A KÉPEK FORRÁSA AGNESE (1546):
3. A
CAMPBELL (1987):
14. (405. o.)
CEREZO MARTÍNEZ (1994):
5. (38. o.)
CORTESÃO – MOTA (1987):
33. (117. tábla)
FERNANDEZ-ARMESTO (1993):
32. (39. o.)
HSA REPRODUKCIÓ:
7., 22., 26., 30.
HL:
4. (http://sunsite.berkeley.edu/hehweb/HM25.html), 34. (http://sunsite.berkeley.edu/hehweb/HM41.html)
IRÁS KRISZTINA:
9. (GASPAR [2007]: 6. o. alapján), 10. (térkép: OSZK), 11., 12. (térképek: OSZK, www.wilhelmkruecken.de), 36. (a TÖRTÉNELMI VILÁGATLASZ (2001) és BERTÉNYI (1987) alapján)
JAMES FORD BELL LIBRARY:
27. (http://www.bell.lib.umn.edu/index.html)
KAMAL (1939):
15. (1221. o.), 17. (1334. o.), 18. (1206. o.), 19. (1285 o.), 23. (1368. o.)
KÓDEX:
13. (2. köt. 290. o.)
MARTÍN-MERÁS (1993):
25. (35. o.)
LISSZABONI TENGERÉSZETI MÚZEUM
3. B (Reprodukció)
NORDENSKIÖLD (1897):
20. (XII. tábla), 24. (XXI. tábla), 29. (XLIII. tábla)
OCEANOS NR. 38.:
1. (37. o.), 28. (10–11. o.)
OCEANOS NR. 46.:
16. (18–19. o.)
OSZK:
6., 31., 37., 42., 45., 46., 47., 48., 49., 50., 51., 52., 53., 54., 55., 56., 57., 58., 59., 60.
TOLIAS (1999):
35. ( 90–91. o.)
WIGAL (2000):
2. (42. o.), 8. (84. o.), 21. (27. o)
ZB:
38., 39., 40., 41., 43., 44., 46., 47., 48., 49., 50.
141
RÖVIDÍTÉSEK
BnF
Bibliothèque nationale de France
BNL
Biblioteca Nacional de Lisboa
BNM
Biblioteca Nazionale Marciana, Velence
BRBML
Beinecke Rare Book and Manuscript Library, Yale University
BSGL
Biblioteca da Sociedade de Geografia de Lisboa
EK
ELTE Egyetemi Könyvtár
HL
Huntington Library, San Marino, USA
HSA
Hispanic Society of America
ICHC
International Conference on the History of Cartography (Nemzetközi Térképtörténeti Konferencia)
ÖNB
Österreichische Nationalbibliothek, Bécs
OSZK
Országos Széchényi Könyvtár
ZB
Zentralbibliothek, Zürich
142
IRODALOM ÁCS (1950)
ÁCS TIVADAR: Egy elveszettnek vélt Corvina térképmellékletről. Térképészeti Közlöny, VII. köt. 3–4. szám, Budapest, 1950, Honvéd Térképészeti Intézet.
AGNESE (1546)
AGNESE, BATTISTA: Hajózási atlasz. 1546. Fakszimile: Portolan Atlas von Battista Agnese (1546). Graz, 1993, Desertina (Svájc), Akademische Druck (Ausztria), Verlag Autor (Oroszország). Zentralbibliothek, Zürich (Atl. 3349).
AGNESE (1553)
AGNESE, BATTISTA: Atlante Nautico di Battista Agnese 1553. Fakszimile: Venezia, 1990, Marsilio Editori. Zentralbibliothek Zürich, (Atl. 3328).
ALBUQUERQUE (1984)
ALBUQUERQUE, LUÍS DE: Considerações sobre a carta-portulano. Separata da Revista Universitária de Coimbra, 1984, No. 31. 385–404. o.
ALBUQUERQUE (1991)
ALBUQUERQUE, LUÍS DE: Dúvidas e certezas na história dos descobrimentos portugueses. Lisboa, 1991, Círculo de Leitores.
