KATASZTRÓFA: görög eredetű szó „nagyarányú szerencsétlenség, sors csapás” az emberi élet, anyagi javak, természeti értékek nagymértékű pusztulása
A katasztrófák felosztása Katasztrófa
Természeti Geológiai jellegű
Civilizációs Társadalmi jellegű Biológiai jellegű
Hidrológiai jellegű Technikai jellegű Meteorológiai jellegű Nukleáris jellegű Természeti eredetű tűzkatasztrófák
Vegyi jellegű
A hazánkat veszélyeztető katasztrófák a következők: ár- és belvizek rendkívüli időjárási helyzet földrengés veszélyhelyzeti szintet elérő közúti, vasúti, vízi közlekedési balesetek nukleáris baleset humán járványok veszélyhelyzeti szintet elérő környezetkárosodás: felszíni vizek szennyeződése, légszennyeződés, veszélyes hulladékok veszélyes ipari létesítményekben, szénhidrogén kitermelésében, veszélyes anyag tárolása és szállítása közben bekövetkező katasztrófák
Árvizek és belvizek Magyarország a Kárpát-medence legmélyebb területén helyezkedik el. Az ország árvíz-veszélyeztetettsége Európában a legnagyobb. Az országra jellemző, hogy 10-12 évenként rendkívüli árvizek kialakulásával kell számolni. A mellékfolyók zöme gyorsfolyású, az ott kialakult nagyobb vízmennyiség a nagyobb folyókon 1-2 napon belül megjelenik, néhány órán belül több méteres áradást okozva (Felső-Tisza és mellékfolyói, a Körösök). Két nagy árvízveszélyes időszak alakulhat ki: - jeges ár: a jégzajlás, a hóolvadás, a jégtorlódás miatt, illetve - zöldár: a tavaszi olvadás (Alpok, Kárpátok), esőzések, illetve a korai nyári esőzések miatt. Az árvizek mellett további veszélyt jelentenek a belvízkárok. A belvíz veszélyeztetettség öblözetben fekvő települést érint.
szinte
valamennyi
ártéri
A magas talajvíz és egy, vagy sorozatos intenzív esőzés hatására elhúzódó belvízi elöntés alakul ki a települések mélyebben fekvő részein.
6,7 28,9
Magyarország vízrajza 2035,0
20,6
Hernád Sajó Bodrog
52,0 Ipoly
10,0
Salgót arján
0,5 3,5
Rábca Győr
Rába
Zagy va
Budapest
8,8
Szamos Keleti-Főcsator na Debrecen
Tisza
Székesfehérvár
Zal aegerszeg
Veszprém
Balaton
Kecskemét
Berettyó
Sz olnok
Kőrös S. Kőrös
7,5 24,5 32,8
Békéscsaba Szeged Szekszár d
Maros
Pécs
23,9 176,8 Érkező vízhozam:
590,5
124,6
98,7
41,1 Sió
Kaposvár
Dráva
10,24
5,3
Szombathely
Zala
502,4
Nyíregyház a
Eger
Tat abánya
190,0
Miskolc
66,5
Duna
68,0 27,0
105,4
18,7 192,0
1,0
3,0
2377,0
814,6
Keletkező vízhozam: Távozó vízhozam:
3602 m3/s 180 m3 /s 3782 m3/s
Magyarország árvízi elöntéssel veszélyeztetett területe és árvízvédelmi rendszere
A Duna és a Tisza völgyében 21. 200 km2 kiterjedésű árterületet 4220 km hosszú árvízvédelmi töltés véd. Veszélyeztetett területen található az ország megművelhető területének 1/3-a, itt él közel 700 településen az ország lakosságának 1/4-e.
Földrengések Magyarország a földrengések által közepesen veszélyeztetett terület. Nem fekszik földrengésveszélyes zónában, de keresztülhúzódik hazánkon néhány törésvonal, amelyek mentén tektonikus eredetű rengés alakulhat ki.
