkozások, nagyvállalatok exportcélú termelésének megkezdésétől az árbevétel pénzügyi realizálásáig tartó időszakban felmerülő átmeneti forráshiány finanszírozása volt. A hitel összege az exportszerződés összegének max. 85%-a, min. 50 ezer USD vagy annak megfelelő EUR volt. 6.4.1.5. Hitelgarancia Zrt. kezességvállalása A Hitelgarancia Zrt. 2003-ban is folytatta tevékenységét. A Hitelgarancia Zrt. és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium megállapodása alapján a legfeljebb 40 millió Ft összegű hitelt felvevő vállalkozások 2003-ban is 50%-os díjtámogatásban részesültek. A Hitelgarancia Zrt. 2003-ban közel 13200 garanciaszerződést kötött, ezáltal 114 milliárd forint kezességet vállalt, és 151 milliárd forint hitel felvételét tette lehetővé a vállalkozások számára. 6.4.1.6. Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kezességvállalása Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 40 millió Ft összegig 80%-os, 40-120 millió Ft között 50%-os hitelgaranciát tudott biztosítani. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és az Alapítvány közötti megállapodás alapján a legfeljebb 40 millió Ft összegű hitelt felvevő vállalkozások 50%-os díjtámogatásban részesültek. 2003-ban az Agrár-Vállalkozási

89


Hitelgarancia Alapítvány által megkötött hitelgarancia szerződések száma 3064, a garantált állomány pedig 50 milliárd forint volt. 6.4.1.7. Állami kockázati tőke Magyarországon a kockázati tőketársaságok közül elsőként a Corvinus Zrt. jött létre 1997ben. A társaságok többsége 2001-2002. év folyamán alakult. Ekkor jött létre 100%-os, vagy többségi állami részesedéssel a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt., a Beszállítói Befektetői Zrt., a kifejezetten az informatikai és távközlési szektorra specializált alap az Informatikai Kockázati Tőkealap-kezelő Rt. A társaságok érdemi tevékenységüket 2003-ban kezdték meg, ekkor indította el tőkebefektetési programját a Magyar Fejlesztési Bank Rt is. 2003-ban a társaságok összesen 18 esetben kötöttek befektetési szerződést 1,8 milliárd forint összegben. 6.4.2. Külföldi finanszírozási programok 6.4.2.1. Európai Beruházási Bank Az Európai Beruházási Bank (EIB - European Investment Bank) globális hitelt nyújtott a Kereskedelmi és Hitelbank részére, és Finanszírozási Hitelkeret Megállapodást írt alá a CIB Bankkal, az Inter-Európa Bankkal és a HVB Hungary bankkal a kis és közepes vállalkozások finanszírozásához. A globális kölcsönt infrastruktúrafejlesztésre, a kis- és középvállalkozások fejlesztésére, energiatakarékossági beruházás, és idegenforgalmi projektek megvalósításához lehetett felhasználni. 6.4.2.2. Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 2003-ban az Európai Bizottság és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, mint társfinanszírozó a közép- és kelet-európai országokban (Phare országok) működő kis- és középvállalkozások fejlesztéséhez járult hozzá hitel-, illetve tőkeprogrammal. A konstrukcióban választott helyi közvetítő bankok vettek részt, amelyeket vissza nem térítendő támogatással tettek érdekeltté. Magyarországon a hitelt a Volksbank folyósította. Az Európai Tanács Fejlesztési Bankja (CEB – Council of European Development Bank) az elmúlt években munkahelyteremtést, és – megőrzést szolgáló programokat támogatott. Magyarországon a Raiffeisen Bank folyósíthatta a legalább 3 éve működő kis- és közepes vállalkozásoknak beruházási hitelt a Kreditanstalt für Wiederaufbau (KfW) német fejlesztési bank hitelkeretéből.

90


6.5. 2004. évi finanszírozási programok


6.5.1.1.1. Mikrohitel program 2004-ben a Mikrohitel program feltételei nem változtak. A konstrukció újabb módosítására 2005. elején került sor. 2004-ben közel 650 esetben vettek fel hitelt a mikrovállalkozók összesen 1,4 milliárd forint összegben. A Mikrohitel Program feltételrendszerének módosítása Mikrohitel 2003 szept.1-től 2005. február 8-ig 3 millió Ft

Maximálisan felvehető hitelösszeg Futamidő Forgóeszközfinanszírozhatóság

3 év A hitelösszeg max. 20%-a

Az új feltételek hatályba lépésének időpontja a 2005. február 8. 5 millió Ft 3 millió Ft-ig 3 év 3 millió Ft fölött 5 év A hitelösszeg max. 50%-a

Forrás: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

6.5.1.1.2. Midihitel Program A konstrukció 2004-ben is működött. 2004 végéig 13 bank és 147 takarékszövetkezet írta alá az együttműködési megállapodást a GKM-mel. Ezáltal a vállalkozók az ország bármely pontján hitelhez juthattak. 2004-ben 80 esetben vettek fel midihitelt 554 millió forint összegben.

6.5.1.1.3. Lánchíd Faktoring Program A 2003-ban bevezetett faktoring program 2004-ben változatlan feltételekkel folytatódott. 2004-ben 370 szerződéssel 9,4 milliárd forint összegű követelés faktorálására került sor. 6.5.1.2. Széchenyi Kártya A konstrukció feltételrendszerében 2004. júliusában változás következett be, melynek következtében a program keretében igényelhető kártya értékhatárát 10 millió forintban maximálták. 2004-ben minden kártya esetén egységesen 3 százalékpont volt a kamattámogatás mértéke. 2004-ben több mint 17600 kártya kibocsátására került sor összesen több mint 78 milliárd forint értékben. 6.5.1.3. A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. konstrukciói A Magyar Fejlesztési Bank számos hitelkonstrukcióval és tőkebefektetési programmal állt 2004-ben is a hazai kis- és középvállalkozások rendelkezésére.

91


6.5.1.3.1. Európa Technológiai Felzárkóztatási Beruházási Hitelprogram A programot 2003 tavaszán hirdette meg az MFB az összes kereskedelmi bank bevonásával. A hitelprogram 2004-ben is tovább működött. 204-ben több mint 1000 vállalkozó vett fel hitelt 61,8 milliárd forint összegben.