AMARAL (1995)
AMARAL, JOAQUIM FERREIRA DO: Pedro Reinel me fez. À volta de um mapa dos Descobrimentos. Lisboa, 1995, Quetzal Editors.
AMERIKA (1992)
Ezerarcú világunk: Amerika. Alaszkától a Tűzföldig. Budapest, 1992, Dunakönyv Kiadó Kft.
ASTENGO (2007)
ASTENGO, CORRADINO: The renaissance chart tradition in the Mediterranean. In D. Woodward (szerk.): The History of Cartography, 3. köt. Cartography in the European Renaissance, Chicago, 2007, The University of Chicago Press.
BALOGH (1966)
BALOGH JOLÁN: A művészet Mátyás király udvarában. 1. köt. Adattár. Budapest, 1966, Akadémiai Kiadó.
BERTÉNYI (1987)
BERTÉNYI IVÁN: Magyarország az Ajouk korában. Budapest, 1987, Gondolat.
BOUTOURA (2006)
BOUTOURA, CHRYSSOULA: Assigning map projections to portolan maps. E-Perimetron, 1. évf. 1. szám. Lásd Internetes hivatkozások.
BREMNER (1984)
BREMNER, R. W.: The construction and origins of two portulan charts. Coimbra, 1984, Coimbra Editora Lda.
BREMNER (1988)
BREMNER, R. W.: The lenght of the Mediterranean from Dicaerchus to the Discoveries. Separata da Revista da Universidade de Coimbra. Lisboa, 1988, Instituto de Investigação Científica Tropical.
BROWN (1949)
BROWN, LLOYD A.: The story of maps. Boston, 1949, Little, Brown and Company.
CAMPBELL (1986)
CAMPBELL, TONY: Census of pre-sixteenth-century portolan charts. Imago Mundi 38. köt. 1986, 67–91. o. 143
CAMPBELL (1987)
CAMPBELL, TONY: Portolan charts from the late thirteenth century to 1500. In J. Brian Harley és D. Woodward (szerk.): The History of Cartography, 1. köt. Cartography of Prehistoric, Ancient and Medieval Europe and the Mediterranean, Chicago, 1987, University of Chicago Press.
CASTRO BRANDÃO (1995) CASTRO BRANDÃO, FERNANDO DE: História da expansão portuguesa 1367–1580. Uma cronologia. Odivelas, Portugal, 1995, Europress. CEREZO MARTÍNEZ (1994) CEREZO MARTÍNEZ, RICARDO: La cartografía náutica española en los siglos XIV, XV y XVI. Madrid, 1994, C. S. I. C. CLOS-ARCEDUC (1956)
CLOS-ARCEDUC, M. A.: L’énigme des portulans. Étude sur la projection et le mode de construction des cartes à rumbs du 14e et du 15e siècle. Comité des Travaux Historiques et Scientifiques, Section de Géographie, Bulletin, Tome LXIX, Paris, 1956, Ministère de l’Éducation Nationale.
CORTESÃO (1960)
CORTESÃO, ARMANDO: Cartografía portuguesa antiga. Colecção Henriquina. Lisboa, 1960.
CORTESÃO (1969)
CORTESÃO, ARMANDO: História da cartografia portuguesa. I. köt. Lisboa, 1969, Junta de Investigações do Ultramar.
CORTESÃO – MOTA (1987) CORTESÃO, ARMANDO – MOTA, A. TEIXEIRA DA: Portugaliae monumenta cartographica. I–VI. köt. Lisboa, 1987, INCM. CSAPODI (1973)
CSAPODI CSABA: The Corvinian Library. History and Stock. Budapest, 1973, Akadémiai Kiadó.
CSENDES (1980)
CSENDES LÁSZLÓ: Térképhistória. Történelem a térképek tükrében. Budapest, 1980, Magvető Kiadó.
DERCSÉNYI (1986)
DERCSÉNYI DEZSŐ: Kísérőtanulmány. In Képes krónika. Budapest, 1986, Pro Memoria, Európa Könyvkiadó.
FERNANDEZ-ARMESTO (1993)
FERNANDEZ-ARMESTO, Felipe (szerk.): The Times Atlasz. Felfedezések. Budapest, 1993, Akadémiai Kiadó.