- Móri árok - Jászberény térsége - Eger térsége - Balaton vonal - Zágráb-Zemplén vonal
Rendkívüli időjárási viszonyok A szárazság és az aszály a magyar történelem során gyakran előforduló katasztrófák voltak, amelyek következtében tömeges állatelhullás alakult ki, vagy éhínség sújtott. Különösen az alföldi területeken viszonylag gyakoriak az aszályos évek. Hirtelen lezúduló, nagymennyiségű csapadék A hirtelen lezúduló, nagymennyiségű csapadék általában a nyári zivatarok velejárója. A probléma akkor jelentkezik, amikor a víz elvezetésére szolgáló csatorna vagy árokrendszer nem képes az összegyűlt vizet befogadni és elvezetni, a víz elönti a mélyebben fekvő területeket, a talajszint alatti helyiségeket, illetve a völgyekben lévő településeket. Szélviharok A viharos, orkánszerű szél jelentős károkat okozhat és személyi sérüléssel is járhat. Hazánkban a szélvihar gyakorisága 30-40 db/év is lehet. A legszelesebb a Kisalföld, mérsékeltebb a Tiszántúl és a Duna-Tisza köze, legkevésbé a dunántúli dombvidék. Hóvihar A hófúvások, hóesések katasztrofális helyzetet alakíthatnak ki azzal, hogy viszonylag kis mennyiség esetén is - egyes vidékek, települések életét béníthatják meg. A hófúvások okozta közlekedési akadályok megnehezítik - esetenként lehetetlenné teszik - a szállítást, a közlekedést. Ezzel a veszélyeztetéssel az ország egész területén számolhatunk, 3-5 éves gyakorisággal.
Atomerőművek, nukleáris veszélyeztetettség A Paksi atomerőmű elemzések szerint a világ 30 legbiztonságosabb erőműve között van. Az elmúlt időszakban jelentős földrengés-biztonsági beruházásokat hajtottak végre. Az erőműben esetlegesen bekövetkező katasztrófa a 30 km-es körzetben azonnali intézkedéseket követelne, de hatása az egész országra, sőt a határon túlra is kiterjedne. A Magyar Köztársaság területén nukleáris veszélyhelyzet alakulhat ki: - valamelyik hazai nukleáris létesítmény üzembe helyezése, üzemeltetése, vagy az üzemeltetés megszüntetése során bekövetkező balesetből, illetve valamilyen erőszakos behatás, - nukleáris (friss vagy kiégett fűtőelem) és radioaktív anyagok (készítmény, hulladék) szállítása (vasúti, közúti, légi, vízi) során bekövetkező baleset, - az ország határain túli nukleáris létesítmény balesete vagy nukleáris szállítási baleset, - meghibásodott, nukleáris erőforrással működő űrobjektum, vagy meteorit földre való becsapódása, - nukleáris fegyver véletlen balesete vagy tudatos alkalmazása következtében.
Atomerőművek Európában
Veszélyes anyagok előállítása, tárolása, felhasználása, szállítása Magyarországon a veszélyes vegyi üzemek a hagyományos ipari körzetekben érik el a katasztrófaveszélyes nagyságrendet. Kiemelkedő a veszprémi, a borsodi iparvidékek illetve a Budapest közigazgatási határán belüli ipari üzemek veszélyessége. Többnyire a veszélyes anyag kiszabadulása, robbanás, tűzeset okozza a balesetet. Különösen veszélyesek a vegyi anyagok terjedése szempontjából az Alföldön működő vegyi üzemek balesetei, melyek következtében kialakult vegyi felhők akár 100 km-es mélységű kiterjedésben is szennyezhetik a környezetet. Az ország út- illetve vasúthálózatán, és egyre inkább a hajózható vizeken is, jelentős mennyiségű veszélyes anyagszállítás történik. A szállítások nagy mennyiségben, töménységben zajlanak, baleset vagy műszaki meghibásodás kapcsán a környezetbe kikerülve komoly veszélyt jelentenek . A veszélyes anyagok szállításával legjobban terhelt köz- és vasúti szállítási útvonalak jelentős része Budapesten és más nagyvárosokon halad keresztül, mint például Miskolcon, Debrecenben, Szegeden, Pécsett és Kaposvárott.