6.5.1.3.2. Európa Terv Projekt-kiegészítő Hitelprogram a Strukturális Alapok pályázataihoz 2004 májusában a Magyar Fejlesztési Bank meghirdette a Strukturális Alapok igénybevételét segítő Európa Terv Projekt-kiegészítő Hitelprogramot. A hitelprogram keretében az európai uniós támogatásokat kezelő Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjaiban részt vevő, azokhoz pályázatot benyújtó kis- és középvállalkozások juthattak kiegészítő hitelhez. A kedvezményes, változó kamatozású, 3 havi EURIBOR + 4,5% (2004-ben 6,5 százalékos) hitel hosszú lejáratú, akár 15 év futamidejű is lehetett. A hitelt a pályázatokon kötelezően előírt saját erő legfeljebb 50%-ig történő kiegészítésére, valamint a saját erő és a pályázott összeg közötti különbözet finanszírozására lehetett felvenni. A vállalkozásonként felvehető hitelösszeg 5-250 millió forint volt. Az MFB közvetlen finanszírozása esetén 50 millió Ft-tól 250 millió Ft-ig terjedt.

6.5.1.3.3. Regionális Infrastruktúra és Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram A hitel célja ipari parkokban megvalósuló beruházások finanszírozása, barnamezős beruházások, ipari területek, innovációs központok és inkubátorházak létrehozása, környezetvédelmi beruházások, termelő infrastruktúra létrehozása votl. A hitelfelvevők lehettek önkormányzatok, gazdasági társaságok és közhasznú társaságok. A hitel összege minimum 5 millió, maximum 600 millió forint lehetett. A hitelek futamideje az infrastrukturális beruházásoknál max. 20 év, egyéb esetekben max. 15 év. A hiteleket forintban vagy euróban lehetett igénybe venni. A differenciált kamatláb szempontjából a beruházás helye volt az irányadó. Budapesten legfeljebb 3 havi EURIBOR + 4,5%/év. Elvárt saját erő infrastrukturális beruházásoknál minimum 10%, egyéb esetekben minimum 25% volt.

6.5.1.3.4. Econova Hitelprogram Az EIF-fel közösen kialakított hitelkonstrukció lényege az volt, hogy lehetővé tette a vállalkozások számára, hogy az általános banki szabályok szerint elvárt fedezettséghez képest kevesebb (minimum 75%-os) fedezettel juthassanak hitelhez. Célja a versenyképesség növelését szolgáló, modernizációt, technológiafejlesztést végrehajtó magyarországi székhelyű mikro- kis- és középvállalkozások (abban az esetben, ha a foglalkoztatottak száma nem haladta meg a 100 főt) beruházásainak finanszírozása hosszú lejáratú forrásokkal. A hitel telephely létesítéséhez, bővítéséhez vagy korszerűsítéséhez, tárgyi eszköz, illetve immateriális javak beszerzéséhez volt felhasználható. A hitel különböző beruházásokhoz többször is igényelhető volt, de az összes felvett hitel együttesen nem haladhatta meg a 250 millió forintot, illetve a támogatástartalom – bármely három év vonatkozásában – nem haladhatta meg a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget. A hitel futamideje a szerződéskötést követő legalább 4 év, legfeljebb 10 év volt.

6.5.1.3.5. Partner Hitelprogram

92


A hitel célja a magyarországi székhelyű vállalkozások nemzetköziesedését elősegítő, ösztönző fejlesztési beruházások finanszírozása volt. A hitel típusa: éven túli beruházási hitel. A hitelt a hitelfelvevő az alábbi módon használhatta fel: célországban lévő telephelyén beruházást hajt végre; a célországban működő, legalább 51%-os tulajdonában levő társaságának a beruházás eredményeképpen létrejött tárgyi eszközt bérbe adja. A hitel összege 10 millió Ft-tól 750 millió Ft-ig terjedt, pénzneme HUF, türelmi ideje szerződéskötéstől max. 3 év, 10 éves futamidővel. Saját erő a beruházás nettó értékének 25%-a volt. A saját erőbe nem lehetett beleszámítani az államháztartási vagy közösségi forrásból kapott támogatást. A kamatláb legfeljebb 3 havi EURIBOR+4,5%/év volt.

6.5.1.3.6. Egészségügyi Fejlesztési és Beruházási Hitelprogram A hitelprogram célja humán-egészségügyi ellátást szolgáló fejlesztések, beruházások finanszírozása volt az egészségügyi kis- és középvállalkozások körében. A hitel többek között egészségügyi ellátást szolgáló fejlesztések és beruházások finanszírozására, egészségügyi szolgáltatás végzéséhez használt ingatlan felújítására, korszerűsítésére, ingatlan vásárlásra, építésre, bővítésre volt felhasználható. A hitel futamideje max. 15 év volt az üzleti tervhez igazodóan. Minimális hitelösszeg 5 millió Ft, a maximális hitelösszeg 250 millió Ft volt. Kedvezményes kamat legfeljebb 3 havi EURIBOR + 4%/év, amely a kezelési költséget is tartalmazta. Elvárt saját erő a beruházás nettó értékének legalább 15%-a volt. 6.5.1.4. A Magyar Export-Import Bank Zrt. hitelkonstrukciói és szolgáltatásai

6.5.1.4.1. Általános export-előfinanszírozó hitel Az export-előfinanszírozó hitel éven belüli vagy éven túli időtartamra nyújtott finanszírozási lehetőséget, konkrét exportügylet igényhez igazodva. A hitel célja kis- és középvállalkozások, nagyvállalatok exportcélú termelésének megkezdésétől az árbevétel pénzügyi realizálásáig tartó időszakban felmerülő átmeneti forráshiány finanszírozása volt. A hitel devizaneme HUF, USD, EUR, futamideje az exportáru jellegétől, a termelési ciklus hosszától függően, az exportszerződés érvényességi idejéhez igazodva került meghatározásra.