FINÁLY (1884)
FINÁLY HENRIK: A latin nyelv szótára. Budapest, 1884, Franklin Társulat, Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda.
FONTOURA DA COSTA (1960)
FONTOURA DA COSTA, ABEL: A marinharia dos Descobrimentos. Lisboa, 1960, Âgencia Geral do Ultramar.
GASPAR (2007)
GASPAR, JOAQUIM ALVES: The myth of the square chart. E-Perimetron, 2. évf. 2. szám, 2007. Lásd Internetes hivatkozások.
GIL (2001)
GIL, JUAN: As ilhas imaginárias. Oceanos, No. 46. Ilhas Fantásticas. 2001. Comissão Nacional para as Comemorações dos Descobrimentos Portugueses.
GREGUSS (1986)
GREGUSS FERENC: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. 1. köt. Budapest, 1986, Móra Ferenc Kiadó.
GROSJEAN – KINAUER (1970)
GROSJEAN, GEORGES – KINAUER, RUDOLF: Kartenkunst und Kartentechnik vom Altertum bis zum Barock. Bern, Stuttgart, 1970, Hallwag. 144
GUERREIRO (1992)
GUERREIRO, INÁCIO: A carta náutica de Jorge de Aguiar de 1492. Lisboa, 1992, Academia Da Marinha.
GULÁŠ – LEŠČINSKY (1984) GULÁŠ, ŠTEFAN – LEŠČINSKY, DUŠAN: A vitorlás hajók története. Bratislava, 1984, Madách. GYÖRFFY (1984)
GYÖRFFY GYÖRGY: Államszervezés. In Magyarország története. 1. köt. Budapest, 1984, Akadémiai Kiadó.
HÓMAN – SZEKFŰ (1939)
HÓMAN BÁLINT – SZEKFŰ GYULA: Magyar történet. 2. és 3. köt. Budapest, 1939, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda.
HOWSE – SANDERSON (1973)
HOWSE, DEREK – SANDERSON, MICHAEL: The sea chart. GB, 1973, David & Charles Ltd.
ICHC 2005 A 21. Nemzetközi Térképtörténeti Konferencia kiadványa. KONFERENCIA-KIADVÁNY Irás Krisztina: Settlements of the Kingdom of Hungary on portolan charts. Poszter, 66. o. (IRÁS) ICHC 2007 A 22. Nemzetközi Térképtörténeti Konferencia kiadványa. KONFERENCIA-KIADVÁNY Irás Krisztina: Portolan charts in Hungary: Treasures of the National Széchényi Library. Poszter, 86. o. (IRÁS) ICHC 2009 A 23. Nemzetközi Térképtörténeti Konferencia kiadványa. KONFERENCIA-KIADVÁNY Irás Krisztina: Anonymous portolan chart in Hungary: A possible Agnese work. Poszter, 124. o. (IRÁS) IRÁS (2007)
IRÁS KRISZTINA: Hungary on two portolan charts by Angelino Dulcert (1325/30, 1339). Imago Mundi, 2007, 59. köt. 2. rész, 223–231. o.
IRMÉDI-MOLNÁR (1970)
IRMÉDI-MOLNÁR LÁSZLÓ: Térképalkotás. Budapest, 1970, Tankönyvkiadó.
JENNY – WEBER – HURNI (2007)
JENNY, BERNHARD – WEBER, ADRIAN – HURNI, LORENZ: Visualizing the planimetric accuracy of historical maps with MapAnalyst. Cartographica, No. 42, 1. 2007. Lásd Internetes hivatkozások.
KAMAL (1939)
KAMAL, YOUSSOUF: Monumenta cartographica Africae et Aegypti. 4. köt. 1. rész, Époque des portulans, suivie par l'époque des découvertes, Kairó, 1939, Y. Kamal.
KEUNING (1949)
KEUNING, JOHANNES: Hessel Gerritsz. Imago Mundi Nr. 6, 1949, 49–66. o.
KEUNING (1955)
KEUNING, JOHANNES: The history of geographical map projections until 1600. Imago Mundi, Nr. 12, 1955, 1–24. o.