Ipari, vegyi veszélyeztetettség
Jász-Nagykun-Szolnok megye veszélyeztetettsége
Természeti katasztrófák Hidrológiai eredetű veszélyek: Árvíz Belvíz
Általános ismertetés Magyarország belvízzel leginkább veszélyeztetett területeinek nagy része az ország legaszályosabb zónáiban található. JNSZ megye síkvidéki területein a károsan sok és a károsan kevés vizek kártételei elleni védekezésre egyaránt szükség van. A hosszú, száraz (aszályos) időszakban a vízhiány elleni védekezés, a vízkészletek optimális szétosztása, térségi vízátvezetés, az öntözés, míg csapadékos időszakban a belvízvédekezés, belvízelvezetés és egyre inkább a belvízhasznosítás (halastavak feltöltése, vizes élőhelyek vízellátása, belvízvisszatartás, tározás) kerül előtérbe. A védekezést szolgáló vízelvezető és vízpótló csatorna-rendszerek egymás mellett, de sok helyen egymásba fonódva jöttek létre. Nem egy esetben ugyanaz a csatorna, mind a két funkció ellátására alkalmas.
Elöntéssel legveszélyeztetettebb területek
Jászság
Nagykunság
Tiszazug
Az árvízvédelem helyzete: A KÖTIVIZIG az ország 12 vízügyi igazgatósága között a maga 7.180 km2 területével a közepes nagyságúak közé tartozik, azonban mind a vízkár-elhárítási rendszer nagyságát, mind a védett területet tekintve – arányaiban és tényadataiban is – az egyik legjelentősebb. Az igazgatóság a Tisza 182 km hosszú szakasza, és a működési területét érintő mellékfolyók mentén lát el árvízvédelmi feladatokat. A védett területeken 87 településen több mint félmillió ember él, és a védett vagyon értéke több száz milliárd forintra tehető.
A fővédvonalon több szakaszon magassági, illetve keresztmetszeti szelvényhiányok vannak. Egyes geoelektromos vizsgálatok alapján 460 veszélyes hely, ősmederkeresztezés található a gátakban. A hosszantartó rendkívüli szárazság is kedvezőtlen hatással volt a több lépcsőben 150 év alatt épült töltésekre, így azokban jelentős, 5-10 cm széles zsugorodási repedések keletkeztek több kilométer hosszban. Az is jellemző adat, hogy az összesen 110 db zsilipből 48 db 50 évnél időseb. A felülvizsgálatok tapasztalatai alapján a védművek karbantartottsága még megfelelő, azonban az évek óta szinte változatlan nagyságú, de csökkenő reálértékű fenntartási keretekből csupán a legszükségesebb karbantartás végezhető el. A KÖTIVIZIG jelenlegi védelmi szervezete összetételénél fogva képes az árvizek elleni védekezés műszaki irányítására és levezetésére, és rendelkezik a védekezéshez legszükségesebb eszközökkel és anyagokkal, azonban már kisebb védekezéshez is szükséges a területen élő lakosság, a vállalkozók és az önkormányzatok bevonása. 20
Belvízzel legveszélyeztetettebb területek
Belvízvédelmi helyzet: A Közép-Tisza vidékének belvízi veszélyeztetettsége igen nagy, ami azt jelenti, hogy a terület jelentős része belvízzel közepesen, illetve erősen veszélyeztetett. A legveszélyeztetettebb területek közé tartozik Jászladány, Jászkisér, Besenyszög és Karcag térsége, valamint a KörösTiszazug. Belvízzel mérsékelten veszélyeztetett területek a Jászság É-i részén és a Zagyva jobb partján fordulnak elő. A KÖTIVIZIG területén a mértékadó elöntési terület 38.000 ha. (1999-ben 52.050 ha elöntést jelentett a belvíz)
22
Természeti katasztrófák Geológiai eredetű veszélyek: Földrengés
Meteorológiai eredetű veszélyek: Felhőszakadás, jégeső Hóvihar Hőség, aszály Rendkívüli légmozgások
Földrengés: Megyénket viszonylag ritkán éri földrengés, amelynek bekövetkezése komoly és sok feladatot jelenthet. A földrengés bekövetkezésének lehetősége, a szeizmológiai előre jelzések és a földrengés zóna térkép szerint megyénk területén sem kizárt. JászNagykun- Szolnok megye egész területén számolni lehet Jászapáti fészekkel, továbbá a közeli Kecskeméti, Egri és Gyöngyösi fészkek hatásaival.