6.5.1.4.2. Agrár-Eximhitel A hitelt élelmiszeripari-feldolgozó tevékenységet (hús-, hal-, gyümölcs- és zöldség-, valamint tejfeldolgozás, bortermelés; növényi, állati, olaj-, malomipari termék és egyéb élelmiszer gyártása) végző vállalkozásoknak, zöldség-, gyümölcstermesztőknek, valamint mezőgazdasági termelők, bejegyzett integrátorok által előállított saját és vásárolt termékekkel lebonyolított értékesítés előmozdítására jelentkező igénylőknek nyújtotta a bank. E konstrukció keretében az exportszerződés 75%-a volt finanszírozható, a hitel összege minimum 10 millió Ft, maximum 500 millió Ft, vagy ennek megfelelő összegű deviza (USD, EUR) lehetett. A hitel futamideje maximum 18 hónap volt. A kedvezményes időszak a hitelszerződés megkötésétől számítva legfeljebb 1 év volt. A konstrukcióhoz kamat- és garanciadíj-kedvezmény kapcsolódott.

6.5.1.4.3. Kamatkiegyenlítéses hitel

93


Magyarország EU csatlakozása, 2004. május 1-je óta az 1-2 éven belüli kamatkiegyenlítéses hitelt nem lehetett igényelni. A 2 éven túli időtartamra igényelt hitel feltételei a 2003. évi feltételekhez hasonlóak voltak. 6.5.1.5. Hitelgarancia Zrt. kezességvállalása A Hitelgarancia Zrt. kezességvállalásának mértéke maximum 80% volt. A kezességvállalás futamideje 15 évig terjedhetett. Megszűnt a legfeljebb 40 millió Ft összegű hitelt felvevő vállalkozások 50%-os díjtámogatása. 2004-ben a HG Zrt. 157 milliárd forint garanciát vállalt, így 22000 garanciaszerződés mellett 208 milliárd forint hitelhez juthattak a vállalkozók. 6.5.1.6. Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kezességvállalása Az Alapítvány 2004-ben 40 millió Ft összegig 80%-os, 40-150 millió Ft között 60%-os, 150300 millió Ft között pedig 50%-os hitelgaranciát tudott biztosítani. A garantálható hitel összegének maximuma 300 millió Ft volt. Megszűnt a legfeljebb 40 millió Ft összegű hitelt felvevő vállalkozások 50%-os díjtámogatása. 2004-ben a szerződések száma 3 947, a garantált hitelállomány 93 milliárd forint volt. 6.5.1.7. Állami kockázati tőke Magyarországon a következő intézmények fektettek be tőkét 2004-ben a kis- és középvállalkozásokba: Corvinus Zrt., a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt., a Beszállítói Befektető Zrt., az Informatikai Kockázati Tőkealapkezelő Rt. és a Magyar Fejlesztési Bank Rt. Állami tőketársaságok kondíciói

Tőkefinanszírozásr a fordítható összeg, (Mrd Ft) Tőkefinanszírozás összege, (M Ft) Tőkefinanszírozás futamideje, (év) Tőketársaság által elvárt hozam

Magyar Fejlesztési Bank Rt.

Corvinus Zrt.

Kisvállalkozásfejlesztő Pénzügyi Zrt.

40

10 felett

50-500

30-300, (ált. devizában) max. 3-6

Max. 5 KSHinfláció + 26%

Ügy-lettől függ

Beszállítói Befektető Zrt.

Informatikai Kockázati Tőkealapkezelő Rt.

3,5

2,5

3

10-100

20-250

max. 3-5

max. 3-7

Kb. 250 (1 M euró) max. 3-6

6 vagy 12 havi Bubor + 2-5%

Éves infláció +510%

Azonos futamidejű állampapír + 8%

Forrás: Társaságok közlései, 2004.

2004-ben a társaságok összesen 33 esetben kötöttek befektetési szerződést 18,2 milliárd forint összegben.

94


6.5.2. Külföldi finanszírozási programok 6.5.2.1. Európai Beruházási Bank Az Európai Beruházási Bank (EIB) globális hitelt nyújtott a Kereskedelmi és Hitelbank részére, és Finanszírozási Hitelkeret Megállapodást írt alá a CIB Bankkal, az Inter-Európa Bankkal és a HVB Hungary bankkal a kis és közepes vállalkozások finanszírozásához. A globális kölcsönt infrastruktúrafejlesztésre, a kis- és középvállalkozások fejlesztésére, energiatakarékossági beruházás, és idegenforgalmi projektek megvalósításához lehetett felhasználni. 6.6. 2005. évi finanszírozási programok


6.6.1.1.1. Mikrohitel program Mikrohitel Program feltételei 2005-ben először február 8-án módosultak. Akkor 3-ról 5 évre változott a futamidő, és a vállalkozások a korábbi 3 millió forint helyett 5 millió forint összegű hitelt vehettek fel. Mód nyílt előfinanszírozásra és a forgóeszközök beszerzési lehetősége is bővült. A módosításoknak köszönhetően nagymértékben megnőtt a kereslet a mikrohitel iránt. A feltételrendszer 2005. december 20-tól még kedvezőbbé tették, és a maximálisan felvehető hitelösszeget 25 ezer eurónak megfelelő forintösszegre (6, 35 millió Ft-ra) emelték, a futamidőt pedig 5 évről 8 évre. Az ügyfelek rugalmas kiszolgálása érdekében a kamat mértéke – a lebonyolításban résztvevő szervezetek döntésétől függően – a jegybanki alapkamat+/- 3%-os mértéken került megállapításra. 2005-ben több mint 1000 vállalkozó vett fel hitelt 3,9 milliárd forint összegben. 6.6.1.2. Széchenyi Kártya 2005-ben a Széchenyi Kártya Program állami támogatás mellett biztosított működését 2010. december 31-ig meghosszabbították. Erre az időszakra vonatkozóan a Kormány minden kibocsátott Kártyára 50%-os garanciadíj-támogatást biztosít. Az állami kamattámogatás mértéke 2005-ben a kibocsátott kártyák esetében 10 millió forint értékig 2 százalékpont volt. A programban résztvevő felek megállapodtak abban, hogy a Széchenyi Kártyához kötődő hitel után a bankok által felszámítható kamatmarge és kezelési költség mértéke az eddigi 5 + 1% helyett, maximum 4 + 0,8%-ra csökkenjen. Ezzel egy időben a vállalkozók által a készfizető kezességvállalásért a Hitelgarancia Rt-nek fizetendő díj az eddigi 1,8%-ról 1,5%-ra mérséklődött (melynek felét az állam átvállalta), a garantált hitelrész viszont 73%-ról 80%-ra nőtt. A módosítások következtében összességében a kisvállalkozások által a Széchenyi Kártya után fizetendő kamatjellegű költségek 1,2%-kal csökkentek és a Kártya kiváltásakor esedékes egyszeri díjak is mérséklődtek. 2005-ben több mint 21300 kártyát adtak át 107,9 milliárd forint összegben.