KISS (1988)
KISS LAJOS: A portolán szó nyelvi eredete. Geodézia és Kartográfia, 1988, 40. évf. 2. szám, Budapest, Kartográfiai Vállalat, 131–132 o.
KLINGHAMMER (1997)
KLINGHAMMER ISTVÁN: A magyar térképészet Lázár deáktól napjainkig. Magyar Tudomány, 1997, 42. évf. 9. szám, Budapest, 1037–1056 o.
KLINGHAMMER – PÁPAY – KLINGHAMMER ISTVÁN – PÁPAY GYULA – TÖRÖK ZSOLT: Kartográfiatörténet. Budapest, 1995, Eötvös Kiadó. TÖRÖK (1995) 145
KLINGHAMMER – PAPP-VÁRY (1983)
KLINGHAMMER ISTVÁN – PAPP-VÁRY ÁRPÁD: Földünk tükre a térkép. Budapest, 1983, Gondolat Kiadó.
KÓDEX (1999)
Magyar Kódex. 2. és 3. köt. Budapest, 1999, Kossuth Kiadó.
KRETSCHMER (1962)
KRETSCHMER, KONRAD: Die italienischen Portolane des
KRÓNIKA
Mittelalters. Ein Beitrag zur Geschichte der Kartographie und Nautik. Hildesheim, 1962, Georg Olms Verlagsbuchhandlung. Képes krónika. Hasonmás kiadás, képkötet. Budapest, 1964, Magyar Helikon.
LA IMAGEN DEL MUNDO (1992) LAGUARDA TRIAS (1984)
La Imagen del Mundo. 500 años de cartografia. Madrid, 1992, Instituto Geografico Nacional. LAGUARDA TRIAS, ROLANDO A.: Discordancia dimensional entre el Atlántico y el Mediterránoen las cartas portulanas. Lisboa, 1984, Academia da Marinha.
LIVIERATOS (2006)
LIVIERATOS, EVANGELOS: The use of animation in visualising deformations of a portolan-type map. E-Perimetron, 1. évf. 1. szám, 2006 Lásd Internetes hivatkozások.
LUDMER-GLIEBE (1999)
LUDMER-GLIEBE, SUSAN: Golden rhumb lines of connection. Mercator’s World, 1999, március–április, 59–61. o.
MACHADO (1999)
MACHADO, RAÚL SOUSA: Das barcas aos galeões. Oceanos, No. 38. Navios e navegações. 1999. Comissão Nacional para as Comemorações dos Descobrimentos Portugueses.
MARJAI (1981)
MARJAI IMRE: Nagy hajóskönyv. Budapest, 1981, Móra Könyvkiadó.
MARTÍNEZ (1994)
MARTÍNEZ, RICARDO CEREZO: La cartografía náutica española en los siglos XIV, XV y XVI. Madrid, 1994.
MARTÍN-MERÁS (1993)
MARTÍN-MERÁS, Luisa: Cartografia marítima hispana: la imagen de América. Barcelona, 1993, Lunwerg.
MESENBURG (1990)
MESENBURG, PETER: Untersuchungen zur kartometrischen Auswertung mittelalterlicher Portolane. Kartographische Nachrichten, 1990/40. évf. 1. szám. Bonn, Kirschbaum Verlag. 9–18. o.
NEBENZAHL (1990)
NEBENZAHL, KENNETH: Der Kolumbus Atlas. Karten aus der Frühzeit der Entdeckungsreisen. Braunschweig, 1990, Westermann.
NORDENSKIÖLD (1897)
NORDENSKIÖLD, A. E.: Periplus. An essay on the early history of charts and sailing directions. New York, 1897, Burt Franklin.
OCEANOS
A portugál felfedezések történetével foglalkozó tudományos folyóirat. Kiadja a Comissão Nacional para as Comemorações dos Descobrimentos Portugueses.
PAPP-VÁRY (2002)
PAPP-VÁRY ÁRPÁD: Magyarország története térképeken. Budapest, 2002, Kossuth Kiadó, Cartographia.
146
PAPP-VÁRY (2007)
PAPP-VÁRY ÁRPÁD: Térképtudomány. A pálcikatérképtől az űrtérképig. Budapest, 2007, Kossuth Kiadó.