24
Rendkívüli időjárási viszonyokból eredő veszélyeztetés: A megye alföldi jellegéből adódóan kevés szélvédett területtel rendelkezik. A szélvihar nagy erejű és sebességű, általában tartós légáramlat. (80-90 km/h – szélvihar, 100-110 km/h – orkán, 110 km/h felett – tornádó, tájfun, hurrikán ) (Pl.:1995. 05.01.- Jászberény (tornádó); 1997. 11. 17.- Kunszentmárton (tornádó)) 25
RENDKÍVÜLI (NAGYMENNYISÉGŰ) ESŐZÉS: Az utóbbi években gyakran előfordult, hogy a megye egyes településein rövid idő alatt nagymennyiségű csapadék hullott. Az ilyen helyzetek vagy a tartós csapadék, a megye településeinek belvíz elvezető rendszereinek kiépítettsége miatt okozhatnak nem várt veszélyhelyzeteket.
RENDKÍVÜLI TÉLI IDŐJÁRÁS: A téli időjárás többnyire akkor okoz problémát, ha a hőmérséklet tartósan és jelentősen alacsony, jelentősebb mennyiségű hó esik, és széllel társul.
Rendkívüli téli időjárás következményei: - vasúti váltók befagyása, (közlekedési fennakadások) - közellátás akadozása - egészségügyi ellátási gondok - betegszállítási nehézségek - gyógyszerbeszerzési nehézségek
- gáz-, víz ellátási problémák - áramszolgáltatási nehézségek (túlterhelés) - települések elvágása a külvilágtól - épületek födémkárai - jegesedés - fagyási sérülés veszély
Veszélyes vegyi anyagokat előállító, tároló és felhasználó objektumok: LEHEL Elektrolux Kft. (Jászberény) Bige Holding Kft. (Szolnok) Agrolabor Kft. (Szolnok) Víz- és Csatornaművek ZRt. (Szolnok) Holland Colours Hungária Kft. (Szolnok) MOL ZRt. Bázistelep (Szajol) BUNGE ZRt. (Martfű)
Veszélyes vegyi anyag szállításából adódó veszélyeztetés: Vasúti szállítás Közúti szállítás
Veszélyes vegyi anyag szállításából adódó veszélyeztetés A megyénkben, Szolnokon az ország egyik legnagyobb vasúti csomópontja üzemel és egyben itt található a Nyugat és Kelet Európai vasúti összeköttetés tiszai átkelőhelye is. A veszélyes anyagok nemzetközi közúti szállítása szempontjából kiemelkedő fontosságú a 4. sz. főközlekedési út, amelyen a Magyarországon Románia, Ukrajna, Oroszország felé átmenő tranzit szállítmányok közlekednek igen nagy számban, de a vasúti szállításra is érvényesek az itt elmondottak. Jelentős a folyékony kén, sárgafoszfor valamint a kénsav, óleumok, klór-szulfonsav, foszforsav, PB-gáz, benzin, gázolaj mind közúti mind vasúti szállítása a megye területén. A vízművek igényeit kiszolgáló klórgáz szállítmányok is rendszeresen közlekednek az utakon. Fontos veszélyes anyag szállítási útvonal még a megyében: a 31 sz., a 32 sz., a 44 sz., a 45 sz. és a 442. sz. út is. 33
Köszönöm a figyelmüket!