95


6.6.1.3. „Sikeres Magyarországért” Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram Magyar Fejlesztési Bank Rt. A mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének javítását, valamint speciális eljárással a mikrovállalkozások hitelhez jutását segítő hitelcélokkal 310 milliárd forintos keretösszeggel és kedvezményes kamat mellett hirdettük meg 2005. nyarán a „Sikeres Magyarországért” Vállalkozásfejlesztési Hitelprogramot. A hitelprogram kiemelt célja a mikro-, kis- és középvállalkozások foglalkoztatásban betöltött szerepének, innovációs és beszállítói tevékenységének erősítéséhez, környezetvédelmi és egészségügyi célú beruházásaihoz kedvezményes kamatozású hitel nyújtása, továbbá fejlesztési és beruházási tárgyú pályázatokhoz, különösen a Nemzeti Fejlesztési Terv pályázataihoz kapcsolódóan kiegészítő forrás biztosítása. A fejlesztések finanszírozására felhasználható hitel összege 51000 millió Ft-ig terjedhet. A kamat mértéke legfeljebb 3 havi EURIBOR + 4%, ami tartalmazza a kezelési költséget is. A türelmi idő a szerződéskötéstől számított 2 év, a futamidő legfeljebb 15 év. A hitelprogram része a Mikrohitel Plusz konstrukciós hitelcél, mely esetében a hitelösszeg 1-15 millió Ft, a kamat pedig a mindenkor érvényes jegybanki alapkamat. A konstrukció futamideje maximum 10 év. A Mikrohitel Plusz konstrukciót az MFB-vel bankügynöki megállapodással rendelkező ügynökökön keresztül lehet igényelni. E konstrukcióról a mikrohitelezésben résztvevő megyei vállalkozásfejlesztési alapítványok nyújtanak információt a mikrovállalkozások számára. 2005-ben a „Sikeres Magyarországért” Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram keretében 755 vállalkozó vett fel hitelt 39,6 milliárd forint összegben. 6.6.1.4. A Magyar Export-Import Bank Zrt. hitelkonstrukciói és szolgáltatásai 2005-ben az Eximbank az alábbi szolgáltatásokkal állt a magyar exportőrök és külföldi vevőik rendelkezésére: Export-előfinanszírozó hitelkonstrukciók; Agrár-Eximhitel; Exportcélú középlejáratú beruházási hitelkonstrukció; Vevőhitelek; Refinanszírozási hitelkeret; Exportgaranciák; Eximbank Hitelprogram a kormány Szülőföld Alap programja keretében; Forfetírozás; Kockázatátvállalási termékek. 2005. évben a Bank összesen 34,6 Mrd Ft értékben folyósított hitelt. A hitelfolyósítások 56,7%-a hitelintézeti hitel, 40,6%-a a vállalati finanszírozás, 2,7%-a a segélyhitel. A hazai vállalkozásoknak közvetlenül nyújtott hitelek összege 13,4 Mrd Ft volt, ezen belül 5,1 Mrd Ft export előfinanszírozó hitel, 7,0 Mrd Ft Agrár-Eximhitel, és 1,3 Mrd Ft kamatkiegyenlítéses hitel. A folyósított hitelek összértékének 30,4%-a (a megvalósult ügyletek 65%-a) kis és közepes vállalkozások exportjához kapcsolódott. 6.6.1.5. Szülőföld Alap A 2004 végén megszületett Szülőföld Program állami segítséget kínált a gazdaságfejlesztés területén a magyar vállalkozók nemzetközivé válását elősegítő termékek igénybevételére. A program keretében a finanszírozási konstrukciókat az Eximbank Zrt. és a Mehib Zrt. (projektfinanszírozási, jellemzően infrastrukturális, gazdaságfejlesztési ügyletekhez kedvezményes hitel és biztosítás formájában), a Corvinus Zrt. (a magyarországi vállalkozások külföldi terjeszkedését segíteni hivatott Kárpátok régió tőkebefektetési program révén); az MFB (a belföldi és nemzetközi piacokon közösen fellépő hazai és határon túli mikro- és kisvállalkozásokat segítő hitelprogramjával), valamint az Új Kézfogás Közalapítvány (határon túli mikro- és kisvállalkozások indításához, bővítéséhez kínálja a támogatást) működtette.

96


Az MFB által kínált termék a Partner hitelprogram volt, amely a hitelintézetek bevonásával, 10 milliárd forintos keretösszeggel magyarországi székhelyű vállalkozások részére fejlesztési beruházások finanszírozását szolgálta. Az Eximbank 8 milliárd forintos hitelprogram keretében a magyarországi vállalkozások határon túli befektetéseinek és infrastrukturális beruházásainak finanszírozásához járult hozzá. A Mehib 5 milliárd forintos hitelkerete a szomszédos országokba irányuló infrastrukturális, gazdasági fejlődést elősegítő befektetések biztosítását célozta. A Corvinus által kínált 2 milliárd forintos közvetlen külföldi tőkebefektetési program az Új Kézfogás Közalapítvánnyal és az ITDH-val együtt a befektetési lehetőségek javítását szolgálta. 6.6.1.6. Hitelgarancia Zrt. kezességvállalása A Hitelgarancia Zrt. kezességvállalásának mértéke maximum 80% volt. A kezességvállalás futamideje 15 évig terjedhetett. A HG Zrt. garanciaállományának évről évre mutatkozó dinamikus növekedéséhez jelentős mértékben hozzájárult a kisösszegű, éven belüli hiteleket kínáló, tárgyi fedezetet nem igénylő banki tömegtermékek bevezetése és a HG Zrt. általi garantálása. Közülük is legkiemelkedőbb Széchenyi Kártya konstrukcióhoz kötődően a garanciaszervezet 2005-ben 85 Mrd Ft kezességet vállalt, míg a más bankok által működtetett tömegtermékekhez kapcsolódva 25 Mrd Ft kezességvállalás történt. A kisvállalkozások gyorsabb hitelhez- és garanciához jutását segítő standard kkv-hiteleknél a HG Zrt. kezességvállalását a bankokkal kötött keretmegállapodások alapján, az egyes hitelügyletekre nézve automatikusan adja meg. Az ilyen módon kiadott garanciához kötődő beváltásokra a hitelállomány százalékában meghatározott limit kerül megállapításra, amelyen túl a HG Zrt. nem vállal kifizetést. A hitelintézet azonban a limiten belüli beváltások esetén is viseli a bukott hitel garanciavállalással nem fedezett kockázatát. 2005-ben a HG Zrt. 172 milliárd forint garanciát vállalt, így közel 24 400 garanciaszerződés mellett 223 milliárd forint hitelhez juthattak a vállalkozók. 6.6.1.7. Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kezességvállalása Az Alapítvány 2004-ben 40 millió Ft összegig 80%-os, 40-150 millió Ft között 60%-os, 150300 millió Ft között pedig 50%-os hitelgaranciát tudott biztosítani. A garantálható hitel összegének maximuma 300 millió Ft volt. 2005-ben a szerződések száma 741, a garantált hitelállomány 15,9 milliárd forint, a garanciakötelezettség összege közel 9,2 milliárd forint volt. 6.6.1.8. Tőkeprogramok (Állami kockázati tőke)