PAPP-VÁRY – HRENKÓ (1989)
PAPP-VÁRY ÁRPÁD – HRENKÓ PÁL: Magyarország régi térképeken. Budapest, 1989, Gondolat Könyvkiadó, Officina Nova.
PIMENTEL (1960)
PIMENTEL, LUÍZ SERRÃO: Prática da arte de navegar. Lisboa, 1960, Âgencia Geral do Ultramar.
PINHEIRO MARQUES – KILDUSHEVSKAYA (2002)
PINHEIRO MARQUES, ALFREDO – KILDUSHEVSKAYA, LUDMILA: O atlas universal de Diogo Homem. 2002, M. Molinero Editor, S. A.
PLIHÁL (2002)
PLIHÁL KATALIN (szerk.): Gróf Széchényi Ferenc térképeinek és atlaszainak katalógusa. 1. kötet: Kéziratos térképek és atlaszok. Budapest, 2002, Országos Széchényi Könyvtár, Osiris Kiadó.
SNYDER (1989)
SNYDER, JOHN P.: An album of map projections. U. S. Geological Survey Professional Paper: 1453, 1989, United States Government Printing Office.
STEGENA (1981)
STEGENA LAJOS: Térképtörténet. Második kiadás, Budapest, 1981, Tankönyvkiadó.
STEGENA (1984)
STEGENA LAJOS: Korok és térképek. Budapest, 1984, Gondolat Kiadó.
STEGENA (1991)
STEGENA LAJOS: Magyarország térképei a mohácsi vész előtt. Budapest, 1991, Tankönyvkiadó.
STEVENSON (1911)
STEVENSON, EDWARD LUTHER: Portolan charts, their origin and
characteristics with a descriptive list of those belonging to the Hispanic Society of America. New York, 1911, The Knickerbocker Press. SZŰCS (1993)
SZŰCS JENŐ: Az utolsó Árpádok. História könyvtár. Budapest, 1993, MTA Történettudományi Intézete.
TELEKI (1906)
TELEKI PÁL: A XV. és XVI. századok kartografiájának egy-egy emléke a Nemzeti Múzeumban. Földrajzi Közlemények, 1906. 7. füzet. 281–287. o.
TOBLER (2006)
TOBLER, W. R.: Medieval distortions: The projections of ancient maps. Előadás az ICA Digital Technologies in Cartographic Heritage munkacsoportja által szervezett Digital Approaches to Cartographic Heritage című konferencián, Thessaloniki, 2006. május 18–19. Lásd Internetes hivatkozások.
TOLIAS (1999)
TOLIAS, GEORGE: The Greek portolan charts, 15th–17th centuries.
A contribution to the mediterranean cartography of the modern period. Athens, 1999, OLKOS. TÖRÖK (2004) TÖRTÉNELMI VILÁGATLASZ (2001)
TÖRÖK ZSOLT: Tengerjáró világháló: A portolán. Élet és Tudomány. 2004/32, Budapest, TIT, 2004. 1008–1011 o. Történelmi világatlasz. Budapest, 2001, Cartographia.
147
VAGÁCS (1988)
VAGÁCS GÉZA: Tengerhajózási (portolán-) térképek a középkorból. Geodézia és Kartográfia, 40. évf. 2. szám, Budapest, 1988, Kartográfiai Vállalat. 125–131. o.
VERNET (2007)
VERNET, JOAN: The scientific world of the Crown of Aragon under James I. Quaderns de la Mediterrània, 9 . szám: Ramon Llull and Islam, the Beginning of Dialogue. Institut Europeu de la Mediterranea, Barcelona, 2007. Lásd Internetes hivatkozások.
WHITFIELD (1996)
WHITFIELD, PETER: The charting of the oceans. Ten centuries of maritime maps. 1996, The British Library.
WIGAL (2000)
WIGAL, Donald: Historic maritime maps used for historic eploration, 1290–1699. New York, 2000, Parkstone Press.