6.6.1.8.1. Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. A Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. által kihelyezhető tőke összege 10 és 100 millió forint között mozoghatott, az rt. részesedése legfeljebb 49% lehetett, a befektetés időtartama jellemzően 3-5 év volt. 2005-ben 5 db befektetési szerződést kötöttek 301 millió Ft összegben.

6.6.1.8.2. Corvinus Zrt. A Corvinus Zrt. által befektetett tőke nagysága 20 millió Ft-tól a milliárdos nagyságrendig terjedhetett, de a céltársaságban kizárólag kisebbségi részesedést szerezhetett. A befektetés

97


időtartama 3-10 év volt. 2005-ben 2 db befektetési szerződést kötöttek 1210 millió Ft összegben.

6.6.1.8.3. Beszállítói Befektető Zrt. A Beszállítói Befektető Zrt. által befektetett tőke nagysága 20-tól 250 millió Ft-ig terjedhetett, az időtartama 3-5 év volt. 2005-ben 2 db befektetési szerződést kötöttek 231 millió Ft összegben.

6.6.1.8.4. Informatikai Kockázati Tőkealap Az egy vállalkozásba befektethető tőke összege 50-450 millió Ft között mozoghatott. A tulajdonszerzés mértéke 25-49%, de minden esetben szükséges volt a legalább 25%+1 szavazat biztosítása. A befektetési időtartama 3-tól 7 évig terjedt. 2005-ben 1 db befektetési szerződést kötöttek 380 millió Ft összegben.

6.6.1.8.5. Corvinus Első Innovációs Kockázati Tőkealap 2005. októberében kapta meg a felügyeleti engedélyt a Corvinus Rt újonnan felállított befektetési eszköze a Corvinus Első Innovációs Kockázati Tőkealap. Az Alap célja, hogy innovációs területen működő, a piacon már valamelyes sikereket elért vállalkozások gyors növekedését segítse elő hosszú távú tőkebefektetés révén. 2005-ben nem került még sor befektetési szerződés megkötésére.

6.61.8.6. Magyar Fejlesztési Bank Rt. Fejlesztés Tőkebefektetési Programja A Magyar Fejlesztési Bank Rt. Fejlesztés Tőkebefektetési Programja keretében közvetlenül tőkeemelésre fordítható összeg mértéke vállalkozásonként 50 és 500 millió forint között mozgott (kisebbségi tulajdonszerzés feltétele mellett). A befektetési időtartama legfeljebb 5 év volt. 2005-ben 8 db befektetési szerződés megkötésére került sor 1,8 milliárd forint összegben. 6.6.2. Külföldi finanszírozási programok 6.4.2.1. Európai Beruházási Bank Az Európai Beruházási Bank (EIB) tulajdonosai az Európai Unió tagállamai. A pénzügyileg független intézmény feladata a tagországok kiegyensúlyozott gazdasági fejlődésének elősegítése, az Európai Beruházási Alap (EIF) kezelése, hozzájárulás az EU fejlesztési politikájához, a tagállamok infrastruktúrája fejlesztése, az ipari verseny fokozása, a kis- és középvállalkozások támogatása, oktatási infrastruktúrájának fejlesztése. Az EIB globális hitelei (EIB Global Loan) pénzügyi közvetítők, partnerbankok részére nyújtott hitelkeretek, amelyekből a bankok a kezelésükre adott pénzeszközöket saját kockázatukra és a saját maguk által meghatározott feltételek mellett továbbkölcsönzik az EIB kritériumait teljesítő kis- és közepes volumenű beruházási projektek részére. A globális kölcsönt infrastruktúrafejlesztésre, a kis- és középvállalkozások fejlesztésére, az energiatakarékossági beruházásra, és idegenforgalmi projektek megvalósítására lehetett felhasználni.

98


Az Európai Befektetési Alap kezelte a kis- és középvállalatok finanszírozása (SME Finance Facility c. programot. Pályázhattak a szakosodott kockázati tőketársaságok, bankok, lízingcégek, garancia intézmények, garancia alapok. Az EIB-nek globális kölcsönei mellett két pénzügyi eszköze működött kiegészítőként: EIF kockázati tőke, tőkebefektetés KKV-kat támogató kockázati tőke alapokba és üzleti inkubátorokba; valamint EIF garanciavállalás olyan intézményeknek, amelyek a KKV-knak nyújtanak hiteleket. 6.6.2.2. Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank Az Európai Bizottság és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD - European Bank for Reconstruktion and Development), mint társfinanszírozó hozzájárult a közép- és keleteurópai országok kis- és középvállalkozói szektorának fejlesztéséhez hitelprogrammal, illetve tőkeprogrammal. A konstrukcióban választott helyi közvetítő bankok – Volksbank, K&H vettek részt, amelyeket vissza nem térítendő támogatással – a bank marketingre, szakemberképzésre fordíthatja a támogatást - tettek érdekeltté. Az EBRD az SME Finance Facility, illetve a Rugalmas Vállalkozói Hitel keretében a helyi bankok közreműködésével támogatást nyújtott a KKV-ek beruházásaihoz. A beruházáshoz, illetve tevékenységbővítéshez kapható kedvezményes hitel a KfW (Kreditanstalt für Wiederaufbau) hitelkeretből, a munkahelyteremtést az Európai Tanács Fejlesztési Bankja (CEB - Council of Europe Development Bank) támogatta. 6.7. 2006. évi finanszírozási programok


6.7.1.1.1. Mikrohitel program A program feltételrendszerét 2005. december 20-tól még kedvezőbbé tették, és a maximálisan felvehető hitelösszeget 25 ezer eurónak megfelelő forintösszegre (6, 35 millió Ft-ra) emelték, a futamidőt pedig 5 évről 8 évre. Az ügyfelek rugalmas kiszolgálása érdekében a kamat mértéke – a lebonyolításban résztvevő szervezetek döntésétől függően – a jegybanki alapkamat+/- 3%-os mértéken került megállapításra. 2006-ban közel 1400 vállalkozó vett fel hitelt 5,9 milliárd forint összegben. 6.7.1.2. Széchenyi Kártya A Széchenyi Kártya Program állami támogatás mellett 2006-ban is tovább folytatódott. A Kormány minden kibocsátott Kártyára 50%-os garanciadíj-támogatást biztosított. Az állami kamattámogatás mértéke 2006. január 1-jétől 2006. december 31-ig kibocsátott kártyák esetében 10 millió forint értékig 2 százalékpont volt. 2006. április 10-től – a korábbi maximum 10 millió Ft-os kártyákon túl - lehetőség nyílt maximum 25 millió forint értékű kártya igénylésére is. 2006-ban több mint 20750 kártyát adtak át 123,6 milliárd forint összegben. 2006. március 10-től a Széchenyi Kártya konstrukció olcsóbb lett: 99


A hitel kamata 1 százalékponttal, 3 havi BUBOR+4%-ra csökkent A kezelési költség 0,2 százalékponttal 0,8%-ra csökkent, és a Hitelgarancia Zrt. díja – a kezesség mértékének változása mellett – 0,3 százalékponttal, 1,5%-ra csökkent. A változásokkal összességében kb. 1,5%-kal lett olcsóbb a konstrukció. 2006. április 10-től igényelhető a 25 millió forintos Széchenyi Kártya. A Széchenyi Kártya-konstrukció immár negyedik éve működik és az eddigi eredmények arra utalnak, hogy a kkv-szektor tud is élni a lehetőséggel. Széchenyi Kártya számokban (a bevezetése óta 2006. december 30-ig) A 2006. végére több mint 93 ezer igénylést nyújtottak be a vállalkozók. Az átadásra került Széchenyi Kártyák száma: 69133, amely révén a vállalkozók mintegy 330 milliárd forint hitelkerethez jutottak. A havi igénylések száma meghaladja a kétezret. A hitelkártya állományának bővülése ellenére a lehívott garanciaállomány továbbra is 3% alatt marad, ami azt mutatja, hogy a termék semmivel sem kockázatosabb az egyéb banki hiteltermékeknél. 2006-ban az Európai Bizottság Vállalkozási és Ipari Főigazgatósága első alkalommal meghirdette az Európai Vállalkozás Díjat, amelyre helyi és regionális hatóságok által működtetett kis- és középvállalkozás-fejlesztési programok pályázhattak. A vállalkozás támogatása kategória nemzeti fordulóját a Széchenyi Kártya konstrukcióval a KA-VOSZ Zrt. nyerte meg. A konstrukciót az uniós megmérettetésre is jelölték. Az Európai Parlament mellett működő EuroCommerce kereskedelmi lobbiszervezet is felvette a Best Practice programjába. A hitelkeret emelése során a KA-VOSZ minden olyan szigorítást beépített a rendszerbe, amely nehezíti, illetve megakadályozza a visszaéléseket: olyan cég nem kaphat Széchenyi Kártyát, amelyben az igényléstől számított 6 hónapon belül tulajdonváltás volt, míg a nagyobb összegű, 25 milliós kártya igénylésének feltétele a legalább egyéves makulátlan Széchenyi Kártyás múlt. A Zrt. keretjellegű együttműködési megállapodást írt alá az Iposszal a Kártya ipartestületek ajánlásain keresztül történő igénylésére. A Széchenyi Kártyák feltételrendszerének változásai 2002 és 2006 között 2006. márc. 2002. aug.- 2003. júl.-tól 2004. júl.-tól 10-től tól 500.000, 1 500.000, 1, 2, Max. 10 Max. 10 Kártya értéke, Ft millió 3, 4, 5 millió millió millió 0-15 ezer 0-15 ezer 0-15 ezer 0-15 ezer Regisztrációs díj forint forint forint forint 15-85 ezer 15-85 ezer 15-85 ezer 15-85 ezer Kártya díj forint a hitel forint a hitel forint a hitel forint a hitel nagysága nagysága nagysága nagysága függvényében függvényében függvényében függvényében A Hitelgarancia Rt. 73% 73% 73% 80% készfizető

100

2006.-április 10-től Max. 25 millió 0-17 ezer forint 15-160 ezer forint a hitel nagysága függvényében 80%


kezességvállalásának mértéke 1,8% 1,8% 1,8% 1,5% 1,5 % Garanciadíj 3 havi Bubor 3 havi Bubor 3 havi Bubor 3 havi Bubor 3 havi Bubor Kamat + max. 5% + max. 5% + max. 5% + max. 4% + max. 4% 1%/év 1%/év 1%/év 0,8%/év 0,8%/év Kezelési költség 5% 1 millió Ft 3% 2% 10 millió Ft Kamattámogatás hitelösszegig hitelösszegig 5%, felette 2%, felette 3,5% nincs. 50% 50% 50% 50% 50% Garanciadíjtámogatás Forrás: KA-VOSZ Zrt., A konstrukció feltételrendszerének a változó körülményekhez történő igazítása újabb vállalkozói rétegek számára teszi elérhetővé a programot. Az átadott Széchenyi Kártyák és kihelyezett hitelállománya megyénként 2006. december 31-ig Kihelyezett Átadott kártyák, db hitelállomány, Megye Megye Mrd Ft aránya, % Ebből Ebből élő* élő 11623 4249 16,849% 61,451 25,687 Budapest 3673 1296 5,139% 16,620 7,029 Baranya Bács4600 1689 6,698% 23,591 10,516 Kiskun 1966 580 2,300% 7,526 2,789 Békés BorsodAbaúj5333 1876 7,439% 25,995 11,102 Zemplén 3502 1290 5,115% 15,300 6,536 Csongrád 2402 799 3,168% 10,419 4,207 Fejér GyőrMoson3246 1216 4,822% 14,324 6,340 SopronHajdú2948 1181 4,683% 14,794 6,727 Bihar 3232 1098 4,354% 15,214 6,259 Heves Komárom1692 588 2,332% 7,357 2,930 Esztergom JászNagykun2507 879 3,486% 11,488 4,654 Szolnok 2293 570 2,260% 8,820 2,558 Nógrád 6528 2985 11,837% 35,868 18,875 Pest 2081 749 2,970% 9,558 4,024 Somogy 2897 1107 4,390% 13,644 6,143 Szabolcs101