Internetes hivatkozások
e-Perimetron. International Web Journal on Sciences and Technoloies Affined to History of Cartography and Maps: www.e-perimetron.org BOUTOURA (2006): www.e-perimetron.org/Vol_1_1/Boutoura/1_1_Boutoura.pdf GASPAR (2007): www.e-perimetron.org/vol_2_2/Gaspar.pdf LIVIERATOS (2006): www.e-perimetron.org/vol_1_1/Livieratos_2/1_1_Livieratos2.pdf
TOBLER (2006): www.geog.ucsb.edu/~tobler/publications/pdf_docs/cartography/projections/Medieval.pdf
MapAnalyst: www.mapanalyst.cartography.ch JENNY ET AL. (2007): jenny.cartography.ch/pdf/2007_Jenny_etal_MapAnalyst.pdf
Institut Europeu de la Mediterranea: www.iemed.org VERNET (2007): www.iemed.org/publicacions/quaderns/9/q9_099.pdf
Országos Széchényi Könyvtár: www.oszk.hu
Global Mapper: www.globalmapper.com
148
REZÜMÉ Kutatásaim során a 14. század elejétől a 17. század elejéig tartó időszakban készített földközitengeri hajózási (portolán) térképekkel foglalkoztam. A Földközi-tenger medencéjében sok helyen készítettek portolán térképeket. Az első térképkészítő központok a 14. században Itáliában (Velencében, Genovában) és Mallorcán, Palma városában alakultak ki. A 16. században a tengerészeti térképészet újabb, meghatározó központja Lisszabon lett. A portolán térképek két különböző rendeltetésre készültek: az egyszerűbb megjelenésű, díszítetlen darabok a navigáció segédeszközei voltak, míg a díszes, nem kizárólag tengerészeti információkat hordozó darabok a szárazföldön fontos döntések meghozatalát segítették. A portolán térképek az első, pontos méréseken alapuló, tudományos módszerekkel előállított, gyakorlati célra készített térképek. A második fejezetben összegyűjtöttem e térképtípus virágkorában ismert vetületeket, és bemutattam a portolán térképek vetületével kapcsolatos elméleteket. A leggyakrabban feltételezett vetületek (a négyzetes hengervetület, Marinosz meridiánban hossztartó hengervetülete, a sztereografikus vetület és a Mercator-vetület) által meghatározott partvonalrajzot georeferálással, majd georeferálás nélkül összevetettem az OSZK Cod. Lat Medi aevi No. 353 jelzetű térkép rajzolatával. Végül az első Mercator-vetületben készített világtérképpel (Mercator, 1569) hasonlítottam össze olymódon, hogy kontrollpont-párok felvétele után a térképi rajzok közötti eltérést ún. torzulási hálózattal jelenítettem meg. A vetületek vizsgálata során kiderült, hogy az OSZK név nélküli térképe a vonalszakaszonként látható részleges egyezések ellenére egyik vetülettel sem azonosítható teljes egészében, azonban a térkép rajzolatához jól illeszthetők a szögtartó vetületek. Az is kiderült, hogy a Földközi-tenger keleti medencéjét és a Fekete-tenger területét kb. 7 fokos északi irányú elfordulással ábrázolták. Mindez azt az elméletet igazolja, amely szerint a térképeket planimetrikus módszerrel készítették. A harmadik fejezetben a középkori Magyar Királyság területét is feltüntető portolán térképeket időrendben, rövid történelmi összefoglalás keretében mutattam be. A 15. század elejétől a portolán térképek Magyar Királyságra vonatkozó információinak mennyisége jelentősen lecsökkent. A változást, részben, Közép-Európa külpolitikai és Magyarország belpolitikai eseményei okozhatták. Azok a térképek, amelyeken a közép-európai folyókat is feltüntették, a tengeri közlekedés információi mellett a korabeli nemzetközi kereskedelem folyami útvonalakról is képet adnak. A negyedik fejezetben a Magyarországon található portolán térképeket mutattam be. Az Országos Széchényi Könyvtárban egy 15. századi Benincasa-atlaszt, a korábban említett 16. századi, Cod. Lat Medi aevi No. 353 jelzetű, név nélküli térképet és két Hessel Gerritsz által, a 17. század első felében készített térképet őriznek. Disszertációmban a 16. századi név nélküli portolán térképet több szempont alapján összehasonlítottam Battista Agnese, velencei térképkészítő mester két atlaszának (1546, 1553) térképlapjaival, megvizsgáltam a három térkép névanyagát, a partvonalak rajzolatát és a jellegzetes dekorációs elemeket. Megállapítottam, hogy az OSZK térképe ugyanazon térképszerkesztési és -díszítési elvek alapján készült, mint az Agnese-atlaszok vizsgált lapjai. Mindez arra utal, hogy a név nélküli térképet Battista Agnese műhelyében készítették. Benincasa atlaszát a rajzi szerkesztés részleteinek megismerése céljából részletesen mrgvizsgáltam. Térképtörténeti kutatásokban, a képfeldolgozástól a képpontok vetületi pontokká alakításáig és a térképek torzulási viszonyainak grafikus megjelenítéséig, egyre több területen lehet kihasználni a digitális eljárások által nyújtott lehetőségeket. A portolán térképeken megjelenő magyar tartalom elemzése további történeti kutatások tárgya lehet. Emellett szükségesnek tartom az OSZK Cod. Lat. Medi aevi No. 353 jelzetű térkép további vizsgálatát annak érdekében, hogy teljes képet kapjunk a térkép eredetéről. 149