SzatmárBereg Tolna Vas Veszprém Zala Végösszeg

2756 1183 1907 2764 69133

834 3,307% 514 2,038% 705 2,796% 1013 4,017% 25218 100,000%

10,606 5,142 8,468 13,010 329,195

4,080 2,586 3,647 5,440 142,129

Forrás: KA-VOSZ Zrt.

* élő kártyának az ügyfelek által még használt, vissza nem fizetett Széchenyi Kártyás tartozással rendelkező ügyletet tekintjük A Széchenyi Kártyák száma és kihelyezett hitelállománya 2002–2006 2002 2003 2004 2005 2006. 1725 7427 17868 20633 21480 Átadott kártyák száma, db 1,573 20,889 79,407 106,540 120,786 Kihelyezett hitelállomány, Mrd Ft Forrás: KA-VOSZ Zrt.

A Széchenyi Kártyák száma és kihelyezett hitelállománya 2002–2006, hitelkeret szerinti bontásban 2002 2003 2004 2005 2006. 1725 7427 17868 20633 21480 Átadott kártyák száma, db Ebből: 500 ezer Ft—os 304 583 617 518 432 hitelkeret 1 millió hitelkeret 2 millió hitelkeret 3 millió hitelkeret 4 millió hitelkeret 5 millió hitelkeret 6 millió hitelkeret 7 millió hitelkeret 8 millió hitelkeret 9 millió hitelkeret 10 millió hitelkeret 11-25 millió hitelkeret

Ft.-os

1421

2423

1936

1777

1602

Ft.-os

-

676

2030

2277

2135

Ft.-os

-

784

2115

2346

2165

Ft.-os

-

335

1096

1365

1492

Ft.-os

-

2626

7301

6155

5724

Ft.-os

-

-

171

492

585

Ft.-os

-

-

194

510

604

Ft.-os

-

-

268

829

885

Ft-os

-

-

60

117

258

Ft.-os

-

-

2080

4247

4861

Ft-os

-

-

-

-

737

Kihelyezett hitelállomány, Mrd Ft Ebből:

1,573

20,889

79,407

106,540

120,786

102

Információk a KKV-k finanszírozási forrásokhoz való hozzáféréséről – MAGYARORSZÁG 500 ezer hitelkeret 1 millió hitelkeret 2 millió hitelkeret 3 millió hitelkeret 4 millió hitelkeret 5 millió hitelkeret 6 millió hitelkeret 7 millió hitelkeret 8 millió hitelkeret 9 millió hitelkeret 10 millió hitelkeret 11-25 millió hitelkeret

Ft—os

0,152

0,292

0,309

0,259

0,216

Ft.-os

1,421

2,423

1,936

1,777

1,602

Ft.-os

-

1,352

4,060

4,554

4,270

Ft.-os

-

2,352

6,345

7,038

6,495

Ft.-os

-

1,340

4,384

5,460

5,968

Ft.-os

-

13,130

36,505

30,775

23,720

Ft.-os

-

-

1,026

2,952

3,510

Ft.-os

-

-

1,358

3,570

4,228

Ft.-os

-

-

2,144

6,632

7,080

Ft-os

-

-

0,540

1,053

2,322

Ft.-os

-

-

20,800

42,470

46,610

Ft-os

-

-

-

-

14,765

Forrás: KA-VOSZ Zrt.

2006. év végére az összesen átadott Széchenyi Kártyák száma 69133 db volt, az érvényben lévő élő kártyák száma továbbra is meghaladja a 25 ezret, amihez 162 milliárd forint összegű hitelkeret társult. 6.7.1.3. „Sikeres Magyarországért” Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram, Magyar Fejlesztési Bank Rt. A 2005. nyarán meghirdetett „Sikeres Magyarországért” Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram 2006-ban is folytatódott. 2006-ban a hitelprogram keretében közel 631 vállalkozó vett fel hitelt 30 milliárd forint összegben. 6.7.1.4. A Magyar Export-Import Bank Zrt. hitelkonstrukciói és szolgáltatásai 2006-ban az Eximbank az alábbi szolgáltatásokkal állt a magyar exportőrök és külföldi vevőik rendelkezésére: Export-előfinanszírozó hitelkonstrukciók; Agrár-Eximhitel; Exportcélú középlejáratú beruházási hitelkonstrukció; Vevőhitelek; Refinanszírozási hitelkeret; Exportgaranciák; Eximbank Hitelprogram a kormány Szülőföld Alap programja keretében; Forfetírozás; Kockázatátvállalási termékek. 6.7.1.5. Szülőföld Alap A program keretében a kis- és középvállalkozásoknak meghirdetett finanszírozási konstrukciók 2006-ban is működtek. 6.7.1.6. Hitelgarancia Zrt. kezességvállalása A Hitelgarancia Zrt. kezességvállalásának mértéke maximum 80%. A kezességvállalás futamideje 15 évig terjedhet. A HG Zrt. 2006-ban közel 24200 készfizető kezességvállalási szerződést kötött, amelyekben 228,4 milliárd Ft garanciát vállalt a KKV-k finanszírozási igényeihez. 2005-2006 között a garanciavállalások összege több mint 30%-kal bővült.