SUMMARY Cartographic analysis of portolan charts with use of digital methods
Krisztina Irás In this thesis, results of researches done on Mediterranean portolan charts made between the 14th and 17th centuries are discussed. As this field has remained marginal in Hungarian works of history of cartography, the first chapter provides a general description of this special navigational map type. Since the beginning of scientific researches on portolan charts, ie in the middle of the 19th century, the question of possible projections of these maps has been much disputed. This topic has gained greater attention because portolan charts, precise and detailed maps produced for practical use, are the first maps created with field surveying and other scientific methods. The second chapter provides a collection of map projections from the period when the use of portolan charts were flourishing and a summary of theories concerning the existence and types of possible projections of the maps in focus. Four of the often supposed map projections (Equidistant Cylindrical, Equirectangular Cylindrical also known as projection of Marinus, Stereographic and Mercator projection) were compared to the anonymous chart OSZK Cod. Lat Medi aevi No. 353 on three different digital ways: by georeferencing the map to the selected projections, by overlaying coastal lines determined by the selected projections on the nongeoreferenced map and creating a distortion grid and visualizing vectors of displacement in comparison with Gerardus Mercator’s world map of 1569 drawn first with the so-called Mercator projection. The map, however shows remarkable similarity to conformal projections, seems to be prepared with planimetric methods. In the third chapter, several portolan charts that contain geographical names of the Hungarian Kingdom are discussed in parallel with the main events of the Hungarian history. Collecting and classifying all the names of cities, rivers and regions belonging to the Kingdom can help us to determine the ways of international trade between the Mediterranean and Central Europe. By comparison of charts, we can see how dramatically the amount of information about the country decreased from the beginning of the 15th century. Presumably this change was caused by wars around the Kingdom and by conflicts in domestic politics. In the last chapter, portolan charts preserved in Hungary are represented. Anonymous chart OSZK Cod. Lat Medi aevi No. 353 received great emphasis in this part as its author was determined by comparison with two map sheets of 1546 and 1553 made by Venetian chart maker Battista Agnese. The form of coast lines, geographical names of coasts with those of continental regions and decorative elements (sovereigns, towns, mountains, forests, compass roses and wind heads) were examined. Regarding these elements, this anonymous chart obviously originated in Agnese’s workshop. Grazioso Benincasa’s atlas from 1474 was studied to reveal whether the network of rhumb lines served for sketching the coast lines or not. In case of this atlas, the rhumb line system was placed upon the coast lines therefore coast contours were traced without using them. From simple image processing to pixel transformation of image coordinates to projected coordinates, a large variety of digital methods are used in researches of history of cartography. With special software (eg Global Mapper and MapAnalyst) it is possible to visualize graphic distortions of old maps. Unfortunately, there has not been elaborated any application that could be used to determine projections of old maps. 150