103


6.7.1.7. Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kezességvállalása Az Alapítvány 2006-ben 40 millió Ft összegig 80%-os, 40-150 millió Ft között 60%-os, 150400 millió Ft között pedig 50%-os hitelgaranciát biztosít. A garantálható hitel összegének maximuma 400 millió Ft. 6.7.1.8. Tőkeprogramok (Állami kockázati tőke)

6.7.1.8.1. Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. A Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. 2006-ban 16 db befektetési szerződést kötött 876 millió Ft összegben.

6.7.1.8.2. Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. A Tőkeprogram keretében a Corvinus Zrt. által közvetlenül tőkeemelésre fordítható összeg vállalkozásonként minimum 50 millió forint. A Corvinus Zrt. a céltársaságban kizárólag kisebbségi részesedést szerezhet. A befektetés időtartama 3-10 év volt. 2006-ban 2 db befektetési szerződést kötöttek 59 millió Ft összegben.

6.7.1.8.3. Beszállítói Befektető Zrt. A Beszállítói Befektető Zrt. által befektetett tőke nagysága 50 millió Ft-tól 500 millió Ft-ig terjedhet, az időtartama 3-7 év. 2006-ban 3 db befektetési szerződést kötöttek 213 millió Ft összegben.

6.7.1.8.4. Informatikai Kockázati Tőkealapkezelő Zrt. Az egy vállalkozásba befektethető tőke összege 50-450 millió Ft között mozog. A tulajdonszerzés mértéke 25-49%, de minden esetben szükséges a legalább 25%+1 szavazat biztosítása. A befektetési időtartama 3-tól 7 évig terjed. 2006-ban 4 db befektetési szerződést kötöttek 931 millió Ft összegben.

6.7.1.8.5. Corvinus Első Innovációs Kockázati Tőkealap A tőkealapon keresztül 2006-ban 4 db befektetési szerződés megkötésére került sor 996 millió Ft összegben.

6.7.1.8.6. Magyar Fejlesztési Bank Rt. Fejlesztési Tőkebefektetési Programja A Magyar Fejlesztési Bank Rt. Fejlesztési Tőkebefektetési Programja keretében közvetlenül tőkeemelésre fordítható összeg mértéke vállalkozásonként 50 és 500 millió forint között mozog (kisebbségi tulajdonszerzés feltétele mellett). A befektetési időtartama legfeljebb 5 év.

7. A Strukturális Alapok hozzájárulása a vázolt programokhoz Magyarország az Unióhoz történt csatlakozással 2004-2006 között vált jogosulttá a Strukturális Alapok forrásainak fogadására. A Strukturális Alapok forrásait kiegészítő nemzeti társfinanszírozás felhasználására hazánk elkészítette a I. Nemzeti Fejlesztési Tervet, amely az ennek keretében kialakított öt Operatív Programon keresztül valósult meg, amelyek közül azonban egyik sem tűzte célul a KKV-k finanszírozási forrásokhoz való hozzájutásának javítását.

104


8. ERDF Alap következő generációja A 2007-13-as tervezési időszakra készülő II Nemzeti Fejlesztési Terv keretében megvalósuló –ERDF forrásból finanszírozott Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) kiemelt célja a vállalkozások, kiemelten a KKV-k finanszírozási forrásokhoz történő hozzájutásuk megkönnyítése. Ennek érdekében a GOP negyedik prioritása tartalmazza a JEREMIE típusú pénzügyi eszközöket. A program forrása alapvetően a GOP keretösszegének várhatóan 24%a, mintegy 190,7 Mrd Ft (kb. 703,8 mEUR)15, amely a Közép-magyarországi Operatív Programból további 15,6 Mrd Ft-tal, (kb. 57,4 mEUR) egészül ki. A rendelkezésre álló forrás a JEREMIE mechanizmusnak megfelelően a holdingalapba kerül. A holdingalap döntően magánszektorba tartozó pénzügyi közvetítők által működtetett pénzügyi instrumentumok továbbfejlesztésével, refinanszírozásával, illetve társfinanszírozásával javítja a KKV-k forráshoz jutási lehetőségeit. A GOP helyzetelemzésében és az elemzés korábbi fejezeteiben leírt, a pénzügyi piacokat érintő piaci elégtelenségek orvoslására, az alábbi típusú beavatkozásokat tervezzük, amelyek jelentősen hozzájárulnak a vállalkozások finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének megkönnyítéséhez: Mikrofinanszírozás Kereskedelmi bankok által nyújtott hitelekhez adott garanciák. Tőkepiac fejlesztése (kockázati tőke, magvető tőke) Mikrofinanszírozás. A magas relatív tranzakciós költségek miatt a hazai bankrendszer számára a mikrovállalkozások kis összegű hiteligényei nehezen kezelhetők, így ezt a vállalati kört legjobban a mikrohitelezésre szakosodott szervezetek tudják elérni. A probléma kezelésére a mikrofinanszírozás módszereinek fejlesztése, és a rendelkezése álló források kezdeti refinanszírozás, és garanciarendszer működtetésével történő növelése a célunk. Garanciaeszközök. A bankok számára a legnagyobb problémát a hitelfedezetek hiánya és a kisvállalkozások sajátos kockázatainak kezelése jelenti. A KKV-k banki finanszírozásának fejlesztését a garanciaeszközök alkalmazásával tervezzük elérni, hiszen a hitelgarancia intézményrendszerének javításával, támogatásként (garanciaként) a ténylegesen nyújtott összeg sokszorosát tudjuk a piaci hitelek útján megmozgatni. Így az egyes tranzakciók és a kisvállalati hitelportfoliók után vállalt garanciák növelni fogják a banki kockázatkezelés hatékonyságát, és egyben a kockázat egy részét átvállalják a bankoktól. A hazai tőkepiac fejlesztését a magántulajdonban levő alapok társfinanszírozásán keresztül tervezzük elérni. A magánbefektetőket a költségek és a hozamok nem arányos megosztásával is ösztönözhetjük a kisebb cégekbe történő befektetésekre. A tőkealapok számára társfinanszírozást teszünk lehetővé, amennyiben befektetési politikájuk összhangban van az OP céljaival.

15 271HUF/EUR árfolyamon számolva, a 2007. év májusában ismert tervadatok szerint

105

A kis- és középvállalkozások finanszírozási forrásokhoz való hozzáférése, piaci elégtelenségek vizsgálata

Recommend Documents